2015.3.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 74/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/445 RENDELETE

(2015. március 17.)

az 1178/2011/EU rendeletnek a polgári légi közlekedésben részt vevő légi személyzetre vonatkozó műszaki követelmények és igazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (6) bekezdésére és 8. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1178/2011/EU bizottsági rendelet (2) meghatározza a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyekre vonatkozó műszaki követelményeket és igazgatási eljárásokat.

(2)

Néhány tagállam úgy vélte, hogy az 1178/2011/EU rendelet egyes követelményei aránytalanul és indokolatlanul nagy adminisztratív, illetve gazdasági terhet rónak magukra a tagállamokra vagy az érdekelt felekre, ezért ezek a tagállamok jelezték azon szándékukat, hogy a 216/2008/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban eltéréseket hagyjanak jóvá egyes követelmények alkalmazása alól.

(3)	A jóváhagyandó eltérésekre vonatkozó javaslatot elemezte az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, és ennek nyomán ajánlást adott a Bizottságnak arról, hogy a javasolt jóváhagyások megfelelnek-e az alkalmazandó feltételeknek.

(4)	A tagállamok és az általános célú légi közlekedésben érdekelt felek továbbá megállapították, hogy az érintett tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó kockázatok tekintetében létezik néhány aránytalannak tekinthető követelmény.

(5)	Továbbá számos olyan szerkesztési hibát is felfedeztek az 1178/2011/EU rendeletben, amelyek a rendelet végrehajtásában a jogalkotó szándékai ellenére nehézségeket okoztak.

(6)	Ezért az 1178/2011/EU rendeletben meghatározott követelményeket módosítani kell, és azokba be kell vezetni az egyértelmű jogszabályi erővel bíró eltéréseket és az általános célú légi közlekedés feltételeire vonatkozó bizonyos könnyítéseket, továbbá ki kell javítani egyes szerkesztési hibákat.

(7)

A tagállamoktól és érintett felektől érkező visszajelzések alapján megállapításra került továbbá, hogy az 1178/2011/EU rendelet VII. mellékletének követelményei aránytalanok lehetnek a kizárólag könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély (LAPL), magánpilóta-szakszolgálati engedély (PPL), ballonpilóta-szakszolgálati engedély (BPL) és vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedély (SPL) megszerzésére irányuló képzést nyújtó képző szervezetek tevékenységével és az azzal összefüggő kockázatokkal.

(8)

A tagállamok és az érintett felek ezért egyetértenek abban, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy egy olyan szabályrendszer jöjjön létre, amely jobban megfelel az általános célú légi közlekedéssel összefüggő tevékenységeknek, és amely a biztonsági normák csökkentése nélkül jobban illeszkedik e légi közlekedési ágazat tevékenységeihez.

(9)

Továbbá, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre e szabályok kidolgozására, az 1178/2011/EU rendelet VII. mellékletében szereplő, a kizárólag FCL rész szerinti könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyre, ballonpilóta-szakszolgálati engedélyre vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedélyre átváltható nemzeti szakszolgálati engedélyek megszerzésére irányuló képzést nyújtó képző szervezetekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását el kell halasztani 2018. április 8-ig.

(10)	Az 1178/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Mivel az 1178/2011/EU rendeletet módosító 290/2012/EU bizottsági rendelet (3) külön rendelkezést tartalmaz az 1178/2011/EU rendelet VI. és VII. mellékletének alkalmazási időpontjára vonatkozóan, a jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében azt is módosítani kell.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1178/2011/EU bizottsági rendelet a következőképpen módosul:

A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 216/2008/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül, az Unió és az adott harmadik országok között létrejött, a pilóták engedélyezésére kiterjedő megállapodás hiányában a tagállamok e rendelet III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban fogadhatják el a harmadik országok által kibocsátott engedélyeket, jogosításokat és tanúsításokat, valamint a harmadik országok által vagy nevében kibocsátott kapcsolódó orvosi minősítéseket.”

A 10a. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A JAR-oknak megfelelő képző szervezetek számára engedélyezni kell, hogy 2018. április 8-ig a VI. és VII. melléklet rendelkezéseinek való megfelelés nélkül nyújtsanak FCL rész szerinti magánpilóta-szakszolgálati engedélyek, hozzájuk kapcsolódó – a nyilvántartásban szereplő – jogosítások, valamint könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyek (LAPL) megszerzésére irányuló képzést, feltéve, hogy 2015. április 8. előtt vették őket nyilvántartásba.”

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2015. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet alábbi rendelkezéseit:

a)	a helyből felszálló repülőgépre és a léghajóra szóló pilóta-szakszolgálati engedélyekkel kapcsolatos rendelkezések;

b)	az FCL.820 pont rendelkezései;

c)	a helikopterek esetében a J. alrész 8. szakaszának rendelkezései;

d)	a J. alrész 11. szakaszának rendelkezései.”

a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2018. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet alábbi rendelkezéseit:

a)	a vitorlázó repülőgépre és a ballonra szóló pilóta-szakszolgálati engedélyekkel kapcsolatos rendelkezések;

b)	a B. alrész rendelkezései;

c)	az FCL.800, az FCL.805 és az FCL.815 pont rendelkezései;

d)	a J. alrész 10. szakaszának rendelkezései.”

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendelet rendelkezéseit 2016. április 8-ig nem alkalmazzák a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott, légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő, harmadik ország által kibocsátott engedéllyel és kapcsolódó orvosi minősítéssel rendelkező pilótákra.”

4.	Az I., II., III., VI. és VII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 290/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontját el kell hagyni.

3. cikk

(1) Ez a rendelet 2015. április 8-án lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az I. melléklet FCL.315.A, FCL.410.A, FCL.725.A rendelkezéseinek módosításait 2018. április 8-tól kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a VI. és VII. melléklet rendelkezéseit 2018. április 8-ig nem alkalmazzák olyan képző szervezetekre, amelyek kizárólag az 1178/2011/EU rendelet 4. cikk (3) bekezdésével összhangban FCL rész szerinti könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyre (LAPL), vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedélyre (SPL) vagy ballonpilóta-szakszolgálati engedélyre (BPL) átváltható nemzeti szakszolgálati engedélyek megszerzésére irányuló képzést nyújtanak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(2) A Bizottság 2011. november 3-i 1178/2011/EU rendelete a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.).

(3) A Bizottság 2012. március 30-i 290/2012/EU rendelete a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 1178/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 100., 2012.4.5., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az 1178/2011/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az FCL.065 pont helyébe a következő szöveg lép:

„FCL.065 A 60 éves vagy idősebb szakszolgálati engedélyesek jogosultságainak korlátozása a kereskedelmi célú légi fuvarozásban

a)	60–64 éves kor. Repülőgépek és helikopterek. Az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 60. életévét, kizárólag többpilótás repülőszemélyzet tagjaként tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként.

b)	65 éves kor. A ballonpilóta vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóták kivételével – az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 65. életévét, nem tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként.

c)	70 éves kor. Az a ballonpilóta vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 70. életévét, nem tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő ballon- vagy vitorlázórepülőgép-pilótaként.”

Az FCL.105.B pont helyébe a következő szöveg lép:

„FCL.105.B LAPL(B) – Jogosultságok

A ballonra vonatkozó LAPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 3 400 m3 kupolatérfogatú hőlégballonok vagy hőléghajók, illetve a legfeljebb 1 260 m3 kupolatérfogatú, gázzal töltött ballonok esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a ballon fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.”

Az FCL.210.A a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A PPL(A) kérelmezőnek legalább 45 órányi repülésoktatást kell teljesítenie repülőgépen vagy TMG-n, amelyből 5 óra teljesíthető repülésszimulációs oktatóeszközökön (FSTD), és amely magában foglal legalább:

(1)	25 órányi kétkormányos repülésoktatást; és

(2)

10 óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább 5 óra időtartamú egyedül teljesített útvonalrepülést, benne legalább 1 olyan útvonalrepüléssel, amely legalább 270 km (150 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.”

Az FCL.230.B pont helyébe a következő szöveg lép:

„FCL.230.B BPL – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

A BPL engedélyese csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélyében foglalt jogosultságokat, ha egy ballonosztályban az előző 24 hónapban teljesített:

(1)	6 óra repülési időt parancsnokpilótaként, ezen belül 10 felszállást és leszállást; és

(2)	egy gyakorlórepülést oktatóval egy, az adott osztályba tartozó ballonon;

(3)	ezenkívül, ha a pilóta egynél több ballonosztályban történő repülésre szóló képesítéssel rendelkezik, jogosultságainak a másik ballonosztályban történő gyakorlása érdekében legalább három óra repülési időt, benne három felszállást és leszállást az adott osztályban az előző 24 hónapban.

b)	A BPL engedélyese csak olyan balloncsoportba tartozó ballont üzemeltethet, mint amilyenen a gyakorlórepülést végrehajtotta, vagy annál kisebb kupolatérfogatút.

