2014.12.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 369/3

JEGYZŐKÖNYV

az Európai Unió és a Zöld-Foki Köztársaság között az Európai Közösség és a Zöld-Foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról

1. cikk

Alkalmazási időszak és halászati lehetőségek

1. Az uniós hajók részére a halászati partnerségi megállapodás 5. cikke alapján a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számított négy éves időszakra engedélyezett halászati lehetőségek a következők:

az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményének 1. mellékletében felsorolt, nagy távolságra vándorló fajok a 2. függelékben meghatározott korlátokon belül és az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) vagy más nemzetközi egyezmény keretében védelem vagy tilalom alá helyezett fajok kivételével:

—	fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajók: 28 hajó,

—	horgászbotos tonhalhalászhajók: 13 hajó,

—	felszíni horogsoros halászhajók: 30 hajó.

2. Az (1) bekezdést a 4. és 5. cikk rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

3. A megállapodás 6. cikkének alkalmazásában az Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók (a továbbiakban: uniós hajók) csak a Zöld-foki-szigetek által e jegyzőkönyv keretében kiállított érvényes halászati engedély birtokában folytathatnak halászati tevékenységet a Zöld-foki Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében.

2. cikk

Pénzügyi hozzájárulás – fizetési feltételek

1. Az 1. cikk szerinti időszakra vonatkozóan a jegyzőkönyv becsült összértéke 3 300 000 EUR.

2. Az (1) bekezdésben említett összeg az alábbi összegekből tevődik össze:

—

a megállapodás 7. cikke szerinti pénzügyi hozzájárulás 2 100 000 EUR, amely a következőképpen oszlik meg:

a)	a halászati erőforrásokhoz való hozzáférés címén évente fizetendő, évi 5 000 tonnás referenciamennyiségnek megfelelő pénzügyi kompenzáció, amelynek összege az első és a második évben 275 000 EUR, a harmadik és a negyedik évben 250 000 EUR;

b)	a Zöld-foki-szigetek halászati ágazati politikájának végrehajtásához nyújtott támogatásként fizetendő külön összeg, amely az első és a második évben 275 000 EUR, a harmadik és a negyedik évben 250 000 EUR.

—	1 200 000 EUR, amely összeg a hajótulajdonosok által a megállapodás 5. és 6. cikke alapján, a melléklet II. fejezetének 3. pontjában előírt szabályok szerint kiállított halászati engedélyekért fizetendő díjak becsült összegének felel meg.

3. Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 3., 4., 5., 7. és 8. cikkének és a megállapodás 12. és 13. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

4. Ha az uniós hajók által a zöld-foki-szigeteki vizeken ejtett teljes fogásmennyiség meghaladja a (2) bekezdés a) pontja szerinti referenciamennyiséget, a pénzügyi hozzájárulásnak a (2) bekezdés a) pontjában említett összege az első két évben minden egyes további kifogott tonna után 55 EUR-val, a két utolsó évben pedig minden egyes további kifogott tonna után 50 EUR-val emelkedik. Mindazonáltal az Unió által kifizetett teljes éves összeg nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett összeg kétszeresét. Ha az uniós hajók által kifogott mennyiségek meghaladják a teljes éves összeg kétszeresének megfelelő mennyiséget, az e határértéket meghaladó mennyiségért járó összeget a következő évben kell kifizetni.

5. A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetését az első évben legkésőbb a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számított kilencven napon belül, az azt követő években pedig legkésőbb a jegyzőkönyv hatálybalépésének évfordulójáig kell teljesíteni.

6. A (2) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás felhasználását illetően a zöld-foki-szigeteki hatóságok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek.

7. A pénzügyi hozzájárulást az államkincstár számára a zöld-foki-szigeteki hatóságok által megjelölt pénzintézetnél nyitott egyedi számlára kell utalni.

3. cikk

A felelősségteljes és fenntartható halászat előmozdítása a zöld-foki-szigeteki vizeken

1. A Felek a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében legkésőbb három hónappal e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követően megállapodnak egy többéves ágazati programról és annak alkalmazási szabályairól, ideértve a következőket:

a)	éves és többéves iránymutatások, amelyek alapján a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt pénzügyi hozzájárulás felhasználásra kerül;

egy- és többéves terv alapján elérendő célok arra vonatkozóan, hogy idővel bevezetésre kerüljön a fenntartható és felelősségteljes halászat, figyelembe véve a nemzeti halászati politika vagy más olyan politika keretében a Zöld-foki-szigetek által megfogalmazott prioritásokat, amelyek kapcsolódnak a felelősségteljes és fenntartható halászat bevezetéséhez, vagy arra hatással vannak;

c)	az elért eredmények évente történő értékeléséhez alkalmazandó kritériumok és eljárások.

2. A többéves ágazati program módosítására tett minden javaslatot a vegyes bizottságnak kell elfogadnia.

3. A Zöld-foki-szigetek hatóságai évente dönthetnek a pénzügyi hozzájárulásnak a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett részét kiegészítő összegnek a több évre szóló ágazati program végrehajtása céljából történő felhasználásáról. Az ilyen felhasználásról az Uniót legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésének évfordulója előtt két hónappal értesíteni kell.

4. A Felek a vegyes bizottság keretében minden évben értékelik a többéves ágazati program végrehajtási eredményeit. Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak az e jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett része által közvetlenül finanszírozott célkitűzések végrehajtása nem kielégítő, az Unió fenntartja a jogot, hogy a program végrehajtására szánt összegnek az eredményekhez való hozzáigazítása érdekében csökkentse a pénzügyi hozzájárulás említett részét.

4. cikk

A felelősségteljes halászat terén folytatott tudományos együttműködés

1. A két fél vállalja, hogy a zöld-foki-szigeteki vizeken halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján a szóban forgó vizeken előmozdítja a felelősségteljes halászatot. A melléklet 2. függelékében meghatározott, a halászati engedélyek megadásának feltételéül szabott valamennyi technikai állományvédelmi intézkedés a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében tevékenységet folytató minden külföldi ipari flottára az uniós flottákra vonatkozókhoz hasonló technikai feltételek mellett alkalmazandó.

2. E jegyzőkönyv alkalmazási időszaka alatt az Unió és a Zöld-foki-szigetek hatóságai törekednek arra, hogy az e jegyzőkönyv által szabályozott valamennyi faj tekintetében figyelemmel kísérjék a fogások és az alkalmazott halászati erőkifejtés alakulását, valamint a zöld-foki-szigeteki halászati övezet erőforrásainak állapotát. A Felek megállapodnak különösen abban, hogy fokozzák az adatok gyűjtésére és elemzésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a Zöld-foki-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében élő cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra nemzeti cselekvési terv kerüljön kidolgozásra.

3. A két fél betartja az ICCAT felelősségteljes halászatra vonatkozó ajánlásait és határozatait.

4. A megállapodás 4. cikkének megfelelően az ICCAT keretében elfogadott ajánlások és határozatok alapján, valamint a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos szakvélemények fényében a Felek a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottságon belül egyeztetnek egymással abból a célból, hogy a vegyes bizottság által elfogadott határozat révén – szükség esetén tudományos megbeszélést követően – közös megegyezéssel az uniós hajók tevékenységeit érintő intézkedéseket hozzanak a halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítására.

5. A Zöld-foki-szigetek vállalja, hogy nyilvánosságra hoz minden olyan megállapodást, amely a külföldi lobogó alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a Zöld-foki-szigetek joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatot, figyelembe véve bizonyos – például pénzügyi feltételekre vonatkozó – információk bizalmas jellegét.

6. Mivel a nyílt vízi cápák olyan fajok, amelyek a tonhalfélék uniós flotta által folytatott halászata során véletlenül kifoghatók, továbbá tekintettel e fajok érzékenységére – amint az az ICCAT tudományos szakvéleményeiből is kitűnik –, az elővigyázatosság elvének megfelelően szorosan figyelemmel kell kísérni e fajok egyedeinek a jegyzőkönyv keretében tevékenységet folytató horogsoros hajók általi halászatát. A két fél együttműködik azért, hogy a halászott fajok vonatkozásában több tudományos adat álljon rendelkezésre, valamint hogy hatékonyabbá váljon az ilyen adatok nyomon követése.

E célból a Felek mechanizmust alakítanak ki annak érdekében, hogy szoros figyelemmel kísérhessék e halászatot, és ezáltal biztosítsák e halászati erőforrás fenntartható kiaknázását. Ez a nyomonkövetési mechanizmus különösen a cápafogásokkal kapcsolatos negyedéves adatok cseréjén alapul. Ha ez a fogásmennyiség egy adott évben meghaladja a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti referenciamennyiség 30 %-át, akkor a havi adatcserékre támaszkodva meg kell erősíteni a nyomon követést, és a Feleknek konzultációt kell kezdeniük. Abban az esetben, ha ez a fogásmennyiség egy adott évben eléri az említett referenciamennyiség 40 %-át, a vegyes bizottság adott esetben további gazdálkodási intézkedéseket fogad el, amelyekkel jobban szabályozható a horogsoros flotta tevékenysége.

Ezen túlmenően a Felek vállalják, hogy figyelembe veszik az Unió által – az érintett zöld-foki-szigeteki tudományos intézmények részvételével – készített tanulmányt, amely:

—	elemzi a cápaállományok állapotát és a halászatnak a helyi ökoszisztémákra gyakorolt hatását,

—	adatokkal szolgál e fajok vándorlási szokásairól,

—	kijelöli a biológiai és ökológiai szempontból érzékeny területeket a Zöld-foki-szigeteket övező vizeken és az Atlanti-óceán trópusi térségében.

A vegyes bizottság dönthet úgy, hogy a tanulmány eredményei alapján kiigazítja az említett nyomonkövetési mechanizmust.

5. cikk

A halászati lehetőségek és technikai intézkedések közös megegyezéssel történő felülvizsgálata a vegyes bizottság keretében

1. A vegyes bizottság felülvizsgálhatja az 1. cikkben említett halászati lehetőségeket és közös megegyezéssel kiigazíthatja őket, ha az ICCAT ajánlásai és határozatai alátámasztják, hogy e kiigazítás révén biztosítható az e jegyzőkönyvben említett halfajokkal való fenntartható gazdálkodás. Ilyen esetben a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulást arányosan és időarányosan ki kell igazítani, továbbá a szükséges módosításokat be kell építeni e jegyzőkönyvbe és annak mellékletébe.

2. A vegyes bizottság szükség esetén megvizsgálhatja és közös megegyezéssel kiigazíthatja a halászati tevékenység végzésére irányadó feltételeket, valamint e jegyzőkönyv és mellékletei alkalmazásának szabályait.

6. cikk

A kirakodás ösztönzése és a gazdasági szereplők közötti együttműködés előmozdítása

1. A két fél együttműködik annak érdekében, hogy a zöld-foki-szigeteki kikötőkben kedvezőbbek legyenek a kirakodási lehetőségek.

2. A mellékletben meghatározottak szerint kirakodást ösztönző pénzügyi eszközöket kell bevezetni.

3. A Felek törekednek arra, hogy az üzlet- és a beruházásfejlesztés számára kedvező környezet kialakításának ösztönzésével műszaki, gazdasági és kereskedelmi téren kedvező feltételeket teremtsenek a Felek vállalkozásai közötti kapcsolatok előmozdításához.

7. cikk

A jegyzőkönyv végrehajtásának felfüggesztése

1. E jegyzőkönyv végrehajtása bármely fél kezdeményezésére felfüggeszthető az alábbi feltételek bármelyikének fennállása esetén:

a)	a halászati partnerségi megállapodás 7. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendkívüli körülmények akadályozzák a halászati tevékenység végzését a Zöld-foki-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében;

b)	egyik vagy másik fél halászati politikájának meghatározásában vagy végrehajtásában olyan, jelentős változások állnak be, amelyek hatással vannak e jegyzőkönyv rendelkezéseire;

c)	a Cotonoui Megállapodás 9. cikkében előírt emberi jogok lényeges és alapvető elemeinek megsértésével összefüggésben megkezdett, az említett megállapodás 96. cikke szerinti konzultációs mechanizmusok életbe lépnek;

d)	az Unió a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás kifizetését az e jegyzőkönyv 8. cikkében leírtaktól eltérő okból nem teljesíti;

e)	a Felek között súlyos és megoldatlan nézeteltérés áll fenn e jegyzőkönyv alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatban.

2. Ha a jegyzőkönyv alkalmazását az (1) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő okokból kell felfüggeszteni, az érintett fél a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt legalább három hónappal írásbeli értesítést küld szándékáról. A jegyzőkönyvnek az (1) bekezdés c) pontjában említett okokból történő felfüggesztése a felfüggesztésre vonatkozó határozat meghozatalakor azonnal alkalmazandó.

3. Felfüggesztés esetén a Felek folyamatosan egyeztetnek egymással a vita békés rendezése érdekében. Amennyiben sikerül a vitát rendezni, e jegyzőkönyv alkalmazása újból megkezdődik, és a pénzügyi hozzájárulás összege arányosan és időarányosan csökken annak az időszaknak megfelelően, amelynek során e jegyzőkönyv alkalmazását felfüggesztették.

8. cikk

A pénzügyi hozzájárulás kifizetésének felfüggesztése és felülvizsgálata

1. A 2. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás felülvizsgálható vagy felfüggeszthető az alábbi feltételek bármelyikének fennállása esetén:

a)	természeti jelenségektől eltérő rendkívüli körülmények megakadályozzák a halászati tevékenységek végzését a zöld-foki-szigeteki kizárólagos gazdasági övezetben;

b)	egyik vagy másik fél halászati politikájának meghatározásában vagy végrehajtásában olyan, jelentős változások állnak be, amelyek hatással vannak e jegyzőkönyv rendelkezéseire;

c)	a Cotonoui Megállapodás 9. cikkében előírt emberi jogok lényeges és alapvető elemeinek megsértésével összefüggésben megkezdett, az említett megállapodás 96. cikke szerinti konzultációs mechanizmusok életbe lépnek.

2. Amennyiben nem kerül sor a pénzügyi hozzájárulás végrehajtására, vagy ha a vegyes bizottság által végzett értékelés alapján az eredmények nem felelnek meg a programozásnak, az Unió felülvizsgálhatja, illetve teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt külön pénzügyi hozzájárulás kifizetését.

