(1)   Az ingatlanszerződés körébe földterület, meglévő épület és egyéb ingatlan vétele, hosszú lejáratú és egyéb bérlete, haszonélvezete, lízingje és bérlet útján történő vétele tartozik, vételi opcióval vagy anélkül.

(2)   Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés körébe termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele tartozik, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet.

(3)   Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés körébe az olyan építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése tartozik, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) II. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikével kapcsolatos, vagy az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése.

Az »építmény« magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.

(4)   A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés körébe olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások tartoznak, amelyek nem tartoznak az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés és az ingatlanszerződés körébe.

(5)   Árubeszerzésből és szolgáltatásnyújtásból álló vegyes szerződések esetében a fő tárgyat az egyes árubeszerzések és szolgáltatások értékének összehasonlítása alapján kell meghatározni.

Az egy típusú közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás) és koncessziót (építési vagy szolgáltatási) magában foglaló vegyes szerződést a közbeszerzési szerződésre alkalmazandó rendelkezések szerint kell odaítélni.

(6)   A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV) kell használni.

(7)   Az ajánlatkérő szerv nem írhatja elő, hogy gazdasági szereplők egy csoportja meghatározott társasági formával rendelkezzen az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

(8)   A szerződő felekkel folytatott bármely kommunikáció – a szerződések megkötését és azok módosításait is ideértve – történhet az ajánlatkérő szerv által létrehozott elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(9)   Az elektronikus információcsere-rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

(10)   Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld, a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (9) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

(1)   A keretszerződés tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretszerződés tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell odaítélni.

Az egyedi szerződések odaítélésekor a felek nem tehetnek lényeges változtatásokat a keretszerződésben.

(2)   Amennyiben a keretszerződés megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni.

Megfelelően indokolt körülmények esetén az ajánlatkérő szervek írásban konzultálhatnak a szerződő féllel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(3)   Amennyiben a keretszerződés megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor (többszereplős keretszerződés), úgy az létrejöhet az egyes szerződő felekkel azonos feltételek mellett kötött önálló szerződések formájában.

A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések végrehajtása az alábbi módok egyikén történik:

A második albekezdés c) pontjában említett közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerül sor a verseny újbóli megnyitására.

(4)   A verseny újbóli megnyitásával járó többszereplős keretszerződést legalább három gazdasági szereplővel kell megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a 158. cikk (4) bekezdésében említettek szerinti érvényes ajánlat.

Amennyiben egyedi szerződést a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával ítélnek oda, az ajánlatkérő szerv írásos formában konzultál a szerződő felekkel, és meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye egyedi ajánlatok benyújtását. Az egyedi ajánlatokat írásban kell benyújtani. Az ajánlatkérő szerv minden egyes egyedi szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyik a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be.

(5)   A gyorsan változó áraknak és gyors technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban a verseny újbóli megnyitása nélküli keretszerződéseknek félidős felülvizsgálat vagy benchmarking rendszer alkalmazására vonatkozó rendelkezést kell tartalmazniuk. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem igazodnak az árak változásához vagy a technológiai fejlődéshez, az ajánlatkérő szerv nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, ehelyett meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.

(6)   A keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket költségvetési kötelezettségvállalás előzi meg.

(1)   Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő tájékoztatók és hirdetmények a 2014/24/EU irányelvben említett, vonatkozó egységes formanyomtatványokban meghatározott összes információt tartalmazzák.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a pénzügyi évre tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékait előzetes tájékoztató közzététele útján közölheti. Az előzetes tájékoztató által érintett időszak legfeljebb a Kiadóhivatalnak való megküldése időpontjától számított 12 hónapos időszak lehet.

Az előzetes tájékoztatót az ajánlatkérő szerv az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a felhasználói oldalán teheti közzé. Ez utóbbi esetben a felhasználói oldalon közzétett tájékoztatásról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő becsült értékű eljárások megindítására az eljárást megindító hirdetményt kell alkalmazni, kivéve az e rendelet 134. cikkében meghatározott eljárást.

(4)   Az ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű szerződés vagy keretszerződés aláírásától számított 30 napon belül tájékoztatót küld a Kiadóhivatalnak a szerződés odaítéléséről.

A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződésekre vonatkozó tájékoztatókat azonban negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben az ajánlatkérő szerv az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül küldi meg a tájékoztatót.

Keretszerződés alapján kötött egyedi szerződések esetében nem kell közzétenni szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót.

(5)   Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót tesz közzé:

(6)   Az ajánlatkérő szerv a szerződés tartama alatti szerződésmódosításról szóló hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a költségvetési rendelet 114a. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben, amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat.

(7)   Intézményközi eljárás esetében az eljárásért felelős ajánlatkérő szerv viseli a felelősséget az alkalmazandó közzétételi intézkedésekért.

(1)   A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatár alatti becsült szerződéses értékű eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni. A meghirdetés az interneten történő megfelelő előzetes közzétételt, vagy eljárást megindító hirdetmény vagy az e rendelet 136. cikkében meghatározott eljárásoknak megfelelően odaítélt szerződések esetében részvételi szándék kifejezésére való felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét foglalja magában. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az e rendelet 134. cikkében meghatározott eljárásokra, valamint az e rendelet 137. cikkének (2) bekezdése szerinti nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárására.

(2)   Az e rendelet 134. cikke g) és i) pontjának megfelelően odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig megküldi a szerződések jegyzékét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében a jegyzéket csatolni kell a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentések összefoglalójához.

(3)   A szerződés odaítéléséről szóló közlés tartalmazza a szerződő fél nevét, az odaítélt összeget és a szerződés tárgyát, valamint a közvetlen és egyedi szerződések esetében megfelel a 21. cikk (3) bekezdésének.

Az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig közzéteszi honlapján a szerződések jegyzékét az alábbiak esetében:

A második albekezdés e) pontjának alkalmazásában a közzétett tájékoztató ugyanazon tárgy esetében szerződő felenként összevonható.

(4)   Intézményközi keretszerződések esetében az egyes ajánlatkérő szervek felelnek egyedi szerződéseiknek és azok módosításainak a (3) bekezdésben foglalt feltételek szerinti meghirdetéséért.

(1)   Az ajánlatkérő szerv összeállítja és elektronikus úton továbbítja a Kiadóhivatalnak a 123. és a 124. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket.

(2)   A Kiadóhivatal a 123. és 124. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb:

(3)   Az ajánlatkérő szervnek igazolnia kell a feladás időpontját.

