ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 306

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. november 24.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2110 végrehajtási rendelete (2015. november 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Mojama de Barbate [OFJ])

1

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2111 végrehajtási rendelete (2015. november 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Echalote d'Anjou [OFJ])

3

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2112 rendelete (2015. november 23.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 251/2009/EK rendelet I. mellékletének az adatsoroknak a termékek tevékenységek szerinti osztályozásának (CPA, magyarul: TESZOR) felülvizsgálatát követő kiigazítása tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

4

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2113 rendelete (2015. november 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 16 és az IAS 41 nemzetközi számviteli standard tekintetében történő módosításáról ( 1 )

7

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2114 végrehajtási rendelete (2015. november 23.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

15

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2115 irányelve (2015. november 23.) a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek elfogadása céljából a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a formamid tekintetében történő módosításáról ( 1 )

17

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2116 irányelve (2015. november 23.) a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek elfogadása céljából a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a benzizotiazolinon tekintetében történő módosításáról ( 1 )

20

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2117 irányelve (2015. november 23.) a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek elfogadása céljából a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a külön-külön, illetve 3:1 arányban alkalmazott klórmetil-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon tekintetében történő módosításáról ( 1 )

23

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (KKBP) 2015/2118 határozata (2015. november 23.) az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

26

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2119 végrehajtási határozata (2015. november 20.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2015) 8062. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

31

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2110 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. november 12.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Mojama de Barbate [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Mojama de Barbate” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Mojama de Barbate” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Mojama de Barbate” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.7. osztályába (Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 12-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 223., 2015.7.8., 10. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2111 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. november 12.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Echalote d'Anjou [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Franciaország kérelmét az „Echalote d'Anjou” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti bejegyzés elleni felszólalás, ezért az „Echalote d'Anjou” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az „Echalote d'Anjou” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági rendelet XI. melléklete szerinti 1.6. osztályba (Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva) tartozó terméket azonosít (3).

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 12-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 218., 2015.7.3., 6. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2112 RENDELETE

(2015. november 23.)

a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 251/2009/EK rendelet I. mellékletének az adatsoroknak a termékek tevékenységek szerinti osztályozásának (CPA, magyarul: TESZOR) felülvizsgálatát követő kiigazítása tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 2008. március 11-i 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésének e) pontjára,

mivel:

(1)

A 295/2008/EK rendelet megteremti az Unió területén működő vállalkozások szerkezetére, tevékenységére, versenyképességére és teljesítményére vonatkozó európai statisztikák összegyűjtésének, összeállításának, továbbításának és értékelésének közös keretét.

(2)

A 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), az Unió statisztikai követelményeinek való megfelelés érdekében, bevezeti a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozását (CPA, magyarul: TESZOR).

(3)

A 251/2009/EK bizottsági rendelet (3) I. melléklete meghatározza a TESZOR (CPA) alapján továbbítandó adatsorokat, a bontás szintjét és a termékcímkéket.

(4)

Az 1209/2014/EU bizottsági rendelet (4) hatálybalépését követően a bontás szintje és bizonyos termékcímkék tekintetében ki kell igazítani a 251/2009/EK rendelet I. mellékletét a TESZOR (CPA) alapján történő adattovábbítás vonatkozásában annak érdekében, hogy továbbra is összehasonlítható és következetes legyen a nemzetközi szinten alkalmazott termékosztályozási standardokkal.

(5)

A 251/2009/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 251/2009/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 13. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 451/2008/EK rendelete a termékek tevékenységek szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2008.6.4., 65. o.).

(3)  A Bizottság 2009. március 11-i 251/2009/EK rendelete a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorok és a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozásának (CPA) átdolgozása után szükséges kiigazítások tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról (HL L 86., 2009.3.31., 170. o.).

(4)  A Bizottság 2014. október 29-i 1209/2014/EU rendelete a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 336., 2014.11.22., 1. o.).


MELLÉKLET

A 251/2009/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A „SZOLGÁLTATÁSOK” című 1. pontban az „1E adatsor” táblázatban az „A tevékenységek szerinti bontás szintje” adatsorban a „HIT”, az „MHT”, az „MLT” és a „LOT”„speciális aggregátumok” helyébe a következők lépnek:

„HIT

Csúcstechnológiás gyártás (NACE Rev.2 21 + 26 + 30.3)

MHT

Közepes-csúcstechnológiás gyártás (NACE Rev.2 20 + 25.4 + 27 + 28 + 29 + 30-30.1-30.3 + 32.5)

MLT

Közepes-alacsony technológiás gyártás (NACE Rev.2 18.2 + 19 + 22 + 23 + 24 + 25-25.4 + 30.1 + 33)

LOT

Alacsony technológiás gyártás (NACE Rev.2 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17 + 18-18.2 + 31 + 32-32.5)”

2.

A „IPAR” című 2. pontban, a 2H, 2I, 2J és 2K adatsortáblázatokban a „NACE Rev.2 B–E nemzetgazdasági ág (kivéve: NACE Rev.2 37, 38 és 39 ágazat)” szöveg helyébe a „NACE Rev.2 B–D nemzetgazdasági ág és 36 ágazat” szöveg lép.

3.

A „FORGALMAZÁS ÉS KERESKEDELEM” című 3. pontban a 3E, 3F, 3G, 3H, 3I, 3J és 3K adatsortáblázatokban „A tevékenységek szerinti bontás szintje” adatsorban a „NACE Rev.2 1 számjegyű szint (nemzetgazdasági ágak)” szöveget el kell hagyni.

4.

A „ÉPÍTŐIPAR” című 4. pontban, a 4G adatsor táblázatban a „tevékenységek szerinti bontás szintje” adatsorban a

„NACE Rev.2 3 számjegyű szint (alágazatok)

NACE Rev.2 2 számjegyű szint (ágazatok)

NACE Rev.2. 1 számjegyű szint (nemzetgazdasági ágak)”

szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„NACE Rev.2. 2 számjegyű szint (ágazatok), kivéve a 18 31 0 és a 18 32 0 mutatókat a 43 ágazat esetében

NACE Rev.2 1 számjegyű szint (nemzetgazdasági ágak), kivéve a 18 31 0 és 18 32 0 mutatókat”.

5.

A „ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK” című 8. pont a következőképpen módosul:

a)

A „8A adatsor” táblázatban a „Terméktípus szerinti bontás szintje” sorban a 63.12 termék esetében a „Webportál-tartalom” szöveg helyébe a „Webportál-szolgáltatások” szöveg lép.

b)

A „8A adatsor” táblázatban a „Terméktípus szerinti bontás szintje” adatsorban a 73.11.13 termék esetében a „Reklámtervezés és koncepciófejlesztés” szöveg helyébe a „Reklámkoncepció-tervezési szolgáltatás” szöveg lép.

c)

„8C adatsor” táblázatban a „Terméktípus szerinti bontás szintje” adatsorban a „70.22.4 Védjegyek és franchise” szöveget el kell hagyni.

d)

A „8E adatsor” táblázatban a „Terméktípus szerinti bontás szintje” adatsorban a 71.11.24 termék esetében az „Építészmérnöki tanácsadói szolgáltatás” szöveg helyébe az „Épületek építéséhez kapcsolódó építészmérnöki tanácsadás” lép.


24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/7


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2113 RENDELETE

(2015. november 23.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 16 és az IAS 41 nemzetközi számviteli standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2014. június 30-ánMezőgazdaság: termő növények címmel közzétette az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard, valamint az IAS 41 Mezőgazdaság standard módosítását. Az IASB úgy döntött, hogy azokat a növényeket, amelyeket kizárólag mezőgazdasági termékek előállítására használnak fel több időszakon keresztül (vagyis a termő növényeket), ugyanúgy kell elszámolni, mint az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard szerint, mivel ez a tevékenység hasonló a feldolgozóipari termeléshez.

(3)

Az IAS 16 és az IAS 41 módosítása a nemzetközi számviteli standardok közötti összhang biztosítása érdekében maga után vonja az IAS 1, az IAS 17, az IAS 23, az IAS 36 és az IAS 40 módosítását.

(4)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IAS 16 és az IAS 41 standard módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében az elfogadáshoz megállapított kritériumoknak.

(5)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a számviteli szabályozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

a)

az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

b)

az IAS 41 Mezőgazdaság standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

c)

az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása, az IAS 17 Lízingek, az IAS 23 Hitelfelvételi költségek, az IAS 36 Eszközök értékvesztése és az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standardok az IAS 16 és az IAS 41 standardok e rendelet melléklete szerinti módosításainak megfelelően módosulnak.

2. cikk

Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  A Bizottság 2008. november 3-i 1126/2008/EK rendelete az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.)


MELLÉKLET

Mezőgazdaság: Termő növények

(Az IAS 16 és az IAS 41 módosításai)

Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard módosítása

A 3., a 6. és a 37. bekezdés módosul, és a standard kiegészül a 22A. és a 81K–81M. bekezdéssel.

HATÓKÖR

3.

A jelen standard nem vonatkozik:

a)

az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard szerint értékesítésre tartottnak minősített ingatlanokra, gépekre és berendezésekre;

b)

a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos biológiai eszközökre, a termő növények kivételével (lásd az IAS 41 Mezőgazdaság standardot). A jelen standardot alkalmazni kell a termő növényekre, de nem vonatkozik a termő növények termékére;

c)

a feltárási és felmérési eszközök megjelenítésére és értékelésére (lásd az IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése standardot);

d)

FOGALMAK

6.

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

A termő növény olyan élő növény:

a)

amelyet mezőgazdasági termékek előállításához vagy nyújtásához használnak;

b)

amely várhatóan egynél több időszak során hoz létre terméket; valamint

c)

amelyet csekély valószínűséggel értékesítenek mezőgazdasági termékként, kivéve a járulékos hulladékértékesítést.

(Az IAS 41 5A–5B. bekezdése részletesebben kifejti a termő növény itt meghatározott fogalmát.)

A könyv szerinti érték az az összeg, amelyen egy eszközt – a kapcsolódó halmozott értékcsökkenés és a halmozott értékvesztés miatti veszteség levonása után – a mérlegben kimutatnak.

A bekerülési érték összetevői

22A.

A termő növényeket ugyanolyan módon kell elszámolni, mint az ingatlanok, gépek és berendezések saját előállítású tételeit azt megelőzően, hogy az ahhoz szükséges helyre és állapotba kerültek, hogy képesek legyenek a vezetés szándékainak megfelelő működésre. Következésképpen az „előállításra” való hivatkozások a jelen standard alkalmazásában lefedik a termő növények műveléséhez azt megelőzően szükséges tevékenységeket, hogy azok az ahhoz szükséges helyre és állapotba kerültek, hogy képesek legyenek a vezetés szándékainak megfelelő működésre.

Átértékelési modell

37.

Az ingatlanok, gépek és berendezések egy adott csoportja a hasonló jellegű és a gazdálkodó egység tevékenységeiben hasonló felhasználású eszközök csoportját jelenti. Példák az egyes csoportokra:

a)

g)

bútorok és szerelvények;

h)

irodai berendezések; valamint

i)

termő növények.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

81K.

A 2014 júniusában kibocsátott Mezőgazdaság: Termő növények (Az IAS 16 és az IAS 41 módosításai) módosította a 3., a 6. és a 37. bekezdést, és kiegészítette a standardot a 22A. és a 81L–81M. bekezdésekkel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardnak megfelelően, a 81M. bekezdésben foglaltak kivételével.

81L.

Abban a beszámolási időszakban, amelyikben a Mezőgazdaság: Termő növények (Az IAS 16 és az IAS 41 módosításai) először kerül alkalmazásra, a gazdálkodó egységnek a tárgyidőszakra vonatkozóan nem kell közzétennie az IAS 8 standard 28. bekezdésének (f) pontjában előírt mennyiségi információkat. A gazdálkodó egységnek mindamellett közzé kell tennie az IAS 8 standard 28. bekezdésének (f) pontjában előírt mennyiségi információkat minden bemutatott korábbi időszakra vonatkozóan.

81M.

A gazdálkodó egység dönthet úgy, hogy egy termő növényre vonatkozó tételt az arra a beszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban bemutatott legelső időszak kezdetekor fennálló valós értékén értékel, amelyben először alkalmazza a Mezőgazdaság: Termő növények (Az IAS 16 és az IAS 41 módosításai) módosítást, és ezt a valós értéket alkalmazhatja a tétel akkori vélelmezett bekerülési értékeként. A megelőző könyv szerinti érték és a valós érték közötti bármely különbséget a nyitó felhalmozott eredményben kell megjeleníteni a legkorábbi bemutatott időszak elején.

Az IAS 41 Mezőgazdaság módosítása

Az 1–5., a 8.,a 24. és a 44. bekezdés módosul, és a standard kiegészül az 5A–5C. és a 62–63. bekezdéssel.

HATÓKÖR

1.

