ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 10

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. január 15.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2016/31 rendelete (2016. január 14.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet módosításáról

1

 

*

A Bizottság (EU) 2016/32 végrehajtási rendelete (2016. január 14.) a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára történő kiterjesztéséről

3

 

 

A Bizottság (EU) 2016/33 végrehajtási rendelete (2016. január 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

11

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2016/34 határozata (2015. december 17.) a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról

13

 

*

A Tanács (KKBP) 2016/35 határozata (2016. január 14.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról

15

 

*

A Tanács (KKBP) 2016/36 határozata (2016. január 14.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról

17

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/1


A TANÁCS (EU) 2016/31 RENDELETE

(2016. január 14.)

az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság közös javaslatára,

mivel:

(1)

A 267/2012/EU tanácsi rendelet (2) végrehajtja a 2010/413/KKBP határozatban előírt intézkedéseket.

(2)

A Tanács 2015. július 31-én elfogadta a 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1337 határozatot (3), hogy 2016. január 14-ig meghosszabbítsa a 20. cikk (14) bekezdésében előírt mentességet a jegyzékbe vett szervezetek tekintetében végzett olyan tevékenységeket és tranzakciókat illetően, amelyek a 2012. január 23. előtt megkötött szerződésekben vagy az ilyen kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiegészítő szerződésekben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek, amennyiben az iráni nyersolaj és kőolajipari termékek szállítása vagy az azok szállításából származó jövedelem 2012. január 23. előtt megkötött szerződések tekintetében fennálló pénztartozásoknak a tagállamok területén lévő vagy a tagállamok joghatósága alá tartozó személyek vagy szervezetek részére történő megtérítését szolgálja, amennyiben e szerződések kifejezetten rendelkeznek ilyen megtérítésekről.

(3)

A Tanács 2016. január 14-én elfogadta a (KKBP) 2016/36 határozatot (4), 2016. január 28-ig meghosszabbítva a fent említett mentességet.

(4)

Ez az intézkedés a Szerződés hatálya alá tartozik, ennélfogva – különösen a gazdasági szereplők által valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásának biztosítása céljából – a végrehajtásához uniós szintű szabályozás szükséges.

(5)

A 267/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 267/2012/EU rendelet 28a. cikkének b) pontjában a „2016. január 14-ig” szövegrész helyébe a „2016. január 28-ig” szövegrész lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS


(1)  HL L 195., 2010.7.27., 39. o.

(2)  A Tanács 267/2012/EU rendelete (2012. március 23.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2012.3.24., 1. o.).

(3)  A Tanács (KKBP) 2015/1337 határozata (2015. július 31.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról (HL L 206., 2015.8.1., 68. o.).

(4)  A Tanács 2016. január 14-i (KKBP) 2016/36 határozata (…) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról (Lásd e Hivatalos Lap 17. oldalát.).


15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/32 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. január 14.)

a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára történő kiterjesztéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Meglévő intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a Tanács az 1193/2008/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára. Az intézkedések keretében 6,6 % és 42,7 % közötti mértékű értékvámot vetettek ki (a továbbiakban: az eredeti intézkedések).

(2)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 2008/899/EK határozattal (3) elfogadta hét kínai exportáló gyártó vagy exportáló gyártók által alkotott csoport és a kínai fém-, ásvány- és vegyianyag-importőrök és -exportőrök kereskedelmi kamarája (China Chamber of Commerce of Metals, Minerals & Chemicals Importers & Exporters) által együttesen, az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(3)

A Bizottság ezt követően a 2012/501/EU határozattal (4) visszavonta az exportáló gyártók egyike – nevezetesen a Laiwu Taihe Biochemistry Co. Ltd (a továbbiakban: Laiwu) – által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását.

(4)

Hatályvesztési felülvizsgálatot és részleges időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: a korábbi vizsgálatok) követően – az alaprendelet 11. cikke (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően – a Bizottság az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelettel (5) fenntartotta a végleges intézkedéseket és módosította azok szintjét. A Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes vámok (a továbbiakban: hatályos intézkedések) mértéke 15,3 % és 42,7 % között van.

1.2.   Az érintett termék és a vizsgált termék

(5)

Az érintett termék az eredeti vizsgálat meghatározásainak megfelelően a 2918 14 00 és az ex 2918 15 00 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó citromsav (beleértve a trinátrium-citrát dihidrátot is, a továbbiakban: az érintett termék).

