(1)

A Tanács 2012. március 23-án elfogadta a 267/2012/EU rendeletet.

(2)

A (KKBP) 2015/1008 tanácsi határozatnak (2) megfelelően egy személyt és nyolc szervezetet törölni kell a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 267/2012/EU rendelet IX. mellékletében foglalt jegyzékéből.

(3)

Módosítani kell továbbá hat, a 267/2012/EU rendelet IX. mellékletében foglalt, korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szervezetre vonatkozóan a bejegyzést.

(4)

A 267/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét (2) az „Obazda”/„Obatzter” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért az „Obazda”/„Obatzter” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely az 1107/96/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Saint-Nectaire” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette (3) az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy az irányadó árakat bizonyos termékek behozatala vonatkozásában a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani kell.

(3)

Az 1484/95/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket határoz meg élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagokra.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM panel) 2010. március 18-án szakvéleményt (3) fogadott el az élelmiszerekben előforduló ólom témájában. A CONTAM panel az ólom potenciálisan súlyosan egészségkárosító hatásaiként azonosította a kisgyermekeknél előforduló fejlődési neurotoxicitást és szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a felnőtteknél előforduló nefrotoxicitást, amelyekre kockázatértékelését alapozta. Továbbá jelezte, hogy a gyermekek és a fogamzóképes korú nők potenciális idegrendszer-fejlődési kockázatai ellen hozott védelmi lépések elegendőek minden csoport védelmére az ólom káros hatásai ellen. Az ólomnak való étrendi kitettség csökkentése érdekében indokolt tehát csökkenteni az élelmiszerekben előforduló ólom tekintetében jelenleg érvényes felső határértéket, valamint további felső határértékeket meghatározni a releváns árucikkre vonatkozóan.

(3)

Az anyatej-helyettesítő tápszerek és anyatej-kiegészítő tápszerek esetében már meghatároztak felső határértékeket. Hogy biztosítani lehessen a csecsemők és kisgyermekek étrendi kitettségének folyamatos csökkentését, a meglevő felső határértékeket csökkenteni kell, és új felső határértékeket kell meghatározni a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint e veszélyeztetett fogyasztói csoport által nagy mennyiségben fogyasztott italok esetében.

(4)

Új adatok szerint az alapértelmezett felső határértékek meglevő kivételeit nem szükséges tovább alkalmazni, mivel a bevált gyakorlatok követésével az alapértelmezett felső határértékeket be lehet tartani, vagy alacsonyabb felső határértékeket lehet elérni. Ezért nem szükséges tovább a leveles káposztafélék kivételével a káposztafélék, a friss pillangósvirágúak valamint a legtöbb bogyósgyümölcsű esetében külön felső határértéket meghatározni, míg a lábasfejűek, a legtöbb terméséért termesztett zöldség, a legtöbb gyümölcslé, bor és ízesített bor esetében csökkenteni kell a meglevő felső határértékeket.

(5)

A saláta bakszakáll esetében nehéz megfelelni a jelenlegi felső határértéknek. Mivel e terméket csekély mennyiségben fogyasztják, és az emberi expozícióhoz való hozzájárulása elhanyagolható, célszerű a saláta bakszakáll ólomtartalmára vonatkozó határértéket megemelni.

(6)

A méz magas ólomszintjére vonatkozó hibás megállapítások következtében a tagállamok végrehajtási intézkedések révén eltérő felső határértékeket állapítottak meg az ólomtartalomra vonatkozóan. Mivel a tagállamok által elfogadott szabályozások közötti eltérések akadályozhatják a közös piac működését, ezért a méz esetében harmonizált felső határértéket kell megszabni.

(7)

Mivel a tea és gyógynövényteák fogyasztása az étrendi kitettség fontos tényezője lehet, e termékek esetében is felső határértékeket kell meghatározni. Azonban a száraz tealevelekre és a gyógynövényteák készítéséhez használt más növények száraz részeire vonatkozó határértékek meghatározásához szükséges adatok hiányában egyelőre az előfordulási szinteket célszerű dokumentálni, hogy a jövőben meg lehessen állapítani egy konkrét határértéket.

