ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
58. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/1 |
A TANÁCS (EU) 2015/1947 HATÁROZATA
(2015. október 1.)
a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1) |
2001 novemberében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elindította a kereskedelmi tárgyalások dohai fordulóját, ismertebb nevén a dohai fejlesztési menetrendet. 2004 júliusában megkezdődtek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló tárgyalások az áruk – köztük a tranzitáruk – mozgásának, kiadásának és vámkezelésének további felgyorsítása érdekében, amely tárgyalások alapját az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az 1994. évi GATT) következő cikkeinek pontosítására és tökéletesítésére irányuló kötelezettségvállalás képezte: V. cikk (szabad árutovábbítás), VIII. cikk (a behozatallal és a kivitellel kapcsolatban kivetett díjak és alakiságok) és X. cikk (a kereskedelmi szabályozások közzététele és igazgatása). A meghatalmazás emellett olyan rendelkezésekre hivatkozott, amelyek a vám- és egyéb megfelelő hatóságok közötti, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a vámszabályok betartásával kapcsolatos kérdésekre irányuló hatékony együttműködést szolgálják. |
(2) |
A Bizottság a tárgyalásokat a Szerződés 207. cikkének (3) bekezdésével létrehozott bizottsággal konzultálva folytatta. |
(3) |
A WTO 2013. december 3–6. között Balin megrendezett 9. miniszteri konferenciáján elfogadásra került a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló miniszteri határozat, amellyel – a szöveg jogi felülvizsgálatától eltekintve – lezárultak a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásról folytatott tárgyalások. A miniszteri határozattal létrejött a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság is, valamint a WTO Általános Tanácsa utasítást kapott arra, hogy fogadjon el jegyzőkönyvet a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezménynek 1A. mellékletként a megállapodással való kiegészítéséről, és nyissa meg a jegyzőkönyvet az egyes WTO-tagországok által saját belső szabályaik szerint történő elfogadására. |
(4) |
A WTO Általános Tanácsa 2014. november 27-i ülésén elfogadta a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), és megnyitotta a WTO-tagok általi elfogadásra. |
(5) |
A jegyzőkönyv magában foglalja a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodást, valamint az említett megállapodás mellékleteként a fejlődő országok kötelezettségvállalásait. Az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásokról szóló értesítést a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás 15. cikkének (1) bekezdése szerint már több fejlődő ország benyújtotta. A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó bizottság megkapja a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás 15. cikkének (2) bekezdése szerint a legkevésbé fejlett országok által A kategóriába sorolt, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás 16. cikkének (5) bekezdése szerint a fejlődő és legkevésbé fejlett országok által B és C kategóriába sorolt kötelezettségvállalásokról szóló értesítéseket. A kötelezettségvállalások a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás szerves részét képezik. |
(6) |
A jegyzőkönyvet az Unió nevében jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió nevében jóváhagyásra kerül a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv.
A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke kijelöli azon személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) az elfogadásra vonatkozó okiratot az Európai Unió nevében, a jegyzőkönyv 4. pontjának megfelelően letétbe helyezni (1).
3. cikk
Ez a jegyzőkönyv nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy kötelességeket ír elő, amelyekre az uniós és tagállami bíróságok és törvényszékek előtt közvetlenül hivatkozni lehet.
4. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2015. október 1-jén.
a Tanács részéről
az elnök
É. SCHNEIDER
(1) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a jegyzőkönyv aláírása napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről.
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/3 |
FORDÍTÁS
JEGYZŐKÖNYV
a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról
A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET TAGJAI,
HIVATKOZÁSSAL a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásra,
TEKINTETTEL az Általános Tanács által a kereskedelmi világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) X. cikkének (1) bekezdése szerint elfogadott és a WT/L/940 dokumentumba foglalt határozatra,
MEGÁLLAPODNAK A KÖVETKEZŐKBEN:
1. |
a WTO-egyezmény 1A. melléklete e jegyzőkönyvnek a (4) bekezdés szerinti hatálybalépésekor úgy módosul, hogy a szöveg a védintézkedésekről szóló megállapodás után kiegészül a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, e jegyzőkönyv mellékletében foglalt megállapodással. |
2. |
E jegyzőkönyv rendelkezéseivel szemben nem lehet fenntartással élni a többi tag hozzájárulása nélkül. |
3. |
E jegyzőkönyv a tagállamok általi elfogadásra nyitva áll. |
4. |
E jegyzőkönyv a WTO-egyezmény X. cikkének (3) bekezdése szerint lép hatályba (1). |
5. |
E jegyzőkönyvet a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatójánál kell letétbe helyezni, aki a jegyzőkönyv hitelesített másolatát, valamint a (3) bekezdés alapján történő valamennyi elfogadásról szóló értesítést valamennyi tag részére haladéktalanul eljuttatja. |
6. |
Ezt a jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének rendelkezéseivel összhangban be kell iktatni. |
Kelt Genfben, a kétezertizennegyedik év november havának huszonhetedik napján, egyetlen eredeti példányban angol, francia és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
(1) Az elfogadásoknak a WTO-egyezmény X. cikkének (3) bekezdése szerinti számítása céljából az Európai Unió saját és tagállamai nevében kiállított elfogadási okirata annyi tagállam elfogadásának számít, amennyi európai uniós tagállam a WTO tagja.
MELLÉKLET A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET LÉTREHOZÓ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYVHÖZ
MEGÁLLAPODÁS A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL
Preambulum
A TAGOK,
TEKINTETTEL a dohai miniszteri nyilatkozat alapján elindított tárgyalásokra;
EMLÉKEZTETVE a dohai miniszteri nyilatkozat (WT/MIN(01)/DEC/1) (27) bekezdésében és az Általános Tanács által 2004. augusztus 1-jén elfogadott dohai munkaprogramról szóló határozat (WT/L/579) D. mellékletében, valamint a hongkongi miniszteri nyilatkozat (WT/MIN(05)/DEC) (33) bekezdésében és E. mellékletében foglalt megbízatásokra és elvekre, és újólag megerősítve ezeket;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tisztázzák és tökéletesítsék az 1994. évi GATT V., VIII. és X. cikkének releváns részleteit az áruk – ideértve a továbbított árukat is – mozgásának, kiadásának és vámkezelésének további felgyorsítása érdekében;
FELISMERVE a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett tagországok egyedi szükségleteit, és azzal az óhajjal, hogy fokozzák a kapacitásépítési segítségnyújtást és támogatást ezen a területen;
FELISMERVE a tagok közötti hatékony együttműködés szükségességét a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a vámjogszabályoknak való megfelelés tekintetében;
MEGÁLLAPODNAK A KÖVETKEZŐKBEN:
I. SZAKASZ
1. cikk
Információk közzététele és elérhetősége
1. Közzététel
1.1. Minden tag megkülönböztetéstől mentes és könnyen hozzáférhető módon haladéktalanul közzéteszi az alábbi információkat annak érdekében, hogy a kormányok, kereskedők és más érdekelt felek megismerjék azokat:
a) |
behozatali, kiviteli és továbbítási eljárások (ideértve a kikötői, repülőtéri, és más belépési pontokon folytatott eljárásokat is), valamint a megkövetelt nyomtatványok és dokumentumok; |
b) |
a behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett bármely alkalmazott vám- és adótétel; |
c) |
kormányzati szervek által vagy számára a behozatallal, kivitellel vagy továbbítással kapcsolatban kivetett díjak és illetékek; |
d) |
a termékek vámkezelés céljából történő besorolására vagy értékmegállapítására vonatkozó szabályok; |
e) |
a származási szabályokra vonatkozó általánosan alkalmazandó törvények, rendeletek és közigazgatási határozatok; |
f) |
behozatali, kiviteli vagy továbbítási korlátozások vagy tilalmak; |
g) |
a behozatalra, kivitelre vagy továbbításra vonatkozó követelmények megszegése esetén alkalmazandó büntető rendelkezések; |
h) |
fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások; |
i) |
bármely országgal vagy országokkal kötött, behozatalra, kivitelre vagy továbbításra vonatkozó megállapodások vagy azok részei; valamint |
j) |
a vámkontingensek kezelésére vonatkozó eljárások. |
1.2. E rendelkezések nem értelmezhetőek úgy, hogy információknak a tag nyelvétől eltérő nyelven történő közzétételét vagy rendelkezésre bocsátását írják elő, a (2) bekezdés (2) albekezdésében foglaltak kivételével.
2. Interneten elérhető információk
2.1. Minden tag az interneten elérhetővé teszi, és a lehetséges és megfelelő mértékben frissíti a következő információkat:
a) |
a behozatali, kiviteli és továbbítási eljárásainak leírása (1), ideértve a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokat, amely tájékoztatást nyújt a kormányok, kereskedők és más érdekelt felek számára a behozatalhoz, kivitelhez és továbbításhoz szükséges gyakorlati lépésekről; |
b) |
az adott tag területére történő behozatalhoz, a területéről történő kivitelhez, illetve a területén keresztül történő továbbításhoz megkövetelt nyomtatványok és dokumentumok; |
c) |
a tájékoztatási pont(ok) kapcsolattartási adatai. |
2.2. Amennyiben lehetséges, a (2) bekezdés (1) albekezdésének a) pontjában említett leírást a WTO egyik hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni.
2.3. A tagok számára ajánlott, hogy további kereskedelmi vonatkozású információkat is tegyenek elérhetővé az interneten, ideértve a vonatkozó kereskedelmi jogszabályokat és más, az (1) bekezdés (1) albekezdésében említett információkat.
3. Tájékoztatási pontok
3.1. Minden tag a rendelkezésére álló források keretein belül létrehoz és fenntart egy vagy több tájékoztatási pontot annak érdekében, hogy megválaszolja a kormányok, kereskedők és más érdekelt felek ésszerű, az (1) bekezdés (1) albekezdésében foglalt témákkal kapcsolatban felmerülő kérdéseit, és biztosítsa az (1) bekezdés (1) albekezdésének a) pontjában említett szükséges nyomtatványokat és dokumentumokat.
3.2. A valamely vámunióhoz tartozó vagy regionális integrációban részt vevő tagok létrehozhatnak és fenntarthatnak regionális szintű közös tájékoztatási pontokat annak érdekében, hogy a közös eljárások tekintetében eleget tegyenek a (3) bekezdés (1) albekezdésében meghatározott követelménynek.
3.3. A tagok számára ajánlott, hogy ne követeljenek díjfizetést a kérdések megválaszolásáért és a szükséges nyomtatványok és dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért. Amennyiben a tagok mégis díjat szednek, kötelesek díjaikat és illetékeiket a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozni.
3.4. A tájékoztatási pontok az egyes tagok által meghatározott ésszerű határidőn belül megválaszolják a kérdéseket és rendelkezésre bocsátják a nyomtatványokat és dokumentumokat, amely határidő függ a kérés jellegétől és összetettségétől.
4. Értesítés
Minden tag köteles értesíteni a 23. cikk (1) bekezdésének (1) albekezdése értelmében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó bizottságot (e megállapodásban a továbbiakban: bizottság) a következőkről:
a) |
a hivatalos hely(ek), ahol az (1) bekezdés (1) albekezdésének a)–j) pontjában foglalt információkat közzétették; |
b) |
a (2) bekezdés (1) albekezdésében említett honlapok egységes forrásazonosítói; valamint |
c) |
a (3) bekezdés (1) bekezdésében említett tájékoztatási pontok kapcsolattartási adatai. |
2. cikk
Véleménynyilvánítási lehetőség, információk hatálybalépés előtt, valamint konzultációk
1. Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt
1.1. Minden tag a lehetséges mértékben és saját nemzeti törvényével és jogi rendszerével összeegyeztethető módon lehetőséget és kellő időt biztosít a kereskedők és más érdekelt felek számára arra, hogy kifejezzék véleményüket az áruk – ideértve a továbbított árukat is – mozgására, kiadására és vámkezelésére vonatkozó általánosan alkalmazandó törvények és rendeletek javasolt bevezetésével vagy módosításával kapcsolatban.
1.2. Minden tag a lehetséges mértékben és saját nemzeti törvényével és jogi rendszerével összeegyeztethető módon gondoskodik az áruk – ideértve a továbbított árukat is – mozgására, kiadására és vámkezelésére vonatkozó új és módosított általánosan alkalmazandó törvények és rendeletek közzétételéről, vagy az ezekkel kapcsolatos információk más módon történő nyilvánossá tételéről, amilyen hamar csak lehet, még hatálybalépésük előtt, annak érdekében, hogy a kereskedők és más érdekelt felek megismerjék azokat.
1.3. A vámtételekben és vámtarifákban eszközölt változtatások, a mentesítő hatású intézkedések, az olyan intézkedések, amelyek hatékonyságát az (1) bekezdés (1) vagy (2) albekezdésének való megfelelés aláásná, a sürgős körülmények esetén alkalmazandó intézkedések, valamint a nemzeti törvényben és jogi rendszerben eszközölt kisebb változtatások kivételt képeznek az (1) bekezdés (1) és (2) albekezdésének hatálya alól.
2. Konzultációk
Adott esetben minden tag rendelkezik rendszeres konzultációk megtartásáról a határ-ellenőrzési hatóságok és a területén letelepedett kereskedők és más érdekelt felek között.
3. cikk
Előzetes határozatok
1. Minden tag előzetes határozatot ad ki ésszerű, határidőhöz kötött módon a valamennyi szükséges információt tartalmazó írásbeli kérelmet benyújtott kérelmezőnek. Amennyiben egy tag megtagadja az előzetes határozat kiadását, köteles erről haladéktalanul írásban értesíteni a kérelmezőt, részletezve a releváns tényeket és döntésének alapját.
2. A tagok megtagadhatják az előzetes határozat kiadását a kérelmező számára, amennyiben a kérelemben felvetett kérdés:
a) |
elbírálása már folyamatban van a kérelmező bármely kormányzati szerv, fellebbviteli bíróság vagy bíróság előtti ügyében; vagy |
b) |
ügyében már döntést hozott bármely fellebbviteli bíróság vagy bíróság. |
3. Az előzetes határozat kiadása után ésszerű ideig marad érvényben, kivéve, ha az azt alátámasztó törvény, tények vagy körülmények megváltoznak.
4. Amennyiben a tag visszavonja, módosítja vagy érvényteleníti az előzetes határozatot, írásbeli értesítést kell küldenie a kérelmezőnek, részletezve a releváns tényeket és döntésének alapját. Amennyiben egy tag visszamenőleges hatállyal visszavon, módosít vagy érvénytelenít előzetes határozatokat, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha a határozat hiányos, téves, hamis vagy félrevezető információkon alapult.
5. A tag által kiadott előzetes határozat kötelező érvényű az adott tagra nézve az azt kérő kérelmező tekintetében. A tag rendelkezhet úgy, hogy az előzetes határozat kötelező érvényű a kérelmezőre nézve.
6. Minden tag közzéteszi legalább az alábbiakat:
a) |
az előzetes határozat iránti kérelemre vonatkozó követelmények, ideértve az abban közlendő információkat és annak formátumát; |
b) |
az előzetes határozat kiadásának határideje; valamint |
c) |
az előzetes határozat érvényességi ideje. |
7. A kérelmező írásbeli kérésére minden tag biztosítja az előzetes határozat, illetve az előzetes határozat visszavonásáról, módosításáról vagy érvénytelenítéséről szóló döntés felülvizsgálatát (2).
8. Minden tag törekszik arra, hogy az előzetes határozatokról valamennyi olyan információt nyilvánosan hozzáférhetővé tegyen, amelyekről úgy tartja, hogy nagy jelentőséggel bírnak más érdekelt felek számára, figyelembe véve a kereskedelmi szempontból bizalmasnak minősülő információk védelmének szükségességét.
9. Fogalommeghatározások és hatály:
a) |
az előzetes határozat a tag által a kérelmezőnek a kérelemben meghatározott áru behozatalát megelőzően kiadott írásbeli határozat, amely rögzíti a tag által az áruval kapcsolatban a behozatal idején biztosítandó elbánást, az alábbiak tekintetében:
|
b) |
az a) pontban meghatározott előzetes határozatokon kívül a tagoknak ajánlott előzetes határozatokat kiadni az alábbiakkal kapcsolatban:
|
c) |
A kérelmező exportőr, importőr vagy kellő indokkal rendelkező bármely személy, vagy ezek képviselője. |
d) |
A tag megkövetelheti, hogy területén a kérelmező rendelkezzék jogi képviselettel vagy legyen nyilvántartásba véve. Amennyire lehetséges, e követelmények ne korlátozzák az előzetes határozat kérelmezésére jogosult személyek körét, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteire. A követelmények legyenek világosak és átláthatóak, és ne jelentsenek önkényes vagy indokolatlan diszkriminációs eszközt. |
4. cikk
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások
1. Minden tag biztosítja, hogy területén belül bármely személy, aki részére a vámhatóság közigazgatási határozatot (4) bocsát ki jogosult legyen a következőkre:
a) |
a határozatot kiadó tisztviselőnél vagy hivatalnál magasabb szinten lévő vagy attól független közigazgatási hatóság által lefolytatott közigazgatási fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás; és/vagy |
b) |
a határozattal kapcsolatos bírósági fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás. |
2. Egy adott tag jogszabálya megkövetelheti közigazgatási fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás elindítását a bírósági fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás előtt.
3. Minden tag biztosítja, hogy a fellebbviteli és felülvizsgálati eljárásokat megkülönböztetéstől mentes módon folytassák le.
4. Minden tag biztosítja, hogy abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti fellebbviteli vagy felülvizsgálati döntést nem hozzák meg
a) |
vagy a törvényeiben vagy rendeleteiben előírt határidőkön belül; vagy pedig |
b) |
indokolatlan késedelem nélkül; |
a kérelmezőnek joga legyen vagy további fellebbviteli, vagy pedig további felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a közigazgatósági hatóságnál vagy igazságügyi hatóságnál, vagy bármely más módon az igazságügyi hatósághoz folyamodni (5).
5. Minden tag köteles biztosítani, hogy az (1) bekezdésben említett személlyel közöljék a közigazgatási határozat indoklását annak érdekében, hogy szükség esetén az adott személy fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárásokat kezdeményezhessen.
6. Minden tag számára ajánlott, hogy e cikk rendelkezéseit a vámhatóságon kívüli más illetékes határ-ellenőrzési hatóság által kibocsátott közigazgatási határozatra alkalmazandóvá tegye.
5. cikk
Egyéb intézkedések a pártatlanság, megkülönböztetésmentesség és átláthatóság javítására
1. Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések
Amennyiben valamely tag olyan rendszert fogad el vagy tart fenn, amely arra irányuló értesítéseket vagy iránymutatásokat bocsát ki az érintett hatóságok számára, hogy fokozzák az ellenőrzések és vizsgálatok szintjét a határokon az értesítésben vagy iránymutatásban szereplő élelmiszerek, italok és takarmányok tekintetében, és ezáltal biztosítsa területén az emberi, állati és növényi élet vagy egészség védelmét, a következő szabályokat kell alkalmazni azok kibocsátásának, megszüntetésének illetve felfüggesztésének módjára vonatkozóan:
a) |
a tag adott esetben az értesítést vagy iránymutatást kiadhatja kockázat fennállása alapján; |
b) |
a tag oly módon adhatja ki az értesítést vagy iránymutatást, hogy az egységesen csak azokra a belépési pontokra vonatkozzon, amelyeken az értesítés vagy iránymutatás alapját képező egészségügyi vagy növény-egészségügyi feltételek alkalmazandók; |
c) |
a tag haladéktalanul megszünteti vagy felfüggeszti az értesítést vagy iránymutatást, ha az arra okot adó körülmények már nem állnak fenn, vagy ha a megváltozott körülmények kevésbé kereskedelemkorlátozó módon is kezelhetők; valamint |
d) |
amennyiben a tag úgy dönt, hogy megszünteti vagy felfüggeszti az értesítést vagy iránymutatást, köteles haladéktalanul, megkülönböztetéstől mentes és könnyen hozzáférhető módon közleményt kiadni a megszüntetésről vagy felfüggesztésről, vagy tájékoztatni az exportőr tagot vagy az importőrt. |
2. Visszatartás
A tag haladéktalanul tájékoztatja a szállítmányozót vagy az importőrt a behozatalra vagy a vámhatóság vagy bármely más illetékes hatóság általi ellenőrzésre bejelentett áruk visszatartása esetén.
3. Vizsgálati eljárások
3.1. Kérésre a tag lehetőséget biztosíthat egy második vizsgálat elvégzésére, ha a behozatalra bejelentett árukból a megérkezéskor vett minta első vizsgálati eredménye kedvezőtlennek bizonyul.
3.2. A tag köteles megkülönböztetéstől mentes és könnyen hozzáférhető módon közzétenni bármely olyan laboratórium nevét és címét, ahol a vizsgálat elvégezhető, vagy pedig átadni ezt az információt az importőrnek a (3) bekezdés (1) albekezdése szerinti lehetőség biztosítása esetén.
3.3. A tag figyelembe veszi a (3) bekezdés (1) albekezdése értelmében elvégzett második vizsgálat eredményét – ha volt ilyen – az áruk kiadása és vámkezelése során, és adott esetben elfogadja a vizsgálat eredményeit.
6. cikk
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre, valamint a büntetésekre vonatkozó szabályok
1. A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok
1.1. Az (1) bekezdésben rögzített rendelkezések alkalmazandók minden díjra és illetékre, amely nem az 1994. évi GATT III. cikke alá tartozó, a tagok által az áruk behozatalával, illetve kivitelével kapcsolatban kivetett behozatali vagy kiviteli vám vagy adó.
1.2. A díjakra és illetékekre vonatkozó információkat az 1. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni. Ezen információk tartalmazzák az alkalmazandó díjakat és illetékeket, az e díjak és illetékek alkalmazásának indoklását, a felelős hatóságot, valamint azt, hogy mikor és hogyan kell ezeket megfizetni.
1.3. Elegendő időt kell biztosítani az új vagy módosított díjak és illetékek közlése és azok hatálybalépése között, a sürgős körülményektől eltekintve. Az ilyen díjak és illetékek a rájuk vonatkozó tájékoztatás közzétételéig nem alkalmazhatók.
1.4. A tagok kötelesek rendszeresen felülvizsgálni díjaikat és illetékeiket azzal a céllal, hogy csökkentsék azok számát és sokféleségét, amennyiben lehetséges.
2. A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok
A vámkezelési díjak és illetékek:
i. |
összegét az adott behozatali vagy kiviteli művelettel kapcsolatban nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére kell korlátozni; és |
ii. |
nem feltétlenül kötendők egy adott behozatali vagy kiviteli művelethez, feltéve, hogy olyan szolgáltatásokért számítják fel őket, amelyek szorosan kapcsolódnak az áruk vámkezeléséhez. |
3. A büntetésekre vonatkozó szabályok
3.1. A (3) bekezdés alkalmazásában a „büntetések” kifejezés azon büntetéseket jelenti, amelyeket a tag vámhatósága szab ki a tag vámügyi jogszabályainak, rendeleteinek vagy eljárási követelményeinek megszegése esetén.
3.2. Minden tag biztosítja, hogy a vámügyi jogszabályok, rendeletek vagy eljárási követelmények megszegéséért járó büntetések csak a tagok saját jogszabályai alapján a törvénysértésért felelős személy(ek)et sújtsák.
3.3. A kiszabott büntetés az adott eset tényállásától és körülményeitől függ, és arányban áll a törvénysértés mértékével és súlyosságával.
3.4. Minden tag biztosítja olyan intézkedések fenntartását, amelyek arra irányulnak, hogy elkerüljék:
a) |
a büntetések és illetékek megállapítása és beszedése során felmerülő érdekellentéteket; és |
b) |
a (3) bekezdés (3) albekezdésével nem összeegyeztethető büntetés megállapításának vagy beszedésének ösztönzését. |
3.5. Minden tag biztosítja, hogy amennyiben büntetés kiszabására kerül sor a vámügyi jogszabályok, rendeletek vagy eljárási követelmények megszegéséért, írásbeli magyarázatot nyújt azoknak a személy(ek)nek, akikre a büntetés ki lett szabva, amelyben leírják a törvénysértés jellegét és az alkalmazandó jogszabályt, rendeletet vagy eljárást, amely alapján meghatározták a törvénysértésért járó büntetés összegét vagy nagyságrendjét.
3.6. Ha egy személy önként felfedi a tag vámigazgatási szervei előtt egy vámügyi jogszabály, rendelet vagy eljárási követelmény megszegésének körülményeit még mielőtt a vámigazgatási szervek felfedeznék a törvénysértést, a tag számára ajánlott potenciális enyhítő körülményként figyelembe venni ezt a tényt az adott személyre kiszabandó büntetés megállapítása során, amennyiben erre lehetőség van.
3.7. E bekezdés rendelkezései alkalmazandóak a (3) bekezdés (1) albekezdésében említett átmenő forgalomra kiszabott büntetésekre.
7. cikk
Áruk kiadása és vámkezelése
1. Érkezés előtti feldolgozás
1.1. Minden tag olyan eljárásokat fogad el és tart fenn, amelyek lehetővé teszik a behozatali dokumentumok és más szükséges információk – ideértve a rakományjegyzékeket – benyújtását, hogy a feldolgozás már az áruk beérkezése előtt elkezdődjön annak érdekében, hogy megérkezés után gyorsabb legyen az áruk kiadása.
1.2. Amennyiben lehetséges, minden tag rendelkezik a dokumentumok elektronikus formában történő előzetes leadásáról, a dokumentumok érkezés előtti feldolgozása céljából.
2. Elektronikus fizetés
Amennyire lehetséges, a tagok olyan eljárásokat fogadnak el és tartanak fenn, amelyek biztosítják a vámhatóság által a behozatalkor és kivitelkor beszedett vámok, adók, díjak és illetékek elektronikus kifizetésének lehetőségét.
3. Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától
3.1. Minden tag olyan eljárásokat fogad el és tart fenn, amelyek lehetővé teszik az áruk kiadását a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározását megelőzően, amennyiben ezek meghatározására nem kerül sor a megérkezés előtt vagy megérkezéskor, vagy megérkezés után amilyen gyorsan csak lehet, és feltéve, hogy minden más szabályozási előírás teljesült.
3.2. Az áruk ily módon történő kiadásának feltételeként a tagok követelhetik a következőket:
a) |
az áruk megérkezése előtt vagy megérkezésekor meghatározott vámok, adók, díjak és illetékek megfizetése, valamint garancia bármely, még nem meghatározott összegre biztosíték, letét vagy más, saját jogszabályaiban és rendeleteiben meghatározott megfelelő eszköz formájában; vagy |
b) |
garancia biztosíték, letét vagy más, saját jogszabályaiban és rendeleteiben meghatározott megfelelő eszköz formájában. |
3.3. Ez a garancia nem lehet nagyobb, mint az az összeg, amelyet a tag megkövetel a garanciával fedezett árukért végső soron járó vámok, adók, díjak és illetékek megfizetésének biztosítása céljából.
3.4. Olyan esetekben, amikor pénzbüntetések vagy pénzbírságok kiszabásával járó jogsértés kerül felderítésre, biztosíték követelhető a kiszabandó büntetések és bírságok tekintetében.
3.5. A (3) bekezdés (2) és (4) albekezdésében meghatározott biztosítékot vissza kell fizetni, ha már nincs rá szükség.
3.6. E rendelkezések nem befolyásolják a tag arra vonatkozó jogát, hogy megvizsgálja, visszatartsa, lefoglalja, elkobozza az árukat, vagy kezelje azokat bármilyen, a tag WTO jogaival és kötelezettségeivel egyébként nem összeegyeztethetetlen módon.
4. Kockázatkezelés
4.1. A tagok kötelesek – a lehetséges mértékben – vámellenőrzési kockázatkezelési rendszert elfogadni és fenntartani.
4.2. A tagok úgy tervezik és alkalmazzák a kockázatkezelést, hogy elkerüljék az önkényes vagy indokolatlan diszkriminációt és a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását.
4.3. A tagok a vámellenőrzést, valamint – a lehetséges mértékben – az egyéb releváns határellenőrzéseket a nagy kockázatú szállítmányokra összpontosítják, és felgyorsítják az alacsony kockázatú szállítmányok kiadását. A kockázatkezelés részeként a tagok véletlenszerűen is kiválaszthatnak szállítmányokat ilyen típusú ellenőrzésre.
4.4. A tagok a kockázatkezelést megfelelő kiválasztási kritériumok szerinti kockázatértékelésre alapozzák. E kiválasztási kritériumok között szerepelhet, többek között, a Harmonizált Rendszer szerinti kód, az áruk jellege és leírása, a származási ország, az ország, ahonnan az árukat szállították, az áruk értéke, a kereskedők megfelelési adatai, és a szállítóeszköz típusa.
5. Vámkezelés utáni ellenőrzés
5.1. Az áruk kiadásának felgyorsítása érdekében a tagok vámkezelés utáni ellenőrzési rendszert fogadnak el és tartanak fenn, hogy biztosítsák a vámügyi és más vonatkozó jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelést.
5.2. A tagok kockázati alapon kiválasztanak egy személyt vagy szállítmányt vámkezelés utáni ellenőrzésre, adott esetben megfelelő kiválasztási kritériumok alkalmazásával. A tagok a vámkezelés utáni ellenőrzést átlátható módon végzik el. Amennyiben az ellenőrzési folyamat egy személyre irányul, és egyértelmű eredmények születnek, a tag haladéktalanul értesíti az eredményekről azt a személyt, akinek az adatait ellenőrzik, közölve a személy jogait és kötelezettségeit, valamint az eredmények indoklását.
5.3. A vámkezelés utáni ellenőrzés során szerzett információk felhasználhatók további közigazgatási vagy igazságügyi eljárások során.
5.4. A tagok, amikor csak lehetséges, felhasználják a vámkezelés utáni ellenőrzés eredményét a kockázatkezelés során.
6. Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése
6.1. A tagok számára ajánlott rendszeresen és egységes módon mérni és közzétenni az áruk átlagos kiadási idejét, olyan eszközöket használva, mint például, többek között, a Vámigazgatások Világszervezetének (e megállapodásban a továbbiakban: WCO) a kiadási időkre vonatkozó tanulmánya (6).
6.2. A tagok számára ajánlott, hogy osszák meg a bizottsággal az átlagos kiadási idők mérésével kapcsolatos tapasztalataikat, kitérve az alkalmazott módszerekre, az azonosított szűk keresztmetszetekre, és minden, a hatékonyságot befolyásoló hatásra.
7. A Kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára
7.1. A tagok a (7) bekezdés (3) albekezdése szerint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló kiegészítő intézkedéseket hoznak a behozatali, kiviteli és továbbítási alakiságokhoz és eljárásokhoz kapcsolódóan azon szereplők számára, amelyek megfelelnek a meghatározott kritériumoknak; a továbbiakban: engedéllyel rendelkező szereplők. Ugyanakkor a tagok minden szereplő számára általánosan elérhető vámeljárásokon keresztül is biztosíthatnak ilyen, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket, és ebben az esetben nem kell külön programot kialakítaniuk.
7.2. Azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szereplőket engedéllyel rendelkező szereplőkké nyilvánítják, a tag jogszabályaiban, rendeleteiben és eljárásaiban meghatározott követelményeknek való megfelelés, illetve az azoknak való nem megfelelés kockázata szerint határozzák meg.
a) |
E kritériumok – melyeket közzé kell tenni – között lehetnek a következők:
|
b) |
E kritériumok:
|
7.3. A (7) bekezdés (1) albekezdése alapján biztosított, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedéseknek tartalmazniuk kell legalább hármat az alábbi intézkedések közül: (7)
a) |
alacsony szintű dokumentálási és adatszolgáltatási követelmények, megfelelő esetben; |
b) |
alacsony szintű fizikai ellenőrzések és vizsgálatok, megfelelő esetben; |
c) |
rövid kiadási idő, megfelelő esetben; |
d) |
vámok, adók, díjak és illetékek halasztott kifizetése; |
e) |
összkezesség vagy csökkentett biztosíték használata; |
f) |
egyetlen vámáru-nyilatkozat adott időszakon belüli minden behozatalra és kivitelre vonatkozóan; és |
g) |
az áruk vámkezelése az engedéllyel rendelkező szereplő telephelyén, vagy más, a vámhatóság által engedélyezett helyen. |
7.4. A tagok számára ajánlott az engedéllyel rendelkező szereplőkre vonatkozó programok kidolgozása nemzetközi szabványok alapján, amennyiben léteznek ilyen szabványok, kivéve, ha ezek a szabványok nem megfelelő vagy nem hatékony eszközt jelentenek a kitűzött jogszerű célok eléréséhez.
7.5. A szereplők számára biztosított, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések javítása érdekében a tagok lehetőséget nyújtanak a többi tag számára az engedéllyel rendelkező szereplőkre vonatkozó programok kölcsönös elismerésének megvitatására.
7.6. A tagok a bizottságon belül információt cserélnek egymással az engedéllyel rendelkező szereplőkre vonatkozó hatályban lévő programokkal kapcsolatban.
8. Gyorsított szállítások
8.1. A tagok olyan eljárásokat fogadnak el és tartanak fenn, amelyek a vámellenőrzés fenntartása mellett lehetővé teszik legalább azon áruk gyorsított kiadását, amelyek légi áruszállítás útján kerültek beléptetésre, olyan személyek számára, akik ilyen elbánást kérelmeztek (8). Amennyiben egy tag olyan kritériumokat (9) ír elő, amelyek korlátozzák a kérelmezésre jogosultak körét, a tag a közzétett kritériumokban megkövetelheti, hogy a (8) bekezdés (2) albekezdésében leírt, a gyorsított szállításokra vonatkozó elbánás alkalmazására való jogosultság feltételeiként a kérelmező köteles:
a) |
megfelelő infrastruktúrát biztosítani, valamint biztosítani a gyorsított szállítások feldolgozásával kapcsolatban felmerülő vámköltségek kifizetését olyan esetekben, amikor a kérelmező teljesíti a tag arra vonatkozó követelményeit, hogy az ilyen feldolgozást az arra a célra kijelölt létesítményben kell elvégezni; |
b) |
közölni a kiadáshoz szükséges információkat a gyorsított szállítmány megérkezése előtt; |
c) |
díjai összegét a (8) bekezdés (2) albekezdésében leírt elbánás során nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozni; |
d) |
magas szintű ellenőrzést gyakorolni a gyorsított szállítások felett belső biztonsági, logisztikai és követési technológia felhasználásával az átvételtől a kézbesítésig; |
e) |
a gyorsított szállítást átvételtől kézbesítésig végezni; |
f) |
felelősséget vállalni azért, hogy az áruval kapcsolatban felmerülő összes vám, adó, díj és illeték kifizetésre kerül a vámhatóság részére; |
g) |
jó adatokkal rendelkezni a vámügyi és más vonatkozó jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelés tekintetében; |
h) |
megfelelni más feltételeknek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tag azon jogszabályainak, rendeleteinek és eljárási követelményeinek hatékony betartatásához, amelyek kifejezetten a (8) bekezdés (2) albekezdésében leírt elbánás biztosításával függenek össze. |
8.2. A (8) bekezdés (1) és (3) albekezdésére figyelemmel a tagok kötelesek:
a) |
minimálisra csökkenteni a gyorsított szállítmányok kiadásához megkövetelt dokumentációt a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban, valamint a lehetséges mértékben rendelkezni bizonyos szállítmányokkal kapcsolatban egyszeri információbenyújtáson alapuló kiadás lehetővé tételéről; |
b) |
lehetővé tenni, hogy normális körülmények között a gyorsított szállítmányokat az érkezést követően a lehető leggyorsabban kiadják, feltéve, hogy a kiadáshoz szükséges információ benyújtásra került; |
c) |
arra törekedni, hogy az a) és b) pontban leírt elbánás bármilyen súllyal vagy értékkel rendelkező szállítmánnyal kapcsolatban alkalmazásra kerüljön, elfogadva azt, hogy a tag megkövetelhet további beléptetési eljárásokat, ideértve a nyilatkozatokat, igazoló dokumentumokat, vámok és adók megfizetését, valamint korlátozhatja ezt az elbánást az áruk típusa alapján, feltéve, hogy az elbánás nem korlátozódik alacsony értékű árukra, például dokumentumokra; és |
d) |
rendelkezni, amennyire ez lehetséges, a csekély összegű (de minimis) szállítmányértékről vagy vámköteles összegről, amely után nem szednek be vámot és adót, bizonyos előre meghatározott áruk kivételével. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1994. évi GATT III. cikkével összhangban a behozatalok tekintetében alkalmazott belső adókra, mint például a hozzáadottérték-adókra és jövedéki adókra. |
8.3. A (8) bekezdés (1) és (2) albekezdésének rendelkezései nem befolyásolják a tag arra vonatkozó jogát, hogy megvizsgálja, visszatartsa, lefoglalja, elkobozza az árukat, vagy megtagadja azok beléptetését, vagy vámkezelés utáni ellenőrzést végezzen, többek között a kockázatkezelési rendszerek alkalmazásával összefüggésben. Továbbá, a (8) bekezdés (1) és (2) albekezdésének rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagot abban, hogy a kiadás feltételeként megkövetelje kiegészítő információk benyújtását, illetve nem automatikus engedélyezési követelmények teljesítését.
9. Romlandó áruk (10)
9.1. A romlandó áruk elkerülhető elvesztésének vagy tönkremenetelének megakadályozása érdekében, és feltéve, hogy az összes szabályozási követelmény teljesül, a tagok kötelesek rendelkezni a romlandó áruk kiadásáról:
a) |
normális körülmények között a lehető legrövidebb időn belül; és |
b) |
kivételes körülmények esetén, amennyiben az helyénvaló, a vámhatóság és más illetékes hatóság hivatali idején kívül. |
9.2. A szükséges vizsgálatok ütemezése során a tagok megfelelő elsőbbséget biztosítanak a romlandó áruknak.
9.3. A tagok vagy maguk megszervezik, vagy pedig egy importőrrel megszerveztetik a romlandó áruk megfelelő tárolását az áruk kiadásáig. A tag megkövetelheti, hogy az importőr által megszervezett tárolási létesítményeket a tag illetékes hatóságai hagyják jóvá vagy jelöljék ki. Az áruk e tárolási létesítményekbe történő átviteléhez, ideértve az árumozgatást végző szereplő engedélyezését is, szükséges lehet az illetékes hatóságok jóváhagyása. Amennyiben lehetséges, és amennyiben összeegyeztethető a nemzeti jogszabályokkal, az importőr kérésére a tag gondoskodik az adott tárolási létesítményben sorra kerülő kiadáshoz szükséges eljárásokról.
9.4. Abban az esetben, ha a romlandó áruk kiadása jelentősen késik, írásban benyújtott kérésre az importőr tag lehetőség szerint közleményben közli a késés okait.
8. cikk
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés
1. Minden tag biztosítja, hogy a határellenőrzésért és a határon folytatott eljárásokért felelős hatóságaik, amelyek az áruk behozatalával, kivitelével és továbbításával foglalkoznak, együttműködjenek egymással és összehangolják tevékenységeiket a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése érdekében.
2. Minden tag, lehetőségei szerint, kölcsönösen elfogadott feltételek mellett együttműködik más tagokkal, amelyekkel közös határai vannak, annak érdekében, hogy összehangolják a határátkelőkön folytatott eljárásaikat, és ezáltal megkönnyítsék a határokon átnyúló kereskedelmet. Az ilyen együttműködés és összehangolás a következőkre terjedhet ki:
a) |
a munkanapok és munkaidő összehangolása; |
b) |
az eljárások és alakiságok összehangolása; |
c) |
közös létesítmények fejlesztése és megosztása; |
d) |
közös ellenőrzések; |
e) |
egymegállós határállomási ellenőrzés kialakítása. |
9. cikk
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása
Minden tag a lehetőségei szerint és feltéve, hogy valamennyi szabályozási előírás teljesül, biztosítja annak lehetőségét, hogy a behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló árukat területén belül átszállítsák a beléptető vámhivatalból a területén lévő másik vámhivatalba, ahonnan aztán az árukat kiadják vagy elvámolják.
10. cikk
A behozatalhoz, kivitelhez és továbbításhoz kapcsolódó vámalakiságok
1. Alakiságok és dokumentációs követelmények
1.1. Annak érdekében, hogy minimalizálják a behozatali, kiviteli és továbbítási vámalakiságok előfordulását és komplexitását, valamint csökkentsék és egyszerűsítsék a behozatal, kivitel és továbbítás dokumentációs követelményeit, és figyelembe véve a legitim politikai célkitűzéseket és más olyan tényezőket, mint a megváltozott körülmények, releváns új információk, üzleti gyakorlat, módszerek és technológiák elérhetősége, legjobb nemzetközi gyakorlatok és az érdekelt felek hozzájárulásai, a tagok felülvizsgálják e vámalakiságokat és dokumentációs követelményeket, és a felülvizsgálat eredménye alapján biztosítják, hogy e vámalakiságok és dokumentációs követelmények:
a) |
elfogadásra és/vagy alkalmazásra kerülnek az áruk, különösen a romlandó áruk gyors kiadása és vámkezelése érdekében; |
b) |
oly módon kerülnek elfogadásra és alkalmazásra, hogy ezáltal csökkenjen a kereskedők és szereplők megfelelésre fordított ideje és költsége; |
c) |
a legkevésbé kereskedelemkorlátozó intézkedések, amennyiben az adott politikai célkitűzés vagy célkitűzések teljesítésére rendelkezésre álló kettő vagy több ésszerűen elérhető alternatív intézkedés közül választottak; és |
d) |
ideértve azok részeit is, nem kerülnek fenntartásra, ha már nincs rájuk szükség. |
1.2. A bizottság eljárásokat dolgoz ki arra, hogy a tagok lehetőség szerint megosszák egymással a releváns információkat és legjobb gyakorlatokat.
