2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/850 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. január 30.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Sem az egyes elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok alapján történő osztalékfizetés, sem az intézmény teljes szavatoló tőkéje alapján történő osztalékfizetés nem csökkentheti aránytalan mértékben a szavatoló tőkét. Ezért az említett két kérdésre kiterjedő szabályozás megállapítása révén meg kell határozni a szavatoló tőke aránytalan csökkentésének fogalmát.

(2)

Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (5) bekezdésének b) pontjába foglalt, a szavatoló tőke esetleges aránytalan csökkentésére vonatkozó megbízatás nem terjed ki az e rendelet 27. cikke szerinti instrumentumokra, amelyek az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdése h) pontjának iii. alpontja értelmében mentességet élveznek.

(3)

A preferenciális kifizetések fogalmának az adott instrumentum jellemzőin kell alapulnia, amely jellemzők tükrözik az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. alpontjába foglalt azon követelményeket, miszerint nincs elsőbbségi elbánás a kifizetésének sorrendje tekintetében, továbbá nincsenek egyéb elsőbbségi jogok, többek között az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó, más elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokhoz képest preferenciális kifizetések tekintetében. Tekintve, hogy az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. alpontja különbséget tesz a kifizetésekhez való elsőbbségi jog, illetve a kifizetések sorrendje tekintetében élvezett preferenciák között, a preferenciális kifizetésekre vonatkozó szabályoknak mind a két esetre ki kell terjedniük.

(4)

Eltérő szabályok alkalmazandók az 575/2013/EU rendelet 27. cikkében említett intézmények (a továbbiakban: nem részvénytársaságok) elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaira, amennyiben a szavazati jogot biztosító, illetve a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok sajátos jellemzői indokolttá teszik ezt. Amennyiben kizárólag a szavazati jogot biztosító instrumentumok birtokosai jegyezhetik a szavazati jogot nem biztosító részvényeket, akkor a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok birtokosait nem fosztják meg szavazati joguktól. Ezért a nem részvénytársaságok szavazati jogot nem biztosító részvényei alapján történő, differenciált osztalékfizetést – a részvénytársaságokkal ellentétben – nem a szavazati jog hiánya határozza meg. Továbbá amennyiben az alkalmazandó nemzeti jog alapján felső határt állapítottak meg a szavazati jogot biztosító instrumentum alapján történő osztalékfizetésre, a részvénytársaságok számára kialakított korlátokat olyan egyéb szabályokkal kell helyettesíteni, amelyek biztosítják, hogy nem állnak fenn preferenciális jogok az osztalékfizetés tekintetében.

(5)

A nem részvénytársaságok eltérő kezelése kizárólag akkor indokolt, ha az előbbi intézmények nem bocsátanak ki olyan, előre meghatározott többszörös osztalékfizetésre jogosító tőkeinstrumentumokat, amelyet szerződéses úton vagy az intézmény alapszabályában határoztak meg. Ilyen esetben az osztalékfizetéssel kapcsolatos preferenciális jogokra vonatkozó aggodalmak ugyanazok, mint a részvénytársaságok esetében, és ezért azonos bánásmódot kell alkalmazni.

(6)

Ez nem akadályozhatja meg, hogy a nem részvénytársaságok más, differenciált osztalékfizetést biztosító tőkeinstrumentumokat bocsássanak ki, amennyiben igazolják, hogy az említett instrumentumok nem hoznak létre preferenciális jogokat az osztalékfizetés tekintetében. Ennek az igazolásnak a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján történő osztalékfizetés szintjének, valamint a teljes elsődleges alapvető tőke alapján történő osztalékfizetés szintjének értékelésén kell alapulnia. Az intézménynek bizonyítania kell, hogy a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján történő osztalékfizetés szintje az egyéb tőkeinstrumentumokhoz viszonyítva alacsony, valamint hogy az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok osztalékfizetési aránya alacsony.

(7)

Referenciaértéket kell megállapítani annak vizsgálata érdekében, hogy a nem részvénytársaságok esetében alacsony-e az osztalékfizetési arány. Az említett referenciaértéknek a megelőző öt év átlagán kell alapulnia annak figyelembevétele céljából, hogy az osztalékfizetési arány az éves eredménytől függően ingadozhat. Mivel ez a szabály újonnan kerül bevezetésre, és esetlegesen jelentős hatást gyakorolhat az említett intézmények némelyikére, szükség esetén fokozatosságot kell biztosítani az osztalékfizetési arány kiszámítására vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében. Az osztalékfizetési arány korlátozásai ötéves átmeneti időszak folyamán – 2017 végéig tartó fokozatos alkalmazással – vezethetők be, ugyanakkor 2018-ban valamennyi intézménynek maradéktalanul végre kell hajtania a szabályt.

(8)

Egyes nem részvénytársaságok nem képesek olyan instrumentumokat kibocsátani, amelyek a törzsrészvényekhez hasonló rugalmasságúak sürgősségi feltőkésítés esetén, amikor az intézményeket korai beavatkozási intézkedéseknek vetik alá. Ilyen esetekben az említett intézményeknek tőkeinstrumentumokat kellene kibocsátaniuk a gazdasági helyreállítás megkönnyítése érdekében; ezért ezen intézmények esetében – amelyeknél a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok általában a szavazati jogot biztosító instrumentumok birtokosainak a tulajdonában vannak – elfogadhatónak kell lennie, hogy kivételesen külső befektetőknek is értékesítsék a szavazati jogot nem biztosító instrumentumokat. Továbbá a sürgősségi feltőkésítés céljából biztosított tőkeinstrumentumoknak tartalmazniuk kell a helyreállítási szakaszt követően megszerzendő, megfelelő jövőbeli előny lehetőségét. Ezért az említett instrumentumok esetében el kell fogadni, hogy a helyreállítási szakaszt követően túllépik az osztalékfizetési arány tekintetében meghatározott korlátokat annak érdekében, hogy potenciális értéknövekedést biztosítsanak a sürgősségi feltőkésítés céljából rendelkezésre bocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok birtokosai számára.

(9)

Az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alapján a nemzeti joggal összhangban az illetékes hatóságok teljes mértékben vagy részben eltekinthetnek az említett rendelet második – nyolcadik részében meghatározott követelményeknek olyan hitelintézetre való alkalmazásától, amelyek tartósan kapcsolódnak egy központi szervhez. Ezenfelül, ugyanezen cikk értelmében, amennyiben a központi szerv kötelezettségeire és kötelezettségvállalásaira a kapcsolt intézményei teljes körű garanciát vállalnak, akkor az illetékes hatóságok egyedi alapon eltekinthetnek az említett rendelet második – nyolcadik részének a központi szervre való alkalmazásától. E cikk alapján az illetékes hatóságok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a csoporton belüli tőkeinstrumentumok esetében eltekintsenek az e rendelet szerinti követelményektől. Az illetékes hatóságoknak továbbá képesnek kell lenniük arra, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését az említett mentességek hatálya alá tartozó intézmények összevont helyzete alapján értékeljék, különösen az osztalékfizetési arány kiszámítása tekintetében.

(10)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(11)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét (2).

(12)	Az 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A szavatoló tőke aránytalan csökkentésének minősülő többszörös osztalékfizetés

(1) Az 575/2013/EU rendelet 28. cikkében említett elsődleges alapvető tőke alapján történő osztalékfizetés nem mindősül a tőke aránytalan csökkentésének, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a többszörös osztalék a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalék többszöröse, nem pedig előre meghatározott összeg;

b)	a többszörös osztalékot szerződéses úton vagy az intézmény alapszabálya alapján határozták meg;

c)	a többszörös osztalék nem vizsgálható felül;

d)	ugyanazon többszörös osztalék vonatkozik a többszörös osztalékot biztosító valamennyi instrumentumra;

egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetendő osztalék összege nem haladja meg egy szavazati jogot biztosító, elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján fizetett osztalék összegének 125 %-át.

Ez az alábbi képlettel fejezhető ki:

ahol:

k	=	egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;
l	=	egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;

az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján egyéves időszak folyamán fizetett osztalék teljes összege nem haladhatja meg annak az összegnek a 105 %-át, amelyet akkor fizettek volna ki, ha a szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján azonos osztalékot fizetnének, mint a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján.

Ez az alábbi képlettel fejezhető ki:

ahol:

k	=	egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;
l	=	egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;
X	=	a szavazati jogot biztosító instrumentumok száma;
Y	=	a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok száma.

A képletet egyéves alapon kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, csupán az abban meghatározott küszöbértéket meghaladó többszörös osztalékot biztosító instrumentumok összege esetében kell úgy tekinteni, hogy az a tőke aránytalan csökkenését okozza.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feltételek bármelyike nem teljesül, valamennyi többszörös osztalékot biztosító, forgalomban lévő instrumentum esetében úgy kell tekinteni, hogy az a tőke aránytalan csökkenését okozza.”

A rendelet a következő 7b. cikkel egészül ki:

„7b. cikk

Preferenciális kifizetések az osztalékfizetéssel kapcsolatos preferenciális jogok tekintetében

(1) Az 575/2013/EU rendelet 28. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében a valamely elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján történő osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni más elsődleges tőkeinstrumentumokhoz képest, amennyiben – az e rendelet 7a. cikkében foglalt feltételek teljesülését kivéve – differenciált szintű osztalékfizetés valósul meg.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 27. cikkében említett intézmények által kibocsátott, szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében, amennyiben az osztalékfizetés a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalék többszöröse, valamint a többszörös osztalékot szerződéses úton vagy az alapszabályban állapították meg, az osztalékfizetés nem tekintendő preferenciálisnak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a többszörös osztalék a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalék többszöröse, nem pedig előre meghatározott összeg;

b)	a többszörös osztalékot szerződéses úton vagy az intézmény alapszabálya alapján határozták meg;

c)	a többszörös osztalék nem vizsgálható felül;

d)	ugyanazon többszörös osztalék vonatkozik a többszörös osztalékot biztosító valamennyi instrumentumra;

Ez az alábbi képlettel fejezhető ki:

ahol:

k	=	egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;
l	=	egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;

Ez az alábbi képlettel fejezhető ki:

ahol:

k	=	egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;
l	=	egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;
X	=	a szavazati jogot biztosító instrumentumok száma;
Y	=	a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok száma.

A képletet egyéves alapon kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, csupán az abban meghatározott küszöbértéket meghaladó, többszörös osztalékot biztosító instrumentumok összegét kell kizárni az elsődleges alapvető tőkéből.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feltételek bármelyike nem teljesül, valamennyi többszörös osztalékot biztosító, forgalomban lévő instrumentumot ki kell zárni az elsődleges alapvető tőkéből.

(5) A (2) bekezdés alkalmazásában, amennyiben az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok alapján fizetett osztalékot – a szavazati jogot biztosító, illetve nem biztosító instrumentumok esetében – az instrumentum kibocsátáskori vételárára hivatkozással adják meg, a képletet az alábbiak szerint ki kell igazítani azon instrumentum, illetve instrumentumok esetében, amely(ek)et a kibocsátáskori vételárra hivatkozással adtak meg:

a) l = egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege, osztva az adott instrumentum kibocsátáskori vételárával;

b) k = egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege, osztva az adott instrumentum kibocsátáskori vételárával.

(6) Az 575/2013/EU rendelet 27. cikkében említett intézmények által kibocsátott, szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében, amennyiben az osztalék nem a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalék többszöröse, az osztalékfizetés nem tekintendő preferenciálisnak, amennyiben vagy a (7) bekezdésben említett feltételek valamelyike, vagy a (8) bekezdésben említett mindkét feltétel teljesül.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában az alábbi a) vagy b) feltétel alkalmazandó:

az alábbi i. és ii. pont egyaránt teljesül:

i.	a szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító instrumentumot kizárólag a szavazati jogot biztosító instrumentumok birtokosai jegyezhetik és birtokolhatják;

ii.	az egyetlen birtokos kezében lévő szavazati jogok száma korlátozott;

b)	az intézmények által kibocsátott, szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalékra az alkalmazandó nemzeti jog alapján meghatározott felső küszöbérték vonatkozik.