(8)

A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre, a csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételekre és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekre vonatkozó jogszabályok helyébe újak léptek, ami szükségessé teszi egyes lábjegyzetek megváltoztatását.

(9)

A tagállamoknak és az élelmiszer-ipari vállalkozóknak időt kell hagyni arra, hogy alkalmazkodjanak az e rendelet által megállapított új határértékekhez. Az ólomtartalomra vonatkozó határértékek alkalmazását ezért egy későbbi időpontra kell halasztani.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket határoz meg az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok tekintetében.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM panel) 2009. október 12-én szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben jelen lévő arzénról (3). A véleményben a CONTAM panel kifejti, hogy az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JEFCA) által korábban ideiglenesen megállapított 15 μg/testtömeg kg tolerálható heti beviteli érték (PTWI) ma már nem tekinthető megfelelőnek, ugyanis adatok bizonyítják, hogy a szervetlen arzén a bőrrák mellett tüdőrákot és hólyagrákot is okoz, és kutatásokban a JEFCA által javasoltnál alacsonyabb bevitel mellett is számos káros hatásról számolnak be.

(3)

A CONTAM panel a tüdőrák, a bőrrák és a hólyagrák, valamint a bőrsérülések tekintetében a benchmark dózis-értékek alsó megbízhatósági határ melletti tartományát (BMDL01) 0,3 és 8 μg/testtömeg kg között állapította meg. A szakvélemény szerint a szervetlen arzén Európában átlagosnak, illetve magasnak tekinthető fogyasztása mellett a lakosság becsült étrendi kitettsége az azonosított BMDL01 értéktartományon belül marad, vagyis expozíciós eltérés nincs vagy csekély, ugyanakkor egyes fogyasztók esetében nem zárható ki a kockázat.

(4)

A szakvélemény azonosította a sok rizst fogyasztó, így az étrendjük révén a szervetlen arzénnak leginkább kitett európai fogyasztói csoportokat, amelyek bizonyos etnikai közösségek és a három év alatti gyermekek. A három év alatti gyermekek esetében a szervetlen arzénnak való kitettség – többek között a rizsalapú élelmiszerek fogyasztása révén – általában két- vagy háromszor akkora, mint a felnőtteké.

(5)

Mivel a rizs és a rizsalapú élelmiszerek esetében megbízhatóan mutatható ki a szervetlen arzén szintje, az ezekben előforduló szervetlen arzén mennyisége tekintetében indokolt felső határértéket megállapítani. Az arzéntartalom tekintetében több különböző felső határértéket kell megállapítani.

(6)

Azon tudományos információk, amelyek szerint szükség van egyedi felső határértekre az előfőzött hántolt rizs esetében, meglehetősen újak. Ezért az egyedi határérték szükségességének megerősítése, illetve annak felülvizsgálata érdekében a tagállamoknak 2018. január 1-ig további adatokat kell gyűjteniük ezen termék arzéntartalmáról.

(7)

Az előfordulási adatok szerint a rizstallérok, a rizsostya, a rizskekszek és a rizspogácsák nagy mennyiségű szervetlen arzént tartalmazhatnak, és e termékek adott esetben jelentősen hozzájárulhatnak a csecsemők és kisgyermekek étrendi arzénexpozíciójához. Ezért e termékekre vonatkozóan indokolt egyedi felső határértékről rendelkezni.

(8)

A rizs fontos összetevő a csecsemők és kisgyermekek számára készülő sokféle élelmiszerben. Ezért az ilyen élelmiszerek összetevőjeként felhasznált rizs arzéntartalmára vonatkozóan egyedi felső határértéket kell megállapítani.

(9)

A tagállamoknak és az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak időt kell hagyni arra, hogy alkalmazkodjanak az e rendelet által előírt határértékekhez. Az arzéntartalomra vonatkozó felső határértékek alkalmazását ezért egy későbbi időpontban kell megkezdeni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A Tanács 2010. július 26-án elfogadta a 2010/413/KKBP határozatot.

