|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
58. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2015/1378 rendelete (2015. augusztus 11.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a riboflavinok (E 101) és a karotinok (E 160a) szárított burgonyagranulátumban és -pehelyben való használata tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
|
||
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
* |
||
|
|
|
AJÁNLÁSOK |
|
|
|
* |
||
|
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
* |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1378 RENDELETE
(2015. augusztus 11.)
az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a riboflavinok (E 101) és a karotinok (E 160a) szárított burgonyagranulátumban és -pehelyben való használata tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználásuk feltételeit. |
|
(2) |
Az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárásnak megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet. |
|
(3) |
2014. június 23-án kérelmet nyújtottak be egyes színezékek szárított burgonyagranulátumban és -pehelyben való felhasználásának engedélyezése iránt; a Bizottság a kérelmet hozzáférhetővé tette a tagállamok számára. |
|
(4) |
A szárított burgonyapor színét a nyers burgonyák különböző színárnyalatai és a feldolgozás során bekövetkező oxidációs reakciók befolyásolják. A szárított burgonyagranulátumban és -pehelyben jelenleg csak a kurkumin (E 100) használata engedélyezett a fogyasztásra szánt végtermék elfogadható vizuális megjelenésének helyreállítása céljából. A riboflavinok (E 101) és a karotinok (E 160a) a kurkumin megfelelő alternatívái, amelyekkel ugyanaz a technológiai hatás érhető el. |
|
(5) |
2013. szeptember 12-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) véleményt (3) adott ki, amelyben újraértékelte a riboflavinok élelmiszer-adalékanyagként való felhasználásának biztonságosságát. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a riboflavin (E 101(i)) és a riboflavin-5′-nátriumfoszfát (E 101(ii)) élelmiszer-adalékanyagként jelenleg engedélyezett felhasználási céljai és szintjei valószínűleg nem adnak okot biztonsági aggályokra. A véleményben szereplő expozíciós értékelés kiterjedt a 04.2. „Feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék” kategóriára, amely magában foglalja a 04.2.6. „Feldolgozott burgonyatermékek” alkategóriát. Következésképpen a riboflavinok (E 101) felhasználásának a szárított burgonyagranulátumra és -pehelyre való kiterjesztése valószínűleg nem lesz hatással a becsült expozícióra és a biztonságosság újraértékelésének során levont következtetésekre. |
|
(6) |
2012. február 16-án a Hatóság véleményt (4) adott ki, amelyben újraértékelte a karotinok élelmiszer-adalékanyagként való használatának biztonságosságát, és arra a következtetésre jutott, hogy a (szintetikus) béta-karotin és a pálmaolajból, sárgarépából és algából nyert vegyes béta-karotinok élelmiszer-színezékként való használata nem ad okot biztonsági aggályokra, feltéve, hogy az élelmiszer-adalékanyagként és az étrend-kiegészítőként való felhasználásból eredő bevitel nem haladja meg az azon élelmiszerek rendszeres fogyasztásával szervezetbe kerülő mennyiséget, amelyekben természetes módon előfordulnak (5–10 mg/nap). A szakvélemény szerint az élelmiszer-adalékanyagként való felhasználásra vonatkozó konzervatív expozíciós becslések még a feldolgozott burgonyatermékeket figyelembe véve is 5–10 mg/nap alatt maradnak. Következésképpen a karotinok (E 160a) felhasználásának a szárított burgonyagranulátumra és -pehelyre való kiterjesztése valószínűleg nem lesz hatással a becsült expozícióra és a biztonságosság újraértékelésének során levont következtetésekre. |
|
(7) |
Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság köteles kikérni a Hatóság véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve azokban az esetekben, amikor a naprakésszé tétel valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre. Mivel a riboflavinok és a karotinok szárított burgonyagranulátumban és -pehelyben való használatának engedélyezése az említett jegyzék olyan jellegű frissítését jelenti, amely valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre, nem szükséges kikérni a Hatóság véleményét. |
|
(8) |
Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. augusztus 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 354., 2008.12.31., 16. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1331/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.).
(3) Az EFSA élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekhez adott tápanyagforrásokkal foglalkozó testülete, 2013. Scientific opinion on the re-evaluation of riboflavin (E 101(i)) and riboflavin-5 -phosphate sodium (E 101(ii)) as food additives (Tudományos szakvélemény a riboflavin (E 101(i)) és a riboflavin-5-nátriumfoszfát (E 101(ii)) élelmiszer-adalékanyagként történő újraértékeléséről), (The EFSA Journal 2013;11(10):3357).
(4) Az EFSA élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekhez adott tápanyagforrásokkal foglalkozó testülete, 2012. Scientific Opinion on the re-evaluation of Mixed Carotenes (E 160a (i)) and beta-Carotene (E 160a (ii)) as a food additive (Tudományos szakvélemény a vegyes karotinok (E 160a (i)) és a béta-karotin (E 160a (ii)) élelmiszer-adalékanyagként történő újraértékeléséről), (The EFSA Journal 2012;10(3):2593).
MELLÉKLET
Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. része a „Feldolgozott burgonyatermékek” címet viselő 04.2.6. élelmiszer-alkategória az E 100 élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után az alábbi bejegyzésekkel egészül ki:
|
|
„E 101 |
Riboflavinok |
quantum satis |
|
kizárólag: szárított burgonyagranulátum és -pehely |
|
|
E 160a |
Karotinok |
quantum satis |
|
kizárólag: szárított burgonyagranulátum és -pehely” |
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/4 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1379 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. augusztus 11.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. augusztus 11-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
MA |
148,6 |
|
ZZ |
148,6 |
|
|
0709 93 10 |
TR |
126,8 |
|
ZZ |
126,8 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
121,6 |
|
BO |
146,4 |
|
|
CL |
160,0 |
|
|
TR |
109,0 |
|
|
UY |
136,8 |
|
|
ZA |
146,4 |
|
|
ZZ |
136,7 |
|
|
0806 10 10 |
EG |
302,9 |
|
MA |
158,2 |
|
|
TR |
116,3 |
|
|
ZZ |
192,5 |
|
|
0808 10 80 |
AR |
110,0 |
|
BR |
90,6 |
|
|
CL |
137,0 |
|
|
NZ |
136,1 |
|
|
US |
162,6 |
|
|
ZA |
119,6 |
|
|
ZZ |
126,0 |
|
|
0808 30 90 |
AR |
132,2 |
|
CL |
134,8 |
|
|
CN |
95,2 |
|
|
MK |
62,9 |
|
|
NZ |
147,1 |
|
|
TR |
147,7 |
|
|
ZA |
117,2 |
|
|
ZZ |
119,6 |
|
|
0809 30 10 , 0809 30 90 |
MK |
65,6 |
|
TR |
141,3 |
|
|
ZZ |
103,5 |
|
|
0809 40 05 |
BA |
47,4 |
|
IL |
141,4 |
|
|
MK |
43,6 |
|
|
XS |
47,3 |
|
|
ZZ |
69,9 |
|
(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/6 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1380 HATÁROZATA
(2015. augusztus 10.)
a Dán Királyságnak a 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyv megerősítésére történő felhatalmazásáról
(az értesítés a C(2015) 5553. számú dokumentummal történt)
(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megkötéséről szóló, 2006. április 27-i 2006/325/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 1a. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: a megállapodás) 5. cikkének (2) bekezdése szerint Dánia tartózkodik olyan nemzetközi megállapodások kötésétől, amelyek érinthetik vagy módosíthatják a 44/2001/EK tanácsi rendelet (3) hatályát, kivéve, ha az Európai Unió ehhez hozzájárul, továbbá egyrészt az Európai Unió és Dánia közötti megállapodás, másrészt a kérdéses nemzetközi megállapodás egymáshoz való viszonyát megfelelően szabályozzák. A 44/2001/EK rendeletet hatályon kívül helyezte az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), és annak helyébe lépett. |
|
(2) |
A megállapodás 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően Dánia 2012. december 20-i levelében értesítette a Bizottságot azon határozatáról, amely szerint végrehajtja az 1215/2012/EU rendelet (5) tartalmát. A megállapodás 3. cikkének (6) bekezdése szerint a Dánia általi értesítés a nemzetközi jog szerint kölcsönös kötelezettségeket hozott létre Dánia és az Európai Unió között. Az 1215/2012/EU rendelet tehát a megállapodás módosítását képezi. |
|
(3) |
Dánia 2015. március 30-án kérte az Európai Unió hozzájárulását ahhoz, hogy megerősítse a 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). |
|
(4) |
Az egyezmény és a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó egyes kérdéseket az 1215/2012/EU rendelet is szabályozza, következésképpen az említett jogi aktusok érintik az említett rendeletet. Az egyezmény 13. cikke és a jegyzőkönyv X. cikke különösen az ideiglenes jogorvoslatokat szabályozza. Az utóbbi cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a jegyzőkönyv szerződő állama nyilatkozatot tett a jegyzőkönyv XXX. cikkének (2) bekezdése szerint. Az egyezmény 43. cikke és a jegyzőkönyv XXI. cikke továbbá az egyezmény 13. cikke szerinti bíróságok hatáskörét szabályozza. Ezért szükség van az Európai Unió ahhoz való hozzájárulásához, hogy Dánia megerősítse az egyezményt és a jegyzőkönyvet, amennyiben ezek a szabályok az 1215/2012/EU rendeletet érintik. |
|
(5) |
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a 2006/325/EK tanácsi határozat 1a. cikke szerint a megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság az Unió hozzájárulását kifejező határozat meghozatalát megelőzően megvizsgálja, hogy a Dánia által tervezett nemzetközi megállapodás nem fosztja-e meg hatásaitól a megállapodást, és nem gátolja-e az abban foglalt szabályok révén létrehozott rendszer megfelelő működését. |
|
(6) |
A 2009/370/EK tanácsi határozat (6) alapján csatlakozott az egyezményhez és a jegyzőkönyvhöz, és a csatlakozási okmányt 2009. április 28-án helyezte letétbe. |
|
(7) |
A 2009/370/EK határozat szerint az Európai Unió az egyezményhez és a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásakor az egyezmény 55. cikke szerint nyilatkozatot tett az egyezmény 13. és 43. cikkének azokban a helyzetekben történő alkalmazásáról, amelyekben az adós az Európai Unió tagállamának területén rendelkezik lakóhellyel. Nyilatkozatot tett továbbá a jegyzőkönyv XXX. cikkének (5) bekezdése szerint arról, hogy a jegyzőkönyv XXI. cikkét az Európai Unión belül nem fogják alkalmazni, továbbá a 44/2001/EK rendelet lesz alkalmazandó erre a kérdésre azokban a tagállamokban, amelyekre az említett rendelet vagy a hatályának kiterjesztését célzó bármely más megállapodás kötelező. A jegyzőkönyv X. cikkével kapcsolatban az Európai Unió nem tett nyilatkozatot. |
|
(8) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vett részt a 2009/370/EK határozat elfogadásában, és a határozat rá nem kötelező és nem alkalmazandó. Az egyezmény és a jegyzőkönyv az országra mint különálló szerződő félre nézve válik csak kötelezővé. |
|
(9) |
Tekintettel a fenti körülményekre és arra, hogy az egyezmény és a jegyzőkönyv 2009. augusztus 1-jén Dánia kivételével az Európai Unió valamennyi tagállamában hatályba lépett, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e jogi aktusok Dánia általi megerősítése nem fosztaná meg hatásaitól a megállapodást, és nem gátolná az abban foglalt szabályok révén létrehozott rendszer megfelelő működését, feltéve, hogy Dánia az Európai Unióhoz hasonlóan nyilatkozatokat tesz az egyezmény 55. cikke és a jegyzőkönyv XXX. cikkének (5) bekezdése szerint. E feltétel teljesülése esetén a megerősítés nem érinti azokat a feltételeket, amelyek mellett maga az Európai Unió csatlakozott az egyezményhez és a jegyzőkönyvhöz. |
|
(10) |
Az Európai Uniónak ennélfogva felhatalmazást kell adnia Dánia számára az egyezmény és a jegyzőkönyv megerősítésére. Az egyezmény és a jegyzőkönyv megerősítésekor Dániának az Európai Unió által tett nyilatkozatokkal összhangban nyilatkozatot kell tennie az egyezmény 13. és 43. cikkéről és a jegyzőkönyv XXI. cikkéről, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottság az Európai Unió nevében felhatalmazza a Dán Királyságot a 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyv megerősítésére.
2. cikk
Az egyezmény és a jegyzőkönyv megerősítésekor Dánia a következő nyilatkozatokat teszi:
|
„1. |
A fokvárosi egyezmény 55. cikke szerint amennyiben az adós az Európai Unió tagállamának területén rendelkezik lakóhellyel, Dánia az egyezmény ideiglenes intézkedésre vonatkozó 13. és 43. cikkét csak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 35. cikkének megfelelően fogja alkalmazni, az Európai Unió Bírósága által a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i Brüsszeli Egyezmény (*2) 24. cikkével összefüggésben adott értelmezés szerint. |
|
2. |
A légi járművekről szóló jegyzőkönyv XXX. cikkének (5) bekezdésével összhangban annak XXI. cikkét Dánia nem fogja alkalmazni, továbbá az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lesz alkalmazandó erre a kérdésre. |
3. cikk
Ennek a határozatnak a Dán Királyság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2015. augusztus 10-én.
a Bizottság részéről
Věra JOUROVÁ
a Bizottság tagja
(1) HL L 120., 2006.5.5., 22. o.
(2) HL L 299., 2005.11.16., 62. o.
(3) A Tanács 2000. december 22-i 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).
(5) HL L 79., 2013.3.21., 4. o.
(6) A Tanács 2009. április 6-i 2009/370/EK határozat az Európai Unió az Európai Közösségnek a 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményhez és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 3. o.).
AJÁNLÁSOK
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/9 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1381 AJÁNLÁSA
(2015. augusztus 10.)
az élelmiszerben jelen lévő arzén nyomon követéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az arzén természetes módon előfordul a környezetben, továbbá jelen van a talajban, a felszín alatti vízben és a növényekben. Az arzén sokféle arzénvegyületben fordul elő. Az arzén jelen van a vízben, a talajban és a földben. Az arzén valamennyi növénybe és állatba bekerül. |
|
(2) |
A beszámolók szerint a következő fő kedvezőtlen hatásokkal járhat, ha hosszú időn keresztül szervetlen arzén kerül az emberi szervezetbe: bőrléziók, rák, fejlődési toxicitás, neurotoxicitás, szív- és érrendszeri betegségek, rendellenes glükózanyagcsere és cukorbetegség. |
|
(3) |
Az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: EFSA), hogy készítsen tudományos szakvéleményt arról, milyen kockázatot jelent az emberi egészségre az élelmiszerekben jelen lévő arzén (beleértve az ivóvizet is). |
|
(4) |
Az EFSA tudományos véleményében (1) azt ajánlotta, hogy a szervetlen arzén kockázatértékelésének pontosításához különböző élelmiszercikkekre vonatkozó speciációs adatokat kell előállítani az étrendi expozíciós értékelés alátámasztására, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLJÁST:
|
1. |
A tagállamok a 2016., 2017. és 2018. évben kövessék nyomon az élelmiszerekben jelen lévő arzént. Annak érdekében, hogy az expozíció mértékét minél pontosabban meg lehessen becsülni, a nyomon követésnek az élelmiszerek széles és a fogyasztói szokásokat jól tükröző körére ki kell terjednie, többek között olyan élelmiszerekre, mint a gabonafélék, a gabonaalapú termékek (beleértve a korpát és a csírát), a gyümölcs- és zöldséglevek, az ivóvíz (beleértve a palackozott vizet), a kávé, a száraz tealevelek, a sör, a halak és tengeri állatok, a zöldségek, az algatermékek (beleértve a hijiki tengeri algát), a tej, a tejtermékek, a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek, a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, valamint az étrend-kiegészítők. |
|
2. |
A tagállamok a 333/2007/EK bizottsági rendeletben (2) meghatározott mintavételi eljárást kövessék annak biztosítása érdekében, hogy a minták reprezentatívak legyenek a mintavételezésre szánt tétel vonatkozásában. |
|
3. |
A tagállamok olyan elemzési módszert alkalmazva végezzék el az arzén elemzését, amely bizonyítottan megbízható eredményeket ad, lehetőség szerint meghatározva a szervetlen és a teljes arzéntartalmat és ha lehetséges az egyéb vonatkozó arzénfajtákat is a takarmány- és élelmiszerjog, valamint a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III. mellékletének megfelelően. |
|
4. |
Az adatok egyetlen adatbázisba rendezése érdekében a tagállamok az EFSA által meghatározott információk mellett a nyomon követés során nyert, teljes súly alapján kifejezett adatokat is rendszeresen juttassák el elektronikus jelentéstételi formában az EFSA-nak. |
Kelt Brüsszelben, 2015. augusztus 10-én.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) Az EFSA-nak az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM): Szakvélemény az élelmiszerekben lévő arzénról. EFSA Journal 2009; 7(10):1351.
(2) A Bizottság 2007. március 28-i 333/2007/EK rendelete az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról (HL L 88., 2007.3.29., 29. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/11 |
AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT, A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG 3/2015 SZ. HATÁROZATA
(2015. július 8.)
a megállapodás I., II. és V. mellékletének módosításáról [2015/1382]
A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás), amely a Felek általi megerősítést követően 2014. május 1-jén lépett hatályba,
mivel:
|
(1) |
A megállapodás 22. cikke (3) bekezdésének megfelelően a vegyes bizottság módosíthatja e megállapodás mellékleteit. |
|
(2) |
A Felek egyetértettek abban, hogy a megállapodás I., II. és V. mellékletének aktualizálására van szükség annak érdekében, hogy azok tükrözzék a megállapodás megkötése óta a vonatkozó indonéz jogszabályokban és a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban történt változásokat. |
|
(3) |
A javasolt változtatások célja a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer további erősítése és az összes gazdasági szereplő rendszerben való részvételének elősegítése, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A megállapodás I., II. és V. mellékletének helyébe az e határozat mellékletében foglalt módosított változat lép.
