14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/1

(1)

A 850/2004/EK rendelet végrehajtja az uniós jogban a 2006/507/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményben, valamint a 2004/259/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 1998. évi Aarhusi Jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározott kötelezettségvállalásokat.

(2)

A 2009/2 sz. határozat (4), amelyet az Egyezmény végrehajtó szerve 2009. december 14–18-i 27. ülésén fogadott el, a rövidláncú klórozott paraffinokat (SCCP-k) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoknak minősítette. Az SCCP-ket ezért felhasználásuk megszüntetése céljából felvették a Jegyzőkönyvbe; felhasználásuk tekintetében két mentesség került megállapításra: a bányászatban használt szállítószalagok gumijában vagy gáttömítőanyagokban lévő égésgátlókként való felhasználás. A 2009/2 sz. határozat arra kötelezi a Jegyzőkönyv részes feleit, hogy ezt a két felhasználási módot is számolják fel, amint megfelelő alternatívák állnak rendelkezésre. A 2009/2 sz. határozatot az 519/2012/EK bizottsági rendelet (5) hajtotta végre az uniós jogban; az említett határozat felvette az SCCP-ket a 850/2004/EK rendelet I. mellékletébe.

(3)

A 850/2004/EK rendelet I. mellékletében szereplő, SCCP-kre vonatkozó bejegyzés a bányászatban használt szállítószalagokban, illetve gáttömítőanyagokban való felhasználás tekintetében eltérést állapít meg az SCCP-k előállítására, forgalomba hozatalára és használatára vonatkozóan. A 2009/2 sz. határozatban foglalt követelményeknek való megfeleléshez az említett bejegyzés szerint a Bizottságnak az SCCP-k fennmaradó felhasználási módjainak fokozatos megszüntetése érdekében felül kell vizsgálnia az eltéréseket, amint rendelkezésre állnak a felhasználással és a biztonságosabb alternatív anyagokkal vagy technológiákkal kapcsolatos információk. Az ilyen – a 2009/2 határozat által előírt – felülvizsgálat összhangban van a 850/2004/EK 14. cikkének (3) bekezdésével.

(4)

A 2009/2 határozatnak és a 850/2004/EK rendelet I. mellékletében szereplő, SCCP-kre vonatkozó bejegyzésnek megfelelően a mentességek felülvizsgálata során elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a két fennmaradó felhasználás vonatkozásában léteznek-e megfelelő alternatívák. Ilyen alternatívák rendelkezésre állása esetén a mentességeket törölni kell a bejegyzésből.

(5)

2010-ben Hollandia SCCP-kkel kapcsolatos dokumentációt nyújtott be, a következő címmel: „Evaluation of Possible Restrictions on Short Chain Chlorinated Paraffins” (6) (a továbbiakban: dokumentáció). A dokumentáció több olyan alternatívát is megjelöl, amelyek a bányászatban használt szállítószalagokban, illetve a gáttömítőanyagokban kiválthatják az SCCP-ket. A holland hatóságok a dokumentáció elkészítése során egy előzetes nyilvános konzultáció eredményeit is figyelembe vették.

(6)

A feltérképezett alternatívák közül a legismertebbek a közepes lánchosszúságú klórozott paraffinok (MCCP-k) és a hosszúláncú klórozott paraffinok (LCCP-k), amelyek közül a felhasználók többsége számára az MCCP-k tűnnek jobb alternatívának. Mind az MCCP-k, mind az LCCP-k teljesítményjellemzői hasonlítanak az SCCP-kéihez. Más helyettesítő anyagok is léteznek, mint például a szerves foszfátokat tartalmazó égésgátlók, a foszfáttartalmú lágyítószerek, a szervetlen égésgátlók és különböző egyéb anyagok.

(7)

Az említett nyilvános konzultáció során egyes európai vállalatok felvetették, hogy az alternatív anyagokra történő átállás nem lesz feltétlenül zökkenőmentes, és hogy a termékek receptúrájának módosítása időigényes lehet. Több példa is volt már rá ugyanakkor, hogy bizonyos európai vállalatok különösebb nehézség nélkül áttértek az alternatív anyagok használatára. Kifejezetten a 850/2004/EK rendelet keretében mentesített két alkalmazásra vonatkozóan egy jelentős szállítószalag-gyártó jelezte, hogy az MCCP-kre való átállás zökkenőmentesen zajlott le és alacsony költségekkel járt. Az említett konzultáció előkészítésekor két másik vállalat alternatívákon dolgozott.

(8)

A Bizottság 2013-ban egyeztetett a bányászati ágazatbeli érintett felekkel. A konzultáció eredménye azt mutatta, hogy az ágazatban bányászati célokra már nem használnak SCCP-tartalmú szállítószalagokat.

(9)

Ami az SCCP-tartalmú gáttömítőanyagokat illeti, ilyeneket a jelek szerint már nem gyártanak, hoznak fogalomba vagy használnak fel az Unióban. Az érintett felek már 2008-ban jelezték az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (7), hogy az SCCP-k a jelek szerint már nincsenek használatban, illetve tömítőanyagokban (többek között a gáttömítőanyagokban) való felhasználásuk fokozatosan megszűnik Európában.

(10)

Az egyetlen olyan vállalkozás, amely az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján SCCP-k gyártását jelentette be, 2012 júniusában úgy nyilatkozott, hogy a szóban forgó anyagok gyártását megszüntette, és azt nem kívánja újraindítani.

(11)

A bányászatban használt szállítószalagokban, illetve a gáttömítőanyagokban való felhasználás tekintetében az SCCP-k megfelelő alternatív anyagokkal helyettesíthetők. Következésképpen a Bizottság a 2009/2 határozat és a 850/2004/EK rendelet I. mellékletében szereplő, SCCP-kre vonatkozó bejegyzés felülvizsgálati rendelkezése alapján köteles megszüntetni az említett két felhasználási mód mentességét. Noha az ipar a jelek szerint önkéntes alapon már megszüntette ezt a két felhasználási módot, a vonatkozó bejegyzésben indokolt törölni a mentességeket azért, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok felhasználásának megszüntetésére irányuló nemzetközi egyezmény előírásai maradéktalanul teljesüljenek.

(12)

Az SCCP-k tekintetében azt is indokolt tisztázni, hogy a 850/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt tilalom nem vonatkozik a bányászatban használt olyan szállítószalagokra, illetve olyan gáttömítőanyagokra, amelyek e rendelet hatálybalépésekor vagy azt megelőzően már használatban vannak.

(13)

Ezenkívül azt is egyértelművé kell tenni, hogy a 0,15 tömegszázalék alatti koncentrációban SCCP-ket tartalmazó árucikkek forgalomba hozhatók és használhatók, mivel ez az az SCCP-mennyiség, amely szennyeződésként jelen lehet egy MCCP felhasználásával előállított árucikkben.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 67/548/EGK tanácsi irányelv (9) alapján létrehozott bizottság véleményével,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/4

(1)

Az 1918/2006/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenst nyitott meg a 1509 10 10 és a 1509 10 90 KN-kód alá tartozó, teljes egészében Tunéziában előállított és közvetlenül onnan szállított szűz olívaolaj behozatalára vonatkozóan. Az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdése az ugyanazon cikk (1) bekezdésében előírt teljes kontingens mennyiségén belül havi mennyiségi határokat állapít meg az olívaolaj azon mennyiségeire vonatkozóan, amelyre importengedélyek bocsáthatók ki. Tekintettel arra, hogy indokolt intézkedéseket hozni Tunézia gazdasági helyzetének enyhítése érdekében, helyénvaló megkönnyíteni az olívaolaj Unió és Tunézia közötti kereskedelmét az 1918/2006/EK rendelettel megnyitott vámkontingens kezelésének egyszerűsítése révén. Szükséges tehát eltörölni az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében szereplő havi mennyiségi korlátokat.

(2)

A biztosítéknak az 1918/2006/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében előírt összegét indokolt megnövelni annak garantálása érdekében, hogy a vállalt behozatal az importengedélyek érvényességi időszakán belül megvalósuljon.

(3)

Az 1918/2006/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/6

(1)

A (EU) 2015/1089 bizottsági végrehajtási rendelet (2) megállapította az egyes közvetlen kifizetési intézkedések tekintetében a 2015-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat.

(2)

Az Egyesült Királyságban egy nemzeti bírósági ítélet hatályon kívül helyezte a – Waleset érintő – közvetlen kifizetésekre vonatkozó uniós szabályokat végrehajtó nemzeti jogszabályt, amelynek következtében az Egyesült Királyság új határozatokat fogadott el a közvetlen kifizetések Walesben történő végrehajtásáról, amelyről értesítette a Bizottságot. Jóllehet az Egyesült Királyságnak kell biztosítania, hogy ezen új határozatok megfeleljenek az alkalmazandó uniós jogi keretnek és az uniós jog általános elveinek, helyénvaló ezen új határozatokat figyelembe venni. Pontosabban, mivel az új határozatok az alaptámogatási rendszer és a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás tekintetében az Egyesült Királyságban 2015-ben alkalmazandó éves nemzeti felső összeghatárok kiszámítását is érintik, ezeket az értékeket ennek megfelelően módosítani kell. Ezenfelül az említett határozatok alapján meg kell határozni az Egyesült Királyságban a 2015-ös évben alkalmazandó, átcsoportosítással nyújtható támogatás felső határértékét is.

(3)

A (EU) 2015/1089 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A 2015-ös év tekintetében az 1307/2013/EU rendelet szerinti közvetlen támogatási rendszerek alkalmazása 2015. január 1-jén kezdődött. A szóban forgó rendeletnek a 2015. igénylési évre történő alkalmazhatósága és a vonatkozó költségvetési felső határok alkalmazhatósága közötti összhang érdekében e rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/8

(1)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. részében foglaltaknak megfelelően a 2,4-D hatóanyag jóváhagyása 2015. december 31-én lejár.

(2)

Az 1141/2010/EU bizottsági rendelet (3) 4. cikkének megfelelően az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a 2,4-D hatóanyagnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv (4) I. mellékletébe való felvétele megújítására.

(3)

A kérelmező az 1141/2010/EU rendelet 9. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dossziékat benyújtotta. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(4)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a megújításértékelő jelentést, amelyet 2013. március 4-én benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(5)

A Hatóság a megújításértékelő jelentést észrevételezésre megküldte a kérelmezőnek és a többi tagállamnak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összegző dossziét.

(6)

A Hatóság 2014. augusztus 7-én és 2015. március 11-én (5) eljuttatta következtetéseit a Bizottsághoz arról, hogy a 2,4-D várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2015. május 28-án ismertette a 2,4-D-re vonatkozó vizsgálati jelentés tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával.

(7)

Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy a 4. cikkben előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért e jóváhagyási kritériumokat teljesítettnek kell tekinteni.

(8)

Ezért helyénvaló meghosszabbítani a 2,4-D jóváhagyását.

(9)

Ugyanakkor az 1107/2009/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel elő kell írni bizonyos feltételeket és korlátozásokat. Különösen indokolt további megerősítő információkat kérni.

(10)

A 2,4-D jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés korlátozott számú reprezentatív felhasználáson alapul, ez azonban nem korlátozza azon felhasználásokat, amelyek tekintetében a 2,4-D-t tartalmazó növényvédő szerek engedélyezhetők. Ezért nem indokolt fenntartani a gyomirtó szerként való felhasználásra történő korlátozást.

(11)

Az 1107/2009/EK rendelet 20. cikkének a rendelet 13. cikke (4) bekezdésével együtt értelmezett (3) bekezdése szerint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

E rendeletet a 2,4-D hatóanyag jóváhagyásának az (1) preambulumbekezdésben említett lejárati dátumát követő naptól kell alkalmazni.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/12

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/14

(1)

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás (1) (a továbbiakban: megállapodás) 431. cikke előírja a megállapodás egyes részeinek ideiglenes alkalmazását.

(2)

A 2014/494/EU tanácsi határozat (2) 3. cikke meghatározza a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit, ideértve a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság, illetve a megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság (a továbbiakban: a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság) létrehozására és működésére, valamint a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre, illetőleg a vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

A megállapodás 240. cikkének (3) bekezdése értelmében a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(4)

A megállapodás 243. cikkének (3) bekezdése értelmében a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság első ülésén összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a testület kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos eljárásaiban szakértőként részt venni.

(5)

A megállapodás 268. cikkének (1) bekezdése értelmében a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság a megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdetétől számított hat hónapon belül összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a vitarendezési eljárásokban választott bíróként szolgálni.

(6)

Helyénvaló ezért meghatározni az Unió álláspontját a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság által elfogadandó eljárási szabályzattal, a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértők említett albizottság által összeállítandó névjegyzékével és a választott bíróknak a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság által összeállítandó névjegyzékével kapcsolatban,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/22

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 határozatot (3).

(2)

Bianca Maria D'ANGELO, Paola GIORGI, Carmen MURATORE és Nicola VENDOLA hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága négy póttagjának helye megüresedett,

—

Sig.ra Manuela BORA, Consigliere regionale e Assessore della Regione Marche,

—

Sig.ra Ilaria CAVO, Consigliere regionale e Assessore della Regione Liguria,

—

Sig. Vincenzo DE LUCA, Presidente della Regione Campania,

—

Sig. Michele EMILIANO, Presidente della Regione Puglia.

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/23

(1)

Az Unió támogatja mindazon nemzetközi munkaügyi egyezmények megerősítését, amelyeket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) naprakésznek minősít, és amelyek hozzájárulnak az Uniónak az emberi jogok és a mindenkit megillető méltányos munkakörülmények érvényesülése érdekében kifejtett erőfeszítéseihez, valamint az emberkereskedelem felszámolásához az Unión belül és azon kívül, mely utóbbi törekvésnek az alapvető munkaügyi elvek és jogok védelme kulcsfontosságú eleme.

(2)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezménye, amelyet a 2014. évi jegyzőkönyv egészít ki, alapvető jelentőségű ILO-egyezmény, amely hatással van azokra a szabályokra, amelyek az alapvető munkaügyi normákra hivatkoznak.

(3)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezményének 2014. évi jegyzőkönyvében (a továbbiakban: jegyzőkönyv) foglalt szabályok egy része az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikke (2) bekezdése értelmében az Unió hatáskörébe tartozik. A jegyzőkönyvbe foglalt egyes rendelkezéseket lefedik a szociálpolitika területén meglévő uniós vívmányok, A jegyzőkönyv 1. cikkének (1) bekezdése, 2. cikkének a) pontja és 2. cikkének d) pontja különösen olyan kérdéseket tárgyal, amelyek a 91/533/EGK tanácsi irányelv (1), a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén hatályos irányelvek – köztük a 89/391/EGK tanácsi irányelv (3), a 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), a 94/33/EK tanácsi irányelv (5) és a 92/85/EGK tanácsi irányelv (6) – hatálya alá esnek.

(4)

Az ILO-alapokmány 19. cikkének az egyezmények elfogadásáról és megerősítéséről szóló (4) bekezdése a jegyzőkönyvekre is vonatkozik, melyek kötelező erejű nemzetközi megállapodások, egy egyezményhez kapcsolódnak és a feleknek meg kell erősíteniük őket.

(5)

Az Unió nem erősítheti meg az egyezményt, mert annak kizárólag államok lehetnek részes felei.

(6)

A tagállamoknak ezért az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdése értelmében uniós hatáskörbe tartozó kérdések tekintetében felhatalmazást kell kapniuk arra, hogy az Unió érdekében közösen fellépve megerősítsék a jegyzőkönyvet.

(7)

A jegyzőkönyvnek az Unióra átruházott hatáskörökbe tartozó, a szociálpolitikára vonatkozó részektől eltérő részei egy másik, ezzel a határozattal egy időben elfogadott határozat tárgyát képezik.

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/25

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Dél-Korea) jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. október 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) a Dél-Koreában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény szerint számos eltérés van a központi szerződő felekre a dél-koreai joghatóság szerint alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jogilag kötelező érvényű követelmények között. Ez a határozat mindazonáltal nem csupán a központi szerződő felekre Dél-Koreában alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzésén alapul: figyelembe veszi e követelmények eredményének és annak értékelését is, hogy e követelmények alkalmasak-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket érintő kockázatok oly módon történő csökkentésére, amely egyenértékűnek minősül a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelmények eredményével. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeknek kell megfelelniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

A Dél-Koreában engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó dél-koreai jogilag kötelező követelményeket a pénzügyi befektetési szolgáltatásokról és a tőkepiacokról szóló 2013. évi törvény (Financial Investment Services and Capital Markets Act, FSCMA) tartalmazza, amelyhez az említett törvényt végrehajtó számos alacsonyabb szintű rendelet tartozik.

