26.2.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/9

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 193/14/COL HATÁROZATA

(2014. május 8.)

a hozzáadottérték-adóról szóló 50/1988. sz. törvény bizonyos, az izlandi adatközpontok ügyfeleire alkalmazandó módosításairól (Izland) [2015/305]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: a Hatóság),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 61. cikke (1) bekezdésére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás) és különösen annak 24. cikkére,

TEKINTETTEL a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: a 3. jegyzőkönyv) és különösen annak I. része 1. cikkének (2) bekezdésére, valamint II. része 7. cikkének (5) bekezdésére, 13. és 14. cikkére,

MIUTÁN az említett rendelkezésekkel összhangban felkérte az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására (1), és figyelembe véve ezen észrevételeket,

mivel:

I. TÉNYEK

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

2011. szeptember 2-án (eseményszám: 607650) az izlandi hatóságok jogbiztonsági okokból bejelentést tettek a Hatóságnak a hozzáadottérték-adóról szóló 50/1988. sz. törvénynek (a továbbiakban: héa-törvény) az adatközpont izlandi gazdasági ágazatát érintő módosításairól. A módosítások a Hatóságnak tett bejelentés időpontjában már hatályba léptek.

(2)

2011. december 21-én kelt levelében (eseményszám: 610293) a Hatóság tájékoztatta Izlandot, hogy a 3. jegyzőkönyv II. részének 11. cikkével összhangban felfüggesztő rendelkezés kiadását mérlegeli a héa-törvény bejelentett módosításaira vonatkozóan, és felkérte az izlandi hatóságokat észrevételeik benyújtására. Az izlandi hatóságok ezt követően benyújtották megjegyzéseiket és észrevételeiket (eseményszám: 622893, 632551 és 638241).

(3)

2012. július 16-án kelt levelében (eseményszám: 640476) a Hatóság további információkat kért a héával kapcsolatos módosításokról és azok végrehajtásáról. Az izlandi hatóságok 2012. szeptember 11-én kelt levelükben (eseményszám: 646375) válaszoltak a Hatóság kérésére. 2012. december 5-én az izlandi hatóságok az adatközpontok szolgáltatásaira és a szerverek behozatalára vonatkozó héa-szabályokkal kapcsolatos álláspontjuk összefoglalását ismertető levelet küldtek (eseményszám: 655502) (2).

(4)

A Hatóság 2013. január 16-i 3/13/COL határozatában úgy rendelkezett, hogy a hozzáadottérték-adóról szóló 50/1988. sz. törvény bizonyos, az izlandi adatközpontok ügyfeleire alkalmazandó módosításai tekintetében megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást (a továbbiakban: 3/13/COL határozat vagy az eljárást megindító határozat).

(5)

2013. január 24-én kelt levelükben (eseményszám: 660815) az izlandi hatóságok előzetesen bejelentették a Hatóságnak az izlandi héa-törvény tervezett módosításait. A módosítások célja az volt, hogy hatályon kívül helyezzék a Hatóság eljárást megindító határozatában korábban összeegyeztethetetlen támogatásnak minősített rendelkezéseket. A Hatóság 2013. február 7-i levelében (eseményszám: 661383) tájékoztatta az izlandi hatóságokat arra vonatkozó előzetes értékeléséről, hogy az előzetesen bejelentett intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint nem minősülnek állami támogatásnak.

(6)

2013. április 18-án a 3/13/COL határozatot kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében. Az érdekelt feleknek egy hónap állt rendelkezésükre, hogy megtegyék a Hatóság eljárást megindító határozatával kapcsolatos észrevételeiket. A Hatóság egy érdekelt féltől, a norvég ikt-ágazattól (IKT Norge AS) kapott észrevételeket 2013. május 27-én e-mail üzenetben (eseményszám: 678429) és 2013. augusztus 15-én kelt levél útján (eseményszám: 680377).

(7)

Végül az izlandi hatóságok 2013. augusztus 15-én kelt levelükben (eseményszám: 680433) benyújtották a 3/13/COL határozatban kért információkat és pontosításokat, és hivatalosan tájékoztatták a Hatóságot a héa-törvény korábban összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősített rendelkezéseinek törlése céljából meghozott intézkedésekről.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

2.1. Általános észrevételek

(8)

A Hatóság a 3/13/COL határozatban értékelte az izlandi héa-törvénynek az adatközpont izlandi gazdasági ágazatát érintő egyes módosításait. A módosításokat az izlandi parlament a 2010. december 18-i 163/2010. sz. törvénnyel fogadta el, amely 2011. május 1-jén lépett hatályba. A 163/2010. sz. törvény hatálybalépésével a héa-törvényben az alábbi módosítások történtek:

i.	héa kivetésének elmaradása az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében;

ii.	héa kivetésének elmaradása az adatközpontok ügyfeleinek nyújtott vegyes szolgáltatások esetében;

iii.	héa alóli mentesség a szerverek behozatala tekintetében.

(9)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat az első intézkedést nem, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások járulékos szolgáltatásainak minősülő vegyes szolgáltatások tekintetében a második intézkedést sem foglalta magában. Ebben az összefüggésben a „járulékos” jelző olyan szolgáltatásokat jelöl, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokhoz, azaz nem számlázhatók ki külön, és szükségesek az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások biztosításához és nyújtásához. Ez azt jelenti, hogy a külön számlán feltüntetett és önállóan nyújtható szolgáltatások, úgymint a javítási, tárolási, karbantartási és tanácsadási szolgáltatások nem tekinthetők járulékos szolgáltatásnak. Az alábbiakban a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat hatálya alá nem tartozó intézkedéseket csak az összefüggések ismertetése céljából említjük.

2.2. Jogi keret: az izlandi hozzáadottértékadó-rendszer

(10)

A héa-törvény 1. cikke értelmében „[a] belföldi tranzakciók után valamennyi szakaszban, valamint az áruk és szolgáltatások behozatalához kapcsolódóan az e törvényben foglaltak szerint hozzáadottérték-adót kell fizetni a Kincstárnak.” Ezenfelül a héa-törvény 2. cikke kimondja, hogy: „Az adófizetési kötelezettség valamennyi árura […] és szolgáltatásra kiterjed.” A 3. cikkel összhangban az adóalanyok azok a személyek, „akik hivatásos vagy független tevékenység keretében árukat vagy értéktermékeket értékesítenek, illetve adóköteles munkát végeznek vagy ilyen szolgáltatást nyújtanak.”

(11)

A 11. cikk a következőképpen rendelkezik: „A bejegyzett fél adóköteles forgalma az áruk és értéktermékek minden fizetés ellenében történő értékesítését vagy nyújtását, valamint a fizetett munkát és szolgáltatásokat foglalja magában”. A héa-törvény 12. cikke alapján a bizonyos árukat és szolgáltatásokat érintő tranzakciók nem képezik az adóköteles forgalom részét.

(12)

Az áruk behozatala után fizetendő hozzáadottérték-adó (héa) számításának alapja az adóköteles áru vámértéke, amelyet a 88/2005. sz. módosított vámtörvény rendelkezéseivel összhangban határoznak meg. A héa-törvény 36. cikke bizonyos mentességeket ír elő a behozatalt terhelő héa-fizetés alól, úgymint: vámmentes áruk; nemzetközi megállapodások értelmében mentességet élvező áruk; egyes repülőgépek és hajók; műalkotások; fizetés nélkül és nem üzleti céllal tudományos intézményeknek, könyvtáraknak és közintézményeknek küldött írásos anyagok; valamint egy adott értékhatár alatti árubehozatal (az alkohol- és dohánytermékek kivételével).

(13)	Izlandon a hatályos héa-kulcs 25,5 %, a héa-törvény 14. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egyes áruk és szolgáltatások kivételével, amelyekre 7 %-os csökkentett héa-kulcsot kell alkalmazni.

2.3. A 163/2010. sz. törvény jogbiztonsági okokból bejelentett módosításai

2.3.1. Általános észrevételek

(14)

Az izlandi hatóságok jogbiztonsági okokból a héa-törvényt érintő, három különböző intézkedés formájában végrehajtott módosításokat jelentettek be, amelyek a 163/2010. sz. törvény 4. és 12. cikkével már korábban hatályba léptek: (1) héa kivetésének elmaradása az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyeknek elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében; (2) héa kivetésének elmaradása az izlandi adatközpontok által az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyeknek nyújtott vegyes szolgáltatások esetében; valamint (3) héa alóli mentesség az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyek által importált, izlandi adatközpontokban használatra kerülő szerverek és hasonló berendezések behozatala tekintetében (3).

2.3.2. Héa kivetésének elmaradása az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében

(15)

A héa-törvény 12. cikkének (1) bekezdése értelmében

„Az adóköteles forgalom nem foglalja magában a következőket:

1.	Importáru, valamint külföldi munkavégzés és külföldön nyújtott szolgáltatás. […]

10.