(1)   Meghívásos eljárásban, valamint a 136. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában és a 136a. cikkben említett eljárásokban a részvételre jelentkezők minimális számának ötnek kell lennie.

(2)   A tárgyalásos versenyeljárásban, a versenypárbeszédben, az innovációs partnerségben, a 134. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerinti helyi piac előzetes felmérésében, valamint a 137. cikk (1) bekezdése szerinti alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárásában a részvételre jelentkezők minimális számának háromnak kell lennie.

(3)   E cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

(4)   Amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezők száma nem éri el az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitással rendelkező részvételre jelentkezők meghívásával. Az ajánlatkérő szerv nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyek eredetileg nem jelentkeztek részvételre vagy amelyeket az ajánlatkérő szerv eredetileg nem hívott meg.

(5)   A tárgyalás során az ajánlatkérő szerv valamennyi ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

Tárgyalás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban jelzi, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

(6)   A 134. cikk (1) bekezdésének d) és g) pontjában, valamint a 136a. és a 137. cikkben meghatározott eljárások esetében az ajánlatkérő legalább minden olyan gazdasági szereplőt meghív, amelyek a 124. cikk (1) bekezdésében foglalt előzetes közzétételt vagy a helyi piac előzetes felmérését vagy tervpályázatot követően kifejezték érdeklődésüket.

(1)   Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérők és a partnerek által közösen megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.

Az innovációs partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, amelyek magukban foglalhatják az építési beruházások megvalósítását, a termékek előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását is. Az innovációs partnerség meghatározza a partnerek által elérendő közbenső célokat.

Az ajánlatkérő szerv e közbenső célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy – amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre – a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

(2)   Az innovációs partnerség elindítása előtt az ajánlatkérő szerv a 137a. cikkben előírtak szerint piaci konzultációt folytat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás nem létezik a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként.

A költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követni.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza igényét azon innovatív építési beruházásra, termékre vagy szolgáltatásra, amely a piacon már rendelkezésre álló építési beruházás, áru vagy szolgáltatás beszerzése révén nem teljesíthető. Megjelöli továbbá, hogy e leírás mely elemei jelentik a minimumkövetelményeket. Az információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.

Az ajánlatkérő szerv eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel, vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A szerződéseket kizárólag a legjobb ár-érték arány szempontja alapján kell odaítélni a költségvetési rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3)   A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szerv meghatározza a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat.

Az innovációs partnerség keretében az ajánlatkérő szerv a valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel.

Az ajánlatkérő szerv biztosítja, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem lehet aránytalan a kifejlesztéséhez szükséges beruházáshoz képest.

(1)   A tervpályázatra a 123. cikkben foglalt meghirdetési szabályok vonatkoznak, és a tervpályázat magában foglalhatja pénzdíjak odaítélését.

Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt részvételre jelentkezők, az ajánlatkérő világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat határoz meg.

A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(2)   A bírálóbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bírálóbizottság kizárólag a tervpályázatban részvételre jelentkezőktől független természetes személyekből állhat. Ha a tervpályázatban a részvételre jelentkezőktől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a részvételre jelentkezőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

A bírálóbizottság önállóan alakítja ki véleményét. Véleményét a hozzá a részvételre jelentkezők által névtelenül benyújtott projektek alapján és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok figyelembevételével alkotja meg.

(3)   A bírálóbizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait, rangsorolását és megjegyzéseit a bizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.

A részvételre jelentkezők névtelenek maradnak, amíg a bírálóbizottság nem közölte véleményét.

A bírálóbizottság felkérheti a részvételre jelentkezőket arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jelentésben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről átfogó jelentés készül.

(4)   Az ajánlatkérő szerv ezt követően hoz döntést az odaítélésről, amelynek során ismerteti a kiválasztott részvételre jelentkező nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a tervpályázati hirdetményben közzétett szempontokra, különösen akkor, ha döntése eltér a bírálóbizottság véleményében foglalt javaslattól.

(1)   A dinamikus beszerzési rendszer a gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amely az eljárás teljes időtartama alatt nyitva áll minden olyan gazdasági szereplő előtt, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. A rendszert fel lehet osztani építési beruházás, termék- vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ebben az esetben minden egyes kategóriára vonatkozóan meg kell határozni kiválasztási szempontokat.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti az előirányzott árubeszerzés jellegét és becsült mennyiségét, valamint a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(3)   Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára a rendszerben való részvételre jelentkezés lehetőségét. Az ajánlatkérő szerv a jelentkezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül befejezi a jelentkezés értékelését. Ezt a határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani. Az ajánlatkérő szerv azonban meghosszabbíthatja az értékelési időszakot, feltéve, hogy időközben nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást.

Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb értesíti a részvételre jelentkezőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(4)   Az ajánlatkérő szerv a vonatkozó kategória szerint a rendszerbe felvett minden részvételre jelentkezőt felkér arra, hogy ésszerű határidőn belül nyújtson be ajánlatot. Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelyik az eljárást megindító hirdetményben meghatározott odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

(5)   Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben jelzi a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát.

A dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem haladhatja meg a négy évet.

Az ajánlatkérő szerv nem alkalmazhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

(1)   Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben vagy egy ismertetőben meghatározza igényeit és követelményeit, az odaítélési szempontokat és az indikatív határidőt.

Az ajánlatkérő szerv a legjobb ár-érték arányt kínáló ajánlat alapján ítéli oda a szerződést.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a kiválasztási szempontoknak eleget tevő részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amelynek segítségével meghatározza az igényeinek legjobban megfelelő megoldásokat. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel, de nem módosíthatja az (1) bekezdésben előírtak szerinti igényeit és követelményeit, valamint az odaítélési szempontokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv az ajánlattevők számára egyenlő elbánást biztosít, valamint nem közölhet mások számára valamely ajánlattevő által közölt javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információkat, kivéve, ha az ajánlattevő lemond a bizalmas kezelésről.

A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy a bejelentett odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó megoldások számát, amennyiben erről a lehetőségről az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben rendelkeznek.

(3)   Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

A fennmaradó ajánlattevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérő szerv minden egyes fennmaradó ajánlattevőt felkér, hogy a párbeszéd során ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek a végleges ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók, feltéve, hogy az nem vezet az ajánlat vagy a közbeszerzési dokumentumok lényeges módosításához.

Az ajánlatkérő szerv tárgyalásokat folytathat a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó ajánlattevővel az ajánlatban szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítése érdekében, feltéve, hogy ez nem jár az ajánlat lényeges elemeinek módosításával, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

(4)   Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a párbeszédben részt vevő, kiválasztott részvételre jelentkezőket megillető összegekről.

