2015.10.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1930 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. július 28.)

az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi korrekciók szintjének megállapítására és a pénzügyi átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 665/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 105. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közös halászati politika (KHP) célkitűzéseinek teljesülését nem hiúsíthatják meg a szabályokat megszegő tagállamok. Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 41. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a piaci szereplők számára az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) biztosított uniós pénzügyi támogatásnak feltétele, hogy a tagállamok betartsák a KHP szabályait, és ha egy tagállam nem tartja be a KHP szabályait, akkor ez a KHP alapján történő uniós pénzügyi támogatás megszakítását, felfüggesztését vagy pénzügyi kiigazítását eredményezheti.

(2)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 22. cikkének (7) bekezdése, 85. cikke és 144. cikke (1) bekezdése meghatározza azokat az eseteket és feltételeket, amikor, illetve amelyek teljesülésekor a Bizottság pénzügyi korrekciót alkalmaz vagy alkalmazhat. A rendelet 144. cikkének (7) bekezdése értelmében az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a pénzügyi korrekciók tekintetében külön indokokat állapíthatnak meg a KHP keretében alkalmazandó szabályok megsértése tekintetében.

(3)

Az Unió és adófizetői pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság az 508/2014/EU rendelet 105. cikke alapján valamely operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciókat hajthat végre az alábbi két esetben: a) amikor az 508/2014/EU rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett kötelezettségek kedvezményezett általi megsértését magában foglaló eset érint egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadást, amelyet a tagállam nem korrigált; vagy b) amikor a szabályok tagállam általi súlyos megsértésének esetei érintenek egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadást, és ez a kifizetésnek az említett rendelet 101. cikke szerinti felfüggesztéséhez vezetett, és az érintett tagállam nem bizonyította, hogy megtette a szükséges korrekciós intézkedéseket a KHP keretében alkalmazandó szabályok jövőbeli betartásának és végrehajtásának biztosítása érdekében.

(4)	Abban az esetben, ha nem állapítható meg pontosan a KHP keretébe tartozó szabályok tagállamok általi megsértésével kapcsolatos kiadás összege, az 508/2014/EU rendelet 105. cikkének (3) bekezdése alapján pénzügyi átalánykorrekciót kell alkalmazni.

(5)

Az 508/2014/EU rendelet 105. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyekben megállapítja, hogy milyen kritériumok alapján kell a pénzügyi korrekció alkalmazandó szintjét meghatározni, és hogy milyen kritériumok teljesülése esetén kell átalányalapú pénzügyi korrekciókat alkalmazni. Az 508/2014/EU rendelet 105. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amikor a Bizottság az operatív program egészére vagy egy részére pénzügyi korrekciót alkalmazhat. A 105. cikk (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó esetekben a szabályok kedvezményezett általi megszegése pénzügyi hatásának számszerűsítése a kedvezményezett és az ETHA-program végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságok közötti finanszírozási megállapodáson alapul. Ezért a pénzügyi átalánykorrekciók alkalmazása csak az 508/2014/EU rendelet 105. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekre vonatkozhat.

(6)

A pénzügyi átalánykorrekciók átláthatóságának és arányosságának, valamint a jogbiztonság és az ETHA-programokat végrehajtó tagállamok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érekében meg kell állapítani a Bizottság által alkalmazandó pénzügyi korrekciók szintjének megállapítására vonatkozó kritériumokat, továbbá azt, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén kell átalányalapú pénzügyi korrekciókat alkalmazni.

(7)	A Bizottság által a KHP-szabályokat megszegő tagállamokra kirótt pénzügyi korrekciók szintjének arányosnak kell lennie, figyelembe véve a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok súlyos megsértésének jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését.

(8)

Helyénvaló, hogy a Bizottság a pénzügyi átalánykorrekciók szintjét olyan mértékű pénzügyi korrekciók alapján határozza meg, amelyek az európai strukturális és beruházási alapokat érintő kötelezettségszegések egyes típusaira vonatkozóan már fennállnak. Az arányosság elvének megfelelő alkalmazásához gondoskodni kell továbbá egy olyan mechanizmusról, amellyel kellőképpen érvényesíthető a fokozatosság.

(9)	Az adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával összefüggésben az e rendeletben meghatározott pénzügyi átalánykorrekciókra vonatkozó rendelkezéseknek fel kell váltaniuk a 665/2008/EK bizottsági rendelet (4) 6. cikkében meghatározott rendelkezéseket. Ezért az említett cikket törölni kell.

(10)	E rendelet nem érinti a Bizottság által a 861/2006/EK tanácsi rendelet (5) alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását.

(11)

A 199/2008/EK tanácsi rendelet (6) 8. cikke előírja, hogy az uniós pénzügyi támogatás csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a nemzeti program teljes éves költségének 25 %-át. Következesképpen az e rendeletben az adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával összefüggésben meghatározott maximális pénzügyi átalánykorrekciót csak az említett rendelet 8. cikkének hatályon kívül helyezését követően lehet alkalmazni.

(12)	Tekintettel annak fontosságára, hogy a programozási időszak kezdetétől fogva valamennyi uniós tagállamra egységes és egységesen alkalmazott szabályok vonatkozzanak, indokolt előírni, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet az 508/2014/EU rendelet 105. cikkének megfelelően meghatározza a pénzügyi korrekciók szintjének megállapítására és az átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokat.

2. cikk

A pénzügyi korrekciók szintjének megállapítására vonatkozó kritériumok

A KHP-szabályok megszegésének az 508/2014/EU rendelet 105. cikke (1) bekezdésében említett eseteire alkalmazott pénzügyi korrekció szintjét a következő kritériumok alapján kell meghatározni:

a)	a tengeri biológiai erőforrásokban a KHP-szabályok megsértése nyomán keletkező esetleges károk súlyossága;

b)	a KHP-szabályok megsértésének gyakorisága;

c)	a KHP-szabályok megsértésének időtartama;

d)	a tagállam által tett korrekciós intézkedések.

3. cikk

Az átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok

(1) Az 508/2014/EU rendelet 105. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi átalánykorrekció a tagállami operatív programban szereplő releváns uniós prioritásokhoz vagy e prioritások releváns részéhez rendelt uniós hozzájárulások 2 %-a, 5 %-a, 10 %-a, 25 %-a, 50 %-a vagy 100 %-a.

(2) A KHP-szabályok megsértésének egyes eseteire alkalmazandó átalánykorrekció tartománya a mellékletben szerepel.

(3) Ha a Bizottság az 508/2014/EU rendelet 102. cikke szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusban ugyanarra az uniós prioritásra vonatkozóan a KHP-szabályok megsértésének több esetét is megállapítja, az átalányok nem halmozhatók, hanem a pénzügyi korrekciót a szóban forgó esetekben alkalmazandó legmagasabb tartományon belül kell meghatározni.

(4) Miután a Bizottság a KHP-szabályok megsértésének adott esetére vonatkozóan pénzügyi korrekciót alkalmazott, és ha az érintett tagállam nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, az átalánykorrekció mértékét fel lehet emelni a KHP-szabályok megsértése esetén alkalmazandó tartományon belüli következő magasabb szintre.

(5) A mellékletben kifejezetten meghatározott eseteken túlmenően a tagállami operatív programban szereplő releváns uniós prioritásokhoz vagy e prioritások releváns részéhez rendelt uniós hozzájárulás 100 %-ának megfelelő átalánykorrekció alkalmazható akkor is, ha:

a)	a KHP-szabályok megsértése olyan alapvető, gyakori vagy kiterjedt, hogy az az érintett rendszert teljesen ellehetetlenítve a tagállami intézkedések jogszerűségét és a közös halászati politika finanszírozásának szabályszerűségét kockáztatja; vagy

b)	a KHP-szabályok megsértésének orvoslása tekintetében bebizonyosodik a tagállam szándékos hanyagsága.

4. cikk

Átmeneti rendelkezések

Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által a 861/2006/EK rendelet alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve annak részleges vagy teljes megszüntetését is.

5. cikk

A 665/2008/EK rendelet módosítása

A 665/2008/EK rendelet 6. cikkét el kell hagyni.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A melléklet 4. kategóriájába tartozó adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos kötelezettségszegési esetekben azonban a rendelet 3. cikkének (5) bekezdését a 199/2008/EK rendelet 8. cikke hatályon kívül helyezésének időpontjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(4) A Bizottság 2008. július 14-i 665/2008/EK rendelete a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló 199/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 186., 2008.7.15., 3. o.).

(5) A Tanács 2006. május 22-i 861/2006/EK rendelete a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról (HL L 160., 2006.6.14., 1. o.).

(6) A Tanács 2008. február 25-i 199/2008/EK rendelete a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (HL L 60., 2008.3.5., 1. o.).

