28.1.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/98 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. október 16.)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 51. cikke (4) bekezdésére és 116. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A kollégiumi tagok és a potenciális megfigyelők kiválasztási eljárásának elengedhetetlen eleme az intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítése, mely azonosítja az Unióban vagy egy harmadik országban működő csoporthoz tartozó szervezeteket, és amely megadja az egyes csoporthoz tartozó szervezetek jellegét, helyszínét, a felügyeletükben részt vevő hatóságokat, az alkalmazandó prudenciális mentességeket, jelentőségüket a csoport és azon ország szempontjából, melyben engedélyezték azokat vagy ahol letelepedettek, valamint e jelentőség meghatározásának kritériumait. Ebben az összefüggésben a fióktelep csoport szempontjából való jelentőségére, valamint azon tagállam szempontjából való jelentőségére vonatkozó információ, amelyben letelepedett, alapvetően fontos annak eldöntéséhez, hogy az adott tagállam illetékes hatóságai milyen mértékben vegyenek részt a kollégium tevékenységeiben. A csoporthoz tartozó szervezetekre vonatkozó információk, legyenek azok intézmények, fióktelepek vagy más pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint arra az országra vonatkozó információk, ahol engedélyezték azokat vagy ahol letelepedettek, akár tagállam, akár harmadik ország, szintén fontosak a kollégiumi tagok és potenciális megfigyelők kiválasztásánál.

(2)

Egy csoporthoz tartozó szervezetnek a csoport szempontjából való jelentőségére és az azon tagállam szempontjából való jelentőségére vonatkozó információ, amelyben engedélyezték vagy letelepedett, alapvetően fontos annak meghatározásához, hogy az adott tagállam illetékes hatóságai milyen mértékben vegyenek részt a kollégium tevékenységeiben és különösen fontos a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat elvégzéséhez.

(3)

A 2013/36/EU irányelv 115. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásoknak a kollégiumi munka valamennyi területére ki kell terjedniük, hogy növelni lehessen a felügyeleti kollégiumok hatékonyságát. Az írásbeli megállapodásoknak tartalmazniuk kell azon kollégiumi tagokkal kötött megállapodásokat is, amelyek meghatározott kollégiumi tevékenységben vesznek részt, például a kollégium adott alcsoportjain keresztül. Az írásbeli megállapodásoknak tartalmazniuk kell a kollégiumi munka operatív szempontjait is, mivel ezek alapvetőek a kollégium működésének elősegítése érdekében mind rendes körülmények között, mind pedig vészhelyzetek során. Mivel a csoport szanálásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatszolgáltatás céljából és azt megelőzően nagyon fontos az együttműködés a kollégiumon belül, az írásbeli megállapodásoknak rendelkezniük kell a releváns adatszolgáltatás koordinálásának eljárásairól, valamint arról, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak milyen felelőssége és szerepe van az adatoknak a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott csoportszintű szanálási hatóságon keresztül a szanálási kollégium felé való továbbításában. Az írásbeli megállapodásoknak teljes körűnek, koherensnek és kimerítőnek kell lenniük, és elégséges és megfelelő alapot kell nyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, hogy azok a kollégiumon belül, és nem azon kívül tudják teljesíteni kötelességeiket és végezni feladataikat.

(4)

A kollégiumok kulcsszerepet játszanak az információcsere és a vészhelyzetek előrejelzése és kezelése tekintetében, valamint fontos eszközként szolgálnak az összevont felügyeletet ellátó hatóság számára, hogy hatékony összevont alapú felügyeletet tudjon folyatni. A következetesség biztosítása, valamint annak érdekében, hogy az EBH elvégezhesse az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) és a 2013/36/EU irányelv 116. cikkében előírt feladatait, indokolt, hogy az EBH tagként vegyen részt valamennyi kollégiumban.

(5)

A kollégiumok valamennyi tevékenységének elvégzése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a kollégium többi tagjának át kell tekinteniük a csoporthoz tartozó valamennyi szervezet által végzett tevékenységeket, beleértve azokét is, amelyek pénzügyi tevékenységeket folytatnak, de nem minősülnek intézményeknek, valamint azokét, amelyek az Unión kívül működnek. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a kollégiumi tagok, a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok és tagállamok olyan állami hatóságai vagy szervei közötti kapcsolatokat, amelyek a csoporthoz tartozó valamely szervezet felügyeletéért felelősek vagy részt vesznek annak felügyeletében, beleértve azon hatóságokat, melyek a csoporthoz tartozó pénzügyi ágazatbeli szervezetek prudenciális felügyeletéért felelősek, vagy azon illetékes hatóságokat, amelyek a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszereknek pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelősek, azzal kell elősegíteni, hogy ezek a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok és állami hatóságok vagy szervek, helyzettől függően, megfigyelőként részt vesznek a kollégium munkájában.

(6)

A kollégium tagjainak meg kell tárgyalniuk és el kell fogadniuk a megfigyelők kollégiumi munkában való részvételének mértékét és szintjét, amennyiben vannak. A megfigyelők kollégiumban való részvételére vonatkozó keretrendszert pontosan rögzíteni kell az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban, és erről tájékoztatni kell a megfigyelőket.

(7)

A felügyeleti kollégiumok tagjainak együtt kell dolgozniuk, és a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk felügyeleti intézkedéseiket, szorosan együttműködve egymással annak érdekében, hogy feladataikat jobban végezhessék, elkerüljék a feladatok megkettőzését, beleértve a csoporthoz tartozó felügyelt szervezeteknek küldött információkérések megkettőzését is. Ebben az összefüggésben a feladatok átadására és a hatáskörök átruházására vonatkozó megállapodásokat a kollégium tagjainak rendszeresen át kell tekinteni, de legalább akkor, amikor a kollégiumi tagok kidolgozzák kollégiumi felügyeleti vizsgálati programjukat.

(8)

Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie a feladatai ellátásához és a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges valamennyi információhoz, és koordinátori szerepet kell betöltenie a kollégium tagjaitól, megfigyelőitől vagy a csoporthoz tartozó szervezetektől kapott információk összegyűjtése és továbbítása tekintetében, vagy a szanálási kollégiumtól, különösen az illetékes csoportszintű szanálási hatóságtól kapott bármilyen információra vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik a kollégium tagjaira is. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak különösen akkor nem szabad indokolatlanul kizárnia a kollégium tagjait azok köréből, akik információt kapnak, amikor az összevont felügyeletet ellátó hatóság azt állapítja meg, hogy egy adott információ releváns egy másik kollégiumi tag számára, beleértve azon fogadó tagállam illetékes hatóságát, amelyben a jelentős fióktelep letelepedett.

(9)

A 2013/36/EU irányelv 113. cikkében említett feladatok elvégzésében részt vevő kollégiumi tagokat ösztönözni kell arra, hogy kicseréljék az irányelv 97. cikkében említett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés főbb elemeinek értékelésére vonatkozó információkat, felismerve ugyanakkor, hogy a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést más-más módon végezhetik az egyes tagállamokban attól függően, hogy a szóban forgó uniós szabályokat hogyan ültették át a nemzeti jogba, figyelembe véve az EBH által a 2013/36/EU irányelv 107. cikkének (3) bekezdése értelmében kiadott iránymutatást is.

(10)

Az illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése, valamint a határozatok összehangolása érdekében, amelyek azon módszerekre vonatkozó követelmények intézmények általi betartásához kapcsolódó kérdéseket kezelnek, mely módszereket a szavatolótőke-követelmény kiszámításához való használatuk előtt az illetékes hatóságoknak engedélyezniük kell (belső modellek alkalmazása a hitelkockázat, piaci kockázat, partnerkockázat és működési kockázat esetében), meg kell határozni az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok közötti együttműködés feltételeit ezen belső módszerek alkalmazására vonatkozó információcsere, valamint a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére szolgáló intézkedések megvitatása és közös elfogadása tekintetében.

(11)

Annak érdekében, hogy azonosítsák a korai figyelmeztető jeleket, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat a csoport és szervezetei, valamint azon rendszer vonatkozásában, amelyben működnek, a kollégium tagjaitól elvárt, hogy következetes és összehasonlítható módon osszák meg a csoportra és annak szervezeteire vonatkozó mennyiségi információkat. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük az intézmények által felügyeleti adatszolgáltatás céljából alkalmazandó egységes formátumot, az adatszolgáltatás gyakoriságát, időpontját, a fogalmakat és informatikai megoldásokat meghatározó 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (4) megfelelően az illetékes hatóságok által összegyűjtött információk fő területeire, és ezeket az információkat meg kell osztani az illetékes hatóságoknak a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentés készítése során, valamint a 2013/36/EU irányelv 113. cikke szerinti, a tőkével és a likviditással kapcsolatos együttes határozatok meghozatala során. Az egyes kollégiumoknak meg kell határozniuk az ilyen célból kicserélt információk pontos körét.

(12)

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása során a kollégiumi tagoknak figyelembe kell venniük a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentést, valamint a tőkére és a likviditásra vonatkozó együttes határozat eredményét, hogy pontosabban meg tudják állapítani a közös munka prioritásait. Ezért a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozását meg kell kezdeni, amint befejeződött a csoportra vonatkozó kockázatértékelés és az együttes határozathozatal folyamata, a véglegesítéséhez pedig az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a feladatok elvégzése tekintetében nemzeti szinten vállalt kötelezettségeket, a feladatokhoz rendelt erőforrásokat és a teljesítésükre vonatkozó határidőket.

(13)

A kollégiumi tagoknak össze kell hangolniuk a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során végzett tevékenységeiket, például olyan kedvezőtlen folyamatok bekövetkeztekor, melyek súlyosan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok megfelelő működését és integritását vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását, vagy egyéb helyzetek esetében, amelyek hatással vannak vagy nyilvánvalóan hatással lehetnek egy bankcsoport vagy annak bármely leányvállalata pénzügyi és gazdasági helyzetére. Ezért az illetékes hatóságok tevékenységei tervezésének és koordinálásának a vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során magában kel foglalnia, de nem kizárólagosan, a 2014/59/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseiben említett tevékenységeket; különösen az olyan tevékenységeket kell példának tekinteni a vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során elvégzendő tevékenységek szempontjából, amelyek célja a csoport helyreállítási tervének koordinálása, valamint, amennyiben szükséges, a szanálási hatóságok számára történő koordinált adatszolgáltatás.

(14)

A vészhelyzet kezelése során a kollégiumi tagoknak, az összevont felügyeletet ellátó hatóság által végzett koordináció mellett, arra kell törekedniük, hogy koordinált felügyeleti értékelést dolgozzanak ki a helyzetre vonatkozóan, megállapodjanak a koordinált felügyeleti válaszlépésekről, és nyomon kövessék a válaszlépéseik megvalósítását, hogy biztosítva legyen a vészhelyzet megfelelő értékelése és kezelése. Azt is biztosítaniuk kell, hogy a külső kommunikáció összehangolt módon történjen, és kitérjen olyan elemekre, amelyekről a kollégium tagjai között előzetes megállapodás született.

(15)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a felügyeleti kollégiumok működésének általános feltételeivel foglalkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, és annak elősegítése érdekében, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan átláthassák és egyszerűen hozzáférhessenek a rendelkezésekhez, kívánatos a 2013/36/EU irányelv 51. cikke (4) bekezdésében és 116. cikke (4) bekezdésében előírt szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(16)

Mivel az EU területén a felügyeleti kollégiumok túlnyomó része a 2013/36/EU irányelv 116. cikke alapján jön létre, a célszerűbbnek tűnik először a 2013/36/EU irányelv 116. cikke szerinti kollégiumokra vonatkozó feltételek meghatározása, mielőtt sor kerülne a 2013/36/EU irányelv 51. cikke szerinti kollégiumokra vonatkozó feltételek meghatározására, mivel az első általánosabb, míg a második speciálisabb esetet jelent.

(17)	Ez a rendelet az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(18)	Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének és 51. cikke (3) bekezdésének megfelelően megalakított felügyeleti kollégium (a továbbiakban: kollégium) működésének általános feltételeit határozza meg.

2. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 116. CIKKÉNEK MEGFELELŐEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

2. cikk

Intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítése

(1) A felügyeleti kollégium tagjainak és potenciális megfigyelőinek meghatározása céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 2. cikkének megfelelően elkészíti az intézménycsoportok áttekintő tábláját.

(2) Egy intézménycsoport áttekintő táblája alapján a következő, csoporthoz tartozó szervezeteket lehet azonosítani:

a)	valamely tagállamban engedélyezett intézmények vagy letelepedett fióktelepek;

b)	valamely tagállamban engedélyezett pénzügyi ágazatbeli szervezetek;

c)	harmadik országban engedélyezett intézmények és letelepedett fióktelepek.

(3) A valamely tagállamban engedélyezett intézmények vagy letelepedett fióktelepek áttekintő táblája a következő információkat tünteti fel:

a)	a tagállam, ahol az intézményt engedélyezték vagy a fióktelep letelepedett;

az intézmény felügyeletét ellátó illetékes hatóság vagy azon fogadó tagállam illetékes hatósága, ahol a fióktelep letelepedett, valamint ezen tagállam pénzügyi ágazatért felelős egyéb hatóságai, például a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszer pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős illetékes hatóságok;

egy intézmény esetén, beleértve egy EU-szintű anyavállalat ugyanabban a tagállamban letelepedett leányvállalatát, valamint magát az EU-szintű anyavállalatot is, információ arról, hogy az intézmény egyéni alapú prudenciális felügyelet alá tartozik-e, vagy hogy mentességet kapott-e az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) második–nyolcadik részében rögzített követelmények egyéni alapú alkalmazása alól ugyanezen rendelet 7., 8. vagy 10. cikke értelmében;

egy intézmény esetén információ az intézménynek azon tagállam szempontjából való jelentőségéről, ahol engedélyezett, valamint arról, hogy az illetékes hatóságok milyen kritériumokat alkalmaznak a jelentőség megállapításánál, illetve információ az intézménynek a csoport szempontjából való jelentőségéről, feltéve, hogy a szóban forgó intézmény teljes eszközállománya és mérlegen kívüli tételei konszolidált alapon meghaladják a csoport teljes eszközállományának és mérlegen kívüli tételeinek 1 %-át;

egy fióktelep esetén információ a fióktelepnek azon tagállam szempontjából való jelentőségéről, ahol letelepedett, különösen arról, hogy ezt a fióktelepet jelentősnek minősítették-e vagy javasolták-e jelentősnek való minősítését a 2013/36/EU irányelv 51. cikke értelmében, illetve információ a fióktelep csoport szempontjából való jelentőségéről, feltéve, hogy a szóban forgó fióktelep teljes eszközállománya és mérlegen kívüli tételei konszolidált alapon meghaladják a csoport teljes eszközállományának és mérlegen kívüli tételeinek 1 %-át.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontjában említett minden pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep esetében az áttekintő tábla a következő információkat tünteti fel:

a)	a tagállam, ahol a pénzügyi ágazatbeli szervezet engedélyezett, vagy a harmadik ország, ahol az intézmény engedélyezett, vagy a fióktelep letelepedett;

b)	az adott pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő hatóság;

információ a pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep jelentőségéről a csoport számára, feltéve, hogy a szóban forgó pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep teljes eszközállománya és mérlegen kívüli tételei konszolidált alapon meghaladják a csoport teljes eszközállományának és mérlegen kívüli tételeinek 1 %-át.

3. cikk

A kollégium tagjainak és megfigyelőinek kijelölése

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a következő hatóságokat kéri fel arra, hogy tagként vegyenek részt a kollégium munkájában:

azon intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságokat, mely intézmények egy EU-szintű anyavállalat, vagy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai, valamint olyan fogadó tagállamok illetékes hatóságait, melyekben a 2013/36/EU irányelv 51. cikke értelmében jelentős fióktelepek letelepedtek;

b)	a tagállamok KBER központi bankjait, melyek nemzeti jogszabályaik alapján részt vesznek az a) pontban említett jogalanyok prudenciális felügyeletében, de amelyek nem illetékes hatóságok;

az EBH-t.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság felkérheti azon fogadó tagállamok illetékes hatóságait, ahol nem jelentős fióktelepek telepedtek le, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság felkérheti azon harmadik országok felügyeleti hatóságait, ahol intézményeket engedélyeztek vagy fióktelepek telepedtek le, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a következő hatóságokat kérheti fel, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően:

a)	olyan KBER központi bankokat, amelyeket nemzeti jogszabály nem hatalmaz fel arra, hogy egy valamely tagállamban engedélyezett intézményt vagy letelepedett fióktelepet felügyeljenek;

a tagállamok olyan állami hatóságait vagy szerveit, amelyek egy a csoporthoz tartozó szervezet felügyeletéért felelősek vagy részt vesznek annak felügyeletében, beleértve azon hatóságokat, melyek a csoporthoz tartozó pénzügyi ágazatbeli szervezetek prudenciális felügyeletéért felelősek, vagy azokat az illetékes hatóságokat, amelyek a pénzügyi eszközök piacai felügyeletéért, a pénzügyi rendszer pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelősek.

(5) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai meghatározzák a kollégium megfigyelőinek részvételére vonatkozó feltételeket az 5. cikk c) pontjában említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban. A fent említett feltételekről az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a megfigyelőket.

4. cikk

A kollégiumok létrehozására és összetételére vonatkozó kommunikáció

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a csoport EU-szintű anyavállalatát a kollégium megalapításáról, valamint a tagok és a megfigyelők személyéről, illetve a kollégium összetételében bekövetkező esetleges változásokról.

5. cikk

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások elkészítése

A 2013/36/EU irányelv 115. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások legalább a következőket tartalmazzák:

a)	a csoport általános felépítésére vonatkozó információk, kitérve a csoporthoz tartozó valamennyi szervezetre;

b)	a kollégium tagjainak és megfigyelőinek személye;

c)	a kollégium megfigyelőinek részvételére vonatkozó feltételek az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említettek szerint, beleértve részvételüket a kollégium különböző tanácskozásain és eljárásaiban, valamint az információcserére vonatkozó jogaikat és kötelezettségeiket;

d)	az információcserére vonatkozó megállapodások bemutatása, beleértve azok alkalmazási körét, gyakoriságát és kommunikációs csatornáit;

e)	a bizalmas információk kezelésére vonatkozó megállapodások bemutatása;

f)	a feladatok átadására és adott esetben a hatáskörök átruházására vonatkozó megállapodások bemutatása;

g)	a kollégium alcsoportjainak bemutatása;

h)	a felügyeleti tevékenységek tervezésére és koordinálására rendes körülmények között alkalmazott keretrendszer bemutatása;

i)	a felügyeleti tevékenységek tervezésére és koordinálására vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során alkalmazott keretrendszer bemutatása, beleértve a vészhelyzeti tervezést, a kommunikációs eszközöket és eljárásokat;

j)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai kommunikációs politikájának bemutatása az EU-szintű anyavállalat és a csoporthoz tartozó szervezetek tekintetében;

k)	az ülések dokumentumainak közzétételére vonatkozóan elfogadott követendő eljárások és határidők bemutatása;

l)	a kollégium tagjai között létrejött egyéb megállapodások, beleértve a korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhető pontok azonosítására szolgáló, közösen elfogadott mutatókat;

m)	a szanálási kollégium részére szolgáltatott összehangolt adatokra vonatkozó keretrendszer bemutatása, különösen a 2014/59/EU irányelv 12., 13., 16., 18., 91. és 92. cikkében említett konzultációs eljárás alkalmazásában korlátozások nélkül szolgáltatott összehangolt adatokra vonatkozóan;

n)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság szerepének bemutatása, különös tekintettel az m) pontban említett, a csoportszintű szanálási hatóságon keresztül az illetékes szanálási kollégium felé történő adatszolgáltatás koordinálására;

o)	az arra vonatkozó megállapodások rendelkezései, amikor egy tag vagy egy megfigyelő megszünteti részvételét a kollégiumban.

