(1)

A Bizottság és Franciaország közötti nem hivatalos megbeszéléseket követően Franciaország 2014. február 7-én tájékoztató feljegyzést küldött a Bizottságnak a Fonds de développement économique et socialból (a Gazdasági és Szociális Fejlesztési Alapból, a továbbiakban: FDES) a MoryGlobal társaság (2) számára nyújtott, nyereségrészesedésre jogosító kölcsönnel kapcsolatban.

(2)

A Bizottság szóbeli kérésére Franciaország 2014. április 2-án újabb tájékoztató feljegyzést küldött.

(3)

A 2014. április 11-én és május 8-án megküldött két újabb tájékoztatáskérésre Franciaország a 2014. április 30-án és május 9-én kelt levéllel válaszolt. E kérelmeket a 2014. június 27-i kérelem egészítette ki, amelyre Franciaország 2014. július 10-én válaszolt.

(4)

A Bizottság javaslatára 2014. július 9-én találkozóra került sor Franciaországgal.

(5)

Miután 2014. február 18-án folyósították az FDES kölcsön első részletét, a Bizottság felvette ezt az intézkedést a be nem jelentett támogatások nyilvántartásába.

(6)

2014. szeptember 16-án kelt levelével a Bizottság értesítette Franciaországot arról, hogy e támogatással kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: hivatalos vizsgálati eljárás).

(7)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárást megindító határozat) kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érdekelteket a szóban forgó támogatásra vonatkozó észrevételeik megtételére. A Bizottság e tárgyban nem kapott észrevételeket az érdekeltek részéről.

(8)

Franciaország 2014. október 24-én tette meg észrevételeit. A Bizottság kérésére 2015. január 12-én és május 6-án Franciaország további tájékoztatást nyújtott.

(9)

A Mory-Ducros csoport különösen a Mory-Ducros SAS társaságot (a továbbiakban: MD), valamint a SPAD és az ARCATIME CAUDAN polgári jogi ingatlantársaságokat foglalta magában, amely utóbbiak 100 %-ban az MD leányvállalatai.

(10)

Az MD egyik részvényese az Arcole Industries (a továbbiakban: Arcole), amely a nehéz helyzetben lévő vállalkozások átvételére és fizetőképességének helyreállítására irányuló tevékenységet folytató holdingtársaság. 2010 júniusában az Arcole megvásárolta a DHL-től a Ducros Express társaságot, majd 2011 júniusában megszerezte a Mory SA társaság egyes eszközeit az utóbbi társaság fizetőképességének helyreállítására irányuló eljárás keretében. Ezt követően az Arcole az MD-n belül összevonta e két tevékenységi kört.

(11)

A Geodis után az MD volt Franciaország második legnagyobb szereplője a futárpostai és szállítmányozási ágazatban. Az MD által folytatott négy főtevékenység a belföldi futárpostai szolgáltatás és szállítás, a belföldi szállítmányozás, a nemzetközi futárpostai szolgáltatás és szállítmányozás, valamint a logisztika volt. Franciaországban e tevékenységi ágazat az évtized kezdete óta fokozódó nehézségekkel szembesült, amelyek jelentős piaci szereplők összeolvadásában és/vagy csődjében nyilvánultak meg. Amellett, hogy a fizetőképesség helyreállítására irányuló bírósági eljárások nyomán több eszköz és társaság is beolvadt az MD-be, meg kell említeni, hogy a Geodis egy bírósági felszámolást követően átvette az SNCF leányvállalata, egy hagyományos piaci szereplő, a SERNAM eszközeit (4).

(12)

2012. december 31-én az MD konszolidált árbevétele 765 millió EUR volt. Az MD mintegy 5 300 foglalkoztatottat alkalmazott és 85 kirendeltséggel rendelkezett. Ugyanakkor a pénzügyi válság káros hatása és a többi szereplő jelentette fokozott versenykényszer – a futárpostai és szállítmányozási ágazatbeli nehézségekkel tetézve – az eredmények romlásához vezetett, amit tovább súlyosbítottak a piaci áron felüli termelési költségek, a számos ügyfél esetében alkalmazott kedvezőtlen díjszabások, valamint a korábbi üzleti évek alacsony szintű befektetései folytán az ingatlanállomány és a járművek rossz állapota.

(13)

2013. november 26-i ítéletével a tribunal de commerce de Pontoise (pontoise-i kereskedelmi bíróság) a fizetőképesség helyreállítására irányuló bírósági eljárás alá helyezte az MD-t.

(14)

2014. január 3-án az MD akkori többségi részvényese, az Arcole átvételi ajánlatot tett.

(15)

2014. január 28-án az Arcole egy átruházási terv formájában javított ajánlatot nyújtott be a pontoise-i kereskedelmi bírósághoz arra vonatkozóan, hogy az MD eszközeinek többségét tartalmazó tevékenységi kört egy e célból újonnan alapított társaság, a MoryGlobal venné át.

(16)

2014. január 29-én a gazdasági és pénzügyminiszter rendeletet fogadott el, amellyel az FDES-ből származó, egy vagy több részletben felvehető 17,5 millió EUR kölcsönt bocsátott a MoryGlobal rendelkezésére.

(17)

A MoryGlobal és az állam közötti kölcsönmegállapodás hivatalos elfogadására várva az állam képviseletében eljáró Comité interministériel de restructuration industrielle (Ipari Szerkezetátalakítási Miniszterközi Bizottság, a továbbiakban: CIRI) és az Arcole 2014. január 30-án egyetértési megállapodást írt alá: az Arcole vállalta különösen összesen 17,5 millió EUR összegű tőkeinjekció nyújtását, azaz 10 millió EUR-t tőkeemelés, míg 7,5 millió EUR-t átváltható kötvények formájában (5).

(18)

2014. február 6-án a pontoise-i kereskedelmi bíróság jóváhagyta az MD Arcole-ra való átruházásának tervét.

(19)

2015. március 31-én a tribunal de commerce de Bobigny (bobigny-i kereskedelmi bíróság) a tőkeinjekció és az FDES-kölcsön ellenére a MoryGlobal bírósági felszámolásáról határozott.

(20)

Egy 2014. február 11-i megállapodással az állam az FDES-ből származó 17,5 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott a MoryGlobal részére. A kölcsön feltételei értelmében a kölcsön az MD meghatározott tevékenységi köreinek, valamint a MoryGlobal tevékenységének a megszerzését szolgálta.

(21)

Az FDES-kölcsön után fix, évi 1 %-os kamat fizetését írták elő. A visszatérítés végső időpontjáig járó kamatok évenként számítandók ki, majd tőkésítésüket követően az FDES-kölcsön lejáratakor (in fine) fizetendők meg. A fentiektől eltérően, amennyiben osztalékot fizetnek az Arcole számára, a MoryGlobal köteles ezen osztalékok kifizetésének időpontjában és legfeljebb azok összegének erejéig megfizetni az ezen időpontig járó fix kamatok tőkésített összegét.

(22)

E fix kamatlábon felül az üzleti év során megszavazott és kifizetett osztalékoknak a kifizetett fix díjjal csökkentett teljes összegével egyenlő, változó kamatlábú kamat fizetendő.

(23)

Az FDES-kölcsön után járó összesített (fix és változó) kamatláb nem lehet alacsonyabb az Arcole által nyújtott tagi folyószámlák kamatának átlagos kamatlábánál.

(24)

A kölcsönt egy összegben, a kölcsön utolsó részlete folyósításának napját – azaz 2014. április 24-ét – követő húsz év elteltével kell visszafizetni.

(25)

Az FDES-kölcsön biztosítékát egy 100 %-ban a Mory Global értékpapírjait tartalmazó értékpapírszámlára bejegyzett első ranghelyű és kizárólagos zálogjog képezte. Az elzálogosított számlának az FDES-kölcsön teljes futamideje alatt tartalmaznia kellett a MoryGlobal elzálogosított részvényeinek legalább 90 %-át.

(26)

A MoryGlobalon belüli értékpapírjainak Arcole általi átruházása esetén a MoryGlobalnak vissza kell térítenie a kölcsön teljes kintlévőségét és a kölcsön után járó valamennyi összeget, továbbá az állam részére felmondási díjat kell fizetnie, amelynek az összege az Arcole MoryGlobalban bármilyen formában eszközölt befektetéseinek összegével, a nyereségrészesedésre jogosító kölcsön átruházás napjáig kifizetett díjaival, valamint az átruházás minden egyéb költségével csökkentett értékesítési árnak felel meg. Az értékpapírok egy részének átruházása esetén az Arcole által átruházott értékpapírok számának az Arcole átruházás előtt meglévő összes értékpapírjának számához viszonyított százalékos arányát kell alkalmazni.

(27)

A kölcsön egészét három részletben, a következő időpontokban és összegekben folyósították: 3 millió EUR-t 2014. február 18-án; 7 millió EUR-t 2014. március 11-én, valamint 7,5 millió EUR-t 2014. április 24-én.

(28)

2014. február 6-án a termelés fokozásáért, a munkaügyekért, foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és a társadalmi párbeszédért felelős miniszterek, továbbá a közlekedéspolitikáért, a tengerpolitikáért és a halászati politikáért felelős államtitkár sajtónyilatkozat (6) útján bejelentették, hogy az MD munkavállalóit támogató tervet dolgoznak ki. A terv a következő részekből épül fel:

(29)

Előzetesen nem került sor e szociális intézkedések teljes költségének és nyújtásuk konkrét feltételeinek meghatározására.

(30)

Eljárást megindító határozatában a Bizottság a gazdasági előny fennállásával kapcsolatos kérdéseket vetett fel az FDES-kölcsön és a munkavállalók javára szóló szociális intézkedések tekintetében egyaránt. Általánosságban a Bizottság úgy vélte az Arcole és Franciaország közötti kapcsolatok időbeli sorrendjére tekintettel, hogy az FDES-kölcsön és a szociális intézkedések nyújtását főként a munkahelyek és a telephelyek megőrzésével kapcsolatos szociális megfontolások indokolhatták, amelyek nem tekinthetők egy körültekintő befektető indokainak.

(31)

A Bizottság először is rámutatott arra, hogy a hatóságok különböző sajtónyilatkozatokban megnyilvánuló részvétele és többszöri beavatkozása révén előnyösebb helyzetbe kerülhetett az Arcole átvételi ajánlata és így a MoryGlobal. Az Arcole eredeti, 2014. január 3-i ajánlata mögött ugyanis 25 millió EUR, közjogi jogi személyek általi külső finanszírozás állt, míg a 2014. január 28-i javított ajánlatban szereplő 17,5 millió EUR FDES-kölcsön a jelek szerint e potenciális befektetők részvételének helyébe lépett. A Bizottságban ezért kérdések merültek fel egyrészt a visszalépésük okai, másrészt annak kapcsán, hogy az FDES-kölcsönt esetleg a szociális tervben szereplő feltételek javításának ellentételezésére nyújtották.

(32)

A Bizottság ezenfelül megjegyezte, hogy Franciaország a jelek szerint még azelőtt döntött a kölcsön odaítéléséről, hogy megismerte volna az Eight Advisory végleges jelentését, amely az Arcole tőkeinjekciója és az FDES-kölcsön tekintetében ismertette a befektetés megtérülési rátájával (a továbbiakban: IRR) kapcsolatos szimulációk eredményeit, hiszen e jelentés véglegesítésére csak 2014. január 26-án került sor.

(33)

Végül, a Bizottságban emellett kételyek merültek fel az FDES-kölcsön feltételeivel kapcsolatban. E kölcsön ugyanis egyszerre rendelkezik – a vállalkozás osztalékfizetésének elmaradása esetén – egy kölcsön, míg – ellenkező esetben – egy sajáttőke-injekció jellemzőivel.

(34)

Amennyiben az intézkedés kölcsönként vizsgálandó, úgy a Bizottság szerint az 1 %-os kamatláb nem felel meg a piaci mértéknek, mivel bármilyen módszert alkalmazzanak is (a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (7) [a továbbiakban: 2008. évi közlemény] szerinti vagy a Bloomberg és a Capital IQ adatain alapuló módszert), a Bizottság következtetése szerint a kölcsönt nem ellentételezik megfelelően. Ezenfelül a Bizottság szerint nem tekinthető bevett piaci gyakorlatnak a kamatfizetésnek a kölcsönlejárat időpontjáig való elhalasztása. A Bizottság vitatja továbbá a biztosítékok értékének megállapítását.

(35)

Amennyiben az intézkedés sajáttőke-injekcióként vizsgálandó, úgy a Bizottság szerint az állam mint befektető a kockázatok tekintetében még akkor sem lenne az Arcole-lal azonos helyzetben, ha ez utóbbi az államéval megegyező összegű tőkeinjekciót juttatna. Az állam és az Arcole eljárása mögötti pénzügyi ösztönzők valójában eltérőek, mivel az utóbbinak biztosítania kell a bírósági eljárást megelőző befektetéseinek megtérülését a vállalkozás tevékenységének folytatása révén, ezzel elkerülve a költséges szociális terv végrehajtását. A Bizottság szerint ezenfelül az Arcole befektetésével való egyidejűség az ügyész eltérés iránti kérelmének köszönhetően kerülhetett sor […] (*1). A Bizottság emellett megjegyezte, hogy egy hasonló húszéves befektetés minimális alternatív költsége 7,4 % körül mozog. Ehhez hasonlóan, az osztalékfizetés esetleges jellegére tekintettel csekélynek tűnik az 1 %-ot lényegesen meghaladó díj valószínűsége. A Bizottság egyébiránt megjegyezte, hogy nem egy magánbefektető szándékának tűnik az állam azon törekvése, hogy megakadályozza az Arcole MoryGlobalból való kilépését.

(36)

Végül, függetlenül az intézkedés minősítésétől, a Bizottság felveti, hogy a magánbefektető elvére tekintettel mennyiben tekinthető koherensnek a környezetvédelmi jellegű ipari kötelezettségvállalások belefoglalása a kölcsönmegállapodásba.

(37)

A Bizottság egyébiránt megjegyezte, hogy a 2.2.2. szakaszban ismertetett szociális intézkedések végrehajtása útján a jelek szerint túlnyomórészt az állam finanszírozza a szociális tervnek a javított ajánlat benyújtása előtti – az MD elbocsátott munkavállalóinak fokozottabb támogatásával kapcsolatos – módosításával járó költségeket. A sajtó szerint ugyanis az átvevő nem változtatott a törvény szerinti végkielégítésen felüli juttatásként munkavállalónként 7 000 EUR összegre vonatkozó javaslatán, és elutasította annak megemelését. Ezért a jelek szerint ezek az intézkedések előnyhöz juttatták a MoryGlobalt azáltal, hogy a szociális terv egy részét nem a vállalkozás, hanem az állam finanszírozza. A Bizottság szerint az MD és a MoryGlobal közötti gazdasági folytonosság megállapítása és így az MD-nek a munkavállalóival szemben fennálló kötelezettségei alóli mentesülése esetén a MoryGlobal kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerül.

(38)

Míg a Bizottságnak nincs kétsége afelől, hogy az MD nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, kérdés merül fel benne annak kapcsán, hogy a 2014. január 23-án alapított MoryGlobal is annak tekinthető-e.

(39)

Ezenfelül, még ha az intézkedések nem is minősülnek állami támogatásnak, Franciaország nem nyújtott be összeegyeztethetőségi elemzést. A Bizottság ezért felhívta Franciaországot egy ilyen elemzés benyújtására.

(40)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében az összeegyeztethetetlen támogatás visszatéríttetésének kötelezettsége kiterjeszthető az olyan új társaságra, amelyre a szóban forgó társaság átruházta eszközeinek egy részét, amennyiben az átruházás alapján megállapítható, hogy gazdasági folytonosság áll fenn a két társaság között (8). A Bizottság szerint alapos a gyanú arra, hogy – a Bíróság ítélkezési gyakorlatában ismertetett tényezőkre figyelemmel – az MD és a MoryGlobal között gazdasági folytonosság áll fenn. A MoryGlobal ezért felelősséggel tartozhat az MD számára nyújtott valamennyi összeegyeztethetetlen támogatásért.

(41)

2014. október 23-án Franciaország észrevételeket tett az eljárást megindító határozatra.

(42)

Először is, Franciaország vitatja, hogy a MoryGlobal számára nyújtandó kölcsön ígérete és a vonatkozó sajtónyilatkozatok révén e társaság kedvezőbb helyzetbe került volna az Arcole ajánlatának előnyben részesítésével, amely társaság a kölcsönnek köszönhetően javított ajánlatot tudott benyújtani.

(43)

Franciaország azt állítja, hogy körültekintő befektetőként járt el, amikor a MoryGlobal számára nyújtandó FDES-kölcsönről határozott. Először is hangsúlyozza, hogy valótlan az az állítás, amely szerint a befektetésre vonatkozó állami határozatot nem támasztotta alá a gazdasági és pénzügyi elemzésen alapuló semmilyen lényeges bizonyíték, mivel azt az Eight Advisory 2014. január 26-i végleges jelentését megelőzően hozták meg. Ez a jelentés ugyanis lényegében pusztán megismétli a társbefektetés kilátásairól az Arcole és a CIRI által korábban készített elemzések tartalmát.

