(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 245/2002/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Asparago bianco di Cimadolmo” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

2012. február 22-én a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 11. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett Hollandiához a szén-dioxid hatóanyagnak az említett irányelv V. melléklete szerinti 15. terméktípusban (madárölő szerek) való felhasználás céljából az I. mellékletbe történő felvételéről.

(2)

Hollandia a 98/8/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban 2013. augusztus 30-án értékelő jelentést és ajánlásokat nyújtott be a Bizottságnak.

(3)

Az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményét 2014. június 17-én a biocid termékekkel foglalkozó bizottság fogalmazta meg, amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit.

(4)

Az említett vélemény szerint a 15. terméktípusba tartozó, szén-dioxidot tartalmazó biocid termékek várhatóan megfelelnek a 98/8/EK 5. cikkében meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy az említett hatóanyag felhasználásával kapcsolatos bizonyos előírások és feltételek teljesülnek.

(5)

Ezért helyénvaló jóváhagyni a szén-dioxidnak a 15. terméktípusba tartozó biocid termékekben, az említett előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(6)

Mivel az értékelések a nanoanyagokkal nem foglalkoztak, az 528/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdésének megfelelően indokolt, hogy a fenti jóváhagyás az ilyen anyagokra ne terjedjen ki.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Litvánia kérelmét (2) a „Liliputas” elnevezés bejegyzésére.

(2)

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke (2) bekezdésének megfelelően Lengyelország 2013. szeptember 13-i felszólalásában és 2013. november 8-i indokolással ellátott felszólalásában kifogással élt a bejegyzés ellen. A kifogás elfogadhatónak bizonyult.

(3)

2014. január 8-án kelt levelében a Bizottság felkérte az érdekelteket a szükséges konzultációk lefolytatására, hogy egyezségre jussanak egymás között saját belső eljárásaiknak megfelelően.

(4)

Litvániának és Lengyelországnak nem sikerült egyezségre jutnia.

(5)

Mivel nem jött létre egyezség, a Bizottságnak az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárás alapján határozatot kell elfogadnia.

(6)

Az 1151/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a felszólaló azt állította, hogy a „Liliputas” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzése veszélyeztetné egy részben azonos elnevezés, több védjegy és termék fennmaradását, amelyek jóval több mint öt éve jogszerűen jelen voltak Lengyelország piacán, amikor a Bizottság 2013. június 15-én közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Litvánia kérelmét a „Liliputas” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzésére; a felszólaló szerint a bejegyzés veszélyeztetné a „Liliputas” sajthoz hasonló jellemzőkkel és hangzással rendelkező lengyel „Liliput” elnevezésű termék fennmaradását.

(7)

A felszólaló azzal érvelt, hogy a „Liliput” elnevezés Lengyelországban általában kisméretű termékek, többek között sajt megnevezésére is szolgál. A „Liliput” elnevezésű sajt 1971 óta jogszerűen előállított és forgalmazott termék Lengyelországban. A vállalati szabványokban, a technológiai útmutatókban és a nyersanyagok felhasználására vonatkozó előírásokban a „Liliput” elnevezésű sajtot a gouda, az edami és az ementáli típusú sajtok mellett említik. A lengyel sajt esetében használt elnevezés jól ismert a lengyel fogyasztók körében, és semmilyen módon nem kapcsolódik a litván sajthoz. Ezért azt egy általános lengyel sajttípus köznevesült elnevezésének kell tekinteni. A lengyel „Liliput” sajt jellemzői, megjelenése és mérete hasonló a litván „Liliputas” sajtéhoz. A felszólaló arra a következtetésre jutott, hogy a „Liliput” és „Liliputas” köznevesült elnevezésű, hasonló termékek. A „Liliputas” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzése miatt ezért a lengyel termelők nem hozhatnák forgalomba „Liliput” elnevezésű sajtjukat, illetve nem használhatnák a „Liliput” elnevezést sajt neveként.