A BPL azon engedélyese, aki nem felel meg az a) pont követelményeinek, a szakszolgálati engedélyében szereplő jogosultságainak gyakorlása előtt köteles:

(1)	részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen a megfelelő osztályba tartozó ballonon; vagy

(2)	teljesíteni a hátra lévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos repülések vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett, az a) pont követelményeinek való megfelelés érdekében.

d)	A c) 1. esetben a BPL engedélyese csak olyan balloncsoportba tartozó ballont üzemeltethet, mint amilyenen a készségellenőrzést végrehajtotta, vagy annál kisebb kupolatérfogatút.”

A D alrész 2. szakasza („A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények”) a következő FCL.315.A CPL – Tanfolyam ponttal egészül ki:

„FCL.315.A CPL – Tanfolyam

A CPL(A) kibocsátásához szükséges elméleti képzés és repülési képzés tartalmazza a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzést (UPRT).”

Az FCL.410.A a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Tanfolyam. Az MPL kérelmezője – e rész 5. függelékével összhangban – egy jóváhagyott képzési szervezetnél sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot és repülési képzést. Az MPL kibocsátásához szükséges elméleti képzés és repülési képzés tartalmazza a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó képzést.”

Az FCL.725.A pont a következő c) ponttal egészül ki:

„c)	Többpilótás repülőgépek. A többpilótás repülőgépekre vonatkozó típusjogosítás megszerzéséhez szükséges tanfolyam tartalmazza a kontrollálatlan repülési helyzetek elkerülésére és megszüntetésére vonatkozó elméleti és repülési képzést.”

Az FCL.740.A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Egypilótás, egyhajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása.

(1)

Egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre vonatkozó osztályjogosítások és motoros vitorlázó-repülőgépre (TMG) vonatkozó jogosítások. Egypilótás, egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre érvényes osztályjogosítások, illetve motoros vitorlázó-repülőgépre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell a következőket:

i.	az e rész 9. függeléke szerinti, vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzés az adott repülőgéposztályban a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 3 hónapon belül; vagy

ii.

a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül, 12 óra repülési idő az adott osztályban, amely tartalmaz:

—	hat óra repülési időt parancsnokpilótaként,

—	12 felszállást és 12 leszállást, és

—

legalább egy órás teljes repült idejű, repülésoktatóval (FI) vagy osztályjogosítás-oktatóval (CRI) végrehajtott szinten tartó képzést. Az a kérelmező, aki bármely más osztályú vagy típusú repülőgépen sikeresen teljesített egy osztály- vagy típusjogosításra irányuló készségellenőrzést, jártassági vizsgát vagy kompetenciafelmérést, mentesül e szinten tartó képzés teljesítése alól.

(2)

Amennyiben egy kérelmező egyhajtóműves, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és motoros vitorlázó-repülőgép (TMG) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosításának érvényessége meghosszabbításra kerül.

(3)

Egyhajtóműves, egypilótás, turbólégcsavaros repülőgépek. Egyhajtóműves, turbólégcsavaros repülőgépekre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmező a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül – e rész 9. függelékével összhangban – köteles az adott repülőgéposztályban egy vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzést teljesíteni.

(4)

Amennyiben egy kérelmező egymotoros, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és egymotoros, dugattyús repülőgép (vízi) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont ii. alpontja szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosítás követelményeit teljesíti. A parancsnokpilótaként előírt repülési időből legalább 1 órát, a szükséges 12 fel- és leszállásból pedig hatot kell az egyes osztályokban teljesíteni.”

Az FCL.825 b) 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.

Többhajtóműves EIR esetén a meghosszabbítást vagy megújítást célzó készségellenőrzést és a g) 2. pont ii. alpontjában előírt gyakorlórepülést többhajtóműves repülőgépen kell végrehajtani. Ha a pilóta egyhajtóműves EIR-rel is rendelkezik, ez a készségellenőrzés egyben az egyhajtóműves EIR meghosszabbítására vagy megújítására is feljogosít. A többhajtóműves repülőgépen végrehajtott gyakorlórepülés egyben teljesíti az egyhajtóműves EIR gyakorlórepülési követelményét is.”

10.

Az FCL.915 pont a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	A további típusokra való kiterjesztésnél az elismerés szempontjából figyelembe kell venni a 21. résszel összhangban az üzemeltetési alkalmassági adatokban meghatározott releváns elemeket.”

11.

A szöveg az alábbi FCL.945 ponttal egészül ki:

„FCL.945 Az oktatók kötelességei

Az FCL.740.A b) 1. pont szerinti, SEP vagy TMG osztályjogosítás meghosszabbításához szükséges gyakorlórepülés befejezése után, és kizárólag az FCL.740.A b) 1. pont összes többi követelményének teljesítése esetén, az oktató bejegyzi a kérelmező szakszolgálati engedélyébe vagy tanúsításába a jogosítás vagy a tanúsítás új lejárati dátumát, amennyiben a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatóság külön megbízta ezzel a feladattal.”

12.

Az FCL.910.TRI pont a következőképpen módosul:

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Repülőgép- és helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosításoktató – TRI(A) és TRI(PL). A típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságai arra a repülőgép- vagy helybőlfelszállórepülőgép-típusra korlátozódnak, amelyeken a képzésre és a kompetenciafelmérésre sor került. Ha a 21. résszel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatok nem határozzák meg másképp, a TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további típusokra, ha a TRI:

(1)	a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített legalább 15 útvonalszakaszt, ezen belül felszállásokat és leszállásokat a megfelelő légijármű-típuson, amelyből 7. szakasz teljesíthető FFS-en;

(2)	teljesítette a vonatkozó TRI tanfolyam műszaki képzés és repülésoktatás részét;

(3)

sikeresen teljesítette az FCL.935-tel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit, bizonyítva ezzel egy, a K. alrész szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti és a repülés utáni eligazításokat, valamint az elméleti képzést.”

A c) 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

A helikopter típusjogosítás-oktató – TRI(H).

(1)

A TRI(H) jogosultságai arra a helikoptertípusra korlátozódnak, amelyen a típusjogosítás-oktatói tanúsítás kibocsátásához szükséges jártassági vizsgára sor került. Ha a 21. résszel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatok nem határozzák meg másképp, a TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további típusokra, ha a TRI:

i.	teljesítette a megfelelő TRI tanfolyam típusműszaki részét az alkalmazandó helikoptertípuson vagy az adott típust reprezentáló FSTD-n;

ii.	végrehajtott legalább 2 óra repülésoktatást az alkalmazandó típuson, egy megfelelő képesítéssel rendelkező TRI(H) felügyelete mellett; és

iii.

sikeresen teljesítette az FCL.935-tel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit, bizonyítva ezzel egy, a K. alrész szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti-, a repülés utáni- eligazításokat, valamint az elméleti képzést.”

13.

Az FCL.905.CRI a) pont a következő 3. ponttal egészül ki:

„3.	LAPL(A) jogosultságoknak egy másik repülőgéposztályra vagy -változatra való kiterjesztése céljából.”

14.

Az FCL.1005 a) 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.	azok esetében, akik számára a vizsgáztató végezte annak a szakszolgálati engedélynek, jogosításnak vagy tanúsításnak a megszerzéséhez szükséges repülésoktatás több mint 25 %-át, amelyre nézve a jártassági vizsgára vagy kompetenciafelmérésre sor kerül; vagy”

15.

Az FCL.1005.CRE pont a következő c) ponttal egészül ki:

„c)	jártassági vizsgákat LAPL(A) jogosultságok másik repülőgéposztályra vagy -változatra való kiterjesztéséhez.”

16.

Az 1. függelék A. szakasza a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „A. ELMÉLETI ISMERETEK BESZÁMÍTÁSA PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ – KIBŐVÍTŐ OKTATÁS ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK”

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.2.

A fenti pont sérelme nélkül, LAPL, PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása iránt folyamodó, de egy másik légijármű-kategóriában már szakszolgálati engedéllyel rendelkező személynek elméleti képzésen kell részt vennie és megfelelő szintű elméleti vizsgát kell tennie a következő tárgykörökben:

—	repüléselmélet,

—	üzemeltetési eljárások,

—	repüléstervezés és -végrehajtás

—	légi jármű általános ismeretek,

—	navigáció.”

A szöveg a következő 1.4. ponttal egészül ki:

„1.4.

Az 1.2. pont sérelme nélkül, LAPL(A) kiállításához egy TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S)-engedélyesnek az FCL.135.A. a) 2. ponttal összhangban igazolnia kell az egymotoros, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismeretek meglétét.”

17.

A 6. függelék Aa. szakasza a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A kompetencia-alapú modulrendszerű repülési tanfolyam célja a PPL- vagy CPL-engedélyesek műszerjogosításra való kiképzése az előzetes műszeres repülésoktatás és tapasztalat figyelembevételével. A tanfolyam célja a repülőgépek IFR szerint és IMC körülmények között történő üzemeltetéséhez megfelelő készségszint biztosítása. A tanfolyamot vagy egy jóváhagyott képzési szervezetnél kell elvégezni, vagy egy IR céljára oktatási jogosultsággal rendelkező IRI(A) vagy FI(A) oktatóval teljesített irányított műszeres repülésoktatás és valamely jóváhagyott képzési szervezetnél elvégzett repülésoktatás kombinációjából tevődik össze.”

A 6. pont a következőképpen módosul:

az a) i. B. pont helyébe a következő szöveg lép:

„B.	rendelkezik repülőgépen parancsnokpilótaként teljesített, előzetes műszeres repülési idővel, amelyet az IFR szerint és IMC körülmények között történő repülésre szóló jogosítás keretében hajtott végre.”

ii.

a b) i. B. pont helyébe a következő szöveg lép:

„B.	rendelkezik repülőgépen parancsnokpilótaként teljesített, előzetes műszeres repülési idővel, amelyet az IFR szerint és IMC körülmények között történő repülésre szóló jogosítás keretében hajtott végre.”

18.

A 9. függelék A. szakaszának 4. és 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a repülési képzési programnak, a jártassági vizsgának és készségellenőrzésnek meg kell felelnie e függeléknek. A hasonló típusú légi járművön szerzett tapasztalat beszámítható és ezzel a képzési program, a jártassági vizsga és a készségellenőrzés lerövidíthető a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

Az ATPL kiadásához szükséges jártassági vizsga esetét kivéve, ha a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok az adott légi jármű tekintetében így állapítják meg, a jártassági vizsgába beszámíthatók az olyan, más típusok vagy változatok jártassági vizsgájában is meglévő elemek, amelyekre vonatkozóan a pilóta képesítéssel rendelkezik.”

II. MELLÉKLET

Az 1178/2011/EU rendelet II. melléklete A. szakaszának 1. d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

eleget tesz az alábbi táblázat szerinti követelményeknek:

Meglévő nemzeti szakszolgálati engedély

Teljes repülési idő

További követelmények

A csereként kiadott FCL rész engedély és feltételei (ha alkalmazható)

A feltételek eltörlése

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

ATPL(A)

> 1 500 óra parancsnokpilótaként többpilótás repülőgépen

Nincs

ATPL(A)

Nem alkalmazandó

ATPL(A)

> 1 500 óra többpilótás repülőgépen

Nincs

mint a (4) c)

mint az (5) c)

ATPL(A)

> 500 óra többpilótás repülőgépen

Az FCL.515 pont szerint előírt, repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása

ATPL(A), másodpilótai beosztásra korlátozott típusjogosítással

Az FCL-rész 9. függelékének követelményei szerint annak bizonyítása, hogy képes parancsnokpilótaként tevékenykedni

CPL/IR(A) és a szakszolgálati engedélyt kiadó tagállamban tett ICAO ATPL elméleti vizsga

i.	Az FCL.310 pont és az FCL.615 b) pont szerint előírt, repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása

ii.	az FCL.720.A c) pont fennmaradó követelményeinek való megfelelés

CPL/IR(A) az ATPL elméleti képzés elfogadásával

Nem alkalmazandó

CPL/IR(A)

> 500 óra többpilótás repülőgépen vagy a CS-23 szerinti regionális kategóriájú vagy más egyenértékű egypilótás repülőgépen többpilótás üzemeltetésben, a CAT-rész és az ORO-rész kereskedelmi légi fuvarozásra vonatkozó követelményeivel összhangban

i.	az engedélyt kiadó tagállamban az ATPL(A) elméleti vizsga sikeres teljesítése (*1)

ii.	az FCL.720.A c) pont fennmaradó követelményeinek való megfelelés

CPL/IR(A) az ATPL elméleti képzés elfogadásával

Nem alkalmazandó

CPL/IR(A)

> 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen

Nincs

Egypilótás repülőgépre korlátozott CPL/IR(A) típusjogosításokkal és osztályjogosításokkal

Az FCL-rész szerinti többpilótás típusjogosítás megszerzése

CPL/IR(A)

< 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen

A CPL/IR szintnek megfelelő repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása

mint a (4) f)

mint az (5) f)

CPL(A)

> 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen

Éjszakai jogosítás, ha alkalmazható

CPL(A) egypilótás repülőgépre korlátozott típus- és osztályjogosításokkal

CPL(A)

< 500 óra parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen

i.	Éjszakai jogosítás, ha alkalmazható;

ii.	az FCL.310 pont szerint megkövetelt repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása

mint a (4) h)

PPL/IR(A)

≥ 75 óra IFR szerint

PPL/IR(A) (PPL-re korlátozott IR)

Az FCL.615 b) pont szerinti, repüléstervezéssel és -végrehajtással kapcsolatos ismeretek bizonyítása

PPL(A)

≥ 70 óra repülőgépen

A rádiónavigációs eszközök használatával kapcsolatos ismeretek bizonyítása

PPL(A)

(*1) Azok a CPL engedélyesek, akik többpilótás típusjogosítással rendelkeznek, nem kötelesek ATPL(A) elméleti ismereteiket vizsgán bizonyítani, amennyiben ugyanazon a repülőgéptípuson repülnek, viszont az FCL rész szerinti szakszolgálati engedélyhez nem kapnak ATPL(A) elméleti ismeretek jóváírást. Amennyiben más típusú többpilótás repülőgépre kérelmeznek típusjogosítást, meg kell felelniük a fenti táblázat 3. oszlopa e) sorának i. pontja szerinti követelményeknek.”

III. MELLÉKLET

Az 1178/2011/EU rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

Az A. szakasz („SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE”) 3. f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)

helikopterek esetében megfelel a következő táblázatban megjelölt tapasztalati követelményeknek:

Meglévő engedély	Teljes repülési idő	Jogosultságok
(1)	(2)	(3)
ATPL(H) érvényes IR jogosítással	> 1 000 óra parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren parancsnokpilótaként VFR és IFR szerinti üzemeltetés során	a)
ATPL(H) IR jogosultságok nélkül	> 1 000 óra parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren parancsnokpilótaként VFR szerinti üzemeltetés során	b)
ATPL(H) érvényes IR jogosítással	> 1 000 óra pilótaként, többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren másodpilótaként VFR és IFR szerinti üzemeltetés során	c)
ATPL(H) IR jogosultságok nélkül	> 1 000 óra pilótaként, többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren másodpilótaként VFR szerinti üzemeltetés során	d)
CPL(H)/IR (*1)	> 1 000 óra pilótaként, többpilótás helikopteren	Kereskedelmi légi fuvarozás többpilótás helikopteren másodpilótaként	e)
CPL(H)/IR	> 1 000 óra parancsnokpilótaként a kereskedelmi légi fuvarozásban az IR megszerzése óta	Kereskedelmi légi fuvarozás egypilótás helikopteren parancsnokpilótaként	f)
ATPL(H) IR jogosultságokkal vagy anélkül, CPL(H)/IR, CPL(H)	> 700 óra olyan helikoptereken, amelyek eltérnek a CS-27/29 vagy vele egyenértékű szabvány szerint minősített helikopterektől, ebből 200 óra abban a tevékenységi körben, amelyre az érvényesítést kérelmezték, és 50 óra az említett szerepkörben az előző 12 hónap során	Jogosultságok gyakorlása nem kereskedelmi légi fuvarozási céllal üzemeltetett helikoptereken	g)

Az A. szakasz („SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE”) 6. b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	közvetlenül vagy közvetve egy légijárműgyártó vagy egy légiközlekedési hatóság alkalmazásában áll.”

Az A. szakasz („SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE”) a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:

„7.

A fenti pontok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok – korlátozott idejű versenyrepülések vagy bemutatórepülések esetében – elfogadhatnak egy harmadik ország által kiállított szakszolgálati engedélyt, megengedve engedélyesének a PPL, SPL vagy BPL jogosultságok gyakorlását, az alábbi feltételekkel:

a)	az esemény előtt a verseny vagy bemutatórepülés szervezője megfelelően igazolja az illetékes hatóság felé, hogy hogyan fogja biztosítani, hogy a pilóta megismerkedjen a vonatkozó biztonsági információkkal és kezelni tudja a repüléssel kapcsolatos kockázatokat; valamint

b)	a kérelmező rendelkezik a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott megfelelő szakszolgálati engedéllyel és orvosi minősítéssel, valamint kapcsolódó jogosításokkal vagy képesítésekkel.

A fenti pontok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok legfeljebb naptári évenként 28 napra elfogadhatnak egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott PPL, SPL vagy BPL szakszolgálati engedélyt, az alábbi feltételekkel:

a)	rendelkezik a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott megfelelő szakszolgálati engedéllyel és orvosi minősítéssel, valamint kapcsolódó jogosításokkal vagy képesítésekkel; és

b)	a meghatározott, korlátozott idejű tevékenység végrehajtása előtt teljesített legalább egy ismerkedő repülést megfelelő képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett.”

(*1) CPL(H)/IR-birtokos többpilótás helikopteren az elfogadás előtt köteles az ICAO ATPL(H) szintű ismereteit bizonyítani.”

IV. MELLÉKLET

Az 1178/2011/EU rendelet VI. melléklete a következőképpen módosul:

Az ARA.GEN.305. pont a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca)

A c) pont sérelme nélkül, a kizárólag az LAPL, PPL, SPL vagy BPL, valamint az azokhoz kapcsolódó jogosítások és minősítések megszerzésére irányuló képzést nyújtó szervezeteknél 48 hónapnál nem hosszabb ellenőrzés-tervezési ciklust kell alkalmazni. Az ellenőrzés-tervezési ciklus rövidül, ha bizonyíték van arra, hogy a birtokos szervezetnek visszaesett a teljesítménye a repülésbiztonság terén.

Az ellenőrzés-tervezési ciklus meghosszabbítható legfeljebb 72 hónapra, ha az illetékes hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 48 hónapban:

(1)	a szervezet az ORA.GEN.200 c) pont szerinti éves felülvizsgálat eredményeivel bizonyította, hogy hatékonyan azonosítja a repülésbiztonsági veszélyeket és kezeli az azokhoz kapcsolódó kockázatokat;

(2)	a szervezet az ORA.GEN.200 c) pont szerinti éves felülvizsgálat eredményeivel bizonyította, hogy az ORO.GEN.130 pont szerint folyamatosan felügyelt minden változást;

(3)	nem lett kiadva 1. szintű megállapítás; és

(4)	minden kiigazító intézkedés végrehajtásra került az illetékes hatóság által elfogadott vagy kiterjesztett határidőre az ARA.GEN.350 d) 2. pont szerint.”

Az ARA.FCL.200 pont a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	Az oktatók által a szakszolgálati engedélybe bevezetett igazolás. Mielőtt egyes oktatókat kifejezetten feljogosítana dugattyús repülőgépre vagy TMG-re vonatkozó osztályjogosítások meghosszabbítására, az illetékes hatóságnak ki kell dolgoznia a megfelelő eljárásokat.”

A szöveg az alábbi ARA.MED.330 ponttal egészül ki:

„ARA.MED.330 Különleges egészségi állapotok

a)	Ha olyan új orvosi technológiát, gyógyszert vagy eljárást találnak, amely indokolhatja a – követelményeknek másképp meg nem felelő – kérelmező alkalmassá minősítését, kutatásokat lehet folytatni az engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlásának igazolására.

A kutatások céljára az illetékes hatóság – legalább egy másik illetékes hatósággal együttműködve – kidolgozhat és kiértékelhet egy orvosi vizsgálati protokollt, amely alapján ezen illetékes hatóságok meghatározott számú és a megfelelő korlátozásokkal ellátott pilóta-szakszolgálati orvosi minősítést adhatnak ki.

c)	A repülőorvosi központok és repülőorvosok csak akkor adhatnak ki orvosi minősítést egy kutatási protokoll alapján, ha az illetékes hatóság őket erre utasítja.

A protokollról az érintett illetékes hatóságok állapodnak meg, és annak legalább a következőket kell tartalmaznia:

(1)	kockázatértékelés;

(2)	a szakirodalom áttekintése és értékelése annak igazolására, hogy a kutatási protokoll alapján kiadott orvosi minősítés nem veszélyezteti az engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását;

(3)	részletes kiválasztási szempontok azon pilóták kiválasztásához, akik esetében alkalmazható a protokoll;

(4)	az orvosi minősítésbe bejegyzendő korlátozások;

(5)	az érintett illetékes hatóságok által alkalmazandó felügyeleti eljárások;

(6)	a protokoll alkalmazásának megszüntetését eredményező feltételek meghatározása.

e)	A protokollnak meg kell felelnie a vonatkozó etikai elveknek.

f)	A protokoll alapján kiállított orvosi minősítéssel rendelkező engedélyesek engedélyében szereplő jogosultságok gyakorlását a kutatási protokollban részt vevő tagállamban lajstromozott légi járművel való repülésre kell korlátozni. Ezt a korlátozást jelezni kell az orvosi minősítésen.

A részt vevő illetékes hatóságok:

(1)

az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a következőket:

i.	a kutatási protokollt annak végrehajtása előtt;

ii.	minden részt vevő illetékes hatóság kijelölt kapcsolattartójának adatait és képesítését;

iii.	dokumentált jelentéseket az eredményesség rendszeres értékeléséről;

(2)	a kutatási protokoll részleteit a végrehajtást megelőzően tájékoztatási céllal a fennhatóságuk alá tartozó repülőorvosi központok és repülőorvosok rendelkezésére bocsátják.”

Az I. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„I. függelék

Hajózószemélyzeti szakszolgálati engedély

A tagállamok által az FCL résszel összhangban kibocsátott hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélynek a következő előírásoknak kell megfelelnie:

Tartalom. A tételszámot mindig a tétel fejlécével együtt kell feltüntetni. Az I–XI. tétel »állandó« tétel, míg a XII–XIV. tétel »változó« tétel, amelynek a fő nyomtatványtól különálló vagy arról leválasztható részként kell megjelennie. Minden különálló vagy leválasztható résznek a szakszolgálati engedély egyértelműen azonosítható részének kell lennie.

(1)

Állandó tételek:

(I)	a szakszolgálati engedélyt kibocsátó állam;

(II)	a szakszolgálati engedély megnevezése;

(III)

a szakszolgálati engedély sorszáma, amely a szakszolgálati engedélyt kibocsátó állam ENSZ-országkódjával kezdődik, melyet az »FCL« betűsor, majd egy arab számokból és latin betűkből álló kódsor követ;

(IV)	a birtokos neve (latin betűkkel, akkor is, ha az adott ország nyelve(i) másfajta írásmódot használ(nak));

(IVa)

születési idő;

(V)	a birtokos lakcíme;

(VI)	a birtokos állampolgársága;

(VII)

a birtokos aláírása;

(VIII)

illetékes hatóság, és ha szükséges, a szakszolgálati engedély kiadásának feltételei;

(IX)	az érvényesség igazolása és a biztosított jogosultságok jóváhagyása;

(X)	a szakszolgálati engedélyt kiállító hatósági személy aláírása és a kiadás dátuma; és

(XI)	az illetékes hatóság pecsétje vagy bélyegzője.

(2)

Változó tételek:

(XII)

jogosítások és minősítések: osztály, típus, oktatói minősítés stb., a lejárat dátumával. A rádiókommunikációs (R/T, radio telephony) jogosultságok feltüntethetők a szakszolgálati engedély nyomtatványán, vagy megjelenhetnek külön bizonyítványként;

(XIII)

megjegyzések: például a korlátozásokkal kapcsolatos vagy a jogosultságokat igazoló bejegyzések, beleértve a nyelvismereti igazolást is, a II. mellékletben szereplő légi járművekhez kapcsolódó jogosítások, amennyiben azokat kereskedelmi célú légi fuvarozásban használják; és

(XIV)

az illetékes hatóság által előírt bármilyen egyéb adat (például a születési hely/származási hely).

b)	Anyag. Az engedélyt olyan papírból vagy egyéb anyagból kell készíteni, amelyen nem lehet módosítást vagy törlést végrehajtani anélkül, hogy az látszana rajta. Az illetékes hatóságnak a nyomtatványon végzendő minden bejegyzést vagy törlést egyértelmű módon engedélyeznie kell.

c)	Nyelv. A szakszolgálati engedélyt az adott országban használt nyelv(ek)en és angolul, valamint az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt egyéb nyelveken, nyomtatva kell kiállítani.

Fedőlap

Szövege kép

2. oldal.

Szövege kép

3. oldal.

Szövege kép

A szakszolgálati engedély megnevezése, első kiadásának dátuma és a kibocsátó ország országkódja

Az FCL részben használt rövidítéseket (PPL(H) (helikopter magánpilóta szakszolgálati engedély), ATPL(A) (repülő-gépes közforgalmi pilóta szakszolgálati engedély) stb.) kell használni.

A szabványos angol dátumformátumot kell használni, azaz: nap/hónap/teljes év (például: 21/01/2014).

Érvényesség: A szakszolgálati engedély biztosította jogosultságokat csak akkor lehet gyakorolni, ha a birtokosnak az adott jogosultsághoz érvényes repülőorvosi minősítése is van.

A szakszolgálati engedély birtokosának azonosítása végett fényképes igazolványt is kell a birtokosnak magánál tartania.

Nincs meghatározva, hogy ez milyen dokumentum legyen, de a szakszolgálati engedélyt kibocsátó állam területén kívül az útlevél elegendő.

XII

Rádiókommunikációs jogosultságok: A szak-szolgálati engedély birtokosa bizonyította szak-képzettségét a légijármű-fedélzeti rádiókom-munikációs berendezések (a nyelv(ek) megadása) nyelven való üzemeltetése terén.

XIII

Megjegyzések:

Nyelvismeret:

(nyelv(ek)/szint/érvényesség dátuma)

A szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos minden egyéb szükséges információt és az ICAO-, EK- vagy EU-előírások vagy -rendeletek által engedélyezett minden jogosultságot itt lehet megadni.

A nyelvismereti igazolás(oka)t, a nyelvismeret szintjét és érvényességét itt kell megadni.

LAPL szakszolgálati engedély esetén: A LAPL szak-szolgálati engedély kiadása nem az ICAO-előírásoknak megfelelően történik.

További oldalak – Követelmények

A szakszolgálati engedély 1., 2. és 3. oldalának összhangban kell lennie az e pontban meghatározott formátummal. Az illetékes hatóságok további egyedi oldalakat adhatnak hozzá, amelyek legalább a következő információkat tartalmazzák:

—	jogosítások, minősítések, bejegyzések és jogosultságok,

—	a jogosítások és az oktatói vagy vizsgáztatói minősítések biztosította jogosultságok lejáratának napja,

—	a vizsgálat vagy ellenőrzés napja,

—	megjegyzések és korlátozások (repülési korlátozások),

—	a vizsgáztatói és/vagy oktatói tanúsítás számának és az aláírásnak fenntartott mezők – amennyiben alkalmazható,

—	rövidítések.

Ezeken a további oldalakon az illetékes hatóságok vagy a kifejezetten felhatalmazott oktatók és vizsgáztatók végezhetnek bejegyzéseket.

A jogosítások és minősítések első kiállítását az illetékes hatóságnak kell bejegyeznie. A jogosítások és minősítések meghosszabbítását vagy megújítását az illetékes hatóság, vagy az általa erre külön felhatalmazott oktatók és vizsgáztatók jegyezhetik be.

Az üzemeltetési korlátozásokat a »Megjegyzések és korlátozások« mezőbe kell beírni a megfelelő korlátozott jogosultság mellé, például: másodpilótával végrehajtott műszer szerinti repülésre jogosító (IR – Instrument Rating) vizsga, az oktatói jogok 1 légijárműtípusra korlátozva.

A meg nem hosszabbított jogosításokat az illetékes hatóság törölheti a szakszolgálati engedélyből.”

A II. függelékben a légiutaskísérő-tanúsítvány szabványos EASA-formátumához tartozó útmutató 9. tétele helyébe a következő szöveg lép:

„9. tétel: Ha az illetékes hatóság a kibocsátó testület, akkor az »illetékes hatóság« kifejezést, valamint az illetékes hatóság hivatalos pecsétjét, bélyegzőjét vagy logóját kell itt megjeleníteni. Csak ebben az esetben az illetékes hatóság eldöntheti, hogy hivatalos pecsétjét, bélyegzőjét vagy logóját a 8. tételnél is meg kell-e jeleníteni.”

V. MELLÉKLET

Az 1178/2011/EU rendelet VII. melléklete ORA.GEN.200. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

Az a) pont sérelme nélkül, a kizárólag az LAPL, PPL, SPL vagy BPL, valamint az azokhoz kapcsolódó jogosítások és minősítések megszerzésére irányuló képzést nyújtó szervezeteknél az a) 3. és a) 6. pont szerinti repülésbiztonsági kockázatok kezelése, illetve a megfelelés figyelemmel kísérése naptári évenként legalább egyszer végrehajtott szervezeti felülvizsgálattal is megvalósítható. E felülvizsgálat eredményéről az illetékes hatóságot késedelem nélkül értesíteni kell.”

2015.3.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 74/24

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/448 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 17.)

a Japánból származó egyes állati eredetű termékeknek az Unióba, a 2015-ös Milánói Világkiállításra történő behozatalára vonatkozó egyedi állat-egészségügyi szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdése b) pontjára és 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Olaszország rendezi meg az „EXPO Milano 2015” elnevezésű világkiállítást 2015. május 1. és október 31. között Milánóban. E világkiállítás központi témája a „Bolygónk élelmezése – Életre szóló energia”.

(2)

Az állati eredetű termékek Unióba való behozatala harmadik országok számára az uniós jogszabályokban előírt, az állat- és közegészségügyi aggályokat figyelembe vevő számos követelmény alapján lehetséges. Ugyanakkor nem minden, a 2015-ös Milánói Világkiállításon részt vevő országból származó állati eredetű termék hozható be az Unióba.

(3)	A Bizottság (EU) 2015/329 (2) végrehajtási rendeletében ezért az uniós behozatali egészségügyi követelmények alól bizonyos eltéréseket engedélyez, és kizárólag az „EXPO Milano 2015” keretében való felhasználás céljából megengedi egyes állati eredetű termékek behozatalát.

(4)

Japán nem szerepel a 206/2010/EU bizottsági rendelet (3) II. mellékletében felsorolt azon harmadik országok között, ahonnan engedélyezett háziasított sertésfélék friss húsának az Unióba irányuló behozatala.

A 2007/777/EK bizottsági határozat (4) II. melléklete 2. részében Japán szerepel azon harmadik országok között, ahonnan a szóban forgó melléklet 4. részében említett „B” specifikus kezelés elvégzése mellett engedélyezett egyes húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek Unióba irányuló behozatala.

(5)

Japán háziasított sertésfélék friss húsa és egyes, a 2007/777/EK határozat II. mellékletének 4. részében meghatározott „A” nem specifikus kezelésen átesett háziasított sertésfélékből származó egyes húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek Unióba, kifejezetten a 2015-ös Milánói Világkiállításra történő behozatalának engedélyezését kérte.

(6)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az állati eredetű termékek az alább részletezett okokból megfelelő állat-egészségügyi garanciákat nyújtanak az (EU) 2015/329 rendeletben meghatározottak értelmében az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére való behozataluk tekintetében. Japán megfelelően jelenti az Állat-egészségügyi Világszervezetnek az állatbetegségek előfordulását. Afrikai sertéspestis soha, keleti marhavész 1922 óta, sertések hólyagos betegsége 1975 óta, klasszikus sertéspestis 1992 óta, ragadós száj- és körömfájás pedig 2010 óta nem fordult elő Japánban. Ezek a termékek továbbá megfelelnek a Japánban érvényes közegészségügyi követelményeknek, és emberi fogyasztásra alkalmasnak tekintik őket az országban. Ezenkívül a 2015-ös Milánói Világkiállítás egy időszakos esemény, és az (EU) 2015/329 rendelet szigorú ellenőrző intézkedéseket ír elő azon állati eredetű termékek esetében, amelyek nem tesznek teljes mértékben eleget az Unióba irányuló behozatalra irányadó egészségügyi követelményeknek. A rendelet emellett biztosítja, hogy a szóban forgó termékek a szállítás, a tárolás, maradványaik vagy hulladékaik szállítása és ártalmatlanítása minden szakaszában nyomon követhetőek legyenek és csak a kiállítás céljára használják őket.

(7)

Indokolt ezért az (EU) 2015/329 rendeletben meghatározott árutovábbításra és tárolásra vonatkozó követelményektől eltérni. Ezzel összefüggésben, specifikus állat-egészségügyi bizonyítványt kell kialakítani az ilyen termékek behozatalára. Ugyanakkor e termékekre alkalmazandók a rendeletben meghatározott egyéb rendelkezések.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az (EU) 2015/329 rendelet és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 53. vagy 54. cikke értelmében elfogadott és érvényben lévő szükségintézkedések alkalmazandók e rendelet alkalmazási időszaka alatt.

(2) Az (EU) 2015/329 rendelet 2. cikke c) pontjának i. és ii. alpontjától eltérve a következő, Japánból származó termékeket az e rendelet mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)	háziasított sertésfélék friss húsa;

b)	a 2007/777/EK határozat II. mellékletének 4. részében meghatározott „A” nem specifikus kezelésen átesett húskészítmények, kezelt gyomor, hólyag és belek;

c)	az a) és b) pontokban említett termékeket tartalmazó élelmiszerek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. április 1-jétől2015. október 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(2) A Bizottság 2015. március 2-i (EU) 2015/329 végrehajtási rendelete az „EXPO Milano 2015” (Olaszország) kiállítási területére való szállításra szánt állati eredetű termékek behozatala tekintetében az uniós állat- és közegészségügyi rendelkezésektől való eltérésről (HL L 58., 2015.3.3., 52. o.).

(3) A Bizottság 2010. március 12-i 206/2010/EU rendelete az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

(4) A Bizottság 2007. november 29-i 2007/777/EK határozata a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

MELLÉKLET

Jap POR EXPO Milano 2015 minta

Szövege kép

Szövege kép

ORSZÁG

Jap POR EXPO Milano 2015 minta

II. Egészségügyi információk

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

II.1 Állat-egészségügyi igazolás

Alulírott japán hatósági állatorvos/hatósági ellenőr ezúton igazolom, hogy a friss húst és friss húsból származó húskészítményeket, kezelt gyomrot, hólyagot és beleket, valamint ezeket a termékeket tartalmazó, az I. részben ismertetett élelmiszereket

II.1.1. Japánban nyerték ki, és ezen bizonyítvány kiállításának időpontjában:

a) 12 hónapja mentesek ragadós száj- és körömfájástól, keleti marhavésztől, afrikai sertéspestistől, klasszikus sertéspestistől, sertések hólyagos betegségétől; és

b) az elmúlt 12 hónap során nem végeztek vakcinázást e betegségek ellen, és az e betegségek ellen vakcinázott háziasított állatok behozatala Japánba nem engedélyezett;

II.1.2. olyan állatokból nyerték ki, amelyek:

(1) vagy [születésüktől fogva Japánban voltak,]

(1) vagy [legalább a levágásukat megelőző három hónap során mindvégig Japánban voltak;]

II.1.3. olyan gazdaságokból származó állatokból nyerték ki,

a) amelyben az ott tartózkodó állatok egyikét sem vakcinázták a II.1.1. pontban említett betegségek ellen;

b) amelyben és amelynek 10 km-es körzetében nem fordult elő a II.1.1. pontban említett betegség okozta megbetegedés/járványkitörés az elmúlt 40 napban;

c) amelyek nem esnek tilalom alá az előző hat hétben előfordult sertésbrucellózis-kitörés eredményeként;

II.1.4. olyan állatokból nyerték ki, amelyek:

a) születésüktől fogva elkülönítve tartottak vadon élő hasított körmű állatoktól;

b) a gazdaságokból a berakodás előtt kitisztított és fertőtlenített járműveken szállították valamely engedélyezett vágóhídra anélkül, hogy érintkeztek volna más olyan állatokkal, amelyek nem felelnek meg a II.1.1., II.1.2. és II.1.3. pontban megállapított feltételeknek;

c) a vágóhídon a vágás előtti 24 órán belül ante mortem egészségügyi vizsgálaton estek át és nem mutatták különösen a II.2.1. pontban említett betegségek tüneteit; és

d) levágásának időpontja: (éééé/hh/nn)

II.1.5. olyan létesítményben nyerték ki, amelyben és amelynek 10 km-es körzetében nem fordult elő a II.1.1. pontban említett betegség okozta megbetegedés/járványkitörés az elmúlt 40 napban;

II.1.6. úgy nyerték ki és készítették elő, hogy az nem érintkezett más, az e bizonyítványban megállapított feltételeknek meg nem felelő húsokkal.

Megjegyzések

Ez a bizonyítvány a házi sertés (Sus scrofa) friss húsára és az abból előállított húskészítményekre vonatkozik, beleértve a darált húst is.

A friss hús az emberi fogyasztásra alkalmas összes állati testrészt jelenti friss, hűtött vagy fagyasztott állapotban.

I. rész:

— I.8. rovat: a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében szereplő területkód megadása.

— I.11. rovat: Származási hely: a feladó létesítmény neve és címe.

— I.15. rovat: Nyilvántartási szám (vasúti kocsik vagy konténer és közúti járművek), járatszám (repülő) vagy név (hajó). Kirakodás és átrakodás esetén a feladónak tájékoztatnia kell az EU területén található beléptető állat-egészségügyi határállomást az Unióba történő belépésről.

— I.19. rovat: A megfelelő HR-kód alkalmazandó: 02.03, 02.06, 02.09, 05.04, 15.01, 16.01, 16.02, 19.02, vagy 19.05.

— I.20. rovat: Tüntesse fel a teljes bruttó súlyt és a teljes nettó súlyt.

— I.23. rovat: Konténerek vagy ládák esetében fel kell tüntetni a konténerszámot és (adott esetben) a plomba számát.

— I.28. rovat: Az áru jellege: Tüntesse fel, hogy az alábbiak közül mely termékről van szó: „friss hús”, „húskészítmények”„kezelt gyomor”, „kezelt hólyag”, „kezelt belek” vagy „friss húst, vagy friss húsból származó húskészítményeket, kezelt gyomrot, hólyagot és beleket tartalmazó élelmiszerek”.

II. rész: Bizonyítvány kiállítása

Szövege kép

2015.3.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 74/31

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/450 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. március 16.)

a Schengeni Információs Rendszer második generációjába (SIS II) belépő vagy közvetlenül kapcsolódó nemzeti rendszerüket jelentősen módosító tagállamokra vonatkozó tesztelési követelmények meghatározásáról

(az értesítés a C(2015) 1612. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére, 20. cikke (3) bekezdésére, 22. cikke a) pontjára, 36. cikke (4) bekezdésére és 37. cikke (7) bekezdésére, valamint

tekintettel a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatra (2) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére, 20. cikke (4) bekezdésére, 22. cikke a) pontjára, 51. cikke (4) bekezdésére és 52. cikke (7) bekezdésére,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (3) IV. címének rendelkezései értelmében létrejött a Schengeni Információs Rendszer. A rendszer kulcsfontosságú eszköz volt az Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(2)

Az 1987/2006/EK rendelet, illetve a 2007/533/IB határozat alkalmazásának kezdetekor, 2013. április 9-én a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) felváltotta a Schengeni Információs Rendszert. Elődrendszeréhez hasonlóan a SIS II is számottevően hozzájárul a belső határellenőrzések megszüntetéséhez, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli magas szintű biztonság fenntartása szempontjából szintén meghatározó szerepet tölt be.

(3)	A SIS II – technikai felépítését tekintve – egy központi rendszerből (központi SIS II), nemzeti alkalmazásokból, valamint a központi SIS II és a nemzeti alkalmazások közötti kommunikációs infrastruktúrából áll.

(4)	Szükséges volt, és továbbra is szükséges teszteléseket végezni annak megállapítása érdekében, hogy a SIS II működése megfelel-e az 1987/2006/EK rendeletben és a 2007/533/IB határozatban meghatározott műszaki és működési követelményeknek.

(5)

A SIS II műszaki fejlesztésének fő tesztfázisaira vonatkozó tesztelési követelményeket a 189/2008/EK tanácsi rendelet (4) és a 2008/173/IB tanácsi határozat (5), valamint az 1104/2008/EK tanácsi rendelet (6) és a 2008/839/IB tanácsi határozat (7) rögzíti. Ezek a jogi eszközök meghatározták a SIS II központi rendszerére és a SIS II nemzeti rendszereire, valamint a rendszerek közötti interaktív kapcsolatokra vonatkozó tesztelések alapvető követelményeit és megszervezését, továbbá a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó teszteléseket. Mivel ezek az eszközök a SIS II műszaki fejlesztésére vonatkoztak, a SIS II 2013. április 9-i működésbe lépésekor joghatásuk kimerült. Az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB határozat 2013. május 8-án hatályát vesztette, sőt az 1273/2012/EU tanácsi rendelet (8), illetve az 1272/2012/EU tanácsi rendelet (9) visszavonta az előbbieket. 2014-ben javaslat (10) született a 189/2008/EK rendelet és a 2008/173/IB határozat visszavonásáról.

(6)

A 189/2008/EK rendelet, a 2008/173/IB határozat, az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB határozat kötelezővé tette a kommunikációs infrastruktúra tesztelését, a nemzeti megfelelőségi tesztelést, az átfogó tesztelést és a kiegészítő információk cseréjének tesztelését azon tagállamok számára, amelyek a SIS 1+-ról átálltak a SIS II-re. Az átfogó tesztelés megkezdésének előfeltétele, hogy a központi SIS II tesztelése, a nemzeti megfelelőségi tesztelés és a kommunikációs infrastruktúra tesztelése sikeres legyen. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazásának előfeltétele volt, hogy a Bizottság megerősítse az átfogó tesztelés sikeres befejezését.

(7)

Az Unió bővítésére és különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség bővítésére való tekintettel meg kell határozni azon teszteléseket, amelyek igazolják, hogy a tagállamok műszakilag felkészültek-e a SIS II-re való átállásra. A jogbiztonság megszilárdítása érdekében meg kell állapítani a tesztelési követelményeket. A tesztelések annak bizonyítására szolgálnak, hogy az adott tagállam képes a kiegészítő információk cseréjére, nemzeti rendszere teljes mértékben megfelel a központi SIS II-nek, képes adatokat bevinni, frissíteni, törölni és keresni, képes kellően jó minőségű fényképeket és ujjlenyomatokat feltölteni, valamint képes feldolgozni a személyazonossággal való visszaélésre vonatkozó adatokat.

(8)

Az irányító hatóság által meghatározottak szerint azok a tagállamok, amelyek az 1987/2006/EK rendeletben és a 2007/533/IB határozatban említetteknek megfelelően jelentős módosításokat kívánnak bevezetni nemzeti SIS II rendszerükben (N.SIS II) vagy SIRENE alkalmazásukban, szintén kötelesek alávetni magukat a tesztelésnek, hogy bizonyítsák a központi SIS II-nek való teljes mértékű megfelelésüket vagy a kiegészítő információk cseréjére vonatkozó képességüket. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) együttesen alkalmazandó 1987/2006/EK rendeletben és 2007/533/IB határozatban felhatalmazást kapott az irányító hatóság feladatainak ellátására.

(9)	Figyelembe véve azt az elvet, miszerint minden tagállamra azonos műszaki követelményeket kell alkalmazni, helyénvaló, hogy a SIS II-höz csatlakozni kívánó tagállamok esetében ugyanazokat a tesztfázisokat alkalmazzák, amelyeket a SIS 1+-ról a SIS II-re átálló tagállamoknak kellett végrehajtaniuk.

(10)

Szintén helyénvaló, hogy felhasználják a SIS II kidolgozása során szerzett tapasztalatokat, és olyan teszteléseket is beiktassanak, amelyeket nem jogi eszközök irányoztak elő, hanem a Tanács előkészítő testületeiben tevékenykedő tagállamok vezették be, különös tekintettel a SIRENE formanyomtatványok cseréjére vonatkozó tesztelésekre.

(11)	A tesztelések megszervezését, meghatározását és végrehajtását az irányító hatóság végzi a tagállamok támogatásával.