(6)

A vizsgált termék, amely jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kódok alá tartozik, megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, azonban azt – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Malajziában adják fel (a továbbiakban: a vizsgált termék). A vizsgált termék a 2918140010 és 2918150011 TARIC-kódok alá van besorolva.

(7)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínai Népköztársaságból az Unióba exportált, és az Unióba Malajziából feladott citromsav ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik és ugyanazon célra alkalmazzák, ennélfogva az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

1.3.   Az eljárás megindításának indokai

(8)

A Bizottság meggyőző bizonyítékkal rendelkezett arról, hogy a hatályos intézkedéseket a vizsgált termék Malajziából történő behozatalával kijátsszák.

(9)

A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint az érintett termékre vonatkozó – fenti (1)–(4) preambulumbekezdésben ismertetett – intézkedések elrendelését követően jelentősen megváltozott a kereskedelem szerkezete a Kínai Népköztársaságból és Malajziából az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában, aminek a vám kivetésén kívül nincs más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka.

(10)

A Bizottság továbbá elegendő meggyőző bizonyítékkal rendelkezett arra vonatkozóan is, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved.

(11)

Végezetül, elegendő meggyőző bizonyíték állt a Bizottság rendelkezésére arról is, hogy a vizsgált termék árai az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingelt árak.

1.4.   A vizsgálat hivatalból történő megindítása

(12)

A tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához, ezért 2015. május 1-jén a Bizottság (EU) 2015/706 végrehajtási rendeletével (6) az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) saját kezdeményezésére vizsgálatot indított. A Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel továbbá utasította a vámhatóságokat a Malajziában feladott citromsav behozatalának nyilvántartásba vételére.

1.5.   A vizsgálat

(13)

A Bizottság hivatalosan értesítette Kína és Malajzia hatóságait, a szóban forgó országokban működő ismert exportáló gyártókat, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról. Malajziának az Európai Unió mellé akkreditált képviselete rendelkezésre bocsátotta a Malajziában működő exportáló gyártók elérhetőségét. A Bizottság elküldte a mentesség iránti kérelem nyomtatványait ezen, Malajziában működő exportáló gyártóknak. A Bizottság kérdőíveket küldött a Kínai Népköztársaságban működő általa ismert exportáló gyártóknak és a független uniós importőröknek is.

(14)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek a Bizottsággal és/vagy a meghallgató tisztviselővel. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint azt, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák.

(15)

Egy malajziai vállalat jelentkezett, azt állítva, hogy nem gyártó, hanem a citromsavat csupán felhasználja, ezért nem kér mentességet. A Bizottság tájékoztatta ezt a vállalatot arról, hogy a vele esetleg kapcsolatban álló Malajziában működő gyártó vállalatokat is felkérik a mentesség iránti kérelem nyomtatványának megválaszolására. A Bizottságnak egyetlen malajziai exportáló gyártó sem küldte vissza a mentesség iránti kérelem kitöltött nyomtatványát. Hat Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártó és négy uniós független importőr nyújtott be válaszokat a kérdőívre.

1.6.   Referencia-időszak és vizsgálati időszak

(16)

A vizsgálati időszak a 2011. január 1-jétől2015. március 31-ig tartó időszakot foglalta magában. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából. Részletesebb adatokat gyűjtöttek a 2014. január 1-jétől2015. március 31-ig tartó referencia-időszakra vonatkozóan annak érdekében, hogy megállapítsák, a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását az árak és/vagy mennyiségek tekintetében, valamint hogy fennáll-e dömping.

2.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

2.1.   Általános észrevételek

(17)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy megváltozott-e a Kína, illetve Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt-e elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt; van-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgált termék árai és/vagy mennyiségei aláássák; továbbá, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során előzőleg megállapított rendes értékekhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

2.2.   Az együttműködés mértéke és a kereskedelmi volumen meghatározása

Malajzia

(18)

A Malajziában található exportőrök közül egy sem működött együtt ebben a vizsgálatban. Együttműködés hiányában a Malajziából származó citromsav Unióba irányuló exportjára vonatkozó megállapítások a rendelkezésre álló tények alapján születtek az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Ebben az esetben a Malajziából az Unióba történő behozatal összesített mennyiségének meghatározásához a Comext adatait használták fel.

Kínai Népköztársaság

(19)

Hat, a Kínai Népköztársaságban működő, kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó gyártó/exportőr válaszolt a kérdőívre. Az együttműködő vállalatok kivitele a Kínából az Unióba irányuló kivitelnek megközelítőleg 54 %-át, míg a Kínából Malajziába irányuló exportnak körülbelül 69 %-át tette ki a referencia-időszak alatt.