(8)

A felszólaló azzal is érvelt, hogy a bejegyzendő termék és elnevezés nem felel meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeknek. A közzétett egységes dokumentum szerint a sajt a mérete miatt kapta a „Liliputas” nevet. A „Liliputas” elnevezés ezért nem a termék származási helyére, hanem – a lengyel „Liliput” elnevezésű sajthoz hasonlóan – a sajt kis méretére utal. A termék minőségi jellemzői ezenkívül nem a földrajzi eredetének tulajdoníthatók, hanem annak, hogy kisméretű hengerekben érlelik. A Penicillium pallidum Smith mikroszkopikus penészgombának a „Liliputas” elnevezésű termék érzékszervi jellemzőire gyakorolt hatása nem igazolt. Az a tény továbbá, hogy a terméket a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió) hatósági szabványai alapján állították elő, azt támasztja alá, hogy a terméket a Szovjetunióban bárhol előállíthatták, valamint hogy a termék és a behatárolt földrajzi terület között nincs kapcsolat. Következésképpen a „Liliputas” sajtot általános terméknek kell tekinteni.

(9)

Számos lengyel sajtkészítő jegyeztetett már be a „Liliput” kifejezést tartalmazó védjegyet, így például a „Cheesland Liliput” és a „Ser liliput” bejegyzett szó- és grafikus védjegy, valamint a „Serenada Liliput” bejegyzésre irányuló kérelemmel érintett szóvédjegy. A lengyel „Liliput” elnevezésű terméket nagy mennyiségben állítják elő: 2013-ban ipari mennyiségben 2 762 tonnát állítottak elő és hoztak forgalomba 2 250 üzletben szerte Lengyelországban; az előállított mennyiség 4,8 %-át exportálták az Unió piacára. A „Liliput” sajtként előállított termékek 90 %-a védjegyoltalom alatt áll. A felszólaló véleménye szerint a „Liliputas” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzése veszélyeztetné e védjegyek fennmaradását.

(10)

A felszólaló által benyújtott fenti kifogások ellenére a „Liliputas” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzése az alább említett okok miatt helyénvaló.

(11)

Habár a „Liliputas” elnevezés használata bizonyára a sajt kis méretéből ered, egyértelmű, hogy az elnevezés Litvániában fél évszázad alatt elveszítette a méretre utaló jellegét, ehelyett szoros kapcsolat alakult ki az előállítás helyével. A „Liliputas” elnevezés Litvániában napjainkban egyértelműen a Belvederisben kézzel előállított kiváló minőségű félkemény érlelt sajtot jelenti. A litván fogyasztók az elnevezést nem valamely lengyel sajttal vagy a szabványosított, ipari keretek között zajló sajtkészítéssel kapcsolják össze. Ezért, habár nem utal kifejezetten földrajzi területre, a „Liliputas” elnevezés megfelel az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdése meghatározásának, amelynek értelmében az oltalom alatt álló földrajzi jelzés egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származó terméket jelölő elnevezés.

(12)

A fentiek alapján a „Liliputas” nem tekinthető köznevesült elnevezésnek. A köznevesült elnevezések – habár történelmileg kapcsolódnak ahhoz a helyhez, ahol az általuk jelölt terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – napjainkban már egyáltalán nem hozhatók összefüggésbe a származási hely szerinti földrajzi eredettel. A „Liliputas” elnevezésre ennek éppen az ellenkezője jellemző. Eredetileg nem kapcsolódott földrajzi eredethez, mára azonban szorosan kapcsolódik egy előállítási helyéhez.

(13)

A termék minőségi jellemzői és hírneve a földrajzi eredetének tulajdonítható. Noha a közzétett egységes dokumentum megállapítja, hogy a sajt a mérete miatt kapta a „Liliputas” elnevezést, az is egyértelműen kiderül belőle, hogy a sajt egyedi zamata és aromája annak köszönhető, hogy kisméretű hengerekben érlelik, belső mikroflóra és a Penicillium pallidum Smith mikroszkopikus penészgomba jelenlétében, amely a földrajzi területen található pincékben alakul ki. A „Liliputas” sajtra jellemző friss, tejsavas zamat és aroma kifejezetten a Belvederis község pincéiben megtalálható penésznek köszönhető. Ez a terület kedvező feltételeket teremt e penészfajta tenyészéséhez. A sajt kézzel, nem gépi módon történő előállítása szintén hozzájárul a penész kialakulásához és fennmaradásához. A „Liliputas” a litván tejipar legfontosabb termékeként ezenkívül jól dokumentált és megalapozott hírnévnek örvend, és minderről pontos leírás olvasható a közzétett egységes dokumentumban.

(14)

A „Liliputas” és a „Liliput” sajt közötti különbségek ezért elég egyértelműek. A „Liliputas” sajt nem tekinthető általános terméknek.

