2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/1

A TANÁCS (EU) 2015/2312 HATÁROZATA

(2015. november 30.)

az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Unió és a Libériai Köztársaság eredményes tárgyalásokat folytatott egy fenntartható halászati partnerségi megállapodásról (a továbbiakban: megállapodás) és annak végrehajtási jegyzőkönyvéről (a továbbiakban: jegyzőkönyv), amelyek a halászat tekintetében a Libériai Köztársaság felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken biztosítanak az uniós hajóknak.

(2)	A tárgyalások sikeresen lezárultak és a megállapodás, illetve az ahhoz csatolt jegyzőkönyv parafálására 2015. június 5-én került sor.

(3)	A megállapodás 15. cikke és a jegyzőkönyv 12. cikke előírja a megállapodásnak, illetve a jegyzőkönyvnek az aláírás napjától való ideiglenes alkalmazását.

(4)	A megállapodást és a jegyzőkönyvet alá kell írni és a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Libériai Köztársaság között létrejött fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és végrehajtási jegyzőkönyvének az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve az említett megállapodás és jegyzőkönyv megkötését.

A megállapodás és a jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak és a jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

A megállapodást és a jegyzőkönyvet az aláírásának napjától a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

É. SCHNEIDER

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/3

FENNTARTHATÓ HALÁSZATI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Libériai Köztársaság között

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, és

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Libéria,

a továbbiakban együtt: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE az Unió és Libéria közötti – különösen az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt (1) és 2005. június 25-én (2), majd 2010. június 22-én (3) felülvizsgált partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a Cotonoui Megállapodás)keretében megvalósuló – szoros munkakapcsolatot, és az e kapcsolat elmélyítésére irányuló kölcsönös óhajukat,

TEKINTETTEL az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményére (UNCLOS) és a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló, 1995. évi megállapodásra,

AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy alkalmazzák az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: ICCAT), valamint az az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet által meghozott döntéseket és ajánlásokat, amelyeknek a Felek tagjai,

TUDATÁBAN az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 1995. évi konferenciáján elfogadott, a felelősségteljes halászat magatartási kódexében megállapított elvek fontosságának,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a tengerek biológiai erőforrásai hosszú távú védelmének és fenntartható kiaknázásának biztosítására kölcsönös érdekük szerint együttműködjenek a felelősségteljes halászat bevezetésének előmozdításában,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ezen együttműködésnek olyan – akár együttesen, akár külön-külön folytatott – kezdeményezések és intézkedések formájában kell megvalósulnia, amelyek kiegészítik egymást, biztosítva a szakpolitikák összehangoltságát, valamint az erőfeszítések szinergiáját,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy e célból párbeszédet kezdjenek Libéria kormányának halászati ágazati politikájáról, továbbá azonosítsák azokat a megfelelő eszközöket, amelyek biztosítják e politika hatékony végrehajtását, valamint a gazdasági szereplők és a civil társadalom bevonását e folyamatba;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy meghatározzák az uniós halászhajók által a libériai halászati övezetben végzett tevékenységek, valamint az ezen övezetben a fenntartható halászat fejlesztésére nyújtott uniós támogatás irányadó feltételeit,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy olyan megállapodást hozzanak létre, amely kölcsönösen előnyös az Unió és Libéria számára, beleértve Libéria helyi tartalmának fejlesztését,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy előmozdítsák a két Fél közötti gazdasági együttműködést a halászati ágazatban és a kapcsolódó tevékenységek terén,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „libériai hatóságok”: Libéria Mezőgazdasági Minisztériuma;

b) „uniós hatóságok”: az Európai Bizottság;

c) „halászati tevékenység”: halak felkutatása, halászeszközök kivetése, kihelyezése, húzása és vontatása, a fogás fedélzetre vétele, hal és halászati termékek fedélzeti feldolgozása, áthelyezése, ketreces tartása, hizlalása és kirakodása;

d) „halászhajó”: minden olyan hajó, amelyet a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására szereltek fel;

e) „segédhajó”: a halászhajóknak segítséget nyújtó uniós hajó;

f) „uniós hajó”: uniós tagállami lobogó alatt közlekedő és az Unióban lajstromba vett halászhajó;

g) „libériai halászati övezet”: a Libéria felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek azon része, amelyek vonatkozásában Libéria engedélyezi az uniós hajók által végzett halászati tevékenységeket;

h) „vis maior”: hirtelen bekövetkező, előre nem látható és elkerülhetetlen esemény, amely a libériai halászati övezetben veszélyezteti vagy megakadályozza a halászati tevékenység szokásos végzését.

2. cikk

Alkalmazási kör

E megállapodás megállapítja az alábbiak tekintetében irányadó elveket, szabályokat és eljárásokat:

a)	azon feltételek, amelyek mellett az uniós hajók halászati tevékenységet folytathatnak a libériai halászati övezetben;

b)	gazdasági, pénzügyi, műszaki és tudományos együttműködés a halászati ágazatban, amelynek célja a fenntartható halászat előmozdítása a libériai halászati övezetben, valamint Libéria halászati ágazatának fejlesztése;

a libériai halászati övezetben folytatott gazdálkodás, ellenőrzés és felügyelet terén való együttműködés a fenti szabályok és feltételek betartásának, valamint a halállományok védelmére és a halászati tevékenységek irányítására vonatkozó intézkedések, különösen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása céljából;

d)	a gazdasági szereplők közötti partnerség, amelynek célja a halászati ágazatban a gazdasági tevékenységek és a kapcsolódó tevékenységek közös érdekből történő fejlesztése.

3. cikk

Elvek

1. A Felek vállalják, hogy a libériai halászati övezetben előmozdítják a felelősségteljes halászatot a felelősségteljes halászat FAO által elfogadott magatartási kódexében előírt elvek és a megkülönbözetésmentesség elve alapján.

2. A libériai hatóságok vállalják, hogy nem nyújtanak az e megállapodásban megadottaknál kedvezőbb feltételeket a libériai halászati övezetben tevékenységet folytató más külföldi flották számára, amelyek az e megállapodásban foglaltakkal azonos jellemzőkkel bírnak, valamint az e megállapodásnak és a végrehajtási jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) hatálya alá tartozó fajokat halásszák. Ezek a feltételek az erőforrások megőrzésére, fejlesztésére és kezelésére, valamint a halászati engedélyek kiadásával összefüggő pénzügyi megállapodásokra, díjakra és jogokra vonatkoznak.

3. A kölcsönös átláthatóság érdekében Libéria vállalja, hogy nyilvánosságra hoz minden olyan megállapodást, amely külföldi flották számára engedélyezi a libériai joghatóság alá tartozó vizeken folytatott halászatot.

4. A Felek ezennel vállalják, hogy a megállapodást a Cotonoui Megállapodásnak az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság elengedhetetlen elemeiről, valamint a felelősségteljes kormányzás alapvető elemeiről szóló 9. cikkével összhangban, az említett megállapodás 8. és 96. cikkében meghatározott eljárás keretében hajtják végre.

5. A Felek együttműködnek a Libéria kormánya által elfogadott halászati ágazati politika végrehajtása érdekében, és e célból politikai párbeszédet kezdenek a szükséges reformokról. A Felek konzultálnak ezen a területen az intézkedések esetleges elfogadása céljából.

6. A Felek vállalják, hogy e megállapodást a felelősségteljes gazdasági és társadalmi kormányzás elveivel összhangban hajtják végre, a halállományok állapotának megőrzésére is figyelemmel.

7. Az uniós hajókra felvett afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (a továbbiakban AKCS- országok) tengerészekre teljes mértékben alkalmazandó a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozata, különösen a munkavállalók egyesülési szabadsága és kollektív tárgyaláshoz való joga, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében való megkülönböztetés kizárása tekintetében.

8. A Felek konzultálnak egymással bármely olyan döntés meghozatala előtt, amely befolyásolhatja az uniós hajóknak az e megállapodás keretében végzendő tevékenységeit.

4. cikk

Hozzáférés a libériai halászati övezethez

1. Az uniós hajók csak akkor halászhatnak a libériai halászati övezetben, ha rendelkeznek az e megállapodás alapján kiállított halászati engedéllyel. E megállapodás keretein kívül kereskedelmi halászati tevékenységet folytatni tilos.

2. A libériai hatóságok kizárólag e megállapodás alapján állítanak ki halászati engedélyt uniós hajók részére. E megállapodás keretein kívül uniós hajókra vonatkozó halászati engedélyek, különösen magánengedélyek kiállítása tilos.

5. cikk

Alkalmazandó jog és végrehajtás

1. A libériai halászati övezetben működő uniós hajók tevékenységei Libéria törvényeinek és rendeleteinek hatálya alá tartoznak, hacsak a megállapodás, a jegyzőkönyv és a melléklete erről másképpen nem rendelkezik. Libéria az uniós hatóságok rendelkezésére bocsátja a hatályos törvényi és rendeleti szabályokat.

2. Libéria vállalja, hogy minden szükséges intézkedést meghoz az e megállapodásban szereplő, a halászat megfigyelésére, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó rendelkezések hathatós alkalmazásáért. Az uniós hajók együttműködnek az ilyen megfigyelés, ellenőrzés és felügyelet elvégzéséért felelős libériai hatóságokkal.

3. A libériai hatóságok a meglévő jogszabályok minden olyan módosításáról és minden olyan új jogszabályról értesítik az uniós hatóságokat, amelyek érinthetik az uniós hajók tevékenységét. Az új jogi előírások a Libéria által küldött értesítés uniós hatóságok általi kézhezvételének napjától számított hatvanadik naptól kötelezőek az uniós hajók számára.

4. Az Unió vállalja, hogy megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy hajói megfeleljenek e megállapodás rendelkezéseinek és a Libéria felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatra irányadó jogszabályoknak.

5. Az uniós hatóságok minden olyan jogszabályi változásról értesítik a libériai hatóságokat, amelyek érinthetik az uniós hajók e megállapodás keretében végzett tevékenységét.

6. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

1. Az Unió e megállapodás keretében az alábbi célokat szolgáló pénzügyi hozzájárulást biztosít Libériának:

a)	az uniós hajóknak a libériai halászati övezethez és halászati erőforrásokhoz való hozzáférése költségeinek részleges fedezése, a hajótulajdonosokat terhelő költségektől függetlenül;

b)	a libériai fenntartható halászati politika kidolgozására alkalmas kapacitás ágazati támogatás révén történő megerősítése.

2. Az ágazati támogatásként biztosított pénzügyi hozzájárulást külön kell választani a hozzáférési költségekhez kapcsolódó kifizetésektől; a hozzájárulás meghatározásának alapja és kifizetésének feltétele az, hogy milyen mértékben teljesülnek a libériai ágazati támogatás célkitűzései a jegyzőkönyvnek és annak végrehajtására vonatkozó éves és többéves programnak megfelelően.

3. Az Unió által biztosított pénzügyi hozzájárulás folyósítása minden évben a jegyzőkönyv szerint történik.

Az e cikk (1) bekezdés a) pontjában említett hozzájárulás összege az e megállapodás 8. cikkét alkalmazva módosítható a következők tekintetében:

i.	az uniós hajóknak odaítélt halászati lehetőségeknek az érintett állományokkal való gazdálkodás céljából történő csökkentése, amennyiben ez a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos szakvélemények alapján szükségesnek bizonyul az erőforrások fenntartható védelme és kiaknázása érdekében;

ii.	az uniós hajóknak nyújtott halászati lehetőségek növelése, amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos vélemény megerősíti, hogy az erőforrások állapota ezt lehetővé teszi;

Az (1) bekezdés b) pontjában említett hozzájárulás összege módosítható a libériai halászati ágazati politika végrehajtásához nyújtott pénzügyi hozzájárulás feltételeinek átértékelése következtében, amennyiben a mindkét Fél által megállapított éves és többéves programok eredményei ezt indokolttá teszik;

A hozzájárulás felfüggeszthető az alábbiak következtében:

i.	e megállapodás 13. cikkének alkalmazása;

ii.	e megállapodás 14. cikkének alkalmazása.

7. cikk

Az együttműködés előmozdítása a gazdasági szereplők között és a civil társadalom szintjén

1. A Felek ösztönzik a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködést a halászati ágazatban és az ahhoz kapcsolódó ágazatokban. A Felek az e célból esetleg szükséges különböző intézkedések összehangolása érdekében konzultálnak egymással.

2. A Felek vállalják, hogy előmozdítják a halászati technikákra és a halászeszközökre, a halászati termékek tartósítására és ipari feldolgozására vonatkozó információk cseréjét.

3. A Felek törekednek arra, hogy – adott esetben – az üzlet- és a beruházásfejlesztés számára kedvező környezet kialakításának ösztönzésével műszaki, gazdasági és kereskedelmi téren kedvező feltételeket teremtsenek a Felek vállalkozásai közötti kapcsolatok előmozdításához.

4. A Felek vállalhatják, hogy végrehajtanak egy olyan, Libéria és az uniós hajóüzemeltetők között létrejött cselekvési tervet, amely azt hivatott előmozdítani, hogy a Libéria halászati övezetében működő uniós hajók kirakodják a fogott halat.

5. A Felek adott esetben ösztönzik olyan, közös érdekeket képviselő közös vállalkozások létrehozását, amelyek következetesen betartják a libériai és az uniós jogszabályokat.

8. cikk

Vegyes bizottság

1. E megállapodás végrehajtásának nyomon követése érdekében az Unió és a libériai hatóságok képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre. A vegyes bizottság a jegyzőkönyvet, továbbá ennek mellékletét és függelékét érintő módosításokat fogadhat el.

2. A vegyes bizottság feladatai különösen:

a)	a megállapodás végrehajtásának, értelmezésének és alkalmazásának ellenőrzése és különösen a 6. cikk (2) bekezdésében említett éves és többéves program meghatározása, illetve végrehajtásuk értékelése;

b)	a közös érdeket képviselő, halászattal kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges kapcsolatok biztosítása, különösen a fogási adatok statisztikai elemzése terén;

c)	fórumként való eljárás az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő viták békés rendezéséhez.

3. A vegyes bizottság döntéshozatali hatáskörén belül jóváhagyja az e megállapodáshoz tartozó jegyzőkönyvet, továbbá ennek mellékletét és függelékét érintő, alábbiakra vonatkozó módosításokat:

a)	a halászati lehetőségek és következésképpen a vonatkozó pénzügyi hozzájárulás mértékének felülvizsgálata;

b)	az ágazati támogatás módjai;

c)	az uniós hajók halászati tevékenységének műszaki feltételei és módozatai.

4. A vegyes bizottság feladatait e megállapodás céljaival, valamint az ICCAT és adott esetben más illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet által elfogadott vonatkozó szabályokkal összhangban végzi.

5. A vegyes bizottság évente legalább egyszer, Libériában és az Unióban felváltva vagy más, közös megegyezéssel választott módon ülésezik, és az üléseken az ülésnek otthont adó Fél elnököl. Bármelyik Fél kérésére rendkívüli ülést kell tartani. A döntések meghozatala konszenzussal történik, és azokat az ülés kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének mellékletében rögzítik. A döntések azon a napon lépnek hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást a hatálybalépésükhöz szükséges eljárások befejezéséről.

6. A vegyes bizottság saját eljárási szabályzatot fogadhat el.

9. cikk

Együttműködés a halászati felügyelet, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellen folytatott küzdelem területén

A Felek vállalják, hogy a felelősségteljes és fenntartható halászat megvalósítása érdekében szoros együttműködés keretében fellépnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellen.

10. cikk

Tudományos együttműködés

1. A Felek a libériai vizekben található halállományok állapotának rendszeres értékelése céljából ösztönzik a tudományos együttműködést.

2. A Felek vállalják, hogy szükség esetén közös tudományos ülésen, valamint az ICCAT és az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében konzultálnak egymással a libériai halászati övezet tengeri biológiai erőforrásainak fokozott kezelése és védelme, valamint a vonatkozó tudományos kutatásban való együttműködés céljából.

11. cikk

A megállapodás hatálya alá tartozó földrajzi terület

Ezt a megállapodást egyrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében alkalmazandó, másrészt Libéria területén és az annak joghatósága alá tartozó vizeken.

12. cikk

Időtartam és hallgatólagos megújítás

Ez a megállapodás az ideiglenes alkalmazás kezdő időpontjától számított öt évig alkalmazandó. A megállapodás hallgatólagosan meghosszabbodik, kivéve, ha a megállapodást a 14. cikkel összhangban felmondják.

A jegyzőkönyv, továbbá ennek mellékletei és függeléke a megállapodás szerves részét képezik.

13. cikk

Felfüggesztés

1. E megállapodás alkalmazása a Felek bármelyikének kezdeményezésére felfüggeszthető az alábbi esetekben:

a)	vis maior; vagy

b)	a Felek között vita merül fel e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását illetően; vagy

c)	a Felek bármelyike nem tartja be e megállapodás rendelkezéseit, különösen az emberi jogok tiszteletben tartását előíró 3. cikk (4) bekezdését.

2. A megállapodás alkalmazásának felfüggesztéséről az érdekelt Fél írásban értesíti a másik Felet, és a felfüggesztés az értesítés kézhezvételétől számított három hónap leteltével lép hatályba. A Felek a felfüggesztésről szóló értesítés időpontjától egyeztetnek egymással annak érdekében, hogy három hónapon belül békésen rendezzék vitájukat. Amennyiben sikerül a vitát rendezni, e megállapodás végrehajtása újból megkezdődik, és a 6. cikkben említett pénzügyi hozzájárulás összege arányosan és időarányosan csökken a felfüggesztés időtartamának megfelelően.

14. cikk

Felmondás

1. E megállapodást a Felek bármelyike felmondhatja az alábbi esetekben:

a)	vis maior;

b)	az érintett állományok romlása a rendelkezésre álló legmérvadóbb független és megbízható tudományos szakvélemény szerint;

c)	az uniós hajók számára biztosított halászati lehetőségek alacsony kihasználása;

d)	a Felek által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén vállalt kötelezettségek megsértése.

2. E megállapodás felmondásáról az érdekelt Félnek írásban értesítenie kell a másik Felet, és a felmondás az értesítés kézhezvételétől számított hat hónap leteltével lép hatályba, kivéve, ha a Felek közös megegyezéssel e határidő meghosszabbításáról döntenek. A Felek a felmondásról szóló értesítés időpontjától egyeztetnek egymással annak érdekében, hogy hat hónapon belül békésen rendezzék vitájukat.

3. Felmondás esetén a 6. cikkben említett pénzügyi hozzájárulás összege a felmondás hatálybalépésének évében arányosan és időarányosan csökken.

15. cikk

Ideiglenes alkalmazás

E megállapodás a Felek általi aláírástól kezdődően a hatálybalépés napjáig ideiglenesen alkalmazandó.

16. cikk

Nyelv és hatálybalépés

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást a szükséges eljárások befejezéséről.

Съставено в Брюксел на девети декември две хиляди и петнадесета година.

Hecho en Bruselas, el nueve de diciembre de dos mil quince.

V Bruselu dne devátého prosince dva tisíce patnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den niende december to tusind og femten.

Geschehen zu Brüssel am neunten Dezember zweitausendfünfzehn.

Kahe tuhande viieteistkümnenda aasta detsembrikuu üheksandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις εννέα Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες δεκαπέντε.

Done at Brussels on the ninth day of December in the year two thousand and fifteen.

Fait à Bruxelles, le neuf décembre deux mille quinze.

Sastavljeno u Bruxellesu devetog prosinca dvije tisuće petnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì nove dicembre duemilaquindici.

Briselē, divi tūkstoši piecpadsmitā gada devītajā decembrī.

Priimta du tūkstančiai penkioliktų metų gruodžio devintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenötödik év december havának kilencedik napján.

Magħmul fi Brussell, fid-disa’ jum ta’ Diċembru fis-sena elfejn u ħmistax.

Gedaan te Brussel, de negende december tweeduizend vijftien.

Sporządzono w Brukseli dnia dziewiątego grudnia roku dwa tysiące piętnastego.

Feito em Bruxelas, em nove de dezembro de dois mil e quinze.

Întocmit la Bruxelles la nouă decembrie două mii cincisprezece.

V Bruseli deviateho decembra dvetisícpätnásť.

V Bruslju, dne devetega decembra leta dva tisoč petnajst.

Tehty Brysselissä yhdeksäntenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattaviisitoista.

Som skedde i Bryssel den nionde december år tjugohundrafemton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Република Либерия

Por la República de Liberia

Za Liberijskou republiku

For Republikken Liberia

Für die Republik Liberia

Libeeria Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Λιβερίας

For the Republic of Liberia

Pour la République du Libéria

Za Republiku Liberiju

Per la Repubblica di Liberia

Libērijas Republikas vārdā –

Liberijos Respublikos vardu

A Libériai Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Liberja

Voor de Republiek Liberia

W imieniu Republiki Liberii

Pela República da Libéria

Pentru Republica Liberia

Za Libérijskú republiku

Za Republiko Liberijo

Liberian tasavallan puolesta

För Republiken Liberia

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(2) Megállapodás a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról (HL L 209., 2005.8.11., 27. o.)

(3) Megállapodás a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról (HL L 287., 2010.11.4., 3. o.)

JEGYZŐKÖNYV

az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról

1. cikk

Alkalmazási kör

1. A megállapodás 4. cikke alapján az uniós hajóknak engedélyezett halászati lehetőségek a következők:

Nagy távolságra vándorló halfajok (az Egyesült Nemzetek 1982. évi tengerjogi egyezményének 1. mellékletében felsorolt fajok).

2. E jegyzőkönyv hatálya alá a következő uniós hajótípusok tartoznak:

a)	28 erszényes kerítőhálós tonhalhalászhajó; és

b)	6 felszíni horogsoros halászhajó.

3. E cikk (1) bekezdését e jegyzőkönyv 6. és 7. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

4. A megállapodás 4. cikke alapján az uniós hajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet a libériai halászati övezetben, ha rendelkeznek az e jegyzőkönyv alapján, ennek melléklete szerint kiállított halászati engedéllyel.

2. cikk

Időtartam

E jegyzőkönyv és melléklete az ideiglenes alkalmazásuk napjától számított öt éves időszakra alkalmazandók.

3. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

1. A megállapodás 6. cikkében említett pénzügyi hozzájárulás a 2. cikkben említett időszakra vonatkozóan 3 250 000 EUR.

2. Ez a pénzügyi hozzájárulás a következőkből áll:

a)	a libériai halászati erőforrásokhoz való hozzáférésért járó éves összeg az első évben 357 500 EUR, a második, a harmadik és a negyedik évben 325 000 EUR, az ötödik évben pedig 292 500 EUR, amely évi 6 500 tonnás referenciamennyiségnek felel meg; és

b)	a Libéria halászati politikája végrehajtásának támogatására szolgáló éves összeg az első évben 357 500 EUR, a második, a harmadik és a negyedik évben 325 000 EUR, az ötödik évben pedig 292 500 EUR.

3. Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 4., 5., 6., 7. és 8. cikkének és a megállapodás 13. és 14. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

4. Ha az uniós hajók által a libériai halászati övezetben kifogott éves mennyiség meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában szereplő éves referenciamennyiséget, a pénzügyi hozzájárulás összege minden egyes további kifogott tonna után 55 EUR-val emelkedik az első évre, 50 EUR-val a második, a harmadik és a negyedik évre, illetve 45 EUR-val az ötödik évre vonatkozóan.

5. Mindazonáltal az Unió által kifizetett teljes éves összeg nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett összeg kétszeresét. Ha az uniós hajók által kifogott mennyiségek meghaladják a teljes éves összeg kétszeresének megfelelő mennyiséget, az e határértéket meghaladó mennyiségért járó összeget a következő évben kell kifizetni.

6. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, az uniós hajóknak a libériai halászati erőforrásokhoz való hozzáféréséért nyújtott pénzügyi hozzájárulást az Unió a jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számítva legkésőbb három (3) hónapon belül, a későbbi években pedig a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása kezdetének évfordulóján kifizeti.

7. A (2) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás felhasználását illetően a libériai hatóságok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek.

8. A (2) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulást a libériai központi banknál nyitott államkincstári számlára folyósítják. A (2) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulást a libériai mezőgazdasági minisztérium rendelkezésére kell bocsátani. A bankszámla adatait a libériai hatóságok évente közlik az uniós hatóságokkal.

4. cikk

Ágazati támogatás

1. Az e megállapodás 8.cikke alapján létrejött vegyes bizottság legkésőbb három hónappal e jegyzőkönyv hatálybalépésének vagy ideiglenes alkalmazásának időpontját követően többéves ágazati programot és részletes alkalmazási szabályokat fogad el különösen a következők tekintetében:

a)	éves és többéves iránymutatások, amelyek alapján a pénzügyi hozzájárulásnak a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt külön összege felhasználásra kerül;

egy- és többéves terv alapján elérendő célok ahhoz, hogy idővel felelősségteljes és fenntartható halászat alakuljon ki, amely figyelembe veszi a nemzeti halászati politika keretében Libéria által – különösen a kisüzemi halászat támogatása, a megfigyelés, az ellenőrzés és a felügyelet, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem, illetve a libériai halászati ágazaton belüli tudományos kapacitás megerősítése vonatkozásában – kifejezett prioritásokat, amelyek kapcsolódnak a felelősségteljes és fenntartható halászat előmozdításához, vagy arra hatással vannak;

c)	az évente elért eredmények értékelésére szolgáló kritériumok és eljárások, adott esetben beleértve bizonyos költségvetési és pénzügyi mutatókat is.

2. A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás külön összegét a vegyes bizottság által meghatározott, elérendő céloknak és az azok megvalósítására vonatkozó éves és többéves programnak megfelelően kell felhasználni.

3. A többéves ágazati program módosítására tett valamennyi javaslatot a vegyes bizottságnak kell jóváhagynia. Az éves ágazati program libériai hatóságok által igényelt sürgős módosításaira a vegyes bizottságon keresztül, többek között levélváltás útján kerülhet sor.

4. Libéria minden évben eredményjelentést nyújt be az ágazati támogatással végrehajtott intézkedésekről és elért eredményekről, amelyet a vegyes bizottság megvizsgál. Libéria zárójelentést is készít a jelen jegyzőkönyv lejárta előtt.

5. A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás külön összegének folyósítása részletekben történik. E jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a részlet kifizetésére az elfogadott programozás részeként azonosított szükségletek alapján kerül sor. A jegyzőkönyv alkalmazásának további éveiben a részletek kifizetésére az elfogadott program részeként azonosított szükségletek, valamint az ágazati támogatás végrehajtása során elért eredmények elemzése alapján kerül sor.

6. Az Unió fenntartja magának a jogot, hogy az e jegyzőkönyv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt külön pénzügyi hozzájárulás kifizetését felülvizsgálja és/vagy teljesen vagy részlegesen felfüggessze:

a)	ha a vegyes bizottság keretében készített értékelést követően megállapítható, hogy az elért eredmények nincsenek összhangban a programmal;

b)	a pénzügyi hozzájárulást nem a vegyes bizottság által meghatározott módon használják fel.

7. A pénzügyi hozzájárulás fizetése folytatódik a Felek közötti egyeztetés és a vegyes bizottság jóváhagyása után, amennyiben az (1) bekezdésben említett, elfogadott program végrehajtása során elért eredmények alapján az indokolt. Mindazonáltal a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett külön pénzügyi hozzájárulás kifizetése nem teljesíthető e jegyzőkönyv lejártát követő hat hónapos időszak után.

8. Libéria évente kiegészítheti a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulást a több évre szóló ágazati program végrehajtása érdekében. Az ilyen felhasználásról az Uniót legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésének évfordulója után két hónappal értesíteni kell.

9. AFelek vállalják, hogy biztosítják az ágazati támogatással végrehajtott intézkedések átláthatóságát.

5. cikk

Tudományos együttműködés a felelősségteljes halászatért

1. A Felek vállalják, hogy az e jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos jellemzőkkel rendelkező és az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fajokat halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján előmozdítják a felelősségteljes halászatot a libériai halászati övezetben.

2. E jegyzőkönyv időtartama alatt a libériai halászati övezetben a halászati erőforrások állapotának figyelemmel kísérje érdekében a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a halászati erőforrások fenntartható kezelése megalapozottan történjen.

3. A Felek betartják az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ajánlásait és határozatait, valamint figyelembe veszik más releváns regionális szervezetek tudományos szakvéleményét.

4. A Felek vállalják, hogy az e jegyzőkönyv végrehajtásához kapcsolódó tudományos kérdések vizsgálata céljából a szükséges gyakorisággal közös tudományos ülést tartanak. Az ilyen közös tudományos ülések napirendjét a vegyes bizottság határozhatja meg.

5. Az ICCAT által elfogadott határozatok és ajánlások alapján, valamint a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények és – adott esetben – a közös tudományos üléseken megfogalmazott következtetések fényében a vegyes bizottság határozatot hozhat az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást célzó és az uniós hajók tevékenységét érintő intézkedésekről.

6. cikk

A halászati lehetőségek és technikai intézkedések közös megegyezéssel történő felülvizsgálata

1. A vegyes bizottság újraértékelheti az 1. cikkben említett halászati lehetőségeket, és dönthet úgy, hogy felülvizsgálja azokat, amennyiben az ICCAT ajánlásai és határozatai azt támasztják alá, hogy e felülvizsgálat révén biztosítható az e jegyzőkönyvben említett halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Ebben az esetben a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt pénzügyi hozzájárulást a vegyes bizottság határozatával arányosan és időarányosan ki kell igazítani. Az Unió által kifizetett teljes éves összeg azonban nem haladhatja meg a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában jelzett összeg kétszeresét.

2. A vegyes bizottság emellett szükség szerint megvizsgálhatja, és dönthet úgy, hogy közös megegyezéssel elfogadja a jegyzőkönyvben és a mellékletben rögzített technikai előírásokat.

7. cikk

Kísérleti halászat és új halászati lehetőségek

1. Az egyik Fél kérésére a vegyes bizottság az 1. cikkben nem szereplő új halászati tevékenységek műszaki kivitelezhetőségének és gazdasági megtérülésének vizsgálata érdekében fontolóra veheti a felderítő halászati programok lehetőségét a libériai halászati övezetben. E célból a vegyes bizottság eseti alapon meghatározza a fajokat, a feltételeket és egyéb vonatkozó tényezőket.

2. Ha az Unió a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményeket figyelembe véve és a felderítő halászati programok eredményei alapján érdeklődést mutat az új halászati lehetőségek iránt, a vegyes bizottság összeül, hogy megvitassa és előírja az új halászati tevékenységekre vonatkozó feltételeket.

3. Ezen új halászati tevékenységek Libéria általi engedélyezését követően a vegyes bizottság ennek megfelelően módosítja e jegyzőkönyvet és annak mellékletét.

8. cikk

Felfüggesztés

1. E jegyzőkönyv végrehajtása – a jegyzőkönyv 3. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett a pénzügyi hozzájárulás folyósítását is ideértve – bármelyik Fél kezdeményezésére felfüggeszthető a megállapodás 13. cikkében felsorolt esetekben és feltételek mellett.

2. E jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül a pénzügyi hozzájárulás folyósítása folytatódik, amint a megállapodás 13. cikkében említett események előtti állapot helyreáll.

9. cikk

Felmondás

E jegyzőkönyv bármelyik Fél kezdeményezésére egyoldalúan felmondható a megállapodás 14. cikkében felsorolt esetekben és feltételek mellett.

10. cikk

Elektronikus adatcsere

1. Libéria és az Unió vállalja, hogy létrehozza a megállapodás és a jegyzőkönyv végrehajtásával összefüggő minden információ és dokumentum elektronikus cseréjéhez szükséges rendszereket.

2. Az elektronikus formátumú dokumentumokat minden esetben a papíralapú dokumentumokkal egyenértékűnek kell tekinteni.

3. A számítógépes rendszerek bármely olyan meghibásodása esetén, amely az említett adatcserét hátráltatja, az érintett Félhaladéktalanul tájékoztatja a másik Felet. Ilyen esetben automatikusan a megállapodás és az e jegyzőkönyv végrehajtásához kapcsolódó információk és dokumentumok papíralapú változatát kell használni a mellékletben megállapított szabályok szerint.

11. cikk

Titoktartás

1. Libéria és az Unió vállalja, hogy a megállapodás és e jegyzőkönyv alkalmazása során kapott, az uniós hajókkal és azok tevékenységével összefüggő különleges kereskedelmi adatokat mindenkor a vonatkozó titoktartási és adatvédelmi rendelkezéseik tiszteletben tartásával kezelik.

2. A Felek gondoskodnak arról, hogy az uniós flotta által a libériai halászati övezetben folytatott halászati tevékenységekre vonatkozóan csupán összesített adatokat hoznak nyilvánosságra, az ICCAT és más regionális halászati gazdálkodási szervezetek idevágó rendelkezéseinek megfelelően. Az egyéb módon bizalmasnak minősülő adatok kizárólag a megállapodás végrehajtásához, valamint a halászati gazdálkodás, a nyomon követés, az ellenőrzés és a felügyelet céljára használhatók fel.

12. cikk

Ideiglenes alkalmazás

E jegyzőkönyv a Felek általi aláírástól kezdődően a hatálybalépés napjáig ideiglenesen alkalmazandó.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a jegyzőkönyv azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást a szükséges eljárások befejezéséről.

