17.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/923 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. március 11.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, 73. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 84. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A szabályozási arbitrázs elkerülése és a szavatolótőke-követelmény Unión belüli összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében fontos biztosítani azt, hogy egységes megközelítést alkalmazzanak az intézmények saját szavatolótőke-instrumentumokban lévő közvetett és szintetikus részesedéseinek, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő közvetett és szintetikus részesedéseknek a szavatoló tőkéből való levonására.

(2)

Tekintve, hogy az 575/2013/EU rendelet már rendelkezik az intézmény szavatolótőke-instrumentumaiban az intézmény által birtokolt közvetlen részesedésekről, valamint a más pénzügyi ágazatbeli szervezetek szavatolótőke-instrumentumaiban birtokolt közvetlen részesedésekről, helyénvaló kiegészítő szabályokat meghatározni az intézmény azon részesedéseinek szavatoló tőkéből való levonására, amelyek az intézmény saját ilyen instrumentumaiban vagy más pénzügyi ágazatbeli szervezetek ilyen instrumentumaiban lévő közvetett vagy szintetikus részesedéseihez kapcsolódnak.

(3)

Az indexhez kötött részesedésekből származó közvetett részesedések kezelését az 575/2013/EU rendelet 76. cikke, valamint a 241/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 25. és 26. cikke szabályozza. A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet azonban nem vonatkozik az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjával, 56. cikkének a), c), d) és f) pontjával, valamint 66. cikkének a), c) és d) pontjával összefüggésben felmerülő közvetett és szintetikus részesedésekre. Új szabályokat szükséges meghatározni az e rendelkezésekben említett közvetett és szintetikus részesedések kezelése tekintetében.

(4)

Amennyiben valamely intézmény saját hitelképessége befolyásolja az intézmény kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumainak és járulékos tőkeinstrumentumainak megtérüléséhez referenciaként szolgáló piaci mutatók által meghatározott kamatlábakat, prudenciális aggályok merülnek fel, amelyek az instrumentumhoz kapcsolódó kifizetések és az intézmény hitelképessége közötti korrelációhoz kapcsolódnak. A panelban szereplő intézmények számának és sokszínűségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megfelelő módon tükrözze az érintett piacon folyó tevékenységeket. Ezért ha valamely intézmény változó kamatozású vagy később változó kamatozásúvá váló rögzített kamatozású kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumot vagy járulékos tőkeinstrumentumot bocsát ki, az instrumentum után fizetett kamatláb nem növekedhet, ha az intézmény hitelképessége csökken. Ezért amennyiben a kamatláb valamely mutatóhoz kötött, a mutatónak kellőképpen átfogónak kell lennie annak biztosításához, hogy az intézmény saját hitelképessége ne lehessen a mutató által meghatározott kamatlábakat befolyásoló fő tényező. Különbséget kell tenni aközött, hogy a referencia-kamatlábat befolyásoló korrelációt az egész ágazat által elszenvedett stressz okozza, és aközött, hogy a referencia-kamatlábat befolyásoló korreláció oka egyetlen intézmény hitelképessége.

(5)

A konszolidált szintű és szubkonszolidált szintű kisebbségi részesedések számításának következetesnek kell lennie. Ezért azon leányvállalat esetében, amely maga is egy pénzügyi ágazatbeli szervezet anyavállalata, a figyelembe vehető kisebbségi részesedés az az összeg, amely akkor keletkezik, ha az érintett leányvállalat anyavállalata az 575/2013/EU rendelet első részének II. címében említett prudenciális konszolidációt alkalmazza.

(6)	Tekintve, hogy az 575/2013/EU rendelet 84., 85. és 87. cikkének hatálya alá tartozó levonások hasonló jellegűek, ezen esetek mindegyikében ugyanazon rendelkezések alkalmazandók a figyelembe vehető kisebbségi részesedések kiszámítására.

(7)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(8)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét.

(9)	A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő o) és p) pontokkal egészül ki:

„o)	azon feltételek, amelyek alapján az indexek átfogó piaci indexeknek minősülnek, az 575/2013/EU rendelet 73. cikke (7) bekezdésének megfelelően;

p)	az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (2) bekezdése, valamint 85. és 87. cikke alapján szükséges szubkonszolidált alapú számítás az említett rendelet 84. cikke (4) bekezdésének megfelelően.”.

A rendelet a következő 15a–15j. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Közvetett részesedések az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1) E rendelet 15c., 15d., 15e. és 15i. cikke alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontjában említettek szerinti »közbenső szervezet« magában foglalja a következő szervezetek bármelyikét, amennyiben az pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumait birtokolja:

a)	kollektív befektetési forma;

b)	a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalaptól eltérő nyugdíjalap;

c)	meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap, amennyiben az intézmény támogatja a befektetési kockázatot, és amennyiben a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap nem független a szponzor intézménytől;

közvetve vagy közvetlenül az alábbiak egyikének irányítása vagy jelentős befolyása alatt álló jogalanyok:

1.	az intézmény vagy leányvállalatai;

2.	az intézmény anyavállalata vagy ezen anyavállalat leányvállalatai;

3.	az intézmény pénzügyi holdingtársaság anyavállalata vagy e pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai;

4.	az intézmény vegyes tevékenységű holdingtársaság anyavállalata vagy e vegyes tevékenységű holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai;

5.	az intézmény vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalata vagy e vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai;

együttesen, közvetlenül vagy közvetve az alábbiak irányítása vagy jelentős befolyása alatt álló jogalanyok: egy intézmény, több intézmény vagy olyan intézmények hálózata, amelyek egyazon intézményvédelmi rendszernek vagy egy központi szervezethez kapcsolódó intézményvédelmi rendszernek vagy intézményhálózatnak nem az intézményt magában foglaló csoportként szervezett tagjai;

f)	különleges célú gazdasági egységek;

g)	olyan jogalanyok, amelyek tevékenysége a pénzügyi ágazatbeli szervezetek pénzügyi instrumentumainak birtoklása;

h)	bármely jogalany, amely esetében az illetékes hatóság úgy tekinti, hogy azt a közvetett és szintetikus részesedések levonására vonatkozó szabályok megkerülésének céljával használják.