(15)

Azzal a kifogással kapcsolatban, hogy mivel a „Liliputas” sajtra a Szovjetunió szabványai vonatkoztak, ezért az a Szovjetunió területén bárhol előállítható volt, meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunió fennállása alatt kötelező volt a termékeket ilyen szabványok hatálya alá vonni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a terméket – a Litvánia kezdeményezésére a dokumentumba felvett szabványban leírtak szerint – máshol is előállították volna. A termék mindenesetre 1969 és 1979 között számos díjat, oklevelet, minőségjelzést és érmet kapott, egyértelmű utalással arra, hogy a litvániai Belvederis községben előállított sajtról van szó.

(16)

A „Liliput” és a bejegyzés előtt álló „Liliputas” elnevezés hangzása valóban hasonló. Mindkét elnevezés a sajt kis méretéből ered. Noha a „Liliputas” megkülönböztető tulajdonságokkal, minőségi jellemzőkkel és hírnévvel bír, a „Liliput” sajtnak vannak olyan tulajdonságai, amelyek a „Liliputas” sajthoz hasonlóvá teszik. Mivel az elnevezések és a termékek külleme igen hasonló, az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkében előírt oltalom alkalmazása ahhoz vezethetne, hogy a „Liliputas” elnevezés bejegyzése miatt a lengyel sajtkészítők nem használhatnák a „Liliput” nevet.

(17)

Igazolható, hogy a „Liliput” elnevezés használata sohasem irányult a „Liliputas” elnevezés hírnevének kihasználására. A név használata nem vezet, illetve vezethetett a fogyasztók megtévesztéséhez a termék tényleges származását illetően. A két termék két külön piacon kerül forgalomba, ahol jól ismertek és pontosan azonosíthatók. Ezért, és mert a „Liliput” elnevezést legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták a „Liliputas” bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz való beérkezését megelőzően, a méltányosság és a hagyományos névhasználat elismerése érdekében a névhasználatot engedélyezni kell az 1151/2012/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelő maximális átmeneti időszakra.

(18)

Mindebből nem következik szükségszerűen, hogy a „Liliput” elnevezés használata jogszerűtlenné fog válni. Az 1151/2012/EU rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban, ha – valamennyi lényeges tényezőt, különösen a fogyasztási területeken fennálló helyzetet és a vonatkozó nemzeti és uniós jogi aktusokat figyelembe véve – megállapítható, hogy a „Liliput” elnevezés köznevesültté vált, a név használatát nem befolyásolná a „Liliputas” elnevezés bejegyzése.

(19)

Azok a védjegyek, amelyek nevében szerepel a „Liliput” kifejezés, és amelyeket a „Liliputas” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzésére irányuló kérelem benyújtása előtt jóhiszeműen jelentettek be lajstromozásra vagy lajstromoztak, illetve amelyeknek az Unió területén belüli oltalma jóhiszemű használat révén keletkezett, az 1151/2012/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett termék tekintetében tovább használhatók, illetve oltalmuk megújítható, feltéve, hogy a védjegyekkel kapcsolatos jogszabályok általános követelményei minden más szempontból teljesülnek.

(20)

A fentiekre tekintettel a „Liliputas” elnevezést indokolt bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

(21)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A gyártó, az Unióban a Mitsubishi Electric Automotive Europe B.V által képviselt Mitsubishi Electric Corporation (MELCO) (a továbbiakban: kérelmező) 2014. június 24-én kérelmet nyújtott be a MELCO GXi hatékony generátor innovatív technológiaként való jóváhagyására. A Bizottság a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 4. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kérelem hiánytalan-e. Mivel megállapítása szerint az eredetileg benyújtott kérelemből lényeges információk hiányoztak, a Bizottság hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt. A teljes körű információkat a Bizottság 2014. július 10-én kapta meg, és az azt követő napon megkezdte a kérelem értékelését

(2)

A kérelmet a Bizottság a 443/2009/EK rendelet 12. cikkével, a 725/2011/EU végrehajtási rendelettel, valamint az innovatív technológiák jóváhagyásának a 443/2009/EK rendelet alapján történő kérelmezésére vonatkozó technikai iránymutatással (a továbbiakban: technikai iránymutatás) (3) összhangban értékelte és hiánytalannak találta.

(3)

A kérelem tárgya a 130A-tól 250A-ig terjedő teljesítményosztályú MELCO GXi hatékony generátor. A generátornak a technikai iránymutatás I. mellékletének 5.1.2. pontjában leírt VDA módszer szerint megállapított hatékonysága magas. A szóban forgó megközelítésmód az ISO 8854:2012 (4) nemzetközi szabványban meghatározott vizsgálati módszerre hivatkozik. A kérelemben szereplő generátor az összehasonlítási alapul szolgáló generátorhoz képest nagyobb hatékonysággal rendelkezik, mivel három területen csökkenti a veszteségeket: az egyenirányítási veszteséget új, alacsony energiaveszteségű dióda alkalmazásával; az állórész vasveszteségét vékony és magas minőségű elektromágneses acélból készült állórész-maggal, valamint az állórész rézveszteségét különösen magas kitöltési tényezőjű állórész és axiális hűtőszerkezet alkalmazásával.

(4)

A Bizottság megállapítása szerint a kérelemben benyújtott információk igazolják, hogy teljesülnek a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében, valamint a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 2. és 4. cikkében foglalt kritériumok.

(5)

A kérelmező igazolta, hogy a kérelemben leírt típusú, nagy hatékonyságú generátort a referenciaévnek tekintett 2009. évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik nem több mint 3 %-ában alkalmazták.

(6)

Annak meghatározásához, hogy járművekbe beépítve ez az innovatív technológia a szén-dioxid-kibocsátás mekkora csökkentését teszi lehetővé, meg kell határozni a viszonyítási alapul vett járművet, amelyhez az innovatív technológiával felszerelt jármű hatékonyságát a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 5. és 8. cikke szerint hasonlítani kell. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy 67 %-os hatékonyságú generátort megfelelő viszonyítási alapnak lehet tekinteni az új járműtípusba beépített innovatív technológia vizsgálatához. Amennyiben a MELCO GXi hatékony generátort meglévő járműtípusba építik be, a forgalomban lévő adott típus legújabb változatának generátorát kell viszonyítási alapul venni.

(7)

A kérelmező módszertant dolgozott ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára; ez olyan képleteket tartalmaz, amelyek összhangban állnak a technikai iránymutatásban szereplő egyszerűsített megközelítésmódban a hatékony generátorokra vonatkozóan ismertetett képletekkel. A Bizottság úgy véli, hogy a vizsgálati módszer – a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően – ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményeket ad, és megvalósítható módon, szilárd statisztikai szignifikanciával tudja bizonyítani a vizsgált innovatív technológia szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési hozadékait.

(8)

A kérelmező a hatékony generátorokra vonatkozó műszaki iránymutatáson alapuló képleteket tartalmazó módszertant dolgozott ki a szén-dioxid-kibocsátás vizsgálatára. A Bizottság megjegyzi, hogy a kérelmező vizsgálati módszertana és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének kiszámítására alkalmazott képletei minden tekintetben megegyeznek a 2013/341/EU bizottsági végrehajtási határozatban (5) meghatározott módszertannal. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a MELCO GXi hatékony generátor alkalmazása révén elért szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés megállapítására a 2013/341/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott módszert kell alkalmazni.

(9)

A Bizottság megállapítása szerint az előzőek alapján a kérelmező kellően bizonyította, hogy az innovatív technológia legalább 1 g/km-rel csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást.

(10)

A Bizottság megjegyzi, hogy az innovatív technológiából eredő csökkentés részben tanúsítható a standard vizsgálati ciklus alapján, a tanúsítandó végső összes csökkentést ezért a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint kell meghatározni.

(11)

A Bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzési jelentést az UTAC (Groupe UTAC CERAM) készítette el, és a jelentés megerősíti a kérelemben szereplő megállapításokat.

(12)

Mindezek alapján a Bizottságnak nincs ellenvetése a szóban forgó innovatív technológia jóváhagyásával szemben.

(13)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I., VIII. és IX. melléklete szerinti típus-jóváhagyási okmányokban feltüntetendő általános ökoinnovációs kód meghatározása céljából meg kell állapítani az e határozattal jóváhagyott innovatív technológia egyedi kódját.

(14)

Ha egy gyártó a fajlagos kibocsátási célérték teljesítése céljából élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az e határozattal jóváhagyott innovatív technológia alkalmazása révén elért szén-dioxid-megtakarítással csökkenti, akkor – a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében – az érintett jármű EK-típusbizonyítványának kérelmezésekor hivatkoznia kell erre a határozatra,

(1)

A tagállamok által az elektronikus azonosítási rendszerek átjárhatósága és biztonsága területén folytatott együttműködés alapvető fontosságú az érintett rendszerekhez társuló kockázatok nagyságának megfelelő mértékű, magas szintű bizalom és biztonság garantálásához.

(2)

Annak érdekében, hogy a tagállamok a 910/2014/EU rendelet 12. cikkének (5) bekezdésében előírt módon együttműködhessenek egymással, a 910/2014/EU rendelet 7. cikkének g) pontja arra kötelezi a bejelentő tagállamot, hogy a rendszer leírását hat hónappal előre eljuttassa a többi tagállamhoz.

(3)

A tagállamok együttműködéséhez egyszerűsített szabályokra van szükség. Az elektronikus azonosítási rendszerek átjárhatósága és biztonsága nem garantálható olyan eljárásokkal, amelyek különböző nyelveken folynak. Az együttműködés keretében az angol nyelv használata egyszerűbbé teszi az elektronikus azonosítási rendszerek átjárhatóságának és biztonságának garantálását, ugyanakkor a már létező dokumentumok lefordítása nem okozhat ésszerűtlen terheket.

(4)

Az elektronikus azonosítási rendszerek különböző elemeivel az egyes tagállamok más-más hatóságai vagy szervei foglalkoznak. Az együttműködés hatékonysága és az igazgatási eljárások egyszerűsége azt követeli, hogy mindegyik tagállamban egyetlen olyan pont legyen, amelyen keresztül az adott tagállam érintett hatóságaival és szerveivel kapcsolatba lehet lépni.

(5)

Az információk, a tapasztalatok és a helyes gyakorlati megoldások tagállamok közötti cseréje elősegíti az elektronikus azonosítási rendszerek fejlődését, és egyben a műszaki átjárhatóság garantálásának is eszköze. Kifejezetten szükség van ilyen együttműködésre akkor, amikor egy már bejelentett elektronikus azonosítási rendszert kívánnak kiigazítani, amikor egy olyan, még be nem jelentett elektronikus azonosítási rendszert kívánnak módosítani, amelyről a többi tagállam már kapott tájékoztatást, illetőleg amikor olyan fontos fejlemények vagy események következnek be, amelyek kihathatnak az elektronikus azonosítási rendszerek átjárhatóságára vagy biztonságára. A tagállamoknak arra is szükségük van, hogy rendelkezzenek olyan eszközzel, amelynek révén más tagállamoktól ilyen jellegű, az elektronikus azonosítási rendszerek átjárhatóságával és biztonságával kapcsolatos információkat kérhetnek.

(6)

Az elektronikus azonosítási rendszerek partneri felülvizsgálatát olyan kölcsönös tanulási folyamatnak kell tekinteni, amely segít bizalmat kiépíteni a tagállamok között, és garantálja a bejelentett elektronikus azonosítási rendszerek átjárhatóságát és biztonságát. Ehhez az szükséges, hogy a bejelentő tagállamok elegendő információt szolgáltassanak az elektronikus azonosítási rendszereikről. Figyelembe kell ugyanakkor venni azt az igényt, hogy a tagállamok egyes, a biztonság szempontjából kritikus jelentőségű információkat bizalmasan kezeljenek.

(7)

Annak érdekében, hogy a partneri felülvizsgálat folyamata költséghatékony legyen, világos és véglegesnek tekinthető eredményeket szolgáltasson, és ne rójon szükségtelenül nagy terhet a tagállamokra, úgy kell rendelkezni, hogy a tagállamok együtt hajtsanak végre egyetlen partneri felülvizsgálatot.

(8)

Amikor az elektronikus azonosítási rendszerekkel kapcsolatban együttműködést folytatnak egymással, ideértve a partneri felülvizsgálatok végrehajtását is, indokolt, hogy a tagállamok figyelemmel legyenek a harmadik felek által esetleg korábban már elvégzett független értékelésekre.

(9)

A 910/2014/EU rendelet 12. cikkének (5) és (6) bekezdésében meghatározott célkitűzések teljesítésére kialakítandó eljárások támogatása érdekében létre kell hozni egy együttműködési hálózatot. Ezáltal olyan fórumot kell kialakítani, amelyben mindegyik tagállam részt vehet, és formális keretek között együttműködhet a többi tagállammal az átjárhatósági keret fenntartásának gyakorlati kérdéseiben.

(10)

Az együttműködési hálózat feladataként kell meghatározni, hogy megvizsgálja a tagállamok által a 910/2014/EU rendelet 7. cikkének g) pontja alapján benyújtott bejelentésiűrlap-tervezeteket, és olyan szakvéleményeket bocsásson ki, amelyek jelzéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a benyújtott bejelentésiűrlap-tervezetekben leírt rendszerek teljesítik-e a rendelet 7. cikkében, 8. cikkének (1)–(2) bekezdésében és 12. cikkének (1) bekezdésében, valamint a rendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusban foglalt követelményeket. A 910/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének e) pontja annak ismertetésére kötelezi a bejelentő tagállamokat, hogy a bejelentett elektronikus azonosítási rendszer hogyan teljesíti a 910/2014/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átjárhatósági követelményeket. Akkor, amikor felkészülnek arra, hogy a 910/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének e) pontjából fakadó kötelezettségüknek eleget tegyenek, és megismertessék a Bizottsággal, hogy a bejelentett elektronikus azonosítási rendszer hogyan teljesíti a 910/2014/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átjárhatósági követelményeket, a tagállamoknak figyelembe kell venniük az együttműködési hálózat szakvéleményeit.

(11)

Az együttműködési hálózat szakvéleményeit – mint az együttműködés egészével, a bejelentésekkel és az átjárhatóság garantálásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó iránymutatásokat – a bejelentési eljárásban érintett összes szereplőnek figyelembe kell vennie.

(12)

Az e határozat alapján végrehajtott partneri felülvizsgálatok hatékonyságának biztosítása érdekében helyénvaló, hogy az együttműködési hálózat iránymutatással szolgáljon a tagállamok számára.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 910/2014/EU rendelet 48. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az EKB/2010/23 határozat (1) a monetáris politikai műveletekből származó monetáris jövedelem összevonására és felosztására szolgáló mechanizmust hoz létre.

(2)

Az EKB/2014/40 határozat (2) és az EKB/2014/45 határozat (3) fényében a számításba bevonható eszközöket ki kell igazítani a monetáris politikai célból tartott értékpapírok elidegenítéséből eredő nyereségek és veszteségek figyelembevétele érdekében, az elidegenítéstől a következő negyedév végig tartó időszak tekintetében.

(3)

Figyelemmel arra, hogy az egy éves vagy annál hosszabb lejáratú monetáris politikai műveletek után felhalmozott kamatok a művelet végén történő beszedésük előtt összevonásra kerülnek, ki kell igazítani a számításba bevonható források és a számításba bevonható eszközök EKB/2010/23 határozat I. és II. melléklete alapján történő kiszámítását.

(4)

Az EKB/2010/23 határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

az EKB/2010/24 határozat (1) állapítja meg, hogy az Európai Központi Bank („EKB”) miként osztja fel az NKB-k között: a) a forgalomban lévő eurobankjegyekből az adott pénzügyi évben keletkezett jövedelmét; és b) az értékpapír-piaci program alapján vásárolt értékpapírokból az adott pénzügyi évben keletkezett jövedelmét.

(2)

Az EKB/2010/24 határozatot módosítani szükséges az Európai Központi Banknak az EKB/2014/40 határozat (2) és az EKB/2014/45 (3) határozat alapján lefolytatott fedezett-kötvény és eszközfedezetű értékpapír vásárlásból származó jövedelme átmeneti elosztásának figyelembevétele érdekében. Ezért azt egyértelműség érdekében azt át kell dolgozni.

(3)

Az EKB/2010/29 határozat (4) megállapítja a forgalomban lévő eurobankjegyek NKB-k közötti felosztását az EKB tőkéjébe befizetett részesedésük arányában. Az EKB/2010/29 határozat 4. cikke és melléklete a forgalomban lévő eurobankjegyek összértékének 8 %-át az EKB-nak osztja ki. Az EKB-nak az eurorendszeren belül követelései állnak fenn az NKB-kkal szemben a tőkejegyzési kulcsban való részesedésük arányában, olyan értékben, amely megegyezik az általa kibocsátott eurobankjegyek értékével.

(4)

Az EKB/2010/23 (5) határozat 2. cikkének (2) bekezdése szerint a forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegei a referencia-kamatlábon kamatoznak. Az EKB/2010/23 határozat 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezen kamatokat TARGET fizetések útján kell elszámolni.

(5)

Az EKB/2010/23 határozata (7) preambulumbekezdése kimondja, hogy az EKB-nál a forgalomban lévő eurobankjegyekben való részesedésével összefüggő, az eurorendszeren belül az NKB-kkal szembeni követelések kamatozásából felhalmozódó jövedelmet a Kormányzótanács határozatainak megfelelően elvben ki kell osztani az NKB-knak a tőkejegyzési kulcsban való részesedésük arányában azon pénzügyi évben, amikor a jövedelem keletkezik.

(6)

Hasonlóképpen, az EKB-nak az értékpapír piaci program keretében megvásárolt értékpapírokból, a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programból (a továbbiakban: CBPP3), valamint az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási programból (a továbbiakban: ABSPP) származó jövedelmét elviekben az NKB-között azok tőkejegyzési kulcsban való részesedésük arányában kellene felosztani, azon pénzügyi évben, amikor az keletkezik.

(7)

Az EKB forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint az értékpapír piaci program, a CBPP3 és az ASBPP keretében megvásárolt értékpapírokból származó jövedelme felosztása során az EKB-nak figyelembe kell vennie azév pénzügyi eredményére vonatkozó becslést, amelynek megfelelő módon számításba kell vennie az átváltási árfolyamkockázatra, a kamatkockázatra, a hitelkockázatra és az aranyárfolyam-kockázatra vonatkozó céltartalékok képzésének igényét és a várható kiadások kiegyenlítésére felszabadítható céltartalékok rendelkezésre állását is.

(8)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: az Alapokmány) 33.1. cikke alapján az EKB nettó nyereségének az általános tartalékalapba átvezetendő összege meghatározásakor a Kormányzótanácsnak figyelembe kell vennie, hogy e nyereségnek a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint az értékpapír piaci program, a CBPP3 és az ASBPP keretében megvásárolt értékpapírokból származó jövedelemmel megegyező részét teljes egészében fel kell osztani az NKB-k között,

(1)

Az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 1.6. szakaszában foglaltak alapján a Kormányzótanács az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, feltételeit, követelményeit és eljárásait bármikor megváltoztathatja.

(2)

2015. január 22-én a célzott hosszabb távú refinanszírozási műveletek (TLTRO-k) hatékonyságának támogatása érdekében a Kormányzótanács akként határozott, hogy eltörli a a főbb refinanszírozási műveletekre vonatkozó 10 bázispontú kamatfelárat a 2015 márciusa és a 2016 júniusa között elvégzett célzott hosszabb távú refinanszírozási műveletek vonatkozásában. A kamatfelár eltörlése tükrözi az intézmények piaci alapú finanszírozási eszközei lejárati prémiumának a TLTRO-k 2014. június 5-i bejelentése óta bekövetkezett csökkenését. Ez a határozat nem érinti a 2014 szeptemberében és decemberében elvégzett első hosszabb távú refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamatot. Ez a kamat ennélfogva változatlan marad, azaz az valamennyi művelet élettartama alatt a vonatkozó hosszabb távú refinanszírozási művelet tenderkiírásakor alkalmazandó irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába plusz 10 bázispont fix feláron kell rögzíteni.

(3)

Ezen túlmenően az EKB/2014/34 határozat kisebb kiigazításai váltak szükségessé (2).

(4)

Az EKB/2014/34 határozatot erre tekintettel megfelelően módosítani szükséges,

1.

A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

2.

Az I. melléklet 1. pontjának (A hitelfelvételi korlátok kiszámítása) második táblázata helyébe a következő szöveg lép:

3.

Az I. melléklet 2. pontjában (A kötelező korai visszafizetések kiszámítása) a „résztvevő 2016. szeptemberi korai kötelező visszafizetés” alatti formula helyébe a következő szöveg lép:

„

4.

Az I. mellékletben a harmadik lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„A 2015 márciusában lefolytatott TLTRO (k = 3) vonatkozásában a megszorítás C 3 ≤ max{0, AA 3}.”

5.

A II. mellékletben a negyedik lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„A nem pénzügyi vállaltok holdingtársaságainak a 25/2009/EK rendelet (EKB/2008/32) szerinti szektorbesorolását az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) módosította a nemzetközi statisztikai standardokban bekövetkezett változások tükrözése érdekében. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján a nem pénzügyi vállaltok holdingtársaságai pénzügyi vállalatként kerültek átsorolásra. A TLTRO adatszolgáltatásnak főszabály szerint összhangban kell lennie a mérlegstatiszikai keretrendszerrel: 2014 decemberi hatállyal az adatoknak nem kell tartalmazniuk a holdingtársaságokat, és a kiigazításokat megfelelően kell kezelni.”

6.

A II. mellékletben a tizenharmadik lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„A nem pénzügyi vállaltok holdingtársaságainak pénzügyi vállalatként történő, 2014 decemberében bekövetkezett átsorolásából eredő változások hatásait a 3.2C. tétel alatt kell rögzíteni.”

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 18.1. cikke szerint az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai (a továbbiakban: NKB-k), amelyek pénzneme az euro, hitelműveleteket végezhetnek hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel, megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén. Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez elfogadható fedezetre vonatkozó általános követelmények az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletében kerültek meghatározásra.

(2)

Az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 1.6. szakaszában foglaltak értelmében a Kormányzótanács az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, feltételeit, követelményeit és eljárásait bármikor megváltoztathatja. Az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 6.3.1. szakaszában foglaltak értelmében az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e a magas hitelminőségi követelményeknek. Emellett az eurorendszer hitelminőségi küszöbére vonatkozó minimumkövetelményeket a forgalomképes eszközök tekintetében az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerének az EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 6.3.2. szakaszában meghatározott szabályai rögzítik.

(3)

Az eurorendszer hitelminőségi küszöbére vonatkozó, a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumokra alkalmazandó minimumkövetelményeknek a Kormányzótanács által eredetileg 2010. május 6-án elhatározott felfüggesztése kivételes és átmeneti intézkedést jelentett, amely az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap egy programjának való megfelelés Kormányzótanács általi pozitív értékelésén alapult. A Kormányzótanács ekkor figyelembe vette azt a tényt, hogy a Görög Köztársaság olyan programot fogadott el, amelyet a Kormányzótanács megfelelőnek tartott, ennélfogva hitelkockázat-kezelési szempontból a görög kormány által kibocsátott, vagy a görög kormány által garantált forgalomképes adósságinstrumentumok továbbra is az eurorendszer monetáris politikai műveleteire vonatkozó minőségi előírásoknak folyamatosan megfelelő elfogadható fedezetnek minősültek, tekintet nélkül bármely külső hitelminősítésre. A Kormányzótanács figyelembe vette továbbá a görög kormánynak a program teljes körű végrehajtása iránti erős elkötelezettségét (3).

(4)

Az EKB/2014/31 iránymutatás 8. cikke értelmében az eurorendszer hitelminőségi követelményei nem vonatkoznak azokra a forgalomképes adósságinstrumentumokra, amelyeket az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában részt vevő euroövezeti tagállam központi kormányzata bocsátott ki vagy teljes mértékben garantált, kivéve, ha a Kormányzótanács úgy dönt, hogy az érintett tagállam nem felel meg a pénzügyi támogatás és/vagy a makrogazdasági program feltételeinek. Ugyanezen iránymutatás 1. cikkének (3) bekezdése értelmében a Görög Köztársaság a 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk alkalmazásában olyan euroövezeti tagállamnak minősül, amely megfelel az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában foglaltaknak.

(5)

A Kormányzótanács által a rendelkezésre álló információk alapján elvégzett értékelés szerint jelenleg nem feltételezhető az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap Görög Köztársaságra vonatkozó programja felülvizsgálatának sikeres befejezése. Következésképpen a továbbiakban nem tekintendő úgy, hogy a Görög Köztársaság megfelel a program feltételrendszerének, és ennek eredményeként az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek az ilyen eszközök tekintetében történő átmeneti felfüggesztésére vonatkozó, az EKB/2014/31 iránymutatás 8. cikke (2) bekezdésében rögzített feltételek már nem teljesülnek. Következésképpen a Kormányzótanács úgy határozott, hogy a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok tekintetében az eurorendszer hitelminőségi követelményei alkalmazandók,