2. Másolatok elfogadása
2.1. Amennyiben lehetséges, minden tag törekszik a behozatali, kiviteli és továbbítási vámalakiságokhoz szükséges igazoló dokumentumok papíralapú vagy elektronikus másolatának elfogadására.
2.2. Amennyiben a tag valamely kormányzati szerve már rendelkezik az ilyen dokumentum eredeti példányával, az adott tag bármely más hatósága adott esetben elfogadja a papíralapú vagy elektronikus másolatot az eredeti példánnyal rendelkező hivataltól az eredeti dokumentum helyett.
2.3. Behozatali követelményként a tag nem kérheti az exportőr tag vámhatóságának leadott kiviteli nyilatkozatok eredeti példányát vagy másolatát (11).
3. Nemzetközi szabványok használata
3.1. A tagok számára ajánlott, hogy behozatali, kiviteli és továbbítási vámalakiságaikat és eljárásaikat a vonatkozó nemzetközi szabványokra vagy azok részeire alapozzák, hacsak ez a megállapodás másként nem rendelkezik.
3.2. A tagok számára ajánlott, hogy – az erőforrásaik biztosította kereteken belül – vegyenek részt a vonatkozó nemzetközi szabványok megfelelő nemzetközi szervezetek által végzett kidolgozásában és időszakos felülvizsgálatában.
3.3. A bizottság eljárásokat dolgoz ki arra, hogy a tagok lehetőség szerint megosszák egymással a nemzetközi szabványok megvalósítására vonatkozó releváns információkat és legjobb gyakorlatokat. A bizottság továbbá felkérheti az illetékes nemzetközi szervezeteket a nemzetközi szabványokkal kapcsolatos munkájának megvitatására. Adott esetben a bizottság a tagok számára különleges értékkel bíró konkrét szabványokat határozhat meg.
4. Egyablakos rendszer
4.1. A tagok törekszenek az egyablakos rendszer megvalósítására és fenntartására, amely lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy egyetlen belépési ponton adják le a részt vevő hatóságoknak vagy hivataloknak az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy továbbításához előírt dokumentációkat és/vagy adatokat. A dokumentációk és/vagy adatok átvizsgálását követően a részt vevő hatóságok vagy hivatalok az egyablakos rendszeren keresztül kellő időben értesítik a jelentkezőket az eredményekről.
4.2. Olyan esetekben, amikor az előírt dokumentációkat és/vagy adatokat már átvették az egyablakos rendszeren keresztül, ugyanazon előírt dokumentációkat és/vagy adatokat nem kérik be a részt vevő hatóságok vagy hivatalok, sürgős körülményektől, illetve más, nyilvánosságra hozott korlátozott kivételektől eltekintve.
4.3. A tagok részletes tájékoztatást nyújtanak a bizottságnak az egyablakos rendszer működéséről.
4.4. A tagok lehetőségeik szerint informatikai eszközökkel támogatják az egyablakos rendszert.
5. Előzetes áruvizsgálat
5.1. A tagok a tarifális besorolással és vámérték-megállapítással összefüggésben nem követelik meg előzetes áruvizsgálatok végzését.
5.2. Anélkül, hogy sérülne a tagoknak az (5) bekezdés (1) albekezdésének hatálya alá nem tartozó egyéb típusú előzetes áruvizsgálatok alkalmazásához való joga, a tagok számára ajánlott, hogy mellőzzék az előzetes áruvizsgálatok alkalmazására vonatkozó új követelmények bevezetését és alkalmazását (12).
6. Vámügynökségek igénybevétele
6.1. Bizonyos tagok lényeges politikai szempontjainak sérelme nélkül, amelyek alapján jelenleg különös szerepet biztosítanak a vámügynökségek számára, e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a tagok nem vezetik be a vámügynökségek kötelező igénybevételét.
6.2. Minden tag tájékoztatja a bizottságot a vámügynökségek igénybevételére vonatkozó intézkedéseiről, és közzéteszi azokat. Ezen intézkedések bármilyen utólagos módosítását haladéktalanul közlik és közzéteszik.
6.3. A vámügynökségek engedélyezésével kapcsolatban a tagok átlátható és objektív szabályokat alkalmaznak.
7. Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények
7.1. A (7) bekezdés (2) albekezdésére figyelemmel a tagok egész területükön közös vámügyi eljárásokat és egységes dokumentációs követelményeket alkalmaznak az áruk kiadásával és vámkezelésével kapcsolatban.
7.2. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja a tagokat abban, hogy:
a) |
differenciálják eljárásaikat és dokumentációs követelményeiket az áruk jellege, típusa vagy szállítási eszköze alapján; |
b) |
kockázatkezelési alapon differenciálják az árukra vonatkozó eljárásaikat és dokumentációs követelményeiket; |
c) |
differenciálják eljárásaikat és dokumentációs követelményeiket annak érdekében, hogy teljes vagy részleges mentességet biztosítsanak a behozatali vámok vagy adók alól; |
d) |
elektronikus iktatást vagy feldolgozást alkalmazzanak; illetve |
e) |
az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodással összhangban differenciálják eljárásaikat és dokumentációs követelményeiket. |
8. Elutasított áruk
8.1. Amennyiben a behozatal céljára bemutatott árukat a tag illetékes hatósága elutasítja, mivel nem felelnek meg az előírt egészségügyi és növény-egészségügyi rendelkezéseknek vagy műszaki előírásoknak, a tag jogszabályai és rendeletei alapján, illetve azokkal összhangban lehetőséget biztosít az importőrnek arra, hogy továbbszállítsa vagy visszajuttassa az elutasított árukat az exportőrnek, vagy az exportőr által kijelölt más személynek.
8.2. Amennyiben a (8) bekezdés (1) albekezdésében meghatározott lehetőség biztosítva van és az importőr ésszerű időn belül nem él a lehetőséggel, az illetékes hatóság más módot választhat a nem megfelelő áruk kezelésére.
9. Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás
9.1. Áruk ideiglenes behozatala
A tagok jogszabályaik és rendeleteik rendelkezéseivel összhangban engedélyezik olyan áruk behozatalát vámterületükre, amelyek teljes vagy részleges feltételes mentességet élveznek a behozatali vámok és adók alól, amennyiben ezen árukat meghatározott célból hozzák be vámterültére, meghatározott időn belül újraexportálásra szánják őket, és a használatukból fakadó szokásos értékcsökkenéstől és veszteségtől eltekintve semmiféle változáson nem mennek keresztül.
9.2. Aktív és passzív feldolgozás
a) |
A tagok jogszabályaik és rendeleteik rendelkezéseivel összhangban engedélyezik az áruk aktív és passzív feldolgozását. A passzív feldolgozásra engedélyezett áruk újra behozhatók behozatali vámoktól és adóktól teljesen vagy részben mentesen, a tag jogszabályaival és rendeleteivel összhangban. |
b) |
E cikk alkalmazásában az „aktív feldolgozás” azt a vámeljárást jelenti, amely alapján bizonyos áruk behozhatók a tag vámterületére teljes vagy részleges feltételes mentességet élvezve a behozatali vámok és adók alól, vagy jogosultságot élvezve vámvisszatérítésre, azon az alapon, hogy ezen árukat gyártásra, feldolgozásra vagy javításra, majd későbbi kivitelre szánják. |
c) |
E cikk alkalmazásában a „passzív feldolgozás” azt a vámeljárást jelenti, amely alapján a tag vámterületén szabad forgalomban lévő áruk ideiglenesen kivihetők külföldön történő gyártás, feldolgozás vagy javítás céljából, majd újra behozhatók. |
11. cikk
Az árutovábbítás szabadsága
1. A tag áthaladó áruforgalomra vonatkozó rendeletei vagy alakiságai:
a) |
nem tarthatók fenn, ha az elfogadásukra okot adó körülmények vagy célkitűzések már nem léteznek, vagy ha a megváltozott körülmények vagy célkitűzések ésszerűen elérhető, kevésbé kereskedelemkorlátozó módon kezelhetők; |
b) |
nem alkalmazhatók oly módon, amely az áthaladó áruforgalom rejtett korlátozását jelentené. |
2. Az áthaladó áruforgalom nem tehető függővé semmilyen, az árutovábbítást terhelő díj vagy illeték beszedésétől, kivéve a szállítási díjakat, valamint a továbbítással járó adminisztratív kiadásokkal vagy a nyújtott szolgáltatások költségével arányban álló díjakat.
3. A tagok nem határozhatnak meg és nem tarthatnak fenn önkéntes korlátozásokat vagy más hasonló intézkedéseket az áthaladó áruforgalommal kapcsolatban. E rendelkezés nem sérti a közlekedés szabályozására vonatkozó, a WTO szabályaival összeegyeztethető, már hatályban lévő és a jövőben hozandó nemzeti rendeleteket, kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat.
4. A tagok azokat a termékeket, amelyek áthaladnak bármely más tag területén, nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint amelyet ugyanazokkal a termékekkel szemben alkalmaznának, ha azokat származási helyükről a rendeltetési helyükre szállítanák anélkül, hogy áthaladnának e másik tag területén.
5. A tagok számára ajánlott, hogy amennyiben lehetséges, az áthaladó áruforgalom számára fizikailag elkülönített infrastruktúrát tegyenek elérhetővé (sávokat, kikötőhelyeket, stb.).
6. Az áthaladó áruforgalommal kapcsolatban megkövetelt alakiságok, dokumentációs követelmények és vámellenőrzések ne jelentsenek nagyobb terhet, mint amelyet
a) |
áruk azonosítása; valamint |
b) |
a továbbítási követelmények teljesítésének biztosítása szükségessé tesz. |
7. Azt követően, hogy az árukat továbbítási eljárásnak vetették alá és engedélyt kaptak arra, hogy továbbhaladjanak a kiindulási ponttól a tag területén, már nem vetnek ki rájuk semmilyen vámilletéket, és szükségtelenül nem késleltethetők vagy korlátozhatók, amíg a tag területén belül véget nem ér továbbítási útjuk a rendeltetési pontnál.
8. A kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás értelmében a tagok nem alkalmazhatnak műszaki előírásokat és megfelelőségértékelési eljárásokat a továbbított árukkal kapcsolatban.
9. A tagok lehetővé teszik és biztosítják a továbbítási dokumentumok és adatok előzetes iktatását és feldolgozását az áruk megérkezése előtt.
10. Amint az áthaladó forgalom elérte azt a vámhivatalt, amelynél kilép a tag területéről, az adott hivatal haladéktalanul beszünteti az árutovábbítási műveletet, amennyiben az árutovábbítás feltételei teljesültek.
11. Amennyiben a tag garanciát követel meg az áthaladó forgalomra biztosíték, letét vagy más pénzbeli vagy nem pénzbeli (13) eszköz formájában, ez a garancia annak biztosítására kell, hogy korlátozódjon, hogy az áthaladó forgalomból származó követelmények teljesüljenek.
12. Amint a tag megállapítja, hogy árutovábbítási követelményei teljesültek, a garanciát haladéktalanul vissza kell fizetni.
13. A tagok jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban lehetővé teszik az összkezesség alkalmazását, amely több ügyletet foglal magában ugyanazon résztvevők tekintetében, illetve a garanciák visszatérítés nélküli megújítását jelenti további szállítmányok tekintetében.
14. A tagok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a garancia meghatározásához használt releváns információkat, ideértve az egyszeri ügyletes, valamint adott esetben a többszöri ügyletes garanciát.
15. A tagok csak nagy kockázatot jelentő körülmények fennállása esetén követelhetik meg vámkonvojok vagy vámkísérők igénybevételét az áthaladó forgalomhoz, illetve olyan esetben, amikor garanciákkal nem biztosítható a vámügyi jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelés. A vámkonvojok vagy vámkísérők igénybevételére alkalmazandó általános szabályokat az 1. cikk értelmében közzé kell tenni.
16. A tagok törekszenek arra, hogy együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy növeljék az árutovábbítás szabadságát. Ezen együttműködés kiterjed többek között, de nem kizárólagosan, a következőkkel kapcsolatos egyetértésre:
a) |
díjak; |
b) |
alakiságok és jogi követelmények; valamint |
c) |
az árutovábbítási rendszerek gyakorlati működtetése. |
17. A tagok törekszenek arra, hogy kinevezzenek egy nemzeti árutovábbítási koordinátort, akihez a többi tag fordulhat az árutovábbítási műveletek hatékony működésével kapcsolatos kérdéseivel és javaslataival kapcsolatban.
12. cikk
Vámügyi együttműködés
1. Megfelelést és együttműködést elősegítő intézkedések
1.1. A tagok egyetértenek abban, hogy fontos biztosítani azt, hogy a kereskedők ismerjék megfelelési kötelezettségeiket, fontos az önkéntes megfelelés ösztönzése annak érdekében, hogy az importőrök megfelelő körülmények esetén önkorrekciót hajthassanak végre büntetés nélkül, és fontos a megfelelési intézkedések alkalmazása annak érdekében, hogy erősebb intézkedéseket kezdeményezzenek a követelményeknek nem megfelelő kereskedőkkel szemben (14).
1.2. A tagok számára ajánlott, hogy osszák meg egymással a vámjogszabályoknak való megfelelés kezelése terén alkalmazott legjobb gyakorlatokra vonatkozó információkat, többek között a bizottságon keresztül. A tagok számára ajánlott, hogy a megfelelési intézkedések alkalmazása és hatékonyságuk növelése érdekében együttműködjenek a műszaki iránymutatás és a kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás terén.
2. Információ csere
2.1. Kérésre, valamint figyelemmel e cikk rendelkezéseire, a tagok kicserélik egymással a (6) bekezdés (1) albekezdésének b) és/vagy c) pontjában meghatározott információkat annak érdekében, hogy ellenőrizzék a behozatali vagy kiviteli nyilatkozatot olyan konkrét esetekben, amikor megalapozott kétely merül fel a nyilatkozat valódiságával vagy pontosságával kapcsolatban.
2.2. Minden tag tájékoztatja a bizottságot az ezen információcseréhez használt kapcsolattartási pontjának adatairól.
3. Ellenőrzés
A tagok csak a behozatali vagy kiviteli nyilatkozattal kapcsolatos megfelelő ellenőrzési eljárások végrehajtását követően kérnek információt, miután megvizsgálták az elérhető vonatkozó dokumentumokat.
4. Kérelem
4.1. A kérelmező tag írásbeli kérelmet nyújt be az információnyújtásra felkért tagnak papíralapon vagy elektronikus úton, a WTO közösen megállapított hivatalos nyelvén vagy más közösen meghatározott nyelven, amely kérelem tartalmazza a következőket:
a) |
az adott ügy, ideértve – amennyiben lehetséges és elérhető – a kérdéses behozatali nyilatkozatnak megfelelő kiviteli nyilatkozat azonosítási számát; |
b) |
annak megjelölése, hogy a kérelmező tag milyen célból kéri az információt vagy a dokumentumokat, megadva azoknak a személyeknek a nevét és elérhetőségét, akikre a kérelem vonatkozik, amennyiben ezek a személyek ismertek; |
c) |
amennyiben az információnyújtásra felkért tag megköveteli, az ellenőrzés jóváhagyása (15); |
d) |
a kért információk és dokumentumok; |
e) |
a kérelmet benyújtó hivatal azonosítása; |
f) |
hivatkozás a kérelmező tag nemzeti törvényének és jogi rendszerének rendelkezéseire, amelyek a bizalmas információk és személyes adatok gyűjtésére, védelmére, felhasználására, kiadására, megőrzésére és megsemmisítésére irányadóak. |
4.2. Amennyiben a kérelmező tag nincs olyan helyzetben, hogy eleget tegyen a (4) bekezdés (1) albekezdése bármely pontjának, ezt jeleznie kell a kérelmében.
5. Védelem és titoktartás
5.1. Az (5) bekezdés (2) albekezdésére figyelemmel a kérelmező tag:
a) |
szigorúan bizalmasan kezel valamennyi olyan információt és dokumentumot, amelyet az információnyújtásra felkért tag átad, és legalább olyan szintű védelmet és titoktartást biztosít, mint amilyet az információnyújtásra felkért tag nemzeti törvénye és jogi rendszere biztosít, a (6) bekezdés (1) albekezdésének b) vagy c) pontjában leírtak szerint; |
b) |
az információkat vagy dokumentumokat csak az adott üggyel foglalkozó vámhatóságoknak adja át, és az információkat vagy dokumentumokat kizárólag a kérelemben megjelölt célra használja fel, kivéve, ha az információnyújtásra felkért tag ettől eltérő írásbeli hozzájárulását adja; |
c) |
nem adhatja ki az információkat vagy dokumentumokat az információnyújtásra felkért tag kifejezett írásbeli engedélye nélkül; |
d) |
semmilyen körülmények között sem használhat az információnyújtásra felkért tagtól származó ellenőrizetlen információt vagy dokumentumot, mint a kételyek eloszlatásában döntő szerepet játszó tényezőt; |
e) |
köteles tiszteletben tartani minden, az adott esetre vonatkozó különös feltételt, amelyet az információnyújtásra felkért tag ír elő a bizalmas információk és dokumentumok, valamint személyes adatok megőrzésére és megsemmisítésére vonatkozóan; |
f) |
kérésre tájékoztatja az információnyújtásra felkért tagot minden, az átadott információk vagy dokumentumok eredményeként az ügyben hozott döntésről és intézkedésről. |
5.2. Előfordulhat, hogy a kérelmező tag nemzeti törvénye és jogi rendszere alapján nem tud megfelelni az (5) bekezdés (1) albekezdése egyik pontjának sem. Ebben az esetben a kérelmező tag köteles ezt jelezni kérelmében.
5.3. Az információnyújtásra felkért tag minden, a (4) bekezdés értelmében kapott kérelmet és ellenőrzési információt legalább olyan szintű védelem és titoktartás mellett kezel, mint amilyen szintű védelem és titoktartás mellett az információnyújtásra felkért tag saját hasonló információit kezeli.
6. Információnyújtás
6.1. E cikk rendelkezéseire figyelemmel az információnyújtásra felkért tag haladéktalanul köteles:
a) |
írásban válaszolni, papíralapon vagy elektronikus úton; |
b) |
átadni a behozatali vagy kiviteli nyilatkozat szerinti konkrét információkat, vagy a nyilatkozatot, amennyiben elérhető, a kérelmező tagtól megkövetelt védelmi és titoktartási szint ismertetésével együtt; |
c) |
kérésre átadni a behozatali vagy kiviteli nyilatkozat alátámasztásaként benyújtott, a következő dokumentumok szerinti konkrét információkat, vagy a dokumentumokat, amennyiben elérhetők: kereskedelmi számla, csomagjegyzék, származási bizonyítvány és fuvarlevél, abban a formában, ahogyan iktatták őket, legyen az papíralapú vagy elektronikus, a kérelmező tagtól megkövetelt védelmi és titoktartási szint ismertetésével együtt; |
d) |
megerősíteni, hogy az átadott dokumentumok hiteles másolatok; |
e) |
átadni az információt, vagy másképpen reagálni a kérelemre, amennyire lehetséges, a kérelem dátumától számított 90 napon belül. |
6.2. Az információnyújtásra felkért tag nemzeti törvénye és jogi rendszere értelmében biztosítékot követelhet az információnyújtás előtt arra vonatkozóan, hogy a konkrét információt nem használják fel bizonyítékként bűnügyi nyomozás, bírósági eljárás vagy nem vámügyi eljárás során az információnyújtásra felkért tag kifejezett írásbeli engedélye nélkül. Amennyiben a kérelmező tag nincs olyan helyzetben, hogy megfeleljen ennek a követelménynek, ezt jeleznie kell az információnyújtásra felkért tag felé.
7. Kérelem elhalasztása vagy elutasítása
7.1. Az információnyújtásra felkért tag részben vagy teljes egészében elhalaszthatja vagy elutasíthatja az információnyújtásra vonatkozó kérelmet, és ennek okáról tájékoztatja a kérelmező tagot, amennyiben:
a) |
az információnyújtás ellentétes lenne az információnyújtásra felkért tag nemzeti törvénye és jogi rendszere szerinti közérdekkel; |
b) |
nemzeti törvénye és jogi rendszere nem teszi lehetővé az információ közzétételét. Ebben az esetben átadja a kérelmező tagnak a vonatkozó konkrét hivatkozás egy példányát; |
c) |
az információnyújtás akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon gátolna már folyamatban lévő közigazgatási vagy igazságügyi vizsgálatot, nyomozást vagy bűnvádi eljárást; |
d) |
a bizalmas információk és személyes adatok gyűjtésére, védelmére, felhasználására, kiadására, megőrzésére és megsemmisítésére irányadó nemzeti törvénye és jogi rendszere értelmében szükséges az importőr vagy az exportőr belegyezése, és ezt a belegyezést nem adják meg; vagy |
e) |
az információra vonatkozó kérelem az információnyújtásra felkért tag dokumentációk megőrzésére vonatkozó jogi követelményének lejárta után érkezik meg. |
7.2. A (4) bekezdés (2) albekezdésében, az (5) bekezdés (2) albekezdésében vagy a (6) bekezdés (2) albekezdésében leírt körülmények esetén az ilyen kérelem végrehajtása az információnyújtásra felkért tag belátása szerint történik.
8. Viszonosság
Ha a kérelmező tag úgy véli, hogy nem tudna teljesíteni hasonló kérelmet, ha azt az információnyújtásra felkért tag nyújtaná be, vagy ha ezt a cikket még nem hajtotta végre, ezt a tényt jeleznie kell kérelmében. Az ilyen kérelem teljesítése az információnyújtásra felkért tag belátása szerint történik.
9. Adminisztratív teher
9.1. A kérelmező tagnak figyelembe kell vennie az információnyújtásra felkért tagnál az információkérésre való válaszadás során felmerülő kapcsolódó erőforrásbeli és költségvonzatokat. A kérelmező tagnak mérlegelnie kell, hogy a kérelme teljesítéséhez fűződő pénzügyi érdekei mennyire állnak arányban az információnyújtásra felkért tagnak az információnyújtás érdekében meghozandó erőfeszítéseivel.
9.2. Ha az információnyújtásra felkért taghoz egy vagy több kérelmező tagtól kezelhetetlen mennyiségű információnyújtásra irányuló kérelem érkezik be, vagy olyan információnyújtásra irányuló kérelem, amelynek kezelhetetlen a terjedelme, és nem képes ésszerű időn belül teljesíteni ezeket a kérelmeket, felkérhet egy vagy több kérelmező tagot fontossági sorrend felállítására, abból a célból, hogy megállapodjanak egy gyakorlati korlátban rendelkezésre álló erőforrásai keretein belül. Kölcsönösen elfogadott szemlélet hiányában az ilyen kérelmek teljesítése az információnyújtásra felkért tag belátása szerint történik, saját fontossági sorrendje alapján.
10. Korlátozások
Az információnyújtásra felkért tag nem köteles:
a) |
módosítani behozatali vagy kiviteli nyilatkozatai vagy eljárásai formáját; |
b) |
a (6) bekezdés (1) albekezdésének c) pontjában meghatározott, a behozatali vagy kiviteli nyilatkozattal benyújtott dokumentumoktól eltérő dokumentumokat kérni; |
c) |
kereséseket kezdeményezni az információk megszerzése céljából; |
d) |
módosítani az ilyen információk megőrzési idejét; |
e) |
papíralapú dokumentálást bevezetni, ha már bevezette az elektronikus formátumú dokumentálást; |
f) |
lefordítani az információkat; |
g) |
ellenőrizni az információk pontosságát; vagy |
h) |
olyan információt nyújtani, amely sértené bizonyos állami és magánvállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit. |
11. Jogosulatlan felhasználás vagy közzététel
11.1. Az e cikk értelmében kicserélt információkra vonatkozó felhasználási vagy közzétételi feltételek megszegése esetén a kérelmező tag, amelyik az információt kapta, haladéktalanul tájékoztatja az információnyújtásra felkért tagot, amely az információt átadta, az ilyen jogosulatlan felhasználás vagy közzététel részleteiről, és:
a) |
megteszi a szükséges intézkedéseket a feltételek megszegésének orvoslására; |
b) |
megteszi a szükséges intézkedéseket ta feltételek jövőbeni megszegésének megakadályozása céljából; és |
c) |
értesíti az információnyújtásra felkért tagot az (a) és (b) pont értelmében megtett intézkedésekről. |
11.2. Az információnyújtásra felkért tag a (11) bekezdés (1) albekezdésében meghatározott intézkedések megtételéig felfüggesztheti az e cikk értelmében a kérelmező taggal szemben fennálló kötelezettségeit.
12. Kétoldalú és regionális megállapodások
12.1. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagokat abban, hogy csatlakozzanak egy kétoldalú, többoldalú vagy regionális megállapodáshoz, vagy fenntartsanak egy ilyen megállapodást vámügyi információk és adatok megosztására és kicserélésére vonatkozóan, ideértve a biztonságos és gyors, például automatikus alapon történő, vagy a szállítmány megérkezését megelőző információmegosztást és -cserét.
12.2. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megváltoztatja vagy befolyásolja a tagok ilyen kétoldalú, többoldalú vagy regionális megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit, vagy úgy, hogy irányadó lenne a vámügyi információk és adatok ezen egyéb megállapodások értelmében történő cseréjére.
II. SZAKASZ
KÜLÖNLEGES ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETETT BÁNÁSMÓDRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A FEJLŐDŐ ÉS A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT TAGORSZÁGOK SZÁMÁRA
13. cikk
Általános alapelvek
1. Az e megállapodás 1–12. cikkében meghatározott rendelkezéseket a fejlődő és legkevésbé fejlett tagországoknak e szakasznak megfelelően kell végrehajtaniuk, amely a 2004. júliusi keretmegállapodás (WT/L/579) D. mellékletében, valamint a hongkongi miniszteri nyilatkozat (WT/MIN(05)/DEC) E. mellékletének (33) bekezdésében elfogadott módozatokon alapul.
2. Kapacitásépítési segítségnyújtást és támogatást (16) kell biztosítani annak elősegítése érdekében, hogy a fejlődő és legkevésbé fejlett tagországok végrehajtsák e megállapodás rendelkezéseit azok jellegének és terjedelmének megfelelően. E megállapodás rendelkezései végrehajtásának mértékét és időzítését a fejlődő és legkevésbé fejlett tagországok végrehajtási kapacitásához kell kötni. Amennyiben egy fejlődő vagy legkevésbé fejlett tagországnak továbbra sincs meg a szükséges kapacitása, az adott rendelkezés(ek) végrehajtása nem követelhető meg, amíg az adott tagország meg nem szerzi a végrehajtáshoz szükséges kapacitást.
3. A legkevésbé fejlett tagországoktól csak egyéni fejlődésükkel, pénzügyi és kereskedelmi, valamint közigazgatási és intézményi lehetőségeikkel összeegyeztethető mértékű kötelezettségvállalás várható el.
4. Ezek az elvek a II. szakaszban meghatározott rendelkezések alapján alkalmazandók.
14. cikk
Rendelkezési kategóriák
1. A rendelkezések három kategóriába sorolhatók:
a) |
Az A kategória olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a fejlődő tagország vagy legkevésbé fejlett tagország e megállapodás hatálybalépésekor történő, vagy legkevésbé fejlett tagország esetében a hatálybalépést követő egy éven belül történő végrehajtásra jelöl ki, a 15. cikkben foglaltaknak megfelelően. |
b) |
A B kategória olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a fejlődő tagország vagy legkevésbé fejlett tagország e megállapodás hatálybalépését követő átmeneti időszak eltelte utáni időpontban történő végrehajtásra jelöl ki, a 16. cikkben foglaltaknak megfelelően. |
c) |
A C kategória olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a fejlődő tagország vagy legkevésbé fejlett tagország e megállapodás hatálybalépését követő átmeneti időszak eltelte utáni időpontban történő végrehajtásra jelöl ki, és amelyek végrehajtásához végrehajtási kapacitásra szükséges szert tenni kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás révén, a 16. cikkben foglaltaknak megfelelően. |
2. Minden fejlődő tagország és legkevésbé fejlett tagország egyénileg, önmaga jelöli ki azokat a rendelkezéseket, amelyeket bevesz az A, B és C kategóriába.
15. cikk
Az a kategória bejelentése és végrehajtása
1. E megállapodás hatálybalépésekor minden fejlődő tagország végrehajtja az A kategória szerinti kötelezettségvállalásait. Ezzel az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalások e megállapodás szerves részévé válnak.
2. A legkevésbé fejlett tagországoknak e megállapodás hatálybalépését követően egy év áll rendelkezésükre arra, hogy értesítsék a bizottságot az A kategóriába sorolt rendelkezéseikről. Ezzel minden legkevésbé fejlett tagország A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásai e megállapodás szerves részévé válnak.
16. cikk
A B és C kategóriába sorolt rendelkezések végleges végrehajtási időpontjának bejelentése
1. Azon rendelkezések tekintetében, amelyeket a fejlődő tagország nem sorolt be az A kategóriába, a tag elhalaszthatja a végrehajtást az e cikkben meghatározott folyamat szerint.
Fejlődő tagország, B kategória
a) |
E megállapodás hatálybalépésekor a fejlődő tagországok tájékoztatják a bizottságot a B kategóriába sorolt rendelkezéseikről, valamint azok indikatív jellegű végrehajtási időpontjairól (17). |
b) |
Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül a fejlődő tagországok tájékoztatják a bizottságot a B kategóriába sorolt rendelkezések végleges végrehajtási időpontjáról. Amennyiben egy fejlődő tagország még e határidő lejárta előtt úgy ítéli meg, hogy több időre van szüksége a végleges időpontok bejelentéséhez, a tag kérheti a bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az időpontok bejelentéséhez szükséges időtartamot. |
Fejlődő tagország, C kategória
c) |
E megállapodás hatálybalépésekor a fejlődő tagországok tájékoztatják a bizottságot a C kategóriába sorolt rendelkezéseikről, valamint azok indikatív jellegű végrehajtási időpontjairól. Az átláthatóság érdekében a tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia azzal kapcsolatban is, hogy a tagnak milyen kapacitásépítési segítségnyújtásra és támogatásra van szüksége a végrehajtáshoz (18). |
d) |
E megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül a fejlődő tagországok és a megfelelő adományozó tagok – figyelemmel a már megkötött megállapodásokra, a 22. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentésekre, valamint a fenti (c) pont alapján nyújtott információra – tájékoztatják a bizottságot azokról a megállapodásokról, amelyekhez csatlakoztak, vagy amelyeket fenntartanak, és amelyek szükségesek a kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtásához a C kategóriába sorolt rendelkezések végrehajtása érdekében (19). A résztvevő fejlődő tagországok haladéktalanul tájékoztatják a bizottságot az ilyen megállapodásokról. A bizottság felkéri a nem tag adományozókat is, hogy nyújtsanak információt a már meglévő és megkötött megállapodásokról. |
e) |
A d) pontban előírt információközlés időpontjától számított 18 hónapon belül az adományozó tagok, valamint az adott fejlődő tagországok tájékoztatják a bizottságot a kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtásának előrehaladásáról. A fejlődő tagországok ugyanakkor leadják a végleges végrehajtási időpontjaik jegyzékét is. |
2. Azon rendelkezések tekintetében, amelyeket a legkevésbé fejlett tagország nem sorolt be az A kategóriába, a legkevésbé fejlett tagország elhalaszthatja a végrehajtást az e cikkben meghatározott folyamat szerint.
Legkevésbé fejlett tagország, B kategória
a) |
Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül a legkevésbé fejlett tagországok tájékoztatják a bizottságot a B kategóriába sorolt rendelkezésekről, továbbá megjelölhetik e rendelkezések indikatív végrehajtási időpontjait is, figyelembe véve a legkevésbé fejlett tagországok számára biztosított maximális rugalmasságot. |
b) |
A fenti a) pontban előírt bejelentési időpontot követő két éven belül a legkevésbé fejlett tagországok értesítik a bizottságot a kijelölt rendelkezések megerősítéséről, valamint végrehajtási időpontjaikról. Amennyiben egy legkevésbé fejlett tagország még e határidő lejárta előtt úgy ítéli meg, hogy több időre van szüksége a végleges időpontok bejelentéséhez, a tag kérheti a bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az időpontok bejelentéséhez szükséges időtartamot. |
Legkevésbé fejlett tagország, C kategória
c) |
Az átláthatóság érdekében, valamint az adományozókkal kötött megállapodások elősegítése érdekében e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül a legkevésbé fejlett tagországok tájékoztatják a bizottságot a C kategóriába sorolt rendelkezéseikről, figyelembe véve a legkevésbé fejlett tagországok számára biztosított maximális rugalmasságot. |
d) |
A fenti c) pontban meghatározott időponttól számított egy éven belül a legkevésbé fejlett tagországok információt közölnek arról, hogy a tagnak milyen kapacitásépítési segítségnyújtásra és támogatásra van szüksége a végrehajtáshoz (20). |
e) |
Legkésőbb a fenti d) pontban előírt tájékoztatást követő két éven belül a legkevésbé fejlett tagországok és a megfelelő adományozó tagok – figyelemmel a fenti d) pont alapján nyújtott információra – tájékoztatják a bizottságot azokról a megállapodásokról, amelyekhez csatlakoztak, vagy amelyeket fenntartanak, és amelyek szükségesek a kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtásához a C kategóriába sorolt rendelkezések végrehajtása érdekében (21). A résztvevő legkevésbé fejlett tagországok haladéktalanul tájékoztatják a bizottságot az ilyen megállapodásokról. A legkevésbé fejlett tagországok ugyanakkor közlik a segítségnyújtási és támogatási megállapodások hatálya alá tartozó megfelelő C kategóriás kötelezettségvállalások indikatív végrehajtási időpontjait is. A bizottság felkéri a nem tag adományozókat is, hogy nyújtsanak információt a már meglévő és megkötött megállapodásokról. |
f) |
Legkésőbb az e) pontban előírt információközlés időpontjától számított 18 hónapon belül a megfelelő adományozó tagok, valamint az adott legkevésbé fejlett tagországok tájékoztatják a bizottságot a kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtásának előrehaladásáról. A legkevésbé fejlett tagországok ugyanakkor leadják végleges végrehajtási időpontjaik jegyzékét is. |
3. Amennyiben a fejlődő tagországok vagy legkevésbé fejlett tagországok számára nehézséget jelent a végleges végrehajtási időpontok leadása az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, mert nem részesülnek adományozói támogatásban, vagy nincs előrehaladás a kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtásában, még az adott határidők lejárta előtt, minél korábban tájékoztatniuk kell a bizottságot. A tagok vállalják, hogy együttműködnek egymással az ilyen nehézségek kezelésében, figyelembe véve azokat a konkrét körülményeket és speciális problémákat, amelyekkel az érintett tag szembesül. A bizottság adott esetben intézkedik a nehézségek kezeléséről, és amennyiben szükséges, az érintett tag számára meghosszabbítja a végleges időpontok bejelentésének határidejét.
4. Az (1) bekezdés b) vagy e), illetve a legkevésbé fejlett tagországok esetén a (2) bekezdés b) vagy f) pontjában meghatározott határidő előtt három hónappal a titkárság figyelmezteti a tagot, ha az nem közölte a B vagy C kategóriába sorolt rendelkezéseik végleges végrehajtási időpontját. Amennyiben a tagok a határidő meghosszabbítása érdekében nem hivatkoznak a (3) bekezdésre, illetve fejlődő tagországok esetében az (1) bekezdés b) pontjára, illetve legkevésbé fejlett tagországok esetében a (2) bekezdés b) pontjára, és továbbra sem közölnek végleges végrehajtási időpontot, a tagok kötelesek végrehajtani a rendelkezéseket az (1) bekezdés b) vagy e), illetve legkevésbé fejlett tagországok esetében a (2) bekezdés b) vagy f) pontjában meghatározott, vagy a (3) bekezdés alapján meghosszabbított határidőt követő egy éven belül.
5. Legkésőbb 60 nappal a B kategóriába és C kategóriába sorolt rendelkezések (1), (2) vagy (3) bekezdés szerinti végleges végrehajtási időpontjainak közlése után a bizottság tudomásul veszi a tagok B kategóriába és C kategóriába sorolt rendelkezéseinek végleges végrehajtási időpontjait tartalmazó mellékleteket, ideértve a (4) bekezdés alapján meghatározott időpontokat is, és ezzel ezek a mellékletek e megállapodás szerves részévé válnak.
17. cikk
Korai előrejelző rendszer: a B és C kategóriába sorolt rendelkezések végrehajtási határidejének meghosszabbítása
a) |
Azoknak a fejlődő tagországoknak vagy legkevésbé fejlett tagországoknak, amelyek úgy látják, hogy nehézséget jelent számukra az általuk a B kategóriába és C kategóriába sorolt rendelkezések végrehajtása a 16. cikk (1) bekezdésének b) vagy e) pontja, vagy legkevésbé fejlett tagországok esetében a 16. cikk (2) bekezdésének b) vagy f) pontja alapján meghatározott végleges határidőre, értesíteniük kell a bizottságot. A fejlődő tagországoknak a végrehajtási határidő előtt legalább 120 nappal kell értesíteniük a bizottságot. A legkevésbé fejlett tagországoknak a végrehajtási határidő előtt legalább 90 nappal kell értesíteniük a bizottságot. |
b) |
A bizottságnak küldött értesítésben meg kell jelölni az új határidőt, amely határidőig a fejlődő tagország vagy legkevésbé fejlett tagország elvárásai szerint képes lesz végrehajtani az adott rendelkezéseket. Az értesítésben meg kell jelölni a végrehajtás várható késésének okait is. Ezen okok között szerepelhet a kapacitásépítési segítség és támogatás iránti igény, amelyre korábban nem számítottak, vagy további kapacitásépítési segítség és támogatás szükségessége. |
2. Amennyiben egy fejlődő tagország nem több mint további 18 hónap időt kér a végrehajtásra, vagy egy legkevésbé fejlett tagország nem több mint további 3 évet kér, a kérelmező tag jogosult erre a további időtartamra a bizottság bármilyen további intézkedése nélkül.
3. Amennyiben egy fejlődő tagország vagy legkevésbé fejlett tagország úgy látja, hogy első alkalommal a határidőnek a (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamra való meghosszabbítására, vagy második alkalommal, illetve bármely további alkalommal történő meghosszabbítására van szüksége, a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet kell benyújtania a bizottságnak – amelynek tartalmaznia kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott információkat – legkésőbb az eredeti végleges végrehajtási határidő vagy az utólag meghosszabbított határidő előtt 120 nappal fejlődő tagországok esetében, illetve 90 nappal legkevésbé fejlett tagországok esetében.
4. A bizottság jóindulatú megfontolás tárgyává teszi a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmek jóváhagyását, figyelembe véve a kérelmet benyújtó tag sajátos körülményeit. E körülmények között szerepelhetnek például a kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás megszerzése során jelentkező nehézségek és késedelmek.
18. cikk
A B kategóriába és C kategóriába sorolt rendelkezések végrehajtása
1. A 13. cikk (2) bekezdésével összhangban, amennyiben egy fejlődő tagország vagy legkevésbé fejlett tagország – miután teljesítette a 16. cikk (1) vagy (2) bekezdésében, valamint a 17. cikkben előírt eljárásokat, és nem kapta meg a kért határidő-meghosszabbítást, vagy más előre nem látható körülményekkel szembesül, amelyek megakadályozzák a határidőnek a 17. cikk értelmében történő meghosszabbítását – úgy értékeli, hogy továbbra sincs meg valamely C kategóriába sorolt rendelkezés végrehajtásához szükséges kapacitása, az adott tagnak értesítenie kell a bizottságot arról, hogy nem képes végrehajtani az adott rendelkezést.
2. A bizottság haladéktalanul létrehoz egy szakértői csoportot, de mindenképpen legkésőbb 60 nappal azt követően, hogy a bizottság megkapta az értesítést az adott fejlődő tagországtól vagy legkevésbé fejlett tagországtól. A szakértői csoport megvizsgálja a kérdést, és felállítását követő 120 napon belül ajánlást tesz a bizottság felé.
3. A szakértői csoportba öt független személyt kell beválasztani, akik magasan képzettek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, valamint a kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás terén. A szakértői csoport összetétele tekintetében biztosítani kell az egyensúlyt a fejlődő és legkevésbé fejlett tagországokból származó állampolgárok között. Amennyiben egy legkevésbé fejlett tagország is érintett, a szakértői csoportnak tartalmaznia kell legalább egy olyan állampolgárt, aki a legkevésbé fejlett országok egyikéből származik. Ha a bizottság a szakértői csoport létrehozását követő 20 napon belül nem képes megállapodni a szakértői csoport összetételéről, a főigazgató, a bizottság elnökével konzultálva meghatározza a szakértői csoport összetételét az e bekezdésben foglalt feltételekkel összhangban.
4. A szakértői csoport megvizsgálja a tagnak a kapacitás hiányára vonatkozó önértékelését, és ajánlást tesz a bizottság felé. A szakértői csoport valamely legkevésbé fejlett tagországra vonatkozó ajánlásának figyelembevétele során, amennyiben lehetséges, a bizottság olyan intézkedést hoz, amely elősegíti a fenntartható végrehajtási kapacitás megszerzését.
5. E kérdés tekintetében a tag nem kerül a vitarendezési egyetértés szerinti eljárás alá abban az időszakban, ami akkor kezdődik, amikor a fejlődő tagország értesíti a bizottságot arról, hogy nem tudja végrehajtani a rendelkezést, és a bizottságnak a szakértői csoport ajánlásának kézhezvétele utáni első üléséig tart. Ezen az ülésen a bizottság megvizsgálja a szakértői csoport ajánlását. Legkevésbé fejlett tagországok esetében a vitarendezési egyetértés szerinti eljárás nem alkalmazható az adott rendelkezésre abban az időszakban, ami akkor kezdődik, amikor a bizottságot értesítik arról, hogy nem tudják végrehajtani a rendelkezést, és addig az időpontig tart, amikor a bizottság döntést hoz az ügyben, vagy a bizottság fentiek szerinti első ülésének időpontját követő 24 hónapig, amelyik időpont korábban van.