(20)

Mivel a malajziai vállalatok nem működtek együtt, a Kínai Népköztársaságban található vállalatok pedig csupán részleges együttműködést tanúsítottak, a Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló összesített exportmennyiség meghatározása Comext-adatok felhasználásával történt. A Bizottság összevetette ezeket az adatokat a kínai nemzeti statisztikákkal. A Kínai Népköztársaságból Malajziába irányuló összes kivitel mennyiségének meghatározásához a kínai nemzeti statisztikákat is felhasználták.

(21)

Ezeket a statisztikai adatokat összevetették a hat együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott adatokkal. Az együttműködő vállalatok által benyújtott adatok hasonló tendenciákat mutattak, mint amelyek egyrészt a Comext-adatokból, másrészt a kínai nemzeti statisztikákból kirajzolódtak.

2.3.   A kereskedelem szerkezetének megváltozása

A citromsav behozatala az Unióba

(22)

A vizsgálati időszakban az érintett terméknek a Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló behozatala 2011 és 2012 között először 14 %-kal emelkedett. Ezt követően a behozatal 2013-ban visszaesett a 2011-es szint alá, majd 2014-ben ismét emelkedett a referencia-időszak végéig. Általánosságban elmondható, hogy a behozatal a vizsgálati időszakban 5 %-os növekedést mutatva a 2011-es 201 345 tonnás szintről a referencia-időszakban regisztrált 210 516 tonnás szintre emelkedett.

(23)

Ezt a Malajziából érkező behozatal ugyanezen időszakban tapasztalt relatív növekedésével összefüggésben kell vizsgálni, vagyis azzal, hogy az említett behozatal 2011 és a referencia-időszak között 792 tonnáról 6 837 tonnára – azaz több mint nyolcszorosára – emelkedett. A Malajziából érkező behozatalok mennyisége összesen 6 000 tonnával növekedett 2011 és a referencia-időszak vége között.

(24)

Az 1. táblázatban a Kínai Népköztársaságból és Malajziából az Unióba irányuló, 2011. január 1-je és a referencia-időszak (7) vége között regisztrált behozatalok mennyisége szerepel.

1. táblázat

A Kínai Népköztársaságból és Malajziából az Unióba irányuló behozatalok mennyisége

 

2011

2012

2013

2014

Referencia-időszak (8)

Kína (tonnában)

201 345

230 454

193 383

205 791

210 516

Index

100

114

96

102

105

Malajzia (tonnában)

792

1 972

4 403

6 559

6 837

Index

100

249

556

828

863

A Kínából Malajziába irányuló kivitelek

(25)

Amint az a 2. táblázatban látható, a vizsgálati időszak folyamán, azaz 2011-től a referencia-időszakban a Kínai Népköztársaságból Malajziába irányuló citromsav-kivitel is hasonlóképpen jelentős relatív növekedést mutatott: több mint 70 %-kal, 7 990 tonnáról 13 763 tonnára emelkedett. Ez a növekedést megközelítőleg 6 000 tonnát tett ki, így szinte pontosan megegyezett a Malajziából az Unióba érkező behozatalok mennyiségének az 1. táblázatban jelzett növekedésével. Ez a növekvő tendencia a hat együttműködő kínai exportáló gyártó vonatkozásában is megfigyelhető volt.

2. táblázat

A Kínai Népköztársaságból Malajziába irányuló kivitelek mennyisége

 

2011

2012

2013

2014

Referencia-időszak

A Malajziába irányuló összes export mennyisége (tonnában)

7 990

7 333

11 693

15 172

13 763

A Malajziába irányuló összes export aránya

 

 

 

 

 

(index)

100

92

146

190

172

Az együttműködő kínai exportáló gyártók Malajziába irányuló kivitele

 

 

 

 

 

Index

100

123

209

197

216

Forrás: Goodwill China Business Information Ltd., a kérdőívekre adott válaszok.

A kereskedelem szerkezetének változására vonatkozó következtetés

(26)

A mennyiségi növekedés a Malajziából az Unióba és a Kínai Népköztársaságból Malajziába irányuló kivitelek esetében is az eredeti intézkedések kivetése után jelentkezett. Ez egyrészt a Kínai Népköztársaság és Malajzia közötti, másrészt Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásnak minősül.

