8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/1

(1)

A 920/2005/EK tanácsi rendelet (1) értelmében az ír nyelv hivatalos nyelvvé és az uniós intézmények egyik munkanyelvévé vált.

(2)

Az 1257/2010/EU tanácsi rendelet (2) ötéves időtartamra, azaz 2016. december 31-ig meghosszabbította a 920/2005/EK rendelet 2. cikkének első bekezdésében megállapított eltérést.

(3)

A 920/2005/EK rendelet gyakorlati okokból és átmeneti jelleggel úgy rendelkezik, hogy az uniós intézmények nem kötelesek minden jogi aktust – beleértve a Bíróság ítéleteit is – ír nyelven megszövegezni, vagy arra lefordítani, az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeletek kivételével. A 920/2005/EK rendelet alkalmazásának kezdetét követő négy éven belül és utána öt évenként a Tanácsnak kell határoznia arról, hogy megszünteti-e az eltérést.

(4)

Bár szükséges, hogy a 920/2005/EK rendelet 2. cikkének első bekezdésében megállapított eltérés 2017. január 1-jétől további öt évvel meghosszabbodjon, az uniós intézményeknek továbbra is proaktívan törekedniük kell arra, hogy az Unió tevékenységéről minél több ír nyelvű információ álljon rendelkezésre. Az eltérés hatályát ezért fokozatosan szűkíteni kell olyan módon, hogy a szóban forgó öt éves időszak végére teljesen megszűnjön.

(5)

Az uniós jogalkotási eljárás késedelmeinek elkerülése érdekében az eltérés hatályának szűkítését szorosan figyelemmel kell kísérni, és a rendelkezésre álló fordítási kapacitás fényében felül kell vizsgálni. Az ír hatóságoknak és a Bizottságnak – a többi uniós intézménnyel együttműködve – rendszeres találkozókat kell tartaniuk annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék az uniós intézmények személyzeti felvételének alakulását, a külső szolgáltatók kapacitását, valamint a nyelvi erőforrásokkal és az uniós vívmányok rendelkezésre állásához kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos fokozott együttműködést,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/4

(1)

Az Európai Unió egyes halászati termékekkel való ellátása jelenleg a harmadik országokból történő behozataltól függ. Az elmúlt 18 évben az Európai Unió egyre nagyobb mértékben szorult importra ahhoz, hogy fedezni tudja a halászati termékek fogyasztása iránti igényt. Annak érdekében, hogy a halászati termékek uniós előállítása ne kerüljön veszélybe, és biztosítható legyen az uniós feldolgozóipar megfelelő ellátása, számos halászati termék importvámját csökkenteni kell vagy fel kell függeszteni a megfelelő mennyiséget képviselő vámkontingenseken belül. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós termelők egyenlő versenyfeltételekkel rendelkezzenek, az Európai Unió piacán forgalomban lévő egyedi halászati termékek érzékeny jellegét is figyelembe kell venni.

(2)

Az 1220/2012/EU tanácsi rendelet (1) rendelkezett a 2013–2015-ös időszakra szóló, egyes halászati termékekre vonatkozó autonóm uniós vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó rendelet alkalmazási ideje 2015. december 31-én lejár, fontos biztosítani, hogy az abban foglalt vonatkozó szabályok a 2016-2018 közötti időszakban is alkalmazásra kerüljenek.

(3)

Az e rendeletben előírt vámkontingensekhez valamennyi uniós importőr számára egyenlő és állandó hozzáférést kell biztosítani, továbbá a kontingensekre megállapított vámtételeket a vámkontingensek kimerítéséig megszakítás nélkül kell alkalmazni az érintett halászati termékek valamennyi tagállamba történő minden importjára.

(4)

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (2) olyan vámkontingens-kezelési rendszerről rendelkezik, amely a szabad forgalomba bocsátási nyilatkozatok elfogadása időpontjának időrendi sorrendjét követi. Az e rendelettel megnyitott vámkontingenseket az említett rendszerrel összhangban a Bizottságnak és a tagállamoknak kell kezelniük.

(5)

Az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás alkalmazásával megváltozik az e rendeletben meghatározott egyik vámkontingens alá tartozó, a Pandalus borealis fajhoz tartozó garnélarák és fűrészes garnélarák tekintetében a jelenleg fennálló, az uniós piachoz való preferenciális piaci hozzáférés. Az említett kontingenst ezért ki kell igazítani, hogy az uniós piac preferenciális ellátási szintje a megállapodás hatálybalépése, illetve ideiglenes alkalmazása előttivel megegyező szinten maradjon.

(6)

Az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének – amely a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmussal párhuzamosan került tárgyalásra – alkalmazásával megváltozik az e rendeletben meghatározott két vámkontingens alá tartozó hering tekintetében a jelenleg fennálló, az uniós piachoz való preferenciális piaci hozzáférés. Az említett kontingenseket ezért ki kell igazítani, hogy az uniós piac preferenciális ellátási szintje a kiegészítő jegyzőkönyv hatálybalépése, illetve ideiglenes alkalmazása előttivel megegyező szinten maradjon.

(7)

A további növekedés és a beruházások ösztönzése céljából fontos a halfeldolgozó-ipar halászatinyersanyag-ellátásának biztosítása és különösen az arra való felkészítése, hogy ellátási zavarok nélkül alkalmazkodni tudjon a vámfelfüggesztések vámkontingensekké alakításához. Ezért bizonyos olyan halászati termékek tekintetében, amelyekre vámfelfüggesztéseket alkalmaztak, helyénvaló olyan rendszert előirányozni, amely bizonyos feltételek fennállása esetén automatikusan növeli az alkalmazandó vámkontingenseket.

(8)

A vámkontingensek közös kezelésének hatékonysága érdekében a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a kontingens mennyiségéből levonják a tényleges importjuknak megfelelő szükséges mennyiségeket. A kezelés e módszere szoros együttműködést tesz szükségessé a tagállamok és a Bizottság között, ezért a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy nyomon kövesse a kontingensek felhasználásának mértékét, valamint hogy erről megfelelően tájékoztassa a tagállamokat,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/12

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Franciaország kérelmét az „Asperges du Blayais” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért az „Asperges du Blayais” elnevezést be kell jegyezni,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/13

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Olaszország kérelmét a „Pampapato di Ferrara”/„Pampepato di Ferrara” elnevezés bejegyzésére,

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Pampapato di Ferrara”/„Pampepato di Ferrara” elnevezést be kell jegyezni,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/14

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Horvátország kérelmét (2) a „Drniški pršut” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Drniški pršut” elnevezést be kell jegyezni,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/15

(1)

Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/17

(1)

Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/19

(1)

Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/21

(1)

Az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a Tanács a 926/2009/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) végleges dömpingellenes vámot vetett ki egyes, a Kínai Népköztársaságból származó varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára. Az eredeti intézkedések azon a megállapításon alapultak, hogy fennáll a károkozás veszélye, majd a Törvényszék ítélete (3) megsemmisítette az említett rendeletet, annak a Hubei Xinyegang Steel Co. Ltd által gyártott termékek behozatalára vonatkozó részében. Az ítélet jelenleg fellebbezés tárgyát képezi a Bíróságnál (4).

(2)

Az intézkedések a következők szerint kivetett értékvámok formájában nyilvánultak meg: 17,7 % a Shandong Luxing Steel Pipe Co. Ltd vállalat esetében, 27,2 % (más együttműködő vállalatok esetében) és 39,2 % (az összes többi vállalat esetében).

(3)

Jelenleg dömpingellenes intézkedések (5) vannak hatályban az Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozóan. A Horvátország elleni dömpingellenes intézkedések (6)2012. június 26-án hatályukat vesztették.

(4)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (7) közzétételét követően az említett intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet a varrat nélküli acélcsövek uniós gazdasági ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (ESTA) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be a varrat nélküli csövek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

(6)

A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(7)

A Bizottság 2014. október 3-án az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság értesítést (8) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket és az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, továbbá felkérte őket a részvételre.

(9)

A Bizottság továbbá tájékoztatta az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) gyártóit a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) az USA-t tervezi figyelembe venni.

(10)

Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtson be, illetve kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, és felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A mintát a hasonló termékből a felülvizsgálati időszak alatt elért uniós eladási mennyiség alapján állították össze, egyszersmind ügyelve a megfelelő területi eloszlás biztosítására. A mintában hat vállalat szerepelt a Cseh Köztársaságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Romániából és Szlovákiából, amelyek a független vevők felé irányuló teljes uniós értékesítésnek megközelítőleg 55 %-át képviselték. Észrevételek nem érkeztek, ezért az ideiglenesen kiválasztott vállalatok kerültek be a végleges mintába is.

(13)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(14)

Mivel mindössze négy független importőr jelentkezett és nyújtotta be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, nem volt szükség mintavételre. A négy független importőr közül azonban csak egy működött együtt a vizsgálat során a kiküldött kérdőívre adott válaszok benyújtásával.

(15)

Tekintettel a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(16)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(17)

Mivel mindössze három Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártó bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a kért információkat, nem volt szükség mintavételre.

(18)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(19)

A mintavétel során jelentkező három kínai exportáló gyártónak, a mintába kiválasztott hat uniós gyártónak, a mintavétel során jelentkező négy független importőrnek, valamint hét felhasználónak küldtek ki kérdőívet. Hat országban – konkrétan Argentínában, Brazíliában, Japánban, Mexikóban, Ukrajnában és az USA-ban – összesen huszonkét potenciális analóg gyártót azonosítottak és láttak el kérdőívvel.

(20)

A kérdőívre egy kínai exportáló gyártó, három analóg országbeli gyártó az USA-ból, hat, a mintában szereplő uniós gyártó, egy importőr és három felhasználó válaszolt.

(21)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(22)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(23)

Minden érdekelt felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályos végleges dömpingellenes intézkedéseket. Egyúttal határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat. A nyilvánosságra hozatalt követően csak a kérelmező tett észrevételeket.

(24)

Az érintett termék ugyanaz, mint az (1) preambulumbekezdésben említett termék, amelyre az eredeti vizsgálat vonatkozott, vagyis a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 23 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 20, ex 7304 31 80, ex 7304 39 10, ex 7304 39 52, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 81, ex 7304 51 89, ex 7304 59 10, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód alá besorolt, kör keresztmetszetű, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint legfeljebb 0,86 szénegyenértékű (Carbon Equivalent Value, CEV) (9) varrat nélküli vas- vagy acélcsövek.

(25)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(26)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(27)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(28)

A fentebb említetteknek megfelelően az eljárás megindítása után három kínai exportáló jelentkezett és kapott kérdőívet. Mindazonáltal csak egy válaszolt. Az együttműködő exportáló gyártó behozatala az Unióba irányuló kínai behozatalnak több mint 25 %-át képviselte, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, az Unióba irányuló teljes behozatalra nézve reprezentatív. Ezért a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó, alábbiakban ismertetett megállapítások az együttműködő exportáló gyártótól kapott adatokon alapulnak.

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes érték meghatározása egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján történt. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(30)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy – csakúgy mint az eredeti vizsgálatban – az Egyesült Államokat tervezi kiválasztani lehetséges analóg országként, és felkérte a feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Nem érkezett észrevétel.

(31)

A Bizottság mindazonáltal felvette a kapcsolatot további lehetséges analóg országokkal is (Argentínával, Brazíliával, Indiával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Mexikóval, Oroszországgal és Ukrajnával), hogy együttműködésüket kérje és tájékoztatást nyújtson.

(32)

Az Egyesült Államokból három gyártó működött együtt és szolgáltatott válaszokat a kérdőívre.

(33)

A Bizottság úgy találta, hogy az Egyesült Államok piacán élénk verseny folyik, mivel számos gyártó folytat belföldi értékesítést, valamint a behozatal szintje is számottevő (annak ellenére, hogy dömpingellenes vámok vannak hatályban a Kínai Népköztársasággal szemben). Az Egyesült Államok piacán jelentős mennyiséget értékesítettek, és ez a piac a termékskála tekintetében is összevethető volt a kínai piaccal. A Bizottság továbbá megállapította, hogy az analóg országból származó együttműködő gyártók által felhasznált nyersanyagok és alkalmazott gyártási eljárások hasonlóak a kínai piacon jellemzőkhöz. A fentiek miatt, valamint tekintettel a tanúsított együttműködésre, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján megfelelő analóg országnak tekintette az Egyesült Államokat.

(34)

A Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásának alapjául az együttműködő egyesült államokbeli gyártóktól származó adatok szolgáltak.

(35)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések összmennyisége az együttműködő egyesült államokbeli gyártók esetében reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítést akkor tekintették reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége elérte az érintett termék Kínából az Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján a belföldi értékesítés az Egyesült Államokban reprezentatívnak minősült.

(36)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e. A vizsgálat során a Bizottság megállapította a független vevőknek történt nyereséges értékesítések arányát a szóban forgó terméktípus tekintetében. Azokban az esetekben, amikor az adott terméktípus belföldi értékesítése elegendő mennyiségben és szokásos kereskedelmi forgalom keretében történt, a rendes érték a felülvizsgálati időszakban az adott típus összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi áron alapult.

(37)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített mennyiségének több mint 80 %-át bekerülési érték fölött értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga megegyezett az előállítási egységköltséggel vagy azt meghaladta, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus értékesítési összmennyiségére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az adott értékesítések nyereségesek voltak-e.

(38)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése a típus teljes eladási mennyiségének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az előállítási egységköltséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet kizárólag a szóban forgó típus nyereséges, a felülvizsgálati időszakban lefolytatott belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(39)

Az együttműködő exportáló gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált. Az exportárat az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(40)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Ahol a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségekre tekintettel az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az exportárat és a rendes értéket. A kiigazítás a (belföldi és tengeri) fuvar- és biztosítási költségek, valamint a banki költségek és jutalékok figyelembevételével történt.

(41)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó, analóg országbeli rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával. Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár (a továbbiakban: CIF-ár) százalékában kifejezve 158,3 % volt.

(42)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping folytatódása. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: a más célpiacok esetében alkalmazott exportár, a Kínai Népköztársaság gyártási és tartalékkapacitása, valamint az uniós piac vonzereje.

(43)

A kínai kiviteli statisztikai adatbázis szerint a varrat nélküli csövek kínai exportja világszinten (124 ország, az Unió kivételével) 4,6 millió tonna volt 2013-ban. Az árak 400 EUR/tonna és 4 500 EUR/tonna között mozogtak. A felülvizsgálati időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal elérte a 68 000 tonnát, és az átlagár 700 EUR/tonna alatt maradt (az Eurostat adatai alapján). A Bizottság úgy vélekedett, hogy az említett jelentős árkülönbségek miatt nem lehet érdemi következtetéseket levonni a kínai vállalatok más harmadik országokra alkalmazott exportárképzési magatartására vonatkozóan. A vizsgálat azonban megállapította, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó harmadik országbeli piacok (Chile, Irán, Korea, Egyesült Arab Emírségek és Törökország) részére biztosított exportára alacsonyabb volt, mint az Unióba irányuló átlagos kínai exportár. Ezenfelül több jelentős exportpiacon – többek között az Unió, Kanada, az Egyesült Államok, Kolumbia, Mexikó, Brazília, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán piacán – a kínai exportáló gyártók által exportált mennyiségekre és felszámított árakra hatással vannak a meglévő intézkedések, például a dömpingellenes vámok és védintézkedések.

(44)

A vizsgálat megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság gyártási és tartalékkapacitása jelentősen nőtt az eredeti vizsgálat lefolytatása óta. A helyszíni látogatáson beszerzett nyilvánosan elérhető adatok (10) alapján a gyártási kapacitás 32 millió tonnára tehető. A kérelmező által szolgáltatott adatok ennél magasabb – akár 43 millió tonnás – előállítási kapacitást mutatnak. Mindkét forrás megerősíti, hogy az eredeti vizsgálat óta a kínai gyártók gyártási kapacitása jelentősen – legalább 60 %-kal – megnőtt.

(45)

Az összes beszerzett információ igazolja a kínai ipar kapacitásfeleslegét. Semmilyen információ nem utalt arra, hogy a Kínai Népköztársaság belföldi felhasználása olyan mértékben megemelkedne a következő években, hogy felvenné a meglévő kapacitásfelesleget.

(46)

A vizsgálat megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság termelése nagyságrendileg 30 millió tonna volt a felülvizsgálati időszak folyamán, vagyis az ország legalább 2 millió tonnás tartalékkapacitással rendelkezett. Ez a tartalékkapacitás a felülvizsgálati időszak uniós felhasználásának több mint 100 %-át teszi ki, ezért a Bizottság jelentősnek tekintette. Ebből kifolyólag számottevő gyártási tartalékkapacitás áll rendelkezésre a Kínai Népköztársaságban, amelyet – tekintettel az uniós piac vonzerejéről szóló következtetésekre, valamint arra, hogy a belső piac igen nehezen tudná felvenni ezt a tartalékkapacitást– intézkedések hiányában valószínűleg az uniós piacra irányuló exportmennyiség növelésére fognak használni.

(47)

Az Eurostat szerint a Kínai Népköztársaságból az Unióba érkező behozatal először a 2011. évi több mint 78 000 tonnás szintről 2012-ben visszaesett valamivel több mint 47 000 tonnára, majd a felülvizsgálati időszakban ismét közel 68 000 tonnára emelkedett. A behozatal 2012-es mérséklődése egybeesett az uniós piacon jelentkező keresletvisszaeséssel. Míg a kereslet csökkenése folytatódott a felülvizsgálati időszakban, a behozatal mennyisége növekedett, és ennek eredményeképpen a kínai behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt 3,6 %-ra nőtt.

(48)

A (41) preambulumbekezdés szerint a felülvizsgálati időszak során – amikor az intézkedések hatályban voltak – a Kínai Népköztársaságból dömpingelt behozatal érkezett. A meghatározott dömpingkülönbözet még jelentősen meg is haladta az eredeti vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetet. Ha a meglévő intézkedések mellett is folytatódott a dömpingelt behozatal, akkor nincs okunk azt feltételezni, hogy a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal árai intézkedések nélkül egyáltalán növekednének, nemhogy elérnék a dömping megszüntetéséhez szükséges szintet.

(49)

Amint azt a (43) preambulumbekezdés is említi, a varrat nélküli csöveket gyártó kínai exportáló gyártók számára fontos számos exportpiacon olyan intézkedéseket tartanak fenn, amelyek jelentősen korlátozzák a kínai export bővülését vagy folytatódását ezeken a piacokon. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó az Unió esetében magasabb exportárat alkalmazott, mint a harmadik országok piacán, ami jelzi, hogy az uniós piac a hatályban lévő vámok ellenére nagy vonzerővel rendelkezik. Kimutatták továbbá, hogy az uniós piac nyitott célpont lenne a kínai tartalékkapacitások jelentős része számára, amelyek ezért dömpingellenes intézkedések hiányában nagy valószínűséggel az Unió piacára irányulnának.

(50)

Ezenkívül a hatályos intézkedések 2009-es elrendelése előtt az Unióba irányuló kínai export 542 840 tonna volt, vagyis a felülvizsgálati időszak során jellemző mennyiség közel nyolcszorosa. Ez azt mutatja, hogy méreténél fogva az uniós piac vonzó a kínai behozatal számára, és fel tudja venni a Kínai Népköztársaságból származó megnövekedett behozatali mennyiségeket. A hatályos dömpingellenes vámok megakadályozták, hogy a kínai exportáló gyártók növeljék az Unióba irányuló értékesítéseik mennyiségét, ami azonban – az intézkedések hatályvesztése esetén – minden bizonnyal ismét növekedne, különös tekintettel a Kínai Népköztársaságban meglévő, alábbiakban ismertetett jelentős tartalékkapacitásokra.

(51)

Ezenkívül – még ha az eredeti vizsgálat óta jelentősen is nőtt a kínai piacon a belföldi felhasználás – nem valószínű, hogy a belső piac fel tudná venni a kínai gyártók számottevő tartalékkapacitását, amint azt a (45) preambulumbekezdés is kifejti.

(52)

Következésképpen – a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén – a kínai exportáló gyártók valószínűleg jelentősen növelnék az uniós piacra irányuló dömpingelt árú exportot.

(53)

A vizsgálatok kimutatták, hogy a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó varrat nélküli csövek továbbra is dömpingelt árakon jutottak el az uniós piacra. A Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló jelentős (a teljes uniós felhasználást meghaladó) tartalékkapacitásra, más harmadik országok piacán a kínai behozatallal szemben hatályban lévő intézkedésekre, valamint az uniós piac vonzerejére figyelemmel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a dömping folytatódása nagyon valószínű.

(54)

Az uniós gazdasági ágazatot nem érték jelentős változások az eredeti vizsgálat óta. A felülvizsgálati időszak alatt megközelítőleg 20 ismert gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a vállalatok alkotják az uniós gazdasági ágazatot.

(55)

A felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós gyártást az együttműködő uniós gyártóktól beszerzett, valamint a kérelmező által benyújtott adatok alapján állapították meg.

(56)

Az uniós gyártók nagy száma miatt a Bizottság kiválasztott egy hat uniós gyártóból álló mintát, amint azt a (12) preambulumbekezdés is jelzi. A minta reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazat tekintetében, mivel a teljes uniós értékesítésnek megközelítőleg 60 %-át képviseli.

(57)

A Bizottság az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált – a kérelmező által benyújtott adatokon alapuló – eladási mennyisége alapján, valamint ii. az Eurostatnak a harmadik országokból származó behozatali mennyiségekre vonatkozó adatai alapján állapította meg. A kérelmező tizenhat uniós gyártótól szerezte be és összesített az értékesítési adatokat, a többi gyártó esetében pedig becsült adatokat adott meg.

(58)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(59)

A figyelembe vett időszak folyamán az uniós felhasználás 19 %-kal csökkent. Konkrétabban az uniós piacon a felülvizsgálat tárgyát képező termék és a hasonló termék felhasználása 2013-ig folyamatosan csökkent (22 %-kal), majd a felülvizsgálati időszakban valamelyest növekedett (3,4 %-kal).

(60)

Az uniós felhasználásra jellemző csökkenő tendencia főként az építőipar, valamint az ipari és az energiatermelési szektor által támasztott kereslet mérséklődésével magyarázható, ami nem állt vissza a válságot megelőző – vagyis 2009 előtti – szintre.

(61)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínai Népköztársaságból származó behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszak során 13 %-kal, a 2011-ben regisztrált megközelítőleg 78 000 tonnás szintről a felülvizsgálati időszakban 68 000 tonnára csökkent. A Kínai Népköztársaságból érkező behozatal mennyisége 2012-ben jelentősen (40 %-kal) visszaesett, azóta folyamatosan növekszik (2013-ban a 2012. évi szinthez képest 18 %-kal, majd a felülvizsgálati időszakban a 2013.évi szinthez képest 22 %-kal).

(62)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló behozatala kisebb mértékben csökkent, mint az uniós felhasználás, következésképp a kínai behozatal piaci részesedése csekély növekedést mutatott: míg 2011-ben 3,3 %-on állt, a felülvizsgálati időszakban 3,6 % volt. Konkrétabban 2012-ben a piaci részesedés 2,3 %-ra csökkent, majd 2013-ban 3 %-ra és a felülvizsgálati időszakban 3,6 %-ra nőtt.

(63)

Az alábbi táblázat a Kínai Népköztársaságból származó behozatal átlagárait ismerteti:

3. táblázat

Importár

(64)

2011 és a felülvizsgálati időszak között a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínai Népköztársaságból származó termék átlagos importára 14 %-kal csökkent. 2011-ben 801 EUR/tonna volt, a felülvizsgálati időszakban 692 EUR/tonnán állt. Konkrétabban a kínai exportőrök által felszámított importár 2012-ben 3 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban több mint 16 %-kal csökkent. Az együttműködő exportáló gyártó által alkalmazott átlagos importár ugyanabba a tartományba esett, mint az Eurostat adatai szerinti importárak és a figyelembe vett időszakban ugyanazt a tendenciát követte.

(65)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon történő értékesítés során alkalmazott eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlította az érintett országból származó, az uniós piacon az első független vevő számára értékesített behozatal átlagárával, amelyet az együttműködő kínai exportáló gyártótól származó ellenőrzött adatok alapján a költség, biztosítás, fuvardíj (CIF) szintjén állapítottak meg.

(66)

Az áralákínálás meghatározásához a felülvizsgálati időszakra a mintába kiválasztott összes uniós gyártótól felhasználtak adatokat. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga, amelyet az uniós eladási árak százalékában fejeznek ki, 28,4 % volt. Az együttműködő kínai exportáló gyártóra alkalmazandó 17,7 %-os dömpingellenes vám levonásával az alákínálási különbözet 39,2 % lenne.

(67)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(68)

A figyelembe vett időszak alatt az Ukrajnából származó behozatal mennyisége 34 %-kal nőtt, így a felülvizsgálati időszakban 59 656 tonna volt, míg ugyanebben az időszakban a Japánból érkező behozatal 59 %-kal 21 426 tonnára, az Oroszországból érkező behozatal 58 %-kal 7 977 tonnára, a Fehéroroszországból érkező behozatal pedig 12 %-kal 29 600 tonnára csökkent. A további harmadik országokból származó behozatal mennyisége 31 %-kal nőtt, 43 230 tonnáról 56 509 tonnára. Ukrajna és a további harmadik országok piaci részesedése az uniós piacon 3 % körül alakult, míg Japán és Fehéroroszország piaci részesedése körülbelül 1 %, illetve 2 % volt. Oroszország 0,4 %-os piaci részesedése nem volt számottevő a felülvizsgálati időszakban.

(69)

Az Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból behozott termékek importárai a figyelembe vett időszak alatt végig csökkenő tendenciát mutattak, míg Japánból és más harmadik országokból érkező behozatal esetében növekvő tendencia jellemezte az importárakat. A felülvizsgálati időszakban a Fehéroroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek importára megközelítőleg 780 EUR/tonna volt, míg a Japánból és más harmadik országokból érkező behozatalra jellemző importár 2 330 EUR/tonna és 1 327 EUR/tonna körül alakult. Az Oroszországból érkező behozatal esetében az importár megközelítőleg 900 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszakban. Jelenleg az Ukrajnából és az Oroszországból származó varrat nélküli csövek behozatalára vannak hatályban dömpingellenes intézkedések.

(70)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(71)

A kár elemzése céljából a Bizottság szétválasztotta a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérelmező által benyújtott, tizenhat uniós gyártóval kapcsolatos adatok alapján, valamint az (57) preambulumbekezdés szerint a többi uniós gyártóra vonatkozó becslések alapján értékelte. Ezek az adatok az összes ismert uniós gyártóra vonatkoznak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte.

(72)

A makrogazdasági mutatók a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, eladási mennyiség, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagyságrendje, valamint a korábbi dömping okozta helyzetből való kilábalás.

(73)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(74)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, gyártási összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(75)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat termelése 10 %-kal esett vissza, a 2011-es 3 746 432 tonnás szintről a felülvizsgálati időszakban regisztrált 3 361 226 tonnás szintre. Konkrétabban először 2013-ig 12 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 2 %-os enyhe növekedést mutatott.

(76)

A gyártási kapacitás összességében állandó maradt a figyelembe vett időszak folyamán, és a felülvizsgálati időszakban megközelítőleg 5 millió tonna volt.

(77)

Annak következtében, hogy a gyártási mennyiség csökkenést mutatott, a gyártási kapacitás pedig állandó szinten maradt, a kapacitáskihasználás a gyártási mennyiség alakulását követte, vagyis 2013-ig 65 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban valamelyest javulva 67 % volt. A kapacitáskihasználás összességében visszaesett: míg 2011-ben 73 % volt, a felülvizsgálati időszakban 67 %-on állt.

(78)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat unióbeli eladási mennyisége és Unión belüli piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Eladási mennyiség és piaci részesedés

(79)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó, 6. táblázatban feltüntetett összesített eladási mennyiség tartalmazza a független és a kapcsolatban álló vevőknek történt mindazon értékesítéseket, amelyeket a Bizottság megítélése szerint a szokásos piaci feltételek szerint bonyolítottak le.

(80)

Az uniós gazdasági ágazat összesített értékesítési árai az Unió piacán 20 %-kal visszaestek a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat értékesítései 2013-ig 22 %-os fokozatos csökkenést mutattak, majd kis mértékben növekedtek, így a felülvizsgálati időszakban elérték az 1,6 millió tonnát. Az uniós gazdasági ágazat értékesítéseiben megfigyelhető visszaesés elsősorban a varrat nélküli csövek iránti uniós kereslet szűkülésének következménye (lásd a (60) preambulumbekezdést). Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak során, így a felülvizsgálati időszakban 87 % volt.

(81)

Az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti 19 %-os csökkenése mellett az uniós gazdasági ágazat eladási mennyisége 20 %-kal csökkent, aminek következtében piaci részesedése 2 százalékponttal zsugorodott.

(82)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(83)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatottak száma 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban és 20 768 főt tett ki a felülvizsgálati időszakban.

(84)

A termelékenység ugyanebben az időszakban 9 %-kal csökkent, ami annak tudható be, hogy az uniós foglalkoztatás lassabban esett vissza, mint az uniós gyártás. Rendes gazdasági körülmények között az uniós gazdasági ágazat valóban lassabban alkalmazkodik a keresletcsökkenéshez, ezért általában a gyártás visszaesése után bizonyos késéssel jelentkezik a foglalkoztatottak számának csökkenése.

(85)

A Kínai Népköztársaság tekintetében megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladta a minimumnak számító küszöböt, a kínai behozatal mennyisége azonban a figyelembe vett időszak alatt végig alacsony szinten maradt. A vizsgálat megállapította, hogy a Kínai Népköztársaságból behozott varrat nélküli csövek továbbra is dömpingelt árakon érkeztek az uniós piacra, és a (99)–(102) preambulumbekezdések következtetéseinek megfelelően az uniós gazdasági ágazat helyzete jelentősen romlott.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagos eladási árak az uniós piacon, független vevők részére történő értékesítésekor a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Átlagos eladási árak

(87)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységára a függetlenül vevők felé irányuló Unión belüli eladások esetében 10 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, így 1 170 EUR/tonnán állt a felülvizsgálati időszakban. Az árcsökkenés okának tekinthetők az uniós gazdasági ágazat költségcsökkentési erőfeszítései, valamint az alacsony árú kínai behozatal által az árakra gyakorolt nyomás.

(88)

Az uniós gazdasági ágazatra jellemző átlagos gyártási költség hasonlóképpen 10 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszak folyamán, így a 2011-es 1 257 EUR/tonnával szemben a felülvizsgálati időszakban 1 128 EUR/tonna volt. A gyártási költség visszaesése elsősorban a gyártási folyamat és berendezések jobb hatékonyságával magyarázható.

(89)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaerőköltség

(90)

Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaerőköltségek viszonylag stabilak maradtak a figyelembe vett időszakban, csupán elhanyagolható, 1 %-os mértékben csökkentek. Az átlagos munkaerőköltségek konkrétan 1 %-kal mérséklődtek 2012-ben, majd 0,5 %-kal növekedtek, végül ismét 1 %-kal csökkentek.

(91)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(92)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 6 %-kal növekedtek. A gyártási mennyiség csökkenése és az exportértékesítések mennyiségének növekedése nyomán 2011-től 2012-ig csökkentek a zárókészletek. Az uniós gazdasági ágazat összértékesítéseinek csökkenése miatt 2012 és 2013 között a készletek növekedtek. 2013 és a felülvizsgálati időszak között a zárókészletek ismét csökkenést mutattak, elsősorban amiatt, hogy az uniós gazdasági ágazat eladásai az Unió piacán és azon kívül egyaránt növekedtek.

(93)

A vizsgálat azt mutatta, hogy ebben az ágazatban a gyártás főként a vevők rövidtávú megrendelései alapján történik, ezért a készlet a gyártott mennyiségnek viszonylag alacsony százalékát képviseli. A zárókészletek gyártás százalékában kifejezett értéke a zárókészletek tendenciáját követve kis mértékben növekedett a 2011-es 3,9 %-os szintről a felülvizsgálati időszak folyamán regisztrált 4,6 %-os szintre, elsősorban az uniós összértékesítés csökkenése miatt. Konkrétabban 0,3 százalékponttal csökkent 2011 és 2012 között, majd a (92) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt 2013-ban 1,5 százalékponttal nőtt.

(94)

A mintába felvett uniós gyártók nyereségessége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(95)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a piaci viszonyoktól függően évről évre ingadozott, és általánosságban 2,9 %-ról 3,6 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt, ami elsősorban az értékesített termékösszetételnek tudható be, vagyis annak, hogy az uniós gazdasági ágazat több terméket adott el viszonylag magas haszonkulccsal. Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége 2012-ben 5,7 %-ra emelkedett, majd 2013-ban visszaesett 1,7 %-ra, végül a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt 3,6 %-ra.

(96)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom több mint négyszeresére nőtt a figyelembe vett időszak folyamán. A pénzforgalom ilyen jelentős növekedése főleg a forgótőke változásaival magyarázható.

(97)

A figyelembe vett időszakban a beruházások kis mértékben, 3 %-kal növekedtek. Ezek elsősorban a gyártó berendezések cseréjéhez szükséges beruházások voltak.

(98)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyeresége. A hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származóan a beruházások megtérülése 3,7 %-ról 7,6 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A nyereségességhez hasonlóan a beruházások megtérülése is ingadozó tendenciát mutatott, mivel először 2012-ben 8,2 %-ra emelkedett, majd 2013-ban visszaesett 5,9 %-ra, végül a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt 7,6 %-ra.

(99)

Számos mutató – különösen a pénzügyi mutatók – javult a figyelembe vett időszakban. A nyereségesség kis mértékben növekedett, 2,9 %-ról 3,6 %-ra, ezzel valamelyest meghaladta az eredeti vizsgálatban célként kitűzött 3 %-os nyereséget. A beruházások megtérülése 3,7 %-ról 7,6 %-ra javult, míg a pénzforgalom szintje több mint négyszeresére növekedett. Ezek a fejlemények arra engednek következtetni, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatékonyak voltak, mivel az uniós gazdasági ágazat védve volt a varrat nélküli csövek Kínából származó dömpingelt behozatala miatt fellépő esetlegesen kárt okozó hatásoktól.

(100)

Másrészről a legfontosabb kármutatók közül néhány – különösen a makrogazdasági kármutatók – továbbra is negatívan alakult a figyelembe vett időszak során. Így a gyártási mennyiség 10 %-kal csökkent, az uniós független vevők felé irányuló értékesítési mennyiség 20 %-kal visszaesett, a kapacitáskihasználás 67 %-ra csökkent, az Unió piaci részesedése 2 százalékpontot esett és a foglalkoztatottság 2 %-kal csökkent. A varrat nélküli csövek iránti kereslet szűkülésével összefüggésben az uniós gazdasági ágazat kevesebb terméket gyártott és értékesített az uniós piacon, ami viszonylag alacsony kapacitáskihasználási szintet eredményezett, ezzel negatívan befolyásolva az uniós gazdasági ágazat állandó költségeit. Megjegyzendő, hogy a kapacitáskihasználás szintje jelentősen visszaesett az eredeti vizsgálat óta, konkrétan az eredeti vizsgálat során regisztrált 90 %-ról 67 %-ra a felülvizsgálati időszakban.

(101)

Ezért az uniós gazdasági ágazat vegyes képet mutatott. Néhány főbb kármutató – köztük az értékesítés, a gyártási mennyiségek és a piaci részesedés – esetében negatív tendencia volt megfigyelhető a figyelembe vett időszakban. Ugyanakkor más tényezők – többek között a nyereségesség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom – pozitív tendenciát mutatott ugyanebben az időszakban. A vizsgálat mindazonáltal megállapította, hogy a fent említett, egyes kármutatók esetében megfigyelt pozitív tendenciák ellenére az uniós gazdasági ágazat helyzetéből kifolyólag nem tudná kezelni a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedését. Még fontosabb azonban, hogy az uniós gazdasági ágazat általános helyzete jelentősen romlott az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest. Ennélfogva – habár az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt a figyelembe vett időszak során – a nyereség szintje jelentősen elmaradt az eredeti vizsgálat során regisztrálttól (a felülvizsgálati időszakban 3,6 %, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 15,4 %), valamint számottevő eltérést mutatott az egyes évek között a varrat nélküli csövek piacán jelentkező viszonyok függvényében (a 2012-es 5,7 %-ról, 2013-ban 1,7 %-ra csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 3,6 % volt).

(102)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár, valamint az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdése értelmében nem fenyegette kár, elsősorban abból a tényből kifolyólag, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések megvédték a Kínából származó dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Az uniós gazdasági ágazat helyzete azonban az eredeti vizsgálathoz képest ingadozó nyereségszintek és alacsony kapacitáskihasználás mellett erőteljesen leromlott.

(103)

A (99)–(102) preambulumbekezdésekben megállapítottaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszak alatt, de helyzete számottevően romlott az eredeti vizsgálat során regisztrálthoz képest. A (41) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Kínából származó behozatal dömpingelt árakon érkezett a felülvizsgálati időszak alatt, és az (53) preambulumbekezdés következtetéseinek megfelelően az intézkedések hatályvesztése esetén nagyon nagy a dömping folytatódásának valószínűsége.

(104)

Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdésének megfelelően fennáll a károkozás veszélye. A jelenlegi vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a károkozás veszélye valószínűleg megismétlődne. Ez a megállapítás a következő tényezők értékelésén alapul: a) a dömpingelt behozatal mennyiségének valószínűsíthető alakulása, b) az exportőrök rendelkezésre álló tartalékkapacitása, c) a Kínából származó behozatal árszintje és a további behozatal iránti valószínűsíthető kereslet, valamint d) a készletek szintje.

(105)

Az (50) preambulumbekezdésnek megfelelően a varrat nélküli csövek Kínából érkező behozatalának mennyisége 542 840 tonna volt az eredeti vizsgálat szerint, majd 68 000 tonnára (vagyis egynyolcadára) esett vissza a felülvizsgálati időszakban. Az intézkedések hatályvesztése esetén a varrat nélküli csövek Kínából származó dömpingelt behozatala alacsony ára miatt valószínűleg elérné az eredeti vizsgálat során regisztrált szintet (542 840 tonna). A varrat nélküli csövek iránti uniós kereslet (az eredeti vizsgálatban megállapított 3,2 millió tonnáról a felülvizsgálati időszakban regisztrált 1,9 millió tonnára való) csökkenésével összefüggésben a Kínából származó dömpingelt behozatal valószínűsíthető növekedése nyomán Kína piaci részesedése valószínűleg a jelenlegi 3,6 %-ról megközelítőleg 30 %-ra emelkedne. A vizsgálat rámutatott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós vevők uniós gyártók felé intézett rövidtávú megrendeléseit viszonylag könnyen felváltanák a kínai exportáló gyártók felé benyújtott megrendelések. Ez kedvezőtlenül hatna az uniós gyártókra, mivel a kevesebb megrendelés alacsonyabb termelési szinthez vezetne, ami miatt a gazdaságosság szempontjából fenntarthatatlan kapacitáskihasználási szinten kellene dolgozniuk. Az ismertetett okok miatt, valamint figyelembe véve, hogy varrat nélküli csövek kínai termelési kapacitása jelentősen (körülbelül 60 %-kal) megnőtt az eredeti vizsgálat óta, az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező dömpingelt behozatal valószínűleg hamarosan elárasztaná az uniós piacot és számottevően növekedne a piaci részesedése az uniós gazdasági ágazat kárára.

(106)

A (46) preambulumbekezdés megállapításainak megfelelően a varrat nélküli csövek tekintetében megközelítőleg 2 millió tonna összesített tartalékkapacitás állt rendelkezésre a felülvizsgálati időszakban. Ez a mennyiség meghaladta a varrat nélküli csövek ugyanezen időszak alatti uniós összfelhasználását. Emiatt a Kínai Népköztársaság jelentősen növelhetné a varrat nélküli csövek uniós piacra irányuló behozatalának mennyiségét. Ezenkívül Kanada, az Egyesült Államok, Kolumbia, Mexikó és Brazília dömpingellenes és védintézkedéseket alkalmaz a Kínából származó varrat nélküli csövekre vonatkozóan, míg Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán ideiglenes intézkedéseket léptetett életbe a tisztességtelen árú kínai behozatallal szemben. Az intézkedések (11) elrendelése előtt ezek az országok fontos exportpiacok voltak a kínai exportáló gyártók számára. Ezen túlmenően a begyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a Kínában rendelkezésre álló számottevő kapacitásfelesleg, valamint a kínai gazdaság közelmúltban jelentkezett visszaesése nagy nyomást gyakorol a varrat nélküli csövek kínai gyártóira, magas kapacitáskihasználást követelve. Tekintettel a fenti tényezőkre a vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések visszavonása esetén a kínai exportáló gyártók termelésüket nagy valószínűséggel az uniós piacra összpontosítanák, amely a (47)–(52) preambulumbekezdésekben tett megállapítások szerint továbbra is vonzó piac.

(107)

A (64)–(66) preambulumbekezdésekben ismertetetteknek megfelelően a Kínából származó behozatal jelenlegi árai lényegesen elmaradnak az uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési áraktól, és az alákínálási különbözetek átlaga 28,4 %-on állt a felülvizsgálati időszakban. Az (52) preambulumbekezdés megállapításai szerint az intézkedések hatályvesztése esetén a varrat nélküli csövek Kínából származó dömpingelt behozatala továbbra is érkezne az uniós piacra. Ezenkívül – a (66) preambulumbekezdésben említettek szerint – dömpingellenes intézkedések nélkül a Kínából származó behozatal árai 39,2 %-kal alacsonyabbak lennének az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási áraknál. Az intézkedések visszavonása minden valószínűség szerint jelentős árnyomás alá helyezné az uniós piacot, amit felerősítene a varrat nélküli csövek Kínai Népköztársaságból érkező behozatalának valószínűsíthetően rövid időn belül bekövetkező ugrásszerű növekedése. A vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gyártók nem tudják csökkenteni az áraikat, hogy versenybe szálljanak a Kínából származó behozatal dömpingelt áraival. Az árak általában a vevővel történő megállapodás szerint alakulnak a termék típusa és a rendelt mennyiség függvényében. A (92) és (93) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelően az uniós gyártók főként a vevők rövidtávú megrendelései alapján végzik a gyártást. Emiatt a vevők viszonylag könnyen válthatnak a Kínából olcsóbban behozott varrat nélküli csövekre. Ebből kifolyólag kettős negatív hatásra lehet számítani: a) egyrészt a jelentős árkülönbség valószínűleg a Kínai Népköztársaságból származó alacsony árú dömpingelt behozatal felé való eltolódáshoz vezet. Semmi sem mutat arra, hogy az uniós felhasználás rövid- vagy középtávon növekedne. Emiatt a Kínai Népköztársaságból származó megnövekedett dömpingelt behozatal piaci részesedése valószínűleg jelentősen növekedne az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat kárára. Ennek eredményeképpen továbbá még alacsonyabb lenne az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása, pedig az egyike azon kritikus elemeknek, amelyek az uniós gazdasági ágazat jelenleg általánosan jellemző negatív helyzetéhez vezettek. b) másrészt a Kínából származó alacsony árú behozatal jelentős árnyomást gyakorol az uniós piacra és arra kényszeríti az uniós gazdasági ágazatot, hogy tovább, a gazdaságosság szempontjából már nem fenntartható szintre csökkentse eladási árait, ami végső soron veszteségekhez vezet majd.

(108)

A fentiek miatt nagy a valószínűsége annak, hogy a számottevő kínai tartalékkapacitás, a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalára a varrat nélküli csövek egyes fontos exportpiacain meglévő dömpingellenes és védintézkedések, valamint az uniós piac (47)–(52) preambulumbekezdésben ismertetett vonzereje következtében az intézkedések hatályvesztése esetén rövid időn belül jelentősen megnövekedne a Kínából az Unióba érkező dömpingelt behozatal.

(109)

A (92) és (93) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a készletek szintje nem bír különös jelentőséggel az elemzés szempontjából, mivel az uniós gyártók elsősorban a vevők rövid távú megrendelései alapján végzik a gyártást, és a készletek az uniós gyártók termelésének elhanyagolható százalékát teszik ki.

(110)

Tekintettel a vizsgálat megállapításaira – nevezetesen a Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló jelentős tartalékkapacitásra, az uniós piac vonzerejére, a más főbb exportpiacokon fennálló helyzetre, a Kínából származó dömpingelt behozatal mennyiségének valószínűleg rövid időn belül bekövetkező jelentős növekedésére, valamint az említett dömpingelt behozatal várható árszintjére –, s egyszersmind figyelembe véve a uniós gazdasági ágazat helyzetében az eredeti intézkedések elrendelése óta bekövetkezett általános romlást, valamint a varrat nélküli acélcsövek uniós piacának szűkülését, megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a károkozás veszélyének megismétlődéséhez vezetne.

(111)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping folytatódásához és a károkozás veszélyének megismétlődéséhez vezetne.

(112)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(113)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(114)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódására és a károkozás megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(115)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt kiszolgáltatott helyzetben volt. A (60) preambulumbekezdés szerint az uniós kereslet szűkülése az instabil haszonkulcsokhoz és az uniós gazdasági ágazat alacsony kapacitáskihasználási szintjeihez társulva azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudná kezelni a tisztességtelen áron Kínából érkező behozatalt. A vizsgálat jóvoltából emellett az is megállapításra került, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a károkozás megismétlődése. Különösen az várható, hogy ha a varrat nélküli csövek Kínából származó behozatala újból megjelenik az uniós piacon, akkor az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenved és esetleg meg is szűnhet, mivel az eladások bármely csökkenése növelné az állandó költségeket.

(116)

Az intézkedések fenntartása esetén az uniós gazdasági ágazat várhatóan teljes mértékben ki tudja használni az elrendelt foganatosított intézkedések kedvező hatásait, nevezetesen meg tudja tartani piaci részesedését az uniós piacon és javítani tudja a kapacitáskihasználási szinteket. A várakozások szerint végső soron biztosítani tudná a nyereségességi szint fenntartását.

(117)

Következtetésként levonható tehát, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(118)

Azon négy importőr közül, akik az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően jelentkeztek, csak egy független importőr válaszolt a kérdőívre.

(119)

Az ellenőrzött adatok elemzése azt mutatta, hogy a varrat nélküli csövek értékesítése a vállalat összes eladásának mindössze 5–10 %-át teszi ki. Az együttműködő importőr a felülvizsgálat tárgyát képező időszakban nyereséges volt. Az együttműködő importőr nyereségességének mértéke a varrat nélküli csövekhez kapcsolódó üzletágban 1 % és 7 % közé esett a felülvizsgálati időszakban. A fentiek alapján az intézkedések fenntartása valószínűleg nem gyakorolna jelentős hatást az említett együttműködő importőr tevékenységére. Ezenkívül – tekintve, hogy más importőrök nem működtek együtt – semmilyen tényező nem mutat arra, hogy az intézkedések kiterjesztése aránytalanul érintené a többi importőrt.

(120)

Három felhasználó működött együtt a vizsgálat során. A három együttműködő felhasználó közül kettő uniós gyártóktól vásárolt varrat nélküli csöveket, a harmadik felhasználó pedig Kínából származó varrat nélküli csöveket szerzett be egy kereskedőtől. A három felhasználó közül egyik sem adott elő olyan érvet, amely a hatályos intézkedések fenntartása ellen szólt volna. A benyújtott információk alapján és az eredeti vizsgálat következtetéseivel összhangban az intézkedések fenntartásának várhatóan nem lesz jelentős negatív hatása a felhasználókra nézve. Az intézkedések fenntartása ellenben várhatóan biztosítani fogja a versenyt az uniós piacon, megadva a több különböző beszállító – köztük európai és harmadik országbeli szállítók – közötti választás lehetőségét.

(121)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(122)

A fent említett megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a 926/2009/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli csövek behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(123)

Ez a rendelet összhangban van az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/42

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/44

(1)

A Tanács 2013. március 18-án elfogadta a 2013/133/KKBP határozatot (1), amellyel Michel Dominique REVEYRAND – DE MENTHON-t nevezte ki az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2015. október 31-én lejárt.

(2)

A 2015. november 1-től2017. február 28-ig tartó időszakra új Száhil övért felelős EUKK-t kell kinevezni.

(3)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső fellépésének a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését,

a)

tevékenyen hozzájárul a stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtásához, illetve a regionális válsággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítés végrehajtásához és további fejlesztéséhez, az Unió Száhil övvel kapcsolatos tevékenységei átfogó összhangjának és hatékonyságának növelése érdekében;

b)

az uniós célkitűzések megvalósítása érdekében, párbeszédet folytat a régió minden érintett és érdekelt szereplőjével, a kormányokkal, a meglévő regionális szervezetekkel, különösen a Szahil öv G5 országaival, a nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalom és a diaszpóra képviselőivel, ide értve a Maghreb országokat, valamint a csádi-medence országait is, és közreműködik abban, hogy jobban megértsék az Unió szerepét a Száhil övben;

c)

képviseli és előmozdítja az Unió érdekeit a megfelelő regionális és nemzetközi fórumokon, ideértve a mali békemegállapodás alapján működő Comité de Suivi-ben való részvételt is, valamint gondoskodik arról, hogy a válságkezeléshez és konfliktusmegelőzéshez nyújtott uniós támogatás – ideértve az EUTM Mali, az EUCAP Száhil Mali és az EUCAP Száhil Niger missziót is – nagyobb ismertségre tegyen szert;

d)

folyamatosan szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), mindenekelőtt az ENSZ Főtitkárának a Nyugat-afrikai térségért felelős különleges képviselőjével, az ENSZ Főtitkárának Maliért felelős különleges képviselőjével, illetve az ENSZ Főtitkárának Száhil övért felelős különmegbízottjával, az Afrikai Unióval (AU), és különösen az AU Maliért és a Száhil övért felelős főképviselőjével, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS), a Szahil öv G5 országaival és a Csád-medence Bizottsággal, valamint más vezető nemzeti, regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Száhil övvel foglalkozó egyéb különmegbízottakkal, valamint a Maghreb terület megfelelő szerveivel;

e)

szorosan figyelemmel követi a Száhil övet érintő regionális és határokon átnyúló kihívások dimenzióit, ideértve a terrorizmust, a szervezett bűnözést, a fegyvercsempészetet, az emberkereskedelmet és embercsempészetet, a kábítószer-kereskedelmet, a menekültek mozgását és a migrációs áramlásokat, valamint az ehhez kapcsolódó pénzmozgásokat is; a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával szorosan együttműködve hozzájárul az Unió terrorizmus elleni stratégiájának további végrehajtásához;

(f)

szorosan figyelemmel kíséri a nagyméretű migrációs és menekült áramlásokkal kapcsolatos humanitárius, politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeket és az ehhez kapcsolódó regionális szintű pénzügyi forgalmakat; felkérésre az érintett felekkel migrációs tárgyú megbeszéléseket folytat. Összhangban az Unió politikai prioritásaival általános értelemben hozzájárul az Unió régióra vonatkozó migrációs és menekültügyi politikájához, annak érdekében, hogy erősödjön az együttműködés a visszatérések és visszafogadások tekintetében, együttműködik továbbá a Szahil régió országaival annak érdekében, hogy a 2015. évi vallettai csúcstalálkozón elfogadott intézkedéseket nyomon kövese.

(g)

rendszeres magas szintű politikai kapcsolatot tart fenn a régió terrorizmussal és nemzetközi bűnözéssel érintett országaival annak érdekében, hogy összehangolt és átfogó megközelítéssel biztosítsa az Uniónak a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni nemzetközi küzdelemben való kulcsszerepét. Ez magában foglalja az Unió által a biztonsági ágazatban való regionális kapacitásépítés terén nyújtott aktív támogatást, és annak biztosítását is, hogy a Száhil övben a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés kiváltó okaira megfelelő megoldást találjanak;

(h)

szorosan figyelemmel kíséri a régió humanitárius válságának politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit;

(i)

Mali tekintetében hozzájárul Mali stabilizálásához, mindenekelőtt az egész területen az alkotmányos rendhez és kormányzáshoz való maradéktalan visszatéréshez és egy hiteles nemzeti, a társadalom széles rétegeit bevonó, a mali békemegállapodás általános keretei között folytatott tartós politikai rendeződést eredményező párbeszédhez. Ez magában foglalja az intézményépítés támogatását, a biztonsági ágazati reformot és a hosszú távú béketeremtést és megbékélést, valamint a korrupció és büntetlenség elleni fellépést Maliban;

(j)

az EU emberi jogi különleges képviselőjével együttműködve hozzájárul az Unió emberi jogi politikájának, többek között az uniós emberi jogi iránymutatásoknak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők és lányok elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak –, továbbá a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló uniós politikák régiós végrehajtásához, az államépítés folyamatában előmozdítja a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget az ENSZ Biztonsági Tanács (ENSZ BT) 1325 (2000) sz. BT-határozattal, és az ezt követő nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ BT-határozatokkal összhangban, ide értve a 2242 (2015) sz. ENSZ BT-határozatot is. Ez a hozzájárulás magába foglalja a fejlemények figyelemmel követését és azokról való beszámolást, valamint erre vonatkozóan ajánlások megfogalmazását, továbbá rendszeres kapcsolatok fenntartását Mali és a régió releváns hatóságaival, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalával, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával, valamint a régióban tevékeny emberi jogi védőkkel és megfigyelőkkel;

(k)

figyelemmel követi az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) vonatkozó határozatainak – mindenekelőtt a 2056 (2012) sz., a 2071 (2012) sz., a 2085 (2012) sz. és a 2100 (2013) sz. és 2227 (2015) sz. ENSZ BT-határozatoknak – való megfelelést, és arról jelentésekben számol be.

a)

a Száhil övi válsággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítés proaktív előmozdítása és erősítése érdekében, amennyiben szükséges, tanácsot ad a regionális és nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban, és jelentést tesz arról;

b)

folyamatosan figyelemmel kíséri az Unió minden tevékenységét, és szorosan együttműködik az Unió megfelelő küldöttségeivel.

a)

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzetnek az illetékességébe tartozó területére való biztonságos bejutását és ezen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint kidolgozza a misszió vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)

biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)

biztosítja, hogy EUKK csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – az EUKK által megállapított, a misszió illetékességi területének biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön a misszió területére való érkezése előtt vagy az érkezéskor;

d)

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentés és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentés keretében írásban beszámol ezek végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak.

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/50

(1)

A Tanács 2012. július 16-án elfogadta az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP NESTOR) [helyesen: EUCAP Nesztór] szóló 2012/389/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács 2014. július 22-én elfogadta a 2014/485/KKBP határozatot (2), amellyel 2016. december 12-ig meghosszabbította az EUCAP Nesztórt.

(3)

A Tanács 2015. október 6-án elfogadta a (KKBP) 2015/1793 határozatot (3), amellyel 2015. december 15-ig meghosszabbította a pénzügyi referenciaösszeg által fedezett időszakot.

(4)

A 2012/389/KKBP határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy meghatározza a 2015. december 16-tól2016. december 12-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszeget,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/51

(1)

A Tanács 2013. május 22-én elfogadta a 2013/233/KKBP határozatot (1), amellyel létrehozta az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő misszióját (EUBAM Líbia).

(2)

A Tanács 2015. május 21-én elfogadta a 2013/233/KKBP határozat módosításáról és meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2015/800 határozatot (2), amely az EUBAM Líbia missziót kifejezetten 2015. november 21-ig meghosszabbította, biztosítva az említett időpontig terjedő időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

Az EUBAM Líbiát további három hónapos időtartamra, 2016. február 21-ig meg kell hosszabbítani.

(4)

A 2013/233/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az EUBAM Líbia végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenységeinek a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzései elérését,

1.

A 13. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUBAM Líbiával járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2013. május 22-től2014. május 21-ig terjedő időszakra 30 300 000 EUR.

Az EUBAM Líbiával járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2014. május 22-től2016. február 21-ig terjedő időszakra 26 200 000 EUR.”

2.

A 16. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2016. február 21-ig kell alkalmazni.”.

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/53

(1)

Az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkének (8) bekezdése értelmében a tagállamoknak az ellenőrző rendszer megvalósítására nemzeti tervet kell kidolgozniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy az ellenőrzés, a keresztellenőrzés, majd azt követően az ellentmondások nyomon követése tekintetében kockázatértékelésen alapuló prioritásokat határozzanak meg.

(2)

A Görög Köztársaság és a Horvát Köztársaság nemzeti tervét jóváhagyás céljából benyújtotta a Bizottsághoz. Az említett tervek összhangban vannak az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkével, valamint a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 143–145. cikkével. Ezért azokat jóvá kell hagyni.

(3)

Ez a határozat az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkének (8) bekezdése értelmében vett jóváhagyási határozat.

(4)

A Bizottság a működés hatékonysága tekintetében nyomon követi a nemzeti tervek alkalmazását. Ha a Bizottság által az 1224/2009/EK rendelet X. címe keretében elvégzett ellenőrzések, vizsgálatok és átvilágítások eredményei alapján a Bizottság szükségesnek ítéli a nemzeti ellenőrző tervek módosítását, a tagállamoknak ennek megfelelően módosítaniuk kell tervüket,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/55

(1)

A 64/432/EGK irányelv megállapítja a szarvasmarhafélék Unión belüli kereskedelmére vonatkozó szabályokat, többek között azt a követelményt, miszerint a szarvasmarhaféléket szállításuk során az irányelv F. mellékletében meghatározott 1. mintának (a továbbiakban: „1. minta”) megfelelő egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Az említett irányelv 9. cikke előírja, hogy az a tagállam, amelyben kötelező országos ellenőrző program működik a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisére vonatkozóan, a Bizottság elé terjesztheti a programját jóváhagyás céljából. A 64/432/EGK irányelv 9. cikke rendelkezik ezenfelül az Unión belüli kereskedelemhez előírható további garanciák meghatározásáról is.

(2)

Ezenkívül a 64/432/EGK irányelv 10. cikke előírja, hogy amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy területe vagy területének egy része mentes a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől, úgy azt jelentenie kell a Bizottságnak, a megfelelő dokumentációs anyagokat mellékelve. A cikk rendelkezik továbbá az Unión belüli kereskedelemhez előírható további garanciák meghatározásáról is.

(3)

A 2004/558/EK bizottsági határozat (2) jóváhagyja az I. mellékletében felsorolt tagállamok által az 1-es típusú marhaherpeszvírus (BHV1) felügyeletére és felszámolására benyújtott programokat az említett mellékletben felsorolt régiók tekintetében, amelyekre a 64/432/EGK irányelv 9. cikkének megfelelően további garanciák érvényesek. Ezenkívül a 2004/558/EK határozat II. melléklete felsorolja a BHV1-mentesnek minősülő tagállami régiókat, amelyekre a 64/432/EGK irányelv 10. cikkének megfelelően további garanciák érvényesek. A 2004/558/EK határozat 2. és 3. cikke továbbá meghatározza azokat az információkat, amelyeknek az említett határozatra történő hivatkozások tekintetében az 1. mintában szerepelniük kell.

(4)

A 2014/798/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) módosította a 64/432/EGK irányelvet, ideértve az 1. mintát. Következésképpen a 2004/558/EK határozat 2. és 3. cikkében az 1. mintára történő hivatkozásokat módosítani szükséges.

(5)

A németországi Bréma, Hamburg, Hessen, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék–Pfalz, Saar-vidék és Schleswig-Holstein szövetségi tartományok jelenleg fel vannak sorolva a 2004/558/EK határozat I. mellékletében.

(6)

Németország benyújtotta a Bizottságnak a Bréma, Hessen és Alsó-Szászország szövetségi tartományok BHV1-mentességére vonatkozó dokumentációs anyagokat, valamint a 64/432/EGK irányelv 10. cikkének megfelelően megállapított, rájuk vonatkozó további garanciákat.

(7)

A Németország által benyújtott dokumentációs anyagok értékelését követően megállapítást nyert, hogy Bréma, Hessen és Alsó-Szászország szövetségi tartományt el kell hagyni a 2004/558/EK határozat I. mellékletéből és fel kell venni annak II. mellékletébe, valamint a 64/432/EGK irányelv 10. cikkének megfelelően megállapított további garanciák alkalmazását ki kell terjeszteni rájuk. Ezért a 2004/558/EK határozat I. és II. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A 2004/558/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A 2. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A 64/432/EGK irányelv F mellékletének 1. mintájában megadott, az e cikk (1) bekezdésben említett módon a szarvasmarhaféléket kísérő egészségügyi bizonyítvány C. szakaszának II.3.3. pontjában e határozat megfelelő cikkeinek, bekezdéseinek és pontjainak számozását kell feltüntetni az említett pontban kitöltendő mezőben.”

2.

A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 64/432/EGK irányelv F mellékletének 1. mintájában megadott, az e cikk (1) bekezdésben említett módon a szarvasmarhaféléket kísérő egészségügyi bizonyítvány C. szakaszának II.3.3. pontjában e határozat megfelelő cikkeinek, bekezdéseinek és pontjainak számozását kell feltüntetni az említett pontban kitöltendő mezőben.”

3.

Az I. és a II. melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/58

(1)

2010. május 17-én a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatóságához az NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem).

(2)

A kérelem kiterjed a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricának az ilyen kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékekben való forgalomba hozatalára, amennyiben azokat bármely más kukoricához hasonló – nem élelmiszerként vagy takarmányként való – felhasználásra szánnak, a termesztés kivételével.

(3)

Az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a kérelem tartalmazza a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint az említett irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket is. A kérelem magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervet is.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2015. július 15-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott ki. Arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználási körét tekintetve, az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a kérelemben leírt, géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukorica ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője, valamint az egyéb, géntechnológiával nem módosított kukoricafajták (3).

(5)

Véleményében az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(6)

Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános felügyeleti tervből álló, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(7)

E megfontolásokat figyelembe véve a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(8)

A 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (a továbbiakban: GMO) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(9)

Az EFSA véleménye alapján úgy tűnik, hogy a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban előírt engedélynek megfelelően használják fel, az NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek címkézésének – az élelmiszereken kívül – egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem szabad termesztésre használni.

(10)

Az 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-t tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésére vonatkozó követelményeket. A szóban forgó termékekre vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket az említett rendelet 4. cikkének (1)–(5) bekezdése, a GMO-ból előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket pedig a rendelet 5. cikke határozza meg.

(11)

Az engedély jogosultjának éves jelentéseket kell benyújtania a környezetre gyakorolt hatások felügyeletére vonatkozó tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2009/770/EK bizottsági határozatnak (6) megfelelően kell benyújtani. Az EFSA véleménye nem indokolja az élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalára és/vagy a felhasználására és kezelésére – beleértve a forgalomba hozatalt követő megfigyelési követelményeket is – vonatkozóan semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését, sem azt, hogy a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányulóan különleges feltételeket vezessenek be az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően.

(12)

A termékek engedélyezésével kapcsolatos minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(13)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvében részes feleket, az 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint.

(14)

A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Mivel végrehajtási aktus elfogadására volt szükség, az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

a)

MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékekben lévő MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2 kukorica az a) és b) pontban említettektől eltérő felhasználásra, a termesztés kivételével.

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/64

(1)

A DENSO Corporation beszállító (a továbbiakban: kérelmező) 2015. március 10-én kérelmet nyújtott be második innovatív technológiájának, a 100A-tól 250A-ig terjedő teljesítményosztályú DENSO hatékony generátornak a jóváhagyására. A Bizottság a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 4. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kérelem hiánytalan-e. A kérelem hiánytalannak bizonyult, így a hiánytalan információk hivatalos átvételét követő naptól, vagyis 2015. március 11-től számítandó az a határidő, amelyen belül a Bizottságnak el kell bírálnia a kérelmet.

(2)

A Bizottság a 443/2009/EK rendelet 12. cikkének, a 725/2011/EU végrehajtási rendeletnek, valamint az innovatív technológiák jóváhagyásának a 443/2009/EK rendelet alapján történő kérelmezésére vonatkozó technikai iránymutatásnak (3) (a továbbiakban: technikai iránymutatás, 2013. februári változat) megfelelően értékelte a kérelmet. A kérelemben benyújtott információk igazolják, hogy teljesülnek a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében, valamint a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 2. és 4. cikkében foglalt kritériumok.

(3)

A kérelmező igazolta, hogy a kérelemben leírt típusú, nagy hatékonyságú generátort a referenciaévnek tekintett 2009. évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik nem több mint 3 %-ában alkalmazták.

(4)

Annak meghatározásához, hogy járművekbe beépítve ez az innovatív technológia a szén-dioxid-kibocsátás mekkora csökkentését teszi lehetővé, meg kell határozni a viszonyítási alapul vett járművet, amelyhez az innovatív technológiával felszerelt jármű hatékonyságát a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 5. és 8. cikke szerint hasonlítani kell. Egy 67 %-os hatékonyságú generátort megfelelő viszonyítási alapnak lehet tekinteni az új járműtípusba beépített innovatív technológia vizsgálatához. Amennyiben a DENSO hatékony generátort meglévő járműtípusba építik be, a forgalomban lévő adott generátortípus legújabb változatát kell viszonyítási alapul venni.

(5)

A kérelmező módszertant dolgozott ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára; ez olyan képleteket tartalmaz, amelyek összhangban állnak a technikai iránymutatásban szereplő egyszerűsített megközelítésmódban a hatékony generátorokra vonatkozóan ismertetett képletekkel. A Bizottság úgy véli, hogy a vizsgálati módszer – a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően – ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményeket ad, és megvalósítható módon, szilárd statisztikai szignifikanciával tudja bizonyítani a vizsgált innovatív technológia szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési hozadékait.

(6)

Mivel a kérelmező vizsgálati módszertana és a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés kiszámítására alkalmazott képletei minden tekintetben megegyeznek a 2013/341/EU bizottsági végrehajtási határozatban (4) meghatározott módszertannal, a következetesség biztosítása érdekében a DENSO hatékony generátor alkalmazása révén elért szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés megállapítására a 2013/341/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott módszert kell alkalmazni.

(7)

A Bizottság megállapítása szerint az előzőek alapján a kérelmező kellően bizonyította, hogy az innovatív technológia legalább 1 g/km-rel csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást.

(8)

Az innovatív technológiából eredő csökkentés részben tanúsítható a standard vizsgálati ciklus alapján, a tanúsítandó végső összes csökkentést ezért a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint kell meghatározni.

(9)

Az ellenőrzési jelentést a Vehicle Certification Agency (VCA, brit gépjármű-tanúsító szervezet), egy független és tanúsított szervezet készítette el, és a jelentés megerősíti a kérelemben szereplő megállapításokat.

(10)

A Bizottságnak ezért nincs ellenvetése a szóban forgó innovatív technológia jóváhagyásával szemben.

(11)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I., VIII. és IX. melléklete szerinti típus-jóváhagyási okmányokban feltüntetendő általános ökoinnovációs kód meghatározása céljából meg kell állapítani az e végrehajtási határozattal jóváhagyott innovatív technológia egyedi kódját.

(12)

Ha egy gyártó a fajlagos kibocsátási célérték teljesítése céljából élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az e határozattal jóváhagyott innovatív technológia alkalmazása révén elért szén-dioxid-megtakarítással csökkenti, akkor – a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében – az érintett jármű EK-típusbizonyítványának kérelmezésekor hivatkoznia kell erre a határozatra,

8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/67

(1)

2012. június 11-én a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: kérelem) Belgium illetékes hatóságához a MON 87427 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2)

A kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87427 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricáéhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is.

(3)

Az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a kérelem tartalmazza a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint az említett irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket is. A kérelem magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások figyelemmel kísérésére irányuló tervet is.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2015. június 19-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt adott. Az EFSA megállapította, hogy a kérelem (3) alkalmazási körén belül a kérelemben leírt, géntechnológiával módosított MON 87427 kukorica ugyanolyan biztonságos, mint hagyományos megfelelője és a géntechnológiával nem módosított egyéb kukoricafajták, és nem valószínű, hogy kedvezőtlen hatással lenne az emberek vagy az állatok egészségére, illetve a környezetre.

(5)

Véleményében az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(6)

Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános felügyeleti tervből álló, a környezeti hatások figyelemmel kísérésére irányuló terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(7)

E megfontolásokat figyelembe véve a géntechnológiával módosított MON 87427 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékeket engedélyezni kell.

(8)

A 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (a továbbiakban: GMO) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(9)

Az EFSA véleménye alapján úgy tűnik, hogy a géntechnológiával módosított MON 87427 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban előírt engedélynek megfelelően használják fel, a MON 87427 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésének – az élelmiszereken kívül – egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem szabad termesztésre használni.

(10)

Az 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-t tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésére vonatkozó követelményeket. A szóban forgó termékekre vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket az említett rendelet 4. cikkének (1)–(5) bekezdése, a GMO-ból előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket pedig a rendelet 5. cikke határozza meg.

(11)

Az engedély jogosultjának éves jelentéseket kell benyújtania a környezeti hatások figyelemmel kísérésére irányuló tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2009/770/EK bizottsági határozatnak (6) megfelelően kell benyújtani. Az EFSA véleménye nem indokolja az élelmiszerek vagy takarmányok forgalomba hozatalára és/vagy felhasználására és kezelésére – beleértve a forgalomba hozatalt követő megfigyelési követelményeket is – vonatkozóan semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését, sem azt, hogy az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére különleges feltételeket vezessenek be.

(12)

A termékek engedélyezésével kapcsolatos minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(13)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvében részes feleket, az 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint.

(14)

A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Mivel végrehajtási aktus elfogadására volt szükség, az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

a)

MON-87427-7 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

MON-87427-7 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

MON-87427-7 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékekben lévő MON-87427-7 kukorica az a) és b) pontban említettektől eltérő felhasználásra, a termesztés kivételével.