ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 205
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. július 31.

Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/1278 végrehajtási rendelete (2015. július 9.) az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardokat megállapító 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek az útmutatók, táblák és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

31.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1278 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. július 9.)

az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardokat megállapító 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek az útmutatók, táblák és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 99. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére, 101. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 394. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 430. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) pontosítja azokat a követelményeket, amelyeknek megfelelően az intézményeknek az 575/2013/EU rendeletnek való megfelelésük szempontjából releváns adatokat kell szolgáltatniuk. Tekintettel arra, hogy az 575/2013/EU rendelet által létrehozott szabályozási keret nem alapvető rendelkezései vonatkozásában szabályozástechnikai standardok elfogadása útján fokozatosan kiegészítésre és módosításra kerül, a 680/2014/EU végrehajtási rendeletet megfelelően aktualizálni kell az említett rendelkezések tükrözése; és az intézmények felügyeleti adatszolgáltatásához használt útmutatók és fogalmak további pontosításának biztosítása céljából.

(2)

A 680/2014/EU végrehajtási rendeletben meghatározott követelmények megfelelő és egységes alkalmazásának biztosításához tovább kell pontosítani a felügyeleti adatszolgáltatás céljából használt táblákat, útmutatókat és fogalommeghatározásokat. A jogi egyértelműség érdekében célszerű ezért az I., a III. és a IV. melléklet számos tábláját új táblával felváltani és módosítani a II., az V., a IX. és a XVII. mellékletben meghatározott egyes előírásokat.

(3)

Annak érdekében, hogy az intézményeknek és az illetékes hatóságoknak megfelelő idő álljon rendelkezésére az e rendeletben meghatározott módosítások végrehajtására, indokolt, hogy a rendelet 2015. június 1-jétől legyen alkalmazandó.

(4)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(5)

Tekintettel arra, hogy a 680/2014/EU végrehajtási rendelet szükséges módosításai nem jelentenek jelentős tartalmi változást, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 15. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az EBH nem folytatott nyilvános konzultációt, mivel úgy vélte, hogy az a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezetek hatókörével és hatásával összehasonlítva aránytalan lenne.

(6)

A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 680/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A rendelet I. mellékletének 1., 4., 6.2., 7., 8.1., 9.1., 9.2., 9.3., 17., 21. és 22. számú táblái helyébe az e rendelet I. mellékletében lévő megfelelő számú táblák lépnek.

2.

A rendelet II. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3.

A rendelet III. mellékletének 1.3., 16., 20. és 46. számú táblái helyébe az e rendelet III. mellékletében lévő megfelelő számú táblák lépnek.

4.

A rendelet IV. mellékletének 1.3., 16., 20. és 46. számú táblái helyébe az e rendelet IV. mellékletében lévő megfelelő számú táblák lépnek.

5.

A rendelet V. mellékletének helyébe e rendelet V. mellékletének szövege lép.

6.

A rendelet IX. mellékletének helyébe e rendelet VI. mellékletének szövege lép.

7.

A rendelet XVII. mellékletének helyébe e rendelet VII. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2015. június 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

I. MELLÉKLET

C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)

Sor

Azonosító

Tétel

Összeg

010

1

SZAVATOLÓ TŐKE

 

015

1.1

ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 VAGY T1 TŐKE)

 

020

1.1.1

ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE (CET1 TŐKE)

 

030

1.1.1.1

CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

040

1.1.1.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok

 

045

1.1.1.1.1.*

Ebből: Sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok

 

050

1.1.1.1.2.*

Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

 

060

1.1.1.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

070

1.1.1.1.4

(-) Saját CET1 tőkeinstrumentumok

 

080

1.1.1.1.4.1

(-) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

090

1.1.1.1.4.2

(-) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

091

1.1.1.1.4.3

(-) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

092

1.1.1.1.5

(-) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

130

1.1.1.2

Eredménytartalék

 

140

1.1.1.2.1

Előző évek eredménytartaléka

 

150

1.1.1.2.2

Figyelembe vehető nyereség/veszteség

 

160

1.1.1.2.2.1

Az anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség vagy veszteség

 

170

1.1.1.2.2.2

(-) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része

 

180

1.1.1.3

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

 

200

1.1.1.4

Egyéb tartalékok

 

210

1.1.1.5

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

 

220

1.1.1.6

CET1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások

 

230

1.1.1.7

CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés

 

240

1.1.1.8

Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások

 

250

1.1.1.9

Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében

 

260

1.1.1.9.1

(-) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében

 

270

1.1.1.9.2

Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka

 

280

1.1.1.9.3

Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség

 

285

1.1.1.9.4

A származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

 

290

1.1.1.9.5

(-) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció

 

300

1.1.1.10

(-) Cégérték (goodwill)

 

310

1.1.1.10.1

(-) Immateriális javak között elszámolt cégérték

 

320

1.1.1.10.2

(-) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték

 

330

1.1.1.10.3

Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

340

1.1.1.11

(-) Egyéb immateriális javak

 

350

1.1.1.11.1

(-) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt

 

360

1.1.1.11.2

Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

370

1.1.1.12

(-) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül

 

380

1.1.1.13

(-) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva

 

390

1.1.1.14

(-) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

400

1.1.1.14.1

(-) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

410

1.1.1.14.2

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

420

1.1.1.14.3

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni

 

430

1.1.1.15

(-) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

440

1.1.1.16

(-) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete

 

450

1.1.1.17

(-) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

 

460

1.1.1.18

(-) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

 

470

1.1.1.19

(-) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

 

471

1.1.1.20

(-) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

 

472

1.1.1.21

(-) IRB módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

 

480

1.1.1.22

(-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

490

1.1.1.23

(-) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

500

1.1.1.24

(-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

510

1.1.1.25

(-) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg

 

520

1.1.1.26

CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

524

1.1.1.27

(-) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

529

1.1.1.28

CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 

530

1.1.2

KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE)

 

540

1.1.2.1

Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

550

1.1.2.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok

 

560

1.1.2.1.2.*

Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

 

570

1.1.2.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

580

1.1.2.1.4

(-) Saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok

 

590

1.1.2.1.4.1

(-) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

620

1.1.2.1.4.2

(-) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

621

1.1.2.1.4.3

(-) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

622

1.1.2.1.5

(-) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

660

1.1.2.2

AT1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások

 

670

1.1.2.3

Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok

 

680

1.1.2.4

Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

 

690

1.1.2.5

(-) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

700

1.1.2.6

(-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

710

1.1.2.7

(-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

720

1.1.2.8

(-) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete

 

730

1.1.2.9

AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

740

1.1.2.10

AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében)

 

744

1.1.2.11

(-) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

748

1.1.2.12

AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 

750

1.2

JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE)

 

760

1.2.1

T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

770

1.2.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

 

780

1.2.1.2.*

Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

 

790

1.2.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

800

1.2.1.4

(-) Saját T2 tőkeinstrumentumok

 

810

1.2.1.4.1

(-) T2 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen részesedések

 

840

1.2.1.4.2

(-) T2 tőkeinstrumentumokban lévő közvetett részesedések

 

841

1.2.1.4.3

(-) T2 tőkeinstrumentumokban lévő szintetikus részesedések

 

842

1.2.1.5

(-) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

880

1.2.2

T2 tőkeinstrumentumokhoz és alárendelt kölcsönökhöz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások

 

890

1.2.3

Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok

 

900

1.2.4

Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

 

910

1.2.5

Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva

 

920

1.2.6

Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA)

 

930

1.2.7

(-) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

940

1.2.8

(-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

950

1.2.9

(-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

960

1.2.10

T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

970

1.2.11

T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében)

 

974

1.2.12

(-) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

978

1.2.13

T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 


C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

Sor

Azonosító

Tétel

Oszlop

Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek

010

010

1

Halasztott adókövetelések összesen

 

020

1.1

Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések

 

030

1.2

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

040

1.3

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

050

2

Halasztott adókötelezettségek összesen

 

060

2.1

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek

 

070

2.2

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

080

2.2.1

Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

090

2.2.2

Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

Hitelkockázati kiigazítások és várható veszteség

100

3

Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén

 

110

3.1

A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege

 

120

3.1.1

Általános hitelkockázati kiigazítások

 

130

3.1.2

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

 

131

3.1.3

Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések

 

140

3.2

Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

 

145

4

Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén

 

150

4.1

Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók

 

155

4.2

Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

 

160

5

Kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékek összege a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék és értékvesztés többletére vonatkozó felső határ kiszámításához

 

170

6

A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen

 

180

7

Kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékek összege a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék és értékvesztés felső határának kiszámításához

 

Az elsődleges alapvető tőkéből történő levonások küszöbértékei

190

8

Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

200

9

A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb

 

210

10

A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb

 

225

11.1

Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

 

226

11.2

Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

 

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

230

12

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

 

240

12.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

250

12.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

260

12.1.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

270

12.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

280

12.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

290

12.2.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

291

12.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

292

12.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

293

12.3.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

300

13

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

 

310

13.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

320

13.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

330

13.1.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

340

13.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

350

13.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

360

13.2.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

361

13.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

362

13.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

363

13.3.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

370

14

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

 

380

14.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

390

14.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

400

14.1.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

410

14.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

420

14.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

430

14.2.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

431

14.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

432

14.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

433

14.3.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

440

15

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

 

450

15.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

460

15.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

470

15.1.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

480

15.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

490

15.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

500

15.2.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

501

15.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

502

15.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

503

15.3.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

510

16

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

 

520

16.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

530

16.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

540

16.1.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

550

16.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

560

16.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

570

16.2.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

571

16.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

572

16.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

573

16.3.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

580

17

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

 

590

17.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

600

17.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

610

17.1.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

620

17.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

630

17.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

640

17.2.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

641

17.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

642

17.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

643

17.3.2

(-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

A megfelelő tőkekategóriából le nem vont részesedések teljes kockázati kitettségértéke:

650

18

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le

 

660

19

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le

 

670

20

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le

 

A szavatoló tőke levonása alóli átmeneti felmentés

680

21

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

690

22

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

700

23

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

710

24

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

720

25

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

730

26

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

Tőkepufferek

740

27

Kombinált pufferkövetelmény

 

750

 

Tőkefenntartási puffer

 

760

 

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer

 

770

 

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer

 

780

 

Rendszerkockázati tőkepuffer

 

790

 

Rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

 

800

 

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

 

810

 

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

 

II. pillér szerinti követelmények

820

28

A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények

 

Kiegészítő információk: hitelintézetek és befektetési vállalkozások

830

29

Induló tőke

 

840

30

Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény

 

Kiegészítő információk az adatszolgáltatási küszöbök számításához

850

31

Nem hazai eredeti kitettségek

 

860

32

Teljes eredeti kitettség

 

Bázel I-es alsó korlát

870

 

Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása

 

880

 

A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása

 

890

 

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény

 

900

 

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer

 

C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

NÉV

KÓD

LEI kód

INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ

(IGEN/NEM)

AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJES KÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF), EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP)

ORSZÁGKÓD

RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%)

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, VALAMINT ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

010

020

025

030

040

050

060

070

080

090

100

110

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

SZAVATOLÓ TŐKE

 

 

T1 TŐKE ÖSSZESEN

 

 

T2 TŐKE

 

CET1 TŐKE

 

AT1 TŐKE

 

EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

 

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, VALAMINT ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

 

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

EBBŐL: CET1 TŐKE

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

TŐKEPUFFEREK

 

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK

 

EBBŐL: AT1 TŐKE

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

380

390

400

410

420

430

440

450

460

470

480

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

SA kitettségi osztály

 

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

(-) AZ EREDETI KITETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA)

(-) GARANCIÁK

(-) HITELDERIVATÍVÁK

010

030

040

050

060

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

020

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

030

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

040

Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

 

 

 

 

 

050

Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

060

Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

 

 

 

 

 

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

100

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

120

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINT

140

0 %

 

 

 

 

 

150

2 %

 

 

 

 

 

160

4 %

 

 

 

 

 

170

10 %

 

 

 

 

 

180

20 %

 

 

 

 

 

190

35 %

 

 

 

 

 

200

50 %

 

 

 

 

 

210

70 %

 

 

 

 

 

220

75 %

 

 

 

 

 

230

100 %

 

 

 

 

 

240

150 %

 

 

 

 

 

250

250 %

 

 

 

 

 

260

370 %

 

 

 

 

 

270

1 250 %

 

 

 

 

 

280

Egyéb kockázati súlyok

 

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 


 

 

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

(-) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE

(-) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(-) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

070

080

090

100

110

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

020

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

030

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

040

Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

 

 

 

 

 

050

Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

060

Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

 

 

 

 

 

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

100

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

120

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINT

140

0 %

 

 

 

 

 

150

2 %

 

 

 

 

 

160

4 %

 

 

 

 

 

170

10 %

 

 

 

 

 

180

20 %

 

 

 

 

 

190

35 %

 

 

 

 

 

200

50 %

 

 

 

 

 

210

70 %

 

 

 

 

 

220

75 %

 

 

 

 

 

230

100 %

 

 

 

 

 

240

150 %

 

 

 

 

 

250

250 %

 

 

 

 

 

260

370 %

 

 

 

 

 

270

1 250 %

 

 

 

 

 

280

Egyéb kockázati súlyok

 

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 


 

 

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET. PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK SZERINTI BONTÁSBAN

A KITETTSÉG VOLATILITÁSI KORREKCIÓS TÉNYEZŐJE

(-) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉK: KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam)

0 %

20 %

50 %

100 %

 

(-) EBBŐL: VOLATILITÁSI ÉS LEJÁRATI KORREKCIÓ

120

130

140

150

160

170

180

190

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINT

140

0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

150

2 %

 

 

 

 

 

 

 

 

160

4 %

 

 

 

 

 

 

 

 

170

10 %

 

 

 

 

 

 

 

 

180

20 %

 

 

 

 

 

 

 

 

190

35 %

 

 

 

 

 

 

 

 

200

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

210

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

220

75 %

 

 

 

 

 

 

 

 

230

100 %

 

 

 

 

 

 

 

 

240

150 %

 

 

 

 

 

 

 

 

250

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

260

370 %

 

 

 

 

 

 

 

 

270

1 250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

280

Egyéb kockázati súlyok

 

 

 

 

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

 

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: KIJELÖLT KHMI ÁLTAL KÉSZÍTETT HITELMINŐSÍTÉSSEL

EBBŐL: KÖZPONTI KORMÁNYZATTAL MEGEGYEZŐ HITELMINŐSÍTÉSSEL

200

210

215

220

230

240

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

020

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

030

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

040

Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

 

 

 

 

 

 

050

Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

060

Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

100

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

120

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINT

140

0 %

 

 

 

 

 

 

150

2 %

 

 

 

 

 

 

160

4 %

 

 

 

 

 

 

170

10 %

 

 

 

 

 

 

180

20 %

 

 

 

 

 

 

190

35 %

 

 

 

 

 

 

200

50 %

 

 

 

 

 

 

210

70 %

 

 

 

 

 

 

220

75 %

 

 

 

 

 

 

230

100 %

 

 

 

 

 

 

240

150 %

 

 

 

 

 

 

250

250 %

 

 

 

 

 

 

260

370 %

 

 

 

 

 

 

270

1 250 %

 

 

 

 

 

 

280

Egyéb kockázati súlyok

 

 

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

C 08.01 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1)

IRB kitettségi osztály:

Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:

 

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

 

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(-) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD)

(%)

 

EBBŐL: NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

(-) GARANCIÁK

(-) HITELDERIVATÍVÁK

(-) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT:

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA:

090

KOCKÁZATI SÚLY: 0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Ebből: az 1. kategóriában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

90 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

115 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

KITETTSÉGÉRTÉK

 

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA:

EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

INGATLAN

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

KÖVETELÉSEK

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT:

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA:

090

KOCKÁZATI SÚLY: 0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Ebből: az 1. kategóriában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

90 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

115 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

(-) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

 

EBBŐL: NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

220

230

240

250

255

260

270

280

290

300

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

 

 

15

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT:

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA:

090

KOCKÁZATI SÚLY: 0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Ebből: az 1. kategóriában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

90 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

115 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1)

Ország:

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Nemteljesítő kitettségek

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

Általános hitelkockázati kiigazítások

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

Ebből: leírás

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

010

020

040

050

055

060

070

075

080

090

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Közszektorbeli intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Multilaterális fejlesztési bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

075

Ebből: kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

085

Ebből: kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

095

Ebből: kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Kollektív befektetési formák (KBF)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Részvényjellegű kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Egyéb kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2)

Ország:

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Ebből: nemteljesítő kitettségek

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

Általános hitelkockázati kiigazítások

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

Ebből: leírás

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD)

(%)

010

030

040

050

055

060

070

080

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Ebből: Speciális hitelezés

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Ebből: kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Lakosság – ingatlannal fedezett

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

100

A rulírozó állományba beszámítható

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyéb lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Részvény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 


 

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

Ebből: nemteljesítő kitettségek

KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Ebből: nemteljesítő kitettségek

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

090

100

105

110

120

125

130

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

020

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

030

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

040

Ebből: Speciális hitelezés

 

 

 

 

 

 

 

050

Ebből: kkv

 

 

 

 

 

 

 

060

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

070

Lakosság – ingatlannal fedezett

 

 

 

 

 

 

 

080

Kkv

 

 

 

 

 

 

 

090

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

100

A rulírozó állományba beszámítható

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyéb lakosság

 

 

 

 

 

 

 

120

Kkv

 

 

 

 

 

 

 

130

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

140

Részvény

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

C 09.03 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CR GB 3)

Ország:

 

Összeg

010

010

Szavatolótőke-követelmény

 


C 17.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR Details)

A VESZTESÉGEK ÜZLETÁGHOZ RENDELÉSE

ESEMÉNYTÍPUSOK

ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT HATÁRÉRTÉK

BELSŐ CSALÁS

KÜLSŐ CSALÁS

MUNKÁLTATÓI GYAKORLAT ÉS MUNKAHELYI BIZTONSÁG

ÜGYFELEK, TERMÉKEK ÉS ÜZLETI GYAKORLAT

TÁRGYI ESZKÖZÖKET ÉRT KÁROK

ÜZLETMENET FENNAKADÁSA ÉS RENDSZERHIBA

VÉGREHAJTÁS, TELJESÍTÉS ÉS FOLYAMATKEZELÉS

LEGALACSONYABB

LEGMAGASABB

Sorok

 

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

010

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK [CF]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS [TS]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG [RBr]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG [CB]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

330

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

340

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

350

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

410

LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG [RB]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

420

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

430

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

440

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

510

FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK [PS]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

520

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

530

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

540

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

550

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

610

ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK [AS]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

620

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

630

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

640

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

650

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

710

VAGYONKEZELÉS [AM]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

720

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

730

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

740

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

750

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

810

VÁLLALATI SZINTŰ TÉTELEK [CI]

Események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

820

Teljes veszteségérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

830

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

840

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

850

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

910

ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN

Események száma. Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

911

≥ 10 000 és < 20 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

912

≥ 20 000 és < 100 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

913

≥ 100 000 és < 1 000 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

914

≥ 100 000 és < 1 000 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

920

Teljes veszteségérték. Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

921

≥ 10 000 és < 20 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

922

≥ 20 000 és < 100 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

923

≥ 100 000 és < 1 000 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

924

≥ 1 000 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

930

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

940

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

950

Teljes megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU)

Nemzeti piac:

 

POZÍCIÓK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

010

020

030

040

050

060

070

010

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

021

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

022

Egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

030

Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

040

A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények

 

 

 

 

 

 

 

050

Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

080

Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára

 

 

 

 

 

 

 

090

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

100

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

110

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

120

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

130

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 


C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

(A speciálisan kezelt pénznemekben lévő kiegyenlítetlen pozícióknak a kiegyenlített pozíciók közötti újrafelosztásával)

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

KIEGYENLÍTETT

020

030

040

050

060

070

080

090

100

010

A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉN KÍVÜLI POZÍCIÓK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Minden egyéb pénznem (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Arany

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉVEL EGYÜTT SZÁMÍTOTT ÖSSZES POZÍCIÓ MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT

100

Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok: DEVIZAPOZÍCIÓK

130

Euró

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Lek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Argentin peso

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Ausztrál dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

Brazil real

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

Bolgár leva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

Kanadai dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

Cseh korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

Dán korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

Egyiptomi font

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

Font sterling

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

Forint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

Jen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

Litván litas

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

Dinár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

Mexikói peso

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

Zloty

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

Román lej

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

Orosz rubel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

330

Szerb dinár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

340

Svéd korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

350

Svájci frank

 

 

 

 

 

 

 

 

 

360

Török líra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

370

Hrivnya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

380

USA-dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

390

Izlandi korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

400

Norvég korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

410

Hongkongi dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

420

Új tajvani dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

430

Új-zélandi dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

440

Szingapúri dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450

Dél-koreai von

 

 

 

 

 

 

 

 

 

460

Renminbi jüan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

470

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

480

Horvát kuna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 54

1.

 FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK 54

1.1.

 FELÉPÍTÉS 54

1.2.

 SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK 54

1.3.

 ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 54
II. RÉSZ: A TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 54

1.

 TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA) 54

1.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 54

1.2.

 C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1) 55

1.2.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 55

1.3.

 C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2) 68

1.3.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 68

1.4.

 C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3) 74

1.4.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 74

1.5.

 C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4) 75

1.5.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 75

1.6.

 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS TŐKEINSTRUMENTUMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERZETT JOGOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5) 88

1.6.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 88

1.6.2.

 C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1) 89

1.6.2.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 89

1.6.3.

 C 05.02 – TŐKEINSTRUMENTUMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERZETT JOGOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2) 96

1.6.3.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 96

2.

 CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) 98

2.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 98

2.2.

 RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL 99

2.3.

 AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 99

2.4.

 C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL) 99

2.5.

 C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) 100

3.

 HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 106

3.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 106

3.1.1.

 HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK 107

3.1.2.

 A PARTNERKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS 107

3.2.

 C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA) 107

3.2.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 107

3.2.2.

 A CR SA TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 107

3.2.3.

 A KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA A SZTENDERD MÓDSZERREL 108

3.2.4.

 A CRR 112. CIKKÉBEN EMLÍTETT EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TERJEDELMÉNEK MAGYARÁZATA 111

3.2.4.1.

 AZ »INTÉZMÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 111

3.2.4.2.

 A »FEDEZETT KÖTVÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 111

3.2.4.3.

 A »KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 111

3.2.5.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 112

3.3.

 HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB) 118

3.3.1.

 A CR IRB TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 118

3.3.2.

 A CR IRB TÁBLACSOPORT FELOSZTÁSA 119

3.3.3.

 C 08.01 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1) 120

3.3.3.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 120

3.3.4.

 C 08.02 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY – ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2 TÁBLA) 127

3.4.

 HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS (CR GB) 127

3.4.1.

 C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1) 128

3.4.1.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 128

3.4.2.

 C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2) 130

3.4.2.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 130

3.4.3.

 C 09.03 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATÁRA VONATKOZÓ TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY BONTÁSA ORSZÁG SZERINT (CR GB 3) 132

3.4.3.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 132

3.4.3.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 132

3.5.

 C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2) 133

3.5.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 133

3.5.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2) 134

3.6.

 C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT) 136

3.6.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 136

3.6.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 137

3.7.

 C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA) 138

3.7.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 138

3.7.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 139

3.8.

 C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) 145

3.8.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 145

3.8.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 145

3.9.

 C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS) 151

3.9.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 151

3.9.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 152

4.

 MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 160

4.1.

 C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR) 160

4.1.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 160

4.1.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 160

4.2.

 C 17.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI BRUTTÓ VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS) 163

4.2.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 163

4.2.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 165

5.

 PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 166

5.1.

 C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI) 167

5.1.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 167

5.1.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 167

5.2.

 C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) 169

5.2.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 169

5.2.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 169

5.3.

 C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP) 171

5.3.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 171

5.3.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 172

5.4.

 C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU) 174

5.4.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 174

5.4.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 174

5.5.

 C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX) 176

5.5.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 176

5.5.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 176

5.6.

 C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM) 178

5.6.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 178

5.6.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 178

5.7.

 C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT – BELSŐ MODELL (MKR IM) 179

5.7.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 179

5.7.2.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 179

5.8.

 C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA) 182

5.8.1.

 A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 182

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.1.   FELÉPÍTÉS

1.

Általánosságban a keretrendszer öt táblacsoportból áll:

a)

tőkemegfelelés, a szavatoló tőke áttekintése; teljes kockázati kitettségérték;

b)

csoportszintű szavatolótőke-megfelelés, áttekintés a tőkemegfelelési követelményeknek az adatszolgáltató intézmény konszolidációs körébe bevont valamennyi szervezet általi teljesítéséről;

c)

hitelkockázat (partner-, felhígulási és elszámolási kockázat);

d)

piaci kockázat (kereskedési könyvi pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat, árukockázat, CVA-kockázat);

e)

működési kockázat.

2.

Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó előírásokat, valamint a példákat és validálási szabályokat az egységes adaszolgáltatási keretrendszer (COREP) jelen végrehajtási iránymutatása tartalmazza.

3.

Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak.

1.2.   SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK

4.

A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum a következő táblázatban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják a validálási szabályok.

5.

Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}.

6.

Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

7.

Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla;Sor}.

8.

Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént.

1.3.   ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9.

A szavatoló tőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

II. RÉSZ: A TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1.   TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)

1.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

10.

A CA táblacsoport az I. pillér mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatoló tőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó információkat tartalmazza. A CA táblacsoport öt táblát foglal magában:

a)

A CA1 tábla az egyes intézmények szavatoló tőkéjének összegét tartalmazza, az összeg meghatározásához szükséges tételek szerinti bontásban. A szavatoló tőke számított értéke magában foglalja az egyes tőkeelemekre vonatkozó átmeneti rendelkezések összesített hatását is.

b)

A CA2 tábla az 575/2013/EU rendelet (CRR) 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértékeket foglalja össze.

c)

A CA3 tábla egyrészt azokat a mutatókat tartalmazza, amelyek minimális szintjét a CRR rögzíti, másrészt a mutatókhoz és a tőketípusokhoz kapcsolódó egyéb adatokat.

d)

A CA4 tábla a CA1 elemeinek kiszámításához szükséges tájékoztató adatokat, valamint a CRD szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.

e)

A CA5 tábla a szavatoló tőkét érintő átmeneti rendelkezések hatásának kiszámításához szükséges adatokat tartalmazza. A CA5 tábla hatálya az átmeneti rendelkezések végső lejáratát követően megszűnik.

11.

A táblákat valamennyi, a CRR szerint adatszolgáltatásra kötelezett intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelére, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok kevés kivételtől eltekintve a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak.

12.

A szavatoló tőke teljes összege különböző típusú tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2).

13.

A CA táblák az átmeneti rendelkezéseket az alábbiak szerint kezelik:

a)

A CA1 elemei általában bruttó módon, az átmeneti kiigazítások előtti értéken szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a CA1-elemek adatait – az átmeneti rendelkezések hatását összesítő elemek adatainak kivételével – a végleges rendelkezések alapján úgy kell kiszámítani, mintha nem lennének átmeneti rendelkezések. Mindegyik tőketípus (CET1, AT1 és T2) esetében három olyan különböző elem van, amely magában foglalja az átmeneti rendelkezések miatti kiigazításokat.

b)

Az átmeneti rendelkezések módosíthatják az AT1 tőke és a T2 tőke hiányát is (az AT1 tőke vagy a T2 tőke azon hiányát, amely a CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontjában, illetve 56. cikkének e) pontjában leírtak szerint az adott tőketípusokba tartozó tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete miatt keletkezik.)

c)

A CA5 tábla kizárólag az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra használható.

14.

A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). A CRR alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a szolvenciamutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki. A II. pillér szerinti követelményekre vonatkozó részletes adatszolgáltatásra a CRR 99. cikkében foglalt előírások nem vonatkoznak.

a)

A CA1, CA2 és CA5 tábla kizárólag az I. pillérrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokat tartalmaz.

b)

A CA3 tábla a II. pillér szolvenciamutatóra vonatkozó egyéb követelményeinek összesített hatását tartalmazza. Az egyik csoport az összegeknek az adott mutatóra kifejtett hatásával, míg a másik csoport magával a mutatóval foglalkozik. Egyik mutatócsoport sem kapcsolódik egyéb módon a CA1, CA2 vagy CA5 táblához.

c)

A CA4 tábla egy cellát tartalmaz a II. pillérhez kapcsolódó pótlólagos szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan. A cella nem kapcsolódik validálási szabályokon keresztül a CA3 tábla tőkemegfelelési mutatóihoz, és megfelel a CRD 104. cikke (2) bekezdésének, amely kifejezetten megemlíti a pótlólagos szavatolótőke-követelményeket mint a II. pillérre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos lehetőséget.

1.2.   C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)

1.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Sor

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

1.   Szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja, valamint 72. cikke

Egy intézmény szavatoló tőkéje alapvető tőkéjének és járulékos tőkéjének összegéből áll.

015

1.1.   Alapvető tőke (Tier 1 vagy T1 tőke)

A CRR 25. cikke

Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke és a kiegészítő alapvető tőke összege.

020

1.1.1.   Elsődleges alapvető tőke (CET1 tőke)

A CRR 50. cikke

030

1.1.1.1.   CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27–30. cikke, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

040

1.1.1.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 27–30. cikke

Magában foglalja a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tőkeinstrumentumait (a CRR 27. és 29. cikke).

Nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat akkor tartalmazza, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.

045

1.1.1.1.1.*   Ebből: Sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok

A CRR 31. cikke

A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok akkor vehetők figyelembe CET1 tőkeelemként, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.

050

1.1.1.1.2.*   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 28. cikke (1) bekezdésének b), l) és m) pontja

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

060

1.1.1.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

070

1.1.1.1.4.   (-) Saját CET1 tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját CET1 tőkéje az adatszolgáltatás vonatkozási dátumának időpontjában. A CRR 42. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.1.1.1.4–1.1.1.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.1.1.5. tételben.

080

1.1.1.1.4.1.   (-) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.1.1. tételnél megadott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok.

A feltüntetendő érték magában foglalja a kereskedési könyvben nyilvántartott, a nettó hosszú pozíció alapján a CRR 42. cikkének a) pontja szerint számított részesedéseket.

090

1.1.1.1.4.2.   (-) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

091

1.1.1.1.4.3.   (-) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

092

1.1.1.1.5.   (-) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint le kell vonni »az olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyek megvásárlására az intézménynek tényleges vagy függő kötelezettsége van egy hatályos szerződéses kötelezettség értelmében«.

130

1.1.1.2.   Eredménytartalék

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 26. cikkének (2) bekezdése

Az eredménytartalék az előző évi eredménytartalékot és a figyelembe vehető évközi vagy év végi nyereséget vagy veszteséget foglalja magában.

140

1.1.1.2.1.   Előző évek eredménytartaléka

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja és 1. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja szerint az eredménytartalék »az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény«.

150

1.1.1.2.2.   Figyelembe vehető nyereség/veszteség

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontja, 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi az évközi vagy év végi nyereségnek az eredménytartalékba történő beszámítását, ha azt az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezik.

Ugyanakkor a veszteségeket a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint le kell vonni a CET1 tőkéből.

160

1.1.1.2.2.1.   Az anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség vagy veszteség

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A feltüntetendő érték a számviteli eredménykimutatásban szereplő eredmény.

170

1.1.1.2.2.2.   (-) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének 2. pontja

Ebben a sorban nem szerepelhet adat akkor, ha az intézmény a referencia-időszakra veszteséget számolt el. Ennek az az oka, hogy a veszteségek teljes összegét le kell vonni a CET1 tőkéből.

Ha az intézmény nyereséget számol el, akkor a CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe nem vehető részt (vagyis a nem auditált nyereséget és az előre látható terhet vagy osztalékot) kell feltüntetni.

Ügyelni kell arra, hogy nyereség esetén legalább az évközi osztalék összege levonandó.

180

1.1.1.3.   Halmozott egyéb átfogó jövedelem

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100.pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott, a prudenciális szűrők alkalmazása előtti összeg. A feltüntetendő értéket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.

200

1.1.1.4.   Egyéb tartalékok

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 117. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének e) pontja

A CRR meghatározása szerint az egyéb tartalékok »az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék«.

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

210

1.1.1.5.   Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja

A 86/635/EGK irányelv 38. cikkének meghatározása szerint az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok olyan összegek, »amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli.«

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

220

1.1.1.6.   CET1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 484–487. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg elsődleges alapvető tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

230

1.1.1.7.   CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 120. pontja és 84. cikke

A leányvállalatok összes kisebbségi részesedésének a konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított összege.

240

1.1.1.8.   Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 479. és 480. cikke

A kisebbségi részesedésekben az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

250

1.1.1.9.   Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében

A CRR 32–35. cikke

260

1.1.1.9.1.   (-) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében

A CRR 32. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

A feltüntetendő érték az intézmény saját tőkéjének az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az értékpapírosított eszközökből származó növekedése.

Ez a tétel magában foglalja például azt a jövőbeli kamatjövedelmet, amely az intézmény számára értékesítésből származó nyereséget eredményez, vagy az értékpapírosítás kezdeményezője esetében az értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni jövedelem tőkésítéséből származó és az értékpapírosítás hitelminőségét javító nettó nyereséget.

270

1.1.1.9.2.   Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a cash flow fedezeti ügyleteken veszteség keletkezik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

Az összeg a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

280

1.1.1.9.3.   Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének b) pontja

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.

285

1.1.1.9.4.   Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 33. cikkének (2) bekezdése

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik, és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.

290

1.1.1.9.5.   (-) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció

A CRR 34. és 105. cikke

A kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek valós értékének kiigazításai, amelyekre a CRR 105. cikkében a prudenciális értékelésre vonatkozóan előírt szigorúbb szabályok miatt kerül sor.

300

1.1.1.10.   (-) Cégérték (goodwill)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikke

310

1.1.1.10.1.   (-) Immateriális javak között elszámolt cégérték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja

A cégérték jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az itt feltüntetendő érték azonos a mérlegben szerepeltetett összeggel.

320

1.1.1.10.2.   (-) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték

A CRR 37. cikkének b) pontja, valamint 43. cikke

330

1.1.1.10.3.   Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 37. cikkének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégérték értékvesztést szenvedne el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülne.

340

1.1.1.11.   (-) Egyéb immateriális javak

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikkének a) pontja

Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent.

350

1.1.1.11.1.   (-) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent.

Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett, a cégértéken kívüli immateriális javak értékével.

360

1.1.1.11.2.   Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 37. cikkének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégértéken kívüli immateriális javak értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének.

370

1.1.1.12.   (-) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke

380

1.1.1.13.   (-) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 40., 158. és 159. cikke

A feltüntetendő érték nem csökkenhet a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések szintjének emelkedésével vagy egyéb kiegészítő adóhatással, amely akkor keletkezhet, ha a céltartalékok a várható veszteségek szintjére emelkednének (A CRR 40. cikke).

390

1.1.1.14.   (-) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja, valamint 41. cikke

400

1.1.1.14.1.   (-) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja

A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök egy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve.

Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett összeggel, ha ott is külön tüntették fel.

410

1.1.1.14.2.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 108. és 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének.

420

1.1.1.14.3.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109 pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Ennél a tételnél akkor adható meg összeg, ha az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök összegének csökkentését.

Az ebben a sorban szereplő eszközökhöz a hitelkockázati követelményeknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni.

430

1.1.1.15.   (-) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 44. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemeket.

440

1.1.1.16.   AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja

A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete« tételéből kell átvezetni. Az összeget az CET1 tőkéből kell levonni.

450

1.1.1.17.   (-) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja, 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja, valamint 89–91. cikke

A befolyásoló részesedés olyan »közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett«.

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható.

460

1.1.1.18.   (-) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja, 243. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 258. cikke, valamint 266. cikkének (3) bekezdése

Olyan értékpapírosítási pozíciók, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható, vagy amelyek levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni.

470

1.1.1.19.   (-) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja, valamint 379. cikkének (3) bekezdése

A nyitva szállításokra a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni az elszámolási kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek megfelelően. Alternatívaként az ilyen szállítások levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjának iii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni.

471

1.1.1.20.   (-) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja, valamint 153. cikkének (8) bekezdése

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja szerint az ilyen pozíció értéke (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható.

472

1.1.1.21.   (-) IRB módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja, valamint 155. cikkének (4) bekezdése

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja szerint az ilyen kitettség értéke (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható.

480

1.1.1.22.   (-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 43–46. cikke, 49. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a CET1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.

490

1.1.1.23.   (-) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések azon része (a kapcsolódó halasztott adókötelezettségeknek a CRR 38. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint a halasztott adókötelezettségekre jutó, átmeneti különbözetből eredő része nélkül), amelyet a CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített 10 %-os küszöb alkalmazásával le kell vonni.

500

1.1.1.24.   (-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 43., 45. és 47. cikke, 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 49. cikkének (1)–(3) bekezdése és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti 10 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik.

Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.

510

1.1.1.25.   (-) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg

A CRR 48. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen és közvetett intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdése szerinti 17,65 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik.

520

1.1.1.26.   CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 469–472., 478, valamint 481. cikke

A levonásokban az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

524

1.1.1.27.   (-) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

529

1.1.1.28.   CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy CET1 tőkeelem, illetve egy CET1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 020–524. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

530

1.1.2.   KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE)

A CRR 61. cikke

540

1.1.2.1.   Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 51. cikkének a) pontja, 52–54. cikke, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

550

1.1.2.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok

A CRR 51. cikkének a) pontja, valamint 52–54. cikke

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

560

1.1.2.1.2. (*)   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 52. cikke (1) bekezdésének c), e) és f) pontja

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

570

1.1.2.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 51. cikkének b) pontja

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

580

1.1.2.1.4.   (-) Saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok

A CRR 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját AT1 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 57. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.1.2.1.4–1.1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.2.1.5. tételben.

590

1.1.2.1.4.1.   (-) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.2.1.1. tételnél megadott AT1 tőkeinstrumentumok.

620

1.1.2.1.4.2.   (-) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

621

1.1.2.1.4.3.   (-) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

622

1.1.2.1.5.   (-) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

A CRR 56. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«.

660

1.1.2.2.   AT1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 484–487., 489. és 491. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg AT1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

670

1.1.2.3.   Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok

A CRR 83., 85. és 86. cikke

A leányvállalatok T1 tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált AT1 tőke részét képező összege.

Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, AT1 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke).

680

1.1.2.4.   Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

A CRR 480. cikke

A T1 tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált AT1 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

690

1.1.2.5.   (-) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 56. cikkének b) pontja, valamint 58. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói AT1 szavatolótőke-elemeket.

700

1.1.2.6.   (-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének c) pontja, valamint 59., 60. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az AT1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

710

1.1.2.7   (-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének d) pontja, valamint 59. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.

720

1.1.2.8.   (-) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete

A CRR 56. cikkének e) pontja

A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete« tételéből kell átvezetni (levonás az AT1 tőkében).

730

1.1.2.9.   AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 474., 475., 478. és 481. cikke

Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

740

1.1.2.10.   AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében)

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja

Az AT1 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy az AT1 tőkét érintő levonások összege meghaladja az AT1 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor az AT1 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig a CET1 tőkéből kell levonni.

E tétel segítségével érhető el, hogy az 1.1.2.1–1.1.2.12. tételek összege egyetlen esetben se lehessen nullánál kisebb. Így ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.1.16. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.

744

1.1.2.11.   (-) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

748

1.1.2.12.   AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy AT1 tőkeelem, illetve egy AT1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető az 530–744. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

750

1.2.   JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE)

A CRR 71. cikke

760

1.2.1.   T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 62. cikkének a) pontja, 63–65. cikke, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

770

1.2.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

A CRR 62. cikkének a) pontja, valamint 63. és 65. cikke

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

780

1.2.1.2. (*)   Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

A CRR 63. cikkének c), e) és f) pontja, valamint 64. cikke

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

790

1.2.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 62. cikkének b) pontja, valamint 65. cikke

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

800

1.2.1.4.   (-) Saját T2 tőkeinstrumentumok

A CRR 63. cikke b) pontjának i. alpontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját T2 tőkéje az adatszolgáltatás vonatkozási dátumának időpontjában. A CRR 67. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.2.1.4–1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.2.1.5. tételben.

810

1.2.1.4.1.   (-) T2 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen részesedések

A CRR 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.2.1.1. tételnél megadott T2 tőkeinstrumentumok.

840

1.2.1.4.2.   (-) T2 tőkeinstrumentumokban lévő közvetett részesedések

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

841

1.2.1.4.3.   (-) T2 tőkeinstrumentumokban lévő szintetikus részesedések

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

842

1.2.1.5.   (-) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

A CRR 66. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját T2 tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«.

880

1.2.2.   T2 tőkeinstrumentumokhoz és alárendelt kölcsönökhöz kapcsolódó szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 484. 486., 488., 490. és 491. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg T2 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

890

1.2.3.   Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok

A CRR 83., 87. és 88. cikke

A leányvállalatok szavatoló tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált T2 tőke részét képező összege.

Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, T2 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke).

900

1.2.4.   Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

A CRR 480. cikke

A szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált T2 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

910

1.2.5.   Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva

A CRR 62. cikkének d) pontja

A kockázattal súlyozott kitettség értékét IRB-módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel a céltartalékok és a T2 tőkeként figyelembe vehető várható veszteségek összehasonlításából adódó pozitív összeget tartalmazza.

920

1.2.6.   Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA)

A CRR 62. cikkének c) pontja

A kockázattal súlyozott kitettség értékét sztenderd módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel az általános hitelkockázati kiigazításoknak a T2 tőkeként figyelembe vehető összegét tartalmazza.

930

1.2.7.   (-) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 66. cikkének b) pontja, valamint 68. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 2. és 3. szintű szavatolótőke-elemeket.

940

1.2.8.   (-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének c) pontja, valamint 68–70. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a T2 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

950

1.2.9.   (-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének d) pontja, valamint 68., 69. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.

960

1.2.10.   T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 476–478., valamint 481. cikke

Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

970

1.2.11.   T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében)

A CRR 56. cikkének e) pontja

A T2 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy a T2 tőkét érintő levonások összege meghaladja a T2 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor a T2 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig az AT1 tőkéből kell levonni.

E tételnek köszönhetően az 1.2.1–1.2.13. tételek összege egyetlen esetben sem kisebb nullánál. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.2.8. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.

974

1.2.12.   (-) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

978

1.2.13.   T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy T2 tőkeelem, illetve egy T2 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 750–974. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

1.3.   C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

1.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Sor

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

1.   TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikkének (3) bekezdése, valamint 95. 96. és 98. cikke

020

1.*   Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások

030

1.**   Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint

A CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások

040

1.1.   HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja

050

1.1.1.   Sztenderd módszer (SA)

CR SA és SEC SA tábla az összesített kitettség szintjén.

060

1.1.1.1.   Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

CR SA tábla az összesített kitettség szintjén. A sztenderd módszer szerinti kitettségi osztályok közé a CRR 112. cikkében felsoroltak tartoznak, az értékpapírosítási pozíciók kivételével.

070

1.1.1.1.01.   Központi kormányzatok vagy központi bankok

Lásd a CR SA táblát

080

1.1.1.1.02.   Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

Lásd a CR SA táblát

090

1.1.1.1.03.   Közszektorbeli intézmények

Lásd a CR SA táblát

100

1.1.1.1.04.   Multilaterális fejlesztési bankok

Lásd a CR SA táblát

110

1.1.1.1.05.   Nemzetközi szervezetek

Lásd a CR SA táblát

120

1.1.1.1.06.   Intézmények

Lásd a CR SA táblát

130

1.1.1.1.07.   Vállalkozások

Lásd a CR SA táblát

140

1.1.1.1.08.   Lakosság

Lásd a CR SA táblát

150

1.1.1.1.09.   Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

Lásd a CR SA táblát

160

1.1.1.1.10.   Nemteljesítő kitettségek

Lásd a CR SA táblát

170

1.1.1.1.11.   Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek

Lásd a CR SA táblát

180

1.1.1.1.12.   Fedezett kötvények

Lásd a CR SA táblát

190

1.1.1.1.13.   Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

Lásd a CR SA táblát

200

1.1.1.1.14.   Kollektív befektetési formák (KBF)

Lásd a CR SA táblát

210

1.1.1.1.15.   részvényjellegű kitettségek

Lásd a CR SA táblát

211

1.1.1.1.16.   Egyéb tételek

Lásd a CR SA táblát

220

1.1.1.2.   Értékpapírosítási pozíciók (SA)

CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

230

1.1.1.2. *   Ebből: újra-értékpapírosítás

CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

240

1.1.2.   Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

250

1.1.2.1.   IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor

CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF mellőzésével)

260

1.1.2.1.01.   Központi kormányzatok és központi bankok

Lásd a CR IRB táblát

270

1.1.2.1.02.   Intézmények

Lásd a CR IRB táblát

280

1.1.2.1.03.   Vállalkozások – kkv

Lásd a CR IRB táblát

290

1.1.2.1.04.   Vállalkozások – speciális hitelezés

Lásd a CR IRB táblát

300

1.1.2.1.05.   Vállalkozások – egyéb

Lásd a CR IRB táblát

310

1.1.2.2.   IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor

CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF alkalmazásával)

320

1.1.2.2.01.   Központi kormányzatok és központi bankok

Lásd a CR IRB táblát

330

1.1.2.2.02.   Intézmények

Lásd a CR IRB táblát

340

1.1.2.2.03.   Vállalkozások – kkv

Lásd a CR IRB táblát

350

1.1.2.2.04.   Vállalkozások – speciális hitelezés

Lásd a CR IRB táblát

360

1.1.2.2.05.   Vállalkozások – egyéb

Lásd a CR IRB táblát

370

1.1.2.2.06.   Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

Lásd a CR IRB táblát

380

1.1.2.2.07.   Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

Lásd a CR IRB táblát

390

1.1.2.2.08.   Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

Lásd a CR IRB táblát

400

1.1.2.2.09.   Lakosság – egyéb kkv

Lásd a CR IRB táblát

410

1.1.2.2.10.   Lakosság – egyéb nem kkv

Lásd a CR IRB táblát

420

1.1.2.3.   részvényjellegű kitettségek (IRB)

Lásd a CR EQU IRB táblát

430

1.1.2.4.   Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

440

1.1.2.4.*   Ebből: újra-értékpapírosítás

CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

450

1.1.2.5.   Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

A feltüntetendő érték a CRR 156. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték.

460

1.1.3.   Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke

A CRR 307–309. cikke

490

1.2.   ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

500

1.2.1.   Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

Lásd a CR SETT táblát

510

1.2.2.   Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

Lásd a CR SETT táblát

520

1.3.   POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. és iii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

530

1.3.1.   Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke

540

1.3.1.1.   Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

MKR SA TDI tábla az összesített devizanemek szintjén.

550

1.3.1.2.   részvény

MKR SA EQU tábla az összesített nemzeti piacok szintjén.

560

1.3.1.3.   Deviza

Lásd az MKR SA FX táblát

570

1.3.1.4.   Áru

Lásd az MKR SA COM táblát

580

1.3.2.   Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke

Lásd az MKR IM táblát

590

1.4.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja, 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében a tétel értéke nulla.

600

1.4.1.   Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA)

Lásd az OPR táblát

610

1.4.2.   Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA)/alternatív sztenderd módszer (ASA)

Lásd az OPR táblát

620

1.4.3.   Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA)

Lásd az OPR táblát

630

1.5.   FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Kizárólag a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében. Lásd még a CRR 97. cikkét.

A CRR 96. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak a 97. cikkben meghatározott összeg 12,5-szeresét kell feltüntetniük.

A CRR 95. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak az alábbi összeget kell feltüntetniük:

—

Ha a CRR 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeg meghaladja a CRR 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték nulla.

—

Ha a CRR 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeg meghaladja a CRR 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték az első és a második összeg különbözete.

640

1.6.   A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja Lásd a CVA táblát.

650

1.6.1.   Fejlett módszer

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 383. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

660

1.6.2.   Sztenderd módszer

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 384. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

670

1.6.3.   Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 385. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

680

1.7.   KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 395–401. cikke

690

1.8.   EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A CRR 3., 458. és 459. cikke szerint, valamint az olyan kockázati kitettségértékek, amelyek az 1.1–1.7. tételek egyikébe sem sorolhatók.

Az intézményeknek az alábbi követelmények teljesítéséhez szükséges összegeket kell feltüntetniük:

 

a Bizottság által előírt szigorúbb prudenciális követelmények, a CRR 458. és 459. cikkével összhangban;

 

a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

A tétel nem kapcsolódik részletes kockázati táblához.

710

1.8.2.   Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján

A CRR 458. cikke

720

1.8.2.*   Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények

A CRR 458. cikke

730

1.8.2.**   Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények

A CRR 458. cikke

740

1.8.2.***   Ebből: Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények

A CRR 458. cikke

750

1.8.3.   Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján

A CRR 459. cikke

760

1.8.4.   Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

A CRR 3. cikke

A feltüntetett pótlólagos kockázati kitettségérték csak a pótlólagos értéket foglalhatja magában (pl. ha 100 egységnyi kitettség kockázati súlya 20 % és az intézmény a CRR 3. alapján 50 %-os kockázati súlyt alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték 30).

1.4.   C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

1.4.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Sorok

010

1.   CET1 tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A CET1 tőkemegfelelési mutató az intézmény CET1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

020

2.   A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a CET1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített követelményhez (4,5 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

030

3.   T1 tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja

Az T1 tőkemegfelelési mutató az intézmény T1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

040

4.   A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg az T1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelményhez (6 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

050

5.   Teljes tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja

a teljes tőkemegfelelési mutató az intézmény szavatoló tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

060

6.   A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a szavatoló tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített követelményhez (8 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

070

CET1 tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése

A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha valamely illetékes hatóság döntése befolyásolja a CET1 tőkemegfelelési mutatót.

080

A CET1 tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke

A CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése

A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek magasabb CET1 tőkemegfelelési mutatót kell elérnie.

090

T1 tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja, valamint a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése

A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha valamely illetékes hatóság döntése befolyásolja az T1 tőkemegfelelési mutatót.

100

A T1 tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke

A CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése

A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek magasabb T1 tőkemegfelelési mutatót kell elérnie.

110

Teljes tőkemegfelelési mutató a II. pillér kiigazításaival együtt

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint a CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése

A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha valamely illetékes hatóság döntése befolyásolja a teljes tőkemegfelelési mutatót.

120

A teljes tőkemegfelelési mutatónak a II. pillér kiigazításaiból eredő célértéke

A CRD IV 104. cikkének (2) bekezdése

A cellát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek magasabb teljes tőkemegfelelési mutatót kell elérnie.

1.5.   C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

1.5.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Sor

010

1.   Halasztott adókövetelések összesen

Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.

020

1.1.   Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések

A CRR 39. cikke

Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyekre kockázati súlyt kell alkalmazni.

030

1.2.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek nem átmeneti különbözetből erednek, így határérték nem vonatkozik rájuk, vagyis a CET1 tőkéből teljes összegben levonandók.

040

1.3.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek átmeneti különbözetből erednek, így a CET1 tőkéből való levonásukkor a CRR 48. cikkében rögzített 10 %, illetve 17,65 %-os küszöböt kell alkalmazni.

050

2.   Halasztott adókötelezettségek összesen

Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.

060

2.1.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése

Azok a halasztott adókötelezettségek, amelyek esetében a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Így a tétel magában foglalja az olyan halasztott adókötelezettségeket, amelyek csökkentik a levonandó cégérték, egyéb immateriális javak vagy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek az 1.1.1.10.3., 1.1.1.11.2., illetve 1.1.1.14.2. CA1-tételben megadott összegét.

070

2.2.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikke

080

2.2.1.   Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése

Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében nem tartoznak az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez.

090

2.2.2.   Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése

Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez tartoznak.

100

3.   Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

110

3.1.   A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

120

3.1.1.   Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

130

3.1.2.   Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

131

3.1.3.   Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések

A CRR 34., 110. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

140

3.2.   Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a teljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.

145

4.   Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

150

4.1.   Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

155

4.2.   Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.

160

5.   Kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékek összege a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék és értékvesztés többletére vonatkozó felső határ kiszámításához

A CRR 62. cikkének d) pontja

A CRR 62. cikkének d) pontja alapján az IRB-módszert alkalmazó intézmények esetében a céltartalékoknak a várható veszteségek feletti összege az IRB-módszerrel kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 0,6 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe.

Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 0,6 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.

170

6.   A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen

A CRR 62. cikkének c) pontja

A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyeknek a felső határ alatti része beszámítható a T2 tőkébe.

A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is.

180

7.   Kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékek összege a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék és értékvesztés felső határának kiszámításához

A CRR 62. cikkének c) pontja

A CRR 62. cikkének c) pontja alapján a hitelkockázati kiigazítások a kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 1,25 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe.

Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 1,25 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.

190

8.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A tétel azt a küszöbértéket tartalmazza, amely alatt a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések levonására nem kerül sor, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban. Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.

200

9.   A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb

A CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja

A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 10 %-os küszöböt tartalmazza.

Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.

210

10.   A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb

A CRR 48. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 17,65 %-os küszöböt tartalmazza, amelyet a 10 %-os küszöb után kell alkalmazni.

A küszöböt úgy kell kiszámítani, hogy a két megjelenített tétel összege nem haladhatja meg az összes levonás után, az átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazítások nélkül számított CET1 tőke 15 %-át.

225

11.1.   Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának a) alpontja

226

11.2.   Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának b) alpontja

230

12.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül.

A CRR 44–46. és 49. cikke.

240

12.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 46. és 49. cikke

250

12.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 46. és 49. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; továbbá

c)

a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

260

12.1.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 45. cikke

A CRR 45. cikke megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

270

12.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

280

12.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

290

12.2.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

291

12.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

292

12.3.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

293

12.3.3.   (-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 45. cikke

300

13.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

A CRR 58–60. cikke

310

13.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 58. és 59. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése

320

13.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 58. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; továbbá

b)

a CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

330

13.1.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

340

13.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

350

13.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

360

13.2.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

361

13.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

362

13.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

363

13.3.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 59. cikke

370

14.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

A CRR 68–70. cikke

380

14.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 68. és 69. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése

390

14.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 68. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; továbbá

b)

a CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

400

14.1.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

410

14.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

420

14.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

430

14.2.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

431

14.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

432

14.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

433

14.3.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 69. cikke

440

15.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

450

15.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

460

15.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; továbbá

c)

a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

470

15.1.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

480

15.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

490

15.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

500

15.2.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

501

15.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

502

15.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

503

15.3.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 45. cikke

510

16.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

A CRR 58. és 59. cikke

520

16.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 58. és 59. cikke

530

16.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 58. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (56. cikk, d) pont); továbbá

b)

a CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

540

16.1.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

550

16.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

560

16.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

570

16.2.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

571

16.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

572

16.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

573

16.3.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 59. cikke

580

17.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, rövid pozíciók nélkül

A CRR 68. és 69. cikke

590

17.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 68. és 69. cikke

600

17.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 68. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (66. cikk, d) pont); továbbá

b)

a CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

610

17.1.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

620

17.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

630

17.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

640

17.2.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

641

17.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

642

17.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

643

17.3.2.   (-) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 69. cikke

650

18.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 46. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 49. cikkének (4) bekezdése

660

19.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 60. cikkének (4) bekezdése

670

20.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 70. cikkének (4) bekezdése

680

21.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 12.1. tételben is szerepeltetni kell.

690

22.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 15.1. tételben is szerepeltetni kell.

700

23.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 13.1. tételben is szerepeltetni kell.

710

24.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 16.1. tételben is szerepeltetni kell.

720

25.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 14.1. tételben is szerepeltetni kell.

730

26.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 17.1. tételben is szerepeltetni kell.

740

27.   Kombinált pufferkövetelmény

A CRD 128. cikkének 6. pontja

750

Tőkefenntartási puffer

A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke

A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni.

760

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer

A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja

Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető.

770

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke

780

Rendszerkockázati tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke

790

Rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

A CRD 131. cikke

Az intézményeknek a rendszerszinten jelentős intézményi puffer konszolidált alapon alkalmazandó összegét kell megadniuk.

800

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke

810

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke

820

28.   A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények

A CRD 104. cikkének (2) bekezdése

Ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek a II. pillérrel összefüggő okból pótlólagos szavatolótőke-követelményt kell számítania, akkor a pótlólagos szavatolótőke-követelményt ebben a cellában kell megadni.

830

29.   Induló tőke

A CRD 12. és 28–31. cikke, valamint a CRR 93. cikke

840

30.   Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény

A CRR 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja

850

31.   Nem hazai eredeti kitettségek

A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az ITS 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani.

A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek.

860

32.   Teljes eredeti kitettség

A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az ITS 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani.

A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek.

870

Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása

A CRR 500. cikke (1) bekezdésének 4. pontja

880

A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása

A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 500. cikkének (4) bekezdése

890

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény

A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja

900

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer

A CRR 500. cikkének (2) és (3) bekezdése

1.6.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS TŐKEINSTRUMENTUMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERZETT JOGOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)

1.6.1.   Általános megjegyzések

15.

A CA5 a CRR 465–491. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemeket és levonásokat foglalja össze.

16.

A CA5 az alábbi szerkezetet követi:

a)

Az 5.1. tábla azokat a kiigazításokat foglalja össze, amelyeket a végleges rendelkezésekkel összhangban a CA1 táblán megadott szavatolótőke-elemeket érintően az átmeneti rendelkezések alkalmazása miatt kell végrehajtani. E táblázat elemei a CA1 táblán szereplő különböző tőkeelemek »kiigazításaként« jelennek meg annak érdekében, hogy tükrözzék az átmeneti rendelkezések hatását a szavatoló tőke elemeire.

b)

Az 5.2. tábla a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok kiszámítását mutatja be részletesen.

17.

Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (050. oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (060. oszlop).

18.

Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során a CRR tizedik részében foglalt átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.

19.

Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni.

1.6.2.   C 05.01 – Átmeneti rendelkezések (CA5.1)

20.

Az intézményeknek az 5.1. táblában a CRR 465–491. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk a CRR második része II. címében foglalt végleges rendelkezésekhez képest.

21.

Az intézmények a 020–060. sorban a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szolgáltatnak adatot. A CA 5.1. tábla 060. sorának 010–030. oszlopaiban feltüntetendő értékek, amelyek a CA 5.2. tábla megfelelő részeiből vezethetők le.

22.

Az intézmények a 070–092. sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatnak a CRR 479. és 480. cikke szerint.

23.

A 100. sortól kezdődően az intézmények a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szolgáltatnak adatot.

24.

Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást – ha átmeneti rendelkezések eredménye – a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5 tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges.

1.6.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

A CET1 tőke kiigazításai

020

Az AT1 tőke kiigazításai

030

A T2 tőke kiigazításai

040

A kockázati súlyozás alá tartozó eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások

Az 050. oszlop tartalmazza a megfelelő maradványösszeget, azaz a CRR harmadik részének 2. vagy 3. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazása előtti értéket.

Míg a 010–030. oszlop közvetlenül kapcsolódik a CA1 táblához, a kockázattal súlyozott eszközértékben foglalt kiigazítások nem kapcsolódnak közvetlenül a megfelelő hitelkockázati táblákhoz. A kockázattal súlyozott eszközértékre vonatkozó átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazításokat közvetlenül a CR SA, CR IRB, illetve CR EQU IRB tartalmazza. Ezenkívül e hatásokat a CA5.1 040. oszlopában is fel kell tüntetni. Ebből adódóan az ilyen értékek kizárólag tájékoztató adatok.

050

Alkalmazandó százalékos arány

060

Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül

A 060. oszlop az egyes instrumentumoknak az átmeneti rendelkezések alkalmazása előtti értékét tartalmazza. Az itt megadott érték alapján számíthatók a kiigazítások.


Sor

010

1.   Kiigazítások összesen

Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül, valamint a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.

020

1.1.   Tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok

A CRR 483–491. cikke

Ez a sor az ideiglenesen a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül.

030

1.1.1.   Tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok: Állami támogatásnak minősülő instrumentumok

A CRR 483. cikke

040

1.1.1.1.   A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok

A CRR 483. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdése

050

1.1.1.2.   Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok

A CRR 483. cikkének (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdése

060

1.1.2.   Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok

A feltüntetendő értékeket a CA5.2. tábla 60-as sorából kell átvezetni.

070

1.2.   Kisebbségi részesedések és azok megfelelői

A CRR 479. és 480. cikke

Ez a sor az átmeneti rendelkezések hatásait mutatja a CET1 tőkeként figyelembe vehető kisebbségi részesedésekben; a konszolidált AT1 tőke részét képező, a T1 tőkébe beszámítható instrumentumokban; valamint a konszolidált T2 tőkeként figyelembe vehető, a szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemekben.

080

1.2.1.   Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek

A CRR 479. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték a korábbi szabályozás szerint konszolidált tartaléknak minősülő összeg.

090

1.2.2.   A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 84. és 480. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

091

1.2.3.   Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 85. és 480. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

092

1.2.4.   A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 87. és 480. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

100

1.3.   Egyéb átmeneti kiigazítások

A CRR 467–478., valamint 481. cikke

Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belüli levonásokban, a nem realizált nyereségben és veszteségben, valamint a további szűrőkben és levonásokban, továbbá a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.

110

1.3.1.   Nem realizált nyereség és veszteség

A CRR 467. és 468. cikke

Ez a sor a valós értéken értékelt nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

120

1.3.1.1.   Nem realizált nyereség

A CRR 468. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

130

1.3.1.2.   Nem realizált veszteség

A CRR 467. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

133

1.3.1.3.   Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az »értékesíthető« kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége

A CRR 468. cikke

136

1.3.1.4.   A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint »értékesíthető« kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége

A CRR 467. cikke

138

1.3.1.5.   A származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

A CRR 468. cikke

140

1.3.2.   Levonások

A CRR 36. cikkének (1) bekezdése, valamint 469–478. cikke

Ez a sor a levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

150

1.3.2.1.   Folyó üzleti év veszteségei

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eredeti levonás.

Akkor, ha a vállalkozásoknak csak a jelentős veszteségeket kell levonniuk:

—

ha a teljes nettó évközi veszteség jelentős, akkor a teljes maradványösszeget a T1 tőkéből kell levonni; vagy

—

ha a teljes nettó évközi veszteség nem jelentős, akkor maradványösszeg levonására nem kerül sor.

160

1.3.2.2.   Immateriális javak

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

Az immateriális javak levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 37. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti eredeti levonás.

170

1.3.2.3.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke

A halasztott adókövetelések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 38. cikkének azon rendelkezéseit, amelyek a halasztott adóköveteléseknek a halasztott adókötelezettségekkel való csökkentésére vonatkoznak.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A CRR 469. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti teljes érték.

180

1.3.2.4.   Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (6) bekezdése, valamint 478. cikke

A céltartalékoknak a várható veszteséghez viszonyítva IRB-módszerrel számított hiányaként levonandó összeg meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 40. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredeti levonás.

190

1.3.2.5.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének e) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (7) bekezdése, valamint 473. és 478. cikke

A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 41. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti eredeti levonás.

194

1.3.2.5.*   Ebből: Az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel

A CRR 473. cikke

198

1.3.2.5.**   Ebből: Az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel

A CRR 473. cikke

200

1.3.2.6.   Saját tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás.

210

1.3.2.6.1.   (-) Saját CET1 tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke

A saját CET1 tőkeinstrumentumok levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 42. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik, az intézményeknek a saját CET1 tőkeinstrumentumokban meglévő részesedéseiket közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás.

211

1.3.2.6.1.**   Ebből: Közvetlen részesedés

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 472. cikke (8) bekezdésének a) pontja.

212

1.3.2.6.1.*   Ebből: Közvetett részesedés

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 472. cikke (8) bekezdésének b) pontja.

220

1.3.2.6.2.   (-) Saját AT1 tőkeinstrumentumok

A CRR 56. cikkének a) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke

A fenti részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 57. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 475. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját AT1 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás.

221

1.3.2.6.2.**   Ebből: Közvetlen részesedés

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

222

1.3.2.6.2.*   Ebből: Közvetett részesedés

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

230

1.3.2.6.3.   (-) Saját T2 tőkeinstrumentumok

A CRR 66. cikkének a) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke

A részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 67. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 477. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját T2 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás.

231

Ebből: Közvetlen részesedés

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

232

Ebből: Közvetett részesedés

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

240

1.3.2.7.   Kölcsönös részesedések

Mivel a maradványösszeg kezelése attól függően változik, hogy a pénzügyi ágazatbeli szervezet CET1 tőkéjében, AT1 tőkéjében vagy járulékos tőkéjében lévő részesedés jelentősnek minősül-e vagy sem (a CRR 472. cikkének (9) bekezdése, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 477. cikkének (3) bekezdése), az intézményeknek a kölcsönös részesedéseiket jelentős részesedésre és nem jelentős részesedésre kell lebontaniuk.

250

1.3.2.7.1.   (-) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (9) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti eredeti levonás.

260

1.3.2.7.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg.

270

1.3.2.7.1.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg.

280

1.3.2.7.2.   Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás.

290

1.3.2.7.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

300

1.3.2.7.2.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

310

1.3.2.7.3.   Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás.

320

1.3.2.7.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

330

1.3.2.7.3.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

340

1.3.2.8.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

350

1.3.2.8.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (10) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti eredeti levonás.

360

1.3.2.8.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének c) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás.

370

1.3.2.8.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének c) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás.

380

1.3.2.9.   A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 470. cikkének (2) és (3) bekezdése

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: A CRR 470. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

390

1.3.2.10.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

400

1.3.2.10.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (11) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja szerinti eredeti levonás.

410

1.3.2.10.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének d) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás.

420

1.3.2.10.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének d) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás.

425

1.3.2.11.   Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól

A CRR 471. cikke

430

1.3.3.   További szűrők és levonások

A CRR 481. cikke

Ez a sor a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

A CRR 481. cikkével összhangban az intézmények az 1.3.3. tételben adatot szolgáltatnak a 2006/48/EK irányelv 57. és 66. cikkét, valamint a 2006/49/EK irányelv 13. és 16. cikkét átültető nemzeti intézkedések által előírt, CRR második része szerint azonban elő nem írt szűrőkről és levonásokról.

1.6.3.   C 05.02 – Tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok (CA5.2)

25.

Az intézmények a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szolgáltatnak adatot (a CRR 484–491. cikke).

1.6.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke

A CRR 484. cikkének (3)–(5) bekezdése

Az egyes sorokban figyelembe vehető instrumentumok a kapcsolódó ázsióval együtt.

020

A korlátszámítás alapja

A CRR 486. cikkének (2)–(4) bekezdése

030

Alkalmazandó százalékos arány

A CRR 486. cikke (1) bekezdésének 5. pontja

040

Határérték

A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése

050

(-) A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatályának korlátját meghaladó összeg

A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése

060

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó teljes összeg

A feltüntetendő értékek megegyeznek a CA5.1. tábla 060. sorának megfelelő oszlopaiban megadott összegekkel.


Sorok

010

1.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vehető instrumentumok

A CRR 484. cikke (1) bekezdésének 3. pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

020

2.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vehető instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

A CRR 484. cikke (1) bekezdésének 4. pontja

030

2.1.   Visszavásárlásra ösztönzőt, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen

A CRR 489. cikke

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

040

2.2.   Visszavásárlásra ösztönzőt, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján szavatoló tőkébe beszámítható hibrid instrumentumok

A CRR 489. cikke

050

2.2.1.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 49. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

060

2.2.2.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 49. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

070

2.2.3.   2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 49. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

080

2.3.   A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

A CRR 487. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az AT1 tőkén belül a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozik.

090

3.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vehető tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

A CRR 484. cikke (1) bekezdésének 5. pontja

100

3.1.   Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen

A CRR 490. cikke

110

3.2.   Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó tételek

A CRR 490. cikke

120

3.2.1.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

130

3.2.2.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

140

3.2.3.   2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

150

3.3.   A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

A CRR 487. cikke (1) bekezdésének 2. pontja

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely a T2 tőkén belül a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozik.

2.   CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

2.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

26.

A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. Ez a tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről:

a)

a konszolidáció körébe bevont szervezetek;

b)

Részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről

c)

az egyes szervezeteknek a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk;

d)

a tőkepufferekkel kapcsolatos információk.

27.

A CRR 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 010–060. és 250–400. oszlopban szolgáltatnak adatot.

2.2.   RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

28.

A tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 070–210. oszlop) célja információk gyűjtése azon hitel- és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatoló tőke mértékét.

29.

A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatoló tőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg.

2.3.   AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

30.

A tábla harmadik része (a CRR szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek – ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények – a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 250–400. oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatoló tőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatoló tőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított szolvenciamutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze.

31.

A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatoló tőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is.

32.

Mivel a tábla harmadik része »hozzájárulásokat« említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól.

33.

A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatoló tőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöb túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat.

34.

Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából.

35.

Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Ha a részcsoportra adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, a részcsoport is benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla.

36.

Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavato lótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatoló tőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére.

2.4.   C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS Total)

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

250–400

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

Lásd a 06.02 táblához tartozó útmutatót.

410–480

TŐKEPUFFEREK

Lásd a 06.02 táblához tartozó útmutatót.


Sor

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

ÖSSZESEN

Ebben a sorban a C 06.02 tábla soraiban feltüntetett értékek összegét kell szerepeltetni.

2.5.   C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010–060

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

E tábla célja, hogy a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont valamennyi szervezetről egyedileg gyűjtsön információkat.

010

NÉV

A konszolidáció körébe bevont szervezet neve.

020

KÓD

Ez a kód egy sorazonosító, amely a tábla minden egyes sorát egyedileg azonosítja.

A konszolidáció körébe bevont szervezethez tartozó kód.

A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ.

025

LEI KÓD

A LEI a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által referenciakódként javasolt, a G20 által elfogadott jogalany-azonosító, amely a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felek egyedi és globális azonosítására szolgál.

A LEI-rendszer teljes körű bevezetéséig a tranzakciós partnerekhez előzetes LEI kódot rendel a Szabályozói Felügyeleti Bizottság (ROC) által jóváhagyott Helyi Operatív Egység (LOU) (részletes információk a következő weboldalon találhatók: www.leiroc.org).

Ha egy adott partner rendelkezik LEI kóddal, akkor ezt a kódot kell feltüntetni a partner azonosítására.

030

INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM)

Az IGEN értéket kell megadni akkor, ha a szervezetre a CRD szerinti szavatolótőke-követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések vonatkoznak.

Egyéb esetben a NEM értéket kell megadni.

Kisebbségi részesedések:

A 81. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja

A kisebbségi részesedések, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 tőke és T2 tőkeinstrumentumok szempontjából az olyan leányvállalatok instrumentumai vehetők figyelembe, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognál fogva a CRR követelményeinek hatálya alá tartozó intézmények vagy vállalkozások.

040

AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJES KÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF) VAGY EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP)

Az SF értéket teljes körűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni.

Az SP értéket részlegesen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni.

050

ORSZÁGKÓD

Az intézményeknek a kétbetűs országkódot az ISO 3166-2 szabvány szerint kell megadniuk.

060

RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%)

Az anyavállalat által a leányvállalatokban birtokolt tényleges tőkerészesedés. Közvetlen leányvállalat teljes körű konszolidálása esetében a tényleges részesedés pl. 70 %. A CRR 4. cikke 16. pontjának megfelelően egy leányvállalat leányvállalatában birtokolt, feltüntetendő részesedés az érintett leányvállalatok közötti részesedések szorzataként adódik.

070–240

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

A részletes információkat tartalmazó rész (070–240. oszlop) kizárólag az olyan szervezetekről és alcsoportokról gyűjt információkat, amelyekre – mivel a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidáció körébe tartoznak – a CRR szerinti tőkemegfelelési követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések ténylegesen vonatkoznak (vagyis amelyeknél a 030. oszlop értéke IGEN).

Egy konszolidált csoporton belüli valamennyi olyan egyedi intézményről, amelyre szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az intézmény helyétől függetlenül információt kell adni.

Az adatokat az intézmény tevékenységének helye szerinti tőkemegfelelési szabályokkal összhangban kell megadni (ezért ehhez a táblához nem szükséges egyedi alapon az anyaintézmény szabályai szerinti kettős számítást végezni). A CRR-től eltérő helyi tőkemegfelelési szabályok esetén hasonló felosztás hiányában az információkat akkor kell megadni, ha a megfelelő tagoltságú adatok rendelkezésre állnak. Ez a rész tehát olyan konkrét adatokat tartalmazó tábla, amely a csoport egyedi intézményei által elvégzendő számításokat összegzi, figyelembe véve azt, hogy az intézmények közül egyesekre eltérő tőkemegfelelési szabályok vonatkozhatnak.

Adatszolgáltatás a befektetési vállalkozások fix működési költségeiről:

A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk a tőkemegfelelési mutató CRR 95., 96., 97. és 98. cikke szerinti számításában figyelembe vett fix működési költségekkel kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket.

A teljes kockázati kitettségértéknek a fix működési költségekhez kapcsolódó részét e tábla 2. részének 100. oszlopában kell megadni.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A 080-110. oszlopok összegét kell megadni.

080

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 040. sorában (HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű kockázattal súlyozott kitettségértékeknek, valamint a 490. sorában (AZ ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőkekövetelmény-összegeknek az összege.

090

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 520. sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű tőkekövetelmény-összeg.

100

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 590. sorában (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű kitettségérték.

Ebben az oszlopban kell megadni a fix működési költségeket, ezen belül a CA2 tábla 630. sorának értékét (FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK).

110

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. A CA2 tábla 640., 680. és 690. sorában megadott értékek összege.

120–240

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat a szervezet vagy alcsoport tevékenységi helye szerinti helyi tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

120

SZAVATOLÓ TŐKE

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA1 tábla 010. sorában (SZAVATOLÓ TŐKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőke-összeg.

130

EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza.

A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok, ázsió és egyéb tartalékok.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

140

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

A CRR 87. cikke (1) bekezdésének b) pontja

150

T1 TŐKE ÖSSZESEN

A CRR 25. cikke

160

EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza.

A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

170

KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

A CRR 85. cikke (1) bekezdésének b) pontja

180

ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE (CET1 TŐKE)

A CRR 50. cikke

190

EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A CRR 81. cikke

Az oszlop kizárólag a teljes körűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 84. cikkének (3a) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 84. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 84. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló CET1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

200

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

A CRR 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja

210

KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE)

A CRR 61. cikke

220

EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. és 83. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 85. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 85. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 85. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló AT1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

230

ALAPVETŐ TŐKE (TIER 2 VAGY T1 TŐKE)

A CRR 71. cikke

240

EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. és 83. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 87. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 87. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a CRR 87. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló T2 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait, vagyis az az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

250–400

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

250–290

KOCKÁZATI HOZZÁJÁRULÁS

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

250

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A 260–290. oszlopok összegét kell megadni.

260

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

A feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték, valamint az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó, CRR szerinti szavatolótőke-követelmények összege, a más szervezetekkel bonyolított ügyletekhez kapcsolódó, a csoportszintű konszolidált szolvenciamutató kiszámításakor figyelembe vett összegek nélkül.

270

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

A piaci kockázatra vonatkozó kockázati kitettségértékeket az egyes szervezetek szintjén a CRR szerint kell kiszámítani. A szervezeteknek a pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat csoportszintű teljes kockázati kitettségértékéhez való hozzájárulásukat kell megadniuk. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a konszolidált jelentés 520. sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel.

280

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásakor a működési kockázatra vonatkozóan megadott kockázati kitettségértékeknek magukban kell foglalniuk a diverzifikáció hatásait is.

A fix működési költségeket ebben az oszlopban kell feltüntetni.

290

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában.

300–400

HOZZÁJÁRULÁS A SZAVATOLÓ TŐKÉHEZ

A tábla e része nem írja elő az intézmények számára, hogy az egyes szervezetek szintjén teljes körűen kiszámítsák a tőkemegfelelési mutatót.

A 300–350. oszlopot azon konszolidált szervezetek esetében kell kitölteni, amelyek a szavatoló tőkéhez kisebbségi részesedéssel járulnak hozzá, míg a 360–400. oszlop valamennyi olyan egyéb szervezet adatait tartalmazza, amelyek a konszolidált szavatoló tőkéhez hozzájárulnak.

Egy szervezet számára az adatszolgáltató intézmény körébe vont egyéb szervezetek által biztosított szavatoló tőke nem vehető figyelembe; az oszlopban kizárólag a csoport szavatoló tőkéjéhez való nettó hozzájárulás, vagyis főként a harmadik felektől és a felhalmozott tartalékokból származó szavatoló tőke adható meg.

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

300–350

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a CRR második részének II. címéből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.

300

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

A CRR 87. cikke

310

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 85. cikke

320

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A CRR 84. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat kisebbségi részesedésének CRR szerint a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege.

330

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 86. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat T1 tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált AT1 tőkébe beszámított összege.

340

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 89. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat szavatoló tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált T2 tőkébe beszámított összege.

350

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

360–400

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

A CRR 18. cikke

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a mérlegből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.

360

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

370

EBBŐL: CET1 TŐKE

380

EBBŐL: KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE

390

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

Itt az egyes szervezeteknek a konszolidált eredményhez való hozzájárulását (nyereség vagy (–) veszteség) kell feltüntetni. Ez magában foglalja a kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható eredményt is.

400

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

Itt az adatszolgáltató intézménynek a leányvállalatban meglévő cégértékét vagy negatív cégértékét kell feltüntetni.

410–480

TŐKEPUFFEREK

A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatban történő adatszolgáltatás szerkezete a CA4 tábla általános felépítését követi, és azzal azonos adatszolgáltatási fogalmakat alkalmaz. A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatban történő adatszolgáltatás során a megfelelő összegeket a pufferkövetelmények kiszámításával összhangban kell feltüntetni, vagyis attól függően, hogy a követelmények számítása konszolidált, szubkonszolidált vagy egyedi alapon történik-e.

410

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK

A CRD 128. cikkének 2. pontja

420

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke

A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni.

430

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 7. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke

Ebben a cellában az anticiklikus puffer konkrét összegét kell megadni.

440

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja

Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető.

450

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

A CRD 133. és 134. cikke

Ebben a cellában a rendszerkockázati tőkepuffer összegét kell megadni.

460

RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 4. pontja

Ebben a cellában a rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

470

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A CRD 131. cikke

Ebben a cellában a globális rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

480

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A CRD 131. cikke

Ebben a cellában az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

3.   HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

3.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

37.

A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB-módszerhez külön táblacsoport tartozik. Ezenkívül az 5. cikk a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni.

3.1.1.   Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák

38.

A CRR 235. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben fedezett kitettség számítási módját mutatja be.

39.

A CRR 236. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben/részlegesen fedezett kitettség számítási módját mutatja be (a veszteségviselési rangsorban azonos hely).

40.

A CRR 196., 197. és 200. cikke az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet szabályozza.

41.

Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és fedezetnyújtókkal szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmazia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt.

42.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik.

43.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a fedezetnyújtó kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul.

44.

A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni.

3.1.2.   A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás

45.

A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván.

3.2.   C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

3.2.1.   Általános megjegyzések

46.

A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:

a)

a kitettségértékek különböző kitettségtípusok, kockázati súlyok és kitettségi osztályok szerinti megoszlása;

b)

a kockázatok mérséklésére alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikák mértéke és típusa.

3.2.2.   A CR SA tábla alkalmazási köre

47.

A CRR 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához.

48.

A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni.

49.

Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe:

a)

a CRR 112. cikkének m) pontja szerinti »értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyekről a CR SEC táblákon kell adatot szolgáltatni;

b)

a szavatoló tőkéből levont kitettségek.

50.

A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

a)

a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (Sztenderd módszer) szerinti hitelkockázat, ezen belül a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

b)

a kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

c)

a CRR 379. cikke szerinti nyitva szállításokból eredő elszámolási kockázat az üzleti tevékenységek teljes körére vonatkozóan.

51.

A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része II. címének 2., valamint 4. és 6. fejezete szerint kell kiszámítani. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk a kereskedési könyvi pozícióikról is akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (a CRR harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegtételek/mérlegen kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is.

52.

Ezenkívül a CR SA a 290–320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről.

53.

Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni:

a)

központi kormányzatok vagy központi bankok (a CRR 112. cikkének a) pontja);

b)

regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok (a CRR 112. cikkének b) pontja);

c)

közszektorbeli intézmények (a CRR 112. cikkének c) pontja);

d)

intézmények (a CRR 112. cikkének f) pontja);

e)

vállalkozások (a CRR 112. cikkének g) pontja);

f)

lakosság (a CRR 112. cikkének h) pontja).

54.

A tájékoztató adatok megadása sem a CRR 112. cikkének a)–c) és f)–h) pontja szerinti kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, a CRR 112. cikkének i) és j) pontja szerinti kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti.

55.

A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla »központi kormányzatok vagy központi bankok«, »regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok«, »közszektorbeli intézmények«, »intézmények«, »vállalkozások« és »lakosság« kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő« vagy »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal.

56.

Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit a CRR 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 320. sorában az összesített adatok között, valamint a »nemteljesítő« kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor az információt az »intézmények« kitettségi osztály 320. sorában is fel kell tüntetni.

3.2.3.   A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel

57.

A kitettségeknek a CRR 112. cikkében meghatározott különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni:

a)

az első lépésben a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget a CRR 112. cikkében említettek közül a megfelelő (eredeti) kitettségi osztályba kell sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak;

b)

a második lépésben a kitettségek a rájuk helyettesítési hatást kifejtő hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák (garanciák, hitelderivatívák, a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere) be- és kiáramlás formájában történő alkalmazásából eredően átsorolhatók más kitettségi osztályokba.

58.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) – függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak – az alábbi kritériumok vonatkoznak.

59.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint a CRR 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek).

60.

A CRR 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a CRR burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként a CRR 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státus stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok).

61.

A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket a CRR egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Így a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel a CRR rendelkezéseinek. Ez nem zárja ki, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek a CRR valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint a CRR megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek.

62.

Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba az osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez lenne a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza lenne. Ekkor az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának.

63.

Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolás az alábbi sorrendet követné:

1.

értékpapírosítási pozíciók;

2.

kiemelkedően magas kockázatú kitettségek

3.

részvényjellegű kitettségek

4.

nemteljesítő kitettségek;

5.

kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek/fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (diszjunkt kitettségi osztályok);

6.

ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek;

7.

egyéb tételek;

8.

rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek;

9.

valamennyi egyéb kitettségi osztály (diszjunkt kitettségi osztályok): központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek; regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek; közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek; intézményekkel szembeni kitettségek; vállalkozásokkal szembeni kitettségek; lakossággal szembeni kitettségek.

64.

A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, valamint az alapul szolgáló eszközök vizsgálata esetén (a CRR 132. cikkének (3)–(5) bekezdése) figyelembe kell venni az alapul szolgáló egyedi kitettségeket, majd azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni, azonban valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek osztályába kell besorolni.

65.

A CRR 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az »egyéb kockázati súlyok« sorban (az alkalmazott kockázati súly a CRR 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg).

66.

A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni.

DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK A CRR SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ

Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség

 

 

A 112. cikk m) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Értékpapírosítási pozíciók
NEM

Image

 

 

A 112. cikk k) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek (lásd még a 128. cikket)
NEM

Image

 

 

A 112. cikk p) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Részvényjellegű kitettségek (lásd még a 133. cikket)
NEM

Image

 

 

A 112. cikk j) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Nemteljesítő kitettségek
NEM

Image

 

 

A 112. cikk l) és o) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek

Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (lásd még a 129. cikket)

E két kitettségi osztály diszjunkt (lásd a fenti válaszban az alapul szolgáló eszközök vizsgálatának módszerével kapcsolatos megjegyzéseket). Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba.
NEM

Image

 

 

A 112. cikk i) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek (lásd még a 124. cikket)
NEM

Image

 

 

A 112. cikk q) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Egyéb tételek
NEM

Image

 

 

A 112. cikk n) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

 IGEN

Image

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek
NEM

Image

 

 

Az alábbi kitettségi osztályok diszjunktak. Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba.

Központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek

Regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek

Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek

Multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek

Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek

Intézményekkel szembeni kitettségek

Vállalkozásokkal szembeni kitettségek

Lakossággal szembeni kitettségek

3.2.4.   A CRR 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok terjedelmének magyarázata

3.2.4.1.   Az »intézmények« kitettségi osztály

67.

A CRR 113. cikkének (6)–(7) bekezdése szerinti, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja:

68.

A CRR 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek.

69.

A CRR 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint »az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll.« Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is. A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni.

3.2.4.2.   A »fedezett kötvények« kitettségi osztály

70.

Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba:

71.

A 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötvényeknek a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell a CRR 129. cikkének (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények a CRR 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba sorolandók.

3.2.4.3.   A »kollektív befektetési formák« kitettségi osztály

72.

A CRR 132. cikkének (5) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket a CRR 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegtételként kell feltüntetni.

3.2.5.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az értékelési korrekció, a céltartalékok, a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásának figyelembevétele nélküli kitettségérték, a CRR 111. cikkének (2) bekezdésén alapuló alábbi rendelkezéseknek megfelelően:

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete, vagy a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek eredeti kitettségértéke a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettség.

A lízing kitettségértékét a CRR 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza.

A CRR 219. cikke szerinti mérlegen belüli nettósítás esetében a kitettségértékeket a kapott készpénzbiztosítéknak megfelelően kell feltüntetni.

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti repoügyletekre, értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adására vagy kölcsönbe vételére, illetve egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletekre kiterjedő nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. cikkének (4) bekezdése szerinti nettósítási keretmegállapodás formájában megjelenő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatását a 010. oszlopban kell feltüntetni. Emiatt a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti, repoügyletre vonatkozó nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. és 221. cikke szerint számított E* értékét a CR SA tábla 010. oszlopában kell feltüntetni.

030

(-) Az eredeti kitettséggel összefüggő értékelési korrekciók és céltartalékok

A CRR 24. és 110. cikke

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok.

040

Értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség

A 010. és 030. oszlop összege.

050–100

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével.

Ha a kitettségértéket biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni:

—

a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével képzett biztosíték;

—

figyelembe vehető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

Lásd még a 4.1.1. pontban található útmutatást.

050–060

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (Ga)

A CRR 235. cikke

A CRR 239. cikkének (3) bekezdése a Ga korrigált értéket határozza meg előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén.

050

Garanciák

—

A CRR 203. cikke

—

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott, a hitelderivatíváktól eltérő előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

060

Hitelderivatívák

A CRR 204. cikke

070–080

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Ezek az oszlopok a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontja, valamint 196., 197. és 200. cikke szerint előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre vonatkoznak. Az összegek nem foglalják magukban a nettósítási keretmegállapodásokat, mivel azok értékét a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség már tartalmazza.

A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

070

Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere

A CRR 222. cikkének (1)–(2) bekezdése

080

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

A CRR 232. cikke

090–100

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A CRR 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint 236. cikke

A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Az azonos kitettségi osztályba tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is.

110

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

Az értékelési korrekció nélküli kitettségérték A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után

120–140

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK. ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE

A CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikke. Magában foglalja a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is.

A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Ha a pénzügyi biztosítékok összetett módszerét egy figyelembe vehető pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségre alkalmazzák, akkor az e módszer szerinti fedezettség hatását a CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

120

A kitettség volatilitási korrekciós tényezője

A CRR 223. cikkének (2)–(3) bekezdése

A feltüntetendő értéket a kitettség volatilitási korrekciós tényezőjének hatása adja meg: (Eva–E) = E*He.

130

(-) Pénzügyi biztosíték korrigált értéke (Cvam)

A CRR 239. cikkének (2) bekezdése

Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel magában foglalja a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan figyelembe vehető pénzügyi biztosítékokat és árukat.

A feltüntetendő érték kiszámítása: Cvam = C*(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*). A C, Hc, Hfx, t, T és t* értékek meghatározását a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. és 5. szakasza tartalmazza.

140

(-) Ebből: volatilitási és lejárati korrekció

A CRR 223. cikkének (1) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése

A feltüntetendő érték a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása: (Cvam–C) = C*[(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*)–1], ahol a volatilitási korrekció hatása (Cva–C) = C*[(1–Hc–Hfx)–1], a lejárati korrekció hatása pedig (Cvam–Cva) = C*(1–Hc–Hfx)*[(t–t*)/(T–t*)–1].

150

Teljes mértékben korrigált kitettségérték (E*)

A CRR 220. cikkének (4) bekezdése, 223. cikkének (2)–(5) bekezdése, valamint 228. cikkének (1) bekezdése.

160–190

A mérlegen kívüli tételek teljes mértékben korrigált kitettségértéke hitel-egyenértékesítési tényezők szerinti bontásban

A CRR 111. cikkének (1) és 4. cikkének (56) bekezdése Lásd még a CRR 222. cikkének (3) bekezdését, valamint 228. cikkének (1) bekezdését.

200

Kitettségérték

A CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakasza.

Az értékelési korrekciók, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező figyelembevétele utáni kitettségérték, amelyhez a CRR 113. cikke, valamint harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban kockázati súlyt kell rendelni.

210

Ebből: Partnerkockázatból származó

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 2., 3., 4. és 5. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettségérték.

215

A kkv-szorzó előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevétele nélkül.

220

A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 500. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevételével.

230

Ebből: kijelölt khmi által készített hitelminősítéssel

240

Ebből: központi kormányzattal megegyező hitelminősítéssel


Sorok

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

TELJES KITETTSÉG

020

Ebből: KKv

Itt a kkv-kal szembeni összes kitettségeket fel kell tüntetni.

030

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket.

040

Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

A CRR 125. cikke

Csak az »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályban jell jelenteni.

050

Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

A CRR 150. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek.

060

Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

A CRR 148. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek.

070–130

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT

Az adatot szolgáltató intézmény banki könyvben nyilvántartott pozícióit az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontani.

Az adatot szolgáltató intézmény kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja, valamint 299. cikkének (2) bekezdése szerinti partnerkockázati pozícióit a partnerkockázattal érintett kitettségek közé kell sorolni. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezenkívül a kereskedési könyvi pozícióikat az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontaniuk.

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök.

Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 090., 110. és 130. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek.

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak.

Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040. és 060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek.

090–130

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket; ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket.

100

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek.

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban.

A hosszú teljesítési idejű ügyleteket a CRR 272. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 130. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

120

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

A CRR 306. cikke a 4. cikk (88) bekezdése szerinti minősített központi szerződő felek esetén a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek.

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

Ebben a sorban kell feltüntetni azokat a kitettségeket, amelyek a CRR 272. cikkének 11. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás megléte miatt nem sorolhatók sem a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, sem az értékpapír-finanszírozási ügyletek közé.

140–280

KITETTSÉGEK KOCKÁZATI SÚLY SZERINT

140

0 %

150

2 %

A CRR 306. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

160

4 %

A CRR 305. cikke (1) bekezdésének 3. pontja

170

10 %

180

20 %

190

35 %

200

50 %

210

70 %

A CRR 232. cikke (3) bekezdésének c) pontja

220

75 %

230

100 %

240

150 %

250

250 %

A CRR 133. cikke (1) bekezdésének 2. pontja

260

370 %

A CRR 471. cikke

270

1 250 %

A CRR 133. cikke (1) bekezdésének 2. pontja

280

Egyéb kockázati súlyok

Ez a sor a »kormányzat«, »vállalkozások«, »intézmények« és »lakosság« kitettségi osztályok esetében nem tölthető ki.

Itt olyan kitettségek adhatók meg, amelyekre nem vonatkoznak a táblán felsorolt kockázati súlyok.

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése

A nem minősített, a sztenderd módszer szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 134. cikkének (6) bekezdése) ebben a sorban az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell feltüntetni.

Lásd még a CRR 124. cikkének (2) bekezdését, valamint 152. cikke (2) bekezdésének b) pontját.

290–320

Tájékoztató adatok

Lásd még a tájékoztató adatok céljának ismertetését a CR SA általános szakaszában.

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 126. cikkének megfelelően kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra kereskedelmi ingatlan nyújt-e fedezetet.

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 125. cikkének megfelelően lakóingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra ingatlan nyújt-e fedezetet.

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

3.3.   HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)

3.3.1.   A CR IRB tábla alkalmazási köre

73.

A CR IRB tábla alkalmazási köre az alábbiakra vonatkozó szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

i.

banki könyvben nyilvántartott hitelkockázat, ezen belül:

—

banki könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

—

vásárolt követelések felhígulási kockázata;

ii.

kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

iii.

az összes üzleti tevékenységből származó nyitva szállítások.

74.

A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 151–157. cikke alapján (IRB-módszerrel) számítják ki.

75.

A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra:

i.

a CR EQU IRB táblán feltüntetett részvényjellegű kitettségek;

ii.

a CR SEC SA, CR SEC IRB és/vagy CR SEC Details táblán feltüntetett értékpapírosítási pozíciókra;

iii.

a CRR 147. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközökre. E kitettségi osztály kockázati súlya minden esetben 100 %, kivéve a készpénz-állományt és az azzal egyenértékű készpénztételeket, valamint a lízingelt eszközök maradványértékét a CRR 156. cikke szerint. Az ehhez a kitettségi osztályhoz tartozó, kockázattal súlyozott kitettségértékeket közvetlenül a CA táblán kell feltüntetni;

iv.

a CVA-kockázat tábláján feltüntetett hitelértékelési korrekciós kockázatra;

A CR IRB táblán nem szükséges az IRB kitettségeket a partner székhelye szerinti földrajzi bontásban megadni. Az így csoportosított adatok a CR GB táblán szerepelnek.

76.

Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:

NEM= az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer);

IGEN= az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB- módszer).

A lakossági portfóliókra vonatkozó adatszolgáltatáshoz minden esetben az IGEN értéket kell megadni.

Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan.

3.3.2.   A CR IRB táblacsoport felosztása

77.

A CR IRB táblacsoport két táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB kitettségekről és a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1 és CR IRB 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

1.

Összesen

(Az Összesen táblát külön ki kell tölteni az IRB alapmódszer és a fejlett IRB-módszer szerint is)

2.

Központi kormányzatok és központi bankok

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

3.

Intézmények

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

4.1)

Vállalkozások – kkv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

4.2)

Vállalkozások – speciális hitelezés

(A CRR 147. cikkének (8) bekezdése)

4.3)

Vállalkozások – egyéb

(A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a 4.1. és 4.2. pontban nem szereplő vállalkozások)

5.1)

Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

(Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 154. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával)

5.2)

Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

(Ingatlannal fedezett, az 5.1. pontban nem szereplő kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával)

5.3)

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen)

5.4)

Lakosság – egyéb kkv

(A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, az 5.1. és 5.3. pontban nem szereplő tételek)

5.5)

Lakosság – egyéb nem kkv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, az 5.2. és 5.3. pontban nem szereplő tételek)

3.3.3.   C 08.01 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)

3.3.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %)

Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR 180. cikkében foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. Az ügyfél-kategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettségérték (110. oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos PD értéket.

Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Irányadó felügyeleti skála alkalmazása nem előírás, és nem is szükséges. Ha az adatot szolgáltató intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor azt a skálát kell alkalmazni.

Egyébként a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal.

Az intézményeknek előzetesen meg kell keresniük az illetékes hatóságot akkor, ha a belső kategóriák számától eltérő számú kategóriában kívánnak adatot szolgáltatni.

Az átlagos PD-értéket a 110. oszlopban feltüntetett kitettségértékkel kell súlyozni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD (pl. teljes kitettség) kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A nemteljesítő kitettségek az utolsó minősítési kategóriá(k)ba sorolt, 100 %-os PD-értékű kitettségek.

020

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az intézményeknek az értékelési korrekciók, céltartalékok, hitelkockázat-mérséklési technikákból eredő hatások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele előtti kitettségértéket kell feltüntetniük.

Az eredeti kitettségértéket a CRR 24. cikkével, valamint 166. cikkének (1), (2) és (4)–(7) bekezdésével összhangban kell megadni.

A CRR 166. cikkének (3) bekezdéséből eredő hatást (mérlegen belüli nettósítás alá eső kölcsönök és betétek hatása) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként külön kell feltüntetni, így az az eredeti kitettséget nem csökkenti.

030

EBBŐL: NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

040–080

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével.

040–050

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott értékek.

Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

040

GARANCIÁK:

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 236. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint, a (3) bekezdés kivételével), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

A garanciákat a 040. oszlopban kell feltüntetni akkor, ha a kiigazítás nem az LGD értékében történik. Ha az kiigazítás az LGD értékében történik, akkor a garancia összegét a 150. oszlopban kell feltüntetni.

Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220. oszlopban kell megadni.

050

HITELDERIVATÍVÁK:

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 216. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor a hitelderivatívák összegét a 160. oszlopban kell feltüntetni.

Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220. oszlopban kell megadni.

060

EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 232. cikke alkalmazandó.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközöket kell megadni. A belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

A 060. oszlopban kell feltüntetni akkor, ha az LGD értékében nem történik kiigazítás. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor az összeget a 170. oszlopban kell feltüntetni.

070-080

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájából vagy -halmazából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben ügyfél-kategóriába vagy -halmazba tartozó be- és kiáramlásokat szintén figyelembe kell venni.

Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is.

090

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

A megfelelő ügyfél-kategóriába vagy -halmazba, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

100, 120

Ebből: mérlegen kívüli tételek

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

110

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 166. cikke, valamint 230. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti értéket kell feltüntetni.

Az I. mellékletben meghatározott instrumentumok esetében a CRR 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezőket az intézmény által választott módszertől függetlenül alkalmazni kell.

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének alkalmazásakor a 040–060. sorban (értékpapír-finanszírozási ügyletek, származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő kitettségek) a kitettségérték megegyezik a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4., 5., 6. és 7. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettséggel. Ezeket az értékeket ebben az oszlopban, és nem a 130. oszlopban (»Ebből: partnerkockázatból származó«) kell feltüntetni.

130

Ebből: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

140

EBBŐL: NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A kitettségérték felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

150–210

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

Ezekben az oszlopokban nem tüntethetők fel azok a hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek e technikák helyettesítési hatásának alkalmazásából adódóan befolyásolják az LGD-értékeket.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 228. cikkének (2) bekezdése, 230. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 231. cikke szerint.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz:

—

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően a központi kormányzattal vagy központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetében: a CRR 161. cikkének (3) bekezdése szerint. Lakossággal szembeni kitettségek: a CRR 164. cikkének (2) bekezdése szerint.

—

Az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően.

150

GARANCIÁK

Lásd a 040. oszlopra vonatkozó útmutatást.

160

HITELDERIVATÍVÁK

Lásd a 050. oszlopra vonatkozó útmutatást.

170

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az intézmény belső modelljében alkalmazott vonatkozó érték.

A CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközök.

180

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan elismert pénzügyi instrumentumokat és árukat foglalja magában. A CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakaszában szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítást készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 193. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 194. cikkének (1) bekezdése szerinti értékek. A CRR 223. cikkének (2) bekezdése szerinti korrigált értéket (Cvam) kell feltüntetni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett pénzügyi biztosíték. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

190–210

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett egyéb biztosíték.

190

INGATLAN

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (2)–(4) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlan lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkét.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a becsült piaci érték.

200

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (6) és (8) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlanon kívüli vagyontárgyak lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkének (3) bekezdését.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

210

KÖVETELÉSEK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (5) bekezdése, valamint 229. cikkének (2) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

220

AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségeket fedező garanciák és hitelderivatívák a CRR 202. cikke és 217. cikkének (1) bekezdése alapján. Lásd még a 040. »Garanciák« és az 050. »Hitelderivatívák« oszlopot.

230

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

Figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési technikáknak az LGD-értékekre gyakorolt, a CRR harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott teljes hatását. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg.

A nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni a CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket.

A kitettséggel súlyozott átlagokat a 110. oszlopban meghatározott kitettségérték alapján kell kiszámítani.

Valamennyi hatást figyelembe kell venni, így az adatszolgáltatás kiterjed a jelzálogra alkalmazandó alsó határértékre is.

Az IRB-módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E*) tükrözi, majd azok a CRR 228. cikkének (2) bekezdése szerinti LGD*-értékben is megjelennek.

Az egyes PD-ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz tartozó, kitettséggel súlyozott átlagos LGD az adott PD-kategóriához vagy -halmazhoz kapcsolt prudenciális LGD-értékeknek a 110. oszlop vonatkozó kitettségértékével súlyozott átlaga.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni a CRR 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését.

Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg.

A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

A 230. oszlop számításakor nem vehetők figyelembe a nagyméretű szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint a nem szabályozott pénzügyi vállalatok kitettségei és az azokhoz kapcsolódó LGD-értékek, ezek kizárólag a 240. oszlop kiszámításánál vehetők figyelembe.

240

NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

250

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A feltüntetett érték a CRR 162. cikkének felel meg. A kitettségérték (110. oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Az átlagos lejáratot napban kell megadni.

Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a »lakosság« kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki.

255

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A központi kormányzatok és központi bankok, a vállalkozások és az intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A lakosság osztályára vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését.

A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó nem vehető figyelembe.

260

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A központi kormányzatok és központi bankok, a vállalkozások és az intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A lakosság osztályára vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését.

A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzót figyelembe kell venni.

270

EBBŐL: NAGYMÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték részletezése a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontja alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

280

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

A várható veszteség meghatározását a CRR 5. cikkének (3) bekezdése, kiszámítását a CRR 158. cikke tartalmazza. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani.

290

(-) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az értékelési korrekciót, valamint a CRR 159. cikke szerinti egyedi és általános céltartalékokat kell feltüntetni. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfél-kategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni.

300

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

A CRR 172. cikkének (1) és (2) bekezdése

A lakossági osztály kivételével az intézmény valamennyi kitettségi osztályra vonatkozóan az önállóan minősített jogi személyek/kötelezettek számát adja meg a különböző fennálló hitelek vagy kitettségek számától függetlenül.

A lakossági kitettségi osztályon belül az intézmény azoknak a kitettségeknek a számát adja meg, amelyeket önállóan egy bizonyos minősítési kategóriába vagy -halmazba soroltak. A CRR 172. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásakor egy kötelezett egynél több kategóriában is figyelembe vehető.

Mivel ez az oszlop a minősítési rendszerek egyik szerkezeti elemét érinti, az egyes ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséghez kapcsolódik, a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásainak (különösen a redisztribúciós hatás) figyelembevétele nélkül.


Sor

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

TELJES KITETTSÉG

015

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

Ebben a sorban csak olyan kitettségek adhatók meg, amelyek megfelelnek a CRR 501. cikke követelményeinek.

020–060

A TELJES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉGTÍPUS SZERINT

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök.

Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek.

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak.

Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletek vagy származtatott ügyletek, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletek, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek.

040–060

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket, valamint ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket.

Azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik és ennélfogva a 060. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban. Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 060. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

Vállalkozásokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 6. pontját, valamint 170. cikke (1) bekezdésének c) pontját.

A lakossággal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 170. cikke (3) bekezdésének b) pontját. A vásárolt követelésekből eredő kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 166. cikkének (6) bekezdését.

A vásárolt követelések felhígulási kockázatával összefüggő kitettségeket nem kell ügyfél-kategóriák és -halmazok szerint jelenteni, így az ilyen kitettségeket a 180. sorban kell feltüntetni.

Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal.

Nincs irányadó skála. Ehelyett az intézmények az alkalmazni kívánt skálát saját maguk határozzák meg.

080

SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

A CRR 153. cikkének (5) bekezdése Kizárólag a vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek osztályaira vonatkozik.

090–150

A TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA:

120

Ebből: az 1. kategóriában

A CRR 153. cikkének (5) bekezdése, 1. táblázat.

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

A CRR 193. cikkének (1) és (2) bekezdése, 194. cikkének (1)–(7) bekezdése, valamint 230. cikkének (3) bekezdése.

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

Olyan nyitva szállításokból eredő kitettségek, amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése első albekezdésének utolsó mondatában említett alternatív kezelés körébe tartoznak, vagy amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdése alapján 100 %-os kockázati súlyt kapnak. A nem minősített, a CRR 153. cikkének (8) bekezdése szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint a máshová nem sorolt, kockázati súlyozás alá tartozó egyéb kitettségeket ebben a sorban kell feltüntetni.

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

A felhígulási kockázat meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja tartalmazza. A felhígulási kockázatra vonatkozó kockázati súly kiszámításával kapcsolatban lásd a CRR 157. cikkének (1) bekezdését.

A CRR 166. cikkének (6) bekezdése szerint a vásárolt követelések kitettségértéke a kintlévőség összege a felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékekkel csökkentve.

3.3.4.   C 08.02 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény – ügyfél-kategória vagy -halmaz (pool) szerint (CR IRB 2 tábla)

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

005

Ügyfél-kategória (sorazonosító)

Ez egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010–300

Az itt található oszlopokra vonatkozó útmutatás azonos a CR IRB 1 tábla megfelelő számú oszlopaira vonatkozó útmutatással.


Sor

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010-001 – 010-NNN

Az e sorokban feltüntetett értékeket az adott ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz tartozó PD-érték szerint növekvő sorrendben kell megadni. A nem teljesítő ügyfelekhez tartozó PD-érték 100 %. Az ingatlanbiztosíték alternatív kezelési körébe vont kitettségek (ez kizárólag akkor lehetséges, ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést) nem sorolhatók be a kötelezett PD-értéke alapján, így ezek adatait e tábla nem tartalmazza.

3.4.   HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS (CR GB)

78.

Az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag az 1. és 2. táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni.

79.

A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül.

80.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni.

3.4.1.   C 09.01 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA kitettségek (CR GB 1)

3.4.1.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A CR SA tábla 010. oszlopával azonos meghatározás.

020

Nemteljesítő kitettségek

A nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettsége.

Ez a tájékoztató adat kiegészítő információt nyújt a »nemteljesítő« kitettségi osztály kötelezetti struktúrájáról. Itt azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezettekről adatot kellett volna szolgáltatni, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő« kitettségi osztályba tartoznának.

A megadott érték tájékoztató adat, így nem érinti a CRR 112. cikkének j) pontja alapján a »nemteljesítő« kitettségi osztályba sorolt, kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítását.

040

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

A legutóbbi adatszolgáltatási referencia-időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.

050

Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

055

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

060

Leírások

A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)].

070

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege.

075

Kitettségérték

A CR SA tábla 200. oszlopával azonos meghatározás.

080

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR SA tábla 215. oszlopával azonos meghatározás.

090

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR SA tábla 220. oszlopával azonos meghatározás.


Sor

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

A CRR 112. cikkének a) pontja.

020

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

A CRR 112. cikkének b) pontja.

030

Közszektorbeli intézmények

A CRR 112. cikkének c) pontja.

040

Multilaterális fejlesztési bankok

A CRR 112. cikkének d) pontja.

050

Nemzetközi szervezetek

A CRR 112. cikkének e) pontja.

060

Intézmények

A CRR 112. cikkének f) pontja.

070

Vállalkozások

A CRR 112. cikkének g) pontja.

075

Ebből: KKv

A CR SA tábla 020. sorával azonos meghatározás.

080

Lakosság

A CRR 112. cikkének h) pontja.

085

Ebből: KKv

A CR SA tábla 020. sorával azonos meghatározás.

090

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

095

Ebből: KKv

A CR SA tábla 020. sorával azonos meghatározás.

100

Nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

110

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

A CRR 112. cikkének k) pontja.

120

Fedezett kötvények

A CRR 112. cikkének l) pontja.

130

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

A CRR 112. cikkének n) pontja.

140

Kollektív befektetési formák (KBF)

A CRR 112. cikkének o) pontja.

150

Részvényjellegű kitettségek

A CRR 112. cikkének p) pontja.

160

Egyéb kitettségek

A CRR 112. cikkének q) pontja.

3.4.2.   C 09.02 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB kitettségek (CR GB 2)

3.4.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A CR IRB tábla 020. oszlopával azonos meghatározás.

030

nemteljesítő kitettségek

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek eredeti kitettségértéke.

040

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

A legutóbbi adatszolgáltatási referencia-időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.

050

Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

055

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

060

Leírások

A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)].

070

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege.

080

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %)

A CR IRB tábla 010. oszlopával azonos meghatározás.

090

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

A CR IRB tábla 230. oszlopával azonos meghatározás. A CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

100

Ebből: nemteljesítő kitettségek

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kitettséggel súlyozott LGD-értéke.

105

Kitettségérték

A CR IRB tábla 110. oszlopával azonos meghatározás.

110

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 255. oszlopával azonos meghatározás.

120

nemteljesítő kitettségek

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke.

125

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 260. oszlopával azonos meghatározás.

130

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 280. oszlopával azonos meghatározás.


Sor

010

Központi kormányzatok és központi bankok

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

020

Intézmények

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

030

Vállalkozások

(A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti vállalkozások)

040

Ebből: speciális hitelezés

(A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja)

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

050

Ebből: KKv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

060

Lakosság

(A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lakossággal szembeni kitettségek)

070

Lakosság – ingatlannal fedezett

Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

080

KKv

Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával.

090

Nem kkv

Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

100

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen)

110

Egyéb lakosság

A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a 070–100. sorban nem szereplő, lakossággal szembeni kitettségek.

120

KKv

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdésének együttes alkalmazásával.

130

Nem kkv

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

140

Részvényjellegű kitettségek

Részvényjellegű kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával.

3.4.3.   C 09.03 – A lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi bontása az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CR GB 3)

3.4.3.1.   Általános megjegyzések

81.

A CRD 128. cikkének (7) bekezdése, valamint 130. cikke és 140. cikkének (1) bekezdése szerint az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus pufferráták súlyozott átlaga, amelyek abban a joghatóságban alkalmazandók, ahol az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei elhelyezkednek. A súlyozott átlag számítása a következő:

a)   számláló: a kérdéses területen lévő lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó, a CRR harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott hitelkockázatra vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény;

b)   nevező: az összes lényeges hitelkockázati kitettséghez kapcsolódó hitelkockázatra vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény.

82.

A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. A kért információ az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer számításához releváns, a CRD 140. cikkének megfelelően (lényeges hitelkockázati kitettség) a hitelkockázatra vonatkozó, a kereskedési könyvben szereplő kitettséggel és az értékpapírosítási kitettséggel kapcsolatos, a CRR harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelmény.

83.

Az információt országonként kell megadni. A lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény országonkénti bontását a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helye azonosításának módszeréről szóló EBA/RTS/2013/15 szabályozástechnikai standard rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni. Az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem lényeges.

3.4.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Sor

010

Szavatolótőke-követelmény

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének megfelelően a hitelkockázatra vonatkozó, a kereskedési könyvben szereplő kitettséggel és az értékpapírosítási kitettséggel kapcsolatos, a CRR harmadik részének II. és IV. címe szerint meghatározott szavatolótőke-követelmény.

3.5.   C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2)

3.5.1.   Általános megjegyzések

84.

A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően.

85.

A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (a CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) az IRB-módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan.

86.

A CRR 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni:

a)

nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg; vagy

b)

hitelviszonyt megtestesítő kitettségek és egyéb értékpapírok, partnerségek, származtatott ügyletek és egyéb eszközök, amelyek gazdasági tartalma hasonló az a) pontban ismertetett kitettségekhez.

87.

A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá a CRR 152. cikkében említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is.

88.

A CRR 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha a CRR 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák:

—

egyszerű kockázati súlyozási módszer;

—

PD/LGD-módszer;

—

belső modellen alapuló módszer.

Ezenfelül az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében).

89.

Az CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:

—

a kereskedési könyvben nyilvántartott részvényjellegű kitettségek (akkor, ha az intézmények a CRR 94. cikke alapján nem mentesülnek a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása alól);

—

a mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt részvényjellegű kitettségek (a CRR. 150. cikke), ezen belül:

—

a CRR 495. cikkének (1) bekezdése szerint a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek;

—

olyan szervezetekkel szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek hitelkötelezettségei a sztenderd módszer alapján 0 %-os kockázati súlyt kapnak, ideértve azokat a köztámogatásban részesülő szervezeteket is, amelyeknél alkalmazható a 0 %-os kockázati súly (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének g) pontja);

—

a gazdaság meghatározott ágazatainak előmozdítására irányuló olyan állami programok keretében felmerült részvényjellegű kitettségek, amelyek esetében az intézmény jelentős támogatást kap a befektetésre, és amelyekre a kormányzati felvigyázás bizonyos formája és a tőkerészesedés-befektetések korlátozása vonatkozik (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének h) pontja);

—

az olyan járulékos vállalkozásokkal szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kezelésével azonos módon számítható ki (a CRR 155. cikkének (1) bekezdése szerint);

—

a szavatoló tőkéből a CRR 46. és 48. cikkével összhangban levont részvényjellegű követelések.

3.5.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások (CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2)

Oszlop

005

ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ)

Az ügyfél-kategória egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %)

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 010. oszlopban a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett rendelkezések alapján kiszámított nemteljesítési valószínűséget (PD) tüntetik fel.

Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Az ügyfél-kategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD (pl. teljes kitettség) kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A kitettséggel súlyozott átlagos PD érték kiszámításánál a súlyozást az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (060. oszlop) figyelembevételével megállapított kitettségérték alapján kell végezni.

020

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az intézmények a 020. sorban a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségértéket tüntetik fel. A CRR 167. cikkében foglalt rendelkezések szerint a részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti értéknek felel meg. A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték.

Az intézmények ezenkívül a 020. oszlopban tüntetik fel a CRR I. mellékletében említett, a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt mérlegen kívüli tételeket (pl. a részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen részét).

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett PD/LGD-módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 155. cikke (2) bekezdésében említett beszámításra (offset) vonatkozó rendelkezéseket is.

030–040

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához alkalmazott módszertől függetlenül az intézmények a részvényjellegű kitettségek előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetét is elismerhetik (a CRR 155. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 030. és 040. oszlopban a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet összegét garanciák (030. oszlop) vagy hitelderivatívák (040. oszlop) formájában tüntetik fel.

050

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

(-) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az intézmények az 050. oszlopban tüntetik fel a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek azt a részét, amely a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint megjelenített, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkezik.

060

KITETTSÉGÉRTÉK

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 060. oszlopban a kitettségértéket tüntetik fel az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetből eredő helyettesítési hatások figyelembevételével (a CRR 155. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 167. cikke).

Emlékeztetésképpen a mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték (a CRR 167. cikke).

070

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a CR EQU IRB 2 tábla 070. oszlopában az összesítésben szereplő ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt LGD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát tüntetik fel; ugyanez vonatkozik a CR EQU IRB tábla 020. sorára is. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevételével meghatározott kitettségérték (060. oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket. Az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 165. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

080

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Az intézmények a 080. oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyeket a CRR 155. cikkében foglalt rendelkezések szerint kell kiszámítani.

Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények nem rendelkeznek elegendő információval a nemteljesítésnek a CRR 178. cikkében meghatározott fogalmának használatához, akkor a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításakor a kockázati súlyokra 1,5-es szorzót kell alkalmazni (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése).

A kockázatisúly-függvény M (lejárat) bemenő paramétere tekintetében a részvényjellegű kitettségekhez rendelt lejárat 5 év (a CRR 165. cikkének (3) bekezdése).

090

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

Az intézmények a 090. oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó várható veszteségértéket, amelyeket a CRR 158. cikkének (4), (7), (8) és (9) bekezdése szerint kell kiszámítani.

90.

A CRR 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modellen alapuló módszer) alkalmazhatnak akkor, ha ezeket szervezeten belül alkalmazzák. Az intézményeknek a CR EQU IRB 1 táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül).

Sor

CR EQU IRB 1 – 020. sor

PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 1 tábla 020. sorában tüntetik fel.

CR EQU IRB 1 – 050–090. sor

EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN

A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN:

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (2) bekezdése) a kért információkat az alapul szolgáló kitettségek jellemzőinek megfelelően az 050–090. sorban adják meg.

CR EQU IRB 1 – 100. sor

BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER

A belső modellen alapuló módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (4) pontja) a kért információkat a 100. sorban tüntetik fel.

CR EQU IRB 1 – 110. sor

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK

Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről, amelyekre fix kockázati súly alkalmazandó (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül). Például:

—

a pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló, a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint kezelt részvényjellegű pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértékét, valamint

—

a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súlyú részvényjellegű pozíciókat

a 110. sorban kell feltüntetni.

CR EQU IRB 2

A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 2 táblán tüntetik fel.

Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor a CR EQU IRB 2 táblán az e skála szerinti minősítési kategóriákat vagy halmazokat kell megadnia. Minden más esettben a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit vagy -halmazait össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani.

3.6.   C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

3.6.1.   Általános megjegyzések

91.

A tábla a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kér információt, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá az elszámolási kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint.

92.

Az intézmények a CR SETT táblán az elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi fizetőeszközökre és árukra vonatkozóan.

93.

A CRR 378. cikke szerint az elszámolási/teljesítési kockázat nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi fizetőeszközökkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek ettől függetlenül a CRR 378. cikke szerint meghatározott, az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.

94.

A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézmények kiszámítják a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi fizetőeszköz vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

95.

Az intézmények a különbözetet a CRR 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt.

96.

A 92. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5-del kell megszorozni.

97.

Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazás köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, a CRR 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni.

3.6.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA

A CRR 378. cikkével összhangban az intézmények a 010. oszlopban a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyleteket azok elfogadott teljesítési árán tüntetik fel.

A 010. oszlopban minden ki nem egyenlített ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a teljesítési határidőt követően nyereséget vagy veszteséget mutatnak.

020

A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG

A CRR 378. cikkének megfelelően az intézmények a 020. oszlopban feltüntetik az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi fizetőeszköz vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

A 020. oszlopban kizárólag azokat a ki nem egyenlített ügyleteket kell feltüntetni, amelyek a teljesítési határidőt követően veszteséget mutatnak.

030

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

Az intézmények a 030. oszlopban tüntetik fel a CRR 378. cikke szerint kiszámított szavatolótőke-követelményt.

040

TELJES ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az intézmények az elszámolási kockázati kitettség összegének kiszámításához a 030. oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelményt 12,5-del szorozzák meg.


Sor

010

A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

Az intézmények a 010. sorban összesített információkat közölnek a nem kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint).

Az intézmények a 010/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán.

Az intézmények a 010/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel.

Az intézmények a 010/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).

020–060

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

Az intézmények a 020–060. sorban a nem kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel.

A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

070

A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

Az intézmények a 070. sorban összesített információkat közölnek a kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint).

Az intézmények a 070/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán.

Az intézmények a 070/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel.

Az intézmények a 070/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).

080–120

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

Az intézmények a 080–120. sorban a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel.

A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

3.7.   C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)

3.7.1.   Általános megjegyzések

98.

Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény a sztenderd módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

99.

A CR SEC SA tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott, a CRR 242. cikkének 10. és 11.pontjában meghatározott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.7.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a pozíciót tartó személyétől függetlenül az értékpapírosítási ügyletből eredő valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan jelenteniük kell az adatszolgáltatás időpontjában fennálló összeget. Így fel kell tüntetni az értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.)

Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe a CR SEC SA vagy CR SEC IRB táblán történő adatszolgáltatás során. E tekintetben az értékpapírosítást kezdeményező értékpapírosítási pozíciói a CRR 242. cikkének 12. pontjában meghatározott rulírozó kitettség értékpapírosítására vonatkozó gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezéseket foglalják magukban.

020–040

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

A CRR 249. és 250. cikkének rendelkezései alapján az értékpapírosított kitettségek hitelkockázati fedezetét úgy kell megállapítani, mintha lejárati eltérés nem állna fenn.

020

(-) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA)

A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti.

030

(-) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) A be- és kiáramlások általános szabálya szerint az ebben az oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg.

A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti.

040

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni.

A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása.

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének a), c) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint a hitelkockázati kiigazítások és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn.

Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe.

A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét.

A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik.

060

(-) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

070

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A CRR 246. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele nélkül.

Ez az információ a CR SA Total tábla 040. oszlopához kapcsolódik.

080-110

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja, valamint harmadik része II. címének 4. fejezete.

Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

080

(-) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában, szabályozása a CRR 235. cikkében található.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

090

(-) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában, szabályozása a CRR 195., 197. és 200. cikkében található.

A CRR 218–236. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

100–110

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

100

(-) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

222. cikk (3) bekezdés, és 235. cikk (1) és (2) bekezdés

A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni.

Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Ez az információ a CR SA Total tábla 090. [(-) Kiáramlások összesen] oszlopához kapcsolódik.

110

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak és a CRR 197. cikkének (1) bekezdése szerint elismert pénzügyi biztosítéknak minősülnek, továbbá amelyekre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazzák, ebben az oszlopban beáramlásként kell feltüntetni.

Ez az információ a CR SA Total tábla 100. (Beáramlások összesen) oszlopához kapcsolódik.

120

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

Ez az információ a CR SA Total tábla 110. oszlopához kapcsolódik.

130

(-) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM)

Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja.

Ez az információ a CR SA Total tábla 120. és 130. oszlopához kapcsolódik.

140

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók.

Ez az információ a CR SA Total tábla 150. oszlopához kapcsolódik.

150–180

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR eltérő rendelkezése hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %.

Lásd a CR SA Total tábla 160–190. oszlopát.

Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %, [0 %, 20 %], [20 %, 50 %] és [50 %, 100 %].

190

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók.

Ez az információ a CR SA Total tábla 200. oszlopához kapcsolódik.

200

(-) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 258. cikke szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly vonatkozik, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből.

210

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK

A szavatoló tőkéből levont kitettségértékkel csökkentett kitettségérték.

220–320

A KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

220–260

MINŐSÍTETT

A minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 8. pontja határozza meg.

A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani.

270

1 250 % (NEM MINŐSÍTETT)

A nem minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 7. pontja határozza meg.

280

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (LOOK THROUGH)

A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése

Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

290

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA

Az ABCP-program második vagy jobb veszteségviselő kategóriájú ügyletrészsorozatába tartozó értékpapírosítási pozícióként kezelt kitettségértéket a CRR 254. cikke rögzíti.

Az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír (ABCP) kibocsátás meghatározását a CRR 242. cikkének 9. pontja tartalmazza.

300

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

310

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER (IAA)

A CRR 109. cikkének (1) bekezdése, valamint 259. cikkének (3) bekezdése. Az értékpapírosítási pozíciók belső értékelési módszer szerinti kitettségértéke.

320

IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

330

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül.

340

EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket.

350

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény a CRR 405., 406. vagy 409. cikke bizonyos követelményeinek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250 %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. E kiegészítő kockázati súly nemcsak a befektető intézményekre, hanem az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és az eredeti hitelezőkre is alkalmazható.

360

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 330. oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is.

370–380

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ HATÁR ALKALMAZÁSA ELŐTT/UTÁN

A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 252. cikkében – az aktuálisan nemteljesítő tételek, valamint kiemelkedően magas kockázatúnak minősített kitettségek értékpapírosítása –, valamint 256. cikkének (4) bekezdésében – rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény – meghatározott határértékek alkalmazása előtt (370. oszlop)/után (380. oszlop).

390

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték.

100.

A CR SEC SA tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint oszlanak meg.

101.

Az adatszolgáltatás időpontjában fennálló teljes kitettség szintén megoszlik a kezdeti hitelminőségi besorolás szerint (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

Sor

010

TELJES KITETTSÉG

A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt.

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke.

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be.

040–060

MÉRLEGTÉTELEK

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket a sztenderd módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti érték.

A mérlegtételeket értékpapírosítás (050. sor) és újra-értékpapírosítás (060. sor) szerint kell megbontani.

070–090

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva.

A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani.

A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk.

Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint.

A mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket értékpapírosítás (080. sor) és újra-értékpapírosítás (090. sor) szerint kell megbontani a CRR 251. cikkében található 1 táblázatnak megfelelően.

100

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik.

110

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be.

A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

120–140

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

150–170

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

180

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

190–210

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

220–240

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

250–290

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni.

A sorokat kizárólag a 190–270. és 330–340. oszlopban kell kitölteni.

3.8.   C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)

3.8.1.   Általános megjegyzések

102.

Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény az IRB-módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett.

103.

A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

104.

A CR SEC IRB tábla alkalmazási köre megegyezik a CR SEC SA tábláéval: összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.8.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

A mérlegtételek összértékét tartalmazó sorban az ebben az oszlopban feltüntetett összeg az adatszolgáltatás időpontjában fennálló értékpapírosított kitettségek összegének felel meg.

Lásd a CR SEC SA tábla 010. oszlopát.

020–040

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

A CRR 249. és 250. cikke.

Az értékpapírosítási struktúrában foglalt hitelkockázat-mérséklési technikák korrigált értékében a lejárati eltérések nem vehetők figyelembe.

020

(-) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA)

A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti.

030

(-) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

A be- és kiáramlások általános szabálya szerint a CR SEC IRB tábla 030. oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg.

A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti.

040

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni.

A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása.

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének b), d) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint az értékelési korrekciók és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn.

Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe.

A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét.

A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik.

060–090

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

Lásd a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontját, valamint a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetét.

Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével.

060

(-) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában található.

A CRR 236. cikke teljes/részleges fedezettség esetében mutatja be a GA számítási módját (a veszteségviselési rangsorban azonos hely).

Ez az információ a CR IRB tábla 040. és 050. oszlopához kapcsolódik.

070

(-) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában található.

Mivel a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere nem alkalmazható, ebben az oszlopban kizárólag a CRR 200. cikke szerinti előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tüntethető fel.

Ez az információ a CR IRB tábla 060. oszlopához kapcsolódik.

080–090

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

080

(-) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

A CRR 236. cikke.

A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni.

Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Ez az információ a CR IRB tábla 070. oszlopához kapcsolódik.

090

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Ez az információ a CR IRB tábla 080. oszlopához kapcsolódik.

100

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

Ez az információ a CR IRB tábla 090. oszlopához kapcsolódik.

110

(-) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM)

A CRR 218–222. cikke Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja.

120

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók.

130–160

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. Ha másként nem rendelkeznek, ez a hitelegyenértékesítési tényező 100 %.

Erre vonatkozóan a hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja határozza meg.

Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %, [0 %, 20 %], [20 %, 50 %] és [50 %, 100 %].

170

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók.

Ez az információ a CR IRB tábla 110. oszlopához kapcsolódik.

180

(-) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 266. cikkének (3) bekezdése szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1 250 %-os kockázati súlyt rendeltek, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből.

190

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK

200–320

MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK)

A CRR 261. cikke.

A CRR 259. cikkének (2) bekezdése szerinti származtatott hitelminősítéssel rendelkező IRB értékpapírosítási pozíciókat minősített pozícióként kell feltüntetni.

A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az IRB-módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében (4. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani.

330

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A felügyeleti képlet módszerével kapcsolatban lásd a CRR 262. cikkét.

Egy értékpapírosítási pozíció kockázati súlya 7 % és a megadott képletek szerint alkalmazandó kockázati súly közül a nagyobb érték.

340

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Az értékpapírosítási pozíciókhoz tartozó hitelkockázat-mérséklés a CRR 264. cikke szerint elismerhető. Ebben az esetben az intézmény a teljes fedezettségű pozíció tényleges kockázati súlyát tünteti fel a CRR 264. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint (a tényleges kockázati súly a pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékét a pozíció kitettségértékével elosztva, majd 100-zal megszorozva számítható ki).

Részleges fedezettségű pozíció esetében az intézménynek a felügyeleti képlet módszerét korrigált T-értékkel kell alkalmaznia a CRR 264. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

350

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (LOOK THROUGH)

Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz legmagasabb kockázati súlya) alapján állapítják meg.

A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan kivételes kezelési módot ír elő, amelynél a Kirb nem számítható ki.

A likviditási hitelkeretek le nem hívott részét a mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek között kell feltüntetni.

Amíg egy értékpapírosítást kezdeményező a kivételes kezelést alkalmazza, amelynek során a Kirb nem számítható ki, addig a 350. oszlopban célszerű feltüntetni a likviditási hitelkeret kitettségértékének a CRR 263. cikkében rögzített kezelésnek megfelelő kockázati súlyozását.

A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd a CRR 256. cikkének (5) bekezdését és 265. cikkét.

360

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

370

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése az ABCP-programokon belüli pozíciókra vonatkozó belső értékelési módszert (IAA) határozza meg.

380

IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

390

(-) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE

Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CRR 266. cikkének (1) bekezdése (kizárólag értékpapírosítást kezdeményezők esetében alkalmazható, ha a kitettséget nem vonták le a szavatoló tőkéből), valamint (2) bekezdése szerint kell eljárniuk.

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

400

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül.

410

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK, EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A lejárati eltéréssel rendelkező szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket.

420

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250 %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra.

430

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 400. oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is.

Ebben az oszlopban negatív értékeket kell megadni.

440–450

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ HATÁR ALKALMAZÁSA ELŐTT/UTÁN

A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 260. cikkében meghatározott határértékek alkalmazása előtt (440. oszlop)/után (450. oszlop). Figyelembe kell venni továbbá a CRR 265. cikkét is (rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény).

460

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték.

105.

A CR SEC IRB tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül az értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint oszlanak meg.

106.

Az adatszolgáltatás időpontjában fennálló teljes kitettség szintén megoszlik a kezdeti hitelminőségi besorolás szerint (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

Sor

010

TELJES KITETTSÉG

A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt.

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke.

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be.

040–090

MÉRLEGTÉTELEK

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket az IRB-módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások figyelembevétele nélküli könyv szerinti érték.

A mérlegtételek az 050–070. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 080–090. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően.

100–150

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva.

A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből eredő mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciókat a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani.

A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk.

Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint.

A mérlegen kívüli tételek a 110–130. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 140–150. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően.

160

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik.

170

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be.

A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

180–230

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

240–290

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

300

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

310–360

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

370–420

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

430–540

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az IRB módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkében (4. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni.

A sorokat kizárólag a 170–320. és 400–410. oszlopban kell kitölteni.

3.9.   C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)

3.9.1.   Általános megjegyzések

107.

Ez a tábla – a CR SEC SA, CR SEC IRB, MKR SA SEC és MKR SA CTP tábla összesített információival szemben – ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmazt és a szavatolótőke-követelményt.

108.

A táblát az alábbi esetekben kell kitölteni:

a.

Az adatszolgáltató intézmény által kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében akkor, ha legalább egy pozícióval rendelkezik az értékpapírosításban. Így attól függetlenül, hogy jelentős kockázat átruházására sor került-e vagy sem, az intézményeknek az általuk – akár a banki könyvben, akár a kereskedési könyvben – tartott valamennyi pozícióról adatot kell szolgáltatniuk. A tartott pozíciók magukban foglalják a CRR 405. cikke szerint megtartott pozíciókat.

b.

Az adatszolgáltató intézmény által az adatszolgáltatás évében kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások (1) esetében akkor, ha nem rendelkezik pozícióval.

c.

Olyan értékpapírosítások, amelyek végső alapeszköze eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és az értékpapírosítási eszköz által (részben) megszerzett pénzügyi kötelezettség. Ez az alapeszköz fedezett kötvény vagy más kötelezettség is lehet, amelyet ilyenként a 160. oszlopban fel kell tüntetni.

d.

Az értékpapírosításokban meglévő olyan pozíciók, amelyeknél az adatszolgáltató intézmény nem értékpapírosítást kezdeményező és nem szponzor (tehát befektetők és eredeti hitelezők esetében).

109.

Ezt a táblát kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények (2) alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni.

110.

A CRR 406. cikkének (1) bekezdése alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményeknek az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Így különösen a 010–040., 070–110., 160., 190., 290–400., valamint 420–470. oszlopot kell kitölteniük.

111.

Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük.

3.9.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

005

SOR SZÁMA

A sor száma egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010

BELSŐ KÓD

Belső (alfanumerikus) kód, amelyet az intézmény az értékpapírosítás azonosítására használ. A belső kódot az értékpapírosítás azonosítójához kell rendelni.

020

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA (kódja/neve)

Az értékpapírosítás jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítás a piacon ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni.

030

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA (kódja/neve)

Az oszlopban az értékpapírosítást kezdeményező részére a felügyelő hatóság által megállapított kódot, vagy ha ilyen nincs, akkor az intézmény nevét kell megadni.

Több eladó részvételével végrehajtott értékpapírosítás esetén az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia a konszolidált csoportján belüli valamennyi olyan intézmény azonosítóját, amely az ügyletben (mint kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező) részt vesz. Ha kód nem áll rendelkezésre, vagy azt az adatszolgáltató intézmény nem ismeri, akkor az intézmény nevét kell megadni.

040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS/SZINTETIKUS)

A következő rövidítéseket kell megadni:

—

:

»T«

:

hagyományos;

—

:

»S«

:

szintetikus.

A hagyományos értékpapírosítás és a szintetikus értékpapírosítás meghatározását a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontja tartalmazza.

050

ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK?

A kezdeményezők, szponzorok és eredeti hitelezők a következő rövidítések egyikét kötelesek feltüntetni:

—

:

»K«

:

teljes megjelenítés;

—

:

»P«

:

részleges kivezetés;

—

:

»R«

:

teljes kivezetés;

—

:

»N«

:

nem alkalmazható.

Az oszlop az ügylet elszámolási módját foglalja össze.

A szintetikus értékpapírosítások esetében az értékpapírosítást kezdeményezőnek az értékpapírosított kitettségeket a mérlegből kivezetettként kell feltüntetnie.

Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki.

A »P« (részleges kivezetés) értéket kell megadni akkor, ha az értékpapírosított eszközöket a mérlegben az adatszolgáltató intézménynek az IAS 39.30–35 szerinti folytatódó részvétele mértékéig jelenítik meg.

060

A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKRA SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY VONATKOZIK?

Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következő rövidítéseket kell megadniuk:

—

:

»N«

:

nincs vonatkozó szavatolótőke-követelmény;

—

:

»B«

:

banki könyv;

—

:

»T«

:

kereskedési könyv;

—

:

»A«

:

részben mindkét könyv.

A CRR 109., 243. és 244. cikke.

Az oszlop azt foglalja össze, hogy az értékpapírosítási programot az értékpapírosítást kezdeményező hogyan kezeli a fizetőképesség szempontjából. Azt mutatja, hogy a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítási pozíciók alapján történik (banki könyv/kereskedési könyv).

Ha a szavatolótőke-követelmény alapját az értékpapírosított kitettségek képezik (jelentős kockázat átruházására nem kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR IRB táblán tünteti fel.

Ugyanakkor, ha a szavatolótőke-követelmény alapját a banki könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók képezik (jelentős kockázat átruházására kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SEC SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR SEC IRB táblán tünteti fel. A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók esetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az MKR SA TDI (sztenderd módszer szerinti általános pozíciókockázat), az MKR SA SEC vagy MKR SA CTP (sztenderd módszer szerinti egyedi pozíciókockázat), vagy az MKR IM (belső modellek) táblán kell feltüntetni.

Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki.

070

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS?

Az értékpapírosítás és az újra-értékpapírosítás fogalmának a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62–64. pontjában foglalt meghatározása szerint az alábbi rövidítésekkel meg kell adni az alapul szolgáló értékpapírok típusát:

—

:

»S«

:

értékpapírosítás;

—

:

»R«

:

újra-értékpapírosítás.

080–100

MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK

A CRR 404–410. cikke.

080

AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA

Minden egyes kezdeményezett értékpapírosítási programnál fel kell tüntetni a nettó gazdasági érdekeltség megtartásának módját a CRR 405. cikke alapján:

A

–

Függőleges szelet (értékpapírosítási pozíciók): a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértéke legalább 5 %-ának megtartása;

V

–

Függőleges szelet (értékpapírosított kitettségek): legalább 5 % megtartása az egyes értékpapírosított kitettségek hitelkockázatából akkor, ha az értékpapírosított kitettségek így megtartott hitelkockázatának besorolása minden esetben megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású.

B

–

Rulírozó kitettségek: »rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-a mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása«.

C

–

Mérlegen belüli: »véletlenszerűen kiválasztott – legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű – kitettségek megtartása, amennyiben ezeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve, hogy a potenciálisan értékpapírosítandó kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100«.

D

–

Első veszteségviselő: »az első veszteségviselő ügyletrészsorozat és szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő«.

E

–

Mentesül. Ezt a kódot a CRR 405. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel érintett értékpapírosításoknál kell megadni.

N

–

Nem alkalmazható. Ezt a kódot a CRR 404. cikkében foglalt rendelkezésekkel érintett értékpapírosításoknál kell megadni.

U

–

Nem megfelelő vagy ismeretlen. Ezt a kódot akkor kell megadni, ha az adatszolgáltató intézmény nem tudja biztosan, hogy a megtartás melyik módját alkalmazzák, vagy az nem felel meg a szabályoknak.

090

A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%)

Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező által megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség aránya a kezdeményezés időpontjában legalább 5 %.

A CRR 405. cikkének (1) bekezdésétől függetlenül a kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése jellemzően úgy értelmezhető, hogy az a kitettségek első értékpapírosításának időpontjára, és nem a kitettségek keletkezésének időpontjára vonatkozik (például nem arra az időpontra, amikor az alapul szolgáló hiteleket először nyújtották). A kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése azt jelenti, hogy a megtartás mértékének értékelésekor és a követelmény teljesítésekor (például a kitettségek első értékpapírosításának időpontjában) elvárt arány 5 %; a megtartott érdekeltségi arány dinamikus újraértékelésének és kiigazításának az ügylet teljes élettartamára vonatkozó előírása nem szükséges.

Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080. oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel.

100

A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL?

A CRR 405. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

A következő rövidítéseket kell megadni:

»Y«

:

igen;

»N«

:

nem.

Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080. oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel.

110

AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ/SZPONZOR/EREDETI HITELEZŐ/BEFEKTETŐ)

A következő rövidítéseket kell megadni:

—

:

»O«

:

értékpapírosítást kezdeményező;

—

:

»S«

:

szponzor;

—

:

»L«

:

eredeti hitelező;

—

:

»I«

:

befektető.

Az értékpapírosítást kezdeményező fogalmát a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja, a szponzor fogalmát a 14. pontja határozza meg. Befektetőnek olyan intézmények tekinthetők, amelyekre a CRR 406. és 407. cikke alkalmazható.

120–130

NEM ABCP-PROGRAMOK

Azon speciális jellegükből adódóan, hogy több egyedi értékpapírosítási pozíciót foglalnak magukban, a CRR 242. cikkének 9. pontjában meghatározott ABCP-programokról a 120. és 130. oszlopban nem kell adatot szolgáltatni.

120

KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (hh/éééé)

Az értékpapírosítás kezdeményezésének időpontjában (a halmazra [poolra] vonatkozó határidőben vagy záró dátumban) a hónapot és az évet a »hh/éééé« formában kell megadni.

Az egyes értékpapírosítási programok kezdeményezésének időpontja az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében a kezdeményezés napja az értékpapírok első kibocsátásának napja.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

130

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN

Ez az oszlop az értékpapírosított portfóliónak a kezdeményezés időpontjában érvényes (a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek megfelelő) értékét összesíti.

A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében az értékpapírok első kibocsátásának napjára vonatkozó értéket kell megadni. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében kizárólag az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott összeget kell megadni.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

140–220

ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK

A 140–220. oszlopban az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólió több jellemzőjére vonatkozó információkat kell feltüntetnie.

140

ÖSSZÉRTÉK

Az intézményeknek az értékpapírosított portfóliónak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes értékét, vagyis a fennálló értékpapírosított kitettségek összegét kell megadniuk. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál (vagyis ahol az értékpapírosított eszközportfólió a kezdeményezés napját követően nem bővíthető) az értéket fokozatosan csökkenteni kell.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

150

AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%)

Az intézménynek az értékpapírosított portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő részesedését kell megadni (százalékban, két tizedesjegy pontossággal). Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték alapértelmezés szerint 100 %, kivéve a több eladó részvételével működő értékpapírosítási programokat. Az utóbbi esetben az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióban meglévő aktuális hozzájárulását kell megadnia (arányát tekintve a 140. oszlopnak felel meg).

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

160

TÍPUS

Ez az oszlop az értékpapírosított portfólióban lévő eszközökről (1–8) és kötelezettségekről (9 és 10) gyűjt információkat. Az intézménynek az alábbi számkódok valamelyikét kell feltüntetnie:

1

–

lakóingatlant terhelő jelzálog;

2

–

kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog;

3

–

hitelkártya-követelés;

4

–

lízing;

5

–

vállalatoknak és vállalatként kezelt kkv-knak nyújtott hitel;

6

–

fogyasztási hitel;

7

–

vevőkövetelés;

8

–

egyéb eszköz;

9

–

fedezett kötvény;

10

–

egyéb kötelezettség.

Ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fenti típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. Újra-értékpapírosítás esetén az intézménynek a végső alapul szolgáló eszközhalmazt kell megjelölnie. A 10. típus (egyéb kötelezettség) az államkötvényeket és a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat foglalja magában.

A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál a típus az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat.

170

ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES)

Ez az oszlop arról a módszerről gyűjt információkat, amelyet az intézmény az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazna az értékpapírosított kitettségekre.

A következő rövidítéseket kell megadni:

—

:

»S«

:

sztenderd módszer;

—

:

»I«

:

belső minősítésen alapuló módszer;

—

:

»M«

:

a két módszer (SA/IRB) kombinációja.

Ha a sztenderd módszer alkalmazásakor az 050. oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA táblán kell megadni.

Ha az IRB-módszer alkalmazásakor az 050. oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC IRB táblán kell megadni.

Ha a sztenderd módszer és az IRB-módszer együttes alkalmazásakor az 050. oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA és a CR SEC IRB táblán is meg kell adni.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Ettől függetlenül az oszlop nem vonatkozik a kötelezettségek értékpapírosítására. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

180

A KITETTSÉGEK SZÁMA

A CRR 261. cikke (1) bekezdésének 1. pontja

Az oszlopot kizárólag azoknak az intézményeknek kötelező kitölteniük, amelyek az értékpapírosítási pozíciókra az IRB-módszert alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170. oszlopban az »I« értéket adják meg). Az intézmény a kitettségek tényleges számáról szolgáltat adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Az oszlopot a befektetők nem töltik ki.

190

ORSZÁG

Az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kód alapján az ügylet végső alapul szolgáló eszközeinek származási országát kell megadni, vagyis az eredeti értékpapírosított kitettségek közvetlen kötelezettjének az országát (alapul szolgáló eszközök vizsgálata). Ha az értékpapírosítás halmaza több országot tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb országot kell feltüntetnie. Ha az eszközök és kötelezettségek összege alapján számított 20 %-os küszöböt egyik ország sem lépi túl, akkor az »OT« (egyéb) értéket kell feltüntetni.

200

ELGD (%)

A kitettséggel súlyozott átlagos LGD (ELGD) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a felügyeleti képlet módszerét alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170. oszlopban az »I« értéket tüntetik fel). Az ELGD értékét a CRR 262. cikkének (1) bekezdése alapján kell kiszámítani.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki továbbá, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

210

(-) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak meg-felelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközö-kön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteség-nek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltarta-lékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott ösz-szegét foglalják magukban.

Ez az oszlop az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott értékelési korrekciókról és céltartalékokról gyűjt információkat. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

220

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%)

Ez az oszlop az értékpapírosított portfólió szavatolótőke-követelményéről gyűjt információkat az értékpapírosítás nélküli állapotot feltételezve, valamint az ebben rejlő kockázatokkal kapcsolatos várható veszteségről (Kirb), amelyet az értékpapírosított kitettségeknek a kezdeményezés időpontjában érvényes összértékének százalékos arányában, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. A Kirb meghatározását a CRR 242. cikkének 4. pontja tartalmazza.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

230–300

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA

A hat oszlopból álló csoport az értékpapírosítás struktúrájáról gyűjt adatokat mérlegen belüli/kívüli pozíciók, ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő), valamint lejárat szerint.

A több eladó részvételével működő értékpapírosítási programoknál az első veszteségviselő ügyletrészsorozatra vonatkozóan kizárólag az adatot szolgáltató intézménynek megfelelő, vagy annak tulajdonított összeget kell feltüntetni.

230–250

MÉRLEGTÉTELEK

Ez az oszlopcsoport a mérlegtételekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő).

230

ELŐRE SOROLT

Ebbe a kategóriába kell sorolni minden olyan ügyletrészsorozatot, amely nem minősül köztes vagy első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak.

240

KÖZTES

Lásd a CRR 243. cikkének (3) bekezdését (hagyományos értékpapírosítás) és 244. cikkének (3) bekezdését (szintetikus értékpapírosítás).

250

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

Az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghatározását a CRR 242. cikkének 15. pontja tartalmazza.

260–280

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ez az oszlopcsoport a mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő).

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegtételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint.

290

A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA

A teljes értékpapírosítás felmondásának valószínű időpontja a szerződési feltételek és a jelenleg várható pénzügyi feltételek alapján. Általában az alábbiak közül a legkorábbi időpont:

i.

az a nap, amelyen a CRR 242. cikkének 2. pontjában meghatározott maradék pozíciókra vonatkozó visszavásárlási jog az alapul szolgáló kitettségek lejáratát, valamint azok előtörlesztési rátáit és esetleges újratárgyalását figyelembe véve először gyakorolható;

ii.

az a nap, amelyen az értékpapírosítást kezdeményező először érvényesíthet az értékpapírosítás szerződési feltételeiben foglalt olyan egyéb lehívási opciót, amely az értékpapírosítás teljes visszaváltását eredményezi.

A felmondás várható legkorábbi időpontja tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.

300

JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT

Az a nap, amelyen az értékpapírosítás teljes tőke- és kamatrészét jogszerűen vissza kell fizetni (az ügylet dokumentációja alapján).

A jogszerű végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.

310–400

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az oszlopcsoport az értékpapírosítási pozíciókról gyűjt adatokat az adatszolgáltatás időpontjában fennálló mérlegen belüli/kívüli pozíciók, valamint ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő) szerinti bontásban.

310–330

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegtételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint.

340–360

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegen kívüli tételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint.

370–400

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ez az oszlopcsoport a 340–360. oszlopban más bontásban már megadott mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt kiegészítő információkat.

370

KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK (DCS)

Ez az oszlop az értékpapírosítást kezdeményező által tartott és közvetlen hitelhelyettesítőkkel garantált értékpapírosítási pozíciókra vonatkozik.

A CRR I. melléklete szerint közvetlen hitelhelyettesítőnek az alábbi teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek minősülnek:

—

a hitelhelyettesítő jellegű garanciák;

—

hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

380

IRS/CRS

Az IRS a kamatcsereügyletek, a CRS a deviza-csereügyletek rövidítése. Ezeket a származtatott ügyleteket a CRR II. melléklete sorolja fel.

390

ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK

A CRR 242. cikkének 3. pontjában meghatározott likviditási hitelkeretek akkor elismerhetők, ha teljesítik kell a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt hat feltételt attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd és az IRB-módszer közül melyiket alkalmazza.

400

EGYÉB (AZ EL NEM ISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEKKEL EGYÜTT)

Ebben az oszlopban kell feltüntetni a fennmaradó mérlegen kívüli tételeket, ezen belül az el nem ismert likviditási hitelkereteket (vagyis azokat, amelyek nem teljesítik a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt feltételeket).

410

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS: ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ

A CRR 242. cikkének 12. pontja és 256. cikkének (5) bekezdése (SA), valamint 265. cikkének (1) bekezdése (IRB) meghatározza azokat a hitel-egyenértékesítési tényezőket, amelyeket a befektetőkre jutó rész összegére kell alkalmazni a kockázattal súlyozott kitettségérték megállapításához.

Ez az oszlop a gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó értékpapírosítási programokra (rulírozó értékpapírosításokra) vonatkozik.

A CRR 256. cikkének (6) bekezdése szerint az alkalmazandó hitel-egyenértékesítési tényezőt az értékpapírosítási felár tényleges háromhavi átlaga határozza meg.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ez az információ CR SEC SA tábla 100. oszlopához, valamint a CR SEC IRB 160. oszlopához kapcsolódik.

420

(-) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC SA tábla 200. oszlopához, valamint a CR SEC IRB 180. oszlopához.

Ebben az oszlopban negatív értéket kell megadni.

430

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ HATÁR ALKALMAZÁSA ELŐTT

Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása előtti értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

440

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ HATÁR ALKALMAZÁSA UTÁN

Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása utáni értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

450–510

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV

450

CTP/NEM CTP

A következő rövidítéseket kell megadni:

C

–

korrelációkereskedési portfólió (CTP);

N

–

nem CTP.

460–470

NETTÓ POZÍCIÓK – HOSSZÚ/RÖVID

Lásd az MKR SA SEC, illetve MKR SA CTP 050. és 060. oszlopát.

480

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA) – EGYEDI KOCKÁZAT

Lásd az MKR SA SEC 610., illetve az MKR SA CTP 450. oszlopát.

4.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

4.1.   C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

4.1.1.   Általános megjegyzések

112.

Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének a CRR 312–324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert »lakossági banki tevékenység« és »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágára.

113.

Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert és/vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha nem állnak rendelkezésre auditált adatok, az intézmények üzleti becslést is alkalmazhatnak. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek az auditált adatokat változatlan formában kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik.

114.

Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy – rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt – a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Ha az intézmény három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik.

115.

A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a kölcsönök és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását.

116.

Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben.

117.

A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik.

4.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010–030

IRÁNYADÓ MUTATÓ

A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót a 010–030. oszlopban tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, a CRR 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

A továbbiakban az irányadó mutató a CRR 316. cikkének (1) bekezdésében található 1. táblázatban felsorolt elemek pénzügyi év végén mért értékének az összege.

Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell a táblázat megfelelő oszlopaiban szerepeltetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat a 030. oszlopban kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a 020. oszlopban (a t+1 évre vonatkozó becslés), valamint a 010. oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni.

Ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény a jövőre vonatkozó üzleti becslést is alkalmazhat.

040–060

KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN)

Ezekben az oszlopokban a CRR 319. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágban nyújtott kölcsönök és előlegek állományát kell feltüntetni. Ezen állományok alapján számítható ki az alternatív irányadó mutató, amelyből megállapítható az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységek szavatolótőke-követelménye (a CRR 319. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

A »kereskedelmi banki tevékenység« üzletág esetében a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírokat is meg kell adni.

070

TŐKEKÖVETELMÉNY

A tőkekövetelményt az alkalmazott módszerrel, a CRR 312–324. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az eredményül kapott összeget a 070. oszlopban kell feltüntetni.

071

TELJES MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikkének (4) bekezdése A 070. oszlopban megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del.

080

EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ

A 312. cikk (2) bekezdésében említett kérelemben szerepeltetni kell a működési kockázati tőkének a csoport különböző tagjai közti allokálásához használt módszer leírását. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a diverzifikációs hatásokat figyelembe kívánják-e venni, és ha igen, akkor milyen módon abban a kockázatmérési rendszerben, amelyet egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kívánnak alkalmazni (lásd a CRR 18. cikkének (1) bekezdését).

090–120

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, adott esetben szolgáltatandó

090

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT

A 090. oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelmény megegyezik a 070. oszlopban szereplő adatnak a várható veszteség, a diverzifikáció és a kockázatmérséklési technikák miatti mérséklő hatás figyelembevétele előtt számított értékével (lásd lejjebb).

100

(-) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT

A 100. oszlopban a szavatolótőke-követelménynek a belső üzletviteli gyakorlatban figyelembe vett várható veszteség miatti mérséklését kell megadni a CRR 322. cikke (2) bekezdésének a) alapján.

110

(-) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT

A 110. oszlopban szereplő diverzifikációs hatás az egyes működésikockázat-osztályokra vonatkozóan külön számított szavatolótőke-követelmények összegének (tökéletes függőségi helyzet), valamint a függőségi és korrelációs hatások figyelembevételével számított diverzifikált szavatolótőke-követelménynek (a kockázati osztályok között feltételezett nem tökéletes függőségi helyzet) a különbsége. Tökéletes függőségi helyzet az alapesetben áll fenn, vagyis amikor az intézmény nem alkalmaz kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát, így a fejlett mérési módszerrel megállapított tőke a választott kockázati osztályok egyedi működési kockázati mérőszámainak az összegeként számítható ki. Ilyenkor a kockázati osztályok között 100 %-os korrelációt kell feltételezni, és az oszlopban a nulla értéket kell megadni. Ezzel szemben akkor, ha az intézmény kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát alkalmaz, akkor ebben az oszlopban az alapesetből eredő, fejlett mérési módszerrel megállapított tőke és a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúra alkalmazása után kapott érték különbözetét kell feltüntetnie. Ez az érték a fejlett mérési módszerre épülő modell diverzifikációs kapacitását mutatja, vagyis a modell azon képességét, hogy a működési kockázatból eredő súlyos veszteséget okozó, nem egyidejű események előfordulását figyelembe vegye. A 110. oszlopban azt az összeget kell feltüntetni, amellyel a feltételezett korrelációs struktúra a fejlett mérési módszerrel megállapított tőkét csökkenti a 100 %-os feltételezéshez képest.

120

(-) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT

A 120. oszlopban a CRR 323. cikkének (1)–(5) bekezdése szerinti biztosítás és más kockázat-átruházási mechanizmusok hatását kell feltüntetni.


Sor

010

AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

Ez a sor az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket mutatja be a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából (a CRR 315. és 316. cikke).

020

A SZTENDERD (TSA)/ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER (ASA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

A sztenderd módszerrel és alternatív sztenderd módszerrel (a CRR 317–319. cikke alapján) kiszámított szavatolótőke-követelményt kell feltüntetni.

030–100

A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT

A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutatót a 030–100. sorban a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak között kell felosztani. A tevékenységek üzletág szerinti besorolásakor a CRR 318. cikkében foglalt elveket kell követni.

110–120

AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT

A CRR 319. cikke szerinti alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézményeknek a vonatkozó évekre az irányadó mutatót üzletáganként elkülönítve kell megadniuk a 030–050. és 080–100. sorban, valamint a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágra vonatkozóan a 110. és 120. sorban.

A 110. és 120. sor az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan mutatja az irányadó mutató értékét, megkülönböztetve a »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágba és a »lakossági banki tevékenység« üzletágba tartozó tevékenységeket (a CRR 319. cikke). Egyszerre szerepelhet érték a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágaknak a sztenderd módszer szerinti 060. és 070. sorában és az alternatív sztenderd módszer szerinti 110. és 120. sorában, pl. ha egy leányvállalat a sztenderd módszer, míg anyavállalata az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozik.

130

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

Ebben a sorban a CRR 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke szerint a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó intézmények vonatkozó adatait kell megadni.

Ezenkívül a különböző módszerek együttes (a CRR 314. cikkében említett) alkalmazása esetén ebben a sorban kell megadni a fejlett mérési módszerek szerinti tevékenységek irányadó mutatójával kapcsolatos információkat. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

4.2.   C 17.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS)

4.2.1.   Általános megjegyzések

118.

Ez a tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként.

119.

A »bruttó veszteség« az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett működési kockázati eseményből vagy eseménytípusból eredő, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, a 122. pont sérelme nélkül.

120.

A »megtérült veszteség« az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől – például biztosítóktól vagy más felektől – pénz vagy gazdasági előny folyik be.

121.

A »gyorsan megtérült veszteségesemény« olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR Details adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket.

122.

Az »elszámolás napja« az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az »esemény napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a »felismerés napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott).

123.

Az »események száma« azon működési kockázati események száma, amelyeket az aktuális adatszolgáltatási időszakban számol el először az intézmény.

124.

A »teljes veszteségérték« az alábbi elemek összege:

i.

azon működési kockázati eseményekkel összefüggő bruttó veszteség, amelyeket az aktuális adatszolgáltatási időszakban számol el először az intézmény (pl. közvetlen díjfizetések, céltartalékok, elszámolások);

ii.

azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási időszakban végrehajtott pozitív veszteségkiigazításaival (pl. céltartalék-emelés, kapcsolódó veszteségesemények, kiegészítő elszámolások) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási időszakban számolt el először az intézmény; valamint

iii.

azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási időszakban – céltartalék-csökkentés következtében – végrehajtott negatív veszteségkiigazításaival összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási időszakban számolt el először az intézmény

125.

Az »események száma« konvenció szerint tartalmazza azokat az eseményeket is, amelyeket először korábbi adatszolgáltatási időszakban számolt el az intézmény, de amelyekről korábbi felügyeleti adatszolgáltatásban még nem számolt be. A »teljes veszteségérték« konvenció szerint tartalmazza a 124. pont korábbi beszámolási időszakokra vonatkozó azon elemeit is, amelyekről korábbi felügyeleti adatszolgáltatás során még nem számolt be az intézmény

126.

A »legnagyobb egyedi veszteség« a 124. pont i. és ii. alpontja alatti összegek közül a legnagyobb.

127.

Az »öt legnagyobb veszteség összege« a 124. pont i. és ii. alpontja alatti öt legnagyobb összeg összege.

128.

A »teljes megtérült veszteség« az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt megtérült veszteségek összege.

129.

Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig).

130.

Az információkat a belső határértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletág) és (a CRR 324. cikkében említett) eseménytípusok közötti felosztásával kell bemutatni, így lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra.

131.

Az oszlopok a különböző eseménytípusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső határértéket mutatja, amelyből egynél több határérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb határérték.

132.

A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül az események számára, a teljes veszteségértékre, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre vonatkozó információkat.

133.

Az »üzletágak összesen« sorban az események számát és a teljes veszteségértéket előre megadott küszöbértékek (10 000, 20 000, 100 000 és 1 000 000) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek euróban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása – ezért nem szükségképpen felelnek meg a belső veszteségadatok gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó határértékeknek.

134.

Amennyiben a teljes veszteségérték elemeinek 124. pont szerinti összege egyes üzletág/eseménytípus-kombinációk tekintetében negatív érték, a megfelelő mezőben »0« értéket kell szerepeltetni.

135.

A táblát valamennyi olyan intézménynek ki kell töltenie, amely a szavatolótőke-követelményt fejlett mérési módszerrel vagy a sztenderd, illetve alternatív sztenderd módszerrel számítja ki.

136.

Az e rendelet 5. cikke b) pontja 2. b) alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az intézmények »az ugyanazon tagállamon belüli összes intézmény összesített mérlegfőösszegének« meghatározásához az EBA »Supervisory Disclosure« weboldalán megtalálható legfrissebb statisztikai adatokat kötelesek használni.

137.

Az e rendelet 5. cikke b) pontja 2. alpontja b) alpontjának hatálya alá eső intézményeknek kizárólag az alábbi információkat kell megadniuk az OPR Details tábla »eseménytípusok összesen« oszlopában (080. oszlop):

a)

az események száma (910. sor);

b)

teljes veszteségérték (920. sor);

c)

legnagyobb egyedi veszteség (930. sor);

d)

az öt legnagyobb veszteség összege (940. sor); valamint

e)

teljes megtérült veszteség (950. sor).

4.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010–070

ESEMÉNYTÍPUSOK

Az intézmények a veszteségeket a 010–070. oszlopban a CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípusoknak megfelelően tüntetik fel.

A szavatolótőke-követelményt a sztenderd módszer vagy az alternatív sztenderd módszer szerint számító intézmények a felsorolt eseménytípusokba nem sorolható veszteségeket a 080. oszlopban adhatják meg.

080

ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN

A 080. oszlopban az egyes üzletágakra vonatkozóan az intézmények az események számát, a teljes veszteségérték összegét és a teljes megtérült veszteség összegét a 010–070. oszlopban megadott eseményszámok, a teljes bruttó veszteségértékek és a teljes megtérült veszteségek egyszerű összegeként tüntetik fel. A 080. oszlopban feltüntetett legnagyobb egyedi veszteség a 010–070. oszlopban megadott legnagyobb bruttó egyedi veszteségértékek közül a legnagyobb. Az öt legnagyobb veszteség összegénél a 080. oszlopban az egy üzletágon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni.

090–100

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT HATÁRÉRTÉK

A 090. és 100. oszlopban az intézmények azokat az alsó határértékeket tüntetik fel, amelyeket a CRR 322. cikke (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondata alapján a belső veszteségadatok gyűjtésekor alkalmaznak. Ha az intézmény az egyes üzletágakon belül csak egy határértéket alkalmaz, akkor csak a 090. oszlopot kell kitölteni. Ha az intézmény azonos üzletágon belül több különböző határértéket alkalmaz, akkor a legmagasabb alkalmazott határértéket is meg kell adni (100. oszlop).


Sorok

010–850

ÜZLETÁGAK: VÁLLALATI PÉNZÜGYEK, KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS, LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG, LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG, FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK, VAGYONKEZELÉS, TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK

A CRR 317. cikkének (4) bekezdésében található 2. táblázatban meghatározott üzletágakra, a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletágra, valamint az egyes eseménytípusokra vonatkozóan az intézmény a belső határértékeknek megfelelően a következő információkat tünteti fel: az események száma, teljes veszteségérték, legnagyobb egyedi veszteség, az öt legnagyobb veszteség összege és a teljes megtérült veszteség. Az olyan veszteséget okozó eseménynél, amely több üzletágat érint, a teljes veszteségértéket fel kell osztani az összes érintett üzletág között.

910–950

ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN

Az egyes eseménytípusoknál (010–080. oszlop) a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b), c) és e) pontjának megfelelően az alábbi összesítő információkat kell feltüntetni az üzletágak összesen sorokon (910–950. sor):

—   Események száma (910. sor): feltüntetendő a belső határértéket meghaladó események száma eseménytípusonként az összes üzletágra összesítve. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb az üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek.

—   Események száma. Ebből: ≥ 10 000 és < 20 000, ≥ 20 000 és < 100 000, ≥ 100 000 és < 1 000 000, ≥ 1 000 000 (911–914. sor): feltüntetendő az egyes sorokhoz megadott tartományokba tartozó belső események száma.

—   Teljes veszteségérték (920. sor): a teljes veszteségérték az egyes üzletágaknál megadott teljes veszteségértékek egyszerű összege.

—   Teljes veszteségérték. Ebből: ≥ 10 000 és < 20 000, ≥ 20 000 és < 100 000, ≥ 100 000 és < 1 000 000, ≥ 1 000 000 (921–924. sor): feltüntetendő az egyes sorokhoz megadott tartományokba tartozó teljes veszteségérték.

—   Legnagyobb egyedi veszteség (930. sor): a belső határértéket meghaladó legnagyobb veszteség az egyes eseménytípusokon belül, minden üzletágra vonatkozóan. Abban az esetben, ha egy esemény több üzletágat is érint, ez az adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágaknál rögzített legmagasabb egyedi veszteség értéke.

—   Az öt legnagyobb veszteség összege (940. sor): az egyes üzletágakon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni az egyes eseménytípusokra és minden üzletágra vonatkozóan. Lehetséges, hogy az összeg magasabb, mint az egyes üzletágaknál rögzített öt legnagyobb egyedi veszteség összege. Az összeget a veszteségek számától függetlenül meg kell adni.

—   Teljes megtérült veszteség (950. sor): az egyes üzletágakhoz tartozó teljes megtérült veszteségek összege.

910–950/080

ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN – ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN

—   Események száma: a 910–914. sorokban az események száma megegyezik a megfelelő sorban szereplő eseményszámok vízszintes összegével, mivel ezen adatok között a több üzletágat érintő eseményeket már egy eseményként számították be. A 910. sor adata nem feltétlenül egyezik meg a 080. oszlopban szereplő eseményszámok függőleges összegével, mivel egy esemény egyszerre több üzletágat is érinthet.

—   Teljes veszteségérték: a 920–924. sorokban a teljes veszteségérték megegyezik a megfelelő sorban szereplő eseménytípusonkénti teljes veszteségértékek vízszintes összegével. A 920. sorban feltüntetett teljes veszteségérték megegyezik a 080. oszlopban szereplő üzletágankénti teljes veszteségértékek függőleges összegével.

—   Legnagyobb egyedi veszteség: a fentieknek megfelelően, ha egy esemény több üzletágat érint, akkor lehetséges, hogy az üzletági összesítésben a legnagyobb egyedi veszteség értéke az adott eseménytípusra vonatkozóan magasabb, mint az egyes üzletágakon belüli legnagyobb egyedi veszteség. Emiatt az ebben a cellában szereplő érték megegyezik az üzletági összesítésen belüli legnagyobb egyedi veszteségértékek közül a legmagasabbal, ami nem feltétlenül egyezik meg a 080. oszlopban szereplő üzletágankénti legnagyobb egyedi veszteségek közül a legmagasabb értékkel.

—   Az öt legnagyobb veszteség összege: a teljes mátrixon belül az öt legnagyobb veszteség összege, amely tehát nem feltétlenül egyezik meg sem az üzletági összesítésen belüli öt legnagyobb veszteségösszeg adatok közül a legmagasabbal, sem a 080. oszlopon belüli öt legnagyobb veszteségösszeg adatok közül a legmagasabbal.

—   Teljes megtérült veszteség: megegyezik a 950. sorban feltüntetett eseménytípusonkénti teljes megtérült veszteségek vízszintes összegével és a 080. oszlopban feltüntetett üzletágankénti teljes megtérült veszteségek függőleges összegével.

5.   PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

138.

Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutatás található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modellen alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is.

139.

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő – azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését a CRR 326–333. cikke ismerteti.

5.1.   C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

5.1.1.   Általános megjegyzések

140.

Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (a CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése). A különböző kockázatok és a CRR alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {325;060} (értékpapírosítások), illetve {330;060} (CTP) cellába.

141.

A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő fizetőeszközökre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, LTL, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb fizetőeszközre összevontan.

5.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010–020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030–040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sor

010–350

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat és az azoknak megfelelő, a CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt a kockázati kategóriától, a lejárattól és az alkalmazott módszertől függően kell feltüntetni.

011

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

012

Származtatott ügyletek

A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 328–331. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.

013

Egyéb eszközök és kötelezettségek

A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.

020–200

LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 339. cikkének (1)–(8) bekezdése szerinti lejáraton alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 339. cikkének (9) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra, ezeket pedig az instrumentumok lejárata szerint kell felosztani.

210–240

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 340. cikkének (1)–(6) bekezdése szerinti hátralévő futamidőn alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 340. cikkének (7) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra kell felosztani.

250

EGYEDI KOCKÁZAT

A 251., 325. és 330. sorban megadott értékek összege.

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény hatálya alá esnek, valamint a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények a CRR 92. cikke (3) bekezdésének b) pontja, 335. cikke, 336. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 337. és 338. cikke szerint. Figyelembe kell venni továbbá a CRR 327. cikkének (1) bekezdését.

251–321

A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye

A 260–321. sorokban megadott értékek összege.

A külső minősítéssel nem rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák szavatolótőke-követelményét az alaptermék-kibocsátók kockázati súlyainak összeadásával kell kiszámítani (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának első és második bekezdése – az alapul szolgáló eszközök vizsgálata). A külső minősítéssel rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik bekezdése) külön kell feltüntetni a 321. sorban.

A CRR 336. cikkének (3) bekezdése szerinti pozíciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás:

A CRR 129. cikkének (3) bekezdése szerint speciálisan kezelendők azok a kötvények, amelyek a banki könyvben 10 %-ot elérő kockázati súlyt képviselnek (fedezett kötvények). Az egyedi szavatolótőke-követelmény a CRR 336. cikke 1. táblázatának második kategóriájában szereplő százalékos arány fele. Ezeket a pozíciókat a végső lejáratig hátralévő idő alapján kell a 280–300. sorokban feltüntetni.

Ha a kamatláb-pozíciók általános kockázatát hitelderivatíva fedezi, akkor a 346. és 347. cikket kell alkalmazni.

325

Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye

Az MKR SA SEC tábla 610. oszlopában feltüntetett teljes tőkekövetelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg.

330

A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye

Az MKR SA CTP tábla 450. oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg.

340

EGYEDI MÓDSZER A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK POZÍCIÓKOCKÁZATÁRA

A CRR 348–350. cikke. Akkor alkalmazandó, ha a kollektív befektetési formákban vagy az alapul szolgáló eszközökben lévő pozíciók kezelése nem a CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetében rögzített módszerek alapján történik. Ebben az esetben magában foglalja az alkalmazandó felső korlátnak a szavatolótőke-követelményben megjelenő hatásait.

A CRR 348. cikkének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a. A CRR 348. cikkének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték.

350–390

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 329. cikkének (3) bekezdése

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.2.   C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.2.1.   Általános megjegyzések

142.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

143.

Az MKR SA SEC tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

144.

Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460. sorában kell adatot szolgáltatni.

5.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlop

010–020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 337. cikkével összefüggésben (értékpapírosítási pozíciók). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030–040

(-) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 258. cikke.

050–060

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

070–520

A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). A hosszú és rövid pozíciókat külön kell csoportosítani.

230–240 és 460–470

1 250 %

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

250–260 és 480–490

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben.

Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmények az alternatív felügyeleti képlet módszerét (SFA) alkalmazzák, amely a szavatolótőke-követelményt a biztosítékhalmaz jellemzőinek és az ügyletrészsorozat szerződéses tulajdonságainak függvényében határozza meg.

270 és 500

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

Sztenderd módszer: a CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

IRB-módszer: a CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését.

280–290/510–520

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 109. cikke (1) bekezdésének második mondata, valamint 259. cikkének (3) és (4) bekezdése.

Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmény a belső értékelési módszer alapján határozza meg a bankok által (ideértve a külső bankokat is) ABCP-program keretében nyújtott likviditási hitelkeretek és hitelminőség-javítási lehetőségek tőkekövetelményét. A külső hitelminősítő intézeti módszertanra épülő belső értékelési módszer (IAA) az ABCP-programmal szemben kizárólag olyan kitettségeknél alkalmazható, amelyek kezdeti belső hitelminőségi besorolása a befektetési fokozattal egyenértékű.

530–540

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 337. cikkének (3) bekezdése a CRR 407. cikkével összefüggésben. A CRR 14. cikkének (2) bekezdése.

550–570

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

A CRR 337. cikke, figyelmen kívül hagyva a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.

580–600

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

A CRR 337. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével.

610

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint a 2014. december 31-én záruló átmeneti időszakban az intézménynek külön kell összegeznie a súlyozott nettó hosszú pozícióit (580. oszlop) és a súlyozott nettó rövid pozícióit (590. oszlop). A két összeg közül a nagyobb (felső korlát figyelembevételével számított) összeg képezi a szavatolótőke-követelményt. Ezzel együtt a CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint 2015-től kezdődően az intézmény a szavatolótőke-követelmény kiszámításához a 600. oszlopban összegzi a súlyozott nettó pozícióit (tekintet nélkül arra, hogy azok hosszúak vagy rövidek).


Sor

010

TELJES KITETTSÉG

A kereskedési könyvben nyilvántartott, fennálló értékpapírosítások összértéke az értékpapírosítást kezdeményező és/vagy befektető és/vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.

040, 070 és 100

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62. pontja

020, 050, 080 és 110

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. pontja

030–050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja

060–080

BEFEKTETŐ

Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

090–110

SZPONZOR

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

120–210

A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK MEGOSZLÁSA AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINT

A CRR 337. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata.

Az alapul szolgáló eszközök megoszlása a SEC Details tábla »Típus« oszlopában alkalmazott osztályozást követi:

—

–

1

–

lakóingatlant terhelő jelzálog;

—

–

2

–

kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog;

—

–

3

–

hitelkártya-követelés;

—

–

4

–

lízing;

—

–

5

–

vállalatoknak és vállalatként kezelt kkv-knak nyújtott hitel;

—

–

6

–

fogyasztási hitel;

—

–

7

–

vevőkövetelés;

—

–

8

–

egyéb eszköz;

—

–

9

–

fedezett kötvény;

—

–

10

–

egyéb kötelezettség.

Az egyes értékpapírosítások esetében, ha a halmaz több eszköztípust tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie.

5.3.   C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

5.3.1.   Általános megjegyzések

145.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó CTP-pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és a CRR 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

146.

Az MKR SA CTP tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza-e a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

147.

A tábla kialakítása elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat emiatt minden esetben a 030., 060. vagy 090. sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 110. sorban kell feltüntetni. Az »egyéb CTP-pozíciók« nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd a CRR 338. cikkének (3) bekezdésében található meghatározást), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez. Besorolásuk ezért történik az »értékpapírosítás« vagy »n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva« alkategóriában.

148.

Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460. sorában kell adatot szolgáltatni.

5.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlopok

010–020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciókkal összefüggésben. A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030–040

(-) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 258. cikke.

050–060

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

070–400

A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA (SA és IRB)

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

160 és 330

EGYÉB

Az előző oszlopokban kifejezetten nem említett egyéb kockázati súlyok.

Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák közül kizárólag azok, amelyek nem rendelkeznek külső minősítéssel. A külső minősítésű n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat az MKR SA TDI táblán kell feltüntetni (321. sor), vagy – ha azok a CTP részét képezik – a megfelelő kockázati súly oszlopába kell besorolni.

170–180 és 360–370

1 250 %

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

190–200 és 340–350

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben.

210/380

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

Sztenderd módszer: a CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése. Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

IRB-módszer: a CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését.

220–230 és 390–400

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 259. cikke (3) és (4) bekezdése.

410–420

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK

A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelmen kívül hagyásával.

430–440

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK

A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével.

450

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A szavatolótőke-követelmény az i. kizárólag a nettó hosszú pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (430. oszlop), valamint ii. kizárólag a nettó rövid pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (440. oszlop) közül a nagyobb érték.


Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A korrelációkereskedési portfólióban nyilvántartott, fennálló pozíciók összértéke az értékpapírosítást kezdeményező, befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.

020–040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja.

050–070

BEFEKTETŐ

Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

080–100

SZPONZOR

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

030, 060 és 090

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A korrelációkereskedési portfólió értékpapírosításokat, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint esetlegesen a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kritériumokat teljesítő egyéb fedezeti pozíciókat foglal magában.

Az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat az »Egyéb CTP-pozíciók« sorban kell feltüntetni.

110

N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK

Itt az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az azokat a CRR 347. cikke szerint fedező n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat kell megadni.

Az értékpapírosítást kezdeményező, a befektető és szponzor pozíciói az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal nem egyeztethetők össze. Emiatt az értékpapírosítási pozícióknál alkalmazott megbontás az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetében nem alkalmazható.

040, 070, 100 és 120

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

Az alábbiakban lévő pozíciókat kell megadni:

—

az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat;

—

a CRR 346. cikke szerint hitelderivatívákkal fedezett CTP-pozíciókat;

—

a CRR 338. cikkének (3) bekezdése szerinti egyéb pozíciókat.

5.4.   C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU)

5.4.1.   Általános megjegyzések

149.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

150.

A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet továbbá egy táblát az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni.

5.4.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlopok

010–020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata).

030–040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327., 329., 332., 341. és 345. cikke.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. A tőkekövetelményt az egyes nemzeti piacokra külön kell kiszámítani.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010–130

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

020–040

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

Az általános kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók (a CRR 343. cikke), valamint az azoknak megfelelő, a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti szavatolótőke-követelmény.

Mindkét felosztás (021/022 és 030/040) valamennyi olyan pozícióhoz kapcsolódik, amelyet általános kockázat érint.

A 021. és 022. sorban az információkat eszközönkénti bontásban kell megadni. A szavatolótőke-követelmény számításakor kizárólag a 030. és 040. sorban csoportosított adatok vehetők figyelembe.

021

Származtatott ügyletek

A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 329. cikk és a 332. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.

022

Egyéb eszközök és kötelezettségek

A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.

030

Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek

Tőzsdei forgalomban szereplő, széles körben diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek a CRR 344. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint. Ezeknél a pozícióknál csak általános kockázat áll fenn, így azok az 050. sorban nem tüntethetők fel.

040

A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények

Egyedi kockázattal érintett egyéb részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 343. cikke és 344. cikkének (3) bekezdése szerint.

050

EGYEDI KOCKÁZAT

Egyedi kockázattal érintett részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 342. cikke és 344. cikkének (4) bekezdése szerint.

080

EGYEDI MÓDSZER A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK POZÍCIÓKOCKÁZATÁRA

A CRR az ilyen pozíciókat nem rendeli kifejezetten sem kamatlábkockázathoz, sem részvénypiaci kockázathoz. Adatszolgáltatás céljából e pozíciókat az MKR SA EQU táblán kell feltüntetni.

A kollektív befektetési formákban lévő pozíciók a CRR 348. cikkének (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény-számítás esetén. Akkor alkalmazandó, ha a kollektív befektetési formákban vagy az alapul szolgáló eszközökben lévő pozíciók kezelése nem a CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetében rögzített módszerek alapján történik (lásd: »Belső modellek alkalmazása a szavatolótőke-követelmények kiszámítására«).

A CRR 348. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a. A CRR 348. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték.

A CRR 350. cikkében említett egyedi módszerek alkalmazása esetén az e pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatást az alapul szolgáló befektetések alapján kell teljesíteni. Következésképpen e pozíciókat az MKR SA TDI vagy MKR SA EQU tábla megfelelő soraiban kell feltüntetni.

090–130

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 329. cikkének (2) és (3) bekezdése

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.5.   C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

5.5.1.   Általános megjegyzések

151.

Ezen a táblán az egyes devizákban lévő (ideértve az adatszolgáltatás pénznemét is), a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes fizetőeszközökre (ideértve az eurót is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani. A tábla 100–470. sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra.

152.

A tábla tájékoztató adatait az Európai Unió tagállamaiban használt valamennyi fizetőeszközre, a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb fizetőeszközre meg kell adni.

5.5.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlopok

020–030

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

Az eszközökből, a jövőben befolyó összegekből és a CRR 352. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb tételekből eredő bruttó pozíciók. A 352. cikk (2) bekezdése alapján és az illetékes hatóságok engedélyének függvényében nem tüntetendők fel azok a pozíciók, amelyeket az intézmény kifejezetten azért vállal, hogy ezzel a devizaárfolyamnak a 92. cikk (1) bekezdése szerinti tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt negatív hatását fedezze, és az olyan tételekhez kapcsolódó pozíciók sem, amelyeket a szavatolótőke-számítás során már levontak.

040–050

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 352. cikkének (3) bekezdése, (4) bekezdésének első és második mondata, valamint 353. cikke.

A nettó pozíciókat pénznemenként kell kiszámítani, ennek megfelelően egyidejűleg hosszú és rövid pozíciók is előfordulhatnak.

060–080

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

A CRR 352. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata, valamint 353. és 354. cikke.

060–070

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

Az egyes pénznemekben lévő nettó hosszú és rövid pozíciókat a rövid pozíciók összegének a hosszú pozíciók összegéből való kivonásával kell kiszámítani.

Egy pénznemben meglévő nettó hosszú pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó hosszú pozíciók összeadásával számítható ki.

Egy pénznemben meglévő nettó rövid pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó rövid pozíciók összeadásával számítható ki.

A kiegyenlítetlen pozíciókat az egyéb pénznemben lévő, tőkekövetelménnyel érintett pozíciókhoz (030. sor) kell adni a 060. vagy 070. oszlopban attól függően, hogy a pozíciók rövidek vagy hosszúak.

080

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (KIEGYENLÍTETT)

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemekben lévő kiegyenlített pozíciók.

 

KOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY (%)

A CRR 351. és 354. cikkében meghatározott kockázati tőkekövetelmény százalékban.

090

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

100

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010

A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉN KÍVÜLI POZÍCIÓK ÖSSZESEN

A beszámoló pénznemén kívüli pozíciók, az ezekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerint, valamint a beszámoló pénznemére történő átváltás módja a CRR 352. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint.

020

EGYMÁSSAL NAGY MÉRTÉKBEN KORRELÁLÓ PÉNZNEMEK

A CRR 354. cikkében említett pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

030

MINDEN EGYÉB PÉNZNEM (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve)

A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

A CRR 353. cikke szerint külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formákkal kapcsolatos adatszolgáltatás:

A külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formák tőkekövetelménye kétféle módszerrel számítható ki:

1.

a módosított aranymódszerrel, ha a KBF-ek befektetésének az iránya nem ismert (az ilyen KBF-eket az intézmény teljes nettó devizapozíciójához kell hozzáadni);

2.

ha a KBF-ek befektetésének az iránya ismert, akkor a KBF-eket a teljes nyitott devizapozícióhoz kell hozzáadni (hosszú vagy rövid, az egyes KBF-ek irányától függően).

Az érintett KBF-ekről a tőkekövetelmény számításának megfelelően kell adatot szolgáltatni.

040

ARANY

A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

050–090

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 352. cikkének (5) és (6) bekezdése.

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

100–120

A beszámoló pénznemével együtt számított összes pozíció megoszlása kitettségtípus szerint

Az összes pozíciót származtatott ügyletek, egyéb eszközök és kötelezettségek, valamint mérlegen kívüli tételek szerint kell felosztani.

100

Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek

A 110. vagy 120. sorban nem szerepeltetett pozíciókat itt kell megadni.

110

Mérlegen kívüli tételek

A CRR I. mellékletében szereplő tételek az értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy hosszú teljesítési idejű ügyletként beszámított, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő tételek kivételével.

120

Származtatott ügyletek

A CRR 352. cikkének megfelelően értékelt pozíciók.

130–480

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: DEVIZAPOZÍCIÓK

A tábla tájékoztató adatait az Európai Unió tagállamaiban használt valamennyi fizetőeszközre, a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb fizetőeszközre meg kell adni.

5.6.   C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

5.6.1.   Általános megjegyzések

153.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

5.6.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlopok

010–020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 357. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint azonos áruban lévő pozícióknak minősülő bruttó hosszú/rövid pozíciók (lásd még a CRR 359. cikkének (1) bekezdését).

030–040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 357. cikkének (3) bekezdésében található meghatározás szerint.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 4. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010

ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN

Árupozíciók és a rájuk vonatkozó piaci kockázat szavatolótőke-követelménye a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 4. fejezete szerint.

020–060

POZÍCIÓK ÁRUKATEGÓRIA SZERINT

Adatszolgáltatás céljából az árukat a CRR 361. cikkében található 2. táblázatban említett négy fő árucsoportba kell sorolni.

070

FUTAMIDŐTÁBLÁS MÓDSZER

A CRR 359. cikkében említett futamidőtáblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

080

KITERJESZTETT LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER

A CRR 361. cikkében említett kiterjesztett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

090

EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER

A CRR 360. cikkében említett egyszerűsített módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

100–140

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 358. cikkének (4) bekezdése

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.7.   C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT – BELSŐ MODELL (MKR IM)

5.7.1.   Általános megjegyzések

154.

Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi fizetőeszközökkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat.

155.

Általában az adatszolgáltatás az intézményi modell felépítésétől függ annak megfelelően, hogy az intézmény az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy összevontan tünteti fel. Ugyanez vonatkozik a VaR/sVaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára.

5.7.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlopok

030–040

Kockáztatott érték

Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke.

030

Szorzó (mc) × Előző 60 munkanap átalagos kockáztatott értéke (VaRavg)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

040

Előző napi kockáztatott érték (VaRt–1)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

050–060

Stresszhelyzeti kockáztatott érték

Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámításához a bemeneti adatokat az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, számottevő pénzügyi stresszhelyzetet jelentő, folyamatos 12 hónapos időszak történeti adatai alapján kell kalibrálni.

050

Szorzó (ms) × Előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

060

Legfrissebb (SVaRt–1)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

070–080

A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

Egy nemteljesítési és átminősítési kockázatokkal összefüggésben bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámítása a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben a CRR 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján történik.

070

12 hetes átlagos mérőszám

A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, a CRR harmadik része 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben.

080

Legfrissebb mérőszám

A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben.

090–110

TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN

090

ALSÓ KORLÁT

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja.

= azon tőkekövetelmény 8 %-a, amely a CRR 338. cikkének (1) bekezdése szerint került volna kiszámításra a teljes árkockázati tőkekövetelménnyel érintett valamennyi pozíció tekintetében.

100–110

12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM ÉS LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének b) pontja.

110

LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének a) pontja.

120

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 364. cikkében említettek szerint az összes kockázati tényezőre vonatkozóan, adott esetben figyelembe véve a korrelációs hatásokat, valamint a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatot és a CTP-ben árazott valamennyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva azonban a CRR 364. cikkének (2) bekezdése szerinti, az értékpapírosításhoz és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákhoz kapcsolódó tőkekövetelményt.

130

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.

140

A túllépések száma az előző 250 munkanap során

A CRR 366. cikkében említettek szerint.

150–160

VaR szorzó (mc) és SVaR szorzó (ms)

A CRR 366. cikkében említettek szerint.

170–180

A CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ/RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

A feltüntetett és a teljes árkockázati tőkekövetelménynek a CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alsó határának kiszámításához felhasznált összegek figyelembe veszik a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.


Sorok

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíció-, devizaárfolyam- és árukockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

A 030–060. oszlop VaR és sVaR értékeit illetően az összesítő sorban szereplő adatok nem egyeznek meg a vonatkozó kockázati elemek szerint lebontott VaR és sVaR értékekkel. A bontás emiatt tájékoztató adatokat tartalmaz.

020

FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kamatláb-kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

030

TDI – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat.

040

TDI – EGYEDI KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat.

050

RÉSZVÉNYEK

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott részvénypiaci kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

060

RÉSZVÉNYEK – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat.

070

RÉSZVÉNYEK – EGYEDI KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat.

080

DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT

A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése.

090

ÁRUKOCKÁZAT

A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése.

100

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÖSSZESEN

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények, fizetőeszközök és áruk általános piaci mozgásaiból eredő piaci kockázat. Az összes kockázati tényező általános kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

110

EGYEDI KOCKÁZAT ÖSSZESEN

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázati eleme. A kereskedési könyvben nyilvántartott, forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

5.8.   C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

5.8.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

Oszlopok

010

Kitettségérték

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkével összhangban

A CVA-tőkekövetelménnyel érintett összes ügyletből eredő teljes nemteljesítéskori kitettség (EAD)

020

Ebből: Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (1) bekezdésével összhangban

A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag tőzsdén kívüli származtatott ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.

030

Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (2) bekezdésével összhangban

A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag származtatott értékpapír-finanszírozási ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.

040

SZORZÓ (mc) × ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTALAGA (VaRavg)

A CRR 383. cikke a CRR 363. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban

A VaR kiszámítása a piaci kockázatra vonatkozó belső modell alapján.

050

ELŐZŐ NAPI (VART-1)

Lásd a 040. oszlopra vonatkozó útmutatást.

060

SZORZÓ (MS) × ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVARAVG)

Lásd a 040. oszlopra vonatkozó útmutatást.

070

LEGFRISSEBB (SVART–1)

Lásd a 040. oszlopra vonatkozó útmutatást.

080

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja

A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása a választott modell alapján.

090

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

A szavatolótőke-követelmény 12,5-del szorozva.

 

Tájékoztató adatok

100

Partnerek száma

A CRR 382. cikke

A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatoló tőke kiszámításánál figyelembe vett partnerek száma.

A partnerek a kötelezettek részhalmazát képezik. Kizárólag származtatott ügyletek vagy értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében léteznek, ahol egyszerűen a másik szerződő felet jelentik.

110

Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár

Az olyan partnerek száma, amelyeknél a hitelkockázati felárat a közvetlenül észlelt piaci adatok helyett közelítő érték alapján határozták meg.

120

VISELT CVA-KOCKÁZAT

A származtatott ügyletekben részes partnerek romló hitelképességére képzett számviteli céltartalék.

130

EGY ALAPTERMÉKES HITEL-NEMTELJESÍTÉSI CSEREÜGYLET

A CRR 386. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A CVA-kockázatot fedező egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügylet teljes névleges összege.

140

INDEX CDS

A CRR 386. cikke(1) bekezdésének b) pontja

A CVA-kockázatot fedező index CDS teljes névleges összege.


Sorok

010

CVA-kockázat összesen

A 020–040. sor értelemszerű összege.

020

Fejlett módszer szerint

Fejlett CVA-kockázati módszer a CRR 383. cikkének előírásai szerint.

030

Sztenderd módszer szerint

Sztenderd CVA-kockázati módszer a CRR 384. cikkének előírásai szerint.

040

Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

A CRR 385. cikkének alkalmazási körébe tartozó összegek.”

(1)  Az e táblán az intézményekről kért adatokat az adatszolgáltatás szerinti naptári évre vonatkozóan összesítve kell megadni (a folyó év január 1-jétől).

(2)  Az önálló intézmények nem tartoznak csoporthoz, és nem tartoznak konszolidációs körbe abban az országban, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.

III. MELLÉKLET

1.   Mérleg [pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás]

1.3.   Saját tőke

 

Hivatkozások

Részletes tábla:

Könyv szerinti érték

010

010

Jegyzett tőke

IAS 1 54. bekezdésének r) pontja; BAD 22. cikke

46

 

020

Befizetett jegyzett tőke

IAS 1 78. bekezdésének e) pontja;

 

 

030

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

IAS 1 78. bekezdésének e) pontja; V. melléklet 2. részének 14. pontja

 

 

040

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

IAS 1 78. bekezdésének e) pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja

46

 

050

Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke

V. melléklet 2. részének 15–16. pontja

46

 

060

Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme

IAS 32 28–29. bekezdése; V. melléklet 2. részének 15. pontja

 

 

070

Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

V. melléklet 2. részének 16. pontja

 

 

080

Egyéb tőke

IFRS 2 10. bekezdése; V. melléklet 2. részének 17. pontja

 

 

090

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja

46

 

095

Eredménybe nem átsorolható tételek

IAS 1 82A. bekezdésének a) pontja

 

 

100

Tárgyi eszközök

IAS 16 39–41. bekezdése

 

 

110

Immateriális javak

IAS 38 85–87. bekezdése

 

 

120

A meghatározott juttatási nyugdíjprogramok aktuáriusi nyeresége vagy (-) vesztesége

IAS 1 7. bekezdése

 

 

122

Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok

IFRS 5 38. bekezdése, IG 12. példa

 

 

124

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések egyéb megjelenített bevételeiből vagy ráfordításaiból való részesedés

IAS 1 82. bekezdésének h) pontja; IAS 28 11. bekezdése

 

 

128

Eredménybe átsorolható tételek

IAS 1 82A. bekezdésének a) pontja

 

 

130

Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]

IAS 39 102. bekezdésének a) pontja

 

 

140

Külföldi pénznemek átváltása

IAS 21 52. bekezdésének b) pontja; IAS 21 32. és 38–49. bekezdése

 

 

150

Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow fedezeti ügyletek [hatékony rész]

IFRS 7 23. bekezdésének c) pontja; IAS 39 95–101. bekezdése

 

 

160

Értékesíthető pénzügyi eszközök

IFRS 7 20. bekezdésének a) ii. pontja; IAS 39 55. bekezdésének b) pontja

 

 

170

Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok

IFRS 5 38. bekezdése, IG 12. példa

 

 

180

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések egyéb megjelenített bevételeiből vagy ráfordításaiból való részesedés

IAS 1 82. bekezdésének h) pontja; IAS 28 11. bekezdése

 

 

190

Eredménytartalék

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja

 

 

200

Átértékelési tartalék

IFRS 1 30. bekezdésének D5–D8. pontja; V. melléklet 2. részének 18. pontja

 

 

210

Egyéb tartalékok

IAS 1 54. bekezdése; IAS 1 78. bekezdésének e) pontja;

 

 

220

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei

IAS 28 11. bekezdése; V. melléklet 2. részének 19. pontja

 

 

230

Egyéb

V. melléklet 2. részének 19. pontja

 

 

240

(-) Saját részvények

IAS 1 79. bekezdésének a) vi. pontja; IAS 32 33–34. bekezdése, AG 14., AG 36. bekezdés; V. melléklet 2. részének 20. pontja

46

 

250

Anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség vagy veszteség

IAS 27 28. bekezdése; IAS 1 81B. bekezdésének b) ii. pontja

2

 

260

(-) Évközi osztalék

IAS 32 35. bekezdése

 

 

270

Kisebbségi részesedések [Nem ellenőrző részesedés]

IAS 27 4. bekezdése; IAS 1 54. bekezdésének q) pontja; IAS 27 27. bekezdése

 

 

280

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

IAS 27 27–28. bekezdése; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja

46

 

290

Egyéb tételek

IAS 27 27–28. bekezdése

46

 

300

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN

IAS 1 9. bekezdésének c) pontja, IG6

46

 

310

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

IAS 1 IG 6

 

 

16.   Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése

16.1.   Kamatbevételek és ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint

 

Tárgyidőszak

 

Hivatkozások

Bevételek

Ráfordítások

V. melléklet 2. részének 95. pontja

V. melléklet 2. részének 95. pontja

010

020

010

Származtatott ügyletek — Kereskedési céllal tartott

IAS 39 9. bekezdése; V. melléklet 2. részének 96. pontja

 

 

020

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

 

030

Központi bankok

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

 

 

040

Államháztartások

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

 

 

050

Hitelintézetek

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

 

 

060

Egyéb pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

 

 

070

Nem pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

 

 

080

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

 

090

Központi bankok

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

 

 

100

Államháztartások

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

 

 

110

Hitelintézetek

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

 

 

120

Egyéb pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

 

 

130

Nem pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

 

 

140

Háztartások

V. melléklet 1. részének 35. f) pontja

 

 

150

Egyéb eszközök

V. melléklet 1. részének 51. pontja

 

 

160

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

 

170

Központi bankok

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

 

 

180

Államháztartások

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

 

 

190

Hitelintézetek

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

 

 

200

Egyéb pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

 

 

210

Nem pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

 

 

220

Háztartások

V. melléklet 1. részének 35. f) pontja

 

 

230

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

 

240

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32–34. pontja

 

 

250

Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat

V. melléklet 2. rész 95. pontja

 

 

260

Egyéb kötelezettségek

V. melléklet 2. részének 10. pontja

 

 

270

KAMATOK

IAS 18 35. bekezdésének b) pontja; IAS 1 97. bekezdése

 

 

16.2.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

 

Hivatkozások

Tárgyidőszak

010

010

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

IAS 32 11. bekezdése

 

020

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

030

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

040

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

050

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

060

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32–34. pontja

 

070

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KATEGÓRIÁBA NEM TARTOZÓ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK KIVEZETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

IFRS 7 20. bekezdésének a) v–vii. pontja; IAS 39 55. bekezdésének a) pontja

 

16.3.   Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

 

Hivatkozások

Tárgyidőszak

 

010

010

Származtatott ügyletek

IAS 39 9. bekezdése

 

020

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

IAS 32 11. bekezdése

 

030

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

040

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

050

Rövid pozíciók

IAS 39 AG15. bekezdés b) pontja

 

060

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

070

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

080

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

 

090

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKBŐL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

IFRS 7 20. bekezdésének a) i. pontja

 

16.4   Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint

 

Hivatkozások

Tárgyidőszak

 

010

010

Kamatláb instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. a) pontja

 

020

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. b) pontja

 

030

Devizakereskedés, valamint devizakereskedéshez és aranyhoz kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. c) pontja

 

040

Hitelkockázati instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. d) pontja

 

050

Árukhoz kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. e) pontja

 

060

Egyéb

V. melléklet 2. részének 99. f) pontja

 

070

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKBŐL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

IFRS 7 20. bekezdésének a) i. pontja

 

16.5.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint

 

Hivatkozások

Tárgyidőszak

A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege

 

V. melléklet 2. részének 100. pontja

010

020

010

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

IAS 32 11. bekezdése

 

 

020

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

 

030

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

 

040

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

 

050

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

 

060

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32–34. pontja

 

 

070

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE, NETTÓ

IFRS 7 20. bekezdésének a) i. pontja

 

 

16.6.   Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek

 

Hivatkozások

Tárgyidőszak

010

010

A fedezeti instrumentum valós értékének változásai [megszűnéssel együtt]

IFRS 7 24. bekezdésének a) i. pontja

 

020

A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai

IFRS 7 24. bekezdésének a) ii. pontja

 

030

A cash flow fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság

IFRS 7 24. bekezdésének b) pontja

 

040

A külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyleteiből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság

IFRS 7 24. bekezdésének c) pontja

 

050

FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOKBÓL EREDŐ NYERESÉGEK VAGY (-) VESZTESÉGEK, NETTÓ

IFRS 7 24. bekezdése

 

16.7.   Pénzügyi és nem pénzügyi eszközök értékvesztése

 

Tárgyidőszak

 

 

Hivatkozások

Képzés

V. melléklet 2. részének 102. pontja

Visszaírás

V. melléklet 2. részének 102. pontja

Összesen

Halmozott értékvesztés

010

020

030

040

010

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja

 

 

 

 

020

Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 66. bekezdése

 

 

 

 

030

Értékesíthető pénzügyi eszközök

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 67–70. bekezdése

 

 

 

 

040

Kölcsönök és követelések

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 63–65. bekezdése

 

 

 

 

050

Lejáratig tartandó befektetések

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 63–65. bekezdése

 

 

 

 

060

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása

IAS 28 40–43. bekezdése

 

 

 

 

070

Leányvállalatok

IFRS 10 A. függelék

 

 

 

 

080

Közös vállalkozások

IAS 28 3. bekezdése

 

 

 

 

090

Társult vállalkozások

IAS 28 3. bekezdése

 

 

 

 

100

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása

IAS 36 126. bekezdésének a), b) pontja

 

 

 

 

110

Ingatlanok, gépek és berendezések

IAS 16 73. bekezdésének e) v–vi. pontja

 

 

 

 

120

Befektetési célú ingatlanok

IAS 40 79. bekezdésének d) v. pontja

 

 

 

 

130

Cégérték (goodwill)

IAS 36 10b. bekezdése; IAS 36 88–99. bekezdések, 124. bekezdés; IFRS 3 Függelék B67. bekezdésének d) v. pontja

 

 

 

 

140

Egyéb immateriális javak

IAS 38 118. bekezdésének e) iv., v. pontja

 

 

 

 

145

Egyéb

IAS 36 126. bekezdésének a), b) pontja

 

 

 

 

150

ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

160

Értékvesztett pénzügyi eszközökön képződött elhatárolt kamatjövedelem

IFRS 7 20. bekezdésének d) pontja; IAS 39 AG 93. bekezdése

 

 

 

 

20.   Földrajzi megoszlás

20.1.   Eszközök földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

 

Hivatkozások

Könyv szerinti érték

Hazai tevékenységek

Nem hazai tevékenységek

V. melléklet 2. részének 107. pontja

V. melléklet 2. részének 107. pontja

010

020

010

Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben, valamint egyéb látra szóló betétek

IAS 1 54. bekezdésének i) pontja

 

 

020

Készpénz

V. melléklet 2. részének 1. pontja

 

 

030

Számlakövetelések központi bankokkal szemben

V. melléklet 2. részének 2. pontja

 

 

040

Egyéb látra szóló betétek

V. melléklet 2. részének 3. pontja

 

 

050

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IAS 39 9. bekezdése, AG 14. bekezdése

 

 

060

Származtatott ügyletek

IAS 39 9. bekezdése

 

 

070

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

IAS 32 11. bekezdése

 

 

080

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

090

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

100

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IAS 39 9. bekezdése

 

 

110

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

IAS 32 11. bekezdése

 

 

120

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

130

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

140

Értékesíthető pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; IAS 39 9. bekezdése

 

 

150

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

IAS 32 11. bekezdése

 

 

160

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

170

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

180

Kölcsönök és követelések

IFRS 7 8. bekezdésének c) pontja; IAS 39 9. bekezdése, AG 16., AG 26. bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja

 

 

190

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

200

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

210

Lejáratig tartandó befektetések

IFRS 7 8. bekezdésének b) pontja; IAS 39 9. bekezdése, AG 16., AG 26. bekezdése

 

 

220

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

230

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

240

Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások

IFRS 7 22. bekezdésének b) pontja; IAS 39 9. bekezdése

 

 

250

Fedezett tételek valós értékének változása kamatlábkockázatok portfóliófedezeti ügylete során

IAS 32 89A. bekezdésének a) pontja

 

 

260

Tárgyi eszközök

 

 

 

270

Immateriális javak

IAS 1 54. bekezdésének c) pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja

 

 

280

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések

IAS 1 54. bekezdésének e) pontja; V. melléklet 2. részének 4. pontja

 

 

290

Adókövetelések

IAS 1 54. bekezdésének n)–o) pontja

 

 

300

Egyéb eszközök

V. melléklet 2. részének 5. pontja

 

 

310

Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok

IAS 1 54. bekezdésének j) pontja; IFRS 5 38. bekezdése

 

 

320

ESZKÖZÖK

IAS 1 9. bekezdésének a) pontja; IG 6

 

 

46.   A sajáttőke-változások kimutatása

A saját tőke változásának forrása

Hivatkozások

Jegyzett tőke

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke

Egyéb tőke

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

Eredménytartalék

Átértékelési tartalék

IAS 1 106. bekezdése, 54. bekezdésének r) pontja

IAS 1 106. bekezdése, 78. bekezdésének e) pontja

IAS 1 106. bekezdése; V. melléklet 2. részének 15–16. pontja

IAS 1 106. bekezdése; V. melléklet 2. részének 17. pontja

IAS 1 106. bekezdése

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja

IFRS 1 30. bekezdése, D5–D8. bekezdések

010

020

030

040

050

060

070

010

Nyitó egyenleg [újramegállapítás előtt]

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Hibajavítások hatásai

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 8 42. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

030

A számviteli politika változásainak hatásai

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 1 IG 6; IAS 8 22. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

040

Nyitó egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Törzsrészvények kibocsátása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

060

Elsőbbségi részvények kibocsátása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

070

Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

080

Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokhoz fűződő jog gyakorlása vagy lejárata

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

090

Tartozás átváltása saját tőkévé

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

100

Tőkeleszállítás

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

110

Osztalék

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32,35. bekezdése; IAS 1 IG 6

 

 

 

 

 

 

 

120

Saját részvények vásárlása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

130

Saját részvények értékesítése vagy bevonása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

140

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a saját tőkéből a kötelezettségekhez

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

150

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a kötelezettségekből a saját tőkéhez

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

160

Átvezetés a saját tőke összetevői között

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

170

A saját tőke üzleti kombinációkból származó növekedése vagy (–) csökkenése

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

180

Részvényalapú kifizetések

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IFRS 2 10. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

190

A saját tőke egyéb növekedése vagy (–) csökkenése

IAS 1 106. bekezdésének d) pontja

 

 

 

 

 

 

 

200

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem

IAS 1 106. bekezdésének d) i-ii. pontja; IAS 1 81A. bekezdés c) pontja; IAS 1 IG 6

 

 

 

 

 

 

 

210

Záró egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 


A saját tőke változásának forrása

Hivatkozások

Egyéb tartalékok

(-) Saját részvények

Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható nyereség vagy (-) veszteség

(-) Évközi osztalék

Kisebbségi részesedések

Összesen

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

Egyéb tételek

IAS 1 106. bekezdése, 54. bekezdés c) pontja

IAS 1 106. bekezdése; IAS 32 34., 33. bekezdése; V. melléklet 2. részének 20. pontja

IAS 1 106. bekezdésének a) pontja, 83. bekezdés a) ii. pontja

IAS 1 106. bekezdése; IAS 32 35. bekezdése

IAS 1 54. bekezdésének q) pontja, 106. bekezdésének a) pontja; IAS 27 27–28. bekezdése

IAS 1 54. bekezdésének q) pontja, 106. bekezdésének a) pontja; IAS 27 27–28. bekezdése

IAS 1 9. bekezdésének c) pontja, IG6

080

090

100

110

120

130

140

010

Nyitó egyenleg [újramegállapítás előtt]

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Hibajavítások hatásai

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 8 42. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

030

A számviteli politika változásainak hatásai

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 1 IG 6; IAS 8 22. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

040

Nyitó egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Törzsrészvények kibocsátása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

060

Elsőbbségi részvények kibocsátása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

070

Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

080

Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokhoz fűződő jog gyakorlása vagy lejárata

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

090

Tartozás átváltása saját tőkévé

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

100

Tőkeleszállítás

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

110

Osztalék

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32,35. bekezdése; IAS 1 IG 6

 

 

 

 

 

 

 

120

Saját részvények vásárlása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

130

Saját részvények értékesítése vagy bevonása

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

140

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a saját tőkéből a kötelezettségekhez

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

150

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a kötelezettségekből a saját tőkéhez

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

160

Átvezetés a saját tőke összetevői között

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

170

A saját tőke üzleti kombinációkból származó növekedése vagy (–) csökkenése

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

180

Részvényalapú kifizetések

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IFRS 2 10. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

190

A saját tőke egyéb növekedése vagy (–) csökkenése

IAS 1 106. bekezdésének d) pontja

 

 

 

 

 

 

 

200

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem

IAS 1 106. bekezdésének d) i-ii. pontja; IAS 1 81A. bekezdés c) pontja; IAS 1 IG 6

 

 

 

 

 

 

 

210

Záró egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. MELLÉKLET

1.   Mérleg [pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás]

1.3.   Saját tőke

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Részletes tábla:

Könyv szerinti érték

010

010

Jegyzett tőke

BAD 4. cikke, Források 9. pontja, BAD 22. cikke

IAS 1 54. bekezdésének r) pontja; BAD 22. cikke

46

 

020

Befizetett jegyzett tőke

BAD 4. cikke, Források 9. pontja

IAS 1 78. bekezdésének e) pontja

 

 

030

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

BAD 4. cikke, Források 9. pontja

IAS 1 78. bekezdésének e) pontja; V. melléklet 2. részének 14. pontja

 

 

040

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

BAD 4. cikke, Források 10. pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja

IAS 1 78. bekezdésének e) pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja

46

 

050

Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke

V. melléklet 2. részének 15-16. pontja

V. melléklet 2. részének 15-16. pontja

46

 

060

Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme

4. irányelv 42a. cikkének (5a) bekezdése; V. melléklet 2. részének 15. pontja

IAS 32 28-29. bekezdése; V. melléklet 2. részének 15. pontja

 

 

070

Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

V. melléklet 2. részének 16. pontja

V. melléklet 2. részének 16. pontja

 

 

080

Egyéb tőke

V. melléklet 2. részének 17. pontja

IFRS 2 10. bekezdése; V. melléklet 2. részének 17. pontja

 

 

090

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja

46

 

095

Eredménybe nem átsorolható tételek

 

IAS 1 82A. bekezdésének a) pontja

 

 

100

Tárgyi eszközök

 

IAS 16 39-41. bekezdése

 

 

110

Immateriális javak

 

IAS 38 85-87. bekezdése

 

 

120

A meghatározott juttatási nyugdíjprogramok aktuáriusi nyeresége vagy (-) vesztesége

 

IAS 1 7. bekezdése

 

 

122

Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok

 

IFRS 5 38. bekezdése, IG 12. példa

 

 

124

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések egyéb megjelenített bevételeiből vagy ráfordításaiból való részesedés

 

IAS 1 82. bekezdésének h) pontja; IAS 28 11. bekezdése

 

 

128

Eredménybe átsorolható tételek

 

IAS 1 82A. bekezdésének b) pontja

 

 

130

Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése

IAS 39 102. bekezdésének a) pontja

 

 

140

Külföldi pénznemek átváltása

BAD 39. cikkének (6) bekezdése

IAS 21 52. bekezdésének b) pontja; IAS 21 32. és 38-49. bekezdése

 

 

150

Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow fedezeti ügyletek [hatékony rész]

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése

IFRS 7 23. bekezdésének c) pontja; IAS 39 95-101. bekezdése

 

 

160

Értékesíthető pénzügyi eszközök

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése

IFRS 7 20. bekezdésének a) ii. pontja; IAS 39 55. bekezdésének b) pontja

 

 

170

Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok

 

IFRS 5 38. bekezdése, IG 12. példa

 

 

180

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések egyéb megjelenített bevételeiből vagy ráfordításaiból való részesedés

 

IAS 1 82. bekezdésének h) pontja; IAS 28 11. bekezdése

 

 

190

Eredménytartalék

BAD 4. cikke, Források 13. pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja

 

 

200

Átértékelési tartalék

BAD 4. cikke, Források 12. pontja

IFRS 1 30. bekezdésének D5-D8. pontja; V. melléklet 2. részének 18. pontja

 

 

201

Tárgyi eszközök

4. irányelv 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

202

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

4. irányelv 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

203

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

4. irányelv 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

204

Egyéb

4. irányelv 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

205

Valós értéken értékelt tartalékok

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése

 

 

 

206

Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének b) pontja

 

 

 

207

Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow fedezeti ügyletek

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja; CRR 30. cikkének a) pontja

 

 

 

208

Származtatott fedezeti ügyletek. Egyéb fedezeti ügyletek

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja

 

 

 

209

A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése; 42c. cikkének (2) bekezdése

 

 

 

210

Egyéb tartalékok

BAD 4. cikke, Források 11-13. pontja

IAS 1 54. bekezdése; IAS 1 78. bekezdésének e) pontja

 

 

215

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok [ha a saját tőke között szerepel]

BAD 38. cikkének 1. bekezdése; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja; V. melléklet 1. részének 38. pontja

 

 

 

220

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei

4. irányelv 59. cikkének (4) bekezdése; V. melléklet 2. részének 19. pontja

IAS 28 11. bekezdése; V. melléklet 2. részének 19. pontja

 

 

230

Egyéb

V. melléklet 2. részének 19. pontja

V. melléklet 2. részének 19. pontja

 

 

235

Első konszolidációs különbségek

7. irányelv 19. cikke (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

240

(-) Saját részvények

4. irányelv, Eszközök C (III) (7), D (III) (2); V. melléklet 2. részének 20. pontja

IAS 1 79. bekezdésének a) vi. pontja; IAS 32 33-34. bekezdése, AG14., AG36. bekezdés; V. melléklet 2. részének 20. pontja

46

 

250

Anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség vagy veszteség

BAD 4. cikke, Források 14. pontja

IAS 27 28. bekezdése; IAS 1 81B. bekezdésének b) ii. pontja

2

 

260

(-) Évközi osztalék

CRR 26. cikkének (2b) bekezdése

IAS 32 35. bekezdése

 

 

270

Kisebbségi részesedések [Nem ellenőrző részesedés]

7. irányelv 21. cikke

IAS 27 4. bekezdése; IAS 1 54. bekezdésének q) pontja; IAS 27 27. bekezdése

 

 

280

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja

IAS 27 27-28. bekezdése; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja

46

 

290

Egyéb tételek

 

IAS 27 27-28. bekezdése

46

 

300

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN

 

IAS 1 9. bekezdésének c) pontja, IG6. bekezdése

46

 

310

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

BAD 4. cikke, Források

IAS 1 IG6. bekezdése

 

 

16.   Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése

16.1.   Kamatbevételek és ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Tárgyidőszak

Bevételek

Ráfordítások

V. melléklet 2. részének 95. pontja

V. melléklet 2. részének 95. pontja

010

020

010

Származtatott ügyletek — Kereskedési céllal tartott

CRR II. melléklete; V. melléklet 2. részének 96. pontja

IAS 39 9. bekezdése; V. melléklet 2. részének 96. pontja

 

 

020

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

 

030

Központi bankok

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

 

 

040

Államháztartások

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

 

 

050

Hitelintézetek

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

 

 

060

Egyéb pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

 

 

070

Nem pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

 

 

080

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

 

090

Központi bankok

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

 

 

100

Államháztartások

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

 

 

110

Hitelintézetek

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

 

 

120

Egyéb pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

 

 

130

Nem pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

 

 

140

Háztartások

V. melléklet 1. részének 35. f) pontja

V. melléklet 1. részének 35. f) pontja

 

 

150

Egyéb eszközök

V. melléklet 1. részének 51. pontja

V. melléklet 1. részének 51. pontja

 

 

160

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

 

170

Központi bankok

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

V. melléklet 1. részének 35. a) pontja

 

 

180

Államháztartások

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

V. melléklet 1. részének 35. b) pontja

 

 

190

Hitelintézetek

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

V. melléklet 1. részének 35. c) pontja

 

 

200

Egyéb pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

V. melléklet 1. részének 35. d) pontja

 

 

210

Nem pénzügyi vállalatok

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

V. melléklet 1. részének 35. e) pontja

 

 

220

Háztartások

V. melléklet 1. részének 35. f) pontja

V. melléklet 1. részének 35. f) pontja

 

 

230

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

 

240

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

 

 

250

Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat

V. melléklet 2. részének 95. pontja

V. melléklet 2. részének 95. pontja

 

 

260

Egyéb kötelezettségek

V. melléklet 2. részének 10. pontja

V. melléklet 2. részének 10. pontja

 

 

270

KAMATOK

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 1., 2. pontja

IAS 18 35. bekezdésének b) pontja; IAS 1 97. bekezdése

 

 

16.2.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Tárgyidőszak

010

010

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

IAS 32 11. bekezdése

 

020

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

030

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

040

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

050

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

060

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

 

070

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KATEGÓRIÁBA NEM TARTOZÓ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK KIVEZETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 6. pontja

IFRS 7 20. bekezdésének a) v-vii. pontja; IAS 39 55. bekezdésének a) pontja

 

16.3.   Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Tárgyidőszak

010

010

Származtatott ügyletek

CRR II. melléklete

IAS 39 9. bekezdése

 

020

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

IAS 32 11. bekezdése

 

030

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

040

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

050

Rövid pozíciók

 

IAS 39 AG15. bekezdésének b) pontja

 

060

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

070

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

080

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

 

090

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKBŐL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 6. pontja

IFRS 7 20. bekezdésének a) i. pontja

 

100

Származtatott ügyletek

CRR II. melléklete

 

 

110

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

 

 

120

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

 

130

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

 

140

Rövid pozíciók

 

 

 

150

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

 

160

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

 

170

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

 

 

180

KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKBŐL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 6. pontja

 

 

16.4.   Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Tárgyidőszak

010

010

Kamatláb instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. a) pontja

V. melléklet 2. részének 99. a) pontja

 

020

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. b) pontja

V. melléklet 2. részének 99. b) pontja

 

030

Devizakereskedés, valamint devizakereskedéshez és aranyhoz kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. c) pontja

V. melléklet 2. részének 99. c) pontja

 

040

Hitelkockázati instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. d) pontja

V. melléklet 2. részének 99. d) pontja

 

050

Árukhoz kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. e) pontja

V. melléklet 2. részének 99. e) pontja

 

060

Egyéb

V. melléklet 2. részének 99. f) pontja

V. melléklet 2. részének 99. f) pontja

 

070

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKBŐL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 6. pontja

IFRS 7 20. bekezdésének a) i. pontja

 

080

Kamatláb instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. a) pontja

 

 

090

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. b) pontja

 

 

100

Devizakereskedés, valamint devizakereskedéshez és aranyhoz kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. c) pontja

 

 

110

Hitelkockázati instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. d) pontja

 

 

120

Árukhoz kapcsolódó származtatott ügyletek

V. melléklet 2. részének 99. e) pontja

 

 

130

Egyéb

V. melléklet 2. részének 99. f) pontja

 

 

140

KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKBŐL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 6. pontja

 

 

16.5.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Tárgyidőszak

A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás összege

 

V. melléklet 2. részének 100. pontja

010

020

010

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

IAS 32 11. bekezdése

 

 

020

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

 

030

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

 

040

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

 

050

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

 

060

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

 

 

070

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK NYERESÉGE VAGY (-) VESZTESÉGE, NETTÓ

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 6. pontja

IFRS 7 20. bekezdésének a) i. pontja

 

 

080

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

 

 

 

090

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 26. pontja

 

 

 

100

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 27. pontja

 

 

 

110

Betétek

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 9. szakasza

 

 

 

120

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 31. pontja

 

 

 

130

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

V. melléklet 1. részének 32-34. pontja

 

 

 

140

NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKBŐL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG VAGY (-) VESZTESÉG, NETTÓ

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 6. pontja

 

 

 

16.6.   Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Tárgyidőszak

010

010

A fedezeti instrumentum valós értékének változásai [megszűnéssel együtt]

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja

IFRS 7 24. bekezdésének a) i. pontja

 

020

A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja

IFRS 7 24. bekezdésének a) ii. pontja

 

030

A cash flow fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja

IFRS 7 24. bekezdésének b) pontja

 

040

A külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyleteiből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja

IFRS 7 24. bekezdésének c) pontja

 

050

FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOKBÓL EREDŐ NYERESÉGEK VAGY (-) VESZTESÉGEK, NETTÓ

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja

IFRS 7 24. bekezdése

 

16.7.   Pénzügyi és nem pénzügyi eszközök értékvesztése

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Tárgyidőszak

 

Képzés

V. melléklet 2. részének 102. pontja

Visszaírás

V. melléklet 2. részének 102. pontja

Összesen

Halmozott értékvesztés

010

020

030

040

010

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása

BAD 35-37. cikke

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja

 

 

 

 

020

Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 66. bekezdése

 

 

 

 

030

Értékesíthető pénzügyi eszközök

 

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 67-70. bekezdése

 

 

 

 

040

Kölcsönök és követelések

 

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 63-65. bekezdése

 

 

 

 

050

Lejáratig tartandó befektetések

 

IFRS 7 20. bekezdésének e) pontja; IAS 39 63-65. bekezdése

 

 

 

 

060

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 13-14. pontja

IAS 28 40-43. bekezdése

 

 

 

 

070

Leányvállalatok

 

IFRS 10 A. függelék

 

 

 

 

080

Közös vállalkozások

 

IAS 28 3. bekezdése

 

 

 

 

090

Társult vállalkozások

4. irányelv 17. cikke

IAS 28 3. bekezdése

 

 

 

 

100

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása

 

IAS 36 126. bekezdésének a), b) pontja

 

 

 

 

110

Ingatlanok, gépek és berendezések

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 9. pontja

IAS 16 73. bekezdésének e) v-vi. pontja

 

 

 

 

120

Befektetési célú ingatlanok

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 9. pontja

IAS 40 79. bekezdésének d) v. pontja

 

 

 

 

130

Cégérték

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 9. pontja

IAS 36 10b. bekezdése; IAS 36 88-99. bekezdése, 124. bekezdés; IFRS 3 Függelék B67. bekezdésének d) v. pontja

 

 

 

 

140

Egyéb immateriális javak

BAD 27. cikke, Függőleges tagolás 9. pontja

IAS 38 118. bekezdésének e) iv., v. pontja

 

 

 

 

145

Egyéb

 

IAS 36 126. bekezdésének a), b) pontja

 

 

 

 

150

ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

160

Értékvesztett pénzügyi eszközökön képződött elhatárolt kamatjövedelem

 

IFRS 7 20. bekezdésének d) pontja; IAS 39 AG93. bekezdése

 

 

 

 

20.   Földrajzi megoszlás

20.1   Eszközök földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

Könyv szerinti érték

Hazai tevékenységek

Nem hazai tevékenységek

V. melléklet 2. részének 107. pontja

V. melléklet 2. részének 107. pontja

010

020

010

Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek

BAD 4. cikke, Eszközök 1. pontja

IAS 1 54. bekezdésének i) pontja

 

 

020

Készpénz

V. melléklet 2. részének 1. pontja

V. melléklet 2. részének 1. pontja

 

 

030

Számlakövetelések központi bankokkal szemben

BAD 13. cikkének (2) bekezdése; V. melléklet 2. részének 2. pontja

V. melléklet 2. részének 2. pontja

 

 

040

Egyéb látra szóló betétek

 

V. melléklet 2. részének 3. pontja

 

 

050

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IAS 39 9. bekezdése, AG14. bekezdése

 

 

060

Származtatott ügyletek

CRR II. melléklete

IAS 39 9. bekezdése

 

 

070

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

IAS 32 11. bekezdése

 

 

080

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

090

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

091

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

V. melléklet 1. részének 15. pontja

 

 

 

092

Származtatott ügyletek

CRR II. melléklete; V. melléklet 1. részének 15. pontja

 

 

 

093

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

 

 

 

094

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

 

095

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

 

100

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése

IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IAS 39 9. bekezdése

 

 

110

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

IAS 32 11. bekezdése

 

 

120

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

130

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

140

Értékesíthető pénzügyi eszközök

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése

IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; IAS 39 9. bekezdése

 

 

150

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

IAS 32 11. bekezdése

 

 

160

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

170

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

171

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

4. irányelv 42a. cikk (1), (4) bekezdése

 

 

 

172

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

 

 

 

173

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

 

174

Hitelek és előlegek

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése, (4) bekezdésének b) pontja; V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

 

175

A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése; 42c. cikkének (2) bekezdése

 

 

 

176

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

 

 

 

177

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

 

178

Hitelek és előlegek

4. irányelv 42a. cikkének (1) bekezdése, (4) bekezdésének b) pontja; V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

 

180

Kölcsönök és követelések

4. irányelv 42a. cikke (4) bekezdésének b) pontja, (5a) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése

IFRS 7 8. bekezdésének c) pontja; IAS 39 9. bekezdése, AG16., AG26. bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja

 

 

190

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

200

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

210

Lejáratig tartandó befektetések

4. irányelv 42a. cikke (4) bekezdésének a) pontja, (5a) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése

IFRS 7 8. bekezdésének b) pontja; IAS 39 9. bekezdése, AG16., AG26. bekezdése

 

 

220

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

230

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

231

Bekerülési érték módszerrel értékelt nem kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok

BAD 37. cikkének 1. bekezdése; 42a. cikk (4) bekezdésének b) pontja; V. melléklet 1. részének 16. pontja

 

 

 

232

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

 

233

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

 

234

Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

BAD 35-37 cikke; V. melléklet 1. részének 17. pontja

 

 

 

235

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

EKB/2008/32 2. melléklete 2. részének 4-5. szakasza

 

 

 

236

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet 1. részének 24. és 26. pontja

 

 

 

237

Hitelek és előlegek

V. melléklet 1. részének 24. és 27. pontja

 

 

 

240

Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése; 42c. cikke (1) bekezdésének a) pontja; IAS 39 9. bekezdése; V. melléklet 1. részének 19. pontja

IFRS 7 22. bekezdésének b) pontja; IAS 39 9. bekezdése

 

 

250

Fedezett tételek valós értékének változása kamatlábkockázatok portfóliófedezeti ügylete során

4. irányelv 42a. cikkének (5) és (5a) bekezdése; IAS 39 89A. bekezdésének a) pontja

IAS 32 89A. bekezdésének a) pontja

 

 

260

Tárgyi eszközök

BAD 4. cikke, Eszközök 10. pontja

 

 

 

270

Immateriális eszközök

BAD 4. cikke, Eszközök 9. pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja

IAS 1 54. bekezdésének c) pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja

 

 

280

Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések

BAD 4. cikke, Eszközök 7-8. pontja; 4. irányelv 17. cikke; V. melléklet 2. részének 4. pontja

IAS 1 54. bekezdésének e) pontja; V. melléklet 2. részének 4. pontja

 

 

290

Adókövetelések

 

IAS 1 54. bekezdésének n)-o) pontja

 

 

300

Egyéb eszközök

V. melléklet 2. részének 5. pontja

V. melléklet 2. részének 5. pontja

 

 

310

Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok

 

IAS 1 54. bekezdésének j) pontja; IFRS 5 38. bekezdése

 

 

320

ESZKÖZÖK

BAD 4. cikke, Eszközök

IAS 1 9. bekezdésének a) pontja; IG6. bekezdése

 

 

46.   A sajáttőke-változások kimutatása

A saját tőke változásának forrása

 

 

Jegyzett tőke

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke

Egyéb tőke

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

Eredménytartalék

Átértékelési tartalék

Valós értéken értékelt tartalékok

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

IAS 1 106. bekezdése, 54. bekezdésének r) pontja

IAS 1 106. bekezdése, 78. bekezdésének e) pontja

IAS 1 106. bekezdése; V. melléklet 2. részének 15-16. pontja

IAS 1, 106. bekezdése; V. melléklet 2. részének 17. pontja

IAS 1, 106. bekezdése

CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja

IFRS 1 30. bekezdése, D5-D8. bekezdése

 

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

BAD 4. cikke, Források 9. pontja, BAD 22. cikke

BAD 4. cikke, Források 10. pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja

V. melléklet 2. részének 15-17. pontja

V. melléklet 2. részének 17. pontja

4. irányelv 42a. cikkének (1) és (5a) bekezdése

BAD 4. cikke, Források 13. pontja; CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja

 

BAD 4. cikke, Források 12. pontja

010

020

030

040

050

060

070

075

010

Nyitó egyenleg [újramegállapítás előtt]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Hibajavítások hatásai

 

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 8 42. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

030

A számviteli politika változásainak hatásai

 

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 1 IG6. bekezdése; IAS 8 22. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Nyitó egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Törzsrészvények kibocsátása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Elsőbbségi részvények kibocsátása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokhoz fűződő jog gyakorlása vagy lejárata

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Tartozás átváltása saját tőkévé

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Tőkeleszállítás

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Osztalék

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 35. bekezdése; IAS 1 IG6. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Saját részvények vásárlása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Saját részvények értékesítése vagy bevonása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a saját tőkéből a kötelezettségekhez

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a kötelezettségekből a saját tőkéhez

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Átvezetés a saját tőke összetevői között

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

170

A saját tőke üzleti kombinációkból származó növekedése vagy (-) csökkenése

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

180

Részvényalapú kifizetések

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IFRS 2 10. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

190

A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése

 

IAS 1 106. bekezdésének d) pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

200

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem

 

IAS 1 106. bekezdésének d) i-ii. pontja; IAS 1 81A. bekezdésének c) pontja; IAS 1 IG6. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

210

Záró egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A saját tőke változásának forrása

 

 

Egyéb tartalékok

Első konszolidációs különbségek

(-) Saját részvények

Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható nyereség vagy (-) veszteség

(-) Évközi osztalék

Kisebbségi részesedések

Összesen

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

Egyéb tételek

Referenciák A nemzeti GAAP-pal kompatibilis IFRS standardok

IAS 1 106. bekezdése, 54. bekezdésének c) pontja

 

IAS 1, 106. bekezdése; IAS 32 34., 33. bekezdése; V. melléklet 2. részének 20. pontja

IAS 1 106. bekezdésének a) pontja, 83. bekezdésének a) ii. pontja

IAS 1, 106. bekezdése; IAS 32 35. bekezdése

IAS 1 54. bekezdésének q) pontja, 106. bekezdésének a) pontja; IAS 27 27-28. bekezdése

IAS 1 54. bekezdésének q) pontja, 106. bekezdésének a) pontja; IAS 27 27-28. bekezdése

IAS 1 9. bekezdésének c) pontja, IG6. bekezdése

Referenciák Nemzeti GAAP a BAD alapján

 

7. irányelv 19. cikke (1) bekezdésének c) pontja

4. irányelv, Eszközök C (III) (7), D (III) (2); V. melléklet 2. részének 20. pontja

BAD 4. cikke, Források 14. pontja

CRR 26. cikkének (2b) bekezdése

7. irányelv 21. cikke

7. irányelv 21. cikke

 

080

085

090

100

110

120

130

140

010

Nyitó egyenleg [újramegállapítás előtt]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Hibajavítások hatásai

 

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 8 42. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

030

A számviteli politika változásainak hatásai

 

IAS 1 106. bekezdésének b) pontja; IAS 1 IG6. bekezdése; IAS 8 22. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Nyitó egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Törzsrészvények kibocsátása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Elsőbbségi részvények kibocsátása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokhoz fűződő jog gyakorlása vagy lejárata

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Tartozás átváltása saját tőkévé

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Tőkeleszállítás

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Osztalék

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 35. bekezdése; IAS 1 IG6. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Saját részvények vásárlása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Saját részvények értékesítése vagy bevonása

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IAS 32 33. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a saját tőkéből a kötelezettségekhez

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Pénzügyi instrumentumok átsorolása a kötelezettségekből a saját tőkéhez

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Átvezetés a saját tőke összetevői között

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

170

A saját tőke üzleti kombinációkból származó növekedése vagy (–) csökkenése

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

180

Részvényalapú kifizetések

 

IAS 1 106. bekezdésének d) iii. pontja; IFRS 2 10. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

190

A saját tőke egyéb növekedése vagy (–) csökkenése

 

IAS 1 106. bekezdésének d) pontja

 

 

 

 

 

 

 

 

200

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem

 

IAS 1 106. bekezdésének d) i-ii. pontja; IAS 1 81A. bekezdésének c) pontja; IAS 1 IG6. bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

 

210

Záró egyenleg [tárgyidőszak]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 224

1.

 Hivatkozások 224

2.

 Jelölési szabályok 225

3.

 Konszolidáció 226

4.

 Számviteli portfóliók 226

4.1.

 Eszközök 226

4.2.

 Kötelezettségek 227

5.

 Pénzügyi instrumentumok 227

5.1.

 Pénzügyi eszközök 227

5.2.

 Pénzügyi kötelezettségek 228

6.

 Ügyfél szerinti részletezés 228
A JELENTÉSTÁBLÁKKAL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ 229

1.

 Mérleg 229

1.1.

 Eszközök (1.1.) 229

1.2.

 Kötelezettségek (1.2.) 229

1.3.

 Saját tőke (1.3.) 230

2.

 Eredménykimutatás (2.) 230

3.

 Átfogó jövedelemkimutatás (3.) 232

4.

 Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése (4.) 232

5.

 Hitelek és előlegek termék szerinti részletezése (5.) 232

6.

 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek és előlegek részletezése NACE-kódok szerint (6.) 233

7.

 Értékvesztés elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes vagy értékvesztett pénzügyi eszközök (7.) 234

8.

 Pénzügyi kötelezettségek részletezése (8.) 234

9.

 Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások (9.) 234

10.

 Származtatott ügyletek (10. és 11.) 236

10.1.

 Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása 236

10.2.

 A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek 237

10.3.

 »Gazdasági fedezeti ügyletnek« minősített származtatott ügyletek 238

10.4.

 Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése 238

11.

 Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése (12.) 239

12.

 Kapott biztosítékok és garanciák (13.) 239

12.1.

 Hitelek és előlegek biztosítékok és garanciák szerinti részletezése (13.1.) 239

12.2.

 Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosíték [az adatszolgáltatás időpontjában tartott] (13.2.) 239

12.3.

 Birtokbavétellel megszerzett biztosíték [tárgyi eszközök] halmozott (13.3.) 240

13.

 Valósérték-hierarchia: Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (14.) 240

14.

 Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek (15.) 240

15.

 Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (16.) 241

15.1.

 Kamatbevételek és ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.) 241

15.2.

 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.) 241

15.3.

 Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.) 241

15.4.

 Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.) 241

15.5.

 Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.) 242

15.6.

 Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.) 242

15.7.

 Pénzügyi és nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.) 242

16.

 A konszolidáció számviteli és CRR szerinti körének egyeztetése (17.) 242

17.

 Földrajzi megoszlás (20.) 242

18.

 Tárgyi eszközök és immateriális javak: operatív lízingbe adott eszközök (21.) 243

19.

 Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások (22.) 243

19.1.

 Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.) 243

19.2.

 A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.) 244

20.

 Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben (30.) 245

21.

 Kapcsolt felek (31.) 245

21.1.

 Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.) 245

21.2.

 Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel történt ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.) 245

22.

 Csoportszerkezet (40.) 246

22.1.

 Csoportszerkezet: »intézményenként« (40.1.) 246

22.2.

 Csoportszerkezet: »instrumentumonként« (40.2.) 247

23.

 Valós érték (41.) 247

23.1.

 Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.) 247

23.2.

 A valós érték opció alkalmazása (41.2.) 247

23.3.

 Az eredménnyel szemben nem valós értéken értékeltnek megjelölt hibrid pénzügyi instrumentumok (41.3.) 247

24.

 Tárgyi eszközök és immateriális javak: könyv szerinti érték értékelési módszer szerint (42.) 247

25.

 Céltartalékok (43.) 247

26.

 Meghatározott Juttatási programok és munkavállalói juttatások (44.) 248

26.1.

 A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.) 248

26.2.

 A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.) 248

26.3.

 Tájékoztató adatok [személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó] (44.3.) 248

27.

 Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (45.) 248

27.1.

 Nem értékesítésre tartott nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.) 248

27.2.

 Egyéb működési bevétel vagy költség (45.3.) 248

28.

 A sajáttőke-változások kimutatása (46.) 249

29.

 Nemteljesítő kitettségek (18.) 249

30.

 Átstrukturált kitettségek (19.) 251
A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE 255

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   HIVATKOZÁSOK

1.

Ez a melléklet a jelen rendelet III. és IV. mellékletében szereplő pénzügyi információkra vonatkozó táblákkal (a továbbiakban: »FINREP«) kapcsolatos további előírásokat tartalmaz. Ez a melléklet kiegészíti a III. és IV. melléklet tábláiban hivatkozások formájában szereplő előírásokat.

2.

A táblákban meghatározott adatpontokat az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: »CRR«) 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerint alkalmazandó számviteli szabályozás megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani.

3.

Az intézményeknek a tábláknak csak a következőkre vonatkozó részeit kell benyújtaniuk:

a)

eszközök, kötelezettségek, saját tőke, bevételek és kiadások, amelyek az intézmény által megjelenítettek;

b)

mérlegen kívüli kitettségek és olyan tevékenységek, amelyekben az intézmény érintett;

c)

az intézmény által végrehajtott tranzakciók;

d)

értékelési szabályok, beleértve a hitelkockázat után elszámolt értékvesztés becslésére az intézmény által alkalmazott módszert.

4.

A III. melléklet, a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában is a következő rövidítések kerülnek alkalmazásra:

a)   »IAS rendelet«: az 1606/2002/EK rendelet;

b)   »IAS« vagy »IFRS«: az IAS rendelet 2. cikkében meghatározott, a Bizottság által elfogadott nemzetközi számviteli standardok.

c)   »EKB BSI rendelet« vagy »EKB/2008/32«: az Európai Központi Bank 25/2009/EK rendelete (1);

d)   »NACE-rendelet«: az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2);

e)   »BAD«: a Tanács 86/635/EGK irányelve (3);

f)   »4. irányelv«: a Tanács 78/660/EGK irányelve (4);

g)   »nemzeti GAAP«: a BAD alapján kidolgozott, általánosan elfogadott nemzeti számviteli szabályozás;

h)   »kkv«: a C(2003)1422 bizottsági ajánlásban (5) meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások;

i)   »ISIN-kód«: az értékpapírokhoz rendelt 12 alfanumerikus karakterből álló nemzetközi értékpapírkód (International Securities Identification Number), amely egyedileg azonosítja a forgalomban lévő értékpapírokat;

j)   »LEI-kód«: az intézményekhez rendelt globális jogalany-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban résztvevő feleket.

2.   JELÖLÉSI SZABÁLYOK

5.

A III. melléklet és a IV. melléklet alkalmazásában a szürke háttérszínnel jelölt adatpont (cella) azt jelenti, hogy az adott adatpont (cella) kitöltése nem szükséges, vagy arra vonatkozóan nem lehet adatot szolgáltatni. A IV. mellékletben fekete háttérszínű hivatkozásokkal jelölt sor vagy oszlop azt jelenti, hogy a kapcsolódó adatpontokat nem kell jelenteniük azoknak az intézményeknek, amelyek az adott sorban vagy oszlopban feltüntetett hivatkozásokat követik.

6.

A III. és IV. mellékletben szereplő táblák implicit ellenőrzési szabályokat tartalmaznak, amelyek magukban a táblákban a jelölési szabályok használatán keresztül kerülnek meghatározásra.

7.

Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az »összesen« értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

8.

A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt »(–)« jellel jelölik, például »(–) Saját részvények«.

9.

A III. és IV. melléklet pénzügyi információk jelentésére szolgáló tábláihoz tartozó »Adatmodellben« (a továbbiakban: DPM – Data Point Model) minden adatpont (cella) rendelkezik egy »bázis tétellel«, amelyhez a »tartozik/követel« jellemző kerül hozzárendelésre. Ennek hozzárendelése biztosítja, hogy az összes adatszolgáltató intézmény kövesse az előjelekre vonatkozó szabályokat, és segítségével megismerhető az egyes adatokhoz rendelt »tartozik/követel« jellemző.

10.

Sematikusan ez a jelölési mód az 1. táblázatban bemutatottak szerint működik.

1. táblázat

»Tartozik/követel« jelölés, pozitív és negatív előjelek

Elem

Követel/Tartozik

Egyenleg/Változás

Jelentett adat

Eszközök

Tartozik

Eszközök egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Eszközök növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Eszközök negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Eszközök csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Ráfordítá-sok

Ráfordítások egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Ráfordítások növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Ráfordítások negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Ráfordítások csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Kötelezett-ségek

Követel

Kötelezettségek egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Kötelezettségek növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Kötelezettségek negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Kötelezettségek csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Saját tőke

Saját tőke egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Saját tőke növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Saját tőke negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Saját tőke csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Bevételek

Bevételek egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Bevételek növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Bevételek negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Bevételek csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

3.   KONSZOLIDÁCIÓ

11.

E melléklet eltérő rendelkezésének hiányában a FINREP-táblákat a prudenciális konszolidáció körének alkalmazásával kell kitölteni a CRR 1. része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban. Az intézményeknek leányvállalataikra és közös vállalkozásaikra vonatkozóan a prudenciális konszolidációnál használt módszerrel azonos módszer segítségével kell adatot szolgáltatniuk:

a)

az intézmények számára engedélyezhetik vagy előírhatják a tőkemódszer alkalmazását a biztosítókba vagy nem pénzügyi leányvállalatokba történt befektetések vonatkozásában a CRR 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

b)

az intézmények számára engedélyezhetik az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a pénzügyi leányvállalatokra vonatkozóan a CRR 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

c)

az intézmények számára előírhatják az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a közös vállalatokba történt befektetésekre vonatkozóan a CRR 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

4.   SZÁMVITELI PORTFÓLIÓK

4.1.   Eszközök

12.

A »számviteli portfóliók« kifejezés az értékelési szabályok szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetéseket, a »Készpénz, számlakövetelések a központi bankoknál és egyéb látra szóló betétek« tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, valamint az »Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok«, valamint az »Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« között megjelenített értékesítésre tartottnak minősített pénzügyi instrumentumokat.

13.

A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a)

»Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök«;

b)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök«;

c)

»Értékesíthető pénzügyi eszközök«;

d)

»Kölcsönök és követelések«;

e)

»Lejáratig tartandó befektetések«,

14.

A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a)

»Kereskedési célú pénzügyi eszközök«,

b)

»Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«;

c)

»A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«;

d)

»Bekerülési érték módszerrel értékelt nem kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok«; valamint

e)

»Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«;

15.

A »Kereskedési célú pénzügyi eszközök« jelentése azonos a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti jelentéssel. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében a nem fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket ennél a tételnél kell feltüntetni függetlenül az ezen szerződések értékelésére alkalmazott módszertől. Az intézményeknek a származtatott ügyleteket a mérlegben csak akkor kell feltüntetniük, ha ezeket a szerződéseket az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban megjelenítik.

16.

Pénzügyi eszközök tekintetében a »bekerülési érték módszerek« közé tartoznak azok az értékelési szabályok, amelyekkel a pénzügyi eszköz értékelése a felhalmozott kamatokkal növelt és az értékvesztésből származó veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken történik.

17.

A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében az »Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« közé tartoznak azok a pénzügyi eszközök, amelyek nem sorolhatók be egyéb számviteli portfóliókba. Ez a számviteli portfólió többek között azokat a pénzügyi eszközöket tartalmazza, amelyek értékelése a kezdeti megjelenítéskori bekerülési értékük vagy a valós értékük közül az alacsonyabbikon (úgynevezett »bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb« vagy »LOCOM« módszer) történik.

18.

A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében azoknak az intézményeknek, amelyek számára engedélyezték vagy előírták az IFRS szerinti pénzügyi instrumentumokra vonatkozó bizonyos értékelési szabályok alkalmazását, amennyiben ilyen szabályokat alkalmaznak, be kell mutatniuk a vonatkozó számviteli portfóliókat.

19.

A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« tartalmazza az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

4.2.   Kötelezettségek

20.

A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a)

»Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek«;

b)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek«;

c)

»Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek«.

21.

A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a)

»Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek«; valamint

b)

»Bekerülési érték módszerrel értékelt nem kereskedési célú nem származtatott pénzügyi kötelezettségek«.

22.

A vonatkozó nemzeti GAAP értelmében azoknak az intézményeknek, amelyek számára engedélyezték vagy előírták az IFRS szerinti pénzügyi instrumentumokra vonatkozó bizonyos értékelési szabályok alkalmazását, amennyiben ilyen szabályokat alkalmaznak, be kell mutatniuk a vonatkozó számviteli portfóliókat.

23.

Mind az IFRS, mind pedig a nemzeti GAAP értelmében a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« tartalmazza az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

5.   PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

5.1.   Pénzügyi eszközök

24.

A mérleg eszköz oldalán az eszköztételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni. A pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének tartalmaznia kell a felhalmozott kamatokat.

25.

A pénzügyi eszközöket a következő eszközosztályokba kell besorolni: »Készpénz«, »Származtatott ügyletek«, »Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok«, »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Hitelek és előlegek«.

26.

A »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet szerinti hitelek.

27.

A »Hitelek és előlegek« az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok; ez a tétel tartalmazza az EKB BSI rendelet szerinti »hiteleket«, valamint azokat az előlegeket, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem sorolhatók a »hitelek« közé. Az »Előlegek, kivéve hitelek« részletesebb jellemzését e melléklet 1. részének 41.g) pontja tartalmazza. Következésképpen a »hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak« tartalmazniuk kell a »hiteleket és előlegeket« és a »hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat«.

5.2.   Pénzügyi kötelezettségek

28.

A mérleg forrásoldalán a forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni. A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékének tartalmaznia kell a felhalmozott kamatokat.

29.

A pénzügyi kötelezettségeket a következő eszközosztályokba kell besorolni: »Származtatott ügyletek«, »Rövid pozíciók«, »Betétek«, »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Egyéb pénzügyi kötelezettségek«.

30.

A »Betétek« meghatározása azonos az EKB BSI rendelet szerinti meghatározással.

31.

A »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által értékpapírként kibocsátott adósságinstrumentumok, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem betétek.

32.

Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

33.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmazhatnak pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IAS 39 47. bekezdésének a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett kezdeti megjelenítéskori bekerülési értéken [IAS 39 47. bekezdése c) pontjának ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [IAS 39 4. bekezdésének a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek. [IAS 39 4. bekezdésének b) pontja, 47. bekezdésének d) pontja]. E szerződésekből származó céltartalékokat [IAS 39 47. bekezdése c) pontjának i. alpontja és d) pontjának i. alpontja] az »Adott kötelezettségvállalásokra és garanciákra képzett céltartalékok« között kell feltüntetni.

34.

Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« emellett tartalmazhatnak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket, és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

6.   ÜGYFÉL SZERINTI RÉSZLETEZÉS

35.

Az ügyfél szerinti részletezés előírásakor a következő ügyfélszektorok használandók:

a)

központi bankok;

b)

államháztartások: központi kormányzatok, tartományi vagy regionális kormányzatok, és helyi önkormányzatok, ideértve a közigazgatási szerveket és a nem kereskedelmi vállalkozásokat, de ide nem értve az ezen kormányzatok tulajdonában álló, kereskedelmi tevékenységet folytató állami és magánvállalatokat (amelyeket a »nem pénzügyi vállalatok« alatt kell feltüntetni); társadalombiztosítási alapok; és nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Közösség, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja;

c)

hitelintézetek: a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő intézmények (»olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt«) és multilaterális fejlesztési bankok;

d)

egyéb pénzügyi vállalatok: az összes olyan pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amely nem hitelintézet, mint például a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok, kollektív befektetési vállalkozások és elszámolóházak, valamint a többi pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők;

e)

nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalkozások és kvázivállalkozások, amelyek nem a pénzügyi közvetítésben, hanem elsősorban a piaci javak előállításában és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásában vesznek részt az EKB BSI rendelettel összhangban;

f)

háztartások: magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja fogyasztóként, és áruk és nem pénzügyi- szolgáltatások előállítóiként kizárólag saját fogyasztásuk céljából, valamint piaci javak és nem pénzügyi- és pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, feltéve, hogy tevékenységük nem azonos a kvázivállalkozások tevékenységével. Ide tartoznak még azok a nonprofit intézmények, amelyek háztartásokat szolgálnak ki, és amelyek elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások előállításával foglalkoznak háztartások meghatározott csoportjai számára.

36.

Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt a kitettségek vállalásában. Az együttesen vállalt kitettségek elosztásánál a besorolás többek között az ügyfélszektor, a székhely szerinti ország vagy NACE-kódok szerint a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzői alapján történjen.

2. RÉSZ

A JELENTÉSTÁBLÁKKAL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ

1.   MÉRLEG

1.1.   Eszközök (1.1.)

1.

A »Készpénz« magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék állományait.

2.

A »Számlakövetelések központi bankokkal szemben« közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követel egyenlegek.

3.

Az »Egyéb látra szóló betétek« tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

4.

A »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések« közé tartoznak a társult vállalkozásokba, közös vállalkozásokba és leányvállalatokba történt olyan befektetések, amelyek nem teljesen, vagy arányosan konszolidáltak. A tőkemódszer alkalmazásával elszámolt befektetések könyv szerinti értéke tartalmazza a kapcsolódó cégértéket.

5.

Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb eszközök« között kell feltüntetni. Az »Egyéb eszközök« között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

6.

Az »értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

1.2.   Kötelezettségek (1.2.)

7.

A »Nyugdíj és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási programban vállalt kötelmekre« képzett céltartalékok közé tartozik a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

8.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében az »Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra« képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdésének a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdésének a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdésének a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az »Egyéb kötelezettségek« között kell szerepeltetni.

9.

A »Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke« tartalmazza azokat az intézmény által kibocsátott tőkeinstrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az intézményeknek feltüntetniük azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek.

10.

Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb kötelezettségek« között kell feltüntetni.

11.

Az »Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

12.

Az »Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok« olyan összegek, amelyeket a BAD 38. cikkével összhangban határoztak meg. Megjelenítésükkor ezeket külön kell feltüntetni vagy kötelezettségként a »céltartalékok« között, vagy a saját tőkében az »egyéb tartalékok« között.

1.3.   Saját tőke (1.3.)

13.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyek az IAS 32 hatóköre alapján meghatározott szerződéseket tartalmazzák.

14.

A »Jegyzett, de még be nem fizetett tőke« tartalmazza annak az intézmény által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás időpontjában még nem fizettek be.

15.

Az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme« tartalmazza az intézmény által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség- és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származtatott termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).

16.

Az »Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok« közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve a »Jegyzett tőkét« és az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-elemét«.

17.

Az »Egyéb tőke« magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].

18.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében az »Átértékelési tartalék« az IAS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

19.

Az »Egyéb tartalékok« a »Leányvállalatokba közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« és az »Egyéb« között oszlanak meg. A »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba, történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« tartalmazza az előbb említett befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozódott bevételek és ráfordítások összegét. Az »Egyéb« tétel tartalmazza a más tételekben külön közzétett tartalékoktól eltérő tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.

20.

A »Saját részvények« tétel minden olyan pénzügyi instrumentumot magában foglal, amely rendelkezik azoknak a sajáttőke instrumentumoknak a jellemzőivel, amelyeket az intézmény visszavásárolt.

2.   EREDMÉNYKIMUTATÁS (2.)

21.

A kereskedési céllal tartott, valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi instrumentumokból származó kamatbevételeket és kamatráfordításokat vagy az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a »kamatbevételek« és »kamatráfordítások« (»tiszta ár« [nettó ár]) tételek alatt, vagy az ezen instrumentum kategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként (»piszkos ár« [bruttó ár]).

22.

Az intézményeknek a következő tételeket számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadniuk:

a)

»Kamatbevétel«;

b)

»Kamatráfordítások«;

c)

»Osztalékbevétel«;

d)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, nettó«;

e)

»Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása«.

23.

»Kamatbevétel. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« és »Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« tartalmazza a »fedezeti elszámolások« közé besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le. Ezeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként kell megadni annak érdekében, hogy megjelenítsék azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyekhez ezek kapcsolódnak.

24.

A »kereskedési céllal tartott« kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegek, amelyek gazdasági szempontból fedezeti instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak, kamatbevételként, illetve kamatráfordításként adhatók meg annak érdekében, hogy megjelenítsék azon pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyekhez ezek kapcsolódnak. Ezeket az összegeket a következő tételek részeként kell feltüntetni: »Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök« és »Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek«.

25.

A »Kamatbevétel – egyéb eszközök« azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között. Ez a tétel tartalmazhatja a készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek és az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódó kamatbevételeket, valamint a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.

26.

A »Kamatráfordítások – egyéb kötelezettségek« azon kamatráfordítások összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között. Ez a tétel tartalmazhatja az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséből eredő költségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.

27.

A »Befektetett eszközökből és megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy veszteség« a befektetett eszközökből és megszűnt tevékenységeknek nem minősülő értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokból származó eredményt tartalmazza.

28.

A kereskedési céllal tartott, valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből származó osztalékbevételt vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten, »osztalékbevételként« kell feltüntetni, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként. A konszolidáció körébe nem tartozó leányvállalatokba és társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevételt a »Leányvállalatokba közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (–) veszteségéből való részesedés« kategórián belül kell megadni és az IAS 28 10. bekezdésének megfelelően a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell a tőkemódszer szerint számított befektetésekkel. Az IFRS értelmében a leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a »Leányvállalatokba közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (–) veszteségéből való részesedés« kategórián belül kell megadni.

29.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében a »Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök« értékvesztése tartalmazza az IAS 39 66. bekezdésében meghatározott értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztést.

30.

A »Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó« tekintetében az intézményeknek a fedezeti instrumentumok és fedezett tételek valós értékének változását kell feltüntetniük, a cash flow fedezeti ügyletekből és külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyleteiből származó hatékonytalanság eredményével együtt.

3.   ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS (3.)

31.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében a »Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadót« és a »Nyereségbe vagy (–) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadót« [IAS 1 91. bekezdésének b) pontja, IG6] külön soron kell feltüntetni.

4.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK INSTRUMENTUM ÉS ÜGYFÉLSZEKTOR SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (4.)

32.

A pénzügyi eszközöket instrumentumonként – és szükség esetén – ügyfélszektor szerinti bontásban kell megadni.

33.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat meghatározott bontásban (»ebből«) kell megadni csak a bekerülési értéken értékelt instrumentumok és meghatározott ügyfélszektorok azonosítása érdekében. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP értelmében a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat meghatározott bontásban (»ebből« tételként) kell feltüntetni csak a nem jegyzett instrumentumok és meghatározott ügyfélszektorok azonosítása érdekében.

34.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök tekintetében az intézményeknek az értékvesztett, illetve a nem értékvesztett eszközök valós értékét, valamint az eredményben elszámolt értékvesztés adatszolgáltatás időpontjában fennálló halmozott összegét kell megadniuk. A nem értékvesztett eszközök valós értékének, valamint az értékvesztett eszközök valós értékének az összege meg kell egyezzen ezen eszközök könyv szerinti értékével.

35.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében a »Kölcsönök és követelések« vagy a »Lejáratig tartandó« kategóriába besorolt pénzügyi eszközök tekintetében a nem értékvesztett és értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetni. Az értékvesztést meg kell bontani »Pénzügyi eszközökre képzett, egyedileg becsült specifikus értékvesztés« és »Pénzügyi eszközökre képzett, csoportosan becsült specifikus értékvesztés«, valamint »Felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett csoportos értékvesztés« kategóriákra. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP értelmében a »bekerülési érték módszerrel értékelt nem kereskedési célú nem származtatott pénzügyi eszközök« tekintetében a nem értékvesztett és értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értékét kell megadni.

36.

A »Pénzügyi eszközökre képzett, egyedileg becsült specifikus értékvesztés« tartalmazza a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, egyedileg becsült értékvesztés halmozott összegét.

37.

A »Pénzügyi eszközökre képzett, csoportosan becsült specifikus értékvesztések« tartalmazza az olyan elhanyagolható jelentőségű kölcsönökön számított csoportos értékvesztés halmozott összegét, amelyek egyedi alapon értékvesztettek, és amelyek esetében az intézmény a statisztikai módszer (portfólióalapú) alkalmazása mellett dönt. Ez a módszer nem zárja ki egyedi értékvesztési értékelések elvégzését az olyan kölcsönök vonatkozásában, amelyek egyedileg elhanyagolható jelentőségűek, és ezért azokat pénzügyi eszközökre képzett, egyedileg becsült specifikus értékvesztések között kell feltüntetni.

38.

A »Felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett csoportos értékvesztés« tartalmazza az olyan pénzügyi eszközökön megállapított csoportos értékvesztés halmozott összegét, amelyek egyedi alapon nem értékvesztettek. A »felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés« tekintetében az IAS 39 59. bekezdésének f) pontja, az AG87. és az AG90. bekezdése követendő.

39.

A nem értékvesztett eszközök, valamint az értékvesztett eszközök értékvesztéssel csökkentett együttes összegének egyenlőnek kell lennie ezen eszközök könyv szerinti értékével.

40.

A 4.5. tábla tartalmazza azon »Hitelek és előlegek« és a »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« könyv szerinti értékét, amelyek az »alárendelt adósság« e rész 54. pontjában szereplő fogalmához tartoznak.

5.   HITELEK ÉS ELŐLEGEK TERMÉK SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (5.)

41.

A hitelek és előlegek »könyv szerinti értékét« az értékvesztéssel csökkentett értéken terméktípusok szerint kell megadni. A »Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek« kategóriába sorolt látra szóló egyenlegeket is jelenteni kell ebben a táblában, függetlenül attól a »számviteli portfóliótól«, amelyben ezek szerepelnek, és a következő termékek szerinti bontásban kell szerepeltetni:

a)

a »Látra szóló (azonnal felmondható) és rövid határidővel felmondható (folyószámla)« kategória tartalmazza a látra szóló (azonnal felmondható), rövid határidővel felmondható követeléseket, a folyószámlákat és hasonló egyenlegeket, amelyek tartalmazhatnak kölcsönöket, melyek a kölcsönvevő szempontjából lehetnek egynapos betétnek minősülő kölcsönök, függetlenül azok jogi formájától. Ide tartoznak a »folyószámlahitelek is«, amelyek a folyószámlákon lekönyvelt tartozik egyenlegek;

b)

A »Hitelkártya-tartozás« kategóriába tartoznak a vagy késleltetett terhelésű betéti kártyákon vagy hitelkártyákon keresztül nyújtott hitelek [EKB BSI rendelet];

c)

A »Vevőkövetelések« tartalmazza az egyéb adósoknak számla vagy egyéb olyan dokumentumok alapján nyújtott kölcsönöket, amelyek jogot biztosítanak áruk adásvételéből vagy szolgáltatás nyújtásából származó bevételek elfogadására. Ez a tétel tartalmazza az összes faktoring tranzakciót (visszkereseti joggal és anélkül);

d)

A »Pénzügyi lízingek« tartalmazzák a pénzügyi lízingből származó követelések könyv szerinti értékét. Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében a »pénzügyi lízingből származó követelések« meghatározása az IAS 17 szerinti meghatározás;

e)

A »Fordított visszavásárlási hitelek« tétel tartalmazza az értékpapír- visszavásárlási megállapodások keretében megvásárolt, vagy értékpapír-kölcsönzési megállapodások keretében kölcsönvett értékpapírokért cserébe nyújtott finanszírozást;

f)

Az »Egyéb meghatározott lejáratú hitelek« a többi tétel közé be nem sorolt, szerződésben rögzített lejáratú vagy futamidejű egyéb tartozik egyenlegeket tartalmazza;

g)

Az »Előlegek, kivéve hitelek« azokat az előlegeket tartalmazza, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti »hitelek« közé. Ez a tétel többek között tartalmazza a függő tételek (mint például a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (mint például csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit;

h)

A »Jelzáloghitelek [Ingatlannal fedezett hitelek]« tartalmazza az előírásoknak megfelelően ingatlannal fedezett hiteleket függetlenül azok hitelfedezeti arányától (»hitel-fedezet arány« vagy »LTV arány«);

i)

Az »Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek« tartalmazza az előírásoknak megfelelően biztosítékkal fedezett hiteleket függetlenül azok hitelfedezeti arányától (»hitel-fedezet arány« vagy »LTV arány«), kivéve az »Ingatlannal fedezett hiteleket«, a »Pénzügyi lízingeket« és a »Fordított visszavásárlási hiteleket«. Ez a biztosíték tartalmazza az értékpapíron, készpénzen és egyéb biztosítékon létesített zálogjogot;

j)

A »Fogyasztási hitelek« az elsősorban áruk és szolgáltatások személyes felhasználására nyújtott hiteleket tartalmazza [EKB BSI rendelet];

k)

A »Lakásvásárlási hitelek« tartalmazza a háztartások számára saját használatra és bérbeadásra történő lakásvásárlásra – ideértve a lakásépítést és felújítást – nyújtott hiteleket [EKB BSI rendelet];

l)

A »Projektfinanszírozási hitelek« azokat a hiteleket tartalmazza, amelyek megtérülése kizárólag a hitelből finanszírozott projektekből származó bevételekből várható.

6.   NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKNAK NYÚJTOTT HITELEK ÉS ELŐLEGEK RÉSZLETEZÉSE NACE-KÓDOK SZERINT (6.)

42.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek és előlegek összegeinek bruttó könyv szerinti értékét a gazdasági tevékenységek ágazata szerint kell besorolni a NACE-rendelet szerinti kódok (»NACE-kódok«) alkalmazásával az ügyfél fő tevékenysége alapján.

43.

Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolását az 1. rész 36. pontjával összhangban kell elvégezni.

44.

A NACE-kódokat az első részletezési szinttel (»nemzetgazdasági ág szerint«) kell megadni.

45.

Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében a »Bruttó könyv szerinti érték« a »Halmozott értékvesztés«-sel nem csökkentett könyv szerinti értéket jelenti. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében a»Bruttó könyv szerinti érték«»A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegével« nem csökkentett könyv szerinti értéket jelenti.

46.

A »Halmozott értékvesztést« az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vonatkozásában kell feltüntetni. »A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegét« az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vonatkozásában kell megadni. A »Halmozott értékvesztés« tartalmazza a pénzügyi eszközökre képzett, egyedileg és csoportosan becsült specifikus értékvesztés összegét a 36. és 37. pontban meghatározottak szerint, valamint a »Felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett csoportos értékvesztés« összegét a 38. pontban meghatározottak szerint, azonban nem tartalmazza a 49. pontban meghatározott »Halmozott leírások összegét«.

7.   ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KÉSEDELMES VAGY ÉRTÉKVESZTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (7.)

47.

Az értékvesztés elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó számviteli portfóliókban kell megadni, az adatszolgáltatás időpontjában lejárt esedékességű, de nem értékvesztett hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat. Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében ezek a számviteli portfóliók magukban foglalják az »Értékesíthető«, a »Kölcsönök és követelések«, valamint a »Lejáratig tartandó« kategóriákat. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP értelmében ezek a számviteli portfóliók magukban foglalják a »Bekerülési érték módszerrel értékelt nem kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« és »Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« kategóriákat is.

48.

Az eszközök lejárt esedékességűnek minősülnek, ha az ügyfél a szerződés szerinti lejáratig elmulaszt fizetést teljesíteni. Az ilyen eszközök teljes összegét fel kell tüntetni, és a legrégebben lejárt esedékességű részlethez kapcsolódó késedelmes napok száma szerint részletezni kell. A lejártsági elemzés nem tartalmaz értékvesztett eszközöket. Az értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét a lejárt esedékességű eszközöktől elkülönítetten kell jelenteni.

49.

A »Halmozott leírások összege« oszlop tartalmazza bármely hitelviszonyt megtestesítő instrumentum azon tőke és lejárt esedékességű kamat összegét, amelyet az intézmény már nem jelenít meg, mert azokat behajthatatlannak minősítette függetlenül attól a portfóliótól, amelyben ezek szerepeltek. Ezeket az összegeket az intézmény valamennyi jogának teljes megszűnéséig (elévülési határidő lejáratáig, elengedés vagy egyéb okok) vagy megtérülésükig jelenteni kell.

50.

A »Leírásoknak« oka lehet a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése, valamint a hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés összegének a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése.

8.   PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE (8.)

51.

Mivel a »Betétek« meghatározása azonos az EKB BSI rendelet szerinti meghatározással, a szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni és partner szerint kell szerepeltetni. Különösen azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé soroljuk.

52.

A »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat« a következő terméktípusok szerint kell részletezni:

a)

»Letéti jegyek«, amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,

b)

»Eszközfedezetű értékpapírok« a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerint;

c)

»Fedezett kötvények« a CRR 129. cikkének (1) bekezdése szerint;

d)

a »Hibrid szerződések« beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban;

e)

»Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az előző sorokban nem feltüntetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmaz, és különbséget tesz az átváltható és nem átváltható instrumentumok között.

53.

A kibocsátott »Alárendelt kötelezettségek« kezelése az egyéb felmerült pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon történik. Az értékpapír formájában kibocsátott alárendelt kötelezettségek a »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« közé sorolandók, míg a betétek formájában fennálló alárendelt kötelezettségek a »Betétek« közé sorolandók.

54.

A 8.2. tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon »Betétek« és »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« könyv szerinti értékét, amelyek megfelelnek az alárendelt adósság fogalmának. Az »Alárendelt adósság« instrumentumok járulékos követelést biztosítanak a kibocsátó intézménnyel szemben, amely csak azután gyakorolható, miután minden magasabb rendű követelés kielégítésre került [EKB BSI rendelet].

9.   HITELNYÚJTÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK, PÉNZÜGYI GARANCIÁK ÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (9.)

55.

A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. Mérlegen kívüli kitettségeket az adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciák és egyéb adott kötelezettségvállalások szerint kell részletezni.

56.

Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk tartalmazzák a visszavonható és a visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokat egyaránt.

57.

A »Hitelnyújtási elkötelezettségek« előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének »Hitelnyújtási elkötelezettségekként« besorolandó tételei a következők:

a)

»Határidős betétügyletek«.

b)

»Le nem hívott hitelkeretek«, amelyek »kölcsönnyújtásra« vagy »elfogadványokra« vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

58.

A »Pénzügyi garanciák« olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében ezek a szerződések megfelelnek a pénzügyi garancia IAS 39 9. bekezdésében és az IFRS 4 A. bekezdésében meghatározott fogalmának. A CRR I. mellékletének »Pénzügyi garanciákként« besorolt tételei a következők:

a)

»Hitelhelyettesítő jellegű garanciák«;

b)

A pénzügyi garancia definíciójának megfelelő »Hitelderivatívák«;

c)

»Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek«;

59.

A CRR I. mellékletének »Egyéb kötelezettségvállalásokként« besorolandó tételei a következők:

a)

»Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része«;

b)

»Megnyitott, igazolt akkreditívek«;

c)

Kereskedelemfinanszírozási mérlegen kívüli tételek;

d)

»Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek«;

e)

»Garanciák és jótállások« (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan »garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek«;

f)

»Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok«;

g)

Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF);

h)

»Le nem hívott hitelkeretek«, amelyek »kölcsönnyújtásra« vagy »elfogadványokra« vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak;

i)

»Le nem hívott hitelkeretek«, amelyek »értékpapírok megvásárlására« vagy »garancianyújtásra« vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban;

j)

»Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek«;

k)

A CRR I. mellékletében felsorolt »Egyéb mérlegen kívüli tételek«.

60.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem kell mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:

a)

A pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő »Hitelderivatívák« az IAS 39 értelmében »származtatott ügyletek«;

b)

Az »Elfogadványok« egy intézmény által egy – rendszerint áruk adásvételét fedező – váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás. Következésképpen ezek a mérlegben a »vevőkövetelések« közé vannak besorolva;

c)

A »Váltók forgatmányozása«, amely nem felel meg az IAS 39 szerinti kivezetés kritériumainak;

d)

Az »Ügyletek visszkereseti joggal«, amely nem felel meg az IAS 39 szerinti kivezetés kritériumainak;

e)

A »Sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök« az IAS 39 értelmében »származtatott ügyletek«;

f)

A 86/635/EGK irányelv 12. cikkének (3) és (5) bekezdésében definiált »Visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repo)ügyletek«. Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott (vagy meghatározandó) időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IAS 39 9. bekezdése szerinti definíciójának.

61.

Az »ebből: nemteljesítő« tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások névértékét, amelyek esetében a partnernél a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés következett be.

62.

A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében a »Névérték« az az összeg, amely leginkább jellemzi az intézmény maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Különösen az adott pénzügyi garanciák tekintetében a névérték az a maximális összeg, amelyet az intézménynek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az intézmény kötelezettséget vállalt. A névérték a hitel-egyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték.

63.

A 9.2. táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák tekintetében a »garancia legmagasabb figyelembe vehető összege« az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több kezes bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni; a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb kezeshez kell rendelni.

10.   SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (10. ÉS 11.)

64.

A kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek és a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és névleges összegét a mögöttes kockázat típusa, a piac típusa (tőzsdén kívüli versus szervezett piacok) és a terméktípus szerinti részletezéssel kell jelenteni.

65.

Az intézményeknek a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyleteket a fedezeti ügylet típusa szerint kell részletezniük.

66.

A hibrid instrumentumok között szereplő, és az alapszerződésektől elkülönített származtatott ügyleteket a 10. és 11. táblában kell szerepeltetni a származtatott ügylet jellege alapján. Ezek a táblák nem tartalmazzák az alapszerződés összegét. Azonban ha a hibrid instrumentum értékelése az eredménnyel szemben valós értéken történik, a szerződés egészét a kereskedési céllal tartott vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi instrumentumok között kell feltüntetni (így tehát a beágyazott származtatott ügyletek a 10. és 11. táblában nem tüntetendők fel).

10.1.   Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása

67.

Az összes származtatott ügyletet a következő kockázati kategóriákba kell besorolni:

a)   Kamatláb: A származtatott kamatlábügylet olyan kamatozó pénzügyi instrumentumra vonatkozó ügylet, amelynek cash flow-ját kamatlábakra való hivatkozással, vagy más kamatláb-szerződéssel határozzák meg, például kincstárjegy megvásárlására vonatkozó határidős szerződésre szóló opcióval. Ez a kategória azon ügyletekre korlátozott, amelyeknél az ügylet mindkét lába csak egy deviza kamatlábának kitett. Ezért tehát nem tartoznak ide az egy vagy több deviza átváltásával járó ügyletek, például a keresztdevizás csereügyletek és a devizaopciók, valamint a devizaügyletek között feltüntetendő olyan egyéb szerződések, amelyek meghatározó kockázati jellemzője az árfolyamkockázat. A kamatlábügyletek közé tartoznak a határidős kamatláb-megállapodások, egydevizás kamatláb-csereügyletek, határidős kamatlábügyletek, kamatláb opciók (ideértve a kamat cap, floor, collar és corridor ügyleteket), a kamatláb-csereügyletekre szóló opciók és a kamatlábra szóló opciósutalvány-ügyletek.

b)   Részvény: A származtatott részvényügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott részvény árfolyamához vagy részvényárfolyamokra vonatkozó indexhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.

c)   Deviza és arany: Ezek a származtatott ügyletek a határidős piacon devizák cseréjével és arannyal szembeni kitettséggel járó szerződéseket foglalnak magukban. Ezért ezek sima határidős ügyleteket, árfolyam-csereügyleteket és a deviza-csereügyleteket (ideértve a keresztdevizás kamatláb-csereügyleteket), határidős devizaügyleteket, devizaopciókat, deviza swaption ügyleteket és opciós utalványokat takarnak. A származtatott devizaügyletek minden olyan ügyletet tartalmaznak, amely akár kamatlábak, akár árfolyamok tekintetében egy vagy több devizával szembeni kitettséggel járnak. Az aranyügyletek minden ezzel az áruval szembeni kitettséggel járó ügyletet magukban foglalnak.

d)   Hitel: A hitelderivatívák olyan ügyletekre szóló szerződések, amelyek a pénzügyi garanciák definíciójának nem felelnek meg, és amelyeknél a kifizetés elsősorban egy meghatározott referenciahitel valamely hitelképességi mérőszámához kötött. A szerződések fizetések cseréjét kötik ki, amelynek legalább egy vagy két lábát a referenciahitel teljesítése határozza meg. A kifizetést számos esemény kiválthatja, többek között a nemteljesítés, leminősítés vagy a referenciaeszköz hitelkockázati felárában bekövetkező előre kikötött változás.

e)   Áru: Ezek a származtatott ügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott áru – például nemesfém (kivéve arany), nyersolaj, fa vagy mezőgazdasági termények – árához vagy árindexéhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.

f)   Egyéb: Ezek a származtatott ügyletek az összes olyan egyéb származtatott ügyletet tartalmazzák, amelyekben nem szerepel devizával, kamatlábbal, részvénnyel, áruval vagy hitelkockázattal szembeni kitettség. Ilyenek például a származtatott klimatikus ügyletek, vagy a származtatott biztosítási ügyletek.

68.

Amikor egy származtatott ügyletet egynél több mögöttes kockázattípus befolyásol, az instrumentumot a legérzékenyebb kockázattípushoz kell hozzárendelni. A több kitettséggel rendelkező származtatott ügyleteknél, bizonytalanság esetén, az ügyleteket a következő sorrendnek megfelelően kell megjelölni:

a)   Áruk: Az összes áruval vagy áruhoz kötött indexszel szembeni kitettséggel járó származtatott ügyletet, függetlenül attól, hogy árukkal vagy egyéb kockázati kategóriával – például árfolyammal, kamatlábbal vagy részvénnyel – szembeni közös kitettséggel rendelkeznek-e, ebben a kategóriában kell feltüntetni.

b)   Részvények: Az árukkal és részvényekkel szembeni közös kitettséggel rendelkező szerződések kivételével – amelyeket áruként kell jelenteni – az összes részvények vagy részvényindexek teljesítményéhez kötött származtatott ügyletet a részvény kategóriában kell megadni. Az árfolyamokkal vagy kamatlábakkal szembeni kitettséggel rendelkező részvényügyleteket ebben a kategóriában kell feltüntetni.

c)   Deviza és arany: Ez a kategória tartalmazza az összes, egynél több devizával szemben kitettséggel rendelkező származtatott ügyletet (kivéve az áruk vagy részvények kategóriában már megjelenített ügyleteket) függetlenül attól, hogy az kamatozó pénzügyi instrumentumokra vagy árfolyamokra vonatkozik.

10.2.   A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek

69.

Az összes származtatott ügylet (fedezeti vagy kereskedési célú) vonatkozásában a »könyv szerinti érték« a valós érték. A pozitív (nulla feletti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek »pénzügyi eszközök«, és a negatív (nulla alatti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek »pénzügyi kötelezettségek«. A könyv szerinti értéket a pozitív valós értékkel rendelkező (»pénzügyi eszközök«) származtatott ügyletekre és a negatív valós értékkel rendelkező (»pénzügyi kötelezettségek«) származtatott ügyletekre vonatkozóan külön kell feltüntetni. A kezdeti megjelenítés időpontjában a származtatott ügylet besorolása kezdeti valós értéke alapján vagy »pénzügyi eszköz« vagy »pénzügyi kötelezettség«. A kezdeti megjelenítést követően a származtatott ügylet valós értékének növekedésével vagy csökkenésével a csere feltételei az intézmény számára vagy kedvezőbbek (és a származtatott ügylet besorolása »pénzügyi eszköz« lesz) vagy kedvezőtlenebbek lesznek (és a származtatott ügylet besorolása »kötelezettség« lesz).

70.

A »Névleges összeg« az összes megkötött, de a vonatkozási időpontban még el nem számolt ügylet bruttó névleges értéke. A névleges összeg meghatározásakor különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)

Változó nominális vagy elvi tőkeösszegű szerződések esetében az adatszolgáltatás alapja a vonatkozási időpontban fennálló névleges vagy elvi tőkeösszeg;

b)

A jelentendő névleges összeg egy multiplikátor komponenssel rendelkező származtatott ügylet esetén a szerződés tényleges nominális összege vagy névértéke;

c)

Csereügyletek (swap): Csereügyleteknél a névleges összeg az a mögöttes tőkeösszeg, amelyen a kamatcsere, a devizacsere vagy egyéb bevétel vagy kiadás alapul;

d)

Részvényhez és áruhoz kötött szerződések: Egy részvényhez vagy áruhoz kötött szerződés esetében feltüntetendő névleges összeg az adásvételre leszerződött áru vagy részvény mennyisége, szorozva a szerződéses egységárral. Az áruhoz kötött szerződések esetében az alapügylet többszörös cseréjére kötött szerződéseknél a feltüntetendő névleges összeg a szerződés szerinti összeg szorozva a szerződés szerint fennmaradó cserék számával;

e)

Hitelderivatívák: A hitelderivatíváknál feltüntetendő szerződés szerinti összeg a vonatkozó referenciahitel névleges értéke;

f)

A digitális opcióknál előre meghatározott kifizetés van, amely lehet monetáris összeg vagy az alapeszközre kötött bizonyos számú szerződés. A digitális opciók névleges összege vagy az előre meghatározott monetáris összeg vagy az alapeszköz valós értéke a vonatkozási időpontban.

71.

A származtatott ügyletek »Névleges összeg« oszlopa minden egyes sor vonatkozásában az összes olyan szerződés névleges összegeinek összege, amelyben az intézmény ügyleti partner, függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek a mérlegben az eszköz- vagy a forrásoldalon szerepelnek. Az összes névleges összeget fel kell tüntetni függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek valós értéke pozitív, negatív vagy nulla. A névleges összegek között nem megengedett a nettósítás.

72.

A »Névleges összeget« az »összesen« és az »ebből: értékesített« részletezésben kell feltüntetni a következő sorok esetében: »Tőzsdén kívüli opciók«, »Szabályozott piaci opciók«, »Áruk« és »Egyéb«. Az »ebből: értékesített« tétel tartalmazza azon szerződések névleges összegét (kötési árfolyamát), amelyeknél az intézmény (az opció kiírója) ügyleti partnereinek (opciószelvény-tulajdonos) joguk van gyakorolni opciós jogukat, és a származtatott hitelkockázati ügyletekhez kapcsolódó tételeknél azon szerződések névleges összegeit, amelyeknél az intézmény (a védelem eladója) ügyleti partnereinek (a védelem vásárlói) védelmet adott el (adott).

10.3.   »Gazdasági fedezeti ügyletnek« minősített származtatott ügyletek

73.

Azokat a származtatott ügyleteket, amelyek az IAS 39 standard szerint nem hatékony fedezeti instrumentumok, a »kereskedési céllal tartott« portfólióban kell szerepeltetni. Ez vonatkozik azokra a fedezeti céllal tartott származtatott ügyletekre is, amelyek nem felelnek meg a hatékony fedezeti instrumentumok IAS 39 szerinti követelményeinek, valamint az olyan nem jegyzett tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokhoz kötött származtatott ügyletekre, amelyek valós értéke nem mérhető megbízhatóan.

74.

A »gazdasági fedezeti ügylet« fogalmának megfelelő »kereskedési céllal tartott« származtatott ügyleteket minden egyes kockázattípusra vonatkozóan külön kell feltüntetni. A »gazdasági fedezeti ügyletek« közé azok a származtatott ügyletek tartoznak, amelyek a »kereskedési céllal tartott« kategóriába vannak besorolva, azonban nem szerepelnek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 86. pontjában meghatározott kereskedési könyvben. Ez a tétel nem tartalmazza a saját részre végzett kereskedési tevékenység céljából tartott származtatott ügyleteket.

10.4.   Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése

75.

A tőzsdén kívüli piacon forgalmazott, kereskedési céllal, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és teljes névleges összegét a partner szerint kell megadni a következő kategóriák segítségével:

a)

»hitelintézetek«,

b)

»egyéb pénzügyi vállalkozások« és

c)

»maradék«, amely az összes többi partnert magában foglalja.

76.

Függetlenül attól a kockázattípustól, amelyhez kapcsolódnak, az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletet e partnerek szerint kell részletezni. A származtatott hitelkockázati ügyletek esetében a partner szerinti részletezés arra a szektorra vonatkozik, amelyhez az intézmény szerződéses partnere (a védelem vásárlója vagy eladója) tartozik.

11.   HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS VÁLTOZÁSA ÉS TULAJDONI RÉSZESEDÉST MEGTESTESÍTŐ INSTRUMENTUMOK ÉRTÉKVESZTÉSE (12.)

77.

»Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre képzett összegekből származó növekedést« akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó költségek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének növekedése meghaladja az értékvesztések csökkenését. »Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre felszabadított összegekből származó csökkenést« akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó bevételek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének csökkenése meghaladja az értékvesztések növekedését.

78.

E rész 50. pontjában ismertetettek szerint a »leírást« vagy közvetlenül az eredménykimutatásban a pénzügyi eszköz összegében (értékvesztési számla használata nélkül) történő elszámolással, vagy a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó értékvesztési számla összegének csökkentésével lehet elszámolni. »Az értékvesztéssel szemben elszámolt összegekből származó csökkenés« az értékvesztés halmozott összegének az időszak alatt a kapcsolódó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok behajthatatlanná minősítése okán elszámolt »leírások« miatti csökkenését jelenti. A »Közvetlenül az eredménykimutatásban elszámolt értékelési korrekciók« az időszak alatt közvetlenül a kapcsolódó pénzügyi eszköz összegével szemben elszámolt »leírások«.

12.   KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS GARANCIÁK (13.)

12.1.   Hitelek és előlegek biztosítékok és garanciák szerinti részletezése (13.1.)

79.

A hitelek és előlegek fedezetéül szolgáló zálogokat és garanciákat a zálogtípusok szerint kell megadni: jelzáloghitelek és egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint pénzügyi garanciák. A hiteleket és előlegeket partner szerint kell részletezni.

80.

A 13.1. táblában a »biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét« kell feltüntetni. A pénzügyi garanciák és/vagy biztosítékok összegeinek a 13.1. tábla kapcsolódó oszlopaiban feltüntetett összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kölcsön könyv szerinti értékét.

81.

A hitelek és előlegek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a)

A »Jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek]«-en belül a »Lakóingatlan« közé tartoznak a lakóingatlannal biztosított hitelek és a »Kereskedelmi« hitelek közé a kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hitelek; mindkét esetben a CRR meghatározásának megfelelően;

b)

Az »Egyéb biztosítékkal fedezett hiteleken« belül a »Pénzeszközök [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok]« tartalmazzák az intézménynél elhelyezett betéteken vagy az intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon létesített zálogjogot, a »Maradék« közé az egyéb értékpapírokon vagy eszközökön létesített zálogjogok tartoznak. Az intézmény fogalma itt arra az intézményre utal, amely a biztosítékként használandó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt biztosítja (amelyik azt ténylegesen kibocsátja) és a hiteleket és előlegeket kapja; és nem arra, amelyik a biztosítékot kapja és a hiteleket és előlegeket nyújtja;

c)

A »Kapott pénzügyi garanciák« olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írja elő az intézmény abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően.

82.

Az olyan hitelek és előlegek esetében, ahol egyidejűleg egynél több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, »A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét« a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve.

12.2.   Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosíték [az adatszolgáltatás időpontjában tartott] (13.2.)

83.

Ez a tábla annak a biztosítéknak a könyv szerinti értékét tartalmazza, amelynek megszerzésére a referencia-időszak kezdete és vége között került sor, és amely az adatszolgáltatás időpontjában a mérlegben megjelenítve marad.

12.3.   Birtokbavétellel megszerzett biztosíték [tárgyi eszközök] halmozott (13.3.)

84.

A »Jelzálog érvényesítése [tárgyi eszközök]« a biztosíték birtokba vételével megszerzett azon tárgyi eszközök halmozott könyv szerinti értéke, amelyek az adatszolgáltatás időpontjában a mérlegben megjelenítve maradnak, az »Ingatlanok, gépek és berendezések« besorolású tárgyi eszközök kivételével.

13.   VALÓSÉRTÉK-HIERARCHIA: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK (14.)

85.

Az intézményeknek a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell megadniuk.

86.

A »Valós érték változása az időszak alatt« azon instrumentumok beszámolási időszak alatti átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek adatszolgáltatás időpontjában továbbra is fennállnak. Ezeket a nyereségeket vagy veszteségeket az eredménykimutatásba való bevonással azonos módon kell feltüntetni; ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni.

87.

»A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt« az instrumentumok kezdeti megjelenítéstől az adatszolgáltatás időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza.

14.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁTADÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KIVEZETÉS ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK (15.)

88.

A 15. tábla azon átadott pénzügyi eszközökre vonatkozóan szolgáltat adatot, amelyeknek egy része vagy egésze sem felel meg a kivezetés feltételeinek, valamint az olyan teljes mértékben kivezetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek tekintetében az intézmény fenntartja a szolgáltatási jogokat.

89.

A kapcsolódó kötelezettségeket azon portfólió szerint kell feltüntetni, amelyben a kapcsolódó átadott pénzügyi eszközök szerepeltek az eszközoldalon, nem pedig azon portfólió szerint, amelyben az eszközök a forrásoldalra kerültek.

90.

»A tőke szempontjából kivezetett összegek« oszlop a számviteli szempontból elismert, azonban prudenciális szempontból kivezetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét tartalmazza, mivel az intézmény ezeket a CRR 109. cikkével összhangban tőkeszámítási célokból értékpapírosítási pozícióként kezeli, mert ebben az esetben a CRR 243. és 244. cikkének megfelelően jelentős mértékű hitelkockázat-átruházásról van szó.

91.

A »Visszavásárlási megállapodások« (»repoügyletek«) olyan tranzakciók, amelyek keretében az intézmény adott áron és ezek (vagy ezekkel azonos eszközök) egy meghatározott jövőbeli időpontban és meghatározott áron történő vonatkozó kötelezettségvállalás mellett eladott pénzügyi eszközökért cserébe készpénzt kap. Az olyan tranzakciókat, amelyek arany készpénzbiztosíték ellenében történő átmeneti átruházását foglalják magukban, szintén »visszavásárlási megállapodásoknak« (»repoügyleteknek«) kell tekinteni. Az intézmény által a harmadik félnek (»ideiglenes megszerző«) átadott pénzügyi eszközökért cserébe kapott összegeket a »visszavásárlási megállapodások« közé kell besorolni, ha az ügylet megfordítására nem pusztán opció, hanem kötelezettség áll fenn. A visszavásárlási megállapodások repojellegű ügyleteket is tartalmaznak, melyek a következők lehetnek:

a)

Értékpapírok készpénzbiztosíték ellenében történő kölcsönzése formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek;

b)

Eladási/visszavásárlási megállapodás formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek.

92.

A »Visszavásárlási megállapodások« (»repoügyletek«) és »Fordított visszavásárlási megállapodások« (»fordított repoügyletek«) az intézmény részéről készpénz fogadásával vagy kölcsönzésével járnak.

93.

Egy olyan értékpapírosítási tranzakcióban, amelynél az átadott pénzügyi eszközök kivezetésre kerültek, az intézményeknek az eredménykimutatásban jelenteniük kell a tétel által megtermelt nyereséget (veszteséget) azoknak az »elszámolási portfólióknak« megfelelően, amelyekben a pénzügyi eszközök kivezetésük előtt szerepeltek.

15.   AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (16.)

94.

Az eredménykimutatás kiválasztott tételei tekintetében a nyereség (vagy bevételek) és veszteség (vagy ráfordítások) további részletezése szükséges.

15.1.   Kamatbevételek és ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.)

95.

A kamatokat a pénzügyi és egyéb eszközökből származó kamatbevételek és a pénzügyi és egyéb kötelezettségek kamatráfordításai szerint is részletezni kell. A pénzügyi eszközökön képződött kamatbevételek tartalmazzák a kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hitelek és előlegek kamatbevételeit. A pénzügyi kötelezettségek kamatráfordításai tartalmazzák a kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek, betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzügyi kötelezettségek kamatráfordításait. A 16.1. tábla alkalmazásában a rövid pozíciókat az egyéb pénzügyi kötelezettségek között kell figyelembe venni. A különböző portfóliókban szereplő összes instrumentumot figyelembe kell venni, kivéve azokat a nem kamatlábkockázat fedezésre használt instrumentumokat, amelyek a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« között kerültek feltüntetésre.

96.

A kereskedési céllal tartott származtatott ügyleteken képződött kamat tartalmazza a »gazdasági fedezeti ügyletnek« minősülő kereskedési céllal tartott származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatbevételként, illetve kamatráfordításként jelennek meg annak érdekében, hogy korrigálják azon pénzügyi instrumentumokból származó kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak.

15.2.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.)

97.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség és veszteség kategóriát a pénzügyi instrumentum típusa és a számviteli portfólió szerint kell részletezni. Az egyes tételek esetében a kivezetett tranzakcióból származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet.

15.3.   Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.)

98.

A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget instrumentum szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák.

15.4.   Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.)

99.

A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget kockázat szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a kitettséghez – közte a kapcsolódó származtatott ügyletekhez – kapcsolódó mögöttes kockázat (kamatláb, részvény, árfolyam, hitel, áru és egyéb) nettó realizált és nem realizált összegei (nyereség csökkentve a veszteséggel). Az árfolyam-különbözetből származó nyereségeket és veszteségeket annál a tételnél kell feltüntetni, amely tartalmazza az átváltott instrumentumból származó többi nyereséget és veszteséget. Az eszközökön és kötelezettségeken, kivéve a származtatott ügyleteken keletkezett nyereséget és veszteséget a következők szerint kell feltüntetni:

a)

Kamatláb instrumentumok: ideértve a hitelekkel és előlegekkel, betétekkel és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (tartott vagy kibocsátott) kapcsolatos ügyletkötést;

b)

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok: ideértve az ÁÉKBV-k befektetési jegyeivel és kvótáival, valamint egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos ügyletkötést;

c)

Devizakereskedés: kizárólag a devizákkal kapcsolatos ügyletkötés tartozik ide;

d)

Hitelkockázati instrumentumok: ideértve a hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokat;

e)

Áruk: ez a tétel csak származtatott ügyleteket tartalmaz, mert a kereskedési céllal tartott árukat az »Egyéb eszközök« között, nem pedig a »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök« között kell feltüntetni.

f)

Egyéb: azon pénzügyi instrumentumok tartoznak ide, amelyeket egyéb helyekre nem lehet besorolni.

15.5.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.)

100.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni. Az intézményeknek a nettó realizált és nem realizált nyereséget vagy veszteséget kell megadniuk, és meg kell adni a hitelkockázat (a hitelfelvevő vagy a kibocsátó saját hitelkockázata) változásából származó valósérték-változás összegét az időszak alatt.

15.6.   Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.)

101.

A fedezeti elszámolásokból eredő nyereségeket és veszteségeket a fedezeti elszámolások típusa szerint kell részletezni: valós érték fedezeti ügyletek, cash flow fedezeti ügyletek és külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei. A valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó nyereségeket és veszteségeket a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel szerint kell részletezni.

15.7.   Pénzügyi és nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.)

102.

A »Képzés«-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó költségek elszámolását eredményezi. A »Visszaírás«-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó bevételek elszámolását eredményezi.

16.   A KONSZOLIDÁCIÓ SZÁMVITELI ÉS CRR SZERINTI KÖRÉNEK EGYEZTETÉSE (17.)

103.

»A konszolidáció számviteli hatóköre« tartalmazza az eszközök, kötelezettségek és a saját tőke könyv szerinti értékét, valamint a mérlegen kívüli kitettségek névértékeit a konszolidáció számviteli hatókörének alkalmazásával; beleértve a biztosítók és nem pénzügyi vállalatok konszolidációba történő bevonását is.

104.

Ebben a táblában a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba, történt befektetések« tétel nem tartalmazza a leányvállalatokat, mivel a konszolidáció számviteli hatókörével összhangban az összes leányvállalat teljes körűen konszolidálásra kerül.

105.

Az »Eszközök biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében« tétel tartalmazza a viszontbiztosítás keretében cedált eszközöket, valamint – ha van ilyen – a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket.

106.

A »Kötelezettségek biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében« tartalmazza a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződések értelmében fennálló kötelezettségeket.

17.   FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS (20.)

107.

A 20. táblát akkor kell kitölteni, ha az intézmény átlépi az 5. cikk 1.a) pontjának iv. alpontjában meghatározott küszöbértéket. A 20.1.–20.3. táblákban szereplő tevékenységek helye szerinti földrajzi megoszlás különbséget tesz a »hazai tevékenységek« és »nem hazai tevékenységek« között. A tevékenység »helye« a megfelelő eszközt vagy kötelezettséget elismerő jogi személy cégjegyzése szerinti joghatóságot, fióktelepek esetében pedig a fióktelep székhelye szerinti joghatóságot jelenti. Ennek alkalmazásában a »Hazai« az abban a tagállamban elismert tevékenységeket tartalmazza, ahol az intézmény található.

108.

A 20.4.–20.7. táblák a közvetlen ügyfél székhelyén alapuló »országonkénti« adatokat tartalmaznak. A megadott részletezés tartalmazza minden egyes olyan külföldi ország rezidenseivel szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket, amelyekkel szemben az intézmény kitettséggel rendelkezik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz kell rendelni, hanem az »Egyéb országok« földrajzi területhez.

109.

A 20.4. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a »bruttó könyv szerinti értéket« a 2. rész 45. pontjában meghatározottak szerint kell megadni. A származtatott ügyletek és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a feltüntetendő érték a könyv szerinti érték. Az »ebből: nemteljesítő« hiteleket és előlegeket az e melléklet 145–157. pontjában meghatározottak szerint kell megadni. A 19. tábla alkalmazásában a követelésátstrukturálás tartalmaz minden olyan hitelviszonyt megtestesítő szerződést, melyekre kiterjesztik az e melléklet 163–179. pontjában meghatározott átstrukturálási intézkedéseket. A 20.7. táblában az adatokat a NACE-kódok szerinti besorolással, »országonként« kell megadni. A NACE-kódokat az első részletezési szinttel (»nemzetgazdasági ág« szerint) kell megadni.

18.   TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: OPERATÍV LÍZINGBE ADOTT ESZKÖZÖK (21.)

110.

A 9. cikk e) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket az intézmény (lízingbe adó) az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében operatív lízingnek minősülő megállapodás keretében harmadik félnek lízingbe adott, el kell osztani a tárgyi eszközök teljes összegével.

111.

Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében az intézmény (lízingbe adó) által operatív lízing keretében harmadik félnek lízingbe adott eszközöket az értéklelési módszer szerinti részletezéssel kell megadni.

19.   VAGYONKEZELÉS, LETÉTKEZELÉS ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK (22.)

112.

A 9. cikk f) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából a »nettó díj- és jutalékbevétel« a »díj- és jutalékbevételek« valamint a »díj- és jutalékráfordítások« közötti különbség abszolút értéke. Ugyanebből a célból a »nettó kamat« összege a »kamatbevételek« és »kamatráfordítások« közötti különbség abszolút értéke.

19.1.   Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.)

113.

A díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a tevékenység típusa szerint kell megadni. Az IFRS vagy az azzal kompatibilis nemzeti GAAP értelmében ez a tábla tartalmazza a díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat, kivéve a következőket:

a)

a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor figyelembe vett összegek [IFRS 7 20. bekezdésének c) pontja] és

b)

az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó összegek [IFRS 7 20. bekezdésének c) i. pontja].

114.

A közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket nem kell feltüntetni; azok ezen pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének részét képezik, és hátralévő futamidejük során az effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben amortizálódnak [lásd IAS 39 43. bekezdését].

115.

A közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó« vagy »Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó« kategóriákban kell szerepeltetni. Azok nem képezik részét ezen pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének, és az eredménnyel szemben azonnal elszámolásra kerülnek.

116.

Az intézményeknek a díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a következő kritériumok szerint kell feltüntetniük:

a)

»Értékpapírok. Kibocsátások« a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírok keletkeztetésében vagy kibocsátásban történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;

b)

»Értékpapírok. Transzfermegbízások« az értékpapírok vételére vagy eladására vonatkozó ügyfélmegbízások felvétele, továbbítása és végrehajtása során képződött díjakat és jutalékokat tartalmazza;

c)

»Értékpapírok. Egyéb« a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások nyújtása során megtermelt díjakat és jutalékokat tartalmazza;

d)

Az »Elszámolás és teljesítés« az intézmény által partner, elszámolási és teljesítési rendszerekben való részvétel során megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;

e)

A »Vagyonkezelés«, »Letétkezelés«, »Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás«, »Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók«, »Fizetési szolgáltatások« az intézmény által ezen szolgáltatások nyújtása során megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;

f)

A »Strukturált finanszírozás« a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott pénzügyi instrumentumok, kivéve értékpapírok, keletkeztetésében vagy kibocsátásában történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;

g)

Az »Értékpapírosítási tevékenységből származó szolgáltatási díjak« a bevétel oldalon tartalmazza az intézmény által a nyújtott hitelszolgálati szolgáltatás során megtermelt díj- és jutalékbevételeket, költség oldalon pedig a hitelszolgálatot nyújtók által az intézményre terhelt díj- és jutalékráfordításokat;

h)

Az »Adott hitelnyújtási elkötelezettségek« és az »Adott pénzügyi garanciavállalások« az e tevékenységek kezdetben »egyéb pénzügyi kötelezettségek« között megjelenített díjainak és jutalékainak az időszak alatt bevételként megjelenített amortizációjának összegét tartalmazzák;

i)

A »Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek« és a »Kapott pénzügyi garanciák« az intézmény által a hitelnyújtási elkötelezettséget vagy a pénzügyi garanciát nyújtó fél által felszámított költség következményeként elszámolt díj- és jutalékráfordításokat tartalmazza;

j)

Az »Egyéb« kategória az intézmény által megtermelt (az intézményre terhelt) összes többi díj- és jutalékbevételt (díj- és jutalékráfordítást) tartalmazza, mint például az »egyéb kötelezettségvállalásokból«, a devizaszolgáltatásokból (például külföldi bankjegyek és érmék átváltása) vagy egyéb díjhoz kötött tanácsadás és szolgáltatás nyújtásából (igénybevételéből) származó díj- és jutalékbevételt (díj- és jutalékráfordítást).

19.2.   A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.)

117.

A vagyonkezeléshez, letétkezelési feladatokhoz és az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti tevékenységeket a következő fogalmak szerint kell részletezni:

a)

A »Vagyonkezelés« a közvetlenül az ügyfelek tulajdonában álló azon eszközökre vonatkozik, amelyeket az intézmény kezel. A »Vagyonkezelést« ügyféltípusonként kell feltüntetni: kollektív befektetések, nyugdíjalapok, diszkrecionális alapon kezelt ügyfélportfóliók és egyéb befektetési eszközök;

b)

A »Letétkezelt eszközök« az intézmény által nyújtott, és a pénzügyi instrumentumok ügyfelek megbízásából történő megőrzésére és nyilvántartására irányuló szolgáltatásra, valamint letéti őrzéshez kapcsolódó szolgáltatásokra, mint például készpénz, illetve biztosíték kezelésére vonatkozik. A »Letétkezelt eszközöket« azon ügyféltípusok szerint kell megadni, amelyek eszközeit az intézmény őrzi, megkülönböztetve a kollektív befektetési vállalkozásokat és egyéb ügyfeleket. Az »ebből: más szervezetekre bízott« tétel a letétkezelt eszközök közé tartozó azon eszközök összegére vonatkozik, amelyek tekintetében az intézmény a tényleges őrzéssel más szervezeteket bízott meg;

c)

A »Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás« az intézmény által a kollektív befektetési vállalkozásoknak nyújtott adminisztratív szolgáltatásokra vonatkozik. Többek között ide tartoznak a transzferügynökök szolgáltatásai; a számviteli dokumentumok összeállítása; a tájékoztató elkészítése; a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum elkészítése; a levelezés lebonyolítása a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum terjesztésével; a kibocsátások és visszaváltások lebonyolítása és a befektetők jegyzékének vezetése; valamint a nettó eszközérték kiszámítása;

d)

A »Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók« azokra a tevékenységekre vonatkozik, ahol az intézmény saját nevében, de ügyfelei számlájára és kockázatára jár el. A bizalmi vagyonkezelői tranzakciók során az intézmény gyakran nyújt szolgáltatásokat, például letéti és vagyonkezelői szolgáltatásokat strukturált gazdálkodó egységek számára, vagy egyedi alapon végzett portfóliókezelést. Az összes bizalmi vagyonkezelői tranzakciót kizárólag ennél a tételnél kell feltüntetni függetlenül attól, hogy az intézmény nyújt-e még egyéb kiegészítő szolgáltatásokat;

e)

A »Fizetési szolgáltatások« azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok által generált fizetések ügyfél nevében történő beszedésére vonatkozik, amelyek nincsenek az intézmény mérlegében megjelenítve, és amelyeket nem is az intézmény keletkeztetett;

f)

Az »Ügyfelek elosztott, de nem kezelt forrásai« a csoportba nem tartozó intézmények által kibocsátott azon termékekre vonatkozik, amelyeket az intézmény meglévő ügyfelei között osztott szét. Ezt a tételt terméktípus szerint kell megadni;

g)

»A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök összege« tartalmazza az eszközök azon összegét a valós érték használatával, amelyekhez kapcsolódóan az intézmény eljár. Ha a valós érték nem áll rendelkezésre, egyéb értékelési alap, például a névleges érték is használható. Azokban az esetekben, amikor az intézmény olyan szervezeteknek nyújt szolgáltatást, mint például a kollektív befektetési vállalkozások vagy nyugdíjalapok, az érintett eszközöket azon a valós értéken is fel lehet tüntetni, amelyen ezek a szervezetek az eszközöket saját mérlegükben megjelenítik. A feltüntetett összegeknek adott esetben tartalmazniuk kell a felhalmozott kamatokat is.

20.   ÉRDEKELTSÉGEK NEM KONSZOLIDÁLT STRUKTURÁLT GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN (30.)

118.

A »Lehívott likviditási támogatás« a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységeknek nyújtott hitelek és előlegek könyv szerinti értékének, valamint a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értékének összegét jelenti.

21.   KAPCSOLT FELEK (31.)

119.

Az intézményeknek meg kell adniuk a mérlegben szereplő és mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó összegeket és/vagy tranzakciókat, ha az ügyfél kapcsolt fél.

120.

A csoporton belüli tranzakciókat és csoporton belüli nyitott egyenlegeket ki kell szűrni. A »Leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb szervezetek« kategóriánál az intézményeknek fel kell tüntetniük azokat a leányvállalatokkal szembeni egyenlegeket és tranzakciókat, amelyek kiszűrése nem történt meg, vagy azért, mert a leányvállalatok nem kerültek teljes mértékben konszolidálásra, vagy azért, mert a CRR 19. cikkével összhangban a leányvállalatok elhanyagolható jelentőségük miatt nem tartoznak a prudenciális konszolidáció körébe, vagy mert – egy nagyobb csoportba tartozó intézmények esetén – a végső anyavállalat leányvállalatai, nem pedig az intézmény leányvállalatai. A »Társult és közös vállalkozások« között az intézményeknek a csoporthoz tartozó közös vállalkozásokkal és társult vállalkozásokkal szembeni egyenlegek és tranzakciók azon részét kell szerepeltetniük, amelyek vagy az arányos konszolidáció vagy a tőkemódszer alkalmazása során nem kerültek kiszűrésre.

21.1.   Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.)

121.

A »Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások« esetében azt az összeget kell megadni, amely a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek »nominális« értékének, a kapott pénzügyi garanciák »garancia/biztosíték legmagasabb figyelembe vehető összegének« és az egyéb kapott kötelezettségvállalások »nominális« értékének az összege.

21.2.   Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel történt ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.)

122.

A »Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség« tételnek tartalmaznia kell a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó összes nyereséget vagy veszteséget. Ennek a tételnek tartalmaznia kell a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget, amelyek az »Eredménykimutatás« következő sorainak részét képezik:

a)

»Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség«;

b)

»Nem értékesítésre tartott nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség«;

c)

»Befektetett eszközökből és megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy veszteség« és

d)

»Megszűnt tevékenységek eredménye adófizetés után«.

22.   CSOPORTSZERKEZET (40.)

123.

Az intézményeknek részletes adatokat kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatás időpontjában meglévő leányvállalatokra, közös vállalkozásokra és társult vállalkozásokra vonatkozóan. Az összes leányvállalatot az általuk folytatott tevékenységtől függetlenül fel kell tüntetni. A »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökként«, »Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökként«, az »Értékesíthető pénzügyi eszközökként« besorolt értékpapírokat, valamint a saját részvényeket, vagyis az adatszolgáltató intézmény saját – tulajdonában levő – részvényeit ki kell zárni e tábla hatóköréből.

22.1.   Csoportszerkezet: »intézményenként« (40.1.)

124.

A következő adatokat »intézményenként« kell megadni:

a)

»LEI-kód« a befektetést befogadó fél LEI-kódja;

b)

»Az intézmény kódja« a befektetést befogadó fél azonosító kódja. Az intézmény kódja egy sorazonosító és a 40.1. tábla minden egyes sora esetében egyedi.

c)

»Az intézmény neve« a befektetést befogadó neve;

d)

A »Belépés időpontja« az a nap, amikor a befektetést befogadó belépett a »csoportba«;

e)

»Jegyzett tőke« a befektetést befogadó által kibocsátott tőke teljes összege az adatszolgáltatás időpontjában;

f)

»A befektetést befogadó saját tőkéje«, »A befektetést befogadó mérlegfőösszege« és »A befektetést befogadó nyeresége (vesztesége)« a befektetést befogadó utolsó pénzügyi kimutatásaiban szereplő összegeket jelenti;

g)

»A befektetést befogadó székhelye« a befektetést befogadó fél székhelye szerinti ország.

h)

»A befektetést befogadó szektora« a partner szektorát jelenti az 1. rész 35. pontjában meghatározottak szerint;

i)

A »NACE-kódot« a befektetést befogadó fő tevékenysége alapján kell megadni. Nem pénzügyi vállalatok esetében a NACE-kódokat az első részletezési szinttel (»nemzetgazdasági ágak« szerint) kell megadni; A pénzügyi vállalkozások esetében a NACE-kódokat kétszintű részletességgel (»ágazati szintek« szerint) kell megadni;

j)

A »Halmozott tőkerészesedés (%)« az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumok százaléka;

k)

A »Szavazati jogok (%)« az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumokhoz kapcsolódó szavazati jogok százaléka.

l)

A »Csoportszerkezet [kapcsolat]« tartalmazza az anyavállalat és a befektetést befogadó közötti kapcsolatot (leányvállalat, közös vállalkozás vagy társult vállalkozás);

m)

Az »Elszámolási módszer [Számviteli csoport]« tétel tartalmazza az elszámolás módszerét a konszolidáció számviteli hatókörére vonatkozóan (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);

n)

Az »Elszámolási módszer [CRR csoport]« tétel tartalmazza az elszámolás módszerét a konszolidáció CRR szerinti körére vonatkozóan (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);

o)

A »Könyv szerinti érték« az intézmény mérlegében a sem teljesen, sem arányosan nem konszolidált befektetést befogadók tekintetében megjelenített összegeket jelenti;

p)

Az »Akvizíció költsége« a befektetők által fizetett összeget jelenti;

q)

»A befektetést befogadóhoz kapcsolódó cégérték« az intézmény konszolidált mérlegében a »cégérték« vagy a »leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések« között a befektetést befogadóra vonatkozóan szerepeltetett cégérték összegét jelenti;

r)

»Az olyan befektetések valós értéke, amelyekre vonatkozóan nyilvánosan közzétett árjegyzés van« kategória az adatszolgáltatás időpontjában érvényes árat jelenti; csak jegyzett instrumentumok esetében kell megadni.

22.2.   Csoportszerkezet: »instrumentumonként« (40.2.)

125.

A következő adatokat »instrumentumonként« kell megadni:

a)

»Értékpapírkód« az értékpapír ISIN kódja. Az olyan értékpapírok esetében, amelyekhez nem rendeltek ISIN kódot, az értékpapírt egyedileg azonosító másik kódot kell megadni. Az »Értékpapírkód« és »A holdingtársaság kódja« összetett sorazonosítók és együttesen a 40.2-es tábla egyes soraira vonatkozóan egyediek.

b)

»A holdingtársaság kódja« a csoporton belül a befektetést tulajdonló intézmény azonosító kódja;

c)

»Az intézmény kódja«, a »Halmozott tőkerészesedés (%)«, a »Könyv szerinti érték« és az »Akvizíció költsége« tételek definíciója fentebb található. Az összegeknek meg kell egyezniük a kapcsolódó holding társaság által tartott értékpapírok összegének.

23.   VALÓS ÉRTÉK (41.)

23.1.   Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.)

126.

Ebben a táblában az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékére vonatkozó adatokat kell megadni az IFRS 7 27A. bekezdése szerinti hierarchia alkalmazásával.

23.2.   A valós érték opció alkalmazása (41.2.)

127.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek tekintetében a valós érték opció alkalmazására vonatkozó információt ebben a táblában kell megadni. A »Hibrid szerződések« tartalmazza az ezekbe a számviteli portfóliókba besorolt hibrid pénzügyi instrumentumok egészének könyv szerinti értékét; vagyis ez teljes egészében tartalmazza a nem elkülönített hibrid instrumentumokat.

23.3.   Az eredménnyel szemben nem valós értéken értékeltnek megjelölt hibrid pénzügyi instrumentumok (41.3.)

128.

Ebben a táblában a hibrid pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni kivéve a »valós érték opció« alatt szereplő, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt azon hibrid szerződéseket, amelyek szerepelnek a 41.2. táblában.

129.

A »Kereskedési céllal tartott« kategória tartalmazza a »kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök« vagy »kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek« közé sorolt hibrid pénzügyi instrumentumok egészének könyv szerinti értékét; vagyis ez teljes egészében tartalmazza a nem elkülönített hibrid instrumentumokat.

130.

A többi sorok tartalmazzák azoknak az alapszerződéseknek a könyv szerinti értékét, amelyeket az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a beágyazott származtatott ügyletektől elkülönítve jelenítenek meg. Az ezektől az alapszerződésektől az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint elkülönített beágyazott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét a 10. és 11. táblákban kell megadni.

24.   TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER SZERINT (42.)

131.

Az »Ingatlanok, gépek és berendezések«, a »Befektetési célú ingatlan« és »Egyéb immateriális javak« tételeket az értékelésükre használt kritériumoknak megfelelően kell feltüntetni.

132.

Az »Egyéb immateriális javak« az egyéb immateriális javakat tartalmazza, kivéve a cégértéket.

25.   CÉLTARTALÉKOK (43.)

133.

Ez a tábla tartalmazza a »Céltartalékok« időszak eleji és végi könyv szerinti értékének összeegyeztetését a változások természete szerint.

26.   MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK ÉS MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK (44.)

134.

Ezek a táblák az intézmény összes meghatározott juttatási programjára vonatkozó halmozott adatokat tartalmazzák. Ha az intézménynek egynél több meghatározott juttatási programja van, az összes program összesített értékét kell feltüntetni.

26.1.   A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.)

135.

»A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői« a meghatározott juttatási programok összes nettó kötelezettségei (eszközei) halmozott jelenértékének egyeztetését, valamint a visszatérítési jogokat [IAS 19 140. bekezdésének a), b) pontja] mutatja be.

136.

»A meghatározott juttatási program nettó eszközei« többlet esetén tartalmazza a többlet azon összegeit, amelyeket a mérlegben meg kell jeleníteni, mivel azokra nem vonatkoznak az IAS 19 63. bekezdésében meghatározott limitek. Ennek a tételnek az összegét és az »Eszközként megjelenített visszatérítési jogok valós értéke« tájékoztató adat összegét a mérleg »Egyéb eszközök« tétele tartalmazza.

26.2.   A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.)

137.

»A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai« az intézmény összes meghatározott juttatási kötelem halmozott jelenértékének nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatja. Az IAS 19 141. bekezdésében felsorolt különböző elemek időszak alatti hatásait külön kell megjeleníteni.

138.

A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változására vonatkozó táblában feltüntetett »Záró egyenleg [jelenérték]« összegének egyenlőnek kell lennie a »Meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek jelenértéke« összegével.

26.3.   Tájékoztató adatok [személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó] (44.3.)

139.

A személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó tájékoztató adatok jelentésekor a következő fogalmakat kell használni:

a)

A »Nyugdíjak és hasonló költségek« az időszak alatt bármely munkaviszony megszűnése utáni szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelem (meghatározott hozzájárulási programok és meghatározott juttatási programok) tekintetében személyi jellegű kiadásként megjelenített összegeket és társadalombiztosítási hozzájárulásokat tartalmazza.

b)

A »Részvényalapú kifizetések« az időszak alatt a személyi jellegű kiadásként megjelenített részvényalapú kifizetések összegét tartalmazza.

27.   AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (45.)

27.1.   Nem értékesítésre tartott nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.)

140.

A nem értékesítésre tartott nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget eszköztípus szerint kell részletezni; minden egyes sorban meg kell adni a kivezetett eszközből (például ingatlan, szoftver, hardver, arany, befektetés) származó nyereséget vagy veszteséget.

27.2.   Egyéb működési bevétel vagy költség (45.3.)

141.

Az egyéb működési bevételeket és költségeket a következő tételek szerint kell részletezni: a valós érték modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói; befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek; az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és működési költségek, és a többi működési bevétel és költség.

142.

Az »Operatív lízing, kivéve befektetési célú ingatlan« a »bevétel« oszlopban tartalmazza az intézmény, mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége – kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet – során kapott hozamokat, a »költségek« oszlopban pedig a nála felmerült költségeket. Az intézmény, mint lízingbe vevő költségeit az »Egyéb adminisztrációs költségek« tételnél kell feltüntetni.

143.

Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt nemesfém-állományok és egyéb áruk átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget az »Egyéb működési bevételek. Egyéb« vagy az »Egyéb működési költségek. Egyéb« tételek között kell feltüntetni.

28.   A SAJÁTTŐKE-VÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSA (46.)

144.

A saját tőke változásainak kimutatása a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza az időszak elejei (nyitó egyenleg) és az időszak végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek egyeztetését.

29.   NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK (18.)

145.

A 18. tábla alkalmazásában nemteljesítő kitettségek azok, amelyek az alábbi feltételek bármelyikét teljesítik:

a)

több mint 90 napos késedelemben lévő lényeges kitettségek;

b)

az adós vizsgálata alapján valószínűtlen, hogy az adós a fedezet érvényesítése nélkül képes lesz hitelkötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve a késedelmes napok számától.

146.

Ezen, nemteljesítő kitettségként való besorolás független valamely kitettségnek a CRR 178. cikkével összhangban szabályozási célból nemteljesítőként (defaulted), illetve az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettként történő besorolásától.

147.

Azon kitettségek, amelyek a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) vagy az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek minősülnek, minden esetben nemteljesítő kitettségnek tekintendők. Az e melléklet 38. pontjában említett »felmerült, de még be nem jelentett veszteségekre képzett csoportos értékvesztéssel« rendelkező kitettségek nem tekintendők nemteljesítő kitettségnek, hacsak nem teljesítik a nemteljesítő kitettséggé minősítés feltételeit.

148.

A kitettségeket teljes összegükön, a fedezetek figyelembevétele nélkül kell besorolni. A lényegességet a CRR 178. cikkével összhangban kell értékelni.

149.

A 18. tábla alkalmazásában »kitettség« az összes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum (hitelek és előlegek, amelyek tartalmazzák a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket is, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és valamennyi mérlegen kívüli kitettség, a kereskedési céllal tartott kitettségeket kivéve. A mérlegen kívüli kitettségek az alábbi, visszavonható és visszavonhatatlan tételeket foglalják magukban:

a)

adott hitelnyújtási elkötelezettségek;

b)

adott pénzügyi garanciavállalások;

c)

egyéb adott kötelezettségvállalások.

A kitettségek tartalmazzák az IFRS 5 standardnak megfelelő, értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközöket és elidegenítési csoportokat.

150.

A 18. tábla alkalmazásában valamely kitettség »késedelmes«, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.

151.

A 18. tábla alkalmazásában »adós« a CRR 178. cikke értelmében vett ügyfél.

152.

Valamely kötelezettségvállalás névértékéig nemteljesítő kitettségnek tekintendő, ha lehívásakor vagy egyéb felhasználásakor olyan kitettséghez vezetne, amely esetében fennáll annak kockázata, hogy a fedezet érvényesítése nélkül az nem kerül teljes egészében visszafizetésre.

153.

Az adott pénzügyi garanciavállalások névértékükig nemteljesítő kitettségnek tekintendők, ha fennáll a kockázata, hogy az ügyfél (a garantált fél) lehívja a pénzügyi garanciát, ideértve különösen azokat az eseteket, amikor az alapul szolgáló garantált kitettség megfelel a nemteljesítővé minősítés 145. pontban említett feltételeinek. Amennyiben a garantált fél késedelmes a pénzügyi garanciaszerződés esedékes összegével, az adatszolgáltató intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy az így keletkező követelés teljesíti-e a nemteljesítővé minősítés feltételeit.

154.

A 145. ponttal összhangban a kitettségeket vagy egyedi alapon (ügylet alapon) vagy egy adott adós teljes kitettsége tekintetében (ügyfél alapon) kell nemteljesítőként besorolni. Az egyedi alapon vagy egy adott adós tekintetében nemteljesítő kitettségként történő besoroláshoz a nemteljesítő kitettségek különböző típusaira az alábbi besorolási módszereket kell alkalmazni:

a)

a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) minősített nemteljesítő kitettségekre a 178. cikk besorolási módszerét;

b)

az alkalmazandó számviteli keret értelmében értékvesztés miatt nemteljesítőként besorolt kitettségekre az alkalmazandó számviteli keret értékvesztés-képzésre vonatkozó kritériumait;

c)

azon egyéb nemteljesítő kitettségekre, amelyeket sem nemteljesítőként (defaulted), sem értékvesztettként nem soroltak be, a CRR 178. cikkének nemteljesítő (defaulted) kitettségekre vonatkozó rendelkezéseit.

155.

Amennyiben valamely intézmény valamely adóssal szembeni, mérlegen belüli kitettségei 90 napon túl késedelmesek és a késedelmes kitettségek bruttó könyv szerinti értéke meghaladja az adott adóssal szembeni valamennyi mérlegen belüli kitettség bruttó könyv szerinti értékének 20 %-át, az adott adóssal szembeni valamennyi mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettség nemteljesítőnek tekintendő. Amennyiben az adós egy adóscsoporthoz tartozik, az olyan vitatott követelést megtestesítő kitettségek kivételével, amelyek nem érintik az ügyfél fizetőképességét és amelyek tekintetében a követelés elismerését érintő vita egyedinek tekinthető, meg kell vizsgálni, hogy a csoportba tartozó más gazdálkodó egységekkel szembeni kitettségeket is nemteljesítőnek kell-e tekinteni, amennyiben azokat még nem minősítették értékvesztettnek vagy a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted).

156.

Valamely kitettség nemteljesítő besorolása megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a kitettség teljesíti az adatszolgáltató intézmény által az értékvesztett és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére vonatkozó kilépési feltételeket;

b)

az adós helyzete olyan mértékben javult, ami valószínűvé teszi az eredeti, illetve adott esetben a módosított feltételek szerinti, teljes visszafizetést;

c)

az adósnak nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelme.

Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is nemteljesítőnek kell tekinteni, akkor is, ha a kitettség teljesíti az adatszolgáltató intézmény által az értékvesztett és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott feltételeket.

A nemteljesítő kitettségnek az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként való besorolása nem szünteti meg a kitettség nemteljesítő kitettségként való besorolását, mivel az értékesítésre tartott befektetett eszközök beletartoznak a nemteljesítő kitettségek fogalommeghatározásának hatókörébe.

157.

Nemteljesítő átstrukturált kitettségek esetében (6) a nemteljesítő besorolás megszűnik, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a kitettségek nem minősülnek értékvesztettnek vagy nemteljesítőnek (defaulted);

b)

az átstrukturálás időpontjától eltelt egy év;

c)

az átstrukturálást követően nem merült fel késedelem, illetve nem állnak fenn aggályok a kitettség átstrukturálás utáni feltételekkel összhangban történő, teljes visszafizetésével kapcsolatban. Az intézmény az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatát követően állapítja meg, hogy állnak-e fenn aggályok. Úgy tekinthető, hogy nem állnak fenn aggályok, ha az adós az átstrukturálás utáni feltételekkel összhangban lévő rendszeres fizetései révén visszafizette a korábban késedelmes összeg egészét (ha volt késedelmes összeg), illetve az átstrukturálás keretében leírt összeget (ha nem volt késedelmes összeg) vagy az adós más módon bizonyította, hogy képes megfelelni az átstrukturálás utáni feltételeknek.

Ezeket a speciális kivezetési feltételeket az adatszolgáltató intézmény által az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott értékvesztési és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére vonatkozó feltételeken felül kell alkalmazni.

158.

A késedelmes kitettségek teljes összegét külön kell feltüntetni a kitettségek teljesítő és nemteljesítő kategóriáin belül. A 90 napnál rövidebb késedelemben lévő, teljesítő kitettségek teljes összegét külön kell feltüntetni.

159.

A nemteljesítő kitettségeket a késedelem hossza alapján meghatározott idősávok szerint részletezve kell feltüntetni. A nem késedelmes vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, de a nem teljes visszafizetés valószínűsége miatt nemteljesítőként azonosított kitettségeket külön oszlopban kell feltüntetni. Azokat a kitettségeket, amelyek esetében vannak késedelmes összegek és valószínű a nem teljes visszafizetés, a késedelmes napok számának megfelelő idősávokba kell sorolni.

A központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket a 18. tábla 070-es sorában, valamint a 080-as és 100-as sorában kell feltüntetni.

Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősített nemteljesítő kitettségeket nem kell feltüntetni a 18. táblában.

160.

Az alábbi kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:

a)

az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek tekintett kitettségek, kivéve a felmerült, de még be nem jelentett veszteséggel rendelkező kitettségeket;

b)

azok a kitettségek, amelyek tekintetében a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítés (default) következett be.

161.

A »Halmozott értékvesztés« és »A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege« adatokat a 46. ponttal összhangban kell feltüntetni. A »Halmozott értékvesztés« a kitettség könyv szerinti értékének közvetlen vagy értékvesztési számlán keresztüli csökkenése. A nemteljesítő kitettségek kapcsán jelentett halmozott értékvesztés nem tartalmazza a felmerült, de még be nem jelentett veszteségeket. A felmerült, de még be nem jelentett veszteségeket a teljesítő kitettségek utáni halmozott értékvesztésben kell feltüntetni. »A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegét« az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségek esetében, az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban kell feltüntetni.

162.

A nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott biztosítékokra és pénzügyi garanciákra vonatkozó információkat külön kell feltüntetni. A kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák feltüntetendő összegét a 79–82. ponttal összhangban kell kiszámítani. Ezért a kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.

30.   ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEK (19.)

163.

A 19. tábla alkalmazásában átstrukturált kitettségek az olyan kölcsönszerződések, amelyek tekintetében átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak. Az átstrukturálási intézkedések olyan adósnak nyújtott engedmények, akinek nehézségei vannak vagy várhatósan nehézségei lesznek pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésével (»pénzügyi nehézségek«).

164.

A 19. tábla alkalmazásában engedmény alatt a következők valamelyike értendő:

a)

valamely szerződés korábbi kikötéseinek és feltételeinek módosítása, amelyeknek az adós pénzügyi nehézségeiből adódó, elégtelen adósságszolgálati képessége miatt várhatóan nem tud eleget tenni (problémás kölcsön), és amely módosítást nem hajtották volna végre, ha az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei;

b)

valamely problémás kölcsönszerződés teljes vagy részleges újrafinanszírozása, amelyre nem került volna sor, ha az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei.

Az engedmény veszteséget eredményezhet a hitelező számára.

165.

Engedménynek tekintendők többek között a következők:

a)

az adós javát szolgáló eltérés a szerződés módosított és korábbi feltételei között;

b)

az intézmény által a hasonló kockázati profilú más adósoknak adott időpontban biztosított feltételeknél kedvezőbb feltételek alkalmazása a módosított szerződésben.

166.

Azon záradékok alkalmazása, amelyek segítségével az adós – azokat saját mérlegelési jogkörében alkalmazva – módosíthatja a szerződés feltételeit (beépített átstrukturálási záradékok), engedményként kezelendő, amennyiben az intézmény jóváhagyja e záradékok alkalmazását és megállapítja, hogy az adós pénzügyi nehézségekkel küzd.

167.

Az újrafinanszírozás olyan kölcsönszerződések alkalmazását jelenti, amelyeknek célja más, olyan kölcsönszerződések teljes vagy részleges visszafizetésének biztosítása, amelyeknek az adós a jelenlegi feltételek mellett nem tud megfelelni.

168.

A 19. tábla alkalmazásában az »adós« magában foglalja az adós csoportjába tartozó mindazon jogi és természetes személyeket, akik a számviteli konszolidáció hatókörébe tartoznak.

169.

A 19. tábla alkalmazásában a »követelés« magában foglalja a hiteleket és előlegeket (amelyek tartalmazzák a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket is), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a visszavonható és visszavonhatatlan, adott hitelnyújtási kötelezettségvállalásokat, de nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott kitettségeket. A »követelés« magában foglalja az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközöket és elidegenítési csoportokat.

170.

A 19. tábla alkalmazásában a »kitettség« jelentése megegyezik a »követelés« 169. pontban adott meghatározásával.

171.

A 19. tábla alkalmazásában »intézmény« az átstrukturálási intézkedéseket alkalmazó intézmény.

172.

A kitettségek átstrukturáltnak tekintendők, amennyiben engedmény került nyújtásra, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve hogy a kitettségeket az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban értékveszettként vagy nemteljesítőként (defaulted) sorolták-e be. A kitettségek nem tekintendők átstrukturáltnak, ha az adós nem küzd pénzügyi nehézségekkel. Mindazonáltal átstrukturálásnak tekintendők a következők:

a)

olyan módosított szerződés, amelyet a módosítás előtt nemteljesítőnek minősítettek, vagy amely a módosítás hiányában nemteljesítőnek minősülne;

b)

olyan szerződésmódosítás, amely a követelés egészének vagy egy részének leírások révén történő elengedését tartalmazza;

c)

az intézmény jóváhagyja a beépített átstrukturálási záradék alkalmazását egy nemteljesítő vagy a záradék alkalmazása nélkül nemteljesítőnek minősülő adós számára;

d)

egy további követelés tekintetében az intézmény által nyújtott engedménnyel egyidejűleg vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel fennálló másik, nemteljesítő vagy az újrafinanszírozás hiányában nemteljesítőnek minősülő szerződés vonatkozásában tőke- vagy kamattörlesztést teljesített.

173.

A fedezet érvényesítésével teljesített visszafizetést magában foglaló módosítás átstrukturálásként kezelendő, ha a módosítás engedményt is magában foglal.

174.

Az alábbi esetekben megcáfolható módon vélelmezhető, hogy átstrukturálásra került sor:

a)

a módosított szerződés a módosítást megelőző három hónap során legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben volt (anélkül, hogy nemteljesítő lett volna) vagy a módosítás hiányában teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lett volna;

b)

egy további követelés tekintetében az intézmény által nyújtott engedménnyel egyidejűleg vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel fennálló másik, az újrafinanszírozást megelőző három hónap során legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lévő szerződése tekintetében tőke- vagy kamattörlesztést teljesített;

c)

az intézmény jóváhagyja a beépített átstrukturálási záradékok alkalmazását a 30 napot meghaladó késedelemben lévő vagy a záradékok alkalmazása nélkül 30 napot meghaladó késedelmet elérő adósok számára.

175.

A pénzügyi nehézségek a 168. pontban meghatározottak szerinti adós szintjén vizsgálandók. Csak azok a kitettségek tekintendők átstrukturált kitettségnek, amelyekre átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak.

176.

Az átstrukturált kitettségeket bele kell foglalni a nemteljesítő kitettségek kategóriába vagy a teljesítő kitettségek kategóriába a 145–162. és a 177–179. bekezdéseknek megfelelően. Az átstrukturált kitettségként való besorolás megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az átstrukturált kitettség teljesítőnek minősül, ideértve a nemteljesítő kitettség kategóriából történő átsorolás esetét is, amelyre arra tekintettel kerül sor, hogy az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy már nem teljesülnek a nemteljesítőként való besorolás feltételei;

b)

az átstrukturált kitettség teljesítővé minősítésétől legalább kétéves próbaidőszak telt el;

c)

a próbaidőszak minimum felében a jelentéktelennél nagyobb mértékű rendszeres tőke- vagy kamattörlesztésre került sor;

d)

a próbaidőszak végén az adós egyetlen kitettsége sincs 30 napot meghaladó késedelemben.

177.

Amennyiben a próbaidőszak végén nem teljesülnek a 176. pontban említett feltételek, a kitettséget mindaddig próbaidőszakban lévő átstrukturált teljesítő kitettségként kell kezelni, amíg a feltételek mindegyike nem teljesül. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni. Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként besorolt átstrukturált kitettségeket továbbra is átstrukturált kitettségként kell besorolni, mivel az értékesítésre tartott befektetett eszközök beletartoznak az átstrukturált kitettségek fogalommeghatározásának hatókörébe.

178.

Egy átstrukturált kitettséget az átstrukturálási intézkedések alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítőnek lehet tekinteni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

az átstrukturálás nem eredményezte a kitettség nemteljesítővé minősítését;

b)

az átstrukturálás kiterjesztésének időpontjában a kitettség nem minősült nemteljesítő kitettségnek.

179.

Ha a próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség esetében újabb átstrukturálásra kerül sor vagy az 30 napot meghaladóan késedelmessé válik, a kitettséget nemteljesítőnek kell tekinteni.

180.

A »Teljesítő átstrukturált kitettségek« azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek nem teljesítik a nemteljesítőnek minősítés feltételeit és a teljesítő kitettségek kategóriába kerültek. A teljesítő átstrukturált kitettségek a 176. bekezdésnek megfelelően próbaidőszakban vannak, akkor is, ha a 178. bekezdés alkalmazandó. Azokat a próbaidőszakban lévő átstrukturált kitettségeket, amelyeket a »nemteljesítő kitettségek« közül soroltak át, a »Teljesítő átstrukturált kitettségek« kategórián belül külön, az »ebből: Próbaidőszakban lévő teljesítő átstrukturált kitettség« oszlopban kell feltüntetni.

A »Nemteljesítő átstrukturált kitettségek« azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriába. Ezen nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban:

a)

azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás következtében váltak nemteljesítővé;

b)

azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás kiterjesztését megelőzően nemteljesítők voltak;

c)

a teljesítő kitettségek közül átsorolt átstrukturált kitettségek, ideértve a 179. bekezdés alkalmazása során átsorolt kitettségeket.

Amennyiben az átstrukturálást kiterjesztik a nemteljesítő kitettségekre, ezen átstrukturált kitettségek összegét külön kell feltüntetni az »ebből: nemteljesítő kitettségek átstrukturálása« oszlopban.

A központi bankokkal szembeni számlakövetelésként és egyéb látra szóló betétként besorolt átstrukturált kitettségeket a 19. tábla 070-es sorában, valamint 080-as és 100-as sorában kell feltüntetni.

Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősített átstrukturált kitettségeket nem kell feltüntetni a 19. táblában.

181.

Az »Újrafinanszírozás« oszlop az átstrukturálásnak minősülő újrafinanszírozási ügylet részeként nyújtott új szerződés bruttó könyv szerinti értékét (újrafinanszírozó kölcsön), valamint a régi, visszafizetett szerződés még fennálló bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.

182.

A módosításokat és újrafinanszírozást egyaránt tartalmazó átstrukturált kitettségeket a cash-flowra nagyobb hatással lévő intézkedéstől függően a »Módosított szerződéses feltételű instrumentumok« vagy az »Újrafinanszírozás« oszlopban kell feltüntetni. A több bank által közösen biztosított újrafinanszírozást az adatszolgáltató intézmény által nyújtott újrafinanszírozó kölcsönrész teljes összegéig, illetve az újrafinanszírozott követelésnek az adatszolgáltató intézménynél még fennálló teljes összegéig kell feltüntetni az »Újrafinanszírozás« oszlopban. Több követelés egy új követeléssé történő átcsomagolását módosításként kell feltüntetni, hacsak nem jár együtt olyan újrafinanszírozási ügylettel, amely nagyobb hatást gyakorol a cash-flowra. Amennyiben valamely problémás kitettség (feltételeinek módosítása révén történő) átstrukturálása az adott kitettség kivezetését és egy új kitettség megjelenítését eredményezi, ezen új kitettséget átstrukturált követelésként kell kezelni.

183.

A halmozott értékvesztést és a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegét a 46. ponttal összhangban kell feltüntetni. A »Halmozott értékvesztés« a kitettség könyv szerinti értékének közvetlen vagy értékvesztési számlán keresztüli csökkenése. A nemteljesítő kitettségek halmozott értékvesztésének a »nemteljesítő átstrukturált kitettségek esetében« oszlopban feltüntetendő összege nem tartalmazhatja a felmerült, de még be nem jelentett veszteségeket. A felmerült, de még be nem jelentett veszteségeket a »teljesítő átstrukturált kitettségek esetében« oszlopban kell feltüntetni. »A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegét« az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségek esetében, az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban kell feltüntetni.

3. RÉSZ

A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE

1.

A következő táblázat a tőkekövetelmények CRR szerinti kiszámításához használt kitettségi osztályokat felelteti meg a FINREP-táblákban használt ügyfélszektoroknak.

2. táblázat

Sztenderd módszer

SA kitettségi osztályok (CRR 112. cikke)

FINREP ügyfélszektorok

Megjegyzések

a)

Központi kormányzatok vagy központi bankok

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

b)

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

(2)

Államháztartások

 

c)

Közszektorbeli intézmények

(2)

Államháztartások

 

d)

Multilaterális fejlesztési bankok

(3)

Hitelintézetek

 

e)

Nemzetközi szervezetek

(2)

Államháztartások

 

f)

Intézmények (vagyis hitelintézetek és befektetési vállalkozások)

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

g)

Vállalatok

(2)

Államháztartások

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

 

h)

Lakosság

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

i)

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

j)

Nemteljesítő

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

ja)

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

k)

Fedezett kötvények

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

l)

Értékpapírosítási pozíciók

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket az értékpapírosítás mögöttes kockázata alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. Amikor az értékpapírosítási pozíciók továbbra is szerepelnek a mérlegben, a FINREP-ben az ügyfélszektorok az ezen pozíciók közvetlen partnereinek szektorát jelentik.

m)

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézmények és vállalatok

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

n)

Kollektív befektetési formák

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

A KBF-be történő befektetéseket tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumként kell a FINREP-ben feltüntetni, függetlenül attól, hogy a CRR lehetővé teszi-e a vizsgálati módszert (»look-through«).

o)

Részvény

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

A FINREP-ben a részvényeket instrumentumként elkülönítjük a pénzügyi eszközök különböző kategóriáiban.

p)

Egyéb tételek

A mérleg különböző tételei

A FINREP-ben az egyéb tételek különböző eszközkategóriákban szerepelhetnek.


3. táblázat

Belső minősítésen alapuló módszer

IRBA Kitettségi osztályok (CRR 147. cikke)

FINREP ügyfélszektorok

Megjegyzések

a)

Központi kormányzatok és központi bankok

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

b)

Intézmények (vagyis hitelintézetek és befektetési vállalkozások, valamint bizonyos államháztartások és multilaterális bankok)

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

c)

Vállalkozások

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

d)

Lakosság

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

e)

Részvények

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

A FINREP-ben a részvényeket instrumentumként elkülönítjük a pénzügyi eszközök különböző kategóriáiban.

f)

Értékpapírosítási pozíciók

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket az értékpapírosítási pozíció mögöttes kockázata alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. Amikor az értékpapírosítási pozíciók továbbra is szerepelnek a mérlegben, a FINREP-ben az ügyfélszektorok az ezen pozíciók közvetlen partnereinek szektorát jelentik.

g)

Egyéb nem hiteljellegű kötelezettségek

A mérleg különböző tételei

A FINREP-ben az egyéb tételek különböző eszközkategóriákban szerepelhetnek.”

(1)  Az Európai Központi Bank 2008. december 19-i 25/2009/EK rendelete a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg) (EKB/2008/32) (HL L 15., 2009.1.20., 14. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(3)  A Tanács 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(4)  A Tanács 1978. július 25-i negyedik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.).

(5)  A Bizottság 2003. május 6-i C(2003)1422 ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6)  A nemteljesítő átstrukturált kitettségek a 180. bekezdésben felsorolt kitettségekre vonatkoznak.

VI. MELLÉKLET

„IX. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSRA ÉS A KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 259

1.

 Felépítés és szabályok 259
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 259

1.

 A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje 259

2.

 A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése 260

3.

 A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások 260

4.

 C 26.00 – A »LE Limits« jelzésű tábla 261

4.1.

 A tábla egyes soraira vonatkozó előírások 261

5.

 C 27.00 – A partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla) 262

5.1.

 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 262

6.

 C 28.00 – A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla) 264

6.1.

 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 264

7.

 C 29.00 – Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok (»LE3« jelzésű tábla) 269

7.1.

 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 269

8.

 C 30.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla) 270

8.1.

 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 270

9.

 C 31.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla) 271

9.1.

 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 271

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   Felépítés és szabályok

1.

A nagykockázat-vállalásra (»LE«) vonatkozó adatszolgáltatási rendszer hat táblából áll, amelyek a következő információkat tartalmazzák:

a)

nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek;

b)

a partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla);

c)

a kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla);

d)

egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE3« jelzésű tábla);

e)

az intézményekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla);

f)

az intézményekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla).

2.

Az útmutató jogszabályi hivatkozásokat, valamint az egyes táblákban feltüntetendő adatokra vonatkozó részletes információkat tartalmaz.

3.

A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor az útmutató és az ellenőrzési szabályok a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követik.

4.

Az útmutatóban és az ellenőrzési szabályokban a következő szabály használatos: {Tábla;Sor;Oszlop}. Egy csillag jelöli, hogy az ellenőrzés minden adatszolgáltatási sorra megtörtént.

5.

Egy olyan táblán belüli ellenőrzés esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

6.

Az ABS(Érték): előjel nélküli abszolút érték. A kitettségeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a kitettségeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (-) található, akkor az adott tételnél nem tüntethető fel pozitív adat.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

Ebben a mellékletben a nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatáshoz kapcsolódó előírásokat kell alkalmazni a 9. és a 11. cikk által a jelentős kitettségekre vonatkozóan előírt adatszolgáltatásra is, az említett cikkekben meghatározott hatálynak megfelelően.

1.   A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje

1.

Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: CRR) 394. cikkének (1) bekezdése szerint egyedi alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk.

2.

Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyaintézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk.

3.

A CRR 392. cikkével összhangban meghatározott nagykockázat-vállalásokat kivétel nélkül be kell jelenteni, ideértve azokat a nagykockázat-vállalásokat is, amelyeket nem kell figyelembe venni a CRR 395. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek betartásához.

4.

Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni 20 legnagyobb kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének hatálya alá tartozó tagállami anyaintézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használni. Az említett húsz legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az »LE2« jelzésű tábla 320. oszlopában (»Mentesített kitettségek összege«) feltüntetett összeg és az ugyanezen tábla 210. oszlopában feltüntetett (»Összesen«) összeg különbségeként adódó kitettségérték.

5.

A tíz legnagyobb, intézményekkel szemben fennálló kitettségre, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyavállalatoknak az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk. Az említett kitettségek lejárati szerkezetére vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatáshoz a tagállami anyaintézményeknek az »LE4« és az »LE5« jelzésű táblát kell használniuk. Az említett 20 legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az »LE2« jelzésű tábla 210. oszlopában (»Összesen«) kiszámított kitettségérték.

6.

Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni, valamint egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához nem tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni nagykockázat-vállalásra, illetve legnagyobb kitettségekre vonatkozó adatokat az »LE2« jelzésű táblában kell megadni (amelyen az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját egyetlen kitettségként kell feltüntetniük).

7.

Az intézményeknek az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségre vonatkozó – az »LE2« jelzésű táblában megadott – adatokat az »LE3« jelzésű táblában kell feltüntetniük. Az egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségről az »LE2« jelzésű táblában teljesített adatszolgáltatást nem kell megismételni az »LE3« jelzésű táblában.

2.   A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése

8.

Az »LE1« jelzésű tábla oszlopaiban az intézmény nagykockázat-vállalásában érintett egyedi ügyfél nevét vagy az érintett, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nevét kell feltüntetni.

9.

Az »LE2« és »LE3« jelzésű tábla oszlopaiban az alábbi információcsoportokat kell feltüntetni:

a)

a mentességek alkalmazása előtti, valamint a hitelkockázat-mérséklés figyelembevétele nélküli kitettségérték, ideértve az ügyletekből fakadó közvetlen és közvetett kitettséget, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségeket is, amelyeknél felmerül az alapul szolgáló eszközökkel szembeni kitettség;

b)

a mentességek és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatása;

c)

a mentességek alkalmazását, valamint a CRR 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában számított hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevételét követően adódó kitettségérték.

10.

Az »LE4« és »LE5« jelzésű tábla oszlopaiban azokra a lejárati csoportokra vonatkozó információkat kell feltüntetni, amelyekhez a tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettséget, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettséget kell rendelni.

3.   A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások

11.

A »kapcsolatban álló ügyfelek csoportja (ügyfélcsoport)« meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában található.

12.

A »nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezet« meghatározása a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában található.

13.

Az »intézmény« meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontja tartalmazza.

14.

A »polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel« szembeni kitettségekről adatot kell szolgáltatni. Az intézményeknek továbbá mindegyik partner eladósodottságánál fel kell tüntetniük a polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek hitelösszegét. A kvótákkal rendelkező, polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel szembeni kitettségeket a kvótáik függvényében kell a partnerek között elosztani, illetve azok függvényében kell a partnerekhez rendelni. A polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek által alkalmazott bizonyos konstrukciókról (pl. közös számlák, örököstársak közösségei, »stróman«-hitelek) hasonlóképpen kell adatot szolgáltatni.

15.

A CRR 389. cikke értelmében az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket kockázati súlyok, illetve ügyletkockázati súlyok nélkül kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-egyenértékesítési tényező nem alkalmazandó a mérlegen kívüli tételekre.

16.

A »kitettségek« meghatározása a CRR 389. cikkében található.

a)

a kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben feltüntetett bármely eszköz vagy mérlegen kívüli tétel, ideértve a CRR 400. cikkében meghatározott tételeket is, de kivéve a CRR 390. cikke (6) bekezdése a)–d) pontjának hatálya alá tartozó tételeket.

b)

a »közvetett kitettségek« – a CRR 403. cikkének megfelelően – a garantőrhöz vagy a biztosíték kibocsátójához, nem pedig a közvetlen hitelfelvevőhöz rendelt kitettségeket jelentik. [Az itt szereplő fogalommeghatározások semmilyen tekintetben sem különbözhetnek az alaprendeletben megadott fogalommeghatározásoktól.]

Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségeket a 390. cikk (5) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

17.

A »nettósítási megállapodások« figyelembevételét lehetővé kell tenni a nagykockázat-vállalások – CRR 390. cikke (1)–(3) bekezdésében meghatározott – kitettségértékének hatásainál. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban kell meghatározni, figyelembe véve a megújítás és más nettósítási megállapodások hatásait e módszerek alkalmazása céljából, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban. A repoügyletek, az értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, a hosszú teljesítési idejű ügyletek és az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetével összhangban vagy a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban lehet meghatározni. A CRR 296. cikkének megfelelően az adatot szolgáltató intézmény partnerével létrejött, eltérő termékek közötti szerződéses nettósításról szóló megállapodásból származó egyetlen jogi kötelezettség kitettségértékét a nagykockázat-vállalásra vonatkozó táblákban »egyéb kötelezettségvállalásként« kell feltüntetni.

18.

A »kitettség értékét« a CRR 390. cikke szerint kell kiszámítani.

19.

A mentességek és a figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák (CRM) teljes körű vagy részleges alkalmazásának a CRR 395. cikkének (1) bekezdésében foglalt kitettségek kiszámítására kifejtett hatását a CRR 399–403. cikke ismerteti.

20.

A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás hatálya alá tartozó fordított repomegállapodásokról a CRR 402. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell adatot szolgáltatni. A CRR 402. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülése esetén az intézménynek az egyes harmadik felekkel szemben fennálló nagykockázat-vállalások tekintetében annak a követelésnek az összegét kell feltüntetnie, amellyel az ügyleti partner az adott harmadik féllel szemben rendelkezik, nem pedig a partnerrel szembeni megfelelő kitettség értékét.

4.   C 26.00 – A »LE Limits« jelzésű tábla

4.1.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

Nem intézményi partnerek

A CRR 395. cikkének (1) bekezdése, 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja, 480. cikkének (10) bekezdése, valamint 459. cikkének b) pontja.

Az intézményektől eltérő partnerekre alkalmazandó limit összegét kell feltüntetni. Ez az összeg a figyelembe vehető szavatoló tőke 25 %-a, amelyet az I. melléklet 4. táblájának 226. sorában kell megadni, kivéve, ha a CRR 458. cikke szerinti nemzeti intézkedések vagy a CRR 459. cikkének b) pontjával összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló uniós jogi aktusok szerinti alkalmazása miatt ennél kisebb százalékos arány alkalmazandó.

020

Intézmények

A CRR 395. cikkének (1) bekezdése, 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja, 458. cikkének (10) bekezdése, valamint 459. cikkének b) pontja.

Az intézménynek minősülő partnerekre alkalmazandó limit összegét kell feltüntetni. A CRR 395. cikkének (1) bekezdése szerint ez az összeg a következő:

—

amennyiben a figyelembe vehető szavatoló tőke 25 %-a meghaladja a 150 millió EUR-t (vagy az illetékes hatóság által a CRR 395. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a 150 millió EUR-s értékhatár alatt megállapított limitet), a figyelembe vehető szavatoló tőke 25 %-át kell feltüntetni;

—

amennyiben a 150 millió EUR (vagy az illetékes hatóság által a CRR 395. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban megállapított alacsonyabb limit) meghaladja az intézmény figyelembe vehető szavatoló tőkéjének 25 %-át, 150 millió EUR-t (vagy az illetékes hatóság által megállapított alacsonyabb limitet) kell feltüntetni. Amennyiben az intézmény a CRR 395. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a figyelembe vehető szavatoló tőkéje vonatkozásában alacsonyabb limitet állapított meg, ezt a limitet kell feltüntetni.

Ezek a limitek szigorúbbak lehetnek abban az esetben, ha a CRR 395. cikkének (6) bekezdése vagy 458. cikke szerinti nemzeti intézkedések alkalmazására, illetve a CRR 459. cikkének b) pontjában foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására kerül sor.

030

Intézmények: a limit a szavatoló tőke %-ában

A CRR 395. cikkének (1) bekezdése és 459. cikkének a) pontja.

A feltüntetendő összeg a figyelembe vehető szavatoló tőke százalékos arányaként kifejezett (a 020. sorban szereplő) abszolút értékű limit.

5.   C 27.00 – A partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla)

5.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010-070

A partner azonosítása:

Az intézményeknek minden olyan partnert azonosítaniuk kell, amelyre vonatkozóan információt szolgáltatnak a C28.00–C31.00. táblák bármelyikében. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának azonosítóját nem kell feltüntetni, kivéve, ha a nemzeti adatszolgáltatási rendszer egyedi kódot biztosít az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához.

A CRR 394. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az intézményeknek fel kell tüntetniük azon partnerek azonosító adatait, amelyekkel szemben a CRR 392. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásuk áll fenn.

A CRR 394. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint az intézményeknek fel kell tüntetniük azon partnerek azonosító adatait, amelyekkel szemben a legnagyobb kitettségük áll fenn (azokban az esetekben, ha a partner intézmény vagy nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezet).

010

Kód

A kód egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja.

A kódot kell használni az egyedi partner azonosításához. Mindazonáltal ennek az oszlopnak a célja a partner C27.00. táblában található részletes adatainak összekapcsolása a C28.00–C31.00. táblában feltüntetett kitettségekkel. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának kódját nem kell feltüntetni, kivéve, ha a nemzeti adatszolgáltatási rendszer egyedi kódot biztosít az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához. A kódokat mindig következetesen kell használni.

A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ, kivéve, ha egységes kódolás áll rendelkezésre az Unióban.

020

Név

A név a csoport neve minden olyan esetben, amikor az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját feltüntetik. Bármely egyéb esetben a név az egyedi partner neve.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében a feltüntetendő név az anyavállalat neve, illetve ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nincs anyavállalata, a név a csoport kereskedelmi neve.

030

LEI-kód

Ez a kód a partner jogalany azonosító kódja.

040

A partner székhelye

A partner bejegyzés szerinti országának ISO 3166-1-alfa-2 kódját kell használni (ideértve a nemzetközi szervezetekre vonatkozó pszeudo-ISO-kódokat is, amelyek az Eurostat fizetési mérleggel foglalkozó vademecumában [Balance of Payments Vademecum] találhatók meg).

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell székhelyet feltüntetni.

050

A partner ágazata

Minden partnerhez egy szektort kell rendelni a FINREP gazdasági ágazati kategóriák alapján:

i. központi bankok; ii. kormányzatok; iii. hitelintézetek; iv. egyéb pénzügyi vállalatok; v. nem pénzügyi vállalatok; vi. háztartások.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell ágazatot feltüntetni.

060

NACE-kód

A gazdasági ágazat esetében a NACE-kódokat (Nomenclature statistique des activités économiques dans la Communauté européenne = az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) kell használni.

Ezt az oszlopot csak a »Nem pénzügyi vállalatok« és az »Egyéb pénzügyi vállalatok« esetében kell kitölteni. A NACE-kódokat a »Nem pénzügyi vállalatok« esetében egy szintre vonatkozó részletességgel (pl. »F – Építőipar«), az »Egyéb pénzügyi vállalatok« esetében pedig két szintre vonatkozó részletességgel (pl. »K65 – Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok, kivéve: kötelező társadalombiztosítás«) kell kitölteni.

Az »Egyéb pénzügyi vállalatok« és a »Nem pénzügyi vállalatok« gazdasági ágazatát a FINREP partnerek szerinti bontása alapján kell besorolni.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell NACE-kódot feltüntetni.

070

Partner típusa

A CRR 394. cikkének (2) bekezdése.

A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség esetében a partner típusát »I« jelöléssel kell pontosítani az intézményeknél, illetve »U« jelöléssel kell pontosítani a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezeteknél.

6.   C 28.00 – A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla)

6.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

Kód

Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetén – amennyiben nemzeti szinten egyedi kód áll rendelkezésre – ezt a kódot kell feltüntetni az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának kódjaként. Amennyiben nem áll rendelkezésre nemzeti szinten egyedi kód, a feltüntetendő kód az anyavállalat C27.00. táblában található kódja.

Abban az esetben, ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nincs anyavállalata, a feltüntetendő kód annak az egyedi jogalanynak a kódja, amelyet az intézmény az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belül a legjelentősebbnek tart. Bármely egyéb esetben a kód az egyedi partner kódja.

A kódokat mindig következetesen kell használni.

A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ, kivéve, ha egységes kódolás áll rendelkezésre az Unióban.

020

Csoport vagy egyedi ügyfél

Az intézménynek az egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatásnál az »1« számot, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatásnál pedig a »2« számot kell feltüntetnie.

030

Olyan ügyletek, amelyek esetében kitettség van az alapul szolgáló eszközökkel szemben

A CRR 390. cikkének (7) bekezdése.

Az illetékes nemzeti hatóságok további technikai előírásai értelmében, amennyiben az intézménynek az adatszolgáltatásban feltüntetett partnerrel szemben olyan ügyletből adódóan van kitettsége, amely esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel, az »Igen« szót kell feltüntetni, egyéb esetekben a »Nem« szót.

040-180

Eredeti kitettségek

A CRR 24., 389., 390. és 392. cikke.

Az intézménynek ezen oszlopcsoportban kell adatot szolgáltatnia a közvetlen kitettségek eredeti kitettségéről, a közvetett kitettségekről, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségekről, amelyek esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel szemben.

A CRR 389. cikke szerint az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket kockázati súlyok, illetve ügyletkockázati súlyok nélkül kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-egyenértékesítési tényező nem alkalmazandó a mérlegen kívüli tételekre.

Ezen oszlopokban kell feltüntetni az eredeti kitettséget, azaz az értékelési kiigazítások és a céltartalékok figyelembevétele nélküli kitettségértéket, amelyet a 210. oszlopban le kell vonni.

A kitettségérték fogalmát és kiszámítását a CRR 389. és 390. cikke határozza meg. A CRR 24. cikke szerint az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését az intézményre alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban kell elvégezni.

A 390. cikk (6) bekezdésének e) pontja szerint kitettségnek nem minősülő, a szavatoló tőkéből levont kitettségeket ezekben az oszlopokban kell feltüntetni. Ezeket a kitettségeket a 200. oszlopban kell levonni.

A CRR 390. cikke (6) bekezdésének a)–d) pontjában említett kitettségeket nem kell feltüntetni ezekben az oszlopokban.

Az eredeti kitettségek a CRR 400. cikke szerinti minden eszközt és mérlegen kívüli tételt magukban foglalnak. A CRR 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazásához a mentességeket a 320. oszlopban kell levonni.

A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségeket egyaránt fel kell tüntetni.

A pénzügyi instrumentumokban fennálló kitettségek lebontása esetében, amennyiben a nettósítási megállapodásokból fakadó különböző kitettségek egyetlen kitettséget képeznek, ez utóbbit a nettósítási megállapodásban foglalt elsődleges eszköznek megfelelő pénzügyi instrumentumhoz kell rendelni (további információkért lásd a bevezető szakaszt).

040

Teljes eredeti kitettség

Az intézménynek be kell jelentenie a közvetlen kitettségek és a közvetett kitettségek összegét, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségeket, amelyek esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel szemben.

050

Ebből: nemteljesítő kitettségek

A CRR 178. cikke.

Az intézménynek adatot kell szolgáltatnia a teljes eredeti kitettség nemteljesítő kitettségeknek megfelelő részéről.

060-110

Közvetlen kitettségek

A közvetlen kitettségek a »közvetlen hitelfelvevővel« szembeni kitettségeket jelentik.

060

Hitelviszonyt megtestesítő instumentumok

A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti 2. és 3. kategória.

Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak minősülnek többek között a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a hitelek és előlegek.

Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok az EKB/2008/32 rendeletben »Legfeljebb egyéves/egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves/öt évnél hosszabb eredeti futamidejű hitelek« vagy »Nem részvény értékpapírok« néven szereplő instrumentumok.

A repoügyleteket, az értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adását vagy kölcsönbe vételét (az értékpapír-finanszírozási ügyleteket), illetve az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelügyleteket ebben az oszlopban kell feltüntetni.

070

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

Az EKB/2008/32 rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti 4. és 5. kategória.

Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok az EKB/2008/32 rendeletben »Részvények és egyéb részesedések« vagy »Pénzpiaci alap (PPA) befektetési jegyek/egységek« néven szereplő instrumentumok.

080

Származtatott ügyletek

A CRR 272. cikkének (2) bekezdése és II. melléklete.

Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok a CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek, valamint a CRR 272. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hosszú teljesítési idejű ügyletek.

A partnerkockázatnak kitett hitelderivatívákat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

090-110

Mérlegen kívüli tételek

A CRR I. melléklete.

Az ezen oszlopokban feltüntetendő érték az egyedi hitelkockázati kiigazítások csökkentése előtti és a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélküli névérték.

090

Hitelnyújtási kötelezettségvállalások

A CRR I. mellékletének 1. c) és h) pontja, 2. b) pontjának ii. alpontja, 3. b) pontjának i. alpontja és 4. a) pontja.

A hitelnyújtási kötelezettségvállalások előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető.

100

Pénzügyi garanciák

A CRR I. mellékletének 1. a), b) és f) pontja.

A pénzügyi garancia olyan szerződés, amely a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írja elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeivel összhangban. A »származtatott ügyletek« oszlopban nem szereplő hitelderivatívákat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

110

Egyéb kötelezettségvállalások

Egyéb kötelezettségvállalások a CRR I. mellékletének azon tételei, amelyek nem szerepelnek az előző kategóriákban. Az intézmény partnerének az eltérő termékek közötti szerződéses nettósításról szóló megállapodásából származó egyetlen jogi kötelezettség kitettségértékét ebben az oszlopban kell feltüntetni.

120-180

Közvetett kitettségek

A CRR 403. cikke.

A CRR 403. cikke szerint amennyiben egy ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garantál, vagy harmadik fél által kibocsátott biztosíték fedez, a hitelintézet helyettesítési módszert alkalmazhat.

Az intézménynek ebben az oszlopcsoportban kell feltüntetnie azoknak a közvetlen kitettségeknek az összegét, amelyeket újra a garantőrhöz vagy a biztosíték kibocsátójához rendelt, azzal a feltétellel, hogy az utóbbihoz legalább akkora kockázati súlyt rendel, mint amekkorát a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint a harmadik félre alkalmazna. A fedezett eredeti referencia-kitettséget (közvetlen kitettséget) a »Figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák« oszlopokban kell levonni az eredeti hitelfelvevő kitettségéből. A közvetett kitettség helyettesítési hatás révén növeli a garantőrrel vagy a biztosíték kibocsátójával szembeni kitettséget. Ez az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belül nyújtott garanciákra is vonatkozik.

Az intézménynek a közvetett kitettségek eredeti összegét a garantált vagy a biztosítékkal fedezett közvetlen kitettség típusához kapcsolódó oszlopban kell feltüntetnie, például ha a garantált közvetlen kitettség hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, a garantőrhöz rendelt »Közvetett kitettség« összegét a »Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« oszlopban kell feltüntetni.

A hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokból adódó kitettségeket szintén ebben az oszlopcsoportban kell feltüntetni, a CRR 399. cikkével összhangban.

120

Hitelviszonyt megtestesítő instumentumok

Lásd a 060. oszlopot.

130

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

Lásd a 070. oszlopot.

140

Származtatott ügyletek

Lásd a 080. oszlopot.

150-170

Mérlegen kívüli tételek

Az ezen oszlopokban feltüntetendő érték az egyedi hitelkockázati kiigazítások csökkentése és a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása előtti névérték.

150

Hitelnyújtási kötelezettségvállalások

Lásd a 090. oszlopot.

160

Pénzügyi garanciák

Lásd a 100. oszlopot.

170

Egyéb kötelezettségvállalások

Lásd a 110. oszlopot.

180

Olyan ügyletekből adódó további kitettségek, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközökkel szemben kitettség áll fenn

A CRR 390. cikkének (7) bekezdése.

Olyan ügyletekből adódó további kitettségek, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközökkel szemben kitettség áll fenn.

190

(-) Értékelési kiigazítások és céltartalékok

A CRR 34., 24., 110. és 111. cikke.

A kapcsolódó számviteli szabályozásban (a 86/635/EGK irányelvben vagy az 1606/2002/EK rendeletben) foglalt értékelési kiigazítások és céltartalékok, amelyek érintik a kitettségeknek a CRR 24. és 110. cikke szerinti értékelését.

A 040. oszlopban megadott bruttó kitettségre vonatkozó értékelési kiigazításokat és céltartalékokat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

200

(-) A szavatoló tőkéből levont kitettségek

A CRR 390. cikke (6) bekezdésének e) pontja.

A szavatoló tőkéből levont azon kitettségeket kell feltüntetni, amelyek a különböző oszlopokban teljes eredeti értékén kimutatott kitettségekhez kapcsolódnak.

210-230

A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték

A CRR 394. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

Az intézményeknek a kitettségértéket a hitelkockázat-mérséklés figyelembevételével kell feltüntetniük, amennyiben ez alkalmazandó.

210

Összesen

Az ezen oszlopban feltüntetendő kitettségérték annak eldöntéséhez használt összeg, hogy egy adott kitettség a CRR 392. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásnak minősül-e.

Ez az érték az eredeti kitettség értékelési kiigazítások és céltartalékok levonása utáni értékét, valamint a szavatoló tőkéből levont kitettségek összegét foglalja magában.

220

Ebből: Nem kereskedési könyv

A mentességek és a hitelkockázat-mérséklés előtti teljes kitettség kereskedési könyvben nem szereplő értéke.

230

A figyelembe vehető szavatoló tőke %-ában

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontja és 395. cikke.

A feltüntetendő összeg az intézmény – a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontjában meghatározott – figyelembe vehető szavatoló tőkéje tekintetében alkalmazandó mentességek és hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték százalékos aránya.

240-310

(-) Figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák

A CRR 399. cikke és 401–403. cikke.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák.

Ezen adatszolgáltatáshoz a CRR harmadik része, II. címe 3. és 4. fejezetében elismert hitelkockázat-mérséklési technikákat kell alkalmazni a CRR 401–403. cikkével összhangban.

A hitelkockázat-mérséklési technikák három különböző hatást fejthetnek ki a nagykockázat-vállalási rendszerben: helyettesítési hatást; a helyettesítési hatástól eltérő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet; valamint ingatlanként kezelést.

240-290

(-) A figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák helyettesítési hatása

A CRR 403. cikke.

Az előre rendelkezésre bocsátott, illetve az előre rendelkezésre nem bocsátott hitelkockázati fedezet ezen oszlopokban feltüntetendő összege a harmadik fél által garantált kitettségek, illetve a harmadik fél által kibocsátott biztosítékkal fedezett kitettségek értékének felel meg, amennyiben az intézmény úgy dönt, hogy a kitettséget a garantőrrel vagy a biztosíték kibocsátójával szemben felmerültként kezeli.

240

(-) Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok

Lásd a 060. oszlopot.

250

(-) Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

Lásd a 070. oszlopot.

260

(-) Származtatott ügyletek

Lásd a 080. oszlopot.

270-290

(-) Mérlegen kívüli tételek

Az ezen oszlopokban feltüntetendő összegek a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül értendők.

270

(-) Hitelnyújtási kötelezettségvállalások

Lásd a 090. oszlopot.

280

(-) Pénzügyi garanciák

Lásd a 100. oszlopot.

290

(-) Egyéb kötelezettségvállalások

Lásd a 110. oszlopot.

300

(-) A helyettesítési hatástól eltérő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

A CRR 401. cikke.

Az intézménynek azokat a – CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában meghatározott – előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeti összegeket kell feltüntetnie, amelyeket a CRR 401. cikkének alkalmazása miatt von le a kitettségértékből.

310

(-) Ingatlan

A CRR 402. cikke.

Az intézménynek azokat az összegeket kell feltüntetnie, amelyeket a CRR 402. cikkének alkalmazása miatt von le a kitettségértékből.

320

(-) Mentesített kitettségek összege

A CRR 400. cikke.

Az intézménynek a nagykockázat-vállalási rendszer alól mentesített összegeket kell feltüntetnie.

330-350

A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségérték

A CRR 394. cikke (1) bekezdésének d) pontja.

Az intézménynek a CRR 395. cikke (1) bekezdése alkalmazásában kiszámított, a mentességek és a hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevétele utáni kitettségértéket kell feltüntetnie.

330

Összesen

Ebben az oszlopban a CRR 395. cikkében megállapított nagykockázat-vállalásra vonatkozó limitek betartása érdekében figyelembe veendő összegnek kell szerepelnie.

340

Ebből: Nem kereskedési könyv

Az intézménynek a mentességek alkalmazása utáni és a kereskedési könyvben nem szereplő hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevétele utáni teljes kitettséget kell feltüntetnie.

350

A figyelembe vehető szavatoló tőke %-ában

Az intézménynek a – CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontjában meghatározott – figyelembe vehető szavatoló tőkéje tekintetében alkalmazandó mentességek és hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségérték százalékos arányát kell feltüntetnie.

7.   C 29.00 – Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok (»LE3« jelzésű tábla)

7.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010-360

Az intézményeknek az »LE3« jelzésű táblában kell megadniuk az »LE2« jelzésű tábla soraiban szereplő, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségre vonatkozó adatokat.

010

Kód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Fel kell tüntetni az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi partnerek kódját.

020

Csoportkód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Amennyiben nemzeti szinten egyedi kód áll rendelkezésre az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjára vonatkozóan, ezt a kódot kell feltüntetni. Amennyiben nem áll rendelkezésre nemzeti szinten egyedi kód, a feltüntetendő kód a C28.00. (LE2) táblában az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához tartozó kitettségek feltüntetésénél használt kód.

Amennyiben az ügyfél több, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához tartozik, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek valamennyi csoportjának tagjaként kell feltüntetni.

030

Olyan ügyletek, amelyek esetében kitettség van az alapul szolgáló eszközökkel szemben

Lásd az »LE2« jelzésű tábla 030. oszlopát.

040

A kapcsolat jellege

Az egyedi szervezet és az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja közötti kapcsolat jellegét az alábbiak szerint kell pontosítani:

a)

a CRR 4. cikke (1) bekezdése 39. a) pontja értelmében (ellenőrzés); vagy

b)

a CRR 4. cikke (1) bekezdése 39. b) pontja értelmében (kereszt–kapcsolatok fennállása).

050-360

Ha az »LE2« táblában a pénzügyi instrumentumokat az egymással kapcsolatban álló ügyfelek teljes csoportjára vonatkozóan adják meg, azokat az »LE3« jelzésű táblában az egyedi partnerekhez kell rendelni az intézmény üzleti feltételeivel összhangban.

A többi előírás megegyezik az »LE2« jelzésű tábláéval.

8.   C 30.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla)

8.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

Kód

A kód egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja.

Lásd az »LE1« jelzésű tábla 010. oszlopát.

020-250

A kitettség lejárati csoportjai

A CRR 394. cikke (2) bekezdésének e) pontja.

Az intézménynek ezeket az információkat kell megadnia a tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettségre, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettségre vonatkozóan.

A lejárati csoportokat legfeljebb egy év lejáratú kitettségek esetében egy hónapos időszakokban, a legfeljebb három év lejáratú kitettségek esetében negyedéves időszakokban, a három évnél hosszabb lejáratú kitettségek esetében pedig hosszabb időszakokban határozzák meg.

A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték (az »LE2« jelzésű tábla 210. oszlopa) mindegyike esetében a teljes fennálló összeget kell feltüntetni a várható hátralévő lejáratának megfelelő lejárati csoportban. Egy ügyféllel szemben kitettséget képező több különböző kapcsolat esetén a kitettség minden egyes szóban forgó részét a teljes fennálló összeggel kell feltüntetni a várható hátralévő lejáratának megfelelő lejárati csoportban. A nem fix lejáratú instrumentumok – például a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok – a »meg nem határozott lejárat« oszlopban tüntetendők fel.

A kitettség várható lejáratát a közvetlen és a közvetett kitettségek esetében egyaránt fel kell tüntetni.

A közvetlen kitettségek esetében a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és a származtatott ügyletek várható összegének a tábla különböző lejárati csoportjaihoz való rendelésekor a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérőszámokat tartalmazó lejárati tábla előírásait kell követni (lásd a 2013. május 23-án közzétett, »CP18« jelzésű konzultációs dokumentumot).

A mérlegen kívüli tételek esetében a mögöttes kockázat lejáratát kell figyelembe venni a várható összegek lejárati csoportokhoz rendelésekor. Pontosabban, a határidős betétügyletek esetében a betétek lejárati szerkezetét; a pénzügyi garanciák esetében az alapul szolgáló pénzügyi eszköz lejárati szerkezetét; a hitelnyújtási kötelezettségvállalások le nem hívott tételei esetében a hitel szerkezetét; az egyéb kötelezettségvállalások esetében pedig a kötelezettségvállalás lejárati szerkezetét kell figyelembe venni.

Közvetett kitettségek esetében a lejárati csoportokhoz rendelés a közvetlen kitettséget keletkeztető garanciaműveletek lejáratán alapul.

9.   C 31.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla)

9.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010-260

Az intézményeknek az »LE5« jelzésű táblában kell feltüntetniük az »LE4« jelzésű tábla soraiban szereplő, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi partnerek adatait.

010

Kód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Lásd az »LE3« jelzésű tábla 010. oszlopát.

020

Csoportkód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Lásd az »LE3« jelzésű tábla 020. oszlopát.

030-260

A kitettségek lejárati csoportjai

Lásd az »LE4« jelzésű tábla 020–250. oszlopát.”

VII. MELLÉKLET

„XVII. MELLÉKLET

A MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 273

1.

 FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK 273

1.1.

 FELÉPÍTÉS 273

1.2.

 SZÁMVITELI SZABÁLYOK 274

1.3.

 SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK 274

1.4.

 ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 274

1.5.

 ALKALMAZÁS SZINTJE 274

1.6.

 ARÁNYOSSÁG 274

1.7.

 MEGTERHELT ESZKÖZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSA 275
TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 275

2.

 A. RÉSZ: MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE 275

2.1.

 TÁBLA: AE-ASS. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI 276

2.1.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 276

2.1.2.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 278

2.1.3.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 279

2.2.

 TÁBLA: AE-COL. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ÁLTAL KAPOTT BIZTOSÍTÉK 281

2.2.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 281

2.2.2.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 281

2.2.3.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 283

2.3.

 AE-NPL TÁBLA: MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROK 284

2.3.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 284

2.3.2.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 284

2.3.3.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 285

2.4.

 AE-SOU TÁBLA: MEGTERHELÉS FORRÁSAI 285

2.4.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 285

2.4.2.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 285

2.4.3.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 287

3.

 B. RÉSZ: LEJÁRATI ADATOK 288

3.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 288

3.2.

 TÁBLA: AE-MAT. LEJÁRATI ADATOK 288

3.2.1.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 288

3.2.2.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 289

4.

 C. RÉSZ: FÜGGŐ MEGTERHELÉS 290

4.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 290

4.1.1.

 »A« FORGATÓKÖNYV: A MEGTERHELT ESZKÖZÖK 30 %-OS CSÖKKENTÉSE 290

4.1.2.

 »B« FORGATÓKÖNYV: A JELENTŐS PÉNZNEMEK 10 %-OS LEÉRTÉKELŐDÉSE 290

4.2.

 TÁBLA: AE-CONT. FÜGGŐ MEGTERHELÉS 291

4.2.1.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 291

4.2.2.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 291

5.

 D. RÉSZ: FEDEZETT KÖTVÉNYEK 291

5.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 291

5.2.

 TÁBLA: AE-CB. FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS 292

5.2.1.

 A Z-TENGELYRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 292

5.2.2.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 292

5.2.3.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 292

6.

 E. RÉSZ: RÉSZLETES ADATOK: 295

6.1.

 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 295

6.2.

 TÁBLA: AE-ADV1. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES TÁBLA 295

6.2.1.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 295

6.2.2.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 297

6.3.

 TÁBLA: AE-ADV2. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ÁLTAL KAPOTT BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES TÁBLA 298

6.3.1.

 A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 298

6.3.2.

 AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 299

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.1.   Felépítés

1.

A keretrendszer öt táblacsoportból áll, ezek összesen kilenc táblát tartalmaznak a következő részletezéssel:

a)

A. rész: Megterhelés áttekintése:

—

AE-ASS tábla. Az adatszolgáltató intézmény eszközei

—

AE-COL tábla. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

—

AE-NPL tábla. Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok

—

AE-SOU tábla. Megterhelés forrásai

b)

B. rész: Lejárati adatok:

—

AE-MAT tábla. Lejárati adatok

c)

C. rész: Függő megterhelés

—

AE-CONT tábla. Függő megterhelés

d)

D. rész: Fedezett kötvények

—

AE-CB tábla. Fedezettkötvény-kibocsátás

e)

E. rész: Részletes adatok:

—

AE-ADV-1 tábla. Az adatszolgáltató intézmény eszközeire vonatkozó részletes tábla

—

AE-ADV-2 tábla. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékra vonatkozó részletes tábla

2.

Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás, valamint az adatszolgáltatás általánosabb szempontjaival kapcsolatos részletesebb információk.

1.2.   Számviteli szabályok

3.

Az intézményeknek a könyv szerinti értékeket azon számviteli keretnek megfelelően kell az adatszolgáltatásba belefoglalniuk, amelyet a pénzügyi adatokról szóló beszámolóhoz használnak a 9–11. cikknek megfelelően. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek nem kell pénzügyi adatokat szolgáltatniuk, saját számviteli keretüket kell használniuk.

4.

E melléklet alkalmazásában az IAS és az IFRS rövidítés az 1606/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott nemzetközi számviteli standardokra utal. Azon intézmények vonatkozásában, amelyek az IFRS standardoknak megfelelően szolgáltatnak adatot, az útmutató tartalmazza a megfelelő IFRS-standardra való hivatkozást.

1.3.   Számozási szabályok

5.

A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor az útmutató a következő általános jelölési szabályokat követi: {Tábla; Sor; Oszlop}. Csillag azt jelöli, hogy az ellenőrzés az egész sorra vagy oszlopra vonatkozik. Például {AE-ASS; *; 2} az AE-ASS tábla 2. oszlopának bármely sorában található adatra utal.

6.

Az egy táblán belüli ellenőrzés esetén a szóban forgó táblában levő adatokra a következő jelölés utal: {Sor; Oszlop}.

1.4.   Előjelre vonatkozó szabályok

7.

A XVI. melléklet tábláinak az V. melléklet 1. részének 9. és 10. pontjában leírt jelölési szabályokat kell követniük.

1.5.   Alkalmazás szintje

8.

A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás esetében az alkalmazás szintje követi a szavatolótőke-követelményekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet (CRR) 99. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelő adatszolgáltatási követelményeket. Következésképpen azoknak az intézményeknek, amelyek nem tartoznak a CRR 7. cikke szerinti prudenciális követelmények hatálya alá, nem kell adatot szolgáltatniuk az megterhelt eszközökről.

1.6.   Arányosság

9.

A 16a. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a megterhelt eszközök szintjét a következőképpen kell kiszámítani:

—

A megterhelt eszközök és biztosíték könyv szerinti értéke = {AE-ASS;010;010}+{AE-COL;130;010}.

—

Eszközök és biztosíték összesen = {AE-ASS;010;010} + {AE-ASS;010;060}+{AE-COL;130;010}+{AE-COL;130;040}.

—

Megterhelési arány = (a megterhelt eszközök és biztosítékok könyv szerinti értéke)/(eszközök és biztosítékok összesen)

10.

A 16a. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az összes eszköz összegének kiszámítása a következő:

—

Eszközök összesen = {AE-ASS;010;010} + {AE-ASS;010;060}

1.7.   Megterhelt eszköz fogalommeghatározása

11.

E melléklet és a XVI. melléklet alkalmazásában egy eszközt akkor kell megterheltként kezelni, ha elzálogosításra került, vagy ha valamely ügylet bármely formában létrejött megállapodás keretében történő biztosítására, fedezésére vagy hitelminőségének javítására használják fel és nem vonható ki tetszőlegesen.

Fontos megjegyezni, hogy megterhelt eszköznek kell tekinteni az olyan elzálogosított eszközöket, amelyekre a kivonás tekintetében korlátozás vonatkozik, például az olyan eszközöket, amelyek esetében a kivonáshoz vagy más eszközzel való helyettesítéshez előzetes jóváhagyás szükséges. A fogalommeghatározás nem explicit jogi meghatározáson alapul, mint például a tulajdonjog-átruházás esetében, hanem inkább gazdasági elveken, mivel az országokban alkalmazott jogi előírások e tekintetben eltérőek lehetnek. A fogalommeghatározás azonban szorosan kapcsolódik a szerződéses feltételekhez. Az EBH szerint a fogalommeghatározás a következő ügylettípusokat jól fedi (a lista nem teljes):

—

Biztosítékkal fedezett finanszírozási ügyletek, többek között a reposzerződések és -megállapodások, értékpapírok kölcsönbe adása, valamint a biztosítékkal fedezett kölcsönök egyéb formái.

—

Különböző biztosítéki megállapodások, például a származtatott ügyletek piaci értékére letétbe helyezett biztosíték.

—

Fedezett pénzügyi garanciák. Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a biztosíték kivonásának nincs akadálya (például a garancia fel nem használt részére vonatkozó előzetes jóváhagyás) akkor csak a felhasznált összeget kell elosztani (arányos elosztás).

—

Klíringrendszerekben, központi szerződő feleknél és egyéb, infrastruktúrát működtető intézményeknél a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként elhelyezett biztosíték. Idetartoznak a garanciaalapok és a kezdő letétek.

—

Központi banki keretek. A rendelkezésre álló eszközöket nem kell megterheltnek tekinteni, kivéve, ha a központi bank előzetes hozzájárulással teszi lehetővé az elhelyezett eszköz kivonását. Ahogy a fel nem használt pénzügyi garanciák esetében, a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

—

Az eszközfedezetű értékpapírok mögöttes eszközei, amennyiben a pénzügyi eszközöket nem vonták ki az intézmény pénzügyi eszközei közül. Azok az eszközök, amelyek mögöttes, megtartott értékpapírok, nem számítanak megterheltnek, kivéve, ha ezeket az értékpapírokat egy ügylet fedezése céljából valamilyen módon elzálogosítják vagy biztosítékként nyújtják.

—

A fedezettkötvény-kibocsátáshoz használt fedezeti halmazhoz (poolhoz) tartozó eszközök. Azok az eszközök, amelyek mögöttes fedezett kötvények, megterheltnek számítanak, kivéve egyes esetekben, amikor az intézmény tartja a megfelelő fedezett kötvényeket (saját kibocsátású kötvények).

—

Az általános elv az, hogy azokat az eszközöket, amelyek olyan keretekben kerülnek elhelyezésre, amelyeket nem használnak és szabadon kivonhatók, nem kell megterheltnek tekinteni.

TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

2.   A. RÉSZ: MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE

12.

A »Megterhelés áttekintése« tábla megkülönbözteti azokat az eszközöket, amelyeket a mérlegkészítés időpontjában a finanszírozás vagy biztosítéknyújtási igény támogatásához használnak fel, és azokat az eszközöket, amelyek potenciális finanszírozási igény esetén felhasználhatók.

13.

Az áttekintő tábla táblázatos formában tartalmazza az adatszolgáltató intézmény megterhelt és meg nem terhelt eszközeinek összegét termékenként. Ugyanebben a bontásban kerülnek feltüntetésre a kapott biztosítékok, valamint a fedezett kötvényektől és az eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok.

2.1.   Tábla: AE-ASS. Az adatszolgáltató intézmény eszközei

2.1.1.   Általános megjegyzések

14.

Ez a bekezdés tartalmazza az ügyletek fő típusaira vonatkozó és az AE táblák kitöltése szempontjából releváns előírásokat.

Minden olyan ügyletnek, amely növeli egy intézmény megterhelési szintjét, két aspektusa van, ezeket egymástól függetlenül kell feltüntetni az AE-táblákban. Ezeket az ügyleteket egyrészt mint a megterhelés forrását, másrészt mint megterhelt eszközt vagy biztosítékot kell feltüntetni.

A következő példák arra vonatkoznak, hogyan kell feltüntetni egy adott típusú ügyletet e részben, de ugyanezek a szabályok alkalmazandók a többi AE táblára is.

a)   Fedezett betét

A fedezett betétet a következőképpen kell feltüntetni:

i.

a betét könyv szerinti értéke a terhelés forrásaként kerül nyilvántartásra a következő mezőben: {AE-SOU; r070; c010};

ii.

amennyiben a fedezet az adatszolgáltató intézmény eszköze, az eszközérték a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r070; c030}; valós értéke a {AE-ASS; *; c040} mezőbe kerül;

iii.

amennyiben az adatszolgáltató intézmény kapta a fedezetet, annak valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r070; c030} és {AE-SOU; r070; c040}.

b)   Repoügyletek/fordított repoügyletek (matching repo)

A visszavásárlási (repo-) megállapodást (a továbbiakban: repoügylet) a következőképpen kell feltüntetni:

i.

a repoügylet könyv szerinti értéke a megterhelés forrásaként a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-SOU; r050; c010};

ii.

a repoügylet biztosítékát a következő esetekben kell feltüntetni:

iii.

amennyiben a fedezet az adatszolgáltató intézmény eszköze, a könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r050; c030}; valós értéke pedig az {AE-ASS; *; c040} mezőben;

iv.

amennyiben az adatszolgáltató intézmény korábbi fordított repoügylet révén (matching repo) kapta a fedezetet, annak valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r050; c030} és {AE-SOU; r050; c040}.

c)   Központi banki finanszírozás

A fedezett központi banki finanszírozás csak a fedezett betétek vagy a repoügyletek egy olyan speciális esete, amelyben a szerződő fél központi bank, így a fenti i. és ii. szabály alkalmazandó.

Azoknál az ügyleteknél, amelyeknél nem lehet azonosítani az egyes ügyletekhez nyújtott konkrét biztosítékot, mivel a biztosítékot egy halmazba (poolba) vonták össze, a biztosíték bontását a halmaz összetétele alapján arányosan kell elvégezni.

Meg nem terhelt eszközök a központi banknál előzetesen rendelkezésre bocsátott eszközök, kivéve, ha a központi bank csak előzetes jóváhagyás mellett engedélyezi az eszköz kivonását. A fel nem használt pénzügyi garanciáknál a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

d)   Értékpapír kölcsönbe adása

A készpénzbiztosíték mellett történő értékpapír kölcsönbe adásra a repoügyletekre/fordított repora vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A készpénzbiztosíték nélküli értékpapír kölcsönbe adást a következőképpen kell feltüntetni:

i.

a kölcsönbe vett értékpapírok valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-SOU; r150; c010}. Amennyiben a kölcsönadó nem kap értékpapírt a kölcsönbe adott értékpapírokért, hanem ehelyett díjat kap, a következő mezőbe: {AE-SOU; r150; c010} nulla kerül;

ii.

amennyiben a biztosítékként kölcsönbe adott értékpapírok az adatszolgáltató intézmény eszközei, azok könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r150; c030}; valós értékük pedig az {AE-ASS; *; c040} mezőben;

iii.

amennyiben a biztosítékként kölcsönbe adott értékpapírokat az adatszolgáltató intézmény kapja, azok valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r150; c030} és {AE-SOU; r150; c040}.

e)   Származtatott ügyletek (kötelezettségek)

A negatív valós értékű fedezett derivatívák feltüntetése a következőképpen történik:

i.

a derivatíva könyv szerinti értéke a megterhelés forrásaként a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-SOU; r020; c010};

ii.

a biztosítékot (a pozíció megnyitásához szükséges kezdeti letét és bármely, a származtatott ügyletek piaci értékére letett biztosíték) a következőképpen kell feltüntetni:

i.

amennyiben az adatszolgáltató intézmény eszköze, könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r020; c030}; valós értéke pedig az {AE-ASS; *; c040} mezőben;

ii.

amennyiben a biztosítékot az adatszolgáltató intézmény kapja, annak könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r020; c030} és {AE-SOU; r020; c040}.

f)   Fedezett kötvények

A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás szempontjából fedezett kötvények a 2009/65/EU irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett instrumentumok függetlenül attól, hogy azok jogi formája értékpapír vagy sem.

Nem vonatkoznak speciális szabályok a fedezett kötvényekre, ha az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott értékpapírok egy része nem megtartott.

A kibocsátott értékpapírok egy részének megtartása esetén és a kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő eljárás alkalmazása javasolt:

i.

amennyiben a saját fedezett kötvények nincsenek elzálogosítva, az említett megtartott és még nem elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool) összegét az AE-ASS táblában meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni. A megtartott és még nem elzálogosított fedezett kötvényekre vonatkozó további információt (mögöttes eszközök, a megterhelhető elemek valós értéke és elismerhetősége és a meg nem terhelhető elemek névértéke) az AE-NPL táblában kell feltüntetni;

ii.

amennyiben a saját fedezett kötvényeket elzálogosítják, az említett megtartott és elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool) összegét az AE-ASS táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni.

A következő tábla bemutatja, miként kell egy 100 EUR értékű fedezettkötvény-kibocsátásról adatot szolgáltatni, amennyiben e fedezett kötvények 15 %-át megtartják, és nem zálogosítják el, 10 %-át pedig megtartják és egy, a központi bankkal végrehajtott 11 EUR összegű repoügyletben biztosítékként használják fel, amelynek során a fedezeti halmaz (pool) fedezetlen kölcsönöket tartalmaz és a kölcsönök könyv szerinti értéke 150 EUR.

MEGTERHELÉS FORRÁSAI

Típus

Összeg

Cellák

Megterhelt kölcsönök

Cellák

Fedezett kötvények

75% (100) = 75

{AE-Sources, r110, c010}

75% (150) = 112,5

{AE-Assets, r100, c10}

{AE-Sources, r110, c030}

Központi banki finanszírozás

11

{AE-Sources, r060, c010}

10% (150) = 15

{AE-Assets, r100, c10}

{AE-Sources, r060, c030}

MEG NEM TERHELT

Típus

Összeg

Cellák

Meg nem terhelt kölcsönök

Cellák

Megtartott saját fedezett kötvények

15% 100 = 15

{AE-Not pledged, r010, c040}

15% (150) = 22,5

{AE-Assets, r100, c60}

{AE-Not pledged, r020, c010}

g)   Értékpapírosítás

Az értékpapírosítás olyan, az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet a CRR 4. cikkének 61. pontja szerinti értékpapírosítási ügyletben kezdeményeztek.

Az olyan értékpapírosításra, amely a mérlegben marad (nem kivezetett) a fedezett kötvényekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A kivezetett értékpapírosítás esetében nincs megterhelés, amikor az intézmény egyes értékpapírokat megtart. Az említett értékpapírok harmadik fél által kibocsátott egyéb értékpapírként jelennek meg az adatszolgáltató intézmények kereskedési könyvében vagy banki könyvében.

2.1.2.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Az adatszolgáltató intézmény eszközei

IAS 1.9 (a), alkalmazási útmutató (Implementation Guidance, IG) 6

Az adatszolgáltató intézmény mérlegben nyilvántartott összes eszköze.

020

Látra szóló követelések

IAS 1.54 (i)

Ide tartoznak a központi bankoknál és egyéb intézményeknél levő látra szóló követelések. A pénzeszközöket vagyis a forgalomban levő nemzeti és külföldi bankjegyeket és érméket, amelyeket általában fizetésre használnak, az »Egyéb eszközök« sorban kell feltüntetni.

030

Tőkeinstrumentumok

Az IAS 32 1. pontjában meghatározott, az adatszolgáltató intézmény által tartott tőkeinstrumentumok.

040

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet, 1. rész 26. pont

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló EKB-rendeletnek megfelelően nem kölcsönök.

050

ebből: fedezett kötvények

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek a 2009/65/EK irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerinti kötvények.

060

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek a CRR 4. cikkének 61. pontjában meghatározott értékpapírosítások.

070

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

központi kormányzatok által kibocsátott, az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

080

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket az V. melléklet 1. része 35. c) és d) pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozások bocsátottak ki.

090

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket az V. melléklet 1. része 35. e) pontjában meghatározott nem pénzügyi vállalkozások bocsátottak ki.

100

Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek

Kölcsönök és előlegek, amelyek az adatszolgáltató intézmény hitelviszonyt megtestesítő, nem értékpapír formájában tartott instrumentumai, kivéve a látra szóló követeléseket.

110

ebből: jelzáloghitelek

A látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek, amelyek az V. melléklet 2. részének 41. h) pontja szerinti jelzáloghitelek.

120

Egyéb eszközök

Az adatszolgáltató intézmény mérlegben szereplő egyéb eszközei, a fenti sorokban említettek, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok, valamint a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével. Az utóbbi eszközök az IFRS hatálya alá nem tartozó intézmények esetében nem vezethetők ki a mérlegből. Ebben az esetben a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírokat az AE-COL tábla 240-es sorában kell feltüntetni, míg a saját tőkeinstrumentumokat ki kell zárni a megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatásból.

2.1.3.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a megterhelt eszközök fogalommeghatározásának megfelelő és megterheltnek minősülő eszközök könyv szerinti értéke. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeg.

020

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

030

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

040

Megterhelt eszközök valós értéke

IFRS 13 és az IFRS alá nem tartozó vállalatok esetében a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 8. cikke

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyek a megterhelt eszközök fogalommeghatározásának megfelelően megterheltek. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában. (Lásd az IFRS 13 Valós értéken történő értékelés standardot.)

050

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, olyan megterhelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

060

Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a megterhelt eszközök fogalommeghatározásának megfelelően meg nem terheltnek minősülő eszközök könyv szerinti értéke. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeg.

070

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

080

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, olyan meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

090

Meg nem terhelt eszközök valós értéke

Az IFRS 13 és az IFRS alá nem tartozó intézmények esetében a 2013/34/EU irányelv 8. cikke.

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyek a megterhelt eszközök fogalommeghatározásának megfelelően meg nem terheltek. A pénzügyi instrumentumok valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában. (Lásd az IFRS 13 Valós értéken történő értékelés standardot.)

100

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan meg nem terhelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

2.2.   Tábla: AE-COL. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

2.2.1.   Általános megjegyzések

15.

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, valamint a saját fedezett kötvényektől vagy az eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok esetében a »meg nem terhelt« eszközök kategóriája két részből áll: »megterhelhető« vagy potenciálisan elismerhető megterheltnek, valamint »meg nem terhelhető«.

16.

Egy eszköz akkor »meg nem terhelhető«, ha azt az adatszolgáltató intézmény biztosítékként kapta és nem megengedett számára a biztosíték értékesítése vagy újbóli elzálogosítása, kivéve a biztosíték tulajdonosának nemteljesítése esetét. A saját fedezett kötvényektől vagy az eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok meg nem terhelhetők, ha a kibocsátással összefüggésben van korlátozás a tartott értékpapírok értékesítésére vagy újbóli elzálogosítására vonatkozóan.

17.

A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás céljából a díjért, készpénzbiztosíték vagy nem készpénzbiztosíték nyújtása nélkül kölcsönbe vett értékpapírokat kapott biztosítékként kell feltüntetni.

2.2.2.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogi hivatkozások és útmutató

130

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték valamennyi osztálya.

140

Látra szóló követelések

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely látra szóló követelést tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 020-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

150

Tőkeinstrumentum

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely tőkeinstrumentumot tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 030-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

160

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 040-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

170

ebből: fedezett kötvények

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely fedezett kötvényeket tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 050-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

180

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely eszközfedezetű értékpapírokat tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 060-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

190

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely központi kormányzat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 070-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

200

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely pénzügyi vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 080-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

210

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely nem pénzügyi vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 090-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

220

Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely látra szóló követeléseken kívüli kölcsönöket és előlegeket tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 100-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

230

Egyéb kapott biztosítékok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely egyéb eszközt tartalmaz. (Lásd az AE-ASS tábla 120-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót).

240

Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok. Mivel a kibocsátott és megtartott vagy visszavásárolt hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok az IAS 39.42. pontjának megfelelően csökkentik a kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeket, ezek az értékpapírok nem tartoznak az adatszolgáltató intézmény eszközei közé (az AE-ASS tábla 010-es sora). Azokat a saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek az IFRS alá nem tartozó intézmények esetében nem vezethetők ki a mérlegből, fel kell tüntetni ebben a sorban.

A saját kibocsátású fedezett kötvények vagy az eszközfedezetű értékpapírok nem kerülnek be ebbe a kategóriába, mivel a kétszeri beszámítás elkerülése érdekében ezekben az esetekben különböző szabályok alkalmazandók:

a)

amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírokat elzálogosítják, az említett megtartott és elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni;

b)

amennyiben a saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat még nem zálogosították el, az említett megtartott és még nem elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni. A még nem elzálogosított saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ezen második típusára vonatkozó további információt (mögöttes eszközök, a megterhelhető elemek valós értéke és elismerhetősége és a meg nem terhelhető elemek névértéke) az AE-NPL táblában kell feltüntetni.

250

ESZKÖZÖK, KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIBOCSÁTOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ SAJÁT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN

Az adatszolgáltató intézmény mérlegben nyilvántartott összes eszköze, az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték valamennyi típusa és az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok.

2.2.3.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, illetve a kibocsátott általa tartott vagy megtartott, saját, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok valós értéke, amelyek a megterhelt eszközök fogalommeghatározásának megfelelően megterheltek.

A pénzügyi eszköz valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában. (Lásd az IFRS 13 Valós értéken történő értékelés standardot.)

020

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, illetve a kibocsátott általa tartott vagy megtartott, saját, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok valós értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

030

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, illetve a kibocsátott általa tartott vagy megtartott, saját, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok valós értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

040

Megterhelhető, kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely meg nem terhelt, de megterhelhető, mivel az intézmény számára megengedett a biztosíték értékesítése vagy újbóli elzálogosítása a biztosíték tulajdonosának nemteljesítése hiányában. Tartalmazza a saját fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékét is, mely értékpapírok meg nem terheltek, de megterhelhetők.

050

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

A kapott biztosítékok vagy a saját fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő, megterhelhető, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

060

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által kapott megterhelhető biztosíték vagy saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke, amely elismerhető azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

070

Meg nem terhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír névértéke

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, meg nem terhelt és meg nem terhelhető kapott biztosíték névértéke. Tartalmazza a saját fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő azon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, az adatszolgáltató intézmény által megtartott saját értékpapírok névértékét is, amelyek meg nem terheltek, és nem terhelhetők meg.

2.3.   Tábla: AE-NPL. Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok

2.3.1.   Általános megjegyzések

18.

A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő szabályok alkalmazandók az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott saját fedezett kötvényekkel és értékpapírosításokkal kapcsolatban:

a)

amennyiben az említett értékpapírokat elzálogosítják, az azokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni. A saját fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok elzálogosítása esetén a finanszírozás forrása nem a fedezett kötvények eredeti kibocsátása vagy az értékpapírosítás, hanem az az új ügylet, amelynek keretében az értékpapírokat elzálogosítják (központi banki finanszírozás vagy más típusú fedezett finanszírozás).

b)

amennyiben az említett értékpapírokat még nem zálogosították el, az említett értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni.

2.3.2.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok

Saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és még meg nem terheltek.

020

Kibocsátott, megtartott, fedezett kötvények

Kibocsátott saját fedezett kötvények, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és amelyek meg nem terheltek.

030

Kibocsátott, megtartott, eszközfedezetű értékpapírok

Saját kibocsátású saját eszközfedezetű értékpapírok, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott, és amelyek meg nem terheltek.

040

Előre sorolt ügyletrészsorozat

Kibocsátott saját eszközfedezetű értékpapírok előre sorolt ügyletrészsorozatai, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és amelyek meg nem terheltek. Lásd a CRR 4. cikkének 67. pontját.

050

Köztes ügyletrészsorozat

Kibocsátott saját eszközfedezetű értékpapírok köztes ügyletrészsorozatai, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és amelyek meg nem terheltek. Köztes ügyletrészsorozatnak kell tekinteni az összes nem előre sorolt ügyletrészsorozatot, vagyis azokat, amelyek az utolsóként viselik a veszteséget vagy első veszteségviselő ügyletrészsorozatok. Lásd a CRR 4. cikkének 67. pontját.

060

Első veszteségviselő ügyletrészsorozat

Kibocsátott saját eszközfedezetű értékpapírok első veszteségviselő ügyletrészsorozatai, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott, és amelyek meg nem terheltek. Lásd a CRR 4. cikkének 67. pontját.

2.3.3.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

A mögöttes eszközhalmaz (pool) könyv szerinti értéke

A megtartott és még el nem zálogosított saját fedezett kötvényeket és eszközfedezetű értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök könyv szerinti értéke.

020

Megterhelhető, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke

Megtartott, meg nem terhelt, de megterhelhető saját fedezett kötvények és saját eszközfedezetű értékpapírok valós értéke.

030

ebből: központi bank által elismert

Megtartott olyan saját fedezett kötvények és saját eszközfedezetű értékpapírok valós értéke, amelyek megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:

i.

meg nem terheltek;

ii.

megterhelhetők;

iii.

elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van.

Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

040

Meg nem terhelhető, kibocsátott, saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke

Megtartott, meg nem terhelt és meg nem terhelhető saját fedezett kötvények és saját eszközfedezetű értékpapírok névértéke.

2.4.   Tábla: AE-SOU. Megterhelés forrásai

2.4.1.   Általános megjegyzések

19.

Ez a tábla információt ad arról, hogy az adatszolgáltató intézmény számára milyen jelentőséggel bírnak a megterhelés különböző forrásai, többek között azok, amelyekhez nem kapcsolódik finanszírozás, például a hitelnyújtási kötelezettségvállalások vagy a kapott pénzügyi garanciák, illetve a nem készpénzbiztosíték mellett végrehajtott értékpapír kölcsönbe adás.

20.

Az AE-ASS és AE-COL táblákban az eszközök és kapott biztosítékok teljes összegére vonatkozó adatok a következő ellenőrzési szabálynak felelnek meg: {AE-SOU; r170; c030} = {AE-ASS; r010; c010} + {AE-COL; r130; c010} + {AE-COL; r240; c010}.

2.4.2.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke

Az adatszolgáltató intézmény megterhelés forrásaként meghatározott, fedezett pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti értéke, amennyiben ezek a kötelezettségek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

020

Származtatott ügyletek

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek pénzügyi kötelezettségek, vagyis negatív valós értékű kötelezettségek amennyiben ezek a derivatívák az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

030

ebből: tőzsdén kívüli

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek tőzsdén kívül forgalmazott pénzügyi kötelezettségek, amennyiben ezek a derivatívák az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

040

Betétek

Az adatszolgáltató intézmény fedezett betéteinek könyv szerinti értéke, amennyiben ezek a betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

050

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

Az adatszolgáltató intézmény repomegállapodásainak könyv szerinti értéke, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

A repomegállapodások olyan ügyletek, amelyek keretében az intézmény adott áron és ezek (vagy ezekkel azonos eszközök) egy meghatározott jövőbeli időpontban és meghatározott áron történő visszavásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás mellett eladott pénzügyi eszközökért cserébe készpénzt kap. A repo típusú műveletek valamennyi következő változatát repomegállapodásként kell feltüntetni: – értékpapírok készpénzbiztosíték ellenében történő kölcsönzése formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek, valamint – eladási/visszavásárlási megállapodás formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek.

060

ebből: központi bankok

Az adatszolgáltató intézmény központi bankkal kötött repomegállapodásainak könyv szerinti értéke, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

070

A repomegállapodástól eltérő fedezett betétek

Az adatszolgáltató intézmény repomegállapodásaitól eltérő fedezett betétek könyv szerinti értéke, amennyiben ezek a betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

080

ebből: központi bankok

Az adatszolgáltató intézmény központi bankkal kötött repomegállapodásaitól eltérő fedezett betétek könyv szerinti értéke, amennyiben ezek a betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

090

Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értéke, amennyiben ezek a kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

A kibocsátás megtartott része esetében az A. rész 15. pontjának vi. alpontjában meghatározott eljárást kell követni úgy, hogy ebbe a kategóriába csak a csoport vállalkozásain kívül elhelyezett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hányadát kell belefoglalni.

100

ebből: kibocsátott fedezett kötvények

Azon fedezett kötvények könyv szerinti értéke, amelyek eszközei esetében az adatszolgáltató intézmény a kezdeményező, amennyiben ezek a kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

110

ebből: kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok könyv szerinti értéke, amennyiben ezek a kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

120

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

Az adatszolgáltató intézmény pénzügyi kötelezettségektől eltérő fedezett ügyleteinek összege, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

130

Kapott hitelnyújtási kötelezettségvállalások névértéke

Az adatszolgáltató intézmény által kapott hitelnyújtási kötelezettségvállalások névértéke, amennyiben ezek a kötelezettségvállalások az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

140

Kapott pénzügyi garanciák névértéke

Az adatszolgáltató intézmény által kapott pénzügyi garanciák névértéke, amennyiben ezek a garanciák az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

150

Nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönvett értékpapírok valós értéke

Az adatszolgáltató intézmény által kölcsönbe vett értékpapírok valós értéke, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

160

Egyéb

Az adatszolgáltató intézmény pénzügyi kötelezettségektől eltérő, a fenti tételekhez nem tartozó fedezett ügyleteinek összege, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

170

MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN

Az adatszolgáltató intézmény valamennyi fedezett ügyletének összege, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

2.4.3.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek (a hitelnyújtási kötelezettségvállalások vagy a kapott pénzügyi garanciák) vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok, összege, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

A pénzügyi kötelezettségeket könyv szerinti értékükön; a függő kötelezettségeket névértékükön; nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírokat valós értékükön kell feltüntetni.

020

ebből: a csoport más vállalkozásaitól

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek (a hitelnyújtási kötelezettségvállalások vagy a kapott pénzügyi garanciák) vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok összege, amennyiben a szerződő fél a prudenciális konszolidáció körébe tartozó másik vállalkozás és az ügylet az intézmény számára eszközterhelést jelent.

Az értéktípusokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban lásd a 010-es oszlopra vonatkozó előírásokat.

030

Eszközök, kapott biztosítékok és a megterhelt, saját fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő olyan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értéke, amelyeket a sorokban meghatározott különböző típusú ügyletek eredményeként megterheltek.

Az AE-ASS és az AE-COL táblákban található kritériumokkal való összhang biztosítása céljából az adatszolgáltató intézmény mérlegben nyilvántartott eszközei könyv szerinti értéken kerülnek feltüntetésre, a kapott, újrafelhasznált biztosítékok, valamint a fedezett kötvényektől és eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő megterhelt saját kibocsátású értékpapírok pedig valós értéken.

040

ebből: kapott és újrafelhasznált biztosíték

Az olyan kapott biztosíték valós értéke, amelyet a sorokban meghatározott különböző típusú ügyletek eredményeként újra felhasználtak vagy megterheltek.

050

ebből: megterhelt, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő olyan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyeket a sorokban meghatározott különböző típusú ügyletek eredményeként megterheltek.

3.   B. RÉSZ: LEJÁRATI ADATOK

3.1.   Általános megjegyzések

21.

A B.részben található tábla általános áttekintést ad azokról a megterhelt eszközökről és kapott, újrafelhasznált biztosítékokról, amelyek a megfelelő kötelezettségek hátralévő lejárati idejére vonatkozóan meghatározott intervallumokba tartoznak.

3.2.   Tábla: AE-MAT. Lejárati adatok

3.2.1.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Megterhelt eszközök

E tábla alkalmazásában a megterhelt eszközök az alábbiak mindegyikét tartalmazzák:

a)

az adatszolgáltató intézmény könyv szerinti értéken feltüntetett eszközei (lásd az AE-ASS tábla 010-es sorára vonatkozó előírást);

b)

a fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok, amelyek valós értéken kerülnek feltüntetésre (lásd az AE-COL tábla 240-es sorára vonatkozó előírást).

Ezek az összegek a megterhelés forrásának (megfeleltetett kötelezettség, függő kötelezettség vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapír) a hátralévő lejárati ideje szerint kerülnek elosztásra az oszlopokban a hátralévő lejárati időre meghatározott időtartamok között.

020

Kapott, újrafelhasznált biztosíték (átvevői oldal)

Lásd az AE-COL tábla 130-as sorára vonatkozó előírást és az AE-SOU tábla 040-es oszlopát.

Ezeknek az összegeknek a feltüntetése valós értéken történik és annak az ügyletnek a hátralévő lejárati ideje szerint kerülnek elosztásra az oszlopokban a hátralévő lejárati időre meghatározott időtartamok között, amelyhez kapcsolódóan a gazdálkodó egység az újrafelhasznált biztosítékot átvette (átvevői oldal).

030

Kapott, újrafelhasznált biztosíték (újrafelhasználói oldal)

Lásd az AE-COL tábla 130-as sorára vonatkozó előírást és az AE-SOU tábla 040-es oszlopát.

Ezeknek az összegeknek a feltüntetése valós értéken történik és a megterhelés forrásának (újrafelhasználói oldal – megfeleltetett kötelezettség, függő kötelezettség vagy értékpapír kölcsönbe adás) a hátralévő lejárati ideje szerint kerülnek elosztásra az oszlopokban a hátralévő lejárati időre meghatározott időtartamok között.

3.2.2.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Lejárat nélküli

Látra szóló, meghatározott lejárati időpont nélkül

020

Egynapos

Egynapos vagy azon belüli lejárat

030

> 1 nap <= 1 hét

A lejárat ideje egy napnál hosszabb és legfeljebb egy hét

040

> 1 hét <= 2 hét

A lejárat ideje egy hétnél hosszabb és legfeljebb két hét

050

> 2 hét <= 1 hónap

A lejárat ideje két hétnél hosszabb és legfeljebb egy hónap

060

> 1 hónap <= 3 hónap

A lejárat ideje egy hónapnál hosszabb és legfeljebb három hónap

070

> 3 hónap <= 6 hónap

A lejárat ideje három hónapnál hosszabb és legfeljebb hat hónap

080

> 6 hónap <= 1 év

A lejárat ideje hat hónapnál hosszabb és legfeljebb egy év

090

> 1 év <=2 év

A lejárat ideje egy évnél hosszabb és legfeljebb két év

100

> 2 év <= 3 év

A lejárat ideje két évnél hosszabb és legfeljebb három év

110

> 3 év <= 5 év

A lejárat ideje három évnél hosszabb és legfeljebb öt év

120

> 5 év <=10 év

A lejárat ideje öt évnél hosszabb és legfeljebb tíz év

130

> 10 év

A lejárat időpontja 10 évnél későbbi

4.   C. RÉSZ: FÜGGŐ MEGTERHELÉS

4.1.   Általános megjegyzések

22.

Ebben a táblában az intézménynek a megterhelt eszközök szintjét kell kiszámítania különböző stresszhelyzeti forgatókönyvek esetére.

23.

A függő megterhelés azokra a további eszközökre vonatkozik, amelyeket esetleg meg kell terhelni, amennyiben az adatszolgáltató intézmény az ellenőrzésén kívül álló külső események miatti kedvezőtlen fejleményekkel kerül szembe (ideértve a leminősítést, a megterhelt eszköz valós értékének csökkenését vagy általános bizalomvesztést). Ilyen esetben az adatszolgáltató intézménynek a már folyamatban levő ügyletekre tekintettel további eszközöket kell megterhelnie. A megterhelt eszközök pótlólagos összegét az intézmény által a fent említett stresszhelyzeti forgatókönyvekben leírt események következtében végrehajtott fedezeti ügyletek hatásának figyelembevétele nélkül kell megállapítani.

24.

A tábla a következő két (a 4.1.1. és a 4.1.2. pontban részletesen ismertetett) forgatókönyvet tartalmazza a függő megterhelésre vonatkozó adatszolgáltatásra. A feltüntetett adat az intézmény ésszerű, a legjobb rendelkezésre álló adatokon alapuló becslése.

a)

A megterhelt eszközök valós értékének 30 %-os csökkenése. Ez a forgatókönyv csak az eszközök mögöttes valós értékének változására terjed ki, más, a könyv szerinti értéket érintő változásra – például árfolyamnyereség vagy -veszteség, illetve esetleges értékvesztés – nem. Ekkor az adatszolgáltató intézmény a biztosíték értékének megtartása érdekében esetleg további biztosíték nyújtására kényszerülhet.

b)

Azon pénznemek mindegyikének 10 %-os leértékelődése, amelyekben az intézménynek az összes kötelezettség 5 %-át kitevő vagy azt meghaladó aggregált kötelezettségei vannak.

25.

A forgatókönyvek tekintetében külön kell adatot szolgáltatni és a jelentős pénznemek leértékelődését is fel kell tüntetni, függetlenül a többi jelentős pénznem leértékelődésétől. Következésképpen az intézmények nem vehetik figyelembe a forgatókönyvek közötti korrelációt.

4.1.1.   »A« forgatókönyv: A megterhelt eszközök 30 %-os csökkentése

26.

A feltételezés szerint valamennyi megterhelt eszköz értéke 30 %-kal csökken. A csökkenésből eredő további biztosítékigény megállapítása során úgy kell figyelembe venni a túlzott fedezettség aktuális szintjét, hogy csak a minimális fedezettségi szint maradjon meg. A további biztosítékigény megállapítása során figyelembe kell venni továbbá az érintett szerződések és megállapodások szerződéses előírásait, többek között a határértékeket.

27.

Csak azokat a szerződéseket és megállapodásokat kell figyelembe venni, amelyek esetében további biztosíték nyújtására vonatkozó jogi kötelezettség áll fenn. Ide tartoznak a fedezettkötvény-kibocsátások, amelyek esetében jogi előírás a túlzott fedezettség minimumszintjének fenntartása, de nem szükséges fenntartani a fedezett kötvényekre vonatkozó meglévő minősítést.

4.1.2.   »B« forgatókönyv: A jelentős pénznemek 10 %-os leértékelődése

28.

Egy pénznemet akkor kell jelentősnek tekinteni, ha az adatszolgáltató intézmény szóban forgó pénznemben levő aggregált kötelezettségei az intézmény összes kötelezettségének 5 %-át teszik ki vagy meghaladják azt.

29.

A 10 %-os leértékelődés kiszámításakor mind az eszköz-, mind a kötelezettségoldali változásokat figyelembe kell venni, vagyis az eszközök és kötelezettségek közötti eltérésre kell összpontosítani. Például az USD-ben levő eszközökön alapuló USD-repoügyletek nem eredményeznek további megterhelést, míg egy EUR-ban levő eszközökön alapuló USD-repoügylet esetében további megterhelésre van szükség.

30.

A számítás során figyelembe kell venni minden, keresztdevizás elemet tartalmazó ügyletet.

4.2.   Tábla: AE-CONT. Függő megterhelés

4.2.1.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

31.

Lásd az AE-SOU tábla meghatározott oszlopaira vonatkozó előírást az 1.5.1. pontban. Az AE-CONT táblában levő oszlopok tartalma nem tér el az AE-SOU táblától.

4.2.2.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

A vonatkozó előírások és adatok megegyeznek az AE-SOU tábla 010. sorára vonatkozó előírásokkal és adatokkal.

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek (a hitelnyújtási kötelezettségvállalások vagy a kapott pénzügyi garanciák) vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok, összege, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

A táblázat valamennyi sorára vonatkozó előírásnak megfelelően a pénzügyi kötelezettségeket könyv szerinti értékükön, a függő kötelezettségeket névértékükön, a nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírokat pedig valós értékükön kell feltüntetni.

020

A.   Megterhelt eszközök pótlólagos összege

Azon további eszközök összege, amelyek az A forgatókönyv bekövetkezése esetén érvényesülő jogi, szabályozási vagy szerződéses előírások következtében megterheltté válhatnak.

Az e melléklet A. részében meghatározott előírások alapján ezeket az eszközöket könyv szerinti értékükön kell feltüntetni, amennyiben az összeg az adatszolgáltató intézmény eszközéhez kapcsolódik, és valós értékükön, ha kapott biztosítékhoz kapcsolódik. Az intézmény meg nem terhelt eszközeit és biztosítékait meghaladó összegeket valós értéken kell feltüntetni.

030–040

B.   Megterhelt eszközök pótlólagos összege. 1. jelentős pénznem

Azon további eszközök összege, amelyek a B forgatókönyv szerint az első jelentős pénznem leértékelődése esetén érvényesülő jogi, szabályozási vagy szerződéses előírások következtében megterheltté válhatnak.

Lásd a 020-as sorban található összegtípusokra vonatkozó szabályokat.

040

B.   Megterhelt eszközök pótlólagos összegei. 2. jelentős pénznem

Azon további eszközök összege, amelyek a B forgatókönyv szerint a második számú jelentős pénznem leértékelődése esetén érvényesülő jogi, szabályozási vagy szerződéses előírások következtében megterheltté válhatnak.

Lásd a 020-as sorban található összegtípusokra vonatkozó szabályokat.

5.   D. RÉSZ: FEDEZETT KÖTVÉNYEK

5.1.   Általános megjegyzések

32.

Az e táblában levő adatokat valamennyi, az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott, ÁÉKBV-nak megfelelő fedezett kötvényre vonatkozóan fel kell tüntetni. Az ÁÉKBV-nak megfelelő fedezett kötvények a 2009/65/EK irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerinti kötvények. Ezek az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott olyan fedezett kötvények, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény a fedezett kötvénnyel összefüggésben a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott speciális állami felügyelet hatálya alá tartozik, továbbá az előírás szerint az ilyen kötvények kibocsátásából befolyt összegeket a jogszabályokkal összhangban olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó csődje esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni.

33.

Az adatszolgáltató intézmény által vagy a nevében kibocsátott olyan fedezett kötvényeket, amelyek nem felelnek meg az ÁÉKBV-nak, nem kell feltüntetni az AE-CB táblákban.

34.

Az adatszolgáltatásnak a fedezett kötvényekre vonatkozó kötelező szabályokon, vagyis a fedezettkötvény-programra alkalmazandó jogi kereten kell alapulnia.

5.2.   Tábla: AE-CB. Fedezettkötvény-kibocsátás

5.2.1.   A z-tengelyre vonatkozó előírások

z-tengely

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott)

A fedezeti halmaz (pool) azonosítója a fedezeti halmazt kibocsátó gazdálkodó egység nevéből vagy egyértelmű rövidítéséből és azon fedezeti halmaz (pool) megjelöléséből áll, amely egyedileg a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns intézkedések hatálya alá tartozik.

5.2.2.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Névérték

A névleges összeg a tőke visszafizetésére vonatkozó követelések összege, amelynek meghatározása a fedezett kötvényekre vonatkozó azon releváns kötelező szabályok szerint történik, amelyek a megfelelő fedezettség megállapítására alkalmazandók.

020

Jelenérték (swap)/Piaci érték

A jelenérték (swap) a tőke és az árfolyamfüggő kockázatmentes hozamgörbe alapján diszkontált kamat fizetésére vonatkozó követelések összege, amelynek meghatározása a fedezett kötvényekre vonatkozó azon releváns kötelező szabályok szerint történik, amelyek a megfelelő fedezettség megállapítására alkalmazandók.

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó származtatott pozíciókra vonatkozó 080-as és 210-es oszlopokban a feltüntetendő összeg a piaci érték.

030

Eszközspecifikus érték

Az eszközspecifikus érték a fedezeti halmazba (poolba) tartozó eszközök gazdasági értéke, amely az IFRS 13 szerinti valós értékként határozható meg, vagyis a likvid piacokon végrehajtott ügyletekben megfigyelhető piaci értékként, vagy olyan jelenértékként, amely egy eszköz jövőbeli cash-flowját diszkontálná egy eszközspecifikus kamatlábgörbe alkalmazásával.

040

Könyv szerinti érték

A fedezettkötvény-kötelezettségek vagy a fedezeti halmazba (poolba) tartozó eszközök könyv szerinti értéke számviteli érték a fedezett kötvényt kibocsátó intézménynél.

5.2.3.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Megfelel a CRR 129. cikkének? [IGEN/NEM]

Az intézménynek jelölnie kell, hogy a fedezeti halmaz (pool) megfelel-e a CRR 129. cikkében meghatározott követelményeknek, hogy az említett rendelet 129. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti kedvezményes kezelésre jogosult legyen.

012

Amennyiben IGEN, jelölje a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztályát

Ha a fedezeti halmaz (pool) jogosult a CRR 129. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti kedvezményes kezelésre (a 011. oszlopban IGEN a válasz), ebben a mezőben fel kell tüntetni a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztályát. E célból az említett rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében levő besorolást kell alkalmazni és megfelelően fel kell tüntetni az »a«, »b«, »c«, »d«, »e«, »f« és »g« jelzést. A »h« jelzést akkor kell használni, ha a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztálya nem tartozik bele az előző kategóriák egyikébe sem.

020-140

Fedezettkötvény-kötelezettségek

A fedezettkötvény-kötelezettségek a kibocsátó gazdálkodó egység fedezett kötvények kibocsátása során létrejött kötelezettségei és a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint meghatározott valamennyi olyan pozíciót jelentik, amelyek a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartoznak (ide tartozhatnak például a forgalomban levő értékpapírok, valamint a fedezettkötvény-kibocsátók szerződő feleinek pozíciói egy olyan származtatott ügyletben, amelynek a piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából negatív és amely egy fedezeti halmazhoz (poolhoz) tartozik és a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint fedezettkötvény-kötelezettségként kezelt).

020

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

Fedezettkötvény-kötelezettségek összegei, kivéve a fedezeti halmaz (pool) származtatott pozícióit, a különböző jövőbeli időtartamoknak megfelelően.

030

+ 6 hónap

A »+ 6 hónap« az adatszolgáltatás vonatkozási időpontját követő hat hónapnak megfelelő időpontot jelzi. Az összegeket annak feltételezésével kell feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjához képest az amortizációt kivéve nem volt változás a fedezettkötvény-kötelezettségekben. Rögzített kifizetési ütemterv hiányában a jövőbeli időpontban fennálló összegekre következetesen a tervezett lejárati időt kell alkalmazni.

040-070

+ 12 hónap – + 10 év

Ahogy a »+ 6 hónap« esetében (030-as oszlop), az adatszolgáltatás vonatkozási időpontját követő megfelelő időpont.

080

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, negatív nettó piaci értékű származtatott pozíciók

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó azon származtatott pozíciók negatív nettó piaci értéke, amelyeknek a nettó piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából negatív. A fedezeti halmazba (poolba) tartozó származtatott pozíciók azok a nettó származtatott pozíciók, amelyeket a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint belefoglaltak a fedezeti összetevők körébe és amelyek a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartoznak, mivel ezen negatív nettó piaci értékű származtatott pozíciók esetében az elismert fedezeti összetevők általi fedezettségre van szükség.

A negatív nettó piaci értéket csak az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja tekintetében kell feltüntetni.

090-140

Fedezett kötvények külső hitelminősítése

Információt kell adni a megfelelő fedezett kötvényre vonatkozó, az adatszolgáltatás időpontjában meglévő külső hitelminősítésről, amennyiben van.

090

1. hitelminősítő intézet

Amennyiben az adatszolgáltatás időpontjában legalább egy hitelminősítő intézet hitelminősítése rendelkezésre áll, itt kell megadni a hitelminősítő intézet egyikének nevét. Amennyiben az adatszolgáltatás időpontjában háromnál több hitelminősítő intézet készített hitelminősítést, a piaci súly alapján kell kiválasztani azt a három hitelminősítőt, amelyeknek adatot kell szolgáltatni.

100

1. hitelminősítés

A hitelminősítő intézet által a fedezett kötvényre kiadott, a 090-es oszlopban feltüntetett hitelminősítés az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában. Amennyiben ugyanaz a hitelminősítő intézet hosszú és rövid távú hitelminősítést is kiadott, a hosszú távú minősítést kell megadni. A feltüntetendő hitelminősítésnek tartalmaznia kell az esetleges módosítókat.

110, 130

2. hitelminősítő intézet és 3. hitelminősítő intézet

Mint az első hitelminősítő intézetnél (090-es oszlop), a további hitelminősítő intézetek által a fedezett kötvényekre kiadott hitelminősítések az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában.

120, 140

2. hitelminősítés és 3. hitelminősítés

Mint az első hitelminősítésnél (100-as oszlop), a második és a harmadik hitelminősítő intézet által a fedezett kötvényekre kiadott hitelminősítések az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában.

150-250

Fedezeti halmaz (pool)

A fedezeti halmazt (poolt) alkotó valamennyi, a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns intézkedések hatálya alá tartozó pozíció, többek között azok a származtatott pozíciók, amelyek nettó piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából pozitív.

150

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó eszközök összege, kivéve a fedezeti halmazba tartozó származtatott pozíciókat. Ez az összeg megfelel a túlzott fedezettség minimumszintjére vonatkozó előírásnak és tartalmazza a minimumot meghaladó esetleges további túlzott fedezettséget, amennyiben a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartozik.

160

+ 6 hónap

Az adatszolgáltatási időpont »+ 6 hónap« az adatszolgáltatás vonatkozási időpontját követő hat hónapnak megfelelő időpontot jelzi. Az összegeket annak feltételezésével kell feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás időpontjához képest az amortizációt kivéve nem volt változás a fedezeti halmazban (poolban). Rögzített kifizetési ütemterv hiányában a jövőbeli időpontban fennálló összegekre következetesen a tervezett lejárati időt kell alkalmazni.

170-200

+ 12 hónap – + 10 év

Ahogy a »+ 6 hónap« esetében (160-as oszlop), az adatszolgáltatás vonatkozási időpontját követő megfelelő időpont.

210

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciók

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó azon származtatott pozíciók pozitív nettó piaci értéke, amelyeknek a nettó piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából pozitív. A fedezeti halmazba (poolba) tartozó származtatott pozíciók azok a nettó származtatott pozíciók, amelyeket a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint belefoglaltak a fedezeti összetevők körébe és amely a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartoznak, mivel ezen pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciók nem képezik részét a fedezettkötvény-kibocsátó általános csődvagyonának.

A pozitív nettó piaci értéket csak az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja tekintetében kell feltüntetni.

220-250

A fedezeti minimumkövetelményeket meghaladó fedezeti halmazok (pool) összege

A pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciókat is tartalmazó fedezeti halmaznak a minimumfedezettségre vonatkozó előírásokat meghaladó összege (túlzott fedezettség).

220

a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint

A túlzott fedezettség összege a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályokban előírt minimális fedezettséghez képest.

230-250

a hitelminősítők által a fedezett kötvény aktuális külső hitelminősítésének fenntartására alkalmazott módszertan szerint

A túlzott fedezettség összege ahhoz a szinthez képest, amelyre – a megfelelő hitelminősítő intézeti módszertanra vonatkozó, a fedezett kötvény kibocsátójának rendelkezésére álló információ szerint – minimálisan szükség lenne a vonatkozó hitelminősítő intézet által kiadott aktuális hitelminősítés támogatásához.

230

1. hitelminősítő intézet

A túlzott fedezettség összege ahhoz a szinthez képest, amelyre – az első hitelminősítő intézet (090-es oszlop) módszertanára vonatkozó, a fedezett kötvény kibocsátójának rendelkezésére álló információ szerint – minimálisan szükség lenne az első hitelminősítés (100-es oszlop) támogatásához.

240-250

2. hitelminősítő intézet és 3. hitelminősítő intézet

Az első hitelminősítő intézetre (230-as oszlop) vonatkozó előírások alkalmazandók a második (110-es oszlop) és a harmadik (130-as oszlop) hitelminősítő intézet esetében.

6.   E. RÉSZ: TOVÁBBI ADATOK

6.1.   Általános megjegyzések

35.

Az E. rész felépítése megfelel az A. részben található »eszközök megterhelése« áttekintő táblákénak, de az adatszolgáltató intézmény eszközeinek megterhelésére és a kapott biztosítékra vonatkozó AE-ADV1 és AE-ADV2 táblák eltérnek. Következésképpen a megfeleltetett kötelezettségek megfelelnek azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a megterhelt eszközök fedeznek és nem kell közvetlen kapcsolatnak lennie.

6.2.   Tábla: AE-ADV1. Az adatszolgáltató intézmény eszközeire vonatkozó részletes tábla

6.2.1.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogi hivatkozások és útmutató

010-020

Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve a repot)

Az adatszolgáltató intézmény minden olyan típusú kötelezettsége, amely esetében a szerződő fél központi bank.

A központi banknál előre rendelkezésre bocsátott eszközt nem kell megterhelt eszközként kezelni, kivéve, ha a központi bank csak előzetes hozzájárulással teszi lehetővé az elhelyezett eszköz kivonását. A fel nem használt pénzügyi garanciáknál a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

030-040

Tőzsdén forgalmazott derivatívák

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek pénzügyi kötelezettségek, amennyiben ezek elismert vagy kijelölt tőzsdén jegyzett vagy kereskedett derivatívák és az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

050-060

Tőzsdén kívüli derivatívák

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek pénzügyi kötelezettségek, amennyiben ezen derivatívák kereskedése tőzsdén kívül történik és azok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. (az AE-SOU tábla 030-as sorára vonatkozóval megegyező előírás)

070-080

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

Az adatszolgáltató intézmény olyan repomegállapodásainak könyv szerinti értéke, amelyek esetében a szerződő fél nem központi bank, amennyiben ezek a betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. A háromoldalú repomegállapodások esetében ugyanazt az eljárást kell követni, mint a repomegállapodásoknál, amennyiben azok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

090-100

Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek

Az adatszolgáltató intézmény repomegállapodásaitól eltérő olyan fedezett betéteinek könyv szerinti értéke, amelyek esetében a szerződő fél nem központi bank, amennyiben ezek a betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

110-120

Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok

Lásd az AE-SOU tábla 100-as sorára vonatkozó előírást.

130-140

Kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok

Lásd az AE-SOU tábla 110-es sorára vonatkozó előírást.

150-160

Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Saját fedezett kötvényektől vagy értékpapírosítástól eltérő, az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értéke, amennyiben ezek a kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Abban az esetben, ha az adatszolgáltató intézmény a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egy részét repo eredményeként megtartja vagy a kibocsátás időpontjában vagy azt követően, ezeket a megtartott részvényeket nem kell belefoglalni ebbe a tételbe. Emellett az ezekhez kapcsolódó biztosítékokat e tábla alkalmazásában meg nem terheltként kell besorolni.

170-180

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

Lásd az AE-SOU tábla 120-as sorára vonatkozó előírást.

190

Megterhelt eszközök összesen

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott, megterhelt eszközök könyv szerinti értéke.

200

ebből: központi bank által elismert

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

210

Meg nem terhelt eszközök összesen

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott, meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeg.

220

ebből: központi bank által elismert

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

230

Megterhelt + meg nem terhelt eszközök

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott eszközök könyv szerinti értéke.

6.2.2.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Látra szóló követelések

Lásd az AE-ASS tábla 020-as sorára vonatkozó előírást.

020

Tőkeinstrumentumok

Lásd az AE-ASS tábla 030-as sorára vonatkozó előírást.

030

Összesen

Lásd az AE-ASS tábla 040-es sorára vonatkozó előírást.

040

ebből: fedezett kötvények

Lásd az AE-ASS tábla 050-es sorára vonatkozó előírást.

050

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az AE-ASS tábla 050-as sorára vonatkozó előírásokban megadott fedezett kötvények, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

060

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

Lásd az AE-ASS tábla 060-as sorára vonatkozó előírást.

070

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az AE-ASS tábla 060-as sorára vonatkozó előírásokban megadott eszközfedezetű értékpapírok, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

080

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

Lásd az AE-ASS tábla 070-es sorára vonatkozó előírást.

090

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Lásd az AE-ASS tábla 080-as sorára vonatkozó előírást.

100

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Lásd az AE-ASS tábla 090-es sorára vonatkozó előírást.

110

Központi bankok és központi kormányzat

A központi bankoknak és a központi kormányzatnak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

120

Pénzügyi vállalkozások

A pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

130

Nem pénzügyi vállalkozások

A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

140

ebből: jelzáloghitelek

A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, jelzáloggal fedezett látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

150

Háztartások

A háztartásoknak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

160

ebből: jelzáloghitelek

A háztartásoknak nyújtott, jelzáloggal fedezett látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

170

Egyéb eszközök

Lásd az AE-ASS tábla 120-as sorára vonatkozó előírást.

180

Összesen

Lásd az AE-ASS tábla 010-es sorára vonatkozó előírást.

6.3.   Tábla: AE-ADV2. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékra vonatkozó részletes tábla

6.3.1.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

36.

Lásd a 6.2.1. pontot, mivel az előírások hasonlóak a két táblára vonatkozóan.

6.3.2.   Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

Oszlopok

Jogi hivatkozások és útmutató

010

Látra szóló követelések

Lásd az AE-COL tábla 140-es sorára vonatkozó előírást.

020

Tőkeinstrumentumok

Lásd az AE-COL tábla 150-es sorára vonatkozó előírást.

030

Összesen

Lásd az AE-COL tábla 160-as sorára vonatkozó előírást.

040

ebből: fedezett kötvények

Lásd az AE-COL tábla 170-es sorára vonatkozó előírást.

050

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, amelyek a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás által kibocsátott fedezett kötvények.

060

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

Lásd az AE-COL tábla 180-as sorára vonatkozó előírást.

070

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, amelyek a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás által kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok.

080

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

Lásd az AE-COL tábla 190-es sorára vonatkozó előírást.

090

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Lásd az AE-COL tábla 200-as sorára vonatkozó előírást.

100

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Lásd az AE-COL tábla 210-es sorára vonatkozó előírást.

110

Központi bankok és központi kormányzat

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, amelyek a központi bankoknak és a központi kormányzatnak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

120

Pénzügyi vállalkozások

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

130

Nem pénzügyi vállalkozások

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

140

ebből: jelzáloghitelek

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, jelzáloggal fedezett látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

150

Háztartások

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a háztartásoknak nyújtott, jelzáloggal fedezett látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

160

ebből: jelzáloghitelek

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a háztartásoknak nyújtott, jelzáloggal fedezett látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek.

170

Egyéb eszközök

Lásd az AE-COL tábla 230-as sorára vonatkozó előírást.

180

Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír

Lásd az AE-COL tábla 240-es sorára vonatkozó előírást.

190

Összesen

Lásd az AE-COL tábla 130-as és 140-es sorára vonatkozó előírást.”

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).