(27)

Habár megjegyzendő, hogy a Malajziából az Unióba érkező behozatal mennyisége abszolút értelemben még mindig viszonylag csekély volt a vizsgálati időszakban, ugyanakkor erősen emelkedő tendenciát mutatott.

2.4.   Az intézkedések kijátszásának jellege

(28)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül való szállítása is lehet.

Gyártási mennyiség Malajziában

(29)

Mivel a Malajziában található vállalatok nem működtek együtt, nem lehetett információt szerezni a vizsgált termék tényleges gyártásának lehetséges szintjeiről Malajziára vonatkozóan.

Átrakodás

(30)

A vizsgálat megindításakor a Bizottság bizonyítékkal rendelkezett arra vonatkozóan, hogy bizonyos kínai exportáló termelők üzleti kapcsolatban álltak uniós importőrökkel, ami a vámok átrakodás révén való kikerülésének lehetőségére utalt. Továbbá – amint azt a fenti (29) preambulumbekezdés is említi – nem volt bizonyíték arra, hogy Malajziában valóban folyik tényleges termelés, és egyetlen Malajziában található vállalat sem működött együtt. Ezenfelül – a fenti (22)–(26) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – a kereskedelem szerkezete egyértelműen megváltozott, ami a Kínai Népköztársaságból Malajziába irányuló kivitel, és a Malajziából az Unióba irányuló behozatal egyidejű és közel azonos mértékű ugrásszerű növekedésében nyilvánult meg.

(31)

Ezért a Bizottság következtetése szerint megvalósul az Unióba szállított kínai eredetű citromsav Malajziában történő átrakodása.

2.5.   A dömpingellenes vám kivetésén kívüli megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok hiánya

(32)

A vizsgálat az átrakodásra semmi más elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékre vonatkozó hatályos rendelkezések megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyet az átrakodási költségek kompenzálásának lehetne tekinteni, különösen a Kínából származó citromsav szállítására és Malajziában történő átrakodására vonatkozóan.

2.6.   A dömpingellenes vám javító hatásának aláásása

(33)

Annak megállapítására, hogy a citromsav behozatala mennyiség és ár tekintetében aláásta-e a hatályos intézkedések javító hatásait, a Comext adatait használták fel, mivel ezek voltak a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatok a Malajziából érkező behozatal mennyiségére és árára vonatkozóan. Az így megállapított árakat összehasonlították a korábbi vizsgálatokban az uniós gyártók tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel. (9)

(34)

Habár megjegyzendő, hogy a Malajziából az Unióba érkező behozatal mennyisége abszolút értelemben még mindig viszonylag csekély volt a vizsgálati időszakban, ugyanakkor erősen emelkedő tendenciát mutatott. A Malajziából az Unióba irányuló behozatalok relatív mennyiségének ugrásszerű – 2011 és a referencia-időszak között 792 tonnáról 6 837 tonnára történő – növekedése szintén jelentősnek tekinthető.

(35)

A kár megszüntetéséhez szükséges, korábbi vizsgálatokban megállapított különbözetet hasonlították össze a Malajziára vonatkozó átlagos exportárral, amelyet e vizsgálat keretében a Comext adatai alapján határoztak meg és a behozatal utáni költségek tekintetében kiigazítottak. Elegendő együttműködés hiányában a behozatal utáni költségeket szintén korábbi vizsgálati adatok alapján határozták meg. Az összehasonlítás Malajzia esetében jelentős, 30–40 %-os alákínálást mutatott. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiség és ár tekintetében egyaránt csorbul.

2.7.   A dömping bizonyítéka

(36)

Végül az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre a korábbi vizsgálatok során megállapított rendes érték vonatkozásában.

(37)

A korábbi vizsgálatokban a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes értéket a Kanadában jellemző árak alapján állapították meg, amely országot az említett vizsgálatok során megfelelő, piacgazdasággal rendelkező analóg országnak minősítettek.

(38)

A Malajziából az Unióba irányuló kivitelekre alkalmazott árakat a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg oly módon, hogy a citromsavnak a referencia-időszakban jellemző, Comext-jelentés szerinti átlagos exportárát az alábbiakban ismertetett módon kiigazították.

(39)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően a szállítási és biztosítási költségekből eredő különbségek kiegyenlítése érdekében kiigazításokra került sor. Mivel a Malajziában működő gyártók nem működtek együtt, a kiigazítást a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatározni, azaz egy globális szállítási árajánlatokat nyújtó független szolgáltatótól (10) a referencia-időszak során kapott árajánlat alapján, amely egy adott malajziai kikötő és egy konkrét uniós kikötő közötti szállításra és biztosításra vonatkozott CIF-paritás mellett, és amelynek eszerinti becsült értéke 65–75 EUR/tonna volt.

