(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) Ciprus kérelmét a „Παφίτικο Λουκάνικο” (Pafitiko Loukaniko) elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Παφίτικο Λουκάνικο” (Pafitiko Loukaniko) elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) Olaszország kérelmét a „Cipolla bianca di Margherita” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Cipolla bianca di Margherita” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 511/2014/EU rendelet meghatározza a genetikai erőforrásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó hagyományos ismeretekhez való hozzáférésre és haszonmegosztásra vonatkozó megfelelési szabályokat, a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Nagojai Jegyzőkönyv) rendelkezéseivel összhangban. Az említett rendelet hatékony végrehajtása – a Biológiai Sokféleség Egyezmény rendelkezéseivel összhangban – a biológiai sokféleség megőrzését és komponenseinek fenntartható használatát is elő fogja segíteni.

(2)

Az 511/2014/EU rendelet 5. és 8. cikke önkéntes eszközökről, nevezetesen nyilvántartott gyűjteményekről és bevált gyakorlatokról rendelkezik, amelyek segítik a felhasználókat a kellő gondosság követelményének való megfelelésben. Az olyan gyűjtemények azonosítása és nyilvántartása, amelyek ténylegesen biztosítják, hogy a genetikai erőforrásokat és a kapcsolódó információkat kizárólag a beszerzés jogszerűségét és – szükség esetén – a kölcsönösen elfogadott feltételek meglétét bizonyító dokumentáció kíséretében adják át, várhatóan segíteni fogja a felhasználókat az említett követelménynek való megfelelésben. Ha a felhasználó a nyilvántartásban szereplő gyűjtemények valamelyikéből szerez genetikai erőforrást, akkor úgy kell tekinteni, hogy az információk megszerzése tekintetében kellő gondossággal járt el. A Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtási rendszerének megfizethető költségekkel és nagyfokú jogbiztonság mellett történő betartására különösen alkalmas intézkedések bevált gyakorlatként történő azonosítása és elismerése várhatóan szintén segíti a felhasználókat a kellő gondosság követelményének való megfelelésben. Az illetékes hatóságoknak a felhasználók megfelelésének ellenőrzése során figyelembe kell venniük az elismert bevált gyakorlatoknak a felhasználók által történő hatékony végrehajtását. A rendelkezések egységes feltételekkel történő végrehajtásának biztosítása érdekében meg kell állapítani a gyűjtemények vagy részeik nyilvántartásba való felvételének kérelmezése esetén követendő eljárásoknak és a bevált gyakorlatok elismerésének részletes szabályait.

(3)

Ha a nyilvántartásba való felvételt kérelmező fél gyűjteményhálózat tagja, célszerű információt nyújtania az ugyanazon hálózathoz tartozó bármely egyéb olyan gyűjteményről vagy annak részéről, amely más tagállamokban már kérelem tárgyát képezte vagy képezi jelenleg. A kérelmezőkkel szembeni igazságos és következetes bánásmód különböző tagállamokban történő egységes alkalmazásnak elősegítése érdekében azoknak a tagállami illetékes hatóságoknak, amelyek az adott hálózatba tartozó más gyűjteményekkel vagy azok részeivel kapcsolatos ilyen kérelmekről értesültek, a gyűjtemények vagy azok részei ellenőrzésekor mérlegelniük kell az információk azon tagállamok illetékes hatóságaival történő cseréjét, amely tagállamokban a hálózat egyéb tagjai kérelmet nyújtottak be.

(4)

Az 511/2014/EU rendeletet a genetikai erőforrásokra és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekre kell alkalmazni. Többek között a következő anyagok hasznosításához szükséges nyilatkozni a kellő gondosság betartásáról: genetikai erőforrások, a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek és ezek kombinációja.

(5)

A felhasználói megfelelés monitoringjára vonatkozó rendelkezések egységes feltételekkel történő végrehajtásának biztosítása érdekében meg kell állapítani a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával járó kutatás céljára kutatási finanszírozásban részesülők által teendő nyilatkozatokkal, valamint a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával kifejlesztett termék végső termékfejlesztési szakaszában a felhasználók által teendő nyilatkozatokkal kapcsolatos részletes szabályokat.

(6)

A felhasználói megfelelésnek a kutatásfinanszírozás szakaszában történő monitoringja tekintetében fontos annak biztosítása, hogy a finanszírozásban részesülők megértsék az 511/2014/EU rendelet szerinti kötelezettségeiket, valamint hogy kellő gondossággal járjanak el. Ugyanilyen fontos információt nyújtani a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ részére, és biztosítani azt, hogy a benyújtott információk a Nagojai Jegyzőkönyv működése és végrehajtása szempontjából hasznosak legyenek. Ha nem áll rendelkezésre nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány, akkor egyéb releváns információkat kell benyújtani. A két célkitűzés – azaz a hasznos információknak a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ részére történő benyújtása és a kutatási célú finanszírozásban részesülők túlterhelésének elkerülése – közötti egyensúly megteremtése érdekében ezen az ellenőrzési ponton csak a genetikai erőforrások azonosításához nélkülözhetetlen információk cseréje szükséges.

(7)

A felhasználói megfelelés monitoringja akkor eredményes, ha azt a hasznosítás helye szerinti tagállamban végzik el. Következésképpen helyénvaló a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot azon tagállam illetékes hatóságához benyújtani, amelyben a finanszírozásban részesülő fél letelepedett, mivel jellemzően ez az a tagállam, ahol a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával járó kutatást lefolytatják.

(8)

A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatok felesleges megtöbbszörözését el kell kerülni. Ebből kifolyólag a kutatási finanszírozásban részesülők által tett egyetlen nyilatkozat több genetikai erőforrásra vagy a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó bármely hagyományos ismeretre is vonatkozhat. Ugyanakkor ha több felhasználó közösen folytat a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával járó, egyetlen támogatásból finanszírozott kutatást, tehetnek egyetlen közös nyilatkozatot is. Ebben az összefüggésben különleges szerepnek kell hárulnia a projektkoordinátorra, akinek viselnie kell a felelősséget az érintett felhasználók nyilatkozatainak benyújtásáért. Az 511/2014/EU rendelet 12. cikkére figyelemmel a projektkoordinátor által benyújtott nyilatkozatokat átvevő illetékes hatóságnak ki kell cserélnie az információkat a másik érintett tagállambeli partnereivel.

(9)

A felhasználói megfelelésnek az 511/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében történő monitoringja érdekében meg kell határozni a hasznosítás utolsó szakaszát, azaz a végső termékfejlesztés szakaszát. A végső termékfejlesztés szakasza jogi bizonyossággal befejezettnek tekinthető, amikor a forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásra kerül, vagy az Európai Unió piacán az első alkalommal történő forgalomba hozatalhoz szükséges értesítést megteszik, vagy – amennyiben sem forgalombahozatali engedély, sem értesítés nem szükséges – amikor a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával kifejlesztett terméket az Európai Unió piacán első alkalommal forgalomba hozzák. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem a felhasználó folyamodik forgalombahozatali engedélyéért, nem ő teszi meg az értesítést és nem ő hozza forgalomba az adott terméket első alakalommal az Európai Unió piacán. A genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával járó valamennyi unióbeli tevékenység eredményes lefedése érdekében ezekben az esetekben a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot a hasznosítás eredményét értékesítő vagy más módon átadó felhasználónak kell megtennie. Az Európai Unión belüli felhasználói megfelelés eredményes monitoringjának az olyan esetekre is ki kell terjednie, amikor a hasznosítás az Európai Unióban véget ért, és annak eredményeit az Európai Unión kívül értékesítik vagy adják át más módon anélkül, hogy a terméket az Európai Unió piacán forgalomba hoznák.