(1)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazza, úgy a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie.

Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást:

(2)   Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem kapcsolódik a szerződés tárgyához, a részvételi jelentkezés pedig akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha a gazdasági szereplő a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) bekezdése szerinti kizárást indokoló helyzetben van, vagy nem teljesíti a kiválasztási szempontokat.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjának ii. és iii. alpontjában foglalt kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés meghatározása során mesterségesen leszűkítették a paramétereket.

(4)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett esetekben az alapprojektben meg kell jelölni a lehetséges új szolgáltatások vagy építési beruházások terjedelmét, és azok odaítélésének feltételeit. Az alapprojekt meghirdetésekor közzé kell tenni, hogy sor kerülhet a tárgyalásos eljárás alkalmazására, és a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében, illetve a külső fellépések területén a 265. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 269. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett értékhatárok alkalmazásakor figyelembe kell venni a későbbi szolgáltatások vagy építési beruházások teljes becsült összegét. Amennyiben az intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, az említett eljárás kizárólag az eredeti szerződés végrehajtása alatt, de legkésőbb az eredeti szerződés aláírását követően három évvel alkalmazható.

(1)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazza, a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie. Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja ezeket az eljárásokat:

(2)   Szabálytalannak kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

(3)   Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

(4)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben az ajánlatkérő szerv nem kötelezhető eljárást megindító hirdetmény közzétételére, ha a tárgyalásos versenyeljárásba bevonja mindazokat az ajánlattevőket, amelyek teljesítették a kizárási és kiválasztási szempontokat, kivéve azokat, amelyek kirívóan alacsony összegűnek nyilvánított ajánlatot nyújtottak be.

(1)   A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében vagy az e rendelet 265. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett értékhatár alatti szerződések esetében, valamint e rendelet 134. és 135. cikkének sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv részvételi szándék kifejezésére való felhívást alkalmazhat a következők valamelyike céljából:

(2)   A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított lista az attól a naptól számított legfeljebb négy évig érvényes, amikor a 124. cikk (1) bekezdésében említett hirdetményt közzéteszik.

Az első albekezdésben említett lista allistákat is tartalmazhat.

Valamennyi érdekelt gazdasági szereplő a lista érvényességi ideje alatt az utolsó három hónap kivételével bármikor kifejezheti részvételi szándékát.

(3)   Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő szerv a vonatkozó listán vagy allistán szereplő összes részvételre jelentkezőt vagy értékesítőt felszólítja arra, hogy:

(1)   A 60 000 EUR-t meg nem haladó, alacsony értékű szerződés a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhető tárgyalásos eljárással. Az ilyen eljárásokra az e rendelet 124. cikkének (1) bekezdése, valamint 128. cikkének (2) és (4) bekezdése alkalmazandó. Csak olyan részvételre jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

(2)   A 15 000 EUR-t meg nem haladó, nagyon alacsony értékű szerződés a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhető tárgyalásos eljárással. Az ilyen eljárásokra e rendelet 128. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Csak olyan részvételre jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

(3)   Az 1 000 EUR-nál alacsonyabb összegű kiadások esetében teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel, ajánlat előzetes elfogadása nélkül is megvalósíthatók.

(1)   Az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultáció céljából tanácsot kérhet, illetve fogadhat el független szakértőktől, hatóságoktól vagy gazdasági szereplőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a verseny torzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

(2)   Ha egy gazdasági szereplő tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szerv a 142. cikkben meghatározottak szerint megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó gazdasági szereplő részvétele ne torzítsa a versenyt.

(1)   A közbeszerzési dokumentumok magukban foglalják a következőket:

Az első albekezdés d) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés kivételes és kellően indokolt körülmények miatt nem alkalmazható.

(2)   Az ajánlattételi felhívás a következőket tartalmazza:

(3)   A kiírási feltételek az alábbiakat tartalmazzák:

(4)   A szerződéstervezet az alábbiakat tartalmazza:

Az első albekezdés g) pontjának alkalmazásában, amennyiben a szerződés rendelkezik ármódosításról, úgy az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakat veszi figyelembe:

A 134. cikk (1) bekezdése m) pontjának megfelelően aláírt szerződések esetében mentesség adható az első albekezdés c) és d) pontja alól.

(1)   A műszaki leírás valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést tesz lehetővé a közbeszerzési eljárásokhoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

A műszaki leírás tartalmazza az építési beruházások, a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, a minimumkövetelményeket is ideértve, hogy megfeleljenek az ajánlatkérő szerv szándéka szerinti rendeltetésnek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jellemzők adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

(3)   A műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell megadni:

(4)   Ha az ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés a) pontjában előírt leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az nem felel meg az említett leírásnak, amennyiben az ajánlattevő bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy a javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

(5)   Ha az ajánlatkérő szerv a (3) bekezdés b) pontjában előírt lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben az említett leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek bármely megfelelő eszközzel bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő szerv által meghatározott teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeknek.

(6)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, előírhatja konkrét címke vagy egy címkéből származó konkrét követelmények használatát, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

Az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervtől vagy azzal egyenértékű megfelelőségértékelő szervtől származó vizsgálati jelentést vagy tanúsítványt.

(7)   Az ajánlatkérő szerv a (6) bekezdésben említetteken kívül bármilyen más megfelelő bizonyítási eszközöket – például a gyártó műszaki dokumentációját – is elfogadja, ha a gazdasági szereplő nem fért hozzá a tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére vagy konkrét címke megszerzésére az említett gazdasági szereplőnek nem tulajdonítható okokból, és feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az építési beruházás, a szállítandó áru vagy a nyújtandó szolgáltatás teljesíti az ajánlatkérő szerv által megjelölt konkrét címke követelményeit vagy konkrét követelményeket.

(8)   A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az bizonyos termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne.

Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően részletes és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a »vagy azzal egyenértékű« kifejezésnek kell kísérnie.

(1)   A költségvetési rendelet 106. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az ajánlatkérő szerv elfogadja a 2014/24/EU irányelvben említett egységes európai közbeszerzési dokumentumot, vagy annak hiányában egy aláírt és keltezett nyilatkozatot, amelyben a gazdasági szereplő kijelenti, hogy nincs a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) és (4) bekezdésében és 107. cikkében említett egyik helyzetben sem, vagy hogy a költségvetési rendelet 106. cikke (7) bekezdésének a) pontjában említett valamelyik helyzetben van.