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a korábbi vizsgálatok során megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a referencia-időszakban alkalmazott és a fenti (38) és (39) preambulumbekezdésben foglalt, Malajziából az Unióba irányuló megfelelő exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve. Az összehasonlítás 50–60 %-os dömpingkülönbözetet mutatott.

3.   INTÉZKEDÉSEK

(41)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínai Népköztársaságból származó citromsav Unióba irányuló behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot Malajziában történő átrakodás útján kijátszották.

(42)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően az érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára, azaz ugyanezen terméknek a Malajziában feladott behozatalára, függetlenül attól, hogy az árut Malajziából származóként jelentették-e be vagy sem.

(43)

A kiterjesztendő intézkedések az (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendeletben 1. cikkének (2) bekezdésében „minden más vállalatra” megállapított intézkedések, melyek jelenleg az uniós határparitáson számított, vámot még nem tartalmazó nettó árra alkalmazandó 42,7 %-os végleges dömpingellenes vám alkalmazását jelentik.

(44)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján – melyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – a Malajziában feladott citromsav nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat be kell szedni.

4.   MENTESSÉG IRÁNTI KÉRELMEK

(45)

A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat megindítása után az érintett országból egy gyártó sem jelentkezett. Ennek megfelelően nem kérelmezték az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az intézkedések alóli esetleges mentességet.

5.   ÚJ EXPORTŐRÖK

(46)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül azon Malajziában működő gyártókat, akik nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgálat tárgyát képező terméket a referencia-időszak alatt, és akik az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – mentesség iránti kérelmi nyomtatvány kitöltésére kérik fel annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy mentességben részesíthetők-e. Ilyen mentesség a következő szempontok értékelését követően adható: piaci helyzet, a gyártókapacitás, a kapacitáskihasználás, a beszerzés és az értékesítés, valamint az olyan gyakorlatok folytatásának a valószínűsége, amelyeket nem támasztottak alá elfogadható okokkal vagy gazdasági indokokkal, továbbá a dömpingre vonatkozó bizonyítékok. A Bizottság rendszerint helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, haladéktalanul, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a gyártással és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

(47)

Amennyiben a mentesség indokolt, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja a hatályos kiterjesztett intézkedések megfelelő módosítását. Ezt követően minden engedélyezett mentességet nyomon követnek a megfelelés biztosítása érdekében.

6.   NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. Senki nem nyújtott be észrevételt.

(48)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Az 1193/2008/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára kivetett, „minden más vállalat” tekintetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot kiterjesztik a jelenleg a 2918 14 00 KN-kód (TARIC kód: 2918140010) és ex 2918 15 00 (TARIC kód: 2918150011). alá tartozó, Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – citromsav behozatalára.

(2)   A Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – és az (EU) 2015/706 végrehajtási rendelet 2. cikkének, valamint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett behozatalok után az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot be kell szedni.

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentesség iránti kérelmeket az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén, a mentességet kérő vállalat képviseletére felhatalmazott személy aláírásával, írásban kell benyújtani. A kérelmet a következő címre kell küldeni:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Brussels

BELGIUM

(2)   Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság határozatával engedélyezheti az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok behozatalai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 791/2011/EU rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedéseket.

3. cikk

A vámhatóságok utasítást kapnak arra, hogy szüntessék meg a behozataloknak az (EU) 2015/706 rendelet 2. cikkének megfelelően elrendelt nyilvántartásba vételét.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Tanács 2008. december 1-jei 1193/2008/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vámok végleges beszedéséről (HL L 323., 2008.12.3., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2008. december 2-i 2008/899/EK határozata a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról (HL L 323., 2008.12.3., 62. o.).

(4)  A Bizottság 2012. szeptember 7-i 2012/501/EU határozata a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló 2008/899/EK határozat módosításáról (HL L 244., 2012.9.8., 27. o.).

(5)  A Bizottság 2015. január 21-i (EU) 2015/82 végrehajtási rendelete az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat nyomán a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatokról (HL L 15., 2015.1.22., 8. o.).

(6)  A Bizottság 2015. április 30-i (EU) 2015/706 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról (HL L 113., 2015.5.1., 38. o.).