2. cikk
Ez a határozat két-két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén, valamint indonéz (Bahasa Indonesia) nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.
3. cikk
Ez a határozat 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
Kelt Jakartában, Indonéziában, 2015. július 8-án.
az Indonéz Köztársaság részéről
Dr. Ir. Ida Bagus Putera PARTHAMA, M.Sc
Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium, fenntartható erdőgazdálkodással foglalkozó főigazgatóság
az Európai Unió részéről
Colin CROOKS
az EU Indonéz Köztársaságban működő küldöttségének megbízott vezetője
MELLÉKLETEK
„I. MELLÉKLET
TERMÉKKÖR
Az e mellékletben található jegyzék a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezményben meghatározott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerre vonatkozik.
„IA. MELLÉKLET
A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ, FAANYAGRA ÉS FATERMÉKEKRE VONATKOZÓ HARMONIZÁLT VÁMTARIFASZÁMOK
44. árucsoport:
|
HR-KÓD |
ÁRUMEGNEVEZÉS |
||
|
|
Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is |
||
|
4401.21 |
|
||
|
ex 4401.22 |
|
||
|
4403 |
Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba). |
||
|
ex 4404.10 |
Faháncs és hasonló - tűlevelű fából |
||
|
ex 4404.20 |
Faháncs és hasonló - nem tűlevelű fából - - Faháncs |
||
|
ex 4404 |
Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba). |
||
|
4406 |
Vasúti vagy villamosvasúti talpfa. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba). |
||
|
ex 4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is. |
||
|
ex 4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, nem gyalult, nem csiszolt, illetve végillesztéssel össze nem állított fa. (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba). |
||
|
|
Furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, részekből (lapolással) vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban |
||
|
4408.10 |
Tűlevelű fából |
||
|
4408.31 |
Sötétvörös Meranti, világosvörös Meranti és Meranti Bakau |
||
|
4408.39 |
Egyéb, kivéve tűlevelű, sötétvörös Meranti, világosvörös Meranti és Meranti Bakau |
||
|
ex 4408.90 |
Egyéb, kivéve az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzés 2. pontjában meghatározott tűlevelű és trópusi fát (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
|
Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, »V« illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
||
|
4409.10 |
|
||
|
ex 4409.29 |
|
||
|
|
Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla (például: ostyalemez) fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is |
||
|
ex 4410.11 |
|
||
|
ex 4410.12 |
|
||
|
ex 4410.19 |
|
||
|
Ex 4411 |
Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
|
Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru |
||
|
4412.31 |
|
||
|
4412.32 |
|
||
|
4412.39 |
|
||
|
ex 4412.94 |
|
||
|
ex 4412.99 |
|
||
|
Ex 4413 |
Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
ex 4414 |
Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
ex 4415 |
Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
ex 4416 |
Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
ex 4417 |
Szerszám, szerszámfoglalat, szerszámnyél és -fogantyú, seprű-, vagy kefe- és ecsetnyél és -test fából; csizma- vagy cipőkaptafa és sámfa fából (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
ex 4418 |
Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
ex 4419 |
Asztali és konyhai cikkek fából (nem bambuszból vagy rattanból) |
||
|
|
Intarziás és berakott famunka; ékszeres- vagy evőeszközös ládikó és -doboz és hasonló cikkek fából. |
||
|
ex 4420.90 |
|
||
|
|
Egyéb faáru |
||
|
ex 4421.90 |
|
||
|
ex 4421.90 |
|
47. árucsoport:
|
HR-KÓD |
ÁRUMEGNEVEZÉS |
|
|
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton: |
|
4701 |
Mechanikai úton előállított facsiszolat |
|
4702 |
Kémiai úton előállított, oldódó papíripari rostanyag |
|
4703 |
Kémiai úton előállított, szódás vagy szulfátos papíripari rostanyag, az oldódó papíripari rostanyag kivételével |
|
4704 |
Kémiai úton előállított szulfitos papíripari rostanyag, az oldódó papíripari rostanyag kivételével |
|
4705 |
Mechanikai és kémiai pépesítési eljárások kombinációjával előállított papíripari rostanyag |
48. árucsoport:
|
HR-KÓD |
ÁRUMEGNEVEZÉS |
|
ex 4802 |
Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4803 |
Toalett vagy arcápoló selyem alappapír, törölköző vagy szalvéta alappapír, továbbá hasonló háztartási vagy egészségügyi cikk előállítására felhasználható, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4804 |
Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4805 |
Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben az árucsoporthoz tartozó 3. megjegyzésben megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4806 |
Növényi pergamen, zsírpapír, pauszpapír (átmásolópapír), és pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4807 |
Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapokból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4808 |
Hullámpapír és -karton (ragasztott sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4809 |
Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló vagy átíró papír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is) tekercsben vagy ívben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4810 |
Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4811 |
Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803 , 4809 vagy a 4810 vtsz. alá tartozók kivételével (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4812 |
Papíripari rostanyagból készült szűrőtömb, -tábla és -lap (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4813 |
Cigarettapapír, kiszabva vagy könyvecske vagy szivarkahüvely alakban is (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4814 |
Tapéta és hasonló falborító; átlátszó ablakpapír (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4816 |
Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír, dobozba kiszerelve is (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4817 |
Boríték, zárt levelezőlap, postai levelezőlap és más levelezőlap papírból vagy kartonból; levelezőpapír-készletet tartalmazó, papírból vagy kartonból készült doboz, tasak, tárca és mappa (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4818 |
Toalett- (WC-) és hasonló papír, háztartási vagy egészségügyi célra szolgáló cellulózvatta vagy cellulózszálból álló szövedék, legfeljebb 36 cm széles tekercsben vagy méretre vagy alakra vágva; zsebkendő, tisztítókendő, törlő, asztalterítő, szalvéta, csecsemőpelenka, tampon, lepedő és hasonló háztartási, egészségügyi vagy kórházi cikk, ruházati cikk és ruházati tartozék papíripari rostanyagból, papírból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4821 |
Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4822 |
Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merevítve is) (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
ex 4823 |
Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más termék papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből (nem fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból) |
|
Megjegyzés: A fától eltérő vagy újrahasznosított anyagból származó papírtermékekhez csatolni kell az Indonéz Ipari Minisztérium hivatalos levelét, amely engedélyezi a fától eltérő vagy újrahasznosított anyagok használatát. Az ilyen termékekre nem adható ki FLEGT-engedély. |
|
94. árucsoport:
|
HR-KÓD |
ÁRUMEGNEVEZÉS |
||
|
|
Ülőbútor (a 9402 vtsz. alá tartozó kivételével), ággyá átalakítható ülőbútor is, és ezek részei |
||
|
9401.61 |
|
||
|
9401.69 |
|
||
|
|
Más bútor és alkatrészei |
||
|
9403.30 |
|
||
|
9403.40 |
|
||
|
9403.50 |
|
||
|
9403.60 |
|
||
|
ex 9403.90 |
|
||
|
|
Előre gyártott épület |
||
|
ex 9406.00 |
|
97. árucsoport:
|
HR-KÓD |
ÁRUMEGNEVEZÉS |
|
|
Eredeti metszet, nyomat és litográfia (kőnyomat). |
|
ex 9702.00 |
Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 9702.0.0.00 Indonéziában) (Az indonéz jog szerint exportja tiltott. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerint az e HR-kód alá tartozó termékekre nem adható FLEGT-engedély, és így ezek nem importálhatók az Unióba). |
„IB. MELLÉKLET
AZ INDONÉZ JOG ÉRTELMÉBEN EXPORTTILALOM ALATT ÁLLÓ FAANYAGRA VONATKOZÓ HARMONIZÁLT VÁMTARIFASZÁMOK
44. árucsoport:
|
HR-KÓD |
ÁRUMEGNEVEZÉS |
||
|
4403 |
Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is. |
||
|
ex 4404 |
Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas. |
||
|
4406 |
Vasúti vagy villamosvasúti talpfa. |
||
|
ex 4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, nem gyalult, nem csiszolt, illetve végillesztéssel össze nem állított fa. |
||
|
|
Intarziás és berakott famunka; ékszeres- vagy evőeszközös ládikó és -doboz és hasonló cikkek fából. |
||
|
ex 4420.90 |
|
||
|
|
Egyéb faáru. |
||
|
ex 4421.90 |
|
||
|
|
Eredeti metszet, nyomat és litográfia (kőnyomat). |
||
|
ex 9702.00 |
Fa, rönk vagy szögletesre alakított rönk formájában, egyszerű felületmegmunkálással, vésve, finoman metszve vagy festve, jelentős hozzáadott érték és jelentős alakváltoztatás nélkül (HR ex 9702.0.0.00 Indonéziában). |
„II. MELLÉKLET
A JOGSZERŰSÉG MEGHATÁROZÁSA
BEVEZETÉS
Az indonéz faanyag akkor minősül jogszerűnek, ha eredete és a kitermelése során alkalmazott eljárás, valamint az azt követő feldolgozási, szállítási és kereskedelmi tevékenységek igazoltan megfelelnek az összes vonatkozó indonéz jogszabálynak és előírásnak.
Indonéziában öt jogszerűségi előírás van, amelyek a vonatkozó törvényeken, rendeleteken és eljárásokon alapuló alapelvek, kritériumok, indikátorok és ellenőrző szempontok formájában jutnak kifejezésre. Ezek az előírások a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott további részelőírásokra oszthatók.
Az indonéz jogi keretek tartalmazzák azokat a fenntartható erdőgazdálkodási előírásokat is, amelyek az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken tevékenykedő engedélyjogosultakra vonatkoznak. Valamennyi engedélyjogosultnak meg kell felelnie a jogszerűségi előírásokban megfogalmazott jogszerűségi követelményeknek. Legkésőbb az eredeti jogszerűségi tanúsítványuk lejártának időpontjában az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken tevékenykedő engedélyjogosultaknak meg kell felelniük a jogszerűségi előírások mellett a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott fenntartható erdőgazdálkodási előírásnak is.
Indonézia kötelezettséget vállalt arra, hogy egy többszereplős folyamat keretében rendszeresen felülvizsgálja és tökéletesíti a jogszerűségi előírásokat.
Az öt jogszerűségi előírás a következő:
— 1. jogszerűségi előírás: az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli koncessziókra vonatkozó előírások; természetes erdők, erdőültetvények, ökoszisztéma helyreállítása, erdőgazdálkodási jog (Hak Pengelolaan),
— 2. jogszerűségi előírás: a közösségi erdőültetvényekre és az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli közösségi erdőkre vonatkozó előírások,
— 3. jogszerűségi előírás: magántulajdonban lévő erdőkre vonatkozó előírások,
— 4. jogszerűségi előírás: az állami tulajdonban lévő földeken fekvő nem erdei területeken vagy átváltható erdőgazdálkodási területen belüli faanyag-hasznosítási jogokra vonatkozó előírások,
— 5. jogszerűségi előírás: a nyersanyagiparra és az erdészeti alapú továbbfeldolgozó iparra és kereskedőkre vonatkozó előírások.
Az öt jogszerűségi előírás különböző engedélytípusokra vonatkozik az alábbi táblázatban meghatározottak szerint:
|
Engedély típusa vagy jog |
Leírás |
Földtulajdon/erőforrás-gazdálkodás vagy -használat |
Alkalmazandó jogszerűségi előírás |
|
IUPHHK-HA/HPH |
Természetes erdőkből származó faanyag hasznosítására vonatkozó engedély |
Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás |
1 |
|
IUPHHK-HTI/HPHTI |
Ipari erdőállomány telepítésére és azzal való gazdálkodásra vonatkozó engedély |
Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás |
1 |
|
IUPHHK-RE |
Az erdei ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó engedély |
Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás |
1 |
|
Erdőgazdálkodási jog (Perum Perhutani) |
Erdőültetvénnyel való gazdálkodásra vonatkozó jog |
Állami tulajdon/vállalati gazdálkodás (állami vállalat) |
1 |
|
IUPHHK-HTR |
Közösségi vagy magán-erdőültetvényekre vonatkozó engedély |
Állami tulajdon/közösségi vagy magángazdálkodás |
2 |
|
IUPHHK-HKM |
Közösségi erdőgazdálkodási engedély |
Állami tulajdon/közösségi gazdálkodás |
2 |
|
IUPHHK-HD |
Faluközösségi erdőgazdálkodási engedély |
Állami tulajdon/egyetlen falu általi gazdálkodás |
2 |
|
IUPHHK-HTHR |
Újraerdősített területekről származó faanyag hasznosítására vonatkozó engedély |
Állami tulajdon/közösségi vagy magángazdálkodás |
2 |
|
Magántulajdonban lévő terület |
Nincs szükség engedélyre |
Magántulajdon/magánhasználat |
3 |
|
IPK/ILS |
Nem erdei területekről vagy átváltható erdőgazdálkodási területről származó faanyag hasznosítására vonatkozó engedély |
Állami tulajdon/magánhasználat |
4 |
|
IUIPHHK |
Elsődleges feldolgozással foglalkozó vállalat alapítására és irányítására vonatkozó engedély |
Nem alkalmazandó |
5 |
|
IUI Lanjutan vagy IPKL |
Másodlagos feldolgozással foglalkozó vállalat alapítására és irányítására vonatkozó engedély |
Nem alkalmazandó |
5 |
|
TPT-k (TPT, TPT-KB, TPT-KO) |
Nyilvántartott faanyaglerakat/feldolgozottfaanyag-lerakat |
Nem alkalmazandó |
5 |
|
IRT |
Családi ipari vállalkozás |
Nem alkalmazandó |
5 |
|
ETPIK nem termelő |
Nem termelő nyilvántartott exportőrök |
Nem alkalmazandó |
5 |
1. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
|
Szám |
Alapelvek |
Kritériumok |
Indikátorok |
Ellenőrző szempontok |
Vonatkozó jogszabályok (1) |
||||||
|
1 |
|
|
|
Erdészeti koncessziós jogról szóló tanúsítvány. |
A PP72/2010. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P12/2010. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P30/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P31/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P33/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P76/2014. sz. rendelete |
||||||
|
Az erdészeti fatermékek hasznosítási engedélyére vonatkozó fizetési igazolás. |
|||||||||||
|
Egyéb jogszerű területhasznosítási engedély igazolása (adott esetben) |
|||||||||||
|
2. |
|
|
|
A (szakértelemmel rendelkező személyzet által készített) átfogó erdőnyilvántartáson alapuló jóváhagyott főterv és annak mellékletei. |
Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P56/2009. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P60/2011. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P33/2014. sz. rendelete |
||||||
|
A (főterv alapján készített) jóváhagyott éves munkaterv. |
|||||||||||
|
Szakértelemmel rendelkező személyzet által készített térképek, amelyek ismertetik a munkatervvel érintett területek elrendezését és határait. |
|||||||||||
|
Az éves munkatervben fakitermelési tilalom alá tartozó zónákat és a terepen való megvalósítást igazoló térkép. |
|||||||||||
|
A kitermelési helyeket (blokkokat vagy parcellákat) a térképen egyértelműen megjelölték, a terepen pedig ellenőrizték. |
|||||||||||
|
|
Az erdészeti fatermékek hasznosítására vonatkozó főterv és annak csatolmányai (folyamatban lévő kérelmek elfogadhatók). |
Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P56/2009. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P60/2011. sz. rendelete |
||||||||
|
A természetes erdőben lévő rönköknek a kitermelés leendő helyén belüli elhelyezkedése és kitermelhető mennyisége megfelel a munkatervben szereplő adatoknak. |
|||||||||||
|
3. |
|
|
|
Jóváhagyott fakitermelési jelentések. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
||||||
|
Érvényes fuvarokmányokkal és mellékletekkel látták el az erdőben lévő rönktelepről az erdészetitermék-nyersanyagipari vállalkozás telephelyére vagy nyilvántartott rönkkereskedőhöz akár köztes rönktelepeken keresztül szállított rönköket. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
|||||||||
|
A rönkökön faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód (PUHH) szerepel. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
|||||||||
|
Faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód alkalmazása |
|||||||||||
|
Érvényes fuvarokmány |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
|||||||||
|
|
Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízások. |
A PP22/1997. sz. kormányrendelet A PP51/1998. sz. kormányrendelet A PP59/1998. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 22/2012. sz. rendelete |
||||||||
|
Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetése céljából letétbe helyezett összegről szóló igazolás, valamint a fizetési bizonylat. |
|||||||||||
|
Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak. |
|||||||||||
|
|
PKAPT-dokumentumok. |
Az ipari és kereskedelmi miniszter 68/2003. sz. rendelete Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete |
||||||||
|
Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok, amelyeken szerepelnek a hajó azonosító adatai és az érvényes engedély. |
Az ipari és kereskedelmi miniszter 68/2003. sz. rendelete Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete |
|||||||||
|
|
A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
4. |
|
|
|
Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok. |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
||||||
|
Környezetgazdálkodási terv és a környezetvédelmi felügyeleti terv. |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
|||||||||
|
A környezetgazdálkodási terv végrehajtásának, valamint a jelentős környezeti és társadalmi hatások megfigyelésének igazolása. |
|||||||||||
|
5. |
|
|
|
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása. |
A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete |
||||||
|
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések. |
|||||||||||
|
Balesetek nyilvántartása |
|||||||||||
|
|
A munkavállalók munkavállalói szakszervezet tagjai, vagy a vállalati szabályzatok lehetővé teszik, hogy a munkavállalók szakszervezeti tevékenységeket alakítsanak ki, vagy azokban részt vegyenek. |
A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete |
||||||||
|
Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok. |
A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete |
|||||||||
|
Nincsenek kiskorú munkavállalók. |
A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény |
2. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A KÖZÖSSÉGI ERDŐÜLTETVÉNYEKRE ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KÖZÖSSÉGI ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
|
Szám |
Alapelvek |
Kritériumok |
Indikátorok |
Ellenőrző szempontok |
Vonatkozó jogszabályok |
||||||
|
1. |
|
|
|
Erdészeti koncessziós jogról szóló tanúsítvány. |
Az erdészeti miniszter P37/2007. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P49/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P12/2010. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2011. sz. rendelete |
||||||
|
Az erdészeti fatermékek hasznosítási engedélyére vonatkozó fizetési igazolás. |
|||||||||||
|
|
Alapító okirat vagy az alapítás igazolása. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
2. |
|
|
|
Jóváhagyott, éves munkatervet tartalmazó dokumentum. |
Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete |
||||||
|
Az éves munkatervben fakitermelési tilalom alá tartozó zónákat és a terepen való megvalósítást igazoló térkép. |
|||||||||||
|
A kitermelési blokkok helyét egyértelműen megjelölték, azok ellenőrizhetők a terepen. |
|||||||||||
|
|
Az erdészeti fatermékek hasznosítására vonatkozó főterv és annak csatolmányai (folyamatban lévő kérelmek elfogadhatók). |
Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete |
||||||||
|
A rönköknek a fakitermelő teleppé nyilvánítandó területen belüli elhelyezkedése és kitermelhető mennyiségének meg kell felelnie a munkatervben szereplő adatoknak. |
|||||||||||
|
|
Jóváhagyott fakitermelési jelentések. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
Rendelkezésre állnak jogszerű fuvarokmányok és vonatkozó mellékletek a rönktelepről a köztes rönktelepre és a köztes rönktelepről a nyersanyagipari vállalkozás telephelyére és/vagy a nyilvántartott rönkkereskedőhöz való szállításra vonatkozóan. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
|||||||||
|
A rönkökön faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód (PUHH) szerepel. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
|||||||||
|
Az engedély jogosultja következetesen alkalmazza a faanyagjelölést. |
|||||||||||
|
|
|
A rönkök fuvarokmányai, amelyekhez csatolják a rönkjegyzéket. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
|
Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízás. |
Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 22/2012. sz. rendelete |
||||||||
|
Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás. |
|||||||||||
|
Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak. |
|||||||||||
|
|
A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
3. |
|
|
|
Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok. |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
||||||
|
A vonatkozó környezetgazdálkodási és környezetvédelmi felügyeleti dokumentumok. |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
|||||||||
|
A környezetgazdálkodás végrehajtásának, valamint a jelentős környezeti és társadalmi hatások megfigyelésének igazolása. |
|||||||||||
|
4 |
|
|
|
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása. |
A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete |
||||||
|
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések. |
|||||||||||
|
|
Nincsenek kiskorú munkavállalók. |
A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény |
3. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
|
Szám |
Alapelvek |
Kritériumok |
Indikátorok |
Ellenőrző szempontok |
Vonatkozó jogszabályok |
||||||
|
1. |
|
|
|
Érvényes földtulajdonlási vagy földbirtoklási dokumentumok (az illetékes hatóságok által elismert, földhasználati jogcímet igazoló okmányok). |
A 5/1960. sz. törvény Az erdészeti miniszter P33/2010. sz. rendelete A PP12/1998. sz. kormányrendelet A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete A 6/1983. sz. törvény Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||
|
Földművelési jog. A vállalkozás alapító okirata. Működési engedély a kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozások esetében (SIUP). Cégbejegyzés (TDP). Adózói nyilvántartásba vétel (NPWP). Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi dokumentáció Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok. |
|||||||||||
|
A magánerdő területének térképe és terepen kijelölt határai. |
|||||||||||
|
A rönkök fuvarokmányai. |
Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete |
|||||||||
|
Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, valamint a kivágott fák értékéért az államnak fizetendő ellentételezés megfizetéséről szóló igazolás. |
Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete |
|||||||||
|
|
Alapító okirat vagy az alapítás igazolása. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
|
A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
2. |
|
|
|
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása. |
A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete |
||||||
|
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések. |
|||||||||||
|
Balesetek nyilvántartása |
|||||||||||
|
|
A munkavállalók munkavállalói szakszervezet tagjai, vagy a vállalati szabályzatok lehetővé teszik, hogy a munkavállalók szakszervezeti tevékenységeket alakítsanak ki, vagy azokban részt vegyenek. |
A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete |
||||||||
|
Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok. |
A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete |
|||||||||
|
Nincsenek kiskorú munkavállalók. |
A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény |
|||||||||
|
3 |
|
|
|
Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok. |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
||||||
|
Környezetgazdálkodási terv és a környezetvédelmi felügyeleti terv. |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
|||||||||
|
A környezetgazdálkodási terv végrehajtásának, valamint felügyeletének igazolása. |
4. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: NEM ERDEI TERÜLETEKEN BELÜLI VAGY ÁTVÁLTHATÓ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAG-HASZNOSÍTÁSI JOGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
|
Szám |
Alapelvek |
Kritériumok |
Indikátorok |
Ellenőrző szempontok |
Vonatkozó jogszabályok |
||||||
|
1. |
|
|
|
ILS-/IPK-engedélyek a bérelt területen folytatott kitermelési műveletekre vonatkozóan (beleértve a nem erdészeti üzleti vállalkozások vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentumait is). |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P18/2011. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P59/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
||||||
|
A bérelt területre vonatkozó ILS-/IPK-engedélyhez csatolt térképek és a megfelelés igazolása a terepen. |
|||||||||||
|
|
Tevékenységi engedély és az engedélyhez csatolt térképek (beleértve a nem erdészeti üzleti vállalkozások vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentumait is). |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P33/2010. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P59/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
||||||||
|
IPK a megváltozott használatú földterületeken. |
|||||||||||
|
Az IPK-hoz csatolt térképek. |
|||||||||||
|
Az erdő jogállásának megváltoztatására jogosító dokumentumok (ez a követelmény az IPK-engedélyek jogosultjaira és a működési engedélyek jogosultjaira is vonatkozik). |
|||||||||||
|
IPK a megváltozott használatú földterületeken. |
Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete |
|||||||||
|
Az IPK-hoz csatolt térképek. |
|||||||||||
|
|
Az IPK tervezési okmánya |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
||||||||
|
Tevékenységi engedély és az engedélyhez csatolt térképek (beleértve a nem erdészeti üzleti vállalkozások vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentumait is). |
|||||||||||
|
IPK a megváltozott használatú földterületeken. |
|||||||||||
|
Az IPK-hoz csatolt térképek. |
|||||||||||
|
IPK a megváltozott használatú földterületeken. |
Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete |
|||||||||
|
Az IPK-hoz csatolt térképek. |
|||||||||||
|
2. |
|
|
|
IPK-/ILS-munkatervet tartalmazó dokumentumok. |
Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P53/2009. sz. rendelete |
||||||
|
Erdő-nyilvántartási dokumentumok. |
Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete |
|||||||||
|
Fakitermelési jelentések (LHP). |
|||||||||||
|
|
Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízás. |
Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete |
||||||||
|
Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás. |
|||||||||||
|
Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak. |
|||||||||||
|
Rönkszállítási számla (FAKB) és rönkjegyzék kis átmérőjű rönkök esetében. |
Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete |
|||||||||
|
Rönkök jogszerűségét igazoló okmány (SKSKB) és rönkjegyzék nagy átmérőjű rönkök esetében. |
|||||||||||
|
|
A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||
|
3. |
|
|
|
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások |
A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete |
||||||
|
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések. |
|||||||||||
|
Balesetek nyilvántartása |
|||||||||||
|
|
Nincsenek kiskorú munkavállalók. |
A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény |
5. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A NYERSANYAGIPARRA ÉS AZ ERDÉSZETI ALAPÚ TOVÁBBFELDOLGOZÓ IPARI VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS KERESKEDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
|
Szám |
Alapelvek |
Kritériumok |
Indikátorok |
Ellenőrző szempontok |
Vonatkozó jogszabályok |
||||||||||
|
1. |
|
|
|
A vállalkozás alapító okirata és annak legutóbbi módosításai (a cég létesítő okirata). |
A 6/1983. sz. törvény A 3/2014. sz. törvény A PP74/2011. sz. kormányrendelet A PP27/2012. sz. kormányrendelet A jogi és emberi jogi miniszter M.01-HT.10/2006. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete A belügyminiszter 27/2009. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 39/2011. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 77/2013. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P9/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2014. sz. rendelete |
||||||||||
|
Kereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély (működési engedély/SIUP) vagy kereskedelmi engedély, amely lehet iparűzési engedély (IUI) vagy ipari bejegyzési tanúsítvány (TDI). |
|||||||||||||||
|
Környezetterhelési/bolygatási engedély (a vállalkozás számára a tevékenységei által érintett környezet befolyásolására vonatkozóan kiállított engedély). |
|||||||||||||||
|
Cégbejegyzési igazolás (TDP). |
|||||||||||||||
|
Adóazonosító szám (NPWP). |
|||||||||||||||
|
A megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok rendelkezésre állása. |
|||||||||||||||
|
Iparűzési engedély (IUI), állandó működési engedély (IUT) vagy ipari bejegyzési tanúsítvány (TDI) rendelkezésre állása. |
|||||||||||||||
|
A nyersanyagiparra vonatkozó nyersanyag-készletezési terv (RPBBI) rendelkezésre állása. |
|||||||||||||||
|
Az exportőrök erdészetitermék-exportőrnek (ETPIK) minősülnek. |
A kereskedelmi miniszter 97/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
|
Személyi igazolvány |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||||||
|
|
Az importőrök nyilvántartott importőr jogállással rendelkeznek. |
A kereskedelmi miniszter 78/2014. sz. rendelete |
||||||||||||
|
Az importőrök rendelkeznek a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásokkal/eljárásokkal, és igazolni tudják annak végrehajtását. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
|
Engedélyező dokumentum a tartományi vagy körzeti erdészeti hivatal vezetőjétől. |
Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
||||||||||||
|
A vállalkozás alapító okirata és annak legutóbbi módosításai (a cég létesítő okirata). |
A 6/1983. sz. törvény A PP74/2011. sz. kormányrendelet A jogi és emberi jogi miniszter M.01-HT.10/2006. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 39/2011. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 77/2013. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 97/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
Működési engedély a kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozások esetében (üzleti engedély/SIUP) vagy kereskedelmi engedély |
|||||||||||||||
|
Cégbejegyzési igazolás (TDP). |
|||||||||||||||
|
Adóazonosító szám (NPWP). |
|||||||||||||||
|
A kereskedők nem termelő erdészetitermék-exportőri (ETPIK Non Produsen) bejegyzése. |
|||||||||||||||
|
Szállítási megállapodás vagy szerződés olyan, ETPIK-tanúsítvánnyal nem rendelkező kisvállalkozással, amely rendelkezik jogszerűségi tanúsítvánnyal (S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal (DKP). |
|||||||||||||||
|
Megfelelő környezeti hatásvizsgálati dokumentumok. |
A PP27/2012. sz. kormányrendelet A környezetvédelmi miniszter 13/2010. sz. rendelete A környezetvédelmi miniszter 05/2012. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
|
Alapító okirat vagy az alapítás igazolása. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||||||
|
Adózói nyilvántartásba vétel (NPWP) a szövetkezetek esetében |
|||||||||||||||
|
Szövetkezeti döntés a szervezeti felépítésről |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
Okirat a szövetkezeti üzleti tervről vagy a szövetkezet típusáról |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
Személyi igazolvány |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
2. |
|
|
|
Adásvételi okiratok és/vagy anyagszállítási szerződés és/vagy a vásárlás igazolása |
Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P9/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter P78/2014. sz. rendelete |
||||||||||
|
A faanyag továbbításáról szóló, jóváhagyott jelentés és/vagy a továbbítás igazolása és/vagy a faanyag vizsgálatáról készült hivatalos jelentés; az erdészeti termékek jogszerűségét tanúsító nyilatkozat. |
|||||||||||||||
|
Az importált faanyag rendelkezik szállítói megfelelőségi nyilatkozattal vagy jogszerűségi tanúsítvánnyal (S-LK). Megjegyzés: Csak kézműves/családi ipari vállalkozás esetében kell alkalmazni. |
|||||||||||||||
|
A faanyag fuvarokmányai |
|||||||||||||||
|
A lebontott épületekből/építményekből származó használt faanyagra, kiásott faanyagra és eltemetett faanyagra vonatkozó fuvarokmányok (Nota) a helyi hatóság tisztviselőjétől származó, megfelelő hivatalos jelentéssel együtt. |
|||||||||||||||
|
Ipari hulladékfára vonatkozó fuvarokmányok Nota formájában. |
|||||||||||||||
|
A rönkfa-, faanyag-, fatermékállomány változásaira vonatkozó dokumentumok/jelentések |
|||||||||||||||
|
Jogszerűségi tanúsítvány (S-PHPL/S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat (DKP) |
|||||||||||||||
|
A nyersanyagipar esetében nyersanyag-készletezési terv (RPBBI) igazoló dokumentumai |
|||||||||||||||
|
Behozatali bejelentés (PIB) |
A 43/1978. sz. elnöki rendelet A kereskedelmi miniszter 78/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
Csomagjegyzék. |
|||||||||||||||
|
Számla. |
|||||||||||||||
|
B/L (hajóraklevél). |
|||||||||||||||
|
Behozatali nyilatkozat és behozatali ajánlás |
|||||||||||||||
|
A behozatali vám befizetéséről szóló igazolás. |
|||||||||||||||
|
Egyéb lényeges dokumentumok (ideértve a CITES-engedélyeket) azon fatípusokra vonatkozóan, amelyek kereskedelme korlátozott. |
|||||||||||||||
|
Az importált faanyag felhasználásáról szóló igazolás. |
|||||||||||||||
|
A nyersanyagok használatára és a termelési kibocsátásra vonatkozó ellenőrző lajstromok. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében. |
Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
Az egység termelése nem haladja meg a megengedett termelési kapacitást. |
|||||||||||||||
|
Az egység termelése nem haladja meg a megengedett termelési kapacitást. Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében. |
|||||||||||||||
|
Az előállított termékek elkülönítése/szétválogatása a lefoglalt faanyagtól |
|||||||||||||||
|
Jogszerűségi tanúsítvány (S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat (DKP) |
Az erdészeti miniszter P48/2006. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P55/2014. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
A másik féllel a termékfeldolgozásról kötött szolgáltatási szerződés |
|||||||||||||||
|
A nyersanyag jogszerűségét tanúsító nyilatkozat |
|||||||||||||||
|
Az előállított termékek elkülönítése/szétválogatása. |
|||||||||||||||
|
Dokumentáció a nyersanyagokról, termelési folyamatokról valamint adott esetben a kivitelről, amennyiben a kivitelt együttműködési megállapodás útján egy másik vállalaton keresztül bonyolítják le. |
|||||||||||||||
|
|
A termékeket olyan, nyilvántartásba vett, ETPIK-tanúsítvánnyal nem rendelkező üzleti partnertől szerzik be, amely rendelkezik jogszerűségét igazoló tanúsítvánnyal (S-LK) vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal (DKP). |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||||||
|
Fuvarokmány |
|||||||||||||||
|
A termékállomány változásaira vonatkozó dokumentumok/jelentések |
|||||||||||||||
|
3. |
|
|
|
Fuvarokmány |
Az erdészeti miniszter 22/2003. sz.., a közlekedési miniszter KM3/2003. sz. és az ipari és kereskedelmi miniszter 33/2003. sz. közös rendelete Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P41/2014. sz. rendelete Az erdészeti miniszter P42/2014. sz. rendelete |
||||||||||
|
|
Exportra szánt termék |
A 17/2006. sz. törvény (vámügy) A 43/1978. sz. elnöki rendelet Az erdészeti miniszter 447/2003. sz. rendelete A pénzügyminiszter 223/2008. sz. rendelete A vámügyi főigazgatóság P-40/2008. sz. rendelete A vámügyi főigazgatóság P-06/2009. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter P50/2013. sz. rendelete A kereskedelmi miniszter P97/2014. sz. rendelete |
||||||||||||
|
PEB |
|||||||||||||||
|
Csomagjegyzék. |
|||||||||||||||
|
Számla. |
|||||||||||||||
|
B/L (hajóraklevél). |
|||||||||||||||
|
Kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentumok). |
|||||||||||||||
|
A kötelező műszaki ellenőrzés alá tartozó termékek műszaki ellenőrzésének eredményei (a vámtisztviselő jelentése). |
|||||||||||||||
|
Adott esetben a kiviteli vám befizetéséről szóló igazolás. |
|||||||||||||||
|
Egyéb lényeges dokumentumok (ideértve a CITES-engedélyeket) azon fatípusokra vonatkozóan, amelyek kereskedelme korlátozott. |
|||||||||||||||
|
|
A jogszerűséget igazoló jelzést megfelelően alkalmazták. |
Az erdészeti miniszter P43/2014. sz. rendelete |
||||||||||||
|
4. |
|
|
|
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások vagy Kézműves/családi ipari vállalkozás esetében elsősegély- és biztonsági felszerelés |
A PP50/2012. sz. kormányrendelet A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 8/2010. sz. rendelete A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 609/2012. sz. rendelete |
||||||||||
|
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása. |
|||||||||||||||
|
Balesetek nyilvántartása Megjegyzés: Nem alkalmazható kézművesek/családi ipari vállalkozások esetében. |
|||||||||||||||
|
|
Szakszervezet vagy vállalati szabályzat, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók/alkalmazottak szakszervezetet hozzanak létre, vagy szakszervezeti tevékenységekben vegyenek részt. |
A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete |
||||||||||||
|
Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok rendelkezésre állása. |
A 13/2003. sz. törvény A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete |
|||||||||||||
|
Nincsenek kiskorú munkavállalók. |
A 23/2002. sz. törvény A 13/2003. sz. törvény |
„V. MELLÉKLET
FAANYAGOKRA VONATKOZÓ INDONÉZ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER
1. Bevezetés
Célkitűzés: annak biztosítása, hogy a rönkfa és a feldolgozott fatermékek kitermelése, szállítása, feldolgozása és értékesítése a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően történjen.
Az illegális fakitermelés és az illegálisan kitermelt faanyagok és az ilyen fából készült fatermékek kereskedelme elleni küzdelem élharcosaként ismert Indonézia volt a házigazdája a 2001 szeptemberében Baliban megrendezett, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról tartott miniszteri konferenciának, amelynek eredményeképpen megszületett az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról szóló nyilatkozat (bali nyilatkozat). Indonézia azóta folyamatosan élen jár az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni nemzetközi összefogásban.
Az e problémák korrigálására tett nemzetközi erőfeszítések keretében egyre több fogyasztó ország vállalja, hogy intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy piacán megakadályozza az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét, míg a kitermelő országok olyan mechanizmus bevezetése mellett kötelezték el magukat, amely biztosítja a fatermékeik jogszerűségét. Rendkívül fontos, hogy hiteles rendszer gondoskodjon a faanyagok és a feldolgozott fatermékek kitermelésének, szállításának, feldolgozásának és kereskedelmének jogszerűségéről.
A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer biztosítja, hogy az Indonéziában előállított és feldolgozott faanyagok és a fatermékek jogszerű forrásból származnak, és teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak, amit független ellenőrzés igazol és a civil társadalom felügyel.
1.1. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer alapjául szolgáló indonéz jogszabályok és előírások
A fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével, valamint az állami és magántulajdonban lévő erdők esetében a faanyag jogszerűségének igazolásával kapcsolatos előírásokról és iránymutatásokról szóló indonéz rendelet (az erdészeti miniszter P.38/Menhut-II/2009. sz. rendelete) létrehozta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer részét képezi az indonéz fenntarthatósági program, amelynek célja, hogy javítsa az erdészeti irányítást, visszaszorítsa az illegális fakitermelést és az ehhez kapcsolódó faanyag-kereskedelmet, gondoskodjon Indonézia fatermékeinek jó hírnevéről, és javítsa azok megítélését.
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az alábbi elemekből áll:
|
1. |
jogszerűségi előírások; |
|
2. |
az ellátási lánc ellenőrzése; |
|
3. |
igazolási eljárások; |
|
4. |
engedélyezési rendszer; |
|
5. |
nyomon követés. |
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az Indonéziában az Unióba és más piacokra való kivitelre előállított faanyagok és fatermékek jogszerűségének biztosítására szolgáló alapvető rendszer.
1.2. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozása: több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat
Számos, az erdészetben érdekelt indonéz fél aktív részvételével zajlik 2003 óta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kialakítása, megvalósítása és értékelése, ennek köszönhetően pedig biztosított a folyamat fokozott felügyelete, átláthatósága és hitelessége. A több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat eredményeként az erdészeti miniszter 2009-ben kiadta a P.38/Menhut-II/2009. sz. rendeletet, amelyet az erdőhasznosítási főigazgatóság 6/VI-SET/2009. és 02/VI-BPPHH/2010. sz. műszaki iránymutatásai követtek, amelyeket később az erdészeti miniszter P.68/Menhut-II/2011. sz., P.45/Menhut-II/2012. sz., P.42/Menhut-II/2013. sz. rendeletei, valamint az erdőhasznosítási főigazgatóság P.8/VI-SET/2011. sz. és P.8/VI-BPPHH/2012. sz. műszaki iránymutatásai útján módosítottak.
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kezdeti megvalósításából levont tanulságok, a közös értékelésnek az e megállapodás VIII. melléklete szerinti eredményei és a különböző érdekelt felektől származó javaslatok alapján egy több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat során megtörtént az előírások ismételt felülvizsgálata, amelynek eredményeként az erdészeti miniszter 2014 júniusában kiadta a P.43/Menhut-II/2014. sz. és 2014 decemberében a P.95/Menhut-II/2014. sz. rendeleteket, amelyeket 2014 decemberében az erdőhasznosítási főigazgatóság P.14/VI-BPPHH/2014. sz., 2015. januárjában pedig a P.1/VI-BPPHH/2015. sz. műszaki iránymutatásai követtek (a továbbiakban: a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások).
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósítása során továbbra is figyelembe veszik az összes érdekelt fél álláspontját.
2. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya
Az indonéz erdőgazdálkodási erdőállományok tulajdoni jelleg alapján általánosságban két kategóriába sorolhatók: az állami erdők és a magántulajdonban lévő erdők/földek. Az állami erdőket hosszú távú, fenntartható fakitermelés céljából erdőgazdálkodás alatt álló, a kitermelésben különféle engedélytípusok alapján érintett erdők, valamint adott esetben nem erdőgazdálkodási célokra, például település vagy mezőgazdasági ültetvények létesítésére fordítható erdőterületek alkotják. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer állami erdőkre és magántulajdonban lévő erdőkre/földekre való alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a II. melléklet határozza meg.
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozik engedélytípustól függetlenül minden faanyag és fatermék, valamint minden fakereskedő, további feldolgozó, exportőr és importőr összes tevékenysége.
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartoznak a belföldi és a nemzetközi piacra szánt fatermékek. Minden indonéz fakitermelő, fafeldolgozó és fakereskedő esetében ellenőrizni kell, hogy jogszerűen tevékenykedik-e. Ez az előírás a belföldi piacra termelő szereplőkre is vonatkozik.
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megköveteli, hogy az importált faanyagokat és fatermékeket vámkezeljék, és hogy azok megfeleljenek Indonézia behozatali előírásainak. Ezen előírások szerint az importált faanyagokat és fatermékeket olyan dokumentumoknak és egyéb bizonyítékoknak kell kísérniük, amelyek a faanyagot a kitermelési országban jogszerűnek minősítik. Az Indonéziába importált valamennyi faanyagnak és faterméknek olyan ellátási láncból kell származnia, amelynek ellenőrzése teljes mértékben megfelel az összes indonéz jogszabálynak és előírásnak.
Bizonyos fatermékek újrahasznosított anyagokat tartalmazhatnak. Az újrahasznosított faanyagokra vonatkozó különleges jogszerűségi követelményeket a jogszerűségi előírások és a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.
Lefoglalt faanyag kizárólag a belföldi piacon értékesíthető hasznosításra, kivéve a védett erdőből származó lefoglalt faanyagot, amelyet meg kell semmisíteni. Bármely olyan vállalkozás, amelyhez lefoglalt faanyag érkezik, köteles intézkedéseket végrehajtani annak érdekében, hogy elkülönítse az ilyen faanyagot más szállítmányoktól, és köteles megfelelően tájékoztatni egy megfelelőségértékelő testületet, amely haladéktalanul különleges ellenőrzést folytat le annak biztosítása érdekében, hogy ez a faanyag ne kerüljön be az export ellátási láncba. Lefoglalt faanyagra nem adható ki kiviteli engedély.
A szokásjogi erdőkből származó faanyagok hasznosítási és/vagy igazgatási eljárásaira vonatkozó változásokat – az Alkotmánybíróság (MK) 35/PUU-X/2012. sz. határozatának végrehajtása érdekében – a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok elfogadása után fogják bevezetni.
Az árutovábbítási eljárás alatt álló fát és fatermékeket szigorúan a rögzített elsődleges vámterületeken kívül kell tartani. Így az ilyen, árutovábbítási eljárás alatt álló faanyag nem lép be az elsődleges vámterületre, és az indonéz faanyag-ellátási láncba sem kerül be. Árutovábbítási eljárás alatt álló faanyagra nem adható ki kiviteli engedély.
2.1. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer jogszerűségi előírásai
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer alapját a mindenfajta eredetű faanyagra (engedélyek és gazdasági szereplők tekintetében) és a gazdasági szereplők minden tevékenységére vonatkozó konkrét jogszerűségi előírások képezik. Ezen előírásokat és azok teljesítésének igazolására vonatkozó iránymutatásokat a II. melléklet tartalmazza.
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer emellett a fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével kapcsolatos előírásokat és iránymutatásokat is magában foglalja. A fenntartható erdőgazdálkodás ezen előírások alapján végzett értékelése azt is igazolja, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer vonatkozó jogszerűségi kritériumainak. Az engedélyek állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken (állandó erdészeti területeken) tevékenykedő jogosultjainak a vonatkozó jogszerűségi és fenntartható erdőgazdálkodási előírásoknak egyaránt meg kell felelniük. Választhatják azt, hogy először a jogszerűségi előírásoknak felelnek meg, de legkésőbb az eredeti jogszerűségi tanúsítványuk lejártának időpontjában meg kell felelniük a jogszerűségi előírások mellett a fenntartható erdőgazdálkodási előírásoknak is.
3. A faanyag-ellátási lánc ellenőrzése
Az engedély jogosultja (koncesszió esetében), a földtulajdonos (magántulajdonban lévő föld esetében) vagy a vállalkozás (kereskedők, feldolgozók vagy exportőrök esetében) igazolja, hogy ellátási láncának minden állomását az erdészeti miniszter P.30/Menhut-II/2012., P.41/Menhut-II/2014. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletének (a továbbiakban: a rendeletek) megfelelően ellenőrzi és dokumentálja. E rendeletek előírják a tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára, hogy végezzenek helyszíni ellenőrzéseket, és igazolják a dokumentumokat, amelyeket az engedélyek jogosultjai, a földtulajdonosok vagy a feldolgozók nyújtanak be az ellátási lánc egyes állomásain.
Az ellátási lánc egyes pontjain végzett operatív ellenőrzések kulcsfontosságú dokumentumait az 1. ábra foglalja össze.
Az ellátási láncban minden szállítmányhoz csatolni kell a megfelelő fuvarokmányokat, amelyek igazolják, hogy az anyag rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal vagy a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozattal (SDoC), illetve lefoglalt forrásból származik. Bármely faanyagot vagy faterméket tartalmazó szállítmány tulajdonosa vagy felelős őrzője az ellátási lánc minden pontján köteles feljegyezni, hogy a szállítmány rendelkezik-e SVLK-tanúsítvánnyal, a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, vagy lefoglalt forrásból származik-e. Ha a szállítmány lefoglalt faanyagot tartalmaz, az adott szállítmány tulajdonosa vagy felelős őrzője köteles egy megfelelő működtetett rendszer alapján intézkedést tenni annak érdekében, hogy elkülönítse az igazoltan jogszerű forrásból származó faanyagot vagy faterméket a lefoglalt faanyagtól vagy faterméktől, és olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely elkülöníti a két forrást.
Az ellátási lánc szereplői kötelesek teljes nyilvántartást vezetni a befogadott, tárolt, feldolgozott és leszállított faanyagokról és fatermékekről. E nyilvántartásoknak lehetővé kell tenniük a mennyiségi adatok későbbi egyeztetését az ellátási lánc állomásai között és azokon belül. A tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára hozzáférést kell biztosítani ezekhez az adatokhoz az egyeztetés elvégzése céljából. E melléklet függeléke részletes információkkal szolgál az ellátási lánc egyes állomásain végrehajtott főbb tevékenységekről és eljárásokról, ideértve az egyeztetést is, valamint a megfelelőségértékelő testületek szerepéről az ellátási lánc integritásának értékelésében.
1. ábra
Az ellátási lánc ellenőrzése, az ellátási lánc adategyeztetésben érintett egyes pontjain szükséges, kulcsfontosságú dokumentumok bemutatásával együtt
4. A jogszerűség-igazolás és a kivitelengedélyezés intézményes kerete
4.1. Bevezetés
A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az úgynevezett »gazdasági szereplőkre összpontosító engedélyezés« megközelítésén alapul, és sok közös vonása van a termék- vagy erdőgazdálkodási tanúsítási rendszerekkel. Az Indonéz Erdészeti Minisztérium megfelelőségértékelő testületeket (Lembaga Penilai/LP és Lembaga Verifikasi/LV) jelöl ki, amelyeket felhatalmaz annak ellenőrzésére, hogy a fakitermelők, kereskedők, feldolgozók és exportőrök (»gazdasági szereplők«) jogszerűen végzik-e a tevékenységeiket.
A megfelelőségértékelő testületeket az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) akkreditálja. A megfelelőségértékelő testületekkel olyan gazdasági szereplők kötnek szerződést, akik igazolni szeretnék tevékenységeik jogszerűségét. A megfelelőségértékelő testületek az ISO/IEC 17065 szabvány szerint kötelesek működni. A testületek beszámolnak az ellenőrzések eredményeiről az ellenőrzött szervezetnek és az Erdészeti Minisztériumnak. A beszámolók összefoglalói nyilvánosan hozzáférhetők.
A megfelelőségértékelő testületek meggyőződnek arról, hogy az ellenőrzött gazdasági szereplő a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűség-fogalomnak megfelelően működik-e, ideértve az ismeretlen anyagok ellátási láncba való bekerülését megelőző ellenőrzések hatékony végrehajtását is. Ha megállapítják az állami erdőterületen vagy nagyvállalkozásként (6 000 m3/év kapacitást meghaladó nyersanyagipari vállalkozás, 500 millió IDR beruházást meghaladó feldolgozóipari vállalkozás) működő ellenőrzött szervezet megfelelőségét, akkor 3 (három) évre szóló SVLK-tanúsítványt állítanak ki. Ezen időszak alatt a megfelelőségértékelő testület éves felülvizsgálati látogatásokat végez a megfelelőség fenntartásának ellenőrzése érdekében. A kisvállalkozásként (6 000 m3/év kapacitást el nem érő nyersanyagipari vállalkozás, 500 millió IDR beruházást el nem érő feldolgozóipari vállalkozás) működő ellenőrzött szervezet esetében a jogszerűségi tanúsítvány érvényessége 6 (hat) év, magántulajdonban lévő erdőkben/földeken működő gazdasági szereplők esetében pedig 10 (tíz) év. Ilyen esetekben a megfelelőségértékelő testület kétévente végez felülvizsgálati látogatásokat.
A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken működő gazdasági szereplők, családi vállalkozások, iparosok/kézművesek, a kizárólag magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyagot feldolgozó és közvetlen kivitelre nem jogosult nyersanyagipari vállalkozások, a nyilvántartott lerakatok (amelyek kizárólag magántulajdonban lévő erdőkből/földekről vagy a Perum Perhutani felügyelete alá tartozó, SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező tevékenységből származó faanyagot vagy feldolgozott faanyagot forgalmaznak) és az importőrök használhatják a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a faanyagaik és fatermékeik jogszerűségének igazolására, és ezért őket nem ellenőrzik a megfelelőségértékelő testületek (lásd az 5.3. szakaszt).
Az LV-k kiviteli engedélyező hatóságként is eljárnak. Az exportengedélyek jogszerűséget igazoló dokumentum vagy FLEGT-engedély formájában történő kibocsátása előtt az LV-k ellenőrzik az exportőrök SVLK-tanúsítványát és kiviteli nyilvántartásba vételét, valamint az exportőr adatszolgáltatásainak (havi kimutatások) összhangját. Így az I. melléklet hatálya alá tartozó fatermék kivitele kiviteli engedély nélkül tilos. A fenti feltételeknek megfelelő és az Európai Unióba irányuló kivitel esetén FLEGT-engedélyt, míg az egyéb célországokba irányuló export esetén jogszerűséget igazoló dokumentumot adnak ki.
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások szerint az indonéz civil társadalmi csoportok, egyének és közösségek nyomon követhetik a terepen a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtását. Az ilyen független megfigyelők jogosultak arra, hogy értékeljék a műveletek megfelelőségét a jogszerűség-fogalomban foglalt követelményekhez képest, értékeljék az ellenőrzési és engedélyezési folyamatokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer követelményeihez képest, valamint panasszal éljenek a megfelelőségértékelő testületek, az engedélyező hatóságok, a Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) és az Erdészeti Minisztérium felé.
2. ábra
A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában részt vevő szervek közötti kapcsolat
4.2. Megfelelőségértékelő testületek és engedélyező hatóságok
A megfelelőségértékelő testületek kulcsszerepet játszanak az indonéz rendszerben. E testületek működésére az Erdészeti Minisztérium ad engedélyt, és az egyes vállalkozásokkal kötött szerződés keretében megbízást kapnak arra, hogy igazolják az ellátási láncban részt vevő egyes vállalkozások kitermelési, feldolgozási és kereskedelmi tevékenységeinek jogszerűségét, ideértve az ellátási lánc integritását is.
A megfelelőségértékelő testületek két kategóriába sorolhatók: i. értékelő testületek (Lembaga Penilai, LP), amelyek az állami erdőkben működő erdőgazdálkodási egységek teljesítményét a fenntarthatósági előírások és a jogszerűségi előírás követelményei alapján értékelik, és ii. igazoló szervek (Lembaga Verifikasi, LV), amelyek az erdőgazdálkodási egységeket és a faipari ágazatokat, kereskedőket és exportőröket a jogszerűségi előírások alapján értékelik.
Annak biztosítása érdekében, hogy a II. mellékletben meghatározott jogszerűségi előírások igazolására szolgáló ellenőrzésekre a lehető legszínvonalasabb módon kerüljön sor, az LP-knek és az LV-knek ki kell dolgozniuk a szükséges irányítási rendszereket, figyelembe véve az ISO/IEC 17065 szabványban az alkalmassággal, a következetességgel, a pártatlansággal, az átláthatósággal és az értékelési folyamattal kapcsolatban megfogalmazott követelményeket. E követelményeket a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák. A megfelelőségértékelő testületeket az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) akkreditálja.
Az LV-k engedélyező hatóságként is eljárhatnak. Ebben az esetben az LV-k állítják ki a nemzetközi piacra szánt fatermékekre vonatkozó kiviteli engedélyeket. Az engedélyező hatóságok az Unión kívüli piacok esetében jogszerűséget igazoló dokumentumokat, az uniós piacok esetében pedig FLEGT-engedélyeket állítanak ki a IV. mellékletben szereplő követelményeknek megfelelően. Az exportszállítmányok jogszerűséget igazoló dokumentummal vagy FLEGT-engedéllyel történő engedélyezésére vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák. Az LP-k nem járhatnak engedélyező hatóságként el és nem bocsátanak ki kiviteli engedélyeket.
A megfelelőségértékelő testületeknél vagy engedélyező hatóságoknál dolgozó valamennyi ellenőrnek szerepelnie kell a nyilvántartásban és rendelkeznie kell szakmai tanúsító testület (Lembaga Sertifikasi Profesi, LSP) által kibocsátott képesítési bizonyítvánnyal. Az LSP kivizsgálja a tudomására jutott összes állítólagos ellenőri visszaélést, és visszavonhatja az adott ellenőr képesítési bizonyítványát.
4.3. Akkreditáló testület
Az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (Komite Akreditasi Nasional, KAN) független akkreditáló testület, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 102/2000. sz. kormányrendelettel (Peraturan Pemerintah, PP) és a nemzeti akkreditáló bizottságról szóló 78/2001. sz. elnöki rendelettel (Keputusan Presiden, Keppres) hoztak létre. A KAN az ISO/IEC 17011 szabványnak (Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó általános követelmények) megfelelően működik. Kifejezetten a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerhez készült, belső igazoló dokumentumokat dolgozott ki az LP-k és az LV-k akkreditálásához.
A KAN a Csendes-óceáni Akkreditációs Együttműködés (Pacific Accreditation Cooperation, PAC) és a Nemzetközi Akkreditációs Fórum (International Accreditation Forum, IAF) által nemzetközileg elismert akkreditáló testület, amely ezáltal jogosult minőségirányítási rendszerekkel, környezetvédelmi irányítási rendszerekkel és terméktanúsítással foglalkozó tanúsító szervek akkreditálására. A KAN-t ezenkívül az Ázsiai és Csendes-óceáni Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (Asia Pacific Laboratory Accreditation Cooperation, APLAC) és a Nemzetközi Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (International Laboratory Accreditation Cooperation, ILAC) is elismeri.
A KAN 2009. július 14-én egyetértési megállapodást kötött az Erdészeti Minisztériummal arról, hogy akkreditációs szolgáltatásokat nyújt a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer keretében. Ez a KAN feladatává teszi a megfelelőségértékelő testületek akkreditálását annak érdekében, hogy azok folyamatosan megfeleljenek az ISO/IEC 17065 szabvány előírásainak.
LP vagy LV működésére vonatkozó panaszt bármely érdekelt, beleértve a gazdasági szereplőket és a független megfigyelőket is, benyújthat a KAN-hoz.
4.4. Ellenőrzött szervezetek
Az ellenőrzött szervezetek olyan gazdasági szereplők, amelyek jogszerűség-igazoláson esnek át. Idetartoznak az erdőgazdálkodási egységek (engedményesek vagy faanyag-hasznosítási engedély jogosultjai, közösségi alapú vagy településalapú erdészeti engedély jogosultjai, erdők/földek magántulajdonosai), a nyilvántartott faanyaglerakatok, faipari ágazatok, nem termelő bejegyzett exportőrök. Az erdőgazdálkodási egységeknek és a faipari ágazatoknak meg kell felelniük a vonatkozó jogszerűségi szabványnak. Az export tekintetében a faipari ágazatoknak és a nem termelő nyilvántartott exportőröknek teljesíteniük kell a kivitelengedélyezési követelményeket. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer lehetővé teszi, hogy az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzések lefolytatásával vagy eredményével kapcsolatosan panaszt tegyenek az LP-nél vagy az LV-nél.
4.5. Független megfigyelő
A civil társadalom kulcsszerepet játszik a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer független megfigyelésében. A független megfigyelőként működő civil társadalmi csoportok, egyének és közösségek jogosultak a jogszerűségi követelményekre figyelemmel értékelni a gazdasági szereplők megfelelőségét és erről beszámolni, valamint figyelemmel kísérhetik az akkreditációs, az ellenőrzési és az engedélyezési tevékenységeket is. Egy független megfigyelő megállapításai az időszakos értékelés során is felhasználhatók, amelyet e megállapodás alapján kell elvégezni (VI. melléklet).
Ha valamely gazdasági szereplő tevékenységének jogszerűségével kapcsolatban kétség merül fel, a független megfigyelő panaszát közvetlenül az érintett LP-nél vagy LV-nél kell benyújtani. Ha véleményük szerint az LP vagy az LV által a panaszra adott válasz nem kielégítő, a független megfigyelő erről beszámolhat a KAN-nak vagy a kormánynak. Kiviteli engedélyek kiadásával kapcsolatos panaszok esetében a független megfigyelő közvetlenül az engedélyező hatóságnál vagy az Erdészeti Minisztériumnál élhet panasszal.
4.6. A kormány
Az Erdészeti Minisztérium (2014 októberében az Erdészeti Minisztérium összeolvadt a Környezetvédelmi Minisztériummal, létrehozva a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumot) szabályozza a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert, és engedélyezi az akkreditált LP-k számára, hogy fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos értékelést vállaljanak, az LV-k számára pedig azt, hogy jogszerűség-igazolást végezzenek.
Az Erdészeti Minisztérium engedélyezi ezenkívül az LV-k számára kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentumok vagy a FLEGT-engedélyek) kibocsátását.
Az Erdészeti Minisztérium kibocsátott egy sor iránymutatást, amelyek meghatározzák az ellenőrzési és engedélyezési tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket. Ezek az iránymutatások az Erdészeti Minisztériumnak az LV-k jogszerűség-igazolási tevékenysége feletti felügyeletéről is rendelkeznek, és meghatározzák az LV-k engedélyezési tevékenységeinek engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozó minisztériumi eljárásokat.
Az Erdészeti Minisztérium ezenfelül eseti nyomonkövetési csoportot állít fel, amelynek feladata a jogszerűségi tanúsítványok és/vagy a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kibocsátásával kapcsolatos bármely bejelentett jogsértés eseti alapon történő kivizsgálása. A nyomonkövetési csoport összetétele a bejelentett jogsértés jellegétől függ. Részt vehetnek benne különböző államigazgatási szervek és a civil társadalom szereplői. A nyomonkövetési csoport megállapításai és ajánlásai alapján az Erdészeti Minisztérium visszavonhatja a megfelelőségértékelő testület felhatalmazását, ami a testület ellenőrzési és engedélyezési tevékenységeinek azonnali beszüntetésével jár.
Hasonlóképpen az erdészeti miniszter azonnali hatállyal visszavonja egy megfelelőségértékelő testület felhatalmazását, ha a KAN határozatot hoz a testület akkreditációjának visszavonásáról (pl. a KAN által a megfelelőségértékelő testületnél végzett éves felülvizsgálati tevékenység nyomán). A megfelelőségértékelő testületek fellebbezéssel élhetnek a KAN felé, a minisztérium felé ugyanakkor nem.
Az Erdészeti Minisztérium gyakorol felügyeletet az engedélyinformációs egység (LIU) felett is, amely a jogszerűséget igazoló dokumentumok/FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó információkat hitelesítő információkezelő egység. A LIU felelős a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert érintő általános információcseréért is, továbbá fogadja és tárolja a jogszerűségi tanúsítványok, valamint a jogszerűséget igazoló dokumentumok/FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó adatokat és információkat. Válaszol ezen felül a kereskedelmi partnerek illetékes hatóságai és az érintettek általi megkeresésekre. SILK online rendszerén keresztül a LIU irányítja a kellő gondosságon alapuló behozatali javaslattételi eljárást is.
Ezenkívül az Erdészeti Minisztérium ellenőrzi a kormányzati területi műszaki ellenőrök (wasganis) és a vállalati területi műszaki személyzet (ganis) nyilvántartását. A wasganis feladata a rönkök mérésének felügyelete és ellenőrzése. Szintén az ő feladatuk a kötelező fuvarokmányok lezárása és az adategyeztetés elvégzése (további részletek e melléklet függelékében találhatók). A ganis készíti el a kitermelési és fuvarokmányokat az összes állami erdőben végzett kitermelés tekintetében. A wasganis 48 órát meghaladó távolléte esetén a ganis is lezárhatja a kötelező fuvarokmányokat. Mind a wasganist, mind a ganist az Erdészeti Minisztérium tartja nyilván. Az Erdészeti Minisztérium évente értékeli a munkájukat hivatalos vizsgálat keretében.
5. Jogszerűség-igazolás
5.1. Bevezetés
Az indonéz faanyag akkor minősül jogszerűnek, ha eredete és a kitermelése során alkalmazott eljárás, valamint az azt követő feldolgozási, szállítási és kereskedelmi tevékenységek igazoltan megfelelnek az összes vonatkozó indonéz jogszabálynak és előírásnak a II. mellékletben foglaltak szerint. A megfelelőségértékelő testületek az előírások betartásának igazolása érdekében megfelelőségértékelést végeznek. A magán-erdőtulajdonosok, valamint a (magántulajdonban lévő földre vonatkozó engedély hatálya alá tartozó) teljes mértékben magántulajdonban/magánhasználatban álló erdőkből származó faanyagtól függő kereskedők és családi ipari vállalkozások/iparosok/kézművesek terheinek csökkentése érdekében az ilyen gazdasági szereplők számára egyértelműen meghatározott esetekben az SVLK-tanúsítvány beszerzése helyett megengedett a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása (részletekért lásd az alábbi 5.2. szakaszt).
5.2. A megfelelőségértékelő testületek által követett jogszerűség-igazolási eljárás
Az ISO/IEC 17065 szabványnak és a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásoknak megfelelően a jogszerűség-igazolási eljárás a következőket foglalja magában:
Kérelmezés és szerződéskötés: A gazdasági szereplő kérelmet nyújt be a megfelelőségértékelő testületnek, amelyben meghatározza az igazolás hatókörét, a gazdasági szereplő profilját, és egyéb fontos információkat közöl. Az igazolási tevékenységek megkezdése előtt a gazdasági szereplőnek szerződést kell kötnie a megfelelőségértékelő testülettel, amelyben meghatározzák az igazolás feltételeit.
Igazolási terv: az igazolási szerződés aláírását követően a megfelelőségértékelő testület igazolási tervet készít, amely magában foglalja az ellenőrzést végző csoport kinevezését, az igazolási programot és a tevékenységek ütemezését. A tervet közli az ellenőrzött szervezettel, az illetékes tartományi erdészeti hatósággal és más, tartományi és regionális szintű illetékes hatóságokkal, majd közösen megállapodnak az igazolási tevékenységek végrehajtásának napjáról. Ezt az információt előre kell közölni a független megfigyelőkkel, és nyilvánosságra kell hozni a megfelelőségértékelő testületek és az Erdészeti Minisztériumon honlapján és/vagy tömegtájékoztatási eszközök vagy levelek útján.
Igazolási tevékenységek: az igazolási ellenőrzés három szakaszból áll: i. ellenőrzési nyitóértekezlet és egyeztetés, ii. dokumentumok igazolása és helyszíni szemle, valamint iii. ellenőrzési záróértekezlet.
|
— |
Ellenőrzési nyitóértekezlet és egyeztetés: egyeztetés az illetékes regionális, tartományi és körzeti hivatalokkal; tájékoztatás az ellenőrzési tervekről és információgyűjtés ezen hivataloktól. A megfelelőségértékelő testület ezenkívül információkat terjeszthet és kiépítheti a kommunikációt az illetékes független megfigyelőkkel az eredeti információk kiegészítése érdekében. A megfelelőségértékelő testület megvitatja az ellenőrzés célját, hatókörét, ütemezését és módszerét az ellenőrzött szervezettel, amelynek ilyen módon lehetősége nyílik kérdéseket feltenni az igazolási tevékenységek módszeréről és végrehajtásáról. |
|
— |
Dokumentumok igazolása és helyszíni szemle: annak érdekében, hogy igazoló adatokat gyűjtsön arra, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek, a megfelelőségértékelő testület megvizsgálja az ellenőrzött szervezet rendszereit és folyamatait, valamint a vonatkozó dokumentumokat és nyilvántartásokat. A megfelelőségértékelő testület ezt követően a megfelelés igazolása érdekében helyszíni vizsgálatokat végez, amelyek magukban foglalják az ezen vizsgálatok eredményeinek és a hivatalos vizsgálati jelentések eredményeinek összevetését is. A megfelelőségértékelő testület ezenkívül megvizsgálja az ellenőrzött szervezet faanyag-visszakövetési rendszerét, hogy igazoló adatok beszerzésével meggyőződjön arról, hogy az ellátási láncba belépő minden faanyag megfelel a jogszerűségi követelményeknek. |
|
— |
Ellenőrzési záróértekezlet: az igazolás eredményeit, különösen az esetlegesen feltárt meg nem feleléseket ismertetik az ellenőrzött szervezettel. Az ellenőrzött szervezet kérdéseket tehet fel az igazolás eredményeiről, és magyarázattal szolgálhat a megfelelőségértékelő testület által bemutatott igazoló adatokra. |
Jelentés és döntéshozatal: az ellenőrzést végző csoport igazolási jelentést készít, amely az Erdészeti Minisztérium által megadott struktúrát követi. A jelentést, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását és a tanúsításról hozott határozatot a megfelelőségértékelő testületnek az ellenőrzési záróértekezletet követő tizennégy napon belül át kell adnia az ellenőrzött szervezetnek és be kell nyújtania az Erdészeti Minisztériumnak.
Az ellenőrzést végző csoport megállapításait elsősorban arra használják fel, hogy döntést hozzanak a megfelelőségértékelő testület által lefolytatott igazolási ellenőrzés eredményéről. A megfelelőségértékelő testület határoz arról, hogy az ellenőrzést végző csoport jelentése alapján kiállítja-e a jogszerűségi tanúsítványt.
Meg nem felelés esetén a megfelelőségértékelő testület nem állít ki jogszerűségi tanúsítványt, ezáltal a faanyag nem kerülhet be az igazoltan jogszerű faanyagok ellátási láncába. A meg nem felelés korrigálása után a gazdasági szereplő ismét kérelmezheti a jogszerűség igazolását.
A megfelelőségértékelő testület által az igazolás során észlelt szabálysértéseket bejelentik az Erdészeti Minisztériumnak, és ezekkel az illetékes hatóságok foglalkoznak a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplők működésének leállításáról.
Jogszerűségi tanúsítvány kiállítása és újbóli tanúsítás: a megfelelőségértékelő testület jogszerűségi tanúsítványt állít ki, ha az ellenőrzött szervezetről bebizonyosodik, hogy teljes mértékben megfelel a jogszerűségi előírásban szereplő mutatóknak és ellenőrzési szempontoknak, ideértve a faanyag-ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is.
A megfelelőségértékelő testület bármikor beszámolhat az Erdészeti Minisztériumnak a kiállított, módosított, felfüggesztett és visszavont tanúsítványokról, és háromhavonta jelentést készít. Az Erdészeti Minisztérium ezután a honlapján közzéteszi ezeket a jelentéseket.
Az ellenőrzött szervezet engedélyének típusától függően a jogszerűségi tanúsítvány háromtól tíz évig terjedő ideig érvényes, az érvényességi idő lejárta után pedig újbóli tanúsítással kapcsolatos ellenőrzésnek kell alávetni a gazdasági szereplőt. Az újbóli tanúsítást a tanúsítvány érvényességének lejárta előtt kell elvégezni.
Felülvizsgálat: az ellenőrzött szervezet engedélyének típusától függően a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőket éves vagy kétéves felülvizsgálatnak kell alávetni, amely a fentiekben összefoglalt igazolási tevékenységek elveit követi. A megfelelőségértékelő testület emellett az ütemezettnél korábban is végezhet felülvizsgálatot, amennyiben az igazolás hatályát kiterjesztették.
A felülvizsgálatot végző csoport felülvizsgálati jelentést készít. A jelentés egy példányát, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását, benyújtja az Erdészeti Minisztériumnak. A felülvizsgálat során észlelt meg nem felelések a jogszerűségi tanúsítvány felfüggesztését vagy visszavonását eredményezik.
Különleges ellenőrzések: a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők kötelesek értesíteni a megfelelőségértékelő testületet minden olyan, a tulajdonlásban, a szerkezetben, a vezetésben és a működésben bekövetkező jelentős változásról, amely a tanúsítvány érvényességi ideje alatt befolyásolhatja a jogszerűség-ellenőrzések minőségét. A megfelelőségértékelő testület különleges ellenőrzést végezhet a független megfigyelők, a kormányzati intézmények vagy egyéb érdekelt felek részéről esetlegesen felmerülő panasz vagy jogvita kivizsgálása céljából, vagy a gazdasági szereplő által a jogszerűség-ellenőrzések minőségét befolyásoló változásokról készített jelentés kézhezvételekor. A megfelelőségértékelő testületek akkor is különleges ellenőrzéseket végeznek, ha a gazdasági szereplő bejelenti lefoglalt faanyag feldolgozására vonatkozó szándékát.
5.3. Szállítói megfelelőségi nyilatkozat és belső ellenőrzések alkalmazásával végzett jogszerűség-igazolás
A szállítói megfelelőségi nyilatkozat az SNI/ISO 17050 szabványon alapuló, az ISO/IEC 17000 szabvány értelmében vett »saját nyilatkozat«, azaz saját felelősségre tett nyilatkozat annak felülvizsgálatát követően, hogy igazolást nyert bizonyos konkrét követelmények teljesítése.
A szállítói megfelelőségi nyilatkozatot használhatják i. magán-erdőtulajdonosok, ii. nyilvántartott faanyaglerakatok (csak olyan faanyaglerakatok, amelyek kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről kapnak faanyagot, illetve SVLK-tanúsítvánnyal ellátott faanyagot vesznek át a Perum Perhutanitól), iii. családi ipari vállalkozások/iparosok/kézművesek, iv. olyan nyersanyagipari és feldolgozóipari vállalkozások, amelyek kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagot dolgoznak fel, és nem rendelkeznek kiviteli engedéllyel. A szállítói megfelelőségi nyilatkozat a) magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagokra, b) út menti területek és temetők regenerációjából származó faanyagokra, c) újrahasznosított és bontott faanyagokra, és d) importált faanyagra és fatermékekre vonatkozik.
A szállítói megfelelőségi nyilatkozat a szállítóról, a termékekről és forrásaikról, a fuvarokmányokról, a termékek átvevőjéről és a kibocsátás időpontjáról tartalmaz információt. A magán-erdőtulajdonosok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozatnak a faanyag származási helye szerinti terület tulajdonjogáról is tartalmaznia kell igazolást. A szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a faanyag-adminisztrációs előírások szerinti fuvarokmányhoz kell csatolni. A szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátására és a kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.
A magán-erdőtulajdonosok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozat átvevőjének az adásvételi szerződés aláírását megelőzően és a szerződés aláírását követően évente legalább egyszer belső ellenőrzést kell végeznie a szállítói megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információk helytállóságának ellenőrzése érdekében, és ezt dokumentálnia kell. A faanyaglerakatok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információt a rönkök származási forrásának nyomonkövethetősége érdekében a szállítói megfelelőségi nyilatkozat átvevője (nyersanyagipari vagy feldolgozóipari vállalkozás) ellenőrzi háromhavonta. Amennyiben az átvevő rendelkezik tanúsítással, az ilyen ellenőrzések tényét a megfelelőségértékelő testület az átvevő SVLK-tanúsítványának ellenőrzése során az iratok felülvizsgálata útján ellenőrzi. Ezenfelül az Erdészeti Minisztérium véletlenszerű ellenőrzéseket is végezhet, amelyeket szerződés alapján megfelelő felkészültségű harmadik felek is elláthatnak. Ha visszaélés vagy szabálytalanság gyanúja merül fel, az Erdészeti Minisztérium különleges ellenőrzéseket végezhet a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot használó gazdasági szereplőnél.
A jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély hatálya alá tartozó minden faterméknek SVLK-tanúsítvánnyal és/vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező ellátási láncból kell származnia. Szállítói megfelelőségi nyilatkozat hatálya alá tartozó faanyag és fatermékek nem szállíthatók közvetlenül a nemzetközi piacokra. Ilyen kivitelre csak egy SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőn keresztül kerülhet sor.
5.4. Az importált faanyag és fatermékek jogszerűségének igazolása
A kereskedelmi miniszter 78/M-DAG/PER/10/2014. sz. rendelete előírja, hogy az importált faanyag és fatermékek esetében a kitermelési országban szükséges a jogszerűség bizonyítása. Ebben az összefüggésben a szállítói megfelelőségi nyilatkozat a behozatalnál is szerepet kap. Csak nyilvántartott importőrök (kereskedők) és feldolgozók importálhatnak faanyagot és/vagy fatermékeket Indonéziába. Ezek a gazdasági szereplők kötelesek kellő gondossággal eljárni faanyag és/vagy fatermékek behozatala során annak a kockázatnak a minimalizálása érdekében, hogy illegálisan kitermelt faanyag kerül az indonéz ellátási láncba. A nyilatkozaton kötelesek feltüntetni a termékek HR-kódját, a hajóraklevél számát, a kitermelési országokat, a származási országot, a faanyag jogszerűségének bizonyítékát és a kiviteli kikötőt. A kellő gondosságon alapuló eljárás kiterjed az adatgyűjtésre, a kockázatelemzésre és a kockázatcsökkentésre. Az eljárások elvégzésére az Erdészeti Minisztérium SILK online rendszerének használatával kerül sor. A minisztérium behozatali ajánlást bocsát ki a Kereskedelmi Minisztérium részére, miután értékelte a gazdasági szereplő által elvégzett valamennyi kellő gondosságon alapuló eljárást.
A megfelelőségértékelő testület az importőr ellenőrzése során elvégzi az alkalmazott kellő gondosságon alapuló rendszer iratainak felülvizsgálatát. A kellő gondosságon alapuló rendszerre és a kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások és a kapcsolódó behozatali szabályok tartalmazzák.
5.5. Kormányzati felelősség a végrehajtás iránt
Az Erdészeti Minisztérium, valamint a tartományi és körzeti erdészeti irodák feladata a faanyag-ellátási lánc ellenőrzése, valamint a kapcsolódó dokumentumok (például éves munkatervek, rönkkitermelési jelentések, rönkökre vonatkozó kimutatások, fuvarokmányok, a rönkökre/nyersanyagra/feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatások és termelési ellenőrző lajstromok) vizsgálata. Ellentmondás esetén az erdészeti tisztségviselők megtagadhatják az ellenőrzési okmányok jóváhagyását, ami a működés felfüggesztését eredményezi.
Az erdészeti tisztségviselők vagy független megfigyelők által észlelt szabálysértésekről értesíteni kell a megfelelőségértékelő testületet, és amennyiben ezek igazolást nyernek, a megfelelőségértékelő testület felfüggesztheti vagy visszavonhatja a már kiállított jogszerűségi tanúsítványt. Az erdészeti tisztségviselők a szabályozási eljárásoknak megfelelően végrehajthatják a megfelelő utólagos intézkedéseket.
Az Erdészeti Minisztérium a megfelelőségértékelő testületek által kibocsátott igazolási jelentésekből és későbbi felülvizsgálati és különleges ellenőrzési jelentésekből is kap példányt. A megfelelőségértékelő testületek, az erdészeti tisztségviselők vagy a független megfigyelők által észlelt szabálysértésekről tájékoztatni kell az érintett feleket, és e szabálysértéseket a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően kell kezelni. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplő működésének felfüggesztéséről vagy leállításáról. A megfelelőségértékelő testület haladéktalanul visszavonja a jogszerűségi tanúsítványokat, ha valamely szereplő már nem teljesíti a jogszerűségi előírások követelményeit.
Az Erdészeti Minisztérium eseti munkacsoportot (nyomonkövetési csoportot) állít fel, amelynek feladata a jogszerűségi tanúsítványok és/vagy a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kibocsátásával kapcsolatos bármely bejelentett jogsértés eseti alapon történő felderítése és kivizsgálása.
6. FLEGT-engedélyezés
A jogszerű fatermékek indonéz kiviteli engedélye az úgynevezett jogszerűséget igazoló dokumentum. Ez olyan kiviteli engedély, amely igazolja, hogy az exportált fatermékek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűségi előírások követelményeinek, és olyan ellátási láncból származnak, amelyben megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak elkerülése érdekében, hogy az ellátási láncba jogszerűségi igazolás nélküli forrásból származó faanyag kerüljön. Az engedélyező hatóságként (LA) eljáró LV-k állítják ki a jogszerűséget igazoló dokumentumot, amely FLEGT-engedélyként szolgál az Unióba küldött szállítmányok esetében, miután a felek megállapodtak a FLEGT engedélyezési rendszer bevezetéséről.
A FLEGT-engedélyek/jogszerűséget igazoló dokumentumok kibocsátására vonatkozó eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.
Az Erdészeti Minisztérium engedélyinformációs egységet hozott létre, amely az összes jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély példányait és az LA-k meg nem felelésről szóló jelentéseit tároló elektronikus adatbázist működtet. Az engedélyinformációs egység az Unió illetékes hatóságai számára online hozzáférést biztosít az adatbázisaihoz. Amennyiben egy adott FLEGT-engedély valódiságát, teljességét és érvényességét illetően kérdés merül fel, az Európai Unióban lévő illetékes hatóság a SILK online adatbázis használatával képes lesz az engedélyben található információk ellenőrzésére. További információért az Unió illetékes hatóságai felvehetik a kapcsolatot az engedélyinformációs egységgel, amely szükség esetén kapcsolatba lép az adott LA-val.
A jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT engedélyt a szállítmány kivitelt megelőző összeállításának helyén állítják ki. Az eljárás a következő:
|
6.1. |
A jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt az exportőrrel kapcsolatban álló LA állítja ki az exportálandó fatermékszállítmányra vonatkozóan. |
|
6.2. |
Az exportőr belső visszakövetési rendszere igazolja az exportengedélyezésre szánt faanyag jogszerűségét. Az exportőr belső visszakövetési rendszerében szerepelnie kell az ellátási lánc megelőző szakaszának. |
|
6.3. |
A jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT engedély akkor állítható ki, ha az exportőr ellátási láncában részt vevő, a szállítmány összeállításában érintett minden beszállító rendelkezik érvényes jogszerűségi vagy fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvánnyal vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal. |
|
6.4. |
A jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély megszerzéséhez a gazdasági szereplőnek nyilvántartott exportőrnek (ETPIK-jogosultnak) kell lennie, és rendelkeznie kell érvényes jogszerűségi tanúsítvánnyal. Az ETPIK-jogosult kérelmet nyújt be az LA-hoz, amelyhez csatolja az alábbi dokumentumokat annak igazolása érdekében, hogy a termék előállításához használt faanyagok kizárólag igazoltan jogszerű (SVLK-tanúsítvánnyal vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező) forrásból származnak:
|
|
6.5. |
Az LA ezután a következő ellenőrzési intézkedéseket hajtja végre:
|
|
6.6. |
Az ellenőrzés eredménye:
|
|
6.7. |
Az LA:
|
7. Megfigyelés
A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer magában foglalja a civil társadalom által végzett megfigyelést (független megfigyelést). Annak érdekében, hogy a rendszer még megbízhatóbb legyen a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodások számára, átfogó értékelési összetevő került bele.
A független megfigyelést a civil társadalom végzi annak felmérése céljából, hogy a gazdasági szereplők, az LP-k, az LV-k és az LA-k megfelelnek-e a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer által támasztott követelményeknek, ideértve az akkreditációs szabványokat és iránymutatásokat is. A civil társadalom ebben az összefüggésben az indonéz jogalanyokat, így a nem kormányzati szervezeteket, közösségeket, valamint az egyes indonéz állampolgárokat jelenti.
Az időszakos értékelés célja, hogy független felek bevonásával igazolja, hogy a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az előírásoknak megfelelően működik, mivel ezáltal fokozható a kiállított FLEGT-engedélyek hitelessége. Az időszakos értékeléshez a független megfigyelés megállapításait és ajánlásait használják fel. Az időszakos értékelés feladatmeghatározása a VI. mellékletben található.
„Függelék
Az ellátási lánc ellenőrzése
Az V. mellékletben írtak szerint a különböző ellátási láncok teljes útján a gazdasági szereplők nyilatkozatain és nyilvántartásaiban (pl. fuvarokmányokon és kimutatásokon) fel kell tüntetni azt, hogy a faanyag vagy a fatermékek rendelkeznek-e SVLK-tanúsítvánnyal, a jogszerűségüket szállítói megfelelőségi nyilatkozat igazolja-e, vagy lefoglalt forrásból származnak-e.
1. AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA
Az állami tulajdonban lévő erdőkből (természetes erdők és erdőültetvények) származó faanyagok ellátási láncán végzett operatív ellenőrzést az erdészeti miniszter faanyag-adminisztrációról szóló P.41/Menhut-II/2014. sz. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletei szabályozzák. Idetartozik az erdészeti miniszter P.43/Menhut-II/2014. sz. rendelete a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer előírásairól, amelyet 2014 augusztusában az erdőhasznosítási főigazgatóság P.14/VI-BPPHH/2014. sz. műszaki iránymutatása és SE 8/VI-BPPHH/2014. sz. körlevele követett.
Az igazolással, adategyeztetéssel és a meg nem felelés kezelésével kapcsolatos valamennyi eljárást és döntéshozatalt az ellátási lánc összes alább felsorolt szakaszában alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő erdőkre kibocsátott mindenfajta erdészeti engedélyre: természetes erdőkre vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HA/HPH), ipari erdőállományra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HT/HPHTI), ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó koncessziók (IUPHHK-RE), erdőültetvénnyel való gazdálkodásra vonatkozó jog (Perum Perhutani), közösségi erdőültetvényre vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HTR), közösségi erdőgazdálkodásra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HKM), faluközösségi erdőgazdálkodásra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HD), újraerdősített területekről származó faanyag hasznosítására vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HTHR) és nem erdei területeken vagy átváltható erdőgazdálkodási területen belüli faanyag-hasznosításra vonatkozó koncessziók (IPK). Ezeket az eljárásokat és szabályokat az erdészeti miniszter faanyag-adminisztrációról szóló P.41/Menhut-II/2014. sz. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletei szabályozzák.
A természetes erdőkre vonatkozó koncesszióból származó fakitermelési engedéllyel rendelkező valamennyi gazdasági szereplő köteles az összes termelési adatát bevallani az országos online nyomonkövetési rendszerben az ellátási lánc minden egyes szakaszára vonatkozóan, az erdészeti koncessziós területtől kezdve a köztes rönktelepig és a nyersanyagiparig.
1.1. Kitermelési terület
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
1.2. Rönklerakóhely
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
1.3. Rönktelep
A rönköket a rönklerakóhelyről a rönktelepre szállítják, ahonnan vagy rögtön egy feldolgozóüzembe, egy köztes rönktelepre vagy egy nyilvántartott faanyaglerakatba kerülnek.
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
1.4. Köztes rönktelep
A rönkök akkor kerülnek a köztes rönktelepre, ha a koncessziós területről nem szállítják őket rögtön a fűrésztelepre. A köztes rönktelepeket különösen akkor használják, ha a rönköket szigetek között kell szállítani, vagy ha megváltozik a szállítás módja.
A köztes rönktelep állami erdőben történő létesítésére vonatkozó engedélyt a körzeti erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A köztes rönktelepre vonatkozó engedély érvényességi ideje három év, de az erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható. A köztes rönktelep állami erdőn kívül történő létesítéséhez nem szükséges semmiféle külön engedély, és arról az engedély jogosultja határoz.
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
2. A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL/FÖLDEKRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA
A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken végzett fakitermelési műveleteket az erdészeti miniszter P.30/Menhut-II/2012. sz. rendelete (a továbbiakban: a rendelet) szabályozza.
Nincsenek olyan jogi követelmények, amelyek előírnák az erdők/földek magántulajdonosai számára, hogy azonosító címkéket vagy jelzéseket helyezzenek el a kitermelés céljából nyilvántartásba vett fákon vagy a rönkökön. A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken kitermelt faanyagot általában nem tárolják rönktelepeken vagy köztes rönktelepeken.
A magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyagra vonatkozóan eltérő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni a földhasználati jogcím megszerzésekor már a földön álló fákból nyert rönkök és a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból nyert rönkök esetében is. Az eljárás a fafajtól függően is eltérő lehet. Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, az Újraerdősítési Alap részére fizetendő díj és a kivágott fák utáni díj megfizetése a földhasználati jogcím megszerzésekor már földön álló fákból származó rönkökre vonatkozik, a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkökre nem.
A földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkök esetében két eshetőség áll fenn:
|
— |
a rendelet 5. cikke (1) bekezdésében felsorolt fajokra (mint például a gumifa, a sengon és a gyümölcsfák) vonatkozóan a földtulajdonos állítja ki az Erdészeti Minisztérium által megadott formát követő számlát, amely egyúttal fuvarokmányként is szolgál, |
|
— |
egyéb fajokra (mint például teakfa, mahagóni, fenyő) vonatkozóan a falu képzett és kinevezett vezetője vagy a kinevezett tisztségviselő állítja ki a fuvarokmányt. |
A földhasználati jogcím megszerzése előtt a földön álló fákból kinyert rönkök esetében a körzeti erdészeti tisztségviselő állítja ki a fuvarokmányokat. Az ilyen faanyagnak SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.
2.1. Kitermelési terület/rönklerakóhely
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
A földhasználati jogcím megszerzése előtt a földön álló fákból kinyert rönkök esetében:
A földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból kitermelt rönkök esetében:
A telepített fákból kitermelt valamennyi faanyag esetében, ha az nem rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal, a tulajdonos kibocsátja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot az Erdészeti Minisztérium által megadott formában. |
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
3. A LERAKATOK SZÁMÁRA ÉS IPARI FELHASZNÁLÁSRA SZÁNT FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA
A nyilvántartott faanyaglerakatok és feldolgozottfaanyag-lerakatok sajátos gazdasági szereplők az ellátási láncon belül. Ezek a gazdasági szereplők kereskedőként faanyagot és fatermékeket vásárolnak, tárolnak és értékesítenek más gazdasági szereplők részére anélkül, hogy részt vennének az előállítási vagy feldolgozási folyamatokban.
A nyilvántartott faanyaglerakatok és feldolgozottfaanyag-lerakatok engedélyeinek három különféle típusa létezik:
|
— |
kizárólag állami erdőkből és/vagy behozatalból származó faanyaggal (rönkökkel) foglalkozó lerakatok, |
|
— |
kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyaggal és/vagy feldolgozott faanyaggal foglalkozó lerakatok (TPT), |
|
— |
kizárólag állami erdőkből és/vagy behozatalból származó feldolgozott faanyaggal foglalkozó lerakatok (TPT-KO). |
3.1. Állami erdőkből és/vagy behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat (TPT-KB)
Az állami erdőkből és behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat (TPT-KB) akkor jut szerephez, ha a rönköket nem szállítják közvetlenül a fűrésztelepre a koncessziós területről és/vagy a köztes rönktelepekről és/vagy más TPT-KB-ból, illetve importált faanyag (rönkök) esetében.
A TPT-KB létesítésére vonatkozó engedélyt az erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-KB működési engedélyének érvényességi ideje három év, de az erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható.
A TPT-KB üzemeltetői csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha kizárólag behozatalból származó faanyagot és/vagy SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező, a Perum Perhutani területéről származó faanyagot használnak fel. Ha faanyagforrásaik bármelyike állami erdőkből származó faanyagot tartalmaz (a Perum Perhutani területéről származó, tanúsítvánnyal rendelkező faanyag kivételével), akkor SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
3.2. Magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat és/vagy feldolgozottfaanyag-lerakat (TPT)
A magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakatokat és/vagy feldolgozottfaanyag-lerakatokat (TPT) akkor használják, ha a rönköket és/vagy a feldolgozott faanyagot nem szállítják közvetlenül a fűrésztelepre a magántulajdonban álló erdőkből/földekről és/vagy más TPT-ből.
A TPT létesítésére vonatkozó engedélyt az erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-engedélyt az erdészeti tisztségviselő vizsgálja felül és hagyja jóvá.
A TPT-t működtető gazdasági szereplők csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha nem rendelkeznek SVLK-tanúsítvánnyal.
A TPT-t működtető gazdasági szereplők kizárólag magántulajdonban álló erdőkben/földeken álló, telepített fából származó faanyagot és/vagy feldolgozott faanyagot használhatnak.
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
3.3. Nyersanyagipar/integrált ipar
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
3.4. Az állami erdőkből és/vagy behozatalból származó faanyaggal foglalkozó nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatok (TPT-KO)
Az állami erdőkből és/vagy behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatok (TPT-KO) olyan feldolgozottfaanyag-lerakatok, amelyekbe elsődleges feldolgozást végző üzemekből és/vagy más TPT-KO-któl és/vagy behozatalból érkezik feldolgozott faanyag. A TPT-KO-kból származó fatermékeket másodlagos feldolgozást végző üzemek részére, más TPT-KO-k, családi ipari vállalkozások, nyilvántartott exportőrök és/vagy végfelhasználók számára értékesítik.
A TPT-KO létesítésére vonatkozó engedélyt a körzeti erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-KO működési engedélyének érvényességi ideje öt év, de a körzeti erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható.
A TPT-KO üzemeltetői csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha kizárólag importált feldolgozott faanyagból származó fatermékeket használnak fel. Ha feldolgozott fatermékeik bármelyike természetes erdőkből származó feldolgozott faanyagot tartalmaz, akkor SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
3.5. Feldolgozóipar
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése:
|
4. KIVITEL
Az állami tulajdonban lévő erdőkből és a magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyag kivitelére azonos eljárások és adategyeztetési folyamatok vonatkoznak.
|
a) |
Fő tevékenységek:
|
|
b) |
Eljárások:
|
|
c) |
Adatok egyeztetése
|
(1) A főbb jogszabályok, a későbbi módosításokkal együtt.
Helyesbítések
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/65 |
Helyesbítés a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IA., IB., VII. és VIII. mellékletének a műszaki fejlődés és a bázeli egyezmény alapján elfogadott módosítások figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló, 2007. november 26-i 1379/2007/EK bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 309., 2007. november 27. , helyesbítve az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299., 2008. november 8-i számában )
|
1. |
A HL L 309. 7. oldalán az (1) preambulumbekezdésben: |
a következő szövegrész:
„… A módosítás az IA. mellékletben szereplő bejelentőlap 5. pontjában, az IB. mellékletben szereplő kísérődokumentum 5. és 18. pontjában és a VII. mellékletben szereplő szállítmányra vonatkozó információ 3. és 14. pontjában a »kg« és a »liter« helyébe lépő »tonna (Mg)« és »m3« kifejezésekre, a kísérődokumentum új, 17. ponttal való kiegészítésére, a szállítmányra vonatkozó információ 1. lábjegyzetének módosítására és a VIII. melléklet I. pontjának 4–9. alpontjában a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodásra történő hivatkozásra vonatkozik. …”
helyesen:
„… A módosítás az IA. mellékletben szereplő bejelentőlap 5. pontjában, az IB. mellékletben szereplő kísérő dokumentum 5. és 18. pontjában és a VII. mellékletben szereplő szállítmányra vonatkozó információ 3. és 14. pontjában a »kg« és a »liter« helyébe lépő »tonna (Mg)« és »m3« kifejezésekre, a kísérő dokumentum új, 17. ponttal való kiegészítésére, a szállítmányra vonatkozó információ 1. lábjegyzetének módosítására és a VIII. melléklet I. pontjának 4–9. alpontjában a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodásra történő hivatkozásra vonatkozik. …”.
|
2. |
A HL L 309. 9. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 51. oldalán, az I. mellékletben, a módosított IA. mellékletben a bejelentőlap 3. pontjában: |
a következő szövegrész:
|
„C. |
Előzetesen jóváhagyott hasznosító létesítmény…” |
helyesen:
|
„C. |
Előzetes hozzájárulással rendelkező hasznosító létesítmény…”. |
|
3. |
A HL L 309. 10. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 51. oldalán, az I. mellékletben, a módosított IA. mellékletben a bejelentőlap 17. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… megfelelő biztosítás vagy egyéb pénzügyi garanciák…”
helyesen:
„… megfelelő biztosíték vagy egyéb pénzügyi garanciák…”.
|
4. |
A HL L 309. 10. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 51. oldalán, az I. mellékletben, a módosított IA. mellékletben a bejelentőlap 19. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… rendeltetési/tranzit…”
helyesen:
„… célország/tranzit ország…”.
|
5. |
A HL L 309. 10. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 51. oldalán, az I. mellékletben, a módosított IA. mellékletben a bejelentőlap 20. pontjában: |
a következő szövegrész:
„ A szállítást írásban engedélyező…”
helyesen:
„ A szállításhoz írásban hozzájáruló…”.
|
6. |
A HL L 309. 10. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 51. oldalán, az I. mellékletben, a módosított IA. mellékletben a bejelentőlap 20. pontjában |
a következő szövegrész:
„… Engedély kelte:
Engedély érvényessége:…”
helyesen:
„… Hozzájárulás kelte:
Hozzájárulás érvényessége:…”.
|
7. |
A HL L 309. 10. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 51. oldalán, az I. mellékletben, a módosított IA. mellékletben a bejelentőlap 21. pontjában: |
a következő szövegrész:
„ A szállítás engedélyezésében előírt feltételek…”
helyesen:
„ A szállításra vonatkozó hozzájárulásban előírt feltételek…”.
|
8. |
A HL L 309. 14. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 53. oldalán, a II. mellékletben, a módosított IB. mellékletben a címben: |
a következő szövegrész:
„… Kísérődokumentum…”
helyesen:
„… Kísérő dokumentum…”.
|
9. |
A HL L 309. 15. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 53. oldalán, a II. mellékletben a módosított IB. mellékletben a kísérő dokumentum 15. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… megfelelő biztosítás vagy egyéb pénzügyi garanciák…”
helyesen:
„… megfelelő biztosíték vagy egyéb pénzügyi garanciák …”.
|
10. |
A HL L 309. 16. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 54. oldalán, a II. mellékletben a módosított IB. mellékletben a kísérő dokumentum 20. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… kísérődokumentumban…”
helyesen:
„… kísérő dokumentumban…”.
|
11. |
A HL L 309. 16. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 54. oldalán, a II. mellékletben a módosított IB. mellékletben a kísérő dokumentum 21. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… kísérődokumentumban…”
helyesen:
„… kísérő dokumentumban…”.
|
12. |
A HL L 309. 16. oldalán, helyesbítve a HL L 299. 54. oldalán, a II. mellékletben a módosított IB. mellékletben a kísérő dokumentum 22. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… kísérődokumentumban…”
helyesen:
„… kísérő dokumentumban…”.
|
13. |
A HL L 309. 19. oldalán a III. mellékletben a módosított VII. mellékletben az (1) lábjegyzetben: |
a következő szövegrész:
„… hasznosítási vagy laboratóriumi analízis célú rendeltetéssel küldött szállítmányokat…”,
helyesen:
„… hasznosításra vagy laboratóriumi analízisre szánt hulladékszállítmányokat…”.
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/67 |
Helyesbítés a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IC. mellékletének kiegészítéséről szóló, 2008. július 15-i 669/2008/EK bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 188., 2008. július 16. )
|
1. |
A 7. oldalon az (1) preambulumbekezdésben: |
a következő szövegrész:
„… kísérődokumentum…”
helyesen:
„… kísérő dokumentum…”.
|
2. |
A 8. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet címében: |
a következő szövegrész:
„… KÍSÉRŐDOKUMENTUM…”
helyesen:
„… KÍSÉRŐ DOKUMENTUM…”.
|
3. |
A 8. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet I. pontja 1. pontjában: |
a következő szövegrész:
„Ezek az utasítások a bejelentőlap és a kísérődokumentum kitöltéséhez szükséges tudnivalókat ismertetik. E két űrlap összhangban áll a bázeli egyezménnyel (1), az OECD-határozattal (2) (amelynek hatálya az OECD-övezeten belüli hulladékhasznosítási műveletekre szánt hulladékszállítmányokra korlátozódik) és e rendelettel, mivel figyelembe veszi e három jogi aktus vonatkozó követelményeit. Mivel azonban az űrlapokat úgy alakították ki, hogy mindhárom jogi aktus céljainak megfeleljenek, nem mindegyik rovat alkalmazandó az összes jogi aktusra, így nem minden esetben szükséges az összes rovatot kitöltetni. Lábjegyzet jelzi, ha valamelyik követelmény csak egyik vagy másik ellenőrzési rendszerre vonatkozik. Az is előfordulhat, hogy a nemzeti végrehajtó jogszabályok más terminológiát használnak, mint a bázeli egyezmény és az OECD-határozat. Így például a rendelet a »shipment« (»szállítás«) kifejezést használja a »movement« (»mozgatás«) helyett, a bejelentőlap és a kísérődokumentum angol nyelvű változatában tehát e kettős szóhasználatnak megfelelően mindkét kifejezés szerepel.”
helyesen:
„Ezek az utasítások a bejelentőlap és a kísérő dokumentum kitöltéséhez szükséges tudnivalókat ismertetik. E két űrlap összhangban áll a bázeli egyezménnyel (1), az OECD-határozattal (2) (amelynek hatálya az OECD-övezeten belüli hulladékhasznosítási műveletekre szánt hulladékszállítmányokra korlátozódik) és e rendelettel, mivel figyelembe veszi e három jogi aktus vonatkozó követelményeit. Mivel azonban az űrlapokat úgy alakították ki, hogy mindhárom jogi aktus céljainak megfeleljenek, nem mindegyik rovat alkalmazandó az összes jogi aktusra, így nem minden esetben szükséges az összes rovatot kitöltetni. Lábjegyzet jelzi, ha valamelyik követelmény csak egyik vagy másik ellenőrzési rendszerre vonatkozik. Az is előfordulhat, hogy a nemzeti végrehajtó jogszabályok más terminológiát használnak, mint a bázeli egyezmény és az OECD-határozat. Így például a rendelet a »shipment« (»szállítás«) kifejezést használja a »movement« (»mozgatás«) helyett, a bejelentőlap és a kísérő dokumentum angol nyelvű változatában tehát e kettős szóhasználatnak megfelelően mindkét kifejezés szerepel.”.
|
4. |
A 8. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet I. pontja 3. pontjában: |
a következő szövegrész:
„A küldő ország illetékes hatóságai felelősek a bejelentőlapok és a kísérődokumentumok eljuttatásáért és kibocsátásáért (mind papíron, mind elektronikusan). Ehhez olyan számozási rendszert kell használniuk, amely lehetővé teszi egy adott hulladékszállítmány nyomon követését. A számozási rendszerben a küldő országnak az ISO 3166 szabvány rövidítésjegyzéke szerinti országkódját kell használni előtagként. Az Európai Unión belül a kétjegyű országkódot szóköznek kell követnie. Ezt a küldő ország illetékes hatósága által meghatározott, legfeljebb négyjegyű kód, majd szóköz követheti. Végül hatjegyű szám következik a számozási rendszer szerint. Például ha az ország kódja XY, a hatjegyű szám pedig 123456, a bejelentési szám XY 123456, feltéve, hogy nincs meghatározva fakultatív kód. Ha meghatároztak fakultatív kódot, és ez például 12, a bejelentési szám XY 12 123456. Ha azonban a bejelentőlapot vagy kísérődokumentumot elektronikusan továbbítják, és nincs meghatározva fakultatív kód, annak helyére a »0000« kódot kell beírni (pl. XY 0000 123456); ha a fakultatív kód négyjegyűnél rövidebb, például 12, a bejelentési szám alakja: XY 0012 123456.”
helyesen:
„A küldő ország illetékes hatóságai felelősek a bejelentőlapok és a kísérő dokumentumok eljuttatásáért és kibocsátásáért (mind papíron, mind elektronikusan). Ehhez olyan számozási rendszert kell használniuk, amely lehetővé teszi egy adott hulladékszállítmány nyomon követését. A számozási rendszerben a küldő országnak az ISO 3166 szabvány rövidítésjegyzéke szerinti országkódját kell használni előtagként. Az Európai Unión belül a kétjegyű országkódot szóköznek kell követnie. Ezt a küldő ország illetékes hatósága által meghatározott, legfeljebb négyjegyű kód, majd szóköz követheti. Végül hatjegyű szám következik a számozási rendszer szerint. Például ha az ország kódja XY, a hatjegyű szám pedig 123456, a bejelentési szám XY 123456, feltéve, hogy nincs meghatározva fakultatív kód. Ha meghatároztak fakultatív kódot, és ez például 12, a bejelentési szám XY 12 123456. Ha azonban a bejelentőlapot vagy kísérő dokumentumot elektronikusan továbbítják, és nincs meghatározva fakultatív kód, annak helyére a »0000« kódot kell beírni (pl. XY 0000 123456); ha a fakultatív kód négyjegyűnél rövidebb, például 12, a bejelentési szám alakja: XY 0012 123456.”.
|
5. |
A 8. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet I. pontja 4. pontjában: |
a következő szövegrész:
„Az országok a nemzeti szabványaiknak megfelelő (általában az ENSZ által is javasolt ISO A4) formátumú papíron bocsáthatják ki az iratokat. A nemzetközi használat megkönnyítése érdekében azonban – tekintetbe véve az ISO A4 és az Észak-Amerikában használatos papírformátum közötti eltérést – az űrlapok keretének mérete nem haladhatja meg a 183 × 262 mm-t, a margókat pedig a papír bal felső sarkához kell igazítani. A bejelentőlapnak (1–21. rovat, beleértve a lábjegyzeteket is) egy oldalra kell kerülnie, a bejelentőlapon használt rövidítések és kódok jegyzékének pedig egy másik oldalra. A kísérődokumentum esetében az 1–19. rovatot a lábjegyzetekkel együtt egy oldalon, a 20–22. rovatot és a kísérődokumentum rövidítéseinek és kódjainak jegyzékét pedig egy másik oldalon kell elhelyezni.”
helyesen:
„Az országok a nemzeti szabványaiknak megfelelő (általában az ENSZ által is javasolt ISO A4) formátumú papíron bocsáthatják ki az iratokat. A nemzetközi használat megkönnyítése érdekében azonban – tekintetbe véve az ISO A4 és az Észak-Amerikában használatos papírformátum közötti eltérést – az űrlapok keretének mérete nem haladhatja meg a 183 × 262 mm-t, a margókat pedig a papír bal felső sarkához kell igazítani. A bejelentőlapnak (1–21. rovat, beleértve a lábjegyzeteket is) egy oldalra kell kerülnie, a bejelentőlapon használt rövidítések és kódok jegyzékének pedig egy másik oldalra. A kísérő dokumentum esetében az 1–19. rovatot a lábjegyzetekkel együtt egy oldalon, a 20–22. rovatot és a kísérő dokumentum rövidítéseinek és kódjainak jegyzékét pedig egy másik oldalon kell elhelyezni.”.
|
6. |
A 8. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet II. pontja címében: |
a következő szövegrész:
„ A bejelentőlap és a kísérődokumentum rendeltetése ”
helyesen:
„ A bejelentőlap és a kísérő dokumentum rendeltetése ”.
|
7. |
A 9. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet II. pontja 6. pontjában: |
a következő szövegrész:
„A kísérődokumentum egész útján végigkísér egy adott hulladékszállítmányt a hulladéktermelőtől egy másik ország ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítményéig. A szállítmányt kezelő összes személynek (a szállítónak és adott esetben a címzettnek (1)) a szóban forgó hulladékok leszállításakor vagy átvételekor alá kell írnia a kísérődokumentumot. Külön rovatok szolgálnak a szállítmánynak az összes érintett ország vámellenőrzésén való áthaladásáról szóló bejegyzésekre (amelyeket e rendelet követel meg). A kísérődokumentumot végül az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény használja arra, hogy igazolja a hulladék átvételét és a hasznosítási, illetőleg az ártalmatlanítási művelet megtörténtét.”
helyesen:
„A kísérő dokumentum egész útján végigkísér egy adott hulladékszállítmányt a hulladéktermelőtől egy másik ország ártalmatlanító vagy hasznosító létesítményéig. A szállítmányt kezelő összes személynek (a szállítónak és adott esetben a címzettnek (1)) a szóban forgó hulladékok leszállításakor vagy átvételekor alá kell írnia a kísérő dokumentumot. Külön rovatok szolgálnak a szállítmánynak az összes érintett ország vámellenőrzésén való áthaladásáról szóló bejegyzésekre (amelyeket e rendelet követel meg). A kísérő dokumentumot végül az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény használja arra, hogy igazolja a hulladék átvételét és a hasznosítási, illetőleg az ártalmatlanítási művelet megtörténtét.”.
|
8. |
A 9. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet III. pontja 7. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… kísérődokumentumot…”
helyesen:
„… kísérő dokumentumot…”.
|
9. |
A 9. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet III. pontja 10. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… rendeltetési ország…”
helyesen:
„… célország…”.
|
10. |
A 10. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 15. pontjában: |
a következő szövegrész:
„A címzett általában azonos a 10. rovatban megadott ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítménnyel. Esetenként azonban a címzett más személy – kereskedő, közvetítő (1) vagy társas vállalkozás – is lehet, így feltüntethető például azon ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény székhely- vagy postacíme, amelyet a 10. rovatban a szállítmány fogadójaként jelölnek meg. Ahhoz, hogy egy kereskedő, egy közvetítő vagy egy társas vállalkozás címzett lehessen, a rendeltetési ország joghatósága alatt kell állnia, és a hulladéknak az ő tulajdonában kell lenni, vagy afelett egyéb módon kell rendelkeznie, amikor a szállítmány megérkezik a rendeltetési országba. Ilyen esetben a 2. rovatba a kereskedőre, a közvetítőre, illetőleg a társas vállalkotásra vonatkozó információkat kell beírni.”
helyesen:
„A címzett általában azonos a 10. rovatban megadott ártalmatlanító vagy hasznosító létesítménnyel. Esetenként azonban a címzett más személy – kereskedő, közvetítő (1) vagy társas vállalkozás – is lehet, így feltüntethető például azon ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény székhely- vagy postacíme, amelyet a 10. rovatban a szállítmány fogadójaként jelölnek meg. Ahhoz, hogy egy kereskedő, egy közvetítő vagy egy társas vállalkozás címzett lehessen, a célország joghatósága alatt kell állnia, és a hulladéknak az ő tulajdonában kell lenni, vagy afelett egyéb módon kell rendelkeznie, amikor a szállítmány megérkezik a célországba. Ilyen esetben a 2. rovatba a kereskedőre, a közvetítőre, illetőleg a társas vállalkotásra vonatkozó információkat kell beírni.”.
|
11. |
A 10. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 17. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… előzetesen jóváhagyott hasznosítólétesítményekbe…”
helyesen:
„… előzetesen hozzájárulással rendelkező hasznosító létesítményekbe…”.
|
12. |
A 11. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 21. pontjában: |
a következő szövegrész e:
„ 10. rovat (lásd II. melléklet, 1. rész, 5. pont): Adja meg a kért adatokat (adja meg a szállítmány rendeltetését, bejelölve, hogy ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítményről van szó, az azonosító számot – csak akkor, ha szükséges –, valamint az ártalmatlanítás vagy hasznosítás tényleges helyét, ha eltér a létesítmény címétől). Ha az ártalmatlanító, illetőleg a hasznosító azonos a címzettel, elegendő ide a »Mint a 2. rovatban« bejegyzést írni. Ha az ártalmatlanítási, illetőleg a hasznosítási művelet D13–D15 vagy R12 vagy R13 művelet (a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv IIA. vagy IIB. melléklete szerint), a műveletet végrehajtó létesítményt és a művelet végrehajtási helyét is be kell jegyezni a 10. rovatba. Ez esetben egy mellékletben részletezni kell ugyanezen adatokat minden további olyan létesítmény vagy létesítmények vonatkozásában, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül vagy kerülhet sor. Ha a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. mellékletének 5. kategóriája szerinti hasznosító- vagy ártalmatlanítólétesítményről van szó, a szóban forgó irányelv 4. és 5. cikkével összhangban kibocsátott érvényes hozzájárulásról igazolást (például annak meglétét igazoló nyilatkozatot) kell szolgáltatni, feltéve, hogy a létesítmény az Európai Közösségben található.”
helyesen:
„ 10. rovat (lásd II. melléklet, 1. rész, 5. pont): Adja meg a kért adatokat (adja meg a szállítmány rendeltetését, bejelölve, hogy ártalmatlanító vagy hasznosító létesítményről van szó, az azonosító számot – csak akkor, ha szükséges –, valamint az ártalmatlanítás vagy hasznosítás tényleges helyét, ha eltér a létesítmény címétől). Ha az ártalmatlanító, illetőleg a hasznosító azonos a címzettel, elegendő ide a »Mint a 2. rovatban« bejegyzést írni. Ha az ártalmatlanítási, illetőleg a hasznosítási művelet D13–D15 vagy R12 vagy R13 művelet (a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv IIA. vagy IIB. melléklete szerint), a műveletet végrehajtó létesítményt és a művelet végrehajtási helyét is be kell jegyezni a 10. rovatba. Ez esetben egy mellékletben részletezni kell ugyanezen adatokat minden további olyan létesítmény vagy létesítmények vonatkozásában, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül vagy kerülhet sor. Ha a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. mellékletének 5. kategóriája szerinti hasznosító vagy ártalmatlanító létesítményről van szó, a szóban forgó irányelv 4. és 5. cikkével összhangban kibocsátott érvényes hozzájárulásról igazolást (például annak meglétét igazoló nyilatkozatot) kell szolgáltatni, feltéve, hogy a létesítmény az Európai Közösségben található.”.
|
13. |
A 11. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 25. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… osztályozási…”
helyesen:
„… besorolási…”.
|
14. |
A 11. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 25. pontja a) pontjában: |
a következő szövegrész:
„… osztályozás…”
helyesen:
„… besorolás…”.
|
15. |
A 12. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 25. pontja d) pontjában: |
a következő szövegrész:
„… rendeltetési országban…”
helyesen:
„… célországban…”.
|
16. |
A 12. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 25. pontja h) pontjában: |
a következő szövegrész:
„… osztályozása…”
helyesen:
„… besorolása…”.
|
17. |
A 12. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 25. pontja i) pontjában: |
a következő szövegrész:
„… osztályozási…”
helyesen:
„… besorolási…”.
|
18. |
A 13. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja 26. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… rendeltetési ország…”
helyesen:
„… célország…”.
|
19. |
A 13. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet IV. pontja. pontja 30. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… rendeltetési és tranzitország…”
helyesen:
„… cél- és tranzitország…”.
|
20. |
A 13. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja címében: |
a következő szövegrész:
„ Különutasítások a kísérődokumentum kitöltéséhez ”
helyesen:
„ Különutasítások a kísérő dokumentum kitöltéséhez ”.
|
21. |
A 13. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 32. pontjában: |
a következő szövegrész:
„Bejelentéskor a bejelentő a 3., a 4. és a 9–14. rovatot tölti ki. Miután megszerezte a küldő ország, a rendeltetési ország és a tranzitország illetékes hatóságának hozzájárulását, illetőleg vélelmezhető a tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása, de még mielőtt a szállítás megkezdődne, a bejelentőnek ki kell töltenie a 2. rovatot, az 5–8. rovatot (kivéve a szállítás módját, időpontját és az aláírást), valamint a 15. és – adott esetben – a 16. rovatot. Bizonyos olyan harmadik országokban, amelyek nem tagjai az OECD-nek, e rovatokat a küldő ország illetékes hatósága tölti ki a bejelentő helyett. A szállítmány átvételekor a szállító vagy annak képviselője feltünteti a szállítás módját és időpontját, valamint aláír a 8. rovat (a)–(c) alpontjaiban, valamint – adott esetben – a 16. rovatban. Ha a címzett nem azonos az ártalmatlanítóval, illetőleg a hasznosítóval, és ő veszi át a hulladékot a rendeltetési országba való megérkezésekor, neki kell kitöltenie a 17. rovatot, valamint – adott esetben – a 16. rovatot.”
helyesen:
„Bejelentéskor a bejelentő a 3., a 4. és a 9–14. rovatot tölti ki. Miután megszerezte a küldő ország, a célország és a tranzitország illetékes hatóságának hozzájárulását, illetőleg vélelmezhető a tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása, de még mielőtt a szállítás megkezdődne, a bejelentőnek ki kell töltenie a 2. rovatot, az 5–8. rovatot (kivéve a szállítás módját, időpontját és az aláírást), valamint a 15. és – adott esetben – a 16. rovatot. Bizonyos olyan harmadik országokban, amelyek nem tagjai az OECD-nek, e rovatokat a küldő ország illetékes hatósága tölti ki a bejelentő helyett. A szállítmány átvételekor a szállító vagy annak képviselője feltünteti a szállítás módját és időpontját, valamint aláír a 8. rovat (a)–(c) alpontjaiban, valamint – adott esetben – a 16. rovatban. Ha a címzett nem azonos az ártalmatlanítóval, illetőleg a hasznosítóval, és ő veszi át a hulladékot a célországba való megérkezésekor, neki kell kitöltenie a 17. rovatot, valamint – adott esetben – a 16. rovatot.”.
|
22. |
A 13. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet (2) lábjegyzetében: |
a következő szövegrész:
„… rendeltetési ország…”
helyesen:
„… célország…”.
|
23. |
A 14. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 38. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… kísérődokumentumhoz…”
helyesen:
„… kísérő dokumentumhoz…”.
|
24. |
A 14. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 39. pontjában: |
a következő szövegrész:
„ 8. rovat a), b) és c) alpont (lásd II. melléklet, 2. rész, 3. és 4. pont): Adja meg a kért adatokat (az azonosító számot csak akkor adja meg, ha szükséges, a címet az országnévvel együtt, a telefonszámot és a faxszámot az ország előhívószámával együtt kell beírni). Ha több mint három szállító vesz részt a szállításban, az egyes szállítók megfelelő adatait a kísérődokumentumhoz csatolva kell részletezni. A szállítónak vagy a szállítmányt kezelésbe vevő képviselőjének kell feltüntetnie a szállítás módját és időpontját és ugyanott aláírnia. Az aláírással ellátott kísérődokumentum egyik példánya a bejelentőnél marad. Valahányszor a szállítmány másik szállítóhoz kerül, az új szállító vagy annak képviselője, aki a szállítmányt kezelésébe veszi, köteles ugyanezt megtenni és a dokumentumot aláírásával ellátni. Az aláírással ellátott kísérődokumentum egyik példánya az előző szállítónál marad.”
helyesen:
„ 8. rovat a), b) és c) alpont (lásd II. melléklet, 2. rész, 3. és 4. pont): Adja meg a kért adatokat (az azonosító számot csak akkor adja meg, ha szükséges, a címet az országnévvel együtt, a telefonszámot és a faxszámot az ország előhívószámával együtt kell beírni). Ha több mint három szállító vesz részt a szállításban, az egyes szállítók megfelelő adatait a kísérő dokumentumhoz csatolva kell részletezni. A szállítónak vagy a szállítmányt kezelésbe vevő képviselőjének kell feltüntetnie a szállítás módját és időpontját és ugyanott aláírnia. Az aláírással ellátott kísérő dokumentum egyik példánya a bejelentőnél marad. Valahányszor a szállítmány másik szállítóhoz kerül, az új szállító vagy annak képviselője, aki a szállítmányt kezelésébe veszi, köteles ugyanezt megtenni és a dokumentumot aláírásával ellátni. Az aláírással ellátott kísérő dokumentum egyik példánya az előző szállítónál marad.”.
|
25. |
A 14. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 41. pontjában: |
a következő szövegrész:
„…kísérődokumentumon…”
helyesen:
„… kísérő dokumentumon…”.
|
26. |
A 14. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 43. pontjában: |
a következő szövegrész:
„ 15. rovat (lásd II. melléklet, 2. rész, 9. pont): Amikor a szállításra sor kerül, a bejelentő (vagy a bejelentőként eljáró kereskedő vagy közvetítő) aláírja és keltezi a kísérődokumentumot. Egyes országokban a küldő ország illetékes hatósága vagy a bázeli egyezmény szerinti hulladéktermelő írja alá és keltezi a kísérődokumentumot. E rendelet 16. cikkének c) pontja értelmében az érintett illetékes hatóságok írásbeli hozzájárulását – és azok feltételeit – tartalmazó bejelentőlap példányainak a kísérődokumentummal együtt kell maradniuk. Egyes harmadik országok előírhatják az iratok eredeti példányának csatolását.”
helyesen:
„ 15. rovat (lásd II. melléklet, 2. rész, 9. pont): Amikor a szállításra sor kerül, a bejelentő (vagy a bejelentőként eljáró kereskedő vagy közvetítő) aláírja és keltezi a kísérő dokumentumot. Egyes országokban a küldő ország illetékes hatósága vagy a bázeli egyezmény szerinti hulladéktermelő írja alá és keltezi a kísérő dokumentumot. E rendelet 16. cikkének c) pontja értelmében az érintett illetékes hatóságok írásbeli hozzájárulását – és azok feltételeit – tartalmazó bejelentőlap példányainak a kísérő dokumentummal együtt kell maradniuk. Egyes harmadik országok előírhatják az iratok eredeti példányának csatolását.”.
|
27. |
A 15. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 45. pontjában: |
a következő szövegrész:
„… rendeltetési országba…”
helyesen:
„… célországba…”.
|
28. |
A 15. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 46. pontjában: |
a következő szövegrész:
„ 18. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény meghatalmazott képviselője tölti ki a hulladékszállítmány átvételekor. A létesítménytípust a megfelelő négyzet bejelölésével kell feltüntetni. Az átvett mennyiség tekintetében kérjük kövesse az 5. rovatnál (36. bekezdés) szereplő útmutatásokat. Az aláírással ellátott kísérődokumentum egyik példánya az utolsó szállítónál marad. A szállítmány bármilyen indokkal történő visszautasítása esetén az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítmény képviselőjének azonnal kapcsolatba kell lépnie azzal az illetékes hatósággal, amelyhez tartozik. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérődokumentum aláírt példányait három napon belül el kell küldeni a bejelentőnek és az érintett országok illetékes hatóságainak (kivéve azon OECD-tag tranzitországok esetében, amelyek az OECD titkárságánál bejelentették, hogy a kísérődokumentum e példányaira nem tartanak igényt). A kísérődokumentum eredeti példánya az ártalmatlanító- vagy hasznosítólétesítménynél marad.”
helyesen:
„ 18. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény meghatalmazott képviselője tölti ki a hulladékszállítmány átvételekor. A létesítménytípust a megfelelő négyzet bejelölésével kell feltüntetni. Az átvett mennyiség tekintetében kérjük kövesse az 5. rovatnál (36. bekezdés) szereplő útmutatásokat. Az aláírással ellátott kísérő dokumentum egyik példánya az utolsó szállítónál marad. A szállítmány bármilyen indokkal történő visszautasítása esetén az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény képviselőjének azonnal kapcsolatba kell lépnie azzal az illetékes hatósággal, amelyhez tartozik. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérő dokumentum aláírt példányait három napon belül el kell küldeni a bejelentőnek és az érintett országok illetékes hatóságainak (kivéve azon OECD-tag tranzitországok esetében, amelyek az OECD titkárságánál bejelentették, hogy a kísérő dokumentum e példányaira nem tartanak igényt). A kísérő dokumentum eredeti példánya az ártalmatlanító vagy hasznosító létesítménynél marad.”.
|
29. |
A 15. oldalon a mellékletben, a módosított IC. melléklet V. pontja 48. pontjában: |
a következő szövegrész:
„ 19. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító vagy a hasznosító tölti ki a hulladékártalmatlanítás, illetve hasznosítás befejeztének igazolásául. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérődokumentum aláírt példányait a 19. rovat kitöltése után a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 nappal a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás befejezte után és legkésőbb egy évvel azután, hogy a hulladékot átvették, el kell küldeni a bejelentőnek, valamint a küldő ország, a tranzitország (az OECD-határozat ezt nem követeli meg) és a rendeltetési ország illetékes hatóságainak. Egyes nem OECD-tag harmadik országok a bázeli egyezménnyel összhangban előírhatják, hogy a kísérődokumentum példányait, kitöltött 19. rovattal és aláírva, el kell küldeni a bejelentőnek és a küldő ország illetékes hatóságának. D13–D15 vagy R12 vagy R13 ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveleteknél a műveletet végrehajtó létesítménynek a 10. rovatban szereplő adatai elegendők, és a kísérődokumentumon nem szükséges további adatokat feltüntetni azon létesítményről vagy létesítményekről, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül sor.”
helyesen:
„ 19. rovat: Ezt a rovatot az ártalmatlanító vagy a hasznosító tölti ki a hulladékártalmatlanítás, illetve hasznosítás befejeztének igazolásául. E rendelet 16. cikkének d) pontja vagy – adott esetben – 15. cikkének c) pontja szerint, valamint az OECD-határozat értelmében a kísérő dokumentum aláírt példányait a 19. rovat kitöltése után a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 nappal a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás befejezte után és legkésőbb egy évvel azután, hogy a hulladékot átvették, el kell küldeni a bejelentőnek, valamint a küldő ország, a tranzitország (az OECD-határozat ezt nem követeli meg) és a célország illetékes hatóságainak. Egyes nem OECD-tag harmadik országok a bázeli egyezménnyel összhangban előírhatják, hogy a kísérő dokumentum példányait, kitöltött 19. rovattal és aláírva, el kell küldeni a bejelentőnek és a küldő ország illetékes hatóságának. D13–D15 vagy R12 vagy R13 ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveleteknél a műveletet végrehajtó létesítménynek a 10. rovatban szereplő adatai elegendők, és a kísérő dokumentumon nem szükséges további adatokat feltüntetni azon létesítményről vagy létesítményekről, ahol további R12/R13 vagy D13–D15 műveletre, vagy ahol D1–D12 vagy R1–R11 műveletre kerül sor.”.
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/73 |
Helyesbítés a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IIIA. és VI. mellékletének a tudományos és technikai haladáshoz igazodó módosításáról szóló, 2009. április 15-i 308/2009/EK bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 97., 2009. április 16. )
|
1. |
A 10. oldalon a mellékletben, a módosított IIIA. melléklet 1. a) pontjában: |
a következő szövegrész:
„… engedélyezési eljárás…”,
helyesen:
„… hozzájárulási eljárás…”.
|
2. |
A 11. oldalon a mellékletben, a módosított VI. melléklet címében: |
a következő szövegrész:
„… előzetesen engedélyezett…”,
helyesen:
„… előzetesen hozzájárulással rendelkező…”.
|
3. |
A 11. oldalon a mellékletben, a módosított VI. mellékletben a táblázat utolsó oszlopa első sorában: |
a következő szövegrész:
„Az előzetesen engedélyezett teljes mennyiség”,
helyesen:
„Az előzetesen hozzájárulással rendelkező teljes mennyiség”.
|
2015.8.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 213/74 |
Helyesbítés a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IIIB. mellékletének egyes osztályozatlan hulladékok felvétele céljából történő módosításáról szóló, 2012. február 16-i 135/2012/EU bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 46., 2012. február 17. )
A 32. oldalon a mellékletben, a módosított IIIB. melléklet 1. a) pontjában:
a következő szövegrész:
„…engedélyezési eljárás…”
helyesen:
„… hozzájárulási eljárás…”.