4.7.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1081 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. július 3.)

az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésére,

a tagállamokkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Az eljárás megindítása

(1)

2014. október 8-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dömpingellenes vizsgálatot indított az Oroszországból (a továbbiakban: Oroszország vagy érintett ország) származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozóan. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(2)

A Bizottság az eljárást az AFM Aluminiumfolie Merseburg GmbH, az Alcomet AD, az Eurofoil Luxembourg SA, a Hydro Aluminium Rolled Products GmbH és az Impol d.o.o. (a továbbiakban: panaszosok) által, az alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében 2014. augusztus 25-én benyújtott panasz alapján indította el. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott a termék dömpingjére és a dömpingből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(3)

2014. október 4-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (3) bejelentette, hogy az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó, hatályos végleges dömpingellenes intézkedések tekintetében.

2. Érdekelt felek

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel céljából vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság továbbá a vizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a panaszosokat, az ismert exportáló gyártót, az orosz hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, a tudomása szerint érintett kereskedőket, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(5)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy a vizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtsanak be, illetve kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(6)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Egyetlen érdekelt fél sem kérte a bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

3. Mintavétel

(7)	Az eljárás megindításáról szóló értesítésben Bizottság a bejelentette, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt alkalmazhat.

Mintavétel az oroszországi gyártók körében

(8)	Tekintettel arra, hogy az érintett termék oroszországi gyártását egyetlen vállalatcsoport, a Rusal csoport végzi, az exportáló gyártók vonatkozásában az eljárás megindításáról szóló értesítésben nem irányoztak elő mintavételt.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság közölte, hogy ideiglenesen kiválasztotta a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártókat. A Bizottság az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően a legnagyobb reprezentatív értékesítési és gyártási mennyiség alapján választotta ki a mintát. A minta hat uniós gyártót és kapcsolt vállalkozásaikat tartalmazta, mivel a vizsgálat kezdetekor az érintett termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos funkciókat illetően nem volt egyértelmű a csoportok felépítése. A mintába felvett uniós gyártók a teljes uniós gyártás több mint 70 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeik benyújtására. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes mintát jóváhagyták. A minta reprezentatívnak minősül az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

Mintavétel a független importőrök körében

(10)	A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(11)	Tizennégy ismert importőrrel/felhasználóval léptek kapcsolatba a kezdeti szakasz során, akiket felkértek, hogy ismertessék tevékenységüket, és adott esetben töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítés mellékletében szereplő mintavételi formanyomtatványt.

(12)

Három vállalat küldte meg a mintavételi formanyomtatványt. E vállalatok azonban áttekercselők voltak, vagyis olyan ipari felhasználók, akik az újraértékesítést megelőző továbbfeldolgozás céljából importálták az érintett terméket. Kereskedők nem jelentkeztek. Ennélfogva nem volt indokolt a mintavétel.

(13)	Négy további vállalat jelentkezett, és úgy nyilatkozott, hogy vagy nem importálják az érintett terméket Oroszországból, vagy áttekercselőknek minősülnek. A jelentkező hét vállalatnak felhasználói kérdőívet küldtek.

A kérdőívre adott válaszok és együttműködés

(14)	A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett hat uniós gyártónak és kapcsolt vállalkozásaiknak, az exportáló gyártói csoportnak és a hét azonosított uniós felhasználónak.

(15)

A kérdőívre valamennyi uniós gyártótól, az exportáló gyártói csoporttól (amely két exportáló gyártóból, négy velük kapcsolatban álló kereskedőből és nyolc velük kapcsolatban álló nyersanyag-beszállítóból áll, amely vállalatok két – Jersey-ben, illetve Svájcban bejegyezett – kereskedő kivételével mind Oroszországban találhatók) és négy felhasználótól érkezett válasz. A Bizottság kérését követően a Rusal csoport az eljárás későbbi szakaszában a kérdőívhez kapcsolódó módosított táblázatokat nyújtott be.

Ellenőrző látogatások

(16)	A Bizottság beszerzett és ellenőrzött a dömping ideiglenes megállapításához szükséges, továbbá az abból eredő kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos minden információt.

(17)	A mintába felvett egyik vállalatnál nem volt szükség ellenőrző látogatásra, mivel a figyelembe vett időszak során kis mennyiségben, kizárólag saját felhasználásra gyártotta a terméket.

4. Vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak

(19)

A dömping és a kár vizsgálata a 2013. október 1-jétől2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

5. Érintett termék

(20)

Az érintett termék a jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá besorolt, Oroszországból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben (a továbbiakban: óriástekercs) kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként ismert.

(21)

A háztartási alumíniumfóliát tiszta alumíniumból állítják elő, amelyet először vastag (több milliméter, vagyis az érintett terméknél akár ezerszer vastagabb) szalagokba öntenek ki, majd különböző gyártási folyamatokban a kívánt vastagságra hengerelik. A hengerelés után a fóliát termikus eljárással lágyítják, végül hengerekre tekercselik (tekercs).

(22)

A továbbfeldolgozók, az úgynevezett áttekercselők a háztartási alumíniumfólia e tekercseit kisebb tekercsekre áttekercselik. Az előállított terméket (vagyis az érintett terméknek nem minősülő fogyasztói tekercseket) többféle területen, különösen háztartásokban, a vendéglátóiparban, az élelmiszer- és virág-kiskereskedelemben használják rövid távú csomagolás céljára.

6. Hasonló termék

(23)

A vizsgálat során megállapították, hogy az érintett termék, az oroszországi belföldi piacon gyártott és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített termék alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási formái megegyeznek.

(24)	A Bizottság ezért az eljárás e szakaszában megállapította, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerinti hasonló termékekről van szó.

7. A termékkört érintő kérelmek

(25)

Az egyik importőr azt állította, hogy a termékkörbe a 10 kg-ot meg nem haladó súlyú háztartási alumíniumfóliát (az úgynevezett fogyasztói tekercseket) is fel kellene venni. Az importőr szerint a fogyasztói és az óriástekercsek fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai között nincs különbség. Az importőr továbbá azt állította, hogy ha a dömpingellenes vámot kizárólag az óriástekercsek behozatalára vetnék ki, ez a dömpingellenes vám alá nem eső fogyasztói tekercsek Oroszországból történő exportjához vezethetne.

(26)

Az óriástekercsek és a fogyasztói tekercsek fizikai tulajdonságai közötti különbséget a súly jelenti. Emellett ez a KN-kódnak is megfelel. Ezenkívül az (53) preambulumbekezdésben meghatározott uniós gazdasági ágazat fogyasztói tekercseket nem, hanem kizárólag óriástekercseket gyárt. Az áttekercselők az óriástekercseket megvásárolják, és fogyasztói tekercsekké alakítják át, amelyeket kiskereskedőknek és végfelhasználóknak értékesítenek tovább. Az óriástekercsek és a fogyasztói tekercsek fizikai tulajdonságai tehát eltérőek, azokat nem azonos gyártók állítják elő, nincsenek versenyhelyzetben egymással, és nem ugyanazon a piacon kereskednek velük.

(27)	Következésképpen az e vizsgálat termékkörének a fogyasztói tekercsekre történő kiterjesztésére vonatkozó véleményt elutasították.

(28)	Az óriástekercsek behozatalára kivetett dömpingellenes vámnak a feldolgozó ágazatra gyakorolt hatásait az uniós érdekről szóló (151)–(163) preambulumbekezdés ismerteti.

C. DÖMPING

8. Rendes érték

(29)

A Bizottság először megvizsgálta az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján, hogy az egyes exportáló gyártók esetében a belföldi értékesítés összmennyisége reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége valamennyi exportáló gyártó esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a vizsgálati időszak alatt.

(30)

Ennek alapján az egyik exportáló gyártó esetében az értékesítési összmennyiség nem minősült reprezentatívnak. Ezen együttműködő exportáló gyártó a hasonló terméket nem értékesítette reprezentatív mennyiségben a belföldi piacon, ezért tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján állapította meg a rendes értéket.

(31)

Ezen együttműködő exportáló gyártó tekintetében a rendes értéket az alábbi tényezőknek a hasonló termék vizsgálati időszakban történő előállításának átlagos költségéhez való hozzáadásával számították ki:

a)	az együttműködő exportáló gyártónál a hasonló terméktípusok belföldi, rendes kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítése során felmerült értékesítési, általános és igazgatási költségek súlyozott átlaga; valamint

b)	az együttműködő exportáló gyártónál a hasonló terméktípusok belföldi, rendes kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítése során elért nyereség súlyozott átlaga.

(32)	A másik exportáló gyártó tekintetében megállapítást nyert, hogy a belföldi értékesítés összmennyisége az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatív volt (lásd a fenti (29) preambulumkezdést).

(33)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípusokkal. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a másik exportáló gyártó esetében reprezentatív volt-e a hazai piacon történő belföldi értékesítés valamennyi olyan terméktípus esetén, amely azonos vagy összehasonlítható az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípusokkal. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át. A Bizottság a 14 exportált terméktípus közül 5 terméktípus esetében állapította meg a reprezentatív belföldi értékesítést.

(34)	Amennyiben egy adott terméktípus vagy terméktípusok belföldi értékesítésére nem vagy nem megfelelő mennyiségben került sor, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése szerint számította ki, a fenti (31) preambulumkezdésben kifejtetteknek megfelelően.

(35)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(36)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a)	a terméktípusnak a kiszámított előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó áron értékesített mennyisége meghaladta e terméktípus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át; valamint

b)	e terméktípus értékesítési árának súlyozott átlaga megegyezik az egy egységre jutó előállítási költséggel, vagy meghaladja azt.

(37)	Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(38)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy a belföldi értékesítés több mint 90 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően azon öt terméktípus esetében, amelyek belföldi értékesítése reprezentatív volt, a rendes érték a vizsgálati időszak alatt történt belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként került kiszámításra.

9. Exportár

(39)

Az együttműködő exportáló gyártók egy velük kapcsolatban álló kereskedőn, a Jersey-ben székhellyel rendelkező RTI Ltd.-n (a továbbiakban: RTI) keresztül végezték az Unióba irányuló exportot. Ez a kereskedő két, a gyártókkal kapcsolatban álló moszkvai kereskedelmi ügynökön keresztül vásárolja meg a gyártóktól az érintett terméket. Ezt követően egy svájci ügynökön keresztül értékesíti tovább az érintett terméket a végső fogyasztók részére. Mindhárom kereskedelmi ügynök a gyártók vagy a velük kapcsolatban álló kereskedő nevében végzi az értékesítést, és havi jutalékok formájában részesülnek díjazásban.

(40)

Az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján azon ár alapján képezték, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra kerül független vevők részére az Unióban. Ebben az esetben az ár kiigazításra került a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költségre (vagyis a szállítási és biztosítási költségek, hitelköltségek, vámok és a vámigazgatási költségek) tekintettel, beleértve a kereskedő megfelelő értékesítési, általános és igazgatási költségeit, valamint az ésszerű haszonkulcsot is.

(41)

Az értékesítési, általános és igazgatási költségeket illetően a Bizottság a Rusal csoport által benyújtott, az érintett termék uniós piacon történő értékesítésére vonatkozó adatok alapján a tényleges értékesítési, általános és igazgatási költségeket vette alapul. Ezt az összeget a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedő – a saját számításai és hozzárendelési elvei alapján – már azonosította és hozzárendelte az érintett termék Unióba irányuló behozatali tevékenységéhez. A Bizottság meggyőződött arról, hogy nem számították be kétszer a költségeket, továbbá az összeg meghatározásánál az érintett termék behozatalához nem kapcsolódó költségeket nem vették figyelembe. Következésképpen a Bizottság által a megbízható exportár meghatározásánál alkalmazott értékesítési, általános és igazgatási költségek az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése által előírtaknak megfelelően szigorúan az érintett termék Unióba történő behozatala és viszonteladása között felmerült költségekhez kapcsolódnak.

(42)

A nyerséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az exportáló gyártókhoz fűződő kapcsolata miatt a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedő nyeresége megbízhatatlannak minősült, mivel a közöttük alkalmazott ár nem volt megbízható. Független importőrök nem nyújtottak be információt a vizsgálat során, ezért az ugyanezen termékkel kapcsolatban korábban lefolytatott vizsgálat (4) során alkalmazott 2 %-os ésszerű haszonkulcsot alkalmazták.

(43)

Az értékesítési, általános és igazgatási költségekre és a nyereségre tekintettel történő e levonásokkal kapcsolatban a Rusal csoport azt állította, hogy a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedőt (RTI) az exportáló gyártói belső exportrészlegének kell tekinteni, mivel azok – annak ellenére, hogy önálló jogi személyek – egyetlen gazdasági egységként működnek. Következésképpen a Rusal csoport azt állította, hogy az RTI értékesítési, általános és igazgatási költségeire és nyereségére tekintettel nem kellett volna levonást eszközölni.

(44)

Amennyiben azonban az exportáló gyártó és az importőr vagy egy harmadik fél között kapcsolat áll fenn, az exportár megbízhatatlannak tekinthető, ezért megbízható exportárat kell képezni. A megbízható exportár képzése vonatkozásában az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költségre, valamint a felhalmozódó nyereségre tekintettel kiigazításokat kell végrehajtani. Az értékesítési, általános és igazgatási költségek is e költségek körébe tartoznak. A kiigazítás indoka és célja ugyanis az exportár megbízhatóvá tétele. Ennélfogva ezt az álláspontot el kellett utasítani.

10. Összehasonlítás

(45)	A Bizottság a rendes értéket és a két exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(46)	Ahol a tisztességes összehasonlítás érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(47)

Az exportárak vonatkozásában kiigazításokat hajtottak végre a szállítás, a biztosítás, az anyagmozgatás, a csomagolás, a vámok és a jutalékok tekintetében. A belföldi árak esetében kiigazításokat végeztek a belföldi szállítási költségek, a csomagolási költségek, a hitelköltségek, az anyagmozgatás és a jutalékok tekintetében.

11. Dömpingkülönbözet

(48)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a két együttműködő exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát gyártelepi paritáson összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(49)	A két együttműködő gyártó egymással kapcsolatban áll, ezért az egyes dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga alapján a két vállalat tekintetében egyetlen dömpingkülönbözet került meghatározásra.

(50)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve a következő:

Vállalat	Ideiglenes dömpingkülönbözet
Rusal csoport: Ural Foil OJSC és OJSC Rusal Sayanal	34,0 %

(51)

Az együttműködés szintjét ebben az esetben magasnak tekintették, mivel a vizsgálat során együttműködött a háztartási alumíniumfólia egyetlen oroszországi gyártója, amely az Unióba irányuló import 100 %-áért felelt a vizsgálati időszakban. Ennek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a fennmaradó dömpingkülönbözetet az együttműködő vállalat esetében meghatározott egyedi dömpingkülönbözet szintje alapján határozza meg.

(52)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat	Ideiglenes dömpingkülönbözet
Rusal csoport	34,0 %
Minden más vállalat	34,0 %

D. KÁR

1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározása

(53)	A hasonló terméket tizenkét ismert uniós gyártó állította elő a vizsgálati időszak alatt. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(54)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás becsült mennyisége 47 349 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az Eurostat statisztikai adatai, a mintába felvett uniós gyártók által benyújtott kérdőívre adott ellenőrzött válaszok és a mintába fel nem vett uniós gyártókra vonatkozóan a panaszosok által becsült adatok alapján határozta meg. A (9) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós gyártásának több mint 70 %-át képviselték.

(55)	Az exportáló gyártó azt állította, hogy nem minden panaszos gyártott alumíniumfóliát. A vizsgálat során azonban bizonyításra került, hogy valamennyi panaszos és kapcsolt vállalkozásaik – még ha kis mennyiségben is, de – gyártották az érintett terméket, ezért ezt az érvet el kellett vetni.

2. Uniós felhasználás

(56)

A panaszosok adatot szolgáltattak az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozóan a figyelembe vett időszak alatti gyártásról, gyártási kapacitásról, értékesítési volumenről, foglalkoztatásról és exportvolumenről. Az adatokat két kategóriára: a mintába felvett uniós gyártókra és a mintába fel nem vett uniós gyártókra bontva, minimális és maximális értéktartomány alapján becsülték meg és szolgáltatták. A mintába felvett uniós gyártók tekintetében a Bizottság az e vállalatok által a kérdőívre adott válaszaikban megadott és ellenőrzött tényleges adatokat alkalmazta. A mintába fel nem vett uniós gyártók tekintetében a panaszosok által megadott adatokat alkalmazták. A becsült adatokat az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották észrevételek tétele céljából. Nem érkezett azonban észrevétel.

(57)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történt becsült értékesítési összmennyisége, a behozatal összmennyiségére vonatkozó Eurostat-adatok (amelyet szükség esetén az exportáló gyártó által megadott ellenőrzött adatokkal helyesbítettek), valamint a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszok alapján határozta meg.

(58)	Az érintett országban csak egyetlen exportáló gyártó létezik, ezért a titoktartás érdekében a vele kapcsolatos valamennyi adatot tartományban meg kellett adni.

(59)

A fentiek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

A háztartási alumíniumfólia uniós felhasználása (tonna)

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Uniós felhasználás	[71 300–82 625]	[74 152–92 540]	[84 847–108 239]	[83 421–105 760]
Mutató (2011 = 100)	100	[104–112]	[119–131]	[117–128]
Forrás: Eurostat, kérdőívre adott válaszok és a panaszosok által megadott adatok

(60)

Az uniós felhasználás 2011 és 2013 között növekedett, míg 2013 és a vizsgálati időszak között csökkent. Összességében a felhasználás 17–28 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. A felhasználásnak a 2011 és a vizsgálati időszak közötti emelkedése túlnyomórészt az Oroszországból és egyéb harmadik országokból származó import növekedésének köszönhető, mivel az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történt értékesítése csak kis mértékben növekedett (lásd a (82) preambulumbekezdést).

3. Az érintett országokból származó behozatal

Az érintett országból származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(61)	A Bizottság az érintett országból származó behozatal mennyiségét az Eurostat-adatok és az érintett országbeli együttműködő gyártó által megadott adatok alapján határozta meg.

(62)

Az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal mennyisége (tonna)

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Az Oroszországból származó behozatal mennyisége	[19 532–26 078]	[23 243–34 422]	[27 345–39 116]	[26 368–37 812]
Mutató (2011 = 100)	100	[119–132]	[140–150]	[135–145]
Piaci részesedés	29 %	34 %	34 %	34 %
Forrás: Eurostat, kérdőívre adott válaszok és a panaszosok által megadott adatok

(63)	Az Oroszországból származó behozatal mennyisége 40–50 %-kal emelkedett 2011 és 2013 között, miközben a vizsgálati időszak alatt kis mértékben csökkent.

(64)	A megfelelő piaci részesedés a 2011-ben fennálló 29 %-ról 2012-re 34 %-ra emelkedett, és ezen a szinten maradt a vizsgálati időszak végéig.

Az érintett országból származó behozatal árai és az áralákínálás

(65)

A Bizottság a behozatal súlyozott átlagárárait az Eurostat-adatok és az érintett országbeli együttműködő gyártó által megadott adatok alapján határozta meg. Az érintett országból származó behozatal által az uniós gazdasági ágazat árait illetően alkalmazott áralákínálást az oroszországi együttműködő exportáló gyártó és a mintába felvett uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján határozták meg.

(66)

Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia Unióba irányuló átlagos importárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Importár	[2 145–2 650]	[2 038–2 624]	[1 952–2 571]	[1 973–2 597]
Mutató (2011 = 100)	100	[95–99]	[91–97]	[92–98]
Forrás: Eurostat és kérdőívre adott válaszok

(67)	Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia Unióba irányuló átlagos importára a figyelembe vett időszak alatt csökkent; összességében pedig 2–8 %-kal csökkent.

(68)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze: a) az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint b) az oroszországi együttműködő exportáló gyártók uniós piacon, az első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagára, amelyet CIF-paritás alapján állapítottak meg, és megfelelően kiigazítottak a vámok és a behozatal utáni költségek tekintetében.

(69)

Az árakat terméktípusonként– a kereskedelem azonos szintjén lebonyolított ügyletek vizsgálatával, szükség esetén az adatok kiigazításával – hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. Ennek alapján az Oroszországból származó behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga az uniós piac tekintetében 3 % és 7 % között mozgott.

(70)

Noha ez önmagában is jelentős, az alákínálást annak fényében kell tekinteni, hogy az uniós gazdasági ágazat árai, amelynek a vizsgálati időszak alatt az oroszországi dömpingár alákínált, az előállítási költség alatt nem voltak. A (177) és (179) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az oroszországi árak által jelentett, ebből eredő áralákínálás átlagosan körülbelül 12 %.

4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.1. Általános megjegyzések

(71)	A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(72)	A (9) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár meghatározása érdekében mintavételt alkalmaztak.

(73)

A kár meghatározásához a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között. Az (56) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági mutatókat a Bizottság a panaszosok által megadott és a mintába felvett vállalatok tekintetében megfelelően ellenőrzött adatok alapján értékelte. A kizárólag a mintába felvett gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(74)	A makrogazdasági mutatók a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználtság, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága.

(75)	A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom (cash flow), beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.2. Makrogazdasági mutatók

4.2.1. Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság

(76)

A figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználtság a következőképpen alakult:

4. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Gyártási mennyiség (tonna)	44 316	46 165	48 796	47 349
Mutató (2011 = 100)	100	104	110	107
Gyártási kapacitás (tonna)	54 777	54 485	59 186	61 496
Mutató (2011 = 100)	100	99	108	112
Kapacitáskihasználtság	81 %	85 %	82 %	77 %
Mutató (2011 = 100)	100	105	102	95
Forrás: kérdőívre adott válaszok és a panaszosok által megadott adatok

(77)	A figyelembe vett időszak alatt a gyártás ingadozott. 2011 és 2013 között emelkedett, míg 2013 és a vizsgálati időszak között csökkent. A gyártási mennyiség összességében 7 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt.

(78)	A gyártási kapacitás 12 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban.

(79)	A gyártási kapacitásnak a gyártási mennyiségnél nagyobb növekedése következtében a kapacitáskihasználtság 5 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(80)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy a háztartási alumíniumfóliák valamennyi gyártója képes egy másik típusú fóliát, nevezetesen továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát előállítani, továbbá hogy mindkét fóliatípus előállításához ugyanazt a berendezést használják. Ennek alapján az exportáló gyártó azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat háztartási alumíniumfóliára vonatkozó gyártási kapacitásának és kapacitáskihasználtságának adatai torzulnak.

(81)

Noha több uniós gyártó állít elő mind háztartási alumíniumfóliát, mind továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát, a vizsgálat kimutatta, hogy a mintába felvett legnagyobb uniós gyártó kizárólag háztartási alumíniumfóliát állít elő. A mintába felvett többi uniós gyártó esetében a gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság tényleges adatok alapján került meghatározásra, így az a tény, hogy továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is gyártanak, nem befolyásolta a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó teljes gyártási kapacitást és kapacitáskihasználtságot. Végül, a vizsgálat kimutatta, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány stabil volt. Következésképpen ezt az érvet az eljárás e szakaszában elvetették.

4.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(82)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés az uniós piacon

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Értékesítési volumen (tonna)	[41 007–45 870]	[41 007–49 081]	[42 647–52 292]	[41 827–50 457]
Mutató (2011 = 100)	100	[100–107]	[104–114]	[102–110]
Piaci részesedés	55 %	53 %	49 %	47 %
Forrás: kérdőívre adott válaszok, Eurostat, panaszosok által megadott adatok

(83)

A figyelembe vett időszak alatt a háztartási alumíniumfólia értékesítési volumene kis mértékben növekedett. Az értékesítési volumen túlnyomórészt 2011 és 2013 között emelkedett, 4–14 %-kal. A vizsgálati időszak során az értékesítési volumen csökkent; összességében 2–10 %-kal emelkedett az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak során. Az értékesítési volumen növekedése, figyelembe véve a felhasználás egyidejű növekedését és a többek között Oroszországból származó import növekedését, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a 2011-ben fennálló 55 %-ról a vizsgálati időszakban 47 %-ra történő, vagyis a figyelembe vett időszak alatt 8 százalékpontos csökkenéséhez vezetett. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenésével egyidejűleg a (64) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az oroszországi behozatal piaci részesedése emelkedett.