A jelen standard az alábbiak elszámolására alkalmazandó, ha azok mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódnak:

a)

biológiai eszközök, a termő növények kivételével;

b)

mezőgazdasági termékek a betakarítás időpontjában; valamint

c)

a 34. és 35. bekezdés által lefedett állami támogatások.

2.

A jelen standard nem vonatkozik:

a)

a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó földre (lásd az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standardot);

b)

a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó termő növényekre (lásd IAS 16). A jelen standardot ugyanakkor alkalmazni kell e termő növények termékére;

c)

a termő növényekhez kapcsolódó állami támogatásokra (lásd az IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele standardot);

d)

a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó immateriális javakra (lásd az IAS 38 Immateriális javak standardot).

3.

A jelen standardot a betakarítás időpontjában alkalmazzák a mezőgazdasági termékekre, amelyek a gazdálkodó egység biológiai eszközeinek betakarított termékei. Ezt követően az IAS 2 Készletek standardot alkalmazzák, vagy más vonatkozó standardot alkalmaznak. Ennek megfelelően a jelen standard nem foglalkozik a mezőgazdasági termékek betakarítás után történő feldolgozásával, például a szőlőnek a szőlőt termelő borkereskedő által borrá történő feldolgozásával. Bár ez a feldolgozás logikus és természetes kibővítése lehet a mezőgazdasági tevékenységnek, és a bekövetkező események hasonlóak lehetnek a biológiai átalakításhoz, a jelen standardban a mezőgazdasági tevékenység fogalmába az ilyen feldolgozás nem tartozik bele.

4.

Az alábbi táblázat a biológiai eszközökre, a mezőgazdasági termékekre és a betakarítás utáni feldolgozás eredményeképpen létrejövő termékekre sorol fel példákat:

Biológiai eszközök

Mezőgazdasági termékek

A betakarítás utáni feldolgozás eredményeképpen létrejövő termékek

Juh

Gyapjú

Fonal, szőnyeg

Telepített erdőben lévő fák

Kivágott fák

Rönkfa, épületfa

Tejelő szarvasmarha

Tej

Sajt

Sertés

Tőkehús

Kolbász, füstölt szalonna

Gyapotnövény

Learatott gyapot

Cérna, ruházat

Cukornád

Learatott cukornád

Cukor

Dohánynövény

Leszedett levél

Érlelt dohány

Teacserje

Leszedett levél

Tea

Szőlőtőke

Leszedett szőlő

Bor

Gyümölcsfa

Leszedett gyümölcs

Feldolgozott gyümölcs

Olajpálma

Leszedett gyümölcs

Pálmaolaj

Kaucsukfa

Kinyert latex

Gumitermékek

Egyes növények, például a teacserje, a szőlőtőke, az olajpálma és a kaucsukfa általában megfelelnek a termő növény fogalmának, és az IAS 16 hatókörébe tartoznak. Ugyanakkor a termő növények terméke, például a tealevél, a szőlő, az olajpálma gyümölcse és a latex az IAS 41 hatálya alá tartozik.

FOGALMAK

Mezőgazdasággal kapcsolatos fogalmak

5.

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

A mezőgazdasági termék a gazdálkodó egység biológiai eszközeinek betakarított terméke.

A termő növény olyan élő növény:

a)

amelyet mezőgazdasági termékek előállításához vagy nyújtásához használnak;

b)

amely várhatóan egynél több időszak során hoz létre terméket; valamint

c)

amelyet csekély valószínűséggel értékesítenek mezőgazdasági termékként, kivéve a járulékos hulladékértékesítést.

Biológiai eszköz az élő állat vagy növény.

5A.

Az alábbiak nem termő növények:

a)

mezőgazdasági termékként történő betakarítás céljából művelt növények (például épületfaként történő értékesítés céljából nevelt fák);

b)

mezőgazdasági termék létrehozása céljából művelt növények, amennyiben nem csekély a valószínűsége annak, hogy a gazdálkodó egység magát a növényt is mezőgazdasági termékként betakarítja, és nem járulékos hulladékértékesítésként értékesíti (például gyümölcseikért és épületfaként történő értékesítés céljából nevelt fák); valamint

c)

egynyári növények (például kukorica, búza).

5B.

A termelésből kivont termő növények kivághatók, és hulladékként, például tűzifaként történő felhasználásra értékesíthetők. Az ilyen járulékos hulladékértékesítés nem érinti a növény termő növényként történő besorolását.

5C.

A termő növény által létrehozott termék biológiai eszköz.

Általános fogalmak

8.

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

Az állami támogatások az IAS 20 standard által meghatározottak.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

24.

A bekerülési érték néha megközelítheti a valós értéket, különösen ha:

a)

csekély biológiai átalakulás történt a költségek első felmerülése óta (például a közvetlenül a beszámolási időszak vége előtt ültetett facsemeték vagy újonnan beszerzett állatállomány esetében); vagy

b)

a biológiai átalakulásnak az árra gyakorolt hatása várhatóan nem jelentős (például egy fenyőültetvény esetében a 30 éves termesztési ciklusban a kezdeti növekedésnél).

Általános előírások

44.

A fogyasztható biológiai eszközök olyan eszközök, amelyeket mezőgazdasági termékként takarítanak be, vagy biológiai eszközként adnak el. A fogyasztható biológiai eszközre példa a hústermelésre szánt élő állat, az eladásra tartott állatállomány, a halgazdaságban lévő hal, az olyan termények, mint a kukorica és a búza, a termő növények terméke, valamint az épületfa céljából termesztett fa. A termő biológiai eszközök a fogyasztható biológiai eszközöktől eltérő eszközök; például a tejelő állatállomány, vagy a gyümölcsfa, amelyről gyümölcsöt takarítanak be. A termő biológiai eszközök nem mezőgazdasági termékek, hanem ilyen termékek létrehozása céljából tartott eszközök.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

62.

A 2014 júniusában kibocsátott Mezőgazdaság: Termő növények (Az IAS 16 és az IAS 41 módosításai) módosította az 1–5., a 8., a 24. és a 44. bekezdést, és kiegészítette a standardot az 5A–5C. és a 63. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardnak megfelelően.

63.

Abban a beszámolási időszakban, amelyikben a Mezőgazdaság: Termő növények (Az IAS 16 és az IAS 41 módosításai) először kerül alkalmazásra, a gazdálkodó egységnek a tárgyidőszakra vonatkozóan nem kell közzétennie az IAS 8 standard 28. bekezdésének (f) pontjában előírt mennyiségi információkat. A gazdálkodó egységnek mindamellett közzé kell tennie az IAS 8 standard 28. bekezdésének (f) pontjában előírt mennyiségi információkat minden bemutatott korábbi időszakra vonatkozóan.

MÁS STANDARDOK SZÜKSÉGSZERŰ MÓDOSÍTÁSAI

IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása

Az 54. bekezdés módosul.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenítendő információk

54.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásnak minimálisan a következő összegeket bemutató sorokat kell tartalmaznia:

a)

f)

az IAS 41 Mezőgazdaság standard hatókörébe tartozó biológiai eszközök;

g)

IAS 17 Lízingek

A 2. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

2.

Ugyanakkor a jelen standard nem alkalmazható az értékelés alapjaként az alábbi eszközök esetében:

a)

c)

az IAS 41 Mezőgazdaság standard hatókörébe tartozó, a lízingbe vevő által pénzügyi lízing keretében birtokolt biológiai eszközök; vagy

d)

az IAS 41 standard hatálya alá tartozó, a lízingbe adó által operatív lízing keretében rendelkezésre bocsátott biológiai eszközök.

IAS 23 Hitelfelvételi költségek

A 4. és a 7. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

4.

A gazdálkodó egységnek nem kell alkalmaznia ezt a standardot a közvetlenül az alábbiak beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdonítható hitelfelvételi költségekre:

a)

valós értéken értékelt minősített eszköz, például az IAS 41 Mezőgazdaság standard hatálya alá tartozó biológiai eszköz; vagy

b)

FOGALMAK

7.

A körülményektől függően az alábbiak bármelyike lehet minősített eszköz:

a)

e)

befektetési célú ingatlanok

f)

termő növények.

IAS 36 Eszközök értékvesztése

A 2. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

2.

A jelen standardot kell alkalmazni valamennyi eszköz értékvesztésének elszámolásánál, kivéve:

a)

g)

az elidegenítés költségeivel csökkentett valós értéken értékelt, mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, az IAS 41 Mezőgazdaság standard hatálya alá tartozó biológiai eszközöket;

h)

IAS 40 Befektetési célú ingatlan

A 4. és a 7. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

4.

A jelen standard nem vonatkozik:

a)

a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos biológiai eszközökre (lásd IAS 41 Mezőgazdaság és IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések); és

b)

INGATLANOK BESOROLÁSA BEFEKTETÉSI CÉLÚ INGATLANKÉNT VAGY SAJÁT HASZNÁLATÚ INGATLANKÉNT

7.

A befektetési célú ingatlant bérbeadási vagy tőkefelértékelődési vagy mindkét céllal tartják. Egy befektetési célú ingatlan ezért jórészt a gazdálkodó egység által tartott többi eszköztől nagymértékben függetlenül generál cash flow-kat. Ez különbözteti meg a befektetési célú ingatlant a saját használatú ingatlantól. Az áruk vagy szolgáltatások előállítása vagy nyújtása (vagy az ingatlan igazgatási célú használata) olyan cash flow-kat hoz létre, amelyek nem kizárólag az ingatlannak tulajdoníthatóak, hanem a termelési vagy szolgáltatási folyamatban használt más eszközöknek is. A saját használatú ingatlanokra az IAS 16 standardot kell alkalmazni.


24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/15


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2114 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. november 23.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 23-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

48,7

MA

71,4

ZZ

60,1

0707 00 05

AL

69,7

MA

93,8

TR

143,9

ZZ

102,5

0709 93 10

AL

76,3

MA

51,3

TR

159,0

ZZ

95,5

0805 20 10

MA

99,8

ZZ

99,8

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

TR

64,6

ZZ

64,6

0805 50 10

TR

95,7

ZZ

95,7

0808 10 80

AU

166,8

CA

159,7

CL

83,6

MK

32,3

NZ

173,1

US

107,0

ZA

166,0

ZZ

126,9

0808 30 90

BA

85,6

CN

64,0

TR

124,1

ZZ

91,2


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


IRÁNYELVEK

24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/17


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2115 IRÁNYELVE

(2015. november 23.)

a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek elfogadása céljából a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a formamid tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 46. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a gyermekek számára magas szintű védelem legyen biztosítható a játékokban használt vegyi anyagok okozta kockázatokkal szemben, a 2009/48/EK irányelv követelményeket határoz meg többek között az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében rákkeltőnek, mutagénnek vagy reprodukciós toxicitásúnak minősülő vegyi anyagok (CMR-anyagok), valamint az allergén illatanyagok és bizonyos elemek tekintetében. A 2009/48/EK irányelv továbbá felhatalmazza a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy kellő mértékű védelmet lehessen biztosítani azon játékok esetében, amelyek használatakor a gyermekek különösen ki vannak téve a veszélyes anyagok hatásának, egyedi határértékeket állapítson meg a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok és a szájba vehető játékok tekintetében. Elfogadásukat követően e határértékek bekerülnek a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének C. függelékébe.

(2)

Számos vegyi anyag esetében megállapításra került, hogy a jelenleg érvényes határértékek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem elég magasak, illetve egyes esetekben nincsenek is határértékek. Ezen anyagok tekintetében tehát az élelmiszerekre vonatkozó csomagolási követelményeket, valamint a játékok és az élelmiszerrel érintkező anyagok közötti különbségeket figyelembe véve egyedi határértékeket kell megállapítani.

(3)

A Bizottság létrehozta a játékok biztonságával foglalkozó szakértői csoportot, amelynek feladata, hogy a játékok biztonságával kapcsolatos jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések előkészítése során tanácsokkal lássa el az Európai Bizottságot. A szakértői csoport vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoportjának feladata az, hogy a játékokban felhasználható vegyi anyagok tekintetében adjon tanácsot a Bizottságnak.

(4)

A formamidot (CAS-szám: 75-12-7) többek között a műanyag- és polimergyártásban alkalmazzák elsősorban oldószerként, plasztizálószerként, valamint habosított műanyag előállításához használt habosító anyaghoz kapcsolódó anyagként (3). 2010-ben több tagállam is megállapította, hogy a habosított műanyagból készült játékokban, így például a szivacsos puzzle szőnyegekben formamid található, és felvetődött, hogy ez az anyag belélegzés útján káros lehet a gyermekek egészségére. Néhány tagállam szabályozási intézkedéseket vezetett be vagy fontolóra vette azok bevezetését.