A gazdasági szereplő később is felhasználhatja azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet egy korábbi eljárásban már használtak, amennyiben megerősíti, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 104. cikkének (3) bekezdése értelmében korlátozza a részvételre jelentkezők számát, valamennyi részvételre jelentkezőnek be kell nyújtania az e cikk (3) bekezdésében említett bizonyítékot.

Az ajánlatkérő szerv az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően dönthet úgy, hogy eltekint az egységes európai közbeszerzési dokumentumtól vagy a nyilatkozattól az alábbi esetekben:

(2)   A szerződést elnyerő ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által meghatározott határidőn belül, de még a szerződés aláírása előtt benyújtja a (3) bekezdésében említett, az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy a nyilatkozatot megerősítő bizonyítékot az alábbi esetekben:

(3)   Annak kielégítő igazolásaként, hogy a gazdasági szereplő nincs a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a), c), d) vagy f) pontjában említett helyzetek egyikében sem, az ajánlatkérő szerv friss hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot fogad el, amely igazolja az említett követelmények teljesítését.

Annak kielégítő igazolásaként, hogy a gazdasági szereplő nincs a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett helyzetek egyikében sem, az ajánlatkérő szerv az érintett állam illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást fogad el.

Amennyiben az érintett országban nem bocsátják ki az igazolást, a gazdasági szereplő a székhelye szerinti országban igazságügyi hatóság vagy közjegyző előtt eskü alatt tett nyilatkozatot, vagy ennek hiányában közigazgatási hatóság vagy illetékes szakmai testület előtt tett nyilatkozatot nyújthat be.

(4)   Nemzetközi szervezet esetében az ajánlatkérő szerv felmenti a gazdasági szereplőt a (3) bekezdésben említett igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége alól, ha ahhoz egy nemzeti adatbázisban ingyenesen hozzáférhet, vagy ha egy másik eljárásban már benyújtottak számára ilyen igazoló dokumentumot, és amennyiben a dokumentum kibocsátásának időpontja nem régebbi egy évnél, és az még mindig érvényben van.

Ilyen esetben a gazdasági szereplő nyilatkozatot tesz, hogy az igazoló dokumentumot egy korábbi eljárásban már benyújtották, és megerősíti, hogy helyzetében nem történt változás.

(1)   A testület elnökét a Bizottság nevezi ki. Az elnököt a Számvevőszék korábbi tagjai, a Bíróság korábbi tagjai vagy olyan korábbi tisztviselők közül kell kiválasztani, akik a Bizottság kivételével valamelyik uniós intézményben legalább főigazgatói posztot töltöttek be. Az elnököt személyes tulajdonságai és szakmai képességei, jogi és pénzügyi kérdésekben szerzett széles körű tapasztalata, valamint bizonyított szaktudása, függetlensége és feddhetetlensége alapján kell kiválasztani. A megbízatás öt évre szól és nem megújítható. Az elnököt az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5. cikke értelmében különleges tanácsadóként kell kinevezni.

A testület valamennyi ülését a testület elnöke vezeti. Az elnök a feladatai ellátása során függetlenül jár el. Az elnök tekintetében nem állhat fenn összeférhetetlenség az elnökként végzett feladatai és bármely más hivatali feladata között.

(2)   A Bizottság két állandó tagot nevez ki. Egy további tag az ajánlatkérő szervet képviseli és őt az ajánlatkérő szerv belső struktúrájának megfelelően kell kinevezni.

(3)   A testület állandó titkársága biztosítja az alábbiakat:

(4)   A testület tagjai minden egyes benyújtott ügyet az e rendeletben, a költségvetési rendeletben, valamint a Bizottság által megállapított bármilyen más alkalmazandó szabálynak megfelelően mérlegelnek. Kinevezésük előtt és megbízatásuk alatt a testület tagjai kötelesek haladéktalanul bejelenteni minden, a költségvetési rendelet 57. cikkének és e rendelet 32. cikkének értelmében valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktust. A testület tagjai tartózkodnak bármely olyan ügytől, amelyben tényleges összeférhetetlenségük van.

(5)   A testület eljárási szabályzatát a Bizottság fogadja el.

(1)   Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti a kiválasztási szempontokat, a minimális kapacitásszintet és az e kapacitás igazolásához szükséges dokumentumokat. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia, és azzal arányban kell állnia.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplők csoportjának milyen módon kell megfelelnie a kiválasztási szempontoknak a (6) bekezdés figyelembevételével.

Többtételes szerződések esetében az ajánlatkérő szerv minden egyes tétel esetében minimális kapacitásszintet állapíthat meg. Amennyiben több tételt azonos szerződő félnek ítélnek oda, kiegészítő minimális kapacitásszinteket írhat elő.

(2)   A szakmai tevékenység végzéséhez szükséges képesség tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő feleljen meg a következő feltételek legalább egyikének:

(3)   Részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásakor az ajánlatkérő szerv elfogadja az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy ennek hiányában a kiválasztási szempontok a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi teljesítéséről szóló nyilatkozatot.

Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsanak be aktualizált nyilatkozatot, vagy nyújtsák be az összes igazoló dokumentumot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

Az ajánlatkérő szerv kötelezi a részvételre jelentkezőket vagy a sikeres ajánlattevőt, hogy naprakész igazoló dokumentumokat nyújtson be; ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha más eljárás keretében már megkapta e dokumentumokat, és azok továbbra is naprakészek, vagy ha a dokumentumokhoz az ajánlatkérő szerv nemzeti adatbázisban díjmentesen hozzáfér.

(4)   Az ajánlatkérő szerv, az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően, a következő esetekben dönthet úgy, hogy eltekint a gazdasági szereplő jogképességét, szabályozási képességét, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai hozzáértését bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől:

Amennyiben az ajánlatkérő szerv eltekint a gazdasági szereplő jogképességét, szabályozási képességét, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai hozzáértését bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől, úgy előfinanszírozásra nincs lehetőség.

(5)   A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolatának jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, és e célból be kell mutatnia az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

A műszaki és szakmai szempontok tekintetében a gazdasági szereplő csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitás szükséges, ez utóbbiak hajtják végre.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó szempontok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Az ajánlatkérő szerv információt kérhet az ajánlattevőktől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozó személyéről.

Az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete alatti létesítményeknél megvalósított építési beruházások és szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szerv kötelezi a szerződő felet arra, hogy adja meg a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozóinak nevét, elérhetőségét és jogi képviselőinek nevét, továbbá az alvállalkozók személyében bekövetkező változásokat.