MELLÉKLET

AZ UNIÓS HAJÓK ÁLTAL A LIBÉRIAI HALÁSZATI ÖVEZETBEN VÉGZETT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE IRÁNYADÓ FELTÉTELEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az illetékes hatóság kijelölése

E melléklet alkalmazásában és eltérő rendelkezés hiányában az Európai Unióra (a továbbiakban: Unió) vagy Libériára mint illetékes hatóságra való hivatkozás az alábbiakat jelenti:

—	az Unió esetében: az Európai Bizottság, adott esetben az Európai Unió libériai küldöttsége (a továbbiakban: uniós küldöttség) útján,

—	Libéria esetében: a Mezőgazdasági Minisztérium.

Libériai halászati övezet

A megállapodás 1. cikkének g) pontjában meghatározott libériai halászati övezet és az alapvonalak földrajzi koordinátái e melléklet 5. függelékében szerepelnek.

A hatályos nemzeti jogszabályoknak megfelelően halászati tilalom hatálya alatt álló övezeteket, úgymint a nemzeti parkokat, a védett tengeri területeket és az ívóhelyeket, valamint a hajózási tilalom hatálya alá tartozó övezeteket e melléklet 5. függeléke ismerteti.

Libéria a halászati engedély kiadásakor tájékoztatja a hajótulajdonosokat e területek koordinátáiról.

Libéria a hatálybalépést előtt legalább két hónappal értesíti az Uniót a hajózási és halászati tilalom hatálya alá tartozó övezetek bármely változásáról.

A hajótulajdonosok általi kifizetések

Libéria a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazását megelőzően közli az Unióval azon bankszámlájának vagy bankszámláinak az adatait, amelyre vagy amelyekre az uniós hajók által a megállapodás keretében folyósítandó pénzösszegeket be kell fizetni. A banki átutalásokkal járó költségeket a hajótulajdonosok viselik.

Kapcsolattartók

A libériai hatóságok kapcsolattartási adatait az e melléklet 7. függeléke tartalmazza.

II. FEJEZET

HALÁSZATI ENGEDÉLYEK

1. SZAKASZ

Halászati engedélyek kérelmezése és kiadása

A halászati engedély kiadásának előfeltételei

A libériai halászati övezetben való halászatra csak a jogosult hajók kaphatnak halászati engedélyt.

A hajók jogosultságának az a feltétele, hogy sem tulajdonosukat, sem parancsnokukat, sem magukat a hajókat nem tiltották el a Libériában folytatott halászati tevékenységtől. Helyzetüknek a libériai hatóságok felé rendezettnek kell lennie abban az értelemben, hogy eleget tettek minden korábbi, az Unióval kötött megállapodások keretében Libériában folytatott halászati tevékenységükből eredő kötelezettségnek. A hajóknak ezenkívül szerepelniük kell az uniós halászhajók nyilvántartásában, az ICCAT halászhajó-nyilvántartásában szereplő, és nem szerepelhetnek az ICCAT vagy más regionális halászati gazdálkodási szervezet által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókról összeállított jegyzékeken.

Halászati engedély iránti kérelem

Az Unió legalább tizenöt munkanappal az engedély érvényességének kérelmezett kezdőnapja előtt elektronikus úton Libériához beterjeszti minden olyan hajó kérelmét, amely a megállapodás keretében halászni szándékozik; az ilyen kérelmek másolatát el kell juttatni az EU libériai küldöttségéhez. Az Uniónak az eredeti példányokat közvetlenül Libériának, egy másolatot pedig az Unió libériai küldöttségének kell megküldenie.

A kérelmeket az e melléklet 1. függelékében szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell hozzájuk a következő iratokat:

i.	a halászati engedély kérelmezett érvényességi időszakára esedékes, vissza nem térítendő előleg befizetéséről szóló igazolás;

ii.

minden, a jegyzőkönyv alapján első ízben benyújtott halászati engedély iránti kérelemhez, illetve az érintett hajó műszaki módosítását követően a kérelemhez csatolni kell a hajóról nemrégiben (legfeljebb 12 hónapja) készült, megfelelő felbontású (legalább 15 × 10 cm méretű) digitális, színes fényképet, amely oldalnézetből részletesen mutatja a hajót, beleértve a hajónak a hajótest oldalán látható nevét és azonosító számát;

iii.	a hajó hajózásra való alkalmasságáról szóló bizonyítvány;

iv.	a hajó lajstromozási bizonyítványa;

v.	köbözési bizonyítvány;

vi.	biztosítási bizonylat;

vii.	az alkalmazott halászeszközök ábrázolása és részletes leírása.

A 4. pontban említett kérelem-formanyomtatványban megadott információkat az illetékes libériai hatóságok feldolgozzák, és kiadják a Libériai Tengerügyi Hatóság nyilvántartási számát a 3. pontban hivatkozott időn belül. A Libériai Tengerügyi Hatóság nyilvántartási számát ki kell adni, mielőtt a libériai illetékes hatóságok kiadnák a halászati engedélyt.

Az e jegyzőkönyv alapján halászati engedély iránt benyújtott első kérelmük keretében valamennyi uniós hajónak engedélyezés előtti ellenőrzésen kell átesnie. Az első halászati engedély kiadásának feltétele ezen ellenőrzés sikeres befejezése, amelyet az Unió és Libéria által kölcsönösen elfogadott, az alrégió kijelölt kikötőiben kell elvégezni a kikötő szerinti állam által megadott engedély függvényében. A Monrovia kikötőjén kívül végzett ellenőrzésekhez kapcsolódó összes költséget a hajótulajdonosnak kell viselnie.

Azon hajók esetében, amelyek műszaki jellemzői nem változtak, a halászati engedély hatályos jegyzőkönyv alapján történő megújításakor a vonatkozó kérelemhez csak a vissza nem térítendő díj megfizetéséről szóló igazolást kell csatolni. Abban az esetben, ha a műszaki jellemzőket módosították, a kérelmet a 4. pontban meghatározott valamennyi vonatkozó dokumentummal együtt újra be kell nyújtani, és a halászati engedély kiadásának feltétele az engedélyezés előtti új ellenőrzés sikeres elvégzése.

Abban az esetben, ha Libéria nem kap engedélyt a kikötő szerinti államtól az ellenőrzés elvégzésére, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a 6. és a 7. pontban említett, engedélyezés előtti ellenőrzések kötelezettsége alól.

A halászati engedély kiadása

Libéria a 4. pontban említett iratok átvételét követő tizenöt munkanapon belül kiadja a halászati engedélyeket a hajótulajdonosoknak, vagy tájékoztatja az Uniót az elutasításról. A halászati engedély eredeti példányát meg kell küldeni a hajótulajdonosoknak vagy ügynökeiknek az Unión keresztül. Ha az Unió irodái zárva vannak, Libéria a halászati engedélyt közvetlenül a hajótulajdonosnak vagy ügynökének is kiadhatja, miközben az engedély másolatát megküldi az Uniónak.

10.

Ugyanakkor annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődhessen a halászat, a halászati engedély másolatát elektronikus úton meg kell küldeni az Uniónak a hajótulajdonosnak való továbbításra, valamint az EU küldöttségének tájékoztatásul. E másolati példány a halászati engedély kiállításának napjától számítva legfeljebb hatvan napig használható. Ebben az időszakban a másolati példány az eredetivel egyenértékűnek minősül.

11.

A 10. pontban szereplő rendelkezések sérelme nélkül a halászati engedély eredeti példányát mindenkor a fedélzeten kell tartani.

A halászatra jogosult hajók jegyzéke

12.

A halászati engedély kibocsátását követően Libéria haladéktalanul felveszi az uniós hajót a libériai halászati övezetben halászatra engedéllyel rendelkező hajók végleges jegyzékébe. E jegyzéket azonnal el kell juttatni a libériai megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti egységnek (Monitoring Control and Surveillance Unit, MCSU), a nemzeti halászati felügyelő központnak (National Fisheries Monitoring Center, NFMC) és a Mezőgazdasági Minisztériumnak, valamint az Uniónak. Libériának rendszeresen naprakésszé kell tennie a halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. Az új jegyzéket haladéktalanul meg kell küldeni a libériai MCSU-nak, NFMC-nek és a Mezőgazdasági Minisztériumnak, valamint az Uniónak.

13.

Abban az esetben, ha a halászati engedélyt nem adják ki a f9. pontban előírt határidőn belül, a hajót ideiglenesen fel kell venni a jegyzékbe, hacsak nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy nem felel meg a 2. pont követelményeinek. Ez alatt az idő alatt a hajó jogosult halászni.

A halászati engedély átruházása

14.

A halászati engedélyt egy meghatározott hajó nevére kell kiállítani, és az engedély nem átruházható.

15.

Azonban az Unió kérésére és igazolt vis maior – például egy hajó elvesztése vagy súlyos műszaki meghibásodás miatt a forgalomból hosszabb időre való kivonása – esetén az adott hajó halászati engedélye újabb díj fizetése nélkül helyettesítendő egy másik, azonos kategóriába tartozó hajó részére kiállított új halászati engedéllyel, feltéve, hogy a 4. pontban előírtak szerint új halászati engedély iránti kérelmet nyújtottak be, és az engedélyezés előtti ellenőrzés a 6. pontban előírtak szerint sikeresen lezárult. Ebben az esetben a fogások mennyiségének egy esetleges kiegészítő díjfizetés meghatározása céljából történő kiszámításakor a két hajó összfogásának összegét kell figyelembe venni.

16.

Az érvénytelenített halászati engedélyt a hajó tulajdonosának vagy ügynökének az EU libériai küldöttségén keresztül vissza kell juttatnia Libériának. Az új halászati engedély azon a napon lép hatályba, amikor az érvénytelenített halászati engedélyt visszajuttatják. Az EU libériai küldöttségét tájékoztatni kell a halászati engedély átruházásáról.

17.

Libéria naprakésszé teszi a halászatra jogosult hajók jegyzékét, és azt haladéktalanul megküldi a libériai MCSU-nak, NFMC-nek és a Mezőgazdasági Minisztériumnak, valamint az Uniónak.

A halászati engedély érvényességi ideje

18.

A halászati engedélyek egyéves időszakra érvényesek, és megújíthatók.

19.

Az érvényességi időszak kezdetének megállapításához „egyéves időszak” alatt az alábbiak értendők:

i.	a jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapja és ugyanazon év december 31. közötti időszak;

ii.	ezt követően minden teljes naptári év;

iii.	a jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében a január 1. és a jegyzőkönyv lejárati dátuma közötti időszak.

A jegyzőkönyv alkalmazásának első és utolsó évében a 2. szakaszban említett előleget időarányosan kell kiszámítani.

A fedélzeten tartandó dokumentumok

20.

Amikor a halászhajó a libériai halászati övezetben vagy egy kölcsönösen elfogadott, az alrégió kijelölt kikötőjében tartózkodik, a következő dokumentumokat kell mindenkor a fedélzeten tartani:

i.	a halászati engedély;

ii.	a lajstromozási bizonyítvány;

iii.	a Libériai Tengerügyi Hatóság által kiadott nyilvántartási szám;

iv.	a halászhajók naprakész, tanúsított alaprajza vagy leírása, különösen kitérve a halászhajók raktereinek számára és azok köbméterben kifejezett tárolókapacitására;

v.	ha változás következett be a halászhajó jellemzőiben – teljes hosszúságában, bruttó tonnatartalmában, főhajtóművének vagy hajtóműveinek teljesítményében vagy tárolókapacitásában –, a halászhajó lobogója szerinti állam illetékes hatósága által hitelesített igazolás a változtatás mibenlétéről;

vi.	ha a halászhajó hűtött tengervíztartályokkal rendelkezik, a hajó lobogója szerinti állam illetékes hatósága által hitelesített okirat a tartályok köbméterben kifejezett űrtartalmáról;

vii.	a hatályos libériai halászati szabályozás Libéria által biztosítandó példánya; és

viii.

a 4. pontban említett dokumentumok.

2. SZAKASZ

A halászati engedély feltételei – díjak és előlegek

A hajótulajdonosok által befizetendő díjakat a libériai halászati övezetben kifogott halmennyiség egy tonnájára vonatkozó alábbi díjak alapján kell kiszámítani:

—	55 EUR/t a jegyzőkönyv alkalmazásának első évében;

—	60 EUR/t a jegyzőkönyv alkalmazásának második és harmadik évében;

—	65 EUR/t a jegyzőkönyv alkalmazásának negyedik évében;

—	70 EUR/t a jegyzőkönyv alkalmazásának ötödik évében.

A halászati engedélyeket azt követően állítják ki, hogy a hajótulajdonosok befizették a következő előlegeket az illetékes libériai hatóságoknak:

a kerítőhálós tonhalhalászhajók esetében:

—	hajónként 7 150 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának első évében évi 130 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg;

—	hajónként 7 150 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának második és harmadik évében évi 119,17 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg;

—	hajónként 7 150 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának negyedik évében évi 110 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg;

—	hajónként 7 150 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának ötödik évében évi 102,14 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg.

a felszíni horogsoros halászhajók esetében:

—	hajónként 2 200 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának első évében évi 40 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg;

—	hajónként 2 200 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának második és harmadik évében évi 36,67 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg;

—	hajónként 2 200 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának negyedik évében évi 33,85 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg;

—	hajónként 2 200 EUR, amely a jegyzőkönyv alkalmazásának ötödik évében évi 31,43 tonnás fogásért fizetendő díj összegének felel meg.

Az előleg összege a kikötői illetékek és a szolgáltatások költségeinek kivételével minden nemzeti és helyi adót magában foglal.

Ha a halászati engedély érvényességi időtartama rövidebb egy évnél, az előleg összegét a halászati engedély érvényességi időszakával időarányosan csökkenteni kell.

Ha a végleges díjkimutatás összege meghaladja a hajótulajdonos által a halászati engedély megszerzéséért fizetett előleget, a hajótulajdonos a fennmaradó összeget legkésőbb a fogások évét követő év szeptember 30-ig megfizeti Libériának. Abban az esetben, ha a végleges kimutatás a 2. pontban említett előlegnél kisebb összeget állapított meg, a hajótulajdonosok nem kaphatják vissza a különbözetet.

3. SZAKASZ

Segédhajók

Libéria a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók számára engedélyezi segédhajók igénybevételét. A segédhajóknak az EU valamely tagállamának lobogója alatt kell közlekedniük, és nem rendelkezhetnek halfogásra alkalmas eszközökkel, valamint nem használhatók átrakodásra.

Libéria meghatározza a támogató tevékenységeket és az engedélyek megszerzésének feltételeit, továbbá elkészíti az engedélyezett segédhajók jegyzékét, és azt haladéktalanul eljuttatja a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Uniónak.

A segédhajó engedélyezésének éves díja 3 000 EUR/hajó.

III. FEJEZET

ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

A halászati engedéllyel rendelkező hajókra a halászati övezet, a halászeszközök és a járulékos fogások tekintetében alkalmazandó állományvédelmi intézkedéseket a halászat egyes kategóriáira vonatkozóan az e melléklet 2. függelékében foglalt adatlapok határozzák meg.

A hajók kötelesek betartani az ICCATáltal elfogadott valamennyi ajánlást, illetve a libériai szabályozás vonatkozó rendelkezéseit.

A libériai halászati övezetben a sodródó, halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) használatát a nem összefonódó víz alatti szerkezetekkel rendelkező mesterséges támasztékokra kell korlátozni. A sodródó mesterséges FAD-ok kihelyezésének és használatának az a feltétele, hogy az Uniónak az ICCAT által megállapított rendelkezéseknek megfelelő gazdálkodási tervet kell elfogadnia.

Az uniós hajók minden halászati tevékenységet úgy végeznek, hogy ne zavarják a hagyományos helyi halászatot, továbbá minden teknőst, tengeri emlőst, tengeri madarat és zátonyhalat oly módon engednek el, ami ezen élőlényeknek a lehető legnagyobb túlélési esélyt biztosítja.

Az uniós hajók, azok parancsnokai és kezelői minden halászati tevékenységet úgy végeznek, hogy az ne zavarja más halászhajók halászati műveleteit, valamint ne befolyásolja más halászhajók halászeszközeit.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, MEGFIGYELÉS ÉS FELÜGYELET

1. SZAKASZ

A fogások bejelentése

Halászati napló

A megállapodás keretében halászó uniós hajók parancsnokai halászati naplót vezetnek, amelynek az egyes halászati kategóriákra vonatkozó mintája e melléklet 3. függelékében található.

A hajóparancsnok a halászati naplót minden olyan napra vonatkozóan kitölti, amelyet a hajó Libéria halászati övezetében tölt.

A hajóparancsnok minden nap feljegyzi a halászati naplóba a kifogott és fedélzeten tárolt – a FAO hárombetűs kódjával azonosított – fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét. A főbb fajok esetében a hajóparancsnok a járulékos fogást is feltünteti.

Adott esetben a hajóparancsnok minden nap beírja a halászati naplóba a következőket:

i.	a visszadobott fajok mennyisége élőtömeg-kilogrammban és szükség esetén egyedszámban kifejezve;

ii.	az alkalmazott halászeszköz típusa;

iii.	a hajó helyzete délben és adott esetben a kivetett halászeszköz helyzete, valamint a merítési idő vagy a horgok száma és a tenger felszíni hőmérséklete;

iv.	a fogások száma naponta, az egyes fogások összesített ideje és a halászattal töltött napok száma halászati utanként; és

v.	minden olyan egyéb információ, amelyet a vegyes bizottság meghatároz.

Ha egy adott napon nem vetettek ki hálót, vagy hálókivetés ugyan történt, de nem volt halfogás, a hajó parancsnokának ezt az információt is rögzítenie kell a napi hajónapló-formanyomtatványon. Azokon a napokon, amikor nem végeznek halászati műveleteket, a hajónak aznap – helyi idő szerint – éjfél előtt rögzítenie kell a hajónaplóban azt a tényt, hogy nem végeztek ilyen műveletet.

A libériai halászati övezetbe való belépés és az onnan való kilépés idejét és napját a libériai halászati övezetbe való belépés és az onnan való kilépés után azonnal be kell jegyezni a hajónaplóba.

A halászati naplót olvashatóan, nagybetűkkel kell kitölteni, és azt a hajóparancsnoknak alá kell írnia.

A halászati naplóban rögzített adatok pontosságáért a hajóparancsnok felel.

A fogások bejelentése

A hajó fogásait a hajóparancsnok a libériai halászati övezetében töltött időszakra vonatkozó halászati naplóinak a nemzeti halászati hatóság (Bureau of National Fisheries, BNF) részére történő átadásával jelenti be.

10.

A halászati naplókat az alábbi módok egyikén kell átadni:

i.	valamely libériai kikötőbe való beérkezéskor minden egyes halászati napló eredeti példányát be kell nyújtani Libéria helyi képviselőjének, aki annak átvételét írásban igazolja;

ii.

ha a hajó anélkül hagyja el Libéria halászati övezetét, hogy kikötne valamely libériai kikötőben, minden egyes halászati napló eredeti példányát bármely más kikötőbe való megérkezéstől számítva tizennégy napon belül, de legkésőbb harminc nappal a libériai halászati övezet elhagyását követően el kell küldeni;

a)	lehetőleg beszkennelve, e-mailben; vagy

b)	faxon; vagy

c)	az eredetit levélben.

11.

A Felek mindent megtesznek egy olyan rendszer létrehozása érdekében, amely – a küldés meggyorsítása érdekében – az adatok és dokumentumok kizárólag elektronikus úton történő továbbításán alapul.

12.

Amint lehetővé válik a fogási nyilatkozatok e-mail útján történő fogadása, a hajóparancsnok a halászati naplókat a Libéria által közölt e-mail címre küldi. A dokumentum(ok) kézhezvételét Libéria válasz e-mailben haladéktalanul visszaigazolja.

13.

A hajóparancsnok minden halászati napló egy példányát megküldi az EU libériai küldöttségének. Minden hajó esetében a hajóparancsnok minden halászati napló egy példányát megküldi a BNF-nek és az alábbi tudományos intézetek egyikének is:

i.	Institut de recherche pour le développement (IRD);

ii.	Instituto Español de Oceanografia (IEO);

iii.	Instituto Português do Mar e da Atmosféra (IPMA).

14.

Ha a hajó halászati engedélyének érvényességi időszaka alatt visszatér Libéria halászati övezetébe, újabb fogási jelentést kell készítenie.

15.

A fogási jelentésre vonatkozó rendelkezések be nem tartása esetén Libéria a hiányzó fogási nyilatkozat beérkezéséig felfüggesztheti az érintett hajó halászati engedélyét, és a hajótulajdonost a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt vonatkozó rendelkezések szerint szankcióval sújthatja. Ismételt jogsértés esetén Libéria megtagadhatja a halászati engedély megújítását. Libéria haladéktalanul tájékoztatja az Uniót az ilyen összefüggésben alkalmazott mindennemű szankcióról.

Elektronikus rendszerre való áttérés

16.

A Felekkészségüket kifejezik ki, hogy a 6. függelékben meghatározott műszaki jellemzőkön alapuló, elektronikus fogásbejelentési rendszerre való áttérésre. A Felek megállapodnak abban, hogy közösen meghatározzák az áttérés módozatait, szem előtt tartva azt a célt, hogy a rendszer mielőbb működőképes legyen. Libéria haladéktalanul tájékoztatja az Uniót, amint az áttérés feltételei teljesültek. A Felek megállapodiknak abban, hogy az említett információ megküldésétől számított két hónapon belül teljesen működőképessé teszik a rendszert.

Negyedéves fogási nyilatkozatok

17.

A 16. pont szerinti elektronikus fogásbejelentési rendszer bevezetéséig az Uniós tagállamok legkésőbb minden negyedév végétől számított tizenöt naptári napon belül tájékoztatják az Európai Bizottságot az előző negyedévben ejtett, a nemzeti hatóságok által hitelesített és a 13. pontban említett tudományos intézetek által igazolt fogásmennyiségről. A tudományos intézetek a halászati naplókban, a kirakodási nyilatkozatokban, az értékesítési nyilatkozatokban és adott esetben a tudományos megfigyelési jelentésekben rendelkezésre álló adatok keresztellenőrzése révén elemzik a fogási adatokat. Ennek alapján az Unió a libériai halászati övezetben halászatra jogosult valamennyi hajó tekintetében elkészíti a negyedéves fogási nyilatkozatot fajok szerinti és havi bontásban, az e melléklet 8. függelékében található sablon szerint.

18.

A hajónaplókból származó összesített adatok ideiglenesnek tekintendők mindaddig, amíg az Unió nem közli a 23. pontban említett végleges díjkimutatást.

Végleges díjkimutatás

19.

A 16. pont szerinti elektronikus fogásbejelentési rendszer bevezetéséig az Uniós tagállamok legkésőbb minden év május 15-ig tájékoztatják az Európai Bizottságot az előző évben ejtett, a nemzeti hatóságok által hitelesített és a fenti 13. említett tudományos intézetek által igazolt fogásmennyiségről.

20.

A tudományos intézetek a halászati naplókban, a kirakodási nyilatkozatokban, az értékesítési nyilatkozatokban és adott esetben a tudományos megfigyelési jelentésekben rendelkezésre álló adatok keresztellenőrzése révén elemzik a fogási adatokat.

21.

Az Unió tudományos intézetei által a libériai halászati övezetben ejtett fogások mennyiségének és összetételének elemzésére alkalmazott módszert meg kell osztani a BNF-fel.

22.

Az Unió a 19. pontban említett fogási nyilatkozatok alapján a libériai halászati övezetben az előző évben halászatra engedéllyel rendelkező minden hajóra vonatkozóan elkészíti az adott hajó által az előző naptári évi halászati idény után fizetendő díjak végleges kimutatását.

23.

Az Unió ezt a végleges díjkimutatást az Unióstagállamok segítségével a folyó év június 30. napja előtt megküldi Libériának és a hajótulajdonosnak.

24.

Libéria tájékoztatja az Uniós a kimutatás kézhezvételéről, és az általa szükségesnek ítélt kérdésekben az EU magyarázatát kérheti. Ebben az esetben az Unió konzultál a lobogó szerinti államok nemzeti hatóságaival és az Unió tudományos intézeteivel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megadja Libériának a szükséges kiegészítő információkat. Adott esetben kifejezetten ebből a célból össze lehet hívni egy közös tudományos ülést, ahol megvizsgálják a fogásokra vonatkozó adatokat és az információk összevetéséhez használt módszereket.

25.

A 24. pont szerinti értesítést követő 30 naptári napon belül Libéria igazoló bizonylatok alapján kifogással élhet a fogásokra vonatkozó végleges éves nyilatkozattal és a fizetendő díjak végleges kimutatásával szemben. Nézeteltérés esetén a Felek a vegyes bizottság keretén belül egyeztetnek egymással. Ha Libéria a fent említett határidőn belül nem nyújt be kifogást, a végleges díjkimutatás elfogadottnak minősül.

2. SZAKASZ

Kirakodás és átrakás

Kirakodási eljárás

A libériai halászati övezetben ejtett fogásokat valamely libériai kikötőben kirakodni kívánó uniós hajó parancsnokának a Mesurado kirakodóhíd üzembeállásáig legalább negyvennyolc órával a kirakodás előtt, azt követően pedig legalább huszonnégy órával a kirakodás előtt értesítenie kell Libériát az alábbiakról:

a)	a rakományt kirakodni szándékozó halászhajó neve és nemzetközi rádióhívójele (IRCS);

b)	a kirakodási kikötő;

c)	a kirakodás tervezett napja és időpontja;

d)	a kirakodásra szánt egyes fajok mennyisége (a FAO hárombetűs kódjával azonosítva, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezve);

e)	a termékek kiszerelése.

A kirakodási műveletnek az e célra engedélyezett valamely libériai kikötő halászati övezetében kell megtörténnie.

A kirakodási eljárásra vonatkozó rendelkezések be nem tartása a libériai szabályozásban előírt vonatkozó szankciók alkalmazását vonja maga után.

A kirakodás ösztönzése

Az uniós hajóknak törekedniük kell arra, hogy nemzetközi piaci áron lássák el tonhallal a helyi ipart. Amíg a libériai Mesurado kirakodóhíd üzembe nem áll, az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban halászati engedéllyel rendelkező olyan uniós hajók, amelyek tonhalfogásaikat egy kijelölt libériai kikötőben rakodják ki, pénzügyi ösztönzőben részesülnek, melynek értelmében a fogás libériai halászati vállalkozásnak a libériai piac ellátása céljából történő értékesítése esetén a díj a kirakodott járulékos fogás minden tonnája után 10 EUR-val mérséklődik. Ez a rendszer a végleges kimutatásban megállapított fogások legfeljebb 50 %-áig alkalmazható.

Miután a libériai Mesurado kirakodóhíd üzembe áll, az uniós hajók pénzügyi ösztönzőben részesülnek, melynek értelmében a díj minden kirakodott tonna után 10 EUR-val mérséklődik részlegesen. A helyi ipar számára történő értékesítés esetén a díj minden kirakodott tonna után további 10 EUR-val mérséklődik. Ami a járulékos fogást illeti, a fogás helyi piac számára történő értékesítése esetén a díj a kirakodott járulékos fogás minden tonnája után további 25 EUR-val mérséklődik. Ez a rendszer a végleges kimutatásban megállapított tonhalfogások legfeljebb 50 %-áig alkalmazható.

Átrakodás

A libériai halászati övezetben ejtett fogásokat valamely libériai kikötőben átrakodni kívánó uniós hajó parancsnokának a Mesurado kirakodóhíd üzembeállásáig legalább negyvennyolc órával az átrakodás előtt, azt követően pedig legalább huszonnégy órával az átrakodás előtt értesítenie kell Libériát az alábbiakról:

a)	a kirakodó halászhajó neve és IRCS-kódja;

b)	a berakodó halászhajó neve és IRCS-kódja;

c)	az átrakodási kikötő;

d)	az átrakodás tervezett napja és időpontja;

e)	az átrakodásra szánt egyes fajok mennyisége (a FAO hárombetűs kódjával azonosítva, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezve);

f)	a termékek kiszerelése.

Az átrakodási műveletet egy erre a célra engedélyezett libériai kikötőben, libériai ellenőrök jelenlétében kell végrehajtani. A késedelem elkerülése érdekében, olyan kivételes esetekben, amikor egy libériai ellenőr nem lehet jelen, a hajóparancsnok a 6. pontnak megfelelően adott előzetes értesítésben meghatározott időtartam lejárta után megkezdheti az átrakodást. A tengeren történő átrakás tilos.

Az átrakást a 3. szakasz meghatározása szerint a libériai halászati övezetből való kilépésnek kell tekinteni. Ezért a hajóknak legkésőbb 24 órával az átrakás befejezése után vagy legalább 6 órával az előtt, hogy az átadó hajó elhagyja a kikötőt, attól függően, hogy melyik esemény következik be előbb, be kell nyújtaniuk a fogási nyilatkozataikat az illetékes hatóságokhoz, és a hajótulajdonosnak be kell jelentenie, hogy folytatni akarja a halászatot vagy el akarja hagyni a libériai halászati övezetet. A berakodó hajóra a vonatkozó libériai jogszabályokban előírt jelentéstételi kötelezettségek vonatkoznak.

3. SZAKASZ

Ellenőrzés és vizsgálat

Az övezetbe való belépés és az onnan való kilépés

A halászati engedéllyel rendelkező uniós hajóknak a libériai halászati övezetbe való minden belépését és onnan való kilépését a belépés vagy kilépés előtt legalább hat órával be kell jelenteni Libériának.

Belépésének vagy kilépésének bejelentésekor az uniós hajó köteles közölni különösen:

i.	az áthaladás tervezett napját, időpontját és helyét;

ii.	a fedélzeten tárolt, a FAO hárombetűs kódjával azonosított összes faj mennyiségét élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezve;

iii.	a termékek kiszerelését.

A bejelentést lehetőség szerint e-mail útján kell megtenni, vagy ennek hiányában faxon vagy rádión, a Libéria által közölt e-mail címen, hívószámon vagy frekvencián, az e melléklet 7. függelékében megadott módon. A dokumentum(ok) kézhezvételét Libéria válasz e-mailben haladéktalanul visszaigazolja. Libéria haladéktalanul értesíti az érintett hajókat és az Uniót az e-mail címben, a telefonszámban vagy az átviteli frekvenciában bekövetkező mindennemű változásról.

Minden olyan hajó, amelyet a libériai halászati övezetben halászati tevékenységen érnek anélkül, hogy előzetesen bejelentette volna jelenlétét, jogellenesen halászó hajónak minősül.

Tengeren végzett vizsgálat

A libériai halászati övezetben a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók tengeren történő vizsgálatát Libéria halászati ellenőrzéssel megbízott és egyértelműen azonosítható hajói és ellenőrei végzik.

Fedélzetre szállás előtt a libériai ellenőröknek az uniós hajót értesíteniük kell a vizsgálat végzésére vonatkozó döntésükről. Az uniós hajó parancsnoka köteles lehetővé tenni és megkönnyíteni a libériai ellenőrök fedélzetre szállását és munkáját. A vizsgálatot legfeljebb öt ellenőr végezheti, akiknek a vizsgálat elvégzése előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és ellenőri minőségüket.

A parancsnok azonnal teljesít minden, a feljogosított tisztviselők által adott ésszerű utasítást, és megkönnyíti a fedélzetre történő biztonságos beszállást, valamint a hajó, az eszközök, a berendezések, a nyilvántartások, a halak, a halászati termékek és a legénységre vonatkozó dokumentumok átvizsgálását.

A hajó parancsnoka vagy legénysége nem zaklathatja, nem akadályozhatja, nem szegülhet ellen, nem késleltetheti, nem tagadhatja meg a fedélzetre szállást, nem félemlítheti meg és nem gátolhatja a feljogosított tisztviselőt feladatai ellátásában.

A libériai ellenőrök csak a vizsgálathoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges időt töltik az uniós hajó fedélzetén. A vizsgálatot oly módon folytatják le, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék annak a hajóra, a halászati tevékenységre és a rakományra gyakorolt hatását.

10.

Libéria engedélyezheti az Unió számára, hogy a vizsgálaton megfigyelőként részt vegyen.

11.

A libériai ellenőrök minden vizsgálat végén vizsgálati jelentést készítenek. Az uniós hajó parancsnoka jogosult észrevételeket fűzni a vizsgálati jelentéshez. A vizsgálati jelentést az azt elkészítő ellenőr és az uniós hajó parancsnoka is aláírja.

12.

A vizsgálati jelentés hajóparancsnok általi aláírása nem sérti a hajótulajdonos védekezési jogát a jogsértéshez kapcsolódó eljárás során. Amennyiben a parancsnok megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, annak okairól írásban ad tájékoztatást, és az ellenőr az „aláírás megtagadása” bejegyzést vezeti a jegyzőkönyvbe. A libériai ellenőrök a hajó elhagyása előtt átadják a vizsgálati jelentés egy példányát az uniós hajó parancsnokának. Libéria a vizsgálati jelentés egy példányát a vizsgálatot követő nyolc napon belül megküldi az Unió részére.

Kikötői vizsgálat

13.

A libériai halászati övezetben ejtett fogást az Unió és Libéria által kölcsönösen elfogadott, az alrégió valamely kijelölt kikötőjében kirakodó, halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók kikötőben vagy azon kívül történő vizsgálatát Libéria halászati ellenőrzéssel megbízott és egyértelműen azonosítható hajói és ellenőrei végzik a kikötő szerinti állam által megadott engedély függvényében.

14.

15.

16.

17.

18.

Libéria engedélyezheti az Unió számára, hogy a vizsgálaton megfigyelőként részt vegyen.

19.

20.

Részvételen alapuló felügyelet a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén

21.