MELLÉKLET

Kötelezettségszegések (1)		Átalányok
1. kategória: A közös halászati politikának a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez elengedhetetlen, az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzéseihez való hozzájárulás elmulasztása
1.1.	A tagállamok között az 1380/2013/EU rendelet 16–17. cikkének értelmében kiosztott halászati lehetőségek tiszteletben tartása biztosításának elmulasztása;	25–100 %
1.2.	Az 1380/2013/EU rendelet 7. cikkében felsorolt állományvédelmi intézkedések különböző típusai tekintetében meghatározott követelmények teljesítésének elmulasztása.	10–100 %
2. kategória: Az állományvédelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása
2.1.	Az 1380/2013/EU rendelet 28. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása.	10–100 %
3. kategória: A flotta és a természeti erőforrások közötti egyensúly biztosításának elmulasztása
3.1.	Az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti valamennyi követelménynek megfelelő, a flotta halászati kapacitása és a halászati lehetőségeik közötti egyensúlyról szóló jelentés benyújtásának elmulasztása;	2–25 %
3.2.	Az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdése szerinti cselekvési terv végrehajtásának elmulasztása, ha szerepel ilyen cselekvési terv az évente benyújtott jelentésben;	5–25 %
3.3.	Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen, hogy amennyiben a flottából állami támogatással hajót vonnak ki, akkor a halászati jogosítványt és a halászati engedélyeket előzetesen visszavonják, és a halászati kapacitás ne legyen helyettesíthető, amint azt az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (5) és (6) bekezdése előírja;	10–50 %
3.4.	Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen, hogy a halászati kapacitás semmilyen időpontban ne haladja meg az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (7) bekezdésében és II. mellékletében meghatározott halászati kapacitás felső értékhatárait;	10–50 %
3.5.	Az 1380/2013/EU rendelet 23. cikkében előírt belépési/kilépési rend végrehajtásának elmulasztása;	10–25 %
3.6.	Az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének és a 26/2004/EK bizottsági rendeletnek (2) megfelelő halászflotta-nyilvántartás vezetésének elmulasztása.	10–50 %
4. kategória: Az adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos közösségi keret 1380/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban történő, a 199/2008/EK rendeletben részletesebben meghatározott végrehajtásának elmulasztása, mely a természeti erőforrásokra vonatkozó információk hiányához vezet
4.1.	A 199/2008/EK rendelet 4., 13. és 17. cikkében meghatározott, a halgazdálkodáshoz szükséges biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtésének és kezelésének elmulasztása;	2–25 %
4.2.	A 199/2008/EK rendelet 7. cikkében meghatározott, a nemzeti adatgyűjtési programok megvalósításáról szóló éves jelentés benyújtásának és nyilvánossá tételének elmulasztása;	2–10 %
4.3.	Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen a 199/2008/EK rendelet 4. cikkében meghatározott, a halgazdálkodással kapcsolatos tudományos adatok gyűjtésének és kezelésének nemzeti szintű koordinálása;	2–5 %
4.4.	A 199/2008/EK rendelet 5. cikkében meghatározott, az adatgyűjtési tevékenységnek az ugyanabban a tengeri régióban található többi tagállam programjával való összehangolásának elmulasztása;	2–25 %
4.5.	Annak elmulasztása, hogy az adatokat a 199/2008/EK rendelet 18–20. cikkével összhangban kellő időben a végfelhasználók rendelkezésre bocsássák.	2–25 %
5. kategória: Hatékony ellenőrzési és végrehajtási rendszer alkalmazásának elmulasztása
5.1.	Az ellenőrzés és végrehajtás általános elveinek az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (3) II. cím szerinti tiszteletben tartásának elmulasztása;	10–50 %
5.2.	Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférés általános feltételeinek az 1224/2009/EK rendelet III. címe szerinti tiszteletben tartása;	10–50 %
5.3.	Annak elmulasztása, hogy a halászati és akvakultúra-termékek hatékony nyomon követésének biztosítása érdekében az 1224/2009/EK rendelet V. címével összhangban ellenőrizzék a forgalmazást;	10–50 %
5.4.	Az 1224/2009/EK rendelet VI., VII. és VIII. címe szerinti hatékony felügyelet és vizsgálat elvégzésének, valamint a közös halászati politika bármely szabályának megsértése esetén megfelelő és módszeres végrehajtási intézkedések meghozatalának elmulasztása;	10–50 %
5.5.	Az 1224/2009/EK rendelet 46. cikke szerinti nemzeti ellenőrzési cselekvési programok létrehozásának és végrehajtásának, valamint – adott esetben – a Bizottság által létrehozott, az említett rendelet IX. címe szerinti egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtásának elmulasztása;	10–50 %
5.6.	A Bizottsággal való, a bizottsági tisztviselők által ellenőrzési kirendelésük keretében végzett, az 1224/2009/EK rendelet X. címe szerinti önálló vizsgálatok és átvilágítások elősegítése érdekében történő együttműködés elmulasztása;	2–50 %
5.7.	A Bizottság által meghozott, a közös halászati politika célkitűzéseinek tagállamok általi teljesítését biztosító, az 1224/2009/EK rendelet XI. címe szerinti intézkedések, például cselekvési tervek és más intézkedések végrehajtásának elmulasztása;	10–50 %
5.8.	Az adatoknak az 1224/2009/EK rendelet XII. címe szerinti elemzésével, ellenőrzésével, hozzáférhetővé tételével és cseréjével kapcsolatos követelmények teljesítésének elmulasztása;	2–25 %
5.9.	Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (4) III. fejezetében előírt hatékony fogási tanúsítási rendszer végrehajtása ellenőrzésének elmulasztása;	10–50 %
5.10.	Az 1005/2008/EK rendelet 26. cikkének (3) bekezdése, 39. cikke és 40. cikke szerinti, állítólagos vagy jelentett jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) esetében a szükséges lépések megtételének elmulasztása.	5–50 %
6. kategória: Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók működő rendszere létrehozásának és alkalmazásának elmulasztása
6.1.	Jogsértés esetén az 1224/2009/EK rendelet 89. cikke (4) bekezdésének megfelelően a lobogó szerinti tagállam, az elkövető állampolgársága szerinti tagállam és más, a közigazgatási intézkedések, a büntetőeljárás vagy az egyéb meghozott intézkedések nyomon követésében érdekelt tagállam értesítésének elmulasztása;	2–10 %
6.2.	Az 1224/2009/EK rendelet 91. cikkének megfelelő olyan azonnali intézkedések meghozatalának elmulasztása, amelyek megakadályozzák, hogy a súlyos jogsértések elkövetése közben tetten ért halászhajó-parancsnokok vagy más természetes és jogi személyek e tevékenységüket folytathassák;	10–50 %
6.3.	A közös halászati politika szabályai elleni jogsértések súlyos jellege megállapítására szolgáló, az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke szerinti kritériumok meghatározásának elmulasztása;	10–50 %
6.4.	Annak elmulasztása, hogy a közös halászati politika bármely szabályának megsértése esetén biztosítsák az 1224/2009/EK rendelet VIII. címének megfelelő, módszeresen hatékony szankciók alkalmazását, e szankciók kellő szigorúságát és a jogsértés súlyával való arányosságát, ezáltal visszatartó erejüket, valamint – minimumkövetelményként – azt, hogy az elkövetőt megfosszák a jogsértés elkövetésével elért pénzügyi előnytől;	10–50 %
6.5.	A halászati jogosítvány jogosultjai súlyos jogsértéseinek tekintetében az 1224/2009/EK rendelet 92. cikke szerinti pontrendszer alkalmazásának elmulasztása;	10–50 %
6.6.	A jogsértések 1224/2009/EK rendelet 93. cikke szerinti nemzeti nyilvántartása létrehozásának és megfelelő kezelésének elmulasztása.	10–50 %

(1) Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.) 102. cikkében meghatározottak szerint.

(2) A Bizottság 2003. december 30-i 26/2004/EK rendelete a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.).

(3) A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(4) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

2015.10.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1934 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. október 27.)

a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Hatályos intézkedések

(1)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország vagy Kína) és Thaiföldről származó egyes csőszerelvények (a továbbiakban: csőszerelvények vagy az érintett termékek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket eredetileg az 584/96/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) vezette be, és legutóbb a 803/2009/EK tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a hatályos intézkedések) terjesztette ki.

(2)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően az eredeti intézkedéseket a 964/2003/EK (4), a 2052/2004/EK (5), a 2053/2004/EK (6) és a 655/2006/EK (7) tanácsi rendelet kiterjesztette a Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott behozatalra, függetlenül attól, hogy a terméket Tajvanból, Indonéziából, Srí Lankáról vagy a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be.

(3)	Az érvényben lévő dömpingellenes vám az összes vállalat esetében 58,6 %.

1.2. Más harmadik országok vonatkozásában hatályban lévő intézkedések

(4)	Dömpingellenes intézkedések jelenleg az Oroszországból és Törökországból (8), valamint a Koreai Köztársaságból és Malajziából (9) származó csőszerelvények behozatalára vonatkozóan vannak hatályban. A Thaifölddel szembeni intézkedések 2014. szeptember 4-én hatályukat vesztették (10).

1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(5)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2013. december 14-én értesítést (11) tett közzé a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, valamint a Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott (akár Tajvanból, Indonéziából, Srí Lankáról, illetve a Fülöp-szigetekről származóként, akár nem ilyenként bejelentett), vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztékek behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről.

(6)	A Bizottsághoz 2014. június 2-án kérelem érkezett, amelyben az említett hatályos intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását kérték az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint.

(7)

A kérelmet a tompavarratos acélszerelvények európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az uniós gyártás több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódását eredményezné.

(8)	A Bizottság 2014. szeptember 3-án az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (12).

1.4. Érdekelt felek

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság arra kérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. Ezenfelül a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról külön értesítette a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, a felhasználókat és importőröket, az érintett ország exportáló gyártóit, valamint a kínai hatóságokat, továbbá felkérte őket az együttműködésre.

(10)	Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtson be, illetve kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

1.4.1. Mintavétel

(11)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

a) Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, és felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A minta kiválasztása a hasonló termék felülvizsgálati időszak alatti uniós gyártásának és értékesítésének volumene alapján történt, megfelelő földrajzi eloszlás biztosítása mellett, és a mintába három olyan vállalat, illetve vállalatcsoport került, amely Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban rendelkezik gyártó létesítményekkel. Észrevételek nem érkeztek, ezért az ideiglenesen kiválasztott vállalatok kerültek be a végleges mintába is.

(13)

Ezt követően a mintában szereplő egyik uniós gyártó nem tudta teljesen kitölteni a kérdőívet, ezért másik uniós gyártó lépett a helyébe. A végleges mintát három vállalat/vállalatcsoport képezi, amely az uniós gyártás 57 %-át és az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének 58 %-át képviseli, továbbá négy különböző tagállamban (Ausztria, Franciaország, Németország és Olaszország) rendelkezik gyártó létesítményekkel. Az érdekelt feleket megfelelően tájékoztatták. A módosított minta reprezentatívnak minősül az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

b) Mintavétel az importőrök körében

(14)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Az információkat szolgáltató tizenkét importőr közül mindössze hat importálta az érintett terméket Kínából. A mintát az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti uniós behozatalának volumene alapján ebből a hat vállalatból választott ák ki, megfelelő földrajzi eloszlás biztosítása mellett, és abba egy-egy importőr került Görögországból, Németországból és Olaszországból.

(15)	Valamennyi jelentkező importőrt tájékoztatták a javasolt mintáról. Észrevétel nem érkezett. A minta az érintett termék teljes behozatalának 15 %-át képviselte.

c) Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(16)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi kínai exportáló gyártót arra kért, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg és/vagy lépjen kapcsolatba az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(17)	Egyetlen kínai exportáló gyártó jelentkezett, amely benyújtotta a mintavételi űrlapon kért információkat. Ezért mintavételre nem volt szükség. Ezt követően ez a kínai exportáló gyártó a (20) preambulumbekezdésben említettek szerint beszüntette az együttműködést.

1.4.2. Kitöltött kérdőívek

(18)	A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett összes uniós gyártónak és importőrnek, valamint a fent említett kínai exportáló gyártónak.

(19)	Kitöltött kérdőív a mintába felvett három uniós gyártótól, illetve gyártói csoporttól és a mintába felvett három független importőrtől érkezett vissza.

(20)	A kínai exportáló gyártó nem töltötte ki a kérdőívet.

1.4.3. Ellenőrző látogatások

(21)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, és értékelje, hogy az intézkedések bevezetése mennyiben lenne ellentétes az uniós érdekkel. Az alaprendelet 16. cikke alapján az alábbi vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártók:

—	Erne Fittings GmbH és az azzal kapcsolatban álló Siekmann Fittings GmbH, Schlins Ausztria,

—	Vallourec Fittings S.A., Maubeuge, Franciaország.

—	Virgilio Cena & Figli S.P.A., Brescia, Olaszország;

Importőrök:

—	Biagini Piero & C., Altedo di Malalbergo, Olaszország,

—	General Commercial & Industrial S.A., Athén, Görögország,

—	Manfred Geldbach Flansch und Fitting GmbH, Gelsenkirchen, Németország.

1.5. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(22)	A dömping megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(23)	A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vonatkozott.

1.6. Nyilvánosságra hozatal

(24)

A Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartását tervezte, és felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Észrevételek benyújtására nem került sor.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Az érintett termék

(25)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a 2009 augusztusában végzett hatályvesztési felülvizsgálat (13) tárgyát is képező termék, vagyis a Kínából származó, jelenleg az ex 7307 93 11 , ex 7307 93 19 és ex 7307 99 80 KN-kód alá tartozó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket), amelyek legnagyobb külső átmérője legfeljebb 609,6 mm, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel.

2.2. Hasonló termék

(26)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—	az érintett termék,

—	az analóg ország Szaúd-Arábia belföldi piacán gyártott és értékesített termék, valamint

—	az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az uniós piacon értékesített termék.

(27)	A Bizottság döntése értelmében ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló terméknek minősülnek.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1. Előzetes megjegyzések

(28)	Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(29)

A (18) és (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintavétel során jelentkező kínai exportáló gyártónak ugyan küldtek kérdőívet, ez az exportáló gyártó azonban nem töltötte ki a kérdőívet. Következésképpen a jelenlegi vizsgálat során egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt, ezért az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket kellett felhasználni.

(30)

E tekintetben a kínai hatóságokat és a fent említett, a mintavétel során jelentkező kínai exportáló gyártót megfelelően értesítették arról, hogy a kérdőív megválaszolásának elmulasztását a Bizottság az együttműködés hiányának tekinti, és ezért a Kínát érintő megállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A fenti (20) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság nem kapott kitöltött kérdőívet.

(31)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos alábbi megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták, így elsősorban a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra, valamint az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint készült statisztikákkal (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) és a független importőröknél végzett helyszíni ellenőrzések során gyűjtött információkkal összevetett Eurostat-statisztikákra. A kínai kiviteli statisztikai adatbázist is elemezték. Az elemzés azonban kimutatta, hogy a kínai adatbázis behozatali volumenre vonatkozó adatai jóval meghaladták a más rendelkezésre álló forrásokban, különösen a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő volument. A jelentett átlagárak nagyrészt szintén meghaladták a más forrásokból származó, többek között az együttműködő független importőrök által megjelölt átlagárakat. Így megállapítást nyert, hogy míg az összes egyéb rendelkezésre álló forrásból származó adatok között elhanyagolható az eltérés, addig a kínai adatbázisban foglalt adatok jelentősen különböznek a Bizottság által elemzett, összes többi forrásból származó adatoktól. Ezért a kínai kiviteli statisztikai adatbázisban foglalt adatokat ez esetben megbízhatatlannak tekintették.

3.2. Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

a) Analóg ország

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(33)	Az eredeti vizsgálatban Thaiföldet választották ki analóg országként. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a thai gyártók együttműködésének hiánya miatt az Amerikai Egyesült Államok szolgált analóg országként.

(34)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálat során az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy analóg országként a Koreai Köztársaságot tervezi figyelembe venni, mivel a Koreai Köztársaság az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben nem alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket, és egy koreai exportáló gyártó korábban együttműködött a (4) preambulumbekezdésben említett, a csőszerelvények Malajziából és a Koreai Köztársaságból való behozatalára alkalmazandó hatályos intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata során. A Bizottság felkérte a feleket, hogy ismertessék az analóg ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételeiket, azonban e felkérésre egyik fél sem válaszolt.