(12)

Mivel az 1987/2006/EK rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően, 2007. június 15-én kelt levelében Dánia értesítést küldött e vívmányok nemzeti jogba történő átültetéséről. Dánia részt vesz a 2007/533/IB határozat végrehajtásában. Így e határozat végrehajtása rá nézve kötelező.

(13)

Az Egyesült Királyság e határozatban annyiban vesz részt, amennyiben az nem érinti az 1987/2006/EK rendelet 24. és 25. cikkével kapcsolatos kiegészítő információk cseréjét, az Európai Unióról szóló szerződéshez, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a 2000/365/EK tanácsi határozat (12) 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(14)

Írország e határozatban annyiban vesz részt, amennyiben az nem érinti az 1987/2006/EK rendelet 24. és 25. cikkével kapcsolatos kiegészítő információk cseréjét, az Európai Unióról szóló szerződéshez, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (13) 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(15)	Ciprus tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(16)	Horvátország tekintetében ez a határozat a 2012. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(17)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (14) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek a 1999/437/EK tanácsi határozat (15) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (16) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2004/860/EK tanácsi határozat (17) 4. cikkének (1) bekezdésével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(19)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv (18) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (19) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(20)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az 1987/2006/EK rendelet 51. cikkében és a 2007/533/IB határozat 67. cikkében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Schengeni Információs Rendszer második generációjába (SIS II) való belépést megelőzően a tagállamok végrehajtják, illetve elvégzik az e határozat mellékletében előírt teszteléseket, illetve tesztelési eljárást.

(2) Azok a tagállamok, amelyek jelentős módosítást kívánnak bevezetni N.SIS II rendszerükben vagy SIRENE alkalmazásukban, felkérik az irányító hatóságot annak meghatározására, hogy az e határozat mellékletében előírt tesztelések közül melyeket kell végrehajtaniuk, illetve melyek esetében kell elvégezniük az e határozat mellékletében előírt tesztelési eljárást. Az érintett tagállamok a tesztelések sikeres elvégzése előtt nem vezetik be az adott módosításokat.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 16-án.

a Bizottság részéről

Dimitris AVRAMOPOULOS

a Bizottság tagja

(1) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(2) HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(3) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(4) A Tanács 2008. február 18-i 189/2008/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről (HL L 57., 2008.3.1., 1. o.).

(5) A Tanács 2008. február 18-i 2008/173/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről (HL L 57., 2008.3.1., 14. o.).

(6) A Tanács 2008. október 24-i 1104/2008/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 299., 2008.11.8., 1. o.).

(7) A Tanács 2008. október 24-i 2008/839/IB határozata a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 299., 2008.11.8., 43. o.).

(8) A Tanács 2012. december 20-i 1273/2012/EU rendelete a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 359., 2012.12.29., 32. o.).

(9) A Tanács 2012. december 20-i 1272/2012/EU rendelete a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 359., 2012.12.29., 21. o.).

(10) COM(2014) 713 final és COM(2014) 714 final.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(12) A Tanács 2000. május 29-i, 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(13) A Tanács 2002. február 28-i 2002/192/EK határozata az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(14) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(15) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(16) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(17) A Tanács 2004. október 25-i 2004/860/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.).

(18) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(19) A Tanács 2011. március 7-i 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

MELLÉKLET

„SIS II-TESZTELÉS

1. CÉLKITŰZÉSEK

Az alább felsorolt tesztelések azt hivatottak igazolni, hogy a nemzeti rendszer (N.SIS II), a kommunikációs infrastruktúra, valamint a központi SIS II (C.SIS II) és az N.SIS II közötti interaktív kapcsolatok az 1987/2006/EK rendeletben és a 2007/533/IB határozatban meghatározott műszaki és működési követelményeknek megfelelően működnek.

A teszteléseknek ezen túlmenően azt is igazolniuk kell, hogy az N.SIS II, a kommunikációs infrastruktúra, valamint a C.SIS II és az N.SIS II közötti interaktív kapcsolatok működése eleget tesz az 1987/2006/EK rendeletben és a 2007/533/IB határozatban meghatározott általános követelményeknek, például a stabilitás, a rendelkezésre állás és a teljesítmény tekintetében.

2. A SIS II-TESZTELÉS FOLYAMATA, RÉSZLETES ALKALMAZÁSI TERÜLETE ÉS SZERVEZÉSE

A tesztelések sorrendje, célja, alkalmazási területe (a nemzeti végrehajtás függvényében), valamint szervezése a következő:

2.1. A tesztelés első fázisát a kapcsolódási tesztelés alkotja, amely a SIS II kommunikációs infrastruktúrájának kapcsolódását és rugalmasságát teszteli.

2.2. A tesztelés második fázisát a nemzeti megfelelőségi tesztelés alkotja, amely felméri, hogy az N.SIS II rendszerek megfelelnek-e az interfész-ellenőrzési dokumentáció (ICD) referenciapéldányában leírt előírásoknak.

2.3. A tesztelés harmadik fázisát a helyi nemzeti interfész (LNI)/biztonsági másolatokat tartalmazó helyi nemzeti interfész (BLNI) tesztelése alkotja, amely felméri a SIS II kommunikációs infrastruktúra kapcsolódását és rugalmasságát, hogy tesztelje az LNI és – amennyiben a tagállam rendelkezik vele – a BLNI alapját képező N.SIS II megfelelő működését és rugalmasságát.

2.4. A tesztelés negyedik fázisát alkotó globális tesztelés a hatályos ICD-előírások figyelembevételével, a mindennapi műveletekre vonatkozóan előírtakhoz hasonló körülmények között, a SIS II-ben részt vevő egyéb országok bevonásával teszteli az N.SIS II megfelelő működését. A tesztelés két külön fázisból áll:

2.4.1. Tagállami tesztelés

E tesztfázis során a SIS II-ben már részt vevő valamennyi régi tagállamnak igazolnia kell, hogy képes üzeneteket fogadni az újonnan csatlakozó tagállamoktól. A csatlakozó tagállam üzenetforgalmát szimuláció útján lehet előállítani.

2.4.2. Átfogó tesztelés

E tesztfázisban a tesztelt rendszert a rendes műveletek során várható forgalomnak (névleges, stresszhelyzeti és csúcsforgalomnak) teszik ki. A tagállamokat (a tesztelt rendszer kivételével) szimulátorok helyettesítik. Ezen fázis célja annak biztosítása, hogy a tesztelt rendszer képes legyen valamennyi beérkező üzenet fogadására és feldolgozására, valamint a rendes műveletek – köztük a rugalmassági tesztelés – végrehajtására.

2.5. A tesztelés ötödik fázisát az ITSM-tesztelés alkotja, amely felméri az információtechnológiai szolgáltatásirányítás szervezését, ideértve a kommunikációs rendszerek – például a SIS II egyablakos ügyintézési (SPoC) levelezőrendszere, eOPM, SM7 – működési és kommunikációs eljárásait.

2.6. A tesztelés hatodik fázisát a SIRENE kapcsolódási tesztelése alkotja, amely felméri a SIRENE levéltovábbító infrastruktúrájának kapcsolódását és rugalmasságát, továbbá alapszintű forgalom szimulációja révén ellenőrzi a postafiókok alapvető működését.

2.7. A tesztelés hetedik fázisát a SIRENE működési tesztelése alkotja, amely felméri a nemzeti SIRENE technikai megoldás, valamint a SIRENE-irodák közötti információcsere működését a következők tekintetében: az (EU) 2015/219 bizottsági végrehajtási határozatban (1) meghatározott SIRENE-kézikönyv előírásai szerint a SIRENE levéltovábbító infrastruktúrán keresztül küldött formanyomtatványok, a megfelelő figyelmeztető jelzések SIS II-be való bevitele, módosítása, megjelölése és SIS II-ből való törlése, valamint a releváns további információknak a SIS II figyelmeztető jelzéseihez való csatolása/a figyelmeztető jelzésektől való eltávolítása.

A SIS II rendszerhez csatlakozni kívánó tagállam jogi keretének függvényében más típusú tesztelések is előirányozhatók.

2.8. A tesztelés koordinálása

A tesztelést irányító hatóságként minden tesztelést a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) koordinál, és az eu-LISA egyúttal kidolgozza a tesztelési előírásokat, a tesztelés ütemezését és a tesztelések végeredményét is. Ezen túlmenően azonosít, kategorizál és leír minden általa feltárt problémát, és javaslatokat tesz megoldásukra.

A tagállamok segítséget nyújtanak az eu-LISA számára a tesztelés elvégzésével összefüggő valamennyi feladat átfogó végrehajtása kapcsán.

2.9. Tesztelési dokumentáció

Az eu-LISA meghatározza a részletes tesztelési előírásokat. Az érintett tagállamok számára hozzáférhetővé teszi a tesztelési előírások tervezetét és végleges változatát.