6. cikk

Részvétel a kollégium ülésein és tevékenységeiben

1. Amikor döntés születik arról, hogy a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (7) bekezdése értelmében mely hatóságok vesznek részt a kollégium ülésein vagy tevékenységeiben, az összevont felügyeletet ellátó hatóság a következőket veszi figyelembe:

a)	a megvitatandó témák és az ülés vagy tevékenység célkitűzései, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben relevánsak a csoporthoz tartozó egyes szervezetek szempontjából;

b)	a csoporthoz tartozó szervezet jelentősége annak a tagállamnak a szempontjából, amelyben a csoporthoz tartozó szervezetet engedélyezték vagy letelepedett, és jelentősége a csoport szempontjából.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai biztosítják, hogy a megvitatott témák és a kitűzött célok alapján a legalkalmasabb képviselők vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben. E képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy a kollégium tagjaiként a hatóságaik képviseletében a lehető legnagyobb mértékig kötelezettséget vállaljanak az ülések és a tevékenységek során tervezett döntések tekintetében.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a kollégiumi üléseken és tevékenységek során megvitatott témák és a kitűzött célok alapján kérheti fel a csoporthoz tartozó szervezetek képviselőit, hogy vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben.

7. cikk

Feladatok átadása és hatáskörök átruházása

(1) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program 16. cikk szerinti kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása során az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai figyelembe veszik annak lehetőségét, hogy megállapodások készüljenek a feladatok önkéntes átadásáról és a hatáskörök átruházásáról a 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint, különösen ha a feladatok átadása és a hatáskörök átruházása várhatóan hatékonyabb és eredményesebb felügyeletet eredményez, különösen a felügyeleti követelmények szükségtelen megkettőzésének megszüntetésével, beleértve az információkérésekkel kapcsolatos követelményeket is.

(2) A feladatok átadásáról és a hatáskörök átruházásáról szóló megállapodás megkötéséről az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti az EU-szintű anyavállalatot, a hatásköreit átruházó illetékes hatóság pedig az érintett intézményt.

8. cikk

Információcsere a kollégiumi tagok és egy intézménycsoport között

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság felelős azért, hogy információt szolgáltasson az EU-szintű anyavállalatnak és információt kérjen tőle. A kollégium tagjai felelősek azért, hogy információt szolgáltassanak a felügyeletük alá tartozó intézményeknek és fióktelepeknek és információt kérjenek tőlük.

(2) Amikor kivételes esetben a kollégium valamely tagja információt szándékozik szolgáltatni az EU-szintű anyavállalatnak vagy információt szándékozik kérni tőle, köteles erről előre értesíteni az összevont felügyeletet ellátó hatóságot.

(3) Amikor kivételes esetben az összevont felügyeletet ellátó hatóság információt szándékozik szolgáltatni egy, a felügyeleti hatáskörén kívül eső intézménynek vagy fióktelepnek, vagy attól információt szándékozik kérni, köteles erről előre értesíteni az említett intézmény vagy fióktelep felügyeletéért felelős kollégiumi tagot.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

9. cikk

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégiumi tagok közötti információcserére vonatkozó általános feltételek

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. és 113. cikkében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással, figyelembe véve az említett irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint, adott esetben, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 54. és 58. cikkét.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2014/59/EU irányelv 8. cikkében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges összes információt is megosztják egymással.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai az (1) és (2) bekezdésben említett információt kötelesek megosztani egymással, függetlenül attól, hogy az információ a csoporthoz tartozó egyik szervezettől, egy illetékes vagy felügyeleti hatóságtól vagy bármilyen más forrásból származik, valamint összhangban az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet 7. cikkével. Az információnak a szükséges mértékben elegendőnek, pontosnak és időszerűnek kell lennie.

10. cikk

A csoportok kockázatértékelésének elvégzéséhez és az együttes határozatok meghozatalához kapcsolódó információcsere

(1) A 2013/36/EU irányelv 113. cikkében említett intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az említett cikk (1) bekezdésében említett érintett kollégiumi tagok minden, egyéni és konszolidált szintre vonatkozó információt megosztanak egymással, melyek szükségesek az együttes határozat meghozatalához.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett érintett kollégiumi tagok különösen a 2013/36/EU irányelv 97. cikke értelmében elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeivel kapcsolatban kötelesek információt megosztani. Ennek az információnak legalább az értékelés eredményeinek következő elemeit kell tartalmaznia:

a)	az üzleti modell elemzése, beleértve a jelenlegi üzleti modell életképességének és az intézmény előretekintő üzleti stratégiája fenntarthatóságának értékelését;

b)	belső irányítási intézkedések és intézményszintű ellenőrzések;

az intézmény tőkéjét érintő egyedi kockázatok, melyek a következőkre térnek ki:

i.	eredendő egyedi kockázatok;

ii.	kockázatkezelés és ellenőrzések;

d)	a tőkemegfelelés értékelése, beleértve a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti javasolt előírt szavatolótőkét;

az intézmény likviditását és forrásellátottságát érintő kockázatok, melyek a következőkre térnek ki:

i.	likviditási kockázat és finanszírozási kockázat;

ii.	likviditási és finanszírozási kockázat kezelése;

f)	likviditásmegfelelőség-értékelés, beleértve a 2013/36/EU irányelv 105. cikke alapján javasolt mennyiségi és minőségi likviditási intézkedéseket;

g)	egyéb megtett vagy tervezett felügyeleti intézkedések vagy korai beavatkozási intézkedések, melyek a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat során megállapított hiányosságok kiküszöbölését szolgálják;

h)	a 2013/36/EU irányelv 100. cikke értelmében végrehajtott felügyeleti stresszteszt eredményei;

i)	a helyszíni vizsgálatok és a helyszínen kívüli nyomon követés megállapításai, melyek relevánsak a csoport vagy valamely szervezete kockázati profiljának értékelése szempontjából.

11. cikk

A belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálatával és a belső modellek nem lényeges kiterjesztésével vagy módosításával kapcsolatos információcsere

(1) A 2013/36/EU irányelv 101. cikkében említett, a belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálatát érintő koherencia és koordináció biztosítása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium érintett tagjai, akik azon intézményeket felügyelik, amelyek az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdése, 151. cikkének (4) vagy (9) bekezdése, 283. cikke, 312. cikkének (2) bekezdése vagy 363. cikke értelmében engedélyt kaptak a belső módszer alkalmazására, kötelesek megosztani egymással a folyamatos felülvizsgálat eredményeit és bármely más releváns információt.

(2) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a kollégium bármely, az (1) bekezdésben említett érintett tagja megállapította, hogy egy valamely tagállamban engedélyezett intézmény, beleértve az EU-szintű anyavállalatot, többé már nem felel meg a belső módszer alkalmazására vonatkozó összes követelménynek, vagy valamilyen gyenge pontot állapított meg a 2013/36/EU irányelv 101. cikke alapján, köteles haladéktalanul megosztani a következő információkat, értelemszerűen, az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 8. cikkében említett közös megállapodás elősegítése érdekében:

a)	a megállapított gyenge pontok hatásának értékelése, valamint a meg nem felelési problémák és azok lényegessége;

b)	a valamely tagállamban engedélyezett EU-szintű anyavállalat vagy bármely más intézmény által bemutatott, a megfelelés helyreállítására és a feltárt gyenge pontok kezelésére vonatkozó terv értékelése, beleértve a megvalósítás ütemtervére vonatkozó információt;

az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a kollégium bármely érintett tagja azon szándékára vonatkozó információ, hogy visszavonja az engedélyt vagy az előírásoknak megfelelő területekre korlátozza a módszer használatát, vagy olyan területekre, ahol a megfelelés a elfogadható határidőn belül megvalósítható, vagy olyan területekre, amelyeket nem érintenek a megállapított gyenge pontok;

d)	információ a javasolt pótlólagos szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan, mely a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében felügyeleti intézkedésnek tekinthető az előírások nem teljesítése vagy a megállapított gyenge pontok kezelése tekintetében.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett érintett kollégiumi tagok az említett belső modellek olyan kiterjesztésére és módosítására vonatkozó információt is kicserélik egymással, amelyek nem lényeges modellkiterjesztések vagy -módosítások, az (EU) 2016/100 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 13. cikkében említetteknek megfelelően.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat a csoport kockázatértékelésének elkészítése és a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelő együttes határozat meghozatala során meg kell vitatni és figyelembe kell venni.

12. cikk

A korai figyelmeztető jelekkel, potenciális kockázatokkal és sebezhető pontokkal kapcsolatos információcsere

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium azon tagjai, amelyek részt vesznek a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentésnek, valamint az említett irányelv 113. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a csoport likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentésnek abból a célból történő elkészítésében, hogy az említett cikk értelmében együttes határozatot hozzanak az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan, mennyiségi információkat osztanak meg egymással, hogy azonosítsák a korai figyelmeztető jeleket, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat, valamint annak érdekében, hogy adatokat szolgáltassanak a csoport kockázatértékelését és likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentéshez.

(2) A következetesség és a felhasznált adatok összehasonlíthatósága érdekében az (1) bekezdésben említett információkat az illetékes hatóságok által a 680/2014/EU végrehajtási rendelet szerint összegyűjtött adatok alapján kell összeállítani. Ezeknek az információknak legalább a valamely tagállamban engedélyezett vagy ott letelepedett, csoporthoz tartozó valamennyi szervezetekre kell kiterjedniük és legalább a következő területeken:

tőke;

b)	likviditás;

c)	eszközminőség;

d)	forrásellátottság;

e)	jövedelmezőség;

f)	koncentrációs kockázat.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett kollégiumi tagok megfontolják az azon makrogazdasági környezetre vonatkozó információk megosztását is, amelyben az intézménycsoport és a csoporthoz tartozó intézmények működnek.

13. cikk

A meg nem feleléssel és a szankciókkal kapcsolatos információcsere

(1) A kollégium tagjai tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot minden olyan helyzetről, melynek tekintetében a kollégiumi tagok megállapították, hogy a felügyeletük alá tartozó valamely intézmény vagy fióktelep nem tartott be egy nemzeti vagy uniós jogszabályt vagy a prudenciális felügyelettel vagy az intézmények piaci magatartásának felügyeletével kapcsolatos valamely előírást, beleértve az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben rögzített követelményeket, valamint bármely közigazgatási szankcióról és egyéb közigazgatási intézkedésről, melyet a 2013/36/EU irányelv 64–67. cikke értelmében alkalmaztak, ha az ilyen információ hatással van vagy lehet a csoport vagy valamely szervezete kockázati profiljára. A kollégium tagjai megtárgyalják az összevont felügyeletet ellátó hatósággal, hogy ezek a meg nem feleléssel kapcsolatos problémák és a kiszabott szankciók milyen hatással lehetnek a csoporthoz tartozó szervezetekre, illetve a csoport egészére nézve.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönt arról, hogy közli-e az (1) bekezdésben említett információt a kollégium azon tagjaival, akik számára az ilyen információkat relevánsnak ítéli meg az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 7. cikke értelmében.

14. cikk

A csoport helyreállítási tervének értékelésével kapcsolatos információcsere

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai minden olyan információt megosztanak egymással, amelyek azok számára szükségesek, akik részt vesznek a 2014/59/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett elemekre vonatkozó együttes határozat meghozatalában.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 7. cikkében rögzített eljárást követve átadja a csoport helyreállítási tervét a kollégium tagjainak.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság biztosítja, hogy a kollégium valamennyi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett eljárás eredményéről.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a csoportszintű szanálási hatóságot a csoport helyreállítási tervének felülvizsgálatára és értékelésére vonatkozó ütemtervről, és jelzi, hogy a csoportszintű szanálási hatóság milyen határidővel nyújthatja be ajánlásait, amennyiben vannak, a 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

15. cikk

A csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodásokkal kapcsolatos információcsere

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság biztosítja, hogy a kollégium valamennyi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon azon csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások engedélyezésének főbb feltételeiről, amelyeket a 2014/59/EU irányelv 20. cikkében említett együttes határozathozatali eljárás értelmében engedélyeztek.

16. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1) A 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program létrehozása céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai meghatározzák az elvégzendő felügyeleti tevékenységeket.

(2) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program legalább a következőket tartalmazza:

a közös munka olyan területeit, melyeket a csoport kockázatértékelése és likviditásikockázat-értékelése, valamint a 2013/36/EU irányelv 113. cikke értelmében az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan hozott együttes határozatok alapján állapítottak meg, valamint bármely más kollégiumi tevékenység alapján, beleértve a hatékony felügyeletet és a feladatok felesleges megkettőzésének kiküszöbölését célzó erőfeszítéseket az említett irányelv 116. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban;

b)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjainak az anyavállalatra, valamint a valamely tagállamban engedélyezett valamennyi intézményre és letelepedett fióktelepre vonatkozó egyes felügyeleti vizsgálati programjait;

c)	a kollégium munkájának és a tervezett felügyeleti tevékenységeknek a központi területeit, beleértve a 2013/36/EU irányelv 99. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti tervezett helyszíni ellenőrzéseket;

d)	a tervezett felügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős kollégiumi tagokat;

e)	az egyes tervezett felügyeleti tevékenységek várható ütemtervét mind időpont, mind időtartam szempontjából.

(3) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozását és aktualizálását az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 11. cikke szerint kell elvégezni.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során

17. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a lehetséges vészhelyzetekre való tekintettel kollégiumi keretrendszert hoznak létre (a továbbiakban: vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer), figyelembe véve az intézménycsoport sajátosságait és szerkezetét.

(2) A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	azokat a kollégiumspecifikus eljárásokat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet esetében kell alkalmazni;

b)	azokat a minimális információkat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet bekövetkeztekor meg kell osztani.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett minimális információk a következők:

a)	a bekövetkezett helyzet vázlatos összefoglalása, mely tartalmazza a vészhelyzet meghatározó okát, valamint várható hatását a csoporthoz tartozó szervezetekre és a csoport egészére, a piaci likviditásra és a pénzügyi rendszer stabilitására nézve;

b)	az intézkedések és lépések bemutatása, melyeket az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a kollégium valamely tagja, vagy maguk a csoporthoz tartozó szervezetek tettek vagy terveznek megtenni;

c)	a legutóbbi rendelkezésre álló mennyiségi információ a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek likviditására és tőkepozíciójára vonatkozóan egyéni és összevont alapon is.

18. cikk

Vészhelyzet során történő információcserére vonatkozó általános feltételek

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással, figyelembe véve az említett irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint adott esetben a 2004/39/EK irányelv 54. és 58. cikkét.

(2) Amint a kollégium valamely tagja vagy megfigyelője riasztja egy vészhelyzettel kapcsolatban, vagy ha vészhelyzetet állapít meg, az összevont felügyeletet ellátó hatóság a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett eljárást követve közli a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információkat azokkal a kollégiumi tagokkal, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, valamint az EBH-val.

(3) A vészhelyzet jellegétől, súlyosságától, potenciális rendszerszintű vagy egyéb hatásától, illetve továbbterjedésének valószínűségétől függően azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, valamint az összevont felügyeletet ellátó hatóság dönthet úgy, hogy egyéb információkat is kicserélnek.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megfontolja, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett információ releváns-e a szanálási kollégium feladatainak elvégzése szempontjából. Amennyiben igen, az összevont felügyeletet ellátó hatóság közli ezt az információt a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott csoportszintű szanálási hatósággal.

(5) A (2) és (3) bekezdésben említett információt adott esetben haladéktalanul aktualizálni kell, amint új adatok válnak elérhetővé.

(6) Amikor az ebben a cikkben említett információcserére vagy tájékoztatásra szóban kerül sor, az érintett illetékes hatóságok kellő időben írásban is rögzítik azokat.

19. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1) Amikor vészhelyzet következik be, az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a vészhelyzet értékelését (a továbbiakban: koordinált felügyeleti értékelés) azokkal a kollégiumi tagokkal együtt, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik.

(2) A vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelésének, melyet az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 14. cikkével összhangban kell elvégezni, legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a vészhelyzet jellege és súlyossága;

b)	a vészhelyzet hatása vagy potenciális hatása a csoportra és annak bármely érintett vagy várhatóan érintett szervezetére;

c)	a határokon átnyúló továbbterjedés kockázata.

(3) A (2) bekezdés c) pontjának értékelése során az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi az azokat a tagállamokat érintő potenciális rendszerszintű következményeket, amelyekben a csoporthoz tartozó szervezeteket engedélyeztek, vagy ahol jelentős fióktelepek telepedtek le.

20. cikk

A vészhelyzetre adott felügyeleti válaszlépések koordinálása

(1) Amikor vészhelyzet következik be, az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a vészhelyzetre adott válaszlépések kidolgozását (a továbbiakban: koordinált felügyeleti válaszlépés) azokkal a kollégiumi tagokkal együtt, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik.

(2) A 19. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelés szolgál alapul a koordinált felügyeleti válaszlépésekhez, melyek meghatározzák a szükséges felügyeleti intézkedéseket, valamint azok alkalmazási körét és megvalósításuk ütemtervét.

(3) A koordinált felügyeleti válaszlépéseket az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a kollégiumi tagok dolgozzák ki, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik.

21. cikk

A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósításának nyomon követése

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, nyomon követik a 20. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósítását és megosztják információikat azzal kapcsolatban.

(2) A megosztandó információknak legalább az elfogadott intézkedések határidőn belüli megvalósítására vonatkozó aktualizált adatokra ki kell terjedniük a 20. cikk (2) bekezdése szerint, valamint az intézkedések aktualizálásának vagy módosításának szükségességére.

22. cikk

A külső kommunikáció koordinálása vészhelyzet esetén

(1) Az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok keretében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, a lehetséges mértékig összehangolják külső kommunikációs tevékenységeiket.

(2) A külső kommunikáció koordinálása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a következő elemekről állapodnak meg:

a)	a külső kommunikáció koordinálására vonatkozó felelősségi körök kiosztása a vészhelyzet különböző szakaszait illetően;

a közzéteendő információ szintje, figyelembe véve a piaci bizalom megtartásának szükségességét és bármilyen további közzétételi kötelezettséget, amennyiben a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközökkel az Unió egy vagy több szabályozott piacán nyíltan kereskednek;

c)	a nyilvános nyilatkozatok koordinálása, beleértve azokat, amelyeket csak egy kollégiumi tag tesz, különösen amennyiben ezek a nyilatkozatok valószínűleg következményekkel járnak a kollégium más tagjai által felügyelt, csoporthoz tartozó szervezetekre nézve;

d)	a hatáskörök kiosztása és a csoporthoz tartozó szervezetek megkeresésének megfelelő időzítése;

e)	a vészhelyzet kezelését célzó összehangolt intézkedések külső kommunikációjára vonatkozó hatáskörök és feladatok kiosztása;

f)	egy olyan másik csoporttal vagy kollégiummal folytatott esetleges koordináció bemutatása, amely esetleg részt vesz a csoportot érintő vészhelyzet kezelésében, például a válságkezelő csoport vagy a szanálási kollégium.

3. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 51. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

23. cikk

A kollégium tagjainak és megfigyelőinek kijelölése

(1) Miután az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 2. cikkében rögzítettek szerint befejeződött a más tagállamokban fiókteleppel rendelkező intézmények áttekintő táblájának elkészítése, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a következő hatóságokat kérik fel arra, hogy tagként vegyenek részt a kollégium munkájában:

a)	azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, ahol jelentős fióktelepek telepedtek le;

b)	a tagállamok KBER központi bankjait, amelyek nemzeti jogszabályaik alapján részt vesznek az a) pontban említett jelentős fióktelepek prudenciális felügyeletében, de amelyek nem illetékes hatóságok;

az EBH-t.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárással összhangban felkérhetik azon fogadó tagállamok illetékes hatóságait, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, amelyekben nem jelentős fióktelepek telepedtek le.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott eljárással összhangban felkérhetik azon harmadik országok felügyeleti hatóságait, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, amelyekben az érintett intézmény fióktelepei letelepedtek.