(2) Az (1) bekezdés h) pontjának sérelme nélkül az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontjában említett »közbenső szervezet« a következő jogalanyokat nem foglalja magában:

a)	vegyes tevékenységű holdingtársaságok, intézmények, biztosítók, viszontbiztosítók;

b)	az alkalmazandó nemzeti jog értelmében az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményeinek hatálya alá tartozó jogalanyok;

az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi ágazatbeli szervezetek, amelyek felügyelet alatt állnak, és amelyeknek szabályozói tőkéjükből le kell vonniuk a saját szavatolótőke-instrumentumokban lévő közvetlen és közvetett részesedéseket, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő részesedéseket.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap akkor tekintendő függetlennek a szponzor intézménytől, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap jogilag elkülönül a szponzor intézménytől, és irányítása független;

b)	az adott nyugdíjalap alapszabályát, alapító okiratait, illetve belső szabályait független szabályozó szerv hagyta jóvá; vagy a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat az érintett tagállam alkalmazandó nemzeti joga meghatározza;

a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagyonkezelőit vagy irányítóit az alkalmazandó nemzeti jog kötelezi arra, hogy pártatlanul, a szponzor intézmény érdeke helyett a program kedvezményezettjeinek érdekében járjanak el, prudens módon kezeljék a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagyonát és megfeleljenek az adott nyugdíjalap b) pontban említett alapszabályában, alapító okiratában, belső szabályaiban, illetve az ugyanitt említett jogi vagy szabályozási keretben rögzített korlátozásoknak;

a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap b) pontban említett alapszabálya, alapító okiratai, illetve a létrehozására és működésére vonatkozó szabályok korlátozásokat tartalmaznak a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap által a szponzor intézmény által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumokba eszközölhető befektetések tekintetében.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett, meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap a szponzor intézmény szavatolótőke-instrumentumait birtokolja, a szponzor intézmény e részesedéseket saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokban, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokban, illetve saját járulékos tőkeinstrumentumokban meglévő közvetett részesedésként kezeli. A szponzor intézmény elsődleges alapvető tőkeelemeiből, kiegészítő alapvető tőkeelemeiből, illetve járulékos tőkeelemeiből levonandó összegeket a 15c. cikkel összhangban kell kiszámítani.

15b. cikk

Szintetikus részesedések az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1) Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontja értelmében a következő pénzügyi termékek tekintendők szintetikus tőkeinstrumentum-részesedésnek:

a)	származtatott termékek, amelyek mögöttes eszközéül pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumai szolgálnak, vagy amelyek esetében az alaptermék-kibocsátó a pénzügyi ágazatbeli szervezet;

b)	harmadik félnek a harmadik fél által pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumába eszközölt befektetés vonatkozásában nyújtott garancia vagy hitelkockázati fedezet.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi termékek magukban foglalják a következőket:

a)	valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó teljeshozam-csereügyletbe történő befektetések;

b)	az intézmény által megvásárolt, valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó vételi opciók;

c)	az intézmény által eladott, valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó eladási opciók, illetve az intézmény bármely tényleges vagy függő szerződéses kötelezettsége szavatolótőke-instrumentumainak megvásárlására;

d)	valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó forward vásárlási megállapodásba történő befektetések.

15c. cikk

Közvetett részesedések számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó közvetett részesedések összege az alábbi módok egyike szerint számítandó ki:

a)	a 15d. cikkben leírt alapértelmezett megközelítés szerint;

amennyiben az intézmény az illetékes hatóságok felé kielégítően bizonyítja, hogy számára a 15d. cikkben leírt módszer túlzottan megterhelő lenne, a 15e. cikkben leírt, struktúraalapú megközelítés szerint. A 15e. cikkben leírt struktúraalapú megközelítést az intézmények nem alkalmazhatják a 15a. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett közbenső szervezetekben eszközölt befektetésekkel kapcsolatban e levonások számítására.

15d. cikk

A közvetett részesedések alapértelmezett megközelítés szerinti számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1) Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokban meglévő, az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó közvetett részesedések összege az alábbiak szerint számítandó ki:

a)	amennyiben valamennyi befektető közbenső szervezettel szembeni kitettségei egyenrangúak, az összeg egyenlő a finanszírozási aránynak és a közbenső szervezet által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összegének szorzatával;

amennyiben a befektetők közbenső szervezettel szembeni kitettségei nem egyenrangúak, az összeg egyenlő a finanszírozási aránynak és az alábbi összegek közül a kisebbnek a szorzatával:

i.	a közbenső szervezet által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összege;

ii.	az intézmény közbenső szervezettel szembeni kitettsége a közbenső szervezetnek nyújtott minden egyéb olyan finanszírozással együtt, amely egyenrangú az intézmény kitettségével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában rögzített számítási módszert a finanszírozás minden olyan részlete tekintetében el kell végezni, amely egyenrangú az intézmény által nyújtott finanszírozással.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a finanszírozási arány az intézmény közbenső szervezettel szembeni kitettsége osztva az intézmény közbenső szervezettel szembeni kitettségének és az e közbenső szervezettel szembeni minden egyéb, az intézmény kitettségével egyenrangú kitettségnek az összegével.

(4) Az (1) bekezdésben rögzített számítást az egyes közbenső szervezetek által pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt minden egyes részesedés vonatkozásában külön-külön kell elvégezni.

(5) Amennyiben a pénzügyi ágazatbeli szervezet elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiba eszközölt befektetéseket további vagy több közbenső szervezeten keresztül birtokolják, az (1) bekezdés szerinti finanszírozási arányt az e bekezdés a) pontjában említett összeg és az e bekezdés b) pontjában említett összeg hányadosaként kell meghatározni:

a közbenső szervezetnek az intézmény által biztosított finanszírozás összegeinek és az e közbenső szervezetek által további közbenső szervezeteknek nyújtott finanszírozás összegeinek, valamint e további közbenső szervezetek által a pénzügyi ágazatbeli szervezetnek nyújtott finanszírozás összegeinek szorzata;

b)	az egyes közbenső szervezetek által kibocsátott tőkeinstrumentumok vagy egyéb releváns instrumentumok összegeinek szorzata.

(6) Az (5) bekezdésben említett finanszírozási arányt külön-külön kell kiszámítani minden egyes, közbenső szervezetek által valamely pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt részesedés vonatkozásában, és minden egyes olyan finanszírozási részlet vonatkozásában, amely egyenrangú az intézmény és a további közbenső szervezetek által nyújtott finanszírozással.

15e. cikk

A közvetett részesedések struktúraalapú megközelítés szerinti számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1) Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó összeg egyenlő az e rendelet 15d. cikkének (3) bekezdésében meghatározott finanszírozási aránynak és a közbenső szervezet által az intézményben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összegének szorzatával.

(2) Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó összeg egyenlő az e rendelet 15d. cikkének (3) bekezdésében meghatározott finanszírozási aránynak és a közbenső szervezet által pénzügyi ágazatbeli szervezetekben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok aggregált összegének szorzatával.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az intézmény közbenső szervezetenként külön-külön számítja ki az intézmény elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban a közbenső szervezet által birtokolt aggregált összeget, valamint azt az aggregált összeget, amelyet a közbenső szervezet más pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban birtokol.

(4) Az intézmény az 575/2013/EU rendelet 43. cikkében említett jelentős befektetésnek tekinti a pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban lévő, az e cikk (2) bekezdése szerint számított részesedések összegét, és az említett rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban levonja azt.

(5) Amennyiben az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokban eszközölt befektetéseket további vagy több közbenső szervezeten keresztül birtokolják, a 15d. cikk (5) és (6) bekezdése alkalmazandó.

(6) Amennyiben az intézmény nem képes meghatározni a közbenső szervezet által az intézmény elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban vagy pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban birtokolt aggregált összegeket, az intézmény azon maximális összegeket felhasználva becsüli meg az általa nem meghatározható összegeket, amelyeket a közbenső szervezet (befektetési megbízása alapján) birtokolni tud.

(7) Amennyiben az intézmény a befektetési megbízás alapján nem képes megbecsülni a közbenső szervezet által az intézmény elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban vagy pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban birtokolt maximális összeget, az általa a közbenső szervezetben birtokolt finanszírozás összegeit a saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban eszközölt befektetésként kell kezelnie, és az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban le kell vonnia azokat.

(8) E cikk (7) bekezdésétől eltérve az intézmény nem jelentős befektetésként kezeli és az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban levonja a közbenső szervezetben lévő finanszírozásának összegét, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a finanszírozás összege kevesebb, mint az intézmény elsődleges alapvető tőkéjének 0,25 %-a;

b)	a finanszírozás összege kevesebb mint 10 millió EUR;

c)	az intézmény az ésszerűség határain belül nem tudja meghatározni a közbenső szervezet által birtokolt saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumainak összegét.

(9) Amennyiben a közbenső szervezet finanszírozása egy KBF befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában valósul meg, az intézmény az e cikk (6) bekezdésében említett aggregált összegek kiszámítása és jelentése céljából az 575/2013/EU rendelet 132. cikkében rögzített feltételek mellett támaszkodhat az említett 132. cikk (5) bekezdésében említett harmadik felekre.

15f. cikk

Szintetikus részesedések számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1) Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó szintetikus részesedések összege a következő:

a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések esetében:

i.	opciók esetében az érintett instrumentumoknak az 575/2013/EU rendelet III. részének IV. címével összhangban számított delta ekvivalens összege;

ii.	bármely más szintetikus részesedés esetében a névérték vagy a névleges összeg;

a nem kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések esetében:

i.	vételi opciók esetében az aktuális piaci érték;

ii.	bármely más szintetikus részesedés esetében a névérték vagy a névleges összeg.

(2) Az intézmény az (1) bekezdésben említett szintetikus részesedéseket az intézmény és a partner közötti szerződés aláírásának dátumától kezdve vonja le.

15 g. cikk

Jelentős befektetések számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése i) pontjának alkalmazásában

(1) Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése i) pontjának alkalmazásában annak értékelésére, hogy valamely intézmény az említett rendelet 43. cikkének a) pontja értelmében a pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok több mint 10 %-át birtokolja-e, az intézményeknek összegezniük kell a közvetlen részesedésekben lévő bruttó hosszú pozícióikat, valamint az e rendelet 15a. cikke (1) bekezdésének d)–h) pontjában említett pénzügyi ágazatbeli szervezet elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban lévő közvetett részesedéseiket.

(2) Az illetékes hatóság figyelembe veszi a közvetett és a szintetikus részesedéseket annak értékelése során, hogy teljesülnek-e az 575/2013/EU rendelet 43. cikkének b) és c) pontjában rögzített feltételek.

15h. cikk

Kiegészítő alapvető tőkeállomány és járulékos tőkeállomány

Az e rendelet 15a–15f. cikkében említett módszertan értelemszerűen alkalmazandó az 575/2013/EU rendelet 56. cikke a), c) és d) pontjának alkalmazásában a kiegészítő alapvető tőkeállományra, az említett rendelet 66. cikke a), c) és d) pontjának alkalmazásában pedig a járulékos tőkeállományra; ennek során az elsődleges alapvető tőkére való hivatkozások a kiegészítő alapvető tőkére, illetve a járulékos tőkére való hivatkozásként értendők.