(35)

A Bizottság más lehetséges analóg országok, név szerint Bosznia-Hercegovina, India, Izrael, Japán, Szaúd-Arábia, Tajvan és Thaiföld csőszerelvénygyártóiról is tájékozódott, és felkért minden ezen országokbeli ismert csőszerelvénygyártót (ideértve az említett koreai gyártót is), hogy közöljék a szükséges információkat. Mindössze egy Szaúd-arábiai gyártó volt hajlandó együttműködni, és nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(36)

Miként az a (26) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a Szaúd-arábiai belföldi piacon gyártott és értékesített csőszerelvények, és a kínai exportáló gyártók által gyártott és az Unióba exportált termék alapvető fizikai és kémiai jellemzői, illetve felhasználási módjai megegyeznek.

(37)

A vizsgálat során nem nyert bizonyítást, hogy Szaúd-Arábiában torzult volna a belföldi piac. Ugyan csak egyetlen gyártó működött, piacvédelmi intézkedéseket nem alkalmaztak, és a belföldi gyártó termékei Kínából, Dél-Koreából, Thaiföldről és Japánból behozott termékekkel versenyeztek. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a szaúdi piacon megfelelő verseny működik.

(38)	A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a szaúdi belföldi piacon gyártott és értékesített mennyiség reprezentatívnak minősül a Kínából az Unióba irányuló, Eurostat szerinti teljes kivitelhez képest.

(39)

Amint a (45) preambulumbekezdésben is szerepel, a vizsgálat kimutatta, hogy a szaúdi gyártó számára átlagban véve veszteséges a csőszerelvények belföldi piacon történő értékesítése. Mindazonáltal az átlagos előállítási költség ugyanabba a tartományba esik, amelyben az uniós gazdasági ágazaté is található, és az auditált pénzügyi kimutatásokat a folyamatosság elvét követve készítik. Ennek alapján úgy ítélték meg, hogy a vállalat előreláthatólag életképes marad.

(40)	A fentiekre tekintettel Szaúd-Arábia az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő analóg országnak minősül.

b) Rendes érték

(41)	A Kínában működő exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásának alapjául az együttműködő Szaúd-arábiai gyártótól származó adatok szolgáltak.

(42)	Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések összvolumene az együttműködő Szaúd-arábiai gyártó esetében vajon reprezentatív volt-e.

(43)

A belföldi értékesítést akkor tekintették reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összvolumene elérte az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összvolumenének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a felülvizsgálati időszak alatt. Az exportértékesítési összvolument a (31) preambulumbekezdésben leírtak szerint az Eurostat statisztikái alapján határozták meg. Ennek alapján a belföldi értékesítés Szaúd-Arábiában reprezentatívnak minősült.

(44)	A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e.

(45)

A vizsgálat kimutatta, hogy a súlyozott belföldi eladási átlagár huzamosabb időn át alatta maradt az előállítási költség súlyozott átlagának. Így a belföldi értékesítések nem tekinthetők a rendes kereskedelmi forgalom keretében teljesítettnek. Következésképpen a rendes érték kiszámítása az előállítási költségen alapul, amelyhez az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésének megfelelően hozzáadták az ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségeket, valamint a nyereséget.

(46)

Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése alapján az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket az analóg országban tevékenykedő együttműködő gyártó által szolgáltatott adatok alapján határozták meg. Mivel az exportáló gyártó tényleges nyereségéről nem állt rendelkezésre információ, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése c) pontjának megfelelően ésszerű nyereségszintet alkalmaztak. A fémfeldolgozó iparban az 5 %-os nyereséget ésszerűnek találták. A dömpingkülönbözet 136 %-ot tett ki.

c) Exportár

(47)

Az exportárat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg, vagyis a kérelmező által a kérelemben megadott információkkal, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázissal és az együttműködő független importőröktől származó adatokkal összevetett Eurostat-statisztikákat használták fel.

d) Összehasonlítás

(48)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Ahol a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségekre tekintettel az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az exportárat és a rendes értéket. A független importőrök által közölt, ellenőrzött információk alapján kiigazítások történtek a (tengeri) fuvarozási és a biztosítási költségek, valamint a vámkezelési illetékek tekintetében.

e) Dömpingkülönbözet

(49)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a fent leírtak szerint a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze az exportár súlyozott átlagával. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, nem lehetett meghatározni, hogy Kínából milyen terméktípusokat exportáltak. Ezért terméktípusonkénti összehasonlítást nem lehetett végezni.

(50)	Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár (a továbbiakban: CIF-ár) százalékában kifejezve több mint 136 % volt.

3.3. A behozatal alakulása az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén

a) Előzetes megjegyzés

(51)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt megvalósult dömping megállapításán túl azt is megvizsgálta, mennyire valószínű, hogy az intézkedések hiányában a dömping folytatódna. E tekintetben a Kínában meglévő gyártási és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartását, valamint az uniós piac vonzerejét elemezte.

b) A Kínában rendelkezésre álló gyártási és szabad kapacitás

(52)

A kínai gyártást, gyártási és szabad kapacitást a kérelmező által szolgáltatott becslések alapján határozták meg. Ezek alapján Kínában a gyártási összvolumen 435 000 tonnára, a teljes gyártási kapacitás pedig 612 000 tonnára tehető. Így a teljes kínai szabad kapacitás 177 000 tonnára becsülhető, ami a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás közel háromszorosát tette ki. Az (53)–(56) preambulumbekezdésben leírtak szerint e szabad kapacitás jelentős részét valószínűleg az Unióba irányítják át.

c) A kínai exportőrök magatartása más harmadik országokban

(53)

Nyilvánosan elérhető információk és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a más harmadik országok piacaira irányuló kínai export átlagos árainak szintje nem volt megállapítható. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a kínai exportáló gyártók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat folytattak az Egyesült Államok piacán, ahol a csőszerelvények behozatalával kapcsolatosan 1992 óta dömpingellenes intézkedések vannak hatályban. Ez alapján, valamint az uniós piacon megfigyelhető korábbi és jelenlegi dömpinggyakorlatokra figyelemmel nincs ok azt feltételezni, hogy a kínai exportőrök a közeljövőben megváltoztatják exportárképzési magatartásukat.

d) Az uniós piac vonzereje

(54)

A kínai exportáló gyártók a vámok ellenére növelték az Unióba irányuló kivitelük volumenét és uniós piaci részesedésüket, ami azt mutatja, hogy továbbra is érdeklődnek az Unió piaca iránt. Ezt megerősítik az intézkedések kijátszásának korábbi gyakorlatai is, amelyek keretében Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken átrakodták a csőszerelvényeket (lásd a (2) preambulumbekezdést).

(55)

Még akkor is, ha Kínában és más harmadik országokban nőne a belföldi felhasználás, a teljes uniós felhasználást meghaladó, jelentős mértékű kínai gyártási többletkapacitásra tekintettel arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók számára továbbra is jelentős mennyiségek állnának rendelkezésre az uniós piacra történő kivitel céljára. Mivel a csőszerelvények másik nagy piaca, az Egyesült Államok szigorú dömpingellenes intézkedéseket alkalmaz a csőszerelvények Kínából való behozatalára, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai gyártók e szabad kapacitás jelentős mennyiségét valószínűleg az uniós piacra irányítanák át.

(56)

Figyelembe véve a kínai exportáló gyártók korábbi és jelenlegi, a fenti (50) preambulumbekezdésben leírt dömpinggyakorlatát, továbbá tekintettel arra, hogy a Kínából az egyesült államokbeli piacra importált csőszerelvényekre dömpingellenes intézkedések vonatkoznak, megállapítható, hogy az uniós piac továbbra is vonzó lesz a kínai exportáló gyártók számára.

3.4. Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségéről

(57)

A vizsgálatok kimutatták, hogy a felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal továbbra is jelentősen dömpingelt árakon jutott el az uniós piacra. A Kínában rendelkezésre álló jelentős (az uniós felhasználás közel háromszorosát kitevő) szabad kapacitásra, az exportőrök által az Egyesült Államok piacán tanúsított magatartásra, valamint az uniós piac vonzerejére figyelemmel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések megszüntetése esetén valószínűleg folytatódna a dömping.

4. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározása

(58)

Az uniós gazdasági ágazat a fenti (1) preambulumbekezdésben említett legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat időszakához képest nem ment át jelentősebb strukturális változáson. A felülvizsgálati időszakban 22 ismert gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(59)	A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás 48 868 tonnát tett ki. A Bizottság ezt az értéket a kérelmező által közölt és a mintában szereplő vállalatok ellenőrzött adataival összevetett adatokra alapozta.

(60)

A fenti (11) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártó, illetve gyártói csoport került be a végleges mintába. A vizsgálat mintájába felvett vállalatok/vállalatcsoportok az uniós gyártás 57 %-át és az uniós értékesítés 58 %-át képviselik (lásd a (13) preambulumbekezdést). A mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából kellően reprezentatívnak ítélték.

4.2. Uniós felhasználás

(61)

A Bizottság az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált – a kérelmező által szolgáltatott adatokon alapuló – értékesítési volumene alapján, valamint ii. az Eurostatnak a harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó adatai alapján állapította meg. A (31) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kínai kiviteli statisztikai adatbázis adatai megbízhatatlannak bizonyultak, így azokat a kínai exportvolumen meghatározásához nem használták fel.

(62)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonnában)

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Teljes uniós felhasználás	57 897	59 916	60 503	58 113
Index	100	103	104	100
Forrás: a kérelmező által közölt és az Eurostattól származó adatok

(63)

A felhasználás 2012-ben és 2013-ban kis mértékben, 3, illetve 4 %-kal nőtt a 2011-es szinthez képest, értéke így 2012-ben 59 916 tonna, 2013-ban pedig 60 503 tonna volt. A felülvizsgálati időszak folyamán 58 113 tonnára csökkent, de kevéssel így is meghaladta a 2011-es szintet. A teljes uniós felhasználás a figyelembe vett időszak során tehát stabil maradt.

4.3. Az érintett országból származó behozatal

4.3.1. Az érintett országból származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(64)

A Bizottság a behozatal mennyiségét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A Kínából származó behozatal összvolumene a lenti táblázatban látható módon magában foglalja a Kínából származó, valamint a Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott csőszerelvények behozatalát is, tekintettel arra, hogy az intézkedések hatályát a (2) preambulumbekezdésben leírtak szerint az ezen országokban feladott behozatalra is kiterjesztették.

(65)

A Kínából az Unióba történő behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Kínából származó csőszerelvények	3 739	6 789	7 091	8 058
Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott csőszerelvények	1 051	1 168	1 342	1 377
A Kínából származó behozatal összvolumene	4 790	7 957	8 433	9 435
Index	100	166	176	197
Piaci részesedés	8 %	13 %	14 %	16 %
Forrás: Eurostat

(66)

A figyelembe vett időszak során a Kínából származó behozatal összvolumene folyamatosan növekedett, a 2011-es 4 790 tonnáról a felülvizsgálati időszakban majdnem duplájára, 9 435 tonnára nőtt. A kínai piaci részesedés is hasonlóképpen alakult, a figyelembe vett időszak során a 2011-es 8 %-ról a felülvizsgálati időszakban mért 16 %-ra bővült, tehát a kétszeresére nőtt.

4.3.2. Az érintett országból származó behozatal árai és az áralákínálás

(67)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján határozta meg. A (64) preambulumbekezdésben leírtakkal azonos indokok miatt az átlagos importár a lenti táblázatban foglaltak szerint kiterjed a Kínából származó, valamint a Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott csőszerelvényekre is. Ez alapján az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Kínából származó csőszerelvények	1 347	1 646	1 299	1 179
Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott csőszerelvények	2 200	2 700	2 633	2 623
Kínai átlag	1 534	1 801	1 511	1 388
Index	100	117	98	90
Forrás: Eurostat

(68)

A figyelembe vett időszak alatt az átlagos importár jelentősen ingadozott. Előbb 17 %-kal növekedett: 2011-ben még 1 534 EUR/tonna volt, 2012-ben pedig már 1 801 EUR/tonna. Ezután azonban visszaesés következett, az importár 2013-ban 1 511 EUR/tonna, a felülvizsgálati időszakban pedig már csak 1 388 EUR/tonna volt. A figyelembe vett időszakban az importár összességében 10 %-kal csökkent.