(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárással összhangban a következő hatóságokat kérhetik fel, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában:

a)	olyan KBER központi bankokat, amelyek nemzeti jogszabályaik alapján nem rendelkeznek felhatalmazással az intézmény vagy annak egy valamely tagállamban letelepedett fióktelepének felügyeletére;

a tagállamok olyan állami hatóságait vagy szerveit, amelyek az intézmény vagy annak fióktelepeinek felügyeletéért felelősek vagy részt vesznek azok felügyeletében, beleértve azon illetékes hatóságokat, melyek a pénzügyi eszközök piacai felügyeletéért, a pénzügyi rendszerek pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelősek.

(5) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai határozzák meg a kollégium megfigyelőinek részvételére vonatkozó feltételeket a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdésében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a megfigyelőket ezekről a megállapodásokról.

24. cikk

A kollégiumok létrehozására és összetételére vonatkozó tájékoztatás

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják az intézményt a kollégium megalapításáról, valamint a tagok és a megfigyelők személyéről, illetve a kollégium összetételében bekövetkező esetleges változásokról.

25. cikk

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások elkészítése

A 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében a jelentős fióktelepekhez kapcsolódóan megalakított kollégiumok létrehozásának és működésének az e rendelet 5. cikke szerint meghatározandó írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokon kell alapulnia.

26. cikk

Részvétel a kollégium ülésein és tevékenységeiben

(1) Az arról való döntéshozatal során, hogy a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében melyik hatóságok vesznek részt a kollégium ülésein vagy tevékenységeiben, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a következőket veszik figyelembe:

a)	a megvitatandó témákat és az ülés vagy tevékenység célkitűzéseit, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben relevánsak az egyes fióktelepek szempontjából;

b)	a fióktelep jelentőségét annak a tagállamnak a szempontjából, amelyben letelepedett, és az intézmény szempontjából való jelentőségét.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai biztosítják, hogy a megvitatott témák és a kitűzött célok alapján a legalkalmasabb képviselők vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben. A képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy a hatóságaik képviseletében a lehetséges legnagyobb mértékig kötelezettséget vállaljanak az ülések és a tevékenységek során tervezett döntések tekintetében.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a kollégiumi üléseken és tevékenységek során megvitatott témák és a kitűzött célok alapján kérhetik fel az intézmény képviselőit, hogy vegyenek részt a kollégiumi üléseken és tevékenységekben.

27. cikk

A kommunikációra vonatkozó feltételek

(1) Az intézménnyel és fióktelepeivel folytatott kommunikációt a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a kollégium tagjainak a 2013/36/EU irányelv V. címének 4. fejezete és VII. címe szerint adott felügyeleti hatáskörök alapján kell megszervezni.

(2) A kollégiumi üléseket és tevékenységeket az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 18. cikkével összhangban kell megszervezni.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

28. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégiumi tagok közötti információcserére vonatkozó általános feltételek

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 50. cikkében és 51. cikkének (2) bekezdésében említett együttműködés megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2014/59/EU irányelv 6., 7. és 8. cikkében említett együttműködés megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt is megosztják egymással.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai az (1) és a (2) bekezdésben említett információkat attól függetlenül kötelesek megosztani egymással, hogy az információk az intézménytől, egy illetékes vagy felügyeleti hatóságtól vagy bármilyen más forrásból származnak. Az információknak a szükséges mértékben elegendőnek, pontosnak és időszerűnek kell lenniük.

29. cikk

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményére vonatkozó információcsere

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által a kollégium tagjaival közlendő információnak ki kell terjednie az 524/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (9) 4., 5., 7–13. és 17. cikkében említett információkra, amelyek a 2013/36/EU irányelv 97. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményein alapulnak.

30. cikk

A helyreállítási terv értékelésére vonatkozó információcsere

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai konzultálnak azon fogadó tagállamoknak az illetékes hatóságaival, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le, az adott fióktelep számára releváns helyreállítási tervről a 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai átadják az intézmény helyreállítási tervét azon fogadó tagállamok illetékes hatóságainak, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le, az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 19. cikkének megfelelően.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy a kollégium valamennyi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett eljárás eredményéről.

31. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1) A 2013/36/EU irányelv 99. cikkében említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati program létrehozása céljából a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai meghatározzák az elvégzendő felügyeleti tevékenységeket.

(2) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program legalább a következőket tartalmazza:

a)	a közös munka olyan területeit, melyeket a 2013/36/EU irányelv 97. cikke értelmében elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeképpen, vagy más kollégiumi tevékenységek végzéséből eredően azonosítanak;

b)	a kollégium munkájának és a tervezett felügyeleti tevékenységeknek a központi területeit, beleértve a jelentős fióktelepeknek a 2013/36/EU irányelv 52. cikk (3) bekezdése alapján tervezett helyszíni ellenőrzéseit és vizsgálatait;

c)	a tervezett felügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős kollégiumi tagokat;

d)	a tervezett egyes felügyeleti tevékenységek várható ütemtervét mind időpont, mind időtartam szempontjából.

(3) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása során a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai figyelembe veszik annak lehetőségét, hogy megállapodások készüljenek az önkéntes feladatátadásról és a hatáskörök átruházásáról, különösen ha a feladatok átadása és a hatáskörök átruházása várhatóan hatékonyabb és eredményesebb felügyeletet eredményez, különösen a felügyeleti követelmények szükségtelen megkettőzésének megszüntetésével, beleértve az információkérésekkel kapcsolatos követelményeket is.

(4) A feladatok átadásáról és a hatáskörök átruházásáról szóló megállapodás megkötéséről a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik az érintett intézményt, valamint a hatásköreit átruházó illetékes hatóság az érintett fióktelepnek.

(5) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozását és aktualizálását az (EU) 2016/99 végrehajtási rendelet 20. cikke szerint kell elvégezni.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során, valamint záró rendelkezések

32. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a lehetséges vészhelyzetekre való tekintettel kollégiumi keretrendszert hoznak létre (a továbbiakban: vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer).

(2) A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	azokat a kollégiumspecifikus eljárásokat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet esetében kell alkalmazni;

b)	azokat a minimális információkat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet bekövetkeztekor meg kell osztani.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett minimális információk a következők:

a)	a bekövetkezett helyzet vázlatos összefoglalása, mely tartalmazza a vészhelyzet meghatározó okát, valamint várható hatását az intézményre, a piaci likviditásra és a pénzügyi rendszer stabilitására nézve;

b)	azon intézkedések és lépések bemutatása, melyeket a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy a kollégium valamely tagja, vagy maga az intézmény tettek vagy terveznek megtenni;

c)	a legutóbbi rendelkezésre álló mennyiségi információ az intézmény likviditására és tőkepozíciójára vonatkozóan.

33. cikk

Vészhelyzet során történő információcserére vonatkozó általános feltételek

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges valamennyi információt megosztják egymással, figyelembe véve az irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint adott esetben a 2004/39/EK irányelv 54. és 58. cikkét.

(2) Amint a kollégium valamely tagja vagy megfigyelője riasztja egy vészhelyzettel kapcsolatban, vagy ha vészhelyzetet állapít meg, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a 32. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárást követve közli a 32. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információt azokkal a kollégiumi tagokkal, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, valamint az EBH-val.

(3) A vészhelyzet jellegétől, súlyosságától, potenciális rendszerszintű vagy egyéb hatásától, illetve továbbterjedésének valószínűségétől függően azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, valamint a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai dönthetnek úgy, hogy egyéb információkat is kicserélnek.

(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megfontolják, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett információ releváns-e a szanálási kollégium feladatainak elvégzése szempontjából. Amennyiben igen, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai közlik ezt az információt a 2014/59/EU irányelv 3. cikkében említett szanálási hatósággal.

(5) A (2) és (3) bekezdésben említett információt adott esetben haladéktalanul aktualizálni kell, amint új adatok válnak elérhetővé.

(6) Amikor az ebben a cikkben említett információcserére vagy tájékoztatásra szóban kerül sor, az érintett illetékes hatóságok kellő időben írásban is rögzítik azokat.

34. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1) Amikor vészhelyzet következik be, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a kollégiumi tagokkal együtt koordinálják a vészhelyzet értékelését (a továbbiakban: koordinált felügyeleti értékelés) a 2013/36/EU irányelv 112. cikkének (3) bekezdése szerint.

(2) A vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelésének, melyet a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai készítenek el, legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a vészhelyzet jellege és súlyossága;

b)	a vészhelyzet hatása vagy potenciális hatása az intézményre és annak bármely érintett vagy várhatóan érintett fióktelepére;

c)	a határokon átnyúló továbbterjedés kockázata.

(3) A (2) bekezdés c) pontjának értékelése során a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe veszik az azokat a tagállamokat érintő potenciális rendszerszintű következményeket, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le.

35. cikk

A vészhelyzetre adott felügyeleti válaszlépések koordinálása

(1) Amikor vészhelyzet következik be, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a kollégiumi tagokkal együtt koordinálják a vészhelyzetre adandó válaszlépések kidolgozását (a továbbiakban: koordinált felügyeleti válaszlépések) a 2013/36/EU irányelv 112. cikkének (3) bekezdése szerint.

(2) A 34. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelés szolgál alapul a koordinált felügyeleti válaszlépésekhez, melyek meghatározzák a szükséges felügyeleti intézkedéseket, valamint azok alkalmazási körét és megvalósításuk ütemtervét.

36. cikk

A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósításának nyomon követése

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és azok a kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, nyomon követik a 35. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósítását és megosztják információikat azzal kapcsolatban.

(2) A megosztandó információknak legalább az elfogadott intézkedések határidőn belüli megvalósítására vonatkozó aktualizált adatokra ki kell terjedniük a 35. cikk (2) bekezdése szerint, valamint az intézkedések aktualizálásának vagy módosításának szükségességére.

37. cikk

A külső kommunikáció koordinálása vészhelyzet esetén

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a kollégium azon tagjainak, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik, a lehetséges mértékben össze kell hangolniuk a külső kommunikációs tevékenységeiket, figyelembe véve a 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott elemeket, valamint a nemzeti törvények szerinti jogi kötelezettségeket és korlátokat.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.)

(4) A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2016/99 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 21. oldalát).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2016/100 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtástechnikai standardok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 45. oldalát).

(9) A Bizottság 2014. március 12-i 524/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai által egymás számára rendelkezésre bocsátott információkat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 148., 2014.5.20., 6. o.).

28.1.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/21

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/99 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. október 16.)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az Unióban és harmadik országokban működő csoporthoz tartozó szervezetek áttekintő táblájának elkészítését és aktualizálását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell irányítania, melynek biztosítania kell, hogy a potenciális kollégiumi tagoknak az eljárás során lehetőségük legyen észrevételeket tenni és véleményüket kifejteni, hogy minden csoporthoz tartozó szervezetet eredményesen azonosítsanak, és az áttekintő tábla pontos és naprakész információkat tartalmazzon a szervezetekről, beleértve a csoport fióktelepeit is. Az áttekintő tábla elkészítésének megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy valamennyi szükséges információ összegyűjtése biztosítva legyen és megjelenjen a intézménycsoportok áttekintő táblájában, valamint hogy csökkenjenek a jogszabályok betartásával kapcsolatos költségek mind az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai, mind pedig a kollégium többi tagja számára, az áttekintő tábla elkészítését egységes mintadokumentum használatával kell elvégezni.

(2)

Amikor az összevont felügyeletet ellátó hatóság olyan fogadó tagállam illetékes hatóságait, ahol nem jelentős fióktelepek működnek, harmadik országbeli felügyeleti hatóságokat és más releváns hatóságokat szándékozik felkérni arra, hogy megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában, biztosítania kell, hogy a kollégium tagjai előre tájékoztatást kapjanak erről a szándékról, és elég idejük legyen arra, hogy megfontolják, elfogadják vagy elutasítsák ezt a javaslatot. Annak érdekében, hogy az eljárás megfelelő módon menjen végbe, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak először a kollégiumi tagságra jogosult hatóságokat kell felkérnie, és ezután térhet rá a kollégium potenciális megfigyelőinek a felkérésére.

(3)

Mielőtt a potenciális megfigyelők elfogadják az összevont felügyeletet ellátó hatóság által küldött felkérést, a potenciális megfigyelőknek meg kell ismerniük a részvétel feltételeit, melyeket az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai fogadtak el. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kötelessége belefoglalnia a megfigyelői státusú részvétel feltételeit az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokba.

(4)

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötését és módosítását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell irányítania, és biztosítania kell, hogy a kollégiumi tagoknak lehetőségük legyen észrevételeket tenni és véleményt mondani a javasolt megállapodásokról, beleértve a megfigyelői státusú részvétel feltételeit is. Annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégiumok által megkötött megállapodások szerkezetükben és rendelkezéseik tekintetében következetesek legyenek, miközben kellően rugalmasak is a kollégiumspecifikus megállapodások és egyezségek beillesztéséhez, a megállapodásokat egységes mintadokumentum alapján kell kidolgozni.

(5)	A kollégium tagjaival a kollégiumi munka különböző operatív aspektusairól folytatandó konzultációk megszervezése során az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak egyértelműen közölnie kell egy megfelelő határidőt, ameddig a kollégium tagjainak el kell küldeniük az észrevételeiket és véleményüket.

(6)	Figyelembe véve a különböző felügyeleti feladatokat, amelyeket az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a kollégium többi tagjának el kell végeznie, valamint a feladatok összetettségét, a kollégiumi ülések minimálisan elvárt gyakoriságát évente egyszeri alkalomban kell meghatározni.

(7)	Mivel a felügyeleti kollégiumok különböző alcsoportokba szerveződhetnek, alapvető biztosítani azt, hogy a kollégium valamennyi tagja időben megfelelő tájékoztatást kapjon az egyes alcsoportokban folytatott megbeszélésekről és az ott meghozott döntésekről.

(8)	Az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai közötti információcsere bizalmas jellegének megőrzése érdekében a felügyeleti kollégiumokat biztonságos kommunikációs eszközök használatára kell ösztönözni.

(9)

A felügyeleti kollégiumok hatékony és eredményes működéséhez a kollégiumi tagoknak minden olyan szükséges információt meg kell osztaniuk egymással, melyek alapján tagállamuk betéteseinek és befektetőinek érdekeit értékelni tudják és meg tudják hozni a védelmükhöz, valamint az Unió pénzügyi stabilitásának védelméhez szükséges intézkedéseket. Ezért amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy véli, hogy egy adott információ nem releváns a kollégium valamely tagja számára, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak az adott taggal folytatott előzetes konzultáció alapján indokolnia kell a döntését, és az információ relevanciájának megítéléséhez minden szükséges adatot meg kell adnia a tagnak.

(10)

Amikor a belső modellek használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálata gyenge pontokat állapít meg a 2013/36/EU irányelv 101. cikke értelmében, alapvetően fontos, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai, amelyek az ezen gyenge pontok által érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket felügyelik, szorosan együttműködjenek a gyenge pontok jelentőségének megállapításában és a megfelelő intézkedésekről való döntéshozatalban. A többlettőke-követelmény előírására vagy a jóváhagyott modell visszavonására vonatkozó határozatot az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és az érintett kollégiumi tagoknak együttesen kell meghozniuk.

(11)

Azon korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhető pontok azonosításának megkönnyítése érdekében, amelyek a csoport kockázatértékelését és likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentésekhez adnak hasznos információkat, fontos, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium többi tagja előre megállapodjanak azokban a mutatókban, amelyeket legalább évente megosztanak egymással. A következetesség és összehasonlíthatóság biztosítása érdekében ezeket a mutatókat az illetékes hatóságok által a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint összegyűjtött felügyeleti adatok alapján kell kiszámítani (2).

(12)

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keret létrehozását és aktualizálását az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak kell irányítania, és biztosítania kell, hogy a kollégiumi tagoknak lehetőségük legyen észrevételeket fűzni és véleményt mondani a javasolt keretről.

(13)

Vészhelyzet esetén biztosítani kell, hogy hatékony és eredményes legyen az együttműködés az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős valamennyi kollégiumi tag között, és hogy a vészhelyzet értékelése, a vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépés, valamint ennek figyelemmel kísérése és aktualizálása összehangolt módon történjen, az összevont felügyeletet ellátó hatóság, illetve a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős valamennyi kollégiumi tag megfelelő bevonásával. Emellett az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak valamennyi kollégiumi tagot folyamatosan tájékoztatnia kell a vészhelyzet kezelése során meghozott döntések főbb pontjairól vagy a kicserélt információkról.

(14)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a felügyeleti kollégiumok operatív működésével foglalkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen ezen, egy időben hatályba léptetendő előírások koherenciáját, és annak elősegítése érdekében, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék és egyszerűen hozzáférhessenek az előírásokhoz, kívánatos a 2013/36/EU irányelv 51. cikke (5) bekezdése és 116. cikke (5) bekezdése által előírt végrehajtás-technikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(15)

Mivel a felügyeleti kollégiumok túlnyomó része EU-szerte a 2013/36/EU irányelv 116. cikke alapján jön létre, célszerűbbnek tűnik először a 2013/36/EU irányelv 116. cikke szerinti kollégiumok operatív működésének meghatározása, mielőtt sor kerülne a 2013/36/EU irányelv 51. cikke szerinti kollégiumok operatív működésének meghatározására, mivel az első általánosabb, míg a második speciálisabb esetnek tűnik.

(16)	Ez a rendelet az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(17)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének és 51. cikke (3) bekezdésének megfelelően megalakított felügyeleti kollégium (a továbbiakban: kollégium) operatív működését határozza meg.

2. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 116. CIKKÉNEK MEGFELELŐEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK OPERATÍV MŰKÖDÉSE

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

2. cikk

Intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítése és aktualizálása

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az áttekintő táblának a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/98 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (4) 2. cikkének megfelelően elkészített tervezetét elküldi azoknak a hatóságoknak, amelyek az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint jogosultak arra, hogy a kollégium tagjai legyenek (a továbbiakban: a kollégium potenciális tagjai), és felkéri őket véleményük megosztására, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az áttekintő tábla véglegesítése során, és a 2013/36/EU irányelv 51. cikke alkalmazásának sérelme nélkül a kollégium potenciális tagjai által megfogalmazott valamennyi véleményt és fenntartást figyelembe vesz.

(3) A véglegesítést követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság a kollégium valamennyi potenciális tagjának elküldi a csoport áttekintő tábláját.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1)–(3) bekezdésben meghatározott eljárást alkalmazva legalább évente, vagy amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében, ennél gyakrabban frissíti az áttekintő táblát.

(5) Az intézménycsoportok áttekintő táblájának elkészítéséhez és aktualizálásához az összevont felügyeletet ellátó hatóság az I. mellékletben szereplő táblát használja.

3. cikk

Kollégium létrehozása

(1) Egy kollégium létrehozása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak a következő lépéseket kell végrehajtania:

a)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a felkérést az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett hatóságoknak;

az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a kollégium azon tagjait, akik elfogadták az e cikk (3) bekezdésében említett felkérést, arról, hogy felkérést szándékozik küldeni egy nem jelentős fióktelep illetékes hatóságainak, hogy az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint megfigyelőként vegyenek részt a kollégium munkájában;

az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a kollégium azon tagjait, akik elfogadták az e cikk (3) bekezdésében említett felkérést, arról, hogy felkérést szándékozik küldeni egy harmadik országbeli felügyeleti hatóságnak, hogy az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint megfigyelőként vegyen részt a kollégium munkájában;

az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti a kollégium azon tagjait, akik elfogadták az e cikk (3) bekezdésében említett felkérést, arról, hogy felkérést szándékozik küldeni az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében említett valamely hatóságnak, hogy megfigyelőként vegyen részt a kollégium munkájában.

Az első albekezdés b), c) és d) pontja alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság az értesítéssel együtt elküldi a kollégiumban megfigyelőként való részvétel feltételeire vonatkozó javaslatát, amely feltételeket az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke c) pontjának megfelelően bele kell foglalni az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokba.

Emellett, az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság az értesítéssel együtt elküldi a véleményét a harmadik országbeli felügyeleti hatóságra alkalmazandó titoktartási és szakmai titoktartási követelmények egyenértékűségére vonatkozó értékelésről.

A második albekezdésben említett értesítés megfelelő határidőt tűz ki, amelyen belül bármely, más véleményen lévő kollégiumi tag írásban benyújthatja részletesen indokolt kifogását az összevont felügyeletet ellátó hatóság javaslatával vagy véleményével kapcsolatban.

(2) Miután valamennyi kollégiumi tag egyetért a javaslattal, amire az összevont felügyeletet ellátó hatóság abból következtet, hogy a határidőn belül nem nyújtottak be kifogást, az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a felkérést az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjában említett hatóságnak, hogy megfigyelőként vegyen részt a kollégium munkájában. A felkéréssel együtt az adott hatóság megkapja a megfigyelői részvételre vonatkozó feltételeket, melyeket a kollégium tagjai elfogadtak és belefoglaltak az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokba.

(3) A tagként vagy megfigyelőként felkért hatóságok a felkérés elfogadásával szerzik meg ezt a státust. A megfigyelőként felkért hatóságoknak a megfigyelői részvételre vonatkozó feltételeket is el kell fogadniuk, melyről az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti őket.

(4) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett hatóságok kérhetik, hogy megfigyelői státust kapjanak a kollégiumban. Az erre vonatkozó kérelmeket a összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kell címezni. Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy dönt, hogy felkéri ezeket a hatóságokat a kollégium munkájában megfigyelőként való részvételre, ehhez értelemszerűen az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett eljárást alkalmazza.

4. cikk

A kapcsolattartók listájának létrehozása és frissítése

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a II. mellékletbe foglalt mintadokumentum használatával teljes körű jegyzéket vezet és tesz közzé a kapcsolattartók elérhetőségeiről, beleértve a munkaidőn kívüli elérhetőségeket is, melyeket vészhelyzet esetén használ a kollégium tagjaival és megfigyelőivel folytatott kommunikációban. A kapcsolattartók listáját és a vészhelyzeti elérhetőségeket az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokhoz kell mellékletként csatolni.

(2) A kollégium tagjai kötelesek megadni elérhetőségeiket az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak, és kötelesek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni az összevont felügyeletet ellátó hatóságot, ha bármilyen változás következik be ezekben az adatokban.

(3) A kapcsolattartók listájának és a vészhelyzeti elérhetőségeknek a frissített változatait az összevont felügyeletet ellátó hatóság küldi meg a kollégium tagjainak.

5. cikk

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötése és módosítása

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének megfelelően készíti el az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötésére vonatkozó javaslatát.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi javaslatát a kollégium tagjainak, és felkéri őket véleményük megosztására, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(3) Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások véglegesítése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe vesz a kollégium tagjai által megfogalmazott valamennyi nézetet és fenntartást, és indokolja, amennyiben szükséges, hogy miért nem foglalja bele azokat a megállapodásokba.

(4) A véglegesítést követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat a kollégium tagjainak.

(5) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai szükségesnek ítélik, az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások végrehajtását szimulációs gyakorlatok révén vagy szükség szerint bármilyen más módon tesztelik.

(6) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai megvizsgálják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások módosításának szükségességét, amennyiben a megállapodásoknak az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke szerinti bármely elemében változás következik be.

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat a kollégium tagságában bekövetkező változások esetében módosítani kell.

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a megállapodásokban meghatározandó rendszeres időközönként felülvizsgálják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások azon elemeit, amelyek a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során alkalmazott kollégiumi keretrendszerre vonatkoznak.

(7) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben bemutatott eljárás szerint módosítják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

(8) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a II. mellékletben szereplő mintadokumentum használatával köti meg és módosítja az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

6. cikk

A kollégium üléseinek és tevékenységeinek operatív szempontjai

(1) A kollégiumok évente legalább egy alkalommal személyes részvétellel tartott ülést hívnak össze. Mindazonáltal valamennyi kollégiumi tag egyetértésével és figyelembe véve a csoport sajátosságait, az összevont felügyeletet ellátó hatóság ettől eltérő gyakoriságot is megállapíthat a személyes részvétellel tartott ülésekre vonatkozóan.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság egyértelműen meghatározza a kollégium üléseinek célkitűzéseit. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság gondosodik róla, hogy ezek a célkitűzések szerepeljenek az ülések napirendjén, és felkéri a kollégiumi tagokat, hogy javasoljanak további napirendi pontokat. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a kollégium tagjai által javasolt napirendi pontokat, és kérésre megindokolja, hogy miért nem veszi fel azokat a napirendre.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai, akik a kollégium egy adott tevékenységben vagy ülésén vesznek részt, jóval előre megosztják egymással a dokumentumokat és a munkaanyagokhoz fűzött véleményeket, hogy a kollégiumi ülés valamennyi résztvevője aktívan hozzájárulhasson a vitához.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

7. cikk

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a kollégiumi tagok és a megfigyelők közötti információcserére vonatkozó általános keretrendszer

(1) A kollégium tagjaitól kapott, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett információt az összevont felügyeletet ellátó hatóság továbbítja:

a)	a kollégium többi tagjának;

b)	a megfigyelőknek, amennyiben azt az összevont felügyeletet ellátó hatóság indokoltnak és a kollégium munkájában történő részvételükre vonatkozó feltételeknek megfelelőnek tartja.

(2) Ha az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett valamely információ nem releváns a kollégium egy adott tagja számára, előzetesen konzultál ezzel a taggal, és tájékoztatja őt az információval kapcsolatos legfontosabb pontokról, hogy a tag saját maga tudja megítélni az információ relevanciáját.

(3) Amikor egy kollégium különböző alcsoportokba szerveződik, az összevont felügyeletet ellátó hatóság kellő időben és teljes körűen tájékoztatja a kollégium valamennyi tagját a különböző kollégiumi alcsoportokon belül megtett lépésekről vagy végrehajtott intézkedésekről.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai megállapodnak az információcsere eszközéről, és ezt a megállapodást rögzítik az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban.

8. cikk

A belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálata

(1) Amennyiben egy valamely tagállamban engedélyezett intézmény, beleértve az EU-szintű anyavállalatot is, az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében, 151. cikkének (4) vagy (9) bekezdésében, 283. cikkében, 312. cikkének (2) bekezdésében vagy 363. cikkében foglaltak értelmében többé már nem felel meg a belső módszer használatára vonatkozó követelményeknek, vagy amennyiben az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a kollégium valamely érintett tagja a 2013/36/EU irányelv 101. cikkével összhangban gyenge pontokat állapított meg, az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett kollégiumi tag szorosan együttműködve és teljes körűen konzultálva egymással közösen határoznak a belső módszer használatára vonatkozó engedély visszavonásáról, többlettőke-követelmény előírásáról vagy a belső modell használatának korlátozásáról, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában említetteknek megfelelően.

(2) Egy jóváhagyott modell visszavonására vonatkozó határozatot az összevont felügyeletet ellátó hatóság közösen hoz meg a kollégium azon érintett tagjaival, amelyek a jóváhagyott modellt alkalmazó és az (1) bekezdés alapján azonosított hiányosságok által érintett szervezetek felügyeletét végzik. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium ezen tagjai az (EU) 2016/100 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (5) rendelkezéseiben rögzített eljárásnak megfelelően működnek együtt egymással.

(3) A többlettőke-követelmény előírásával járó határozat meghozatalára a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tőkére vonatkozó együttes határozathozatali folyamat keretében kerül sor.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a kollégium összes többi tagját az (1) bekezdés szerint meghozott határozatokról, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az információ valószínűleg hatással van a kollégium egyéb tevékenységeire vagy alapvető a kollégium más tagjai feladatainak ellátása szempontjából.

9. cikk

Értesítés a belső modelleken végrehajtott nem lényeges kiterjesztésekről és módosításokról

(1) A valamely tagállamban engedélyezett intézményt, többek között az EU-szintű anyavállalatot érintő, nem lényeges modellkiterjesztések és módosítások esetében az összevont felügyeletet ellátó hatóság haladéktalanul tájékoztatja az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a kollégium valamennyi érintett tagját ezekről a kiterjesztésekről vagy módosításokról.

(2) Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a kollégium érintett tagja tájékoztatja az összevont felügyeletet ellátó hatóságot minden olyan nem lényeges kiterjesztésről vagy módosításról, amely az kollégium szóban forgó érintett tagjának felügyeleti hatáskörébe tartozó intézményeket érinti.

(3) Amennyiben az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett kollégiumi tagnak kétsége merül fel valamely kiterjesztés vagy módosítás nem lényegesként történő besorolásával kapcsolatban, tájékoztatja erről az összevont felügyeletet ellátó hatóságot, mely továbbítja ezt az információt a kollégium többi, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett tagjának.

Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak kétsége merül fel valamely kiterjesztés vagy módosítás nem lényegesként történő besorolásával kapcsolatban, tájékoztatja erről a kollégium összes, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett tagját.

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett kollégiumi tagok részletesen megtárgyalják a felvetett kétségeket, hogy közös álláspontot tudjanak kialakítani a kiterjesztés vagy módosítás lényegességét illetően.

(4) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében érintett kollégiumi tagok úgy találják, hogy a belső modellt érintő kiterjesztéseket vagy módosításokat az érintett intézmény helytelenül nem lényegesként sorolt be, haladéktalanul értesítik erről az érintett intézményt.

10. cikk

A korai figyelmeztető jelekkel, potenciális kockázatokkal és sebezhető pontokkal kapcsolatos információcsere

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium azon tagjai, amelyek részt vesznek a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentésnek, valamint a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a csoport likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentésének abból a célból történő elkészítésében, hogy az említett cikk értelmében együttes határozatot hozzanak az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan, mutatókat állapítanak meg az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkében említett korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhető pontok azonosításához.

A mutatókat az illetékes hatóságok által a felügyelt intézményektől a 680/2014/EU végrehajtási rendelet szerint összegyűjtött adatok alapján kell kiszámítani.

Az elfogadott mutatókat az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének l) pontja értelmében az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett kollégiumi tagok tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot az elfogadott mutatóknak a felügyeleti hatáskörükbe tartozó intézményekre vonatkozó, releváns értékeiről.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1) bekezdésben említett minden kollégiumi tagnak továbbítja a (2) bekezdésben említett értékeket, valamint a megállapított mutatóknak az EU-szintű anyavállalatra vonatkozó és a konszolidált szintű értékeit.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett kollégiumi tagok legalább évente, vagy a szóban forgó illetékes hatóságok egyetértésével ennél gyakrabban megosztják egymással az elfogadott mutatók értékeit.

11. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1) Amint sor került a 2013/36/EU irányelv 113. cikke szerinti az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok meghozatalára, a kollégium tagjai eljuttatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak a véleményüket abból a célból, hogy kidolgozzák a 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően.

(2) Miután megkapta kollégium tagjainak a véleményét, az összevont felügyeletet ellátó hatóság elkészíti a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság megküldi a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét a kollégium tagjainak, és felkéri őket, hogy osszák meg véleményüket a közös munka területeit illetően, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(4) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program véglegesítése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és szükség esetén megindokolja, hogy miért nem foglalja bele azokat a programba.

(5) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a véglegesítést követően elküldi a kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot a kollégium tagjainak.

(6) A kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot legalább évente, vagy ennél gyakrabban aktualizálni kell, ha az a 2013/36/EU irányelv 97. cikke szerint elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeként, vagy az említett irányelv 113. cikke szerinti, intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozat eredményeként szükségesnek tűnik.

(7) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint aktualizálja a kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során

12. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása és aktualizálása

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság javaslatot készít a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozására az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének megfelelően.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság figyelembe veszi a kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és szükség esetén megindokolja, hogy miért nem foglalja bele azokat a keretrendszerbe.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság elküldi a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer végleges változatát a kollégium tagjainak.

(5) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai legalább évente megvizsgálják, szükséges-e aktualizálni a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

(6) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben rögzített eljárás szerint aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

13. cikk

Információcsere vészhelyzet során

(1) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet egy valamely tagállamban engedélyezett vagy ott letelepedett intézményre vagy a csoport egy fióktelepére, az összevont felügyeletet ellátó hatóság indokolatlan késedelem nélkül riasztja az EBH-t és a kollégium azon tagját, amely felügyeli a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett intézményt vagy fióktelepet.

(2) Amennyiben a kollégium egyik tagja olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet egy valamely tagállamban engedélyezett vagy ott letelepedett intézményre vagy a csoport egy fióktelepére, a kollégium ezen tagja indokolatlan késedelem nélkül riasztja az összevont felügyeletet ellátó hatóságot.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság biztosítja, hogy a kollégium összes többi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon a következők főbb elemeiről:

a)	a vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelése a 14. cikkben említettek szerint;

b)	a koordinált felügyeleti válaszlépések a 15. cikkben említettek szerint, beleértve a már megtett és a tervezett intézkedéseket, valamint a 16. cikk szerinti nyomon követést;

helyzettől függően a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 27. cikke, 28. cikke és 29. cikke alapján elfogadott korai beavatkozási intézkedések, figyelembe véve az említett irányelv 30. cikke értelmében ezen intézkedések koordinálásának szükségességét, vagy az említett irányelv 32. cikke értelmében a szanálási feltételek megállapítását.

(4) Amennyiben a 15. cikkben említett, vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépés várhatóan hatékonyabb lenne a csoportszintű szanálási hatóság, a leányvállalatok szanálási hatóságai vagy az olyan joghatóságok szanálási hatóságainak bevonásával, amelyekben jelentős fióktelepek vannak, illetve a központi bankok, az illetékes minisztériumok és betétgarancia-rendszerek bevonásával, az összevont felügyeletet ellátó hatóság megfontolja ezen hatóságok bevonását.

(5) Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a helyzetet a kollégium azon tagjának kell kezelnie az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve, amely felelős a csoporthoz tartozó érintett szervezet felügyeletéért.

14. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

(1) Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelése tervezetének elkészítését saját, illetve azon kollégiumi tagok értékelése alapján, amelyek felügyelik a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyeket érint vagy várhatóan érinteni fog a vészhelyzet.

(2) A vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelésének tervezete kiterjed a csoporthoz tartozó érintett vagy várhatóan érintett szervezetekre. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie az említett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok véleményét és értékelését.

(3) Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a csoporthoz tartozó ezen szervezet felügyeletéért felelős kollégiumi tag végzi el a vészhelyzet felügyeleti értékelését, az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve.

15. cikk

A vészhelyzetre adott felügyeleti válaszlépések koordinálása

(1) Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság irányítja a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépések kidolgozását a csoport, és a csoporthoz tartozó érintett, vagy várhatóan érintett szervezetek tekintetében. Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie a csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok véleményét és értékelését.

(2) Amennyiben egy vészhelyzet a csoporthoz tartozó adott szervezetre korlátozódik, a csoporthoz tartozó ezen szervezet felügyeletéért felelős kollégiumi tag dolgozza ki a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépéseket, az összevont felügyeletet ellátó hatósággal együttműködve.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai indokolatlan késedelem nélkül kötelesek elvégezni az (1) és (2) bekezdésben említett feladatokat.

(4) A vészhelyzet 14. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelésének elkészítése és az erre a vészhelyzetre adandó koordinált válaszlépések kidolgozása párhuzamosan is végezhető.

16. cikk

A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követése és aktualizálása

(1) Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a 15. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépésekben rögzített, elfogadott intézkedések megvalósításának nyomon követését.

(2) A vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot a vészhelyzet alakulásáról és az általuk felügyelt, csoporthoz tartozó szervezetekre vonatkozóan elfogadott intézkedések megvalósulásáról, helyzettől függően.

(3) A koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követésére vonatkozó naprakész információkat az összevont felügyeletet ellátó hatóság küldi meg a kollégium tagjainak, beleértve az EBH-t, és ezek az információk a csoportra és a csoporthoz tartozó érintett vagy várhatóan érintett szervezetekre terjednek ki.

(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek felügyeletéért felelős kollégiumi tagok megfontolják a koordinált felügyeleti válaszlépések aktualizálásának szükségességét, figyelembe véve a megvalósításuk nyomon követése során egymásnak eljuttatott információkat.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben rögzített előírásokat indokolatlan késedelem nélkül alkalmazni kell.

3. FEJEZET

A 2013/36/EU IRÁNYELV 51. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN MEGALAKÍTOTT KOLLÉGIUMOK OPERATÍV MŰKÖDÉSE

1. SZAKASZ

A kollégiumok létrehozása és működése

17. cikk

Az intézmények áttekintő táblájának elkészítése és aktualizálása, a kollégiumok megalapítása, a kapcsolattartók listájának elkészítése és aktualizálása és az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások megkötése és módosítása

A 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében létrehozott kollégiumok esetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elkészítik és aktualizálják az intézmények áttekintő tábláját, létrehozzák a kollégiumokat, elkészítik és aktualizálják a kapcsolattartók listáját, és a (2)–(5) bekezdés szerint megkötik, illetve a szükséges mértékben módosítják az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokat.

18. cikk

A kollégium üléseinek és tevékenységeinek operatív szempontjai

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai rendszeres együttműködést alakítanak ki a kollégium tagjaival, ami ülések és más tevékenységek formájában valósulhat meg.

(2) A kollégiumi ülések és tevékenységek megszervezéséről, valamint azok céljairól a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a kollégium tagjait, beleértve az EBH-t.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai egyértelműen meghatározzák a kollégium üléseinek célkitűzéseit. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy ezek a célkitűzések szerepeljenek az ülések napirendjén, és felkérik a kollégiumi tagokat, hogy javasoljanak további napirendi pontokat. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe veszik a kollégium tagjai által javasolt napirendi pontokat, és kérésre indokolják, hogy miért nem veszik fel azokat a napirendre.

(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai, akik egy adott tevékenységben vagy a kollégium ülésén részt vesznek, jóval előre megosztják egymással a dokumentumokat és a munkaanyagokhoz fűzött véleményeket, hogy a kollégium valamennyi résztvevője aktívan hozzájárulhasson a vitához.

2. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása rendes körülmények között

19. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai, a kollégiumi tagok és a megfigyelők közötti információcserére vonatkozó általános keretrendszer

(1) Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a kollégium tagjai a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak továbbítják az információkat.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják:

a)	a kollégium tagjainak;

b)	a megfigyelőknek, amennyiben azt a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságok szükségesnek tartják, valamint a kollégium munkájában történő részvételükre vonatkozó feltételeknek megfelelően.

(3) Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai úgy ítélik meg, hogy az (1) bekezdésben említett valamely információ nem releváns a kollégium egy adott tagja számára, előzetesen konzultálnak ezzel a taggal, és tájékoztatják őt az információval kapcsolatos legfontosabb pontokról, hogy a tag saját maga tudja megítélni az információ relevanciáját.