2.10. A tesztelés lefolytatása

Az eu-LISA a tagállamokkal és más érdekelt felekkel együttműködve, a tesztelési előírásokkal összhangban, a tagállami szakértőkkel együtt jóváhagyott ütemezés szerint folytatja le a tesztelést, és igazolja, hogy sikerült-e elérni a tesztelési előírásokban szereplő elvárt teszteredményeket. Az eu-LISA biztosítja a C.SIS II-tesztkörnyzetet a teszteléshez, beleértve a SIRENE működési tesztelését is, amennyiben a SIRENE működési tesztelése és a figyelmeztető jelzések kapcsolódó módosításai elvégezhetők.

2.11. A tesztelések elfogadása

A tagállami tesztelés elbírálása a következő lehet: »sikeres«, »sikeres, megjegyzéssel«, »eredménytelen«, »sikertelen« vagy »nem tesztelt«/»nem alkalmazandó«.

»Sikeres«:

i.	az elért eredmények megegyeznek az »elvárt eredmények« leírásában szereplőkkel;

ii.	valamennyi tesztelési feltétel teljesül és a tesztelési tervet tiszteletben tartották;

iii.	nem teljesül az eredménytelenségre vonatkozó feltétel.

b)	»Sikeres, megjegyzéssel«: Az a) pontban felsorolt feltételek teljesülnek, ám bizonyos körülmények és/vagy alapos indokok miatt a tesztelés során váratlan eredmény született vagy váratlan esemény következett be, ezért a tesztelés sikeres volt, de megjegyzést fűztek hozzá.

c)	»Eredménytelen«: a tesztelés során a tesztelt rendszertől független, váratlan események következtek be.

d)	»Sikertelen«: a teszt sikeres teljesítésének valamely feltétele nem teljesül.

e)	»Nem tesztelt«/»nem alkalmazandó«

Az eu-LISA beszámol a SIS II tesztelésének eredményeiről, továbbá azonosít, kategorizál és leír minden általa feltárt problémát, és javaslatokat tesz megoldásukra. A tagállami szakértők rendelkezésre bocsátják a tesztelési koordinációs csoport feladatainak ellátásához szükséges valamennyi információt.

Ha a tesztelési dokumentáció külön fázisokba sorolja a teszteléseket, az egyes fázisok eredményeiről az eu-LISA a következő fázis megkezdését megelőzően értesíti a tagállamokat.

A tesztelések elfogadása a teszteredmények részletes elemzését, valamint a tagállam nemzeti rendszerének (az N.SIS II vagy a SIRENE alkalmazás) hitelesítésére vonatkozó következtetéseket tartalmazó jelentésen alapul. Amennyiben a tesztelt tagállam vagy az eu-LISA véleménye szerint nem lehetséges a tesztelés eredményes lefolytatása, ezt fel kell tüntetni a jelentésben. Az eu-LISA a tagállami szakértők álláspontját figyelembe véve véleményezi a SIS II-tesztelések eredményes lefolytatását, és a teszteredményt véleményével együtt a SISVIS bizottság megfelelő formációi elé terjeszti végleges jóváhagyás céljából.

3. AZ INTERFÉSZ-ELLENŐRZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (ICD) ÉS A TESZTELÉS RÉSZLETES MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI (DTS)

A SIS II rendszerhez csatlakozó valamennyi ország N.SIS II rendszerét a legfrissebb előírások alapján tesztelik.

Az eu-LISA által kidolgozott részletes műszaki előírások (DTS) meghatározzák a C.SIS II-re vonatkozó működési és általános előírásokat.

Az eu-LISA által kidolgozott ICD meghatározza a C.SIS II és az N.SIS II közötti interfészt. Az ICD tartalmazza a rendszerek közötti kommunikáció műszaki előírásait a továbbított adatok és üzenetek, a használt protokollok, valamint az események időzítése és lefutástervezése vonatkozásában.

Az ICD-ben és a DTS-ben megadott előírások egy adott időszakban nem változnak, a két rendszer frissítésének időzítését az indításra vonatkozó terv rögzíti, amely megadja a szóban forgó tesztfázisra vonatkozó referenciapéldányt. A teszteljárások során felfedezett problémákat a meghatározott működési eljárásokkal összhangban jelentik, elemzik és megoldják, figyelembe véve a tesztelt tagállam szakértőinek véleményét.

4. A TESZTFÁZISOK EREDMÉNYEIRŐL SZÓLÓ IDŐKÖZI ÉS VÉGLEGES JELENTÉSEK

Az eu-LISA rendszeresen jelentést készít a tesztelés aktuális állásáról. A jelentés kitér arra, hogy éppen melyik tesztfázisról van szó, és hogy az adott tagállam befejezte, megkezdte vagy még nem kezdte meg a tesztfázisokat. A tesztelés ütemezésével kapcsolatos bármilyen nehézség felmerülése esetén a nehézségeket és azok okát dokumentálni kell.

Az egyes tesztfázisok befejezésekor az eu-LISA jelentést készít az elért eredményekről, bármilyen felmerült kérdésről és a megoldási lehetőségekről. Amennyiben valamely tesztelt tagállam vagy az eu-LISA úgy ítéli meg, hogy a teszteléseket nem lehetett eredményesen végrehajtani, akkor ezt – indokolással ellátva – külön feljegyzésben rögzítik.”

(1) A Bizottság 2015. január 29-i (EU) 2015/219 végrehajtási határozata a SIRENE-kézikönyvről és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról szóló 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról (HL L 44., 2015.2.18., 75. o.)

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 74

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. március 18.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2015/445 rendelete (2015. március 17.) az 1178/2011/EU rendeletnek a polgári légi közlekedésben részt vevő légi személyzetre vonatkozó műszaki követelmények és igazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2015/446 végrehajtási rendelete (2015. március 17.) a 37/2010/EU rendeletnek a bárium-szelenát anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )	18
	*	A Bizottság (EU) 2015/447 végrehajtási rendelete (2015. március 17.) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet IX. mellékletében a 2014/2015-ös időszakra megállapított nemzeti tejkvóták szállítások és közvetlen értékesítések közötti felosztásáról	21
	*	A Bizottság (EU) 2015/448 végrehajtási rendelete (2015. március 17.) a Japánból származó egyes állati eredetű termékeknek az Unióba, a 2015-ös Milánói Világkiállításra történő behozatalára vonatkozó egyedi állat-egészségügyi szabályok megállapításáról ( 1 )	24
		A Bizottság (EU) 2015/449 végrehajtási rendelete (2015. március 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	29
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2015/450 végrehajtási határozata (2015. március 16.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjába (SIS II) belépő vagy közvetlenül kapcsolódó nemzeti rendszerüket jelentősen módosító tagállamokra vonatkozó tesztelési követelmények meghatározásáról (az értesítés a C(2015) 1612. számú dokumentummal történt)	31

Farmakológiai hatóanyag	Jelző maradékanyag	Állatfajok	Maximális maradékanyag-határérték	Célszövetek	Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)	Terápiás osztályozás
„Bárium-szelenát	NEM ALKALMAZHATÓ	Élelmiszer-előállítás céljából tartott valamennyi faj	Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre	NEM ALKALMAZHATÓ	Befecskendezés útján nem alkalmazható	Tápcsatorna és anyagcsere/ásványi anyagok”

Tagállam	Szállítások (tonna)	Közvetlen értékesítések (tonna)
Belgium	3 566 075,994	36 038,916
Bulgária	981 934,239	67 583,377
Cseh Köztársaság	2 910 127,559	25 017,298
Dánia	4 847 759,582	149,891
Németország	30 229 156,242	89 772,508
Észtország	687 975,699	4 950,350
Írország	5 782 858,891	1 563,345
Görögország	878 297,757	1 317,000
Spanyolország	6 491 200,263	66 355,182
Franciaország	26 043 679,756	327 551,521
Horvátország	698 376,994	66 623,006
Olaszország	10 921 420,936	367 121,930
Ciprus	155 022,240	636,552
Lettország	770 138,701	10 993,997
Litvánia	1 753 855,868	73 783,113
Luxemburg	292 166,310	588,000
Magyarország	1 967 795,932	165 608,590
Málta	52 205,729	0,000
Hollandia	11 972 757,363	77 735,292
Ausztria	2 911 286,952	81 441,536
Lengyelország	9 923 889,074	131 907,982
Portugália (1)	2 080 193,719	8 710,827
Románia	1 571 952,247	1 705 244,231
Szlovénia	597 453,865	20 719,515
Szlovákia	1 075 927,489	39 828,732
Finnország (2)	2 615 170,922	4 657,981
Svédország	3 589 229,658	4 800,000
Egyesült Királyság	15 755 730,218	140 974,348

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	65,8
	IL	94,1
	MA	88,9
	TR	87,7
	ZZ	84,1
0707 00 05	JO	229,9
	MA	179,7
	TR	183,2
	ZZ	197,6
0709 93 10	MA	106,7
	TR	184,0
	ZZ	145,4
0805 10 20	EG	46,7
	IL	71,3
	MA	54,4
	TN	57,0
	TR	68,2
	ZZ	59,5
0805 50 10	TR	48,1
0805 50 10	ZZ	48,1
0808 10 80	AR	94,0
	BR	70,9
	CA	81,0
	CL	107,2
	CN	97,0
	MK	27,7
	US	176,0
	ZZ	93,4
0808 30 90	AR	108,2
	CL	146,7
	US	124,8
	ZA	99,5
	ZZ	119,8