(6)   Az ajánlatkérő szerv ellenőrzi, hogy azok a szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, valamint a szerződés jelentős részét kitevő alvállalkozói tevékenység esetében a tervezett alvállalkozók megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő szerv kötelezi a gazdasági szereplőt arra, hogy cserélje le azt a szervezetet vagy alvállalkozót, amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak.

(7)   Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy csoportja nyújtotta be – a csoport egyik tagja végezzen el.

(1)   Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással, az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy:

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a minimális éves árbevétel nem haladhatja meg a szerződés tervezett éves értékének kétszeresét, kivéve a beszerzés jellegével összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén, amelyeket az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban ismertet.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban ismerteti az említett arányokkal kapcsolatos módszereket és kritériumokat.

(2)   Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

(3)   Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania gazdasági és pénzügyi kapacitását. E célból különösen a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

(1)   Az ajánlatkérő szerv ellenőrzi, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a műszaki és szakmai kapacitás tekintetében megfelel-e a minimális kiválasztási szempontoknak a (2)–(5) bekezdésnek megfelelően.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania műszaki és szakmai kapacitását. E célból a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

Az első albekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi a három évnél régebben teljesített vonatkozó árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is.

Az első albekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi az öt évnél régebben teljesített vonatkozó építési beruházások igazolását is.

(3)   Amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás összetett vagy – kivételes esetben – különleges célt szolgál, úgy a műszaki és a szakmai kapacitás bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a gazdasági szereplő letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító műszaki és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőség-ellenőrzési intézkedéseit érintik.

(4)   Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára történő akadálymentesítésre vonatkozó szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szerv elfogadja továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

(5)   Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 45. cikkének megfelelően elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy akkreditált szervek egyéb, a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló, környezetvédelmi vezetési szabványaira kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szerv elfogadja továbbá a környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az említett intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszerek vagy szabványok által előírt intézkedésekkel.

(6)   Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szerződés megfelelő minőségi szabványt kielégítő teljesítéséhez szükséges szakmai kapacitással, amennyiben megállapította, hogy a gazdasági szereplő esetében összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

(1)   Az odaítélési szempontok magukban foglalhatják a következő elemeket: műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, hozzáférhetőség, valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők, gyártási, ellátási, forgalmazási és egyéb folyamatok az életciklus bármely szakaszában, a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezete, vevőszolgálat, technikai segítségnyújtás, szállítási feltételek, pl. szállítási határidő, szállítási folyamat, szállítási időszak vagy teljesítési időszak.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe a választott egyes szempontokat, kivéve, ha a legalacsonyabb ár módszerét alkalmazzák. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is kifejezhető.

Az árnak vagy a költségnek a többi szemponttal szembeni súlyozása nem vezethet az ár vagy a költség jelentőségének figyelmen kívül hagyásához.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szerv csökkenő fontossági sorrendben tünteti fel a szempontokat.

(3)   Az ajánlatkérő megállapíthat minőségi minimumokat. A minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

(4)   Az életciklusköltség-elemzésnek az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás teljes életciklusára vonatkozóan és a megfelelő mértékben ki kell terjednie a következő költségek egy részére vagy egészére:

(5)   Ha az ajánlatkérő szerv életciklusköltség-elemzés alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek teljesítenie kell a következő feltételeket:

Adott esetben az ajánlatkérő szerv az életciklusköltségek számítására vonatkozóan a 2014/24/EU irányelv XIII. melléklete szerinti kötelező közös módszert alkalmazza.

(1)   Az ajánlatkérő szerv elektronikus árlejtést is alkalmazhat, amelyben új – egyre csökkenő – árakat vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánl.

Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként alakítja ki, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

(2)   A nyílt eljárásban, a meghívásos eljárásban vagy a tárgyalásos versenyeljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma pontosan meghatározható.

Az elektronikus árlejtés megtartható a 122. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó verseny megnyitása esetén is.

Az elektronikus árlejtést a költségvetési rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében meghatározott odaítélési módszerek egyike alapján kell lefolytatni.

(3)   Az elektronikus árlejtés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szerv e tényt feltünteti az eljárást megindító hirdetményben.

A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a következőket:

(4)   Minden, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az utasítások szerinti kapcsolattartás alkalmazásával. A felhívásban meg kell jelölni az elektronikus árlejtés kezdetének napját és időpontját.

Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások megküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

(5)   A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlat tekintetében végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak az elektronikus árlejtés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell, amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a közbeszerzési dokumentumokban szereplő súlyozását. E célból azonban minden értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

(6)   Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt folyamatosan ellát legalább annyi információval, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv – ha azt korábban jelezték – a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, továbbá az árlejtés bármely meghatározott szakaszában bejelentheti a résztvevők számát. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

(7)   Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával zárja le:

(8)   Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az elektronikus árlejtés eredményei alapján ítéli oda.

(1)   Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az ajánlatban szereplő ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő szerv írásban bekéri az ár vagy költség általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget biztosít észrevételei benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakra vonatkozó észrevételeket veszi figyelembe:

(2)   Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.

Az ajánlatkérő szerv elutasítja az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek.

(3)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által biztosított elegendő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

(1)   Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan határidőt állapít meg.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt. Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, a határidőnek hosszabbnak kell lennie az e cikkben meghatározott minimális határidőnél.

A következő esetekben a határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani:

(2)   Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap.

(3)   Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása és innovációs partnerség esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 32 nap.

(4)   Meghívásos eljárás és tárgyalásos versenyeljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 30 nap.

(5)   Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

(6)   A 136. cikk (1) bekezdésében említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele utáni eljárások során a határidő:

(7)   Nyílt vagy meghívásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésének határidejét, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(1)   Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontjától, vagy amennyiben hirdetmény nélküli eljárásról vagy a 136. cikk szerinti eljárásról van szó, az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától elektronikus úton ingyenes és közvetlen hozzáférést kínál a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Indokolt esetben az ajánlatkérő szerv az általa meghatározott egyéb módon is hozzáférést kínálhat a közbeszerzési dokumentumokhoz, amennyiben a közvetlen elektronikus hozzáférés műszaki okokból nem biztosítható, vagy ha a közbeszerzési dokumentumok bizalmas információkat tartalmaznak. A 154. cikk (1) bekezdése szerinti sürgős esetek kivételével ezekben az esetekben a 152. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

Az ajánlatkérő szerv előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme. Az ajánlatkérő szerv bejelenti ezeket a követelményeket és az érintett közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának módját.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat egyidejűleg, írásban és a lehető leghamarabb juttatja el valamennyi érdekelt gazdasági szereplő részére.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kevesebb mint hat munkanappal benyújtott kiegészítő információkérésekre nem köteles válaszolni.

(3)   Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben meghosszabbítja az ajánlatok beérkezésének határidejét:

(1)   Amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel nem lehetséges a 152. cikk (2) és (3) bekezdésében említett határidők betartása nyílt vagy meghívásos eljárásban, úgy az ajánlatkérő szerv az alábbi határidőket szabhatja:

(2)   Sürgős esetekben a 153. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében és a 153. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megállapított határidő négy nap.

(1)   Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtására vonatkozó szabályokat az ajánlatkérő szerv határozza meg, amely kiválaszthat egy kizárólagos benyújtási módot.

A kiválasztott kommunikációs eszközöknek biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

(2)   A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatár alatti szerződéseket kivéve, az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus fogadására szolgáló készülékeknek műszaki eszközök és megfelelő eljárások révén biztosítaniuk kell a következőket:

(3)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv engedélyezi az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus úton történő benyújtását, úgy az ilyen rendszerben benyújtott elektronikus dokumentumok eredeti dokumentumoknak tekintendők.

(4)   Amennyiben a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat benyújtására levélben kerül sor, a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők megtehetik azt:

(5)   A részvételi jelentkezés vagy az ajánlat benyújtásával a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő elfogadja, hogy az eljárás eredményéről elektronikus úton kap értesítést.

(1)   Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

(2)   Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szerv:

(3)   Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően többszereplős keretszerződés megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyes konkrét szerződések tekintetében való újbóli megnyitása frissített katalógusok alapján történjen a következő módszerek egyikének megfelelően:

(4)   A (3) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket arról, hogy mely napon és időpontban tervezi az adott szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését, és lehetőséget ad arra, hogy a szerződő felek elutasítsák az információgyűjtést.

Az ajánlatkérő szerv megfelelő időt hagy az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

Az adott szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szerv átadja az összegyűjtött információkat az érintett ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjon neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

(1)   Az ajánlatkérő szerv a 163. cikkel összhangban letétbe helyezett ajánlati biztosítékot kérhet, amely a szerződés összértékének 1 %-a és 2 %-a közötti összegnek felelhet meg.

(2)   Amennyiben az ajánlatot a szerződés aláírását megelőzően visszavonják, az ajánlatkérő szerv lehívja az ajánlati biztosítékot.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlati biztosítékot a következők szerint oldja fel:

(1)   Nyílt eljárásban az ajánlattevők felhatalmazott képviselői részt vehetnek a tenderbontáson.

(2)   Amennyiben a szerződés értéke eléri vagy túllépi a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatárt, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok felbontására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében és az e rendelet 134. cikkének (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az említett bekezdés d) és g) pontjában meghatározott esetek kivételével.

A felbontóbizottság legalább két személyből áll, akik az érintett intézmény legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 57. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

Az e rendelet 72. cikkében említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

(3)   Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a felbontóbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki.

(4)   Az ajánlatkérő szerv megfelelő módszer alkalmazásával ellenőrzi és biztosítja az eredeti ajánlat és annak részeként a pénzügyi ajánlat sértetlenségét, valamint az eredeti ajánlat beérkezésének napját és időpontját igazoló, a 155. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti bizonyíték sértetlenségét.

(5)   Nyílt eljárásban, amennyiben a szerződést a költségvetési rendelet 110. cikke (4) bekezdésének megfelelően a legalacsonyabb ár vagy a legalacsonyabb költség módszere alapján ítélik oda, a követelményeknek megfelelő ajánlatokban feltüntetett árakat hangosan fel kell olvasni.

(6)   A beérkezett ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáért felelős személy(ek)nek vagy a felbontóbizottság tagjainak alá kell írniuk. A jegyzőkönyvben meg kell határozni azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a 155. cikk követelményeinek, és azokat is, amelyek nem, és közölni kell a költségvetési rendelet 111. cikkének (4) bekezdése szerinti azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő értékelőbizottságot nevez ki, hogy az szakvéleményt adjon a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt elérő vagy meghaladó szerződésekkel kapcsolatban. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében és a 134. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában, f) pontjának i. és iii. alpontjában és h) pontjában meghatározott esetekben.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban dönthet úgy, hogy az értékelőbizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési szempontok alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.

(2)   Az értékelőbizottság legalább három személyből áll, akik a költségvetési rendelet 208. cikkében említett intézmény vagy szerv legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői, és akik közül legalább egy nem függ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől.

A 72. cikkben említett vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy az értékelésben részt vevő személyek és a bevont külső szakértők teljesítik a költségvetési rendelet 57. cikkében előírt kötelezettségeket.

(3)   Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében az értékelőbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelőbizottság összetételének a lehető legnagyobb mértékben tükröznie kell a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

(4)   A 134. cikk (2) bekezdése értelmében megfelelő és a 135. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében nem szabálytalan és nem érvénytelen részvételi jelentkezések és ajánlatok érvényesnek minősülnek.

(1)   Az értékelés eredménye a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot tartalmazó értékelő jelentés. A keltezéssel ellátott értékelő jelentést az értékelést végző személy vagy személyek vagy az értékelőbiztottság tagjai írják alá. A jelentés aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Amennyiben az értékelőbizottság nem volt illetékes az ajánlatoknak a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok tekintetében történő ellenőrzésében, akkor a jelentést azok a személyek is aláírják, akiket az engedélyezésre jogosult tisztviselő e feladatok elvégzésére felhatalmazott.

(2)   Az értékelő jelentés tartalmazza a következőket:

(3)   Az ajánlatkérő szerv ezt követően meghozza döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

(4)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben az értékelő jelentés és az odaítélésről szóló döntés tartalmát aláírásával ellátott, egyetlen dokumentumba foglalhatja:

(5)   Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a (3) bekezdésben említett döntést a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szerv hozza meg.

(1)   A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti kapcsolatfelvételre kivételes jelleggel, a (2) és (3) bekezdésben előírt feltételek szerint kerülhet sor.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a részvételi jelentkezések vagy az ajánlatok beérkezésének határideje előtt a 153. cikk (2) bekezdésében említettnek megfelelően kiegészítő információkat adhat:

(3)   Kapcsolatfelvétel esetében mindenkor, és azokban a kellően indokolt, a költségvetési rendelet 96. cikkében említett esetekben is, amikor a kapcsolatfelvételre nem került sor, jegyzőkönyvet kell készíteni és a közbeszerzési dossziéban megőrizni.

(1)   Az ajánlatkérő szerv az eljárás eredményével kapcsolatos döntésekről a lehető legrövidebb határidőn belül egyidejűleg, egyenként, elektronikus úton tájékoztatja a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket az alábbiakat követően:

Az ajánlatkérő szerv valamennyi esetben feltünteti a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A sikeres ajánlattevő értesítése során az ajánlatkérő szerv kijelenti, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent a részéről kötelezettségvállalást.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 113. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közli. Amennyiben az ajánlatkérő szerv saját felelősségére ítél oda szerződést, elektronikus úton közli az információkat. Az ajánlattevő a tájékoztatási kérelmet ugyancsak benyújthatja elektronikus úton.

(3)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv elektronikus úton ad tájékoztatást, akkor tekintendő úgy, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megkapta az információt, ha az ajánlatkérő szerv bizonyítani tudja, hogy azt elküldte az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben megadott elektronikus címre.

Ilyen esetben az a nap minősül a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi kézhezvétel idejének, amelyen az ajánlatkérő szerv elküldte az információt.

(1)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy határoz, hogy biztosítékot kér, ezt a közbeszerzési dokumentumokban bejelenti.

(2)   Amennyiben a szerződő félnek biztosítékot kell letétbe helyeznie, úgy a biztosíték összegének és a letéti időszaknak meg kell felelnie a biztosíték érvényesítésére vonatkozó követelményeknek.

(3)   A biztosítékot az ajánlatkérő szerv által elfogadott bank vagy felhatalmazással rendelkező pénzügyi intézmény nyújthatja. A biztosíték helyettesíthető harmadik személy által nyújtott egyetemleges kezességgel is, az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával.

A biztosíték összegét euróban kell megadni.

A biztosíték célja az, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény, illetve az érintett harmadik személy visszavonhatatlan készfizető kezességet nyújtson, vagy a szerződő fél kötelezettségeiért első felszólításra felelőssé tehető legyen.

(1)   Az ajánlatkérő szerv az előfinanszírozás szükségességének megállapítása után, de még a közbeszerzési eljárás elindítása előtt értékeli az előfinanszírozási kifizetésekhez kapcsolódó kockázatokat, a következő szempontok figyelembevételével:

(2)   A 137. cikk (1) bekezdésében említett kis értékű szerződések esetében nincs szükség biztosíték előírására.

A biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél javára a szerződéses feltételeknek megfelelően teljesített időközi kifizetésekből vagy egyenlegkifizetésekből.

(1)   Az ajánlatkérő szerv eseti alapon, előzetes kockázatelemzés alapján teljesítési biztosítékot kérhet a szerződő fél szerződéses kötelezettségei teljesítésének biztosítása érdekében.

(2)   A teljesítési biztosíték összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át.

(3)   Az ajánlatkérő szerv az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás végleges elfogadását követően, a költségvetési rendelet 92. cikke (1) bekezdésének megfelelő, a szerződésben meghatározott időtartamon belül felszabadítja a teljesítési biztosíték teljes összegét. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás ideiglenes elfogadása esetén a teljesítési biztosíték részben vagy teljes összegben felszabadítható.

(1)   Az ajánlatkérő szerv eseti alapon, előzetes kockázatelemzés alapján jólteljesítési biztosítékot kérhet annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő fél kijavítja a szerződéses jótállási időszak során felmerülő hibákat.

A jólteljesítési biztosíték nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az ajánlatkérő szerv teljesítési biztosítékot kért és azt még nem szabadította fel.

(2)   A jólteljesítési biztosíték, amelynek összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át, levonható a mindenkori időközi kifizetésekből vagy az egyenlegkifizetésből.

Az összeget az ajánlatkérő szerv határozza meg a szerződés teljesítésével kapcsolatban azonosított kockázatok arányában, figyelembe véve a szerződés tárgyát, valamint az ágazatban szokásos ügyleti feltételeket is.

(3)   Az ajánlatkérő szerv jóváhagyásával a szerződő fél kérheti a jólteljesítési biztosíték 163. cikkben említett biztosítékkal való felváltását.

(4)   Az ajánlatkérő szerv a szerződéses jótállási időszak lejártát követően, a költségvetési rendelet 92. cikkének (1) bekezdésének megfelelő, a szerződésben meghatározott időtartamon belül felszabadítja a jólteljesítési biztosítékot.

(1)   A központi beszerző szerv működhet:

(2)   A központi beszerző szerv az összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával végzi el.

(1)   Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a szerződéseket egy eljáráshoz tartozó külön tételek formájában kell odaítélni.

(2)   Amennyiben a szerződés tárgya több tételre oszlik, amely tételek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi tételének összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben a tételek összértéke eléri vagy túllépi a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatárt, úgy a költségvetési rendelet 103. cikke (1) bekezdésének, 104. cikkének és 104a. cikkének rendelkezései alkalmazandók minden egyes tételre.

(3)   Amennyiben a szerződést külön tételek formájában ítélik oda, az ajánlatokat tételenként külön értékelik. Amennyiben ugyanannak az ajánlattevőnek több tételt ítélnek oda, elegendő egyetlen, e tételeket magában foglaló szerződést aláírni.

(1)   Az ajánlatkérő szerv a teljes kifizetendő összeg alapján becsüli meg a szerződés értékét, amelybe beleértendő az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

E becslést legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást.

(2)   A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett összes szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.

Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén megvásárolandó áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb becsült értéke.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(3)   Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében figyelembe kell venni a következőket:

(4)   Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletvételére irányul, a következő értéket kell alapul venni a becsült érték kiszámításához:

(5)   Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében a szerződés becsült értékének kiszámítása a következők valamelyikén alapul:

(6)   Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás végrehajtásához szükséges, és a szerződő fél részére az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árukészletek és szolgáltatások becsült összértékét is.

(7)   Koncessziós szerződés esetében a koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt.

Az értéket a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott objektív módszer alkalmazásával kell kiszámítani, figyelembe véve különösen a következőket:

(1)   A várakozási időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szerv további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy a költségvetési rendelet 118. cikkének (3) bekezdésben meghatározott időszak alatt kapott bármely releváns információ indokolja. Felfüggesztés esetén valamennyi részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.

Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem írható alá az eredetileg nyertes ajánlattevővel, az ajánlatkérő szerv odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt várakozási időszak nem alkalmazandó a következő esetekben:

(1)   A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések körébe tartoznak a következők:

(2)   Amennyiben egy harmadik ország közszektorban működő szervezeti egységei, illetve testületei megfelelően képzett igazgatási személyzettel rendelkeznek, úgy a szerződés végrehajtható közvetlenül e szervezeti egységek vagy testületek ellenőrzése mellett.

(1)   Adott esetben a nemzetközi ajánlati felhívás előzetes tájékoztatóját elektronikus úton a lehető legkorábbi időpontban meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak.

(2)   E fejezet alkalmazásában az eljárást megindító hirdetmény közzétételére az alábbiak szerint kerül sor:

Amennyiben az eljárást megindító hirdetményt helyi szinten is közzéteszik, annak azonosnak kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett változattal, és a közzétételnek egyidejűnek kell lennie. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételért a Bizottság felel. A hirdetményt helyi szinten a költségvetési rendelet 190. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek tehetik közzé.

(3)   A szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató kiküldésére a szerződés aláírását követően kerül sor, kivéve, ha a szerződést titkosnak nyilvánították, vagy ha a szerződés teljesítését különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, vagy amikor az Unió vagy a harmadik ország alapvető érdekeinek védelme úgy kívánja, és ha a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzététele nem helyénvaló.

(4)   Amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi az e rendelet 265. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, 267. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 269. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított értékhatárt, a költségvetési rendelet 114a. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(1)   A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések és a szolgáltatási koncessziós szerződések esetében az alábbiak:

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett nemzetközi meghívásos eljárásban az eljárást megindító hirdetmény közli azon részvételre jelentkezők számát, akiket ajánlattételre felhívnak. Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében legalább négy pályázót kell meghívni. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú részvételre jelentkezőnek kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.

A kiválasztott részvételre jelentkezők listáját a Bizottság internetes honlapján közzé kell tenni.

Ha a kiválasztási szempontoknak vagy a kapacitásra vonatkozó minimumszinteknek megfelelő pályázók száma nem éri el a minimális értéket, az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel feltételeinek megfelelő jelentkezőket kéri fel ajánlattételre.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett versenytárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő szerv legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát állít össze, hirdetmény közzététele nélkül.

A versenytárgyalásos eljárás ajánlattevőit a 136. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás meghirdetése nyomán összeállított értékesítők listájáról lehet kiválasztani.

Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

(4)   Azon jogi szolgáltatások esetében, amelyek nem tartoznak a 134. cikk (1) bekezdésének h) pontja alá, az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül alkalmazhatja a versenytárgyalásos eljárást.

(1)   Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben alkalmazhat egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárást:

(2)   A 134. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a 190. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetben végrehajtott műveletek úgy tekintendők, hogy kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben más érintett, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett intézményi jellegű tevékenységek magukban foglalják a közszektorbeli szervek alapokmányához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

(1)   A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében az alábbiak:

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett versenytárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő szerv legalább három, általa kiválasztott szállítóból álló listát állít össze, hirdetmény közzététele nélkül.

Ha a szállítókkal folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

(1)   A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és építési koncessziós szerződések esetében az alábbiak:

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett versenytárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő szerv legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát állít össze, hirdetmény közzététele nélkül.

Ha a szerződő felekkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

(1)   A 163. cikktől eltérve a biztosítékokat euróban vagy azon szerződés valutájában kell rendelkezésre bocsátani, amelyre vonatkoznak.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a 156. cikkel összhangban ajánlati biztosítékot kérhet. A 156. cikk (2) bekezdésétől eltérve az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírásakor oldja fel az ajánlati biztosítékot.

(3)   A 165. cikk (1) bekezdésétől eltérve az alábbi értékhatárok túllépése esetén teljesítési biztosítékot kell kérni:

(4)   Az ajánlatkérő szerv a 165a. cikknek megfelelően jólteljesítési biztosíték benyújtását írhatja elő.

(1)   Az ajánlatoknak legkésőbb az ajánlattételi felhívásban megadott időpontban és címen kell beérkezniük az ajánlatkérő szervhez. Az ajánlatkérő szerv által az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére meghatározott határidőnek kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy valamennyi érdeklődő elkészíthesse és benyújthassa ajánlatát.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának és az ajánlatok beérkezésének végső időpontja között legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(2)   Az ajánlattevők az ajánlatok beérkezésének végső időpontja előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt megválaszolja a kérdéseket.

(3)   Nemzetközi meghívásos eljárás esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől számítva legalább 30 nap. Az ajánlatkérő levél elküldésének napjától az ajánlatok beérkezésének végső határidejéig legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(4)   Nemzetközi nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény elküldésének napjától számítva legalább:

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(5)   Helyi nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételének napjától számítva legalább:

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(6)   A 265. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában és a 269. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett versenytárgyalásos eljárásban a részvételre jelentkezőknek az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának időpontjától legalább 30 nap áll rendelkezésükre ajánlatuk benyújtására.

(1)   A követelményeknek megfelelő valamennyi részvételi jelentkezést és ajánlatot értékelőbizottság értékeli és rangsorolja az előzetesen közzétett kizárási kritériumok, kiválasztási szempontok és odaítélési szempontok alapján. A bizottság páratlan számú, de legalább három személyből áll, akik rendelkeznek az ajánlatok értékeléséhez szükséges technikai és közigazgatási szakértelemmel. Az értékelőbizottság tagjai pártatlansági és összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá.

(2)   Amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő szerv, a Bizottság bekérheti a közbeszerzési dokumentumok, az ajánlatok, az ajánlatok értékelése és az aláírt szerződések másolatát. A Bizottság megfigyelőként az ajánlatok felbontásán és értékelésén is részt vehet.

(3)   Kizárásra kerülnek azon ajánlatok, amelyek nem tartalmazzák a közbeszerzési dokumentumokban előírt valamennyi lényeges tételt, vagy amelyek nem felelnek meg a megállapított különös követelményeknek.

Az értékelőbizottság vagy az ajánlatkérő szerv azonban felkérheti a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket, hogy – az előbbiek által meghatározott határidőn belül, és az egyenlő bánásmód elvére tekintettel – nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási kritériumokra, kiválasztási szempontokra és odaítélési szempontokra vonatkozóan benyújtott igazoló dokumentumokban foglaltakat.

(4)   A 151. cikkben említett, kirívóan alacsony összegű ajánlatok esetében a bizottság bekéri az ajánlat összeállítására vonatkozó, szükséges magyarázatokat.

(5)   A legfeljebb 20 000 EUR értékű eljárások esetében kockázatelemzés alapján a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés és a 134. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában, f) pontjának i. és iii. alpontjában és h) pontjában említett tárgyalásos eljárások esetében el lehet tekinteni az értékelőbizottság felállítására vonatkozó követelménytől.”