|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 44 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
58. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
HATÁROZATOK
|
2015.2.18. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 44/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/217 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2014. április 10.)
a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján bizonyos eltéréseknek a tagállamok számára történő engedélyezéséről
(az értesítés a C(2014) 2292. számú dokumentummal történt)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (2) és (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.3. szakasza, II. mellékletének II.3. szakasza és III. mellékletének III.3. szakasza olyan nemzeti eltérések jegyzékeit tartalmazza, amelyek lehetővé teszik bizonyos helyi körülmények figyelembevételét. Időközben egyes tagállamok új nemzeti eltérések felvételét kérelmezték. |
|
(2) |
Ezeket az eltéréseket engedélyezni kell. |
|
(3) |
Mivel az I. melléklet I.3. szakaszát, a II. melléklet II.3. szakaszát és a III. melléklet III.3. szakaszát ennek megfelelően ki kell igazítani, az egyértelműség érdekében indokolt az említett szakaszok teljes szövegét újból megállapítani. |
|
(4) |
A 2008/68/EK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell. |
|
(5) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a veszélyes anyagok szárazföldi szállításával foglalkozó, a 2008/68/EK irányelvvel létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A mellékletben felsorolt tagállamok a veszélyes áruk szállítása tekintetében saját területükön jogosultak alkalmazni a mellékletben megjelölt eltéréseket.
Ezeket az eltéréseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazniuk.
2. cikk
A 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.3. szakasza, II. mellékletének II.3. szakasza és III. mellékletének III.3. szakasza e határozat mellékletének megfelelően módosul.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2014. április 10-én.
a Bizottság részéről
Siim KALLAS
alelnök
MELLÉKLET
A 2008/68/EK irányelv I. melléklete, II. melléklete és III. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. melléklet I.3. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „I.3. Nemzeti eltérések Az egyes tagállamok által a veszélyes áruk saját területükön belül történő szállítása vonatkozásában, a 2008/68/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján alkalmazott eltérések. Az eltérések kódja: RO-a/bi/bii-MS-nn RO= Road (közút) a/bi/bii= a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja/b) pontjának i. alpontja/b) pontjának ii. alpontja alapján MS= a tagállam nevének rövidítése nn= sorszám A 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján BE Belgium RO–a–BE–1 Tárgy: 1. osztály – Kis mennyiség. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.1.3.6. Az irányelv mellékletének tartalma: Az 1.1.3.6. pont 20 kg-ban korlátozza azon bányászati robbanóanyagok mennyiségét, amelyek közönséges járművekkel szállíthatók. A nemzeti jogszabály tartalma: Az ellátóhelyektől távol eső telephelyek üzemeltetői engedélyt kaphatnak 25 kg dinamit vagy más, nagy hatóerejű robbanóanyag és legfeljebb 300 detonátor szállítására közönséges gépjárműveken, amennyiben betartják a robbanóanyag-szolgálat által előírt feltételeket. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Article 111 de l'arrêté royal 23 septembre 1958 sur les produits explosifs. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–BE–2 Tárgy: Üres, tisztítatlan konténerek szállítása, amelyek előzőleg többféle osztályba tartozó árut tartalmaztak. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1.1.6. A nemzeti jogszabály tartalma: A fuvarokmányban feltüntetett bejegyzés: »üres, tisztítatlan küldeménydarabok, amelyek előzőleg többféle osztályba tartozó árut tartalmaztak«. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Dérogation 6-97. Megjegyzések: A Bizottság az eltérést a 21. számon vette nyilvántartásba (a 94/55/EK irányelv 6. cikkének (10) bekezdése szerint). Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–BE–3 Tárgy: Az RO–a–UK–4 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté royal relatif au transport des marchadises dangereuses par route (1-2009) Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–BE–4 Tárgy: Mentesség az ADR valamennyi követelménye alól legfeljebb 1 000 elhasznált ionizációs füstérzékelő háztartásokból belgiumi kezelőlétesítményekbe való, országhatárokon belüli, a füstérzékelők szelektív gyűjtésére kidolgozott forgatókönyv szerinti begyűjtőhelyeken keresztül történő szállítása esetén. Hivatkozás az ADR-re: Minden követelmény. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A nemzeti jogszabály tartalma: A jóváhagyott típusú ionizációs füstérzékelők háztartási használata nem tartozik sugárvédelmi hatósági ellenőrzés hatálya alá. E füstérzékelők végfelhasználókhoz való szállítása szintén mentesül az ADR követelményei alól (lásd a 2.2.7.1.2. d) pontot). A 2002/96/EK irányelv (az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv) rendelkezései értelmében az elhasznált füstérzékelőket az áramköri lapok kezelése és – ionizációs füstérzékelők esetén – a radioaktív anyagok eltávolítása végett szelektív módon kell gyűjteni. A szelektív gyűjtés lehetővé tétele és a háztartások szelektív gyűjtésre való ösztönzése érdekében kidolgozott forgatókönyv szerint a háztartások az elhasznált füstérzékelőket begyűjtőhelyekre viszik, ahonnan azok – bizonyos esetekben egy második begyűjtőhely vagy ideiglenes tárolóhely közbeiktatásával – a kezelést végző létesítménybe kerülnek. A begyűjtőhelyeken olyan fémanyagú csomagolórendszerek fognak rendelkezésre állni, amelyekben egyenként 1 000 füstérzékelő helyezhető el. A begyűjtőhelyekről egy-egy ilyen füstérzékelőket tartalmazó csomag más hulladékokkal együtt az ideiglenes tárolóhelyre vagy a kezelést végző létesítménybe szállítható. A csomagok »füstérzékelő« felirattal lesznek megjelölve. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A füstérzékelők begyűjtésére vonatkozó forgatókönyv a sugárvédelem általános szabályairól szóló 2001. július 20-i királyi rendelet 3.1.d.2. cikkében a jóváhagyott műszerek elszállítására vonatkozóan előírt feltételek között szerepel. Megjegyzések: Ez az eltérés az elhasznált ionizációs füstérzékelők szelektív gyűjtésének lehetővé tételéhez szükséges. Érvényességi idő: 2015. június 30. DE Németország RO–a–DE–1 Tárgy: 1.4G besorolású gépjárműalkatrészek egybecsomagolása és együvé rakása bizonyos veszélyes árukkal (n4). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 4.1.10. és 7.5.2.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Egybecsomagolásra és együvé rakásra vonatkozó rendelkezések. A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 0431 és 0503 azonosító számú árukat együvé lehet rakni bizonyos típusú és mennyiségű, a mentességi listán feltüntetett veszélyes árukkal (gépjárműgyártáshoz kapcsolódó termékek). Az 1 000-es értéket (úgy, mint az 1.1.3.6.4. pontban) nem szabad túllépni. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 28. Megjegyzések: A mentességre a gépjármű-biztonsági alkatrészeknek a helyi igények szerinti gyors eljuttatása érdekében van szükség. A termékek sokfélesége miatt nem jellemző, hogy ezeket a termékeket helyi műhelyekben tárolják. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–DE–2 Tárgy: Mentesség bizonyos mennyiségű, az 1.1.3.6. pontban meghatározott veszélyes áru szállítása esetén a fuvarokmány és a feladói nyilatkozat szükségessége alól (n1). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1.1.1. és 5.4.1.1.6. Az irányelv mellékletének tartalma: a fuvarokmány tartalma. A nemzeti jogszabály tartalma: A 7. osztály kivételével egyik osztály esetében sincs szükség fuvarokmányra, ha a szállított áruk mennyisége nem haladja meg az 1.1.3.6. pontban meghatározott mennyiséget. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 18. Megjegyzések: Országhatárokon belüli szállítás esetén a küldeménydarabok jelölése és bárcái által nyújtott információk elegendőnek tekinthetők, mivel helyi áruelosztás esetén fuvarokmányt nem mindig célszerű kiállítani. A Bizottság az eltérést a 22. számon vette nyilvántartásba (a 94/55/EK irányelv 6. cikkének (10) bekezdése szerint). Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–DE–3 Tárgy: Mérőeszközök és üzemanyag-szivattyúk szállítása (üres, tisztítatlan állapotban). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: Az UN 1202, 1203 és 1223 azonosító számra vonatkozó rendelkezések. Az irányelv mellékletének tartalma: Utasítások a csomagolásra, a jelölésre, az okmányokra, a szállításra és a kezelésre vonatkozóan, valamint a jármű személyzete számára. A nemzeti jogszabály tartalma: Az irányadó rendelkezések és az eltérések alkalmazásával kapcsolatos kiegészítő előírások; 1 000 l-ig: úgy, mint az üres, tisztítatlan csomagolásoknál; 1 000 l felett: a tartányokra vonatkozó egyes rendelkezéseknek megfelelően; szállítás csak üres, tisztítatlan állapotban. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 24. Megjegyzések: 7., 38., 38a. számú lista. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–DE–5 Tárgy: A kombinált csomagolás engedélyezése. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 4.1.10.4. MP2 Az irányelv mellékletének tartalma: A kombinált csomagolás tilalma. A nemzeti jogszabály tartalma: 1.4S, 2., 3. és 6.1. osztály; az 1.4S osztályba tartozó tárgyak (kézifegyverekhez való lőszer), az aeroszolok (2. osztály), valamint a 3. és a 6.1. osztályba tartozó tisztító- és kezelőanyagok (a felsorolt UN-számok) készletként való kombinált csomagolásának engedélyezése kis mennyiségben és a II. csomagolási csoportba tartozó csomagolásban kombináltan csomagolva történő értékesítés céljából. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 21. Megjegyzések: 30*., 30a., 30b., 30c., 30d., 30e., 30f., 30 g. számú lista. Érvényességi idő: 2015. június 30. DK Dánia RO–a–DK–2 Tárgy: Robbanóanyagok és detonátorok csomagolásainak egyazon járművön történő közúti szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 7.5.2.2. Az irányelv mellékletének tartalma: Egybecsomagolásra vonatkozó rendelkezések. A nemzeti jogszabály tartalma: A veszélyes áruk közúti szállítása során be kell tartani az ADR előírásait. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bekendtgørelse nr. 729 af 15. august 2001 om vejtransport of farligt gods § 4, stk. l. Megjegyzések: Gyakorlati igény mutatkozik arra, hogy a robbanóanyagokat a detonátorokkal egyazon járműbe rakodva lehessen szállítani az ilyen áruk tárolási helyéről a munkaterületre és vissza. Amikor a veszélyes áruk szállítására vonatkozó dán jogszabályokat módosítják, a dán hatóságok az ilyen szállításokat a következő feltételekkel engedélyezik:
Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–DK–3 Tárgy: Háztartásoktól vagy egyes vállalkozásoktól ártalmatlanítás céljából begyűjtött, bizonyos osztályokba tartozó veszélyes áruk hulladékait vagy maradékait tartalmazó csomagolóeszközök és árucikkek közúti szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 2., 3., 4.1., 5.1., 5.2., 5.4., 6., 8.1. és 8.2. Az irányelv mellékletének tartalma: Osztályozási rendelkezések, egyedi rendelkezések, csomagolási rendelkezések, feladási eljárások, csomagolóeszközök gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények, a szállítóegységekre és fedélzeti berendezésekre vonatkozó általános előírások és képzési követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A háztartásoktól vagy egyes vállalkozásoktól ártalmatlanítás céljából begyűjtött, bizonyos osztályokba tartozó veszélyes áruk hulladékait vagy maradékait tartalmazó belső csomagolások vagy árucikkek egybecsomagolhatók bizonyos külső csomagolásba és/vagy többszörös csomagtárolóba, és különleges – többek között egyedi csomagolási és jelölési előírásokat tartalmazó – feladási eljárások mellett szállíthatók. A veszélyes anyagok mennyisége belső csomagolásonként, külső csomagolásonként és/vagy szállítóegységenként korlátozott. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bekendtgørelse nr. 818 af 28. juni 2011 om vejtransport af farligt gods § 4, stk. 3. Megjegyzések: A veszélyes áruk maradékait tartalmazó hulladék háztartásoktól vagy egyes vállalkozásoktól ártalmatlanítás céljából történő begyűjtése esetén a hulladékgazdálkodók nem alkalmazhatják a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának valamennyi rendelkezését. A hulladék ot rendszerint a kiskereskedelemben árusított csomagolásban helyezik el. Lejárat időpontja: 2019. január 1. FI Finnország RO–a–FI–1 Tárgy: Bizonyos mennyiségű veszélyes anyagok szállítása autóbuszokban és kis mennyiségű, kis radioaktivitású radioaktív anyagok szállítása egészségügyi ellátás és kutatás céljából. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 4.1., 5.4. Az irányelv mellékletének tartalma: Csomagolási rendelkezések, okmányok. A nemzeti jogszabály tartalma: Az 1.1.3.6. pontban megállapított legfeljebb 200 kg-os nettó tömeget el nem érő veszélyes anyag autóbuszokon történő szállítása megengedett fuvarokmány használata és a csomagolási követelmények betartása nélkül. Legfeljebb 50 kg tömegű kis radioaktivitású radioaktív anyagok egészségügyi ellátás és kutatás céljából való szállítása esetén a járművet nem kell az ADR szerinti jelöléssel és felszereléssel ellátni. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Liikenne- ja viestintäministeriön asetus vaarallisten aineiden kuljetuksesta tiellä (277/2002; 313/2003; 312/2005). Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–FI–2 Tárgy: Az üres tartány adatainak feltüntetése a fuvarokmányban. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1.1.6. Az irányelv mellékletének tartalma: Külön rendelkezések üres, tisztítatlan csomagolásokra, járművekre, tartályokra, tartányokra, battériás járművekre és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerek). A nemzeti jogszabály tartalma: Az olyan üres, tisztítatlan tartányjárművek esetén, amelyekben az UN 1202, 1203 és 1223 azonosító számú anyagok közül többet is szállítottak, a fuvarokmányra feljegyezhető az »utolsó rakomány« szöveg, valamint a legalacsonyabb lobbanásponttal rendelkező termék neve; »Üres tartányjármű, 3., utolsó rakomány: UN 1203 motorbenzin, II.«. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Liikenne- ja viestintäministeriön asetus vaarallisten aineiden kuljetuksesta tiellä (277/2002; 313/2003). Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–FI–3 Tárgy: Robbanóanyagok szállítóegységeinek bárcázása és jelölése. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.3.2.1.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A narancssárga tábla kihelyezésére vonatkozó általános rendelkezések. A nemzeti jogszabály tartalma: A kis mennyiségű robbanóanyagot (legfeljebb [nettó] 1 000 kg) kőbányákba és munkatelepekre szállító szállítóegység (általában kisteherautó) az elején és a hátulján az 1. sz. mintán látható táblával jelölhető. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Liikenne- ja viestintäministeriön asetus vaarallisten aineiden kuljetuksesta tiellä (277/2002; 313/2003). Érvényességi idő: 2015. június 30. FR Franciaország RO–a–FR–2 Tárgy: Klinikai tevékenységből származó, potenciálisan fertőző, UN 3291 azonosító számú, legfeljebb 15 kg tömegű hulladék szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A. és B. melléklet. A nemzeti jogszabály tartalma: Mentesség az ADR követelményei alól a klinikai tevékenységből származó, potenciálisan fertőző, UN 3291 azonosító számú, legfeljebb 15 kg tömegű hulladék szállítása esetében. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 1er juin 2001 relatif au transport des marchandises dangereuses par route – Article 12. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–FR–5 Tárgy: Veszélyes áruk szállítása tömegközlekedési eszközökön (18). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.3.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Utasok és veszélyes áruk szállítása. A nemzeti jogszabály tartalma: A 7. osztályba nem tartozó veszélyes áruk tömegközlekedési járműveken, kézipoggyászként történő szállításának szabályai: csak a 4.1., az 5.2. és a 3.4. pontban meghatározott, a csomagok csomagolására, jelölésére és bárcázására előírt rendelkezéseket kell betartani. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 29 mai 2009 relatif au transport des marchandises dangereuses par voies terrestres, annexe I paragraphe 3.1. Megjegyzések: Kézipoggyászban csak személyes vagy saját munkakörben való felhasználás céljából szabad veszélyes árut szállítani. Légzőszervi betegségben szenvedők az utazás időtartamára szükséges mennyiségben szállíthatnak hordozható gázpalackokat. Érvényességi idő: 2016. február 29. RO–a–FR–6 Tárgy: Kis mennyiségű veszélyes áru saját célra történő szállítása (18). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Fuvarokmány meglétére vonatkozó kötelezettség. A nemzeti jogszabály tartalma: Az 5.4.1. szakaszban előírt fuvarokmány nem kötelező kis mennyiségű, a 7. osztályba nem tartozó veszélyes áruk saját célra történő szállításakor, ha mennyisége nem haladja meg az 1.1.3.6. bekezdésben meghatározott értékeket. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 29 mai 2009 relatif au transport des marchandises dangereuses par voies terrestres annexe I, paragraphe 3.2.1. Érvényességi idő: 2016. február 29. RO–a–FR–7 Tárgy: Veszélyes anyagokat tartalmazó vegyianyag minták, keverékek és árucikkek közúti szállítása piacfelügyelet céljából. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1–9. rész. Az irányelv mellékletének tartalma: A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes anyagok szállítására vonatkozó általános rendelkezések, osztályozás, egyedi rendelkezések és mentességek, csomagolás és tartályok használatára vonatkozó rendelkezések, feladási eljárások, csomagolóeszközök gyártására vonatkozó előírások, szállítási körülményekre, mozgatásra, illetve fel- és lerakodásra vonatkozó rendelkezések, a szállító berendezésekre és szállítási műveletekre vonatkozó előírások, a járművek gyártására és jóváhagyására vonatkozó előírások. A nemzeti jogszabály tartalma: A piacfelügyeleti tevékenység keretében elemzésre szállított veszélyes anyagokat tartalmazó vegyianyag mintákat, keverékeket és árucikkeket kombinált csomagolásban kell szállítani. A belső csomagolás tekintetében kell tartani a maximális mennyiségekre vonatkozó, az érintett veszélyes anyag típusára érvényes előírásokat. A külső csomagolásnak meg kell felelnie a szilárd műanyag dobozokra vonatkozó előírásoknak (4H2 doboz, a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakasza, 6.1. fejezet). A külső csomagoláson szerepelnie kell a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának 3.4.7. pontjában előírt jelölésnek, valamint a következőnek: »Elemzési minták« (francia nyelven: »Echantillons destinés à l'analyse«) Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, a szállítmány nem tartozik a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának hatálya alá. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 12 décembre 2012 modifiant l'arrêté du 29 mai 2009 relatif aux transports de marchandises dangereuses par voies terrestres Megjegyzések: A 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának 1.1.3. pontja alóli mentesség nem terjed ki az illetékes hatóságok által vagy megbízásából a veszélyes árukból elemzés céljára vett minták szállítására. A hatékony piacfelügyelet biztosítására Franciaország a korlátozott mennyiségekre alkalmazandó rendszeren alapuló egyedi eljárást vezetett be a veszélyes anyagokat tartalmazó minták szállításának biztonsága érdekében. Mivel az A. táblázat rendelkezéseinek alkalmazása nem minden esetben megvalósítható, a belső csomagolásra vonatkozó mennyiségi korlátozást operatív kritériumok szerint határozták meg. Lejárat időpontja: 2019. január 1. IE Írország RO–a–IE–1 Tárgy: Mentesség az ADR 5.4.0. szakaszának a fuvarokmány meglétére vonatkozó követelménye alól a 2.2.3.3. pontban FT2 (23 °C-nál kisebb lobbanáspontú) peszticidként meghatározott, az ADR szerinti 3. osztályba tartozó peszticidek és a 2.2.61.3. pontban folyékony T6 (legalább 23 °C lobbanáspontú) peszticidként meghatározott, az ADR szerinti 6.1. osztályba tartozó peszticidek szállítása esetén, amennyiben a szállított veszélyes áru mennyisége nem haladja meg az ADR 1.1.3.6. szakaszában meghatározott értékeket. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4. Az irányelv mellékletének tartalma: Fuvarokmány meglétére vonatkozó követelmény. A nemzeti jogszabály tartalma: Nincs szükség fuvarokmányra az ADR szerinti 3. és 6.1. osztályba tartozó peszticidek szállítása esetén, amennyiben a szállított veszélyes áru mennyisége nem haladja meg az ADR 1.1.3.6. szakaszában meghatározott értékeket. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Regulation 82(9) of the »Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations 2004« . Megjegyzések: Az említett peszticidek helyi szállítására és továbbítására vonatkozó követelmény túlzott és szükségtelen. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–IE–4 Tárgy: Mentesség az ADR 5.3., 5.4. és 7. pontjában, valamint B. mellékletében foglalt követelmények alól italadagolókhoz használt gázpalackok szállítására vonatkozóan olyan esetben, amikor az italok és az adagolásukhoz használt gázpalackok szállítása ugyanazon a járművön történik. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.3., 5.4., 7. pont és B. melléklet. Az irányelv mellékletének tartalma: A járművek jelölése, a szállítmányt kísérő okmányok, rendelkezések a szállítóeszköz felszerelésére és a szállítási műveletekre vonatkozóan. A nemzeti jogszabály tartalma: Mentesség az ADR 5.3., 5.4. és 7. pontjában, valamint B. mellékletében foglalt követelmények alól az italadagolókhoz használt gázpalackok vonatkozásában olyan esetben, amikor az italok és az adagolásukhoz használt gázpalackok szállítása ugyanazon a járművön történik. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Proposed amendment to »Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations, 2004« . Megjegyzések: Az elsődleges tevékenység az ADR hatálya alá nem tartozó italok szállítása a hozzájuk tartozó kis mennyiségű, kisméretű gázos adagolópalackokkal együtt. Korábban a 94/55/EK irányelv 6. cikkének (10) bekezdése alapján. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–IE–5 Tárgy: Mentesség írországi belföldi szállítás esetén az ADR 6.2. és 4.1. pontja szerinti, a tartályok kialakítására és vizsgálataira vonatkozó követelmények, valamint a használattal kapcsolatos előírások alól az ADR szerinti 2. osztályba tartozó olyan palackok és gázhordók tekintetében, melyek korábban multimodális szállítási műveletben vettek részt, ideértve a tengeri szállítást is, amennyiben ezeket a palackokat és gázhordókat i. az IMDG-szabályzatnak megfelelően alakítják ki, vizsgálják és használják, ii. nem töltik fel újra Írországban, hanem névlegesen üres állapotban visszaszállítják abba az országba, amely a multimodális szállítási művelet kiindulópontja volt, valamint iii. helyileg és kis tételekben szállítják. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.1.4.2., 4.1. és 6.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A multimodális szállításra, ideértve a tengeri szállítást is, az ADR szerinti 2. osztályba tartozó palackok és gázhordók használatára és az ADR szerinti 2. osztályba tartozó palackok és gázhordók kialakítására és vizsgálataira vonatkozó előírások. A nemzeti jogszabály tartalma: A 4.1. és a 6.2. pont rendelkezései nem alkalmazandók az ADR szerinti 2. osztályba tartozó palackokra és gázhordókra, amennyiben i. e palackok és gázhordók kialakítása és vizsgálatai megfelelnek az IMDG-szabályzatnak, ii. ezeket a palackokat és gázhordókat az IMDG-szabályzatnak megfelelően használják, iii. ezeket a palackokat és gázhordókat multimodális szállítás művelet keretében juttatták el a feladóhoz, ideértve a tengeri szállítást is, iv. ezeknek a palackoknak és gázhordóknak a multimodális szállítás címzettjétől (lásd a iii. alpontban) a végfelhasználóhoz való szállítása csak egyetlen, ugyanazon a napon teljesített szállítási műveletből áll, v. ezeket a palackokat és gázhordókat nem töltik fel újra az országban, hanem névlegesen üresen visszaszállítják abba az országba, amely a multimodális szállítási művelet kiindulópontja volt (lásd a iii. alpontban), valamint vi. ezeket a palackokat és gázhordókat az országon belül helyileg, kis tételekben szállítják. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Proposed amendment to »Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations, 2004« . Megjegyzések: A palackokban és gázhordókban tárolt gázok általában a végfelhasználók által meghatározott összetételűek, ezért célszerű őket az ADR hatályán kívül eső területről behozni. A használatot követően a névlegesen üres palackokat és gázhordókat vissza kell juttatni a származási országba, ahol újra feltöltik őket a kérdéses gázzal – azaz nem tölthetők fel Írországban vagy az ADR hatálya eső egyéb területen. A szabályok az ADR előírásaival nem, az IMDG-szabályzattal azonban összhangban vannak, és e szabályzat alkalmazásában elfogadottnak tekintendők. Az ADR hatályán kívül eső területről induló multimodális szállítási művelet tervezett végcélja az importőr telephelye, ahonnan ezeket a palackokat és gázhordókat Írországon belül kis tételekben a végfelhasználókhoz szállítják. Az Írország határain belüli szállítás a 94/55/EK irányelv módosított 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban történik. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–IE–6 Tárgy: Mentesség a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának azon rendelkezései alól, amelyek a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakasza szerinti 1. osztályba tartozó, 1.3G, 1.4G és 1.4S besorolású, UN 0092, UN 0093, UN 0191, UN 0195, UN 0197, UN 0240, UN 0312, UN 0403, UN 0404, UN 0453, UN 0505, UN 0506 vagy UN 0507 azonosító számot viselő lejárt eltarthatósági idejű pirotechnikai cikkek csomagolására, jelölésére és bárcázására vonatkoznak, az érintett cikkek kis (az 1.1.3.6. pontban előírt határértéket el nem érő) mennyiségben katonai létesítménybe vagy körzetbe ártalmatlanítás céljából történő szállítása esetén. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1., 2., 4., 5. és 6. rész. Az irányelv mellékletének tartalma: általános rendelkezések; osztályozás; csomagolásra vonatkozó rendelkezések; szállításra vonatkozó rendelkezések; csomagolás kialakítása és vizsgálatai. A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 0092, UN 0093, UN 0191, UN 0195, UN 0197, UN 0240, UN 0312, UN 0403, UN 0404, UN 0453, UN 0505, UN 0506 vagy UN 0507 azonosító számot viselő, lejárt eltarthatósági idejű pirotechnikai cikkeknek kis (az 1.1.3.6. pontban előírt határértéket el nem érő) mennyiségben egy katonai létesítménybe vagy körzetbe ártalmatlanítás céljából történő szállítása esetén nem alkalmazandók a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának a csomagolásra, a jelölésre és a bárcázásra vonatkozó rendelkezései, ha teljesülnek a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakasza általános csomagolási rendelkezései, és a fuvarokmány tartalmaz bizonyos kiegészítő adatokat. Az eltérés kizárólag a lejárt eltarthatósági idejű pirotechnikai cikkek kis mennyiségben, katonai létesítménybe vagy körzetbe, ártalmatlanítás céljából történő helyi szállítására alkalmazható. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: S.I. 349 of 2011 Regulation 57(f) and (g) Megjegyzések: A kis mennyiségű, lejárt eltarthatósági idejű tengerészeti pirotechnikai eszközök (elsősorban a kedvtelési célú vízi járművek tulajdonosaitól és a hajófelszerelés-kereskedőktől) biztonságos ártalmatlanítás céljából katonai létesítményekbe vagy körzetekbe történő szállítása korábban nehézségeket okozott, különösen a csomagolási követelményeket illetően. Az eltérés kis (az 1.1.3.6. pontban előírt határértékeken belüli) mennyiségekre és helyi szállításra vonatkozik, és a tengerészeti pirotechnikai eszközökhöz rendelt valamennyi UN-számra kiterjed. Érvényességi idő: 2020. január 30. LT Litvánia RO–a–LT–1 Tárgy: Az RO–a–UK–6 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Lietuvos Respublikos Vyriausybės 2000 m. kovo 23 d. nutarimas Nr. 337 »Dėl pavojingų krovinių vežimo kelių transportu Lietuvos Respublikoje« (337. sz. kormányhatározat a veszélyes áruk Litván Köztársaságon belüli közúti szállításáról, elfogadták 2000. március 23-án). Érvényességi idő: 2015. június 30. HU Magyarország RO–a–HU–1 Tárgy: A RO-a-DE-2 átvétele A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A nemzeti fejlesztési miniszter rendelete az ADR Megállapodás A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról Érvényességi idő: 2020. január 30. RO–a–HU–2 Tárgy: A RO-a-UK-4 átvétele A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A nemzeti fejlesztési miniszter rendelete az ADR Megállapodás A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról Érvényességi idő: 2020. január 30. UK Egyesült Királyság RO–a–UK–1 Tárgy: Egyes kevésbé veszélyes radioaktív áruk (órák, karórák, füstérzékelők, iránytűk) szállítása (E1). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: Az ADR legtöbb követelménye. Az irányelv mellékletének tartalma: A 7. osztályba sorolt anyagok szállítására vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Teljes körű mentesség a nemzeti jogi rendelkezések alól egyes, korlátozott mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazó kereskedelmi termékek esetében. (Személyek általi viselésre szánt világítóberendezés; bármilyen közúti vagy vasúti járműben 500 darabnál nem több, háztartási használatra szánt füstérzékelő, egyenként 40 kBq-t meg nem haladó radioaktivitással; vagy bármilyen közúti vagy vasúti járműben öt darabnál nem több, tríciumgázzal töltött világítótest, egyenként 10 GBq-t meg nem haladó radioaktivitással). A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Radioactive Material (Road Transport) Regulations 2002: Regulation 5(4)(d). The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2004: Regulation 3(10). Megjegyzések: Ez az eltérés csak rövid távú intézkedés: feleslegessé válik, amint az ADR-be beépítik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) előírásainak hasonló módosításait. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–2 Tárgy: Mentesség a bizonyos mennyiségű, az ADR szerinti 7. osztályba tartozóktól eltérő veszélyes áruk szállítására vonatkozó fuvarokmány járművön tartásának az 1.1.3.6. pont szerinti kötelezettsége alól (E2). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.1.3.6.2. és 1.1.3.6.3. Az irányelv mellékletének tartalma: Mentességek bizonyos, a szállítóegységenkénti mennyiségekre vonatkozó követelmények alól. A nemzeti jogszabály tartalma: Kisebb mennyiség esetében nem követelmény a fuvarokmány, kivéve akkor, ha a kisebb mennyiség nagyobb szállítmány részét képezi. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2004: Regulation 3(7)(a). Megjegyzések: Ez a mentesség országhatárokon belüli szállításra vonatkozik, amikor fuvarokmányt nem mindig célszerű kiállítani. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–3 Tárgy: Mentesség tűzoltó készülék járművön tartása alól kis radioaktivitású anyagokat szállító járművek esetében (E4). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.1.4. Az irányelv mellékletének tartalma: A tűzoltó készülék járművön tartására vonatkozó követelmény. A nemzeti jogszabály tartalma: A tűzoltó készülék járművön tartására vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni kizárólag mentességet élvező küldemények (UN 2908, 2909, 2910 és 2911) szállítása esetén. Kisszámú küldeménydarab szállítása esetén enyhébb követelményekhez kell igazodni. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Radioactive Material (Road Transport) Regulations 2002: Regulation 5(4)(d). Megjegyzések: A tűzoltó készülék járművön tartását gyakorlati szempontból nem érdemes megkövetelni az UN 2908, 2909, 2910 és 2911 azonosító számú anyagok szállításakor; az ilyen műveletekhez gyakran kisebb járműveket használnak. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–4 Tárgy: Korlátozott mennyiségű áru (kivéve az 1., a 4.2., a 6.2. és a 7. osztályba tartozó árukat) belső csomagolásban történő szállítása kiskereskedőkhöz vagy felhasználókhoz: a helyi elosztóraktáraktól a kiskereskedőkhöz vagy felhasználókhoz, illetve a kiskereskedőktől a végfelhasználókhoz (N1). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 6.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A csomagolóeszközökre és vizsgálataikra vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A csomagolás esetében nem követelmény a RID-ben/ADR-ben, az ENSZ által vagy másutt előírt jelölés alkalmazása, amennyiben a csomagolás a 3. listán felsorolt árukat tartalmazza. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2004: Regulation 7(4) and Regulation 36 Authorisation Number 13. Megjegyzések: Az ADR követelményei nem megfelelőek az elosztóraktártól a kiskereskedőkig vagy felhasználókig, illetve a kiskereskedőktől a végfelhasználókig tartó végső szállítási szakasz szabályozására. Az eltérés célja, hogy a helyi áruelosztás végső szakaszában lehetővé tegye a kiskereskedelmi forgalmazásra szánt áruk belső csomagolásának külső csomagolás nélküli szállítását. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–5 Tárgy: Az 1.1.3.6.3. pont táblázatában az 1. és 2. kategóriába tartozó, 1. osztályba sorolt áruk esetében eltérő »szállítóegységenkénti legnagyobb összmennyiség« lehetővé tétele (N10). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.1.3.6.3. és 1.1.3.6.4. Az irányelv mellékletének tartalma: A szállítóegységenkénti mennyiségekre vonatkozó mentességek. A nemzeti jogszabály tartalma: A robbanóanyagok mennyiségi határértékeire és együvé rakására vonatkozó mentességet érintő szabályok. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Carriage of Explosives by Road Regulations 1996, reg. 13 and Schedule 5; reg. 14 and Schedule 4. Megjegyzések: Eltérő mennyiségi határértékek alkalmazása az 1. osztályba tartozó árukra vonatkozóan: az 1. kategória esetében 50, a 2. kategória esetében 500. A vegyes rakományokkal kapcsolatos számítások alkalmazásában a szorzótényező az 1. szállítási kategóriára 20, a 2. szállítási kategóriára 2. Korábban a 94/55/EK irányelv 6. cikkének (10) bekezdése alapján. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–6 Tárgy: Az EX/II járműveken szállított robbanóeszközök legnagyobb megengedett nettó tömegének növelése (N13). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 7.5.5.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A robbanóanyagok és -eszközök szállítható mennyiségeinek meghatározása. A nemzeti jogszabály tartalma: A robbanóanyagok és -eszközök szállítható mennyiségeinek meghatározása. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Carriage of Explosives by Road Regulations 1996, reg. 13, Schedule 3. Megjegyzések: Az Egyesült Királyságban hatályos jogszabályi rendelkezések az 1.1C, 1.1D, 1.1E és 1.1J összeférhetőségi csoportok esetében maximálisan nettó 5 000 kg áru szállítását teszik lehetővé II. típusú járművekkel. Számos, az Unióba szállított, az 1.1C, 1.1D, 1.1E és 1.1J osztályba tartozó áru nagy terjedelmű, hosszuk meghaladja a 2,5 métert. Elsősorban katonai célú robbanóeszközökről van szó. Az EX/III járművek szerkezeti felépítésére vonatkozó korlátozás (zárt járműveknek kell lenniük) igen nehézzé teszi az említett robbanóeszközöknek az ilyen járművekbe való be- és azokból való kirakodását. Egyes robbanóeszközökhöz a szállítás mindkét végpontján speciális be- és kirakodó berendezésekre lenne szükség. Ilyen berendezés gyakorlatilag alig áll rendelkezésre. Az Egyesült Királyságban igen csekély számú EX/III jármű van használatban, és rendkívül megterhelő lenne az iparágra nézve, ha további speciális EX/III járműveket kellene gyártani az ilyen típusú robbanótárgyak szállítására. Az Egyesült Királyságban a katonai célú robbanóanyagokat általában független fuvarozók szállítják, így nincs lehetőség a 2008/68/EK irányelvben a katonai járművekre vonatkozóan megállapított mentesség alkalmazására. A probléma megoldása érdekében az Egyesült Királyság korábban is lehetővé tette a legfeljebb 5 000 kg tömegű robbanótárgyak EX/II típusú járműveken történő szállítását. A jelenlegi határérték nem mindig megfelelő, mert egy-egy robbanóeszköz 1 000 kg-nál több robbanóanyagot is tartalmazhat. 1950 óta csupán két olyan baleset fordult elő (mindkettő az 50-es években), amelyek során az 5 000 kg-nál nagyobb tömegű robbantóanyag felrobbant. A baleseteket az okozta, hogy abroncstűz, illetve a kipufogórendszer felhevülése miatt kigyulladt a ponyva. A tűzesetek kisebb rakománnyal is előfordulhattak volna. Haláleset vagy sérülés nem történt. Tapasztalatilag belátható, hogy a megfelelően csomagolt robbanóeszközök aktiválódása nem valószínű ütközés – például járművek összeütközése – következtében. A katonai jelentések és a rakéták becsapódásvizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a töltetek aktiválódásához a 12 méterről végzett ejtési próba által előidézett becsapódási sebességnél nagyobb becsapódási sebesség szükséges. Mindez nem érinti a jelenlegi biztonsági előírásokat. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–7 Tárgy: Felügyeleti követelmények alóli mentesség bizonyos, az 1. osztályba tartozó áruk kis mennyisége esetén (N12). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.4. és 8.5. S1(6). Az irányelv mellékletének tartalma: Meghatározott mennyiségű veszélyes árut szállító járművek felügyeleti követelményei. A nemzeti jogszabály tartalma: Rendelkezik a biztonságos várakozásról és felügyeletről, de nem követeli meg, hogy bizonyos, az 1. osztályba tartozó rakományok mindenkor felügyelet alatt legyenek, ahogyan azt az ADR 8.5. pontjában foglalt S1. kiegészítő követelmény 6. pontja előírja. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations 1996, reg. 24. Megjegyzések: Az ADR által előírt felügyeleti követelmények nemzeti szinten nem mindig teljesíthetők. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–8 Tárgy: Különböző robbanóanyagok, valamint robbanóanyagok és más veszélyes áruk vasúti kocsikban, járműveken és konténerekben történő együvé rakására vonatkozó korlátozások enyhítése (N4/5/6). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 7.5.2.1. és 7.5.2.2. Az irányelv mellékletének tartalma: Az együvé rakás meghatározott típusaira vonatkozó korlátozások. A nemzeti jogszabály tartalma: A nemzeti jogszabály a robbanóanyagok együvé rakása tekintetében kevésbé korlátozó mindaddig, amíg a szállítás kockázatmentesen végrehajtható. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations 1996, Regulation 18. Megjegyzések: Az Egyesült Királyság eltéréseket kíván engedélyezni a robbanóanyagok más robbanóanyagokkal, illetve a robbanóanyagok más veszélyes árukkal történő együvé rakására vonatkozó szabályoktól. Minden eltérés a rakomány egy vagy több elemét érintő mennyiségi korlátozással jár majd, és csak akkor engedhető meg, ha »minden ésszerű intézkedést megtettek annak megakadályozására, hogy a robbanóanyagok bármilyen módon érintkezésbe kerüljenek az ilyen árukkal vagy más módon veszélyeztessék azokat, és viszont«. Példák az Egyesült Királyság által engedélyezni kívánt eltérésekre:
Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–9 Tárgy: Radioaktív anyagok kis mennyiségben, kisméretű járműveken történő szállítása esetén a narancssárga táblák helyett alternatív jelölés alkalmazása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.3.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A radioaktív anyagokat szállító kisméretű járműveken narancssárga tábla elhelyezésének követelménye. A nemzeti jogszabály tartalma: Az eljárásban jóváhagyott minden eltérés megengedett. A kért eltérés a következő: A járműveket vagy
A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Radioactive Material (Road Transport) Regulations 2002, Regulation 5(4)(d). Megjegyzések: Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–a–UK–10 Tárgy: Potenciálisan fertőző, UN 3291 azonosító számú, legfeljebb 15 kg tömegű kórházi és más gyógyászati hulladék szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: valamennyi rendelkezés. A nemzeti jogszabály tartalma: Mentesség az I. melléklet I.1. szakaszának követelményei alól a potenciálisan fertőző, UN 3291 azonosító számú, legfeljebb 15 kg tömegű kórházi és más gyógyászati hulladék szállítása esetében. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Ezt az eltérést a következő jogszabály értelmében tervezik engedélyezni: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2011. Érvényességi idő: 2017. január 1. A 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja alapján BE Belgium RO–bi–BE–4 Tárgy: Veszélyes áruk tartányban való szállítása égetéssel történő ártalmatlanítás céljából. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 3.2. A nemzeti jogszabály tartalma: A 3.2. pont táblázatától eltérően bizonyos feltételekkel megengedett vízzel reakcióba lépő, mérgező folyadék, III. csomagolási csoportba tartozó egyéb anyag szállítása L4DH helyett L4BH tartánykódú tartánykonténerben. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Dérogation 01 – 2002. Megjegyzések: A rendelkezés csak veszélyes hulladékok kis távolságra történő szállítására alkalmazható. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–BE–5 Tárgy: Hulladék szállítása hulladékártalmatlanító létesítménybe. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.2., 5.4., 6.1. (korábban: A5., 2X14., 2X12.) Az irányelv mellékletének tartalma: Besorolás, jelölés és a csomagolásra vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Az ADR szerinti besorolás helyett a hulladékokat a csoportokon belüli veszélyes reakciók elkerülése érdekében különböző csoportokba sorolják (gyúlékony oldószerek, festékek, savak, akkumulátorok stb.). A csomagolás gyártására vonatkozó követelmények kevésbé szigorúak. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté royal relatif au transport des marchandises dangereuses par route (1-2009) Megjegyzések: Ez a rendelkezés kis mennyiségű hulladék hulladékártalmatlanító létesítménybe való szállítása esetén alkalmazható. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–BE–6 Tárgy: Az RO–bi–SE–5 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté royal relatif au transport des marchadises dangereuses par route (1-2009) Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–BE–7 Tárgy: Az RO–bi–SE–6 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté royal relatif au transport des marchadises dangereuses par route (2-2008) Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–BE–8 Tárgy: Az RO–bi–UK–2 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté royal relatif au transport des marchadises dangereuses par route Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–BE–9 Tárgy: Az RO–bi–SE-3 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté royal relatif au transport des marchadises dangereuses par route Érvényességi idő: 2018. január 15. RO–bi–BE–10 Tárgy: Szállítás ipartelepek közvetlen közelében, ideértve a közforgalmú utakon megvalósuló szállítást is. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A. és B. melléklet. Az irányelv mellékletének tartalma: A. és B. melléklet. A nemzeti jogszabály tartalma: Az eltérések a küldeménydarabok okmányaira, bárcázására és jelölésére, valamint a járművezetői engedélyre vonatkoznak. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté royal relatif au transport des marchandises dangereuses par route. Megjegyzések: A következő lista tartalmazza az eltérésnek a nemzeti jogszabály szerinti jelzőszámát, az engedélyezett távolságot és az érintett veszélyes árukat.
Érvényességi idő: 2018. január 15. DE Németország RO–bi–DE–1 Tárgy: Egyes adatok mellőzése a fuvarokmányban (n2). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1.1.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A fuvarokmány tartalma. A nemzeti jogszabály tartalma: Minden osztály, kivéve az 1. (az 1.4S kivételével), az 5.2. és a 7. osztályt. A fuvarokmányban nem kell feltüntetni:
A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 18. Megjegyzések: Az érintett szállítások esetében nem célszerű minden rendelkezés alkalmazása. A Bizottság az eltérést a 22. számon vette nyilvántartásba (a 94/55/EK irányelv 6. cikkének (10) bekezdése alapján). Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–DE–2 Tárgy: A 9. osztályba tartozó, PCB-vel szennyezett anyagok ömlesztett szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 7.3.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Ömlesztett szállítás. A nemzeti jogszabály tartalma: Ömlesztett szállítás engedélyezése folyadék-, illetve porálló módon lezárt, cserélhető járműfelépítményekben vagy konténerekben. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 11. Megjegyzések: A 11. sz. eltérés időbeli hatálya 2004. december 31-ig terjed; 2005-től ugyanezeket a rendelkezéseket írja elő az ADR és a RID. Lásd még az M137 többoldalú megállapodást. 4*. számú lista. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–DE–3 Tárgy: Csomagolt veszélyes hulladék szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1–5. Az irányelv mellékletének tartalma: Osztályba sorolás, csomagolás és jelölés. A nemzeti jogszabály tartalma: 2–6.1., 8. és 9. osztály: veszélyes hulladékok kombinált csomagolása és szállítása csomagokban és IBC-konténerekben; a hulladékot belső csomagba kell csomagolni (összegyűjtve), és meghatározott hulladékcsoportokba kell sorolni (a hulladékcsoportokon belüli veszélyes reakciók elkerülése érdekében). A hulladékcsoportok vonatkozásában külön írásos utasítások használata fuvarokmányként; háztartási és laboratóriumi hulladékok összegyűjtése stb. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 20. Megjegyzések: 6*. számú lista. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–DE–4 Tárgy: Az RO–bi–BE–1 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: – Érvényességi idő: 2017. január 1. RO-bi-DE-5 Tárgy: UN 3343 azonosító számú anyag (nitroglicerin-keverék, érzéketlenített, folyékony, gyúlékony, közelebbről nem meghatározott, 30 tömegszázalékot nem meghaladó nitroglicerin-tartalommal) helyi szállítása tartánykonténerekben, eltérve a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának 4.3.2.1.1. alszakaszától. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 3.2., 4.3.2.1.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A tartánykonténerek használatára vonatkozó rendelkezések. A nemzeti jogszabály tartalma: Nitroglicerin (UN 3343) rövid távolságú helyi szállítása tartánykonténerekben, a következő feltételek teljesítésével: 1. A tartánykonténerekre vonatkozó követelmények
2. Bárcázás Valamennyi tartánykonténert mindkét oldalán a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának 5.2.2.2.2. alszakaszában található 3. mintának megfelelő veszélyességi bárcával kell ellátni. 3. Üzemi rendelkezések
A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: észak-rajna–vesztfáliai eltérés. Megjegyzések: A szabályozás a közúti, rövid távolságú, tartánykonténerekben történő helyi szállítást érinti, két, helyhez kötött gyártási helyszín között, ipari folyamat részeként. Egy gyógyszeripari termék előállításához az »A« gyártási helyszínről 600 literes tartánykonténerekben, az előírásoknak megfelelő szállítás keretében II. csomagolási csoportba tartozó, gyúlékony gyantaoldatot (UN 1866) szállítanak »B« gyártási helyszínre. Ott nitroglicerin-oldatot adnak hozzá és a két anyagot összekeverik, aminek eredményeképpen érzéketlenített, folyékony, gyúlékony, közelebbről nem meghatározott, 30 tömegszázalékot nem meghaladó nitroglicerintartalommal rendelkező nitroglicerin-tartalmú ragasztókeverék (UN 3343) jön létre további felhasználásra. Ezen anyagnak az »A« gyártási helyszínre történő visszaszállítása is az említett, L10DN tartánykódú tartánykonténerekben történik, melyeket az illetékes hatóság különleges ellenőrzésnek vetett alá és erre a különleges szállításra jóváhagyott. Érvényességi idő: 2017. január 1. RO–bi–DE–6 Tárgy: Az RO–bi–SE-6 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: § 1 Absatz 3 Nummer 1 der Gefahrgutverordnung Straße, Eisenbahn und Binnenschifffahrt (GGVSEB) Érvényességi idő: 2015. június 30. DK Dánia RO–bi–DK–1 Tárgy: Az UN 1202, 1203 és 1223 azonosító számú és a 2. osztályba tartozó anyagok fuvarokmány nélküli szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Fuvarokmány szükséges. A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 1202, 1203 és 1223 azonosító számú, a 3. osztályba tartozó ásványolajtermékek és a 2. osztályba tartozó gázok árukiszállítás keretében történő szállításánál (amikor az árukat több felhasználóhoz kell továbbítani vagy a visszaküldött árukat hasonló módon összegyűjteni) nem szükséges fuvarokmány, amennyiben az írásbeli utasítás – az ADR által megkövetelt információkon kívül – tartalmazza az UN-számot, a megnevezést és az osztályt. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bekendtgørelse nr. 729 af 15/08/2001 om vejtransport af farligt gods. Megjegyzések: A szóban forgó nemzeti eltérés hátterében olyan elektronikus berendezések kifejlesztése áll, amelyek lehetővé teszik például az ilyen elektronikus berendezéseket használó olajtársaságok számára, hogy a fogyasztókról folyamatosan információt szolgáltassanak a járművek felé. Mivel ezek az információk a szállítás megkezdésekor még nem állnak rendelkezésre, hanem csak a szállítási művelet közben jutnak el a járművekre, a művelet megkezdése előtt nem lehetséges a fuvarokmányok kiállítása. Ilyen jellegű szállítás csak meghatározott területeken folytatható. Dánia a 94/55/EK irányelv 6. cikkének (10) bekezdése alapján hasonló eltérés alkalmazására kapott engedélyt. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–DK–2 Tárgy: Az RO–bi–SE–6 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bekendtgørelse nr. 437 af 6. juni 2005 om vejtransport af farligt gods, módosítva. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–DK–3 Tárgy: Az RO–bi–UK–1 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bekendtgørelse nr. 437 af 6. juni 2005 om vejtransport af farligt gods, módosítva. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–DK–4 Tárgy: Háztartásoktól vagy vállalkozásoktól begyűjtött, bizonyos osztályokba tartozó veszélyes áruk közúti szállítása közeli hulladékgyűjtő pontokon vagy a közvetett feldolgozó létesítménynél történő ártalmatlanítás céljából. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1–9. rész. Az irányelv mellékletének tartalma: Általános rendelkezések, osztályozási rendelkezések, egyedi rendelkezések, csomagolásra vonatkozó rendelkezések, feladási eljárások, csomagolóeszköz kialakítására és vizsgálatára vonatkozó előírások, szállítási, be- és kirakodási, kezelési feltételekre vonatkozó rendelkezések, a jármű személyzetére, berendezésére, működésére és dokumentumaira vonatkozó előírások és a járművek gyártására és jóváhagyására vonatkozó előírások. A nemzeti jogszabály tartalma: A háztartásoktól vagy vállalkozásoktól származó veszélyes anyagok bizonyos feltételek mellett ártalmatlanítás céljából közeli hulladékgyűjtő pontokra vagy közvetett feldolgozó létesítményekbe szállíthatók. A szállítás jellegétől és a hozzá kapcsolódó kockázatoktól függően különböző rendelkezéseknek kell megfelelni; ilyen a veszélyes anyagok belső csomagolás, külső csomagolás és/vagy szállítóegység szerinti mennyisége, illetve figyelmbe kell venni, hogy a veszélyes anyagok szállítása kapcsolódik-e a a vállalkozás főtevékenységéhez. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bekendtgørelse nr. 818 af 28. juni 2011 om vejtransport af farligt gods § 4, stk. 3. Megjegyzések: A potenciálisan veszélyes áruk maradékát tartalmazó hulladéknak a háztartásoktól és/vagy vállalkozásoktól ártalmatlanítás céljából közeli hulladékgyűjtő pontokra történő szállítása esetén a hulladékgazdálkodók és vállalkozók nem alkalmazhatják a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának valamennyi rendelkezését. A hulladék rendszerint olyan csomagolás, amely eredetileg a 2008/68/EK irányelv I. melléklete I.1. szakaszának 1.1.3.1. (c) alpontjában foglalt mentesség alapján szállítható, és/vagy amelyet a kiskereskedelemben árusítanak. Ugyanakkor az 1.1.3.1 (c) alpont szerinti mentesség nem alkalmazható a hulladékgyűjtő pontokra történő szállításra, az I. melléklet I.1. szakaszának 3.4. pontja pedig nem vonatkozik a belső csomagolás hulladékának szállítására. Lejárat időpontja: 2019. január 1. EL Görögország RO–bi–EL–1 Tárgy: A 2001. december 31. előtt nyilvántartásba vett rögzített tartányokra (tartányjárművekre) vonatkozó biztonsági előírásoktól való eltérés meghatározott kategóriába tartozó veszélyes anyagok helyi jellegű vagy kis mennyiségben történő szállítása esetén. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.6.3.6., 6.8.2.4.2., 6.8.2.4.3., 6.8.2.4.4., 6.8.2.4.5., 6.8.2.1.17–6.8.2.1.22., 6.8.2.1.28., 6.8.2.2., 6.8.2.2.1., 6.8.2.2.2. Az irányelv mellékletének tartalma: Fémfalú rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és tartánykonténerek, tartányos cserefelépítmények; battériás járművek és MEG-konténerek kialakítására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, ellenőrzésére, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Átmeneti rendelkezés: A Görögországban első ízben 1985. január 1. és 2001. december 31. között nyilvántartásba vett rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és tartánykonténerek 2010. december 31-ig használhatók. Az átmeneti rendelkezés a következő UN-számok alá tartozó veszélyes anyagok szállítására szolgáló járműveket érinti: 1202, 1268, 1223, 1863, 2614, 1212, 1203, 1170, 1090, 1193, 1245, 1294, 1208, 1230, 3262, 3257). A rendelkezés kis mennyiségekre vagy helyi szállításra vonatkozik, a szóban forgó időszakban nyilvántartásba vett járművek esetében. Az átmeneti időszak a következők szerint átalakított tartányjárművekre vonatkozik:
Pontosabban: az első ízben 2002. december 31. előtt nyilvántartásba vett, kizárólag gázolaj (UN 1202) helyi szállítására használt, 4 tonnánál kisebb tömegű, 3 mm-nél kisebb falvastagságú tartányjárművek csak akkor használhatók, ha azokat a 211.127. (5) b4. szélzetszám (6.8.2.1.20. pont) szerint átalakították. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Τεχνικές Προδιαγραφές κατασκευής, εξοπλισμού και ελέγχων των δεξαμενών μεταφοράς συγκεκριμένων κατηγοριών επικινδύνων εμπορευμάτων για σταθερές δεξαμενές (οχήματα-δεξαμενές), αποσυναρμολογούμενες δεξαμενές που βρίσκονται σε κυκλοφορία (Követelmények a forgalomban részt vevő rögzített tartányok [tartányjárművek] és leszerelhető tartányok kialakítására, szerelvényeire, ellenőrzésére és vizsgálataira egyes veszélyesáru-kategóriák tekintetében). Érvényességi idő: 2015. június 30. RO-bi–EL–2 Tárgy: Eltérés az alapjármű szerkezetére vonatkozó követelményektől az első ízben 2001. december 31. előtt nyilvántartásba vett, veszélyes áruk helyi szállítására szolgáló járművek esetében. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 2001. évi ADR: 9.2., 9.2.3.2., 9.2.3.3. Az irányelv mellékletének tartalma: Az alapjárművek szerkezetére vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Az eltérés az UN 1202, 1268, 1223, 1863, 2614, 1212, 1203, 1170, 1090, 1193, 1245, 1294, 1208, 1230, 3262 és 3257 azonosító számú veszélyes áruk helyi szállítására szolgáló azon járművekre vonatkozik, amelyeket első ízben 2001. december 31. előtt vettek nyilvántartásba. A járműveknek a következő kivételektől eltekintve meg kell felelniük a 94/55/EK irányelv B. melléklete 9. (9.2.1–9.2.6.) pontjában foglalt követelményeknek: A 9.2.3.2. pont követelményeinek csak akkor kell eleget tenni, ha a jármű rendelkezik gyári blokkolásgátló fékrendszerrel és a 9.2.3.3.1. pontban meghatározott tartósfékkel, de nem szükségszerűen felel meg a 9.2.3.3.2. és 9.2.3.3.3. pontnak. A menetíró készülék áramellátását közvetlenül az akkumulátortelephez csatlakoztatott biztonsági reteszen keresztül kell biztosítani (220.514. szélzetszám), és az emelhető tengely villamos emelőszerkezetének ott kell lennie, ahová azt a gyártó eredetileg elhelyezte, illetve azt megfelelő zárt házban kell védeni (220.517. szélzetszám). A dízel fűtőolaj (UN 1202) helyi szállítására szolgáló, 4 tonnánál kisebb legnagyobb tömegű tartányjárműveknek meg kell felelniük a 9.2.2.3., a 9.2.2.6., a 9.2.4.3. és a 9.2.4.5. pont követelményeinek, a többi követelménynek azonban nem feltétlenül. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Τεχνικές Προδιαγραφές ήδη κυκλοφορούντων οχημάτων που διενεργούν εθνικές μεταφορές ορισμένων κατηγοριών επικινδύνων εμπορευμάτων (A már használatban lévő, egyes veszélyesáru-kategóriák helyi szállítására használt járművek műszaki követelményei). Megjegyzések: Az érintett járművek száma a már nyilvántartásba vett összes jármű számához képest csekély, és csak helyi szállításra alkalmazzák őket. A kért tartalmú eltérés a kérdéses járműpark mérete és a szállított áruk jellege miatt nem jelent közlekedésbiztonsági kockázatot. Érvényességi idő: 2015. június 30. ES Spanyolország RO–bi–ES–2 Tárgy: Vízmentes ammónia kiszállítására szolgáló speciális felszerelés. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 6.8.2.2.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A külső alkatrészek (csövek, oldalsó csapószelepek) károsodása esetén bekövetkező szivárgás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és szelepülését védeni kell az ellen, hogy külső behatásra kiszakadjanak, vagy úgy kell őket megtervezni, hogy ellenálljanak az ilyen behatásnak. A töltő és leeresztő alkatrészeknek (ideértve a karimákat és a menetes csatlakozókat is) és a védőfedőknek (ha vannak) alkalmasnak kell lenniük a véletlen felnyílást megakadályozó lezárásra. A nemzeti jogszabály tartalma: Az 1997. január 1. előtt használatba vett, mezőgazdasági célokra, vízmentes ammónia kiszállítására és alkalmazására használt tartányok a belső helyett külső biztonsági alkatrészekkel szerelhetők fel, amennyiben azok a tartány fala által nyújtott védelemmel legalább egyenértékű védelmet nyújtanak. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Real Decreto 551/2006. Anejo 1. Apartado 3. Megjegyzések: 1997. január 1. előtt egy bizonyos típusú, külső biztonsági alkatrészekkel felszerelt tartányt kizárólag a mezőgazdaságban, vízmentes ammónia termőföldre való közvetlen kijuttatására használtak. Ilyen tartányok még ma is vannak használatban. Közúton ritkán közlekednek feltöltött állapotban, használatuk a nagy gazdaságok trágyázására korlátozódik. Érvényességi idő: 2016. február 29. FI Finnország RO–bi–FI–1 Tárgy: A fuvarokmány adatainak módosítása robbanóanyagok esetében. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1.2.1.(a) Az irányelv mellékletének tartalma: Az 1. osztályra vonatkozó külön rendelkezések. A nemzeti jogszabály tartalma: A fuvarokmányban a robbanóanyagok tényleges nettó tömege helyett megadható a detonátorok száma (1 000 detonátor 1 kg robbanóanyagnak felel meg). A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Liikenne- ja viestintäministeriön asetus vaarallisten aineiden kuljetuksesta tiellä (277/2002; 313/2003). Megjegyzések: Ez az információ országhatárokon belüli szállítás esetén elegendőnek tekinthető. Ezt az eltérést kis mennyiségű helyi szállítás esetén alkalmazzák, elsősorban ipari robbantásokhoz. A Bizottság az eltérést a 31. számon vette nyilvántartásba. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–FI–2 Tárgy: Az RO–bi–SE–10 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–FI–3 Tárgy: Az RO–bi–DE–1 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Érvényességi idő: 2016. február 29. FR Franciaország RO–bi–FR–1 Tárgy: A tengeri szállításhoz előírt okmányok fuvarokmányként való felhasználása a hajók kirakodását követő rövid szállítási műveletek esetében. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A veszélyes áruk fuvarokmányaként használt okmányokban feltüntetendő információk. A nemzeti jogszabály tartalma: A tengeri szállításhoz előírt okmány 15 km-es sugarú körzeten belül fuvarokmányként felhasználható. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 1er juin 2001 relatif au transport des marchandises dangereuses par route Article 23-4. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–FR–3 Tárgy: Telepített LPG-tárolótartányok szállítása (18). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A. és B. melléklet. A nemzeti jogszabály tartalma: A telepített LPG-tárolótartányok szállítására külön szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok csak rövid távolságon történő szállításra alkalmazhatók. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 1er juin 2001 relatif au transport des marchandises dangereuses par route Article 30. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–FR–4 Tárgy: A mezőgazdasági szállításra (rövid távolságokon) alkalmazott járművek jóváhagyására és vezetőinek oktatására vonatkozó különös feltételek. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 6.8.3.2.; 8.2.1. és 8.2.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A tartányok szerelvényei és a járművezetők képzése. A nemzeti jogszabály tartalma: Járművek jóváhagyására vonatkozó különös rendelkezések. Járművezetők különleges képzése. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 1er juin 2001 relatif au transport des marchandises dangereuses par route Article 29-2 Annexe D4. Érvényességi idő: 2015. június 30. HU Magyarország RO–bi–HU–1 Tárgy: a RO-bi-SE-3 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A nemzeti fejlesztési miniszter rendelete az ADR Megállapodás A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról Érvényességi idő: 2020. január 30. IE Írország RO–bi–IE–3 Tárgy: Mentesség annak lehetővé tételére, hogy veszélyes anyagok olyan be- és kirakodását, amelyre a 7.5.11. pontban a CV1 vagy a 8.5. pontban az S1 külön rendelkezés vonatkozik, nyilvános helyen az illetékes hatóság külön engedélye nélkül lehessen végezni. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 7.5. és 8.5. Az irányelv mellékletének tartalma: A be- és kirakodásra, valamint a rakomány kezelésére vonatkozó kiegészítő előírások. A nemzeti jogszabály tartalma: A 7.5.11. és a 8.5. pont követelményeitől eltérve a veszélyes áruk nyilvános helyen való be- és kirakodására az illetékes hatóság külön engedélye nélkül is van mód. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Regulation 82(5) of the »Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations, 2004« . Megjegyzések: Az országhatárokon belüli szállítás tekintetében ez az előírás rendkívül nagy terhet ró az érintett állam illetékes hatóságaira. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–IE–6 Tárgy: Mentesség a 4.3.4.2.2. pont követelménye alól, miszerint a töltéshez és leeresztéshez használt, a tartányjármű falához állandó jelleggel nem csatlakozó hajlékony csöveket szállítás közben üresen kell tartani. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 4.3. Az irányelv mellékletének tartalma: Tartányjárművek használata. A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 1011, UN 1202, UN 1223, UN 1863 és UN 1978 azonosító számú olajtermékek kiskereskedelmi kiszállítására alkalmazott tartányjárművekhez csatlakoztatott hajlékony tömlőmotolláknak (beleértve a hozzájuk rögzített csöveket is) nem kell a közúti szállítás alatt üresnek lenniük, amennyiben az elfolyás megelőzésére megfelelő intézkedéseket hoztak. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Regulation 82(8) of the »Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations, 2004« . Megjegyzések: A házhoz szállításra szolgáló tartányjárművekhez kialakított hajlékony tömlőknek mindig megtöltött állapotban kell maradniuk, még a szállítás alatt is. A leeresztőrendszer »nedves csőrendszerként« működik, ami megkívánja, hogy a tartányjármű mérőműszere és tömlője úgy legyen beállítva, hogy a fogyasztó a megfelelő mennyiséget kapja a termékből. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–IE–7 Tárgy: Mentesség az ADR 5.4.0., 5.4.1.1.1. és 7.5.11. pontjának egyes követelményei alól az UN 2067 azonosító számú ammónium-nitrát műtrágyának a kikötőkből a címzettekhez való, ömlesztett formában történő szállítása vonatkozásában. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.0., 5.4.1.1.1. és 7.5.11. Az irányelv mellékletének tartalma: A minden egyes szállítási műveletre külön kiállított, az adott rakomány pontos összmennyiségét feltüntető fuvarokmányra vonatkozó követelmény; a jármű szállítás előtti és utáni kitisztítására vonatkozó követelmény. A nemzeti jogszabály tartalma: A javasolt eltérés a fuvarokmánnyal és a jármű tisztításával kapcsolatban az ADR-ben lefektetett követelmények módosításának lehetővé tételére vonatkozik, figyelemmel a kikötőtől a címzettig történő ömlesztett szállítás gyakorlatára. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Proposed amendment to »Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations, 2004« . Megjegyzések: Az ADR rendelkezései értelmében a) az adott rakományt a szállított veszélyes anyag összmennyiségét tartalmazó külön fuvarokmánynak kell kísérnie; és b) teljesíteni kell a CV24 külön rendelkezést, azaz a teherhajó kirakodása során a kikötőtől a címzetthez szállítandó minden egyes rakomány után tisztítást kell végezni. Olyan helyi szállításról van szó, amely érinti a teherhajó kirakodását, és ugyanazon anyagnak a teherhajó és a címzett közötti (ugyanazon a napon vagy egymást követő napokon történő) többszöri szállítását foglalja magában, ezért az egyes rakományok hozzávetőleges össztömegét tartalmazó egyetlen fuvarokmánynak elegendőnek kell lennie, és nincs szükség a CV24 külön rendelkezés betartásának megkövetelésére. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–IE–8 Tárgy: Veszélyes áruk magánterületen lévő telephely és a telephely közvetlen közelében tartózkodó jármű, vagy egy magánterületen lévő telephely egymás közvetlen közelében, de valamely közút ellentétes oldalain található két része között történő szállítása. Hivatkozás az irányelv mellékletére: a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakasza: A. és B. melléklet. Az irányelv mellékletének tartalma: Veszélyes áruk közúton történő szállítására vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A szabályok alkalmazása alóli kivétel megállapítása olyan esetekben, amikor a veszélyes áruk szállítása járművel történik
amennyiben a szállítás a lehető legrövidebb útvonal igénybevételével történik. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: European Communities (Carriage of Dangerous Goods by Road and Use of Transportable Pressure Equipment) Regulations 2011 and 2013, Regulation 56. Megjegyzések: előfordulhatnak különböző olyan helyzetek, amikor az árukat magánterületen lévő telephely két része, vagy magánterületen lévő telephely és egy ahhoz tartozó jármű között szállítják, melyeket egy közút választ el egymástól. A szállítás ezen formája nem minősül szokványos értelemben veszélyes áruk szállításának, így a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokat ilyen esetekben nem szükséges alkalmazni. Lásd még: RO-bi-SE-3 és RO-bi-UK-1. Érvényességi idő: 2020. január 30. LT Litvánia RO–bi–LT–1 Tárgy: Az RO–bi–EL–1 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Lietuvos Respublikos Vyriausybės 2000 m. kovo 23 d. nutarimas Nr. 337 »Dėl pavojingų krovinių vežimo kelių transportu Lietuvos Respublikoje« (337. sz. kormányhatározat a veszélyes áruk Litván Köztársaságon belüli közúti szállításáról, elfogadták 2000. március 23-án). Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–LT–2 Tárgy: Az RO–bi–EL–2 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Lietuvos Respublikos Vyriausybės 2000 m. kovo 23 d. nutarimas Nr. 337 »Dėl pavojingų krovinių vežimo kelių transportu Lietuvos Respublikoje« (337. sz. kormányhatározat a veszélyes áruk Litván Köztársaságon belüli közúti szállításáról, elfogadták 2000. március 23-án). Érvényességi idő: 2015. június 30. NL Hollandia RO–bi–NL–13 Tárgy: A veszélyes háztartási hulladék elszállításának szabályai, 2004. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.1.3.6., 3.3., 4.1.4., 4.1.6., 4.1.8., 4.1.10., 5.1.2., 5.4.0., 5.4.1., 5.4.3., 6.1., 7.5.4., 7.5.7., 7.5.9., 8. és 9. Az irányelv mellékletének tartalma: Bizonyos mennyiségekre vonatkozó mentességek; különös rendelkezések; csomagolás módja; külső csomagolás módja; okmányok; csomagolás kialakítása és vizsgálatai; be- és kirakodás, manipulációs műveletek; személyzet; felszerelés; üzemi feltételek; járművek és járműokmányok; járművek kialakítása és jóváhagyása. A nemzeti jogszabály tartalma: Tizenhét érdemi szabály a háztartásoktól kis mennyiségben összegyűjtött veszélyes hulladék szállítása vonatkozásában. Az egyes alkalmakkor szállított kis mennyiségek és a különböző anyagok eltérő volta miatt a szállítási műveletek végrehajtása során nincs lehetőség teljes mértékben igazodni az ADR előírásaihoz. Ennek megfelelően a fent említett szabályozás több ponton egyszerűsíti az ADR rendelkezéseit. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A veszélyes háztartási hulladék elszállításának szabályai, 2004. Megjegyzések: A szabályozás célja, hogy a magánszemélyek számára lehetővé tegye kis mennyiségű vegyi anyagot tartalmazó hulladékuk egyetlen gyűjtőhelyen való elhelyezését. A szóban forgó hulladék elsősorban festékmaradékokat és hasonló maradványanyagokat tartalmaz. A szállítóeszköz és a hozzá tartozó különleges szállítóelemek megfelelő megválasztása, valamint a mindenki számára jól látható »dohányozni tilos« felirat és sárga villogó fényjelzés alkalmazása miatt a veszély szintje rendkívül alacsony. A szállítási szabályok legfontosabb szempontja a biztonság szavatolása. Ezt szolgálja például az a szabály, hogy az anyagokat lezárt csomagolásban kell szállítani, amivel elkerülhető szétszóródásuk, illetőleg a toxikus gőzök járműbe jutásából, illetve a járműben való felgyűléséből adódó kockázatok. A járműveken a különböző kategóriákba tartozó hulladékok gyűjtése céljára olyan külön rekeszek lesznek elhelyezve, amelyek megakadályozzák a különböző típusú hulladékok egymással való keveredését és véletlen áthelyeződését, illetőleg a rekeszek véletlen felnyílását. Ugyanakkor, noha a szállítás csekély mennyiségű hulladékot érint, a veszélyes háztartási hulladékok sokfélesége miatt a szállítást végző személynek rendelkeznie kell a szakmai alkalmasságát igazoló bizonyítvánnyal. Mivel a magánszemélyek általában nem rendelkeznek kellő ismeretekkel az egyes anyagokhoz kapcsolódó kockázatok mértékéről, a szabályozás mellékletének megfelelően írásos utasításokkal kell őket ellátni. Érvényességi idő: 2015. június 30. PT Portugália RO–bi–PT–1 Tárgy: Fuvarokmányok az UN 1965 azonosító számú anyagok szállításához. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A fuvarokmányra vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A »szénhidrogéngáz-keverék, cseppfolyósított, egyéb« gyűjtőmegnevezés alá tartozó, UN 1965 azonosító számú, palackban szállított kereskedelmi bután- és propángáz fuvarokmányban feltüntetendő, az RPE (Regulamento Nacional de Transporte de Mercadorias Perigosas por Estrada) 5.4.1. szakaszában előírt megfelelő szállítási megnevezését az alábbi kereskedelmi nevek helyettesíthetik: »UN 1965 bután« A, A01, A02 és A0 keverékek esetében, az RPE 2.2.2.3. alszakaszában megállapítottak szerint, palackban szállítva; »UN 1965 propán« C keverék esetében, az RPE 2.2.2.3. alszakaszában megállapítottak szerint, palackban szállítva. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Despacho DGTT 7560/2004, 2004. április 16., a Decreto-Lei No 267-A/2003 (október 27.) 5. cikkének 1. pontja alapján. Megjegyzések: A gazdasági szereplők számára mindaddig indokolt megkönnyíteni a veszélyes áruk fuvarokmányainak kitöltését, amíg a könnyítés nem érinti a veszélyes áruk fuvarozásának biztonságát. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–PT–2 Tárgy: Az üres, tisztítatlan tartányok és tartályok fuvarokmányai. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A fuvarokmányra vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Az előzőleg veszélyes anyagok szállítására használt, visszaúton üres tartányokra és tartályokra vonatkozóan az RPE 5.4.1. szakaszában előírt fuvarokmányt helyettesítheti a visszautat közvetlenül megelőző szállításhoz kibocsátott fuvarokmány. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Despacho DGTT 15162/2004, 2004. július 28., a Decreto-Lei No 267-A/2003 (október 27.) 5. cikkének 1. pontja alapján. Megjegyzések: Bizonyos esetekben gyakorlati nehézségeket okoz az a kötelezettség, hogy az előzőleg veszélyes árut tartalmazó, üres tartányok és tartályok szállításához az RPE előírásainak megfelelő fuvarokmány szükséges; a nehézségek ugyanakkor a biztonság veszélyeztetése nélkül minimális szinten tarthatók. Érvényességi idő: 2015. június 30. SE Svédország RO–bi–SE–1 Tárgy: Veszélyes hulladék szállítása veszélyeshulladék-ártalmatlanító létesítménybe. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 2., 5.2. és 6.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Osztályba sorolás, jelölés és bárcázás, valamint a csomagolóeszközök kialakítására és vizsgálatára vonatkozó előírások. A nemzeti jogszabály tartalma: A jogszabály egyszerűsített osztályozási kritériumokat ír elő, kevésbé szigorú követelményeket határoz meg a csomagolóeszköz kialakítására és vizsgálatára vonatkozóan, valamint módosított bárcázási és jelölési követelményeket tartalmaz. A veszélyes hulladékokat az ADR szerinti osztályozás helyett különböző hulladékcsoportokba sorolják. Egy-egy hulladékcsoportba olyan anyagok tartoznak, amelyek az ADR szerint együvé rakhatók (egybecsomagolhatók). Az UN-szám helyett minden küldeménydarabon a hulladékcsoport kódját kell feltüntetni. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: Ezek a szabályok csak a veszélyes hulladéknak a kommunális újrahasznosító művekből a veszélyeshulladék-ártalmatlanító létesítménybe való szállítása esetére alkalmazhatók. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–2 Tárgy: A feladó nevének és címének feltüntetése a fuvarokmányban. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A fuvarokmányban feltüntetendő általános információk. A nemzeti jogszabály tartalma: A nemzeti szabályozás szerint a feladó nevét és címét nem kell feltüntetni, ha az üres, tisztítatlan csomagolóeszközt a kiszállítási rendszer keretében szállítják vissza. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: A visszaszállított, üres, tisztítatlan, csomagolóeszköz rendszerint tartalmaz még egy kis mennyiségű veszélyes árut. Ezzel az eltérési lehetőséggel a gazdasági szereplők elsősorban az üres, tisztítatlan gáztartályok tele tartályokra való kicserélésekor élnek. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–3 Tárgy: Veszélyes áruk ipari telephelyek közvetlen közelében vagy a telephelyek egyes részei között, közforgalmú út igénybevételével történő szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A. és B. melléklet. Az irányelv mellékletének tartalma: Veszélyes áruk közforgalmú úton történő szállítására vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Veszélyes áruk ipari telephelyek közvetlen közelében vagy a telephelyek egyes részei között, közforgalmú út igénybevételével történő szállítása. Az eltérés a küldeménydarabok bárcázására és jelölésére, a fuvarokmányokra, a járművezetői engedélyre és a 9. pont szerinti jóváhagyási igazolásra vonatkozik. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: Bizonyos helyzetekben a veszélyes áruk szállítását a közforgalmú út két különböző oldalán elhelyezkedő telephelyek között végzik. Mivel így a veszélyes áru szállítása nem magántulajdonban lévő úton történik, megfelelő követelményeket kell támasztani. Lásd még a 96/49/EK irányelv 6. cikkének (14) bekezdését. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–4 Tárgy: Hatóságok által lefoglalt veszélyes áruk szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A. és B. melléklet. Az irányelv mellékletének tartalma: Veszélyes áruk közúton történő szállítására vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Az előírásoktól való eltérés akkor engedhető meg, ha azt munkavédelemmel, a kirakodási kockázattal, bizonyítékok szolgáltatásával stb. összefüggő okok indokolják. Az előírásoktól csak akkor szabad eltérni, ha a rendes szállítási feltételek mellett biztosítható a kielégítő biztonsági szint. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: Az eltérést csak a veszélyes árut lefoglaló hatóság alkalmazhatja. Az eltérés például a rendőrség által lefoglalt javak (például robbanóanyagok, lopott dolgok) helyi szállítására vonatkozik. Az ilyen javak esetében gondot jelent, hogy besorolásuk nem egyértelmű. Ezenkívül csomagolásuk, jelölésük és bárcázásuk gyakran nem az ADR szerint történik. A rendőrség évente több száz ilyen szállítást bonyolít le. Szeszcsempészet esetén a szeszes italt a lefoglalás helyszínéről először el kell szállítani a bizonyítékok tárolására szolgáló helyre, majd onnan a megsemmisítés helyére; az utóbbi két helyszín meglehetősen távol eshet egymástól. Megengedett eltérések: a) nem kell bárcázni minden küldeménydarabot; és b) nem kell jóváhagyott csomagolóeszközt alkalmazni. Ugyanakkor minden, ilyen küldeménydarabbal megrakott raklapot megfelelő bárcával kell ellátni. Minden egyéb követelményt be kell tartani. Évente mintegy 20 ilyen szállításra kerül sor. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–5 Tárgy: Veszélyes áruk szállítása kikötők területén és közvetlen közelében. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.1.2., 8.1.5., 9.1.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A szállítóegység fedélzetén tartandó fuvarokmányok; a veszélyes árut szállító szállítóegységek mindegyikét fel kell szerelni az előírt felszereléssel; járművek jóváhagyása. A nemzeti jogszabály tartalma: A szállítóegységen (a járművezetői engedély kivételével) nem kell okmányokat tartani. A szállítóegységet nem kell ellátni a 8.1.5. szakaszban előírt felszereléssel. Vonójárművek esetében nincs szükség jóváhagyási igazolásra. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: Lásd még a 96/49/EK irányelv 6. cikkének (14) bekezdését. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–6 Tárgy: A járműellenőrök ADR szerinti képzési bizonyítványa. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.2.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A járművezetőknek tanfolyamot kell végezniük. A nemzeti jogszabály tartalma: A jármű éves műszaki vizsgálatát végző járműellenőröknek nem kell sem a 8.2. fejezetben előírt képzésben részt venniük, sem az ADR szerinti képzési bizonyítvánnyal rendelkezniük. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: Egyes esetekben a műszaki vizsgálatnak alávetett járművek rakománya veszélyes árukat, például üres, tisztítatlan tartányokat tartalmazhat. Az 1.3. és a 8.2.3. pont követelményeit azonban alkalmazni kell. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–7 Tárgy: Az UN 1202, 1203 és 1223 azonosító számú anyagok helyi kiszállítása tartányjárművekkel. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4.1.1.6., 5.4.1.4.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Az üres, tisztítatlan tartányok és tartánykonténerek fuvarokmányában szereplő adatoknak összhangban kell lenniük az 5.4.1.1.6. ponttal. Ha több címzett is van, nevük és címük más okmányokban is feltüntethető. A nemzeti jogszabály tartalma: Az üres, tisztítatlan tartányok vagy tartánykonténerek esetében a fuvarokmányban nem kell feltüntetni az 5.4.1.1.6. pont szerinti adatokat, ha a rakodási tervben anyagmennyiségként 0 van megadva. A címzettek nevét és címét a jármű fedélzetén tartott okmányokban nem szükséges feltüntetni. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–9 Tárgy: Mezőgazdasági vagy építési területekhez kapcsolódó helyi szállítás. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 5.4., 6.8. és 9.1.2. Az irányelv mellékletének tartalma: Fuvarokmányok; tartányok kialakítása; jóváhagyási igazolás. A nemzeti jogszabály tartalma: A mezőgazdasági vagy építési területekhez kapcsolódó helyi szállítás esetében egyes előírások teljesítésétől el szabad tekinteni:
A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: A személyzeti kocsi olyan lakókocsi jellegű jármű, amely a munkaszemélyzet számára tartózkodási helyet biztosít, és az erdészeti vontatók működtetésére szolgáló dízelüzemanyag számára nem jóváhagyott tartánnyal/konténerrel van felszerelve. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–10 Tárgy: Robbanóanyagok szállítása tartányban. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 4.1.4. Az irányelv mellékletének tartalma: A robbanóanyagokat csak a 4.1.4. pontnak megfelelően szabad csomagolni. A nemzeti jogszabály tartalma: A robbanóanyagok tartányban való szállítására szánt járműveket az illetékes nemzeti hatóság engedélyezi. A tartányban való szállítás csak a rendelkezésben felsorolt robbanóanyagokra vagy az illetékes hatóság külön engedélye alapján engedélyezhető. A robbanóanyagot tartalmazó tartányt szállító járművet az 5.3.2.1.1., az 5.3.1.1.2. és az 5.3.1.4. pontnak megfelelően jelöléssel és bárcával kell ellátni. A szállítóegységen belül csak egy jármű tartalmazhat veszélyes anyagokat. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: S. függelék: A veszélyes áruk belföldi közúti szállításának különös szabályai, kiadva a veszélyes áruk szállításáról szóló törvény és a SÄIFS 1993:4 svéd rendelet alapján. Megjegyzések: Az eltérés csak országhatárokon belüli szállításra alkalmazható, és csak akkor, ha a szállítás elsősorban helyi jellegű. A szóban forgó előírások már Svédország Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően hatályban voltak. Csak két vállalat szállít robbanóanyagokat tartányjárműveken. Várható, hogy a közeljövőben ezek is áttérnek az emulzió formájában történő szállításra. A régi 84. sz. eltérés. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–11 Tárgy: Gépjármű-vezetői engedély. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A jármű személyzetének képzésére vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A 8.2.1.1. pont szerinti járművek egyikére vonatkozóan sem engedélyezett a járművezetők képzése. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: S. függelék: A veszélyes áruk belföldi közúti szállításának különös szabályai, kiadva a veszélyes áruk szállításáról szóló törvény alapján. Megjegyzések: Helyi szállítás. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–SE–12 Tárgy: UN 0335 azonosító számú pirotechnikai eszközök szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: B. melléklet, 7.2.4. pont, V2 (1). Az irányelv mellékletének tartalma: Az EX/II és az EX/III járművek használatára vonatkozó rendelkezések. A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 0335 azonosító számú pirotechnikai eszközök szállításakor a 7.2.4. pont alatti V2 (1) külön rendelkezés csak 3 000 kg-nál (vontatóval együtt 4 000 kg-nál) nagyobb nettó robbanóanyag-tartalom esetében alkalmazandó, azzal a feltétellel, hogy a pirotechnikai eszközöket a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlás tizennegyedik, átdolgozott kiadásának 2.1.3.5.5. pontjában szereplő osztályozási alaptáblázatnak megfelelően az UN 0335 azonosító szám alá sorolták. A besorolást az illetékes hatósággal egyetértésben kell elvégezni. Az erről szóló tanúsítványt a szállítóegység fedélzetén kell tartani. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: S. függelék: A veszélyes áruk belföldi közúti szállításának különös szabályai, kiadva a veszélyes áruk szállításáról szóló törvény alapján. Megjegyzések: A szóban forgó pirotechnikai eszközök szállítása évente két rövidebb időszakra korlátozódik: szilveszter időszakára és április végére-május elejére. A megbízóktól a terminálokig történő szállítás az EX-jóváhagyással rendelkező, jelenleg meglévő járművekkel jelentősebb fennakadás nélkül folyhat. Mindazonáltal a pirotechnikai eszközöknek a termináloktól a bevásárlókörzetekig való szállítása, illetve a fel nem használt készletnek a terminálba való visszaszállítása az EX-jóváhagyással rendelkező járművek kis száma miatt nehézségekbe ütközik. A fuvarozók nem érdekeltek az ilyen jóváhagyások megszerzésében, mivel ráfordításaik nem térülnek meg. Emiatt akár a feladók léte is veszélybe kerülhet, hiszen termékeiket nem tudják forgalomba hozni. Ezen eltérés alkalmazásában a pirotechnikai eszközök besorolását az ENSZ-ajánlás alaplistája alapján kell elvégezni annak érdekében, hogy az osztályozás minél naprakészebb legyen. Hasonló típusú eltérés vonatkozik a 2005. évi ADR 3.3.1. pontjának 651. külön rendelkezése szerinti, UN 0336 azonosító számú pirotechnikai eszközökre is. Érvényességi idő: 2015. június 30. UK Egyesült Királyság RO–bi–UK–1 Tárgy: Közforgalmi utat keresztező, veszélyes árukat szállító járművek (N8). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A. és B. melléklet. Az irányelv mellékletének tartalma: A veszélyes áruk közforgalmú utakon történő szállítására vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a közforgalmú úttal elválasztott magánterület két része között végrehajtott szállításokra. A 7. osztály esetében ez az eltérés a radioaktív anyagok közúti szállítására vonatkozó 2002. évi előírás egyetlen rendelkezése tekintetében sem alkalmazható. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations 1996, reg. 3 Schedule 2(3)(b); Carriage of Explosives by Road Regulations 1996, reg. 3(3)(b). Megjegyzések: Könnyen adódhat olyan helyzet, hogy az áru szállítását valamely közforgalmú út ellentétes oldalain található magánterületek között kell elvégezni. Ilyenkor nem valósul meg a veszélyes áruk szokásos értelemben vett közúton történő szállítása, ezért ebben az esetben a veszélyes árukra vonatkozó szabályozás egyik rendelkezését sem kell alkalmazni. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–UK–2 Tárgy: Mentesség azon előírás alól, amely szerint a járművezető és a kísérő a helyi elosztóhelytől a kiskereskedőkig vagy a végfelhasználókig, illetve a kiskereskedőtől a végfelhasználókig húzódó helyi szállítási láncon belül nem nyithatja fel a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabot (kivéve a 7. osztályt) (N11). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.3.3. Az irányelv mellékletének tartalma: A járművezető vagy a kísérő nem nyithatja fel a veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabot. A nemzeti jogszabály tartalma: A küldeménydarab felnyitására vonatkozó tilalom a következő rendelkezéssel enyhül: »Kivéve akkor, ha erre a jármű üzemben tartója engedélyt ad«. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Carriage of Dangerous Goods by Road Regulations 1996, reg. 12 (3). Megjegyzések: A mellékletben szereplő tilalom szó szerinti alkalmazása súlyos fennakadásokat okozhat a kiskereskedelemben. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–UK–3 Tárgy: Alternatív szállítási előírások a III. csomagolási osztály UN 3065 azonosító számú anyagait tartalmazó fahordókat érintően. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.4., 4.1., 5.2. és 5.3. Az irányelv mellékletének tartalma: Csomagolási és bárcázási követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A több mint 24, de kevesebb mint 70 térfogat-százalékos alkoholtartalmú italok (III. csomagolási osztály) szállításának engedélyezése ENSZ-jóváhagyással nem rendelkező, veszélyességi bárca nélküli fahordókban; az ilyen szállításokra szigorúbb rakodási és járműelőírások vonatkoznak. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2004: Regulation 7 (13) and (14). Megjegyzések: Jövedéki adó hatálya alá eső, nagy értékű termék szállításáról van szó a lepárlóüzem és a vámraktárak között, biztonsági pecséttel ellátott, a vámhatóság által lezárt járműveken. Az enyhébb csomagolási és bárcázási előírásokat a kiegészítő biztonsági követelmények ellensúlyozzák. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–UK–4 Tárgy: Az RO–bi–SE–12 átvétele. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2007 Part 1. Érvényességi idő: 2015. június 30. RO–bi–UK–5 Tárgy: Használt elemek összegyűjtése ártalmatlanítás vagy újrafelhasználás céljából. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: A. és B. melléklet. Az irányelv mellékletének tartalma: 636. sz. külön rendelkezés. A nemzeti jogszabály tartalma: A 3.3. fejezet 636. külön rendelkezése tekintetében a nemzeti jogszabály az alábbi alternatív feltételeket engedi meg: Az összegyűjtött és a fogyasztói gyűjtőhely és a közvetlen feldolgozó létesítmény közötti szállítás céljából ártalmatlanításra való elszállításra bemutatott használt lítiumcellák és -elemek (UN 3090 és UN 3091), valamint az egyéb, nem lítiumos cellák és elemek (UN 2800 és UN 3028) esetében az alábbi feltételek teljesülése esetén nem alkalmazandók az ADR egyéb rendelkezései:
A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment 2007 part 1. Megjegyzések: A fogyasztói gyűjtőhelyek rendszerint áruházakban találhatók, és gyakorlati szempontból nem célszerű sok embert betanítani a használt elemek ADR-nek megfelelő osztályozására és csomagolására. A brit rendszer az Egyesült Királyság hulladék- és erőforrás-gazdálkodási cselekvési programjában (UK Waste and Resource Action Programme) megállapított iránymutatás alapján fog működni, és az ADR-nek megfelelő csomagolás rendelkezésre bocsátására és a megfelelő utasításokra is kiterjed. Érvényességi idő: 2015. június 30. ” |
|
2. |
A II. melléklet II.3. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „II.3. Nemzeti eltérések Az egyes tagállamok által a veszélyes áruk saját területükön belül történő szállítása vonatkozásában, a 2008/68/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján alkalmazott eltérések. Az eltérések kódja: RA-a/bi/bii-MS-nn RA= Rail (vasút) a/bi/bii= a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja/b) pontjának i. alpontja/b) pontjának ii. alpontja alapján MS= a tagállam nevének rövidítése nn= sorszám A 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján DE Németország RA–a–DE–2 Tárgy: A kombinált csomagolás engedélyezése. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 4.1.10.4. MP2. Az irányelv mellékletének tartalma: A kombinált csomagolás tilalma. A nemzeti jogszabály tartalma: Az 1.4S, 2., 3. és 6.1. osztály; az 1.4S osztályba tartozó tárgyak (kézifegyverekhez való lőszer), az aeroszolok (2. osztály), valamint a 3. és a 6.1. osztályba tartozó tisztító- és kezelőanyagok (a felsorolt UN-számok) készletként való kombinált csomagolásának engedélyezése, kis mennyiségben és a II. csomagolási csoportba tartozó csomagolásban kombináltan csomagolva történő értékesítés céljából. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 21. Megjegyzések: 30*., 30a., 30b., 30c., 30d., 30e., 30f., 30 g. számú lista. Érvényességi idő: 2015. június 30. FR Franciaország RA–a–FR–3 Tárgy: Vasúti fuvarozók szükségleteinek kielégítését célzó szállítás. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 5.4.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A fuvarlevélben fel kell tüntetni a veszélyes anyagokra vonatkozó információt. A nemzeti jogszabály tartalma: A vasúti fuvarozók szükségleteit kielégítő, az 1.1.3.6. pontban meghatározott mennyiségeket meg nem haladó szállítás nem tartozik a rakományra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség alá. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 5 juin 2001 relatif au transport des marchandises dangereuses par chemin de fer – Article 20.2. Érvényességi idő: 2015. június 30. RA–a–FR–4 Tárgy: Mentesség egyes, postai küldeményeket továbbító vasúti kocsik bárcázása alól. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 5.3.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A vasúti kocsik oldalán bárca elhelyezésére vonatkozó kötelezettség. A nemzeti jogszabály tartalma: A postai küldeményeket továbbító vasúti kocsik közül csak azokat kell bárcázni, amelyek 3 tonnánál nagyobb mennyiségű, azonos osztályba tartozó anyagot szállítanak (az 1., a 6.2. és a 7. osztályba tartozók kivételével). A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Arrêté du 5 juin 2001 relatif au transport des marchandises dangereuses par chemin de fer – Article 21.1. Érvényességi idő: 2015. június 30. SE Svédország RA–a–SE–1 Tárgy: A veszélyes árukat expresszáruként szállító vasúti járműveket nem kell bárcával ellátni. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 5.3.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A veszélyes árukat szállító vasúti kocsikat bárcával kell ellátni. A nemzeti jogszabály tartalma: A veszélyes árukat expresszáruként szállító vasúti járműveket nem kell bárcával ellátni. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: A RID-ben az expresszáruként jelölt árukra mennyiségi korlátozás vonatkozik. Ez az eltérés tehát kis mennyiségeket érint. Érvényességi idő: 2015. június 30. UK Egyesült Királyság RA–a–UK–1 Tárgy: Egyes kevésbé veszélyes radioaktív áruk (órák, karórák, füstérzékelők, iránytűk) szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: A RID legtöbb követelménye. Az irányelv mellékletének tartalma: A 7. osztályba sorolt anyagok szállítására vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: Teljes körű mentesség a nemzeti jogi rendelkezések alól egyes, korlátozott mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazó kereskedelmi termékek esetében. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Packaging, Labelling and Carriage of Radioactive Material by Rail Regulations 1996, reg. 2(6) (as amended by Schedule 5 of the Carriage of Dangerous Goods (Amendment) Regulations 1999). Megjegyzések: Ez az eltérés csak rövid távú intézkedés: feleslegessé válik, amint a RID-be beépítik a NAÜ előírásainak hasonló módosításait. Érvényességi idő: 2015. június 30. RA–a–UK–2 Tárgy: Különböző robbanóanyagok, valamint robbanóanyagok és más veszélyes áruk vasúti kocsikban, járműveken és konténerekben történő együvé rakására vonatkozó korlátozások enyhítése (N4/5/6). Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 7.5.2.1. és 7.5.2.2. Az irányelv mellékletének tartalma: Az együvé rakás meghatározott típusaira vonatkozó korlátozások. A nemzeti jogszabály tartalma: A nemzeti jogszabály a robbanóanyagok együvé rakása tekintetében kevésbé korlátozó mindaddig, amíg a szállítás kockázatmentesen végrehajtható. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Packaging, Labelling and Carriage of Radioactive Material by Rail Regulations 1996, reg. 2(6) (as amended by Schedule 5 of the Carriage of Dangerous Goods (Amendment) Regulations 1999). Megjegyzések: Az Egyesült Királyság eltéréseket kíván engedélyezni a robbanóanyagok más robbanóanyagokkal, illetve a robbanóanyagok más veszélyes árukkal történő együvé rakására vonatkozó szabályoktól. Minden eltérés a rakomány egy vagy több elemét érintő mennyiségi korlátozással jár majd, és csak akkor engedhető meg, ha »minden ésszerű intézkedést megtettek annak megakadályozására, hogy a robbanóanyagok bármilyen módon érintkezésbe kerüljenek az ilyen árukkal vagy más módon veszélyeztessék azokat, és viszont«. Példák az Egyesült Királyság által engedélyezni kívánt eltérésekre:
Érvényességi idő: 2015. június 30. RA–a–UK–3 Tárgy: Az 1.1.3.1. pont táblázatában az 1. és 2. kategóriába tartozó, 1. osztályba sorolt áruk esetében eltérő szállítóegységenkénti legnagyobb összmennyiség lehetővé tétele. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 1.1.3.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A szállítási művelet jellegével kapcsolatos mentesség. A nemzeti jogszabály tartalma: A robbanóanyagok mennyiségi határértékeire és együvé rakására vonatkozó mentességet érintő szabályok. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2004: Regulation 3(7)(b). Megjegyzések: Eltérő mennyiségi határértékek és vegyesrakomány-szorzótényezők alkalmazása az 1. osztályba sorolt árukra vonatkozóan: az 1. kategória esetében 50, a 2. kategória esetében 500. A vegyes rakományokkal kapcsolatos számítások alkalmazásában a szorzótényező az 1. szállítási kategóriára 20, a 2. szállítási kategóriára 2. Érvényességi idő: 2015. június 30. RA–a–UK–4 Tárgy: Az RA–a–FR–6 átvétele. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 5.3.1.3.2. Az irányelv mellékletének tartalma: A figyelemfelhívásra vonatkozó követelmény enyhítése platókocsin való szállítás esetén. A nemzeti jogszabály tartalma: A figyelemfelhívásra vonatkozó követelmény nem alkalmazandó, ha a járműveken elhelyezett tábla jól látható. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2004: Regulation 7(12). Megjegyzések: Ez korábban is nemzeti rendelkezés volt az Egyesült Királyságban. Érvényességi idő: 2015. június 30. RA–a–UK–5 Tárgy: Korlátozott mennyiségű áru (kivéve az 1., a 4.2., a 6.2. és a 7. osztályba tartozó árukat) belső csomagolásban történő szállítása kiskereskedőkhöz vagy felhasználókhoz: a helyi elosztóraktáraktól a kiskereskedőkhöz vagy felhasználókhoz, illetve a kiskereskedőktől a végfelhasználókhoz. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 6.1. Az irányelv mellékletének tartalma: A csomagolóeszközökre és vizsgálataikra vonatkozó követelmények. A nemzeti jogszabály tartalma: A csomagolás esetében nem követelmény a RID-ben/ADR-ben vagy az ENSZ által előírt jelölés alkalmazása. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: The Carriage of Dangerous Goods and Use of Transportable Pressure Equipment Regulations 2007: Regulation 26. Megjegyzések: A RID követelményei nem megfelelőek az elosztóraktártól a kiskereskedőkig vagy felhasználókig, illetve a kiskereskedőktől a végfelhasználókig tartó végső szállítási szakasz szabályozására. Az eltérés célja, hogy a helyi áruelosztás vasúton bonyolított szakaszában lehetővé tegye a kiskereskedelmi forgalmazásra szánt áruk belső csomagolásának külső csomagolás nélküli szállítását. Érvényességi idő: 2015. június 30. A 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja alapján DE Németország RA–bi–DE–2 Tárgy: Csomagolt veszélyes hulladék szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 1–5. Az irányelv mellékletének tartalma: Osztályba sorolás, csomagolás és jelölés. A nemzeti jogszabály tartalma: 2–6.1., 8. és 9. osztály: veszélyes hulladékok kombinált csomagolása és szállítása csomagokban és IBC-konténerekben; a hulladékot belső csomagba kell csomagolni (összegyűjtve), és meghatározott hulladékcsoportokba kell sorolni (a hulladékcsoportokon belüli veszélyes reakciók elkerülése érdekében). A hulladékcsoportok vonatkozásában külön írásos utasítások használata fuvarokmányként; háztartási és laboratóriumi hulladékok összegyűjtése stb. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Gefahrgut-Ausnahmeverordnung – GGAV 2002 vom 2002.11.6. (BGBl. I S. 4350); Ausnahme 20. Megjegyzések: 6*. számú lista. Érvényességi idő: 2015. június 30. RA–bi–DE–3 Tárgy: Az UN 1381 azonosító számú, a 4.2. osztályba és az I. csomagolási osztályba tartozó anyagok (foszfor, sárga, víz alatt tartva) helyi szállítása vasúti tartálykocsikban. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 6.8., 6.8.2.3. Az irányelv mellékletének tartalma: A tartányok és a tartálykocsik gyártására vonatkozó követelmények. A 6.8. fejezet 6.8.2.3. alszakasza típusjóváhagyást ír elő az UN 1381 azonosító számú anyagot (foszfor, sárga, víz alatt tartva) szállító tartányok esetében. A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 1381 azonosító számú, a 4.2. osztályba és az I. csomagolási osztályba tartozó anyag (foszfor, sárga, víz alatt tartva) rövid távolságon (Sassnitz-Mukranból Lutherstadt Wittenberg-Piesteritzbe és Bitterfeldbe) történő helyi szállítása orosz szabvány szerint épült vasúti tartálykocsikban. Az áruszállítás az illetékes biztonsági hatóságok által megállapított kiegészítő üzemeltetési rendelkezések hatálya alá tartozik. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Ausnahme Eisenbahn-Bundesamt Nr. E 1/92. Érvényességi idő: 2020. január 30. (meghosszabbított határidő) DK Dánia RA–bi–DK–1 Tárgy: Veszélyes áruk szállítása alagutakban. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 7.5. Az irányelv mellékletének tartalma: Be- és kirakodás, biztonsági távolságok. A nemzeti jogszabály tartalma: A jogszabály a Nagy-Bælt tengerszoros alatt átvezető vasúti alagúton keresztül megvalósuló szállítás vonatkozásában alternatív rendelkezéseket tartalmaz a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszában foglalt szabályokhoz képest. Ezek az alternatív rendelkezések csak a rakomány mennyiségére és a veszélyes áru egyes rakományai között tartandó távolságra vonatkoznak. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bestemmelser om transport af eksplosiver i jernbanetunnelerne på Storebælt og Øresund, 2005. február 15. Megjegyzések: Érvényességi idő: 2015. június 30. RA–bi–DK–2 Tárgy: Veszélyes áruk szállítása alagutakban. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 7.5. Az irányelv mellékletének tartalma: Be- és kirakodás, biztonsági távolságok. A nemzeti jogszabály tartalma: A jogszabály az Øresund tengerszoros alatt átvezető vasúti alagúton keresztül megvalósuló szállítás vonatkozásában alternatív rendelkezéseket tartalmaz a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszában foglalt szabályokhoz képest. Ezek az alternatív rendelkezések csak a rakomány mennyiségére és a veszélyes áru egyes rakományai között tartandó távolságra vonatkoznak. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Bestemmelser om transport af eksplosiver i jernbanetunnelerne på Storebælt og Øresund, 2005. február 15. Megjegyzések: Érvényességi idő: 2016. február 29. CZ Cseh Köztársaság (a kivétel érvényességi ideje lejárt) SE Svédország RA–bi–SE–1 Tárgy: Veszélyes hulladék szállítása veszélyeshulladék-ártalmatlanító létesítménybe. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 2., 5.2. és 6.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Osztályba sorolás, jelölés és bárcázás, valamint a csomagolóeszközök kialakítására és vizsgálatára vonatkozó előírások. A nemzeti jogszabály tartalma: A jogszabály egyszerűsített osztályozási kritériumokat ír elő, kevésbé szigorú követelményeket határoz meg a csomagolóeszköz kialakítására és vizsgálatára vonatkozóan, valamint módosított bárcázási és jelölési követelményeket tartalmaz. A veszélyes hulladékokat az RID szerinti osztályozás helyett különböző hulladékcsoportokba sorolják. Egy-egy hulladékcsoportba olyan anyagok tartoznak, amelyek az RID szerint együvé rakhatók (egybecsomagolhatók). Az UN-szám helyett minden küldeménydarabon a hulladékcsoport kódját kell feltüntetni. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Särskilda bestämmelser om vissa inrikes transporter av farligt gods på väg och i terräng. Megjegyzések: Ezek a szabályok csak a veszélyes hulladéknak a kommunális újrahasznosító művekből a veszélyeshulladék-ártalmatlanító létesítménybe való szállítása esetére alkalmazhatók. Érvényességi idő: 2015. június 30. A 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alapján DE Németország RA–bii–DE–1 Tárgy: UN 1051 azonosító számú, stabilizált, folyékony, 1 tömegszázalékot nem meghaladó víztartalmú hidrogén-cianid helyi szállítása vasúti tartálykocsikban, eltérve a 2008/68/EK irányelv II. melléklete II.1. szakaszának 4.3.2.1.1. alszakaszától. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 3.2., 4.3.2.1.1. Az irányelv mellékletének tartalma: az UN 1051 azonosító számú, stabilizált, folyékony, 1 tömegszázalékot nem meghaladó víztartalommal rendelkező anyag (hidrogén-cianid) szállításának tilalma. A nemzeti jogszabály tartalma: Konkrét kijelölt útvonalakon végzett helyi vasúti szállítás, meghatározott ipari folyamat részeként, egyértelműen megfogalmazott feltételekkel, szigorúan ellenőrzött körülmények között. A szállítás speciálisan erre a célra engedélyezett tartálykocsikban történik, melyek kialakítását és alkatrészeit a legújabb biztonsági technológiának megfelelő módon folyamatosan kiigazítják (pl. a TE 22-nek megfelelő ütközőkkel történő felszerelés). A szállítási folyamatot részletesen az illetékes biztonsági és vészhelyzet-elhárító hatóságokkal egyetértésben kidolgozott kiegészítő üzembiztonsági előírások szabályozzák, és az illetékes felügyeleti hatóságok ellenőrzik. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: E 1/97. sz. eltérés (4. módosítás szerinti változat), Szövetségi Vasúti Hivatal. Érvényességi idő: 2017. január 1. DE Németország RA–bii–DE–2 Tárgy: Az UN 1402 azonosító számú, I. csomagolási osztályba tartozó anyag (kalcium-karbid) kijelölt útvonalakon, konténerekben vagy vasúti kocsikban történő helyi szállítása. Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 3.2., 7.3.1.1. Az irányelv mellékletének tartalma: Az ömlesztett szállításra vonatkozó általános követelmények. A 3.2. fejezet A. táblázata értelmében a kalcium-karbid ömlesztett szállítása tilos. A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 1402 azonosító számú, I. csomagolási osztályba tartozó anyag (kalcium-karbid) külön kijelölt útvonalakon végzett helyi vasúti szállítása, meghatározott ipari folyamat részeként, egyértelműen megfogalmazott feltételekkel, szigorúan ellenőrzött körülmények között. A rakomány szállítása vasúti kocsikban, e célra épült konténerekben történik. Az áru szállítása az illetékes biztonsági hatóságok által megállapított kiegészítő üzemeltetési rendelkezések hatálya alá tartozik. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Ausnahme Eisenbahn-Bundesamt Nr. E 3/10. Érvényességi idő: 2018. január 15. ” |
|
3. |
A III. melléklet III.3. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „III.3. Nemzeti eltérések Az egyes tagállamok által a veszélyes áruk saját területükön belül történő szállítása vonatkozásában, a 2008/68/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján alkalmazott eltérések. Az eltérések kódja: IW–a/bi/bii–MS–nn IW= Inland waterways (belvízi hajóutak) a/bi/bii= a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja/b) pontjának i. alpontja/b) pontjának ii. alpontja alapján MS= a tagállam nevének rövidítése nn= sorszám A 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja alapján. BG Bulgária IW–bi–BG–1 Tárgy: Bunkerhajók osztályozása és ellenőrzése Hivatkozás a 2008/68/EK irányelv III. mellékletének III.1. szakaszára: 1.15. fejezet Az irányelv mellékletének tartalma: Az 1.15. fejezet (Az osztályozó társaságok elismerése) rendelkezései előírják, hogy az osztályozó társaság elismerése az 1.15.2. szakaszban megállapított elismerési eljárás szerint történjen. A nemzeti jogszabály tartalma: A bolgár folyami kikötőkben vagy más, az e kikötők közvetlen joghatósága alatt álló területeken működő, olajtermékek szállítására szolgáló bunkerhajóknak a 2008/68/EK irányelv III. melléklete III.1. szakaszának 1.15. fejezete érelmében nem elismert osztályozó társaság által végzett osztályozása és ellenőrzése engedélyezett, feltéve, ha ez a biztonságot nem veszélyezteti. A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: Наредба № 16 от 20 юни 2006 г. за обработка и превоз на опасни товари по море и по вътрешни водни пътища; Наредба № 4 от 9 януари 2004 г. за признаване на организации за извършване на прегледи на кораби и корабопритежатели (A veszélyes áruk kezeléséről, valamint tengeri és belvízi szállításáról szóló, 2006. június 20-i 16. sz. rendelet; a hajószemléket és a hajótulajdonosok vizsgálatát végző társaságok elismeréséről szóló, 2004. január 9-i 4. sz. rendelet). Megjegyzések: Az eltérés a csak a kikötők területén, vagy e kikötők közvetlen joghatósága alatt álló egyéb területeken működő hajókra vonatkozik. Érvényességi idő: 2018. január 15. ” |
|
2015.2.18. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 44/40 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/218 HATÁROZATA
(2014. május 7.)
az Írország által az Allied Irish Banks plc és az EBS Building Society szerkezetátalakításához nyújtott SA.29786. (korábbi N 633/2009.), SA.33296. (11/N.), SA.31891. (korábbi N 553/10.), N 241/09., N 160/10. és SA.30995 (korábbi C 25/2010.) számú állami támogatásról
(az értesítés a C(2014) 2638. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
miután az érdekelt feleket a fent említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte észrevételeik megtételére (1),
mivel:
1. ELJÁRÁS
|
(1) |
Az Allied Irish Banks, plc (a továbbiakban: AIB) és az EBS Building Society (a továbbiakban: EBS) külön-külön részesült állami támogatásban, amelyeket külön eljárás keretében jelentettek be a Bizottságnak. Az AIB és az EBS 2011. július 1-jén egyesült (a továbbiakban: a bank), és a Bizottság külön eljárás keretében értékelte a banknak nyújtott támogatást. Így három állami támogatási eljárás van: az AIB, az EBS, illetve az egyesüléssel létrejött jogalany vonatkozásában. |
1.1. AIB
|
(2) |
2009. május 12-i határozatában (2) a Bizottság elsődleges alapvető tőkének minősülő új elsőbbségi részvények formájában az AIB-nek juttatott 3,5 milliárd EUR összegű tőkeinjekciót hagyott ideiglenesen jóvá több kötelezettségvállalás alapján, amelyek között egy szerkezetátalakítási tervnek a feltőkésítést követő hat hónapon belüli benyújtása is szerepelt. |
|
(3) |
Az említett első tőkeinjekciót követően az ír hatóságok 2009. november 13-án benyújtották az AIB első szerkezetátalakítási tervét, amit több levélváltás követett. 2010. május 4-én az ír hatóságok frissített szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be, amit ismét több, a Bizottság és Írország közötti levélváltás követett. |
|
(4) |
A Bizottság – az AIB-nek nyújtott további támogatást figyelembe vevő felülvizsgált szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáig – 2010. december 21-i határozatában (3) ideiglenesen jóváhagyott egy törzsrészvények formájában nyújtott, 9,8 milliárd EUR összegű megmentési célú tőkeinjekciót. A tőkeinjekció megvalósítását két szakaszban tervezték: i. 3,7 milliárd EUR összegű tőkeinjekciót 2010. december 31-ig, és ii. 6,1 milliárd EUR tőkeinjekciót 2011 februárjára (4). |
|
(5) |
Míg a jóváhagyott feltőkésítés első részletét az ír állam 2010 végén végrehajtotta, a 2011 februárjára tervezett második tőkeinjekcióra egyáltalán nem került sor (5). |
1.2. EBS
|
(6) |
2010. június 2-i határozatában (6) a Bizottság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáig sürgősségi támogatásként ideiglenesen engedélyezte az EBS feltőkésítését. Az ír hatóságok 2010. május 31-én nyújtották be a tervet. |
|
(7) |
2010. október 11-én a Bizottság az EBS Írország által benyújtott szerkezetátalakítási terve tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárást megindító határozat) (7), mivel kétségei merültek fel azt illetően, hogy a szerkezetátalakítási terv és a kapcsolódó támogatási intézkedések A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján című bizottsági közlemény (8) (a továbbiakban: szerkezetátalakítási közlemény) fényében összeegyeztethetőek-e a belső piaccal. |
|
(8) |
A Bizottság az EBS-től és két másik érdekelt féltől kapott észrevételt. |
|
(9) |
Az EBS 2011 júliusában egyesült az AIB-vel, és a bankba teljes mértékben integrálódott leányvállalattá vált. Így az EBS önálló létezése megszűnt. Ennélfogva az eljárást megindító határozat, amely az EBS-re mint önálló jogalanyra vonatkozott, érvénytelenné vált, és a Bizottság úgy döntött, hogy az eljárást tovább nem folytatja. |
1.3. KÖZÖS ELJÁRÁS
|
(10) |
2011. március 31-én az ír pénzügyminiszter bejelentette, hogy az ír bankrendszert két jelentős bank, a Bank of Ireland (a továbbiakban: BoI) és az AIB köré szervezik át (9). Ezzel összefüggésben azt is közölte, hogy e második jelentős intézmény létrehozása érdekében az EBS beolvad az AIB-be. |
|
(11) |
2011. július 15-i határozatában (10) a Bizottság a bank további támogatásokat figyelembe vevő szerkezetátalakítási tervének jóváhagyásáig a bank számára 13,1 milliárd EUR-t elérő, összetett megmentési csomagot hagyott jóvá. |
|
(12) |
Írország 2012. szeptember 28-án szerkezetátalakítási tervet jelentett be a bankra vonatkozóan (11). |
|
(13) |
2012 októbere és 2014 márciusa között a Bizottság és az ír hatóságok rendszeres információcserét folytattak. A Bizottság több alkalommal kért tájékoztatást, és Írország több kiegészítő beadványt nyújtott be (12). |
2. TÉNYEK
2.1. A KEDVEZMÉNYEZETTEK ISMERTETÉSE
2.1.1. AIB
|
(14) |
Az AIB részletes ismertetése a bank első feltőkésítéséről szóló, 2009. május 12-i bizottsági határozat (13) II.1. szakaszában található. Az alábbiakban rövid összefoglaló olvasható. |
|
(15) |
A pénzügyi válságot megelőző években az AIB diverzifikált pénzügyi szolgáltatásokat – teljes körű lakossági és vállalati banki szolgáltatásokat – nyújtó csoport volt. 2008. évi mérlegfőösszege 182 milliárd EUR volt. Az AIB a két legnagyobb írországi bank egyike volt, és a lakossági folyószámlák területén 35 %-os, a jelzáloghitelek területén 27 %-os, a megtakarítások területén 46 %-os, a kkv-folyószámlák területén pedig 41 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. |
|
(16) |
A válság előtt az AIB gyorsan növekedett, különös hangsúlyt fektetett az ír ingatlanpiacnak szánt új hitelezésre, és túlnyomórészt vállalati finanszírozásra hagyatkozott. Az ír gazdaságot és konkrétan az ír ingatlanpiacot különösen súlyosan érintő pénzügyi világválság kitörésekor az AIB üzleti modelljének sebezhetősége nyilvánvalóvá, az állami támogatás szükségessége pedig elkerülhetetlenné vált. |
|
(17) |
2011 júliusában az AIB egyesült az EBS-szel. |
2.1.2. EBS
|
(18) |
Az EBS részletes ismertetése az EBS/AIB sürgősségi feltőkésítéséről szóló, 2011. július 15-i bizottsági határozat (14) 2.1.2. szakaszában található. Rövid összefoglaló a következő preambulumbekezdésekben olvasható. |
|
(19) |
A pénzügyi válságot megelőző években az EBS volt Írország legnagyobb lakástakarék-pénztára és az Írországban működő nyolcadik legnagyobb pénzügyi vállalkozás, teljes eszközállománya 2009-ben 21,5 milliárd EUR-t tett ki. A lakástakarék-pénztárak olyan önsegélyező szervezetek, amelyek nem részvényesek, hanem tagjaik tulajdonában állnak, akik egyben ügyfeleik is. Céljuk a betétgyűjtés és a hitelnyújtás. A nyereséget a tagjaik számára kedvező kamatláb-kiigazításra fordítják vagy tartalékként felhalmozzák. |
|
(20) |
Az EBS – lakástakarék-pénztárként kitűzött céljának megfelelően – hagyományos lakossági banki termékeket (megtakarításokat és jelzáloghiteleket) kínált tagjai számára. Pénztári részleggel is rendelkezett, amely vállalati ügyfeleknek, szakmai cégeknek és hitelszövetkezeteknek kínált „butikbanki” szolgáltatásokat. Az EBS 2005-től bővítette a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezési tevékenységeit, és jelentős hitelállományt halmozott fel ebben a szegmensben. Az EBS-t súlyosan érintette az ír gazdaság visszaesése és különösen a kereskedelmi ingatlanok árának zuhanása. A finanszírozáshoz jutás fokozatosan romlott, és a kereskedelmihitel- és jelzáloghitel-állományának jelentős értékvesztése következtében az EBS tőkéje csökkent. |
|
(21) |
2011. július 1. óta az EBS az AIB 100 %-os tulajdonában álló leányvállalat, amely elsősorban jelzálog-hitelezési és betétgyűjtési szolgáltatásokat nyújt az ír piacon. Az EBS továbbra is saját márkaneve alatt működik. |
2.1.3. A bank (az egyesített AIB és EBS)
|
(22) |
A PCAR/PLAR értékelés (15) eredményeként, amelyre Írország gazdasági kiigazítási programja (a továbbiakban: program) (16) keretében került sor, és amelyet 2011. március 31-én jelentettek be, az AIB esetében 13,3 milliárd EUR, az EBS esetében pedig 1,5 milliárd EUR tőkeszükségletet állapított meg (a számadatok mindkét pénzügyi vállalkozás esetében figyelembe veszik a törzstőkét (17) és a feltételes tőkét (18)). |
|
(23) |
A programban foglaltak szerint a részt vevő hitelintézeteknek a PCAR/PLAR értékelésben meghatározott többlettőke teljesítése érdekében feltőkésítési tervet kellett készíteniük, és a szükséges tőkeösszegnek 2011. július végére rendelkezésre kellett állnia. |
|
(24) |
2011. március 31-én az ír pénzügyminiszter bejelentette az ír bankszektor egészének szerkezetátalakítását. Döntés született az AIB és az EBS egyesítéséről; az így újonnan létrejött banknak a tervek szerint a megreformált ír bankvilág jelentős bankjává kellett válnia. |
|
(25) |
2011. május 26-án a miniszter, az AIB és az EBS akvizíciós megállapodást írt alá, amely arról rendelkezett, hogy az AIB felvásárolja az EBS-t (annak magántársasággá alakítását és a szabályozó hatóságok általi valamennyi szükséges jóváhagyást követően). E megállapodás értelmében az EBS az AIB 100 %-os tulajdonát képező leányvállalat, és annak maradéktalan támogatását élvezi, miközben továbbra is az EBS márkanév alatt működik. A két jogalany egyesülése az EBS kapitalizálódását és teljes körű banklicenccel rendelkező bankká alakulását eredményezte, ezt követően pedig az AIB névértéken felvásárolta a részvénytőkéjét. Az összefonódás-ellenőrzési engedély 2011. június 27-i megadását követően az egyesítés 2011. július 1-jén lezárult. |
|
(26) |
A 2011. július 15-i állapot szerint a bank részvénytőkéjének 99,8 %-a az ír állam tulajdonát képezi. |
|
(27) |
A bank pozicionálása szerint teljes körű szolgáltatásokat nyújtó, elsősorban Írországra összpontosító bank, amely kiterjedt forgalmazói hálózatán keresztül igen változatos banki termékeket és szolgáltatásokat kínál. A bank korlátozott mértékben jelen van a tengerentúlon, Nagy-Britanniában. 2012 második felében az AIB a következő kulcsszegmensekből álló, ügyfélközpontúbb modellre kezdte átszervezni belső felépítését: Domestic Core Bank, AIB UK és Financial Solutions Group (FSG). Az erre az új szegmensre vonatkozó beszámolók készítése 2013-ban kezdődött meg. |
|
(28) |
A Domestic Core Bank 274 fiókkal (19), különféle szolgáltatásnyújtási csatornákon keresztül működik. A fiókhálózat szerkezetátalakítás alatt áll, és folyamatban van több fiók bezárása. A bank a nemzeti postahivatalokon keresztül is nyújt banki szolgáltatásokat. Az EBS irányítása a Domestic Core Bank szervezetén belül történik. Az EBS fenntartja saját banki engedélyét, és külön márkanévvel rendelkező leányvállalatként működik, saját fiókhálózatának megtartása mellett. Alapvetően a jelzálog-hitelezési és a betétgyűjtési üzletágra szakosodott. |
|
(29) |
Az AIB UK Nagy-Britanniában és Észak-Írországban működik. Nagy-Britanniában a bank az Allied Irish Bank (GB) kereskedelmi név alatt működik, és 20 teljes körű szolgáltatást nyújtó fiókja révén teljes körű banki szolgáltatásokat, valamint internetes banki szolgáltatásokat nyújt. A kiemelt célpiacát a kkv-k jelentik. A bank az Allied Irish Bank (GB) Savings Direct márkanév alatt betétgyűjtési szolgáltatásokat is nyújt (20). Észak-Írországban az AIB UK a First Trust Bank (FTB) kereskedelmi név alatt és 32 fiók üzemeltetésével működik. Vállalkozások és magánszemélyek számára teljes körű banki szolgáltatást nyújt. |
|
(30) |
A Financial Solutions Group 2012-ben jött létre a hitelkötelezettségeik teljesítésében nehézségekkel küzdő kkv-k és lakossági ügyfelek megsegítése valamint a bank eszközállomány-leépítési tervének végrehajtása érdekében. |
|
(31) |
A bank jelenleg a három legnagyobb írországi belföldi bank egyike a BoI-val és a Permanent TSB-vel (PTSB) együtt. A bank teljes eszközállománya 2013. december 31-én 118 milliárd EUR-t tett ki, míg a BoI teljes eszközállománya 132 milliárd EUR, a PTSB-é pedig 38 milliárd EUR volt ugyanezen időpontban. A bank diverzifikált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoport, amely teljes körű lakossági és vállalati banki szolgáltatásokat nyújt, elsődlegesen az ír lakossági banki piacon. A banknak kifejezetten meghatározó a jelenléte a kkv-szegmensben. 1. táblázat A bank – A 2013. évre vonatkozó, kiválasztott pénzügyi adatok
2. táblázat A bank pozicionálása a kkv-, a lakossági, a jelzáloghitel- és a megtakarítási piacon
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
2.2. AZ AIB ÉS AZ EBS NEHÉZSÉGEI
|
(32) |
Az AIB-nek a pénzügyi világválság hatása miatt volt szüksége állami támogatásra, további ok az AIB túlzott mértékű növekedése, a túlnyomórészt vállalati finanszírozásra hagyatkozása, az ír ingatlanpiacnak való kitettsége és a nem megfelelő kockázatkezelés. |
|
(33) |
A pénzügyi válság előtti években az AIB úgy döntött, hogy lépést tart az ír gazdaság és az ír ingatlanágazat addig példátlan növekedésével. Abszolút értékeket tekintve az AIB ingatlan- és lakásépítési célú hitelei 2002 és 2006 között 336 %-kal emelkedtek, és az ezen ágazatnak való kitettsége a 2002. évi 19 %-ról 2008-ban 36 %-ra nőtt. A mennyiségre törekedve és finanszírozási korlátozások hiányában a bank túlzott mértékű kockázatot vállalt mind a kitettség (például az ingatlan- és a lakásépítési ágazatra összpontosított), mind a kínált jelzáloghitel-típusok (például az indexált kamatozású jelzáloghitelek (21)) tekintetében. |
|
(34) |
Az ír ingatlanpiac gyengülése, az ingatlanárak ezt követő visszaesése, valamint az ír gazdaság 2008. évi lassulása következtében az AIB eszközeinek minősége erőteljesen romlott, és hitelállományának értékvesztése jelentős volt, ezáltal csökkent a bank tőketartaléka. |
|
(35) |
A bank a gyors növekedésének finanszírozásához a 2004. évi mintegy 35 %-ról 2006-ban 42 %-ra növelte a vállalati finanszírozástól való függőségét, míg a hitel/betét arány a 2002. évi 101 %-ról 2007-ben 157 %-ra nőtt. |
|
(36) |
A Lehman Brothers Holdings Inc. 2008. szeptemberi összeomlását követően a globális pénzügyi piacok zavara korlátozta az AIB finanszírozáshoz jutását (ahogyan más ír bankok esetében is), és befolyásolta rendes működésének folytathatóságát. Így az állam első lépésként finanszírozási kezességvállalással avatkozott be. A megnövekedett finanszírozási költségek (például a betétek magas árazása és a magas garanciavállalási díjak) és az Európai Központi Bank (EKB) jelentősen visszaesett alapkamatlába (22) mellett a bank indexált kamatozású jelzáloghitelei (az AIB 2011. évi jelzáloghitel-állományának mintegy 45 %-a) miatt a bank nettó kamatrése jelentősen csökkent. |
|
(37) |
Az AIB pénzügyi helyzetének jelentős romlása miatt részt vett az ír állam által az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében bevezetett valamennyi támogatási intézkedésben. Az állami kezességvállalások mellett az AIB állami tőkeinjekcióban részesült, és mérlegének rendezéséhez kihasználta a Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökségre (National Asset Management Agency; a továbbiakban: NAMA) (23) történő eszközátruházás előnyét. |
|
(38) |
A pénzügyi válság az EBS pénzügyi helyzetét hasonlóképpen befolyásolta, különösen az írországi ingatlanok értékének drasztikus csökkenése következtében. A válságot megelőzően az EBS jelentős hitelállományt halmozott fel a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezés szegmensében. |
|
(39) |
Az EBS-nek jelentősen csökkentenie kellett a kereskedelmi és a jelzáloghitel-állománya értékét. Az EBS finanszírozáshoz jutása fokozatosan romlott, és végül teljesen megszűnt. Ennek következtében az EBS – sebezhető helyzete miatt – állami támogatási intézkedések kérelmezésére kényszerült. Szüksége volt finanszírozási garanciákra, a NAMA-ra történő eszközátruházásra és tőkeinjekciókra. |
2.3. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK
|
(40) |
Az AIB és az EBS felmerült nehézségei miatt az államnak jelentős támogatást kellett nyújtania külön-külön az AIB-nek és az EBS-nek, valamint a banknak (az egyesüléssel létrejött jogalanynak). |
|
(41) |
Az AIB és az EBS a követelést megtestesítő eszközökre külön-külön részesült garanciákban, előbbi a hitelintézetek számára biztosított ír kezességvállalási program (Guarantee Scheme for Credit Institutions – CIFS) (24), utóbbi pedig a tartalékköteles forrásokra vonatkozó garanciaprogram (Eligible Liabilities Guarantee Scheme – ELG) (25) keretében, továbbá a rossz eszközöknek a NAMA-ra történő átruházásából álló eszközátvételi intézkedések kedvezményezettjei voltak. |
|
(42) |
Ezen túlmenően az AIB és az EBS több alkalommal kapott tőketámogatást (26). |
|
(43) |
Az állam ezenfelül kezességet vállalt az Írország Központi Bankja által biztosított rendkívüli likviditási segítségnyújtás tekintetében. |
|
(44) |
A bank továbbra is részesült az ELG program kedvezményeiben, és 2011 júliusában – tőkekihelyezés, tőke-hozzájárulás (27) és feltételes értékpapírok kibocsátása révén – sor került a feltőkésítésére (28). |
|
(45) |
A bank összes feltőkésítési intézkedése együttvéve (az elsőbbségi részvényeket és a feltételes tőkeinstrumentumokat is beleértve) 20,775 milliárd EUR-t tesz ki. A különböző tőkeinjekciók következtében az ír állam – az Országos Nyugdíjtartalék-Alap Bizottsága (National Pension Reserve Fund Commission; a továbbiakban: NPRFC) révén a bank törzsrészvényeinek 99,8 %-ával rendelkezik. |
|
(46) |
Az NPRFC továbbá 3,5 milliárd EUR értékű elsőbbségi részvénnyel rendelkezik; ezt az összeget eredetileg az AIB kapta meg tőkeinjekció formájában 2009-ben, és az N 241/09. számú ügyben hozott bizottsági határozat hagyta jóvá (29). E részvények visszaváltása/visszavásárlása a bank mérlegelési jogkörébe tartozik. 2014 májusában (azaz a tőkeinjekció után öt évvel) a részvényekre 25 %-os áremelést alkalmaznak, és visszaváltásukra a névérték 125 %-án kerül sor. |
|
(47) |
A 3. táblázat összefoglalja az AIB, az EBS és a bank (az egyesüléssel létrejött jogalany) számára biztosított valamennyi támogatási intézkedést. 3. táblázat Az AIB, az EBS és a bank (az AIB/EBS egyesülésével létrejött jogalany) számára biztosított támogatási intézkedések áttekintése (a jóváhagyott és a ténylegesen odaítélt összegek néhány esetben eltérnek)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2.4. AZ EGYES SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVEK
|
(48) |
2009 novemberében az ír hatóságok benyújtották az AIB első szerkezetátalakítási tervét, amely tartalmazta az AIB életképessége helyreállításának módjára vonatkozó első javaslatokat. Írország 2010 májusában benyújtotta a terv frissített változatát, amely – a pénzügyi szabályozó által a PCAR-értékelés keretében 2010 márciusában bejelentett, új, minimális szabályozóitőke-követelmények teljesítése érdekében – többek között további elidegenítésekről (az AIB lengyelországi, egyesült királysági és USA-beli leányvállalatainak elidegenítéséről) rendelkezett. |
|
(49) |
Az EBS 2010. május 31-én benyújtott szerkezetátalakítási terve az életképesség biztosítása érdekében az EBS belső szerkezetátalakításáról, valamint harmadik személy részére történő gyors értékesítéséről rendelkezett. A terv szerint az EBS kilépne a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezés piacáról, és tevékenységeit a lakossági megtakarításokra és a jelzáloghitel-üzletágra irányítaná át. Az EBS csökkentené a (rövid távú) vállalati finanszírozástól való függőségét, és inkább a lakossági betétekre összpontosítana. |
2.5. A BANK (AZ EGYESÍTETT AIB ÉS EBS) ÁLTAL MÁR VÉGREHAJTOTT SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
|
(50) |
A bank a szerkezetátalakítási terv végleges változatának benyújtása előtt már végrehajtott különféle szerkezetátalakítási intézkedéseket a hosszú távú életképességre, a saját hozzájárulásra és a tehermegosztásra irányuló célok elérése érdekében. Az említett intézkedések között elidegenítések, eszközállomány-leépítés, kötelezettségkezelési eljárások (31) és költségcsökkentési intézkedések szerepeltek, az alábbiak szerint (32):
|
2.6. A BANK (AZ EGYESÍTETT AIB ÉS EBS) SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVE
|
(51) |
2012. szeptember 28-án az ír hatóságok benyújtották a bank 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási tervét. Az ír hatóságok több alkalommal módosították és kiegészítették a tervet, és a szerkezetátalakítási időszakot végül a 2014-től 2017-ig terjedő időszakban állapították meg. |
|
(52) |
Az ír hatóságok egy alapforgatókönyvet, egy körültekintőbb feltételezéseken alapuló alternatív alapforgatókönyvet és egy kedvezőtlen helyzetre vonatkozó forgatókönyvet nyújtottak be annak igazolása céljából, hogy a bank hosszú távon életképessé tud válni. |
|
(53) |
A bank azt tervezi, hogy a szerkezetátalakítási időszak végére újra stabil, nyereséges, megfelelően finanszírozott, stabil tőkemegfelelési mutatókkal és hagyományosabb üzleti modellel rendelkező intézménnyé válik. A tervben meghatározott üzleti stratégia a bankot teljes körű szolgáltatást nyújtó, alapvetően Írországra összpontosító kisebb bankként pozicionálja, szemben azzal a nemzetközi szintű, diverzifikált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoporttal, amely a válság előtti években volt. A bank működési struktúrája a következő három fókuszponton alapul: a Domestic Core Bank, az AIB UK (a Nagy-Britanniában és Észak-Írországban működő üzletágakat magában foglaló egyesült királysági üzletág), valamint a 2012-ben létrehozott Financial Solutions Group. |
|
(54) |
A bank életképessége helyreállításának fő mozgatórugói a következők:
|
2.6.1. Az alapeset
2.6.1.1. Makrogazdasági feltételezések és a legfontosabb pénzügyi előrejelzések
|
(55) |
Az alapesetben feltételezhető, hogy Írországban a bruttó hazai termék (GDP) 2014-ben 2,2 %-kal emelkedik, 2015-ben 2,8 %-ra, 2016-ban 3,2 %-ra, 2017-ben pedig 3,2 %-ra gyorsul a növekedése. Az Egyesült Királyságban a GDP 2014-ben várhatóan 1,9 %-kal, 2015-ben 2,1 %-kal, 2016-ban 2,5 %-kal, 2017-ben pedig 2,5 %-kal emelkedik. |
|
(56) |
A foglalkoztatás várhatóan a szerkezetátalakítási időszak egészében emelkedik, várható növekedési mértéke 2014-ben 0,8 %, 2015-ben 1,5 %, 2016-ban 2 %, 2017-ben 2 %. |
|
(57) |
A lakáságazat és az építőipari ágazat az igencsak pangó tevékenységi szintről várhatóan újra felélénkül. A lakóingatlanok ára az előrejelzések szerint 2014-ben 3 %-kal, 2015-ben 3 %-kal, 2016-ban 2,5 %-kal, 2017-ben 2,5 %-kal emelkedik. |
|
(58) |
A bank szerkezetátalakítási terve az alapforgatókönyv szerint az alábbi pénzügyi előrejelzéseket eredményezi: 4. táblázat A bank pénzügyi eredményei és pénzügyi előrejelzései az alapforgatókönyv szerint
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2.6.1.2. A bank életképessége helyreállításának fő mozgatórugói
i.
|
(59) |
A bank a nem kulcsfontosságú eszközállományának nagymértékű leépítésével (36) lényegesen kisebb intézménnyé kíván válni, mint a pénzügyi válság előtti időszakban volt. A bank már jelentős tőkeáttétel-csökkentést hajtott végre több üzletágának elidegenítésével, eszközállomány-leépítéssel és a magas kockázatot jelentő ingatlanokhoz kapcsolódó eszközök NAMA-ra történő átruházásával (21,3 milliárd EUR), ami lehetővé tette, hogy jelentősen csökkentse mérlegfőösszegét. Az AIB csoport teljes eszközállománya a 2011. végi 136,7 milliárd EUR-ról 2013. december 31-re 117,7 milliárd EUR-ra (14 %-kal) csökkent (37). |
|
(60) |
Ez a bank által végrehajtott jelentős tőkeáttétel-csökkentési/méretcsökkentési program, valamint a (2011 óta) gyarapodó ügyfélbetét-állomány hozzájárult a bank finanszírozási profiljának javításához. Az összes pénzeszközforrásból (azaz az összes kötelezettségből (38)) az ügyfélbetétek aránya a 2011. végi 49,7 %-ról 2013 végére 61,2 %-ra emelkedett, míg a hitel/betét arány a 2011. végi 138 %-ról 2013. december 31-re 100 %-ra csökkent. |
|
(61) |
A szerkezetátalakítási időszakban a bank tovább kívánja növelni az ügyfélbetéteknek az összes pénzeszközforrásához (azaz az összes kötelezettségéhez) viszonyított arányát, míg az EKB általi finanszírozás aránya a szerkezetátalakítási időszakban várhatóan jelentősen – a 2012. évi 20 %-ról 2017-re [10 % alá] (azaz 15–25 milliárd EUR-val) – csökken a prognosztizált alacsonyabb hitelmennyiség (39), a NAMA-kötvények (40) visszaváltása, valamint a bankok növekvő betétállománya miatt. |
|
(62) |
A bank fokozatosan visszaszerzi hozzáférését a vállalati hitelek piacához. 2013 januárjában és szeptemberében a bank két – egyenként 500 millió EUR értékű – jelzáloghitel-célú bankkötvényt bocsátott ki. 2013 októberében 500 millió EUR értékben hitelkártya-követelést értékpapírosított, amely az ír bankok ilyen jellegű kibocsátásai közül a legelső volt. 2013 novemberében sikerült 500 millió EUR-t kihelyeznie háromévnyi, teljesen fedezet nélküli adósságból. Ez volt a bank garanciavállalás nélküli első adósságügylete 2009 óta. 2014 márciusában a bank egy 500 millió EUR értékű, hét év futamidejű, eszközfedezetű értékpapír típusú, biztosítékkal fedezett kötvényt bocsátott ki. Ez az AIB legrégebbi, eszközfedezetű értékpapír típusú referencia-államkötvénye 2007 óta. |
|
(63) |
Ami a prognosztizált likviditási mutatókat illeti, az uniós szinten jelenleg is egyeztetési szakaszban lévő likviditásfedezeti ráta (LCR) (41) összetételére vonatkozóan rendelkezésre álló információkra tekintettel a bank a szerkezetátalakítási időszakra a minimumkövetelményeket jóval meghaladó LCR-t prognosztizál (lásd: 5. táblázat). 5. táblázat A bank likviditási mutatói
|
||||||||||||||||||||||||||||||
ii.
|
(64) |
A bank azt tervezi, hogy 2014-ben helyreáll a nyereségessége, a prognosztizált adózás utáni nyeresége [0–750] millió EUR, 2017-ben pedig eléri a(z) [250–1 250] millió EUR-t. A tőkearányos jövedelmezőség (ROE) 2014-ben várhatóan [0,5–10 %], 2017-ben pedig [5–15 %] lesz. Ez az alábbiak révén valósul meg. |
|
(65) |
Először is a szerkezetátalakítási terv több intézkedést határoz meg az ELG-költségek beszámítása nélküli nettó kamatrés – 2012. évi 1,22 %-ról 2017-re [1,5–2,25 %-ra] történő – helyreállításának elérésére. Ezen intézkedések között szerepel, hogy 2014-től 2017-ig [20–30] milliárd EUR új hitelt nyújtanának magasabb kamatláb mellett, a korábbi (ún. „back-book”) (42) hitelek árazásának javulása, valamint a betéti termékek költségének 2015-ig történő további csökkentése mellett (lásd: 6. táblázat). Ezen túlmenően a bank alacsony hozamú eszközeinek (azaz az indexált kamatozású jelzáloghiteleknek és a NAMA-kötvényeknek) a teljes eszközállományhoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint a szerkezetátalakítási időszakban – a NAMA-kötvények visszaváltása, valamint az indexált kamatozású jelzáloghitelekből álló, új hitelnyújtási terv tárgyát nem képező portfólió amortizációja miatt – a 2014. évi [20–30 %-ról] 2017-re [10–20 %-ra] csökken. 6. táblázat A bank eszközei és forrásai átlagos hozamának prognosztizált alakulása
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(66) |
Másodszor, az ELG-program 2013. március 28-i megszüntetése révén javulni fog az ELG-költségek utáni nettó kamatrés, mivel az államnak fizetett kezességvállalási díjak mérséklődnek. 2012-ben az összegük 0,4 milliárd EUR volt, és az előrejelzések szerint 2017-ben az értékük csak 8 millió EUR lesz. |
|
(67) |
Harmadszor, a céltartalékképzés előtti fenntartható üzemi eredmény elérése érdekében a bank a 2012. évi 1,8 milliárd EUR-ról tovább kívánja csökkenteni működési költségeit, 2015-ben [1,0–1,5] milliárd EUR-ra, 2017-ben pedig [1,0–1,5] milliárd EUR-ra. Ezt a tervezett csökkentést támogató két kulcsfontosságú kezdeményezés a nyugdíjazási és önkéntes végkielégítési program, valamint a fizetések és juttatások 2012-ben bejelentett felülvizsgálata. Ehhez kapcsolódóan a bank azt tervezi, hogy a 2012. évi szinthez képest 2015-re [20–40] %-os, 2017-re pedig [20–40] %-os létszámleépítést hajt végre, amelynek következtében személyzete összesen [2 000–5 000] fővel csökken. |
|
(68) |
Végezetül, a céltartalékképzés utáni és a rendkívüli tételek előtti üzemi eredmény tekintetében a bank a hitelek értékvesztéséhez kapcsolódó ráfordítások drasztikus csökkentését tervezi: a 2012. évi 2,5 milliárd EUR-ról 2014-re [0–0,5] milliárd EUR-ra, 2017-re pedig [0–0,5] milliárd EUR-ra, mivel a terv gazdasági fellendülést feltételez Írországban. Az AIB arra számít, hogy a fellendülés lassulást eredményez az új, nemteljesítő hitelek területén. A céltartalékokra vonatkozó terv ezenkívül eredményesebb hitelkezelési tevékenységeket vetít előre, ami a Financial Solutions Group létrehozásában, valamint a hátralékos jelzáloghitelekre vonatkozó stratégia (Mortgage Arrears Resolution Strategy (43); MARS) kifejlesztésében tükröződik. E tevékenységek célja a hitelek behajtásának és a szerkezetátalakítás eredményességének javítása, ezáltal a törlesztett hitelek számának növelése. |
iii.
|
(69) |
A bank a visszatartott nyereség növelésének és a kockázattal súlyozott eszközök csökkentésének köszönhetően várhatóan jelentős tőkepuffert tart fenn a szerkezetátalakítási időszakban. A bank a (65)–(68) preambulumbekezdésben ismertetett intézkedések révén a nyeresége növelését tervezi, amelyet teljes egészében vissza kíván tartani. A kockázattal súlyozott eszközök 2013 és 2016 között várhatóan mintegy [5–10] milliárd EUR-val csökkennek, alapvetően a következők miatt: a hitelállomány folyamatos leépítése (beleértve a leírásokat, az átstrukturált értékvesztett hiteleket és a hiteltörlesztést is), a halasztott adókövetelések új elbírálása (44), valamint a) a bank által az EBS hitelállományára alkalmazni tervezett belső minősítési rendszer és b) az AIB hitelállományára aktualizált belső minősítési modellek. |
|
(70) |
Az ír hatóságok ezenfelül azt a tájékoztatást adták, hogy a CBI a közeljövőben 10,5 %-ról […] %-ra fogja csökkenteni a szabályozói tőkére vonatkozó minimumkövetelményt (45), ennek hatásaként a bank tőkepuffere – minden egyéb tényező változatlansága mellett – 2014-ben [0–5] milliárd EUR-val növekszik. A CBI által a PCAR-értékelés keretében 2010 novemberében kitűzött 10,5 %-os cél ezért már nem lesz releváns. |
|
(71) |
Amennyiben az időszak során 8 %-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató a minimális szabályozóitőke-követelmény, a bank tőkepuffere az előrejelzések szerint 2014-ben [0–5] milliárd EUR, 2017-ben pedig mintegy [5–10] milliárd EUR lesz. 5,5 %-os tőkeküszöb (46) mellett a tőkepuffer 2014-ben [5–10] milliárd EUR lenne. |
|
(72) |
Ezen túlmenően a bank 1,6 milliárd EUR értékű feltételes tőkeinstrumentummal (47) rendelkezik, amelyek szükség esetén törzsrészvényekké alakíthatók. A feltételes tőkeinstrumentumokat figyelembe véve 2014-ben a tőkepuffer [5–10] milliárd EUR lenne, 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény mellett, és [5–10] milliárd EUR lenne 5,5 %-os tőkeküszöb mellett. |
|
(73) |
Az elsődleges alapvető tőkére a (71) és a (72) preambulumbekezdésben megadott számadatok magukban foglalják a halasztott adókövetelések megfelelő levonásának fokozatos bevezetését (48). A bank fel nem használt negatív adóalapból származó, elismert halasztott adókövetelései 2013. december 31-én 3,9 milliárd EUR-t tettek ki. |
2.6.2. Az alternatív alapforgatókönyv
|
(74) |
2014. február 11-én a bank az alapesetbeli forgatókönyvhöz képest körültekintőbb feltételezéseken alapuló alternatív alapforgatókönyvet (a továbbiakban: alternatív alapforgatókönyv) nyújtott be a Bizottságnak. A körültekintőbb feltételezések a kockázattal súlyozott eszközök alakulására, a mérlegértékelés eredményeire (49), az új hitelek mennyiségére, egy eltérő finanszírozási szerkezetre, magasabb finanszírozási költségre és céltartalékképzésre szánt jelentősebb ráfordításokra vonatkoztak (lásd a 7. táblázatban). Ami a szóban forgó alternatív alapforgatókönyvet alátámasztó feltételezéseket illeti, azok megegyeznek az (55) és (56) preambulumbekezdésben ismertetett alapforgatókönyvével. 7. táblázat Alternatív alapforgatókönyv: legfontosabb változások az alapforgatókönyvben szereplő feltételezésekhez képest
|
||||||||||||||
|
(75) |
Az említett körültekintőbb feltételezések szerint a bank nyereségessége 2016 előtt nem áll helyre, a prognosztizált adózás utáni nyeresége [0–750] millió EUR lesz, 2017-ben pedig eléri a(z) [250–1 250] millió EUR-t. A tőkearányos jövedelmezőség 2016-ban várhatóan [0,5–10] %, 2017-ben pedig [5–15] % lesz. |
|
(76) |
Az előrejelzések szerint a bank tőkepuffere – 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény figyelembevétele mellett – 2014-ben hozzávetőleg [2–6] milliárd EUR, 2017-ben pedig [2–6] milliárd EUR lesz. A feltételes tőkeinstrumentumok figyelembevétele mellett a 2014. évi tőkepuffer 8 %-os tőkekövetelmény mellett [3–8] milliárd EUR lenne (5,5 %-os tőkeküszöb mellett pedig [3–8] milliárd EUR). 8. táblázat A bank pénzügyi előrejelzései az alternatív alapforgatókönyv szerint
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2.6.3. A kedvezőtlen eset
|
(77) |
A bank által benyújtott, kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyvben az írországi GDP várható növekedése 2014-ben 1 %, 2015-ben 1,5 %, 2016-ban 2,2 %, 2017-ben pedig 2,2 %. A foglalkoztatás 2015-ig nem növekszik, 2015-ben várhatóan 0,5 %-kal, 2016-ban várhatóan 1 %-kal, 2017-ben pedig várhatóan 1 %-kal nő. A lakóingatlanok ára az előrejelzések szerint 2014-ben 1,2 %-kal, 2015-ben 1,7 %-kal, 2016-ban 1,9 %-kal, 2017-ben 1,9 %-kal emelkedik. Az Egyesült Királyságban a GDP 2014-ben várhatóan 0,8 %-kal, 2015-ben 1 %-kal, 2016-ban 1,5 %-kal, 2017-ben pedig 1,5 %-kal emelkedik. |
|
(78) |
A kedvezőtlen eset az alapforgatókönyvhöz és az alternatív alapforgatókönyvhöz képest is szigorúbb makrogazdasági feltételezéseken alapul. Az alternatív alapforgatókönyv ennek ellenére a kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyvhöz képest alacsonyabb nyereségességet és kevesebb tőkepuffert eredményez, ugyanis a banknak az üzleti tevékenysége alakulására vonatkozó pénzügyi előrejelzéseit alátámasztó feltételezések szigorúbbak az alternatív alapforgatókönyvben, mint a kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyvben. |
|
(79) |
A kedvezőtlen esetben a bank működési bevétele az előrejelzések szerint a 2014. évi [1–3] milliárd EUR-ról 2017-re [1–3] milliárd EUR-ra nő. A céltartalékképzés előtti üzemi eredmény az előrejelzések szerint a 2014. évi [0–1] milliárd EUR-ról 2017-re [0,75–1,75] milliárd EUR-ra nő. A kedvezőtlen esetben a bank nyereségessége [2014–2016 között] helyreáll, adózás előtti nyeresége [0–750] millió EUR lesz. |
|
(80) |
A költség/bevétel arány az előrejelzések szerint a 2014. évi [60–70] %-ról 2017-re [45–55] %-ra javul. |
|
(81) |
A kedvezőtlen esetben a bank elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója az előrejelzések szerint 2014-ben [10–20] %, 2015-ben [10–20] %, 2016-ban [10–20] %, 2017-ben pedig [10–20] % lesz. Ez – 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény figyelembevétele mellett – 2014-ben [3–8] milliárd EUR, 2015-ben [3–8] milliárd EUR, 2016-ban [3–8] milliárd EUR, 2017-ben pedig [3–8] milliárd EUR tőkepuffert jelentene. |
2.7. VISSZAFIZETÉSI ÜTEMEZÉS
|
(82) |
A szerkezetátalakítási időszak vége előtt a bank osztalékfizetés útján vagy más módon megkezdi az állami támogatás visszafizetését, amennyiben 2016. december 31-én a CBI követelményeinek megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatót legalább 1–4 %-kal meghaladó tőketöbblettel rendelkezik (a Bázel III. keretrendszer teljes körű végrehajtása mellett). A visszafizetett összeg a jogszabályban meghatározott minimális elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató 1–4 %-kal megnövelt értékét meghaladó többlet. |
|
(83) |
A visszafizetés elősegítése érdekében a bank csak abban az esetben tesz olyan intézkedést, amely […] előtt tőkekiáramláshoz vezetne, ha […]. |
|
(84) |
A banknak továbbra is lehetősége van arra, hogy az NPRFC elsőbbségi részvényeit részben vagy teljes egészében névértéken váltsa át 2014. május 13-ig, és ezt követően azokat a jegyzési ár 125 %-án válthatja át az állam magánszektorból való kivonulása (vagy részleges kivonulása) előtt vagy keretében. |
|
(85) |
A bank elvileg bármikor elidegenítheti az állam feltételes tőkeinstrumentumait. Írország azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy a bank – a szabályozó hatóságok jóváhagyására is figyelemmel – az EKB és az Európai Bankhatóság (EBH) által lebonyolított eszközminőség-vizsgálat, illetve stresszteszt (51) eredményeinek nyilvánosságra hozataláig nem váltja vissza a feltételes tőkeinstrumentumokat. |
2.8. AZ ÍRORSZÁG ÁLTAL JAVASOLT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
|
(86) |
Az ír hatóságok több kötelezettségvállalást tettek, amelyeket a bank betart a szerkezetátalakítási időszakban. A kötelezettségvállalások a következőkre vonatkoznak:
|
|
(87) |
Írország vállalta annak biztosítását, hogy a 2012. szeptember 28-án benyújtott és kiegészített szerkezetátalakítási tervet teljes körűen végrehajtja, a mellékletben részletezett kötelezettségvállalásokat is beleértve. |
3. AZ EBS-RE VONATKOZÓ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ HATÁROZAT
|
(88) |
Az ír hatóságok 2010. május 31-én benyújtották az EBS szerkezetátalakítási tervét. A Bizottság részletes vizsgálatot indított, mivel kétségei merültek fel a szerkezetátalakítási terv belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően. Különösen a következők tekintetében juttatta kifejezésre kétségeit:
|
|
(89) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a szerkezetátalakítási tervben szereplő pénzügyi előrejelzés következetlen, és nem tartalmaz elegendő információt a kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyv szerinti makrogazdasági feltételezésekről. A Bizottság ezenfelül kétségesnek találta az EBS által az írországi jelzálog-hitelezés középtávú alakulására vonatkozóan végzett számításokat alátámasztó feltételezéseket. A Bizottság ezenkívül a vállalati betétek piaca tekintetében további felvilágosítást kért az EBS feltételezéseivel kapcsolatban. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EBS szerkezetátalakítási terve a tárgyidőszak tekintetében alulbecsülte a jelzáloghitelek értékvesztésének mértékét, és nem tartalmazott részletes elemzést a kifuttatás alatt álló kereskedelmihitel-állomány értékvesztéséről. Végezetül a Bizottság kétségeket juttatott kifejezésre a költség/bevétel arány és a vállalati finanszírozás középtávú költségének az EBS általi kiszámítását illetően. |
|
(90) |
A támogatás minimumra korlátozása tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy – a feltőkésítési célkitűzés, valamint a minimális szabályozóitőke-követelmény EBS általi számottevő túlteljesítését tartalmazó szerkezetátalakítási terv előrejelzései közötti eltérés miatt – nem rendelkezik elegendő információval annak megállapításához, hogy a követelmény teljesül-e. |
|
(91) |
Végezetül a Bizottság kétségeket juttatott kifejezésre azt illetően, hogy a tervben foglalt, a versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések elegendőek-e. A Bizottság konkrétan azt bírálta, hogy a mérleg javasolt csökkentése jóval elmaradt attól a szinttől, amelyet a Bizottság rendes körülmények között elvárt volna egy olyan banktól, amely ilyen jelentős összegű támogatásban részesült, mind abszolút értékben, mind a kockázattal súlyozott eszközöket tekintve. |
|
(92) |
A Bizottság észrevételeket kapott az EBS-től, amely további információkkal szolgált a szerkezetátalakítási terv alátámasztására. Még két érdekelt fél nyújtott be észrevételeket, amelyek messzemenően megerősítették a Bizottságnak a versenytorzulás és a tehermegosztás kezelésére javasolt intézkedések helytállóságával kapcsolatos kétségeit. Írország nem nyújtott be további észrevételeket. |
|
(93) |
Az EBS 2011 júliusában egyesült az AIB-vel, és a bankba teljes mértékben integrálódott leányvállalattá vált. Így az EBS önálló létezése megszűnt. Ennélfogva az eljárást megindító határozat, amely az EBS-re mint önálló jogalanyra vonatkozott, érvénytelenné vált, és a Bizottság úgy döntött, hogy az eljárást tovább nem folytatja. Ezen túlmenően, mivel az EBS és a két érdekelt fél által közölt észrevételek az EBS-re vonatkozóan benyújtott – végrehajtásra később már nem kerülő – szerkezetátalakítási terv szerinti versenytorzulást és tehermegosztást célzó intézkedésekhez kapcsolódnak, az észrevételek az (AIB és az EBS egyesülésével létrejött) bankra vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási terv tekintetében már nem relevánsak, ezért nem indokolt, hogy a Bizottság azokat ebben a határozatban vizsgálja. A Bizottság ehelyett e határozat 5.2. szakaszában vizsgálja az EBS javára eredetileg biztosított támogatási intézkedések, az AIB javára eredetileg biztosított intézkedések, valamint a bank javára biztosított intézkedések összeegyeztethetőségét a bankra vonatkozóan benyújtott – a bank életképességét, a támogatás minimumra korlátozását és a versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések megfelelőségét tartalmazó – szerkezetátalakítási terv fényében. |
4. AZ ÍR HATÓSÁGOK ÁLLÁSPONTJA
|
(94) |
Írország elfogadja, hogy az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és álláspontja szerint az intézkedések a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal, mivel szükségesek az ír gazdaság komoly zavarának megszüntetéséhez. |
|
(95) |
Ahogyan e határozat 2.7. szakaszában szerepel, Írország egy sor kötelezettségvállalást tett, amelyek részletesen megtalálhatók a mellékletben. |
5. ÉRTÉKELÉS
5.1. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE
|
(96) |
A Bizottságnak először azt kell értékelnie, hogy a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül-e. E rendelkezés szerint állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. |
|
(97) |
Ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, a következő feltételek teljesülése szükséges: i. az intézkedést állami forrásokból kell finanszírozni; ii. az intézkedésnek előnyhöz kell juttatnia a kedvezményezettet; iii. az előnynek szelektívnek kell lennie; és iv. az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy versenytorzítással kell fenyegetnie, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására. Mindezen feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy valamely intézkedés állami támogatásnak minősüljön. |
|
(98) |
A Bizottság korábbi határozatokban (52) már megállapította, hogy a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek a 3. táblázatban felsorolt valamennyi szerkezetátalakítási támogatási intézkedés esetében teljesülnek, és hogy azok az intézkedések ennélfogva az említett rendelkezés értelmében vett támogatásnak minősülnek. A Bizottság fenntartja ezt az álláspontot, és megjegyzi, hogy a feltőkésítésre és az értékvesztett eszközökre vonatkozó intézkedések teljes támogatási összege a számításai szerint 22,475 milliárd EUR. Ez az összeg tartalmazza az AIB, az EBS és az egyesüléssel létrejött jogalany 20,775 milliárd EUR összegű feltőkésítését, valamint az AIB és az EBS értékvesztett eszközeire vonatkozó, 1,7 milliárd EUR (becsült) összegű intézkedéseket. A Bizottság ezenfelül figyelembe vette az AIB és az EIB javára biztosított garanciákat (53). |
|
(99) |
A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a 2009. évi elsőbbségi részvények (áremelés előtti vagy utáni) visszaváltása és ugyanezen összeg törzsrészvények formájában történő későbbi visszajuttatása nem minősül új támogatásnak. A Bizottság ezt az intézkedést az N 241/09. és az SA.32891. (N 553/10.) számú ügyben hozott határozataiban már jóváhagyta. |
5.2. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG
5.2.1. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása
|
(100) |
A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás”. |
|
(101) |
A 2013 óta megfigyelhető lassú gazdasági fellendülés ellenére a Bizottság még mindig úgy ítéli meg, hogy az állami támogatások Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján történő jóváhagyásának feltételei a pénzügyi piacokon még mindig tapasztalható feszültségre tekintettel továbbra is fennállnak. 2013 júliusában a Bizottság az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról szóló közlemény (54) elfogadásával megerősítette ezt az álláspontját. |
|
(102) |
A CBI korábban több alkalommal megerősítette, hogy a bank rendszerszempontból jelentős Írország pénzügyi piacán (55). A biztosított szerkezetátalakítási támogatási intézkedések hiányában a felügyeleti hatóság a minimális szabályozóitőke-követelmények megsértése miatt bezárhatta volna a bankot vagy az egyesülés előtti AIB-t és EBS-t. |
5.2.2. Az összeegyeztethetőség értékelése
|
(103) |
Az állami támogatásként azonosított valamennyi intézkedést a bank (az egyesüléssel létrejött jogalany) szerkezetátalakításával összefüggésben biztosították. A szerkezetátalakítási közlemény tartalmazza a jelenlegi válságban a pénzintézetek számára a szerkezetátalakításhoz nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályokat. A szerkezetátalakítási közlemény szerint annak érdekében, hogy valamely pénzintézetnek a jelenlegi pénzügyi válságban végrehajtott szerkezetátalakítása a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető legyen a belső piaccal, i. a szerkezetátalakításnak biztosítania kell az érintett bank hosszú távú életképességét, ii. rendelkeznie kell a kedvezményezett bank elegendő mennyiségű saját hozzájárulásáról (tehermegosztás) és biztosítania kell, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, valamint iii. kielégítő intézkedéseket kell tartalmaznia a versenytorzulás korlátozását illetően. |
|
(104) |
A Bizottság az összeegyeztethetőség értékeléséhez a bank által javasolt alternatív alapforgatókönyvre hagyatkozott, amely körültekintőbb feltételezéseken alapul, mint az alapforgatókönyv. |
|
(105) |
Amint azt a Bizottság a szerkezetátalakítási közleményben jelezte, a tagállamnak átfogó szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania, amely bemutatja, hogyan állítják helyre a bank hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül ésszerű időn, de legfeljebb öt éven belül. A szerkezetátalakítási közlemény 13. pontja szerint a hosszú távú életképességet akkor éri el a bank, ha saját erőből képes arra, hogy a piacon a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelve versenyezzen a tőkéért. Ahhoz, hogy egy bank ezt megtehesse, képesnek kell lennie valamennyi költsége fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos nyereség termelésére. A szerkezetátalakítási közlemény 14. pontja rögzíti, hogy a hosszú távú életképesség megköveteli, hogy az állami támogatást idővel visszafizessék, vagy rendes piaci feltételeknek megfelelően ellentételezzék, biztosítva ezáltal, hogy minden kiegészítő támogatás megszűnik. |
|
(106) |
Az ír hatóságok benyújtották a bank életképességének további állami támogatás nélküli helyreállítását célzó stratégiát bemutató szerkezetátalakítási tervet; ehhez a hangsúly a következőkre kerül: i. a bank Írországra összpontosító, jobb finanszírozási profillal rendelkező kisebb intézménnyé alakítása; ii. a nettó kamatrés emelésével, költségcsökkentési intézkedésekkel és fokozatosan csökkentett értékvesztési ráfordításokkal elérendő jobb nyereségességi szint, valamint iii. jelentős tőkepuffer fenntartása. |
i. Írországra összpontosító, jobb finanszírozási profillal rendelkező kisebb bank
|
(107) |
A bank már távlati szerkezetátalakítási intézkedéseket tett, amelyek hatására a mérlegfőösszege a válság előtti – a kontrollálatlan növekedés miatt kialakult – szinthez képest jóval alacsonyabb lett (2013-ban 118 milliárd EUR, míg 2011-ben 136,7 milliárd EUR volt (56)). A csökkenés különösen a külföldi üzletágak elidegenítésével, a magas kockázatot jelentő eszközök NAMA-ra történő átruházásával és egyéb eszközállomány-leépítéssel valósult meg (57). Ennek következtében a bank ingatlan- és építőipari ágazatnak való aktuális kitettsége mérséklődött, és a továbbiakban e kitettség viszonylagos csökkenése várható a szerkezetátalakítási időszak végéig. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az új stratégia körültekintő és megfelelő a válság utáni gazdasági környezetben. A bank kötelezettséget vállalt arra, hogy körültekintőbb üzleti stratégiájának támogatása érdekében a hitelezést […]-ra/-re korlátozza. |
|
(108) |
A bank a konzervatívabb, hagyományos bankmodellhez való visszatérés terén is erősödik, amennyiben a hitelportfólióját túlnyomórészt ügyfélbetétekből finanszírozza; az alternatív alapforgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszak végén a tervezett hitel/betét arány [95–120] %-nál kevesebb lesz. Ez a cél az ambiciózus és megfelelően megvalósított tőkeáttétel-csökkentési tervnek, valamint a betétállomány alakulására vonatkozó, viszonylag körültekintő feltételezéseknek az eredménye. A Bizottság kedvezőnek tartja, hogy a bank az alternatív alapforgatókönyv szerint azt tervezi, hogy ne függjön túlságosan a vállalati finanszírozástól és az intézményi finanszírozási forrásoktól, például az EKB általi finanszírozástól. |
ii. jobb nyereségesség
|
(109) |
A nyereségesség helyreállítása tekintetében a terv az előirányzott intézkedések megfelelő kombinációját határozza meg. Az új hiteleket magasabb kamatlábak mellett fogják nyújtani. Ezen túlmenően a (korábbi) hitelek és a betétek árazása lehetőség szerint javulni fog. Ezek az intézkedések az ELG-program garanciadíjainak megszüntetésével együtt lehetővé fogják tenni a bank számára, hogy fokozatosan előmozdítsa nettó kamatrésének helyreállását. |
|
(110) |
Ezenfelül a bank által a működési költségeinek (2015-re a 2012. évi szinthez képest [200–600] millió EUR-val történő) csökkentése érdekében tervezett intézkedések – különösen a személyzet számára biztosított végkielégítési program (58), valamint a bérek és juttatások felülvizsgálata – lehetővé teszik, hogy a bank a bevétel realizálására vonatkozó kilátásai/képessége fényében fenntarthatóbb működésiköltség-alapot érjen el. Ezek az intézkedések, valamint a bevétel tervezett növekedése hozzájárul ahhoz, hogy a bank jelentősen növelje költség/bevétel arányát (amely az előrejelzések szerint 2017-ben [45–55] % lesz, szemben a 2012. évi 123 %-kal). A Bizottság ebben a tekintetben kedvezően fogadja Írország azon kötelezettségvállalását, hogy a bank működési költsége 2015-re 2012-höz képest [200–600] millió EUR-val fog csökkenni, továbbá azt a kötelezettségvállalást, hogy a költség/bevétel arány nem fogja meghaladni a(z) [45–65] %-ot (kivéve, ha a GDP növekedése nem éri el a 2 %-ot, amely esetben a költség/bevétel arány nem fogja meghaladni a(z) [50–70] %-ot). |
|
(111) |
A bank az alternatív alapforgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszakban fokozatosan csökkenő értékvesztési ráfordításokat prognosztizál. Ez a csökkenő tendencia megfelelőnek tekinthető a következők miatt: i. az Írországban várható gazdasági fellendülés lassítani fogja az új nemteljesítő hitelek ütemét, ii. a lakóingatlanok árának tervezett növekedése korlátozni fogja a jelzáloghitelek fizetésképtelenségi veszteséghányadát, valamint iii. a bank megerősített hitelkezelési tevékenységei (59) fel fogják gyorsítani, illetve javítani fogják a hitelek behajtását és átstrukturálását. A Bizottság ebben a tekintetben kedvezőnek tartja a banknak a kkv- és a jelzáloghiteleket tartalmazó portfólióval kapcsolatos minőségi és mennyiségi szerkezetátalakítási céljaival összefüggő írországi kötelezettségvállalásokat. |
|
(112) |
Az alternatív alapforgatókönyv szerint a bank nyereségessége 2016 előtt nem áll helyre. Az értékvesztési ráfordítások hatása ellenére a bank nyereségessége az alacsony hozamú eszközökből (indexált kamatozású jelzáloghitelekből és NAMA-kötvényekből) álló, jelentős méretű „örökölt” portfólió miatt strukturálisan gyenge. Ennek következtében a ROE a szerkezetátalakítási időszak végéig alacsony marad, 2017-ben csak [5–15] %-ot ér el. A Bizottság mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a bank jó úton halad afelé, hogy a jövőben versenyképesebb ROE-szintet/nyereségességet érjen el, mivel a magasabb kamatrés mellett nyújtott új hitelek és az átárazott (korábbi) hitelek fokozatosan ellensúlyozni fogják az említett alacsony hozamú „örökölt” eszközökből fakadó, nyereségességet fékező hatást. Ennélfogva a nyereségesség várhatóan fokozatosan javulni fog. |
iii. jelentős tőkepuffer
|
(113) |
Végezetül a Bizottság kedvezőnek tartja, hogy a bank tőkeerős intézmény, amely a szerkezetátalakítási időszak végéig elegendő tőkepufferrel rendelkezik. Az alternatív forgatókönyv szerint a bank 2017-ben [2–6] milliárd EUR összegű tőkepuffert tart meg 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény mellett (5,5 %-os küszöb mellett ez az összeg [3–8] milliárd EUR), ami lehetővé tenné a bank számára, hogy több veszteséget fedezzen, ha Írország gazdasági fellendülése lassabb lesz az előrejelzéseknél. Ezen túlmenően a banknak 1,6 milliárd EUR összegű feltételes tőkeinstrumentum áll rendelkezésére tőkebázisának szükség szerinti megerősítésére. Ennek kapcsán Írország azt a kötelezettséget vállalta, hogy a bank az eszközminőség-vizsgálat, illetve a stresszteszt eredményeinek nyilvánosságra hozataláig nem váltja vissza a feltételes tőkeinstrumentumokat. |
|
(114) |
A Bizottság tudomásul veszi a bank azon tervét, hogy a 2009. évi elsőbbségi részvényeket a szerkezetátalakítási időszak végéig visszaváltja (60). 2014. május 13-ig a visszaváltás névértéken történik, ezen időpontot követően pedig 25 %-os emelést alkalmaznak. A tervek szerint az elsőbbségi részvényekért járó összeg visszakerülne az államhoz, amely ugyanezen összeget azonnal visszainvesztálná a bankba saját tőke (törzsrészvények) formájában. Így a bank mérlegfőösszege nem változna. A bank tőkeszerkezete azonban az új Bázel III. szabályozás (61) fényében javulna. Ezenfelül a művelet következtében az államnak a bankban szerzett érdekeltsége a jelenlegi 99,8 %-os szintjéhez képest csekély mértékben növekedne. |
iv. következtetés
|
(115) |
Az AIB már megtett kezdeményezései (azaz a tőkeáttétel-csökkentés, a költségcsökkentések, a jobb finanszírozási profil), valamint a szerkezetátalakítási időszakban a nyereségessége helyreállítása érdekében tervezett kezdeményezések (azaz a magasabb áron nyújtott új hitelek, illetve a korábbi hitelek és betétek átárazása, személyzeti vonatkozású további költségcsökkentések, valamint a megerősített hitelkezelési tevékenységek (62)) megfelelőek a bank pénzügyi nehézségeire tekintettel (63). |
|
(116) |
Így a szerkezetátalakítási terv meggyőzően határozza meg a bank hosszú távú életképességének helyreállítására vonatkozó megfelelő stratégiát. A fent ismertetett intézkedések kombinációja alkalmasnak tűnik a bank jövőbeli életképességének további állami támogatás nélküli biztosítására. |
|
(117) |
A bank nyereségességének helyreállítása azonban a bank alacsony hozamú „örökölt” eszközei miatt elhúzódhat a szerkezetátalakítási időszak végéig. Ennélfogva a bank ROE-mutatója az alternatív alapforgatókönyv szerint viszonylag alacsony szinten marad még a szerkezetátalakítási időszak végén is, de mérsékelten emelkedő tendenciát mutat. |
|
(118) |
A fentiek figyelembevételével a Bizottság összességében azt állapítja meg, hogy a bank szerkezetátalakítási terve meggyőzően határozza meg a hosszú távú életképessége helyreállítása felé vezető utat. |
|
(119) |
A szerkezetátalakítási közlemény 3. szakasza jelzi, hogy a támogatás minimumra történő korlátozása, valamint a versenytorzulás és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett részéről megfelelő mértékű hozzájárulásra van szükség. Ebből a célból arról rendelkezik, hogy i. a támogatás összegét korlátozni kell, és ii. jelentős saját hozzájárulás szükséges. |
|
(120) |
A szerkezetátalakítási közlemény továbbá rögzíti, hogy a támogatás minimális mértékre történő korlátozása érdekében a banknak először saját forrásaiból kell finanszíroznia a szerkezetátalakítást. A szerkezetátalakítás költségeit az államnak és a banki befektetőknek közösen kell viselniük. Ez a célkitűzés különösen oly módon valósulhat meg, ha a rendelkezésre álló tőke segítségével vállalják át a veszteségeket. |
|
(121) |
Az AIB korábbi tulajdonosai részéről majdnem teljes teherviselés valósult meg. A részvényeseket kiszorították, és az állam jelenleg a bank 99,8 %-os tulajdonosa. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a volt tulajdonos részéről a teherviselés mértéke jelentős és megfelelő. |
|
(122) |
Az alárendelt hitelezők vonatkozásában 2009 és 2011 között eszközkezelési eljárások, illetve adósság-visszavásárlások sorozatára került sor, ezek 5,4 milliárd EUR elsődleges alapvető tőkét juttattak (alapvető és járulékos instrumentumok visszavásárlása révén). Az alárendelt kölcsöntőkének jelenleg csak elenyésző mennyisége (azaz 2012. december 31-én 34 millió EUR körüli összeg) marad a bankban […]. Az alárendelt hitelezők tehát megfelelően hozzájárultak a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez. |
|
(123) |
A bank ezenfelül a leányvállalatai és részesedései értékesítésével (64) jelentős mértékben hozzájárult a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez. Ezáltal 3,3 milliárd EUR elsődleges alapvető tőkével járult hozzá a támogatásnak a szükséges minimumra korlátozásához. |
|
(124) |
A bank a feltételes tőkeinstrumentumokra 10 %, az elsőbbségi részvényekre pedig 8 % fix kamatot fizet (készpénzben vagy ahelyett új törzsrészvények kibocsátásával). Ezen túlmenően a törzsrészvények ára 25 %-kal emelkedik, ha azokat a bank 2014. május 13-ig nem vásárolja vissza. A Bizottság ezt az ellentételezést az AIB, illetve a bank nehéz helyzetének ismeretében (65) megfelelőnek, bár alacsony mértékűnek ítélte. |
|
(125) |
A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapítja, hogy a bank szerkezetátalakítási terve megfelelő saját hozzájárulásról és tehermegosztásról rendelkezik. |
|
(126) |
A szerkezetátalakítási közlemény 4. szakasza előírja, hogy a szerkezetátalakítási terv a versenytorzulást korlátozó intézkedéseket tartalmazzon. Ezeknek az intézkedéseknek kezelniük kell a versenytorzulást azokon a piacokon, ahol a kedvezményezett a szerkezetátalakítást követően működik. Ebben az ügyben biztosítani kell, hogy a potenciális új belépők a verseny élénkítése érdekében könnyen bejussanak a koncentrált ír bankpiacra. |
|
(127) |
A bank kötelezettséget vállal arra, hogy 2014 júliusa és 2017 júniusa között bizonyos versenyorientált intézkedéseket alkalmaz, mégpedig az érintett versenytársak (66) számára szolgáltatásnyújtási csomagot és ügyfél-mobilitási csomagot biztosít. |
|
(128) |
A szolgáltatásnyújtási csomag célja a versenytársak belépési költségének vagy bővítési költségének csökkentése. Közelebbről, a szolgáltatásnyújtási csomag kedvezményezettje a bank határköltségén (közvetlenül az adott szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek) több háttérfeladathoz (például elszámoláshoz, papíralapú ügyletek kezeléséhez) kap támogatást, és ezt követően eldöntheti, hogy saját infrastruktúrába csak később fektessen-e be, amikor ügyfélköre kellően kiterjedt ahhoz, hogy fedezni tudja az állandó költségeket. Az érintett kedvezményezett a bank ATM-hálózatához is határköltségen férhet hozzá, és azonnali országos lefedettséget biztosíthat ügyfelei számára. |
|
(129) |
Az ügyfél-mobilitási csomag csökkenteni fogja az ügyfélszerzési költségeket a kedvezményezettjei számára. A kedvezményezettek a bankon keresztül veszik fel a kapcsolatot a bank ügyfeleivel, és alternatív termékeket kínálnak számukra a folyószámláik, lakossági hitelkártya-termékeik, vállalkozói folyószámláik, vállalkozói hitelkártyáik, jelzáloghiteleik, valamint kkv- és vállalati hiteleik tekintetében. Bár nehéz megjósolni, hogy a bank hány ügyfele fog úgy dönteni, hogy banki termékeit az intézkedés kedvezményezettjeinek termékeire váltja, ez az ügyfélközpontú megközelítés célirányosabb és kevésbé költséges, mint az általános reklámozási intézkedések. |
|
(130) |
A fent ismertetett intézkedések keretet biztosítanak az ír bankpiacra történő új belépés ösztönzéséhez, és ennélfogva korlátozzák a banknak nyújtott támogatás okozta versenytorzulásokat. |
|
(131) |
A Bizottság továbbá kedvezőnek ítéli meg Írország azon kötelezettségvállalásait, amelyek az üzleti tevékenység bizonyos korlátozásaihoz kapcsolódnak a szerkezetátalakítási időszakban, különösen a(z) […]-ban/-ben […] részére nyújtott új hitelek korlátozását és a(z) […]-t. A felvásárlási tilalom azt is biztosítja, hogy az állami támogatást ne használják fel versenytársak átvételére, hanem az a szándékolt céljára, nevezetesen a szerkezetátalakítási eljárás finanszírozására fog szolgálni. A bank ezenfelül betartja a reklámozási és szponzorálási tilalomra vonatkozó magatartási kötelezettségvállalásokat (67). |
|
(132) |
A szerkezetátalakítási közlemény 5. szakasza előírja, hogy rendszeresen részletes jelentést kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy az ellenőrizhesse a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását. |
|
(133) |
Ellenőrző megbízott kinevezésére kerül sor, aki rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak a szerkezetátalakítási terv bank általi végrehajtásáról és a kötelezettségvállalások teljesítéséről. |
|
(134) |
A kötelezettségvállalásokra, a bank által már végrehajtott távlati szerkezetátalakítási intézkedésekre tekintettel, valamint a fentiekben ismertetett saját hozzájárulás és tehermegosztás megfelelőségének fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az AIB és az EBS részére az egyesülésük előtt és után nyújtott támogatás jelentős összege ellenére elegendő biztosíték létezik a potenciális versenytorzulások korlátozására. |
5.3. KÖVETKEZTETÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTÉRŐL ÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉRŐL
|
(135) |
A 3. táblázatban felsorolt a)–o) intézkedések a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szerkezetátalakítási támogatásnak minősülnek. Írország kötelezettségvállalásaira tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a bank szerkezetátalakítási terve összhangban van a szerkezetátalakítási közleménnyel, a szerkezetátalakítási támogatás a szükséges minimumra korlátozódik, és a versenytorzulásokat megfelelően kezelik. A szerkezetátalakítási támogatás ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal. Ennek megfelelően a Bizottság, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az alábbi intézkedések a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek:
|
— |
Az AIB javára biztosított intézkedések
|
|
— |
Az EBS javára biztosított intézkedések
|
|
— |
A bank (az egyesített jogalany) javára biztosított intézkedések
|
(2) A szerkezetátalakítási terv és a mellékletben foglalt kötelezettségvállalások fényében az (1) bekezdésben említett állami támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének megfelelően összeegyeztethető a belső piaccal.
2. cikk
Írország gondoskodik arról, hogy a 2012. szeptember 28-án benyújtott szerkezetátalakítási terv – annak későbbi módosításaival együtt – teljes egészében végrehajtásra kerüljön, beleértve a mellékletben foglalt kötelezettségvállalásokat is.
3. cikk
Ennek a határozatnak Írország a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2014. május 7-én.
a Bizottság részéről
Joaquín ALMUNIA
alelnök
(1) HL C 214., 2010.8.7., 3. o.
(2) A Bizottság N 241/09. számú, Recapitalisation of Allied Irish Bank by the Irish State [Az Allied Irish Bank ír állam általi feltőkésítése] ügyben hozott határozata (HL C 223., 2009.9.16., 2. o.).
(3) A Bizottság N 553/10. számú, Second emergency recapitalisation in favour of Allied Irish Banks plc [Az Allied Irish Banks plc második sürgősségi feltőkésítése] ügyben hozott határozata (HL C 76., 2011.3.10., 4. o.).
(4) A tőkeinjekció bruttó összege 3,9 milliárd EUR, illetve 6,3 milliárd EUR volt, az AIB által az ír kormánynak mindkét esetben visszafizetett 0,2 milliárd EUR összegű díjat is beszámítva.
(5) A bizottsági határozat hat hónapra szóló megmentési intézkedésként engedélyezte a feltőkésítést egy frissített szerkezetátalakítási terv benyújtásától függően. A feltőkésítés második részletét nem fizették ki februárban.
(6) A Bizottság N 160/10. számú Recapitalisation of EBS [Az EBS feltőkésítése] ügyben hozott határozata (HL C 217., 2010.8.11., 2. o.).
(7) A Bizottság C 25/10. (korábbi N 212/10.) számú, az Educational Building Society szerkezetátalakítása ügyben hozott határozata (HL C 300., 2010.11.6., 17. o.).
(8) HL C 195., 2009.8.19., 9. o.
(9) 2012 áprilisában döntés született arról, hogy a Permanent TSB továbbra is a harmadik belföldi hitelezőként tevékenykedjen az AIB és a BoI mellett.
(10) A Bizottság SA.33296. számú, Emergency recapitalisation in favour of the merged entity Educational Building Society/Allied Irish Banks plc [Az Educational Building Society/Allied Irish Banks plc egyesüléssel létrejött jogalany sürgősségi feltőkésítése] ügyben hozott határozata (HL C 268., 2011.9.10., 3. o.).
(11) A tervet SA.29786. ügyszámmal vették nyilvántartásba.
(12) A legfontosabb kiegészítő beadványokat 2014. január 10-én és 11-én, február 13-án, valamint március 20-án és 27-én nyújtották be, és azok pénzügyi előrejelzésekre vonatkoztak.
(13) Lásd a 2. lábjegyzetet.
(14) Lásd a 10. lábjegyzetet.
(15) A prudenciális likviditási értékelés (Prudential Liquidity Assessment Review) és a szavatolótőke-megfelelőségi felülvizsgálat (Prudential Capital Assessment Review). Részletes leírásuk az SA.33296. számú ügyben hozott határozat (25)–(31) preambulumbekezdésében található.
(16) Írország gazdasági kiigazítási programját hivatalosan 2010 decemberében fogadták el. A 2010–2013 közötti időszakra szóló program 85 milliárd EUR összegű közös finanszírozási csomagot tartalmazott.
(17) A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.) 28., 29. és 31. cikkében foglalt követelményeket teljesítő tőkeinstrumentumok.
(18) A feltételes tőke bizonyos kiváltó tényezők teljesülése esetén saját tőkévé alakuló adósság.
(19) 2013. decemberi állapot szerint az AIB 200 fiókkal, az EBS pedig 74 fiókkal rendelkezett.
(20) 2011 februárjában a korábban az Anglo Irish Banknál tartott ügyfélbetétek az Allied Irish Bank (GB) elnevezésű bankhoz kerültek át, amely jelenleg mintegy 60 000 tömegpiaci ügyfél számára nyújt betétgyűjtési szolgáltatást Nagy-Britanniában.
(21) Az indexált kamatozású jelzáloghitel változó kamatláb mellett nyújtott jelzáloghitel-típus. A jelzáloghitel kamatlába az Európai Központi Bank alapkamatlábát követi egy afölött megállapított kamatrésen belül.
(22) Az EKB 2008 júliusában 4,25 %-os kamatlába 2009 májusában 1 %-ra csökkent.
(23) Lásd a Bizottság N 725/09. számú, Establishment of a National Asset Management Agency (NAMA) [Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökség létrehozása] ügyben hozott határozatát (HL C 94., 2010.4.14., 10. o.).
(24) Lásd a Bizottság NN 48/08. számú, Ireland – Guarantee Scheme for banks in Ireland [Írország – írországi bankoknak biztosított kezességvállalási program] ügyben hozott határozatát (HL C 312., 2008.12.6., 2. o.).
(25) Lásd a Bizottság N 349/09. számú, Credit Institutions Eligible Liability Guarantee Scheme [Hitelintézetek számára biztosított tartalékköteles forrásokra vonatkozó garanciaprogram] ügyben hozott határozatát (HL C 72., 2010.3.20., 6. o.) és a program meghosszabbításait.
(26) AIB: a Bizottság N 241/09. számú ügyben hozott határozata és a Bizottság SA.31891. (N 533/10.) számú ügyben hozott határozata
EBS: a Bizottság N 160/10. számú ügyben hozott határozata.
(27) A pénzügyminiszter és az Országos Nyugdíjtartalék-Alap Bizottsága (National Pension Reserve Fund) által nyújtott tőke-hozzájárulás 6,1 milliárd EUR-t tett ki; új részvények kibocsátására nem került sor, és ezért a tőke-hozzájárulásért semmilyen ellentételezést nem adtak.
(28) Lásd a 10. lábjegyzetet.
(29) Leírás az N 241/09. számú ügyben hozott határozat (18)–(33) preambulumbekezdésében található.
(30) Az AIB és az EBS értékvesztett eszközeinek átvételét célzó intézkedésekhez kapcsolódó támogatási összegek becsült összegek, mivel a NAMA-ra legutóbb átruházott eszközöket a Bizottságnak még jóvá kell hagynia. Ezek a becslések Írország 2013. február 14-én benyújtott információin alapulnak.
(*1) Bizalmas információk
(31) Kötelezettségkezelési eljárások: az alárendelt kölcsöntőke visszavásárlása vagy (elsődleges alapvető) tőkeinstrumentumokká alakítása, rendszerint leszámítolással. Ezek az eljárások az adósság névértékének csökkentése vagy a névértéktől eltérő értéken történő korai visszaváltás formájában is megvalósulhattak.
(32) 2013. június 30-i helyzet.
(33) Teljes munkaidős egyenérték.
(34) A tőkearányos jövedelmezőség tartalmazza az átlagos saját tőkében lévő elsőbbségi részvényeket.
(35) A saját tőkét nem számítva.
(36) A 2011-ben végzett PLAR értékelés szerinti 20,5 milliárd EUR összegű tőkeáttétel-csökkentési célok teljesültek.
(37) A csökkenés még nagyobb mértékű (38 %-os), ha a 2009. évi – az AIB és az EBS egyesülése előtti – számadatokkal vetjük össze, amikor az AIB teljes eszközállománya 174,3 milliárd EUR, az EBS teljes eszközállománya pedig 21,5 milliárd EUR volt.
(38) A saját tőkét nem számítva.
(39) A hitelportfólió szűkülése abból adódik, hogy a leírások és a visszaváltások együttesen meghaladják az új termékek kibocsátását.
(40) A részt vevő hitelintézetektől a NAMA-ra átruházott (rossz) eszközökért cserébe a NAMA által kibocsátott kötvények. Konkrétabban: a NAMA-ra átruházott eszközök vételárának kiegyenlítése úgy történt, hogy a NAMA a vételár 95 %-áért az állam által garantált elsőbbségi hitelpapírokat/kötvényeket, a vételár 5 %-áért pedig (az állam által nem garantált) hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírokat bocsátott ki.
(41) A prognosztizált likviditásfedezeti ráták a bank által tartott NAMA-kötvényeket kiváló minőségű likvid eszközökként veszik figyelembe, ahogyan azt az Európai Bankhatóság a likviditási intézkedésekről szóló, 2013. decemberi jelentésében javasolta. A nettó stabil finanszírozási ráta összetétele a jövőben kerül megvitatásra.
(42) A meglévő hitelportfólió az új termékekhez viszonyítva.
(43) A bank MARS stratégiája 2012-ben indult az ír kormánnyal és Írország Központi Bankjával folytatott, a hátralékos jelzáloghitelek problémájának rendezését célzó lehetséges megoldásokra vonatkozó egyeztetéseket követően. E stratégia keretében a bank új átstrukturálási lehetőségeket biztosít jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek számára. A MARS program – a jelzáloghitellel rendelkező, pénzügyi nehézségekkel küzdő ügyfelekkel való kapcsolattartás érdekében – több mint 300 szakember részvételével jelenleg teljes körűen működik.
(44) A Bázel III. szabályozás értelmében 2014. január 1-jétől.
(45) E határozat alkalmazásában „minimális szabályozói tőke” a CBI által az ír bankok tekintetében előírt tőke.
(46) Az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság által jelenleg végzett átfogó értékelés keretében kedvezőtlen helyzetre vonatkozó forgatókönyv esetén legfeljebb 5,5 %-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató alkalmazására kerül sor.
(47) A bank kintlévő feltételes tőkeinstrumentumai azonnal és kötelezően visszaváltandók, és törzsrészvényekké alakítandók, amennyiben az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (CT1) (illetve a tőkekövetelményi jogszabálycsomag alkalmazása után a CET1 mutató) a 8,25 %-os küszöbmutató alá csökken. A tőkekövetelményi jogszabálycsomag (a tőkekövetelményekről szóló irányelv és rendelet), HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(48) A tőkekövetelményi jogszabálycsomag szerinti új követelmények többek között előírják a bank számára, hogy elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójából le kell vonnia a halasztott adókövetelései értékét, a fel nem használt negatív adóalapból fakadó valamennyi halasztott adókövetelését is beleértve. Az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatót tíz év alatt egyenletes levonással kell fokozatosan csökkenteni.
(49) A CBI a PCAR-értékelésbe bevont hitelintézetek (AIB, BoI és PTSB) mérlegértékelését 2013-ban végezte el. A szóban forgó értékelés lebonyolításának követelményét a program keretében a Nemzetközi Valutaalappal, a Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal egyeztették. Ez az értékelés, amely egy adott időpontra vonatkozó értékelés, mivel nem vette figyelembe a még nem realizált jövőbeli nyereséget, illetve veszteséget, a céltartalékok és a kockázattal súlyozott eszközök értékét kívánja újra megbecsülni a bank 2013. júniusi tőkemegfelelésének felmérése érdekében.
(50) Lásd a (69) preambulumbekezdést.
(51) Az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság által végzett átfogó értékelés, amely a jelentősebb európai bankok eszközminőség-vizsgálat és stressztesztjét is magában foglalta. Az eredmények 2014 októberére várhatók.
(52) Feltőkésítési intézkedések esetében lásd az N 160/10. számú ügyben hozott határozat (40)–(47) preambulumbekezdését; az N 241/09. számú ügyben hozott határozat (43)–(48) preambulumbekezdését; az SA.31891. (N 553/10.) számú ügyben hozott határozat (59)–(65) preambulumbekezdését és az SA.33296. számú ügyben hozott határozat (54)–(60) preambulumbekezdését. A Bizottság ezenkívül korábbi határozatokban megállapította, hogy a CIFS- és az ELG-program, valamint a NAMA-hoz kapcsolódó intézkedések keretében nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül (lásd a (37) és a (41) preambulumbekezdést).
(53) A CIFS- és az ELG-program szerinti összegeket lásd a 3. táblázatban.
(54) HL C 216., 2013.7.30., 1. o. (lásd különösen a 6. pontot).
(55) Írország Központi Bankja elnökének a pénzügyminiszterhez intézett, 2010. november 19-i levele.
(56) A mérlegfőösszeg csökkenése még jelentősebb, ha az AIB és az EBS egyesülése előtti, 2009. évi mérlegfőösszeget tekintjük. A két intézmény együttes eszközállománya 2009-ben meghaladta a 195 milliárd EUR-t.
(57) Lásd e határozat 2.5. szakaszát.
(58) Előrehozott nyugdíjazási és önkéntes végkielégítési program.
(59) A (68) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(60) Lásd a (46) preambulumbekezdést.
(61) Az elsőbbségi részvények 2018. január 1-jétől már nem számítanak elsődleges alapvető tőkének.
(62) A (68) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(63) Lás a (32)–(39) preambulumbekezdést.
(64) Lásd e határozat 2.5. szakaszát.
(65) Lásd az N 241/09. számú ügyben hozott határozat (62)–(82) preambulumbekezdését és az SA.33296. számú ügyben hozott határozat (76)–(78) preambulumbekezdését.
(66) Az említett kötelezettségvállalás alkalmazásában az „érintett versenytárs” olyan, Írországban működő hitelintézet, amely a szolgáltatásnyújtási csomag vagy az ügyfél-mobilitási csomag szerinti intézkedések kérelmezésekor nincs állami támogatás miatti szerkezetátalakítási időszakban.
(67) Lásd a (86) preambulumbekezdést és a mellékletet.
MELLÉKLET
FELTÉTELJEGYZÉK – SA.29786. SZÁMÚ ÜGY – ÍRORSZÁG – AZ AIB SZERKEZETÁTALAKÍTÁSA
Írország vállalja annak biztosítását, hogy az AIB 2012 szeptemberében benyújtott – írásbeli beadványokkal módosított és kiegészített – szerkezetátalakítási terve megfelelően és teljes egészében végrehajtásra kerüljön. Ez a dokumentum (a továbbiakban: feltételjegyzék) meghatározza az AIB szerkezetátalakításának azon feltételeit (a továbbiakban: kötelezettségvállalások), amelyek végrehajtására Írország kötelezettséget vállalt.
1. Fogalommeghatározások
E dokumentumban, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, az egyes szám a többes számra is értendő (és fordítva), és a benne használt fogalmak jelentése a következő:
|
1.1. |
„Felvásárlás”: a 6.1. kikötésben foglalt jelentéssel bír. |
|
1.2. |
„AIB”: Allied Irish Banks, p.l.c., annak leányvállalatait és társult vállalkozásait is beleértve. |
|
1.3. |
„Éves működési költségek”: (1) a személyzeti kiadások, (2) az általános és igazgatási kiadások, valamint (3) az értékcsökkenés, az értékvesztés és az amortizáció összege. |
|
1.4. |
„Munkanap”: hétfőtől péntekig bezárólag bármely nap, az írországi munkaszüneti napok kivételével. |
|
1.5. |
„Tőkekiáramlás”: a törzsrészvény-állományra történő osztalékfizetés az államnak, valamint a törzsrészvény-állomány visszavásárlása az államtól. |
|
1.6. |
„Központi Bank”: Írország Központi Bankja. |
|
1.7. |
„Költség/bevétel arány”: a működési költségek és a működési bevétel hányadosaként számított költség/bevétel arány. |
|
1.8. |
„Kikötés”: kizárólag az e dokumentum szerinti kikötés, amely a dokumentum részét képezi. A kikötések címsorai azonban csak az áttekinthetőséget szolgálják és nem kötelező erejűek. |
|
1.9. |
„Átfogó értékelés”: az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság által jelenleg is végzett, az EU egészére kiterjedő, 2014. évi stresszteszt, amely javítani fogja a jelentős bankok – többek között az AIB – mérlegének átláthatóságát. |
|
1.10. |
„Feltételes tőkeinstrumentum”: az AIB által az állam részére kibocsátott, 1,6 milliárd EUR értékű, hitelviszonyt megtestesítő, járulékos, feltételes értékpapír, amelyet részletesebben a 2011. október 27-i tájékoztató ismertet. |
|
1.11. |
„Ügyfél-mobilitási csomag”: a 11.5. kikötésben ismertetett intézkedéscsomag. |
|
1.12. |
„Végső határozat napja”: az a nap, amikor az Európai Bizottság elfogadja az AIB szerkezetátalakítási tervére vonatkozó végső határozatot. |
|
1.13. |
„Kérelmezés napja”: az a nap, amelyen az érintett versenytárs érvényesen írásbeli kérelmet intéz az AIB-hez a 11.5. kikötésben meghatározott ügyfél-mobilitási csomaggal összefüggésben. |
|
1.14. |
„Nehéz helyzetben lévő kkv-knak szánt portfólió”: a 2012. december 31-i állapot szerint az AIB Financial Solutions Group által kezelt, és a Központi Bank által meghatározott szanálási célok keretébe tartozó kkv-hiteleket tartalmazó különleges portfólió az AIB-n belül. |
|
1.15. |
„EBS”: EBS Limited, annak leányvállalatait és társult vállalkozásait is beleértve. |
|
1.16. |
„Végső határozat”: az Európai Bizottság által a szerkezetátalakítási terv, valamint az AIB és az EBS javára azok egyesülése előtt és után nyújtott valamennyi állami támogatás tárgyában hozott határozat. |
|
1.17. |
„FRAND”: tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes. |
|
1.18. |
„GDP”: az Írország Központi Statisztikai Hivatala által jelentett írországi bruttó hazai termék. |
|
1.19. |
„Értékvesztett”: hitellel összefüggésben azt jelenti, hogy az eszközök első megjelenítése után bekövetkezett (veszteség)esemény(ek) miatti értékvesztésnek tárgyilagos bizonyítéka van, és ez(ek) a (veszteség)esemény(ek) olyan hatást fejt(enek) ki, hogy a jövőbeni cash flow jelenértéke nem éri el a pénzügyi eszköz vagy eszközcsoport aktuális nyilvántartási értékét, és értékvesztési céltartalék megjelenítését teszi szükségessé az eredménykimutatásban. |
|
1.20. |
„Határköltség”: az érintett versenytársaknak az intézkedések alkalmazásában biztosított szolgáltatásnyújtás közvetlen következményeként az AIB-nál felmerülő többletköltségek. A határköltségek különösen nem terjednek ki azokra az állandó vagy változó költségekre, amelyeket az AIB az intézkedések hiányában viselne. |
|
1.21. |
„Írország” vagy „állam”: az Ír Köztársaság, és ideértendők a mindenkori ír kormányzati hatóságok, korlátozás nélkül többek között a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Központi Bank. |
|
1.22. |
„Régóta hátralékos hitelek”: olyan hitelek, amelyek esetében legalább kilencven nap telt el a szerződés szerint esedékes kifizetés teljes összegű teljesítése óta, és ideértendők az átstrukturálás alatt lévő hitelek, amelyek esetében az eredeti hiteleszköz több mint 90 napig nem teljesíti az eredeti feltételeit. Abban az esetben, ha a hitel vagy a kitettség hátralékot mutat, a teljes kitettség hátralékosként szerepel, nemcsak a túlfizetés vagy hátralék összege. |
|
1.23. |
„Reklámanyag-küldés napja”: a 11.5.2.2. kikötésben foglalt jelentéssel bír. |
|
1.24. |
„Piaci részesedés”: valamely vállalkozás által egy adott írországi piacon (az érintett termék piacán) i. a készletek vagy ii. a forgalom tekintetében a piac százalékos arányában kifejezett, és független külső kutatási forrás által – többek között az AIB által javasolt és az ellenőrző megbízott által a kérelmezés napja előtt eseti alapon (ésszerűtlenül nem késedelmesen) jóváhagyott, jogszabályban előírt bevallással – megfelelő gyakorlati alapon mért hányada. |
|
1.25. |
„Marketing, reklám és szponzorálás”: az AIB üzleti tevékenységének (vagy üzleti tevékenysége egy részének) kommunikációs eszközök – például televízió, rádió, folyóiratok, internet és más hasonló kommunikációs eszközök – segítségével végzett promóciója. |
|
1.26. |
„Anyag”: a 11.5.1.4. kikötésben foglalt jelentéssel bír. |
|
1.27. |
„Intézkedések”: Írország 3–11. kikötésben foglalt kötelezettségvállalásai alapján az AIB számára előírt kötelezettségek. |
|
1.28. |
„Ellenőrző megbízott”: egy vagy több, az AIB-től független, az Európai Bizottság által jóváhagyott és az AIB által kinevezett természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek az a feladata, hogy ellenőrizze, az AIB teljesíti-e a végső határozathoz mellékelt kötelezettségvállalásokat, feladatköreit részletesebben e dokumentum kiegészítő jegyzéke ismerteti. |
|
1.29. |
„Jelzáloghitelek”: valamennyi, írországi lakóingatlannal fedezett, hitelintézet vagy lakástakarék-pénztár által kibocsátott hitel, amelyek esetében az előlegezés jellemzően azt a célt szolgálja, hogy finanszírozza a hitel fedezetéül szolgáló lakóingatlan tulajdonosváltását vagy felújítását, de amely ingatlanhoz nem kapcsolódó célokat is szolgálhat. A jelzáloghitelekre történő bármely hivatkozás a tulajdonos saját használatára és a kiadásra vásárolt ingatlanok vonatkozásában egyaránt értendő. |
|
1.30. |
„NAMA”: a Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökségről szóló 2009. évi törvény értelmében létrehozott Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökség. |
|
1.31. |
„Nettó kitettség”: valamely ügyfél vonatkozásában az ügyféllel szembeni bruttó hitelezési kitettség és az AIB által az adott ügyfél vonatkozásában képzett céltartalék különbsége. |
|
1.32. |
„Értesítés napja”: az a nap, amelyen az AIB értesíti az érintett versenytársat arról, hogy az anyagát az AIB-nek postáznia kell. |
|
1.33. |
„NPRFC”: az Országos Nyugdíjtartalék-Alap Bizottsága (National Pension Reserve Fund). |
|
1.34. |
„Az NPRFC elsőbbségi részvényei”: az NPRFC befektetéseiből adódó elsőbbségi részvények. |
|
1.35. |
„Az NPRFC befektetései”: az NPRFC által az AIB 3,5 milliárd EUR értékű elsőbbségi részvényeinek jegyzése, valamint törzsrészvények ellenében opciós utalványok 2009. május 31-i kibocsátása. |
|
1.36. |
„Törzsrészvény”: az AIB törzstőkéjében lévő, egyenként 0,01 EUR értékű törzsrészvény. |
|
1.37. |
[…] |
|
1.38. |
„Érintett versenytárs”: olyan vállalkozás, amely a kérelmezés napján (1) hitelintézet írországi működtetésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik Írországban vagy máshol; (2) nem részesül állami támogatásban (azaz az olyan bankok, amelyek állami támogatásban részesültek és jelenleg is szerkezetátalakítási időszakban vannak, nem minősülnek „érintett versenytárs”-nak, azok a bankok azonban, amelyek állami támogatásban részesültek, de a szerkezetátalakítási időszakuk lezárult, „érintett versenytárs”-nak minősülnek); továbbá (3) (az összes kapcsolt vállalkozásnak köszönhetően) a készletek vagy a forgalom tekintetében 15 %-ot el nem érő piaci részesedéssel rendelkezik az érintett termék azon piacán, ahol az AIB piaci részesedése az érintett termékpiacon a készletek vagy a forgalom tekintetében meghaladja – a piaci részesedés független kutatási forrás, többek között az AIB által javasolt és az ellenőrző megbízott által a kérelmezés napja előtt jóváhagyott, jogszabályban előírt bevallások alapján végzett mérése szerint – a 30 %-ot. |
|
1.39. |
„Érintett termék”: i. lakossági folyószámlák; ii. lakossági hitelkártyák; iii. vállalkozói folyószámlák; iv. vállalkozói hitelkártyák; v. jelzáloghitelek; és vi. kkv- és vállalati hitelek. |
|
1.40. |
„Szerkezetátalakítási időszak”: a végső határozat napjától 2017. december 31-ig terjedő időszak. |
|
1.41. |
„Szerkezetátalakítási terv”: az AIB által Írország közreműködésével az Európai Bizottság részére 2012 szeptemberében benyújtott, időnként írásbeli beadványokkal módosított és kiegészített terv. |
|
1.42. |
„Kiegészítő jegyzék”: kizárólag e dokumentum kiegészítő jegyzéke, amely a dokumentum részét képezi. A jegyzék a feltételjegyzék szerves részét képezi és ugyanolyan kötelező erővel bír. |
|
1.43. |
„Kkv-hitelek”: az Európai Bizottság ajánlásában (1) meghatározottak szerinti, Írországban gazdasági tevékenységet folytató – 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, 50 millió EUR-t meg nem haladó éves forgalommal vagy 43 millió EUR-t meg nem haladó éves mérlegfőösszeggel rendelkező – kis- és középvállalkozásoknak, jogi formájuktól (pl. gazdasági társaság, személyegyesítő társaság, egyszemélyes társaság) függetlenül nyújtott valamennyi hitel. E hitelek magukban foglalják a határozott lejáratú hitelekkel, a meghatározott idő – legfeljebb 15 év – alatt visszafizetendő kereskedelmi jelzáloghitelekkel, továbbá az eszközfinanszírozással és kereskedelmi finanszírozással, valamint a számlák diszkontálásával nyújtott, fedezett és fedezetlen hiteleket, függetlenül attól, hogy az érintett hitel kamatlába változó-e vagy egy meghatározott referencia-kamatlábat meghaladó fix kamatrés-e, vagy a hitel teljes futamideje alatt vagy annak egy részében fix kamatláb. E fogalommeghatározás nem terjed ki a kkv-któl eltérő kereskedelmi jogalanyoknak, a fogyasztóként eljáró személyeknek, a „kormányzati” és „egyéb pénzügyi” ügyfelek kategóriáinak nyújtott hitelekre. |
|
1.44. |
„Állami támogatás”: e feltételjegyzék alkalmazásában a 2.1. kikötésben foglalt jelentéssel bír. |
|
1.45. |
„Érvényes kérelem”: olyan vállalkozás által benyújtott kérelem, amely a 11.5. kikötésben foglalt szolgáltatás tekintetében a kérelmezés napján érintett versenytársnak minősül és az AIB számára a szolgáltatásnyújtás lehetővé tételéhez kellően részletes és elegendő információt ad meg. |
2. Az intézkedések alapja
|
2.1. |
Az alábbiakban meghatározott intézkedések attól függnek, hogy az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elfogad-e olyan végső határozatot, amely szerint az EBS-nek és az AIB-nek nyújtott – Írország 2008. és 2009. évi bankgarancia-programjainak állami támogatási elemét tartalmazó – állami támogatás, ahhoz kapcsolódóan az EIB-nek az N 160/10. számú, 2010. június 2-i megmentési határozatban ismertetett, Írország általi feltőkésítése, valamint az AIB-nek az N 241/09. számú, 2009. május 12-i, az N 553/10. számú, 2010. december 21-i és az SA.33296. számú, 2011. július 15-i megmentési határozatban ismertetett, Írország általi feltőkésítése, valamint az EBS és az AIB javára a NAMA miatt nyújtott állami támogatás (e dokumentumban minden ilyen támogatás állami támogatás) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikke szerint összeegyeztethető a belső piaccal. |
|
2.2. |
Az AIB minden ésszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy eleget tegyen az Írország által tett kötelezettségvállalásokból fakadó intézkedések következtében őt terhelő kötelezettségeknek (beleértve valamennyi szükséges jóváhagyás kérelmezését és beszerzését is). |
|
2.3. |
Az említett intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége tekintetében az AIB nem kötelezhető jogi kötelezettségeinek megsértésére. Az e feltételjegyzékben foglalt intézkedésből fakadó kötelezettség és az AIB jogi kötelezettségeinek ütközése esetén az AIB tájékoztatja az ellenőrző megbízottat és vállalja, hogy olyan alternatív megoldást javasol, amely lehetővé teszi, hogy az AIB teljesíthesse kötelezettségeit. Az ellenőrző megbízott a Bizottsággal egyeztetve ellenőrzi, hogy a javasolt megoldás összhangban van-e a feltételjegyzékben foglalt kötelezettségvállalásokkal és az AIB jogi kötelezettségeivel. |
3. A hitelportfólió átstrukturálására vonatkozó kötelezettségvállalás
|
3.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB az EU–IMF-program keretében elfogadott jelzáloghitelek és kkv-hitelek tekintetében eléri az alábbi hitelátstrukturálási célokat (a 3. kikötésben említett százalékos arányok az egyes ágazatok esetében megállapított euróegyenlegek százalékos arányai):
|
|
3.2. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB egyeztet az ügyfelekkel az AIB Financial Solutions Group által kezelt egyéb hitelportfóliókról, és e hitelek [50–100] %-a tekintetében 2014. december 31-ig fenntartható megoldásokat javasol. |
|
3.3. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy a végső határozat napját követő három hónap elteltétől a szerkezetátalakítási időszak végéig a kkv-hitelek, a vállalati hitelek és kereskedelmi ingatlanokra nyújtott, értékvesztett és/vagy régóta hátralékos hitelnek minősülő hitelek szempontjából legmegfelelőbb szerkezetátalakítási megoldás értékeléséhez az AIB által elfogadandó módszertan az alábbiakban vázolt gazdasági és kereskedelmi kritériumokon alapul:
|
4. A(z) […] szánt hitelek korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalás
|
4.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB az „új hitelek” összesített felső határértékét[…]-ban/-ben, illetve […]-ban/-ben a […] […]-ra/re korlátozza. |
|
4.2. |
Az AIB kizárólagos mérlegelési jogkörében az új hitelek meghaladhatják a 4.1. kikötésben említett […] felső határokat, feltéve, ha a(z) […] összesített záró hitelegyenleg bruttó értéke […] végén nem haladja meg a(z) […] milliárd EUR-t, illetve […] végén a(z) […] milliárd EUR-t. |
5. Az írországi marketing-, reklám- és szponzorálási tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás
|
5.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB az írországi marketing-, reklám- és szponzorálási tevékenységekre fordított külső kiadások névleges szintjének felső határát ugyanazon a szinten állapítja meg, mint a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évétől a szerkezetátalakítási időszak végéig (azaz évi […] millió EUR-ban). |
|
5.2. |
A szerkezetátalakítási időszakban az AIB kötelezettséget vállal arra, hogy reklámkampányában nem hivatkozik a számára juttatott állami támogatásra, és nem tesz olyan intézkedést sem, amely ésszerűen minősülhet agresszív kereskedelmi gyakorlatnak. |
|
5.3. |
Az 5.1. kikötésben említett felső határ nem vonatkozik: a) szabályozó vagy kormányzati hatóság által előírt vagy javasolt kiadásokra; és/vagy b) az itt említett intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokra; és/vagy c) jótékonysági tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra; és/vagy d) az ügyfelek és más személyek csaláshoz, bűncselekményekhez (pl. hamisított bankjegyek, illetve bankrablások, a termékek feltételeinek megváltoztatása) vagy nagyobb kockázati kitettséghez hasonló problémákról való tájékoztatásához ésszerűen szükséges kezdeményezésekhez. |
6. Kötelezettségvállalás adott időszak vonatkozásában a felvásárlások mellőzésére, valamint az AIB üzleti tevékenységi körére vonatkozó korlátozások elfogadására
|
6.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy a végső határozat napjától – attól függően, hogy melyik időpont a korábbi – a) a szerkezetátalakítási időszak végéig vagy b) addig a napig, amíg Írország teljes egészében vissza nem fizette az NPRFC elsőbbségi részvényeit és a feltételes tőkeinstrumentumot, vagy azok már nincsenek a birtokában, az AIB a 6.2. kikötésben meghatározott kivételektől eltekintve semmilyen indokkal nem vásárol fel érdekeltséget vállalkozásban (azaz üzleti tevékenység tárgyát képező eszközcsomaggal rendelkező, gazdasági társaság jogi formájú vállalkozásban). |
|
6.2. |
Az AIB számára az említett felvásárlás az alábbi esetekben lehetséges:
|
7. Tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó kifizetések tekintetében tett kötelezettségvállalások
|
7.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB a szerkezetátalakítási időszakban saját mérlegelési jogkörében kizárólag akkor teljesít kamatszelvény-fizetést, illetve csak akkor gyakorol tőkeinstrumentumokra vonatkozó önkéntes vételi opciót, ha:
|
8. Költségcsökkentésre vonatkozó kötelezettségvállalás
|
8.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB aktív költséggazdálkodást folytat annak érdekében, hogy 2015. december 31-én az AIB:
|
9. Az AIB ír állammal szembeni kitettségére vonatkozó kötelezettségvállalás
|
9.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB által tartott ír államkötvények értéke – a NAMA által kibocsátott kötvényeket nem számítva – a szerkezetátalakítási időszak bármely időpontjában nem haladja meg a [10–20] milliárd EUR-t. |
10. Az állami támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás
|
10.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB a szerkezetátalakítási időszak vége előtt osztalékfizetés útján vagy más módon fizeti vissza az állami támogatást, amelynek összege a Központi Bank által 2016. december 31-én (a Bázel III. keretrendszer teljes körű végrehajtása mellett) megállapított (1–4 % pufferrel megnövelt) minimális elsődleges alapvető tőkemegfelelési (CET1) mutatót meghaladó szabályozói tőkével egyenlő. |
|
10.2. |
Írország és az AIB elismeri, hogy a 10.1. kikötésben meghatározott kötelezettségvállalásnak valamennyi szabályozó és egyéb hatósághoz be kell érkeznie, és azokat e hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. |
|
10.3. |
A 10.1. kikötésben meghatározott visszafizetés elősegítése érdekében Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB csak abban az esetben tesz olyan intézkedést, amely […] előtt tőkekiáramláshoz vezetne, ha […]. |
|
10.4. |
A 10.1–10.3. kikötés sérelme nélkül Írország és az AIB fenntartják azt a lehetőséget, hogy:
|
11. Bizonyos versenyorientált intézkedések alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalások
|
11.1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy 2014. július 1-jétől három évig bizonyos versenyorientált intézkedéseket alkalmaz, nevezetesen azt, hogy az érintett versenytársak számára: a) szolgáltatásnyújtási csomagot és b) ügyfél-mobilitási csomagot biztosít. |
|
11.2. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB 2014. július 1-jétől három évig évente 500 000 EUR-val járul hozzá az ügyfelek bankváltására irányuló figyelemfelkeltést és népszerűsítést célzó tájékoztató kampányhoz (ezt a kampányt Írországnak egy megfelelő állami szerv közreműködésével kell elősegítenie). |
|
11.3. |
Az AIB és az érintett versenytárs között a 11. kikötéssel kapcsolatban felmerülő vitát az AIB és az érintett versenytárs az ellenőrző megbízott elé utalja, aki közvetít a megoldás elérésében. Megoldás hiányában az ellenőrző megbízott az ügyet rendezés céljából a Bizottság elé utalja, amelynek határozata kötelező érvényű. |
Szolgáltatásnyújtási csomag
|
11.4. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB szolgáltatásnyújtási csomagot biztosít az ilyen csomagot igénybe venni szándékozó érintett versenytársak számára. |
|
11.4.1. |
Az AIB az érintett versenytársak számára tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételek, valamint az AIB határköltségeinek (többek között az ezen üzletág finanszírozásához szükséges megfelelő tőkeköltség, amely tőkeköltség alatt az AIB pénzeszközeinek – pl. az adósság és a saját tőke – költségét kell érteni) megtérülését biztosító feltételek mellett:
|
|
11.4.2. |
Az AIB kellő alapossággal figyelembe veszi az érintett versenytárs által a 11.4.1. kikötés szerint nyújtandó szolgáltatások megváltoztatására irányuló, az ellenőrző megbízott közvetítésével benyújtott összes ésszerű kérelmet. A kétségek elkerülése érdekében az ilyen szolgáltatások nyújtása összhangban kell legyen valamennyi alkalmazandó általános jogszabállyal, kódexszel és gyakorlattal (többek között, de nem kizárólagos jelleggel a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel), és az AIB csak az ellenőrzése alá és a hatáskörébe tartozó fenti szolgáltatások nyújtására köteles. |
Ügyfél-mobilitási csomag
|
11.5. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB ügyfél-mobilitási csomagot biztosít az ilyen csomagot igénybe venni szándékozó érintett versenytársak számára. |
|
11.5.1. |
Az ügyfél-mobilitási csomag lehetővé teszi az érintett versenytárs számára, hogy az érintett termékre vonatkozó reklámanyagát postai úton eljuttassa az AIB ügyfeleinek, amennyiben a 11.5.1. kikötésben foglalt alábbi feltételek mindegyike maradéktalanul teljesül:
|
|
11.5.2. |
Az AIB által vállalt reklámanyag-küldésre az alábbiak vonatkoznak:
|
|
11.5.3. |
A reklámanyag-küldést az érintett versenytárs nevében és megbízásából az AIB (vagy megbízottja) irányítja, intézi és teljesíti az érintett versenytárs közreműködése, illetve részvétele nélkül. A kétségek elkerülése érdekében az érintett versenytárs nem rendelkezik hozzáféréssel az AIB ügyfeleinek nevéhez, címéhez vagy más elérhetőségi adataihoz. |
|
11.5.4. |
Az AIB mindegyik reklámanyag-küldési napon érintett termékenként legfeljebb két érintett versenytárs nevében köteles anyagot küldeni, és érintett termékenként ezt a két érintett versenytársat az AIB-hez benyújtott kérelmük sorrendjében kell kiválasztani, illetve abban az esetben, ha érintett termékenként kettőnél több érintett versenytárs nyújt be egyidejűleg kérelmet az egyes reklámanyag-küldési napokra, az ellenőrző megbízott sorshúzással választja ki érintett termékenként a két érintett versenytársat. A kérelem érvényességéhez az érintett versenytársnak a kérelmezés napján érintett versenytársnak kell minősülnie, és teljesítenie kell a 11.5.1. kikötésben foglalt valamennyi feltételt. Az AIB írásban értesíti az érintett versenytársat arról, hogy kérelme sikeres volt-e, és hogy az anyagát az AIB kiküldi. |
|
11.5.5. |
Az érintett versenytárs egy vagy több érintett termékre vonatkozóan kérheti, hogy anyaga kiküldésére kerüljön sor, egyéb termékekre vonatkozóan azonban nem. Ezen túlmenően az érintett versenytárs felhívhatja az ügyfelek figyelmét arra a lehetőségre, hogy teljesen vagy részben megváltoztathatják banki kapcsolatukat, és általánosan hivatkozhatnak más banki termékekre. A kérelem egyébként érvényes annak ellenére, ha olyan érintett termék esetében irányul ennek az ügyfél-mobilitási intézkedésnek az igénybevételére, amely tekintetében az AIB 30 %-nál kisebb piaci részesedéssel rendelkezik, amennyiben a kérelem reklámanyag-küldésre irányul olyan érintett termékek tekintetében is, amelyeknél az AIB 30 %-ot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik. Ha az érintett versenytárstól érkezett marketinganyagok között vannak az érintett termékektől eltérő termékekre vonatkozó anyagok (a banki kapcsolatuk teljes vagy részleges megváltoztatására vonatkozó általános hivatkozások és más banki termékekre vonatkozó általános hivatkozások kivételével) az AIB nem köteles ilyen anyagokat kiküldeni, hanem – amennyiben kivitelezhető és lehetséges – időben értesíti az érintett versenytársat a döntéséről, hogy lehetővé tegye számára módosított anyagok ismételt benyújtását. Az ezt érintő esetleges vitát az ellenőrző megbízott elé kell utalni, aki közreműködik a megoldás elérésében. Megoldás hiányában az ellenőrző megbízott az ügyet a Bizottság elé utalja rendezés céljából. Az AIB csak akkor köteles kiküldeni az ismételten benyújtott anyagokat, ha azok a reklámanyag-küldés napja előtti ötödik teljes munkanapon 17.00 óráig beérkeznek, és ha ezek az ismételten benyújtott anyagok eleget tesznek a 11.5.5. kikötésnek. |
|
11.5.6. |
Az AIB a reklámanyag-küldés tárgyát képező érintett termékek mindegyike tekintetében kötelezettséget vállal arra, hogy:
|
|
11.5.7. |
A kétségek elkerülése érdekében szabályozási okok miatt, valamint az ügyfeleknek és más személyeknek a csaláshoz, a bűncselekményekhez (pl. hamisított bankjegyek, illetve bankrablások, a termékek feltételeinek megváltoztatása) vagy a nagyobb kockázati kitettséghez hasonló problémákról való tájékoztatásához ésszerűen szükséges bármely kezdeményezés keretében az AIB továbbra is szabadon megkeresheti az említett ügyfeleket. |
|
11.5.8. |
Az AIB kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az érintett versenytárs anyagainak kiküldése értelmében az AIB valamely ügyfele úgy dönt, hogy üzleti tevékenységének egy részével vagy teljes üzleti tevékenységével (beleértve az érintett termékeket és az egyéb termékeket is) áttér az érintett versenytárshoz, az AIB semmilyen módon nem akadályozza meg az áttérést, és nem számít fel áttérési díjat (bírságot) – kivéve, ha azt jogszabály vagy jogi kötelezettség előírja, vagy ha e díjak (bírságok) szerepelnek az AIB termékekre vonatkozó feltételeiben. |
|
11.5.9. |
Amennyiben ésszerű kétség merül fel az érintett versenytárs piaci részesedésével kapcsolatban, az érintett versenytárs szigorúan bizalmasan átadja az ellenőrző megbízottnak azokat az információkat, amelyeket az ellenőrző megbízott ésszerűen megkövetelhet az érintett versenytársnak az érintett termék piacán fennálló piaci részesedése megállapításával kapcsolatban; ennek hiányában az érintett versenytárs az érintett termék tekintetében nem jogosult az ügyfél-mobilitási csomag igénybevételére. |
KIEGÉSZÍTŐ JEGYZÉK: ELLENŐRZŐ MEGBÍZOTT
E kiegészítő jegyzékben a fogalmak a fenti 1. kikötésben foglaltakkal megegyező jelentéssel bírnak.
I – Kinevezési eljárás
|
1. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB ellenőrző megbízottat jelöl ki az ellenőrző megbízottat érintő kötelezettségvállalásokban meghatározott feladatkörök ellátására. |
|
2. |
Az ellenőrző megbízottnak az AIB-tól függetlennek kell lennie; például beruházási bankként, tanácsadóként vagy gazdasági ellenőrként rendelkeznie kell a megbízatása ellátásához szükséges szaktudással, és esetében kijelölése előtt és azt követően is ki kell zárni az összeférhetetlenséget. Az ellenőrző megbízott díjazását az AIB viseli, oly módon, amely nem hátráltatja a megbízottat abban, hogy függetlenül és hatékonyan teljesítse megbízatását. |
II – Az AIB javaslata
|
3. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy a végső határozat napját követő legkésőbb két héten belül az AIB az általa ellenőrző megbízotti kinevezésre javasolt legalább két személyt tartalmazó listát benyújtja a Bizottságnak jóváhagyásra, az AIB által előnyben részesített személyek megjelölésével. A javaslatnak elegendő információt kell tartalmaznia a megnevezett személyekről ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, megfelelnek-e a javasolt ellenőrző megbízottak a 2. pontban meghatározott feltételeknek és különösen a következőket kell tartalmaznia:
|
III – A Bizottság általi jóváhagyás vagy elutasítás
|
4. |
A Bizottság a saját megítélése szerint dönt a javasolt ellenőrző megbízottak jóváhagyásáról vagy elutasításáról, illetve a javasolt megbízás jóváhagyásáról, amellyel kapcsolatban módosításokkal élhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok a megbízott feladatainak ellátásához szükségesek. Egyetlen név jóváhagyása esetén az AIB – a Bizottság által jóváhagyott megbízatásnak megfelelően – ellenőrző megbízottként jelöli ki vagy jelölteti ki az érintett magánszemélyt vagy intézményt. Egynél több név jóváhagyása esetén az AIB a jóváhagyott nevek közül szabadon dönt a kijelölendő ellenőrző megbízottról. Az ellenőrző megbízottat a Bizottság jóváhagyása után egy héten belül, a Bizottság által jóváhagyott megbízásnak megfelelően nevezik ki. |
IV – Az AIB új javaslata
|
5. |
A javasolt ellenőrző megbízottak mindegyikének elutasítása esetén Írország kötelezettséget vállal arra, hogy – a 3. pontban foglalt követelményeknek és eljárásnak megfelelően – az AIB az elutasításról történő tájékoztatását követő egy héten belül legalább két további magánszemély vagy intézmény nevét benyújtja. |
V – A Bizottság által kijelölt ellenőrző megbízott
|
6. |
Amennyiben a Bizottság minden további jelöltet elutasít, akkor a Bizottság nevez ki egy AIB által jelölt vagy jelölni kívánt megbízottat, a Bizottság által jóváhagyott megbízotti megbízatással összhangban. |
VI – Az ellenőrző megbízott feladatai
|
7. |
Az ellenőrző megbízott a számára előírt feladatokat a kötelezettségvállalások betartásának biztosítása érdekében látja el. A Bizottság saját kezdeményezésére, illetve az ellenőrző megbízott vagy az AIB kérelmére rendelkezéseket és utasításokat adhat az ellenőrző megbízottnak a végső határozathoz csatolt kötelezettségvállalások teljesítésének biztosítása érdekében. |
VII – Az ellenőrző megbízott feladatai és kötelezettségei
|
8. |
Az ellenőrző megbízott
|
VIII – Az AIB feladatai és kötelezettségei
|
9. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy minden olyan együttműködést, segítségnyújtást és tájékoztatást biztosít és a tanácsadóival biztosíttat az ellenőrző megbízott számára, amelyre az ellenőrző megbízottnak ésszerűen szüksége lehet a feladatai ellátásához. Az ellenőrző megbízott teljes körű hozzáféréssel rendelkezik az AIB könyveléséhez, nyilvántartásaihoz, dokumentumaihoz, vezetőségéhez vagy más munkatársaihoz, létesítményeihez, telephelyeihez és technikai információkhoz, amelyekre kötelezettségvállalások szerinti feladatainak a teljesítése érdekében van szüksége, és az AIB kérésre bármely dokumentumról másolatot biztosít az ellenőrző megbízottnak. Az AIB a telephelyein egy vagy több irodahelyiséget bocsát az ellenőrző megbízott rendelkezésére, ahol értekezletek tarthatók annak érdekében, hogy az ellenőrző megbízottal közölni lehessen a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt. |
|
10. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB az ellenőrző megbízott által ésszerűen kérhető valamennyi vezetői és adminisztratív támogatást biztosítja az ellenőrző megbízott számára. |
|
11. |
Írország kötelezettséget vállal arra, hogy az AIB kártalanítja az ellenőrző megbízottat, valamint annak munkatársait és képviselőit (a továbbiakban mindegyikük: kártalanított fél), és minden kártalanított felet mentesít az ellenőrző megbízott kötelezettségvállalások szerinti feladatainak teljesítéséből adódó kötelezettségek alól, és egyetért azzal, hogy a kártalanított feleket nem terheli felelősség az AIB-vel szemben ezekért a kötelezettségekért, kivéve, ha a kötelezettségek az ellenőrző megbízott vagy annak munkatársai, képviselői vagy tanácsadói szándékos nemteljesítésére, enyhe gondatlanságára, súlyos gondatlanságára vagy rosszhiszeműségére vezethetőek vissza. |
|
12. |
Ha az ellenőrző megbízott a megbízás szerinti feladatai és kötelezettségei teljesítése érdekében szükségesnek vagy célszerűnek tartja, az AIB jóváhagyására figyelemmel (amelyet ok nélkül nem lehet megtagadni vagy késleltetni) az AIB költségére tanácsadókat jelölhet ki (különösen a vállalati finanszírozás tekintetében vagy jogi tanácsadásra), amennyiben az ellenőrző megbízottnál felmerülő díjak és egyéb kiadások megfelelő mértékűek. Ha az AIB megtagadja az ellenőrző megbízott által javasolt tanácsadók jóváhagyását, a Bizottság az AIB meghallgatása után az AIB helyett jóváhagyhatja a tanácsadók kijelölését. Csak az ellenőrző megbízott jogosult utasításokat adni a tanácsadóknak. |
IX – Az ellenőrző megbízott leváltása, felmentése és ismételt kinevezése
|
13. |
Ha az ellenőrző megbízott befejezi a kötelezettségvállalások szerinti feladatainak ellátását, vagy bármely más nyomós okból kifolyólag, ideértve az ellenőrző megbízott összeférhetetlenségnek való kitettségét is:
|
|
14. |
Ha az ellenőrző megbízott visszahívására a 13. pont szerint kerül sor, az ellenőrző megbízott felkérhető feladatai ellátásának folytatására addig, amíg nincs olyan új ellenőrző megbízott, akinek az ellenőrző megbízott teljes körűen nem adott át minden releváns információt. Az új ellenőrző megbízott kinevezése a 3–6. pontban említett eljárás szerint történik. |
|
15. |
Az ellenőrző megbízott a 13. pont szerinti visszahívásán kívül csak azután fejezi be az ellenőrző megbízottkénti eljárást, miután a Bizottság felmentette a feladatai alól azt követően, hogy az ellenőrző megbízottra bízott valamennyi kötelezettségvállalás teljesült. A Bizottság azonban bármikor követelheti az ellenőrző megbízott ismételt kinevezését, ha a későbbiekben kiderül, hogy a megfelelő korrekciós intézkedéseket esetleg nem valósították meg teljes körűen és szabályszerűen. |
(1) A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(2) Központi banki cél, amelyet a Központi Bank megváltoztathat.
|
2015.2.18. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 44/75 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/219 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2015. január 29.)
a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról szóló 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról
(az értesítés a C(2015) 326. számú dokumentummal történt)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére, 20. cikke (3) bekezdésére, 22. cikke a) pontjára, 36. cikke (4) bekezdésére és 37. cikke (7) bekezdésére,
tekintettel a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatra (2) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére, 20. cikke (4) bekezdésére, 22. cikke a) pontjára, 51. cikke (4) bekezdésére és 52. cikke (7) bekezdésére,
az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) 2013. április 9-én lépett működésbe. Kellő információt tartalmaz ahhoz, hogy lehetővé tegye valamely személy vagy tárgy azonosítását és a szükséges intézkedés megtételét. Továbbá, a SIS II hatékony működése érdekében a tagállamok kiegészítő információkat cserélnek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban. A kiegészítő információk cseréjét a Sirene-irodák végzik. |
|
(2) |
A SIRENE-irodák és a mindennapi munkájuk során SIRENE-műveletekben érintett SIS II-felhasználók munkájának megkönnyítése érdekében egy korábban az első pillérbe tartozó jogi aktus, a 2008/333/EK bizottsági határozat (3), valamint egy korábban a harmadik pillérbe tartozó jogi aktus, a 2008. március 4-i 2008/334/IB bizottsági határozat (4) révén 2008-ban SIRENE-kézikönyvet fogadtak el a SIS II-re vonatkozóan. A fenti határozatok helyébe a 2013/115/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) lépett, hogy jobban tükröződjenek a SIRENE-műveletekben érintett felhasználók és személyzet működési szükségletei, javuljon a munkaeljárások következetessége, valamint hogy a technikai szabályok megfeleljenek a technika jelenlegi állásának. |
|
(3) |
A SIS II működésének első éve után helyénvaló módosítani a 2013/115/EU végrehajtási határozatot, hogy az tükrözze az új kihívásokat és operatív követelményeket, valamint egyértelműbb rendelkezéseket biztosítsunk a SIS II adatok feldolgozásához kapcsolódó egyes területeken. Ez várhatóan fokozza a jogbiztonságot és tovább erősíti az alapvető jogokat. |
|
(4) |
Az 1987/2006/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének és 30. cikke (1) bekezdésének, valamint a 2007/533/IB határozat 44. cikke (1) bekezdésének és 44. cikke (1) bekezdésének értelmében a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig kell tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték. Mivel a tagállamok eltérő gyakorlatokat alkalmaznak azon időpont meghatározására vonatkozóan, amikor a figyelmeztető jelzés eléri a célját, helyénvaló a figyelmeztető jelzések minden kategóriájára részletes kritériumokat megállapítani annak meghatározására vonatkozóan, hogy azokat mikor kell törölni a SIS II-ből. |
|
(5) |
Az Egyesült Királyság nem vesz részt az 1987/2006/EK rendelet végrehajtásában, következésképpen nem kérdezhet le és nem vihet be a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának vagy tartózkodásának megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéseket. Mindazonáltal továbbra is kötik a figyelmeztető jelzések valamennyi kategóriájának összeférhetőségére és elsőbbségére vonatkozó szabályok, mivel a SIS II egyetlen rendszert képez. Ezért konzultációs eljárást kell meghatározni arra az esetre, ha vélt összeférhetetlenség állna fenn az Egyesült Királyság által kiadott figyelmeztető jelzés és egy másik tagállam által kiadott, beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés között. |
|
(6) |
Elengedhetetlen új, gyorsított eljárást meghatározni a rejtett és célzott ellenőrzésekre kiadott figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos információcserére vonatkozóan a célból, hogy hogy kezelhető legyen a terrorizmusban vagy a szervezett bűnözésben közreműködő személyek jelenlétéből eredő esetleges fokozott fenyegetés, amely azonnali fellépést követel az illetékes hatóságok részéről. Az úti okmányok kibocsátó nemzeti hatóságok általi érvénytelenítését – az ilyen okmányok lefoglalásának biztosítása érdekében – jelezni kell a végfelhasználók számára. A 2. függeléket módosítani kell annak érdekében, hogy a végfelhasználókat utasításokkal lássuk el a gyorsított jelentéstételt és az érvénytelenített úti okmányokat illetően. |
|
(7) |
Egyes részletes eljárásokat felül kell vizsgálni a nemzeti gyakorlatok összehangolása érdekében. Figyelembe véve azt, hogy amint ujjlenyomatok és fényképek állnak rendelkezésre, azokat hozzá kell adni a figyelmeztető jelzésekhez vagy csatolni lehet formanyomtatványokhoz a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam rendelkezésére bocsátásuk céljából, a SIRPIT eljárásra vonatkozó rendelkezést és az 5. függeléket törölni kell. |
|
(8) |
Az egyes SIRENE-irodákban működő SIRENE kapcsolattartó személy fellépéseivel kapcsolatos statisztikát össze kell gyűjteni hatékonyságuk pontosabb értékelése érdekében. E célból módosítani kell a korábbi 6. függeléket. |
|
(9) |
A személyes adatok védelméről és a SIS II-ben tárolt adatok biztonságáról szóló rendelkezéseket az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat tartalmazza. Az 1987/2006/EK rendelet külön rendelkezései hiányában a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) kell alkalmazni az 1987/2006/EK rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére. A 2007/533/IB határozat külön rendelkezéseinek hiányában a 2008/977/IB tanácsi kerethatározatot (7) kell alkalmazni az összes többi figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére. |
|
(10) |
Mivel az 1987/2006/EK rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően, 2007. június 15-én kelt levelében Dánia értesítést küldött e vívmányok nemzeti jogba történő átültetéséről. Dánia részt vesz a 2007/533/IB határozat végrehajtásában. Így e határozat végrehajtása rá nézve kötelező. |
|
(11) |
Az Egyesült Királyság e határozatban annyiban vesz részt, amennyiben az nem érinti az 1987/2006/EK rendelet 24. és 25. cikkével kapcsolatos kiegészítő információk cseréjét, az Európai Unióról szóló szerződéshez, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a 2000/365/EK tanácsi határozat (8) 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően. |
|
(12) |
Írország e határozatban annyiban vesz részt, amennyiben az nem érinti az 1987/2006/EK rendelet 24. és 25. cikkével kapcsolatos kiegészítő információk cseréjét, az Európai Unióról szóló szerződéshez, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (9) 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően. |
|
(13) |
Ciprus tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus. |
|
(14) |
Horvátország tekintetében ez a határozat a 2012. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus. |
|
(15) |
Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (11) 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak. |
|
(16) |
Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2004/860/EK tanácsi határozat (13) 4. cikkének (1) bekezdésével. |
|
(17) |
Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv (14) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (15) 3. cikkével. |
|
(18) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az 1987/2006/EK rendelet 51. cikkében és a 2007/533/IB határozat 67. cikkében létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.
2. cikk
A 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének 2. függelékét 2015. január 31-ig kell alkalmazni.
Az e határozat mellékletének mellékletében szereplő 2. függelék 2015. február 1-jétől kell alkalmazni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2015. január 29-én.
a Bizottság részéről
Dimitris AVRAMOPOULOS
a Bizottság tagja
(1) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.
(2) HL L 205., 2007.8.7., 63. o.
(3) A Bizottság 2008. március 4-i 2088/333/EK határozata a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról (HL L 123., 2008.5.8., 1. o.)
(4) A Bizottság 2008. március 4-i 2008/334/IB határozata a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról (HL L 123., 2008.5.8., 39. o.).
(5) A Bizottság 2013. február 26-i 2013/115/EU végrehajtási határozata a SIRENE-kézikönyvről és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseiről (HL L 71., 2013.3.14., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(7) A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.).
(8) A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(9) A Tanács 2002. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
(10) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(11) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(12) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(13) A Tanács 2004. október 25-i 2004/860/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.).
(14) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(15) A Tanács 2011. március 7-i, 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
A SIRENE-kézikönyv és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) egyéb végrehajtási intézkedései
TARTALOMJEGYZÉK
| BEVEZETÉS | 82 |
|
1. |
A SIRENE-IRODÁK ÉS KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK | 84 |
|
1.1. |
A SIRENE-iroda | 84 |
|
1.2. |
SIRENE-kézikönyv | 84 |
|
1.3. |
A SIRENE-kézikönyv függelékei | 84 |
|
1.4. |
A schengeni vívmányok helyes alkalmazására vonatkozó ajánlások és a bevált gyakorlatok katalógusa (Schengeni Információs Rendszer) | 85 |
|
1.5. |
A SIRENE-irodák szerepe az Európai Unióban folytatott rendőri együttműködésben | 85 |
|
1.5.1. |
A SIS II-ben szereplő adatok és kiegészítő információk továbbítása harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára | 85 |
|
1.6. |
A SIRENE-irodák és az Europol közötti kapcsolatok | 85 |
|
1.7. |
A SIRENE-irodák és az Eurojust közötti kapcsolat | 85 |
|
1.8. |
A SIRENE-irodák és az Interpol közötti kapcsolat | 85 |
|
1.8.1. |
A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben | 85 |
|
1.8.2. |
A kommunikációs csatorna megválasztása | 86 |
|
1.8.3. |
Az Interpol által terjesztett információk felhasználása és terjesztése a schengeni államokban | 86 |
|
1.8.4. |
Találat és a figyelmeztető jelzés törlése | 86 |
|
1.8.5. |
A SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodái közötti együttműködés hatékonyabbá tétele | 86 |
|
1.9. |
Előírások | 86 |
|
1.9.1. |
Elérhetőség | 86 |
|
1.9.2. |
Folytonosság | 86 |
|
1.9.3. |
Titkosság | 86 |
|
1.9.4. |
Hozzáférhetőség | 86 |
|
1.10. |
Értesítések | 86 |
|
1.10.1. |
A kapcsolattartás nyelve | 86 |
|
1.10.2. |
Adatcsere a SIRENE-irodák között | 86 |
|
1.10.3. |
Hálózat, üzenetek és e-mail fiókok | 87 |
|
4.10.1. |
Kommunikáció különleges körülmények között | 87 |
|
1.11. |
SIRENE címjegyzék (SAB) | 87 |
|
1.12. |
A SIRENE munkafolyamati rendszere | 88 |
|
1.13. |
Válaszadási határidők | 88 |
|
1.13.1. |
A sürgősség feltüntetése a SIRENE-formanyomtatványokon, ideértve a találatok sürgős jelzését | 88 |
|
1.14. |
Átírási szabályok | 88 |
|
1.15. |
Adatminőség | 88 |
|
1.16. |
Archiválás | 88 |
|
1.17. |
Személyi állomány | 89 |
|
1.17.1. |
A SIRENE-irodák vezetői | 89 |
|
1.17.2. |
SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP) | 89 |
|
1.17.3. |
Ismeretek | 89 |
|
1.17.4. |
Képzés | 90 |
|
1.17.5. |
Munkaerőcsere | 90 |
|
2. |
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK | 90 |
|
2.1. |
Fogalommeghatározások | 90 |
|
2.2. |
Többszörös figyelmezető jelzések (a SIS II rendelet 34. cikkének (6) bekezdése és a SIS II határozat 49. cikkének (6) bekezdése) | 91 |
|
2.2.1. |
A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége | 91 |
|
2.2.2. |
A figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje | 92 |
|
2.2.3. |
Összeegyeztethetetlenség ellenőrzése és többszörös figyelmeztető jelzések bevitele | 93 |
|
2.2.4. |
Az Egyesült Királyság és Írország különleges helyzete | 94 |
|
2.3. |
Találatot követő információcsere | 94 |
|
2.4. |
Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (a SIS II határozat 48. cikke és a SIS II rendelet 33. cikke) | 95 |
|
2.5. |
Az adatok feldolgozása a SIS II-be való bevitel céljától eltérő célra (a SIS II határozat 46. cikkének (5) bekezdése) | 95 |
|
2.6. |
Megjelölés | 96 |
|
2.6.1. |
Bevezetés | 96 |
|
2.6.2. |
Konzultáció a tagállamokkal megjelölés csatolása céljából | 96 |
|
2.6.3. |
A megjelölés törlésére irányuló kérelem | 96 |
|
2.7. |
Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (a SIS II rendelet 34. cikke és a SIS II határozat 49. cikke) | 97 |
|
2.8. |
Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (a SIS II rendelet 41. cikke és a SIS II határozat 58. cikke) | 97 |
|
2.8.1. |
Az adatokba való betekintés és azok helyreigazítása iránti kérelmek | 97 |
|
2.8.2. |
Információcsere a más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében | 97 |
|
2.8.3. |
Más tagállamok által bevitt adatok kijavítása vagy törlése iránti kérelmekre vonatkozó információk kicserélése | 98 |
|
2.9. |
A figyelmeztető jelzés törlése, ha a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek | 98 |
|
2.10. |
A tulajdonnevek bevitele | 98 |
|
2.11. |
A személyazonosság különféle kategóriái | 98 |
|
2.11.1. |
Személyazonossággal való visszaélés (a SIS II rendelet 36. cikke és a SIS II határozat 51. cikke) | 98 |
|
2.11.2. |
Felvett név bevitele | 99 |
|
2.11.3. |
További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához | 99 |
|
2.12. |
Információcsere összekapcsolt figyelmeztető jelzések esetében | 99 |
|
2.12.1. |
Működési szabályok | 100 |
|
2.13. |
A SIS II-ben szereplő biometrikus adatok formátuma és minősége | 100 |
|
2.13.1. |
A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is | 100 |
|
2.13.2. |
Ujjlenyomatok és fényképek cseréje | 100 |
|
2.13.3. |
Technikai követelmények | 100 |
|
2.13.4. |
A biometrikus adatok formátuma és minősége | 100 |
|
2.14. |
A lekérdezések különleges típusai | 101 |
|
2.14.1. |
Földrajzilag célzott lekérdezés | 101 |
|
2.14.2. |
Lekérdezés a célzott lekérdezésekkel foglalkozó különleges rendőri egységek részvételével (FAST) | 101 |
|
3. |
ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LETARTÓZTATÁSRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 26. CIKKE) | 101 |
|
3.1. |
Figyelmeztető jelzés bevitele | 101 |
|
3.2. |
Többszörös figyelmeztető jelzések | 102 |
|
3.3. |
Személyazonossággal való visszaélés | 102 |
|
3.4. |
Felvett név bevitele | 102 |
|
3.5. |
A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk | 102 |
|
3.5.1. |
Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk | 102 |
|
3.6. |
Megjelölés csatolása | 103 |
|
3.6.1. |
A kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható | 103 |
|
3.7. |
A SIRENE-irodák által végrehajtandó intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően | 103 |
|
3.8. |
Találatot követő információcsere | 103 |
|
3.9. |
Kiegészítő információcsere az átadással vagy kiadatással kapcsolatban | 104 |
|
3.10. |
Kiegészítő információcsere másik tagállamon keresztüli átszállítással kapcsolatban | 104 |
|
3.11. |
Figyelmeztető jelzések törlése átadáskor vagy kiadatáskor | 104 |
|
4. |
A BEUTAZÁS VAGY TARTÓZKODÁS MEGTAGADÁSÁRA IRÁNYULÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II RENDELET 24. CIKKE) | 104 |
|
4.1. |
Figyelmeztető jelzés bevitele | 104 |
|
4.2. |
Többszörös figyelmeztető jelzések | 105 |
|
4.3. |
Személyazonossággal való visszaélés | 105 |
|
4.4. |
Felvett név bevitele | 105 |
|
4.5. |
Információcsere tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadása esetén | 105 |
|
4.5.1. |
Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontja alá tartozó esetekben | 106 |
|
4.5.2. |
Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja alá tartozó esetekben | 107 |
|
4.6. |
Közös szabályok a 4.5. szakaszban említett eljárásokra vonatkozóan | 107 |
|
4.7. |
Információcsere találatot követően, illetve a belépés megtagadása vagy a schengeni térségből való kiutasítás esetén | 107 |
|
4.8. |
Információcsere a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően | 108 |
|
4.9. |
Információcsere abban az esetben, ha találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn | 109 |
|
4.10. |
Beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés törlése | 109 |
|
5. |
ELTŰNT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 32. CIKKE) | 109 |
|
5.1. |
Többszörös figyelmeztető jelzések | 109 |
|
5.2. |
Személyazonossággal való visszaélés | 109 |
|
5.3. |
Felvett név bevitele | 109 |
|
5.4. |
Megjelölés csatolása | 109 |
|
5.5. |
Részletes leírás szolgáltatása eltűnt kiskorúakról és egyéb, veszélyben lévőnek minősített személyekről | 109 |
|
5.6. |
Találatot követő információcsere | 110 |
|
5.7. |
Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése | 111 |
|
5.7.1. |
Kiskorúak | 111 |
|
5.7.2. |
Felnőttek, akik esetében nem kértek védelmi intézkedést | 111 |
|
5.7.3. |
Felnőttek, kérelmezett védelmi intézkedések | 111 |
|
6. |
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS CÉLJÁBÓL KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 34. CIKKE) | 111 |
|
6.1. |
Többszörös figyelmeztető jelzések | 111 |
|
6.2. |
Személyazonossággal való visszaélés | 111 |
|
6.3. |
Felvett név bevitele | 112 |
|
6.4. |
Találatot követő információcsere | 112 |
|
6.5. |
Bírósági eljárás céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése | 112 |
|
7. |
REJTETT VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 36. CIKKE) | 112 |
|
7.1. |
Többszörös figyelmeztető jelzések | 112 |
|
7.2. |
Személyazonossággal való visszaélés | 112 |
|
7.3. |
Felvett név bevitele | 112 |
|
7.4. |
Más tagállamok tájékoztatása figyelmeztető jelzések kiadásakor | 112 |
|
7.5. |
Megjelölés csatolása | 113 |
|
7.6. |
Találatot követő információcsere | 113 |
|
7.7. |
Rejtett és célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések | 113 |
|
7.8. |
Automatikus rendszámfelismerő (ANPR) rendszerek | 113 |
|
8. |
LEFOGLALÁS VAGY BIZONYÍTÉKKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS CÉLJÁBÓL TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 38. CIKKE) | 113 |
|
8.1. |
Többszörös figyelmeztető jelzések | 113 |
|
8.2. |
Járműre kiadott figyelmeztető jelzések | 113 |
|
8.2.1. |
Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése | 113 |
|
8.2.2. |
Azonos járműazonosító számok (VIN twins) | 114 |
|
8.3. |
Találatot követő információcsere | 115 |
|
8.4. |
A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése | 115 |
|
9. |
AUTOMATIKUS RENDSZÁMFELISMERŐ (ANPR) RENDSZEREK | 115 |
|
10. |
STATISZTIKA | 116 |
BEVEZETÉS
A schengeni térség
1985. június 14-én a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság kormánya Schengenben, egy luxemburgi kisvárosban, megállapodást írt alá abból a célból, hogy »… a tagállamok valamennyi állampolgára szabadon átléphesse a belső határokat …«, valamint hogy »az áruk és szolgáltatások szabadon mozoghassanak«.
Az öt alapító ország 1990. június 19-én írta alá a Schengeni Megállapodást végrehajtó egyezményt (1), és ahhoz később, 1990. november 27-én az Olasz Köztársaság, 1991. június 25-én a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság, 1992. november 6-án a Görög Köztársaság, 1995. április 28-án az Osztrák Köztársaság, valamint 1996. december 19-én a Dán Királyság, a Svéd Királyság és a Finn Köztársaság is csatlakozott.
Ezt követően a schengeni vívmányokat 1995. március 26-tól teljes körűen alkalmazzák Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban és Portugáliában (2). A schengeni vívmányok teljes egészében alkalmazandóvá váltak 1998. március 31-től Ausztriában és Olaszországban (3); 2000. március 26-tól Görögországban (4); és végül 2001. március 25-től Norvégiában, Izlandon, Svédországban, Dániában és Finnországban (5).
Az Egyesült Királyság és Írország csak a schengeni vívmányok néhány rendelkezésében vesz részt, a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatnak megfelelően.
Az Egyesült Királyság esetében 2005. január 1-jétől (6) kell alkalmazni azokat a rendelkezéseket, amelyekben az Egyesült Királyság részt kívánt venni (a SIS kivételével).
A schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződéshez (7) csatolt jegyzőkönyvek révén 1999-ben illesztették be az Európai Unió jogi keretébe. A Tanács 1999. május 12-én határozatot fogadott el, amely meghatározta a schengeni vívmányokat alkotó minden egyes rendelkezésre, illetve határozatra vonatkozó jogalapot, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.
2004. május 1-jétől az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a Schengeni Jegyzőkönyv) az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok, valamint az azokra arra épülő, vagy azokhoz másképpen kapcsolódó jogi aktusok kötelezőek a Cseh Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, Magyarországra, a Máltai Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Szlovén Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra nézve. E tagállamok 2007. december 21-én váltak a schengeni térség teljes jogú tagjaivá.
Ciprus aláírta a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt, a 2003-as csatlakozási okmány értelmében azonban eltérés vonatkozik rá.
A Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz; ezen időponttól kezdődően a schengeni vívmányok, valamint az azokra épülő, vagy azokhoz másképpen kapcsolódó jogi aktusok kötelezőek rájuk nézve, a 2005. évi csatlakozási okmányban szereplő eltéréssel.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz; a 2011-es csatlakozási okmányban előírt eltéréssel alkalmazza a schengeni vívmányokat.
Néhány schengeni vívmány a csatlakozáskor válik alkalmazandóvá az Európai Unió új tagállamai számára. Más rendelkezések csak a Tanács erre irányuló határozatának megfelelően alkalmazandók ezekben a tagállamokban. Végül a Tanács hoz határozatot a határellenőrzések feloldásáról annak ellenőrzése után, hogy a szóban forgó tagállamban teljesülnek-e a vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételek, a vonatkozó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően.
Néhány más európai ország is csatlakozott a schengeni térséghez. 1999. május 18-án a Norvég Királyság és az Izlandi Köztársaság is együttműködési megállapodást (8) kötött a tagállamokkal a Schengeni Egyezményhez való társulásról.
A Svájci Államszövetség 2004-ben megállapodást (9) írt alá az Európai Unióval és az Európai Közösséggel a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról, amelynek értelmében az ország 2008. december 12-én a schengeni térség tagjává vált.
A Liechtensteini Hercegség az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 2008-ban aláírt jegyzőkönyv (10) értelmében 2011. december 19-én a schengeni térség tagjává vált.
A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II)
Az 1987/2006/EU rendelet, a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB határozat (SIS II határozat) (együttesen: a SIS II jogi eszközök), valamint 1986/2006/EK ácsi rendelet (11) alapján létrehozott SIS II olyan közös információs rendszert alkotnak, amely lehetővé teszi a tagállami illetékes hatóságok számára az információcsere révén történő együttműködést, és alapvető fontosságú eszközt biztosít az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében. Ezek az eszközök 2013. április 9-től, azaz alkalmazásuk megkezdésétől hatályon kívül helyezték a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény IV. címét. A SIS II felváltja a Schengeni Információs Rendszer első generációját, amely 1995-ben lépett működésbe, 2005-ben és 2007-ben pedig meghosszabbították.
A SIS II célja – a SIS II jogi eszközök 1. cikkének megfelelően – »az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül az Európai Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is, valamint az (EK)-Szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása«.
A SIS II jogi eszközöknek megfelelően a SIS II automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférést biztosít a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a következő hatóságok számára:
|
a) |
az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban; |
|
b) |
az országon belüli egyéb rendőrségi és vámellenőrzéseket végrehajtó és összehangoló hatóságok; |
|
c) |
a nemzeti igazságügyi hatóságok és a koordináló hatóságaik; |
|
d) |
a vízumkiadásra jogosult hatóságok, a vízumkérelmek vizsgálatára illetékes központi hatóságok és a tartózkodási engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a személyek mozgására vonatkozó uniós jog alkalmazásával összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályok alkalmazására jogosult hatóságok; |
|
e) |
a gépjárművek forgalmi engedélyének kiadásáért felelős hatóságok az 1986/2006/EK rendelet szerint). |
A SIS II határozatnak megfelelően az Europol és az Eurojust ugyancsak hozzáféréssel rendelkezik a figyelmeztető jelzések meghatározott kategóriáihoz.
A SIS II a következő összetevőkből áll:
|
1. |
központi rendszer (SIS II Központi Rész), amely a következőkből áll:
|
|
2. |
nemzeti rendszer (N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak; a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló N.SIS II adatfájlt (nemzeti másolat) tartalmazhat; |
|
3. |
a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra, amely a SIS II adatok, valamint az alább meghatározott SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez. |
1. A SIRENE-IRODÁK ÉS KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK
1.1. A SIRENE-iroda
A SIS II csak azokat a nélkülözhetetlen információkat (azaz a figyelmeztető jelzés adatait) tartalmazza, amelyek lehetővé teszik valamely személy vagy tárgy azonosítását és a szükséges intézkedés megtételét. A SIS II jogi eszközei szerint emellett a tagállamok két- vagy többoldalú alapon megosztják egymással a figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információkat, amelyek a SIS II jogi eszközeiben előírt egyes rendelkezések végrehajtásához és a SIS megfelelő működéséhez szükségesek.
Ez a kiegészítő információk cseréjére épült struktúra a »SIRENE« nevet kapta, amely a struktúra angol meghatározásából – Supplementary Information REquest at the National Entries [kiegészítő információ kérése a nemzeti területre való belépéskor] – képzett mozaikszó.
Minden tagállam »nemzeti SIRENE-irodát« hoz létre a SIS II jogi eszközök közös 7. cikkének (2) bekezdése értelmében, ami egyetlen kapcsolattartó pontként a hét minden napján napi 24 órában teljes körűen működő irodaként szolgál a tagállamok számára a figyelmeztető jelzések bevitelével kapcsolatos kiegészítő információk kicserélése céljából, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket hozhassanak olyan esetekben, amikor a SIS II-be felvett személyeket és tárgyakat illetően a rendszer találatot eredményez. A SIRENE-irodák fő feladatai között szerepel (13) annak biztosítása, hogy az összes kiegészítő információ cseréje összhangban legyen a SIRENE-kézikönyv követelményeivel a SIS II jogi eszközök közös 8. cikkében előírtak szerint, az alábbi célokból:
|
a) |
annak lehetővé tételéhez, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást (pl. letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelekor); |
|
b) |
találatot követően a megfelelő intézkedés végrehajtásához (például figyelmeztető jelzésnek való megfelelés); |
|
c) |
ha a szükséges intézkedés nem végrehajtható (például megjelölés csatolása); |
|
d) |
ha a SIS II-adatok minőségéről van szó (például ha az adatokat jogellenesen vitték be, vagy az adat tényszerűen pontatlan), ideértve a kimenő figyelmeztető jelzések jóváhagyását és a bejövő figyelmeztető jelzések ellenőrzését, amennyiben ezt a nemzeti jog előírja; |
|
e) |
ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és elsőbbsége ügyében járnak el (például többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzésekor); |
|
f) |
ha az adatfeldolgozás által érintett személyek jogai, különösen az adathozzáféréshez való jog ügyében járnak el. |
A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős valamennyi nemzeti szervet, ideértve a SIRENE-irodákat is, strukturált módon szervezzék meg a hatásköri összeütközések és a felesleges munkavégzés elkerülése érdekében.
1.2. SIRENE-kézikönyv
A SIRENE-kézikönyv olyan utasításokat tartalmaz, amelyek részletesen ismertetik a kiegészítő információk két- vagy többoldalú cseréjére irányadó szabályokat és eljárásokat.
1.3. A SIRENE-kézikönyv függelékei
Mivel egyes technikai jellegű szabályok közvetlen hatást gyakorolnak a tagállami felhasználók – ideértve a SIRENE-irodákat is – munkájára, azokat helyénvaló belefoglalni a SIRENE-kézikönyvbe. Ezért e kézikönyv függelékei meghatározzák többek között az átírási szabályokat, a kódtáblázatokat, a kiegészítő információk közlésének módját és az adatfeldolgozásra vonatkozó további technikai végrehajtási intézkedéseket.
1.4. A schengeni vívmányok helyes alkalmazására vonatkozó ajánlások és a bevált gyakorlatok katalógusa (Schengeni Információs Rendszer)
A katalógus a tapasztalatok fényében kialakított, jogilag nem kötelező erejű ajánlásokat és bevált gyakorlatokat kínál a tagállamok számára, továbbá referenciaeszközként szolgál a SIS II jogi eszközök megfelelő végrehajtásának értékeléséhez, ezért lehetőség szerint követni kell.
1.5. A SIRENE-irodák szerepe az Európai Unióban folytatott rendőri együttműködésben
A kiegészítő információk cseréje nem sértheti a nemzetközi rendőri együttműködés terén az Európai Unió egyéb jogi aktusait végrehajtó nemzeti jogszabály által a SIRENE-irodákra ruházott feladatokat.
A SIRENE-irodákat további feladatokkal ruházhatják fel, különösen a 2006/960/IB kerethatározatot, a Schengeni Egyezmény 39. és 46. cikkét – amennyiben a 2006/960/IB kerethatározat nem lépett a helyükbe –, a Schengeni Egyezmény 40. vagy 41. cikkét végrehajtó nemzeti jogszabály útján, vagy ha az információ kölcsönös jogsegély alkalmazási körébe esik.
Amennyiben egy SIRENE-iroda egy másik SIRENE-irodától olyan megkeresést kap, amely kívül esik a nemzeti jog által megállapított hatáskörén, azt haladéktalanul továbbítja az illetékes hatóságnak, és erről értesíti a kérelmező SIRENE-irodát. Szükség esetén támogatást nyújt a kérelmező SIRENE-irodának a kommunikáció megkönnyítése érdekében.
1.5.1. A SIS II-ben szereplő adatok és kiegészítő információk továbbítása harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára
A SIS II rendelet 39. cikke és a SIS II határozat 54. cikke szerint a SIS II-ben e két jogi eszköz alkalmazása során feldolgozott adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára, és nem bocsáthatók azok rendelkezésére. E tilalom kiegészítő információk harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő továbbítására is vonatkozik. A SIS II határozat 55. cikke eltérésre biztosít lehetőséget ettől az általános szabálytól az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett útlevelekre vonatkozó adatok Interpollal történő megosztása tekintetében, a cikkben leírt feltételek mellett.
1.6. A SIRENE-irodák és az Europol közötti kapcsolatok
Az Europol jogosult hozzáférni a SIS II határozat 26., 36. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytathat. Az Europol további információkat kérhet az érintett tagállamoktól az Europol-határozat (14) rendelkezéseivel összhangban. A nemzeti jogszabályokkal összhangban különösen ajánlott együttműködést kialakítani a nemzeti Europol-egységgel annak biztosítása érdekében, hogy a SIRENE-iroda értesüljön a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk Europol és a nemzeti Europol-egység közötti cseréjéről. Olyan kivételes esetekben, amikor a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos nemzeti kommunikációt a nemzeti Europol-egység végzi, a félreértések elkerülése végett erről a kommunikáció összes résztvevőjét, különösen a SIRENE-irodát tájékoztatni kell.
1.7. A SIRENE-irodák és az Eurojust közötti kapcsolat
Az Eurojust nemzeti tagjai és asszisztenseik jogosultak hozzáférni a SIS II határozat 26., 32., 34. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytatni. A nemzeti joggal összhangban együttműködést kell kialakítani köztük, hogy találat esetén az információcsere zavartalanul menjen végbe. A SIRENE-iroda az Eurojust nemzeti tagiainak és asszisztenseinek a kapcsolattartója a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk tekintetében.
1.8. A SIRENE-irodák és az Interpol közötti kapcsolat (15)
A SIS II-nek nem feladata, hogy helyettesítse vagy ismételten ellássa az Interpol szerepét. Bár a feladatok átfedhetik egymást, a tagállamok schengeni vívmányok keretében folytatott intézkedését és együttműködését szabályozó alapelvek lényegesen eltérnek az Interpol elveitől. Ezért nemzeti szintű szabályokat kell kialakítani a SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodák közötti együttműködésre vonatkozóan.
A következő elvek érvényesülnek:
1.8.1. A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben
A tagállamok által kibocsátott figyelmeztető jelzések esetében a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések és az ezekkel kapcsolatos összes információcsere mindig elsőbbséget élvez az Interpolon keresztül történő információcserével szemben. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a figyelmeztető jelzések ellentmondanak egymásnak.
1.8.2. A kommunikációs csatorna megválasztása
Tiszteletben kell tartani azt az elvet, miszerint a schengeni figyelmeztető jelzések elsőbbséget élveznek az Interpolon keresztül kibocsátott tagállami figyelmeztető jelzésekkel szemben, és biztosítani kell, hogy ezt a tagállamok nemzeti központi irodái is betartsák. A SIS II figyelmeztető jelzés létrehozását követően a jelzéssel és létrehozásának céljával, valamint a meghozandó intézkedés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi tájékoztatásról a SIRENE-irodák gondoskodnak. Ha egy tagállam meg akarja változtatni a kommunikációs csatornákat, előzetesen konzultálnia kell a többi féllel. A kommunikációs csatornák megváltoztatása csak különleges esetekben lehetséges.
1.8.3. Az Interpol által terjesztett információk felhasználása és terjesztése a schengeni államokban
Mivel a SIS II figyelmeztető jelzései elsőbbséget élveznek az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben, az Interpol figyelmeztető jelzéseinek felhasználását rendkívüli esetekre kell korlátozni (azaz ha a SIS II jogi eszközök vagy a technikai feltételek nem rendelkeznek a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő beviteléről, vagy ha nem áll rendelkezésre minden szükséges információ a SIS II figyelmeztető jelzés létrehozásához). A schengeni térségen belül kerülni kell a párhuzamos figyelmeztető jelzéseket a SIS II-ben és az Interpolon keresztül. Az Interpol-csatornákon keresztül küldött olyan figyelmeztető jelzéseket, amelyek a schengeni térségre vagy annak egyes részeire is vonatkoznak, a következő megjegyzéssel kell ellátni: »a schengeni államok kivételével«.
1.8.4. Találat és a figyelmeztető jelzés törlése
A SIRENE-iroda által a SIS II-be bevitt információk minőség-ellenőrzési koordinátoraként betöltött szerep biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák tájékoztassák egymást a találatokról és a figyelmeztető jelzések törléséről.
1.8.5. A SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodái közötti együttműködés hatékonyabbá tétele
A nemzeti joggal összhangban minden egyes tagállam minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy hatékony nemzeti szintű információcserét biztosítsanak a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák között.
1.9. Előírások
A SIRENE-irodákon keresztüli folytatott együttműködésre vonatkozó előírásoka következők:
1.9.1. Elérhetőség
Minden SIRENE-iroda a hét minden napján és a nap 24 órájában rendelkezésre áll, hogy a megkeresésekre képes legyen az 1.13. szakaszban előírt határidőn belül reagálni. Technikai és jogi elemzést, segítségnyújtást és megoldásokat szintén a nap 24 órájában, a hét minden napján biztosít.
1.9.2. Folytonosság
Minden SIRENE-iroda olyan belső struktúrát épít ki, amely biztosítja az irányítás, a személyzet és a technikai infrastruktúra folytonosságát.
1.9.3. Titkosság
A SIS II jogi eszközök közös 11. cikke szerint a SIRENE személyzetét a szolgálati titoktartás nemzeti szabályai vagy más egyenértékű titoktartási kötelezettség köti. Ez a kötelezettség az alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését követően is fennáll.
1.9.4. Hozzáférhetőség
A kiegészítő információk biztosítására vonatkozó követelmény teljesítéséhez a SIRENE személyzetének közvetlen vagy közvetett hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi lényeges nemzeti információhoz és szakértői felvilágosításhoz.
1.10. Értesítések
1.10.1. A kapcsolattartás nyelve
Annak érdekében, hogy a SIRENE-irodák közötti kétoldalú kommunikáció a lehető leghatékonyabb legyen, mindkét fél által ismert nyelvet kell használni.
1.10.2. Adatcsere a SIRENE-irodák között
A SIRENE-irodák közötti adatcserére vonatkozó műszaki előírásokat a következő dokumentum állapítja meg: »Adatcsere a SIRENE-irodák között (DEBS)«. Ezeket az utasításokat követni kell.
1.10.3. Hálózat, üzenetek és e-mail fiókok
A SIS II jogi eszközök közös 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a SIRENE-irodák a kizárólag a SIS II adatok céljára, valamint a kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjére rendelt, kódolt virtuális hálózatot használnak. Másik – megfelelően biztosított és az adott körülmények között legmegfelelőbb – kommunikációs eszköz kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha ez a csatorna nem vehető igénybe. A csatorna megválaszthatósága annyit jelent, hogy ezt eseti alapon, a technikai lehetőségeknek, valamint a közléssel kapcsolatos biztonsági és minőségi követelményeknek megfelelően kell meghatározni.
Az írásbeli üzenetek két kategóriába sorolhatók: kötetlen szöveg és formanyomtatványok. A 3. függelék ismerteti a SIRENE-irodák között kicserélt formanyomtatványokat, és iránymutatást nyújt arra, hogy a rovatoknak mit kell tartalmazniuk, ideértve azt is, hogy kitöltésük kötelező-e.
A fent említett hálózaton négy különböző e-mail fiókot kell létrehozni a kötetlen szövegek és a SIRENE-formanyomtatványok számára.
|
E-mail fiók |
Az e-mail fiók címe |
Cél |
|
Műveleti |
oper@xx.sirenemail2.eu |
A formanyomtatványok és csatolmányok SIRENE-irodák közötti cseréjére szolgál |
|
Technikai |
tech@xx.sirenemail2.eu |
A technikai támogató személyzet és a SIRENE-irodák közötti elektronikus levélváltásra szolgál |
|
A SIRENE vezetője |
director@xx.sirenemail2.eu |
A SIRENE-irodák vezetőivel való elektronikus levélváltásra szolgál |
|
|
message@xx.sirenemail2.eu |
A SIRENE-irodák közötti, kötetlen szövegű üzenetváltásra szolgál |
Tesztelés céljából létrehoztak egy második domaint (16) (testxx.sirenemail2.eu), amelyen belül próbaképpen bármely, a fenti táblázatban szereplő e-mail fiók másolata létrehozható anélkül, hogy ez megzavarná a valós üzenetváltást és a munkakörnyezetet.
A SIRENE e-mail fiókokra és a SIRENE-formanyomtatványok átvitelére vonatkozóan a DEBS-ben leírt részletes szabályok alkalmazandók.
A SIRENE munkafolyamati rendszere (lásd az 1.12. szakaszt) figyeli a műveleti és e-mail fiókokat (»oper« és »message«) a bejövő formanyomtatványok, a kapcsolódó e-mailek és csatolmányok észlelése érdekében. Sürgős üzentek kizárólag a műveleti e-mail fiókba küldhetők.
1.10.4. Kommunikáció különleges körülmények között
Amennyiben a rendes kommunikációs csatornák nem állnak rendelkezésre, és ezért például faxon kell elküldeni a formanyomtatványokat, a DEBS-ben ismertetett eljárás alkalmazandó.
1.11. SIRENE címjegyzék (SAB)
A SIRENE-irodák elérhetőségeit és a kölcsönös kommunikáció, illetve együttműködés szempontjából lényeges információkat a SIRENE címjegyzék (SAB) tartalmazza és biztosítja. A Bizottság naprakészen tartja a SAB-ot. A Bizottság évente legalább kétszer közzéteszi a frissített SAB-ot. Minden SIRENE-iroda biztosítja, hogy:
|
a) |
a SAB-ból származó információkat nem szolgáltatják ki harmadik feleknek; |
|
b) |
a SIRENE személyzete ismeri és használja a SAB-ot; |
|
c) |
a SAB-ban szereplő információk frissítésének haladéktalan jelezését a Bizottság számára. |
1.12. A SIRENE munkafolyamati rendszere
A SIRENE-irodák munkaterhének hatékony kezelése a legeredményesebben úgy érhető el, ha minden SIRENE-iroda rendelkezik számítógépes adatkezelő rendszerrel (munkafolyamati rendszer), amely lehetővé teszi a napi munkamennyiség számottevő részének automatizálását.
A SIRENE-iroda munkafolyamatainak biztosítása érdekében másodlagos helyszínen biztonsági számítógépes és adatbázisrendszerrel rendelkezhet arra az esetre, ha a SIRENE-irodában súlyos veszélyhelyzet alakul ki. Ennek a rendszernek megfelelő szünetmentes áramellátással és kommunikációs csatornával kell rendelkeznie.
A magas szintű elérhetőség biztosítása érdekében a SIRENE-munkafolyamathoz megfelelő informatikai támogatást kell nyújtani.
1.13. Válaszadási határidők
A SIRENE-iroda a lehető leghamarabb válaszol a többi tagállam által a SIRENE-irodákon keresztül benyújtott valamennyi, a figyelmeztető jelzésekkel és találat esetén alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatos információk iránti megkeresésre. A megkereséseket 12 órán belül mindenképpen meg kell válaszolni. (Lásd még az 1.13.1. szakaszt a sürgősség SIRENE-formanyomtatványokon való feltüntetéséről.)
A napi munkát a figyelmeztető jelzés kategóriája és az ügy jelentősége alapján kell rangsorolni.
1.13.1. A sürgősség feltüntetése a SIRENE-formanyomtatványokon, ideértve a találatok sürgős jelzését
A megkeresett SIRENE-iroda által a legnagyobb prioritással kezelendő SIRENE-formanyomtatványok 311-es rovatában (»Fontos figyelmeztetés«) a »SÜRGŐS« megjelölés szerepelhet, a sürgősség okainak kifejtésével. A sürgősség okát a SIRENE-formanyomtatvány megfelelő rovataiban indokolni kell. Amennyiben sürgős válaszra van szükség, telefonos kommunikáció vagy értesítés is alkalmazható.
Amennyiben a figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat körülményei – például a rendkívüli sürgősség vagy a kiemelt fontosság – ezt szükségessé teszik, a találatot kapó tagállam SIRENE-irodájának a » G « formanyomtatvány megküldését követően adott esetben telefonon tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját.
1.14. Átírási szabályok
Az átírásra vonatkozó fogalommeghatározásokat és szabályokat az 1. függelék tartalmazza. A SIRENE-irodák közötti kommunikáció során be kell tartani e szabályokat (lásd még a tulajdonnevek beviteléről szóló 2.10. szakaszt).
1.15. Adatminőség
A SIS II jogi eszközök 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a SIRENE-irodák koordinálják a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. A SIRENE-irodáknak kellő nemzeti hatáskörrel kell rendelkezniük e feladat ellátásához. Ezért rendelkezni kell a nemzeti adatminőségi ellenőrzés megfelelő formájáról, ideértve a figyelmeztető jelzések/találatok arányának, valamint az adattartalomnak a felülvizsgálatáról is.
Ahhoz, hogy az egyes SIRENE-irodák elláthassák az adatminőséget ellenőrző koordinátori feladatot, kellő informatikai hátteret és a rendszeren belül megfelelő jogosultságokat kell biztosítani.
A nemzeti SIRENE-irodával együttműködésben nemzeti előírásokat kell meghozni a felhasználók adatminőségi alapelvekkel és gyakorlattal kapcsolatos képzésére vonatkozóan. A tagállamok a SIRENE-irodák személyzetének közreműködését kérhetik minden olyan hatóság képzésében, amely figyelmeztető jelzéseket visz be. E képzés során az adatminőségre és a SIS II leghatékonyabb felhasználására kell fektetni a hangsúlyt.
1.16. Archiválás
|
a) |
A tagállamok meghatározzák az információtárolás feltételeit. |
|
b) |
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a saját figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt megőrzi annak érdekében, hogy azok a többi állam számára rendelkezésre álljanak, ideértve a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozást is. |
|
c) |
A SIRENE -irodák archívumainak – az információk átadására vonatkozó, rendkívül rövid határidők betartása érdekében – gyors hozzáférést kell lehetővé tenniük a releváns információkhoz. |
|
d) |
A SIS II jogi eszközök 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban a SIRENE-iroda fájljaiban őrzött, az információcsere során keletkezett személyes adatok csak addig tárolhatók, amíg azon célok eléréséhez szükségesek, amelyek érdekében a személyes adatokat rendelkezésre bocsátották. Főszabályként a kiegészítő információkat közvetlenül azután törlik, hogy a kapcsolódó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, de minden esetben legkésőbb egy évvel azt követően. Ugyanakkor a tagállam által bevitt figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatok, illetve az olyan figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatok, amellyel összefüggésben a tagállam területén intézkedést hajtottak végre, a nemzeti jognak megfelelően hosszabb ideig is megőrizhetők. |
|
e) |
A többi tagállam által küldött kiegészítő információkat a címzett tagállam nemzeti adatvédelmi jogszabályainak megfelelően kell tárolni. Alkalmazni kell ezenkívül a SIS II jogi eszközök közös 12. cikkét, a 95/46/EK irányelvet, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat rendelkezéseit. |
|
f) |
A személyazonossággal való visszaéléssel kapcsolatos információkat a vonatkozó figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell. |
|
g) |
Az archívumokhoz való hozzáférést rögzíteni és ellenőrizni kell, és arra csak a személyzet erre kijelölt tagjai jogosultak. |
1.17. Személyi állomány
Mivel a személyzeten belül magas a kiemelkedő tapasztalattal rendelkezők aránya, a munkaerő képes az önálló munkavégzésre, és ezáltal az ügyek hatékonyan kezelésére. Ezért kívánatos, hogy a személyzeti fluktuáció alacsony maradjon, amihez az autonóm munkakörnyezet megteremtése érdekében a vezetőség határozott támogatására van szükség. A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a személyzet fluktuációja miatt ne veszítsék el a szaktudást és a tapasztalatokat.
1.17.1. A SIRENE-irodák vezetői
A SIRENE-irodák vezetői legalább évente kétszer találkoznak, hogy értékeljék a szolgálataik közötti együttműködés minőségét, nehézségek esetén vitassák meg a nélkülözhetetlen technikai és szervezeti intézkedéseket, és szükség esetén tegyék egyértelműbbé az eljárásokat. A SIRENE-irodák vezetőinek üléseit az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó tagállam szervezi.
1.17.2. SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP)
Amennyiben a rendes eljárások nem bizonyulnak elégségesnek, SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP) járhat el azon fájlok ügyében, amelyek az előrehaladás szempontjából összetettek, problematikusak vagy érzékeny jellegűek, a probléma megoldásához pedig bizonyos mértékű minőségbiztosításra és/vagy másik SIRENE-irodával létesített hosszú távú kapcsolatra lehet szükség. A SIRCoP nem intézkedhet olyan sürgős esetekben, amikor főszabály szerint a hét minden napján napi 24 órában működő ügyfélszolgálatot kell igénybe venni.
A SIRCoP javaslatokat tehet a minőség javítására, és lehetőségeket kínálhat az említett problémák hosszabb távú megoldására.
Egy SIRCop egy másik SIRCoP-pal rendszerint csak munkaidőben léphet kapcsolatba.
Az éves statisztikai jelentés keretében éves értékelést kell végezni az 5. függelékben foglaltak szerint, az alábbi mutatók alapján:
|
a) |
a SIRCoP általi fellépések száma tagállamonként; |
|
b) |
a kapcsolatfelvétel oka; |
|
c) |
a fellépések eredménye a jelentéstételi időszak alatt rendelkezésre álló információk alapján. |
1.17.3. Ismeretek
A SIRENE-iroda személyzetének tagjai lehetőleg minél több nyelven beszélnek, az ügyeletes személyzet pedig minden SIRENE-irodával képes kommunikálni.
A személyzet megfelelő ismerettel rendelkezik az alábbiakról:
|
— |
nemzeti, európai és nemzetközi jogi szempontok, |
|
— |
nemzeti bűnüldöző hatóságaik, valamint |
|
— |
nemzeti és európai igazságügyi és bevándorlási közigazgatási rendszerek. |
Felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy önállóan foglalkozzanak bármilyen beérkező esettel.
A munkaidőn kívül ügyeletes munkatársak azonos hatáskörrel, ismeretekkel és felhatalmazással rendelkeznek, és lehetőségük van arra, hogy ügyeletes szakértőkhöz forduljanak.
A SIRENE-irodában olyan jogi szakértelemre van szükség, amely a szokásos és a rendkívüli esetekre is kiterjed. Az esettől függően ezt a személyzet kellő jogi háttérrel rendelkező tagjai vagy az igazságügyi hatóságok szakértői biztosíthatják.
1.17.4. Képzés
Nemzeti szinten elegendő képzést kell szervezni annak biztosítására, hogy a személyzet megfeleljen az e kézikönyvben megállapított szükséges előírásoknak. A SIS II-ben tárolt adatok személyzet általi feldolgozásának engedélyezését megelőzően a személyzet tagjainak megfelelő képzésben kell részesülniük az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatást kell kapniuk a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.
Évente legalább egyszer közös tanfolyamokat kell szervezni, hogy erősödjön a SIRENE-irodák közötti együttműködés azáltal, hogy a személyzet tagjai találkozhatnak a többi SIRENE-iroda munkatársaival, nemzeti munkamódszerekkel kapcsolatos információkat oszthatnak meg, valamint következetes és egyenértékű ismereteket szerezhetnek. A SIRENE-iroda ezenkívül felhívja a személyzet tagjainak figyelmét munkájuk fontosságára és – tekintettel a tagállamok közös biztonságára – a kölcsönös szolidaritásra.
A képzést a SIRENE képzési kézikönyv szerint kell lebonyolítani.
Az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 3. cikke értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) látja el a SIS II technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat, különösen a SIRENE személyzete esetében.
1.17.5. Munkaerőcsere
A SIRENE-irodák lehetőség szerint évente legalább egyszer munkaerőcserét helyezhetnek kilátásba más SIRENE-irodákkal. Ezeknek a cseréknek az a célja, hogy a személyzet tagjai bővítsék munkamódszerekkel kapcsolatos ismereteiket, megismerjék, miként szerveződnek más SIRENE-irodák, és személyes kapcsolatokat építsenek ki más tagállambeli kollégáikkal.
2. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK
Az alább ismertetett eljárások a figyelmeztető jelzések összes kategóriájára alkalmazandóak. A figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira vonatkozó külön eljárások e kézikönyv vonatkozó részeiben találhatók.
2.1. Fogalommeghatározások
»A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam«: az a tagállam, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be;
»Végrehajtó tagállam«: az a tagállam, amely találatot követően végrehajtja a szükséges intézkedéseket;
»Intézkedő SIRENE-iroda«: annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, amely rendelkezik olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést vitt be.
»Találat«: akkor állapítható meg találat a SIS II-ben, ha:
|
a) |
egy felhasználó keresést végez, |
|
b) |
a keresés külföldi figyelmeztető jelzést jelez a SIS II-ben, |
|
c) |
a SIS II-ben található figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatok megfelelnek a keresési adatoknak, |
|
d) |
a találat eredményeként további lépéseket kérnek. |
»Megjelölés«: az érvényesség nemzeti szintű felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekhez és ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, ha a tagállam megítélése szerint a figyelmeztető jelzés nem összeegyeztethető nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel. Ha valamely figyelmeztető jelzést megjelöléssel láttak el, e tagállam területén nem kerül sor a figyelmeztető jelzés alapján kért intézkedésre.
2.2. Többszörös figyelmezető jelzések (a SIS II rendelet 34. cikkének (6) bekezdése és a SIS II határozat 49. cikkének (6) bekezdése)
Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan tagállamonként csak egy figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be.
Ezért az ugyanazon személyre vonatkozó második és további figyelmeztető jelzést – lehetőség szerint és szükség esetén – nemzeti szinten kell elérhetővé tenni, hogy azokat az első figyelmeztető jelzés lejártakor vagy törlésekor be lehessen vinni a rendszerbe.
Ugyanarra az alanyra vonatkozóan különböző tagállamok is kiadhatnak figyelmeztető jelzést. Fontos, hogy ez ne zavarja meg a felhasználókat, és hogy az utóbbiak biztosak legyenek a figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitele esetén alkalmazandó intézkedésekben, illetve a találat esetén követendő eljárásokban. Ezért eljárásokat kell kialakítani a többszörös figyelmeztető jelzések felderítésére, valamint rangsorolási mechanizmust kell kidolgozni a SIS II-be történő bevitelükre vonatkozóan.
Ez az alábbiakat teszi szükségessé:
|
— |
ellenőrzéseket a figyelmeztető jelzések bevitele előtt annak megállapítása érdekében, hogy az alany szerepel-e már a SIS II-ben, |
|
— |
konzultációt a többi tagállammal, amennyiben a figyelmeztető jelzés bevitele összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztető jelzéseket idéz elő. |
2.2.1. A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége
Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést, ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek.
Személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségi táblázata
|
Fontossági sorrend |
Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés (védelem) |
Célzott ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Rejtett ellenőrzésre – azonnali fellépés vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés (tartózkodási hely) |
Bírósági eljárásra vonatkozó figyelmeztető jelzés |
|
Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés |
igen |
igen |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
|
Beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés |
igen |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
nem |
nem |
nem |
|
Eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés (védelem) |
igen |
nem |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
|
Célzott ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
|
Célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
|
Rejtett ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
nem |
nem |
|
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
nem |
nem |
|
Eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés (tartózkodási hely) |
igen |
nem |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
|
Bírósági eljárásra vonatkozó figyelmeztető jelzés |
igen |
nem |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
Tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségi táblázata
|
Fontossági sorrend |
Figyelmeztető jelzés bizonyítékként való felhasználás céljából |
Utazási célokra érvénytelenített dokumentum |
Figyelmeztető jelzés lefoglalás céljából |
Célzott ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Rejtett ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
|
Figyelmeztető jelzés bizonyítékként való felhasználás céljából |
igen |
igen |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
|
Utazási célokra érvénytelenített dokumentum |
igen |
igen |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
|
Figyelmeztető jelzés lefoglalás céljából |
igen |
igen |
igen |
nem |
nem |
nem |
nem |
|
Célzott ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
nem |
nem |
|
Célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
nem |
nem |
|
Rejtett ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
|
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés |
nem |
nem |
nem |
nem |
nem |
igen |
igen |
2.2.2. A figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje
Összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések esetén a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje a következő:
|
— |
átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 26. cikke), |
|
— |
a schengeni térségbe való beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadott figyelmeztető jelzések (a rendelet 24. cikke), |
|
— |
védelem alá helyezésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 32. cikke), |
|
— |
célzott ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke), |
|
— |
célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke), |
|
— |
rejtett ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke), |
|
— |
rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke). |
|
— |
tartózkodási hely közlésére vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 32. és 34. cikke). |
A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje a következő:
|
— |
bizonyítékként való felhasználásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 38. cikke), |
|
— |
utazási célokra érvénytelenített dokumentum lefoglalására vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 38. cikke), |
|
— |
lefoglalásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 38. cikke), |
|
— |
célzott ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke), |
|
— |
célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke), |
|
— |
rejtett ellenőrzésre – azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke), |
|
— |
rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke). |
Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni ettől a rangsortól.
2.2.3. Összeegyeztethetetlenség ellenőrzése és többszörös figyelmeztető jelzések bevitele
Az összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések elkerülése érdekében fontos pontosan megkülönböztetni a hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező személyeket vagy tárgyakat. Ezért elengedhetetlen a SIRENE-irodák közötti konzultáció és együttműködés, és minden tagállam megfelelő technikai eljárásokat alakít ki az ilyen esetek bevitelt megelőző észlelése céljából.
Ha egy figyelmeztető jelzés iránti megkeresés ellentmond egy olyan figyelmeztető jelzésnek, amelyet ugyanazon tagállam adott ki, a nemzeti SIRENE-iroda a nemzeti eljárásnak megfelelően biztosítja, hogy csak egy figyelmeztető jelzés szerepeljen a SIS II-ben.
A következő eljárást kell alkalmazni annak ellenőrzésére, hogy ugyanazon személyre vagy tárgyra több figyelmeztető jelzés is vonatkozik-e.
|
a) |
A többszörös figyelmeztető jelzések meglétének megállapításakor a következő kötelező azonosító adatokat kell összehasonlítani:
|
|
b) |
Gépjárműre vagy egyéb tárgyra vonatkozó új figyelmeztető jelzés járműazonosító számmal vagy nyilvántartási számmal való beviteléhez lásd a 8.2.1. szakaszban szereplő eljárásokat. |
|
c) |
Más tárgyak esetében a többszörös figyelmeztető jelzés azonosítására leginkább a kötelezően kitöltendő mezők alkalmasak, mivel a rendszer az összes ilyen mezőt felhasználja automatikus összehasonlításhoz. |
A járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzéséről szóló 8.2.1. szakaszban ismertetett eljárásokat kell alkalmazni a SIS II-ben a tárgyak egyéb kategóriáinak megkülönböztetésére, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy két hasonló tárgy azonos sorozatszámmal rendelkezik.
Ha az ellenőrzés azzal az eredménnyel zárul, hogy az adatok két különböző személyre vagy tárgyra vonatkoznak, a SIRENE-iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitele iránti kérelmet (19).
Amennyiben a többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése feltárja, hogy az adatok egyezőek, és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkoznak, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlensége esetén az új figyelmeztető jelzést bevinni kívánó tagállam SIRENE-irodája egyeztet a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával.
A következő eljárást kell alkalmazni a figyelmeztető jelzés összeegyeztethetőségének ellenőrzésére:
|
a) |
figyelmeztető jelzés bevitele előtt ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések; |
|
b) |
ha már van másik, összeegyeztethető figyelmeztető jelzés, a SIRENE-irodáknak nem kell konzultálniuk egymással. Ha azonban tisztázni kell, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanazon személyre vonatkozik-e, a SIRENE-iroda az »L«formanyomtatvány felhasználásával egyeztet a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával; |
|
c) |
ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek, a SIRENE-irodák az »E«formanyomtatvány felhasználásával konzultálnak egymással annak érdekében, hogy végül csak egy figyelmeztető jelzés bevitelére kerüljön sor; |
|
d) |
a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a többi tagállammal folytatott konzultációk eredményeinek bevárása nélkül, haladéktalanul be kell vinni. |
|
e) |
amennyiben a konzultáció eredményeképpen olyan figyelmeztető jelzés kap elsőbbséget, amely összeegyeztethetetlen a már meglévő figyelmeztető jelzésekkel, az új figyelmeztető jelzést bevitelekor a többi figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok visszavonják azokat. A tagállamok a vitákat a SIRENE-irodák útján rendezik; |
|
f) |
ha törölnek egy figyelmeztető jelzést, a CS-SIS tájékoztatja azokat a tagállamokat, amelyek nem tudtak figyelmeztető jelzést bevinni; |
|
g) |
a figyelmeztető jelzést bevinni képtelen tagállam SIRENE-irodája kérheti a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam SIRENE-irodáját, hogy tájékoztassa a figyelmeztető jelzésre vonatkozó találatról. |
2.2.4. Az Egyesült Királyság és Írország különleges helyzete
Az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt a SIS II rendeletben, ezért nem rendelkezik hozzáféréssel a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekhez (a SIS II rendelet 24. és 26. cikke). Mindazonáltal kötik őket a a 2.2. szakaszban szereplő, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére vonatkozó szabályok, és alkalmazniuk kell különösen a 2.2.3. szakaszban említett eljárást.
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
Amennyiben az Egyesült Királyság vagy Írország olyan figyelmeztető jelzést visz be, amely potenciálisan összeférhetetlen egy már létező, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló – a 2.2.1. szakasz szerinti – figyelmeztető jelzéssel, a központi SIS II mindössze a létező figyelmeztető jelzés schengeni azonosítójának közlésével értesíti e két tagállamot a potenciális összeférhetetlenségről. |
|
b) |
Amennyiben egy, az Egyesült Királyság vagy Írország által bevitt figyelmeztető jelzés esetében potenciális összeférhetetlenséget jeleznek egy más tagállam által bevitt, már létező, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéssel, az Egyesült Királyság vagy Írország SIRENE-irodája kötetlen szöveges üzenetváltás formájában konzultációt kezdeményez a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, és a konzultáció során törli a potenciálisan összeférhetetlen figyelmeztető jelzést. |
|
c) |
A konzultáció eredményétől függően az Egyesült Királyság vagy Írország újra bevihet egy összeférhetőnek mutatkozó figyelmeztető jelzést. |
2.3. Találatot követő információcsere
Ha a felhasználó a találatot követően kiegészítő információkat igényel, a SIRENE-iroda haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával, és bekéri a szükséges információkat. A SIRENE-iroda adott esetben közvetítőként jár el a nemzeti hatóságok között, és a szóban forgó figyelmeztető jelzés vonatkozásában megadja, illetve kicseréli a kiegészítő információkat.
Eltérő rendelkezés hiányában a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről (lásd még a sürgősség feltüntetéséről szóló 1.13.1. szakaszt).
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
E kézikönyv 2.4. szakaszának sérelme nélkül a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel vagy tárggyal kapcsolatos találatot főszabályként közölni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával a »G«formanyomtatvány felhasználásával. |
|
b) |
Amikor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot értesítik a találatról, a SIS II jogi eszközök vonatkozó cikkét fel kell tüntetni a »G«formanyomtatvány 090-es rovatában, beleértve szükség esetén a kiegészítő információkat is (például »FIATALKORÚ«). A » G « formanyomtatvány a lehető legtöbb információt tartalmazza a találatról, beleértve a 088-as rovatban szereplő alkalmazott intézkedést is. Kiegészítő információkat a 089-es rovatban lehet kérni a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól. |
|
c) |
Amennyiben a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája a »G«formanyomtatvány megküldését követően további információkat kíván nyújtani, az »M«formanyomtatványt használja. |
|
d) |
Szükség esetén a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a fontos vonatkozó információkat, valamint megadja, hogy milyen konkrét intézkedések végrehajtását kéri a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájától. |
Az automatikus rendszámfelismerő (Automatic Number Plate Recognition, ANPR) rendszerekkel elért találatok jelentésére szolgáló eljárást a 9. szakasz ismerteti.
2.4. Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (a SIS II határozat 48. cikke és a SIS II rendelet 33. cikke)
A SIS II határozat 48. cikkével és a SIS II rendelet 33. cikkével összhangban a következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
az a tagállam, amely a rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen képtelen követni az eljárást, SIRENE-irodáján keresztül tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról, hogy nem tudja végrehajtani a kért intézkedést, és ezt a »H«formanyomtatvány 083-as rovatában indokolja; |
|
b) |
az érintett tagállamok ezt követően megállapodhatnak a végrehajtandó intézkedésben, saját nemzeti jogszabályaikkal és a SIS II jogi eszközeinek rendelkezéseivel összhangban. |
2.5. Az adatok feldolgozása a SIS II-be való bevitel céljától eltérő célra (a SIS II határozat 46. cikkének (5) bekezdése)
A SIS II-ben szereplő adatokat csak egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra megállapított célokra lehet felhasználni.
Ha azonban a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam arra előzetesen engedélyt adott, az adatok a figyelmeztető jelzés bevitelének céljától eltérő célra is felhasználhatók a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének érdekében, jelentős nemzetbiztonsági okból vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljából.
Ha valamely tagállam a bevitel céljától eltérő célra kívánja felhasználni a SIS II-ben lévő adatokat, az információcsere a következő szabályok szerint történik:
|
a) |
az a tagállam, amelyik a figyelmeztető jelzés céljától eltérő célra kívánja használni az adatot, a SIRENE-irodáján keresztül az »I«formanyomtatványon tájékoztatja a figyelmeztető jelzést bevivő tagállamot az eredeti cél megváltoztatására irányuló kérésének indokairól; |
|
b) |
a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam a lehető leghamarabb megvizsgálja, hogy teljesíthető-e a kérelem, és a SIRENE-irodáján keresztül az »M«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja döntéséről a másik tagállamot; |
|
c) |
szükség esetén a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam az engedélyt az adatok felhasználására vonatkozó bizonyos feltételekhez is kötheti. A fenti engedélyt az »M«formanyomtatvány felhasználásával kell megküldeni. |
Miután a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam beleegyezését adta, a kérelmező tagállam csak arra a célra használhatja fel az adatokat, amelyre kérelmezte azokat, és amelyre engedélyt kapott. Az utóbbi tagállam figyelembe veszi a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által előírt valamennyi feltételt.
2.6. Megjelölés
2.6.1. Bevezetés
|
a) |
A SIS II határozat 24. cikke szerint a tagállamok az alábbi esetekben kérhetik megjelölés csatolását:
|
|
b) |
Alternatív eljárás csak a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan van érvényben (lásd a 3.6. szakaszt). |
|
c) |
Ha eltűnt személyre, illetve rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatolnak, a rendszer felhasználó általi lekérdezésekor a figyelmeztető jelzés nem jelenik meg a felületen. |
|
d) |
A 3.6.1. szakasz sérelme nélkül, valamely tagállam nem kérheti megjelölés csatolását kizárólag azon az alapon, hogy egy adott tagállam a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam. Megjelölés csatolása csak eseti alapon kérhető. |
2.6.2. Konzultáció a tagállamokkal megjelölés csatolása céljából
Megjelölés kizárólag egy másik tagállam kérésére vagy hozzájárulásával csatolható.
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
ha egy tagállam megjelölés csatolását kéri, a megjelölést az indokok kifejtésével a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól kell kérnie az »F«formanyomtatványon. E célból a 071-es rovatot kell használni, az indokokat pedig a 080-as rovatban kell kifejteni. A figyelmeztető jelzésre vonatkozó egyéb kiegészítő információkhoz a 083-as rovatot kell használni; |
|
b) |
a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést; |
|
c) |
az információcsere után előfordulhat, hogy a megjelölés csatolását kérő tagállam által a konzultációs folyamat során szolgáltatott információk alapján módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, illetve a figyelmeztető jelzést változatlanul hagyva vissza kell vonni a kérelmet. |
2.6.3. A megjelölés törlésére irányuló kérelem
Amennyiben a megjelölés indoka már nem áll fenn, a tagállamok haladéktalanul kérik a korábban kért megjelölés törlését. Ez különösen akkor következhet be, ha a nemzeti jogszabály módosult, vagy az üggyel kapcsolatban folytatott további információcsere során kiderül, hogy a SIS II határozat 24. cikkének (1) bekezdése vagy 25. cikke szerinti körülmények már nem állnak fenn.
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
A megjelölés csatolását korábban kérő SIRENE-iroda az »F«formanyomtatvány felhasználásával kéri a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját, hogy törölje a megjelölést. E célból a 075-ös rovatot kell használni (20). A nemzeti jogra vonatkozó 080-as rovatot érintő további részletekhez, valamint szükség esetén a megjelölés törlésének indokait kifejtő kiegészítő információk megadásához, illetve a figyelmeztető jelzésre vonatkozó egyéb kiegészítő információkhoz a 083-as rovatot kell használni. |
|
b) |
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája köteles haladéktalanul törölni a megjelölést. |
2.7. Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (a SIS II rendelet 34. cikke és a SIS II határozat 49. cikke)
Ha az adatokról kiderül, hogy ténybeli tévedést tartalmaznak, vagy azokat jogellenesen tárolják a SIS II-ben, a kiegészítő információk cseréje a SIS II rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében és a SIS II határozat 49. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint történik, amelyek előírják, hogy csak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam módosíthatja, egészítheti ki, frissítheti vagy törölheti az adatokat.
Az a tagállam, amelyik megállapította, hogy az adat hibás vagy azt a SIS II-ben jogosulatlanul tárolják, a SIRENE-irodája útján haladéktalanul, de legkésőbb a hibára vonatkozó bizonyítékok tudomására jutásától számított 10 napon belül tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az információcserét a » J « formanyomtatványon kell végrehajtani.
|
a) |
a konzultáció eredménye alapján előfordulhat, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak törölnie vagy helyesbítenie kell az adatot, a kérdéses adat helyesbítésére vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban; |
|
b) |
amennyiben két hónapon belül nem jön létre megállapodás, az adatok hibáját vagy jogellenes tárolását megállapító tagállam SIRENE-irodája országának felelős hatóságát felkéri arra, hogy az ügyet terjessze az érintett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként eljáró európai adatvédelmi biztos elé. |
2.8. Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (a SIS II rendelet 41. cikke és a SIS II határozat 58. cikke)
2.8.1. Az adatokba való betekintés és azok helyreigazítása iránti kérelmek
A nemzeti jog sérelme nélkül, ha a nemzeti hatóságokat tájékoztatni kell az adatokhoz való hozzáférés vagy az adatok kiigazítása iránti kérelemről, az információcserére a következő szabályok szerint kerül sor:
|
a) |
Az ilyen adatokhoz való hozzáférésre minden egyes SIRENE-iroda a saját nemzeti jogszabályait alkalmazza. A SIRENE-irodák az ügy körülményeitől függően és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően vagy az illetékes hatóságokhoz továbbítják az általuk átvett, az adatokhoz való hozzáférés vagy a helyreigazítás iránti kérelmeket, vagy saját hatáskörükben döntenek azokról. |
|
b) |
Az illetékes nemzeti hatóságok kérésére az érintett tagállamok SIRENE-irodái saját nemzeti jogukkal összhangban információkat szolgáltatnak a hozzáférési jog gyakorlásáról. |
2.8.2. Információcsere a más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében
A másik tagállam által a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésekhez történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a nemzeti SIRENE-irodákon keresztül kell megosztani személyek esetén a » K « formanyomtatvány tárgyak esetén az » M « formanyomtatvány használatával.
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
a hozzáférés iránti kérelmet minél hamarabb továbbítani kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájához, hogy az állást foglalhasson a kérdésben; |
|
b) |
a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodáját az álláspontjáról; |
|
c) |
a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a válaszában figyelembe veszi a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodája által a kérelem feldolgozására meghatározott határidőket; |
|
d) |
a magánszemélytől hozzáférés, kijavítás vagy törlés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodája megteszi a kellő időben megadott válasz biztosításához szükséges intézkedéseket. |
Ha a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája megküldi az álláspontját a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodájának, a SIRENE-iroda a nemzeti jogszabályoknak megfelelően és a hatáskörében dönt a kérelemről, vagy biztosítja, hogy az álláspont minél hamarabb eljusson az illetékes hatósághoz, amely döntést hoz a kérelemmel kapcsolatban.
2.8.3. Más tagállamok által bevitt adatok kijavítása vagy törlése iránti kérelmekre vonatkozó információk kicserélése
Ha magánszemély kéri adatainak helyesbítését vagy törlését, ezt csak a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam teheti meg. Ha kérésével nem a figyelmeztető jelzést bevivő tagállamhoz fordul, a megkeresett tagállam SIRENE-irodája a » K « formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját, és az irodák a 2.8.2. szakaszban ismertetett eljárást követik.
2.9. A figyelmeztető jelzés törlése, ha a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek
A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon célok teljesítéséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.
Amint a figyelmeztető jelzés fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam késedelem nélkül törli a figyelmeztető jelzést. Ha a figyelmeztető jelzésnek van lejárati időpontja, a törlés automatikusan történik a CS-SIS-ben. Találat esetén a 3.11., 4.10., 5.7., 6.5., 7.7. és 8.4. szakaszok alatt ismertetett külön eljárások alkalmazandók.
Az N.SIS II automatikusan feldolgozza a CS-SIS törlési üzenetét.
A tagállamoknak lehetőségük van kérni, hogy automatikus értesítést kapjanak figyelmeztető jelzés törléséről.
2.10. A tulajdonnevek bevitele
A nemzeti rendszerek által az adatbevitelre és az adatok hozzáférhetőségére vonatkozóan szabott korlátokon belül a tulajdonneveket (családi név és utónevek) a hivatalos úti okmányokon használt formában, olyan megjelenítésben és helyesírással kell bevinni a SIS II-be – az úti okmányokra vonatkozó ICAO-előírásokkal összhangban –, amelyeket a központi SIS II átírási funkcióihoz is használnak. A kiegészítő információk cseréje során a SIRENE-irodák a SIS II-be bevitt formában használják a tulajdonneveket. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamokban lévő felhasználók és a SIRENE-irodák főszabályként a SIS II-be való adatbevitelkor a latin karaktereket használják, az 1. függelékben megállapított átírási szabályok sérelme nélkül.
Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel nem érintett, de azzal kapcsolatba hozható (például egy eltűnt kiskorút esetlegesen kísérő) személyre vonatkozó kiegészítő információkat kell cserélni, akkor a név megjelenítésének és helyesírásának az 1. függelék szabályait kell követnie, és a nevet latin karakterekkel és eredeti formában is meg kell adni, ha az információt szolgáltató tagállamnak lehetősége van különleges karakterek bevitelére az eredeti formának megfelelően.
2.11. A személyazonosság különféle kategóriái
Az igazolt személyazonosság a valódi személyazonosító okmányok, útlevél vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság.
Nem igazolt személyazonosság esetében nincs elegendő adat a személyazonosság igazolására.
A személyazonossággal (családi név, utónév, születési idő) való visszaélés esete akkor áll fenn, ha egy, a SIS II-ben szereplő személy másik valós személy személyazonosságát használja fel. Ez például akkor fordulhat elő, ha az okmányt a tényleges tulajdonos kárára használják fel.
A felvett név olyan felvett személyazonosság, amelyet a más személyazonosság szerint ismert személy használ.
2.11.1. Személyazonossággal való visszaélés (a SIS II rendelet 36. cikke és a SIS II határozat 51. cikke)
A személyazonossággal való visszaélés eseteinek összetettsége miatt ha kiderül, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be, valaki más személyazonosságával visszaél, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam ellenőrzi, hogy szükséges-e fenntartani a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésben azokat a személyes adatokat, amelyekkel visszaéltek.
Amennyiben megállapítást nyer, hogy visszaélnek egy adott személy személyazonosságával, a SIS II-beli figyelmeztető jelzést e személy kifejezett hozzájárulásával kiegészítik a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a nemzeti eljárásoknak megfelelően megadhatja az illetékes hatóságoknak a SIS II rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében és a SIS II határozat 51. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, jogosult az információk feldolgozásához való hozzájárulásának visszavonására.
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak kell beillesztenie a »személyazonossággal való visszaélés« megjegyzést a figyelmeztető jelzésbe, és meg kell adnia a személyazonossággal való visszaélés sértettjére vonatkozó kiegészítő adatokat, például fényképeket, ujjlenyomatokat és az érvényes személyazonosító okmány(ok)ra vonatkozó információkat.
Ha valamely tagállam megállapítja, hogy egy másik tagállam által bevitt figyelmeztető jelzés személyazonossággal való visszaéléshez kapcsolódik, és a személyazonossággal való visszaélés megállapítást nyert, a tagállam a » Q « formanyomtatványon értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját annak érdekében, hogy a SIS II figyelmeztető jelzésben fel lehessen tüntetni a személyazonossággal való visszaélést.
Az ilyen jellegű adatok bevitelének céljára figyelemmel a figyelmeztető jelzéshez az adatok rendelkezésre állása esetén csatolni kell annak a személynek a fényképét és ujjlenyomatait, akinek a személyazonosságával visszaéltek. A személyazonossággal való visszaélés esetének megállapításához a vétlen személy adatainak meg kell felelnie a figyelmeztető jelzésben már szereplő személyazonosságnak. A » Q « formanyomtatványnak tartalmaznia kell a figyelmeztető jelzésben szereplő személyazonossági adatokat, ideértve a felvett név számát is, azért, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam megállapíthassa, hogy a formanyomtatvány mely, figyelmeztető jelzésben szereplő személyazonosságra vonatkozik. A » Q « formanyomtatvány ilyen esetben kötelezően kitöltendő rovatait a 3. függelék tartalmazza.
Azon személy adatai, akinek a személyazonosságával visszaélnek, csak az ellenőrzött személy személyazonosságának megállapítása céljából állnak rendelkezésre, és semmiképpen sem használhatók fel más célra. A visszaéléssel érintett személyazonosságra vonatkozó adatokat, ideértve az ujjlenyomatokat és a fényképeket, a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy az érintett személy kérésére ennél korábban törlik.
2.11.2. Felvett név bevitele
Annak elkerülése érdekében, hogy felvett név miatt bármilyen kategóriában összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzést vigyenek be, a vétlen sértetteket érintő problémák elkerülése és a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást a felvett nevekről, és minden lényeges információt továbbítaniuk kell a keresett személy valós személyazonosságával kapcsolatban.
A figyelmeztető jelzést bevivő tagállam felelős a felvett nevekkel való kiegészítésért. Ha egy másik tagállam felvett nevet tár fel, az » M « formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.
2.11.3. További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához
Amennyiben a SIS II-ben lévő adatok nem elégségesek, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a másik tagállammal folytatott konzultációt követően saját kezdeményezésére vagy a másik tagállam kérésére szükség esetén további információkat szolgáltathat egy adott személy személyazonosságának megállapításához. Erre a célra az » L « formanyomtatvány és csatolmányai használatosak. Ezek az információk különösen a következőkre terjednek ki:
|
— |
a keresett személy birtokában lévő útlevél vagy személyazonossági okmány eredete, |
|
— |
az útlevél vagy a személyazonossági okmány hivatkozási száma, kiállításának időpontja, helye, a kiállító hatóság, valamint érvényességi ideje, |
|
— |
a keresett személy leírása, |
|
— |
a keresett személy anyjának és apjának családi és utóneve, |
|
— |
a keresett személy családi és utónevének esetleges egyéb átírásai, |
|
— |
az esetlegesen rendelkezésre álló fényképek és ujjlenyomatok, |
|
— |
a legutolsó ismert cím. |
Ezek az információk a SIRENE-irodákban lehetőség szerint rendelkezésre állnak, illetve a gyors továbbítás céljából közvetlenül és állandóan hozzáférhetők ezek számára.
Az átfogó cél az, hogy minél kisebbre csökkenjen annak a kockázata, hogy tévesen olyan személyt vegyenek őrizetbe, akinek a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyéhez hasonló személyazonossági adatai vannak.
2.12. Információcsere összekapcsolt figyelmeztető jelzések esetében
Minden kapcsolat legalább két figyelmeztető jelzés közötti kapcsolat létesítését teszi lehetővé.
A tagállam az általa a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhat létre és a kapcsolatot csak ez a tagállam módosíthatja vagy törölheti. A kapcsolat csak akkor látható a felhasználó számára, ha olyan megfelelő felhasználói hozzáférési jogokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt figyelmeztető jelzések közül legalább kettő megtekintését. A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolatokhoz csak az arra felhatalmazott személyek férhessenek hozzá.
2.12.1. Működési szabályok
A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok nem igényelnek külön eljárást a kiegészítő információk kicserélése tekintetében. A következő elveket azonban be kell tartani:
Amennyiben több összekapcsolt figyelmeztető jelzés közül legalább kettőre találat van, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindegyik tekintetében megküldi a » G « formanyomtatványt, és a 086-os rovatban feltünteti, hogy az összekapcsolt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó egyéb » G « formanyomtatványokat fog továbbítani.
Nem kell formanyomtatványt küldeni azokról a figyelmeztető jelzésekről, amelyek kapcsolódnak a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez, de amelyekre a találat nem vonatkozik. Ha azonban az összekapcsolt figyelmeztető jelzés átadásra/kiadatásra vagy eltűnt személyre vonatkozik, (saját védelmük vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében) ennek közlését az » M « formanyomtatványon kell megtenni, amennyiben a megfelelő információk rendelkezésre állnak.
2.13. A SIS II-ben szereplő biometrikus adatok formátuma és minősége
A SIS II határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha ezek rendelkezésre állnak.
A SIRENE-irodáknak képesnek kell lenniük azonosítás céljából ujjnyomatok és fényképek cseréjére a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében, és/vagy a kért intézkedés végrehajtásának támogatására. Amikor valamely tagállam rendelkezik egy olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést adott ki, a SIRPIT-en keresztül csatolmányként megküldheti a fényképeket és az ujjlenyomatokat a másik tagállamnak a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében.
Ez a csere nem érinti a 2006/960/IB kerethatározat alkalmazásában a rendőrségi együttműködés keretében a megfelelő jogszabályok alapján végzett cserét.
2.13.1. A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is
A SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekhez szolgáltatott adatok felhasználására vonatkozó korlátozásokat a SIS II jogi eszközök tartalmazzák. A kicserélt fényképek és ujjnyomatok további felhasználásának – ideértve az archiválást is – összhangban kell lennie a SIS II jogi eszközök vonatkozó rendelkezéseivel, az adatvédelemre vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel, a 95/46/EK irányelvvel és a 2008/977/IB kerethatározattal összhangban.
Az ujjlenyomatok nemzeti szintű tárolásának teljes mértékben tiszteletben kell tartania a SIS II adatvédelmi szabályait. A CS-SIS-ből letöltött ujjlenyomat-adatokat a tagállamoknak a nemzeti ujjlenyomat-adatbázisoktól elkülönítve kell tárolniuk, és előbbi adatokat a hozzájuk kapcsolódó figyelmeztető jelzésekkel és kiegészítő információkkal egyidejűleg törölni kell.
2.13.2. Ujjlenyomatok és fényképek cseréje
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
az intézkedő SIRENE-iroda a szokásos elektronikus úton elküldi az »L«formanyomtatványt, és az »L«formanyomtatvány 083-as rovatában megemlíti, hogy a SIS II-ben lévő figyelmeztető jelzés céljából ujjlenyomatokat és fényképeket küldenek; |
|
b) |
a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája csatolja az ujjlenyomatokat vagy fényképeket a SIS II-ben lévő figyelmeztető jelzéshez, vagy megküldi azokat az illetékes hatóságnak a figyelmeztető jelzés teljessé tétele céljából. |
2.13.3. Technikai követelmények
Az ujjlenyomatokat és fényképeket a biometrikus adatok SIS II-be való bevitelére vonatkozó végrehajtási szabályok előírásaival összhangban kell gyűjteni és továbbítani.
Minden SIRENE-iroda eleget tesz a fenti technikai előírásoknak.
2.13.4. A biometrikus adatok formátuma és minősége
A rendszerbe bevitt valamennyi biometrikus adatot külön minőség-ellenőrzésnek kell alávetni a valamennyi SIS II felhasználóra vonatkozó minimális minőségi színvonal biztosítása érdekében.
Bevitel előtt ellenőrzéseket kell végrehajtani nemzeti szinten a következők biztosítására:
|
a) |
az ujjlenyomat adatai megfelelnek a ANSI/NIST – ITL 1–2000 Interpol céljaira bevezetett és a SIRPIT-hez (SIRENE Picture Transfer – SIRENE-fényképtovábbítás) igazított formátumnak; |
|
b) |
fényképek kizárólag olyan személy személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg, és meg kell felelniük a következő követelményeknek: a szemből készült teljes arckép képarányának lehetőleg 3:4 vagy 4:5 arányúnak kell lennie. Lehetőség szerint legalább 480 × 600 pixel felbontást és 24 bit színmélységet kell használni. Ha a képet szkennelni kell, a képméret lehetőség szerint legfeljebb 200 Kbyte körüli lehet. |
2.14. A lekérdezések különleges típusai
2.14.1. Földrajzilag célzott lekérdezés
A földrajzilag célzott lekérdezést akkor alkalmazzák, ha a tagállam biztos információkkal rendelkezik a figyelmeztető jelzéssel érintett személy vagy tárgy meghatározott földrajzi területen belüli hollétével kapcsolatban.
A schengeni térségen belüli földrajzi szempontú lekérdezéseket a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzés alapján végzik el. Amennyiben a személy vagy tárgy holléte ismert, ki lehet tölteni a 311-es rovatot (Fontos figyelmeztetés) a földrajzi lekérdezés feltüntésével és a megfelelő országok kiválasztásával. Ezenkívül ha a tartózkodási hely ismert a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés kibocsátásakor, az » A « formanyomtatvány 061-es rovatában szerepeltetni kell a keresett személy tartózkodási helyére vonatkozó információkat. Minden más esetben – beleértve tárgyak hollétét is – az » M « formanyomtatványt (083-as rovat) kell használni. A keresett személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS II-be annak biztosítása érdekében, hogy a megteendő intézkedés iránti megkeresés haladéktalanul végrehajtható (a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (21) 9. cikkének (3) bekezdése).
Ha egy földrajzi keresés tárgyát a földrajzi keresésben megjelölt helytől eltérő helyen lokalizálják, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája ezt az » M « formanyomtatvány felhasználásával jelzi a földrajzi keresésben érintett tagállam(ok) számára, hogy utóbbiak leállíthassák a kapcsolódó tevékenységet.
2.14.2. Lekérdezés a célzott lekérdezésekkel foglalkozó különleges rendőri egységek részvételével (FAST)
A megkeresett tagállamok SIRENE-irodáinak megfelelő esetekben a célzott lekérdezéseket végrehajtó különleges egységek (célkörözési egységek, FAST) szolgálatait is igénybe kell venniük. A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzés nem helyettesíthető a fent említett rendőri egységek nemzetközi együttműködésével. Az ilyen együttműködés nem sértheti a SIRENE-iroda szerepét, amely a SIS II-ben való lekérdezések központja.
Az együttműködést szükség esetén annak biztosítása érdekében kell kialakítani, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a nemzeti FAST tájékoztatja bármilyen, a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéssel összefüggő, folyamatban lévő műveletről. Adott esetben a fenti SIRENE-iroda ezen információt más SIRENE-irodákkal is közli. A SIRENE-irodának előre jelenteni kell az ENFAST (a célkörözési egységek európai hálózata) azon koordinált műveleteit, amelyek a SIRENE-irodával való együttműködést vonják maguk után.
A SIRENE-irodák biztosítják a kiegészítő információk – beleértve az egy adott találattal kapcsolatos információkat is – gyors áramlását a nemzeti FAST felé, amennyiben az utóbbi érintett a keresésben.
3. ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LETARTÓZTATÁSRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 26. CIKKE)
3.1. Figyelmeztető jelzés bevitele
A legtöbb letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez európai elfogatóparancsot (EEP) csatolnak. A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknél azonban az európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerint a kiadatás iránti megkeresés (ER) megszerzése előtt ideiglenes letartóztatásra is lehetőség van.
Az EEP/ER-t az erre illetékes igazságügyi hatóság adja ki a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamban.
Az átadási célú figyelmeztető jelzés bevitelekor az eredeti EEP másolatát is be kell vinni a SIS II-be. Bevihető az EEP uniós intézmények egy vagy több hivatalos nyelvén való fordítása is.
Emellett a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha ezek rendelkezésre állnak.
A SIRENE-irodának rendelkeznie kell a figyelmeztető jelzés bevitele előtt az olyan személyekre vonatkozó, EEP-t vagy ER-t tartalmazó releváns információkkal, akiknek a letartóztatását átadás vagy kiadatás céljából kérik. Ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az információ teljes és pontos legyen.
A tagállamoknak letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésenként több EEP-t is fel kell tudniuk vinni. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam feladata az érvényét vesztett EEP törlése és annak ellenőrzése, hogy csatoltak-e a figyelmeztető jelzéshez más EEP-t, illetve szükség esetén a figyelmeztető jelzés meghosszabbítása.
A tagállam által a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez csatolt EEP mellett lehetőséget kell biztosítani az elfogatóparancs fordításainak csatolására is, szükség esetén külön bináris adatállományban.
A figyelmeztető jelzésekhez csatolandó, szkennelt dokumentumokhoz lehetőleg 150 dpi minimális felbontást kell használni.
3.2. Többszörös figyelmeztető jelzések
Az általános eljárásokhoz lásd a 2.2. szakaszt.
Emellett a következő szabályok alkalmazandók:
Több tagállam is bevihet letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre vonatkozóan. Ha két vagy több tagállam adott ki figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre, azt a döntést, hogy letartóztatás esetén melyik elfogatóparancsot kell végrehajtani, azon tagállam végrehajtó igazságügyi hatósága hozza meg, ahol a letartóztatásra sor kerül. A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindegyik érintett tagállamnak megküldi a » G « formanyomtatványt.
3.3. Személyazonossággal való visszaélés
Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.
3.4. Felvett név bevitele
Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.
Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében a SIRENE-iroda az » A « formanyomtatvány (22) 011-es rovatát használja (a figyelmeztető jelzés bevitelének időpontjában), vagy később az »M« formanyomtatványt, amikor tájékoztatja a többi tagállamot a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos felvett nevekről, amennyiben ez az információ a SIRENE-iroda rendelkezésére áll.
3.5. A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk
Figyelmeztető jelzés bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a figyelmeztető jelzésre vonatkozó kiegészítő információkat.
A 3.5.1. szakaszban említett információkat az » A « formanyomtatvánnyal kell elküldeni a többi SIRENE-irodának a figyelmeztető jelzés bevitelével egy időben. Az azonosítás céljából kért további információkat konzultációt követően és/vagy a másik tagállam kérésére kell elküldeni.
Abban az esetben, ha ugyanazon személy vonatkozásában több EEP vagy kiadatás iránti megkeresés létezik, minden egyes EEP vagy kiadatás iránti megkeresés tekintetében külön » A « formanyomtatványt kell kitölteni.
Az EEP/ER-nek és az » A « formanyomtatványnak elegendő adatot kell tartalmaznia (különösen az EEP e) részében) a következőkre nézve: »a bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye«, 042, 043, 044, 045 rovat: »a tett ismertetése«) más SIRENE-irodák számára a figyelmeztető jelzés ellenőrzéséhez. A 3. függelék meghatározza a szükséges információkat és az EEP rovataival való kapcsolatukat.
Ha egy EEP-t helyettesítenek vagy visszavonnak, ezt fel kell tüntetni az » A « formanyomtatvány 267-es rovatában (a SIS II határozat 26. cikke) vagy az »A« formanyomtatvány 044-es rovatában (kiadatás iránti megkeresés/átkerült figyelmeztető jelzések) az alábbi szöveggel: » E formanyomtatvány a (dátum) kiadott, (hivatkozási szám) EEP-re hivatkozó (hivatkozási szám) formanyomtatvány helyébe lép «.
3.5.1. Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk
3.5.1.1. EEP-n és kiadatás iránti megkeresésen alapuló figyelmeztető jelzés bevitelekor
Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az » A « formanyomtatványon. Ha az EEP tekintetében a figyelmeztető jelzésben és a kiegészítő információkban megküldött adatok kiadatási célokra nem elegendőek a tagállamoknak, további információkat kell megadni.
A 239-es rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány EEP-re és ER-re egyaránt vonatkozik.
3.5.1.2. A csak ER-en alapuló figyelmeztető jelzés kibocsátásakor
Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az » A « formanyomtatványon.
A 239-es rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány ER-re vonatkozik.
3.6. Megjelölés csatolása
Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.6. szakaszt.
Ha a figyelmeztető jelzéshez csatolt EEP-k közül legalább egy végrehajtható, a figyelmeztető jelzéshez megjelölés nem csatolható.
Amennyiben valamely EEP egynél több bűncselekményt tartalmaz, és az átadás a fentiek közül legalább egy bűncselekmény esetében végrehajtható, a figyelmeztető jelzést nem kell megjelöléssel ellátni.
A 2.6. szakasz felhívja a figyelmet, hogy a SIS II határozat 26. cikke szerinti, megjelöléssel ellátott figyelmeztető jelzést a megjelölés időtartamára úgy kell tekinteni, hogy azt azon személy tartózkodási helye közlésének céljára vitték be, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik.
3.6.1. A kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
a kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetén, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható, a SIRENE-iroda kérheti a többi SIRENE-irodától, hogy szisztematikusan csatoljanak megjelölést a SIS II határozat 26. cikke szerinti, az állampolgáraira vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzésekhez; |
|
b) |
ilyen kérés esetén a SIRENE-iroda írásos megkeresést küld a többi SIRENE-irodának; |
|
c) |
az a SIRENE-iroda, amelyhez ilyen megkeresést címeznek, a figyelmeztető jelzés kiadását követően haladéktalanul megjelölést csatol az érintett tagállammal kapcsolatban; |
|
d) |
a megjelölés mindaddig fennmarad, amíg a kérelmező SIRENE-iroda nem kéri annak törlését. |
3.7. A SIRENE-irodák által végrehajtandó intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően
A SIRENE-irodának az » A « formanyomtatvány kézhezvételekor a lehető leghamarabb át kell vizsgálnia minden rendelkezésre álló forrást az adott személy megtalálása céljából. A kereséseket nem akadályozhatja az, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által nyújtott információk nem elégségesek az átvevő tagállam számára. Az átvevő tagállamoknak olyan mértékben kell keresést végezniük, amennyire ezt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik.
Ha a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést ellenőrizték, és a keresett személyt megtalálják vagy letartóztatják az adott tagállamban, a fogadó SIRENE-iroda az » A « formanyomtatványon szereplő információkat továbbíthatja az EEP-t vagy az ER-t végrehajtó tagállam illetékes hatóságához. Ha szükség van az eredeti EEP-re vagy ER-re, azt a kibocsátó igazságügyi hatóság közvetlenül a végrehajtó igazságügyi hatósághoz továbbíthatja (a kiadó és/vagy a végrehajtó tagállam ettől eltérő intézkedéseinek hiányában).
3.8. Találatot követő információcsere
Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.
Ezenfelül a következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatos találatot mindig haladéktalanul közölni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával. Emellett a »G«formanyomtatvány megküldését követően a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája szükség esetén telefonon is tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a találatról; |
|
b) |
szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a kapcsolódó konkrét információkat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája által megteendő adott intézkedésekről; |
|
c) |
az európai elfogatóparancs vagy kiadatás iránti kérelem fogadásáért felelős hatóságnak, teljes körű elérhetőségének (postacím, telefonszám, és amennyiben rendelkezésre áll, fax és e-mail), hivatkozási számának (ha van ilyen), az illetékes személynek (ha van ilyen), az igényelt nyelvnek, a határidőnek és a teljesítés módjának szerepelnie kell a »G«formanyomtatvány 091-es rovatában; |
|
d) |
a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája ezenkívül az összes többi SIRENE-irodát is tájékoztatja a találatról az »M«formanyomtatványon, amennyiben a tényállás alapján egyértelmű kapcsolatot állapítottak meg bizonyos tagállamokkal, és további megkereséseket kezdeményeztek; |
|
e) |
a SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 26. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak. |
3.9. Kiegészítő információcsere az átadással vagy kiadatással kapcsolatban
Ha az illetékes igazságügyi hatóságok tájékoztatják a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját arról, hogy olyan személy átadására vagy kiadatására sor kerülhet-e, akivel összefüggésben letartóztatásra irányuló figyelmeztető jelzést adtak ki, akkor a SIRENE-iroda haladéktalanul tájékoztatást nyújt erről a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának az » M « formanyomtatvány alkalmazásával, a 083-as rovatban feltüntetve az »ÁTADÁS«, illetve a »KIADATÁS« szót (23). Az átadás vagy kiadatás végrehajtásának részleteit szükség szerint a SIRENE-irodán keresztül a lehető leghamarabb közölni kell.
3.10. Kiegészítő információcsere másik tagállamon keresztüli átszállítással kapcsolatban
Amennyiben egy személy átszállítására van szükség, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának vagy illetékes igazságügyi hatóságának a SIRENE-irodán keresztül, a 083-as rovat elején az »ÁTSZÁLLÍTÁS« szóval megjelölt » M « formanyomtatvány alkalmazásával megküldött megkeresésére válaszként azon tagállam SIRENE-irodája, amelyen keresztül az átszállítás történne, biztosítja a szükséges információkat és támogatást.
3.11. Figyelmeztető jelzések törlése átadáskor vagy kiadatáskor
Az átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket akkor kell törölni, ha az érintett személyt a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatóságainak átadták vagy kiadták, azonban akkor is törölhetők, ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló bírósági határozatot az illetékes igazságügyi hatóság a nemzeti jogszabályok értelmében visszavonja.
4. A BEUTAZÁS VAGY TARTÓZKODÁS MEGTAGADÁSÁRA IRÁNYULÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II RENDELET 24. CIKKE)
Bevezetés
Az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információcsere, akik a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnak, lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy beutazási vagy vízumkérelem esetében határozatot hozzanak. Ha az érintett személy már a tagállam területén tartózkodik, az információcsere lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára a tartózkodási engedély, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kitoloncolásra vonatkozó megfelelő intézkedések megtételét. E szakaszban a vízumra való hivatkozások – ettől eltérő világos indokolás hiányában (például visszautazásra jogosító vízum) – a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumra vonatkoznak.
A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikkének (4) bekezdésében megállapított értesítési eljárások és a Schengeni Egyezmény 25. cikkében megállapított konzultációs eljárások a határellenőrzésért, valamint a tartózkodási engedélyek, illetve vízumok kiadásáért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. A SIRENE-irodák főszabályként csak annak érdekében vesznek részt ezekben az eljárásokban, hogy továbbítsák a figyelmeztető jelzésekhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő információkat (például a találatról való értesítés, személyazonosság tisztázása), vagy töröljék a figyelmeztető jelzéseket.
A SIRENE-irodák azonban részt vehetnek harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolásához vagy beutazásának megtagadásához szükséges kiegészítő információk továbbításában, illetve az ezen intézkedések nyomán keletkező kiegészítő információk továbbításában is.
A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) nem alkalmazandó Svájcban. Ezért amennyiben harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával kapcsolatban találatot ad a rendszer, akkor Svájcnak, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak és a harmadik országbeli állampolgár szabad mozgáshoz való jogáról lényeges információkkal rendelkező összes többi tagállamnak a szokásos konzultációs eljárásokat kell követnie.
4.1. Figyelmeztető jelzés bevitele
A SIS II rendelet 25. cikkével összhangban külön szabályok vonatkoznak azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében szabad mozgáshoz való jogot élveznek. A SIRENE-irodának lehetőség szerint elérhetővé kell tenni azon információkat, amelyeket annak értékeléséhez használt, hogy a szabad mozgás jogát élvező személy tekintetében vittek-e be beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést (25), Abban a kivételes esetben, amikor harmadik ország szabad mozgás jogát élvező állampolgárával kapcsolatban figyelmeztető jelzést visznek be, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a figyelmeztető jelzést bevivő hatóság által szolgáltatott információk alapján » M « formanyomtatványt küld az összes többi tagállamnak (lásd a 4.6. és a 4.7. szakaszt).
Emellett a SIS II rendelet 26. cikke előírja, hogy meghatározott feltételek mellett beutazási vagy tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akikkel szemben az Európai Unióról szóló szerződés (26) 29. cikkének megfelelően olyan korlátozó intézkedést hoztak, amelynek célja a tagállamok területére történő beutazás vagy az azokon történő átutazás megakadályozása. A figyelmeztető jelzéseket annak a tagállamnak az illetékes hatósága viszi be, amely az Európai Unió Tanácsának elnökségét betölti az intézkedés elfogadásakor. Amennyiben ennek a tagállamnak nincs hozzáférése a SIS II-höz vagy a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekhez, akkor a feladatot az elnökségben őt követő és a SIS II-höz – ideértve a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekhez – való hozzáféréssel rendelkező tagállam vállalja át.
A tagállamok bevezetik az ilyen figyelmeztető jelzések beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat.
4.2. Többszörös figyelmeztető jelzések
Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.
4.3. Személyazonossággal való visszaélés
Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.
Problémák fordulhatnak elő, ha beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéssel érintett, harmadik országbeli állampolgár jogellenesen használja egy európai uniós polgár személyazonosságát, hogy bebocsátást nyerjen. Ilyen helyzet észlelése esetén a tagállamok illetékes hatóságainak figyelmét fel lehet hívni a SIS II személyazonossággal való visszaéléssel kapcsolatos funkciójának helyes használatára. Beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés nem adható ki valamely uniós tagállam állampolgárának fő személyazonosító okmányában.
4.4. Felvett név bevitele
Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.11.2. szakaszt.
4.5. Információcsere tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadása esetén
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
a Schengeni Egyezmény 25. cikkének megfelelően történő információcserére vonatkozó különeljárás sérelme nélkül; valamint a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.8. szakasz sérelme nélkül (amely esetben kötelező konzultálni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE Irodájával); a végrehajtó tagállam tájékoztathatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre találatot értek el a tartózkodási engedély vagy vízum odaítélése során. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam adott esetben az »M«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a többi tagállamot. |
|
b) |
Kérés esetén az érintett tagállamok SIRENE-irodái a nemzeti jogszabályokkal összhangban részt vehetnek a szükséges információknak a tartózkodási engedélyek és vízumok kiadásáért felelős hatóságokhoz történő továbbításában. |
A Schengeni Egyezmény 25. cikkében szereplő különleges eljárások:
Amennyiben a tartózkodási engedély vagy vízum kiadását mérlegelő tagállam észleli, hogy az érintett kérelmező egy másik tagállam által kiadott, beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, a SIRENE-irodákon keresztül konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal. A tartózkodási engedély vagy vízum kiadását mérlegelő tagállam az » N « formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot a tartózkodási engedély vagy vízum kiadásáról hozott határozatról. Ha a tagállam úgy határoz, hogy kiadja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Az érintett személyt azonban fel lehet venni a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéseinek nemzeti adatbázisába.
Amennyiben az a tagállam, amely belépés vagy tartózkodás megtagadása tekintetében figyelmeztető jelzést vitt be, megállapítja, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy részére tartózkodási engedélyt vagy vízumot adtak ki, a SIRENE-irodákon keresztül konzultációs eljárást kezdeményez a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállammal. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az » O « formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti nemzeti figyelmeztető jelzéseinek listájára.
A SIRENE-irodán keresztül az » O « formanyomtatvány felhasználásával konzultációra kerül sor akkor is, ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam állapítja meg a későbbiekben azt, hogy az adott személy vonatkozásában beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be (27).
Ha egy harmadik tagállam (azaz a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadótól, illetve a figyelmeztető jelzést kibocsátótól eltérő tagállam) megállapítja, hogy a más tagállam tartózkodási engedélyének vagy vízumának birtokában lévő, harmadik országbeli állampolgár tekintetében figyelmeztető jelzés van érvényben, erről SIRENE-irodáján keresztül a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó és a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot is értesíti a » H « formanyomtatvány alkalmazásával.
Ha a Schengeni Egyezmény 25. cikke szerinti eljárás a beutazás vagy a tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés törlésével jár, a SIRENE-irodák a nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett kérés esetén felajánlják támogatásukat.
A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában előírt különleges eljárások
4.5.1. Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontja alá tartozó esetekben
A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló és egyidejűleg valamely tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy visszautazásra jogosító vízummal rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok beutazását harmadik tagállam határának átlépésekor a tartózkodási engedélyt vagy visszautazásra jogosító vízumot kiállító tagállamba történő továbbutazás céljából engedélyezni kell. A beutazást meg lehet tagadni, ha a tagállam a beutazás megtagadása vonatkozásában nemzeti figyelmeztető jelzést adott ki. Annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, ahova az adott személy be kíván utazni, az illetékes hatóság kérésére a szóban forgó mindkét tagállam SIRENE-irodájának mindkét esetben üzenetet küld (az átutazás engedélyezése esetén a » H « formanyomtatványon, a beutazás megtagadása esetén a » G « formanyomtatvány alkalmazásával), amelyben tájékoztatja azokat az ellentmondásról, és felkéri őket, hogy konzultáljanak egymással a figyelmeztető jelzés SIS II-ből való törlése vagy a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonása érdekében. Kérheti azt is, hogy értesítsék a konzultáció eredményéről.
Ha a harmadik országbeli állampolgár megkísérli a beutazást abba a tagállamba, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be, ez a tagállam megtagadhatja a beutazását. Ugyanakkor az illetékes hatóság kérelmére e tagállam SIRENE-irodája konzultál azon tagállam SIRENE-irodájával, amely kiadta a tartózkodási engedélyt vagy vízumot, annak érdekében, hogy az illetékes hatóság eldönthesse, hogy van-e elegendő indok a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonására. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az » O « formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti nemzeti figyelmeztető jelzéseinek listájára.
Ha ez a személy megkísérli a beutazást a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kibocsátó tagállamba, beutazását engedélyezni kell, azonban a tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérésére konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal annak érdekében, hogy az érintett illetékes hatóságok dönthessenek a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonásáról vagy a figyelmeztető jelzés törléséről. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az » O « formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedély vagy vízum érvényességét, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti nemzeti figyelmeztető jelzéseinek listájára.
4.5.2. Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja alá tartozó esetekben
Az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja értelmében a tagállamok eltérhetnek attól az elvtől, miszerint humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt meg kell engedni azon személy beutazását, akire a beutazás vagy a tartózkodás megtagadása vonatkozásában figyelmeztető jelzést bocsátottak ki. Az illetékes hatóság kérelmére annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, amely engedélyezte a belépést, a » H « formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a helyzetről.
4.6. Közös szabályok a 4.5. szakaszban említett eljárásokra vonatkozóan
|
a) |
A tartózkodási engedélyt vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot odaítélt, illetve odaítélni vagy fenntartani szándékozó tagállam SIRENE-irodája konultációs eljárásonként csak egyetlen »N«formanyomtatványt vagy »O«formanyomtatványt küld a célból, hogy tájékoztassa a beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést kibocsátott vagy kibocsátani szándékozó tagállamot a tartózkodási engedély vagy vízum odaítélése, fenntartása vagy visszavonása tekintetében hozott végső határozatáról. |
|
b) |
A konzultációs eljárás vagy a Schengeni Egyezmény 25. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában vagy a Schengeni Egyezmény 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában folytatott eljárás. |
|
c) |
Amikor a konzultációs eljárás keretében »M«, »G« vagy »H«formanyomtatványt küldenek, azon fel lehet tüntetni a »konzultációs eljárás« bejegyzést. (»M«formanyomtatvány: 083-as rovat; »G«formanyomtatvány: 086-os rovat; »H«formanyomtatvány: 083-as rovat). |
4.7. Információcsere találatot követően, illetve a belépés megtagadása vagy a schengeni térségből való kiutasítás esetén
A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdése a) és c) pontjának megfelelően történő információcserére vonatkozó különleges eljárás sérelme nélkül; valamint a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.8. szakasz sérelme nélkül (amely esetben kötelező a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával folytatott konzultáció); a tagállam tájékoztatást kérhet az általa a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó valamennyi találatról.
A beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok SIRENE-irodáit természetesen nem feltétlenül tájékoztatják a találatokról, de kivételes körülmények között tájékoztathatják őket. Az alkalmazott intézkedéstől függően a » G « vagy a » H « formanyomtatványt minden esetben meg lehet küldeni, ha például kiegészítő információkra van szükség. A » G « formanyomtatványt minden esetben meg kell küldeni, ha a találat a szabad mozgás jogával rendelkező személyre vonatkozik.
A fenti bekezdéstől eltérve, a 10. szakasznak megfelelően minden SIRENE-iroda statisztikát készít az adott ország területén a külföldi figyelmeztető jelzésekre adott összes találatról.
A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
a tagállamok kérhetik, hogy tájékoztassák őket arról, ha az általuk a belépés vagy tartózkodás megtagadása tekintetében kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg. Az a tagállam, amelyik szeretné igénybe venni ezt a lehetőséget, írásban keresi meg a többi tagállamot. |
|
b) |
A végrehajtó tagállam tájékoztathatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében találatot állapítottak meg, és hogy a harmadik országbeli állampolgár beléptetését megtagadták, vagy hogy kiutasították a schengeni térségből. |
|
c) |
amint fellépésre kerül sor egy találat alapján, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája »G«formanyomtatványt küld a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának; akkor is »G«formanyomtatványt küldenek találat esetén, ha több az intézkedés végrehajtásához több információra van szükség. |
|
d) |
A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által küldött, a c) pontban említett információk átvételekor:
|
|
e) |
Ha egy tagállam észleli, hogy a területén figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodik, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája kérésre továbbítja a harmadik országbeli állampolgár visszaküldéséhez szükséges információkat. A végrehajtó tagállam igényétől függően az »M«formanyomtatványon megadott ezen információk a következőket foglalhatják magukban:
|
Ha figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt a határon tartóztatnak fel, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben és a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által meghatározott eljárásokat kell követni.
Arra is sürgősen szükség lehet, hogy a SIRENE-irodák bizonyos esetekben kiegészítő információkat cseréljenek ki egy adott személy kétséget kizáró azonosítása céljából.
4.8. Információcsere a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően
A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával kapcsolatban különleges szabályokat kell alkalmazni (28).
Sajátos szabályok vonatkoznak az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos találatokra, akiket a 2004/38/EK irányelv értelmében megillet a szabad mozgáshoz való közösségi jog (Svájc helyzetéről azonban lásd a 4. szakasz bevezetését). A következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
Az illetékes hatóság kérelmére a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája »G«formanyomtatvány alkalmazásával haladéktalanul kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával annak érdekében, hogy megszerezze a végrehajtandó intézkedésről szóló késedelem nélküli döntéshez szükséges információkat. |
|
b) |
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája az információkérés kézhezvételekor azonnal megkezdi a kért információk összegyűjtését és a lehető leghamarabb megküldi azokat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájának. |
|
c) |
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája, amennyiben ezek az információk még nem állnak rendelkezésre, ellenőrzi az illetékes hatóságnál, hogy a figyelmeztető jelzés a 2004/38/EK irányelvvel összhangban fenntartható-e. Amennyiben az illetékes hatóság a figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája erről »M«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztat minden más SIRENE-irodát. |
|
d) |
A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája útján tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját arról, hogy a kért intézkedést megtették-e (az »M«formanyomtatványon) vagy sem (a »H«formanyomtatványon) (29). |
4.9. Információcsere abban az esetben, ha találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn
Amennyiben találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn, e tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérelmére az » M « formanyomtatvány megküldésével tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját.
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája, amennyiben ezek az információk még nem állnak rendelkezésre, ellenőrzi az illetékes hatóságnál, hogy a figyelmeztető jelzés a 2004/38/EK irányelvvel összhangban fenntartható-e. Amennyiben az illetékes hatóság a figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája erről » M « formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztat minden más SIRENE-irodát.
4.10. Beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés törlése
A Schengeni Egyezmény 25. cikkében és a Schengeni Határellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában előírt különös eljárások sérelme nélkül, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan kiadott, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéseket törölni kell:
|
a) |
a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; |
|
b) |
a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának annak törlésére vonatkozó határozata esetén; |
|
c) |
a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó határidő lejártakor, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatósága határozatára vonatkozóan érvényességi időt határozott meg; vagy |
|
d) |
valamely tagállam állampolgárságának megszerzésekor. Amennyiben az állampolgárság megváltozása a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól eltérő tagállam SIRENE-irodájának tudomására jut, utóbbi konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó ország SIRENE-irodájával, és szükség esetén »J«formanyomtatványt küld neki a jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok helyreigazítására és törlésére irányuló eljárással összhangban (lásd a 2.7. szakaszt). |
5. ELTŰNT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 32. CIKKE)
5.1. Többszörös figyelmeztető jelzések
Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.
5.2. Személyazonossággal való visszaélés
Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.
5.3. Felvett név bevitele
Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.
5.4. Megjelölés csatolása
Felmerülhetnek olyan körülmények, hogy az eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés találatot ad, a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai pedig úgy határoznak, hogy a kért intézkedés nem hajtható végre és/vagy hogy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatosan további intézkedésre nem kerül sor. Akkor is hozhatnak ilyen határozatot, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságai a figyelmeztető jelzés SIS II-ben való fenntartása mellett döntenek. Ebben az esetben a végrehajtó tagállam találatot követően megjelölés csatolását kérheti. A megjelölés csatolása céljából a 2.6. szakaszban leírt általános eljárást kell követni.
Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések tekintetében nincs végrehajtandó alternatív intézkedés.
5.5. Részletes leírás szolgáltatása eltűnt kiskorúakról és egyéb, veszélyben lévőnek minősített személyekről
Az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzések tekintetében a SIRENE-irodák gyors hozzáféréssel rendelkeznek valamennyi nemzeti szintű lényeges kiegészítő információhoz, hogy teljes mértékben betölthessék szerepüket az ügyek sikeres megoldásában, megkönnyítve az adott személy azonosítását, és gyorsan kiegészítő információt szolgáltatva az ügyhöz kapcsolódó kérdésekről. A lényeges kiegészítő információk különösen gyermek vagy kiszolgáltatott személy felügyeletére vonatkozó nemzeti határozatokra, vagy a gyermekrablásokkal kapcsolatos figyelmeztető mechanizmusok használatára irányuló megkeresésekre terjedhetnek ki.
Mivel nem minden kiszolgáltatott személy lépi át a nemzeti határokat, a (részletes leírásra vonatkozó) kiegészítő információk szolgáltatásáról szóló határozatokat és azok címzettjeit az ügy összes körülményei alapján esetről esetre kell meghatározni. Az ilyen kiegészítő információk továbbítására vonatkozó nemzeti szintű határozatot követően a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája szükség esetén a következő intézkedések valamelyikét alkalmazza:
|
a) |
megőrzi az információt annak érdekében, hogy egy másik tagállam kérelmére kiegészítő információt tudjon szolgáltatni; |
|
b) |
továbbítja az »M«formanyomtatványt az illetékes SIRENE-irodának, amennyiben a megkeresésekből kitűnik az eltűnt személy valószínű célpontja; |
|
c) |
továbbítja az »M«formanyomtatványt valamennyi illetékes SIRENE-irodának, az eltűnés adatai alapján, abból a célból, hogy az adott személyre vonatkozó valamennyi adatot rövid idő alatt továbbküldje. |
A nagy kockázatnak kitett eltűnt személyek esetében az » M « formanyomtatvány 311-es rovatát a »SÜRGŐS« szóval és a sürgősség indokolásával kell kezdeni. (Ha az eltűnt kiskorúnak nincs kísérője (30), fel kell tüntetni a »Kísérő nélküli kiskorú« magyarázó kifejezést.) A sürgősséget telefonhívással kell megerősíteni, amelyben kiemelik az » M « formanyomtatvány jelentőségét és sürgős jellegét.
Közös módszert kell alkalmazni a nagy kockázatnak kitett eltűnt személyre vonatkozó, strukturált kiegészítő információk megegyezés szerinti sorrendben való bevitelére (31). Ezeket az információkat az » M « formanyomtatvány 083-as rovatában kell megadni.
Amint valamely SIRENE-iroda információkat kapott, azt – annak érdekében, hogy a lehető legtöbb esély legyen az érintett személy tartózkodási helyének célzott és ésszerű megállapítására – a SIS II-ben jelzett találatot követően lehetőség szerint megküldi:
|
a) |
az érintett határállomásoknak; |
|
b) |
a személyek tartózkodási helyének megállapítása és védelme tekintetében illetékes közigazgatási és rendőri hatóságoknak; |
|
c) |
a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam megfelelő konzuli hatóságainak. |
5.6. Találatot követő információcsere
Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.
Emellett a következő szabályok alkalmazandók:
|
a) |
A SIRENE-irodák lehetőség szerint közlik a szükséges orvosi adatokat azon eltűnt személy(ek)ről, aki(k)nek védelme érdekében intézkedéseket kell tenni. A közölt információkat csak addig őrzik meg, amíg feltétlenül szükséges, és kizárólag az érintett személy orvosi kezelése céljából használják fel. |
|
b) |
A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindig közli a tartózkodási helyet a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával. |
|
c) |
A SIS II határozat 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nagykorú eltűnt személy tartózkodási helyét csak annak hozzájárulásával (32) lehet az eltűnést bejelentő személlyel közölni. A hozzájárulást írásban kell megadni, vagy arról legalább írásos feljegyzést kell készíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén ezt írásban kell megtenni, vagy azt hivatalosan rögzíteni kell. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik az eltűnést bejelentő személlyel azt a tényt, hogy a figyelmeztető jelzést találatot követően törölték. |
5.7. Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése
Amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jelentős késedelemmel hajtaná végre a figyelmeztető jelzés törlését, e késedelmet jelenteni kell a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájának, hogy a SIRENE-kézikönyv 5.4. szakaszában foglaltak szerint megjelöléssel láthassák el a figyelmeztető jelzést.
5.7.1. Kiskorúak
A figyelmeztető jelzést törölni kell:
|
a) |
az ügy megoldásakor (pl. a kiskorút hazatelepítik; a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai döntést hoznak a gyermek gondozásáról); |
|
b) |
a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy |
|
c) |
a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében. |
5.7.2. Felnőttek, akik esetében nem kértek védelmi intézkedést
A figyelmeztető jelzést törölni kell:
|
a) |
a meghozandó intézkedés végrehajtásakor (a végrehajtó tagállam meggyőződött az adott személyek hollétéről); |
|
b) |
a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy |
|
c) |
a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében. |
5.7.3. Felnőttek, kérelmezett védelmi intézkedések
A figyelmeztető jelzést törölni kell:
|
a) |
a kért intézkedés végrehajtásakor (védelem alá helyezett személy); |
|
b) |
a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy |
|
c) |
a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében. |
A nemzeti jogra is figyelemmel, amennyiben valamely személy hivatalos védelem alatt áll, a figyelmeztető jelzést fenn lehet tartani a szóban forgó személy hazatelepítéséig.
6. BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS CÉLJÁBÓL KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 34. CIKKE)
6.1. Többszörös figyelmeztető jelzések
Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.
6.2. Személyazonossággal való visszaélés
Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.
6.3. Felvett név bevitele
Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.
6.4. Találatot követő információcsere
Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.
Emellett a következő szabályok alkalmazandók:
|
a) |
a valós tartózkodási hely vagy lakóhely felderítésére minden olyan intézkedést fel kell használni, amelyet a személy tartózkodása szerinti tagállam nemzeti joga megenged; |
|
b) |
szükség esetén nemzeti eljárások révén kell biztosítani, hogy a figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig tárolják a SIS II-ben, amennyi szükséges az azok bevitelét indokoló célok eléréséhez. |
A SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 34. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.
6.5. Bírósági eljárás céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése
A figyelmeztető jelzést törölni kell:
|
a) |
akkor, amikor a személy tartózkodási helyét közlik a kiadó tagállam illetékes hatóságával. Ha a továbbított információ alapján nem lehet fellépni (pl. a cím nem pontos vagy nincs állandó lakhely), a probléma megoldása érdekében a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját; |
|
b) |
a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy |
|
c) |
a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében. |
Amennyiben egy tagállamban találatot értek el, és a cím részleteit továbbították a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, majd ezt követően az utóbbi tagállamban jelzett találat ugyanazon címadatokat tárja fel, a találatot rögzíteni kell a végrehajtó tagállamban, de sem a cím részleteit, sem a » G « formanyomtatványt nem kell újra megküldeni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak. Ilyen esetekben a végrehajtó tagállam tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot az ismételt találatokról, és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam mérlegeli a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét.
7. REJTETT VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 36. CIKKE)
7.1. Többszörös figyelmeztető jelzések
Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.
7.2. Személyazonossággal való visszaélés
Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.
7.3. Felvett név bevitele
Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.
7.4. Más tagállamok tájékoztatása figyelmeztető jelzések kiadásakor
Figyelmeztető jelzés kiadásakor az azt kiadó tagállam SIRENE-irodája az » M « formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja az összes többi SIRENE-irodát az alábbi esetekben:
|
a) |
rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzést bocsátának ki azzal a kéréssel, hogy a találatokat haladéktalanul jelentsék a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodának; a »G«formanyomtatványon a következő szöveget kell feltüntetni: »a SIS II határozat 36. cikkének (2) bekezdése szerinti azonnali fellépés« vagy »a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése szerinti azonnali fellépés«. Az azonnali fellépés indokolását az »M«formanyomtatvány 083-as rovatában is fel kell tüntetni; vagy |
|
b) |
nemzetbiztonságért felelős hatóság figyelmeztető jelzés kiadását kéri a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdésével összhangban; az »M«formanyomtatványon a következő szöveget kell feltüntetni: »a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése«. |
Amennyiben a figyelmeztető jelzést a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése alapján adják ki, az » M « formanyomtatvány a 080-as rovatában fel kell tüntetni a figyelmeztető jelzés bevitelét kérő hatóság megnevezését, először a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam nyelvén, majd angolul, a 081-es rovatban pedig elérhetőségeit fordítást nem igénylő formában.
Az egyes információk titkosságát a nemzeti jognak megfelelően meg kell őrizni, ideértve a SIRENE-irodákkal való kapcsolattartás és a nemzetbiztonságért felelős szolgálatokkal történő kapcsolattartás elkülönítését is.
7.5. Megjelölés csatolása
Az általános eljárást lásd a 2.6. szakaszban.
A rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében nincs szükség alternatív intézkedések meghozatalára.
Ha a végrehajtó tagállam nemzetbiztonságért felelős hatósága emellett úgy dönt, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében megjelölés szükséges, kapcsolatba lép a nemzeti SIRENE-irodával, és tájékoztatja arról, hogy a kért intézkedés nem hajtható végre. A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája ekkor megjelölést kér az » F « formanyomtatványnak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájához történő megküldésével. Megjelölés csatolására vonatkozó más kérelemhez hasonlóan általános indokolást kell adni. Az érzékeny jellegű ügyeket azonban nem kell kiszolgáltatni (lásd a 7.6. szakasz b) pontját).
7.6. Találatot követő információcsere
Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.
Emellett a következő szabályok alkalmazandók:
|
a) |
Ha a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg, a végrehajtó SIRENE-iroda a »G«formanyomtatvány alkalmazásával értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját az eredményekről (rejtett vagy célzott ellenőrzés). Ezzel egyidejűleg a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja saját, nemzetbiztonságért felelős hatóságát is. |
|
b) |
Bizonyos információk titkosságának megőrzéséhez különleges eljárásra van szükség. Ezért a nemzetbiztonsági hatóságok közötti kapcsolatokat teljesen el kell különíteni a SIRENE-irodák közötti kapcsolattól. Következésképpen a megjelölés iránti megkeresés részletes indokolását közvetlenül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok között kell megvitatni, és nem a SIRENE-irodákon keresztül. |
|
c) |
Ha azonnal jelentendő figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban keletkezik találat, a »G«formanyomtatványt késedelem nélkül meg kell küldeni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának. |
7.7. Rejtett és célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések
A figyelmeztető jelzést törölni kell:
|
a) |
a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy |
|
b) |
a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében. |
7.8. Automatikus rendszámfelismerő (ANPR) rendszerek
Lásd a 9. szakaszt.
8. LEFOGLALÁS VAGY BIZONYÍTÉKKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS CÉLJÁBÓL TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 38. CIKKE)
8.1. Többszörös figyelmeztető jelzések
Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.
8.2. Járműre kiadott figyelmeztető jelzések
8.2.1. Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése
A járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzésével kapcsolatos kötelező azonosító adatok a következők:
|
a) |
rendszám, és/vagy |
|
b) |
járműazonosító szám (VIN). |
Mindkét szám szerepelhet a SIS II-ben.
Ha egy új figyelmeztető jelzés bevitelekor megállapítják, hogy ugyanaz a járműazonosító szám és/vagy rendszám már szerepel a SIS II-ben, feltételezhető, hogy az új figyelmeztető jelzés következtében ugyanazon járművel kapcsolatban több figyelmeztető jelzés jön létre. Ez az ellenőrzési módszer azonban csak akkor eredményes, ha a felhasznált leíró adatok megegyeznek, az összehasonlítás tehát nem mindig lehetséges.
A SIRENE-iroda felhívja a felhasználók figyelmét azon problémákra, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a két szám közül csak az egyik esetében végeznek összehasonlítást, továbbá az azonos járműazonosító számokra (VIN twins), valamint a rendszámok újbóli felhasználására. A pozitív válasz nem jelent automatikusan találatot, a negatív válasz pedig nem jelenti azt, hogy az adott jármű nem áll figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
Azokat az azonosító adatokat, amelyek annak megállapítására szolgálnak, hogy két, járműre vonatkozó bejegyzés azonos-e, a 2.2.3. szakasz tartalmazza.
A SIRENE-irodák által a járművek esetében a többszörös vagy összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések ellenőrzésére alkalmazandó konzultációs eljárások megegyeznek a személyek esetében alkalmazottakkal. Az általános eljárásokhoz lásd a 2.2. szakaszt.
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája nyilvántartást vezet az újabb figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresésekről, amelyeket az adott figyelmeztető jelzés törléséig a fenti rendelkezések értelmében – konzultációt követően – elutasítottak.
8.2.2. Azonos járműazonosító számok (VIN twins)
Az azonos járműazonosító szám olyan, SIS II-be bevitt járműre utal, amelynek típusa és járműazonosító száma (VIN) megegyezik egy eredeti gyártású járműével (például egy azonos VIN-nel rendelkező traktor és motorkerékpár nem tartozik ebbe a kategóriába). A következő különleges eljárást kell alkalmazni annak érdekében, hogy elkerüljék az azonos VIN-nel rendelkező, eredeti gyártású jármű ismételt lefoglalásával járó negatív következményeket:
|
a) |
Amennyiben az azonos járműazonosító szám lehetősége megalapozott, a SIRENE-iroda szükség esetén:
Az érintett SIRENE-irodák szorosan együttműködnek az ilyen intézkedések megtételében. |
|
b) |
Amennyiben megerősítik az azonos járműazonosító szám létét, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam mérlegeli a figyelmeztető jelzés SIS II-ben való fenntartásának szükségességét. Ha a tagállam a SIS II-beli figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam:
|
|
c) |
Ha az ellenőrzést végző felhasználó a SIS II-ben folytatott lekérdezéskor járművel kapcsolatban »másolat gyanúja« megjegyzést észlel, kapcsolatba kell lépnie a nemzeti SIRENE-irodával, és további információkat kell kérnie annak tisztázása érdekében, hogy az ellenőrzött jármű azonos-e a keresett vagy az eredeti gyártású járművel. |
|
d) |
Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az »M«formanyomtatványon szereplő információk már nem naprakészek, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával annak érdekében, hogy ellenőrizze a jármű mindenkori tulajdonjogát. Utóbbi SIRENE-iroda új »M«formanyomtatványt küld, amelynek 083-as rovatában jól láthatóan feltünteti az »EREDETI GYÁRTÁSÚ JÁRMŰ« szöveget. |
8.3. Találatot követő információcsere
A SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 38. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a nemzeti jogszabályok értelmében a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.
Amint a SIRENE-irodák a SIS II határozat 38. cikke alapján gépjárműre, légi járműre, hajóra, ipari berendezésre vagy konténerre vonatkozóan, lefoglalás vagy bizonyítékként való felhasználás céljából kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot kapnak, a » P « formanyomtatványon mihamarabb kiegészítő információkat küldenek, amennyiben a » G « formanyomtatvány 089-es rovatában erre vonatkozó kérés szerepel.
A kérés sürgősségére és arra tekintettel, hogy nem lehet azonnal az összes információt egyesíteni a » P « formanyomtatványon, nem kell az összes rovatot kitölteni. Törekedni kell azonban a 041-es, a 042-es, a 043-as, a 162-es, a 164-es, a 165-ös, a 166-os, a 167-es és a 169-es fő rovathoz kapcsolódó információk összegyűjtésére.
Amikor a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája találatot kap egy tárgy azonosítható összetevőjével kapcsolatban, a » G « formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot a találat körülményeiről, a 090-es rovatban (További információk) indokolva, hogy a lefoglalás nem az egész tárgyra, csak annak összetevőjére vagy összetevőire vonatkozik,. Amennyiben egy figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban egyidejűleg több összetevőt is találnak, csak egyetlen » G « formanyomtatvány küldenek. A figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos valamennyi későbbi találatról a » G « formanyomtatvány felhasználásával értesítik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodáját. A figyelmeztető jelzést csak akkor törlik, ha teljesülnek a 8.4. szakaszban szabott feltételek.
8.4. A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése
A figyelmeztető jelzést törölni kell:
|
a) |
a tárgy lefoglalása vagy annak megfelelő intézkedés esetén, amint megtörtént az ennek nyomon követéseként szükséges kiegészítő információk cseréje a SIRENE-irodák között, vagy a tárgyat más bírósági vagy közigazgatási eljárás keretében kezdik tárgyalni (pl. bírósági eljárás jóhiszemű vásárlásról, vitatott tulajdonról vagy igazságügyi együttműködés bizonyítékról); |
|
b) |
a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy |
|
c) |
a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a figyelmeztető jelzés törlésére vonatkozó határozata esetén. |
9. AUTOMATIKUS RENDSZÁMFELISMERŐ (ANPR) RENDSZEREK
E rendszerek a SIS II határozat 36. és 38. cikke szerinti figyelmeztető jelzések szempontjából lényegesek. Az ANPR széles körben elterjedt, bűnüldözési célú felhasználása miatt a rendszer műszakilag képes rövid időn belül számos, járműre vagy rendszámra vonatkozó találatot elérni.
Mivel egyes ANPR-helyszínek rendelkeznek személyzettel, ezért megvan a lehetőség arra, hogy észleljék az adott járművet, és a kért intézkedést végrehajtsák. Ebben az esetben az intézkedés végrehajtása előtt az ANPR-rendszer felhasználóinak ellenőrizniük kell, hogy az ANPR-en keresztül elért találat a SIS II határozat 36. vagy 38. cikke szerinti figyelmeztető jelzéshez kapcsolódik-e.
Sok rögzített ANPR-helyszín azonban nem rendelkezik állandó személyzettel. Ennek megfelelően tehát a technológia ugyan észleli a jármű áthaladását és találatot ér el, a kért intézkedés azonban nem hajtható végre.
Az alábbi általános eljárást kell alkalmazni a 36. és a 38. cikk szerinti olyan figyelmeztető jelzéseknél, amelyekre a kért intézkedés nem hajtható végre:
Az első találatra vonatkozóan » H « formanyomtatványt kell küldeni. Amennyiben a jármű mozgásával kapcsolatosan több információra van szükség, akkor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának kell kétoldalú kapcsolatot létesítenie a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával az információigénnyel kapcsolatos egyeztetés céljából.
A 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetében a következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
A találatot kapó tagállam SIRENE-irodája a »G«formanyomtatvány 086-os rovatában az »ANPR« kifejezés feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről. Amennyiben a jármű mozgásával kapcsolatban több információra van szükség, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája kapcsolatba lép a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával. |
|
b) |
Ha a célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatosan kapott találat esetében nem hajtható végre a kért intézkedés, a találatot kapó tagállam SIRENE-irodája a »H«formanyomtatvány 083-as rovatában az »ANPR« kifejezés és a következő szöveg feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről: »E találatot az ANPR használatával kaptuk. Kérjük, jelezze, ha országa tájékoztatást kíván kapni az ANPR-en keresztül elért, e járműre vagy rendszámra vonatkozó további találatokról, amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre.« |
|
c) |
A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam dönt arról, hogy a figyelmeztető jelzés elérte-e célját, törlendő-e, és hogy kell-e kétoldalú egyeztetést folytatni az információigényről. |
A 38. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetében a következő eljárást kell alkalmazni:
|
a) |
Találat és a kért intézkedés végrehajtása esetén a találatot kapó tagállam SIRENE-irodája a »G«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről. |
|
b) |
Találat és a kért intézkedés végrehajtása esetén a találatot kapó tagállam SIRENE-irodája »H«formanyomtatvány 083-as rovatában az »ANPR« kifejezés és az alábbi szöveg feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a találat körülményeiről; »E találatot az ANPR használatával kaptuk. Kérjük, jelezze, ha országa tájékoztatást kíván kapni az ANPR-en keresztül elért, e járműre vagy rendszámra vonatkozó további találatokról, amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre.« |
|
c) |
Ilyen »H«formanyomtatvány kézhezvételekor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája egyeztet az illetékes hatóságokkal, amely utóbbiaknak kell eldönteniük, hogy van-e szükség további »H«formanyomtatványokra vagy a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával folytatott kétoldalú egyeztetésből származó információkra. |
10. STATISZTIKA
A SIRENE-irodák évente egyszer statisztikát készítenek, amelyet az Ügynökségnek és a Bizottságnak kell megküldeni. A statisztikát kérésre az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak is meg kell küldeni. A statisztika tartalmazza, hogy az egyes formanyomtatvány típusokból hányat küldtek a tagállamoknak. A statisztikának különösen a találatok és a megjelölések számát kell feltüntetnie. Különbséget kell tenni a más tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok és a tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok között.
Az e szakasz szerinti statisztika elkészítésére vonatkozó eljárásokat és formátumokat a 5. függelék tartalmazza.”
(1) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.
(2) A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i a schengeni egyezményt végrehajtó egyezmény hatályba léptetéséről (SCH/Com-ex(94) 29 rev. 2. (HL L 239., 2000.9.22., 130. o.).
(3) Az 1997. október 7-i SCH/com-ex 97(27) rev. 4 végrehajtó bizottsági határozat Olaszország, és az SCH/com-ex 97(28) rev. 4 végrehajtó bizottsági határozat Ausztria esetében.
(4) A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.).
(5) A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.12.9., 24. o.).
(6) A Tanács 2004. december 22-i 2004/926/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.).
(8) Megállapodás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról (HL L 176., 1999.7.10., 36. o.).
(9) HL L 370., 2004.12.17., 78. o.
(10) HL L 160., 2011.6.18., 3. o.
(11) Az Európai Parlament és Tanács 2006. december 20-i 1986/2006/EK rendelete a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről (HL L 381., 2006.12.28., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanácsi 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a határellenőrzésért felelős hatóságok, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).
(13) Ez nem érinti a SIRENE-irodákra a rendőrségi együttműködés keretében, megfelelő jogszabályok alapján – például az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.) alkalmazásában – ruházott egyéb feladatokat.
(14) A Tanács 2009. április 6-i 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).
(15) Lásd még: Schengeni Katalógus, ajánlások és bevált gyakorlatok.
(16) Ez a második domain a technikai »működés előtti környezetben« van.
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).
(18) Egyes szállítócégek más hivatkozási számot használnak. A SIS II lehetőséget biztosít a BIC-től eltérő sorozatszámok bevitelére.
(19) A tárgyak sorozatszámozása terén a szabványosítás hiánya miatt előfordulhat például, hogy két eltérő, különböző gyártmányú lőfegyver azonos sorozatszámmal rendelkezik. Hasonlóképpen az is előfordulhat, hogy egy tárgy azonos sorozatszámmal rendelkezik, mint egy teljesen más tárgy, például egy kibocsátott okmány és egy ipari berendezés. Amennyiben egyértelmű, hogy a sorozatszámok azonosak, de a tárgyak nyilvánvalóan eltérőek, akkor nincs szükség a SIRENE-irodák közötti konzultációra. Fel lehet hívni a felhasználók figyelmét arra, hogy ilyen helyzet kialakulhat. Továbbá az is előfordulhat, hogy az egyik országban eltulajdonított és bejelentett tárgyat, például útlevelet vagy gépkocsit a származási országban is bejelentik. Emiatt előfordulhat, hogy ugyanazon tárgyra két figyelmeztető jelzést adnak ki. Ha erre fény derül, ezt a helyzetet az érintett SIRENE-irodák orvosolhatják.
(20) A technikai végrehajtáshoz lásd az 1.10.2. szakaszban hivatkozott, a SIRENE-irodák közötti adatcsere című dokumentumot.
(21) A Tanács 2002. június 13-i 2002/587/IB kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).
(22) A technikai végrehajtáshoz lásd az 1.10.2. szakaszban hivatkozott, a SIRENE-irodák közötti adatcsere című dokumentumot.
(23) Lásd még a SIRENE-formanyomtatványokon a sürgősség feltüntetéséről szóló 1.13.1. szakaszt.
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
(25) A 2004/38/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy azt a személyt, akinek a beutazását megtagadták, teljes mértékben tájékoztatják azokról az okokról, amelyeken az ügyükben hozott határozat alapult, kivéve, ha ez nemzetbiztonsági érdekekkel ellentétes.
(26) A SIS II rendelet 26. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkére hivatkozik. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően azonban e 15. cikk az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának 29. cikkévé vált.
(27) Az uniós polgárok családtagjai tekintetében a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzés esetében emlékeztetni kell arra, hogy az e személyek tartózkodási engedélyének kiadása előtt nem lehetséges minden esetben a SIS II-ben való keresés. A 2004/38/EK irányelv 10. cikke sorolja fel azokat a feltételeket, amelyek uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjainak a fogadó tagállamban három hónapot meghaladó tartózkodásához szükséges tartózkodási jog megszerzésére vonatkoznak. E kimerítő jellegű felsorolás nem teszi lehetővé a tartózkodási engedély kiadását megelőzően a SIS rutinszerű lekérdezését. Az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállam más tagállamoktól csak a korábbi rendőrségi előzmények tekintetében kérhet információt, ha azt szükségesnek tartja (vagyis nem a SIS II valamennyi adata tekintetében). Az ilyen kérések nem válhatnak rendszeressé.
(28) A 2004/38/EK irányelv szerint a szabad mozgás jogát élvező személyek beutazását vagy tartózkodását csak a közrend vagy közbiztonság okán lehet megtagadni, amennyiben az egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére, és amennyiben betartják az irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében megállapított kritériumokat. A 27. cikk (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: »A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját. Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak.« Emellett további korlátozások vonatkoznak a huzamos tartózkodási joggal rendelkező személyekre, akik beutazását vagy tartózkodását csak súlyos közrendi és közbiztonsági okokból lehet megtagadni, a 2004/38/EK irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.
(29) A 2004/38/EK irányelvnek megfelelően a végrehajtó tagállam nem korlátozhatja a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok szabad mozgását kizárólag azzal az indokkal, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam fenntartja a figyelmeztető jelzést, kivéve, ha teljesülnek a 28. lábjegyzetben említett feltételek.
(30) A Gyermekek Jogairól szóló, 1989. november 20-i egyezmény 1. cikkének megfogalmazása szerint a kísérő nélküli kiskorú olyan gyermek, aki elszakadt mindkét szülőjétől és nem viseli gondját olyan felnőtt személy, akinek a törvény vagy a szokás alapján ez a feladata.
(31) Az eltűnés időpontja:
|
a) |
az eltűnés helye, napja és ideje; |
|
b) |
az eltűnés körülményei; |
A keresett személy leírása:
|
c) |
látszólagos életkor. |
|
d) |
magasság. |
|
e) |
bőrszín. |
|
f) |
hajszín és frizura. |
|
g) |
szemszín. |
|
h) |
egyéb külső jellemzők (például testékszer, deformációk, amputációk, tetoválások, anyajegyek, sebhelyek stb.). |
|
i) |
pszichológiai jellemzők: öngyilkosság veszélye, mentális betegség, agresszív viselkedés stb. |
|
j) |
egyéb részletek: szükséges orvosi kezelés stb.; |
|
k) |
az eltűnés időpontjában viselt ruházat; |
|
l) |
fénykép: elérhető vagy sem; |
|
m) |
ante mortem formanyomtatvány: elérhető vagy sem; |
Kapcsolódó információk:
|
n) |
az eltűnt személy társaságában esetlegesen tartózkodó személy(ek) (és azok schengeni azonosító száma, ha rendelkezésre áll); |
|
o) |
az ügyben érintett gépjármű(vek) (és azok schengeni azonosító száma, ha rendelkezésre áll); |
|
p) |
ha rendelkezésre áll: mobiltelefonszám, utolsó »bejelentkezés«, internetes közösségi oldalakon való kapcsolatfelvétel. |
A 083-as rovatban az egyes rovatok címét nem kell feltüntetni, csak az azoknak megfelelő betűjelet. Amennyiben a figyelmeztető jelzés rovataiban már rendelkezésre állnak bizonyos adatok, az információkat – ideértve ujjlenyomatokat és fényképeket is – fel kell tüntetni a figyelmeztető jelzésben.
(32) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelme és az ilyen adatok szabad áramlása kapcsán a hozzájárulás egyértelműségéhez lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkének h) pontját.
(33) A »másolat gyanúja« megjegyzés olyan esetekre vonatkozik, amikor például a jármű nyilvántartási dokumentumait eltulajdonítják, és másik, szintén eltulajdonított, azonos gyártmányú, modellű és színű jármű újbóli nyilvántartásba vételéhez használják fel.