30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. december 4.)

a Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

(2014/953/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 186. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2013. november 15-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió és az Európai Atomenergia-közösség nevében tárgyalásokat kezdjen a Svájci Államszövetséggel a Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz (2014–2020) és az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához (2014–2018) történő társulásáról, valamint Svájc ITER-projektben való, 2014 és 2020 közötti részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti átfogó tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megkötése céljából.

(2)

A tárgyalások sikeresen lezárultak, és a Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodást alá kell írni és azt a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(3)	A megállapodás megkötése az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében külön eljárás tárgyát képezi.

(4)

Annak érdekében, hogy a svájci jogi személyek a „Horizont 2020” program keretében a 2014. utolsó negyedévére eső határidővel indított tevékenységekben, így különösen „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” elnevezésű különös célkitűzésen belül meghirdetett pályázati felhívásokban a társult országbeli szervezetekkel azonos elbánásban részesülhessenek, a megállapodást 2014. szeptember 15-től kezdődő hatállyal kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve a megállapodás megkötését.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

A megállapodást – annak 15. cikkével összhangban – 2014. szeptember 15-től a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/3

Tudományos és technológiai együttműködési

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

(a továbbiakban: az Unió és az Euratom),

egyrészről,

valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

(a továbbiakban: Svájc),

másrészről,

(a továbbiakban együttesen: a Felek),

TEKINTETTEL ARRA, hogy az egyrészről Svájc, másrészről az Unió és az Euratom közötti szoros kapcsolat valamennyi Fél számára előnyöket kínál,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az Unió és az Euratom, illetve Svájc egyaránt nagy hangsúlyt fektet a tudományos és technológiai kutatásra, és hogy közös érdekük együttműködni e területen a források jobb kihasználása és a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében,

MIVEL Svájc, illetve az Unió és az Euratom a közös érdeklődésükre számot tartó területeken jelenleg is hajtanak végre kutatási programokat,

MIVEL az Uniónak és az Euratomnak, illetve Svájcnak egyaránt érdeke, hogy valamennyi Fél előnyére együttműködjenek az említett programokban,

TEKINTETTEL ARRA, hogy a Felek közös érdeke kölcsönösen hozzáférést biztosítani egymás kutatószervezetei számára egyrészről a Svájcban folyó kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekhez, másrészről az uniós kutatási és innovációs keretprogramhoz, az Euratom kutatási és képzési programjához, valamint a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (1) tevékenységeihez,

MIVEL az Euratom és Svájc 1978. szeptember 14-én együttműködési megállapodást kötött egymással az ellenőrzött termonukleáris fúzió és a plazmafizika területén (a továbbiakban: fúziós megállapodás),

MIVEL mindkét Fél szeretné fokozottan érvényre juttatni a fúziós megállapodás végrehajtásából származó kölcsönös előnyöket, az Euratom részéről Svájcnak az uniós magfúziós programhoz tartozó valamennyi részterület – különösen a JET és az ITER, valamint a készülő DEMO demonstrációs reaktor – előrelendítésében játszott szerepét; Svájc részéről a svájci program fejlesztését és megerősítését, illetve annak az európai és nemzetközi keretek közé történő beillesztését tartva szem előtt,

MIVEL mindkét Fél újólag megerősíti, hogy folytatni kívánja az ellenőrzött termonukleáris fúzió és a plazmafizika területén kialakított hosszú távú együttműködését, új keretek között és új eszközökkel biztosítva támogatást a kutatási tevékenységekhez,

MIVEL ez a megállapodás hatályon kívül helyezi és felváltja a fúziós megállapodást,

MIVEL a Felek 1986. január 8-án keretmegállapodást kötöttek a tudományos és technológiai együttműködésről, amely 1987. július 17-én lépett hatályba (a továbbiakban: a keretmegállapodás),

TEKINTETTEL ARRA, hogy az említett keretmegállapodás 6. cikke kimondja, hogy a keretmegállapodásban célként kitűzött együttműködést megfelelő megállapodások útján kell megvalósítani,

MIVEL a Közösségek és Svájc 2007. június 25-én megállapodást írt alá az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködésről,

MIVEL az Euratom és Svájc 2012. december 7-én aláírta a Svájci Államszövetségnek az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjához (2012–2013) történő társulását létrehozó, egyrészről az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az említett 2007-es megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése és az említett 2012-es megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése szerint a megállapodás meghosszabbítható annak érdekében, hogy közös megegyezéssel meghatározott feltételek alapján lehetővé váljon az új, többéves kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramokban, illetve más, folyamatban lévő és jövőbeni tevékenységekben való részvétel,

MIVEL az Euratom 2006. november 21-én megkötötte az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást (2). Az említett megállapodás 21. cikke, illetve i) az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodásnak, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodásnak, valamint az Európai Atomenergia-közösség és Japán kormánya közötti, a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról szóló megállapodásnak a Svájci Államszövetség területére való alkalmazásáról, valamint ii) Svájcnak a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásban való tagságáról szóló, az Európai Atomenergia-közösség és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában létrejött, 2007. november 28-i megállapodások értelmében a fent említett 2006-os megállapodást Svájcra is alkalmazni kell, amely teljes jogú társult harmadik államként részt vesz az Euratom fúziós programjában,

MIVEL az Euratom tagja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásnak. A 2007/198/Euratom határozat 2. cikke illetve i) az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodásnak, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodásnak, valamint az Európai Atomenergia-közösség és Japán kormánya közötti, a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról szóló megállapodásnak a Svájci Államszövetség területére való alkalmazásáról, valamint ii) Svájcnak a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásban való tagságáról szóló, az Európai Atomenergia-közösség és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában létrejött, 2007. november 28-i megállapodások értelmében Svájc a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás tagjává vált mint olyan harmadik állam, amely saját kutatási programját társította az Euratom fúziós programjához,

MIVEL az Euratom megkötötte a Japán kormánya és az Európai Atomenergia-közösség közötti, a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról szóló megállapodást (3). Az említett megállapodás 26. cikkének értelmében a megállapodást alkalmazni kell Svájcra is, amely teljes jogú társult harmadik államként részt vesz az Euratom fúziós programjában,

MIVEL az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) elfogadta a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014-2020) (a továbbiakban: Horizont 2020), a 2013/743/EU tanácsi határozat (5) elfogadta a Horizont 2020 végrehajtását szolgáló egyedi programot, az 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (6) elfogadta az Európai Atomenergia-közösség Horizont 2020-at kiegészítő kutatási és képzési programját (a továbbiakban: Euratom-program), az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) elfogadta a Horizont 2020 és az Euratom-program részvételi és terjesztési szabályait, az 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) módosította a 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) (a továbbiakban: EIT-rendelet), valamint a 2013/791/Euratom tanácsi határozat (10) elfogadta az ITER-hez kapcsolódó tevékenységeknek a 2014–2020 közötti időszakban történő finanszírozásához szükséges jogalapot megteremtő határozatot,

MIVEL az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) rendelkezéseinek sérelme nélkül ez a megállapodás és az e megállapodás alapján végzett tevékenységek nem érintik az uniós tagállamok azon hatáskörét, hogy Svájccal a tudomány, a technológia, a kutatás és a fejlesztés területén kétoldalú tevékenységeket kezdeményezzenek és e célból adott esetben megállapodásokat kössenek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a megállapodás rögzíti Svájcnak a Horizont 2020 I. pillérének végrehajtásában és „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” egyedi célkitűzés címén végrehajtott cselekvésekben, az Euratom-program 2014–2018 közötti tevékenységeiben, valamint a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (a továbbiakban: Fusion for Energy) 2014–2020 között végzett tevékenységeiben való részvétele feltételeit.

(2) A 13. cikk (6) bekezdésére is figyelemmel ez a megállapodás meghatározza Svájcnak a Horizont 2020 egészében, az Euratom-program 2014–2018 közötti tevékenységeiben, valamint a Fusion for Energy 2014–2020 közötti tevékenységeiben való részvételére 2017. január 1-jétől érvényes feltételeket.

(3) A Svájcban letelepedett jogalanyok a 7. cikkben előírt feltételek mellett vehetnek részt az e megállapodás hatálya alá tartozó programokban, illetve a Fusion for Energy tevékenységeiben.

(4) A Svájcban letelepedett jogalanyok 2017. január 1-jétől részt vehetnek az Unió Közös Kutatóközpontjának tevékenységeiben, amennyiben e részvétel nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

(5) Az Unióban letelepedett jogalanyok, az Unió Közös Kutatóközpontját is beleértve, részt vehetnek mindazon svájci kutatási programokban és/vagy projektekben, amelyeknek témája egyenértékű az (1) bekezdésben említett programok, illetve 2017. január 1-jétől a (2) bekezdésben említett programok témáival.

(6) E megállapodás alkalmazásában:

a) „jogalany”: minden olyan természetes személy, illetve a nemzeti jog, az Unió joga vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott és az adott jog által elismert jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

b) „e megállapodás hatálya alá tartozó programok”: a Horizont 2020 I. pillére, „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” különös célkitűzés címén végrehajtott cselekvések, az Euratom-program 2014–2018 közötti tevékenységei, illetve – a 13. cikk (6) bekezdésére figyelemmel – 2017. január 1-jétől a Horizont 2020 egésze és az Euratom-program egésze a 2014–2018 közötti időszakban;

c) „a Horizont 2020 I. pillére”: az 1291/2013/EU rendelet I. mellékletének I. részében felsorolt – nevezetesen az Európai Kutatási Tanácsra, a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre, valamint a kutatási infrastruktúrákra vonatkozó – különös célkitűzések címén végrehajtott cselekvések.

2. cikk

Az együttműködés formái és eszközei

(1) Az együttműködés az alábbi formákban valósul meg:

A Svájcban letelepedett jogalanyok részvétele az e megállapodás hatálya alá tartozó programokban, az adott programok részvételi és terjesztési szabályaiban megállapított feltételeknek megfelelően; illetve a Fusion for Energy valamennyi tevékenységében, a közös vállalkozás által meghatározott feltételeknek megfelelően.

Ha az Unió rendelkezéseket fogad el az EUMSZ 185. és 187. cikkének alkalmazása céljából, a szóban forgó jogi struktúrák létrehozása céljából elfogadott vagy elfogadandó határozatok és rendeletek szerint lehetővé teszi Svájc számára az e rendelkezések alapján létrehozott jogi struktúrákban való részvételt. A 13. cikk (6) bekezdésére is figyelemmel e rendelkezés csak 2017. január 1-jétől alkalmazandó.

A Svájcban letelepedett jogalanyok, mint egy társult ország jogalanyai, jogosultak részt venni az EUMSZ 185. és 187. cikke alapján végrehajtott közvetett cselekvésekben. A 13. cikk (6) bekezdésére is figyelemmel e rendelkezés csak 2017. január 1-jétől alkalmazandó.

Az 1292/2013/EU rendelettel módosított 294/2008/EK rendeletet a Svájcban letelepedett jogalanyoknak a tudományos és innovációs társulásokban való részvételére is alkalmazni kell.

A svájci résztvevők meghívást kapnak az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) érdekképviseleti fórumára.

b)	Svájc által nyújtott pénzügyi hozzájárulás az e megállapodás hatálya alá tartozó programok végrehajtása érdekében elfogadott munkaprogramok költségvetéséhez, valamint a Fusion for Energy tevékenységeihez, a 4. cikk (2) bekezdése szerint.

Az Unióban letelepedett jogalanyok részvétele a Szövetségi Tanács által elhatározott, az e megállapodás hatálya alá tartozó programokkal, illetve a Fusion for Energy tevékenységeivel azonos témájú svájci kutatási programokban és/vagy projektekben a vonatkozó svájci szabályozásban előírt feltételek szerint, az adott projektben részt vevők és az adott svájci program vezetésének beleegyezésével. Az Unióban letelepedett, a svájci kutatási programokban és/vagy projektekben részt vevő jogalanyok a költségeiket maguk viselik, ideértve a projekt általános kezelési és igazgatási költségeihez történő hozzájárulásukat is.

(2) Az e megállapodás hatálya alá tartozó programok, illetve a Fusion for Energy által végzett tevékenységek és a svájci programok és/vagy projektek végrehajtásával kapcsolatos, kellő időben biztosított információ- és iratszolgáltatáson túlmenően a Felek közötti együttműködés kiterjedhet a következő együttműködési formákra és módokra:

a)	a Svájc, illetve az Unió és az Euratom kutatáspolitikájának irányairól és prioritásairól, valamint a kapcsolódó tervekről folytatott rendszeres eszmecserére;

b)	az együttműködés kilátásairól és továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserére;

c)	a Svájc, illetve az Unió és az Euratom kutatási programjainak és projektjeinek végrehajtásáról, valamint az e megállapodás keretében végzett munka eredményeiről kellő időben lefolytatott információcserékre;

d)	együttes ülésekre és ezek nyomán kiadott együttes nyilatkozatokra;

e)	kutatók, mérnökök és technikusok szakmai útjaira és cserelátogatásaira;

f)	Svájc, illetve az Unió és az Euratom program- és projektvezetői közötti rendszeres kapcsolattartásra és nyomonkövetésre;

g)	szakértők részvételére konferenciákon, tudományos tanácskozásokon és műhelytalálkozókon;

h)	az ITER tevékenységeiről kellő időben lefolytatott információcserére, a uniós tagállamok mintájára.

3. cikk

Szellemi tulajdonjogok és kötelezettségek

(1) Az e megállapodás I. mellékletére és az alkalmazandó jogra is figyelemmel, a Svájcban letelepedett, az e megállapodás hatálya alá tartozó programokban, illetve a Fusion for Energy tevékenységeiben részt vevő jogalanyokat az e részvételből származó információk és szellemi tulajdon tulajdonjoga, hasznosítása és terjesztése tekintetében ugyanazon jogok illetik meg és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint az e kutatási programokban/projektekben részt vevő, az Unióban letelepedett jogalanyokat. Ez az előírás nem érinti az e megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőzően kezdődött projektek eredményeit.

(2) Az I. mellékletre és az alkalmazandó jogra is figyelemmel, az Unióban letelepedett, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint svájci kutatási programokban/projektekben részt vevő jogalanyokat az e részvételből származó információk és szellemi tulajdon tulajdonjoga, hasznosítása és terjesztése tekintetében ugyanazon jogok illetik meg és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint az e programokban/projektekben részt vevő, Svájcban letelepedett jogalanyokat. Ez az előírás nem érinti az e megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőzően kezdődött projektek eredményeit.

(3) E megállapodás alkalmazásában „szellemi tulajdon”: a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó, 1967. július 14-én, Stockholmban aláírt egyezmény 2. cikkében szereplő fogalommeghatározás értelmében vett „szellemi tulajdon”.

4. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) Svájcnak az e megállapodás hatálya alá tartozó programokban és a Fusion for Energy tevékenységeiben való részvételéből adódó pénzügyi hozzájárulását a Európai Bizottságnak (a továbbiakban: a Bizottság) az e megállapodás hatálya alá tartozó programok végrehajtásához, irányításához, működtetéséhez és tevékenységeihez szükséges munka következtében keletkező pénzügyi kötelezettségeit fedezni hivatott kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében az Unió általános költségvetéséből évente rendelkezésre álló összeg arányában, a szóban forgó összegen felül kell megállapítani.

Az Unió fenntartja a jogot, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó programokhoz, illetve a Fusion for Energy tevékenységeihez való svájci hozzájárulásból adódó operatív és igazgatási előirányzatokat a programok és tevékenységek igényeinek megfelelően használja fel.

(2) A Svájc által e megállapodás keretében nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összegét megadó szorzótényezőt Svájc piaci áron számított bruttó hazai terméke és az Unió tagállamainak piaci áron számított összesített bruttó hazai terméke hányadosaként kell kiszámítani.

Ez alóli kivételként a Svájc által a Fusion for Energy tevékenységeihez és az Euratom fúziós programjához nyújtandó hozzájárulás összegét megadó szorzótényezőt Svájc piaci áron számított bruttó hazai terméke, illetve az Unió tagállamai és Svájc piaci áron számított összesített bruttó hazai terméke hányadosaként kell kiszámítani.

Az említett hányadosokat az Eurostattól származó, az Unió adott évi általános költségvetés-tervezete közzétételének időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok alapján kell kiszámítani.

(3) A Svájc pénzügyi hozzájárulására irányadó szabályokat a II. melléklet tartalmazza.

5. cikk

Svájc–Közösségek Kutatási Bizottság

(1) A keretmegállapodással létrehozott Svájc–Közösségek Kutatási Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) áttekinti, értékeli és biztosítja e megállapodás helyes végrehajtását. A megállapodás végrehajtásából vagy értelmezéséből fakadó kérdéseket a bizottság elé kell utalni.

(2) A bizottság határozhat a III. mellékletben található uniós jogi aktusokra történő hivatkozások módosításáról.

(3) A bizottság bármely Fél kérésére összehívja ülését. A bizottság munkája emellett a dokumentumok cseréje, e-mailben folytatott levelezés és egyéb kommunikációs eszközök útján folyamatosan zajlik.

6. cikk

Bizottságokban való részvétel

(1) Svájc képviselői megfigyelőként részt vesznek az e megállapodás hatálya alá tartozó programok végrehajtásáért felelős bizottságok munkájában. E részvételre az említett bizottságok eljárási szabályzatának megfelelően kerül sor. A bizottságokban lefolytatott szavazások eredményéről Svájcot értesíteni kell. Az említett részvételre – az információ és a dokumentáció átvételére vonatkozó eljárásokat is beleértve – ugyanolyan formai feltételek alkalmazandók, mint az Unió tagállamainak képviselői esetében.

(2) Svájc képviselői megfigyelőként részt vesznek a Közös Kutatóközpont igazgatótanácsában. A részvételre a Közös Kutatóközpont igazgatótanácsára vonatkozó eljárási szabályzatnak megfelelően kerül sor.

(3) A Svájc képviselőinek az (1) és (2) bekezdésben említett bizottságok ülésein való részvételével kapcsolatban felmerülő utazási és tartózkodási költségeket a Bizottság az Unió tagállamainak képviselői esetében alkalmazott elvek és jelenleg hatályos eljárások szerint téríti meg.

(4) Svájc képviselői részt vesznek a Fusion for Energy testületeiben. A részvételre a Fusion for Energy alapszabályának megfelelően kerül sor, a szavazati jogokra vonatkozó rendelkezéseket is ideértve.

(5) Svájc képviselőinek az Európai Kutatási Térséggel Foglalkozó Bizottságban (ERAC), valamint az ERA-hoz kapcsolódó csoportokban való részvételére az ERAC és az említett csoportok eljárási szabályzatának megfelelően kerül sor.

7. cikk

Részvétel

(1) A 3. cikk sérelme nélkül, az e megállapodás hatálya alá tartozó programokban, illetve a Fusion for Energy tevékenységeiben részt vevő, Svájcban letelepedett jogalanyokat az Unióban letelepedett jogalanyokkal azonos szerződéses jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

(2) Az e megállapodás hatálya alá tartozó programok, illetve a Fusion for Energy által végzett tevékenységek keretében a Svájcban letelepedett jogalanyok esetében a pályázatok benyújtására és értékelésére, valamint a támogatási megállapodások és/vagy a szerződések odaítélésére és megkötésére az ugyanazon programok, illetve a Fusion for Energy tevékenységei keretében az Unióban letelepedett jogalanyokkal kötött támogatási megállapodások és/vagy szerződések feltételeivel azonos feltételek vonatkoznak.

(3) A Svájcban letelepedett jogalanyok jogosultak igénybe venni az e megállapodás hatálya alá tartozó programok keretében létrehozott pénzügyi eszközöket.

(4) A e megállapodás hatálya alá tartozó programokban, illetve a Fusion for Energy tevékenységeiben közreműködő értékelők és szakértők kiválasztásakor megfelelő számú svájci szakembert kell tekintetbe venni, figyelembe véve a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeket és ismereteket.

(5) Az 1. cikk (5) bekezdése, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 3. cikk (2) bekezdése, valamint a hatályos szabályozás és eljárási szabályok sérelme nélkül, az Unióban letelepedett jogalanyok a svájci partnerekkel azonos feltételek mellett vehetnek részt a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott svájci kutatási programokban és/vagy projektekben és tevékenységekben. A svájci hatóságok egy vagy több, az Európai Unióban letelepedett jogalanynak egy adott projektben való részvételét legalább egy svájci jogalany egyidejű részvételéhez köthetik.

8. cikk

Mobilitás

A Felek vállalják, hogy a meglévő hatályos szabályozással és megállapodásokkal összhangban – annyiban, amennyiben az az adott tevékenység sikeres elvégzéséhez nélkülözhetetlen – garantálják az e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekben Svájcban és az Európai Unióban részt vevő kutatók területükre történő beutazását és ott-tartózkodását.

9. cikk

Felülvizsgálat és jövőbeni együttműködés

(1) Amennyiben az Unió vagy az Euratom felülvizsgálja kutatási programjait vagy a Fusion for Energy tevékenységeit, illetve kiterjeszti azok hatályát, ez a megállapodás a közösen megállapított feltételek szerint felülvizsgálható vagy hatálya kiterjeszthető. A Felek az esetleges felülvizsgálattal vagy kiterjesztéssel, valamint minden, az e megállapodás hatálya alá tartozó programok, illetve a Fusion for Energy tevékenységei keretében folytatott svájci együttműködést közvetlenül vagy közvetve érintő üggyel kapcsolatban információ- és véleménycserét folytatnak. A felülvizsgált vagy kiterjesztett hatályú programok pontos tartalmáról az Unió és az Euratom az elfogadásuktól számított két héten belül értesíti Svájcot. A kutatási programok vagy tevékenységek felülvizsgálata vagy hatályuk kiterjesztése esetén Svájc hat hónapos határidővel felmondhatja ezt a megállapodást. A Felek az Unió, illetve az Euratom határozatának elfogadásától számítva három hónapon belül értesítik egymást e megállapodás kiterjesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó szándékukról.

(2) Ha az Unió vagy az Euratom új többéves kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot, illetve a Fusion for Energy tevékenységeire vonatkozó új finanszírozási határozatot fogad el, ez a megállapodás a Felek által közösen megállapított feltételek mellett megújítható, illetve újratárgyalható. A Felek az említett programok, illetve más folyamatban lévő és jövőbeni kutatási tevékenységek – ideértve a Fusion for Energy kutatási tevékenységeit is – előkészítéséről információ- és véleménycserét folytatnak a bizottság keretében.

10. cikk

Kapcsolat más nemzetközi megállapodásokkal

(1) E megállapodást minden olyan előny sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyet más olyan nemzetközi megállapodás állapít meg, amely köti valamelyik Felet, és amely a szóban forgó előnyt kizárólag az adott Fél területén letelepedett jogalanyok számára biztosítja.

(2) A Horizont 2020-hoz vagy az Euratom-programhoz társult másik országban (társult ország) letelepedett jogalanyra e megállapodás alkalmazásában az uniós tagállamokban letelepedett jogalanyokéival azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben a jogalany letelepedésének helye szerinti társult állam vállalta, hogy Svájc jogalanyai számára azonos jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő.

11. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről az EUMSZ, valamint az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó területeken kell alkalmazni, az említett szerződésekben meghatározott feltételek mellett; másrészről Svájc területén.

12. cikk

Mellékletek

Az I., II. és III. melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

13. cikk

Módosítás és felmondás

(1) Ez a megállapodás a Horizont 2020 teljes időtartamára, az Euratom-program tekintetében 2018. december 31-ig, a Fusion for Energy tevékenységek tekintetében 2020. december 31-ig alkalmazandó.

A (3) bekezdésben foglaltak ellenére a 2019. január 1-je és 2019. március 31. közötti időszakban bármely Fél írásban felmondhatja ezt a megállapodást a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységek vonatkozásában. Ez esetben a megállapodás az említett tevékenységek tekintetében 2018. december 31-i hatállyal megszűnik.

A megállapodás hallgatólagosan meghosszabbításra kerül és a korábbiakkal azonos feltételek mellett továbbra is alkalmazandó az Euratom-program 2019–2020 közötti tevékenységeire, kivéve amennyiben valamelyik Fél a 2019–2020-ra vonatkozó Euratom-program elfogadását követő három hónapon belül értesíti a másik Felet arról a döntéséről, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást az említett program tekintetében. A szóban forgó értesítés esetén a megállapodás 2018. december 31-től nem alkalmazandó az Euratom-programra; ez azonban nem érinti Svájc részvételét a Horizont 2020-ban és a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységekben.

(2) A megállapodás csak írásban, a Felek közös megegyezésével módosítható. A módosítások hatálybalépésére a megállapodás hatálybalépésével megegyező eljárási szabályok vonatkoznak.

(3) Ezt a megállapodást bármelyik Fél hat hónapos felmondási idővel írásos értesítés útján felmondhatja.

(4) Amennyiben az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás hatályát veszti, ez a megállapodás az említett megállapodással egy napon szintén hatályát veszti. Erről egyik Félnek sem szükséges előzetes írásbeli értesítést küldenie.

(5) Ez a megállapodás hatályát veszti, amennyiben Svájc a svájci belső eljárások lezárását követő hat hónapon belül nem küldi meg az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás Horvátországra történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Horvátországra történő kiterjesztésről szóló jegyzőkönyv) hatálybalépéséhez szükséges értesítést. Erről egyik Félnek sem szükséges előzetes írásbeli értesítést küldenie.

(6) Ez a megállapodás visszamenőleges hatállyal 2016. december 31-én hatályát veszti, amennyiben a svájci Fél 2017. február 9-ig nem erősíti meg a Horvátországra történő kiterjesztésről szóló jegyzőkönyvet. Amennyiben a Svájci Államszövetség az említett jegyzőkönyvet megerősíti, ez a megállapodás 2017. január 1-jétől alkalmazandó a Horizont 2020 egészére, a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó Euratom-programra és a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységekre.

(7) A megállapodás felmondás útján vagy a határozott időtartam lejártával történő megszűnésének időpontjában folyamatban lévő projekteket és tevékenységeket befejezésükig az e megállapodásban megállapított feltételek szerint folytatni kell. A megállapodás felmondásának bármely más jogkövetkezményét a Felek közös megegyezéssel rendezik.

14. cikk

Felülvizsgálati záradék

A Felek a megállapodás végrehajtására vonatkozóan a megállapodás alkalmazásának kezdő időpontjától számított negyedik évben közös – a Svájc pénzügyi hozzájárulását meghatározó szorzótényezőre is kiterjedő – felülvizsgálatot végeznek a Svájcban letelepedett jogalanyoknak a 2014–2016 közötti időszakban az e megállapodás hatálya alá tartozó programok közvetlen és közvetett cselekvéseiben, illetve a Fusion for Energy tevékenységeiben való részvételére vonatkozó adatok alapján.

15. cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

(1) Ezt a megállapodást a Felek saját szabályaikkal összhangban erősítik meg, illetve kötik meg. A megállapodás a szükséges eljárások lezárására vonatkozó utolsó értesítés napján lép hatályba.

Svájcnak a Horizont 2020-hoz történő társulása tekintetében e megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdete a megállapodás Svájc és az Unió képviselői által történő aláírásának időpontja.

Svájcnak az Euratom-programhoz és a Fusion for Energy tevékenységeihez történő társulása tekintetében e megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdete az az időpont, amikor Svájc aláírta a megállapodást, és az Euratom értesítette Svájcot a megállapodás megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséről.

Az ideiglenes alkalmazás 2014. szeptember 15-től hatályos. Az e megállapodás hatálya alá tartozó programok keretében kiírt és 2014. szeptember 15-i vagy azutáni határidejű pályázati felhívások, ajánlatkérések, közbeszerzési eljárások és versenyfelhívások tekintetében a Svájcban letelepedett jogalanyok az 1290/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 3. albekezdése szerinti társult országból származó jogalanyoknak minősülnek.

Ha az e megállapodás hatálya alá tartozó programok 2015-ös költségvetésből finanszírozott pályázati felhívásai, ajánlatkérései, közbeszerzési eljárásai és versenyfelhívásai keretében a Svájcban letelepedett jogalanyok nem jogosultak az 1290/2013/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján támogatást igénybe venni, a 2015. évre vonatkozóan az e megállapodás II. melléklete szerinti svájci pénzügyi hozzájárulás kiszámítása céljából az érintett program költségvetését csökkenteni kell az említett pályázati felhívások, meghívásos pályázatok, közbeszerzési eljárások és versenyfelhívások költségvetésével.

(2) Amennyiben az egyik Fél arról értesíti a másikat, hogy e megállapodást nem köti meg vagy erősíti meg, a Felek az alábbiakban egyeznek meg:

a)	az Unió és az Euratom visszafizeti Svájcnak az Unió általános költségvetéséhez nyújtott, a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulását,

b)	ugyanakkor az Unió és az Euratom az a) pontban említett visszafizetendő összegből levonja a Svájcban letelepedett jogalanyok közvetett cselekvésekben, illetve a Fusion for Energy tevékenységeiben történő részvételére a megállapodás ideiglenes alkalmazási időszakában már lekötött forrásait;

c)	a megállapodás ideiglenes alkalmazásának időszakában elindított, és a fent említett értesítés idején még folyamatban lévő projekteket és tevékenységeket befejezésükig az e megállapodásban megállapított feltételek szerint folytatni kell.

16. cikk

Kapcsolat a fúziós megállapodással

(1) E megállapodás – az ideiglenes alkalmazásának kezdő időpontjától – felfüggeszti a fúziós megállapodást.

(2) Hatálybalépésekor e megállapodás hatályon kívül helyezi és felváltja a fúziós megállapodást.

E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на пети декември две хиляди и четиринадесета година.

Hecho en Bruselas, el cinco de diciembre de dos mil catorce.

V Bruselu dne pátého prosince dva tisíce čtrnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den femte december to tusind og fjorten.

Geschehen zu Brüssel am fünften Dezember zweitausendvierzehn.

Kahe tuhande neljateistkümnenda aasta detsembrikuu viiendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις πέντε Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες δεκατέσσερα.

Done at Brussels on the fifth day of December in the year two thousand and fourteen.

Fait à Bruxelles, le cinq décembre deux mille quatorze.

Sastavljeno u Bruxellesu petog prosinca dvije tisuće četrnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì cinque dicembre duemilaquattordici.

Briselē, divi tūkstoši četrpadsmitā gada piektajā decembrī.

Priimta du tūkstančiai keturioliktų metų gruodžio penktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennegyedik év december havának ötödik napján.

Magħmul fi Brussell, fil-ħames jum ta' Diċembru tas-sena elfejn u erbatax.

Gedaan te Brussel, de vijfde december tweeduizend veertien.

Sporządzono w Brukseli dnia piątego grudnia roku dwa tysiące czternastego.

Feito em Bruxelas, em cinco de dezembro de dois mil e catorze.

Întocmit la Bruxelles la cinci decembrie două mii paisprezece.

V Bruseli piateho decembra dvetisícštrnásť.

V Bruslju, dne petega decembra leta dva tisoč štirinajst.

Tehty Brysselissä viidentenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattaneljätoista.

Som skedde i Bryssel den femte december tjugohundrafjorton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Европейската общност за атомна енергия

Por la Comunidad Europea de la Energía Atómica

Za Evropské společenství pro atomovou energii

For Det Europæiske Atomenergifællesskab

Für die Europäische Atomgemeinschaft

Euroopa Aatomienergiaühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Ατομικής Ενέργειας

For the European Atomic Energy Community

Pour la Communauté européenne de l'énergie atomique

Za Europsku zajednicu za atomsku energiju

Per la Comunità europea dell'energia atomica

Eiropas Atomenerģijas Kopienas vārdā –

Europos atominés energijos bendrijos vardu

Az Európai Atomenergia-közösség részéről

F'isem il-Komunità Ewropea tal-Enerġija Atomika

Voor de Europese Gemeenschap voor Atoomenergie

W imieniu Europejskiej Wspólnoty Energii Atomowej

Pela Comunidade Europeia da Energia Atómica

Pentru Comunitatea Europeană a Energiei Atomice

Za Európske spoločenstvo pre atómovú energiu

Za Evropsko skupnost za atomsko energtjo

Euroopan atomienergiajärjestön puolcsta

För Europeiska atomenergigemenskapen

За Конфедерация Швейцария

Por la Confederación Suiza

Za Švýcarskou konfederaci

For Det Schweiziske Forbund

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Šveitsi Konföderatsiooni nimel

Για την Ελβετική Συνομοσπονδία

For the Swiss Confederation

Pour la Confédération suisse

Za Švicarsku Konfederaciju

Per la Confederazione svizzera

Šveices Konfederācijas vārdā

Šveicarijos Konfederacijos vardu

A Svájci Államszövetség részéről

Għall-Konfederazzjoni Żvizzera

Voor de Zwitserse Bondsstaat

W imieniu Konfederacji Szwajcarskiej

Pela Confederação Suíça

Pentru Confederația Elvețiană

Za Švajčiarsku konfederáciu

Za Švicarsko konfederacijo

Sveitsin valaliiton puolesta

På Schweiziska edsförbundets vägnar

(1) A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozat (EU HL L 90., 2007.3.30., 58. o.) hozta létre.

(2) HL L 358., 2006.12.16., 62. o.

(3) HL L 246., 2007.9.21., 34. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(5) A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

(6) A Tanács 1314/2013/Euratom rendelete (2013. december 16.) az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete (2008. március 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról (HL L 97., 2008.4.9., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1292/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 294/2008/EK rendelet módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 174. o.).

(10) A Tanács 2013/791/Euratom határozata (2013. december 13.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról (HL L 349., 2013.12.21., 100. o.).

I. MELLÉKLET

A SZELLEMI TULAJDONHOZ FŰZŐDŐ JOGOK JOGOSULTJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELVEK

I. A FELEK JOGALANYAIT MEGILLETŐ SZELLEMI TULAJDONHOZ FŰZŐDŐ JOGOK

Mindkét Fél gondosodik arról, hogy a másik Félnek az e megállapodás alapján folytatott tevékenységekben részt vevő jogalanyait megillető szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, valamint az e részvételből fakadó jogok és kötelezettségek kezelésének módja összeegyeztethető legyen a Felek által a tárgyban alkalmazandó nemzetközi megállapodásokkal, ideértve különösen a TRIPS-megállapodást (megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól, amelynek igazgatási feladatait a Világkereskedelmi Szervezet látja el), a Berni Egyezményt (1971. évi Párizsi Okmány) és a Párizsi Egyezményt (1967. évi Stockholmi Okmány).

Az e megállapodás hatálya alá tartozó programok közvetett cselekvéseiben részt vevő, Svájcban letelepedett jogalanyok az 1290/2013/EU rendeletnek, illetve a Horizont 2020 és Euratom támogatási megállapodás rendelkezéseinek megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

A Fusion for Energy keretében végzett tevékenységekben részt vevő, Svájcban letelepedett jogalanyok a szellemi tulajdon tekintetében a Fusion for Energy szellemitulajdon-jogi, információ-terjesztési és pénzügyi rendelkezéseinek megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

A Horizont 2020 valamely, az EUMSZ 185. és 187. cikke alapján megvalósított közvetett cselekvésében részt vevő, Svájcban letelepedett jogalanyok a szellemi tulajdon tekintetében az 1290/2013/EU rendeletnek, a vonatkozó támogatási megállapodás rendelkezéseinek, illetve bármely egyéb, alkalmazandó releváns jogszabálynak megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

A svájci kutatási programokban és/vagy projektekben részt vevő, az Unió valamely tagállamában letelepedett jogalanyok a szellemi tulajdon tekintetében az adott kutatási programokban, illetve projektekben részt vevő, Svájcban letelepedett jogalanyokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

II. A FELEKET MEGILLETŐ SZELLEMI TULAJDONHOZ FŰZŐDŐ JOGOK ÉS A FELEK KÖZÖTTI INFORMÁCIÓCSERE

Ha a Felek másként nem állapodnak meg, az e megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése értelmében végzett tevékenységek során a Felek által létrehozott, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra a következő szabályok alkalmazandók:

a)	a szellemi tulajdon az azt létrehozó Fél tulajdona. Ha nem állapítható meg, hogy az adott munkához a Felek külön-külön milyen mértékben járultak hozzá, a szellemi tulajdon a Felek közös tulajdona;

a tulajdonjogot gyakorló Fél az e megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése szerinti tevékenységek végrehajtása céljából a másik Félnek hozzáférési és felhasználási jogot biztosít a szellemi tulajdonra vonatkozóan. A szellemi tulajdon hozzáférési és felhasználási jogát térítésmentesen kell biztosítani.

Ha a Felek másként nem állapodnak meg, a Felektől származó tudományos publikációkra a következő szabályok alkalmazandók:

ha valamelyik Fél folyóiratban, cikkben, jelentésben vagy könyvben – ideértve az audiovizuális művet és a szoftvert is – az e megállapodás alapján elvégzett tevékenységekből származó adatokat, információkat, illetve műszaki vagy tudományos eredményeket tartalmazó publikációt tesz közzé, akkor a másik Félnek az egész világra kiterjedő, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes engedélyt ad a szóban forgó publikáció fordítására, átdolgozására, közvetítésére és nyilvános terjesztésére, kivéve, ha ezt harmadik Fél meglévő szellemi tulajdonhoz fűződő joga tiltja;

hacsak valamely szerző kifejezetten le nem mond neve feltüntetéséről, a szerzői jogi védelem alatt álló adatok és információk minden, e szakasz alapján nyilvánosan terjesztett és elkészített példányán fel kell tüntetni a mű szerzőjének vagy szerzőinek nevét. Ezeken a példányokon jól láthatóan utalni kell a Felek által közösen nyújtott támogatásra.

Ha a Felek másként nem állapodnak meg, a Felek nyilvánosságra nem hozható információira a következő szabályok alkalmazandók:

a)	ha az e megállapodásnak megfelelően végzett tevékenységgel kapcsolatban valamelyik Fél a másik Félnek információkat ad át, akkor az átadó Fél megjelöli azokat az információkat, amelyeknek továbbadásához nem járul hozzá;

b)	az átvevő Fél – saját hatáskörében, kifejezetten e megállapodás alkalmazása céljából – a nyilvánosságra nem hozható információkat bizalmas adatokként a felügyelete alatt álló szervezeteknek vagy személyeknek átadhatja azzal a kikötéssel, hogy kötelesek bizalmas információként kezelni azokat;

az átvevő Fél a nyilvánosságra nem hozható információkat az átadó Fél előzetes írásos hozzájárulásával a b) pontban megengedettnél szélesebb körben is terjesztheti. A Felek együttműködnek a szélesebb körű terjesztéshez szükséges előzetes írásos hozzájárulás igénylésére és megszerzésére irányuló eljárások kialakításában, és ezt a hozzájárulást hazai politikáik, szabályozásuk és jogszabályaik által megengedett mértékben adják meg;

Az e megállapodás keretében a Felek képviselői számára szervezett konferenciákon és más találkozókon átadott, dokumentum formájában nem megjelenő, nyilvánosságra nem hozható és egyéb bizalmas jellegű, valamint a munkatársak közötti kapcsolatokból, a létesítmények használatából és a közvetett cselekvésekből származó információkat bizalmasan kell kezelni, amennyiben az ilyen nyilvánosságra nem hozható vagy egyéb bizalmas jellegű vagy szűk körnek szánt információk átvevőjének az átadás előtt az a) pontnak megfelelően tudomására hozzák, hogy az átadott információk bizalmas jellegűek;

mindkét Fél biztosítja, hogy az általa az a) vagy d) pont alapján átvett nyilvánosságra nem hozható információk kezelése e megállapodásnak megfelelően történjen. Ha valamelyik Félnek tudomására jut, hogy nem lesz képes vagy előreláthatóan nem lesz képes az a) és d) pont szerinti terjesztési tilalom betartására, erről haladéktalanul tájékoztatja a másik felet. A Felek ezután a teendők meghatározása céljából egyeztetnek egymással.

II. MELLÉKLET

AZ E MEGÁLLAPODÁS 4. CIKKÉBEN EMLÍTETT, SVÁJC HOZZÁJÁRULÁSÁRA IRÁNYADÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

I. A PÉNZÜGYI RÉSZVÉTEL MEGHATÁROZÁSA

A Bizottság mielőbb, de legkésőbb minden év szeptember 1-jéig, illetve a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatakor a vonatkozó háttéranyagok – köztük a megfelelő Eurostat-adatok – rendelkezésre bocsátása mellett tájékoztatja Svájcot:

a)	az Unió következő évi általános költségvetési tervezetének kiadási kimutatásában az e megállapodás hatálya alá tartozó programokhoz rendelt kötelezettségvállalási előirányzatok, illetve a Fusion for Energy-hez nyújtott végleges uniós hozzájárulás összegéről;

b)	az e megállapodás hatálya alá tartozó programokban és a Fusion for Energy tevékenységeiben való részvétele céljából a következő évben Svájc által nyújtandó hozzájárulásnak az Unió általános költségvetési tervezete alapján becsült összegéről.

Az Unió általános költségvetésánek végleges elfogadását követően és az adott évre vonatkozó első fizetési felhívással egyidőben a Bizottság a vonatkozó háttéranyagok – köztük a megfelelő Eurostat-adatok – rendelkezésre bocsátása mellett tájékoztatja Svájcot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett összegekről, külön kiadási kimutatásban részletezve az e megállapodás hatálya alá tartozó egyes programokhoz, illetve a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységekhez nyújtandó svájci hozzájárulás összegét.

II. A BEFIZETÉS RENDJE

A Bizottság minden pénzügyi év júniusában és novemberében külön fizetési felhívást állít ki Svájc részére az e megállapodás hatálya alá tartozó egyes programokhoz, illetve a Fusion for Energy keretében e megállapodás keretében végzett tevékenységekhez nyújtandó svájci hozzájárulás összegéről. Ezekben a fizetési felhívásokban a Svájc által nyújtandó hozzájárulás hat tizenkettedének befizetésére a megfelelő fizetési felhívás kézhezvételétől számítva 30 napos határidőt kell biztosítani. Ugyanakkor a két program utolsó évében, illetve a 2013/791/Euratom határozat utolsó évében a Bizottság az adott év júniusban egyetlen fizetési felhívást bocsát ki az egész évre vonatkozóan, melyet a fizetési felhívás kézhezvételétől számítva 30 napos határidőn belül kell rendezni.

Az (1) bekezdés ellenére a Bizottság 2014. december 15-ig fizetési felhívást bocsát ki Svájcnak, amely az e megállapodás hatálya alá tartozó programokhoz a 2014. évben nyújtandó éves hozzájárulás 7/24-ed részének felel meg, az Euratom-program magfúzióval kapcsolatos tevékenységeinek figyelembevétele nélkül. A Bizottság ezen felül 2014. december 15-ig fizetési felhívást bocsát ki Svájcnak, amely az Euratom-program magfúzióval kapcsolatos tevékenységeihez és a Fusion for Energy tevékenységeihez nyújtandó 2014. évben nyújtandó éves hozzájárulás 12/12-ed részének felel meg. Ezekben a fizetési felhívásokban a Svájc által nyújtandó hozzájárulás befizetésére a fizetési felhívás kézhezvételétől számítva 30 napos határidőt kell biztosítani.

Svájc hozzájárulását euróban kell meghatározni és kifizetni.

Svájc az e megállapodás alapján nyújtandó hozzájárulását az (1) és (2) bekezdésben foglalt ütemezés szerint fizeti be. Késedelmes fizetés esetén a bankközi kamatlábnak (EURIBOR) megfelelő mértékű késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik. Ezt a kamatlábat minden hónapnyi késedelem után 1,5 százalékponttal meg kell növelni. Az így megnövelt kamatláb alkalmazandó a késedelem teljes időtartamára.

III. VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

A Svájc által e megállapodás 4. cikkének megfelelően a két programhoz, illetve a Fusion for Energy tevékenységeihez nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege az adott pénzügyi év folyamán nem változik. Az Unió általános költségvetésében az adott pénzügyi év tekintetében elfogadott bármely releváns változást a rákövetkező év folyamán kibocsátott első fizetési felhívásban kell figyelembe venni, az adott programok és tevékenységek utolsó évének kivételével.

Az egyes pénzügyi évekre (n-edik év) vonatkozó számlák lezárásakor, a bevételi és kiadási kimutatás összeállítása keretében a Bizottság a pénzügyi év folyamán átcsoportosítás, megszüntetés, átvitel vagy pótköltségvetés és költségvetés-módosítás formájában eszközölt módosítások figyelembevételével rendezi a Svájc által nyújtandó hozzájárulások számláit.

Erre a számlarendezésre az n+1-edik évre vonatkozó első befizetés időpontjában kerül sor. Ugyanakkor a legutolsó ilyen számlarendezésre legkésőbb a két program befejezését, illetve a 2013/791/Euratom határozat hatályának megszűnését követő negyedik év júliusában kerül sor. A Svájc által teljesített befizetéseket az Unió és az Euratom programjai javára, az Unió általános költségvetése bevételi kimutatásában a megfelelő költségvetési tételhez rendelt költségvetési bevételként kell jóváírni.

IV. TÁJÉKOZTATÁS

Legkésőbb minden pénzügyi év (n+1) szeptember 1-jén a Bizottság bevételi és kiadási kimutatásaira előírt formátumban el kell készíteni és tájékoztatás céljából Svájc számára meg kell küldeni az e megállapodás hatálya alá tartozó programok, illetve a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységek előző pénzügyi évi (n) előirányzataira vonatkozó kimutatást.

A Bizottság a két program, illetve a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységek végrehajtására vonatkozóan átadja Svájcnak mindazokat a statisztikai és más általános pénzügyi adatokat, amelyeket az uniós tagállamok megkapnak.

III. MELLÉKLET

A HORIZONT 2020, AZ EURATOM-PROGRAM ÉS A FUSION FOR ENERGY KERETÉBEN VÉGZETT, E MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK SVÁJCI RÉSZTVEVŐINEK PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE

I. KÖZVETLEN KAPCSOLATTARTÁS

A Bizottság az e megállapodás hatálya alá tartozó programok, illetve a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységek Svájcban letelepedett résztvevőivel és alvállalkozóikkal közvetlen kapcsolatot tart. Ezek a személyek minden olyan vonatkozó információt és dokumentumot közvetlenül nyújthatnak be a Bizottsághoz, amelynek benyújtását az e megállapodásban meghatározott instrumentumok, valamint az ezen instrumentumok végrehajtása céljából megkötött támogatási megállapodások és/vagy szerződések számukra előírnak.

II. ELLENŐRZÉS

Az 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1), az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2), valamint az e megállapodásban előírt egyéb szabályokkal összhangban a programok és tevékenységek Svájcban letelepedett résztvevőivel kötött támogatási megállapodások és/vagy szerződések előírhatják, hogy a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által megbízott személyek a résztvevők és az alvállalkozóik helyiségeiben bármikor tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb tárgyú ellenőrzést hajthatnak végre.

A Bizottság alkalmazottai, az Európai Számvevőszék, illetve a Bizottság által megbízott más személyek számára ezen ellenőrzések lefolytatásához megfelelő hozzáférést kell biztosítani az érintett helyszínekhez, létesítményekhez és információhoz, beleértve az elektronikus formátumú információkat is. A hozzáférési jogról az e megállapodásban meghatározott instrumentumok végrehajtása céljából megkötött támogatási megállapodásokban és/vagy szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell.

Ellenőrzések az említett támogatási megállapodásokban és/vagy szerződésekben meghatározott feltételekkel a Horizont 2020 és az Euratom-program befejezését követően, illetve a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységek esetében 2020. december 31-e után is lefolytathatók.

A Svájc területén a (2) bekezdésben említett személyek által lefolytatandó ellenőrzésekről előzetesen tájékoztatni kell a Svájci Szövetségi Számvevőszéket. Ez az értesítés jogi szempontból nem minősül az ellenőrzés lefolytatása előfeltételének. Az ellenőrzéseken a Svájci Szövetségi Számvevőszék vagy egyéb, a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt illetékes svájci hatóság is jelen lehet.

III. AZ EURÓPAI CSALÁS ELLENI HIVATAL (OLAF) VIZSGÁLATAI

E megállapodás keretében a Bizottság (az OLAF) a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (3) és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott feltételek szerint vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet Svájc területén annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió és/vagy az Euratom pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF a Svájci Szövetségi Számvevőszékkel vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt más illetékes svájci hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és hajtja végre; ezeket a hatóságokat – annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak – az ellenőrzések és a vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról kellő időben értesíteni kell. Ebből a célból Svájc illetékes hatóságainak tisztviselői a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokban részt vehetnek.

Ha az érintett svájci hatóságok úgy kívánják, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF velük közösen is elvégezheti.

Ha az e megállapodás hatálya alá tartozó programok, illetve a Fusion for Energy keretében végzett tevékenységek valamely részvevője a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat során nem tanúsít együttműködést, a svájci hatóságok – a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva – minden olyan segítséget kötelesek biztosítani az OLAF ellenőrei számára, amelyre azoknak a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelességeik teljesítéséhez szükségük van.

Az OLAF minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul értesíti a Svájci Szövetségi Számvevőszéket vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kinevezett egyéb svájci illetékes hatóságokat. Az OLAF az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeiről minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságokat.

IV. TÁJÉKOZTATÁS ÉS KONZULTÁCIÓ

Svájc és az Unió illetékes hatóságai e melléklet megfelelő végrehajtása érdekében rendszeres információcserét folytatnak, és bármelyik Fél kérésére egyeztetnek egymással.

Svájc illetékes hatóságai minden szabálytalanságra utaló, az e megállapodásban meghatározott instrumentumok alkalmazásában létrejött támogatási megállapodások és/vagy szerződések megkötésével és végrehajtásával összefüggésben tudomásukra jutó tényről és gyanúról késedelem nélkül értesítik a Bizottságot.

V. TITOKTARTÁS

Az e melléklet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a svájci jogban, valamint az uniós intézményekre irányadó vonatkozó rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet. Ilyen információk csak az Unió intézményein belül, az uniós tagállamokban vagy Svájcban és csak olyan személyeknek adhatók át, akiknek feladatkörüknél fogva azokat ismerniük kell; ezek az információk csak a Felek pénzügyi érdekei eredményes védelmének biztosítása céljából használhatók fel.

VI. IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS SZANKCIÓK

A svájci büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül a Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelettel, az 1268/2012/EU bizottsági rendelettel, valamint a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban igazgatási intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat.

VII. VISSZAFIZETTETÉS ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

Svájcban minden olyan határozat végrehajtható, amelyet a Bizottság a Horizont 2020, illetve az Euratom-program alapján e megállapodás tárgykörében elfogad és amely – az államokat kivéve – személyekre vagyoni kötelezettséget ró. A végrehajtási végzést a svájci kormány által kijelölt hatóságok bocsátják ki; ezek a hatóságok a végzéssel kapcsolatban az aktus hitelességének ellenőrzésén túlmenően más vizsgálatot nem hajtanak végre, és a végzés kibocsátásáról kötelesek értesíteni a Bizottságot. A végrehajtást a svájci eljárásjog szerint kell lefolytatni. A végrehajtási határozat jogszerűségét illetően az Európai Unió Bírósága felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik. A Horizont 2020 és az Euratom-program alapján létrejött támogatási megállapodások és szerződések választott bírósági kikötései alapján az említett Bíróság által meghozott ítéletek a Bizottság határozataira vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek mellett hajthatók végre.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(2) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(3) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(5) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/19

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. december 4.)

a Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás Európai Bizottság által, az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötésének jóváhagyásáról

(2014/954/Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2013. november 15-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség nevében tárgyalásokat kezdjen a Svájci Államszövetséggel a Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz (2014–2020) és az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához (2014–2018) történő társulásáról, valamint Svájc ITER-projektben való, 2014 és 2020 közötti részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti átfogó tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megkötése céljából.

(2)	A tárgyalások sikeresen lezárultak.

(3)

A Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírása és megkötése az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében külön eljárás tárgyát képezi.

(4)	A megállapodást az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az Európai Atomenergia-közösség nevében is meg kell kötni.

(5)	A megállapodásnak az Európai Bizottság által, az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötését ezért jóvá kell hagyni.

(6)

Annak érdekében, hogy a svájci jogalanyok az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programja keretében a 2014. utolsó negyedévére eső határidővel meghirdetett fissziós pályázati felhívásokban a társult országbeli szervezetekkel azonos elbánásban részesülhessenek, a megállapodást 2014. szeptember 15-től kezdődő hatállyal kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Svájci Államszövetségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás Bizottság által, az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötését a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/21

A BIZOTTSÁG 1392/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. október 20.)

egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak a Földközi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, továbbá a 2004/585/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 15. cikkének (6), valamint 18. cikkének (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el legfeljebb három évre a tagállamok által az illetékes tanácsadó testületekkel folytatott konzultáció során kidolgozott közös ajánlások alapján.

(3)

Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Málta és Szlovénia közvetlen halászati gazdálkodási érdekekkel bír a Földközi-tengeren. Ezek a tagállamok a Földközi-tengeri Tanácsadó Testülettel folytatott konzultációt követően közös ajánlásokat (2) nyújtottak be a Bizottsághoz. Az illetékes tudományos szervek tudományos munkával vettek részt a folyamatban. Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban a közös ajánlásokból csak azok az intézkedések foglalhatók bele ebbe a rendeletbe, amelyek megfelelnek a szóban forgó rendelet 15. cikke (6) bekezdésének.

(4)

A Földközi-tenger vonatkozásában az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke kirakodási kötelezettséget vezet be a fogási korlátozás és a legkisebb fogási méretre vonatkozó előírások hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogásokra az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (3) III. mellékletének megfelelően. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kirakodási kötelezettség legkésőbb 2015. január 1-jétől alkalmazandó a kisméretű nyílt tengeri fajok halászatára, a nagyméretű nyílt tengeri fajok halászatára és az ipari célú halászatra.

(5)

A visszadobási tervnek – a közös ajánlással összhangban – minden, az 1967/2006/EK rendelet III. melléklete szerint a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó fajokból álló olyan fogásra vonatkoznia kell, amelyekre kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében tesznek szert vízközi vonóháló és/vagy erszényes kerítőháló használatával (szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla halászatai) 2015. január 1-jétől kezdődően.

(6)

A nem szándékos fogások kezelésével járó aránytalan költségek elkerülése érdekében és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdése c) pontja ii. alpontjának megfelelően célszerű de minimis kivételt meghatározni a kirakodási kötelezettség alól a kisméretű nyílt tengeri fajok halászatával kapcsolatos kirakodási kötelezettség hatálya alá eső összes éves fogás százalékértéke alapján. Az érintett tagállamok által benyújtott közös ajánlások alátámasztják a de minimis kivétel szükségességét a nem szándékos fogások kezelésével járó megemelkedett költségek miatt, amelyek a vízen (válogatás, dobozolás, tárolás és konzerválás) és a szárazföldön (szállítás és tárolás, konzerválás, forgalomba hozatal és speciális hulladékként történő feldolgozás vagy megsemmisítés) egyaránt felmerülnek, szemben azzal a korlátozott, sőt, esetenként nem is jelentkező gazdasági haszonnal, amely az ilyen nem szándékos fogásokból származhat. A tagállamok által szolgáltatott bizonyítékokat megvizsgálta a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB), amely úgy ítélte meg, hogy a közös ajánlások megalapozott érveket tartalmaznak a nem szándékos fogások költségeinek megemelkedésére vonatkozóan, amit egyes esetekben a költségek minőségi elemzésével is alátámasztottak (4). A fentiek fényében és az azoktól eltérő tudományos információk hiányában célszerű a de minimis kivételt a közös ajánlásokban szereplő százalékos értékek szerint meghatározni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megengedett szinteket meg nem haladó értékekkel.

(7)	A közös ajánlásoknak megfelelően és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével e rendelet 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Az említett rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerint legfeljebb 3 évig lehet érvényben,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt, a Földközi-tengeren 2015. január 1-jétől alkalmazandó kirakodási kötelezettség végrehajtásának a részletes szabályait írja elő a mellékletben meghatározott kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajokból álló fogásokra vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „minimális méret”: a tengeri élőlények legkisebb fogható mérete az 1967/2006/EK rendelet III. mellékletének megfelelően.

„Földközi-tenger”: a ny. h. 5° 36′ vonalától keletre található földközi-tengeri térségi tengeri vizek;

b) „GFCM földrajzi alterület”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott, a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által megállapított földrajzi alterület (5);

c) „a Földközi-tenger nyugati része”: a GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11.1, 11.2, 12 földrajzi alterületek;

d) „az Adriai-tenger északi része”: a GFCM 17 földrajzi alterület;

e) „az Adriai-tenger déli része és a Jón-tenger”: a GFCM 18, 19 és 20 földrajzi alterületek;

f) „Málta és Dél-Szicília”: a GFCM 15 és 16 földrajzi alterületek;

g) „Égei-tenger és Kréta”: a GFCM 22 és 23 földrajzi alterületek.

3. cikk

De minimis kivétel

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza:

a)	a Földközi-tenger nyugati térségében az összes éves fogás legfeljebb 5 %-a a melléklet 1. pontjában meghatározott kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében vízközi vonóhálóval és erszényes kerítőhálóval fogott, a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajok esetében;

b)	az Adriai-tenger északi részén az összes éves fogás legfeljebb 5 %-a a melléklet 2. pontjában meghatározott kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében vízközi vonóhálóval és/vagy erszényes kerítőhálóval fogott, a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajok esetében;

az Adriai-tenger déli részén és a Jón-tengeren:

i.	az összes éves fogás legfeljebb 3 %-a a kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében erszényes kerítőhálóval fogott, a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajok esetében; és

ii.	az összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 6 %-a 2017-ben a melléklet 3. pontjában meghatározott kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében vízközi vonóhálóval fogott, a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajok esetében;

Málta és Dél-Szicília térségében:

i.	az összes éves fogás legfeljebb 3 %-a a kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében erszényes kerítőhálóval fogott, a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajok esetében; és

ii.	az összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 6 %-a 2017-ben a melléklet 4. pontjában meghatározott kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében vízközi vonóhálóval fogott, a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajok esetében;

e)	az Égei-tengeren és Kréta térségében az összes éves fogás legfeljebb 3 %-a a melléklet 5. pontjában meghatározott kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében erszényes kerítőhálóval fogott, a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá eső fajok esetében.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől2017. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2) „A Földközi-tenger nyugati térségére (1–12. földrajzi alterület a 3. és 4. földrajzi alterület kivételével) vonatkozó visszadobás-gazdálkodási terv: Franciaország, Spanyolország és Olaszország halászati igazgatói által elfogadott közös ajánlás”, beküldve 2014. július 2-án; „Az Adriai-tenger északi részére (17. földrajzi alterület) vonatkozó visszadobás-gazdálkodási terv: Horvátország, Olaszország és Szlovénia által kidolgozott közös ajánlás”, beküldve 2014. június 25-én; „Az égei-tengeri és krétai (22. és 23. földrajzi alterület) nyílt tengeri halászatra vonatkozó görög visszadobási terv”, beküldve 2014. június 30-án; „AzAdriai-tenger déli részére, valamint a Jón-tenger nyugati és keleti részén (18-19-20. földrajzi alterület) folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi visszadobási tervről szóló, az Európai Bizottsághoz benyújtott közös ajánlás”, beküldte Görögország és Olaszország 2014. június 25-én; „Máltai és dél-szicíliai (15-16. földrajzi alterület) visszadobás-gazdálkodási terv: Olaszország és Málta által elfogadott közös ajánlás”, beküldve 2014. június 19-én.

(3) A Tanács 2006. december 21-i 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(4) A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 46. plenáris üléséről szóló jelentés (PLEN-14-02), 2014. július 7–11., Koppenhága, szerkesztette Norman Graham, John Casey és Hendrik Doerner, 2014.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 1343/2011/EU rendelete a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

MELLÉKLET

1. A kisméretű nyílt tengeri fajok Földközi-tengeren történő halászata

Kód	Halászeszköz	Célfajok
[szükség esetén illessze be a kódot]	vízközi nyílt tengeri vonóháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla
[szükség esetén illessze be a kódot]	erszényes kerítőháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla

2. A kisméretű nyílt tengeri fajok északi Adriai-tengeren történő halászata

Kód	Halászeszköz	Célfajok
[szükség esetén illessze be a kódot]	vízközi nyílt tengeri vonóháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla
[szükség esetén illessze be a kódot]	erszényes kerítőháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla

3. A kisméretű nyílt tengeri fajok déli Adriai-tengeren és Jón-tengeren történő halászata

Kód	Halászeszköz	Célfajok
[szükség esetén illessze be a kódot]	vízközi nyílt tengeri vonóháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla
[szükség esetén illessze be a kódot]	erszényes kerítőháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla

4. A kisméretű nyílt tengeri fajok Málta szigeten és Dél-Szicíliában történő halászata

Kód	Halászeszköz	Célfajok
[szükség esetén illessze be a kódot]	vízközi nyílt tengeri vonóháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla
[szükség esetén illessze be a kódot]	erszényes kerítőháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla

5. A kisméretű nyílt tengeri fajok Égei-tengeren és Kréta szigeten történő halászata

Kód	Halászeszköz	Célfajok
[szükség esetén illessze be a kódot]	erszényes kerítőháló	Szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/25

A BIZOTTSÁG 1393/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. október 20.)

egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak az északnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, továbbá a 2004/585/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 15. cikke (6), valamint 18. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos megszüntetése a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

(3)

Belgium, Írország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság közvetlen halászati gazdálkodási érdekekkel bír az északnyugati vizeken. Ezek a tagállamok a nyílt tengeri halászattal foglalkozó tanácsadó testülettel, a távolsági flottával foglalkozó tanácsadó testülettel és az északnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz. Az illetékes tudományos szervek tudományos munkával vettek részt a folyamatban. A közös ajánlásban foglalt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésével, ezért azok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerint belefoglalandók ebbe a rendeletbe.

(4)

Az északnyugati vizek tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kirakodási kötelezettségnek legkésőbb 2015. január 1-jétől minden olyan hajóra vonatkoznia kell, amelyet a kis- és nagyméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében használnak az e halászati tevékenységek során fogott, fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok esetében.

(5)

A közös ajánlás szerint a visszadobási tervnek 2015. január 1-jétől ki kell terjednie bizonyos kis- és nagyméretű nyílt tengeri fajok halászatára, nevezetesen a makrélának, a heringnek, a fattyúmakrélának, a kék puhatőkehalnak, a disznófejűhal-féléknek, az aranylazacnak, a germonnak és a sprattnak az ICES Vb, VI és VII övezetekben folytatott halászatára.

(6)

A közös ajánlás a kirakodási kötelezettség alóli mentességet tartalmaz a bizonyos feltételek mellett erszényes kerítőhálóval fogott makréla és hering vonatkozásában a magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékok alapján, összhangban az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjával. A magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékokat a Scheveningen csoport szolgáltatta a közös ajánlásban, amely egy, a halak visszaengedés utáni túlélésére irányuló, Európa déli vizeinek erszényes kerítőhálót használó halászati tevékenységei keretében végzett konkrét tudományos vizsgálatra hivatkozott. A tanulmány eredményei szerint a túlélési arányok a csoportosulási időtől és a hálón belüli halsűrűségtől függenek, amelyek e halászati tevékenységek esetében jellemzően mérsékeltek. Ezeket az adatokat a HTMGB a 14-02. plenáris ülésén tekintette át. A HTMGB úgy ítélte meg, hogy – a túlélési vizsgálatok eredményeit a kereskedelmi halászati tevékenységek túlélési arányaira vonatkozóan reprezentatívnak feltételezve – a visszaengedett makrélák túlélési aránya minden bizonnyal 70 % körül lenne, és lényegesen alacsonyabb sűrűséget eredményezne, mint az a sűrűség, amelynél a hering mortalitása a megfigyelések szerint nőni kezd. A makréla és a hering az előtt történő visszaengedésére vonatkozó tilalmat, hogy a hálót teljesen kihúzták a halászhajó fedélzetére, a 850/1998/EK tanácsi rendelet (2) 19b. cikkének (2) bekezdése tartalmazza, mert az az elpusztult vagy majdnem elpusztult halak elvesztését eredményezné. Ez a túlélési arányon alapuló mentesség nem érinti a hatályban lévő tilalmat, mert a halak tengerbe való visszaengedésére a halászati tevékenység olyan szakaszában kerül sor, amikor a halaknak a visszaengedés után magas a túlélési aránya. Ezért ezt a mentességet bele kell foglalni e rendeletbe.

(7)

A közös ajánlás bizonyos halászati tevékenységek vonatkozásában és bizonyos szintekig négy de minimis kivételt tartalmaz. A tagállamok által szolgáltatott bizonyítékokat megvizsgálta a HTMGB, amely úgy ítélte meg, hogy a közös ajánlások megalapozott érveket tartalmaznak a nem szándékos fogások költségeinek megemelkedésére vonatkozóan, amit egyes esetekben a költségek minőségi elemzésével is alátámasztottak. A fentiek fényében és az azoktól eltérő tudományos információk hiányában célszerű a de minimis kivételeket a közös ajánlásban szereplő százalékos érték szerint meghatározni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésében megengedett szinteket meg nem haladó értékekkel.

(8)

A kék puhatőkehalra (Micromesistius poutassou) vonatkozó de minimis kivétel, amely az ICES VIII övezetben ezt a fajt célzó, nyílt tengeri vonóhálós hajóval folytatott, a faj fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító ipari halászat keretében ejtett éves összfogásnak 2015-ben és 2016-ban legfeljebb 7 %-ára, 2017-ben pedig 6 %-ára érvényes, azon alapul, hogy nem fokozható a szelektivitás, valamint hogy aránytalanul magasak a nem szándékos fogások kezelésének költségei. A HTMGB úgy ítélte meg, hogy a kivétel indoklása megalapozott. Ezért a szóban forgó kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(9)

A germon (Thunnus alalunga) esetében az ICES VII területen vízközi páros vonóhálóval (PTM) folytatott germonhalászat keretében ejtett éves összfogásnak 2015-ben és 2016-ban legfeljebb a 7 %-át, 2017-ben pedig 6 %-át érintő de minimis kivételt a nem szándékos fogások kezelésének aránytalan költségek indokolják. Ide tartoznak a tengeri és szárazföldi tárolás és kezelés költségei. A HTMGB értékelésében jelezte az érték szerinti szelektálás kockázatát. Ez a kivétel mindazonáltal nem sérti a 850/98/EK rendelet 19. cikkének a) pontját. Ezért a szóban forgó kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(10)

A nem szándékos fogások aránytalan költségeinek elkerülésére, például a tárolás, a munkaerő vagy a fagyasztás vonatkozásában, továbbá figyelembe véve azt, hogy az ICES VIId övezetben folytatott makréla-, fattyúmakréla és heringhalászatban már nehezen fokozható a szelektivitás, a közös ajánlás a kirakodási kötelezettség alóli de minimis kivételt fogalmaz meg e vegyes halászatra vonatkozóan. Ez a kivétel a magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékokon alapul, amelyeket a közös ajánlásban részes tagállamok szolgáltattak és a HTMGB is ellenőrzött. A HTMGB arra az eredményre jutott, hogy a közös ajánlás megalapozott minőségi érveket mutat be a nem szándékos fogások kezelésével kapcsolatos aránytalan költségeken alapuló de minimis kivételre. Ezért ezt a kivételt bele kell foglalni e rendeletbe

(11)

A fagyasztóval felszerelt, vízközi vonóhálót használó nyílt tengeri halászhajók által az ICES VI és VII övezetekben folytatott, fattyúmakrélára (Trachurus spp.) irányuló halászat keretében fogott disznófejűhal-félékre (Caproidae) vonatkozóan megállapított teljes kifogható mennyiségnek 2015-ben legfeljebb az 1 %-át, 2016-ban pedig a 0,75 %-át érintő de minimis kivételt a szelektivitás fokozásának nehézségei és az aránytalanul magas kezelési költségek (a szándékos és nem szándékos fogások szétválasztása) indokolják. A HTMGB úgy ítéli meg, hogy a kivétel megalapozott minőségi érvekkel van alátámasztva a szelektivitás fokozásának az adott halászterületen felmerülő nehézségei tekintetében, és ésszerű érvek szólnak a kezelési többletköltségek megléte mellett. Ezért a szóban forgó kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(12)	A megfelelő ellenőrzés biztosítása végett az e rendelet keretében a túlélési arányok alapján megítélt mentesség hatálya alá tartozó fogásokra vonatkozóan külön dokumentálási követelményeket kell megállapítani.

(13)

Mivel az e rendelet szerinti intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók gazdasági tevékenységét és a halászati szezon tervezését, e rendeletnek a közzététele után azonnal hatályba kell lépnie. A rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott határidő betartása érdekében 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Az említett rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerint e rendelet legfeljebb 3 évig lehet érvényben,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt, a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott északnyugati vizeken folytatott, az e rendelet mellékletében felsorolt halászati tevékenységek során 2015. január 1-jétől alkalmazandó kirakodási kötelezettség végrehajtásának tekintetében.

2. cikk

Túlélési arányon alapuló mentesség

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettség nem vonatkozik az ICES VI övezetben erszényes kerítőhálóval folytatott makréla- és heringhalászatra, ha teljesül az összes alábbi feltétel:

—	a kifogott halakat az erszényes kerítőháló egy adott (az alábbi (2) és (3) bekezdésben meghatározott) százalékos mértékig történő bezárása előtt („kinyerési pont”) visszaengedik a tengerbe,

—	az erszényes kerítőháló jól látható bójával van ellátva, amely egyértelműen jelzi a kinyerési pont határát,

—	a hajó és az erszényes kerítőhálós eszköz elektronikus rögzítő- és nyilvántartó rendszerrel van felszerelve, amely dokumentálja, hogy az egyes halászati műveletek során mikor, hol és milyen mértékben használták az erszényes kerítőhálót.

(2) A kinyerési pontnak a makrélahalászatban az erszényes kerítőháló záródásának 80 %-ánál, a heringhalászatban pedig annak 90 %-ánál kell lennie.

(3) Ha a körbekerített halrajban elegyedik a két faj, a kinyerési pontnak az erszényes kerítőháló záródásának 80 %-ánál kell lennie.

(4) A kinyerési pont után tilos visszaengedni a kifogott makréla- és heringegyedeket.

(5) Visszaengedés előtt a körbekerített halrajból mintát kell venni a faji összetétel, a méretbeli összetétel és a mennyiség megbecslése céljából.

3. cikk

De minimis kivételek

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza:

a kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) esetében az ICES Vb, VI és VII övezetekben ezt a fajt célzó, nyílt tengeri vonóhálós hajóval folytatott, a faj fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító ipari halászat keretében ejtett éves összfogás legfeljebb 7 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 6 %-a 2017-ben;

b)	a germon (Thunnus alalunga) esetében az ICES VII területen vízközi páros vonóhálóval (PTM) folytatott germonhalászat keretében ejtett éves összfogás legfeljebb 7 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 6 %-a 2017-ben;

az ICES VIId övezetben folytatott makréla-, fattyúmakréla- és heringhalászat esetében a nyílt tengeri halászat keretében legfeljebb 25 méteres teljes hosszúságú nyílt tengeri vonóhálós hajókkal vízközi vonóhálóval (OTM) fogott makréla (Scomber scombrus), fattyúmakréla (Trachurus spp.), hering (Clupea harengus) és vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) legfeljebb 3 %-a 2015-ben, illetve 2 %-a 2016-ban;

a fagyasztóval felszerelt, vízközi vonóhálót használó nyílt tengeri halászhajók által az ICES VI és VII övezetekben folytatott, fattyúmakrélára (Trachurus spp.) irányuló halászat keretében fogott disznófejűhal-félékre (Caproidae) vonatkozóan megállapított teljes kifogható mennyiség legfeljebb 1 %-a 2015-ben, illetve 0,75 %-a 2016-ban.

4. cikk

A fogások dokumentálása

A 2. cikk szerinti mentesség alapján visszaengedett halmennyiséget és a 2. cikk (5) bekezdése szerinti mintavétel eredményét be kell jegyezni a hajónaplóba.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől2017. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2) A Tanács 1998. március 30-i 850/98/EK rendelete a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).

MELLÉKLET

Az ebben a kirakodási kötelezettséget végrehajtó rendeletben foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó halászati tevékenységek

1. Az ICES Vb, VIa és VIb övezetekben folytatott halászat

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Kvótákkal szabályozott célfajok
OTB	Feszítőlapos fenékvonóhálók	Makréla, hering, fattyúmakréla, kék puhatőkehal, disznófejűhal-félék, aranylazac
OTM	Vízközi feszítőlapos vonóhálók, egyéb	Makréla, hering, fattyúmakréla, kék puhatőkehal, disznófejűhal-félék, aranylazac
PTB	Páros fenékvonóhálók (egyéb)	Makréla
PTM	Vízközi páros vonóhálók	Hering, makréla
PS	Erszényes kerítőhálók	Makréla, kék puhatőkehal
LMH	Kézi horogsor	Makréla
LTL	Pergetett horogsor	Makréla

2. A ICES VII övezetben folytatott halászat (az ICES VIIa, VIId és VIIe övezetek kivételével)

Kód	Nyílt tengeri halászeszköz	Kvótákkal szabályozott célfajok
LMH	Kézi horogsor	Makréla
LTL	Pergetett horogsorok, horgászbotok	Germon
PTM	Vízközi páros vonóhálók	Kék puhatőkehal, makréla, fattyúmakréla, germon, disznófejűhal-félék, hering
OTM	Vízközi feszítőlapos vonóhálók	Kék puhatőkehal, makréla, fattyúmakréla, disznófejűhal-félék, hering, germon
OTB	Feszítőlapos fenékvonóhálók	Hering
PS	Erszényes kerítőhálók	Makréla, fattyúmakréla

3. Az ICES VIId és VIIe övezetekben folytatott halászat

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Kvótákkal szabályozott célfajok
OTB	Feszítőlapos vonóhálók (nem meghatározott)	Spratt
GND	Eresztőhálók	Makréla, hering
LMH	Kézi horogsorok és horgászbotok	Makréla
OTM	Vízközi feszítőlapos vonóhálók (egyéb)	Spratt, fattyúmakréla, makréla, hering, disznófejűhal-félék
PTM	Vízközi páros vonóhálók (egyéb)	Fattyúmakréla
PS	Erszényes kerítőhálók	Makréla, fattyúmakréla

4. Az ICES VIIa övezetben folytatott halászat

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Kvótákkal szabályozott célfajok
OTM	Vízközi feszítőlapos vonóhálók	Hering
PTM	Vízközi páros vonóhálók	Hering
LMH	Kézi horogsorok	Makréla
LMH	Kopoltyúhálók	Hering

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/31

A BIZOTTSÁG 1394/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. október 20.)

egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak az délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

(3)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália közvetlen halászati gazdálkodási érdekekkel bír a délnyugati vizeken. Ezek a tagállamok a Nyílt Tengeri Tanácsadó Testülettel, a Távolsági Tanácsadó Testülettel és a Délnyugati Vizek Tanácsadó Testülettel folytatott konzultációt követően egyedi intézkedéseket tartalmazó közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz. Az illetékes tudományos szervek tudományos munkával vettek részt a folyamatban. A közös ajánlásban foglalt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésével, ezért azok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerint belefoglalandók ebbe a rendeletbe.

(4)

A délnyugati vizek tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kirakodási kötelezettségnek legkésőbb 2015. január 1-jétől minden olyan hajóra vonatkoznia kell, amelyet a kis- és nagyméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében használnak az e halászati tevékenységek során fogott, fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok esetében.

(5)

A közös ajánlás szerint a visszadobási tervnek 2015. január 1-jétől ki kell terjednie egyes kis- és nagyméretű nyílt tengeri fajok halászatára, nevezetesen a fattyúmakrélának, a makrélának, a sprattnak, a szardellának, a germonnak, a kék puhatőkehalnak és a kék fattyúmakrélának az ICES VIII, IX és X övezetekben, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 övezetekben folytatott halászatára.

(6)

A közös ajánlás a kirakodási kötelezettség alóli mentességet tartalmaz a bizonyos feltételek mellett az ICES VIII, IX és X övezetekben, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 övezetekben erszényes kerítőhálóval fogott szardella, fattyúmakréla, kék fattyúmakréla és makréla vonatkozásában a magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékok alapján, összhangban az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjával. A magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékok szerepelnek a közös ajánlásban, amely egy, a halak visszaengedés utáni túlélésére irányuló, Európa déli vizeinek erszényes kerítőhálót használó halászterületein végzett konkrét tudományos vizsgálatra hivatkozott. A tanulmány eredményei szerint a túlélési arányok a csoportosulási időtől és a hálón belüli halsűrűségtől függenek, amelyek a szóban forgó halászati tevékenységek esetében jellemzően mérsékeltek. Ezeket az adatokat a HTMGB áttekintette (a 2014. évi második plenáris ülésén). A HTMGB úgy ítélte meg, hogy – a túlélési vizsgálat eredményeit a kereskedelmi halászati tevékenységek túlélési arányaira vonatkozóan reprezentatívnak feltételezve – a visszaengedett halak túlélési aránya minden bizonnyal meghaladja az 50 %-ot. A makréla és a hering az előtt történő visszaengedésére vonatkozó tilalmat, hogy a hálót teljesen kihúzták a halászhajó fedélzetére, a 850/98/EK tanácsi rendelet (2) 19b. cikkének (2) bekezdése tartalmazza, mert az az elpusztult vagy majdnem elpusztult halak elvesztését eredményezné. Ez a túlélési arányon alapuló mentesség nem érinti a hatályban lévő tilalmat, mert a halak visszaengedésére a halászati tevékenység olyan szakaszában kerül sor, amikor a halaknak a visszadobás után magas a túlélési aránya. Ezért ezt a mentességet bele kell foglalni e rendeletbe.

(7)

A közös ajánlás bizonyos halászati tevékenységek vonatkozásában és bizonyos szintekig négy de minimis kivételt is tartalmaz. A tagállamok által szolgáltatott bizonyítékokat megvizsgálta a HTMGB, amely úgy ítélte meg, hogy a közös ajánlások megalapozott érveket tartalmaznak a nem szándékos fogások költségeinek megemelkedésére vonatkozóan, amit egyes esetekben a költségek minőségi elemzésével is alátámasztottak. A fentiek fényében és az azoktól eltérő tudományos információk hiányában célszerű a de minimis kivételeket a közös ajánlásban szereplő százalékos érték szerint meghatározni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésében megengedett szinteket meg nem haladó értékekkel.

(8)

A kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) esetében az ICES VIII övezetben ezt a fajt célzó, nyílt tengeri vonóhálós hajóval folytatott, a faj fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító ipari halászat keretében ejtett éves összfogásnak 2015-ben és 2016-ban legfeljebb 7 %-át, 2017-ben pedig 6 %-át érintő de minimis kivételt az indokolja, hogy fokozott szelektivitás nem érhető el, valamint hogy aránytalanul magasak a nem szándékos fogások kezelésének költségei. A HTMGB úgy ítélte meg, hogy a kivétel indoklása megalapozott. Ezért a szóban forgó kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(9)

A germon (Thunnus alalunga) esetében az ICES VIII övezetben vízközi páros vonóhálóval (PTM) folytatott germonhalászat keretében ejtett éves összfogásnak 2015-ben és 2016-ban legfeljebb 7 %-át, 2017-ben pedig 6 %-át érintő de minimis kivételt a nem szándékos fogások kezelésének aránytalan költségei indokolják. Ide tartoznak a tengeri és szárazföldi tárolás és kezelés költségei. A HTMGB értékelésében jelezte az érték szerinti szelektálás kockázatát. Ez a kivétel azonban nem sérti a 850/98/EK rendelet 19a. cikkét. Ezért a szóban forgó kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(10)

A szardella (Engraulis encrasicolus), a makréla (Scomber scombrus) és a fattyúmakréla (Trachurus spp.) esetében az ICES VIII övezetben nyílt tengeri vonóhálóval folytatott halászat keretében ejtett éves összfogásnak 2015-ben és 2016-ban legfeljebb 5 %-át, 2017-ben pedig 4 %-át érintő de minimis kivételt a szelektivitás javítása tekintetében e halászati tevékenységek során felmerülő nehézségek indokolják. A HTMGB úgy ítéli meg, hogy a kivétel indoklása a makréla és a fattyúmakréla esetében megalapozott, a szardella esetében pedig jelezte az érték szerinti szelektálás részleges kockázatát. Ez a kivétel azonban nem sérti a 850/98/EK rendelet 19a. cikkét. Ezért a szóban forgó kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(11)

Az utolsó de minimis kivétel az ICES VIII, IX és X övezetekben, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 területeken erszényes kerítőhálóval folytatott halászatra vonatkozik a következők szerint: a fattyúmakréla (Trachurus spp.) és a makréla (Scomber scombrus) esetében az éves összfogás legfeljebb 5 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 4 %-a 2017-ben, a szardella (Engraulis encrasicolus) esetében pedig az éves összfogás legfeljebb 2 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 1 %-a 2017-ben. A HTMGB úgy ítéli meg, hogy ez a kivétel megalapozott érvekkel van alátámasztva, amelyek szemléltetik a szelektivitás javítása tekintetében az adott halászati tevékenységek során felmerülő nehézségeket. Ezért a szóban forgó kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(12)

Végül a közös ajánlás 9 cm-es minimális védelmi referenciaméretet tartalmaz a szardella két területen folytatott halászata esetében a faj fiatal egyedei védelmének biztosítása céljából. A HTMGB értékelte ezt az intézkedést és azt a következtetést vonta le, hogy az nem érintené kedvezőtlenül a szardella fiatal egyedeit, a halak mortalitásának megemelkedése nélkül növelné az emberi fogyasztásra értékesíthető fogások arányát, és kedvező lehet az ellenőrzés és a betartatás szempontjából. Ezért a szardella minimális védelmi referenciaméretét 9 cm-ben kell rögzíteni.

(13)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt, a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott délnyugati vizeken folytatott, az e rendelet mellékletében meghatározott halászati tevékenységek során 2015. január 1-jétől alkalmazandó kirakodási kötelezettség végrehajtásának tekintetében.

2. cikk

Túlélési arányon alapuló mentesség

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a kisüzemi erszényes kerítőhálóval végzett halászat keretében fogott szardellára, fattyúmakrélára, kék fattyúmakrélára és makrélára. Minden ilyen fogást vissza kell engedni, ha a hálót nem húzzák ki teljesen a fedélzetre

3. cikk

De minimis kivételek

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza:

a kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) esetében az ICES VIII övezetben ezt a fajt célzó, nyílt tengeri vonóhálós hajóval folytatott, a faj fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító ipari halászat keretében ejtett éves összfogás legfeljebb 7 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 6 %-a 2017-ben;

b)	a germon (Thunnus alalunga) esetében az ICES VIII övezetben vízközi páros vonóhálóval (PTM) folytatott germonhalászat keretében ejtett éves összfogás legfeljebb 7 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 6 %-a 2017-ben;

c)	a szardella (Engraulis encrasicolus), a makréla (Scomber scombrus) és a fattyúmakréla (Trachurus spp.) esetében az ICES VIII övezetben nyílt tengeri vonóhálóval folytatott halászat keretében ejtett éves összfogás legfeljebb 5 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 4 %-a 2017-ben;

A fattyúmakréla (Trachurus spp.) és a makréla (Scomber scombrus) esetében az ICES VIII, IX és X övezetekben, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 területeken erszényes kerítőhálóval folytatott halászat keretében ejtett éves összfogás legfeljebb 5 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 4 %-a 2017-ben, valamint a szardella (Engraulis encrasicolus) esetében az éves összfogás legfeljebb 2 %-a 2015-ben és 2016-ban, illetve 1 %-a 2017-ben pedig.

4. cikk

Minimális védelmi referenciaméret

Az ICES IX alterületen és a CECAF 34.1.2 területen fogott szardella (Engraulis encrasicolus) minimális védelmi referenciamérete 9 cm.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől2017. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2) HL L 125., 1998.4.27., 1. o.

MELLÉKLET

Az ebben a kirakodási kötelezettséget végrehajtó rendeletben foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó halászati tevékenységek

Az ICES VIII övezetben folytatott halászat:

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Kvótákkal szabályozott célfajok
PS	Erszényes kerítőhálók	Fattyúmakréla, makréla, spratt, szardella
PTM	Vízközi páros vonóhálók	Fattyúmakréla, makréla, szardella, germon
OTM	Vízközi feszítőlapos vonóhálók	Fattyúmakréla, makréla, szardella, germon, kék puhatőkehal
LHM/LTL/BB	Kézi horogsorok és horgászbotok (mechanikus), csalit használó hajók, pergetett horogsorok	Germon, makréla

Az ICES IX övezetben folytatott halászat:

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Kvótákkal szabályozott célfajok
PS	Erszényes kerítőhálók	Fattyúmakréla, makréla, szardella
LHM/LTL/BB	Kézi horogsorok és horgászbotok (mechanikus), csalit használó hajók, pergetett horogsorok	Germon, makréla,
LL	Horogsorok	Germon
GND/SB	Kisüzemi halászat	Fattyúmakréla

Az ICES X övezetben folytatott halászat:

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Kvótákkal szabályozott célfajok
LHP/BB	Csalit használó hajók	Germon
LLD	Horogsorok	Germon
PS	Kisüzemi erszényes kerítőháló	Kék fattyúmakréla

A CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 övezetekben folytatott halászat:

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Kvótákkal szabályozott célfajok
PS	Erszényes kerítőhálók	Kék fattyúmakréla
LHP/BB	Kézi horogsorok, csalit használó hajók és horgászbotok (kézi)	Germon
LLD	Horogsorok	Germon

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/35

A BIZOTTSÁG 1395/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. október 20.)

egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak és ipari célból halászott halfajoknak az Északi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, továbbá a 2004/585/EK tanácsi határozatra (1), különösen annak 15. cikkének (6), valamint 18. cikkének (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)	Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el legfeljebb három évre a tagállamok által az illetékes tanácsadó testületekkel kidolgozott közös ajánlások alapján.

(3)

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság közvetlen halászati gazdálkodási érdekekkel bír az Északi-tengeren. Ezek a tagállamok a Nyílt Tengeri Tanácsadó Testülettel és az Északi-tengeri Tanácsadó Testülettel folytatott konzultációt követően közös ajánlásokat nyújtottak be a Bizottsághoz. Az illetékes tudományos szervek tudományos munkával vettek részt a folyamatban. A közös ajánlásban foglalt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésével, ezért azok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerint belefoglalandók ebbe a rendeletbe.

(4)

Az Északi-tenger tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kirakodási kötelezettségnek legkésőbb 2015. január 1-jétől minden olyan hajóra vonatkoznia kell, amelyet a kisméretű nyílt tengeri fajok halászata és az ipari célból halászott halfajok halászata keretében használnak az e halászati tevékenységek során fogott, fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok esetében.

(5)	A közös ajánlás szerint a visszadobási tervnek ki kell terjednie a makréla, a hering, a fattyúmakréla, a kék puhatőkehal, az aranylazac és a spratt egyes halászataira, valamint a norvég tőkehal, a spratt és a homoki angolna ipari célú halászatára az Északi-tengeren 2015. január 1-jétől.

(6)

A közös ajánlás a kirakodási kötelezettség alóli mentességet tartalmaz a bizonyos feltételek mellett erszényes kerítőhálóval fogott makréla és hering vonatkozásában a magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékok alapján, összhangban az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjával. A magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékokat a Scheveningen csoport szolgáltatta a közös ajánlásban, amely több, a halak visszaengedés utáni túlélésére irányuló, erszényes kerítőhálót használó halászati tevékenységek keretében végzett tudományos vizsgálatra hivatkozott. A szóban forgó tanulmányok eredményei szerint a túlélési arányok a csoportosulási időtől és a hálón belüli halsűrűségtől függenek, amelyek ezen halászati tevékenységek esetében jellemzően mérsékeltek. Ezeket az adatokat a HTMGB a 14-02. plenáris ülésén tekintette át. A HTMGB úgy ítélte meg, hogy – a túlélési vizsgálatok eredményeit a kereskedelmi halászati tevékenységek túlélési arányaira vonatkozóan reprezentatívnak feltételezve – a visszaengedett makrélák túlélési aránya minden bizonnyal 70 % körül lenne, és lényegesen alacsonyabb sűrűséget eredményezne, mint az a sűrűség, amelynél a hering mortalitása a megfigyelések szerint nőni kezd. A makréla és a hering az előtt történő visszaengedésére vonatkozó tilalmat, hogy a hálót teljesen kihúzták a halászhajó fedélzetére, a 850/98/EK tanácsi rendelet (2) 19b. cikkének (2) bekezdése tartalmazza, mert az az elpusztult vagy majdnem elpusztult halak elvesztését eredményezné. Ez a túlélési arányon alapuló mentesség nem érinti a hatályban lévő tilalmat, mert a halak tengerbe való visszaengedésére a halászati tevékenység olyan szakaszában kerül sor, amikor a halaknak a visszaengedés után magas a túlélési aránya. Ezért ezt a mentességet bele kell foglalni e rendeletbe.

(7)

A közös ajánlás a kirakodási kötelezettség alóli de minimis kivételt is tartalmaz nyílt tengeri makréla-, fattyúmakréla- és heringhalászat esetében a IVb. és c. ICES-területen az északi szélesség 54. fokától délre a nem szándékos fogások aránytalan költségeinek elkerülésére, például a tárolás, a munkaerő vagy a fagyasztás vonatkozásában, továbbá figyelembe véve a szelektivitás fokozásának a nehézségeit. Ez a mentesség a magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékokon alapul, amelyeket a közös ajánlásban részes tagállamok szolgáltattak és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) is ellenőrzött. A HTMGB arra az eredményre jutott, hogy a közös ajánlás megalapozott minőségi érveket mutat be a nem szándékos fogások kezelésével kapcsolatos aránytalan költségeken alapuló de minimis kivételre. A fentiek fényében és az azoktól eltérő tudományos információk hiányában célszerű a de minimis kivételt a közös ajánlásokban szereplő százalékos értékek szerint meghatározni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megengedett szinteket meg nem haladó értékekkel. Ezért ezt a kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(8)	A megfelelő ellenőrzés érdekében meg kell határozni az e rendelet szerinti mentességek hatálya alá tartozó fogások dokumentálására vonatkozó speciális követelményeket.

(9)	Mivel az e rendelet szerinti intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók gazdasági tevékenységét és a halászati szezon tervezését, annak a közzététele után azonnal hatályba kell lépnie.

(10)	E rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása érdekében 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Az említett rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerint legfeljebb 3 évig lehet érvényben,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt, az Északi-tengeren a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában leírtaknak megfelelően 2015. január 1-jétől alkalmazandó kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait írja elő az e rendelet mellékletében meghatározott halászati tevékenységek tekintetében.

2. cikk

Túlélési arányon alapuló mentesség

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettség nem vonatkozik az erszényes kerítőhálóval végzett halászat keretében fogott makrélára és heringre, ha az összes az alábbi feltétel teljesül:

—	a kifogott halakat az erszényes kerítőháló egy adott (az alábbi (2) és (3) bekezdésben meghatározott) százalékos mértékig történő bezárása előtt („kinyerési pont”) visszaengedik a tengerbe,

—	az erszényes kerítőháló jól látható bójával van ellátva, amely egyértelműen jelzi a kinyerési pont határát,

—	a hajó és az erszényes kerítőhálós eszköz elektronikus rögzítő- és nyilvántartó rendszerrel van felszerelve, amely dokumentálja, hogy az egyes halászati műveletek során mikor, hol és milyen mértékben használták az erszényes kerítőhálót.

(2) A kinyerési pontnak a makrélahalászatban az erszényes kerítőháló záródásának 80 %-ánál, a heringhalászatban pedig annak 90 %-ánál kell lennie.

(3) Ha a körbekerített halrajban elegyedik a két faj, a kinyerési pontnak az erszényes kerítőháló záródásának 80 %-ánál kell lennie.

(4) A kinyerési pont után tilos visszaengedni a kifogott makréla- és heringegyedeket.

(5) Visszaengedés előtt a körbekerített halrajból mintát kell venni a faji összetétel, a méretbeli összetétel és a mennyiség megbecslése céljából.

3. cikk

De minimis kivétel

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a nyílt tengeri halászat keretében legfeljebb 25 méteres teljes hosszúságú nyílt tengeri vonóhálós hajókkal vízközi vonóháló (OTM) segítségével fogott makrélának, fattyúmakrélának, heringnek és vékonybajszú tőkehalnak 2015-ben 3 %-a, 2016-ban pedig 2 %-a visszadobható makréla-, fattyúmakréla- és heringhalászat esetén a IVb. és c. ICES-területen az északi szélesség 54. fokától délre.

4. cikk

A mentesség hatálya alá tartozó fogások dokumentálása

(1) A 2. cikk szerinti mentesség alapján visszaengedett halmennyiséget és a 2. cikk (5) bekezdése szerinti mintavétel eredményét naplózni kell.

(2) A 3. cikk szerinti mentesség alapján visszadobott halmennyiséget naplózni kell.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől2017. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2) HL L 125., 1998.4.27., 1. o.

MELLÉKLET

Kisméretű nyílt vízi fajok halászata az ICES IIIa övezetben (Skagerrak és Kattegat):

Kód	Nyílt tengeri halászeszközök	Célfajok
OTM és PTM	Vízközi vonóháló és vízközi páros vonóháló	Hering, makréla, kék puhatőkehal, fattyúmakréla, spratt (emberi fogyasztásra)
PS	Erszényes kerítőháló	Hering, makréla, spratt (emberi fogyasztásra)
OTB és PTB (1)	Feszítőlapos fenékvonóháló és páros fenékvonóháló	Hering, makréla, spratt (emberi fogyasztásra)
GNS és GND (2)	Horgonyzott kopoltyúhálók (rögzített) és kopoltyúhálók (lebegő)	Makréla, hering
LLS, LHP és LHM	Rögzített horogsorok, kézi horogsorok és horgászbotok (kézi) és kézi horogsorok és horgászbotok (mechanikus)	Makréla
MIS	Egyéb halászeszközök, egyebek mellett csapda, rákcsapda és varsa	Makréla, hering, spratt (emberi fogyasztásra)

Kisméretű nyílt tengeri fajok halászata az ICES IV övezetben (Északi-tenger).

Kód	Nyílt vízi halászeszköz	Kvótákkal szabályozott célfajok
OTM és PTM	Vízközi feszítőlapos vonóháló és vízközi páros vonóháló (TR3 is)	Hering, makréla, fattyúmakréla, aranyezüstlazac, kék puhatőkehal, spratt (emberi fogyasztásra)
PS	Erszényes kerítőháló	Hering, makréla, fattyúmakréla, kék puhatőkehal
GNS és GND (3)	Horgonyzott kopoltyúhálók (rögzített) és kopoltyúhálók (lebegő)	Makréla, hering
GTR	Tükörháló	Makréla
LLS, LHP és LHM	Rögzített horogsorok, kézi horogsorok és horgászbotok (kézi) és kézi horogsorok és horgászbotok (mechanikus)	Makréla
MIS	Egyéb halászeszközök, egyebek mellett csapda, rákcsapda és varsa	Hering, spratt (emberi fogyasztásra)

3.	A kisméretű nyílt tengeri fajok halászatára szolgáló hajókkal végzett egyéb, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett halászati tevékenységek, amelyekre e melléklet 1. és 2. pontja nem vonatkozik.

Ipari célból halászott halfajok halászata az ICES IIIa és IV övezetek uniós vizein:

Kód	Halászeszköz	Kvótákkal szabályozott célfajok
Bármely vonóháló	32 mm alatti szembőségű vonóháló	Homoki angolna, spratt, norvég tőkehal
PS	Erszényes kerítőháló	Homoki angolna, spratt, norvég tőkehal

(1) < 70 mm-es szembőségű feszítőlapos fenékvonóháló és páros fenékvonóháló.

(2) 50–99 mm-es szembőség.

(3) 50–90 mm szembőség.

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/40

A BIZOTTSÁG 1396/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. október 20.)

a balti-tengeri visszadobási terv elkészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (6), valamint 18. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

(3)

Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország közvetlen halászati gazdálkodási érdekekkel bír a Balti-tengeren. Ezek a tagállamok a Balti-tengeri Tanácsadó Testülettel folytatott konzultációt követően közös ajánlást (2) nyújtottak be a Bizottsághoz. Az érintett tudományos testületek tudományos hozzájárulást nyújtottak. A közös ajánlásban foglalt intézkedések megfelelnek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (6) bekezdésének, ezért azok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerint belefoglalandók ebbe a rendeletbe.

(4)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kirakodási kötelezettségnek a kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében fogott, fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajokra kell vonatkoznia, beleértve a hering és a spratt halászatát, valamint az ipari célból halászott halfajok halászatát a Balti-tengeren 2015. január 1-jétől. Legkésőbb az említett naptól ugyancsak vonatkoznia kell a lazac halászata keretében végrehajtott fogásokra. A tőkehal a balti-tengeri halászati tevékenységek egy részét meghatározó fajnak minősül. A lepényhal fogása főként járulékosan történik egyes tőkehalra szakosodott halászati tevékenységek során, és arra fogási korlátozások vonatkoznak. Emiatt az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a tőkehalra legkésőbb 2015. január 1-jétől, a lepényhalra pedig legkésőbb 2017. január 1-jétől kell vonatkoznia a kirakodási kötelezettségnek. A közös ajánlásnak megfelelően ezért a visszadobási tervnek 2015. január 1-jétől, illetve 2017. január 1-jétől a balti-tengeri halászati tevékenységek keretében végrehajtott összes fogásra vonatkoznia kell a hering, a spratt, a lazac, a tőkehal és a lepényhal esetében.

(5)

A közös ajánlás mentességet javasol a csapdahálóval, kosárral/rákcsapdával, hálóvarsával és varsával fogott lazacra és tőkehalra vonatkozó kirakodási kötelezettség alól. Ez a mentesség a magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékokon alapul, amelyeket a Balti-tengeri Halászati Fórum (BALTFISH) szolgáltatott és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) is ellenőrzött. A HTMGB megjegyzi, hogy a mentességek alátámasztásához szükséges legtöbb információ megtalálható a BALTFISH közös ajánlásában (3). A HTMGB úgy ítélte meg, hogy mivel ezek az eszközök a halak statikus hálószerkezet segítségével történő csapdába ejtésével működnek – szemben például a begabalyítással vagy a horogra akasztással –, okkal feltételezhető, hogy ezen eszközöket szintén alacsony, általában 10 % alatti mortalitás jellemzi. A HTMGB ugyanakkor további vizsgálatokat javasolt az alacsony mortalitással kapcsolatos feltételezés igazságtartalmának igazolására, valamint a kezelési gyakorlatok és az uralkodó környezeti feltételek vonatkozásában. Ezért a szóban forgó mentességet bele kell foglalni e rendeletbe.

(6)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (10) bekezdése szerint a tengeri élőlények fiatal egyedei védelmének biztosítása céljából minimális védelmi referenciaméreteket lehet meghatározni. Jelenleg a 2187/2005/EK tanácsi rendelet (4) értelmében a tőkehalra 38 cm-es minimális méret vonatkozik. A HTMGB által ellenőrzött tudományos bizonyítékok alátámasztják a tőkehal minimális védelmi referenciaméretének 35 cm-ben való rögzítését. A HTMGB konkrétan arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi 38 cm-es minimális méret megalapozott biológiai érvek alapján csökkenthető a visszadobás jelenlegi szintjének mérséklése érdekében. Azt a következtetést is levonta, hogy a kirakodási kötelezettség értelmében a tőkehal minimális védelmi referenciaméretének 35 cm-ben történő meghatározása csökkentené az emberi fogyasztásra nem értékesíthető fogások szintjét, valamint hogy semmilyen, az első ívással kapcsolatos érv nem támasztja alá a minimális védelmi referenciaméret 38 cm-ben való rögzítését a Balti-tengeren. Ezért a tőkehal minimális védelmi referenciaméretét a Balti-tengeren 35 cm-ben kell rögzíteni.

(7)	E rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása érdekében 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Az említett rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerint legfeljebb 3 évig lehet érvényben,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett, a Balti-tengeren alkalmazandó kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait írja elő a rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának meghatározása szerint:

a)	2015. január 1-jétől a hering, a spratt, a lazac és a tőkehal halászata tekintetében;

b)	2017. január 1-jétől valamennyi halászati tevékenység keretében fogott lepényhal halászata tekintetében.

2. cikk

Túlélési arányon alapuló mentesség

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a csapdahálóval, kosárral/rákcsapdával, hálóvarsával és varsával fogott tőkehalra és lazacra. Az ilyen tőkehal és lazac visszaengedhető a tengerbe.

3. cikk

Minimális védelmi referenciaméretek

A tőkehal balti-tengeri minimális védelmi referenciamérete 35 cm.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől2017. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2) „A BALTFISH magas szintű munkacsoport közös ajánlása a balti-tengeri visszadobási terv körvonalairól”, beküldve 2014. május 27-én.

(3) http://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/812327/2014-07_STECF+PLEN+14-02_Final+Report_JRCxxx.pdf

(4) HL L 349., 2005.12.31., 1. o.

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/42

A BIZOTTSÁG 1397/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. október 22.)

az 577/98/EK tanácsi rendelet által előírt, a munkaerő mintavételes felméréséhez kapcsolódó 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó ad hoc modulprogram elfogadásáról szóló 318/2013/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló, 1998. március 9-i 577/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7a. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2013/EU bizottsági rendelet (2) keretében elfogadásra került az ad hoc modulok munkaerő mintavételes felméréséhez kapcsolódó, 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó programja. Minden egyes ad hoc modulra vonatkozóan meghatározták a tárgyat, a tárgyidőszakot, a minta méretét, valamint az eredmények továbbításának határidejét.

(2)	Az 545/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében a szóban forgó program az egyes ad hoc modulok tekintetében a jellemző témák felsorolását és azok leírását is meghatározza (a továbbiakban: ad hoc almodulok).

(3)	Annak biztosítására, hogy a 318/2013/EU rendelet összhangban legyen a módosított 577/98/EK rendelettel, az ad hoc almodulok elnevezését és leírását be kell illeszteni az előbbi rendeletbe.

(4)	A 318/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2013/EU rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 77., 1998.3.14., 3. o.

(2) A Bizottság 2013. április 8-i 318/2013/EU rendelet az 577/98/EK tanácsi rendelet által előírt, a munkaerő mintavételes felméréséhez kapcsolódó 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó ad hoc modulprogram elfogadásáról (HL L 99., 2013.4.9., 11. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 545/2014/EU rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 163., 2014.5.29., 10. o.).

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

MUNKAERŐ-FELMÉRÉS

Ad hoc modulokat tartalmazó többéves program

1. A MUNKAERŐPIACON JELEN LÉVŐ FIATALOK

Tárgyidőszak: 2016

Almodulok (a részletesebb információszolgáltatás területei):

1. almodul: Iskolai végzettség

Cél: további részletekkel szolgálni a fiatalok iskolai végzettségéről, a karrierkilátásaikat valószínűsíthetően befolyásoló tényezők azonosítása.

2. almodul: Állásszerzés

Cél: információt gyűjteni a fiatalok állásszerzéssel összefüggő személyes megközelítéséről, valamint a segítségről, amelyet az álláskereséshez kapnak; felmérni, hogy a fiatalok saját meglátása szerint összhangban áll-e iskolázottságuk a jelenlegi állásuk támasztotta követelményekkel.

2. ÖNFOGLALKOZTATÁS

Tárgyidőszak: 2017

Almodulok (a részletesebb információszolgáltatás területei):

1. almodul: Gazdaságilag függő önfoglalkoztatás

Cél: azonosítani a gazdaságilag függő önfoglalkoztatók sokaságát. Ez a csoport egyaránt rendelkezik az alkalmazottakra, és az önfoglalkoztatókra jellemző jegyekkel, és így ambivalens foglalkoztatási státusszal bír.

2. almodul: Az önfoglalkoztatók munkakörülményei

Cél: elemezni az önfoglalkoztatók munkakörülményeit, valamint főbb indokaikat, amelyek miatt önfoglalkoztatóvá váltak.

3. almodul: Az önfoglalkoztatók és az alkalmazottak

Cél: összehasonlítani az önfoglalkoztatók és az alkalmazottak attitűdjeit, valamint perspektíváit, például munkájukkal kapcsolatos elégedettségüket.

3. A MUNKA ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

Tárgyidőszak: 2018

Almodulok (a bővebb információszolgáltatás területei):

1. almodul: Gondozási kötelezettségek

Cél: megállapítani, hogy milyen mértékben befolyásolja a munkaerő-piaci részvételt a megfelelő gyermekgondozási és más eltartott személyek gondozására irányuló szolgáltatások elérhetősége.

2. almodul: A munkafeltételek rugalmassága

Cél: a munka és a családi élet összeegyeztethetősége szempontjából elemezni a munkahely biztosította rugalmasság mértékét.

3. almodul: Szakmai pályafutás megszakítása és szülői szabadság

Cél: azonosítani a szakmai pályafutásnak a gyermekek vagy más eltartott személyek gondozásával összefüggő megszakításait, különösen a szülői szabadságokat, és elemezni e megszakítások időtartamát.”

30.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 370/44

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. december 18.)

a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/955/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 94/904/EK tanácsi határozat (2) létrehozta a veszélyes hulladékok uniós jegyzékét (a továbbiakban: hulladékjegyzék); a határozatot később felváltotta a 2000/532/EK bizottsági határozat (3).

(2)	A 2008/98/EK irányelv értelmében az anyagokat a 67/548/EGK tanácsi irányelv (4) VI. melléklete szerinti kritériumok alapján kell jellemezni a H 4, H 5, H 6, H 7, H 8, H 10, H 11 és H 14 jelű veszélyességi tulajdonságokkal.

(3)

A tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében a 67/548/EGK tanácsi irányelvet 2015. június 1-jei hatállyal felváltja az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5). Ettől eltérve, 2017. június 1-jéig a 67/548/EGK irányelv továbbra is alkalmazható egyes olyan keverékekre, amelyeket az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak, és 2015. június 1. előtt már forgalomba hoztak.

(4)

A veszélyes anyagként való besorolásra vonatkozó, a 2000/532/EK határozatban szereplő követelményeket a H 3-tól a H 8-ig terjedő, továbbá a H 10 és H 11 jelű veszélyességi tulajdonságok tekintetében a tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében módosítani kell, és szükség szerint hozzá kell igazítani a vegyi anyagokról szóló új jogszabályokhoz. A szóban forgó követelmények szerepelnek a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében.

(5)

A hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozat mellékletét módosítani kell, hogy összhangba kerüljön az 1272/2008/EK rendeletben használt terminológiával. Ha vizsgálat eredménye alapján rendelnek veszélyességi tulajdonságokat egy anyaghoz, akkor helyénvaló utalni a 440/2008/EK bizottsági rendeletre (7) vagy más nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekre és iránymutatásokra.

(6)

A 2008/98/EK irányelv III. melléklete pontosan meghatározza a hulladék veszélyességét eredményező tulajdonságokat. Ezért a 2000/532/EK határozat 2. cikkében szereplő azon tulajdonságok, amelyek megléte esetén a hulladék a H 3-tól a H 8-ig terjedő, továbbá a H 10 és H 11 jelű veszélyességi tulajdonságokkal írható le, feleslegessé váltak.

(7)	A 2000/532/EK határozat 3. cikkében szereplő követelményeket a 2008/98/EK irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése is tartalmazza. Így az említett két cikk feleslegessé vált.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK irányelv 39. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2000/532/EK határozat a következőképpen módosul:

1.	A 2. és a 3. cikket el kell hagyni.

2.	A melléklet helyébe e határozat melléklete lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2015. június 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(2) A Tanács 1994. december 22-i 94/904/EK határozata a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról (HL L 356., 1994.12.31., 14. o.).

(3) A Bizottság 2000. május 3-i 2000/532/EK határozata a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).

(4) A Tanács 1967. június 27-i 67/54/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL 196., 1967.8.16., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 31-i 1999/45/EK irányelve a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (HL L 200., 1999.7.30., 1. o.).

(7) A Bizottság 2008. május 30-i 440/2008/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról (HL L 142., 2008.5.31., 1. o.).

MELLÉKLET

A 2008/98/EK IRÁNYELV 7. CIKKÉBEN EMLÍTETT HULLADÉKJEGYZÉK

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „veszélyes anyag”: olyan anyag, amely megfelel az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2–5. részében szereplő kritériumoknak, és ezáltal veszélyes anyagnak minősül;

2. „nehézfém”: az antimon, az arzén, a kadmium, a króm(VI), a réz, az ólom, a higany, a nikkel, a szelén, a tellúr, a tallium és az ón minden vegyülete, illetve ezek az anyagok fémes formában, amennyiben azok veszélyes anyagként vannak besorolva;

3. „poliklórozott bifenilek (PCB) és poliklórozott terfenilek (PCT)”: a 96/59/EK tanácsi irányelve (1) 2. cikke a) pontjának meghatározása szerinti PCB;

4. „átmeneti fémek”: a következő fémek mindegyike: scandium, vanádium, mangán, kobalt, réz, ittrium, niobium, hafnium, tungsten, titán, króm, vas, nikkel, cink, cirkónium, molibdén és tantál, illetve ezek az anyagok fémes formában, amennyiben azok veszélyes anyagként vannak besorolva;

5. „stabilizáció”: olyan folyamatok, amelyek módosítják a hulladék összetevőinek veszélyességét, és így a veszélyes hulladékot nem veszélyes hulladékká teszik;

6. „megszilárdulás”: olyan folyamatok, amelyek adalékanyagok hozzáadása révén a hulladéknak csak a fizikai állapotát változtatják meg, kémiai tulajdonságait nem;

7. „részben stabilizált hulladék”: olyan hulladék, amely a stabilizáció folyamata után még mindig tartalmaz olyan veszélyes összetevőket, amelyek nem alakultak át teljes mértékben nem veszélyes összetevőkké, és rövid, közép- vagy hosszú távon a környezetbe juthatnak.

ÉRTÉKELÉS ÉS OSZTÁLYOZÁS

1. A hulladékok veszélyességi tulajdonságainak értékelése

A hulladékok veszélyességi tulajdonságainak értékelésekor a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében meghatározott kritériumokat kell alkalmazni. A HP 4, HP 6 és HP 8 jelű veszélyességi tulajdonságok tekintetében a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint az egyedi anyagokra vonatkozó határértékeket kell alkalmazni. Ha a hulladékban egy adott anyag a határértéknél kisebb mennyiségben van jelen, akkor azt semmilyen küszöbérték kiszámításakor nem kell figyelembe venni. Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.

2. A hulladékok veszélyesként való besorolása

A hulladékjegyzékben csillaggal (*) megjelölt hulladékok a 2008/98/EK irányelv szerint veszélyes hulladékoknak minősülnek, kivéve, ha az irányelv 20. cikke alkalmazandó.

Az olyan hulladékokra, amelyekhez veszélyes és nem veszélyes hulladékot jelölő kód is rendelhető, a következők vonatkoznak:

—

A harmonizált hulladékjegyzékben „veszélyes anyagokra” történő konkrét vagy általános hivatkozással csak olyan hulladék kerülhet veszélyesként azonosításra, amely olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, amelyek jelenléte miatt a hulladék rendelkezik a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt HP 1–HP 8 és/vagy HP 10–HP 15 jelű veszélyességi tulajdonságok közül eggyel vagy többel. A HP 9 jelű veszélyességi tulajdonság („fertőző”) meglétét a vonatkozó tagállami jogszabályok vagy referenciadokumentumok alapján kell értékelni.

—

A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.

—

A poliklórozott dibenzo-dioxinokat és dibenzo-furánokat (PCDD/PCDF), a DDT-t (1,1,1-triklór-2,2-bisz(4-klórfenil)etán), a klórdánt, a hexaklór-ciklohexánokat (például lindánt), a dieldrint, az endrint, a heptaklórt, a hexaklór-benzolt, a klórdekont, az aldrint, a pentaklór-benzolt, a mirexet vagy a toxafén hexabróm-bifenilt és/vagy a PCB-t a 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) IV. mellékletében a koncentrációra vonatkozóan meghatározott határértékeknél nagyobb arányban tartalmazó hulladékokat veszélyes hulladékként kell besorolni.

—

A koncentrációra vonatkozóan a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében meghatározott határértékeket a tömbformában lévő, tiszta (veszélyes anyagokkal nem szennyezett) fémötvözetekre nem kell alkalmazni. A veszélyesnek minősülő hulladékmaradványok ebben a hulladékjegyzékben tételesen szerepelnek és csillaggal (*) vannak jelölve.

—

Annak megállapításakor, hogy egy hulladék rendelkezik-e bizonyos veszélyességi tulajdonságokkal, adott esetben figyelembe kell venni az 1272/2008/EK rendelet alábbi megjegyzéseit:

—	1.1.3.1. Az anyagok azonosításával, osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések: B, D, F, J, L, M, P, Q, R és U megjegyzés.

—	1.1.3.2. A keverékek osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések: 1., 2., 3. és 5. megjegyzés:

—

Miután e módszer szerint megállapításra került, hogy egy hulladék rendelkezik-e bizonyos veszélyességi tulajdonságokkal, a hulladékhoz hozzá kell rendelni a hulladékjegyzékben szereplő, a veszélyes, illetve nem veszélyes hulladékokat jelölő kódok valamelyikét.

A harmonizált hulladékjegyzékben szereplő összes többi tételt nem veszélyesnek kell minősíteni.

HULLADÉKJEGYZÉK

A jegyzékben szereplő különböző típusú hulladékokat teljes mértékben meghatározza a hulladék hat számjegyű kódja, és a vonatkozó két számjegyű és négy számjegyű fejezetcímek. Ezek alapján az egyes hulladékoknak a jegyzékben történő azonosításához a következő lépéseket kell tenni:

—

Azonosítsa a hulladékot termelő forrást a 01–12. vagy 17–20. fejezetben, és állapítsa meg a megfelelő hatszámjegyű hulladékkódot (kivéve a fejezetek 99-re végződő kódjait). Előfordulhat, hogy egy adott létesítménynek tevékenységére tekintettel több fejezet szerint kell besorolnia hulladékát. Például egy személygépkocsi-gyártó megtalálhatja hulladékai felsorolását a 12. főcsoportban (fémek alakításából és felületkezeléséből származó hulladékok), a 11. főcsoportban, (fémkezelésből és fémek felületi kezeléséből származó fémtartalmú szervetlen hulladékok) illetve a 08. főcsoportban (bevonatok használatából keletkező hulladékok), a különböző feldolgozási lépésektől függően.

—	Amennyiben a 01–12. vagy 17–20. főcsoportokban nem található megfelelő hulladékkód, akkor a hulladék azonosításához a 13., 14. és 15. főcsoportot kell megvizsgálni.

—	Amennyiben ezek közül a hulladékkódok közül egyik sem alkalmazható, akkor a hulladékot a 16. főcsoport szerint kell besorolni.

—	Amennyiben a hulladék a 16. főcsoportba sem sorolható be, akkor a 99-es kódot (közelebbről nem meghatározott hulladékok) kell használni a jegyzéknek az első lépésben azonosított tevékenységnek megfelelő fejezetében.

TÁRGYMUTATÓ

A jegyzék főcsoportjai

01	Ásványok kutatásából, bányászatából, fejtéséből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok
02	Mezőgazdasági, kertészeti, akvakultúrás termelésből, erdőgazdálkodásból, vadászatból, halászatból, élelmiszer-előállításból és -feldolgozásból származó hulladékok
03	Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulózrost-szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok
04	Bőr- szőrme- és textilipari hulladékok
05	Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok
06	Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok
07	Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok
08	Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
09	A fényképészeti ipar hulladékai
10	Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok
11	Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvasfémek hidrometallurgiai hulladékai
12	Fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok
13	Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05. és 12. fejezetben felsorolt hulladékokat)
14	Szerves oldószer, hűtőanyag és hajtógáz hulladékok (kivéve a 07 és 08. fejezetben felsorolt hulladékokat)
15	Hulladékká vált csomagolóanyagok; Közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat
16	A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok
17	Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is)
18	Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak)
19	Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz- és iparivíz-szolgáltatásból származó hulladékok
20	Települési hulladék (háztartási és ahhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), ideértve a szelektíven gyűjtött hulladékot is

01	ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, FEJTÉSÉBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
01 01	ásványok bányászatából származó hulladékok
01 01 01	fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék
01 01 02	nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék
01 03	fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok
01 03 04*	szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő
01 03 05*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő
01 03 06	meddő, amely különbözik a 01 03 04 és a 01 03 05 kódszámú hulladékoktól
01 03 07*	fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok
01 03 08	hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07 kódszámú hulladékoktól
01 03 09	timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 10 kódszámú hulladékoktól
01 03 10*	timföld termeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07 kódszámú hulladékoktól
01 03 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
01 04	nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok
01 04 07*	nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok
01 04 08	kőtörmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól
01 04 09	hulladék homok és hulladék agyag
01 04 10	hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól
01 04 11	kálisó és kősó feldolgozásából származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól
01 04 12	ércek mosásából és tisztításából származó meddő és egyéb hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07 és a 01 04 11 kódszámú hulladékoktól
01 04 13	kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól
01 04 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
01 05	fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok
01 05 04	édesvíz diszperziós közegű fúróiszapok és hulladékok
01 05 05*	olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok
01 05 06*	veszélyes anyagokat tartalmazó fúróiszapok és egyéb hulladékok
01 05 07	baritot (bárium-szulfátot) tartalmazó fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05 és a 01 05 06 kódszámú hulladékoktól
01 05 08	kloridtartalmú fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05 és a 01 05 06 kódszámú hulladékoktól
01 05 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
02	MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
02 01	mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladékai
02 01 01	mosásból és tisztításból származó iszapok
02 01 02	hulladékká vált állati szövetek
02 01 03	hulladékká vált növényi szövetek
02 01 04	műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket)
02 01 06	állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)
02 01 07	erdőgazdálkodási hulladékok
02 01 08*	veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok
02 01 09	mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08 kódszámú hulladékoktól
02 01 10	fémhulladék
02 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
02 02	hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok
02 02 01	mosásból és tisztításból származó iszapok
02 02 02	hulladékká vált állati szövetek
02 02 03	fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
02 02 04	szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok
02 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
02 03	gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melaszfeldolgozásból és -fermentálásból származó hulladékok
02 03 01	mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok
02 03 02	tartósítószerekből származó hulladékok
02 03 03	oldószeres extrakcióból származó hulladékok
02 03 04	fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
02 03 05	szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok
02 03 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
02 04	cukorgyártási hulladékok
02 04 01	cukorrépa tisztításából és mosásából visszamaradt föld
02 04 02	nem szabványos kalcium-karbonát
02 04 03	szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok
02 04 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
02 05	tejipari hulladékok
02 05 01	fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
02 05 02	szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok
02 05 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
02 06	sütő- és cukrászipari hulladékok
02 06 01	fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
02 06 02	tartósítószerekből származó hulladékok
02 06 03	szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok
02 06 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
02 07	alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok előállításából származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
02 07 01	a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok
02 07 02	szeszfőzésből származó hulladékok
02 07 03	kémiai kezelésből származó hulladék
02 07 04	fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
02 07 05	szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok
02 07 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
03	FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZROST-SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
03 01	fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok
03 01 01	fakéreg és parafa hulladék
03 01 04*	veszélyes anyagokat tartalmazó faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok
03 01 05	faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04 kódszámú hulladékoktól
03 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
03 02	faanyagvédelemből származó hulladékok
03 02 01*	halogénezett szerves vegyületeket nem tartalmazó faanyagvédő szerek
03 02 02*	halogénezett szerves vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek
03 02 03*	fémorganikus vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek
03 02 04*	szervetlen vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek
03 02 05*	veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb faanyagvédő szerek
03 02 99	közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek
03 03	Cellulózrost-szuszpenzió-, papír- és kartongyártási, és feldolgozási hulladékok
03 03 01	fakéreg és fahulladék
03 03 02	zöldlúg iszap (főzőlúg regenerálásából nyert)
03 03 05	papír újrafeldolgozásából származó festékeltávolítási (de-inking) iszap
03 03 07	hulladék papír és kartonrost-szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok
03 03 08	hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok
03 03 09	hulladék mésziszap
03 03 10	mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok
03 03 11	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10 kódszámú hulladékoktól
03 03 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
04	BŐR- SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK
04 01	bőr- és szőrmeipari hulladékok
04 01 01	húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka
04 01 02	meszezési hulladék
04 01 03*	oldószertartalmú, zsírtalanítási, folyékony fázis nélküli hulladék
04 01 04	krómtartalmú cserzőlé
04 01 05	krómot nem tartalmazó cserzőlé
04 01 06	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot tartalmazó iszapok
04 01 07	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok
04 01 08	krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kék hasíték, forgács, apríték, csiszolási por)
04 01 09	kötözési és kikészítési hulladékok
04 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
04 02	textilipari hulladékok
04 02 09	társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek)
04 02 10	természetes alapanyagokból származó szerves anyagok (például zsír, viasz)
04 02 14*	kikészítésből származó, szerves oldószert tartalmazó hulladékok
04 02 15	kikészítésből származó hulladékok, amelyek különböznek a 04 02 14 kódszámú hulladékoktól
04 02 16*	veszélyes anyagot tartalmazó színezékek és pigmentek
04 02 17	színezékek és pigmentek, amelyek különböznek a 04 02 16 kódszámú hulladékoktól
04 02 19*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
04 02 20	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 04 02 19 kódszámú hulladékoktól
04 02 21	feldolgozatlan textilszál-hulladékok
04 02 22	feldolgozott textilszál-hulladékok
04 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
05	KŐOLAJ FINOMÍTÁSÁBÓL, FÖLDGÁZ TISZTÍTÁSÁBÓL ÉS KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
05 01	kőolaj-finomításból származó hulladékok
05 01 02*	sótalanító berendezésből származó iszapok
05 01 03*	tartályfenék-iszapok
05 01 04*	alkil-savas iszapok
05 01 05*	kiömlött olaj
05 01 06*	az üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszapok
05 01 07*	savas kátrányok
05 01 08*	egyéb kátrányfélék
05 01 09*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
05 01 10	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 05 01 09 kódszámú hulladékoktól
05 01 11*	tüzelőanyagok lúgos tisztításából származó hulladékok
05 01 12*	savas olajok
05 01 13	kazántápvíz iszapja
05 01 14	hűtőtornyok hulladékai
05 01 15*	elhasznált agyagszűrők
05 01 16	kőolaj kéntelenítéséből származó, kéntartalmú hulladékok
05 01 17	bitumen
05 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
05 06	kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok
05 06 01*	savas kátrányok
05 06 03*	egyéb kátrányfélék
05 06 04	hűtőtornyok hulladékai
05 06 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
05 07	földgáz tisztításából és szállításából származó hulladékok
05 07 01*	higanytartalmú hulladékok
05 07 02	ként tartalmazó hulladékok
05 07 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06	SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
06 01	savak előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
06 01 01*	kénsav és kénes sav
06 01 02*	sósav
06 01 03*	folysav (hidrogén-fluorid)
06 01 04*	foszfor- és foszforos sav
06 01 05*	salétromsav és salétromos sav
06 01 06*	egyéb savak
06 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 02	lúgok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
06 02 01*	kalcium-hidroxid
06 02 03*	ammónium-hidroxid
06 02 04*	nátrium- és kálium-hidroxid
06 02 05*	egyéb lúgok
06 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 03	sók és azok oldatai, valamint fém-oxidok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
06 03 11*	Cianidtartalmú szilárd sók és oldatok
06 03 13*	nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik
06 03 14	szilárd sók és azok oldatai, amelyek különböznek a 06 03 11 és a 06 03 13 kódszámú hulladékoktól
06 03 15*	nehézfémeket tartalmazó fém-oxidok
06 03 16	fém-oxidok, amelyek különböznek a 06 03 15 kódszámú hulladékoktól
06 03 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 04	fémtartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 06 03 kódszámú hulladékoktól
06 04 03*	arzéntartalmú hulladékok
06 04 04*	higanytartalmú hulladékok
06 04 05*	más nehézfémeket tartalmazó hulladékok
06 04 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 05	szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok
06 05 02*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
06 05 03	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 06 05 02 kódszámú hulladékoktól
06 06	kénvegyületek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint a kén vegyipari feldolgozásából és kéntelenítő eljárásokból származó hulladékok
06 06 02*	veszélyes szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok
06 06 03	szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 06 06 02 kódszámú hulladékoktól
06 06 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 07	halogének előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint halogénvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok
06 07 01*	elektrolízisből származó azbeszttartalmú hulladékok
06 07 02*	klórgyártásból származó aktív szén
06 07 03*	higanyt tartalmazó bárium-szulfát iszap
06 07 04*	oldatok és savak, például kontaktkénsav
06 07 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 08	szilícium és szilíciumszármazékok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
06 08 02*	veszélyes szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok
06 08 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 09	foszforvegyületek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint foszforvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok
06 09 02	foszforvegyületeket tartalmazó salak
06 09 03*	veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett, kalciumalapú reakciók hulladékai
06 09 04	kalciumalapú reakciók hulladékai, amelyek különböznek a 06 09 03 kódszámú hulladékoktól
06 09 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 10	nitrogénvegyületek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint nitrogénvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok
06 10 02*	veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok
06 10 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 11	szervetlen pigmentek és opálosító anyagok előállításából származó hulladékok
06 11 01	titán-dioxid előállításából származó, kalciumalapú reakció hulladékai
06 11 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
06 13	közelebbről nem meghatározott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok
06 13 01*	szervetlen növényvédő szerek, faanyagvédő szerek és egyéb biocidok
06 13 02*	kimerült aktív szén (kivéve 06 07 02)
06 13 03	műkorom
06 13 04*	azbeszt feldolgozásának hulladéka
06 13 05*	korom
06 13 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
07	SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
07 01	szerves alapanyagok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
07 01 01*	vizes mosófolyadékok és anyalúgok
07 01 03*	halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 01 04*	egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 01 07*	halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok
07 01 08*	egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok
07 01 09*	halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 01 10*	egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 01 11*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
07 01 12	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 01 11 kódszámú hulladékoktól
07 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
07 02	műanyagok, műgumi és műszálak előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
07 02 01*	vizes mosófolyadékok és anyalúgok
07 02 03*	halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 02 04*	egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 02 07*	halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok
07 02 08*	egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok
07 02 09*	halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 02 10*	egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 02 11*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
07 02 12	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 02 11 kódszámú hulladékoktól
07 02 13	hulladék műanyagok
07 02 14*	veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladékok
07 02 15	adalékanyag hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 14 kódszámú hulladékoktól
07 02 16*	veszélyes szilikonvegyületeket tartalmazó hulladékok
07 02 17	szilikonvegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 16 kódszámú hulladékoktól
07 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
07 03	szerves festékek, pigmentek és színezékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11)
07 03 01*	vizes mosófolyadékok és anyalúgok
07 03 03*	halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 03 04*	egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 03 07*	halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok
07 03 08*	egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok
07 03 09*	halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 03 10*	egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 03 11*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
07 03 12	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 03 11 kódszámú hulladékoktól
07 03 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
07 04	szerves növényvédő szerek (kivéve 02 01 08 és 02 01 09), faanyagvédő szerek (kivéve 03 02) és biocidok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
07 04 01*	vizes mosófolyadékok és anyalúgok
07 04 03*	halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 04 04*	egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 04 07*	halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok
07 04 08*	egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok
07 04 09*	halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 04 10*	egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 04 11*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
07 04 12	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 04 11 kódszámú hulladékoktól
07 04 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
07 04 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
07 05	gyógyszerek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
07 05 01*	vizes mosófolyadékok és anyalúgok
07 05 03*	halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 05 04*	egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 05 07*	halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok
07 05 08*	egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok
07 05 09*	halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 05 10*	egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 05 11*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
07 05 12	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 05 11 kódszámú hulladékoktól
07 05 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
07 05 14	szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 07 05 13 kódszámú hulladékoktól
07 05 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
07 06	zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
07 06 01*	vizes mosófolyadékok és anyalúgok
07 06 03*	halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 06 04*	egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 06 07*	halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok
07 06 08*	egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok
07 06 09*	halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 06 10*	egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 06 11*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
07 06 12	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 06 11 kódszámú hulladékoktól
07 06 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
07 07	finom vegyszerek és vegyipari termékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
07 07 01*	vizes mosófolyadékok és anyalúgok
07 07 03*	halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 07 04*	egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
07 07 07*	halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok
07 07 08*	egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok
07 07 09*	halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 07 10*	egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)
07 07 11*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
07 07 12	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 07 11 kódszámú hulladékoktól
07 07 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
08	BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
08 01	festékek és lakkok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok
08 01 11*	szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok
08 01 12	festék- vagy lakkhulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11 kódszámú hulladékoktól
08 01 13*	szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok
08 01 14	festék- vagy lakk-iszapok, amelyek különböznek a 08 01 13 kódszámú hulladékoktól
08 01 15*	szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok
08 01 16	festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok, amelyek különböznek a 08 01 15 kódszámú hulladékoktól
08 01 17*	festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok
08 01 18	festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17 kódszámú hulladékoktól
08 01 19*	szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék-, lakktartalmú vizes szuszpenziók
08 01 20	festék-, lakktartalmú vizes szuszpenziók, amelyek különböznek a 08 01 19 kódszámú hulladékoktól
08 01 21*	festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok
08 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
08 02	egyéb bevonatok (a kerámiát is beleértve) előállításából, kiszereléséből forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
08 02 01	poralapú bevonatok hulladékai
08 02 02	kerámiaanyagokat tartalmazó vizes iszapok
08 02 03	kerámiaanyagokat tartalmazó vizes szuszpenziók
08 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
08 03	nyomdafestékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
08 03 07	nyomdafestéket tartalmazó vizes iszapok
08 03 08	nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladékok
08 03 12*	veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok
08 03 13	nyomdafesték hulladékok, amelyek különböznek a 08 03 12 kódszámú hulladékoktól
08 03 14*	veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték iszapok
08 03 15	nyomdafesték iszapok, amelyek különböznek a 08 03 14 kódszámú hulladékoktól
08 03 16*	hulladékká vált gravírozó oldatok
08 03 17*	veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner
08 03 18	hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17 kódszámú hulladékoktól
08 03 19*	diszpergált olaj
08 03 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
08 04	ragasztók és tömítőanyagok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve)
08 04 09*	szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai
08 04 10	ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09 kódszámú hulladékoktól
08 04 11*	szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai
08 04 12	ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai, amelyek különböznek a 08 04 11 kódszámú hulladékoktól
08 04 13*	szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapjai
08 04 14	ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapjai, amelyek különböznek a 08 04 13 kódszámú hulladékoktól
08 04 15*	szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat, valamint ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok
08 04 16	ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó folyékony vizes hulladékok, amelyek különböznek a 08 04 15 kódszámú hulladékoktól
08 04 17*	fenyőgyanta olaj
08 04 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
08 05	A 08 főcsoportban közelebbről nem meghatározott hulladékok
08 05 01*	hulladék izocianátok
09	A FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI
09 01	a fényképészeti ipar hulladékai
09 01 01*	vizes alapú előhívó és aktiváló oldatok
09 01 02*	vizes alapú ofszetlemez-előhívó oldatok
09 01 03*	oldószeralapú előhívó oldatok
09 01 04*	rögzítő (fixír-) oldatok
09 01 05*	halványító oldatok és halványító rögzítő fixír oldatok
09 01 06*	fényképészeti hulladékok keletkezésük telephelyén történő kezeléséből származó ezüsttartalmú hulladék
09 01 07	ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír
09 01 08	ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír
09 01 10	egyszer használatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül
09 01 11*	egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak
09 01 12	áramforrást is tartalmazó, egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11 kódszámú hulladékoktól
09 01 13*	keletkezésük telephelyén történő ezüstvisszanyerés vizes folyékony hulladékai, amelyek különböznek a 09 01 06 kódszámú hulladékoktól
09 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10	TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
10 01	erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
10 01 01	hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04-ben említett kazánpor)
10 01 02	széntüzelés pernyéje
10 01 03	tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye
10 01 04*	olajtüzelés pernyéje és kazánpora
10 01 05	füstgáz kéntelenítésének kalciumalapú reakcióiból származó szilárd hulladékok
10 01 07	füstgáz kéntelenítésének kalciumalapú reakcióiból származó iszaphulladék
10 01 09*	kénsav
10 01 13*	tüzelőanyagként használt emulgeált szénhidrogének pernyéje
10 01 14*	együttégetésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hamu, salak és kazánpor
10 01 15	együttégetésből származó hamu, salak és kazánpor, amely különbözik a 10 01 14 kódszámú hulladékoktól
10 01 16*	együttégetésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó pernye
10 01 17	együttégetésből származó pernye, amely különbözik a 10 01 16 kódszámú hulladékoktól
10 01 18*	gázok tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok
10 01 19	gázok tisztításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 01 05, 10 01 07 és a 10 01 18 kódszámú hulladékoktól
10 01 20*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
10 01 21	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 10 01 20 kódszámú hulladékoktól
10 01 22*	kazán tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó vizes iszapok
10 01 23	kazán tisztításából származó vizes iszapok, amelyek különböznek a 10 01 22 kódszámú hulladékoktól
10 01 24	fluid-ágy homokja
10 01 25	széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok
10 01 26	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok
10 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 02	vas- és acéliparból származó hulladékok
10 02 01	salakkezelésből származó hulladékok
10 02 02	kezeletlen salak
10 02 07*	gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
10 02 08	gáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 07 kódszámú hulladékoktól
10 02 10	hengerlési reve
10 02 11*	hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok
10 02 12	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 11 kódszámú hulladékoktól
10 02 13*	gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák
10 02 14	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 02 13 kódszámú hulladékoktól
10 02 15	egyéb iszapok és szűrőpogácsák
10 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 03	alumínium elektrolíziséből és termikus kohászatából származó hulladékok
10 03 02	hulladékká vált anóddarabok
10 03 04*	elsődleges termelésből származó salak
10 03 05	hulladék timföld
10 03 08*	másodlagos termelésből származó sósalak
10 03 09*	másodlagos termelésből származó salak (feketesalak)
10 03 15*	vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok
10 03 16	fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 03 15 kódszámú hulladékoktól
10 03 17*	anódgyártásból származó, kátrányt tartalmazó hulladékok
10 03 18	anód gyártásából származó, széntartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 17 kódszámú hulladékoktól
10 03 19*	veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor
10 03 20	füstgázból származó por, amely különbözik a 10 03 19 kódszámú hulladékoktól
10 03 21*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is)
10 03 22	egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is), amelyek különböznek a 10 03 21 kódszámú hulladékoktól
10 03 23*	gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
10 03 24	gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 23 kódszámú hulladékoktól
10 03 25*	gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák
10 03 26	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 03 25 kódszámú hulladékoktól
10 03 27*	hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok
10 03 28	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 27 kódszámú hulladékoktól
10 03 29*	sósalak és feketesalak kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok
10 03 30	sósalak és feketesalak kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 29 kódszámú hulladékoktól
10 03 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 04	ólom termikus kohászatából származó hulladékok
10 04 01*	elsődleges és másodlagos termelésből származó salak
10 04 02*	elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék
10 04 03*	kalcium-arzenát
10 04 04*	füstgázpor
10 04 05*	egyéb részecskék és por
10 04 06*	gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok
10 04 07*	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák
10 04 09*	hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok
10 04 10	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 04 09 kódszámú hulladékoktól
10 04 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 05	cink termikus kohászatából származó hulladékok
10 05 01	elsődleges és másodlagos termelésből származó salak
10 05 03*	füstgázpor
10 05 04	egyéb részecskék és por
10 05 05*	gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok
10 05 06*	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák
10 05 08*	hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok
10 05 09	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 05 08 kódszámú hulladékoktól
10 05 10*	kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztenek
10 05 11	fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 05 10 kódszámú hulladékoktól
10 05 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 06	a réz termikus kohászatából származó hulladékok
10 06 01	elsődleges és másodlagos termelésből származó salak
10 06 02	elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék
10 06 03*	füstgázpor
10 06 04	egyéb részecskék és por
10 06 06*	gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok
10 06 07*	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák
10 06 09*	hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok
10 06 10	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 06 09 kódszámú hulladékoktól
10 06 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 07	ezüst, arany és platina termikus kohászatából származó hulladékok
10 07 01	elsődleges és másodlagos termelésből származó salak
10 07 02	elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék
10 07 03	gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok
10 07 04	egyéb részecskék és por
10 07 05	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák
10 07 07*	hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok
10 07 08	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 07 07 kódszámú hulladékoktól
10 07 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 08	egyéb nemvasfémek termikus kohászatából származó hulladékok
10 08 04	szilárd részecskék és por
10 08 08*	elsődleges és másodlagos termelés sósalakja
10 08 09	egyéb salakok
10 08 10*	kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztenek
10 08 11	fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 08 10 kódszámú hulladékoktól
10 08 12*	anódgyártásból származó, kátrányt tartalmazó hulladékok
10 08 13	anód gyártásából származó, széntartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 10 08 12 kódszámú hulladékoktól
10 08 14	anóddarabok
10 08 15*	veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor
10 08 16	füstgázból származó por, amely különbözik a 10 08 15 kódszámú hulladékoktól
10 08 17*	füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák
10 08 18	füstgáz kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 08 17 kódszámú hulladékoktól
10 08 19*	hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok
10 08 20	hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 08 19 kódszámú hulladékoktól
10 08 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 09	vasöntvények készítéséből származó hulladékok
10 09 03	kemencesalak
10 09 05*	fémöntésre nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák
10 09 06	fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 05 kódszámú hulladékoktól
10 09 07*	fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák
10 09 08	fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 07 kódszámú hulladékoktól
10 09 09*	veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor
10 09 10	füstgázból származó por, amely különbözik a 10 09 09 kódszámú hulladékoktól
10 09 11*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék
10 09 12	egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 09 11 kódszámú hulladékoktól
10 09 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladékok
10 09 14	kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 10 09 13 kódszámú hulladékoktól
10 09 15*	veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált repedésjelző anyagok
10 09 16	hulladékká vált repedésjelző anyagok, amelyek különböznek a 10 09 15 kódszámú hulladékoktól
10 09 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 10	nemvasfém öntvények készítéséből származó hulladékok
10 10 03	kemencesalak
10 10 05*	fémöntésre nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák
10 10 06	fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 05 kódszámú hulladékoktól
10 10 07*	fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák
10 10 08	fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 07 kódszámú hulladékoktól
10 10 09*	veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor
10 10 10	füstgázból származó por, amely különbözik a 10 10 09 kódszámú hulladékoktól
10 10 11*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék
10 10 12	egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11 kódszámú hulladékoktól
10 10 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladékok
10 10 14	kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 10 10 13 kódszámú hulladékoktól
10 10 15*	veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált repedésjelző anyagok
10 10 16	hulladékká vált repedésjelző anyagok, amelyek különböznek a 10 10 15 kódszámú hulladékoktól
10 10 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 11	üveg és üvegtermékek előállításából származó hulladékok
10 11 03	üvegalapú, szálas anyagok hulladékai
10 11 05	szilárd részecskék és por
10 11 09*	feldolgozásra előkészített keverék veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékai
10 11 10	feldolgozásra előkészített keverék hulladékai, amelyek különböznek a 10 11 09 kódszámú hulladékoktól
10 11 11*	nehézfémeket tartalmazó (pl. katódsugárcsövek), üvegrészecskék és üvegpor hulladék
10 11 12	üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11 kódszámú hulladékoktól
10 11 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó üvegcsiszolási és polírozási iszapok
10 11 14	üvegcsiszolási és polírozási iszapok, amelyek különböznek a 10 11 13 kódszámú hulladékoktól
10 11 15*	füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
10 11 16	füstgáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 11 15 kódszámú hulladékoktól
10 11 17*	füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák
10 11 18	füstgáz kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 11 17 kódszámú hulladékoktól
10 11 19*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
10 11 20	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 11 19 kódszámú hulladékoktól
10 11 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 12	kerámiaáruk, téglák, cserepek és építőipari termékek termeléséből származó hulladékok
10 12 01	hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek
10 12 03	szilárd részecskék és por
10 12 05	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák
10 12 06	kiselejtezett öntőformák
10 12 08	kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai
10 12 09*	gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
10 12 10	gáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 12 09 kódszámú hulladékoktól
10 12 11*	nehézfémeket tartalmazó zománcozási hulladékok
10 12 12	zománcozási hulladékok, amelyek különböznek a 10 12 11 kódszámú hulladékoktól
10 12 13	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapja
10 12 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 13	cement, mész és gipsz, valamint az ezekből előállított gyártmányok és termékek gyártásából származó hulladékok
10 13 01	hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek
10 13 04	a mész égetéséből és oltásából származó hulladékok
10 13 06	szilárd részecskék és por (kivéve 10 13 12 és 10 13 13)
10 13 07	gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák
10 13 09*	azbesztcement gyártásakor keletkező, azbesztet tartalmazó szilárd hulladékok
10 13 10	azbesztcement gyártásakor keletkező szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 09 kódszámú hulladékoktól
10 13 11	cementalapú kompozitanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 10 13 09 és a 10 13 10 kódszámú hulladékoktól
10 13 12*	gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
10 13 13	gáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 12 kódszámú hulladékoktól
10 13 14	hulladék beton és betonkészítési iszap
10 13 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
10 14	krematóriumokból származó hulladékok
10 14 01*	füstgáz tisztításából származó, higanyt tartalmazó hulladékok
11	FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK; NEMVASFÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKAI
11 01	fémek kémiai felületkezeléséből, bevonásából származó és egyéb hulladékok (pl. galvanizálási eljárások, horganyzási eljárások, revétlenítési eljárások, maratás, foszfátozás, lúgos zsírtalanítás, anódos oxidálás)
11 01 05*	reve eltávolítására használt savak
11 01 06*	közelebbről nem meghatározott savak
11 01 07*	pácolásra használt lúgok
11 01 08*	foszfátozásból származó iszapok
11 01 09*	veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák
11 01 10	iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 11 01 09 kódszámú hulladékoktól
11 01 11*	veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek
11 01 12	öblítő- és mosóvizek, amelyek különböznek a 11 01 11 kódszámú hulladékoktól
11 01 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok
11 01 14	zsírtalanítási hulladékok, amelyek különböznek a 11 01 13 kódszámú hulladékoktól
11 01 15*	membrán- és ioncserélő rendszerek veszélyes anyagokat tartalmazó eluátumai és iszapjai
11 01 16*	telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták
11 01 98*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok
11 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
11 02	nemvasfémek hidrometallurgiai eljárásaiból származó hulladékok
11 02 02*	cink-hidrometallurgiai iszapok (a jarozitot és goethitet is beleértve)
11 02 03	vizes elekrolitikus eljárásokban használatos anódok előállításából származó hulladékok
11 02 05*	veszélyes anyagokat tartalmazó réz-hidrometallurgiai hulladékok
11 02 06	réz-hidrometallurgiai hulladékok, amelyek különböznek a 11 02 05 kódszámú hulladékoktól
11 02 07*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok
11 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
11 03	fémek hőkezelési eljárásaiból származó iszapok és szilárd hulladékok
11 03 01*	cianidtartalmú hulladékok
11 03 02*	egyéb hulladékok
11 05	tűzi horganyzási eljárások hulladékai
11 05 01	kemény cink
11 05 02	cinkhamu
11 05 03*	gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok
11 05 04*	elhasznált folyósítószer
11 05 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
12	FÉMEK ÉS MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
12 01	fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok
12 01 01	vasfém reszelék és esztergaforgács
12 01 02	vasfém részecskék és por
12 01 03	nemvasfém reszelék és esztergaforgács
12 01 04	nemvasfém részecskék és por
12 01 05	gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács
12 01 06*	ásványolaj-alapú, halogéntartalmú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat)
12 01 07*	halogénmentes, ásványolaj-alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat)
12 01 08*	halogéntartalmú hűtő-kenő emulziók és oldatok
12 01 09*	halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok
12 01 10*	szintetikus hűtő-kenő olajok
12 01 12*	elhasznált viaszok és zsírok
12 01 13	hegesztési hulladékok
12 01 14*	veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok
12 01 15	gépi megmunkálás során keletkező iszapok, amelyek különböznek a 12 01 14 kódszámú hulladékoktól
12 01 16*	veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok
12 01 17	homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16 kódszámú hulladékoktól
12 01 18*	olajat tartalmazó fémiszap (csiszolás, hónolás, lappolás iszapja)
12 01 19*	biológiailag lebontható, gépi megmunkáláshoz használt olaj
12 01 20*	veszélyes anyagokat tartalmazó elhasznált csiszolóanyagok és eszközök
12 01 21	elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20 kódszámú hulladékoktól
12 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
12 03	vizet és gőzt alkalmazó zsírtalanító eljárásokból származó hulladékok (kivéve 11)
12 03 01*	vizes mosófolyadékok
12 03 02*	gőzzel végzett zsírtalanítás hulladékai
13	OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19. fejezetekben felsorolt hulladékokat)
13 01	hidraulikaolaj hulladékok
13 01 01*	PCB-ket tartalmazó hidraulikaolajok
13 01 04*	klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulziók
13 01 05*	klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók
13 01 09*	klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, ásványolaj-alapú hidraulikaolajok
13 01 10*	klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj-alapú hidraulikaolajok
13 01 11*	szintetikus hidraulikaolajok
13 01 12*	biológiailag könnyen lebomló hidraulikaolajok
13 01 13*	egyéb hidraulikaolajok
13 02	motor-, hajtómű és kenőolaj hulladékok
13 02 04*	ásványolaj-alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok
13 02 05*	ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok
13 02 06*	szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok
13 02 07*	biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok
13 02 08*	egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok
13 03	szigetelő és hőtranszmissziós olajok
13 03 01*	PCB-ket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok
13 03 06*	ásványolaj-alapú, klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok, amelyek különböznek a 13 03 01 kódszámú hulladékoktól
13 03 07*	ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok
13 03 08*	szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olajok
13 03 09*	biológiailag könnyen lebomló szigetelő és hőtranszmissziós olajok
13 03 10*	egyéb szigetelő és hőtranszmissziós olajok
13 04	hajózásban keletkező olajos hulladékok
13 04 01*	belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz
13 04 02*	kikötői olaj- és homokfogóból származó olajtartalmú hulladékok
13 04 03*	egyéb, hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz
13 05	olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok
13 05 01*	homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó szilárd anyagok
13 05 02*	olaj-víz szeparátorokból származó iszapok
13 05 03*	bűzelzáróból származó iszapok
13 05 06*	olaj-víz szeparátorokból származó olaj
13 05 07*	olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz
13 05 08*	homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladékkeverékek
13 07	folyékony üzemanyagok hulladékai
13 07 01*	tüzelőolaj és dízelolaj
13 07 02*	benzin
13 07 03*	egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)
13 08	közelebbről nem meghatározott olajhulladékok
13 08 01*	sótalanítási iszapok, illetve emulziók
13 08 02*	egyéb emulziók
13 08 99*	közelebbről nem meghatározott hulladékok
14	SZERVES OLDÓSZER, HŰTŐANYAG ÉS HAJTÓGÁZ HULLADÉKOK (kivéve 07 és 08. fejezetben felsorolt hulladékokat)
14 06	szerves oldószer-, hűtőanyag- és hab/aeroszol hulladékok
14 06 01*	klór-fluor-szénhidrogének, HCFC, HFC
14 06 02*	egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek
14 06 03*	egyéb oldószerek és oldószer keverékek
14 06 04*	halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok
14 06 05*	egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok
15	HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT
15 01	csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)
15 01 01	papír és karton csomagolási hulladékok
15 01 02	műanyag csomagolási hulladékok
15 01 03	fa csomagolási hulladékok
15 01 04	fém csomagolási hulladékok
15 01 05	vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok
15 01 06	egyéb, kevert csomagolási hulladékok
15 01 07	üveg csomagolási hulladékok
15 01 09	textil csomagolási hulladékok
15 01 10*	veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok
15 01 11*	veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat
15 02	abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat
15 02 02*	veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
15 02 03	abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02 kódszámú hulladékoktól
16	A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK
16 01	a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásából, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve a 13, 14, 16 06 és 16 08)
16 01 03	termékként tovább nem használható gumiabroncsok
16 01 04*	termékként tovább nem használható járművek
16 01 06	termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket
16 01 07*	olajszűrők
16 01 08*	higanyt tartalmazó alkatrészek
16 01 09*	PCB-ket tartalmazó alkatrészek
16 01 10*	robbanó tulajdonságú alkatrészek (például légzsákok)
16 01 11*	azbesztet tartalmazó súrlódóbetétek
16 01 12	súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11 kódszámú hulladékoktól
16 01 13*	fékfolyadékok
16 01 14*	veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok
16 01 15	fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14 kódszámú hulladékoktól
16 01 16	cseppfolyósított gázok tartályai
16 01 17	vasfémek
16 01 18	nemvasfémek
16 01 19	műanyag
16 01 20	üveg
16 01 21*	veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 16 01 07 és a 16 01 11 közötti kódszámok, valamint a 16 01 13 és a 16 01 14 kódszám alatt felsoroltaktól
16 01 22	közelebbről nem meghatározott alkatrészek
16 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
16 02	elektromos és elektronikus berendezések hulladékai
16 02 09*	PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok
16 02 10*	PCB-ket tartalmazó vagy azzal szennyezett, használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 kódszámú hulladékoktól
16 02 11*	klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések
16 02 12*	azbesztet tartalmazó használatból kivont berendezések
16 02 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések (3), amelyek különböznek a 16 02 09 és a 16 02 12 közötti kódszámok alatt felsorolt tételektől
16 02 14	használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 és a 16 02 13 közötti kódszám alatt felsoroltaktól
16 02 15*	használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok
16 02 16	használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15 kódszámú hulladékoktól
16 03	az előírásoknak nem megfelelő és ezért nem használható termékek
16 03 03*	veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok
16 03 04	szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03 kódszámú hulladékoktól
16 03 05*	veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok
16 03 06	szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05 kódszámú hulladékoktól
16 03 07*	fémhigany
16 04	robbanóanyag-hulladékok
16 04 01*	hulladék lőszer
16 04 02*	tűzijáték hulladék
16 04 03*	egyéb robbanóanyag hulladékok
16 05	nyomásálló tartályokban tárolt gázok és használatból kivont vegyszerek
16 05 04*	nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is)
16 05 05	nyomásálló tartályokban tárolt gázok, amelyek különböznek a 16 05 04 kódszámú hulladékoktól
16 05 06*	veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is
16 05 07*	használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek
16 05 08*	használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek
16 05 09	használatból kivont vegyszerek, amelyek különböznek a 16 05 06, 16 05 07 vagy 16 05 08 kódszámú hulladékoktól
16 06	elemek és akkumulátorok
16 06 01*	ólomakkumulátorok
16 06 02*	nikkel-kadmium elemek
16 06 03*	higanyt tartalmazó elemek
16 06 04	lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03)
16 06 05	egyéb elemek és akkumulátorok
16 06 06*	elemekből és akkumulátorokból származó, elkülönítve gyűjtött elektrolit
16 07	szállító-, tárolótartályok, és hordók tisztításából származó hulladékok (kivéve 05 és 13)
16 07 08*	olajat tartalmazó hulladékok
16 07 09*	egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok
16 07 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
16 08	kimerült katalizátorok
16 08 01	Arany-, ezüst-, rénium-, ródium-, palládium-, irídium- vagy platinatartalmú elhasznált katalizátorok (kivéve 16 08 07)
16 08 02*	veszélyes átmeneti fémeket vagy átmeneti fémek veszélyes vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok
16 08 03	közelebbről meg nem határozott, egyéb átmeneti fémeket vagy átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok
16 08 04	fluidizációs krakkolás elhasznált katalizátora (kivéve 16 08 07)
16 08 05*	foszforsavat tartalmazó elhasznált katalizátor
16 08 06*	elhasznált folyadékok, amelyeket katalizátorként alkalmaztak
16 08 07*	veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok
16 09	oxidáló anyagok
16 09 01*	permanganátok, például kálium-permanganát
16 09 02*	kromátok, pl. kálium-kromát, kálium- vagy nátrium-dikromát
16 09 03*	peroxidok, például hidrogén-peroxid
16 09 04*	közelebbről nem meghatározott oxidáló anyagok
16 10	keletkezésük telephelyén kívül történő kezelésre szánt vizes folyékony hulladékok
16 10 01*	veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok
16 10 02	vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01 kódszámú hulladékoktól
16 10 03*	veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok
16 10 04	vizes tömény oldatok, amelyek különböznek a 16 10 03 kódszámú hulladékoktól
16 11	bélés- és tűzálló anyagok hulladékai
16 11 01*	kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, szén-alapú bélés- és tűzálló anyagok
16 11 02	kohászati folyamatokban használt, szén-alapú bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 01 kódszámú hulladékoktól
16 11 03*	kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb bélés- és tűzálló anyagok
16 11 04	kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 03 kódszámú hulladékoktól
16 11 05*	kohászaton kívüli folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó bélés- és tűzálló anyagok
16 11 06	kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 05 kódszámú hulladékoktól
17	ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
17 01	beton, tégla, cserép és kerámia
17 01 01	beton
17 01 02	tégla
17 01 03	cserép és kerámiák
17 01 06*	veszélyes anyagokat tartalmazó beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke
17 01 07	beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06 kódszámú hulladékoktól
17 02	fa, üveg és műanyag
17 02 01	fa
17 02 02	üveg
17 02 03	műanyag
17 02 04*	veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag és fa
17 03	bitumenkeverékek, szénkátrány és kátránytermékek
17 03 01*	szénkátrányt tartalmazó bitumenkeverékek
17 03 02	bitumenkeverékek, amelyek különböznek a 17 03 01 kódszámú hulladékoktól
17 03 03*	szénkátrány és kátránytermékek
17 04	fémek (beleértve azok ötvözeteit is)
17 04 01	vörösréz, bronz, sárgaréz
17 04 02	alumínium
17 04 03	ólom
17 04 04	cink
17 04 05	vas és acél
17 04 06	ón
17 04 07	fémkeverékek
17 04 09*	veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok
17 04 10*	olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek
17 04 11	kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10 kódszámú hulladékoktól
17 05	föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő
17 05 03*	veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
17 05 04	föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03 kódszámú hulladékoktól
17 05 05*	veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő
17 05 06	kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05 kódszámú hulladékoktól
17 05 07*	veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya
17 05 08	vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07 kódszámú hulladékoktól
17 06	szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok
17 06 01*	azbeszttartalmú szigetelőanyagok
17 06 03*	egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák
17 06 04	szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03 kódszámú hulladékoktól
17 06 05*	azbesztet tartalmazó építőanyagok
17 08	gipszalapú építőanyagok
17 08 01*	veszélyes anyagokkal szennyezett gipszalapú építőanyagok
17 08 02	gipszalapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01 kódszámú hulladékoktól
17 09	egyéb építkezési és bontási hulladékok
17 09 01*	higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok
17 09 02*	PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyantaalapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok)
17 09 03*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is)
17 09 04	kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03 kódszámú hulladékoktól
18	EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak)
18 01	szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok
18 01 01	éles, hegyes eszközök (kivéve 18 01 03)
18 01 02	testrészek és szervek, a vértároló zacskókat és konzervált vért is beleértve (kivéve 18 01 03)
18 01 03*	egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében
18 01 04	hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák)
18 01 06*	veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek
18 01 07	vegyszerek, amelyek különböznek a 18 01 06 kódszámú hulladékoktól
18 01 08*	citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
18 01 09	gyógyszerek, amelyek különböznek a 18 01 08 kódszámú hulladékoktól
18 01 10*	fogászati célokra használt amalgámhulladék
18 02	állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok
18 02 01	éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02)
18 02 02*	egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében
18 02 03	hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében
18 02 05*	veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek
18 02 06	vegyszerek, amelyek különböznek a 18 02 05 kódszámú hulladékoktól
18 02 07*	citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
18 02 08	gyógyszerek, amelyek különböznek a 18 02 07 kódszámú hulladékoktól
19	HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ- ÉS IPARIVÍZ-SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
19 01	hulladékok égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladékok
19 01 02	kazánhamuból eltávolított vasfémek
19 01 05*	gázok kezeléséből származó szűrőpogácsa
19 01 06*	gázok kezeléséből származó vizes, folyékony hulladékok, és egyéb vizes folyékony hulladékok
19 01 07*	gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok
19 01 10*	füstgáz kezeléséből származó elhasznált aktív szén
19 01 11*	veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak
19 01 12	kazánhamu és salak, amely különbözik a 19 01 11 kódszámú hulladékoktól
19 01 13*	veszélyes anyagokat tartalmazó pernye
19 01 14	pernye, amely különbözik a 19 01 13 kódszámú hulladékoktól
19 01 15*	veszélyes anyagokat tartalmazó, kazánból eltávolított por
19 01 16	kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15 kódszámú hulladékoktól
19 01 17*	veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízishulladék
19 01 18	pirolízishulladékok, amelyek különböznek 19 01 17 kódszámú hulladékoktól
19 01 19	fluid-ágy homokja
19 01 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 02	hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből (pl. krómtalanítás, ciántalanítás, semlegesítés) származó hulladékok
19 02 03	kevert hulladék, amely kizárólag nem veszélyes hulladékokat tartalmaz
19 02 04*	kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz
19 02 05*	fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
19 02 06	fizikai-kémiai kezelésből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 02 05 kódszámú hulladékoktól
19 02 07*	elválasztásból származó olaj és koncentrátumok
19 02 08*	veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony, éghető hulladékok
19 02 09*	veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd, éghető hulladékok
19 02 10	éghető hulladékok, amelyek különböznek a 19 02 08 kódszámú hulladékoktól és a 19 02 09 kódszámú hulladékoktól
19 02 11*	veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok
19 02 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 03	stabilizált/megszilárdított hulladékok
19 03 04*	csak részben stabilizált, veszélyesként megjelölt hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 08 kódszámú hulladékoktól
19 03 05	stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 04 kódszámú hulladékoktól
19 03 06*	megszilárdított, veszélyesként megjelölt hulladékok
19 03 07	megszilárdított hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 06 kódszámú hulladékoktól
19 03 08*	részben stabilizált higany
19 04	üvegesített (vitrifikált) és üvegesítésből származó hulladékok
19 04 01	üvegesített (vitrifikált) hulladékok
19 04 02*	pernye- és egyéb füstgázkezelési hulladékok
19 04 03*	nem üvegesített (vitrifikált) szilárd fázis
19 04 04	üvegesített hulladék temperálásából származó vizes folyékony hulladék
19 05	szilárd hulladékok aerob kezeléséből származó hulladékok
19 05 01	települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója
19 05 02	állati és növényi hulladékok nem komposztált frakciója
19 05 03	előírástól eltérő minőségű komposzt
19 05 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 06	hulladékok anaerob kezeléséből származó hulladékok
19 06 03	települési hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék
19 06 04	települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag
19 06 05	állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék
19 06 06	állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag
19 06 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 07	hulladéklerakóból származó csurgalékvíz
19 07 02*	hulladéklerakóból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó csurgalékvíz
19 07 03	hulladéklerakóból származó csurgalékvíz, amely különbözik a 19 07 02 kódszámú hulladékoktól
19 08	szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 08 01	rácsszemét
19 08 02	homokfogóból származó hulladékok
19 08 05	települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
19 08 06*	telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták
19 08 07*	ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok
19 08 08*	nehézfémeket tartalmazó, membránrendszerek hulladékai
19 08 09	olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék
19 08 10*	olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09 kódszámú hulladékoktól
19 08 11*	ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
19 08 12	ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11 kódszámú hulladékoktól
19 08 13*	ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
19 08 14	ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13 kódszámú hulladékoktól
19 08 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 09	ivóvíz, illetve ipari víz előállításából származó hulladékok
19 09 01	durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok
19 09 02	víz derítéséből származó iszapok
19 09 03	karbonátsók eltávolításából származó iszapok
19 09 04	kimerült aktív szén
19 09 05	telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták
19 09 06	ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok
19 09 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 10	fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladékok
19 10 01	vas- és acélhulladék
19 10 02	nemvasfém hulladék
19 10 03*	veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por
19 10 04	könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03 kódszámú hulladékoktól
19 10 05*	veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók
19 10 06	más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05 kódszámú hulladékoktól
19 11	olaj regenerálásából származó hulladékok
19 11 01*	elhasznált agyagszűrők
19 11 02*	savas kátrányok
19 11 03*	vizes folyékony hulladékok
19 11 04*	fűtőanyagok lúggal való kezeléséből származó hulladékok
19 11 05*	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
19 11 06	folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 11 05 kódszámú hulladékoktól
19 11 07*	füstgáz tisztításából származó hulladékok
19 11 99	közelebbről nem meghatározott hulladékok
19 12	közelebbről nem meghatározott mechanikai kezelésből (pl. besorolás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése) származó hulladékok
19 12 01	papír és karton
19 12 02	vasfém
19 12 03	nemvasfém
19 12 04	műanyag és gumi
19 12 05	üveg
19 12 06*	veszélyes anyagokat tartalmazó fa
19 12 07	fa, amely különbözik a 19 12 06 kódszámú hulladékoktól
19 12 08	textil
19 12 09	ásványi anyagok (például homok, kövek)
19 12 10	éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag)
19 12 11*	egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is)
19 12 12	egyéb, a 19 12 11 kódszámú hulladékoktól különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is)
19 13	szennyezett talaj és talajvíz remediációjából származó hulladékok
19 13 01*	szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok
19 13 02	szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01 kódszámú hulladékoktól
19 13 03*	szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
19 13 04	szennyezett talaj remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a 19 13 03 kódszámú hulladékoktól
19 13 05*	szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok
19 13 06	szennyezett talajvíz remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a 19 13 05 kódszámú hulladékoktól
19 13 07*	szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, tömény vizes oldatok
19 13 08	szennyezett talajvíz remediációjából származó szennyvizek, tömény vizes oldatok, amelyek különböznek a 19 13 07 kódszámú hulladékoktól
20	TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI ÉS AHHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), IDEÉRTVE A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOT IS
20 01	szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók (kivéve 15 01)
20 01 01	papír és karton
20 01 02	üveg
20 01 08	biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék
20 01 10	ruhanemű
20 01 11	textil
20 01 13*	oldószerek
20 01 14*	savak
20 01 15*	lúgok
20 01 17*	fényképészeti vegyszerek
20 01 19*	növényvédő szerek
20 01 21*	fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok
20 01 23*	klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések
20 01 25	étolaj és zsír
20 01 26*	olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25 kódszámú hulladékoktól
20 01 27*	veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, nyomdafestékek, ragasztók és gyanták
20 01 28	veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, nyomdafestékek, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27 kódszámú hulladékoktól
20 01 29*	veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek
20 01 30	mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29 kódszámú hulladékoktól
20 01 31*	citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
20 01 32	gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31 kódszámú hulladékoktól
20 01 33*	a 16 06 01-hez, a 16 06 02-höz vagy a 16 06 03-hoz tartozó elemek és akkumulátorok, és az ezeket tartalmazó szét nem válogatott elemek és akkumulátorok
20 01 34	elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33 kódszámú hulladékoktól
20 01 35*	veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és a 20 01 23 kódszámú hulladékoktól (3)
20 01 36	kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól
20 01 37*	veszélyes anyagokat tartalmazó fa
20 01 38	fa, amely különbözik a 20 01 37 kódszámú hulladékoktól
20 01 39	műanyag
20 01 40	fém
20 01 41	kéménysöprésből származó hulladékok
20 01 99	közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók
20 02	kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve)
20 02 01	biológiailag lebomló hulladékok
20 02 02	talaj és kövek
20 02 03	egyéb települési hulladék
20 03	egyéb települési hulladék
20 03 01	vegyes települési hulladék
20 03 02	piacon keletkező hulladék
20 03 03	úttisztításból származó maradékok
20 03 04	emésztőgödrökből származó iszap
20 03 06	szennyvíz tisztításából származó hulladék
20 03 07	lom (terjedelmes) hulladék
20 03 99	közelebbről nem meghatározott települési hulladékok

(1) A Tanács 1996. szeptember 16-i 96/59/EK irányelve a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (HL L 243., 1996.9.24., 31. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).

(3) Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó veszélyes anyagok közé tartozhatnak a 16 06-ban említett, veszélyesként megjelölt akkumulátorok és elemek; higanyszálak, katódikus csőből származó vagy egyéb aktivált üveg stb.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 370

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. december 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2014/953/EU
	*	A Tanács határozata (2014. december 4.) a Svájci Államszövetségnek a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	1
		Tudományos és technológiai együttműködési megállapodás az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról	3
		2014/954/Euratom
	*	A Tanács határozata (2014. december 4.) a Svájci Államszövetségnek a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramhoz és az Európai Atomenergia-közösség Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához való társulásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek a Fusion for Energy által végzett ITER-tevékenységekben való részvételének szabályozásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás Európai Bizottság által, az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötésének jóváhagyásáról	19
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1392/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak a Földközi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről	21
	*	A Bizottság 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak az északnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről	25
	*	A Bizottság 1394/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak az délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről	31
	*	A Bizottság 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak és ipari célból halászott halfajoknak az Északi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről	35
	*	A Bizottság 1396/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) a balti-tengeri visszadobási terv elkészítéséről	40
	*	A Bizottság 1397/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 22.) az 577/98/EK tanácsi rendelet által előírt, a munkaerő mintavételes felméréséhez kapcsolódó 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó ad hoc modulprogram elfogadásáról szóló 318/2013/EU rendelet módosításáról ( 1 )	42
		HATÁROZATOK
		2014/955/EU
	*	A Bizottság határozata (2014. december 18.) a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról ( 1 )	44