(7)

A központi szerződő felek működését a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága (Financial Services Commission, FSC) engedélyezi. Az elszámolási tevékenység engedélyezéséhez az FSC-nek meg kell győződnie többek között arról, hogy a központi szerződő fél rendelkezik az előírt minimális saját tőkével, megfelelő és megalapozott üzleti tervvel, a szükséges humánerőforrásokkal, az adatfeldolgozáshoz szükséges felszereléssel és a befektetők védelméhez, illetve az elszámolási tevékenység végzéséhez szükséges megfelelő fizikai létesítményekkel, továbbá arról, hogy a központi szerződő fél egyetlen tisztviselőjét sem tiltották el az FSCMA alapján, a központi szerződő fél rendelkezik az összeférhetetlenségeket kizáró rendszerrel, a részvényesei megfelelő pénzügyi kapacitással rendelkeznek, pénzügyi helyzetük jó és társadalmi hitelességük biztosított. Amennyiben a központi szerződő fél megfelelő irányításának és a piac megfelelő működésének fenntartásához szükséges, az engedély kiadásakor az FSC további feltételeket írhat elő. Az engedély kiadását követően az engedéllyel rendelkező központi szerződő felek az FSC által gyakorolt folyamatos felügyelet, illetve a Koreai Központi Bankról szóló törvény alapján a Koreai Központi Bank által gyakorolt felügyelet hatálya alá tartoznak.

(8)

Az FSC kinyilvánította azon szándékát, hogy a pénzügyi piaci infrastruktúrákat a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek keretében rögzített nemzetközi standardok alapján értékeli. Az FSC 2015 márciusában adta ki a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó ügyviteli iránymutatását, amely a pénzügyi piaci infrastruktúrák által az üzleti tevékenységük folytatása során az FSCMA és annak végrehajtási rendeletei alapján követendő konkrét standardokat határozza meg. Az iránymutatás a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó 24 kiemelt elvet a koreai sajátosságokhoz igazodóan 14 elvbe rendszerezte, és részletes standardokat közöl az elvek végrehajtására vonatkozóan. A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek, mint felügyeleti standardoknak az elfogadása érdekében a Koreai Központi Bank 2012 decemberében módosította a fizetési és elszámolási rendszerek működéséről és irányításáról szóló rendeletét.

(9)

Az FSCMA és végrehajtási rendeletei alapján a központi szerződő feleknek ki kell dolgozniuk a klíring- és elszámolási rendszereik megfelelő szabályozásához szükséges belső szabályaikat és eljárásaikat is. Az FSCMA és végrehajtási rendeletei, az iránymutatás, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek működéséről és irányításáról szóló rendelet végrehajtása tehát az elszámolóházak belső szabályain és eljárásain keresztül valósul meg. Az FSCMA értelmében a központi szerződő felek bejegyzését, belső szabályait vagy eljárásait érintő bármilyen módosítás az FSC jóváhagyásának függvénye.

(10)

Dél-Koreában tehát a jogilag kötelező érvényű követelmények kétszintű struktúrát alkotnak. Az FSCMA és végrehajtási rendeletei rögzítik azokat a felső szintű előírásokat, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyt kapjanak elszámolási szolgáltatások nyújtására Dél-Koreában. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Dél-Koreában a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelés bizonyításához a központi szerződő feleknek a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó ügyviteli iránymutatással összhangban be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat az FSC-hez jóváhagyásra. Ezek a belső szabályok és eljárások alkotják Dél-Koreában a követelmények második szintjét.

(11)

A központi szerződő felekre Dél-Koreában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó központi szerződő felekben való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(12)

Azon pénzügyi piac mérete, ahol a Dél-Koreában engedélyezett központi szerződő felek végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint annak a piacnak a mérete, amelyen az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Például az elmúlt három évben Dél-Koreában elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen a Dél-Koreában engedélyezett központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(13)

A Dél-Koreában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az említett központi szerződő felekre alkalmazandó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályaik és eljárásaik, enyhítik a Dél-Koreában fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet rendelkezéseinek eredményével egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(14)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a dél-koreai jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy az ott engedélyezett központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(15)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Dél-Korea jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(16)

Az FSC felelős a felügyeleti szabályok kidolgozásáért és végrehajtásáért, valamint a pénzügyi intézmények ellenőrzéséért és vizsgálatáért. Az FSC a központi szerződő felek felügyeletéért elsődlegesen felelős szervként átfogó ellenőrzési és szankcionálási jogkörökkel rendelkezik a központi szerződő felek tekintetében: többek között jogosult visszavonni a központi szerződő felek engedélyét, jogosult felfüggeszteni és átruházni a központi szerződő felek üzleti tevékenységét, továbbá jogosult szankciókat alkalmazni a központi szerződő felekkel szemben. A napi szintű felügyeletet a Pénzügyi Felügyeleti Szolgálat (Financial Supervisory Service, FSS) látja el, amely az FSC felügyelete alatt tevékenykedik. A központi szerződő feleket évente kétszer négy héten át tartó vizsgálatnak vetik alá, emellett pedig a felügyeleti hatóság kérésére nem időszakos vizsgálatokat is végeznek. Az FSS felügyelet és a prudenciális követelmények tesztelését magában foglaló kockázatalapú vizsgálati eljárások révén folyamatosan nyomon követi a központi szerződő felek kockázatkezelési előírásoknak való megfelelését. Emellett a Koreai Központi Bank által a Dél-Koreában engedélyezett központi szerződő felek tekintetében gyakorolt felügyelet egyik fő célja a központi szerződő felek biztonságos és hatékony működésének biztosítása. Az általa gyakorolt felügyelet keretében a Koreai Központi Bank értékeli a központi szerződő felekre vonatkozó információkat, kétévente értékeli a központi szerződő feleket a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek alapján, és indokolt esetben felszólítja a központi szerződő feleket rendszereik javítására. Amennyiben a rendszerek jelentős javításáról van szó, a Koreai Központi Bank a Monetáris Politikai Bizottság egyetértésével jogosult ilyen javításokat előírni.

(17)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Dél-Korea jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(18)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Dél-Korea jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(19)

A Dél-Koreában tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását végezni szándékozó harmadik országbeli központi szerződő feleknek az FSC jóváhagyását kell kérniük.

(20)

A jóváhagyás megadásához a központi szerződő fél székhelye szerinti joghatóságnak kellőképpen kidolgozott, a Dél-Koreában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerhez hasonló szabályozási kerettel kell rendelkeznie. A harmadik országbeli központi szerződő fél által benyújtott kérelem jóváhagyásának előzetes feltétele továbbá, hogy a dél-koreai és a harmadik országbeli illetékes hatóságok együttműködési megállapodást kössenek egymással.

(21)

A dél-koreai jogi szabályozásnak a Dél-Koreában tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását végezni szándékozó harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó elismerési eljárását ezért úgy kell tekinteni, hogy az a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(22)

Úgy tekinthető tehát, hogy Dél-Korea jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedélyezett központi szerződő felek tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos dél-koreai jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(23)

A Dél-Koreában engedélyezett központi szerződő felekre Dél-Koreában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az ilyen újraértékelés eredményeképp visszavonható az egyenértékűség elismerése.

(24)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/29

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Dél-Afrika jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

Ez a határozat a Dél-Afrikában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer eredményének, valamint annak értékelésén alapul, hogy e keretrendszer olyan módon enyhíti-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket érintő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősül a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelmények eredményével. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeknek kell megfelelniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

A Dél-Afrikában engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó dél-afrikai jogilag kötelező erejű követelményeket a pénzügyi piacokról szóló 2012. évi 19. sz. törvény tartalmazza (Financial Markets Act, FMA). Az értékpapír-piaci szolgáltatásokért felelős hatóság (Registrar of Securities Services, a továbbiakban: Registrar) átfogó jogkörökkel rendelkezik a Dél-Afrikában működési engedéllyel rendelkező („licensed clearing houses”) elszámolóházak felügyelete, ellenőrzése és vizsgálata tekintetében.

(7)

A pénzügyi piacokról szóló törvény meghatározza azokat a kötelezettségeket és követelményeket, amelyeknek az elszámolóházaknak eleget kell tenniük. Konkrétan az FMA alapján a Registrar adja ki az engedélyezett elszámolóházak működési engedélyét, amennyiben a kérelmező megfelel a követelményeknek és hozzájárul az FMA-ban meghatározott célkitűzések eléréséhez, így többek között a rendszerszintű kockázatok csökkentéséhez és annak biztosításához, hogy a dél-afrikai pénzügyi piacok megfeleljenek a tisztességesség, a hatékonyság és az átláthatóság követelményének. Az említett követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a Registrar az engedély megadásakor az általa indokoltnak vélt feltételeket szabhat. Az engedéllyel rendelkező elszámolóházaknak üzleti tevékenységüket tisztességes és átlátható módon kell végezniük, kellő figyelemmel a klíringtagok és ügyfeleik jogaira. Ezenfelül az FMA rendelkezései értelmében az engedéllyel rendelkező elszámolóházaknak meg kell felelniük a nemzetközi felügyeleti standardoknak, ideértve a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által 2012 áprilisában kiadott elveket.

(8)

Az FMA felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy rendeletet alkosson az FMA alapján szabályozandó vagy szabályozható bármely témára vagy az FMA-val kapcsolatos igazgatás vagy az FMA végrehajtásának hatékonyabbá tételéhez szükséges bármely kérdésre vonatkozóan. Ezenfelül az FMA felhatalmazza a Registrart, hogy iránymutatást adjon ki az FMA alkalmazásáról és értelmezéséről, továbbá arra, hogy meghozzon bármely olyan intézkedést, amelyet szükségesnek vél megfelelő működéséhez, illetve jogköreinek gyakorlásához vagy feladatainak ellátásához, vagy az FMA végrehajtásához.

(9)

Az engedéllyel rendelkező elszámolóházakra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek az engedéllyel rendelkező elszámolóházakban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(10)

Azon pénzügyi piac mérete, ahol az engedéllyel rendelkező elszámolóházak végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint annak a piacnak a mérete, amelyen az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Például az elmúlt három évben Dél-Afrikában elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen az engedéllyel rendelkező elszámolóházakban való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(11)

Az engedéllyel rendelkező elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az engedéllyel rendelkező elszámolóházakra alkalmazandó, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést előíró elsődleges szabályok csökkentik a Dél-Afrikában fennálló, alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által előírttal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(12)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a dél-afrikai jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező elszámolóházak megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(13)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Dél-Afrika jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(14)

Az FMA rendelkezéseinek való megfelelést a Registrar felügyeli és kényszeríti ki. A Registrar többek között évente értékeli, hogy az engedéllyel rendelkező elszámolóházak megfelelnek-e az FMA rendelkezéseinek, illetve saját belső szabályaiknak és eljárásaiknak, továbbá a Registrar által az FMA alapján kiadott utasításoknak, felszólításoknak, feltételeknek vagy követelményeknek. A Registrar továbbá visszavonhatja vagy felfüggesztheti az engedéllyel rendelkező elszámolóház engedélyét, amennyiben az elszámolóház nem felel meg többek között az FMA rendelkezéseinek, saját belső szabályainak és eljárásainak vagy a Registrar által az FMA alapján kiadott utasításnak, felszólításnak, feltételnek vagy követelménynek.

(15)

A Registrar tájékoztatást vagy dokumentumokat kérhet az engedéllyel rendelkező elszámolóházaktól, továbbá helyszíni vizsgálatok lefolytatására is jogosult. Helyszíni vizsgálat lefolytatását követően szabálytalanság megszüntetése vagy korrekciója érdekében a Registrar többek között intézkedések meghozatalára vagy valamilyen cselekvéstől való tartózkodásra szólíthatja fel az engedéllyel rendelkező elszámolóházat. Amennyiben az engedéllyel rendelkező elszámolóház elmulasztja közölni az FMA által előírt információkat, a Registrar büntetést szabhat ki. Ezenfelül az FMA végrehajtásának és az FMA-val kapcsolatos igazgatás biztosítása érdekében a Registrar általános utasításokat vagy meghatározott jogalanynak címzett utasításokat is kiadhat.

(16)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Dél-Afrika jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(17)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Dél-Afrika jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(18)

Az olyan harmadik országban engedélyezett központi szerződő felek, amely a dél-afrikai szabályozási kerettel egyenértékű jogi és felügyeleti keretrendszerrel, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozóan egyenértékű szabályozással rendelkezik, és amelyben a központi szerződő felek hatékony felügyelet hatálya alá tartoznak, a Registrar engedélyével nyújthatnak szolgáltatásokat Dél-Afrikában. Az engedély kiadásához a Registrar a harmadik ország szabályozási keretének figyelembevételével, továbbá adott esetben bármely más felügyeleti hatóságtól – ideértve harmadik országok felügyeleti hatóságait is – származó információ figyelembevételével értékeli az engedély iránti kérelmet. A Registrar továbbá mentesítheti a harmadik országbeli központi szerződő felet az FMA által előírt követelmények egy része vagy összessége alól. A Registrar együttműködési megállapodásokat köthet harmadik országok szabályozó vagy felügyeleti hatóságaival a felügyelet folyamatos koordinációjának, illetve az olyan harmadik országban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó információk cseréjének biztosítása érdekében, amelyben a jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékű a dél-afrikai szabályozási kerettel, és amely központi szerződő felek hatékony felügyelet hatálya alá esnek abban a harmadik országban, amelyben működésüket engedélyezték.

(19)

Bár a dél-afrikai jogi szabályozás harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó elismerési eljárásának struktúrája eltér a 648/2012/EU rendeletben meghatározott eljárástól, mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy az a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(20)

Úgy tekinthető tehát, hogy Dél-Afrika jogi és felügyeleti keretrendszere az engedéllyel rendelkező elszámolóházak tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos dél-afrikai jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(21)

A Dél-Afrikában engedélyezett központi szerződő felekre Dél-Afrikában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az ilyen újraértékelés eredményeképp visszavonható az egyenértékűség elismerése.

(22)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/32

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Alberta, Brit Columbia, Manitoba, Ontario és Québec kanadai tartományok (a továbbiakban: az érintett tartományok) jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

Ez a határozat az érintett tartományokban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer értékelésén, valamint annak értékelésén alapul, hogy e követelmények olyan módon enyhítik-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket érintő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősül a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelmények eredményével. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

Az érintett tartományokban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű kanadai követelményeket a megfelelő értékpapírtörvények és az egyes tartományok értékpapír-piaci szabályozó hatóságai által az említett törvények alapján elfogadott szabályok és rendeletek, valamint az általuk hozott vagy kibocsátott és az említett tartományokban működő központi szerződő felekre alkalmazandó határozatok, utasítások vagy rendelkezések (tartományi értékpapír-piaci szabályozás) tartalmazzák.

(7)

E határozat alkalmazásában az értékpapír-piaci szabályozó hatóságok a következők: Albertában az Albertai Értékpapír-bizottság (Alberta Securities Commission – ASC); Québecben az Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (Autorité des marchés financiers – AMF); Brit Columbiában a Brit columbiai Értékpapír-bizottság (British Columbia Securities Commission – BCSC); Manitobában a Manitobai Értékpapír-bizottság (Manitoba Securities Commission – MSC), Ontarióban pedig az Ontariói Értékpapír-bizottság (Ontario Securities Commission – OSC). Az értékpapír-piaci szabályozó hatóságok együttműködnek az értékpapírtörvények és -rendeletek kidolgozása és végrehajtása, valamint a hatályos törvények végrehajtásának következetes és összehangolt igazgatása, nyomon követése és érvényesítése terén.

(8)

Az érintett tartományban üzleti tevékenységet folytatni szándékozó központi szerződő felet az illetékes értékpapír-piaci szabályozó hatóságnak kell engedélyeznie. Az engedély elismerés vagy elismerés alóli mentesség formáját öltheti. Az elismerés a megfelelő tartományi értékpapír-piaci szabályozás teljes körű alkalmazását jelenti. A több érintett tartományban működő központi szerződő feleket legalább egy tartományban elismert központi szerződő félként engedélyezni kell, és a tevékenységük helye szerinti tartományokban alkalmazandó követelmények közül a legszigorúbb hatálya alá tartoznak. Elismerés alóli mentességben általában azok a központi szerződő felek részesülnek, amelyek másik tartományban elismertek és így az elismerés helye szerinti tartomány értékpapír-piaci szabályozó hatóságának közvetlen felügyelete alá tartoznak, feltéve, hogy az illetékes értékpapír-piaci szabályozó hatóság szerint nem minősülnek rendszerszinten jelentősnek vagy a tőkepiacok szempontjából lényeges kockázatúnak. Az értékpapír-piaci szabályozó hatóságok feltételeket állapítanak meg az elismerés alól mentesített azon központi szerződő felek esetében, amelyek az elismerésük helye szerinti tartományban kevésbé szigorú követelmények hatálya alá tartoznak, mint azokban a tartományokban, amelyekben mentességet kaptak az elismerés alól. A Kanadai Nemzeti Bank is rendszerszinten jelentősnek minősíthet egy központi szerződő felet, amennyiben az rendszerszintű kockázatot jelenthet a kanadai pénzügyi rendszerre nézve.

(9)

Az Albertában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeket az albertai értékpapírtörvény, az annak megfelelően elfogadott szabályok és rendeletek, valamint az ASC által hozott vagy kibocsátott határozatok, utasítások vagy rendelkezések (albertai értékpapírtörvények) tartalmazzák. Ahhoz, hogy Albertában elszámolási szolgáltatást nyújthassanak, a központi szerződő feleknek rendelkezniük kell az ASC elismert elszámoló ügynökségekre, vagy az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségekre (mentesített elszámoló ügynökség) vonatkozó engedélyével. Az Albertában engedélyezett központi szerződő feleknek be kell tartaniuk az albertai értékpapírtörvényeket. Általánosságban az ASC akkor engedélyezi a központi szerződő felet elismert elszámoló ügynökségként, ha megállapítja, hogy helyénvaló a felügyelete alá helyeznie azokat. Mindazonáltal az ASC a más tartományokban elismert egyes elszámolóházak esetében támaszkodhat más értékpapír-piaci szabályozó hatóságok által gyakorolt felügyeletre is. Az ASC feltételekhez kötheti az elszámoló ügynökség elismert elszámoló ügynökségként vagy az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségként való engedélyezését. Az ASC valamennyi, általa elismert elszámoló ügynökségként engedélyezett elszámoló ügynökség tekintetében az elismerésre vonatkozó rendelkezést adott ki, előírva számukra a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést.

(10)

A Brit Columbiában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeket a brit columbiai értékpapírtörvény, az annak megfelelően elfogadott szabályok és rendeletek, valamint a BCSC által kiadott rendelkezések tartalmazzák. Ahhoz, hogy Brit Columbiában elszámolási szolgáltatást nyújthassanak, a központi szerződő feleknek rendelkezniük kell a BCSC elismert elszámoló ügynökségekre, vagy az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségekre (mentesített elszámoló ügynökség) vonatkozó engedélyével, ami számos tényezőtől függ, többek között az elszámoló ügynökség Brit Columbiában kifejtett tevékenységének hatásaitól. A BCSC feltételekhez kötheti az elszámoló ügynökség elismert elszámoló ügynökségként vagy az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségként való engedélyezését. A BCSC valamennyi, általa elismert elszámoló ügynökségként engedélyezett elszámoló ügynökség tekintetében az elismerésre vonatkozó rendelkezést adott ki, előírva számukra a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést.

(11)

A Manitobában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeket a határidős árutőzsdei ügyletekre vonatkozó manitobai törvény, a manitobai értékpapírtörvény és az MSC által ezeknek megfelelően kibocsátott szabályok és rendelkezések tartalmazzák. Ahhoz, hogy Manitobában elszámolási szolgáltatást nyújthassanak, a központi szerződő feleknek rendelkezniük kell a határidős árutőzsdei ügyletek tekintetében az MSC elismert elszámolóházakra, egyéb értékpapírok tekintetében elismert elszámoló ügynökségekre vonatkozó, illetve az elismerés alól mentesített elszámolóházakra vagy elszámoló ügynökségekre (mentesített elszámoló ügynökség vagy elszámolóház) vonatkozó engedélyével. Az MSC feltételekhez kötheti az elszámoló ügynökség elismert elszámoló ügynökségként vagy elszámolóházként, illetőleg az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségként vagy elszámolóházként való engedélyezését. Az MSC valamennyi, általa elismert elszámoló ügynökségként vagy elszámolóházként engedélyezett elszámoló ügynökség és elszámolóház tekintetében az elismerésre vonatkozó rendelkezést adott ki, előírva számukra a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést.

(12)

Az Ontario tartományban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeket az ontariói értékpapírtörvény, az az alapján kibocsátott rendeletek és szabályok, valamint a törvénynek megfelelően hozott utasítások, határozatok, rendelkezések, végzések vagy egyéb előírások tartalmazzák. Ahhoz, hogy Ontarióban elszámolási szolgáltatást nyújthassanak, a központi szerződő feleknek rendelkezniük kell az OSC elismert elszámoló ügynökségekre, vagy az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségekre (mentesített elszámoló ügynökség) vonatkozó engedélyével. Az OSC feltételekhez kötheti az elszámoló ügynökség elismert elszámoló ügynökségként vagy az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségként való engedélyezését. Az OSC valamennyi, általa elismert elszámoló ügynökségként engedélyezett elszámoló ügynökség tekintetében az elismerésre vonatkozó rendelkezést adott ki, előírva számukra a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést.

(13)

A Québec tartományban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelményeket a québeci értékpapírtörvény, a származtatott ügyletekre vonatkozó québeci törvény és az Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság tekintetében hozott törvény (AAMF), az értékpapírtörvénynek és a származtatott ügyletekre vonatkozó törvénynek megfelelően elfogadott rendeletek, valamint az AMF által kibocsátott határozatok és rendelkezések tartalmazzák. Ahhoz, hogy Québecben elszámolási szolgáltatást nyújthassanak, a központi szerződő feleknek rendelkezniük kell az AMF elismert elszámolóházakra, vagy az elismerés alól mentesített elszámolóházakra (mentesített elszámolóház) vonatkozó engedélyével. Az AMF feltételekhez kötheti az elszámolóház elismert elszámolóházként vagy az elismerés alól mentesített elszámolóházként való engedélyezését. Az AMF valamennyi, általa elismert elszámolóházként engedélyezett elszámolóház tekintetében az elismerésre vonatkozó rendelkezést adott ki, előírva számukra a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést.

(14)

Az érintett tartományokban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a központi szerződő felekben való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(15)

Azon pénzügyi piac mérete, ahol az érintett tartományokban engedélyezett központi szerződő felek végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint annak a piacnak a mérete, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Például az elmúlt három évben Kanadában elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 3 %-át. Következésképpen az érintett tartományokban engedélyezett központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(16)

Az érintett tartományokban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az érintett tartományokban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó szabályok, többek között az értékpapír-piaci szabályozó hatóságok által kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést előíró elismerési rendelkezések enyhítik az érintett tartományokban fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet rendelkezéseinek eredményével egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(17)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az érintett tartományok jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedélyezett központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(18)

A 25. cikk (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében az érintett tartományok jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(19)

A több tartományban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleket az érintett tartományok értékpapír-piaci szabályozó hatóságai egymással együttműködve felügyelik. Azon központi szerződő felek felügyeletét, amelyeket a Kanadai Nemzeti Bank esetlegesen rendszerszintű kockázatot jelentőnek minősített, az érintett tartományok értékpapír-piaci szabályozó hatóságai és a Kanadai Nemzeti Bank egymással együttműködve látja el.

(20)

Albertában az ASC széles hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy korrekciós vagy visszatartó intézkedéseket tegyen az elismert vagy az elismerés alól mentesített engedélyezett elszámoló ügynökséggel szemben, ha közérdekből arra szükség van, vagy ha az elszámoló ügynökség megsértette az albertai értékpapírtörvényeket. Az alkalmazandó szabályoknak való megfelelés biztosítása céljából mind az elismert, mind a mentességgel rendelkező elszámoló ügynökségeknek információt, dokumentumokat vagy adatokat kell szolgáltatniuk. Az ASC mind az elismert, mind a mentességgel rendelkező elszámoló ügynökségek tekintetében közigazgatási bírságot szabhat ki és felfüggesztheti vagy visszavonhatja az elszámoló ügynökség elismerését vagy az elszámoló ügynökséget az elismerés alól mentesítő rendelkezést, illetve módosíthatja azok feltételeit. Az ASC kérheti a bíróságtól a meg nem felelés megállapítását, kezdeményezhet más bírósági eljárást vagy vizsgálatokat folytathat, amelyek különböző szankciók kivetését eredményezhetik. Szankció vethető ki azon jogi személyek vagy társaságok igazgatóira és tisztviselőire, vagy egyéb személyekre, akik engedélyezik, lehetővé teszik az albertai értékpapírtörvények megsértését, illetve közreműködnek abban. Emellett az ASC az elismert elszámoló ügynökségeket érintő helyszíni vizsgálatokat, rendszeres konzultációt folytat és elvégzi a bekért adatok felülvizsgálatát és elemzését, és amennyiben a köz érdekében szükségesnek tartja, döntést hozhat az elismert elszámoló ügynökség belső szabályairól, eljárásairól vagy gyakorlatáról.

(21)

Brit Columbiában a BCSC időszakos helyszíni vizsgálatok és az elszámoló ügynökség felső vezetésével folytatott rendszeres kommunikáció, valamint az elszámoló ügynökség által közölt információ és az elszámoló ügynökségre vonatkozó – többek között a kockázatkezelést érintő – követelményeknek való megfelelés felülvizsgálata útján folyamatosan felügyeli az elismert elszámoló ügynökségeket. A BCSC széles hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy korrekciós vagy visszatartó intézkedéseket tegyen az elismert vagy az elismerés alól mentesített engedélyezett elszámoló ügynökséggel szemben, ha közérdekből arra szükség van, vagy ha az elszámoló ügynökség megsértette a Brit Columbiában hatályos értékpapírtörvényeket. Az ilyen intézkedések magukban foglalják a szabályzatokra, előírásokra, eljárásokra vagy gyakorlatokra, illetőleg az elismert elszámoló ügynökség üzletvitelének módjára vonatkozó határozatokat, és a BCSC rendelkezést adhat ki az elszámoló ügynökségre vonatkozóan, ideértve az elszámoló ügynökség elismerésének felfüggesztését vagy visszavonását, valamint vizsgálatok lefolytatását, amelyek szankciók kivetésével járhatnak.

(22)

Manitobában az MSC folyamatosan felügyeli az elismert és az elismerés alól mentesített elszámoló ügynökségeket. A mentesített elszámoló ügynökségek esetében azonban korlátozottabb az MSC általi felügyelet. Az elismert elszámoló ügynökségek vagy elszámolóházak esetében a felügyeletet időszakos adatszolgáltatási vizsgálat, időszakos helyszíni vizsgálatok, az elszámoló ügynökségek vagy elszámolóházak felső vezetésével folytatott rendszeres kommunikáció és a kockázatok, valamint ellenőrzések éves értékelése révén hajtják végre. Az MSC-nek számos eszköz áll rendelkezésére az egyes követelmények elismert vagy mentesített elszámoló ügynökségek vagy elszámolóházak általi megsértésének orvoslására, ideértve az elszámoló ügynökség engedélyezésének feltételekhez kötését, az elszámoló ügynökség vagy elszámolóház engedélyére vonatkozó rendelkezés visszavonását vagy felfüggesztését, vagy vizsgálatok lefolytatását, amelyek pénzbírság vagy egyéb szankció kivetését eredményezhetik.

(23)

Ontarióban az OSC időszakos helyszíni vizsgálatok és az elszámoló ügynökség felső vezetésével folytatott rendszeres kommunikáció, a kockázatok, valamint ellenőrzések rendszeres értékelése, valamint az elszámoló ügynökség által bejelentett információ és az elszámoló ügynökségre vonatkozó – többek között a kockázatkezelést érintő – követelményeknek való megfelelés felülvizsgálata útján folyamatosan felügyeli az elismert elszámoló ügynökségként engedélyezett központi szerződő feleket. A mentesített elszámoló ügynökségek esetében azonban korlátozottabb az OSC általi felügyelet. Az OSC széles hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy az elismert elszámoló ügynökség rendelkezéseire, szabályaira és eljárásaira vagy gyakorlataira, illetőleg üzletvitelének módjára vonatkozó határozatokat hozzon és korrekciós vagy visszatartó intézkedéseket tegyen az elismert vagy az elismerés alól mentesített engedélyezett elszámoló ügynökséggel szemben, ha közérdekből arra szükség van, vagy ha az elszámoló ügynökség megsértette az ontariói értékpapírtörvényeket. Az ilyen intézkedések magukban foglalják az elszámoló ügynökségre vonatkozó határozatok vagy rendelkezések elfogadását, az elszámoló ügynökségre vonatkozó feltételek, korlátozások és előírások megállapítását, az elszámoló ügynökség engedélyének visszavonását vagy felfüggesztését, valamint vizsgálatok lefolytatását, amelyek pénzbírság vagy szankció kivetését eredményezhetik

(24)

Québecben az AMF kizárólagos felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az engedéllyel rendelkező elszámolóházak valamennyi tevékenysége tekintetében és felügyeli, hogy a központi szerződő felek betartják-e a Québecben hatályos értékpapírtörvényt és a származtatott termékekre vonatkozó törvényt, valamint az AAMF-et. Ezek a törvények alkotják az AMF felügyelt pénzügyi gazdálkodó egységek, például az engedéllyel rendelkező elszámolóházak tekintetében az AMF által végzett ellenőrzésre alkalmazandó általános jogi keretet. Az AMF valamennyi engedéllyel rendelkező elszámolóház tekintetében hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy információt kérjen, eskü alatt történő meghallgatást írjon elő, valamint vizsgálatot vagy helyszíni ellenőrzést hajtson végre. Az AMF-nek számos eszköz áll rendelkezésére a követelmények elszámolóházak általi megsértésének orvoslására. Többek között hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy felfüggessze az elismert elszámolóház belső szabályainak és eljárásainak alkalmazását, elrendelje az elismert elszámolóház előírásának vagy gyakorlatának módosítását, hogy az megfeleljen az alkalmazandó jogi előírásoknak, intézkedéseket tegyen az engedélyezett elszámolóházzal szemben az AMF-nek tett vállalásoknak vagy az alkalmazandó jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében, pénzbírságot szabjon ki az engedélyezett elszámolóházra, valamint teljes körűen vagy részlegesen módosítsa, felfüggessze vagy visszavonja az elszámolóháznak megadott engedélyt vagy mentességet.

(25)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az érintett tartományok jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(26)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében az érintett tartományok jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(27)

Azok a harmadik országbeli központi szerződő felek, amelyek elszámoló ügynökségként vagy elszámolóházként szándékoznak üzleti tevékenységet folytatni Brit Columbiában és Manitobában kérelmezhetik, Albertában, Ontarióban és Québecben pedig kérelmezniük kell az érintett tartományban az elismerést vagy az elismerés alóli mentességet, hogy az elismerés vagy a mentességre vonatkozó rendelkezés megfelelő feltételeitől függően ugyanazt az elszámolási szolgáltatást nyújthassák Kanadában, amelynek a nyújtásához harmadik országban engedéllyel rendelkeznek. Mentesítésre akkor van lehetőség, ha a harmadik országbeli központi szerződő félnek nincs rendszerszintű jelentősége a tartományi piacon, vagy ha nem jelent más módon lényeges kockázatot a tőkepiacokra, feltéve, hogy hasonló szabályozási előírások hatálya alá tartozik. Mindazonáltal, amennyiben a harmadik országbeli központi szerződő félre alkalmazandó előírások hasonlók az érintett tartományi szabályozás keretében alkalmazandó előírásokhoz, a hatóságok támaszkodhatnak a harmadik országbeli szabályozó hatóságok által végzett felügyeletre, még abban az esetben is, ha a harmadik országbeli központi szerződő félnek elismerést kell szereznie.

(28)

Meg kell jegyezni, hogy a Kanada érintett tartományaiban hatályos jogi szabályozás harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó elismerési eljárásának struktúrája eltér a 648/2012/EU rendeletben meghatározott eljárástól, mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(29)

Úgy tekinthető tehát, hogy Kanada érintett tartományainak jogi és felügyeleti keretrendszere teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az érintett tartományok központi szerződő felekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszerének alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(30)

Az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó kanadai jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az ilyen újraértékelés eredményeképp visszavonható az egyenértékűség elismerése.

(31)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/38

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Mexikó jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

Ez a határozat nemcsak a központi szerződő felekre Mexikóban alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem a szóban forgó követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények olyan módon enyhítik-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket esetleg érintő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősül a 648/2012/EU rendeletben meghatározott jogilag kötelező érvényű követelmények eredményével. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

A Mexikóban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó mexikói jogilag kötelező érvényű követelményeket a Mexikói Nemzeti Bank, a Comisión Nacional Bancaria y de Valores (Banki és Értékpapír-bizottság – CNBV) és a Secretaría de Hacienda y Crédito Público (Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium – SHCP) által kibocsátott, a származtatott termékek piacának résztvevőire alkalmazandó szabályok, valamint a CNBV által kibocsátott, a tőzsdén jegyzett származtatott termékek piacának résztvevőire alkalmazandó prudenciális követelmények (a továbbiakban együttesen: elsődleges szabályok) tartalmazzák. Az elsődleges szabályok alkotják azokat a követelményeket, amelyeket a központi szerződő feleknek folyamatosan be kell tartaniuk ahhoz, hogy Mexikóban elszámolási szolgáltatásokat nyújthassanak. A Mexikóban székhellyel rendelkező központi szerződő feleknek az SHCP által kiadott, a CNBV és a Mexikói Nemzeti Bank véleményén alapuló engedéllyel kell rendelkezniük.

(7)

Szakpolitikai állásfoglalásaiban mind a CNBV, mind a Mexikói Nemzeti Bank úgy nyilatkozott, hogy a Mexikóban engedélyezett központi szerződő feleknek meg kell felelniük a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek.

(8)

Az elsődleges szabályoknak megfelelően a központi szerződő feleknek belső szabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek a feladataikhoz kapcsolódó valamennyi releváns szempontra kiterjednek, ideértve a hitel-, likviditási és működési kockázatok kezelésére szolgáló biztosítékokat. Az említett belső szabályokat és eljárásokat – a Mexikói Nemzeti Bank és a CNBV véleménye alapján – az SHCP-nak is jóvá kell hagynia. Továbbá ezek a belső szabályok és eljárások az SHCP, a CNBV vagy a Mexikói Nemzeti Bank kifogása esetén nem módosíthatók. A központi szerződő felek belső szabályainak és eljárásainak, illetőleg azok módosításainak jóváhagyása bizonyos módosítások végrehajtásának feltételéhez is köthető. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a társasági jogi dokumentumok jóváhagyására és módosítására. Emellett a központi szerződő felek pénzügyi eszközeinek értékelésére és likviditási tervének kidolgozására vonatkozó módszertan a Mexikói Nemzeti Bank jóváhagyásának és a CNBV véleményének függvénye.

(9)

Mexikó jogilag kötelező érvényű követelményei tehát kétszintű struktúrát alkotnak. A központi szerződő felekre vonatkozóan az elsődleges szabályokban meghatározott alapvető elvek rögzítik azokat a felső szintű előírásokat, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyt kapjanak elszámolási szolgáltatások nyújtására Mexikóban. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Mexikóban a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelés bizonyításához a központi szerződő feleknek jóváhagyás céljából be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat, társasági jogi dokumentumaikat, a pénzügyi eszközök értékelésére vonatkozó módszertant és a likviditási tervet az illetékes hatóságoknak. Ezek a belső szabályok és eljárások, a társasági jogi dokumentumok, a likviditási terv és a központi szerződő fél pénzügyi eszközeinek értékelésére vonatkozó módszertan alkotja Mexikóban a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét; részletes leírást kell tartalmazniuk arról, hogyan fog a központi szerződő fél eleget tenni az említett előírásoknak. A CNBV és a Mexikói Nemzeti Bank értékeli, hogy a központi szerződő felek eleget tesznek-e az említett előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. Az illetékes hatóságok általi jóváhagyást követően a belső szabályok és eljárások, a társasági jogi dokumentumok, a likviditási terv és a központi szerződő fél pénzügyi eszközeinek értékelésére vonatkozó módszertan jogilag kötelező érvényűvé válnak a központi szerződő felekre nézve.

(10)

A Mexikóban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó központi szerződő felekben való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(11)

Azon pénzügyi piacok mérete, ahol a Mexikóban engedélyezett központi szerződő felek végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint annak a piacnak a mérete, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Például az elmúlt három évben Mexikóban elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen a Mexikóban székhellyel rendelkező központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(12)

A Mexikóban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. A Mexikóban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályok és eljárások, a társasági jogi dokumentumok, a likviditási terv és a központi szerződő fél pénzügyi eszközeinek értékelésére vonatkozó módszertan, enyhítik a Mexikóban fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet rendelkezéseinek eredményével egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(13)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Mexikó jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedélyezett központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(14)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Mexikó jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(15)

A Mexikóban engedélyezett központi szerződő felek felügyelete a CNBV és a Mexikói Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. A CNBV és a Mexikói Nemzeti Bank jogosult folyamatosan nyomon követni a központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények betartását. Ennek megfelelően a CNBV és a Mexikói Nemzeti Bank információt kérhet a központi szerződő féltől, helyszíni vizsgálatot hajthat végre, utasításokat bocsáthat ki a prudenciális követelmények vagy gyakorlatok – a pénzügyi piacok zavartalan működését befolyásoló – megsértésének vagy esetleges megsértésének orvoslására, és elrendelheti a központi szerződő feleknek, hogy tegyenek belső ellenőrzési és kockázat-ellenőrzési intézkedéseket. A CNBV elmozdíthatja továbbá a vezetőséget, meghatározott bizottságok egyes tagjait, vagy a központi szerződő fél egyéb alkalmazottait. Emellett az SHCP – a Mexikói Nemzeti Bank véleménye alapján – visszavonhatja a központi szerződő fél engedélyét. A CNBV és a Mexikói Nemzeti Bank továbbá fegyelmi eljárást is indíthat és pénzbírságot szabhat ki a központi szerződő félre, amennyiben az nem tartja be az alkalmazandó előírásokat.

(16)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Mexikó jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(17)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Mexikó jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(18)

A Mexikói Nemzeti Bank elismerhet származtatott ügyleteket elszámoló harmadik országbeli központi szerződő feleket, amelyek olyan harmadik országban engedélyezettek, amelynek az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere hasonló eredményeket biztosít, mint a Mexikóban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer és amely megfelel a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. Emellett a harmadik országbeli központi szerződő feleknek hatékony felügyelet alá kell tartozniuk, amely biztosítja a hatályos jogi és felügyeleti keretrendszernek való megfelelést. Az elismerés megadásához szükség van egy, a Mexikói Nemzeti Bank vagy a CNBV és a kérelmező központi szerződő fél harmadik országbeli illetékes felügyeleti hatósága közötti egyetértési megállapodás megkötésére.

(19)

A mexikói jogi szabályozás keretében a harmadik országbeli központi szerződő felekre alkalmazandó elismerési eljárást ezért úgy kell tekinteni, hogy az a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(20)

Úgy tekinthető tehát, hogy Mexikó jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedélyezett központi szerződő felek tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos mexikói jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(21)

A Mexikóban engedélyezett központi szerződő felekre Mexikóban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az ilyen újraértékelés eredményeképp visszavonható az egyenértékűség elismerése.

(22)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/42

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) a Svájcban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény megállapítja, hogy a svájci jogi és felügyeleti keretrendszer joghatósági szinten biztosítja, hogy a Svájcban engedélyezett központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeknek kell megfelelniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

Svájcnak az ott engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelményeit a Svájci Nemzeti Bank (a továbbiakban: SNB) 2004. március 18-i utasítása (a továbbiakban: nemzeti banki utasítás), valamint az SNB által az említett utasítás alapján elfogadott rendeletek, valamint a bankokról és a takarékbankokról szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: banktörvény) és a svájci pénzügyi felügyeleti hatóság (továbbiakban: FINMA) által kiadott utasítások és köriratok tartalmazzák. A nemzeti banki utasítást a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan kiadott elvek végrehajtására és a 648/2012/EU rendelettel való egyenértékűség megteremtésére irányulóan a közelmúltban módosították. A módosított szabályozási keret számos eltérést eredményez a központi felekre a svájci joghatóság szerint alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jogilag kötelező érvényű követelmények között. Az SNB ugyanakkor kiadott egy magyarázó jelentést a nemzeti banki utasítás részleges felülvizsgálatához, amelyben értelmező jellegű iránymutatást adott a nemzeti banki utasításhoz, és amelyben mindenekelőtt kifejti, hogy a módosított nemzeti banki utasítás a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek végrehajtására irányul, továbbá hogy a nemzeti banki utasítást a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek, valamint a 648/2012/EU rendelet IV. és V. címének figyelembevételével kell értelmezni.

(7)

Ezenfelül a Svájcban engedélyezett központi szerződő feleknek rendelkezniük kell alapszabállyal, szervezeti szabályzattal és a hatáskörökre vonatkozó szabályzattal, valamint a szervezetre vonatkozó bizonyos politikákkal (szervezeti szabályzat és politika), amelyeknek részletesen elő kell írniuk, hogy a központi szerződő fél miként fog eleget tenni ezeknek az előírásoknak a nemzeti banki utasítás részleges felülvizsgálatához kiadott magyarázó jelentésnek megfelelően, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvekkel és a 648/2012/EU rendelettel összhangban.

(8)

A központi szerződő felek tekintetében az SNB és a FINMA között megoszlanak a szabályozói és felügyeleti hatáskörök, ezen hatáskörök gyakorlása során az SNB és a FINMA együttműködik egymással. A svájci székhellyel rendelkező központi szerződő felek banki működését a FINMA engedélyezi. A FINMA mentesítheti a központi szerződő feleket a banktörvény egyes rendelkezéseinek való megfelelés alól, továbbá a központi szerződő fél elszámolási tevékenységéhez és kockázati profiljához igazíthatja annak rendelkezéseit. A FINMA által kiadott köriratok többek között a fizetőképesség, az irányítás, a kockázatkezelés, az ellenőrzés és a beszámolás kérdéseivel foglalkoznak.

(9)

Svájc jogilag kötelező érvényű követelményei így kétszintű struktúrát alkotnak. A központi szerződő felekre vonatkozó, a banktörvényben és a nemzeti banki utasításban (azaz az „elsődleges szabályokban”) meghatározott alapelvek, valamint az ezek alapján kiadott rendeletek, határozatok és köriratok alkotják a felső szintű előírásokat, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyt kaphassanak elszámolási szolgáltatások Svájcban történő nyújtásához. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Svájcban a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó a Svájcban engedélyezett központi szerződő feleknek be kell nyújtaniuk szervezeti szabályzatukat és politikáikat a FINMA-hoz jóváhagyásra. Az említett szervezeti szabályzat és politikák alkotják Svájcban a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét. A FINMA általi jóváhagyást követően az említett szervezeti szabályzat és politikák jogilag kötelező érvényűvé válnak a központi szerződő felekre nézve. Az említett szabályzatok és politikák tehát szerves részét képezik a jogi és felügyeleti keretrendszernek, amelynek a Svájcban engedélyezett központi szerződő feleknek meg kell felelniük. Amennyiben a központi szerződő fél nem felel meg az elsődleges szabályoknak vagy a központi szerződő fél szervezeti szabályzatának és politikáinak, a FINMA közigazgatási intézkedéseket tehet a központi szerződő féllel szemben, ideértve adott esetben az érintett központi szerződő fél banki működési engedélyének visszavonását is.

(10)

A központi szerződő felekre vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a központi szerződő felek szervezeti szabályzatai és politikái, lényegileg a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályok hatásával egyenértékű eredményre vezetnek. Mindenekelőtt a Svájcban jelenleg engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények az összes pénzügyi forrás által fedezendő nemteljesítések száma, a likviditási kockázat, az üzletmenet-folytonosság, a biztosítéki követelmények, a befektetési politika, az elszámolási kockázat, az elkülönítés és hordozhatóság, a kezdeti fedezetek kiszámítása és az irányítás, többek között a szervezeti követelmények, a felső vezetésre, a kockázatkezelési bizottságra, az adatnyilvántartásra, a befolyásoló részesedésre, az illetékes hatóságnak továbbítandó információkra, az összeférhetetlenségre, a kiszervezésre és az üzletviteli szabályokra vonatkozó követelmények tekintetében lényegileg a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékű eredményre vezetnek, következésképpen egyenértékűnek tekintendők.

(11)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(12)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Svájc jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(13)

A Svájcban engedélyezett központi szerződő felek a FINMA és az SNB folyamatos felügyelete alá tartoznak, amely az engedélyhez kapcsolódó feltételeknek és az egyéb alkalmazandó szabályozási követelményeknek való folyamatos megfelelés nyomon követésére irányul. A Svájcban engedélyezett központi szerződő feleket évente ellenőrzik. A központi szerződő félnek az ellenőrző szervezet rendelkezésére kell bocsátania az ellenőrzés elvégzése céljából kért információkat. Amennyiben az ellenőrző szervezet a felügyeleti rendelkezések megsértését vagy más szabálytalanságokat észlel, az ellenőrző szervezet felszólítja az érintett központi szerződő felet, hogy megadott határidőn belül állítsa helyre a szabályozási keretnek való megfelelését, továbbá tájékoztatja a FINMA-t, ha a megfelelést nem állítják helyre. Amennyiben az ellenőrző szervezet a felügyeleti rendelkezések súlyos megsértését vagy súlyos szabálytalanságokat észlel, az ellenőrző szervezet azonnal értesíti a FINMA-t. Ezenfelül mind a központi szerződő feleknek, mind az ellenőrző szervezeteknek a FINMA rendelkezésére kell bocsátaniuk a feladatai ellátásához szükséges összes információt, továbbá azonnal jelenteniük kell a FINMA-nak minden, a felügyelet szempontjából komoly jelentőséggel bíró eseményt. Emellett a FINMA célirányos helyszíni vizsgálatokat is folytat, továbbá áttekinti az időszakos jelentéseket, és rendszeresen egyeztet a központi szerződő felek vezetőivel és beosztott munkavállalóival.

(14)

A jogi és felügyeleti keretrendszer megsértésének megállapítása esetén a FINMA egyedi intézkedéseket hozhat. A FINMA például eltilthat valamely személyt vezetői tisztség betöltésétől vagy elkobozhatja a jogsértés eredményeképp elért nyereséget. A FINMA továbbá vizsgálót nevezhet ki a jogi vagy felügyeleti keretrendszer megsértésének konkrét körülményei kivizsgálása vagy a FINMA által elrendelt felügyeleti intézkedések végrehajtása céljából. A vizsgálat alá vont központi szerződő félnek a vizsgáló részére biztosítania kell a hozzáférést helyiségeihez, továbbá a vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania a vizsgáló által a vizsgálat elvégzése érdekében kért összes információt és dokumentumot. Végezetül, amennyiben a központi szerződő fél a továbbiakban nem felel meg az alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszernek, a FINMA visszavonhatja a központi szerződő fél banki működési engedélyét vagy törölheti a nyilvántartásból és utasításokat adhat a központi szerződő fél irányító testületeinek.

(15)

A központi szerződő felek felügyeletét az SNB a FINMA-val együttműködve látja el. Az SNB felel többek között annak értékeléséért, hogy a központi szerződő felek megfelelnek-e a nemzeti banki utasításban előírt minimumkövetelményeknek. A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell az SNB számára az említett minimumkövetelményeknek való megfelelésük értékeléséhez szükséges információkat, és alá kell vetniük magukat a helyszíni vizsgálatoknak. A központi szerződő feleknek többek között időszaki és eseti jelentéseket kell benyújtaniuk az SNB-hez, és előzetesen tájékoztatniuk kell egyes konkrét kérdésekről vagy változtatásokról. Amennyiben az SNB által kért információkat vagy bizonyítékokat nem bocsátják rendelkezésre, nem tesznek eleget a formai követelményeknek, a közölt információk nem teljes körűek vagy nem helytállóak, az SNB büntetéseket és egyéb szankciókat szabhat ki. Értékelései elvégzése során az SNB információforrások széles körére támaszkodik, így többek között a központi szerződő felek által saját magukra vonatkozóan elvégzett értékelésekre és a központi szerződő felek belső dokumentumaira, ellenőrzési jelentésekre, valamint időszaki jelentésekre és a központi szerződő felek vezetőivel és beosztott munkavállalóival folytatott egyeztetésekre. A nemzeti banki utasításban előírt minimumkövetelménynek nem megfelelő központi szerződő felek részére az SNB ajánlásokat ad ki. Amennyiben az érintett központi szerződő fél nem tesz eleget az ajánlásnak, az SNB határozatot ad ki. Amennyiben a központi szerződő fél nem tesz eleget a határozatnak, az SNB tájékoztathatja a FINMA-t a megállapításairól, és a FINMA további felügyeleti vagy végrehajtási intézkedéseket tehet a központi szerződő féllel szemben.

(16)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(17)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Svájc jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(18)

A harmadik országbeli központi szerződő felek a FINMA-nál kérelmezhetik elismerésüket, amely lehetővé teszi számukra, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak Svájcban. A harmadik országbeli központi szerződő felek svájci elismerése azon a feltételen alapul, hogy az érintett harmadik ország ténylegesen egyenértékű rendszerrel rendelkezik a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében. Az SNB továbbá a svájci pénzügyi piacok stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőségűnek minősíthet bármely harmadik országbeli központi szerződő felet és mentesítheti azt a nemzeti banki utasításban előírt minimumkövetelményeknek való megfelelés alól, feltéve, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékűnek tekinthető és a harmadik ország központi szerződő felek felügyeletéért felelős illetékes hatóságaival együttműködési megállapodást kötöttek. Az elismert központi szerződő feleknek egyúttal jelentést kell tenniük a FINMA-nak, illetve tájékoztatniuk kell a FINMA-t egyes meghatározott kérdésekről. Ugyanakkor az elismert központi szerződő felek által a FINMA felé teljesítendő jelentési és tájékoztatási követelmények nem érintik azon felügyeleti funkciókat, amelyekért a harmadik ország illetékes hatóságai felelősek.

(19)

Ezért úgy tekintendő, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(20)

Úgy tekinthető tehát, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedélyezett központi szerződő felek tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos svájci jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(21)

A Svájcban engedélyezett központi szerződő felekre Svájcban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az ilyen újraértékelés eredményeképp visszavonható az egyenértékűség elismerése.

(22)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,