(4) Amikor egy kollégium különböző alcsoportokba szerveződik, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai kellő időben és teljes körűen tájékoztatják a kollégium valamennyi tagját a különböző kollégiumi alcsoportokon belül megtett lépésekről vagy végrehajtott intézkedésekről.

(5) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai megállapodnak az információcsere eszközéről, és ezt a megállapodást rögzítik az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban.

20. cikk

A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kidolgozása és aktualizálása

(1) Annak érdekében, hogy kidolgozzák a 2013/36/EU irányelv 99. cikkében említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke értelmében, a kollégium tagjai eljuttatják véleményüket a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(2) Miután megkapták kollégium tagjainak véleményét, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elkészítik a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program tervezetét a kollégium tagjainak, és felkérik őket, hogy osszák meg véleményüket a közös munka területeit illetően, valamint megad egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(4) A kollégiumi felügyeleti vizsgálat program véglegesítése érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe veszik a kollégium tagjai által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat, és szükség esetén megindokolják, hogy miért nem foglalják bele azokat a programba.

(5) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a véglegesítést követően elküldik kollégiumi felügyeleti vizsgálat programot a kollégium tagjainak.

(6) A kollégiumi felügyeleti vizsgálat programot legalább évente, vagy ennél gyakrabban aktualizálni kell, ha a 2013/36/EU irányelv 97. cikke szerint elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeként szükségesnek tűnik.

(7) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint aktualizálják a kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot.

3. SZAKASZ

A felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során, valamint záró rendelkezések

21. cikk

A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása és aktualizálása

(1) A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer létrehozása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai javaslatot készítenek az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkének megfelelően.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik javaslatukat a kollégium tagjainak, és felkérik őket véleményük megosztására, valamint megadnak egy megfelelő határidőt véleményük benyújtására.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai figyelembe vesznek a kollégium tagjai által megfogalmazott valamennyi véleményt és fenntartást, és szükség esetén indokolják, hogy miért nem foglalják bele azokat a keretrendszerbe.

(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elküldik a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer végleges változatát a kollégium tagjainak.

(5) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai legalább évente megvizsgálják, hogy szükséges-e aktualizálni a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

(6) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a kollégium tagjai az (1)–(4) bekezdésben rögzített eljárás szerint aktualizálják a vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszert.

22. cikk

Információcsere vészhelyzet során

(1) Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai olyan vészhelyzetről értesülnek, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet az intézményre, indokolatlan késedelem nélkül riasztják az EBH-t és a kollégium tagjait.

(2) Amennyiben a kollégium egyik tagja olyan vészhelyzetről értesül, amely hatással van vagy várhatóan hatással lehet a joghatósága területén működő fióktelepre, indokolatlan késedelem nélkül riasztja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait.

23. cikk

Vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása

Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikke alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai elküldik a vészhelyzet felügyeleti értékelését azon kollégiumi tagoknak, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik.

24. cikk

A vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépések koordinálása és nyomon követése

(1) Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a vészhelyzetre adandó koordinált felügyeleti válaszlépéseket dolgoznak ki. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak megfelelően figyelembe kell venniük azon kollégiumi tagok véleményét, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett fióktelepeket felügyelik.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai, amennyiben szükséges, koordinálják a felügyeleti válaszlépésekben rögzített intézkedések megvalósításának nyomon követését.

(3) A kollégiumi tagok tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait a vészhelyzet alakulásáról és a joghatóságuk területén működő fióktelepekre vonatkozóan elfogadott lépések megvalósulásáról.

(4) A felügyeleti válaszlépések nyomon követésének aktualizálásáról a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a kollégium tagjait, beleértve az EBH-t.

(5) A vészhelyzet 23. cikkben említett felügyeleti értékelése és az erre a helyzetre adandó válaszlépések kidolgozása párhuzamosan is végezhető.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2) A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(4) A Bizottság 2015. október 16-i (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 2. oldalát).

(5) A Bizottság 2015. október 16-i (EU) 2016/100 végrehajtási rendelet az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtástechnikai standardok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 45. oldalát).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

I. MELLÉKLET

Áttekintő tábla

EU-szintű anyavállalat/EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat/EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat/intézmény
Eszközök és mérlegen kívüli tételek összesen (millió euróban)
Globálisan rendszerszinten jelentős (G-SII) vagy egyéb rendszerszinten jelentős (O-SII) intézménynek minősül?
Kapott mentességet az 575/2013/EU rendelet 7. vagy 10. cikke alapján (tőkekövetelmények alóli mentességek)? (I/N)
Kapott mentességet az 575/2013/EU rendelet 8. vagy 10. cikke alapján (likviditási követelmények alóli mentességek)? (I/N)

Valamely tagállamban engedélyezett intézmények/valamely tagállamban engedélyezett pénzügyi ágazatbeli szervezetek

Az intézmény/pénzügyi ágazatbeli szervezet jelentős a csoport szempontjából?

(I/N)

Az intézmény/pénzügyi ágazatbeli szervezet jelentős azon tagállam szempontjából, ahol engedélyezték?

(I/N)

Az intézmény/pénzügyi ágazatbeli szervezet eszközei és mérlegen kívüli tételei összesen (millió euróban)

A tagállam szempontjából való jelentőség megállapításához használt kritériumok, értelemszerűen

A csoport szempontjából való jelentőség megállapításához használt kritériumok, értelemszerűen

Kapott mentességet az 575/2013/EU rendelet 7. vagy 10. cikke alapján

(tőkekövetelmények alóli mentességek)?

(I/N)

Illetékes hatóság/Egyéb hatóság

Tagállam

Intézmény/Pénzügyi ágazatbeli szervezet

Jogalany-azonosító kód (LEI), amennyiben van ilyen (előzetes jogalany-azonosítók vagy globális jogalany-azonosító rendszer)

Az intézmény/pénzügyi ágazatbeli szervezet O-SII szervezetnek minősül?

Az intézmény/pénzügyi ágazatbeli szervezet közvetlen anyavállalata

Jogalany-azonosító kód (LEI), amennyiben van ilyen (előzetes jogalany-azonosítók vagy globális jogalany-azonosító rendszer)

A közvetlen anyavállalat O-SII szervezetnek minősül?

Szanálási kollégium:

Tagországok és megfigyelői státuszú országok:

Taghatóságok és megfigyelői státuszú hatóságok:

Válságkezelő csoport:

Tagországok:

Taghatóságok:

		Az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának megnevezése:
		Az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának címe:
		Az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának kapcsolattartója (név, email cím, telefonszám):

Kapott mentességet az 575/2013/EU rendelet 8. vagy 10. cikke alapján (likviditási követelmények alóli mentességek)? (I/N)	Az érintett hatóság a kollégium tagja vagy megfigyelője? Amennyiben igen és része egy adott kollégiumi alcsoportnak, nevezze meg azt!	Valamely tagállamban létesített fióktelepek						A fióktelep jelentős a csoport szempontjából? (I/N)	A jelentőség meghatározásához használt kritériumok, értelemszerűen	A fióktelep jelentős a tagállam szempontjából a 2013/36/EU irányelv 51. cikke értelmében? (I/N)	Az érintett hatóság a kollégium tagja vagy megfigyelője? Amennyiben igen és része egy adott kollégiumi alcsoportnak, nevezze meg azt!
		Illetékes hatóság/Egyéb hatóság	Tagállam	Fióktelep	Intézmény, mely alá a fióktelep tartozik	Azon intézmény jogalany-azonosító kódja, mely alá a fióktelep tartozik, amennyiben van ilyen kód (előzetes jogalany-azonosítók vagy globális jogalany-azonosító rendszer)	Az intézmény, mely alá a fióktelep tartozik O-SII szervezetnek minősül? (I/N)	A fióktelep jelentős a csoport szempontjából? (I/N)

Harmadik országban engedélyezett intézmények és létesített fióktelepek						Az intézmény/fióktelep jelentős a csoport szempontjából? (I/N)	A jelentőség meghatározásához használt kritériumok, értelemszerűen	A harmadik országbeli felügyeleti hatóságra vonatkozó titoktartási és szakmai titoktartási követelményeket valamennyi kollégiumi tag egyenértékűnek értékeli? (I/N)	A harmadik országbeli felügyeleti hatóság megfigyelő a kollégiumban? Amennyiben igen és része egy adott kollégiumi alcsoportnak, nevezze meg azt!
Harmadik országbeli felügyeleti hatóság	Harmadik ország	Intézmény/fióktelep	Az intézmény jogalany-azonosító kódja, amennyiben van ilyen kód (előzetes jogalany-azonosítók vagy globális jogalany-azonosító rendszer)	Az intézmény közvetlen anyavállalata	A közvetlen anyavállalat jogalany-azonosító kódja, amennyiben van ilyen kód (előzetes jogalany-azonosítók vagy globális jogalany-azonosító rendszer)












Létezik egyéb, nem európai kollégiumi struktúra? (I/N) (amennyiben igen, adja meg a kollégium és a fogadó felügyeleti hatóság nevét):	Tagországok:	Taghatóságok:
Kollégium megnevezése

II. MELLÉKLET

A következő szervezetek számára felállított felügyeleti kollégium írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásaira vonatkozó mintadokumentum:

<XY> Csoport/<A> Intézmény

28.1.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/45

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/100 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. október 16. )

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtástechnikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes prudenciális engedélyek iránti kérelem teljességének értékelése során, az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély megadásáról való határozathozatalt megelőzően az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok biztosítják a kellő időben történő és hatékony együttműködést, és egyetértésre jutnak a beérkezett kérelem teljességét, illetve azon aspektusokat illetően, amelyek tekintetében a kérelem nem minősül teljesnek.

(2)

Annak érdekében, hogy az együttes határozat meghozatalára rendelkezésre álló hat hónapos időszak pontos kezdő dátumát illetően biztosítsa az egyértelműséget és minimalizálja a kezdő időpontra vonatkozó esetleges viták kockázatát, az összevont felügyeletet ellátó hatóság visszaigazolja a kérelmező és az érintett illetékes hatóság felé a hiánytalan kérelem kézhezvételének dátumát.

(3)

A kérelem teljességének értékelését olyan szempontok alapján kell elvégezni, amelyeket az illetékes hatóságoknak a kérvényezett engedély megadásáról való döntés során értékelniük kell. Az illetékes hatóságok által elvégzendő értékelés és a benyújtott kérelmekbe foglalandóként elvárt információ közötti kapcsolat elengedhetetlen a kérelmek minőségének javításához és következetességet biztosít a felügyeleti kollégiumok között mind a kérelmek tartalma, mind teljességük értékelése tekintetében.

(4)

Az együttes határozathozatali folyamat következetes alkalmazása érdekében minden lépést pontosan meg kell határozni. A pontosan meghatározott eljárás megkönnyíti az időben történő információcserét, biztosítja a felügyeleti erőforrások arányos elosztását és hatékony kezelését, elősegíti a kölcsönös megértést, bizalmi kapcsolatot alakít ki a felügyeleti hatóságok között és ösztönzi a hatékony felügyeletet.

(5)

A kérelem teljességének értékelése nem foglalhatja magában a kérelem illetékes hatóságok általi, az engedély megadásáról való véleményalkotás érdekében végzett értékelésére. Az együttes határozathozatali eljárás egyes szakaszaihoz rendelt időnek ezért arányosnak kell lennie az adott szakasz összetettségével és hatályával, észben tartva egyúttal azt is, hogy az együttes határozathozatalra rendelkezésre álló időszak nem hosszabbítható meg és nem függeszthető fel.

(6)

Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak képesnek kell lennie annak értékelésére, hogy a modell, amelyre vonatkozóan engedélykérelmet nyújtottak be, leképezi-e és milyen módon az Unión kívüli joghatóságokban lévő szembeni kitettségeket. Ebben az összefüggésben ösztönözni kell az illetékes hatóságok és harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti kapcsolattartást, hogy az illetékes hatóságok számára lehetővé váljon a modell teljesítményének teljes körű értékelése.

(7)	Elengedhetetlen az együttes határozathozatali folyamat időben történő és realisztikus tervezése. Minden érintett illetékes hatóságnak időben és hatékony módon kell az összevont felügyeletet ellátó hatóság rendelkezésére bocsátania hozzájárulását az együttes határozathozatalhoz.

(8)	Az egységes alkalmazási feltételek biztosítása érdekében rögzíteni kell az értékelés végrehajtása és az együttes határozat meghozatala során követendő lépéseket, figyelembe véve, hogy az eljárás egyes feladatai párhuzamosan, míg mások egymást követően hajthatók végre.

(9)	Az együttes határozathozatal elősegítése érdekében fontos, hogy a határozathozatali folyamatban részt vevő illetékes hatóságok párbeszédet folytassanak egymással, különösen az együttes határozatok véglegesítése előtt.

(10)	Azt biztosítandó, hogy a kialakított eljárás hatékony legyen, a belső modellek engedélyezésére vonatkozó együttes határozat meghozatala érdekében követendő lépések meghatározása az összevont felügyeletet ellátó hatóság végső felelőssége.

(11)	Az együttes határozatok tartalmára vonatkozó egyértelmű rendelkezések megállapítása révén kell biztosítani, hogy az együttes határozatok teljes mértékben indokoltak és bármely feltétel hatékony felügyeletéhez hozzájárulnak.

(12)	Az együttes határozat meghozatalát követően követendő eljárás pontosítása, a határozat eredményének kezelése kapcsán átláthatóság biztosítása és szükség esetén a megfelelő nyomonkövetési intézkedések megkönnyítése érdekében standardokat kell meghatározni az együttes határozat közlését illetően.

(13)

A modell érdemi kiterjesztéséhez vagy módosításához kapcsolódó engedély iránti kérelmekre vonatkozó együttes határozat meghozatalára rendelkezésre álló időkeretnek és a munka érintett illetékes hatóságok és az összevont felügyeletet ellátó hatóság közötti elosztásának arányosnak kell lennie a modell érdemi kiterjesztésének vagy módosításának mértékével.

(14)

Az 575/2013/EU rendelet 20. cikkében rögzített együttes határozathozatali eljárás magában foglalja az együttes határozat hiányában követendő eljárást is. Az eljárás ezen aspektusára vonatkozó egységes alkalmazási feltételeknek, különösen pedig annak biztosítására, hogy teljes mértékben megindokolt határozatok kerüljenek megfogalmazásra, valamint az érintett illetékes hatóságok által megfogalmazott vélemények és fenntartások kezelésének pontosítására standardokat kell meghatározni az együttes határozat hiányában hozandó határozatok ütemterve és e határozatok közlése tekintetében.

(15)	Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH) által az Európai Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(16)

Az EBH nyilvános konzultációkat bonyolított le az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett együttes határozathozatali eljárást pontosítja az említett rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében, 151. cikkének (4) és (9) bekezdésében, 283. cikkében, 312. cikkének (2) bekezdésében és 363. cikkében említett engedélyek iránti kérelmek tekintetében, az együttes határozatok meghozatalának megkönnyítése céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „érintett illetékes hatóság”: az összevont felügyeletet ellátó hatóságtól különböző illetékes hatóság, amely egy EU-szintű anyaintézmény vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat közös kérelem benyújtásában részt vevő leányvállalatai feletti felügyeletért felelős valamely tagállamban, és amely illetékes hatóságnak az 575/2013/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban együttes határozatot kell hoznia az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kérelemről;

(2) „kérelmező”: egy EU-szintű anyaintézmény és annak leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat kérelmet benyújtó leányvállalatai;

(3) „értékelő jelentés”: valamely kérelemnek a 6. cikkel összhangban végrehajtott értékelését tartalmazó jelentés.

II. FEJEZET

EGYÜTTES HATÁROZATHOZATALI FOLYAMAT

3. cikk

Harmadik országbeli felügyeleti hatóságok részvétele az értékelési eljárásban

(1) Amennyiben a kérelmező harmadik országban működik és az ezen harmadik országbeli kitettségek tekintetében az érintett módszertant kívánja alkalmazni, az összevont felügyeletet ellátó hatóság határozhat úgy, hogy az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 3. cikkének (3) bekezdése értelmében a felügyeleti kollégiumban részt vevő e harmadik országbeli felügyeleti hatóságokat bevonja az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott kérelmek értékelésébe. Ebben az esetben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az említett hatóságok megállapodnak a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok részvételének mértékéről a következők céljából:

a)	hozzájárulások nyújtása az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak az általa összeállítandó értékelő jelentéshez;

b)	az a) pontban említett hozzájárulások csatolása az összevont felügyeletet ellátó hatóság által összeállított értékelő jelentéshez mellékletek formájában.

(2) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok bevonása mellett dönt, az összevont felügyeletet ellátó hatóság bármely érintett illetékes hatóság által készített értékelő jelentést csak az adott érintett illetékes hatóság kifejezett beleegyezésével bocsáthat a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok rendelkezésére.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság teljes körűen tájékoztatja az érintett illetékes hatóságokat a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok értékelési folyamatban való részvételének mértékéről, szintjéről és jellegéről, valamint arról, milyen mértékben járultak hozzá a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok az összevont felügyeletet ellátó hatóság által összeállított értékelő jelentéshez.

4. cikk

A kérelem teljességének értékelése

(1) A kérelmező által benyújtott, az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében, 151. cikkének (4) és (9) bekezdésében, 283. cikkében, 312. cikkének (2) bekezdésében, illetve 363. cikkében említett engedély iránti kérelem kézhezvételét követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben 10 napon belül továbbítja a kérelmet az érintett illetékes hatóságoknak.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok a kérelemnek az összevont felügyeletet ellátó hatóság általi kézhezvételétől számított hat héten belül értékelik a kérelem teljességét.

(3) A kérelem hiánytalannak minősül, ha tartalmaz minden olyan információt, amelyre az illetékes hatóságoknak szükségük van ahhoz, hogy az 575/2013/EU rendeletben, különösen pedig annak 143., 144., 151., 283., 312. és 363. cikkében rögzített követelményekkel összhangban értékelni tudják a kérelmet.

(4) Az érintett illetékes hatóságok az összevont felügyeletet ellátó hatóság rendelkezésére bocsátják a kérelem teljességére vonatkozó értékelésüket.

(5) A (4) bekezdésben említett értékelésben a kérelem minden hiányosnak minősülő, illetve hiányzó elemét fel kell tüntetni.

(6) Amennyiben valamely érintett illetékes hatóság a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem nyújtja be a kérelem teljességére vonatkozó értékelését az összevont felügyeletet ellátó hatósághoz, úgy tekintendő, hogy az érintett illetékes hatóság hiánytalannak tekinti a kérelmet.

(7) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy az érintett illetékes hatóságok valamelyike hiányosnak tekinti a kérelemben benyújtott információkat, az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem hiányzónak vagy hiányosnak minősülő aspektusairól, és lehetőséget biztosít számára a hiányzó információk benyújtására.

(8) Amennyiben a kérelmező benyújtja a (7) bekezdésben említett hiányzó információkat, az összevont felügyeletet ellátó hatóság indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben az információk kézhezvételétől számított 10 napon belül továbbítja azokat az érintett illetékes hatóságoknak.

(9) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok a kiegészítő információkat figyelembe véve, azok kézhezvételétől számított hat héten belül, a (3)–(6) bekezdésben rögzített eljárással összhangban értékelik a kérelem teljességét.

(10) Amennyiben egy hiánytalan kérelmet korábban hiányosnak minősítettek, az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett hat hónapos időszak kezdő dátuma a kérelmet hiánytalanná tevő információ összevont felügyeletet ellátó hatóság általi kézhezvételének napja.

(11) Miután valamely kérelem hiánytalannak minősült, az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja erről a kérelmezőt és az érintett illetékes hatóságokat; egyúttal közli velük a hiánytalan kérelem, illetve a kérelmet hiánytalanná tevő információ kézhezvételének dátumát.

(12) A kérelem értékelése és a kérelemről való együttes határozathozatal céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy bármely érintett illetékes hatóság minden esetben előírhatja a kérelmező számára további információk benyújtását.

5. cikk

Az együttes határozathozatali eljárás lépéseinek megtervezése

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok az együttes határozathozatali eljárás megkezdése előtt megállapodnak az együttes határozathozatali eljárás során követendő lépések ütemtervéről és a munka elosztásáról. Egyetértés hiányában – az érintett illetékes hatóságok által megfogalmazott véleményeket és fenntartásokat figyelembe véve – az összevont felügyeletet ellátó hatóság határozza meg az ütemtervet. Az ütemtervet a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított hat héten belül kell meghatározni. Véglegesítését követően az összevont felügyeletet ellátó hatóság továbbítja az ütemtervet az érintett illetékes hatóságoknak.

(2) Az ütemterv tartalmazza a 4. cikk (9) bekezdése értelmében hiánytalan kérelem kézhezvételének dátumát és legalább a következő lépéseket:

a)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok közötti megállapodás az ütemtervről és a munka elosztásáról;

b)	megállapodás a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok 3. cikk szerinti részvételének mértékéről;

c)	amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok azt szükségesnek tartják, az összevont felügyeletet ellátó hatóság, az érintett illetékes hatóságok és a kérelmező közötti, a kérelem részleteiről folytatott párbeszéd;

d)	az értékelő jelentés érintett illetékes hatóságok általi benyújtása az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak a 6. cikk (2) bekezdése szerint;

e)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok közötti párbeszéd az értékelő jelentésekről a 7. cikk (2) bekezdése szerint;

f)	az együttes határozat tervezetének az összevont felügyeletet ellátó hatóság általi összeállítása és benyújtása az érintett illetékes hatóságoknak, a 7. cikk (3) és (4) bekezdése szerint;

g)	amennyiben azt valamely tagállam joga előírja, konzultáció a kérelmezővel az együttes határozat tervezetéről;

h)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok közötti párbeszéd az együttes határozat tervezetéről a 7. cikk (4) bekezdése szerint;

i)	az együttes határozat tervezetének az összevont felügyeletet ellátó hatóság általi benyújtása az érintett illetékes hatóságoknak megállapodás céljából és együttes határozathozatal a 8. cikk szerint;

j)	az együttes határozat közlése a kérelmezővel a 9. cikk szerint.

(3) Az ütemterv az alábbi követelmények mindegyikét teljesíti:

a)	arányos a kérelem alkalmazási körével;

b)	tükrözi az érintett illetékes hatóságok és az összevont felügyeletet ellátó hatóság által elvégzett egyes feladatok alkalmazási körét és összetettségét, valamint azon csoport intézményeinek összetettségét, amely csoportra az együttes határozat alkalmazandó lesz;

c)	a lehetséges mértékig figyelembe veszi az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok által az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkében említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati program keretében ellátott egyéb tevékenységeket.

(4) A munka elosztása a következő aspektusokat tükrözi:

a)	a kérelem alkalmazási köre és összetettsége;

b)	a kérelem alkalmazási körének lényegessége az egyes intézmények számára;

c)	azon kitettségek és kockázatok típusa és helye, amelyekre a kérelem vonatkozik;

d)	annak mértéke, hogy konszolidált szinten értékelve az egy adott joghatóságban vállalt kockázatok vagy kitettségek mennyiben járulnak hozzá a modellek kiterjesztésének vagy módosításának lényegességéhez;

e)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az egyes érintett illetékes hatóságok képessége az értékelés végrehajtásához szükséges feladatok elvégzésére és teljes körűen megindokolt vélemény megfogalmazására.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában, amennyiben a kockázatok és kitettségek földrajzi helye eltér a kockázatok és kitettségek kezelési, könyvelési vagy kereskedési helyétől, a munka elosztása során külön felelősségi köröket kell meghatározni azon tagállam illetékes hatóságai számára, ahol a kockázatok, illetve kitettségek találhatók, és azon tagállam illetékes hatóságai számára, ahol a kockázatok, illetve kitettségek kezelése, könyvelése vagy kereskedése történik.

(5) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság közli a kérelmezővel a (2) bekezdés c) pontjában említett párbeszéd indikatív dátumát és a (2) bekezdés i) pontjában említett közlés becsült dátumát.

(6) Amennyiben szükségessé válik az ütemterv vagy a munka elosztásának aktualizálása, az összevont felügyeletet ellátó hatóság ezt az érintett illetékes hatóságokkal konzultálva teszi meg.

6. cikk

Az értékelő jelentés elkészítése

(1) Az érintett illetékes hatóságok és az összevont felügyeletet ellátó hatóság az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott munkaelosztás alapján értékelik a kérelmet. Az értékelést értékelő jelentés formájában készítik el.

(2) Az ütemtervben az 5. cikk (2) bekezdésének d) pontja értelmében meghatározott határidőig minden érintett illetékes hatóság benyújtja értékelő jelentését az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak.

(3) Minden egyes értékelő jelentés tartalmazza legalább az alábbiak mindegyikét:

az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében, 151. cikkének (4) és (9) bekezdésében, 283. cikkében, 312. cikkének (2) bekezdésében, illetve 363. cikkében rögzített követelmények alapján vélemény arra vonatkozóan, hogy meg kell-e adni a kért engedélyt, a véleményt alátámasztó indokolással együtt;

b)	adott esetben az engedélyhez kapcsolódó feltételek, a kapcsolódó indokolással és a feltételek teljesítésére vonatkozó ütemtervvel együtt;

c)	azon kérdésekre vonatkozó értékelések, amelyeket az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 143., 144., 151., 283., 312. vagy 363. cikkében említett engedélyekhez kapcsolódó, az említett rendeletben rögzített követelményekkel összhangban kötelesek értékelni;

d)	adott esetben ajánlások a kérelem értékelése és a kérelemről való együttes határozathozatal során feltárt hiányosságok orvoslására.

7. cikk

Az együttes határozat tervezetének összeállítása

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság minden, a 6. cikkben említett értékelő jelentést megküld az érintett illetékes hatóságnak, amennyiben ez a hozzájárulás releváns az adott érintett illetékes hatóság általi értékeléshez.

(2) Az együttes határozat tervezetének kidolgozása céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság az általa és az érintett illetékes hatóságok által készített értékelő jelentések alapján, az ütemtervben az 5. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően meghatározottak szerint párbeszédet folytat az érintett illetékes hatóságokkal.

(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság teljes körűen megindokolt tervezetet készít az együttes határozathoz. Az együttes határozat tervezete a következő elemek mindegyikét tartalmazza:

a)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az együttes határozat tervezetének kidolgozásában részt vevő érintett illetékes hatóságok neve;

b)	az intézmények csoportjának neve és mindazon intézmények jegyzéke, amelyekre az együttes határozat tervezete vonatkozik és alkalmazandó, az együttes határozat tervezete alkalmazási körének részleteivel együtt;

c)	az együttes határozat tervezetének kidolgozásához, véglegesítéséhez és alkalmazásához kapcsolódó alkalmazandó uniós és nemzeti jogra való hivatkozások;

d)	az együttes határozat tervezetének dátuma és a 13. cikkben említettek szerinti érdemi kiterjesztések, illetve módosítások esetében minden releváns aktualizálásának dátuma;

e)	a 6. cikkben említett értékelő jelentések alapján vélemény a kért engedély megadásáról;

f)	amennyiben az e) pontban említett vélemény értelmében meg kell adni az engedélyt, az engedély megadásának dátuma;

g)	a csoporton belüli minden intézmény esetében az értékelés eredményeinek rövid leírása;

h)	a kérelem értékelése és a kérelemről való együttes határozathozatal során feltárt hiányosságok orvoslását célzó ajánlások;

i)	adott esetben a kérelmező által az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében, 151. cikkének (4) és (9) bekezdésében, 283. cikkében, 312. cikkének (2) bekezdésében, illetve 363. cikkében említett engedély alkalmazása előtt teljesítendő feltételek, a megfelelő indokolással együtt;

j)	a referenciadátum, amelyre a g), h) és i) pont vonatkozik;

k)	adott esetben az i) pontban említett feltételek teljesítésének, illetve a h) pontban említett ajánlások kezelésének időkerete;

l)	adott esetben az együttes határozat tervezetének megfelelő nemzeti engedélyekre történő átültetéséhez rendelkezésre álló időkeret.

(4) Adott esetben az összevont felügyeletet ellátó hatóság az 5. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett párbeszéd céljából megküldi az együttes határozat tervezetét az érintett illetékes hatóságoknak.

8. cikk

Együttes határozathozatal

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság szükség esetén felülvizsgálja az együttes határozat tervezetét, hogy az tükrözze a 7. cikk (4) bekezdésében említett párbeszéd következtetéseit, és elkészíti az együttes határozat végső tervezetét.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság indokolatlan késedelem nélkül és az ütemtervben az 5. cikk (2) bekezdése i) pontjának megfelelően meghatározott határidőig megküldi az együttes határozat végső tervezetét az érintett illetékes hatóságoknak, határidőt szabva számukra írásos beleegyezésük megküldésére; az írásos beleegyezés küldhető elektronikus úton is.

(3) Az együttes határozat végső tervezetének kézhezvételét követően az azt nem kifogásoló érintett illetékes hatóságok az előírt határidőn belül az összevont felügyeletet ellátó hatóság rendelkezésére bocsátják írásos beleegyezésüket.

(4) Az együttes határozat akkor tekinthető meghozottnak, ha minden érintett illetékes hatóság megküldte írásos beleegyezését.

(5) Az együttes határozat az együttes határozatból és az ahhoz csatolt írásos beleegyezésekből áll. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság minden érintett illetékes hatóságnak megküldi az együttes határozatot.

9. cikk

Az együttes határozat közlése

(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az 575/2013/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban és az ütemtervben az 5. cikk (2) bekezdésének j) pontjának megfelelően meghatározott határidőig közli a kérelmezővel a 8. cikk (5) bekezdésében említett együttes határozatot, és adott esetben tájékoztatja az együttes határozatnak a megfelelő nemzeti engedélyekbe történő átültetéséről.

(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság igazolja az érintett illetékes hatóságok felé, hogy közölte a kérelmezővel az együttes határozatot.

(3) Az együttes határozat részleteinek és alkalmazásának tisztázása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok adott esetben megvitatják az együttes határozatot a joghatóságukban bejegyzett, az együttes határozat hatálya alá tartozó intézményekkel.

III. FEJEZET

AZ EGYETÉRTÉS HIÁNYA ÉS AZ EGYÜTTES HATÁROZAT HIÁNYÁBAN MEGHOZOTT HATÁROZATOK

10. cikk

Határozathozatali folyamat együttes határozat hiányában

(1) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett időszakon belül nem születik megállapodás, az összevont felügyeletet ellátó hatóság az érintett illetékes hatóságok bármelyikének kérésére konzultál az Európai Bankhatósággal (EBH). Az összevont felügyeletet ellátó hatóság saját kezdeményezésére is konzultálhat az EBH-val.

(2) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett időszakon belül nem születik együttes határozat, az összevont felügyeletet ellátó hatóság általi, az említett rendelet 20. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett határozatot írásban meg kell erősíteni, és azt a következő dátumok közül a legkésőbbi időpontban kell meghozni:

a)	amennyiben egyik érintett illetékes hatóság sem utalta az ügyet az EBH elé az említett rendelet 20. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése szerint, az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett időszak lejárta után egy hónappal;

b)	amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett időszakon belül konzultált az EBH-val, az EBH által adott, e cikk (1) bekezdése szerinti tanács után egy hónappal;

c)	az EBH által az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban hozott határozat után egy hónappal.

(3) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (1) bekezdés szerint konzultált az EBH-val, a (2) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell az EBH tanácsától való minden eltérés magyarázatát.

11. cikk

Az együttes határozat hiányában meghozott határozatok szövegezése

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság által együttes határozat hiányában hozott határozat megfelelő módon tartalmazza a 7. cikk (3) bekezdésében felsorolt tételek mindegyikét.

12. cikk

Az együttes határozat hiányában meghozott határozatok közlése

Az összevont felügyeletet ellátó hatóság haladéktalanul, az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban közli határozatát a kérelmezővel és az érintett illetékes hatóságokkal.

IV. FEJEZET

A HATÁROZATOK AKTUALIZÁLÁSA A MODELLEK ÉRDEMI KITERJESZTÉSE VAGY MÓDOSÍTÁSA ESETÉN ÉS HATÁLYBALÉPÉS

13. cikk

A modellek érdemi kiterjesztése vagy módosítása

(1) Amennyiben valamely engedély iránti kérelem az 575/2013/EU rendelet 143. cikke (3) bekezdésével, 151. cikke (4) vagy (9) bekezdésével, 283. cikkével, 312. cikke (2) bekezdésével vagy 363. cikkével összhangban modellek érdemi kiterjesztéséhez vagy módosításához kapcsolódik, az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érdemi kiterjesztés vagy módosítás által érintett intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságok teljes körű konzultációt folytatva együttműködnek és követik az e rendelet 3–9. cikkében rögzített eljárást az 575/2013/EU rendelet 20. cikkével összhangban kérelmezett engedély megadásáról való határozathozatal során.

(2) Az érdemi kiterjesztésekre és módosításokra irányuló engedély megadására vonatkozó együttes határozathozatali eljárás ütemtervének az alábbi követelmények mindegyikét teljesítenie kell:

a)	arányos a modell érdemi kiterjesztésének, illetve módosításának mértékével;

b)	arányos az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érdemi kiterjesztéssel, illetve módosítással érintett intézmények felügyeletéért felelős, érintett illetékes hatóságok feladataival és a köztük lévő munkamegosztással.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában, amennyiben a kérelem tárgyát képező érdemi kiterjesztés vagy módosítás csak egy tagállamban letelepedett intézményeket érint, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak a 3–9. cikk szerinti eljárás valamennyi aspektusához biztosított időt a minimumra kell szorítani.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(3) A Bizottság 2015. október 16-i (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 2. oldalát).

28.1.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/54

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. október 26.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke minden kereskedési könyvi pozícióra alkalmazandó prudens értékelési előírásokra hivatkozik, azonban az említett rendelet 34. cikke előírja, hogy az intézmények minden valós értéken értékelt eszközükre alkalmazzák a 105. cikk előírásait. A fenti cikkek együttesen arra utalnak, hogy a prudens értékelés követelményei minden valós értéken értékelt pozícióra alkalmazandók, függetlenül attól, hogy azok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók-e vagy sem, amely esetben a „pozíció” szó kizárólag pénzügyi instrumentumokra és árukra utal.

(2)

Amennyiben a prudens értékelés az eszközökre nézve a számviteli nyilvántartásban megjelenítettnél alacsonyabb abszolút könyv szerinti értéket vagy a forrásokra nézve magasabb abszolút könyv szerinti értéket eredményezne, a két érték közötti különbség abszolút értékeként kifejezett kiegészítő értékelési korrekciót kell számítani, mivel a prudens értéknek mindig egyenlőnek kell lennie az eszközök valós értékével vagy annál alacsonyabbnak kell lennie, illetve egyenlőnek kell lennie a források valós értékével vagy annál magasabbnak kell lennie.

(3)

Az olyan értékelési pozíciók esetében, amelyek tekintetében a számviteli értékelés változásai csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét, a kiegészítő értékelési korrekciók kizárólag az elsődleges alapvető tőkére hatással lévő számviteli értékelési változások arányában alkalmazhatóak. Ide tartoznak a fedezeti elszámolás hatálya alá eső pozíciók, az értékesíthető pozíciók, amennyiben értékelési változásaikra valamilyen prudenciális szűrőt alkalmaznak, valamint a pontosan megegyező, kiegyenlítő pozíciók.

(4)

A kiegészítő értékelési korrekciókat kizárólag az elsődleges alapvető tőke korrekcióinak kiszámítása céljából határozzák meg, amennyiben szükséges. A kiegészítő értékelési korrekciók nem befolyásolják a szavatolótőke-követelménynek az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti meghatározását (kivéve, ha az említett rendelet 94. cikke szerinti kisméretű kereskedési könyv szerinti tevékenységre vonatkozó kivételt alkalmazzák).

(5)

A kiegészítő értékelési korrekciók intézmények általi kiszámításához használt egységes keret biztosítása érdekében a bizonyossági célszint, illetve az értékelési bizonytalanság prudens érték meghatározásakor figyelembe veendő elemeinek egyértelmű meghatározására, továbbá a jelenlegi piaci feltételek alapján a megfelelő bizonyossági szint eléréséhez nélkülözhetetlen, jól meghatározott módszerekre van szükség.

(6)

A piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat az értékelési kitettségek alapján kell kiszámítani, amelyek pénzügyi instrumentumokon vagy pénzügyi instrumentumok portfólióin alapulnak. A fentiek alkalmazásában a pénzügyi instrumentumokat portfóliókban lehet egyesíteni, amennyiben a piaci ár bizonytalanságával és a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók esetében az instrumentumokat ugyanazon kockázati tényező alapján, vagy –a modellkockázati kiegészítő értékelési korrekció esetében – ugyanazon árazási modell alapján értékelik.

(7)

Mivel az értékelési bizonytalansággal kapcsolatos bizonyos kiegészítő értékelési korrekciók nem összeadhatók, egyes kiegészítő értékelési korrekciós kategóriákon belül a kiegészítő értékelési korrekció azon elemei tekintetében, amelyek nem kapcsolódnak a várható kilépési költség valós értékbe bele nem tartozó elemeihez, megengedhető olyan összesítő módszer alkalmazása, amely figyelembe veszi a diverzifikációs előnyöket. A kiegészítő értékelési korrekciók összesítése tekintetében lehetővé kell tenni a várható érték és a prudens érték különbségén alapuló diverzifikációs előnyhöz jutást is, hogy azok a bankok, amelyek a várható értéknél prudensebbnek tekinthető valós értékkel rendelkeznek, ne jussanak kevesebb diverzifikációs előnyhöz, mint azok a bankok, amelyek a várható értéket használják valós értékként.

(8)

Mivel a kis valósérték-portfólióval rendelkező intézmények jellemzően korlátozott értékelési bizonytalanságtól függnek, lehetőséget kell kapniuk egy egyszerűbb módszer alkalmazására a kiegészítő értékelési korrekciók becsléséhez, mint amilyen módszereket a nagyobb valósérték-portfólióval rendelkező intézmények alkalmaznak. Annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazható-e az egyszerűsített módszer, a valósérték-portfólió méretét a tőkekövetelmény-számítás minden szintjén meg kell állapítani.

(9)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok értékelhessék, hogy az említett intézmények helyesen alkalmazták-e a szükséges kiegészítő értékelési korrekciók összesített szintjének megállapítására vonatkozó követelményeket, az intézményeknek megfelelő dokumentációt, rendszereket és kontrollokat kell fenntartaniuk.

(10)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(11)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét (2),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámításának módszere

Az intézmények a 3. fejezetben meghatározott módszer alapján negyedévente kiszámítják a valós értékeknek a prudens értékhez igazításához szükséges kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét, kivéve, ha teljesítik a 2. fejezetben meghatározott módszer alkalmazására vonatkozó feltételeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „értékelési pozíció”: olyan pénzügyi instrumentum, illetve áru vagy pénzügyi instrumentumok, illetve áruk portfóliója, amelyet a kereskedési és a nem kereskedési könyvben is nyilvántartanak, és amelyet valós értéken értékelnek;

b) „értékelési input”: a piacon megfigyelhető, illetve nem megfigyelhető olyan paraméter vagy paraméterek mátrixa, amely befolyásolja az értékelési pozíciók valós értékét;

c) „értékelési kitettség”: az értékelési pozíció azon összege, amelyre az értékelési inputok mozgásai hatással vannak.

3. cikk

Piaci adatok forrásai

(1) Az intézmények által a kiegészítő értékelési korrekciók piaci adatok alapján történő kiszámításához figyelembe veendő adatok köre megegyezik az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott független árfelülvizsgálat során használt, megfelelő piaci adatokkal, az e cikkben meghatározott korrekciók elvégzése mellett.

(2) A prudens érték meghatározásához az intézményeknek minden rendelkezésre álló és megbízható piaciadat-forrást figyelembe kell venniük, beleértve adott esetben az alábbiak mindegyikét:

a)	likvid piaci tőzsdei árfolyamok;

b)	az intézmény saját nyilvántartásában szereplő vagy adott esetben a piac egészén folytatott kereskedés során ugyanerre vagy egy nagymértékben hasonló instrumentumra kötött ügyletek;

c)	kereskedők és más piaci szereplők forgalomképes árjegyzései;

d)	a piaci konszenzus adatai;

e)	kereskedők indikatív árjegyzései;

f)	partnerbiztosítékok értékelése.

(3) Azokban az esetekben, amikor a 9–11. cikk alkalmazásában szakértői alapú megközelítést alkalmaznak, alternatív módszereket és információforrásokat kell figyelembe venni, ideértve adott esetben az alábbiak mindegyikét:

a)	közvetett adatok használata olyan hasonló instrumentumok alapján, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre;

b)	prudens változtatások alkalmazása az értékelési inputokban;

c)	az adott instrumentum természetes értékhatárainak meghatározása.

II. FEJEZET

A KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSÁNAK EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERE

4. cikk

Az egyszerűsített módszer alkalmazásának feltételei

(1) Az intézmények kizárólag abban az esetben alkalmazhatják az ebben a fejezetben ismertetett egyszerűsített módszert, ha a valós értéken értékelt eszközeik és forrásaik abszolút értékének összege – ahogy az az intézmény alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásában szerepel – kevesebb, mint 15 milliárd EUR.

(2) A pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközöket és forrásokat az (1) bekezdés szerinti számításból ki kell hagyni. Az olyan valós értéken értékelt eszközök és források értékét, amelyek esetében a számviteli értékelési változások csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét, kizárólag az elsődleges alapvető tőkét befolyásoló értékváltozás hatásának mértékéig kell beszámítani.

(3) Az (1) bekezdésben említett értékhatár egyedi és konszolidált alapon alkalmazandó. Ha a konszolidált alapon számított érték meghaladja az értékhatárt, a konszolidációban részt vevő minden intézményre vonatkozóan az alapvető módszert kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények két egymást követő negyedévre vonatkozóan nem teljesítik az (1) bekezdés feltételeit, erről haladéktalanul értesítik az adott illetékes hatóságot, és megegyeznek a 3. fejezetben említett módszer alkalmazását a következő két negyedéven belül biztosító tervről.

5. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók meghatározása az egyszerűsített módszerrel

Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciókat az egyszerűsített módszer szerint a 4. cikkben meghatározott értékhatár-számításba bevont, valós értéken értékelt eszközök és források összesített abszolút értékének 0,1 %-ában határozzák meg.

6. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének meghatározása az egyszerűsített módszerrel

Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények esetében a kiegészítő értékelési korrekciók 1. cikk szerinti teljes összege megfelel az 5. cikk szerint kiszámított kiegészítő értékelési korrekcióknak.

III. FEJEZET

A KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPVETŐ MÓDSZERE

7. cikk

Az alapvető módszer áttekintése

(1) Az intézmények az alapvető módszer szerint az alábbi két lépés alkalmazásával számítják ki a kiegészítő értékelési korrekciókat:

a)	kiszámítják a kiegészítő értékelési korrekciókat az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) és (11) bekezdésében meghatározott valamennyi kategóriára vonatkozóan („kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók”) e cikk (2) bekezdése szerint;

b)	összesítik az a) pontból származó, egyes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókra vonatkozó összegeket a kiegészítő értékelési korrekciók 1. cikk szerinti teljes összegének meghatározása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában, az intézmények az alábbi módok valamelyikével számítják ki a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat:

a)	a 9–17. cikk szerint;

a helyettesítő eljárás szerint, amennyiben a 9–17. cikk alkalmazása bizonyos pozíciók esetében nem lehetséges, mely eljárás során meghatározzák a kapcsolódó pénzügyi instrumentumokat és a kiegészítő értékelési korrekciót az alábbiak összegeként számítják ki:

i.	a kapcsolódó pénzügyi instrumentumok nem realizált nettó nyereségének 100 %-a;

ii.	a kapcsolódó pénzügyi instrumentumok névleges értékének 10 %-a;

iii.	nem származtatott termékek esetén a kapcsolódó pénzügyi instrumentumok valós értéke és az i. alpont szerinti nem realizált nyeresége közötti értékkülönbség abszolút értékének 25 %-a.

Az első albekezdés b) pontjának i. alpontja alkalmazásában a „nem realizált nyereség” a kereskedés megkezdése óta a valós értékben bekövetkezett, a FIFO-elv alapján meghatározott változást jelenti, amennyiben a változás pozitív.

8. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók alapvető módszer szerinti kiszámítására vonatkozó általános rendelkezések

(1) Az olyan valós értéken értékelt eszközök és források esetében, amelyek tekintetében a számviteli értékelés változásai csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét, a kiegészítő értékelési korrekciókat kizárólag az elsődleges alapvető tőkét befolyásoló számviteli értékelési változás mértéke alapján kell kiszámítani.

(2) A 14–17. cikkben meghatározott kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók kapcsán az intézményeknek a prudens értékre vonatkozóan, a 9–13. cikkben előírt konfidenciaszintnek megfelelő konfidenciaszint elérésére kell törekedniük.

(3) Kiegészítő értékelési korrekciónak kell tekinteni a meghatározott prudens érték eléréséhez szükséges értékelési korrekciókon felüli értékelési korrekciókat, amelyeket az intézmény valós értékére alkalmazott olyan korrekciókon túl hajtanak végre, amelyekről megállapítható, hogy az értékelési bizonytalanság ugyanazon forrására vonatkoznak, mint a kiegészítő értékelési korrekció. Amennyiben az intézmény valós értékére alkalmazott korrekcióról nem állapítható meg, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók egy konkrét kategóriáját célozza meg azon a szinten, amelyen a vonatkozó kiegészítő értékelési korrekciót kiszámítják, az adott korrekciót ki kell hagyni a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámításából.

(4) A kiegészítő értékelési korrekciók mindig pozitívak, így az értékelési kitettség szintjén, kategóriaszinten, illetve az összevonás előtt és azt követően is azok.

9. cikk

A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat az értékelési kitettség szintjén kell kiszámítani („a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók”).

(2) A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értékét csak akkor lehet nullának értékelni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az intézménynek szilárd bizonyítéka van az értékelési kitettség forgalomképes árára, vagy az ár az 575/2013/EU rendelet 338. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott likvid kétirányú piacon alapuló, megbízható adatokból megállapítható;

b)	a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott piaciadat-források nem jeleznek jelentős értékelési bizonytalanságot.

(3) Amennyiben nem állapítható meg, hogy egy értékelési kitettség kiegészítő értékelési korrekciója nulla, a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció megállapításakor az intézmények a 3. cikkben meghatározott adatforrásokat használják. Ebben az esetben a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítását a 4. és 5. bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni.

(4) Az intézmények kiegészítő értékelési korrekciókat számítanak az értékelési modellben használt egyes értékelési inputokhoz kapcsolódó értékelési kitettségekre vonatkozóan.

E kiegészítő értékelési korrekciók megállapítása az alábbi részletességi szintek egyike alapján történik:

i.	amennyiben van ilyen lebontás, az értékelési pozíció kilépési árának kiszámításához szükséges minden értékelési input;

ii.	az instrumentum ára;

Az a) pont i. alpontjában hivatkozott minden értékelési inputot külön kell kezelni. Amennyiben az értékelési input egy paramétermátrixból áll, a kiegészítő értékelési korrekciókat a mátrixban található egyes paraméterekhez tartozó értékelési kitettség alapján kell kiszámítani. Amennyiben az értékelési input nem forgalomképes instrumentumokra vonatkozik, az intézményeknek az értékelési inputot és a vonatkozó értékelési kitettséget egy, a piacon forgalomképes instrumentumkészletre kell leképezniük. Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása céljából bármely megfelelő módszer segítségével csökkenthetik az értékelési inputok paramétereinek számát, azzal a feltétellel, hogy a csökkentett számú paraméterek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.	a csökkentett értékelési kitettség teljes értéke egyenlő az eredeti értékelési kitettség teljes értékével;

ii.	a csökkentett paraméterkészlet egy, a piacon forgalomképes instrumentumkészlethez kapcsolható;

iii.	az alábbiakban meghatározott 2. varianciamérték 1. varianciamértékhez viszonyított aránya az előző 100 kereskedési nap múltbeli adatai alapján kevesebb, mint 0,1.

E bekezdés alkalmazásában az „1. varianciamérték” az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének eltérését jelenti, a „2. varianciamérték” pedig az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének eltérését jelenti, csökkentve a csökkentett értékelési input alapján megállapított értékelési kitettséggel. Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása csökkentett számú paraméterrel történik, a b) pontban előírt feltételeknek való megfelelést a nettósító módszer és a belső értékelés független ellenőrzési funkció általi felülvizsgálata alapján kell megállapítani, amit legalább éves rendszerességgel kell elvégezni.

(5) A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az alábbiak szerint kell kiszámítani:

amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre az értékelési input valószerű értéktartományának kijelölésére:

i.	olyan értékelési input esetében, amelynek valószerű értéktartománya a kilépési árakon alapul, az intézmények megbecsülnek egy olyan pontot az adott értéktartományban, ahol 90 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az értékelési kitettségből azonos vagy kedvezőbb áron tudnak kilépni;

ii.

olyan értékelési input esetében, amelynek valószerű értéktartománya középárakból jön létre, az intézmények megbecsülnek egy olyan pontot az adott értéktartományban, ahol 90 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az értékelési kitettségből való kilépéskor az általuk elérhető középár ezzel az árral azonos vagy kedvezőbb lesz;

amennyiben nincs elegendő adat az értékelési input valószerű értékekből álló tartományának kijelöléséhez, az intézmények a rendelkezésre álló minőségi és mennyiségi információ igénybevételével szakértői alapú megközelítést alkalmaznak annak céljából, hogy az a) pontban meghatározott konfidenciaszint mértékével megegyező konfidenciaszintet érjenek el az értékelési input prudens értékére vonatkozóan. Az intézmények értesítik az illetékes hatóságokat azokról az értékelési kitettségekről, amelyekre ezt a módszert alkalmazzák, valamint a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához használt módszerről;

az intézmények a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az alábbi módszerek egyikével számítják ki:

i.	az a) vagy b) pont szerint becsült értékelésiinput-értékek és a valós érték kiszámításához használt értékelésiinput-értékek különbségét alkalmazzák az egyes értékelési pozíciók értékelési kitettségére;

ii.	egyesítik az a) vagy b) pont szerint becsült értékelésiinput-értékeket, és ezen értékek alapján újraértékelik az értékelési pozíciókat. Az intézmények ezután az újraértékelt pozíciók és a valós értéken értékelt pozíciók közötti különbséget veszik figyelembe.

(6) Az intézmények kiszámítják a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon, hogy a mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszer képleteit alkalmazzák a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciókra.

10. cikk

A pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) A pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat az értékelési kitettség szintjén kell kiszámítani („pozíciózárási költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók”).

(2) Amennyiben egy intézmény kilépési ár alapján számolta ki egy adott értékelési kitettségre vonatkozóan a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értéke nullának tekinthető.

(3) Amennyiben az intézmény az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eltérést alkalmazza, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értéke nullának tekinthető, feltéve, hogy az intézmény bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy 90 %-os a konfidenciaszintje annak, hogy megfelelő likviditás áll rendelkezésre a vonatkozó értékelési kitettségből középáron való kilépés támogatásához.

(4) Amennyiben nem állapítható meg, hogy egy értékelési kitettség pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciója nulla, az intézmények a 3. cikkben meghatározott adatforrásokat használják. Ebben az esetben a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítását az e cikk 5. és 6. bekezdésében leírtak szerint kell elvégezni.

(5) Az intézmények pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót számítanak a vonatkozó értékelési modellben használt egyes értékelési inputokhoz kapcsolódó értékelési kitettségekre vonatkozóan.

E pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók megállapítása az alábbi részletességi szintek egyike alapján történik:

i.	amennyiben van ilyen lebontás, az értékelési pozíció kilépési árának kiszámításához szükséges minden értékelési input;

ii.	az instrumentum ára.

Az a) pont i. alpontjában hivatkozott minden értékelési inputot külön kell kezelni. Amennyiben az értékelési input egy paramétermátrixból áll, az intézmények a mátrixban található egyes paraméterekhez tartozó értékelési kitettség alapján számítják ki a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót. Amennyiben az értékelési input nem forgalomképes instrumentumokra vonatkozik, az intézményeknek az értékelési inputot és a kapcsolódó értékelési kitettséget egy piacon forgalomképes instrumentumkészletre kell explicit módon leképezniük. Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása céljából bármely megfelelő módszer segítségével csökkenthetik az értékelési inputok paramétereinek számát, azzal a feltétellel, hogy a csökkentett számú paraméterek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.	a csökkentett értékelési kitettség teljes értéke egyenlő az eredeti értékelési kitettség teljes értékével;

ii.	a csökkentett paraméterkészlet leképezhető egy piacon forgalomképes instrumentumkészletre;

iii.	a 2. varianciamérték 1. varianciamértékhez viszonyított aránya az előző 100 kereskedési nap múltbeli adatai alapján kevesebb, mint 0,1.

E bekezdés alkalmazásában az „1. varianciamérték” az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének eltérését, a „2. varianciamérték” pedig az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének a csökkentett értékelési input alapján megállapított értékelési kitettséggel csökkentett eltérését jelenti.

Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása csökkentett számú paraméterrel történik, a b) pontban előírt feltételeknek való megfelelést a nettósító módszer független ellenőrzési funkció általi felülvizsgálata és belső értékelés alapján kell megállapítani, amit legalább éves rendszerességgel kell elvégezni.

(6) A pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az alábbiak szerint kell meghatározni:

amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre az értékelési input valószerű eladási-vételi árkülönbségekből álló tartományának kijelölésére, az intézmények megbecsülnek egy olyan pontot az adott tartományban, ahol 90 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az értékelési kitettségből azonos vagy kedvezőbb áron tudnak kilépni;

amennyiben nincs elegendő adat az értékelési input valószerű eladási-vételi árkülönbségekből álló tartományának kijelölésére, az intézmények szakértői alapú megközelítést alkalmaznak a rendelkezésre álló minőségi és mennyiségi információ igénybevételével annak céljából, hogy a valószerű értékekből álló tartomány rendelkezésre állása esetén megcélzott mértékű konfidenciaszinttel megegyező konfidenciaszintet érjenek el a prudens értékre vonatkozóan. Az intézmények értesítik az illetékes hatóságokat azokról az értékelési kitettségekről, amelyekre ezt a módszert alkalmazzák, valamint a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához használt módszerről;

c)	az intézmények a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióikat úgy számítják ki, hogy az a) vagy a b) pont alapján kiszámított becsült eladási-vételi árak 50 %-át alkalmazzák az (5) bekezdésben meghatározott értékelési inputokhoz kapcsolódó értékelési kitettségekre.

(7) Az intézmények kiszámítják a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon, hogy a mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszer képleteit alkalmazzák a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciókra.

11. cikk

A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) Az intézmények az egyes értékelési modellekre vonatkozóan megbecsülik a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót („modellkockázattal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekció”) úgy, hogy a piaci szereplők által használt különböző modellek és modellkalibrációk esetleges meglétéből, illetve az adott értékelt termékre vonatkozó konkrét kilépési ár hiányából származó értékelési modellkockázatot veszik figyelembe. Az intézmények figyelmen kívül hagyják azt a piacról származó paraméterek kalibrációjából adódó értékelési modellkockázatot, amelyet a 9. cikk szerint kell meghatározni.

(2) A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott módszerek egyikének alkalmazásával kell kiszámítani.

(3) Lehetőség szerint az intézmények a modellkockázati kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon számítsák ki, hogy a valószerű értékelések megfelelő alternatív modellező és kalibráló módszerekkel kialakított tartományát hozzák létre. Ebben az esetben az intézmények meghatároznak egy pontot az értékelések így kapott tartományában, ahol 90 %-os konfidenciaszinttel rendelkeznek azt illetően, hogy az értékelési kitettségből azonos vagy kedvezőbb áron tudnak kilépni.

(4) Amennyiben az intézményeknek nem áll módjukban a (3) bekezdésben meghatározott módszert alkalmazni, szakértői alapú módszerrel becslik meg a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót.

(5) A szakértői alapú módszernek az összes alábbi elemet figyelembe kell vennie:

a)	a modell szempontjából releváns termékek összetettsége;

b)	a lehetséges matematikai megközelítések és modellparaméterek sokfélesége, amennyiben ezek a modellparaméterek nem kapcsolódnak piaci változókhoz;

c)	az adott termékek piaca „egyirányúságának” mértéke;

d)	az adott termékekben rejlő nem fedezhető kockázatok;

e)	a modell megfelelősége a portfólióban szereplő termékek megtérülése alakulásának mérése szempontjából.

Az intézmények értesítik az illetékes hatóságokat azokról a modellekről, amelyekre ezt a módszert alkalmazzák, valamint a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához használt módszerről.

(6) Amennyiben az intézmények a (4) bekezdésben leírt módszert alkalmazzák, a módszer prudens voltát évente meg kell erősíteni az alábbiak összehasonlításával:

a)	a (4) bekezdésben leírt módszer alkalmazásával számított kiegészítő értékelési korrekciók, amennyiben azt az értékelési modellek olyan jelentős mintájára alkalmazták, amelyre az intézmény a (3) bekezdésben leírt módszert alkalmazza; és

b)	az értékelési modellek ugyanazon mintájára a (3) bekezdésben leírt módszerrel kapott kiegészítő értékelési korrekciók.

(7) Az intézmények kiszámítják a modellkockázattal kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon, hogy a mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszer képleteit alkalmazzák a modellkockázattal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciókra.

12. cikk

A nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) Az intézmények kiszámítják a nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót, amelynek tükröznie kell a szükséges korrekció alkalmazandó számviteli keretrendszer szerinti értékelési bizonytalanságát, a derivatív pozíciók partner általi nemteljesítéséből fakadó várható veszteségek aktuális értékének beszámítása érdekében.

(2) Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekció piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos elemét a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategóriában veszik figyelembe. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos bizonytalansághoz kapcsolódik, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a modellkockázathoz kapcsolódik, a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza.

13. cikk

A befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) Az intézmények kiszámítják a befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót, amelynek tükröznie kell a kilépési ár alkalmazandó számviteli keretrendszer szerinti megállapításakor használt finanszírozási költségek értékelési bizonytalanságát.

(2) Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciónak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos elemét a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategóriában veszik figyelembe. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos bizonytalansághoz kapcsolódik, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a modellkockázathoz kapcsolódik, a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza.

14. cikk

A koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) Az intézmények a koncentrált értékelési pozíciók vonatkozásában megbecsülik a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót („koncentrált pozíciókkal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekció”) az alábbi, három lépésből álló módszerrel:

a)	meghatározzák a koncentrált értékelési pozíciókat;

b)	amennyiben az értékelési pozíció értékére vonatkozóan nem áll rendelkezésre piaci ár, minden egyes meghatározott koncentrált értékelési pozícióra vonatkozóan megállapítanak egy prudens kilépési időszakot;

c)	amennyiben a prudens kilépési időszak meghaladja a 10 napot, a kiegészítő értékelési korrekciót úgy állapítják meg, hogy figyelembe veszik az értékelési input és az eladási-vételi árkülönbségek volatilitását, valamint a feltételezett kilépési stratégia hatását a piaci árakra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a koncentrált értékelési pozíciók meghatározásakor az alábbiak mindegyikét figyelembe kell venni:

a)	minden értékelési pozíció mérete, a vonatkozó piac likviditásától függően;

b)	az intézmény képessége az adott piacon való kereskedésre;

az intézmény napi átlagos piaci volumene és jellemző napi kereskedési volumene.

Az intézmények kidolgozzák és dokumentálják azt a módszert, amelyet azoknak a koncentrált értékelési pozícióknak a meghatározásához használnak, amelyekre vonatkozóan koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót számítanak.

(3) Az intézmények a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összegeként számítják ki a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót.

15. cikk

A jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) Amennyiben egy intézmény egy értékelési kitettségre vonatkozóan a kitettségből való teljes körű kilépést feltételezve számítja ki a piaci ár bizonytalanságával és a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat, az adott intézmény a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értékét nullában állapíthatja meg.

(2) Amennyiben az értékelési kitettség kiegészítő értékelési korrekciója nem állapítható meg nulla értéken az (1) bekezdés szerint, az intézmények a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót („jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekció”) olyan módon számítják ki, hogy figyelembe veszik az adminisztrációs és a jövőbeli fedezeti költségeket azon értékelési kitettség várható élettartamára vonatkozóan, amely tekintetében a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióra nem alkalmaznak közvetlen kilépési árat, olyan értékkel csökkentve, amely megközelíti a kockázatmentes értéket.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a jövőbeli adminisztrációs költségeknek tartalmazniuk kell minden olyan járulékos munkaerő- és fix költséget, amely a portfólió kezelése kapcsán valószínűsíthetően felmerül, de a portfólió méretének csökkenésével feltételezhető e költségek csökkenése.

(4) Az intézmények a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összegeként számítják ki a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót.

16. cikk

A lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

Az intézmények a lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az ügyfelekkel kötött ügyletek lejárat előtti, nem szerződés szerinti megszüntetéséből származó esetleges veszteségek figyelembevételével határozzák meg. A lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az ügyfelekkel kötött, lejárat előtt megszüntetett múltbeli ügyletek százalékának, illetve az ezekből származó veszteségeknek a figyelembevételével kell kiszámítani.

17. cikk

A működési kockázatokkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1) Az intézmények a működési kockázatokkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az értékelési folyamatokkal kapcsolatos működési kockázatból eredő esetleges veszteségek megállapításával becslik meg. Ennek a becslésnek ki kell terjednie a mérleg alátámasztása során kockázatosnak ítélt értékelési pozíciók meghatározására, ideértve a jogviták miatt kockázatosnak ítélt pozíciókat is.

(2) Amennyiben az intézmény a működési kockázat tekintetében az 575/2013/EU rendelet 3. része III. címe 4. fejezetében meghatározott fejlett mérési módszert alkalmazza, a működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót nulla értéken állapíthatja meg azzal a feltétellel, hogy bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a fejlett mérési módszerrel végzett számítás teljes körűen figyelembe veszi az értékelési folyamathoz kapcsolódó, az (1) bekezdésben meghatározott működési kockázatot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben az intézmények a piaci ár bizonytalanságával és a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók összege 10 %-ának megfelelő működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót számítanak.

IV. FEJEZET

DOKUMENTÁCIÓ, RENDSZEREK ÉS KONTROLLOK

18. cikk

Dokumentálási követelmények

(1) Az intézmények a prudens értékelési módszert megfelelő módon dokumentálják. E dokumentációnak belső szabályzatot kell tartalmaznia, amely iránymutatást ad az alábbi pontokra vonatkozóan:

a)	az egyes értékelési pozíciókra vonatkozó kiegészítő értékelési korrekciók számszerű meghatározását szolgáló módszerek;

b)	az egyes eszközosztályok, termékek vagy értékelési pozíciók meghatározását szolgáló módszerek hierarchiája;

c)	a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásának módszeréhez használt piaciadat-források hierarchiája;

d)	az egyes eszközosztályok, termékek vagy értékelési pozíciók kiegészítő értékelési korrekcióinak nulla értéken való megállapításához szükséges piaciadat-jellemzők;

e)	a kiegészítő értékelési korrekciók megállapításához alkalmazott szakértői alapú módszer;

f)	az annak megállapításához használt módszer, hogy egy adott értékelési pozícióra vonatkozóan szükséges-e koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót meghatározni;

g)	adott esetben a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók kiszámításához meghatározott feltételezett kilépési idősáv;

h)	az olyan valós értéken értékelt eszközök és források, amelyekre nézve a számviteli értékelés változásai a 4. cikk (2) bekezdésével és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét.

(2) Az intézmények olyan nyilvántartást is vezetnek, amely alapján elemezhető az értékelési kitettségi szinten meghatározott kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása, valamint információt szolgáltatnak a felső vezetők részére a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási folyamatáról annak érdekében, hogy azok megismerhessék az intézmény valós értéken értékelt pozícióinak portfóliójára vonatkozó értékelési bizonytalanság mértékét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentációt legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, és egy felső vezetőnek jóvá kell hagynia.

19. cikk

A rendszerekre és kontrollokra vonatkozó követelmények

(1) Egy független ellenőrző egység engedélyezi, majd a későbbiekben nyomon követi a kiegészítő értékelési korrekciókat.

(2) Az intézményeknek hatékony kontrollokkal kell rendelkezniük valamennyi valós értéken értékelt pozíció irányításával kapcsolatosan, és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük e kontrollok megvalósításához, valamint stresszidőszakokban is megbízható értékelési folyamatokat kell biztosítaniuk. Ezeknek az összes alábbi elemre ki kell terjedniük:

a)	az értékelési modell teljesítményének legalább éves áttekintése;

b)	az értékelési politikák minden lényeges módosításának vezetőségi jóváhagyása;

c)	egyértelmű nyilatkozat az intézmény kockázatvállalási hajlandóságáról az értékelési bizonytalansággal érintett pozícióknak való kitettség vonatkozásában, mely értékelési bizonytalanságot a teljes intézményre kiterjedően nyomon követik;

d)	a kockázatot vállaló és az ellenőrzést végző egységek közötti függetlenség az értékelési folyamat során;

e)	az értékelési folyamatokhoz és kontrollokhoz kapcsolódó átfogó belső ellenőrzési folyamat.

(3) Az intézmények biztosítják, hogy a valós értéken értékelt pozíciók értékelési folyamatához kapcsolódó kontrollok hatékonyak legyenek, és azokat következetesen alkalmazzák. E kontrollokat rendszeres belső ellenőrzésnek vetik alá. A kontrolloknak az összes alábbi elemre ki kell terjedniük:

a)	pontosan meghatározott, az egész intézményre kiterjedő termékleltár, amely biztosítja minden értékelési pozíció egyedi leképezését egy adott termékmeghatározásra;

b)	az értékelési módszerek minden egyes leltári termék esetében, beleértve a modellválasztást és -kalibrációt, a valósérték-korrekciókat, a kiegészítő értékelési korrekciókat, a termékre alkalmazandó független árellenőrzési módszereket és az értékelési bizonytalanság mérését;

validálási folyamat, amely biztosítja, hogy minden termék esetében mind a kockázatvállaló, mind pedig az adott ellenőrző szervek jóváhagyják a b) pontban leírt termékszintű módszereket, és igazolják, hogy azok minden, a termékre leképezett értékelési pozíció vonatkozásában a valós gyakorlatot tükrözik;

d)	a megfigyelt piaci adatok alapján meghatározott értékhatárok annak meghatározása céljából, hogy az értékelési modellek mikor válnak nem kellően megbízhatóvá;

e)	hivatalos független ár-felülvizsgálati folyamat, amely az adott kereskedési egységtől független árakon alapul;

f)	újtermék-engedélyezési folyamat, amely hivatkozik a termékleltárra és kiterjed minden – a kockázatelemzésben, a kockázatkezelésben, a pénzügyi jelentésben és a pénzügyi instrumentumok értékelésének elrendelésében és ellenőrzésében érdekelt – belső félre;

g)	az új megállapodások felülvizsgálatára vonatkozó folyamat, amelynek során az új ügyletekből származó árazási adatokat felhasználják annak megállapítására, hogy a hasonló értékelési kitettségek értékelései megfelelően prudensek maradnak-e.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

MELLÉKLET

A kiegészítő értékelési korrekcióknak a 9. cikk (6) bekezdése, a 10. cikk (7) bekezdése és a 11. cikk (7) bekezdése szerinti összesítéséhez használt képletek

1. módszer

APVA

(FV – PV) – 50 % · (FV – PV)

= (50 % · (FV – PV)

AVA

Σ APVA

2. módszer

APVA

max {0, (FV – PV) – 50 % · (EV – PV)}

= max {0, FV – 50 % · (EV + PV)}

AVA

Σ APVA

Ahol:

FV	=	az értékelési kitettségi szintű valós érték az intézmény valós értékére alkalmazott bármely számviteli korrekciót követően, amelyről megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a releváns kiegészítő értékelési korrekció,
PV	=	az értékelési kitettségi szintű prudens érték, amelyet e rendelet szerint határoznak meg,
EV	=	a lehetséges értékek tartományából meghatározott várható érték, egy adott értékelési kitettségi szinten,
APVA	=	értékelési kitettségi szintű kiegészítő értékelési korrekció az összesítés céljából végzett korrekciót követően,
AVA	=	teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció az összesítés céljából végzett korrekciót követően.

28.1.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/67

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/103 RENDELETE

(2016. január 27.)

a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról szóló 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról szóló, 2002. november 5-i 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)	A 2099/2002/EK rendelet létrehozta a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottságot (COSS).

(2)	E bizottság feladata központosítani az uniós jog értelmében létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával foglalkozó, a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó és a fedélzeti élet- és munkakörülmények védelmével foglalkozó bizottságok feladatait.

(3)	A tengeri közlekedés biztonsága és a hajókról történő szennyezés megelőzése területén elfogadott valamennyi új uniós jogszabályban hivatkozni kell a COSS-ra.

(4)

A 2099/2002/EK rendelet legutóbbi módosítása óta a tengeri közlekedés biztonsága és a hajókról történő szennyezés megelőzése területén számos olyan új uniós jogi aktus került elfogadásra, amely rendelkezik arról, hogy a Bizottság munkáját a COSS segíti; különösen a 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 28. cikke, a 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 6. cikke, a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 12. cikke, a 392/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 10. cikke, a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 31. cikke, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 19. cikke, a 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 10. cikke, a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 11. cikke, valamint a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 38. cikke tartalmaz ilyen rendelkezést.

(5)	Ezen kívül az 1999/32/EK tanácsi irányelv (11) 4d. cikkének (2) bekezdése, az 530/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 10. cikke és a 788/2014/EU bizottsági rendelet (13) 19. cikkének (5) és (6) bekezdése is hivatkozik a COSS-ra.

(6)

A 2099/2002/EK rendelet elfogadása óta az annak 2. cikke (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok közül a következők hatályukat vesztették: a 613/91/EGK tanácsi rendelet (14), a 93/75/EGK tanácsi irányelv (15), a 3051/95/EK tanácsi rendelet (16), a 98/18/EK tanácsi irányelv (17), a 2001/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18), a 2002/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) és a 417/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20).

(7)

A 2099/2002/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok közül a következők átdolgozásra kerültek: a 94/57/EK tanácsi irányelv (21), amelynek átdolgozásával jött létre a 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) és a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23), valamint a 95/21/EK tanácsi irányelv (24), amelynek átdolgozása a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25).

(8)	A 2099/2002/EK rendeletet ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2099/2002/EK rendelet 2. cikke 2. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2.

»közösségi tengeri közlekedési jogszabályok« az alábbi jogszabályok:

a)	az elkülönített ballaszttartállyal rendelkező olajszállító tartályhajók ballaszttartályainak köbözéséről szóló A.747(18) IMO állásfoglalás végrehajtásáról szóló, 1994. november 21-i 2978/94/EK tanácsi rendelet (26);

b)	a tengerészeti felszerelésekről szóló, 1996. december 20-i 96/98/EK tanácsi irányelv (27);

c)	a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről szóló, 1997. december 11-i 97/70/EK tanácsi irányelv (28);

d)	a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló, 1998. június 18-i 98/41/EK tanácsi irányelv (29);

e)	az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról szóló, 1999. április 26-i 1999/32/EK tanácsi irányelv (30) annak 4d. cikke (2) bekezdésének végrehajtása tekintetében;

f)	a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről szóló, 1999. április 29-i 1999/35/EK tanácsi irányelv (31);

g)	a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló, 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32);

h)	az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról szóló, 2001. december 4-i 2001/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33);

i)	a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (34);

j)	a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról szóló, 2003. április 14-i 782/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (35);

k)	a ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről szóló, 2003. április 14-i 2003/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (36);

l)	a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 789/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (37);

m)	a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (38);

n)	a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 15-i 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (39);

o)	a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2008. november 19-i 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (40);

p)	a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (41);

q)	a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (42);

r)	a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és Tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (43);

s)	a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (44);

t)	a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (45);

u)	a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről szóló, 2009. április 23-i 392/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (46);

v)	a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló, 2009. május 6-i 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (47);

w)	az egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra alkalmazandó kettős héjazatra vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldásra vonatkozó követelmények gyorsított bevezetéséről szóló, 2012. június 13-i 530/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (48);

a pénzbírságoknak és időszakos kényszerítő bírságoknak a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti kiszabására, valamint a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének ugyanezen rendelet 7. cikke szerinti visszavonására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2014. július 18-i 788/2014/EU bizottsági rendelet (49);

y)	a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50).

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/106/EK irányelve a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 323., 2008.12.3., 33. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/15/EK irányelve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 47. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 391/2009/EK rendelete a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 11. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 392/2009/EK rendelete a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről (HL L 131., 2009.5.28., 24. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/16/EK irányelve a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/18/EK irányelve a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi irányelv és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 131., 2009.5.28., 114. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/21/EK irányelve a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről (HL L 131., 2009.5.28., 132. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/45/EK irányelve a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/90/EU irányelve a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).

(11) A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről és a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. június 13-i 530/2012/EU rendelete az egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra alkalmazandó kettős héjazatra vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldásra vonatkozó követelmények gyorsított bevezetéséről (HL L 172., 2012.6.30., 3. o.).

(13) A Bizottság 2014. július 18-i 788/2014/EU rendelete a pénzbírságoknak és időszakos kényszerítő bírságoknak a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti kiszabására, valamint a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének ugyanezen rendelet 7. cikke szerinti visszavonására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról (HL L 214., 2014.7.19., 12. o.).

(14) A Tanács 1991. március 4-i 613/91/EGK rendelete a hajók Közösségen belüli átlajstromozásáról (HL L 68., 1991.3.15., 1. o.).

(15) A Tanács 1993. szeptember 13-i 93/75/EGK irányelve a Közösség kikötőibe érkező vagy onnan induló, veszélyes vagy szennyező árut szállító hajókra vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 247., 1993.10.5., 19. o.).

(16) A Tanács 1995 december 8-i 3051/95/EK rendelete a roll-on/roll-off személyhajók (ro-ro komphajók) biztonságos üzemeltetéséről (HL L 320., 1995.12.30., 14. o.).

(17) A Tanács 1998. március 17-i 98/18/EK irányelve a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 144., 1998.5.15., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-i 2001/25/EK irányelve a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 136., 2001.5.18., 17. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 18-i 2002/6/EK irányelve a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező és/vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről (HL L 67., 2002.3.9., 31. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 18-i 417/2002/EK rendelete a kettős héjazatú vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldással rendelkező egyhéjazatú olajszállító tartályhajók gyorsított bevezetéséről, valamint a 2978/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2002.3.7., 1. o.).

(21) A Tanács 1994. november 22-i 94/57/EK irányelve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 319., 1994.12.12., 20. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/15/EK irányelve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 47. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 391/2009/EK rendelete a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 11. o.).

(24) A Tanács 1995. június 19-i 95/21/EK irányelve a hajók kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéséről (HL L 157., 1995.7.7., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/16/EK irányelve a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 21

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. január 28.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztatások az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Tunéziai Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és a Tunéziai Köztársaság közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	2
	*	A Bizottság (EU) 2016/99 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról ( 1 )	21
	*	A Bizottság (EU) 2016/100 végrehajtási rendelete (2015. október 16. ) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtástechnikai standardok megállapításáról ( 1 )	45
	*	A Bizottság (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 26.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről ( 1 )	54
	*	A Bizottság (EU) 2016/102 végrehajtási rendelete (2016. január 19.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Eichsfelder Feldgieker/Eichsfelder Feldkieker [OFJ])	66
	*	A Bizottság (EU) 2016/103 rendelete (2016. január 27.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról szóló 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról	67
	*	A Bizottság (EU) 2016/104 végrehajtási rendelete (2016. január 27.) a Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 készítmény hizlalás céljából nevelt és tejelő, kevésbé jelentős kérődző fajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Prosol S.p.A.) ( 1 )	71
	*	A Bizottság (EU) 2016/105 végrehajtási rendelete (2016. január 27.) a bifenil-2-olnak az 1., a 2., a 4., a 6. és a 13. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható létező hatóanyagként történő jóváhagyásáról ( 1 )	74
		A Bizottság (EU) 2016/106 végrehajtási rendelete (2016. január 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	79
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2016/107 végrehajtási határozata (2016. január 27.) a cibutrin 21. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható létező hatóanyagként történő jóváhagyásának megtagadásáról ( 1 )	81
	*	A Bizottság (EU) 2016/108 végrehajtási határozata (2016. január 27.) a 2-butanon-peroxid 1. és 2. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható létező hatóanyagként történő jóváhagyásának megtagadásáról ( 1 )	83
	*	A Bizottság (EU) 2016/109 végrehajtási határozata (2016. január 27.) a PHMB (1600; 1.8) hatóanyag 1., 6. és 9. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható létező hatóanyagként történő jóváhagyásának megtagadásáról ( 1 )	84
	*	A Bizottság (EU) 2016/110 végrehajtási határozata (2016. január 27.) a triklozán 1. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható létező hatóanyagként történő jóváhagyásának megtagadásáról ( 1 )	86

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	236,2
	MA	71,0
	TN	116,3
	TR	102,2
	ZZ	131,4
0707 00 05	MA	86,8
	TR	161,0
	ZZ	123,9
0709 93 10	MA	50,4
	TR	146,2
	ZZ	98,3
0805 10 20	EG	50,4
	MA	62,1
	TN	49,3
	TR	65,0
	ZZ	56,7
0805 20 10	IL	147,6
	MA	83,5
	ZZ	115,6
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	129,5
	JM	154,6
	MA	65,6
	TR	82,3
	ZZ	108,0
0805 50 10	TR	100,8
0805 50 10	ZZ	100,8
0808 10 80	CL	86,9
	US	122,2
	ZZ	104,6
0808 30 90	CN	94,8
	TR	82,0
	ZA	84,4
	ZZ	87,1

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinek beépítéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ( HL L 222., 2009.8.25. )	88