(5)

A formamiddal kapcsolatos határozatainak meghozatalakor a vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport a francia Élelmiszer-biztonsági, Környezetvédelmi és Munkaügyi Ügynökség (ANSES) véleményét vette alapul. A véleményben szereplő ajánlás szerint a szivacsos puzzle szőnyegekből a levegőbe távozó formamid mennyiségét korlátozni kell, hogy az ne haladja meg a 20 μg/m3 értéket, amelyet az új szőnyegek értékesítését megelőzően, 28 nappal a kicsomagolást és gáztalanító kamrában való tárolást követően kell mérni az ISO 16000-6 és 16000-9 szabvány szerinti vizsgálati módszerrel (4), a termékekből és a terméktételekből való mintavételre alkalmas körülmények között.

(6)

A vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport ezenkívül egy olyan, 30 m3-es gyermekszoba esetét is vizsgálta, amelyben található szivacsos puzzle szőnyeg (1,2 m2, 720 g) és több más, habosított műanyagból készült játék (vagyis összesen legfeljebb 1 kg levegőnek kitett, habosított műanyagból készült játék). Ha a szóban forgó játékok anyagának formamidtartalma 200 mg/kg lenne, és az összes formamid távozna a levegőbe, az ilyen gyermekszoba levegője (0,5 h– 1 mértékű levegőcserével számolva) 28 nap múlva hozzávetőleg 20 μg/m3 formamidot tartalmazna.

(7)

A formamidot az 1272/2008/EK rendelet 1B. kategóriájú, reprodukciós toxicitást mutató anyagként sorolja be. A 2009/48/EK irányelv II. melléklete III. részének 4. pontja értelmében az 1B. kategóriájú, reprodukciós toxicitást mutató anyagokat – így a formamidot is – fel lehet használni játékokban, feltéve, hogy koncentrációjuk nem haladja meg az ezeket az anyagokat tartalmazó keverékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét, amely 2015. június 1. előtt 0,5 %, ami 5 000 mg/kg-nak felel meg (tartalomra vonatkozó határérték), 2015. június 1. után pedig 0,3 %, ami 3 000 mg/kg-nak felel meg (tartalomra vonatkozó határérték). A 2009/48/EK irányelvben jelenleg nem szerepel a formamidra vonatkozó kibocsátási határérték.

(8)

A fentiekre való tekintettel a vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport 2013. november 28-i ülésén azt javasolta, hogy a habosított műanyagból készült játékokhoz felhasznált anyagokból kibocsátott formamid mennyisége tekintetében a 2009/48/EK irányelv II. mellékletének C. függelékébe határérték kerüljön bevezetésre, amely határérték a kibocsátásvizsgálati eljárás megkezdését követő legfeljebb 28 nap után 20 μg/m3 legyen. 2015. február 18-i ülésén az alcsoport azt is javasolta, hogy legfeljebb 200 mg/kg-os formamidtartalom esetén (a legrosszabb expozíciós fogatókönyvből származtatott küszöbérték) nincs szükség kibocsátásvizsgálatra.

(9)

A formamidnak nincs olyan, élelmiszerrel érintkező anyagokat érintő felhasználása, amelyet figyelembe kell venni.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/48/EK irányelv 47. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/48/EK irányelv II. mellékletének C. függeléke a következő bejegyzéssel egészül ki:

Anyag

CAS-szám

Határérték

„Formamid

75-12-7

20 μg/m3 (kibocsátási határérték) a habosított műanyagból készült játékok több mint 200 mg/kg formamidot (tartalmon alapuló küszöbérték) tartalmazó alapanyaga tekintetében végzett kibocsátásvizsgálat kezdete után legfeljebb 28 nappal.”

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2017. május 24-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2017. május 24-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(3)  Francia Élelmiszer-biztonsági, Környezetvédelmi és Munkaügyi Ügynökség (ANSES): Vélemény a formamid fogyasztási cikkekben való alkalmazásáról és a formamid gyerekeknek szánt, szivacsos puzzle szőnyegekben való alkalmazásához kapcsolódó egészségügyi kockázatokról. Az ANSES véleménye, 2010-SA-0302. számú kérelem, 2011. július 4., 4. o.

(4)  Kibocsátásvizsgálati eljárás 50 %-os relatív páratartalom mellett, 23 °C hőmérsékleten, légcsere: 0,5 h– 1, átlagos 30 m3-es helyiségben, a kibocsátást 1,2 m2 felületű szőnyegen mérve.


24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/20


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2116 IRÁNYELVE

(2015. november 23.)

a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek elfogadása céljából a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a benzizotiazolinon tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 46. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a gyermekek számára magas szintű védelem legyen biztosítható a játékokban használt vegyi anyagok okozta kockázatokkal szemben, a 2009/48/EK irányelv követelményeket határoz meg többek között az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében rákkeltőnek, mutagénnek vagy reprodukciós toxicitásúnak minősülő vegyi anyagok (CMR-anyagok), valamint az allergén illatanyagok és bizonyos elemek tekintetében. A 2009/48/EK irányelv továbbá felhatalmazza a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy kellő mértékű védelmet lehessen biztosítani azon játékok esetében, amelyek használatakor a gyermekek különösen ki vannak téve a veszélyes anyagok hatásának, egyedi határértékeket állapítson meg a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok és a szájba vehető játékok tekintetében. Elfogadásukat követően e határértékek bekerülnek a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének C. függelékébe.

(2)

Számos vegyi anyag esetében megállapításra került, hogy a jelenleg érvényes határértékek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem elég magasak, illetve egyes esetekben nincsenek is határértékek. Ezen anyagok tekintetében tehát az élelmiszerekre vonatkozó csomagolási követelményeket, valamint a játékok és az élelmiszerrel érintkező anyagok közötti különbségeket figyelembe véve egyedi határértékeket kell megállapítani.

(3)

A Bizottság létrehozta a játékok biztonságával foglalkozó szakértői csoportot, amelynek feladata, hogy a játékok biztonságával kapcsolatos jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések előkészítése során tanácsokkal lássa el az Európai Bizottságot. A szakértői csoport vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoportjának feladata az, hogy a játékokban felhasználható vegyi anyagok tekintetében adjon tanácsot a Bizottságnak.

(4)

Az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on (1,2-benzizotiazolin-3-on, BIT, CAS-szám: 2634-33-5) tartósítószerként használatos vízalapú anyagokból álló játékokban (3), például hobbifestékekben és ujjfestékekben (4), amint arra egy különféle gazdasági szereplők és kereskedelmi szervezeteik, fogyasztói képviseletek és allergiakutató központok bevonásával, valamint internetes kutatás és üzletlátogatások formájában végzett felmérés rámutatott (5).

(5)

A BIT-tel kapcsolatos határozatainak meghozatalakor a vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) azon véleményét vette alapul, amely szerint kellően dokumentált, hogy a BIT kontaktallergén (6). Noha a vélemény szerint a BIT csak enyhe szenzibilizáló, és hatáserőssége a piacon lévő, kozmetikai termékekben használt tartósítószerekéhez (7) képest gyengébb, mégis arra a következtetésre jut, hogy az izotiazolinonok az európai fogyasztók körében jelentős kontaktallergének (8). A BIT nem használható kozmetikai szerekben (9).

(6)

A BIT-et az 1272/2008/EK rendelet a bőrszenzibilizáló anyagok kategóriájába sorolja. A 2009/48/EK irányelvben jelenleg sem a BIT-re vonatkozó egyedi határérték, sem a szenzibilizáló anyagokra vonatkozó általános határérték nem szerepel.

(7)

A fentiek alapján a vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport véleménye szerint a BIT-et nem szabad játékokban felhasználni. Az EN 71-9:2005+A1:2007 európai szabvánnyal összhangban a tiltott anyagok mennyiségét egy megfelelő vizsgálati módszer szerinti meghatározási határra (LOQ) kell korlátozni (10). Ezzel összhangban a vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport 2014. március 26-i ülésén azt javasolta, hogy a játékokban előforduló BIT mennyisége a meghatározási határra, azaz 5 mg/kg-ra legyen korlátozva. Az élelmiszerrel érintkező anyagok esetében nincs szabályozva a BIT használata.

(8)

A fentiekre való tekintettel a 2009/48/EK irányelv II. mellékletének C. függelékét módosítani kell, és abba fel kell venni a játékokban felhasznált BIT tartalomra vonatkozó határértékét.

(9)

Az ebben az irányelvben megállapított tartalomra vonatkozó határértéket felül kell vizsgálni legkésőbb az attól az időponttól számított öt éven belül, amelytől a tagállamoknak alkalmazniuk kell ezt az irányelvet.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az 2009/48/EK irányelv 47. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/48/EK irányelv II. mellékletének C. függeléke a következő bejegyzéssel egészül ki:

Anyag

CAS-szám

Határérték

„1,2-benzizotiazol-3(2H)-on

2634-33-5

5 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték) vízalapú játékanyagokban, az EN 71-10:2005 és az EN 71-11:2005 szabványban meghatározott módszereknek megfelelően”

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2017. május 24-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2017. május 24-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(3)  Dán Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) (2014): Survey and health assessment of preservatives in toys. Survey of chemical substances in consumer products 124. szám, 2014; 24. táblázat, 56. o.

(4)  Dán Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) (2014): Survey and health assessment of preservatives in toys. Survey of chemical substances in consumer products 124. szám, 2014; a 38. és 39. o.

(5)  Dán Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) (2014): Survey and health assessment of preservatives in toys. Survey of chemical substances in consumer products 124. szám, 2014; a 19. oldalon kezdődő rész.

(6)  A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) véleménye: Opinion on benzisothiazolinone (BIT). 2012. június 26–27-én elfogadott vélemény, 16. és 26. o.

(7)  A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) véleménye: Opinion on benzisothiazolinone (BIT). 2012. június 26–27-én elfogadott vélemény, 16. o.

(8)  A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) véleménye: Opinion on benzisothiazolinone (BIT). 2012. június 26–27-én elfogadott vélemény, 26. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

(10)  EN 71-9:2005+A1:2007, A. melléklet, A.10. szakasz.


24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/23


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2117 IRÁNYELVE

(2015. november 23.)

a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek elfogadása céljából a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a külön-külön, illetve 3:1 arányban alkalmazott klórmetil-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 46. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a gyermekek számára magas szintű védelem legyen biztosítható a játékokban használt vegyi anyagok okozta kockázatokkal szemben, a 2009/48/EK irányelv követelményeket határoz meg többek között az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében rákkeltőnek, mutagénnek vagy reprodukciós toxicitásúnak minősülő vegyi anyagok (CMR-anyagok), valamint az allergén illatanyagok és bizonyos elemek tekintetében. A 2009/48/EK irányelv továbbá felhatalmazza a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy kellő mértékű védelmet lehessen biztosítani azon játékok esetében, amelyek használatakor a gyermekek különösen ki vannak téve a veszélyes anyagok hatásának, egyedi határértékeket állapítson meg a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok és a szájba vehető játékok tekintetében. Elfogadásukat követően e határértékek bekerülnek a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének C. függelékébe.

(2)

Számos vegyi anyag esetében megállapításra került, hogy a jelenleg érvényes határértékek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem elég magasak, illetve egyes esetekben nincsenek is határértékek. Ezen anyagok tekintetében tehát az élelmiszerekre vonatkozó csomagolási követelményeket, valamint a játékok és az élelmiszerrel érintkező anyagok közötti különbségeket figyelembe véve egyedi határértékeket kell megállapítani.

(3)

A Bizottság létrehozta a játékok biztonságával foglalkozó szakértői csoportot, amelynek feladata, hogy a játékok biztonságával kapcsolatos jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések előkészítése során tanácsokkal lássa el az Európai Bizottságot. A szakértői csoport vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoportjának feladata az, hogy a játékokban felhasználható vegyi anyagok tekintetében adjon tanácsot a Bizottságnak.

(4)

Az 5-klór-2-metil-izotiazolin-3(2H)-on (CMI) és a 2-metil-izotiazolin-3(2H)-on (MI) 3:1 arányú keveréke (CAS-szám: 55965-84-9) (3), valamint a CMI (CAS-szám: 26172-55-4) és az MI (CAS-szám: 2682-20-4) külön-külön tartósítószerként használatos vízalapú anyagokból álló játékokban (4), például hobbifestékekben, ujjfestékekben, ablak-/üvegfestékekben, ragasztókban és szappanbuborék-fújókban (5).

(5)

A CMI és az MI 3:1 arányú keverékével, illetve a CMI és az MI egyedi összetevőkkel kapcsolatos határozatainak meghozatalakor a vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságának (EKKTB) azon véleményét vette alapul, amely sem a CMI és az MI 3:1 arányú keverékét, sem pedig külön a CMI és az MI összetevők játékokban való alkalmazását nem ajánlja tekintettel arra, hogy ezen anyagok kozmetikai felhasználásakor kontaktallergén reakciókat figyeltek meg (6). A vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport továbbá figyelembe vette az FBTB azon véleményét, amely szerint a CMI és az MI 3:1 arányú keveréke az ember számára rendkívül erős kontaktallergén, amint azt a rendelkezésre álló adatok is alátámasztják (7).