6. Ha egy legkevésbé fejlett tagország elveszíti azon képességét, hogy teljesítse valamely C kategóriába sorolt kötelezettségvállalását, erről tájékoztathatja a bizottságot, és követheti az e cikkben megállapított eljárásokat.
19. cikk
Átjárás a B és C kategória között
1. Azon fejlődő tagországok és legkevésbé fejlett tagországok, amelyek a B és C kategóriába sorolt rendelkezéseket jelentettek be, átsorolhatják a rendelkezéseket egyik kategóriából a másikba a bizottság tájékoztatása mellett. Ha egy tag indítványozza valamely rendelkezés átsorolását a B kategóriából a C kategóriába, a tagnak tájékoztatást kell nyújtania a kapacitásépítéshez szükséges segítségnyújtásról és támogatásról.
2. Abban az esetben, ha további idő szükséges a B kategóriából a C kategóriába átsorolt rendelkezés végrehajtásához, a tag:
a) |
alkalmazhatja a 17. cikk rendelkezéseit, ideértve a határidő automatikus meghosszabbításának lehetőségét; vagy |
b) |
felkérheti a bizottságot, hogy vizsgálja meg a tag arra vonatkozó kérelmét, hogy több időt biztosítsanak számára a rendelkezés végrehajtásához, valamint, amennyiben szükséges, a kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás iránti kérelmét, ideértve a szakértői csoport által a 18. cikk értelmében végzett felülvizsgálat és ajánlástétel lehetőségét is; vagy |
c) |
legkevésbé fejlett tagországok esetében bármely, a B kategóriába sorolt rendelkezések vonatkozásában bejelentett eredeti végrehajtási határidőhöz képest több mint négy évvel későbbi új végrehajtási határidőhöz a bizottság jóváhagyása szükséges. A legkevésbé fejlett tagországok ezenkívül továbbra is hivatkozhatnak a 17. cikkre. Természetesen azon legkevésbé fejlett országok esetében, amelyek ilyen átsorolást végeznek, követelmény a kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás. |
20. cikk
A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés alkalmazására biztosított türelmi idő
1. E megállapodás hatálybalépését követő két éven át az 1994. évi GATT XXII. és XXIII. cikkének a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés szerint kidolgozott és alkalmazott rendelkezései nem vonatkoznak a fejlődő tagországokkal szemben az adott tag által az A kategóriába sorolt rendelkezésekkel kapcsolatban felmerülő viták rendezésére.
2. E megállapodás hatálybalépését követő hat éven át az 1994. évi GATT XXII. és XXIII. cikkének a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés szerint kidolgozott és alkalmazott rendelkezései nem vonatkoznak a legkevésbé fejlett tagországokkal szemben az adott tag által az A kategóriába sorolt rendelkezésekkel kapcsolatban felmerülő viták rendezésére.
3. Egy B vagy C kategóriába tartozó rendelkezés legkevésbé fejlett tagország általi végrehajtását követő nyolc éven át az 1994. évi GATT XXII. és XXIII. cikkének a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés szerint kidolgozott és alkalmazott rendelkezései nem vonatkoznak az adott legkevésbé fejlett tagországgal szemben az adott rendelkezéssel kapcsolatban felmerülő viták rendezésére.
4. A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés alkalmazására biztosított türelmi időtől függetlenül, az 1994. évi GATT XXII. és XXIII. cikke szerinti konzultációra irányuló kérelem benyújtása előtt, valamint a legkevésbé fejlett tagországok adott intézkedésére vonatkozó vitarendezési eljárások minden szakaszában a tagok különös figyelmet fordítanak a legkevésbé fejlett tagországok sajátos helyzetére. E tekintetben a tagok megfelelő önmérsékletet tanúsítanak a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés keretébe tartozó, a legkevésbé fejlett tagországokat érintő ügyek felvetése során.
5. Kérésre a tagok az e cikk értelmében biztosított türelmi idő alatt megfelelő lehetőséget nyújtanak más tagoknak arra, hogy megvitassák az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket.
21. cikk
Kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtása
1. Az adományozó tagok hozzájárulnak, hogy megkönnyítik a kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtását a fejlődő tagországok és legkevésbé fejlett tagországok számára kölcsönösen elfogadott feltételek alapján, akár kétoldalúan, akár az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül. A cél a fejlődő és legkevésbé fejlett tagországok segítése az e megállapodás I. szakaszában meghatározott rendelkezések végrehajtásában.
2. Tekintettel a legkevésbé fejlett tagországok sajátos szükségleteire, célzott segítséget és támogatást kell nyújtani a legkevésbé fejlett tagországok számára, hogy fenntartható kapacitást építhessenek ki kötelezettségvállalásaik teljesítéséhez. A megfelelő fejlesztési együttműködési mechanizmusok alkalmazásával és a műszaki segítségnyújtás és kapacitásépítési támogatás (3) bekezdésben említett elveivel összhangban a fejlesztési partnerek arra törekszenek, hogy ezen a területen kapacitásépítési segítséget és támogatást nyújtsanak úgy, hogy ne veszélyeztessék a már meglévő fejlesztési prioritásokat.
3. A tagok törekszenek arra, hogy a kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás tekintetében az alábbi alapelveket alkalmazzák e megállapodás végrehajtása vonatkozásában:
a) |
figyelembe veszik a támogatásban részesülő országok és régiók általános fejlesztési kereteit, valamint adott esetben a folyamatban lévő reform- és műszaki támogatási programokat; |
b) |
adott esetben olyan tevékenységeket vonnak be, amelyek a regionális és szubregionális kihívások kezelésére, valamint a regionális és szubregionális integráció előmozdítására irányulnak; |
c) |
a magánszektor folyamatban lévő, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló reformtevékenységeit beépítik a segítségnyújtási tevékenységekbe; |
d) |
elősegítik a tagok és más illetékes intézmények közötti együttműködést, ideértve a regionális gazdasági közösségeket, ezzel biztosítva a segítségnyújtás maximális hatékonyságát és eredményeit. Ennek érdekében:
|
e) |
ösztönzik a már létező országon belüli és regionális együttműködési szervezetek, mint például kerekasztalok és tanácsadó csoportok igénybevételét a végrehajtási tevékenységek koordinálása és nyomon követése érdekében; valamint |
f) |
arra ösztönzik a fejlődő tagországokat, hogy biztosítsanak kapacitásépítést más fejlődő és legkevésbé fejlett tagországok számára, és lehetőség szerint fontolják meg az ilyen tevékenységek támogatását. |
4. A bizottság évente legalább egy külön ülést tart, amelyen a következőkkel foglalkozik:
a) |
megvitatja az e megállapodás rendelkezéseinek vagy azok alrészeinek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő problémákat; |
b) |
áttekinti az e megállapodás végrehajtásának támogatása érdekében végzett kapacitásépítésre vonatkozó segítség és támogatás nyújtásának előrehaladását, ideértve minden olyan fejlődő és legkevésbé fejlett tagországot is, amelyek nem részesülnek megfelelő kapacitásépítési segítségnyújtásban és támogatásban; |
c) |
megosztja tapasztalatait és információit a folyamatban lévő kapacitásépítési segítségnyújtással és támogatással, valamint a végrehajtási programokkal kapcsolatban, ideértve a kihívásokat és sikereket is; |
d) |
áttekinti az adományozók által a 22. cikk alapján nyújtott tájékoztatást; valamint |
e) |
áttekinti a (2) bekezdés rendelkezéseinek működését. |
22. cikk
A bizottságnak a kapacitásépítési segítségnyújtással és támogatással kapcsolatban nyújtandó tájékoztatás
1. Annak érdekében, hogy a fejlődő tagországok és legkevésbé fejlett tagországok számára átlátható legyen az I. szakasz végrehajtására szolgáló kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtása, minden olyan adományozó tag, amelyik fejlődő vagy legkevésbé fejlett tagországokat támogat e megállapodás végrehajtásában, e megállapodás hatálybalépésekor, majd azt követően minden évben köteles benyújtani a bizottságnak a következő információkat az előző 12 hónapban nyújtott, valamint adott esetben az elkövetkezendő 12 hónapra vállalt kapacitásépítési segítségre és támogatásra vonatkozóan (22):
a) |
a kapacitásépítési segítség és támogatás leírása; |
b) |
a vállalt/nyújtott állapot és összeg; |
c) |
a segítség és támogatás nyújtásához szükséges eljárások; |
d) |
a kedvezményezett tag, vagy adott esetben régió; valamint |
e) |
a segítséget és támogatást nyújtó tag végrehajtó ügynöksége. |
A tájékoztatást az 1. mellékletben meghatározott formában kell nyújtani. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (e megállapodásban a továbbiakban: OECD) tartozó tagok esetében a tájékoztatás az OECD hitelezői jelentéstételi rendszeréből származó releváns információn is alapulhat. Azon fejlődő tagországok számára, amelyek kinyilvánítják, hogy olyan helyzetben vannak, amelyben képesek kapacitásépítési segítséget és támogatást nyújtani, ajánlott, hogy nyújtsák be a fenti információkat.
2. A fejlődő tagországokat és legkevésbé fejlett tagországokat segítő adományozó tagoknak a következőket kell benyújtaniuk a bizottsághoz:
a) |
az e megállapodás I. szakaszának végrehajtásához kapcsolódó kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtásáért felelős ügynökségeik kapcsolattartási pontjai, adott esetben ideértve az azokra a kapcsolattartási pontokra vonatkozó információt is, amelyek abban az országban vagy régióban vannak, ahol a segítséget és támogatást nyújtani fogják; valamint |
b) |
tájékoztatás a kapacitásépítési segítség és támogatás kérelmezésének folyamatáról és mechanizmusáról. |
Azon fejlődő tagországok számára, amelyek kinyilvánítják, hogy olyan helyzetben vannak, amelyben képesek segítséget és támogatást nyújtani, ajánlott, hogy nyújtsák be a fenti információkat.
3. Azok a fejlődő tagországok és legkevésbé fejlett tagországok, amelyek élni kívánnak a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló kapacitásépítési segítséggel és támogatással, kötelesek információt nyújtani a bizottságnak az ilyen segítség és támogatás koordinálásáért és fontossági sorrendjének felállításáért felelős hivatalok kapcsolattartási pontjairól.
4. A tagok internetoldalakon is benyújthatják a (2) és (3) bekezdésben említett információkat, és szükség esetén kötelesek frissíteni az információkat. A Titkárság minden ilyen információt nyilvánosan hozzáférhetővé tesz.
5. A bizottság felkéri az illetékes nemzetközi és regionális szervezeteket (mint például a Nemzetközi Valutaalap, az OECD, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, a WCO, az Egyesült Nemzetek regionális bizottságai, a Világbank, vagy azok segédszervei, valamint a regionális fejlesztési bankok) és más együttműködési hivatalokat, hogy nyújtsák be az (1), (2) és (4) bekezdésben említett információkat.
III. SZAKASZ
INTÉZMÉNYES RENDELKEZÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. cikk
Intézményes rendelkezések
1. A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó bizottság
1.1. Létrejön a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó bizottság.
1.2. A bizottság nyitott bármely tag részvételére, és megválasztja saját elnökét. A bizottság szükség szerint, illetve az e megállapodás vonatkozó rendelkezései által előírtak szerint ülésezik, de legalább évente egyszer, azzal a céllal, hogy lehetőséget nyújtson a tagok számára az e megállapodással vagy a megállapodás céljainak előmozdításával kapcsolatban felmerülő bármely téma megvitatására. A bizottság e feladatokat az e megállapodás értelmében vagy a tagok által rábízott feladatokként végzi. A bizottság megalkotja saját eljárási szabályait.
1.3. A bizottság segédszerveket hozhat létre, amennyiben szükséges. Ezek a segédszervek jelentéstételi kötelezettséggel bírnak a bizottság felé.
1.4. A bizottság eljárásokat dolgoz ki arra, hogy a tagok lehetőség szerint megosszák egymással a releváns információkat és legjobb gyakorlatokat.
1.5. A bizottság szoros kapcsolatot tart fenn más, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése terén működő nemzetközi szervezetekkel, mint például a WCO, azzal a céllal, hogy biztosítva legyenek a rendelkezésre álló legjobb tanácsok e megállapodás végrehajtásához és alkalmazásához, valamint, hogy elkerüljenek minden szükségtelen párhuzamos erőfeszítést. Ebből a célból a bizottság felkérheti az ilyen szervezetek vagy azok segédszerveinek képviselőit arra, hogy:
a) |
vegyenek részt a bizottság ülésein; és |
b) |
vitassák meg az e megállapodás végrehajtásához kapcsolódó konkrét kérdéseket. |
1.6. A bizottság felülvizsgálja e megállapodás működését és végrehajtását négy évvel annak hatálybalépése után, majd azt követően rendszeres időközönként.
1.7. A tagok számára ajánlott, hogy terjesszék a bizottság elé az e megállapodás végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdéseiket.
1.8. A bizottság ösztönzi és elősegíti a tagok közötti eseti megbeszéléseket az e megállapodás keretén belül felmerülő konkrét témákkal kapcsolatban, az azonnali, kölcsönös megelégedésre szolgáló megoldás elérése érdekében.
2. A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottság
A tagok a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottságot hoznak létre és/vagy tartanak fenn, vagy egy már létező mechanizmust jelölnek ki e megállapodás rendelkezései nemzeti szintű koordinálásának és végrehajtásának elősegítése céljából.
24. cikk
Záró rendelkezések
1. E megállapodás alkalmazásában a „tag” megjelölést úgy kell tekintetni, hogy abba beletartozik az adott tag illetékes hatósága.
2. E megállapodás rendelkezései minden tagra nézve kötelezőek.
3. E megállapodást a tagok annak hatálybalépésétől kezdve végrehajtják. Azok a fejlődő tagországok és legkevésbé fejlett tagországok, amelyek a II. szakasz rendelkezéseinek alkalmazását választják, a II. szakasszal összhangban hajtják végre e megállapodást.
4. Az a tag, amelyik e megállapodást annak hatálybalépését követően fogadja el, B és C kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait az e megállapodás hatálybalépése óta eltelt releváns időszakok beszámításával hajtja végre.
5. A valamely vámunióhoz tartozó tagok vagy regionális gazdasági szervezetek tagjai regionális szemléleteket fogadhatnak el az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítésének támogatására, akár regionális szervek létrehozásával és alkalmazásával is.
6. A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény 1A. mellékletéhez tartozó általános értelmező megjegyzéstől függetlenül, e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető a tagok 1994. évi GATT szerinti kötelezettségeinek korlátozásaként. Továbbá e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza a tagoknak a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.
7. Az 1994. évi GATT szerinti valamennyi kivétel és mentesség (23) alkalmazandó e megállapodás rendelkezéseire is. Az 1994. évi GATT vagy annak bármely része tekintetében alkalmazandó, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése és IX. cikkének (4) bekezdése, valamint annak bármely módosítása értelmében e megállapodás hatálybalépésének napjától adott felmentések alkalmazandók e megállapodás rendelkezéseire is.
8. Az 1994. évi GATT XXII. és XXIII. cikkének a vitarendezési egyetértés szerint kidolgozott és alkalmazott rendelkezései alkalmazandók az e megállapodás keretében történő konzultációkra és vitarendezésekre, hacsak e megállapodás másként nem rendelkezik.
9. E megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem jelenthetők be fenntartások a többi tag beleegyezése nélkül.
10. A fejlődő tagországoknak és legkevésbé fejlett tagországoknak a 15. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében e megállapodáshoz csatolt A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásai e megállapodás szerves részét képezik.
11. A fejlődő tagországoknak és legkevésbé fejlett tagországoknak a bizottság által tudomásul vett és a 16. cikk (5) bekezdése értelmében e megállapodáshoz csatolt B és C kategóriába sorolt kötelezettségvállalásai e megállapodás szerves részét képezik.
(1) Minden tagnak lehetősége van arra, hogy a honlapján közölje e leírás jogi korlátozásait.
(2) E bekezdés értelmében: a) a felülvizsgálatot – a határozat végrehajtása előtt vagy után – elvégezheti a határozatot kiadó tisztviselő, hivatal vagy hatóság, egy magasabb szintű vagy független közigazgatási hatóság, vagy igazságügyi hatóság; és b) a tag nem köteles biztosítani a kérelmező számára a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazását.
(3) Természetesen egy áru származásával kapcsolatban hozott előzetes határozat a származás értékelése is lehet a származási szabályokról szóló megállapodás alkalmazásában, amennyiben a határozat megfelel az e megállapodásban és a származási szabályokról szóló megállapodásban meghatározott követelményeknek. Hasonlóképpen, a származás értékelése a származási szabályokról szóló megállapodás alapján az áru származásával kapcsolatban hozott előzetes határozat is lehet e megállapodás alkalmazásában, amennyiben a határozat megfelel mindkét megállapodás követelményeinek. E rendelkezés alapján a származási szabályokról szóló megállapodás szerint meghozott rendelkezéseken felül a tagok nem kötelesek külön rendelkezéseket hozni a származás értékelésre vonatkozóan, feltéve, hogy e cikk követelményei teljesülnek.
(4) E cikk alkalmazásában a közigazgatási határozat olyan jogi hatállyal bíró határozat, amely egy egyedi esetben kihat egy konkrét személy jogaira és kötelezettségeire. Úgy kell tekinteni, hogy e cikk alkalmazásában a közigazgatási határozat a 1994. évi GATT X. cikke szerinti közigazgatási intézkedést jelent, illetve a tag nemzeti törvénye és jogi rendszere szerinti közigazgatási intézkedés megtételének vagy határozat meghozatalának meghiúsulását. Az ilyen meghiúsulások kezelése céljából a tagok alternatív közigazgatási vagy jogorvoslati mechanizmust tarthatnak fenn annak érdekében, hogy a vámhatóság haladéktalanul kiadjon egy közigazgatási határozatot az (1) bekezdés a) pontja szerinti fellebbezési vagy felülvizsgálati jogot helyettesítendő.
(5) E bekezdés szerint semmi sem akadályozhatja meg a tagot abban, hogy törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelően a közigazgatási szerv hallgatását a fellebbvitellel vagy felülvizsgálattal kapcsolatban a kérelmező javára hozott döntésnek tekintse.
(6) A tagok igényeikhez és kapacitásukhoz igazodóan meghatározhatják az ilyen átlagos kiadási időre vonatkozó mérések terjedelmét és módszerét.
(7) A (7) bekezdés (3) albekezdésének a)–g) pontjában felsorolt intézkedések az engedéllyel rendelkező szereplők számára nyújtott intézkedéseknek tekinthetők, ha azok általában elérhetők minden szereplő számára.
(8) Olyan esetekben, amikor a tagnak van már létező eljárása a (8) bekezdés (2) albekezdésében leírt elbánás biztosítására, ez a rendelkezés nem követeli meg, hogy a tag külön gyorsított kiadási eljárásokat vezessen be.
(9) Amennyiben vannak ilyen kérelmezési kritériumok, akkor azok a tagnak az összes légi áruszállítás útján beléptetésre kerülő áru vagy szállítmány tekintetében meghatározott működési követelményein felül kerülnek előírásra.
(10) E rendelkezés alkalmazásában a romlandó áruk olyan áruk, amelyek természetes jellemzőiknél fogva gyorsan megromlanak, különösen megfelelő tárolási feltételek hiányában.
(11) E bekezdés egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy a tag ellenőrzött vagy szabályozott áruk behozatalának követelményeként dokumentumokat, úgy mint igazolásokat, engedélyeket vagy jogosítványokat kérjen.
(12) Ez a bekezdés az előzetes áruvizsgálatokról szóló megállapodásban szabályozott előzetes áruvizsgálatokra vonatkozik, és nem zárja ki az egészségügyi és növény-egészségügyi célból végzett előzetes áruvizsgálatokat.
(13) E rendelkezés nem akadályozza a tagokat abban, hogy fenntartsák már meglévő eljárásaikat, melyek során a szállítási eszközök az áthaladó áruforgalom garanciájaként használhatók..
(14) E tevékenység átfogó célja a követelményeknek való nem megfelelés gyakoriságának visszaszorítása, és ennek megfelelően a végrehajtás érdekében szükséges információcsere csökkentése.
(15) Ez jelentheti a (3) bekezdés értelmében végrehajtott ellenőrzésre vonatkozó információkat. Ezen információkra az ellenőrzést végrehajtó tag által meghatározott védelmi és titoktartási szint vonatkozik.
(16) E megállapodás alkalmazásában a „kapacitásépítési segítségnyújtás és támogatás” lehet műszaki, pénzügyi vagy más kölcsönösen elfogadott formában nyújtott segítség.
(17) A tájékoztatás tartalmazhat olyan további információkat is, amelyeket a tájékoztatást nyújtó tag megfelelőnek ítél. A tagok számára ajánlott, hogy nyújtsanak tájékoztatást a végrehajtásért felelős nemzeti hivatalukról vagy szervezetükről.
(18) A tagok nyújthatnak még információt a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló nemzeti végrehajtási tervekről és projektekről, a végrehajtásért felelős nemzeti hivatalról vagy szervezetről, valamint azokról az adományozókról, amelyekkel a tag segítségnyújtási megállapodást kötött.
(19) E megállapodásokat kölcsönösen elfogadott feltételek alapján kell kötni, akár kétoldalúan, akár az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban.
(20) A tagok nyújthatnak még információt a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló nemzeti végrehajtási tervekről és projektekről, a végrehajtásért felelős nemzeti hivatalról vagy szervezetről, valamint azokról az adományozókról, amelyekkel a tag segítségnyújtási megállapodást kötött.
(21) E megállapodásokat kölcsönösen elfogadott feltételek alapján kell kötni, akár kétoldalúan, akár az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban.
(22) A tájékoztatásnak tükröznie kell a kapacitásépítési segítség és támogatás nyújtásának igényorientált jellegét.
(23) Ebbe beleértendő az 1994. évi GATT V. cikkének (7) bekezdése és X. cikkének (1) bekezdése, valamint az 1994. évi GATT VIII. cikkéhez tartozó megjegyzés is.
1. MELLÉKLET
A 22. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI BEJELENTÉS FORMÁTUMA
Adományozó tag:
A bejelentés által lefedett időszak:
|
|
||||
|
A műszaki és pénzügyi segítség, valamint a kapacitásépítési források leírása |
A vállalt/nyújtott állapot és összeg |
Kedvezményezett ország/régió (amennyiben szükséges) |
A segítséget nyújtó tag végrehajtó ügynöksége |
A segítség nyújtásához szükséges eljárások |
A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLETE
A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS SZERINT „A” KATEGÓRIÁBA SOROLT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK BEJELENTÉSE
ALBÁNIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Albánia kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a megállapodás alábbi rendelkezéseit jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
|
|
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
|
|
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
|
|
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
|
|
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
|
|
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
8. cikk |
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk, (3) bekezdés, |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó díjak, rendeletek és alakiságok |
11. cikk, (4) bekezdés, |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó megkülönböztetésmentesség megerősítése |
11. cikk, (11) bekezdés, (1)–(5) albekezdés, |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó garanciák |
11. cikk, (12)–(13) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó együttműködés és koordináció |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
BOTSWANA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Botswanai Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a Botswanai Köztársaság a megállapodás I. szakaszában foglalt alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozó kötelezettségvállalásokként, amely rendelkezéseket a megállapodás hatálybalépését követően fogja végrehajtani:
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
5. cikk, (1) bekezdés |
Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
BRAZÍLIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Brazília képviselete tisztelettel értesíti a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottságot, hogy a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg, az alábbiak kivételével:
— |
3. cikk, (6) bekezdés, b) pont, |
— |
3. cikk, (9) bekezdés, a) pont, ii. alpont, |
— |
7. cikk, (1) bekezdés, |
— |
7. cikk, (7) bekezdés, (3) albekezdés, valamint |
— |
11. cikk, (9) bekezdés. |
BRUNEI DARUSSALAM ÁLLAM
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a megállapodás szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Brunei Darussalam Állam kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Brunei Darussalam Állam a megállapodás 1–12. cikkében szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg, az alábbiak kivételével:
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk: (2) bekezdés, (1) albekezdés, a) és b) pont |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése: (2) albekezdés |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
10. cikk, (4) bekezdés |
Egyablakos rendszer |
CHILE
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban Chile bejelenti, hogy a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre, a 7. cikk engedéllyel rendelkező szereplőkre vonatkozó (7) bekezdésének kivételével.
KÍNA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Kínai Népköztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a Kínai Népköztársaság a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg, az alábbiak kivételével:
|
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
||
|
Egyablakos rendszer |
||
|
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás és |
||
|
Vámügyi együttműködés. |
KOLUMBIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban Kolumbia bejelenti, hogy a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre, az alábbiak kivételével:
|
Vizsgálati eljárások |
||
|
Romlandó áruk |
KONGÓ
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás II. szakaszának 15. cikkével összhangban a Kongói Köztársaság kormánya tisztelettel bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
3. cikk, (1) bekezdés |
Előzetes határozatok |
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
5. cikk, (1) bekezdés |
Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
5. cikk, (3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
COSTA RICA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) (2) és (3) bekezdése alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban Costa Rica bejelenti, hogy a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg, az alábbiak kivételével:
|
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
||
|
Másolatok elfogadása |
ELEFÁNTCSONTPART
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás II. szakaszának 15. cikkével összhangban az Elefántcsontparti Köztársaság bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
5. cikk, (1) bekezdés |
Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
5. cikk, (3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Dominikai Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot az A kategóriába tartozóként megjelölt, a megállapodás I. szakaszának megfelelő rendelkezésekről.
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
13. cikk, (2) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottság |
ECUADOR
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás II. szakaszának 15. cikkével összhangban az Ecuadori Köztársaság bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
Cikk/ Bekezdés (1) |
Leírás |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
4. cikk |
Fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk, (1) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
11. cikk, (2) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
11. cikk, (3) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
11. cikk, (4) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
11. cikk, (5) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
11. cikk, (6) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
11. cikk, (16) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
11. cikk, (17) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
EGYIPTOM
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás II. szakaszának 15. cikkével összhangban Egyiptom bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
Cikk |
Leírás |
4. cikk, (1), (3), (4) és (5) bekezdés |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés, (2), (4), (5) és (6) albekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (3) bekezdés, (1), (2), (3), (4) és (5) albekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk,(5) bekezdés, (1) albekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk,(9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk, (2), (3), (11), (12), (13), (14), (15), (16) bekezdés |
Az árutovábbítás szabadsága |
SALVADOR
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban Salvador bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
1. cikk |
Információk közzététele és elérhetősége |
2. cikk |
Véleménynyilvánítási lehetőség, információk hatálybalépés előtt, valamint konzultációk |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk |
Fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások: (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdés |
5. cikk |
Egyéb intézkedések a pártatlanság, megkülönböztetésmentesség és átláthatóság javítására |
6. cikk |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre, valamint a büntetésekre vonatkozó szabályok: (1) és (3) bekezdés |
7. cikk |
Áruk kiadása és vámkezelése: (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) ((3), (4), (5), (6) albekezdés), (8) és (9) bekezdés |
8. cikk |
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés: (1) bekezdés |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk |
A behozatalhoz, kivitelhez és továbbításhoz kapcsolódó vámalakiságok: (1), (2) ((2) és (3) albekezdés), (3), (5) ((1) albekezdés), (6), (7), (8) és (9) bekezdés |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága: (1), (2), (3), (4), (5), (6), (8), (9), (10), (11), (14), (15), (16) és (17) bekezdés |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés: (1), (3), (4), (5) ((1) és (2) albekezdés), (12) bekezdés |
GABON
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás II. szakaszának 15. cikkével összhangban a Gaboni Köztársaság bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
GUATEMALA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Guatemala kormánya értesíteni kívánja az előkészítő bizottságot, hogy a 2014. július 7-i WT/PCTF/W/27 WTO-dokumentummal összhangban a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelölt meg, az alábbiak kivételével:
|
1. cikk, (1) bekezdés, (1) albekezdés, d) és f) pont |
|
1. cikk, (2) bekezdés, (1) albekezdés, a) és b) pont |
|
1. cikk, (3) bekezdés, (1) albekezdés |
|
1. cikk, (3) bekezdés, (2) albekezdés |
|
1. cikk, (4) bekezdés, b) és c) pont |
|
2. cikk, (1) bekezdés, (1) albekezdés |
|
3. cikk, (9) bekezdés, b) pont, (iii) alpont |
|
5. cikk |
|
6. cikk, (1) bekezdés, (4) albekezdés |
|
7. cikk, (1) bekezdés, (2) albekezdés |
|
7. cikk, (4) bekezdés, (3) albekezdés |
|
7. cikk, (6) bekezdés, (1) albekezdés |
|
7. cikk, (6) bekezdés, (2) albekezdés |
|
7. cikk, (7) bekezdés, (3) albekezdés, a), d), e), f) és g) pont |
|
7. cikk, (8) bekezdés, (2) albekezdés, c) és d) pont |
|
7. cikk, (9) bekezdés, (3) albekezdés |
|
8. cikk, (1) bekezdés |
|
8. cikk, (2) bekezdés, d) és e) pont |
|
10. cikk, (1) bekezdés, (1) albekezdés |
|
10. cikk, (2) bekezdés, (3) albekezdés |
|
10. cikk, (4) bekezdés, (1) albekezdés |
|
10. cikk, (4) bekezdés, (2) albekezdés |
|
11. cikk, (17) bekezdés |
|
12. cikk, (2) bekezdés, (1) albekezdés |
|
12. cikk, (3) bekezdés |
|
12. cikk, (4) bekezdés |
|
12. cikk, (5) bekezdés |
|
12. cikk, (6) bekezdés |
|
12. cikk, (7) bekezdés |
|
12. cikk, (8) bekezdés |
|
12. cikk, (9) bekezdés |
|
12. cikk, (10) bekezdés |
|
12. cikk, (11) bekezdés |
HONDURAS
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikke alapján Honduras bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk |
Fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok (kivéve a 6. cikk (1) bekezdésének (3) albekezdését és a 6. cikk (1) bekezdésének (4) albekezdését) |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások (kivéve a 7. cikk (8) bekezdése (2) albekezdésének d) pontját) |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk (kivéve a 7. cikk (9) bekezdésének (3) albekezdését) |
8. cikk |
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés (kivéve a 8. cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontját) |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
12. cikk, (12) bekezdés |
Kétoldalú és regionális megállapodások |
HONGKONG (KÍNA)
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Hongkong (Kína) kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Hongkong (Kína) a (miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás 1–12. cikkében foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani.
INDONÉZIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, az Indonéz Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Indonézia a megállapodás alábbi rendelkezéseit jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
IZRAEL
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Izrael Állam tisztelettel értesíti a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottságot, hogy Izrael Állam a megállapodás I. szakaszában foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg.
JORDÁNIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Jordánia kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre maradéktalanul, az alábbiak kivételével:
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
3. cikk, (1) bekezdés |
Előzetes határozatok |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (4) bekezdés |
Egyablakos rendszer |
11. cikk, (5)–(10) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó eljárások és ellenőrzések |
KOREA
Tisztelettel hivatkozom a 2013. december 7-i miniszteri határozatra (WT/MIN(13)/36, WT/L/911), amelynek értelmében az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Továbbá tisztelettel értesítem az előkészítő bizottságot, hogy a Koreai Köztársaság kormánya úgy határozott, hogy a megállapodás 1–12. cikkében foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg.
KUVAIT
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Kuvait Állam tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Kuvait Állam az I. mellékletben foglalt rendelkezéseket az A kategóriába tartozóként jelöli meg, az alábbiak kivételével:
3. cikk, (1) bekezdés |
Előzetes határozatok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
8. cikk |
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés |
10. cikk, (4) bekezdés |
Egyablakos rendszer |
11. cikk, (11)–(15) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó garanciák |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Kirgiz Köztársaság Gazdasági Minisztériuma nevében örömmel értesítjük az előkészítő bizottságot, hogy a Kirgiz Köztársaság a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában szereplő alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozó kötelezettségvállalásokként, amely rendelkezéseket a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
4. cikk |
Valamennyi rendelkezés (Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások) |
5. cikk |
(2) bekezdés (Visszatartás) |
9. cikk |
(Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása) |
10. cikk |
(5) bekezdés (Előzetes áruvizsgálat) |
11. cikk |
(1)–(4) bekezdés (Áthaladó áruforgalomra vonatkozó díjak, rendeletek, alakiságok és megkülönböztetésmentesség) |
MAKAÓ (KÍNA)
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN (13)/36) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Makaó (Kína) kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Makaó (Kína) a megállapodás 1–12. cikkében foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépését követően fogja végrehajtani, az alábbiak kivételével:
7. cikk: |
(4) bekezdés – Kockázatkezelés |
7. cikk: |
(5) bekezdés – Vámkezelés utáni ellenőrzés |
9. cikk: |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk: |
(4) bekezdés – Egyablakos rendszer |
MALAJZIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Malajzia kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Malajzia a (fenti miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás 1–12. cikkében foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg, az alábbiak kivételével:
7. cikk, (8) bekezdés |
(Gyorsított szállítások) és |
11. cikk, (9) bekezdés |
(A továbbítási dokumentumok és adatok előzetes iktatása és feldolgozása az áruk megérkezése előtt). |
MAURITIUS
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Mauritiusi Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a Mauritiusi Köztársaság a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás alábbi rendelkezéseit jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultáció |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (1) bekezdés |
Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés, (1) albekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
23. cikk, (2) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottság |
MEXIKÓ
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Mexikó kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre maradéktalanul.
MOLDOVA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Moldovai Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a Moldovai Köztársaság a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában foglalt alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozó kötelezettségvállalásokként, amely rendelkezéseket a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
1. cikk |
(1) és (4) bekezdés (Közzététel, Értesítés) |
3. cikk |
(ELŐZETES HATÁROZATOK) |
4. cikk |
(FELLEBBEZÉSI ÉS FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK) |
5. cikk |
(2) bekezdés (Visszatartás) |
6. cikk |
(2) bekezdés (A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok) |
7. cikk |
(2), (4) és (5) bekezdés (Elektronikus fizetés, Kockázatkezelés, Vámkezelés utáni ellenőrzés) |
8. cikk |
(A HATÁR-ELLENŐRZÉSI HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS) |
9. cikk |
(BEHOZATALRA SZÁNT, VÁMELLENŐRZÉS ALATT ÁLLÓ ÁRUK MOZGATÁSA) |
10. cikk |
(3) és (5)–(9) bekezdés (Nemzetközi szabványok használata, Előzetes áruvizsgálat, Vámügynökségek igénybevétele, Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények, Elutasított áruk, Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás) |
12. cikk |
Valamennyi rendelkezés |
MONGÓLIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Mongólia kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Mongólia a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában foglalt alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozó kötelezettségvállalásokként, amely rendelkezéseket a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
MONTENEGRÓ
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (wt/min(13)/36, wt/l/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Montenegró kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Montenegró a megállapodás I. szakaszában szereplő alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépését követően fogja végrehajtani:
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
3. cikk, (1) bekezdés |
Előzetes határozatok |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
5. cikk, (3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatalra és kivitelre, illetve azzal kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
8. cikk |
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk, (1)–(3) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó díjak, rendeletek és alakiságok |
11. cikk, (4) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó megkülönböztetésmentesség megerősítése |
11. cikk, (11)–(15) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó garanciák |
11. cikk, (16)–(17) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó együttműködés és koordináció |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
MAROKKÓI KIRÁLYSÁG
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Marokkói Királyság tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy az alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozóként.
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
5. cikk, (3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
8. cikk |
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
13. cikk, (2) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottság |
NICARAGUA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Nicaraguai Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot az A kategóriába tartozóként megjelölt, a megállapodás I. szakaszának megfelelő rendelkezésekről.
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
12. cikk, (1) bekezdés |
Megfelelést és együttműködést elősegítő intézkedések |
12. cikk, (2) bekezdés |
Információcsere |
12. cikk, (3) bekezdés |
Ellenőrzés |
12. cikk, (4) bekezdés |
Kérelem |
12. cikk, (5) bekezdés |
Védelem és titoktartás |
12. cikk, (6) bekezdés |
Információszolgáltatás |
12. cikk, (7) bekezdés |
Kérelem elhalasztása vagy elutasítása |
12. cikk, (8) bekezdés |
Viszonosság |
12. cikk, (9) bekezdés |
Adminisztratív teher |
12. cikk, (10) bekezdés |
Korlátozások |
12. cikk, (11) bekezdés |
Jogosulatlan felhasználás vagy közzététel |
12. cikk, (12) bekezdés |
Kétoldalú és regionális megállapodások |
13. cikk, (2) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottság |
NIGÉRIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN (13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Nigériai Szövetségi Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Nigéria a megállapodás I. szakaszában szereplő alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépését követően fogja végrehajtani:
6. cikk, (3) bekezdés: |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) cikk: |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (3) bekezdés: |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
9. cikk: |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (7) bekezdés: |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (9) bekezdés: |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk, (3) bekezdés: |
Önkéntes korlátozások |
11. cikk, (4) bekezdés: |
Megkülönböztetésmentesség |
11. cikk, (6) bekezdés: |
Dokumentációs követelmények |
11. cikk, (8) bekezdés: |
A kereskedelem technikai akadályai alkalmazásának tilalma |
11. cikk, (9) bekezdés: |
A továbbítási dokumentumok előzetes iktatása és feldolgozása |
11. cikk, (10) bekezdés: |
Árutovábbítási művelet haladéktalan beszüntetése és |
11. cikk, (11) bekezdés: |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó garanciák. |
OMÁN
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, az Ománi Szultánság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Omán a megállapodás alábbi rendelkezéseit jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
1. cikk: |
Közzététel: |
1. cikk, (1) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk: |
Véleménynyilvánítási lehetőség, információk hatálybalépés előtt, valamint konzultációk: |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
4. cikk: |
Fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások: |
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
5. cikk: |
Egyéb intézkedések a pártatlanság, megkülönböztetésmentesség és átláthatóság javítására: |
5. cikk, (1) bekezdés |
Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
5. cikk, (3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
6. cikk: |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó szabályok: |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
7. cikk: |
Áruk kiadása és vámkezelése: |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
9. cikk: |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk: |
A behozatalhoz, kivitelhez és továbbításhoz kapcsolódó vámalakiságok: |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk: |
Az árutovábbítás szabadsága: |
11. cikk, (1) bekezdés, (3) albekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó díjak, rendeletek és alakiságok |
11. cikk, (4) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó megkülönböztetésmentesség megerősítése |
11. cikk, (11) bekezdés, (1) albekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó garanciák |
13. cikk: |
Intézményi előírások: |
13. cikk, (2) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottság |
PANAMA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) (2) és (3) bekezdése alapján, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban Panama bejelenti, hogy a megállapodás I. szakaszában szereplő alábbi rendelkezéseket jelölte meg az A kategóriába tartozó kötelezettségvállalásokként, amely rendelkezéseket a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre:
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (1) bekezdés |
Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
12. cikk, (1) bekezdés |
Megfelelést és együttműködést elősegítő intézkedések |
12. cikk, (2) bekezdés |
Információcsere |
12. cikk, (3) bekezdés |
Ellenőrzés |
12. cikk, (4) bekezdés |
Kérelem |
12. cikk, (5) bekezdés |
Védelem és titoktartás |
12. cikk, (6) bekezdés |
Információnyújtás |
12. cikk, (7) bekezdés |
Kérelem elhalasztása vagy elutasítása |
12. cikk, (8) bekezdés |
Viszonosság |
12. cikk, (9) bekezdés |
Adminisztratív teher |
12. cikk, (10) bekezdés |
Korlátozások |
12. cikk, (11) bekezdés |
Jogosulatlan felhasználás vagy közzététel |
12. cikk, (12) bekezdés |
Kétoldalú és regionális megállapodások |
PARAGUAY
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás II. szakaszának 15. cikke alapján a Paraguayi Köztársaság bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
Cikk/Bekezdés (2) |
Leírás |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk |
Fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (4) bekezdés |
Egyablakos rendszer |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
PERU
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban Peru bejelenti, hogy a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre, az alábbiak kivételével:
|
Előzetes határozatok |
||
|
Fokozott ellenőrzésekre és vizsgálatokra irányuló értesítések |
||
|
Vizsgálati eljárások |
||
|
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
||
|
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés |
||
|
Egyablakos rendszer |
||
|
Vámügyi együttműködés |
FÜLÖP-SZIGETEK
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Fülöp-szigetek tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában foglalt alábbi rendelkezéseket az A kategóriába tartozóként jelöli meg:
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
3. cikk |
Előzetes határozatok |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
5. cikk, (3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett vámkezelési díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
KATAR
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Katari Állam kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a Katari Állam a megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg, az alábbiak kivételével:
|
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
SZAÚD-ARÁBIAI KIRÁLYSÁG
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Szaúd-arábiai Királyság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre maradéktalanul, az alábbiak kivételével:
|
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
||
|
Egyablakos rendszer |
SZENEGÁL
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásról szóló, 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján Szenegál bejelenti az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásait, az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően:
|
CIKK/BEKEZDÉS |
LEÍRÁS |
1. |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
3. |
4. cikk |
Fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások |
4. |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
5. |
5. cikk, (3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
6. |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
8. |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
9. |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
10. |
7. cikk, (6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
11. |
9. |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
12. |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
13. |
10. cikk, (3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
14. |
10. cikk, (4) bekezdés |
Egyablakos rendszer |
15. |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
16. |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
17. |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
18. |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
19. |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
SZINGAPÚR
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Szingapúri Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a Szingapúri Köztársaság a (miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás 1–12. cikkében foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani.
SRÍ LANKA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Srí Lanka a (fenti miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás alábbi rendelkezéseit jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
Rendelkezések |
Cím |
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (2) bekezdés |
Elektronikus fizetés |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága |
TAJVAN, PENGHU, KINMEN ÉS MATSU FÜGGETLEN VÁMTERÜLETE
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Tajvan, Penghu, Kinmen és Matsu Független Vámterülete tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás 1–12. cikkében foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre maradéktalanul.
TÁDZSIKISZTÁN
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság többek között jogosult bejelentést kapni a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Tádzsikisztán kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában szereplő valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre maradéktalanul.
1. cikk |
|
(1) bekezdés |
Közzététel |
(2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
4. cikk |
Valamennyi rendelkezés |
5. cikk |
|
(2) bekezdés |
Visszatartás |
(3) bekezdés |
Vizsgálati eljárások |
6. cikk |
Valamennyi rendelkezés |
7. cikk |
|
(1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
(3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
(4) bekezdés |
Kockázatkezelés |
(5) bekezdés |
Vámkezelés utáni ellenőrzés |
(6) bekezdés |
Az átlagos kiadási idők megállapítása és közlése |
(8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
(9) bekezdés |
Romlandó áruk |
8. cikk |
1. tétel |
9. cikk |
Valamennyi rendelkezés |
10. cikk |
|
(1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
(2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
(3) bekezdés |
Nemzetközi szabványok használata |
(5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
(6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
(7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
(8) bekezdés |
Elutasított áruk |
(9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Valamennyi rendelkezés |
THAIFÖLD
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Thaiföldi Királyság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Thaiföld a megállapodás I. szakaszában foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani, az alábbiak kivételével:
3. cikk |
Előzetes határozatok: (5) és (6) bekezdés |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások: (4) bekezdés |
5. cikk |
Egyéb intézkedések: (1) bekezdés (Értesítések) és (3) bekezdés (Vizsgálati eljárások) |
6. cikk |
Díjakra és illetékekre vonatkozó szabályok: (3) bekezdés, (4) albekezdés és (3) bekezdés, (7) albekezdés (A büntetésekre vonatkozó szabályok) |
7. cikk |
Áruk kiadása és vámkezelése: (1) bekezdés, (1) albekezdés (Érkezés előtti feldolgozás) |
10. cikk |
Vámalakiságok: (8) bekezdés (Elutasított áruk) és (9) bekezdés (Áruk ideiglenes behozatala) |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága: (1), (8) és (9) bekezdés |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés: (2) bekezdés (Információcsere), (5) bekezdés, (1) albekezdés, c)–f) pont, valamint (6) bekezdés, (1) albekezdés (Információnyújtás) |
TUNÉZIA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás II. szakaszának 15. cikke alapján a Tunéziai Köztársaság kormánya az említett megállapodás alábbi rendelkezéseit jelenti be az A kategóriába tartozóként:
Cikk vagy bekezdés (3) |
Leírás |
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
4. cikk |
Fellebbezési és felülvizsgálati eljárások |
5. cikk, (2) bekezdés |
Visszatartás |
6. cikk, (3) bekezdés |
A büntetésekre vonatkozó szabályok |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (3) bekezdés |
Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (5) bekezdés |
Előzetes áruvizsgálat |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk a 11. cikk (5) bekezdésének kivételével |
Az árutovábbítás szabadsága, kivéve az áthaladó áruforgalom számára fizikailag elkülönített infrastruktúra lehetővé tételét. |
12. cikk |
Vámügyi együttműködés |
23. cikk, (2) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó nemzeti bizottság |
TÖRÖKORSZÁG
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Törökország kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy a (fent említett miniszteri határozathoz csatolt) megállapodás I. szakaszában foglalt valamennyi rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg és azokat a megállapodás hatálybalépésekor hajtja végre maradéktalanul, az alábbiak kivételével:
7. cikk, (9) bekezdés |
„Romlandó áruk” |
UKRAJNA
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, Ukrajna kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Ukrajna a megállapodás I. szakaszában szereplő alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
1. cikk, (1) bekezdés |
Közzététel |
1. cikk, (2) bekezdés |
Interneten elérhető információk |
7. cikk, (1) bekezdés |
Érkezés előtti feldolgozás |
7. cikk, (4) bekezdés |
Kockázatkezelés (kivéve a 7. cikk (4) bekezdésének (1) albekezdését, a 7. cikk (4) bekezdésének (2) albekezdését és a 7. cikk (4) bekezdésének (3) albekezdését) |
7. cikk, (7) bekezdés |
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések engedéllyel rendelkező szereplők számára |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
7. cikk, (9) bekezdés |
Romlandó áruk (kivéve a 7. cikk (9) bekezdésének (1) és a 7. cikk (9) bekezdésének (2) albekezdését) |
8. cikk |
A határ-ellenőrzési hatóságok közötti együttműködés |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (8) bekezdés |
Elutasított áruk (kivéve a 10. cikk (8) bekezdésének (2) albekezdését) |
10. cikk, (9) bekezdés |
Áruk ideiglenes behozatala, aktív és passzív feldolgozás |
11. cikk |
Az árutovábbítás szabadsága (kivéve a 11. cikk (3) bekezdését, a 11. cikk (4) bekezdését, a 11. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (6) bekezdését, a 11. cikk (7) bekezdését, a 11. cikk (8) bekezdését és a 11. cikk (10) bekezdését) |
URUGUAY
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36) alapján és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. szakaszának 15. cikkével összhangban az Uruguayi Keleti Köztársaság a megállapodás I. szakaszában szereplő összes rendelkezést az A kategóriába tartozóként jelöli meg a megállapodás hatálybalépésével, kivéve a 7. cikk (3) bekezdését („Az áruk kiadásának elkülönítése a vámok, adók, díjak és illetékek végső meghatározásától”), amelyet a B kategóriába tartozó kötelezettségvállalásként jelöl meg.
VIETNAM
A 2013. december 7-i miniszteri határozat (WT/MIN(13)/36, WT/L/911) alapján az Általános Tanács keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó előkészítő bizottság (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) többek között bejelentést kap a tagoktól a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerint A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásaikról.
Hivatkozással a fentiekre, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya tisztelettel értesíti az előkészítő bizottságot, hogy Vietnam a megállapodás I. szakaszában szereplő alábbi rendelkezéseket jelöli meg az A kategóriába tartozóként és azokat a megállapodás hatálybalépésekor fogja végrehajtani:
1. cikk, (3) bekezdés |
Tájékoztatási pontok |
1. cikk, (4) bekezdés |
Értesítés |
2. cikk, (1) bekezdés |
Véleménynyilvánítási lehetőség és információk hatálybalépés előtt |
2. cikk, (2) bekezdés |
Konzultációk |
4. cikk, (1) bekezdés |
Fellebbezéshez vagy felülvizsgálathoz való jog |
6. cikk, (1) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó általános szabályok |
6. cikk, (2) bekezdés |
A behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett díjakra és illetékekre vonatkozó különös szabályok |
7. cikk, (8) bekezdés |
Gyorsított szállítások |
9. cikk |
Behozatalra szánt, vámellenőrzés alatt álló áruk mozgatása |
10. cikk, (1) bekezdés |
Alakiságok és dokumentációs követelmények |
10. cikk, (2) bekezdés |
Másolatok elfogadása |
10. cikk, (6) bekezdés |
Vámügynökségek igénybevétele |
10. cikk, (7) bekezdés |
Közös határ-ellenőrzési eljárások és egységes dokumentációs követelmények |
11. cikk, (1)–(3) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó díjak, rendeletek és alakiságok |
11. cikk, (4) bekezdés |
Áthaladó áruforgalomra vonatkozó megkülönböztetésmentesség megerősítése |
(1) Amennyiben meghatározott bekezdésekre történik hivatkozás, az Ecuadori Köztársaság által vállalt kötelezettség az adott bekezdések tartalmára korlátozódik és nem terjed ki a cikk egészére.
(2) Amennyiben meghatározott bekezdésekre történik hivatkozás, a Paraguayi Köztársaság által vállalt kötelezettség az adott bekezdések tartalmára korlátozódik és nem terjed ki a cikk egészére.
(3) Amennyiben egy cikk egy adott bekezdését határozzák meg, Tunézia kötelezettségvállalása annak az adott bekezdésnek a tartalmára korlátozódik és nem érinti a cikk többi rendelkezését.
RENDELETEK
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/62 |
A TANÁCS (EU) 2015/1948 RENDELETE
(2015. október 29.)
a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,
tekintettel a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2012. október 15-i 2012/642/KKBP tanácsi határozatra (1),
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,
mivel:
(1) |
A 765/2006/EK tanácsi rendelet (2) hatályba lépteti a 2012/642/KKBP határozatban előírt intézkedéseket. |
(2) |
2015. október 29-én a Tanács elfogadta a 2012/642/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1957 határozatot (3), előírva az e határozat értelmében jegyzékbe vett egyes személyekkel vagy szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések felfüggesztését. |
(3) |
Az említett korlátozó intézkedések felfüggesztésénekvégrehajtásához ezért uniós szintű jogszabály szükséges, különösen a tagállamokban tevékenykedő gazdasági szereplők által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából. |
(4) |
Tekintettel a fehéroroszországi politikai helyzetre, továbbá a 2012/642/KKBP határozat II. melléklet módosításának folyamatával való egységesség biztosítására, a 765/2006/EK rendelet IV. mellékletének módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak kell gyakorolnia. |
(5) |
A 765/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 765/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki: „(6) Felfüggesztésre kerül az (1) és (2) bekezdésben szereplő tilalmak alkalmazása, amennyiben azok a IV. mellékletben szereplő személyekre és szervezetekre vonatkoznak.”; |
2. |
A szöveg a következő új cikkel egészül ki: „8b. cikk A Tanács a IV. mellékletet a 2012/642/KKBP határozat II. mellékletére tekintettel meghozott határozatok alapján módosítja.”; |
3. |
Az e rendelethez tartozó melléklet a 765/2006/EK rendelet IV. mellékleteként egészíti ki a szöveget. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt 2015. október 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL L 285., 2012.10.17., 1. o.
(2) A Tanács 2006. május 18-i 765/2006/EK rendelete a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről (HL L 134., 2006.5.20., 1. o.).
(3) A Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló, 2015. október 29-i (KKBP) 2015/1957 tanácsi határozat (Lásd e Hivatalos Lap 149. oldalát).
MELLÉKLET
A 765/2006/EK rendelet IV. mellékletének szövege
„IV. MELLÉKLET
A 2. cikk (6) bekezdésében említett személyek és szervezetek
A. Személyek
1. |
Alinikau Siarhei Aliaksandravich (Alinikav, Szjarhej Aljakszandravics) |
2. |
Ananich, Liliia Stanislavauna (Ananyics, Lilija Sztanyiszlavavna) |
3. |
Arlau Aliaksey (Arlav, Aljakszej) |
4. |
Atabekau, Khazalbek Bakhtibekavich (Atabekav, Hazalbek Baktibekavics) |
5. |
Badak Ala Mikalaeuna (Badak, Ala Mikalajevna) |
6. |
Bakhmatau, Ihar Andreevich (Bahmatav, Ihar Andrejevics) |
7. |
Bandarenka Siarhei Uladzimiravich (Bandarenka, Szjarhej Uladzimiravics) |
8. |
Barouski Aliaksandr Genadzevich (Barovszki, Aljakszandr Henadzevics) |
9. |
Barsukou, Aliaksandr Piatrovich (Barszukov, Aljakszandr Pjatrovics) |
10. |
Barysionak, Anatol Uladzimiravich (Bariszjonak, Anatol Uladzimiravics) |
11. |
Bazanau, Aliaksandr Viktaravich (Bazanav, Aljakszandr Viktaravics) |
12. |
Bileichyk, Aliaksandr Uladzimiravich (Bilejcsik, Aljakszandr Uladzimiravics) |
13. |
Bortnik, Siarhei Aliaksandrovich (Bortnik, Szjarhej Aljakszandravics) |
14. |
Brysina, Zhanna Leanidauna (Briszina, Zsanna Leanyidavna) |
15. |
Bulash, Ala Biukbalauna (Bulas, Ala Bjukbalavna) |
16. |
Bushchyk, Vasil Vasilievich (Buscsik, Vaszil Vasziljevics) |
17. |
Busko, Ihar Iauhenavich (Buszko, Ihar Javhenavics) |
18. |
Bychko, Aliaksei Viktaravich (Bicsko, Aljakszej Viktaravics) |
19. |
Charhinets, Mikalai Ivanavich (Csarhinyec, Mikalaj Ivanavics) |
20. |
Charkas, Tatsiana Stanislavauna (Csarkasz, Taccjana Sztanyiszlavavna) |
21. |
Charnyshou Aleh Anatolievich (Csarnisov, Aleh Anatoljevics) |
22. |
Chatviartkova, Natallia Alexeeuna (Csatvjartkova, Natallja Alexejevna) |
23. |
Chubkavets Kiryl Chubkovets Kirill (Csubkavec Kiril) |
24. |
Chyzh, Iury Aliaksandravich (Csizs, Jurij Aljakszandravics) |
25. |
Davydzka, Henadz Branislavavich (Davidzka, Henadz Branyiszlavavics) |
26. |
Dysko, Henadz Iosifavich (Diszko, Henadz Joszifavics) |
27. |
Dzemiantsei, Vasil Ivanavich (Dzemjancej, Vaszil Ivanavics) |
28. |
Dziadkou, Leanid Mikalaevich (Dzjadkov, Leanyid Mikalajevics) |
29. |
Esman, Valery Aliaksandravich (Jeszman, Valerij Aljakszandravics) |
30. |
Farmahei, Leanid Kanstantsinavich (Farmahej, Leanyid Kansztancinavics) |
31. |
Haidukevich Valery Uladzimiravich (Hajdukevics, Valerij Uladzamiravics) |
32. |
Halavanau, Viktar Ryhoravich (Halavanau, Viktar Rihoravics) |
33. |
Harbatouski, Yury Aliaksandravich (Harbatovszki, Jurij Aljakszandravics) |
34. |
Herasimenka, Henadz Anatolievich (Heraszimenka, Henadz Anatoljevics) |
35. |
Herasimovich, Volha Ivanauna (Heraszimovics, Volha Ivanavna) |
36. |
Hermanovich, Siarhei Mikhailavich (Hermanovics, Szjarhej Mihajlavics) |
37. |
Hihin, Vadzim Frantsavich (Hihin, Vadzim Francevics) |
38. |
Hrachova, Liudmila Andreeuna (Hracsova, Ljudmila Andrejevna) |
39. |
Hureeu Siarhei Viktaravich (Hurejev, Szjarhej Viktaravics) |
40. |
Iakubovich, Pavel Izotavich (Jakubovics, Pavel Izotavics) |
41. |
Iancheuski, Usevalad Viachaslavavich (Jancsevszki, Uszevalad Vjacsaszlavavics) |
42. |
Iarmoshyna, Lidziia Mikhailauna (Jarmosina, Lidzia Mihajlavna) |
43. |
Iaruta, Viktar Heorhevich (Jaruta, Viktar Heorhevics) |
44. |
Iasianovich, Leanid Stanislavavich (Jaszjanovics, Leanyid Sztanyiszlavavics) |
45. |
Iauseev, Ihar Uladzimiravich (Javszejev, Igar Uladzimiravics) |
46. |
Ihnatovich-Mishneva, Liudmila (Ihnatovics-Misnyeva, Ljudmila) |
47. |
Ipatau, Vadzim Dzmitryevich (Ipatav, Vadzim Dzmitrijevics) |
48. |
Ivanou, Siarhei (Ivanov, Szjarhej) |
49. |
Kachanau Uladzimir Uladzimiravich (Kacsanav, Uladzimir Uladzimiravics) |
50. |
Kadzin, Raman Viktaravich (Kadzin, Raman Viktaravics) |
51. |
Kakunin, Aliaksandr Aliaksandravich (Kakunin, Aljakszandr Aljakszandrovics) |
52. |
Kalach, Uladzimir Viktaravich (Kalacs, Uladzimir Viktaravics) |
53. |
Kamarouskaya, Volha Paulauna (Kamarovszkaja, Volha Pavlavna) |
54. |
Kamisarau, Valery Mikalayevich (Kamiszarav, Valerij Mikalajevics) |
55. |
Kanapliou Uladzimir Mikalaevich (Kanapljov Uladzimir Mikalajevics) |
56. |
Karovina, Natallia Uladzimirauna (Karovina, Natallja Uladzimiravna) |
57. |
Karpenka Ihar Vasilievich (Karpenka, Ihar Vasziljevics) |
58. |
Katsuba, Sviatlana Piatrouna (Kacuba, Szvjatlana Pjatrovna) |
59. |
Kavaliou, Aliaksandr Mikhailavich (Kavaljov, Aljakszandr Mihajlavics) |
60. |
Kazak, Viktar Uladzimiravich (Kazak, Viktar Uladzimiravics) |
61. |
Kazheunikau Andrey (Kazsevnyikav, Andrej) |
62. |
Kaziiatka, Iury Vasilievich (Kazijatka, Jurij Vasziljevics) |
63. |
Kharyton, Aliaksandr (Hariton, Aljakszandr) |
64. |
Khatkevich, Iauhen Viktaravich (Hatkevics, Javhen Viktaravics) |
65. |
Khmaruk, Siargei Konstantinovich (Hmaruk, Szjargej Kansztancinavics) |
66. |
Khrobastau, Uladzimir Ivanavich (Hrobasztav, Uladzimir Ivanavics) |
67. |
Khrypach, Siarhei Fiodaravich (Hripacs, Szjarhej Fedaravics) |
68. |
Khvainitskaya, Zhanna Anatolyeuna (Hvajnickaja, Zsanna Anatoljevna) |
69. |
Kisialiou, Anatol Siamionavich (Kiszjaljov, Anatol Szjamjonavics) |
70. |
Kochyk, Aliaksandr Vasilyevich (Kocsik, Aljakszandr Vasziljevics) |
71. |
Kolas, Alena Piatrovna (Kolasz, Alena Pjatrovna) |
72. |
Konan, Viktar Aliaksandravich (Konan, Viktar Aljakszandravics) |
73. |
Kornau, Uladzimir Uladzimiravich (Kornav, Uladzimir Uladzimiravics) |
74. |
Korzh, Ivan Aliakseevich (Korzs, Ivan Aljakszejevics) |
75. |
Krasheuski, Viktar (Krasevszki, Viktar) |
76. |
Krasouskaya, Zinaida Uladzimirauna (Kraszovszkaja, Zinaida Uladzimiravna) |
77. |
Kryshtapovich, Leu Eustafievich (Kristapovics, Lev Evsztafjevics) |
78. |
Kuklis, Mikalai Ivanovich (Kuklisz, Mikalaj Ivanavics) |
79. |
Kuliashou, Anatol Nilavich (Kuljasov, Anatol Nyilavics) |
80. |
Kuzniatsou, Ihar Nikonavich (Kuznyacov, Ihar Nikonavics) |
81. |
Lapko, Maksim Fiodaravich (Lapko, Makszim Fjodaravics) |
82. |
Lapo, Liudmila Ivanauna (Lapo, Ljudmila Ivanavna) |
83. |
Laptsionak, Ihar Mikalaevich (Lapcjonak, Ihar Mikalajevics) |
84. |
Lashyn, Aliaksandr Mikhailavich (Lasin, Aljakszandr Mihalavics) |
85. |
Lazavik, Mikalai Ivanavich (Lazavik, Mikalaj Ivanavics) |
86. |
Lemiashonak, Anatol Ivanavich (Lemjasonak, Anatol Ivanavics) |
87. |
Liabedzik, Mikhail Piatrovich (Ljabedzik, Mihail Pjatrovics) |
88. |
Liaskouski, Ivan Anatolievich (Ljaszkovszki, Ivan Anatoljevics) |
89. |
Liushtyk, Siarhei Anatolievich (Ljustik, Szjarhej Anatoljevics) |
90. |
Lomats, Zianon Kuzmich (Lomac, Zjanon Kuzmics) |
91. |
Lapatka, Aliaksandr Aliaksandravich (Lapatka, Aljakszandr Aljakszandrovics) |
92. |
Lukashenka, Aliaksandr Ryhoravich (Lukasenka Aljakszandr Rihoravics) |
93. |
Lukashenka, Dzmitry Aliaksandravich (Lukasenka Dzmitrij Aljakszandravics) |
94. |
Lukashenka, Viktar Aliaksandravich (Lukasenka, Viktar Aljakszandravics) |
95. |
Lukomski, Aliaksandr Valiantsinavich (Lukomszki, Aljakszandr Valjancinavics) |
96. |
Lutau Dzmitry Mikhailavich (Lutav Dzmitrij Mihajlavics) |
97. |
Makei, Uladzimir Uladzimiravich (Makej, Uladzimir Uladzimiravics) |
98. |
Maladtsova, Tatsiana (Maladcova, Taccjana) |
99. |
Maslakou, Valery Anatolievich (Maszlakov, Valerij Anatoljevics) |
100. |
Mazouka Anzhalika Mikhailauna (Mazovka Anzsalika Mihajlavna) |
101. |
Mazouka, Kiryl Viktaravich (Mazovka, Kiril Viktaravics) |
102. |
Miklashevich, Piotr Piatrovich (Miklasevics, Pjotr Pjatrovics) |
103. |
Mitrakhovich, Iryna Aliakseeuna (Mitrahovics, Irina Aljakszejevna) |
104. |
Morozau, Viktar Mikalaevich (Marozav, Viktar Mikalajevics) |
105. |
Motyl, Tatsiana Iaraslavauna (Motil, Taccjana Jaraszlavavna) |
106. |
Nazaranka, Vasil Andreyevich (Nazaranka, Vaszil Andrejevics) |
107. |
Niakrasava, Alena Tsimafeeuna (Nyakraszava, Alena Cimafejevna) |
108. |
Padabed, Iury Mikalaevich (Padabed, Jurij Mikalajevics) |
109. |
Piakarski, Aleh Anatolievich (Pjakarszki, Aleh Anatoljevics) |
110. |
Praliaskouski Aleh Vitoldavich (Praljaszkovszki Aleh Vitoldavics) |
111. |
Pratasavitskaia, Natallia Uladzimirauna (Prataszavickaja, Natallja Uladzimiravna) |
112. |
Putsyla, Uladzimir Ryhoravich (Pucila, Uladzimir Rihoravics) |
113. |
Pykina, Natallia Mikhailauna (Pikina, Natallja Mihajlavna) |
114. |
Radzkou, Aliaksandr Mikhailavich (Radzkov, Aljakszandr Mihajlavics) |
115. |
Rakhmanava, Maryna Iurievna (Rahmanava, Marina Jurjevna) |
116. |
Ravinskaia, Tatsiana Uladzimirauna (Ravinszkaja, Taccjana Uladzimiravna) |
117. |
Rusak, Viktar Uladzimiravich (Ruszak, Viktar Uladzimiravics) |
118. |
Rybakou, Aliaksei Vasilievich (Ribakov, Aljakszej Vasziljevics) |
119. |
Saikouski Valeri Yosifavich (Szajkovszki Valerij Joszifavics) |
120. |
Sanko Ivan Ivanavich (Szanko, Ivan Ivanavics) |
121. |
Sauko, Valery Iosifavich (Szavko, Valerij Joszifavics) |
122. |
Shaeu, Valiantsin Piatrovich (Sajev, Valjancin Pjatrovics) |
123. |
Shahrai, Ryta Piatrouna (Sahraj, Rita Pjatrovna) |
124. |
Shamionau Vadzim Iharavich (Samjonav, Vadzim Iharavics) |
125. |
Shastakou Maksim Aliaksandravich (Sasztakov, Makszim Alekszandravics) |
126. |
Shchurok, Ivan Antonavich (Scsurok, Ivan Antonavics) |
127. |
Shastakou, Iury Valerievich (Sasztakov, Jurij Valerijevics) |
128. |
Shuhaeu, Siarhei Mikhailavich (Suhajev, Szjarhej Mihajlavics) |
129. |
Shved, Andrei Ivanavich (Sved, Andrej Ivanavics) |
130. |
Shykarou, Uladzislau Aleksandravich (Sikarov, Vladziszlav Alekszandravics) |
131. |
Shylko, Alena Mikalaeuna (Silko, Alena Mikalajevna) |
132. |
Siankevich, Eduard Aliaksandravich (Szjankevics, Eduard Aljakszandravics) |
133. |
Siarheenka, Ihar Piatrovich (Szjarhejenka, Ihar Pjatrovics) |
134. |
Simakhina, Liubou Siarheeuna (Szimahina, Ljubov Szjarhejevna) |
135. |
Simanau Aliaksandr Anatolievich (Szimanav, Aljakszandr Anatoljevics) |
136. |
Simanouski Dmitri Valerevich (Szimanovszki, Dmitrij Valerjevics) |
137. |
Sirenka, Viktar Ivanavich (Szirenka, Viktar Ivanavics) |
138. |
Slizheuski, Aleh Leanidavich (Szlizsevszki Aleh Leanyidavics) |
139. |
Smalenski, Mikalai Zinouevich (Szmalenszki, Mikalaj Zinovevics) |
140. |
Stsiapurka, Uladzimir Mikhailavich (Szcjapurka, Uladzimir Mihajlavics) |
141. |
Stuk, Aliaksei Kanstantsinavich (Sztuk, Aljakszej Kansztancinavics) |
142. |
Sukharenka, Stsiapan Mikalaevich (Szuharenka, Szcjapan Mikalajevics) |
143. |
Sukhau Dzmitri Viachaslavavich (Szuhav, Dzmitri Vjacsaszlavavics) |
144. |
Svistunova, Valiantsina Mikalaeuna (Szvisztunova, Valjancina Mikalajevna) |
145. |
Talstashou, Aliaksandr Alehavich (Talsztasov, Aljakszandr Alehavics) |
146. |
Traulka Pavel (Traulka, Pavel) |
147. |
Trutka, Iury Igorevich (Trutka, Jurij Igorevics) |
148. |
Tsertsel, Ivan Stanislavavich (Cercel, Ivan Sztanyiszlavavics) |
149. |
Tupik, Vera Mikhailauna (Tupik, Vera Mihajlavna) |
150. |
Tushynski Ihar Heraninavich (Tusinszkij, Ihar Heraninavics) |
151. |
Unukevich, Tamara Vasileuna (Unukevics, Tamara Vaszilevna) |
152. |
Utsiuryn, Andrei Aliaksandravich (Ucjurin, Andrej Aljakszandravics) |
153. |
Vakulchyk, Valery Paulavich (Vakulcsik, Valerij Pavlavics) |
154. |
Valchkova, Maryiana Leanidauna (Valcskova, Marijana Leanidavna) |
155. |
Vasilevich, Ryhor Aliakseevich (Vaszilevics, Rihor Aljakszejevics) |
156. |
Vehera, Viktar Paulavich (Vehera, Viktar Pavlavics) |
157. |
Volkau, Siarhei Mikhailavich (Volkav, Szjarhej Mihajlavics) |
158. |
Yakunchykhin, Aliaksandr Anatolyevich (Jakuncsihin, Aljakszandr Anatoljevics) |
159. |
Yarmalitski, Siarhei Uladzimiravich (Jarmalicki, Szjarhej Uladzimiravics) |
160. |
Zaharouski, Anton Uladzimiravich (Zaharovszki, Anton Uladzimiravics) |
161. |
Zaitsau, Vadzim Iurievich (Zajcav, Vadzim Jurjevics) |
162. |
Zaitsava, Viktoryia Henadzeuna (Zajcava, Viktorija Henadzevna) |
163. |
Zakharau, Aliaksei Ivanavich (Zaharav, Aljakszej Ivanavics) |
164. |
Zapasnik, Maryna Sviataslavauna (Zapasznyik, Marina Szvjataszlavavna) |
165. |
Zhadobin, Iury Viktaravich (Zsadobin, Jurij Viktaravics) |
166. |
Zhuk, Alena Siamionauna (Zsuk, Alena Szjamjonavna) |
167. |
Zhuk, Dzmitry Aliaksandravich (Zsuk, Dzmitrij Aljakszandravics) |
168. |
Zhukouskaia, Zhanna Aliakseeuna (Zsukovszkaja, Zsanna Aljakszejevna) |
169. |
Zhukouski, Siarhei Kanstantsinavich (Zsukovszki, Szjarhej Kansztancinavics) |
170. |
Zimouski Aliaksandr Leanidavich (Zimovszki, Aljakszandr Leanyidavics) |
171. |
Volkau, Vitaliy Mikalaevic (Volkau, Vitalij Mikalajevics) |
B. Szervezetek
1. |
Beltechexport |
2. |
Beltech Holding |
3. |
Spetspriborservice |
4. |
LLC Triple |
5. |
JSC Berezovsky KSI |
6. |
JCJSC QuartzMelProm |
7. |
CJSC Prostor-Trade |
8. |
JLLC AquaTriple |
9. |
LLC Rakowski browar |
10. |
CJSC Dinamo-Minsk”. |
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/71 |
A TANÁCS (EU) 2015/1949 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 29.)
a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8a. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2006. május 18-án elfogadta a 765/2005/EK rendeletet. |
(2) |
A Törvényszék T-276/12. sz., Y. Chyzh és társai kontra Tanács ügyben 2015. október 6-án hozott ítéletét (2) követően már nem indokolt, hogy négy szervezet szerepeljen a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2006/765/EK rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékében. |
(3) |
A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 765/2006/EK rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékében szereplő egyes személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat aktualizálni kell. |
(4) |
A 765/2006/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 765/2006/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL L 134., 2006.5.20., 1. o.
(2) A Törvényszék (első tanács) 2015. október 6-i ítélete. Yury Aleksandrovich Chyzh kontra Tanács, T-276/12, ECLI:EU:T:2015:748 (A Határozatok Tárában még nem tették közzé).
MELLÉKLET
I. |
A 2006/765/EK rendelet I. mellékletének B részében (Szervezetek) foglalt jegyzékből a következő szervezetek kerülnek törlésre:
|
II. |
A 765/2006/EK rendelet I. mellékletének A. részében szereplő következő személyekre vonatkozó bejegyzések helyébe az alábbiak lépnek:
|
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/96 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1950 RENDELETE
(2015. október 26.)
az Írország lobogója alatt közlekedő hajók által a VI övezetben, és az Vb övezet uniós és nemzetközi vizein, valamint a XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott, vékonybajszú tőkehalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2015. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 26-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
tengerügyi és halászati főigazgató
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
52/TQ104 |
Tagállam |
Írország |
Állomány |
WHG/56-14. |
Faj |
Vékonybajszú tőkehal (Merlangus merlangus) |
Övezet |
VI; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei |
A tilalom bevezetésének napja |
2015.10.1. |
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/98 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1951 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 28.)
az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,
tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat. |
(2) |
A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy az irányadó árakat bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani kell. |
(3) |
Az 1484/95/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 28-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 150., 2014.5.20., 1. o.
(3) A Bizottság 1995. június 28-i 1484/95/EK rendelete a baromfihús- és tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtására és a kiegészítő importvám megállapítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
KN-kód |
Árumegnevezés |
Irányadó ár (EUR/100 kg) |
A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg) |
Származási hely (1) |
0207 12 10 |
Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva |
126,2 |
0 |
AR |
0207 12 90 |
Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva |
143,7 155,8 |
0 0 |
AR BR |
0207 14 10 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva |
283,7 208,1 358,9 274,3 |
5 28 0 8 |
AR BR CL TH |
0207 14 60 |
Csirkecomb, fagyasztva |
133,9 |
3 |
BR |
0207 27 10 |
Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva |
344,3 295,5 |
0 0 |
BR CL |
0408 91 80 |
Tojás, héj nélkül, szárítva |
422,6 |
0 |
AR |
1602 32 11 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból készült termékek főzés nélkül |
229,9 |
17 |
BR |
(1) A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint. A »ZZ« kód jelentése: »egyéb származási hely«.”
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/100 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1952 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 29.)
az 511/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalára történő kiterjesztéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
1. AZ ELJÁRÁS
1.1. A meglévő intézkedések
(1) |
A Tanács az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján 2010 júniusában az 511/2010/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: hatályban lévő intézkedések) 64,3 % mértékű végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat). |
(2) |
2012 januárjában a Tanács az alaprendelet 13. cikke szerinti, a kijátszás feltárására indított vizsgálatot követően a 14/2012/EU végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: az első kijátszás elleni vizsgálat) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedéseket a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett ugyanezen termék behozatalára. |
(3) |
A Tanács 2013 szeptemberében az alaprendelet 13. cikke szerinti, a kijátszás feltárására indított második vizsgálatot követően a 871/2013/EU végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: a második kijátszás elleni vizsgálat) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedéseket a Kínából származó, legalább 97, azonban nem több mint 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalára. |
1.2. Kérelem
(4) |
A Bizottsághoz 2015. január 26-án az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, amelyben kérték a hatályban lévő intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálását, valamint a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatala nyilvántartásba vételének elrendelését. |
(5) |
A kérelmet egy uniós molibdénhuzal-gyártó, a Plansee SE (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be. |
1.3. Az eljárás megindítása
(6) |
A tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához, ezért a Bizottság úgy határozott, hogy kivizsgálja a hatályban lévő intézkedések esetleges kijátszását, valamint elrendeli a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalának nyilvántartásba vételét. |
(7) |
A vizsgálat megindítása a 2015. március 10-i (EU) 2015/395 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) történt. |
1.4. Vizsgálat
(8) |
A Bizottság hivatalosan értesítette Kína hatóságait és exportáló gyártóit, az érintett ismert uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról. |
(9) |
A Bizottság elküldte a mentesség iránti kérelem nyomtatványait a kínai exportáló gyártóknak és az ismert uniós importőröknek. |
(10) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint azt, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák. |
(11) |
Egy kínai exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló uniós importőr töltötte ki és küldte meg a Bizottságnak a mentesség iránti kérelem nyomtatványát és kapott lehetőséget meghallgatásra. |
(12) |
Két importőr töltötte ki és küldte meg a Bizottságnak a mentesség iránti kérelem nyomtatványát. Csak egyikük importált kis mennyiségben molibdénhuzalt a vizsgálati időszak során (lásd a (15) preambulumbekezdést). |
(13) |
Egy kereskedő nyújtotta be a nyomtatványt és kapott lehetőséget meghallgatásra. |
(14) |
A Bizottság a következő vállalatok telephelyein tett ellenőrző látogatásokat:
|
1.5. Vizsgálati időszak és referencia-időszak
(15) |
A vizsgálati időszak a 2010. január 1-jétől2014. december 31-ig tartó időszakot foglalta magában. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő, az intézkedések elrendelését, és azok először 2012-ben Malajziára (lásd a (2) preambulumbekezdést), majd másodszor 2013-ban egy kis mértékben módosított termék behozatalára (lásd a (3) preambulumbekezdést) való kiterjesztését követően, valamint az olyan gyakorlat, eljárás vagy munka megléte miatt bekövetkezett állítólagos változás vizsgálatára, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs. |
(16) |
Részletesebb adatokat gyűjtöttek a 2014. január 1-jétől2014. december 31-ig tartó referencia-időszakra vonatkozóan annak érdekében, hogy megállapítsák, a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását az árak és/vagy mennyiségek tekintetében, valamint hogy fennáll-e dömping. |
2. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI
2.1. Általános szempontok
(17) |
Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a lehetséges kijátszás megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy:
|
2.2. Az érintett termék és a vizsgált termék
(18) |
Az esetleges kijátszás által érintett termék az (1) preambulumbekezdésben leírt, a hatályban lévő intézkedések tárgyát képező termék. A termék az ex 8102 96 00 KN-kód alá tartozik. Mintahogyan az az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, az érintett terméket főként a gépjárműiparban használják az erős igénybevételnek kitett motoralkatrészek, például dugattyúgyűrűk, szinkrongyűrűk vagy erőátviteli alkatrészek kopásállóságát fokozó fémbevonat termikus szórással történő elkészítésére. |
(19) |
A vizsgált termék a vizsgálatot megindító rendelet 1. cikkében meghatározott termék, azaz i. a jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód (TARIC-kód: 8102960020) alá tartozó, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal, valamint ii. a jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód (TARIC-kód: 8102960040) alá tartozó, legalább 97, azonban nem több mint 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal. A vizsgált termék Kínából származik, és legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzalként is történik rá hivatkozás. |
2.3. Az együttműködés mértéke
(20) |
Csak egyetlen kínai exportáló gyártó, a Luoyang Hi-tech Metals Co. Ltd vállalat (a továbbiakban: LHTM) és a vele kapcsolatban álló uniós importőr, a Chemiemetall (a továbbiakban: CM) jelentkezett és kért mentességet a hatályban lévő intézkedések lehetséges kiterjesztése alól. Mind az LHTM, mind a CM teljes körűen együttműködött a vizsgálat során. A kettejük által végzett behozatal volumene a referencia-időszakon belül az Unióba irányuló kínai behozatal mintegy 55 %-át tette ki. |
(21) |
Az Unióba irányuló teljes kínai behozatal mintegy 40 %-a nem együttműködő gyártóktól származik. Kiemelendő, hogy a második kijátszás elleni vizsgálat során együttműködő, azonban a hatályban lévő intézkedések alól nem mentesülő kínai exportáló gyártók nem működtek együtt. |
2.4. A kereskedelem szerkezetének megváltozása
(22) |
A lenti táblázat a második kijátszás elleni vizsgálatból, a kérelemből, a Comextből, az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban gyűjtött adatbázisból, valamint a LHTM-től származó információkat összegezi. |
(23) |
Minthogy a vizsgálat során csak egyetlen exportáló gyártó működött együtt, az érzékeny adatokra vonatkozó számadatokat titoktartási céllal indexálni kellett, vagy értéktartományok között kellett megadni. |
(24) |
A bejelentett, szóráshoz használt teljes molibdénhuzal-mennyiség magában foglalja:
|
(25) |
A második kijátszás elleni vizsgálat megállapításai szerint az érintett termék behozatala 2010-től kezdődően szinte teljesen abbamaradt az eredeti vizsgálatot követően hozott ideiglenes intézkedések (6) eredményeként. A behozatal majdhogynem megszűnt 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban, és a 2014-es referencia-időszakban csak a teljes behozatal mintegy 5 %-át tette ki. Helyére a második kijátszás elleni vizsgálatban azonosított, az intézkedéseket kijátszó behozatal lépett a 2010–2012-es években. A második kijátszás elleni vizsgálat megindításától és a behozatal ahhoz kapcsolódó, 2012 decemberében induló nyilvántartásba vételétől (7) kezdődően ez az intézkedéseket kijátszó behozatal szinte teljesen megszűnt 2013-ban és a referencia-időszakban. |
(26) |
Ugyanakkor a vizsgált terméknek – az előző években nem létező vagy jelentéktelen mértékű – behozatala jelentősen megugrott 2013-ban és a referencia-időszakban. Az olasz vámhatóságok 2013 októberében (a vizsgálati időszakban) kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (KTF) adtak ki a 4,1 mm és 4,2 mm átmérővel rendelkező, kis (0,22 % és 0,28 % közötti) mennyiségben hozzáadott lantánt és legalább 97, azonban nem több mint 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó molibdénhuzal besorolására. Ezt követően a német vámhatóságok 2014 januárjában KTF-et adtak ki a legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, körülbelül 4,1 mm átmérővel rendelkező molibdénhuzal besorolására. Ezek a KTF-ek megerősítik, hogy létrejött a vizsgált termék, azaz a tisztább vagy kevésbé tiszta, 4,0 mm és 11,0 mm közötti átmérővel rendelkező molibdénhuzal különböző változata. A vizsgált termék behozatala tette ki a szóráshoz használt molibdénhuzal Kínából érkező behozatalának szinte egészét 2013-ban (mintegy 99 %) és a referencia-időszakban (körülbelül 95 %). |
(27) |
A vizsgált termék korábban nem létező vagy jelentéktelen mértékű behozatalának 2013-tól kezdődő hangsúlyos megjelenése, egyértelműen felváltva az intézkedéseket kijátszó, a második kijátszás elleni vizsgálat tárgyát képező behozatalt, valamint az érintett termék ezzel párhuzamos eltűnése a vizsgálati időszakban az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a kereskedelem szerkezetének jelentős megváltozását jelenti. |
2.5. Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok megléte
(28) |
A Bizottság elemezte az együttműködő exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr tevékenységeit. Az együttműködő exportáló gyártó nem az érintett terméket, hanem a legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm átmérővel (keresztmetszettel) rendelkező molibdénhuzalt exportálja. Ezt a kivitelt a vele kapcsolatban álló németországi vállalat számára teljesíti. Erre a kivitelre jelenleg nem vonatkoznak a hatályban lévő dömpingellenes vámok. |
(29) |
Ezt követően a kapcsolatban álló importőr a behozott molibdénhuzalt 4,0 mm alatti átmérőjűre továbbhúzza, és ez a művelet a terméket tulajdonképpen pontosan a hatályban lévő intézkedések tárgyát képező érintett termékké alakítja át. A kapcsolatban álló importőr a terméket uniós végső vevők számára értékesíti, elsősorban a gépjárműiparban. A továbbhúzást a kapcsolatban álló importőr az együttműködő exportáló gyártótól vásárolt berendezéssel végzi. A vizsgálat alapjában véve megállapította, hogy a továbbhúzási műveletet egyszerűen áthelyezték Kínából Németországba. |
(30) |
A kapcsolatban álló importőr a továbbhúzást 2012 végén/2013 elején kezdte, azaz akkor, amikor megjelent a vizsgált termék behozatala (lásd a (24) és a (26) preambulumbekezdést). Az említett műveletre vonatkozó beruházáshoz vezető piaci tanulmányt annak a csoportnak a tulajdonosa rendelte meg, amelyhez az együttműködő exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr is tartozik, méghozzá 2010-ben, az eredeti vizsgálat szerinti ideiglenes intézkedések bevezetését követően. |
(31) |
A vizsgálat nem talált semmilyen eltérést a vizsgált termék és az érintett termék gyártási folyamata között azon az egyetlen tényen kívül, hogy a gyártás utolsó szakasza – amely abból áll, hogy a huzalt 4,0 mm alatti átmérőjűre továbbhúzzák – az érintett termék esetében Kínában, míg a vizsgált termék esetében Németországban történik. |
(32) |
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a vizsgált terméket az uniós felhasználók az eredeti formájában nem tudnák szórt bevonáshoz használni, mivel az átmérője túl nagy ahhoz, hogy illeszkedjen a meglévő szóróberendezésbe. A terméket kizárólag azt követően lehet felhasználni, hogy kisebb átmérőjűre továbbhúzzák, azaz átalakítják az érintett termékké annak érdekében, hogy illeszkedjen a szóróberendezésbe és ezáltal rendeltetésszerűen (fémbevonat szórására) használható legyen (lásd a (18) preambulumbekezdést). |
(33) |
Továbbá az érintett termék és a vizsgált termék előállítási költsége meglehetősen hasonló. Ugyanakkor a továbbhúzás drágább (majdnem kétszer olyan drága), ha azt Németországban végzik Kína helyett. Ezzel szemben a németországi továbbhúzás költségei a hatályban lévő intézkedések durván 15 %–20 %-át teszik ki. Ennélfogva gazdaságosabb Németországban továbbhúzást végezni, mint kifizetni a vámot. Tekintettel arra, hogy a végtermék ugyanaz, ez a gyakorlat a vám kikerülésének minősül. |
(34) |
A LHTM és a CM közös meghallgatása során a két vállalat elsősorban azt állította, hogy a vizsgált termék behozatalára irányuló jelenlegi tevékenység alapvető szakasza annak az üzleti modellnek, amelyet a molibdénhuzal versenyképes áron történő szállításának lehetővé tétele érdekében alakítottak ki. Említést tettek arról is, hogy egy, a gyártási kapacitás fejlesztését célzó beruházási tervet a jelenlegi vizsgálat lezárultáig felfüggesztettek, ami állítólag komoly hatással lehet üzleti modelljükre. |
(35) |
Az exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr a vizsgált termék behozatala majd az érintett termékké való továbbhúzása – és így a hatályban lévő intézkedések kikerülése – kapcsán gazdasági indokként az hozta fel, hogy a továbbhúzási művelet révén új munkahelyek jöttek létre az Unióban; az alacsony költségű termékek a felhasználói ágazat számára lehetővé teszik a hatékonyság növelését és a tevékenység fenntartását az Unióban; a Plansee uniós gyártó a nagy piaci részesedésének köszönhetően túl erőteljes pozíciót tölt be az uniós piacon, így a továbbhúzási művelet hozzájárulhat a Plansee erőfölényének csökkentéséhez. |
(36) |
A hatályban lévő dömpingellenes vámnak a vizsgált termék behozatalával, majd érintett termékké való továbbhúzásával történő kikerülésén kívüli valódi indokot egyik fent vázolt érv sem jelent. |
(37) |
Ami a foglalkoztatást illeti, a vizsgálat rámutatott, hogy a továbbhúzás a gyártási folyamat utolsó szakasza és alapvetően automatizált. A munkások ezzel kapcsolatos feladatkörét a huzaltekercs cseréje, a továbbhúzási folyamat felügyelete és a huzal feltekercselése képezi. Így korlátozott munkateherről van szó. A továbbhúzási művelettel kapcsolatban létrejött uniós munkahelyek száma mindenképpen túl alacsony ahhoz, hogy megfelelően kezelje az uniós piacon tapasztalható munkahelyhiányt. Ezzel szemben még ha a munkahelyteremtést a továbbhúzás Unióba történő áthelyezésének célzott eredményeként is fel lehetne fogni, arra nem lehet gazdasági indokként tekinteni, hiszen megvalósulása a hatályban lévő intézkedések kikerülése révén történik. Az érvet ezért elutasították. |
(38) |
A felhasználóknak az Unióban továbbhúzott, olcsóbb huzal használatához fűződő érdekeivel és az uniós piaci versennyel kapcsolatos érveket illetően emlékeztetni kell arra, hogy a jelenlegi vizsgálat lefolytatására az alaprendelet 13. cikkével összhangban kerül sor. A kijátszás elleni vizsgálat célja az, hogy megfelelő védelmet biztosítson a hatályban lévő intézkedések számára, amelyek bevezetésére azt követően került sor, hogy az eredeti vizsgálat során kellően mérlegelték a különböző érdekeket, így az importőrökét és a felhasználókét is. Ennélfogva a jelenlegi kijátszás elleni vizsgálat hatálya nem terjed ki az ilyen jellegű szempontok újbóli vizsgálatára. Ugyanakkor ezek az érvek nem jelenthetnek megfelelő magyarázatot vagy érvényes gazdasági indokot a gyakorlatra. Valójában az magyarázza a molibdénhuzal németországi továbbhúzását követő olcsóbb értékesítését a felhasználók számára, hogy a vizsgált termék behozatalát nem terheli a dömpingellenes vám (lásd a (36) preambulumbekezdést). Az érveket ezért elutasították. |
(39) |
Ezek alapján megállapítható, hogy a hatályban lévő intézkedések bevezetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nem volt a vizsgált termék behozatalának és az ezt követő, Unión belüli továbbhúzásának. A továbbhúzási műveletnek a kapcsolatban álló importőr általi megtervezése és gyakorlatba történő átültetése kifejezetten a dömpingellenes vám kivetésének következményeként valósult meg. |
(40) |
Emellett a második kijátszás elleni vizsgálat arra is rámutatott, hogy a legalább 97, azonban nem több mint 99,95 tömegszázalék molibdént és hozzáadott lantánt és más kémiai elemet tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm átmérővel rendelkező molibdénhuzal (a továbbiakban: adalékolt molibdénhuzal) helyettesíthető a tisztább, több mint 99,95 % molibdént tartalmazó és ugyanolyan átmérőjű molibdénhuzallal, mivel nincs lényeges fizikai eltérés közöttük, továbbá felhasználásuk és alkalmazásuk (szórt bevonás) is megegyezik (8). |
(41) |
Ahogy az a (26) preambulumbekezdésben is szerepel, a vizsgálat arra is rámutatott, hogy az olasz vámhatóságok 2013 októberében (a vizsgálati időszakban) kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (KTF) adtak ki a 4,1 mm és 4,2 mm átmérővel rendelkező, kis (0,22 % és 0,28 % közötti) mennyiségben hozzáadott lantánt és legalább 97, azonban nem több mint 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó molibdénhuzal besorolására. Ez a KTF megerősíti, hogy létrejött a 4,0 mm és 11,0 mm közötti átmérővel rendelkező adalékolt molibdénhuzal. |
(42) |
Ahogy az a (32) preambulumbekezdésben is szerepel, a szóróberendezés csak az 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm átmérővel rendelkező (adalékolt vagy tisztább) molibdénhuzallal működik. Ebből az következik, hogy a 4,0 mm és 11,0 mm közötti átmérővel rendelkező adalékolt molibdénhuzal legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm és 11,0 mm közötti átmérővel rendelkező molibdénhuzalként csak akkor használható, ha azt 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm átmérőjűre továbbhúzzák. |
(43) |
A többi – 2014-ben a vizsgált termék teljes behozatalának több mint 40 %-át képviselő – exportáló gyártó egyike sem jelentkezett és működött együtt. Erre tekintettel és az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a többi exportáló gyártó tevékenységére vonatkozó megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. Az e téren rendelkezésre álló tények a következők: i. nem volt jele annak, hogy a 4,0 mm és 11,0 mm közötti átmérővel rendelkező adalékolt molibdénhuzal bármilyen olyan konkrét céllal, felhasználásra vagy alkalmazásra jött volna létre, amely eltérne a 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm átmérővel rendelkező, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó molibdénhuzalétól; ii. épp ellenkezőleg: a második kijátszás elleni vizsgálat megállapításai (lásd a (40) preambulumbekezdést) és a jelenlegi vizsgálat megállapításai (lásd a (42) preambulumbekezdést) szerint megállapítást nyert, hogy a 4,0 mm és 11,0 mm közötti átmérővel rendelkező, adalékolt molibdénhuzal csak azt követően használható szórt bevonáshoz, ha azt 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm átmérőjűre továbbhúzzák; iii. az együttműködő exportáló gyártónál és a vele kapcsolatban álló importőrnél végzett vizsgálat megerősíti azt, hogy a vizsgált termék továbbhúzása szükséges az érintett termék előállításához; iv. az a tény, hogy az együttműködő importőr által végzett, a hatályban lévő intézkedések durván 15 %–20 %-át kitevő (lásd a (33) preambulumbekezdést) továbbhúzását bármely, a megfelelő berendezéssel rendelkező uniós vállalkozás elvégezheti. |
(44) |
Következésképpen a fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező, a kereskedelemben nem forgalmazott molibdénhuzal behozatalának, és az ezt követő, Unión belüli továbbhúzásának a hatályban lévő intézkedések kikerülésén kívül nincs semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. |
(45) |
Az együttműködő exportáló gyártóval kapcsolatos megállapítások és a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozóan rendelkezésre álló tények alapján megállapítást nyert, hogy a vizsgált termék Kínából történő összes behozatala esetében fennáll az intézkedéseknek az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, országszintű kijátszása. Az intézkedések megállapított kijátszása magában foglalja – az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésének eleget téve – egyfelől az érintett termék olyan, kis mértékű módosítását, amelynek következtében a termék – azaz a vizsgált termék – olyan vámkódok alá tartozik, amelyek rendszerint nem tartoznak az intézkedések hatálya alá, amennyiben a módosítás nem változtatja meg a termék alapvető tulajdonságait, másfelől a vizsgált terméknek az érintett termékké való, Unióban történő továbbhúzásának szükségességét. |
2.6. A vám javító hatásának aláásása a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében
(46) |
Ahogy az a (26) preambulumbekezdésben is szerepel, a vizsgált termék behozatala mennyiségi szempontból jelentős mértékű növekedést mutatott és a szóráshoz használt molibdénhuzal Kínából érkező behozatalának szinte egészét tette ki 2013-ban és a referencia-időszakban. |
(47) |
A vizsgált terméknek a továbbhúzás többletköltségeivel megfelelően kiigazított exportárát összevetették az eredeti vizsgálatban megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szinttel. |
(48) |
Az együttműködő exportáló gyártó esetében az exportárat a vizsgálat során ellenőrzött információk alapján határozták meg. A nem együttműködő exportáló gyártók esetében az exportárat az Eurostat adatai alapján állapították meg, az együttműködő exportáló gyártó által végzett kivitel levonása után. A továbbhúzás gyártási költségeit fedező különbözet az együttműködő kapcsolatban álló importőrtől származó, ellenőrzött információkon alapul. |
(49) |
A kár megszüntetéséhez szükséges szint és az együttműködő exportáló gyártó, valamint a nem együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott, a fentiek szerint meghatározott exportár összevetése jelentős áralákínálást mutat. |
(50) |
Emiatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni. |
2.7. Bizonyíték a dömping fennállására a hasonló termék korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában
(51) |
Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban és annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgált termékre alkalmazott exportárakat dömpingelték-e, a (47) és (48) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározták az együttműködő exportáló gyártó és a nem együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott exportárakat és azokat összevetették az eredeti vizsgálat során megállapított rendes értékkel. |
(52) |
A rendes értéknek az exportárral történő összevetése azt mutatja, hogy a referencia-időszakban mind az együttműködő, mind a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingelt árakon hozták be a vizsgált terméket az Unióba. |
3. INTÉZKEDÉSEK
(53) |
A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Kínából származó molibdénhuzalok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatala révén kijátsszák. |
(54) |
Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban a Kínából származó érintett termékre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalára. |
(55) |
Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése értelmében – melyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedést alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, Unióba érkező behozatalra – a dömpingellenes vámot be kell szedni a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal Unióba irányuló behozatalára. |
4. MENTESSÉG IRÁNTI KÉRELMEK
(56) |
Az együttműködő kínai exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban mentességet kért a lehetséges kiterjesztett intézkedések alól, és benyújtotta a mentességi kérelem nyomtatványát. |
(57) |
A (39) preambulumbekezdésben foglaltak szerint megállapítható, hogy az exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr részt vett az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatban. Ezért az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján nem lehet mentességet biztosítani e vállalatok számára. |
5. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL
(58) |
Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. Senki nem nyújtott be észrevételt. |
(59) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság az 511/2010/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód (TARIC-kód: 8102960020 és 8102960040) alá tartozó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal behozatalára.
(2) Az (EU) 2015/395 végrehajtási rendelet 2. cikkének, valamint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett, Unióba irányuló behozatal után be kell szedni az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
(1) Az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentesség iránti kérelmeket az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén, a mentességet kérő vállalat képviseletére felhatalmazott személy aláírásával, írásban kell benyújtani. A kérelmet a következő címre kell küldeni:
European Commission |
Directorate-General for Trade |
Directorate H |
Office: CHAR 04/039 |
1049 Bruxelles/Brussel |
BELGIQUE/BELGIË |
(2) Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság határozatával engedélyezheti az e rendelet 1. cikke által kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok behozatala tekintetében, amelyek nem játsszák ki az 511/2010/EU végrehajtási rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedéseket.
3. cikk
A vámhatóságok utasítást kapnak arra, hogy szüntessék meg a behozatalnak az (EU) 2015/395 rendelet 2. cikkének megfelelően elrendelt nyilvántartásba vételét.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.
(2) A Tanács 2010. június 14-i 511/2010/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 150., 2010.6.16., 17. o.).
(3) A Tanács 2012. január 9-i 14/2012/EU végrehajtási rendelete az 511/2010/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalára elrendelt végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes molibdénhuzalok behozatalára való kiterjesztéséről, valamint a Svájcban feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 8., 2012.1.12., 22. o.).
(4) A Tanács 2013. szeptember 2-i 871/2013/EU végrehajtási rendelete az 511/2010/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, valamint 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, valamint 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 243., 2013.9.12., 2. o.).
(5) A Bizottság 2015. március 10-i (EU) 2015/395 végrehajtási rendelete az 511/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet által a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek egyes, enyhén módosított molibdénhuzalok behozatala révén történő esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba vételének elrendeléséről (HL L 66., 2015.3.11., 4. o.).
(6) A Bizottság 2009. december 17-i 1247/2009/EU rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 336., 2009.12.18., 16. o.).
(7) A Bizottság 2012. december 19-i 1236/2012/EU rendelete az 511/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet által a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, enyhén módosított, legalább 97, azonban nem több mint 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó molibdénhuzalok behozatala révén történő esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba vételének elrendeléséről (HL L 350., 2012.12.20., 51. o.).
(8) A Tanács 2013. szeptember 2-i 871/2013/EU végrehajtási rendelete az 511/2010/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, valamint 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, valamint 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 243., 2013.9.12., 2. o.), (36) preambulumbekezdés.
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/109 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1953 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 29.)
a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: az alaprendelet) (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
A. ELJÁRÁS
1. Ideiglenes intézkedések
(1) |
2015. május 13-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2015/763 rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Japánból, a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea), az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) és az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) (a továbbiakban együttesen: az érintett országok) származó egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek (a továbbiakban: GOES) Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan. |
(2) |
Az eljárás 2014. augusztus 14-én indult azt követően, hogy 2014. június 30-án az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy a panaszos) panaszt nyújtott be az Unió teljes GOES-termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében. |
(3) |
Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: a vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. Az eljárás további menete
(4) |
Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámot kivetették (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A felek kérésre lehetőséget kaptak a meghallgatásra. A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő a JFE Steel Corporation és a Nippon Steel & Sumitoma Metal Corporation japán exportáló gyártókkal meghallgatást tartott. |
(5) |
Az ideiglenes rendelet (27), (224) és (239) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság tovább folytatta a végleges megállapításaihoz szükségesnek ítélt információk gyűjtését és ellenőrzését. Az ideiglenes intézkedések kivetését követően újabb öt ellenőrző látogatást tett a következő európai uniós felhasználók telephelyein:
|
(6) |
Emellett három ellenőrző látogatást tett a következő uniós gyártók telephelyein:
|
(7) |
A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes intézkedéseket el kívánta rendelni. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül ismertethessék észrevételeiket. A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő egy felhasználói szövetséggel meghallgatást tartott. |
(8) |
A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóban és írásban benyújtott észrevételeit, és megállapításait indokolt esetben ezeknek megfelelően módosította. |
B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK
(9) |
Az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az érintett termék a Kínából, Japánból, Koreából, Oroszországból és az USA-ból származó, jelenleg az ex 7225 11 00 és ex 7226 11 00 KN-kód alá besorolt, 0,16 mm-nél vastagabb, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek (a továbbiakban: érintett termék). |
(10) |
Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésében meghatározott érintett termék, illetve a hasonló termék – ellentétben az ideiglenes rendelet (22) preambulumbekezdésben foglaltakkal – nem hasonlóak, mivel nem egyeznek fizikai és kémiai jellemzőik, továbbá e kettőt nem ugyanarra a célra használják. Három exportáló gyártó, egy felhasználói szövetség és két egyedi felhasználó azt állította, hogy az érintett termék nagy permeabilitású és/vagy finomított doménű típusait ki kell zárni a vizsgálat hatóköréből, mivel ezeket a típusokat az Unióban vagy nem kellő mennyiségben, vagy egyáltalán nem állítják elő. Az exportáló gyártók egyike szerint ezek az érintett termék azon típusai, amelyek maximális vasvesztesége 1,88 T értéket meghaladó mágneses polarizáció mellett legfeljebb 0,90 W/kg. Egy másik exportáló gyártó a legfeljebb 0,95 W/kg maximális vasveszteségű típusok kizárását kérte, mivel ezek versenyszempontból csekély átfedést mutatnak az uniós ipar által kínált termékekkel. Egy másik exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az érintett terméknek a legfeljebb 1,7T/50 Hz és legalább 1,88 T permeabilitás (indukció) mellett legfeljebb 0,90 W/kg maximális vasveszteségű típusait, valamint a legfeljebb 1,7T/50 Hz és legalább 1,91 T permeabilitás (indukció) mellett legfeljebb 1,05 W/kg maximális vasveszteségű típusait kell kizárni. Egy felhasználó továbbá azzal érvelt, hogy az érintett terméknek a 1,7T/50 Hz mellett legfeljebb 0,80 W/kg maximális vasveszteségű típusait, valamint a legalább 1,9 T B800 tényezőjű, alacsony zajkibocsátású típusait kell kizárni. Egyesek azzal is érveltek, hogy a legalacsonyabb vasveszteséggel rendelkező terméktípusok tulajdonságai és felhasználási céljai jelentősen eltérnek, ezért azokat nem ugyanazok a vevők vásárolják, és azok nem állnak versenyben az érintett termék egyéb típusaival. Egy másik felhasználó továbbá azzal érvelt, hogy két különálló eljárásban kell elemezni a kárt, az ok-okozati összefüggést és az uniós érdekeket. Végezetül egy másik felhasználó az ideiglenes intézkedések visszavonását, illetve ha ez nem lehetséges, legalább a nagy permeabilitású (azaz legfeljebb 0,90 W/kg maximális vasveszteségű) típusoknak a termék köréből való kizárását kérte. |
(11) |
Ezt a kérelmet a végleges nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél megismételte. Egy felhasználó azzal érvelt, hogy az a tény, hogy a Bizottság a GOES három különböző kategóriája tekintetében külön-külön minimális importárat állapított meg, azt bizonyítja, hogy a különböző kategóriákat különállóként kell kezelni, tehát a kizárás indokolt. |
(12) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érintett termék – függetlenül a vasveszteségtől és a zajszinttől, valamint attól, hogy hagyományos vagy nagy permeabilitású termékről van-e szó –, a mágneses mező vezetését lehetővé tevő, szemcseorientált struktúrájú síkhengerelt ötvözött acéltermék. A szemcseorientáltság már leszűkíti az acél technikai és fizikai jellemzőit egy rendkívül nagy szemcseszerkezettel rendelkező egyedi termékre. Ennek megfelelően a termékmeghatározás jól meghatározott terméket eredményez. Megállapítást nyert továbbá, hogy az érintett termék valamennyi típusa közös kémiai jellemzőkkel bír, és fő felhasználásuk is azonos: a transzformátorgyártás. Emellett az érintett termék különböző típusai bizonyos mértékig helyettesíthetők egymással. |
(13) |
Azon érvet illetően, amely szerint a kizárás az érintett termék egyes típusainak az uniós gyártók általi csekély mértékű előállítása miatt indokolt, először is emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendeletben semmi nem írja elő, hogy az uniós iparnak az érintett termék valamennyi típusát kereskedelmi mennyiségben kell előállítania. Az uniós ipar ráadásul a vizsgálati időszakban több nagy permeabilitású terméktípust gyártott. A (131) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az ellenőrzés azt is kimutatta, hogy az uniós gyártók olyan beruházásokat eszközölnek az érintett termék nagy permeabilitású típusainak előállításába, amely lehetővé teszi számukra, hogy a jövőben növeljék a nagy permeabilitású GOES termelését. Továbbá a (12) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgált termék körének meghatározására a GOES technikai jellemzői irányadók. A kért kizárás csökkenthetné a különösen nagy permeabilitású típusokra vonatkozó, további károkat okozó dömpinggel szembeni védelem szintjét, és így rontaná az uniós ipar jelenlegi termelési mutatóját. Ilyen körülmények között az a tény, hogy az uniós ipar nem gyártja a nagy permeabilitású GOES egyes terméktípusait, nem elegendő ok azoknak a termékkörből való kizárására. |
(14) |
Tekintettel arra az állításra, amely szerint a GOES három különböző kategóriára való elkülönítése (lásd a (11) preambulumbekezdésben) indokolná a kizárást, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a vizsgálat a (9) preambulumbekezdésben meghatározott érintett termékre vonatkozik, ezért a Bizottság a kárt, az ok-okozati összefüggést és az uniós érdekeket egyetlen átfogó vizsgálatban végezte el. Az a tény, hogy a Bizottság elismerte a különböző terméktípusok között fennálló minőségbeli különbségeket, és ezeket a minőségbeli különbségeket az uniós érdekekre vonatkozó vizsgálat keretében figyelembe vette az intézkedések formájáról szóló határozatában (lásd a (172) preambulumbekezdésben), nem indokolhatja az intézkedések körének módosítását. |
(15) |
A fentiekre való tekintettel a Bizottság elutasította az e terméktípusoknak a termékkörből való kizárására irányuló kérelmeket. Az intézkedés formájánál azonban a Bizottság figyelembe vette a minőségi különbségeket (lásd a (172) preambulumbekezdést). |
(16) |
Az egyik orosz exportáló gyártó azzal érvelt, hogy egyrészt az érintett terméke „első osztályú” exportált típusa (simább, kevesebb hegesztési varrattal), másrészt a „másodosztályú”, illetve „harmadosztályú” exportált típusa (több hibával, varrattal és kisebb simasággal) az orosz iparági gyakorlat szerint egyáltalán nem felcserélhető (egyik irányban sem), és különböző terméknek számít. Érvelése szerint tehát a „másodosztályú” és „harmadosztályú” anyagokat ki kell zárni a termékkörből. |
(17) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz exportáló gyártó megismételte kérelmét, és azt állította, hogy ezek a „másod-” és „harmadosztályú” exportált típusok csak a transzformátoripar korlátozott alkalmazásaiban, acélipari szolgáltatóközpontok általi továbbfeldolgozást követően használhatók, ezért ezeket ki kell zárni. |
(18) |
A minőség szempontjából az érintett termék jelenlegi leírása és a KN-kód potenciálisan a terméktípusok széles skálájára vonatkozhat. Azonban mind az uniós gyártók, mind pedig az exportáló gyártók által előállított gyengébb minőségű termékek előállítása szorosan összefügg a gyártási folyamattal, és a gyengébb minőségű típusokat is ugyanabból az alapanyagból, ugyanazokkal a gyártóberendezésekkel állítják elő. Az úgynevezett „másodosztályú” és „harmadosztályú” exportált típusokat ugyancsak transzformátorgyártáshoz való felhasználásra értékesítik, és azok teljes mértékben megfelelnek az érintett termék meghatározásának. Az, hogy további feldolgozásra van szükség, nem szokatlan, és nem lehet oka valamely terméktípus kizárásának. A Bizottság tehát ezt a kérelmet elutasította. |
(19) |
A fentiekre való tekintettel a Bizottság megállapította, hogy az érintett országokban gyártott és értékesített, illetve az uniós ipar által gyártott és értékesített érintett termék az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősül. Az ideiglenes rendelet (16)–(21) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
C. DÖMPING
1. Általános módszertan
(20) |
A dömping nagyságának megállapítására alkalmazott általános bizottsági módszertannal kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (33)–(45) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
2. Koreai Köztársaság
2.1. Rendes érték
(21) |
Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyetlen exportáló gyártó rámutatott arra, hogy a rendes értékből le kell vonni a vállalat belföldi fuvar- és kezelési költségeit. Emellett kis mértékben módosítani kell a teljes tekercsekből hasított tekerccsé való átalakítás költségeit. Az ideiglenes rendelet (56) preambulumbekezdésében leírt általános módszertannal összhangban a Bizottság ezt a kérelmet elfogadta és a számításokat ennek megfelelően módosította. Következésképpen az ideiglenes rendelet (46) preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások az exportáló gyártó tekintetében módosulnak. |
2.2. Exportár
(22) |
Az exportáló gyártó azt állította, hogy kereskedelmi vállalataival és az Unióban működő kapcsolt vállalkozásaival egyetlen gazdasági egységet képez, ezért az exportár meghatározása során nem szabad elvégezni az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítást. |
(23) |
Nem vitatott, hogy az exportáló gyártó és a kapcsolt importőrök egyazon vállalatcsoporthoz tartoznak. Ezért a Bizottság úgy tekinti, hogy közöttük szövetség áll fenn. Ilyen körülmények között a Bizottságnak az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése szerint kell képeznie az exportárat. A kérelmet ezért a Bizottság elutasította, és az ideiglenes rendelet (50)–(54) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
2.3. Összehasonlítás
(24) |
Az exportáló gyártó továbbá a kereskedelmi szintnek az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti módosítását kérte azzal az érveléssel, hogy a belföldi értékesítéseket a kapcsolt kereskedők végezték a végfelhasználók felé, míg az exportértékesítéseket a Bizottság de facto a forgalmazóknak felszámított árként képezte, ugyanis az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint levonta a kapcsolt uniós kereskedők értékesítési, általános és adminisztratív költségeit (SGA-költségeit) és keletkezett nyereségét. |
(25) |
Az, hogy a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint képezte, nem jelenti azt, hogy megváltozott volna az exportár megállapításánál alkalmazott kereskedelmi szint. A számtanilag képzett exportár alapja továbbra is a végfelhasználóknak felszámított ár marad. A kereskedelmi szint kiigazítása ebben az esetben nem indokolható, mivel az exportáló gyártó a belföldi és az uniós piacon is egyazon kereskedelmi szinten értékesített. Az exportáló gyártó legalábbis nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot arra nézve, hogy a kereskedelmi szintek közötti állítólagos eltérés érintette volna az árak összehasonlíthatóságát, ahogy azt az eladónál következetes és határozott funkcióbeli és árbeli különbségek mutatják az exportáló ország belföldi piacán alkalmazott kereskedelmi szintek között. Ehelyett mindössze azt kérte, hogy a kiigazítás az exportár képzése során az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint elvégzett kiigazítással legyen azonos. A Bizottság tehát ezt a kérelmet elutasította. |
2.4. Dömpingkülönbözetek
(26) |
A rendes érték (21) preambulumbekezdés szerinti módosításainak eredményeképpen a Koreára vonatkozó módosított, végleges dömpingkülönbözetek a következők:
|
3. Kínai Népköztársaság
3.1. Analóg ország
(27) |
A Koreai Köztársaság analóg országként való figyelembe vételére vonatkozóan a Bizottság nem kapott további észrevételeket. A Bizottság az ideiglenes rendelet (65)–(71) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősíti. |
3.2. Rendes érték
(28) |
A két kínai exportáló gyártó esetében a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az analóg országra – ebben az esetben Koreára – vonatkozó ár vagy számtanilag képzett rendes érték alapján határozta meg. |
(29) |
A kínai vállalatokra vonatkozó rendes értéket a Bizottság a Korea esetében meghatározott rendes értéknek a (21) preambulumbekezdésben ismertetett módosítása szerint módosította. |
3.3. Exportár
(30) |
Az exportárral kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (73)–(74) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
3.4. Összehasonlítás
(31) |
A rendes érték és az exportárak összehasonlításával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (75)–(78) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
3.5. Dömpingkülönbözetek
(32) |
A kitöltött kérdőívek alapján a Bizottság az ideiglenes rendelet (80) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a két együttműködő exportáló termelő közös tulajdonban van, ezért kapcsolatban áll egymással. A Bizottság ezért a két vállalatra külön-külön vonatkozó dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga alapján ideiglenesen egyetlen dömpingkülönbözetet állapított meg a két vállalatra. |
(33) |
Mindkét együttműködő kínai exportáló gyártó (a Baosteel és a WISCO) vitatta a Bizottság azon határozatát, amely szerint azokat kapcsolt vállalkozásként kell kezelni, és azokra ezért a súlyozott átlag alapján egyetlen dömpingellenes vámot kell alkalmazni. Érvelésük szerint mind a hazai, mind az exportpiacokon versenytársai egymásnak. |
(34) |
A Bizottság megismétli, hogy a két együttműködő exportáló gyártó az állam mint közös tulajdonos révén kapcsolódik egymáshoz. Az ügy körülményei között azonban ezeknek a vállalatoknak az intézkedések kivetését követően aligha állna érdekében exporttevékenységeik koordinálása, tekintettel arra, hogy a (175) és (176) preambulumbekezdésben részletesen ismertetettek szerint az intézkedések lényege a valamennyi exportáló gyártóra vonatkozó azonos minimális importáron alapuló változó vám kivetése. Ezért a Bizottság a végleges szakaszban úgy ítélte meg, hogy nem szükséges eldönteni, hogy a két vállalat az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerint egyetlen egységként kezelendő-e. A jelen vizsgálat céljából ezért két külön dömpingkülönbözet megállapítására került sor. |
(35) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos azzal érvelt, hogy a két kínai exportáló gyártóra alkalmazandó két egyedi vámtétel az exporttevékenységek összehangolását vonhatja maga után abban az esetben, ha az árak a minimális importár alá esnek. Ezért mindkettőjükre egyazon vámtétel megállapítását kérték. Amint azonban a Bizottság fentebb kifejtette, az ügy sajátos körülményei között bizonyos adatokból arra következtet, hogy a nemzetközi árak közép és hosszú távon várhatóan a minimális importár felett maradnak. Emiatt úgy ítéli meg, hogy a két exportáló gyártó közötti koordináció kockázata elhanyagolható, és e kockázat arányosabban orvosolható a körülmények változása esetén elvégzett időközi felülvizsgálattal. A Bizottság tehát ezt a kérelmet elutasította. |
(36) |
Az együttműködés szintje magas volt, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes kínai export 100 %-át a két együttműködő exportáló gyártó adta. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy az országos szintű dömpingkülönbözetet a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező együttműködő vállalat szintjén állapítja meg. |
(37) |
Ezek alapján a Kínai Népköztársaságra vonatkozó végleges dömpingkülönbözetek a következőképpen módosulnak:
|
4. Japán
4.1. Rendes érték
(38) |
Nem érkezett észrevétel, ezért a rendes értéknek az ideiglenes rendelet (84) és (85) preambulumbekezdésében foglalt meghatározása megerősítést nyer. |
4.2. Exportár
(39) |
Nem érkezett észrevétel, ezért az exportárnak az ideiglenes rendelet (86)–(88) preambulumbekezdésében foglalt meghatározása megerősítést nyer. |
4.3. Összehasonlítás
(40) |
A rendes érték és az exportárak összehasonlításával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (89)–(92) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
4.4. Dömpingkülönbözetek
(41) |
A dömpingkülönbözetekkel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (93)–(95) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
5. Oroszországi Föderáció
5.1. Rendes érték
(42) |
Az érintett termék teljes oroszországi termelését a hagyományos GOES tette ki, és Oroszország az uniós piacon mind első osztályú, mind nem első osztályú minőséget értékesített. Az orosz exportáló gyártó a rendes érték kiigazítását kérte annak figyelembevételével, hogy a nem első osztályú termékeket az első osztályúnál alacsonyabb áron exportálták az uniós piacra. |
(43) |
A Bizottság a nem első osztályú termékek esetében fontolóra vette a rendes érték kiigazításának lehetőségét. Hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság az exportáló gyártó kérésének megfelelően már az ideiglenes szakaszban is különbséget tett az első osztályú és a nem első osztályú minőség között, és a méltányos összehasonlítás érdekében különválasztotta az egyes minőségi osztályok árait és költségeit. Ezt a rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítását biztosító különbségtételt továbbra is fenn kell tartani. |
(44) |
Nem indokolható azonban magának a rendes értéknek a kiigazítása a nem első minőségi osztályba tartozó termékek gyártási költségeinek csökkentése formájában. Ez a kiigazítás azt jelentené, hogy a költségek jelentős hányadát nem az érintett termékhez rendelnék, holott annál merült fel. A Bizottság valamennyi terméktípus rendes értékét az exportáló gyártó által benyújtott és a helyszínen ellenőrzött tényleges adatok alapján határozta meg. A Bizottság ellenőrizte a költségmegoszlást, és nincsen semmilyen olyan tényező, amely indokolná a költségek mesterséges felosztását vagy bármely egyéb kiigazítást. A különböző terméktípusok közötti árkülönbségeket szükségszerűen elszámolják, hiszen a rendes értéket a terméktípus határozza meg. Ezt az állítást tehát el kell utasítani. |
(45) |
A vállalat azt állította, hogy érvelését bizonyítja az első osztályú és a nem első osztályú termékre vonatkozó dömpingkülönbözet különbsége. Az azonban teljesen rendjén való, hogy a terméktípusok különböző csoportjaira más csoportoktól eltérő dömpingkülönbözet vonatkozzon. A dömpingkülönbözet eltérése nem indokolhatja a rendes érték kiigazítását. Ezt az állítást tehát szintén el kell utasítani. |
(46) |