(44)

A Bizottság emellett nem vette figyelembe az FDES-kölcsön különleges jellemzőit. Franciaország az FDES pénzügyi eszköze útján ugyanis nyereségrészesedésre jogosító kölcsönt nyújtott a MoryGlobal számára: az állandó kamatláb alkalmazásával elérhető csekély díjjal kapcsolatos tényezőket együttesen kell vizsgálni a díjra és a tőkenyereségre vonatkozó egyéb elemekkel. Franciaország szerint nem megalapozott a Bizottság azon álláspontja, amely szerint a MoryGlobal a 2008. évi közlemény alapján CCC minősítésű vállalkozás. A kollektív eljárást követően kiigazított stratégiai terv végrehajtására alapított MoryGlobal ugyanis az MD adósságaitól mentes társaság. Ehhez hasonlóan Franciaország szerint – a Bizottság állításával ellentétben – egy nyereségrészesedésre jogosító kölcsön esetén a lejáratkor való törlesztés jelenti a legmegfelelőbb módszert. Franciaország egyébiránt meglepetésének ad hangot annak kapcsán, hogy a Bizottság csekélynek tartja az 1 %-ot meghaladó megtérülési ráta valószínűségét. Ez az elemzés mintha azt sugallná, hogy egy körültekintő befektető semmilyen befektetést nem eszközölne az MD legéletképesebb és legjövedelmezőbb eszközeinek átvétele útján. Franciaország ezenfelül hangsúlyozza, hogy nem az a célja, hogy megakadályozza vagy hátrányos következményekkel sújtsa az Arcole vállalkozásból való kilépését, hanem hogy az Arcole távozása esetén az állam ne maradjon egyedüli részvényesként, ami megfelel a körültekintő befektető elvének.

(45)

Összegezve, Franciaország szerint az intézkedés az Arcole-lal egyenlő feltételek mellett végrehajtott tőkeinjekcióként vizsgálandó.

(46)

Végül a Bizottság azon felvetésével kapcsolatban, hogy a magánbefektető elvére figyelemmel mennyiben tekinthető koherensnek a környezetvédelmi jellegű ipari kötelezettségvállalások kölcsönmegállapodásba való felvétele, Franciaország az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közleménytervezetre (9) hivatkozik: „A piacgazdasági szereplő kritériumának alkalmazásában csak az állam mint gazdasági szereplő helyzetéhez kapcsolódó előnyöket és kötelezettségeket kell figyelembe venni, tekintet nélkül azokra, amelyek közhatalmi minőségéhez kapcsolódnak”,

(47)

Ezenfelül Franciaország szerint az elbocsátott munkavállalók javára szóló szociális intézkedések állam általi finanszírozása nem rendelkezik egy állami támogatás jellemzőivel. Ezek az intézkedések ugyanis semmilyen előnyhöz nem juttatják a vállalkozást, mivel semmi esetre sem váltják fel a vállalkozás munkavállalókkal szembeni kötelezettségeit.

(48)

Franciaország szerint egyrészt a MoryGlobal az MD gazdasági jogutódjaként jogosult volt szerkezetátalakítási támogatásra, másrészt e támogatások összeegyeztethetőek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással (10) (a továbbiakban: 2004. évi iránymutatás). Franciaország arra hivatkozik, hogy az MD/MoryGlobal életképességének helyreállítására végrehajtott intézkedések azon intézkedésekhez mérhetők, amelyeket egy, a Bizottság által a 2004. évi iránymutatás alapján jóváhagyott szerkezetátalakítási terv keretében is meghoztak volna. Hasonlóképpen, az MD tevékenységi körének szűkítése révén csökkenthetők voltak a túlzott versenytorzulások. Végül, a támogatás a minimumra korlátozódik.

(49)

Nem érkeztek észrevételek harmadik felek részéről az eljárást megindító határozatra vonatkozóan.

(50)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(51)

E rendelkezés alapján ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, az alábbi kumulatív feltételeknek kell teljesülniük: i. az intézkedés állami eredetű; ii. az intézkedés szelektív; iii. az intézkedés gazdasági előnyhöz juttatja a kedvezményezettet; iv. az intézkedés torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(52)

A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy e határozaton belül – kizárólag az elemzés egyértelműsége érdekében – külön kerül sor a kétféle intézkedés, azaz egyrészt az FDES-kölcsön, másrészt a szociális intézkedések elemzésére. A két intézkedésről gyakorlatilag egyidejűleg határoztak, és azok szorosan kapcsolódnak egymáshoz azon közös céljuk révén, hogy biztosítsák az MD gazdasági tevékenységének minél több munkahely fenntartása melletti folytatását, amint azt a határozat a későbbiekben ismerteti.

(53)

Az FDES-kölcsönt a gazdasági és pénzügyminiszter egy rendelete értelmében ítélték oda, amelynek a végrehajtása a francia államkincstár főigazgatójának feladata. A vonatkozó források az államkincstár külön számlájáról származnak, és a tőke- és kamatfizetés összege szintén a francia állam költségvetésébe folyik be. A kölcsönszerződést Franciaország nevében a Natixis bank írta alá, majd a kölcsönt e szervezet folyósította és kezelte a Natixis és Franciaország közötti megállapodás alapján.

(54)

A szociális intézkedések tekintetében a 2014. február 6-i sajtóközlemény egyértelműen megjelöli, hogy ezeket az intézkedéseket az állami hatóságok finanszírozzák.

(55)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedések állami forrásokat vonnak be, így azok az államnak tulajdoníthatók.

(56)

Az FDES-kölcsön tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy azt az MD eszközeit átvevő kedvezményezett társaság, a MoryGlobal javára nyújtották. Ugyanis, jóllehet az FDES feladatai közé tartozik, hogy a működését szabályozó, a vállalkozások nehézségeinek megelőzésében és kezelésében való állami részvételről szóló, 2004. november 26-i leiratban (11) foglalt feltételek mellett a gazdasági és szociális fejlődést elősegítő kölcsönöket nyújtson, a kölcsönök FDES általi odaítélése mindig eseti vizsgálat tárgyát képezi. A szelektivitással kapcsolatos feltétel tehát teljesül.

(57)

A munkavállalók javára szóló szociális intézkedések tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy azok két részből állnak: egy automatikus, illetve egy opcionális, Franciaország mérlegelésétől függő részből.

(58)

Automatikus csomagterv, Franciaország szerint a CSP a közös jog munka törvénykönyve szerinti rendelkezése, amelynek célja az elbocsátott munkavállalók jövedelmének kvázi megőrzése. A 2011. július 28-i törvénnyel (12) bevezetett CSP hatálya alá a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás vagy bírósági felszámolás alatt álló vállalkozások munkavállalói tartoznak. A Bizottság rámutat arra, hogy az MD munkavállalói jogosultak voltak az e szerződés szerinti ellátásokra. Következésképpen úgy véli, hogy az elbocsátott munkavállalóknak a CSP keretében nyújtott juttatások, valamint a szakmai pályafutás biztonságosabbá tételét célzó paritásos alapokból a képzések finanszírozására felszabadított összegek tekintetében nem teljesül a szelektivitás kritériuma, így ezek nem minősülnek állami támogatásnak.

(59)

Diszkrecionális csomagterv, Ettől eltér a Bizottságnak a második rész ellátásaira vonatkozó elemzése, mivel ezek az ellátások meghaladják a vállalkozás jogszabályi kötelezettségeit, és azokat teljes mértékben az állam finanszírozza. A megerősített támogatásra vonatkozó csomagterv szerinti ellátások, valamint – a munkavállalók alacsonyabb fizetésű munkahelyre való átsorolása esetén két éven át – a munkabérkülönbség állam általi átvállalása ugyanis a mérlegelési mozgásterét gyakorló állam – a szóban forgó esetben a kedvezményezett vállalkozásra irányuló – döntésének eredménye, annak ellenére is, hogy a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagterv feltételeit a munka törvénykönyvének R.322-6. cikke, valamint a munka törvénykönyve R.5123. cikkének végrehajtására hozott 2014. január 22-i rendelet határozza meg (13).

(60)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy egyrészt az FDES-kölcsönt tartalmazó intézkedések, másrészt a diszkrecionális csomagtervben szereplő szociális intézkedések szelektívek. Az automatikus csomagterv szerinti szociális intézkedések nem szelektívek. Ez utóbbiak tehát nem minősülnek állami támogatásnak, e határozatban ezért nem kerül sor további vizsgálatukra.

(61)

Ha egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozás eredményeképpen javul, minden esetben megállapítható az előny megléte. Ugyanakkor az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak értékelésekor, hogy egy állami intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásnak minősül-e, meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett vállalkozás olyan gazdasági előnyben részesül-e, amelyre rendes piaci feltételek mellett nem tett volna szert (14).

(62)

Valamely hatóság beavatkozása ugyanis nem feltétlenül juttatja előnyhöz annak kedvezményezettjét és így nem minősül támogatásnak akkor, ha arra rendes piaci feltételek mellett kerül sor, azaz ha a hatóság úgy járt el, mint tette volna hasonló helyzetben egy körültekintő piacgazdasági szereplő. E tekintetben az állam körültekintő piaci szereplőként való eljárására utal az, ha az állami beavatkozással egyidejűleg más magánszektorbeli szereplők is az államéhoz hasonló (pari passu) kockázatot vállalva azonos jellegű, jelentős beruházásokat eszközölnek. Végül meg kell vizsgálni, hogy az állami beavatkozás alapjául szolgáló gazdasági elemzések összemérhetőek-e azokkal a gazdasági értékelésekkel, amelyeket a jelen ügy körülményei között az államéhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő, körültekintő piacgazdasági magánszereplő az említett befektetés végrehajtása előtt lefolytatott volna annak érdekében, hogy meghatározza az ilyen befektetés jövőbeli jövedelmezőségét.

(63)

Rá kell mutatni egyrészt arra, hogy az állami hatóságok részvétele és többszöri beavatkozása révén – amelyekre a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás 2013. november 22-i megindítása, valamint az átvételnek a pontoise-i kereskedelmi bíróság 2014. február 6-i ítéletével történt jóváhagyása között került sor – az Arcole átvételi ajánlata, így végső soron a MoryGlobal kerülhetett előnybe, másrészt. 2013. november 22-én a termelés fokozásáért felelős miniszter és a közlekedésügyi miniszter a következő nyilvános bejelentést tették: „Az elkövetkező időszakot fel kell használni valamennyi eshetőség megvizsgálására, valamint a tevékenység egy gazdaságilag életképes tevékenységi körön belül, minél több munkahely fenntartása mellett történő folytatását célzó megoldások felvázolására” (15). 2014. január 10-én a termelés fokozásáért felelős miniszter kijelentette, hogy Franciaország 17,5 millió EUR összegű kölcsönt nyújt az Arcole ajánlatának biztosítására, többek között a szociális terv javítása ellenében (16). A miniszter tulajdonképpen az MD munkavállalóit célzó szociális intézkedésekre vonatkozó nyilatkozatokat tett, a következőket ígérve: „a foglalkoztatás-biztonsági szerződés révén a bérek megőrzése egy éven át”, „valamennyi jóváhagyott szakmai projekten belül a képzések összességének finanszírozása”, továbbá „a vásárlóerő csökkenésének megakadályozása érdekében a bérkülönbség két éven át történő átvállalása”  (17). Végül, 2014. január 29-én a miniszterelnök magához hívatta az Arcole vezetőjét, hogy meggyőződjön arról, hogy az Arcole valóban elkötelezett az MD átvételére vonatkozó ajánlata mellett (18).

(64)

Az intézkedés jogi jellegéről. Franciaország szerint a szóban forgó intézkedés kettős természetű, mivel egyszerre kölcsön (kamatfizetés) és tőkeinjekció (osztalékfizetéstől függő esetleges kamatfizetés). Franciaország kifejti, hogy e két lehetőség közötti választás esetén az intézkedést tőkeinjekcióként kellene meghatározni, aminek a révén az összehasonlítható lenne az Arcole 17,5 millió EUR összegű tőkeinjekciójával. Franciaország következtetése szerint tehát a két finanszírozást egyenlő feltételek mellett nyújtották, és azok nem tartalmaznak állami támogatást.

(65)

Az FDES fellépéseit a gazdasági és pénzügyminiszter 2004. november 26-i leirata szabályozza (19). Ennek szövege értelmében az FDES a nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogatására kizárólag visszafizetendő kölcsönök révén léphet fel, és a felhasználására nem kerülhet sor a támogatott vállalkozások feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ezenfelül az, hogy a kölcsön díja részben az Arcole mint részvényes számára történő osztalékfizetéstől függ, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az FDES maga is osztalékban részesül: az FDES-kölcsön díját részben a változó kamatlábú kamatok biztosítják, amelyeket az Arcole számára való osztalékfizetés esetén kell megfizetni. Végül, az FDES és az Arcole jogai között nyilvánvaló aránytalanság mutatkozik. Példaképpen, az FDES nem ismeri a MoryGlobal vezetésének és stratégiai irányainak meghatározásával kapcsolatos döntéshozatalt, és még kevésbé vehet részt abban, továbbá nem részesülhet a MoryGlobal tőkéjének esetleges értéknövekedéséből.

(66)

Következésképpen a Bizottság szerint az FDES-ből nyújtott támogató intézkedést kölcsönnek és nem tőkeinjekciónak kell tekinteni, és e kölcsön az összemérhető díjak kilátásának hiányában nem tekinthető egyenrangúnak az Arcole tőkeinjekciójával. Ráadásul a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó, Franciaország által finanszírozott csomagtervek figyelembevételével még nyilvánvalóbbá válik az FDES és az Arcole finanszírozásának jellegében mutatkozó e különbség. Pénzügyi szempontból ugyanis a csomagtervek e finanszírozása egy ellenszolgáltatás nélküli és vissza nem térítendő, az FDES kölcsönével növelt támogatásnak felel meg, anélkül, hogy az Arcole a várt megtérülés szempontjából ehhez hasonló pénzügyi erőfeszítést tenne. Franciaország a legjobb esetben is csak remélheti a kölcsön megtérülését és visszafizetését, miközben az Arcole a MoryGlobal részvényese maradna, és bízhatna a tőkerészesedése utáni megtérülésben.

(67)

Franciaország körültekintő piaci szereplőként való eljárásáról, Számos körülmény azt mutatja, hogy Franciaország nem körültekintő piaci szereplőként járt el.

(68)

Először is, a 6.1.3.2. szakaszban már kifejtetteknek megfelelően Franciaország képviselői több nyilvános szereplés alkalmával is hangsúlyozták, hogy Franciaország fellép az MD átvételének támogatása és ezáltal „minél több munkahely megőrzése” érdekében. Az ilyen szándéknyilatkozatok nem egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak segítséget nyújtó, körültekintő piaci szereplő magatartását tükrözik: ilyen esetben a költségcsökkentés és a vállalkozás talpra állítása érdekében az első intézkedések egyikeként rendszerint csökkentik a bérköltséget. A bérköltség növelésében megtestesülő ilyen közhatalmi szempontok és célkitűzések éppen, hogy ellentétesek lehetnek egy körültekintő magánbefektető érdekével, mivel csökkenthetik a hitelfelvevő képességét a kölcsönzött összegek visszatérítésére.

(69)

Emellett a jelek szerint Franciaország nem rendelkezett „olyan gazdasági értékelések[kel], amelyek összemérhetők azokkal, amelyeket a jelen ügy körülményei között az említett tagállaméhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő, ésszerűen gondolkodó magánbefektető az említett befektetés végrehajtása előtt lefolytatott volna annak érdekében, hogy meghatározza az ilyen befektetés jövőbeli jövedelmezőségét” (20). Az eljárást megindító határozatra válaszul Franciaország arra hivatkozott, hogy az Eight Advisory 2014. január 26-i végső jelentése csupán a decemberben készített közbenső jelentések összefoglalása. Franciaország ugyanakkor a Bizottság többszöri kérése (21) ellenére sem nyújtotta be ezeket a közbenső jelentéseket, amelyek révén a Bizottság ellenőrizhette volna ezt az állítást. A rendelkezésére álló információk és különösen a különböző illetékes miniszterek nyilvános kijelentései (22) fényében a Bizottság ezért úgy véli, hogy a kölcsön odaítéléséről szóló határozatot, illetve az FDES-kölcsön feltételeit elvileg azt megelőzően fogadták el, hogy elkészült volna az Arcole tőkeinjekciójára és az FDES-kölcsönre vonatkozó IRR-szimuláció eredményeit ismertető jelentés, tehát Franciaország a kölcsön odaítéléséről szóló határozatot e jelentés eredményeinek megismerése előtt hozta meg. Márpedig „az említett előny nyújtása után lefolytatott gazdasági értékelések, az érintett tagállam által végrehajtott befektetés tényleges jövedelmezőségének visszamenőleges megállapítása, vagy a ténylegesen lefolytatott eljárás megválasztásának utólagos igazolásai nem lehetnek elegendőek annak bizonyításához, hogy e tagállam az előny nyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg, részvényesi minőségében ilyen döntést hozott” (23).

(70)

Ezenfelül az, hogy a pontoise-i kereskedelmi bíróság ítéletének indokolása kifejezetten említést tesz az FDES-kölcsönről, és azt a vállalkozás tevékenysége folytatásának és fennmaradásának biztosítékaként jelöli meg, azt támasztja alá, hogy e kölcsön a fizetőképességének helyreállítására irányuló eljárás keretében előnyhöz juttatta az MD-t és következésképpen a MoryGlobalt is, mivel ez utóbbi vitte tovább az MD tevékenységét annak felszámolását követően.

(71)

Végül, az FDES-kölcsön által szabott, a MoryGlobal járműparkjának lecserélésére irányuló környezetvédelmi kötelezettségek szintén azt mutatják, hogy Franciaország nem körültekintő piaci szereplőként, hanem közhatalomként járt el. Egy körültekintő piaci szereplő ugyanis nem kötötte volna egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás számára nyújtott kölcsön folyósítását a szóban forgó vállalkozás járműparkjának költséges megújításához, pusztán a környezetvédelem melletti elkötelezettség okán. Konkrét indokoltságának hiányában ez a feltétel teljesen idegen a hitelezők által rendszerint követett megtérülési céltól. A járműparkkal kapcsolatos környezetvédelmi követelmények előírása ugyanis további költségekben nyilvánul meg, amelyek csökkenthetik a hitelfelvevő törlesztési képességét.

(72)

A kölcsönfeltételekre tekintettel Franciaország körültekintő piaci szereplőként való eljárásának hiányáról. Először is, a kölcsönt a MoryGlobal tőkéje feletti zálogjogból álló biztosíték kísérte. A MoryGlobal rendkívül bizonytalan helyzetére tekintettel egy ilyen megoldás a legkevésbé sem tűnik megbízhatónak. A MoryGlobal felszámolása esetén ugyanis az FDES nem kapná vissza az eredetileg kölcsönzött összeget, mivel a tőkét és a kamatokat a kölcsön lejáratakor, 20 év elteltével kell visszafizetni. Másrészt kitűnik, hogy a vállalkozásban fennálló részesedés értékét tovább csökkenti a részvényeknek a MoryGlobal esetében megfigyelhető csekély mértékű likviditása. Ehhez hasonlóan a MoryGlobal eredményeinek stagnálása, sőt csökkenése is jelentősen befolyásolná e részvények értékét. Következésképpen a nyújtott biztosítékok és a várt díj alacsonynak mutatkozik, és azok nem tűnnek elégségesnek a Franciaország által vállalt kockázat ellensúlyozására.

(73)

A kölcsön lejáratakor, 20 év elteltével törlesztett kölcsön ugyanis jelentős kockázatot jelent a hitelező számára. Emellett a kamatfizetés kölcsönlejáratig való elhalasztása nem tűnik bevett gyakorlatnak, főként nem egy olyan vállalkozás esetében, amelyet korábban a fizetőképességének helyreállítására irányuló bírósági eljárás alá helyeztek és ezért kedvezőtlen a hiteltörténete vagy a minősítése, ráadásul a 10–12. pontban leírt nehézségekkel küzdő gazdasági ágazatban tevékeny. A hitelező számára ugyanis csökkenti a kamatok értékét, ha azok megfizetésére a kölcsön lejáratakor kerül sor, így értékük esetlegesen a névleges kamatláb alatt marad. A szóban forgó esetben 1 %-os névleges megtérülés mellett már akkor is negatív lesz a kölcsön tényleges hozama a futamidő lejártával, ha az inflációs ráta meghaladja ezt a százalékarányt. Márpedig az Európai Központi Bank e területre vonatkozó politikája hosszú távon 2 %-hoz közeli, de azt el nem érő inflációs rátát irányoz elő (24), míg Franciaország 10, illetve 30 éves futamidejű államkötvényeinek kamatlába (a francia államkincstár helyettesíthető kötvényei) 2014 februárjának elején 2,29, illetve 3,27 % volt. Ezért a jelek szerint a kölcsön 1 %-os névleges megtérülése valójában negatívnak tekinthető, mivel az a 20 éves futamidő leteltével minden valószínűség szerint az inflációs ráta alatt marad. Az FDES-kölcsön e díja ugyanezen időszak vonatkozásában nem éri el a francia állam államkötvényeken alapuló finanszírozásának költségét, ráadásul egy kétségtelenül nagyobb kockázatú eszközre vonatkozik.

(74)

A kölcsön negatív hozama ráadásul hangsúlyosabbá válik a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó, Franciaország által finanszírozott csomagtervek számításba vételével. A (90) preambulumbekezdésben ismertetett összegekből az következik, hogy ezek a csomagtervek 10 millió EUR névértékű összeget meghaladó költséget jelenthetnek a francia állam számára (a részt vevő legfeljebb 2 732 munkavállaló után fejenként 4 000 EUR összeg). Példaképpen, amennyiben az FDES-kölcsön folyósítása vagy törlesztése előrelátható ütemezésének nettó jelenértéke – a 20 év vonatkozásában 2,90 %-os állandó lejárati kamattal („TEC 20”) leszámítolva – – 5,45 millió EUR összegben már önmagában negatív (25), úgy a csomagtervek költségének hozzáadásával a nettó jelenérték mintegy – 14,62 millió EUR összegben szintén negatív lesz (26). Egy körültekintő piaci szereplő tehát nem nyújtott volna ilyen finanszírozást.

(75)

Ezenfelül a belső megtérülési rátával kapcsolatban Franciaország által benyújtott szimulációk azon a feltevésen alapulnak, hogy az Arcole kivonul az MD-ből és felmondási díjat fizet az államnak, amely díj hiányában a megtérülés jóval alacsonyabb lenne. Márpedig az Arcole dönthet úgy is, hogy nem lép ki a tőkéből. Ebben az esetben Franciaország tekintetében a kölcsön hozama a kamatok beszedésére korlátozódna. Ilyen esetben egyébiránt az Arcole maga állapíthatná meg a részesedésének értékét vagy annak rejtett értéktöbbletét, és az állam maga nem mérhetné fel azt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy Franciaország azon törekvése, hogy megakadályozza vagy hátrányos intézkedésekkel kísérje az Arcole kilépését a vállalkozásból, semmiképpen sem tekinthető egy körültekintő piaci szereplő eljárásának, amely utóbbit pusztán a többé-kevésbé hosszú távú megtérüléssel kapcsolatos megfontolások sarkallnak. Franciaország eljárása mögött ezzel szemben egy vállalkozás fennmaradásának biztosítása áll, aminek az érdekében az Arcole-nak nyújtott támogatás révén lép fel […].

(76)

Ezenfelül a változó mértékű kamatok megfizetése rendkívül esetlegesnek tűnik, mivel a MoryGlobalt az MD felszámolása nyomán alapították, és az MD maga is részben a Mory felszámolásának eredménye. Emellett a Franciaország által bemutatott feltételezések osztalékfizetéssel és így a változó kamatok megfizetésével csak 2018-tól, 2019-től és 2020-tól kezdődően számolnak, és az IRR (belső megtérülési ráta) még ennek köszönhetően sem lenne pozitív. Ennek kapcsán hangsúlyozni kell, hogy az a kölcsönfeltétel, amely szerint az FDES-kölcsön összesített (állandó és változó) kamatlába nem lehet alacsonyabb az Arcole által nyújtott részvényesi folyószámlák kamatainak átlagos mértékénél, szintén nem alkalmas annak alátámasztására, hogy a kölcsönt körültekintően, a változó kamatok rendkívül esetleges jellegének figyelembevételével nyújtották.

(77)

Végül, a belső megtérülési ráta tekintetében Franciaország által ismertetett számításokat kizárólag az FDES-kölcsön kapcsán végezték el, így azok egyáltalán nem veszik figyelembe a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó, Franciaország által finanszírozott csomagtervek bevezetésének hatását, holott e csomagtervekről az FDES-kölcsönnel egyidejűleg határoztak. A (90) preambulumbekezdésben ismertetett valószínű összegekből az következik, hogy az első csomagterv többek között 10 millió EUR névértékű összeget meghaladó költséget jelenthet a francia állam számára. Márpedig egy körültekintő piacgazdasági szereplő egy befektetés tényleges megtérülésének felmérése érdekében figyelembe venné az annak keretében általa mozgósított valamennyi eszközt. Franciaország esetében annak értékeléséhez, hogy az MD tevékenységének folytatását célzó állami finanszírozás egésze elégséges megtérülést nyújthat-e, egy körültekintő piaci szereplő figyelembe vette volna nem csupán a kölcsönt, hanem a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó, Franciaország által finanszírozott csomagterveket is.

(78)

A szociális intézkedéseknek a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagterveket egyaránt magában foglaló diszkrecionális része tekintetében Franciaország két érvet hoz fel a kedvezményezett vállalkozásnak juttatott gazdasági előny fennállásának vitatására. Franciaország először is hangsúlyozza, hogy ezek a juttatások nem csökkentik az MD részvételét a munkahelyvédelmi tervben. Másodszor, Franciaország arra hivatkozik, hogy e juttatások kizárólagos kedvezményezettjei az elbocsátott munkavállalók, így a vállalkozás számára nem jelentenek előnyt.

(79)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az elemzéssel.

(80)

Egyrészt úgy tűnik, hogy jóllehet ezen intézkedések a munkavállalók támogatására irányulnak, a vonatkozó állami garancia végeredményben előnyösebb helyzetbe hozta az MD-t és részvényesét, az Arcole-t az átvételi ajánlatával összefüggésben azáltal, hogy lényegesen enyhítette a tevékenység átvételének szociális terheit. A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy Franciaország 2014. január 22-én határozott a megerősített támogatásra vonatkozó csomagterv elindításáról, majd az Arcole röviddel ezután, 2014. január 28-án nyújtotta be a pontoise-i kereskedelmi bírósághoz a javított ajánlatát. A szociális tervnek a javított ajánlat benyújtását megelőző jobbításával járó költségeket túlnyomórészt Franciaország vállalta, a fentiekben ismertetett szociális intézkedések bevezetésével. A sajtó szerint ugyanis az átvevő nem változtatott a törvény szerinti végkielégítésen felüli juttatás címén munkavállalónként 7 000 EUR összegre vonatkozó javaslatán, és elutasította annak megemelését.

(81)

Másrészt a Bizottság megjegyzi, hogy önmagában nem zárja ki a támogatás meglétét az, hogy a beavatkozás a kedvezményezett nem kötelező kiadásait fedezi. A Bizottság állandó gyakorlata szerint ugyanis – amelyre a Bíróság is hivatkozik a Kimberly Clark Sopalin ügyben 1996. szeptember 26-án hozott ítéletében (27) –: „állami támogatásnak minősülnek az egyes vállalkozások vagy termelési ágazatok javára történő beavatkozások, még ha azok az érintett vállalkozás által önkéntesen vállalt költségek finanszírozására is szolgálnak”. A szóban forgó esetben a Bizottság szerint nem elégséges a támogatás hiányának bizonyítására az, hogy a „diszkrecionális rész” szociális intézkedései nem csökkentik az MD részvételét a munkahelyvédelmi tervben. Ezenfelül a Törvényszék a Corsica Ferries France kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének (28) 83. pontjában kifejtette, hogy „[a]z egyenlő bánásmód elve (lásd a fenti 75. pontot) értelmében a tagállamoknak az állami vállalkozások felszámolása esetén is lehetőségük van kiegészítő végkielégítések fizetésére, annak ellenére, hogy a kötelezettségeik ilyen esetben eleve nem haladhatnák meg a jogszabályokban és a kollektív szerződésekben szigorúan előírt minimumot”. Az ezt követő 84. pontban ugyanakkor pontosítja, hogy „[a]z ilyen további költségek jogilag megalapozott megfontolások alapján történő figyelembevétele […] nem törekedhet kizárólag szociális, főleg pedig politikai célok elérésére, különben kikerül a magánbefektető kritériumának a fenti 76–82. pontban körülhatárolt keretei közül. Amennyiben tehát nem áll fenn semmilyen, akár hosszú távú gazdasági racionalitás, a jogszabályokban és kollektív szerződésekben szigorúan előírt kötelezettségeket meghaladó költségek figyelembevételét az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak kell tekinteni”. A szóban forgó esetben az MD nem állami vállalat. A szociális intézkedések költségeinek Franciaország általi finanszírozását ezért nem indokolja más, minthogy Franciaország közhatalomként járt el.

(82)

Következésképpen a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagtervek előnyhöz juttatták az MD-t, mivel a szociális terv bizonyos – jóllehet a munkáltató számára nem kötelező – részét nem az MD, hanem Franciaország finanszírozta, anélkül, hogy az előbbi köteles lett volna a Franciaország által vállalt összegek megtérítésére.

(83)

Következésképpen az FDES-kölcsön, valamint a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagtervek – akár külön-külön, akár együttes vizsgálata – alapján megállapítható, hogy Franciaország nem körültekintő piaci szereplőként járt el, valamint hogy a kölcsön és e csomagtervek olyan gazdasági előnyhöz juttatták a MoryGlobalt és az MD-t, amelyre rendes piaci körülmények mellett nem tettek volna szert. A MoryGlobal és az MD ezért az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti előnyben részesült.

(84)

Az FDES-kölcsönben. A kölcsön kamatlába tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy az 1 %-os kamatláb már önmagában nincs összhangban a piaci feltételekkel. A Bizottság ugyanis úgy véli, hogy a 2008. évi közleményben szereplő kamatlábakat megkérdőjelező körülmények hiányában a piaci feltételeknek megfelelő kamatláb az említett közlemény alapján állapítható meg.

(85)

E ponton meg kell jegyezni, hogy Franciaország egymásnak ellentmondó érveket sorakoztat fel. Az FDES-kölcsön díjával kapcsolatban felvetett bizottsági kételyekkel kapcsolatban ugyanis az eljárást megindító határozatra adott válaszában kifejti, hogy „a NewcoMD/MoryGlobal sosem képezte semmilyen minősítés, a legkevésbé CCC minősítés tárgyát, mivel egy adósságoktól mentes, kizárólag saját tőkével rendelkező társaságról van szó, amelyet egy kollektív eljárás nyomán alapítottak egy kiigazított stratégiai terv (sic) végrehajtására” (29). Összeegyeztethetőségi elemzésében Franciaország ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a MoryGlobal az MD gazdasági jogutódja, így jogosult a szerkezetátalakítási támogatásra, többek között mert a: „NewcoMD nem az iránymutatás értelmében vett »újonnan alapított vállalkozás« ” (30).

(86)

A szóban forgó esetben a Bizottság megállapítja, hogy a MoryGlobal az FDES-kölcsön odaítélésekor az MD adósságaitól mentes, saját tőkével rendelkező vállalkozás volt. Ezért a MoryGlobalnak elméletileg nehézségek nélkül kellett volna finanszírozást találnia a magánszektorbeli szereplők körében. Ilyen magánszektorbeli szereplők hiányában a MoryGlobal valójában kénytelen volt Franciaországhoz és az FDES-hez fordulni. A magánszektorbeli szereplők szemében a MoryGlobal kétségtelenül az MD adósságaitól mentes, de mégis az MD jogutód vállalkozásaként jelenhetett meg, az utóbbi pedig megbízhatatlan vállalkozás volt, amely néhány évvel az alapítása mögött álló szerkezetátalakítást követően felszámolási eljáráson ment át. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján és a MoryGlobal minősítésének hiányában az MD gazdasági helyzete tűnik az elérhető legmegfelelőbb viszonyítási alapnak. Ezért a Franciaország által hivatkozottakkal ellentétben a MoryGlobalra a CCC minősítést kell alkalmazni.

(87)

Emellett gyengének kell tekinteni azokat a biztosítékokat, amelyeknek az értéke kizárólag az MD tevékenységének átvételére irányuló projekt sikerességétől, nem pedig olyan sajátos objektív jellemzőktől függ mint a fizikai áruk, a készletek, a termelőeszközök vagy az ingatlaneszközök.

(88)

Ezért a 2008. évi közlemény alapján 10,53 %-os kamatlábat kellett volna alkalmazni (azaz Franciaországra 2014 januárja és 2014 márciusa között irányadó 0,53 %-os alapkamatlábnak a nyújtott biztosítékok alacsony értékére tekintettel 1 000 bázisponttal növelt mértékét).

(89)

A Bizottság szerint a támogatás összege i. a tőkére alkalmazott 10,53 % (Franciaország 1 000 bázisponttal növelt referencia-kamatlába); és ii. a tőkére alkalmazott 1 % (az FDES-kölcsön kamatlába) közötti különbségek összegének felel meg, amelyet a támogatás MoryGlobal rendelkezésére tartásával érintett időszakra kell kiszámítani. A gazdasági előny értékének meghatározására szolgáló, a kamatkülönbségen alapuló e megközelítést kell alkalmazni a kamatokra is. Az így kapott összeget nem érinti, hogy a kölcsönmegállapodás változó kamatok fizetéséről is rendelkezik. Ugyanis a kölcsön odaítéléséről szóló határozat meghozatalakor Franciaország állítólag olyan, 2020-ig terjedően elvégzett szimulációkra támaszkodott, amelyek csupán 2018-tól kezdődő osztalékfizetéssel számoltak. Ezenfelül az, hogy a MoryGlobal az MD felszámolása nyomán jött létre, amely utóbbi maga is részben a Mory felszámolásának eredménye, szintén azt támasztja alá, hogy meglehetősen esetleges a változó kamatok Franciaország számára való megfizetése.

(90)

A megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagtervekben, A megerősített támogatásra vonatkozó csomagtervben – amelyet a munka törvénykönyve R.5123. cikkének végrehajtására hozott 2014. január 22-i rendelet, illetve a Franciaország és az MD fizetésképtelenségi szakértője között a megerősített támogatásra vonatkozó csomagterv tárgyában létrejött megállapodás alapján dolgoztak ki – Franciaország legfeljebb 2 732 munkavállaló erejéig, munkavállalónként 4 000 EUR összegben vesz részt. A támogatási elem tehát azon összegnek felel meg, amelyet Franciaország e csomagterv keretében ténylegesen nyújt.

(91)

A fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagterv keretében – amelyet a munka törvénykönyve R.5123-9–R.5123-11. cikke, valamint a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokról szóló megállapodásokra vonatkozó, 2004. május 26-i rendelet (31) és a 2014. február 6-i sajtóközlemény (32) alapján dolgoztak ki – Franciaország két éven keresztül havi legfeljebb 300 EUR összeget nyújt az MD azon munkavállalóinak, akiket alacsonyabb fizetésű munkahelyre sorolnak át. A támogatási elem tehát azon összegnek felel meg, amelyet Franciaország e csomagterv keretében ténylegesen nyújt.

(92)

A szociális intézkedések előnyhöz juttatták az MD-t, mivel mentesítették a szociális tervben megállapított kötelezettségeinek egy része alól. Ha nem került volna sor az MD felszámolására, úgy megerősödött volna a versenyhelyzete a futárpostai szolgáltatások piacának egyéb szereplőivel szemben.

(93)

Az FDES-kölcsön kiegészítő források juttatásával előnyben részesíti a MoryGlobalt. A kölcsön révén ugyanis megőrizheti a támogatás hiányában fennálló helyzetével összehasonlítva erősebb versenyhelyzetét. A kölcsön ezért torzíthatja a futárpostai és szállítmányozási ágazatbeli szereplők közötti versenyt.

(94)

A futárpostai és szállítmányozási ágazat egyébiránt teljes mértékben nyitva állnak a verseny előtt, és azokat a tagállamok közötti élénk kereskedelmi forgalom jellemzi. Ezért a Bizottság következtetése szerint a vizsgált intézkedések révén egy versenyen alapuló piacon tevékeny vállalkozás számára nyújtott előny torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(95)

Az FDES-kölcsön, valamint a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagtervek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülnek.

(96)

Az állami támogatás EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalma sem nem abszolút érvényű, sem nem feltétel nélküli. Különösen az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan jogalapot alkot, amelyek által egyes támogatások összeegyeztethetőnek tekinthetők a belső piaccal.

(97)

A szóban forgó esetben a Bizottság megállapítja, hogy a támogatásnyújtás célja a nehéz helyzetben lévő vállalkozások hosszú távú fenntarthatóságának helyreállítása volt. Következésképpen elemezni kell, hogy a vizsgált intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése alapján összeegyeztethetőnek tekinthetők-e.

(98)

A nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás (33) 137. pontja úgy rendelkezik, hogy „Minden olyan megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét, amelyet a Bizottság engedélye nélkül és ezáltal a Szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtottak, a Bizottság ezen iránymutatás alapján vizsgálja meg, amennyiben a támogatás egy részét, illetve egészét az iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában [2014. július 31-én] való közzététele után nyújtották”. A 138. pont ezt követően kimondja: „A Bizottság minden egyéb esetben a támogatás nyújtásának időpontjában alkalmazandó iránymutatás alapján folytatja le a vizsgálatot”.

(99)

Mivel a vizsgált intézkedéseket 2014 februárjában hozták meg, összeegyeztethetőségüket a 2004. évi iránymutatás fényében kell elemezni.

(100)

Az Olaszország kontra Bizottság ítéletben a Bíróság a következőket mondta ki: „Emlékeztetni kell arra, hogy az a tagállam, amely a Szerződés rendelkezéseitől eltérve támogatások nyújtásának engedélyezését kéri, köteles együttműködni a Bizottsággal. E kötelezettség alapján a tagállam köteles többek között minden olyan információ megküldésére, amelynek révén ez az intézmény ellenőrizheti, hogy a kért eltérés feltételei teljesülnek-e” (34). Az intézkedések összeegyeztethetőségét ezért a Franciaország által megküldött információkra tekintettel kell megvizsgálni.

(101)

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásban való részesüléshez a vállalkozásnak a 2004. évi iránymutatás 2.1. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak kell minősülnie. Az MD megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kritériumoknak. A 2.1. szakaszban korábban megjelölteknek megfelelően ugyanis a pontoise-i kereskedelmi bíróság 2013. november 26-án a fizetőképesség helyreállítására irányuló bírósági eljárás alá helyezte az MD-t. Ezért a vállalkozás a 2004. évi iránymutatás 10. pontja értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinthető.

(102)

A 2004. évi iránymutatás 34. és 35. pontja megjelöli, hogy a támogatás nyújtásának feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet valamennyi egyedi támogatás esetén jóvá kell hagyatni a Bizottsággal, és amelynek reális feltételezések alapján, ésszerű időn belül helyre kell állítania a vállalkozás hosszú távú életképességét.

(103)

A szóban forgó esetben a Bizottság megállapítja, hogy Franciaország nem nyújtott be számára szerkezetátalakítási tervet. Franciaország azon érve, amely szerint a Bizottság elemzése alapján alkalmazott szerkezetátalakítási terv azonos eredményre vezetett volna, semmi esetre sem fogadható el, mivel a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy elvégezze az említett elemzést. Következésképpen nem teljesül a hosszú távú életképesség helyreállításának kritériuma.

(104)

38–42. pontjában a 2004. évi iránymutatás ugyancsak előírja, hogy a kedvezményezett vállalkozásnak kompenzációs intézkedéseket kell hoznia. Ezeket az intézkedéseket a szerkezetátalakítási tervhez csatolt piackutatási felmérés alapján kell meghatározni. Kompenzációs intézkedések hiányában a támogatást a közös érdekkel ellentétesnek, és ezért a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell tekinteni.

(105)

Franciaország e tekintetben semmilyen kompenzációs intézkedést nem javasolt. A szerkezetátalakítási tervhez hasonlóan Franciaország azon érve, amely szerint a Bizottság elemzése alapján elfogadott kompenzációs intézkedések azonos eredményre vezettek volna, semmi esetre sem fogadható el, mivel a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy elvégezze az említett elemzést.

(106)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagtervek Franciaország általi finanszírozásának formájában az MD számára nyújtott állami támogatások a 2004. évi iránymutatásra figyelemmel nem tekinthetők a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásoknak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

(107)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy Franciaország nem nyújtott be sem szerkezetátalakítási tervet, sem kompenzációs intézkedéseket, amelyekkel biztosítható lett volna a MoryGlobal számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatások összeegyeztethetősége. A 2004. évi iránymutatás alapján ezért nem vonható le a szóban forgó támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó következtetés.

(108)

Ezenfelül és az elhangzottak kiegészítéseként meg kell jegyezni, hogy a 2004. évi iránymutatás 12. pontja a következőképpen rendelkezik: „Ennek az iránymutatásnak az alkalmazásában az újonnan alapított vállalkozások még akkor sem jogosultak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan. Ez akkor fordul elő például, ha egy korábbi vállalkozás felszámolásából új vállalkozás jön létre vagy pusztán átveszi egy ilyen vállalkozás teljes eszközállományát”. A szóban forgó esetben a MoryGlobalt 2014. január 23-án, az MD felszámolása nyomán alapították. A MoryGlobal mindenesetre nem részesülhetett volna szerkezetátalakítási támogatás címén nyújtott állami támogatásban. A 2004. évi iránymutatás 107. pontjában kifejtett okokból emellett a támogatás még akkor sem minősülhetne összeegyeztethetőnek, ha a MoryGlobalt mint az MD „gazdasági jogutódját” nem kellene az említett iránymutatás értelmében vett újonnan alapított vállalkozásnak tekinteni. A Bizottság megállapítja, hogy emellett az sem bizonyított, hogy a MoryGlobal megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalommeghatározásának, ami ugyanakkor elengedhetetlen a 2004. évi iránymutatás alkalmazásához. Végül meg kell jegyezni, hogy az eljárás során Franciaország nem hivatkozott az összeegyeztethetőség semmilyen más jogalapjára.

(109)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a MoryGlobal számára az FDES-kölcsön formájában nyújtott állami támogatás a 2004. évi iránymutatásra figyelemmel nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

(110)

Az EUMSZ rendelkezéseinek és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően a Bizottság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érintett államnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell-e azt a támogatást, amely a Bizottság álláspontja szerint nem egyeztethető össze a belső piaccal. A Bíróság szintén több ízben kimondta, hogy a Bizottság határozata által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a támogatás eltörlése vonatkozásában az államra kirótt kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (35).

(111)

Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti állapot. (36).

(112)

Az ítélkezési gyakorlattal összhangban a 659/1999/EK tanácsi rendelet (37) 14. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére […]”,

(113)

Következésképpen, mivel a szóban forgó intézkedéseket az EUMSZ 108. cikkének megsértésével hajtották végre, azok jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásoknak tekintendők, amelyeket a támogatásnyújtás előtti piaci helyzet visszaállítása érdekében vissza kell fizettetni. A visszafizettetésnek ezért ki kell terjednie azon időszakra, amelynek során a kedvezményezett előnyben részesült, azaz a támogatásnak a kedvezményezett rendelkezésére bocsátásától a tényleges visszatérítéséig eltelt időszakra. A visszatérítendő összegek magukban foglalják a tényleges visszatérítésig járó kamatokat. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a visszafizettetés esetén járó kamat a támogatás tényleges rendelkezésre bocsátásának időpontjától fizetendő (38).