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem megerősítése érdekében az uniós hajók parancsnokai a libériai halászati övezetben észlelt minden olyan hajó jelenlétét bejelentik, amelyek vélhetően jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatnak minősülő tevékenységet folytatnak, és az észlelt hajóról és tevékenységéről annyi információt gyűjtenek, amennyit csak lehetséges. Az észlelési jelentést haladéktalanul meg kell küldeni a libériai MCSU-nak, NFMC-nek és MOA-nak, valamint a megfigyelést végző hajó lobogója szerinti Uniós tagállam illetékes hatóságának, amely azt azonnal továbbítja az Uniónak vagy az általa kijelölt szervezetnek.

22.

Libéria megküld az Uniónak minden olyan, birtokában lévő észlelési jelentést, amely a libériai halászati övezetben vélhetően jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatnak minősülő tevékenységet folytató halászhajókról szól.

4. SZAKASZ

Műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS)

A hajók helyzetmeghatározási üzenetei – VMS-rendszer

Amikor Libéria halászati övezetében tartózkodnak, a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajóknak állandóan rendelkezniük kell olyan műholdas hajómegfigyelési rendszerrel (Vessel Monitoring System – VMS), amely földrajzi helyzetüket automatikusan és folyamatosan, kétóránként közli a lobogójuk szerinti állam halászati felügyelő központjával (Fisheries Monitoring Center – FMC).

Minden helyzetmeghatározási jelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)	a hajó azonosító jele;

b)	a halászhajó utolsó mért földrajzi helyzete (földrajzi hosszúság és szélesség) 100 méternél kisebb megengedett eltéréssel, 99 %-os konfidenciaintervallummal;

c)	a földrajzi helyzet feljegyzésének napja és időpontja;

d)	a hajó sebessége és iránya.

Minden helyzetmeghatározási jelentést az e melléklet 4. függelékében található mintának megfelelően kell elkészíteni.

A libériai halászati övezetbe való belépést követően regisztrált első földrajzi helyzetet az „ENT” kóddal kell azonosítani. Minden ezt követő földrajzi helyzetet a „POS” kóddal kell azonosítani, kivéve a libériai halászati övezetből való kilépést követően regisztrált első földrajzi helyzetet, amelyet az „EXI” kóddal kell azonosítani.

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja biztosítja a helyzetmeghatározási jelentések automatikus feldolgozását és – adott esetben – elektronikus továbbítását. A helyzetmeghatározási jelentéseket biztonságos módon kell feljegyezni, és három évig meg kell őrizni.

A hajó általi üzenetküldés a VMS-rendszer meghibásodása esetén

A hajóparancsnoknak mindenkor meg kell győződnie arról, hogy hajójának VMS-rendszere teljes mértékben működőképes-e, illetve hogy a helyzetmeghatározási jelentések megfelelően elküldésre kerülnek-e a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjához.

Meghibásodás esetén a hajó VMS-rendszerét tíz napon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni. E határidő leteltével a hajó nem halászhat tovább a libériai halászati övezetben.

A Libéria halászati övezetében hibás VMS-rendszerrel halászó hajóknak a valamennyi kötelező információt tartalmazó helyzetmeghatározási jelentésüket e-mail, rádió vagy fax útján legalább négyóránként meg kell küldeniük a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának.

A helyzetmeghatározási jelentések biztonságos közlése Libériával

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan továbbítja az érintett hajók helyzetmeghatározási jelentéseit Libéria halászati felügyelő központjának. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja és Libéria kölcsönösen kicserélik kapcsolattartási e-mail címeiket, és haladéktalanul tájékoztatják egymást az e címekben bekövetkező mindennemű változásról.

10.

A lobogó szerinti állam és Libéria halászati felügyelő központja között a helyzetmeghatározási jelentések továbbítása biztonságos kommunikációs rendszeren keresztül, elektronikus úton történik.

11.

Libéria halászati felügyelő központja haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központját és az Uniót a halászati engedéllyel rendelkező valamely hajó egymást követő helyzetmeghatározási jelentéseinek fogadásában bekövetkező minden kiesésről, amennyiben az érintett hajó nem jelentette be a halászati övezetből való kilépését.

A kommunikációs rendszer hibás működése

12.

Libéria meggyőződik arról, hogy elektronikus berendezései kompatibilisek-e a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának berendezéseivel, és haladéktalanul tájékoztatja az Uniót a kommunikációban és a helyzetmeghatározási jelentések fogadásában bekövetkező mindennemű hibáról, hogy a legrövidebb időn belül műszaki megoldást lehessen találni a problémára. Minden esetleges vitát a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.

13.

A hajóparancsnok tekintendő felelősnek a hajó VMS-rendszerének minden bizonyított manipulálásáért, amelynek célja a rendszer működésének megzavarása vagy a helyzetmeghatározási jelentések meghamisítása. Minden jogszabálysértés a Libéria hatályos jogszabályaiban előírt szankciókkal sújtandó.

A helyzetmeghatározási jelentések küldési gyakoriságának módosítása

14.

Amennyiben bizonyos okirati bizonyítékok jogsértésre utalnak, Libéria – az Uniónak is másolatot küldve – kérheti a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjától, hogy meghatározott kivizsgálási időszak időtartamára csökkentse harminc percre a hajó jelentésküldési intervallumát. Libéria az okirati bizonyítékokat megküldi a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának és az EU-nak. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja haladéktalanul a fokozott gyakoriság szerint továbbítja az érintett hajó helyzetmeghatározási jelentéseit Libéria részére.

15.

Amikor a vizsgálati időszak a végéhez ér, Libéria erről azonnal értesítést küld a lobogó szerinti uniós tagállam halászati felügyelő központjának és az Uniónak, valamint tájékoztatja őket a vizsgálatok esetleges következményeiről.

5. SZAKASZ

Megfigyelők

A halászati tevékenységek megfigyelése

A halászati engedéllyel rendelkező hajók a megállapodás keretében végzett halászati tevékenységeik megfigyelésére irányuló rendszer hatálya alá tartoznak.

E megfigyelési rendszernek összhangban kell lennie az (CCAT által elfogadott ajánlásokkal.

Mindaddig, amíg az ICCAT új regionális megfigyelői programja el nem indul, a megfigyelőkre a következő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Kijelölt hajók és megfigyelők

A BNF kijelöli azon uniós hajókat, amelyeknek megfigyelőt kell fedélzetükre felvenniük, valamint legkésőbb a megfigyelő fedélzetre szállásának tervezett napját megelőző tizenöt naptári nappal kijelöli a hajóra rendelt megfigyelőt is. A libériai hatóságok kérésére az uniós hajók egy megfigyelőt vesznek fedélzetükre, hogy elérjék az engedéllyel rendelkező hajók 15 %-ának megfigyelési arányát.

A BNF elkészíti azon kijelölt hajók listáját, amelyeknek megfigyelőt kell felvenniük, valamint a hajóra történő felvételre kijelölt megfigyelők jegyzékét. E jegyzékeket naprakészen kell tartani. E jegyzékeket az összeállításuk után azonnal, naprakésszé tételüket követően pedig háromhavonta el kell juttatni az Uniónak.

A halászati engedély kiadásakor a BNF tájékoztatja az Uniót és a hajótulajdonost vagy ügynökét a kijelölt hajókról és a megfigyelőkről, akik az egyes hajók fedélzetére szállnak. A beszállás idejét és a kikötőt, amely nem libériai kikötő is lehet, a hajótulajdonos választja meg. A BNF a kijelölt hajókat és megfigyelőket érintő mindennemű változásról haladéktalanul tájékoztatja az Uniót és a hajótulajdonost vagy annak ügynökét.

A BNF törekszik arra, hogy ne jelöljön ki megfigyelőket olyan hajók számára, amelyek fedélzetén már van megfigyelő, vagy amelyek a libériai halászati övezeten kívüli halászati övezetekben folytatott tevékenységük keretében már hivatalosan kötelesek megfigyelőt fedélzetükre venni az adott halászati idényben.

A megfigyelő egy hajóút idejére vagy a hajótulajdonos kifejezett kérésére több hajóút idejére marad egy adott hajó fedélzetén.

A megfigyelők csak a feladataik elvégzéséhez szükséges időt tölthetik a hajó fedélzetén.

Átalányösszegű pénzügyi hozzájárulás

10.

Az éves előleg megfizetésekor a hajótulajdonos minden hajó után évi 400 EUR-s átalányösszeget is fizet Libériának.

A megfigyelők fizetése

11.

A megfigyelő fizetését és társadalombiztosítási járulékait Libéria fedezi.

A hajóra való felvétel feltételei

12.

A megfigyelő hajóra való felvételének feltételeit és különösen a fedélzeten töltött időtartamot a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei és a BNF közötti kölcsönös megegyezéssel kell meghatározni.

13.

A megfigyelőt a hajó fedélzetén tisztként kell kezelni. Mindazonáltal a megfigyelő fedélzeten történő elszállásolásakor figyelembe kell venni a hajó műszaki szerkezetét.

14.

A hajótulajdonos viseli a megfigyelő fedélzeten való elszállásolásának és étkeztetésének költségeit, továbbá legalább olyan színvonalú mosási és tisztálkodási lehetőséget biztosít a megfigyelőnek, mint a halászhajó tisztjeinek.

15.

A hajóparancsnok saját felelősségi körében mindent megtesz a megfigyelő fizikai biztonságának és általános kényelmének biztosítása érdekében.

16.

A hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy a megfigyelő annak a hajónak a fedélzetén, amelyen el kell végeznie a feladatait, hozzáférjen a létesítményekhez, felszerelésekhez és berendezésekhez, beleértve a következőket:

i.	a híd, valamint a hajó kommunikációs és navigációs berendezései;

ii.	a dokumentumok és nyilvántartások, beleértve a hajó minden naplóját, függetlenül attól, hogy azoknak a fedélzeten tartását és vezetését Libéria halászatra vonatkozó szabályozása vagy más írja elő a nyilvántartásokba való betekintés vagy azok másolása céljából;

17.

A hajóparancsnok mindenkor lehetővé teszi a megfigyelő számára, hogy az:

i.	a hajó kommunikációs berendezései segítségével üzeneteket fogadjon és továbbítson, valamint a szárazfölddel és más hajókkal kommunikáljon;

ii.	bármely halfajból mintát vagy egész egyedet vegyen, megmérjen, a hajóról elvigyen és megőrizzen;

iii.	a hajón mintákat és egész egyedeket tároljon, beleértve a hajó fagyasztóberendezéseiben tárolt mintákat és egész egyedeket;

iv.	fényképeket készítsen a halászati tevékenységekről, ezen belül a halakról, az eszközökről, a berendezésekről, a dokumentumokról, a táblázatokról és a nyilvántartásokról, és a hajóról eltávolítsa az ilyen fényképeket vagy filmet, amelyet a hajó fedélzetén készített vagy használt.

A megfigyelő kötelezettségei

18.

Fedélzeten tartózkodásának teljes időtartama alatt a megfigyelő:

a)	minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a hajó fedélzetén való tartózkodása ne szakítsa meg és ne hátráltassa a halászati műveleteket;

b)	óvja a hajó fedélzetén található javakat és eszközöket;

c)	tiszteletben tartja a hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmas jellegét.

A megfigyelők fedélzetre szállása és kiszállása

19.

A hajótulajdonos vagy ügynöke a beszállást megelőzően legalább tíz nappal közli Libériával a megfigyelő fedélzetre szállásának napját, idejét és kikötőjét. Abban az esetben, ha a megfigyelőt külföldön veszik fel, a megfigyelő beszállási kikötőig felmerülő utazási költsége a hajó tulajdonosát terheli.

20.

Ha a megfigyelő az előírt napot és időpontot követő tizenkét órán belül nem jelentkezik beszállásra, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a megfigyelő felvételének kötelezettsége alól. A hajó szabadon elhagyhatja a kikötőt és megkezdheti a halászati műveleteket.

21.

Ha a megfigyelőt nem libériai kikötőben teszik ki, a hajótulajdonos saját költségén biztosítja a megfigyelő Libériába való mielőbbi visszatérését.

22.

Abban az esetben, ha a hajó nem jelenik meg az egyeztetett időpontban a megfigyelő felvételére előre kijelölt kikötőben, a hajótulajdonos köteles 80 EUR összegű napidíj formájában annyi napig fedezni a megfigyelő kikötői várakozásához kapcsolódó költségeket (szállás és étkezés), amíg az nem tud a fedélzetre szállni.

23.

Amennyiben a hajó nem jelenik meg, és erről előzetesen nem értesíti a BNF-et és az NFMC-t, Libéria megfelelő intézkedéseket tehet a vonatkozó libériai jogszabályoknak megfelelően.

A megfigyelő feladatai

24.

A megfigyelő a következő feladatokat látja el:

a)	megfigyeli a hajó által folytatott halászati tevékenységeket;

b)	megfigyeli a kifogott halak fajtáit, mennyiségét, méretét és állapotát;

c)	megfigyeli, hogy a halakat milyen módszerekkel, mely területeken és milyen mélységben fogják;

d)	megfigyeli a halászati módszerek halakra és környezetre gyakorolt hatásait;

e)	megfigyeli a halak feldolgozását, szállítását, átrakását, tárolását és visszadobását;

f)	a halászati műveletek során ellenőrzi a hajó földrajzi helyzetét;

g)	tudományos program keretében biológiai mintavételt végez;

h)	kimutatást készít a használt halászeszközökről;

i)	ellenőrzi a hajónaplóban szereplő, a libériai halászati övezetben végzett fogások adatait;

j)	ellenőrzi a járulékos fogások arányát és megbecsüli a visszadobott fogások mennyiségét;

k)	hetente legalább egyszer rádión, faxon vagy e-mailben közli megfigyeléseit, ha a hajó a libériai halászati övezetben tevékenykedik, beleértve a fő és járulékos fogások hajón lévő mennyiségét.

Megfigyelői jelentés

25.

A hajó elhagyása előtt a megfigyelő bemutatja a hajó parancsnokának a megfigyeléseiről készített összefoglaló jelentést, melynek tartalmát a vegyes bizottságnak kell jóváhagynia. A hajóparancsnok jogosult észrevételeket fűzni a megfigyelői jelentéshez. A jelentést a megfigyelő és a hajóparancsnok is aláírja. A hajóparancsnok megkapja a megfigyelői jelentés egy példányát.

26.

Jelentését a megfigyelő eljuttatja a BNF-nek, amely a jelentés egy példányát a megfigyelő kiszállását követő tizenöt napon belül megküldi az Unió részére.

27.

A megfigyelői jelentésben foglalt információkat az illetékes libériai és uniós hatóságok tudományos és megfelelőségi vizsgálatra egyaránt felhasználhatják.

6. SZAKASZ

Jogsértések

A jogsértések kezelése

Az e melléklet rendelkezései szerinti halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók által elkövetett minden jogsértést az illetékes libériai hatóság által készített jogsértési vagy vizsgálati jelentésben kell megemlíteni. A hajótulajdonosoknak a vonatkozó libériai jogszabályokban előírt eljárásokat követve közvetlenül meg kell küldeni a jogsértés mibenlétéről és a hajóparancsnok vagy a halászati vállalkozás számára azokkal összefüggésben kiszabott szankciókról szóló értesítést. Az értesítés másolatát 24 órán belül meg kell küldeni a hajó lobogója szerinti államnak és az Uniónak.

A vizsgálati jelentés hajóparancsnok általi aláírása nem sérti a hajótulajdonos védekezési jogát a jogsértéshez kapcsolódó eljárás során. A vizsgálati eljárás során a hajóparancsnoknak együttműködést kell tanúsítania.

A hajó feltartóztatása – Tájékoztató értekezlet

Ha a jogsértéssel kapcsolatban Libéria hatályos törvényei azt előírják, minden jogsértő uniós hajó kötelezhető halászati tevékenységének beszüntetésére, és ha a hajó a tengeren van, valamely libériai kikötőbe való visszatérésre.

Libéria huszonnégy órán belül értesíti az Uniót a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók feltartóztatásáról. Az értesítésnek tartalmaznia kell a hajó feltartóztatását indokolttá tevő bizonyítékokat.

A hajóval, a hajóparancsnokkal, a legénységgel vagy a rakománnyal szemben hozandó intézkedések – kivéve a bizonyítékok megőrzését szolgáló intézkedéseket – meghozatala előtt Libéria az EU kérésére a hajó feltartóztatásáról szóló értesítést követő egy munkanapon belül tájékoztató értekezletet szervez a hajó feltartóztatásához vezető tények tisztázása és az esetleges következmények ismertetése érdekében. Ezen a tájékoztató értekezleten részt vehet a hajó lobogója szerinti állam képviselője.

A jogsértés szankcionálása – Peren kívüli eljárás

A jogsértés szankcióját Libéria hatályos nemzeti jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg.

Amennyiben a hajótulajdonos nem fogadja el a bírságokat, és amennyiben a jogsértés nem a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekmény, a bírósági eljárás megindítása előtt a libériai hatóságok és az uniós hajó peren kívüli eljárást indítanak a vita békés rendezése érdekében. A hajó lobogója szerinti állam és az Unió képviselője részt vehet az egyeztetési eljárásban. A peren kívüli eljárásnak legkésőbb a hajó feltartóztatásáról szóló értesítéstől számított három naptári napon belül be kell fejeződnie.

Bírósági eljárás – Banki biztosíték

Ha a peren kívüli eljárás eredménytelen, és a jogsértést az illetékes bírói szerv elé terjesztik, a jogsértő hajó tulajdonosának a Libéria által meghatározott összegű banki biztosítékot kell elhelyeznie a Libéria által megjelölt banknál, amely összeg a hajó feltartóztatásával kapcsolatos költségek, a becsült pénzbírság és az esetleges kompenzációs kifizetések fedezetéül szolgál. A banki biztosíték a bírósági eljárás végéig zárolva marad.

A banki biztosítékot az ítélet kihirdetése után fel kell szabadítani és haladéktalanul vissza kell adni a hajótulajdonosnak:

a)	teljes egészében, ha az ítélet nem szab ki semmilyen szankciót;

b)	a fennmaradó egyenleg mértékéig, amennyiben a szankció a banki biztosíték mértékénél alacsonyabb pénzbüntetést ír elő.

10.

Libéria az ítélet kihirdetésétől számított nyolc (8) napon belül tájékoztatja az Uniót a bírósági eljárás eredményéről.

A hajó felszabadítása és a személyzet szabadon engedése

11.

A hajó és személyzete a peren kívüli eljárás alapján megállapított szankció rendezését vagy a banki biztosíték elhelyezését követően hagyhatja el a kikötőt.

V. FEJEZET

TENGERÉSZEK FELVÉTELE

A kerítőhálós tonhalhalászhajók és a horogsoros hajók tulajdonosai a következő feltételekkel és korlátozásokkal alkalmazzák az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal (a továbbiakban: AKCS-országok) állampolgárait:

—	a kerítőhálós tonhalhalászflotta esetében a harmadik országok halászati övezetében folytatott tonhalhalászat ideje alatt a felvett tengerészek legalább 20 %-a AKCS országból származik,

—	a horogsoros tonhalhalászflotta esetében a harmadik országok halászati övezetében folytatott tonhalhalászat ideje alatt a felvett tengerészek legalább 20 %-a AKCS országból származik,

A hajótulajdonosok törekednek arra, hogy három képzett libériai tengerészt felvegyenek hajónként. A hajótulajdonosok a BNF által az Uniónak benyújtott jegyzéken szereplő nevek közül szabadon választják ki azokat a tengerészeket, akiket hajóikon magukkal visznek.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapelvekről és alapvető jogokról szóló nyilatkozata teljes mértékben alkalmazandó az uniós hajókra felvett tengerészekre. Ez különösen az egyesülési szabadságra és a kollektív tárgyalásokhoz való jog hathatós elismerésére, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében a hátrányos megkülönböztetés felszámolására vonatkozik.

Az AKCS-országok tengerészeinek munkaszerződését a hajótulajdonosok képviselője (képviselői) és a tengerészek és/vagy a szakszervezeteik, illetve azok képviselői kötik meg. Egy-egy példányt kapnak az aláírók, a BNF, a Libériai Tengerügyi Hatóság (Liberia Maritime Authority, LiMA) és a libériai munkaügyi minisztérium. E szerződések biztosítják a tengerészek számára az őket megillető társadalombiztosítást, amely magában foglalja az életbiztosítást, valamint a betegség- és baleset-biztosítást.

Az AKCS-országbeli tengerészek fizetését a hajótulajdonosok állják. A fizetés összegét a halászati engedélyek kiadása előtt, a hajótulajdonosok vagy képviselőik és a tengerészek vagy szakszervezeteik vagy képviselőik kölcsönös egyetértésével kell megállapítani. A tengerészek javadalmazási feltételei azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek a legénységre saját országukban alkalmazandó feltételeknél, és semmi esetre sem lehetnek kedvezőtlenebbek az ILO-normákban előírtaknál.

Valamennyi uniós hajón alkalmazott tengerésznek meg kell jelennie a kijelölt hajó parancsnokánál a felvételére javasolt időpontot megelőző napon. Ha a tengerész nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a tengerész felvételének kötelezettsége alól.

Ha a libériai tengerészt nem libériai kikötőben teszik ki, a hajótulajdonos saját költségén biztosítja a tengerész Libériába való mielőbbi visszatérését.

Abban az esetben, ha a hajó nem jelenik meg az egyeztetett időpontban a libériai tengerészek felvételére előre kijelölt kikötőben, a hajótulajdonos köteles 80 EUR összegű napidíj formájában annyi napig fedezni a libériai tengerészek kikötői várakozásához kapcsolódó költségeket (szállás és étkezés), amíg azok nem tudnak a fedélzetre szállni.

A hajótulajdonosok évente közlik a hajóikra felvett tengerészekre vonatkozó információkat. E tájékoztatás során meg kell adni azon tengerészek számát, akik:

a)	az Unió valamelyik tagállamának állampolgárai;

b)	valamely AKCS-ország állampolgárai (megkülönböztetve a libériai és más AKCS-országbeli tengerészeket); és

c)	az AKCS-n és az EU-n kívüli országok állampolgárai.

E melléklet függelékei

1. függelék –

A halászati engedély iránti kérelem formanyomtatványa

2. függelék –

Adatlap

3. függelék –

Halászati napló

4. függelék –

A VMS üzenetek küldése Libéria részére

5. függelék –

A libériai halászati övezet határai

6. függelék –

A halászati tevékenységeket érintő elektronikus jelentéstételi rendszer keretére és végrehajtására vonatkozó iránymutatások

7. függelék –

A libériai hatóságok kapcsolattartási adatai

8. függelék –

A fogási jelentés formanyomtatványa

1. függelék

LIBÉRIA – EURÓPAI UNIÓ HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁS

A HALÁSZATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM FORMANYOMTATVÁNYA

Szövege kép

Szövege kép

9. Fedélzeti tartósítási mód:

Friss Hűtés Vegyes Fagyasztás

10. Fagyasztókapacitás 24 órára (tonnában): Halraktárak kapacitása:

Száma:

11. VMS-transzponder:

Gyártó: Modell: Sorozatszám:

Szoftver verziója: Műhold üzemeltetője:

12. Navigációs és helyzetmeghatározási segédberendezés:

IV – EGYÉB INFORMÁCIÓK

1. A biztosító teljes neve és címe:

2. A hajón szállítandó helikopter nyilvántartási száma és gyártmánya (adott esetben):

3. A halászati tevékenységekkel összefüggésben használt bármely légi jármű nyilvántartási száma, gyártmánya, valamint üzemeltetőjének neve és címe:

4. Tüntesse fel, ha a tulajdonos vagy bérlő fizetésképtelen vagy ellene csődeljárás folyik valamely állam joga szerint:

5. Tüntesse fel, ha a tulajdonos, az üzemeltető vagy a hajó valaha érintett volt a Libériai Köztársaság jogának bármely megsértésében:

6. Az elmúlt három évben felfüggesztették-e vagy visszavonták-e a fent meghatározott, a jelenlegi néven/lobogó alatt vagy bármelyik korábbi nevén/lobogója alatt hajózó hajó engedélyét?

IGEN NEM

Ha igen, minden ilyen eset körülményeit külön papírlapon fejtse ki és csatolja, ezen belül adjon magyarázatot a felfüggesztés vagy visszavonás jelenlegi státuszára.

7. Szerepel-e a hajó a hajózásra alkalmas hajók vonatkozó nyilvántartásában?

IGEN NEM

Alulírott igazolom, hogy a kérelemben feltüntetett adatokat jóhiszeműen és legjobb tudomásom szerint a valóságnak megfelelően adtam meg.

Kelt -ban/-ben, -án/-én.

A kérelmező aláírása

2. függelék

ADATLAP

(1)

Halászati övezet:

Az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföld széles tengersávon kívüli vizek az 5. függelékben meghatározott, hajózási és halászati tilalom hatálya alatt álló területek kivételével.

(2)

Engedélyezett kategóriák:

Erszényes kerítőhálós tonhalhalászhajók

Felszíni horogsoros hajók

(3)

Járulékos fogások:

Az ICCAT és a FAO ajánlásainak betartása.

(4)

Díjak és tonnatartalom:

Díj halászott tonnánként

Kerítőhálós tonhalhalászhajók és felszíni horogsoros halászhajók:

—	az 1. évben: 55 EUR/tonna

—	a 2. és 3. évben: 60 EUR/tonna

—	a 4. évben: 65 EUR/tonna

—	az 5. évben: 70 EUR/tonna

Az éves előleg (a kikötői illetékek és a szolgáltatások költségeinek kivételével minden nemzeti és helyi adót magában foglal):

—	kerítőhálós tonhalhalászhajók: évi 7 150 EUR a jegyzőkönyv alkalmazásának teljes időtartamára

—	felszíni horogsoros hajók: évi 2 200 EUR a jegyzőkönyv alkalmazásának teljes időtartamára

Halászatra jogosult hajók száma

28 kerítőhálós tonhalhalászhajó

6 felszíni horogsoros halászhajó.

(5)

Egyéb:

Segédhajó engedélyezési díja: hajónként 3 000 EUR/év;

A halászatra engedéllyel rendelkező hajók 15 %-án megfigyelő tartózkodik;

A megfigyelőkre vonatkozó átalányösszegű pénzügyi hozzájárulás: hajónként 400 EUR/év;

Tengerészek: a fedélzetre felvett tengerészek 20 %-a AKCS-országbeli állampolgár.

3. függelék

Szövege kép

Szövege kép

4. függelék

VMS ÜZENETEK KÜLDÉSE LIBÉRIA RÉSZÉRE

HELYZETMEGHATÁROZÁSI JELENTÉS

Adatelem

Kód

Kötelező (K)/nem kötelező (N)

Megjegyzések

Adatközlés kezdete

Rendszeradat, amely a feljegyzés kezdetét jelzi

Címzett

Az üzenetre vonatkozó adat – a címzett hárombetűs ISO-országkódja (ISO-3166)

Küldő

Az üzenetre vonatkozó adat – a küldő hárombetűs ISO-országkódja (ISO-3166)

Lobogó szerinti állam

Az üzenetre vonatkozó adat – a lobogó szerinti ország hárombetűs ISO-országkódja (ISO-3166)

Üzenet típusa

Az üzenetre vonatkozó adat – az üzenet típusa (ENT, POS, EXI)

Rádióhívójel (IRCS)

A hajóra vonatkozó adat – a hajó nemzetközi rádióhívójele (IRCS)

A szerződő Fél belső referenciaszáma

A hajóra vonatkozó adat – a szerződő Fél egyedi száma: hárombetűs ISO-kód (ISO-3166), amelyet egy szám követ

Külső lajstromszám

A hajóra vonatkozó adat – a hajó oldalán feltüntetett szám (ISO 8859.1)

Földrajzi szélesség

A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a hajó helyzete fokban és tizedfokban megadva É/D FF,fff (WGS-84)

Földrajzi hosszúság

A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a hajó helyzete fokban és tizedfokban megadva K/NY FF,fff (WGS-84)

Irányszög

A hajó iránya 360°-os skálán

Sebesség

A hajó sebessége tizedcsomóban megadva

Nap

A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC-dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

Óra

A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC-időpontja (ÓÓPP)

Adatközlés vége

Rendszeradat, amely az adatközlés végét jelzi

K	=	kötelező adatelem
N	=	nem kötelező adatelem

Az adatokat tartalmazó közlemény a következőképpen épül fel:

1.	A használt karaktereknek meg kell felelniük az ISO 8859.1 szabványnak.

2.	Kettős perjel (//) és az „SR” betűk jelzik az üzenet kezdetét.

3.	Minden egyes adatot a kódjával kell jelölni, és kettős perjellel (//) kell elválasztani a többi adattól.

4.	Egy perjel (/) választja el a kódot és az adatot.

5.	Az „ER” betűkód és kettős perjel (//) jelzi az üzenet végét.

6.	A nem kötelező adatokat az üzenet eleje és vége közé kell beilleszteni.

5. függelék

A LIBÉRIAI HALÁSZATI ÖVEZET HATÁRA

A LIBÉRIAI HALÁSZATI ÖVEZET KOORDINÁTÁI

Az illetékes libériai hatóságok a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdete előtt közlik az illetékes uniós szolgálatokkal a libériai alapvonalak, a libériai halászati övezet, valamint a hajózási és halászati tilalom hatálya alá tartozó területek földrajzi koordinátáit. A libériai hatóságok azt is vállalják, hogy e határvonalak bárminemű módosításáról legalább egy hónappal a módosítás előtt tájékoztatást adnak.

6. függelék

A HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK KÖZLÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELEKTRONIKUS JELENTÉSTÉTELI RENDSZER (ERS) VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

Általános rendelkezések

Valamennyi uniós hajónak rendelkeznie kell egy olyan elektronikus rendszerrel (a továbbiakban: ERS-rendszer), amely a hajónak a libériai halászati övezetben folytatott tevékenységei során képes rögzíteni és továbbítani a hajó halászati tevékenységére vonatkozó adatokat (a továbbiakban: ERS-adatok).

Az ERS-rendszerrel fel nem szerelt uniós hajók és azok az uniós hajók, amelyek ERS-rendszere nem működik, halászati tevékenység végzése céljából nem léphetnek be a libériai halászati övezetbe.

Az ERS-adatokat a hajó lobogója szerinti állam eljárásainak megfelelően kell elküldeni, vagyis azokat először a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának (FMC) kell eljuttatni, amely ezeket az adatokat automatikusan hozzáférhetővé teszi a libériai halászati felügyelő központ számára.

A lobogó szerinti állam és Libéria megbizonyosodnak arról, hogy halászati felügyelő központjaik rendelkeznek azokkal a számítástechnikai eszközökkel és szoftverekkel, amelyek szükségesek az ERS-adatok XML-formátumban való automatikus küldéséhez, valamint hogy rendelkeznek olyan biztonsági mentési eljárással, amelynek segítségével az ERS-adatok számítógép által olvasható formátumban rögzíthetők és legalább három évig tárolhatók.

E formátum mindennemű módosítását vagy naprakésszé tételét azonosító jellel és keltezéssel kell ellátni; e módosításoknak hat hónappal a bevezetésük után érvényben kell lenniük.

Az ERS-adatok küldése az Európai Bizottság által az Európai Unió nevében kezelt elektronikus kommunikációs eszköz, a DEH (Data Exchange Highway) segítségével történik.

A lobogó szerint állam és Libéria kijelöl egy-egy ERS-felelőst, akinek feladata a kapcsolattartás.

a)	Az ERS-felelősöket legalább hat hónapra kell kijelölni.

b)	A lobogó szerinti állam és Libéria halászati felügyelő központjai az ERS-felelős elérhetőségi adatait (név, cím, telefon, telefax, e-mail) még az előtt közlik egymással, hogy a beszállító megkezdené az ERS-rendszer fejlesztését.

c)	Az ERS-felelős elérhetőségi adatainak bárminemű változását haladéktalanul közölni kell.

Az ERS-adatok létrehozása és közlése

Az uniós hajók:

a)	naponta közlik az ERS-adatokat a libériai halászati övezetben töltött valamennyi napra vonatkozóan;

b)	halászati műveletenként rögzítik az egyes fajok célfajként vagy járulékos fogásként ejtett és a fedélzeten tárolt, vagy a tengerbe visszadobott egyedeinek mennyiségét;

c)	a Libéria által kiadott halászati engedélyben feltüntetett fajok esetében bejelentik azt is, ha nem történt fogás;

d)	minden fajt a FAO hárombetűs kódjával azonosítanak;

e)	a mennyiségeket élőtömeg-kilogrammban és szükség esetén egyedszámban adják meg;

f)	az ERS-adatokban valamennyi fajra vonatkozóan rögzítik az átrakott és/vagy kirakodott mennyiségeket;

g)	az ERS-adatokban a libériai halászati övezetbe történő minden belépéskor („COE” üzenet) vagy az onnan való minden kilépéskor („COX” üzenet) külön üzenetben rögzítik a Libéria által kiadott halászati engedélyben megjelölt valamennyi faj fedélzeten lévő mennyiségeit;

h)	a 3. pontban előírt formátumban naponta legkésőbb 23:59 UTC időpontig megküldik az ERS-adatokat a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának.

A hajóparancsnok felel a rögzített és elküldött ERS-adatok helytállóságáért.

10.

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan és haladéktalanul továbbítja az ERS-adatokat Libéria halászati felügyelő központjának.

11.

Libéria halászati felügyelő központja válaszüzenetben megerősíti az ERS-adatok beérkezését, és az ERS-adatokat bizalmasan kezeli.

A fedélzeti ERS-rendszer meghibásodása vagy az ERS-adatoknak a hajó és a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja közötti küldésében bekövetkező zavarok

12.

A lobogó szerinti állam haladéktalanul tájékoztatja a lobogója alatt közlekedő hajó parancsnokát vagy tulajdonosát, vagy annak ügynökét a hajóra telepített ERS-rendszer bárminemű meghibásodásáról vagy az ERS-adatoknak a hajó és a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja közötti küldésében bekövetkező zavarokról.

13.

A lobogó szerint állam tájékoztatja Libériát az észlelt hiányosságról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

14.

A fedélzeti ERS-rendszer meghibásodása esetén a hajóparancsnok és/vagy a tulajdonos gondoskodik arról, hogy a rendszert a meghibásodástól számított tíz naptári napon belül megjavítsák vagy kicseréljék. Ha a hajó e tíz napon belül kiköt, halászati tevékenységét csak akkor kezdheti meg újból a libériai halászati övezetben, ha ERS-rendszere tökéletesen működik, vagy ha Libéria külön engedélyezi a halászati tevékenység folytatását.

15.

Az ERS-rendszer meghibásodása után a halászhajók nem hagyhatják el a kikötőt, amíg:

a)	ERS-rendszerük nem működik újra, amiről a lobogó szerinti állam és Libéria is meggyőződik; vagy

b)	a lobogó szerinti állam erre külön engedélyt nem ad. Az utóbbi esetben a lobogó szerinti állam még a hajó indulása előtt tájékoztatja Libériát a döntéséről.

16.

A libériai halászati övezetben tevékenységet folytató, meghibásodott ERS-rendszerrel rendelkező hajók naponta legkésőbb 23:59 UTC időpontig bármilyen más rendelkezésre álló, a libériai halászati felügyelő központ által hozzáférhető elektronikus eszköz útján minden ERS-adatot megküldenek a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának.

17.

Azokat az ERS-adatokat, amelyeket az ERS-rendszernek a 12. pontban említett meghibásodása miatt nem lehetett Libéria rendelkezésére bocsátani, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja egy másik, közös megegyezés szerinti elektronikus formában küldi meg Libéria halászati felügyelő központjának. Ezt az alternatív adatküldési módszert prioritásként kell kezelni, mivel a rendszerint alkalmazandó adatküldési határidőket vélhetően nem lehet majd betartani.

18.

Ha a libériai halászati felügyelő központ valamely hajó ERS-adatait három egymást követő napon keresztül nem kapja meg, Libéria a hajót utasíthatja arra, hogy vizsgálat végzése céljából haladéktalanul térjen vissza egy Libéria által kijelölt kikötőbe.

A halászati felügyelő központ működésének leállása – az ERS-adatok be nem érkezése a libériai halászati felügyelő központba

19.

Ha egyik halászati felügyelő központba nem érkeznek ERS-adatok, az illetékes ERS-felelős erről tájékoztatja a másik halászati felügyelő központ ERS-felelősét, és szükség esetén együttműködik a probléma megoldása érdekében.

20.

A lobogó szerinti halászati felügyelő központ és a libériai halászati felügyelő központ az ERS-rendszer működésbe helyezése előtt kölcsönösen megállapodnak azokról az alternatív elektronikus kommunikációs eszközökről, amelyek a halászati felügyelő központok működését érintő zavarok bekövetkezése esetén felhasználhatók az ERS-adatok küldésére, és haladéktalanul tájékoztatják egymást minden vonatkozó módosításról.

21.

Amennyiben a libériai halászati felügyelő központ jelzi, hogy nem érkeztek hozzá ERS-adatok, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja kideríti a probléma okait és meghozza a probléma megoldásához szükséges intézkedéseket. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a meghibásodás elismerésétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja Libéria halászati felügyelő központját és az Uniót a meghozott intézkedések eredményeiről.

22.

Ha a probléma megoldása huszonnégy óránál hosszabb időt vesz igénybe, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a 20. pontban említett alternatív elektronikus eszközök valamelyikével haladéktalanul megküldi a hiányzó ERS-adatokat a libériai halászati felügyelő központnak.

23.

Libéria tájékoztatja illetékes felügyeleti szolgálatait azért, hogy az ERS-adatok küldésének a halászati felügyelő központok egyikében előálló üzemzavar miatti elmaradása következtében a libériai halászati felügyelő központ ne tekintse szabálysértő hajóknak az uniós hajókat.

A halászati felügyelő központ karbantartása

24.

A halászati felügyelő központok valamelyikének olyan tervezett karbantartási munkálatairól (karbantartási program), amelyek vélhetően érintik az ERS-adatok cseréjét, a munkálatok megkezdése előtt legalább hetvenkét órával tájékoztatni kell a másik halászati felügyelő központot, lehetőség szerint megadva a karbantartás időpontját és időtartamát. Nem tervezett karbantartási munkálatok esetében a vonatkozó információkat a lehető legkorábban meg kell küldeni a másik halászati felügyelő központnak.

25.

A karbantartási munkálatok során az ERS-adatok szolgáltatása felfüggeszthető mindaddig, amíg a rendszer újra működőképes nem lesz. Az érintett ERS-adatokat a karbantartás befejezése után haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani.

26.

Ha a karbantartási munkálatok huszonnégy óránál hosszabb időt vesznek igénybe, az ERS-adatokat a 20. pontban említett alternatív elektronikus eszközök valamelyikével kell megküldeni a másik halászati felügyelő központnak.

27.

Libéria tájékoztatja illetékes felügyeleti szolgálatait azért, hogy az ERS-adatok küldésének a halászati felügyelő központok egyikének karbantartási munkálatai miatti elmaradása következtében a libériai halászati felügyelő központ ne tekintse szabálysértő hajóknak az uniós hajókat.

7. függelék

A LIBÉRIAI HATÓSÁGOK KAPCSOLATTARTÁSI ADATAI

Mezőgazdasági Minisztérium:

Cím: LIBSUCO Compound, LPRC Road, off Somalia Drive, Gardnersville, Liberia

Postacím: P.O. Box 10-9010, 1000 Monrovia 10, Liberia

A halászati engedélyekért felelős hatóság: Bureau of National Fisheries

Cím: UN Drive, opposite LBDI, Freepoint Branch, Bushrod Island, Monrovia, Liberia

Postacím: c/o Ministry of Agriculture, P.O. Box 10-9010, 1000 Monrovia, Liberia

E-mail: bnf@liberiafisheries.net; williamyboeh@gmail.com

Telefon: +231-770-251-983; +231-888-198-006

Halászati felügyelő központja:

Cím: Liberia Coast Guard Base, Bong Mines Bridge, Bushrod Island

E-mail: fmc@liberiafisheries.net

Telefon: +231-880-431-581

A belépés, illetve a kilépés bejelentése:

E-mail: fmc@liberiafisheries.net

8. függelék

CATH DECLARATION FORM

Szövege kép

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/44

A TANÁCS (EU) 2015/2313 RENDELETE

(2015. november 30.)

az Európai Közösség és a Libériai Köztársaság között létrejött fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtási jegyzőkönyve szerinti halászati lehetőségek elosztásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2014. június 5-én az Európai Unió és a Libériai Köztársaság fenntartható halászati partnerségi megállapodást (a továbbiakban: „megállapodás”) és a megállapodás végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyvet (a továbbiakban: „jegyzőkönyv”) parafált, amelyek a halászat tekintetében a Libériai Köztársaság felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosítanak az Unió hajóinak.

(2)	A Tanács 2015. november 30-án elfogadta a megállapodás és a jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló (EU) 2015/2312 határozatot (1).

(3)	A halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának módját mind a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának időszakára, mind érvényességének teljes időtartamára vonatkozóan meg kell határozni.

(4)

Az 1006/2008/EK tanácsi rendelet (2) 10. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottság értesíti az érintett tagállamokat, amennyiben úgy tűnik, hogy a jegyzőkönyv értelmében az Uniónak megítélt halászati lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben. Amennyiben a Tanács által megállapítandó határidőn belül nem érkezik válasz, a Bizottság azt annak megerősítéseként értelmezi, hogy az érintett tagállam hajói az adott időszakban nem használják ki teljes mértékben a halászati lehetőségeiket.

(5)	A jegyzőkönyv 12. cikkének értelmében a jegyzőkönyvet aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell. Ezért helyénvaló előírni, hogy ez a rendelet a jegyzőkönyv aláírásának napjától legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az Európai Unió és a Libériai Köztársaság között létrejött fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtási jegyzőkönyvében rögzített halászati lehetőségek a tagállamok között a következők szerint kerülnek elosztásra:

kerítőhálós tonhalhalászhajók:

Spanyolország:	16 hajó
Franciaország:	12 hajó

felszíni horogsoros hajók:

Spanyolország:

6 hajó

(2) Az 1006/2008/EK rendelet a megállapodás sérelme nélkül alkalmazandó.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett tagállamok halászati engedély iránti kérelmei nem merítik ki a jegyzőkönyvben megállapított halászati lehetőségeket, a Bizottság az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének megfelelően figyelembe veszi bármely más tagállam halászati engedély iránti kérelmét is.

(4) Az a határidő, amelyen belül a tagállamoknak az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meg kell erősíteniük, hogy a jegyzőkönyv alapján számukra odaítélt halászati lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben, 10 munkanap attól a naptól számítva, amikor a Bizottság ilyen megerősítést kért.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a jegyzőkönyv aláírásának napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

É. SCHNEIDER

(1) A Tanács 2015. november 30-i (EU) 2015/2312 határozata az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és végrehajtási jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(2) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK rendelete a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről, valamint a 2847/93/EGK és az 1627/94/EK rendelet módosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/46

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2314 RENDELETE

(2015. december 7.)

egy nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről és a 432/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1924/2006/EK rendelet értelmében az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak akkor megengedett, ha azokat a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte, valamint az engedélyezett állítások listájára felvette.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadásra került a 432/2012/EU bizottsági rendelet (2), amely megállapította a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékét.

(3)

Az 1924/2006/EK rendelet előírja továbbá, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához nyújthatják be az egészségre vonatkozó állítások engedélyezése iránti kérelmeiket. Az illetékes nemzeti hatóságnak az érvényes kérelmeket tudományos értékelés céljából továbbítania kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság), valamint tájékoztatás céljából a Bizottsághoz és a tagállamokhoz.

(4)	A Bizottság a Hatóság által megfogalmazott vélemény figyelembevételével határoz az egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről.

(5)	Az innováció ösztönzése érdekében azokat az egészségre vonatkozó állításokat, amelyek újonnan kidolgozott tudományos bizonyítékokon alapulnak és/vagy védett adatok védelmére irányuló kérelmet tartalmaznak, gyorsított engedélyezési eljárásnak kell alávetni.

(6)

A BENEO-Orafti S.A. 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott, többek között védett adatok védelmére irányuló kérelmének beérkezését követően a Hatóságot tudományos véleménynyilvánításra kérték fel egy egészségre vonatkozó állításról, amely a natív cikóriainulinhoz és a normális székelésnek a széklet gyakoriságának növelése révén történő fenntartásához kapcsolódott (EFSA-Q-2014-00403 sz. kérdés (3)). A kérelmező többek között a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Az Orafti®Inulin javítja a bélműködést”.

(7)

A Bizottsághoz és a tagállamokhoz 2015. január 9-én beérkezett tudományos hatósági szakvélemény következtetése szerint a benyújtott adatok alapján fennáll az ok-okozati összefüggés a natív cikóriainulin – amely nem frakcionált keveréke a cikóriából kivont monoszacharidoknak (< 10 %), diszacharidoknak, inulin típusú fruktánoknak és az inulinnak (átlagos polimerziációs fok ≥ 9) – fogyasztása és a normális székelésnek a széklet gyakoriságának növelése révén történő fenntartása között. Ennek megfelelően, amennyiben egy egészségre vonatkozó állítás ezt a következtetést tükrözi, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az 1924/2006/EK rendeletben foglalt követelményeknek, és fel kell venni az engedélyezett állításoknak a 432/2012/EU rendelettel megállapított uniós jegyzékébe.

(8)	A Hatóság véleményében jelezte, hogy a szóban forgó állítás alkalmazási feltételeinek megállapításához figyelembe kellett venni egy, a kérelmező kérésére védettnek tekintendő (4) tanulmányt is.

(9)

A Bizottság értékelte a kérelmező által rendelkezésre bocsátott valamennyi igazolható információt, és úgy ítélte meg, hogy a védettnek tekintendő tanulmány kapcsán teljesülnek az 1924/2006/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek. Ennek megfelelően az említett tanulmányban szereplő tudományos adatok és egyéb információk az 1924/2006/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint az e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül nem használhatók fel egy következő kérelmező javára.

(10)

Az 1924/2006/EK rendelet egyik célkitűzése annak biztosítása, hogy az egészségre vonatkozó állítások valósághűek, világosak, megbízhatók és hasznosak legyenek a fogyasztó számára, és hogy ezt a megszövegezés és a megjelenítés figyelembe vegye. Ezért abban az esetben, ha a kérelmező által alkalmazott állítások megfogalmazása ugyanazzal a jelentéssel bír a fogyasztók számára, mint egy engedélyezett egészségre vonatkozó állítás – mivel ugyanolyan összefüggésre utalnak egy adott élelmiszercsoport, élelmiszer vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között –, akkor ugyanolyan alkalmazási feltételeknek kell vonatkozniuk rájuk, mint az e rendelet mellékletében felsorolt állításokra.

(11)	Az 1924/2006/EK rendelet 20. cikkének megfelelően e rendelet figyelembevétele érdekében naprakésszé kell tenni a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások nyilvántartását, amely tartalmazza valamennyi engedélyezett, egészségre vonatkozó állítást.

(12)

Mivel a kérelmező védett adatok védelmét kéri, indokoltnak tekinthető az állítás alkalmazását a kérelmező javára öt évig korlátozni. Ugyanakkor ezen, egy gazdasági szereplő érdekében korlátozott alkalmazású állítás engedélyezése más kérelmezőket nem gátolhat abban, hogy ugyanezen állítás alkalmazását kérelmezzék, amennyiben kérelmük nem az 1924/2006/EK rendelet 21. cikke szerint védelemben részesülő adatokon és tanulmányokon alapul.

(13)	Az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése alapján a kérelmező Bizottság számára benyújtott észrevételeit figyelembe vették e rendelet intézkedéseinek megállapításakor.

(14)	A 432/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)	Sor került konzultációra a tagállamokkal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az e rendelet mellékletében szereplő, egészségre vonatkozó állítást az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően fel kell venni az engedélyezett állítások uniós jegyzékébe.

(2) Az (1) bekezdésben említett, egészségre vonatkozó állítást az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszakban kizárólag a kérelmező használhatja. Ezen időszak lejártát követően bármely élelmiszer-ipari vállalkozó használhatja az érintett egészségre vonatkozó állítást az arra vonatkozó feltételeknek megfelelően.

2. cikk

A kérelemben szereplő azon tudományos adatokat és egyéb információkat, amelyeket a kérelmező védettként jelölt meg, és amelyek benyújtása nélkül az egészségre vonatkozó állítást nem lehetett volna engedélyezni, az 1924/2006/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszakban kizárólag a kérelmező használhatja.

3. cikk

A 432/2012/EU rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

(2) A Bizottság 2012. május 16-i 432/2012/EU rendelete a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról (HL L 136., 2012.5.25., 1. o.).

(3) EFSA Journal (2015); 13(1):3951.

(4) Schulz A és Schön C, 2012. Effect of consumption of inulin on bowel motor function in subjects with constipation (Az inulinfogyasztás székrekedésben szenvedők bélműködését fokozó hatása, közzé nem tett tanulmány).

MELLÉKLET

A 432/2012/EU rendelet melléklete ábécésorrendben beillesztve az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

Tápanyag, anyag, élelmiszer vagy élelmiszercsoport

Állítás

Az állítás alkalmazásának feltételei

Az élelmiszer felhasználására vonatkozó feltételek és/vagy korlátozások és/vagy kiegészítő tájékoztatás vagy figyelmeztetés

EFSA Journal száma

Az EFSA-értékelésre megküldött konszolidált listán szereplő, vonatkozó bejegyzés száma

„Natív cikóriainulin

A natív cikóriainulin a széklet gyakoriságának növelése révén hozzájárul a normál bélműködéshez (*1)

A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy a kedvező hatás 12 g cikóriainulin napi bevitelével érhető el.

Az állítás csak olyan élelmiszerek esetében alkalmazható, amelyek legalább 12 g olyan natív cikóriainulin napi bevitelét biztosítják, amely nem frakcionált keveréke a cikóriából kivont monoszacharidoknak (< 10 %), diszacharidoknak, inulin típusú fruktánoknak és az inulinnak (átlagos polimerziációs fok ≥ 9).

2015; 13(1):3951.

(*1) Engedélyezve 2016. január 1-jén, öt évig kizárólag a BENEO-Orafti S.A., Rue L. Maréchal 1, B-4360 Oreye, Belgium számára.”

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/50

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2315 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 8.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indoklás

(1)

(2)

(3)

A termék 4 fém kivezetést, diódákat és kábeleket tartalmazó, csatlakozókkal szerelt műanyag tokból áll, (úgynevezett fotovoltaikus elosztódoboz).

A fotovoltaikus elosztódoboz rendeltetése, hogy kábeleken keresztül 1 000 V-ot nem meghaladó, fotovoltaikus panel által generált villamos energiát továbbítson egy másik fotovoltaikus modulhoz vagy fotovoltaikus inverterhez. A diódák feladata kizárólag az, hogy a túlfeszültség ellen védjék a terméket (úgynevezett hot spot-ok).

Lásd a képet (*1).

8544 42 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja, valamint a 8544 , a 8544 42 és a 8544 42 90 KN-kód szövegezése határozza meg.

A 8541 vámtarifaszám alá diódaként történő besorolás kizárt, mivel a diódák nem módosítják jelentősen a termék, mint fotovoltaikus elosztódoboz jellemzőit és tulajdonságait. A termék elsődlegesen elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgál.

Mivel a termék kábelekkel is rendelkezik, a 8536 vámtarifaszám alá történő, elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülékként történő besorolás is kizárt (lásd még a 8536 vámtarifaszámhoz tartozó HRM (III) (A) csoportját).

A terméket ezért csatlakozókkal szerelt más elektromos vezetékekként a 8544 42 90 KN-kód alá kell besorolni.

(*1) A kép csupán tájékoztató jellegű.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/52

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2316 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 8.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Henger alakú, elemmel működtetett, fedeles árucikk műanyagból (úgynevezett „elektronikus persely”), amelynek magassága 17 cm, átmérője 12 cm.

A fedél egy kis méretű LCD kijelzőt és egy a pénzérmék (pl. eurók) behelyezésére alkalmas nyílást tartalmaz. Amikor a nyílásba kézzel egy pénzérmét helyeznek be, egy a fedélben található szerkezet (a számolószerkezet) felismeri a pénzérme átmérőjét és megjeleníti az érme értékét.

Ha egymás után több érmét dobnak a perselybe, a számolószerkezet azok felismert értékét hozzáadja a meglévő összeghez és az LCD kijelzőn megjeleníti a teljes összeget.

A számolószerkezet nem végez kivonást a pénzérméknek a perselyből való kivételekor.

Lásd a képet (*1).

8470 90 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3 b) és 6. általános szabály, valamint a8470 , a 8470 90 és a 8470 90 00 KN-kód szövege határozza meg.

Az árucikk egy műanyag tárolóedényből és egy számolószerkezetből álló összetett áru. A szokásos perselyekhez képest a számolószerkezet határozza meg ennek az árucikknek a lényeges jellemzőjét. Az alapanyaga szerinti besorolás (39. árucsoport) ezért kizárt.

Mivel az árucikk nem tartalmaz kézi működtetésű adatbeviteli szerkezetet (a pénzérmék nem adatok), nem minősül számológépnek (lásd még a Harmonizált Rendszer Magyarázatában (HRM) a 8470 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat (A) fejezetének (1) alpontját). Mivel a számolószerkezet lehetővé teszi legalább két többjegyű szám összeadását (pl. 0,02 EUR + 2,00 EUR = 2,02 EUR), teljesíti a számolószerkezetként történő besorolásra vonatkozó követelményeket (lásd még a 8470 vámtarifaszámhoz tartozó HRM első bekezdését).

Ezért a teljes árucikket számolószerkezettel ellátott más gépként a 8470 90 00 KN-kód alá kell besorolni.

(*1) A kép csupán tájékoztató jellegű.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/55

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2317 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 8.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Szabadkaros háztartási varrógép 70 watt kimenő teljesítményű beépített elektromos motorral, alapvetően felszerelve egy tűlemezzel, egy nyomótalppal, egy orsóházzal, kezelőszervekkel, egy beépített lámpával, egy vezetékkel ellátott lábpedállal és különféle tartozékokkal (pl. orsók, vezetősínek, egy tűkészlet, dupla tűk stb.). Tömege megközelítőleg 7 kg (beleértve a motort) és több mint 24 varróprogrammal rendelkezik. Értéke több mint 65 EUR.

A varrógép egy alsó és egy felső cérnával dolgozik. Az egyik cérnát a tűbe fűzték be, a másikat a szán alatt vezetik (zárt öltésű). A varrógép különböző típusú öltés előállítására képes, azonban az összes ilyen öltés a fentiekben leírt elven alapul. A készülék csak utánozni tudja az overlock öltést, és nem képes ugyanazon művelet keretében a túlnyúló anyag levágására.

8452 10 11

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 8452 , a 8452 10 és a 8452 10 11 KN-kód szövege határozza meg.

Tekintettel funkciójára, felépítésére, fizikai jellemzőire és működési módjára, a varrógép a 8452 10 alszám alá tartozó, csak zárt öltésű varrógépnek tekintendő, mivel csak a zárt öltés elvén alapuló öltéseket képes előállítani (lásd még a Kombinált Nómenklatúra magyarázatában a 8452 10 11 és 8452 10 19 alszámhoz tartozó magyarázat 1. a) pontját).

A terméket ezért, mint csak zárt öltésű, 65 EUR feletti értékű háztartási varrógép a 8452 10 11 KN-kód alá kell besorolni.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/57

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2318 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 8.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

A jegyzékbe vétel okai

(1)

(2)

(3)

Túlnyomó részt textilanyagból készült árucikk (úgynevezett okostelefon-karpánt). Olyan mobiltelefon-tartó tok, amely egy elasztikus pánt segítségével a felkarra erősíthető.

A tok hátsó részén résszerű nyílás található, ahová a mobiltelefon behelyezhető. Az árucikk elülső oldalán négyszögletes műanyag lapból készült átlátszó felület található. Az átlátszó felületet műanyag cellulóz fólia veszi körül, amely a pánt rövid végének elülső oldalát is lefedi. Az árucikk hátulsó oldala és a pánt gumírozott textilszövetből készültek (a textilanyag szélső rétegei között egy réteg szivacsgumival). A pánt tépőzárral van ellátva, amelynek segítségével az a rövid végén lévő két résen átbújtatva a viselő felső karjára igazítható és ott rögzíthető.

(Lásd az A. és a B. képet) (*1)

4202 92 98

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a XI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. l) pontja, a 42. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. pontja, valamint a 4202 , a 4202 92 és a 4202 92 98 KN-kód szövegezése határozza meg.

Az árucikket egy konkrét eszköz (mobiltelefon, okostelefon) tartására tervezték. Ezért a 4202 vtsz. szövegezésében szereplő tokhoz hasonló tok objektív jellemzőivel rendelkezik (lásd még a 4202 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázatot).

Következésképpen textilanyagból készült más készáruként a 6307 vtsz. alá történő sorolása kizárt.

Ezért az árucikket textilanyagból készült külső felületű tartóként a 4202 92 98 KN-kód alá kell besorolni.

A. kép

B. kép

(*1) A képek csupán tájékoztató jellegűek.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/60

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2319 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 8.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Körülbelül 14 × 6 × 5 cm méretű műanyag foglalatban lévő árucikk (úgynevezett „adapter” vagy „egyenirányító”), amelyet arra terveztek, hogy a váltóáramú feszültséget (100–220 V) egyenáramú feszültséggé (12 V, 3,7 A) alakítsa át.

Az árucikk kábelen keresztül dugasszal csatlakoztatható váltóáramú (AC) aljzathoz és egy másik kábelen keresztül egy különleges dugasszal a 9504 vámtarifaszám alá tartozó meghatározott konzoljátékgéphez.

8504 40 82

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. a) és 6. általános szabály, valamint a 8504 , a 8504 40 és a 8504 40 82 KN-kód szövege határozza meg.

Mivel a 8504 vámtarifaszám alá tartoznak a statikus áramátalakítók (pl. egyenirányító), ez a vámtarifaszám adja a legpontosabb leírást. Ebből következően az árucikknek videojáték-gép tartozékaként a 9504 vámtarifaszám alá történő besorolása kizárt.

Ezért az árucikket, egyenirányítóként a 8504 40 82 KN-kód alá kell besorolni.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/62

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2320 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 8.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Fényes, szőtt, átlátszó anyagú (100 % poliészter), gépi hímzéssel díszített árucikk, 300 cm hosszú tartóhengeren bemutatva.

Az árucikk két hosszú szélének egyike „interlock” öltéssel van eldolgozva, és az öltések járatába textillel bevont ólomszál van befűzve. A másik széle a kelme rojtosodásának megakadályozása érdekében sűrű szövésű szegéllyel rendelkezik, és a vetülékfonálvégek rojt formájában kilógnak a szövetből.

A hengerről levágott szövet hossza teszi ki a majdani függöny szélességét. A szövet úgy alakítható át függönnyé, hogy azt a sűrű szövésű szegéllyel borított szélénél egyszerűen a függöny kívánt hosszára vágjuk, és ezt az oldalt, valamint a hengerről levágott két oldalt beszegjük. Az „interlock” öltéssel eldolgozott szél lesz a függöny alja és változatlan marad.

(Lásd a képeket) (*1)

6303 92 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 2. a) és 6. általános szabály, a XI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 7. d) pontja, valamint a 6303 , a 6303 92 és a 6303 92 90 KN-kód szövege határozza meg.

Az árucikk a 6303 vtsz. alá tartozó kész függöny lényeges jellemzőivel rendelkezik, mivel kisebb művelettel nyilvánvalóan alkalmas függönnyé történő átalakításra. Miután levágják az anyagot a hengerről, csak a függöny kívánt hosszúságára történő egyszerű szétvágás és a beszegés kisebb művelete szükséges (lásd még a 6303 vtsz.-hoz tartozó HR-magyarázat második bekezdését).

A befejezetlen árucikk készárunak minősül, mivel egyik széle („interlock” öltéssel eldolgozva) már be van szegve.

Ezért az árucikket, szintetikus szálból készült függönyként a 6303 92 90 KN-kód alá kell besorolni.

(*1) A képek csupán tájékoztató jellegűek.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/65

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2321 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 8.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indoklás

(1)

(2)

(3)

Nem nemesfémből készült lánckerekekből álló fogaskeréksor (úgynevezett szabadonfutó mechanizmussal rendelkező kerékagyhoz tartozó fogaskeréksor), szabadonfutó mechanizmus nélkül. A szabadonfutó mechanizmussal rendelkező kerékagyhoz tartozó fogaskeréksor hét egymáshoz erősített lánckerékből, két különálló lánckerékből és egy alátétből áll. A legkisebb lánckerék 11 foggal, a legnagyobb 32 foggal rendelkezik.

A szabadonfutó mechanizmussal rendelkező kerékagyhoz tartozó fogaskeréksor rendeltetése, hogy a (kerékagy testébe integrált) szabadonfutó mechanizmusra helyezzék. Ezt követően a hátsó kerék hajtótengelye szétcsatlakoztatható a kerékagy testétől (szabadon futó). Ez lehetővé teszi a kerékpáros számára, hogy mozdulatlanul tartsa vagy hátrafelé hajtsa a pedálokat, miközben a kerékpár előrefelé halad.

A szabadonfutó mechanizmus nem része a terméknek

Lásd az ábrát (*1).

8714 93 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 8714 és a 8714 93 00 KN-kód szövege határozza meg.

Mivel ez a termék csak a kerékagyba integrált szabadonfutó mechanizmusra szerelhető a szabadon futó funkció érdekében, a termék szabadon futó lánckeréknek minősül.

A terméket ezért szabadon futó lánckerékként a 8714 93 00 KN-kód alá kell besorolni.

(*1) A kép csupán tájékoztató jellegű.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/67

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2322 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 10.)

a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK rendelet II. fejezetében említett közösségi listáját.

(2)

A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően bizonyos tagállamok és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: EASA) a lista frissítése szempontjából releváns információkat juttattak el a Bizottsághoz. Egyes harmadik országok szintén szolgáltak releváns információkkal. Ezek alapján a közösségi lista frissítésre szorul.

(3)

A Bizottság vagy közvetlenül, vagy a szabályozási felügyeletért felelős hatóságokon keresztül az összes érintett légi fuvarozót értesítette azon főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján sor kerülhet az Unión belüli működési tilalom alkalmazására vagy a közösségi listán szereplő légi fuvarozó esetében alkalmazott működési tilalom feltételeinek módosítására.

(4)

A Bizottság az érintett légi fuvarozóknak lehetőséget biztosított arra, hogy betekintsenek a tagállamok által átadott dokumentumokba, írásbeli észrevételeket nyújtsanak be, és szóbeli beszámolót tartsanak a Bizottságnak és a 3922/1991/EGK tanácsi rendelettel (3) létrehozott bizottságnak (a továbbiakban: repülésbiztonsági bizottság).

(5)

A Bizottság tájékoztatta a repülésbiztonsági bizottságot a 2111/2005/EK rendelet és a 473/2006/EK rendelet (4) keretében megnyitott, Botswana, a Guineai Köztársaság, India, Indonézia, Irán, Irak, Kazahsztán, Libanon, Madagaszkár, Mozambik, Nepál, a Fülöp-szigetek, Szudán, Tajvan, Thaiföld és Zambia illetékes hatóságaival és légi fuvarozóival folyamatban lévő közös konzultációkról. A Bizottság emellett Grúzia, Líbia, São Tomé és Príncipe, Tádzsikisztán és Jemen repülésbiztonsági helyzetéről, valamint az Oroszországi Föderációval folytatott technikai egyeztetés fejleményeiről is tájékoztatta a repülésbiztonsági bizottságot.

(6)

Az EASA beszámolt a Bizottságnak és a repülésbiztonsági bizottságnak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) által az egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrző programja (USOAP) keretében végzett ellenőrzésekről készült vizsgálati jelentések elemzésének eredményeiről. Ezzel összefüggésben a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy kiemelten kezeljék az olyan államokban engedélyezett légi fuvarozók földi ellenőrzését, amelyek esetében az ICAO jelentős biztonsági problémákat tárt fel, vagy amelyek biztonságfelügyeleti rendszerének vonatkozásában az EASA jelentős hiányosságokat állapított meg. Így a Bizottság által a 2111/2005/EK rendelet alapján végzett konzultációkon túlmenően a kiemelt földi ellenőrzések további információkkal fognak szolgálni az említett államokban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági teljesítményével kapcsolatban.

(7)	Az EASA a külföldi légi járművek biztonsági értékelésére szolgáló SAFA-program keretében végzett, a 965/2012/EU bizottsági rendelet (5) szerinti földi ellenőrzések elemzésének eredményeiről is beszámolt a Bizottságnak és a repülésbiztonsági bizottságnak.

(8)

Az EASA tájékoztatta továbbá a Bizottságot és a repülésbiztonsági bizottságot a 2111/2005/EK rendelet szerinti intézkedések vagy megfigyelés által érintett államokban végrehajtott technikai segítségnyújtási projektekről. Tájékoztatást adott a tervekről, valamint a polgári repülési hatóságok igazgatási és műszaki képességének javítását célzó további technikai segítségnyújtás, illetve további együttműködés iránti kérelmekről, amelyek célja a hatályos nemzetközi polgári repülési előírások be nem tartásának kiküszöbölése. Ezzel összefüggésben a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy az ilyen megkeresésekre a Bizottsággal és az EASA-val egyeztetve kétoldalú alapon reagáljanak. E tekintetben a Bizottság hangsúlyozta, mennyire hasznos tájékoztatni a nemzetközi légiközlekedési közösséget – különösen az ICAO SCAN (Safety Collaborative Assistance Network) adatbázisán keresztül – az Unió és tagállamai által biztosított technikai segítségnyújtásról, amely világszerte szolgálja a repülésbiztonság javítását.

(9)	Az Eurocontrol beszámolt a Bizottságnak és a repülésbiztonsági bizottságnak a SAFA riasztórendszer státuszával kapcsolatos új fejleményekről és a tilalom alá eső légi fuvarozókra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfrissebb statisztikáiról.

Uniós légi fuvarozók

(10)

Az uniós légi fuvarozók járművein végzett földi ellenőrzésekből vagy az EASA szabványosítási vizsgálataiból származó adatok EASA általi elemzése, valamint a nemzeti légiközlekedési hatóságok által végzett specifikus ellenőrzések és vizsgálatok eredményei alapján több tagállam végrehajtási intézkedéseket hozott, amelyekről tájékoztatták a Bizottságot és a repülésbiztonsági bizottságot. Málta egyes olyan intézkedésekről tájékoztatta a Bizottságot és a repülésbiztonsági bizottságot, amelyeket több máltai légi fuvarozó tekintetében is meghozott, Észtország pedig beszámolt az AS Avies légi fuvarozó helyzetéről. A repülésbiztonsági bizottság ülése előtt Görögország tájékoztatást adott egyes intézkedésekről, amelyeket több görög légi fuvarozó tekintetében hozott meg.

(11)	A tagállamok megerősítették, hogy amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy az uniós légi fuvarozók esetében a megfelelő biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, készek meghozni a szükséges intézkedéseket.

Botswana légi fuvarozói

(12)

A Botswanai Polgári Repülési Hatóság 2015. augusztus 27-én kelt levelében tájékoztatást nyújtott arról, hogy milyen előrelépést tett a jelentős biztonsági problémák orvoslása és az ICAO egyéb aggályainak megszüntetése terén. A Botswanai Polgári Repülési Hatóság beszámolt arról, hogy további eredményeket ért el a nemzetközi repülésbiztonsági előírások végrehajtásában. A Botswanai Polgári Repülési Hatóság együttműködést folytat az ICAO regionális irodájával, amelynek keretében további támogatást kap a jelentős biztonsági problémák orvoslásához és az egyéb aggályok megszüntetéséhez. A Botswanai Polgári Repülési Hatóság felkérte az ICAO-t, hogy még 2015 vége előtt tartson ICAO-koordinált hitelesítési missziót (ICVM) a jelentős biztonsági problémák megoldásának ellenőrzésére.

(13)

A nemzetközi biztonsági előírások jobb végrehajtása és a rendelkezésre álló repülésbiztonsági adatok nem indokolnak olyan döntést, mely szerint működési tilalom vagy működési korlátozás alá kellene vonni a Botswanában engedélyezett légi fuvarozókat. Ugyanakkor a Bizottság úgy véli, hogy továbbra is szorosan nyomon kell követni a helyzet alakulását.

(14)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt botswanai légi fuvarozókat felvenni.

A Guineai Köztársaság légi fuvarozói

(15)

A Bizottsággal 2013 januárjában Brüsszelben tartott technikai ülésen született megállapodás alapján a Guineai Köztársaság illetékes hatósága (Direction nationale de l'aviation civile, a továbbiakban: DNAC) rendszeresen tájékoztatta a Bizottságot az ICAO által 2012 decemberében jóváhagyott korrekciós intézkedési terv folyamatban lévő végrehajtásáról, valamint az ehhez kapcsolódó összes tevékenységről.

(16)

A DNAC által az elért eredményekről benyújtott, a Bizottsághoz 2015. augusztus 10-én beérkezett legutóbbi jelentés részletesen beszámol a korrekciós intézkedési terv végrehajtásával kapcsolatos legújabb tevékenységekről és fejleményekről; a korrekciós intézkedési terv jelenleg a légi fuvarozók engedélyezési eljárásának és a légi járművek lajstromozásának helyzetére vonatkozik. 2013. március végén minden korábbi üzembentartási engedélyt (AOC) felfüggesztettek. Az Eagle Air és a PROBIZ Guinée légi fuvarozó ICAO előírásoknak megfelelő, teljes, ötlépcsős engedélyezési eljárása lezárult, és a légi fuvarozók 2015. április 10-én, illetve 2015. augusztus 4-én megkapták (az 1/DNAC/2015, illetve a 2/DNAC/2015 számú) üzembentartási engedélyüket. Négy másik légi fuvarozó, nevezetesen a Konair, a Sahel Aviation Guinée, a Fly Nimba Airlines és az Ijet Aviation szintén elindította az engedélyezési folyamatot.

(17)	A légi járművek lajstromozása terén is előrelépés történt, mivel a DNAC arról számolt be, hogy öt új légi járművet vettek fel a légijármű-lajstromba.

(18)

A korrekciós intézkedési tervnek az ICAO által 2012 decemberében jóváhagyottaknak megfelelő fokozatos végrehajtása és a rendelkezésre álló repülésbiztonsági adatok jelenleg nem indokolnak olyan döntést, mely szerint működési tilalom vagy működési korlátozás alá kellene vonni a Guineai Köztársaságban engedélyezett légi fuvarozókat. Ugyanakkor továbbra is szorosan nyomon kell követni a helyzet alakulását.

(19)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt guineai köztársaságbeli légi fuvarozókat felvenni.

(20)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

India légi fuvarozói

(21)

2015. október 20-án technikai konzultációra került sor a Bizottság, az EASA, a tagállamok és India Polgári Légiközlekedési Igazgatósága (a továbbiakban: indiai DGCA), valamint az Air India légi fuvarozó képviselőinek részvételével. Az indiai DGCA részletesen beszámolt arról, hogy repülésbiztonság-felügyeleti képessége tekintetében milyen fenntarthatósági intézkedéseket hajtott végre. A technikai konzultáció arra is alkalmat adott, hogy az indiai DGCA-val megbeszéljék, az indiai légi fuvarozók miként működnek együtt a SAFA-programmal.

(22)

E konzultációk során egyértelművé vált, hogy bár az indiai DGCA végrehajtott bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a légi közlekedés biztonsága javításának fenntarthatóságát, több területen is további intézkedésekre van szükség. Másrészt az indiai DGCA a SAFA-adatbázis segítségével nyomon követi, hogy miként alakul az az indiai légi fuvarozók teljesítménye a SAFA-program keretében. Ez többek között abból is nyilvánvaló, hogy beszámolója szerint az indiai DGCA 2015 júniusában megbeszélést tartott az Air India légi fuvarozóval, hogy megvitassa, az Air India milyen belső eljárásokkal rendelkezik a SAFA-programbeli teljesítményének irányítására.

(23)

Az Air India áttekintést adott repülésbiztonsági menedzsmentrendszeréről, rendelkezésre bocsátotta a SAFA statisztikai információk flottánkénti összefoglalását, példákat adott repülésbiztonság-menedzsmentprogramjának kommunikációs stratégiájáról, továbbá részletekkel szolgált a folyamatos fejlesztés érdekében bevezetett SAFA-folyamatról.

(24)

A technikai konzultációt követően, 2015. október 29-én kelt leveleiben a Bizottság több üzenetét ismételten elküldte az indiai DGCA-nak, többek között azt, hogy az indiai légi fuvarozók SAFA-programbeli teljesítményét szorosabban nyomon kell követni. A Bizottság ezenkívül jelezte az Air India légi fuvarozónak, hogy SAFA-programbeli teljesítményén keresztül bizonyítania kell, hogy előrelépést ért el a SAFA-folyamatirányítás tekintetében. A Bizottság mind az indiai DGCA-t, mind az Air India légi fuvarozót tájékoztatta arról, hogy az 452/2014/EU bizottsági rendelet (6) (TCO-része) értelmében az EASA köteles elvégezni a harmadik országbeli üzemeltetők biztonsági értékelését, és hogy a SAFA-programbeli teljesítmény az egyik olyan kulcsfontosságú elem, amelyet az EASA ilyen értékelések során figyelembe vesz.

(25)

A Bizottság nyugtázta az indiai DGCA és az Air India által rendelkezésre bocsátott információkat. Megállapítást nyert, hogy ez alkalommal az Indiában engedélyezett légi fuvarozók esetében nincs szükség sem működési tilalomra, sem működési korlátozásra, ezzel együtt azonban további technikai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy a repülésbiztonsági vonatkozású kérdéseket folyamatosan meg lehessen beszélni.

(26)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt indiai légi fuvarozókat felvenni.

(27)	A Bizottság a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében folytatni kívánja a hivatalos konzultációt az indiai DGCA-val.

(28)	A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva az indiai légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági előírások tényleges betartását.

Indonézia légi fuvarozói

(29)

Az indonéz illetékes hatóságokkal – Indonézia Polgári Légiközlekedési Igazgatóságával (a továbbiakban: indonéz DGCA) – jelenleg is zajlanak a konzultációk annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse azt a folyamatot, amelyben az indonéziai DGCA biztosítja, hogy valamennyi Indonéziában engedélyezett légi fuvarozó repülésbiztonsági felügyelete megfeleljen a nemzetközi repülésbiztonsági előírásoknak. A 2014. májusi ICAO-ellenőrzést követően az indonéz DGCA véglegesítette korrekciós intézkedési tervét, és jelenleg a benne foglalt korrekciós intézkedések végrehajtását végzi. Az indonéz DGCA kérésére október 29-én technikai megbeszélésre került sor a Bizottság, az EASA, egyes tagállamok és az indonéz DGCA, valamint a Citilink, a Lion Air és a Batik Air légi fuvarozók részvételével. Ezen az ülésen világossá vált, hogy a korábbi ellenőrzések megállapításainak kiigazítására hozott szükséges korrekciós intézkedések előkészítés alatt állnak, azonban ezen intézkedések még mindig csak a végrehajtás különböző szakaszaiban vannak. Az azonosított fő hiányosság a légi fuvarozók és a légi járművek vizsgálatának lefolytatása volt. Az e feladat elvégzésére irányuló eljárások érvényben vannak, de a gyakorlatban nem mindig követik őket. Az ellenőrzések során a meg nem felelésre vonatkozóan tett megállapítások száma továbbra is alacsony, és az ellenőrzött vállalatok tájékoztatása a megállapításokról nem mindig az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően történik. Hiányoznak a megállapítások nyomon követésére szolgáló megfelelő eljárások, a megállapítások tényleges nyomon követése gyenge, a határidőket nem tartják be, és nem is mindig érvényesítik azokat. Az indonéz DGCA-nak mintegy 59 üzembentartási engedéllyel kell foglalkoznia, és a szóban forgó légi fuvarozók közül több is nagyon gyors ütemben nő. Alapvető fontosságú, hogy az indonéz DGCA lépést tartson e fejleményekkel.

(30)

A Citilink légi fuvarozó bemutatót tartott a vállalat fejlődéséről és a vállalaton belül folyó biztonságirányításról. A vállalat növekedése évente körülbelül nyolc új légi járművel folytatódik, míg a rendszerek és eljárások fokozatosan stabilizálódnak. A repülésiadat-elemzés javult, és a vállalat tudatában van a működési kockázatoknak. A repülésbiztonsági menedzsmentrendszert létrehozták, de annak még ki kell forrnia, tekintettel többek között a repülési események és egyéb helyzetek alacsony bejelentési arányára.

(31)

A Lion Air és a Batik Air közös bemutatót tartott, mivel mindkettő ugyanannak a Lion Air Groupnak a tagja. E két légi fuvarozó növekedése továbbra is jelentős, a tervek szerint 2016-ban mindkettő körülbelül 10 új légi járművet és a következő években is közel ugyanennyi légi járművet vesz át. A szóban forgó légi fuvarozók számára a fő kihívást az jelenti, hogy minden területen elegendő személyzetet tudjanak toborozni és képezni. Mindkét légi fuvarozó terveket terjesztett elő a hajózó személyzet képzésére, valamint az egyéb személyzet toborzására és képzésére vonatkozóan. A Lion Air légi fuvarozónál az újonnan felvett pilótákra vonatkozó képesítési minimumkövetelmények és a kapitánnyá való előléptetéshez előírt követelmények a gyakran kihívást jelentő működési környezethez képest viszonylag alacsonyak. Ennek következtében, valamint a légi fuvarozó gyors növekedése miatt a Lion Air légi fuvarozónál sok a viszonylag tapasztalatlan pilóta. Ehhez kapcsolódhat a nem stabilizált megközelítések magas száma és a leszállási események (kemény földetérés és futópálya-elhagyás) nagy kockázata. Erre példa a Batik Air légi fuvarozóval 2015. november 6-án történt futópálya-elhagyás. E konkrét esemény tekintetében az indonéz DGCA és a Batik Air légi fuvarozó azonnal intézkedéseket tettek az esemény kivizsgálása és a kockázatcsökkentő intézkedések meghozatala érdekében. Ezen túlmenően javult a repülésiadat-figyelő rendszer, ami érdemi eredményekhez és a biztonság javulásához vezet. A repülésbiztonsági menedzsmentrendszer a jelek szerint jól fejlett, és újabban a repülési események és egyéb helyzetek bejelentése is javulni kezdett, bár a tényleges végrehajtásnak és a veszélyek azonosításának még kiforrottabbá kell válniuk. Az ülésen egyértelművé vált, hogy a Lion Air és a Batik Air számára a gyors növekedés és a hajózó személyzetek viszonylagos tapasztalatlansága jelenti a kockázatot.

(32)

Az indonéz polgári légiközlekedési főigazgatóság meghívást kapott, hogy 2015. november 25-én jelenjen meg a repülésbiztonsági bizottság előtti meghallgatáson. Az indonéz DGCA megismételte a 2015. október 29-i technikai megbeszélésen elmondottakat. Ezek között szerepelt a folyamatos felügyeleti program és az irányítási rendszer megállapításai. Bemutatásra kerültek az indonéz légi fuvarozókra vonatkozó általános tilalom alól mentesülő négy indonéz légi fuvarozó, valamint a meghallgatáson részt vevő három légi fuvarozó vonatkozásában folytatott felügyeleti tevékenységek eredményei. Az indonéz DGCA a biztonságikockázat-kezelési rendszer fejlesztéséről is tartott előadást. Az indonéz DGCA felkérte a Bizottságot, hogy tegyen ellenőrző látogatást a helyszínen. Egy ilyen látogatás alkalmat ad az elért eredmények áttekintésére és annak meghatározására, hogy a hatóság és a légi fuvarozók milyen mértékben hajtották végre ténylegesen a nemzetközi biztonsági előírásokat.

(33)	A Citilink, a Lion Air és a Batik Air beszámolót tartott, amelyen bemutatták fejlődésüket és azt, hogy miként valósítják meg a repülésbiztonság-menedzsmentet; a beszámolók összhangban voltak az október 29-i technikai megbeszélésen tartott előadásukkal.

(34)

2015. október 22-i levelében az indonéz DGCA arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a korábbi tájékoztatás óta két új légi fuvarozót engedélyezett: a 135-054. sz. üzembentartási engedélyt az Alda Trans Papua, míg a 135-059. sz. üzembentartási engedélyt a Weststar Aviation Indonesia részére adta ki. Az indonéz DGCA ugyanakkor nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy e légi fuvarozók biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak. Ugyanebben a levélben az indonéz DGCA arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Pacific Royale Airways (121-045. sz. AOC), az Air Maleo (121-041. sz. AOC csak belföldi teherszállításra), a Manunggal Air Service (121-020. sz. AOC), a Nusantara Buana Air (135-041. sz. AOC), a Survai Udara Penas (Persero, 135-006. sz. AOC) és az Asconusa Air Transport (135-022. sz. AOC) üzembentartási engedélyét visszavonta.

(35)

Noha előrelépés figyelhető meg a 2014. májusában tartott ICAO ellenőrzés óta, sőt még az októberi technikai megbeszélés óta is, a javulás ellenőrzése előfeltétele a biztonságba vetett szükséges bizalom kialakulásának ahhoz, hogy fontolóra lehessen venni az indonéz légi fuvarozókra vonatkozó működési tilalom további enyhítését. Ezért 2016-ban uniós helyszíni értékelő látogatást kell szervezni a szükséges információk összegyűjtése érdekében. Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztana egy, az indonéz légi fuvarozókra vonatkozó működési tilalom – többek között a Citilink, a Lion Air és a Batik Air tekintetében való – további enyhítésére irányuló határozatot.

(36)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletébe fel kell venni az Alda Trans Papua és a Weststar Aviation légi fuvarozót. A Pacific Royale Airways, a Manunggal Air Service, a Nusantara Buana Air, a Survai Udara Penas és az Asconusa Air Transport légi fuvarozókat törölni kell a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből.

Irán légi fuvarozói

(37)

Az Iráni Iszlám Köztársaság Polgári Repülési Szervezete (a továbbiakban: CAOIRI) által engedélyezett Iran Air légi fuvarozó 2010. március 30-án került felvételre a 474/2006/EK bizottsági rendelet B. mellékletébe. A helyszíni értékelő látogatást követően az Iran Air flottájára vonatkozó működési korlátozás további meghatározására került sor 2010. július 5-én.

(38)

Az Iran Air tájékoztatással szolgált a Bizottságnak jelenlegi flottájáról, mellékelve a megfelelő dokumentációt. Az Iran Air kérelmezte A320 típusú légi járműveinek mentesítését a működési korlátozás hatálya alól annak érdekében, hogy újabb A320 típusú légi járműveivel is üzemeltethessen járatokat az Unióba. Az Iran Air által szolgáltatott információk szerint az A320 típusú légi járművekből álló flotta átlagéletkora alacsonyabb az Unióban járatok üzemeltetésére engedélyezett légi járművek átlagéletkoránál. Az Iran Air azt állítja továbbá, hogy a légi járművek megbízhatóan üzemeltethetők. Mivel azonban a benyújtott bizonyítékokat nem lehetett ellenőrizni, a jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján nem lehetséges új légi járműveket felvenni azon légi járművek jegyzékébe, amelyekkel az Iran Air járatokat üzemeltethet az Unióba.

(39)	Az Iran Air üzembentartási engedélye szerint az Unióban üzemeltethető típusú légi járművek száma csökkent. A 474/2006/EK rendelet B. mellékletében szereplő, a tilalom alól mentesülő légi járművek jegyzékét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(40)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a 474/2006/EK bizottsági rendelet B. mellékletében indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi jegyzékét, hogy tükrözze az Iran Air légijármű-flottájának jelenlegi összetételét.

Irak légi fuvarozói

(41)

Az EASA 2014. június 13. és 2015. március 16. között négy alkalommal küldött levelet az iraki polgári repülési hatóságnak (a továbbiakban: ICAA) az Iraqi Airways SAFA-program keretében nyújtott teljesítményével kapcsolatban felmerült biztonsági aggályokról. Ezen aggályok tekintetében a SAFA-adatok azt bizonyítják, hogy az Iraqi Airways nem végez elegendő okfeltáró elemzést.

(42)	Az Iraqi Airways2014. augusztus 20-án harmadik országbeli üzemeltetőnek (Third Country Operator, a továbbiakban: TCO) kiadott engedélyért folyamodott az EASA-hoz. Az EASA a TCO-rész követelményeinek megfelelően értékelte az Iraqi Airways TCO-engedély iránti kérelmét.

(43)

Az Iraqi Airways TCO-engedély kiadásához végzett biztonsági értékelése során az EASA alapvető aggályokat fogalmazott meg azzal összefüggésben, hogy az Iraqi Airways nem képes reagálni a felvetett biztonsági aggályokra, valamint időben benyújtani a biztonsági dokumentációt. Az EASA ezért azt a következtetést vonta le, hogy a további értékelés nem vezetne engedély kiadásához az Iraqi Airways számára, ezért az nem felel meg az 452/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazandó követelményeinek. Következésképpen az EASA 2015. július 16-án, a fent leírt egyértelmű biztonsági okok miatt elutasította az Iraqi Airways TCO-engedély iránti kérelmét.

(44)

A Bizottság 2015. szeptember 28-án levelet küldött az ICAA-nak. A levéllel a Bizottság a 473/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően hivatalos konzultációkat kezdeményezett az Irakban engedélyezett légi fuvarozók szabályozási felügyeletéért felelős hatóságokkal. A szóban forgó levélben a Bizottság kifejtette, hogy a hivatalos konzultáció kezdeményezését az Iraqi Airways SAFA-program keretében nyújtott repülésbiztonsági teljesítménye, valamint az Iraqi Airways TCO-engedély iránti kérelmének az EASA általi elutasítása teszi indokolttá.

(45)

A Bizottság 2015. október 27-én levelet küldött az ICAA-nak és az Iraqi Airways légi fuvarozónak, amelyben arról tájékoztatta a két felet, hogy az Iraqi Airways ügye felkerült a repülésbiztonsági bizottság 2015. november 24–26-án tartandó ülésének napirendjére, és hogy a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően mind az ICAA, mind az Iraqi Airways lehetőséget kap arra, hogy álláspontját előadja a repülésbiztonsági bizottság előtt.

(46)

2015. november 3-án videokonferenciára került sor a Bizottság, az EASA, a tagállamok, valamint mind az ICAA, mind az Iraqi Airways képviselőinek részvételével. A videokonferencia során az ICAA áttekintést adott feladatköréről, és ismertette az általa végzett biztonságfelügyelet alapelveit. Az ICAA egyéb információkkal is szolgált: többek között áttekintést nyújtott az általa az Iraqi Airways felett gyakorolt felügyeletről, valamint arról, miként követi nyomon a SAFA-programmal kapcsolatos információkat. A videokonferencia során az Iraqi Airways által tartott ismertető egyebek mellett csupán nagyon általános áttekintést adott repülésbiztonsági menedzsmentrendszeréről és minőségirányítási rendszeréről, valamint a biztonsággal összefüggő egyéb folyamatokról.

(47)

Az ICAA-t és az Iraqi Airways légi fuvarozót a repülésbiztonsági bizottság 2015. november 25-én hallgatta meg. Az ICAA egyebek mellett arról számolt be, hogy hét AOC-tulajdonost, köztük az Iraqi Airways légi fuvarozót kell felügyelnie. Az ICAA azokat az intézkedéseket is összefoglalta, amelyekkel meg kívánta erősíteni képességeit. Az EASA tájékoztatást adott arról, hogy milyen biztonsági aggályok indokolták a TCO-engedély iránti kérelem elutasítását.

(48)

Az Iraqi Airways több mindent is bemutatott, köztük a róla készült SAFA-elemzést és annak utókövetését. Az ismertető nem szolgáltatott elegendő adatot az Iraqi Airways repülésbiztonsági menedzsmentrendszerének és minőségirányítási rendszerének részletes működéséről. Az Iraqi Airways által szolgáltatott információk természetüket illetően nem voltak elegendők ahhoz, hogy teljes körűen eloszlassák a biztonsági aggályokat, amelyek miatt az EASA elutasította az Iraqi Airways TCO-engedély iránti kérelmét.

(49)

(50)

Mivel a jegyzékbe való mostani felvétel közvetlenül abból ered, hogy az EASA elutasította a TCO-engedély iránti kérelmet, a Bizottságnak szándékában áll felülvizsgálni a jegyzékbe való felvételt, amennyiben az EASA arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy megítélése szerint teljesülnek a feltételek ahhoz, hogy az EASA a TCO-részben kedvező döntést hozzon az Iraqi Airways légi fuvarozóról.

Kazahsztán légi fuvarozói

(51)

2009 júliusa óta egy kivételével valamennyi Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozóra teljes működési tilalom vonatkozik, elsősorban azért, mert a Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági felügyeletéért felelős illetékes hatóság (Civil Aviation Committee of Kazakhstan, a továbbiakban: CAC) nem képes végrehajtani és érvényesíteni az alkalmazandó nemzetközi biztonsági szabványokat. Részleges kivétel vonatkozik az Air Astana légi fuvarozóra. Az Air Astana bekerült a 474/2006/EK rendelet B. mellékletébe, engedélyt kapott arra, hogy flottája egy részével járatokat üzemeltessen az Unióba, és működését az akkori szintre kellett korlátoznia.

(52)	2014-ben, a SAFA-nyilvántartás javulása nyomán az Air Astana engedélyt kapott arra, hogy fokozza az Unióba irányuló működését, de csak azzal a légijármű-típussal, amelynek Unióba irányuló üzemeltetésére 2009 óta engedéllyel rendelkezett.

(53)

Az Air Astana légi fuvarozót 2015 áprilisában újraengedélyezte a CAC, 2015 májusában pedig megfelelt a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) működésbiztonsági ellenőrzésén (IOSA). A légi fuvarozó rendszeres tájékoztatást nyújt a Bizottságnak a járatüzemeltetéséről, valamint képzési és karbantartási tevékenységeiről. Az Air Astana légi fuvarozónak az EASA által 2015 októberében a TCO-rész keretében elvégzett ellenőrzése során nem találtak bizonyítékot a nemzetközi szabványok be nem tartására. Megállapítást nyert, hogy az Air Astana jól el van látva személyzettel, eredményes irányítását pedig egy hozzáértő nemzetközi csapat végzi a helyi személyzettel karöltve. A szervezet szilárd és hiteles biztonsági kultúrát alakított ki. Az EASA ellenőrzést végző csoportja ezért külön megállapítások nélkül javasolta a TCO-engedély megadását az Air Astana légi fuvarozónak.

(54)

A CAC meghívást kapott arra, hogy a repülésbiztonsági bizottság előtt 2015. november 24-én tartandó meghallgatáson naprakész információkkal szolgáljon a Kazahsztánban folyó repülésbiztonsági felügyeleti tevékenységekről. A CAC jelezte, hogy számos intézkedés van folyamatban az ICAO-koordinált hitelesítési misszió keretében az ICAO által 2014-ben feltárt hiányosságok, köztük a jelentős biztonsági problémák megoldása érdekében. A szóban forgó intézkedések közé tartozik egy, a repülésbiztonsági ellenőröknek szóló képzési program kidolgozása, valamint a légi fuvarozók engedélyezésével és az egyedi jóváhagyások kiadásával összefüggő eljárások javítása. A jelentős biztonsági probléma tekintetében a CAC jelezte, hogy megoldása legkorábban 2015 végére várható. Továbbá 2015 novemberében a kazahsztáni illetékes hatóságok egyetértési megállapodást írtak alá egy tanácsadó szolgáltatóval azzal a céllal, hogy Kazahsztánban javuljon a vonatkozó biztonsági normák tényleges végrehajtása. A CAC azt is jelezte, hogy 2015-ben összesen 12, a felügyelete alá tartozó üzemeltető újraengedélyezése történt meg, 5 üzembentartási engedélyt pedig visszavont. Noha ezek mind pozitív fejlemények, továbbra is jelentős mértékű a bizonytalanság azzal összefüggésben, hogy milyen mértékben felelnek meg a légi fuvarozók engedélyezésére és jóváhagyására irányuló eljárásoknak, valamint mennyire eredményesek a jelentős biztonsági problémák megoldására végrehajtott szabályozási intézkedések.

(55)

Az Air Astana is felkérést kapott arra, hogy 2015. november 24-én részt vegyen a repülésbiztonsági bizottság előtti meghallgatáson. Az Air Astana bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy stabil és hatékony repülésbiztonsági kockázatkezelési eljárást hozott létre a biztonságot fenyegető veszélyek kezelésére, az okfeltáró elemzések végzésére és a biztonsági kultúra szervezeten belüli népszerűsítésére. A légi fuvarozó igazolta, hogy biztonságos és hatékony módon képes megbirkózni a tevékenységének terjedelmét és volumenét érintő változásokkal. Továbbá az Air Astana gondoskodott arról, hogy flottájának felügyelete az alkalmazandó nemzetközi biztonsági előírásokkal összhangban történjen.

(56)

A Kazahsztánban engedélyezett SCAT JSC légi fuvarozó kérte a repülésbiztonsági bizottság előtti meghallgatását, amelyre 2015. november 24-én került sor. A légi fuvarozó sikeresen megszerezte az IOSA-engedélyt. A SCAT JSC által nyújtott információk szerint több Boeing B-737 és B-757 típusú repülőgépe Litvániában van lajstromba véve. Noha a Bizottság elismeri a SCAT JSC által elért eredményeket, a légi fuvarozó nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a járatüzemeltetés, valamint légi járműveinek folyamatos légialkalmassága és karbantartása megfelel az alkalmazandó biztonsági előírásoknak.

(57)

A Bizottság a rendelkezésére álló információk, többek között a 2015. november 24-i meghallgatáson szolgáltatott információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kazahsztáni polgári repülés szabályozási reformjára irányuló projekt lassan halad. A mélyrehatóbb eredmények bizonyítékaként azonban előbb meg kell oldani a légi üzemeltetés területén fennálló jelentős biztonsági problémákat, mielőtt egyáltalán fontolóra lehetne venni az Air Astana kivételével a CAC felügyelete alatt álló összes légi fuvarozóra vonatkozó korlátozások enyhítését.

(58)

A Bizottság a rendelkezésére álló információk, az Air Astana TCO ellenőrzésének kedvező eredménye és a légi fuvarozó által a repülésbiztonsági bizottság előtti meghallgatáson adott magyarázatok alapján úgy véli, hogy az Air Astana légi fuvarozóra vonatkozó részleges tilalom fenntartására vonatkozó feltételek már nem állnak fenn.

(59)	A Bizottság a SCAT JSC esetét tovább kívánja vizsgálni annak érdekében, hogy a SCAT JSC légi fuvarozóra vonatkozó működési tilalom lehetséges jövőbeli enyhítése ne jelentsen biztonsági kockázatot az Unió területére irányuló műveletekre.

(60)

(61)	A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva az Air Astana légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a vonatkozó biztonsági előírások tényleges betartását.

Libanon légi fuvarozói

(62)

A libanoni illetékes hatósággal, a Libanoni Polgári Légiközlekedési Hatósággal Légiközlekedési Igazgatósággal (a továbbiakban: libanoni CAA) folyamatban lévő egyeztetések célja annak megerősítése, hogy Libanon végrehajtja azt a korrekciós intézkedési tervet, amely a 2012. decemberi ICVM megállapításaira és az ott feltárt jelentős repülésbiztonsági problémákra adott válaszként került kidolgozásra.

(63)

2015. november 4-én a libanoni CAA, valamint a Middle East Airlines és a Wings of Lebanon légi fuvarozó képviselői technikai ülésen vettek részt Brüsszelben a Bizottság és az EASA képviselőivel, hogy naprakész tájékoztatást adjanak a libanoni CAA által főként a jelentős biztonsági probléma megoldása, a Polgári Repülési Hatóság Tanácsának felállítása és a jelenleg egyaránt a libanoni CAA által betöltött repülésbiztonsági felügyeleti funkció és szolgáltató funkció különválasztása tekintetében elért eredményekről.

(64)

A libanoni CAA további információkat szolgáltatott az ICAO-nak a jelentős biztonsági probléma megoldásáról, és a technikai megbeszélésen ezeket az információkat is megosztotta. A libanoni CAA a közelmúltban felkérte az ICAO-t a korrekciós intézkedések ellenőrzésére, ám erre még nem került sor. A libanoni CAA megemlítette, hogy a szervezetén belül a repülésbiztonsági igazgatóság, azaz a légi fuvarozók engedélyezéséért és felügyeletéért felelős igazgatóság függetlenebb helyzetben van, bár ezt a technikai megbeszélés során nem támasztotta alá egyértelmű bizonyítékokkal.

(65)

A Middle East Airlines légi fuvarozó bemutatta tevékenységét és repülésbiztonság-menedzsmentjét, és olyan benyomást keltett, hogy kézben tartja folyamatait az olyan, biztonság szempontjából kritikus területeken, mint a járatüzemeltetés, a személyzet képzése, a légialkalmasság-irányítás, a minőségirányítás és a repülésbiztonsági menedzsment. Az EASA arról adott tájékoztatást, hogy a Middle East Airlines légi fuvarozóval a TCO-engedély iránti kérelmével összefüggésben nemrég tartott ülés pozitív eredménnyel zárult. A légi fuvarozó rendszeresen igénybe vesz harmadik felek általi ellenőrzést annak érdekében, hogy ellensúlyozza a saját hatósága általi biztonsági felügyelet hiányos voltát, és tovább javítsa a nemzetközi biztonsági előírások végrehajtását.

(66)

A Wings of Lebanon légi fuvarozó bemutatta egyetlen légi járművel folytatott működését és az érvényben lévő biztonsági eljárásokat. A közelmúltban a légi fuvarozó főbb pozícióiban személycserék történtek, aminek eredményeként javultak a légi fuvarozó belső működési eljárásai, és ami jó kiindulási pontot jelentett a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer fejlesztéséhez.

(67)

A repülésbiztonság-felügyeleti rendszer javítása, még ha csak járulékos javításról van is szó, valamint a Middle East Airlines által hozott kockázatcsökkentő intézkedések és a rendelkezésre álló biztonsági információk jelenleg nem indokolnak olyan döntést, mely szerint működési tilalom vagy működési korlátozás alá kellene vonni a Libanonban engedélyezett légi fuvarozókat. A helyzet szoros nyomon követése érdekében azonban a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a libanoni hatóságokkal folytatni kell a konzultációkat.

(68)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi jegyzékébe a jelenlegi állás szerint nem indokolt libanoni légi fuvarozókat felvenni.

(69)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Madagaszkár légi fuvarozói

(70)

A Bizottság folytatta a konzultációt a Madagaszkári Polgári Repülési Hatósággal (Aviation Civile de Madagascar, a továbbiakban: ACM). Az ACM kérésére 2015. október 2-án Brüsszelben találkozóra került sor egyrészről a Bizottság, az EASA és a tagállamok, másrészről az ACM és az Air Madagascar légi fuvarozó képviselőinek részvételével.

(71)

Ezen az ülésen mind az ACM, mind az Air Madagascar információkat bocsátott rendelkezésre a korrekciós, illetve megelőző cselekvési tervének végrehajtásában elért eredményekről; ezek a tervek a 390/2011/EU végrehajtási rendelet (66)–(74) preambulumbekezdésében említett repülésbiztonsági problémák megoldására irányulnak. Az ACM és az Air Madagascar egyaránt úgy ítéli meg, hogy a repülésbiztonsági hiányosságokat megfelelően kiküszöbölték; az ACM kérte az Air Madagascar légi fuvarozóra rótt működési korlátozás felülvizsgálatát.

(72)

A Bizottság tudomásul vette az ACM-nek az ICAO által azonosított hiányosságok orvoslásában elért eredményekről szóló beszámolóját, valamint az ACM és az Air Madagascar légi fuvarozó által a korrekciós, illetve megelőző cselekvési tervekről rendelkezésre bocsátott információkat. A Bizottság elismeri az ACM és az Air Madagascar által tett előrelépést, de még a várható további fejlődést figyelembe véve sem teljesülnek az Air Madagascar légi fuvarozóra jelenleg érvényes részleges tilalom enyhítésének feltételei. A nemzetközi biztonsági előírások tényleges végrehajtásának ellenőrzésére továbbra is szükség van. Az ACM-nek még további tapasztalatokat kell szereznie a bevezetett új eljárásokkal kapcsolatban. E tekintetben fontolóra lehet venni egy, az Unió képviselői által 2016 első negyedévében Madagaszkáron tartandó helyszíni értékelő látogatást. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely indokolná a madagaszkári légi fuvarozók ellen elrendelt működési korlátozások enyhítését.

(73)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a madagaszkári légi fuvarozók tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi jegyzékének módosítását.

Mozambik légi fuvarozói

(74)

Az Unió képviselői által 2015 áprilisában tett értékelő látogatás után a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy noha a mozambiki polgári repülési hatóság (Instituto de Aviação Civil de Moçambique, a továbbiakban: IACM) jelentős előrelépést mutatott a nemzetközi repülésbiztonsági előírások végrehajtása terén, a mozambiki repülésbiztonság-felügyeleti rendszer továbbra is jelentős hiányosságokkal küzd. Ezért az a döntés született, hogy a Bizottság – az EASA támogatásával – technikai támogatást nyújt az IACM-nek azzal a céllal, hogy segítsen megszüntetni a fennmaradó hiányosságokat és befejezni a kívánt fenntarthatóság eléréséhez szükséges belső kapacitásépítési eljárást.

(75)

2015. október 12-én hosszú távú technikai segítségnyújtási projekt indult, amely 2016. június elejéig fog tartani. A projekt első szakasza már hozott néhány kezdeti eredményt. A jogi keret és az alkalmazandó légügyi előírások alapos vizsgálata alapján meghatározásra kerültek a későbbiekben végrehajtandó helyesbítések és javítások. Jelenleg folyik több, polgári repülésről szóló uniós jogszabály alapelveinek és szerkezeti felépítésének a mozambiki légi közlekedési rendszerhez való hozzáalakításának vizsgálata. A tényleges végrehajtási arány jelentős javítása érdekében az illetékes hatóság fokozott erőfeszítést tesz az ICAO USOAP jegyzőkönyv összes lezáratlan megállapításának módszeres rendezéséért. Minden létező légi fuvarozóval kapcsolatba lépett, és ellenőrizte az engedélyük státuszát. Több együttműködési jegyzőkönyv lehetséges megkötésének vizsgálata folyik az IACM egyes leginkább veszélyeztetett területeinek megerősítése érdekében. Elkezdődött az IACM összes olyan belső eljárásának és folyamatának meghatározása, amely jelentős átalakítást igényel.

(76)

2015. szeptember 14-én rövid távú technikai segítségnyújtási projekt indult, amely 2015. november 13-án véget ért. Repülőterek engedélyezéséről és felügyeletéről szóló gyakorlati képzést és iránymutatást biztosított különösen az új Nacala nemzetközi repülőtérre és a meglévő Beira nemzetközi repülőtérre összpontosítva.

(77)

Mindazonáltal az IACM-nek a mozambiki polgári légiközlekedési tevékenységek felügyeletére vonatkozó képessége jelenleg még nem éri el a nemzetközi repülésbiztonsági előírásoknak megfelelő szintet. Ezért nem áll rendelkezésre elégendő bizonyíték, amely alátámasztana egy, a Mozambikban engedélyezett összes légi fuvarozóra vonatkozó működési tilalom feloldására irányuló határozatot.

(78)

Az IACM által 2015. november 5-én átadott jegyzék szerint Mozambikban három új légi fuvarozó kapott engedélyt, nevezetesen az Ambassador Lda (MOZ-21. sz. AOC), az Everett Aviation Lda (MOZ-18. sz. AOC) és az Inaer Aviation Mozambique Lda (MOZ-19. sz. AOC). Az IACM azonban nem tudott bizonyítékot benyújtani arra nézve, hogy e légi fuvarozók biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak. Az IACM az említett jegyzék révén arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az Aero-Serviços Sarl (MOZ-08. sz. AOC), az Emílio Air Charter Lda (MOZ-05. sz. AOC) és a Unique Air Charter Lda (MOZ-13. sz. AOC) légi fuvarozóknak – az újraengedélyezési eljárás alatt korábban felfüggesztett – üzembentartási engedélyét most visszavonta, mivel nem fejezték be az eljárást.

(79)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi jegyzékét indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletébe fel kell venni az Ambassador Lda, az Everett Aviation Lda és az Inaer Aviation Mozambique Lda légi fuvarozót, a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletéből pedig törölni kell az Aero-Serviços Sarl, az Emílio Air Charter Lda és a Unique Air Charter Lda légi fuvarozókat.

Nepál légi fuvarozói

(80)	A Bizottság folytatta a konzultációkat a Nepáli Polgári Repülési Hatósággal (Civil Aviation Authority of Nepal, a továbbiakban: CAAN), hogy megállapítsa, a CAAN képes-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági szabványok megfelelő végrehajtására és érvényesítésére.

(81)

A Bizottság és az EASA 2015. október 5. és 9. között látogatást tett a CAAN-nál. A helyszíni látogatás célja az volt, hogy az EASA technikai segítséget nyújtson a CAAN által az ICAO-ellenőrzés eredményeinek tekintetében elért előrelépés értékeléséhez, és a még fennmaradó kérdések lezárását szolgáló ajánlásokkal kiegészítve felülvizsgálja az ütemtervet. A Bizottság részt vett a helyszíni látogatáson, hogy áttekintse a CAAN által azokkal a hiányosságokkal összefüggésben elért eredményeket, amelyek nyomán a nepáli légi fuvarozók ellen 2013. decemberben tilalmat vezettek be.

(82)

A helyszíni látogatás során megerősítést nyert, hogy a CAAN előrelépést tett a nemzetközi repülésbiztonsági előírások végrehajtása terén. Az ICAO szerint a CAAN által kidolgozott korrekciós cselekvési terv teljes mértékben figyelembe veszi a megállapításokat, beleértve az ICAO által feltárt jelentős biztonsági probléma konstatálásához vezető megállapításokat. Az intézkedések végrehajtását azonban a helyszíni látogatás során nem sikerült ellenőrizni. A légi üzemeltetéssel összefüggő jelentős biztonsági probléma még mindig fennáll. A CAAN tervei szerint 2015 decemberében az ICAO regionális irodájának repülésbiztonsági csoportja látogatást tesz, hogy előzetesen értékelje a korrekciós intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy ICVM-re kerülhessen sor 2016 első negyedévében. A szóban forgó ICVM keretében az ICAO ellenőrizni fogja a korrekciós intézkedések tényleges végrehajtását. A CAAN rendszeres ellenőrzési programot hajt végre a felügyelete alá tartozó valamennyi légi fuvarozó és más szolgáltató tekintetében. A vizsgálati programot azonban még tovább kell fejleszteni.

(83)

A nepáli idegenforgalmi, kulturális és polgári repülési miniszterrel tartott megbeszélésen elhangzott, a nepáli légi közlekedési felügyeleti rendszer javításához elengedhetetlen, hogy a CAAN teljes jogú felhatalmazást kapjon annak érdekében, hogy repülésbiztonsággal kapcsolatos feladatait a politikai szinttől függetlenül lássa el, valamint elegendő számú képzett személyzettel rendelkezzen. A miniszter tájékoztatást adott arról, hogy folyamatban van a nepáli polgári légiközlekedési törvény további módosításainak előkészítése,amelyek célja az intézményi kérdések rendezése és a repülésbiztonság-felügyeleti funkció szolgáltatóktól való függetlenítése, valamint az, hogy a CAAN minden megállapítás megoldásához teljes támogatást kapjon.

(84)

A Bizottság és az EASA 2015. október 7-én és 8-án látogatást tett a Nepálban bejegyzett Buddha Air, Yeti Airlines, Tara Air és Nepal Airlines Corporation légi fuvarozóknál, hogy elvégezze a 2014 februárjában tett előző látogatás óta történt fejlemények felülvizsgálatát. Mind a négy légi fuvarozót újra engedélyeztek az öt lépésben történő eljárás szerint, és a CAAN rendszeresen felügyeli őket. A repülésbiztonsági menedzsmentrendszerek és a repülésbiztonság kultúrája különféle fejlettségi szinten áll ezeknél a légi fuvarozóknál, és noha némelyikük egyértelműen fejlettebb a többinél, jelenleg egyik légi fuvarozó sem felel meg az alkalmazandó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(85)

A CAAN arról is tájékoztatást adott, hogy két új légi fuvarozó kapott engedélyt. A Saurya Airlines2014. november 13-án kapta meg a 083/2014. sz. üzembentartási engedélyt, a Himalaya Airlines pedig 2015. március 9-én a 084/2015. sz. üzembentartási engedélyt. A CAAN azonban nem tudott bizonyítékot benyújtani arra nézve, hogy e légi fuvarozók biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(86)

A Fülöp-szigetek légi fuvarozói

(87)

A Bizottság, az EASA és a tagállamok szorosan nyomon követték a Fülöp-szigeteken engedélyezett és az Unióba járatokat működtető légi fuvarozók biztonsági teljesítményét, és ennek keretében a 965/2012/EU rendelet szerinti fontossági sorrend figyelembevételével végeztek földi ellenőrzéseket a Fülöp-szigeteki légi fuvarozók járművein.

(88)

A repülésbiztonsági bizottság ülése előtt a Fülöp-szigeteki Polgári Repülési Hatóság (Civil Aviation Authority of the Philippines, a továbbiakban: CAAP) a Fülöp-szigeteken engedélyezett légi fuvarozók repülésbiztonsági felügyeletére vonatkozóan bizonyos műszaki információkat bocsátott a Bizottság rendelkezésére. Az információk között szerepelt, hogy a Fülöp-szigeteken jelenleg 38 aktív AOC-tulajdonos van. A CAAP irányító csoportja, amely eddig is hozzájárult a Fülöp-szigeteki polgári légi közlekedés pozitív fejlődéséhez, továbbra is működik és elkötelezett folyamatos fejlesztési programja mellett. Továbbá a CAAP által szolgáltatott információk, valamint a balesetekről és repülési eseményekről rendelkezésre álló információk elemzése szerint nincsenek aggasztó tendenciák a Fülöp-szigeteken engedélyezett légi fuvarozók tekintetében.

(89)	A Philippine Airlines, az Air Philippines' Corporation és a Cebu Pacific Air légi fuvarozóknál egyaránt sor került SAFA földi ellenőrzésre a közelmúltban. A jelentések szerint a SAFA földi ellenőrzések nem derült fény káros tendenciákra.

(90)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt Fülöp-szigeteki légi fuvarozókat felvenni.

(91)	A tagállamoknak – a földi ellenőrzések fontossági sorrendjét a 965/2012/EU rendelet szerint megállapítva – továbbra is ellenőrizniük kell, hogy a Fülöp-szigeteki légi fuvarozók ténylegesen betartják-e a nemzetközi biztonsági előírásokat.

Az Oroszországi Föderáció légi fuvarozói

(92)

A Bizottság, az EASA és a tagállamok szorosan figyelemmel követték az Oroszországi Föderációban engedélyezett és az Unióba járatokat működtető légi fuvarozók biztonsági teljesítményét, és ennek keretében a 965/2012/EU rendelet szerinti fontossági sorrend figyelembevételével végeztek földi ellenőrzéseket egyes orosz légi fuvarozók járművein.

(93)

2015. október 23-án a Bizottság az EASA támogatásával találkozót szervezett az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (FATA) képviselőivel. E találkozó célja a 2014. szeptember 20. és 2015. október 19. közötti időszakban tartott SAFA földi ellenőrzésekre vonatkozó jelentések alapján az orosz légi fuvarozók által nyújtott repülésbiztonsági teljesítmény felülvizsgálata, valamint a különleges figyelmet igénylő esetek azonosítása volt.

(94)

Az ülésen a Bizottság rámutatott arra, hogy néhány olyan üzemeltető, amelynek SAFA-aránya 2 vagy annál magasabb, nem végez megfelelő okfeltáró elemzést. A FATA kijelentette, hogy a SAFA-ellenőrzések során megállapított hiányosságokat rendszeresen elemzik, és az üzemeltetők korrekciós intézkedések hatékonyságát folyamatosan ellenőrzik. A FATA vállalta, hogy nyomon követi azokat az eseteket, amelyek vonatkozásában még nem került sor a meg nem felelések megfelelő kiküszöbölésére, és hogy naprakész információkkal látja el a Bizottságot az ilyen esetek állásáról. A FATA ezenkívül naprakész tájékoztatást nyújtott a legutóbbi olyan esetekről, amelyekben felfüggesztette vagy visszavonta a felügyelete alá tartozó légi fuvarozók üzembentartási engedélyét.

(95)

A rendelkezésre álló információk alapján megállapításra került, hogy az orosz légügyi hatóságoknak vagy az Oroszországi Föderációban engedélyezett légi fuvarozók képviselőinek nem szükséges a repülésbiztonsági bizottság előtt megjelenniük. Mindazonáltal megegyezés született arról, hogy a Bizottság és az orosz hatóságok közötti rendszeres – a repülésbiztonsági bizottság egyes ülései előtt legalább egyszer megtartott – repülésbiztonsági szakértői találkozókat folytatni kell.

(96)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt oroszországi föderációbeli légi fuvarozókat felvenni.

(97)	A tagállamoknak – a földi ellenőrzések fontossági sorrendjét a 965/2012/EU rendelet szerint megállapítva – továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az Orosz Föderáció légi fuvarozói ténylegesen betartják-e a nemzetközi biztonsági előírásokat.

(98)

Amennyiben az ellenőrzések eredményei arra utalnak, hogy a vonatkozó biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, az oroszországi föderációbeli légi fuvarozókkal szemben a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Szudán légi fuvarozói

(99)

A Szudáni Polgári Repülési Hatóság (Sudan Civil Aviation Authority, a továbbiakban: SCAA) rendszeres kapcsolatot tart a Bizottsággal különösen a Szudánban engedélyezett légi fuvarozók értékelése tekintetében. Több légi fuvarozó tekintetében javult az SCAA felügyeleti tevékenysége. Noha az SCAA megerősítette, hogy készen áll a 2015 októberére tervezett helyszíni értékelő látogatásra, a későbbiekben azt kérte, hogy a látogatást halasszák 2016-ra annak érdekében, hogy az SCAA-nak és a légi fuvarozóknak több idejük legyen a nemzetközi biztonsági előírások végrehajtására.

(100)

Uniós biztonságértékelési látogatást kell tenni annak megállapítására, hogy az SCAA és a Szudánban engedélyezett légi fuvarozók teljesítik-e a nemzetközi repülésbiztonsági követelményeket.

(101)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a szudáni légi fuvarozók tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

Tajvan légi fuvarozói

(102)

Az elmúlt 18 hónapban a TransAsia Airways légi fuvarozót (a továbbiakban: TNA) érintő két halálos kimenetelű balesetre tekintettel a Bizottság a 473/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően hivatalos konzultációt kezdeményezett a Tajvani Polgári Repülési Hatósággal (Civil Aviation Authority of Taiwan, a továbbiakban: CAA). A CAA és a TNA légi fuvarozó ezzel összefüggésben meghívást kapott egy 2015. október 19-én Brüsszelben tartott technikai ülésre azzal a céllal, hogy a Bizottság és az EASA képviselőivel megvitassák a CAA által megvalósított repülésibiztonság-felügyeleti rendszert és a TNA biztonsági teljesítményét.

(103)

E találkozó során a CAA elmondta, hogy repülésibiztonság-felügyeleti rendszere az ICAO szabványaira és ajánlott gyakorlataira épül, és utalva az ICAO nyolc kritikus elemére kifejtette, hogy miként valósítja meg a repülésbiztonsági felügyelethez kapcsolódó feladatait. A CAA részletesen beszámolt arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a TNA légi fuvarozót az elmúlt két év során érintő repülési események és balesetek után. A tajvani szabályozásnak megfelelően a CAA a második baleset napjától számított egyéves időtartamra befagyasztotta a TNA légi fuvarozó által végzett járatüzemeltetés szintjét. Végezetül a CAA hangsúlyozta, hogy elkötelezett az ICAO 19. mellékletének végrehajtása mellett, és bejelentette, hogy 2017 végéig a Tajvanban engedélyezett összes légi fuvarozó repülésbiztonsági menedzsmentrendszerét értékeli.

(104)

Ugyanezen az ülésen a TNA légi fuvarozó arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a 2014-ben és 2015-ben bekövetkezett halálos balesetek után repülésbiztonság-növelő cselekvési tervet dolgozott ki és hajtott végre, amely a következő területekre terjed ki: vállalatikultúra-fejlesztés, szervezetfejlesztés, a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer végrehajtása, képzés és mérés. Beszámolt arról, hogy 2015 során jelentős változások történtek a légi fuvarozó szervezetében, többek között új tagok érkeztek a légi fuvarozó felső vezetésébe, minőségbiztosítási osztályt állítottak fel, repülésbiztonsági bizottságot hoztak létre a repülésbiztonsági politika kidolgozására és előmozdítására, valamint a flotta megújítása érdekében, hogy a flotta átlagéletkora 2016-ra négy év legyen. Konkrét intézkedésekre is sor került a hajózó személyzet képzésének fejlesztésére. A CAA által végzett felügyeleti tevékenységek mellett 2015-ben az ATR és a Repülésbiztonsági Alapítvány is értékelő látogatást tett az Airbus és a Bureau Veritas segítségével. Mindkét helyszíni értékelő látogatás nyomán számos ajánlást fogalmaztak meg, amelyek rendezésére a TNA légi fuvarozó később korrekciós cselekvési tervet dolgozott ki.

(105)

Az ülés végén a CAA megerősítette, hogy Tajvanon a légi közlekedési ágazat minden szempontból összhangban áll az ICAO által meghatározott nemzetközi előírásokkal, és vállalta, hogy továbbra is szorosan nyomon követi a TNA légi fuvarozó biztonsági teljesítményét, valamint a korrekciós és megelőző cselekvési tervek végrehajtását.

(106)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság azt állapította meg, hogy nem szükséges, hogy a CAA és a TNA légi fuvarozó megjelenjen a repülésbiztonsági bizottság előtt, és nem szükséges működési tilalmat elrendelni a tajvani légi fuvarozók ellen. Mindazonáltal a CAA és a TNA légi fuvarozó beleegyezett abba, hogy további technikai konzultációkra kerüljön sor annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse a vonatkozó korrekciós és megelőző cselekvési tervek végrehajtását, és a repülésbiztonsággal kapcsolatos ügyeket rendszeresen meg lehessen vitatni.

(107)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a tajvani légi fuvarozók tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

(108)

A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva a Tajvanon bejegyzett légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági előírások tényleges betartását.

Thaiföld légi fuvarozói

(109)

A Thaiföldi Polgári Repülési Hatóság (Civil Aviation Authority of Thailand, a továbbiakban: thaiföldi CAA) 2015. október 14-én kelt levelében információkat szolgáltatott a Bizottságnak az ICAO által feltárt jelentős biztonsági problémák, valamint az ICAO és a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal által megállapított egyéb hiányosságok megoldását célzó korrekciós intézkedések végrehajtásának előrehaladásáról. A Bizottság tudomásul vette, hogy a thaiföldi kormánynak a korábbi polgári légiközlekedési igazgatóságot néhány hónap alatt sikerült átszerveznie az önálló Thaiföldi Polgári Repülési Hatósággá. A thaiföldi CAA új műszaki szakembereket és további ellenőrző személyzetet vett fel, és jelenleg is dolgozik a személyzet további bővítésén.

(110)

Az EASA 2015. november 9. és 12. között látogatást tett Thaiföldön, többek között a thaiföldi CAA-nál, hogy felülvizsgálja az ICAO által feltárt meg nem felelést tekintettel arra, hogy két thaiföldi légi fuvarozó is TCO-engedély iránti kérelmet nyújtott be. Az EASA által tett észrevételek összhangban vannak az ICAO megállapításaival. Az EASA azt tapasztalta, hogy a thaiföldi CAA viszonylag gyenge és túlterhelt, de biztató fejleményeket is megfigyelt. A további változásokhoz politikai támogatás, valamint elegendő, reális mennyiségű idő szükséges a korrekciós intézkedések fenntartható módon való végrehajtásához.

(111)

A thaiföldi kormány kérésére 2015. november 23-án technikai ülésre került sor, amelyen részt vett a Bizottság, az EASA, a thaiföldi kormány magas rangú tisztviselői, a thaiföldi CAA tisztviselői és a Thai Airways International légi fuvarozó képviselői. Az ülésen a thaiföldi polgári légiközlekedési rendszer fejlődéséről szolgáltatott információkat a repülésbiztonsági bizottság is jelentősnek ítélte.

(112)

A thaiföldi delegáció ezért meghívást kapott, hogy november 25-én jelenjen meg a repülésbiztonsági bizottság előtti meghallgatáson. A thaiföldi CAA ismertette a szervezeti újításokat, valamint az ICAO által megállapított hiányosságok és a jelentős biztonsági problémák kiküszöbölésére hivatott rövid, közép- és hosszú távú cselekvési terveket. A határidők tekintetében a thaiföldi CAA kifejtette: a betarthatatlan határidők kitűzésénél fontosabbnak tartja azt, hogy kiváló minőségű repülésbiztonsági rendszer alkossanak. A thaiföldi CAA végre kívánja hajtani az európai repülésbiztonsági előírásokat, és a végrehajtás támogatása érdekében szerződést köt az EASA-val és más európai partnerekkel. A Thai Airways beszámolt saját fejlődéséről, a nemzetközi biztonsági előírások végrehajtásáról, valamint a működése során megvalósított repülésbiztonság-menedzsmentről.

(113)

Noha – amint azt a 2015 februárjában tartott ICAO ellenőrzés eredményei is mutatják – a nemzetközi biztonsági előírások tényleges végrehajtása alacsony szinten áll, a kormány és a thaiföldi CAA egyértelműen elkötelezték magukat a thaiföldi repülésbiztonság-felügyeleti rendszer javítása mellett, és bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy már rövid idő alatt is jelentős előrelépés történt. Ezenkívül a thaiföldi légi fuvarozókról rendelkezésre álló repülésbiztonsági információk sem indokolnak olyan döntést, mely szerint működési tilalom vagy működési korlátozás alá kellene őket vonni. A helyzet szoros nyomon követése érdekében azonban a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a thaiföldi hatóságokkal folytatni kell a konzultációkat.

(114)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a thaiföldi légi fuvarozók tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

(115)

A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva a Thaiföldön bejegyzett légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági előírások tényleges betartását.

(116)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Zambia légi fuvarozói

(117)

2015. szeptember 4-én a Zambiai Polgári Repülési Hatóság (Zambia Civil Aviation Authority, a továbbiakban: ZCAA) tájékoztatta a Bizottságot a zambiai repülésbiztonsági cselekvési tervvel összefüggő munka legújabb fejleményeiről. A tájékoztatás szerint jelentős előrelépés történt. Bizonyos intézkedések azonban még az utolsó szakaszban vannak, és nem zárultak le teljesen. A Bizottság és a ZCAA közös megegyezéssel úgy határozott, hogy az EU értékelő látogatását 2016 elejére halasztják.

(118)

A ZCAA várhatóan tovább fog dolgozni a nemzetközi repülésbiztonsági előírások végrehajtásán. A Bizottság további előkészületeket szándékozik tenni a 2016 elején tartandó, az említett előírások zambiai végrehajtását ellenőrizni hivatott helyszíni értékelő látogatás megszervezésére.

(119)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a zambiai légi fuvarozók tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

(120)

A 474/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(121)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a repülésbiztonsági bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 474/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	az A. melléklet helyébe e rendelet A. mellékletének szövege lép;

2.	a B. melléklet helyébe e rendelet B. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 10-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Violeta BULC

a Bizottság tagja

(1) HL L 344., 2005.12.27., 15. o.

(2) A Bizottság 2006. március 22-i 474/2006/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról (HL L 84., 2006.3.23., 14. o.).

(3) A Tanács 1991. december 16-i 3922/1991/EGK rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról (HL L 373., 1991.12.31., 4. o.).

(4) A Bizottság 2006. március 22-i 473/2006/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23., 8. o.).

(5) A Bizottság 2012. október 5-i 965/2012/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(6) A Bizottság 2014. április 29-i 452/2014/EU rendelete a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 133., 2014.5.6., 12. o.).

A. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI TILALOM ALÁ ESNEK AZ UNIÓBAN (A KIVÉTELEK FELTÜNTETÉSÉVEL) (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)	Az üzembentartási engedély (AOC) száma vagy a működési engedély száma	ICAO-kód	Az üzemben tartó illetősége szerinti állam
BLUE WING AIRLINES	SRBWA-01/2002	BWI	Suriname
IRAQI AIRWAYS	001	IAW	Irak
A szabályozási felügyeletért Afganisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Afgán Iszlám Köztársaság
ARIANA AFGHAN AIRLINES	AOC 009	AFG	Afgán Iszlám Köztársaság
KAM AIR	AOC 001	KMF	Afgán Iszlám Köztársaság
PAMIR AIRLINES	Nem ismert	PIR	Afgán Iszlám Köztársaság
SAFI AIRWAYS	AOC 181	SFW	Afgán Iszlám Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Angolában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a B. mellékletbe felvett TAAG Angola Airlines kivételével), beleértve a következőket:			Angolai Köztársaság
AEROJET	AO 008-01/11	TEJ	Angolai Köztársaság
AIR GICANGO	009	Nem ismert	Angolai Köztársaság
AIR JET	AO 006-01/11-MBC	MBC	Angolai Köztársaság
AIR NAVE	017	Nem ismert	Angolai Köztársaság
AIR26	AO 003-01/11-DCD	DCD	Angolai Köztársaság
ANGOLA AIR SERVICES	006	Nem ismert	Angolai Köztársaság
DIEXIM	007	Nem ismert	Angolai Köztársaság
FLY540	AO 004-01 FLYA	Nem ismert	Angolai Köztársaság
GIRA GLOBO	008	GGL	Angolai Köztársaság
HELIANG	010	Nem ismert	Angolai Köztársaság
HELIMALONGO	AO 005-01/11	Nem ismert	Angolai Köztársaság
MAVEWA	016	Nem ismert	Angolai Köztársaság
SONAIR	AO 002-01/10-SOR	SOR	Angolai Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Beninben felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Benini Köztársaság
AERO BENIN	PEA No 014/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS	AEB	Benini Köztársaság
AFRICA AIRWAYS	Nem ismert	AFF	Benini Köztársaság
ALAFIA JET	PEA No 014/ANAC/MDCTTTATP-PR/DEA/SCS	Nem ismert	Benini Köztársaság
BENIN GOLF AIR	PEA No 012/MDCTTP-PR/ANAC/DEA/SCS.	BGL	Benini Köztársaság
BENIN LITTORAL AIRWAYS	PEA No 013/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS.	LTL	Benini Köztársaság
COTAIR	PEA No 015/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS.	COB	Benini Köztársaság
ROYAL AIR	PEA No 11/ANAC/MDCTTP-PR/DEA/SCS	BNR	Benini Köztársaság
TRANS AIR BENIN	PEA No 016/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS	TNB	Benini Köztársaság
A szabályozási felügyeletért a Kongói Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kongói Köztársaság
AERO SERVICE	RAC06-002	RSR	Kongói Köztársaság
CANADIAN AIRWAYS CONGO	RAC06-012	Nem ismert	Kongói Köztársaság
EMERAUDE	RAC06-008	Nem ismert	Kongói Köztársaság
EQUAFLIGHT SERVICES	RAC 06-003	EKA	Kongói Köztársaság
EQUAJET	RAC06-007	EKJ	Kongói Köztársaság
EQUATORIAL CONGO AIRLINES S.A.	RAC 06-014	Nem ismert	Kongói Köztársaság
MISTRAL AVIATION	RAC06-011	Nem ismert	Kongói Köztársaság
TRANS AIR CONGO	RAC 06-001	TSG	Kongói Köztársaság
A szabályozási felügyeletért a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR FAST CONGO	409/CAB/MIN/TVC/0112/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR KASAI	409/CAB/MIN/TVC/0053/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR KATANGA	409/CAB/MIN/TVC/0056/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR TROPIQUES	409/CAB/MIN/TVC/00625/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
BLUE AIRLINES	106/CAB/MIN/TVC/2012	BUL	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
BLUE SKY	409/CAB/MIN/TVC/0028/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
BUSY BEE CONGO	409/CAB/MIN/TVC/0064/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
COMPAGNIE AFRICAINE D'AVIATION (CAA)	409/CAB/MIN/TVC/0050/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
CONGO AIRWAYS	019/CAB/MIN/TVC/2015	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
DAKOTA SPRL	409/CAB/MIN/TVC/071/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
DOREN AIR CONGO	102/CAB/MIN/TVC/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
GOMAIR	409/CAB/MIN/TVC/011/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
KIN AVIA	409/CAB/MIN/TVC/0059/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
KORONGO AIRLINES	409/CAB/MIN/TVC/001/2011	KGO	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
MALU AVIATION	098/CAB/MIN/TVC/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
MANGO AIRLINES	409/CAB/MIN/TVC/009/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SERVE AIR	004/CAB/MIN/TVC/2015	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SERVICES AIR	103/CAB/MIN/TVC/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SWALA AVIATION	409/CAB/MIN/TVC/0084/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
TRANSAIR CARGO SERVICES	409/CAB/MIN/TVC/073/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
WILL AIRLIFT	409/CAB/MIN/TVC/0247/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
A szabályozási felügyeletért Dzsibutiban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Dzsibuti
DAALLO AIRLINES	Nem ismert	DAO	Dzsibuti
A szabályozási felügyeletért Egyenlítői-Guineában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Egyenlítői-Guinea
CEIBA INTERCONTINENTAL	2011/0001/MTTCT/DGAC/SOPS	CEL	Egyenlítői-Guinea
CRONOS AIRLINES	2011/0004/MTTCT/DGAC/SOPS	Nem ismert	Egyenlítői-Guinea
PUNTO AZUL	2012/0006/MTTCT/DGAC/SOPS	Nem ismert	Egyenlítői-Guinea
TANGO AIRWAYS	Nem ismert	Nem ismert	Egyenlítői-Guinea
A szabályozási felügyeletért Eritreában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Eritrea
ERITREAN AIRLINES	AOC No 004	ERT	Eritrea
NASAIR ERITREA	AOC No 005	NAS	Eritrea
A szabályozási felügyeletért a Gaboni Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a B. mellékletbe felvett Afrijet és SN2AG kivételével), beleértve a következőket:			Gaboni Köztársaság
AFRIC AVIATION	010/MTAC/ANAC-G/DSA	EKG	Gaboni Köztársaság
ALLEGIANCE AIR TOURIST	007/MTAC/ANAC-G/DSA	LGE	Gaboni Köztársaság
NATIONALE REGIONALE TRANSPORT (N.R.T)	008/MTAC/ANAC-G/DSA	NRG	Gaboni Köztársaság
SKY GABON	009/MTAC/ANAC-G/DSA	SKG	Gaboni Köztársaság
SOLENTA AVIATION GABON	006/MTAC/ANAC-G/DSA	SVG	Gaboni Köztársaság
TROPICAL AIR-GABON	011/MTAC/ANAC-G/DSA	Nem ismert	Gaboni Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Indonéziában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a Garuda Indonesia, az Airfast Indonesia, az Ekspres Transportasi Antarbenua és az Indonesia Air Asia kivételével), beleértve a következőket:			Indonéz Köztársaság
AIR BORN INDONESIA	135-055	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
AIR PACIFIC UTAMA	135-020	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ALDA TRANS PAPUA	135-056	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ALFA TRANS DIRGANTATA	135-012	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ANGKASA SUPER SERVICES	135-050	LBZ	Indonéz Köztársaság
ASI PUDJIASTUTI	135-028	SQS	Indonéz Köztársaság
AVIASTAR MANDIRI	121-043	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
AVIASTAR MANDIRI	135-029	VIT	Indonéz Köztársaság
BATIK AIR	121-050	BTK	Indonéz Köztársaság
CITILINK INDONESIA	121-046	CTV	Indonéz Köztársaság
DABI AIR NUSANTARA	135-030	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
DERAYA AIR TAXI	135-013	DRY	Indonéz Köztársaság
DERAZONA AIR SERVICE	135-010	DRZ	Indonéz Köztársaság
DIRGANTARA AIR SERVICE	135-014	DIR	Indonéz Köztársaság
EASTINDO	135-038	ESD	Indonéz Köztársaság
ELANG LINTAS INDONESIA	135-052	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ELANG NUSANTARA AIR	135-053	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ENGGANG AIR SERVICE	135-045	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ERSA EASTERN AVIATION	135-047	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
GATARI AIR SERVICE	135-018	GHS	Indonéz Köztársaság
HEAVY LIFT	135-042	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
INDONESIA AIR ASIA EXTRA	121-054	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
INDONESIA AIR TRANSPORT	121-034	IDA	Indonéz Köztársaság
INTAN ANGKASA AIR SERVICE	135-019	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
JAYAWIJAYA DIRGANTARA	121-044	JWD	Indonéz Köztársaság
JOHNLIN AIR TRANSPORT	135-043	JLB	Indonéz Köztársaság
KAL STAR	121-037	KLS	Indonéz Köztársaság
KARTIKA AIRLINES	121-003	KAE	Indonéz Köztársaság
KOMALA INDONESIA	135-051	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
KURA-KURA AVIATION	135-016	KUR	Indonéz Köztársaság
LION MENTARI AIRLINES	121-010	LNI	Indonéz Köztársaság
MARTABUANA ABADION	135-049	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
MATTHEW AIR NUSANTARA	135-048	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
MIMIKA AIR	135-007	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
MY INDO AIRLINES	121-042	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
NAM AIR	121-058	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
NATIONAL UTILITY HELICOPTER	135-011	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
NUSANTARA AIR CHARTER	121-022	SJK	Indonéz Köztársaság
PEGASUS AIR SERVICES	135-036	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
PELITA AIR SERVICE	121-008	PAS	Indonéz Köztársaság
PENERBANGAN ANGKASA SEMESTA	135-026	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
PURA WISATA BARUNA	135-025	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
RIAU AIRLINES	121-016	RIU	Indonéz Köztársaság
SAYAP GARUDA INDAH	135-004	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
SMAC	135-015	SMC	Indonéz Köztársaság
SRIWIJAYA AIR	121-035	SJY	Indonéz Köztársaság
SURYA AIR	135-046	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
TRANSNUSA AVIATION MANDIRI	121-048	TNU	Indonéz Köztársaság
TRANSWISATA PRIMA AVIATION	135-021	TWT	Indonéz Köztársaság
TRAVEL EXPRESS AVIATION SERVICE	121-038	XAR	Indonéz Köztársaság
TRAVIRA UTAMA	135-009	TVV	Indonéz Köztársaság
TRI MG INTRA ASIA AIRLINES	121-018	TMG	Indonéz Köztársaság
TRIGANA AIR SERVICE	121-006	TGN	Indonéz Köztársaság
UNINDO	135-040	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
WESTSTAR AVIATION INDONESIA	135-059	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
WING ABADI AIRLINES	121-012	WON	Indonéz Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Kazahsztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (az Air Astana kivételével), beleértve a következőket:			Kazah Köztársaság
AIR ALMATY	AK-0483-13	LMY	Kazah Köztársaság
ATMA AIRLINES	AK-0469-12	AMA	Kazah Köztársaság
AVIA-JAYNAR / AVIA-ZHAYNAR	AK-0467-12	SAP	Kazah Köztársaság
BEK AIR	AK-0463-12	BEK	Kazah Köztársaság
BEYBARS AIRCOMPANY	AK-0473-13	BBS	Kazah Köztársaság
BURUNDAYAVIA AIRLINES	KZ-01/001	BRY	Kazah Köztársaság
COMLUX-KZ	KZ-01/002	KAZ	Kazah Köztársaság
EAST WING	KZ-01/007	EWZ	Kazah Köztársaság
EURO-ASIA AIR	AK-0472-13	EAK	Kazah Köztársaság
FLY JET KZ	AK-0477-13	FJK	Kazah Köztársaság
INVESTAVIA	AK-0479-13	TLG	Kazah Köztársaság
IRTYSH AIR	AK-0468-13	MZA	Kazah Köztársaság
JET AIRLINES	KZ-01/003	SOZ	Kazah Köztársaság
KAZAIR JET	AK-0474-13	KEJ	Kazah Köztársaság
KAZAIRTRANS AIRLINE	AK-0466-12	KUY	Kazah Köztársaság
KAZAVIASPAS	AK-0484-13	KZS	Kazah Köztársaság
PRIME AVIATION	AK-0478-13	PKZ	Kazah Köztársaság
SCAT	KZ-01/004	VSV	Kazah Köztársaság
ZHETYSU AIRCOMPANY	AK-0470-12	JTU	Kazah Köztársaság
A szabályozási felügyeletért a Kirgiz Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kirgiz Köztársaság
AIR BISHKEK (korábban EASTOK AVIA)	15	EAA	Kirgiz Köztársaság
AIR MANAS	17	MBB	Kirgiz Köztársaság
AVIA TRAFFIC COMPANY	23	AVJ	Kirgiz Köztársaság
CENTRAL ASIAN AVIATION SERVICES (CAAS)	13	CBK	Kirgiz Köztársaság
HELI SKY	47	HAC	Kirgiz Köztársaság
AIR KYRGYZSTAN	03	LYN	Kirgiz Köztársaság
MANAS AIRWAYS	42	BAM	Kirgiz Köztársaság
S GROUP INTERNATIONAL (korábban S GROUP AVIATION)	45	IND	Kirgiz Köztársaság
SKY BISHKEK	43	BIS	Kirgiz Köztársaság
SKY KG AIRLINES	41	KGK	Kirgiz Köztársaság
SKY WAY AIR	39	SAB	Kirgiz Köztársaság
TEZ JET	46	TEZ	Kirgiz Köztársaság
VALOR AIR	07	VAC	Kirgiz Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Libériában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó			Libéria
A szabályozási felügyeletért Líbiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Líbia
AFRIQIYAH AIRWAYS	007/01	AAW	Líbia
AIR LIBYA	004/01	TLR	Líbia
BURAQ AIR	002/01	BRQ	Líbia
GHADAMES AIR TRANSPORT	012/05	GHT	Líbia
GLOBAL AVIATION AND SERVICES	008/05	GAK	Líbia
LIBYAN AIRLINES	001/01	LAA	Líbia
PETRO AIR	025/08	PEO	Líbia
A szabályozási felügyeletért a Mozambiki Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Mozambiki Köztársaság
AMBASSADOR LDA	MOZ-21	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
CFM – TRABALHOS E TRANSPORTES AÉREOS LDA	MOZ-07	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
COA – COASTAL AVIATION	MOZ-15	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
CPY – CROPSPRAYERS	MOZ-06	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
CRA – CR AVIATION LDA	MOZ-14	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
ETA – EMPRESA DE TRANSPORTES AÉREOS LDA	MOZ-04	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
EVERETT AVIATION LDA	MOZ-18	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
HCP – HELICÓPTEROS CAPITAL LDA	MOZ-11	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
INAER AVIATION MOZAMBIQUE LDA	MOZ-19	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
KAY – KAYA AIRLINES, LDA	MOZ-09	KYY	Mozambiki Köztársaság
LAM – LINHAS AÉREAS DE MOÇAMBIQUE S.A.	MOZ-01	LAM	Mozambiki Köztársaság
MAKOND, LDA	MOZ-20	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
MEX – MOÇAMBIQUE EXPRESSO, SARL MEX	MOZ-02	MXE	Mozambiki Köztársaság
OHI – OMNI HELICÓPTEROS INTERNATIONAL LDA	MOZ-17	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
SAF – SAFARI AIR LDA	MOZ-12	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
SAM – SOLENTA AVIATION MOZAMBIQUE, SA	MOZ-10	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
TTA – TRABALHOS E TRANSPORTES AÉREOS LDA	MOZ-16	TTA	Mozambiki Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Nepálban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Nepáli Köztársaság
AIR DYNASTY HELI. S.	035/2001	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
AIR KASTHAMANDAP	051/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
BUDDHA AIR	014/1996	BHA	Nepáli Köztársaság
FISHTAIL AIR	017/2001	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
GOMA AIR	064/2010	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
HIMALAYA AIRLINES	084/2015	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MAKALU AIR	057A/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MANANG AIR PVT LTD	082/2014	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MOUNTAIN HELICOPTERS	055/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MUKTINATH AIRLINES	081/2013	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
NEPAL AIRLINES CORPORATION	003/2000	RNA	Nepáli Köztársaság
SAURYA AIRLINES	083/2014	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
SHREE AIRLINES	030/2002	SHA	Nepáli Köztársaság
SIMRIK AIR	034/2000	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
SIMRIK AIRLINES	052/2009	RMK	Nepáli Köztársaság
SITA AIR	033/2000	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
TARA AIR	053/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
YETI AIRLINES DOMESTIC	037/2004	NYT	Nepáli Köztársaság
A szabályozási felügyeletért São Tomé és Príncipében felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			São Tomé és Príncipe
AFRICA'S CONNECTION	10/AOC/2008	ACH	São Tomé és Príncipe
STP AIRWAYS	03/AOC/2006	STP	São Tomé és Príncipe
A szabályozási felügyeletért Sierra Leonéban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Sierra Leone
AIR RUM, LTD	NEM ISMERT	RUM	Sierra Leone
DESTINY AIR SERVICES, LTD	NEM ISMERT	DTY	Sierra Leone
HEAVYLIFT CARGO	NEM ISMERT	Nem ismert	Sierra Leone
ORANGE AIR SIERRA LEONE LTD	NEM ISMERT	ORJ	Sierra Leone
PARAMOUNT AIRLINES, LTD	NEM ISMERT	PRR	Sierra Leone
SEVEN FOUR EIGHT AIR SERVICES LTD	NEM ISMERT	SVT	Sierra Leone
TEEBAH AIRWAYS	NEM ISMERT	Nem ismert	Sierra Leone
A szabályozási felügyeletért Szudánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Szudáni Köztársaság
ALFA AIRLINES	54	AAJ	Szudáni Köztársaság
ALMAJAL AVIATION SERVICE	15	MGG	Szudáni Köztársaság
BADR AIRLINES	35	BDR	Szudáni Köztársaság
BENTIU AIR TRANSPORT	29	BNT	Szudáni Köztársaság
BLUE BIRD AVIATION	11	BLB	Szudáni Köztársaság
DOVE AIRLINES	52	DOV	Szudáni Köztársaság
ELIDINER AVIATION	8	DND	Szudáni Köztársaság
FOURTY EIGHT AVIATION	53	WHB	Szudáni Köztársaság
GREEN FLAG AVIATION	17	Nem ismert	Szudáni Köztársaság
HELEJETIC AIR	57	HJT	Szudáni Köztársaság
KATA AIR TRANSPORT	9	KTV	Szudáni Köztársaság
KUSH AVIATION	60	KUH	Szudáni Köztársaság
MARSLAND COMPANY	40	MSL	Szudáni Köztársaság
MID AIRLINES	25	NYL	Szudáni Köztársaság
NOVA AIRLINES	46	NOV	Szudáni Köztársaság
SUDAN AIRWAYS	1	SUD	Szudáni Köztársaság
SUN AIR COMPANY	51	SNR	Szudáni Köztársaság
TARCO AIRLINES	56	TRQ	Szudáni Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Zambiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőt:			Zambia
ZAMBEZI AIRLINES	Z/AOC/001/2009	ZMA	Zambia

(1) Az A. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem eső fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.

B. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI KORLÁTOZÁS ALÁ ESNEK AZ UNIÓBAN (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)

Üzembentartási engedély (AOC) száma

ICAO-kód

Az üzemben tartó illetősége szerinti állam

A korlátozás alá eső légi jármű típusa

A korlátozás alá eső légi jármű lajstromjele és – ha ismert – gyártási sorszáma

Lajstromozó állam

TAAG ANGOLA AIRLINES

001

DTA

Angolai Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 6 Boeing B777 típusú légi jármű és 4 Boeing B737-700 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: D2-TED, D2-TEE, D2-TEF, D2-TEG, D2-TEH, D2-TEI, D2-TBF, D2-TBG, D2-TBH, D2-TBJ.

Angolai Köztársaság

AIR SERVICE COMORES

06-819/TA-15/DGACM

KMD

Comore-szigetek

A teljes flotta, kivéve: LET 410 UVP.

A teljes flotta, kivéve: D6-CAM (851336).

Comore-szigetek

AFRIJET BUSINESS SERVICE (2)

002/MTAC/ANAC-G/DSA

ABS

Gaboni Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 2 Falcon 50 típusú légi jármű, 2 Falcon 900 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: TR-LGV; TR-LGY; TR-AFJ; TR-AFR.

Gaboni Köztársaság

NOUVELLE AIR AFFAIRES GABON (SN2AG)

003/MTAC/ANAC-G/DSA

NVS

Gaboni Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 1 Challenger CL-601 típusú légi jármű, 1 HS-125-800 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: TR-AAG, ZS-AFG.

Gaboni Köztársaság; Dél-afrikai Köztársaság

IRAN AIR (3)

FS100

IRA

Iráni Iszlám Köztársaság

A teljes flotta, kivéve:

10 Airbus A300 típusú légi jármű és 2 Airbus A310 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve:

EP-IBA,

EP-IBB,

EP-IBC,

EP-IBD,

EP-IBG,

EP-IBI,

EP-IBJ,

EP-IBS,

EP-ICE,

EP-ICF,

EP-IBK,

EP-IBL.

Iráni Iszlám Köztársaság

AIR KORYO

GAC-AOC/KOR-01

KOR

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 2 TU-204 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: P-632, P-633.

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

AIR MADAGASCAR

5R-M01/2009

MDG

Madagaszkár

A teljes flotta, kivéve: a Boeing B737 típusú légi járművek, az ATR 72/42 típusú légi járművek és 3 DHC 6-300 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: a Boeing B737 flotta az üzembentartási engedélyekben feltüntetettek szerint, az ATR 72/42 flotta az üzembentartási engedélyekben feltüntetettek szerint, 5R-MGC, 5R-MGD, 5R-MGF.

Madagaszkári Köztársaság

(1) A B. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak, abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem eső fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.

(2) Az Afrijet az Európai Unión belüli jelenlegi működéséhez csak a külön megnevezett légi járműveket veheti igénybe.

(3) Az Iran Air az Európai Unióba az 590/2010/EU rendelet (HL L 170., 2010.7.6., 15. o.) (69) preambulumbekezdésében megállapított feltételek betartása mellett üzemeltethet egyes meghatározott légi járműveket.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/97

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2323 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 11.)

az 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/220 végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 2009. november 30-i 1217/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5a. cikke (2) és (4) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/220 bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. melléklete meghatározza az adatszolgáltató üzemek számát tagállamonként, valamint a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) körzetei szerint. A finn mezőgazdaságban bekövetkezett, a mezőgazdasági üzemek számának csökkenésével járó szerkezetváltozás miatt helyénvaló az érintett mellékletben a Finnország esetében meghatározott adatszolgáltató üzemek számát is megfelelően csökkenteni.

(2)

Az 1217/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletével összhangban Horvátország az Unióhoz való csatlakozását követő három évig egyetlen FADN-körzetet alkot. Mivel az érintett határidő lejár, e tagállam vonatkozásában az (EU) (EU) 2015/220 végrehajtási rendelet II. mellékletében rögzíteni kell az adatszolgáltató üzemek FADN-körzetenkénti számát.

(3)	Az e rendeletben meghatározott módosítások céljából indokolt Finnország és Horvátország számára lehetővé tenni, hogy felülvizsgálják a 2016. pénzügyi évre vonatkozó kiválasztási tervüket.

(4)	Az (EU) 2015/220 végrehajtási rendelet VIII. melléklete meghatározza a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap megjelenési formáját és felépítését. Az egyértelműség érdekében az említett mellékletnek kiegészítő információkat kell nyújtania egyes útmutatások és fogalommeghatározások vonatkozásában.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/220 rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 3. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Finnország és Horvátország felülvizsgálhatja a 2016. pénzügyi évre vonatkozó kiválasztási tervét. Az említett pénzügyi évre vonatkozó felülvizsgált kiválasztási tervükről 2016. március 31-ig értesítik a Bizottságot.”

2.	A II. és a VIII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2016. pénzügyi évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 328., 2009.12.15., 27. o.

(2) A Bizottság 2015. február 3-i (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 46., 2015.2.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2015/220 végrehajtási rendelet II. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:

A II. melléklet a következőképpen módosul:

A Horvátországra vonatkozó sor helyébe a következő sor lép:

	„HORVÁTORSZÁG
861	Jadranska Hrvatska	329
862	Kontinentalna Hrvatska	922
Horvátország összesen		1 251 ”

A Finnországra vonatkozó sorok helyébe a következő sorok lépnek:

	„FINNORSZÁG
670	Etelä-Suomi	403
680	Sisä-Suomi	229
690	Pohjanmaa	208
700	Pohjois-Suomi	110
Finnország összesen		950”

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a hetedik bekezdésben a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok pontosságára vonatkozó harmadik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—	terület: árban (1 a = 100 m2) kell megadni, kivéve a gombát, amelyet a teljes termőterület négyzetméterében kell kifejezni, valamint az M. táblázatban a támogatásokat, ahol az alapegységet hektárban kell rögzíteni.”

Az A. táblázat alatt az „A.CL. Osztályok” szakaszban az A.CL.180.C. kategóriára vonatkozó első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A.CL.180.C. A strukturális alapok keretében nyújtott támogatásra jogosult terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 90. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett régiókategóriák közül melyikben található.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).” "

A B. táblázat alatt a „B.UT. MHT bérlői gazdálkodás esetén” szakaszban a B.UT.20.A. osztály első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„B.UT.20.A. Olyan MHT (szántóföld, állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelyet nem a tulajdonos, illetve nem az adott terület örökhaszonbérlője vagy haszonbérlője művel meg (a bérleti díj fizethető készpénzben és/vagy természetben; a díj általában előre meghatározott, és többnyire a gazdálkodás eredményétől független), illetve hasonló bérleti feltételek mellett megművelt MHT.”

A H. táblázatban az 5062. kategória sora helyébe a következő szöveg lép:

„5062

A föld és épületek utáni adók és egyéb költségek

—”

A H. táblázat alatt az első bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A 3031–3033. kódnál említett adatok szolgáltatása nem kötelező a 2014–2016-os pénzügyi években azon tagállamok esetében, amelyek a múltban éltek a 385/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*2) 3. cikkében biztosított lehetőséggel.

(*2) A Bizottság 2012. április 30-i 385/2012/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására és üzleti tevékenységük elemzésére használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapról (HL L 127., 2012.5.15., 1. o.).” "

f)	Az „ADATCSOPORTOK A K. TÁBLÁZATBAN” cím alatt a harmadik bekezdést követően, a „Mennyiség (Q oszlop)” kifejezés alatt a második mondat helyébe a következő szöveg lép: „A méztől (700. kód) eltérő méhészeti termékek esetében a mennyiséget »mézegyenértékben« kell kifejezni.”

Az „ADATCSOPORTOK AZ L. TÁBLÁZATBAN” cím alatt az „L.SA Értékesítés” szakaszban az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a pénzügyi év folyamán a termékek után kapott támogatások és segélyek, amelyeket az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában (2110–2900. kód) kell feltüntetni. Ha az értékesítés költségei ismertek, nem kell levonni őket az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből, de fel kell tüntetni a H. táblázatnak (Ráfordítások) az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek közvetlen költségeire (4010–4090. kód) vonatkozó, megfelelő kategóriájában.”

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/101

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2324 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 11.)

az 1342/2008/EK tanácsi rendelet I. mellékletének bizonyos földrajzi területek vonatkozásában a halászeszköz-kategóriák meghatározása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikkére,

mivel:

(1)

A közös halászati politika fő célkitűzései között szerepel a halak visszadobásából álló pazarló gyakorlat megszűntetése. A tengerfenéken élő egyes, jelenleg az 1342/2008/EK rendeletben meghatározott erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó fajok halászata tekintetében a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség 2016-tól 2019-ig fokozatosan lép életbe.

(2)	Az 1342/2008/EK rendelet értelmében a halászati erőkifejtés korlátozásai az I. mellékletben szereplő halászeszköz-kategóriák és földrajzi területek alapján meghatározott erőkifejtési csoportok szerint kerülnek megállapításra.

(3)

A fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség végrehajtásának fényében a jelenlegi erőkifejtési rendszer részéről több rugalmasságra van szükség annak érdekében, hogy a halászok nagyobb szembőségű, szelektívebb halászeszközöket használhassanak. A fentiekre tekintettel szükségesnek tűnt felülvizsgálni, hogy az erőkifejtési csoportok jelenlegi szerkezete a védelmi szükségletekre vonatkozó igazgatási terhek tekintetében költséghatékonynak tekinthető-e.

(4)

Ezért a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságot (HTMGB) felkérték arra, hogy adjon szakvéleményt az erőkifejtési csoportok meghatározásához alkalmazott TR1. és TR2. halászeszköz-kategóriák összevonásának lehetőségéről. A HTMGB arra a következtetésre (2) jutott, hogy a két kategória összevonásakor a tőkehalállományok esetében fennáll a fokozott halászati mortalitás kockázata, továbbá a szóban forgó összevonásnak kizárólag az Északi-tenger, a Skagerrak és a La Manche csatorna keleti része tekintetében történő alkalmazása összeegyeztethetetlen lenne a többi gazdálkodási övezet vonatkozásában érvényes intézkedésekkel. A HTMGB azt is megállapította, hogy a kifogott biológiai állományok tekintetében az új összevont kategória heterogénebb képet mutatna, mint a külön TR1. és TR2. kategóriák, és a tőkehalállományok esetében a fokozott halászati mortalitás esetleges fokozódásának ellensúlyozására hozandó kiegészítő intézkedések miatt nem valószínű, hogy a költséghatékonyság fokozódna. Ugyanakkor a HTMGB azt is megemlíti, hogy a kategóriák összevonása a halászok számára lehetővé tenné a szelektívebb halászatot.

(5)

Továbbá az 1342/2008/EK rendelet 2011-es értékelése (3) során a HTMGB megállapította, hogy az Északi-tenger tőkehalállományának halászati mortalitása 2010-ben csak 3 %-kal volt alacsonyabb a 2008-as értékhez képest. A HTMGB megállapította, hogy az északi-tengeri tőkehalállomány esetében az erőkifejtés-szabályozás nem tudta visszaszorítani a halak visszadobásának mértékét.

(6)

A jelenlegi erőkifejtési rendszer 2008-as bevezetése óta a TR1. és TR2. halászeszköz-kategóriákhoz rendelt erőkifejtés jelentős mértékben csökkent. Tehát a kategóriák összevonásának a tőkehalállomány esetében a halászati mortalitásra gyakorolt esetleges negatív hatása a korábbiakhoz képest kisebb jelentőségű lenne.

(7)

Az összevonással jelentősen csökkennének az irányítási költségek. A nemzeti hatóságokra és a halászokra háruló igazgatási költségek mérséklődnének, mivel számos halász más-más erőkifejtési csoporthoz tartozó, különféle eszközöket használ, aminek következtében a halászati erőkifejtés csak bonyolult számítások alapján határozható meg. Továbbá a fogások kirakodásának kötelezővé tételére vonatkozó új szabályozás végrehajtása humánerőforrás szempontjából jelentős terheket ró a tagállami igazgatásokra. A Bizottság emellett úgy véli, hogy amennyiben a tőkehalállomány esetében fokozódna a halászati mortalitás, a kiegészítő védelmi intézkedések bevezetése nem vezetne okvetlenül az igazgatási költségek jelentős növekedéséhez.

(8)	A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleménye (4) alapján az Északi-tenger tőkehalállományának védettségi helyzete az ICES IV alterületen, az ICES VIId körzetben és az ICES IIIa körzet nyugati részén jelentősen javult.

(9)

A fentiekből tehát le lehet vonni azt a következtetést, hogy a tőkehal esetében a kirakodási kötelezettség gyorsabb bevezetése a nem szándékos fogásokból adódó halászati mortalitás visszaszorításának szempontjából nagyobb hozzáadott értéket képvisel, mint a jelenlegi kötelező érvényű erőkifejtés-szabályozási rendszer fenntartása.

(10)

Tehát a következő területeken nem indokolt a TR1. és TR2. különálló halászeszköz-kategóriák fenntartása: Skagerrak, az ICES IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része; ICES IV övezet, az ICES IIa övezet közösségi vizei; ICES VIId övezet. Mivel a Kattegat területének, az ICES VIIa övezetnek, az ICES VIa övezetnek és a ICES Vb övezet közösségi vizeinek tőkehalállománya nincs jó állapotban, a kategóriaösszevonás nem alkalmazandó ezeken a területeken.

(11)

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a TR1. és TR2. halászeszköz-kategóriák összevonásának a tőkehal halászati mortalitására kifejtett hatását, hogy a halászeszköz-kategóriák rendszerét megfelelően kiigazíthassa, ha a halak visszadobása következtében növekedne a tőkehalállomány halászati mortalitása.

(12)	A jelenlegi jelentéstételi rendszert változatlanul kell hagyni annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok újabb igazgatási költségek felmerülése nélkül követhessék nyomon a helyzet alakulását.

(13)	Az 1342/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1342/2008/EK rendelet I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

„3.

Az 1. ponttól eltérve, a 2. b) pontjában szereplő területen a halászati erőkifejtés szabályozása tekintetében az TR1. és TR2. halászeszköz-kategóriákat egy kategóriának kell tekinteni, amelybe a 70 mm-nél nagyobb vagy azzal egyenlő szembőségű hálók tartoznak. A tagállamok – az 1224/2009/EK rendelet (*1) 33. és 34. cikkének megfelelően – a TR1 és TR2 halászeszköz-kategória vonatkozásában továbbra is külön-külön tesznek jelentést az erőkifejtés-felhasználásról.

(*1) A Tanács 2009. november 20-i rendelete az 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).” "

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 348., 2008.12.24., 20. o.

(2) Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 49. plenáris ülése. (PLEN-15-02)

(3) Evaluation of multi-annual plans for cod in Irish Sea, Kattegat, North Sea, and West of Scotland (STECF-11-07)(Az Ír-tenger, a Kattegat, az Északi-tenger és Skócia nyugati partvidékének tőkehal-állományra vonatkozó többéves terv értékelése).

(4) Az ICES szakvéleménye az Északi-tenger és a Kelta-tenger ökorégiók vonatkozásában a halászati lehetőségekről, a fogásokról és az erőkifejtésről: 6.3.4 tőkehal (Gadus morhua) a IV alterületen, a VIId körzetben és a IIIa körzet nyugati részén (Északi-tenger, a La Manche csatorna keleti része, Skagerrak).

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/104

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2325 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 11.)

a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 14. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2015. május 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) származó, hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozóan, miután a hidegen síkhengerelt acéltermékek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében az EUROFER (a továbbiakban: a panaszos) 2015. április 1-jén panaszt nyújtott be.

1. AZ ÉRINTETT TERMÉK

(2)

A nyilvántartásba vétel tárgyát képező termék (a továbbiakban: az érintett termék) síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, kivéve az alábbiakat:

—	síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű, bármilyen vastagságú termék, tekercsben vagy nem tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, elektromos,

—	síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű termék, legfeljebb 0,35 mm vastagságú, tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, lágyított (ún. „feketelemez”),

—	síkhengerelt, más ötvözött acél, szilícium-elektromos acélból készült termék, bármilyen szélességű, valamint

—	síkhengerelt, ötvözött acél, gyorsacélból készült termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva.

Az érintett termék Kínából és Oroszországból (a továbbiakban: az érintett országok) származik, és jelenleg az ex 7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , ex 7209 18 99 , ex 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7211 23 30 , ex 7211 23 80 , ex 7211 29 00 , 7225 50 80 , 7226 92 00 KN-kód(ok) alá van besorolva. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2. KÉRELEM

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a panaszos 2015. november 12-én nyújtotta be. A panaszos azt kérte, hogy az érintett termék behozatalára vezessenek be nyilvántartásba vételi kötelezettséget annak érdekében, hogy az érintett behozatalra vonatkozó intézkedéseket a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazni lehessen.

3. A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKAI

(4)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy ezt követően ezen importtermékek ellen az intézkedések alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget azt követően lehet bevezetni a behozatalokra, hogy az uniós gazdasági ágazat erre vonatkozó kérelmet nyújtott be, amelyben elegendő bizonyítékot szolgáltatott az intézkedés meghozatalához.

(5)

A panaszos azt állítja, hogy indokolt a nyilvántartásba vétel, mivel az érintett termék behozatala továbbra is dömpingelt, továbbá hogy az importőrök teljes mértékben tisztában voltak a hosszabb időn keresztül tartó, az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó dömpingeléssel. A panaszos ezenfelül azt állítja, hogy az orosz és a kínai behozatalok kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak, és hogy – még a vizsgálati időszakot követően is – megfigyelhető volt az említett behozatalok szintjének jelentős növekedése, ami komolyan rontaná a dömpingellenes vám javító hatását, amennyiben előírnák egy ilyen vám alkalmazását.

(6)

A Bizottság úgy tekinti, hogy az importőrök tudtak vagy tudniuk kellett volna az exportőrök dömpingjéről. A panasz elegendő erre vonatkozó meggyőző bizonyítékot tartalmaz, amit az eljárás megindításáról szóló értesítésben is feltüntettek (3). A panasz betekinthető változata a dömpingkülönbözetet 28 %-ra becsülte a kínai és legfeljebb 20–25 %-ra az orosz behozatalok esetében. A jelek szerint megvalósuló dömping mértékét tekintve jogos az a feltételezés, hogy az importőrök tudtak vagy tudniuk kellett volna a helyzetről.

(7)

Kína tekintetében a panaszos a rendes értéket egy kanadai gyártótól származó árinformáció alapján bizonyította, mivel Kanadát jelölte meg analóg országként. Oroszország tekintetében a bizonyítás alapját a számtanilag képzett rendes érték (becsült előállítási költségek, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) képezte. A dömping bizonyítéka az így megállapított rendes értékek és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportár összehasonlításán alapul. A kínai exportár meghatározásának alapját kilenc, Kínából az Unióba irányuló exportértékesítés számlája képezte, míg az orosz exportár megállapításához a panaszos az Eurostat adatait használta.

(8)

Emellett a panaszos mind a panaszban, mind pedig a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben elegendő bizonyítékkal szolgált a kínai és orosz exportőrök dömpingeléséről beszámoló sajtóközlemények formájában, amelyek az importőrök előtt feltehetőleg ismertek voltak, és amelyeket az importőröknek figyelembe kellett volna venniük.

(9)

Összevetve az érintett országok által a 2014. május és 2014. szeptember közötti időszakban, valamint 2015 hasonló időszakában (vagyis az eljárás megindítását követő időszakban) behozott mennyiségeket, az eljárás 2015. májusi megindítása óta Kína esetében mintegy 33 %-os, Oroszország esetében pedig mintegy 45 %-os további növekedést figyelhető meg. A nyilvántartásba vétel iráni kérelemben a panaszos összevetette az érintett termékre irányuló kínai és orosz behozatalok egyesített mennyiségét is a 2014. január–2014. szeptember és a 2015. január–2015. szeptember közötti időszak vonatkozásában. Ez az összehasonlítás a két érintett országból származó behozatalok mennyiségének 24 %-os emelkedését mutatta, ami arra utal, hogy az érintett termék orosz és kínai behozatalának szintje jelentősen emelkedett 2015 első felében, főként a jelen vizsgálat megindítását követően.

(10)

A panaszos a panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben továbbá meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy az érintett országokból származó termékek behozatala során az eladási árak csökkenő tendenciát mutatnak. A panaszban foglaltak szerint a Kínából az Unióba irányuló eladások átlagos árai 16 %-kal csökkentek, míg az Oroszországból az Unióba irányuló eladások átlagos ára 7 %-kal esett vissza 2010 és 2014 szeptembere között. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a 2011 és 2015 első féléve közötti időszak importárait vetették össze, ami 21 %-os csökkenést mutatott az átlagos kínai importár és 26 %-os visszaesést az átlagos orosz importár vonatkozásában. Összességében és a feltételezett dömpingkülönbözetek mértékét tekintve ez a bizonyíték ebben a szakaszban elegendő a kínai és orosz exportőrök dömpingelési gyakorlatának alátámasztására. Az importáraknak az ügy 2015. májusi megindítását követő változása tekintetében – az Eurostat 2015. szeptemberi adatai alapján – további 5 %-os visszaesést állapítottak meg az egyes érintett országok esetében.

(11)

A panaszban emellett elegendő meggyőző bizonyíték szerepel a károkozás fennállásáról, és a vizsgálat keretében benyújtott dokumentumokban – köztük a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben – bizonyíték található arra nézve is, hogy az említett behozatalok szintjének a tovább csökkenő árak melletti folyamatos növekedése további károkat okozhat. Figyelembe véve az időzítést, a dömpingelt behozatalok növekvő mennyisége és egyéb körülmények (így például a fölös kapacitás Kínában, valamint a kínai és orosz exportőrök árazási magatartása) várhatóan komolyan rontaná a végleges vámok javító hatását, amennyiben az ilyen vámokat nem alkalmaznák visszamenőleges hatállyal. Ezenfelül a jelen eljárás megindításának fényében, valamint figyelembe véve az orosz és kínai importot illető eddigi fejleményeket az árak és a mennyiség tekintetében, jogos az a feltételezés, hogy az esetleges ideiglenes intézkedések elfogadását megelőzően az érintett termék behozatalának szintje tovább növekedhet, és az importőrök gyorsan készleteket halmozhatnak fel.

4. AZ ELJÁRÁS

(12)	A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a panaszos elegendő meggyőző bizonyítékot bocsátott rendelkezésre az érintett termék behozatalára vonatkozó, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséhez.

(13)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság továbbá meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

5. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(14)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint az érintett termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása céljából, hogy amennyiben a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül a dömpingellenes vámok elrendelésének szükségessége, a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban – visszamenőlegesen is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalra.

(15)

A panaszosnak a panaszban tett becslései szerint Kína esetében az átlagos dömpingkülönbözet 28 %, az átlagos alákínálási különbözet pedig 19 %–22 % volt az érintett termék vonatkozásában. Oroszország esetében a panaszos becslései szerint az átlagos dömpingkülönbözet 15 %–20 % volt az érintett termék vonatkozásában. Az átlagos alákínálási különbözet Oroszország esetében 23 %–27 % volt az érintett termék vonatkozásában. Kína esetében a lehetséges kötelezettség becsült értéke az alákínálás panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 19 %–22 %-ában került meghatározásra. Oroszország esetében a lehetséges kötelezettség becsült értéke az átlagos dömping panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 15 %–20 %-ában került meghatározásra.

6. SZEMÉLYES ADATOK FELDOLGOZÁSA

(16)	A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően fogja kezelni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság az 1225/2009/EK rendelet 14. cikke (5) bekezdésének értelmében felszólítja a vámhatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a következő termékek Unióba irányuló behozatalainak nyilvántartásba vételéhez: síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, kivéve az alábbiakat:

—	síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű, bármilyen vastagságú termék, tekercsben vagy nem tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, elektromos,

—	síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű termék, legfeljebb 0,35 mm vastagságú, tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, lágyított (ún. „feketelemez”),

—	síkhengerelt, más ötvözött acél, szilícium-elektromos acélból készült termék, bármilyen szélességű, valamint

—	síkhengerelt, ötvözött acél, gyorsacélból készült termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva.

Az említett termékek Kínából és Oroszországból (a továbbiakban: az érintett országok) származnak, és jelenleg a következő KN-kód(ok) alá vannak besorolva: ex 7209 15 00 (7209 15 00 90 TARIC-kód), 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , ex 7209 18 99 (7209 18 99 90 TARIC-kód), ex 7209 25 00 (7209 25 00 90 TARIC-kód), 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7211 23 30 , ex 7211 23 80 (7211 23 80 19, 7211 23 80 95 és 7211 23 80 99 TARIC-kódok), ex 7211 29 00 (7211 29 00 19 és 7211 29 00 99 TARIC-kódok), 7225 50 80 és 7226 92 00 .

Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.

(2) A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban megfogalmazott álláspontjukat, az azt alátámasztó bizonyítékokat, illetve meghallgatás iránti kérelmüket az e rendelet kihirdetésétől számított húsz napon belül ismertessék.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL C 161., 2015.5.14., 9. o.

(3) HL C 161., 2015.5.14., 9. o. (az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. szakasza).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/108

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2326 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 11.)

az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 497. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy elkerüljük a nemzetközi pénzügyi piacok zavarát és megakadályozzuk, hogy az intézmények magasabb szavatolótőke-követelményeknek legyenek kénytelenek megfelelni egy meglévő központi szerződő fél engedélyezési, illetve elismerési folyamata során, az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (1) és (2) bekezdése átmeneti időszakot határoz meg, amely során mindazon központi szerződő felek, amelyekkel az Unióban letelepedett intézmények ügyleteket számolnak el, elfogadott központi szerződő félnek tekintendők.

(2)

Az 575/2013/EU rendelet az intézmény központi szerződő féllel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményének kiszámításához szolgáltatott egyes adatok tekintetében módosította a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2). Ennek megfelelően a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (5a) bekezdése előírja egyes központi szerződő felek számára, hogy korlátozott ideig a klíringtagoktól kapott alapletétek egészét tüntessék fel a jelentendő adatok között. Ez az átmeneti időszak megfelel az 575/2013/EU rendelet 497. cikkében rögzítettnek.

(3)

Mind az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (1) és (2) bekezdésében a szavatolótőke-követelményre vonatkozóan meghatározott átmeneti időszak, mind a 648/2012/EU rendelet 89. cikke (5a) bekezdésének első és második albekezdésében az alapletétre vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatban meghatározott átmeneti időszak 2014. június 15-én lejárt volna.

(4)

Az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendkívüli körülmények esetén az átmeneti időszak további hat hónappal való meghosszabbítására vonatkozó végrehajtási aktust fogadjon el. Ez a hosszabbítás a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (5a) bekezdésében rögzített határidőkre is alkalmazandó. Az 591/2014/EU (3), az 1317/2014/EU (4) és az (EU) 2015/880 bizottsági végrehajtási rendelet (5)2015. december 15-ig meghosszabbította a szóban forgó átmeneti időszakokat.

(5)

Az Unióban letelepedett meglévő központi szerződő felek engedélyezése folyamatban van, de 2015. december 15-ig nem fejeződik be. Azon harmadik országban letelepedett meglévő központi szerződő felek közül, amelyek már kérelmezték az elismerést, az ESMA már elismert néhányat, és mások elismerése is lehetséges a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerinti, a Bizottság által 2015. november 13-án elfogadott egyenértékűségi határozatok alapján. Az elismerési folyamat azonban 2015. december 15-ig nem zárul le. Ezért a nemzetközi pénzügyi piacok zavarának elkerülésére irányuló igény, amely előzőleg az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (2) bekezdésében rögzített, a harmadik országban letelepedett központi szerződő felekre vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításához vezetett, az átmeneti időszak (EU) 2015/880 végrehajtási rendeletben megállapított meghosszabbításának lejárta után továbbra is fennáll. Az átmeneti időszak további meghosszabbításának lehetővé kell tennie, hogy az Unióban letelepedett intézmények (illetve azok Unión kívül letelepedett leányvállalatai) elkerüljék a szavatolótőke-követelmények jelentős növekedését, amely azért válna szükségessé, mert az egyes releváns harmadik országokban nincsenek olyan elismert központi szerződő felek, amelyek életképes és hozzáférhető módon az Unióban letelepedett intézmények által igényelt meghatározott típusú elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak. Jóllehet előfordulhat, hogy ez a növekedés csupán átmeneti jellegű, mégis ahhoz vezethet, hogy az említett intézmények megszüntetik közvetlen részvételüket az érintett központi szerződő felekben és zavart okoznak azokon a piacokon, ahol e központi szerződő felek működnek. Ezért indokolt az átmeneti időszakok további hat hónappal történő meghosszabbítása.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai bankbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve a 648/2012/EU rendelet 89. cikke (5a) bekezdésének első és második albekezdésében említett, 15 hónapos időszakok – miután az 591/2014/EU, az 1317/2014/EU és az (EU) 2015/880 végrehajtási rendeletek 1. cikkének megfelelően meghosszabbításra kerültek – további hat hónappal, 2016. június 15-ig meghosszabbodnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3) A Bizottság 2014. június 3-i 591/2014/EU végrehajtási rendelete az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról (HL L 165., 2014.6.4., 31. o.).

(4) A Bizottság 2014. december 11-i 1317/2014/EU végrehajtási rendelete az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról (HL L 355., 2014.12.12., 6. o.).

(5) A Bizottság 2015. június 4-i (EU) 2015/880 végrehajtási rendelete az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról (HL L 143., 2015.6.9., 7. o.).

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/110

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2327 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 11.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	90,2
	TR	91,2
	ZZ	90,7
0707 00 05	MA	90,5
	TR	155,3
	ZZ	122,9
0709 93 10	MA	64,5
	TR	134,6
	ZZ	99,6
0805 10 20	MA	71,7
	TR	62,0
	ZA	34,0
	ZW	32,0
	ZZ	49,9
0805 20 10	MA	70,6
0805 20 10	ZZ	70,6
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	IL	113,8
	TR	85,4
	ZZ	99,6
0805 50 10	TR	96,2
0805 50 10	ZZ	96,2
0808 10 80	CL	81,9
	US	110,2
	ZA	187,8
	ZZ	126,6
0808 30 90	CN	58,1
	TR	130,9
	ZZ	94,5

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/112

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2328 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 11.)

a tej- és tejtermékágazatra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2015. november 20. és 2015. november 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. július 1-től 2016. december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 188. cikkére,

mivel:

(1)	A 2535/2001/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg a tej- és tejtermék-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2015. november 20. és 2015. november 30. között a 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)

A 2015. november 20. és 2015. november 30. között a 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.

(4)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 2535/2001/EK rendelet alapján a 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

(2) Azok a mennyiségek, amelyekre a 2535/2001/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozataliengedély-kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez, e rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2001. december 14-i 2535/2001/EK rendelete a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 341., 2001.12.22., 29. o.).

(3) A Bizottság 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK rendelete az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).

MELLÉKLET

I.A.

Tételszám	A 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%)	A 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg)
09.4590	—	—
09.4599	—	—
09.4591	—	—
09.4592	—	—
09.4593	—	—
09.4594	—	—
09.4595	—	—
09.4596	—	—

I.F.

Svájcból származó termékek

Tételszám

A 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4155

9,899845

—

I.H.

Norvégiából származó termékek

Tételszám

A 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4179

—

2 575 203

I.I.

Izlandról származó termékek

Tételszám

A 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

A 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg)

09.4205

—

09.4206

—

I.K.

Új-Zélandról származó termékek

Tételszám	A 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%)	A 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg)
09.4514	—	7 000 000
09.4515	—	4 000 000
09.4182	—	16 806 000
09.4195	—	20 540 500

I.L.

Ukrajnából származó termékek

Tételszám	A 2016. január 1-től2016. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%)	A 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg)
09.4600	—	4 000 000
09.4601	—	750 000
09.4602	—	750 000

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/116

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2329 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. december 11.)

a Peruból és Guatemalából származó friss banán behozatalára az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében, illetve az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulási megállapodásban foglalt banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében alkalmazott kedvezményes vámtételek 2015. évi ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló voltának megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló, 2013. január 15-i 19/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló, 2013. január 15-i 20/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban bevezetett banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus Kolumbia és Peru tekintetében 2013. augusztus 1-jén, illetve 2013. március 1-jén ideiglenesen hatályba lépett.

(2)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika között létrejött társulási megállapodás ehhez hasonló banánkereskedelmi mechanizmust vezetett be, amely a 2013-as év folyamán lépett ideiglenesen hatályba a közép-amerikai országokban, utolsóként Guatemalában 2013. december 1-jén.

(3)

Az említett mechanizmusok keretében és a 19/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével, valamint a 20/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amint az érintett országok valamelyikéből származó (az Európai Unió 2012. január 1-jei Kombinált Nómenklatúrája szerinti 0803 90 10 vámtarifaszámú) friss banán behozatala meghaladja a meghatározott küszöbmennyiséget, a Bizottság végrehajtási határozatot fogad el, amelyben ideiglenesen felfüggesztheti az adott országból származó friss banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételeket, vagy úgy határoz, hogy e felfüggesztés nem helyénvaló.

(4)	A Bizottságnak e határozatot a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 4. cikkével együttesen értelmezett 8. cikkének megfelelően kell meghoznia.

(5)

A Guatemalából származó friss banán Európai Unióba irányuló behozatala 2015 októberében meghaladta a fent említett kereskedelmi megállapodásban meghatározott 62 500 tonnás küszöbmennyiséget. 2015 novemberében a Peruból származó friss banán európai uniós behozatala is meghaladta az említett kereskedelmi megállapodásban erre vonatkozóan meghatározott 86 250 tonnás küszöbmennyiséget.

(6)

Ezzel összefüggésben a Bizottság a 19/2013/EU rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint a 20/2013/EU rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében figyelembe vette az adott behozatalnak az uniós banánpiac helyzetére gyakorolt hatását annak eldöntése során, hogy fel kell-e függeszteni a kedvezményes vámtételeket. E célból a Bizottság megvizsgálta az érintett behozatal hatását az uniós árszintre, a más forrásból származó termékek behozatalának alakulását, valamint a friss banán uniós piacának általános stabilitását.

(7)

A Peruból származó friss banán behozatala a 2015-re meghatározott küszöbérték meghaladásakor a friss banán Európai Unióba irányuló összes behozatalának valamivel kevesebb mint 2 %-át tette ki. Figyelembe véve a 2015-re jellemző havi behozatali adatokat, valamint azt a tényt, hogy 2014-ben a Peruból származó behozatal nem érte el a teljes naptári évre vonatkozó összes behozatal 2 %-át, a 2015 végén lezáruló időszakra vonatkozó behozatali prognózis alapján semmi nem utal arra, hogy a Peruból érkező behozatalnak az összes behozatalhoz viszonyított szintje lényegesen eltérő lenne a 2015-ös év egészében.

(8)

A Guatemalából származó friss banán behozatala a 2015-re meghatározott küszöbérték meghaladásakor a friss banán Európai Unióba irányuló összes behozatalának valamivel kevesebb mint 1,5 %-át tette ki. Még ha ez abszolút értelemben a 2014-es behozatali mennyiség kétszeresének felel is meg, a 2015 végén lezáruló időszakra vonatkozó behozatali prognózis alapján, valamint figyelembe véve a 2015-re jellemző havi behozatali adatokat, a Guatemalából származó banán behozatala valószínűleg nem haladja majd meg a teljes 2015. évi behozatal 1,5 %-át.

(9)

Míg 2015 első kilenc hónapjában a Peruból származó behozatal esetében az átlagos importár 670 EUR/tonna volt – azaz 4 %-kal magasabb, mint a más forrásokból érkező behozatalra jellemző átlagos ár – ugyanebben az időszakban a guatemalai behozatalt 621 EUR/tonnás átlagos importár jellemezte, amely 3,5 %-kal alacsonyabb volt, mint az Unióba más forrásokból behozott friss banán átlagos importára.

(10)	A Peruból és Guatemalából származó behozatal összesített mennyisége várhatóan nem fogja elérni a teljes 2015. évi behozatal 3,5 %-át, és az említett behozatalok összesített átlagára hasonló a más forrásokból érkező behozatalra jellemző árszinthez.

(11)

A EU–val szintén szabadkereskedelmi megállapodást aláírt, hagyományosan jelentős exportáló országokból – nevezetesen Kolumbiából, Costa Ricából és Panamából – származó frissbanán-behozatal jóval a hasonló stabilizációs mechanizmusokban meghatározott küszöbmennyiség alatt maradt, és a behozatal az elmúlt három évben ugyanazon trendekkel és egységárakkal volt jellemezhető. 2015 októberében a Kolumbiából származó behozatal szintje például 627 ezer tonnával, a Costa Ricából érkező behozatal szintje pedig 516 ezer tonnával maradt el a vonatkozó küszöbértékektől, ami jelentősen meghaladja Peruból és Guatemalából érkező egész éves összesített behozatalt.

(12)	Az uniós banánpiacon a banán 2015. októberi nagykereskedelmi átlagára (960 EUR/tonna) lényegében nem tért el a banán korábbi hónapokban jellemző átlagos árától.

(13)

Ezért nincsen sem arra utaló jel, hogy a Peruból és Guatemalából származó friss banán éves küszöbmennyiségen felüli behozatala zavarta volna az uniós banánpiac stabilitását, sem arra, hogy e behozatal jelentős hatást gyakorolt volna az uniós termelőkre. Nem várható az sem, hogy ez a helyzet a 2015 végéig hátralevő időszakban megváltozna.

(14)	Végezetül – amint azt a 19/2013/EU és a 20/2013/EU rendelet is megköveteli – nincsen arra utaló jel, hogy 2015-ben az EU legkülső régióiban működő termelők súlyos rosszabbodással vagy fenyegető súlyos rosszabbodással néznének szembe.

(15)

A Bizottság a fenti vizsgálat alapján megállapította, hogy a Peruból származó banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló. A Bizottság a fenti vizsgálat alapján megállapította, hogy a Guatemalából származó banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló. A Bizottság továbbra is szoros figyelemmel fogja kísérni az említett két országból származó banán behozatalát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Peruból és Guatemalából származó, és az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájában a 0803 90 10 vámtarifaszám alá besorolt friss banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtétel ideiglenes felfüggesztése 2015 folyamán nem helyénvaló.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 17., 2013.1.19., 1. o.

(2) HL L 17., 2013.1.19., 13. o.

(3) A Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/119

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/2330 HATÁROZATA

(2015. december 4.)

a 2015-ben történő érmekibocsátás mennyiségének jóváhagyásáról szóló EKB/2014/53 határozat módosításáról (EKB/2015/41)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	1999. január 1-jétől kizárólag az Európai Központi Bank (EKB) jogosult az azon tagállamokban kibocsátott érmék mennyiségének engedélyezésére, amelyek pénzneme az euro.

(2)

Az euroérmék iránti 2015. évi szükségletre vonatkozó azon becslés alapján, amelyet azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nyújtottak be az EKB részére, az EKB jóváhagyta a 2015-ben forgalomba hozatalra szánt euroérmék és a gyűjtőknek szánt (forgalomba hozatalra nem szánt) euroérmék teljes mennyiségét az EKB/2014/53 határozatban (1).

(3)

2015. október 1-jén a görög Pénzügyminiszérium arra vonatkozó kérelmet terjesztett elő, hogy az azon euorérmék mennyisége, amelynek kibocsátására 2015-ben Görögország jogosult, 13,3 millió EUR-ról 52,7 millió EUR-ra növekedjen az érmék iránti igény váratlan megemelkedésének való megfelelés érdekében.

(4)	Az EKB jóváhagyja a Görögország által 2015-ben kibocsátható, forgalomba hozatalra szánt euróérmék mennyiségének növelése iránti, fent említett kérelmet.

(5)	2015. október 2-án a belga Pénzügyminiszérium arra vonatkozó kérelmet terjesztett elő, hogy az azon euorérmék mennyisége, amelynek kibocsátására 2015-ben Belgium jogosult, 0,8 millió EUR-ról 65,8 millió EUR-ra növekedjen az érmék iránti igény váratlan megemelkedésének való megfelelés érdekében.

(6)	Az EKB jóváhagyja a Belgium által 2015-ben kibocsátható, forgalomba hozatalra szánt euróérmék mennyiségének növelése iránti, fent említett kérelmet.

(7)	Az EKB/2014/53 határozatot erre tekintettel megfelelően módosítani szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítás

Az EKB/2014/53 határozat 1. cikkében foglalt táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:

(millió euro)
	A forgalomba hozatalra szánt érmék és a gyűjtőknek szánt (forgalomba hozatalra nem szánt) érmék kibocsátása 2015-ben
Belgium	65,8
Németország	529,0
Észtország	10,3
Írország	39,0
Görögország	52,7
Spanyolország	301,4
Franciaország	230,0
Olaszország	41,5
Ciprus	10,0
Litvánia	120,7
Luxemburg	45,0
Málta	8,7
Hollandia	52,5
Lettország	30,6
Ausztria	248,0
Portugália	30,0
Szlovénia	13,0
Szlovákia	13,4
Finnország	60,0”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

3. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak azon tagállamok a címzettjei, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. december 4-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) A 2015-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről szóló EKB/2014/53 (2014. december 11.) határozat (HL L 365., 2014.12.19., 163. o.).

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/121

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/2331 HATÁROZATA

(2015. december 4.)

a 2016-ban történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2015/42)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	1999. január 1-jétől kizárólag az Európai Központi Bank (EKB) jogosult az azon tagállamokban kibocsátott érmék mennyiségének engedélyezésére, amelyek pénzneme az euro.

(2)	Az a 19 tagállam, amelyek fizetőeszköze az euro, benyújtották engedélyezésre az EKB-hoz a 2016-ban kibocsátandó euroérmék becsült mennyiségét az előrejelzési módszerrel kapcsolatos magyarázó megjegyzésekkel együtt,

(3)	Mivel a tagállamok euroérmék kibocsátására vonatkozó jogosultsága az EKB-nak a kibocsátandó mennyiségre vonatkozó engedélyének függvénye, az EKB által jóváhagyott mennyiség nem növelhető meg a tagállamok által az EKB előzetes engedélye nélkül,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2016-ban kibocsátandó euroérmék mennyiségének engedélyezése

Az EKB engedélyezi az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro által 2016-ban kibocsátandó euroérmék mennyiségét az alábbi táblázatban meghatározottak szerint:

(millió euro)
	A forgalomba hozatalra szánt érmék és a gyűjtőknek szánt (forgalomba hozatalra nem szánt) érmék kibocsátása 2016-ban
Belgium	80,6
Németország	667,5
Észtország	10,3
Írország	38,8
Görögország	79,5
Spanyolország	276,4
Franciaország	266,0
Olaszország	35,0
Ciprus	12,1
Lettország	20,0
Litvánia	32,3
Luxemburg	19,1
Málta	9,9
Hollandia	52,5
Ausztria	260,0
Portugália	53,4
Szlovénia	30,0
Szlovákia	17,0
Finnország	45,0

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

3. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak azon tagállamok a címzettjei, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. december 4-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/123

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/2332 HATÁROZATA

(2015. december 4.)

az euroérme-kibocsátás mennyiségének engedélyezésére vonatkozó eljárási keretről (EKB/2015/43)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésének első mondatára,

mivel:

(1)	Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok), az Európai Központi Bank (EKB) által jóváhagyott mennyiségben jogosultak euroérmék kibocsátására.

(2)

Amennyiben valamely tagállam vonatkozásában megszűnik az eltérés, e tagállamnak jogosultnak kell lennie arra, hogy a készpénzcserét megelőző évben részt vegyen az engedélyezési eljárásban annak érdekében, hogy az euroérmék kibocsátására vonatkozó jogát attól a naptól kezdve gyakorolhassa, amikor euroövezeti tagállammá válik.

(3)	A 651/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 5. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően a gyűjtőknek szánt érmék kibocsátásait az Európai Központi Bank által jóváhagyandó mennyiségekben kell nyilvántartani, összesített alapon.

(4)	Meg kell határozni az érmekibocsátás mennyiségének engedélyezésére vonatkozó eljárási keretekhez kapcsolódó szabályokat.

(5)	Az EKB engedélyének megszerzése érdekében az euroövezeti tagállamoknak engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtaniuk az EKB-hoz.

(6)	Míg az érmék iránti igény becslésére vonatkozó módszertanok az egyes euroövezeti tagállamokban bizonyos fokig eltérhetnek, bizonyos minimális szintű információkat az EKB rendelkezésére kell bocsátani ahhoz, hogy az ellenőrizni tudja az érmekibocsátás jóváhagyni kért mennyiségére vonatkozó igényt.

(7)	Az érmekibocsátás jóváhagyott mennyisége az EKB előzetes engedélye nélkül nem növelhető.

(8)	Annak érdekében, hogy az euroövezeti tagállamok számára elegendő idő álljon rendelkezésére a kért adatok összeállítására, e határozatnak csak 2016. január 1-jén kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „pénzforgalmi érme” és „emlékérme”: jelentése megegyezik a 729/2014/EU tanácsi rendelet (2) 2. cikkében meghatározottakkal;

2. „gyűjtőknek szánt érme”: jelentése megegyezik a 651/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározottakkal;

3. „érmekibocsátás mennyisége”: az adott naptári évben valamely euroövezeti tagállam által kibocsátott euroérmék összesített mennyisége és az ezen euroövezeti tagállamhoz visszaszolgáltatott euroérmék összesített mennyisége közötti, névértéken kifejezett nettó különbözet.

2. cikk

Évenkénti engedélyezés iránti kérelem

(1) Minden egyes euroövezeti tagállam évente kérelmet nyújt be az EKB-hoz a következő évben az adott tagállamra jutó érmekibocsátás mennyiségének engedélyezése érdekében. A kérelmet legkésőbb a kérelem tárgyát képező évet megelőző év szeptember 30-ig kell benyújtani.

(2) A kérelemnek a kérelmet benyújtó euroövezeti tagállam becsült érmeigényén kell alapulnia, és különbséget kell tennie a pénzforgalmi érmék és a gyűjtőknek szánt érmék között. Minden kérelemnek tartalmaznia kell az igény becsléséhez használt módszertanra vonatkozó általános magyarázatot.

(3) A pénzforgalmi érmék esetében a kért mennyiség tartalmazhat a becsült igényt meghaladó bizonyos további összeget egy ésszerű biztonsági tartalék biztosítása érdekében.

(4) A pénzforgalmi érmék tekintetében a kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a kérelem tárgyát képező évet megelőző év június 30-ra, vagy más időpontra vonatkozó pénzforgalmi adatot, amely a kérelmet benyújtó euroövezeti tagállam által választott módszertannak megfelelően a kérelem tárgyát képező év érmeigényének becslése alapjául szolgál;

b)	a kérelmező euroövezeti tagállam által választott módszertannak megfelelően az euroövezeti tagállam által benyújtott kérelem értékeléséhez szükséges bármely más releváns adatot;

c)	annak megjelölését, hogy a kért mennyiség tartalmaz-e a (3) bekezdésnek megfelelően igényelt kiegészítő mennyiséget, és ha igen, milyen mértékben; valamint

d)	az érmekibocsátás engedélyezni kért mennyiségét.

(5) A pénzforgalmi érméket illetően szolgáltatandó további információk között szerepelhetnek a következők, amennyiben azok rendelkezésre állnak és a kérelmező euroövezeti tagállam ezeket az engedélyezés iránti kérelem alátámasztása szempontjából fontosnak tartja:

a)	a nemzeti szinten az érmeigényt befolyásoló főbb tényezők;

b)	az érmeigényre vonatkozó részletesebb információk, címlet szerinti bontásban; valamint

c)	annak megjelölése, hogy nemzeti szinten az érmeigényt befolyásolja-e más euroövezeti tagállamok érmeigénye, és ha igen, mennyiben.

(6) A gyűjtőknek szánt érmék tekintetében a kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a gyűjtőknek szánt érmék aggregált névértéken mért teljes mennyisége, ideértve a gyűjtőknek szánt érmék denominációjának a listáját is; és

b)	annak megjelölése, hogy a kérelem tartalmaz-e biztonsági tartalékot a gyűjtőknek szánt euroérméken megörökítendő, még ismeretlen eseményekre.

(7) Amennyiben megállapodás jön létre az Európai Unió és valamely olyan állam vagy terület között, amely nem az Európai Unió tagállama, az állam vagy terület arra való jogosultságára vonatkozóan, hogy az eurót hivatalos pénznemeként használja (a továbbiakban: monetáris megállapodás), és e monetáris megállapodás euroérmék kibocsátására való jogot biztosít az államnak vagy területnek, az adott állam vagy terület általi érmekibocsátás mennyiségét hozzá kell adni a monetáris megállapodásban megjelölt euroövezeti tagállam éves kérelméhez.

(8) Amennyiben valamely tagállam vonatkozásában megszűnik az eltérés, az EKB a készpénzcserét megelőző évben elbírálja az ilyen tagállam által az e cikk követelményeinek megfelelően, önkéntesen benyújtott, az érmekibocsátásnak a készpénzcserét követően e tagállamra jutó mennyiségének engedélyezése iránti kérelmet.

(9) A Kormányzótanács az engedélyezés iránti kérelmek tárgyát képező évet megelőző naptári év vége előtt határozatot hoz az euroövezetre vonatkozóan az érmekibocsátás éves mennyiségének engedélyezéséről.

3. cikk

Értesítés és eseti engedélyezés iránti kérelem

(1) Az EKB által az egyes euroövezeti tagállamok vonatkozásában egy naptári évre jóváhagyott érmekibocsátás mennyisége az adott naptári évben nem léphető túl az EKB előzetes engedélye nélkül.

(2) Az euroövezeti tagállamok folyamatosan figyelemmel kísérik az érmék iránti igényt. Ha valamely euroövezeti tagállamban az euroérmék iránti tényleges igény várhatóan meghaladja az érmekibocsátás adott naptári évre jóváhagyott mennyiségét, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti az EKB-t.

(3) Az értesítésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	azon érmecímlet vagy címletek megjelölése, amelyre vonatkozóan a vártnál magasabb igény mutatkozik; és

b)	az érmeigény váratlan emelkedését okozó főbb tényezők részletes leírása.

(4) Az értesítés kézhezvételétől számított tíz EKB-munkanapon belül az EKB – az EKB döntéshozó testületeinek részvételét nem igénylő operatív szinten – előzetesen értékelheti az értesítést, és nem kötelező erejű útmutatással szolgálhat az értesítést benyújtó euroövezeti tagállam számára. Az EKB így különösen ajánlhatja az érmekibocsátás további mennyiségének növelését, amennyiben a bejelentett magasabb érmeigény nem tűnik elegendőnek a tényleges igény kielégítésére, ami az (1) bekezdés szerinti kötelezettség lehetséges megsértéséhez vezetne.

(5) Amennyiben a magasabb érmeigény a (4) bekezdésben említett időtartam eltelte után is fennáll, az euroövezeti tagállam indokolatlan késedelem nélkül az érmekibocsátás további mennyiségére vonatkozó, eseti engedélyezés iránti kérelmet nyújt be az EKB-hez.

(6) Az eseti engedélyezés iránti kérelemben meg kell határozni az érmekibocsátás mennyiségének javasolt emelését, és részletes információkkal kell szolgálni az érmék iránti igény váratlan, az éves engedélyezési kérelemben előre nem látott növekedését okozó főbb tényezőkről.

(7) A Kormányzótanács egyedi határozatot hoz az eseti engedélyezés iránti kérelemről.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2016. január 1-jén lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek a határoznak az euroövezeti tagállamok a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. december 4-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 651/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az euroérmék kibocsátásáról (HL L 201., 2012.7.27., 135. o.).

(2) A Tanács 729/2014/EU rendelete (2014. június 24.) a forgalomba hozatalra szánt euroérmék címleteiről és műszaki előírásairól (HL L 194., 2014.7.2., 1. o.).

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/126

Helyesbítés az Ausztráliában, Bermudán, Brazíliában, Kanadában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban hatályos és az említett országokban központi irodával rendelkező biztosítókra és viszontbiztosítókra alkalmazandó szolvenciarendszer ideiglenes egyenértékűségéről szóló, 2015. június 12-i (EU) 2015/2290 bizottsági felhatalmazáson alapuló határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 323., 2015. december 9. )

A címlapon, a 22. és a 26. oldalon, az elfogadás dátumában (cím és aláírás):

a következő szövegrész:

„ 2015. június 12. ”

helyesen:

„ 2015. június 5. ”

2015.12.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/126

Helyesbítés az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189., 2014. június 27. )

A 10. oldalon, a 6. cikk (5) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„(5) Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható biológiai készítmények készleteinek létrehozására vagy oltóanyagok beszerzésére …”

helyesen:

„(5) Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható biológiai készítmények készleteinek létrehozására vagy oltóanyagadagok beszerzésére …”.

A 10. oldalon, a 8. cikk (1) bekezdésének f) pontjában:

a következő szövegrész:

„f)	az oltóanyagok vagy csalétkek megvásárlásának, tárolásának, alkalmazásának vagy forgalmazásának, valamint magának a vakcinázásnak a költségei, ha a Bizottság ezeket a tevékenységeket előírja vagy engedélyezi;”

helyesen:

„f)	az oltóanyagok és csalétkek megvásárlásának, tárolásának, adminisztrációjának vagy forgalmazásának, valamint magának a vakcinázásnak a költségei, ha a Bizottság ezeket a tevékenységeket előírja vagy engedélyezi;”.

A 11. oldalon, a 11. cikk első bekezdésének f) pontjában:

a következő szövegrész:

„f)	a programokhoz felhasznált oltóanyagadagok vagy állati vakcinák és csalétkek beszerzésének, tárolásának, vakcinázásának, alkalmazásának vagy forgalmazásának költségei;”

helyesen:

„f)	a programokhoz felhasznált oltóanyagadagok vagy oltóanyagok és csalétkek megvásárlásának, tárolásának, vakcinázásának, adminisztrációjának vagy forgalmazásának költségei;”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 328

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. december 12.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2015/2312 határozata (2015. november 30.) az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	1
		Fenntartható halászati partnerségi megállapodás az Európai Unió és a Libériai Köztársaság között	3
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2015/2313 rendelete (2015. november 30.) az Európai Közösség és a Libériai Köztársaság között létrejött fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtási jegyzőkönyve szerinti halászati lehetőségek elosztásáról	44
	*	A Bizottság (EU) 2015/2314 rendelete (2015. december 7.) egy nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről és a 432/2012/EU rendelet módosításáról ( 1 )	46
	*	A Bizottság (EU) 2015/2315 végrehajtási rendelete (2015. december 8.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	50
	*	A Bizottság (EU) 2015/2316 végrehajtási rendelete (2015. december 8.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	52
	*	A Bizottság (EU) 2015/2317 végrehajtási rendelete (2015. december 8.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	55
	*	A Bizottság (EU) 2015/2318 végrehajtási rendelete (2015. december 8.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	57
	*	A Bizottság (EU) 2015/2319 végrehajtási rendelete (2015. december 8.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	60
	*	A Bizottság (EU) 2015/2320 végrehajtási rendelete (2015. december 8.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	62
	*	A Bizottság (EU) 2015/2321 végrehajtási rendelete (2015. december 8.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	65
	*	A Bizottság (EU) 2015/2322 végrehajtási rendelete (2015. december 10.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról ( 1 )	67
	*	A Bizottság (EU) 2015/2323 végrehajtási rendelete (2015. december 11.) az 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/220 végrehajtási rendelet módosításáról	97
	*	A Bizottság (EU) 2015/2324 végrehajtási rendelete (2015. december 11.) az 1342/2008/EK tanácsi rendelet I. mellékletének bizonyos földrajzi területek vonatkozásában a halászeszköz-kategóriák meghatározása tekintetében történő módosításáról	101
	*	A Bizottság (EU) 2015/2325 végrehajtási rendelete (2015. december 11.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről	104
	*	A Bizottság (EU) 2015/2326 végrehajtási rendelete (2015. december 11.) az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról ( 1 )	108
		A Bizottság (EU) 2015/2327 végrehajtási rendelete (2015. december 11.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	110
		A bizottság (EU) 2015/2328 végrehajtási rendelete (2015. december 11.) a tej- és tejtermékágazatra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2015. november 20. és 2015. november 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. július 1-től2016. december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról	112
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2015/2329 végrehajtási határozata (2015. december 11.) a Peruból és Guatemalából származó friss banán behozatalára az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében, illetve az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulási megállapodásban foglalt banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében alkalmazott kedvezményes vámtételek 2015. évi ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló voltának megállapításáról	116
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/2330 határozata (2015. december 4.) a 2015-ben történő érmekibocsátás mennyiségének jóváhagyásáról szóló EKB/2014/53 határozat módosításáról (EKB/2015/41)	119
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/2331 határozata (2015. december 4.) a 2016-ban történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2015/42)	121
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/2332 határozata (2015. december 4.) az euroérme-kibocsátás mennyiségének engedélyezésére vonatkozó eljárási keretről (EKB/2015/43)	123

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az Ausztráliában, Bermudán, Brazíliában, Kanadában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban hatályos és az említett országokban központi irodával rendelkező biztosítókra és viszontbiztosítókra alkalmazandó szolvenciarendszer ideiglenes egyenértékűségéről szóló, 2015. június 12-i (EU) 2015/2290 bizottsági felhatalmazáson alapuló határozathoz ( HL L 323., 2015.12.9. )	126
*	Helyesbítés az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 189., 2014.6.27. )	126