Az uniós ipar azt állította, hogy az Bizottság tévedett, amikor nem igazította ki az orosz gyártók termelési költségeit az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint. Közölte továbbá, hogy bár a Bizottság megállapította, hogy az orosz gyártók a csoporton belül a külső értékesítések áraihoz hasonló árakat számítanak fel, kérdéses, hogy a csoporton belüli ügyleti árak ésszerűen tükrözik-e a szóban forgó termékhez kapcsolódó teljes költséget. A Bizottság összehasonlította ezeket az árakat a harmadik feleknek felszámított árakkal, és ez alapján megállapította, hogy a két kapcsolt orosz gyártó a vizsgálati időszakban piaci áron szerezte be nyersanyagait, tehát a beszerzési árak a rendes beszerzési költségeket tükrözték. A vizsgálat során emellett semmilyen jel nem utalt arra, hogy az árszabás során ne vették volna figyelembe a teljes költségeket. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy kiigazításra nincs szükség. |
(47) |
A rendes értékkel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (98) és (99) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
5.2. Exportár
(48) |
Az orosz exportáló gyártó azt állította, hogy a harmadosztályú anyagok exportját ki kell zárni a dömping megállapításából. Mivel azonban a harmadosztályú anyagok is érintett termék körébe tartoznak, kizárásuknak nem lenne alapja. Ezt az állítást tehát el kell utasítani. |
(49) |
Az orosz gyártó azt állította, hogy a kapcsolt importőr (Novex) nyereségének és SGA-költségeinek kiigazítása nem indokolt, és közölte, hogy e tekintetben nem ért egyet az alaprendelet 2. cikke (8) és (9) bekezdésének bizottsági értelmezésével. |
(50) |
Az orosz gyártó azzal érvelt, hogy az SGA-költségeknek és a nyereségnek a 2. cikk (9) bekezdése szerinti kiigazítása csak abban az esetben indokolt, ha az eladás feltételei értelmében a terméket vámfizetéssel kell leszállítani. Amennyiben viszont a termékeket vám megfizetése nélkül értékesítik, a 2. cikk (8) bekezdése alkalmazandó, azaz nem indokolt az SGA-költségek és a nyereség levonása. Az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy a Novex az NLMK csoport „exportáló ágaként” járt el, importtevékenységet nem végzett, és nem merültek fel olyan költségei, amelyeket „rendesen az importőr visel”. |
(51) |
Az ideiglenes rendeletben foglaltak szerint azonban a vizsgálat az állításokkal ellentétben megállapította, hogy a Novex ezeket az importtevékenységeket a vizsgálati időszakban az érintett termék valamennyi értékesítése tekintetében végezte. Sőt, a Novex ezeket a tevékenységeket az acéltermékeknek az érintett terméknél sokkal szélesebb köre vonatkozásában folytatta. A különböző Incoterms-szokványok (DDP, DAP vagy CIF) nem változtatnak azon, hogy a Novex az uniós piacra való behozatal vonatkozásában kapcsolt importőrként járt el valamennyi ügylet esetében. E megállapítás érvénytelenítésére nem nyújtottak be bizonyítékot. Megerősítést nyer tehát, hogy alkalmazandó az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint kiigazítást kell alkalmazni az SGA-költségek és a nyereség vonatkozásában. |
(52) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz exportáló gyártó megismételte állítását, amely szerint a 2. cikk (9) bekezdése szerinti kiigazítás a DDU/DAP feltételekkel értékesített termékek esetében nem indokolt. Új bizonyítékot azonban nem nyújtott be ezen állítása alátámasztására. A Bizottság fenntartja azt a véleményét, hogy valamennyi értékesítést ki kell igazítani a 2. cikk (9) bekezdése szerint, mert a Novex – az ideiglenes rendeletben foglaltak szerint – valamennyi ügylet esetében importőrként járt el, és az orosz exportáló gyártók által a Novex felé felszámolt árak a közöttük fennálló kapcsolat miatt nem voltak megbízhatók. |
(53) |
Az exportárra vonatkozóan nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (100) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
5.3. Összehasonlítás
(54) |
Az összehasonlítással kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (101) és (102) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
5.4. Dömpingkülönbözetek
(55) |
A dömpingkülönbözetekre vonatkozóan nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (103)–(105) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
6. Amerikai Egyesült Államok
6.1. Rendes érték
(56) |
Az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó rendes értékkel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdésének megállapításai megerősítést nyernek. |
6.2. Exportár
(57) |
Nem érkezett észrevétel, ezért az exportárnak az ideiglenes rendelet (108)–(111) preambulumbekezdésében foglalt meghatározása megerősítést nyer. |
6.3. Összehasonlítás
(58) |
A rendes érték és az exportárak összehasonlításával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (112) és (113) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
6.4. Dömpingkülönbözetek
(59) |
Az együttműködő exportáló gyártóra vonatkozó ideiglenes bizottsági megállapításokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet (114)–(116) preambulumbekezdésében meghatározott dömpingkülönbözetek megerősítést nyernek. |
7. Az egyes érintett országokra vonatkozó dömpingkülönbözetek
(60) |
A fentiek alapján a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett, végleges dömpingkülönbözetek a következők:
|
D. KÁR
1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározása
(61) |
Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (117) és (118) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
2. Uniós felhasználás
(62) |
Egy japán exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az uniós felhasználási adatok esetében nem helyes tartományokat megadni, mivel főszabály szerint ezeket az adatokat nem szabadna bizalmasan kezelni. |
(63) |
Amint az már az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében is szerepel, a figyelembe vett időszak alatt a japán érintett termék Hollandiába irányuló behozatalát bizalmas KN-kód alatt jelentették. Az érdekelt felek által rendelkezésre bocsátott adatok bizalmasságának védelme érdekében tartományokat adtak meg. Ha az uniós felhasználási adatokra vonatkozóan pontos számadatokat és nem tartományokat adtak volna meg, az lehetővé tette volna, hogy az egyik japán exportáló gyártó pontosan ki tudja számítani a másik japán exportáló gyártó által végzett behozatalt. Továbbá az ideiglenes rendeletben alkalmazott tartományok értékes információkkal látták el a feleket. Emellett az uniós felhasználás tartományaira alkalmazott indexek révén megfelelően megismerhetők az uniós felhasználás tendenciái. |
(64) |
Az uniós felhasználásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (119)–(124) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
3. Az érintett országokból érkező behozatal
3.1. Az érintett országokból származó behozatal hatásainak összesített értékelése
(65) |
Két exportáló gyártó azt állította, hogy nem indokolt összesített értékelést végezni az országukból és a többi érintett országból érkező behozatal között: a japán exportáló gyártók egyike azt állította, hogy az érintett termék kizárólag kiváló minőségű típusait exportálják, és mivel az érintett termék exportja csökkenőben van, semmilyen árnyomást nem gyakorolnak az uniós piacra. Az amerikai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az USA-ból érkező behozatal 400 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, és hogy más gyártókkal szemben mindig jóval magasabb árakat számított fel. Emellett az egyik felhasználó érvként azt hozta fel, hogy azon a tényen túlmenően, hogy egy konkrét exportáló gyártó az érintett termék olyan típusainak értékesítését végzi, amelyet az uniós gyártók és az érintett országok más gyártói nem értékesítenek, egy ilyen összesített értékelés a behozatal visszaesése és az eltérő árképzési magatartás miatt sem megfelelő. |
(66) |
Amint azt az ideiglenes rendelet (132) preambulumbekezdése is elismeri, a Japánból és az USA-ból érkező behozatal csökkent a figyelembe vett időszak során. Ennek ellenére az e két országból érkező behozatal is hozzájárult ahhoz, hogy az érintett termék tekintetében árnyomás alakult ki az uniós piacon. Megállapítást nyert, hogy a Japánból és az USA-ból érkező behozatal dömpingelt volt, és a két ország termékei egyértelműen közvetlen versenyben állnak az uniós termékekkel és a többi exportáló gyártó termékeivel. Az érintett termék valamennyi típusát, beleértve a japán és az amerikai exportáló gyártók által értékesített típusokat is transzformátormagok gyártásához való felhasználásra értékesítik a felhasználók viszonylag korlátozott, ugyanazon csoportja számára. A Bizottság ennélfogva elutasította az összesítés elleni érvelést. |
(67) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az amerikai exportáló gyártó megismételte az összesítés elleni érvelését és azt állította, hogy az érintett termék általa forgalmazott típusai nem versenyeznek az uniós gazdasági ágazat termékeivel, hiszen azokat kizárólag az uniós gazdasági ágazatban értékesített típusokénál jobb minőségűk eredményeként értékesítik az uniós piacon. |
(68) |
Az általában az USA-ból érkező behozatallal kapcsolatban a (66) preambulumbekezdésben előadott érveken túl meg kell említeni, hogy az összesített értékelés azonban országos szinten és az érintett termék teljes termékkörére vonatkozóan történik, nem pedig vállalatspecifikus alapon és csak az érintett termék egyes típusainak figyelembevétele mellett. Az állítást ezért a Bizottság elutasította. |
(69) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott összes követelmény teljesült, és így az érintett országokból érkező behozatalt összesítve vizsgálta a kár megállapítása céljából. Ennélfogva az ideiglenes rendelet (125)–(132) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
3.2. Az érintett országokból származó behozatal volumene és piaci részesedése
(70) |
Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (133)–(136) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
3.3. Az érintett országokból származó behozatal árai és az áralákínálás
(71) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (137)–(148) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.1. Általános megjegyzések
(72) |
Egy koreai exportáló gyártó azt állította, hogy torzak a fő kármutatók, mivel nem veszik kellően figyelembe a változó termékösszetételt, amely a figyelembe vett időszak során az érintett termék és a hasonló termék vékonyodásához vezetett. Az említett exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a tisztességes és valós kép kialakítása érdekében az előállított mennyiséget hosszban kifejező adatokat kell igényelni az uniós gazdasági ágazattól, vagy a tényleges adatok szerint, vagy legalábbis a termékösszetétel alapján megállapítva az előállított hosszt. |
(73) |
A Bizottság úgy vélte, hogy az exportáló gyártó nem nyújtott be olyan adatokat, amelyek azt bizonyítanák, hogy a hosszon alapuló megközelítés megváltoztatta volna a kármutatókat. Ezen túlmenően az érintett termék és a hasonló termék gyártása, beszerzése és értékesítése kapcsán a tonna a mennyiség kifejezésére használt bevett mértékegység. Az Eurostat adatai is tonnában adják meg az érintett termék és a hasonló termék mennyiségeit. Következésképpen a tonnában való kifejezés megfelelő módszernek bizonyult, és így a Bizottság az említett érdekelt fél érvelését elutasítja. |
(74) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy kármutatóinak használata révén tisztességes indikatív kép alakult ki. |
4.2. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
(75) |
Ugyanez az érdekelt fél és egy felhasználó azzal érvelt, hogy az ideiglenes rendelet egyes bizottsági megállapításai ellentmondanak egymásnak. Ahogy az az ideiglenes rendelet (220) és (222) preambulumbekezdésében is szerepel, a Bizottság magyarázatában egyfelől az szerepel, hogy az uniós gazdasági ágazat termelése a hasonló termék hagyományos típusai felől a nagy permeabilitású terméktípusok felé tolódik. Másfelől az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdésében szereplő táblázatban az áll, hogy a termelési kapacitás (486 600 tonnáról 492 650 tonnára) nőtt a figyelembe vett időszakban. A szóban forgó érdekelt felek szerint általánosan ismert tény, hogy a vékonyabb (nagy permeabilitású) termékekre való fokozottabb összpontosítás automatikusan a termelési kapacitás csökkenésével jár. |
(76) |
A Bizottság elutasította ezeket az érveket. Először is a kapacitás növekedése mindenekelőtt az egyik uniós gyártó kapacitásának a figyelembe vett időszak során bekövetkezett növekedésének tudható be. Ez az uniós gyártó jelenleg csak az érintett termék hagyományos típusait gyártja. Emellett az ideiglenes rendelet (222) preambulumbekezdése főként a jövőre és nem kizárólag a figyelembe vett időszakra hivatkozik. Ezt az állítást megerősíti az ideiglenes rendelet (196) preambulumbekezdésében szereplő hivatkozás is, miszerint „az uniós gyártók kisebb vasveszteségű termékösszetételre fognak átállni”. |
(77) |
A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (150)–(154) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
4.3. Értékesítési volumen és piaci részesedés
(78) |
Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (155)–(158) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
4.4. Egyéb kármutatók
(79) |
A figyelembe vett időszak egyéb kármutatóinak meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (159)–(174) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
4.5. A kárra vonatkozó következtetés
(80) |
Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kárra vonatkozó lenti következtetés a vizsgálati időszak ellenőrzött adatain alapul. A vizsgálati időszak utáni adatok gyűjtése és ellenőrzése ugyanakkor az uniós érdekek elemzése keretében történt (lásd még a (110) és a (111) preambulumbekezdést). Az ideiglenes rendelet (170) preambulumbekezdésében szereplő táblázat a 2012. évtől kezdődően rekordszintű veszteségeket és negatív pénzforgalmat mutat. Ezért megerősítést nyert a lenti következtetés, miszerint az uniós gazdasági ágazatot kár érte a vizsgálati időszak folyamán. |
(81) |
Még akkor is, ha néhány kármutatóra vonatkozóan a vizsgálati időszakot követő adatokat vettek figyelembe – különösen a 2015. január és május közötti időszakban elért alacsony nyereséget –, az nem befolyásolja a megállapítást, miszerint az uniós gazdasági ágazatot kár érte. |
(82) |
A fentiek alapján, valamint egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (175)–(179) preambulumbekezdésében levont következtetéseket, melyek szerint a figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. |
E. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
5. A dömpingelt import hatása
(83) |
Több fél azt állította, hogy az érintett országokból érkező behozatal nem okozhatta az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt, főként mivel nem történt áralákínálás. Emellett azt is állították, hogy sok esetben maguk az uniós gyártók kezdeményezték és vezették az árcsökkentést mind az uniós, mind más nagyobb piacokon. Az egyik japán exportáló gyártó hozzátette, hogy a dömpingelt behozatal nem növekedett jelentősen, továbbá a behozatal nem nyomja le vagy szorítja vissza jelentős mértékben az árakat. Ezért ez a behozatal nem okozhatta az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt, mivel semmilyen árnyomást nem gyakorolhatott az uniós piacra. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy japán exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a Bizottság azon állítása, miszerint ez a behozatal jelentős mértékben lenyomta az árakat az uniós piacon, nem elegendő annak megállapításához, hogy a behozatal áreróziót idézett elő. Az árakban bekövetkezett csökkenésre vonatkozó megállapítás mindössze egy világszintű tendenciát tükröz, és nem jelenti azt, hogy a behozatal áreróziót okozott volna az uniós piacon. |
(84) |
Érvként elhangzott az is, hogy a Bizottságnak számszerűsítenie kell a dömpingelt behozatal és a más ismert tényezők által előidézett tényleges kárt, és a vám szintje nem lehet magasabb annál, ami a kizárólag a dömpingelt behozatal által okozott kár megszüntetéséhez szükséges. Ezeket az észrevételeket a végleges nyilvánosságra hozatalt követően megismételték. |
(85) |
A vizsgálat tényei nem támasztották alá azokat az állításokat, hogy az érintett országokból érkező behozatal nem okozhatta az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Amint azt az ideiglenes rendelet (137)–(164) preambulumbekezdése vázolta, a dömpingelt behozatal átlagos egységárának csökkenése a figyelembe vett időszakban körülbelül 30 % volt. Ennek eredményeképpen ez a behozatal jelentős mértékben lenyomta az árakat az uniós piacon, akár arra is rákényszerítve az uniós gyártókat, hogy jóval a költségeik alá csökkentsék eladási áraikat annak érdekében, hogy összehangolják őket az érintett országokból érkező behozatal árszintjeivel. Emellett – ahogy az az ideiglenes rendelet (181)–(183) preambulumbekezdésében is szerepel – egyértelműen megállapított időbeli egybeesés tapasztalható egyfelől a dömpingelt behozatalnak a folyamatosan csökkenő árak melletti folytatódása, másfelől az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett, veszteséges helyzetbe torkolló értékesítésivolumen-csökkenés és árerózió között. |
(86) |
Az állítást, miszerint az árak csökkenése mindössze egy világszintű tendenciát tükröz, a Bizottság a következő okokból elutasítja. Először is az érintett terméknek nincs egy olyan világszintű piaca, mint egyes más termékeknek. Másodsorban a dömpingre vonatkozó megállapítások eltérő dömpingkülönbözeteket állapítottak meg, amelyek arra utalnak, hogy a különböző piacokon eltérőek az árszintek. Harmadsorban a vizsgálat feltárta, hogy az árszintek és a becsült áremelkedések nem egy ütemben mozognak a világ különböző régióiban (2014-re vonatkozóan 2015 első negyedévéig bezárólag). Negyedsorban még ha van is jele annak, hogy a vizsgálati időszakban a világ számos régiójában árcsökkenés következett be, ez a csökkenés régiónként eltérő, ami által az uniós piacon – lévén nyitott piac – az árak jelentősen visszaestek (lásd a (85) preambulumbekezdést). |
(87) |
Még akkor is, ha nem történik alákínálás, amit az ideiglenes rendelet el is ismert, az uniós gyártók nem tudták áraikat a költségeik feletti szintre szabni, és ez jelentős veszteségekkel járt a figyelembe vett időszak során. Ezért az alákínálás hiánya – amely a kárelemzés során figyelembe veendő tényezők egyike csak – nem jelenti azt, hogy a dömpingelt behozatal nem okozhatott kárt. Az uniós gazdasági ágazat árai az alacsony árú, dömpingelt behozatal okozta súlyos árerózió eredményeként alakultak ki. Ilyen jelentős nyomás nélkül az uniós gazdasági ágazatnak nem lett volna oka ilyen alacsony szintre csökkenteni árait. Az uniós gyártóknak a dömpingelt behozatal által az eladási áraikra mért súlyos árnyomás miatt nem volt más választásuk, mint hogy a költségeik alatti áron értékesítsenek annak érdekében, hogy megvédjék piaci részesedésüket, és gazdaságos termelési szintet tartsanak fenn. Következésképpen ezeket az érveket a Bizottság elutasítja. Ezen túlmenően a Bizottság a dömpingelt behozatal és a más ismert tényezők által előidézett tényleges kár számszerűsítésének szükségességével kapcsolatos érv kapcsán úgy véli, hogy – ahogy az az ideiglenes rendelet (201) preambulumbekezdésében is szerepel – az összes többi tényező még az esetleges együttes hatásukat tekintetbe véve sem szünteti meg a kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
(88) |
A figyelembe vett időszak alatti árakat és árképzést illetően egy kínai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat kezdeményezte az árcsökkentéseket a figyelembe vett időszak elején. Egy másik felhasználó azt az érvet is felhozta, hogy az intenzív árverseny sokkal inkább az uniós és exportáló gyártók azzal kapcsolatos törekvéseinek közvetlen következménye, hogy a csökkenő kereslet ellenére fenntartsák vagy növeljék a volument. |
(89) |
Amint az az ideiglenes rendelet (158) preambulumbekezdésében szerepel, a Bizottság ezeket az érveket elutasítja. Először is nincs bizonyíték arra, hogy az uniós gazdasági ágazat kezdeményezte volna ezeket az árcsökkentéseket. Másodsorban gazdasági szempontból nincs értelme annak, hogy az uniós gazdasági ágazat anélkül kezdjen a termékek nagy veszteségek melletti értékesítésébe, hogy arra valami ne kényszerítené. Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy egyértelmű időbeli egybeesés van a dömpingelt behozatalnak a folyamatosan csökkenő árak melletti folytatódása és az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenése és az árerózió között, ami az uniós gyártók számára jelentősebb veszteséggel járt. |
(90) |
Emellett a kínai exportáló gyártó azt állította, hogy nem világos, hogy az exportáló gyártók által szabott magasabb árak miként okozhatnának áreróziót. Egy japán gyártó érvei szerint a Bizottság nem tud semmilyen összefüggést kimutatni az Unióban bekövetkezett árcsökkenések és az érintett terméknek az érintett országokból érkező behozatala között. Egy felhasználó megkérdőjelezte a Bizottság főbb érveinek jogosságát, mivel figyelmen kívül hagyta az áralákínálás hiányát. Szintén ezzel összefüggésben egy felhasználó azt az észrevételt tette, hogy egy gyártó hosszú távú árháború fenntartására vonatkozó képessége számos tényezőtől – így a hatékonyságtól, az előállítási költségektől és a termékminőségtől is – függ és nem csak annak a csoportnak a méretétől, erősségétől és stratégiájától, amelyhez a gyártó tartozik. |
(91) |
A Bizottság az érdekelt felek érveit a következő okokból elutasítja. A (87) preambulumbekezdésben tett észrevételektől eltekintve a különösen az uniós piacon érvényesülő agresszív árstratégiákat az exportáló gyártók a következő ok miatt hosszabb ideig képesek alkalmazni, mint az uniós gyártók: az exportáló gyártók piaci részesedése a hazai piacon sokkal nagyobb, mint az uniós gyártók piaci részesedése az Unióban. Az uniós piac emellett nyitott piac, míg az érintett országok exportáló gyártóinak belföldi piacaira más versenytársak, többek között az uniós gyártók nem tudnak könnyedén bejutni. A világpiacon a 2003–2010-es évek virágzása nyomán kialakult kapacitásfelesleg következtében a figyelembe vett időszak alatt agresszív árképzés indult a versenyben álló uniós gyártók és exportáló gyártók között. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyezte, hogy egy kivételével az összes exportáló gyártó a tényleges termelésnél magasabb termelési kapacitásról számolt be a vizsgálati időszak alatt. Végezetül az Unióban bekövetkezett árcsökkenések és az érintett termék behozatala közötti összefüggés kapcsán elmondható, hogy közvetlen összefüggés áll fenn az árak csökkenése tekintetében, jóllehet nem ugyanolyan fokú, mint a volumen esetében. |
(92) |
A fenti okok összességére tekintettel a Bizottság úgy vélte, hogy – mintahogyan az már az ideiglenes rendelet (145) preambulumbekezdésében is szerepel – a kárt kifejezetten bizonyítja az uniós gyártókra az eladási áraikat terhelő súlyos árnyomás miatt nehezedő kényszer. Ez a nyomás arra kényszerítette őket, hogy a költségeik alatti áron értékesítsenek annak érdekében, hogy megvédjék uniós piaci részesedésüket, lehetővé téve számukra a termelés fenntartható szintjének megőrzését. |
(93) |
A dömpingelt behozatal hatásaira vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (181)–(183) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíteti. |
6. Az egyéb tényezők hatása
6.1. A gazdasági válság
(94) |
Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy szemben az ideiglenes rendelet (185) preambulumbekezdésében levont következtetésekkel az uniós gazdasági ágazat alulteljesített a figyelembe vett időszak alatt, mindenekelőtt azért, mert az uniós piacon visszaesett a kereslet az érintett termék hagyományos típusai iránt. Egy másik érdekelt fél pedig azt állította, hogy az uniós felhasználás mintegy 11 %-os visszaesése a döntő fontosságú elem annak magyarázatához, hogy az uniós gazdasági ágazatot miért nem érte jelentős kár az exportáló gyártók behozatalának következtében. A szóban forgó érdekelt fél érvei szerint az uniós gazdasági ágazat teljesítményére az értékesítési volumen szempontjából jellemző minta pontosan ugyanazt a tendenciát követi, mint az uniós felhasználás csökkenése, és így az uniós gazdasági ágazatot ért kár megállapítása szempontjából az számít a leginkább döntő fontosságú elemnek. |
(95) |
Mintahogyan azt az ideiglenes rendelet (121) és (156) preambulumbekezdése is elismeri, valóban volt hasonlóság az uniós felhasználás és az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének alakulása között, jóllehet az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene valamelyest többet csökkent, mint a felhasználás. Ennek ellenére – összhangban a korábban említettekkel – a kár megállapítása szempontjából az bír döntő jelentőséggel, hogy az uniós gyártók a költségek alatti árakon aluli értékesítésre kényszerültek. Ezért az érdekelt fél ezzel kapcsolatos állításait el kell utasítani. Ezen túlmenően a Bizottság fenntartja az ideiglenes rendelet (184) preambulumbekezdésében elismerteket, miszerint a gazdasági válság hatására az EU-ban csökkent a kereslet, azonban nem a gazdasági válság a kár kiváltó oka. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy míg az uniós felhasználás 2011 és 2012 között csökkent, 2012-ben körülbelül a 2010-es szintnek felelt meg. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazatnak 2010-ben 14 %-os nyeresége volt, míg 2012-ben majdnem 10 %-os veszteséget könyvelt el. Így még ha a gazdasági válság hozzá is járult a kárhoz, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a válság érvénytelenítené az ok-okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között. |
(96) |
Az ideiglenes rendelet (184) és (185) preambulumbekezdésében levont következtetéseket ennélfogva a Bizottság megerősíti. |
6.2. Az uniós gyártók nem elég versenyképesek
(97) |
A kínai exportáló gyártó azt állította, hogy a dömpingelt behozatalon kívül számos egyéb tényező is magyarázza az uniós gyártók előtt álló kihívásokat: ilyen a nyersanyagok magas ára, a CO2 kibocsátáskereskedelem, és mindenekelőtt a gazdasági bizonytalanságok és a drasztikusan visszaesett felhasználási szintek, különösen Dél-Európában. |
(98) |
Lehetséges, hogy az uniós gyártók komparatív hátrányban lennének, ha több egyéb tényezőt (így a magas nyersanyagárakat stb.) összehasonlítanák például az orosz, kínai vagy amerikai exportáló gyártók költségeivel. |
(99) |
Ezek az érvek azonban nem adnak kielégítő magyarázatot arra, hogy az uniós gazdasági ágazat miért volt képes 2010-ben és az azt megelőző években körülbelül 14 %-os nyereséget elérni, lévén, hogy ez a költség tekintetében fennálló lehetséges komparatív hátrány 2010-ben és az azt megelőző években is fennállt. |
(100) |
Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja. |
6.3. Harmadik országokból származó behozatal
(101) |
A harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (189) és (190) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
6.4. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
(102) |
Két exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az uniós gyártók által végzett kivitelre vonatkozó adatok agresszív árképzési politikájukat bizonyítják, mivel ezek az árak jelentősen elmaradnak az Unió piacán felszámított uniós eladási árak súlyozott átlagától, sőt még az önköltségi áraiktól is. Egy másik exportáló gyártó érvei szerint a Bizottságnak pontosan külön kellene választania és meg kellene különböztetnie a gazdasági válság és az uniós gazdasági ágazat gyenge exportteljesítményének káros hatásait. Egy másik felhasználó azzal érvelt, hogy a Bizottság arra irányuló következtetését, hogy sikerült megóvni az exportteljesítmény magas szintjét, és az nem volt döntő fontosságú az uniós gazdasági ágazatot ért kár szempontjából, nem támasztják alá az adatok, mivel az exportértékesítés 22,7 %-kal, a belföldi értékesítés viszont csak 11 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban. |
(103) |
Ezeket az állításokat a Bizottság a következő okokból elutasította. Az uniós gyártók által az exportpiacon felszámított, az uniós piacon alkalmazott egységárnál alacsonyabb eladási egységárat annak fényében kell vizsgálni, hogy az nagy arányú másodosztályú GOES-terméket foglal magában, amelyet főleg engedményesen exportálnak és értékesítenek. Emellett az ideiglenes rendelet (193) preambulumbekezdése már elismerte, hogy az exportteljesítmény hozzájárult a kárhoz, ugyanakkor nem szüntette meg az ok-okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. |
(104) |
Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének hatására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a (191)–(193) preambulumbekezdésben levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
6.5. Az uniós gazdasági ágazat kapacitásfeleslege
(105) |
Egy másik érdekelt fél arról tett említést, hogy az uniós gazdasági ágazatot súlyos kapacitásfelesleg jellemzi, és az uniós gyártók termelési volumenének visszaesése főként a felhasználási szintek Unióban bekövetkezett csökkenésének és az uniós gyártók exportvolumenének – különösen 2012 és 2013 között – végbement komoly hanyatlásának tudható be. |
(106) |
A Bizottság az állítást visszautasította, mivel az állítólagos kapacitásfelesleg inkább a dömpingelt behozatal következménye, nem pedig az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár oka, amint az az ideiglenes rendelet (194)–(197) preambulumbekezdésében is szerepel. |
(107) |
A fentiekre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (194)–(197) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
6.6. Az Oroszországból származó behozatal hagyományos minőségű termékeket foglal magában
(108) |
Az erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (198) és (199) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
7. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
(109) |
Az okozati összefüggésre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (200)–(202) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti. |
F. AZ UNIÓS ÉRDEK
1. Előzetes megjegyzések
(110) |
Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni. Annak eldöntése során azonban, hogy fennáll-e az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének értelmében vett uniós érdek, a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információt az említett célokra tekintettel figyelembe lehet venni (3). |
(111) |
Mind a felhasználók, mind az exportáló gyártók olyan észrevételt tettek, hogy szükséges a vizsgálati időszak utáni lényeges fejlemények figyelembe vétele. Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően tett legtöbb észrevétel és állítás a vizsgálati időszak utáni alábbi fejleményekre vonatkozott: Egyre nagyobb az érintett termékek nagy permeabilitású típusainak hiánya az uniós piacon, főként a környezettudatos tervezésről szóló rendelet végrehajtásának 1. szakaszára tekintettel (az ideiglenes rendelet (233) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően), de amiatt is, mert az uniós gyártók állítólag nem képesek az ilyen nagy permeabilitású terméktípusokat megfelelő minőségben piacra dobni. Ezen túlmenően, a vizsgálati időszakot követően számottevően emelkedett az érintett termékek és a hasonló termékek ára. A felek arra is hivatkoztak, hogy a Bizottság alábecsülte az ideiglenes intézkedéseknek a transzformátoriparra gyakorolt hatását, különösen azáltal, hogy túl alacsonyan határozta meg az érintett termék részarányát a felhasználók gyártási összköltségén belül. Végezetül arra hivatkoztak, hogy az uniós gyártók ismét nyereségessé váltak, további védelmük ezért szükségtelen. |
(112) |
Ezek a vizsgálati időszak után bekövetkezett állítólagos fejlemények – különösen a jogszabályi keret változásának, a nagymértékű áremelkedésnek és egyes terméktípusok piaci hiányának együttes hatása –, amennyiben bizonyítást nyernek, az ügy különleges körülményeire tekintettel relevánsak a megfelelő intézkedések elrendeléséhez fűződő uniós érdek értékelése szempontjából. Ezért a Bizottság kivételesen úgy határozott, hogy tovább folytatja a vizsgálati időszakot követően, 2014 júliusa és 2015 májusa között bekövetkezett fejlemények vizsgálatát. Amint az a fenti (5) preambulumbekezdésben szerepel, valamint az ideiglenes rendelet (27), (224) és (239) preambulumbekezdésében tett megállapításokra tekintettel a vizsgálati időszak utáni fejleményekre vonatkozó további információk gyűjtésére került sor, valamint, az ideiglenes intézkedések elrendelését követően, számos felhasználónál illetve uniós gyártónál tett látogatásra. |
2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
(113) |
Néhány érdekelt fél azt állította, hogy szükségtelen volt az intézkedések meghozatala, mivel az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a vizsgálati időszak után magas szintet ért el, a nagymértékben megemelkedő áraknak köszönhetően, és mert a piac szabályozta önmagát. Ennek következtében az állítások szerint az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálati időszakot követően már nem érte kár. |
(114) |
Amint az a fenti (5) preambulumbekezdésben szerepel, nyolc kiegészítő helyszíni ellenőrzésre került sor ezen állítások vizsgálata céljából. Ezek az ellenőrzések rámutattak arra, hogy az egyes uniós gyártók nyereségessége eltérő volt, de az átlagot tekintve az uniós gyártóknál a 2014. július és december közötti időszakban 16,6 % mértékű veszteség keletkezett, majd a 2015. január és május közötti időszakban ismét 1,1 % mértékű nyereség. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat felépülése a vizsgálati időszakot követően csekély mértékű volt. Ezek a százalékos adatok az összes uniós gyártó adózás előtti nyereségességének súlyozott átlagát mutatják a 2015. január és május közötti időszakra vonatkozó eredménykimutatásaik alapján, a független vevőknek történő uniós értékesítéseik százalékában kifejezve. |
(115) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy felhasználói szövetség azt állította, hogy az uniós gyártók már nem károsodnak, tekintettel arra, hogy teljes kapacitással működnek és csak nehezen tudnak a kereslettel lépést tartani. Az egyik felhasználó hasonló észrevételt tett, nevezetesen, hogy az állandó áremelkedések miatt már 2015 tavaszán 5 %-ot meghaladó nyereség keletkezésére számítanak. |
(116) |
Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonban a kárra vonatkozó következtetés a vizsgálati időszak ellenőrzött adatain alapult. A vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok gyűjtése és ellenőrzése pedig az uniós érdek elemzésének keretében történt. Az ideiglenes rendelet (170) preambulumbekezdésében szereplő táblázat mutatja a 2012-es évtől bekövetkezett rekordméretű veszteségeket és negatív pénzforgalmat. Az uniós gazdasági ágazatot még a vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok figyelembevétele mellett is változatlanul kár éri: A 2015. január és május közötti időszakban keletkezett csekély nyereségek nem tudják ellensúlyozni a négy egymást követő év nagymértékű veszteségeit. A kárelemzés továbbá számos tényezőn alapul; a nyereségesség csak egy ilyen a sok közül. |
(117) |
Ezért megerősítést nyert az a következtetés, hogy a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatot kár érte. Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat érdekével kapcsolatos egyéb észrevétel nem érkezett, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a dömpingellenes vámok kivetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná, mivel lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön az azonosított, kárt okozó dömping hatásaiból. |
3. A független importőrök érdeke
(118) |
A független importőrök és kereskedők érdekeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (208)–(212) preambulumbekezdését a Bizottság megerősítette. |
4. A felhasználók érdekei
4.1. Bevezetés
(119) |
Amint az a fenti (5) és (6) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálati időszak utáni fejleményekre vonatkozó további információk gyűjtésére került sor a felhasználóktól, valamint öt olyan felhasználónál tett látogatásra, amelyek az ideiglenes intézkedések elrendelését követően bőséges információt szolgáltattak. |
(120) |
Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a legtöbb uniós tagállamban megtalálható kis-, közepes és nagyvállalatokból álló uniós transzformátoripar igen jelentős részét teszi ki. Ez az érdekelt fél arra hivatkozott, hogy sok olyan kis- és közepes vállalat van, amelyet az intézkedések a legsúlyosabban fognak érinteni. Ebben az összefüggésben az olasz transzformátorgyártó vállalatokat képviselő szövetség azt állítja, hogy az Olaszországban elért teljes árbevétel 60 %-a a kis- és közepes transzformátorgyártó vállalatoknál keletkezik. |
(121) |
Bizonyítékok hiányában nem volt megfelelően értékelhető az az állítás, mely szerint az intézkedések a legsúlyosabban egy sor kis- és közepes transzformátorgyártó vállalatot (kkv) fognak érinteni. Az állítás mindazonáltal elfogadhatónak tűnik az öt ellenőrzött felhasználótól kapott információk alapján, amelyek közül az egyik kis vagy közepes vállalat. |
4.2. Ellátási hiány és minőségbeli különbségek
(122) |
Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően több felhasználó nyilatkozott úgy, hogy az érintett termék nagy permeabilitású típusai az Unión belül korlátozottan állnak rendelkezésre, valamint, hogy a helyzet a vizsgálati időszak után tovább romlott. Állításuk szerint a korlátozott mennyiségnek az az oka, hogy a kínálati oldal egyre kevésbé van egyensúlyban az érintett termék e különleges típusait kereső felhasználók részéről megnövekedett kereslettel. Ezzel összefüggésben továbbá úgy érveltek, hogy az uniós iparág kapacitása nem elegendő az uniós piacokon megnövekedett kereslet kielégítésére, valamint, hogy az exportáló gyártókon kívül semmilyen más alternatív forrás nem áll rendelkezésre. Ezen túlmenően arra hivatkoztak, hogy bár az Unió stratégiai döntést hozott a tekintetben, hogy az érintett termék esetében növelni kell a nagy permeabilitású típus gyártási arányát a hagyományos típussal szemben, ez az átállás időbe fog telni, mivel ki kell építeni és el kell mélyíteni a szükséges műszaki szakértelmet. Egyes felhasználók ezen kívül azt is állították, hogy az érintett országokból származó behozatallal szembeni bármilyen dömpingellenes intézkedések további káros hatással lennének a nagy permeabilitású típusok unión belüli hozzáférhetőségére az uniós gyártók gyártási kapacitása, illetve magas szintű technikai kapacitása közötti különbség miatt. Mindezekre tekintettel az uniós gazdasági ágazat arra hivatkozik, hogy semmilyen jogszabályi kötelezettsége nincs meghatározott típusok terén a teljes uniós kereslet kielégítésére. |
(123) |
A vizsgálati időszak utáni adatok azt mutatták, hogy az uniós gyártók eddig még továbbra sem képesek a teljes kereslet kielégítésére a GOES-termékek összes nagy permeabilitású típusa esetében, különösen a legfeljebb 0,90 W/kg vasveszteségű terméktípusoknál. Továbbá, e típusok esetében, különösen a vizsgálati időszak után, termelési hátralék és szállítási késedelem volt megállapítható annak ellenére, hogy korábban megállapodás született a szállítási feltételekről. Egy koreai exportáló gyártó, amely a vizsgálati időszak alatt exportálta főleg az érintett termék nagy permeabilitású típusait, a vizsgálati időszakot követően beszüntette az Unióba irányuló exportját. Ennek okai ismeretlenek. Negyedszer, az érintett termék kiváló minőségű, nagy permeabilitású típusai iránti kereslet várhatóan továbbra is növekedni fog a környezettudatos tervezésről szóló rendelet 1. szakaszának végrehajtása miatt, amely 2015 júliusában lépett hatályba, a (140) és azt követő preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint. |
(124) |
A technikai szakértelem és a minőségi követelmények tiszteletben tartása mellett több felhasználó úgy nyilatkozott, hogy még akkor is, amikor az uniós gazdasági ágazat garantáltan alacsony maximális vasveszteségű szemcseorientált síkhengerelt termékeket állított elő, az exportáló gyártóktól vásárolt hasonló vasveszteségű termék általában véve jobb minőségűek voltak a maximális vasveszteség és a zajteljesítmény tekintetében. |
(125) |
Felhasználók által a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok minőségi problémákra utaltak, főként az uniós gyártókkal kapcsolatosan. Az említett felhasználók állításaikat alá tudták támasztani, főként belső statisztikákon és műszaki ellenőrzéseken alapuló bizonyítékokkal. |
(126) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az egyik felhasználó arra hivatkozott, hogy az érintett termék nagy permeabilitású típusainak hiánya közvetlenül az uniós gyártók beruházásainak hiányára vezethető vissza. Ez a felhasználó azt állította, puszta spekuláció, hogy az uniós GOES termékágazat beruházna-e a kiemelkedő minőségű GOES-termékek gyártásába vagy sem. Egy másik felhasználó szerint nem hihető, hogy az uniós gyártók most képesek lennének olyan minőségű és kapacitású termelésre, ami rövid- és középtávon fedezni tudná az uniós felhasználók szükségleteit. |
(127) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az egyik felhasználó azt állította, hogy a hiány kérdése – a jelen eljárással ellentétben – volt az egyik olyan kényszerítő ok a vágott poliészterszál ügyben, amely miatt a vizsgált uniós érdekre tekintettel nem került sor intézkedések bevezetésére, mivel az uniós gazdasági ágazat nem volt olyan helyzetben, hogy megtehette volna az uniós keresletet kielégítéséhez szükséges erőfeszítéseket (4). |
(128) |
A vágott poliészterszál ügy két ok miatt nem hasonlítható össze a jelen üggyel: a vágott poliészterszál ügyben – a jelen eljárással ellentétben – a panaszt visszavonták. Következésképpen az uniós érdek vizsgálata ettől eltérő volt. A panasz visszavonása esetén az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az eljárás megszüntethető, kivéve, ha ez a megszüntetés az Unió érdekeit sértené. A jelen esetben a 21. cikk (1) bekezdése irányadó, amely szerint a […] megállapított intézkedések alkalmazása mellőzhető olyan esetekben, amikor az illetékes hatóságok az összes benyújtott információ alapján egyértelműen arra a megállapításra jutnak, hogy az intézkedések alkalmazása nem szolgálja az Unió érdekeit. |
(129) |
A vágott poliészterszál ügyhöz képest további különbség volt, hogy abban az ügyben az uniós gyártók az érintett terméket (5) más termékekké (nem az érintett termékké) alakították át. Ezzel szemben a jelen ügyben az uniós gyártók igyekeznek felzárkózni azáltal, hogy minél nagyobb mennyiségben próbálják gyártani a nagyobb nagy permeabilitású típusokat. |
(130) |
A Bizottság nem tudja megítélni, hogy az uniós gyártók a belátható jövőben képesek lesznek-e az uniós felhasználók igényeit kielégítő minőséget és mennyiséget produkálni, különös tekintettel a GOES-termékek egyes nagy permeabilitású típusainak hozzáférhetőségére. A dömpingellenes vizsgálatnak azonban iparpolitika támogatása nem célja; csupán az, hogy a tisztességes verseny feltételeit az Unió és az exportáló gyártók viszonylatában helyreállítsa. |
(131) |
A vizsgálat mindazonáltal azt mutatta, hogy az uniós gyártók beruháztak az érintett termék nagy permeabilitású típusainak gyártásába annak ellenére, hogy ez nehézségekkel járt, tekintettel arra, hogy az uniós gyártók a teljes vizsgált időszakban nehéz gazdasági helyzetben voltak. Az egyik gyártó bizonyítékot nyújtott be egy kiemelkedő minőségű GOES-gyártósor 2015 augusztusában történt bevezetéséről. |
(132) |
A fentiekre való tekintettel az a következtetés vonható le, hogy a nagy permeabilitású típusok Unión belüli hozzáférhetősége a vizsgálati időszak alatt korlátozott volt, azt követően pedig romlott, főként a környezettudatos tervezésről szóló rendelet 1. szakaszának hatályba lépése következtében megnövekedett keresletre tekintettel. |
4.3. Áremelések
(133) |
Egy exportáló gyártó azt állította, hogy az érintett termék árai a vizsgálati időszakot követően az 50 – 70 %-os tartományban emelkedtek az érintett terméknek a figyelembe vett időszak során átlagos eladási áraihoz képest. Egy másik exportáló gyártó azt állította, hogy 2014. március és 2015. március között az árak mintegy 30 %-kal emelkedtek, a nyilvános mutatók alapján. Hasonló észrevételek érkeztek számos felhasználótól. Például egy felhasználó azt állította, hogy az árak körülbelül 8 – 25 %-kal emelkedtek, összehasonlítva a 2014 második felében és 2015 első felében irányadó árakat a figyelembe vett időszak alatt irányadó árakkal. Egy másik felhasználó például azzal érvelt, hogy a 2014. júniusi árakkal összehasonlítva, az érintett termék nagy permeabilitású típusai esetében 2015 áprilisában több mint 45 %-os volt az áremelkedés, a hagyományos típusok esetében pedig több mint 25 %-os. Ez a felhasználó azt is állította, hogy az árak ilyen alakulása fenntartható, és folytatódni fog rövid, közép- és hosszú távon. Számos felhasználó azt is állította, hogy ezek az áremelések üzemek bezárásához, Unión belüli munkahelyek elvesztéséhez, és bizonyos műveletek Unión kívülre történő kiszervezéséhez fognak vezetni. |
(134) |
Másrészről az egyik érdekelt fél, elismerve ugyan a vizsgálati időszak utáni áremelkedést, azt állította, hogy ezek a vizsgálati időszak utáni áremelkedések még mindig nem fogják meghaladni a 2010-es és a 2011-es árszintet. |
(135) |
A vizsgálat kimutatta, hogy a vizsgálati időszak után valóban sor került áremelkedésekre. Először is, az uniós gyártóktól származó adatok alapján, a vizsgálati időszakban érvényes valódi átlagárakkal összehasonlítva a hasonló termék esetében a 2014 júliusa és decembere közötti időszakban az áremelkedés 3 %-os volt, a 2015 januárja és májusa közötti időszakban pedig 14 %-os. Ezenkívül együttműködő felhasználóktól származó adatok alapján a vizsgálati időszakot követően, 2015. május 15-ig az érintett termék esetében mintegy 30 %-os áremelkedés volt megfigyelhető. |
(136) |
Megállapítást nyert, hogy az árak 2014 második felében kezdtek emelkedni, és 2015 első félévében tovább emelkedtek. Ez az áremelkedés megfigyelhető volt az érintett termék nagy permeabilitású illetve hagyományos típusai, valamint a hasonló termékek esetében is. Emellett a felhasználók és gyártók közötti, a 2015-ös év második felére vonatkozó egyes szerződések tekintetében végzett helyszíni ellenőrzések azt mutatták, hogy e megrendelések árai a vizsgálati időszakban irányadó áraknál várhatóan 22 % – 53,5 %-kal magasabbak lesznek. |
(137) |
A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálati időszakot követő időszakban (2015 májusáig) az árak emelkedése figyelhető meg mind az érintett termék nagy permeabilitású illetve hagyományos típusai, valamint a hasonló termékek esetében. Továbbá, amint az a (133) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az árak várhatóan tovább emelkednek 2015 második felében. |
4.4. Az uniós felhasználók versenyképessége
(138) |
Az ideiglenes rendelet (228) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a vizsgálati időszakban jellemző adatok és árszínvonal alapján a GOES-termékek alapanyagként a transzformátorgyártás összköltségének átlagosan 6–13 %-át teszik ki. Több felhasználó és egy exportáló gyártó vitatta a fenti százalékos arányokat, és azt állította, hogy ezeket az adatokat jelentősen alábecsülték, még a vizsgálati időszak vonatkozásában is, amikor pedig az árak jóval alacsonyabbak voltak, mint a vizsgálati időszak után. Ezenkívül minden felhasználó azt állította, hogy a vizsgálati időszak végét követően az árak jelentősen emelkedni kezdtek. A 6 – 13 %-os arány az együttműködő felhasználók által benyújtott adatokon alapult, amelyek utólagosan felülvizsgálatra kerültek, ezért említésük az ideiglenes rendeletben helyénvaló volt. Mindazonáltal a Bizottság elismeri, hogy annak ellenére, hogy a GOES-termékek költségének pontos százalékos aránya a transzformátor típusától függ, a GOES-termékek árainak a vizsgálati időszak utáni emelkedése logikusan a transzformátorgyártás költségeinek emelkedését eredményezi, ami befolyásolni fogja az uniós transzformátorgyártók versenyképességét. Mindazonáltal az Unión kívüli transzformátorgyártók versenyképessége is érintett, mivel 2014 második félévétől a kínai, indiai és észak-amerikai piacokon ugyanaz az áremelkedési tendencia figyelhető meg a GOES-termékek esetében, mint az uniós piacon. |
4.5. A felhasználók érdekére vonatkozó következtetés
(139) |
A Bizottság elfogadja azokat az állításokat, melyek szerint az intézkedések bevezetése a GOES-termékek további áremelkedéséhez vezetne a felhasználók rovására. Emellett arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználói iparág versenyképességét még károsabban érintené, ha a vizsgálati időszak utáni jelentős áremelkedésre tekintettel értékvám formájú intézkedések kerülnének bevezetésre. |
4.6. Egyéb tényezők
(140) |
Az ideiglenes rendelet (233) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a környezettudatos tervezésről szóló rendelet 1. szakasza 2015. július 1-től alkalmazandóvá vált, és meghatározza a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorokra vonatkozó új környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket, amelyek célja a jobb energiahatékonyság elérése. |
(141) |
Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően több felhasználó az alábbi észrevételeket tette: Először is, az 1. szakasz végrehajtása az Unión belül a GOES-termékek nagy permeabilitású típusai iránti, különösen a legfeljebb 0,90 W/kg maximális vasveszteségű típusok iránti kereslet növekedéséhez vezet. Másodszor, a nagy permeabilitású és legalacsonyabb vasveszteséggel rendelkező terméktípusok gyártásának tendenciája valószínűleg visszafordíthatatlan, mivel a 2. szakasz (amely 2021-től még szigorúbb követelményeket ír elő) tovább fogja növelni a nagy permeabilitású típusok iránti keresletet. Harmadszor, a világ más országai (pl. Kína, India stb.) szintén hasonló energiahatékonysági követelményeket alkalmaznak, aminek következtében globális szinten is nőni fog a GOES-termékek nagy permeabilitású típusai iránti kereslet. Negyedszer, még ha igaz is, hogy az 1. szakasz követelményeinek bizonyos mértékig eleget lehet tenni a GOES-termékek hagyományos típusainak használatával, ez többletköltségeket okozna a felhasználók kárára, mivel egy új, terjedelmesebb transzformátort kell kialakítani, ami lényegesen több tervezési, munka- és alapanyag-ráfordítást igényel. Egyes esetekben az adott transzformátor termékleírása nem tenné lehetővé a GOES-termékek hagyományos típusainak használatát. |
(142) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a – nemcsak az Unión belül, hanem világszerte is – növekvő kereslet valószínűleg további kedvezőtlen hatást gyakorolna a nagy permeabilitású, különösen a legfeljebb 0,90 W/kg vasveszteségű terméktípusok hozzáférhetőségére, ami pedig minden bizonnyal további áremelkedésekhez vezetne. Ezért uniós közérdek – amint az a jogilag kötelező érvényű termékszabványokban is tükröződik – hogy a transzformátorok uniós gyártásához és forgalmazásához elegendő mennyiségben biztosított legyen a magas permeabilitású GOES-termékek kínálata, azok eredetétől függetlenül. |
(143) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések további jelentős, a vizsgálati időszak utáni áremelkedést is meghaladó mértékű importár-emelkedést okoznának. |
5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
(144) |
A Bizottság megállapította, hogy a végleges intézkedések bevezetésével az uniós gyártók újra fenntartható nyereségszintet tudnának elérni. Ha nem kerül sor intézkedések elrendelésére, kétségessé válna, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lenne-e a kellő beruházásokat eszközölni a hasonló termékek nagy permeabilitású típusainak továbbfejlesztése érdekében, ami szükséges volna egyrészt a felhasználói igényre tekintettel, másrészt pedig azért, hogy a transzformátorok megfeleljenek a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeknek. |
(145) |
A felhasználók érdekére vonatkozóan, az intézkedések javasolt szintű bevezetése negatív hatást gyakorolna a transzformátorok árára és a felhasználó iparágon belüli foglalkoztatásra, ez a hatás azonban a vizsgálati időszakban észlelt piaci viszonyok között nem tekinthető aránytalannak. |
(146) |
Ezért a különböző érdekek összességének értékelése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely az érintett terméknek az öt érintett országból történő behozatalával szembeni végleges dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna. |
(147) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél megjegyezte, hogy a Bizottság többek között rámutatott arra, hogy a vizsgálati időszakot követően az összes típus ára folyamatosan és jelentősen emelkedett, valamint, hogy az uniós gyártók nyereségessége a 2015 januárja és májusa közötti időszakban újra 1,1 % volt. Ezért azt állították, hogy a vámok kivetése ellentétes az Unió érdekével. Egy másik felhasználó azt állította, hogy az árak emelkedése miatt az Unió területén történő transzformátor termelés nagy része jelenleg veszteséges, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, miközben a GOES-termékeket gyártó uniós ágazat nyereségesen működik. |
(148) |
Az uniós gyártók nyereségessége tekintetében a (116) preambulumbekezdésre hivatkozunk. Amint a (149) és (169) preambulumbekezdés részletesen kifejti, az árak jelentős emelkedése többek között arra késztette a Bizottságot, hogy az érintett felek érdekeinek egyensúlyba hozatala végett módosítsa az intézkedések formáját. Továbbá, amint az már említésre került, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a kár értékelése a vizsgálati időszakra vonatkozó, ellenőrzött adatokon alapul, míg a vizsgálati időszakot követő adatok csak az uniós érdek elemzése körében kerültek felhasználásra. |
(149) |
A vizsgálati időszak utáni fejleményekre tekintettel, valamint annak érdekében, hogy az érintett termék kínálatától erőteljesen függő felhasználókat esetlegesen érő káros hatások korlátozhatók legyenek, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Unió érdekével összhangban van az intézkedések formájának megváltoztatása, és értékvám formájú intézkedések helyett változó vámok bevezetése. Ha a vizsgálati időszakot követő áremeléseken túlmenően értékvám formájú vám kerülne kivetésre, ez aránytalanul súlyosan károsítaná a felhasználókat, ami rontaná versenyképességüket az Unión kívüli versenytársaikkal szemben, tekintettel a különösen magas permeabilitású típusok piacán megnövekedett keresletre illetve a kialakult hiányra. Emellett, tekintettel a különösen nagy permeabilitású típusok iránti kereslet növekedésére, az értékvám formájú intézkedések bevezetése veszélyeztetné a környezettudatos tervezésről szóló rendeletben meghatározott azon célkitűzés megvalósulását, miszerint elegendő mennyiségben kell nagy permeabilitású GOES-termékeket biztosítani |
G. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint (kárkülönbözet)
(150) |
Az ideiglenes és végleges nyilvánosságra hozatalt követően az uniós fél vitatta a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához alkalmazott, az ideiglenes rendelet (245) preambulumbekezdésében megjelölt nyereségcélt. Ez a fél ismételten azzal érvelt, hogy a 14 %-os adózás előtti haszonkulcs ésszerű és a piachoz kapcsolódó nyereségszint lenne, amely az uniós gazdasági ágazat a 2010-ben elért adózás előtti nettó nyereségén alapul. |
(151) |
Amint azt az ideiglenes rendelet (243) preambulumbekezdése kifejti, a kár megszüntetéséhez szükséges szint megállapításához alkalmazott haszonkulcs megfelelt annak a haszonkulcsnak, amelyet az uniós gazdasági ágazat rendes versenyfeltételek mellett, dömpingelt behozatal hiányában ésszerűen elérhetőnek tartana. Ez a korábbi vizsgálat során – amikor az uniós gazdasági ágazat értékesítései nyereségesek voltak – alkalmazott százalék volt. Az ideiglenes rendelet (242) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően a 2010-ben realizált átlagos nyereség rendkívül magasnak tekinthető, figyelembe véve a 2011 óta felmerült veszteségeket és a GOES-nek a világpiacon már 2010-ben megugró árait. Ezért ésszerűnek tekinthető az előirányzott haszonkulcs 5 %-os szinten történő megállapítása. |
(152) |
A japán exportáló gyártó meghallgatást kért a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt. A fél kifogásolta, hogy a Bizottság a 2. cikk (9) bekezdését alkalmazta a kár megállapításához, azt állítva, hogy a 2. cikk (9) bekezdése az alaprendelet dömpingrendelkezései között szerepel és az nem alkalmazható a kár kiszámításának analógiájára. Ez az érdekelt fél úgy érvelt továbbá, hogy a teljes tekercsnek egy kapcsolódó fél által az uniós piacon elvégzett hasítása eredményeként felmerült feldolgozási költségeket nem kellett volna levonni, és az alkalmazott behozatal utáni költségeket alábecsülték. Ezt az észrevételt a végleges nyilvánosságra hozatalt követően megismételték. Egy koreai exportáló gyártó hasonló kérelmet nyújtott be, azzal érvelve, hogy a szabadkereskedelmi árnak azon az áron kellett volna alapulnia, amelyet a kapcsolódó uniós importőrök az Unióban az első független fogyasztóknak ténylegesen felszámítanak. |
(153) |
A kárkülönbözet kiszámításának célja annak meghatározása, hogy a dömpingelt behozatal által okozott kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözeten alapulónál alacsonyabb vámmértéknek a dömpingelt behozatal exportárára történő alkalmazása. Ezen értékelést a szóban forgó behozatalok uniós határparitáson számított exportárára kell alapozni, mert az tekinthető az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árával összehasonlítható szintűnek. A kapcsolódó importőrök útján történő exportértékesítések esetében a dömpingkülönbözet kiszámítása során követett megközelítés analógiájára az exportár képzése az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint megfelelően kiigazított, az első független vásárlónak felszámolt viszonteladói ár alapján történik. Mivel az exportár a kárkülönbözet kiszámításának elengedhetetlen eleme, és mivel ez a cikk az egyetlen olyan cikk az alaprendeletben, amely útmutatóul szolgál az exportár képzéséhez, e cikk alkalmazása analóg módon indokolt. A 2. cikk (9) bekezdése továbbá alapul szolgál a feldolgozási költségek levonásához, mivel a behozatal és a viszonteladás között felmerülő valamennyi költség tekintetében kiigazításokat kell végezni. Ezért a Bizottság a követett megközelítést helyénvalónak ítélte meg, és a szóban forgó állításokat elutasította. |
(154) |
Egy másik japán exportáló gyártó állítása szerint az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban szereplő információk nem teszik lehetővé észrevételek benyújtását a Bizottság által a kárra vonatkozóan tett megállapítások helytállóságát és relevanciáját illetően. Ezzel összefüggésben a japán exportáló gyártó 2015. május 27-én pontosítást kért egyes hiányzó információkra vonatkozóan, valamint kérte ezek nyilvánosságra hozatalát. Úgy érvelt továbbá, hogy a Bizottság 2015. június 4-i válasza nem kezelte megfelelően a kérdést és nem tette lehetővé a vállalkozás számára, hogy észrevételeket nyújtson be a kárra vonatkozó megállapítások helytállóságával és relevanciájával kapcsolatban. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ez a japán exportáló gyártó megismételte érveit, és azt állította, hogy a meghallgató tisztviselő javasolta további információk nyilvánosságra hozatalát. Másodsorban a vállalkozás azt állította, hogy egyes, teljes, vágatlan tekercs formájában exportált termékei esetében, amelyek tekintetében az exportárak a vágott szélű teljes tekercs értékét tükrözték, azok a kiigazítások, amelyeket a fizikai eltérések miatt végeztek annak érdekében, hogy az exportárakban figyelembe vegyék a kárkülönbözetet, nem vették teljes mértékben tekintetbe a vágott tekercsek piaci értékét (a vágatlan tekercsekhez képest), és ezért nem állnak összhangban a vonatkozó szabályokkal és esetjoggal. Egy koreai exportáló gyártó továbbá úgy érvelt, hogy sérelem érte a védelemhez való jogát, mivel az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban nem nyújtottak kielégítő magyarázatot a különböző terméktípusok összehasonlításáról. |
(155) |
Először is ami a további információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérést illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az nem fogadható el teljes mértékben, tekintettel a többi érintett fél – az adott esetben uniós gyártók – bizalmas adatainak védelmére vonatkozó kötelezettségre. Mivel semmilyen más mód nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy a bizalmas adatok védelme biztosítható legyen és ugyanakkor a feleket érdemi információkkal lássák el, a Bizottság megfelelőnek tekinti az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban alkalmazott adattartományt. A nyilvánosságra hozatal következésképpen valamennyi szükséges információt tartalmazta, egyensúlyt teremtve egyrészt az érdemi információkhoz való jog, másrészt a bizalmas adatok védelme között. |
(156) |
A japán exportáló gyártónak a végleges nyilvánosságra hozatalt követően megfogalmazott konkrét észrevételeit illetően, a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel folytatott tárgyalás jegyzőkönyve inkább a japán exportáló gyártó és a Bizottság szolgálatai közötti véleménykülönbségekre utal, amelynek alapján javasolja a tárgyalások folytatását. A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő javasolta továbbá a Bizottság számításainak ellenőrzését a bizalmas adatok nyilvánosságra hozatala helyett. 2015. július 30-án nyomonkövetési találkozóra került sor a japán exportáló gyártóval, bizonyos kiegészítő információk pontosítása és benyújtása céljából. Ezenfelül kiegészítő információkat (köztük egyes terméktípusok irányára, a teljes uniós értékesítések értéke és volumene) hoztak a szóban forgó japán exportáló gyártó tudomására a végleges nyilvánosságra hozatalban. Végül a meghallgató tisztviselő ellenőrizte a kárkülönbözettel kapcsolatos számításokat is, és nem talált szabálytalanságokat vagy hibákat. A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő fentieket közölte a japán exportáló gyártóval. |
(157) |
Másodszor, ami a szélezéssel kapcsolatos kiigazításokat illeti, a Bizottság elfogadja, hogy szükség lehetett ésszerű kiigazításra a súly megfelelő kiigazításával (vágatlan teljes tekercsek, a szélezett teljes tekercsekkel szemben). Mindazonáltal az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését követően ezen kiigazítás szintjét javították, mivel az ideiglenes szakaszban a súly kiigazításához alkalmazott százalékok nem voltak teljesen pontosak. A hozamveszteség százalékos aránya, amelyet a kiigazításhoz alkalmaztak, a japán exportáló gyártónál végzett helyszíni vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékokon alapult. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a japán exportáló gyártó megerősítette észrevételeit. |
(158) |
A Bizottság úgy tekintette, hogy ez a javított kiigazítás pontosan tükrözte a vágott és vágatlan tekercs piaci értéke közötti különbséget. A japán exportáló gyártó által benyújtott számításokat nem tekintették pontosnak, mivel azok a vágott termékek nettó súlyát nem vették figyelembe a vágott és vágatlan tekercsek közötti árkülönbözet kiszámítása során. |
(159) |
Ugyanezen japán exportáló gyártó úgy érvelt továbbá, hogy az ideiglenes nyilvánosságra hozatal néhány hibát tartalmazott. Csakugyan azonosítottak néhány kisebb hibát az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban, amelyek javításra kerültek. E javítások, valamint az előző preambulumbekezdésben kifejtett javítás eredményeképpen a szóban forgó japán vállalkozás esetében alkalmazott kárkülönbözetet 39,0 %-ra módosították. A fentieknek megfelelően a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő felülvizsgálta a számításokat. |
(160) |
Az orosz exportáló gyártó állítása szerint az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek értéke, amelyet az alulértékesítés kiszámításához alkalmaztak, egyes terméktípusok esetében irreálisan magas volt a szinte azonos terméktípusokkal összehasonlítva. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ezt az érvet megerősítették, az áralákínálásra és alulértékesítésre vonatkozó bizottsági számítások során elkövetett állítólagos szabálytalanságokra hivatkozva, valamint rámutatva az érintett termék két hasonló típusának termelési költségei közötti jelentős különbségre. |
(161) |
A Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségekkel kapcsolatos adatai pontosak. A Bizottság különösen az orosz exportáló gyártó által hivatkozott két hasonló típust elemezte és hasonlította össze más típusok termelési költségeivel. Az egyes terméktípusok és a szinte azonos terméktípusok termelési költségeinek értéke közötti esetleges különbség az adott terméktípusokat előállító uniós gyártók eltérő összetételével magyarázható. |
(162) |
Ezenfelül az orosz exportáló gyártó állítása szerint aszimmetria mutatkozik a dömpingre és a kárkülönbözetre vonatkozó számítások között az alacsonyabb minőségű termékek kezelése terén. Ez az állítás arra a tényre utalt, miszerint – ahogyan az az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdésében szerepel – az orosz „másod- és harmadosztályú érintett termékeket” nem hasonlították össze az uniós gazdasági ágazat által előállított „első- és másodosztályú termékekkel”. |
(163) |
A Bizottság megítélése szerint az a tény, hogy a terméktípusok méltányos összehasonlítása céljából az alacsonyabb minőségű termékeket nem hasonlította össze az uniós gazdasági ágazat termékeivel, nem befolyásolta sem a dömpinggel kapcsolatos számítások, sem pedig a kárkülönbözet kiszámításának pontosságát. Ezzel ellentétben az utóbbi során kizárólag hasonló terméktípusokat hasonlítottak össze a méltányos összehasonlítás érdekében. Ezért ezt az állítást elutasították. |
(164) |
A kínai exportáló gyártó azt állította, hogy az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban szereplő, az alulértékesítésre vonatkozó számítások helytelenek, nevezetesen azért, mert a számítás állítólagosan az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban szereplő uniós átlagárakon alapult. |
(165) |
Ezt az állítást a Bizottság elutasította. A kínai exportáló gyártó az érintett terméktípusoknak mindössze egy részét állította elő és értékesítette az Unióban, amelyeket azután az alulértékesítéssel kapcsolatos számítások céljából összehasonlítottak az uniós gyártók által előállított é értékesített azonos terméktípusokkal. E számítások során uniós átlagárakat nem használtak fel. |
(166) |
A kár megszüntetéséhez szükséges szint megállapításával kapcsolatosan egyéb észrevételt nem nyújtottak be, és az egyik japán exportáló gyártóra vonatkozó kárkülönbözet 34,2 %-ról 39 %-ra történő – a (159) preambulumbekezdésben kifejtett – módosítása kivételével az ideiglenes rendelet (241)–(246) preaumbulumbekezdéseiben foglalt következtetéseket a Bizottság megerősítette.
|
2. Végleges intézkedések
(167) |
Tekintettel a dömping, a kár, az ok-okozati összefüggés és az uniós érdek tekintetében levont végleges következtetésekre, dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megelőzése érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt kivitelből fakadóan további kárt szenvedjen. |
(168) |
A dömpingellenes intézkedéseknek több formája is lehet. Az intézkedések formájának kiválasztásakor Bizottságnak nagy mozgástere van, de a cél továbbra is a káros dömping hatásainak felszámolása. Az alacsonyabb vám szabályával összhangban értékvámot állapítottak meg, amelynek mértéke 21,5 %-tól 39 %-ig terjed, az alábbiak szerint:
|
(169) |
A (149) preambulumbekezdésben foglaltak szerint helyénvaló az intézkedések formájának megváltoztatása. Az ügy konkrét körülményei alapján a Bizottság úgy tekintette, hogy a szóban forgó esetben a minimális importár formájában történő változó mértékű vám lenne a legmegfelelőbb intézkedés. Egyrészt a minimális importár bevezetése lehetővé tenné az uniós gyártók számára, hogy felépüljön a kárt okozó dömping hatásaiból. A minimális importár biztonsági hálót jelentene számukra, amelynek köszönhetően visszatérhetnének a fenntartható nyereségességhez, és amely arra ösztönözné őket, hogy elvégezzék a szükséges beruházásokat a hasonló termék hogy arányosan többet termeljenek a hasonló termék nagy permeabilitású típusaiból. Másrészt a minimális importár révén kiküszöbölhető lenne a vizsgálati időszak utáni indokolatlan áremelkedés kedvezőtlen hatása, ami jelentős káros hatást gyakorolna a felhasználók üzleti tevékenységére. Emellett eloszlatná a felhasználók aggodalmait is, akik attól tartanak, hogy hiány jelentkezik az érintett termékből, és különösen a 0,90 W/kg és annál alacsonyabb maximális vasveszteségű terméktípusokból, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a környezettudatos tervezésről szóló rendelet 1. szintjéhez kapcsolódó energiahatékonysági céloknak való megfeleléshez. Általánosabban segítene elkerülni a komoly zavarokat az uniós piac ellátásában. |
(170) |
Amennyiben az import a megállapított minimális importárral megegyező, vagy annál magasabb uniós határparitáson számított CIF-áron történik, nem kerülne sor vámfizetésre. Amennyiben az import a minimális importárnál alacsonyabb áron történik, a végleges dömpingellenes vám az alkalmazandó minimális importár és a vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított ár különbségével egyenlő. A vám összege semmilyen körülmények között nem lehet magasabb az e rendelet (168) preambulumbekezdésében és 1. cikkében megállapított értékvám mértékénél. |
(171) |
Következésképpen amennyiben az import a minimális importárnál alacsonyabb áron történik, az alkalmazandó minimális importár és a vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított ár közötti különbözet, vagy az értékvám mértéke közül az alacsonyabb értéket kell megfizetni, a (168) preambulumbekezdésben szereplő táblázat utolsó oszlopában foglaltak szerint. |
(172) |
Amint azt a fenti (19) preambulumbekezdés ismerteti, a vizsgálat az érintett termékre terjedt ki a (9) preaumbulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően, és ezért egy átfogó kárelemzésre, az okozati összefüggések elemzésére és az uniós érdekek elemzésére került sor. Ugyanakkor a Bizottság az intézkedés formájának eldöntése során mérlegelte a minőségbeli különbségeket az alábbiak szerint: A minimális importár tényleges alkalmazása céljából és a vizsgálat során összegyűjtött információk alapján a Bizottság úgy döntött, hogy három különböző kategóriát állapít meg az érintett termékre vonatkozóan, amelyek a maximális vasveszteségük alapján különülnek el egymástól. A három kategória mindegyikére külön minimális importárat számítottak ki. A három kategória a következő:
|
(173) |
A 0,90 W/kg vagy annál kevesebb maximális vasveszteséggel rendelkező típusok képviselik az érintett termék nagy permeabilitású típusainak legfelső alcsoportját. A 0,90 W/kg-ot meghaladó, de legfeljebb 1,05 W/kg maximális vasveszteséggel rendelkező típusok nem tartoznak az érintett termék legfelső alcsoportjába, de az érintett terméknek még mindig a nagy permeabilitású típusait képviselik, amelyet többnyire legfeljebb 1,05 W/kg maximális vasveszteséggel állítanak elő. Idetartozik továbbá néhány az érintett termék jobb minőségű hagyományos típusaiból. Az 1,05 W/kg-nál magasabb maximális vasveszteséggel rendelkező típusokat többnyire az érintett termék hagyományos típusai alkotják. A vasveszteséget watt per kilogrammban (W/kg) mérik 50 Hz frekvencián és 1,7 tesla mágneses indukcióval. |
(174) |
E szabály alkalmazása érdekében meg kellett állapítani egy kárt nem okozó árat vagy egy kárt nem okozó minimális importárat. A kárt nem okozó ár kiszámításához egyaránt figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözeteket és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vámok összegét, az ideiglenes rendeletben foglaltaknak megfelelően. |
(175) |
A minimális importár az alábbiak súlyozott átlagának felel meg:
|
(176) |
E módszertan alapján a minimális importárak szintjét az alábbiak szerint állapították meg:
|
(177) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek a következő észrevételeket nyújtották be. |
(178) |
Először, egy felhasználói szövetség azt állította, hogy a minimális importárra vonatkozó javaslat piactorzulást okoz, mivel függetleníti az uniós árszinteket a világpiaci áraktól. Ezen felhasználói szövetség azt állította, hogy a Bizottság valamennyi GOES-típus tekintetében a Bizottság által a vizsgálati időszakra vonatkozóan megállapított átlagos árszinteknél és az ideiglenes rendeletben foglalt vámszinteknél lényegesen magasabb szinten rögzítette az árakat. E szövetség szerint az intézkedés nem volt szükségszerű. Továbbá a szövetség állítása szerint a minimális importárak túl magasak voltak, ezért azokat évi 5 %-os csökkentéssel kellene kiigazítani. |
(179) |
Másodszor, a koreai exportáló gyártó szintén üdvözölte a minimális importárra vonatkozó javaslatot, amely a megítélése szerint megfelelőbb az értékvámnál. Mindazonáltal ez az exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia módszertanát, és minden egyes exportáló gyártóra vonatkozóan olyan minimális importárakat kellene előírnia, amelyek nem magasabbak a (koreai) exportáló gyártó által okozott káros dömping felszámolásához szükséges szintnél. |
(180) |
Harmadszor, egy másik felhasználó kifogásolta, hogy a javasolt minimális importárak túl magasak, és mindenesetre magasabbak a vizsgálati időszak alatti importáraknál és a végleges nyilvánosságra hozatalban szereplő értékvám-tételeknél, legalább két érintett ország (Korea és Oroszország) tekintetében. Ezenfelül a szóban forgó felhasználó azt állította, hogy a Bizottságnak nem az összes termelési költséget kellene alapul vennie a kárt nem okozó szint kiszámításához, hanem ehelyett bármely, az adott tényleges és versenyképes GOES-gyártó által viselt költséget el kellene fogadnia. |
(181) |
Negyedszer, egy másik felhasználó megjegyezte, hogy helyesnek tartja a minimális importár formájában történő vám alkalmazását az értékvámok helyett. Mindazonáltal azt kérte, hogy a Bizottság fontolja meg egy vagy két minimális importárszint megállapítását. Két szint esetén a választóvonalnak ésszerűen a hagyományos GOES-típusok és a nagy permeabilitású típusok közötti hozzávetőleges metszőpontban kell húzódnia. |
(182) |
Ötödször, az uniós gazdasági ágazat támogatta a három termékkategórián alapuló minimális importárak rendszerét. Mindazonáltal az uniós gazdasági ágazat nem értett egyet az ezen minimális importárak kiszámításához alkalmazott módszertannak, mivel a Bizottság súlyozott átlagon alapuló módszerének eredményeképpen a javasolt minimális importárak alacsonyabbak a kár teljes felszámolásához szükséges szintnél, tehát túl alacsony szintűek. Ezenfelül állítása szerint a jelenleg javasolt minimális importárak jóval alacsonyabbak a Unióban és a harmadik országokban jelenleg tapasztalható piaci áraknál. Következésképpen a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia a minimális importárak kiszámításához alkalmazott módszerét, és azokat valamennyi exportáló gyártó tekintetében teljes egészében a kár felszámolásához szükséges szintre kellene alapoznia, egy ésszerű nyereségráta hozzáadásával (a releváns termékek közé tartozó érintett termék minden típusára vonatkozóan). Továbbá az uniós gazdasági ágazat megismételte észrevételét, miszerint a Bizottságnak az előirányzott nyereséget 14 %-ban kellene megállapítania, amely a 2010. évi nyereségszint volt. |
(183) |
Hatodszor, az amerikai exportáló gyártó komoly aggályait fejezte ki a minimális importárakra vonatkozó bizottsági javaslat hasznosságát és megfelelőségét illetően, tekintettel arra, hogy a vonatkozó termék piaci árai jelenleg sokkal magasabbak a minimális importáraknál. |
(184) |
Hetedszer, egy másik felhasználó kijelentette, hogy inkább egy, a teljes termékkörre alkalmazandó minimális importár bevezetését támogatja, ami kompromisszumos megoldás lenne a GOES-ágazat és a feldolgozóipar egymásnak ellentmondó igényeinek kielégítésére. Mindazonáltal ez a felhasználó azt állította, hogy a minimális importárak túl magasak (különösen a második és a harmadik kategória esetében, a vizsgálati időszak eladási áraival összehasonlítva, amelyekhez értékvám adódott hozzá), és konkrét veszélyt jelentenek az uniós feldolgozóipar számára, amelynek már azt megelőzően vámot kell majd fizetnie, hogy az uniós gazdasági ágazat ki tudná elégíteni a szükségleteit. |
(185) |
Nyolcadszor, az orosz exportáló gyártó üdvözölte a Bizottság javaslatát, amely az értékvám helyett minimális importár formájában történő változó mértékű vám elfogadására irányul. Ez az exportáló gyártó azonban azt állította, hogy a három különböző (kizárólag az eltérő mértékű maximális vasveszteségen alapuló) minimális importár kiszámításához jelenleg javasolt módszertan, amely nem tesz különbséget az egyes exportáló gyártók vagy az egyes származási országok között, sérti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésének rendelkezéseit. Ezért a szóban forgó exportáló gyártó azt állította, hogy ez a módszer nem nyújt megbízható támpontot a „megfelelő összegű” dömpingellenes vám megállapításához, és hátrányos megkülönböztetést jelentett az Oroszországból érkező importtal szemben. Az orosz exportáló gyártó hasonlóképpen azt is kérte, hogy a Bizottság hozzon létre egy negyedik termékkategóriát a minimális importár kiszámításának céljára, amelybe kizárólag az érintett termék azon típusai tartoznak bele, amelyek nem felelnek meg a minősítésnek vagy alacsonyabb minőségűek és a „másodosztályú” vagy „harmadosztályú” kategóriába tartozó exportált típusokéihoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az orosz exportáló gyártó állítása szerint a kizárólag a maximális vasveszteségen alapuló minimális importárak azt eredményeznék, hogy az orosz gyártó, és végső soron Oroszország maradna a „másodosztályú” és „harmadosztályú” exportált típusok egyetlen ellátási forrása, és ezáltal az érintett exportáló országokétól lényegesen különböző helyzetbe kerülne. |
(186) |
A Bizottság valamennyi benyújtott észrevételt részletesen elemezte, és ezen észrevételek fényében az alábbiakban részletesen ismerteti a szóban forgó módszertant és a levont következtetéseit. |
(187) |
A Bizottság által a három minimális importár kiszámításához alkalmazott módszertan a következő volt: Mint bármely más dömpingellenes vizsgálat során, a Bizottság adatokat gyűjtött a vizsgálati időszakra vonatkozóan, amelyeket ellenőrzött, annak érdekében, hogy megállapítsa a terméktípusonkénti rendes értékeket és – szintén terméktípusok szerint – az uniós gazdasági ágazat számára kárt nem okozó irányárakat. Az uniós gazdasági ágazat számára megállapított irányárak a termelési költséget és az ahhoz hozzáadott ésszerű nyereséget foglalták magukban. Ezen adatok alapján a Bizottság a (169) és azt követő preambulumbekezdésekben meghatározott módszertant alkalmazta. Tehát a minimális importárak szintjei közvetlenül a vizsgálati időszakra vonatkozó ellenőrzött adatokon alapulnak. Ezenfelül a Bizottság figyelembe vette az alacsonyabb vám szabályát is. Amikor az értékvám a dömpingkülönbözeten alapult, a rendes értéket – amelyhez hozzáadtuk a szállítási költséget, és így kaptuk meg uniós határparitáson számított CIF-árat – használtuk fel a minimális importár kiszámításához. Amennyiben az értékvám a kár megszüntetéséhez szükséges szinten alapult, az uniós gazdasági ágazat számára kárt nem okozó irányárat használtuk fel. Ezt követően a rendes érték és a felhasznált kárt nem okozó irányár súlyozott átlaga alapján számítottuk ki a minimális importárakat. A súlyozó tényezőt a vállalkozások Unióba irányuló importvolumenének aránya alapján állapítottuk meg, amikor az értékvám a kárkülönbözeten alapult, illetve a vállalkozások importvolumenének aránya alapján, amikor az értékvám a kár megszüntetéséhez szükséges szinten alapult. Minden egyes minimális importár a három termékkategória mindegyikén belül a különböző terméktípusok árai (rendes érték és irányárak) súlyozott átlagának felel meg. |
(188) |
A három különböző termékkategóriára vonatkozó három minimális importár valamennyi exportáló gyártóra és valamennyi érintett országra alkalmazandó, amennyiben az uniós határparitáson számított CIF-ára minimális importárral egyenlő vagy annál magasabb (amely esetben nem kell vámot fizetni). Amennyiben vámfizetésre van szükség – azaz amikor az exportárak a minimális importáraknál alacsonyabbak – az alkalmazandó vámmérték az alkalmazandó minimális importár és a vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított ár közötti különbözet, vagy az értékvám mértéke közül az alacsonyabb érték. Ennek megfelelően minden egyes exportáló gyártóra egyedi vámtétel alkalmazandó. A vám összege semmilyen körülmények között nem lehet magasabb az értékvám mértékénél, amely minden egyes exportáló gyártó és minden egyes érintett ország esetében egyedi. Amint azt több érdekelt fél javasolta, alternatív forgatókönyvként exportáló gyártónként különböző minimális importár került volna bevezetésre. Ez azonban legalább 21 különböző minimális importárat jelentene (azaz három minimális importár a három különböző termékkategóriában, megszorozva a hét együttműködő exportáló gyártóval), ami rendkívül nehézkessé – mondhatni kivitelezhetetlenné – tenné az intézkedések végrehajtását a vámhatóságok számára. |
(189) |
A minimális importárakat ezt követően összehasonlítottuk a vizsgálati időszak után az uniós piacon tapasztalt eladási árakkal. Az ezekre az árakra vonatkozó adatokat a felhasználóktól és az uniós gazdasági ágazattól szereztük be az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követő vizsgálat folyamán, az (5) és (6) preambulumbekezdésben leírtak szerint. A vizsgálat feltárta, hogy a három különböző termékkategóriában a javasolt minimális importárak – és különösen az első osztályú termékekre vonatkozó minimális importár – általában alacsonyabbak voltak a vizsgálati időszakot követő eladási áraknál, ami azt jelenti, hogy nem kell vámot fizetni. A (182) és (183) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a vizsgálat ezen megállapítását alátámasztották az uniós gazdasági ágazat, több felhasználó és az amerikai exportáló gyártó nyilatkozatai is. |
(190) |
Fentiek fényében a Bizottság a felhasznált módszertannal és a minimális importárak szintjével kapcsolatos összes panaszt elutasította. |
(191) |
Ami azt az állítást illeti, miszerint a Bizottság rögzíti az árakat, a Bizottság emlékeztet arra, hogy három minimális importárat állapított meg három különböző termékkategóriára annak érdekében, hogy felszámolja a káros dömping hatását és megóvja a felhasználókat a vizsgálati időszak utáni indokolatlan áremelkedés kedvezőtlen hatásától, amint az a fenti (169) preambulumbekezdésben is szerepel. A Bizottság nem idézi elő a piac torzulását az uniós piaci árak tekintetében, amelyek általában magasabbak a javasolt minimális importáraknál, ahogy azt a (189) preambulumbkezdés is kifejti. Továbbá a minimális importárak nem küszöbárak, így az exportáló gyártók – amennyiben úgy kívánják – a minimális importáraknál alacsonyabb árakon is értékesíthetik termékeiket. Következésképpen az exportáló gyártók és az uniós gyártók továbbra is versenyezhetnek egymással az árképzésüket tekintve, a megállapított minimális importáraktól függetlenül. |
(192) |
Ami azt az állítást illeti, miszerint (egy vagy) két minimális importár megfelelőbb lett volna, mint a javasolt három minimális importár, a Bizottság rámutatott az objektív árkülönbözetre (kb. 170 EUR tonnánként, lásd a (176) preaumbulumbekezdést) az első és a második termékkategória tekintetében, amelyek egyaránt az érintett termék nagy permeabilitású típusaiból állnak. Amennyiben mindössze két minimális importárat határoznánk meg, amelyek között a választóvonal az érintett termék hagyományos és nagy permeabilitású típusai között található, az első termékkategória (azaz a legfeljebb 0,90 W/kg maximális vasveszteségű terméktípusok) árai lényegében összekapcsolódnának a második termékkategória áraival, amely főleg az érintett termék nagy permeabilitású, jóllehet magasabb maximális vasveszteséggel rendelkező típusait foglalja magában. Amennyiben ilyen módszertant követnénk, a legmagasabb minőségű nagy permeabilitású terméktípusok minimális importárát arányosan alábecsülnénk. Azt az állítást tekintve, miszerint az egyes exportáló gyártók tekintetében nem alkalmaznak egyedi vámtételeket, a Bizottság a fenti (187) preaumbulumbekezdésre hivatkozik, amely ismerteti azt a módszertant, amelynek megfelelően egyedi vámtételeket kell alkalmazni abban az esetben, ha értékvám fizetése szükséges. |
(193) |
Ami azt az állítást illeti, miszerint a Bizottságnak nem az összes termelési költséget kellene alapul vennie a kárt nem okozó szint kiszámításához, hanem ehelyett bármely, az adott tényleges és versenyképes gyártó által viselt költséget el kellene fogadnia, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a számításai ellenőrzött adatokon alapultak. Ezenfelül, mivel ezt az állítást nem támasztották alá és nem nyújtottak be alternatív módszertant arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene elvégezni a termelési költségek ilyen kiigazítását, a Bizottság az állítást elutasította. |
(194) |
A minimális importár évi 5 %-kal történő csökkentésére irányuló javaslat nem összeegyeztethető a káros dömping felszámolásának célkitűzésével. Továbbá nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná az évi 5 %-os csökkentés indokoltságát. |
(195) |
A kizárólag az érintett termék minősítésnek nem megfelelő vagy alacsonyabb minőségű típusait tartalmazó negyedik termékkategória létrehozására irányuló kérelem tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy nem áll rendelkezésre olyan világos mérce, amely lehetővé tenné az ilyen további felosztást. Egyébiránt a minimális importárak a terméktípusok keverékén alapulnak, attól függetlenül, hogy vágatlan vagy vágott típusokról van-e szó, illetve hogy azok alacsonyabb minőségűek-e vagy sem. A három különböző termékkategória a maximális vasveszteségen alapul, amely egy objektív, megkülönböztetésmentes kritérium. |
(196) |
Két felhasználó kérte továbbá az intézkedések időtartamának öt évnél rövidebb időszakra történő korlátozását, arra hivatkozva, hogy nem szükséges 2–3 évnél hosszabb biztonsági háló ahhoz, hogy az uniós GOES-ágazat elegendő ösztönzőt kapjon a magas színvonalú GOES-típusok termelésébe való beruházáshoz. |
(197) |
Mindazonáltal a felhasználók nem támasztották alá bizonyítékokkal állításukat, miszerint egy viszonylag rövid, 2–3 éves időszak elegendő a beruházáshoz és a beruházás legalább részleges megtérüléséhez. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a végleges dömpingellenes vám a bevezetésétől számított öt év múlva szűnik meg. |
(198) |
A piaci viszonyok megváltozása esetén az alaprendelet több lehetőséget biztosít. Amennyiben a változás tartós, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében kérhető az intézkedések további fenntartása szükségességének felülvizsgálata, feltéve hogy a végleges intézkedés megállapítása óta egy ésszerű – legalább egyévnyi – idő eltelt. Amennyiben a változás átmeneti, az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a piaci viszonyok átmeneti megváltozása esetén az intézkedések felfüggeszthetők, ha a felfüggesztés eredményeként további kár nem valószínűsíthető. A Bizottság mihamarabb értékelni fogja a fenti két rendelkezés valamelyikével összefüggésben benyújtott, kellően megindokolt kérelmek megalapozottságát, hogy ezáltal kiegyensúlyozott védelmet biztosítson a káros dömpinggel szemben. |
(199) |
Végül, az orosz exportáló gyártó kifogását, miszerint a minimális importár nem alapulhat kizárólag a maximális vasveszteségen, a Bizottság elutasította az alábbi okokból: A maximális vasveszteség objektív kritérium az érintett termék különböző típusainak egymástól való megkülönböztetésére, miközben az érintett termék első és másodosztályú típusai közötti különbségtétel meglehetősen szubjektív értékelésen alapul, ami megnehezítené az intézkedések végrehajtásának ellenőrzését. Továbbá a minimális importár különbséget tesz az egyes exportáló gyártók és az érintett országok között, ahogyan azt a fenti (187) preambulumbekezdésben részletesen ismertettük. |
(200) |
Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes intézkedéseket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően az intézkedések az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezen intézkedések kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogi személyek által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott importált érintett termékre a „minden más vállalatra” vonatkozó intézkedések alkalmazandók. Esetükben az egyedi dömpingellenes intézkedések egyike sem alkalmazandó. |
(201) |
Amennyiben egy vállalat módosítja a jogalany nevét, illetve új gyártási vagy értékesítési egységet hoz létre, kérelmezheti a szóban forgó egyedi dömpingellenes intézkedések alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (6). A kérelemnek tartalmaznia kell valamennyi releváns információt, ideértve a vállalat termeléssel kapcsolatos tevékenységeinek módosulását, valamint a belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan módosulásokat, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. A Bizottság indokolt esetben módosítani fogja azon vállalatok jegyzékét, amelyek tekintetében egyedi dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak. |
(202) |
Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes intézkedések szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben egyedi intézkedések szükségesek. Ezen egyedi intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla és érvényes üzemi vizsgálati bizonylat bemutatása, amely megfelel az e rendelet cikkeiben meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával és üzemi vizsgálati bizonylattal nem kísért behozatalokra az összes többi gyártóra alkalmazandó értékvám vonatkozik, a minimális importárakra történő utalás nélkül. |
(203) |
Amennyiben az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban bevezetett intézkedések következtében a kereskedelem szerkezete megváltozik, kijátszásellenes vizsgálat indítható és – feltéve, hogy a feltételek teljesülnek – értékvám vethető ki. |
(204) |
Továbbá az intézkedések bármely lehetséges – különösen kapcsolt társaságok közötti – átvállalása elleni legmegfelelőbb védekezés céljából a Bizottság az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése keretében haladéktalanul felülvizsgálatot indít, és amennyiben bizonyítékot kap ilyen viselkedésről, a behozatalokat az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba veszi. |
3. Az ideiglenes vámok be nem szedése
(205) |
Az érintett termék behozatalaira a 2015. május 13. és 2015. november 13. közötti időszakban alkalmazandó, 21,6 % és 35,9 % között változó mértékű értékvám formájában kivetett ideiglenes vámokat nem kell beszedni. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ügy különleges körülményei között az ideiglenes vámok beszedése, amely a végleges vámok beszedésétől eltérő formában történt, nem áll összhangban az Unió érdekeivel, tekintettel arra, hogy az adott időszakban az árak általában magasabbak voltak a megállapított minimális importáraknál. |
(206) |
Az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek a végleges dömpingellenes vámok elrendelésére irányuló javaslathoz vezettek, minden felet tájékoztattak. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően adott határidőn belül felszólalhassanak. A többi érintett fél által benyújtott észrevételek megfelelő figyelembevétele megtörtént, de nem voltak köztük olyanak, amelyek módosították volna a megállapításokat. |
H. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
(207) |
Az orosz és a koreai exportáló gyártó ajánlott fel kötelezettségvállalásokat az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A koreai exportáló gyártó később visszavonta a kötelezettségvállalás felajánlását. |
(208) |
Az orosz exportáló gyártó két típusú GOES-terméket exportál („első osztályú” és „nem első osztályú” típusúakat, az utóbbiakat felületi hibákkal), ezek mindegyike a legalacsonyabb termékválasztékba tartozik (a maximális vasveszteség nagyobb mint 1,05 W/kg). E termékkategórián belül két minimális importárat kért a vám tekintetében megállapítottakon kívül annak érdekében, hogy különbséget lehessen tenni az érintett termék két típusa között, amelyeket az Unióba exportál. Az orosz exportáló gyártónak számos kapcsolt vállalkozása van az Unióban, ennek ellenére az érintett terméket ez idáig kizárólag Svájcban értékesítette egy vele kapcsolatban álló svájci kereskedőn keresztül. |
(209) |
A Bizottság megvizsgálta ezt az ajánlatot az intézkedések formájára, tehát a terméktípusok három kategóriája vonatkozásában megállapított minimális importárakra tekintettel, amelyek az összes érintett országból származó minden exportáló gyártóra irányadók, amint az a fenti (175) és (176) preambulumbekezdésben szerepel. A kötelezettségvállalási ajánlat lényegesen eltér e megközelítéstől, és a vállalat vonatkozásában egyedi intézkedést tenne szükségessé. |
(210) |
Az első osztályú és nem első osztályú termékek közötti különbségtétel erősen szubjektívnak tűnt a végrehajtási intézkedések alkalmazása szempontjából, tekintettel arra, hogy a két terméktípust egy orosz szabvány alapján javasolt megkülönböztetni. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez megvalósíthatatlanná teszi a kötelezettségvállalást, annál is inkább, mivel ezt a szabványt a terméktípusok közötti, vasveszteségen alapuló különbségtétel kiegészítéseként kellene alkalmazni. |
(211) |
Ezen kívül az a tény, hogy az orosz exportáló gyártó számos terméktípust (az érintett termék teljes termékskáláját) értékesít az Unión belül, valamint annak vállalati struktúrája megnehezíti a Bizottság szolgálatai számára az ajánlat nyomon követését, különösen az intézkedések formájára tekintettel, tehát amiatt, hogy értékvámok helyett mindhárom terméktípus-kategória vonatkozásában minimális importárak kerültek kialakításra. Végül pedig, amint az a (149) és (169) preambulumbekezdésekben részletesen kifejtettek szerint ebben a konkrét ügyben már figyelembevételre került a minimális importáraknak az általános uniós érdekre valamint a felhasználói érdekekre gyakorolt hatása. Ezért ez az árra vonatkozó kötelezettségvállalás elutasításának újabb indokát jelenti. |
(212) |
A fentiekre tekintettel, valamint általános megfontolások alapján a Bizottság elutasította az orosz exportáló gyártótól származó kötelezettségvállalásra vonatkozó ajánlatot. |
(213) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
1. A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó, 0,16 mm vastagságot meghaladó, jelenleg az ex 7225 11 00 KN-kód alá besorolt (TARIC-kód: 7225110011, 7225110015 és 7225110019) és ex 7226 11 00 KN-kód alá besorolt (TARIC-kód: 7226110012, 7226110014, 7226110016, 7226110092, 7226110094 és 7226110096), szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott, és a (4) bekezdésben megnevezett jogalanyok által gyártott termékre alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtétel a (3) bekezdésben rögzített minimális importár és a nettó, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított ár közötti különbözet, ha ez utóbbi alacsonyabb a minimális importárnál. Nem kell vámot beszedni, ha az uniós határparitáson számított nettó ár ugyanakkora vagy magasabb, mint a (3) bekezdésben meghatározott megfelelő minimális importár. A vám összege semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott értékvám-tételeket.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában a lenti táblázatban megállapított minimális importár az irányadó. Amennyiben a behozatal utáni ellenőrzésen megállapítást nyer, hogy az első független fogyasztó által ténylegesen kifizetett uniós határparitáson számított nettó ár (behozatal utáni ár) alacsonyabb, mint az uniós határparitáson számított vám előtti nettó ár – amint az a vámárunyilatkozatból származik –, és a behozatal utáni ár alacsonyabb, mint a minimális importár, a lenti táblázatban meghatározott minimális importár, valamint a behozatal utáni ár különbségével egyenértékű vámot kell alkalmazni, kivéve ha a (4) bekezdésben meghatározott értékvám alkalmazása és a behozatal utáni ár (a ténylegesen fizetett ár plusz az értékvám) olyan összeghez vezet, amely alacsonyabb a lenti táblázatban megállapított minimális importárnál.