(2)

A Tanács a 2010/413/KKBP határozat 26. cikke (3) bekezdésének megfelelően felülvizsgálta a jegyzékbe vett személyeknek és szervezeteknek az említett határozat II. mellékletében foglalt jegyzékét.

(3)

Egy személyt és nyolc szervezetet törölni kell a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2010/413/KKBP határozat II. mellékletében foglalt jegyzékéből.

(4)

Módosítani kell továbbá hat, a 2010/413/KKBP határozat II. mellékletében foglalt, korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szervezetre vonatkozóan a bejegyzést.

(5)

A 2010/413/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Líbiában és Szíriában kialakult helyzet és a betegségeknek az Állat-egészségügyi Világszervezethez (OIE) való bejelentésének elmaradása miatt e harmadik országok nem tudják megfelelően garantálni a 2009/156/EK irányelvben a lófélék Unióba történő behozatala esetében alkalmazandó állat-egészségügyi feltételeknek való megfelelést vagy az azokkal való egyenértékűséget. Ezért a 92/260/EGK bizottsági határozat (3) és a 93/195/EGK bizottsági határozat (4) I. mellékletének harmadik országokra vonatkozó jegyzékéből törölni kell a Líbiára és a Szíriára vonatkozó bejegyzést, valamint a 93/197/EKG bizottsági határozat (5) I. mellékletének harmadik országokra vonatkozó jegyzékéből el kell hagyni a Szíriára vonatkozó bejegyzést.

(2)

Izrael szintén szerepel a 92/260/EGK, a 93/195/EGK és a 93/197/EGK határozatok I. mellékletének harmadik országokat tartalmazó jegyzékeiben, valamint a 93/196/EGK bizottsági határozat (6) II. mellékletének 3. lábjegyzetében szereplő országjegyzékben. A piac átláthatósága érdekében – és a nemzetközi joggal összhangban – indokolt egyértelművé tenni, hogy Izrael esetében az állat-egészségügyi bizonyítványok területi hatálya Izrael állam területére korlátozódik, kivéve az 1967 júniusa óta az izraeli közigazgatás hatálya alá tartozó területeket, nevezetesen a Golán-fennsíkot, a Gázai övezetet, Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordánia többi részét.

(3)

Mivel a 92/260/EGK, a 93/195/EGK és a 93/197/EGK határozatok I. mellékletében, valamint a 93/196/EKG határozat II. mellékletében az Izraelre vonatkozó bejegyzés módosítása nem minősül regionalizációnak, az Izraelre vonatkozó földrajzi elnevezés módosítását az említett határozatok mellékleteiben a harmadik országok jegyzékéhez adott új lábjegyzetben kell kifejteni.

(4)

A 92/260/EGK, a 93/195/EGK, a 93/196/EGK és a 93/197/EGK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A 2009/156/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy lófélék Unióba történő behozatala csak olyan harmadik országokból, illetve – régiókba sorolás alkalmazása esetén – olyan harmadik országbeli részekről vagy területekről engedélyezett, amelyek legalább hat hónapja mentesek a takonykórtól.

(6)

A tagállamok által a lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek, és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országoknak és – amennyiben a régiókba sorolás alkalmazandó – azok részeinek jegyzékét a 2004/211/EK bizottsági határozat (7) I. melléklete tartalmazza.

(7)

Brazília jelenleg szerepel e harmadik országok jegyzékében. Mivel a takonykór előfordul Brazília területének egyes részein, a lófélék – és következésképpen spermájuk, petesejtjük és embriójuk – behozatala csak az országnak a 2004/211/EK határozat I. mellékletének 4. oszlopában feltüntetett BR-1 régiójából engedélyezhető. Jelenleg Rio Grande do Sul, Santa Catarina, Mato Grosso do Sul, Goiás, Distrito Federal és Rio de Janeiro államok tartoznak Brazília BR-1-es régiójába.

(8)

Brazília 2014. november 20-án kelt levelében értesítette a Bizottságot a takonykór Goiás államban történő megerősített előfordulásáról. Brazília következésképpen a 2009/156/EK irányelv szerint a BR-1 régióba tartozó szövetségi államok egész csoportja vonatkozásában beszüntette az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítását.