(114)

Franciaországnak tehát vissza kell fizettetnie a MoryGloballal az FDES-kölcsönnel nyújtott összeegyeztethetetlen támogatást, míg az MD-vel a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagtervek képezte összeegyeztethetetlen támogatást.

(115)

A MoryGlobal jelenleg bírósági felszámolási eljárás alatt áll. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a kedvezményezett fizetésképtelensége és a támogatás visszafizetésére való képtelensége nem jelent érvényes indokot a visszatérítési kötelezettség alóli mentesítésére (39). Ebben az esetben főszabály szerint visszaállítható a támogatásnyújtás előtt fennálló helyzet és megszüntethető a versenytorzulás azáltal, hogy a támogatás visszafizetésére vonatkozó követelést a bírósági felszámolási eljárás keretében felveszik a hitelezői követelések jegyzékébe. Amennyiben a tagállam nem tudja visszaszerezni a támogatás teljes összegét, a hitelezői követelések jegyzékébe való felvétel csak akkor elegendő a visszatéríttetési kötelezettség teljesítéséhez, ha az eljárás a jogellenes támogatásban részesült vállalkozás felszámolását, vagyis a tevékenység végleges beszüntetését eredményezi (40).

(116)

E tekintetben Franciaország 2015. március 31-én megküldte a bíróság által kijelölt felszámolóknak a MoryGloballal szembeni követelését, amely az FDES-kölcsönnel összefüggő 17 500 000 EUR összegű tőke- és 155 916,66 EUR összegű kamatkövetelésből állt. Márpedig e kamatokat a kölcsön tényleges időtartamára és a szerződéses kamatláb alkalmazásával számították ki. E követelések felvétele a felszámolási eljárás keretében a hitelezőkre háruló általános kötelezettségeknek felel meg, és az nem Franciaországnak a támogatások visszafizettetésére vonatkozó kötelezettségeivel függ össze. Az e határozatban megállapítottak szerinti összegű támogatás visszafizettetése érdekében Franciaországnak a felszámolási eljárás keretében bejegyeztetendő követelések közé fel kell vennie az FDES-kölcsönnel nyújtott támogatás visszatéríttetésére vonatkozó követelést is. E támogatás összege az esedékességgel érintett korábbi időszakok tekintetében – illetve a későbbiekben addig, amíg a kamatfizetési kötelezettség a bírósági felszámolási eljárás keretében a francia jog értelmében meg nem szűnik – alkalmazott kamatláb és a 10,53 %-os kamatláb különbözetének felel meg. Ezen összegeket növelik a visszafizettetés esetén járó kamatok, amelyek a támogatás rendelkezésre bocsátásától a tényleges visszatérítés időpontjáig járnak – vagy a szóban forgó esetben addig az időpontig, amíg a kamatfizetési kötelezettség a felszámolási eljárást szabályozó jogi rendelkezések értelmében meg nem szűnik.

(117)

Ami a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagterveket illeti, ezek előnyeiben az MD részesült. Ez utóbbi vállalkozást ugyanakkor felszámolták, eszközei pedig a pontoise-i kereskedelmi bíróság 2014. február 6-i ítélete értelmében az Arcole-ra szálltak át, amely utóbbi azokat a MoryGlobalon belül konszolidálta.

(118)

Az ítélkezési gyakorlat értelmében a visszatéríttetési kötelezettség kiterjeszthető az olyan új társaságra, amelyre a szóban forgó társaság átruházta eszközeinek egy részét, amennyiben az átruházás alapján megállapítható, hogy gazdasági folytonosság áll fenn a két társaság között (41). Nem zárható ki ugyanis a visszafizettetési kötelezettség valamely másik társaságra való kiterjesztése, ha a két társaság közötti gazdasági folytonosságból fakadóan e másik társaság ténylegesen rendelkezik az érintett támogatással. Ilyen esetben a kedvezményezettek tevékenységeinek átvevői a belső piaccal összeegyeztethetetlennek minősülő támogatások visszatérítésére is kötelesek.

(119)

A szóban forgó ügyben ezért meg kell vizsgálni, hogy az MD tevékenységét átvevő MoryGlobal az MD gazdasági jogutódjának tekinthető-e, és következésképpen felelősséggel tartozik-e az MD számára nyújtott, a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítéséért.

(120)

A Bizottság Olympic Airlines, Alitalia és Sernam határozatainak (42) alapjául szolgáló, a Bíróság Olaszország és SIM2 Multimedia kontra Bizottság ítélete (43) értelmében a piaci szereplők közötti gazdasági folytonosság fennállásának megállapítása egy sor tényező figyelembevételével történik. Az ítélkezési gyakorlat e figyelembe vehető tényezők között sorolja fel a következőket: i. az átruházott eszközök nagysága; ii. az eszközök átruházási ára; iii. az átvevők személye; iv. az átvétel időpontja; és v. az átvétel gazdasági indoka. E tényezőket a Bíróság Ryanair kontra Bizottság ügyben 2012. március 28-án hozott ítélete (44) is megerősítette, amely jóváhagyta a Bizottság Alitalia-ügyben hozott határozatát.

(121)

A szóban forgó esetben az Arcole az MD tárgyi eszközeinek és immateriális javainak összességét átvette, és leányvállalatán, a MoryGlobalon belül konszolidálta azokat. Ezenfelül az MD munkahelyeinek közel fele a MoryGlobalhoz került. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a pontoise-i kereskedelmi bíróság ítélete említést tesz arról, hogy az Arcole ajánlata az MD vagyontárgyainak Arcole-ra való átruházását javasolta, amire az MD futárpostai, logisztikai és szállítmányozási ágazaton belüli tevékenységei jelentős részének fenntartásához volt szükség.

(122)

Ezenfelül az MD-vel szembeni, a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás keretében a pontoise-i kereskedelmi bíróság ezen eszközök átruházási árát is meghatározta. Ítéletében a kereskedelmi bíróság kifejti: „a szóban forgó esetben nem vitatott, hogy az Arcole Industries által benyújtott, helyettesítési kikötéssel kísért ajánlat volt az egyetlen, amelynek érvényes megvizsgálására sor kerülhetett”. Az átruházási ár így nem az egymással versenyző több ajánlat ütköztetésének eredménye volt. Ezért az MD eszközeinek megszerzéséért az Arcole által fizetett ár nem tekinthető piaci ügyletből eredő árnak.

(123)

Ezenfelül az MD-nek és a MoryGlobalnak egyaránt az Arcole a többségi részvényese. Ez utóbbi egyébiránt kizárólag az ügyész által kért kivételes eltérés révén tudta átvenni az MD tevékenységeit annak felszámolása nyomán […].

(124)

Végül, amint arra az Arcole az MD átvételekor egyértelműen rámutatott, az MD futárpostai, szállítmányozási és logisztikai tevékenységeit a MoryGlobal vitte tovább. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy indokolásában a bíróság pontosítja a következőket: „Mivel ezenfelül a benyújtott biztosítékokra tekintettel az átvétel feltehetően biztosítja a vállalkozás tevékenységének folytatását és a vállalkozás fenntarthatóságát”. A MoryGlobal emellett továbbvitte a kereskedelmi nevek és védjegyek összességét, valamint azt a jogot, hogy Franciaországban és külföldön egyaránt korlátozás nélkül az MD jogutódjának nevezhesse magát.

(125)

Ezért az átruházott eszközök nagyságára, az árra, az átvevők személyére és az átvétel gazdasági indokára tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy az MD és a MoryGlobal között gazdasági folytonosság áll fenn.

(126)

Következésképpen a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes juttatásokra vonatkozó csomagtervek képezte támogatás összegének visszafizettetését ki kell terjeszteni a MoryGlobalra. A visszatérítésre vonatkozó követelést egyúttal fel kell venni a hitelezői követelések jegyzékébe a MoryGloballal szembeni felszámolási eljárás keretében.

(127)

A Bizottság megállapítja, hogy a MoryGlobal javára szóló FDES-kölcsönnel, valamint a megerősített támogatásra és a fokozatosan csökkenő ideiglenes ellátásokra vonatkozó csomagtervek MD helyett történő finanszírozásával Franciaország az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésének megsértésével, jogellenesen nyújtott állami támogatásokat. Franciaország ezért köteles visszafizettetni a MoryGloballal e támogatások kamatokkal növelt összegét, vagy – amennyiben az e társasággal szembeni felszámolási eljárás miatt ténylegesen nem kerülhet sor a teljes visszatérítésre – biztosítania kell a MoryGlobal tényleges felszámolását.

(128)

A Bizottság megállapítja, hogy a Franciaország által az MD elbocsátott munkavállalói javára a foglalkoztatás-biztonsági szerződés keretében nyújtott intézkedések nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak,