2016.3.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/4

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, és

A PERUI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Peru

a továbbiakban együtt: a Szerződő Felek,

ABBÓL A CÉLBÓL, hogy továbbfejlesszék a Szerződő Felek közötti baráti kapcsolatokat, valamint azzal az óhajjal, hogy vízummentes beutazás és rövid távú tartózkodás biztosításával megkönnyítsék az utazást polgáraik számára,

TEKINTETTEL a 2014. május 15-i 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), amely többek között azzal módosította a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendeletet, hogy 19 harmadik országot – köztük Perut – átsorolt azon harmadik országok listájára, amelyek állampolgárai a tagállamokban való rövid távú tartózkodás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az 509/2014/EU rendelet 1. cikke kimondja, hogy a vízumkötelezettség alóli mentesség e 19 országra az Unió és az érintett ország között kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megőrizzék minden uniós polgár egyenlő bánásmódban részesítésének elvét,

FIGYELEMMEL arra, hogy e megállapodás nem vonatkozik azon személyekre, akik rövid távú tartózkodásuk ideje alatt kereső tevékenységet kívánnak folytatni, ezért erre a kategóriára – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó uniós jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai, valamint Peru nemzeti jogszabályai alkalmazandók,

FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, valamint az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazandók,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Cél

E megállapodás szerint az Unió polgárai és Peru polgárai vízummentesen utazhatnak bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartó, a másik Szerződő Fél területére történő utazás esetén.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „tagállam”: az Unió bármely tagállama, az Egyesült Királyság és Írország kivételével;

b) „az Unió polgára”: az a) pontban meghatározott tagállam állampolgára;

c) „Peru polgára”: Peru állampolgárságával rendelkező személy;

d) „schengeni térség”: az a) pontban meghatározott, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területéből álló, belső határok nélküli térség.

3. cikk

Hatály

(1) Az Unió azon polgárai, akik egy tagállam által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek Peru területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.

Peru azon polgárai, akik Peru által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek a tagállamok területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.

(2) E cikk (1) bekezdése a kereső tevékenység folytatása céljából beutazó személyekre nem alkalmazandó.

A személyek e kategóriájára vonatkozóan az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban minden tagállam külön határozhat a vízumkötelezettség alkalmazásáról vagy visszavonásáról Peru polgáraira nézve.

A személyek e kategóriájára vonatkozóan Peru minden egyes tagállam polgárai esetében külön határozhat a vízumkötelezettségről vagy a vízummentességről nemzeti jogának megfelelően.

(3) Az e megállapodás által biztosított vízummentesség a Szerződő Felek beutazásra és rövid távú tartózkodásra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos jogszabályainak sérelme nélkül alkalmazandó. A tagállamok és Peru fenntartják a jogot a beutazás vagy a rövid távú tartózkodás megtagadására, ha a szóban forgó feltételek közül egy vagy több nem teljesül.

(4) A vízummentesség a Szerződő Felek határain való átkelésre használt közlekedési módtól függetlenül érvényes.

(5) Az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekben az uniós jog, a tagállamok nemzeti joga, illetve Peru nemzeti joga az irányadó.

4. cikk

A tartózkodás időtartama

(1) Az Unió polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Peru területén.

(2) Peru polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén. Ezen időtartam a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamok területén történő tartózkodástól függetlenül számítandó.

Peru polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak minden egyes, a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállam területén, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén való tartózkodásra számított időtartamtól függetlenül.

(3) E megállapodás nem érinti Peru, valamint a tagállamok azon lehetőségét, hogy a vonatkozó nemzeti joguknak és az uniós jognak megfelelően a tartózkodást 90 napot meghaladó időtartamra meghosszabbítsák.

5. cikk

Területi hatály

(1) A Francia Köztársaság tekintetében e megállapodás csak a Francia Köztársaság európai területére vonatkozik.

(2) A Holland Királyság tekintetében e megállapodás csak a Holland Királyság európai területére vonatkozik.

6. cikk

A megállapodás igazgatására felállított vegyes bizottság

(1) A Szerződő Felek az Unió képviselőiből és Peru képviselőiből álló szakértői vegyes bizottságot (a továbbiakban: a bizottság) hoznak létre. Az Uniót az Európai Bizottság képviseli.

(2) A bizottság többek között az alábbi feladatokat látja el:

a)	felügyeli e megállapodás végrehajtását;

b)	javaslatot tesz e megállapodás módosítására vagy kiegészítésére;

c)	rendezi az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat.

(3) A bizottságot szükség szerint, a Szerződő Felek valamelyikének kérésére kell összehívni.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

7. cikk

Az e megállapodás, valamint a tagállamok és Peru között jelenleg fennálló kétoldalú vízummentességi megállapodások közötti kapcsolat

E megállapodás elsőbbséget élvez az egyes tagállamok és Peru közötti bármely kétoldalú megállapodással vagy megegyezéssel szemben, amennyiben azok e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkoznak.

8. cikk

Záró rendelkezések

(1) E megállapodást a Szerződő Felek belső eljárásaikkal összhangban megerősítik vagy jóváhagyják; e megállapodás azon értesítés időpontját követő második hónap első napján lép hatályba, amely a Szerződő Felek által egymásnak küldött, az említett eljárások befejezéséről szóló értesítések közül a későbbi.

E megállapodás az aláírása napját követő naptól kezdve ideiglenesen alkalmazandó.

(2) E megállapodást határozatlan időre jön létre, azzal, hogy az az (5) bekezdéssel összhangban felmondható.

(3) E megállapodás a Szerződő Felek írásbeli megállapodása útján módosítható. A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy a Szerződő Felek értesítették egymást az ehhez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(4) E megállapodást részben vagy egészben bármelyik Szerződő Fél felfüggesztheti, különösen a közrenddel, a nemzetbiztonság védelmével, a közegészség védelmével vagy az irreguláris bevándorlással összefüggő okokból, vagy a vízumkötelezettség bármelyik Szerződő Fél általi újbóli bevezetésekor. A felfüggesztési határozatról legalább két hónappal annak tervezett hatálybalépése előtt értesíteni kell a másik Szerződő Felet. Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Felet, ha a felfüggesztés okai megszűntek, valamint megszünteti a felfüggesztést.

(5) E megállapodást bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján. E megállapodás az ezt követő 90 nap elteltével hatályát veszti.

(6) Peru csakis az összes tagállammal szemben függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.

(7) Az Unió csakis az összes tagállamára vonatkozóan függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.

Készült két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на четиринадесети март през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el catorce de marzo de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne čtrnáctého března dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den fjortende marts to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am vierzehnten März zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta märtsikuu neljateistkümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα τέσσερις Μαρτίου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the fourteenth day of March in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le quatorze mars deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu četrnaestog ožujka godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì quattordici marzo duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada četrpadsmitajā martā.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų kovo keturioliktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év március havának tizennegyedik napján.

Magħmul fi Brussell, fl-erbatax-il jum ta’ Marzu fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, veertien maart tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia czternastego marca roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em catorze de março de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la paisprezece martie două mii șaisprezece.

V Bruseli štrnásteho marca dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne štirinajstega marca leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä neljäntenätoista päivänä maaliskuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den fjortonde mars år tjugohundrasexton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Република Перу

Por la República del Perú

Za Peruánskou Republikudo

For Republikken Peru

Für die Republik Peru

Peruu Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία του Περού

For the Republic of Peru

Pour la république du pérou

Za Republiku Peru

Per la Republica del Perù

Peru Republikas vārdā –

Peru Respublikos vardu

A Perui Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Perù

Voor de Republiek Peru

W imieniu Peru

Pela República do Peru

Pentru Republica Peru

Za Peruánsku Republiku

Za Republiko Peru

Perun Tasavallan puolesta

För Republiken Peru

(1) HL L 149., 2014.5.20., 67. o.

(2) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDRA, NORVÉGIÁRA, SVÁJCRA ÉS LIECHTENSTEINRE VONATKOZÓAN

A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i és 2004. október 26-i megállapodásra.

Ilyen körülmények között kívánatos, hogy egyfelől Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, másfelől Peru hatóságai a jelen megállapodás feltételeihez hasonló feltételekkel haladéktalanul kétoldalú megállapodásokat kössenek a rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízumok alóli mentességről.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 3. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT, KERESŐ TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA CÉLJÁBÓL BEUTAZÓ SZEMÉLYEK KATEGÓRIÁJÁNAK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

Az egységes értelmezés biztosítása érdekében a Szerződő Felek megállapodnak, hogy e megállapodás alkalmazásában a kereső tevékenységet folytató személyek kategóriájába azon személyek tartoznak, akik a célból lépnek be a másik Szerződő Fél területére, hogy ott alkalmazottként vagy szolgáltatásnyújtóként jövedelemszerző munkát vagy díjazással járó tevékenységet folytassanak.

E kategória nem terjed ki az alábbiakra:

—	üzletemberek, tehát üzleti megfontolásból utazó (de a másik Szerződő Fél országában alkalmazásban nem álló) személyek,

—	sportolók vagy művészek, akik alkalmi jelleggel folytatnak valamilyen tevékenységet,

—	újságírók, akiket a lakóhelyük szerinti ország médiája küldött ki, valamint

—	vállalaton belüli gyakornokok.

E nyilatkozat végrehajtását az e megállapodás 6. cikkében foglalt feladatkörén belül a vegyes bizottság felügyeli, és módosításokat javasolhat, ha a Szerződő Felek tapasztalatai alapján azt szükségesnek ítéli.

E nyilatkozat nem érinti a perui nemzeti jog utazók kategóriáira vonatkozó fogalommeghatározásait a Peru területére való belépés, az onnan való kilépés, az azon történő átutazás és az ott tartózkodás céljából.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 4. CIKKÉBEN RÖGZÍTETT, BÁRMELY 180 NAPOS IDŐSZAKON BELÜLI LEGFELJEBB 90 NAPOS IDŐTARTAM ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 4. cikkében rögzített, bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos időtartam folyamatos tartózkodást vagy több egymást követő látogatást jelent, amelyek teljes időtartama bármely 180 napos időszakon belül nem haladja meg a 90 napot.

A „bármely” kifejezés folyamatosan aktualizált 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal: a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekintenek vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a bármely 180 napos időszakon belüli 90 napra vonatkozó követelmény. Ez többek között azt jelenti, hogy egy megszakítás nélküli 90 napos távollét legfeljebb 90 napos új tartózkodást tesz lehetővé.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A POLGÁROK VÍZUMMENTESSÉGI MEGÁLLAPODÁSRÓL TÖRTÉNŐ TÁJÉKOZTATÁSÁRÓL

Elismerve az átláthatóság jelentőségét az Európai Unió és Peru polgárai számára, a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a vízummentességi megállapodás tartalmáról és következményeiről, valamint a kapcsolódó kérdésekről – így például a beutazási feltételekről – teljes körű tájékoztatást biztosítanak.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A BIOMETRIKUS ÚTLEVELEK PERUI KÖZTÁRSASÁG ÁLTALI BEVEZETÉSÉRŐL

A Perui Köztársaság mint Szerződő Fél kijelenti, hogy biometrikus útlevelek gyártására vonatkozó szerződést kötött, és vállalja, hogy legkésőbb 2016. július 31-ig kizárólag biometrikus útleveleket bocsát ki állampolgárai részére. Ezek az útlevelek teljes mértékben meg fognak felelni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 9303. sz. dokumentumában foglalt előírásoknak.

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a kizárólag biometrikus útlevek kibocsátásának 2016. július 31-ig történő elmaradása elegendő indokul szolgál e megállapodás 8. cikk (4) bekezdésében szereplő eljárások szerinti felfüggesztéséhez.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

A Szerződő Felek emlékeztetnek arra, hogy az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Andok Közösség és tagországai közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 49. cikkének (3) bekezdése szerint a Felek megállapodnak irreguláris migránsaik visszafogadásáról.

A Szerződő Felek szoros figyelemmel követik e kötelezettségvállalást. Megállapodnak abban, hogy bármelyik Szerződő Fél kérésére és különösen abban az esetben, ha ezen megállapodás hatálybalépését követően növekedne az irreguláris migráció, és problémák jelentkeznének az irreguláris migránsok visszafogadása tekintetében, külön megállapodást kötnek, amely a felek visszafogadással kapcsolatos konkrét kötelezettségeit szabályozza.

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az ilyen visszafogadási megállapodás bármelyik Szerződő Fél kérésére történő megkötésének elmaradása elegendő indokul szolgál e megállapodás 8. cikk (4) bekezdésében szereplő eljárások szerinti felfüggesztéséhez.

2016.3.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/438 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. december 17.)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a letétkezelők kötelezettségei tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 26b. cikkére,

mivel:

(1)

A belső piac integritásának fokozása és a piaci szereplők, köztük a lakossági és intézményi befektetők, az illetékes hatóságok és más érdekelt felek számára a jogbiztonság megteremtése érdekében fontos annak biztosítása, hogy a 2009/65/EK irányelv célkitűzései a tagállamokban egységesen teljesüljenek. A rendeleti forma minden piaci szereplő számára koherens keretet nyújt, és a legmegfelelőbb az egyenlő feltételek, az egységes versenyfeltételek és a befektetővédelem megfelelő közös szintjének biztosítására. Ezenkívül a rendelet biztosítja az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és letétkezelők működésére vonatkozó részletes egységes szabályok közvetlen alkalmazandóságát – e szabályok jellegükből adódóan közvetlenül alkalmazandók és így nem igényelnek további, nemzeti szintű átültetést. A rendelet elfogadása azt is biztosítja, hogy a 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) által a 2009/65/EK irányelvben tett módosításokat ugyanattól az időponttól kezdődően lehessen alkalmazni minden tagállamban.

(2)

A 2009/65/EK irányelv a letétkezelők feladataira, az átruházási intézkedésekre és a letéti őrzésben lévő ÁÉKBV-eszközökkel kapcsolatos felelősségi rendszerre vonatkozóan kiterjedt követelményeket határoz meg az olyan magas színvonalú befektetővédelem biztosítása érdekében, amely figyelembe veszi, hogy az ÁÉKBV egy lakossági befektetési forma. A letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetési társaság konkrét jogait és kötelezettségeit ezért egyértelműen meg kell határozni. Az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell az ÁÉKBV eszközeinek a letétkezelő vagy a 2009/65/EK irányelvvel összhangban a letéti őrzési feladatokkal megbízott harmadik fél általi megfelelő letéti őrzéséhez szükséges minden részletet, hogy a letétkezelő megfelelően el tudja látni felügyeleti és ellenőrzési funkcióit.

(3)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő fel tudja mérni és nyomon tudja követni a letéti őrzési és a fizetésképtelenségi kockázatokat, az írásbeli szerződésnek megfelelően részleteznie kell a pénzügyi eszközök azon kategóriáit, amelyekbe az ÁÉKBV befektethet, valamint ki kell terjednie azokra a földrajzi régiókra, amelyekben az ÁÉKBV be kíván fektetni. A szerződésnek tartalmaznia kell az eszkalációs eljárás részleteit is, hogy megállapítsa bármely feltárt eltérés kapcsán a körülményeket, értesítési kötelezettségeket és a letétkezelő alkalmazottai által a szervezeti struktúra bármely szintjén meghozandó lépéseket, beleértve az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és/vagy az illetékes hatóság értesítését, e rendelet előírásai szerint. Így a letétkezelőnek értesítenie kell az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot az egy adott piac elszámolási rendszerében azonosított bármely lényeges kockázatról. A szerződés felmondása kapcsán egyértelművé kell tenni, hogy ez a letétkezelő végső eszköze, ha nincs meggyőződve arról, hogy az eszközök megfelelő védelemben részesülnek. El kell hárítania továbbá azt az erkölcsi kockázatot, hogy az ÁÉKBV a letéti őrzési kockázattól függetlenül hozzon befektetési döntéseket annak alapján, hogy az esetek többségében a letétkezelő viseli a felelősséget. A befektetők magas szintű védelmének fenntartása érdekében a harmadik felek nyomon követésére vonatkozó részleteket meghatározó követelményt a teljes letétkezelési lánccal kapcsolatban alkalmazni kell.

(4)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő teljesíteni tudja kötelezettségeit, tisztázni kell a 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feladatokat, különösen a letétkezelő által lefolytatandó második szintű ellenőrzéseket. Ezek a feladatok nem akadályozhatják meg a letétkezelőt abban, hogy az ÁÉKBV-val egyetértésben előzetes ellenőrzést végezzen, amennyiben azt indokoltnak tartja. Feladatai teljesítésének biztosítása érdekében a letétkezelőnek saját eszkalációs eljárást kell kidolgoznia azon helyzetek kezelésére, amelyekben eltéréseket tártak fel. Ezen eljárásnak biztosítania kell az illetékes hatóságok jelentős szabályszegésről történő értesítését. A letétkezelő harmadik felekkel szembeni, e rendelet által meghatározott felügyeleti kötelezettségei nem érintik a 2009/65/EK irányelv alapján az ÁÉKBV-ra háruló kötelezettségeket.

(5)

A letétkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a kibocsátott befektetési jegyek száma összhangban legyen a jegyzésből befolyt bevételekkel. Ezenkívül a letétkezelőnek annak biztosítása érdekében, hogy a jegyzés során a befektetők által teljesített befizetések beérkezzenek, gondoskodnia kell arról is, hogy további egyeztetés történjen a jegyzési megbízások és a jegyzésből befolyt bevételek között. Ugyanezt az egyeztetést kell lefolytatni a visszaváltási megbízások esetében is. A letétkezelőnek ellenőriznie kell továbbá, hogy az ÁÉKBV számláin szereplő befektetési jegyek száma megegyezik-e az ÁÉKBV nyilvántartásában szereplő kibocsátott befektetési jegyek számával. A letétkezelőnek eljárásait a jegyzések és visszaváltások áramlásának figyelembevételével, megfelelő módon ki kell igazítania.

(6)

A letétkezelőnek szúrópróbaszerű ellenőrzések lefolytatásával vagy a nettó eszközérték számításában idővel bekövetkező változás és a referenciaérték változása közötti összhang összehasonlításával minden szükséges lépést meg kell tennie az ÁÉKBV eszközeire vonatkozó megfelelő értékelési politikák és eljárások tényleges végrehajtása érdekében. Eljárásai kidolgozása során a letétkezelőnek pontosan tisztában kell lennie az ÁÉKBV által az ÁÉKBV eszközeinek értékelésére alkalmazott értékelési módszerekkel. Ezen ellenőrzések gyakoriságának összhangban kell lennie az ÁÉKBV eszközeire vonatkozó értékelés gyakoriságával.

(7)

A 2009/65/EK irányelv szerinti felügyeleti kötelezettsége értelmében a letétkezelőnek olyan eljárást kell bevezetnie, amellyel utólag ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV megfelel-e az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek, valamint alapszabályának és létesítő okiratának. Ezen eljárásnak többek között ki kell terjednie annak ellenőrzésére, hogy az ÁÉKBV befektetései összhangban vannak-e az ÁÉKBV alapszabályában és ajánlattételi dokumentumaiban foglalt befektetési stratégiákkal, valamint annak biztosítására, hogy az ÁÉKBV ne sértse meg a befektetéseire vonatkozó korlátozásokat. A letétkezelőnek nyomon kell követnie az ÁÉKBV ügyleteit, és meg kell vizsgálnia minden szokatlan ügyletet. Amennyiben az alkalmazandó jogban vagy hatósági rendelkezésekben, illetve az ÁÉKBV alapszabályában és létesítő okiratában meghatározott korlátokat vagy korlátozásokat megszegik, a letétkezelőnek azonnal intézkednie kell az említett jogszabályokat, rendelkezéseket vagy szabályokat megsértő ügylet visszafordítása érdekében.

(8)

A letétkezelőnek biztosítania kell az ÁÉKBV bevételének pontos, a 2009/65/EK irányelvvel összhangban történő kiszámítását. Ennek érdekében a letétkezelőnek biztosítania kell a bevételek megfelelő kiszámítását és felosztását, valamint azt, hogy hiba észlelése esetén az ÁÉKBV megfelelő korrekciós intézkedést hozzon. Ennek biztosítását követően a letétkezelőnek ellenőriznie kell a bevételek felosztásának teljességét és pontosságát.

(9)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő minden esetben világos áttekintéssel rendelkezzen az ÁÉKBV pénzbeáramlásairól és pénzkiáramlásairól, az ÁÉKBV-nak biztosítania kell, hogy a letétkezelő késedelem nélkül pontos tájékoztatást kapjon a pénzmozgásokról, többek között azoktól a harmadik felektől is, amelyeknél az ÁÉKBV készpénzszámlát nyitott.

(10)

Az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követése érdekében a letétkezelőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követésére eljárásokat vezettek be és azokat ténylegesen végrehajtják, valamint, hogy ezeket az eljárásokat rendszeres időközönként felülvizsgálják. A letétkezelőnek mindenekelőtt meg kell vizsgálnia az egyeztetési eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás az ÁÉKBV szempontjából alkalmas-e, és azt megfelelő időközönként, az ÁÉKBV jellegének, nagyságrendjének és összetettségének figyelembevételével folytatják-e le. Az ilyen eljárásnak össze kell például hasonlítania egyenként a bankszámlakivonatok szerinti pénzmozgásokat az ÁÉKBV könyvelésében nyilvántartott pénzmozgásokkal. Amennyiben az egyeztetéseket, ahogy az ÁÉKBV-k többsége esetében, naponta végzik, a letétkezelőnek is naponta kell elvégeznie ellenőrzéseit. A letétkezelőnek különösen nyomon kell követnie az egyeztetési eljárás során kiemelt eltéréseket, valamint a meghozott korrekciós intézkedéseket, annak érdekében, hogy késedelem nélkül értesíteni tudja az ÁÉKBV-t azokról a szabálytalanságokról, amelyeket nem orvosoltak, és hogy elvégezze az egyeztetési eljárások teljes felülvizsgálatát. Ezeket a felülvizsgálatokat évente legalább egyszer le kell folytatni. A letétkezelőnek rendszeresen azonosítania kell továbbá a jelentős pénzmozgásokat és különösen azokat, amelyek esetleg nem egyeztethetők össze az ÁÉKBV műveleteivel, például az ÁÉKBV eszközeinek pozícióiban bekövetkezett változásokat vagy a jegyzéseket és visszaváltásokat, valamint rendszeresen készpénzszámla-kivonatot kell kapnia, és ellenőriznie kell, hogy a likviditási pozíciókra vonatkozó saját nyilvántartása összhangban áll-e az ÁÉKBV nyilvántartásával. A 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban a letétkezelőnek naprakészen kell vezetnie nyilvántartását.

(11)

A letétkezelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzése során a befektetők által vagy nevükben teljesített befizetések beérkezzenek, és hogy azokat a 2009/65/EK irányelvvel összhangban egy vagy több készpénzszámlán jóváírják. Az ÁÉKBV-nak ezért biztosítania kell a letétkezelő megfelelő tájékoztatását arról, amire a befektetők befizetéseinek megfelelő nyomon követéséhez szüksége van. Az ÁÉKBV-nak biztosítania kell, hogy a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül megkapja ezt a tájékoztatást, amikor a harmadik fél megbízást kap az ÁÉKBV befektetési jegyeinek visszaváltására vagy kibocsátására. A befektetők befizetéseivel való visszaélés elkerülése érdekében a tájékoztatást ezért az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzéséért és visszaváltásáért felelős jogalanynak a munkanap végén kell továbbítania a letétkezelőhöz.

(12)

A letétkezelőnek letéti őrzésben kell tartania az ÁÉKBV minden olyan pénzügyi eszközét, amely a letétkezelő vagy a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél nevében közvetlenül vagy közvetve nyilvántartható vagy számlán tartható, különösen a központi értékpapír-letétkezelő szintjén. Ezenfelül a letétkezelőnek azokat a pénzügyi eszközöket kell letétben őriznie, amelyeket csak közvetlenül maga a kibocsátó vagy megbízottja a letétkezelő, illetve a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél nevében tart nyilván. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban az ÁÉKBV nevében csak a kibocsátó vagy megbízottja tart nyilván, nem kell letétben őrizni. A letétkezelőhöz fizikailag leszállítható pénzügyi eszközöket letétbe kell helyezni. Amennyiben teljesülnek a pénzügyi eszközök letéti őrzésére vonatkozó feltételek, magának a letétkezelőnek vagy a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik félnek mindaddig letétben kell őriznie azokat a pénzügyi eszközöket is, amelyeket harmadik félnek biztosítékként nyújtanak, vagy amelyeket harmadik fél az ÁÉKBV javára rendelkezésre bocsát, ameddig azok az ÁÉKBV tulajdonában vannak.

(13)

A letétben őrzött pénzügyi eszközökkel mindig kellő gondossággal kell eljárni, és azokat védelemben kell részesíteni. A letétkezelési kockázat megfelelő értékelése érdekében a kellő gondosság biztosítása során világos kötelezettségeket kell meghatározni a letétkezelő számára, akinek különösen ismernie kell, hogy mely harmadik felek vesznek részt a letétkezelési láncban, biztosítania kell, hogy az átvilágítással és az elkülönítéssel kapcsolatos kötelezettségeknek a letétkezelési lánc egészében eleget tettek, biztosítania kell, hogy megfelelő hozzáférési joggal rendelkezzen a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik felek könyveléséhez és nyilvántartásaihoz, biztosítania kell a kellő gondosságra és az elkülönítésre vonatkozó követelményeknek, és a dokumentumoknak való megfelelést, továbbá az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság rendelkezésére kell bocsátania ezeket a dokumentumokat.

(14)

A letétkezelőnek mindig átfogó áttekintéssel kell rendelkeznie minden olyan eszközről, amelyek letétben őrizendő nem pénzügyi eszközök. Ezekre az eszközökre a 2009/65/EK irányelv szerinti, a tulajdonjog ellenőrzésével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettség vonatkozik. Ilyen eszközök például a 2009/65/EK irányelv alapján pénzügyi eszköznek nem minősülő, vagy a letétkezelőhöz fizikailag nem leszállítható tárgyi eszközök, a pénzügyi szerződések, például bizonyos származtatott pénzügyi eszközök és készpénzletétek.

(15)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy az ÁÉKBV valóban az eszközök tulajdonosa, biztosítania kell, hogy megkapjon minden általa szükségesnek tartott információt ahhoz, hogy meggyőződjön arról, hogy az ÁÉKBV rendelkezik az eszközök feletti tulajdonjoggal. Ez az információ lehet annak a közokiratnak a másolata, amely bizonyítja, hogy az ÁÉKBV az eszköz tulajdonosa, vagy bármely formális vagy megbízható bizonyíték, amelyet a letétkezelő megfelelőnek tart. Szükség esetén a letétkezelőnek további bizonyítékot kell kérnie az ÁÉKBV-tól, illetve adott esetben harmadik féltől.

(16)

A letétkezelőnek nyilvántartást is kell vezetnie minden eszközről, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik. A harmadik felektől történő információszerzésre szolgáló eljárásokat dolgozhat ki, többek között olyan eljárást, amely révén biztosítható, hogy az eszközök ne lehessenek átruházhatók a letétkezelő vagy a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél ezen ügyletekről történő tájékoztatása nélkül.

(17)

A 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkcióknak harmadik félre történő átruházásakor a letétkezelőnek megfelelő és dokumentált eljárást kell végrehajtania és alkalmaznia annak biztosítására, hogy a megbízott fél mindenkor megfeleljen az említett irányelv 22a. cikke (3) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az eszközök megfelelő szintű védelme érdekében a letéti őrzési funkciók átruházására vonatkozóan meg kell határozni bizonyos elveket.

(18)

Ezeket az elveket nem kizárólagos jelleggel kell meghatározni, sem abban a tekintetben, hogy a letétkezelőnek miként kell gyakorolnia a kellő szakértelmet, körültekintést és gondosságot, sem azoknak a lépéseknek a meghatározása terén, amelyeket a letétkezelőnek ezen elvekkel kapcsolatban tennie kell. A letéti őrzési funkcióval megbízott harmadik fél folyamatos nyomon követésére vonatkozó kötelezettség annak ellenőrzését jelenti, hogy a harmadik fél megfelelően látja-e el az átruházott funkciókat, és teljesíti-e az átruházásra vonatkozó szerződést, valamint egyéb olyan jogi előírásokat, mint a függetlenségre vagy az újrafelhasználás tilalmára vonatkozó követelmények. A letétkezelőnek felül kell vizsgálnia a kiválasztási és kinevezési folyamat során vizsgált elemeket is, és ezeket az elemeket össze kell hasonlítania a piac alakulásával. A letétkezelőnek mindenkor képesnek kell lennie az azon döntéssel összefüggő kockázatok megfelelő értékelésére, miszerint az eszközöket harmadik félre bízzák. A felülvizsgálat gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy mindig biztosított legyen a piaci feltételekkel és a kapcsolódó kockázatokkal való összhang. A harmadik fél esetleges fizetésképtelensége esetén az eredményes válaszlépés megtétele érdekében a letétkezelőnek készenléti tervet kell készítenie, beleértve adott esetben más szolgáltatók esetleges kiválasztását. Miközben ezek az intézkedések csökkenthetik a letétkezeléssel kapcsolatosan a letétkezelőt fenyegető kockázatokat, nem változtatnak azon a kötelezettségen, hogy vissza kell szolgáltatni a pénzügyi eszközöket vagy elvesztésük esetén meg kell fizetni a vonatkozó összeget, ez ugyanis attól függ, hogy teljesülnek-e a 2009/65/EK irányelv 24. cikkének követelményei.

(19)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő meggyőződjön arról, hogy az ÁÉKBV eszközei és az ÁÉKBV jogai védve vannak a harmadik fél fizetésképtelenségével szemben, ismernie kell azon harmadik ország fizetésképtelenségi jogát, ahol a harmadik fél elhelyezkedik, és biztosítania kell szerződéses viszonyuk végrehajthatóságát. Mielőtt az Unión kívül elhelyezkedő harmadik félre ruházná a letéti őrzési funkciókat, a letétkezelőnek független jogi véleményt kell kapnia a harmadik féllel kötött szerződéses megállapodásnak azon ország alkalmazandó fizetésképtelenségi joga és ítélkezési gyakorlata szerinti végrehajthatóságáról, amelyben a harmadik fél elhelyezkedik, hogy biztosított legyen a szerződéses megállapodás végrehajthatósága a harmadik fél fizetésképtelensége esetében is. A letétkezelőnek a harmadik ország szabályozási és jogi keretének értékelésére vonatkozó feladata magában foglalja azon harmadik ország fizetésképtelenségi jogát és ítélkezési gyakorlatát értékelő független jogi vélemény beszerzését is, amelyben a harmadik fél elhelyezkedik. Ezek a vélemények esettől függően kombinálhatók, vagy az érintett ágazati szövetségek vagy ügyvédi irodák által az egyes joghatóságokra vonatkozóan több letétkezelő számára is kiadhatók.

(20)

A letéti őrzési funkciókkal megbízott kiválasztott harmadik féllel kötött szerződéses megállapodásnak tartalmaznia kell az idő előtti felmondásra vonatkozó rendelkezést, mivel a letétkezelőnek képesnek kell lennie a szerződéses jogviszony megszüntetésére abban az esetben, ha a harmadik ország joga vagy ítélkezési gyakorlata oly módon változik, hogy az ÁÉKBV eszközeinek védelme többé nem biztosított. Ilyen esetekben a letétkezelő értesíti erről az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot. Az alapkezelő társaságnak vagy a befektetési társaságnak értesítenie kell illetékes hatóságát, és meg kell tennie minden szükséges, az ÁÉKBV és befektetői érdekét legjobban szolgáló intézkedést. Az illetékes hatóságok tájékoztatása az ÁÉKBV eszközeit egy harmadik országban érintő megnövekedett letétkezelési és fizetésképtelenségi kockázatról nem mentesíti sem a letétkezelőt, sem az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot a 2009/65/EK irányelvben meghatározott feladataik és kötelezettségeik alól.

(21)

A letéti őrzési funkciók átruházása esetén a letétkezelőnek biztosítania kell a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést, valamint azt, hogy a letétkezelő megfelelően elkülöníti ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeit. Ennek a kötelezettségnek különösen biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV eszközei ne vesszenek el a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége miatt, és hogy az ÁÉKBV eszközeit ne használhassa fel újra a harmadik fél saját számlájára. Ezenkívül a letétkezelőnek lehetővé kell tenni, hogy megtiltsa az ügyfél eszközeiben bekövetkező átmeneti hiányt, puffereket alkalmazzon, vagy olyan szabályokat hozzon, amelyekkel megtiltja, hogy az egyik ügyfél negatív egyenlegének kiegyensúlyozására egy másik ügyfél pozitív egyenlegét használják. Miközben ezek az intézkedések csökkenthetik a letéti őrzési funkciók átruházása esetén a letétkezeléssel kapcsolatosan a letétkezelőt fenyegető kockázatokat, nem változtatják meg azt a kötelezettséget, miszerint vissza kell szolgáltatni a pénzügyi eszközöket vagy elvesztésük esetén meg kell fizetni a vonatkozó összeget, ez ugyanis attól függ, hogy a 2009/65/EK irányelv követelményei teljesülnek-e.

(22)

A letéti őrzési funkciók átruházása előtt és során a letétkezelőnek a szerződéskötést megelőző és a szerződéses megállapodásai révén biztosítania kell, hogy a harmadik fél intézkedéseket hozzon és szabályokat vezessen be annak biztosítására, hogy az ÁÉKBV eszközei védve legyenek magának a harmadik félnek a hitelezői közötti felosztástól, vagy az ezek javára történő értékesítéstől. A 2009/65/EK irányelv minden tagállamnak előírja, hogy vonatkozó fizetésképtelenségi jogukat hozzák összhangba ezzel a követelménnyel. Ezért szükséges, hogy a letétkezelő független információt kapjon azon harmadik ország alkalmazandó fizetésképtelenségi jogáról és ítélkezési gyakorlatáról, amelyben az ÁÉKBV eszközeit tartani kell.

(23)

A 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a letétkezelőnek abban az esetben kell felelősséget viselnie, amikor a letétkezelő vagy a letéti őrzéssel megbízott harmadik fél által letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesznek, feltéve, hogy a letétkezelő nem tudja bizonyítani, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna. Ezt a veszteséget meg kell különböztetni a befektetőknél felmerülő, a befektetéssel összefüggő veszteségtől, amely a befektetési döntés következményeként az eszközök értékének csökkenéséből ered.

(24)

Ahhoz, hogy a letétkezelőnek felelősséget kelljen vállalnia a veszteségért, a veszteségnek véglegesnek kell lennie, a pénzügyi eszköz visszaszerzésére való kilátás nélkül. Így azok az esetek, amelyekben a pénzügyi eszközök csak ideiglenesen nem hozzáférhetőek vagy zároltak, a 2009/65/EK irányelv 24. cikke értelmében nem számítanak veszteségnek. Ezzel szemben a következő három esetben a veszteséget véglegesnek kell tekinteni: amikor a pénzügyi eszköz már nem létezik vagy soha nem is létezett; amikor a pénzügyi eszköz létezik, de az ÁÉKBV véglegesen elveszítette az afeletti tulajdonjogát; és amikor az ÁÉKBV rendelkezik a pénzügyi eszközre vonatkozó tulajdonjoggal, de nem tudja a tulajdonjogot véglegesen átruházni vagy nem tud tartós jelleggel korlátozott tulajdonjogot létrehozni.

(25)

A pénzügyi eszköz például abban az esetben tekinthető már nem létezőnek, amikor nem javítható számviteli hiba következtében tűnik el, vagy ha soha nem létezett, mivel az ÁÉKBV tulajdonjogát hamisított okiratok alapján jegyezték be. Azokat az eseteket, amelyekben a pénzügyi eszközök elvesztését csalárd magatartás okozza, veszteségnek kell tekinteni.

(26)

Nem állapítható meg veszteség, ha a pénzügyi eszközt egy másik pénzügyi eszközzel pótolták vagy egy másik pénzügyi eszközzé alakították át, olyan esetekben, amikor a részvényeket vállalati átszervezés keretében törölték, és új részvények kibocsátásával pótolták. Nem tekinthető úgy, hogy az ÁÉKBV-t véglegesen megfosztották a pénzügyi eszköz feletti tulajdonjogától, ha az jogszerűen ruházta át a tulajdonjogot egy harmadik félre. Következésképpen, ha különbséget tesznek az eszközök feletti tulajdonjog és haszonélvezeti jog között, a veszteség meghatározásának a haszonélvezeti jog elvesztésére kell vonatkoznia.

(27)

A letétkezelő csak abban az esetben kerülheti el a 2009/65/EK irányelv 24. cikke szerinti felelősségre vonást, ha befolyásán túlmenő olyan külső esemény következik be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen. A felelősség alóli mentesüléshez a letétkezelőnek kell bizonyítania e feltételek összességének teljesülését, és meg kell határozni az ebből a célból követendő eljárást.

(28)

Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy a veszteséget eredményező esemény külső esemény volt-e. A letétkezelő felelősségét a letéti őrzési funkciók átruházása nem érintheti, ezért egy esemény abban az esetben tekinthető külső eseménynek, ha az nem a letétkezelő vagy a pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél cselekvésének vagy mulasztásának eredménye. Ezt követően annak ellenőrzésével, hogy az esemény bekövetkezésének megakadályozására egy körültekintő letétkezelő ésszerűen tudott volna-e valamit tenni, meg kell vizsgálni, hogy az esemény a letétkezelő befolyásán túlmenő eseménynek tekinthető-e. E lépések alapján a természeti események és a hatóságok fellépései is érdemleges befolyáson túlmenő külső eseménynek tekinthetők. Ezzel szemben a 2009/65/EK irányelv 21. cikke (11) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott, elkülönítésre vonatkozó követelmények alkalmazásának elmaradása miatt bekövetkező veszteség vagy az eszközök olyan elvesztése, amely a harmadik fél tevékenységének az adott harmadik fél fizetésképtelenségével összefüggő zavarai miatt következik be, nem tekinthető érdemleges befolyáson túlmenő külső eseménynek.

(29)

Végül a letétkezelőnek bizonyítania kell, hogy a veszteség minden ésszerű erőfeszítés ellenére sem volt elkerülhető. Ebben az összefüggésben a letétkezelőnek tájékoztatnia kell az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, és a körülményektől függően megfelelő intézkedést kell hoznia. Például abban az esetben, ha a letétkezelő az egyetlen megfelelő intézkedésnek a pénzügyi eszközök elidegenítését tartja, megfelelően tájékoztatnia kell az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, amelynek írásban kell utasítania a letétkezelőt, hogy továbbra is letétben kell-e őriznie a pénzügyi eszközöket vagy el kell-e idegenítenie azokat. A letétkezelőnek adott, az eszközök további letéti őrzésére vonatkozó utasításról haladéktalanul tájékoztatni kell az ÁÉKBV befektetőit. Az alapkezelő társaságnak vagy a befektetési társaságnak kellőképpen figyelembe kell vennie a letétkezelő ajánlásait. A körülményektől függően, amennyiben a letétkezelőnek továbbra is aggályai vannak, mivel a pénzügyi eszközök védelmének szintje ismételt figyelmeztetések ellenére sem kielégítő, további lehetséges intézkedések meghozatalát kell mérlegelnie, mint például a szerződés felmondása, feltéve, hogy az ÁÉKBV-nak a nemzeti joggal összhangban időt hagy arra, hogy másik letétkezelőt találjon.

(30)

A letétkezelői rendszerben a befektetővédelem biztosítékainak figyelembe kell venniük a letétkezelő, valamint az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság közötti lehetséges kapcsolatokat, például azokat, amelyek a közös vagy kapcsolt vezetésből vagy keresztrészesedésekből erednek. Ezek a kapcsolatok, ha és amennyiben a nemzeti jog alapján engedélyezettek, összeférhetetlenséget eredményezhetnek a csalás kockázata (a rossz hírnév elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak nem jelentett szabálytalanságok), jogorvoslati kockázatok (vonakodás a letétkezelővel szemben jogi lépések megtételére, vagy ezek kikerülése), kiválasztási elfogultság (a letétkezelő kiválasztása nem minőségen és áron alapul), fizetésképtelenségi kockázat (alacsonyabb normák az eszközök elkülönítése vagy a letétkezelő fizetőképességének figyelembevétele tekintetében) vagy egyetlen csoporttal szembeni kitettségek kockázata (csoporton belüli befektetések) formájában.

(31)

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő működési függetlensége, beleértve a letéti őrzési funkciók átruházásának helyzeteit is, további biztosítékot nyújt a befektetővédelemre indokolatlan költségek nélkül, úgy, hogy megerősíti az ugyanazon csoporthoz tartozó vagy más módon összekapcsolt jogalanyok magatartási normáit. A működési függetlenségre vonatkozó követelményeknek olyan lényeges elemekre is ki kell terjedniük, mint a vezetők, alkalmazottak vagy azon személyek személyazonossága vagy személyes kapcsolatai, akik a csoport más jogalanyaira vagy társaságaira irányulóan látnak el felügyeleti funkciókat, beleértve azokat a helyzeteket, amikor ezek a személyek kapcsolt személyek.

(32)

Az arányos kezelés érdekében, ha az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő ugyanazon csoporthoz tartozik, a felügyeleti funkciókat ellátó testületek, vagy a felügyeleti funkciót is ellátó ügyvezető testületek tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik kevesebb) függetlennek kell lennie.

(33)

A vállalatirányítás tekintetében tükröződnie kell mind az egyszintű rendszer jellemzőinek, ahol a társaságot egyetlen vállalati testület irányítja, amely a vezetési és a felügyeleti funkciókat egyaránt ellátja, mind a kétszintű rendszer jellemzőinek, ahol egymás mellett létezik igazgatótanács és felügyelőbizottság.

(34)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok, az ÁÉKBV-k és a letétkezelők alkalmazkodni tudjanak e rendelet új rendelkezéseihez, hogy e rendelkezések hatékony és eredményes módon alkalmazhatók legyenek, indokolt e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját a hatálybalépés napjától számítva hat hónappal elhalasztani.

(35)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

AZ ÍRÁSBELI SZERZŐDÉS FOGALMAI ÉS RÉSZLETEI

(A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése)

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „kapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt egy vállalkozásban lévő olyan közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányad kapcsol össze, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-ának felel meg, illetve jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon vállalkozás ügyvezetésére, amelyben a részesedés fennáll;

b) „csoportkapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több vállalkozás vagy jogalany ugyanazon csoporthoz tartozik a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 2. cikke 11. pontja, vagy az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardok értelmében.

2. cikk

A letétkezelő kijelölésére vonatkozó szerződés

(1) A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése szerinti, a letétkezelő kijelölését rögzítő szerződést egyrészről a letétkezelő, másrészről a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság között kell megkötni az alapkezelő társaság által kezelt minden közös alap tekintetében.

(2) A szerződés legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)	a letétkezelő által nyújtandó szolgáltatásoknak és azoknak a letétkezelő által elfogadandó eljárásoknak a leírása, amelyeket azon eszköztípusok tekintetében kell elfogadni, amelyekbe az ÁÉKBV befektethet, és amelyeket a letétkezelőre bíznak;

a letéti őrzési és a felügyeleti funkció ellátási módjának leírása, amely mód azoknak az eszközöknek a típusától és azoktól a földrajzi régióktól függ, amelyekbe az ÁÉKBV be kíván fektetni; a leírás többek között a letéti őrzési feladatokra, az országlistákra és az országok e listákra való felkerülésére vagy onnan való törlésére vonatkozó eljárásokra is kiterjed. Ennek azon eszközök tekintetében, amelyekbe az ÁÉKBV befektethet, összhangban kell lennie az ÁÉKBV alapszabályában, létesítő okiratában és ajánlattételi dokumentumában szereplő információkkal;

a szerződés érvényességi ideje, valamint módosításának és megszűnésének feltételei, beleértve azokat a helyzeteket is, amelyek a szerződés megszűnéséhez vezethetnek, valamint a szerződés felmondására vonatkozó eljárásra, és azokra az eljárásokra vonatkozó részletek, amelyekkel a letétkezelő továbbítja a vonatkozó információkat jogutódjának;

d)	az alkalmazandó jogszabályokkal és hatósági rendelkezésekkel összhangban a felekre vonatkozó titoktartási kötelezettségek. Ezek a kötelezettségek nem akadályozhatják az illetékes hatóságokat abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz;

azon eszközök és eljárások, amelyek útján a letétkezelő az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az teljesíthesse feladatait, ideértve az eszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását, valamint annak érdekében, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság kellő időben és pontossággal áttekintést kapjon az ÁÉKBV számláiról;

azon eszközök és eljárások, amelyek útján az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság továbbít minden vonatkozó információt, vagy biztosítja, hogy a letétkezelő hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljesíthesse feladatait, beleértve az azt biztosító eljárásokat, hogy a letétkezelő tájékoztatást kapjon az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság által kijelölt egyéb felektől;

a követendő eljárások arra az esetre, ha az ÁÉKBV alapszabályának, létesítő okiratának vagy ajánlattételi dokumentumainak módosítását mérlegelik, azoknak a helyzeteknek a részletezésével, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy ha a módosítás véghezviteléhez a letétkezelő előzetes beleegyezése szükséges;

minden olyan információ, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek értékesítésével, jegyzésével, visszaváltásával, kibocsátásával, törlésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni egyrészről a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró harmadik fél, másrészről a letétkezelő között;

i)	minden olyan információ, amelyet a letétkezelő feladatainak ellátásával kapcsolatban ki kell cserélni a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró harmadik fél és a letétkezelő között;

amennyiben a szerződő felek harmadik feleket kívánnak kijelölni a rájuk háruló feladatok egy részének elvégzésére, arra vonatkozó kötelezettségvállalás, hogy rendszeresen rendelkezésre bocsátják a kijelölt harmadik fél adatait, valamint kérésre tájékoztatást nyújtanak a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;

k)	a szerződő felek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén;

l)	tájékoztatás az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében nyitott készpénzszámlákról és azokról az eljárásokról, amelyek révén a letétkezelők tájékoztatást kapnak új számla nyitásáról;

m)	a letétkezelő eszkalációs eljárásainak részletes leírása, beleértve azoknak a személyeknek az azonosító adatait, akikkel a letétkezelőnek az alapkezelő társaságon vagy a befektetési társaságon belül fel kell vennie a kapcsolatot, ha elindít egy ilyen eljárást;

a letétkezelő kötelezettségvállalása arra, hogy értesítést küld, ha megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése már nem elegendő a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban, meghatározott joghatósági területen letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége elleni védelem biztosítására;

azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelő feladatai tekintetében felvilágosítást kérhet az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság magatartásáról, valamint értékelheti a kapott információk minőségét, akár az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság könyvelésébe való betekintés, és helyszíni látogatások útján is;

p)	azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő feladatai tekintetében felül tudja vizsgálni a letétkezelő teljesítményét.

Az a)–p) pontban meghatározott eszközök és eljárások részletes leírását a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés és a szerződés későbbi módosításai tartalmazzák.

(3) A felek megállapodhatnak abban, hogy a közöttük áramló információk összességét vagy egy részét elektronikusan továbbítják, feltéve, hogy biztosított ezen információk megfelelő rögzítése.

(4) A nemzeti jog eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező minden egyes közös alapra külön írásbeli szerződést kötni.

Az alapkezelő társaság és a letétkezelő egyetlen szerződéses megállapodást köthet, amely felsorolja az adott alapkezelő társaság által kezelt azon közös alapokat, amelyekre a szerződés vonatkozik.

(5) A letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés és a későbbi megállapodások megnevezik a szerződésre alkalmazandó jogot.

2. FEJEZET

LETÉTKEZELŐI FUNKCIÓK, ÁTVILÁGÍTÁSI FELADATOK, ELKÜLÖNÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS FIZETÉSKÉPTELENSÉGGEL SZEMBENI VÉDELEM

(A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (3)–(5) bekezdése és 22a. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontja)

3. cikk

Felügyeleti feladatok – általános követelmények

(1) Kijelölésekor a letétkezelő értékeli az ÁÉKBV befektetési politikájának és stratégiájának jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság szervezetével kapcsolatos kockázatokat. A letétkezelő ezen értékelés alapján olyan felügyeleti eljárásokat dolgoz ki, amelyek megfelelőek az ÁÉKBV és azon eszközök szempontjából, amelyekbe befektet, majd végrehajtja és alkalmazza ezeket az eljárásokat. Ezeket az eljárásokat rendszeresen aktualizálni kell.

(2) A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (3) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak ellátása során a letétkezelő utólagos ellenőrzésnek és vizsgálatnak veti alá az alapkezelő társaság, a befektetési társaság vagy a kijelölt harmadik fél felelősségi körébe tartozó folyamatokat és eljárásokat. A letétkezelő minden körülmények között biztosítja, hogy megfelelő ellenőrzési és egyeztetési eljárások álljanak rendelkezésre, amelyeket végre kell hajtani, alkalmazni kell és gyakori rendszerességgel felül kell vizsgálni. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő az ÁÉKBV eszközeivel és műveleteivel kapcsolatos minden utasítást megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(3) A letétkezelő világos és átfogó eszkalációs eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a kezelésére, amelyek esetében felügyeleti feladatai végrehajtása során lehetséges eltéréseket tár fel; ezen eljárás részletes leírását kérésre az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja.

(4) Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, beleértve azokat az információkat is, amelyeket harmadik feleknek kell a letétkezelő rendelkezésére bocsátaniuk.

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a meglévő eljárások megfelelőségének és alkalmazhatóságának garantálása érdekében biztosítja különösen, hogy a letétkezelő hozzáféréssel rendelkezzen a könyveléshez, és helyszíni látogatásokat tehessen az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság, valamint az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság által kijelölt bármely szolgáltató helyiségeiben, illetve felülvizsgálhassa a bejegyzett független könyvvizsgálók vagy más szakértők által elismert külső tanúsításokról szóló jelentéseket és nyilatkozatokat.

4. cikk

A jegyzésekkel és visszaváltásokkal kapcsolatos feladatok

(1) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek, ha biztosítja, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság megfelelő és következetes eljárást hozott létre, hajt végre és alkalmaz annak érdekében, hogy:

a)	egyeztesse a jegyzési megbízásokat a jegyzésből befolyt bevételekkel, valamint a kibocsátott befektetési jegyek számát az ÁÉKBV által beszedett, a jegyzésből befolyt bevételekkel;

b)	egyeztesse a visszaváltási megbízásokat a kifizetett visszaváltásokkal, valamint a törölt befektetési jegyek számát az ÁÉKBV által kifizetett visszaváltásokkal;

c)	rendszeresen ellenőrizze az egyeztetési eljárás megfelelőségét.

Az a), b) és c) pont alkalmazásában a letétkezelő mindenekelőtt rendszeresen ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV számláján lévő összes befektetési jegy száma összhangban van-e az ÁÉKBV nyilvántartásában szereplő összes kintlévő befektetési jegy számával.

(2) A letétkezelő biztosítja és ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek eladására, kibocsátására, visszavásárlására, visszaváltására és törlésére vonatkozó eljárások megfeleljenek az alkalmazandó nemzeti jognak és az ÁÉKBV alapszabályának vagy létesítő okiratának, valamint ellenőrzi ezen eljárások tényleges végrehajtását.

(3) A letétkezelő által végzett ellenőrzések gyakoriságának összhangban kell lennie a jegyzések és visszaváltások áramlásával.

5. cikk

A befektetési jegyek értékelésével kapcsolatos feladatok

(1) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek, ha eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy:

a)	folyamatosan ellenőrizze, hogy a 2009/65/EK irányelv 85. cikke szerint az alkalmazandó nemzeti joggal, valamint az ÁÉKBV alapszabályával és létesítő okiratával összhangban az ÁÉKBV eszközeinek értékelésére vonatkozóan megfelelő és következetes eljárásokat hoztak létre és alkalmaznak;

b)	biztosítsa az értékelési politikák és eljárások tényleges végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát.

(2) A letétkezelő az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket az ÁÉKBV 2009/65/EK irányelv 85. cikkének megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályokban előírtak szerinti értékelési politikájában, és az ÁÉKBV alapszabályában és létesítő okiratában meghatározott gyakorisággal összhangban lévő gyakorisággal kell lefolytatni.

(3) Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyei értékének kiszámítása nem az alkalmazandó jognak vagy az ÁÉKBV alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően történt, értesíti az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ÁÉKBV befektetői érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

6. cikk

Az ÁÉKBV utasításainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok

A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt követelményeknek, ha létrehozza és végrehajtja legalább a következőket:

a)	megfelelő eljárások annak ellenőrzésére, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság utasításai megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek, valamint az ÁÉKBV alapszabályának és létesítő okiratának;

b)	eszkalációs eljárás abban az esetben, ha az ÁÉKBV megsértette a második albekezdésben említett korlátok vagy korlátozások valamelyikét.

Az a) pont alkalmazásában a letétkezelő mindenekelőtt nyomon követi az ÁÉKBV azon befektetési korlátozásoknak és tőkeáttételi korlátoknak való megfelelését, amelyek az ÁÉKBV-ra vonatkoznak. Az a) pontban említett eljárásoknak az ÁÉKBV jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosaknak kell lenniük.

7. cikk

Az ügyletek időben történő elszámolásával kapcsolatos feladatok

(1) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményeknek, ha eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a feltárására, amelyekben az ÁÉKBV eszközeit érintő ügyletekkel kapcsolatos díjazást a szokásos időn belül nem fizetik meg az ÁÉKBV-nak, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság ennek megfelelő értesítésére, és ha a helyzetet nem orvosolták, amennyiben lehetséges, az eszköz üzletfél általi visszatérítésének kérésére.

(2) Amennyiben az ügyletekre nem szabályozott piacon kerül sor, a letétkezelő az ügylethez kapcsolódó feltételek figyelembevételével végzi el az (1) bekezdés szerinti feladatait.

8. cikk

Az ÁÉKBV bevételeinek kiszámításával és felosztásával kapcsolatos feladatok

(1) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének e) pontjában foglalt követelményeknek, ha:

a)	biztosítja, hogy a nettó bevétel kiszámítása az ÁÉKBV alapszabályával, létesítő okiratával és az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban történjen, minden alkalommal, amikor a bevétel felosztására kerül sor;

biztosítja, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, ha az ÁÉKBV könyvvizsgálói fenntartásokkal fogadták el az éves pénzügyi kimutatásokat. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő rendelkezésére bocsát a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos fenntartásokra vonatkozó minden információt;

c)	minden alkalommal, amikor a bevétel felosztására kerül sor, ellenőrzi az osztalékkifizetések teljességét és pontosságát.

(2) Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy a bevételszámítás nem az alkalmazandó jognak vagy az ÁÉKBV alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően történt, értesíti az alapkezelő társaságot vagy befektetési társaságot, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ÁÉKBV befektetőinek érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

9. cikk

A pénzmozgások nyomon követése – általános követelmények

(1) Amennyiben a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett jogalanynál az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében készpénzszámlát tartanak fenn vagy nyitottak, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan megkapja az ÁÉKBV összes pénzmozgásának világos áttekintéséhez szükséges összes vonatkozó információt, hogy a letétkezelő teljesíthesse kötelezettségeit.

(2) A letétkezelő kijelölésekor a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság tájékoztatja a letétkezelőt az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében nyitott valamennyi meglévő készpénzszámláról.

(3) A befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság biztosítja, hogy a letétkezelő az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság által nyitott valamennyi új készpénzszámlával kapcsolatos minden információt megkapjon.

10. cikk

Az ÁÉKBV pénzforgalmának nyomon követése

(1) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, ha biztosítja az ÁÉKBV pénzforgalmának eredményes és megfelelő nyomon követését és mindenekelőtt legalább:

biztosítja, hogy az ÁÉKBV pénzeszközeit központi banknál vagy a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében engedélyezett hitelintézetnél, vagy harmadik országban engedélyezett hitelintézetnél nyitott számlákon tartsák nyilván, ha az ÁÉKBV műveletei céljából készpénzszámlákra van szükség, feltéve, hogy az adott harmadik országban a hitelintézetekre alkalmazott prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai az Unióban alkalmazottakkal legalább egyenértékűnek tekintik.

b)	a pénzmozgások egyeztetésére vonatkozóan eredményes és megfelelő eljárásokat alkalmaz, és ezeket az egyeztetéseket naponta, vagy ritka pénzmozgások esetén a pénzmozgások bekövetkezésekor végzi;

c)	megfelelő eljárásokat alkalmaz a jelentős pénzmozgásoknak és az ÁÉKBV műveleteivel esetleg nem összeegyeztethető pénzmozgásoknak a munkanap végén történő azonosítására;

rendszeresen felülvizsgálja ezeknek az eljárásoknak a megfelelőségét, beleértve az egyeztetési folyamat legalább évente egyszeri teljes felülvizsgálatát, és biztosítja, hogy az egyeztetési folyamat kiterjedjen az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében vagy az ÁÉKBV nevében eljáró letétkezelő nevében nyitott készpénzszámlákra;

folyamatosan nyomon követi az egyeztetések eredményeit és az egyeztetési eljárások során azonosított eltérések nyomán hozott intézkedéseket, és haladéktalanul értesíti az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, ha valamely eltérést nem korrigáltak, továbbá az illetékes hatóságot is, ha a helyzet nem korrigálható;

f)	ellenőrzi, hogy a likviditási pozíciókra vonatkozó saját nyilvántartása összhangban legyen az ÁÉKBV nyilvántartásával.

Az a) pontban említett harmadik országbeli hitelintézetre alkalmazott prudenciális felügyeleti és szabályozási követelmények egyenértékűségének értékelése céljából az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a Bizottság által az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 107. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadott végrehajtási aktusokat.

(2) Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő a harmadik félnél nyitott készpénzszámlával kapcsolatos minden utasítást és információt megkapjon, hogy a letétkezelő lefolytathassa saját egyeztetési eljárását.

11. cikk

A jegyzések során teljesített befizetésekkel kapcsolatos feladatok

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy a nevükben teljesített befizetésekről a letétkezelőt minden olyan munkanap végén tájékoztassák, amely napon az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró fél, például egy transzferügynök ilyen befizetést vagy megbízást kap a befektetőtől. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő minden egyéb vonatkozó információt megkapjon, amelyre szüksége van annak biztosításához, hogy a 2009/65/EU irányelv 22. cikke (4) bekezdésével összhangban a befizetéseket a befektetési vállalkozás nevében vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság nevében vagy a letétkezelő nevében nyitott készpénzszámlákon jóváírják.

12. cikk

A letétben őrizendő pénzügyi eszközök

(1) A letétkezelő letétkezelési feladatai valamennyi következő követelmény teljesülése esetén terjednek ki az ÁÉKBV tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag nem szállíthatók le a letétkezelőnek:

a)	a pénzügyi eszközök a 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a)–e) és h) pontjában említett pénzügyi eszközök, vagy a 2009/65/EK irányelv 51. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, származtatott pénzügyi eszközt tartalmazó átruházható értékpapírok;

b)	ezeket a pénzügyi eszközöket a letétkezelő nevében közvetlenül vagy közvetve nyilván lehet tartani vagy értékpapírszámlán lehet tartani.

(2) Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban az ÁÉKBV nevében csak közvetlenül maga a kibocsátó vagy megbízottja, például egy könyvvezető vagy egy transzferügynök tart nyilván, nem kell letétben őrizni.

(3) A letétkezelő letétkezelési feladatai minden esetben kiterjednek az ÁÉKBV tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag leszállíthatók a letétkezelőnek.

13. cikk

A letétben őrzött eszközökkel kapcsolatos letéti őrzési feladatok

(1) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy a letétben őrzendő pénzügyi eszközök tekintetében megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek, ha biztosítja a következőket:

a)	a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a pénzügyi eszközök megfelelő nyilvántartása;

b)	a nyilvántartások és az elkülönített számlák vezetésének módja biztosítja azok pontosságát, és e nyilvántartások mindenekelőtt rögzítik az ÁÉKBV pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek való megfelelést;

c)	rendszeres egyeztetéseket végez a letétkezelő belső számlái és nyilvántartásai, valamint a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzéssel megbízott valamely harmadik fél belső számlái és nyilvántartásai között;

d)	a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében a letétben őrzött pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan kellő gondossággal jár el;

e)	a letétkezelési lánc egészében értékeli és nyomon követi a releváns letétkezelési kockázatokat, és az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot tájékoztatja az azonosított jelentős kockázatokról;

f)	megfelelő szervezeti megoldások bevezetésével minimalizálja a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztésének vagy csökkenésének kockázatát;

g)	ellenőrzi az ÁÉKBV eszközök feletti tulajdonjogát, illetve az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság eszközök feletti tulajdonjogát.

(2) Amennyiben a letétkezelő a letétben őrzött eszközök tekintetében a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban harmadik felet bízott meg a letéti őrzési funkciókkal, továbbra is vonatkoznak rá az e cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában meghatározott követelmények. A letétkezelőnek biztosítania kell továbbá, hogy a harmadik fél megfeleljen az e cikk (1) bekezdésének b)–g) pontjában meghatározott követelményeknek.

14. cikk

A tulajdonjog-ellenőrzéssel és a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos letéti őrzési feladatok

(1) Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, valamint biztosítja, hogy harmadik felek a letétkezelő rendelkezésére bocsássanak minden vonatkozó információt.

(2) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek, ha legalább:

a)	haladéktalanul hozzáfér a tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartás-vezetési feladatainak ellátásához szükséges vonatkozó információkhoz, beleértve a letétkezelő részére harmadik felek által nyújtandó információkat;

b)	elegendő és megbízható információval rendelkezik ahhoz, hogy meggyőződjön az ÁÉKBV eszközök feletti tulajdonjogáról;

nyilvántartást vezet azon eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik:

i.	az ÁÉKBV nevében nyilvántartásában szerepelteti azokat az eszközöket, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik, beleértve azok névleges összegét;

ii.	bármikor átfogó és naprakész leltárt tud rendelkezésre bocsátani az ÁÉKBV eszközeiről, beleértve azok névleges összegét.

E bekezdés c) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a letétkezelő gondoskodik arról, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésére, amelyek biztosítják, hogy a nyilvántartott eszközöket ne lehessen átengedni, átruházni, kicserélni vagy leszállítani a letétkezelő vagy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően a letéti őrzéssel megbízott harmadik fél ezen ügyletekről történő tájékoztatása nélkül. Az érintett harmadik fél azonnali hozzáférést biztosít a letétkezelő számára az egyes ügyletek és pozíciók igazoló dokumentumaihoz. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy eszközértékesítés vagy eszközök megszerzése esetén, illetve pénzügyi eszközök kibocsátását eredményező vállalati intézkedés esetén az érintett harmadik fél minden esetben haladéktalanul, de legalább évente egyszer a letétkezelő rendelkezésére bocsássa az igazolásokat vagy más igazoló dokumentumokat.

(3) A letétkezelő biztosítja, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság megfelelő eljárásokkal rendelkezzen és azokat alkalmazza annak ellenőrzésére, hogy az ÁÉKBV által megszerzett eszközöket az ÁÉKBV nevében megfelelően nyilvántartják, továbbá ellenőrzi, hogy fennáll-e az összhang az ÁÉKBV nyilvántartásában szereplő pozíciók és azon eszközök között, amelyekről a letétkezelő megállapította, hogy az ÁÉKBV tulajdonát képezik. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő az ÁÉKBV eszközeivel kapcsolatos minden utasítást és vonatkozó információt megkapjon, hogy a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(4) A letétkezelő eszkalációs eljárást dolgoz ki és alkalmaz azokra a helyzetekre, amelyekben eltérést állapítanak meg, beleértve az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és az illetékes hatóság értesítését, ha a helyzet nem korrigálható.

15. cikk

Átvilágítás

(1) A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt követelményeknek, ha megfelelően dokumentált átvilágítási eljárást hajt végre és alkalmaz azon harmadik fél kiválasztására és folyamatos nyomon követésére, akire az említett irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókat fognak átruházni vagy ruháztak át. Ezt az eljárást rendszeresen, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni.

(2) A 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzési funkciókkal megbízandó harmadik fél kiválasztásánál és kijelölésénél a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy e harmadik fél e pénzügyi eszközök őrzésével való megbízása megfelelő szintű védelmet biztosítson. A letétkezelő legalább:

értékeli a szabályozási és jogi keretrendszert, beleértve az országkockázatot, a letétkezelési kockázatot és az említett harmadik féllel kötött szerződés végrehajthatóságát. Ez az értékelés mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a letétkezelő meg tudja határozni a harmadik fél potenciális fizetésképtelenségének az ÁÉKBV eszközeire és jogaira gyakorolt hatását;

biztosítja, hogy amennyiben a harmadik fél egy harmadik országban helyezkedik el, az a) pontban említett szerződéses rendelkezések végrehajthatóságára vonatkozó értékelés olyan természetes személy vagy jogi személy jogi tanácsán alapuljon, aki független a letétkezelőtől vagy az említett harmadik féltől;

c)	értékeli, hogy a harmadik fél gyakorlata, eljárásai és belső ellenőrzései megfelelőek-e annak biztosításához, hogy az ÁÉKBV eszközei magas színvonalú kezelésben és védelemben részesüljenek;

d)	értékeli, hogy a harmadik fél pénzügyi ereje és hírneve összhangban áll-e az átruházott feladatokkal. Az értékelés a lehetséges harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint más adatokon és információkon alapul;

e)	biztosítja, hogy a harmadik fél rendelkezzen az átruházott letéti őrzési feladatok magas szintű védelmet és biztonságot nyújtó teljesítéséhez szükséges működési és technológiai lehetőségekkel.

(3) A letétkezelő a rendszeres felülvizsgálat és a folyamatos nyomon követés során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy a harmadik fél továbbra is megfeleljen a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak és a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában előírt feltételeknek, és legalább:

a)	nyomon követi a harmadik fél teljesítményét és a letétkezelő által előírt normáknak való megfelelését;

b)	biztosítja, hogy a harmadik fél magas szintű gondossággal, óvatossággal és körültekintéssel járjon el letéti őrzési feladatai teljesítése során, és hogy mindenekelőtt e rendelet 16. cikkével összhangban ténylegesen különítse el a pénzügyi eszközöket;

felülvizsgálja az azzal a döntéssel kapcsolatos letétkezelési kockázatokat, hogy az eszközöket a harmadik félre bízzák, és az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot haladéktalanul értesíti az ezekben a kockázatokban bekövetkezett változásokról. Az értékelés a harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint más adatokon és információkon alapul. Piaci zavarok során vagy kockázat azonosítása esetén a felülvizsgálat gyakoriságát növelni és hatályát bővíteni kell;

d)	nyomon követi a 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (7) bekezdésében megállapított tilalomnak való megfelelést;

e)	nyomon követi a 2009/65/EK irányelv 25. cikkében megállapított tilalomnak és az e rendelet 21–24. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél úgy döntött, hogy letéti őrzési funkcióinak egy részét vagy egészét a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően egy további harmadik félre ruházza át.

(5) A letétkezelő készenléti tervet dolgoz ki minden egyes piacra, ahol a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik felet jelöl ki. A készenléti terv tartalmazza az alternatív szolgáltató adatait, ha van ilyen.

(6) Amennyiben a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél már nem teljesíti e rendelet követelményeit, a letétkezelő az ÁÉKBV és annak befektetői érdekeit legjobban szolgáló intézkedéseket hoz, beleértve a szerződés felmondását.

(7) Ha a letétkezelő a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően harmadik országban lévő harmadik félre ruházta letéti őrzési funkcióit, biztosítja, hogy a harmadik féllel kötött megállapodás lehetővé tegye az idő előtti felmondást, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az ÁÉKBV és befektetői érdekét legjobban szolgáló módon járjon el, abban az esetben, ha az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályok és ítélkezési gyakorlat többé nem ismeri el az ÁÉKBV eszközeinek elkülönítését a harmadik fél fizetésképtelensége esetén, vagy ha a jogban és az ítélkezési gyakorlatban megállapított feltételek többé nem teljesülnek.

(8) Amennyiben a hatályos fizetésképtelenségi jogszabályok és ítélkezési gyakorlat többé nem ismeri el az ÁÉKBV eszközeinek elkülönítését a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége esetén, vagy többé nem biztosítja, hogy a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközei ne képezzék a harmadik fél vagyonának részét fizetésképtelenség esetén és ne lehessen azokat a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni, a letétkezelő azonnal tájékoztatja az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot.

(9) A (8) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételekor az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság azonnal értesíti illetékes hatóságát erről a tájékoztatásról, és figyelembe véve annak szükségességét, hogy az ÁÉKBV és befektetői érdekét legjobban szolgáló módon járjon el, mérlegeli az ÁÉKBV érintett eszközei tekintetében a megfelelő intézkedéseket, beleértve azok elidegenítését.

16. cikk

Elkülönítési kötelezettség

(1) Amennyiben a letéti őrzési funkciókat részben vagy egészben harmadik félre ruházták át, a letétkezelő annak érdekében, hogy a letéti őrzési funkciók ellátásával a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban megbízott harmadik fél a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott elkülönítési kötelezettségnek megfelelően járjon el, ellenőrzi, hogy a harmadik fél:

minden szükséges nyilvántartást és számlát úgy vezet-e, hogy a letétkezelő bármikor, késedelem nélkül megkülönböztethesse a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeit a saját eszközeitől, más ügyfeleinek eszközeitől, a letétkezelő saját számlás eszközeitől és az ÁÉKBV-tól eltérő más ügyfelek letétkezelő által kezelt eszközeitől;

b)	úgy vezeti-e a nyilvántartásokat és a számlákat, hogy azok pontossága biztosított legyen és különösen összhangban legyenek a letétkezelő ügyfelei számára letétben őrzött eszközökkel;

c)	végez-e rendszeres egyeztetéseket a letétkezelő belső számlái és nyilvántartásai, valamint a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban az általa letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél belső számlái és nyilvántartásai között;

megfelelő szervezeti megoldásokat vezet-e be a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a pénzügyi eszközökkel való visszaélésből, csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztése vagy csökkenése kockázatának minimalizálása érdekében;

az ÁÉKBV pénzeszközeit harmadik ország központi bankjánál, vagy harmadik országban engedélyezett hitelintézetnél lévő számlán vagy számlákon tartja, feltéve, hogy a harmadik országban a hitelintézetekre alkalmazott prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai az Unióban alkalmazottakkal legalább egyenértékűnek tekintik, a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(2) Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél úgy döntött, hogy letéti őrzési funkcióinak egy részét vagy egészét a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően egy további harmadik félre ruházza át.

17. cikk

Az ÁÉKBV eszközeinek fizetésképtelenséggel szembeni védelme a letéti őrzési funkciók átruházása esetén

(1) A letétkezelő biztosítja, hogy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkcióval megbízandó vagy megbízott, harmadik országban lévő harmadik fél minden szükséges lépést megtegyen annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV harmadik félnél letéti őrzésben tartott eszközeit ne lehessen az említett harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni.

(2) A letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél megtegye a következő lépéseket:

független természetes személytől vagy jogi személytől jogi tanácsot kap, amely megerősíti, hogy az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog elismeri a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeit a saját eszközeitől, más ügyfeleinek eszközeitől, a letétkezelő saját számlás eszközeitől és az ÁÉKBV-tól eltérő más ügyfelek letétkezelő által kezelt eszközeitől való, e rendelet 16. cikke szerinti elkülönítését, és hogy a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközei nem képezik a harmadik fél vagyonának részét fizetésképtelenség esetén, és nem lehet azokat a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni;

biztosítja, hogy az a) pontban említettek szerint az adott harmadik ország azon alkalmazandó fizetésképtelenségi jogában és ítélkezési gyakorlatában meghatározott feltételek, amelyek elismerik, hogy a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközei elkülönülnek, és nem lehet azokat a hitelezők között felosztani vagy ezek javára értékesíteni, teljesüljenek az átruházásra vonatkozó megállapodás letétkezelővel való megkötésekor, valamint folyamatosan az átruházás teljes időtartama alatt;

c)	azonnal tájékoztatja a letétkezelőt, ha a b) pontban említett feltételek bármelyike többé nem teljesül;

d)	az ÁÉKBV eszközeiről pontos és naprakész nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek alapján a letétkezelő bármely időpontban meg tudja állapítani a szóban forgó eszközök pontos jellegét, elhelyezkedését és tulajdonjogi státusát;

e)	a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeiről rendszeresen, és minden esetben, amikor változás következik be, részletes kimutatást bocsát a letétkezelő rendelkezésére;

f)	tájékoztatja a letétkezelőt az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog változásairól és tényleges alkalmazásáról.

(3) Amennyiben a letétkezelő a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően egy az Unióban elhelyezkedő harmadik félre ruházta át letéti őrzési funkcióit, az említett harmadik fél a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeiről rendszeresen, és minden esetben, amikor változás következik be, részletes kimutatást bocsát a letétkezelő rendelkezésére.

(4) A letétkezelő biztosítja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok értelemszerű alkalmazását, ha a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél úgy döntött, hogy letéti őrzési funkcióinak egy részét vagy egészét a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően egy további harmadik félre ruházza át.

3. FEJEZET

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ELVESZTÉSE ÉS MENTESÜLÉS A FELELŐSSÉG ALÓL

(A 2009/65/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdése)

18. cikk

A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése

(1) A 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése abban az esetben tekintendő bekövetkezettnek a letétkezelő által vagy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél által letétben őrzött pénzügyi eszköz tekintetében, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)	az ÁÉKBV meghatározott tulajdonjogáról bebizonyosodik, hogy érvénytelen, mert megszűnt vagy soha nem létezett;

b)	az ÁÉKBV-t véglegesen megfosztották a pénzügyi eszköz feletti tulajdonjogától;

c)	az ÁÉKBV véglegesen képtelen közvetlenül vagy közvetve rendelkezni a pénzügyi eszköz felett.

(2) Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a pénzügyi eszköz elvesztésének megállapítása során az illetékes hatóságok számára könnyen hozzáférhető, dokumentált folyamatot követ. A veszteség megállapítását követően a befektetőket tartós adathordozón haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz nem tekinthető elveszettnek, ha az ÁÉKBV-t egy adott eszköz tekintetében véglegesen megfosztják tulajdonjogától, amennyiben ezt az eszközt egy másik pénzügyi eszközzel vagy eszközökkel helyettesítik, illetve azzá vagy azokká alakítják.

(4) A 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél fizetésképtelensége esetén az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság megállapítja a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését, amint az (1) bekezdésben felsorolt feltételek valamelyike bizonyossággal bekövetkezik.

Legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárások végén bizonyossá válik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezett-e. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő szorosan nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárásokat annak megállapítására, hogy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik felekre bízott pénzügyi eszközök összessége vagy egy része ténylegesen elveszett-e.

(5) A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését attól függetlenül kell megállapítani, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek csalás, gondatlanság vagy más szándékos vagy nem szándékos magatartás eredményeként következtek-e be.

19. cikk

Mentesülés a felelősség alól

(1) A letétkezelőnek nem kell viselnie a 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti felelősséget, ha bizonyítani tudja, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)	a veszteséget okozó esemény nem a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél cselekményének vagy mulasztásának eredménye;

b)	a letétkezelő a veszteséget eredményező esemény bekövetkezését ésszerűen nem tudta volna megakadályozni, annak ellenére, hogy az általános ágazati gyakorlat szerint a körültekintő letétkezelőre háruló minden óvintézkedést megtett;

a letétkezelő szigorú és átfogó átvilágítás ellenére sem tudta volna megakadályozni a veszteséget, amit a következők dokumentálnak:

a letétben őrzött pénzügyi eszköz esetleges elvesztését eredményező külső események időben történő azonosítása és folyamatos nyomon követése érdekében az ÁÉKBV eszközei jellegének és összetettségének megfelelő és azzal arányos struktúrák és eljárások létrehozása, végrehajtása, alkalmazása és fenntartása, valamint szakértelem biztosítása;

ii.	folyamatos értékelés arra vonatkozóan, hogy az i. alpontban azonosított események valamelyike jelent-e a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot;

iii.

az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság tájékoztatása az azonosított jelentős kockázatokról, és adott esetben megfelelő intézkedések meghozatala a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésének megelőzése vagy a veszteség enyhítése érdekében abban az esetben, ha olyan tényleges vagy lehetséges külső eseményeket azonosítottak, amelyekről úgy vélik, hogy a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot jelentenek.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények a következő esetekben minősülhetnek teljesítettnek:

a)	emberi ellenőrzésen vagy befolyáson kívül eső természeti események;

b)	a letétben őrzött pénzügyi eszközöket érintő, valamely kormány vagy kormányzati szerv, többek között bíróság vagy törvényszék által hozott törvény, törvényerejű vagy közigazgatási rendelet, határozat vagy végzés;

c)	háború, felkelés vagy más nagyobb zavargás.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények nem tekinthetők teljesítettnek olyan esetekben, mint például a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél szintjén bekövetkező számviteli hiba, működési mulasztás, csalás, az elkülönítési követelmények alkalmazásának elmulasztása.

4. FEJEZET

FÜGGETLENSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(A 2009/65/EK irányelv 25. cikke)

20. cikk

Ügyvezető testület

E fejezet alkalmazásában az „alapkezelő társaság ügyvezető testülete” magában foglalja az alapkezelő társaság ügyvezető testületét vagy a befektetési társaság ügyvezető testületét.

21. cikk

Közös vezetés

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő mindenkor teljesítik valamennyi alábbi követelményt:

a)	ugyanaz a személy nem lehet egyszerre az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagja és a letétkezelő ügyvezető testületének tagja;

b)	ugyanaz a személy nem lehet egyszerre az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagja és a letétkezelő alkalmazottja;

c)	ugyanaz a személy nem lehet egyszerre a letétkezelő ügyvezető testületének tagja és az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság alkalmazottja;

ha nem az alapkezelő társaság ügyvezető testülete látja el a felügyeleti funkciókat a társaságon belül, a felügyeleti funkciókat ellátó testülete tagjainak legfeljebb egyharmadát alkothatják olyan tagok, akik egyidejűleg az ügyvezető testület, a felügyeleti funkciókat ellátó testület tagjai vagy a letétkezelő alkalmazottai;

ha nem a letétkezelő ügyvezető testülete látja el a felügyeleti funkciókat a letétkezelőn belül, a felügyeleti funkciókat ellátó testülete tagjainak legfeljebb egyharmadát alkothatják olyan tagok, akik egyidejűleg az alapkezelő társaság ügyvezető testületének vagy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság felügyeleti funkcióit ellátó testületének tagjai, vagy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság alkalmazottai.

22. cikk

A letétkezelő kijelölése és a letéti őrzés átruházása

(1) Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő kiválasztására és kijelölésére olyan döntéshozatali eljárással rendelkezik, amely objektív, előre meghatározott kritériumokon alapul és amely kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét szolgálja.

(2) Amennyiben az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság olyan letétkezelőt jelöl ki, akihez kapcsolat vagy csoportkapcsolat fűzi, igazoló dokumentumokat kell őriznie a következőkről:

értékelés, amely összehasonlítja a kapcsolattal vagy csoportkapcsolattal rendelkező letétkezelő kijelölésének előnyeit egy olyan letétkezelő kijelölésének előnyeivel, amelyet nem fűz kapcsolat vagy csoportkapcsolat az alapkezelő társasághoz vagy a befektetési társasághoz, figyelembe véve legalább a költségeket, a szakértelmet, a pénzügyi helyzetet és az értékelt letétkezelők által nyújtott szolgáltatások minőségét;

b)	az a) pontban említett értékelésen alapuló jelentés, amely ismerteti, hogy a kijelölés hogyan teljesíti az (1) bekezdésben említett objektív, előre meghatározott kritériumokat, és szolgálja kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét.

(3) Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság igazolja az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága számára, hogy számára megfelel a letétkezelő kijelölése, és hogy a kijelölés kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét szolgálja. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat.

(4) Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság kérésre megindokolja az ÁÉKBV befektetői számára a letétkezelő kiválasztását.

(5) A letétkezelő olyan döntéshozatali eljárással rendelkezik a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízandó harmadik felek kiválasztására, amely objektív, előre meghatározott kritériumokon alapul, és kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét szolgálja.

23. cikk

Összeférhetetlenség

Amennyiben kapcsolat vagy csoportkapcsolat áll fenn közöttük, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő olyan politikákat és eljárásokat alakít ki, amelyek biztosítják, hogy:

a)	azonosíthassanak az adott kapcsolatból eredő minden összeférhetetlenséget;

b)	megtegyenek az említett összeférhetetlenségek elkerüléséhez szükséges minden ésszerű lépést.

Amennyiben az első albekezdésben említett összeférhetetlenség elkerülhetetlen, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő kezeli, nyomon követi és közzéteszi az összeférhetetlenséget annak érdekében, hogy megakadályozzák az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit érintő káros hatásokat.

24. cikk

Az igazgatótanácsok függetlensége és a felügyeleti funkciók

(1) Amennyiben csoportkapcsolat áll fenn közöttük, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő biztosítják, hogy:

amennyiben az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete egyidejűleg az érintett társaságok felügyeleti funkcióit is ellátja, az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik kevesebb) függetlennek kell lennie;

amennyiben nem az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete látja el az érintett társaságok felügyeleti funkcióit, az alapkezelő társaságon belül és a letétkezelőn belül a felügyeleti funkciót ellátó testület tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik szám alacsonyabb) függetlennek kell lennie.

(2) Az első bekezdés alkalmazásában az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagjai, a letétkezelő ügyvezető testületének tagjai vagy a fenti társaságok felügyeleti funkcióit ellátó testületének tagjai mindaddig függetlennek tekintendők, amíg nem tagjai a többi olyan vállalkozás ügyvezető testületének vagy felügyeleti funkciót ellátó testületének, és nem is alkalmazottai a többi olyan vállalkozásnak, amelyek között csoportkapcsolat áll fenn, és nincsen sem üzleti, sem családi, sem egyéb kapcsolatuk az alapkezelő társasággal vagy a befektetési társasággal, a letétkezelővel vagy a csoporthoz tartozó bármely más vállalkozással, amely ítélőképességüket befolyásoló összeférhetetlenséget eredményez.

25. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. október 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 186. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27.,1. o.).

2016.3.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/440 RENDELETE

(2016. március 23.)

a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található atrazin megengedett maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben 17. cikkével és 49. cikkének (2) bekezdésével,

mivel:

(1)	Az atrazin tekintetében a megengedett maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része állapította meg.

(2)	Valamennyi, atrazint tartalmazó növényvédő szerre vonatkozó érvényes engedély visszavonásra került. A 396/2005/EK rendelet 17. cikkének megfelelően a II. és III. mellékletben az érintett hatóanyagra vonatkozó MRL-eket el kell hagyni.

(3)

A 396/2005/EK rendelet 43. cikkének megfelelően a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság), hogy nyilvánítson véleményt az Argentínától érkezett importtolerancia-kérelem nyomán a gabonafélékre megállapított ideiglenes MRL-ekről. A kérelmező által az atrazinnak az Argentínában alkalmazott helyes mezőgazdasági gyakorlatok szerinti, a kukoricán való alkalmazás alátámasztására benyújtott maradékanyag-vizsgálatok alapján a Hatóság megállapította (2), hogy a gabonafélékben előforduló atrazinra vonatkozó MRL-eket 0,05 mg/kg-ra kell csökkenteni. Ez az érték megfelel a növényi eredetű termékekben előforduló atrazinra megállapított jelenlegi releváns meghatározási határnak. A javasolt MRL-ek nem jelentenek egészségügyi kockázatot az európai fogyasztókra nézve.

(4)	Az új MRL-ek kapcsán – a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül – kikérték az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét, és megállapításaikat figyelembe vették.

(5)	A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében e rendeletnek átmeneti intézkedéseket kell előírnia azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek e rendeletbeli módosítását megelőzően állítottak elő, és melyek vonatkozásában igazolt, hogy a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított.

(7)	A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt ésszerű határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok, a harmadik országok és az élelmiszer-ipari vállalkozók felkészülhessenek az MRL-ek módosításából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 396/2005/EK rendelet II., III. és V. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Azon termékekre, amelyeket 2016. október 13. előtt állítottak elő, a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. október 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(2) Reasoned opinion on the setting of a new maximum residue level for atrazine in cereals (Indokolással ellátott vélemény a gabonafélékben előforduló atrazin új maradékanyag-határértékéről). EFSA Journal 2015;13(6):4126 [21. o.].

MELLÉKLET

A 396/2005/EK rendelet II., III., és V. melléklete a következőképpen módosul:

1.	A II. mellékletben az atrazinra vonatkozó oszlopot el kell hagyni.

2.	A III. melléklet B. részének az atrazinra vonatkozó oszlopát el kell hagyni.

Az V. melléklet az atrazinra vonatkozó következő oszloppal egészül ki:

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett maradékanyag-határértékek (mg/kg)

Kódszám

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (1)

Atrazin (F)

(1)

(2)

(3)

0100000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

0,05 (*1)

0110000

Citrusfélék

0110010

Grapefruitfélék

0110020

Narancs

0110030

Citrom

0110040

Zöld citrom/lime

0110050

Mandarin

0110990

Egyéb

0120000

Fán termő héjas gyümölcsűek

0120010

Mandula

0120020

Paradió/brazil dió

0120030

Kesu/kesudió

0120040

Gesztenye

0120050

Kókuszdió

0120060

Mogyoró

0120070

Ausztráliai mogyoró/makadámdió

0120080

Pekándió

0120090

Fenyőmag

0120100

Pisztácia

0120110

Dió

0120990

Egyéb

0130000

Almatermésűek

0130010

Alma

0130020

Körte

0130030

Birsalma

0130040

Naspolya

0130050

Japán naspolya

0130990

Egyéb

0140000

Csonthéjasok

0140010

Sárgabarack/kajszi

0140020

Cseresznye

0140030

Őszibarack

0140040

Szilva

0140990

Egyéb

0150000

Bogyósgyümölcsűek

0151000

Szőlő

0151010

Csemegeszőlő

0151020

Borszőlő

0152000

Szamóca

0153000

c)	Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0153010

Feketeszeder

0153020

Hamvas szeder

0153030

Málna (piros és sárga)

0153990

Egyéb

0154000

d)	Egyéb bogyósgyümölcsűek

0154010

Fürtös áfonya

0154020

Tőzegáfonya

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0154050

Csipkebogyó

0154060

Faeper (fekete és fehér)

0154070

Azarólgalagonya/franciagalagonya

0154080

Fekete bodza

0154990

Egyéb

0160000

Egyéb gyümölcsök

0161000

a)	ehető héjúak

0161010

Datolya

0161020

Füge

0161030

Étkezési olajbogyó

0161040

Kumkvat/japán törpemandarin

0161050

Karambola/uborkafa

0161060

Kakiszilva/datolyaszilva

0161070

Jávai szilva/dzsambolán

0161990

Egyéb

0162000

b)	kisebbek, nem ehető héjúak

0162010

Kivi (zöld, piros, sárga)

0162020

Licsiszilva/kínai ikerszilva

0162030

Passiógyümölcs/marakuja

0162040

Fügekaktusz

0162050

Csillagalma

0162060

Amerikai datolyaszilva/virginiai szilva

0162990

Egyéb

0163000

c)	nagyobbak, nem ehető héjúak

0163010

Avokádó

0163020

Banán

0163030

Mangó

0163040

Papája

0163050

Gránátalma

0163060

Csirimojó/krémalma

0163070

Guáva/guajava

0163080

Ananász

0163090

Kenyérgyümölcs

0163100

Durián

0163110

Tüskés annóna

0163990

Egyéb

0200000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0210000

Gyökér- és gyökgumós zöldségek

0,05 (*1)

0211000

burgonya

0212000

b)	trópusi gyökér és gumós zöldségek

0212010

Kasszava gyökér/manióka

0212020

Édesburgonya/batáta

0212030

Jamszgyökér

0212040

Nyílgyökér

0212990

Egyéb

0213000

c)	egyéb gyökér- és gyökgumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0213010

Cékla

0213020

Sárgarépa

0213030

Gumós zeller

0213040

Torma

0213050

Csicsóka

0213060

Pasztinák/paszternák

0213070

Petrezselyemgyökér

0213080

Retek

0213090

Bakszakáll

0213100

Karórépa

0213110

Tarlórépa

0213990

Egyéb

0220000

Hagymafélék

0,05 (*1)

0220010

Fokhagyma

0220020

Vöröshagyma

0220030

Salotta/mogyoróhagyma

0220040

Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0220990

Egyéb

0230000

Termésükért termesztett zöldségek

0,05 (*1)

0231000

a)	burgonyafélék

0231010

Paradicsom

0231020

Étkezési paprika

0231030

Padlizsán/tojásgyümölcs

0231040

Okra/bámia

0231990

Egyéb

0232000

b)	kabakosok – ehető héjúak

0232010

Uborka

0232020

Apró uborka

0232030

Cukkini

0232990

Egyéb

0233000

c)	kabakosok – nem ehető héjúak

0233010

Dinnye

0233020

Sütőtök

0233030

Görögdinnye

0233990

Egyéb

0234000

d)	csemegekukorica

0239000

e)	egyéb termésükért termesztett zöldségek

0240000

Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafélék gyökereit és kis levelű terményeit)

0,05 (*1)

0241000

a)	virágukért termesztett káposztafélék

0241010

Brokkoli

0241020

Karfiol

0241990

Egyéb

0242000

b)	fejképző káposztafélék

0242010

Kelbimbó

0242020

Fejeskáposzta

0242990

Egyéb

0243000

c)	leveles káposzta

0243010

Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020

Kel

0243990

Egyéb

0244000

karalábé

0250000

Levélzöldségek, fűszernövények és ehető virágok

0,05 (*1)

0251000

a)	saláta és egyéb salátafélék

0251010

Galambbegysaláta

0251020

Fejes salátafélék

0251030

Endívia/széles levelű batáviai endívia

0251040

Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0251050

Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

0251060

Borsmustár/rukkola

0251070

Vörös mustár

0251080

Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0251990

Egyéb

0252000

b)	spenót és hasonló levelek

0252010

Spenótfélék

0252020

Kövér porcsin

0252030

Mangold

0252990

Egyéb

0253000

c)	szőlőlevél és hasonló fajok

0254000

vízitorma

0255000

e)	cikóriasaláta

0256000

f)	fűszernövények és ehető virágok

0256010

Turbolya

0256020

Metélőhagyma

0256030

Zellerlevél

0256040

Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0256050

Zsálya

0256060

Rozmaring

0256070

Kakukkfű

0256080

Bazsalikom, valamint ehető virágok

0256090

Babérlevél

0256100

Tárkony

0256990

Egyéb

0260000

Hüvelyes zöldségek

0,05 (*1)

0260010

Bab (hüvelyben)

0260020

Bab (hüvely nélkül)

0260030

Borsó (hüvelyben)

0260040

Borsó (hüvely nélkül)

0260050

Lencse

0260990

Egyéb

0270000

Szárukért termesztett zöldségek

0,05 (*1)

0270010

Spárga

0270020

Kardonna/szúrós articsóka

0270030

Szárzeller

0270040

Olasz édeskömény

0270050

Articsóka

0270060

Póréhagyma

0270070

Rebarbara

0270080

Bambuszrügy

0270090

Pálmafa csúcsrügy

0270990

Egyéb

0280000

Gombák, mohák és zuzmók

0,05 (*1)

0280010

Termesztett gomba

0280020

Vadgomba

0280990

Moha és zuzmó

0290000

Algák és prokarióta szervezetek

0300000

HÜVELYESEK

0,05 (*1)

0300010

Bab

0300020

Lencse

0300030

Borsó

0300040

Csillagfürt/farkasbab

0300990

Egyéb

0400000

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK

0,05 (*1)

0401000

Olajos magvak

0401010

Lenmag

0401020

Földimogyoró/amerikai mogyoró

0401030

Mák

0401040

Szezámmag

0401050

Napraforgómag

0401060

Repcemag

0401070

Szójabab

0401080

Mustármag

0401090

Gyapotmag

0401100

Tökmag

0401110

Pórsáfránymag

0401120

Borágó magja

0401130

Gomborkamag

0401140

Kendermag

0401150

Ricinusbab

0401990

Egyéb

0402000

Olajtartalmú gyümölcsök

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

0402020

Olajpálma magja

0402030

Afrikai olajpálma gyümölcs

0402040

Kapok

0402990

Egyéb

0500000

GABONAFÉLÉK

0,05 (*1)

0500010

Árpa

0500020

Hajdina és egyéb álgabonafélék

0500030

Kukorica

0500040

Köles

0500050

Zab

0500060

Rizs

0500070

Rozs

0500080

Cirok

0500090

Búza

0500990

Egyéb

0600000

KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA, KAKAÓ ÉS SZENTJÁNOSKENYÉR

0,1 (*1)

0610000

Tea

0620000

Kávébab

0630000

Gyógyteafőzet a következőből:

0631000

virág

0631010

Kamilla

0631020

Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030

Rózsa

0631040

Jázminvirág/fehér jázmin

0631050

Kislevelű hárs

0631990

Egyéb

0632000

b)	levelek és fűszernövények

0632010

Kerti szamóca

0632020

Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030

Maté

0632990

Egyéb

0633000

gyökér

0633010

Macskagyökér

0633020

Ginszeng

0633990

Egyéb

0639000

d)	a növény bármely más részei

0640000

Kakaóbab

0650000

Szentjánoskenyér

0700000

KOMLÓ

0,1 (*1)

0800000

FŰSZEREK

0,1 (*1)

0810000

Mag

0810010

Ánizsmag

0810020

Fekete kömény

0810030

Zeller

0810040

Koriander/kerti koriander

0810050

Kömény

0810060

Kapor

0810070

Édeskömény

0810080

Görögszéna/lepkeszeg

0810090

Szerecsendió

0810990

Egyéb

0820000

Termés

0820010

Szegfűbors

0820020

Szecsuáni bors

0820030

Kömény

0820040

Kardamom

0820050

Borókabogyó

0820060

Bors-félék (fekete, zöld és fehér)

0820070

Vanília

0820080

Tamarind

0820990

Egyéb

0830000

Kéreg

0830010

Fahéj

0830990

Egyéb

0840000

Gyökér- és rizóma

0840010

Édesgyökér

0840020

Gyömbér

0840030

Kurkuma/indiai sáfrány

0840040

Torma

0840990

Egyéb

0850000

Bimbó

0850010

Szegfűszeg

0850020

Kapribogyó

0850990

Egyéb

0860000

Virágbibe

0860010

Sáfrány

0860990

Egyéb

0870000

Magköpeny

0870010

Szerecsendió-virág/mácisz

0870990

Egyéb

0900000

CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

0,05 (*1)

0900010

Cukorrépagyökér

0900020

Cukornád

0900030

Cikóriagyökér

0900990

Egyéb

1000000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

1010000

Szövetek a következő állatokból

1011000

sertés

1011010

Izom

1011020

Zsírszövet

1011030

Máj

1011040

Vese

1011050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1011990

Egyéb

1012000

b)	szarvasmarha

1012010

Izom

1012020

Zsírszövet

1012030

Máj

1012040

Vese

1012050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1012990

Egyéb

1013000

juh

1013010

Izom

1013020

Zsírszövet

1013030

Máj

1013040

Vese

1013050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1013990

Egyéb

1014000

kecske

1014010

Izom

1014020

Zsírszövet

1014030

Máj

1014040

Vese

1014050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1014990

Egyéb

1015000

lófélék

1015010

Izom

1015020

Zsírszövet

1015030

Máj

1015040

Vese

1015050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1015990

Egyéb

1016000

baromfi

1016010

Izom

1016020

Zsírszövet

1016030

Máj

1016040

Vese

1016050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1016990

Egyéb

1017000

g)	egyéb szárazföldi haszonállatok

1017010

Izom

1017020

Zsírszövet

1017030

Máj

1017040

Vese

1017050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1017990

Egyéb

1020000

Tej

1020010

Szarvasmarha

1020020

Juh

1020030

Kecske

1020040

Ló

1020990

Egyéb

1030000

Madártojás

1030010

Csirke

1030020

Kacsa

1030030

Liba

1030040

Fürj

1030990

Egyéb

1040000

Méz és egyéb méhészeti termékek

0,05 (*1)

1050000

Kétéltűek és hüllők

1060000

Szárazföldi gerinctelen állatok

1070000

Vadon élő szárazföldi gerincesek

zsírban oldódó”

(*1) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.

(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.

2016.3.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/51

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/443 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. március 23.)

a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének a behozatalra vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzéseknek alávetett nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listája tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 669/2009/EK bizottsági rendelet (2) a 882/2004/EK rendelet I. mellékletében említett területekre történő beléptetési helyeken a 669/2009/EK rendelet I. mellékletében (a továbbiakban: lista) felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatala tekintetében fokozott hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)	A 669/2009/EK rendelet 2. cikke szerint a listát rendszeresen, legalább negyedévente felül kell vizsgálni, legalább az említett cikkben szereplő információforrások figyelembevételével.

(3)

Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül bejelentett közelmúltbeli élelmiszer-káresemények előfordulási gyakorisága és jelentősége, a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” igazgatósága által harmadik országokban végzett ellenőrzések megállapításai, valamint a tagállamok által a 669/2009/EK rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottsághoz benyújtott, a nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek szállítmányaira vonatkozó negyedéves jelentések azt mutatják, hogy a listát módosítani kell.

(4)

A vonatkozó információforrások a Madagaszkárról származó földimogyoró és az abból készült termékek szállítmányai, a Ghánából származó pálmaolaj és a Törökországból származó citrom szállítmányai esetében új kockázatok megjelenését jelzik, ezért ezek tekintetében indokolt a fokozott hatósági ellenőrzések bevezetése. Ezért a listát ki kell egészíteni az ezekre a szállítmányokra vonatkozó bejegyzésekkel.

(5)

A lista módosításának ki kell terjednie az azon árucikkekre vonatkozó bejegyzések törlésére is, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy általánosságban véve elegendő mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályok által előírt biztonsági követelményeknek, és esetükben ezért a fokozott hatósági ellenőrzés a továbbiakban nem indokolt. Ennek megfelelően a listáról el kell hagyni a Dominikai Köztársaságból származó padlizsánra és keserűdinnyére vonatkozó bejegyzéseket.

(6)	A következetesség és érthetőség biztosítása érdekében helyénvaló továbbá a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövegét léptetni.

(7)	A 669/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2) A Bizottság 2009. július 24-i 669/2009/EK rendelete a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.).

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A kijelölt beléptetési helyen fokozott ellenőrzés alá eső, nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek

Takarmány és élelmiszer

(tervezett felhasználás)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága (%)

Szárított szőlő

(Élelmiszer)

0806 20

Afganisztán (AF)

Ochratoxin-A

—	Mandula, héjában

—

0802 11

Ausztrália (AU)

Aflatoxinok

—	Mandula, héj nélkül

—

0802 12

(Élelmiszer)

—	Hosszúbab (Vigna ung uiculata spp. sesquipedalis)

—	ex 0708 20 00 ; ex 0710 22 00

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradék (2) (3)

—

Padlizsán

—	0709 30 00 ;

ex 0710 80 95

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

Kínai zeller (Apium graveolens)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

ex 0709 40 00

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradék (2) (4)

Brassica oleracea

(egyéb ehető káposztaféle, (»kínai brokkoli«) (5)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0704 90 90

Kína (CN)

Növényvédőszer-maradék (2)

Tea, aromásítva is

(Élelmiszer)

0902

Kína (CN)

Növényvédőszer-maradék (2) (6)

—	Hosszúbab (Vigna unguiculata spp. sesquipedalis)

—	ex 0708 20 00 ; ex 0710 22 00

Dominikai Köztársaság (DO)

Növényvédőszer-maradék (2) (7)

—	Paprika (édes és édestől eltérő) (Capsicum spp.)

—	0709 60 10 ; 0710 80 51

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

—	ex 0709 60 99 ; ex 0710 80 59

Földieper

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

0810 10 00

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradék (2) (8)

Paprika (édes és édestől eltérő) (Capsicum spp.)

—	0709 60 10 ; 0710 80 51

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradék (2) (9)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

—	ex 0709 60 99 ; ex 0710 80 59

—	Földimogyoró, héjában

—	1202 41 00

Gambia (GM)

Aflatoxinok

—	Földimogyoró, héj nélkül

—	1202 42 00

—	Amerikai mogyoróvaj

—	2008 11 10

—	Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

—	2008 11 91 ; 2008 11 96 ; 2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

Pálmaolaj

(Élelmiszer)

1511 10 90 ;

Ghána (GH)

Szudánszínezéke (10)

1511 90 11 ;

1511 90 19 ;

1511 90 99

Szezámmag

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

1207 40 90

India (IN)

Szalmonella (11)

Enzimek; elkészített enzimek

(Takarmány és élelmiszer)

3507

India (IN)

Klóramfenikol

Hüvelyes borsó (fejtetlen)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0708 10 00

Kenya (KE)

Növényvédőszer-maradék (2) (12)

—	Földimogyoró, héjában

—	1202 41 00

Madagaszkár (MG)

Aflatoxinok

—	Földimogyoró, héj nélkül

—	1202 42 00

—	Amerikai mogyoróvaj

—	2008 11 10

—	Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

—	2008 11 91 ; 2008 11 96 ; 2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

Málna

(Élelmiszer – fagyasztott)

0811 20 31 ;

Szerbia (RS)

Norovirus

ex 0811 20 11 ;

ex 0811 20 19

Görögdinnye (Egusi, Citrullus spp.) magja és abból készült termékek

(Élelmiszer)

ex 1207 70 00 ;

ex 1106 30 90 ;

ex 2008 99 99

Sierra Leone (SL)

Aflatoxinok

—	Földimogyoró, héjában

—	1202 41 00

Szudán (SD)

Aflatoxinok

—	Földimogyoró, héj nélkül

—	1202 42 00

—	Amerikai mogyoróvaj

—	2008 11 10

—	Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

—	2008 11 91 ; 2008 11 96 ; 2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0709 60 99

Thaiföld (TH)

Növényvédőszer-maradék (2) (13)

—	Hosszúbab (Vigna ung uiculata spp. sesquipedalis)

—	ex 0708 20 00 ; ex 0710 22 00

Thaiföld (TH)

Növényvédőszer-maradék (2) (14)

—

Padlizsán

—	0709 30 00 ;

ex 0710 80 95

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

—	Szárított kajszibarack

—	0813 10 00

Törökország (TR)

Szulfitok (15)

—	Kajszibarack, más módon elkészítve vagy tartósítva

—	2008 50 61

(Élelmiszer)

Lemons (Citrus limon, Citrus limonum)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

0805 50 10

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2)

—	Édes paprika (Capsicum annuum)

—	0709 60 10 ; 0710 80 51

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2) (16)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

Szőlőlevél

(Élelmiszer)

ex 2008 99 99

11; 19

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2) (17)

—	Pisztácia héjában

—	0802 51 00

Egyesült Államok (US)

Aflatoxinok

—	Pisztácia héj nélkül

—	0802 52 00

(Élelmiszer)

—	Szárított kajszibarack

—	0813 10 00

Üzbegisztán (UZ)

Szulfitok (15)

—	Kajszibarack, más módon elkészítve vagy tartósítva

—	2008 50 61

(Élelmiszer)

—	Korianderlevél

—	ex 0709 99 90

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2) (18)

—	Bazsalikom (indiai, édes)

—	ex 1211 90 86 ; ex 2008 99 99

—

Menta

—	ex 1211 90 86 ; ex 2008 99 99

—	Petrezselyem

—	ex 0709 99 90

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

—

Okra

—	ex 0709 99 90

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2) (18)

—	Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

—	ex 0709 60 99

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

—	Pitahaya (sárkánygyümölcs)

—	ex 0810 90 20

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2) (18)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

(1) Amennyiben egy KN-kódon belül csak bizonyos termékek esetében kötelező a vizsgálat, és az árunómenklatúrában e kód alá nem tartozik meghatározott albontás, a KN-kód az „ex” jelölést kapja.

(2) Legalább a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott ellenőrzési programban szereplő, többféle szermaradék kimutatására alkalmazott GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel elemezhető növényvédőszer-maradékok (a növényvédő szer nyomon követése kizárólag a növényi eredetű termékekben vagy azok felszínén történik) (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(3) Klórbufám maradékai.

(4) Fentoát maradékai.

(5) Brassica oleracea L. convar. Botrytis (L) Alef var.Italica Plenck, cultivar alboglabra fajok. „Kai Lan”, „Gai Lan”, „Gailan”, „Kailan”, „kínai Jielan” néven is ismertek.

(6) Trifluralin maradékai.

(7) Acefát, aldikarb, (aldikarb, valamint szulfoxidja és szulfonja összesen, aldikarbban kifejezve), amitráz, (amitráz, beleértve a 2,4-dimetil-anilin részt tartalmazó metabolitokat, amitrázban kifejezve), diafentiuron, dikofol, (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), ditiokarbamátok, (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot) és metiokarb (metiokarb és metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve) maradékai.

(8) Hexaflumuron, metiokarb (metiokarb és metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve), fentoát és tiofanát-metil maradékai.

(9) Dikofol, (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), dinotefurán, folpet, prokloráz (prokloráz és a 2,4,6-triklórfenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorázban kifejezve), tiofanát-metil és triforin maradékai.

(10) E melléklet alkalmazásában a „szudánszínezékek” megnevezés a következő vegyi anyagokra vonatkozik: i. Szudán I (CAS-szám: 842-07-9); ii. Szudán II (CAS-szám 3118-97-6); iii. Szudán II (CAS-szám 85-86-9); iv. bíborvörös; vagy Szudán IV (CAS-szám: 85-83-6).

(11) Referencia-módszer: EN/ISO 6579, vagy az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet 5. cikke szerint a referencia-módszerre vonatkozóan validált módszer (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.).

(12) Acefát és diafentiuron maradékai.

(13) Formetanát maradékai: formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve, protifosz és triforin.

(14) Acefát, dikrotofosz, protiofosz, kinalfosz, és triforin maradékai.

(15) Referencia-módszerek: EN 1988-1:1998, EN 1988-2:1998 vagy ISO 5522:1981.

(16) Diafenturion és formetanát maradékai: formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban és tiofanát-metilben kifejezve.

(17) Ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot) és metrafenon maradékai.

(18) Ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot), fentoát és kinalfosz maradékai.”

2016.3.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/60

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/445 RENDELETE

(2016. március 14.)

az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, 6. cikkére és 9. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 89. cikke (3) bekezdésére, 178. cikke (1) bekezdésére, 282. cikke (6) bekezdésére, 327. cikke (2) bekezdésére, 380. cikkére, 395. cikke (1) bekezdésére, 400. cikke (2) bekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésére, 420. cikke (2) bekezdésére, 467. cikke (3) bekezdésére, 468. cikke (3) bekezdésére, 471. cikke (1) bekezdésére, 473. cikke (1) bekezdésére, 478. cikke (3) bekezdésére, 479. cikke (1) és (4) bekezdésére, 480. cikke (3) bekezdésére, 481. cikke (1) és (5) bekezdésére, valamint 486. cikke (6) bekezdésére és 495. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az illetékes hatóságok által a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően nyilvánosságra hozandó információk formátuma, szerkezete, tartalma és éves nyilvánosságrahozatali időpontja tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2014. június 4-i 650/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (3), és különösen annak 2. cikkére és II. mellékletére,

tekintettel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (4), és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére, 23. cikke (2) bekezdésére és 24. cikke (4) és (5) bekezdésére,

tekintettel az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerint lefolytatott nyilvános konzultációra és elvégzett elemzésre,

tekintettel a felügyeleti testület 1024/2013/EU rendelet 26. cikke (7) bekezdésének megfelelően jóváhagyott javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 132. cikkének megfelelően jogosult rendeletek elfogadására. Ezenkívül a Szerződés 132. cikke és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34. cikke a KBER Alapokmányának 25.2. cikkére való hivatkozás révén a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatok ellátásához szükséges mértékben szabályozási hatáskörrel ruházza fel az EKB-t.

(2)	A hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények tekintetében az uniós jog az illetékes hatóságok által gyakorolható választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről rendelkeznek.

(3)

A részt vevő tagállamokban az EKB a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott illetékes hatóság az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belül az 1024/2013/EU rendelet szerinti mikroprudenciális feladatai ellátása alkalmazásában azon hitelintézetek tekintetében, amelyek az említett rendelet 6. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) (5) IV. részének és 147. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelentősnek minősülnek. Ezért az EKB rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel, amelyekkel a vonatkozó uniós jogszabályok értelmében az illetékes hatóságok rendelkeznek. Így különösen az EKB hatáskörébe tartozik az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlása.

(4)

Az EKB felügyeleti feladatait az SSM-en belül látja el, amelynek biztosítania kell, hogy a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos uniós szakpolitika koherens és hatékony módon valósuljon meg, valamint hogy a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyve azonos módon vonatkozzon valamennyi érintett tagállamban lévő hitelintézetre, továbbá, hogy e hitelintézetek a legmagasabb minőségű felügyelet alá tartozzanak. Az EKB-nak a felügyeleti feladatai ellátásakor teljes mértékben figyelembe kell vennie a hitelintézetek, méretük és üzleti modelljeik sokféleségét, valamint az uniós bankszektor sokszínűségének rendszerszintű előnyeit.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy egy átmeneti időszak alatt a szavatoló tőke szintje, valamint az Unió-szerte használt szavatolótőke-meghatározásra és az uniós jogszabályokban megállapított szavatolótőke-meghatározásra alkalmazott prudenciális korrekciók fokozatosan közeledjenek egymáshoz, a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeket fokozatosan kell bevezetni.

(6)	Az SSM-ben részt vevő tagállamokon belül a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények következetes alkalmazása az 1024/2013/EU rendelet és a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) konkrét célkitűzése, amivel az EKB van megbízva.

(7)

Az 1024/2013/EU rendelettel összhangban az EKB alkalmazza az összes vonatkozó uniós jogszabályt, és amennyiben az uniós joganyag irányelvekből áll, az irányelveket átültető nemzeti jogszabályokat. Amennyiben a vonatkozó uniós joganyag rendeletekből áll, illetve olyan területeken, amelyeken az említett rendeletek a tagállamok számára kifejezetten lehetőségeket és mérlegelési jogköröket ajánlanak fel, az EKB-nak is alkalmaznia kell az e lehetőségeket és mérlegelési jogköröket érvényesítő nemzeti jogszabályokat. E nemzeti jogszabályok nem érinthetik az SSM zavartalan működését, amelyért az EKB felelős.

(8)	Nem tartoznak e választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök közé azok, amelyek csak az illetékes hatóságok számára elérhetőek, amelyek gyakorlása kizárólag az EKB hatásköre és azokat adott esetben gyakorolnia kell.

(9)	Az EKB-nak a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes hatóságként történő gyakorlásakor figyelembe kell vennie az uniós jog általános elveit, különösen az egyenlő bánásmódot, az arányosságot és a felügyelt hitelintézetek jogos elvárásait.

(10)

Az EKB a felügyelt hitelintézetek jogos elvárásai tekintetében elismeri, hogy átmeneti időszakokra van szükség, amennyiben a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök általa történő gyakorlása jelentősen eltér attól a megközelítéstől, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok e rendelet hatálybalépése előtt elfogadtak. Ennek a rendeletnek különösen arra az esetre kell megfelelő átmeneti időszakokat megállapítania, ha az EKB választási lehetőségeit és mérlegelési jogköreit az 575/2013/EU rendeletben megállapított átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban gyakorolja.

(11)	A 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 143. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja az illetékes hatóságoknak az uniós jogban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlása módjának nyilvánosságra hozatalát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények tekintetében az uniós jogszabályok által az illetékes hatóságokra ruházott egyes választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket határozza meg. A rendelet kizárólag azokra a hitelintézetekre vonatkozik, amelyek az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) IV. részének és 147. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelentősnek minősülnek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkében, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkében és a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

I. FEJEZET

SZAVATOLÓ TŐKE

3. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése: Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések kockázati súlyozása és tiltása

Az 575/2013/EU rendelet 90. cikkének sérelme nélkül és a tőkekövetelmények 575/2013/EU rendelet harmadik részének megfelelően történő kiszámítása alkalmazásában a hitelintézeteknek 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazniuk a következők közül a nagyobbra:

a)	az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett, a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 15 %-át meghaladó befolyásoló részesedések teljes összege; és

b)	az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (2) bekezdésében említett, a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 60 %-át meghaladó befolyásoló részesedések teljes összege.

II. FEJEZET

TŐKEKÖVETELMÉNYEK

4. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése: Nemteljesítő ügyfél

Az e rendelet hatálybalépése előtti nemzeti kezeléstől függetlenül a hitelintézeteknek az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontjában ismertetett kitettségi kategóriákra a „több mint 90 napos hátralékot mutat” előírást kell alkalmazniuk.

5. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (6) bekezdése: Fedezeti halmazok

Az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (6) bekezdésében említett ügyletek vonatkozásában a hitelintézeteknek az 575/2013/EU rendelet 274. cikkében meghatározott piaci árazási módszert kell alkalmazniuk.

6. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 327. cikkének (2) bekezdése: Nettósítás

(1) A hitelintézetek a nettósítást az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója között alkalmazhatják, az 575/2013/EU rendelet 327. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint, feltéve, hogy az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)	az illetékes nemzeti hatóság 2014. november 4-e előtt elfogadott olyan módszert, amelynek értelmében egy adott átváltható értékpapír átváltásának valószínűségét figyelembe veszi; vagy

b)	az illetékes nemzeti hatóság 2014. november 4-e előtt előírt szavatolótőke-követelményt az átváltással járó esetleges veszteségek fedezésére.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságok által az (1) bekezdés szerint elfogadott módszereket mindaddig továbbra is használni lehet, amíg az EKB saját módszerét az 575/2013/EU rendelet 327. cikke (2) bekezdése szerint elfogadja.

7. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 380. cikke: Mentesítés

Az 575/2013/EU rendelet 380. cikkének értelmében vett, az EKB által nyilvános nyilatkozat kiadásával megerősített rendszerszintű zavar esetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg az EKB az említett nyilatkozat szerinti helyzet elhárulásáról nyilvános nyilatkozatot nem ad ki:

a)	a hitelintézeteknek az 575/2013/EU rendelet 378. és 379. cikkében meghatározott szavatoló tőke-követelményeket nem kell teljesíteniük; és

b)	ha az ügyfél nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelkockázat szempontjából nem tekinthető nemteljesítésnek.

III. FEJEZET

NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSOK

8. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdése: Nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek

Az e rendelet hatálybalépése előtti nemzeti kezeléstől függetlenül az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határérték összege nem lehet 150 millió eurónál alacsonyabb.

9. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdése: Mentességek

(1) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt kitettségek a fedezett kötvények névértékének 80 %-áig mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt kitettségek a kitettségértékük 80 %-áig mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt, a hitelintézetek által az ott említett vállalkozásokkal szemben vállalt kitettségek teljes egészében mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított és e rendelet I. mellékletében tovább részletezett feltételek, és amennyiben e vállalkozásokra az 575/2013/EU rendeletnek, a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) vagy harmadik országban hatályos egyenértékű normáknak megfelelő, e rendelet I. mellékletében tovább részletezett, ugyanolyan összevont alapú felügyelet vonatkozik.

(4) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kitettségek teljes egészében mentesülnek ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított és e rendelet II. mellékletében tovább részletezett feltételek.

(5) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének e)–k) pontjában felsorolt kitettségek teljes egészében, illetve a 400. cikk (2) bekezdésének i) pontja esetében a megengedett maximális összeg erejéig mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(6) A hitelintézetek értékelik, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében és e rendelet megfelelő, az adott kitettségre alkalmazandó mellékletében szereplő feltételek teljesülnek-e. Az EKB ezt az értékelést bármikor ellenőrizheti, és erre a célra kérheti a hitelintézetektől a megfelelő mellékletben említett dokumentáció benyújtását.

(7) Ez a cikk csak akkor alkalmazandó, ha az érintett tagállam nem élt az 575/2013/EU rendelet 493. cikkének (3) bekezdésében biztosított azon lehetőséggel, hogy az adott kitettségre vonatkozóan teljes vagy részleges mentességet adjon.

IV. FEJEZET

LIKVIDITÁS

10. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 415. cikkének (3) bekezdése: Adatszolgáltatási kötelezettség

Az egyéb adatszolgáltatási követelmények sérelme nélkül a hitelintézetek az 575/2013/EU rendelet 415. cikke (3) bekezdésével összhangban jelentik az EKB-nak a nemzeti jogszabályokban a nemzeti likviditási standardoknak való megfelelés figyelemmel kísérése céljából előírt adatokat, amennyiben azokat az illetékes nemzeti hatóságnak még nem adták meg.

11. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 420. cikkének (2) bekezdése és a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (2) bekezdése: Likviditáskiáramlások

A kereskedelemfinanszírozási mérlegen kívüli tételekből eredő likviditáskiáramlások 575/2013/EU rendelet 420. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletében említett értékelésekor, és amíg az EKB a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban adott kiáramlási arányokat nem határoz meg, a hitelintézeteknek 5 %-os kiáramlási arányt kell feltételezniük az említett rendelet 420. cikkének (2) bekezdésében és a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint. A megfelelő kiáramlásokat a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (8) megfelelően kell jelenteni.

12. cikk

A 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdése: 2B. szintű eszközök

(1) Azon hitelintézetek, amelyek alapító okiratukkal összhangban vallási szokásból eredő okokból nem tarthatnak kamatozó eszközt, vállalati adósságpapírokat vehetnek figyelembe 2B. szintű eszközként a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott valamennyi feltételnek megfelelően, ideértve a ii. és a iii. alpontot is.

(2) Az (1) bekezdésben említett hitelintézetek esetében az EKB időszakonként felülvizsgálhatja az ott említett követelményt, és mentességet adhat a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontja alól, amennyiben az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

13. cikk

A 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) és (5) bekezdése: Stabil lakossági betétek kiáramlásai

A hitelintézeteknek 3 %-os szorzót kell alkalmazniuk a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében említett betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétek összegére, amennyiben a Bizottság az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban előzetes jóváhagyást adott, tanúsítva, hogy a 24. cikk (4) bekezdésének valamennyi feltétele teljesül.

V. FEJEZET

AZ 575/2013/EU RENDELET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI

14. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 467. cikkének (3) bekezdése: Valós értéken értékelt nem realizált veszteség

(1) A hitelintézetek 2016. január 1. és 2017. december 31. között az 575/2013/EU rendelet 467. cikke (1) bekezdésének értelmében vett, nem realizált veszteségnek csak a vonatkozó százalékban megadott részét veszik figyelembe az elsődleges alapvető tőkeelemek kiszámítása során, beleértve a központi kormányzatokkal szembeni olyan kitettségeken nem realizált veszteségeket, amelyek „értékesíthető” kategóriába vannak besorolva.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a következő százalékos arányt kell alkalmazni:

a)	60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)	80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(3) Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok a (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb százalékos arányt határoznak meg.

15. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 468. cikkének (3) bekezdése: Valós értéken értékelt nem realizált nyereség

(1) A hitelintézetek 2016. január 1. és 2017. december 31. között az 575/2013/EU rendelet 468. cikke (1) bekezdésének értelmében vett, nem realizált nyereségnek a vonatkozó százalékban megadott részét figyelmen kívül hagyják az elsődleges alapvető tőkeelemek kiszámítása során, beleértve a központi kormányzatokkal szembeni olyan kitettségek nyereségét, amelyek „értékesíthető” kategóriába vannak besorolva.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a következő százalékos arányt kell alkalmazni:

a)	40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)	20 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

16. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 471. cikkének (1) bekezdése: Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása alól

(1) A 2016. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban a hitelintézeteknek megengedett a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban lévő tulajdoni részesedések elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonásának mellőzése a nemzeti rendelkezésekben meghatározott kezelésnek megfelelően, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 471. cikkének (1) bekezdésében említett feltételek teljesülnek.

(2) 2019. január 1-jétől a hitelintézeteknek a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban meglévő tulajdoni részesedésüket az elsődleges alapvető tőkeelemekből le kell vonniuk.

(3) Ezt a cikket az illetékes hatóság 575/2013/EU rendelet 49. cikke (1) bekezdésének megfelelően hozott határozatainak sérelme nélkül kell alkalmazni.

17. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 473. cikkének (1) bekezdése: Módosítások bevezetése a 19. nemzetközi számviteli standardba

(1) A 2016. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban a hitelintézetek az elsődleges alapvető tőkéjükhöz hozzáadhatják az 575/2013/EU rendelet 473. cikke (1) bekezdése szerinti összeg és az alábbi vonatkozó tényező szorzatát:

a)	0,6 a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)	0,4 a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)	0,2 a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2) Ez a cikk nem érinti az illetékes nemzeti hatóságok e rendelet hatálybalépése előtt hatályban levő, korábbi határozatait vagy az e rendelet hatálybalépése előtt hatályban levő nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a határozatok vagy jogszabályok nem engedik meg az intézmények számára, hogy elsődleges alapvető tőkéjükhöz hozzáadják az (1) bekezdésben említett összeget.

18. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) pontja: Az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó százalékos arányok

(1) Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)	60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)	80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)	100 % 2018. január 1-jétől.

(2) Ez a cikk nem vonatkozik a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekre.

(3) Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb százalékos arányt határoznak meg.

19. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja: A pénzügyi ágazatbeli szervezetben fennálló jelentős részesedések és a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések elsődleges alapvető tőkeelemekből történő levonására vonatkozó százalékos arányok

(1) Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az említett rendelet 469. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjára alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)	60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)	80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)	100 % 2018. január 1-jétől.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)	60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)	80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)	100 % 2018. január 1-jétől.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 478. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzeti jogszabályok 10 éves kivezetési időszakról rendelkeznek, az alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)	40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)	60 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)	80 % a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszak alatt;

d)	100 % 2019. január 1-jétől.

(4) A (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a hitelintézetekre, amelyek e rendelet hatálybalépésekor a Bizottság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv tárgyát képezik.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés hatálya alá tartozó hitelintézetben a szerkezetátalakítási terv ideje alatt más hitelintézet a halasztott adókövetelések prudenciális kezelésére vonatkozó módosítás nélkül részesedést szerez vagy azzal egyesül, a (4) bekezdés szerinti mentesség a részesedésszerző hitelintézetre, az egyesülésből létrejövő új hitelintézetre vagy arra a hitelintézetre vonatkozik, amelybe az eredeti hitelintézetet beolvad, ugyanolyan mértékben, ahogyan az a részesedésszerzéssel, az egyesüléssel vagy beolvadással érintett hitelintézetre vonatkozik.

(6) Az EKB a (4) és a (5) bekezdés alkalmazását e hitelintézetek helyzetének figyelemmel kísérése alapján 2020-ban felülvizsgálhatja.

(7) A (2) és (3) bekezdésben előírt levonások hatásának előre nem látott, az EKB által lényegesként meghatározott erősödése esetében a hitelintézetek számára megengedett a (2) vagy (3) bekezdés alkalmazásának mellőzése.

(8) Amennyiben a (2) és a (3) bekezdést nem kell alkalmazni, a hitelintézetek alkalmazhatják a nemzeti jogszabályi rendelkezéseket.

(9) Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1), a (2) és a (3) bekezdésben meghatározottnál magasabb százalékos arányt határoznak meg.

20. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 479. cikkének (1) és (4) bekezdése: A kisebbségi részesedésnek nem minősülő instrumentumok és tételek elismerése a konszolidált elsődleges alapvető tőkében

(1) A 2016. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszakban az 575/2013/EU rendelet 479. cikkének (1) bekezdésében említett azon tételek egy bizonyos, százalékban meghatározott része, amelyek a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 65. cikkét átültető nemzeti rendelkezések alapján összevont alapú tartaléknak minősült volna, konszolidált elsődleges alapvető tőkének minősül az alábbiakban meghatározott százalékos arányban.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a következő százalékos arányt kell alkalmazni:

a)	40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)	20 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(3) Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok a (2) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos arányt határoznak meg.

21. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 480. cikkének (3) bekezdése: A kisebbségi részesedések és a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

(1) A 2016. január 1-jétől 2017. december 31-ig tartó időszakban az 575/2013/EU rendelet 480. cikke (3) bekezdésében említettek szerint az említett rendelet 480. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó tényező értéke:

a)	0,6 a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)	0,8 a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2) Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb tényezőket határoznak meg.

22. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 481. cikkének (1) és (5) bekezdése: További szűrők és levonások

(1) A 2016. január 1-jétől 2017. december 31-ig tartó időszakban az 575/2013/EU rendelet 481. cikke (1) bekezdésében említett és az átültető nemzeti intézkedések által előírt szűrők és levonások alkalmazása céljára, az ott említett feltételek teljesülése esetében az alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)	40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)	20 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2) A 2016. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban a hitelintézetek a nemzeti jogszabályokban előírt kezelést alkalmazzák a szűrő vagy levonás (1) bekezdés szerinti alkalmazását követően fennmaradó összegre.

(3) Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál szigorúbb követelményeket határoznak meg.

23. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (6) bekezdése: Az elsődleges alapvető tőkébe, a kiegészítő alapvető tőkébe, valamint a járulékos tőkébe való beszámítás tekintetében a szerzett jogokra való jogosultságra vonatkozó korlátok

(1) Az 575/2013/EU rendelet 486. cikke alkalmazásában alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)	60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)	50 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)	40 % a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszak alatt;

d)	30 % a 2019. január 1-jétől2019. december 31-ig tartó időszak alatt;

e)	20 % a 2020. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszak alatt;

f)	10 % a 2021. január 1-jétől2021. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2) Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos arányt határoznak meg.

24. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 495. cikkének (1) bekezdése: A részvénykitettségek kezelése a belső minősítésen alapuló módszer szerint

A belső minősítésen alapuló módszer alól 2017. december 31-ig az 575/2013/EU rendelet 495. cikkének (1) bekezdése szerint mentességben részesülő részvénykitettségi kategóriák közé csak azon részvénykitettségi kategóriák tartoznak, amelyek a 2015/1556/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) 2. cikkének megfelelően 2013. december 31-én már részesültek a belső minősítésen alapuló módszer szerinti kezelés alóli mentességben.

25. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. cikket 2016. december 31-től, a 13. cikket 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. március 14-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3) HL L 185., 2014.6.25., 1. o.

(4) HL L 11., 2015.1.17., 1. o.

(5) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(8) A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(9) 9 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2015/1556 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. június 11.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvénykitettségek belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása során történő átmeneti kezelésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 244., 2015.9.19., 9. o.).

I. MELLÉKLET

A nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és e rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő értékelésének feltételei

Ezt a mellékletet kell alkalmazni a nagykockázat-vállalási korlát alól e rendelet 9. cikkének (3) bekezdése szerinti mentesség vonatkozásában. E rendelet 9. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozat (1) I. mellékletében felsorolt harmadik országok egyenértékűnek minősülnek.

A hitelintézeteknek a következő kritériumokat kell figyelembe venniük annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének c) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.

Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a partner vagy a hitelintézet és a partner közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a hitelintézeteknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének b), c) és e) pontjában előírt feltételek teljesülnek-e, és különösen, hogy a partnerre ugyanazon kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak-e, mint a hitelintézetre, és a számítástechnikai rendszerek integráltak vagy legalább teljes mértékben összehangoltak-e. Ezen túlmenően figyelembe kell venniük, hogy van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan rendezési és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;

ii.	a javasolt csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája indokolja-e;

iii.	a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.

a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a csoportba tartozó vállalkozások felé fennálló nagykockázatok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten a hitelintézet kockázatkezelési stratégiájához igazodjanak.

Annak értékeléséhez, hogy az esetleges fennmaradó koncentrációs kockázat más módon is azonos hatékonysággal kezelhető-e, például a 2013/36/EU irányelv 81. cikkében említett rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint, a hitelintézeteknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

a hitelintézet egyedi és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján és a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveibe ütközik;

ii.	a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a csoporton belüli kitettségekből eredő kockázatot;

iii.	a hitelintézet a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e olyan hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;

iv.

a felmerülő koncentrációs kockázatot a hitelintézetnek a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárása megfelelően azonosítja vagy azonosítani fogja-e, és azt aktívan kezeli-e. A koncentrációs kockázat kezelésére szolgáló rendszerek, eljárások és mechanizmusok értékelése a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás keretében történik;

v.	bizonyíték van arra, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.

Az Európai Központi Bank az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérheti, hogy a hitelintézetek nyújtsák be a következő dokumentációt.

a)	A hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének c) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének.

Egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse.

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:

i.	nincsenek olyan gyakorlati akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse;

ii.	a csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája indokolja;

iii.

a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.	a csoporton belüli kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került.

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a partnerével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak.

e)	Azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a csoporton belüli nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik.

f)	Azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.

(1) A Bizottság 2014/908/EU végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.)

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

II. MELLÉKLET

A nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjával és e rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban történő értékelésének feltételei

A hitelintézeteknek a következő kritériumokat kell figyelembe venniük annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.

Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a központi vagy regionális szerv, vagy a hitelintézet és a központi vagy regionális szerv közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a hitelintézeteknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan rendezési és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU irányelv szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;

ii.	a javasolt kitettségek összhangban állnak-e a hitelintézet szokásos üzletmenetével és üzleti modelljével, vagy azt a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja-e;

iii.	a hitelintézet központi szervének való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.	a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a központi vagy regionális szervek felé fennálló kitettségek igazodjanak kockázatkezelési stratégiájához.

i.	a hitelintézet rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján;

ii.	a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a központi vagy regionális szerve felé fennálló kitettségekből eredő kockázatot;

iii.	a hitelintézet rendelkezik-e hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;

iv.

Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a hitelintézeteknek annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint a hitelintézettel hálózati kapcsolatban álló regionális vagy központi szerv felelős-e a készpénz-elszámolási műveletekért, azt kell figyelembe vennie, hogy a regionális vagy központi szerv belső szabályzata vagy társasági szerződése tartalmaz-e kifejezetten ilyen felelősségeket, többek között az alábbiakat:

a)	a teljes hálózat piaci finanszírozása;

b)	a hálózaton belüli likviditáselszámolás az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének alkalmazási körén belül;

c)	a kapcsolt hitelintézeteknek történő likviditásnyújtás;

d)	a kapcsolt hitelintézetek likviditásfeleslegének lekötése.

Az Európai Központi Bank az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérheti, hogy a hitelintézetek nyújtsák be a következő dokumentációt.

a)	A hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség megadása 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének.

Egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a regionális vagy központi szerv a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse.

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:

i.	nincsenek gyakorlati akadályok a regionális vagy központi szerv hitelintézettel szemben fennálló kitettségének időben történő visszafizetéséhez;

ii.	a regionális vagy központi szervvel szembeni kitettségeket a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja;

iii.

a regionális vagy központi szervnek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.	a regionális vagy központi szerv felé fennálló kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került.

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a regionális vagy központi szervével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a hálózaton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak.

e)	Azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a regionális vagy központi szerv felé fennálló nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik.

f)	Azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a hálózat helyreállítási tervével.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 78

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. március 24.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztatás az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépéséről ( *1 )	1
	*	A Tanács (EU) 2016/437 határozata (2016. március 10.) az Európai Unió és a Perui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról	2
		Megállapodás az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről	4
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/438 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a letétkezelők kötelezettségei tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	11
	*	A Bizottság (EU) 2016/439 rendelete (2016. március 23.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének a Cydia pomonella granulovírus (CpGV), a kalcium-karbid, a kálium-jodid, a nátrium-hidrogén-karbonát, a reszkalúra és a Beauveria bassiana ATCC 74040 törzs, valamint a Beauveria bassiana GHA törzs tekintetében történő módosításáról ( 1 )	31
	*	A Bizottság (EU) 2016/440 rendelete (2016. március 23.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található atrazin megengedett maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	34
	*	A Bizottság (EU) 2016/441 rendelete (2016. március 23.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a mustárban édesítőszerként alkalmazott szteviol glikozidok (E 960) felhasználása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	47
	*	A Bizottság (EU) 2016/442 végrehajtási rendelete (2016. március 23.) a Horvátország csatlakozására tekintettel a cukorágazatra vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 170/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról	49
	*	A Bizottság (EU) 2016/443 végrehajtási rendelete (2016. március 23.) a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének a behozatalra vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzéseknek alávetett nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listája tekintetében történő módosításáról ( 1 )	51
		A Bizottság (EU) 2016/444 végrehajtási rendelete (2016. március 23.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	58
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2016/445 rendelete (2016. március 14.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4)	60
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2016/446 határozata (2016. március 23.) az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) szóló 2013/34/KKBP tanácsi határozat módosításáról és meghosszabbításáról	74
	*	A Bizottság (EU) 2016/447 végrehajtási határozata (2016. március 22.) a Franciaországban előforduló, a H5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről szóló (EU) 2015/2460 végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2016) 1608. számú dokumentummal történt) ( 1 )	76
	*	A Bizottság (EU) 2016/448 végrehajtási határozata (2016. március 23.) a 2003/467/EK határozat I. és II. mellékletének Málta szarvasmarha-állományának hivatalos tuberkulózismentes és brucellózismentes státusa tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2016) 1697. számú dokumentummal történt) ( 1 )	78

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	109,3
	IL	125,9
	MA	94,8
	SN	144,4
	TR	104,6
	ZZ	115,8
0707 00 05	MA	84,0
	TR	146,9
	ZZ	115,5
0709 91 00	EG	241,9
0709 91 00	ZZ	241,9
0709 93 10	MA	53,1
	TR	157,3
	ZZ	105,2
0805 10 20	EG	46,7
	IL	70,5
	MA	56,0
	TN	65,7
	TR	72,0
	ZZ	62,2
0805 50 10	MA	85,8
	TR	88,5
	ZZ	87,2
0808 10 80	BR	87,5
	CL	130,3
	CN	70,5
	US	132,6
	ZA	110,3
	ZZ	106,2
0808 30 90	AR	113,2
	CL	156,8
	CN	88,2
	TR	156,4
	ZA	95,0
	ZZ	121,9


	(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
	(1) EGT-vonatkozású szöveg