(9)

2015. április 21-én Brazília értesítette a Bizottságot az annak megelőzése érdekében hozott intézkedésekről, hogy a takonykór az adott harmadik országnak a 2004/211/EK határozat I. mellékletében való felsorolásra alkalmas területeire is átterjedjen, és benyújtotta a betegségtől mentes szövetségi államok jegyzékét. Brazília azt is megerősítette, hogy Rio de Janeiro állam 2012. július 16., vagyis az utolsó esetbejelentés óta továbbra is mentes a takonykórtól.

(10)

Mivel Goiás és – a takonykórtól mentes államok Brazília által benyújtott jegyzéke szerint – Santa Catarina államok már nem mentesek a takonykórtól, és Brazília garanciát nyújtott arra vonatkozóan, hogy más szövetségi államai, amelyek közül néhány jelenleg a BR-1 régióhoz tartozik, mentesek a betegségtől, a 2004/211/EK határozat I. mellékletében az említett régióra vonatkozó bejegyzést módosítani kell oly módon, hogy az aktuális jegyzékről el kell hagyni Goiás és Santa Catarina államokat, és fel kell venni Paraná államot.

(11)

A 2016. augusztus 5. és 21. között megrendezésre kerülő olimpiai játékok, a 2016. szeptember 7. és 21. között megrendezésre kerülő paralimpia, valamint a 2015. augusztus 7. és 9. között megrendezésre kerülő előolimpiai tesztverseny lovas rendezvényeire Rio de Janeiroban a Deodoro Equestrian Centre-ben kerül sor, amely Rio de Janeiro államon belül egy külön, lóbetegségektől mentes körzetként működik.

(12)

A 2004/211/EK határozat I. mellékletében a Brazíliára vonatkozó bejegyzéshez ezért egy külön „BR-2” régiót kell hozzáadni, amely Rio de Janeiro államban a Rio de Janeiro városban található Deodoro Equestrian Centre-t és a Galeão nemzetközi repülőtérre vezető bekötőutat foglalja magában.

(13)

A 2004/211/EK határozat I. mellékletében az Izraelre vonatkozó bejegyzést a (2) és (3) preambulumbekezdésben ismertetett okokból módosítani kell, valamint új magyarázó lábjegyzettel kell ellátni.

(14)

A 2004/211/EK határozat ezenfelül úgy rendelkezik, hogy a tagállamok kizárólag olyan lófélék behozatalára jogosíthatnak fel, amelyek megfelelnek a 92/260/EGK, a 93/195/EGK, a 93/196/EGK és a 93/197/EGK határozatban előírt megfelelő bizonyítványmintában megállapított állat-egészségügyi követelményeknek a lófélék vonatkozó kategóriája és a behozatal típusa tekintetében, valamint a 2004/211/EK határozat I. mellékletében feltüntetett állat-egészségügyi állapot tekintetében, amibe az érintett exportáló harmadik ország vagy a harmadik ország része tartozik. Az említett határozatok Líbiára és Szíriára vonatkozó módosításainak ezért ennek megfelelően a 2004/211/EK határozat I. mellékletében is tükröződniük kell.

(15)

Azokkal az egyéb esetekkel ellentétben, amikor a lófélék behozatala betegség miatt kerül felfüggesztésre a 2004/211/EK határozat I. mellékletében található táblázat 6–14. oszlopaiban szereplő X jelölések elhagyása révén, ez esetben Líbiának és Szíriának e harmadik országok vagy azok részeinek jegyzékéből való törlésére van szükség, mivel ez a jegyzék egyéb árucikkek Unióba való behozatalának referenciajegyzékeként szolgál, mint például a 142/2011/EU bizottsági rendelet (8) szerinti bizonyos állati melléktermékek, valamint a 2013/519/EU bizottsági végrehajtási határozat (9) szerinti kutyák, macskák és görények.

(16)

A 92/260/EGK, a 93/195/EGK, a 93/196/EGK, a 93/197/EGK és a 2004/211/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményével,