10.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 63/1

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta a Cseh Köztársaság kérelmét, amely a 982/2007/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Karlovarský suchar” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányult.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) .

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

10.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 63/3

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

10.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 63/5

(1)

Az 1 900–1 980 MHz-es, a 2 010–2 025 MHz-es és a 2 110–2 170 MHz-es frekvenciasávok (a továbbiakban együttesen: 2 GHz-es sáv) használatát a 128/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) összehangolta. Ez a határozat 2003. január 22-én hatályát vesztette, ám a tagállamok továbbra is harmonizált módon használják ezt a spektrumot.

(2)

Az 1 920–1 980 MHz-es és 2 110–2 170 MHz-es párosított frekvenciaalsávok (a továbbiakban: 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpár) használatát ezt követően a 2012/688/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) harmonizálta a műszaki fejlődésnek, valamint a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elvének megfelelően.

(3)

A 2GHz-es földfelszíni frekvenciasávnak az 1 900–1 920 MHz-es és a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasávokat magában foglaló párosítatlan részét, amelyet uniós mobilszolgáltatóknak osztottak ki, a legtöbb tagállamban több mint tíz éve nem használják a mobilhálózatok, és ennek eredményeképpen értékes spektrum marad kihasználatlanul. E kihasználatlanság indokán van szükség új összehangolási intézkedésekre, amelyekkel biztosítható a spektrum tényleges és hatékony használata, a többéves rádióspektrum-politikai program (4) céljainak megfelelően. Az új intézkedések a műsorgyártás és különleges események (PMSE) támogatásához elegendő spektrum biztosítását célozzák, a belső piaccal és a kultúrához való hozzáférés céljával összhangban, valamint a közrend védelmének és a katasztrófasegélynek (PPDR) a fejlesztése érdekében.

(4)

A Bizottság által 2011-ben a vezeték nélküli rádiómikrofonok és zsinór nélküli videokamerák spektrumharmonizációs lehetőségeire vonatkozó műszaki feltételek kidolgozására a 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján adott megbízásra (5) válaszul a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) benyújtotta 51. számú jelentését (6), amelyben más frekvenciasávok mellett a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasávot azonosította a vezeték nélküli kamerákhoz és video-összeköttetésekhez lehetséges új spektrumként, további vizsgálatok függvényében. A Bizottság ennek megfelelően 2012 októberében (7) egy további megbízást adott a CEPT-nek arra, hogy készítsen tanulmányokat az 1 900–1 920 MHz-es és a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasávok Unióban való használatának harmonizált műszaki feltételeiről. Ennek eredményeképpen a CEPT 2015. március 6-án kiadta 52. számú jelentését (8), amelyben azonosította ezen 2 GHz-es földfelszíni párosítatlan sávok lehetséges alternatív felhasználási módjait a rádióspektrum-politikai programban a PMSE és a PPDR tekintetében kiemelt politikák végrehajtása érdekében.

(5)

A CEPT jelentései szerint a műsorgyártáshoz és különleges eseményekhez használható hordozható vagy mobil vezeték nélküli video-összeköttetések és zsinór nélküli kamerák (PMSE-videoalkalmazások) kategóriái többek között magukba foglalhatnak integrált vagy csiptetős jeladókkal, tápegységekkel és antennákkal ellátott, kézi- vagy másként felszerelt, zsinór nélküli kamerákat, amelyek alkalmasak sugározható minőségű videoanyagok hangjelekkel együtt való továbbítására rövidhullámon, rálátással és rálátás nélkül; nagyobb, jellemzően két kilométerig terjedő távolságban telepíthető, kis adóberendezések révén működő hordozható video-összeköttetéseket, valamint olyan mobil video-összeköttetéseket, mint a motorkerékpárokra, versenymotorokra, kerékpárokra, autókra, hajókra, helikopterekre, léghajókra vagy más légi járművekre szerelt rádió adó-vevőkkel ellátott videoátviteli rendszerek, amelyek lehetőséget nyújtanak az egyik vagy mindkét összeköttetési végpont mozgás közbeni használatára.

(6)

A 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasáv video-összeköttetésekhez és zsinór nélküli kamerákhoz való használata szempontjából műszakilag és gazdaságilag előnyös a 2 025–2 110 MHz-es frekvenciasáv szomszédsága, amelyet szintén ilyen összeköttetésekhez és zsinór nélküli kamerákhoz használnak több tagállamban is, valamint amely az Európai Rádió-távközlési Bizottság (ERC) 25-10. számú ajánlásában (9) ajánlott hangolási tartományként szerepel. Mivel a CEPT 52. számú jelentése megerősíti, hogy a PMSE-videoalkalmazások a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasávon ugyanazon műszaki feltételekkel működhetnek, mint amelyek a 2 025–2 110 MHz-es frekvenciasáv PMSE-használatára vonatkoznak, azzal a video-összeköttetések és zsinór nélküli kamerák számára rendelkezésre álló spektrum 85 MHz-es tartományról 100 MHz-es tartományra bővülne.

(7)

Jóllehet a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasávot a legtöbb tagállamban nem osztották ki, vagy több éve nem használják a mobilszolgáltatók, vannak olyan esetek is, ahol e spektrumot meglévő szolgáltatások használják; ez a helyzet rugalmas megközelítést és olyan helyi rendelkezéseket tehet szükségessé mind az érintett tagállamban, mind pedig a vele szomszédos tagállamokban, amelyek figyelembe vesznek olyan tényezőket is, mint a spektrum használatának a helye, valamint a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasáv PMSE-videoalkalmazások tekintetében való használatának műszaki jellemzői.

(8)

Ezenfelül a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasáv PMSE-videoalkalmazások tekintetében való elérhetősége és használata nem alapulhat kizárólagosságon, hogy a tagállamok nemzeti szinten engedélyezhessék e spektrum másfajta alkalmazások, így a közrend védelme és a katasztrófasegély, ideiglenes két végpontú video-összeköttetések vagy ipari kamerák tekintetében való használatát, amennyiben ezek az alkalmazások megfelelnek az e határozatban meghatározott műszaki paramétereknek.

(9)

Az Unióban a harmonizált feltételek a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló irányelvvel (1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) (10) és a rádióberendezésekről szóló irányelvvel (2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) (11) összhangban várhatóan elő fogják mozdítani ezen alkalmazások tekintetében a tényleges egységes piac és a méretnagyságból adódó gazdaságosság létrejöttét, ami az uniós polgárok és uniós ipar számára is előnyt jelentene.

(10)

A 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasáv tényleges használatának hosszú távú biztosítása érdekében a tagállamok figyelemmel kísérik a 2 010–2 025 MHz-es frekvenciasáv használatát, és megállapításaikról jelentést tesznek a Bizottságnak.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Rádióspektrum-bizottság véleményével,

10.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 63/9

(1)

A Hatóság 2010. október 13-án beruházásösztönző programot (a továbbiakban: a program) hagyott jóvá, melyet az izlandi hatóságok a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően bejelentettek. A Hatóság a 390/10/COL sz. határozattal (2) adta meg jóváhagyását.

(2)

A program közvetlen, vissza nem térítendő támogatások nyújtását tette lehetővé különböző adókedvezmények, illetve a piaci ár alatti földterület-értékesítés és -bérbeadás révén, amely a pénzügyi szektor kivételével valamennyi ágazatban működő vállalkozás számára hozzáférhető volt. Az említett támogatásokat a regionális támogatásra jogosult térségekben (c-régiókban) eszközölt induló beruházáshoz kapcsolódóan nyújthatták Izlandon.

(3)

A program 2013. december 31-én véget ért.

(4)

A Hatóság által jóváhagyott program jogalapja a következő volt:

(5)

2010. december 30-án az ipari minisztérium új rendeletet adott ki, nevezetesen az 1150/2010 sz. rendeletet (a továbbiakban: a kiegészítő rendelet), mely módosította az ösztönzésről szóló rendeletet. A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint a kiegészítő rendeletet be kellett volna jelenteni a Hatóságnak. A Hatósághoz azonban nem érkezett bejelentés.

(6)

A 2010–2013 közötti időszakban az izlandi állam számos megállapodást kötött, melyek az állam szerint a program hatálya alá estek, ennélfogva jogosultak voltak a program keretében nyújtott támogatásra. Ezek a következők (3):

(7)

A prenotifikációs megbeszéléseket követően és a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint az izlandi hatóságok 2012. december 13-án a 99/2010 sz. törvényhez kapcsolódó, tervezett módosítási javaslatok sorát (a továbbiakban: a bejelentett módosítások) jelentették be a Hatóságnak.

(8)

A bejelentett módosítások előzetes vizsgálata során a Hatóság észrevételezte az ösztönzésről szóló rendeletet érintő, be nem jelentett módosításokat. További vizsgálatok ezenfelül rámutatattak számos lehetséges kérdésre a 2010–2013 között, feltehetőleg a program keretében megkötött beruházási megállapodások EGT-joggal való összeegyeztethetősége kapcsán.

(9)

A Hatóság 2013. április 30-i 177/13/COL sz. határozatával megindította a hivatalos vizsgálatot a programot és a beruházási megállapodásokat illetően (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (4). Az izlandi hatóságok és a Becromal benyújtották az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiket (5). 2013. október 10-én kelt levelében a Hatóság továbbította a Becromal által benyújtott észrevételeket az izlandi hatóságoknak, és felkérte őket, hogy foglaljanak állást azokkal kapcsolatban. Az izlandi hatóságok azonban nem nyújtottak be további észrevételeket.

(10)

Az ügyről tárgyalásokat folytattak a Hatóság és a Becromal képviselői részvételével 2014. április 29-én Brüsszelben megtartott ülésen is.

(11)

A program célja az induló beruházások támogatása és ezáltal a munkahelyteremtés volt, Izland hátrányos helyzetű régióiban.

(12)

Ez a határozat a programhoz kapcsolódóan hozott izlandi intézkedések három csoportjával foglalkozik: i. bejelentett módosítások; ii. be nem jelentett módosítások; és iii. a beruházási megállapodások. Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság kételyének adott hangot arra nézve, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, valamint hogy a beruházási megállapodások szerinti támogatás a jóváhagyott program hatálya alá tartozik-e.

(13)

2012. november 30-án az izlandi kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amely számos módosítási javaslatot tartalmazott a meglévő támogatási program tekintetében. 2012. december 13-án az izlandi hatóságok bejelentették a Hatóságnak a javasolt módosításokat. 2013. március 13-án az izlandi parlament a törvényjavaslat alapján elfogadta a 25/2013 sz. törvényt azzal a feltétellel, hogy az csak a Hatóság módosításokat jóváhagyó határozatát követően lép hatályba. A bejelentett módosítások, amiket az eljárás megindításáról szóló határozat részletesen ismertet (6), az alábbiakra vonatkoztak:

(14)

Ezek a módosítások nem léptek hatályba a program lejárta előtt.

(15)

Az izlandi kormány röviddel a program Hatóság általi jóváhagyását követően bevezette a kiegészítő rendeletet.

(16)

A kiegészítő rendelet módosította az ösztönzésről szóló rendelet számos olyan rendelkezését, amely meghatározta a 99/2010 sz. törvény alapján nyújtott támogatásra vonatkozó feltételeket.

(17)

Először is, a 99/2010 sz. törvény hatálybalépését megelőzően hatályba lépett kiegészítő rendelet – a „különleges beruházási megállapodásra” tett hivatkozással – érintette a program keretében elvégzendő, az ösztönzésről szóló rendelet 3. cikkében meghatározott, ösztönző hatás vizsgálatára irányuló tesztet (7). Az eljárás megindításáról szóló határozatban állítottak szerint a Hatóság előzetes értelmezése szerint ez a módosítás lehetővé tette az olyan projektekhez nyújtott támogatást, amelyek a program hatálybalépése előtt indultak.

(18)

Másodszor, a kiegészítő rendelet módosította az ösztönzésről szóló rendelet 8. cikkét a „[…] törvény hatálybalépését megelőzően létrejött különleges beruházási megállapodásnak megfelelően” alkalmazható társaságiadó-kulcsra történő hivatkozás által (8). A Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatában arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy e módosítás szemlátomást visszamenőleges hatállyal lehetővé tette a program alkalmazását azáltal, hogy engedélyezte az alkalmazandó társaságiadó-kulcs használatát a program kezdetét megelőzően.

(19)

Harmadszor, a kiegészítő rendelet módosította az ösztönzésről szóló rendelet 20. cikkét. Ez a módosítás a program keretében adható adómentességek maximális időtartamának kiszámítására vonatkozó időpontot érintette (9). Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság megállapította, hogy ez szemlátomást az adómentesség maximális időtartamát érinti, ami a program 2010-es hatálybalépését megelőző megállapodás aláírásával veszi kezdetét.

(20)

Az izlandi hatóságok a következőkben felsorolt hat beruházási megállapodást bocsátották a Hatóság rendelkezésére:

(21)

A 25/2013 sz. törvényben meghatározott, bejelentett módosítások tekintetében a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban azon az előzetes állásponton volt, hogy a bejelentett módosítások a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének c) pontjában meghatározottak szerint új támogatásnak minősülnek. A szóban forgó módosítások továbbá nem minősíthetők az eredeti programtól elválasztható módosításnak. A Hatóság ezért azon az állásponton volt, hogy a teljes programot új támogatásnak kell tekinteni, amely új jóváhagyást igényel a végrehajtás előtt (10).

(22)

Figyelemmel a kiegészítő rendelettel hatályba léptetett, be nem jelentett módosításokra, a Hatóság azon az előzetes állásponton volt, hogy ezek hátrányosan érintették a jóváhagyott programban meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó követelményt a Hatóság által a 390/10/COL sz. határozatban jóváhagyottaknál szélesebb hatály meghatározásával. A kiegészítő rendelet ezen túlmenően szemlátomást lehetővé tette a program hatálybalépése előtt elindult projektekhez nyújtott támogatást.

(23)

A Hatóság ezért arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a program be nem jelentett módosításai befolyásolhatják a Hatóság által az eredeti jóváhagyás idején elvégzett értékelést. A módosítások különösen megváltoztatnák a Hatóság ösztönző hatásra vonatkozó értékelését, amely központi szerepet tölt be annak értékelése során, hogy a regionális támogatás összeegyeztethető-e az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. Ennek eredményeképpen a Hatóság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a kiegészítő rendelet által módosított teljes program új támogatásnak minősül a 3. jegyzőkönyv II. részének 1. cikke szerint (11).

(24)

Az ösztönző hatás alkalmazásának vizsgálata érdekében a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban megvizsgálta a program alkalmazásának módját annak 2010. évi hatálybalépésétől kezdve (12). Ebben az összefüggésben az izlandi hatóságok a Hatóság rendelkezésére bocsátották azokat a beruházási megállapodásokat, amelyeket az izlandi hatóságok – nézetük szerint a program alapján – kötöttek.

(25)

A program alkalmazása kapcsán a Hatóság a beruházási megállapodások elemzését követően kételyeit fejezte ki azt illetően, hogy a végrehajtott program összhangban állt-e a jóváhagyott programmal. A Hatóság jelezte aggályait különösen azzal kapcsolatban, hogy a program keretében meghatározott rendelkezések és mechanizmusok kellően egyértelműek voltak-e a támogatás megfelelően korlátozott és arányos nyújtásához annak érdekében, hogy az a regionális támogatás célkitűzéseinek feleljen meg, és ne működési támogatás legyen (13).

(26)

A Hatóság továbbá kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kiegészítő rendelet összeegyeztethető-e az EGT-joggal, mivel úgy tűnik, hogy a kiegészítő rendelet lehetővé teszi a program visszamenőleges hatállyal történő alkalmazását a társaságiadó-kulcs, valamint az adómentesség maximális időtartama tekintetében, amely a program hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodásokat is lefedi (14).

(27)

Ezért a Hatóság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a program alkalmazása, valamint a kiegészítő rendelet és a 25/2013 sz. törvény szerinti módosítás összeegyeztethetőnek tekinthető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével (15).

(28)

Végül, a beruházási megállapodások kapcsán a Hatóság kételyeit fejezte ki azt illetően, hogy az e megállapodások szerinti támogatások nyújtására a program hatálya alatt került-e sor, és hogy az ilyen támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével (16).

(29)

2013. július 8-án kelt levelükben az izlandi hatóságok benyújtották észrevételeiket a Hatóság eljárás megindításáról szóló határozatára. Az izlandi hatóságok emellett benyújtották a következő dokumentumok másolatát:

(30)

2013. október 3-án a Hatóság észrevételeket kapott a Becromaltól. A Becromal benyújtotta továbbá a 2007. május 24-től2009. május 10-ig hivatalban lévő ipari miniszter levelét, valamint az ipari minisztérium hivatalnokaival e-mailben folytatott levelezés, továbbá egy üzleti terv másolatát 2007-ből. Ezenfelül a Becromal kérésére találkozóra került sor 2014. április 29-én Brüsszelben, hogy megvitassák az ügyet és a Hatóság előzetes megállapításait.

(31)

A Hatóság nem kapott észrevételeket az egyéb állítólagos kedvezményezettektől (Verne, Marmeti, Íslenska Kísilfélagið, Endurvinnslan és Thorsil).

(32)

Az izlandi hatóságok kiegészítő megjegyzéseket fűztek a kiegészítő rendelethez és az egyes beruházási megállapodások tekintetében.

(33)

Az izlandi hatóságok sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy semelyik beruházási megállapodásban sem említik a támogatás jelenlegi nettó értékét, és hogy a hat beruházási megállapodás közül csupán kettőben (a Becromal beruházási megállapodásban és a Verne beruházási megállapodásban) történik említés az adott beruházási projektek beruházási költségeire a jóváhagyott támogatási programnak megfelelően. Az izlandi hatóságok kötelezettséget vállaltak a megállapodások módosítására és a vonatkozó információk beillesztésére.

(34)

Ezen túlmenően az izlandi hatóságok kijelentették, hogy tiszteletben tartják a Hatóság előzetes álláspontját, miszerint a Kísilfélagið, a Thorsil és a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodások egyes rendelkezései, amelyek a 99/2010 sz. törvényhez képest további ösztönzőket biztosítanak, valamint lehetővé teszik a támogatási időszak meghosszabbítását a kezdeti 10 vagy 13 éven túl is, nem felelnek meg a jóváhagyott programnak. Az izlandi hatóságok ennek megfelelően kötelezettséget vállaltak a szóban forgó beruházási megállapodások módosítására és az említett rendelkezések törlésére (lásd a lenti II. szakasz (5) preambulumbekezdését).

(35)

A Hatóságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban a programon végrehajtott, nem bejelentett és a kiegészítő rendelet által hatályba léptetett módosítások kapcsán tett megállapításai tekintetében az izlandi hatóságok számos észrevételt tettek, valamint beadványokat nyújtottak be.

(36)

Az izlandi hatóságok azzal érveltek, hogy a „különleges beruházási megállapodásra” való hivatkozás (az ösztönzésről szóló rendelet 3., 8. és 20. cikkében a kiegészítő rendelet által tett kiegészítés), csak a beruházási projekt előkészítésére vonatkozik, amelynek mindenféleképpen meg kell felelnie az ösztönző hatásra vonatkozó kritériumnak, amely a kiegészítő rendelet által módosított, ösztönzésről szóló rendeletben került meghatározásra.

(37)

A Hatóság a vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában kifejtette, hogy a Becromal, a Kísilfélagið és a Verne látszólag már a program hatálybalépését megelőzően aláírtak megállapodásokat.

(38)

Ebben a tekintetben az izlandi hatóságok azt állították, hogy a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítások kizárólag egy beruházási megállapodást érintettek: a Becromal társasággal a 2010. december 30-án megkötött Becromal beruházási megállapodást megelőzően létrejött megállapodást. Az izlandi hatóságok azzal érveltek, hogy a módosításoknak nem volt más célja vagy hatása, mint az előnyök biztosítása a Becromal projekt számára. Ezenkívül megállapították, hogy semmilyen más különleges beruházási megállapodást nem írtak vagy írnának alá, a kiegészítő rendelet által bevezetett módosításoknak megfelelően.

(39)

Az izlandi hatóságok ennek alapján azt állították, hogy a kiegészítő szabályozás nincs hatással a Kísilfélagið beruházási megállapodásra. Úgy nyilatkoztak, hogy a Kísilfélagið beruházási megállapodás vonatkozó rendelkezései eltérnek az Izland és a Kísilfélagið között 2009. május 29-én létrejött beruházási megállapodástól, amely mentességet biztosított a külföldi pénznemre vonatkozó szabályok alól. Ennek megfelelően az izlandi hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az említett korábbi megállapodás nem tekinthető „különleges beruházási megállapodásnak” a kiegészítő rendelet értelmében. Az izlandi hatóságok ezzel kapcsolatosan hozzátették, hogy a Kísilfélagið beruházási megállapodás által támogatni szándékozott projekttel kapcsolatos munka még nem kezdődött meg a szövegezés idején.

(40)

Hasonlóképpen, az izlandi hatóságok azzal érveltek, hogy a kiegészítő szabályozás nincs hatással a Verne beruházási megállapodásra, mivel a Vernével nem került sor korábbi beruházási megállapodás aláírására. Az izlandi hatóságok szerint 2009. október 23-án parafálásra (de nem aláírásra) került egy beruházási megállapodás tervezete. Ezért az izlandi hatóságok fenntartották, hogy a Vernével nem került sor korábban olyan beruházási megállapodás aláírásra, amely a kiegészítő rendelet értelmében „különleges beruházási megállapodásnak” minősülne.

(41)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság aggályait fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Verne és a Becromal beruházási megállapodások megfelelnek a program követelményeinek, mivel úgy tűnik, hogy a két projekt még a program 2010-es hatálybalépését megelőzően elindult. A Hatóság továbbá kétségét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az ösztönző hatásra vonatkozó kritériumok teljesültek a Kísilfélagið beruházási megállapodás esetében. A Hatóság azonban azt is megállapította, hogy az adott időpontban nem rendelkezett elegendő információval a projektet illetően.

(42)

Az izlandi hatóságok válaszukban kijelentették, hogy:

(43)

Ezenfelül az izlandi hatóságok fenntartották, hogy a Becromal beruházási megállapodás kivételével valamennyi beruházási megállapodás a program jóváhagyott (és kevésbé a kiegészítő rendelet által módosított) változatának hatálya alá tartozik az ösztönzésről szóló rendelet 8. cikkének rendelkezései tekintetében (az adók és egyéb díjak vonatkozásában nyújtott támogatás). E tekintetben a hatóságok azt állították, hogy a kiegészítő rendelet által bevezetett módosításokat, amelyek már a program kezdetét megelőzően lehetővé tették a program szerinti társaságiadó-kulcs alkalmazását, csak azzal a céllal fogadták el, hogy a Becromallal fennálló különleges beruházási megállapodást a program hatálya alá vonhassák.

(44)

Az izlandi hatóságok szerint a pénzügyminisztérium és az ipari és innovációs minisztérium által kijelölt képviselőket is magában foglaló ösztönzéssel foglalkozó bizottság az összes projektet áttekintette. A bizottság értékelte, hogy az egyes projektek teljesítik-e a 99/2010 törvényben és az ösztönzésről szóló rendeletben meghatározott támogathatósági kritériumokat. Ezenkívül az izlandi hatóságok szerint az Invest in Iceland ügynökség elvégezte az egyes projektekre vonatkozó költség-haszon elemzést, mielőtt bármilyen megállapodás megkötésre került volna (17).

(45)

Az izlandi hatóságok úgy ítélték meg, hogy a Kísilfélagið, a Thorsil, a GMR Endurvinnslan és a Marmeti beruházási megállapodások ugyan nem hivatkoznak kifejezetten az adott projektek beruházási költségeire és nem tartalmaznak nyilatkozatot a teljes támogatási intenzitásra vagy a támogatások maximális összegére nézve, mindazonáltal szigorú nyomonkövetési kötelezettségeknek kell eleget tenniük a megállapodásokban biztosított ösztönzők megfelelő használatának biztosítása érdekében. A megállapodások azt is előírják, hogy: „amennyiben kiderül, hogy az e megállapodásban biztosított ösztönzők meghaladták a 99/2010 sz. törvényben vagy a megállapodásban megadott mértéket, a különbözetet vissza kell követelni a társaságtól, és meg kell szüntetni a további ösztönző támogatás nyújtását” (18). Ezért az izlandi hatóságok szerint az említett megállapodások alapján nyújtott támogatás soha nem haladhatta volna meg a program által engedélyezett szintet.

(46)

A Becromal beruházási megállapodás tekintetében az izlandi hatóságok azon a véleményen voltak, hogy a Becromal a program hatálybalépését megelőzően nem hozott kötelező erejű döntéseket az érintett beruházást illetően. Továbbá a Becromal ez idáig nem hozott semmilyen határozatot a […]-ra/-re irányuló beruházás vonatkozásában. Ha a Becromal úgy döntene, hogy folytatja a beruházást […] területen egy független értékelés és a vállalat külön határozata alapján, az izlandi hatóságok ezt úgy tekintenék, hogy az említett beruházás támogatásra jogosult a program keretében, feltéve, hogy a szükséges feltételek teljesülnek.

(47)

Ami a Verne beruházási megállapodást illeti, az izlandi hatóságok kifejtették azon nézetüket, hogy a Verne érdekelt abban, hogy az említett projekteket a program keretében valósítsa meg, tekintettel arra a döntésére, miszerint a pénzügyi válság miatt visszalép az adatközpont létrehozására irányuló eredeti projektjétől és leállítja az építési munkálatokat.

(48)

Ezen túlmenően az izlandi hatóságok azzal érveltek, hogy a Verne beruházási megállapodás egy új, a 2009 decemberében teljesen leállított eredeti projekttől független projektre vonatkozik. Úgy vélik, hogy ez az új megállapodás eltérő szerződéses jellemzőkkel rendelkezik:

(49)

Az izlandi hatóságok azzal is érveltek, hogy a 2011. szeptember 27-i Verne beruházási megállapodás hatálya az állami támogatások tekintetében korlátozottabb, mint a 2009. évi megállapodásé. Például a jövedelem után fizetendő adó mértéke 20 %, és nem 15 %, mint a 2009. évi megállapodás esetében. Ezen túlmenően, a megállapodás futamideje 13 év (20 év helyett), és kiterjesztésre került az izlandi hatóságok felügyeleti hatásköre.

(50)

Az izlandi hatóságok ennek megfelelően arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Verne beruházási megállapodás teljes mértékben összhangban áll a program feltételeivel.

(51)

A program a 25/2013 sz. törvény elfogadását követően bejelentett módosításai kapcsán az izlandi hatóságok azon a véleményen vannak, hogy ezek a Hatóság jóváhagyásáig nem tekinthetők a program részének. Mivel azonban a Hatóság nem hagyta jóvá a bejelentett módosításokat a program mint egész lejárta előtt, azok nem is léptek hatályba.

(52)

A kiegészítő rendelet tekintetében az izlandi hatóságok késznek mutatkoztak arra, hogy azt azonnali hatállyal visszavonják és megsemmisítsék.

(53)

Az izlandi hatóságok javaslata a következő volt:

(54)

A Becromal azzal érvelt, hogy az általa kötött beruházási megállapodás összhangban áll az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában a regionális támogatások tekintetében meghatározott összeegyeztethetőségi elvekkel, valamint a Hatóságnak a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló iránymutatásával (a továbbiakban: LIP iránymutatás) (19). Ezenkívül úgy véli, hogy a Becromal számára nyújtott beruházási ösztönzők összhangban vannak a program alapján nyújtott ösztönzőkkel.

(55)

A Becromal különösen úgy ítélte meg, hogy a támogatási intézkedések pozitív hatásokat eredményeznek: fokozott gazdasági növekedés, munkahelyteremtés (közvetlen és közvetett munkahelyek), az egyedi készségek megszerzésére irányuló képzések iránti megnövekedett igény, klaszterhatások.

(56)

A Becromal továbbá úgy véli, hogy az állami támogatás volt a megfelelő eszköz a stabil gazdasági környezet létrehozására, valamint a külföldi befektetések fokozására Izlandon.

(57)

Az ösztönző hatás fogalmára vonatkozóan a Becromal nem ért egyet a Hatóság által az eljárás megindításáról szóló határozatban a Kronoply-ítéletre tett hivatkozással, amely alapján a Hatóság azzal érvelt, hogy az ösztönző hatás értékelése során adott esetben az időrendi sorrenddel kapcsolatos feltételt veszi alapul (20). A Becromal érvelése szerint az említett esetre még a regionális állami támogatásokról szóló előző, 1998-as iránymutatás értelmezése volt irányadó, és azóta – a részletesebb gazdasági elemzés bevezetésével – megváltozott az állami támogatási ügyek vizsgálata (21). Ezért a támogatás ösztönző hatásának vizsgálata során a Hatóságnak meg kell vizsgálnia a támogatás gazdasági jellegét is (pl. hogy a támogatás hozzájárult a támogatási kedvezményezettje magatartásának megváltozásához) (22).

(58)

A Becromal ezen túlmenően úgy véli, hogy a földterület megszerzése és/vagy az üzem megépítése nem feltétlenül jelenti egy beruházás kezdetét, mivel egy ilyen beruházás könnyen értékesíthető bármely időpontban. Ehelyett az egy meghatározott típusú üzem céljára tervezett berendezések megrendelését a munkálatok megkezdésének kell tekinteni az RTI értelmében. A Becromal szerint az üzem építési munkálatai 2008-ban, az izlandi hatóságok beruházási megállapodás megkötésére irányuló hivatalos ajánlatát követően kezdődtek meg. A Becromal véleménye szerint speciális berendezések megrendelésére nem került sor 2009-ig, és abban az időpontban már megkezdődtek a beruházást megelőző megállapodásra irányuló tárgyalások.

(59)

Továbbá a Becromal projekt I. ütemének keretében már megvalósult egy mintegy 76 millió EUR összegű beruházás (23) […].

(60)

A Becromal benyújtotta továbbá a korábbi ipari miniszter 2013. szeptember 20-i levelét, amely megerősíti, hogy a kormány 2007-ben beruházási megállapodást kötött a vállalattal, amelynek kidolgozása 2008-ban kezdődött meg. A beruházási megállapodás kidolgozása idején az a döntés született, hogy a teljes körű megállapodás véglegesítéséig – ideiglenes intézkedésként – aláírásra kerül a Becromal vállalattal a beruházási megállapodás korlátozottabb formája, amely a tőkekorlátozások alóli mentességeket biztosít a vállalat számára.

(61)

A Becromal szerint a teljes körű beruházási megállapodás aláírására vonatkozó kérelme 2009-ben elutasításra került. Véleménye szerint az izlandi hatóságok visszautasították azt a lehetőséget, hogy beruházási megállapodást kössenek a vállalattal egy beruházásösztönző program bevezetését megelőzően. A Becromal úgy véli továbbá, hogy a befektetést megelőző megállapodást 2009-ben írták alá annak érdekében, hogy a Becromalt mentesítsék a tőkeellenőrzések alól. A teljes beruházási megállapodás egészen 2010-ig nem került aláírásra a beruházásösztönző program kidolgozása és a gazdasági válság miatt.

(62)

A Becromal továbbá azzal érvelt, hogy a megállapodás szerinti ösztönzők által biztosított előnyök még nem valósultak meg teljes mértékben. A rendelkezésre bocsátott információk szerint az izlandi hatóságok az eddigiekben nem biztosították a képzési támogatást; a Becromal beruházási megállapodás alapján eddig az alábbi összegű támogatások nyújtására került sor:

(63)

A Becromal emellett azt is állította, hogy a támogatási intézkedések nem befolyásolják az EGT-n belüli kereskedelmet, mivel az alumínium elektrolit-kondenzátorokban használatos anodizált fóliák piaca nemzetközi, és a legnagyobb versenytársak […]-ban/-ben találhatók.

(64)

A hivatalos vizsgálati eljárás során kapott információk alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy indokolt szűkíteni az általa végzendő értékelés terjedelmét.

(65)

A 390/10/COL sz. határozattal jóváhagyott program 2013. december 31-én járt le.

(66)

A program bejelentett módosításai (amelyeket a 25/2013 sz. törvényben határoztak meg) nem léptek hatályba, mivel azokat a Hatóság nem hagyta jóvá a program lejárta előtt. Ebből következően a bejelentett módosítások nem jártak előnnyel azon vállalatok számára, amelyek korábban beruházási megállapodást írtak alá az izlandi hatóságokkal.

(67)

A program lejárta azt jelenti, hogy annak keretében nem kötnek újabb beruházási megállapodásokat.

(68)

A Hatóság ezért úgy ítéli meg, hogy a program hivatalos felülvizsgálata, amit az eljárás megindításáról szóló határozat 1. cikke keretében kezdeményeztek, már nem szükséges. Ennek megfelelően, a Hatóság a kiegészítő rendelet által tett módosítások kivételével lezárja a magára a programra vonatkozó vizsgálatot.

(69)

A kiegészítő rendelet által tett módosítások tekintetében (amelyek a program keretében biztosított ösztönző hatást, a maximálisan alkalmazandó társasági adót, valamint az adómentesség maximális időtartamának kiszámításához szükséges időpontot érintették) a Hatóság értékelni fogja, hogy i. ezek a módosítások állami támogatásnak minősülnek-e, és ha igen, ii. az intézkedések meglévő támogatásnak minősülnek-e.

(70)

A Marmeti beruházási megállapodás egy halfeldolgozó üzem létrehozására és üzemeltetésére vonatkozott Sandgerðiban. A Marmeti által végzett tevékenység a tengeri élelmiszerek sózásra és szárítására terjed ki. A Marmeti vállalatot 2012-ben alapították, és 2013 februárjában kezdte meg működését. A vállalat 8 hónapig működött, majd 2014. február 18-án csődöt jelentett.

(71)

Ahhoz, hogy az EGT-megállapodás 61–63. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók legyenek, a támogatást az olyan termékeket előállító vállalkozásoknak kell nyújtani, amelyekre az EGT-megállapodás hatálya kiterjed. Az EGT-megállapodás 8. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Eltérő előírás hiányában e megállapodás rendelkezéseit csak a következőkre kell alkalmazni:

(72)

Ezért az EGT-megállapodás 8. cikkének (3) bekezdése – a megállapodás eltérő rendelkezései hiányában – a fenti termékekre korlátozza az EGT-megállapodás tárgyi hatályát. A halak és halászati termékek, amennyiben nem tartoznak a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HR) 25–97. fejezete vagy az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyvének hatálya alá, kívül esnek az EGT-megállapodás általános hatályán. Bár az EGT-megállapodás 9. jegyzőkönyvének 4. cikke akként rendelkezik, hogy bármely„[…] állami forrásból a halászati ágazat számára nyújtott támogatást, amely torzítja a versenyt, el kell törölni”, a halászati ágazatnak nyújtott állami támogatás értékelésére vonatkozó hatáskörrel az EGT-megállapodás szerződő felei rendelkeznek (24).

(73)

A Hatóság értelmezése szerint a Marmeti által előállított termékek a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HR) 03, 05, 15, 16 és 23. fejezetei alá esnek, ezért nem tartoztak az EGT-megállapodás hatálya alá. A Hatóság ezért nem rendelkezik hatáskörrel a Marmeti beruházási megállapodás keretében esetlegesen nyújtott támogatás értékelésére.

(74)

A fentiek fényében a Hatóság lezárja a Marmeti beruházási megállapodást érintő vizsgálatát.

(75)

A fentiekre figyelemmel a Hatóság csak a kiegészítő rendelet által a programban tett módosításokat, valamint azoknak a Becromal, a Kísilfélagið, a Verne, a Thorsil és a GMR Endurvinnslan vállalatokkal aláírt beruházási megállapodásokra (a továbbiakban: az öt beruházási megállapodás) gyakorolt hatását fogja értékelni.

(76)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

(77)

A következőkben a Hatóság azt fogja értékelni, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fennállásának a kritériuma teljesül-e i. a kiegészítő rendelet által módosított program, valamint ii. az öt beruházási megállapodás tekintetében.

(78)

Ahhoz, hogy valamely előny állami támogatásnak minősüljön, azt az államnak kell biztosítania vagy állami forrásból kell biztosítani. Az állami támogatási szabályok alkalmazásában az „állam” kifejezés a regionális és helyi szerveket is magában foglalja (25). Az adóbevétel-kiesés egyenértékű az állami források költségvetési kiadások formájában történő felhasználásával, ezenkívül az állami támogatást törvényi, rendeleti vagy közigazgatási jellegű adórendelkezéseken keresztül ugyanúgy lehet nyújtani, mint adóhatósági gyakorlaton keresztül (26). Az adó, a díjak vagy illetékek összegének teljes vagy részleges csökkentése bevételkiesést jelent, ezért ugyanakkora, mint az állami források adójellegű költségvetési kiadások formájában történő felhasználása.

(79)

A 390/10/COL sz. határozatában a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a program az állami források átruházásának minősül. A kiegészítő rendelet által eszközölt módosítások nem változtatnak ezen a következtetésen.

(80)

Az öt beruházási megállapodás különösen az alábbi adók és díjak tekintetében biztosít eltérést:

(81)

Továbbá, a Kísilfélagið beruházási megállapodás preambuluma hivatkozik a Kísilfélagið, Reykjanesbær önkormányzata és a Harbour Fund Company között létrejött, többek kötött a projektet érintő vagyonadóra és a földbérletre vonatkozó elveket is tartalmazó engedélyezési és díjmegállapodásra (27). A földterület vagy ingatlan piaci ár alatti bérbeadása bevételkiesést jelent, és ezért az állami források átruházásának minősül.

(82)

A fentiek fényében, a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy az öt beruházási megállapodás szintén érintett állami forrásokat.

(83)

390/10/COL sz. határozatában a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a program szelektív, mivel annak keretében csak bizonyos izlandi régiókban befektető vállalkozások részesülhettek az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásban. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a program lehetővé tehette a kedvezményezettek számára, hogy mentesüljenek a költségek egy része alól, amelyeket rendes körülmények között viselniük kellett volna gazdasági tevékenységük ellátása során. Ezek a költségek magukban foglalták az adott időpontban alkalmazandó társaságiadó-kulcs, az általános önkormányzati ingatlanadó és az általánosan alkalmazandó társadalombiztosítási illeték megfizetését.

(84)

A Hatóság elfogadja az izlandi hatóságok érvelését, miszerint a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítások a Becromal vállalatra is kiterjesztik a program keretében nyújtott támogatást. A kiegészítő rendelet útján a programban tett módosítások ezért szelektív intézkedésnek minősülnek, mivel csak egy adott vállalatra vonatkoznak.

(85)

Ennek megfelelően a Hatóság megállapítja, hogy a kiegészítő rendelet előnyöket biztosít bizonyos vállalkozások számára vagy bizonyos áruk termeléséhez az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(86)

Hasonlóképpen, az öt beruházási megállapodás kedvezményezettjei különálló vállalatok, ezért az intézkedések szelektívek.

(87)

A támogatás fogalommeghatározása általánosabb, mint a szubvenció fogalommeghatározása, mert az nemcsak pozitív előnyöket foglal magában, mint maguk a szubvenciók, hanem állami intézkedéseket is, amelyek különböző formákban enyhítik azokat a terheket, amelyeket rendszerint a vállalkozásnak a költségvetéséből kell fedeznie, és amelyek így anélkül, hogy a szó legszorosabb értelmében szubvenciók lennének, hasonló jellegűek és ugyanolyan hatásúak (28). Az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az az intézkedés, amellyel a hatóságok adómentességet biztosítanak bizonyos vállalkozások számára, ami bár nem jár állami források átadásával, ezeket az adómentességben részesített vállalkozásokat a többi adófizetőnél kedvezőbb pénzügyi helyzetbe hozza, az állam által biztosított támogatásnak vagy állami forrásokból biztosított támogatásnak minősül (29).

(88)

Az öt beruházási megállapodás lehetővé tette a kedvezményezettek számára, hogy mentesüljenek a költségek egy része alól, amelyet rendes körülmények között viselniük kellett volna gazdasági tevékenységük ellátása során (például az adott időpontban alkalmazandó társaságiadó-kulcs, az általános önkormányzati ingatlanadó és az általánosan alkalmazandó társadalombiztosítási illeték megfizetése).

(89)

Ezért a Hatóság megállapítja, hogy az öt beruházási megállapodás előnyöket biztosít bizonyos vállalkozások számára vagy bizonyos áruk termeléséhez az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(90)

Az ítélkezési gyakorlat szerint annak értékelése keretében, hogy valamely nemzeti intézkedés állami támogatásnak minősítendő-e, nem azt kell bizonyítani, hogy a támogatásnak tényleges hatása van a szerződő felek közötti kereskedelemre, hanem csak azt kell megvizsgálni, hogy e támogatások képesek-e hatást gyakorolni a kereskedelemre és torzítani a versenyt (30).

(91)

Ezenkívül, amennyiben egy EGT-állam által nyújtott támogatás megerősíti egy vállalkozás helyzetét az EGT-n belüli kereskedelemben érintett többi konkurens vállalkozáshoz képest, akkor az a tagállamok közötti kereskedelmet érintő támogatásnak tekintendő (31).

(92)

A 390/10/COL sz. határozatban a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a program megerősítette a támogatott vállalkozások versenyhelyzetét a támogatható régiókban azok EGT-beli tényleges vagy potenciális versenytársaival szemben. A kiegészítő rendelet által eszközölt módosítások nem változtatnak ezen a következtetésen.

(93)

A Becromal beruházási megállapodás megerősíti a Becromal versenyhelyzetét az elektrolit-kondenzátorokban használt anodizált alumíniumfóliák egyéb gyártóival szemben. A Becromal megerősítette, hogy az alumínium elektrolit-kondenzátorokban használatos anódfóliák piaca nemzetközi, és a Becromal ügyfelei többek között […] és […] területén találhatók. Ezért az a tény, hogy a Becromal legnagyobb versenytársai […] területén találhatók, nem jelenti azt, hogy a beruházási megállapodás nem érintené az EGT-n belüli kereskedelmet.

(94)

A Verne beruházási megállapodás megerősíti a Verne versenyhelyzetét más, Izlandon létrehozott adatközpontokkal szemben. Ezenkívül a Verne egy olyan globális nagykereskedelmi adatközpontot működtet, ahol a szolgáltatás az EGT-n belüli és a világpiaci ügyfelek számára egyaránt rendelkezésre áll.

(95)

A Kísilfélagið beruházási megállapodás megerősíti a Kísilfélagið versenyhelyzetét a kohászati szilícium-karbid és a szilícium-dioxid por egyéb előállítóival szemben. A kohászati szilícium-karbid és a szilícium-dioxid por piaca nemzetközi.

(96)

A Thorsil beruházási megállapodás megerősíti a Thorsil versenyhelyzetét a szilíciumfém egyéb előállítóival szemben. Amint azt a Thorsil beruházási megállapodás preambuluma rögzítette, a projektet többek között a szilíciumfém iránti megnövekedett európai és észak-amerikai kereslet kielégítése céljából kezdeményezték.

(97)

A GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás megerősíti a GMR Endurvinnslan versenyhelyzetét más acél-újrafeldolgozó vállalatokkal és acéltermelőkkel szemben. A vállalat szándékai szerint termékei többségét építőipari vevők számára exportálná (32).

(98)

Ennek megfelelően a Hatóság megállapítja, hogy az öt beruházási megállapodás megerősítette a támogatásra jogosult régiókbeli, támogatott vállalkozások versenyhelyzetét a tényleges vagy potenciális EGT-beli versenytársaikkal szemben.

(99)

A fentiek alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegészítő rendelet által tett módosítások és az öt beruházási megállapodás állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(100)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Hatóság jelezte, hogy kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a beruházási megállapodások szerinti támogatás nyújtására a program hatálya alatt került-e sor, mivel első látásra úgy tűnik, hogy a megállapodásokat érintették a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítások.

(101)

„A meglévő támogatás módosításait” a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének c) pontja értelmében új támogatásnak kell tekinteni. A Hatóság a 3. jegyzőkönyv II. részének 27. cikke szerinti végrehajtási rendelkezésekről szóló 195/04/COL sz. határozata (a továbbiakban: végrehajtási határozat) 4. cikkének (1) bekezdésében úgy rendelkezik, „[…] hogy egy létező támogatásban történt változás minden olyan változás, kivéve a tisztán formai vagy igazgatási jellegűeket, amelyek nem érintik a támogatási intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelését.”. Ezért azok a változtatások, amelyek érdemben nem érintik a támogatást, nem befolyásolják az intézkedés besorolását sem.

(102)

A kiegészítő rendelet által tett módosítások lehetővé teszik a támogatás nyújtását olyan projektek számára, amelyek esetében a munkálatok már a támogatás odaítélését megelőzően, sőt már azelőtt megkezdődtek, hogy a program egyáltalán hatályba lépett volna.

(103)

A kiegészítő rendelet által tett módosítások a program alapvető jellemzőit változtatják meg, különös tekintettel a programban meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó követelményre, amely törlésre került. Ez a követelmény lényeges részét képezte a jóváhagyott program keretében nyújtott támogatási intézkedések összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelésnek (a 390/10/COL sz. határozatban ismertetettek szerint).

(104)

Ennek megfelelően a Hatóság úgy véli, hogy a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítások a jóváhagyott program lényegi módosításának minősülnek.

(105)

Figyelembe véve, hogy a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikke c) pontjának megfelelően a meglévő támogatások módosításai új támogatásnak tekintendők, felmerül a kérdés, hogy a módosított meglévő támogatásokat kell-e új támogatásnak minősíteni, vagy csak magukat a módosításokat. A Gibraltár-ügyben az Elsőfokú Bíróság kimondta, hogy:

„[…] Csak akkor, ha a módosítás lényegileg érinti magát az eredeti programot, alakul át a program új támogatási intézkedéssé. Nem jöhet szóba ilyen lényegi módosítás abban az esetben, ha az új elem világosan elválasztható a kezdeti rendszertől”  (33).

(106)

Következésképpen a Hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a kiegészítő rendelet által tett módosítások elkülöníthetők-e a kezdeti programtól. Ha ez az eset áll fenn, a módosítások ilyen új támogatásnak minősülnek, ennélfogva értékelésnek kell őket alávetni, figyelemmel a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjára és a Hatóság a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatásokról szóló iránymutatására (a továbbiakban: a 2007. évi RTI) (34).

(107)

Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően egy meglévő támogatási programban tett módosítás, amely kiterjeszti a program hatályát a kedvezményezettek egy további kategóriájára, világosan elkülönítendő a kezdeti programtól, mivel a meglévő támogatási program alkalmazása a kedvezményezettek egy további kategóriájára nem befolyásolja a kezdeti támogatási program összeegyeztethetőségének értékelését (35).

(108)

Az ösztönzésről szóló rendelet 3. cikkének c) pontja előírja, hogy olyan projekt számára is nyújtható támogatás, amelynek megvalósítása egy különleges beruházási megállapodás megkötését követően, de a kiegészítő rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődött. E módosításnak köszönhetően a program hatálya a 390/10/COL sz. határozattal a Hatóság által jóváhagyottaknál szélesebbé vált, mivel lehetővé tette, hogy a támogatást olyan projektek számára is nyújtsák, amelyek megvalósítása a program hatálybalépése előtt vette kezdetét, és amely ezért nem teljesítette volna a jóváhagyott programban meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó kritériumot. Ezért a program a kiegészítő rendelet eredményeként elérhetővé vált a kedvezményezettek egy további kategóriája számára is. Ezenkívül a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a kiegészítő rendelet által az ösztönzésről szóló rendelet 8. és 20. cikke kapcsán tett módosításokat, azaz a társaságiadó-kulcs csökkentését és az adómentességek maximális időtartamának meghosszabbítását csak azért vezették be, hogy előnyhöz juttassák a kedvezményezettek ezen új kategóriáját. Az említett új kedvezményezettek ezért a jóváhagyott programban engedélyezettnél több támogatásban részesülnek. Ezért a program módosításai alapvetően kapcsolódnak egymáshoz. A módosítások azonban nem befolyásolják a jóváhagyott program hatálya alá tartozó egyes intézkedések összeegyeztethetőségét.

(109)

A Hatóság ezért úgy ítéli meg, hogy a kiegészítő rendelet által tett módosítások az eredeti programtól egyértelműen elválasztható módosításnak minősülnek. Ennek megfelelően a Hatóság úgy véli, hogy a program említett módosításai új támogatási intézkedésnek minősülnek. Ebből következően a kiegészítő rendelet alapján nyújtott támogatás szintén új támogatásnak minősül.

(110)

A Hatóság ennek megfelelően értékeli a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítások összeegyeztethetőségét.

(111)

A programot jóváhagyó, 390/10/COL sz. határozatában a Hatóság megállapította, hogy:

„A program – az ösztönzésről szóló rendelet 21. cikkének megfelelően – kizárja a támogatás odaítélését olyan projektek esetében, amelyek az izlandi hatóságokkal létrejött megállapodás előtt indultak”  (36).

(112)

Emellett a hatóság az említett határozatban az izlandi hatóságok által a program ösztönző hatásával kapcsolatban tett állításaira hivatkozott, az alábbiak szerint:

„Ezen túlmenően nem nyújtanak támogatást a program keretében olyan projektekhez, amelyek kivitelezése azelőtt indult, hogy aláírtak volna egy, a támogatás nyújtásáról szóló, az állam és a kedvezményezett közötti megállapodást. Az izlandi hatóságok megerősítették, hogy a program – összhangban a regionális támogatásról szóló iránymutatás 93. pontjával – kizárja a támogatás odaítélését olyan projektek tekintetében, amelyek a program végleges szövegének közzététele indultak”  (37).

(113)

A támogatáshoz kapcsolódó ösztönző hatás meglétének igazolására irányuló követelmények és módszer meghatározása a 2007. évi RTI által előírtak szerint a program Hatóság általi jóváhagyásának előfeltétele volt. Azonban a kiegészítő rendelet által az ösztönzésről szóló rendelet 3. cikkébe beillesztett új szövegrész („vagy egy a törvény hatálybalépését megelőzően létrejött különleges beruházási megállapodás”) lehetővé teszi a támogatás odaítélését olyan projektek számára is, amelyek a program hatálybalépését megelőzően indultak.

(114)

Emellett a kiegészítő rendelet által az ösztönzésről szóló rendelet 8. cikkében tett módosítás megváltoztatja a kedvezményezett számára maximálisan biztosítható társasági adóra vonatkozó referencia-kamatlábat. A cikk módosított változata értelmében a referencia-kamatláb egy különleges beruházási megállapodás esetében lényegében a program hatálybalépését megelőző, adott időpontban érvényes társaságiadó-kulcsot jelenti. A referencia-kamatláb a cikk eredeti változata szerint a program keretében aláírt beruházási megállapodás aláírásának idején érvényes adókulcs lett volna. A Hatóság úgy véli, hogy a kiegészítő rendelet megváltoztatta a támogatás feltételeit azon új kedvezményezettek esetében, akikre a kiegészítő rendelet által tett módosítások terjesztették ki a program hatályát.

(115)

Végezetül, a kiegészítő rendelet által az ösztönzésről szóló rendelet 20. cikkében tett módosítások meghatározzák az adómentességek maximális időtartamát, amely a módosítás szerint valamely, a program 2010-es hatálybalépését megelőzően létrejött megállapodás aláírásának napján veszi kezdetét. Az említett módosítások szintén megváltoztatják a támogatás feltételeit azon új kedvezményezettek esetében, akikre a kiegészítő rendelet által tett módosítások terjesztették ki a program hatályát.

(116)

A Hatóság úgy véli, hogy a kiegészítő rendelet által tett módosítások aláássák a 99/2010 sz. törvény 5. cikkében meghatározott, az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló, a Hatóság által jóváhagyott tesztre vonatkozó követelményt. Emellett e módosítások megváltoztatják az eredeti programban foglalt, az ösztönző hatásra vonatkozó követelményt is, ami által a 2007. évi RTI (38) 30. bekezdésében meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó feltételek már nem teljesülnek.

(117)

Ennek megfelelően a Hatóság megállapítja, hogy a kiegészítő rendelet által a program 3., 8. és 20. cikkében bevezetett módosítások olyan új támogatásnak minősülnek, amely összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint az 2007. évi RTI értelmében.

(118)

Ebből következően a kiegészítő rendelet által bevezetett módosítás alapján nyújtott támogatások semelyike sem összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint a 2007. évi RTI értelmében.

(119)

A Hatóság ezennel áttér az öt beruházási megállapodás vizsgálatára.

(120)

A Becromal beruházási megállapodás egy az alumíniumfólia anodizálását végző üzem két szakaszban, Akureyri városában történő létrehozására irányuló beruházásra vonatkozik. Az első szakaszt 2011. március végére, míg a másodikat 2014 végére kellett befejezni; beruházás összköltsége mintegy 117,25 millió EUR volt (39).

(121)

A Becromal beruházási megállapodás preambulumának D., H. és I. szakasza hivatkozik egy, az említett projektre vonatkozó korábbi beruházási megállapodásra, amelyet azonos felek kötöttek 2009. július 7-én.

(122)

Amint azt korábban megjegyeztük, az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a kiegészítő rendeletet azzal a céllal fogadták el, hogy a program hatályát kiterjesszék a Becromal projektre. Úgy vélik, hogy annak lehetővé tétele, hogy a Becromal kérelmezhesse a program keretében nyújtott ösztönzők igénybevételét, szükséges volt annak érdekében, hogy az izlandi hatóságok eleget tegyenek a Becromal felé fennálló szerződéses kötelezettségeiknek.

(123)

A kiegészítő rendelet tehát azzal a céllal egészítette ki az ösztönzésről szóló rendeletet a „törvény hatálybalépését megelőzően létrejött különleges beruházási megállapodás” hivatkozással, hogy előnyt biztosítson a Becromalnak. Ennek megfelelően a Becromal csak a kiegészítő rendelet által bevezetett módosítás következtében teljesíthette a programban meghatározott, az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló tesztet.

(124)

A Hatóság már megállapította, hogy a programnak a kiegészítő rendelet által előidézett módosításai a programtól elválasztható új támogatásnak minősülnek. Ebből következik, hogy a Becromal beruházási megállapodás keretében nyújtott bármely támogatás szintén új támogatás lesz, mivel e megállapodás csak az ösztönzésről szóló rendelet kiegészítő rendelet által módosított változatának hatálya alá tartozik.

(125)

A Hatóság már korábban megállapította, hogy a kiegészítő rendelet által bevezetett módosítások alapján nyújtott bármely támogatás az EGT-megállapodással összeegyeztethetetlen új támogatásnak minősül. Ebből következik, hogy a Becromal beruházási megállapodás szintén összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül, mert nem felel meg az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló, a jóváhagyott programban meghatározott tesztnek, és így nem tartozik a program hatálya alá.

(126)

A teljesség érdekében és a Becromal és az izlandi hatóságok által felhozott érvekre való tekintettel a Hatóság a Becromal beruházási megállapodást másodlagosan ad hoc intézkedésnek értékelte. E célból a Hatóság utal a 2007. évi RTI-re és különösen az abban megállapított, a támogatások ösztönző hatásával kapcsolatos követelményre.

(127)

A fent említettek szerint a Becromal beruházási megállapodás utal egy korábbi, 2009. július 7-i megállapodásra. Mindkét megállapodás ugyanannak a projektnek a részét képezi, amelyet a Hatóság a 2007. évi RTI 49. bekezdése és 47. lábjegyzete értelmében „egyetlen beruházási projektnek” minősít.

(128)

A 2007. évi RTI 30. bekezdése szerint az ösztönző hatás megléte szükséges feltétele az összeegyeztethetőségnek:

„Fontos biztosítani azt, hogy a regionális támogatás valódi ösztönző hatást gyakoroljon a beruházásokra, amelyeket egyébként nem valósítanának meg a támogatott területeken. Ezért egy támogatási program alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha még a beruházás megkezdése előtt a kedvezményezett támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a programot kezelő hatóság írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek. A mindkét feltételre történő kifejezett utalást szintén bele kell foglalni minden támogatási programba. Az ad hoc támogatások esetén az illetékes hatóságnak a Hatóság intézkedést érintő jóváhagyásától függően szándéknyilatkozatot kell kibocsátania a támogatás odaítéléséről a projekt munkálatainak megkezdését megelőzően. Amennyiben a munkálatok megkezdődnek mielőtt e bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, a teljes projekt elveszíti jogosultságát a támogatásra.”

(129)

Az Európai Bizottság és a Hatóság döntéshozatali gyakorlatával összhangban egy, a 2007. évi RTI értelmében vett szándéknyilatkozat olyan „dokumentumnak tekinthető, amely a [vállalat] számára egyértelműen a beruházáshoz nyújtott támogatás odaítéléséről szól” (40). Továbbá a 2007. évi RTI 30. bekezdése szerint a támogatás nyújtását megelőzően ilyen szándéknyilatkozatot kell eljuttatni a Hatósághoz, jóváhagyásra.

(130)

A 2007. évi RTI 30. bekezdésének célja annak lehetővé tétele, hogy a Hatóság megállapítsa, a beruházási támogatás ösztönző hatása elegendő-e, méghozzá anélkül, hogy teljes körűen elemezné a címzett beruházási döntése mögötti, a döntés idején fennálló gazdasági körülményeket (41). Amennyiben ilyen garanciát nem nyújtanak, és megkezdik a munkálatokat, „a teljes projekt elveszíti jogosultságát a támogatásra”; azaz a projekt nem támogatható. Ezért, amint azt az Elsőfokú Bíróság a Kronoply-ügyben hozott ítéletében megerősíti, a Hatóság az ösztönző hatás értékelését az időrendi sorrenddel kapcsolatos feltételre alapozhatja (42).

(131)

A Becromal azzal érvelt, hogy az állami támogatási esetek értékelése a részletesebb gazdasági elemzés, így például a támogatás ösztönző hatása értékelésének bevezetésével megváltozott, így a Hatóságnak a támogatás gazdasági hatását is értékelnie kell (pl. hogy a támogatás hozzájárult-e ahhoz, hogy a támogatás kedvezményezettjének gazdasági magatartása megváltozzon), figyelembe véve az LPI iránymutatás rendelkezéseit is. A Hatóság nem tudja elfogadni ezt az érvelést.

(132)

A Becromal a Bíróságnak a HGA-ügyben (43) hozott ítéletére hivatkozik, amikor azzal érvel, hogy: „[…] a Bíróság az Elsőfokú Bíróság ítéletének felülvizsgálatában kimondta, hogy az egyetlen meghatározó tényező annak megállapítására, hogy a támogatási intézkedés ösztönző hatással járt-e, annak vizsgálata, hogy az intézkedés megváltoztatta-e a beruházó magatartását, továbbá a Bíróság figyelmen kívül hagyta az Elsőfokú Bíróság által a Kronoply-ügyben tett valamennyi hivatkozást”  (44).

(133)

A Becromalnak a HGA-ügyben született ítéletre vonatkozó értelmezése azonban nem veszi tekintetbe a Bíróság kifejezett állásfoglalását, miszerint az Elsőfokú Bíróság azon megállapítását, hogy „[…] az a követelmény, amely szerint a beruházási projektet meg kell kezdeni a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően, egyszerű, releváns és megfelelő feltételt jelent, amely lehetővé teszi a Bizottság számára annak vélelmezését, hogy a tervezett támogatás szükséges” nem vitatták a fellebbezési eljárásban (45).

(134)

Ezenfelül a Bíróság nagytanácsa a Nuova Agricast-ügyben kimondta, hogy: „Valamely támogatás szükségességének hiánya különösen azon tény következtében állapítható meg, hogy az érdekelt vállalkozás már azt megelőzően megkezdte, sőt meg is valósította a támogatott tervet, hogy a támogatás iránti kérelmet a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz továbbították volna […]”. A Bíróság továbbá megállapította, hogy „[…]ami kizárja, hogy az érintett támogatásnak ösztönző szerepe legyen.”  (46). A Hatóság ezért azon a véleményen van, hogy ebben az ügyben indokolt az összeegyeztethetetlenségre vonatkozó megállapításait az időrendi sorrend értékelésére alapozni: nevezetesen arra, hogy i. nem teljesült a 2007. évi RTI-ben meghatározott, az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló teszt, valamint ii. a projekt munkálatai már a beruházási megállapodást és a támogatás nyújtását megelőzően megkezdődtek.

(135)

A Hatóság elutasítja továbbá a Becromal azon érvét is, miszerint a Hatóság köteles megvizsgálni a projektet a LIP iránymutatás fényében, valamint alkalmazni az abban előírt, az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló tesztet. A Hatóság megjegyzi, hogy egyes nagyberuházási projektek esetében a 2007. évi RTI 30. bekezdésében meghatározott, az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló teszt (amely azon az időrendi sorrenddel kapcsolatos feltételen alapul, hogy a kérelmet azt megelőzően kell benyújtani, és a jogosultságot azt megelőzően kell megállapítani, hogy a munkálatok megkezdődtek volna) kiegészül egy második teszttel, amely a gazdasági hatást vizsgálja (és amely annak gazdasági elemzésén alapul, hogy a támogatás hozzájárult-e a támogatás kedvezményezettje magatartásának megváltozásához), és amely az RTI 57. bekezdésében és a LIP iránymutatásban került meghatározásra.

(136)

A LIP iránymutatás részletes vizsgálatot rendel el bizonyos nagyberuházási projektek esetében, azaz azon projektek vonatkozásában, amelyek jelentős hatással vannak a kereskedelemre és döntő mértékben torzíthatják a versenyt (47). Az ösztönző hatás elemzése ilyen esetekben a LIP iránymutatások 19. bekezdésében meghatározottak szerint: „[…] két szinten történik: először általános, eljárási szinten, másodszor pedig egy részletesebb, gazdasági szinten.” Ebből következik, hogy annak vizsgálata mellett, hogy a kérelmet benyújtották-e a projekt munkálatainak megkezdése előtt, bizonyos nagyberuházási projektek esetében egy mélyrehatóbb gazdasági elemzés is szükséges.

(137)

A LIP iránymutatás 3. bekezdése és a 2007. évi RTI 49. bekezdése szerint az az induló beruházás minősül nagyberuházási projektnek, melynek esetében a támogatható kiadások 50 millió EUR felett vannak. A korábban említettek szerint a Becromal beruházási megállapodás teljes beruházási költségként 117,25 millió EUR-t határoz meg a projekt mindkét szakaszára. Mindazonáltal sem a Becromal, sem pedig az izlandi hatóságok nem nyújtottak be a Hatósághoz semmiféle információt a támogatási intenzitás vagy a projekt támogatható költségei kapcsán. Ezenkívül az érintettek nem szolgáltattak információkat a Hatóság számára a LIP iránymutatásban meghatározott feltételek szerinti részletes ellenőrzési kötelezettséggel kapcsolatban sem, amelyre a 2007. évi RTI 57. bekezdésének a) és b) pontja is hivatkozik (azaz, hogy a támogatás kedvezményezettje az érintett termék érintett piacon való értékesítésének több mint 25 %-áért felel, és hogy a projekt által létrehozott termelési kapacitás a piac több mint 5 %-át jelenti az érintett termék tekintetében). A Hatóság véleménye szerint semmi nem utal arra, hogy a Becromal projekt meghaladja a 2007. évi iránymutatás 57. bekezdésében meghatározott küszöbértékeket.

(138)

A Hatóság ezért megállapítja, hogy a LIP iránymutatásban meghatározott részletes elemzés nem alkalmazható a Becromal beruházási megállapodásra.

(139)

Következésképpen az ítélkezési gyakorlat és a 2007. évi RTI megfogalmazása fényében elegendő annak megállapítása, hogy a kedvezményezett támogatási kérelmet nyújtott be, és az engedélyező hatóság a munkálatok megkezdése előtt írásban megerősítette az intézkedést, amelynek támogatás ugyanakkor a Hatóság engedélyezésétől függ.

(140)

A 2007. évi RTI szerint a „beruházás megkezdése” vagy „az építkezési munkálatok megkezdését jelenti, vagy a vállalkozás első kötelezettségvállalását felszerelés megrendelésére, ide nem értve az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat.”

(141)

Amint azt az izlandi hatóságok és Becromal is megerősítették, a Becromal projekt építkezési munkálatai 2008-ban, azaz még a korábbi megállapodás 2009. július 7-én történt aláírását megelőzően kezdődtek meg.

(142)

A Hatóság nem tudja elfogadni a Becromal azon érvét, amely szerint a „munka megkezdését” kifejezetten az adott projekthez tervezett speciális felszerelés megrendelésére kell korlátozni, és hogy a földterület megszerzése és/vagy az üzem megépítése nem feltétlenül jelenti egy beruházási döntés kezdetét, mivel egy ilyen beruházás könnyen értékesíthető bármely időpontban. E szűk értelmezés nincs összhangban a 2007. évi RTI szövegével. A fent említetteknek megfelelően a 2007. évi RTI egyértelműen meghatározza, hogy a beruházás megkezdése vagy „az építkezési munkálatok megkezdését jelenti, vagy a vállalkozás első kötelezettségvállalását felszerelés megrendelésére […]” Ezt az értelmezést alátámasztja az Elsőfokú Bíróság ítélkezési gyakorlata, amely a kedvezményezett részéről akár egy alacsony szintű beruházás is elégséges a joghatás kiváltásához, és ez egyben a munkálatok első lépését jelenti (48).

(143)

Ezen túlmenően a Hatóság rendelkezésére álló információkból kiderült, hogy a Becromal 2008 elején kezdte meg üzemének építését, (49) és felvételi eljárását is még abban az évben elindította (50). 2008-ban a Becromal vállalkozási szerződéseket kötött a szükséges felszerelések megrendelése vonatkozásában (51).

(144)

Mindezek alapján a Hatóság azon a véleményen van, hogy nem a regionális támogatás volt a fő motivációs tényező a Becromal Akureyri városban eszközölt beruházása mögött. Épp ellenkezőleg, a projekt munkálatait a Becromal anélkül kezdeményezte, hogy támogatás iránti kérelmet nyújtott volna be az izlandi hatóságokhoz, vagy hogy az izlandi hatóságok kötelezettséget vállaltak volna támogatás nyújtására.

(145)

Ezenfelül a program szerint: „csak a beruházási projekt munkálatainak kezdetét megelőzően, a kérelem értékelése céljából beérkezett támogatás iránti kérelmeket, illetve az azokkal benyújtott szükséges dokumentációkat fogják figyelembe venni a program keretében nyújtható regionális támogatás odaítélése során”.  (52) Mivel a Becromal projekt munkálatai már a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdődtek, a Hatóság megállapítja, hogy a projekt nem teljesítette az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló tesztet és ezért nem volt jogosult arra, hogy regionális támogatásban részesüljön a jóváhagyott program keretében.

(146)

A Hatóság nem kapott olyan információkat, amelyek alapján ellenőrizhette volna, hogy az izlandi hatóságok már a munkálatok kezdete előtt kötelezettséget vállaltak-e a projekt támogatására. A Becromal azt állítja, hogy még azelőtt kapta meg az izlandi hatóságok hivatalos felkérését a beruházási megállapodás megkötésére, hogy a helyszíni munkálatok megkezdődtek volna. Mindazonáltal sem a Becromal, sem pedig az izlandi hatóságok nem nyújtottak be a Hatósághoz olyan dokumentumot, amely bizonyította volna az említett megkeresést.

(147)

A fenti (141) preambulumbekezdésben említettek szerint az izlandi hatóságok első alkalommal 2009. július 7-én kötöttek beruházási megállapodást a Becromallal. E megállapodás garanciákat tartalmazott a Becromal számára, hogy az izlandi hatóságok kötelezettséget vállalnak egy átfogó beruházási megállapodás megkötésére a vállalattal. Bár a Becromal benyújtotta a Hatóságnak a korábbi ipari miniszter 2013. szeptember 20-án írt levelét, amelyben az említett miniszter azt állítja, hogy a kormány 2007-ben késznek mutatkozott beruházási megállapodást kötni a vállalattal, továbbá, hogy 2008-ban megkezdődött a megállapodás kidolgozása, ezt az állítást nem támasztja alá semmilyen akkori dokumentum, amely bizonyíthatná, hogy a Becromal számára egyedi ösztönzőket nyújtottak a projekttel kapcsolatos munkák megkezdése előtt. Mindenesetre a Hatóság nem hagyta jóvá az intézkedést a projekt végrehajtásának megkezdése előtt.

(148)

Ezért a jelen ügyben sem az izlandi hatóságok, sem a Becromal nem bizonyította, hogy olyan körülmények állnak fenn, amelyek alapján (annak ellenére, hogy a projekt végrehajtása a támogatások nyújtását megelőzően elkezdődött) biztosan állítható, hogy az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló teszt teljesült (53).

(149)

A Hatóság ennek megfelelően úgy véli, hogy a Becromal beruházási megállapodás tekintetében az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel nem teljesül.

(150)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Becromal beruházási megállapodás keretében nyújtott bármely támogatás összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.()

(151)

Az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítások nincsenek hatással a Verne beruházási megállapodásra. Ez az érvelés azon az alapon nyugszik, hogy a Verne beruházási megállapodás a jóváhagyott program hatálya alá tartozik. A Hatóság ebben a tekintetben elfogadja az izlandi hatóságok első érvét, ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy a Verne beruházási megállapodás teljesíti a jóváhagyott programban meghatározott, az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló tesztet.

(152)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság tudomásul veszi a tényt, hogy jóllehet, a Verne beruházási megállapodásban nem történik hivatkozás a korábbi megállapodásra, az ugyanarra vagy egy hasonló beruházási projektre vonatkozik, mint amely a Hatóság által elfogadott korábbi határozat tárgyát képezte: 418/10/COL sz. határozat (54).

(153)

Az induló beruházási projekt 2008. február 26-án, egy ingatlan-adásvételi megállapodás aláírásával vette kezdetét, amely szerint a Verne az adatközpont létrehozásának céljára öt épületet vásárol meg az izlandi államtól. A beruházási megállapodást 2009. október 23-án parafálták (55). A projektet később felfüggesztették, majd a Verne beruházási megállapodás 2011. szeptember 27-i aláírását követően folytatták – az izlandi hatóságok szerint – annak érdekében, hogy a projekt a jóváhagyott program hatálya alá tartozzon.

(154)

A projekt az eredetileg tervezettek szerint egy magas megbízhatóságú, nagy teljesítménysűrűségű nagykereskedelmi adatközpont létrehozására irányult Reykjanesbær körzetében. A Verne beruházási megállapodás keretében a projekt helyszíne nem változott. A 2009-es beruházási megállapodás és a Verne beruházási megállapodás preambulumából egyaránt világosan kiderül, hogy a projekt végrehajtásához ugyanazokat az épületeket tervezik igénybe venni (56). Sőt mit több, a megállapodás főbb felei (azaz a Verne Real Estate II ehf. – a továbbiakban VRE II. – és a Verne Holdings Ltd.) is megegyeznek. Továbbá mindkét beruházási megállapodások világosan meghatározott, közös célja volt: üzleti szempontból kritikus adatokat érintő adatközponti szolgáltatások nyújtása az információs technológia nemzetközi piacán.

(155)

A fentiekre tekintettel a Hatóság nem tudja elfogadni az izlandi hatóságok érvelését, miszerint a két projekt között lényeges különbségek lennének. Az izlandi hatóságok nem nyújtottak a Hatóság számára meggyőző információkat ebben a tekintetben. Továbbá, a Hatóság nem tudja elfogadni az izlandi hatóságok állítását, miszerint a Verne beruházási megállapodás új projektnek tekinthető, mivel csak az új adatközpont és az infrastruktúra kiépítésére vonatkozik.

(156)

A 2007. évi RTI szerint: „[…] Azt megelőzendő, hogy egy nagyberuházási projektet mesterségesen alprojektekre osszanak fel ezen iránymutatás rendelkezéseinek megkerülése céljából, egy nagyberuházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha az egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkozik” (57).

(157)

Továbbá „[…] annak megítélésére, hogy egy induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a Hatóság figyelembe veszi a műszaki, működési és stratégiai kapcsolódásokat és a közvetlen földrajzi környezetet. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni.”  (58) Amint azt korábban megjegyeztük, a helyszín és a projekt jellege nem változott, és 2009-es és a 2011-es megállapodások felei is ugyanazok. Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy a beruházás potenciális szintje ezúttal alacsonyabb, mivel a nagykereskedelmi adatközpont létrehozására eredetileg tervezett három szakasz helyébe kisebb modulok ad hoc kiépítése lépett, és hogy a Verne, az új beruházási stratégia részeként aktívan törekedett az épületek helyi önkormányzatok részére történő továbbadására, hogy ezzel javítsa saját pénzügyi helyzetét. Ez azonban nem jelenti, hogy az eredeti beruházási projekt és a Verne beruházási megállapodás között technikai, funkcionális és stratégiai különbségek mutatkoznának. Ellenkezőleg, a Hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján úgy ítéli meg, hogy e fejlemény a vállalat abból adódó politikájának vagy kereskedelmi döntésének az eredménye, hogy meg kíván felelni ügyfelei elvárásainak (59).

(158)

Végezetül a 2007. évi RTI szerint:„[…] annak meghatározásakor, hogy a nagyberuházási projekt egyetlen beruházási projektnek minősül-e, az értékelésnek azonosnak kell lennie, függetlenül attól, hogy a projektet egy vállalkozás, a beruházás költségeit megosztó több vállalkozás, illetve több, ugyanazon beruházási projekten belül különálló beruházások költségeit viselő vállalkozás valósítja-e meg (például egy közös vállalat esetében)”  (60). Ennek megfelelően a Hatóság úgy véli, hogy a beruházási projekt oszthatatlanságának meghatározásakor irreleváns a szerződő felek közötti bármilyen különbségtétel.

(159)

Az izlandi hatóságok továbbá a VRE II. projektet érintő, 2001 végén lezajlott új tőkeinjekcióra hivatkozva azzal érvelnek, hogy ez az eredeti beruházási projektet érintő szerkezeti változással járt. Az izlandi hatóságok szerint a VRE II. egy új jogalany, amelyet 2011-ban azzal a céllal hoztak létre, hogy kedvezményekben részesülhessen a program keretében, továbbá, hogy megszüntesse a Verne részvételét a programban. Bármely esetleges határozat sérelme nélkül, melynek értelmében a Hatóság külön vizsgálatot kezdeményezhet a kérdéses injekció tekintetében, a Hatóság értelmezésében ez a tőkeinjekció fedezi az érintett projekt elszámolható költségeit. A Hatóság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a 2007. évi RTI alapján a teljes támogatható költséget már a projekt megkezdése előtt meg kell határozni egy bizonyos összegben. A projekt elindulását követően már nincs mód az említett támogatható költségek és a támogatási összeg mesterséges növelésére, tekintettel arra, hogy az ilyen támogatások ösztönző hatását értékelték a támogatás nyújtásának időpontjában.

(160)

Az izlandi hatóságok megjegyzik továbbá, hogy a Verne beruházási megállapodás előír bizonyos olyan kötelezettségeket, amelyek nem képezték részét az előző megállapodásnak. E célból a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a Verne beruházási megállapodásnak a jogi kötelezettségek, mint pl. a tőkekorlátozásokra, az ipari díjakra, az utakkal való összeköttetés költségeire stb. vonatkozó korlátozások bevezetésére vonatkozó rendelkezései és/vagy a további kötelezettségek elrendelése a részvények átruházását illetően, olyan adminisztratív változásoknak minősülnek, amelyek nem változtatják meg a korábbi megállapodás hatálya alá tartozó eredeti projekt jellegét.

(161)

Ezenfelül az állami támogatásból eredő kedvezmények közötti eltérés kérdése nem játszik szerepet a projekt beruházási jellegének értékelésekor. A Hatóság megjegyzi, hogy a Verne beruházási megállapodás eltérő feltételeket tartalmaz a vállalat által fizetendő társasági adó vagy a megállapodás időtartama tekintetében. Amint azonban az izlandi hatóságok is megerősítették, erre annak érdekében került sor, hogy a megállapodás összhangban álljon a programmal. Ezért ez nem változtatja meg a projekt beruházási jellegét, és azt sem bizonyítja, hogy egy új, különálló projektről van szó.

(162)

A fentiek fényében a Hatóság a Verne beruházási megállapodást egy további beruházásnak tekinti, amelynek végrehajtása már az épületek megvásárlásával, 2008. február 26-án megkezdődött.

(163)

A Hatóság sem az izlandi hatóságoktól, sem a Verne vállalattól nem kapott olyan további információt, amely alátámasztotta volna az említettek arra vonatkozó állítását, hogy ez egy új beruházási projekt. A felek különösen nem szolgáltattak olyan információkat, amelyek meggyőzték volna a Hatóságot arról, hogy technikai, funkcionális és stratégiai jellemzők alapján egymástól elkülöníthetők a Verne tevékenységei.

(164)

Amint azt már korábban is megjegyeztük, a jóváhagyott program kizárta a támogatás odaítélését olyan projektek számára, amelyek esetében a munkálatok már az izlandi hatóságokkal kötött megállapodást megelőzően megkezdődtek. Ezenfelül az izlandi hatóságok megerősítették, hogy a program kizárta volna a támogatás odaítélését olyan projektek számára, amelyek a program végleges szövegének közzététele előtt indultak. Ennek megfelelően a Hatóság azt a nézetet képviseli, hogy a Verne számára odaítélt bármely támogatás csak abban az esetben teljesíthette volna a programban meghatározott, az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló tesztet, ha a programot a kiegészítő rendelet útján módosították (61).

(165)

Tekintetbe véve azonban az izlandi hatóságok azon állítását, miszerint a Verne projektre nem terjed ki a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítás hatálya, a Verne beruházási megállapodást úgy kell tekinteni, mint amely kívül esik a jóváhagyott program hatályán, mivel a projekt jóval a program végleges szövegének közzététele előtt indult. Ennek megfelelően a Hatóság a Verne beruházási megállapodás mint új ad hoc támogatási intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét fogja értékelni.

(166)

A LIP iránymutatás 3. bekezdése és a 2007. évi RTI 49. bekezdése szerint az az induló beruházás minősül nagyberuházási projektnek, amelynek esetében a támogatható kiadások 50 millió EUR felett vannak. Amint azt a Verne beruházási megállapodás preambuluma megjegyzi, a Verne és a beruházók becslései szerint a projekt lehetséges beruházási szintje meghaladhatja a 675 millió USD-t. Ahogyan az korábban a Becromal projekt kapcsán már elhangzott, a LIP iránymutatás csak bizonyos nagyberuházási projektekre alkalmazható. Az izlandi hatóságok nem nyújtottak be a Hatósághoz semmiféle információt a támogatási intenzitás vagy a Verne projekt támogatható költségei kapcsán. Ezenkívül az érintettek nem szolgáltattak információkat a Hatóság számára a LIP iránymutatásban meghatározott feltételek szerinti részletes ellenőrzési kötelezettséggel kapcsolatban sem, amelyre a 2007. évi RTI 57. bekezdésének a) és b) pontja is hivatkozik (azaz, hogy a támogatás kedvezményezettje az érintett termék érintett piacon való értékesítésének több mint 25 %-áért felel, és hogy a projekt által létrehozott termelési kapacitás a piac több mint 5 %-át jelenti az érintett termék tekintetében). A Hatóság véleménye szerint semmi nem utal arra, hogy a Verne projekt meghaladja a 2007. évi iránymutatás 57. bekezdésében meghatározott küszöbértékeket.

(167)

A Hatóság ezért megállapítja, hogy a LIP iránymutatásban meghatározott részletes elemzés nem alkalmazható a Verne beruházási megállapodásra.

(168)

A (153) preambulumbekezdésben említettek szerint a projekttel kapcsolatos munka már 2008 februárjában megkezdődött, amikor a Verne megvásárolt öt épületet az izlandi államtól. A Verne ezt követően 2008-ban és 2009-ben felújította az eredetileg tervezett, több épületből álló komplexum részét képező két nagy raktárat (a 868. és a 869. sz. épületet) (62). Mivel ezen épületek megvásárlása és felújítása (a Verne adatközpont létrehozásához közvetlenül kapcsolódva) induló beruházásnak minősül, a projekttel kapcsolatos munka kezdőidőpontja az említett épületek megvételének napja (63). A Hatóság nem kapott olyan információt, amely alapján támogatni tudná annak lehetőségét, hogy az izlandi hatóságok a munkálatok kezdete előtt kötelezettséget vállaltak a projekt támogatására. Éppen ellenkezőleg, az izlandi hatóságok most megerősítették, hogy a 2011. szeptember 27-én létrejött Verne beruházási megállapodást megelőzően nem kötöttek semmilyen, az ösztönzők nyújtásáról szóló megállapodást a Verne vállalattal. Az izlandi hatóságok szerint a 2009-es beruházási megállapodást csak parafálták, de nem írták alá, és az emiatt nem bír joghatással. Annak oka, hogy a Verne beruházási megállapodás nem utal semmilyen előző megállapodásra, az izlandi hatóságok szerint abban keresendő, hogy nem írtak alá korábban beruházási megállapodást a Vernével.

(169)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (131)–(134) bekezdésében a Hatóság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Verne beruházási megállapodás megfelel a 2007. évi RTI-ben meghatározott, ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek. Az izlandi hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszukban azt állították, hogy beruházási megállapodás híján felhagytak volna a projekttel a pénzügyi válság miatt (64). Emellett úgy vélik, hogy a Hatóságnak követnie kell az Európai Bizottság számos határozatában szereplő azon megközelítését, miszerint nem kifogásolandó a pénzügyi intézményeknek nyújtott támogatás, amennyiben az ösztönző hatás nem volt előfeltétele az összeegyeztethetőségnek.

(170)

A Hatóság nem tudja elfogadni ezt az érvelést. A Bizottságnak a pénzügyi válsággal összefüggésben kialakult döntéshozatali gyakorlata csak a pénzügyi szektor számára nyújtott támogatásra vonatkozott, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja (amely egyenértékű az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával) mint jogalap alkalmazásával. Ilyen esetekben a támogatást a valamely tagállam gazdaságának egészét érintő súlyos zavar orvoslására nyújtották. A Bíróság többször megállapította, hogy e rendelkezést megszorítóan kell alkalmazni (65). A Hatóság úgy véli, hogy nem vonható párhuzam azokkal az állami támogatásokkal, amelyeket a vállalatok számára a 2007. évi RTI keretében regionális támogatás formájában biztosítottak, mivel abban az esetben a cél egy földrajzilag meghatározott egyedi terület fejlesztése volt, és az ösztönző hatás az összeegyeztethetőség egyik alapfeltételét jelentette. Ennek megfelelően a Hatóság a jelen esetben nem tud egyetérteni a pénzügyi intézmények számára a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági megközelítéssel.

(171)

Ezenfelül az izlandi hatóságok nem nyújtottak be olyan információt, amely igazolná a projekt befejezéséhez támogatás szükségességét. Abban az esetben, ha a projektet – az izlandi hatóságok érvelésének megfelelően – nem lehetett volna befejezni állami támogatás nélkül, az izlandi hatóságoknak olyan információkat és elemzéseket kellett volna benyújtaniuk, amelyek lehetővé teszik a Hatóság számára ezen állítás igazolását. Ennek az elemzésnek figyelembe kellett volna vennie többek között a projekt jövedelmezőségére vonatkozó számításokat (támogatással vagy anélkül), az érzékenységi elemzéseket, továbbá annak részletes ismertetését, hogy mennyiben befolyásolta a pénzügyi válság a beruházási döntést.

(172)

Ezenfelül az izlandi hatóságok nem bizonyították, hogy olyan körülmények állnak fenn, amelyek alapján (annak ellenére, hogy a projekt végrehajtása a támogatások nyújtását megelőzően elkezdődött) biztosan állítható, hogy az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló teszt teljesült (66).

(173)

A fentiekre tekintettel a Hatóság úgy véli, hogy a Verne beruházási megállapodás tekintetében az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel nem teljesül.

(174)

Ez a megállapítás önmagában elegendő annak megállapításához, hogy a Verne beruházási megállapodás összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, valamint a 2007. évi RTI-vel.

(175)

A Hatóság a teljesség kedvéért azonban meg fogja vizsgálni a megállapodás egyedi rendelkezéseit is, és értékeli, hogy azok összeegyeztethetők-e a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel.

(176)

A Verne beruházási megállapodás keretében nyújtott, beruházási támogatásnak minősítendő adóügyi intézkedések esetében:

(177)

A Verne beruházási megállapodás teljes beruházási költségét mintegy 675 millió USD-ben állapították meg. Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Hatóság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a megállapodásban nincs egyértelmű összefüggés a beruházási költségek és a támogatás között. Ebben az összefüggésben nem határozták meg pontosan a támogatható költségeket, nem számszerűsítették a támogatást és nem adták meg a támogatás felső határát. Az izlandi hatóságok nem nyújtottak be olyan információkat, amelyek ellentmondanának ezeknek az előzetes következtetéseknek. Ezen elemek hiányában a Verne beruházási megállapodás ellentétes a 2007. évi RTI rendelkezéseivel.

(178)

A fenti (44) preambulumbekezdésben említettek szerint az izlandi hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy az Invest in Iceland ügynökség a megállapodások megkötését megelőzően elvégezte az egyes projektekre vonatkozó költség-haszon elemzést, az ösztönzéssel foglalkozó bizottság pedig felmérte, hogy a projektek teljesítették-e a 99/2010 sz. törvényben és az ösztönzésről szóló rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeket.

(179)

A 2007. évi RTI szerint „[…] A regionális beruházási támogatást az induló beruházási projekttel kapcsolatos tárgyi és immateriális beruházási költségek alapján vagy a beruházási projekt által közvetlenül létrehozott munkahelyek (becsült) bérköltségei alapján számítják […]. A támogatás szintjét a referenciaköltségekkel összehasonlításban az intenzitás alapján határozzák meg”  (68).

(180)

Ahhoz, hogy a Hatóság értékelhesse a támogatási intézkedés összeegyeztethetőségét a 2007. évi RTI értelmében, a maximális támogatási intenzitást egyértelműen, a konkrét, támogatható beruházási költségek alapján kell kifejezni. Az összeegyeztethetőség Hatóság általi értékelése szempontjából nincs jelentősége annak a ténynek, hogy az izlandi hatóságok mechanizmust hoztak létre a projektek program szerinti támogathatóságának utólagos ellenőrzésére, mivel egy ilyen mechanizmus nem biztosítja sem azt, hogy a bruttó támogatási egyenértékben kifejezett támogatási intenzitást saját értékére diszkontálva a támogatható költségek diszkontált értékének százalékában fejezik ki, sem pedig azt, hogy a Verne beruházási megállapodásban tervezett támogatható költségek a tárgyi eszközökhöz kapcsolódnak a 2007. évi RTI-ben meghatározottak szerint (69).

(181)

A fentiek fényében a Hatóság úgy véli, hogy a Verne beruházási megállapodás összeegyeztethetetlen a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel i. a megállapodás nem tartalmazza a támogatható költségeket, amelyekre a beruházás során hivatkozni kellett volna; ii. a támogatás számszerűsítése nem megfelelő; és iii. a projektre vonatkozó támogatási intenzitás tekintetében nem szerepel a megállapodásban számítási módszer.

(182)

A Verne beruházási megállapodás 23.7. cikke feltétel nélküli kötelezettséget határoz meg az izlandi hatóságok számára, melynek értelmében kiegészítő támogatást kell nyújtaniuk a program keretében már támogatásban részesített kedvezményezettek részére, amennyiben a programban tett további módosítások kedvezőbb feltételeket biztosítottak volna számukra.

(183)

Ez a rendelkezés biztosítja a kedvezményezett számára azt a jogot, hogy a Hatóság által jóváhagyott program keretében odaítélt kezdeti támogatáson túl további támogatásban részesüljön. Ebből következik, hogy az ilyen támogatás nem tartozik a program hatálya alá.

(184)

A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a fenti rendelkezés alapján nyújtott támogatást működési támogatásnak kell minősíteni, mivel az nem kapcsolódik az induló beruházáshoz. Az ilyen működési támogatás összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodással. Konkrétan, a támogatás nyújtására nem a 2007. évi RTI-ben meghatározottak szerint, vagyis a támogatható kiadások vagy költségek előre meghatározott csoportja alapján kerül sor.

(185)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Verne beruházási megállapodás keretében nyújtott bármely támogatás ad hoc állami támogatásnak minősül, ami összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

(186)

A Kísilfélagið beruházási megállapodás tárgya egy szilíciumfém előállítását végző üzem két vagy több ütemben történő megépítése a Reykjanesbær körzetében található Helguvík városban.

(187)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Hatóság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Kísilfélagið beruházási megállapodásban hivatkozás történik egy korábbi megállapodásra, amely ugyanazon felek között ugyanarra a projektre vonatkozóan jött létre 2009. május 29-én (70). Amint a Kísilfélagið beruházási megállapodás preambuluma kifejezetten kimondja: „[…] a 2009. május 29-én aláírt beruházási megállapodást a felek közötti átfogóbb beruházási megállapodás megkötése felé tett első lépésnek tekintették”, valamint hogy „[e]z a beruházási megállapodás ezért a 2009. május 29-én kelt korábbi beruházási megállapodás követő megállapodása”  (71).

(188)

Továbbá a 2009. május 29-i megállapodás 2.2. cikke kimondja, hogy: „[a] teljes megállapodás tartalmazza majd a befektetett eszközök és egyéb számviteli standardok leírására és amortizációjára, a vállalat, a Tomahawk és a beruházók állami díjak, adómértékek és az általános adózás alóli mentességre, az import- és exportvámokra, jövedéki adókra stb. vonatkozó rendelkezéseket, de nem szorítkozik kizárólag ezekre a rendelkezésekre.” A megállapodás 1.1. (f.1) pontja továbbá leszögezi, hogy „[a] jelen beruházási megállapodás és az azt követő teljes beruházási megállapodás futamideje nem lehet rövidebb, mint a beruházás végrehajtásától számított 20 év […]. E beruházási megállapodás helyébe a teljes beruházási megállapodás lép, és ezért meg kell szüntetni, amint a teljes beruházási megállapodás jogilag kötelező érvényűvé válik […]”.

(189)

Az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a kiegészítő rendelet által a programban tett módosítások a Becromal beruházási megállapodásra irányultak, és nem voltak más olyan, a program hatálybalépését megelőzően elindult projektek, amelyek a program keretében részesültek volna ösztönző támogatásban.

(190)

Jóllehet, a Kísilfélagið és az izlandi hatóságok közötti megállapodás a program hatálybalépése előtt jött létre, a projekttel kapcsolatos, a 2009-es megállapodásban meghatározott munkálatok még nem kezdődtek meg a Kísilfélagið beruházási megállapodásnak a program keretében történő aláírása idején. A projekt ezért, tekintve, hogy az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló teszt teljesült, jogosulttá vált a program keretében nyújtott ösztönzőkre, a kiegészítő rendelet által tett módosításoktól függetlenül. Ezen túlmenően, a Kísilfélagið vállalatnak nem származott előnye a kiegészítő rendelet által az ösztönzésről szóló rendelet 8. és 20. cikkében bevezetett módosításokból.

(191)

A Hatóság ennek megfelelően megállapítja, hogy a kiegészítő rendelet által bevezetett módosítások nem befolyásolták a Kísilfélagið beruházási megállapodást.

(192)

A Hatóság megjegyzi, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok még nem kezdődtek el, mint ahogyan azt az izlandi hatóságok is megerősítették. Nem világos továbbá, hogy azok valaha elkezdődnek-e. A Hatóságnak nincs tudomása arról, hogy a Kísilfélagið projekt keretében megkezdődtek volna az építési munkálatok, vagy hogy történt volna hivatalos kötelezettségvállalás a berendezések megrendelésére. Vagyis nem került sor támogatásnyújtásra azt megelőzően, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdődtek volna.

(193)

A Hatóság ennek megfelelően úgy véli, hogy a programban meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel a Kísilfélagið beruházási megállapodás tekintetében teljesült.

(194)

Bár a Kísilfélagið beruházási megállapodás megfelel a programban meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek, az izlandi hatóságok egyetértenek a Hatóság azon előzetes következtetésével, miszerint a Kísilfélagið beruházási megállapodásban meghatározott további ösztönzők túlmutattak a jóváhagyott program hatályán (72).

(195)

A Kísilfélagið beruházási megállapodás célja egy szilíciumfém előállítását végző üzem két vagy több ütemben történő megépítése egy hároméves időszakon belül. A megállapodás nem határozza meg az üzem megépítésének kezdetét vagy lejárati időpontját, és nem rögzíti az ilyen építkezések esetében szükséges ütemeket sem. Ezenfelül a megállapodás nem tesz említést a támogatható beruházási költségekről, továbbá nem határozza meg a támogatási intenzitást vagy a támogatás felső határát. A fenti (176)–(181) preambulumbekezdésben meghatározott érvelésnek a Verne beruházási megállapodás tekintetében történő, értelemszerű alkalmazása kapcsán a Hatóság úgy véli, hogy ezek az elemek a Kísilfélagið beruházási megállapodás összeegyeztethetőségének értékelését teljes egészében érintik, és ezért megállapodás elválaszthatatlan részeinek kell őket tekinteni.

(196)

A fentiek fényében a Hatóság úgy véli, hogy a Kísilfélagið beruházási megállapodás nem teljesen összeegyeztethető a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel i. a megállapodás nem tartalmazza a támogatható költségeket, amelyekre a beruházás során hivatkozni kellett volna; ii. a támogatás számszerűsítése nem megfelelő; és iii. a projektre vonatkozó támogatási intenzitás tekintetében nem szerepel a megállapodásban számítási módszer.

(197)

Ennek megfelelően, a Kísilfélagið beruházási megállapodást új ad hoc támogatásnak kell tekinteni, ami nem tartozik a jóváhagyott program hatálya alá.

(198)

A Kísilfélagið beruházási megállapodás 22.8. cikke feltétel nélküli kötelezettséget határoz meg az izlandi hatóságok számára, melynek értelmében kiegészítő támogatást kell nyújtaniuk a program keretében már támogatásban részesített kedvezményezettek részére, amennyiben a programban tett további módosítások kedvezőbb feltételeket biztosítottak volna számukra.

(199)

Ez a rendelkezés biztosítja a kedvezményezett számára azt a jogot, hogy a program keretében odaítélt kezdeti támogatáson túl további támogatásban részesüljön. Ebből következik, hogy az ilyen támogatás nem tartozik a Hatóság által jóváhagyott program hatálya alá. Az izlandi hatóságok megerősítették, hogy tiszteletben tartják a Hatóság azon véleményét, hogy a program ilyen módon történő alkalmazása nem áll összhangban a jóváhagyott programmal. Ezért kötelezettséget vállalt e rendelkezések megállapodásból való törlésére. Mindazonáltal az izlandi hatóságok nem értesítették a Hatóságot erről az ad hoc intézkedésről, jóllehet, erre a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint kötelesek lettek volna.

(200)

A Hatóság úgy véli, hogy a fenti rendelkezés alapján nyújtott támogatást működési támogatásnak kell minősíteni, mivel az nem kapcsolódik az induló beruházáshoz. Az ilyen működési támogatás első látásra összeegyeztethetetlennek tűnik az EGT-megállapodással, és a Hatóság nem kapott semmilyen olyan információt vagy érvet, amely ennek ellenkezőjét bizonyítaná. Konkrétan, az intézkedésekre nem a 2007. évi RTI-ben meghatározottak szerint, vagyis a támogatható kiadások vagy költségek előre meghatározott csoportja alapján kerül sor.

(201)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Kísilfélagið beruházási megállapodás megfelel a 2007. évi RTI-ben meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek, ezért a Kísilfélagið jogosult volt támogatást kapni a program keretében.

(202)

A Hatóság ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a Kísilfélagið beruházási megállapodás nem áll összhangban a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel nem tartalmaz hivatkozást sem a támogatható beruházási költségekre, sem a támogatási intenzitásra vagy a támogatások maximális összegére nézve. A Hatóság ezért úgy véli, hogy a Kísilfélagið beruházási megállapodás keretében nyújtott bármely támogatás összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(203)

A Hatóság rendelkezésére álló információk alapján a Thorsil beruházási megállapodás nem kapcsolódik korábbi beruházási megállapodáshoz.

(204)

Mindazonáltal a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban aggályát fejezte ki azt illetően, hogy a Thorsil beruházási megállapodás 15. cikke (3) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására a jóváhagyott program hatályán kívül került sor (73).

(205)

A fenti (33) és (34) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az izlandi hatóságok egyetértenek a Hatóság azon előzetes következtetésével, miszerint a megállapodás a programban biztosítottakhoz képest további ösztönzőket biztosít.

(206)

Mindenesetre, mivel a megállapodás már hatályba lépett, a Hatóság nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy a támogatást a jóváhagyott program hatályán kívül nyújtották. A Hatóság a Thorsil beruházási megállapodás 15. cikkének (3) bekezdésében biztosított további ösztönzőket ad hoc támogatásként fogja értékelni.

(207)

A Thorsil beruházási megállapodást 2010. december 30-án írták alá. A megállapodás célja egy szilíciumfém előállítását végző, hozzávetőlegesen 50 000 tonnás éves termelési kapacitással rendelkező üzem létrehozása Ölfus körzetében.

(208)

Az izlandi hatóságok szerint az üzemkezdet időpontját 2014 októberére időzítették. Az üzem megépítése azonban még mindig nem kezdődött el, és kérdéses, hogy a projekt valaha megvalósul-e. Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy nem került sor támogatásnyújtásra azt megelőzően, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdődtek volna. A Hatóság ennek megfelelően úgy véli, hogy a Thorsil beruházási megállapodás tekintetében teljesül az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel.

(209)

A Thorsil beruházási megállapodás alapján a szilíciumfém előállítását végző üzem létrehozására a tervek szerint Ölfus körzetében kerülne sor. A gyártás kezdő időpontját 2014. október 1-jére időzítették. A megállapodás azonban nem határozza meg az üzem megépítésének kezdetét vagy lejárati idejét, és nem rögzíti az ilyen építkezések esetében szükséges ütemeket sem. Ezenfelül a megállapodás nem tesz említést a támogatható vagy teljes beruházási költségekről, továbbá nem határozza meg a támogatási intenzitást vagy a támogatás felső határát.

(210)

A fenti (176)–(181) preambulumbekezdésben meghatározott érvelésnek a Thorsil beruházási megállapodás tekintetében történő, értelemszerű alkalmazása kapcsán a Hatóság úgy véli, hogy ezek az elemek a Thorsil beruházási megállapodás összeegyeztethetőségének értékelését teljes egészében érintik, és ezért megállapodás elválaszthatatlan részeinek kell őket tekinteni.

(211)

A fentiek fényében a Hatóság úgy véli, hogy a Thorsil beruházási megállapodás nem teljesen összeegyeztethető a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel i. a megállapodás nem tartalmazza a támogatható költségeket, amelyekre a beruházás során hivatkozni kellett volna; ii. a támogatás számszerűsítése nem megfelelő; és iii. a projektre vonatkozó támogatási intenzitás tekintetében nem szerepel a megállapodásban számítási módszer.

(212)

Ennek megfelelően, a Thorsil beruházási megállapodást új ad hoc támogatásnak kell tekinteni, mi nem tartozik a jóváhagyott program hatálya alá.

(213)

A Thorsil beruházási megállapodás 15. pontjának (3) bekezdése lehetővé teszi a támogatási időszak meghosszabbítását a jóváhagyott programban meghatározott maximális időtartamon túl. Ezt a további ad hoc ösztönzési intézkedést nem jelentették be a Hatóságnak a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(214)

A támogatási időszak meghosszabbításának lehetősége nem az induló beruházáshoz kapcsolódik, hanem olyan költségek csökkenését eredményezi, amelyeket rendes körülmények között a Thorsilnak kellett volna viselnie napi üzleti tevékenységei során. Ez az intézkedés ennek megfelelően működési támogatásnak minősül. Az ilyen működési támogatás első látásra összeegyeztethetetlennek tűnik az EGT-megállapodással, és a Hatóság nem kapott semmilyen olyan információt vagy érvet, ami ennek ellenkezőjét bizonyítaná. Konkrétan, az intézkedésekre nem a 2007. évi RTI-ben meghatározottak szerint, vagyis a támogatható kiadások vagy költségek előre meghatározott csoportja alapján kerül sor.

(215)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Thorsil beruházási megállapodás megfelel a 2007. évi RTI-ben meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek, ezért a Thorsil jogosult volt támogatást kapni a program keretében.

(216)

A Hatóság arra a következtetésre jut, hogy a Thorsil beruházási megállapodás nem áll összhangban a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel nem tartalmaz hivatkozást sem a támogatható és teljes beruházási költségekre, sem támogatási intenzitásra és a támogatások maximális összegére nézve. A Hatóság ezért úgy véli, hogy a Thorsil beruházási megállapodás keretében nyújtott bármely támogatás összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(217)

A GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás a Hatóság rendelkezésére álló információk alapján nem kapcsolódik korábbi beruházási megállapodásokhoz.

(218)

Mindazonáltal a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban gyanakvását fejezte ki azt illetően, hogy a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás 22. cikke (7) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására a jóváhagyott program hatályán kívül került sor (74).

(219)

A fenti (33) és (34) preambulumbekezdésekben ismertetettek szerint az izlandi hatóságok egyetértenek a Hatóság azon előzetes következtetésével, miszerint a megállapodás a programban biztosítottakhoz képest további ösztönzőket biztosít.

(220)

Mindenesetre, mivel a megállapodás már hatályba lépett, a Hatóság nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy a támogatást a jóváhagyott program hatályán kívül nyújtották. A Hatóság az említett, a 22. cikk (7) bekezdésében biztosított további ösztönzőket ad hoc támogatásként fogja értékelni.

(221)

Az izlandi hatóságok 2012. május 7-én megállapodást kötöttek a GMR Endurvinnslan vállalattal a Hvalfjarðarsveit körzetében található Grundartangiba tervezett újrafeldolgozó üzem létrehozásához biztosítandó adómentességről. A megállapodás kimondja, hogy a GMR a termelés kezdetét 2012 végére, míg a teljes kapacitás elérését 2014-re tervezte.

(222)

Az izlandi hatóságok által megerősítettek szerint nem került sor támogatásnyújtásra azt megelőzően, hogy a kedvezményezett hozzálátott volna a projekttel kapcsolatos munkálatoknak.

(223)

A Hatóság ennek megfelelően úgy véli, hogy a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás tekintetében teljesül az ösztönző hatásra vonatkozó feltétel.

(224)

A hatóságnak mindazonáltal ellenőriznie kell, hogy a megállapodás bizonyos elemei megfelelnek-e a 2007. évi RTI-ben meghatározott követelményeknek.

(225)

A megállapodás nem tesz említést a támogatható beruházási költségekről, továbbá nem határozza meg a támogatási intenzitást vagy a támogatás felső határát.

(226)

A fenti (176)–(181) preambulumbekezdésben meghatározott érvelésnek a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás tekintetében történő, értelemszerű alkalmazása kapcsán a Hatóság úgy véli, hogy ezek az elemek a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás összeegyeztethetőségének értékelését teljes egészében érintik, és ezért megállapodás elválaszthatatlan részeinek kell őket tekinteni.

(227)

A fentiek fényében a Hatóság úgy véli, hogy a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás nem teljesen összeegyeztethető a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel i. a megállapodás nem tartalmazza a támogatható költségeket, amelyekre a beruházás során hivatkozni kellett volna; ii. a támogatás számszerűsítése nem megfelelő; és iii. a projektre vonatkozó támogatási intenzitás tekintetében nem szerepel a megállapodásban számítási módszer.

(228)

Ennek megfelelően, a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodást új ad hoc támogatásnak kell tekinteni, ami nem tartozik a jóváhagyott program hatálya alá.

(229)

A GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás 7. cikkének (22) bekezdése a Kísilfélagið beruházási megállapodásban meghatározottal azonos záradékot tartalmaz (lásd a (198) és a (200) preambulumbekezdést a megnövelt támogatás kérelmezésére vonatkozó feltétel nélküli jog tekintetében, amennyiben a program kiterjesztésre kerül).

(230)

A fenti (199) preambulumbekezdésben tett észrevétel szerint ez a rendelkezés biztosítja a kedvezményezett számára azt a jogot, hogy a program keretében odaítélt kezdeti támogatáson túl további támogatásban részesüljön. Ebből következik, hogy az ilyen támogatás nem tartozik a program hatálya alá. Az izlandi hatóságok megerősítették, hogy tiszteletben tartják a Hatóság azon véleményét, hogy a program ilyen módon történő alkalmazása nem áll összhangban a jóváhagyott programmal, ennélfogva kötelezettséget vállaltak, hogy törlik a megállapodásból ezt a rendelkezést. Mindazonáltal az izlandi hatóságok nem értesítették a Hatóságot erről az ad hoc intézkedésről a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint.

(231)

A Hatóság úgy véli, hogy a fenti rendelkezés alapján nyújtott támogatást működési támogatásnak kell minősíteni, mivel nem kapcsolódik az induló beruházáshoz. Az ilyen működési támogatás első látásra összeegyeztethetetlennek tűnik az EGT-megállapodással, és a Hatóság nem kapott semmilyen olyan információt vagy érvet, amely ennek ellenkezőjét bizonyítaná. Konkrétan, a támogatás nyújtására nem a 2007. évi RTI-ben meghatározottak szerint, vagyis a támogatható kiadások vagy költségek előre meghatározott csoportja alapján kerül sor.

(232)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás megfelel a 2007. évi RTI-ben meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó feltételnek, ezért a GMR Endurvinnslan jogosult volt támogatást kapni a program keretében.

(233)

Emellett a hatóság arra a következtetésre jut, hogy a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás nem áll összhangban a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel nem tartalmaz hivatkozást sem a támogatható beruházási költségekre, sem a támogatási intenzitásra vagy a támogatások maximális összegére nézve. A Hatóság ezért úgy véli, hogy a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás keretében nyújtott bármely támogatás összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(234)

A fentiekre tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy a Verne beruházási megállapodás teljes egészében a Hatóság által jóváhagyott program hatályán kívül került megkötésre, így ad hoc intézkedésnek minősül. A vizsgálat azt mutatta, hogy a Verne beruházási megállapodásnak a támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezései összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(235)

Továbbá igaz ugyan, hogy a Thorsil, a Kísilfélagið és a GMR Endurvinnslan projekt megfelel a programban meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó kritériumnak, az említett, ad hoc támogatásként is értékelt megállapodások összeegyeztethetetlenek a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel nem tartalmaznak hivatkozást sem a támogatható beruházási költségekre, sem támogatási intenzitásra vagy a támogatások maximális összegére nézve, amelynek az említett költségeknek meg kellene felelniük. A megállapodások bizonyos további rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek a jóváhagyott program hatályán kívül nyújtott támogatásra vonatkoznak. A Hatóság ezért arra a következtetésre jut, hogy ezek a megállapodások összességében véve összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(236)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint „az EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell a támogatás nyújtásának vagy módosításának tervéről. Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem hajtja végre”.

(237)

Az izlandi hatóságok nem jelentették be a Hatóságnak a kiegészítő rendelet által a támogatási programban tett azon módosításokat, amelyek lehetővé teszik a támogatás nyújtását olyan projektek számára, amelyek esetében a munkálatok a program hatálybalépését megelőzően kezdődtek. Ezen túlmenően az izlandi hatóságok nem jelentették be a Hatóságnak a Verne, a Thorsil, a Kísilfélagið és a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodásokat, mivel úgy ítélték meg, hogy az említett beruházási megállapodások a program hatálya alá tartoznak. Ugyanakkor a Hatóság (235) preambulumbekezdésben szereplő következtetéséből, miszerint a szóban forgó beruházási megállapodások teljes egészében kívül esnek a jóváhagyott program hatályán, az következik, hogy e megállapodásokat be kellett volna jelenteni a Hatóságnak, hogy az ad hoc jellegű intézkedésként értékelje őket.

(238)

Mivel a programban tett módosítások olyan állami támogatást tartalmaznak, amelyek elválaszthatók a programtól, továbbá a Verne, a Thorsil, a Kísilfélagið és a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodások olyan állami támogatást tartalmaznak, amelyek kívül esnek a jóváhagyott támogatási program hatályán, ezekre a támogatásokra a főszabály szerint az egyedi bejelentési kötelezettség vonatkozott a 2007. évi RTI szerint.

(239)

A Hatóság ez alapján arra a következtetésre jut, hogy az izlandi hatóságok nem tettek eleget az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek.

(240)

A támogatások kedvezményezettjei hivatkozhatnak a jogos elvárások és a jogbiztonság jogi alapelveire, ha meg akarják támadni a jogellenesen nyújtott állami támogatások visszafizettetésére vonatkozó határozatot. A szóban forgó alapelvek mindazonáltal kizárólag kivételes körülmények között alkalmazhatók, és a vállalkozások általában csak akkor támaszthatnak jogos elvárásokat a támogatás törvényességét illetően, ha a támogatással kapcsolatban betartották a Hatóság (illetve adott esetben az Európai Bizottság) értesítésére vonatkozó eljárást (75). Az Európai Bíróság megerősítette ezt az elvet: „A fő eljárás tárgyához hasonló esetekben a kivételes körülmény fennállása nem megalapozott a jogbiztonság elvének ismeretében a Bíróság azon korábbi álláspontjának megfelelően, hogy amennyiben a Bizottság nem fogadott el a támogatás jóváhagyásáról szóló határozatot, […] a kedvezményezettek nem vehetik biztosra a támogatás törvényességét, következésképpen nem építhetnek a jogos elvárások védelmével, illetve a jogbiztonsággal kapcsolatos alapelvekre”  (76).

(241)

A Bíróság megállapította, hogy a támogatás törvényességével kapcsolatos jogos elvárásra elvileg kizárólag abban az esetben lehet hivatkozni, ha a szóban forgó támogatást a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően nyújtják (77), és megjegyezte, hogy egy gondos üzletembernek el kell tudnia dönteni, hogy betartották-e ezt az eljárást (78).

(242)

A nem törvényesen nyújtott – azaz nem bejelentett – támogatás kedvezményezettje csak kivételes körülmények között hivatkozhat a támogatás törvényességével kapcsolatos jogos elvárások elvére, ha meg kívánja támadni a visszafizetést (79). A Bíróság azt az álláspontot képviselte, hogy a jogos elvárások védelmének elvére abban az esetben lehet hivatkozni, ha az elvárásokra valamely uniós hatóság szolgáltatott okot (80).

(243)

Az izlandi hatóságok szerint a Hatóság tisztviselői egy 2011. május 27-én Brüsszelben tartott találkozón „zöld utat” adtak az izlandi hatóságok és a Verne közötti felülvizsgált megállapodás megkötéséhez, amely lehetővé tenné a Verne számára, hogy részesüljön a program előnyeiből. Az izlandi hatóságok, bár elismerik, hogy az említett, a Hatóság vagy annak egyes munkatársai általi ilyen képviselet az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint nem bír kötelező erővel, felkérték a Hatóságot, hogy vegye figyelembe a fent említett ülésen történteket, és vonja le azt a következtetést, hogy a Verne beruházási megállapodásnak a programmal való összeegyeztethetősége megállapításra került.

(244)

A Hatóság egyetért az izlandi hatóságokkal abban, hogy a Hatóság hivatalnoka által egy informális találkozó keretében tett nyilatkozatra nem lehet a támogatás összeegyeztethetősége melletti érvként hivatkozni, és hogy ez a kedvezményezettek körében nem kelt jogos elvárást. A Hatóság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak megvizsgálására, hogy az állami támogatások összeegyeztethetőek-e az EGT-megállapodással. Ameddig a Hatóság nem fogadja el a végső határozatot egy adott intézkedésre vonatkozóan, a szóban forgó intézkedést nem tekintik az EGT-megállapodás állami támogatási szabályaival összeegyeztethetőnek. A Hatóság az eddigiekben nem hozott határozatot a Verne vállalatnak nyújtandó regionális támogatás jóváhagyásáról.

(245)

Továbbá, a Hatóság visszautasítja az izlandi hatóságok érvét, miszerint a Verne „zöld utat” kapott volna a jóváhagyott program keretében nyújtott regionális támogatás igénybevételére. A Hatóság az izlandi hatóságokkal folytatott levelezésében soha nem jelezte, hogy a Verne projekt jogosult lehetne a regionális támogatásra. Ellenkezőleg: a Hatóság már a Verne projekt kapcsán 2010-ben folytatott prenotifikációs vitáktól kezdődően kételkedik benne, hogy az ösztönző hatás vizsgálatára irányuló teszt teljesült. 2010. március 31-én kelt levelében a Hatóság kételyeit fejezte ki azt illetően, hogy az izlandi hatóságok igazolták-e a 2009-es beruházási megállapodásban kilátásba helyezett különböző adó- és díjkedvezményeket. A Hatóság azt is egyértelművé tette, hogy az izlandi hatóságok nem terjesztettek elő olyan dokumentumokat, amelyek szándéknyilatkozat kibocsátásáról tanúskodnának, amely alapján a Hatóságnak szándékában áll a támogatásnak a projekttel kapcsolatos munkálatok indulását megelőző odaítélése, és hogy az izlandi hatóságok által előterjesztett információk arról tanúskodtak, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok bizonyos idővel azelőtt kezdődtek meg, hogy a kedvezményezett és az izlandi hatóságok megbeszéléseket kezdtek volna egy beruházási megállapodás tekintetében. A fenti (153) preambulumbekezdésben említettek szerint az izlandi hatóságok később visszavonták a 2009. évi megállapodást és 2011. szeptember 27-én egy másik megállapodást kötöttek a Verne vállalattal azzal a céllal, hogy a projektet a program hatálya alá vonják. A Verne beruházási megállapodást nem jelentették be a Hatóságnak, ezért azt nem lehetett az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó szabályaival összeegyeztethetőnek minősíteni.

(246)

A Hatóság ezért nem tudja elfogadni a jogbiztonsággal vagy a jogos elvárással kapcsolatos érvek érvényességét ebben az ügyben, különösen a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján, valamint az EGT-megállapodás 61. cikke és az EUMSZ 107. cikke széles körű alkalmazhatóságának fényében.

(247)

A Hatóság értesítése nélkül nyújtott támogatás jogellenes támogatásnak minősül a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének f) pontja értelmében. A 3. jegyzőkönyv II. részének 14. cikkéből következően a Hatóság dönt arról, hogy a jogellenesen nyújtott támogatást, amely nem egyeztethető össze az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó szabályaival, vissza kell fizettetni a kedvezményezettekkel a 3. jegyzőkönyv II. részének 14. cikke szerint, kivéve, ha ez általános jogi elvbe ütközne. Az izlandi hatóságok és a támogatás kedvezményezettjei nem terjesztettek elő olyan érveket, amelyek megindokolnák az általános eltérést egy általános jogi elvtől.

(248)

Az összeegyeztethetetlen támogatás megszüntetésére vonatkozó tagállami kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (81). A támogatás visszatérítésével ugyanis a kedvezményezett elveszíti azt az előnyt, amelyet a versenytársaival szemben élvezett a piacon, és amennyire lehetséges, helyreáll a támogatás kifizetése előtti helyzet (82).

(249)

A jogellenesen nyújtott állami támogatás visszatéríttetésének ki kell terjednie a kamatos kamatra, összhangban a 3. jegyzőkönyv II. része 14. cikkének (2) bekezdésével, valamint a Hatóság 2004. július 14-i 195/04/COL sz. határozatának 9. és 11. cikkével (83).

(250)

Az izlandi hatóságok eddig korlátozott információval szolgáltak a kiegészítő rendelet és a beruházási megállapodások keretében nyújtott támogatás összegéről. Ezenkívül nem közöltek elegendő információt azon időpontok vonatkozásában sem, amikor a támogatást a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátották. Ezért a Hatóság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza a kedvezményezettek által visszatérítendő konkrét összegeket.

(251)

Az izlandi hatóságoknak jelentést kell küldeniük a Hatóságnak a támogatás visszafizettetése terén elért eredményekről, és a jelentésben világosan meg kell határozniuk azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a támogatások azonnali és hatékony visszatérítése céljából fogadtak el. Az izlandi hatóságok kötelesek továbbá a jelen határozat közzétételétől számított két hónapon belül eljuttatni azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a jogsértő módon kiutalt és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatérítési eljárása megindult a kedvezményezetteknél (például körlevelek, kiadott visszafizetési rendeletek stb.).

(252)

A Hatóság megállapítja, hogy az izlandi hatóságok jogellenesen alkalmazták a kiegészítő rendelet (és annak következtében a Becromal beruházási megállapodás) keretében nyújtott támogatást, megsértve a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdését. Ez az állami támogatás nem egyeztethető össze az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, ezért vissza kell téríteni, amennyiben már kifizették.

(253)

A Hatóság megállapítja, hogy az izlandi hatóságok jogellenesen alkalmazták a Verne beruházási megállapodás keretében nyújtott ad hoc állami támogatást, megsértve a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdését. Ez az állami támogatás nem egyeztethető össze az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, ezért vissza kell téríteni, amennyiben már kifizették.

(254)

A Kísilfélagið, a Thorsil és a GMR Endurvinnslan beruházási megállapodás kapcsán a Hatóság úgy ítéli meg, hogy bár a három projekt megfelel a programban meghatározott, az ösztönző hatásra vonatkozó támogathatósági kritériumnak, a megállapodások összeegyeztethetetlenek a 2007. évi RTI-ben meghatározott feltételekkel, mivel nem tartalmaznak hivatkozást sem a támogatható beruházási költségekre, sem a támogatási intenzitásra vagy a támogatások maximális összegére nézve. Így az említett megállapodásokat ad hoc összeegyeztethetetlen állami támogatásnak kell tekinteni az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint a 2007. évi RTI alapján. Ezen túlmenően ezek a megállapodások olyan rendelkezéseket is tartalmaznak (nevezetesen Kísilfélagið beruházási megállapodás 22. cikkének (8) bekezdésében, a Thorsil beruházási megállapodás 15. cikkének (3) bekezdésében és a GMR beruházási megállapodás 22. cikkének (7) bekezdésében), amelyek lehetővé teszik a jóváhagyott program hatályán kívüli támogatás nyújtását. Ezek a rendelkezések is olyan támogatást biztosítanak, amelyek összeegyeztethetetlenek az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, valamint a 2007. évi RTI-vel. Az említett megállapodások keretében nyújtott ad hoc támogatásokat vissza kell téríteni, amennyiben már kifizetésre kerültek.

(255)

Végezetül meg kell jegyezni, hogy az izlandi hatóságok által a fenti (52) és (53) preambulumbekezdésben javasolt intézkedések nem teszik lehetővé a Hatóság számára a jelen ügyben érintett támogatás közös piaccal való összeegyeztethetetlenségének kizárását,

a)

a kedvezményezettek által visszatérítendő teljes összeg (főösszeg és a visszafizettetési kamatok);

b)

azon időpontok, amikor a visszafizetendő összegeket a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátották;

c)

részletes jelentés az elért eredményekről és az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott intézkedésekről;

d)

dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a jogellenes és nem összeegyeztethető támogatásnak a címzettek általi visszatérítése folyamatban van (például körlevelek, kibocsátott visszafizetési felszólítások stb.).