(10)

Azok a különböző események, amelyek bekövetkezésekor a felhasználónak a végső termékfejlesztés szakaszában a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot kell tennie, egymást kizáróak, következésképpen a nyilatkozatot csak egyszer kell megtenni. Mivel a végső termékfejlesztés szakasza az ilyen események bekövetkezése előtt elérkezik, a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot az első esemény bekövetkezése előtt kell megtenni.

(11)

A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatban szereplő információkat az illetékes hatóságoknak az 511/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell nyújtaniuk a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ részére. Ha nem áll rendelkezésre nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány, akkor a Nagojai Jegyzőkönyv 17. cikke (4) bekezdésének megfelelően közölt, az 511/2014/EU rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb releváns információkat kell benyújtani. A Nagojai Jegyzőkönyv és különösen a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ hatékony működésének biztosítása érdekében kizárólag olyan információkat kell kicserélni, amelyek elősegítik a Nagojai Jegyzőkönyv 13. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságok által végzett monitoringot.

(12)

A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat kizárólag a Nagojai Jegyzőkönyv olyan részes feleitől szerzett genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek esetében előírás, amelyek a Nagojai Jegyzőkönyv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke értelmében releváns hozzáférési és haszonmegosztási jogszabályokat vagy szabályozási követelményeket állapítottak meg.

(13)

A bevezetett intézkedések újszerűségére figyelemmel célszerű ezt a rendeletet felülvizsgálni. Ebben az összefüggésben az 511/2014/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett jelentések hasznosnak bizonyulhatnak és ezért azokat adott esetben figyelembe kell venni.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Hozzáférési és Haszonmegosztási Bizottság véleményével,

a)

a Bizottság által adott nyilvántartási kód;

b)

a gyűjteménynek vagy részének neve és elérhetősége;

c)

a tulajdonos neve és elérhetősége;

d)

a gyűjteménynek vagy részének kategóriája;

e)

a gyűjteménynek vagy részének rövid leírása;

f)

adott esetben az adatbázisra mutató hivatkozás;

g)

a tagállam illetékes hatóságán belüli azon intézmény, amely ellenőrizte a gyűjteménynek az 511/2014/EU rendelet 5. cikke (3) bekezdésének való megfelelésre való alkalmasságát;

h)

a nyilvántartásba való felvétel dátuma;

i)

adott esetben egyéb meglévő azonosító;

j)

adott esetben a nyilvántartásból való törlés dátuma.

(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerint a közös halászati politika egyik célja a visszadobás gyakorlatának fokozatos megszüntetése a fogási korlátozások hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a kirakodási kötelezettség 2016. január 1-jétől alkalmazandó a szürke tőkehalra a szóban forgó faj által meghatározott halászat során.

(3)

A 494/2002/EK bizottsági rendelet (3) egyes rendelkezései ellentétesek a kirakodási kötelezettséggel, mivel azok a halászokat a fogások összetételére vonatkozó korlátozásokat meghaladóan kifogott szürke tőkehal példányainak visszadobására kötelezik.

(4)

A 494/2002/EK rendelet rendelkezéseit ezért úgy kell módosítani, hogy az előírja, hogy valamennyi nem szándékos szürketőkehal-fogást ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

1.

A szöveg a következő 1a. cikkel egészül ki:

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).” "

2.

A 2. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)

Az EGAA maximális éves összege az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően (2011-es árakon számítva) 150 millió EUR.

(3)

Belgium a Ford Genk vállalatnál és 11 beszállítónál és továbbfeldolgozó vállalatnál történt elbocsátásokra és a tevékenységek leállítására (a továbbiakban: „elbocsátások”) tekintettel 2015. március 24-én EGF/2015/003 BE/Ford Genk referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevétele iránt. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítette ki. A kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból folyósított pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)

Az EGAA-t tehát a Belgium által benyújtott kérelem alapján igénybe kell venni 6 268 564 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(5)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,

(1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)

Az EGAA maximális éves összege az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően (2011-es árakon számítva) 150 millió EUR.

(3)

2015. március 24-én Olaszország benyújtotta az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránti EGF/2015/004 IT/Alitalia kérelmet az olaszországi Gruppo Alitalia csoporttól (4) történt elbocsátásokat követően. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítették ki. A kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból folyósított pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)

Az EGAA-t ezért igénybe kell venni az Olaszország által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 1 414 848 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(5)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,

(1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)

Az EGAA maximális éves összege az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően (2011-es árakon számítva) 150 millió EUR.

(3)

Németország 2015. február 26-án, az Adam Opel AG-nél és egy beszállítónál történt elbocsátásokat követően EGF/2015/002 DE/Adam Opel referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevétele iránt. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítették ki. A kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból folyósított pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)

Az EGAA-t tehát a Németország által benyújtott kérelem alapján igénybe kell venni 6 958 623 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(5)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,

(1)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az Alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni, valamint hogy a gyakorlatban érvényesítse a katasztrófa sújtotta régiók lakossága iránti szolidaritást.

(2)

Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 10. cikkében meghatározottaknak megfelelően az Alap éves maximális összege (2011. évi árakon számítva) nem haladhatja meg az 500 millió eurót.

(3)

Bulgária a hideg téli időjárás miatt kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(4)

Görögország árvíz miatt két kérelmet nyújtott be az Alap igénybevételére.

(5)

A Bizottság megállapította, hogy a kérelmek eleget tesznek az Alap igénybevételéhez szükséges, a 2012/2002/EK rendeletben megállapított követelményeknek.

(6)

Tehát mozgósítani kell az Alapot, hogy 16 274 765 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást biztosítsanak a Bulgária és Görögország által benyújtott kérelmek tekintetében.

(7)

A 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja második mondatának megfelelően lehetőség van az előirányzatok közötti átcsoportosításra. A 2015-ös pénzügyi évre beállított előlegek előirányzatait nagyon korlátozott mértékben a jelen határozat tárgyát képező három kérelemre fordították, és a fennmaradó és folyósítandó egyenleg 14 647 288 EUR. Következésképpen az igénybe vehető teljes összeg az Európai Unió általános költségvetésében az előlegek finanszírozására a 2015-ös pénzügyi évre beállított előirányzatok átcsoportosítása révén áll majd rendelkezésre, és további előirányzatokra nincs szükség.

(8)

Az Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot elfogadásának napjától alkalmazni kell,

(1)

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) kibővített tudományos bizottsága a rendkívüli ülésén, a 2005/387/IB határozat 6. cikkével összhangban kockázatértékelési jelentést készített a 4-metil-5-(4-metil-fenil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin (4,4′-DMAR) új pszichoaktív anyagról, amely jelentést ezt követően, 2014. szeptember 19-én benyújtotta a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(2)

A 4,4′-DMAR egy szintetikus szubsztituált oxazolin származék. Két szintetikus, az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye értelmében ellenőrizendő stimuláns, az aminorex és a 4-metil-aminorex (4-MAR) származéka.

(3)

A 4,4′-DMAR legalább 2012 decembere óta hozzáférhető az uniós kábítószerpiacon, és 2012 decemberében tettek róla bejelentést a korai előrejelző rendszeren keresztül. Kilenc tagállamból érkezett bejelentés arra vonatkozóan, hogy lefoglalások alkalmával elsősorban fehér, illetve színes por és tabletták formájában, valamint biológiai és begyűjtött mintákban 4,4′-DMAR-t azonosítottak.

(4)

Az új pszichoaktív anyagok piacán a 4,4′-DMAR mint internetes kiskereskedők által értékesített „kutatáshoz szükséges vegyi anyag” jelent meg, de immár az utcai kábítószer-kereskedőktől is beszerezhető. A 4,4′-DMAR-t önmagában értékesítik és fogyasztják, de a tiltott kábítószerek piacán megtévesztő módon ecstasyként és amfetaminként is árulják.

(5)

2013 júniusa és 2014 júniusa között három tagállamban 31 olyan halálesetet regisztráltak, amely a 4,4′-DMAR-rel hozható összefüggésbe. Az esetek többségében vagy a 4,4′-DMAR idézte elő a halál bekövetkeztét, vagy más anyagokkal együtt vélhetően hozzájárult ahhoz. Nem halálos kimenetelű mérgezésről egy tagállamból egy eset kapcsán érkezett bejelentés.

(6)

A 4,4′-DMAR toxicitásáról nem állnak rendelkezésre tanulmányok.

(7)

A 4,4′-DMAR használatáról nem állnak rendelkezésre prevalencia adatok. A rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy használata nem széles körű. A halálesetekkel kapcsolatos ügyek vizsgálatából származó információk alapján arra lehet következtetni, hogy a 4,4′-DMAR-t fogyasztók valamely más stimulánssal kívántak élni, és tudtukon kívül fogyasztották ezt az anyagot.

(8)

A szervezett bűnözés korlátozott szerepet játszik a 4,4′-DMAR Unión belüli előállításában, terjesztésében, kereskedelmében és a fogyasztók ellátásának biztosításában. A 4,4′-DMAR előállításához használt kémiai prekurzorok, illetve szintézis utak nem ismertek.

(9)

A 4,4′-DMAR-t mint ellenőrizendő anyagot az Egyesült Nemzeteknek sem a kábítószerekről szóló, 1961. évi egységes egyezményében, sem a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezményében nem vették jegyzékbe. Az Egyesült Nemzetek rendszere keretében az anyag jelenleg sem képezi, a múltban sem képezte értékelés tárgyát, és ilyen értékelést nem is terveznek.

(10)

Az Unióban a 4,4′-DMAR nem rendelkezik megalapozott és elfogadott humán- vagy állatgyógyászati alkalmazással. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az analitikai célú referenciaanyagokban, valamint a vegyi, farmakológiai és toxikológiai vizsgálatára irányuló tudományos kutatásokban való használatán kívül az anyag bármilyen egyéb célra felhasználásra kerülne.

(11)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy a 4,4′-DMAR-ra vonatkozóan szűkösek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok, és további kutatásra lenne szükség az anyag egészségügyi és társadalmi kockázatainak meghatározása érdekében. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok és információk mindenesetre elegendő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a 4,4′-DMAR-t Unió-szerte ellenőrzési intézkedések alá vonják. Mivel a 4,4′-DMAR fogyasztása egészségügyi kockázatokkal jár (amint az több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt), és előfordulhat, hogy a felhasználók tudtukon kívül fogyasztják az anyagot, továbbá mivel az anyagnak nincs gyógyászati értéke, indokolt a 4,4′-DMAR-t ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonni.

(12)

Mivel három tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló nemzeti szabályozásának megfelelően ellenőrzi a 4,4′-DMAR-t, öt tagállam pedig egyéb jogalkotási intézkedéseket alkalmaz az anyag ellenőrzésére, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló akadályok, és védelmet biztosítana az anyag hozzáférhetősége és felhasználása jelentette kockázatokkal szemben.

(13)

Az EMCDDA kibővített tudományos bizottsága a rendkívüli ülésén a 2005/387/IB határozat 6. cikke (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban kockázatértékelési jelentést készített az 1-ciklohexil-4-(1,2-difenil-etil)piperazin (MT-45) új pszichoaktív anyagról, amely jelentést ezt követően, 2014. október 6-án benyújtotta a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(14)

Az MT-45 egy N,N′-diszubsztituált piperazin, amelyben a piperazingyűrű egyik nitrogénatomjához egy ciklohexángyűrű, a másik nitrogénatomhoz egy 1,2-difenil-etil rész kapcsolódik. Az MT-45 egyike az 1970-es évek elején kifejlesztett 1-(1,2-difeniletil) piperazin analgetikumoknak.

(15)

Az MT-45 2013 októbere óta van jelen az uniós kábítószerpiacon, ahol mint „kutatáshoz szükséges vegyi anyagot” értékesítik, elsősorban az interneten keresztül. Az EMCDDA 12 olyan internetes beszállítói és kiskereskedői honlapot azonosított, amelyen MT-45-öt kínáltak eladásra; ezek közül néhányat nyilvánvalóan az Unió területéről üzemeltetnek.

(16)

Egy tagállam számolt be összesen 28 halálesetről, melyek 2013 novembere és 2014 júliusa között következtek be. Az elemzések a legtöbb esetben kimutatták az MT-45 jelenlétét a biológiai mintákban. A szóban forgó tagállamból emellett 18 nem halálos kimenetelű mérgezési esetről érkezett még bejelentés: ezek az opioid mérgezéshez hasonló klinikai jellemzőket mutattak és néhány esetben reagáltak az opioidreceptor-antagonista naloxonnal folytatott kezelésre.

(17)

Számos, állatokon végzett vizsgálat arra utal, hogy az MT-45-nek a morfiuménál többszörösen nagyobb az akut toxicitása.

(18)

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy az MT-45 használata nem széles körű. Úgy tűnik, hogy az anyag használata elsősorban az otthoni környezetre korlátozódik, felhasználása új anyagok kipróbálására hajlandó felhasználókra, vagy a heroinhoz vagy más opioidhoz nem jutó opioidfüggőkre jellemző.. A felhasználók az MT-45-öt adott esetben akár más pszichoaktív anyagokkal együtt is használják. Az MT-45 esetleges társadalmi kockázatairól nem áll rendelkezésre információ.

(19)

Nincs bizonyíték arra, hogy a szervezett bűnözés érintett lenne az Unióban az MT-45 előállításában, terjesztésében, kereskedelmében és a fogyasztók ellátásának biztosításában. A tagállamokban fellelt MT-45 előállításához használt kémiai prekurzorok, illetve szintézis utak nem ismertek.

(20)

Az MT-45-öt mint ellenőrizendő anyagot az Egyesült Nemzeteknek sem a kábítószerekről szóló, 1961. évi egységes egyezményében, sem a pszichotróp anyagokról szóló, 1971. évi egyezményében nem vették jegyzékbe. Az Egyesült Nemzetek rendszere keretében az anyag jelenleg sem képezi, a múltban sem képezte értékelés tárgyát, és ilyen értékelést nem is terveznek.

(21)

Az MT-45 nem rendelkezik megalapozott vagy elfogadott humán-, vagy állatgyógyászati alkalmazással az Unióban. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az analitikai célú referenciaanyagokban, valamint a vegyi, farmakológiai és toxikológiai vizsgálatára irányuló tudományos kutatásokban való használatán kívül az anyag bármilyen egyéb célra felhasználásra kerülne.

(22)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy az MT-45-re vonatkozóan szűkösek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok, és további kutatásra lenne szükség az anyag egészségügyi és társadalmi kockázatainak meghatározása érdekében. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok és információk mindenesetre elegendő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy az MT-45-öt Unió-szerte ellenőrzési intézkedések alá vonják. Mivel egészségügyi kockázatokkal jár (amint az több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt), és mivel nincs gyógyászati értéke, indokolt az MT-45-öt ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonni.

(23)

Mivel egy tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye és az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló nemzeti szabályozásának megfelelően ellenőrzi az MT-45-öt, hét tagállam pedig egyéb jogalkotási intézkedéseket alkalmaz az anyag ellenőrzésére, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló akadályok, és védelmet biztosítana az anyag hozzáférhetősége és felhasználása jelentette kockázatokkal szemben.

(24)

A 2005/387/IB tanácsi határozat végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra annak érdekében, hogy uniós szinten gyors és szakértelmen alapuló válaszlépéseket lehessen tenni a tagállamok által észlelt és bejelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére azáltal, hogy az ilyen anyagokat Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedéseknek veti alá. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek és az erre vonatkozó eljárás is rendelkezésre áll, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia a 4,4′-DMAR és az MT-45 ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonásáról az Unió egészében.

(25)

Dániára nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(26)

Írországra nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(27)

Az Egyesült Királyságra nézve a 2005/387/IB határozat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában, továbbá az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

a)

4-metil-5-(4-metil-fenil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin (4,4′-DMAR);

b)

1-ciklohexil-4-(1,2-difenil-etil)piperazin (MT-45).

(1)

A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) kibővített tudományos bizottsága a rendkívüli ülésén, a 2005/387/IB határozat 6. cikkével összhangban kockázatértékelési jelentést készített a 4-metilamfetaminról, amelyet a Bizottság 2012. november 29-én kapott kézhez.

(2)

A 4-metilamfetamin az amfetamin szintetikus, gyűrűn metilezett származéka, amelyet főként por és krém formájában koboztak el amfetamint és koffeint tartalmazó mintákban, ám megtalálták tabletta és folyadék formájában is. Az illegális amfetaminok piacán jelent meg, ahol az ellenőrzött kábítószernek minősülő amfetaminként árulják és használják. Egy jelentés szerint az anyagot kimutatták egy interneten árult, kereskedelmi forgalomban levő termékben. A 4-metilamfetamin szintetizálásához az elsődleges vegyi prekurzor a 4-metilbenzil metilketon (4-metil-BMK), amely úgy tűnik, hogy megvásárolható az interneten, és amely nem tartozik a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme elleni 1988-as ENSZ-egyezmény alapján ellenőrizendő anyagok körébe.

(3)

A fogyasztók ritkán számoltak be a 4-metilamfetamin specifikus fiziológiai hatásairól, mivel jellemzően nincsenek tudatában annak, hogy az anyagot fogyasztották. Néhány rendelkezésre álló jelentés azonban utal arra, hogy a 4-metilamfetaminnak stimuláló hatásai vannak. Az emberekkel kapcsolatban rendelkezésre álló kevés adat alapján arra lehet következtetni, hogy a 4-metilamfetamin káros hatásai közé tartozik a hipertemia, a magas vérnyomás, az anorexia, az émelygés, az izzadás, az emésztési zavarok, a köhögés, a hányás, a fejfájás, a palpitáció, az álmatlanság, a paranoia, a szorongás és a depresszió. A jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elégségesek az anyag relatív függőségkialakító képességének a meghatározásához.

(4)

A rendelkezésre álló kevés adat szerint a 4-metilamfetamin akut toxicitása hasonló más stimulálószerekéhez. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a 4-metilamfetaminnak más szerekkel – ideértve az amfetamint és a koffeint is – keverve magasabb lehet az együttes toxicitás fokozódásának a kockázata.

(5)

4 tagállamban összesen 21 olyan haláleset történt, ahol a 4-metilamfetamint magában, vagy egy vagy több szerrel, így különösen az amfetaminnal együtt kimutatták a kórbonctani mintákban. Noha a rendelkezésre álló információk alapján nem lehetséges teljes bizonyossággal megállapítani a 4-metilamfetamin szerepét ezeknél a haláleseteknél, néhány esetben ez az anyag volt a túlsúlyban lévő kábítószer, amelynek szintje hasonló volt az amfetaminfogyasztás miatt bekövetkezett egyes haláleseteknél mért szinthez.

(6)

A 4-metilamfetamin megjelenését 15 tagállamban észlelték, egy tagállam pedig arról számolt be, hogy a területén előállítják az anyagot. A 4-metilamfetamin prevalenciáját nehéz megbecsülni. Nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a felhasználói csoportok mennyire keresik kifejezetten ezt az anyagot, és az az internetes áruházakban nincs kereskedelmi forgalomban.

(7)

A rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy a 4-metilamfetamint ugyanazok a bűnszervezetek állítják elő és forgalmazzák, amelyek az amfetamin előállításában és kereskedelmében is érintettek.

(8)

A 4-metilamfetamin nem rendelkezik ismert, megalapozott vagy elismert gyógyászati értékkel vagy alkalmazással az Unióban, ezért nem adtak ki rá forgalombahozatali engedélyt az Unióban. Nincs bizonyék arra, hogy analitikai célú referenciaanyagkénti és a tudományos kutatásban való használatán kívül bármilyen legitim célra fel lehetne használni.

(9)

A 4-metilamfetamin az ENSZ rendszere keretében sem jelenleg nem képezi, sem a múltban nem képezte értékelés tárgyát. Az anyagot nyolc tagállam vonta ellenőrzés alá a kábítószer-ellenőrzés területére vonatkozó nemzeti jogszabályokban, eleget téve ezzel az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeiknek. Két másik tagállam a nemzeti szabályozásában a fenetilaminok általános meghatározását használja az anyagra, míg egy további tagállam az orvosi jogszabályok körében szabályozza azt.

(10)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy a 4-metilamfetamin jellemzőire és a vele járó kockázatokra vonatkozóan szűkösek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok, és a jelentés arra is rámutat, hogy további tanulmányokat kell készíteni az anyaggal járó átfogó egészségügyi és társadalmi kockázatokról. Mindazonáltal a rendelkezésre álló bizonyítékok elegendő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a 4-metilamfetamin az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá kerüljön. A 4-metilamfetamint az Unió egész területén ellenőrzési intézkedések hatálya alá kell vonni, mivel az anyag egészségügyi kockázatokkal jár (amint azok létezését az is alátámasztja, hogy az anyag jelenlétét több bejelentett haláleset kapcsán is kimutatták, különösen olyan esetekben, amikor a 4-metilamfetamint más szerekkel kombinálva használták), mivel az anyag megjelenésében és hatásaiban hasonló az amfetaminhoz, mivel előfordulhat, hogy a felhasználók a tudtukon kívül fogyasztják az anyagot, és mivel az anyag csekély gyógyászati értékkel vagy felhasználhatósággal bír.

(11)

Mivel 10 tagállam már ellenőrzés alá vonta a 4-metilamfetamint, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló problémák.

(12)

Az egész Unióra kiterjedő ellenőrzés segíthet megakadályozni azt is, hogy a 4-metilamfetamin az amfetamin alternatívájává váljon az illegális kábítószerek piacain.

(13)

A 2005/387/IB tanácsi határozat végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra annak érdekében, hogy uniós szinten gyors és szakértelmen alapuló válaszlépéseket lehessen tenni a tagállamok által észlelt és bejelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére azáltal, hogy az ilyen anyagokat Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedéseknek veti alá. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek és az erre vonatkozó eljárás is rendelkezésre áll, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia a 4-metilamfetamin Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonásáról.

(14)

Ez a határozat a 2013/129/EU tanácsi határozat (2) helyébe lép, amelyet az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) a C-317/13. sz. ügyben 2015. április 16-án hozott ítéletében (3) megsemmisített. Az említett ítéletben a Bíróság a 2013/129/EU határozatot felváltó új szabályok hatálybalépéséig fenntartotta a 2013/129/EU határozat joghatásait. E határozat hatálybalépésének napjától ezért a 2013/129/EU határozat többé nem bír joghatással.

(15)

A 4-metilamfetamin tekintetében az Unió egész területén alkalmazandó ellenőrzési intézkedések folytonosságának biztosítása érdekében ez a határozat nem sértheti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek – a 2013/129/EU határozat 2. cikkében foglaltak alapján – az ezen új pszichoaktív anyagoknak a nemzeti joguk szerinti ellenőrzési intézkedések és büntetőjogi szankciók hatálya alá vonására megszabott határidőhöz kapcsolódnak.

(16)

Dániára nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(17)

Írországra nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(18)

Az Egyesült Királyságra nézve a 2005/387/IB határozat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában, továbbá az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(1)

A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) kibővített tudományos bizottsága a rendkívüli ülésén, a 2005/387/IB tanácsi határozattal összhangban kockázatértékelési jelentést készített a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin) új pszichoaktív anyagokról, amely jelentéseket ezt követően, 2014. április 23-án benyújtotta a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(2)

A 25I-NBOMe-t, az AH-7921-et, az MDPV-t és a metoxetamint az ENSZ még nem értékelte az uniós szintű kockázatértékelés kérelmezésének időpontjáig, az Egészségügyi Világszervezet kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága azonban 2014 júniusában már értékelte ezeket az anyagokat.

(3)

Sem a 25I-NBOMe, sem az AH-7921, sem az MDPV, sem a metoxetamin nem rendelkezik megalapozott és elfogadott humán- vagy állatgyógyászati alkalmazással. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az analitikai célú referenciaanyagokban, valamint a kábítószerpiacon – illetve a 25I-NBOMe esetében a neurokémia területén is – való megjelenésük eredményeképpen a vegyi, farmakológiai és toxikológiai vizsgálatukra irányuló tudományos kutatásban való használatukon kívül bármilyen egyéb célra felhasználásra kerülnének.

(4)

A 25I-NBOMe a 2,5-dimetoxi-4-jódfenetilamin (2C-I), egy klasszikus szerotonergikus hallucinogén erős szintetikus származéka, amelyről kockázatértékelés készült, és amelyet a 2003/847/IB tanácsi határozat (2) értelmében uniós szinten 2003-tól ellenőrzési intézkedések és büntetőjogi szankciók hatálya alá vontak.

(5)

A 25I-NBOMe emberi szervezetre kifejtett pontos hatását nehéz meghatározni, mivel nem állnak rendelkezésre az anyag akut és krónikus toxicitásával, az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival, valamint a függőség kiváltásának valószínűségével foglalkozó publikált tanulmányok, továbbá csak korlátozott mennyiségű információ és adat áll rendelkezésre az anyaggal kapcsolatban. Az anyagot használó egyénekre vonatkozó klinikai megfigyelések alapján arra lehet következtetni, hogy az anyagnak hallucinogén hatásai vannak, valamint az anyag súlyos agitációt, zavartságot, erős hallási és látási hallucinációkat, agressziót, erőszakos baleseteket és önkárosítást idézhet elő potenciálisan.

(6)

Három tagállamban négy haláleset hozható összefüggésbe a 25I-NBOMe-vel. Az anyag felhasználásával összefüggésbe hozható súlyos mérgezést négy tagállam jelentett be, amelyekben 32 nem halálos kimenetelű mérgezés fordult elő. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válna, vagy felhasználása elterjedne, az súlyos következményekkel járhatna az egyének egészsége és a népegészség szempontjából. A 25I-NBOMe-vel összefüggésbe hozható társadalmi kockázatokról nem áll rendelkezésre információ.

(7)

Huszonkét uniós tagállamból és Norvégiából jelentették az EMCDDA-nak és az Európai Rendőrségi Hivatalnak (Europol), hogy észlelték a 25I-NBOMe megjelenését. Nem áll rendelkezésre adat a 25I-NBOMe felhasználásának prevalenciájára vonatkozóan, de az elérhető, korlátozott mennyiségű információk alapján arra lehet következtetni, hogy esetlegesen különböző helyeken, például otthon, bárokban, éjszakai klubokban és zenei fesztiválokon fogyasztják.

(8)

A 25I-NBOMe-t nyíltan forgalmazzák és értékesítik az interneten „kutatáshoz szükséges vegyi anyagként”, és a lefoglalásokból, a begyűjtött mintákból, a felhasználói weboldalakról és az internetes kiskereskedőktől szerzett információk alapján arra lehet következtetni, hogy saját nevén értékesítik és az LSD „legális” helyettesítőjeként is forgalmazzák. Az EMCDDA több mint 15, ilyen anyagot árusító internetes kiskereskedőt azonosított, amelyek tevékenységüket vélhetően az Unión belülről és Kínából folytatják.

(9)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy a 25I-NBOMe-re vonatkozóan szűkösek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok, és további kutatásra lenne szükség az anyag egészségügyi és társadalmi kockázatainak meghatározása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy a 25I-NBOMe-t Unió-szerte ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonják. Mivel egészségügyi kockázatokkal jár (amint az több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt), és előfordulhat, hogy a felhasználók tudtukon kívül fogyasztják az anyagot, továbbá mivel az anyagnak nincs gyógyászati értéke, illetve alkalmazása, indokolt a 25I-NBOMe-t az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonni.

(10)

Mivel hat tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló nemzeti szabályozásának megfelelően ellenőrzi a 25I-NBOMe-t, valamint hét tagállam alkalmaz egyéb jogalkotási intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló akadályok, és védelmet biztosítana az anyag hozzáférhetősége és felhasználása jelentette kockázatokkal szemben.

(11)

Az AH-7921 szerkezetileg atipikus szintetikus opioid analgetikum, melyet doxilám néven ismernek az internetes szállítók, felhasználói weboldalak és a média. Emiatt könnyen összetéveszthető a nyugtató-altató tulajdonságú doxilamin nevű, antihisztamin hatású gyógyszerrel, ami véletlen túladagoláshoz vezethet.

(12)

Az AH-7921 emberi szervezetre kifejtett pontos hatását nehéz meghatározni, mivel nem állnak rendelkezésre az anyag akut és krónikus toxicitásával, az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival, valamint a függőség kiváltásának valószínűségével foglalkozó publikált tanulmányok, továbbá csak korlátozott mennyiségű információ és adat áll rendelkezésre az anyaggal kapcsolatban. A felhasználók beszámolói alapján úgy tűnik, hogy az AH-7921 hatásai a klasszikus opioidok hatásaihoz hasonlítanak, vagyis enyhe eufória, viszketés és elernyedés érezhető. Egyik tipikus mellékhatása pedig az émelygés. Néhány felhasználó arról is beszámolt, hogy – az AH-7921 személyes kipróbálásán, valamint „rekreációs felhasználásán” túl – fájdalomcsillapítás céljából kezelte magát ezzel az új kábítószerrel, mások pedig az egyéb opioidokról való leszokás miatti elvonási tünetek enyhítésére alkalmazták. Ez az AH-7921 intravénás opioidfogyasztók közötti elterjedésének potenciálját jelezheti.

(13)

Nem áll rendelkezésre adat az AH-7921 felhasználásának prevalenciájára vonatkozóan, a meglévő információk alapján azonban arra lehet következtetni, hogy felhasználása nem széles körű és az otthoni környezetre korlátozódik.

(14)

2012 decembere és 2013 szeptembere között három tagállamban összesen 15 olyan halálesetet regisztráltak, amelyeknél a kórbonctani mintákban kimutatták az AH-7921-et önmagában vagy más anyagokkal együtt. Jóllehet nem lehet minden esetben teljes bizonyossággal meghatározni, hogy az AH-7921 milyen szerepet játszott e halálesetek bekövetkeztében, egyes esetekben azonban az anyag külön említésre került a halál okának megállapításakor. Egy tagállam hat, az AH-7921-gyel összefüggésbe hozható nem halálos kimenetelű mérgezést jelentett. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válna, vagy felhasználása elterjedne, az súlyos következményekkel járhatna az egyének egészsége és a népegészség szempontjából. Az AH-7921-gyel összefüggésbe hozható társadalmi kockázatokról nem áll rendelkezésre információ.

(15)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy az AH-7921-re vonatkozóan szűkösek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok, és további kutatásra lenne szükség az anyag egészségügyi és társadalmi kockázatainak meghatározása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy az AH-7921-et az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonják. Mivel egészségügyi kockázatokkal jár (amint az több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt), és előfordulhat, hogy a felhasználók tudtukon kívül fogyasztják az anyagot, továbbá mivel az anyagnak nincs gyógyászati értéke, illetve alkalmazása, indokolt az AH-7921-et az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonni.

(16)

Mivel egy tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló nemzeti szabályozásának megfelelően ellenőrzi az AH-7921-et, valamint öt tagállam alkalmaz egyéb jogalkotási intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló akadályok, és védelmet biztosítana az anyag hozzáférhetősége és felhasználása jelentette kockázatokkal szemben.

(17)

Az MDPV a katinon gyűrűszubsztituált szintetikus származéka, vegytanilag a pirovaleron rokona. Mind a katinon, mind a pirovaleron ellenőrzési intézkedések alá vont anyagok az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1971. évi pszichotrop anyagokról szóló egyezménye értelmében.

(18)

Az MDPV akut és krónikus toxicitásával, valamint az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival és a függőség kiváltásának valószínűségével kapcsolatban nem végeznek egységes információgyűjtést az Unióban. A klinikai esetek által alátámasztott publikált tanulmányokból származó információk alapján arra lehet következtetni, hogy az MDPV-re vonatkozóan megfigyelt pszichofarmakológiai profil a kokainéhoz és a metamfetaminéhoz hasonló, bár az MDPV hatása erősebb és hosszabb ideig tart. Megállapították továbbá, hogy az MDPV hatása tízszer erősebb a mozgásszervi aktiválás, a tachycardia és a magas vérnyomás előidézése tekintetében.

(19)

A felhasználói weboldalak azt jelzik, hogy akut toxicitása más élénkítő anyagokkal összefüggésbe hozott mellékhatásokhoz hasonló mellékhatásokat válthat ki az emberi szervezetben. E mellékhatások magukban foglalják a következőket: paranoid pszichózis, tachycardia, magas vérnyomás, verejtékezés, légzési problémák, súlyos agitáció, hang- és vizuális hallucinációk, mély szorongás, hyperthermia, erőszakos dührohamok és többféle szervi működési zavar.

(20)

Nyolc uniós tagállamban és Norvégiában 2009 szeptembere és 2013 augusztusa között összesen 108 halálesetet regisztráltak, amelyeknél a kórbonctani mintákban kimutatták az MDPV-t, illetve azt a halál lehetséges okaként jelölték meg. Nyolc tagállam összesen 525, az MDPV-vel összefüggésbe hozható nem halálos kimenetelű mérgezést jelentett. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válna, vagy felhasználása elterjedne, az súlyos következményekkel járhatna az egyének egészsége és a népegészség szempontjából.

(21)

2009 óta négy tagállam jelentette, hogy halálos vagy nem halálos kimenetelű közúti balesethez, illetve kábítószerek hatása alatt történő járművezetéshez kapcsolódó biológiai mintákban kimutatták az MDPV-t.

(22)

Az MDPV 2008 novembere óta van jelen az Unió kábítószerpiacán, és 27 uniós tagállamból, Norvégiából és Törökországból jelentették több kilogrammos MDPV-szállítmányok lefoglalását. Az MDPV-t saját nevén árusítják, de észlelték már más anyagokkal vegyítve is. Könnyen beszerezhető internetes szállítóktól és kiskereskedőktől, kábítószer-fogyasztási kellékeket árusító boltokban és utcai kábítószer-kereskedőktől. Bizonyos jelek az anyag tablettázásának és forgalmazásának bizonyos szervezettségi szintjére utalnak az Unióban.

(23)

A kockázatértékelési jelentés szerint további kutatásra lenne szükség az MDPV által támasztott egészségügyi és társadalmi kockázatok azonosítása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy az MDPV-t az Unió egészében ellenőrzési intézkedések alá vonják. Mivel egészségügyi kockázatokkal jár (amint az több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt), és előfordulhat, hogy a felhasználók tudtukon kívül fogyasztják az anyagot, továbbá mivel az anyagnak nincs gyógyászati értéke, illetve alkalmazása, indokolt az MDPV-t az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonni.

(24)

Mivel 21 tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló nemzeti szabályozásának megfelelően ellenőrzi az MDPV-t, valamint négy tagállam alkalmaz egyéb jogalkotási intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló akadályok, és védelmet biztosítana az anyag hozzáférhetősége és felhasználása jelentette kockázatokkal szemben.

(25)

A metoxetamin arilciklohexilamin, vegytanilag a ketamin és a nemzetközileg ellenőrzési intézkedések hatálya alá vont fenciklidin (PCP) rokona. Ezekhez hasonlóan disszociatív tüneteket előidéző anyag.

(26)

Nem állnak rendelkezésre a metoxetamin akut és krónikus toxicitásával, valamint az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival, valamint a függőség kiváltásának valószínűségével foglalkozó tanulmányok. A felhasználói weboldalakon található, saját tapasztalatokon alapuló beszámolók alapján arra lehet következtetni, hogy a metoxetamin mellékhatásai hasonlóak a ketamin-mérgezéséhez. E mellékhatások magukban foglalják a következőket: émelygés és súlyos hányás, légzési nehézségek, rohamok, tudatzavar, szorongás, katatónia, agresszió, hallucináció, paranoia és pszichózis. Az akut metoxetamin-mérgezés ezenfelül olyan élénkítő hatásokkal (agitáció, tachycardia és magas vérnyomás) és agyi tünetekkel is járhat, amelyek akut ketamin-mérgezés esetén nem várhatók.

(27)

Hat tagállam húsz, metoxetaminnal összefüggésbe hozható olyan halálesetet jelentett, amelyekben a kórbonctani mintákban kimutatták az anyagot. Öt tagállamból húsz nem halálos kimenetelű mérgezést jelentettek, amelyeknél az anyagot önmagában vagy más anyagokkal együtt használták fel. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válna, vagy felhasználása elterjedne, az súlyos következményekkel járhatna az egyének egészsége és a népegészség szempontjából.

(28)

2010 novembere óta huszonhárom uniós tagállamból, valamint Törökországból és Norvégiából jelentették, hogy észlelték a metoxetamin megjelenését. A rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy az anyagot saját nevén forgalmazzák és használják fel, és, hogy az online kiskereskedők, a kábítószer-fogyasztási kellékeket árusító boltok és az utcai kábítószer-kereskedők a ketamin „legális” helyettesítőjeként is árusítják.

(29)

Az Unióban már foglaltak le több kilogrammos tételeket por formájában előállított metoxetaminból, de a szervezett bűnözés lehetséges szerepéről nem áll rendelkezésre információ. A metoxetamin-gyártáshoz nincs szükség fejlett berendezésekre.

(30)

A prevalencia adatok két tagállamban készült, nem reprezentatív tanulmányokra korlátozódnak. E tanulmányok alapján arra lehet következtetni, hogy a metoxetamin-fogyasztás prevalenciája alacsonyabb a ketaminénál. A rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy esetlegesen különböző helyeken, például otthon, bárokban, éjszakai klubokban és zenei fesztiválokon fogyasztják.

(31)

A kockázatértékelési jelentés szerint további kutatásra lenne szükség a metoxetamin által támasztott egészségügyi és társadalmi kockázatok azonosítása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy a metoxetamint az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonják. Mivel egészségügyi kockázatokkal jár (amint az több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt), és előfordulhat, hogy a felhasználók tudtukon kívül fogyasztják az anyagot, továbbá mivel az anyagnak nincs gyógyászati értéke, illetve alkalmazása, indokolt a metoxetamint az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonni.

(32)

Mivel kilenc tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló nemzeti szabályozásának megfelelően ellenőrzi a metoxetamint, valamint kilenc tagállam alkalmaz egyéb jogalkotási intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló akadályok, és védelmet biztosítana az anyag hozzáférhetősége és felhasználása jelentette kockázatokkal szemben.

(33)

A 2005/387/IB határozat végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra annak érdekében, hogy uniós szinten gyors és szakértelmen alapuló válaszlépéseket tudjon tenni a tagállamok által azonosított és bejelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére azáltal, hogy az ilyen anyagokat az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonja. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek és az erre vonatkozó eljárás is rendelkezésre áll, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia annak érdekében, hogy az 25I-NBOMe-t, az AH-7921-et, az MDPV-t és a metoxetamint az Unió egészében ellenőrzési intézkedések hatálya alá lehessen vonni.

(34)

Az Európai Unió Bírósága a C-317/13. és a C-679/13. sz. egyesített ügyekben (3), 2015. április 16-án hozott ítéletében megállapította, hogy mielőtt a Tanács a 2005/387/IB határozat 8. cikkének (3) bekezdése alapján végrehajtási határozatokat fogad el, konzultálnia kell az Európai Parlamenttel. A 2014/688/EU tanácsi végrehajtási határozat (4) elfogadására ilyen előzetes konzultáció nélkül került sor, ami eljárási hibának minősül. Ezért a 2014/688/EU határozatot fel kell váltani e határozattal.

(35)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió egész területén alkalmazandó ellenőrzési intézkedések folytonossága, valamint hogy a tagállamok továbbra is eleget tegyenek az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye és az Egyesült Nemzetek Szervezete 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye szerinti kötelezettségeiknek a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin) tekintetében, ez a határozat nem sértheti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek – a 2014/688/EU határozat 2. cikkében foglaltak alapján – az ezen új pszichoaktív anyagoknak a nemzeti joguk szerinti ellenőrzési intézkedések és büntetőjogi szankciók hatálya alá vonására megszabott határidőhöz kapcsolódnak.

(36)

Dániára nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(37)

Írországra nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(38)

Az Egyesült Királyságra nézve a 2005/387/IB határozat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában, továbbá az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

a)

4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe);

b)

3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921);

c)

3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV);

d)

2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin).

(1)

A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (KKEM) kibővített tudományos bizottsága rendkívüli ülésén a 2005/387/IB határozat 6. cikkével összhangban kockázatértékelési jelentést készített az 5-(2-amino-propil)indol nevű új pszichoaktív anyagról, amely jelentést benyújtottak a Bizottságnak és a Tanácsnak 2013. április 16-án.

(2)

Az 5-(2-amino-propil)indol anyag az indol szintetikus származéka, amelyet az indolgyűrű fenil szerkezeti egységének helyettesítésével hoznak létre. Az anyag élénkítő szer képét mutatja, amely hallucinogén hatással is bírhat. Az 5-(2-amino-propil)indol többnyire porként, illetve tabletta és kapszula formájában fordul elő. Megvásárolható az interneten, valamint ún. „head shop” üzletekben, ahol „kutatáshoz szükséges vegyi anyag”-ként forgalmazzák. Kimutatták továbbá a „Benzo Fury” elnevezésű legális hangulatjavító termék mintáiban, valamint az ecstasyra hasonlító tablettákban.

(3)

A rendelkezésre álló információk és adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az 5-(2-amino-propil)indol magas fokú toxicitása káros hatásokat, így szapora szívverést és hipertermiát eredményezhet az emberi szervezetben, de okozhat pupillatágulást, nyugtalanságot és remegést is. Az 5-(2-amino-propil)indol kölcsönhatásba léphet más anyagokkal, így a monoaminerg rendszerre ható gyógyszerekkel és stimulánsokkal. Az 5-(2-amino-propil)indol emberi szervezetre kifejtett pontos hatását nehéz meghatározni, mivel nem állnak rendelkezésre az anyag súlyos és krónikus toxicitásával, az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival vagy a függőség kiváltásának valószínűségével foglalkozó tanulmányok, továbbá szűkösek az anyaggal kapcsolatos információk és adatok.

(4)

2012 áprilisa és augusztusa között négy tagállamban összesen 24 olyan haláleset történt, amelyeknél a kórbonctani mintákban az 5-(2-amino-propil)indolt önmagában, vagy más szerekkel vegyítve kimutatták. Noha nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni, hogy az 5-(2-amino-propil)indol milyen szerepet játszott a fenti halálesetek bekövetkeztében, egyes esetekben azonban az anyag külön említésre került a halál okának megállapításakor. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válna, vagy felhasználása elterjedne, az súlyos következményekkel járhatna az egyének egészsége és a népegészség szempontjából. Az 5-(2-amino-propil)indol társadalmi kockázataival kapcsolatban nem áll rendelkezésre adat.

(5)

Kilenc európai ország jelentette a KKEM-nek, valamint az Európai Rendőrségi Hivatalnak (Europol) az 5-(2-amino-propil)indol észlelését. Az 5-(2-amino-propil)indol használatára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre prevalencia adatok, de az elérhető, korlátozott mennyiségű információ alapján arra lehet következtetni, hogy más serkentőszerekhez hasonlóan otthon, bárokban és éjszakai klubokban vagy zenei fesztiválokon fogyasztják.

(6)

Nem áll rendelkezésre információ azzal kapcsolatban, hogy az 5-(2-amino-propil)indolt az Unió területén állítanák elő, és nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szervezett bűnözés szerepet játszana ennek az új pszichoaktív anyagnak az előállításában, terjesztésében vagy forgalmazásában.

(7)

Az 5-(2-amino-propil)indol anyag nem rendelkezik ismert, megalapozott vagy elismert gyógyászati értékkel, vagy alkalmazással, és erre az új pszichoaktív anyagra nem adtak ki forgalombahozatali engedélyt az Unióban. Nincs adat arra, hogy analitikai célú referenciaanyagkénti, valamint a tudományos kutatásban való használatán kívül bármilyen egyéb célra felhasználásra kerülne.

(8)

Az 5-(2-amino-propil)indol anyag sem jelenleg nem képezi, sem a múltban nem képezte a 2005/387/IB határozat szerinti ENSZ-értékelés tárgyát. Két tagállam vonta nemzeti szabályozásában ellenőrzés alá ezt az új pszichoaktív anyagot, eleget téve az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezményében foglalt kötelezettségeknek. Öt európai ország használja az új pszichoaktív anyagokra, veszélyes árukra és gyógyszerekre irányadó nemzeti jogszabályokat az 5-(2-amino-propil)indol ellenőrzésére.

(9)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy az 5-(2-amino-propil)indolra vonatkozóan szűkösek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok, és hogy további kutatásra volna szükség az egészségre és a társadalomra gyakorolt kockázatainak a feltárása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy az 5-(2-amino-propil)indol Unió-szerte ellenőrzési intézkedések hatálya alá kerüljön. Mivel egészségügyi kockázatokkal jár (amint az több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt), és előfordulhat, hogy a felhasználók tudtukon kívül fogyasztják az anyagot, továbbá mivel az anyagnak nincs gyógyászati értéke, illetve alkalmazása, indokolt az 5-(2-amino-propil)indolt ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonni.

(10)

Tekintettel arra, hogy hat tagállam különböző jogszabályi rendelkezések útján már ellenőrzi az 5-(2-amino-propil)indolt, az említett anyag Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonása hozzájárulna ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki a tagállamok közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködést gátló akadályok, és védelmet biztosítana a felhasználóknak az anyag fogyasztása jelentette kockázatokkal szemben.

(11)

A 2005/387/IB határozat végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra annak érdekében, hogy uniós szinten gyors és szakértelmen alapuló válaszlépéseket tudjon tenni a tagállamok által észlelt és bejelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére azáltal, hogy az ilyen anyagokat Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedéseknek veti alá. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek és az erre vonatkozó eljárás is rendelkezésre áll, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia az 5-(2-amino-propil)indol Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonásáról.

(12)

Ez a határozat a 2013/496/EU tanácsi végrehajtási határozat (2) helyébe lép, amelyet az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) a C-679/13. sz. ügyben 2015. április 16-án hozott ítéletében (3) megsemmisített. Az említett ítéletben a Bíróság a 2013/496/EU határozatot felváltó új szabályok hatálybalépéséig fenntartotta a 2013/496/EU határozat joghatásait. E határozat hatálybalépésének napjától ezért a 2013/496/EU határozat többé nem bír joghatással.

(13)

Az 5-(2-amino-propil)indol tekintetében az Unió egész területén alkalmazandó ellenőrzési intézkedések folytonosságának biztosítása érdekében ez a határozat nem érintheti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek – a 2013/496/EU határozat 2. cikkében foglaltak alapján – az említett új pszichoaktív anyagnak a nemzeti joguk szerinti ellenőrzési intézkedések és büntetőjogi szankciók hatálya alá vonására megszabott határidővel kapcsolatosak.

(14)

Dániára nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(15)

Írországra nézve a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(16)

Az Egyesült Királyságra nézve a 2005/387/IB határozat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek a 2005/387/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában, továbbá az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

—

az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (tőke és visszafizettetési kamatok),

—

az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása, ideértve annak igazolását, hogy Románia a Termoelectrica felszámolási eljárásában a megfelelő ranghelyen nyilvántartásba vetette a visszafizettetési határozatot,

—

ha a visszafizettetési határozatnak a Termoelectrica nem képes eleget tenni, akkor a vállalkozás felszámolására vonatkozó felszólítás, valamint igazolás a Termoelectrica végleges piaci kilépéséről,

—

az azt igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezetteket felszólították a támogatás visszafizetésére.