(8) A (6) bekezdés alkalmazásában mindkét alábbi feltétel alkalmazandó:

a)	az intézmény igazolja, hogy a megelőző öt évben a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalék átlaga alacsony az egyéb hasonló instrumentumokhoz képest;

b)	az intézmény igazolja, hogy a 7c. cikknek megfelelően kiszámított osztalékfizetési arány alacsony. A 30 % alatti osztalékfizetési arány alacsonynak tekinthető.

(9) A (7) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az egyetlen birtokos kezében lévő szavazati jogok az alábbi esetekben tekinthetők korlátozottnak:

a)	amennyiben mindegyik birtokos egyetlen szavazati joggal rendelkezik, függetlenül a birtokosok kezében lévő, szavazati jogot biztosító instrumentumok számától;

b)	amennyiben a birtokosok tulajdonában lévő, szavazati jogot biztosító instrumentumok számától függetlenül felső küszöbérték vonatkozik a szavazati jogok számára;

c)	amennyiben az intézmény alapszabálya vagy az alkalmazandó nemzeti jog alapján korlátozott az egy birtokos által tulajdonolható, szavazati jogot biztosító instrumentumok száma.

(10) E cikk alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az egyéves időszak az intézmény legutóbbi pénzügyi kimutatásának időpontjában ér véget.

(11) Az intézmények értékelik a (7) és (8) bekezdésben említett feltételeknek való megfelelést, és legalább az alábbi helyzetekben tájékoztatják az illetékes hatóságot értékelésük eredményéről:

a)	minden alkalommal, amikor az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok után fizetett osztalék összegére vonatkozó döntést hoznak;

b)	minden alkalommal, amikor szavazati jogot nem biztosító, illetve kevesebb szavazati jogot biztosító új elsődleges alapvető tőkeinstrumentum-osztályt bocsátanak ki.

(12) Amennyiben a (8) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, csupán az abban meghatározott küszöbértéket meghaladó osztalékot nyújtó, szavazati jogot nem biztosító instrumentumok összege esetében kell úgy tekinteni, hogy preferenciális kifizetést von maga után.

(13) Amennyiben a (8) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, valamennyi szavazati jogot nem biztosító instrumentum utáni osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni, hacsak nem teljesítik a (2) bekezdésben foglalt feltételeket.

(14) Amennyiben a (7) bekezdésben foglalt egyik feltétel sem teljesül, valamennyi szavazati jogot nem biztosító instrumentum utáni osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni, hacsak nem teljesítik a (2) bekezdésben foglalt feltételeket.

(15) Adott esetben el lehet tekinteni a (7) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett követelménytől, illetve a (8) bekezdés b) pontjában említett követelménytől, vagy mindkét követelménytől, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)	egy intézmény megsérti, vagy a gyorsan romló pénzügyi feltételek miatt valószínűsíthetően a közeljövőben megsérti majd az 575/2013/EU rendeletbe foglalt valamely követelményt;

az illetékes hatóság arra kötelezte az intézményt, hogy meghatározott időszakon belül sürgősen emelje meg elsődleges alapvető tőkéjét, és úgy értékelte, hogy az intézmény a meghatározott időszakon belül az e bekezdésben említett mentesség alkalmazása nélkül nem képes megszüntetni vagy elkerülni az a) pontban említett követelmény-sértést.”

A rendelet a következő 7c. cikkel egészül ki:

„7c. cikk

Az osztalékfizetési arány kiszámítása a 7b. cikk (8) bekezdése b) pontjának alkalmazásában

(1) A 7b. cikk (8) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az intézmények választhatnak, hogy az a) vagy a b) pontban ismertetett módon számítják ki az osztalékfizetési arányt. Az intézmény a választott módot az idők folyamán következetesen alkalmazza.

a)	az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum után az előző ötéves időszakokban fizetett osztalék összege, osztva az előző ötéves időszakokra vonatkozó nyereség összegével;

kizárólag az e rendelet alkalmazásának időpontjától 2017. december 31-ig tartó időszak esetében:

i.	2014-ben az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum után az előző egyéves időszakban fizetett osztalék összege, osztva az előző egyéves időszakra vonatkozó nyereség összegével;

ii.	2015-ben az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum után az előző kétéves időszakokban fizetett osztalék összege, osztva az előző kétéves időszakokra vonatkozó nyereség összegével;

iii.	2016-ban az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum után az előző hároméves időszakokban fizetett osztalék összege, osztva az előző hároméves időszakokra vonatkozó nyereség összegével;

iv.	2017-ben az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum után az előző négyéves időszakokban fizetett osztalék összege, osztva az előző négyéves időszakokra vonatkozó nyereség összegével.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nyereség az intézmények 575/2013/EU rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*1) III. melléklete 2. táblájának 670-es sorában szolgáltatott összeg, vagy adott esetben a végrehajtási rendelet IV. melléklete 3. táblájának 670-es sorában szolgáltatott összeg.

(*1) A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).” "

A rendelet a következő 7d. cikkel egészül ki:

„7d. cikk

Preferenciális kifizetések az osztalékfizetés sorrendje tekintetében

Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke alkalmazásában egy elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján történő osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni más elsődleges tőkeinstrumentumokhoz képest, valamint az osztalékfizetés sorrendje tekintetében, amennyiben az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:

a)	az osztalékfizetésre vonatkozó döntés eltérő időpontokban születik;

b)	az osztalékfizetés eltérő időpontokban történik;

c)	a kibocsátó köteles az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok egyik típusa után hamarabb osztalékot fizetni, mint az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok másik típusa után;

d)	egyes elsődleges alapvető tőkeelemek után fizetnek osztalékot, mások után pedig nem, hacsak nem teljesül a 7b. cikk (7) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. január 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(3) A Bizottság 2014. január 7-i 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/8

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/851 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. március 27.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és VI. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (3) bekezdésére, 7. cikke (3) bekezdésére és 20. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Horvátország az 1307/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2015. január 31-ig értesítette a Bizottságot a 2014-ben aknamentesített és ismét mezőgazdasági célú használatba vett földterületekről, a 2014. december 31-én a mezőgazdasági termelőknek való kiosztásra rendelkezésre álló támogatási jogosultságok számáról és a nemzeti aknamentesítési tartalékból ugyanabban az időpontban még el nem költött összegről.

(2)

Az 1307/2013/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság – a Horvátország által a szóban forgó rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett adatok, valamint a Horvátországban a tárgyévben nyújtott közvetlen kifizetések becsült hektáronkénti átlaga alapján – kiszámítja azt az összeget, amelyet az említett rendelet II. mellékletében Horvátország vonatkozásában rögzített nemzeti felső összeghatárokhoz hozzá kell adni.

(3)

A 2015-ben nyújtott közvetlen kifizetések hektáronkénti átlagát úgy kell kiszámítani, hogy a Horvátország vonatkozásában rögzített 2015. évi nemzeti felső összeghatár és a nemzeti aknamentesítési tartalékból 2014. december 31-én még el nem költött összeg különbségét el kell osztani az ugyanabban az időpontban a mezőgazdasági termelőknek való kiosztásra rendelkezésre álló támogatási jogosultságok számával. A 2015 és az azt követő évek vonatkozásában rögzített nemzeti felső összeghatárokhoz hozzáadandó összeget az 1307/2013/EU rendelet 17. cikkében előírt ütemezés szerint kell kiszámítani, és az összeg megállapításakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 2015. január 31-i értesítés szerint Horvátország elérte a szóban forgó rendelet VII. mellékletében a 2015. naptári évtől kezdődően a hozzáadandó összegekre megállapított éves maximumot.

(4)

Az 1307/2013/EU rendelet 20. cikke (6) bekezdésének megfelelően az aknamentesített földterületek mezőgazdasági tevékenység céljára való, Horvátország által bejelentett újbóli használatbavételéből adódó következmények figyelembevétele érdekében a szóban forgó rendelet VI. mellékletét célszerű kiigazítani.

(5)	Az 1307/2013/EU rendelet II., III. és VI. mellékletét pedig ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

E rendelet alapvető fontosságú az 1307/2013/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében, 36. cikkének (4) bekezdésében, 42. cikkének (2) bekezdésében, 47. cikkének (3) bekezdésében, 49. cikkének (2) bekezdésében, 51. cikkének (4) bekezdésében és 53. cikkének (7) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok zökkenőmentes és kellő időben történő elfogadása érdekében, ezért helyénvaló, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő napon hatályba lépjen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet II., III. és VI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 608. o.

MELLÉKLET

Az 1307/2013/EU rendelet II., III. és VI. melléklete a következőképpen módosul:

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A 6. cikkben említett nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR-ban)
Naptári év	2015	2016	2017	2018	2019	2020
Belgium	523 658	509 773	502 095	488 964	481 857	505 266
Bulgária	721 251	792 449	793 226	794 759	796 292	796 292
Cseh Köztársaság	844 854	844 041	843 200	861 708	861 698	872 809
Dánia	870 751	852 682	834 791	826 774	818 757	880 384
Németország	4 912 772	4 880 476	4 848 079	4 820 322	4 792 567	5 018 395
Észtország	114 378	114 562	123 704	133 935	143 966	169 366
Írország	1 215 003	1 213 470	1 211 899	1 211 482	1 211 066	1 211 066
Görögország	1 921 966	1 899 160	1 876 329	1 855 473	1 834 618	1 931 177
Spanyolország	4 842 658	4 851 682	4 866 665	4 880 049	4 893 433	4 893 433
Franciaország	7 302 140	7 270 670	7 239 017	7 214 279	7 189 541	7 437 200
Horvátország (*1)	183 735	202 865	241 125	279 385	317 645	306 080
Olaszország	3 902 039	3 850 805	3 799 540	3 751 937	3 704 337	3 704 337
Ciprus	50 784	50 225	49 666	49 155	48 643	48 643
Lettország	181 044	205 764	230 431	255 292	280 154	302 754
Litvánia	417 890	442 510	467 070	492 049	517 028	517 028
Luxemburg	33 604	33 546	33 487	33 460	33 432	33 432
Magyarország	1 345 746	1 344 461	1 343 134	1 343 010	1 342 867	1 269 158
Málta	5 241	5 241	5 242	5 243	5 244	4 690
Hollandia	749 315	736 840	724 362	712 616	700 870	732 370
Ausztria	693 065	692 421	691 754	691 746	691 738	691 738
Lengyelország	3 378 604	3 395 300	3 411 854	3 431 236	3 450 512	3 061 518
Portugália	565 816	573 954	582 057	590 706	599 355	599 355
Románia	1 599 993	1 772 469	1 801 335	1 872 821	1 903 195	1 903 195
Szlovénia	137 987	136 997	136 003	135 141	134 278	134 278
Szlovákia	438 299	441 478	444 636	448 155	451 659	394 385
Finnország	523 333	523 422	523 493	524 062	524 631	524 631
Svédország	696 890	697 295	697 678	698 723	699 768	699 768
Egyesült Királyság	3 173 324	3 179 880	3 186 319	3 195 781	3 205 243	3 591 683

A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

A 7. cikkben említett nettó felső összeghatárok

millió EUR-ban)
Naptári év	2015	2016	2017	2018	2019	2020
Belgium	523,7	509,8	502,1	489,0	481,9	505,3
Bulgária	720,9	788,8	789,6	791,0	792,5	798,9
Cseh Köztársaság	840,1	839,3	838,5	856,7	856,7	872,8
Dánia	870,2	852,2	834,3	826,3	818,3	880,4
Németország	4 912,8	4 880,5	4 848,1	4 820,3	4 792,6	5 018,4
Észtország	114,4	114,5	123,7	133,9	143,9	169,4
Írország	1 214,8	1 213,3	1 211,8	1 211,4	1 211,0	1 211,1
Görögország	2 109,8	2 087,0	2 064,1	2 043,3	2 022,4	2 119,0
Spanyolország	4 902,3	4 911,3	4 926,3	4 939,7	4 953,1	4 954,4
Franciaország	7 302,1	7 270,7	7 239,0	7 214,3	7 189,5	7 437,2
Horvátország (*2)	183,7	202,9	241,1	279,4	317,6	306,1
Olaszország	3 897,1	3 847,3	3 797,2	3 750,0	3 702,4	3 704,3
Ciprus	50,8	50,2	49,7	49,1	48,6	48,6
Lettország	181,0	205,7	230,3	255,0	279,8	302,8
Litvánia	417,9	442,5	467,1	492,0	517,0	517,0
Luxemburg	33,6	33,5	33,5	33,5	33,4	33,4
Magyarország	1 276,7	1 275,5	1 274,1	1 274,0	1 273,9	1 269,2
Málta	5,2	5,2	5,2	5,2	5,2	4,7
Hollandia	749,2	736,8	724,3	712,5	700,8	732,4
Ausztria	693,1	692,4	691,8	691,7	691,7	691,7
Lengyelország	3 359,2	3 375,7	3 392,0	3 411,2	3 430,2	3 061,5
Portugália	565,9	574,0	582,1	590,8	599,4	599,5
Románia	1 600,0	1 772,5	1 801,3	1 872,8	1 903,2	1 903,2
Szlovénia	138,0	137,0	136,0	135,1	134,3	134,3
Szlovákia	435,5	438,6	441,8	445,2	448,7	394,4
Finnország	523,3	523,4	523,5	524,1	524,6	524,6
Svédország	696,8	697,2	697,6	698,7	699,7	699,8
Egyesült Királyság	3 169,8	3 176,3	3 182,7	3 191,4	3 200,8	3 591,7

A VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VI. MELLÉKLET

A 10. és a 19. cikkben említett, Horvátországra alkalmazandó pénzügyi rendelkezések

A.	A 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazására vonatkozó összegek: 382 600 000 EUR

A 19. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések teljes összege:

(ezer EUR-ban)
2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021
248 690	229 560	191 300	153 040	114 780	76 520	38 260 ”

(*1) Horvátország esetében a nemzeti felső összeghatár a 2021. naptári évre 344 340 000 EUR, a 2022. naptári évre pedig 382 600 000 EUR.”

(*2) Horvátország esetében a nettó felső összeghatár a 2021. naptári évre 344 340 000 EUR, a 2022. naptári évre pedig 382 600 000 EUR.”

2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/852 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. március 27.)

az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös halászati politika szabályaival kapcsolatos jogsértések és súlyos jogsértések – az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében történő kifizetések határidőinek megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését kiváltó – esetei tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 102. cikkére,

mivel:

(1)

A közös halászati politika (KHP) célkitűzéseinek teljesülését nem hiúsíthatják meg a szabályokat megszegő tagállamok. Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 41. cikke szerint a piaci szereplők számára az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) biztosított uniós pénzügyi támogatásnak feltétele, hogy a tagállamok betartsák a KHP szabályait. Ha egy tagállam nem tartja be a KHP szabályait, akkor ez a KHP alapján történő uniós pénzügyi támogatás megszakítását, felfüggesztését vagy pénzügyi kiigazítását eredményezheti.

(2)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 83. cikkének (1) bekezdése és 142. cikkének (1) bekezdése meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a fizetési határidő megszakítása, illetve a kifizetés felfüggesztése elrendelhető. Az említett két cikk előírja, hogy az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a megszakítás és a felfüggesztés tekintetében külön indokokat állapíthatnak meg a KHP keretében alkalmazandó szabályok megsértése tekintetében.

(3)

Ha egy tagállam megszegi a KHP szerinti kötelezettségeit, vagy ha a Bizottság ilyen kötelezettségszegésre utaló bizonyítékkal rendelkezik, a Bizottság biztosítási intézkedésként az 508/2014/EU rendelet 100. cikke értelmében megszakíthatja a fizetési határidőket az Unió és adófizetői pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

(4)	A fizetési határidő megszakításán kívül és a nem támogatható kiadások kifizetése kockázatának elkerülése érdekében a Bizottság az 508/2014/EU rendelet 101. cikke értelmében felfüggesztheti a kifizetéseket azokban az esetekben, amikor a KHP-szabályokat súlyosan megszegik.

(5)	A KHP-szabályokat megszegő tagállamokra kirótt pénzügyi szankcióknak arányosaknak kell lenniük a jogsértés jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével.

(6)

Az ETHA keretében operatív programokat végrehajtó tagállamok számára a megfelelő jogbiztonság biztosítása érdekében szükséges meghatározni a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez elengedhetetlen KHP-szabályok megsértésének azon eseteit, amelyek az 508/2014/EU rendelettel összhangban a fizetési határidő megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését vonhatják maguk után. A KHP-szabályokban előírt egyéb szankciók sérelme nélkül, a szóban forgó esetek meghatározása az 508/2014/EU rendelet céljait szolgálja és végrehajtja az 1380/2013/EU rendelet 41. cikkét.

(7)	A tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez elengedhetetlen KHP-szabályok megsértésének eseteit súlyos eseteknek kell tekinteni, ha a tagállam elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedést a kifizetések határidőinek megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését kiváltó helyzet orvoslására.

(8)

A kifizetések határidőinek megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését megelőzően az 508/2014/EU rendelet 100. cikke (2) bekezdésének és 101. cikke (2) bekezdésének értelmében a Bizottságnak végrehajtási jogi aktust kell elfogadnia, amely részletesebben meghatározza a tagállamnak a KHP-szabályokkal kapcsolatos azon kötelezettségszegéseit, amelyek befolyásolják az időközi kifizetési kérelemben szereplő kiadásokat.

(9)	Tekintettel annak fontosságára, hogy valamennyi tagállam gazdasági szereplőire a programozási időszak kezdetétől fogva egységes és egységesen alkalmazott szabályok vonatkozzanak, ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kötelezettségszegés esetei

Azokat az eseteket, amikor egy tagállam megszegi a közös halászati politika (KHP) szerinti kötelezettségeit, és amelyek az 508/2014/EU rendelet 100. cikke értelmében egy időközi kifizetés iránti kérelem tekintetében a fizetési határidő megszakítását vonhatják maguk után, e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

A súlyos kötelezettségszegés esetei

Azok az esetek, amikor egy tagállam súlyosan megszegi a KHP szerinti kötelezettségeit, és amelyek az 508/2014/EU rendelet 101. cikke értelmében a kifizetések felfüggesztését vonhatják maguk után, az e rendelet mellékletében meghatározott esetek, ha az említetteken túlmenően:

a)	az 508/2014/EU rendelet 100. cikke értelmében egy időközi kifizetés iránti kérelem tekintetében a fizetési határidő megszakítását eredményezik; valamint

b)	a tagállam a szóban forgó esetek vonatkozásában nem tette meg a szükséges intézkedést a helyzet orvoslására a fizetési határidő megszakításának időszakában.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

MELLÉKLET

1. kategória: A közös halászati politikának a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez elengedhetetlen, az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzéseihez való hozzájárulás elmulasztása

1.1.	A tagállamok között az 1380/2013/EU rendelet 16–17. cikkének értelmében kiosztott halászati lehetőségek tiszteletben tartása biztosításának elmulasztása;

1.2.	Az 1380/2013/EU rendelet 7. cikkében felsorolt védelmi intézkedések különböző típusai tekintetében meghatározott követelmények teljesítésének elmulasztása.

2. kategória: A védelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása

2.1.	Az 1380/2013/EU rendelet 28. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása.

3. kategória: A flotta és a természeti erőforrások közötti egyensúly biztosításának elmulasztása

3.1.	Az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti valamennyi követelménynek megfelelő, a flotta halászati kapacitása és a halászati lehetőségeik közötti egyensúlyról szóló jelentés benyújtásának elmulasztása;

3.2.	Az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdése szerinti cselekvési terv végrehajtásának elmulasztása, ha szerepel ilyen cselekvési terv az évente benyújtott jelentésben;

3.3.

Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen, hogy amennyiben a flottából állami támogatással hajót vonnak ki, akkor a halászati jogosítványt és a halászati engedélyeket előzetesen visszavonják, és a halászati kapacitás ne legyen helyettesíthető, amint azt az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (5) és (6) bekezdése előírja;

3.4.	Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen, hogy a halászati kapacitás semmilyen időpontban ne haladja meg az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (7) bekezdésében és II. mellékletében meghatározott halászati kapacitás felső értékhatárait;

3.5.	Az 1380/2013/EU rendelet 23. cikkében előírt belépési/kilépési rend végrehajtásának elmulasztása;

3.6.	Az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének és a 26/2004/EK bizottsági rendeletnek (1) megfelelő halászflotta-nyilvántartás vezetésének elmulasztása.

4. kategória: Az adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos közösségi keret 1380/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban történő, a 199/2008/EK tanácsi rendeletben (2) részletesebben meghatározott végrehajtásának elmulasztása, mely a természeti erőforrásokra vonatkozó információk hiányához vezet

4.1.	A 199/2008/EK rendelet 4., 13. és 17. cikkében meghatározott, a halgazdálkodáshoz szükséges biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtésének és kezelésének elmulasztása;

4.2.	A 199/2008/EK rendelet 7. cikkében meghatározott, a nemzeti adatgyűjtési programok megvalósításáról szóló éves jelentés benyújtásának és nyilvánossá tételének elmulasztása;

4.3.	Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen a 199/2008/EK rendelet 4. cikkében meghatározott, a halgazdálkodással kapcsolatos tudományos adatok gyűjtésének és kezelésének nemzeti szintű koordinálása;

4.4.	A 199/2008/EK rendelet 5. cikkében meghatározott, az adatgyűjtési tevékenységnek az ugyanabban a tengeri régióban található többi tagállam programjával való összehangolásának elmulasztása;

4.5.	Annak elmulasztása, hogy az adatokat a 199/2008/EK rendelet 18–20. cikkével összhangban kellő időben a végfelhasználók rendelkezésre bocsássák.

5. kategória: Hatékony ellenőrzési és végrehajtási rendszer alkalmazásának elmulasztása

5.1.	Az ellenőrzés és végrehajtás általános elveinek a 1224/2009/EK tanácsi rendelet (3) II. cím szerinti tiszteletben tartásának elmulasztása;

5.2.	Annak elmulasztása, hogy biztosítva legyen a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférés általános feltételeinek a 1224/2009/EK rendelet III. címe szerinti tiszteletben tartása;

5.3.	Annak elmulasztása, hogy a halászati és akvakultúra-termékek hatékony nyomon követésének biztosítása érdekében az 1224/2009/EK rendelet V. címével összhangban ellenőrizzék a forgalmazást;

5.4.	Az 1224/2009/EK rendelet VI., VII. és VIII. címe szerinti hatékony felügyelet és vizsgálat elvégzésének, valamint a közös halászati politika bármely szabályának megsértése esetén megfelelő és módszeres végrehajtási intézkedések meghozatalának elmulasztása;

5.5.	Az 1224/2009/EK rendelet 46. cikke szerinti nemzeti ellenőrzési cselekvési programok létrehozásának és végrehajtásának, valamint – adott esetben – a Bizottság által létrehozott, az 1224/2009/EK rendelet IX. címe szerinti egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtásának elmulasztása;

5.6.	A Bizottsággal való, a bizottsági tisztviselők által ellenőrzési kirendelésük keretében végzett, az 1224/2009/EK rendelet X. címe szerinti önálló vizsgálatok és átvilágítások elősegítése érdekében történő együttműködés elmulasztása;

5.7.	A Bizottság által meghozott, a közös halászati politika célkitűzéseinek tagállamok általi teljesítését biztosító, az 1224/2009/EK rendelet XI. címe szerinti intézkedések, például cselekvési tervek és más intézkedések végrehajtásának elmulasztása;

5.8.	Az adatoknak az 1224/2009/EK rendelet XII. címe szerinti elemzésével, ellenőrzésével, hozzáférhetővé tételével és cseréjével kapcsolatos követelmények teljesítésének elmulasztása;

5.9.	Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (4) III. fejezetében előírt hatékony fogási tanúsítási rendszer végrehajtása ellenőrzésének elmulasztása;

5.10.

Az 1005/2008/EK rendelet 26. cikkének (3) bekezdése, 39. cikke és 40. cikke szerinti, állítólagos vagy jelentett jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) esetében a szükséges lépések megtételének elmulasztása;

6. kategória: Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók működő rendszere létrehozásának és alkalmazásának elmulasztása

6.1.

Jogsértés esetén az 1224/2009/EK rendelet 89. cikke (4) bekezdésének megfelelően a lobogó szerinti tagállam, az elkövető állampolgársága szerinti tagállam és más, a közigazgatási intézkedések, a büntetőeljárás vagy az egyéb meghozott intézkedések nyomon követésében érdekelt tagállam értesítésének elmulasztása;

6.2.	Az 1224/2009/EK rendelet 91. cikke (4) bekezdésének megfelelő olyan azonnali intézkedések meghozatalának elmulasztása, amelyek megakadályozzák, hogy a súlyos jogsértések elkövetése közben tetten ért halászhajó-parancsnokok vagy más természetes és jogi személyek e tevékenységüket folytathassák;

6.3.	A közös halászati politika szabályai elleni jogsértések súlyos jellege megállapítására szolgáló, az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke szerinti kritériumok meghatározásának elmulasztása;

6.4.

Annak elmulasztása, hogy a közös halászati politika bármely szabályának megsértése esetén biztosítsák az 1224/2009/EK rendelet VIII. címének megfelelő módszeresen hatékony szankciók alkalmazását, e szankciók kellő szigorúságát és a jogsértés súlyával való arányosságát, ezáltal visszatartó erejüket, valamint – minimumkövetelményként – azt, hogy az elkövetőt megfosszák a jogsértés elkövetésével elért pénzügyi előnytől;

6.5.	A halászati jogosítvány jogosultjai súlyos jogsértéseinek tekintetében az 1224/2009/EK rendelet 92. cikke szerinti pontrendszer alkalmazásának elmulasztása;

6.6.	A jogsértések 1224/2009/EK rendelet 93. cikke szerinti nemzeti nyilvántartása létrehozásának és megfelelő kezelésének elmulasztása.

(1) A Bizottság 2003. december 30-i 26/2004/EK rendelete a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.).

(2) A Tanács 2008. február 25-i 199/2008/EK rendelete a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (HL L 60., 2008.3.5., 1. o.).

(3) A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(4) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/18

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/853 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 1.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 1-jén.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	56,4
	MA	94,4
	MK	108,8
	TR	80,1
	ZZ	84,9
0707 00 05	AL	34,4
	MK	36,9
	TR	105,8
	ZZ	59,0
0709 93 10	TR	126,8
0709 93 10	ZZ	126,8
0808 10 80	AR	92,8
	BR	102,7
	CL	160,8
	NZ	129,3
	US	221,5
	ZA	121,9
	ZZ	138,2
0809 29 00	US	715,4
0809 29 00	ZZ	715,4

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/20

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/854 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. június 1.)

a Vízuminformációs Rendszer (VIS) működése kezdőidőpontjának a tizenkilencedik régió tekintetében történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (VIS-rendelet) (1) és különösen annak 48. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2013/493/EU bizottsági végrehajtási határozatban (2) meghatározott tizenkilencedik régióba tartozik Kína, Japán, Mongólia, Észak-Korea, Dél-Korea és Tajvan, ahol valamennyi kérelem tekintetében meg kell kezdeni az adatok összegyűjtését és a Vízuminformációs Rendszerbe (VIS) történő továbbítását.

(2)

A tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy e régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták a 767/2008/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket.

(3)	Ezzel a 767/2008/EK rendelet 48. cikke (3) bekezdésének első mondatában meghatározott feltétel teljesült, ezért meg kell határozni azt az időpontot, amikor a VIS megkezdi működését a tizenkilencedik régióban.

(4)

Mivel a 767/2008/EK rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikke alapján úgy döntött, hogy a 767/2008/EK rendeletet a nemzeti jogában végrehajtja. Dánia ezért a nemzetközi jog alapján köteles e határozat végrehajtására.

(5)	Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak (3) megfelelően nem vesz részt. Ez a határozat ezért az Egyesült Királyságra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)	Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően nem vesz részt. Ez a határozat ezért Írországra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (5) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(8)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (7) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok (9) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)

Ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében, és a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, valamint a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(11)	Tekintettel arra, hogy a VIS tizenkilencedik régióban történő alkalmazásának időpontját minél hamarabb ki kell tűzni, ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Vízuminformációs Rendszer a 2013/493/EU végrehajtási határozatban meghatározott tizenkilencedik régióban 2015. október 12-én kezdi meg működését.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

3. cikk

Ezt a határozatot a Szerződéseknek megfelelően kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

(2) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 2013/493/EU végrehajtási határozata a Vízuminformációs Rendszer (VIS) működésének megkezdése tekintetében a régiók harmadik és egyben utolsó csoportjának meghatározásáról (HL L 268., 2013.10.10., 13. o.).

(3) A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(4) A Tanács 2002. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(5) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(6) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(7) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(8) A Tanács 2008. január 28-i 2008/146/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(9) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(10) A Tanács 2011. március 7-i, 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/23

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/855 IRÁNYMUTATÁSA

(2015. március 12.)

az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. és 128. cikkére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1., 5. és 16. cikkével összefüggésben értelmezett 12.1. és 14.3. cikkére,

mivel:

(1)

Az eurorendszer rendkívüli jelentőséget tulajdonít egy olyan szervezetirányítási megközelítésnek, amely az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a legmagasabb szintű etikai követelményeket állítja az eurorendszer középpontjába. Ezen alapelvek betartása az eurorendszer hitelességének kulcsfontosságú eleme, és alapvető az európai polgárok bizalmának megőrzése szempontjából.

(2)

Erre tekintettel el kell fogadni az eurorendszer etikai keretrendszerét, amely rögzíti azokat az etikai követelményeket, amelyek betartása biztosítja annak hitelességét és jó hírnevét, továbbá az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB-k), amelyek pénzneme az euro, szervei és személyzete tagjainak integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat (a továbbiakban: az eurorendszer etikai keretrendszere). Az eurorendszer etikai keretrendszerének az alapelveket rögzítő ezen iránymutatásból, az ezen alapelvek végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatokból, valamint az egyes eurorendszerbeli központi bankok által elfogadott belső szabályokból és gyakorlatokból kell állnia.

(3)

Az EKB/2002/6 iránymutatás (1) a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az eurorendszerbeli központi bankokra vonatkozó etikai minimumszabályokat rögzít. A Kormányzótanács szükségesnek tartja ezen etikai minimumkövetelmények kiterjesztését az eurorendszerre ruházott valamennyi feladat ellátására, annak biztosítása érdekében, hogy azonos etikai követelmények vonatkozzanak az eurorendszer feladatainak ellátásában részt vevő szervek tagjaira és személyzetére, továbbá az eurorendszer egésze jó hírnevének védelme érdekében. Az EKB/2002/6 iránymutatást ezért ezzel az iránymutatással kell felváltani.

(4)

Emellett az EKB/2002/6 iránymutatásban rögzített, a bennfentes információkkal való visszaélés megelőzésére vonatkozó jelenlegi minimumkövetelményeket tovább kell fejleszteni az EKB vagy az NKB-k szerveinek tagjai vagy személyzetének tagjai általi ilyen visszaélések megelőzésének megerősítése és a magánjellegű pénzügyi ügyletekből eredő esetleges összeférhetetlenség kizárása érdekében. E célból az eurorendszer etikai keretrendszerének egyértelműen meg kell határoznia a főbb fogalmakat, valamint a különböző érintett szervek szerepeit és felelősségét. Emellett a bennfentes információkkal való visszaélés általános tilalmán túlmenően további korlátozásokat kell meghatároznia a bennfentes információkhoz hozzáférő személyekre vonatkozóan. Az eurorendszer etikai keretrendszerének továbbá rögzítenie kell a megfelelés figyelemmel kísérésére vonatkozó követelményeket, és a meg nem felelés eseteinek jelentését.

(5)	Az eurorendszer etikai keretrendszerének ezenkívül az összeférhetetlenség eseteinek elkerülésére, valamint az ajándékok elfogadására és a vendéglátásra vonatkozó minimumszabályokat is tartalmaznia kell.

(6)

Az eurorendszer etikai keretrendszerét az eurorendszer feladatai ellátása során kell alkalmazni. Kívánatos, hogy az eurorendszerbeli központi bankok egyenértékű követelményeket alkalmazzanak a nem az eurorendszerhez kapcsolódó feladatok ellátásában részt vevő személyzet tagjaira és külső alkalmazottakra is.

(7)

Ezen iránymutatás rendelkezései nem érintik az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat. Amennyiben valamely NKB-t az alkalmazandó nemzeti jogszabályok megakadályoznak abban, hogy ezen iránymutatás valamely rendelkezését végrehajtsa, erről tájékoztatnia kell az EKB-t. Emellett az érintett NKB-nak meg kell fontolnia a rendelkezésére álló ésszerű intézkedések elfogadását a nemzeti jog alapján fennálló akadály leküzdése érdekében.

(8)	Ezen iránymutatás rendelkezései nem érintik a Kormányzótanács tagjaira vonatkozó magatartási kódexet (2).

(9)

Míg az eurorendszer etikai keretrendszere az eurorendszer feladatainak ellátására korlátozódik, a Kormányzótanács ezzel egyenértékű etikai keretrendszert fogadott el az egységes felügyeleti mechanizmus részeként a felügyeleti feladatok EKB és illetékes nemzeti hatóságok általi ellátására vonatkozóan (3),

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

1. „eurorendszerbeli központi bank”: az EKB és azon tagállamok NKB-i, amelyek pénzneme az euro;

2. „az eurorendszer feladatai”: a Szerződéssel és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányával összhangban az eurorendszerre ruházott feladatok;

3. „bennfentes információ”: az eurorendszer feladatainak az eurorendszerbeli központi bankok általi ellátására vonatkozó, piaci szempontból érzékeny bármely információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra vagy amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető;

4. „piaci szempontból érzékeny információ”: olyan pontos információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna valamely eszközök áraira vagy a pénzügyi piacokon fennálló árakra;

5. „bennfentes”: valamely szerv tagja vagy a személyzet tagja, aki – az egyszeri hozzáférés esetét kivéve – bennfentes információhoz fér hozzá;

6. „személyzet tagja”: bármely olyan személy, aki valamely eurorendszerbeli központi bankkal munkaviszonyban áll, azon személyek kivételével, akiket kizárólag az eurorendszer feladatainak ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bíztak meg;

7. „szervek tagja”: az eurorendszerbeli központi bankok döntéshozó és egyéb belső szerveinek a személyzet tagjaitól eltérő tagjai;

8. „pénzügyi vállalatok”: jelentése megegyezik az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. fejezetének 2.55. pontjában meghatározottakkal;

9. „összeférhetetlenség”: olyan helyzet, amelyben a szervek tagjainak vagy a személyzet tagjainak olyan személyes érdeke áll fenn, amely befolyásolhatja, vagy látszólag befolyásolja a feladatainak pártatlan és objektív ellátását;

10. „személyes érdekeltség”: bármely – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás vagy lehetséges juttatás a szervek tagjai vagy a személyzet tagjai, családtagjaik és egyéb rokonaik, vagy baráti körük és közeli ismerőseik számára;

11. „előny”: bármely ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás, amely a címzett pénzügyi, jogi vagy személyes helyzetét ténylegesen javítja, és amelyre a címzett egyébként nem jogosult.

2. cikk

Hatály

(1) Ez az iránymutatás az eurorendszerbeli központi bankokra az eurorendszer feladatainak ellátása során alkalmazandó. E tekintetben az eurorendszerbeli központi bankok által az ezen iránymutatás rendelkezéseinek teljesítése érdekében elfogadott belső szabályok alkalmazandók szerveik tagjaira és személyzetük tagjaira.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankok törekednek arra, hogy – amennyire ez jogilag megvalósítható – az ezen iránymutatás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében meghatározott kötelezettségeket kiterjesszék az eurorendszer feladatainak ellátásában részt vevő azon személyekre, akik nem az eurorendszerbeli központi bankok személyzetének tagjai.

(3) Ezen iránymutatás rendelkezései nem érintik az eurorendszerbeli központi bankok által szerveik tagjaira és személyzetük tagjaira alkalmazott szigorúbb etikai szabályokat.

3. cikk

Szerepek és felelősség

(1) A Kormányzótanács az eurorendszer szintjén a szervezeti és etikai kultúra meghatározásáért viselt felelősségére tekintettel ebben az iránymutatásban rögzíti az eurorendszer etikai keretrendszerének elveit, valamint az ezen elvek végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatokat állapít meg.

(2) A számvizsgáló bizottság, a belső ellenőrzési bizottság és a szervezetfejlesztési bizottság megbízatásának megfelelően részt vesz az eurorendszer etikai keretrendszerének alkalmazásában és figyelemmel kísérésében.

(3) Az eurorendszerbeli központi bankok meghatározzák az eurorendszer etikai keretrendszerének helyi szinten történő végrehajtásában, alkalmazásában és figyelemmel kísérésében részt vevő szervek, egységek és a személyzet tagjainak szerepét és felelősségét.

4. cikk

Tájékoztatás és a tudatosság növelése

(1) Az eurorendszerbeli központi bankok az ezen iránymutatást végrehajtó belső szabályaikat világos és átlátható módon fogalmazzák meg, közlik szerveik tagjaival és személyzetük tagjaival, és biztosítják, hogy e szabályok könnyen elérhetők legyenek.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankok a szerveik tagjai és személyzetük tagjai körében a tudatosság növelésére szolgáló megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy ez utóbbiak megértsék az eurorendszer etikai keretrendszere alapján fennálló kötelezettségeiket.

5. cikk

A szabályok betartásának figyelemmel kísérése

(1) Az eurorendszerbeli központi bankok figyelemmel kísérik az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok betartását. A figyelemmel kísérés – szükség szerint – rendszeres és/vagy eseti ellenőrzések végzését foglalja magában. Az eurorendszerbeli központi bankok megfelelő eljárásokat alakítanak ki a szabályok megsértésének eseteire való gyors reagálás és azok gyors kezelése érdekében.

(2) A szabályok betartásának figyelemmel kísérése nem érinti azon belső szabályokat, amelyek belső vizsgálatot tesznek lehetővé abban az esetben, amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy valamely szerv tagja vagy a személyzet egy tagja megsértette az ezen iránymutatást végrehajtó szabályokat.

6. cikk

A szabályok megsértésének jelentése és nyomon követés

(1) Az eurorendszerbeli központi bankok az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok megsértésének jelentésére vonatkozó belső eljárásokat fogadnak el, beleértve a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokat az alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankok a szabályok megsértését bejelentő személyek megfelelő védelmét biztosító intézkedéseket fogadnak el.

(3) Az eurorendszerbeli központi bankok biztosítják, hogy a szabályok megsértésének eseteit nyomon kövessék, beleértve adott esetben az arányos fegyelmi intézkedések kirovását az alkalmazandó fegyelmi szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(4) Az eurorendszerbeli központi bankok az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok megsértéséhez kapcsolódó jelentősebb eseteket az alkalmazandó belső eljárásokkal összhangban indokolatlan késedelem nélkül jelentik a szervezetfejlesztési bizottságon keresztül a Kormányzótanácsnak. Sürgős esetekben az eurorendszerbeli központi bank a szabályok megsértéséhez kapcsolódó jelentősebb esetet közvetlenül is jelentheti a Kormányzótanácsnak. Az eurorendszerbeli központi bankok minden esetben egyidejűleg tájékoztatják a számvizsgáló bizottságot is.

II. FEJEZET

A BENNFENTES INFORMÁCIÓKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS MEGELŐZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7. cikk

A bennfentes információkkal való visszaélés általános tilalma

(1) Az eurorendszerbeli központi bankok biztosítják, hogy szerveik tagjai és személyzetük tagjai számára tilos legyen a bennfentes információkkal való visszaélés.

(2) A bennfentes információkkal való visszaélés tilalma kiterjed legalább: a) a bennfentes információk felhasználására – akár saját számlára, akár harmadik felek számlájára végzett – magánjellegű ügyletekhez; b) a bennfentes információk felfedésére bármely más személy előtt, kivéve, ha arra hivatali feladatok ellátása során, a szükséges ismeret elve alapján kerül sor; és c) a bennfentes információk felhasználására annak érdekében, hogy más személy részére magánjellegű pénzügyi ügyletek megkötését ajánlják vagy más személyeket erre késztessenek.

8. cikk

A bennfentesekre vonatkozó különleges korlátozások

(1) Az eurorendszerbeli központi bankok biztosítják, hogy a bennfentes információkhoz való hozzáférés a szervek és a személyzet azon tagjaira korlátozódjon, akiknek feladataik ellátáshoz szükségük van az ezen információkhoz való hozzáférésre.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankok biztosítják, hogy minden bennfentes személyre különleges korlátozások vonatkozzanak a kiemelt jelentőségű magánjellegű pénzügyi ügyletek tekintetében. Valamely magánjellegű pénzügyi ügylet akkor minősül kiemelt jelentőségűnek, ha az szorosan összefügg az eurorendszer feladatainak ellátásával, vagy ezt a látszatot keltheti. Az eurorendszerbeli központi bankok belső szabályaikban rögzítik az ezen kiemelt jelentőségű ügyletek felsorolását, amelynek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	az Unióban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalatok által kibocsátott részvényekkel és kötvényekkel végzett ügyletek;

b)	devizaügyletek, arannyal végzett ügyletek, euroövezeti állampapírokkal való kereskedés;

c)	rövid távú kereskedés, vagyis ugyanazon pénzügyi eszköz megvásárlása és ezt követő értékesítése, vagy értékesítése és ezt követő megvásárlása meghatározott referencia-időszakon belül;

d)	az a)–c) pontban felsorolt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó származtatott eszközökkel végzett ügyletek, valamint azon kollektív befektetési formák, amelyek fő célja az ilyen pénzügyi eszközökbe történő befektetés.

(3) Az eurorendszerbeli központi bankok a bennfentesekre vonatkozó különleges korlátozásokat rögzítő belső szabályokat az eredményességhez, a hatékonysághoz és az arányossághoz kapcsolódó megfontolások figyelembevételével fogadják el. E különleges korlátozások az alábbiak bármelyikét vagy bármely kombinációját magukban foglalhatják:

a)	meghatározott pénzügyi ügyletek tilalma;

b)	meghatározott pénzügyi ügyletek esetében az előzetes engedélyezésre vonatkozó követelmény;

c)	meghatározott pénzügyi ügyletek esetében előzetes vagy utólagos bejelentési követelmény; és/vagy

d)	tilalmi időszakok meghatározott pénzügyi ügyletekre vonatkozóan.

(4) Az eurorendszerbeli központi bankok dönthetnek úgy, hogy e különleges korlátozásokat a személyzet bennfentes személyeken kívül tagjaira is alkalmazzák.

(5) Az eurorendszerbeli központi bankok biztosítják, hogy a kiemelt jelentőségű magánjellegű pénzügyi ügyleteket tartalmazó felsorolásaik a Kormányzótanács döntéseinek figyelembevétele érdekében rövid időn belül kiigazíthatók legyenek.

(6) Az eurorendszerbeli központi bankok belső szabályaikban meghatározzák azokat a feltételeket és biztosítékokat, amelyek mellett a szerveik és személyzetük azon tagjai, akik magánjellegű pénzügyi ügyleteik kezelését írásbeli vagyonkezelési megállapodás alapján független harmadik félre bízzák, mentesülnek az e cikkben rögzített különleges korlátozások alól.

III. FEJEZET

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ELKERÜLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9. cikk

Összeférhetetlenség

(1) Az eurorendszerbeli központi bankok mechanizmust alakítanak ki az olyan helyzetek elkerülésére, amelyben a személyzet tagjaként kinevezhető pályázó esetében a korábbi szakmai tevékenységeiből vagy személyes viszonyaiból eredő összeférhetetlenség áll fenn.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik, hogy szerveik és személyzetük tagjai munkaviszonyuk fennállása alatt kerüljenek el minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint, hogy jelentsék az ilyen helyzeteket. Az eurorendszerbeli központi bankok biztosítják, hogy összeférhetetlenség bejelentése esetén az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre, beleértve az adott ügyben a feladatok elvégzése alóli mentesítést.

(3) Az eurorendszerbeli központi bankok mechanizmust alakítanak ki a szerveik tagjainak és személyzetük közvetlenül a vezetésnek jelentő magas beosztású tagjainak a munkaviszony megszűnése után folytatott szakmai tevékenységeiből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére.

(4) Az eurorendszerbeli központi bankok adott esetben mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjai által a fizetés nélküli szabadság alatt folytatott szakmai tevékenységekből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére.

IV. FEJEZET

AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁRA ÉS A VENDÉGLÁTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

10. cikk

Előnyök elfogadásának tilalma

(1) Az eurorendszerbeli központi bankok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megtiltják szerveik vagy személyzetük tagjai számára, hogy hivatali kötelességeik ellátásával bármilyen összefüggésben saját maguknak vagy bármely más személynek valamely előnyben részesülésével összefüggő ígéretet kérjenek, kapjanak vagy fogadjanak el.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankok belső szabályaikban az (1) bekezdésben rögzített tilalom alóli mentességeket határozhatnak meg a központi bankok, uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, nemzetközi szervezetek és kormányzati szervek által kínál előnyök tekintetében, valamint a magánszféra által kínált, szokásos vagy elhanyagolható értékű előnyök tekintetében, ez utóbbi esetben feltéve, hogy ezek az előnyök nem gyakoriak és nem ugyanabból a forrásból származnak. Az eurorendszerbeli központi bankok biztosítják, hogy ezek a mentességek ne befolyásolják a szerveik tagjainak és személyzetük tagjainak függetlenségét és pártatlanságát, és ne is kelthessék ezt a látszatot.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az EKB/2002/6 iránymutatás hatályát veszti.

12. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkal történő közlése napján lép hatályba.

(2) Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatás végrehajtása és az annak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2016. március 18-tól alkalmazzák. Az NKB-k tájékoztatják az EKB-t az ezen iránymutatás végrehajtásának esetleges akadályairól, és legkésőbb 2016. január 18-ig értesítik az EKB-t az előbbi intézkedések szövegéről és az azokhoz kapcsolódó eszközökről.

13. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

(1) Az NKB-k évente jelentést tesznek az EKB-nak ezen iránymutatás végrehajtásáról.

(2) A Kormányzótanács legalább háromévente felülvizsgálja ezt az iránymutatást.

14. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. március 12-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) EKB/2002/6 iránymutatás (2002. szeptember 26.) a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról (HL L 270., 2002.10.8., 14. o.).

(2) Az Európai Központi Bank magatartási kódexe a Kormányzótanács tagjai számára (HL C 123., 2002.5.24., 9. o.).

(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/856 iránymutatása (2015. március 12.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere elveinek megállapításáról (EKB/2015/12) (lásd e Hivatalos Lap 29. oldalát).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/29

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/856 IRÁNYMUTATÁSA

(2015. március 12.)

az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2015/12)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: SSM-rendelet), és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, a 6. cikkének (7) bekezdésével együttesen,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít egy olyan szervezetirányítási megközelítésnek, amely az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) középpontjába állítja az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a legmagasabb szintű etikai követelményeket. Ezen elvek betartása az SSM hitelességének kulcsfontosságú eleme, és lényeges az európai polgárok bizalmának megőrzése szempontjából.

(2)

Erre tekintettel el kell fogadni az SSM etikai keretrendszerét, amely rögzíti azokat az etikai követelményeket, amelyek betartása biztosítja hitelességét és jó hírnevét, valamint az EKB és az SSM-ben részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai szervei tagjainak és személyzetének integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat (a továbbiakban: az SSM etikai keretrendszere). Az SSM etikai keretrendszerének az elveket rögzítő ezen iránymutatásból, az ezen elvek végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatokból, valamint az EKB és az egyes illetékes nemzeti hatóságok által elfogadott belső szabályokból és gyakorlatokból kell állnia.

(3)

A bennfentes információkkal való visszaélés megelőzésére vonatkozó minimumkövetelményeknek meg kell erősíteniük az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóságok szerveinek tagjai vagy személyzete általi ilyen visszaélések megelőzését, és ki kell zárniuk a magánjellegű pénzügyi ügyletekből eredő esetleges összeférhetetlenséget. E célból az SSM etikai keretrendszerének egyértelműen meg kell határoznia a főbb fogalmakat, valamint a különböző érintett szervek szerepeit és felelősségét. Emellett a bennfentes információkkal való visszaélés általános tilalmán túlmenően további korlátozásokat kell meghatároznia a bennfentes információkhoz hozzáférő személyekre vonatkozóan. Az SSM etikai keretrendszerének továbbá rögzítenie kell a megfelelés figyelemmel kísérésére, és a meg nem felelés eseteinek jelentésére vonatkozó követelményeket.

(4)	Az SSM etikai keretrendszerének ezenkívül az összeférhetetlenség eseteinek elkerülésére, valamint az ajándékok elfogadására és a vendéglátásra vonatkozó minimumszabályokat is tartalmaznia kell.

(5)	Az SSM etikai keretrendszerét a felügyeleti feladatok ellátása során kell alkalmazni. Kívánatos, hogy az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok egyenértékű követelményeket alkalmazzanak az egyéb feladatok ellátásában részt vevő személyzet tagjaira és külső alkalmazottakra is.

(6)

Ezen iránymutatás rendelkezései nem érintik az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat. Amennyiben valamely illetékes nemzeti hatóságot az alkalmazandó nemzeti jogszabályok megakadályoznak abban, hogy ezen iránymutatás valamely rendelkezését végrehajtsa, erről tájékoztatnia kell az EKB-t. Emellett az érintett illetékes nemzeti hatóságnak meg kell fontolnia a rendelkezésére álló ésszerű intézkedések elfogadását a nemzeti jog alapján fennálló akadály leküzdése érdekében.

(7)	Ezen iránymutatás rendelkezései nem érintik a Kormányzótanács tagjaira vonatkozó magatartási kódexet (2) és a felügyeleti testület tagjaira vonatkozó magatartási kódexet (3).

(8)	Míg az SSM etikai keretrendszere a felügyeleti feladatok ellátására korlátozódik, a Kormányzótanács ezzel egyenértékű etikai keretrendszert fogadott el az eurorendszer feladatainak az EKB és a nemzeti központi bankok által történő ellátására vonatkozóan (4),

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

1. „illetékes nemzeti hatóság”: az SSM-rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóság. Ez a fogalommeghatározás nem érinti az olyan nemzeti jogi szabályozást, amely egyes felügyeleti feladatokat a nemzeti illetékes hatóságként ki nem jelölt nemzeti központi bankra (NKB) telepít. Az ebben az iránymutatásban az illetékes nemzeti hatóságra való hivatkozás ilyen esetben megfelelően az NKB-ra vonatkozik, a nemzeti jog által az NKB-ra telepített feladatok vonatkozásában;

2. „bennfentes információ”: az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok ellátására vonatkozó, piaci szempontból érzékeny bármely információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra vagy amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető;

3. „piaci szempontból érzékeny információ”: olyan pontos információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna valamely eszközök áraira vagy a pénzügyi piacokon fennálló árakra;

4. „bennfentes”: valamely szerv tagja vagy a személyzet tagja, aki – az egyszeri hozzáférés esetét kivéve – bennfentes információhoz fér hozzá;

5. „személyzet tagja”: bármely olyan személy, aki az EKB-val vagy valamely illetékes nemzeti hatósággal munkaviszonyban áll, azon személyek kivételével, akiket kizárólag az SSM-rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bíztak meg;

6. „szervek tagja”: az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóságok döntéshozó és egyéb belső szerveinek a személyzet tagjaitól eltérő tagjai;

7. „pénzügyi vállalatok”: jelentése megegyezik az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 2. fejezetének 2.55. pontjában meghatározottakkal;

8. „összeférhetetlenség”: olyan helyzet, amelyben a szervek tagjainak vagy a személyzet tagjainak olyan személyes érdeke áll fenn, amely befolyásolhatja, vagy látszólag befolyásolja a feladatainak pártatlan és objektív ellátását;

9. „személyes érdekeltség”: bármely – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás vagy lehetséges juttatás a szervek tagjai vagy a személyzet tagjai, családtagjaik és egyéb rokonaik, vagy baráti körük és közeli ismerőseik számára;

10. „előny”: bármely ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás, amely a címzett pénzügyi, jogi vagy személyes helyzetét ténylegesen javítja, és amelyre a címzett egyébként nem jogosult.

2. cikk

Hatály

(1) Ez az iránymutatás az EKB-ra és az illetékes nemzeti hatóságokra alkalmazandó az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok ellátása során. E tekintetben az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által az ezen iránymutatás rendelkezéseinek teljesítése érdekében elfogadott belső szabályok alkalmazandók szerveik tagjaira és személyzetük tagjaira.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok törekednek arra, hogy – amennyire ez jogilag megvalósítható – az ezen iránymutatás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében meghatározott kötelezettségeket kiterjesszék a felügyeleti feladatok ellátásában részt vevő azon személyekre, akik nem a személyzet tagjai.

(3) Ezen iránymutatás rendelkezései nem érintik az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóságok által szerveik tagjaira és személyzetük tagjaira alkalmazott szigorúbb etikai szabályokat.

3. cikk

Szerepek és felelősség

(1) A Kormányzótanács a SSM szintjén a szervezeti és etikai kultúra meghatározásáért viselt felelősségére tekintettel ebben az iránymutatásban rögzíti az SSM etikai keretrendszerének alapelveit, valamint az ezen alapelvek végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatokat állapít meg.

(2) A számvizsgáló bizottság, a belső ellenőrzési bizottság és a szervezetfejlesztési bizottság megbízatásának megfelelően részt vesz az SSM etikai keretrendszerének alkalmazásában és figyelemmel kísérésében.

(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghatározzák az SSM etikai keretrendszerének helyi szinten történő végrehajtásában, alkalmazásában és figyelemmel kísérésében részt vevő szervek, egységek és a személyzet tagjainak szerepét és felelősségét.

4. cikk

Tájékoztatás és a tudatosság növelése

(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok az ezen iránymutatást végrehajtó belső szabályaikat világos és átlátható módon fogalmazzák meg, közlik szerveik tagjaival és személyzetük tagjaival, és biztosítják, hogy e szabályok könnyen elérhetők legyenek.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a szerveik tagjai és személyzetük tagjai körében a tudatosság növelésére szolgáló megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy ezek a személyek megértsék az SSM etikai keretrendszere alapján fennálló kötelezettségeiket.

5. cikk

A szabályok betartásának figyelemmel kísérése

(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok figyelemmel kísérik az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok betartását. A figyelemmel kísérés – szükség szerint – rendszeres és/vagy eseti ellenőrzések végzését foglalja magában. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő eljárásokat alakítanak ki a szabályok megsértésének eseteire való gyors reagálás és azok gyors kezelése érdekében.

6. cikk

A szabályok megsértésének jelentése és nyomon követése

(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok megsértésének jelentésére vonatkozó belső eljárásokat fogadnak el, beleértve a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokat az alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a szabályok megsértését bejelentő személyek megfelelő védelmét biztosító intézkedéseket fogadnak el.

(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy a szabályok megsértésének eseteit nyomon kövessék, beleértve adott esetben az arányos fegyelmi intézkedések kirovását az alkalmazandó fegyelmi szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(4) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok megsértéséhez kapcsolódó jelentősebb eseteket az alkalmazandó belső eljárásokkal összhangban indokolatlan késedelem nélkül jelentik a szervezetfejlesztési bizottságon és a felügyeleti testületen keresztül a Kormányzótanácsnak. Sürgős esetekben az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóság a szabályok megsértéséhez kapcsolódó jelentősebb esetet közvetlenül is jelentheti a Kormányzótanácsnak. Az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóság minden esetben egyidejűleg tájékoztatja a számvizsgáló bizottságot.

II. FEJEZET

A BENNFENTES INFORMÁCIÓKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS MEGELŐZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7. cikk

A bennfentes információkkal való visszaélés általános tilalma

(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy szerveik tagjai és személyzetük tagjai számára tilos legyen a bennfentes információkkal való visszaélés.

8. cikk

A bennfentesekre vonatkozó különleges korlátozások

(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják azt, hogy a bennfentes információkhoz való hozzáférés a szervek és a személyzet azon tagjaira korlátozódjon, akiknek feladataik ellátáshoz szükségük van az ezen információkhoz való hozzáférésre.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy minden bennfentes személyre különleges korlátozások vonatkozzanak a kiemelt jelentőségű magánjellegű pénzügyi ügyletek tekintetében. Valamely magánjellegű pénzügyi ügylet akkor minősül kiemelt jelentőségűnek, ha az szorosan összefügg a felügyeleti feladatok ellátásával, vagy ezt a látszatot keltheti. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban rögzítik az ezen kiemelt jelentőségű ügyletek felsorolását, amelynek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	az Unióban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalatok által kibocsátott részvényekkel és kötvényekkel végzett ügyletek;

b)	rövid távú kereskedés, vagyis ugyanazon pénzügyi eszköz megvásárlása és ezt követő értékesítése, vagy értékesítése és ezt követő megvásárlása meghatározott referenciaidőszakon belül;

c)	az a) pontban felsorolt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó származtatott eszközökkel végzett ügyletek, valamint azon kollektív befektetési formák, amelyek fő célja az ilyen pénzügyi eszközökbe történő befektetés.

(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a bennfentesekre vonatkozó különleges korlátozásokat rögzítő belső szabályokat az eredményességhez, a hatékonysághoz és az arányossághoz kapcsolódó megfontolások figyelembevételével fogadják el. E különleges korlátozások az alábbiak bármelyikét vagy bármely kombinációját magukban foglalhatják:

a)	meghatározott pénzügyi ügyletek tilalma;

b)	meghatározott pénzügyi ügyletek esetében az előzetes engedélyezésre vonatkozó követelmény;

c)	meghatározott pénzügyi ügyletek esetében előzetes vagy utólagos bejelentési követelmény; és/vagy

d)	tilalmi időszakok meghatározott pénzügyi ügyletekre vonatkozóan.

(4) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok dönthetnek úgy, hogy e különleges korlátozásokat a személyzet bennfentes személyeken kívül tagjaira is alkalmazzák.

(5) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy a kiemelt jelentőségű magánjellegű pénzügyi ügyleteket tartalmazó felsorolásaik a Kormányzótanács döntéseinek figyelembevétele érdekében rövid időn belül kiigazíthatók legyenek.

(6) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban meghatározzák azokat a feltételeket és biztosítékokat, amelyek mellett a szerveik és személyzetük azon tagjai, akik magánjellegű pénzügyi ügyleteik kezelését írásbeli vagyonkezelési megállapodás alapján független harmadik félre bízzák, mentesülnek az e cikkben rögzített különleges korlátozások alól.

III. FEJEZET

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ELKERÜLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9. cikk

Összeférhetetlenség

(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki az olyan helyzetek elkerülésére, amelyben a személyzet tagjaként kinevezhető pályázó esetében a korábbi szakmai tevékenységeiből vagy személyes viszonyaiból eredő összeférhetetlenség áll fenn.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik, hogy szerveik és személyzetük tagjai munkaviszonyuk fennállása alatt kerüljenek el minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint, hogy jelentsék az ilyen helyzeteket. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy összeférhetetlenség bejelentése esetén az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre, beleértve az adott ügyben a feladatok elvégzése alóli mentésítést.

(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki a szerveik tagjainak és személyzetük közvetlenül a vezetésnek jelentő magas beosztású tagjainak a munkaviszony megszűnése után folytatott szakmai tevékenységeiből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére.

(4) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok adott esetben mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjai által a fizetés nélküli szabadság alatt folytatott szakmai tevékenységekből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére.

IV. FEJEZET

AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁRA ÉS A VENDÉGLÁTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

10. cikk

Előnyök elfogadásának tilalma

(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megtiltják szerveik vagy személyzetük tagjai számára, hogy hivatali kötelességeik ellátásával bármilyen összefüggésben saját maguknak vagy bármely más személynek valamely előnyben részesülésével összefüggő ígéretet kérjenek, kapjanak vagy fogadjanak el.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban az (1) bekezdésben rögzített tilalom alóli mentességeket határozhatnak meg a központi bankok, uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, nemzetközi szervezetek és kormányzati szervek által kínál előnyök tekintetében, illetve a magánszféra által kínált, szokásos vagy elhanyagolható értékű előnyök tekintetében, ez utóbbi esetben feltéve, hogy ezek az előnyök nem gyakoriak és nem ugyanabból a forrásból származnak. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy ezek a mentességek ne befolyásolják a szerveik tagjainak és személyzetük tagjainak függetlenségét és pártatlanságát, illetve ne is kelthessék ezt a látszatot.

(3) A (2) bekezdéstől való eltérésként nem érvényesül mentesség a hitelintézetek által az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóság személyzetének tagjai részére a helyszíni vizsgálatok vagy az ellenőrző látogatások során kínált előnyök tekintetében, a munkához kapcsolódó megbeszélések során kínált elhanyagolható értékű vendéglátás esetében.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az illetékes nemzeti hatóságokkal történő közlés napján lép hatályba.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatás végrehajtása és az annak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2016. március 18-tól alkalmazzák. Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják az EKB-t az ezen iránymutatás végrehajtásának esetleges akadályairól, és legkésőbb 2016. január 18-ig értesítik az EKB-t az előbbi intézkedések szövegéről és az azokhoz kapcsolódó eszközökről.

12. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

(1) Az illetékes nemzeti hatóságok évente jelentést tesznek az EKB-nak ezen iránymutatás végrehajtásáról.

(2) A Kormányzótanács legalább háromévente felülvizsgálja ezt az iránymutatást.

13. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. március 12-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) Az Európai Központi Bank magatartási kódexe a Kormányzótanács tagjai számára (HL C 123., 2002.5.24., 9. o.).

(3) Magatartási kódex az Európai Központi Bank felügyeleti testületének tagjai számára (HL C 93., 2015.3.20., 2. o.).

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/855 iránymutatása (2015. március 12.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11) (Lásd e Hivatalos Lap 23. oldalát.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

2015.6.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/35

AZ EU–SZERBIA STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS 1. SZÁMÚ HATÁROZATA

(2013. október 21.)

eljárási szabályzatának elfogadásáról [2015/857]

A STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság (a továbbiakban: Szerbia) közötti stabilizációs és társulási megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 119., 120., 122. és 124. cikkére,

mivel a megállapodás 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Elnökség

A Stabilizációs és Társulási Tanács elnökségét 12 hónapos időszakokra felváltva az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Atomenergia-közösség részéről az Európai Unió Külügyek Tanácsának elnöke, és Szerbia kormányának egy képviselője látja el. Az első időszak a Stabilizációs és Társulási Tanács első ülésének napján kezdődik és 2013. december 31-ig tart.

2. cikk

Ülések

A Stabilizációs és Társulási Tanács miniszteri szinten évente egyszer ülésezik. A Stabilizációs és Társulási Tanács a felek egyetértésével bármely fél kérésére különleges ülésszakokat tarthat. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a Stabilizációs és Társulási Tanács valamennyi ülését az Európai Unió Tanácsa üléseinek szokásos helyszínén kell tartani mindkét fél által közösen meghatározott időpontban. A Stabilizációs és Társulási Tanács üléseit a Stabilizációs és Társulási Tanács titkársága az elnökkel egyetértésben hívja össze.

3. cikk

Képviselet

Amennyiben a Stabilizációs és Társulási Tanács tagjai nem tudnak megjelenni az ülésen, képviselőket küldhetnek maguk helyett. Amennyiben egy tag valamely ülésen képviseltetni kívánja magát, az érintett ülést megelőzően közölnie kell az elnökkel képviselője nevét. A Stabilizációs és Társulási Tanács tagjának képviselője az adott tag valamennyi jogát gyakorolhatja.

4. cikk

Küldöttségek

A Stabilizációs és Társulási Tanács tagjait tisztviselők kísérhetik. Az elnököt az üléseket megelőzően tájékoztatni kell a felek küldöttségének tervezett összetételéről. A Stabilizációs és Társulási Tanács ülésén az Európai Beruházási Bank egy képviselője megfigyelőként részt vesz, amennyiben a napirenden a Bankot érintő ügyek is szerepelnek. A Stabilizációs és Társulási Tanács tagsággal nem rendelkező személyeket is meghívhat üléseire, hogy bizonyos témakörökben tájékoztatást nyújtsanak.

5. cikk

Titkárság

Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának egy tisztviselője és Szerbia Európai Unió melletti képviseletének egy tisztviselője együttesen látják el a Stabilizációs és Társulási Tanács titkári feladatait.

6. cikk

Levelezés

A Stabilizációs és Társulási Tanácsnak címzett leveleket a Stabilizációs és Társulási Tanács elnökének, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának címére kell küldeni.

A két titkár gondoskodik arról, hogy a levelezés eljusson a Stabilizációs és Társulási Tanács elnökéhez, és adott esetben azt körbeküldik a Stabilizációs és Társulási Tanács többi tagjának. Az ilyen módon körbeküldött levelezést elküldik továbbá a Bizottság Főtitkárságának, a tagállamok állandó képviseleteinek, valamint Szerbia Európai Unió melletti képviseletének.

A Stabilizációs és Társulási Tanács elnökének közleményeit a titkárok elküldik a címzetteknek, és adott esetben a második bekezdésben megjelöltek alapján a Stabilizációs és Társulási Tanács többi tagjának is.

7. cikk

Nyilvánosság

Eltérő határozat hiányában a Stabilizációs és Társulási Tanács ülései nem nyilvánosak.

8. cikk

Az ülések napirendje

(1) Az elnök minden üléshez előzetes napirendet készít. Az előzetes napirendet a Stabilizációs és Társulási Tanács titkárai az ülés kezdetét legalább 15 nappal megelőzően eljuttatják a 6. cikkben említett címzetteknek. Az előzetes napirend azokat a napirendi pontokat tartalmazza, amelyeknek a napirendi pontok közé való felvételére vonatkozóan az elnök kérést kapott az ülés kezdetét legalább 21 nappal megelőzően. Ugyanakkor az előzetes napirendbe csak azok a pontok kerülnek be, amelyek kísérő dokumentumait legkésőbb a napirend elküldésének időpontjáig eljuttatják a titkároknak. A napirendet a Stabilizációs és Társulási Tanács fogadja el az ülések elején. Amennyiben arról a felek megállapodnak, az ideiglenes napirenden nem szereplő pontot is felvehetnek a napirendre.

(2) Az elnök a felekkel egyetértésben az adott ügy sajátosságaira való tekintettel lerövidítheti az (1) bekezdésben meghatározott határidőket.

9. cikk

Jegyzőkönyv

Valamennyi ülés jegyzőkönyvtervezetét a két titkár készíti el. A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében főszabályként a következőket kell feltüntetni:

a Stabilizációs és Társulási Tanácshoz benyújtott dokumentumok,

azok a nyilatkozatok, amelyeknek jegyzőkönyvbe való felvételét a Stabilizációs és Társulási Tanács valamely tagja kérte,

a meghozott határozatok, a megtett ajánlások, az elfogadott nyilatkozatok és következtetések.

A jegyzőkönyvtervezetet jóváhagyás céljából be kell nyújtani a Stabilizációs és Társulási Tanácsnak. A jóváhagyást követően a jegyzőkönyvet az elnök és a két titkár aláírásával látja el. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában helyezik el, amely a Stabilizációs és Társulási Tanács dokumentumainak letéteményese. A 6. cikkben említett minden címzettnek el kell juttatni egy hitelesített másolatot.

10. cikk

Határozatok és ajánlások

(1) A Stabilizációs és Társulási Tanács a felek közös egyetértésével hozza meg határozatait és tesz ajánlásokat. A Stabilizációs és Társulási Tanács írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat, amennyiben a felek megegyeznek erről.

(2) A Stabilizációs és Társulási Tanács határozatai és ajánlásai a stabilizációs és társulási megállapodás 121. cikke szerint a „határozat”, illetve „ajánlás” címet viselik, amelyet egy sorszám, elfogadásuk dátuma, valamint tárgyuk megjelölése követ. A Stabilizációs és Társulási Tanács határozatait és ajánlásait az elnök írja alá és a két tikár hitelesíti. A határozatokat és az ajánlásokat továbbítani kell a fenti 6. cikkben említett valamennyi címzettnek. A felek maguk dönthetnek a Stabilizációs és Társulási Tanács határozatainak és ajánlásainak saját, hivatalos kiadványukban való közzétételéről.

11. cikk

Nyelvek

A Stabilizációs és Társulási Tanács hivatalos nyelvei a felek hivatalos nyelvei. Eltérő határozat hiányában a Stabilizációs és Társulási Tanács tanácskozásait az említett a nyelveken elkészített dokumentációra alapozza.

12. cikk

Költségek

Az Európai Unió és Szerbia maga viseli a Stabilizációs és Társulási Tanács ülésein való részvétellel kapcsolatosan felmerülő saját költségeit, mind a személyzeti, utazási és ellátási kiadásokra, mind a postai és távközlési kiadásokra vonatkozóan. Az üléseken történő tolmácsolással, valamint a dokumentumok fordításával és sokszorosításával kapcsolatos kiadások az Európai Uniót terhelik, ez alól kivételt képeznek a szerb nyelvre történő tolmácsolás és fordítás költségei, amelyek Szerbiát terhelik. Az ülések szervezésével kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások az üléseknek otthont adó felet terhelik.

13. cikk

Stabilizációs és Társulási Bizottság

(1) A Stabilizációs és Társulási Bizottság létrejön azzal a céllal, hogy segítse a Stabilizációs és Társulási Tanácsot feladatainak végrehajtásában. A bizottság egyrészről az Európai Unió Tanácsának képviselőiből és az Európai Bizottság képviselőiből, másrészről Szerbia kormányának képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői szinten.

(2) A Stabilizációs és Társulási Bizottság előkészíti a Stabilizációs és Társulási Tanács üléseit és tanácskozásait, szükség esetén végrehajtja a Stabilizációs és Társulási Tanács határozatait, valamint általánosságban véve biztosítja a társulási kapcsolat folytonosságát és a stabilizációs és társulási megállapodás megfelelő működését. Foglalkozik minden olyan kérdéssel, amelyre a Stabilizációs és Társulási Tanács felhívja a figyelmét, valamint bármely egyéb olyan problémával, amely a stabilizációs és társulási megállapodás napi szintű végrehajtása során felmerülhet. A bizottság javaslatait és minden határozat- vagy ajánlástervezetét benyújtja elfogadásra a Stabilizációs és Társulási Tanácsnak.

(3) Olyan esetekben, amikor a stabilizációs és társulási megállapodás konzultációs kötelezettségre vagy konzultációs lehetőségre utal, a konzultációra a Stabilizációs és Társulási Bizottság keretein belül kerülhet sor. A felek megállapodásával a konzultáció a Stabilizációs és Társulási Tanács keretein belül is tovább folytatható.

(4) A Stabilizációs és Társulási Bizottság eljárási szabályzata e határozat mellékletét képezi.

14. cikk

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a szerbiai szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek képviselőiből álló konzultatív vegyes bizottság

(1) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a szerbiai szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek képviselőiből álló konzultatív vegyes bizottság létrejön azzal a feladattal, hogy támogassa a Stabilizációs és Társulási Tanács munkáját az Európai Unióban és Szerbiában működő szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek közötti párbeszéd és együttműködés elősegítése céljából. E párbeszéd és együttműködés kiterjed az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatoknak a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásával összefüggésben felmerülő minden releváns kérdésére. E párbeszéd és együttműködés különösen a következőkre irányul:

a)	a szerbiai szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek felkészítése a jövőbeni európai uniós tagság keretében folytatandó tevékenységre;

b)	a szerbiai szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek felkészítése az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság munkájában való részvételre Szerbia csatlakozását követően;

c)	információcsere a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, különösen a csatlakozási folyamat legfrissebb fejleményeivel kapcsolatban, valamint a szerbiai szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek felkészítése erre a folyamatra;

egyfelől a szerbiai szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek, másfelől a tagállamok szociális partnerei és egyéb civil társadalmi szervezetei között a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, valamint a strukturált párbeszéd ösztönzése egyebek mellett azokon a meghatározott területeken folytatott hálózatépítés révén, amely területeken a közvetlen kapcsolatok és együttműködés jelenthetik egyes problémák megoldásának leghatékonyabb módját;

e)	bármely más, a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása során és az előcsatlakozási stratégia keretében felmerülő, a felek bármelyike által javasolt releváns kérdés megvitatása.

(2) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kilenc képviselőjéből és a szerbiai szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek kilenc képviselőjéből áll. A konzultatív vegyes bizottság megfigyelőket is meghívhat a bizottságba.

(3) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság a Stabilizációs és Társulási Tanács által kezdeményezett konzultáció alapján vagy – a gazdasági és társadalmi körök közötti párbeszéd előmozdítása tekintetében – saját kezdeményezésére látja el feladatait.

(4) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság összetételének mind az Európai Unió, mind Szerbia vonatkozásában a lehető legpontosabban tükröznie kell a különböző szociális partnereket és egyéb civil társadalmi szervezeteket. A szerbiai tagokat Szerbia kormánya jelöli hivatalosan, a szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek javaslatai alapján. E javaslatok a szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek közötti inkluzív és átlátható kiválasztási eljárás alapján kerülnek kialakításra.

(5) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság társelnöki tisztét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagja és a szerbiai szociális partnerek és egyéb civil társadalmi szervezetek egy képviselője tölti be.

(6) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(7) Egyrészről az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, másrészről Szerbia kormánya egyaránt fedezik küldötteiknek a konzultatív vegyes bizottság és annak munkacsoportjai ülésein való részvétele kapcsán felmerülő költségeiket tekintettel a személyzeti, úti- és tartózkodási költségekre.

(8) A tolmácsolási és fordítási költségekre vonatkozó részletes szabályok az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság eljárási szabályzatában kerülnek meghatározásra. Az ülések megszervezésével kapcsolatos egyéb tárgyi kiadásokat az ülést rendező fél viseli.

15. cikk

Az Európai Unió Régiók Bizottságának és a szerbiai helyi és regionális hatóságoknak a képviselőiből álló konzultatív vegyes bizottság

(1) Az Európai Unió Régiók Bizottságának és a szerbiai helyi és regionális hatóságoknak a képviselőiből álló konzultatív vegyes bizottság létrejön, azzal a feladattal, hogy támogassa a Stabilizációs és Társulási Tanács munkáját az Európai Unióban és Szerbiában működő helyi és regionális hatóságok közötti párbeszéd és együttműködés elősegítése céljából. E párbeszéd és együttműködés különösen a következőkre irányul:

a)	a szerbiai helyi és regionális hatóságok felkészítése a jövőbeni európai uniós tagság keretében folytatandó tevékenységre;

b)	a szerbiai helyi és regionális hatóságok felkészítése a Régiók Bizottságának munkájában való részvételre Szerbia csatlakozását követően;

információcsere a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, különösen a csatlakozási folyamat legfrissebb fejleményeiről és azon szakpolitikákkal kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a Szerződések a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkeznek, valamint a szerbiai helyi és regionális hatóságok felkészítése ezekre a szakpolitikákra;

egyfelől a szerbiai helyi és regionális hatóságok, másfelől a tagállamokban működő helyi és regionális hatóságok közötti tapasztalatcsere és többoldalú strukturált párbeszéd ösztönzése egyebek mellett azokon a meghatározott területeken folytatott hálózatépítés révén, amely területeken a szerbiai helyi és regionális hatóságok és a tagállami helyi és regionális hatóságok közötti közvetlen kapcsolatok és együttműködés jelenthetik egyes kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémák megoldásának leghatékonyabb módját;

e)	a szerbiai helyi és regionális hatóságok és a tagállami helyi és regionális hatóságok közötti, a régióközi együttműködéssel kapcsolatos rendszeres információcsere biztosítása;

a tapasztalatok és tudás cseréjének támogatása azokon a szakterületeken, amelyeken az Európai Unió működéséről szóló szerződés a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkezik egyrészt a szerbiai helyi és regionális hatóságok, másrészt a tagállamok helyi és regionális hatóságai között, különös tekintettel a helyi és regionális fejlesztési tervek vagy stratégiák elkészítésére vonatkozó ismeretekre és technikákra, valamint az előcsatlakozási és strukturális alapok lehető leghatékonyabb felhasználására;

g)	a szerbiai helyi és regionális hatóságok támogatása információcsere segítségével, a szubszidiaritás elvének a regionális és helyi szinten történő, az élet minden területére kiterjedő gyakorlati alkalmazása tekintetében;

h)	bármely más, a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása során és az előcsatlakozási stratégia keretében felmerülő, a felek bármelyike által javasolt releváns kérdés megvitatása.

(2) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság egyrészt a Régiók Bizottságának hét képviselőjéből, másrészt a szerbiai helyi és regionális hatóságok hét választott képviselőjéből áll. Ezzel egyenlő számban póttagok kerülnek kinevezésre.

(3) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság a Stabilizációs és Társulási Tanács által kezdeményezett konzultáció alapján vagy – a regionális és helyi hatóságok közötti párbeszéd támogatása tekintetében – saját kezdeményezésére látja el tevékenységeit.

(4) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság ajánlásokat tehet a Stabilizációs és Társulási Tanácsnak.

(5) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság összetételének mind az Európai Unió, mind Szerbia vonatkozásában pontosan tükröznie kell a helyi és regionális hatóságok különböző szintjeit. A szerbiai tagokat Szerbia kormánya jelöli hivatalosan, a szerbiai helyi és regionális hatóságokat képviselő szervezetek javaslatai alapján. E javaslatok a helyi és regionális képviseleti mandátummal felruházott képviselők közötti inkluzív és átlátható kiválasztási eljárás alapján kerülnek kialakításra.

(6) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(7) Az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság társelnöki tisztét a Régiók Bizottságának egy tagja és a szerbiai helyi és regionális hatóságok egy képviselője tölti be.

(8) Egyrészről a Régiók Bizottsága, másrészről Szerbia kormánya egyaránt fedezik küldötteiknek az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság ülésein való részvétele kapcsán felmerülő költségeit, különös tekintettel az úti- és tartózkodási költségekre.

(9) A tolmácsolási és fordítási költségekre vonatkozó részletes szabályok az (1) bekezdésben említett konzultatív vegyes bizottság eljárási szabályzatában kerülnek meghatározásra. Az ülések megszervezésével kapcsolatos egyéb tárgyi kiadásokat az ülést rendező fél viseli.

Kelt Luxembourgban, 2013. október 21-én.

a Stabilizációs és Társulási Bizottság részéről

az elnök

C. ASHTON

MELLÉKLET

A STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Elnökség

A Stabilizációs és Társulási Bizottság elnöke 12 hónapos időszakokra felváltva az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Atomenergia-közösség részéről az Európai Bizottság egy képviselője, illetve Szerbia kormányának egy képviselője. Az első időszak a Stabilizációs és Társulási Tanács első ülésének napján kezdődik és 2013. december 31-ig tart.

2. cikk

Ülések

A Stabilizációs és Társulási Bizottság a felek megegyezésével akkor ülésezik, amikor a körülmények úgy kívánják. A Stabilizációs és Társulási Bizottság valamennyi ülését a felek által közösen meghatározott helyszínen és időpontban tartják. A Stabilizációs és Társulási Bizottság üléseit az elnök hívja össze.

3. cikk

Küldöttségek

Az elnököt az üléseket megelőzően tájékoztatni kell a felek küldöttségének tervezett összetételéről.

4. cikk

Titkárság

A Stabilizációs és Társulási Bizottság titkárságát az Európai Bizottság egy tisztviselője, valamint Szerbia kormányának egy tisztviselője közösen alkotja. Az e határozatban említett, a Stabilizációs és Társulási Bizottság elnökének címzett és a tőle származó közleményeket megküldik a Stabilizációs és Társulási Bizottság titkárainak és a Stabilizációs és Társulási Tanács titkárainak, valamint elnökének.

5. cikk

Nyilvánosság

Eltérő határozat hiányában a Stabilizációs és Társulási Bizottság ülései nem nyilvánosak.

6. cikk

Az ülések napirendje

(1) Az elnök minden üléshez előzetes napirendet készít. Az előzetes napirendet a Stabilizációs és Társulási Bizottság titkárai az ülés kezdetét legalább 15 nappal megelőzően eljuttatják a 4. cikkben említett címzetteknek. Az előzetes napirend azokat a napirendi pontokat tartalmazza, amelyeknek a napirendi pontok közé való felvételére vonatkozóan az elnök kérést kapott az ülés kezdetét legalább 21 nappal megelőzően. Ugyanakkor az előzetes napirendbe csak azok a pontok kerülnek be, amelyek kísérő dokumentumait legkésőbb a napirend elküldésének időpontjáig eljuttatják a titkároknak. A Stabilizációs és Társulási Bizottság felkérhet szakértőket arra, hogy adott témában tájékoztatás céljából részt vegyenek az ülésen. A napirendet a Stabilizációs és Társulási Bizottság fogadja el az ülés elején. Amennyiben arról a felek megállapodnak, az ideiglenes napirenden nem szereplő pontot is felvehetnek a napirendre.

(2) Az elnök a felekkel egyetértésben az adott ügy sajátosságaira való tekintettel lerövidítheti az (1) bekezdésben meghatározott határidőket.

7. cikk

Jegyzőkönyv

Minden ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Stabilizációs és Társulási Bizottság által levont következtetésekről az elnök által készített összefoglalóra kell alapozni. Miután a Stabilizációs és Társulási Bizottság elfogadja a jegyzőkönyvet, az elnök és a titkárok aláírják, majd mindkét fél iktatja. A jegyzőkönyv egy példányát a 4. cikkben említett minden címzettnek el kell juttatni.

8. cikk

Határozatok és ajánlások

Azon különleges esetekben, amikor a stabilizációs és társulási megállapodás 122. cikke alapján a Stabilizációs és Társulási Tanács határozathozatalra, illetve ajánlástételre hatalmazza fel a Stabilizációs és Társulási Bizottságot, e jogszabályokat címmel kell ellátni, amely a sorszámmal ellátott „határozat”, illetve „ajánlás” szóból, elfogadásának dátumából, valamint a tárgy leírásából áll. A határozatokat és ajánlásokat a felek közös megegyezéssel fogadják el. A Stabilizációs és Társulási Bizottság írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat, amennyiben a felek megegyeznek erről. A Stabilizációs és Társulási Bizottság határozatait és ajánlásait az elnök írja alá és a két titkár hitelesíti, majd azokat a 4. cikkben említett valamennyi címzettnek továbbítják. A felek dönthetnek a Stabilizációs és Társulási Bizottság határozatainak és ajánlásainak saját hivatalos kiadványukban való közzétételéről.

9. cikk

Költségek

Az Európai Unió és Szerbia maga viseli a Stabilizációs és Társulási Bizottság ülésein való részvétellel kapcsolatosan felmerülő költségeket, mind a személyzeti, utazási és ellátási kiadásokra, mind a postai és távközlési kiadásokra vonatkozóan. Az üléseken történő tolmácsolással, valamint a dokumentumok fordításával és sokszorosításával kapcsolatos kiadások az Európai Uniót terhelik, ez alól kivételt képeznek a szerb nyelvre történő tolmácsolás és fordítás költségei, amelyek Szerbiát terhelik. Az ülések szervezésével kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások az üléseknek otthont adó felet terhelik.

10. cikk

Albizottságok és különleges munkacsoportok

A Stabilizációs és Társulási Bizottság saját felügyelete alatt működő albizottságokat vagy különleges munkacsoportokat hozhat létre, amelyek minden egyes ülésük után beszámolót nyújtanak be a bizottságnak. A Stabilizációs és Társulási Bizottság dönthet valamennyi albizottság vagy munkacsoport megszüntetéséről, azok hatáskörének meghatározásáról vagy módosításáról, illetve a bizottság feladatainak végrehajtásában való segítségnyújtás céljával további albizottságok vagy munkacsoportok létrehozásáról. Ezek az albizottságok és munkacsoportok nem rendelkeznek döntéshozói hatáskörrel.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 135

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. június 2.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2015/850 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. január 30.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2015/851 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. március 27.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és VI. mellékletének módosításáról	8
	*	A Bizottság (EU) 2015/852 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. március 27.) az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös halászati politika szabályaival kapcsolatos jogsértések és súlyos jogsértések – az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében történő kifizetések határidőinek megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését kiváltó – esetei tekintetében történő kiegészítéséről	13
		A Bizottság (EU) 2015/853 végrehajtási rendelete (2015. június 1.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	18
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2015/854 végrehajtási határozata (2015. június 1.) a Vízuminformációs Rendszer (VIS) működése kezdőidőpontjának a tizenkilencedik régió tekintetében történő meghatározásáról	20
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/855 iránymutatása (2015. március 12.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11)	23
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/856 iránymutatása (2015. március 12.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2015/12)	29
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Tanács 1. számú határozata (2013. október 21.) eljárási szabályzatának elfogadásáról [2015/857]	35