(6)

A CMI és az MI 3:1 arányú keverékét az 1272/2008/EK rendelet a bőrszenzibilizáló anyagok kategóriájába sorolja, külön-külön a CMI és az MI összetevőket azonban nem osztályozza. A 2009/48/EK irányelvben jelenleg sem a CMI és az MI 3:1 arányú keverékére, sem külön-külön a CMI és az MI összetevőkre vonatkozó egyedi határérték, sem pedig a szenzibilizáló anyagokra vonatkozó általános határérték nem szerepel.

(7)

A fentiekre való tekintettel a vegyi anyagokkal foglalkozó alcsoport 2012. február 15-i ülésén azt javasolta, hogy a CMI és az MI 3:1 arányú keveréke ne kerülhessen felhasználásra játékokban.

(8)

A Német Szövetségi Kockázatbecslő Intézet (BfR, Bundesinstitut für Risikobewertung) (8) szerint a fokozottan allergén CMI és MI határértékét olyan koncentrációban kell megállapítani, amely az eleve szenzibilizált emberek számára is biztonságos. Ez az allergén anyagok tekintetében alkalmazott legszigorúbb módszer, hiszen az eleve szenzibilizált egyénekben az allergén anyagok már a legkisebb koncentrációban is allergiás reakciót váltanak ki. Az FBTB fent említett véleménye szerint ez a koncentráció 2 mg/kg (9) alatt van.

(9)

A BfR szerint a piacfelügyeleti tevékenység révén a CMI mennyiségét rendszeresen legfeljebb 0,75 mg/kg-ban, az MI mennyiségét 0,25 mg/kg-ban (10) állapítják meg (meghatározási határ – LOQ).

(10)

A fentiek alapján a játékok biztonságával foglalkozó szakértői csoport 2014. május 23-i ülésén azt javasolta, hogy a külön-külön felhasznált CMI és MI mennyisége szintén a meghatározási határra legyen korlátozva.

(11)

Noha az élelmiszerrel érintkező egyes anyagokban adalékanyagként felhasznált MI tekintetében létezik specifikus kioldódási határérték, a megállapításához alapul vett feltételezések különböznek a játékokban felhasznált MI tartalomra vonatkozó határértékének meghatározásához alkalmazottaktól. A CMI és az MI 3:1 arányú keverékének és külön a CMI-nek a használata az élelmiszerrel érintkező anyagok esetében nincs szabályozva.

(12)

A fentiekre való tekintettel a 2009/48/EK irányelv II. mellékletének C. függelékét módosítani kell, és abba fel kell venni a játékokban felhasznált CMI és MI 3:1 arányú keverékének, illetve külön-külön a CMI és az MI tartalomra vonatkozó határértékét.

(13)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az 2009/48/EK irányelv 47. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/48/EK irányelv II. mellékletének C. függeléke a következő bejegyzésekkel egészül ki:

Anyag

CAS-szám

Határérték

„5-klór-2-metil-4-izotiazolin-3-on [EK-szám: 247-500-7] és a 2-metil-2H-izotiazol-3-on [EK-szám: 220-239-6] reakcióelegye (3:1)

55965-84-9

1 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték) vízalapú játékanyagokban

5-klór-2-metil-izotiazolin-3(2H)-on

26172-55-4

0,75 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték) vízalapú játékanyagokban

2-metil-izotiazolin-3(2H)-on

2682-20-4

0,25 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték) vízalapú játékanyagokban”

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2017. november 24-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2017. november 24-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(3)  A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) által az 5-klór-2-metil-izotiazolin-3(2H)-on és a 2-metil-izotiazolin-3(2H)-on keverékéről készített vélemény szerint ezek az anyagok Kathon, Acticide, Microcare stb. néven vannak forgalomban. 2009. december 8-án elfogadott vélemény, 6. o.

(4)  Dán Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) (2014): Survey and health assessment of preservatives in toys. Survey of chemical substances in consumer products 124. szám, 2014; 24. táblázat, 56. o.

(5)  Dán Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) (2014): Survey and health assessment of preservatives in toys. Survey of chemical substances in consumer products 124. szám, 2014; 38. és 39. o.

(6)  Az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságának (EKKTB) véleménye: CEN's response to the opinion of the CSTEE on the assessment of CEN report on the risk assessment of organic chemicals in toys (2007. május 29-én elfogadott vélemény), 8. o.; 1. táblázat, 9. oldal.

(7)  Lásd az FBTB 3. lábjegyzetben hivatkozott véleményét, 35. o.

(8)  A Német Szövetségi Kockázatbecslő Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) 2012. szeptember 24-i állásfoglalása, 4. o.

(9)  Lásd az FBTB 3. lábjegyzetben hivatkozott véleményét, 33. o.

(10)  Lásd a 8. lábjegyzetet.


HATÁROZATOK

24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/26


A TANÁCS (KKBP) 2015/2118 HATÁROZATA

(2015. november 23.)

az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen a 33. cikkére és a 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. július 8-án elfogadta a 2014/438/KKBP határozatot (1), amellyel Herbert SALBER-t nevezte ki az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2015. október 31-én lejár.

(2)

Az EUKK megbízatását további tizenhat hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács 2017. február 28-ig meghosszabbítja Herbert SALBER-nek mint az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjének a megbízatását. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) javaslata alapján.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK megbízatása az Unió dél-kaukázusi politikai célkitűzésein alapul, beleértve az Európai Tanács 2008. szeptember 1-jén Brüsszelben tartott rendkívüli ülésén elfogadott következtetésekben és a 2008. szeptember 15-i és 2012. február 27-i tanácsi következtetésekben meghatározott célkitűzéseket. E célkitűzések közé tartoznak az alábbiak:

a)

a már meglévő mechanizmusokkal, többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és annak minszki csoportjával együttműködésben a konfliktusok megakadályozása és a békés konfliktusrendezéshez való hozzájárulás a régióban, beleértve a grúziai és a hegyi-karabahi konfliktus (a menekültek és a belső menekültek visszatérésének elősegítésével és egyéb megfelelő eszközökkel), továbbá e rendezésnek a nemzetközi jog elveivel összhangban történő végrehajtásának támogatása;

b)

konstruktív kapcsolatok kialakítása a régió tekintetében érdekelt főbb szereplőkkel;

c)

az Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia, valamint adott esetben a velük szomszédos országok közötti további együttműködés ösztönzése és támogatása;

d)

a régión belüli uniós szerepvállalás hatékonyságának és ismertségének növelése.

3. cikk

Megbízatás

A politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

kapcsolatok kialakítása a régióbeli kormányokkal, parlamentekkel, egyéb politikai kulcsszereplőkkel, valamint igazságszolgáltatási szervekkel és civil társadalommal;

b)

a térségbeli országok ösztönzése a közös érdekű regionális témák – mint például a közös biztonsági fenyegetések, a terrorizmus elleni küzdelem, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés – terén való együttműködésre;

c)

a konfliktusok békés, a nemzetközi jog elveivel összhangban történő rendezéséhez való hozzájárulás és e rendezés megvalósításának megkönnyítése az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az EBESZ-szel és annak minszki csoportjával szoros együttműködésben;

d)

a grúziai válsággal kapcsolatban:

i.

a 2008. augusztus 12-i rendezési tervek 6. pontja és a 2008. szeptember 8-i végrehajtási intézkedések szerinti nemzetközi tárgyalások („genfi nemzetközi tárgyalások”) előkészítésében való közreműködés, mely tárgyalások főbb témái többek között a térség biztonságát és stabilitását szolgáló intézkedések, a menekültek és belső menekültek problémája nemzetközileg elismert elvek alapján, valamint a felek kölcsönös megállapodása alapján bármilyen egyéb kérdés;

ii.

közreműködés az Unió álláspontjának kialakításában és annak az EUKK szintjén történő képviselete az i. pontban említett tárgyalások során; valamint

iii.

a 2008. augusztus 12-i rendezési tervek és a 2008. szeptember 8-i végrehajtási intézkedései végrehajtásának előmozdítása;

e)

amennyiben rendelkezésre állnak és indokoltak, a tagállami szakértelem bevonásával bizalomépítő intézkedések kialakításának és végrehajtásának elősegítése;

f)

szükség esetén segítségnyújtás egy lehetséges konfliktusrendezés végrehajtásában való uniós közreműködés előkészítéséhez;

g)

az Unió és az érintett főbb szereplők között a régióra vonatkozóan folytatott párbeszéd fokozása;

h)

segítségnyújtás az Unió részére a Dél-Kaukázusra vonatkozó átfogó politika továbbfejlesztésében;

i)

az e cikkben említett tevékenységek keretében közreműködés az Unió emberi jogi politikájának és az emberi jogokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak a végrehajtásában, különös tekintettel a konfliktus sújtotta térségekben élő gyermekek és nők helyzetére, elsősorban az e kérdést érintő fejlemények nyomon követése és kezelése révén.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2015. november 1-jétől2017. február 28-ig terjedő időszakra 2 800 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásért elszámolással tartozik a Bizottság felé.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1)   Megbízatása és a rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel a csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás keretében szükséges speciális szakpolitikai ismeretekkel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2)   A tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ javaslatot tehetnek olyan alkalmazottak kirendelésére, akik az EUKK-t munkájában segítik. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ fedezi. Az EUKK mellé a tagállamok által az Unió intézményeihez vagy az EKSZ-hez kiküldött szakértőket is ki lehet helyezni. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak a tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív felügyelete alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4)   Az EUKK személyzetét az EKSZ érintett osztályaival vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzet feladatának elvégzéséhez és a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó országokkal kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK és az EUKK csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2)   Az esettől függően a térségben működő uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően, valamint a megbízatásával és az illetékességi területre vonatkozó biztonsági helyzettel összhangban – a közvetlenül az irányítása alá tartozó állomány biztonsága érdekében meghoz minden ésszerű és megvalósítható intézkedést, elsősorban az alábbiakat:

a)

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az azon belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmazza a misszió vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)

annak biztosítása, hogy az Unión kívül telepített teljes személyi állomány a misszió illetékességi területén fennálló körülmények által megkövetelt, nagy kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

c)

annak biztosítása, hogy az EUKK csoportjának az Unión kívül telepítendő valamennyi tagja – beleértve a szerződéssel alkalmazott helyi személyi állományt is – a misszió területére való érkezése előtt vagy oda történő megérkezésekor megfelelő, a misszió illetékességi területének az EKSZ által megállapított kockázati minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön;

d)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi ajánlást végrehajtsák, és – az elért eredményekről és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében – az ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről szóló írásos jelentéseket nyújtsanak be a Tanács, a főképviselő és a Bizottság számára.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK szóban és írásban rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

12. cikk

Koordináció

(1)   Az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést koherens módon alkalmazzák. Az EUKK tevékenységeit össze kell hangolni a Bizottság tevékenységeivel. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az uniós képviseleteket.

(2)   A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn az Unió küldöttségeinek vezetőivel és a tagállamok külképviseleteinek vezetőivel, akik minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az EUKK-nak megbízatása végrehajtásában segítséget nyújtsanak. Az EUKK az Unió grúziai delegációjának vezetőjével együttműködésben iránymutatást ad az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Grúzia) vezetőjének a helyi politikai helyzettel kapcsolatban. Az EUKK és az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójának (EUMM Grúzia) a polgári műveleti parancsnoka szükség szerint konzultációt folytat egymással. Az EUKK a helyszínen jelen levő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

13. cikk

Követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és az EUKK személyzete segítséget nyújt a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott korábbi EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek kezeléséhez, és ilyen céllal adminisztratív támogatást, valamint hozzáférést biztosít a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint annak a régió számára nyújtott egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2016. június végéig az elért eredményekről szóló jelentést, 2016. november végéig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó jelentést nyújt be a főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2015. november 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. MEISCH


(1)  A Tanács 2014. július 8-i 2014/438/KKBP határozata az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 200., 2014.7.9., 11. o.).

(2)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).


24.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/31


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2119 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. november 20.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2015) 8062. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról szóló, 2011. május 16-i határozattal (2) létrehozott egy fórumot a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből.

(2)

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság 2014. szeptember 24-én megkapta a fórum véleményét a fa alapanyagú lemezek gyártására vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette.

(3)

Az e határozat mellékletében meghatározott „BAT-következtetések”, melyek a BAT-referenciadokumentum központi részét alkotják, következtetéseket vonnak le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazzák azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket.

(4)

A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek a BAT-következtetésekből kiindulva kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A mellékletben foglalt, a fa alapanyagú lemezek gyártására vonatkozó BAT-következtetések elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 20-án.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2)  HL C 146., 2011.5.17., 3. o.


MELLÉKLET

A FA ALAPANYAGÚ LEMEZEK GYÁRTÁSÁRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

HATÁLY 32
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK 33
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 34

1.1.

ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK 36

1.1.1.

Környezetirányítási rendszer 36

1.1.2.

Jó gazdálkodás 37

1.1.3.

Zaj 38

1.1.4.

A talajba és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátások 38

1.1.5.