3. A pénzügyi hozzájárulás fizetése folytatódik, amint a Felek közötti egyeztetések és megállapodás nyomán helyreáll az e cikk (1) bekezdésében említett események előtti állapot, és/vagy amint a pénzügyi végrehajtásnak az e cikk (2) bekezdésében említett eredményei ezt igazolják. Mindazonáltal a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett külön pénzügyi hozzájárulás kifizetése nem teljesíthető a jegyzőkönyv lejártát követő hat hónapos időszak után.

9. cikk

Az adatcsere számítógépesítése

1. A Zöld-foki-szigetek és az Unió vállalja, hogy a lehető leghamarabb létrehozza a megállapodás végrehajtásával összefüggő minden információ és dokumentum elektronikus cseréjéhez szükséges számítógépes rendszereket.

2. Az (1) bekezdésben említett rendszerek üzemképessé válásának időpontjától kezdve a dokumentumok elektronikus változata minden tekintetben egyenértékűnek minősül azok papírváltozatával.

3. A Zöld-foki-szigetek és az Unió haladéktalanul értesíti egymást a számítógépes rendszerek bárminemű meghibásodásáról. Ilyen esetben automatikusan a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó valamennyi információ és dokumentum papírváltozatát kell használni a mellékletben megállapított szabályok szerint.

10. cikk

Műholdas megfigyelés

E jegyzőkönyv keretében az uniós hajók műholdas megfigyelését a mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell végezni.

11. cikk

Bizalmas adatkezelés

A Zöld-foki-szigetek gondoskodik arról, hogy a megállapodás alkalmazása során kapott, az uniós hajókkal és azok halászati tevékenységével összefüggő név szerinti adatokat mindenkor a titoktartási és adatvédelmi rendelkezések maradéktalan tiszteletben tartása mellett kezeli. Ezek az adatok kizárólag a megállapodás végrehajtása céljából használhatók fel.

12. cikk

A nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezései

1. Hacsak a megállapodás vagy e jegyzőkönyv, valamint annak melléklete és függelékei másként nem rendelkeznek, a zöld-foki-szigeteki vizeken e jegyzőkönyv keretében halászó uniós halászhajók tevékenységeire a Zöld-foki-szigetek területén alkalmazandó jogszabályok – nevezetesen a halászati erőforrásokra vonatkozó zöld-foki-szigeteki gazdálkodási terv rendelkezései – az irányadók.

2. A zöld-foki-szigeteki hatóságok a halászati ágazatot érintő minden jogszabályi változásról és új jogszabályról értesítik az Európai Bizottságot.

13. cikk

Időtartam

Ez a jegyzőkönyv a 15. cikk szerinti ideiglenes alkalmazás napjától számított négy évig alkalmazandó, kivéve, ha a jegyzőkönyvet a 14. cikkel összhangban felmondják.

14. cikk

Felmondás

1. E jegyzőkönyv felmondásához az érintett fél legalább hat hónappal a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt írásban értesíti a másik felet erre irányuló szándékáról.

2. Az (1) bekezdésben említett értesítés elküldése után a Felek konzultációt kezdenek.

15. cikk

A jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása

Ez a jegyzőkönyv aláírásának időpontjától kezdve ideiglenesen alkalmazandó.

16. cikk

Hatálybalépés

E jegyzőkönyv és melléklete azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárások befejezéséről.

az Európai Unió részéről

a Zöld-foki Köztársaság részéről

MELLÉKLET

AZ UNIÓS HAJÓK ÁLTAL A ZÖLD-FOKI-SZIGETEK HALÁSZATI ÖVEZETÉBEN FOLYTATOTT HALÁSZATRA IRÁNYADÓ FELTÉTELEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az illetékes hatóság kijelölése

E melléklet alkalmazásában és ellenkező megjelölés hiányában az Unióra vagy a Zöld-foki-szigetekre az illetékes hatóság címén történő minden hivatkozás az alábbiakat jelenti:

—	az Unió esetében: az Európai Bizottság, adott esetben az Unió zöld-foki-szigeteki küldöttsége útján,

—	a Zöld-foki-szigetek esetében: a halászatért felelős minisztérium.

2. Halászati övezet

A Zöld-foki-szigetek kizárólagos gazdasági övezetének koordinátáit az 1. függelék határozza meg. Az uniós hajók halászati tevékenységüket az egyes halászati kategóriák vonatkozásában a 2. függelékben meghatározott határokon kívül eső területeken folytathatják.

A halászati engedély kiadásakor a Zöld-foki-szigetek közli a hajótulajdonosokkal a hajózási, illetve halászati tilalom hatálya alá tartozó övezetek koordinátáit. Az Unió ugyancsak tájékoztatást kap.

3. Helyi ügynök kijelölése

A Zöld-foki-szigetek valamely kikötőjében kirakodni vagy átrakási műveletet végezni kívánó valamennyi uniós hajót a Zöld-foki-szigeteken letelepedett ügynöknek kell képviselnie.

4. Bankszámla

A Zöld-foki-szigetek e jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően közli az Unióval azon bankszámlájának vagy bankszámláinak az adatait, amely(ek)re az uniós hajók által a megállapodás keretében folyósítandó pénzösszegeket be kell fizetni. A banki átutalásokkal járó költségeket a hajótulajdonosok viselik.

II. FEJEZET

HALÁSZATI ENGEDÉLYEK

1. A halászati engedély kiadásának előfeltétele – jogosult hajók

A megállapodás 6. cikkében említett halászati engedélyek kibocsátásának az a feltétele, hogy a hajónak szerepelnie kell az uniós halászhajók nyilvántartásában, valamint hogy a megállapodás keretében a Zöld-foki-szigeteken végzett halászati tevékenységből eredően a hajótulajdonosra, a hajóparancsnokra vagy a hajóra háruló minden korábbi kötelezettségnek eleget tettek.

2. Halászati engedély iránti kérelem

Az Unió az engedély érvényességének kérelmezett kezdőnapja előtt legalább tizenöt munkanappal a 3. függelékben foglalt formanyomtatvány felhasználásával a zöld-foki-szigeteki hatóságok elé terjeszti minden olyan hajó kérelmét, amely a megállapodás értelmében halászni kíván. A kérelmet gépelni kell, vagy nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kell megírni.

Minden, a hatályos jegyzőkönyv alapján első ízben benyújtott engedélykérelemhez, illetve az érintett hajó műszaki módosítását követően benyújtott engedélykérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

i.	a kérelmezett halászati engedély érvényességi időtartamára szóló átalánydíj, valamint a megfigyelők költségeinek fedezésére szolgáló, a X. fejezetben említett átalány-hozzájárulás befizetésének igazolása;

ii.	a hajó helyi ügynökének neve és címe, ha létezik ilyen ügynök;

iii.	egy nemrégiben készült, a hajót oldalnézetből mutató, legalább 15 cm × 10 cm méretű színes fénykép;

iv.	mindegy egyéb, a megállapodás keretében előírt dokumentum.

Azoknál a hajóknál, amelyek esetében a műszaki jellemzők nem változtak, a halászati engedély hatályos jegyzőkönyv alapján történő megújításakor a vonatkozó kérelemhez csak a díj, valamint a megfigyelővel kapcsolatos költségekhez való átalány-hozzájárulás befizetésének igazolását kell csatolni.

3. Díjak és előlegek

A hajótulajdonosok által fizetendő díjak az alábbi szabályok szerint kerülnek meghatározásra:

—	az alkalmazás első két évében 55 EUR a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében halászott tonnánként,

—	az alkalmazás utolsó két évében 65 EUR a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében halászott tonnánként.

A halászati engedélyeket a következők szerint megállapított előzetes átalányösszegeknek az illetékes zöld-foki-szigeteki hatóságokhoz történő befizetését követően kell kiállítani:

A kerítőhálós tonhalhalászhajók esetében:

—	az alkalmazás első két évében évi 4 950 EUR, amely összeg 90 tonnás mennyiséget alapul véve tonnánként 55 EUR-nak felel meg,

—	az alkalmazás utolsó két évében évi 5 525 EUR, amely összeg 85 tonnás mennyiséget alapul véve tonnánként 65 EUR-nak felel meg,

A horgászbotos hajók esetében:

—	az alkalmazás első két évében évi 495 EUR, amely összeg 9 tonnás mennyiséget alapul véve tonnánként 55 EUR-nak felel meg,

—	az alkalmazás utolsó két évében évi 585 EUR, amely összeg 9 tonnás mennyiséget alapul véve tonnánként 65 EUR-nak felel meg,

A felszíni horogsoros halászhajók esetében:

—	az alkalmazás első két évében évi 3 190 EUR, amely összeg 58 tonnás mennyiséget alapul véve tonnánként 55 EUR-nak felel meg,

—	az alkalmazás utolsó két évében évi 3 250 EUR, amely összeg 50 tonnás mennyiséget alapul véve tonnánként 65 EUR-nak felel meg.

Az előzetes átalánydíjnak minden nemzeti és helyi adót tartalmaznia kell, kivéve a kikötői illetékeket, az átrakási díjakat és a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos járulékokat. Az első és az utolsó évben az előzetes átalánydíjat, valamint az annak megfelelő, tonnában kifejezett hajónkénti mennyiséget időarányosan kell kiszámítani azon hónapok száma alapján, amelyek alatt az engedély érvényes volt.

4. A halászati engedéllyel rendelkező hajók ideiglenes jegyzéke

A halászati engedélykérelmek kézhezvételét követően a Zöld-foki-szigetek három munkanapon belül minden hajókategóriára vonatkozóan elkészíti a kérelmező hajók ideiglenes jegyzékét. E jegyzéket azonnal el kell juttatni a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Uniónak.

Az Unió továbbítja az ideiglenes jegyzéket a hajótulajdonosnak vagy ügynökének. Ha az Unió irodái zárva vannak, a Zöld-foki-szigetek az ideiglenes jegyzéket közvetlenül a hajótulajdonosnak vagy ügynökének is kiadhatja, miközben a jegyzék másolatát megküldi az Uniónak.

5. A halászati engedély kiadása

A tonhalra és a hozzá kapcsolódó fajokra („ atum e afins ”) vonatkozó halászati engedélyt a Zöld-foki-szigetek a teljes kérelmezési dosszié kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül adja ki az Uniónak.

A halászati engedélynek e jegyzőkönyv alkalmazási időszaka alatt történő megújítása esetén az új halászati engedélynek egyértelmű hivatkozást kell tartalmaznia az eredeti halászati engedélyre.

Az Unió továbbítja a halászati engedélyt a hajótulajdonosnak vagy ügynökének. Ha az Unió irodái zárva vannak, a Zöld-foki-szigetek a halászati engedélyt közvetlenül is kiadhatja a hajótulajdonosnak vagy ügynökének, miközben a halászati engedély másolatát megküldi az Uniónak.

6. A halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzéke

A halászati engedély kibocsátását követően a Zöld-foki-szigetek minden hajókategóriára vonatkozóan haladéktalanul elkészíti a Zöld-foki-szigetek övezetében halászatra engedéllyel rendelkező hajók végleges jegyzékét. E jegyzéket, amely a 4. pontban említett ideiglenes jegyzék helyébe lép, azonnal el kell juttatni a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Uniónak.

7. A halászati engedély érvényességi ideje

A halászati engedélyek érvényességi ideje egy év, és az engedélyek megújíthatók.

Az érvényességi időszak kezdetének megállapításához „éves időszak” alatt az alábbiak értendők:

i.	a jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a jegyzőkönyv hatálybalépésének napja és ugyanazon év december 31. közötti időszak;

ii.	ezt követően minden teljes naptári év;

iii.	a jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében a január 1. és a jegyzőkönyv lejárati dátuma közötti időszak.

8. A halászati engedély fedélzeten tartása

A halászati engedélyt mindenkor a fedélzeten kell tartani.

Mindazonáltal a hajók a 4. pontban említett ideiglenes jegyzékbe való felvételük időpontjától halászhatnak. A halászati engedély kibocsátásáig az ideiglenes jegyzéket mindenkor e hajók fedélzetén kell tartani.

9. A halászati engedély átruházása

A halászati engedélyt egy meghatározott hajó nevére kell kiállítani, és nem ruházható át.

Azonban igazolt vis maior esetén – ilyen például egy hajó elveszítése vagy súlyos műszaki meghibásodás miatt hosszabb ideig történő veszteglése – és az Unió kérésére az adott hajó halászati engedélyét pótolni kell egy másik, a pótolandó hajóhoz hasonló hajó nevére kiállított új halászati engedéllyel.

Az átruházás úgy történik, hogy a hajó tulajdonosa vagy annak ügynöke visszaadja a pótolandó halászati engedélyt a Zöld-foki-szigeteknek, és a Zöld-foki-szigetek a legrövidebb időn belül kiállítja a fenti engedélyt pótló új engedélyt. A korábbi engedélyt pótló új engedélyt a pótlandó engedély visszaadásakor ki kell bocsátani a hajótulajdonos vagy ügynöke részére. A korábbi engedélyt pótló új engedély a pótlandó engedély visszaadásának napján lép hatályba.

A Zöld-foki-szigetek a lehető legrövidebb időn belül naprakésszé teszi a halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. Az új jegyzéket haladéktalanul el kell juttatni a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Uniónak.

10. Segédhajók

A Zöld-foki-szigetek a halászhajók számára engedélyezi segédhajók igénybevételét, feltéve, hogy a Zöld-foki-szigetek jogszabályokat fogad el az ilyen hajók tevékenységének szabályozására.

III. FEJEZET

TECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

A halászati engedéllyel rendelkező hajókra az övezet, a halászeszközök és a járulékos fogások tekintetében alkalmazandó technikai intézkedéseket a halászat egyes kategóriáira vonatkozóan a 2. függelékben foglalt adatlapok határozzák meg.

A hajók kötelesek betartani az ICCAT által elfogadott valamennyi ajánlást.

Az Felek az ICCAT ajánlásaival összhangban törekednek arra, hogy csökkentsék a teknősök, tengeri madarak és egyéb nem célzott fajok véletlen fogásait. E fajok túlélési esélyeinek növelése érdekében az uniós hajók kötelesek visszaengedni a véletlenül kifogott egyedeket.

IV. FEJEZET

A FOGÁSI NYILATKOZATOK RENDSZERE

1. Halászati napló

A megállapodás keretében halászó uniós hajók parancsnokai halászati naplót vezetnek, amelynek az egyes halászati kategóriákra vonatkozó mintája a 4. függelékben található.

A hajóparancsnok a halászati naplót minden olyan napra vonatkozóan kitölti, amelyet a hajó a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében tölt.

A hajóparancsnok a halászati naplóba minden nap feljegyzi a kifogott és fedélzeten tárolt – a FAO hárombetűs kódjával azonosított – fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét. A főbb fajok esetében a hajóparancsnok megemlíti azt is, ha nem történt fogás.

Adott esetben a hajóparancsnok minden nap beírja a halászati naplóba az egyes fajok tengerbe visszadobott, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét.

A halászati naplót olvashatóan, nagybetűkkel kell kitölteni, és azt a hajóparancsnoknak alá kell írnia.

A halászati naplóban rögzített adatok pontosságáért a hajóparancsnok felel.

2. A fogások bejelentése

A hajó fogásait a hajóparancsnok a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében töltött időszakra vonatkozó halászati naplóinak a Zöld-foki-szigetek hatóságai részére történő átadásával jelenti be.

A halászati naplókat az alábbi módok egyikén kell átadni:

i.	ha a hajó kiköt a Zöld-foki-szigetek valamely kikötőjében, minden halászati napló eredeti példányát át kell adni a Zöld-foki-szigetek helyi képviselőjének, aki írásban igazolja annak kézhezvételét;

ii.

ha a hajó anélkül hagyja el a Zöld-foki-szigetek halászati övezetét, hogy kikötne valamely zöld-foki-szigeteki kikötőben, minden egyes halászati napló eredeti példányát a bármely más kikötőbe való megérkezéstől számított tizennégy napon belül, de legkésőbb a Zöld-foki-szigetek halászati övezetének elhagyását követő harminc napon belül kell elküldeni:

a)	a Zöld-foki-szigetekre küldött levéllel;

b)	faxon, a Zöld-foki-szigetek által megadott faxszámra; vagy

c)	e-mailben.

Amint a Zöld-foki-szigetek képes a fogási nyilatkozatok e-mail útján történő fogadására, a hajóparancsnok a halászati naplókat a Zöld-foki-szigetek által közölt e-mail címre küldi. A dokumentum(ok) kézhezvételét a Zöld-foki-szigetek válasz e-mailben haladéktalanul visszaigazolja.

A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók esetében a hajóparancsnok minden halászati napló egy példányát megküldi az alábbi tudományos intézetek egyikének is:

i.	Institut de recherche pour le développement (IRD)

ii.	Instituto Español de Oceanografia (IEO);

iii.	Instituto Português do Mar e da Atmosféra (IPMA); vagy

iv.	Instituto Nacional de Desenvolvimento das Pescas (INDP).

Ha a hajó halászati engedélyének érvényességi időszaka alatt visszatér a Zöld-foki-szigetek halászati övezetébe, újabb fogási nyilatkozatot kell készítenie.

A fogási nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezések be nem tartása esetén a Zöld-foki-szigetek a hiányzó fogási nyilatkozatok benyújtásáig felfüggesztheti az érintett hajó halászati engedélyét, és a hajótulajdonost az e célból a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt rendelkezések szerint büntetéssel sújthatja. Ismételt jogsértés esetén a Zöld-foki-szigetek megtagadhatja a halászati engedély megújítását. A Zöld-foki-szigetek haladéktalanul tájékoztatja az Uniót az ilyen összefüggésben alkalmazott mindennemű szankcióról.

3. Elektronikus rendszerre való áttérés

A Felek vállalják, hogy a 6. függelékben meghatározott irányvonalak alapján létrehozzák az elektronikus halászati naplót és a fogásokra vonatkozó összes adat elektronikus bejelentésére szolgáló rendszert (ERS). A Felek közösen meghatározzák e rendszer végrehajtásának módozatait annak érdekében, hogy a rendszer 2015. szeptember 1-jétől üzemképes legyen.

4. Tonhalhalászhajókra és felszíni horogsoros hajókra vonatkozó díjkimutatás

A 3. pont szerinti elektronikus rendszer bevezetéséig a tagállamok legkésőbb minden év június 15-ig tájékoztatják az Európai Bizottságot az előző évben ejtett, a 2. pontban említett tudományos intézetek által igazolt fogásmennyiségről. Az Unió az említett fogási nyilatkozatok alapján minden tonhalhalászhajó és felszíni horogsoros hajó vonatkozásában elkészíti az egyes hajók által az előző naptári évi halászati idény után fizetendő díjak végleges kimutatását. Az Unió ezt a végleges díjkimutatást a tagállamok segítségével a folyó év július 31. napja előtt megküldi a Zöld-foki-szigeteknek és a hajótulajdonosnak.

A 3. pontban előírt elektronikus rendszer tényleges bevezetésének napjától az Unió a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjában archivált hajónaplók alapján minden horgászbotos, kerítőhálós és felszíni horogsoros tonhalhalászhajóra vonatkozóan megállapítja az adott hajó által az előző naptári évi halászati idény után fizetendő díjak végleges kimutatását. Az Unió e végleges díjkimutatást a folyó év március 31. napja előtt továbbítja a Zöld-foki-szigeteknek és a hajótulajdonosnak.

Mindkét esetben és a továbbítást követő harminc napon belül a Zöld-foki-szigetek igazoló bizonylatok alapján vitathatja a végleges díjkimutatást. Nézeteltérés esetén a Felek a vegyes bizottság keretén belül egyeztetnek egymással. Ha a Zöld-foki-szigetek a harminc napos határidőn belül nem nyújt be kifogást, a végleges díjkimutatás elfogadottnak minősül.

Ha a végleges díjkimutatás összege meghaladja a halászati engedély megszerzéséért előzetesen befizetett átalánydíjat, a hajótulajdonos az egyenleget legkésőbb a folyó év szeptember 30. napjáig megfizeti a Zöld-foki-szigeteknek. Ha a végleges díjkimutatás összege kevesebb az előzetes átalánydíjnál, a fennmaradó összeg nem kerül visszatérítésre a hajótulajdonos számára.

V. FEJEZET

KIRAKODÁS ÉS ÁTRAKÁS

1. Értesítés

A zöld-foki-szigeteki kikötők valamelyikében kirakodni vagy a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében ejtett fogásokat átrakni kívánó uniós hajó parancsnoka a kirakodás vagy átrakás előtt legalább 24 órával köteles értesíteni a Zöld-foki-szigeteket az alábbiakról:

a)	a rakományt kirakodni vagy átrakni szándékozó halászhajó neve;

b)	a kirakodási vagy átrakási kikötő;

c)	a kirakodás vagy átrakás várható napja és időpontja;

d)	a kirakodásra vagy átrakásra szánt egyes fajok mennyisége (a FAO hárombetűs kódjával azonosítva, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezve);

e)	átrakás esetén a fogadó hajó neve;

f)	a fogadó hajó egészségügyi bizonyítványa.

Az átrakási műveletet a Zöld-foki-szigetek e célra engedélyezett kikötőjének vizein kell végrehajtani. A tengeren végzett átrakás tilos.

E rendelkezések be nem tartása a zöld-foki-szigeteki szabályozásban előírt vonatkozó szankciók alkalmazását vonja maga után.

2. A kirakodás ösztönzése

A Zöld-foki-szigetek halászati ágazatának fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint a megállapodás gazdasági és szociális – nevezetesen a halfeldolgozást és a halászati termékek értéknövelését érintő – hatásainak fokozása érdekében a két fél egyeztet egymással egy, az uniós flotta által kirakodott fogásmennyiség növelésére irányuló stratégia kidolgozása céljából.

A tonhal halászatában részt vevő hajótulajdonosok törekednek arra, hogy a Zöld-foki-szigetek vizein ejtett fogások legalább egy részét zöld-foki-szigeteki kikötőben rakodják ki. A kirakodott fogások a piaci szereplők közötti tárgyalások alapján rögzített áron eladhatók a helyi vállalkozásoknak.

A kirakodott fogásmennyiség növelését célzó stratégia végrehajtását, valamint a kikötői és feldolgozó infrastruktúra megfelelő működését a vegyes bizottság – az érdekelt felekkel való konzultációt követően – rendszeresen nyomon követi.

Az e jegyzőkönyvvel összhangban halászati engedéllyel rendelkező olyan uniós hajók esetében, amelyek tonhalfogásaikat a Zöld-foki-szigetek valamely kikötőjében rakodják ki, a fizetendő díj a kirakodott mennyiség minden tonnája után 10 EUR-val mérséklődik. A díj további 10 EUR-val csökken, ha a halászati termékeket zöld-foki-szigeteki feldolgozóüzemnek adják el. Ez a rendszer a fogások végleges kimutatásának legfeljebb 50 %-áig alkalmazható.

A kirakodás és/vagy értékesítés tényét igazoló dokumentumokat meg kell küldeni a Halászati Főigazgatóságnak. Jóváhagyás után az Unió értesíti az érintett hajótulajdonosokat a számukra visszatérítendő összegekről. Ezeket az összegeket le kell vonni a következő engedély iránti kérelmekkel kapcsolatban felmerülő díjakból.

VI. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

1. Az övezetbe való belépés és az onnan való kilépés

A halászati engedéllyel rendelkező uniós hajóknak a Zöld-foki-szigetek halászati övezetébe való belépését és onnan való kilépését minden esetben a belépést vagy kilépést megelőző hat órán belül be kell jelenteni a Zöld-foki-szigeteknek.

Belépésének vagy kilépésének bejelentésekor a hajó közli különösen:

i.	az áthaladás várható napját, időpontját és helyét;

ii.	a fedélzeten tárolt, a FAO hárombetűs kódjával azonosított egyes fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét;

iii.	a termékek kiszerelését.

A bejelentést lehetőség szerint e-mail útján vagy ennek hiányában faxon vagy rádión kell megtenni, a Zöld-foki-szigetek által közölt e-mail címen, hívószámon vagy frekvencián. A Zöld-foki-szigetek haladéktalanul értesíti az érintett hajókat és az Uniót az e-mail címben, a hívószámban vagy az átviteli frekvenciában bekövetkező mindennemű változásról.

Minden olyan hajó, amelynek esetében arra derül fény, hogy anélkül folytat halászati tevékenységet a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében, hogy előzetesen bejelentette volna jelenlétét, engedély nélkül halászó hajónak minősül.

2. Tengeren végzett vizsgálat

A Zöld-foki-szigetek halászati övezetében a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók tengeren történő vizsgálatát a Zöld-foki-szigetek halászati ellenőrzéssel megbízott és egyértelműen azonosítható hajói és ellenőrei végzik.

Fedélzetre szállás előtt a zöld-foki-szigeteki ellenőröknek az uniós hajót értesíteniük kell a vizsgálat végzésére vonatkozó döntésükről. A vizsgálatot legfeljebb két ellenőr végezheti, akiknek a vizsgálat elvégzése előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és ellenőri minőségüket.

A zöld-foki-szigeteki ellenőrök csak a vizsgálathoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges időt töltik az uniós hajó fedélzetén. A vizsgálatot oly módon folytatják le, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék annak a hajóra, a halászati tevékenységre és a rakományra gyakorolt hatását.

A Zöld-foki-szigetek engedélyezheti az Unió számára, hogy a tengeren végzett vizsgálaton megfigyelőként részt vegyen.

Az uniós hajó parancsnoka köteles megkönnyíteni a zöld-foki-szigeteki ellenőrök fedélzetre szállását és munkáját.

A zöld-foki-szigeteki ellenőrök minden vizsgálat végén vizsgálati jelentést készítenek. Az uniós hajó parancsnoka jogosult észrevételeket fűzni a vizsgálati jelentéshez. A vizsgálati jelentést az azt elkészítő ellenőr és az uniós hajó parancsnoka is aláírja.

A zöld-foki-szigeteki ellenőrök a hajó elhagyása előtt átadják a vizsgálati jelentés egy példányát az uniós hajó parancsnokának. A Zöld-foki-szigetek a vizsgálati jelentés egy példányát a vizsgálatot követő nyolc napon belül megküldi az Unió részére.

3. Kikötői vizsgálat

A Zöld-foki-szigetek halászati övezetében ejtett fogásokat a Zöld-foki-szigetek valamely kikötőjének vizein kirakodó vagy átrakó uniós hajók kikötői vizsgálatát a Zöld-foki-szigetek halászati ellenőrzéssel megbízott, azonosítható ellenőrei végzik.

A vizsgálatot legfeljebb két ellenőr végezheti, akiknek a vizsgálat elvégzése előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és ellenőri minőségüket. A zöld-foki-szigeteki ellenőrök csak a vizsgálathoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges időt töltik az uniós hajó fedélzetén, és a vizsgálatot oly módon folytatják le, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék annak a hajóra, a kirakodási vagy átrakási műveletre és a rakományra gyakorolt hatását.

A Zöld-foki-szigetek engedélyezheti az Unió számára, hogy a kikötői vizsgálaton megfigyelőként részt vegyen.

Az uniós hajó parancsnoka köteles segíteni a zöld-foki-szigeteki ellenőrök munkáját.

A zöld-foki-szigeteki ellenőrök a vizsgálat befejezésekor átadják a vizsgálati jelentés egy példányát az uniós hajó parancsnokának. A Zöld-foki-szigetek a vizsgálati jelentés egy példányát a vizsgálatot követő nyolc napon belül megküldi az Unió részére.

VII. FEJEZET

MŰHOLDAS HAJÓMEGFIGYELÉSI RENDSZER (VMS)

1. A hajók helyzetmeghatározási üzenetei – VMS-rendszer

Amikor a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében tartózkodnak, a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajóknak műholdas megfigyelési rendszerrel (Vessel Monitoring System – VMS) kell rendelkezniük, amely földrajzi helyzetüket automatikusan és folyamatosan, minden órában közli a lobogójuk szerinti állam halászati felügyelő központjával.

Minden helyzetmeghatározási jelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)	a hajó azonosító jele;

b)	a halászhajó utolsó mért földrajzi helyzete (földrajzi hosszúság és szélesség) 500 méternél kisebb megengedett eltéréssel, 99 %-os konfidenciaintervallummal;

c)	a földrajzi helyzet feljegyzésének napja és időpontja;

d)	a hajó sebessége és iránya;

e)	a jelentést az 5. függelékben szereplő formátum szerint kell elkészíteni.

A Zöld-foki-szigetek halászati övezetébe való belépést követően regisztrált első földrajzi helyzetet az „ENT” kóddal kell azonosítani. Minden ezt követő földrajzi helyzetet a „POS” kóddal kell azonosítani a Zöld-foki-szigetek halászati övezetéből való kilépést követően regisztrált első földrajzi helyzet kivételével, amelyet az „EXI” kóddal kell azonosítani.

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja biztosítja a helyzetmeghatározási jelentések automatikus feldolgozását és – adott esetben – elektronikus továbbítását. A helyzetmeghatározási jelentéseket biztonságos módon kell feljegyezni, és három évig meg kell őket őrizni.

2. A hajó általi üzenetküldés a VMS-rendszer meghibásodása esetén

A hajóparancsnoknak mindenkor meg kell győződnie arról, hogy hajójának VMS-rendszere teljes mértékben működőképes-e, illetve hogy a helyzetmeghatározási jelentések megfelelően elküldésre kerülnek-e a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjához.

Meghibásodás esetén a hajó VMS-rendszerét egy hónapon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni. E határidő leteltével a hajó nem halászhat tovább a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében.

A Zöld-foki-szigetek halászati övezetében hibás VMS-rendszerrel halászó hajóknak valamennyi kötelező információt megadva, legalább négyóránként e-mail, rádió vagy fax útján meg kell küldeniük a helyzetmeghatározási jelentésüket a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja részére.

3. A helyzetmeghatározási jelentések biztonságos közlése a Zöld-foki-szigetekkel

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan továbbítja az érintett hajók helyzetmeghatározási jelentéseit a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központjának. A lobogó szerinti állam és a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központjai kölcsönösen kicserélik kapcsolattartási e-mail címeiket és haladéktalanul tájékoztatják egymást az e címekben bekövetkező mindennemű változásról.

A lobogó szerinti állam és a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központjai között a helyzetmeghatározási jelentések továbbítása biztonságos kommunikációs rendszeren keresztül, elektronikus úton történik.

A Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központját és az Uniót a halászati engedéllyel rendelkező valamely hajó egymást követő helyzetmeghatározási jelentéseinek fogadásában bekövetkező minden kiesésről, amennyiben az érintett hajó nem jelentette be a halászati övezetből való kilépését.

4. A kommunikációs rendszer hibás működése

A Zöld-foki-szigetek meggyőződik arról, hogy elektronikus berendezései kompatibilisek-e a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának berendezéseivel, és haladéktalanul tájékoztatja az Uniót a kommunikációban és a helyzetmeghatározási jelentések fogadásában bekövetkező mindennemű hibáról, hogy a legrövidebb időn belül műszaki megoldást lehessen találni a problémára. Minden esetleges vitát a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.

A hajóparancsnok tekintendő felelősnek a hajó VMS-rendszerének minden bizonyított manipulálásáért, amelynek célja a rendszer működésének megzavarása vagy a helyzetmeghatározási jelentések meghamisítása. Minden jogsértés a Zöld-foki-szigetek hatályos jogszabályaiban előírt szankciókkal sújtandó.

5. A helyzetmeghatározási jelentések küldési gyakoriságának módosítása

Jogsértést bizonyítani látszó, megalapozott indokok alapján a Zöld-foki-szigetek – az Uniónak is másolatot küldve – kérheti a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjától, hogy meghatározott kivizsgálási időszak időtartamára csökkentse harminc percre a hajó jelentésküldési intervallumát. A Zöld-foki-szigetek e bizonyítékokat megküldi a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának és az Uniónak. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja haladéktalanul az új gyakoriság szerint továbbítja az érintett hajó helyzetmeghatározási jelentéseit a Zöld-foki-szigetek részére.

A meghatározott kivizsgálási időszak végén a Zöld-foki-szigetek tájékoztatja a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központját és az Uniót az esetleges következményekről.

VIII. FEJEZET

JOGSÉRTÉSEK

1. A jogsértések kezelése

Az e melléklettel összhangban halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók által elkövetett minden jogsértést vizsgálati jelentésben kell megemlíteni.

A vizsgálati jelentés hajóparancsnok általi aláírása nem sérti a hajótulajdonos védekezési jogát a feltárt jogsértéssel kapcsolatban.

2. A hajó feltartóztatása – tájékoztató értekezlet

Ha a feltárt jogsértéssel kapcsolatban a Zöld-foki-szigetek hatályos törvényei előírják, minden jogsértő uniós hajó kötelezhető halászati tevékenységének beszüntetésére, és ha a hajó a tengeren van, valamely zöld-foki-szigeteki kikötőbe való visszatérésre.

A Zöld-foki-szigetek legfeljebb egy munkanapon belül értesíti az Uniót a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók feltartóztatásáról. Ehhez az értesítéshez mellékelni kell a feltartóztatás indokait.

A hajóval, a hajóparancsnokkal, a legénységgel vagy a rakománnyal szemben hozandó intézkedések – kivéve a bizonyítékok megőrzését szolgáló intézkedéseket – meghozatala előtt a Zöld-foki-szigetek az Unió kérésére a hajó feltartóztatásáról szóló értesítést követő egy munkanapon belül tájékoztató értekezletet szervez a hajó feltartóztatásához vezető tények tisztázása és az esetleges következmények ismertetése érdekében. Ezen a tájékoztató értekezleten részt vehet a hajó lobogója szerinti állam képviselője.

3. A jogsértés szankcionálása – peren kívüli eljárás

A feltárt jogsértés szankcióját a Zöld-foki-szigetek hatályos nemzeti törvényeinek megfelelően állapítja meg.

Amikor a jogsértés rendezése bírósági eljárást von maga után, annak megindítása előtt – amennyiben a jogsértés nem a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekmény – a Zöld-foki-szigetek és az Unió peren kívüli eljárást indítanak a szankció feltételeinek és mértékének megállapítása érdekében. A hajó lobogója szerinti állam képviselője részt vehet e peren kívüli eljárásban. A peren kívüli eljárásnak a hajó feltartóztatásáról szóló értesítéstől számított három napon belül be kell fejeződnie.

4. Bírósági eljárás – banki biztosíték

Ha a peren kívüli eljárás eredménytelen, és a jogsértést az illetékes bírói szerv elé terjesztik, a jogsértő hajó tulajdonosának a Zöld-foki-szigetek által meghatározott összegű banki biztosítékot kell elhelyeznie a Zöld-foki-szigetek által megjelölt banknál, amely biztosíték a hajó feltartóztatásával kapcsolatos költségek, a becsült pénzbírság és az esetleges kompenzációs kártérítések fedezetéül szolgál. A banki biztosíték a bírósági eljárás végéig zárolva marad.

A banki biztosítékot az ítélet kihirdetése után fel kell szabadítani és azt a hajótulajdonosnak haladéktalanul vissza kell adni:

a)	teljes egészében, ha az ítélet nem szab ki semmilyen szankciót;

b)	a fennmaradó egyenleg mértékéig, amennyiben a szankció a banki biztosíték mértékénél alacsonyabb pénzbüntetést ír elő.

A Zöld-foki-szigetek az ítélet kihirdetésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az Uniót a bírósági eljárás eredményéről.

5. A hajó felszabadítása és a személyzet szabadon engedése

A hajó és személyzete a peren kívüli eljárás alapján megállapított szankció rendezését vagy a banki biztosíték letétbe helyezését követően hagyhatja el a kikötőt.

IX. FEJEZET

TENGERÉSZEK FELVÉTELE

1. A felveendő tengerészek száma

A Zöld-foki-szigetek halászati övezetében töltött halászati idény során az uniós hajók az alábbiak szerint vesznek fel zöld-foki-szigeteki tengerészeket:

a)	a kerítőhálós tonhalhalászflotta legalább hat tengerészt vesz fel;

b)	a horgászbotos tonhalhalászflotta legalább két tengerészt vesz fel;

c)	a felszíni horogsoros hajóflotta legalább öt tengerészt vesz fel.

Az uniós hajók tulajdonosai további zöld-foki-szigeteki tengerészek felvételére is törekszenek.

2. A tengerészek szabad kiválasztása

A Zöld-foki-szigetek listát vezet az uniós hajókra felvehető képzett zöld-foki-szigeteki tengerészekről.

A hajótulajdonos vagy ügynöke szabadon választhat a felveendő zöld-foki-szigeteki tengerészek e listájáról, és értesíti a Zöld-foki-szigeteket a tengerészek legénységi névjegyzékbe való felvételéről.

3. A tengerészek munkaszerződése

A zöld-foki-szigeteki tengerészek számára a munkaszerződést egyfelől a tulajdonos vagy ügynöke, másfelől a tengerész köti meg; ez utóbbit esetleg a szakszervezete is képviselheti. A szerződést a Zöld-foki-szigetek Tengerügyi Hatósága hagyja jóvá. A szerződésben meg kell határozni többek között a hajóra szállás napját és kikötőjét.

A szerződés garantálja a tengerésznek, hogy részesülhet a Zöld-foki-szigeteken rá vonatkozó társadalombiztosítási rendszer előnyeiben. Magában foglalja a halál, betegség és baleset esetére szóló biztosítást.

A szerződés másolatát valamennyi aláíró fél megkapja.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapvető jogokról szóló nyilatkozata alkalmazandó a zöld-foki-szigeteki tengerészekre. Ez különösen vonatkozik az egyesülési szabadságra, a kollektív tárgyalásokhoz való jog tényleges elismerésére, valamint a foglalkoztatás és foglalkozás tekintetében a hátrányos megkülönböztetés felszámolására.

4. A tengerészek munkabére

A zöld-foki-szigeteki tengerészek fizetését a hajótulajdonosok fedezik. A tengerészek fizetése a halászati engedély kibocsátását megelőzően, a hajótulajdonos vagy ügynöke és a Zöld-foki-szigetek közötti kölcsönös megállapodás alapján kerül meghatározásra.

A munkabér nem lehet alacsonyabb a nemzeti hajók személyzetének munkabérénél és az ILO által előírt normáknál.

5. A tengerészek kötelezettségei

A tengerésznek meg kell jelennie a számára kijelölt hajó parancsnokánál a felvételére a munkaszerződésében meghatározott időpontot megelőző napon. A hajóparancsnok tájékoztatja a tengerészt a felvétel napjáról és időpontjáról. Ha a tengerész visszalép a szerződéstől vagy nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, a munkaszerződése érvénytelennek minősül, és a hajótulajdonos automatikusan mentesül a tengerész felvételének kötelezettsége alól. Ebben az esetben a hajótulajdonosra nem róható ki semmilyen pénzbüntetés vagy kompenzációs jellegű fizetés.

6. A zöld-foki-szigeteki tengerészek felvételének elmulasztása

Azok a hajótulajdonosok, akik hajójuk fedélzetére nem vesznek fel zöld-foki-szigeteki tengerészeket, a zöld-foki-szigeteki személyzet számának e fejezet elején meghatározott mértékéből hiányzó minden tengerész után a folyó év szeptember 30. napjáig kötelesek 20 EUR átalányösszeget fizetni minden egyes, a hajójuk által a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében töltött nap után.

X. FEJEZET

ZÖLD-FOKI-SZIGETEKI MEGFIGYELŐK

1. A halászati tevékenységek megfigyelése

A halászati engedéllyel rendelkező hajók a megállapodás keretében végzett halászati tevékenységeik megfigyelésére irányuló rendszer hatálya alá tartoznak.

E megfigyelési rendszernek összhangban kell lennie az ICCAT által elfogadott ajánlásokban foglalt rendelkezésekkel.

2. Kijelölt hajók és megfigyelők

A Zöld-foki-szigetek kijelöli azokat az uniós hajókat, amelyeknek megfigyelőt kell fedélzetükre felvenniük, valamint legkésőbb tizenöt nappal a megfigyelő fedélzetre szállásának tervezett napját megelőzően kijelöli a hajóra rendelt megfigyelőt is.

A halászati engedély kiadásakor a Zöld-foki-szigetek tájékoztatja az Uniót és a hajótulajdonost vagy ügynökét a kijelölt hajókról és megfigyelőkről, valamint arról az időtartamról, amelyet a megfigyelő az egyes hajók fedélzetén tölt. A Zöld-foki-szigetek a kijelölt hajókat és megfigyelőket érintő mindennemű változásról haladéktalanul tájékoztatja az Uniót és a hajótulajdonost vagy annak ügynökét.

A Zöld-foki-szigetek törekszik arra, hogy ne jelöljön ki megfigyelőket olyan hajók számára, amelyek fedélzetén már van megfigyelő, vagy amelyek a Zöld-foki-szigetek halászati övezetén kívüli halászati övezetekben végzett tevékenységük keretében már hivatalosan kötelesek megfigyelőt a fedélzetükre venni az adott halászati idényben.

A megfigyelők csak a feladataik elvégzéséhez szükséges időt tölthetik a hajó fedélzetén.

3. Átalányösszegű pénzügyi hozzájárulás

A díj megfizetésekor a hajótulajdonos minden hajó után évi 200 EUR átalányösszeget fizet a Zöld-foki-szigeteknek.

4. A megfigyelők fizetése

A megfigyelő fizetését és társadalombiztosítási járulékait a Zöld-foki-szigetek fedezi.

5. A hajóra való felvétel feltételei

A megfigyelő hajóra való felvételének feltételeit és különösen a fedélzeten töltött időtartamot a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei és a Zöld-foki-szigetek közötti kölcsönös megegyezéssel kell meghatározni.

A megfigyelőt a hajó fedélzetén tisztként kell kezelni. Mindazonáltal a megfigyelő fedélzeten történő elszállásolásakor figyelembe kell venni a hajó műszaki szerkezetét.

A megfigyelő fedélzeten való elszállásolásának és étkeztetésének költségeit a hajótulajdonos viseli.

A hajóparancsnok saját felelősségi körében mindent megtesz a megfigyelő fizikai biztonságának és általános kényelmének biztosítása érdekében.

A megfigyelő részére minden, a feladatai ellátásához szükséges eszközt rendelkezésre kell bocsátani. A megfigyelőnek hozzáférést kell biztosítani a kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó iratokhoz, beleértve különösen a halászati naplót és a navigációs naplót, valamint a hajó azon részeihez, amelyek közvetlenül kapcsolódnak megfigyelői feladatai teljesítéséhez.

6. A megfigyelő kötelezettségei

Fedélzeti tartózkodásának teljes időtartama alatt a megfigyelő:

a)	minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a hajó fedélzetén való tartózkodása ne szakítsa meg és ne hátráltassa a halászati műveleteket;

b)	óvja a hajó fedélzetén található javakat és eszközöket;

c)	tiszteletben tartja a hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmas jellegét.

7. A megfigyelő fedélzetre szállása és kiszállása

A megfigyelő a hajótulajdonos által választott kikötőben száll a fedélzetre.

A hajótulajdonos vagy képviselője a beszállás előtt legalább tíz nappal közli a Zöld-foki-szigetekkel a megfigyelő fedélzetre szállásának napját, idejét és kikötőjét. Abban az esetben, ha a megfigyelőt külföldön veszik fel, a megfigyelő beszállási kikötőig felmerülő utazási költségei a hajó tulajdonosát terhelik.

Ha a megfigyelő az előírt napot és időpontot követő tizenkét órán belül nem jelentkezik beszállásra, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a megfigyelő felvételének kötelezettsége alól. A megfigyelő szabadon elhagyhatja a kikötőt és megkezdheti halászati műveleteit.

Ha a megfigyelőt nem zöld-foki-szigeteki kikötőben teszik ki, a hajótulajdonos saját költségén biztosítja a megfigyelő Zöld-foki-szigetekre való mielőbbi visszatérését.

8. A megfigyelő feladatai

A megfigyelő a következő feladatokat látja el:

a)	megfigyeli a hajó által folytatott halászati tevékenységeket;

b)	a halászati műveletek során ellenőrzi a hajó földrajzi helyzetét;

c)	tudományos program keretében biológiai mintavételt végez;

d)	kimutatást készít a használt halászeszközökről;

e)	igazolja a zöld-foki-szigeteki halászati övezetre vonatkozóan a halászati naplóba feljegyzett halfogási adatokat;

f)	ellenőrzi a járulékos fogások arányát és megbecsüli a visszadobott fogások mennyiségét;

g)	hetente legalább egyszer rádión, faxon vagy e-mailben közli megfigyeléseit, ha a hajó zöld-foki-szigeteki vizeken folytat tevékenységet, beleértve a fő és járulékos fogások hajón lévő mennyiségét.

9. Megfigyelői jelentés

A hajó elhagyása előtt a megfigyelő bemutatja a megfigyeléseiről készített jelentést a hajó parancsnokának. A hajóparancsnok jogosult észrevételeket fűzni a megfigyelői jelentéshez. A jelentést a megfigyelő és a hajóparancsnok is aláírja. A hajóparancsnok megkapja a megfigyelői jelentés egy példányát.

Jelentését a megfigyelő eljuttatja a Zöld-foki-szigeteknek, amely a jelentés egy példányát a megfigyelő kiszállását követő nyolc napon belül megküldi az Unió részére.

XI. FEJEZET

AZ ÜZEMELTETŐ FELELŐSSÉGE

1. Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy hajói alkalmasak legyenek a tengeri közlekedésre, és minden utas és a legénység valamennyi tagja számára megfelelő biztonsági és túlélő felszereléssel rendelkezzenek.

2. Az üzemeltetőnek hajója vonatkozásában egy nemzetközileg elismert biztosító által nyújtott, megfelelő és teljes körű biztosítással kell rendelkeznie.

3. Amennyiben valamelyik uniós hajó környezetszennyezést vagy bármilyen más környezeti kárt okozó tengeri baleset vagy esemény részesévé válik a Zöld-foki-szigeteken, a hajó és üzemeltetője erről köteles haladéktalanul értesíteni a Zöld-foki-szigetek hatóságait. Ha a megfigyelhető károkat az üzemeltető hajója okozta, az üzemeltetőnek a vonatkozó nemzeti és nemzetközi rendelkezések és eljárások keretében felelősséget kell vállalnia az okozott károkért.

A MELLÉKLET FÜGGELÉKEI

1. függelék –

A Zöld-foki-szigetek kizárólagos gazdasági övezete

2. függelék –

Technikai állományvédelmi intézkedések

3. függelék –

A halászati engedély iránti kérelem formanyomtatványa

4. függelék –

Halászati napló

5. függelék –

VMS-üzenet küldése a Zöld-foki-szigetek részére

6. függelék –

A halászati tevékenységeket érintő elektronikus jelentéstételi rendszer keretére és végrehajtására vonatkozó iránymutatások

1. függelék

A Zöld-foki-szigetek kizárólagos gazdasági övezete

A Zöld-foki-szigetek kizárólagos gazdasági övezete az alábbi alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföld széles tengersáv:

Pont	Északi szélesség	Nyugati hosszúság	Sziget
A.	14° 48′ 43,17″	24° 43′ 48,85″	I. Brava
C-P1 a Rainha	14° 49′ 59,10″	24° 45′ 33,11″	—
C-P1 a Faja	14° 51′ 52,19″	24° 45′ 09,19″	—
D-P1 Vermelharia	16° 29′ 10,25″	24° 19′ 55,87″	S. Nicolau
E.	16° 36′ 37,32″	24° 36′ 13,93″	Ilhéu Raso
F-P1 a da Peça	16° 54′ 25,10″	25° 18′ 11,00″	Santo Antão
F.	16° 54′ 40,00″	25° 18′ 32,00″	—
G-P1 a Camarin	16° 55′ 32,98″	25° 19′ 10,76″	—
H-P1 a Preta	17° 02′ 28,66″	25° 21′ 51,67″	—
I-P1 A Mangrade	17° 03′ 21,06″	25° 21′ 54,44″	—
J-P1 a Portinha	17° 05′ 33,10″	25° 20′ 29,91″	—
K-P1 a do Sol	17° 12′ 25,21″	25° 05′ 56,15″	—
L-P1 a Sinagoga	17° 10′ 41,58″	25° 01′ 38,24″	—
M-Pta Espechim	16° 40′ 51,64″	24° 20′ 38,79″	S. Nicolau
N-Pta Norte	16° 51′ 21,13″	22° 55′ 40,74″	Sal
O-Pta Casaca	16° 50′ 01,69″	22° 53′ 50,14″	—
P-Ilhéu Cascalho	16° 11′ 31,04″	22° 40′ 52,44″	Boa Vista
P1-Ilhéu Baluarte	16° 09′ 05,00″	22° 39′ 45,00″	—
Q-Pta Roque	16° 05′ 09,83″	22° 40′ 26,06″	—
R-Pta Flamengas	15° 10′ 03,89″	23° 05′ 47,90″	Maio
S.	15° 09′ 02,21″	23° 06′ 24,98″	Santiago
T.	14° 54′ 10,78″	23° 29′ 36,09″	—
U-D. Maria Pia	14° 53′ 50,00″	23° 30′ 54,50″	I. de Fogo
V-Pta Pesqueiro	14° 48′ 52,32″	24° 22′ 43,30″	I. Brava
X-Pta Nho Martinho	14° 48′ 25,59	24° 42′ 34,92″	—
Y = A	14° 48′ 43,17″	24° 43′ 48,85″

A Zöld-foki Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság közötti, 1993. február 17-én aláírt szerződésnek megfelelően a két ország közötti tengeri határt az alábbi pontok jelölik ki:

Pont	Északi szélesség	Nyugati hosszúság
A.	13° 39′ 00″	20° 04′ 25″
B.	14° 51′ 00″	20° 04′ 25″
C.	14° 55′ 00″	20° 00′ 00″
D.	15° 10′ 00″	19° 51′ 30″
E.	15° 25′ 00″	19° 44′ 50″
F.	15° 40′ 00″	19° 38′ 30″
G.	15° 55′ 00″	19° 35′ 40″
H.	16° 04′ 05″	19° 33′ 30″

A Zöld-foki Köztársaság és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti, 2003. szeptember 19-én aláírt szerződésnek megfelelően a két ország közötti tengeri határt az alábbi pontok jelölik ki:

Pont	Északi szélesség	Nyugati hosszúság
H.	16° 04,0′	019° 33,5′
I.	16° 17,0′	019° 32,5′
J.	16° 28,5′	019° 32,5′
K.	16° 38,0′	019° 33,2′
L.	17° 00,0′	019° 32,1′
M.	17° 06,0′	019° 36,8′
N.	17° 26,8′	019° 37,9′
O.	17° 31,9′	019° 38,0′
P.	17° 44,1′	019° 38,0′
Q.	17° 53,3′	019° 38,0′
R.	18° 02,5′	019° 42,1′
S.	18° 07,8′	019° 44,2′
T.	18° 13,4′	019° 47,0′
U.	18° 18,8′	019° 49,0′
V.	18° 24,0′	019° 51,5′
X.	18° 28,8′	019° 53,8′
Y.	18° 34,9′	019° 56,0′
Z.	18° 44,2′	020° 00,0′

2. függelék

Technikai állományvédelmi intézkedések

1. Az összes kategóriára alkalmazandó intézkedések

Tilalom hatálya alá tartozó fajok:

A vándorló fajokról szóló egyezménnyel és az ICCAT ajánlásaival összhangban az atlanti ördögrája (Manta birostris), az óriáscápa (Cetorhinus maximus), a fehér cápa (Carcharodon carcharias), a nagyszemű rókacápa (Alopias superciliosus), a Sphyrnidae nembe tartozó cápafajok (a pörölycápák kivételével), a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) és a selyemcápa (Carcharhinus falciformis) halászata tilos.

A zöld-foki-szigeteki nemzeti szabályozásnak megfelelően a cetcápa (Rhincodon typus) halászata tilos.

A cápauszonyok leválasztásának tilalma:

Tilos a cápauszonyokat a hajófedélzeten leválasztani, a hajófedélzeten szállítani, átrakni vagy kirakodni. Az előző bekezdés sérelme nélkül a fedélzeten történő tárolás megkönnyítésére a cápauszonyok részben átmetszhetők, és ráhajlíthatók a testre, de kirakodás előtt nem választhatók le a testről.

A tengeren végzett átrakás tilalma:

A tengeren végzett átrakás tilos. Az átrakási műveletet a Zöld-foki-szigetek e célra engedélyezett kikötőjének vizein kell végrehajtani.

2. Konkrét intézkedések

1. ADATLAP: HORGÁSZBOTOS TONHALHALÁSZHAJÓK

Halászati övezet: az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföld széles tengersávon kívüli vizek.

Engedélyezett halászeszköz: horgászbot.

Célfajok: germon (Thunnus albacares), nagyszemű tonhal (Thunnus obesus), bonitó (Katsuwonus pelamis).

Járulékos fogások: az ICCAT és a FAO ajánlásainak betartása.

2. ADATLAP: KERÍTŐHÁLÓS TONHALHALÁSZHAJÓK

Halászati övezet: az alapvonalaktól számított 18 tengeri mérföld széles tengersávon kívüli vizek, figyelembe véve a Zöld-foki-szigetek halászati övezetének szigettenger jellegét.

Engedélyezett halászeszköz: kerítőháló.

Célfajok: germon (Thunnus albacares), nagyszemű tonhal (Thunnus obesus), bonitó (Katsuwonus pelamis).

Járulékos fogások: az ICCAT és a FAO ajánlásainak betartása.

3. ADATLAP: FELSZÍNI HOROGSOROS HALÁSZHAJÓK

Halászati övezet: az alapvonalaktól számított 18 tengeri mérföld széles tengersávon kívüli vizek.

Engedélyezett halászeszköz: felszíni horogsor.

Célfajok: kardhal (Xiphias gladius), kékcápa (Prionace glauca), germon (Thunnus albacares), nagyszemű tonhal (Thunnus obesus).

Járulékos fogások: az ICCAT és a FAO ajánlásainak betartása.

3. Aktualizálás

A két fél a vegyes bizottság keretében konzultál egymással azért, hogy a tudományos ajánlások alapján aktualizálja a technikai állományvédelmi intézkedéseket.

3. függelék

Szövege kép

Szövege kép

4. függelék

Halászati napló

Szövege kép

5. függelék

VMS-üzenet küldése a Zöld-foki-szigetek részére

HELYZETMEGHATÁROZÁSI JELENTÉS

Adat	Kód	Kötelező (K)/nem kötelező (N)	Megjegyzések
Adatközlés kezdete	SR	K	Rendszeradat – az adatrögzítés kezdetét jelzi
Címzett	AD	K	Az üzenetre vonatkozó adat – címzett: hárombetűs ISO-országkód
Küldő	FS	K	Az üzenetre vonatkozó adat – küldő fél: hárombetűs ISO-országkód
Üzenet típusa	TM	K	Az üzenetre vonatkozó adat – „POS” üzenettípus
Rádióhívójel	RC	K	A hajóra vonatkozó adat – a hajó nemzetközi rádióhívójele
A szerződő fél belső referenciaszáma	IR	N	A hajóra vonatkozó adat – a szerződő fél egyedi száma (a lobogó szerinti állam hárombetűs ISO-kódja, amelyet egy szám követ)
Külső lajstromozási szám	XR	N	A hajóra vonatkozó adat – a hajó oldalán feltüntetett szám
Lobogó szerinti állam	FS	N	A lobogó szerinti államra vonatkozó adat
Földrajzi szélesség	LA	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a hajó helyzete fokban és percben megadva É/D FFPP (WGS-84)
Földrajzi hosszúság	LO	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a hajó helyzete fokban és percben megadva K/NY FFFPP (WGS-84)
Időpont	DA	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC-dátuma (ÉÉÉÉHHNN)
Óra	TI	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC-időpontja (ÓÓPP)
Adatközlés vége	ER	K	Rendszeradat – az adatrögzítés végét jelzi

Karakterkészlet: ISO 8859.1

Az adatokat tartalmazó közlemény a következőképpen épül fel:

kettős perjel (//) és az „SR” betűk jelzik az üzenet kezdetét,

kettős perjel (//) és egy kód jelzik egy-egy adatelem kezdetét,

egy perjel (/) választja el a kódjelet és az adatot,

az adatpárokat szóköz választja el;

az „ER” betűk és a végén kettős perjel (//) jelzi az üzenet végét.

A nem kötelező adatokat az üzenet eleje és vége közé kell beilleszteni.

6. függelék

A halászati tevékenységeket érintő elektronikus jelentéstételi rendszer keretére és végrehajtására vonatkozó iránymutatások

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Valamennyi uniós hajónak rendelkeznie kell egy olyan elektronikus rendszerrel (a továbbiakban: ERS-rendszer), amely a hajónak a zöld-foki-szigeteki halászati övezetben folytatott tevékenységei során képes rögzíteni és továbbítani a hajó halászati tevékenységére vonatkozó adatokat (a továbbiakban: ERS-adatok).

Az ERS-rendszerrel fel nem szerelt uniós hajók és azok az uniós hajók, amelyek ERS-rendszere nem működik, halászati tevékenység végzése céljából nem léphetnek be a Zöld-foki-szigetek halászati övezetébe.

Az ERS-adatokat ezen iránymutatásoknak megfelelően a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának kell eljuttatni, amely ezeket az adatokat automatikusan hozzáférhetővé teszi a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja számára.

A lobogó szerinti állam és a Zöld-foki-szigetek megbizonyosodnak arról, hogy halászati felügyelő központjaik rendelkeznek azokkal a számítástechnikai eszközökkel és szoftverekkel, amelyek szükségesek az ERS-adatoknak a [http://ec.europa.eu/cfp/control/codes/index_en.htm] weboldalon elérhető XML-formátumban való automatikus küldésére, valamint hogy rendelkeznek olyan biztonsági mentési eljárással, amelynek segítségével az ERS-adatok számítógép által olvasható formátumban rögzíthetők és legalább három évig tárolhatók.

A 3. pontban előírt formátum mindennemű módosítását vagy naprakésszé tételét azonosító jellel és keltezéssel kell ellátni; e módosításoknak hat hónappal a bevezetésük után érvényben kell lenniük.

Az ERS-adatok küldése az Európai Bizottság által az Unió nevében kezelt elektronikus kommunikációs eszköz, a DEH (Data Exchange Highway) segítségével történik.

A lobogó szerint állam és a Zöld-foki-szigetek kijelöl egy-egy ERS-felelőst, akinek feladata a kapcsolattartás.

a)	Az ERS-felelősök legalább hat hónapos időszakra jelölhetők ki.

b)	A lobogó szerinti állam és a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központjai közlik egymással az ERS-felelős elérhetőségeit (név, cím, telefon, fax, e-mail).

c)	Az ERS-felelős elérhetőségeinek bármilyen változását haladéktalanul közölni kell.

AZ ERS-ADATOK LÉTREHOZÁSA ÉS KÖZLÉSE

Az uniós halászhajók kötelesek:

a)	naponta közölni az ERS-adatokat a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében töltött valamennyi napra vonatkozóan;

b)	hálókivetésenként vagy horogsor-kihelyezésenként rögzíteni az egyes fajok célfajként vagy járulékos fogásként ejtett és a fedélzeten tárolt, vagy a tengerbe visszadobott egyedeinek mennyiségét;

c)	a Zöld-foki-szigetek által kiadott halászati engedélyben feltüntetett fajok esetében bejelenteni, ha nem történt fogás;

d)	minden fajt a FAO hárombetűs kódjával azonosítani;

e)	a mennyiségeket élőtömeg-kilogrammban és szükség esetén egyedszámban megadni;

f)	az ERS-adatokban a Zöld-foki-szigetek által kiadott halászati engedélyben feltüntetett valamennyi faj vonatkozásában rögzíteni az átrakott és/vagy kirakodott mennyiségeket;

g)	az ERS-adatokban a Zöld-foki-szigetek halászati övezetébe történő minden belépéskor („COE” üzenet) és az onnan való minden kilépéskor („COX” üzenet) külön üzenetben rögzíteni a Zöld-foki-szigetek által kiadott halászati engedélyben megjelölt valamennyi faj fedélzeten lévő mennyiségeit;

h)	a 3. pontban előírt formátumban naponta legkésőbb 23:59 UTC időpontig megküldeni az ERS-adatokat a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának.

A hajóparancsnok felel a rögzített és elküldött ERS-adatok helytállóságáért.

10.

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan és haladéktalanul továbbítja az ERS-adatokat a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központjának.

11.

A Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja válaszüzenetben megerősíti az ERS-adatok beérkezését, és az ERS-adatokat bizalmasan kezeli.

A FEDÉLZETI ERS-RENDSZER MEGHIBÁSODÁSA ÉS/VAGY AZ ERS-ADATOKNAK A HAJÓ ÉS A LOBOGÓ SZERINTI ÁLLAM HALÁSZATI FELÜGYELŐ KÖZPONTJA KÖZÖTTI KÜLDÉSÉBEN BEKÖVETKEZŐ ZAVAROK

12.

A lobogó szerinti állam haladéktalanul tájékoztatja a lobogója alatt közlekedő hajó parancsnokát és/vagy tulajdonosát vagy annak képviselőjét a hajóra telepített ERS-rendszer bármilyen meghibásodásáról vagy az ERS-adatoknak a hajó és a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja közötti küldésében bekövetkező zavarokról.

13.

A lobogó szerint állam tájékoztatja a Zöld-foki-szigeteket az észlelt hiányosságról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

14.

A fedélzeti ERS-rendszer meghibásodása esetén a hajóparancsnok és/vagy a tulajdonos gondoskodik arról, hogy a rendszert a meghibásodástól számított tíz napon belül megjavítsák vagy kicseréljék. Ha a hajó e tíz napon belül kiköt, halászati tevékenységét csak akkor kezdheti meg újból a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében, ha ERS-rendszere tökéletesen működik, vagy ha a Zöld-foki-szigetek külön engedélyezi a halászati tevékenység folytatását.

15.

Az ERS-rendszer meghibásodása után a halászhajók nem hagyhatják el a kikötőt, amíg:

a)	ERS-rendszerük nem működik újra, amiről a lobogó szerinti állam és a Zöld-foki-szigetek is meggyőződik; vagy

b)	a lobogó szerinti állam arra engedélyt nem ad, feltéve, hogy a hajó nem kezdi meg újra a halászati tevékenységet a Zöld-foki-szigetek halászati övezetében. Az utóbbi esetben a lobogó szerinti állam még a hajó indulása előtt tájékoztatja a Zöld-foki-szigeteket a döntéséről.

16.

A Zöld-foki-szigetek halászati övezetében tevékenységet folytató, meghibásodott ERS-rendszerrel rendelkező uniós hajók naponta legkésőbb 23:59 UTC időpontig bármilyen más rendelkezésre álló, a zöld-foki-szigeteki halászati felügyelő központ által hozzáférhető elektronikus eszköz útján minden ERS-adatot megküldenek a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának.

17.

Azokat az ERS-adatokat, amelyeket az ERS-rendszernek a 12. pontban említett meghibásodása miatt nem lehetett a Zöld-foki-szigetek rendelkezésére bocsátani, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja egy másik, közös megegyezés szerinti elektronikus formában küldi meg a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központjának. Ezt az alternatív adatküldési módszert prioritásként kell kezelni, mivel a rendszerint alkalmazandó adatküldési határidőket vélhetően nem lehet majd betartani.

18.

Ha a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja valamely hajó ERS-adatait három egymást követő napon keresztül nem kapja meg, a Zöld-foki-szigetek a hajót utasíthatja arra, hogy vizsgálat végzése céljából haladéktalanul térjen vissza a Zöld-foki-szigetek által kijelölt valamelyik kikötőbe.

A HALÁSZATI FELÜGYELŐ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉNEK LEÁLLÁSA – AZ ERS-ADATOK BE NEM ÉRKEZÉSE A ZÖLD-FOKI-SZIGETEK HALÁSZATI FELÜGYELŐ KÖZPONTJÁBA

19.

Ha egyik halászati felügyelő központba nem érkeznek ERS-adatok, az illetékes ERS-felelős erről tájékoztatja a másik halászati felügyelő központ ERS-felelősét, és szükség esetén együttműködik a probléma megoldása érdekében.

20.

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja és a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja kölcsönösen megállapodnak azokról az alternatív elektronikus távközlési eszközökről, amelyek a halászati felügyelő központok meghibásodása esetén az ERS-adatok küldésére felhasználhatók, és haladéktalanul tájékoztatják egymást minden kapcsolódó módosításról.

21.

Amennyiben a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja jelzi, hogy nem érkeztek hozzá ERS-adatok, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja kideríti a probléma okait és meghozza a probléma megoldásához szükséges intézkedéseket. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a meghibásodás észlelésétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központját és az Uniót a meghozott intézkedések eredményeiről.

22.

Ha a probléma megoldása huszonnégy óránál hosszabb időt vesz igénybe, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a 17. pontban említett alternatív elektronikus eszközök valamelyikével haladéktalanul megküldi a hiányzó ERS-adatokat a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központjának.

23.

A Zöld-foki-szigetek tájékoztatja illetékes felügyeleti szolgálatait azért, hogy az ERS-adatok küldésének a halászati felügyelő központok egyikében előálló üzemzavar miatti elmaradása következtében a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja ne tekintse szabálysértő hajóknak az uniós hajókat.

A HALÁSZATI FELÜGYELŐ KÖZPONT KARBANTARTÁSA

24.

A halászati felügyelő központok valamelyikének tervezett karbantartási munkálatairól (karbantartási program), amelyek vélhetően érintik az ERS-adatok cseréjét, a munkálatok megkezdése előtt legalább hetvenkét órával tájékoztatni kell a másik halászati felügyelő központot, lehetőség szerint megadva a karbantartás időpontját és időtartamát. Nem tervezett karbantartási munkálatok esetében a vonatkozó információkat a lehető legkorábban meg kell küldeni a másik halászati felügyelő központnak.

25.

A karbantartási munkálatok során az ERS-adatok szolgáltatása felfüggeszthető mindaddig, amíg a rendszer újra működőképes nem lesz. Az érintett ERS-adatokat a karbantartás befejezése után haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani.

26.

Ha a karbantartási munkálatok huszonnégy óránál hosszabb időt vesznek igénybe, az ERS-adatokat a 17. pontban említett alternatív elektronikus eszközök valamelyikével kell megküldeni a másik halászati felügyelő központnak.

27.

A Zöld-foki-szigetek tájékoztatja illetékes felügyeleti szolgálatait azért, hogy az ERS-adatok küldésének a halászati felügyelő központok egyikének karbantartási munkálatai miatti elmaradása következtében a Zöld-foki-szigetek halászati felügyelő központja ne tekintse szabálysértő hajóknak az uniós hajókat.

AZ ERS-ADATOK TOVÁBBÍTÁSA A ZÖLD-FOKI-SZIGETEK FELÉ

28.

A lobogó szerinti állam ERS-adatainak a Zöld-foki-szigetek felé történő küldése az Unió nevében az Európai Bizottság szolgálatai által kezelt elektronikus kommunikációs eszköz, a 6. pontban említett ún. DEH (Data Exchange Highway) segítségével történik.

29.

Az Unió flottája által végzett halászati tevékenységek irányítása céljából gondoskodni kell ezen adatok tárolásáról és arról, hogy az Európai Bizottság szolgálatainak az Unió nevében arra felhatalmazott személyzete megtekinthesse őket.

2014.12.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 369/37

A BIZOTTSÁG 1388/2014/EU RENDELETE

(2014. december 16.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és vi. alpontjára,

e rendelet (2) tervezetének közzétételét követően,

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ez alól a bejelentési kötelezettség alól mentesülő támogatási kategóriákat. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások érintett kategóriáira vonatkozóan.

(2)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy a támogatások bizonyos fajtái bizonyos feltételekkel mentesíthetők a bejelentési kötelezettség hatálya alól: Az említett rendelet alapján a Bizottság elfogadta a 736/2008/EK bizottsági rendeletet (3), amely úgy rendelkezett, hogy meghatározott feltételek mellett a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) nyújtott támogatás a belső piaccal összeegyeztethető, és nem tartozik a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség hatálya alá. A 736/2008/EK rendeletet 2013. december 31-ig kellett alkalmazni.

(3)

A Bizottság több határozatban is alkalmazta a Szerződés 107. és 108. cikkét a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. A kifejezetten erre az ágazatra vonatkozó iránymutatásaiban kifejtette álláspontját is. Tekintettel a Bizottságnak az említett rendelkezések kkv-kra történő alkalmazása során szerzett tapasztalataira helyénvaló, hogy a Bizottság továbbra is éljen a 994/98/EK rendelet által ráruházott hatáskörökkel, és bizonyos feltételek mellett mentesítse az említett vállalkozásfajta számára nyújtott támogatásokat a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség hatálya alól.

(4)

A 2013. július 22-i 733/2013/EU tanácsi rendelet (4) módosította a 994/98/EK rendeletet annak érdekében, hogy felhatalmazza a Bizottságot a csoportmentesség olyan új támogatási kategóriákra való kiterjesztésére, amelyek tekintetében egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételeket lehet megállapítani. A halászati és akvakultúra-ágazatban ez vonatkozik a bizonyos természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására nyújtott támogatásra, tekintettel a Bizottságnak a Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának az e támogatási kategóriára történő alkalmazása során szerzett tapasztalatára.

(5)

Az állami támogatások összeegyeztethetőségét a halászati és akvakultúra ágazatban a versenypolitika és a közös halászati politika célkitűzései alapján a Bizottság értékeli. Az Unió által finanszírozott támogatási intézkedésekkel való koherencia érdekében az e rendelet alapján engedélyezett közpénzből nyújtott legnagyobb támogatási intenzitásnak meg kell egyeznie az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 95. cikkében, és az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási aktusokban ugyanilyen jellegű támogatásokra meghatározott maximummal.

(6)

Alapvető fontosságú, hogy ne ítéljenek oda támogatást olyan esetekben, amikor az uniós jogot és különösen a közös halászati politika szabályait nem tartják be. Ezért egy tagállam a halászati és akvakultúra ágazatban kizárólag akkor nyújthat támogatást, amennyiben a finanszírozott intézkedések és hatásaik megfelelnek az uniós jognak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az állami támogatás kedvezményezettjei eleget tegyenek a közös halászati politika szabályainak.

(7)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről (State Aid Modernisation, SAM) szóló közleményével (6) a Bizottság kezdeményezte az állami támogatási szabályok szélesebb körű felülvizsgálatát. Az említett korszerűsítés fő célkitűzései a következők: i. fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés megvalósítása a belső versenypiacon, ugyanakkor hozzájárulás a közpénzek hatékonyabb felhasználására irányuló tagállami erőfeszítésekhez; ii. a támogatási intézkedések Bizottság általi előzetes ellenőrzésének a belső piacot leginkább érintő ügyekre történő összpontosítása, ugyanakkor a tagállamok közötti együttműködés erősítése az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás terén; valamint iii. a szabályok egyszerűsítése és annak biztosítása, hogy világos gazdasági érvek, közös megközelítés és egyértelmű kötelezettségek alapján gyorsabban és megalapozottabban szilárdabb döntéseket lehessen hozni. Ez a rendelet a SAM program része.

(8)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az állami támogatási szabályok végrehajtására irányuló tevékenységek megfelelőbb rangsorolását és a nagyobb mértékű egyszerűsítést, továbbá nemzeti és uniós szinten egyaránt elő kell mozdítania az átláthatóságot, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés hatékony értékelését és ellenőrzését, miközben gondoskodnia kell a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreinek tiszteletben tartásáról is. Az arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(9)

E rendelet alkalmazásának általános feltételeit olyan közös elvek alapján kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás közös érdekű célt szolgáljon, egyértelműen ösztönző hatású, megfelelő és arányos legyen, odaítélése teljes mértékben átlátható módon, ellenőrzési mechanizmus alkalmazása és rendszeres értékelés mellett történjék, és ne járjon a kereskedelmi feltételeknek a közös érdek szempontjából elfogadhatónál nagyobb mértékű torzulásával.

(10)	Az olyan támogatást, amely megfelel az e rendeletben foglalt összes általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó különös feltételnek, összeegyeztethetőnek kell tekinteni a belső piaccal és mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési követelmény alól.

(11)

Az e rendelet, vagy más, a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott rendelet hatálya alá nem tartozó, a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék a potenciálisan e rendeletben hatálya alá eső támogatásokat Az ilyen támogatások értékelésére a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások vizsgálatára vonatkozó iránymutatások (7) vagy az azokat felváltó iránymutatások alapján kerül sor.

(12)

E rendelet nem lehet alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Különösen nem alkalmazható a többi tagállamban vagy harmadik országban lévő értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás finanszírozására. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő termék egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadás költségeire nyújtott támogatások általában nem minősülhetnek exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásnak.

(13)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ezért e rendelet hatálya alól – a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjével szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(14)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást – a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel azt a nehéz helyzetben lévő nem pénzügyi vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (8) szerint kell vizsgálni, az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében. A jogbiztonság érdekében olyan egyértelmű feltételeket kell megállapítani, amelyek nem igénylik a vállalkozás helyzetét jellemző valamennyi sajátosság értékelését annak megállapításához, hogy az adott vállalkozás e rendelet alkalmazásában nehéz helyzetben lévőnek minősül-e.

(15)

Az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás nagymértékben függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért meg kell tenniük az e rendelet betartatásához szükséges összes intézkedést, többek között a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások megfelelősége tekintetében.

(16)

Tekintettel arra a követelményre, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a támogatott ágazatban fellépő versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése és e rendelet célkitűzései között, e rendelet nem mentesítheti azon egyedi támogatásokat, amelyek meghaladnak egy meghatározott maximális összeget, függetlenül attól, hogy az e rendelettel mentesített támogatási program keretében ítélik-e oda azokat.

(17)	Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható („átlátható támogatások”).

(18)

E rendeletnek meg kell határoznia, hogy bizonyos támogatási eszközök – mint például a kölcsönök, kezességvállalások, adóintézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek – milyen feltételek mellett tekinthetők átláthatóknak. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. A kkv-k esetében az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (9) állapítja meg azokat az éves díjszinteket, amelyeket meghaladóan az állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak. A tőkeinjekciók és kockázatitőke-befektetések e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők átlátható támogatásnak.

(19)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás nyújtására csak szükséges esetben kerüljön sor és az ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem lehet alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett támogatás nélkül is mindenképpen elvégezne. A támogatás csak akkor mentesülhet a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján, ha a tevékenység vagy a támogatott projekttel kapcsolatos munka azt követően kezdődik meg, hogy a kedvezményezett írásbeli támogatási kérelmet nyújt be.

(20)

Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokat továbbra is az ösztönző hatásra vonatkozó különös feltételtől kell függővé tenni, mivel az ilyenfajta támogatást az egyéb támogatási kategóriáktól eltérő eljárások szerint nyújtják. Az ilyen programokat már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt el kellett fogadni. Nem alkalmazandó azonban ez a feltétel az adópolitikai utódprogramok esetében, amennyiben a tevékenység már a korábbi, adókedvezmények formájában megvalósuló adópolitikai programok hatálya alá tartozott. Az ilyen programok ösztönző hatásának értékelésében a döntő pillanat az, amikor az adóintézkedést első alkalommal határozták meg az eredeti programban, amelyet később felváltott az utódprogram.

(21)

A támogatási intenzitás kiszámítása során csak az elszámolható költségeket lehet figyelembe venni. E rendelet nem mentesíthet olyan támogatást, amelynek támogatási intenzitása a nem elszámolható költségek figyelembevételének eredményeképpen meghaladja a vonatkozó határértéket. Az elszámolható költségek meghatározását egyértelmű, konkrét és naprakész okirati bizonyítékokkal kell alátámasztani. Valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetendő támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket is a támogatás odaítélésekor érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához használt kamatlábként a támogatás nyújtásakor alkalmazandó leszámítolási kamatlábat, illetve referencia-kamatlábat kell alkalmazni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (10) foglaltak szerint. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján kell diszkontálni. Népszerűsíteni kell a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás alkalmazását, mivel e kockázatmegosztási eszköz jelentős mértékben hozzájárul a támogatás ösztönző hatásának fokozásához. Helyénvaló tehát megállapítani, hogy visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatás esetében megnövelhetők az ebben a rendeletben említett támogatási intenzitások.

(22)

A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó leszámítolási kamatláb és a támogatási részletek pontos összege előre nem ismert. Ez esetben a tagállamnak előzetesen az alkalmazandó támogatási intenzitást figyelembe vevő felső korlátot kell meghatároznia a támogatás diszkontált értékére. Ezt követően, amikor az adott időpontra vonatkozó támogatási részlet összege ismertté válik, a leszámítolást az akkor alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált értékét le kell vonni a rögzített felső korlát összegéből („felső határ”).

(23)

Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e az e rendeletben említett bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek között a különböző támogatási kategóriák halmozhatók. Az e rendelettel mentesített támogatás abban az esetben halmozható bármely egyéb, más rendelettel mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott összeegyeztethető támogatással, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben a különböző támogatási források ugyanazon – egymással részben vagy egészében átfedésben lévő – azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás a szóban forgó támogatásra e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. E rendeletnek különös szabályokat kell meghatároznia a támogatási intézkedések csekély összegű támogatással való halmozása tekintetében is. A csekély összegű támogatást gyakran nem konkrét, azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, illetve ez a támogatás gyakran nem rendelhető ilyen költségekhez. Ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy a csekély összegű támogatás szabadon halmozható legyen az e rendelettel mentesített állami támogatással. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazokra az azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, mint az e rendelettel mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet III. fejezetében említett maximális támogatási intenzitás mértékéig engedélyezhető.

(24)

Mivel a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nyújtott állami támogatás alapvetően nem megengedett, fontos, hogy valamennyi fél ellenőrizni tudja, hogy a támogatásokat az alkalmazandó szabályoknak megfelelően nyújtják-e. A Szerződésben foglalt szabályok megfelelő alkalmazása szempontjából tehát elengedhetetlen az állami támogatások átláthatósága, melynek következtében fokozódik az előírásoknak való megfelelés, az elszámoltathatóság, a szakmai felülvizsgálat és végül hatékonyabbá válik a közpénzek felhasználása. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamok számára olyan regionális vagy nemzeti szintű átfogó állami támogatási honlapok létrehozását kell előírni, amelyek meghatározzák az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. Többek között e kötelezettség teljesüléséhez kell kötni az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. A 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti, az információk közzétételére vonatkozó általános gyakorlatnak megfelelően olyan egységes formátumot kell használni, amely lehetővé teszi az információk keresését, letöltését és könnyű közzétételét az interneten. Valamennyi tagállam állami támogatási honlapjának linkjét közzé kell tenni a Bizottság honlapján. A 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.

(25)

Annak érdekében, hogy a 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelettel összhangban biztosítani lehessen a támogatási intézkedések hatékony nyomon követését, a tagállamok számára jelentéstételi követelményeket kell megállapítani az e rendelet alapján mentesített támogatási intézkedések, valamint e rendelet alkalmazása tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, a 659/1999/EK tanácsi rendelet (12) 15. cikkében meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel. Végezetül pedig minden egyedi támogatásnak kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia e rendeletre.

(26)

Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottság részére lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozza, amennyiben e rendelet be nem tartása csak az intézkedések egy részét vagy bizonyos hatóságokat érint. Ennek a célzott visszavonásnak olyan arányos korrekciós intézkedést kell képviselnie, amely közvetlenül kapcsolódik az e rendelet betartásának megállapított elmulasztásához. Amennyiben a nyújtott támogatás nem felel meg az I. és a III. fejezetben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételeknek, a támogatás nem tartozik e rendelet hatálya alá és következésképpen jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottság a 659/1999/EK rendeletben rögzített vonatkozó eljárás keretében vizsgál meg. Amennyiben a támogatás nem felel meg a II. fejezetben meghatározott követelményeknek, a csoportmentesség kedvezményének a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében történő visszavonása nem érinti azt, hogy az e rendeletnek megfelelő múltbeli támogatásokra csoportmentesség volt érvényben.

(27)

Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv fogalommeghatározásának a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (13) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(28)

E rendelet a halászati és akvakultúra ágazatnak odaítélt támogatás azon típusait szabályozza, amelyeket a Bizottság sok éven át rendszeresen jóváhagyott. Az ilyen támogatást a Bizottságnak nem szükséges eseti alapon megvizsgálnia a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan, feltéve, hogy az megfelel az 508/2014/EU rendeletben meghatározott feltételeknek.

(29)

A Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. A jogbiztonság érdekében meg kell határozni azokat az eseményeket, amelyek e rendelettel mentesített természeti katasztrófának minősülhetnek. E rendelet alkalmazásában természeti katasztrófának minősülő eseménynek kell tekinteni a következőket: földrengés, földcsuszamlás, árvíz, különösen a folyó- vagy tópartot elöntő víz miatti áradás, lavina, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz. A gyakrabban előforduló kedvezőtlen időjárási feltételek, mint a vihar, a fagy, a jégeső, a jég, az eső vagy az aszály által okozott kár nem tekintendő a Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett természeti katasztrófának. Annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség valóban kiterjedjen a természeti katasztrófa okozta károk helyreállításához nyújtott támogatásra, e rendeletben – a bevált módszerek alapján – meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése révén biztosítható, hogy az ilyen támogatási programok csoportmentességben részesüljenek. E feltételeknek kapcsolódniuk kell különösen a következőkhöz: az esemény természeti katasztrófának való hivatalos minősítése az illetékes tagállami hatóságok által, a természeti katasztrófa és a kedvezményezett vállalkozás – a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat is ideértve – által elszenvedett kár közötti közvetlen ok-okozati összefüggés, valamint a túlkompenzáció elkerülésének biztosítása. A kompenzáció nem lépheti túl az ahhoz szükséges mértéket, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett ismét a katasztrófa bekövetkeztét megelőzően fennálló helyzetben legyen.

(30)

A 2003/96/EK tanácsi irányelv (14) 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok adómentességet vagy -kedvezményeket vezethetnek be a belvízi halászat és a haltenyésztési munkálatok tekintetében. Ezért indokolt az ilyen támogatásokat mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben az említett irányelvben előírt feltételek teljesülnek. A tagállamok által az említett irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján az uniós vizeken való halászatra vonatkozó adómentességek nem tulajdoníthatók az államnak, ezért nem minősülnek állami támogatásnak.

(31)

Az állami támogatási politikát a Bizottság e téren szerzett tapasztalatai alapján bizonyos időközönként felül kell vizsgálni. E rendelet alkalmazási időszakát ezért korlátozni kell, és átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni. Tekintettel arra a tényre, hogy a támogatások e rendelet szerinti nyújtásának feltételeit összehangolták az 508/2014/EU rendelet (15) alkalmazására megállapított feltételekkel, helyénvaló e rendelet alkalmazásának időtartamát összehangolni az 508/2014/EU rendelet alkalmazásával. Ha ez a rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, a rendelet által már mentesített támogatási programok további hat hónapig mentességet élveznek.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet a 44. cikkének megfelelően a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatásra is alkalmazandó, a támogatás kedvezményezettjének méretétől függetlenül.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)	olyan támogatás, amelynek összegét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

c)	az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás;

d)	nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítására irányuló támogatás kivételével;

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan vállalkozás számára, amellyel szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével;

f)	az e) pontban említett vállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás;

g)	olyan ügyletekhez nyújtott támogatás, amelyek az 508/2014/EU rendelet 11. cikke szerint nem lennének támogathatók;

h)	olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amelyek az 508/2014/EU rendelet 10. cikkének (1)-(3) bekezdésében foglalt okok miatt nem igényelhetnek támogatást az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból.

(4) E rendelet nem alkalmazható olyan állami támogatási intézkedésekre, amelyek önmagukban vagy a hozzájuk kapcsolódó feltételek, illetve finanszírozási módszerek révén szükségképpen az uniós jog megsértéséhez vezetnek, különös tekintettel a következőkre:

olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezettnek az adott tagállamban legyen a székhelye vagy túlnyomórészt ott legyen letelepedve. Megengedett azonban az a követelmény, hogy a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezzen a támogatást nyújtó tagállamban;

b)	olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket használjon vagy belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;

c)	olyan támogatás, amely korlátozza a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeket más tagállamokban is hasznosítsák.

2. cikk

Bejelentési küszöbérték

(1) Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan projektekhez nyújtott támogatásra, amelyek elszámolható költségei meghaladják a 2 millió EUR-t, vagy amelyek esetében a támogatás összege kedvezményezettenként több mint évi 1 millió EUR.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges felosztásával.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;

2. „kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: az I. mellékletben megállapított feltételeket teljesítő vállalkozások;

3. „halászati és akvakultúra-termékek”: a 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) I. mellékletében meghatározott termékek;

4. „természeti katasztrófa”: földrengés, lavina, földcsuszamlás, árvíz, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz;

5. „nehéz helyzetben lévő vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

korlátolt felelősségű társaság esetében (kivéve a kevesebb, mint három éve létező kkv-kat): a társaság jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a „korlátolt felelősségű társaság” különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a „jegyzett tőke” adott esetben magában foglal minden ázsiót;

olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb, mint három éve létező kkv-kat): a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti;

c)	a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak;

d)	a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik;

6. „ad hoc támogatás”: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

7. „támogatási program”: olyan intézkedés, amely alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan nyújtható;

8. „egyedi támogatás”:

a)	ad hoc támogatás; és

b)	támogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

9. „bruttó támogatási egyenérték”: a támogatás összege oly módon számítva, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezettnek, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

10. „visszafizetendő előleg”: projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

11. „munkák megkezdése”: vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás, vagy más olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Felvásárlás esetén a munkák megkezdésének időpontja a megszerzett létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja;

12. „adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program”: adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programot módosító és felváltó program;

13. „támogatási intenzitás”: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

14. „A támogatás odaítélésének időpontja”: az a nap, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a kedvezményezett jogi felhatalmazást kap a támogatás igénybevételére.