(7)  A vizsgálat időszakai – nevezetesen 2011, 2012 és részben a referencia-időszak – egybeestek a (4) preambulumbekezdésben említett, hatályvesztési felülvizsgálatról szóló (EU) 2015/82 rendeletben közzétett időszakokkal. E vizsgálat során a behozatali mennyiségeket frissítették a Comext legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adataival, ezért a számadatok nem feltétlenül egyeznek meg pontosan a részleges felülvizsgálatról szóló (EU) 2015/82 rendeletben közzétett adatokkal.

(8)  A referencia-időszak adatait a 12 hónapos időszaknak megfelelően kiigazították.

Forrás: Comext-statisztika.

(9)  (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelet (167) preambulumbekezdése.

(10)  www.worldfreightrates.com


15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/33 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. január 14.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 14-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

EG

120,0

MA

84,7

TN

84,8

TR

107,9

ZZ

99,4

0707 00 05

MA

87,2

TR

153,1

ZZ

120,2

0709 93 10

MA

70,5

TR

161,0

ZZ

115,8

0805 10 20

EG

46,6

MA

73,1

TR

69,8

ZA

74,1

ZW

44,1

ZZ

61,5

0805 20 10

IL

167,2

MA

83,1

ZZ

125,2

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

IL

89,1

JM

147,2

MA

51,1

TR

104,0

ZZ

97,9

0805 50 10

MA

92,2

TR

94,8

ZZ

93,5

0808 10 80

CA

156,8

CL

84,4

US

159,8

ZZ

133,7

0808 30 90

CN

75,5

TR

132,0

ZZ

103,8


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/13


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2016/34 HATÁROZATA

(2015. december 17.)

a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a 283 képviselő által benyújtott kérelemre, amelynek tárgya vizsgálóbizottság felállítása az uniós jog alkalmazása során felmerülő állítólagos jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálása érdekében a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés kapcsán,

tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozatra (1),

tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4) és az annak kapcsán jelenleg folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokra,

tekintettel a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről szóló, 2015. október 27-i állásfoglalásra (6), amely kéri a Bizottság és a tagállami hatóságok szerepének és felelősségének alapos kivizsgálását, tekintettel többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2011. évi jelentésében megállapított problémákra,

tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendeletre irányuló tervezetre (D042120),

tekintettel a 2007/46/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Műszaki Bizottság – Gépjárművek elnevezésű bizottság (TCMV) 2015. október 28-i véleményére,

tekintettel eljárási szabályzata 198. cikkére,

1.

úgy határoz, hogy vizsgálóbizottságot állít fel az uniós jog alkalmazása során felmerülő állítólagos jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálása érdekében a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés kapcsán, a nemzeti és uniós bíróságok hatáskörének sérelme nélkül;

2.

úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság:

kivizsgálja azon feltételezést, hogy a Bizottság nem tett eleget a 715/2007/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének – amely kötelezi Bizottságot, hogy folyamatosan vizsgálja felül a kibocsátások mérésére használt mérési ciklusokat, és ha azok nem megfelelőek, illetve nem tükrözik a valós kibocsátásokat, akkor igazítsa ki azokat olyan módon, hogy megfelelően tükrözzék a valós közúti vezetés által generált kibocsátásokat –, annak ellenére, hogy a járművek szokásos körülmények közötti használatára vonatkozó kibocsátási határértékek súlyos és ismétlődő, a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeket sértő túllépése tekintetében adatok álltak rendelkezésre, többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontja 2011-es és 2013-as jelentései, valamint a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (ICCT) 2014-ben elérhetővé tett kutatása;

kivizsgálja azon feltételezést, hogy a Bizottság és a tagállamok hatóságai nem foganatosítottak megfelelő és hatékony intézkedéseket a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt, hatástalanító berendezésekre vonatkozó egyértelmű tilalom végrehajtásának felügyelete és végrehajtása érdekében;

kivizsgálja azon feltételezést, hogy a Bizottság nem valósította meg a valós közúti vezetés által generált kibocsátásokat tükröző vizsgálatok időben történő bevezetését, és a hatástalanító mechanizmusok használatának kezelésére vonatkozó intézkedéseket a 715/2007/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésében foglaltak szerint;

kivizsgálja azon feltételezést, hogy a tagállamok nem határoztak meg hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó rendelkezéseket a 715/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezések gyártók általi megsértése – többek között a hatástalanító eszközök használata, az információhoz való hozzáférés megtagadása, valamint a típusjóváhagyás, illetve az üzemelés közbeni megfelelés vizsgálati eredményeinek meghamisítása – esetére, amint azt az említett rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja;

kivizsgálja azon feltételezést, hogy a tagállamok nem hoztak meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a 715/2007/EK rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezések az említett rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtásra kerüljenek;

információkat gyűjt és elemez annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok rendelkeztek-e bizonyítékkal a hatástalanító mechanizmusok használatáról azt megelőzően, hogy az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 2015. szeptember 18-án jogsértésre vonatkozó értesítést adott ki;

információkat gyűjt és elemez a 2007/46/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen pedig a 12. cikk (1) bekezdésének, valamint a 30. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének tagállamok általi végrehajtására vonatkozóan;

információkat gyűjt és elemez annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok rendelkeztek-e bizonyítékkal arról, hogy a szén-dioxid-kibocsátási vizsgálatok során sor került hatástalantó eszközök használatára;

a tárgyban általa szükségesnek ítélt javaslatokat tesz;

3.

úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság a munkája megkezdésétől számított hat hónapon belül időközi jelentést terjeszt elő, végleges jelentését pedig a munkája megkezdésétől számított 12 hónapon belül nyújtja be;

4.

úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság 45 tagból áll;

5.

utasítja elnökét, hogy gondoskodjon e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.


(1)  HL L 113., 1995.5.19., 1. o.

(2)  HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(3)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(4)  HL L 152., 2008.6.11., 1. o.

(5)  HL L 140., 2009.6.5., 1. o.

(6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0375.


15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/15


A TANÁCS (KKBP) 2016/35 HATÁROZATA

(2016. január 14.)

az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. július 26-án elfogadta az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének támogatásával 2013. november 24-én megállapodásra jutott Iránnal egy olyan közös cselekvési tervről, amely megközelítést tartalmaz az iráni nukleáris kérdés hosszú távú és átfogó megoldásának elősegítése céljából. Megállapodás született arról, hogy az átfogó megoldáshoz vezető folyamat első lépéseként hat hónapos időtartamra mindkét fél együttesen jóváhagyott és közös megegyezéssel megújítható kezdeti intézkedéseket hoz.

(3)

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének támogatásával 2015. július 14-én megállapodásra jutott egy hosszú távú és átfogó megoldásról az iráni nukleáris kérdésre vonatkozóan. Az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) sikeres végrehajtása biztosítani fogja az iráni atomprogram teljes mértékben békés jellegét, valamint minden nukleáris vonatkozású szankció átfogó megszüntetését.

(4)

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének támogatásával 2015. július 14-én megállapodásra jutott Iránnal a közös cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtásának meghosszabbításáról, ezáltal lehetővé téve a JCPOA végrehajtásához szükséges intézkedéseket és előkészületeket.

(5)

A Tanács 2015. július 14-én a (KKBP) 2015/1148 határozattal (2) a közös cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtásának 2016. január 14-ig történő meghosszabbításáról határozott.

(6)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a JCPOA végrehajtásához szükséges intézkedésekre és előkészületekre, az uniós korlátozó intézkedéseknek a közös cselekvési terv értelmében történő felfüggesztését 2016. január 28-ig meg kell hosszabbítani. A vonatkozó szerződéseket az említett időpontig teljesíteni kell.

(7)

A 2010/413/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/413/KKBP határozat 26a. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„26a. cikk

(1)   A 3a. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat az iráni nyersolaj szállítása tekintetében 2016. január 28-ig fel kell függeszteni.

(2)   A 3a. cikk (2) bekezdésében előírt tilalmat az iráni nyersolaj behozatalára, vételére és szállítására vonatkozó biztosítás és viszontbiztosítás tekintetében 2016. január 28-ig fel kell függeszteni.

(3)   A 3b. cikkben előírt tilalmat 2016. január 28-ig fel kell függeszteni.

(4)   A 4c. cikkben előírt tilalmat az arany és a nemesfémek tekintetében 2016. január 28-ig fel kell függeszteni.

(5)   A 10. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontja helyébe 2016. január 28-ig az alábbi pontok lépnek:

»a)

az élelmiszerekkel, egészségüggyel, orvosi felszerelésekkel kapcsolatos, valamint mezőgazdasági vagy humanitárius célokat szolgáló tranzakciókhoz 1 000 000 EUR értékhatár alatt, továbbá a személyes pénzküldeményekkel kapcsolatos tranzakciókhoz kapcsolódó átutalásokhoz 400 000 EUR értékhatár alatt nincs szükség előzetes engedélyezésre. Az átutalásról azonban értesíteni kell az érintett tagállam illetékes hatóságát, amennyiben az összeg meghaladja a 10 000 EUR-t;

b)

az élelmiszerekkel, egészségüggyel, orvosi felszerelésekkel kapcsolatos, valamint mezőgazdasági vagy humanitárius célokat szolgáló tranzakciókhoz kapcsolódó, 1 000 000 EUR értékhatárt meghaladó átutalásokat, továbbá a személyes pénzküldeményekkel kapcsolatos tranzakciókhoz kapcsolódó, a 400 000 EUR értékhatárt meghaladó átutalásokat az érintett tagállam illetékes hatóságának előzetesen engedélyeznie kell. Az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell a többi tagállamot minden megadott engedélyről;

c)

minden egyéb, 100 000 EUR értékhatárt meghaladó átutalást az érintett tagállam illetékes hatóságának előzetesen engedélyeznie kell. Az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell a többi tagállamot minden megadott engedélyről.«.

(6)   A 10. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja helyébe 2016. január 28-ig az alábbi pontok lépnek:

»b)

a 400 000 EUR értékhatár alatti egyéb átutalásokhoz nincs szükség előzetes engedélyezésre. Az átutalásról azonban értesíteni kell az érintett tagállam illetékes hatóságát, amennyiben az összeg meghaladja a 10 000 EUR-t;

c)

minden egyéb, 400 000 EUR értékhatárt meghaladó átutalást az érintett tagállam illetékes hatóságának előzetesen engedélyeznie kell. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, amennyiben az érintett tagállam illetékes hatósága négy héten belül nem emel kifogást. Az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell a többi tagállamot minden megtagadott engedélyről.«.

(7)   A 18b. cikkben előírt tilalmakat 2016. január 28-ig fel kell függeszteni.

(8)   2016. január 28-ig fel kell függeszteni a 20. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjában, valamint a 20. cikk (2) bekezdésében előírt tilalmakat a II. melléklet révén jegyzékbe vett Kőolajügyi Minisztérium vonatkozásában, amennyiben az az iráni petrolkémiai termékek behozataláról vagy vételéről szóló szerződések 2016. január 28-ig történő teljesítéséhez szükséges.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS


(1)  A Tanács 2010/413/KKBP határozata (2010. július 26.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 195., 2010.7.27., 39. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2015/1148 határozata (2015. július 14.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról (HL L 186., 2015.7.14., 2. o.).


15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/17


A TANÁCS (KKBP) 2016/36 HATÁROZATA

(2016. január 14.)

az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. július 26-án elfogadta az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2010/413/KKBP határozat lehetővé teszi többek között a 2012. január 23. előtt megkötött szerződésekben vagy az ilyen kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiegészítő szerződésekben meghatározott kötelezettségek teljesítését, amennyiben az iráni nyersolaj és kőolajipari termékek szállítása vagy az azok szállításából származó jövedelem 2012. január 23. előtt megkötött szerződések tekintetében fennálló pénztartozásoknak a tagállamok területén lévő vagy a tagállamok joghatósága alá tartozó személyek vagy szervezetek részére történő megtérítését szolgálja, amennyiben e szerződések kifejezetten rendelkeznek ilyen megtérítésekről.

(3)

A 2010/413/KKBP határozat arról is rendelkezik, hogy az említett határozatban előírt, a vagyoni eszközök befagyasztására irányuló intézkedések nem vonatkoznak az említett határozat II. mellékletében felsorolt szervezetekkel kapcsolatban végzett tevékenységekre és tranzakciókra, amennyiben azok szükségesek a kötelezettségek 2016. január 14-ig történő teljesítéséhez.

(4)

A Tanács úgy véli, hogy indokolt e mentességet 2016. január 28-ig meghosszabbítani.

(5)

Az e határozatban foglalt intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges.

(6)

A 2010/413/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/413/KKBP határozat 20. cikkének (14) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(14)   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a II. mellékletben felsorolt szervezetek tekintetében végzett tevékenységekre és tranzakciókra, amennyiben azok szükségesek a 3c. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek 2016. január 28-ig történő teljesítéséhez, feltéve, hogy e tevékenységek és tranzakciók végzését eseti alapon az adott tagállam előzetesen engedélyezte. Az adott tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az engedély megadására irányuló szándékáról.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS


(1)  A Tanács 2010/413/KKBP határozata (2010. július 26.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 195., 2010.7.27., 39. o.).