(69)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlította az érintett országból származó, az uniós piacon az első független vevő számára értékesített behozatal átlagárával, amelyet az Eurostat adatai alapján költség, biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritás alapján) állapítottak meg és a vámok és a behozatal utáni költségek tekintetében megfelelően kiigazítottak.

(70)

Mivel a kínai exportáló gyártók a (49) preambulumbekezdésben leírtak szerint nem működtek együtt, nem lehetett meghatározni, hogy Kínából milyen terméktípusokat exportáltak. Ezért terméktípusonkénti összehasonlítást nem lehetett végezni. A kereskedelem azonos szintjén történő tranzakcióknak a szükséges kiigazítások utáni, engedményekkel és visszatérítésekkel csökkentett árát hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. Ennek alapján az összesített áralákínálási különbözet súlyozott átlaga 20,5 %.

4.3.3. Harmadik országokból származó behozatal

(71)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt a más harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint az e behozatalok során alkalmazott átlagos árak szempontjából.

4. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal

		2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Harmadik országokból származó import	Volumen tonnában	9 078	11 560	11 273	11 556
	Index	100	127	124	127
	Piaci részesedés	16 %	19 %	19 %	20 %
	Átlagár (EUR/tonna)	2 596	2 473	2 584	2 442
	Index	100	95	100	94
Forrás: Eurostat

(72)

A más harmadik országokból származó behozatal mennyisége a 2011. évi 9 078 tonnáról 27 %-kal 11 556 tonnára nőtt a felülvizsgálati időszakban. Ez a növekedés főleg 2011 és 2012 között történt, míg azt követően a behozatal volumene a felülvizsgálati időszak végéig viszonylag stabil maradt. Hasonló növekedés figyelhető meg a behozatal piaci részesedésében is, amely a 2011-es 16 %-ról 2012-ben 19 %-ra bővült, majd szinte változatlan maradt, csak csekély mértékben, 20 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban. Az átlagos importár 2012-ben 5 %-kal csökkent, 2013-ban pedig 5 %-kal emelkedett. A felülvizsgálati időszakban újabb 6 %-kal csökkent. Az árak az átlagot tekintve az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb szinten maradtak.

(73)

A felülvizsgálati időszak alatt a behozatal főleg Vietnamból, Kambodzsából, Thaiföldről és Izraelből származott. Alakulását az alábbi táblázat mutatja.

5. táblázat

A főbb más harmadik országokból származó behozatal volumene (tonna)

A behozatal volumene országonként	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Vietnam	1 158	1 602	2 635	2 562
Index	100	138	228	221
Kambodzsa	0	0	365	1 368
Index	100	100	365	1 368
Thaiföld	2 520	2 559	1 974	1 357
Index	100	102	78	54
Izrael	128	547	745	973
Index	100	427	582	760
Forrás: Eurostat

(74)

A Vietnamból származó behozatal a figyelembe vett időszak során megduplázódott, a felülvizsgálati időszakban elérte a 2 562 tonnát. A Thaiföldről származó behozatal 2011 óta jelentősen, 47 %-kal visszaesett, a felülvizsgálati időszakban már csak 1 357 tonna volt. Végül pedig a Kambodzsából és Izraelből származó behozatal a figyelembe vett időszakban számottevő növekedést mutatott, a felülvizsgálati időszakban 1 368, illetve 973 tonnára nőtt.

4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1. Általános megjegyzések

(75)	A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(76)

A kár elemzése céljából a Bizottság szétválasztotta a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok alapján értékelte. Ezen adatok az összes ismert uniós gyártóra vonatkoznak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt, valamint a mintába felvett uniós gyártókra vonatkozó adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(77)	A makrogazdasági mutatók a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagyságrendje, valamint a korábbi dömping okozta helyzetből való kilábalás.

(78)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. A mikrogazdasági mutatókkal kapcsolatos számok kizárólag a mintába felvett vállalatok vagy vállalatcsoportok ellenőrzött adatain alapulnak.

4.4.2. Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1. Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(79)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, gyártási összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

6. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Gyártási mennyiség (tonna)	53 797	54 951	54 572	48 868
Index	100	102	101	90
Gyártási kapacitás (tonna)	184 220	164 220	164 220	164 220
Index	100	89	89	89
Kapacitáskihasználás	29 %	33 %	33 %	29 %
Forrás: kérelem

(80)	A gyártási mennyiség 2011 és 2013 között nagyrészt változatlan maradt, a felülvizsgálati időszakban azonban 10 %-kal 48 868 tonnára csökkent.

(81)

Az uniós gyártók gyártási kapacitása a 2011-ben bekövetkezett 11 %-os csökkenést követően 2012 óta 164 220 tonna maradt. A fenti táblázat által bemutatott bejelentett kapacitás – összhangban e konkrét iparág standard gyakorlatával és a (4) preambulumbekezdésben említett korábbi eljárások során alkalmazott módszerrel – a 3 műszak/nap, 6 nap/hét, 48 hét/év rend szerinti teoretikus maximális kapacitáson alapult. Ezzel szemben az iparág a valóságban csak 2 műszak/nap, 5 nap/hét, 48 hét/év rend szerint üzemel. Ezért a bejelentett kapacitás nem szükségszerűen ad pontos képet a felülvizsgálati időszak alatti tényleges kapacitásról.

(82)

A kapacitáskihasználás a felülvizsgálati időszak alatt alacsony, 29 % volt, a figyelembe vett időszakban viszont növekedett, 2012-ben és 2013-ban is elérte a 33 %-ot. E bővülés az említett években a gyártási mennyiség kismértékű növekedését tükrözi. Amint azt a (81) preambulumbekezdés kifejti, a kapacitáskihasználás alacsony értéke részben a teljes kapacitás kiszámításához használt módszernek tudható be.

4.4.2.2. Az értékesítések volumene és a piaci részesedés

(83)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

7. táblázat

Az értékesítések volumene és a piaci részesedés

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen az uniós piacon (tonnában)	44 030	40 399	40 797	37 121
Index	100	92	93	84
Piaci részesedés	76 %	67 %	67 %	64 %
Forrás: kérelem

(84)

Az uniós piacon realizált értékesítések volumene 2012-ben 2011-hez képest 8 %-kal csökkent. Mindössze 2013-ban növekedett elenyésző mértékben, a felülvizsgálati időszakban viszont már ismét csökkent, 37 121 tonnára esett vissza, így az értékesítési volumen összességében véve 16 %-kal apadt 2011-hez képest.

(85)	Az uniós gazdasági ágazat értékesítésének gyengülését tükrözte piaci részesedése is, amely a figyelembe vett időszak során 12 százalékponttal csökkent, vagyis a 2011-es 76 %-ról 64 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban.

4.4.2.3. Foglalkoztatás és termelékenység

(86)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Munkavállalók létszáma	1 092	1 006	962	947
Index	100	92	88	86
Termelékenység (egység/alkalmazott)	49	55	57	52
Index	100	112	116	106
Forrás: kérelem

(87)

A figyelembe vett időszakban a munkavállalók száma fokozatosan, 14 %-kal csökkent a 2011-es 1 092-ről a felülvizsgálati időszakban mért 947-re. Mivel a gyártás volumene 2012-ben és 2013-ban nem változott, az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – 2011-hez képest 12, illetve 16 %-kal nőtt ezekben az években. A felülvizsgálati időszak során a termelékenység a gyártás csökkenése miatt visszaesett, de így is 6 %-kal meghaladta a 2011-es szintet.

4.4.3. Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(88)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és egységköltség

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár az Unió teljes piacán (EUR/tonna)	2 774	2 902	2 808	2 892
Index	100	105	101	104
Egységenkénti előállítási költség (EUR/tonna)	3 081	3 100	3 042	3 118
Index	100	101	99	101
Forrás: a mintába felvett vállalatok ellenőrzött adatai.

(89)

Az értékesítési árak az Unióban szinte változatlanok maradtak, mindössze kisebb ingadozásokat mutattak. 2012-ben 5 %-kal nőttek, 2013-ban 4 %-kal csökkentek, a felülvizsgálati időszakban pedig ismét, ezúttal 3 %-kal emelkedtek. A figyelembe vett időszakban az árak összességében véve 4 %-kal nőttek. Az egységenkénti előállítási költség is hasonlóan alakult, vagyis előbb 2012-ben emelkedett, majd 2013-ban csökkent, végül pedig a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt. Ugyanakkor ezek az ingadozások mértéke elenyésző, 1–2 % közötti volt. A figyelembe vett időszak alatt az egységenkénti előállítási költség összességében 1 %-kal nőtt. Mivel a figyelembe vett időszakban az értékesítési árak némileg nagyobb mértékben emelkedtek, az uniós gyártók nyereségessége így javult ugyan, de ennek ellenére a figyelembe vett időszak során negatív maradt, ahogy azt a (94) preambulumbekezdés is leírja.

4.4.3.2. Munkaerőköltség

(90)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Munkavállalónkénti átlagos bérköltség (EUR)	53 347	54 409	55 868	55 715
Index	100	102	105	104
Forrás: a mintába felvett vállalatok ellenőrzött adatai.

(91)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség enyhén növekvő tendenciát követett a figyelembe vett időszakban. Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség 2011 és a felülvizsgálati időszak között 4 %-kal 55 715 EUR-ra növekedett. A munkavállalók létszáma a figyelembe vett időszakban 14 %-kal csökkent, ez azonban a szerződések megszűnéséből eredő költségek miatt nem tette azonnal gazdaságosabbá a vállalatok működését.

4.4.3.3. Készletek

(92)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Zárókészlet (tonna)	6 657	6 851	6 807	5 749
Index	100	103	102	86
Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve	22 %	21 %	29 %	21 %
Forrás: a mintába felvett vállalatok ellenőrzött adatai.

(93)

A zárókészlet előbb némileg nőtt 2012-ben, majd ismét csökkent, 2012-ről 2013-ra 1 %-kal, 2013-ről a felülvizsgálati időszakra pedig 16 %-kal apadt. A figyelembe vett időszak alatt a készletek összességében 14 %-kal csökkentek. A gyártás szintjéhez képest a zárókészlet 2011 és a felülvizsgálati időszak között egy százalékponttal csökkent.

4.4.3.4. Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(94)

A mintába felvett uniós gyártók nyereségessége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2011	2012	2013	Felülvizsgálati időszak
Az Unióban független vevőknek történő értékesítések nyereségessége (az értékesítési forgalom %-ában)	– 11,2 %	– 5,5 %	– 8,3 %	– 9,1 %
Pénzforgalom (EUR)	– 7 791 330	– 518 192	– 2 540 656	– 1 790 761
Index	100	1 504	307	435
Beruházások (EUR)	2 388 945	3 111 518	4 339 627	3 362 845
Index	100	130	182	141
Beruházások megtérülése	– 21,4 %	– 18,8 %	– 13,6 %	– 15,3 %
Forrás: a mintába felvett vállalatok ellenőrzött adatai.

(95)	A mintába felvett uniós gyártók nyereségességét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában.

(96)	Az uniós gazdasági ágazatnak jelentős veszteségei voltak a figyelembe vett időszakban. A gazdasági ágazat 2011-et – 11,2 %-os veszteséggel zárta, ami 2012-ben – 5,5 %-ra apadt, 2013-ban és a felülvizsgálati időszakban viszont újra romlott, – 8,3, illetve – 9,1-ra.

(97)	A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszak során a pénzforgalom mindvégig negatív maradt annak ellenére, hogy közben, különösen 2012-ben javulást mutatott.

(98)

A beruházások növekvő tendenciát mutattak, és a gyártási folyamat biztonságosságának javításához, az energiafogyasztás csökkentéséhez, valamint a csőszerelvények versenyképességének és minőségének javításához kapcsolódtak. A beruházások értéke 2012-ben, majd 2013-ban is nőtt, a felülvizsgálati időszakban azonban visszaesett. 2011-hez viszonyítva 2012-ben 30 %-kal, 2013-ban 82 %-kal, a felülvizsgálati időszak alatt pedig 41 %-kal bővültek a beruházások. E bővülés azonban nem eredményezett pozitív megtérülést, amely a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereségét jelenti. A megtérülés a 2011-es – 21,4 % és a felülvizsgálati időszakban mért – 15,3 % között alakult.

4.4.3.5. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(99)	A vizsgálatok alapján megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladta a minimális szintet. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet mértékének uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat még mindig nem heverte ki teljesen a csőszerelvények korábbi, Oroszországból, Törökországból, a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó káros dömpingjének hatásait.