4.2.3. Növekedés

(84)	A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 17–28 %-kal növekedett, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2–10 %-kal emelkedett, ami a piaci részesedés 8 százalékpontos csökkentését jelenti.

4.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(85)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Foglalkoztatottak száma	769	787	758	781
Mutató (2011 = 100)	100	102	99	102
Termelékenység (tonna/foglalkoztatott)	58	59	64	61
Mutató (2011 = 100)	100	102	112	105
Forrás: kérdőívre adott válaszok és a panaszosok által megadott adatok

(86)	Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatás hullámzott a figyelembe vett időszak alatt, és összességében kis mértékben, 2 %-kal emelkedett.

(87)

2011 és 2013 között a termelékenység növekedett, amelynek oka – amint az a (77) preambulumbekezdésben szereplő 4. táblázatban látható – a gyártásnak a foglalkoztatás növekedésénél nagyobb mértékű növekedése volt. 2013-tól a vizsgálati időszakig a termelékenység 7 %-kal csökkent, de meghaladta a figyelembe vett időszak kezdetekor, 2011-ben mért adatot.

4.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(88)	A dömpingkülönbözet lényegesen meghaladja a minimális szintet. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet mértékének uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős.

(89)

Az uniós gazdasági ágazatban még folyamatban volt az ugyanezen termék Kínából, Brazíliából és Örményországból származó dömpingelt behozatalának hatásaiból való felépülés. Ezek az intézkedések jelenleg az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti, párhuzamosan zajló felülvizsgálat tárgyát képezik a (3) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

4.3. Mikrogazdasági mutatók

4.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(90)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítésekor érvényesített eladási átlagárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Eladási átlagárak

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Átlagos eladási egységár az Unióban (EUR/tonna)	2 932	2 714	2 705	2 597
Mutató (2011 = 100)	100	93	92	89
Előállítási egységköltség (EUR/tonna)	2 995	2 794	2 699	2 651
Mutató (2011 = 100)	100	93	90	89
Forrás: kérdőívre adott válaszok

(91)	Az uniós gazdasági ágazat független vevőkkel szemben az Unióban érvényesített átlagos eladási egységára folyamatosan, összességében 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(92)

A csökkenés ellenére az előállítási egységköltség meghaladta az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási átlagárat, és az uniós gazdasági ágazat az eladási árral – 2013 kivételével – nem tudta fedezni előállítási költségeit. Az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az oroszországi dömpingelt behozatal által az árakra gyakorolt nyomás miatt.

(93)

Több érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat eladási árának alakulása követte az alumínium árának Londoni Fémtőzsdén mutatkozó változásait, ezért az oroszországi importárak nem gyakoroltak hatást az uniós gazdasági ágazat eladási áraira. E felek szerint ezért nem tekinthető úgy, hogy az orosz importárak az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínáltak volna. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat eladási ára követte az alumínium árának a Londoni Fémtőzsdén mutatkozó tendenciáját. Ez azonban nem befolyásolta azt a tényt, hogy az oroszországi importárak az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínáltak, és az uniós piacon nyomást gyakoroltak az árakra, aminek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az előállítási költséget fedező szintre. Következésképpen ezt az érvet el kell vetni.

4.3.2. Munkaerőköltségek

(94)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség (EUR)	21 692	22 207	20 603	20 594
Mutató (2011 = 100)	100	102	95	95
Forrás: kérdőívre adott válaszok

(95)	2011 és a vizsgálati időszak között a mintába felvett uniós gyártók munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltsége 5 %-kal csökkent. A munkaerőköltség először 2011 és 2012 között emelkedett 2 %-kal, 2012 és 2013 között csökkent, majd állandó szinten maradt a vizsgálati időszakban.

4.3.3. Készletek

(96)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Zárókészletek	1 931	1 999	2 133	2 085
Mutató (2011 = 100)	100	104	110	108
Zárókészletek a gyártás százalékában kifejezve	5 %	5 %	5 %	5 %
Mutató (2011 = 100)	100	100	100	100
Forrás: kérdőívre adott válaszok

(97)	A készletek ebben az ágazatban nem tekinthetők a kár szempontjából releváns mutatónak, mivel a gyártás és az értékesítés főként rendelés alapján történik, így a gyártók általában korlátozott nagyságú készleteket tartanak. Ennélfogva a készletek alakulása csupán tájékoztatásul szolgál.

(98)

Összességében a zárókészletek 8 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban. A készletek 2011 és 2013 között 10 %-kal emelkedtek, ugyanakkor 2013-tól a vizsgálati időszak végéig kis mértékben csökkentek. A gyártás százalékában kifejezett zárókészletek állandó szinten maradtak a figyelembe vett időszak során.

4.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(99)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Az Unióban független vevőknek történő értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)	– 2,2 %	– 2,9 %	0,2 %	– 2,1 %
Mutató (2011 = 100)	100	65	209	104
Pénzforgalom (EUR)	1 505 960	2 909 820	3 365 140	1 962 349
Mutató (2011 = 100)	100	193	223	130
Beruházások (EUR)	3 271 904	5 404 990	4 288 862	4 816 442
Mutató (2011 = 100)	100	165	131	147
Beruházások megtérülése	– 4 %	– 5 %	0 %	– 3 %
Mutató (2011 = 100)	100	60	209	108
Forrás: kérdőívre adott válaszok

(100)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségnek a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában való kifejezésével állapította meg. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 2013 kivételével veszteséges volt, 2013-ban a jövedelmezőségi küszöböt kis mértékben meghaladó haszonkulcsot ért el. A jövedelmezőség 2011 és 2012-ben csökkent, 2013-ban emelkedett ugyan, de a vizsgálati időszakban ismét csökkent, és a 2011. évihez hasonló szintet ért el. Összességében a jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban 4 %-kal növekedett, ami 0,1 százalékpontos növekedésnek felel meg, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem ért el nyereséget a vizsgálati időszakban. Ezt a tendenciát nagyrészt az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingáron történő, Unióba irányuló oroszországi behozatal árakra gyakorolt nyomása okozta, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az előállítási költséget fedező szintre.

(101)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelenti. A figyelembe vett időszakban a pénzforgalom növekvő tendenciát követve ingadozott. A nettó pénzforgalom összességében 30 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az abszolút értékben kifejezett pénzforgalom a szóban forgó termék összforgalmával összehasonlítva alacsony szinten maradt.

(102)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 47 %-kal növekedtek. A beruházások 2011 és 2012 között 65 %-kal emelkedtek, 2013-ban csökkentek, majd a vizsgálati időszakban ismét növekedtek. Ezek nagyrészt az új berendezésekhez szükséges beruházásokat jelentették, és az összforgalommal összehasonlítva viszonylag alacsony szinten maradtak a vizsgálati időszakban.

(103)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – 2013 kivételével, amikor 0 %-ot tett ki – 2011-től negatív volt, ami a jövedelmezőség tendenciáját tükrözi. A beruházások megtérülése összességében kis mértékben, 8 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

(104)

A tőkebevonási képességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a mintába felvett uniós gyártóknak a hasonló termékre vonatkozó pénztermelő képességének romlása a belső pénztermelés lecsökkenésén keresztül gyengítette a pénzügyi helyzetüket. A vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a tőkebevonási képesség összességében romlott.

5. A kárra vonatkozó következtetés

(105)

Több főbb kármutató negatív tendenciát mutatott. A jövedelmezőséget illetően a gazdasági ágazat 2013 kivételével, amikor a jövedelmezőségi küszöböt kis mértékben meghaladó haszonkulcsot ért el, a teljes figyelembe vett időszakban veszteséges volt; a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat – 2,1 %-os negatív nyereséget ért el. Az eladási árak 11 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt. A szintén 11 %-kal csökkent egységköltség 2013 kivételével a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta az eladási átlagárat. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesdése 8 százalékponttal, a 2011. évi 55 %-ról a vizsgálati időszakban 47 %-ra csökkent.

(106)

Néhány kármutató kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban. A gyártási mennyiség 7 %-kal, a gyártási kapacitás 12 %-kal növekedett a figyelembe vett időszak során. E növekedések azonban nem álltak összhangban a felhasználás figyelembe vett időszak alatt bekövetkező, jóval nagyobb mértékű, 17–28 %-kal történő növekedésével. Az értékesítési volumen 2–10 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. A növekvő felhasználás jellemezte piacon azonban ez nem jelentette a piaci részesedés növekedését, ellenkezőleg, a piaci részesedés 8 százalékponttal csökkent. A figyelembe vett időszak során a beruházások 47 %-kal növekedtek. A beruházások nagyrészt új berendezésekhez kapcsolódtak, és viszonylag alacsony szinten maradtak a vizsgálati időszak során. Hasonlóképpen, a pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal emelkedett, de alacsony szinten maradt. Ezek a kedvező fejlemények tehát nem zárják ki a károkozás tényét.

(107)

Az orosz hatóságok azt állították, hogy a panaszosok nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumainak elemzése alapján nem következett be jelentős kár. Ennek ellentmondanak az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó, ellenőrzött tényleges adatain alapuló vizsgálat megállapításai. Egyes uniós gyártók valóban nem kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártottak, ezért a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok nem tükrözhetik az uniós gazdasági ágazat tényleges helyzetét a háztartási alumíniumfólia tekintetében. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett gazdasági helyzetére vonatkozóan nem a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok, hanem a vizsgálat során feltárt részletesebb és ellenőrzött információk alapján kell következtetéseket levonni. Ezt az érvet tehát elutasították.

(108)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében véve jelentős kár érte.

E. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(109)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okoz-e az uniós gazdasági ágazatnak. Az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy ugyanezen időszakban más ismert tényezők is okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az Oroszországból származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák. E tényezők a következők:

a)	Egyéb harmadik országokból származó behozatal hatása

b)	Az uniós felhasználás alakulása

c)	Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

d)	Az uniós gazdasági ágazat aktivitása a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán

e)	Nyersanyagköltség

1. A dömpingelt behozatal hatásai

(110)

Annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja állapítani, hogy fennáll-e okozati összefüggés az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia dömpingelt behozatala és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között, a Bizottság elemezte a vizsgált behozatal mennyiségét és árszintjeit, valamint annak mértékét, hogy e tényezők mekkora mértékben járultak hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(111)

A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a figyelembe vett időszakban az Oroszországból származó alacsony árú dömpingelt behozatal mennyisége 35 % és 45 % közötti mértékben növekedett, és ez a piaci részesedés 5 százalékpontos növekedését jelentette ugyanebben az időszakban. Ezzel a növekedéssel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 8 százalékponttal csökkent.

(112)

Ugyanezen időszakban az orosz importárak nyomást gyakoroltak az uniós piacra, és az orosz importárak 2–8 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, és átlagosan 3–7 %-kal a veszteséget termelő uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínáltak, amely 12 %-os alákínálási különbözethez vezetett. Bár önmagában is jelentős, az áralákínálást annak fényében kell tekinteni, hogy az uniós gazdasági ágazat árai a vizsgálati időszak alatt többnyire az előállítási költség alatt voltak. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak csökkentenie kellett az árait annak érdekében, hogy elkerülje piaci részesedésének további visszaesését.

(113)

Mindazonáltal az orosz behozatal nagy mértékben átvette a korábbi kínai és brazil behozatal piaci részesedését azt követően, hogy ezen országokkal szemben intézkedéseket vezettek be, és az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljesen kiheverni az említett országok által alkalmazott dömping hatásait. Ez az uniós gazdasági ágazatban 2011-től a vizsgált időszakig veszteségekhez vezetett, kivéve a 2013. évet, amikor a jövedelmezőség kis mértékben pozitív volt, ugyanakkor még továbbra sem haladta meg az előirányzott 5 %-os nyereséget (lásd a (176) és (177) preambulumbekezdést).

(114)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az orosz import növekedésének hátterében a Kína, Brazília és Örményország ellen bevezetett intézkedések állnak, mivel ezek az intézkedések növelték egyéb harmadik országok, köztük Oroszország, uniós piacra jutási lehetőségeit.

(115)

A vizsgálat megállapította, hogy az orosz export valóban jelentős mértékben átvette Kína és Brazília uniós piaci részesedését. Ugyanakkor az orosz import dömpingárakon történt, alákínált az uniós gazdasági ágazat eladási árainak, és egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásával. Mindezek alapján egyértelmű okozati összefüggés állapítható meg az orosz behozatal és az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár között, és nem bír jelentőséggel, hogy az orosz behozatal kizárólag az egyéb harmadik országokkal szemben bevezetett dömpingellenes intézkedések következtében növekedett-e. Emiatt ezt az érvet az eljárás e szakaszában elutasították. Mindenesetre, ha a kínai, brazil és örmény behozatallal szemben alkalmazott dömpingellenes vámok bevezetése hatással is volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, csak közvetett okozati összefüggés lenne megállapítható, és nem lehetne az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdése értelmében vett „egyéb tényezőnek” tekinteni. A vizsgálat kimutatta, hogy maguk az orosz dömpingelt behozatalok okozták a kárt. Ez az értelmezés összhangban áll az Európai Bíróság C-638/11. P. sz., az Európai Unió Tanácsa kontra Gul Ahmed Textile Mills Ltd. ügyben 2013. november 14-én hozott ítéletével.

(116)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének kedvezőtlen alakulása egybeesett az Oroszországból származó, dömpingáron történő behozatal jelentős növekedésével, és hogy az Oroszországból származó behozatal meghatározó szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban nem tudott helyreállni, és jelentős kárt szenvedett el.

2. Az egyéb tényezők hatása

2.1. Az egyéb harmadik országokból származó behozatal hatása

(117)

A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyisége a következőképpen alakult:

11. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

Ország		2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Kína	Mennyiség (tonna)	[2 843–3 205]	[967–1 378]	[1 137–1 603]	[1 222–1 699]
	Mutató (2011 = 100)	100	[34–43]	[40–50]	[43–53]
	Piaci részesedés	4 %	1 %	1 %	2 %
	Átlagár (EUR/tonna)	2 251	2 417	2 306	2 131
	Mutató (2011 = 100)	100	107	102	95
Törökország	Mennyiség (tonna)	[5 120–6 100]	[8 090–10 553]	[11 213–14 213]	[11 520–14 579]
	Mutató (2011 = 100)	100	[158–173]	[219–233]	[225–239]
	Piaci részesedés	7 %	11 %	13 %	13 %
	Átlagár (EUR/tonna)	2 950	2 743	2 710	2 571
	Mutató (2011 = 100)	100	93	92	87
Egyéb harmadik országok	Mennyiség (tonna)	[3 100–3 750]	[279–750]	[1 891–3 000]	[3 162–4 313]
	Mutató (2011 = 100)	100	[9–20]	[61–80]	[102-115]
	Piaci részesedés	4 %	1 %	2 %	4 %
	Átlagár (EUR/tonna)	2 878	2 830	2 687	2 406
	Mutató (2011 = 100)	100	98	93	84
Teljes behozatal	Mennyiség (tonna)	[31 200–38 900]	[33 696–45 513]	[42 120–58 325]	[42 744–60 684]
	Mutató (2011 = 100)	100	[108–117]	[135-150]	[137–156]
	Piaci részesedés	45 %	47 %	51 %	53 %
	Átlagár (EUR/tonna)	2 512	2 452	2 399	2 360
	Mutató (2011 = 100)	100	98	95	94
Forrás: Eurostat és a kérdőívekre adott válaszok

(118)

A Kínából és Brazíliából származó behozatalt jelenleg dömpingellenes vám terheli. A figyelembe vett időszakban nem érkezett behozatal Brazíliából. A kínai behozatal mennyisége 47–57 %-kal csökkent, amelynek következtében 4 %-ról 2 %-ra esett vissza a piaci részesedése, vagyis 2 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszakban. A behozatal mennyisége és a piaci részesedés is alacsony maradt a figyelembe vett időszak során. A kínai árak a figyelembe vett időszak alatt 5 %-kal csökkentek. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált időszakra eső teljes kínai behozatal körülbelül 75 %-a az aktív feldolgozási rendszer keretében érkezett az uniós piacra, így nem terhelte dömpingellenes vám. Ez a behozatal, amely több mint 1 %-os piaci részesedésnek felelt meg, közvetlenül versenyben állt az uniós gazdasági ágazat értékesítésével, és körülbelül 13 %-kal az uniós árak alá kínált.

(119)

A figyelembe vett időszak alatt a Törökországból származó behozatal mennyisége 125 % és 139 % közötti mértékben növekedett, és a piaci részesedése körülbelül 7 %-ról 13 %-ra emelkedett. A török importárak 13 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, de meghaladták az egyéb harmadik országokból (ideértve Oroszországot és Kínát) származó behozatal árszintjét, és a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonló szinten voltak.

(120)

Összességében az egyéb harmadik országokból származó behozatal 2–15 %-kal növekedett. Ugyanakkor, mivel az uniós felhasználás növekedett, a teljes piaci részesedésük a 2011. évi 4 %-ról 2013-ra körülbelül 2 %-ra csökkent, majd 4 %-ra növekedett a vizsgálati időszak végére; az áraik – a 2012. év kivételével – alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

(121)

A fentiek alapján úgy tekinthető, hogy a Kínából származó behozatal, még ha kis mértékben is, de részben hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, ugyanakkor ez nem befolyásolta az Oroszországból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között okozati összefüggést. Továbbá az is megállapítható, hogy a Törökországból származó behozatal részben hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz, ugyanakkor figyelemmel a kisebb mennyiségre és az orosz exporthoz képest magasabb árakra, ez sem befolyásolja az Oroszországból származó és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

(122)

Az egyik érdekelt állítása szerint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár a török és dél-koreai importnak tulajdonítható. Törökország tekintetében megállapítást nyert, hogy a behozatal részben hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, ugyanakkor ez nem befolyásolta az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között okozati összefüggést. Dél-Koreával kapcsolatban ez a fél azt állította, hogy a behozatal az EU és Dél-Korea között létrejött, 2011-ben hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás (5) hatálya alá tartozott. Dél-Koreát illetően a behozatal mennyisége szinte nem létező volt a figyelembe vett időszakban. Mindezek alapján ezek az érvek az eljárás e szakaszában elutasításra kerültek.

2.2. Az uniós felhasználás alakulása

(123)

Az uniós felhasználás jelentősen, 17–28 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. Erre az növekedésre főként az import bővülése ad magyarázatot, mivel a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene csak kis mértékben emelkedett, piaci részesedése pedig 8 százalékponttal csökkent. Ugyanezen időszakban az orosz import piaci részesedése körülbelül 5 százalékponttal emelkedett. Ez alapján megállapításra került, hogy a felhasználás alakulása nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(124)

Az exportáló gyártó állítása szerint az Oroszországból származó behozatal nem emelkedett jelentős mértékben, illetve ezen importnak nincs káros hatása, mivel az orosz import csak a felhasználás tendenciáját követte, miközben az uniós gazdasági ágazat a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia értékesítését a háztartási alumíniumfólia értékesítésének kárára növelte.

(125)

Amint a (132) preambulumbekezdésben is kifejtésre került, a vizsgálat nem igazolta, és emiatt elutasításra került az az állítás, hogy az uniós gazdasági ágazat a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia értékesítését a háztartási alumíniumfólia értékesítése kárára növelte. A vizsgálat megállapította, hogy az orosz dömpingelt behozatal növekedése nyomást gyakorolt az árakra az uniós piacon. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az orosz import a felhasználás tendenciáját követte. Ennélfogva ez az érv elutasításra került.

2.3. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(126)

Az exportáló gyártó arra hivatkozott, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az uniós gazdasági ágazat gyenge exportteljesítménye okozta.

(127)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

14. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

	2011	2012	2013	Vizsgálati időszak
Exportmennyiség	813	1 351	1 159	1 182
Mutató (2011 = 100)	100	166	143	145
Átlagos egységár (EUR/tonna)	3 061	2 810	2 897	2 806
Mutató (2011 = 100)	100	92	95	92
Forrás: kérdőívre adott válaszok és a panaszosok által megadott adatok

(128)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egyéb harmadik országokba irányuló exportja – bár növekedett a figyelembe vett időszakban, de –alacsony szinten maradt az uniós gazdasági ágazat uniós piacon elért értékesítéseihez képest. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a mintába felvett uniós gyártók által alkalmazott exportár magasabb volt, mint az Unióban alkalmazott átlagos eladási egységár, és ez fedezte az előállítási költségeiket. Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat (99) preambulumbekezdésben ismertetett jövedelmezősége kizárólag a hasonló termékek uniós piacon történő értékesítésére vonatkozik, emiatt ez az elemzés az uniós gazdasági ágazat egyéb harmadik országok piacaira irányuló kivitelét nem vette figyelembe. Következésképpen ez az érv elutasításra került.

2.4. Az uniós gazdasági ágazat tevékenysége a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák piacán

(129)

Számos uniós gyártó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és háztartási alumíniumfóliát is gyárt. A továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia a háztartási alumíniumfóliától eltérő terméknek minősül, és felhasználási köre is különbözik a háztartási alumíniumfóliáétól. Ugyanakkor a (80) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a háztartási alumíniumfóliát azonos gyártólétesítmények és berendezések felhasználásával állítják elő. Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat a nyereségesebb továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását és értékesítését a háztartási alumíniumfólia rovására növelte, és ennek az átállásnak, nem pedig a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó megnövekedett behozatalának köszönhetően csökkent a háztartási alumíniumfólia értékesítési volumene és piaci részesedése.

(130)

Az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár bekövetkezését a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán mutatkozó kedvezőtlen fejlemények idézték elő, amely piacot illetően az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy az e termék Kínából származó importja kárt okoz a számára, és ezzel kapcsolatban a Bizottság 2014 decemberében dömpingellenes eljárást indított (6).

(131)

A vizsgálat kimutatta, hogy bár volt köztük részben átfedés, a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia uniós gyártói nem azonosak. Így a jelenlegi vizsgálat során a háztartási alumíniumfólia mintába felvett, legnagyobb uniós gyártója kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártott, míg a mintába felvett többi uniós gyártó a figyelembe vett időszak során viszonylag állandó arányt tartott fenn a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia között a gyártás és az értékesítés tekintetében. A vizsgálat tehát nem erősítette meg azokat az állításokat, hogy az uniós gazdasági ágazat a háztartási alumíniumfólia gyártásáról a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártására állt volna át. Sőt, a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállító uniós gyártók nem tudnak könnyen átállni az egyik termék gyártásáról a másikéra, mivel a hatékonyság maximalizálásához mindkét termék esetében szükség van a bizonyos mennyiségben történő gyártásra.

(132)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Kínából származó behozatala befolyásolta az uniós gazdasági ágazat általános helyzetét, következésképpen ez okozta a jelentős kárt a háztartási alumíniumfólia uniós gazdasági ágazatának. A kárnak a (71)–(107) preambulumbekezdésben ismertetett elemzése és a (108) preambulumbekezdésben foglalt azon következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett el, kizárólag a háztartási alumíniumfólia gyártására és értékesítésére vonatkozott. A továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását és értékesítéséhez kapcsolódóan elszenvedett állítólagos károk esetleges hatása azon gyártók tekintetében, akik továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és háztartási alumíniumfóliát is előállítanak, ennélfogva nem szerepel a fent említett, a kárról kialakított elemzésben. Emiatt ezt az érvet elutasították az eljárás e szakaszában.

2.5. Nyersanyagköltségek

(133)

A háztartási alumíniumfólia gyártása során a legfőbb nyersanyag az alumínium, amely a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat gyártási költségeinek körülbelül 75 %-át jelentette.

(134)

Az exportáló gyártó állítása szerint az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetben volt, mivel nem volt vertikálisan integrált, és az alumíniumot be kellett szereznie. Az exportáló gyártó azt állítja továbbá, hogy az alumínium ára a megmunkálatlan alumíniumra kivetett hatályos vámok miatt 3–6 %-kal magasabb az Unióban, ami növeli a fémek, ezáltal az alumínium árának részét képező Unión belüli felárat.

(135)

A nyersalumínium árára vonatkozó nemzetközi referenciaérték a Londoni Fémtőzsdén jegyzett árfolyam. A felár a Londoni Fémtőzsde szerinti azonnali áron felül fizetett összeg, amely az azonnali árral együttesen képezi a kohók vagy kereskedők által az alumínium beszerzése érdekében fizetett teljes összeget. A Londoni Fémtőzsde árai a figyelembe vett időszak során több mint 20 %-kal csökkentek. A felár több mint kétszeresére emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. A Londoni Fémtőzsde szerinti árnak és a felárnak az alumínium összköltségeként történő együttes figyelembevétele esetén azonban a figyelembe vett időszakban körülbelül 11 %-kal csökkent a költség.

(136)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat és az orosz exportáló gyártó a háztartási alumíniumfólia gyártásához szükséges nyersanyag beszerzése tekintetében hasonló költségeket viselt, mivel e nyersanyag piaci ára az uniós és az orosz piacon is közvetlenül kapcsolódik a Londoni Fémtőzsdéhez. A (134) preambulumbekezdésben szereplő érveket tehát el kell utasítani. Noha az uniós gazdasági ágazat eladásai árai és az oroszországi importárak az alumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzett árfolyamának alakulását követve csökkentek, a vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszak során az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia importárai folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott áraknál, és 3–7 %-kal azok alá kínáltak a vizsgálati időszakban. Amint azt a (92) preambulumbekezdés kifejti, a vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingelt behozatal árakra gyakorolt nyomása miatt a háztartási alumíniumfólia uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási árai az előállítási egységköltség csökkenése ellenére sem tudták fedezni az előállítási egységköltséget. Következésképpen ezt az érvet az eljárás e szakaszában el kell utasítani.

3. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(137)

A fenti elemzés az Oroszországból származó dömpingelt behozatal mennyiségének és piaci részesedésének jelentős növekedését és ezzel egyidejűleg az importárak csökkenését mutatja a figyelembe vett időszakban.

(138)

A piaci részesedés e növekedésével egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése jelentősen csökkent. Az uniós piacon a behozatal árakra gyakorolt nyomása miatt az uniós gazdasági ágazat az előállítási egységköltség csökkenése ellenére nem tudta nyereséges szintre emelni az eladási árat, ami az uniós gazdasági ágazat veszteségéhez vezetett. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat nem tudott teljes mértékben felépülni a Kínából, Brazíliából és Örményországból származó korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból, és jelentős kárt szenvedett el a vizsgálati időszakban.

(139)

A Bizottság megkülönböztette és szétválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező – így az egyéb harmadik országokból származó behozatal, az uniós felhasználás alakulása, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós gazdasági ágazat tevékenysége a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán és a nyersanyagköltségek – hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait.

(140)

A fenti tényezők vizsgálata feltárta, hogy különösen a Törökországból és Kínából származó import hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. Az oroszországi importhoz képest a törökországi import magasabb áraira és kisebb mennyiségére, valamint a kínai behozatal alacsony szintjére figyelemmel azonban megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az Oroszországból származó dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést ezek a tényezők nem befolyásolták.

(141)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az érintett országból származó dömpingelt behozatal okozta, és a többi tényező – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem befolyásolta ezt az okozati összefüggést. A kár főként pénzügyi veszteségekből és az uniós piacon a piaci részesedés visszaeséséből áll.

F. AZ UNIÓS ÉRDEK

1. Előzetes megjegyzés

(142)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy egyértelműen levonható-e az a következtetés, hogy a jelen esetben a kárt okozó dömping megállapítása ellenére az intézkedések elfogadása nem áll az Unió érdekében. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a kereskedők, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(143)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott teljes mértékben felépülni a korábbi dömping hatásaiból, és az érintett országból származó dömpingelt behozatal miatt jelentős kárt szenvedett el a vizsgálati időszakban. A főbb kármutatók negatív tendenciát mutattak, különösen a piaci részesedés és a jövedelmezőség.

(144)

Az intézkedések bevezetését követően az importárak emelkedése várható, és az uniós gazdasági ágazat tekintetében megszűnik a dömpingelt behozatal által az árakra gyakorolt jelenlegi nyomás. Az uniós gazdasági ágazat tehát várhatóan az előállítási költség fedezése és a nyereséget biztosító árszint fokozatos elérése céljából emelni tudja majd az árait. Az uniós gazdasági ágazat továbbá növelni tudja majd az értékesítési volumenét és piaci részesedését az uniós piacon.

(145)

Az intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg tovább fog romlani, különös tekintettel a vizsgálati időszakban elszenvedett veszteségekre és az Oroszországból származó dömpingelt behozatal árakra gyakorolt várható további nyomására. A piaci részesedés tovább fog csökkenni, mivel az uniós gazdasági ágazat vevői várhatóan fokozatosan átállnak az alacsony árú oroszországi behozatalra. Ezenkívül a dömpingelt behozatal árakra gyakorolt nyomása miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudja majd emelni az árait, mivel kénytelen lesz alkalmazkodni az oroszországi behozatal alacsony áraihoz. Ilyen forgatókönyv esetén az uniós gazdasági ágazat további jelentős veszteségeket fog szenvedni.

(146)

Az exportáló gyártó állítása szerint az oroszországi verseny nélkül az uniós gazdasági ágazat várhatóan kevésbé hatékonnyá válik, és elveszíti versenyképességét a nemzetközi piacon. Az exportáló gyártó ezenkívül azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések a nemzetközi piac torzulásához vezetnének.

(147)

Először is, a dömpingellenes intézkedések csak arra irányulnak, hogy visszaállítsák az egyenlő versenyfeltételeket az Unióban, de nem arra, hogy ellehetetlenítsék az uniós piacra irányuló, tisztességes árakat alkalmazó oroszországi behozatalt. Másodszor, az exportáló gyártó nem fejtette ki, hogy a dömpingellenes vámok milyen mértékben torzítanák a nemzetközi versenyt, valamint azt sem, hogy milyen mértékben befolyásolnák az uniós gazdasági ágazat hatékonyságát. Ezek az állítások tehát nem kellően megalapozottak. A vizsgálat ezzel szemben kimutatta, hogy a dömpingellenes intézkedések lehetővé tennék az uniós gazdasági ágazat számára, hogy növelje az eladási árait és a jövedelmezőségét, valamint értékesítési volumenét az uniós piacon. Következésképpen ezeket az érveket az eljárás e szakaszában elutasították.

(148)

Az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy a háztartási alumíniumfólia iránti kereslet nagyon rugalmas, és az intézkedések bevezetésével sok fogyasztó alternatív termékekre, például háztartási polietilénfóliára térhet át; ezért az intézkedések bevezetésével az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene nem növekedni, hanem csökkeni fog. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfólia más csomagolóanyaggal történő helyettesítése a háztartási alumíniumfólia sajátos tulajdonságai, például a hőállóság és a fényvédelem miatt nagyon nehéz. Ezt az érvet tehát az eljárás e szakaszában el kell utasítani.

(149)

Az eljárás jelenlegi szakaszában tehát megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

3. Az importőrök/kereskedők érdeke

(150)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a háztartási alumíniumfólia kereskedelmével, vagyis saját államába történő behozatalával és újraértékesítésével foglalkozó egyetlen vállalat sem jelentkezett. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártó a háztartási alumíniumfóliát nagyrészt közvetlenül a felhasználók részére értékesítette. Ennek alapján nincs arra utaló jel, hogy az intézkedések bevezetése hátrányosan érintené az importőrök/kereskedők helyzetét.

4. A felhasználók érdeke

(151)

Az uniós felhasználók olyan áttekercselők, amelyek a háztartási alumíniumfólia kisebb tekercsekbe (úgynevezett fogyasztói tekercsekbe) történő áttekercselését, majd ipari és kiskereskedelmi értékesítés céljára történő újracsomagolását követően csomagolóanyagok (nem csak alumínium, hanem papír és műanyag is) kereskedelmével foglalkoznak. Hét vállalat jelentkezett és kapott kérdőívet. Négy vállalat működött együtt az eljárás során oly módon, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Három együttműködő vállalatnál került sor helyszíni ellenőrzésre.

(152)

A vizsgálat megállapította, hogy az áttekercselők számára a legfőbb nyersanyag a gyártási összköltségük körülbelül 80 %-át jelentő háztartási alumíniumfólia.

(153)

A vizsgálati időszakban az együttműködő felhasználóknak a háztartási alumíniumfólia tekintetében a három fő beszerzési forrása az uniós gazdasági ágazat, Törökország és Oroszország volt. Három együttműködő felhasználó túlnyomórészt az uniós gazdasági ágazattól szerezte be a háztartási alumíniumfóliát, és kisebb részben importálta azt; e három felhasználó egyike Oroszországból nem, hanem kizárólag Törökországból importált háztartási alumíniumfóliát. A negyedik együttműködő felhasználó főként Oroszországból és kisebb mennyiségben az uniós gazdasági ágazattól szerezte be a háztartási alumíniumfóliát. Valamennyi együttműködő vállalat Törökországból is importált háztartási alumíniumfóliát.

(154)

Mivel az áttekercselők sokféle csomagolóanyagot értékesítenek, az érintett terméket Oroszországból beszerző három együttműködő vállalat esetében a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenység a teljes tevékenységük kevesebb mint egyhatod, de legfeljebb egynegyed részét képezte. Az érintett terméket Oroszországból nem beszerző vállalat esetében a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenység a teljes tevékenységének kevesebb mint egyharmadát képezte.

(155)

A vizsgálati időszak alatt valamennyi együttműködő vállalat arról számolt be, hogy összességében nyereséges volt. Az egyik vállalat azonban nem tudta egyértelműen a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenységhez rendelni az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, így e vállalat jövedelmezőségével kapcsolatban nem lehetett egyértelmű következtetést levonni.

(156)

A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy több beszerzési forrás létezik, és az áttekercselők szükség esetén hajlandók más beszerzési forrásra áttérni (lásd a (165)–(168) preambulumbekezdést).

(157)

Az áttekercselők továbbá még képesek lehetnek áthárítani a dömpingellenes vámot a vevőikre, különösen, ha a legfőbb nyersanyaguk árai a figyelembe vett időszakban megfigyelt tendenciát követve továbbra is csökkennek.

(158)

Ennek alapján, noha nem zárható ki, hogy az áttekercselők jövedelmezőségét kedvezőtlenül érintheti az Oroszországgal szembeni intézkedések bevezetése, az egyéb beszerzési források hozzáférhetősége, a vám vevőkre történő áthárításának lehetősége és bizonyos esetekben a magas haszonkulcs arra utal, hogy az intézkedések feltehetőleg korlátozott mértékben gyakorolnak hatást az áttekercselőkre.

(159)

Az exportáló gyártó – részletesebben ki nem fejtett – álláspontja szerint a dömpingellenes vámok bevezetése kedvezőtlen lesz a nagykereskedők számára. Meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a vizsgálat során nem jelentkeztek nagykereskedők.

(160)

Néhány érdekelt fél azt is állította, hogy az intézkedések bevezetés csökkentené az áttekercselők jövedelmezőségét. A (153)–(160) preambulumbekezdésben ismertetett elemzés szerint azonban az áttekercselők jövedelmezőségére gyakorolt hatás várhatóan korlátozott mértékű lesz, különös tekintettel a meglévő többféle beszerzési forrásra és a vámok kivetéséből eredő költségnövekedés legalább egy részének a vevőkre történő áthárításának lehetőségére.

(161)

Emellett a (118) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az elmúlt öt évben dömpingellenes intézkedések voltak érvényben a Kínából, Brazíliából és Örményországból származó behozatallal szemben. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálat vizsgálati időszakában az áttekercselők jövedelmezősége – 2 % és + 2 % között mozgott (7). Az intézkedések bevezetése ellenére az áttekercselők életképesek maradtak, és egyes esetekben növelték is nyereségüket, mivel a jelen vizsgálat kimutatta, hogy valamennyi együttműködő áttekercselő nyereséges volt. Következésképpen ezt az érvet elvetették.

(162)

Azt állították ezenfelül, hogy a fogyasztói tekercsek behozatala következtében a downstream piacon erős verseny volt. Néhány érdekelt fél állítása szerint a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos dömpingellenes intézkedések bevezetése az uniós áttekercselőket sújtaná, mivel dömpingellenes vámot kellene fizetniük a nyersanyaguk után, ezért nem lennének képesek versenyezni a feldolgozott termékek importjával. Azt állították továbbá, hogy a háztartási alumíniumfóliát terhelő intézkedések bevezetése a fogyasztói tekercsek Oroszországból történő behozatalához vezetne. Az áttekercselési tevékenységet így az Unió helyett Oroszországban végeznék, és az áttekercselők súlyos károkat szenvednének többek között amiatt, hogy az alacsony árú importált fogyasztói tekercsekkel kellene versenyezniük. A dömpingellenes intézkedések előírásának mellőzését azonban önmagában nem indokolja az a kockázat, hogy az érintett termék behozatala helyettesíthető lehet a feldogozott termékek behozatalával. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalával szemben 2013-ban dömpingellenes intézkedéseket vezettek be (8), aminek következtében a feldolgozó ágazat a jelentős kárt okozó dömpingelt behozatal alól mentesült. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó behozatala az áttekercselők szükségleteinek csak egy részét fedezi, és több más, dömpingellenes intézkedéssel nem érintett beszerzési forrás is rendelkezésre áll. Ennélfogva ezeket az érveket elutasították.

(163)

A fentiek alapján az eljárás e szakaszában megállapításra került, hogy a felhasználókra gyakorolt hatás alapján az intézkedések nem tekinthetők az Unió általános érdekével ellentétben állóknak.

5. Beszerzési források

(164)

Több érdekelt fél állítása szerint a dömpingellenes vámok Oroszországgal szembeni bevezetése beszerzési hiányt okozhat az uniós piacon, mivel az uniós gazdasági ágazatnak nincs elegendő kapacitása az uniós kereslet kielégítésére, és a fentiekben kifejtettek szerint az áttekercselők nem rendelkeznének elegendő egyéb beszerzési forrással.

(165)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat többletkapacitással rendelkezik, és képes növelni a háztartási alumíniumfólia előállítását és értékesítését az Unióban. Továbbá rendelkezésre állnak más beszerzési források is, például Törökország, Örményország, valamint kisebb mértékben Dél-Afrika és India. Ezenkívül a Kínával és Brazíliával szemben bevezetett dömpingellenes vámokat jelenleg vizsgálják felül, és az eljárás megállapításait legkésőbb 2016 januárjában teszik közzé. Végül, a dömpingellenes intézkedések célja egyenlő versenyfeltételek megteremtése az Unióban, és az Oroszországból származó, uniós piacra irányuló behozatalra továbbra is sor kerülhet tisztességes árakon.

(166)

Az egyik érdekelt fél azt állította, nagyon valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat nem fogja növelni a háztartási alumíniumfólia előállítását és értékesítését, hanem a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia ágazatában folytatott tevékenységét növeli. Ez az állítás azon a feltételezésen alapult, hogy az uniós gazdasági ágazat a világgazdasági válság következtében növelte a háztartási alumíniumfólia előállítását, és az Unió általános gazdasági helyzetének helyreállását követően újrakezdi a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását. Ez a fél azt is megjegyezte, hogy párhuzamos vizsgálat van folyamatban a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Unióba irányuló behozatalával kapcsolatban (9), és állítása szerint, amennyiben e vizsgálat dömpingellenes intézkedések bevezetéséhez vezet, az uniós gazdasági ágazat továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliával kapcsolatos gazdasági helyzete is javulni fog, ezáltal a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását növelni fogja a háztartási alumíniumfólia előállításának rovására. A vizsgálat azonban, amint az már a (132) preambulumbekezdésben ismertetett elemzésben is szerepel, nem talált ezen állítást alátámasztó bizonyítékot. A fél továbbá nem szolgáltatott bizonyítékot a háztartási alumíniumfólia előállításának alakulása és a gazdasági válság közötti összefüggésre vagy arra az állításra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínával szembeni intézkedések lehetséges bevezetését követően áttér a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítására. Következésképpen ezeket az érveket az eljárás e szakaszában elutasították.

(167)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a háztartási alumíniumfólia Venezuelából, Törökországból és Örményországból származó behozatala nem alkalmas arra, hogy helyettesítse a háztartási alumíniumfólia oroszországi importját, mivel számos fő paraméter, például az előállítás, a műszaki tulajdonságok és a beszerzés hozzáférhetősége eltérő. Az érintett fél nem szolgáltatott ezt az érvet alátámasztó bizonyítékot. A vizsgálat továbbá nem mutatott ki ezt az érvet megerősítő információt. Ellenkezőleg, a vizsgálat feltárta, hogy Törökország az uniós áttekercselők egyik fő beszerzési forrása, így a hozzáférhetőség és a terméktulajdonságok szempontjából összehasonlítható az oroszországi behozatallal. Örményország is egy lehetséges, dömpingellenes vámokkal nem érintett beszerzési forrás az uniós piac számára. Következésképpen ezeket az érveket az eljárás e szakaszában elutasították.

(168)

A fentiek alapján el kellett utasítani azt az érvet, hogy nem létezett alternatív beszerzési forrás.

6. További érvek

(169)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az uniós érdekekkel kapcsolatos elemzésnek figyelembe kellene vennie, hogy az uniós gazdasági ágazatot az orosz importra kivetett 7,5 %-os behozatali vám, valamint az ugyanezen termék Kínából és Brazíliából történő behozatalával szembeni hatályos dömpingellenes vám védi.

(170)

Valóban megjegyzendő, hogy az Európai Unió jelenlegi, 2014. január 1-jétől hatályos általános vámkedvezmény-rendszere értelmében Oroszország már nem minősül kedvezményezett országnak. Ennélfogva (a 2013. december 31-ig alkalmazott 4 %-os preferenciális vámtétel helyett) 2014. január 1-jétől addig, amíg e helyzet fennáll, a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó behozatalát 7,5 %-os behozatali vám terheli.

(171)

Emellett a Kínával és Brazíliával szemben bevezetett, jelenleg felülvizsgálat alatt álló dömpingellenes intézkedések egy másik eljárás eredményeként kerültek bevezetésre, amely megállapította a kárt okozó dömping fennállását e behozatal tekintetében, és indokolta az intézkedések bevezetését. Az egyéb harmadik országokból származó behozatallal szemben kivetett dömpingellenes vámok fennállása önmagában nem indokolhatja azt, hogy más harmadik országból származó behozatalra ne kerüljön kivetésre dömpingellenes vám. Ha egy dömpingellenes vizsgálatot követően az kerül megállapításra, hogy egy adott országból származó import tekintetében kárt okozó dömping áll fenn, akkor az ilyen intézkedések bevezetése indokolt abban az esetben, ha nincsenek olyan, az uniós érdekekkel összefüggő kényszerítő okok, amelyek az intézkedések bevezetése ellen szólnának. A jelen esetben az eljárás e szakaszában ezek a feltételek fennállnak, emiatt ez az érv ebben a szakaszban elutasításra került.

(172)

Az exportáló gyártó végül azt állította, hogy mivel a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is ugyanazokban a gyártólétesítményekben állítják elő, ami a kínálati oldalon állítólag nagymértékű helyettesíthetőséget biztosít, így a háztartási alumíniumfólia importjára kivetett újabb dömpingellenes vám a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán torzulásokat okozna, amelynek a költségét az uniós végső fogyasztók viselnék. Ugyanakkor az exportáló gyártó nem fejtette ki részletesen ezt az állítást. Amint az a (81) és a (131) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a mintába felvett legnagyobb gyártó egyáltalán nem gyártott továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát, és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát gyártó többi gyártó viszonylag állandó arányt tartott fenn a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia között a gyártás és az értékesítés tekintetében. Következésképpen ezt az érvet el kell utasítani.

7. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(173)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó behozatalára vonatozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

G. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(174)

A Bizottság dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint (kárkülönbözet)

(175)

Az intézkedések szintjének megállapításához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(176)

A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná az előállítási költségeit, és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhet. E tekintetben az ágazat sajátos tulajdonságaira figyelemmel az 5 %-os nyereség megfelelőnek tekinthető, amit a vizsgálat is megerősített. Az 5 %-os nyereséget alkalmazták továbbá az ugyanezen termékkel kapcsolatban Kínával és Brazíliával szemben folyamatban lévő, a fenti (20) preambulumbekezdésben említett vizsgálathoz vezető párhuzamos eljárásban. Ezen túlmenően a Bizottság hivatkozik a nagyon hasonló termékre vonatkozó 833/2012/EU bizottsági rendelet (158) preambulumbekezdésére, amelynél szintén 5 %-os haszonkulcsot alkalmaztak.

(177)

Mindezek alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési áraiból a vizsgálati időszak alatt elért ténylegesen nyereséget levonva vagy elszenvedett veszteséget hozzáadva, majd ezt követően ahhoz a fent említett 5 %-os haszonkulcsot hozzáadva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát. A Bizottság ezt követően az oroszországi együttműködő exportáló gyártó – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos importárának, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagárának összehasonlítása alapján meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki.

2. Ideiglenes intézkedések

(178)

Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a dömping- és a kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(179)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Ország

Vállalat

Dömpingkülönbözet

Kárkülönbözet

Ideiglenes dömpingellenes vám

Oroszország

Ural Foil OJSC, szverdlovszki régió;

OJSC Rusal

Sayanal, hakassziai régió Rusal csoport

34,0 %

12,2 %

Oroszország

Minden más vállalat

12,2 %

(180)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámtétel kizárólag az érintett országból származó és a megjelölt jogalany által előállított érintett termék behozatalára vonatkozik. Az e rendelet rendelkező részében neve és székhelye feltüntetésével külön meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten meghatározott vállalatokkal kapcsolatban álló egységek – által gyártott érintett termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(181)

Amennyiben egy vállalat módosítja a jogalany nevét, illetve új gyártási vagy értékesítési egységet hoz létre, kérelmezheti a szóban forgó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (10). A kérelemnek tartalmaznia kell minden releváns információt, ideértve a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeit érintő módosulásokat, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. A Bizottság indokolt esetben módosítani fogja azon vállalatok jegyzékét, amelyek tekintetében egyedi dömpingellenes vámokat alkalmaznak.

(182)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra, hanem azokra a gyártókra is alkalmazandó, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

H. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(183)

Az együttműködő exportáló gyártó azt állította, hogy hozzáférést kellett volna kapnia a (3) preambulumbekezdésben említett, a háztartási alumíniumfólia Brazíliából és Kínából származó behozatalával szemben hatályban levő intézkedések párhuzamosan folyamatban levő hatályvesztési felülvizsgálatának nem bizalmas irataihoz, mivel a jelen vizsgálat során az okozati összefüggés elemzésénél a háztartási alumíniumfólia orosz importját összesítik a háztartási alumíniumfólia brazil és kínai importjával annak érdekében, hogy ezen behozataloknak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását vizsgálják. Az exportáló gyártó azt állította, hogy ez a védelemhez való joga súlyos megsértését, valamint egy alapvető eljárási követelmény megsértését jelenti, amelyet utólagosan nem lehet orvosolni, mivel az észrevételek előterjesztésére rendelkezésére álló szakaszban, vagyis az értesítés Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napos határidőn belül befolyásolta a védelemhez való jogot. Ebből következően a jelen eljárást meg kellene szüntetni. Az exportáló gyártó másodlagosan a párhuzamosan folytatott hatályvesztési felülvizsgálati eljárás nem bizalmas irataihoz kéri teljes körű hozzáférés biztosítását.

(184)

Az állítás azon a téves feltételezésen alapult, hogy a kínai és a brazil import összesítésre kerül az orosz importtal. Ugyanakkor, amint az az alábbiakban kifejtésre került, a Kínából és Brazíliából származó behozatalt az okozati összefüggés elemzése során csak mint „egyéb tényezőt” vették figyelembe. Bár a mintába felvett uniós gyártók a két eljárás céljára egyetlen kitöltött kérdőívet küldtek vissza, ez csak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzésére szolgált, mivel az uniós gyártók mindkét eljárásban megegyeztek, és a benyújtott adatok ugyanazon vizsgálati időszakra és figyelembe vett időszakra vonatkoztak. A Bizottság hivatalos levélben már korábban jelezte az exportáló gyártónak a fenti érvek elutasítására vonatkozó szándékát, és felhívta az exportáló gyártót, hogy kérje a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(185)

A párhuzamosan folyamatban levő hatályvesztési felülvizsgálati eljárás nem bizalmas irataihoz való hozzáférést illetően az exportáló gyártó nem minősül érdekelt félnek abban az eljárásban, és ennek következtében nem biztosítható számára hozzáférés a szóban forgó nem bizalmas iratokhoz. Ennélfogva a védelemhez való jog megsértésével és az alapvető eljárási követelmény megsértésével kapcsolatos állítást elutasították.

(186)

A megfelelő ügyvitel érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(187)

A vámok kivetése tekintetében e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre a jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá besorolt, Oroszországból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben kiszerelt alumíniumfóliára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Ideiglenes dömpingellenes vám

Kiegészítő TARIC-kód

Oroszország

Ural Foil OJSC, szverdlovszki régió;

OJSC Rusal

Sayanal, hakassziai régió Rusal csoport

12,2 %

C050

Oroszország

Minden más vállalat

12,2 %

C999

(3) Az (1) bekezdésben említett termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1) Az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésétől számított 25 napon belül:

a)	kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták;

b)	írásban benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak; és

c)	kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(2) Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdésében említett felek az e rendelet hatálybalépésétől számított 25 napon belül észrevételeket tehetnek az ideiglenes intézkedések alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Értesítés az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 354., 2014.10.8., 14. o.).

(3) Értesítés a Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 350., 2014.10.4., 11. o.).

(4) HL L 94., 2009.4.8., 17. o. (72) és (80) preambulumbekezdés.

(5) Az EU és Dél-Korea között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás (HL L 127., 2011.5.14., 6. o.)

(6) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 444., 2014.12.12., 13. o.).

(7) Az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2009. április 7-i 287/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 94., 2009.4.8., 17. o.) (159) preambulumbekezdése.

(8) A Tanács 2013. március 11-i 217/2013/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 69., 2013.3.13., 11. o.).

(9) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 444., 2014.12.12., 13. o.).

(10) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Brussels, Belgium.

4.7.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/45

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1084 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. február 18.)

az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletei módosításának az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról

(az értesítés a C(2015) 797. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 1996. december 17-i 97/132/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Közösség és Új-Zéland kormánya közötti, az élő állatok és állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendelkezik az egészségügyi intézkedések egyenértékűsége elismerésének lehetőségéről, miután az exportáló fél objektíven kimutatta, hogy intézkedései elérik az importáló fél által előírt megfelelő védelmi szintet (a továbbiakban: a Felek).

(2)

A megállapodást a 97/132/EK határozat hagyta jóvá, amely arról is rendelkezik, hogy a megállapodás mellékleteinek a közös irányítóbizottság által javasolt módosításait a 72/462/EGK tanácsi irányelvben (2) említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A 72/462/EGK irányelvet hatályon kívül helyezte a 2004/68/EK tanácsi irányelv (3). A 2004/68/EK irányelv (10) preambulumbekezdése kimondja, hogy a húsra és húsipari készítményekre a 72/462/EGK irányelvvel megállapított közegészségügyi és hatósági ellenőrzési szabályokat felváltják a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szabályai. A preambulumbekezdésben továbbá az áll, hogy a 72/462/EGK irányelv egyéb előírásait a 2002/99/EK tanácsi irányelv (5) és a 2004/68/EK irányelv előírásai váltják fel.

(3)

Új-Zéland 2010-ben átszervezte illetékes hatóságait, és a jelenleg illetékes hatóság az Elsődleges Iparágak Minisztériuma. Az Unió csekély mértékű módosítást javasolt a tagállamok és a Bizottság szerepkörének meghatározásához. A módosítások figyelembevétele érdekében a Felek a megállapodás II. mellékletének aktualizálását javasolták.

(4)

A Felek javasolták, hogy módosítsák a különböző egyenértékűségi státusok fogalommeghatározásait, nevezetesen a megállapodás V. mellékletének glosszáriumában szereplő „Igen (1)” státusét, amely kapcsolódik a VII. melléklet 1a) szakaszában említett minta szerinti egészségügyi bizonyítványokhoz. A Felek továbbá jogalapot kívántak biztosítani az Unió számára a 2003/24/EK bizottsági határozatban (6) előírt integrált elektronikus rendszernek („TRACES”) az Új-Zélandról származó „Igen (1)” státusú behozatali tanúsítások meghatározásához történő alkalmazásához. A rendszer alkalmazása révén gyorsabbá válik a tanúsítások frissítése, és kibővül az elektronikus tanúsítások alkalmazásának köre. A Felek ezen túlmenően javasolták a megállapodásnak a TRACES rendszerre és Új-Zéland elektronikus rendszerére (E-cert) vonatkozó fogalommeghatározásokkal való kiegészítését, valamint az V. melléklet glosszáriumában szereplő egyes állatbetegségek nevének aktualizálását.

(5)

Új-Zéland új kockázatértékelést végzett a szarvasmarhaféléktől származó sperma és embriók importjára vonatkozóan. Ennek eredményeképpen az epizootiás haemorrhagiás betegség a szarvasmarhák spermája tekintetében már nem tekintendő szignifikáns betegségnek, és Új-Zéland törölte behozatali feltételeit. Ezenkívül Új-Zéland felülvizsgálta a Q-lázra és a szarvasmarhák vírusos hasmenésére (II. típus) vonatkozó feltételeket. A Felek ezért azt javasolták, hogy módosítsák a megállapodás V. melléklete 1. szakaszának „Sperma” című 1. fejezetét és „Embriók” című 2. fejezetét, valamint 5. szakaszának „Különböző tanúsítási rendelkezések” című 28. fejezetét. A Felek emellett azt is javasolták, hogy töröljék az 1. szakasz „Sperma” című 1. fejezetében az Új-Zéland Unióba történő exportjaira vonatkozó előző „intézkedéseket”, és vezessenek be egy új „intézkedést”, amely az Unió számára előírja a sperma szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisére (IBR) polimeráz láncreakcióval (PCR) történő vizsgálatának a felülvizsgálatát, egy olyan vizsgálati módszerét, amelyet az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) is jóváhagyott, és amely egyenértékű biztonságot nyújt az IBR betegségtől való mentességre. Ezért helyénvaló módosítani a megállapodás V. melléklete 1. szakaszának 1. és 2. fejezetében szereplő különleges feltételeket, valamint az 5. szakasz 28. fejezetében szereplő releváns tanúsítási rendelkezéseket.

(6)

Az élő méhekkel kapcsolatban az Unió új jogszabályt fogadott el azon tagállamok vagy régiók jegyzékbe vételére, amelyek mentesek a méhek varroózisától és amelyekre kereskedelmi korlátozások vonatkoznak. E korlátozások az Új-Zélandról származó importokra is alkalmazandók, mivel az ország nem mentes a betegségtől. A Felek javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 1. szakaszának „Élő állatok” című 3. fejezetébe az élő méhekre és a poszméhekre – beleértve a méh-/poszméh csíraplazmát is – a különleges feltételek oszlopba vezessenek be egy exportkorlátozást a 2013/503/EU bizottsági végrehajtási határozat (7) mellékletében felsorolt tagállamokra, illetve azok régióira vonatkozóan. Az Unió az amerikai költésrothadásra vonatkozó importkorlátozásokat is módosította a 2010/270/EU bizottsági határozatban (8). A Felek ezért a megállapodás V. mellékletének 5. szakaszában található, „Különböző tanúsítási rendelkezések” című 28. fejezet módosítását is javasolták.

(7)	A megállapodás V. mellékletének 2. szakaszában található, „Friss baromfihús” című 4B. fejezettel való összehangolás okán a Felek megegyeztek abban, hogy az V. melléklet 2. szakaszának a címét módosítják, beillesztve a cím elé a „friss” szót.

(8)

Új-Zéland kockázatértékelést végzett a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájára (PRRS) vonatkozóan, majd a sertéshús tekintetében módosította importfeltételeit. A Felek ezért javasolták, hogy a megállapodás V. fejezete 2. szakaszában található, „Friss hús” című 4A. fejezetben az Új-Zélandra történő uniós kivitelre alkalmazandó különleges feltételeket, az állategészségügy sorban a sertések vonatkozásában egészítsék ki a PRRS betegséggel, az V. melléklet 5. szakaszának 28. fejezetében pedig határozzák meg a vonatkozó tanúsításokat.

(9)

Új-Zéland 2010-ben felülvizsgálta a húsok kartondobozos csomagolására vonatkozó szabályait. Az új szabályokat az Unió értékelte, és megállapította, hogy azok az uniós szabályokkal egyenértékűek. A Felek ezért megállapodtak abban, hogy az egyenértékűséget fenntartják, és nincs szükség a megállapodás V. mellékletének e tekintetben történő módosítására.

(10)

Új-Zéland 2012-ben felülvizsgálta a marha-, juh és kecskehúsra vonatkozó húsvizsgálati rendszerét. A főbb módosítások a minőséget érintő húsvizsgálat során végzendő feladatoknak az élelmiszer-ipari vállalkozókra való átruházásához kapcsolódnak, miközben az általános felügyelet továbbra is az illetékes hatóság hatáskörében marad. Az új szabályokat az Unió értékelte, és megállapította, hogy azok az uniós szabályokkal egyenértékűek. A Felek ezért megállapodtak abban, hogy az egyenértékűséget fenntartják, és nincs szükség a megállapodás V. mellékletének e tekintetben történő módosítására.

(11)

Új-Zéland tudományos alapú kockázatértékelést végzett a nyers tejből készült termékekre vonatkozóan, valamint importkövetelményeket állapított meg és jogi mechanizmusokat hozott létre a pasztörizálatlan tejből készült termékek (a nyers tej kivételével) egyenértékűségének elismerésére. Az Unió tanulmányozta a kockázatértékelést, és a Felek 2010-ben megállapították, illetve javasolták e termékek kölcsönös egyenértékűségének elismerését. A következetesség és egyszerűsítés kedvéért a Felek javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 3. szakaszában található, „Emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek” című 8. fejezetben a „Nyers tejből készült lágy sajtok” és a „Nyers tejből készült kemény sajtok (parmezán típusú)” altípusok helyébe egy új altípus, a „Pasztörizálatlan tejből készült termékek (a nyers tej kivételével)” kerüljön Igen (1) státusszal, különleges feltételek nélkül bejegyzésre.

(12)

A 15/2011/EU bizottsági határozatban (9) az Unió felülvizsgálta a tengeri biotoxinok élő kéthéjú kagylókban történő kimutatására szolgáló vizsgálati módszerekre vonatkozó szabályait. Új-Zéland 2003-ban, 2006-ban és 2010-ben a biotoxin kimutatására szolgáló vizsgálati módszereinek és jóváhagyási kritériumainak az egyenértékűségét igazoló dokumentumokat nyújtott be az Uniónak. A dokumentumok értékelését követően a Felek megállapították egymás rendszereiről, hogy azok egyenértékűek, ezért nincs szükség a megállapodás V. mellékletének e tekintetben történő módosítására.

(13)

Az Unió alapos felülvizsgálatnak vetette alá az állati melléktermékekre vonatkozó jogszabályait. Az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (10) hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet (12). Az egyenértékűség fenntartására vonatkozó értékelés alapján a Felek megállapították, hogy az állati melléktermékek egyenértékűségi státusát sem az Új-Zélandról az Unióba, sem pedig az Unióból Új-Zélandra történő, a megállapodás hatálya alá eső kivitelek esetében nem érintik az új uniós jogszabályok, és nincs szükség a megállapodás V. mellékletének e tekintetben történő módosítására.

(14)

Ami az 1774/2002/EK bizottsági rendeletnek a 668/2004/EK bizottsági rendelettel (13) történő módosítását illeti, mely módosítás a rendelet ízesítő belsőségekkel és zsírszármazékokkal mint külön árucikkel való kiegészítésére vonatkozott, a Felek javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 4. szakaszának 21., „Csak 3. kategóriájú anyagokat tartalmazó állateledel (beleértve a feldolgozott tápot)” című fejezetét egészítsék ki az ízesítő belsőségekkel mint jegyzéken szereplő árucikkel. A Felek javasolták, hogy az állategészségügy és közegészségügy vonatkozásában az Unióba történő új-zélandi kiviteleknél „Igen (3)” státus, az Új-Zélandra történő uniós kivitelek esetében pedig „NÉ” státus kerüljön bejegyzésre.

(15)	A Felek javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakasza 27. fejezetének címe „Fogalommeghatározások” helyett „Horizontális kérdések” legyen, és e fejezet összes alfejezetét töröljék.

(16)

A megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 27. fejezetében szereplő „Tanúsítási rendszerek” című alfejezet pontosítja azokat az árucikktípusokat, amelyekre érvényes a tanúsítási rendszerek egyenértékűsége. A Felek javasolták, hogy az árucikktípusokra vonatkozó ezen pontosítást tegyék át a „Különleges feltételek” oszlopból az érintett alfejezet „Egyenértékűség” oszlopába mindenféle módosítás nélkül.

(17)

A Felek javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 27. fejezetébe kerüljön be egy alfejezet az olyan importált termékek reexportjára vonatkozó rendelkezésekről, amelyek esetében a termék harmadik országból és mind az Unióba, mind pedig Új-Zélandra irányuló kivitelére engedéllyel rendelkező létesítményből származik. E rendelkezést jelenleg a 2003/56/EK bizottsági határozat (14) VII. melléklete írja elő.

(18)

Egy értékelés alapján a Felek arra a következtetésre jutottak, hogy az olyan termékek esetében, amelyek egyenértékűsége „Igen (1)” státusú, mindkét Fél halászati- és tejtermékek mikrobiológiai ellenőrzésére és vizsgálatára szolgáló rendszerei egyenértékűek, ugyanakkor elismerték, hogy a mikrobiológiai kritériumok eltérőek lehetnek. Az exportáló vállalkozó felelőssége, hogy megfeleljen az importáló fél különleges élelmiszer-biztonsági kritériumainak. A Felek javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 27. fejezetébe kerüljön be egy alfejezet a mikrobiológiai ellenőrzési és vizsgálati rendszerekre vonatkozó rendelkezésekről. Ezek a rendelkezések a húságazatra is alkalmazandók, a Felek által előzetesen jóváhagyott egyenértékűségi státus alapján.

(19)

Egy értékelés alapján a Felek arra a következtetésre jutottak, hogy a két Fél létesítmények jegyzékbe vételére szolgáló rendszere egyenértékű. A Felek ezért azt javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 27. fejezetébe kerüljön be egy alfejezet, amely az Unióba történő exportra állati eredetű termékeket előállító új-zélandi létesítmények egyszerűsített jegyzékbe vételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. E rendelkezések azokra a termékekre alkalmazandók, amelyeknél a közegészségügy tekintetében egyenértékűséget állapítottak meg.

(20)

Az Unió a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) módosította a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára vonatkozó behozatali feltételeket. E módosítások figyelembevétele érdekében a Felek a megállapodás V. mellékletének 5. szakaszában található, a különböző tanúsítási rendelkezésekre vonatkozó 28. fejezet frissítését javasolták.

(21)

Ahelyett, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 28. fejezetében felsorolnák azokat a tagállamokat és régiókat, amelyek IBR-től mentesek és amelyekben jóváhagyott ellenőrzési programok vannak érvényben, a Felek azt javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának fent említett 28. fejezete hivatkozzon a 2004/558/EK bizottsági határozatra (16), amely elismeri és felsorolja a szóban forgó tagállamokat és azok régióit.

(22)

Ahelyett, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 28. fejezetében felsorolnák azokat a tagállamokat és régiókat, amelyek mentesek az Aujeszky-féle betegségtől és amelyekben jóváhagyott ellenőrzési programok vannak érvényben, a Felek azt javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 28. fejezete hivatkozzon a 2008/185/EK bizottsági határozatra (17), amely elismeri és felsorolja a szóban forgó tagállamokat és azok régióit.

(23)	A Felek javasolták, hogy az Unióból Új-Zélandra exportált, vaddisznóból származó termékek tekintetében a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 28. fejezetét egészítsék ki egy, a klasszikus sertéspestisre vonatkozó tanúsítvánnyal.

(24)	A megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 28. fejezetével való összhang kedvéért a Felek javasolták, hogy az V. melléklet „Közösen elfogadott járványvédelmi intézkedések” című 29. fejezetében található táblázatban mindenütt a „tanúsítás” kifejezés szerepeljen.

(25)

A Felek javasolták, hogy a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 29. fejezetét két alfejezetre tagolják: „29.A. Kölcsönösen elfogadott járványügyi státus specifikus betegségek tekintetében”, amelybe bekerül a jelenlegi 29. fejezet, és egy új 29.B. alfejezet „Kölcsönösen elfogadott járványvédelmi intézkedések specifikus betegségek előfordulása esetén” címmel.

(26)

Ami a megállapodás 6. cikkét, azaz „A regionális feltételekhez történő hozzáigazítást” illeti, a Felek javasolták, hogy az V. melléklet 5. szakaszának 29.B. alfejezetébe bizonyos állati termékek tekintetében kerüljenek be a közös kereskedelmi feltételek arra az esetre, ha egymás területén specifikus betegség fordulna elő.

(27)

A megállapodás VII. mellékletének egyszerűsítése, valamint az elektronikus tanúsításra való átállás érdekében a Felek a melléklet 1. szakaszának egy olyan rendelkezéssel történő módosítását javasolták, amely lehetővé teszi a bizonyítványminták számának csökkentését az előírt tanúsítások számának csökkentésével. Ezen túlmenően a Felek javasolták, hogy az exportáló Fél jogszabályaira való hivatkozások – a megállapodás V. mellékletének előírásai szerinti – beillesztésének szükségességét az importáló Fél megítélésére bízzák.

(28)

A Felek tisztázták, hogy a megállapodás VII. mellékletének 1. szakaszában meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványminta akkor használható, ha egy élő állat vagy termék a közegészségügy vagy állategészségügy tekintetében „Igen (1)” egyenértékűségi státust kapott, és nincs szükség egyenértékűségi tanúsításra. Következésképpen a Felek a szóban forgó melléklet 1. szakaszának az indulás dátumát követően kiállított tanúsításokra alkalmazandó állat-egészségügyi bizonyítványmintákra vonatkozó rendelkezés beillesztésével való módosítását javasolták oly módon, hogy annak alkalmazását olyan élő állatokra és termékekre korlátozzák, amelyek esetében a megállapodás V. melléklete 5. szakaszának 27. fejezetében megállapították a tanúsítási rendszerek egyenértékűségét.

(29)

A Felek javasolták, hogy a VII. melléklet 1. szakaszában határozzák meg a megállapodás V. mellékletében előírt egyes opcionális kiegészítő rendelkezések jogalapját, amelyet a bizonyítványon is fel kell tüntetni. Ezek a módosítások az említett melléklet 5. szakaszának 28. fejezetében szereplő kiegészítő tanúsításokhoz, valamint az Új-Zélandra történő uniós kivitelek esetében „az állati termék Unión belüli kereskedelme korlátozás nélkül engedélyezett” kiegészítő tanúsításhoz kapcsolódnak.

(30)

A megállapodás VII. mellékletének 2. szakaszában leírt tanúsítás egyszerűsítése, valamint az elektronikus tanúsításra való áttérés megkönnyítése érdekében a Felek javasolták, hogy a bizonyítványok tekintetében töröljék a kitöltési iránymutatásokat nyújtó magyarázó feljegyzések, valamint a szállítmány szempontjából irreleváns tanúsítványok beillesztésének szükségességét. A Felek továbbá apróbb módosításokat javasoltak az engedélyezett bizonyítványminta formáját illetően.

(31)

Mindkét Fél elektronikus tanúsítási rendszert fejlesztett ki, valamint egy olyan összeköttetést hoztak létre, amely lehetővé teszi az adatátvitelt Új-Zéland E-cert rendszere és az uniós TRACES rendszer között, s ezáltal azt, hogy az Unióba exportált új-zélandi termékek esetében a tanúsításokat elektronikus úton lehessen rendelkezésre bocsátani. Mivel az elektronikus tanúsítás a papíralapú tanúsítással egyenértékű garanciákat nyújt, a Felek a megállapodás VII. mellékletének módosítását javasolták, hogy az rendelkezzen az elektronikus tanúsítás kizárólagos használatához szükséges jogi mechanizmusról.

(32)

A Felek újbóli értékelésnek vetették alá a megállapodás VIII. mellékletének A. szakaszában felsorolt élő állatok és állati termékek határon végzett ellenőrzéseit. A Felek javasolták, hogy az azonosság-ellenőrzés szintjét 100 %-ban állapítsák meg, ugyanakkor azonban a Felek ezt az arányt mérlegelés alapján alkalmazhatják. A Felek javasolták továbbá, hogy határozzák meg az ahhoz szükséges jogalapot, hogy a határon végzett ellenőrzési tevékenységeket át lehessen ruházni egy felelős személyre vagy ügynökségre. Tekintettel a kétoldalú kereskedelem magas teljesítményszintjére és nagy megbízhatóságára, a Felek az emberi fogyasztásra szánt állati termékeken végzett fizikai ellenőrzések gyakoriságának 2 %-ról 1 %-ra való csökkentését javasolták. A Felek továbbá tisztázták, hogy a fizikai ellenőrzések gyakorisága tekintetében az emberi fogyasztásra szánt élő állatok ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint az emberi fogyasztásra szánt állati termékek, ezért azt javasolták, hogy a szóban forgó melléklet A. szakaszának a „Fizikai ellenőrzések”-ről ezen határozattal „Fizikai ellenőrzések (beleértve a szúrópróbaszerű vagy célzott ellenőrzéseket is)” címűre módosított 2. fejezetében az „emberi fogyasztásra szánt állati termékek” elé kerüljön be az „élő állatok” kifejezés.

(33)

A határon végzett ellenőrzések vizsgálati díjainak újraértékelését követően a Felek a megállapodás VIII. mellékletének B. szakaszában szereplő díjak naprakésszé tételét javasolták. Az Unióba történő új-zélandi kivitel tekintetében a Felek javasolták, hogy a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) V. mellékletével összhangban meghatározott vizsgálati díjakat alkalmazzák 22,5 %-os csökkentéssel. Ez a csökkentési arány azon feltételezés alapján került kiszámításra, hogy az új-zélandi behozatalok tekintetében alkalmazott fizikai ellenőrzések aránya csupán 10 %-a a más harmadik országokra alkalmazott rendes fizikai ellenőrzések arányának, valamint hogy a fizikai ellenőrzések nyomán felmerülő költségek az összköltség 25 %-át teszik ki. Az Új-Zélandra történő uniós kivitel tekintetében különbséget kell tenni azon szállítmányok között, amelyeknél csak okmány- és azonosságellenőrzést, valamint azok között, amelyeknél emellett fizikai ellenőrzéseket is végeztek. Ezen túlmenően Új-Zéland vizsgálati díjai tekintetében a rendelkezések szerint inflációs kiigazításra is sor kerül.

(34)	A két Fél jogszabályainak módosításai következtében a megállapodás mellékleteiben szereplő jogszabályi hivatkozások elavultak. Ezért mindkét Fél az említett mellékletekben szereplő uniós és új-zélandi jogszabályi hivatkozások frissítését javasolta.

(35)	A megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletéhez javasolt módosítások tekintetében a közös irányítóbizottság 2009. március 30–31-i, 2010. június 24-i, 2011. március 24-i, 2012. május 29–30-i és 2013. december 12-i ülésén az említett módosítások eszközölését javasolta.

(36)	Ezen ajánlások eredményeként helyénvaló a megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletében szereplő vonatkozó rendelkezések módosítása.

(37)	A megállapodás 16. cikke értelmében a mellékletek módosításairól a Felek közösen, adott esetben levélváltás útján állapodnak meg.

(38)	Ennek megfelelően a megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletének ajánlott módosításait az Unió részéről jóvá kell hagyni.

(39)	A megállapodás 18. cikkének (3) bekezdése értelmében a megállapodás mellékleteinek bármely elfogadott módosítása azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek írásban értesítik egymást arról, hogy végrehajtották a módosítások jóváhagyására vonatkozó saját belső eljárásokat.

(40)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás 16. cikke alapján felállított közös irányítóbizottság ajánlásának megfelelően az említett megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletének módosítását az Európai Unió nevében a Bizottság jóváhagyja.

Az Új-Zélanddal megállapodást képző levélváltás szövegét a megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletének módosításával együtt csatolták e határozathoz.

2. cikk

Az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgató az Európai Unió nevében felhatalmazást kap az Uniót jogilag kötelező levél aláírására.

3. cikk

A levélváltás formájában létrejött módosító megállapodást, valamint a határozat hatálybalépésének időpontját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. február 18-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 57., 1997.2.26., 4. o.

(2) A Tanács 1972. december 12-i 72/462/EGK irányelve a szarvasmarhafélék, a sertések és a friss hús harmadik országból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi és állat-egészségügyi vizsgálatok problémáiról (HL L 302., 1972.12.31., 28. o.).

(3) A Tanács 2004. április 26-i 2004/68/EK irányelve az egyes élő patás állatok Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségen történő átszállítására vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról, a 90/426/EGK és 92/65/EGK irányelv módosításáról, valamint a 72/462/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 139., 2004.4.30., 321. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

(5) A Tanács 2002. december 16-i 2002/99/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.).

(6) A Bizottság 2002. december 30-i 2003/24/EK határozata az integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kifejlesztéséről (HL L 8., 2003.1.14., 44. o.).

(7) A Bizottság végrehajtási határozata (2013. október 11.) az Unió egyes részeinek a méhek varroózisától mentes területként való elismeréséről és varroózismentes minősítésük megőrzése érdekében az Unión belüli kereskedelem és az Unióba történő behozatal tekintetében szükséges kiegészítő biztosítékok meghatározásáról (HL L 273., 2013.10.15., 38. o.).

(8) A Bizottság 2010. május 6-i 2010/270/EU határozata a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. melléklete 1. és 2. részének a telepekről származó állatokra, illetve méhekre és poszméhekre vonatkozó egészségügyi bizonyítványminta tekintetében történő módosításáról (HL L 118., 2010.5.12., 56. o.)

(9) A Bizottság 2011. január 10-i 15/2011/EU rendelete a 2074/2005/EK rendeletnek az élő kéthéjú kagylókban előforduló tengeri biotoxinok kimutatására szolgáló elismert vizsgálati módszerek tekintetében történő módosításáról (HL L 6., 2011.1.11., 3. o.)

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 3-i 1774/2002/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról (HL L 273., 2002.10.10., 1. o.)

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete () a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.)

(12) A Bizottság 2011. február 25-i 142/2011/EU rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

(13) A Bizottság 2004. március 10-i 668/2004/EK rendelete az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes mellékleteinek az állati melléktermékek harmadik országokból történő behozatala tekintetében történő módosításáról (HL L 112., 2004.4.19., 1. o.)

(14) A Bizottság 2003. január 24-i 2003/56/EK határozata az élő állatok és állati termékek Új-Zélandból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi bizonyítványokról (HL L 22., 2003.1.25., 38. o.)

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

(16) A Bizottság 2004/558/EK határozata (2004. július 15.) a 64/432/EGK tanácsi irányelvnek a szarvasmarhafélék Közösségen belüli kereskedelme esetében a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisével kapcsolatos további garanciákra vonatkozó végrehajtásáról és az egyes tagállamok által benyújtott felszámolási programok jóváhagyásáról (HL L 249., 2004.7.23., 20. o.).

(17) A Bizottság 2008. február 21-i 2008/185/EK határozata az Aujeszky-féle betegségre vonatkozó, a sertések Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó kiegészítő garanciákról és a betegséggel kapcsolatos információnyújtással szemben támasztott kritériumokról (HL L 59., 2008.3.4., 19. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

MELLÉKLET

LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló, 1996. december 17-i megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletének módosításairól szóló, Új-Zélanddal történő megállapodás létrehozásáról

2015. március 23.

Tisztelt Roche asszony!

Hivatkozva az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló, 1996. december 17-i megállapodás 2. cikkének (17) bekezdésére, tisztelettel a megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékleteihez az alábbi módosításokat javasolom:

A megállapodás 16. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott közös irányítóbizottság javasolja, hogy a II., V., VII. és VIII. melléklet szövegébe a II., V., VII. és VIII. melléklet mellékelten csatolt szövege lépjen.

Lekötelezne, ha megerősítené Új-Zéland egyetértését a megállapodás mellékleteinek alábbi módosításával.

A megállapodás 18. cikkének (3) bekezdésére hivatkozva örömmel tájékoztatom továbbá arról, hogy a Európai Uniónak a módosítások elfogadására vonatkozó belső eljárása lezárult.

Tisztelettel:

az Európai Unió részéről

Ladislav MIKO

2015. március 31.

Tisztelt Miko Úr!

Kérem engedje meg, hogy az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és állati termékek kereskedelmére alkalmazandó egészségügyi intézkedésekről szóló, 1996. december 17-i megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletéhez javasolt módosításokat tartalmazó levelére hivatkozzam.

Egyúttal megerősítem, hogy az e levélhez másolatban csatolt, a megállapodás 16. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott közös irányítóbizottság által javasolt módosítások Új-Zéland számára elfogathatók.

A megállapodás 18. cikkének (3) bekezdésére hivatkozva örömmel tájékoztatom továbbá arról, hogy Új-Zélandnak a módosítások elfogadására vonatkozó belső eljárása lezárult.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Tisztelettel:

Új-Zéland illetékes hatósága részéről

Deborah ROCHE

A Politikai és Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatója

„

II. MELLÉKLET

FELELŐS HATÓSÁGOK

A. RÉSZ

Új-Zéland

Az Elsődleges Iparágak Minisztériuma felelős az egészségügyi és állat-egészségügyi ellenőrzésekért.

—

Az Európai Unióba történő kivitel tekintetében az Elsődleges Iparágak Minisztériuma felelős az egészségügyi (élelmiszer-biztonság) és állat-egészségügyi szabványok és követelmények megállapításáért, valamint az elfogadott egészségügyi és állat-egészségügyi szabványoknak és követelményeknek való megfelelést tanúsító egészségügyi bizonyítványok szabványosításáért.

—	Az Új-Zélandra történő behozatal tekintetében az Elsődleges Iparágak Minisztériuma felelős az egészségügyi (élelmiszer-biztonság) és állat-egészségügyi szabványok és követelmények megállapításáért.

B. RÉSZ

Európai Unió

Az ellenőrzés megosztott az egyes tagállamok nemzeti szolgálatai és az Európai Bizottság között. E tekintetben a következők alkalmazandók:

—	az Új-Zélandra történő kivitel tekintetében a tagállamok felelősek a termelési körülmények és követelmények ellenőrzéséért, ideértve a törvény által előírt vizsgálatokat/ellenőrzéseket és az elfogadott szabványokat és követelményeket igazoló egészségügyi bizonyítványok kiadását,

—

az Európai Unióba történő behozatal tekintetében az Európai Bizottság felelős az átfogó koordinálásért, az ellenőrzési rendszerek vizsgálatáért/ellenőrzéséért, valamint a szükséges jogalkotási intézkedések meghozataláért annak biztosítása érdekében, hogy a szabványok és követelmények egységesen legyenek alkalmazva a belső piacon.

V. MELLÉKLET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK ELISMERÉSE

A jelölések magyarázata

Igen (1)	Elfogadott egyenértékűség. A VII. melléklet 1. szakaszának 1a) pontjában található minta szerinti egészségügyi tanúsítások használandók. Az EU az Új-Zélandról származó »Igen (1)« státusú élő állatokra és állati termékekre vonatkozó behozatali tanúsítványait a TRACES rendszerben a két Fél által jóváhagyott modell szerint határozhatja meg.
Igen (2)	Elvben elfogadott egyenértékűség. Néhány konkrét kérdést még meg kell oldani. Az importáló Fél egészségügyi bizonyítványmintája vagy állat-egészségügyi okmánya alkalmazandó.
Igen (3)	Az importáló fél követelményeinek megfelelő formájú egyenértékűség. Az importáló Fél egészségügyi bizonyítványmintája vagy állat-egészségügyi okmányai alkalmazandók.
NÉ	Nincs értékelve. Az importáló Fél állat-egészségügyi bizonyítványmintája vagy állat-egészségügyi okmányai alkalmazandók.
É	Értékelés alatt – mérlegelés tárgyát képezi. Az importáló Fél egészségügyi bizonyítványmintája vagy állat-egészségügyi okmányai alkalmazandók.
[]	Közeli megoldásra váró kérdések
Nem	Nem egyenértékű és/vagy további értékelés szükséges. Akkor lehetséges a kereskedelem, ha az exportáló Fél teljesíti az importáló Fél követelményeit.
N.A.	Nem alkalmazandó
ASF	Afrikai sertéspestis
BSE	Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma
BT	Kéknyelv-betegség
C	Celsius
CBPP	Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja
CSF	Klasszikus sertéspestis
EU/ÚZ	Európai Unió/Új-Zéland
E-Cert	Új-Zéland elektronikus adatátviteli rendszere az exportok egészségügyi bizonyítványaira vonatkozóan.
EIA	Lovak fertőző kevésvérűsége
FMD	Száj- és körömfájás
gst	termék- és szolgáltatásadó
HPNAI	Bejelentendő, magas patogenitású madárinfluenza
HTST	Magas hőmérsékleten/rövid ideig
IBR	Szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise
LPNAI	Bejelentendő, alacsony patogenitású madárinfluenza
LSD	Bőrcsomósodáskór
min	perc(ek)
ND	Newcastle-betegség
Nincs	Nincsenek különleges feltételek
OIE	Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal
FÁF	Feldolgozott állati fehérje
PPR	Kiskérődzők pestise
PRRS	Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája
RND	Keleti marhavész
SVD	Sertések hólyagos betegsége
TRACES	Az EU elektronikus adatátviteli rendszere az exportokkal kapcsolatos egészségügyi bizonyítványokra vonatkozóan.
TSE	Fertőző szivacsos agyvelőbántalom
UHT	Ultramagas hőmérséklet
VS	Hólyagos szájgyulladás

1. szakasz

Csíraplazma és élő állatok

Árucikk

Új-Zélandra történő uniós kivitel (1)

EU-ba történő új-zélandi kivitel

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Az EU-ban alkalmazott szabványok

ÚZ-ban alkalmazott szabványok

Az EU-ban alkalmazott szabványok

1. Sperma

—	Szarvasmarha

88/407/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Lásd a 28. fejezetet:

—

Q-láz

—	Kéknyelv-betegség

Animal Products Act 1999

88/407/EGK

2011/630/EU

IBR

lásd a 28. fejezetet

Az EU-nak felül kell vizsgálnia, hogy a sperma IBR-re történő, az OIE által jóváhagyott PCR vizsgálati módszerrel elvégzett vizsgálata egyenértékű biztonságot nyújt-e az IBR betegségtől való mentességre.

—	Juh/kecske

92/65/EGK

2010/470/EU

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

2010/472/EU

NÉ

—

Sertés

90/429/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

90/429/EGK

2012/137/EU

NÉ

—

Szarvas

92/65/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

Nem

—

Ló

92/65/EGK

2010/470/EU

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (3)

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

2004/211/EK

2010/471/EU

Igen (3)

—

Kutya

92/65/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

NÉ

2. Embriók (a zona pellucida-n való áthatolásnak kitett embriók kivételével)

—	Szarvasmarha in-vivo létrehozott embriók

89/556/EGK

Biosecurity Act 1993

Igen (1)

Lásd a 28. fejezetet:

—

Q-láz

—	Szarvasmarha vírusos hasmenése (II. típus)

Animal Products Act 1999

89/556/EGK

2006/168/EK

Igen (1)

in-vitro létrehozott embriók

89/556/EGK

Biosecurity Act 1993

Igen (1)

Lásd a 28. fejezetet:

—

Q-láz

—	Szarvasmarha vírusos hasmenése (II. típus)

Animal Products Act 1999

Igen (3)

—	Juh/kecske

92/65/EGK

2010/470/EU

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

2010/472/EU

NÉ

—

Sertés

92/65/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

NÉ

—

Szarvas

92/65/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

Nem

—

Ló

92/65/EGK

2010/470/EU

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

2004/211/EK

2010/471/EU

Igen (3)

—	Baromfi Keltetőtojások

2009/158/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2009/158/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Szalmonella

lásd a 28. fejezetet

—	Laposmellű futómadarak Keltetőtojások

NÉ

3. Élő állatok

—	Szarvasmarha

64/432/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

206/2010/EU rendelet

Igen (3)

IBR

lásd a 28. fejezetet

—	Juh/kecske

91/68/EGK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2004/212/EK

999/2001/EK rendelet

206/2010/EU rendelet

Igen (3)

Az EU-nak meg kell vizsgálnia ÚZ surlókór-mentességét

—

Sertés

64/432/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

206/2010/EU rendelet

Igen (3)

Aujeszky-féle betegség, lásd a 28. fejezetet

—

Szarvas

2004/68/EK

92/65/EGK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2004/68/EK

206/2010/EU rendelet

Igen (3)

—

Lófélék

2009/156/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (3)

Animal Products Act 1999

92/260/EGK

93/195/EGK

93/196/EGK

93/197/EGK

2004/211/EK

2009/156/EK

2010/57/EU

Igen (3)

EIA

lásd a 28. fejezetet

—	Kutya, macska és menyétfélék

Kereskedelmi célú behozatal:

92/65/EGK

2013/519/EU

Nem kereskedelmi célú behozatal:

2003/803/EK

998/2003/EK rendelet

576/2013/EU rendelet

577/2013/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (3)

Veszettség, lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

Kereskedelmi célú behozatal:

92/65/EGK:

2011/874/EU

2013/519/EU

Nem kereskedelmi célú behozatal:

2011/874/EU

2013/519/EU

2013/520/EU

998/2003/EK

576/2013/EU rendelet

577/2013/EU rendelet

Igen (3)

Veszettség

lásd a 28. fejezetet

—	Élő baromfi

2009/158/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2009/159/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Szalmonella

lásd a 28. fejezetet

—	Laposmellű futómadarak

NÉ

—	Élő méhek és a poszméhek, a méh-/poszméh csíraplazmáját is beleértve

92/65/EGK:

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

92/65/EGK

2013/503/EU

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

Méhek/poszméhek

lásd a 28. fejezetet

Nem irányul árukereskedelem a 2013/503/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt tagállamokba vagy régiókba.

2. szakasz

Hús (beleértve a friss húst, a friss baromfihúst, a tenyésztettvad-húst és a vadhúst), emberi fogyasztásra szánt darált hús, előkészített hús és húskészítmények

Árucikk

Új-Zélandra történő uniós kivitel

EU-ba történő új-zélandi kivitel

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Az EU-ban alkalmazott szabványok

ÚZ-ban alkalmazott szabványok

Az EU-ban alkalmazott szabványok

4. Hús

4.A.

A 853/2004/EK rendelet meghatározása szerinti friss hús Tartalmazza az emberi fogyasztásra szánt darált húst és a feldolgozatlan (friss) vért/csontokat/zsírt.

Állategészségügy

—

Kérődzők

—

Lófélék

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

—

Sertés

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

999/2001/EK rendelet (2)

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

999/2001/EK (2) rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

Szalmonella és BSE

lásd a 28. fejezetet

—	A darált húsnak fagyasztottnak kell lennie.

4.B. Friss baromfihús

Állategészségügy

—

baromfi

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

—

pulyka

Igen (3)

NÉ

Közegészségügy

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

NÉ

4.C. Tenyésztett vadak húsa

Állategészségügy

—

Szarvas

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

—

Nyúl

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

119/2009/EK rendelet

Igen (1)

—	Egyéb szárazföldi emlősök

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

119/2009/EK rendelet

Igen (1)

—	Madarak (beleértve a lapos mellű futómadarakat)

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

—	Szárazföldi emlősök

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

119/2009/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

—	Laposmellű futómadarak

Igen (1)

4.D. Vadhús

Állategészségügy

—

Szarvas

—

Nyúl

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

119/2009/EK rendelet

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

—

Sertés

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

CSF és PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

119/2009/EK rendelet

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

—	Egyéb vad szárazföldi emlősök

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

119/2009/EK rendelet

NÉ

—

Madarak

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

—	Vadon élő szárazföldi emlősök

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

119/2009/EK rendelet

Igen (1)

A le nem nyúzott és ki nem zsigerelt vadon élő nyúlféléket legfeljebb 15 nappal a behozatal tervezett időpontja előtt legalább + 4 °C-ra le kell hűteni.

—

Madarak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

NÉ

5. Előkészített hús

5.A. Friss húsból származó előkészített hús

Állategészségügy

—

Kérődzők

—

Sertés

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

—	999/2001/EK rendelet

—	852/2004/EK rendelet

—	853/2004/EK rendelet

—	854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2011/163/EU rendelet

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

Csak fagyasztva

BSE

lásd a 28. fejezetet

5.B. Friss baromfihúsból származó előkészített hús

Állategészségügy

—

Baromfi

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2002/99/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

—

Pulyka

Igen (3)

NÉ

Közegészségügy

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

Animal Products Act 1999

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

NÉ

Csak fagyasztva

5.C. Friss tenyésztett vadhúsból származó előkészített hús

Állategészségügy

—

Szarvas

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

206/2010/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2000/572/EK

2002/99/EK

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

—

Nyúl

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2000/572/EK

2002/99/EK

Igen (1)

—	Lapos mellű futómadarak

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2002/99/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

—

Madarak

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2002/99/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

—

Szarvas

—

Sertés

—

Nyúl

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

Csak fagyasztva

—

Madarak

—	Lapos mellű futómadarak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

2000/572/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

NÉ

Igen (1)

5.D. Friss vadhúsból származó előkészített hús

Állategészségügy

—

Szarvas

—

Nyúl

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2002/99/EK

Igen (1)

—

Sertés

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

CSF és PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2002/99/EK

Igen (1)

—

Madarak

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Nem

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2002/99/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

—	Vadon élő szárazföldi emlősök

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2000/572/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

Csak fagyasztva

—

Madarak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

2000/572/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

NÉ

6. Húskészítmények

6.A. Friss húsból származó húskészítmények

Állategészségügy

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

6.B. Friss baromfihúsból származó húskészítmények

Állategészségügy

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

2007/777/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

NÉ

6.C. Friss tenyésztett vadhúsból származó húskészítmények

Állategészségügy

—

Sertés

—

Szarvas

—

Nyúl

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (1)

—	Lapos mellű futómadarak

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

—	Egyéb madarak

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (3)

Közegészségügy

—

Sertés

—

Szarvas

—

Nyúl

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

—	Lapos mellű futómadarak

Igen (1)

6.D. Friss vadhúsból származó húsipari termékek

Állategészségügy

Vadon élő vad

—

Sertés

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

CSF és PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (1)

—

Szarvas

—

Nyúl

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (1)

—

Madarak

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

2007/777/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

Vadon élő vad

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

NÉ

3. szakasz

Egyéb emberi fogyasztásra szánt termékek

Árucikk

Új-Zélandra történő uniós kivitel1

EU-ba történő új-zélandi kivitel

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Az EU-ban alkalmazott szabványok

ÚZ-ban alkalmazott szabványok

Az EU-ban alkalmazott szabványok

7. Emberi fogyasztásra szánt termékek

7.A. Állati belek

Állategészségügy

—	Szarvasmarha

—

Juh

—

Kecske

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2003/779/EK

2007/777/EK

477/2010/EU

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

7.B. Emberi fogyasztásra szánt feldolgozott csontok és csonttermékek

Állategészségügy

Friss hús:

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Baromfi

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (3)

Tenyésztett vad

—

Sertés

—

Szarvas

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (1)

—

Madarak

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (3)

Vadon élő vad

—

Szarvas

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

CSF és PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Igen (3)

Közegészségügy

Friss hús:

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Baromfi

Friss hús

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

2007/777/EK

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

NÉ

Tenyésztett vad

—

Emlősök

92/118/EGK

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

2007/777/EK

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

NÉ

Vadon élő vad

—

Emlősök

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

2007/777/EK

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

NÉ

7.C. Emberi fogyasztásra szánt feldolgozott állati fehérje

Állategészségügy

Friss húsból származó, emberi fogyasztásra szánt állati fehérje:

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

477/2010/EU

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

Baromfi

Friss húsból származó, emberi fogyasztásra szánt állati fehérje

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

94/438/EK

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

Igen (3)

Tenyésztett vad

—

Sertés

—

Szarvas

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

477/2010/EU

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Igen (3)

Vadon élő vad

—

Sertés

—

Szarvas

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

CSF és PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

477/2010/EU

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Igen (3)

Közegészségügy

Friss húsból származó, emberi fogyasztásra szánt állati fehérje

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

999/2001/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Baromfi

Friss húsból származó, emberi fogyasztásra szánt állati fehérje

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

NÉ

Tenyésztett vad

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

NÉ

Vadon élő vad

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

NÉ

7.D. Emberi fogyasztásra szánt vér és vértermékek

Állategészségügy

Friss húsból származó, emberi fogyasztásra szánt vér és vértermékek:

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

206/2010/EU rendelet

Igen (1)

Baromfi

Friss baromfihúsból származó, emberi fogyasztásra szánt vér és vértermékek

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Tenyésztett vad

—

Sertés

—

Szarvas

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Igen (3)

Vadon élő vad

—

Sertés

—

Szarvas

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

CSF és PRRS

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Madarak

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Igen (3)

Közegészségügy

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

Friss hús

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2007/777/EK és 2011/163/EU

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Baromfi

Friss hús

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

NÉ

Tenyésztett vad

—

Emlősök

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Szárnyas

Igen (1)

NÉ

Vadon élő vad

—

Emlősök

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Szárnyas

Igen (1)

NÉ

7.E. Emberi fogyasztásra szánt zsír és kiolvasztott zsír

Állategészségügy

Háziasított emlősök

Friss húsból származó termékek:

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

Baromfi

Friss húsból származó termékek:

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

798/2008/EK rendelet

Igen (3)

Tenyésztett vad

—

Sertés

—

Szarvas

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Szárnyas

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Igen (3)

Vadon élő vad

—

Sertés

—

Szarvas

92/118/EGK

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

CSF, lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

—

Szárnyas

Igen (1)

Hőkezelt

szobahőmérsékleten tárolható

F03 kezelés

Igen (3)

Közegészségügy

—

Kérődzők

—

Ló

—

Sertés

Friss hús

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Baromfi

Friss hús

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

NÉ

Tenyésztett vad

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Szárnyas

Igen (1)

NÉ

Vadon élő vad

92/118/EGK

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2007/777/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

—

Szárnyas

Igen (1)

NÉ

7.F. Emberi fogyasztásra szánt zselatinok

Állategészségügy

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

NÉ

Közegészségügy

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

NÉ

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2074/2005/EK rendelet

NÉ

BSE

lásd a 28. fejezetet

7.G. Emberi fogyasztásra szánt kollagén

Állategészségügy

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

NÉ

Közegészségügy

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Health Act 1956

NÉ

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

NÉ

BSE

lásd a 28. fejezetet

7.H. Gyomor és hólyag (sózott, szárított vagy hőkezelt, valamint egyéb termékek)

Állategészségügy

—	Szarvasmarha

—

Juh

—

Kecske

—

Sertés

2002/99/EK

999/2001/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (3)

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

2007/777/EK

999/2001/EK rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

999/2001/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

Emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek Beleértve az emberi fogyasztásra szánt kolosztrumot és kolosztrumalapú termékeket

Állategészségügy

Háziasított emlősök, a következőket beleértve

—	Szarvasmarha

—

Bivaly

—

Juh

—

Kecske

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

605/2010/EU rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

—	Pasztőrözött

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

605/2010/EU rendelet

Igen (1)

—	Nem pasztőrözött, hőkezelt sajtok

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

ÚZ (tej-és tejtermék-feldolgozás) élelmiszerekre vonatkozó szabványok 2002

Igen (1)

Hőkezelt sajtok

lásd a 28. fejezetet

Food Act 1981 Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

605/2010/EU rendelet

Igen (1)

—	Nem pasztőrözött tejtermékek (a nyerstej kivételével)

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Food Act 1981

Animal Products Act (1999)

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

605/2010/EU rendelet

Igen (1)

9. Emberi fogyasztásra szánt halászati termékek (élő állatok kivételével)

Állategészségügy

Vad tengeri állatok

—	Úszós halak

—	Halikra/haltej

—	Puhatestűek

—	Tüskésbőrűek

—	Zsákállatok, haslábúak és rákalakúak

2002/99/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Lazacalakúak

lásd a 28. fejezetet

Halikra/haltej

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (1)

Édesvízi vad állatok

—	Lazacalakúak

—	Halikra/haltej

—

Rákok

2002/99/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Lazacalakúak

lásd a 28. fejezetet

Halikra/haltej

lásd a 28. fejezetet

Rákok (fagyasztva vagy feldolgozva)

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (1)

Rákok (fagyasztva vagy feldolgozva)

—	Úszós halak (nem lazacalakúak)

—	Puhatestűek

—	Rákalakúak

2002/99/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (1)

Akvakultúratermékek (tengeri & édesvízi – tenyésztett)

—	Lazacalakúak

—	Halikra/haltej

2002/99/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Lazacalakúak

lásd a 28. fejezetet

Halikra/haltej

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (1)

Lazacalakúak (kizsigerelve)

—	Puhatestűek, tüskésbőrűek

—	Zsákállatok, haslábúak és rákalakúak

2002/99/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Fagyasztva vagy feldolgozva

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (1)

Fagyasztva vagy feldolgozva

—	Úszós halak (nem lazacalakúak)

2002/99/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

—	Úszós halak

—	Halikra/haltej

—	Kagylók, tüskésbőrűek,zsákállatok, haslábúak és rákalakúak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

(akvakultúra)

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2074/2005/EK rendelet

Igen (1)

10. Élő halak, puhatestűek, rákalakúak, beleértve a halikrát és az ivarsejteket

Állategészségügy

Emberi fogyasztásra

—	Élő puhatestűek, tüskésbőrűek,

—	élő rákalakúak

—	élő úszós halak

—	egyéb vízi állatok

93/53/EGK

95/70/EK

2002/99/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (1)

Szaporításra, tenyésztésre, tartásra, átmosásra

—	élő puhatestűek és halak

93/53/EGK

95/70/EK

1251/2008/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1251/2008/EK rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

—	élő úszós halak

—	élő puhatestűek, tüskésbőrűek, zsákállatok és haslábúak

—	élő rákalakúak

—	egyéb halak

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

(emberi fogyasztásra szánt akvakultúratermékek)

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2074/2005/EK rendelet

Igen (1)

11. Egyéb emberi fogyasztásra szánt termékek

11.A. Méz

Állategészségügy

92/118/EGK

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

2002/99/EK

Igen (3)

Közegészségügy

2001/110/EK

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

NÉ

Animal Products Act 1999

2001/110/EK

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2074/2005/EK rendelet

Igen (3)

11.B. Békacomb

Állategészségügy

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

NÉ

Közegészségügy

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

NÉ

Animal Products Act 1999

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2074/2005/EK rendelet

NÉ

11.C. Emberi fogyasztásra szánt csigák

Állategészségügy

2002/99/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

NÉ

Közegészségügy

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

NÉ

Animal Products Act 1999

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2074/2005/EK rendelet

NÉ

11.D. Tojástermékek

Állategészségügy

2002/99/EK

2009/158/EK

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

2002/99/EK

2009/158/EK

NÉ

Közegészségügy

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Food Act 1981

Health Act 1956

NÉ

Animal Products Act 1999

2011/163/EU

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

798/2008/EK rendelet

NÉ

4. szakasz

Nem emberi fogyasztásra szánt termékek

Árucikk

Új-Zélandra történő uniós kivitel1

EU-ba történő új-zélandi kivitel

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Az EU-ban alkalmazott szabványok

ÚZ-ban alkalmazott szabványok

Az EU-ban alkalmazott szabványok

12. Kedvtelésből tartott állatoknak szánt takarmányok előállítására vagy technikai célra szánt állati belek

Állategészségügy

—	Szarvasmarha

—

Juh

—

Kecske

—

Sertés

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (2)

A TSE-re vonatkozó tilalmak érvényesek.

Animal Products Act 1999

2003/779/EK

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Közegészségügy

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Health Act 1956

Törvény a mezőgazdasági vegyi anyagokról és az állatgyógyszerekről 1997

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

13. Nem emberi fogyasztásra szánt tej, tejtermékek és kolosztrum

Állategészségügy

—	Szarvasmarha

—

Juh

—

Kecske

Pasztőrözött, UHT vagy sterilezett

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

Nem pasztőrözött kolosztrum és tej takarmányláncon kívüli felhasználásra

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (3)

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (3)

Közegészségügy

N.A.

14. Takarmányként, szerves trágyaként és talajjavító szerként történő felhasználástól eltérő célra szánt csont és csonttermékek (kivéve a csontlisztet), szarv és szarvtermékek (kivéve a szarulisztet), valamint pata és patatermékek

Állategészségügy

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Közegészségügy

N.A.

15. Feldolgozott (kivont) állati fehérje takarmányozási célra

Állategészségügy

Kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására szánt feldolgozott állati fehérje

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Nem emlős anyagból származó feldolgozott állati fehérje

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

—	halból származó anyag

Igen (1)

—	madárból származó anyag

Igen (2)

70 °C/50 min

80 °C/9 min vagy 100 °C/1 min

vagy ezzel egyenértékű

Igen (1)

Közegészségügy

N.A.

16. Feldolgozott vér és vérkészítmények (kivéve a lófélékből előállított szérumot) takarmányláncon kívüli felhasználásra

Állategészségügy

—	Szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

—

Lófélék

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

—

Szárnyas

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

Közegészségügy

N.A.

17. Nem emberi fogyasztásra szánt zsír és kiolvasztott zsír, beleértve a halolajokat

Állategészségügy

—	Kiolvasztott zsírok és olajok

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

További BSE-vonatkozású címkézést kell alkalmazni

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

—	Zsír (sertés)

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

A terméknek friss sertéshúsból, tenyésztett vagy vadon élő vadból kell származnia az előzetesen jelzett állat-egészségügyi Igen (1) státus esetében.

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

CSF

lásd a 28. fejezetet

—

Halolaj

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

Az 1069/2009/EK rendelet szerinti 2. vagy 3. kategóriából származó zsírszármazékok

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Biosecurity Act 1993 S 22

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Közegészségügy

N.A.

18.A. Zselatinok takarmányozási vagy takarmányláncon kívüli célokra

Állategészségügy

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

Közegészségügy

N.A.

18. B. Hidrolizált fehérje, kollagén, di- és trikálcium-foszfát

Állategészségügy

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

Közegészségügy

N.A.

19. Nyersbőr és irha

Állategészségügy

—	Patások a lófélék kivételével

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

—

Lófélék

—	Egyéb emlősök

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

—	Laposmellű futómadarak (strucc, emu, nandu)

1069/2009/EK rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

1069/2009/EK rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

N.A.

20. Gyapjú és rost/szőr

Állategészségügy

—	Juh, kecske, tevefélék

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Csak mosott gyapjú

Tiszta és 75 °C-on vagy azzal egyenértékű hőfokon mosva

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

—	Egyéb kérődzők és sertések

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

—

Egyéb

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

Közegészségügy

N.A.

21. Csak 3. kategóriájú anyagokat tartalmazó állateledel (a feldolgozottat is beleértve)

Állategészségügy

Feldolgozott állateledel (nem emlős)

Hermetikusan lezárt tárolókban

Félszáraz és szárított állateledel

patásokból (a lófélék kivételével) készült kutyarágók

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Ízesítő belsőségek

NÉ

Igen (3)

Feldolgozott állateledel (nem emlős)

—	Hermetikusan lezárt tárolókban

—	Félszáraz és szárított állateledel

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

—	halból származó anyag

Igen (1)

—	madárból származó anyag

Igen (2)

70 °C/50 min

80 °C/9 min

100 °C/1 min vagy ezzel egyenértékű

Igen (1)

Ízesítő belsőségek

NÉ

Igen (3)

Nyers állateledel

Közvetlen fogyasztásra

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

BSE

lásd a 28. fejezetet

Közegészségügy

N.A.

22. Lófélékből előállított szérum

Állategészségügy

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

Közegészségügy

N.A.

23. Takarmány – beleértve az állateledelt is – előállítására, takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt egyéb állati melléktermékek

Állategészségügy

Friss hús

—	Szarvasmarha

—

Juh

—

Kecske

—

Sertés

—

Ló

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

A terméknek friss húsból, tenyésztett vagy vadon élő vadból kell származnia az előzetesen jelzett állat-egészségügyi Igen (1) státus esetében

Animal Products Act 1999

999/2001/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

BSE

lásd a 28. fejezetet

Tenyésztett vad

—

Sertés

—

Szarvas

Vadon élő vad

—

Sertés

—

Szarvas

BSE

lásd a 28. fejezetet

Kiegészítő A BSE-vonatkozású címkézési követelmények alkalmazandók

CSF, lásd a 28. fejezetet

Friss hús

—

Baromfi

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

Tenyésztett és vadon élő vad

—

Madarak

Egyéb fajok

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Közegészségügy

N.A.

24. Nem emberi fogyasztásra szánt méhészeti termékek

Állategészségügy

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

Közegészségügy

N.A.

25. Vadállattrófeák

Állategészségügy

—

Emlősök

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

Igen (1)

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

—

Madarak

NÉ

Közegészségügy

N.A.

26. Trágya – feldolgozott

Állategészségügy

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Biosecurity Act 1993 S 22

NÉ

Animal Products Act 1999

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

NÉ

Közegészségügy

N.A.

5. szakasz

Általános horizontális kérdések

Új-Zélandra történő uniós kivitel1

EU-ba történő új-zélandi kivitel

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Kereskedelmi feltételek

Egyenértékűség

Különleges feltételek

Intézkedés

Az EU-ban alkalmazott szabványok

ÚZ-ban alkalmazott szabványok

Az EU-ban alkalmazott szabványok

27. Horizontális kérdések

Víz

98/83/EK

Animal Products Act 1999

Health Act 1956

Igen (1)

Animal Products Act 1999

98/83/EK

Igen (1)

Maradékanyagok

Maradékanyag-megfigyelés

—	Vörös húsú fajok

96/22/EK

96/23/EK

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Igen (1)

Animal Products Act 1999

96/22/EK

96/23/EK

Igen (1)

—	Egyéb fajok, egyéb termékek

Igen (3)

Tanúsítási rendszerek

96/93/EK

Animal Products Act 1999

Igen (1)

Az egyenértékűségi státus valamennyi, az állat-és közegészségügyi egyenértékűséggel (Igen 1) összhangban lévő állat és állati eredetű áru esetében érvényes.

Animal Products Act 1999

92/118/EGK

96/93/EK

2002/99/EK

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2074/2005/EK rendelet

1251/2008/EK rendelet

1069/2009/EK rendelet

142/2011/EU rendelet

Igen (1)

Az egyenértékűségi státus a 3, 4A, 4C, 4D, 5A, 5C, 5D, 6A, 6C, 6D, 7A, 7B, 7C, 7D, 7E, 7H, 9, 10, 12, 15, 16, 17, 19, 21 és 23 bejegyzési szám szerinti (Igen 1) egyenértékűséggel összhangban lévő állat és állati eredetű áru esetében érvényes

Ha a hatósági állat-egészségügyi bizonyítvány a szállítmány elindulását követően kerül kiadásra, akkor annak hivatkozást kell tartalmaznia a megfelelő alkalmassági okmányra (ED), a hatósági állat-egészségügyi bizonyítványt támogató alkalmassági okmány kiadásának, a szállítmány indulásának és a hatósági állat-egészségügyi bizonyítvány aláírásának időpontjára. Új-Zéland értesíti az érkezés szerinti állat-egészségügyi határállomást az Új-Zélandból történt indulást követő bármely tanúsítási problémáról.

Importált állati termékek reexportja

96/93/EK

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Biosecurity Act 1993

Igen (1)

Az állati termékek származhatnak részben vagy egészben olyan, az előírásoknak megfelelő állati termék(ek)ből, amelyek az EU–val és Új-Zélanddal is kereskedelemre jogosult harmadik országból/országokból és létesítményekből származnak.

Animal Products Act 1999

Food Act 1981

Biosecurity Act 1993

96/93/EK

Igen (1)

Mikrobiológiai ellenőrzési/vizsgálati rendszer (3) (4)

beleértve az alábbiakat: vizsgálati módszerek, mintavételi és előkészítési szabványok, szabályozási tevékenységek

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2073/2005/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Igen (1)

Animal Products Act 1999

852/2004/EK rendelet

853/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

2073/2005/EK rendelet

Igen (1)

Létesítmények jegyzékbe vételére szolgáló rendszerek (5)

178/2002/EK rendelet

882/2004/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Animal Products Act 1999

Igen (1)

Animal Products Act 1999

178/2002/EK rendelet

882/2004/EK rendelet

852/2004/EK rendelet

854/2004/EK rendelet

Igen (1)

Az egyenértékűségi státus valamennyi, az állat-és közegészségügyi egyenértékűséggel »Igen (1)« összhangban lévő állati eredetű áru esetében érvényes.

Az »Igen (1)« státusszal összhangban nem lévő áruk jegyzékbevételi eljárását felül kell vizsgálni.

28. Vegyes tanúsítási előírások: A hitelesítéseknek szerepelniük kell a köz-vagy állat-egészségügyi bizonyítványon.

Tárgy

Tanúsítási rendelkezések

Q-láz

Új-Zéland elismerten mentes a Q-láztól.

A szarvasmarha-embrió és -sperma EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelme esetén a tagállam illetékes hatósága tanúsítja a következőket:

Legjobb tudomásom szerint és amennyire meg tudtam állapítani, a donorok esetén nem volt a Q-lázra nézve pozitív eredményt adó teszt;

ÉS a szarvasmarha- sperma esetében

VAGY

A donorokon a Q-láz kimutatására komplementkötési próbát (negatív az eredmény, ha az 1:10 vagy magasabb arányú hígítás esetén a komplementnél nincs kötés) vagy ELISA-próbát végeztek a (legfeljebb 60 napos) spermagyűjtési időszakot követő 21–120 napos időszakban az Új-Zélandba exportálandó spermákból gyűjtött mintán, és a próbák eredménye negatív lett.

VAGY

Az Új-Zélandba exportálandó spermákból gyűjtött minták mindegyikéből egy alikvotot egy laboratórium által jóváhagyott, a Q-láz kimutatására szolgáló PCR-tesztes vizsgálatnak vetettek alá, amely összhangban áll az OIE által kiadott, A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyvének Q-lázra vonatkozó fejezetében meghatározott módszerekkel.

ÉS a szarvasmarha-embriók esetében

VAGY

A donorokon a Q-láz kimutatására komplementkötési próbát (negatív az eredmény, ha az 1:10 vagy magasabb arányú hígítás esetén a komplementnél nincs kötés) vagy ELISA-próbát végeztek az embriógyűjtési időszakot követő 21–120 napos időszakban az Új-Zélandba exportálandó spermákból gyűjtött mintán, és a próbák eredménye negatív lett.

VAGY

Az Új-Zélandba exportálandó gyűjtemények mindegyikéből egy embrió-/petesejtmintát és gyűjteményt és/vagy mosófolyadékot egy, laboratórium által jóváhagyott, a Q-láz kimutatására szolgáló PCR-tesztes vizsgálatnak vetettek alá, amely összhangban áll az OIE által kiadott, A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyvének Q-lázra vonatkozó fejezetében meghatározott módszerekkel.

BVD II. típus

Új-Zéland elismerten mentes a szarvasmarha vírusos hasmenése (BVDV) II. típusától: II. típus

A szarvasmarha-embrió EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelme esetén a tagállam illetékes hatósága tanúsítja a következőket:

VAGY

A donor állatot a BVDV kimutatására antigén-kimutatáshoz alkalmazott ELISA-vizsgálatnak, illetve vírusizolációs próbának vetették alá, amely negatív eredményt adott; a vizsgálat harminc (30) nappal a származási állományba való belépés előtt történt, a donor állat az e szállítmány céljából történt embriógyűjtést megelőzően több mint hat (6) hónapig az említett származási állományban volt, izolálva olyan állatoktól, amelyek vonatkozásában nem született negatív vizsgálati eredmény.

VAGY

A donor állatból vett, az e szállítmány céljából gyűjtött embriók közül vagy életképtelen oocyták/embriók és folyadék egyesített mintáját (az OIE-szabályzat in vivo létrehozott embriókra vonatkozó mellékletének megfelelően), vagy egy embriót a BVDV kimutatása céljából vírusizolációs próbának vagy PCR-nek vetettek alá negatív eredménnyel.

Kéknyelv-betegség

Új-Zéland elismerten mentes a kéknyelv-betegségtől és az epizootiás haemorrhagiás betegségtől.

A szarvasmarha-sperma EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelme tekintetében a tagállam illetékes hatósága tanúsítja a következőket:

A szarvasmarha-sperma megfelel az OIE-szabályzat kéknyelv-betegségre vonatkozó fejezete rendelkezéseinek.

IBR

Az élő szarvasmarhák Új-Zélandról a 2004/558/EK határozat I. mellékletében felsorolt tagállamokba vagy régiókba irányuló kereskedelme esetén Új-Zéland a 2004/558/EK bizottsági határozat 2. cikkének megfelelően, a 2004/558/EK határozat II. mellékletében felsorolt tagállamokba vagy régiókba történő kereskedelme tekintetében pedig a 2004/558/EK határozat 3. cikkének megfelelően állítja ki a bizonyítványt. Ez a tanúsítás a 206/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően megjelenik az állat-egészségügyi bizonyítványban.

BSE

Szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből nyert anyagot tartalmazó termékek uniós Új-Zélandra (egyéb vonatkozó uniós előírások teljes körű betartása mellett)

Ez a termék nem tartalmaz olyan anyagot, és nem olyan marha-, juh- vagy kecskeféléből nyert anyagból származik, amely nem az Európai Unióban született, folyamatosan tartott és levágott állatból származik, és amelyet nem a 999/2001/EK, valamint az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet teljes körű betartásával állítottak elő.

Megjegyzés: A nem az Európai Unióban született, folyamatosan ott tartott és levágott marha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmazó termékek esetében a kérdéses összetevőt a megfelelő új-zélandi tanúsítási határozat keretében alkalmazandó, harmadik országokra érvényes, vonatkozó kiegészítő rendelkezések szerint igazolni kell.

BSE

Marha- juh- vagy kecskefélékből nyert anyagot tartalmazó termékek új-zélandi exportja az EU-ba

Emberi fogyasztásra szánt friss hús, darált hús és előkészített hús, húskészítmények, kezelt belek, kiolvasztott állati zsírok, töpörtyű és zselatin esetében:

a.	Az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként van besorolva;

b.	Az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek készültek, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra.

Az olyan melléktermékek esetében, mint a kiolvasztott zsírok, kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel, vértermékek, feldolgozott állati fehérjék, csontok és csonttermékek, 3. kategóriájú anyagok és a zselatin:

A melléktermék kizárólag olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmaz, illetve olyanból származik, amelyek a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban hozott határozat által elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra.

PRRS

A sertéshús EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelme esetén a tagállam illetékes hatósága tanúsítja a következőket:

VAGY

i.	olyan állatokból származik, amelyek születésüktől fogva folyamatosan a járványos vetéléstől (PRRS) mentes Finnországban vagy Svédországban tartózkodtak;

VAGY

ii.

a húst az alább meghatározott belső minimum-hőmérsékleten és időtartamig hőkezelték:

56 Celsius fok 60 percen keresztül;

57 Celsius fok 55 percen keresztül;

58 Celsius fok 50 percen keresztül;

59 Celsius fok 45 percen keresztül;

60 Celsius fok 40 percen keresztül;

61 Celsius fok 35 percen keresztül;

62 Celsius fok 30 percen keresztül;

63 Celsius fok 25 percen keresztül;

64 Celsius fok 22 percen keresztül;

65 Celsius fok 20 percen keresztül;

66 Celsius fok 17 percen keresztül;

67 Celsius fok 15 percen keresztül;

68 Celsius fok 13 percen keresztül;

69 Celsius fok 12 percen keresztül; vagy

70 Celsius fok 11 percen keresztül;

VAGY

iii.

olyan pácolási eljárásnak alávetett termékek, amely biztosítja, hogy a hús megfelel az alábbi követelmények egyikének:

elérte az 5 pH-t vagy annál alacsonyabb értéket; vagy

6,0 vagy annál alacsonyabb pH-értékre fermentálták (tejsavas erjesztés) és

legalább 21 napig érlelték; vagy

hivatalos bizonyítvány tanúsítja Prosciutto di Parmának való minősítését vagy

azt, hogy egyenértékű 12 hónapos tartósítási eljárásnak vetették alá;

VAGY

iv.

közvetlenül kiskereskedelmi értékesítésre szánt, fogyasztásra kész, csomagolt vágott hús, bele nem értve a darált húst, valamint a fejet és nyakat, ahol az egyes csomagok nem haladhatják meg a 3 kg-ot, az alábbi szöveteket eltávolítása mellett: hónaljtáji, mediális és laterális medencei, keresztcsonti, iliofemorális (mély lágyéki), emlőtájéki (felületes lágyéki) felületes és mély térdhajlati, elülső felületes nyaki, hátsó felületes nyaki, középső felületes nyaki, fartájéki és ülőcsonti; a feldolgozás során el kell távolítani továbbá minden egyéb szemmel látható nyirokszövetet (nyirokcsomót és nyirokcsatornát);

VAGY

v.	a fentiek közül egyik sem (Megjegyzés: Ezeket a termékeket Új-Zélandon, a biológiai biztonságról szóló engedély kibocsátása előtt fel kell dolgozni.

Aujeszky-féle betegség

Élő sertések Új-Zélandról a 2008/185/EK határozat I. és II. mellékletében felsorolt tagállamokba vagy azok régióiba irányuló kereskedelme esetén Új-Zéland a 2008/185/EK határozatnak megfelelően állítja ki a bizonyítványt. Ez a tanúsítás a 206/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően megjelenik az állat-egészségügyi bizonyítványban.

CSF

—	csak vaddisznók

Az EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelem tekintetében a tagállam illetékes hatósága tanúsítja, hogy a termékek a megelőző 60 nap során CSF-mentes vaddisznóállományú területről származtak. Ez a tanúsítás megjelenik az állat-egészségügyi bizonyítványban:

»Az itt megnevezett, vaddisznóból származó termékek olyan területekről származnak, amelyek vaddisznóállománya a megelőző 60 nap során mentes volt a klasszikus sertéspestistől.«

Méhek/poszméhek

Az EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelem esetén a méhekre/poszméhekre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány(ok)on szerepelnie kell a következő tanúsításnak:

Az itt megnevezett méhek/poszméhek (1):

a)	az illetékes hatóság felügyelete és ellenőrzése alatt álló méhtenyészetből származnak;

mézelő méhek esetében a kaptárak olyan területről származnak, amely nem áll amerikai költésrothadás miatt elrendelt zárlat alatt (a zárlat legalább 30 napig tartott a legutolsó feljegyzett esetet és azon időpontot követően, hogy egy három kilométeres hatótávolságon belül az illetékes hatóság valamennyi kaptárt ellenőrzött, valamint hogy minden fertőzött kaptárt elégettek vagy megfelelően kezeltek, és azt az említett illetékes hatóság ellenőrzést követően kielégítőnek találta);

c)	olyan kaptárból jönnek, vagy olyan kaptárból vagy családból származnak (poszméhek esetében), amelyeket közvetlenül a feladás előtt vizsgáltak meg (rendszerint 24 órán belül), és semmiféle betegség – a méheket érintő fertőzéseket is beleértve – klinikai tünetét vagy gyanúját nem mutatják.

A csomagolóanyag, az anyazárkák, a járulékos termékek és élelmiszerek újak, és nem érintkeztek fertőzött méhekkel vagy fiasításos léppel, és minden óvintézkedést megtettek az olyan kórokozókkal történő szennyeződés elkerülésére, amely a méhek megbetegedését vagy fertőzését okozná.

(1)	A nem kívánt rész törlendő.

Az állat-egészségügyi pecsétek színe

Az 1333/2008/EK rendelet előírja, milyen színek használhatók az állat-egészségügyi pecsétekhez.

Szalmonella

Új-Zélandról Svédországba és Finnországba irányuló kereskedelem esetén

Az alábbiakban felsorolt élő állatokra és állati termékekre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány(ok)on szerepelnie kell a vonatkozó jogszabályok által előírt megfelelő tanúsításnak, ha azok Svédországba vagy Finnországba kerülnek bevitelre:

Emberi fogyasztásra szánt étkezési tojások esetében Új-Zéland az 1688/2005/EK bizottsági rendeletnek megfelelően állítja ki a bizonyítványt.

A vágásra szánt baromfi esetében Új-Zéland a 95/410/EK tanácsi határozat A. mellékletének megfelelően állítja ki a bizonyítványt.

Tenyészbaromfi esetében Új-Zéland a 2003/644/EK bizottsági határozat II. mellékletének megfelelően állítja ki a bizonyítványt.

Naposcsibék esetében Új-Zéland a 2003/644/EK bizottsági határozat III. mellékletének megfelelően állítja ki a bizonyítványt.

Tojótyúkok esetében Új-Zéland a 2004/235/EK bizottsági határozat II. mellékletének megfelelően állítja ki a bizonyítványt.

Az 1688/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó friss hús esetében a bizonyítvány az alábbi tanúsítással egészítendő ki: »A friss húst az 1688/2005/EK rendeletben előírt, a szalmonella kimutatására szolgáló vizsgálatnak vetették alá a friss hús származási létesítményében vett mintavétel útján«.

Lazacalakúak

Az EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelem esetén

A szállítmány kizárólag az Onchorhynchus, Salmo vagy Salvelinus nemzetséghez tartozó, lefejezett, kopoltyúzott, kibelezett és nem ivarérett lazacfélékből áll.

Halikra/haltej

Az EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelem esetén

A halikrát/haltejet kezeléssel életképtelenné kell tenni, kereskedelmi csomagolással kell ellátni és szobahőmérsékleten tárolhatóvá kell tenni.

Hőkezelt sajtok

Az EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelem esetén

A hőkezelt sajt nedvességtartalma legfeljebb 39 % és pH-ja alacsonyabb 5,6-nál. Az ennek a sajtnak az előállításához használt tejet 16 másodpercre gyorsan, legalább 64,5 °C hőmérsékletre melegítik. A sajtot 90 napig legalább 7 °C-on tárolták.

29. Kölcsönösen elfogadott járványvédelmi intézkedések

29.A. Kölcsönösen elfogadott járványügyi státus specifikus betegségek tekintetében

Veszettség

Új-Zéland, az Egyesült Királyság, Málta, Írország és Svédország elismerten mentes a veszettségtől.

Lovak fertőző kevésvérűsége

Új-Zéland elismerten mentes az EIA-tól.

Brucellózis

Új-Zéland elismerten mentes a Brucella abortus-tól és a B. mellitensis-től

Q-láz

Új-Zéland elismerten mentes a Q-láztól.

BVD II. típus

Új-Zéland elismerten mentes a BVD II. típusától.

Kéknyelv-betegség és epizootiás haemorrhagiás betegség (EHD)

Új-Zéland elismerten mentes a kéknyelv-betegségtől és az EHD-től.

Az EU az EHD-mentességre vonatkozóan beadványt készít elő Új-Zéland számára.

Kis kaptárbogár

Új-Zéland és az EU elismerten mentesek a kis kaptárbogártól.

Tropilaelaps atka

Új-Zéland és az EU elismerten mentesek a Tropilaelaps atkától.

29.B.

Kölcsönösen elfogadott járványvédelmi intézkedések specifikus betegségek előfordulása esetén

A megállapodás VII. melléklete 1.b) szakaszának megfelelően a hatósági állat-egészségügyi bizonyítványokon szerepelniük kell az e melléklet 29. fejezetében felsorolt vonatkozó kiegészítő tanúsításoknak.

Valamennyi árucikkre vonatkozó általános tanúsítás:

Az itt megnevezett árucikket az előállítás valamennyi szakaszában, valamint a tárolás és szállítás alatt minden más olyan árucikktől elkülönítve tartották, amely nem felel meg az előírt követelményeknek, és minden intézkedést megtettek az árucikknek a [a betegségeket tartalmazó alábbi oszlopból illessze be a megfelelő betegséget]-vírus bármely lehetséges forrásával történő megfertőződés megelőzésére.

Betegségspecifikus tanúsítás:

A 29. fejezet i.-xxx) pontjában felsorolt árucikkeket a (fent említett) általános tanúsításon kívül az alábbiakban meghatározott betegségi tanúsítással/tanúsításokkal kell ellátni.

Árucikk

Betegség

A betegségre vonatkozó tanúsítás

Szám*) A bizonyítványhoz csak akkor kell opcionális tanúsításokat csatolni, ha az elő van írva.

i.	Tej és tejtermékek: 8.0 13.0

FMD

Az itt megnevezett tej/tejtermékek:

VAGY

1*)	legalább F03 értéket biztosító sterilezésen esett át

VAGY

2*)	ultramagas hőmérsékleten (UHT), 132 °C-on legalább egy másodpercig történő hőkezelésen esett át

VAGY

3*)	az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést megelőzően pH-értéke 7,0-nél alacsonyabb volt – rövid idejű pasztőrözés (HTST) 72 °C-on legalább 15 másodpercig

VAGY

4*)	a kétszeres ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést megelőzően pH-értéke 7,0-nél magasabb volt – rövid idejű pasztőrözés (HTST) 72 °C-on legalább 15 másodpercig

VAGY

5*)	magas hőmérsékleten történő rövid idejű pasztőrözésen (HTST) esett át – a pH-érték 6 alá csökkentésével kombinálva egy órán keresztül

VAGY

6*)	magas hőmérsékleten történő rövid idejű pasztőrözésen (HTST) esett át 72 °C-ra történő felmelegítéssel és szárítással vagy ezzel egyenértékűként jóváhagyott szárítási eljárással kombinálva, amely legalább 72 °C-kal egyenértékű hőhatást ér el 15 másodpercig.

ii.	Hasított körmű állatokból származó hús (beleértve a darált húst is) és előkészített hús a fej, a láb, a zsigerek és a sertéshús kivételével (sertésfélék): 4.A 4.C 5.A 5.C

FMD

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] (a láb, a fej és a zsigerek kivételével):

1.	olyan állatokból származott, amelyeken a levágást megelőzően és azt követően vizsgálatokat végeztek, és amelyeket az FMD-re utaló bármely jeltől mentesnek találtak;

2.	olyan kicsontozott hasított állati testekből származott, amelyekből a belsőségeket és a főbb nyirokcsomókat eltávolították;

3.	+2 °C-nál magasabb hőmérsékleten, legalább 24 órán keresztül érlelési folyamaton mentek át, és amelyek pH-értéke az érlelést követően, valamint a kicsontozást megelőzően a hosszú hátizom közepében végzett vizsgálatkor 6 alatti értéket ért el;

4.	nem olyan állatokból származott, amelyeket egy kijelölt védő- vagy megfigyelési körzetben található létesítményben vágtak le vagy dolgoztak fel,

5.	a védő- és megfigyelési körzeten belüli állatokból származó húst hatósági ellenőrzésnek vetették alá és oly módon azonosították és ellenőrizték, hogy az bizonyosan ki legyen zárva e szállítmányból.

iii.	Hasított körmű állatokból, köztük sertésből (sertésfélék) származó hús (beleértve a darált húst is) és más állati termékek (beleértve a belsőséget is): 4.A 4.C 5.A 5.C 7.A 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 11.E

FMD

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét]:

I)	olyan állatokból származott, amelyeken a levágást megelőzően és azt követően vizsgálatokat végeztek, és amelyeket az FMD-re utaló bármely jeltől mentesnek találtak; ÉS VAGY

2*)	olyan állatokból származott, amelyeket a területen legkorábban észlelt fertőzés becsült időpontja előtt 21 nappal vágtak le; és nem olyan állatokból származott, amelyeket egy kijelölt védő- vagy megfigyelési körzetben található létesítményben vágtak le vagy dolgoztak fel. VAGY

3*)

olyan állatokból származott, amelyek legalább 21 napja egy gazdaságban tartózkodtak, és oly módon lettek azonosítva, hogy az lehetővé teszi a származási gazdaság visszakövetését; azonban nem olyan gazdaságokban tartott állatokból származtak, amelyek egy védő- vagy megfigyelési körzetben találhatók; ezen túlmenően az árucikket egyértelműen azonosították, és legalább 7 napig hatósági felügyelet mellett visszatartották és addig nem bocsátották forgalomba, amíg a származási gazdaságban a visszatartási időszak végén hivatalosan ki nem zárták a ragadós száj- és körömfájás vírusa okozta fertőzés gyanúját;

ÉS

4.	a védő- és megfigyelési körzeten belüli állatokból származó húst hatósági ellenőrzésnek vetették alá és oly módon azonosították és ellenőrizték, hogy az bizonyosan ki legyen zárva e szállítmányból.

iv.	Baromfiból (ideértve a pulykát is) származó hús és előkészített hús 4.B 4.C 5.B 5.C

HPNAI –

Az OIE Szárazföldi Állatok és Víziállatok Egészségügyi Kódexében meghatározott kritériumoknak megfelelően bejelentési kötelezettség alá tartozik

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] olyan állatokból származik, amelyeket:

VAGY

1*)	egy védő- vagy megfigyelési körzeten kívül található gazdaságból szereztek be; és a védő- és megfigyelési körzeten belüli állatokból származó valamennyi húst hatósági ellenőrzésnek vetették alá és oly módon azonosították és ellenőrizték, hogy az bizonyosan ki legyen zárva e szállítmányból;

VAGY

2*)

egy megfigyelési körzetben, ugyanakkor védőkörzeten kívül található gazdaságból szereztek be, és a levágás előtt legfeljebb 7 nappal vírus kimutatására szolgáló és/vagy szerológiai vizsgálatnak vetettek alá a HPNAI-fertőzés 5 %-os jelenlétének 95 %-os biztonsággal való kimutatása céljából; ezen túlmenően egy olyan kijelölt létesítményben vágtak le, amely az utolsó tisztítás és fertőtlenítés óta nem dolgozott fel HPNAI-vel fertőzött baromfit, valamint a levágást megelőzően és azt követően vizsgálatnak vetettek alá és nem találtak a HPNAI-re utaló tüneteket; és a védő- és megfigyelési körzeten belüli állatokból származó valamennyi húst hatósági ellenőrzésnek vetették alá és oly módon azonosították és ellenőrizték, hogy az bizonyosan ki legyen zárva e szállítmányból;

VAGY

3*)	a legkorábban észlelt fertőzés becsült időpontja előtt legalább 21 nappal dolgoztak fel.

v.	Baromfiból (ideértve a pulykát is) származó hús és előkészített hús 4.B 4.C 5.B 5.C

LPNAI

Az OIE Szárazföldi Állatok és Víziállatok Egészségügyi Kódexében meghatározott kritériumoknak megfelelően bejelentési kötelezettség alá tartozik

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] olyan állatokból származik, amelyeket:

1.	egy olyan gazdaságból szereztek be, amelyben az elmúlt 21 nap alatt nem volt bizonyíték az LPNAI előfordulására;

2.	egy olyan jóváhagyott létesítményben vágtak le, amely az utolsó tisztítás és fertőtlenítés óta nem dolgozott fel LPNAI-vel fertőzött baromfit;

3.	a levágást megelőzően és azt követően vizsgálatnak vetettek alá és nem találtak az LPNAI-re utaló tüneteket;

vi.	Baromfiból (ideértve a pulykát is) származó hús és előkészített hús 4.B 4.C 5.B 5.C

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] olyan állatokból származik:

1.	amelyek ND-től mentes és nem védő- vagy felügyeleti körzetben található gazdaságokból származnak; ÉS VAGY

2*)	amelyeket nem vakcinázták ND ellen; VAGY

3*)	amelyeket a 93/152/EGK bizottsági határozatban meghatározott szabványoknak megfelelő vakcinával vakcináztak ND ellen (a bizonyítványban fel kell tüntetni az alkalmazott vakcina jellegét és a vakcinázás időpontját). ÉS

a vágóhídra történő szállítás napján az állatok nem mutatták az ND klinikai tüneteit, továbbá a levágást megelőzően és azt követően is vizsgálaton estek át és nem mutattak az ND-re utaló klinikai tüneteket; egy olyan jóváhagyott létesítményben vágták le őket, amelyet az illetékes állat-egészségügyi hatóság rendszeres vizsgálatnak vet alá, és amely az utolsó tisztítás és fertőtlenítés óta nem dolgozott fel ND-vel fertőzött baromfit.

vii.	Hasított körmű állatokból – a sertést (sertésféléket) és a baromfit (a pulykával együtt) is beleértve – származó húsipari termékek és más feldolgozott termékek: 6.A 6.B 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

FMD, CSF, SVD, ASF, RND, ND, LPNAI, HPNAI, PPR

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] légmentesen lezárt tárolóedényekben legalább F03 értéket biztosító hőkezelésen esett át;

viii.

Hasított körmű állatokból – a sertést (sertésféléket) és a baromfit (a pulykával együtt) is beleértve – származó húsipari termékek és más feldolgozott termékek:

6.A 6.B 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

FMD, CSF SVD, RND ND, LPNAI, HPNAI, PPR

VAGY

1*)	Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét]-t a termék egészében legalább 70 °C-ot elérő hőkezelésnek vetették alá.

VAGY

2*)	Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] legalább 30 percig 70 °C-ra történő melegítéssel hőkezelésen vagy ezzel egyenértékűnek ítélt és jóváhagyott hőkezelési eljáráson esett át.

ix.	Hasított körmű állatokból – a sertést (sertésféléket) is beleértve – származó húsipari termékek és más feldolgozott termékek: 6.A 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

FMD, CSF SVD, ASF RND, PPR

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] légmentesen lezárt tárolóedényben legalább 60 °C-ra melegítve 4 órán keresztül hőkezelésen esett át, mely idő alatt a belső minimum-hőmérséklet legalább 70 °C-ot ért el 30 percig.

x.	Sertésből (sertésfélék) származó húsipari termékek és más feldolgozott termékek: 6.A 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

ASF

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét]-t a termék egészében legalább 80 °C-ot elérő hőkezelésnek vetették alá.

xi.	Hasított körmű állatokból – a sertést (sertésféléket) is beleértve – származó húsipari termékek és más (csontozott) feldolgozott termékek: 6.A 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

FMD, CSF, SVD, ASF, RND

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] nem tartalmaz csontot és legalább kilenc hónapon keresztül természetes erjesztésből és érlelésből álló kezelésen esett át, amely a következő jellemzőket eredményezi: 0,93-nál nem nagyobb Aw-érték, vagy 6,0-nál nem nagyobb pH-érték.

xii.	Hasított körmű állatokból – a sertést (sertésféléket) is beleértve – származó húsipari termékek és más (csontos) feldolgozott termékek: 6.A 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

FMD, CSF, SVD

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét], amely csontot is tartalmazhat, legalább kilenc hónapon keresztül természetes erjesztésből és érlelésből álló kezelésen esett át, amely a következő jellemzőket eredményezi: 0,93-nál nem nagyobb Aw-érték, vagy 6,0-nál nem nagyobb pH-érték.

xiii.

Hasított körmű állatokból – a sertést (sertésféléket) is beleértve – származó húsipari termékek és más feldolgozott termékek:

6.A 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

FMD, PPR

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] 65 °C-os maghőmérséklet elérését biztosító hőkezelésen esett át a 40 vagy annál magasabb pasztőrözési érték (PE) eléréséhez szükséges ideig.

xiv.	Sertésből (sertésfélék) származó húsipari termékek és más feldolgozott termékek: 6.A 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

CSF

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] szárazon pácolt sertéshús1 és;

VAGY

1*)	Csontot tartalmazó olasz stílusú sertéssonka, amelyet legalább 313 napig sóval kezeltek és szárítottak1;

VAGY

2*)	Csontot tartalmazó spanyol stílusú sertéshús, ibériai lapocka, amelyet legalább 252 napig sóval kezeltek és szárítottak1;

VAGY

3*)	Csontot tartalmazó spanyol stílusú sertéshús, ibériai lapocka, amelyet legalább 126 napig sóval kezeltek és szárítottak1;

VAGY

4*)	Csontot tartalmazó spanyol sertéshús, Serrano sonka, amelyet legalább 140 napig sóval kezeltek és szárítottak1;

Lábjegyzet1: Az Új-Zélandba irányuló sertéshús kereskedelmére vonatkozó behozatali feltételek közzététele idején a CSF-re megállapított minimális kezelési időtartamnál hosszabb kezelési idők is alkalmazhatók.

xv.	Sertésből (sertésfélék) származó húsipari termékek és más feldolgozott termékek: 6.A 6.C 6.D 7.B 7.C 7.D 7.E 7.F 7.G 7.H

ASF

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] sonka esetében legalább 190, bélszín esetében legalább 140 napon keresztül természetes erjesztésből és érlelésből álló kezelésen esett át.

xvi.	Kérődzőkből származó állati belek: 7.A 12.0

FMD

Az itt megnevezett állati beleket megtisztították, nyálkátlanították és vagy nátrium-kloriddal 30 napig pácolták, vagy kifehérítették, vagy nyálkátlanítás után kiszárították, és megóvták a kezelés utáni újrafertőződéstől.

xvii.

Patásokból és baromfiból (a pulykát is beleértve) származó feldolgozott (kivont) állati fehérje, zsírok és állateledel

15.0 17.0 21.0

FMD, SVD, RND, PPR, ASF, ND, LSD

Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] az előírt minimumkövetelményeknek megfelelő, legalább 90 Celsius fokos hőkezelésen esett át 10 percen keresztül a termék teljes egészében.

xviii.

Kérődzőkből származó gyapjú és rost

20.0

FMD, RND

VAGY

1*)	Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét]-t 4 héten keresztül 18 °C-on, vagy 4 hónapon keresztül 4 °C-on, vagy 8 napon keresztül 37 °C-on tárolták.

VAGY

2*)	Az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét] ipari mosáson esett át a gyapjú és a szőr vízben oldható tisztítószerbe történő merítésével 60–70 °C-on.

VAGY

3*)	az itt megnevezett [illessze be az érintett árucikk nevét]-t az 1069/2009/EK rendelet előírásainak megfelelően megtisztították, szárították és biztonságosan lezárt csomagolásba helyezték.

xix.	Kezelt bőrök és szőrmék: 19

FMD, RND

Az itt megnevezett bőröket és szőrméket 7 napon keresztül legalább 2 % nátrium-karbonátot tartalmazó tengeri sóval kezelték.

xx.	Kezelt bőrök és szőrmék: 19

FMD

VAGY

1*)	Az itt megnevezett bőröket és szőrméket a szállítás előtt 14 napig száraz vagy nedves sóval kezelték és tengeri úton szállították.

VAGY

2*)	Az itt megnevezett bőröket és szőrméket 42 napon keresztül legalább 20 °C-on szárították.

xxii.

Teljesen kezelt bőrök és szőrmék (krómmal cserzett, pikkelezett, meszezett vagy cserzési eljáráson átesett bőrök):

FMD, RND

A teljesen kezelt bőrök és szőrmék kereskedelmére nem vonatkoznak korlátozások, feltéve, hogy e termékeket a bőrcserző iparban alkalmazott szokásos kémiai és mechanikai eljárásoknak vetették alá.

A kereskedelem megkönnyítése érdekében az alábbi tanúsítás alkalmazandó:

Az itt megnevezett teljesen kezelt bőröket és szőrméket a bőrcserző iparban alkalmazott szokásos kémiai és mechanikai eljárásoknak vetették alá.

xxiii.

Szarvasmarhasperma:

FMD

Az itt megnevezett sperma/spermát:

VAGY

1*)

olyan donor állatokból származik, amelyeket olyan spermagyűjtő központban és állomáson tartottak, ahova a gyűjtés előtti utolsó 30 napban nem kerültek be további állatok, és a gyűjtést megelőző, illetve azt követő 30 napban a központ 10 kilométeres körzetében nem fordult elő FMD, valamint amelyek a gyűjtés napján nem mutatták az FMD klinikai tüneteit, nem lettek vakcinázva FMD ellen és a spermagyűjtést követően legalább 21. napon az FMD vírus elleni ellenagyagokra vonatkozó vizsgálatoknak vetették alá, melyek negatív eredménnyel zárultak, és a gyűjtőközpontban nem voltak jelen más, az FMD ellen vakcinázott állatok. Ezen túlmenően a spermát olyan spermagyűjtő központban és állomáson gyűjtötték, amely nem egy védő- vagy megfigyelési körzetben található, valamint nem azonosítottak egyértelműen és tartottak vissza hatósági felügyelet mellett egyetlen olyan spermát sem, amelyet egy védő- és megfigyelési körzetben gyűjtöttek; a begyűjtött spermát ezenkívül az OIE Szárazföldi Állatok és Víziállatok Egészségügyi Kódexe 4.5 vagy 4.6. fejezetének rendelkezéseivel összhangban dolgozták fel és tárolták, és a gyűjtést követően legalább egy hónapig a származási országban tovább tárolták, valamint ez idő alatt abban a létesítményben, amelyben a donor állatokat tartották, egyetlen állat sem mutatta az FMD klinikai tüneteit.

VAGY

2*)

a ragadós száj- és körömfájás vírusával a védő- és megfigyelési körzetben található gazdaságban való legkorábbi fertőződés becsült időpontja előtt legalább 21 nappal gyűjtötték és fagyasztva tárolták; és a legkorábbi fertőződés időpontját követően gyűjtött, külön tárolt sperma, amelyet csak azt követően adtak ki, hogy az FMD kitörésével összefüggő valamennyi intézkedést visszavonták; valamint a spermagyűjtő központban és állomáson elhelyezett valamennyi állat klinikai vizsgálaton ment keresztül, és a vett mintákat az érintett központ fertőzésmentességének alátámasztása céljából szerológiai vizsgálatnak vetették alá; és a donor állatokon az FMD-vírus ellen termelődött ellenanyagok kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatot végeztek legkorábban 28 nappal a sperma begyűjtését követően, és ez negatív eredményt adott.

xxiv.

Szarvasmarhasperma:

Az itt megnevezett sperma olyan donor állatokból származik:

VAGY

amelyeket kórokozó-átvivőktől védett létesítményben tartottak legalább a spermabegyűjtést megelőző legalább 60 napban és a spermagyűjtés alatt;

VAGY

amelyeket a teljes gyűjtési időszak alatt legalább 60 napos időközönként, valamint az exportálandó szállítmány begyűjtésének végét követő 21–60. nap között az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvének megfelelő szerológiai vizsgálatnak vetettek alá a BTV-csoport ellenanyagának kimutatása céljából, amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult:

VAGY

amelyeken az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvének megfelelő, kórokozó kimutatására szolgáló vizsgálatot végeztek az exportálandó spermaszállítmány begyűjtésének kezdetén és végén, valamint a begyűjtés időtartama alatt legalább hétnaponta (vírusizolációs próba esetén), illetve legalább 28 naponta (PCR-vizsgálat esetén) vett vérminták használatával, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult:

VAGY

A spermagyűjtő központ és állomás nem egy fertőzött (korlátozás alatt álló) körzetben található. A fertőzött (korlátozás alatt álló) körzetből származó spermát egyértelműen azonosították és hatósági felügyelet mellett visszatartották.

ÉS

A spermát az OIE-szabványoknak megfelelően gyűjtötték, dolgozták fel és tárolták.

xxv.	Szarvasmarhasperma: 1

LSD

Az itt megnevezett sperma olyan donor állatokból származik:

amelyek a spermagyűjtés napján, valamint az azt követő 28 napban nem mutatták az LSD klinikai tüneteit; és az állatokat a gyűjtést megelőzően az exportáló országban, egy olyan spermagyűjtő központban és állomáson tartották, amelyben ez időszak alatt nem jelentették az LSD előfordulását, és amely nem egy LSD által fertőzött körzetben vagy egy pufferzónában található, és ahol egyetlen, pufferzónából származó spermát sem azonosítottak és ellenőriztek egyértelműen.

xxvi.

In vivo kinyert szarvasmarha-embriók (azokat az embriókat kivéve, amelyek nem képezték a zona pellucida penetrálásának tárgyát):

FMD

Az itt megnevezett in vivo kinyert embriók olyan donorokból származnak, amelyeket:

a gyűjtés időpontjában mentesek voltak az FMD klinikai tüneteitől; és amelyek embriói mesterséges megtermékenyítéssel fogantak, amelyhez az illetékes hatóság által az OEI-szabványoknak megfelelően jóváhagyott spermagyűjtő központban és állomáson gyűjtött, feldolgozott és tárolt spermát használtak fel. Ezenkívül az embriókat az illetékes hatóság által meghatározott szabványoknak megfelelően gyűjtötték, dolgozták fel és tárolták;

ÉS

a donor állatok, amelyekből az embriókat gyűjtötték, olyan állomány(ok)ból származnak, amely(ek) nem egy védő- vagy megfigyelési körzetben található(k). A védő- és megfigyelési körzetben gyűjtött embriókat egyértelműen azonosították és hatósági felügyelet mellett visszatartották.

xxvii.

In vivo kinyert szarvasmarha-embriók (azokat az embriókat kivéve, amelyek nem képezték a zona pellucida penetrálásának tárgyát):

Az itt megnevezett in vivo kinyert embriók olyan donorokból származnak, amelyeket:

a gyűjtés időpontjában mentesek voltak a BT klinikai tüneteitől, és amelyek embriói mesterséges megtermékenyítéssel fogantak, amelyhez az illetékes hatóság által az OEI-szabványoknak megfelelően jóváhagyott spermagyűjtő központban és állomáson gyűjtött, feldolgozott és tárolt spermát használtak fel.

ÉS

az embriókat az illetékes hatóság által meghatározott szabványoknak megfelelően gyűjtötték, dolgozták fel és tárolták.

xxviii.

In vivo kinyert szarvasmarha-embriók (azokat az embriókat kivéve, amelyek nem képezték a zona pellucida penetrálásának tárgyát):

Az itt megnevezett in vivo kinyert embriók olyan donorokból származnak, amelyeket:

A gyűjtés ideje alatt, valamint az azt megelőző 21 napban egy olyan létesítményben tartottak, amelyben ez időszak alatt nem jelentették a VS előfordulását, és amelyeket az embriógyűjtést megelőző 21 napon belül a VS kimutatására szolgáló diagnosztikai vizsgálatnak vetettek alá, negatív eredménnyel. Ezenkívül az embriókat az OIE-szabványoknak megfelelően gyűjtötték, dolgozták fel és tárolták; és a létesítmény nem egy védő- vagy megfigyelési körzetben található. A védő- és megfigyelési körzetben gyűjtött embriókat egyértelműen azonosították és hatósági felügyelet mellett visszatartották.

xxix.

In vivo kinyert szarvasmarha-embriók (azokat az embriókat kivéve, amelyek nem képezték a zona pellucida penetrálásának tárgyát):

CBPP

Az itt megnevezett in vivo kinyert embriók olyan donorokból származnak, amelyeket:

VAGY

1*)

nem vakcináztak CBPP ellen, és amelyeket negatív eredménnyel záruló, a CBPP kimutatására szolgáló komplementkötési próbának vetettek alá két alkalommal, a két próba között legkevesebb 21 és legfeljebb 30 napos időközzel, és a második vizsgálatra a gyűjtés megelőző 14 napon belül került sor; a komplementkötési próba napjától a gyűjtés időpontjáig elkülönítettek más háziasított szarvasmarhaféléktől;

VAGY

2*)	az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvében meghatározott szabványoknak megfelelő vakcinával vakcináztak a gyűjtés előtt legfeljebb 4 hónappal;

ÉS

az embriók gyűjtésének napján nem mutatták a CBPP klinikai tüneteit; születésüktől fogva – vagy a legutolsó 6 hónapban – olyan állomány(ok)ban tartottak, amely(ek)ben az érintett időszak alatt nem jelentették a CBPP előfordulását, és amely(ek) nem egy CBPP-fertőzött körzetben találhatók; valamint az embriókat az illetékes hatóság által meghatározott szabványoknak megfelelően gyűjtötték, dolgozták fel és tárolták.

xxx.	Baromfi keltetőtojás: 2

LPNAI,

HPNAI –

Az OIE Szárazföldi Állatok és Víziállatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, a madárinfluenzára vonatkozó kritériumoknak megfelelően bejelentési kötelezettség alá tartozik (OEI bejelentési kötelezettség)

Newcastle-betegség

Az EU-ból Új-Zélandra irányuló kereskedelem esetén:

Az itt megnevezett baromfi keltetőtojások egy, az Elsődleges Iparágak Minisztériuma által jóváhagyott, bejelentendő madárinfluenzától [és/vagy] Newcastle-betegségtől [a nem kívánt rész törlendő] mentes létesítményből származnak.

xxxi.

Méhek/poszméhek:

Kis kaptárbogár

(Aethina tumida)

Új-Zélandról az EU-ba irányuló kereskedelem esetén:

a)	a kaptárak olyan, legalább 100 km sugarú területről származnak, amely nem áll kis kaptárbogár (Aethina tumida) előfordulásának gyanúja vagy megerősített előfordulása következtében elrendelt tilalom alatt, és ahol ilyen fertőzés nincs jelen;

b)	a méheket/poszméheket (1), valamint csomagolásukat vizuális vizsgálatnak vetették alá a kis kaptárbogár (Aethina tumida) vagy petéi és lárvái előfordulásának kimutatására.

(1)	A nem kívánt rész törlendő

xxxii.

Méhek/poszméhek:

Tropilaelaps atka (Tropilaelaps spp.);

Új-Zélandról az EU-ba irányuló kereskedelem esetén:

a)	a kaptárak olyan, legalább 100 km sugarú területről származnak, amely nem áll Tropilaelaps atka (Tropilaelaps spp.) előfordulásának gyanúja vagy megerősített előfordulása következtében elrendelt tilalom alatt, és ahol ilyen fertőzés nincs jelen;

b)	a méheket/poszméheket (1), valamint csomagolásukat vizuális vizsgálatnak vetették alá a Tropilaelaps atka (Tropilaelaps spp.) vagy petéi és lárvái előfordulásának kimutatására.

(1)	A nem kívánt rész törlendő

VII. MELLÉKLET

TANÚSÍTÁS

A hatósági egészségügyi bizonyítványok a felek között kereskedelemben lévő élő állatok és/vagy állati termékek szállítmányaira vonatkoznak.

1. szakasz: Állat-egészségügyi tanúsítások:

Igen (1) egyenértékűségi státusúként jóváhagyott árucikkek esetében

A következő állat-egészségügyi bizonyítványminta alkalmazandó (megfelelő módon az állat- és/vagy közegészségügyre vonatkozó egyenértékűség). Lásd az Igen (1)-et az V. mellékletben;

»Az itt megnevezett … (az élő állat(ok) vagy állati termék(ek) neve) megfelel(nek) a vonatkozó (új-zélandi/európai uniós (6)) szabványoknak és követelményeknek, amelyeket az Európai Unió és Új-Zéland közötti állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodásban (97/132/EK tanácsi határozat) előírt (új-zélandi/európai uniós (6)) szabványokkal egyenértékűnek ismertek el.

Különösen megfelel a/az (illessze be az exportáló fél jogszabályát)-nak/nek (7)

(6) A nem kívánt rész törlendő."

(7) Opcionális, az importáló Fél döntése alapján.«"

ÉS

ii.	Az V. melléklet 5. szakasza 28. fejezetében meghatározott kiegészítő tanúsítások alkalmazandók az V. mellékletben szereplő »Különleges feltételeknek« megfelelően.

iii.	Új-Zélandra irányuló uniós kivitel esetén az alábbi kiegészítő tanúsítás(ok) alkalmazandó(k): »az állati termék Unión belüli kereskedelme korlátozás nélkül engedélyezett«.

iv.

Az Új-Zélandról származó kivitelre vonatkozóan: Az olyan árucikkek szállítmányainál, amelyek tekintetében az 1. szakasz a) bekezdésének i. pontja állat-egészségügyi bizonyítványmintát ír elő és amelyekre vonatkozóan egyenértékűséget állapítottak meg az V. melléklet 5. szakasza 28. fejezetének »Tanúsítási rendszerek« című alfejezetében, a következő kiegészítő tanúsítás alkalmazandó abban az esetben, ha a bizonyítványokat a szállítmány elindulásának időpontját (8) követően adják ki: »Az alulírott tisztviselő – a …-án/-én (illessze be a dátumot) kiadott alkalmassági okmány(ok) alapján (jelöljön meg hivatkozást a megfelelő alkalmassági okmányokra), mely(ek)ről megbizonyosodott, és melye(ke)t a szállítmány indulása előtt adtak ki – hitelesíti ezt a szállítmányt«.

Valamennyi árucikk esetében

Az exportáló Félnek a 12. cikkel összhangban történő, az V. melléklet 5. szakasza 29.B. fejezetében felsorolt valamely betegség előfordulásának megerősítését követően az V. melléklet 5. szakasza 29.B. fejezetében meghatározott vonatkozó kiegészítő tanúsítások csatolandók a hatósági állat-egészségügyi bizonyítványokhoz. Az V. melléklet 5. szakasza 29.B. fejezetében meghatározott vonatkozó kiegészítő tanúsítások a 6. cikknek megfelelően az exportáló Fél regionalizálásról szóló határozatnának meghozataláig vagy a Felek által közösen elfogadott időpontig alkalmazandók.

2. szakasz: A bizonyítványok kitöltése:

a)	A papíralapú bizonyítvány kiállításánál az aláírás és a pecsét színének különböznie kell a nyomtatás színétől.

Az Új-Zélandról származó kivitelre vonatkozóan: papíralapú hatósági egészségügyi bizonyítvány kiállításakor a hatósági egészségügyi bizonyítványt angol nyelven, valamint annak a tagállamnak az egyik hivatalos nyelvén állítják ki, amelyben az a határellenőrzési pont található, ahol az áruszállítmányt bemutatják.

c)	Az Európai Unióból való kivitel esetében: a hatósági egészségügyi bizonyítványt a származási tagállam nyelvén, valamint angol nyelven állítják ki.

d)	Minden egyes kivitelre szánt szállítmányt a megállapodásban meghatározott eredeti egészségügyi bizonyítvány(ok)nak vagy eredeti állat-egészségügyi okmány(ok)nak vagy más eredeti dokumentom(ok)nak kell kísérnie/kísérniük, amely(ek) tartalmazzák a megállapodás szerinti egészségügyi információkat.

e)	A bizonyítványminta formáját érintő kisebb változtatások engedélyezettek.

f)	A hatósági egészségügyi bizonyítványokon nem kell szerepelniük sem a kitöltésükre vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó magyarázó feljegyzéseknek, sem pedig a szállítmány szempontjából irreleváns tanúsításoknak.

3. szakasz: Elektronikus adatátvitel:

Az eredeti állat-egészségügyi bizonyítvány(ok) vagy más eredeti okmány(ok)/információk cseréjére papíralapú rendszereken és/vagy biztonságos, egyenértékű tanúsítási garanciákat biztosító elektronikus adatátviteli módszereken keresztül történhet, beleértve a digitális aláírás és a letagadhatatlanságot biztosító mechanizmusok alkalmazását is. Amennyiben az exportáló Fél az elektronikus hatósági egészségügyi bizonyítványok és/vagy állat-egészségügyi okmány(ok) mellett dönt, az importáló Félnek meg kell állapítania, hogy rendelkezésre állnak-e egyenértékű biztonsági garanciák. Az importáló Fél hozzájárulása az elektronikus tanúsítás kizárólagos alkalmazásához a megállapodás valamely mellékletében vagy a megállapodás 16. cikkének (1) bekezdésének megfelelően levélváltás útján rögzíthető. A Feleknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a tanúsítási eljárás integritásának biztosítására, a csalás elleni védelemre és a hamis vagy félrevezető tanúsítás megelőzésére.

Egyenértékű garanciákat biztosító elektronikus adatátviteli rendszerek:

Új-Zéland – E-cert

EU – TRACES

A hatósági egészségügyi bizonyítványokat az állat-egészségügyi határállomások számára a következő módon kell kiállítani és rendelkezésre bocsátani:

i.	eredeti aláírt papíralapú bizonyítvány formájában vagy

ii.	elektronikusan, az E-cert és a TRACES elektronikus adatátviteli rendszereken keresztül a 3.a. szakaszban leírt eljárásnak megfelelően.

4. szakasz: Ellenőrzések:

Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy a hatósági tanúsításra jogosult tisztviselők ismerjék az importáló Fél e megállapodásban előírt egészségügyi feltételeit, és amennyiben helyénvaló, kötelesek tanúsítani e követelményeket.

VIII. MELLÉKLET

HATÁRELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATI DÍJAK

A. AZ ÉLŐ ÁLLATOK ÉS ÁLLATI TERMÉKEK SZÁLLÍTMÁNYAINAK HATÁRELLENŐRZÉSE

A határellenőrzés típusa (9) :

Díj %-ban

1.	Okmány- és azonosságellenőrzések Mindkét Fél végez okmányellenőrzést

100

Az azonosságellenőrzés alatt az illetékes hatóság által, saját megítélése (10) szerint végzett megerősítő ellenőrzés értendő, annak biztosítására, hogy az egészségügyi jogszabályokban előírt egészségügyi bizonyítvány(ok)/okmány(ok) vagy más dokumentum(ok) megfeleljenek a szállítmányban található terméknek (11). Lezárt tárolók esetében az azonosságellenőrzés jelentheti csupán annak ellenőrzését, hogy a plombák érintetlenek-e és hogy a tároló azonosságára vonatkozó információk, valamint a plombaszám megfelel-e a kísérő egészségügyi okmányon vagy bizonyítványon feltüntetett adatoknak.

2. Fizikai ellenőrzések (beleértve a szúrópróbaszerű és célzott ellenőrzéseket)

Élő állatok, a méhek és poszméhek kivételével

100

Méhanyák és kis poszméhcsaládok

100

Méh- és poszméh-csomagok

50 (12)

Sperma/embrió/petesejt

A 97/132/EK tanácsi határozat V. mellékletében szereplő, emberi fogyasztásra szánt élő állatok (13) és állati termékek

A 97/132/EK tanácsi határozat V. mellékletében szereplő, nem emberi fogyasztásra szánt állati termékek

Nem emberi fogyasztásra szánt feldolgozott állati fehérje (ömlesztett)

Az első 6 szállítmány esetében 100 %, azt követően 1-10 %.

B. VIZSGÁLATI DÍJAK

A behozatalokra ez e melléklet B.I. és B.II. részében meghatározott díjak alkalmazandók.

Eltérő megállapodás hiányában a díjakat oly módon kell megállapítani, hogy azok kizárólag a határellenőrzési szolgáltatások tényleges költségeit fedezzék, és ne legyenek magasabbak az ugyanazon termék más harmadik országokból történő egyenértékű szállítmányainak behozatalára kiszabott díjaknál.

B.I. Az Európai Unió esetében

Az élő állatok és a csíraplazma ellenőrzésének díja:

A vizsgálati díjak a 882/2004/EK rendelet V. mellékletének megfelelően alkalmazandók.

Állati eredetű termékek:

A vizsgálati díjak a 882/2004/EK rendelet V. mellékletének megfelelően, 22,5 %-os csökkentéssel (14) alkalmazandók. Áruk Unión át történő tranzitja esetében ugyanakkor a vizsgálati díjak a 882/2004/EK rendelet V. mellékletének megfelelően, csökkentés nélkül alkalmazandók.

B.II. Új-Zéland esetében

Az élő állatok és a csíraplazma ellenőrzésének díja:

A vizsgálati díjak Új-Zéland biológiai biztonságról (költségek) szóló rendeleteinek megfelelően alkalmazandók.

Állati eredetű termékek:

Okmány- és azonosságellenőrzések vizsgálati díjai:

Egyetlen szállítmány – Szállítmányonként legfeljebb 149,60 (+ GST) NZD

Több konténerből álló szállítmányok – Legfeljebb 149,60 (+ GST) NZD az első konténerre és legfeljebb 75 (+ GST) NZD/minden további konténerre

Osztott ömlesztett szállítmányok – Legfeljebb 149,60 (+ GST) NZD/óra

Okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések díjai:

Egyetlen szállítmány – a vizsgálati díjak Új-Zéland alábbi jogszabályai szerint alkalmazandók:

Az állat-egészségügyi biológiai biztonságról (költségek) szóló rendeletek

A közegészségügyi díjakról és költségekről szóló rendelet

Inflációs kiigazítás Új-Zéland vizsgálati díjai tekintetében

Új-Zéland vizsgálati díjai az alábbi képlet szerint évente egyszer kiigazíthatók:

Maximális vizsgálati díj =

A VIII. mellékletben szereplő vizsgálati díj × (1 + általános inflációs ráta/100*) (Folyó év – 2009)

*	Új-Zéland tekintetében folyamatosan aktualizálva az új-zélandi Központi Jegybank közzététele alapján.

”

(1) Eltérő megjelölés hiányában az árucikkeknek teljes mértékben jogosultaknak kell lenniük az Unión belüli korlátlan kereskedelemre,

(2) A 852/2004/EK, 853/2004/EK és 854/2004/EK rendeletre hivatkozó valamennyi bejegyzésnek tartalmaznia kell a 2073/2005/EK, 2074/2005/EK és 2076/2005/EK rendeletben meghatározott vonatkozó végrehajtási intézkedéseket és mikrobás feltételeket.

(3) Exportált termék esetében az exportőr (élelmiszer-ipari vállalkozó) felelős annak biztosításáért, hogy az exportált termékek megfeleljenek az importáló országban előírt mikrobiológiai élelmiszer-biztonsági kritériumoknak.

(4) A hús-, hal- és tejágazatra érvényes.

(5) Új-Zéland illetékes hatósága beviszi az EU TRACES rendszerébe (vagy bármely más azt követő rendszerbe) az új-zélandi létesítményekre és üzemekre vonatkozó információkat. Új-Zéland garantálja, hogy ezek a létesítmények megfelelnek a megállapodásban meghatározott feltételeknek. A Bizottság ezeket az információkat indokolatlan késedelem nélkül, rendszerint 2 munkanapon belül frissíti és weboldalán közzéteszi. Elégtelen garanciák esetén a Bizottság adott esetben nem teszi közzé a kérdéses intézményre vonatkozó információkat honlapján. Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem teszi közzé a kérdéses intézményre vonatkozó információkat honlapján, haladéktalanul tájékoztatja Új-Zélandot ennek indokáról/indokairól.

(8) Az indulási időpont az az időpont, amikor a hajó elhagyja Új-Zéland utolsó kikötőjét.

(9) Az illetékes hatóság e tevékenységeket, beleértve a fizikai ellenőrzéseket is, az importáló Fél jogszabályaival összhangban átruházhatja valamely felelős személyre vagy ügynökségre.

(10) Az importáló Fél jogszabályainak megfelelően.

(11) E melléklet alkalmazásában a »szállítmány«: azonos fajtájú és ugyanazzal az állat-egészségügyi jogszabályok által előírt állat-egészségügyi bizonyítvánnyal (bizonyítványokkal), állat-egészségügyi okmánnyal (okmányokkal) vagy egyéb okmánnyal (okmányokkal) ellátott, ugyanazon szállítóeszközökön szállított és azonos harmadik országból vagy annak azonos részéről behozott termékmennyiség. »Ugyanazon szállítóeszköz«: teherszállító jármű (pl. hajó, légi jármű).

(12) A kevesebb mint 130 méhcsomagot tartalmazó szállítmányok esetében a szállítmány 50 %-át meg kell vizsgálni. A több mint 130 méhcsomagot tartalmazó szállítmányok esetében a szállítmányból szúrópróbaszerűen kiválasztott, 65 csomagból álló mintát kell megvizsgálni a 95 %-os megbízhatósági intervallum melletti 5 %-os betegség-előfordulás kimutatása érdekében.

(13) Az V. melléklet 10. fejezetének megfelelően.

(14) Azon feltételezés alapján került kiszámításra, hogy az új-zélandi behozatalok tekintetében alkalmazott fizikai ellenőrzések aránya csupán 10 %-a a más harmadik országokra alkalmazott rendes fizikai ellenőrzések arányának, valamint hogy a fizikai ellenőrzések nyomán felmerülő költségek az összköltség 25 %-át teszik ki.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 175

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. július 4.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2015/1076 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. április 28.) a kedvezményezett és a kapcsolódó kötelezettségek felváltására irányadó szabályok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott köz- és magánszféra közötti partnerségi megállapodások minimumkövetelményeinek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2015/1077 végrehajtási rendelete (2015. július 1.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Idiazábal [OEM])	4
	*	A Bizottság (EU) 2015/1078 végrehajtási rendelete (2015. július 3.) a 37/2010/EU rendeletnek a (dinátriumsó formájában előforduló) klodronsav anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )	5
	*	A Bizottság (EU) 2015/1079 végrehajtási rendelete (2015. július 3.) a 37/2010/EU rendeletnek a hexaflumuron anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )	8
	*	A Bizottság (EU) 2015/1080 végrehajtási rendelete (2015. július 3.) a 37/2010/EU rendeletnek a propil-4-hidrobenzoát és nátriumsója anyagok tekintetében történő módosításáról ( 1 )	11
	*	A Bizottság (EU) 2015/1081 végrehajtási rendelete (2015. július 3.) az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről	14
		A Bizottság (EU) 2015/1082 végrehajtási rendelete (2015. július 3.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	41
		A Bizottság (EU) 2015/1083 végrehajtási rendelete (2015. július 3.) a Tunéziából származó olívaolajra vonatkozóan az 1918/2006/EK rendelettel megnyitott vámkontingens keretében 2015. június 29. és 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2015. június hónapra vonatkozó behozataliengedély-kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről	43
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2015/1084 végrehajtási határozata (2015. február 18.) az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás II., V., VII. és VIII. mellékletei módosításának az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (az értesítés a C(2015) 797. számú dokumentummal történt) ( 1 )	45
	*	A Bizottság (EU) 2015/1085 végrehajtási határozata (2015. július 2.) a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a Hammars Verkstad AB által gyártott Hammars vedklipp 5,5 hk és Hammars vedklipp 7,5 hk rönkvágó szalagfűrészgépek forgalombahozatalának megtiltására Svédország által hozott intézkedésekről (az értesítés a C(2015) 4428. számú rendelettel történt) ( 1 )	124

Farmakológiai hatóanyag	Jelző maradékanyag	Állatfajok	Maximális maradékanyag-határérték	Célszövetek	Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)	Terápiás osztályozás
„Klodronsav (dinátriumsó formájában)	NEM ALKALMAZHATÓ	Lófélék	Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre	NEM ALKALMAZHATÓ	Nem használható emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatok esetében	Vázizomrendszer/csontbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek”

Farmakológiai hatóanyag	Jelző maradékanyag	Állatfajok	Maximális maradékanyag-határérték	Célszövetek	Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)	Terápiás osztályozás
„Hexaflumuron	Hexaflumuron	Uszonyos halak	500 μg/kg	Természetes arányban jelen lévő izom és bőr	NINCS ADAT	Paraziták elleni hatóanyagok/Ektoparaziták elleni hatóanyagok”

Farmakológiai hatóanyag	Jelző maradékanyag	Állatfajok	Maximális maradékanyag-határérték	Célszövetek	Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)	Terápiás osztályozás
„Propil-4-hidroxi-benzoát és nátriumsója	NEM ALKALMAZHATÓ	Élelmiszer-előállítás céljából tartott valamennyi faj	Nincs szükség maradékanyag-határértékre	NEM ALKALMAZHATÓ	Kizárólag tartósítószerként való felhasználásra	NINCS ADAT”

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett alkalmazási listájának létrehozásáról szóló 2008/38/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. október 22-i 1123/2014/EU bizottsági rendelethez ( HL L 304., 2014.10.23. )	126

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	20,6
	MA	148,6
	MK	39,1
	ZZ	69,4
0707 00 05	TR	106,1
0707 00 05	ZZ	106,1
0709 93 10	TR	116,8
0709 93 10	ZZ	116,8
0805 50 10	AR	117,2
	BO	144,3
	UY	138,8
	ZA	133,3
	ZZ	133,4
0808 10 80	AR	139,5
	BR	104,6
	CL	128,4
	NZ	151,8
	US	164,6
	ZA	125,7
	ZZ	135,8
0808 30 90	AR	165,7
	CL	138,9
	NZ	250,7
	ZA	125,4
	ZZ	170,2
0809 10 00	IL	315,1
	TR	245,1
	ZZ	280,1
0809 29 00	TR	266,8
0809 29 00	ZZ	266,8
0809 40 05	IL	241,9
0809 40 05	ZZ	241,9


	(1) EGT-vonatkozású szöveg