Az ebben az országban lakóhellyel vagy üzleti tevékenység végzésére szolgáló létesítménnyel nem rendelkező feleknek nyújtott szolgáltatások értékesítése, feltéve, hogy azokat teljes körűen külföldön veszik igénybe. […] Az ebben az országban lakóhellyel vagy üzleti tevékenység végzésére szolgáló létesítménnyel nem rendelkező feleknek nyújtott szolgáltatások értékesítése hasonlóképpen nem számít adóköteles forgalomnak, még akkor sem, ha a szolgáltatást nem teljes körűen külföldön veszik igénybe, feltéve, hogy a vásárló – amennyiben tevékenysége ebben az országban bejegyzésköteles tevékenység volna – a szolgáltatás megvásárlásához kapcsolódó hozzáadottérték-adót beszámíthatná az előzetesen levont adó értékébe; vö. a 15. és 16. cikkel. […]”

(16)

A héa-törvény 12. cikke (1) bekezdése 10. pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatások eredeti listája módosult, kizárva az adóköteles forgalomból a következőket (4):

i.	„[…] adatfeldolgozás és információtovábbítás” (5);

ii)

„elektronikus úton nyújtott szolgáltatások; ezeket a szolgáltatásokat minden esetben úgy kell tekinteni, hogy azokat a szolgáltatást vásárló lakóhelyén vagy üzletvezetésének helyén veszik igénybe; ugyanez vonatkozik a vegyes szolgáltatások külföldi lakóhellyel rendelkező és az ebben az országban állandó telephellyel nem rendelkező vásárlók részére történő, adatközpontok általi értékesítésére is.” (6)

(17)	E módosítások nyomán az adatközpontok izlandi lakóhellyel nem rendelkező ügyfelei izlandi héa fizetése nélkül vásárolhattak elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat Izlandon (7).

2.3.3. Héa kivetésének elmaradása az adatközpontok ügyfeleinek nyújtott vegyes szolgáltatások esetében

(18)

A 163/2010. sz. törvény a héa-törvény 12. cikke (1) bekezdése 10. pontjának további módosításával az adatközpontok által a külföldön letelepedett ügyfeleknek nyújtott vegyes szolgáltatásokat is kizárta az adóköteles forgalom köréből. Ezek külföldön igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, ezért nem tartoznak az izlandi héa hatálya alá.

(19)

Az izlandi hatóságok kifejtették, hogy a vegyes szolgáltatások elválaszthatatlanul kapcsolódnak az adatközpontok elektronikus úton nyújtott szolgáltatásaihoz, de nem minősülnek ilyen szolgáltatásnak. Példaként a tárhelyszolgáltatásokat, a felügyeletet és a szerverek hűtését említették. Az „elektronikus úton nyújtott szolgáltatások” fogalmától eltérően azonban a héa-törvény 12. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában szereplő „vegyes szolgáltatások” kifejezést az alkalmazandó törvények, rendeletek és iránymutatások nem határozzák meg egyértelműen.

2.3.4. Héa alóli mentesség a szerverek behozatala tekintetében

(20)

A héa-törvény új 42A. cikke kimondta, hogy:

„[a] szerverek és más hasonló berendezések behozatala mentesül a héa alól azzal a feltétellel, hogy a tulajdonosok egy másik EGT- vagy EFTA-tagállamban, illetve a Feröer szigeteken rendelkeznek lakóhellyel és Izlandon nem rendelkeznek a jövedelemadóról szóló 90/2003. sz. törvény 3. cikkének 4. pontja szerinti állandó telephellyel. Hasonló berendezés minden olyan berendezés, amely elengedhetetlen a szerverek működéséhez és azokat csak a szerver valódi tulajdonosa használhatja.”

Az izlandi hatóságok egyértelművé tették, hogy ezt a rendelkezést a hatálybalépése napjától számított két év múlva felülvizsgálják.

(21)

E rendelkezés értelmében az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező szervertulajdonosok mentesülnek a szerverek és hasonló berendezések Izlandra történő behozatala után fizetendő héa alól, feltéve, hogy az alábbi további követelmények együttesen teljesülnek (8):

—	A szerver(ek) és hasonló berendezések tulajdonosának a lakóhelye szerinti országban héa-alanynak kell lennie.

—	A szerver(ek) és hasonló berendezések tulajdonosának adóköteles tevékenysége Izlandon a héa-törvény értelmében bejegyzési és adófizetési kötelezettséggel járna, ha e berendezéseket Izlandon üzemeltetnék.

—	A szerverek és hasonló berendezések kizárólag olyan adatközpontban történő felhasználás és elhelyezés céljából hozhatók be Izlandra, amellyel a tulajdonos üzleti kapcsolatban áll.

—	A szervereket és hasonló berendezéseket kizárólag a tulajdonos használhatja, és azok az adatközpont más műveletei során nem vehetők igénybe.

—	A szerverek és hasonló berendezések általi feldolgozási műveletek csak külföldön vagy olyan személyek javára vehetők igénybe, akik Izlandon nem rendelkeznek lakóhellyel vagy állandó telephellyel.

(22)

Az izlandi hatóságok kifejtették, hogy a szerverek működéséhez szükséges „hasonló berendezések” lehetnek többek között számítógépek, kábelek és más elektronikus eszközök. A Pénzügyminisztérium által a vámhatóság igazgatójának címzett, 2011. június 29-i iránymutatások (a továbbiakban: az iránymutatások) értelmében a szerverek a 8471-es, a hasonló berendezések pedig a 8517-es tarifaszám alá tartoznak.

(23)

Az izlandi hatóságok pontosították, hogy a szerverek tulajdonosai lehetnek a szervereket maguk gyártó nagy számítástechnikai vállalatok és kisebb vállalatok is, amelyek úgy döntenek, hogy külföldön vásárolt szervereiket Izlandon tárolják. A mentesség ezért számos különféle helyzetet felölelt. Mindemellett az izlandi hatóságok kifejtették, hogy egy adatközpont izlandi területen található létesítményekkel, például irodákkal, gépekkel vagy berendezésekkel rendelkező ügyfelének üzletvezetési helye (a jövedelemadóról szóló 90/2003. sz. törvényben alkalmazott terminológia szerint az ún. „állandó telephely”) valószínűsíthetően Izlandon lévőnek minősül (9). Az izlandi hatóságok véleménye szerint azonban csak a nagyvállalatok műveleti bázisa minősülne „állandó telephelynek”, és vonna maga után izlandi héa- és jövedelemadó-fizetési kötelezettséget (10).

(24)

Az izlandi hatóságok szerint a módosításokkal azt kívánták biztosítani, hogy az izlandi adatközpontok számára a héa-val kapcsolatos elbánás tekintetében biztosított üzleti környezet megegyezzen az Unióban működő versenytársaikéval. Ezenfelül javítani kívánták az izlandi adatközpontok versenyképességét és elő kívánták mozdítani az izlandi energiaforrásoknak az adatközpont gazdasági ágazatának szükségleteire történő újszerű felhasználását. Az izlandi hatóságok szerint a szerverek behozatalára vonatkozó héa-mentesség az izlandi héa-rendszer lényegéből következik, mivel a héa-törvény 36. cikkének (1) bekezdése értelmében egyes meghatározott importáruk mentesíthetők a héa alól. Az izlandi hatóságok továbbá úgy érveltek, hogy a legtöbb (ha nem is valamennyi) hasonló héa-rendszer tartalmaz az alkalmazásuk alóli mentességeket, amelyek gazdasági tényeken és megfontolásokon alapulnak, és összhangban állnak az adórendszer jellegével és általános szerkezetével.

2.4. Kedvezményezettek

(25)

A Hatóság a bejelentett intézkedések lehetséges kedvezményezettjeinek három csoportját határozta meg:

a)	az izlandi adatközpontok bármely, külföldön letelepedett és Izlandon állandó lakóhellyel nem rendelkező új ügyfele;

b)	szervereket és hasonló berendezéseket adatközpontokban történő használat céljából Izlandra importáló személyek; és

c)	közvetve: Izlandon letelepedett adatközpontok.

2.5. Időtartam

(26)	A héa-törvény módosításai 2011. május 1-jén léptek hatályba. Az izlandi hatóságok semmiféle tájékoztatást nem adtak e mentességek időtartamára vonatkozóan. A 42A. cikket azonban a hatálybalépésétől számított két éven belül – azaz 2013 májusáig – felül kellett vizsgálni.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA

(27)	A 3/13/COL határozatban a Hatóság előzetesen értékelte, hogy az izlandi héa-törvény fent említett módosításai állami támogatásnak minősülnek-e, és hogy ebben az esetben a támogatás összeegyeztethető-e az EGT-megállapodás állami támogatásokról szóló rendelkezéseivel.

(28)

A Hatóság megállapította, hogy az első intézkedés, azaz az Izlandról elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat vásároló, Izlandon lakóhellyel nem rendelkező ügyfeleket terhelő héa kivetésének elmaradása összhangban áll az izlandi héa-rendszerben és az EGT egész területén érvényes adósemlegesség általános elvével. Az intézkedés tehát nem minősült az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak (11). Ezenfelül a vegyes szolgáltatások tekintetében is ugyanez a megállapítás született, amennyiben azok az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásnak tekinthetők.

(29)

A Hatóság előzetes véleménye alapján azonban a két másik intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást foglalt magában. A 3/13/COL határozatban az alábbi szempontokat határozták meg:

i.	Az adómentesség biztosítása adóbevétel-kieséssel járt, ami állami források biztosításával egyenértékű. Mindkét intézkedés a héa kivetésének elmaradásából fakadó bevételkiesést eredményezett az izlandi állam számára, és ezért állami források átruházásával járt.

ii.

Az intézkedések előnyt biztosítottak az izlandi adatközpontok ügyfelei számára azáltal, hogy mentesítették őket a rendszerint a saját költségvetésükből fedezett terhek alól. Mindemellett az adatközpontok ügyfeleinek a rendes körülmények között kivetett bizonyos héa-összegek alóli mentesítése nyomán csökkennek az ügyfelek költségei, ami e vállalkozások számára növeli az izlandi adatközpontokkal folytatott üzleti tevékenység vonzerejét.

iii.

A héa vegyes szolgáltatásokra történő kivetésének elmaradása és a szerverek behozatalának héa-mentessége prima facie szelektív intézkedések voltak, mivel kizárólag vállalkozások egy szelektív csoportja számára biztosítottak előnyöket. E két intézkedés továbbá a jelek szerint nem az izlandi héa-rendszer jellegéből és általános szerkezetéből fakadó általános rendszer kiigazítását jelentette. Épp ellenkezőleg, a módosításokat azzal a gazdasági és politikai céllal vezették be, hogy növeljék az izlandi adatközpont-szolgáltatások vásárlásának vonzerejét a külföldi vállalkozások számára, és ezáltal javítsák az adatközpontok izlandi gazdasági ágazatának versenyképességét. E megfontolások a Hatóság előzetes véleménye szerint nem képezik részét a fogyasztói adórendszer belső felépítésének és általános jellegének.

iv.

Végül, a Hatóság megállapította, hogy az intézkedéseknek versenytorzító hatása lehet. Az intézkedéseket kimondottan azzal a céllal vezették be, hogy az EGT-n belülről és azon kívülről izlandi adatközpont-szolgáltatásokat vásároló ügyfeleket szerezzenek. Mivel az ügyfelek a saját ágazatukban EGT-szerte más jogalanyokkal versenyben álló vállalkozások, fennállt a kockázata, hogy az intézkedések torzíthatják a versenyt és érinthetik az EGT-n belüli kereskedelmet.

(30)

A Hatóság továbbá előzetesen megállapította, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerinti eltérések a szóban forgó támogatás esetében nem alkalmazhatók. Ebből következően az előzetes értékelést követően a Hatóságnak kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyek által importált, izlandi adatközpontokban használatra kerülő szerverek és hasonló berendezések behozatalára vonatkozó héa-mentesség és az izlandi adatközpontok Izlandon lakóhellyel nem rendelkező ügyfeleinek nyújtott vegyes szolgáltatásokat érintő tranzakciókat terhelő héa kivetésének elmaradása az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében összeegyeztethetőnek tekinthető-e.

4. AZ IZLANDI HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI

(31)

Röviddel a 3/13/COL határozat elfogadását követően az izlandi hatóságok arról tájékoztatták a Hatóságot, hogy az előzetesen összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmazóként meghatározott rendelkezéseket hatályon kívül helyező törvényjavaslatot kívánnak előterjeszteni. A törvényt a Parlament 2013. március 13-án elfogadta, és az azonnal hatályba lépett; vö. a 24/2013. sz. törvénnyel. Az új törvényben szerepelt a héa-törvény 43. cikke (3) bekezdésének általános módosítása, amely az áruk külföldi vállalatok általi behozatalát is bevonta a külföldi vállalatoknak járó héa-visszatérítésre vonatkozó szabályok hatálya alá. Az izlandi hatóságok szerint a módosítás összhangban áll a héa-törvény általános céljával, tehát azzal, hogy a végleges adót a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások végső fogyasztói fizessék meg.

(32)

A Vámigazgatóságtól az 50/1988. sz. törvény 42A. cikkével összhangban a szerverek behozatalára vonatkozó héa-mentesség hatálya alá tartozó behozatalok számára vonatkozóan kapott információk szerint mindössze egy ilyen mentességgel járó eset történt. A héa teljes összege ebben az esetben 990 445 izlandi korona (ISK) volt. A Vámigazgatóság továbbá megerősítette, hogy a fent említett rendelkezés alapján további mentességet nem nyújtottak (12).

(33)

Ezenfelül az izlandi hatóságok az állami adóigazgatóságtól kapott információkkal szolgáltak az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások járulékos szolgáltatásainak nem minősülő, a 163/2010. sz. törvény 12. cikke (1) bekezdésének 10. pontja szerinti „vegyes szolgáltatások” működő adatközpontok általi lehetséges értékesítésére vonatkozóan. Az alábbi táblázat az Izlandon bejegyzett adatközpont-vállalkozások, azaz az izlandi statisztikai hivatal által „atvinnugrein 63.11.0 Gagnavinnsla, hýsing og tengd starfsemi” (adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és kapcsolódó tevékenységek) tevékenységet folytatóként bejegyzett jogalanyok adóköteles héaforgalmát ismerteti a 2011. május 1. és 2013. június 30. közötti időszakban (13):

Cégnév:	2011. év	2012. év	2013. év
Verne Real Estate II hf.
Adóköteles héaforgalom	X	X	X
Adómentes héaforgalom	X	X	X
Tölvuþjónustan SecureStore ehf.
Adóköteles héaforgalom	X	X	X
Adómentes héaforgalom	X	X	X
Datacell ehf.
Adóköteles héaforgalom	X	X	X
Adómentes héaforgalom	X	X	X
Videntifier Technologies ehf.
Adóköteles héaforgalom	X	X	X
Adómentes héaforgalom	X	X	X
THOR Data Center ehf.
Adóköteles héaforgalom	X	X	X
Adómentes héaforgalom	X	X	X

(34)	Az izlandi hatóságok szerint az adómentes héaforgalmak többsége legnagyobb valószínűség szerint rendes kivitelt jelöl. A fenti táblázatban szereplő összesített adatokból azonban nem derül ki pontosan, hogy a héaforgalom melyik része kapcsolódhat „vegyes szolgáltatásokhoz”.

(35)

Végül, az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy a szóban forgó lehetséges támogatási elemek összege elhanyagolható. Az izlandi hatóságok szerint úgy tűnik, hogy mindössze egy vállalkozás élt azzal a lehetőséggel, amelyet a héa-törvény azóta törölt 42A. cikkének a szerverek héa-mentes behozatalára vonatkozó rendelkezései biztosítottak. Az izlandi hatóságok elismerték, nem zárható ki, hogy a 12. cikk (1) bekezdése 10. pontjának immár törölt részében szereplő, a vegyes szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések nyomán egyes vállalkozások előnyhöz juthattak. Az izlandi hatóságok véleménye szerint azonban semmiféle haszonnal nem járna további intézkedésekkel megerősíteni a 163/2010. sz. törvény törölt 12. cikkén és 4. cikke b) pontjának a vegyes szolgáltatásokra vonatkozó részén alapuló lehetséges támogatási elemek meglétét, mivel a szóban forgó összegek a fenti táblázat tanúsága szerint is elhanyagolhatóak.

5. AZ IKT NORGE AS ÉSZREVÉTELEI

(36)

A Hatósághoz egyetlen érdekelt harmadik féltől, nevezetesen az IKT Norge AS-től érkezett észrevétel. Az IKT Norge a norvég ikt-ágazat nevében közölte, téves az a megállapítás, hogy a külföldön letelepedett vállalkozások a szerverek behozatalára vonatkozó mentesség miatt gazdasági előnyhöz jutottak az izlandi vállalkozásokkal szemben. Az IKT Norge szerint az adóköteles tevékenységet folytató ügyfelek esetében az adatközpont-szolgáltatásokra vonatkozó héa kivetésének elmaradása sem biztosít előnyt. A nem adóköteles tevékenységet folytató ügyfeleket illetően azonban az IKT Norge úgy vélte, hogy az izlandi módosítás gazdasági előnyhöz juttathatja az Izlandon kívül letelepedett ügyfeleket.

(37)	Az IKT Norge szerint a jogszabály-módosítás egyenlő bánásmódot biztosított az Izlandon és az Izlandon kívül letelepedett vállalkozások számára, és egy ilyen mentesség bevezetése hatékonyabb és megfelelőbb volt a visszatérítési rendszernél.

(38)

Mindemellett az IKT Norge megítélése szerint az a feltétel, hogy csak azok a jogalanyok élhetnek a mentességgel, amelyeket – ha Izlandon letelepedett vállalkozások lettek volna – tevékenységük adólevonásra jogosított volna, biztosítja, hogy a külföldön letelepedett vállalkozások az azonos üzleti tevékenységet végző izlandi vállalkozásokkal szemben ne érjenek el költségmegtakarítást. Az IKT Norge szerint ezért aligha állapítható meg, hogy a módosítás az állítólagos kedvezményezettek számára bármiféle gazdasági előnyt biztosít.

(39)

Az adatközpontok ügyfeleinek nyújtott vegyes szolgáltatások nyújtására vonatkozó héa kivetésének elmaradását illetően az IKT Norge egyetért az izlandi hatóságokkal abban, hogy az adatközpontok szolgáltatásait nehéz elkülöníteni és ennek alapján külön megadóztatni. Az IKT Norge szerint az adatközpontok számára valamennyi országban egyenlő keretfeltételek megteremtése szempontjából a legésszerűbb az volna, ha minden adatközpont-szolgáltatást olyan kivitelként határoznának meg, amelyhez kapcsolódóan a vevőt az adatközpont által felszámított díj teljes összege után héa-fizetési kötelezettség terheli.

(40)

Végül, az IKT Norge szerint közelebbről meg kellene vizsgálni, hogy az uniós tagállamok milyen elbánásban részesítik a vevőt. Ha az általános szabály szerint az egyes vevői országokban az izlandi adatközpont számára történő kifizetés teljes összege adóköteles, az IKT Norge nem látja igazoltnak, hogy az izlandi módosítás e csoport tekintetében gazdasági előnyt foglalna magában. Épp ellenkezőleg, ebben az esetben a héa kivetésének elmaradása az adott ügyfelek tekintetében a kettős adóztatás elkerülésének feltétele.

II. ÉRTÉKELÉS

1. AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS 61. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN VETT ÁLLAMI TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSA

(41)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

(42)

Ebből következik, hogy egy intézkedés akkor képez az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: az intézkedést i. az állam által vagy állami forrásból nyújtják; az intézkedés ii. gazdasági előnyhöz juttatja a kedvezményezettet; iii. szelektív; iv. érintheti a szerződő felek közötti kereskedelmet és torzíthatja a versenyt (14).

(43)

Az alábbi fejezetekben az izlandi héa-törvényt érintő, a 3/13/COL határozatban előzetesen összeegyeztethetetlen állami támogatásnak nyilvánított módosításokat – azaz (1) héa alóli mentesség az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyek által importált, izlandi adatközpontokban használatra kerülő szerverek és hasonló berendezések behozatala tekintetében, és (2) héa kivetésének elmaradása az izlandi adatközpontok Izlandon lakóhellyel nem rendelkező ügyfeleinek nyújtott vegyes szolgáltatások esetében; amennyiben ezek az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében nem minősülnek járulékos szolgáltatásnak, és ezért úgy kell tekinteni, hogy azokat Izlandon veszik igénybe – a fenti kritériumok alapján értékeljük.

1.1. Állami források

(44)

A támogatási intézkedést az állam által vagy állami forrásból kell nyújtani. Az adómentesség biztosítása adóbevételek kiesésével jár, ami állami források nyújtásával egyenértékű (15). A 163/2010. sz. törvény hatálybalépésével bevezetett intézkedések a héa kivetésének elmaradásából származó bevételkiesést eredményeznek az izlandi állam számára.

1.2. Gazdasági előny

(45)

Ahhoz, hogy egy intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősüljön, előnyt kell nyújtania egy vállalkozás számára. Jogállásától és finanszírozásának módjától függetlenül vállalkozás minden olyan jogalany, amely gazdasági tevékenységet végez (16). A valamely piacon áru és szolgáltatás nyújtását magában foglaló bármely tevékenység gazdasági tevékenység (17).

(46)	Az intézkedések közvetlen előnyt biztosítottak a kedvezményezettek számára azáltal, hogy mentesítették őket a rendszerint a saját költségvetésükből fedezett terhek alól (héa-fizetési mentesség szolgáltatások vásárlása és szerverek behozatala esetében).

(47)

Amint az a 3/13/COL határozatban megállapítást nyert, az adófizetés a vállalkozás rendes gazdasági tevékenysége során felmerülő működési költség, és azt rendszerint maga a vállalkozás viseli. Az adómentesség vagy az adó kivetésének elmaradása előnyt biztosít a jogosult vállalatoknak, mivel működési költségeik más hasonló ténybeli és jogi helyzetű vállalatokhoz képest csökkennek.

(48)

A szolgáltatásokat illetően az Izlandon nyújtottnak minősülő szolgáltatások esetében a mentesség hiányában az ilyen szolgáltatások vevőit héa-fizetési kötelezettség terhelte volna. A héa kivetésének elmaradásával tehát a vegyes szolgáltatásokat vásároló ügyfelek elvben az érintett szolgáltatások alacsonyabb vételárának formájában nyújtott gazdasági előnyhöz jutottak.

(49)

Azok a más EGT-állambeli és Feröer szigeteki vállalatok, amelyek izlandi adatközpontokban használatra kerülő szervereket és hasonló berendezéseket importálnak, az izlandi héa-fizetés alóli fent ismertetett mentességnek köszönhetően az Izlandra behozott számítástechnikai berendezések alacsonyabb költségének formájában gazdasági előnyhöz jutottak. Rendes üzletmenet esetén ezekre az árukra az izlandi vámterületre történő belépésükkor héát kellett volna kivetni. Az ilyen, Izlandra behozott szerverek és hasonló berendezések tulajdonosai ezért más áruimportőrökkel szemben gazdasági előnyt élveztek.

(50)	Az izlandi adatközpontok ügyfeleinek héa-fizetés alóli mentesítésével csökkentek az ügyfelek költségei. Ezért e vállalkozások számára nagyobb vonzerővel bírt az izlandi adatközpontokkal folytatott üzleti tevékenység.

1.3. Szelektivitás

(51)	Ahhoz, hogy egy támogatási intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősüljön, szelektívnek kell lennie olyan értelemben, hogy „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesíti”.

(52)

A szelektivitás értékeléséhez meg kell határozni, hogy egy adott jogrendszeren belül egy nemzeti intézkedés előnyben részesít-e bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését más olyan vállalkozásokkal vagy árukkal szemben, amelyek az adott rendszer céljára figyelemmel hasonló ténybeli és jogi helyzetben vannak (18). Az állami támogatás fogalma nem foglalja magában a vállalkozások között különbséget tevő és prima facie szelektív intézkedéseket, ha a különbségtétel annak a rendszernek a jellegéből vagy általános felépítéséből következik, amelynek ezek az intézkedések részét képezik (19).

(53)	Az alábbiakban a Hatóság azt értékeli, hogy a módosítások szelektív intézkedésnek minősülnek-e, és hogy ebben az esetben megfelelnek-e az izlandi héa-rendszer logikájának és általános jellegének.

1.3.1. A bejelentett intézkedések prima facie szelektív intézkedésnek minősülnek

(54)	A vegyes szolgáltatásokat terhelő héa kivetésének elmaradása csak vállalkozások bizonyos csoportjainak, mégpedig az izlandi adatközpontok Izlandon lakóhellyel vagy állandó telephellyel nem rendelkező ügyfeleinek nyújtott előnyt.

(55)

Az Izlandon történő használatra szánt szerverek külföldi ügyfelek általi behozatalát terhelő héa alóli mentesség szintén vállalkozások egy szelektív csoportjának kedvezett. Ezt csak olyan külföldi vállalkozások vehették igénybe, amelyek saját szervereiket az Izlandon található adatközpontokban történő használat céljából Izlandra importálják.

(56)

Az a tény, hogy az intézkedés keretében jogosult vállalkozások száma nagy, vagy hogy az intézkedés egy teljes ágazatot felölel, nem elegendő indok az intézkedés szelektív jellegének kétségbe vonásához és ennélfogva az állami támogatásként történő besorolás kizárásához (20). Mindemellett az a tény, hogy a kérdéses intézkedést horizontálisan alkalmazandó objektív feltételek határozzák meg, nem kérdőjelezi meg az intézkedés szelektív jellegét, mivel csak annak bizonyítására alkalmas, hogy a vitatott támogatások támogatási program részét alkotják, de nem minősülnek egyedi támogatásoknak (21).

(57)

A Hatóság úgy véli, hogy az Izlandon izlandi vállalatoktól szolgáltatásokban részesülő vagy saját áruit izlandi felhasználás céljára importáló valamennyi vállalkozás a bejelentett héa-módosítások meghatározott kedvezményezettjeivel azonos jogi és ténybeli helyzetben van. Az izlandi vállalkozásoktól szolgáltatásokban részesülő vagy az üzleti tevékenységük végzéséhez szükséges saját áruikat importáló más vállalatok általánosan alkalmazandó héa-szabályok hatálya alá tartoznak. A Hatóság úgy véli, nem indokolt az a megállapítás, hogy a kedvezményezett vállalkozások az izlandi héa-adózás hatálya alá tartozó más vállalkozásoktól eltérő jogi és ténybeli helyzetben voltak. A Hatóság ezért megállapítja, hogy a bejelentett intézkedések szelektívek voltak.

1.3.2. A rendszer logikája és általános jellege

(58)

A sajátságos vagy szelektív adóügyi intézkedéseket az adórendszer logikája mindazonáltal indokolhatja (22). A valamely ágazatban működő vállalkozásoknak az általános rendszer szokásos alkalmazásából eredő díjak megfizetése alóli részleges vagy teljes mentességét célzó intézkedések állami támogatásnak minősülhetnek, ha a mentességet az általános adórendszer jellege és logikája nem indokolja (23). A Hatóságnak mérlegelnie kell, hogy a vállalkozásoknak a szóban forgó adóügyi intézkedéssel bevezetett előnyök és terhek szempontjából eltérő elbírálása az érintett rendszer egészének jellegéből vagy általános logikájából következik-e. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem a rendszer átfogó logikájának megegyező célokat szolgál, a szóban forgó intézkedés elvben szelektívnek minősül.

(59)

A korábbi esetjognak megfelelően az egyes vállalkozások eltérő elbírálását bevezető EFTA-tagállamnak kell bizonyítani, hogy az általa bevezetett intézkedést a szóban forgó rendszer jellege és általános logikája indokolja (24). A Hatóságnak ezt követően mérlegelnie kell, hogy az adójogszabályok módosítása megfelel-e az adórendszer egészére jellemző céloknak vagy attól eltérő célokat szolgál.

(60)

Az izlandi hatóságok által benyújtott információk szerint a bejelentett módosítások az adatközpont uniós gazdasági ágazatáéhoz hasonló szintre kívánták hozni az adatközpont izlandi gazdasági ágazatát. A héa vegyes szolgáltatásokra történő kivetésének elmaradása és a szerverek behozatalának héa-mentessége azt a célt szolgálta, hogy egy mobil (és adóérzékeny) szolgáltatási ágazatot – nevezetesen az adatközpont gazdasági ágazatát – Izlandra vonzza.

(61)	Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben az izlandi héa-rendszer az a referencia-adókeret, amelynek tekintetében meg kell vizsgálni, hogy a bejelentett módosítások kitűzött célja megfelel-e a rendszer általános jellegének és logikájának.

(62)

Amint az a 3/13/COL határozatban szerepel, az izlandi jogszabályok, előírások és iránymutatások nem határozzák meg pontosan a vegyes szolgáltatások fogalmát. A „vegyes szolgáltatások” egy nyílt végű kifejezés, és nem állapítható meg, hogy az izlandi adatközpontok által az Izlandon lakóhellyel vagy állandó telephellyel nem rendelkező ügyfeleknek nyújtott valamennyi vegyes szolgáltatást valójában külföldön veszik igénybe és alkalmazzák. A vegyes szolgáltatásokra példaként az izlandi hatóságok a tárhelyszolgáltatásokat, a felügyeletet és a szerverek hűtését említették. Ugyanakkor más, egyértelműen Izlandon nyújtott és ezért rendes körülmények között a héa hatálya alá tartozó szolgáltatások, mint például a karbantartási és a tárolási szolgáltatások a jelek szerint szintén a vegyes szolgáltatások körébe tartoznak.

(63)

Amennyiben a vegyes szolgáltatások elválaszthatatlanul kapcsolódnak az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokhoz, és azokat külföldön veszik igénybe és alkalmazzák, az adósemlegesség tekintetében az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokkal azonos megítélés alá esnek (25). Ennélfogva az olyan vegyes szolgáltatásokra vonatkozó héa kivetésének elmaradása, amelyek ebben az értelemben az izlandi adatközpontok által az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező ügyfeleknek elektronikus úton nyújtott szolgáltatások „járulékos” szolgáltatásai, megfelel a héa-rendszer jellegének és logikájának.

(64)

Az izlandi hatóságok közölték, hogy azon vegyes szolgáltatásokat illetően, amelyek nem tekinthetők úgy, hogy azokat külföldön veszik igénybe és alkalmazzák, a legnagyobb hasonlóságot mutató héa-rendszerek bizonyos szabályokat írnak elő az adóköteles forgalom részét nem képező és ezért a héa-fizetési kötelezettség alól mentességet élvező tételekre és szolgáltatásokra vonatkozóan. A módosítással tehát azt kívánták biztosítani, hogy az izlandi adatközpontok számára a héa-val kapcsolatos elbánás tekintetében biztosított üzleti környezet megegyezzen az Unióban működő versenytársaikéval.

(65)

A Hatóság úgy véli, az a tény, hogy más héa-rendszerek bizonyos mentességeket biztosítanak, önmagában nem indokolja az izlandi héa kivetésének elmaradását. Még ha az intézkedés az adatközpont izlandi gazdasági ágazata által tapasztalt hátrányok ellensúlyozását szolgálja is, egy ilyen intézkedés semmilyen körülmények között nem igazolható azzal, hogy az adatközpont-szolgáltatások EGT-piacán fennálló versenytorzulásokat hivatott korrigálni. A kialakult következetes ítélkezési gyakorlat szerint az a körülmény, hogy az EGT-állam egyoldalú intézkedésekkel a gazdaság valamely ágazatában az EGT más területén érvényesülő versenyfeltételekhez való közeledésre törekszik, nem fosztja meg ezen intézkedéseket támogatás jellegüktől (26). Azt tehát, hogy egy adott kivétel megfelel-e a rendszer logikájának, mindenekelőtt a referencia-adókeret, azaz az izlandi héa-rendszer vonatkozásában kell értékelni (27).

(66)

Az izlandi áruk termelésének előnyben részesítése vagy az izlandi vállalatok versenyképességének az EGT más területein letelepedett versenytársaikkal szembeni javítása nem áll összhangban az izlandi héa-rendszer általános jellegével és logikájával. Az izlandi héa-törvény nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az izlandi szolgáltatások vagy áruk konkurens külföldi szolgáltatásokkal vagy árukkal szembeni előnyben részesítését szolgálnák. Nem a rendszerből fakadó, külső politikai célokra – például az adatközpont izlandi gazdasági ágazata versenyképességének javítására és az izlandi energiaforrások újszerű hasznosítására irányuló célra – nem lehet hivatkozni a rendszertől való eltérés indokolásaként (28).

(67)

A fentiek alapján a Hatóság úgy véli, hogy az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásoktól elválasztható és azokhoz nem elválaszthatatlanul kapcsolódó vegyes szolgáltatásokra vonatkozó héa kivetésének elmaradása nem tekinthető az izlandi héa-rendszer általános jellegével és logikájával összhangban állónak.

(68)

A szerverek behozatalához kapcsolódóan az izlandi hatóságok úgy érveltek, hogy a héa-törvény 36. cikkének (1) bekezdése értelmében egyes meghatározott importáruk mentesíthetők a héa alól, és ezért az egyes áruk behozatalára vonatkozó héa-mentesség az izlandi héa-rendszer lényegéből következik. Hozzátették, hogy a legtöbb héa-rendszer biztosít bizonyos mentességeket, amelyek gazdasági tényeken, valamint az adott ország adórendszerének jellegén és általános szerkezetén alapulnak.

(69)

A Hatóság úgy véli, hogy a 36. cikk (1) bekezdésében előirányzott mentességek (a szerző által behozott művészeti alkotások, meghatározott irodalmi művek, mentési célú járművek, vámmentes áruk stb.) rendkívül korlátozottak, és nem feltétlenül kapcsolódnak gazdasági tevékenység végzéséhez. Ezzel szemben a szerverek behozatalára vonatkozó héa-mentességet élvező vállalatok esetében szervereik importja gazdasági tevékenységük szerves részét képezi. Amint azt korábban megjegyeztük, az izlandi héa-törvény elsőszámú szabálya előírja, hogy a gazdasági tevékenységek után adót kell fizetni, valamint hogy a belföldi tranzakciók után valamennyi szakaszban, valamint az áruk és szolgáltatások behozatalához kapcsolódóan héát kell fizetni a Kincstárnak (29). Az izlandi hatóságok nem említettek az izlandi héa-törvényben szereplő olyan hasonló ágazatspecifikus mentességeket, amelyek indokolnák a módosításokat.

(70)

Az izlandi hatóságok továbbá egy olyan elvre hivatkoztak, amelynek értelmében a kizárólag szolgáltatás nyújtása céljából, a tulajdonjog megváltozása nélkül átruházott áruk esetében az ilyen áruk átruházása a szolgáltatásnyújtás részét képezi, és ezért azt külön héa-fizetési kötelezettség nem terheli. Az izlandi hatóságok azonban nem ismertették az ezen elvet alátámasztó jogalapot, és azt sem indokolták, miért van szükség a szerverek és hasonló berendezések behozatalára vonatkozó héa-mentességet előíró egyedi rendelkezés elfogadására, ha az ilyen behozatal egyébként is az említett elv hatálya alá tartozik.

(71)

A Hatóság meglátása szerint a szerverek behozatalára vonatkozó héa-fizetés alóli mentesség és a vegyes szolgáltatásokat terhelő héa kivetésének elmaradása nem minősül az izlandi héa-rendszer jellegéből és általános szerkezetéből fakadó általános rendszer kiigazításának. Épp ellenkezőleg, a módosításokat a jelek szerint azzal a gazdasági és politikai céllal (30) vezették be, hogy növeljék az izlandi adatközpont-szolgáltatások vásárlásának vonzerejét a külföldi vállalkozások számára, és ezáltal javítsák az adatközpont izlandi gazdasági ágazatának versenyképességét (31). A Hatóság véleménye szerint ezek a megfontolások nem képezik részét a fogyasztói adórendszer belső felépítésének és általános jellegének (32).

(72)

Az izlandi hatóságok azt állítják, hogy a kérdéses intézkedések hozzá kívánták igazítani az izlandi héa-rendszert az uniós tagállamok héa-rendszereihez annak érdekében, hogy az adatközpont belföldi ágazata számára az Unióban fennállóhoz hasonló versenykörnyezetet teremtsenek. 3/13/COL határozatában a Hatóság felkérte az izlandi hatóságokat, hogy nyújtsanak be érdemi információkat egyrészről azon állításuk alátámasztására, hogy az új héa-módosítások az uniós tagállamok héa-rendszereit tükrözik, másrészről – és ez a fontosabb – azt illetően, hogy a módosítások megfelelnek az izlandi héa-rendszer logikájának. Az izlandi hatóságok azonban e tekintetben nem szolgáltak további észrevételekkel vagy információkkal.

(73)	A fentiekre tekintettel a Hatóság úgy véli, hogy a szerverek behozatalára vonatkozó héa- mentesség és a vegyes szolgáltatásokat terhelő héa kivetésének elmaradása nem felel meg az izlandi héa-rendszer logikájának és általános jellegének.

1.4. A verseny torzítása és a szerződő felek közötti kereskedelem befolyásolása

(74)	Végül ahhoz, hogy az intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősüljön, a verseny torzításával kell fenyegetnie és érintenie kell az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kereskedelmet.

(75)

A kialakult következetes ítélkezési gyakorlat szerint az a körülmény, hogy egy intézkedés megerősíti egy vállalkozás helyzetét más, EGT-n belüli kereskedelemben részt vevő konkurens vállalkozásokkal szemben, elegendő annak megállapításához, hogy az intézkedés érintheti a szerződő felek közötti kereskedelmet és torzíthatja a más EGT-államokban letelepedett vállalkozások közötti versenyt (33).

(76)

A szóban forgó két intézkedés az Izlandon kívül, többek között az EGT területén letelepedett jogalanyokra irányult. Ezek a vállalkozások az izlandi adatközpontoktól történő szolgáltatásvásárlás esetén vehették igénybe az intézkedéseket. Az izlandi adatközpontok versenyben állnak az EGT-n belüli hasonló szolgáltatókkal. Mindemellett az intézkedéseket kimondottan azzal a céllal vezették be, hogy az EGT-n belülről és azon kívülről izlandi adatközpont-szolgáltatásokat vásároló ügyfeleket szerezzenek. Mivel az ügyfelek a saját ágazatukban EGT-szerte más jogalanyokkal versenyben álló vállalkozások, fennállt a kockázata, hogy az intézkedések érinthetik az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kereskedelmet, illetve torzíthatják az EGT-n belüli versenyt vagy ezzel fenyegethetnek.

1.5. Az állami támogatás fennállására vonatkozó következtetés

(77)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy az értékelés tárgyát képező intézkedések, azaz az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyek által importált, izlandi adatközpontokban használatra kerülő szerverek és hasonló berendezések behozatalára vonatkozó héa-mentesség és az adatközpontok közreműködésével végzett tranzakciókat terhelő héa kivetésének elmaradása – az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások „járulékos” szolgáltatásaira vonatkozó héa kivételével – az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek. A fent említett körülmények esetén ezért meg kell vizsgálni, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

2. ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK

(78)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében „[a]z EFTA Felügyeleti Hatóságot időben kell értesíteni a támogatások nyújtása, illetve azok módosítása felől annak érdekében, hogy a Hatóságnak lehetősége legyen megjegyzéseinek benyújtására. […] Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre.”

(79)

Az izlandi hatóságok a támogatási intézkedések 2011. május 1-jén kezdődő végrehajtásukat megelőzően ezekről nem értesítették kellő időben a Hatóságot. Ezenfelül az izlandi hatóságok a Hatóság végső határozatának elfogadását megelőzően hatályba léptették az említett intézkedéseket. A Hatóság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az izlandi hatóságok nem tartották be a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeiket. A támogatás odaítélése ennélfogva jogellenes.

3. AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSE

(80)	Az izlandi hatóságok nem támasztották alá érvekkel azt, hogy a fent meghatározott héa-intézkedésekben foglalt állami támogatás összeegyeztethető állami támogatásnak tekinthető.

(81)	Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatási intézkedések többnyire összeegyeztethetetlenek az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, kivéve, ha azokkal kapcsolatban a megállapodás 61. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján eltérés alkalmazható.

(82)

A 61. cikk (2) bekezdésében foglalt eltérés nem alkalmazható a szóban forgó támogatásra, és az az említett rendelkezésben felsorolt célok egyikének megvalósítását sem célozza. Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja és a 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja sem alkalmazható erre az ügyre. A Hatóság továbbá semmiféle információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy a támogatás kedvezményezettjei olyan régióban találhatók, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett regionális támogatásban részesülhet. Az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdésében szereplő eltérés szintén nem alkalmazható erre az ügyre.

(83)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyek által importált, izlandi adatközpontokban használatra kerülő szerverek és hasonló berendezések behozatalára vonatkozó héa-mentességet és az izlandi adatközpontok Izlandon lakóhellyel nem rendelkező ügyfeleinek nyújtott – és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások járulékos szolgáltatásainak nem minősülő – vegyes szolgáltatásokat terhelő héa kivetésének elmaradását az EGT-megállapodás állami támogatással kapcsolatos rendelkezései nem indokolják.

4. JOGOS ELVÁRÁS ÉS JOGBIZTONSÁG

(84)

A támogatás kedvezményezettjei a jogos elvárás és a jogbiztonság jogi alapelveire hivatkozhatnak, ha meg kívánnak támadni egy jogellenes állami támogatás visszafizettetésére irányuló határozatot. Ezek az elvek azonban csak kivételes esetekben alkalmazandók és egy vállalkozás rendszerint nem élhet jogos elvárással a támogatás jogellenes voltát illetően, kivéve, ha azt a támogatás Hatóságnak (vagy adott esetben az Európai Bizottságnak) történő bejelentését célzó eljárással összhangban nyújtották (34). Ezt az elvet a Bíróság a következőképpen erősítette meg: „A fő eljárás tárgyához hasonló esetekben a kivételes körülmény fennállása nem megalapozott a jogbiztonság elvének ismeretében a Bíróság azon korábbi álláspontjának megfelelően, hogy amennyiben a Bizottság nem fogadott el a támogatás jóváhagyásáról szóló határozatot, … a kedvezményezettek nem vehetik biztosra a támogatás törvényességét, következésképpen nem építhetnek a jogos elvárások védelmével, illetve a jogbiztonsággal kapcsolatos alapelvekre” (35).

(85)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata kimondta, hogy a valamely támogatás szabályosságával kapcsolatos jogos bizalomra elvileg rendkívüli körülmények kivételével csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha ezt a támogatást a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárás betartásával nyújtották (36), megjegyezve, hogy egy kellő gondossággal eljáró üzletember általában meg tudja állapítani, hogy betartották-e az említett eljárást (37).

(86)

Ennek ellenére a Bíróság azt is elfogadta, hogy kivételes körülmények között az olyan támogatás kedvezményezettje, amelynek jogellenes voltát a bejelentés elmulasztása indokolja, a támogatás visszafizetése elleni keresetben hivatkozhat a támogatás jogszerű nyújtásával kapcsolatos jogos elvárásra (38). A Bíróság kimondta, hogy a bizalomvédelem elvére való hivatkozás joga minden jogalanyt megillet, amennyiben valamely közösségi intézmény benne megalapozott várakozásokat kelt (39). A Hatóság nem tett ilyet, és a Hatóság szelektív adótámogatási intézkedéseket tiltó határozataiból egyértelművé kellett volna válnia annak, hogy a bizonyos vállalatokat vagy vállalatok bizonyos csoportjait előnyben részesítő héa-intézkedéseket be kell jelenteni a Hatóságnak (40).

(87)

A fentiek alapján a Hatóság nem fogadja el, hogy a jogbiztonság vagy a jogos elvárás elveihez kapcsolódó érvek ebben az ügyben érvényesek lennének, tekintettel a Bíróság ítélkezési gyakorlatára, valamint az EGT-megállapodás 61. cikkének és az EUMSZ 107. cikkének széles körű alkalmazhatóságára. Következésképpen megállapítja, hogy végig egyértelműen előrelátható volt, hogy a vizsgált héa-intézkedések állami támogatást foglalhatnak magukban.

5. VISSZAFIZETTETÉS

(88)

Mivel a támogatást a Hatóságnak történő bejelentés nélkül nyújtották, az a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikkének f) pontja értelmében jogellenes támogatásnak minősül. A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 14. cikke alapján a Hatóság úgy határoz, hogy az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó szabályaival össze nem egyeztethető jogellenes támogatást a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük.

(89)

A Hatóság véleménye szerint a jelenlegi esetben nem akadályozzák általános elvek a visszafizettetést. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogellenes támogatás visszafizettetéssel történő megszüntetése a jogellenesség megállapításának logikus következménye. Következésképpen a jogellenesen nyújtott állami támogatásnak a korábbi helyzet visszaállítása érdekében történő visszafizettetését általában nem lehet az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó célkitűzéseihez képest aránytalannak tekinteni.

(90)

A kedvezményezett a támogatás visszafizetésével elveszti a piacon a versenytársaihoz képest élvezett előnyt, és helyreáll a támogatás nyújtását megelőzően fennálló állapot (41). A támogatás-visszafizetés funkciójából az is következik, hogy rendkívüli körülmények kivételével a Hatóság főszabályként nem lép túl a mérlegelési jogkörén akkor, amikor felkéri az érintett EFTA-államot a jogellenes támogatással nyújtott összegek visszafizettetésére, mivel azzal csak a korábbi állapot áll vissza (42). Sőt, mivel a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve szerint a Hatóság kötelező jelleggel felügyeli az állami támogatásokat, a támogatásban részesülő vállalkozások elvileg csak akkor bízhatnak jogosan a támogatás szabályszerűségében, ha azt az említett jegyzőkönyv rendelkezéseiben megállapított eljárásnak megfelelően nyújtották (43). Ebben az esetben látszólag nincsenek olyan kivételes körülmények, amelyek a támogatás kedvezményezettjei részéről jogos elvárást eredményezhettek volna.

(91)	A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 14. cikkének (2) bekezdése és a Hatóság 2004. július 14-i 195/04/COL határozatának 9. és 11. cikke értelmében a jogosulatlanul nyújtott állami támogatás visszafizettetésének magában kell foglalnia a kamatos kamatokat (44).

(92)

Az izlandi hatóságok ez idáig kevés információval szolgáltak a 163/2010. sz. törvény módosításai értelmében nyújtott támogatások összegéről. Ezenfelül nem adtak megfelelő tájékoztatást az intézkedések lehetséges kedvezményezettjeinek számára és kilétére vonatkozóan. Az izlandi hatóságok felkérést kapnak a nyújtott támogatás összegére és a támogatás kedvezményezettjeire vonatkozó részletes és pontos adatok benyújtására.

6. KÖVETKEZTETÉS

(93)	A fenti megfontolások alapján a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy az izlandi hatóságok jogellenesen nyújtották a szóban forgó támogatást, megsértve a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdését.

(94)

A 163/2010. sz. törvény rendelkezései értelmében nyújtott állami támogatás, azaz az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyek által importált, izlandi adatközpontokban használatra kerülő szerverek és hasonló berendezések behozatalára vonatkozó héa-mentesség és az izlandi adatközpontok Izlandon lakóhellyel nem rendelkező ügyfeleinek nyújtott – és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások járulékos szolgáltatásainak nem minősülő – vegyes szolgáltatásokat terhelő héa kivetésének elmaradása a fenti okok miatt összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, és azt a támogatás nyújtásának napjától kezdődő hatállyal vissza kell fizettetni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 163/2010. sz. törvény 4. és 12. cikkével bevezetett intézkedések, azaz az Izlandon lakóhellyel nem rendelkező személyek által importált, izlandi adatközpontokban használatra kerülő szerverek és hasonló berendezések behozatalára vonatkozó héa-mentesség és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokhoz nem elválaszthatatlanul kapcsolódó, az izlandi adatközpontok Izlandon lakóhellyel nem rendelkező ügyfeleinek nyújtott vegyes szolgáltatásokra vonatkozó héa kivetésének elmaradása az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetetlen állami támogatást foglalnak magukban.

2. cikk

Az izlandi hatóságok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy az 1. cikkben említett, 2011. május 1. és 2013. március 13. között jogellenesen nyújtott támogatást visszafizettessék a támogatás kedvezményezettjével/kedvezményezettjeivel.

3. cikk

A támogatást haladéktalanul, de legkésőbb az e határozat napjától számított négy hónapon belül vissza kell fizettetni a nemzeti jog eljárásainak megfelelően, amennyiben azok során lehetőség van a határozat azonnali és hatékony végrehajtására.

A visszafizettetendő támogatás után kamatot és kamatos kamatot kell fizetni attól a naptól kezdve, amelyen a támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották annak tényleges visszafizettetéséig.

A kamatot az EFTA Felügyeleti Hatóság 195/04/COL határozatának 9. cikke alapján kell kiszámítani (45).

4. cikk

Izland 2014. július 8-ig tájékoztatja a Hatóságot a kedvezményezettel/kedvezményezettekkel visszafizetendő teljes összegről (tőke és visszafizettetési kamatok), valamint a támogatás visszafizettetése érdekében tervezett vagy meghozott intézkedésekről.

Izland 2014. szeptember 8-ig végrehajtja a Hatóság határozatát és teljes mértékben visszafizetteti a támogatást.

5. cikk

Ennek a határozatnak Izland a címzettje.

6. cikk

E határozatnak csak az angol nyelvű változata hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 8-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Oda Helen SLETNES

elnök

Frank J. BÜCHEL

bizottsági testületi tag

(1) Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a hozzáadottérték-adóról szóló 50/1988 sz. törvény bizonyos, az izlandi adatközpontok ügyfeleire alkalmazandó módosításai tekintetében a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló, 2013. január 16-i 3/13/COL határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL C 111., 2013.4.18., 5. o.) és annak EGT-kiegészítésében (23. sz., 2013.4.18., 1. o.) tették közzé.

(2) A levelezés részletesebb leírását lásd a Hatóság 3/13/COL határozatának 1–6. pontjában.

(3) Ebben a bejelentésben az izlandi hatóságok mindhárom intézkedést héa-fizetés alóli mentességként említették. A Hatóság véleménye szerint azonban a héa-rendszer logikáját követve az elektronikus úton nyújtott és a vegyes szolgáltatásokat érintő intézkedéseket indokoltabb lenne „nulla héa-kulcs” hatálya alá tartozónak nevezni, mivel a Hatóság értelmezése szerint az ilyen szolgáltatásokat nyújtók jogosultak az adott szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó vásárlások után fizetett héa levonására.

(4) Vö. a 163/2010. sz. törvény 4. cikkével.

(5) A héa-törvény 12. cikke (1) bekezdésének 10.c) pontja.

(6) A héa-törvény 12. cikke (1) bekezdésének 10.d) pontja. Az izlandi hatóságok kifejtették, hogy a „számítógépes szolgáltatások” kifejezés csak az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások körének egy részét foglalja magában, és hogy a módosítás ezt a menteséget volt hivatott kiterjeszteni az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások szélesebb körére.

(7) Az izlandi hatóságok hivatalos fogalommeghatározása szerint az „elektronikus úton nyújtott szolgáltatások” fogalma „az interneten vagy más hálózaton keresztül automatikusan, minimális emberi beavatkozással nyújtott szolgáltatásokat foglalja magában, amelyekben az információs technológia alkalmazása a szolgáltatásnyújtás szükséges részét képezi”.

(8) Lásd a héa-törvény 42A. cikkét.

(9) Ebben az összefüggésben az adatközpont izlandi gazdasági ágazatának képviselője javaslatot nyújtott be a jövedelemadóról szóló törvény módosítására, amelynek nyomán az izlandi adatközpontokban elhelyezett és izlandi lakóhellyel nem rendelkező személyek tulajdonában álló import szerverek nem minősülnének izlandi állandó telephelynek. Ezt a javaslatot azonban a Parlament nem fogadta el.

(10) Lásd az izlandi hatóságok által a 2011. április 5-i e-mail üzenetük 5. oldalán felsorolt példákat: egy hálózati szerverekkel foglalkozó olyan uniós tagállambeli vállalat, amely szervereit egy izlandi adatközpont-vállalatnál tárolja és az izlandi adatközponttól adattárolási szolgáltatásokat vásárol, Izlandon állandó telephellyel rendelkezőnek minősülne, és ezért a hatályos szabályok értelmében héa-fizetési kötelezettség terhelné (vö. a héa-törvény 42A. cikkével). Egy uniós tagállambeli olyan könyvelőiroda, amelynek fő tevékenysége nem a szervereken történő adattárolás, még akkor sem minősülne Izlandon állandó telephellyel rendelkezőnek, ha szervereit tárolás céljából egy izlandi adatközpontba költöztetné.

(11) A részletesebb értékelést lásd a Hatóság 3/13/COL határozatának 50. pontjában.

(12) Lásd a Vámigazgatóság 2012. december 14-én kelt levelét.

(13) Minden számadat izlandi koronában értendő.

(14) Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a támogatásként történő besoroláshoz valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie; lásd a C-142/87. sz., Belgium kontra Bizottság („Tubemeuse”) ügyben hozott ítéletet, EBHT 1990., I-959. o.

(15) Lásd a következőket: a Hatóság állami támogatási iránymutatásának vállalkozások megadóztatására vonatkozó fejezete, a 248/84. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1987., 4013. o.) 3. pontjának (3) bekezdése és az E-6/98. sz., Norvég Királyság kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítélet (EFTA bírósági jelentés 1999.) 34. pontja.

(16) A C-41/90. sz., Höfner és Elser kontra Macroton ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-1979. o.) 21–23. pontja és az E-5/07. sz., Private Barnehagers Landsforbund kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítélet (EFTA bírósági jelentés 2008., 61. o.) 78. pontja.

(17) A C-222/04. sz., Ministero dell'Economia e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze SpA ügyben hozott ítélet (EBHT 2006., I-289. o.) 108. pontja.

(18) A C-106/09 P. és C-107/09 P. sz., Bizottság és Spanyolország kontra Government of Gibraltar és Egyesült Királyság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2011., I-11113. o.) 75. pontja.

(19) Uott, 145. pont.

(20) A C-75/97. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-3671. o.) 32. pontja, a C-143/99. sz., Adria-Wien Pipeline és Wietersdorfer & Peggauer Zementwerke ügyben hozott ítélet (EBHT 2011., I-8365. o.) 48. pontja) és a C-409/00. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., I-1487. o.) 48. pontja.

(21) Lásd a C-409/00. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., I-1487. o.) 49. pontját.

(22) Az E-6/98. sz., Norvégia kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítélet (EFTA bírósági jelentés 1999., 76. o.) 38. pontja; az E-5/04., E-6/04. és E-7/04. sz., Fesil és Finnfjord, PIL és társai és Norvégia kontra EFTA Felügyeleti Hatóság egyesített ügyekben hozott ítélet (EFTA bírósági jelentés 2005., 117. o.) 84–85. pontja; a T-127/99., T-129/99. és T-148/99. sz., Territorio Histórico de Alava és mások kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2002., II-1275. o.) 163. pontja; a C-143/99. sz., Adria-Wien Pipeline ügyben hozott ítélet (EBHT 2001., I-8365. o.) 42. pontja; a T-308/00. sz., Salzgitter kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., II-1933. o.) 42. pontja; a C-172/03. sz., Wolfgang Heiser ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., I-1627. o.) 43. pontja és a C-279/08 P. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet (EBHT 2011., I-7671. o.) 62. pontja.

(23) Az E-6/98. sz., Norvégia kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 38. pontja, az E-5/04., E-6/04. és E-7/04. sz., Fesil és Finnfjord, PIL és társai és Norvégia kontra EFTA Felügyeleti Hatóság egyesített ügyekben hozott, fent hivatkozott ítélet 76–89. pontja; a 173/73. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1974., 709. o.) 16. pontja.

(24) Az E-6/98. sz., Norvégia kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott, fent említett ítélet 67. pontja; a C-159/01. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., I-4461. o.) 43. pontja; a C-106/09 P. és C-107/09 P. sz., Bizottság és Spanyolország kontra Government of Gibraltar és Egyesült Királyság egyesített ügyekben hozott, fent említett ítélet 146. pontja.

(25) Lásd a Hatóság 3/13/COL határozatának 50–51. pontját.

(26) A C-372/97. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., I-3679. o.) 67. pontja és a C-172/03. sz. Heiser-ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., I-1627. o.) 54. pontja.

(27) Lásd a T-210/02. sz., RENV British Aggregates Association kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2012., II-0000. o.) 49–50. pontját és a C-106/09 P. és C-107/09 P. sz., Bizottság és Spanyolország kontra Government of Gibraltar és Egyesült Királyság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2011., I-11113. o.) 75. és 90. pontját.

(28) Lásd a C-78/08–C-80/09. sz., Paint Graphos és társai egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2011., I-7611. o.) 70. pontját.

(29) Lásd a hozzáadottérték-adóról szóló 50/1988. sz. törvény 1. cikkét.

(30) A 2011. szeptember 2-i bejelentést tartalmazó levél.

(31) Lásd az E-17/10. és E-6/11. sz., Liechtensteini Hercegség és VTM Fundmanagement kontra EFTA Felügyeleti Hatóság egyesített ügyekben hozott ítélet (EFTA bírósági jelentés 2012., 117. o.) 76. pontját.

(32) Hasonló érveléssel találkozhatunk a Hollandia által nemzetközi pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatban bevezetett állami támogatásról szóló, 2003. február 17-i 2003/515/EK bizottsági határozat (95) preambulumbekezdésében. (HL L 180., 2003.7.18., 52. o.).

(33) Az E-6/98. sz., Norvég kormány kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítélet (EFTA bírósági jelentés 1999., 76. o.) 59. pontja; a 730/79. sz., Philip Morris kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1980., 2671. o.), 11. pontja.

(34) A C-5/89. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-3437. o.) 14. pontja; a C-169/95. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., I-135. o.) 51. pontja és a C-24/95. sz., Land Rheinland-Pfalz kontra Alcan Deutschland GmbH ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., I-1591. o.) 25. pontja.

(35) A C1-09. sz., Centre d'Exportation du Livre Français (CELF), Ministre de la Kultúra et de la Communication kontra Société Internationale de Diffusion et d'Édition ügyben hozott ítélet (EBHT 2010., I-02099. o.) 53. pontja. Lásd még a C-91/01. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., I-4355. o.) 66. és 67. pontját.

(36) A C-5/89. sz., Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-3437. o.) 14. pontja és a Regione Autónoma della Sardegna kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., II-2123. o.) 64. pontja.

(37) A C-5/89. sz., Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-3437. o.) 14. pontja; a C-169/95. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., I-135. o.) 51. pontja.

(38) A C-183/02 P. sz. és C-187/02 P. sz., Demesa és Territorio Histórico de Álava kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2004., I-10609. o.) 51. pontja.

(39) A T-290/97. sz., Mehibas Dordstelaan kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., II-15. o.) és a C-182/03. és C-217/03. sz., Belgium és Forum 187 ASBL kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2006., I-05479. o.) 147. pontja.

(40) Lásd a következőket: az EFTA Felügyeleti Hatóság 1995. október 31-i 106/95/COL határozata az üveg csomagolóanyagok alapadója alóli adómentességről (HL L 124., 1996.5.23., 30. o. és 23. sz. EGT-kiegészítés, 1996.5.23., 75. o.), az EFTA Felügyeleti Hatóság 1997. május 14-i 145/97/COL határozata a regionális alapon differenciált társadalombiztosítási járulékrendszerre vonatkozó megfelelő intézkedésekről és az EFTA Felügyeleti Hatóság 2010. március 24-i 97/10/COL határozata a céges biztosítótársaságok liechtensteini adótörvény szerinti adózásáról (HL L 261., 2012.9.27., 1. o. és 53. sz. EGT-kiegészítés, 2012.9.27., 1. o.).

(41) Lásd az E-17/10. és E-6/11. sz., Liechtensteini Hercegség és VTM Fundmanagement kontra EFTA Felügyeleti Hatóság egyesített ügyekben hozott ítélet (EFTA bírósági jelentés 2012., 117. o.,) 141–142. pontját.

(42) A C-75/97. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-3671. o.) 66. pontja és a C-310/99. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-2289. o.) 99. pontja.

(43) A C-169/95. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., I-135. o.) 51. pontja.

(44) Az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 27. cikkében említett végrehajtási rendelkezésekről szóló 195/04/COL testületi határozat támogatás bejelentését szolgáló formanyomtatványok tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. december 17-i 789/08/COL EFTA felügyeleti hatósági határozattal módosított formában (HL L 340., 2010.12.22., 1. o. és 72. sz. EGT-kiegészítés, 2010.12.22., 1. o.).

(45) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 789/10/COL határozatával módosított formában.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 55

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. február 26.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2015/301 végrehajtási rendelete (2015. február 13.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Weißlacker/Allgäuer Weißlacker [OEM])	1
	*	A Bizottság (EU) 2015/302 rendelete (2015. február 25.) a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 454/2011/EU rendelet módosításáról ( 1 )	2
	*	A Bizottság (EU) 2015/303 végrehajtási rendelete (2015. február 25.) a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosításáról	4
		A Bizottság (EU) 2015/304 végrehajtási rendelete (2015. február 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	6

Hivatkozás	Címke
B.1. (V1.2)	A nemzetközi vagy külföldi értékesítés során alkalmazott díjszabási adatok számítógépes előállítása és cseréje – nem integrált foglalási jegyek
B.2. (V1.2)	A nemzetközi vagy külföldi értékesítés során alkalmazott díjszabási adatok számítógépes előállítása és cseréje – integrált foglalási jegyek
B.3. (V1.2)	A nemzetközi vagy külföldi értékesítés során alkalmazott díjszabási adatok számítógépes előállítása és cseréje – különleges ajánlatok
B.4. (V1.2)	A menetrendi adatok cseréjével foglalkozó EDIFACT-üzenetek végrehajtási útmutatója
B.5. (V1.2)	Ülő-, illetve fekhelyek elektronikus foglalása, valamint úti okmányok elektronikus kiállítása – üzenetváltás
B.6. (V1.2)	Ülő-, illetve fekhelyek elektronikus foglalása, valamint szállítási okmányok elektronikus kiállítása (RCT2-szabványok)
B.7. (V1.2)	Otthon kinyomtatott nemzetközi vasúti jegy
B.8. (V1.2)	A vasúttársaságokra, a pályahálózat-működtetőkre és a vasúti szállítási láncolatban részt vevő egyéb társaságokra vonatkozó szabványos számkódolás
B.9. (V1.2)	A helyek szabványos számkódolása
B.10 (V1.2)	A mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott segítség elektronikus lefoglalása – Üzenetváltás
B.30. (V1.2)	Séma – a vasúttársaságnak és a pályahálózat-működtetőnek a személyszállítási telematikai alkalmazásokra vonatkozó ÁME-val kapcsolatos kommunikációjához szükséges, üzeneteket, illetve adatállományokat tartalmazó katalógus.
B.50. (V1.0)	Menetrend alkalmazási útmutató
B.51. (V1.0)	Díjszabási alkalmazási útmutató
B.52. (V1.0)	Foglalási alkalmazási útmutató
B.53. (V1.0)	Közvetlen teljesítési alkalmazási útmutató
B.54. (V1.0)	Közvetett teljesítési alkalmazási útmutató
B.55. (V1.0)	Mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozó alkalmazási útmutató
B.56. (V1.0)	A vonattársaság és a pályahálózat-működtető kommunikációjának alkalmazási útmutatója”

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	169,3
	IL	81,7
	MA	89,2
	TR	114,9
	ZZ	113,8
0707 00 05	TR	186,4
0707 00 05	ZZ	186,4
0709 93 10	MA	132,3
	TR	216,1
	ZZ	174,2
0805 10 20	EG	50,5
	IL	75,8
	MA	49,8
	TN	50,1
	TR	68,1
	ZZ	58,9
0805 20 10	IL	138,1
	MA	98,5
	ZZ	118,3
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	EG	80,3
	IL	157,0
	JM	118,2
	MA	101,0
	TR	83,9
	US	137,0
	ZZ	112,9
0805 50 10	EG	41,5
	TR	59,1
	ZZ	50,3
0808 10 80	BR	69,3
	CL	94,7
	MK	27,7
	US	198,7
	ZZ	97,6
0808 30 90	CL	170,0
	CN	99,9
	US	122,7
	ZA	107,4
	ZZ	125,0

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 193/14/COL határozata (2014. május 8.) a hozzáadottérték-adóról szóló 50/1988. sz. törvény bizonyos, az izlandi adatközpontok ügyfeleire alkalmazandó módosításairól (Izland) [2015/305]	9


	(1) EGT-vonatkozású szöveg