4.5. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(101)

Szinte valamennyi főbb kármutató negatív tendenciát jelzett. A figyelembe vett időszak alatt a gyártási volumen 9 %-kal, a gyártási kapacitás pedig 11 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egészében súlyosan veszteséges volt. E veszteség ugyan némileg apadt, de így is – 9,1 %-ot tett ki a felülvizsgálati időszakban. Emellett az uniós gazdasági ágazat pénzforgalma is folyamatosan negatív volt, a foglalkoztatás pedig nagyjából 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ráadásul 16 %-kal visszaesett az értékesítés is, az uniós gyártók piaci részesedése pedig 12 százalékponttal zsugorodott.

(102)

A készletek a 14 %-os csökkenésnek köszönhetően kis mértékben nőttek, míg a beruházások 41 %-kal bővültek a figyelembe vett időszak alatt. Az utóbbiakra azonban többek között azért volt szükség, hogy az uniós gyártók fel tudják venni a versenyt a piacon. Az ilyesfajta növekedés ugyanakkor önmagában nem zárja ki a kár meglétét, ezért inkább az uniós gazdasági ágazatban zajló szerkezetátalakítási folyamat részének kell tekinteni.

(103)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

5. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

5.1. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a behozatal várható mennyisége és az árak által gyakorolt hatások

(104)

A Bizottság az (57) preambulumbekezdésben megállapította, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal megismétlődésével járna.

(105)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak során jelentős kárt szenvedett, ami a (101) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően többek között a gyártás, az értékesítési volumen, a piaci részesedés és a foglalkoztatás csökkenésében, valamint a nyereség folyamatos elmaradásában nyilvánult meg.

(106)

A figyelembe vett időszakban a Kínából származó behozatal mennyisége a magas vámok ellenére jelentősen nőtt, ennek eredményeképpen pedig a kínai piaci részesedés megduplázódott (lásd a (65) preambulumbekezdést). Az uniós piacon továbbra is rendkívüli mértékű az árleszorító nyomás, tekintettel a felülvizsgálati időszak során tapasztalt, jelentős áralákínálási különbözetekre.

(107)

Ezenfelül, ahogy az (52) preambulumbekezdésben is szerepel, a Kínában rendelkezésre álló szabad gyártási kapacitás a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás közel háromszorosát tette ki. Ezért valószínűnek tűnik, hogy az intézkedés hatályvesztése esetén jelentős mennyiség kerül majd az érintett termékből az uniós piacra.

(108)

Tekintettel az érintett ország exportáló gyártói által a múltban és jelenleg alkalmazott árakra, a behozatal várhatóan továbbra is dömpingelt árakon folyik majd, ezáltal jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálva. A dömpingelt behozatal biztosan negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra. A behozatal jóval erősebb árleszorító nyomást fejtene ki, és ezáltal az uniós gazdasági ágazat pénzügyi eredményeinek további romlásához vezetne. A szóban forgó behozatal a jövőben is az uniós gazdasági ágazat uniós piaci részesedéséből venne el. Ennek eredményeképpen még alacsonyabb lenne az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása, pedig az egyike azon kritikus elemeknek, amelyek az uniós gazdasági ágazat negatív eredményeit előidézték a figyelembe vett időszakban.

(109)

A Bizottság ezért megállapította, hogy a hatályos intézkedések hatályon kívül helyezése az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében nagy valószínűséggel az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódásával járna.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

(110)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(111)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(112)

Ezek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó megállapítások ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az intézkedések fenntartása ellentétes lenne az Unió érdekeivel.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(113)

A hatályos dömpingellenes intézkedések nem akadályozták meg az uniós piacra történő dömpingelt behozatalt, az uniós gazdasági ágazatot pedig jelentős kár érte a figyelembe vett időszakban.

(114)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult. A gyártási folyamat ésszerűsítésére, valamint a versenyképesség és a minőség fokozására tett erőfeszítések hatására a felülvizsgálati időszakban 6 %-kal javult a termelékenység, és 11 %-kal csökkent a gyártási kapacitás. Az ez irányú erőfeszítések a beruházások terén is egyértelműen megmutatkoztak (lásd a (98) preambulumbekezdést). Végül az uniós gazdasági ágazat nyereséges exporttevékenysége kedvezően alakult, azt mutatva, hogy versenyképes volt harmadik országok piacain (a mintába felvett gyártók exportja 10 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban).

(115)

Az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű, hogy az érintett országból származó, feltehetőleg nagy mennyiségű dömpingelt behozatal tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Ez a nagy mennyiség valószínűleg (többek között) a piaci részesedés további csökkenését, az értékesítési árak csökkenését, a kapacitáskihasználás csökkenését és általában az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének számottevő további romlását idézné elő.

(116)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Kína elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

6.2. A független importőrök és a felhasználók érdeke

(117)

A jelenlegi vizsgálatban tizenkét importőr működött együtt, de közülük csak hat számolt be arról, hogy az érintett országból csőszerelvényeket importál. A kiválasztott mintát három független importőr alkotta, amely a Kínából származó összes behozatal 15 %-át bonyolította le a felülvizsgálati időszak alatt. Az érintett termék átlagosan csak mintegy 10 %-át tette ki teljes értékesítési volumenüknek. Az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tevékenységük nyereséges volt. Ennek alapján a hatályos intézkedések nem érintették jelentősen az ellenőrzött importőröket.

(118)

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az importőrök továbbra is nagy mennyiségben hozták be az érintett terméket, ráadásul még növelték is a behozott mennyiséget a figyelembe vett időszak alatt. A fentiek alapján nem valószínű, hogy az intézkedések fenntartása a jövőben gazdasági helyzetük romlásához vezetne.

(119)

A jelenlegi vizsgálat során egyik felhasználó sem működött együtt, és nem is jelentkezett a Bizottságnál. Együttműködésük hiánya igazolni látszik az eredeti vizsgálat megállapításait, miszerint a csőszerelvények e vállalatok teljes előállítási költségének nagyon kis részét teszik ki, és a hatályos intézkedések a jelek szerint nem rontják a versenyképességüket.

6.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(120)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs kényszerítő indok a hatályos dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

7. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(121)

A fenti megfontolásokból az következik, hogy a Kínából származó, egyes csőszerelvények behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően fenn kell tartani.

(122)

Következésképpen a Kínából származó érintett termékre vonatkozó intézkedéseknek a Tajvanon (14), Indonéziában (15), Srí Lankán (16) és a Fülöp-szigeteken (17) feladott behozatalra való kiterjesztését szintén fenn kell tartani, függetlenül attól, hogy a terméket Tajvanból, Indonéziából, Srí Lankáról, illetve a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be.

(123)

Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7307 93 11 , ex 7307 93 19 és ex 7307 99 80 KN-kód (7307 93 11 91, 7307 93 11 93, 7307 93 11 94, 7307 93 11 95, 7307 93 11 99, 7307 93 19 91, 7307 93 19 93, 7307 93 19 94, 7307 93 19 95, 7307 93 19 99, 7307 99 80 92, 7307 99 80 93, 7307 99 80 94, 7307 99 80 95 és 7307 99 80 98 TARIC-kód) alá tartozó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legfeljebb 609,6 mm legnagyobb külső átmérőjű, tompahegesztésre vagy egyéb célokra felhasznált csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket) behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtétel a következő:

Ország	Vállalat	Vámtétel (%)	TARIC-kiegészítő kód
Kína	Összes vállalat	58,6	—

(3) Eltérő rendelkezések hiányában a vámra vonatkozó hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) A Tanács 1996. március 11-i 584/96/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból, Horvátországból és Thaiföldről származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 84., 1996.4.3., 1. o.).

(3) A Tanács 2009. augusztus 27-i 803/2009/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, illetve a Tajvanból feladott (függetlenül attól, hogy Tajvanból származóként lettek-e bejelentve), vasból vagy acélból készült egyes csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd-nek és a Nian Hong Pipe Fittings Co. Ltd-nek nyújtott mentesség hatályon kívül helyezéséről (HL L 233., 2009.9.4., 1. o.).

(4) A Tanács 2003. június 2-i 964/2003/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, valamint a Tajvanon feladott (függetlenül attól, hogy tajvani származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 139., 2003.6.6., 1. o.).

(5) A Tanács 2004. november 22-i 2052/2004/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára a 964/2003/EK rendeletben kivetett végleges dömpingellenes vámoknak az Indonéziából származó vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések (függetlenül attól, hogy Indonéziából származóként jelölték-e meg) behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 355., 2004.12.1., 4. o.).

(6) A Tanács 2004. november 22-i 2053/2004/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések behozataláról szóló 964/2003/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámoknak a Srí Lankán feladott (függetlenül attól, hogy Srí Lanka-i származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 355., 2004.12.1., 9. o.).

(7) A Tanács 2006. április 27-i 655/2006/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült csőszerelvények behozatalára a 964/2003/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Fülöp-szigeteken feladott, vasból vagy acélból készült csőszerelvények behozatalára (függetlenül attól, hogy Fülöp-szigeteki származásúnak jelentették-e be) történő kiterjesztéséről (HL L 116., 2006.4.29., 1. o.).

(8) A Tanács 2013. január 17-i 78/2013/EU végrehajtási rendelete az Oroszországból és Törökországból származó, egyes vasból vagy acélból készült csőszerelvények és csőillesztékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 27., 2013.1.29., 1. o.).

(9) A Bizottság 2014. december 2-i 1283/2014/EU végrehajtási rendelete a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 347., 2014.12.3., 17. o.).

(10) HL C 297., 2014.9.4., 12. o.

(11) HL C 366., 2013.12.14., 35. o.

(12) HL C 295., 2014.9.3., 6. o.

(13) A Tanács 2009. augusztus 27-i 803/2009/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, illetve a Tajvanból feladott (függetlenül attól, hogy Tajvanból származóként lettek-e bejelentve), vasból vagy acélból készült egyes csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd-nek és a Nian Hong Pipe Fittings Co. Ltd-nek nyújtott mentesség hatályon kívül helyezéséről (HL L 233., 2009.9.4., 1. o.).

(14) 964/2003/EK rendelet.

(15) 2052/2004/EK rendelet.

(16) 2053/2004/EK rendelet.

(17) 655/2006/EK rendelet.

2015.10.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/41

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/1938 IRÁNYMUTATÁSA

(2015. augusztus 27.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás módosításáról (EKB/2015/27)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen a 3.1. cikk első francia bekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkeire, valamint a 20. cikk első bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egységes monetáris politika elérése magával vonja azon eszközök, instrumentumok és eljárások meghatározását, amelyeket az eurorendszer, amely az Európai Központi Bankból (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjaiból (a továbbiakban: NKB-k) áll, amelyek pénzneme az euro, alkalmaz annak érdekében, hogy e politika végrehajtása egységes módon történjen azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(2)

Az eurorendszer monetáris politikai kerete végrehajtásának biztosítania kell azt, hogy az ügyfelek minél szélesebb köre egyenlő elfogadhatósági feltételek alapján vehessen részt. Ezek a követelmények oly módon kerültek meghatározásra, hogy egyenlő bánásmódot biztosítanak azon tagállamok ügyfelei számára, amelyek pénzneme az euro, és biztosítsák azt, hogy az ügyfelek megfeleljenek egyes prudenciális és működési feltételeknek.

(3)	A Kormányzótanács a bankunió végrehajtására vonatkozó közelmúltbeli jogalkotási fejleményekre figyelemmel döntött az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben részt vevő ügyfelekre vonatkozó szabályok további pontosításáról.

(4)	A kormányzótanács akként határozott, hogy bevezeti az eurorendszer fedezeti keretrendszerébe az elfogadható nem forgalomképes eszközök egy új csoportját, nevezetesen az elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumokat.

(5)	Ezért az EKB/2014/60 iránymutatást (1) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2014/60 a következőképpen módosul:

1.	az EKB/2014/60 iránymutatás címének a helyébe a következő szöveg lép: „Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60)”;

a 2. cikk 10. pontjának a helyébe a következő szöveg lép:

„10. »illetékes hatóság«: nemzeti jogszabályok által hivatalosan elismert hatóság vagy szerv, amelyet nemzeti jogszabály felhatalmaz arra, hogy az adott tagállamban működő felügyeleti rendszer részeként intézményeket felügyeljen, ideértve az EKB-t az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (*1) ráruházott feladatokkal kapcsolatos kérdésekben;

(*1) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).”;"

a 2. cikk 23. pontjának a helyébe a következő szöveg lép:

„23. »belföldi felhasználás«: valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett ügyfél által az alábbiak fedezetként történő benyújtása:

a)	az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamával azonos tagállamban kibocsátott és tartott forgalomképes eszközök;

b)	hitelkövetelések, amennyiben a hitelkövetelési megállapodásra az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamának joga irányadó;

c)	az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamában letelepedett szervezetek által kibocsátott RMBD-k;

d)	az ügyfél székhelye szerinti NKB tagállamával azonos tagállamban kibocsátott és tartott, elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok;”;

a 2. cikk az alábbi 42a. ponttal egészül ki:

„42a. »állampapír-eszközökkel történő, természetbeni feltőkésítés«: a hitelintézet jegyzett tőkéje emelésének minden olyan formája, amely során a hitelintézet részére az ellenértéket teljes egészében vagy részben a hitelintézet számára új tőkét biztosító szuverén állam, illetve közszektorbeli szervezet által kibocsátott állampapír-eszközök közvetlen juttatásával biztosítják;”;

a 2. cikk 70. pontjának a helyébe a következő szöveg lép:

„70.	»nem forgalomképes eszközök« a következő eszközök bármelyike: lekötött betétek, hitelkövetelések, nem forgalomképes RMBD-k és elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok;”;

a 2. cikk az alábbi 70a. ponttal egészül ki:

„70a.

»elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok« (a továbbiakban: DECC-ek) olyan adósságinstrumentumok, amelyek:

a)	fedezete közvetlenül vagy közvetve olyan hitelkövetelés, amely megfelel az eurorendszer hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági követelményeinek, összhangban a negyedik rész III. cím 1. fejezetének 1. szakaszával, a 107f. cikk előírásaira is figyelemmel;

b)	kettős visszkereseti jogot biztosítanak: i. azon hitelintézet felé, amely a mögöttes hitelkövetelések értékpapírosításának kezdeményezője, és ii. az a) pontban említett, mögöttes hitelkövetelések dinamikus fedezeti portfóliója felé;

c)	esetében kockázat ügyletrészsorozatba sorolására nem került sor;”;

a 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az EKB az eurorendszer bármely munkanapján végrehajthat finomhangoló műveleteket az adott tartalékolási időszakban a likviditáshiány egyensúlyozása érdekében. Amennyiben az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja nem NKB-munkanap, az érintett NKB nem köteles ilyen műveleteket végezni.”;

az 55. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben való részvételhez kapcsolódó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei tekintetében az eurorendszer – az 57. cikk fenntartásával – csak az alábbi feltételeknek megfelelő intézmények részvételét engedélyezi:

a)	amelyek az eurorendszer KBER Alapokmánya 19.1. cikke szerinti kötelezőtartalék-rendszere hatálya alatt állnak, és amelyeket nem mentesítettek az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere alapján fennálló kötelezettségeik alól a 2531/98/EK rendelet és az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alapján;

amelyek a következők egyikének megfelelnek:

i.	legalább egy, a 2013/36/EU irányelvvel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban az illetékes hatóságok által gyakorolt harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyeleti forma hatálya alá tartozik;

ii.	a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett köztulajdonban levő hitelintézet, amely az illetékes hatóságok által gyakorolt, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti felügyelethez hasonló szintű felügyelet alá tartozik;

iii.

olyan intézmények, amelyek a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti felügyelethez hasonló szintű harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyelethez hasonló szintű, az illetékes hatóságok által gyakorolt nem harmonizált felügyelet alá tartoznak, mint például az EGT-n kívül bejegyzett intézményeknek az azon tagállamokban letelepedett fióktelepei, amelyeknek a pénzneme az euro;

c)	amelyek pénzügyi helyzete stabil, az 55a. cikkben foglaltaknak megfelelően;

d)	amelyek megfelelnek a székhely szerinti NKB vagy az EKB által az adott instrumentum vagy művelet tekintetében alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott működési feltételeknek.”;

a szöveg a következő 55a. cikkel egészül ki:

„55a. cikk

Az intézmények pénzügyi stabilitásának vizsgálata

(1) Az eurorendszer az intézmények pénzügyi stabilitásának e cikk alkalmazásában történő értékelésekor figyelembe veheti az alábbi prudenciális információkat:

a)	az 575/2013/EU rendelet alapján a felügyeleti követelményekkel összhangban szolgáltatott, a tőkére, a tőkeáttételre és a likviditásra vonatkozó negyedéves információk egyedi és összevont alapon; vagy

b)	adott esetben az a) pont alatti információkkal összehasonlítható minőségű prudenciális információk.

(2) Amennyiben intézmény felügyeleti szerve ezeket a prudenciális információkat nem bocsátja az intézmény székhelye szerinti NKB és az EKB rendelkezésére, úgy a székhely szerinti NKB, illetve az EKB kérheti, hogy az intézmény közvetlenül bocsássa rendelkezésre ezeket az információkat. Amennyiben ezeket az információkat közvetlenül az intézmény bocsátja rendelkezésre, az intézmények az információk illetékes felügyeleti szerv általi értékelését is be kell nyújtania. Egy külső könyvvizsgáló cég által kiegészített kiegészítő tanúsítvány benyújtása is előírható.

(3) A fióktelepek a felügyeleti követelményeknek megfelelően az 575/2013/EU rendelet alapján egyedi vagy konszolidált alapon jelentik a tőkekövetelményre, tőkeáttételre és a likviditásra vonatkozó mutatókat, illetve adott esetben az ezekkel az adatokkal összehasonlítható minőségű információkat azon intézmény vonatkozásában, amelyhez a fióktelep tartozik.

(4) Az olyan intézmények pénzügyi megbízhatóságának értékelését illetően, amelyek esetében állampapír-eszközökkel történő, természetbeni feltőkésítésre került sor, az eurorendszer figyelembe veheti az ilyen természetbeni feltőkésítéshez használt eszközöket, valamint azoknak az 575/2013/EU rendelet alapján jelentett tőkemegfelelési mutatók teljesülésének biztosításában betöltött szerepét, ideértve ezen eszközök likviditását és az eszközök kibocsátójának piaci hozzáférését is.

(5) A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) 42. cikke, vagy a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) 26. cikke szerinti, eszközelkülönítő-eszköz alkalmazása formájában hozott szanálási intézkedés következtében létrejött eszközkezelő társaságok nem fogadhatók el az eurorendszer monetáris politikai műveletei tekintetében történő hozzáférésre.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).” "

10.	a 96. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet, mint adós vagy garanciavállaló esetében az (1) és (2) bekezdésben rögzített szabályok nem alkalmazandók, és azok székhelyüktől függetlenül elfogadhatónak minősülnek.”;

11.

a 99. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„99. cikk

A hitelkövetelésekre vonatkozó további jogi követelmények

(1) Annak biztosításához, hogy a hitelkövetelésekre szóló érvényes biztosíték jöjjön létre, és a hitelkövetelést az ügyfél nemteljesítése esetén gyorsan érvényesíteni lehessen, további jogi követelményeknek kell teljesülniük. Ezek a jogi követelmények a következőkre vonatkoznak:

a)	a hitelkövetelés fennállásának ellenőrzése;

b)	a hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége;

c)	a mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya;

d)	a hitelkövetelések mobilizálására és érvényesítésére vonatkozó korlátozások hiánya;

e)	a banktitokkal és a bizalmas kezeléssel kapcsolatos korlátozások hiánya.

(2) A fenti jogi követelmények tartalmát a 100–105. cikk határozza meg. A nemzeti jogok sajátosságainak további részletei az NKB-k megfelelő nemzeti dokumentációiban találhatók.”;

12.

a negyedik rész III. címének 1. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

„4. szakasz

A DECC-kre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

107a. cikk

Elfogadható eszköztípus

(1) Az elfogadható eszköztípus a 2. cikk (70a) bekezdésében a DECC vonatkozásában meghatározott adósságinstrumentumok.

(2) A DECC-ek a 63. cikkben megállapított feltételeknek megfelelő rögzített és feltétlen tőkeösszeggel és kamatszelvény-struktúrával rendelkeznek. A fedezeti alap kizárólag olyan hitelköveteléseket tartalmazhat, amelyek vonatkozásában:

a)	egy meghatározott kölcsönszintű DECC-adatűrlap; vagy

b)	egy eszközfedezetű értékpapír kölcsönszintű adatűrlap a 73. cikkben foglaltaknak megfelelően

rendelkezésre áll.

(3) A mögöttes hitelköveteléseknek az olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett adósoknak nyújtottnak kell lenniük. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek az eurorendszer olyan ügyfelének kell lennie, amely olyan tagállamban, amelyek a pénzneme az euro telepedett le, továbbá a hitelkövetelést a kibocsátó megszerezte az eszköztulajdonostól.

(4) A DECC kibocsátójának olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett különleges célú gazdasági társaságnak kell lennie. A tranzakció résztvevőinek – a kibocsátó, a mögöttes hitelkövetelések adósai és az értékpapírosítást kezdeményező kivételével – EGT-országban letelepedettnek kell lenniük.

(5) A DECC-ket euróban kell denominálni, vagy azon tagállamok valamely korábbi pénznemében, amelyek pénzneme az euro.

(6) Egy kedvező értékelés elvégzését követően az eurorendszer a DECC struktúrát az eurorendszer számára fedezetként elfogadhatóként hagyja jóvá.

(7) A DECC-ekre, az értékpapírosítást kezdeményezőre, továbbá a mögöttes hitelkövetelések adósaira és adott esetben garanciavállalóira, a mögöttes hitelkövetelési megállapodásokra, valamint a fedezetül szolgáló hitelköveteléseknek az értékpapírosítást kezdeményezőtől a kibocsátóhoz történő közvetlen vagy közvetett átruházását szolgáló megállapodásokra azon ország joga irányadó, amelyben a kibocsátó letelepedett.

(8) A DECC-knek meg kell felelniük a 66. és a 67. cikkben foglalt, a kibocsátás helyére és az elszámolási eljárásokra vonatkozó követelményeknek.

107b. cikk

Az alárendelés hiánya a DECC-k tekintetében

A DECC-k nem szolgálhatnak alapul a tőkeösszegre és/vagy kamatra vonatkozó olyan jogoknak, amelyek ugyanazon kibocsátó egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaihoz kapcsolódó tulajdonjogoknak vannak alárendelve.

107c. cikk

Hitelminőségi követelmények

Az DECC-knek meg kell felelniük az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek, amelyeket az ezen negyedik rész III. cím 2. fejezetének 3. szakasza tartalmaz.

107d. cikk

A mögöttes hitelkövetelések kibocsátó által történő megszerzése

A mögöttes hitelköveteléseket a kibocsátónak az értékpapírosítást kezdeményezőtől az eurorendszer által »valódi átruházásnak« vagy »valódi átruházással egyenértékűnek« tekintett és bármely harmadik féllel szemben érvényesíthető eljárással kell megszereznie, és azok nem lehetnek elérhetők az értékpapírosítást kezdeményező és annak hitelezői számára még az értékpapírosítást kezdeményező fizetésképtelensége esetén sem.

107e. cikk

A DECC-ekre vonatkozó átláthatósági követelmények

(1) A DECC-eknek az átláthatósági követelményeknek struktúrájuk és a mögöttes egyedi hitelkövetelések tekintetében is meg kell felelniük.

(2) A DECC struktúrája szintjén nyilvánosan elérhetővé kell tenni a DECC főbb ügyleti adatait, mint például az ügyletben résztvevő felek megnevezését, a DECC fő strukturális jellemzőinek összefoglalását, a fedezet összefoglaló ismertetését és a DECC általános szerződési feltételeit. Az eurorendszernek lehetősége van arra, hogy bármely általa relevánsnak ítélt harmadik féltől, így többek között, de nem kizárólag a kibocsátótól és/vagy az értékpapírosítást kezdeményezőtől bárminemű olyan dokumentációt vagy jogvéleményt bekérhessen, amelyet szükségesnek tart.

(3) A mögöttes egyedi hitelkövetelések szintjén elérhetővé kell tenni a mögöttes egyedi hitelkövetelések portfóliójának átfogó és szabványosított hitelszintű adatait a VIII. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően, kivéve az adatszolgáltatási gyakoriság tekintetében és az átmeneti időszakot. A DECC-k elfogadhatósága érdekében valamennyi mögöttes hitelkövetelésnek homogénnek kell lennie, azaz az azokra vonatkozó adatokat szolgáltatni kell tudni a kölcsönszintű űrlapok egyikének felhasználásával. Az eurorendszer a vonatkozó adatok kiértékelését követően meghatározhatja azt is, hogy a DECC nem homogén.

(4) A kölcsönszintű adatokat legalább havonta jelenteni kell, legkésőbb a lezárás időpontját követő hónapban. A lezárás azon időpontja, amely vonatkozásában a kölcsönszintű adatokat jelenteni kell, a hónap utolsó naptári napja. Amennyiben a kölcsönszintű adatok szolgáltatására vagy aktualizálására nem kerül sor a lezárást követő egy hónapban, úgy a DECC a továbbiakban nem minősül elfogadhatónak.

(5) Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó adatminőségi követelmények a DECC-kre is vonatkoznak, ideértve az egyes DECC kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapokat is. A DECC-ek vonatkozásában nincs átmeneti időszak arra nézve, hogy azok elérjék a kölcsönszintű adatokra vonatkozó legkisebb elfogadható minőségi értéket.

(6) Az elfogadhatóság értékelése során az eurorendszer az alábbiakat veszi figyelembe: a) a kötelező adatszolgáltatás elmaradása; és b) milyen gyakran fordul elő, hogy az egyedi kölcsönszintű adatmezőkben nem szerepelnek érdemi adatok.

107f. cikk

Az elfogadható mögöttes hitelkövetelések típusai

(1) Valamennyi mögöttes hitelkövetelésnek meg kell felelnie a hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági követelményeknek, összhangban a negyedik rész III. cím 1. fejezetének 1. szakaszával, az ezen cikkben foglalt eltérésekre is figyelemmel.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a mögöttes hitelkövetelésekhez kapcsolódó olyan érvényes biztosíték kerüljön létrehozatalra, amely az értékpapírosítást kezdeményező fizetésképtelensége esetén a kibocsátó és a DECC tulajdonosai számára az ilyen követelések gyors lehívását biztosítja, a következő további jogi feltételeket kell kielégíteni, a (3)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint:

a)	a mögöttes hitelkövetelések meglétének ellenőrzése;

b)	a mögöttes hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége;

c)	a mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya;

d)	a mögöttes hitelkövetelés átruházása nem korlátozott;

e)	a mögöttes hitelkövetelés érvényesítése nem korlátozott;

f)	a banktitok és a bizalmasság tekintetében nincs korlátozás. A nemzeti jogok sajátosságainak további részleteit az NKB-k megfelelő nemzeti dokumentációiba kell foglalni.

(3) Azon NKB, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, illetve felügyeleti szervek, vagy külső könyvvizsgálók egyszeri eseti vizsgálatnak vetik alá az értékpapírosítást kezdeményező által a mögöttes hitelkövetelésre vonatkozó információk eurorendszernek történő megküldése érdekében alkalmazott eljárások megfelelőségét.

(4) Azon NKB-knek, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, legalább valamennyi következő intézkedést végre kell hajtaniuk a mögöttes hitelkövetelések fennállásának ellenőrzése érdekében:

Az NKB-knek legalább negyedévente írásbeli igazolást kell beszerezniük az értékpapírosítást kezdeményezőtől, amelyben az értékpapírosítást kezdeményezők igazolják az alábbiakat:

i.	a mögöttes hitelkövetelések fennállását: ezt, ahol ilyen létezik, a központi hitelnyilvántartásokban tárolt információkkal való összevetés is helyettesítheti;

ii.	a mögöttes hitelkövetelések eurorendszer által alkalmazott elfogadhatósági feltételeknek való megfelelését;

iii.	azt, hogy az ilyen mögöttes hitelkövetelés egyidejűleg nem szolgál fedezetként harmadik fél javára, és az értékpapírosítást kezdeményező az ilyen mögöttes hitelkövetelést nem mobilizálja fedezetként az eurorendszer vagy harmadik fél javára;

iv.

azt, hogy az értékpapírosítást kezdeményező vállalja, hogy legkésőbb a következő munkanapon tájékoztatást ad az érintett NKB számára a mögöttes hitelkövetelések fedezeti értékét lényegesen érintő bármilyen eseményről, különösen a lejárat előtti, illetve részleges vagy teljes törlesztésről, a leminősítésről, továbbá a mögöttes hitelkövetelés feltételeinek lényeges megváltozásáról.

Azon NKB-k, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, vagy az érintett központi hitelnyilvántartások, illetékes bankfelügyeleti hatóságok vagy külső könyvvizsgálók véletlenszerű ellenőrzéseket végeznek az értékpapírosítást kezdeményezők által adott írásbeli igazolások minőségére és pontosságára vonatkozóan, a fizikai dokumentáció átadása vagy helyszíni ellenőrzések útján. Az egyes mögöttes hitelkövetelések tekintetében ellenőrzött információk kiterjednek legalább a mögöttes hitelkövetelések fennállását és elfogadhatóságát meghatározó jellemzőkre. Az ECAF által jóváhagyott, belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerekkel rendelkező értékpapírosítást kezdeményezők esetében a mögöttes hitelkövetelések hitelminőségének vizsgálatára vonatkozó további ellenőrzések magukban foglalják az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként felhasznált DECC-k mögöttes hitelkövetelései adósai nemteljesítési valószínűségének ellenőrzését is.

A 107f. cikk (3) bekezdésének, illetve (4) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően azon NKB-k, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, illetve felügyeleti szervek, külső könyvvizsgálók vagy központi hitelnyilvántartások által lefolytatott ellenőrzések tekintetében az ellenőrzést végzőket fel kell jogosítani ezen vizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szerződéses formában, illetve a vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban.

(5) A mögöttes hitelkövetelésnek a kibocsátó számára történő átruházására, vagy mobilizálással történő átruházásra, illetve tulajdonjogi hitelbiztosítására vagy kézi zálogjogba adására vonatkozó megállapodás az alkalmazandó nemzeti jog alapján a kibocsátó és az értékpapírosítást kezdeményező és/vagy – értelemszerűen – a kedvezményezett/engedményes/zálogjogosult között érvényes. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek és/vagy – értelemszerűen – a kedvezményezettnek meg kell felelnie minden olyan jogi követelménynek, amelyre a megállapodás érvényességének biztosítása érdekében, továbbá a mögöttes hitelkövetelések fedezetként közvetlen vagy közvetetten történő érvényes mobilizálása érdekében szükség van. Az adós értesítését illetően az alkalmazandó nemzeti jogtól függően az alábbiak alkalmazandók.

Esetenként szükséges lehet az adós értesítése az alábbiakról, illetve az alábbiak nyilvános nyilvántartásba vétele: i. a mögöttes hitelköveteléseknek a kibocsátóra történő (közvetlen vagy közvetett) átruházásáról; ii. abban az esetben, ha az ügyfelek fedezetként mobilizálják a DECC-eket a székhely szerinti NKB javára annak a harmadik felekkel szemben történő szabályos érvényesítése érdekében; és különösen iii. a kibocsátó biztosítéki jogáról (a mögöttes hitelkövetelések tekintetében) és/vagy a székhely szerinti NKB biztosítéki jogáról (a DECC-k, mint fedezet tekintetében) az egyéb hitelezőkkel szembeni elsőbbségük biztosítása érdekében. Ilyen esetekben az alábbi értesítési, illetve nyilvántartásba vételi követelményeknek kell megfelelni: i. előzetesen vagy a mögöttes hitelkövetelés tényleges (közvetlen vagy közvetett) átruházása időpontjában kell értesítenie a kibocsátót; vagy ii. amikor az ügyfelek fedezetként mobilizálják a DECC-eket a székhely szerinti NKB javára.

Amennyiben az adós előzetes értesítése, illetve a nyilvános nyilvántartásba vétel az a) ponttal összhangban a vonatkozó nemzeti dokumentáció értelmében nem szükséges, az adóst utólag kell értesíteni. Az utólagos értesítés keretében a nemzeti dokumentációban foglaltak szerint a nemteljesítési eseményt vagy az alkalmazandó nemzeti dokumentációban részletesebben meghatározott egyéb hitelkockázati eseményt követően haladéktalanul értesíteni kell az adóst a mögöttes hitelkövetelések átruházásról illetve mobilizálásáról.

c)	Az a) és b) pontban foglaltak minimumkövetelmények. Az eurorendszer dönthet úgy, hogy a fenti eseteken túlmenően is megkövetelnek előzetes értesítést vagy nyilvántartásba vételt, akár a bemutatóra szóló instrumentumok esetében is.

(6) A mögöttes hitelköveteléseknek teljes mértékben átruházhatónak, és a kibocsátó javára korlátozás nélkül átruházhatónak kell lenniük. A mögöttes hitelkövetelési megállapodások, illetve az értékpapírosítást kezdeményező és az adós között létrejött más szerződések nem tartalmazhatnak semmiféle, a fedezet átruházását korlátozó rendelkezést. A mögöttes hitelszerződések, illetve az értékpapírosítást kezdeményező és az adós között létrejött más szerződések nem tartalmazhatnak semmiféle korlátozó rendelkezést a mögöttes hitelkövetelés érvényesítését illetően, beleértve az annak a formájára, idejére, vagy bármilyen más követelményére vonatkozó korlátozást is, annak érdekében, hogy az eurorendszer képes legyen a DECC-k fedezetét érvényesíteni.

(7) A (6) bekezdés sérelme nélkül a szindikált hitelekben fennálló részesedések bankokra, pénzügyi intézményekre és az olyan szervezetekre történő engedményezése, amelyek hitelek, értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök létrehozásával, vásárlásával vagy azokba történő befektetéssel rendszeresen foglalkoznak, vagy ennek céljából kerültek létrehozásra, nem minősül a mögöttes hitelkövetelések érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak.

(8) Az (6) és a (7) bekezdés ellenére a fizetések begyűjtését és szétosztását, valamint a hitel kezelését ellátó hitelbonyolító nem minősül a szindikált hitelben fennálló részesedés átruházására és érvényesítésére vonatkozó korlátozásnak, feltéve, hogy:

a)	a hitelbonyolító olyan hitelintézet, amely valamely tagállamban található; és

b)	a szindikátus érintett tagja és a hitelbonyolító közötti szolgáltatási viszony a szindikált hitelben fennálló részesedéssel együtt átruházható.

(9) Az értékpapírosítást kezdeményezőnek és az adósnak szerződéses úton meg kell állapodnia arról, hogy az adós feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a DECC-t mobilizáló értékpapírosítást kezdeményező, a kibocsátó és bármely ügyfél az eurorendszer rendelkezésre bocsássa az érintett mögöttes hitelköveteléssel és az adóssal kapcsolatos információkat, amelyeket az érintett NKB annak érdekében ír elő, hogy meggyőződjön arról, a mögöttes hitelkövetelésekre szóló érvényes biztosíték került létrehozásra, és az értékpapírosítást kezdeményező, illetve a kibocsátó nemteljesítése esetén a mögöttes hitelkövetelések gyorsan érvényesíthetők.”;

13.

a negyedik rész III. címének 2. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

„3. szakasz

Az eurorendszer DECC-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei

112a. cikk

Az eurorendszer DECC-kre vonatkozó hitelminőségi követelményei

(1) A DECC-eket nem kell a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadhatósági feltételekkel összhangban elfogadott valamely hitelminősítő forráshoz tartozó négy rendszer valamelyikének értékelnie.

(2) A DECC-k fedezeti portfólióiban szereplő minden egyes mögöttes hitelkövetelés esetében léteznie kell az eurorendszer által a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadhatósági feltételekkel összhangban elfogadott négy hitelminősítő forrás egyike által adott hitelminősítéssel. Emellett az igénybe vett hitelminősítő rendszer vagy forrás megegyezik az értékpapírosítást kezdeményező által a 110. cikknek megfelelően kiválasztott rendszerrel vagy forrással. Az eurorendszer 1. szakaszban foglalt, a mögöttes hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményeit alkalmazni kell.

(3) A DECC-ek fedezeti portfóliójában szereplő egyes mögöttes hitelkövetelések esetében a hitelkövetelés hitelminőségét az adós vagy a garanciavállaló hitelképessége alapján kell értékelni, amelynek legalább az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében meghatározott 3-as hitelminősítési besorolásnak kell megfelelnie.”;

14.

a negyedik rész VI. címének 2. fejezete a következő 133a. cikkel egészül ki:

„133a. cikk

A DECC-kre vonatkozó kockázatkezelési intézkedések meghatározása

A fedezeti portfólióban szereplő minden egyes mögöttes hitelkövetelés esetében egyedi értékelési haircutot kell alkalmazni a 131. cikkben meghatározott szabályok szerint. A fedezeti portfólióban szereplő hitelkövetelések értékelési haircut alkalmazása utáni összesített értékének mindenkor el kell érnie vagy meg kell haladnia a DECC esedékes tőkeösszegének értékét. Amennyiben az összesített érték az előző mondatban meghatározott küszöbérték alá kerül, úgy a DECC-t nulla értékűnek kell tekinteni.”;

15.

a negyedik rész VIII. címe a következő 138a. cikkel egészül ki:

„138a. cikk

Az adósságinstrumentumok alkalmazása az állampapír-eszközökkel történő, természetbeni feltőkésítéssel összefüggésben

Egy ügyfél természetbeni feltőkésítésében használt állampapír-eszközöket csak az adott ügyfél, illetve az adott ügyféllel a 138. cikk (2) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolatban álló bármely más ügyfél használhatja fel fedezetként, ha az eurorendszer megítélése szerint a kibocsátójuk piaci hozzáférési szintje megfelelő, figyelemmel egyben az ilyen eszközöknek a feltőkésítésben betöltött szerepére is.”;

16.

a 148. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„148. cikk

Általános alapelvek

(1) Az ügyfelek az elfogadható eszközöket a teljes euroövezetben határokon átnyúlóan felhasználhatják az eurorendszer valamennyi típusú hitelművelete során.

(2) Az ügyfelek a lekötött betétektől és a DECC-ktől eltérő elfogadható eszközöket határokon átnyúló felhasználásra a következőkkel összhangban mobilizálhatják:

a)	a forgalomképes eszközöket a következők útján kell mobilizálni: i. az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt EGT SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok; ii. az alkalmazandó CCBM eljárásai; iii. a CCBM-el összefüggésben elfogadható kapcsolatok; és

b)	a hitelköveteléseket és az RMBD-ket a CCBM alkalmazandó eljárásaival összhangban kell mobilizálni, mivel azokat nem lehet SSS-eken keresztül átruházni.

(3) A forgalomképes eszközök az NKB-knek az NKB országától eltérő országban található SSS-ben vezetett számláján keresztül felhasználhatók, feltéve, hogy az eurorendszer jóváhagyta az ilyen számla felhasználását.

(4) A De Nederlandsche Bank jogosult arra, hogy a Euroclear Banknál vezetett számláján számolja el az adott nemzetközi központi értéktár által kibocsátott eurokötvényekkel lebonyolított, fedezettel biztosított ügyleteit. A Central Bank of Ireland jogosult arra, hogy a Euroclear Banknál hasonló számlát nyisson. Ezen számla az Euroclear Banknál tartott valamennyi elfogadható eszköz, vagyis az elfogadható kapcsolatokon keresztül az Euroclear Bankba átutalt elfogadható eszközök is tartására is használható.

(5) Az ügyfelek az elfogadható eszközök átutalását olyan SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlájukon keresztül hajtják végre, amely az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően került értékelésre.

(6) Az az ügyfél, amely nem rendelkezik egy NKB-nál vezetett letéti számlával vagy az eurorendszer felhasználói értékelési kerete alapján kedvezően értékelt SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlával, az ügyleteket egy levelező hitelintézetnél vezetett értékpapír-elszámolási vagy letéti számlán keresztül is elszámolhatják.”;

17.

a 158. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„158. cikk

Mérlegelésen alapuló intézkedések prudenciális okok alapján vagy nemteljesítési eseményt követően

(1) Az eurorendszer prudenciális okok alapján a következő intézkedéseket hozhatja:

a)	felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja az ügyfél eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, a székhely szerinti NKB vagy az EKB által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezések szerint;

valamely ügyfél által az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált eszközök elutasítása, felhasználásának korlátozása vagy azokra kiegészítő haircut alkalmazása az eurorendszer által relevánsnak ítélt bármely információ alapján, különösen, ha úgy tűnik, hogy az ügyfél hitelképessége és a fedezetként mobilizált eszközök hitelminősége között magas fokú korreláció áll fenn.

(2) Azon ügyfelek, amelyek az 55. cikk b) pontjának i. alpontja szerinti felügyelet alatt állnak, de nem felelnek meg a felügyeleti célkora egyedi és/vagy konszolidált alapon előírt, az 575/2013/EU rendeletben megállapított szavatolótőke-követelményeknek, és azon ügyfelek, akik az 55. cikk b) pontjának iii. alpontja szerinti felügyelettel összehasonlítható felügyelet alatt állnak, de nem felelnek meg a felügyeleti célokra egyedi és/vagy konszolidált alapon előírt, az 575/2013/EU rendeletben megállapított szavatolótőke-követelményekhez hasonló követelményeknek, prudenciális okból felfüggesztésre, korlátozásra vagy kizárásra kerülnek az eurorendszer monetáris politikai műveleteiből. Egy esetkör kivétel, amikor az eurorendszer megítélése szerint a megfelelés a Kormányzótanács által meghatározott megfelelő és időben történő feltőkésítési intézkedésekkel helyreállítható.

(3) Az ügyfél pénzügyi megbízhatóságának az 55. cikk c) pontja alapján elvégzett értékelésével összefüggésben, és bármely más mérlegelésen alapuló intézkedés sérelme nélkül az eurorendszer felfüggesztheti, korlátozhatja vagy megszüntetheti a következő ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését:

a)	azok az ügyfelek, amelyek nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére az 575/2013/EU rendelet szerinti tőkemegfelelési mutatókra vonatkozó információkat; és

azok az ügyfelek, akik az 575/2013/EU rendelet szerint tőkemegfelelési mutatókra vonatkozó információk jelentésére nem kötelesek, de amelyek vonatkozásában az 55. cikk b) pontjának iii. alpontjában említett, összehasonlítható információkat nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére.

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés felfüggesztése, korlátozása vagy megszüntetése esetén a hozzáférés helyreállítható, amennyiben a vonatkozó információkat az illetékes NKB vagy az EKB rendelkezésére bocsátják, és az eurorendszer megállapítja, hogy az ügyfél teljesíti a pénzügyi megbízhatóságra vonatkozó feltételt az 55. cikk c) pontja szerint.

(4) A mérlegelésen alapuló bármely más intézkedés sérelme nélkül az eurorendszer prudenciális okból korlátozza azon ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyeket az illetékes hatóságok úgy tekintenek, hogy azok »fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni« a 806/2014/EU rendelet 18. cikk (4) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított feltételek, illetve a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított feltételek alapján. A korlátozás megfelel az ügyfelek eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésének abban az időpontban fennálló szintjéhez, amikor az ilyen ügyfelekről megállapítják, hogy azok »fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni«.

(5) Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés (4) bekezdés szerinti korlátozásán túlmenően az eurorendszer prudenciális okból további korlátozásokat alkalmazhat, illetve felfüggesztheti vagy megszüntetheti az olyan ügyfelek eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyeket úgy tekintenek, hogy azok a (4) bekezdésben foglaltak szerint »fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni«, és amelyek megfelelnek az alábbi feltételek bármelyikének:

nem vonatkozik rájuk szanálási hatóság által hozott szanálási intézkedés, mivel ésszerű lehetőség áll fenn arra, hogy a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés ésszerű időn belül megelőzné az intézmény fizetésképtelenségét, figyelemmel a magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés kidolgozottságára;

b)	azokat akként értékelik, hogy megfelelnek a szanálhatóságnak a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdésében, illetve a 806/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, figyelemmel a szanálási intézkedés kidolgozottságára;

amelyek a 806/2014/EU rendelet 3. cikke (10) bekezdésében meghatározott szanálási intézkedésből, és a 2014/59/EU irányelv 2. cikkének (40) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályból, vagy a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő magánszektorbeli intézkedésből vagy felügyeleti intézkedésből és a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontját végrehajtó nemzeti jogszabályból erednek.

(6) Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés (4) bekezdés szerinti korlátozásán túlmenően az eurorendszer prudenciális okból felfüggeszti, tovább korlátozza vagy megszünteti azon ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyeket úgy tekintenek, hogy azok »fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni«, de amelyekre nem írtak elő szanálási intézkedést, és nem áll fenn ésszerű kilátás sem arra, hogy egy alternatív magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés ésszerű időn belül megelőzné az intézménynek a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint történő fizetésképtelenné válását.

(7) Amennyiben a mérlegelésen alapuló intézkedés prudenciális információkon alapul, az eurorendszer az ilyen jellegű, a felügyeleti szervektől vagy az ügyfelektől származó információkat szigorúan csak az eurorendszernek a monetáris politika végrehajtásával összefüggő feladatai ellátásával arányos mértékben, és az ahhoz szükséges módon használja fel.

(8) Nemteljesítési esemény bekövetkezése esetén az eurorendszer felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja azon ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyek tekintetében az eurorendszer által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezések értelmében a nemteljesítés fennáll.

(9) Az eurorendszer valamennyi mérlegelésen alapuló intézkedést arányos és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmaz, és megfelelő indokolással lát el.”;

18.	a 170. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A vitarendezés helye – az Európai Unió Bírósága hatáskörének sérelme nélkül – azon tagállam bírósága vagy törvényszéke, amelynek a pénzneme az euro, amelyben az NKB székhelye található.”.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkel történő közlése napján lép hatályba.

(2) Az NKB-k meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2015. november 2-től alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb 2015. október 6-ig tájékoztatják az EKB-t azokról a szövegekről és eszközökről, amelyekkel ezen rendelkezéseknek meg kívánnak felelni.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. augusztus 27-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 282

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. október 28.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Értesítés a Svájci Államszövetségnek a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás hatálybalépéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2015/1930 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi korrekciók szintjének megállapítására és a pénzügyi átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 665/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról	2
	*	A Bizottság (EU) 2015/1931 végrehajtási rendelete (2015. október 23.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Huile d'olive de Nice [OEM])	9
	*	A Bizottság (EU) 2015/1932 végrehajtási rendelete (2015. október 26.) a Tunéziából származó olívaolaj tekintetében az 1918/2006/EK rendelet által megnyitott vámkontingensek szerinti behozataliengedély-kérelmek benyújtásának a 2015. kontingensév végéig történő felfüggesztéséről	10
	*	A Bizottság (EU) 2015/1933 rendelete (2015. október 27.) az 1881/2006/EK rendeletnek a kakaórostban, banánsziromban, élelmiszer-kiegészítőkben, szárított fűszernövényekben és szárított fűszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének felső határértékei tekintetében történő módosításáról ( 1 )	11
	*	A Bizottság (EU) 2015/1934 végrehajtási rendelete (2015. október 27.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	14
		A Bizottság (EU) 2015/1935 végrehajtási rendelete (2015. október 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	32
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2015/1936 felhatalmazáson alapuló határozata (2015. július 8.) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a légszellőzés céljára alkalmazandó szellőzőcsatornák és -csövek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszerekről ( 1 )	34
	*	A Bizottság (EU) 2015/1937 határozata (2015. október 21.) a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról	37
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/1938 iránymutatása (2015. augusztus 27.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás módosításáról (EKB/2015/27)	41

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	43,6
	MA	95,1
	MK	86,8
	TR	112,1
	ZZ	84,4
0707 00 05	AL	32,3
	TR	112,1
	ZZ	72,2
0709 93 10	MA	116,3
	TR	144,3
	ZZ	130,3
0805 50 10	AR	130,2
	TR	107,0
	UY	83,2
	ZA	133,8
	ZZ	113,6
0806 10 10	BR	251,7
	EG	210,4
	LB	234,5
	MK	88,0
	PE	75,0
	TR	177,3
	ZZ	172,8
0808 10 80	AL	23,1
	CL	85,3
	NZ	143,1
	ZA	138,5
	ZZ	97,5
0808 30 90	TR	135,8
0808 30 90	ZZ	135,8

Termékek	Lényeges jellemzők	A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszer
Építményekben légszellőzés céljára alkalmazandó szellőzőcsatornák és -csövek	A tűzzel szembeni viselkedésen kívül minden egyéb lényeges jellemző tekintetében	3

Termék-alcsaládok	A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében előírt, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszer
Olyan termékek, amelyek előállításuk valamely pontosan meghatározott fázisában olyan kezelésen esnek át, amely a tűzzel szembeni viselkedésük javulását eredményezi (pl. égésgátlók hozzáadása vagy a szervesanyag-tartalom korlátozása révén)	1
Olyan termékek, amelyek esetében hatályos európai jogalap létezik, amely szerint a tűzzel szembeni viselkedésük osztályozása vizsgálat nélkül történik	4
Olyan termékek, amelyek nem az 1. vagy a 2. sorban megjelölt alcsaládokba tartoznak	3