15i. cikk

A pénzügyi ágazatbeli szervezetek szavatolótőke-instrumentumaiban birtokolt közvetett részesedések levonásainak sorrendje és maximális összege

(1) A (2), illetve (3) bekezdésben rögzített korlátok függvényében, amennyiben a közbenső szervezet pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, valamint a járulékos tőkeinstrumentumaiban birtokol részesedést, elsőként az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat, másodikként a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat, végül pedig a járulékos tőkeinstrumentumokat kell levonni.

(2) Amennyiben a közbenső szervezet intézmények szavatolótőke-instrumentumaiban birtokol részesedést, az első albekezdésnek az egyes részesedéstípusokra való alkalmazása során az intézmények elsőként a saját szavatolótőke-instrumentumaikban meglévő részesedéseket vonják le.

(3) Amennyiben valamely intézmény közvetett módon pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumait birtokolja, az intézmény szavatoló tőkéjéből levonandó összeg nem lehet magasabb, mint a következő összegek közül az alacsonyabb:

a)	az intézmény által a közbenső szervezetnek nyújtott teljes finanszírozás;

b)	a közbenső szervezet által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt szavatolótőke-instrumentumok összege.

15j. cikk

Cégérték (goodwill)

Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett levonások alkalmazásához az említett rendelet 46. cikke értelmében levonandó összeg meghatározása során az intézmények dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg külön az üzleti és cégértéket.”.

A rendelet a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A szavatolótőke-instrumentumokhoz kapcsolódó kifizetések – átfogó piaci indexek

(1) Valamely kamatláb-mutató akkor tekinthető átfogó piaci indexnek, ha az alábbi összes feltételt teljesíti:

a)	egy vagy több pénznem esetében a bankközi hitelezés kamatlábainak meghatározásához használják;

b)	referencia-kamatlábként szolgál az intézmény által (adott esetben ugyanazon pénznemben) kibocsátott, változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében;

c)	a mutatóhoz hozzájáruló intézményektől (»panel«) független szervezet számítja ki átlagos kamatlábként;

d)	a mutató keretében meghatározott kamatlábak mindegyike a bankközi piacon aktív intézményekből álló panel által benyújtott kamatlábjegyzéseken alapul;

e)	a c) pontban említett panel összetétele biztosítja a tagállamban jelen lévő intézmények megfelelő szintű képviseletét.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában a képviselet az alábbi esetek bármelyikében megfelelő szintűnek tekintendő:

a)	amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett panel legalább 6 különböző tagtól kap adatokat, mielőtt a kamatláb meghatározása céljából diszkontálnák a jegyzéseket;

amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i.	az (1) bekezdés c) pontjában említett panel legalább 4 különböző tagtól kap adatokat, mielőtt a kamatláb meghatározása céljából diszkontálnák a jegyzéseket;

ii.	a panel (1) bekezdés c) pontjában említett tagjai az érintett piac legalább 60 %-át képviselik.

(3) A (2) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett érintett piac a panelhez ténylegesen hozzájáruló tagok eszközeinek és kötelezettségeinek összege a nemzeti pénznemben, osztva az érintett tagállam hitelintézeteinek nemzeti pénznemben kifejezett eszközeinek és kötelezettségeinek összegével; az érintett tagállam hitelintézetei közé értendők a tagállamban letelepedett fióktelepek és az érintett tagállambeli pénzpiaci alapok is.

(4) Valamely részvényindex akkor tekinthető átfogó piaci indexnek, ha az az 575/2013/EU rendelet 344. cikkével összhangban megfelelő módon diverzifikált.”.

A rendelet a következő 34a. cikkel egészül ki:

„34a. cikk

A konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított kisebbségi részesedések

(1) Az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (2) bekezdésével, 85. cikkének (2) bekezdésével és 87. cikkének (2) bekezdésével összhangban előírt szubkonszolidált alapú számítás meghatározása céljából az e cikk (2)–(4) bekezdésében leírtak szerint kell kiszámítani az azon leányvállalatnak az említett rendelet 81. cikkében említett, figyelembe vehető kisebbségi részesedéseit, amely leányvállalat maga is egy, az említett rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében említett vállalkozás anyavállalata.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság él az 575/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett mérlegelési jogkörével, az e cikk (3) és (4) bekezdése szerinti számítás alapjául azt a helyzetet kell venni, amelyben az intézmény akkor lenne, ha a hatóság nem élt volna mérlegelési jogkörével.

(3) Amennyiben a leányvállalat összevont helyzete alapján megfelel az 575/2013/EU rendelet harmadik részében foglalt rendelkezéseknek, a következő kezelés alkalmazandó:

az érintett leányvállalatnak az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, konszolidált alapú elsődleges alapvető tőkéje tartalmazza a saját leányvállalataitól származó, az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének és az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően számított, figyelembe vehető kisebbségi részesedéseket;

a szubkonszolidált alapú számítás céljából az elsődleges alapvető tőkének az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban előírt összege az az említett rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban számított összeg, amely az adott lányvállalatra vonatkozó elsődleges alapvető tőkekövetelményeknek a leányvállalat összevont helyzetének szintjén történő teljesítéséhez szükséges. A 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett egyedi szavatolótőke-követelményeket a leányvállalat esetében illetékes hatóság határozza meg;

a konszolidált elsődleges alapvető tőkének az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban előírt összege a leányvállalat által annak összevont helyzete alapján az azon intézmény elsődleges alapvető tőkekövetelményeihez nyújtott hozzájárulás, amely intézmény vonatkozásában a figyelembe vehető kisebbségi részesedések összevont alapon kiszámításra kerülnek. A hozzájárulás kiszámítása céljából az intézmény prudenciális konszolidációjának körébe bevont vállalkozások közötti minden csoporton belüli ügyletet ki kell küszöbölni.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában említett konszolidáció végrehajtása során a leányvállalat nem szerepelteti az azon intézmény prudenciális konszolidációjának körébe be nem vont leányvállalatainak tőkekövetelményeit, amely intézmény vonatkozásában a figyelembe vehető kisebbségi részesedések kiszámításra kerülnek.

(5) Amennyiben valamely leányvállalatra az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (3) bekezdésében említett mentesítés van érvényben, akkor a mentesítés által érintett leányvállalat bármely anyavállalata figyelembe veheti elsődleges alapvető tőkéjében a mentesítés által érintett leányvállalat leányvállalataitól származó kisebbségi részesedéseket, feltéve, hogy e leányvállalatok mindegyike vonatkozásában elvégezték az említett rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében, valamint az e rendeletben előírt számításokat. A szavatoló tőkébe beszámított elsődleges alapvető tőke összege az anyavállalat szintjén nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet akkor számítottak volna be, ha a leányvállalat nem kapott volna mentességet.

(6) Amennyiben valamely anyavállalatnak az 575/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében nem említett, közbenső leányvállalata van, és amennyiben e közbenső leányvállalatnak magának az 575/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében említett leányvállalatai vannak, az anyavállalat elsődleges alapvető tőkéjébe beszámíthatja az e leányvállalatoktól származó, az említett rendelet 84. cikkének (1) bekezdése szerint számított kisebbségi részesedéseket. Ugyanakkor azonban az anyavállalat nem számíthatja be elsődleges alapvető tőkéjébe az 575/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében nem említett közbenső leányvállalatoktól származó kisebbségi részesedéseket.

(7) A (2), (3) és (4) bekezdésben említett módszertan értelemszerűen alkalmazandó az 575/2013/EU rendelet 85. cikke szerinti, az alapvető tőkébe beszámítható instrumentumok összegének számítására, valamint az említett rendelet 87. cikke szerinti, a szavatoló tőkébe beszámítható tőke összegének számítására; ennek során az elsődleges alapvető tőkére való hivatkozások az alapvető tőkére, illetve a szavatoló tőkére való hivatkozásként értendők.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. január 7-i 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

17.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/10

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/924 RENDELETE

(2015. június 8.)

az Európai Unió vasúti rendszere „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 321/2013/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 12. cikke előírja az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) számára, hogy gondoskodjon az átjárhatósági műszaki előírásoknak (a továbbiakban: ÁME-k) a műszaki fejlődéssel, a piaci trendekkel és a társadalmi követelményekkel való egyeztetéséről, és az ÁME-k általa szükségesnek ítélt módosításairól tegyen javaslatot a Bizottságnak.

(2)

2007. július 13-i C(2007) 3371 határozatában a Bizottság keretfelhatalmazást adott az Ügynökség számára a 96/48/EK tanácsi irányelv (3) és a 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján bizonyos tevékenységek elvégzésére. A keretfelhatalmazás értelmében az Ügynökség felkérést kapott arra, hogy vizsgálja felül a 321/2013/EU bizottsági rendelet (5) alapján a teherkocsikra vonatkozó ÁME-t.

(3)	2014. január 21-én az Ügynökség szakvéleményt adott ki a „teherkocsik »GE« jelölésének kiterjesztéséről” (ERA-ADV-2014-1).

(4)	2014. május 21-én az Ügynökség ajánlást adott ki a „kompozit féktuskók bejelentett szervezet általi vizsgálatára” vonatkozó ÁME módosításáról (ERA-REC-109-2014-REC).

(5)	A 321/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/57/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 321/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

tekintettel a melléklet C. függelékének 5. pontjában ábrázolt »GE« jelölésre, a meglévő járműállomány azon teherkocsijai, amelyeket a 2009/107/EK határozattal módosított 2006/861/EK bizottsági határozat vagy a 2009/107/EK és 2012/464/EU határozattal módosított 2006/861/EK határozat szerint engedélyeztek, és megfelelnek a 2009/107/EK határozat 7.6.4. pontjában foglalt feltételeknek, bármilyen további – harmadik fél által végzett – értékelés vagy új üzembe helyezési engedély nélkül is megkaphatják ezen »GE« jelölést. E jelölésnek az üzemben lévő teherkocsikon való használatáért továbbra is a vasúti társaság felelős.”

A rendelet a következő 8a., 8b. és 8c. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

(1) A melléklet 6.3. szakaszának sérelme nélkül az e rendelet alkalmazásának kezdeti időpontját követő tízéves átmeneti időszakban EK-hitelesítési tanúsítvány kiadható olyan, a »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek megfelelő alkatrészeket tartalmazó alrendszerre, amely nem rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)	az alkatrészt e rendelet alkalmazása előtt gyártották; valamint

b)	a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet már használták olyan alrendszerben, amelyet legalább egy tagállamban még e rendelet alkalmazása előtt jóváhagytak és üzembe helyeztek.

(2) Az átjárhatóságot lehetővé tevő, nem hitelesített rendszerelemeket alkalmazó alrendszerek gyártásának, korszerűsítésének vagy felújításának – az alrendszer üzembe helyezésének engedélyezését is beleértve – az (1) bekezdés szerinti átmeneti időszak lejárata előtt be kell fejeződnie.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti időszakban:

a)	az (1) bekezdésben említett alrendszer ellenőrzési eljárása során meg kell állapítani, hogy milyen okból nem történt meg a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek hitelesítése; valamint

b)	a nemzeti biztonsági hatóságok a 2004/49/EK irányelv 18. cikkében említett éves beszámolójukban az engedélyezési eljárásokkal összefüggésben jelentést tesznek a nem hitelesített »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alkalmazásáról.

8b. cikk

(1) A jelenlegi jóváhagyási időszakuk lejártáig a melléklet G. függelékében felsorolt »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek nem kell rendelkezniük EK-megfelelőségi nyilatkozattal. Ezen időszakban a melléklet G. függelékében felsorolt »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemeket« úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek.

(2) Jelenlegi jóváhagyási időszakuk lejárta után a melléklet G. függelékében felsorolt »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek rendelkezniük kell EK-megfelelőségi nyilatkozattal.

8c. cikk

(1) A melléklet 6.3. szakaszának sérelme nélkül a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem jóváhagyási időszakának lejártát követő tízéves átmeneti időszakban EK-hitelesítési tanúsítvány kiadható olyan, a »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek megfelelő alkatrészeket tartalmazó alrendszerre, amely nem rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)	az alkatrészt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem jóváhagyási időszakának lejárta előtt gyártották; valamint

b)	a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet már használták olyan alrendszerben, amelyet legalább egy tagállamban már a jóváhagyási időszakának lejárta előtt jóváhagytak és üzembe helyeztek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti időszakban:

a)	az (1) bekezdésben említett alrendszer ellenőrzési eljárása során meg kell állapítani, hogy milyen okból nem történt meg a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek hitelesítése; valamint

b)	a nemzeti biztonsági hatóságok a 2004/49/EK irányelv 18. cikkében említett éves beszámolójukban az engedélyezési eljárásokkal összefüggésben jelentést tesznek a nem hitelesített »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alkalmazásáról.”

A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-típusvizsgálati vagy EK-tervvizsgálati tanúsítvány 10 évig érvényes. Ezen időszakban ugyanilyen típusú új rendszerelemek forgalomba hozhatók egy ezen EK-típusvizsgálati vagy EK-tervvizsgálati tanúsítványra hivatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozat alapján.”

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ügynökség közzéteszi weboldalán a melléklet G. függelékében említett nemzetközi forgalom céljára teljes mértékben jóváhagyott kompozit féktuskók jegyzékét arra az időszakra, amíg ezen kompozit féktuskók nem rendelkeznek EK-nyilatkozattal.”

A szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

(1) A technológiai fejlődés követése érdekében olyan innovatív megoldásokra lehet szükség, amelyek nem felelnek meg a mellékletben meghatározott előírásoknak és/vagy amelyek esetében a mellékletben szereplő értékelési módszerek nem alkalmazhatók. Ebben az esetben új előírásokat és/vagy új értékelési módszereket kell kifejleszteni az ilyen innovatív megoldásokhoz kapcsolódóan.

(2) Az innovatív megoldások kapcsolódhatnak a »járművek – teherkocsik« alrendszerhez, annak részeihez és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeihez.

(3) Amennyiben innovatív megoldás alkalmazására érkezik javaslat, a gyártó vagy annak unióbeli hivatalos képviselője köteles nyilatkozni arról, hogy a szóban forgó megoldás hogyan tér el ezen ÁME vonatkozó rendelkezéseitől, illetve hogyan egészíti ki azokat, és köteles az eltérésekről szóló információkat elemzésre benyújtani a Bizottsághoz.

(4) A Bizottság véleményt bocsát ki a javasolt innovatív megoldásról. Ha a vélemény kedvező, az innovatív megoldás alkalmazása érdekében ki kell alakítani az ÁME-be felveendő, a rendszerelemek működésére és kapcsolódási pontjaira vonatkozó megfelelő előírásokat, valamint az értékelési módszert, és azokat a későbbiekben, a 2008/57/EK irányelv 6. cikke szerint végrehajtott felülvizsgálati folyamat során be kell építeni az ÁME-be. Ha a vélemény kedvezőtlen, a javasolt innovatív megoldás nem alkalmazható.

(5) Az ÁME felülvizsgálatáig a Bizottság kedvező véleményét a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek való megfelelés igazolására elfogadható eszköznek kell tekinteni, és ezért azt fel lehet használni az alrendszer értékeléséhez.”

6.	A 321/2013/EU bizottsági rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2015. július 1-jétől kezdve alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 881/2004/EK rendelete az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (HL L 164., 2004.4.30., 1. o.).

(3) A Tanács 1996. július 23-i 96/48/EK irányelve a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 235., 1996.9.17., 6. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/16/EK irányelve a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 110., 2001.4.20., 1. o.).

(5) A Bizottság 2013. március 13-i 321/2013/EU rendelete az Európai Unió vasúti rendszere „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 104., 2013.4.12., 1. o.).

MELLÉKLET

A 321/2013/EU rendelet melléklete (a teherkocsikra vonatkozó ÁME) a következőképpen módosul:

A 3. fejezetben („Alapvető követelmények”), az 1. táblázat a „Pont” oszlophoz tartozó mezőben a „4.2.4.3.4.” szöveget tartalmazó sor után a következő sorral egészül ki:

„4.2.4.3.5.

Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek

1.1.1, 1.1.2, 1.1.3, 2.4.1

2.4.3”

A 4. fejezet („Az alrendszer jellemzői”) a következőképpen módosul:

a)	a 4.2.1. pont harmadik albekezdését el kell hagyni.

a szöveg a következő 4.2.4.3.5. ponttal egészül ki:

„4.2.4.3.5. Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek

A futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek (pl. féktuskók) súrlódás által hoznak létre fékezőerőt, amikor hozzászorulnak a kerék futófelületéhez.

Futófelületi fékek alkalmazása esetén a súrlódó elem jellemzőinek megbízhatóan hozzá kell járulniuk a kívánt fékteljesítmény eléréséhez.

A megfelelőségértékelésről ezen ÁME 6.1.2.5. pontja rendelkezik.”

Az 5. fejezet („Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek”) a következőképpen módosul:

az 5.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„5.2. Innovatív megoldások

Amint az a 10a. cikkben is szerepel, az innovatív megoldásokhoz új előírások és/vagy új értékelési módszerek lehetnek szükségesek. Ezeket az előírásokat és értékelési módszereket a 6.1.3. pontban leírt módszer alapján kell kidolgozni minden olyan esetben, amikor a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemhez kapcsolódó innovatív megoldást irányoznak elő.”

a szöveg a következő 5.3.4a. ponttal egészül ki:

„5.3.4a. Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek

A futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemeket az alábbiakkal meghatározott felhasználási terület tekintetében kell megtervezni és értékelni:

—	dinamikus súrlódási együtthatók és azok tűrési tartományai,

—	minimális statikus súrlódási együttható,

—	az elemre alkalmazható maximális fékezőerők,

—	sínáramkörökre épülő vonatérzékelő rendszerekkel együtt való alkalmazhatóság,

—	szélsőséges környezeti viszonyok mellett való alkalmazhatóság.

A futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemeknek meg kell felelniük a 4.2.4.3.5. pontban meghatározott követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.”

A 6. fejezet („Megfelelőségértékelés és EK-hitelesítés”) a következőképpen módosul:

a 8. táblázat a „CH1 modul” szöveget tartalmazó sor után a következő sorral egészül ki:

„CV modul

Típushitelesítés üzemi tapasztalatok alapján (használatra való alkalmasság)”

a 9. táblázat a következőképpen módosul:

„9. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tekintetében alkalmazandó modulok

Pont	Rendszerelem	Modulok
Pont	Rendszerelem	CA1 vagy CA2	CB + CD	CB + CF	CH	CH1	CV
4.2.3.6.1	Futómű		X	X		X
4.2.3.6.1	Bevált futómű	X			X
4.2.3.6.2	Kerékpár	X (*)	X	X	X (*)	X
4.2.3.6.3.	Kerék	X (*)	X	X	X (*)	X
4.2.3.6.4	Tengely	X (*)	X	X	X (*)	X
4.2.4.3.5.	Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek	X (*)	X	X	X (*)	X	X (**)
5.3.5	Zárjelző	X			X

a szöveg a 6.1.2.4. pont után a következő 6.1.2.5. ponttal egészül ki:

„6.1.2.5. Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek

A futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek megfelelőségértékelését az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: ERA) honlapján (http://www.era.europa.eu) közzétett, 2014.XX.XX-i ERA/TD/2013-02/INT ERA műszaki dokumentum 2.0 verziójának megfelelően a súrlódási elem következő tulajdonságainak meghatározásával kell elvégezni:

—	dinamikus súrlódási teljesítmény (4. fejezet),

—	statikus súrlódási együttható (5. fejezet),

—	mechanikai jellemzők, beleértve a nyírószilárdsági és hajlítószilárdsági vizsgálatokra vonatkozó tulajdonságokat is (6. fejezet).

A következő, az ERA honlapján (http://www.era.europa.eu) közzétett 2014.XX.XX-i ERA/TD/2013-02/INT ERA műszaki dokumentum 2.0 verziójának 7. és/vagy 8. fejezete szerinti megfelelőségértékeléseket kell elvégezni, ha a súrlódó elemeket:

—	sínáramkörökre épülő vonatérzékelő rendszerek, és/vagy

—	szélsőséges környezeti viszonyok mellett való alkalmazásra szánják.

Ha egy gyártó – saját megítélése szerint – nem rendelkezik elegendő tapasztalati visszajelzéssel a javasolt konstrukcióval kapcsolatban, az üzemi tapasztalatok alapján való típushitelesítés (CV modul) az alkalmazhatóság vizsgálatának részét kell, hogy képezze. Az üzem közbeni vizsgálatok megkezdése előtt egy megfelelő modul (CB vagy CH1) használatával hitelesíteni kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem konstrukcióját.

Az üzemi teszteket a gyártó kérelmére kell megszervezni, akinek be kell szereznie egy, az ilyen értékeléshez hozzájáruló vasúttársaság beleegyezését.

Az olyan futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek esetében, amelyeket az ERA honlapján (http://www.era.europa.eu) közzétett 2014.XX.XX-i ERA/TD/2013-02/INT ERA műszaki dokumentum 2.0 verziója 7. fejezetének hatálya alá nem tartozó alrendszerekben terveznek alkalmazni, a sínáramkörökre épülő vonatérzékelő rendszerek mellett való alkalmazhatóságot a 6.1.3. pontban az innovatív megoldásokra vonatkozó eljárás alkalmazásával lehet igazolni.

Az olyan futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek esetében, amelyeket az ERA honlapján (http://www.era.europa.eu) közzétett 2014.XX.XX-i ERA/TD/2013-02/INT ERA műszaki dokumentum 2.0 verziója 8.2.1. szakaszának hatálya alá nem tartozó alrendszerekben terveznek alkalmazni, a görgős próbapadon, szélsőséges környezeti viszonyok mellett való alkalmazhatóságot a 6.1.3. pontban az innovatív megoldásokra vonatkozó eljárás alkalmazásával lehet igazolni.”

A 6.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.1.3. Innovatív megoldások

Ha egy, a 10a. cikkben említett innovatív megoldást javasolnak egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemhez, a gyártó vagy az Unióban székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője a 10a. cikkben meghatározott eljárást alkalmazza.”

A 6.2.2.3. pont harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az EN 14363:2005 szabvány 5.4.4.4. pontjában meghatározott, két különböző síndőlésű pályán végzett vizsgálat helyett megengedett a vizsgálatok csak egy síndőlés melletti végrehajtása, amennyiben igazolható, hogy a vizsgálat lefedi az ERA honlapján (http://www.era.europa.eu) közzétett, 2013.2.11.-i ERA/TD/2013-01/INT ERA műszaki dokumentum 1.0 verziójának 1.1. pontjában meghatározott érintkezésifeltétel-tartományt.”

f)	a 6.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép: „6.2.3. Innovatív megoldások Ha egy, a 10a. cikkben hivatkozott innovatív megoldást javasolnak a »járművek – teherkocsik« alrendszerhez, a kérelmező a 10a. cikkben meghatározott eljárást alkalmazza.”

5.	A 7. fejezet („Végrehajtás”) 7.1.2.j) pontjának második mondatát el kell hagyni.

6.	Az A. függelékben az A.1. táblázat utolsó sorát el kell hagyni.

A C. függelék a következőképpen módosul:

A 9. szakaszban az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)

Ha a fékrendszerben szükséges egy »futófelületi fékhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem, annak a 6.1.2.5. pont követelményein túlmenően az 541-4:2010 UIC tájékoztatónak is meg kell felelnie. Ebben az esetben a futófelületi fékhez tartozó súrlódó elem gyártójának vagy annak az Unióban székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének kell megszereznie az UIC jóváhagyást.”

A 14. szakasz második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kerék futófelületén ható fékrendszerekre nézve ez a feltétel akkor tekintendő teljesítettnek, ha a »futófelületi fékhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a 6.1.2.5. ponton túlmenően az 541-4:2010 UIC tájékoztatónak is megfelel, és ha a kerék:

—	a 6.1.2.3. pontnak megfelelő értékelés tárgyát képezte, valamint

—	teljesíti a C. függelék 15. pontja szerinti feltételeket.”

A D. függelék a következőképpen módosul:

Az „Értékelendő jellemzők” oszlop a „Rögzítőfék | 4.2.4.3.2.2.” szöveget tartalmazó sor után a következő sorokkal egészül ki:

„Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek	4.2.4.3.5.	—	—
„Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek	6.1.2.5.	A 2014.XX.XX-i ERA/TD/2013-02/INT ERA műszaki dokumentum 2.0 verziója	mind”

a „Kötelező szabványok” oszlopban az „EN 15551:2009+A1:2010” szöveget tartalmazó sor helyébe a következő szöveg lép:

„EN 15551:2009+A1:2010

6.2, 6.2.3.1”

a „Kötelező szabványok” oszlopban az „UIC 542:2010” szöveget tartalmazó sor alá az alábbi sor kerül beillesztésre:

„UIC 541-4:2010

mind”

9.	Az E. függelék 1. pontjának első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A zárjelző lámpa színének összhangban kell lennie az EN 15153-1:2013 szabvány 5.5.3. pontjával.”

10.

Az F. függelékben, az „A »járművek« alrendszer elemei” oszlop a „Kerékcsúszás elleni védelem (WSP)” szöveget tartalmazó sor után az alábbi sorral egészül ki:

„Súrlódó elemek futófelületi fékhez

4.2.4.3.5.

6.1.2.5.”

(*) A CA1, CA2 és CH modult csak az ezen ÁME hatálybalépése előtt forgalomba hozott, ennélfogva ezt megelőzően kifejlesztett termékek esetében lehet használni, feltéve, hogy a gyártó igazolja a bejelentett szervezet felé, hogy a tervezési felülvizsgálatot és a típusvizsgálatot a korábbi kérelmek esetében összemérhető körülmények között elvégezték, és azok megfelelnek ezen ÁME követelményeinek. Ez az igazolás, melyet dokumentálni kell, ugyanolyan szintű bizonyítéknak minősül, mint a CB modul vagy a CH1 modul szerinti konstrukcióvizsgálat.

(**) A CV modult akkor kell használni, ha a futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem gyártója – saját megítélése szerint – nem rendelkezik elegendő tapasztalati visszajelzéssel a javasolt konstrukcióval kapcsolatban.”;

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 150

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. június 17.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2015/923 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. március 11.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2015/924 rendelete (2015. június 8.) az Európai Unió vasúti rendszere járművek – teherkocsik alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 321/2013/EU rendelet módosításáról ( 1 )	10
		A Bizottság (EU) 2015/925 végrehajtási rendelete (2015. június 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	17
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2015/926 határozata (2015. március 16.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás által létrehozott Társulási Tanács keretében a kiemelt partnerséget végrehajtó EU-Tunézia cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására irányuló ajánlás elfogadása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról	19
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2015/927 határozata (2015. június 9.) a Kongói Demokratikus Köztársaság biztonsági ágazatának reformja terén folytatott európai uniós tanács- és segítségnyújtási misszió (EUSEC KDK) misszióvezetőjének kinevezéséről és az EUSEC/1/2012 határozat (EUSEC/1/2015) hatályon kívül helyezéséről	21
	*	A Tanács (EU) 2015/928 határozata (2015. június 15.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa egy litván tagjának és egy litván póttagjának kinevezéséről	23

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	142,4
	MK	77,9
	TR	74,2
	ZZ	98,2
0707 00 05	AL	13,4
	MK	36,2
	TR	126,8
	ZZ	58,8
0709 93 10	TR	122,0
0709 93 10	ZZ	122,0
0805 50 10	AR	127,3
	BO	147,7
	BR	107,1
	TR	111,0
	ZA	147,8
	ZZ	128,2
0808 10 80	AR	167,0
	BR	99,4
	CL	126,0
	NZ	148,2
	US	180,2
	ZA	126,3
	ZZ	141,2
0809 10 00	TR	253,0
0809 10 00	ZZ	253,0
0809 29 00	TR	340,7
0809 29 00	ZZ	340,7

Ország	Tag	Póttag
Litvánia	Danukas ARLAUSKAS	Vaidotas LEVICKIS

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ( HL L 127., 2014.4.29. )	24