Energiagazdálkodás és energiahatékonyság 39

1.1.6.

Bűz 40

1.1.7.

Hulladékok és maradékanyagok kezelése 40

1.1.8.

Ellenőrzés 41

1.2.

LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK 43

1.2.1.

Irányított kibocsátások 43

1.2.2.

Diffúz kibocsátás 47

1.3.

VÍZBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK 48

1.4.

A TECHNIKÁK LEÍRÁSA 49

1.4.1.

Levegőbe történő kibocsátások 49

1.4.2.

Vízbe történő kibocsátások 51

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a következő, a 2010/75/EU irányelv I. melléklete 6.1. pontjának c) alpontjában meghatározott tevékenységekre vonatkoznak:

az alábbi fa alapanyagú lemezek közül egynek vagy többnek a gyártása ipari létesítményekben: irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy farostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitás felett.

Ezek a BAT-következtetések különösen a következőkre vonatkoznak:

fa alapanyagú lemezek gyártása,

direkt fűtésű szárítók részére forró füstgázt helyben előállító tüzelőberendezések (motorokat is beleértve),

dekorpapírok gyantával történő impregnálása.

Ezek a BAT-következtetések nem vonatkoznak az alábbi tevékenységekre és folyamatokra:

olyan helyszíni tüzelőberendezések, amelyek nem állítanak elő forró füstgázt direkt fűtésű szárítók részére (motorokat is beleértve),

natúr lemezek laminálása, lakkozása vagy festése.

Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:

Referenciadokumentum

Tárgy

az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja (monitoringra vonatkozó jelentés)

Levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja

Nagy tüzelőberendezések (LCP)

Tüzelési technikák

Hulladékégetés (WI)

Hulladékégetés

Energiahatékonyság (ENE)

Energiahatékonyság

Hulladékkezelés (WT)

Hulladékkezelés

Tárolásból származó kibocsátások (EFS)

Anyagok tárolása és kezelése

Gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM)

A technikák gazdasági és környezeti elemei közötti kölcsönhatások

Nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok gyártása (LVOC)

Melamin, karbamid-formaldehid gyanták és metilén-difenil-diizocianát gyártása

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁK

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők. Más technikák is alkalmazhatók, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan alkalmazhatók.

A BAT-HOZ KAPCSOLÓDÓ KIBOCSÁTÁSI SZINTEK (BAT-AEL-EK) A LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK ESETÉN

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe jutó kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-értékek a kibocsátott anyagok tömege és a véggáz egységnyi térfogatának arányaként mg/Nm3-ben kifejezett, száraz, normál állapotra (273,15 K hőmérséklet, 101,3 kPa nyomás) vonatkoztatott koncentrációszinteket jelentik.

A referencia-oxigénszintek a következők:

Kibocsátás forrása

Vonatkoztatási oxigéntartalom

Direkt fűtésű forgácslemez, vagy OSB szárítók, ill. azok préssel kombinálva

18 v/v % oxigén

Minden egyéb forrás

Nincs vonatkoztatási oxigéntartalom

Egy adott vonatkoztatási oxigéntartalom mellett a kibocsátási koncentráció kiszámítása az alábbi képlet segítségével történik:

Formula

ahol:

ER (mg/Nm3)

:

kibocsátási koncentráció a vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámítva;

OR (térf. %)

:

vonatkoztatási oxigéntartalom;

EM (mg/Nm3)

:

a mért kibocsátási koncentráció;

OM (térf. %)

:

a mért oxigéntartalom.

A levegőbe jutó kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-értékek a mintavételi időszakban vett minták átlagértékére vonatkoznak és a következőt jelentik:

Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (1)

A BAT-HOZ KAPCSOLÓDÓ KIBOCSÁTÁSI SZINTEK (BAT-AEL-EK) A VÍZBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK ESETÉN

Az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációszinteket jelentenek.

Ezek a BAT-AEL-értékek az egy éven át kapott minták átlagára vonatkoznak és az egy évben, az adott paraméterre vonatkozóan meghatározott minimális gyakorisággal, normál működési körülmények mellett vett összes, 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minta térfogatárammal súlyozott átlagát jelentik.

A 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták térfogatárammal súlyozott átlaga az alábbi képlettel kerül kiszámításra:

Formula

ahol:

cw

=

a paraméter térfogatárammal arányosan súlyozott koncentrációjának átlaga;

n

=

a mérések száma;

ci

=

a paraméter koncentrációjának átlaga az i sorszámú időszakban;

qi

=

térfogatáram átlaga az i sorszámú időszakban.

Időarányos mintavétel alkalmazható, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása.

A vízbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás a létesítményből kilép.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

Ezen BAT-következtetések céljából az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

Kifejezés

Fogalommeghatározás

KOI

Kémiai oxigénigény; a szerves anyag teljes oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség (meghatározása általában a dikromátos oxidációs módszerrel történik).

Folyamatos mérés

A mérendő mennyiség folyamatos meghatározása egy állandó jelleggel telepített „automatikus mérési rendszer” (AMS) vagy „folyamatos kibocsátásmérő rendszer” (CEMS) használatával.

Folyamatos prés

Végtelenített terítéket préselő lemezprés.

Diffúz kibocsátás

Nem pontforrásokon (például kéményen) át távozó kibocsátás.

Direkt fűtésű szárító

Olyan szárító, amelyben a tüzelőberendezésből származó forró füstgázok közvetlen kapcsolatba kerülnek a szárítandó faaprítékkal, -forgáccsal vagy -rostokkal. A száradást konvekcióval érik el.

Por

Az összes szilárd anyag.

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Rost

Fa és más növényi anyagok lignocellulóz-tartalmú összetevője, melyet defibrátor segítségével nyernek ki mechanikai és termomechanikai pépesítéssel. A rost a farostlemezgyártás kiindulási anyaga.

Rostlemez

Az EN 316 szabvány meghatározása alapján: legalább 1,5 mm névleges vastagságú, lignocellulóz rostokból hő és/vagy nyomás alkalmazásával gyártott fa alapanyagú lemez. A rostlemez lehet nedves eljárással gyártott lemez (kemény, félkemény és lágy-, szigetelő lemez), illetve száraz eljárással gyártott rostlemez (MDF).

Keményfa

Többek között nyárfát, bükkfát, nyírfát és eukaliptusz fát jelent. A keményfa kifejezést a puhafa kifejezés ellentéteként használják.

Indirekt fűtésű szárító

A száradást kizárólag hősugárzással és hővezetéssel érik el.

Terítékképzés

Faapríték, -forgácsok vagy -rostok terítése présbe helyezhető teríték előállítása céljából.

Többszintes prés

Egy vagy több lemezt egyedileg megformáló lemezprés.

Új üzem

A létesítmény területén ezen BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem ezen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljes körű cseréje..

NOX

A nitrogén-oxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének NO2-ben kifejezett összege.

OSB (oriented strand board)

Irányított szálforgács lemez, az EN 300 szabvány meghatározása alapján: forgácsból, kötőanyag hozzáadásával felépülő többrétegű fa alapanyagú lemez. A külső rétegek forgácsai rendezettek és párhuzamosak a lemez hossz- vagy keresztirányával. A belső rétegek forgácsai lehetnek rendezetlenek vagy rendezettek, ezek általában a külső réteg forgácsirányára merőleges elrendezésűek.

PB (particle board)

Forgácslemez, az EN 309 szabvány meghatározása alapján: faaprítékból (falemezkék, faforgácsok, gyaluforgács, fűrészpor és ezekhez hasonló) és/vagy egyéb aprított lignocellulóz alapú anyagból (lenpozdorja, kenderpozdorja, nádtöret és hasonlók) hőprésben, kötőanyag hozzáadásával gyártott lemez.

PCDD/F

Poliklórozott dibenzo-dioxinok és -furánok

Időszakos mérés

Referencia-módszerekkel időközönként elvégzett manuális vagy automatikus mérés.

Technológiai víz

A gyártólétesítményen belüli eljárásokból és tevékenységekből származó szennyvíz, kivéve a felszíni vízlefolyásokat.

Újrahasznosított fa

Túlnyomórészt fát tartalmazó anyag. Az újrahasznosított fa lehet „visszanyert fa” és „famaradék”. A „visszanyert fa” elsősorban olyan fát tartalmazó anyag, amely közvetlenül a fogyasztás után újrafeldolgozott fából származik.

Rostosítás

Rostok képzése faaprítékból defibrátor segítségével.

Hengeres faanyag

Rönkfa.

Puhafa

Tűlevelű fák – például erdei vagy lucfenyő – anyaga. A puhafa kifejezést a keményfa kifejezés ellentéteként használják.

Felszíni lefolyás

A rönktelep kültéri területeiről – többek között a feldolgozási körzetből – összegyűjtött eső- és csatornavíz.

Összes lebegőanyag

A (szennyvízben) lebegő szilárd anyagok összessége; a lebegő szilárd anyagok tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel és gravimetriás módszerrel végzett szűréssel mérve.

TVOC

C-ben kifejezett összes illékony szerves vegyület (a levegőben).

Előzetes és utólagos fafeldolgozás

A fatörmelék, faapríték, forgácsok, rostok és préselt falemezek aktív kezelése, tárolása vagy szállítása. Az előzetes feldolgozás magában foglal mindenfajta fafeldolgozást attól a pillanattól kezdve, hogy a nyersanyag elhagyja a tárolási területet. Az utólagos feldolgozás magában foglal mindenfajta fafeldolgozást azt követően, hogy a falemez elhagyja a prést, addig, amíg a nyers falemez vagy értéknövelt falemeztermék a tárolóhelyre nem kerül. A szárítási folyamat vagy a falemezek préselése nem alkotja részét az előzetes és utólagos fafeldolgozásnak.

1.1.   ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

1.1.1.   Környezetirányítási rendszer

1. BAT

Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó BAT egy olyan környezetirányítási rendszer bevezetését és működtetését jelenti, amely magában foglalja a következőket:

I.

vezetői elkötelezettség, felsővezetői szinten is;

II.

a létesítmény folyamatos fejlesztését magában foglaló környezeti politika vezetés általi meghatározása;

III.

a szükséges eljárások, a pénzügyi tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok megtervezése és kialakítása;

IV.

az eljárások megvalósítása, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

szervezeti felépítés és felelősség

b)

toborzás, képzés, tudatosság és kompetencia

c)

kommunikáció

d)

munkavállalók bevonása

e)

dokumentálás

f)

hatékony folyamatirányítás

g)

karbantartási programok

h)

készültség és reagálás vészhelyzet esetén

i)

a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása;

V.

a teljesítmény ellenőrzése és helyesbítő intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:

a)

monitoring és mérés (lásd még a monitoringra vonatkozó referenciajelentést)

b)

helyesbítő és megelőző intézkedések

c)

nyilvántartások vezetése

d)

független (amennyiben megvalósítható) belső és külső ellenőrzések annak megállapítása érdekében, hogy a környezetirányítási rendszer összhangban van-e a tervezett intézkedésekkel, valamint hogy megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn;

VI.

a környezetirányítási rendszernek, valamint folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának a felülvizsgálata a felső vezetés által;

VII.

a tisztább technológiák fejlesztéseinek nyomon követése;

VIII.

a létesítmény jövőbeli végső üzemen kívül helyezéséből származó környezeti hatások figyelembevétele az új üzemegység tervezési fázisában, valamint annak teljes élettartama során;

IX.

ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása.

Bizonyos esetekben részét alkotják a környezetirányítási rendszernek a következők is:

X.

hulladékgazdálkodási terv (lásd 11. BAT);

XI.

a lemezek nyersanyagaként és tüzelőanyagként használt újrahasznosított fára vonatkozó minőségellenőrzési terv (lásd 2b. BAT);

XII.

zajvédelmi intézkedési terv (lásd 4. BAT);

XIII.

bűzszennyezés elleni intézkedési terv (lásd 9. BAT);

XIV.

porkibocsátás csökkentési intézkedési terv (lásd 23. BAT).

Alkalmazhatóság

A környezetirányítási rendszer hatálya (pl. részletessége) és jellege (pl. hogy szabványosított-e vagy sem) általában a létesítmény természetével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

1.1.2.   Jó gazdálkodás

2. BAT

A gyártási folyamat környezeti hatásának minimálisra csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a jó gazdálkodás elveinek érvényesítését foglalja magában az alábbi technikák együttes alkalmazásával:

 

Leírás

a

Vegyi anyagok és adalékanyagok gondos kiválasztása és ellenőrzése

b

A nyersanyagként és/vagy tüzelőanyagként használt újrahasznosított fára vonatkozó minőség-ellenőrzési program alkalmazása (2), különösen az olyan szennyező anyagok ellenőrzése, mint az As, Pb, Cd, Cr, Cu, Hg, Zn, Cl, F és a policiklikus aromás szénhidrogének.

c

A nyersanyagok és hulladékok gondos kezelése és tárolása.

d

A berendezések, szállítási útvonalak és nyersanyagtároló területek rendszeres karbantartása és tisztítása.

e

A technológiai víz újrafelhasználásával és a másodlagos vízforrások használatával kapcsolatos opciók felülvizsgálata.

3. BAT

A levegőbe történő kibocsátások csökkentése tekintetében az alkalmazandó BAT a könnyen hozzáférhető véggázkezelő rendszerek optimális kapacitáson történő működtetését jelenti normál üzemi feltételek mellett.

Leírás

Speciális eljárások határozhatók meg a normál üzemeltetési feltételektől eltérő esetekben, így különösen:

i.

indítási és leállítási műveletek esetén;

ii.

egyéb olyan speciális körülmények tekintetében, amelyek hatással lehetnek a rendszerek megfelelő működésére (pl. rendszeres és rendkívüli karbantartás, valamint a tüzelőberendezés és/vagy a véggázkezelő rendszer tisztítási műveletei).

1.1.3.   Zaj

4. BAT

A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy azok kombinációinak használatát foglalja magában.

 

Leírás

Alkalmazhatóság

Zaj- és rezgéskibocsátást megelőző technikák

a

A létesítmény elrendezésének stratégiai megtervezése annak érdekében, hogy a legzajosabb tevékenységeket megfelelő – pl. az épület által már eleve zajszigetelt– helyen végezzék.

Új létesítményekben általánosan alkalmazható. Meglévő létesítmények esetében a helyszíni elrendezés korlátozhatja az alkalmazhatóságot.

b

Zajkibocsátás csökkentő intézkedési terv alkalmazása, mely magában foglalja a zajforrások feltérképezését, a helyszínen kívüli kritikus mérési pontok meghatározását, a hangterjedés modellezését és a legköltséghatékonyabb intézkedések értékelését, illetve végrehajtását.

Általánosan alkalmazható.

c

Rendszeres zajvizsgálatok végzése a telephelyen kívüli zajszintek ellenőrzésével.

Pontszerű forrásokból származó zaj- és rezgéskibocsátást csökkentő technikák

d

A zajt kibocsátó berendezések zajcsillapító házzal, tokozattal való ellátása, valamint az épületek hangszigetelése.

Általánosan alkalmazható.

e

Az egyedi berendezések rugalmas elválasztása egymástól a rezgések és az akusztikus rezonancia terjedésének megelőzése vagy korlátozása érdekében.

f

A pontszerű zajforrások leszigetelése a zajforráson alkalmazott hangtompító, zajcsökkentő, rezgéscsillapító eszközökkel, például ventilátorok esetén: hangcsillapító kuliszákkal, hangtompítókkal és zajcsillapító tokozással.

g

A kapuk és ajtók csukott állapotban tartása olyankor, amikor éppen nincsenek használatban. A hengeres faanyagok lerakodásakor az ejtési magasság minimalizálása.

Helyszíni zaj- és rezgéskibocsátást csökkentő technikák

h

A közlekedési zaj mérséklése a telephelyen belül megengedett sebességnek és a telephelyre behajtó tehergépjárművek sebességének csökkentése révén.

Általánosan alkalmazható.

i

A kültéri tevékenységek korlátozása éjszaka.

j

A berendezések rendszeres karbantartása.

k

Zajvédelmi falak, természetes akadályok vagy gátak használata a zajforrások leárnyékolására.

1.1.4.   A talajba és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátások

5. BAT

A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák használatát jelenti.

I.

gyanta és más segédanyagok betöltése- és lefejtése kizárólag erre kijelölt, szivárgás ellen védett területeken;

II.

az ártalmatlanításra váró anyagok összegyűjtése és tárolása kizárólag erre kijelölt, szivárgás ellen védett területeken;

III.

a magas folyadékszintet jelző riasztóberendezés felszerelése minden szivattyúakna vagy más olyan, átmeneti tárolásra szolgáló létesítmény esetében, amelyben előfordulhat túlfolyás;

IV.

a gyantát, adalékanyagot és gyantakeveréket szállító, illetve tartalmazó csővezetékek és tárolók ellenőrzésére és vizsgálatára irányuló program kidolgozása és végrehajtása;

V.

szivárgásvizsgálatok elvégzése a víztől és fától eltérő anyagok szállítására használt csövek valamennyi illesztékén és szelepén; nyilvántartás vezetése ezekről a vizsgálatokról;

VI.

Műszaki védelemmel ellátott rendszer felállítása a víztől és fától eltérő anyagok szállítására használt csövek illesztékeiből és szelepeiből történő szivárgások összegyűjtésére; kivételt képeznek a műszakilag megfelelően tömített illesztékek és szelepek;

VII.

megfelelő mennyiségű merülőfal és megfelelő felitató (adszorbens) anyag készenlétben tartása;

VIII.

a víztől és fától eltérő anyagok szállítására szolgáló földalatti csővezetékek létesítésének kerülése;

IX.

a tűzoltásból származó összes víz összegyűjtése és ártalmatlanítása;

X.

folyadékot át nem eresztő aljzat építése a kültéri fatároló területekről származó felszíni lefolyó víz gyűjtőaknák részére.

1.1.5.   Energiagazdálkodás és energiahatékonyság

6. BAT

Az energiafogyasztás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy olyan energiagazdálkodási terv elfogadását jelenti, amely magában foglalja az alábbi technikák mindegyikét.

I.

energiafelhasználást és -költségeket nyomon követő rendszer alkalmazása;

II.

energia-hatékonysági ellenőrzések végzése jelentősebb műveletek esetében;

III.

a berendezések folyamatos korszerűsítését célzó rendszerszerű megközelítés alkalmazása az energiahatékonyság növelése érdekében;

IV.

az energiafelhasználásra irányuló ellenőrzések hatékonyságának fokozása;

V.

az üzemeltetők belső képzése az energiagazdálkodás területén.

7. BAT

Az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT a tüzelőberendezés üzemeltetésének a legfontosabb tüzelési paraméterek (pl. O2, CO, NOx) ellenőrzése és nyomon követése révén történő optimalizálását, valamint az alábbi technikák egyikének vagy azok kombinációinak használatát foglalja magában.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

A rostiszap vízmentesítése tüzelőanyagként való felhasználása előtt.

Általánosan alkalmazható.

b

Hővisszanyerés a véggázokból nedves leválasztó rendszerekben hőcserélő alkalmazásával

A nedves leválasztó rendszerrel rendelkező létesítményekben alkalmazható, illetve ha a visszanyert energia felhasználható

c

A különböző eljárásokból származó véggázok visszavezetése a tüzelőberendezésbe vagy a szárító forró füstgázainak előmelegítésére

Alkalmazhatósága korlátozott lehet indirekt fűtésű szárítók és rostszárítók esetében vagy ha a tüzelőberendezések konstrukciója nem teszi lehetővé a kontrollált levegőbetáplálást

8. BAT

A nedves rostok rostlemezgyártásra való előkészítése terén érvényesülő energiahatékonyság érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikét vagy azok kombinációját jelenti.

 

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

Az apríték tisztítása és mosása.

A nyers apríték mechanikus tisztítása és mosása.

Új rostosító üzemekben és átfogóan korszerűsített létesítményekben alkalmazható.

b

Vákuum bepárlás

Forró víz visszanyerése gőzfejlesztéshez

Új rostosító üzemekben és átfogóan korszerűsített létesítményekben alkalmazható.

c

Hővisszanyerés gőzből a rostosítás során

Forró víz előállítása hőcserélőkkel gőzfejlesztéshez és az apríték mosásához

Új rostosító üzemekben és átfogóan korszerűsített létesítményekben alkalmazható.

1.1.6.   Bűz

9. BAT

A létesítményből származó bűz kibocsátásának megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetirányítási rendszer (lásd 1. BAT) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

I.

intézkedéseket és határidőket magában foglaló jegyzőkönyv;

II.

a bűz monitoringját szolgáló vizsgálati jegyzőkönyv;

III.

az azonosított bűzzel kapcsolatos eseményekre adott válaszok jegyzőkönyve;

IV.

megelőzési és csökkentési intézkedi terv a forrás(ok) beazonosítására; a bűzexpozíció mérésére/becslésére; a források kibocsátási intenzitásának jellemzésére; valamint a megelőzést és csökkentést szolgáló mérések végzésére.

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság olyan esetekre korlátozódik, amikor a bűzszennyezés megjelenése lakóterületen vagy más érzékeny – pl. pihenésre szolgáló – területen várható és/vagy bejelentésre került.

10. BAT

A bűzszennyezés megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a szárítóból és a présből származó véggázok kezelését jelenti a 17. és 19. BAT-nak megfelelően.

1.1.7.   Hulladékok és maradékanyagok kezelése

11. BAT

A hulladéktermelés megelőzése vagy – ha ez nem kivitelezhető – az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT olyan hulladékgazdálkodási terv elfogadását és végrehajtását jelenti a környezetirányítási rendszer (lásd 1. BAT) részeként, amely biztosítja – fontossági sorrendben – a hulladékképződés megelőzését, a hulladék újrafelhasználásra történő előkészítését, újrahasznosítását vagy más módon való visszanyerését.

12. BAT

Az ártalmatlanításra küldött szilárd hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikét vagy azok kombinációit foglalja magában.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

Olyan famaradékok belső gyűjtést követő újrafelhasználása nyersanyagként, mint a szélezési hulladék vagy a kiselejtezett lemezek.

Alkalmazhatósága a selejtes farostlemez-termékek esetében korlátozott lehet.

b

Olyan famaradékok belső gyűjtést követő felhasználása tüzelőanyagként (megfelelően felszerelt helyszíni tüzelőberendezésben) vagy nyersanyagként, mint a porleválasztó rendszerrel összegyűjtött finom faporok (fűrész- és csiszolatpor), illetve a szennyvízkezelés során kinyert rostiszap.

A rostiszap tüzelőanyagként való felhasználását korlátozhatja, ha a szárításhoz szükséges energiafogyasztás nincs arányban a felhasználással járó környezeti előnyökkel.

c

Egyetlen központi szűrőegységgel rendelkező ciklikus gyűjtőrendszer alkalmazása a famaradékok gyűjtésének, pl. zsákos szűrők, ciklofilterek vagy nagy hatékonyságú porleválasztó ciklonok optimalizálására.

Új létesítmények esetében általánosan alkalmazható. Meglévő létesítmények esetében az elrendezés korlátozhatja az alkalmazhatóságot.

13. BAT

A biomassza-égetésből származó kazánhamu és salak biztonságos kezelésének és újrafelhasználásának biztosítása érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák együttes használatát jelenti.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

A fahamu és kazánsalak helyszíni és helyszínen kívüli újrafelhasználási opcióinak folyamatos felülvizsgálata.

Általánosan alkalmazható.

b

Hatékony égetési eljárás, amely csökkenti a maradék széntartalmat.

Általánosan alkalmazható.

c

Fahamu és kazánsalak biztonságos kezelése és szállítása zárt szállítószalagokon és konténerekben vagy nedvesített állapotban.

Nedvesítésre csak akkor van szükség, ha a fahamut és a kazánsalakot biztonsági okokból nedvesítik be.

d

Fahamu és kazánsalak biztonságos tárolása arra kijelölt, csurgalékvízgyűjtővel ellátott, folyadékot át-nem-eresztő területen.

Általánosan alkalmazható.