Érintett országok |
Termékválaszték |
Minimális importár (EUR/tonna a termék nettó tömegére) |
Kínai Népköztársaság, Japán, Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció, Koreai Köztársaság |
Legfeljebb 0,90 W/kg maximális vasveszteségű termékek |
2 043 EUR |
0,90 W/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 1,05 W/kg maximális vasveszteségű termékek |
1 873 EUR |
|
Legfeljebb 1,05 W/kg maximális vasveszteségű termékek |
1 536 EUR |
4. A (2) bekezdés alkalmazásában a lenti táblázatban megállapított értékvám-tételek irányadók.
Vállalat |
Értékvám |
TARIC-kiegészítő kód |
Baoshan Iron & Steel Co., Ltd., Sanghaj Kínai Népköztársaság |
21,5 % |
C039 |
Wuhan Iron & Steel Co., Ltd., Wuhan, Kínai Népköztársaság |
36,6 % |
C056 |
JFE Steel Corporation, Tokió, Japán |
39,0 % |
C040 |
Nippon Steel & Sumitomo Metal Corporation, Tokió, Japán |
35,9 % |
C041 |
POSCO, Szöul, Koreai Köztársaság |
22,5 % |
C042 |
OJSC Novolipetsk Steel, Lipeck; VIZ Steel, Jekatyerinburg, Oroszországi Föderáció |
21,6 % |
C043 |
AK Steel Corporation, Ohio, Amerikai Egyesült Államok |
22,0 % |
C044 |
5. Az (1) bekezdésben meghatározott, és a (4) bekezdésben nem kifejezetten említett, bármely más vállalat által gyártott termékre alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtétel az alábbi táblázatban meghatározott vámtétel.
Vállalat |
Értékvám |
TARIC-kiegészítő kód |
Bármely más kínai vállalat |
36,6 % |
C999 |
Bármely más japán vállalat |
39,0 % |
C999 |
Bármely más koreai vállalat |
22,5 % |
C999 |
Bármely más orosz vállalat |
21,6 % |
C999 |
Bármely más amerikai vállalat |
22,0 % |
C999 |
6. A (4) bekezdésben említett vállalatok vonatkozásában megállapított intézkedések alkalmazásának feltétele az I. és II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla és üzemi vizsgálati bizonylat bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Amennyiben sem az üzemi vizsgálati bizonylat, sem a számla bemutatására nem kerül sor, az összes többi vállalatra vonatkozó vámtételek alkalmazandók. Az üzemi vizsgálati bizonylat minden tekercs esetében egyenként felsorolja a tényleges maximális vasveszteséget watt per kilogrammban, 50 Hz frekvencián és 1,7 tesla a mágneses indukció mellett.
7. A név szerint megnevezett gyártóknál, és azokban az esetekben, amikor az áru a szabad forgalomba bocsátást megelőzően megsérül, és így a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árat a vámérték megállapítása érdekében részarányosítják a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 145. cikkével összhangban, akkor a fent meghatározott minimális importárat a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árral arányosan csökkenteni kell. A fizetendő vám így megegyezik a csökkentett minimális importár és a nettó, vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított csökkentett ár különbségével.
8. Minden más vállalat esetében, és azokban az esetekben, amikor az áruk megsérültek, mielőtt szabad forgalomba bocsátják őket, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányosításra kerül a vámérték meghatározásához, a 2454/93/EGK rendelet 145. cikkének megfelelően, a dömpingellenes vám összege, amelyet a fenti (2) bekezdés alapján kell kiszámítani, olyan százalékban csökkentendő, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árral való arányosításnak.
9. Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
A 763/2015/EU rendelet szerinti ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket el kell engedni.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.
(2) A Bizottság 2015. május 12-i (EU) 2015/763 rendelete a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 120., 2015.5.13., 10. o.).
(3) A Törvényszék T-192/08. sz. ügyben 2011. október 25-én hozott ítélete. Transnational Company „Kazchrome” AO, 221. pont.
(4) HL L 160., 2007.6.19., 32. o., (20) preambulumbekezdés.
(5) HL L 160., 2007.6.19., 31. o., (15) preambulumbekezdés.
(6) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Brussels, Belgium.
I. MELLÉKLET
Az 1. cikk (6) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlán fel kell tüntetni a számlát kibocsátó szerv tisztségviselője által aláírt nyilatkozatot az alábbi formátumban:
— |
A kereskedelmi számlát kiállító szerv tisztviselőjének neve és beosztása. |
— |
Nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (vasveszteség) szemcseorientált elektromos acélt a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” |
Dátum és aláírás
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (6) bekezdésében említett érvényes üzemi vizsgálati bizonylaton fel kell tüntetni az üzemi vizsgálati bizonylatot kibocsátó szerv tisztségviselője által aláírt nyilatkozatot az alábbi formátumban:
— |
A kereskedelmi számlát kiállító szerv tisztviselőjének neve és beosztása. |
— |
Nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e üzemi vizsgálati bizonylat tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített szemcseorientált elektromos acélt, amelynek maximális vasvesztesége 50Hz frekvencia és 1,7 Tesla mágneses indukció mellett Watt per kilogrammban, mérete pedig mm-ben van feltüntetve az üzemi vizsgálati bizonylaton, a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az ebben az üzemi nyilatkozatban megadott információk teljes körűek és megfelelnek a valóságnak.” |
Dátum és aláírás
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/140 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1954 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 29.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 29-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
AL |
48,7 |
MA |
91,4 |
|
MK |
57,3 |
|
TR |
96,8 |
|
ZZ |
73,6 |
|
0707 00 05 |
AL |
52,3 |
TR |
103,7 |
|
ZZ |
78,0 |
|
0709 93 10 |
MA |
98,1 |
TR |
144,0 |
|
ZZ |
121,1 |
|
0805 50 10 |
AR |
130,2 |
TR |
107,6 |
|
UY |
83,2 |
|
ZA |
133,8 |
|
ZZ |
113,7 |
|
0806 10 10 |
BR |
277,9 |
EG |
218,0 |
|
LB |
234,5 |
|
MK |
68,5 |
|
PE |
75,0 |
|
TR |
176,6 |
|
ZZ |
175,1 |
|
0808 10 80 |
AL |
23,1 |
AR |
137,9 |
|
CL |
93,3 |
|
NZ |
159,6 |
|
ZA |
123,1 |
|
ZZ |
107,4 |
|
0808 30 90 |
TR |
136,2 |
ZZ |
136,2 |
(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
IRÁNYELVEK
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/142 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1955 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE
(2015. október 29.)
a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 21b. cikkére,
mivel:
(1) |
Az elmúlt években egyre több, a citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibrid árpafajta került a 2002/53/EK tanácsi irányelv 17. cikkének megfelelően a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékébe (2). |
(2) |
A citoplazmás hímsterilitás világszerte elfogadott nemesítési technika a hibrid árpafajták előállítása terén. A növények citoplazmájában természetes módon előforduló genetikai rendszeren alapul. E genetikai rendszer keresztezéssel juttatható be a növényekbe. A technika alapján kombinálható két vagy több szülői vonal genetikai sokfélesége. Így javulhat e fajták teljesítménye, például a betegségeknek való ellenálló képesség és a terméshozam tekintetében. A technikai fejlődésre tekintettel helyénvaló a hibrid árpafajták vonatkozásában meghatározott feltételeket megállapítani. |
(3) |
Figyelembe véve a technikai hasonlóságokat a hibrid rozsvetőmagok előállításával, valamint a hibrid árpavetőmagok felhasználóinak igényeit, helyénvaló e vetőmagokra a hibrid rozsvetőmagokra vonatkozó feltételekhez hasonló feltételeket megállapítani. |
(4) |
A tapasztalatok alapján a szántóföldi keverékes vetőmag-előállítási rendszer, a virágzási időszak alatti, időjárással kapcsolatos kockázatokkal kombinálva, a fajtatisztasági előírás 85 %-ra való csökkentését követelné meg citoplazmás hímsterilitás alkalmazása esetén, ami kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is stabil vetőmag-előállítást tenne lehetővé. Ezért helyénvaló a más hibridek esetében előírtnál alacsonyabb fajtatisztasági szint engedélyezése. |
(5) |
A 66/402/EGK irányelv I. és II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(6) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 66/402/EGK irányelv módosításai
A 66/402/EGK irányelv I. és II. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok legkésőbb 2016. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Ezeket a rendelkezéseket 2016. július 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.
(2) A Tanács 2002. június 13-i 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).
MELLÉKLET
A 66/402/EGK irányelv I. és a II. melléklete az alábbiak szerint módosul:
1. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
HATÁROZATOK
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/146 |
A TANÁCS (EU) 2015/1956 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2015. október 26.)
a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló 2008/633/IB határozat alkalmazása időpontjának meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
Tekintettel a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozatra (1), és különösen annak 18. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel:
(1) |
A 2008/633/IB határozat úgy rendelkezik, hogy azt – amint a Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hatálybalépéséről és teljes körű alkalmazásáról – a Tanács által megállapítandó időponttól kell alkalmazni. |
(2) |
A Bizottság 2013. július 2-án kelt levelében tájékoztatta a Tanácsot arról, hogy a 767/2008/EK rendelet hatályba lépett, és 2011. szeptember 27-től teljes körűen alkalmazandó. |
(3) |
A 2008/633/IB határozat szerinti végrehajtási hatáskör Tanács általi gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és ezért a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia a 2008/633/IB határozat alkalmazása időpontjának meghatározásáról. |
(4) |
Ez a határozat felváltja a 2013/392/EU tanácsi határozatot (3), amelyet az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) ítéletével (4) megsemmisített. Az ítélettel a Bíróság a 2013/392/EU határozatot hatályában, az azt felváltó új jogi aktus hatálybalépéséig tartotta fenn. E határozat hatálybalépésének napján ezért a 2013/392/EU határozat joghatásai megszűnnek. |
(5) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében továbbra is biztosítva legyen a betekintés céljából történő hozzáférés joga a VIS-hez, célszerű megtartani a 2008/633/IB határozat alkalmazásának a 2013/392/EU határozat 1. cikkében meghatározott kezdőidőpontját. |
(6) |
Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének H. pontjában említett terület alá tartoznak. |
(7) |
Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett terület alá tartoznak. |
(8) |
Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett terület alá tartoznak. |
(9) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. |
(10) |
Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (11) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(11) |
Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (12) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(12) |
Ez a határozat nem érintheti azon tagállamok helyzetét, amelyek tekintetében a 767/2008/EK rendelet még nem lépett hatályba. Különösen nem érintheti a 2008/633/IB határozat 6. cikkének e tagállamok tekintetében történő alkalmazását, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2008/633/IB határozatot 2013. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, a 2013/392/EU határozat 1. cikkében foglaltaknak megfelelően.
2. cikk
2015. október 31-én a 2013/392/EU határozat joghatásai megszűnnek; ez azonban nem érinti a 2008/633/IB határozat alkalmazásának a 2013/392/EU határozat 1. cikkében meghatározott időpontját.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2015. október 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
C. DIESCHBOURG
(1) HL L 218., 2008.8.13., 129. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
(3) A Tanács 2013/392/EU határozata (2013. július 22.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló 2008/633/IB határozat alkalmazása időpontjának meghatározásáról (HL L 198., 2013.7.23., 45. o.).
(4) A Bíróság 2015. április 16-i ítélete, Parlament kontra Tanács, C-540/13, ECLI:EU:C:2015:224.
(5) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(6) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(7) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(8) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(9) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(10) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(11) A Tanács határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(12) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/149 |
A TANÁCS (KKBP) 2015/1957 HATÁROZATA
(2015. október 29.)
a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2012. október 15-én elfogadta a 2012/642/KKBP határozatot (1). |
(2) |
A 2012/642/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket 2016. február 29-ig meg kell hosszabbítani. |
(3) |
A Tanács véleménye szerint a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2012/642/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékében szereplő egyes személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat aktualizálni kell. |
(4) |
A Törvényszék T-276/12. sz. Y. Chyzh és társai kontra Tanács ügyben 2015. október 6-án hozott ítéletét (2) követően már nem indokolt, hogy négy szervezet szerepeljen a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2012/642/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékében. |
(5) |
Ezen túlmenően a Tanács úgy véli, hogy a 2012/642/KKBP határozat értelmében jegyzékbe vett egyes személyekkel vagy szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedéseket 2016. február 29-ig fel kell függeszteni. |
(6) |
A 2012/642/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2012/642/KKBP tanácsi határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk (1) Ezt a határozatot 2016. február 29-ig kell alkalmazni. (2) A 3. cikk (1) bekezdésében és a 4. cikkben említett intézkedéseket a II. mellékletben szereplő személyek, illetve szervezetek esetében 2016. február 29-ig fel kell függeszteni. (3) E határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni, és ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy annak céljai nem valósultak meg, a határozatot szükség szerint meg kell újítani vagy módosítani kell.”; |
2. |
A 2012/642/KKBP határozat mellékletének helyébe az e határozat I. mellékletében szereplő szöveg lép, és a 2012/642/KKBP határozat egészében a „melléklet” kifejezés helyébe az „I. melléklet” kifejezés lép, kivéve a 6. cikk (1) bekezdése esetében, ahol a „melléklet” kifejezés helyébe az „I. és II. melléklet” kifejezés lép; |
3. |
A 2012/642/KKBP határozathoz II. mellékletként csatolni kell az e határozathoz csatolt II. melléklet szövegét. |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) A Tanács 2012/642/KKBP határozata (2012. október 15.) a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 285., 2012.10.17., 1. o.).
(2) A Törvényszék (első tanács) 2015. október 6-i ítélete. Yury Aleksandrovich Chyzh kontra Tanács, T-276/12, ECLI:EU:T:2015:748 (A Határozatok Tárában még nem tették közzé).
I. MELLÉKLET
I. |
A 2012/642/KKBP határozat mellékletének B részében (Szervezetek) foglalt jegyzékből a következő szervezetek kerülnek törlésre:
|
II. |
A 2012/642/KKBP határozat mellékletének A. részében szereplő következő személyekre vonatkozó bejegyzések helyébe az alábbiak lépnek:
|
II. MELLÉKLET
A 8. cikk (2) bekezdésében említett személyek és szervezetek
A. Személyek
1. |
Alinikau Siarhei Aliaksandravich |
2. |
Ananich, Liliia Stanislavauna |
3. |
Arlau Aliaksey |
4. |
Atabekau, Khazalbek Bakhtibekavich |
5. |
Badak Ala Mikalaeuna |
6. |
Bakhmatau, Ihar Andreevich |
7. |
Bandarenka Siarhei Uladzimiravich |
8. |
Barouski Aliaksandr Genadzevich |
9. |
Barsukou, Aliaksandr Piatrovich |
10. |
Barysionak, Anatol Uladzimiravich |
11. |
Bazanau, Aliaksandr Viktaravich |
12. |
Bileichyk, Aliaksandr Uladzimiravich |
13. |
Bortnik, Siarhei Aliaksandrovich |
14. |
Brysina, Zhanna Leanidauna |
15. |
Bulash, Ala Biukbalauna |
16. |
Bushchyk, Vasil Vasilievich |
17. |
Busko, Ihar Iauhenavich |
18. |
Bychko, Aliaksei Viktaravich |
19. |
Charhinets, Mikalai Ivanavich |
20. |
Charkas, Tatsiana Stanislavauna |
21. |
Charnyshou, Aleh Anatolievich |
22. |
Chatviartkova, Natallia Alexeeuna |
23. |
Chubkavets Kiryl Chubkovets Kirill |
24. |
Davydzka, Henadz Branislavavich |
25. |
Dysko, Henadz Iosifavich |
26. |
Dzemiantsei, Vasil Ivanavich |
27. |
Dziadkou, Leanid Mikalaevich |
28. |
Esman, Valery Aliaksandravich |
29. |
Farmahei, Leanid Kanstantsinavich |
30. |
Haidukevich Valery Uladzimiravich |
31. |
Halavanau, Viktar Ryhoravich |
32. |
Harbatouski, Yury Aliaksandravich |
33. |
Herasimenka, Henadz Anatolievich |
34. |
Herasimovich, Volha Ivanauna |
35. |
Hermanovich, Siarhei Mikhailavich |
36. |
Hihin, Vadzim Frantsavich |
37. |
Hrachova, Liudmila Andreeuna |
38. |
Hureeu Siarhei Viktaravich |
39. |
Iakubovich, Pavel Izotavich |
40. |
Iancheuski, Usevalad Viachaslavavich |
41. |
Iarmoshyna, Lidziia Mikhailauna |
42. |
Iaruta, Viktar Heorhevich |
43. |
Iasianovich, Leanid Stanislavavich |
44. |
Iauseev, Ihar Uladzimiravich |
45. |
Ihnatovich-Mishneva, Liudmila |
46. |
Ipatau, Vadzim Dzmitryevich |
47. |
Ivanou, Siarhei |
48. |
Kachanau Uladzimir Uladzimiravich |
49. |
Kadzin, Raman Viktaravich |
50. |
Kakunin, Aliaksandr Aliaksandravich |
51. |
Kalach, Uladzimir Viktaravich |
52. |
Kamarouskaya, Volha Paulauna |
53. |
Kamisarau, Valery Mikalayevich |
54. |
Kanapliou, Uladzimir Mikalaevich |
55. |
Karovina, Natallia Uladzimirauna |
56. |
Karpenka, Ihar Vasilievich |
57. |
Katsuba, Sviatlana Piatrouna |
58. |
Kavaliou, Aliaksandr Mikhailavich |
59. |
Kazak, Viktar Uladzimiravich |
60. |
Kazheunikau Andrey |
61. |
Kaziiatka, Iury Vasilievich |
62. |
Kharyton, Aliaksandr |
63. |
Khatkevich, Iauhen Viktaravich |
64. |
Khmaruk, Siargei Konstantinovich |
65. |
Khrobastau, Uladzimir Ivanavich |
66. |
Khrypach, Siarhei Fiodaravich |
67. |
Khvainitskaya, Zhanna Anatolyeuna |
68. |
Kisialiou, Anatol Siamionavich |
69. |
Kochyk, Aliaksandr Vasilyevich |
70. |
Kolas, Alena Piatrovna |
71. |
Konan, Viktar Aliaksandravich |
72. |
Kornau, Uladzimir Uladzimiravich |
73. |
Korzh, Ivan Aliakseevich |
74. |
Krasheuski, Viktar |
75. |
Krasouskaya, Zinaida Uladzimirauna |
76. |
Kryshtapovich, Leu Eustafievich |
77. |
Kuklis, Mikalai Ivanovich |
78. |
Kuliashou, Anatol Nilavich |
79. |
Kuzniatsou, Ihar Nikonavich |
80. |
Lapko, Maksim Fiodaravich |
81. |
Lapo, Liudmila Ivanauna |
82. |
Laptsionak, Ihar Mikalaevich |
83. |
Lashyn, Aliaksandr Mikhailavich |
84. |
Lazavik, Mikalai Ivanavich |
85. |
Lemiashonak, Anatol Ivanavich |
86. |
Liabedzik, Mikhail Piatrovich |
87. |
Liaskouski, Ivan Anatolievich |
88. |
Liushtyk, Siarhei Anatolievich |
89. |
Lomats, Zianon Kuzmich |
90. |
Lapatka, Aliaksandr Aliaksandravich |
91. |
Lukashenka, Aliaksandr Ryhoravich |
92. |
Lukashenka, Dzmitry Aliaksandravich |
93. |
Lukashenka, Viktar Aliaksandravich |
94. |
Lukomski, Aliaksandr Valiantsinavich |
95. |
Lutau Dzmitry Mikhailavich |
96. |
Makei, Uladzimir Uladzimiravich |
97. |
Maladtsova, Tatsiana |
98. |
Maslakou, Valery Anatolievich |
99. |
Mazouka Anzhalika Mikhailauna |
100. |
Mazouka, Kiryl Viktaravich |
101. |
Miklashevich, Piotr Piatrovich |
102. |
Mitrakhovich, Iryna Aliakseeuna |
103. |
Morozau, Viktar Mikalaevich |
104. |
Motyl, Tatsiana Iaraslavauna |
105. |
Nazaranka, Vasil Andreyevich |
106. |
Niakrasava, Alena Tsimafeeuna |
107. |
Padabed, Iury Mikalaevich |
108. |
Piakarski, Aleh Anatolievich |
109. |
Praliaskouski, Aleh Vitoldavich |
110. |
Pratasavitskaia, Natallia Uladzimirauna |
111. |
Putsyla, Uladzimir Ryhoravich |
112. |
Pykina, Natallia Mikhailauna |
113. |
Radzkou, Aliaksandr Mikhailavich |
114. |
Rakhmanava, Maryna Iurievna |
115. |
Ravinskaia, Tatsiana Uladzimirauna |
116. |
Rusak, Viktar Uladzimiravich |
117. |
Rybakou, Aliaksei Vasilievich |
118. |
Saikouski Valeri Yosifavich |
119. |
Sanko Ivan Ivanavich |
120. |
Sauko, Valery Iosifavich |
121. |
Shaeu, Valiantsin Piatrovich |
122. |
Shahrai, Ryta Piatrouna |
123. |
Shamionau Vadzim Iharavich |
124. |
Shastakou Maksim Aliaksandravich |
125. |
Shchurok, Ivan Antonavich |
126. |
Shastakou, Iury Valerievich |
127. |
Shuhaeu, Siarhei Mikhailavich |
128. |
Shved, Andrei Ivanavich |
129. |
Shykarou, Uladzislau Aleksandravich |
130. |
Shylko, Alena Mikalaeuna |
131. |
Siankevich, Eduard Aliaksandravich |
132. |
Siarheenka, Ihar Piatrovich |
133. |
Simakhina, Liubou Siarheeuna |
134. |
Simanau Aliaksandr Anatolievich |
135. |
Simanouski Dmitri Valerevich |
136. |
Sirenka, Viktar Ivanavich |
137. |
Slizheuski, Aleh Leanidavich |
138. |
Smalenski, Mikalai Zinouevich |
139. |
Stsiapurka, Uladzimir Mikhailavich |
140. |
Stuk, Aliaksei Kanstantsinavich |
141. |
Sukharenka, Stsiapan Mikalaevich |
142. |
Sukhau Dzmitri Viachaslavavich |
143. |
Svistunova, Valiantsina Mikalaeuna |
144. |
Talstashou, Aliaksandr Alehavich |
145. |
Traulka Pavel |
146. |
Trutka, Iury Igorevich |
147. |
Tsertsel, Ivan Stanislavavich |
148. |
Tupik, Vera Mikhailauna |
149. |
Tushynski Ihar Heraninavich |
150. |
Unukevich, Tamara Vasileuna |
151. |
Utsiuryn, Andrei Aliaksandravich |
152. |
Vakulchyk, Valery Paulavich |
153. |
Valchkova, Maryiana Leanidauna |
154. |
Vasilevich, Ryhor Aliakseevich |
155. |
Vehera, Viktar Paulavich |
156. |
Volkau, Siarhei Mikhailavich |
157. |
Yakunchykhin, Aliaksandr Anatolyevich |
158. |
Yarmalitski, Siarhei Uladzimiravich |
159. |
Zaharouski, Anton Uladzimiravich |
160. |
Zaitsau, Vadzim Iurievich |
161. |
Zaitsava, Viktoryia Henadzeuna |
162. |
Zakharau, Aliaksei Ivanavich |
163. |
Zapasnik, Maryna Sviataslavauna |
164. |
Zhadobin, Iury Viktaravich |
165. |
Zhuk, Alena Siamionauna |
166. |
Zhuk, Dzmitry Aliaksandravich |
167. |
Zhukouskaia, Zhanna Aliakseeuna |
168. |
Zhukouski, Siarhei Kanstantsinavich |
169. |
Zimouski Aliaksandr Leanidavich |
170. |
Volkau, Vitaliy Mikalaevic |
B. Szervezetek
1. |
Beltechexport |
2. |
Beltech Holding |
3. |
Spetspriborservice |
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/181 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1958 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA
(2015. július 1.)
a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a geoműanyagok és kapcsolódó termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerekről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 60. cikke h) pontjára,
mivel:
(1) |
A geoműanyagok és kapcsolódó termékek esetében a vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés igazolására szolgáló eljárást a 96/581/EK bizottsági határozat (2) határozta meg. |
(2) |
A 96/581/EK határozat nem állapít meg részletes kritériumokat a geoműanyagok és kapcsolódó termékek tűzzel szembeni viselkedésük során mutatott teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerek kiválasztására vonatkozóan. |
(3) |
A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt rendszereket megfelelőbb módon kell kiválasztani a geoműanyagok és kapcsolódó termékek teljesítményének értékeléséhez. Ez várhatóan lehetővé teszi a gyártók számára, hogy hatékonyabban jussanak a belső piacra, ami elősegítené az építőipari ágazat egészének fokozottabb versenyképességét. |
(4) |
A 96/581/EK határozatot ezért az áttekinthetőség és átláthatóság érdekében hatályon kívül kell helyezni és fel kell váltani, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Ez a határozat az I. mellékletben meghatározott geoműanyagok és kapcsolódó termékekre vonatkozik.
2. cikk
Az 1. cikkben említett geoműanyagok és kapcsolódó termékek alapvető jellemzőik tekintetében nyújtott teljesítménye állandóságát a II. mellékletében meghatározott rendszereknek megfelelően kell értékelni és ellenőrizni.
3. cikk
A 96/581/EK határozat hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre a határozatra történő hivatkozásoknak kell tekinteni.
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 1-jén.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 88., 2011.4.4., 5. o.
(2) A Bizottság 1996. június 24-i 96/581/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a geotextíliákra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 59. o.).
I. MELLÉKLET
ÉRINTETT TERMÉKEK
Ez a határozat a következőkre vonatkozik:
1. |
Geoműanyagok (membránok és textíliák), amelyeket elkülönítés, védelem, vízelvezetés, szűrés vagy a talaj megerősítése céljából alkalmaznak |
2. |
Geokompozitok, amelyeket elkülönítés, védelem, vízelvezetés, szűrés vagy a talaj megerősítése céljából alkalmaznak |
3. |
Georácsok, amelyeket elkülönítés, védelem, vízelvezetés, szűrés vagy a talaj megerősítése céljából alkalmaznak |
4. |
Geomembránok, amelyeket elkülönítés, védelem, vízelvezetés, szűrés vagy a talaj megerősítése céljából alkalmaznak |
5. |
Geohálók, amelyeket elkülönítés, védelem, vízelvezetés, szűrés vagy a talaj megerősítése céljából alkalmaznak |
II. MELLÉKLET
A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRE ÉS ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZEREK
Az e határozat hatálya alá tartozó termékekre, figyelembe véve azok alapvető jellemzőit, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek a következőképpen vonatkoznak:
1. táblázat
A tűzzel szembeni viselkedésen kívül minden egyéb lényeges jellemző tekintetében
Termékek |
Lényeges jellemzők |
A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszer |
Geoműanyagok (membránok és textíliák), geokompozitok, georácsok, geomembránok és geohálók, amelyeket elkülönítés, védelem, vízelvezetés, szűrés vagy a talaj megerősítése céljából alkalmaznak |
A tűzzel szembeni viselkedésen kívül minden egyéb lényeges jellemző tekintetében |
2+ |
2. táblázat
Kizárólag a tűzzel szembeni viselkedés tekintetében
Az 1. táblázat első oszlopában megjelölt valamennyi termék esetében a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek meghatározása a termékek alcsaládjai alapján a következőképpen történik:
Termék-alcsaládok |
A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerek |
Olyan termékek, amelyek előállításuk valamely pontosan meghatározott fázisában olyan kezelésen esnek át, amely a tűzzel szembeni viselkedésük javulását eredményezi (pl. égésgátlók hozzáadása vagy a szervesanyag-tartalom korlátozása révén) |
1 |
Olyan termékek, amelyek esetében hatályos európai jogalap létezik, amely szerint a tűzzel szembeni viselkedésük osztályozása vizsgálat nélkül történik |
4 |
Olyan termékek, amelyek nem az 1. vagy a 2. sorban megjelölt alcsaládokba tartoznak |
3 |
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/184 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1959 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA
(2015. július 1.)
a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerekről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 60. cikke h) pontjára,
mivel:
(1) |
A szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékek esetében a vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés igazolására szolgáló eljárást a 97/464/EK bizottsági határozat (2) állapította meg. |
(2) |
A 97/464/EK határozat nem állapít meg részletes kritériumokat a szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékek, nevezetesen a búvónyílás tetők és víznyelő tetők tűzzel szembeni viselkedésük során mutatott teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerek kiválasztására vonatkozóan. |
(3) |
A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt rendszereket megfelelőbb módon kell kiválasztani a szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékek teljesítményének értékeléséhez. Ez várhatóan lehetővé teszi a gyártók számára, hogy hatékonyabban jussanak a belső piacra, ami elősegítené az építőipari ágazat egészének fokozottabb versenyképességét. |
(4) |
A 97/464/EK határozatot az áttekinthetőség és átláthatóság érdekében hatályon kívül kell helyezni és fel kell váltani, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Ez a határozat az I. mellékletben meghatározott szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékekre vonatkozik.
2. cikk
Az 1. cikkben említett szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékek alapvető jellemzőik tekintetében nyújtott teljesítménye állandóságát a II. mellékletében meghatározott rendszereknek megfelelően kell értékelni és ellenőrizni.
3. cikk
A 97/464/EK határozat hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre a határozatra történő hivatkozásoknak kell tekinteni.
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 1-jén.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 88., 2011.4.4., 5. o.
(2) A Bizottság 1997. június 27-i 97/464/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 198., 1997.7.25., 33. o.).
I. MELLÉKLET
ÉRINTETT TERMÉKEK
Ez a határozat a következőkre vonatkozik:
1. |
visszaáramlás-gátló eszközök: csővezetékek szellőztetésére szolgáló levegőbeszívó szelepek; |
2. |
készletek szennyvízszivattyú-telepekhez és átemelőtelepekhez; |
3. |
készletek és elemek szennyvízkezelő telepekhez és helyszíni szennyvízkezelő berendezésekhez; |
4. |
víztisztító aknák; |
5. |
előregyártott szennyvízelvezető csatornák; |
6. |
búvónyílások és ellenőrzőaknák; |
7. |
felhágó-tartókarok, létrák és korlátok búvónyílásokhoz és ellenőrzőaknákhoz; |
8. |
leválasztók; |
9. |
búvónyílás tetők és víznyelő tetők. |
II. MELLÉKLET
A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRE ÉS ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZEREK
Az e határozat hatálya alá tartozó termékekre, figyelembe véve azok alapvető jellemzőit, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek a következőképpen vonatkoznak:
1. táblázat
A tűzzel szembeni viselkedésen kívül minden egyéb lényeges jellemző tekintetében
Termékek |
Lényeges jellemzők |
A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerek |
Visszaáramlás-gátló eszközök: csővezetékek szellőztetésére szolgáló levegőbeszívó szelepek |
A tűzzel szembeni viselkedésen kívül minden egyéb lényeges jellemző tekintetében |
4 |
Készletek szennyvízszivattyú-telepekhez és átemelőtelepekhez |
3 |
|
Készletek és elemek szennyvízkezelő telepekhez és helyszíni szennyvízkezelő berendezésekhez |
3 |
|
Víztisztító aknák |
3 |
|
Előregyártott szennyvízelvezető csatornák |
3 |
|
Búvónyílások és ellenőrzőaknák |
4 |
|
Felhágó-tartókarok, létrák és korlátok búvónyílásokhoz és ellenőrzőaknákhoz |
4 |
|
Leválasztók |
4 |
|
Búvónyílás tetők és víznyelő tetők |
1 |
2. táblázat
Kizárólag a tűzzel szembeni viselkedés tekintetében
Az 1. táblázat első oszlopában megjelölt valamennyi termék esetében a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek meghatározása a termékek alcsaládjai alapján a következőképpen történik:
Termék-alcsaládok |
A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerek |
Olyan termékek, amelyek előállításuk valamely pontosan meghatározott fázisában olyan kezelésen esnek át, amely a tűzzel szembeni viselkedésük javulását eredményezi (pl. égésgátlók hozzáadása vagy a szervesanyag-tartalom korlátozása révén) |
1 |
Olyan termékek, amelyek esetében hatályos európai jogalap létezik, amely szerint a tűzzel szembeni viselkedésük osztályozása vizsgálat nélkül történik |
4 |
Olyan termékek, amelyek nem az 1. vagy a 2. sorban megjelölt alcsaládokba tartoznak |
3 |
30.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 284/187 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1960 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2015. október 29.)
az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és az iránymutatások kidolgozásához szükséges éves prioritási listák 2016-ra történő létrehozásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: „a villamos energiáról szóló rendelet”) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: „a földgázról szóló rendelet”) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások kidolgozása és érvényre juttatása olyan intézkedés, melynek végrehajtása nagy jelentőséggel bír a belső energiapiac teljes integrációja szempontjából. A harmadik energiaügyi csomag (3) intézményi keretet hozott létre az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásához azzal a céllal, hogy – ahol szükséges – harmonizálja az elektromos- és gázhálózatot irányító műszaki, üzemeltetési és piaci szabályokat. E célból az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: „ACER”), az Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (a továbbiakban: „ENTSO-k”) és a Bizottság szorosan együttműködnek az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásában érintett minden féllel. |
(2) |
A villamos energiáról szóló rendelet és a földgázról szóló rendelet 8. cikkének (6) bekezdése határozza meg azon területeket, amelyekre vonatkozóan üzemi és kereskedelmi szabályzatokat lehet kidolgozni. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásának lehetősége ellenére a Bizottság dönthet úgy, hogy a villamos energiáról szóló rendelet 18. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint a földgázról szóló rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott területekre vonatkozóan iránymutatásokat dolgoz ki. A villamos energiáról szóló rendelet és a földgázról szóló rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak éves prioritási listát kell összeállítania azokról a területekről, amelyekre az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásának ki kell terjednie. |
(3) |
A földgáz tekintetében a szűkületkezelési eljárásokra, kapacitásallokációs mechanizmusokra, az egyensúlyozásra, valamint az interoperabilitásra és adatcserére vonatkozóan az elmúlt három évben már elfogadtak és közzétettek harmonizált szabályokat. A villamos energia tekintetében a kapacitásallokációs mechanizmusokra és a szűkületkezelési eljárásokra vonatkozóan már 2015 júliusában elfogadtak és közzétettek harmonizált szabályokat. |
(4) |
A nyilvános konzultáció (4) során az érintett felek többsége támogatta a már megkezdett munkák prioritási rendjének megállapítását, és hangsúlyozta az elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások megfelelő és jól összehangolt végrehajtásának jelentőségét, melynek során biztosított az érintett felek strukturált bevonása. |
(5) |
Figyelembe véve az érintett felek válaszait és tekintettel a belső energiapiac teljes integrációjához szükséges különböző intézkedésekre, valamint arra, hogy az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásához jelentős erőforrásokra van szükség valamennyi érintett fél – köztük az Európai Bizottság, az ACER, az ENTSO-k és más érdekelt felek – részéről, a prioritási listára nem vettek fel újabb területeket. Hogy a H-gáz minőségére vonatkozó következő CEN-szabványt integrálni lehessen az interoperabilitásra és adatcserére vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatba, annak módosítása felvételre került a gázra vonatkozó 2016. évi prioritási listára. A hálózati csatlakozás termelőegységeket érintő követelményeire vonatkozó harmonizált szabályok ismét felvételre kerültek a villamos energiára vonatkozó 2016. évi prioritási listára, mivel ezen üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadására 2016 elején fog sor kerülni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Ez a határozat létrehozza az elektromos- és gázhálózatokra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások kidolgozásához szükséges éves prioritási listákat a 2016. évre.
2. cikk
Az elektromos energiára vonatkozó harmonizált szabályok kidolgozásával kapcsolatos 2016-os éves prioritási lista a következő:
— |
a hálózati csatlakozás szabályai:
|
— |
a rendszerüzemeltetőkre vonatkozó szabályok (az elfogadási eljárás továbbvitele a Bizottság által a bizottság 2015. évi szavazása után), |
— |
a hosszabb távú (határidős) kapacitásfelosztásra vonatkozó szabályok (az elfogadási eljárás továbbvitele a Bizottság által a bizottság 2015. évi szavazása után), |
— |
egyensúlyozási szabályok, ideértve a tartalékenergiára vonatkozó hálózati szabályokat (a bizottsági elfogadás szakasza), |
— |
a veszélyhelyzetekre és a helyreállításra vonatkozó szabályok (az üzemi és kereskedelmi szabályzat véglegesítése és a bizottsági elfogadás megkezdése), |
— |
a szállítási díjak összehangolt rendszerére vonatkozó szabályok (az ACER-nek a hatáskör meghatározására irányuló tevékenységétől és az energiapiac szerkezetére vonatkozó kezdeményezés részeként hozott döntések eredményeitől függően az ACER keret jellegű iránymutatást készít). |
3. cikk
A gázra vonatkozó harmonizált szabályok kidolgozásával kapcsolatos 2016-os éves prioritási lista a következő:
— |
a szállítási díjak összehangolt rendszerére vonatkozó szabályok (az elfogadási eljárás megkezdése a Bizottság által), |
— |
az „újonnan épített” gázszállítási kapacitás felosztásának európai szintű piaci alapú megközelítésére vonatkozó szabályok (a bizottsági elfogadás megkezdése). |
— |
a H-gáz minőségére vonatkozó következő CEN-szabvánnyal kapcsolatos szabályok (az interoperabilitásra és adatcserére vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat módosítástervezetének benyújtása és a bizottsági elfogadás megkezdése). |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 211., 2009.8.14., 15. o.
(2) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.
(3) A harmadik energiaügyi csomag a következőkből áll: a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.), a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.), a 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 714/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet és a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).
(4) A konzultációra adott válaszok az alábbi weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/energy/en/consultations/consultation-establishment-annual-priority-lists-development-network-codes-and