1.1.8.   Ellenőrzés

14. BAT

A BAT a levegőbe és vízbe történő kibocsátások, valamint a tüzelés során keletkező füstgázok EN-szabványoknak megfelelő, legalább a következőkben megadott rendszerességgel végzett monitoringját célozza. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

A szárítóból származó, levegőbe történő kibocsátások, valamint a szárítóból és a présből származó, kombinált módon kezelt kibocsátások monitoringja

Paraméter

Szabvány(ok)

Az ellenőrzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzéshez kapcsolódó BAT

Por

EN 13284-1

Rendszeres mérés legalább félévente

17. BAT

TVOC (3)

EN 12619

17. BAT

Formaldehid

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (8)

17. BAT

NOX

EN 14792

18. BAT

HCl (6)

EN 1911

HF (6)

ISO 15713

SO2  (4)

EN 14791

Rendszeres mérés legalább évente

Fémek (5)  (6)

EN 13211 (Hg esetében), EN 14385 (más fémek esetében)

PCDD/F (6)

EN 1948, 1–3. rész

NH3  (7)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

A présből származó, levegőbe történő kibocsátások monitoringja

Paraméter

Szabvány(ok)

Az ellenőrzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzéshez kapcsolódó BAT

Por

EN 13284-1

Rendszeres mérés legalább félévente

19. BAT

TVOC

EN 12619

19. BAT

Formaldehid

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (10)

19. BAT

A papírimpregnáló szárító kamrából származó, levegőbe történő kibocsátások monitoringja

Paraméter

Szabvány(ok)

Az ellenőrzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzéshez kapcsolódó BAT

TVOC (9)

EN 12619

Rendszeres mérés legalább évente

21. BAT

Formaldehid

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (10)

21. BAT

Az előzetes és utólagos feldolgozásból származó, levegőbe történő irányított kibocsátások monitoringja

Paraméter

Szabvány(ok)

Az ellenőrzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzéshez kapcsolódó BAT

Por

EN 13284-1 (11)

Rendszeres mérés legalább évente (11)

20. BAT

A tüzelési folyamat során keletkező, később a direkt fűtésű szárítókban felhasznált füstgáz monitoringja  (12)

Paraméter

Szabvány(ok)

Az ellenőrzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzéshez kapcsolódó BAT

NOX

Rendszeresen: EN 14792

Folyamatosan: EN 15267-1,2,3 és EN 14181

Rendszeres mérés legalább évente vagy folyamatos mérés

7. BAT

CO

Rendszeresen: EN 15058

Folyamatosan: EN 15267-1,2,3 és EN 14181

7. BAT

A rostosítási folyamatból származó, vízbe történő kibocsátások monitoringja

Paraméter

Szabvány(ok)

Az ellenőrzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzéshez kapcsolódó BAT

Összes ülepedő anyag

EN 872

Rendszeres mérés legalább hetente

27. BAT

KOI (13)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

27. BAT

TOC (C-ben kifejezett összes szerves szén)

EN 1484

Fémek (14), ha releváns (pl. újrahasznosított fa használatakor)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre

Rendszeres mérés legalább félévente

A felszíni vízlefolyásból származó, vízbe történő kibocsátások monitoringja

Paraméter

Szabvány(ok)

Az ellenőrzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzéshez kapcsolódó BAT

Összes lebegő anyag

EN 872

Rendszeres mérés legalább negyedévente (15)

25. BAT

15. BAT

A kibocsátások megelőzésére és csökkentésére használt technikák stabilitásának és hatékonyságának biztosítása érdekében alkalmazandó BAT a megfelelő helyettesítő paraméterek monitoringját jelenti.

Leírás

A monitorozott helyettesítő paraméterek a következők lehetnek: a véggáz térfogatárama; a véggáz hőmérséklete; a kibocsátások vizuális megjelenése; vízáram és vízhőmérséklet a tisztítóberendezésben; feszültségesés az elektrosztatikus porleválasztóban; a ventilátor légsebessége, illetve a zsákos szűrő nyomásesése. A helyettesítő paraméterek kiválasztása függ a kibocsátás megelőzésére és csökkentésére alkalmazott technikától.

16. BAT

A BAT a gyártási eljárásokból származó, vízbe történő kibocsátások szempontjából legfontosabb folyamatparaméterek (kibocsátott szennyvízmennyiség, pH és hőmérséklet) monitoringját célozza.

1.2.   LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK

1.2.1.   Irányított kibocsátások

17. BAT

A szárítóból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében a BAT a szárítási eljárás kiegyensúlyozott irányításának elérését és az alábbi technikák egyikének vagy azok kombinációinak használatát foglalja magában.

 

Technika

A legfontosabb csökkentett szennyező anyagok

Alkalmazhatóság

a

Porleválasztás direkt fűtésű szárítóba vezetett forró füstgáz esetében az alábbi technikák egyikével vagy azok kombinációival

Por

Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, pl. meglévő kisebb fűrészporégető berendezések esetében.

b

Zsákos szűrő (16)

Por

Csak indirekt fűtésű szárító esetében alkalmazható. Biztonsági okokból körültekintően kell eljárni, ha kizárólag újrahasznosított fát használnak.

c

Porleválasztó ciklon (16)

Por

Általánosan alkalmazható.

d

UTWS-szárító és kazán hőcserélővel és a szárítóból távozó véggáz hőkezeléssel (16)

Por, illékony szerves vegyületek

Rostszárítók esetében nem alkalmazandó.

Az alkalmazhatóság korlátozott lehet olyan meglévő tüzelőberendezések esetében, amelyek nem alkalmasak a szárító véggázárama egy részének utóégetésére.

e

Nedves elektrosztatikus porleválasztó (16)

Por, illékony szerves vegyületek

Általánosan alkalmazható.

f

Nedvesmosó (16)

Por, illékony szerves vegyületek

Általánosan alkalmazható.

g

Biomosó (16)

Por, illékony szerves vegyületek

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a szárítóból származó véggáz magas porkoncentrációja és magas hőmérséklete.

h

Formaldehid kémiai lebontása vagy leválasztása vegyi anyagokkal, nedvesmosó rendszerrel kombinálva

Formaldehid

Nedves leválasztó rendszerekben általánosan alkalmazható.

1. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a szárítóból származó, levegőbe történő kibocsátások, valamint a szárítóból és a présből származó, kombinált módon kezelt kibocsátások esetén

Paraméter

Termék

Szárító típusa

Egység

BAT-AEL-értékek

(a mintavételi időszakra vonatkozó átlagérték)

Por

Forgácslemez (PB) vagy OSB

Direkt fűtésű szárító

mg/Nm3

3–30

Indirekt fűtésű szárító

3–10

MDF

Minden típus

3-20

TVOC

Forgácslemez (PB)

Minden típus

< 20–200 (17)  (18)

OSB

10–400 (18)

MDF

< 20–120

Formaldehid

Forgácslemez (PB)

Minden típus

< 5–10 (19)

OSB

< 5–20

MDF

< 5–15

A kapcsolódó monitoringot a 14. BAT ismerteti.

18. BAT

A direkt fűtésű szárítókból származó, levegőbe történő NOX-kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az „a” technika használatát vagy az „a” technika „b” technikával történő kombinálását foglalja magában.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

Az égetési eljárás hatékonyabbá tétele a levegő és a tüzelőanyag többlépcsős bevezetésével, portüzelés, fluidágyas tüzelés vagy mozgórostélyos tüzelés egyidejű alkalmazásával

Általánosan alkalmazható.

b

Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) injektálás és karbamiddal vagy folyékony ammóniával való reakció révén

Az alkalmazhatóság az igen változatos tüzelési feltételek miatt korlátozott lehet.

2. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a direkt fűtésű szárítóból származó, levegőbe történő NOX-kibocsátások esetén

Paraméter

Egység

BAT-AEL-értékek

(a mintavételi időszakra vonatkozó átlagérték)

NOX

mg/Nm3

30–250

A kapcsolódó monitoringot a 14. BAT ismerteti.

19. BAT

A présből származó kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a présből származó, összegyűjtött gázhulladék csőben való elnyeletést és az alábbi technikák megfelelő kombinálását foglalja magában.

 

Technika

A legfontosabb csökkentett szennyező anyagok

Alkalmazhatóság

a

Alacsony formaldehid-tartalmú gyanták kiválasztása

Illékony szerves vegyületek

Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, pl. a meghatározott termékminőségre való igény miatt.

b

A prés kontrollált működtetése kiegyensúlyozott préselési hőmérséklet, alkalmazott nyomás és préssebesség mellett

Illékony szerves vegyületek

Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, pl. a présnek egy meghatározott termékminőség elérése érdekében történő működtetése miatt.

c

Az összegyűjtött véggáz nedves mosása Venturi-mosóval vagy hidrociklon-berendezéssel stb. (20)

Por, illékony szerves vegyületek

Általánosan alkalmazható.

d

Nedves elektrosztatikus porleválasztó (20)

Por, illékony szerves vegyületek

e

Biomosó (20)

Por, illékony szerves vegyületek

f

Utóégetés a kezelésnek a nedvesmosó alkalmazását követő utolsó lépéseként

Por, illékony szerves vegyületek

Az alkalmazhatóság korlátozott lehet olyan meglévő létesítmények esetében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő tüzelőberendezéssel.

3. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a présből származó, levegőbe történő kibocsátások esetén

Paraméter

Egység

BAT-AEL-értékek

(a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)

Por

mg/Nm3

3–15

TVOC

mg/Nm3

10–100

Formaldehid

mg/Nm3

2–15

A kapcsolódó monitoringot a 14. BAT ismerteti.

20. BAT

Az előzetes és utólagos fafeldolgozásból, a faanyagok szállításából és a terítékképzésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a zsákos szűrő vagy a ciklofilter használatát jelenti.

Alkalmazhatóság

Biztonsági okokból zsákos szűrő vagy ciklofilter nem minden esetben alkalmazható, ha nyersanyagként újrahasznosított fát használnak fel. Ilyen esetben nedves leválasztó technika (pl. mosóberendezés) alkalmazható.

4. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az előzetes és utólagos fafeldolgozásból, a faanyagok szállításából és a terítékképzésből származó, levegőbe történő kibocsátások esetén

Paraméter

Egység

BAT-AEL-értékek

(a mintavételi időszakra vonatkozó átlagérték)

Por

mg/Nm3

< 3–5 (21)

A kapcsolódó monitoringot a 14. BAT ismerteti.

21. BAT

A papírimpregnáló szárító kamrából származó illékony szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikét vagy azok kombinációit foglalja magában.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

Alacsony formaldehid-tartalmú gyanták kiválasztása és használata

Általánosan alkalmazható.

b

Sorsebességhez illesztett hőmérsékletű szárító kamrák szabályozott működtetése

c

Véggáz termikus oxidálása egy regeneratív termikus oxidáló berendezésben vagy egy katalitikus termikus oxidáló berendezésben (22)

d

Véggáz utóégetése vagy égetése egy tüzelőberendezésben

Az alkalmazhatóság korlátozott lehet olyan meglévő létesítmények esetében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő helyszíni tüzelőberendezéssel.

e

Véggáz nedvesmosása bioszűrővel végzett kezelést követően (22)

Általánosan alkalmazható.

5. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) papírimpregnáló szárító kamrából származó, levegőbe történő TVOC- és formaldehid-kibocsátások esetén

Paraméter

Egység

BAT-AEL-értékek

(a mintavételezési időszakra vonatkozó átlagérték)

TVOC

mg/Nm3

5–30

Formaldehid

mg/Nm3

< 5–10

A kapcsolódó monitoringot a 14. BAT ismerteti.

1.2.2.   Diffúz kibocsátás

22. BAT

A présből származó, levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a melléktermékgázok hatékony összegyűjtésének optimalizálását és a melléktermékgázok kezelésre történő továbbítását jelenti (lásd 19. BAT).

Leírás

A véggázok hatékony összegyűjtése és kezelése (lásd 19. BAT) a prés végén és a folyamatos préselést lehetővé tevő préssor mentén. Meglévő többszintes prések esetében a leburkolás alkalmazhatósága biztonsági okokból korlátozott lehet.

23. BAT

A faanyagok szállításából, kezeléséből és tárolásából származó, levegőbe történő diffúz porkibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT egy környezetirányítási rendszer (lásd 1. BAT) részeként egy porkibocsátás csökkentési intézkedési terv kidolgozását és alkalmazását, valamint az alábbi technikák egyikének vagy azok kombinációinak használatát jelenti.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

A szállítási útvonalak, tároló területek és járművek rendszeres tisztítása

Általánosan alkalmazható.

b

A fűrészpor áthajtásra alkalmas, fedett kirakodási területeken való kirakodása

c

A fűrészpor és a porló anyagok silókban, konténerekben, fedett halmokban stb., vagy ömlesztett áruk tárolására alkalmas zárt területeken való tárolása

d

A porkibocsátás megszüntetése víz permetezésével

1.3.   VÍZBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK

24. BAT

A szennyvíz szennyezettségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi két technika együttes használatát jelenti.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

A felszíni lefolyás és a technológiai víz gyűjtése és külön kezelése

Az alkalmazhatóság a meglévő vízelvezetési infrastruktúra kialakítása miatt a meglévő üzemekre korlátozódhat

b

A hengeres faanyagok és a széldeszkák (23) kivételével minden faanyag kemény felületen való tárolása

Általánosan alkalmazható.

25. BAT

A felszíni vízlefolyásból származó, vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

A durva szennyeződések mechanikai úton történő eltávolítása rácsokkal és szitákkal előkezelésként

Általánosan alkalmazható.

b

Olajleválasztás (24)

Általánosan alkalmazható.

c

A szilárd anyagok ülepítéssel történő eltávolítása víztároló medencékben és ülepítőtartályokban (24)

Az ülepítés alkalmazhatósága korlátozott lehet a módszer helyigénye miatt

6. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az összes lebegőanyag vonatkozásában a felszíni lefolyásnak a fogadó víztestbe való közvetlen kibocsátása esetén

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(az egy éven át kapott minták átlaga)

Összes lebegőanyag

mg/l

10–40

A kapcsolódó monitoringot a 14. BAT ismerteti.

26. BAT

A farostgyártásból származó technológiai víz keletkezésének megelőzése vagy mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT a technológiai víz lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításában áll.

Leírás

Az apríték zárt vagy nyitott rendszerben történő mosásából, főzéséből és/vagy rostosításából származó technológiai víz újrahasznosítása a rostosító üzem szintjén a szilárd anyagok mechanikai úton történő lehető legmegfelelőbb eltávolításával vagy elpárologtatással.

27. BAT

A farostgyártásból származó, vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát jelenti.

 

Technika

Alkalmazhatóság

a

A durva szennyeződések mechanikai úton történő eltávolítása rácsokkal és szitákkal

Általánosan alkalmazható.

b

Fizikai-kémiai úton történő leválasztás, pl. homokszűrők használatával, oldott levegős flotálással, koagulációval és flokkulációval (25)

c

Biológiai kezelés (25)

7. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a farostgyártásból származó technológiai víznek a fogadó víztestbe való közvetlen kibocsátása esetén

Paraméter

BAT-AEL-értékek

(az egy éven át kapott minták átlaga)

mg/l

Összes lebegőanyag

5–35

KOI

20–200

A kapcsolódó monitoringot a 14. BAT ismerteti.

28. BAT

A nedves leválasztó rendszerekből származó, a vízbe történő kibocsátást megelőzően kezelést igénylő szennyvíz keletkezésének megelőzése vagy mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy azok kombinációinak használatát foglalja magában.

Technika (26)

Alkalmazhatóság

A nedves leválasztó rendszerekben összegyűlt szilárd anyagok eltávolítása ülepítéssel, dekantálással, valamint csiga- vagy szalagprések használatával

Általánosan alkalmazható.

Oldott levegős flotálás. Koaguláció és flokkuláció, melyet követően az oldott levegővel elősegített flotálással eltávolítják a flokkokat (pelyheket)

1.4.   A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

1.4.1.   Levegőbe történő kibocsátások

Technika

Leírás

Bioszűrő

A bioszűrő a szerves vegyületeket biológiai oxidáció útján bontja le. A véggázáramot olyan ágyon vezetik át, amelynek anyaga inert hordozó (pl. műanyag vagy kerámia), és amelyen a természetes úton megtelepedett mikroorganizmusok oxidálják a szerves vegyületeket. A bioszűrők érzékenyek a porra, a magas hőmérsékletekre, illetve a belépő véggáz hőmérsékletének nagy ingadozására.

Biomosó

A biomosó egy nedvesmosóval kombinált bioszűrő, amely a por eltávolításával és a bemeneti hőmérséklet csökkentésével előkezeli a véggázt. A vizet folyamatosan keringetik: a töltött oszlop tetején belép, majd innen alácsepeg. A víz egy ülepítőtartályban gyűlik össze, ahol tovább bomlik. A bomlás folyamatát a pH-érték kiigazításával és tápanyagok hozzáadásával elő lehet segíteni.

Porleválasztó ciklon

A porleválasztó ciklonok a részecskék centrifugális erővel szembeni tehetetlenségét használják ki azok véggázáramokból való eltávolítására egy kúpos kamrában. A porleválasztókat a további poreltávolítást megelőző előkezelésre vagy szerves vegyületek eltávolítására használják. Használható egyesével vagy több berendezés együttes alkalmazásával is.

Ciklofilter

A ciklofilter egyszerre alkalmazza a porleválasztó technológiát (a durvább por elkülönítésére) és a zsákos szűrőket (a finomabb por leválasztására).

Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)

Az elektrosztatikus porleválasztók az elektromos erőteret használják arra, hogy a részecskéket elektromosan feltöltsék és leválasszák. E berendezések a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni.

Nedves elektrosztatikus porleválasztó (WESP)

A nedves elektrosztatikus porleválasztó áll egy nedvesmosó szakaszból, amelyben a véggáz mosása és kondenzációja történik, és egy nedves üzemmódú elektrosztatikus porleválasztóból, amely a kivált anyagot vízöblítés útján eltávolítja a gyűjtőlemezekről. Általában részét képezi egy olyan mechanizmus is, amely a véggáz kibocsátása előtt eltávolítja a vízcseppeket (pl. párátlanító). Az összegyűjtött port ezután elválasztják a vizes fázistól.

Zsákos szűrő

A zsákos szűrők áteresztő – szőtt vagy nemezelt – szövetből készülnek, amelyen a gázokat a részecskék eltávolítása céljából átvezetik. A zsákos szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott véggáz tulajdonságainak és a maximális üzemeltetési hőmérsékletnek.

Katalitikus termikus oxidáló berendezés (CTO)

A katalitikus termikus oxidáló berendezések a szerves vegyületeket katalitikusan egy fémfelületen, termikusan pedig egy égetőkamrában semmisítik meg, amelyben egy olyan láng hevíti fel a véggázáramot, amely tüzelőanyag, rendszerint földgáz, valamint az abban található illékony szerves vegyületek elégetésével jön létre. Az égési hőmérséklet 400 °C és 700 °C közötti. A kezelt véggázból kibocsátása előtt a hőt vissza lehet nyerni.

Regeneratív termikus oxidáló berendezés (RTO)

A termikus oxidáló berendezések a szerves vegyületeket termikusan egy égetőkamrában semmisítik meg, amelyben egy olyan láng hevíti fel a véggázáramot, amely tüzelőanyag, rendszerint földgáz, valamint az abban található illékony szerves vegyületek elégetésével jön létre. Az égési hőmérséklet 800 °C és 1 100 °C közötti. A regeneratív termikus oxidáló berendezéseknek legalább két kerámiaágyas kamrájuk van: az első kamrában zajló égetési ciklus során keletkező hőt a második kamra kerámiaágyának előmelegítésére használják. A kezelt véggázból kibocsátása előtt a hőt vissza lehet nyerni.

UTWS-szárítók, égetés hőcserélővel és a szárítóból távozó véggáz hőkezelése

Az UTWS német rövidítés: „Umluft” (a szárítóból származó véggáz visszakeringetése), „Teilstromverbrennung” (a szárítóból származó, részben elterelt véggázáram utóégetése), „Wärmerückgewinnung” (a szárítóból származó véggáz hővisszanyerése), „Staubabscheidung” (a tüzelőberendezésből származó légnemű kibocsátások porkezelése).

Az UTWS egy hőcserélővel felszerelt rotációs szárító és egy olyan tüzelőberendezés kombinációja, amelybe a szárítóból származó véggázt visszakeringetik. A visszakeringetett véggáz forró gőzáram, és ez teszi lehetővé a gőzszárítási eljárást. A szárítóból származó véggázt az égetéssel keletkező füstgázok által melegített hőcserélőben újra felhevítik, majd a szárítóba visszavezetik. A szárítóból származó véggáz egy része folyamatosan az égetőkamrába megy utóégetés céljára. A fa szárításával kiszabaduló szennyező anyagok a hőcserélő által és az utóégetés során megsemmisülnek. A tüzelőberendezésből kibocsátott füstgázokat zsákos szűrőben vagy elektrosztatikus porleválasztóban kezelik.

Nedvesmosó

A nedvesmosók a port tehetetlenségből eredő kiülepedés (impakció), közvetlen becsapódás és vizes fázisban zajló abszorpció révén választják le és távolítják el. A nedvesmosók számtalan változata és működési elve létezik, pl. permetező mosók, terelőlemezes mosók, Venturi-mosók, és portalanító előkezelésre vagy különálló technikaként is használhatók. E technikával bizonyos mértékben el lehet távolítani a szerves vegyületeket, és ha a mosóvízhez vegyi anyagokat adnak (kémiai oxidációt vagy másfajta átalakulást eredményezve), e hatás még fokozható is. A keletkező folyadékot kezelésnek kell alávetni, melynek során az összegyűlt port ülepítéssel vagy szűréssel kel leválasztani.

1.4.2.   Vízbe történő kibocsátások

Technika

Leírás

Biológiai kezelés

A feloldott szerves anyagok biológiai oxidációja, amely a mikroorganizmusuk anyagcseréje révén, illetve annak köszönhetően következik be, hogy a szennyvíz szerves tartalma a mikroorganizmusok anaerob körülmények között kifejtett hatására lebomlik. A biológiai folyamatot rendszerint a lebegő szilárd anyagok pl. ülepítés útján történő eltávolítása követi.

Koaguláció és flokkuláció

A koaguláció és flokkuláció a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koaguláció úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket adnak a szennyvízhez. A flokkuláció pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek.

Flotálás

A nagyobb flokkok vagy lebegő részecskék szennyvízből történő eltávolítása, a részecskék folyadékfelszínre jutásának elősegítésével.

Oldott levegős flotálás

Olyan flotációs technikák, amelyek során az oldott levegőt használják a koagulált és flokkulált anyag elkülönítésére.

Szűrés

A szennyvízben található szilárd anyagok eltávolítása áteresztő közegen való átvezetésük révén. Különféle technikák tartoznak ide, így pl. a homokszűrés, a mikroszűrés és az ultraszűrés.

Olajleválasztás

A nem oldódó szénhidrogének elkülönítése és kivonása, a fázisok (folyékony-folyékony vagy szilárd-folyékony) közötti fajsúlykülönbség elvét kihasználva. A nagyobb sűrűségű fázis leülepszik, a kisebb sűrűségű viszont a felszínre úszik.

Víztároló medencék

Nagy ülepítő medencék, amelyek a szilárd anyagok fajsúlykülönbség révén történő passzív leülepedésére szolgálnak.

Ülepítés

A lebegő részecskék és anyagok elkülönítése annak kihasználásával, hogy azok a gravitációnak köszönhetően a vízfenékre süllyednek.


(1)  Azon paraméterek esetében, amelyeknél a 30 percig tartó mérés a mintavétellel vagy az elemzéssel összefüggő okok miatt nem megfelelő, célszerűbb mérési időtartam alkalmazható.

(2)  Az EN 14961-1:2010 szabvány felhasználható a szilárd bio-tüzelőanyagok osztályozásához.

(3)  Az EN ISO 25140 vagy az EN ISO 25139 szabványnak megfelelően meghatározott metán levonásra kerül az eredményből, ha tüzelőanyagként földgázt, cseppfolyósított szénhidrogéngázt stb. alkalmaznak.

(4)  Nem releváns, ha tüzelőanyagként faalapú fűtőanyagot, földgázt, cseppfolyósított szénhidrogéngázt stb. alkalmaznak.

(5)  Ideértve a következőket: As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl és V.

(6)  Releváns, ha tüzelőanyagként szennyezett újrahasznosított fát alkalmaznak.

(7)  SNCR alkalmazása esetén releváns.

(8)  EN-szabvány hiányában a preferált megközelítés az izokinetikus mintavétel egy abszorbeáló oldatban fűtött szonda és szűrődoboz alkalmazásával, szondamosás nélkül, pl. az USA környezetvédelmi hatóságának M316-os módszerét alapul véve.

(9)  Az EN ISO 25140 vagy az EN ISO 25139 szabványnak megfelelően meghatározott metán levonásra kerül az eredményből, ha tüzelőanyagként földgázt, cseppfolyósított szénhidrogéngázt stb. alkalmaznak.

(10)  EN-szabvány hiányában a preferált megközelítés az izokinetikus mintavétel egy abszorbeáló oldatban fűtött szonda és szűrődoboz alkalmazásával, szondamosás nélkül, pl. az USA környezetvédelmi hatóságának M316-os módszerét alapul véve.

(11)  A zsákos szűrőkből és ciklofilterekből történő mintavétel helyettesíthető a szűrő egészében fellépő nyomáscsökkenés folyamatos monitoringjával, amely egy indikatív helyettesítő paraméter.

(12)  A mérésre a füstgáz más légáramokkal való összekeveredése előtt kerül sor, és csak akkor, ha ez műszakilag megvalósítható.

(13)  Gazdasági és környezetvédelmi okokból a KOI-ot egyre gyakrabban helyettesíti a TOC (összes szerves vegyület szénben kifejezve). E két paraméter viszonyát helyileg kell megállapítani.

(14)  Ideértve a következőket: As, Cr, Cu, Ni, Pb és Zn.

(15)  A térfogatáram-arányos mintavétel helyettesíthető egyéb szabványos mintavételi eljárásokkal, ha az áramlás nem alkalmas reprezentatív minta vételére.

(16)  A technikák leírása az 1.4.1 pontban található.

(17)  Ez a BAT-AEL nem alkalmazandó, ha legjellemzőbb nyersanyagként erdei fenyőt használnak.

(18)  A 30 mg/Nm3 alatti kibocsátások UTWS-szárító alkalmazásával érhetők el.

(19)  Csaknem kizárólag újrahasznosított fa használata esetén a tartomány felső határértéke 15 mg/Nm3 lehet.

(20)  A technikák leírása az 1.4.1 pontban található.

(21)  Abban az esetben, ha nem alkalmazható zsákos szűrő vagy ciklofilter, a tartomány felső határértéke 10 mg/Nm3 lehet.

(22)  A technika leírása az 1.4.1 pontban található.

(23)  A faanyag külső darabja, kéreggel vagy kéreg nélkül, amely a fűrészelés során az első vágásokkal keletkezik, amikor a fát fűrészáruvá (gerendákká) alakítják.

(24)  A technikák leírása az 1.4.2. pontban található.

(25)  A technikák leírása az 1.4.2. pontban található.

(26)  A technikák leírása az 1.4.2. pontban található.