4. cikk

A mentesség feltételei

(1) A támogatási programok, a támogatási programok keretében nyújtott egyedi támogatások és az ad hoc támogatások a Szerződés 107. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetők, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás megfelel az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek, valamint az érintett támogatási kategóriára vonatkozóan e rendelet III. fejezetében meghatározott különös feltételeknek.

(2) A támogatási intézkedések csak akkor mentesülhetnek e rendelet alól, amennyiben kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a támogatási időszakban a támogatás kedvezményezettjeinek be kell tartaniuk a közös halászati politika szabályait, valamint ha az adott időszakban megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem tartja be a közös halászati politika szabályait, a támogatást a szabálysértés mértékének arányában vissza kell fizetni.

5. cikk

A támogatás átláthatósága

(1) E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (a továbbiakban: „átlátható támogatás”).

(2) A következő támogatási kategóriák tekintendők átláthatónak:

a)	vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújtott támogatás;

b)	kölcsön formájában nyújtott támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik;

kezességvállalás formájában nyújtott támogatás:

i.	amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása egy bizottsági közleményben megállapított mentesülési díj alapján történik; vagy

ii.

amennyiben a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak az állami támogatásokról szóló, abban az időben alkalmazandó bizottsági rendeletek alapján a Bizottságnak történő bejelentését követően – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (18) vagy az azt követő későbbi közlemények alapján a Bizottság az intézkedés végrehajtását megelőzően elfogadta, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten vonatkozik az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó, szóban forgó kezességvállalás-típusra és az alapul szolgáló ügylettípusra;

d)	adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső korlátot határoz meg, amely biztosítja, hogy ne lépjék túl az alkalmazandó határértéket;

visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket, illetve amennyiben az intézkedés végrehajtását megelőzően a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak bejelentését követően – a Bizottság elfogadta.

(3) E rendelet alkalmazásában a következő támogatási kategóriák nem tekinthetők átlátható támogatásnak:

a)	a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b)	a kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás.

6. cikk

Ösztönző hatás

(1) Ez a rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokra alkalmazható.

(2) A támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdését megelőzően írásbeli támogatási kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a)	a vállalkozás neve és mérete;

b)	a projekt vagy a tevékenység ismertetése, beleértve megkezdésének és befejezésének időpontját is;

c)	a projekt vagy a tevékenység helyszíne;

d)	az elszámolható költségek jegyzéke;

e)	a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg vagy egyéb) és a projekthez vagy a tevékenységhez szükséges állami finanszírozás összege.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, ösztönző hatásúnak tekintendők az adókedvezmény formájában megvalósuló intézkedések abban az esetben, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)	az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; és

az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a következő támogatási kategóriáknak nem kell ösztönző hatásúnak lenniük, illetve a következő támogatási kategóriák ösztönző hatásúnak tekinthetők:

a)	a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 44. cikkben foglalt feltételek;

b)	a 2003/96/EK tanácsi irányelv 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok által adómentesség vagy -kedvezmények formájában bevezetett támogatás, amennyiben teljesülnek a 45. cikkben foglalt feltételek.

7. cikk

Támogatási intenzitás és elszámolható költségek

(1) A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során az adók vagy egyéb terhek levonása előtti számadatokat kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket egyértelmű, konkrét és naprakész okirati bizonyítékokkal kell alátámasztani.

(2) Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

(3) A több részletben kifizetendő támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket szintén a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontálásra használandó kamatláb a támogatás nyújtásának napján érvényes leszámítolási kamatláb.

(4) Adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesítésének különböző időpontjaiban irányadó leszámítolási kamatlábbal kell diszkontálni.

(5) Amennyiben a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és amennyiben az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, a III. fejezetben említett maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

(6) Az elszámolható költségeknek meg kell felelniük az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 67–69. cikkében foglalt követelményeknek.

8. cikk

Támogatáshalmozás

(1) Annak megállapítása során, hogy betartják-e a 2. cikk szerinti bejelentési küszöbértékeket és a III. fejezet szerinti maximális támogatási intenzitásokat, a támogatott tevékenységre vagy projektre vagy vállalkozásra vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy uniós forrásból finanszírozzák-e.

(2) Az e rendelettel mentesített támogatás a következőkkel halmozható:

a)	bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

(3) Az e rendelettel mentesített állami támogatás nem halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, amennyiben a halmozás a III. fejezetben említett támogatási intenzitás túllépéséhez vezetne.

9. cikk

Közzététel és tájékoztatás

(1) Az érintett tagállam nemzeti vagy regionális szintű átfogó állami támogatási honlapon biztosítja a következő információk közzétételét:

(a)	a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link;

(b)	a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link;

(c)	minden egyes, 30 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozó, a III. mellékletben említett információk.

(2) Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a tagállamok az egyedi támogatási összegekre vonatkozóan előírt információkat az alábbi tartományokban teszik közzé (millió EUR):

0,03–0,2

0,2–0,4

0,4–0,6

0,6–0,8

0,8–1

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat a III. mellékletben leírt szabványos formában kell feltüntetni és hozzáférhetővé tenni, lehetővé téve hatékony keresési és letöltési funkciók használatát. Az (1) bekezdésben említett információkat a támogatás nyújtásának napjától számított hat hónapon belül, illetve adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított egy éven belül kell közzétenni, és az információknak a támogatás nyújtásának napjától számított legalább 10 évig elérhetőnek kell lenniük.

(4) Minden támogatási programban vagy egyedi támogatásban kifejezetten hivatkozni kell e rendeletre – feltüntetve a rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait –, valamint a III. fejezetnek az adott aktussal érintett konkrét rendelkezéseire, vagy adott esetben azokra a nemzeti jogszabályokra, amelyek biztosítják az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést. A teljes szöveghez csatolni kell a végrehajtási rendelkezéseket és a módosításokat.

(5) A Bizottság közzéteszi honlapján:

a)	az e cikk (1) bekezdésében említett állami támogatási honlapok linkjeit;

b)	a 11. cikkben említett összefoglaló adatokat.

(6) A tagállamok legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül megfelelnek az e cikkben foglalt rendelkezéseknek.

II. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

10. cikk

A csoportmentességi kedvezmény visszavonása

Ha egy tagállam a bejelentési kötelezettség alól e rendelet értelmében állítólagosan mentesített támogatást nyújt anélkül, hogy az eleget tenne az I., II. és III. fejezetben megállapított feltételeknek, a Bizottság – miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget álláspontja ismertetésére – határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az érintett tagállam által a jövőben elfogadandó, e rendelet követelményeinek máskülönben megfelelő valamennyi támogatási intézkedést vagy ezen intézkedések egy részét a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottság részére. A bejelentendő intézkedéseket korlátozni lehet a bizonyos támogatástípusokat nyújtó vagy bizonyos kedvezményezettek javára nyújtott intézkedésekre, vagy azon támogatási intézkedésekre, amelyeket az érintett tagállam bizonyos hatóságai fogadtak el.

11. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz a következőket:

az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatok a II. mellékletben meghatározott szabványos formában, valamint a támogatási intézkedés teljes szövegéhez – a módosításokkal együtt – vezető link a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerén keresztül, a támogatás hatálybalépését követő 20 munkanapon belül;

b)	a 794/2004/EK rendeletben (20) említett éves jelentés e rendelet alkalmazásáról – elektronikus formában –, amely tartalmazza a 794/2004/EK rendeletben megjelölt információkat, e rendelet alkalmazásának minden egyes teljes, illetve tört naptári évére vonatkozóan.

12. cikk

Ellenőrzés

Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse a bejelentési kötelezettség alól e rendelettel mentesített támogatásokat, a tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek, amelynek részét képezik az annak megállapításához szükséges információk és igazoló dokumentumok, hogy valamennyi, e rendeletben meghatározott feltétel teljesült-e. A nyilvántartást az ad hoc támogatás, illetve a támogatási program keretében nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni. Az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül megad a Bizottságnak minden olyan információt és átad minden olyan igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

III. FEJEZET

A KÜLÖNBÖZŐ TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A halászat fenntartható fejlesztése

13. cikk

Az innovációhoz nyújtott támogatás

A halászati innovációhoz nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 26. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

14. cikk

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

A tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 27. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

15. cikk

A tudósok és a halászok közötti partnerség előmozdításához nyújtott támogatás

A tudósok és a halászok közötti partnerség előmozdításához nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 28. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

16. cikk

Az emberi erőforrás fejlesztéséhez, munkahelyteremtéshez és a társadalmi párbeszéd előmozdításához nyújtott támogatás

A emberi erőforrás fejlesztéséhez, munkahelyteremtéshez és a társadalmi párbeszéd előmozdításához nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 29. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

17. cikk

A diverzifikáció előmozdításához és új jövedelemformák elterjesztéséhez nyújtott támogatás

A diverzifikáció előmozdításához és új jövedelemformák elterjesztéséhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 30. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

18. cikk

A fiatal halászok számára nyújtott vállalkozásindítási támogatás

A fiatal halászok számára nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő vállalkozásindítási támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 31. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

19. cikk

Az egészség védelmét és a biztonság fokozását célzó támogatás

Az egészség védelmét és a biztonság fokozását célzó, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 32. cikkében, valamint az említett rendelet 32. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

20. cikk

A kedvezőtlen éghajlati jelenségek és környezeti események okozta károk enyhítését szolgáló kölcsönös alapok számára nyújtott támogatás

A kedvezőtlen éghajlati jelenségek és környezeti események okozta károk enyhítését szolgáló kölcsönös alapok számára nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 35. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

21. cikk

A halászati lehetőségek elosztási rendszerének működtetéséhez nyújtott támogatás

A halászati lehetőségek elosztási rendszerének működtetéséhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 36. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

22. cikk

A védelmi intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához és a regionális együttműködéshez nyújtott támogatás

A védelmi intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához és a regionális együttműködéshez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 37. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

23. cikk

A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának korlátozását és a halászatnak a fajok védelméhez igazítását célzó támogatás

A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának korlátozását és a halászatnak a fajok védelméhez igazítását célzó, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 38. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

24. cikk

A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innovációhoz nyújtott támogatás

A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innovációhoz nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 39. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

25. cikk

A fenntartható halászati tevékenységek keretében a tengerek biológiai sokféleségének és a tengeri ökoszisztémáknak a védelméhez és helyreállításához, valamint az ellentételezési rendszerek működtetéséhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 40. cikkében, valamint az említett rendelet 40. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

26. cikk

Az energiahatékonyság javítását és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó támogatás

Az energiahatékonyság javítását és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás – a hajtómű cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás kivételével – a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 41. cikkében, valamint az említett rendelet 41. cikkének (10) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

27. cikk

A hozzáadott érték és a termékminőség növelésére, valamint a nem szándékos fogások megfelelőbb felhasználására irányuló támogatás

A hozzáadott érték és a termékminőség növelésére, valamint a nem szándékos fogások megfelelőbb felhasználására irányuló, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 42. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

28. cikk

A halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek fejlesztésére nyújtott támogatás

A halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek fejlesztésére nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 43. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

29. cikk

A belvízi halászathoz, valamint a belvízi állat- és növényvilág védelméhez nyújtott támogatás

A belvízi halászathoz, valamint a belvízi állat- és növényvilág védelméhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EK rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve 44. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

2. SZAKASZ

Az akvakultúra fenntartható fejlesztése

30. cikk

Az akvakultúra-ágazatban megvalósuló innovációhoz nyújtott támogatás

A akvakultúra-ágazatban megvalósuló innovációhoz nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 47. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

31. cikk

Az akvakultúra-ágazatban megvalósuló termelő beruházásokhoz nyújtott támogatás

Az akvakultúra-ágazatban megvalósuló termelő beruházásokhoz nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 48. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

32. cikk

Az akvakultúra-gazdaságok számára biztosított gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

Az akvakultúra-gazdaságok számára biztosított gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 49. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

33. cikk

Az emberi erőforrás és a hálózatok akvakultúra-ágazatban történő fejlesztéséhez nyújtott támogatás

Az emberi erőforrás és a hálózatok akvakultúra-ágazatban történő fejlesztéséhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 50. cikkében meghatározott feltételeknek és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

34. cikk

Az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez nyújtott támogatás

Az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 51. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

35. cikk

Az akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodóknak a fenntartható akvakultúra-gyakorlatok alkalmazására való ösztönzéséhez nyújtott támogatás

Az akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodóknak a fenntartható akvakultúra-gyakorlatok alkalmazására való ösztönzéséhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 52. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

36. cikk

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttéréshez nyújtott támogatás

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttéréshez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 53. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

37. cikk

A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra előmozdításához nyújtott támogatás

A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra előmozdításához nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 54. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

38. cikk

A közegészségügyi intézkedésekhez nyújtott támogatás

A közegészségügyi intézkedésekhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 55. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

39. cikk

Az állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedésekhez nyújtott támogatás

Az állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedésekhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 56. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

40. cikk

Az akvakultúra-állományok biztosításához nyújtott támogatás

A akvakultúra-állományok biztosításához nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 46. és 57. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

3. SZAKASZ

A forgalmazással és a feldolgozással kapcsolatos intézkedések

41. cikk

A forgalmazási intézkedésekhez nyújtott támogatás

A forgalmazási intézkedésekhez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 68. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

42. cikk

A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához nyújtott támogatás

A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 69. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

4. SZAKASZ

Egyéb támogatási kategóriák

43. cikk

Az adatgyűjtéshez nyújtott támogatás

Az adatgyűjtéshez nyújtott, az I. fejezetben megállapított feltételeknek megfelelő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül annak 108. cikke (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy:

a)	a támogatás megfelel az 508/2014/EU rendelet 77. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)	a támogatás mértéke – bruttó támogatási egyenértékben kifejezve – nem haladja meg az 508/2014/EU rendelet 95. cikke, valamint az ezen rendelet 95. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok által megállapított maximális állami támogatási intenzitást.

44. cikk

A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás

(1) A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) Az e cikk alapján nyújtott támogatás vonatkozásában teljesülniük kell a következő feltételeknek:

a)	a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítette; és

b)	a természeti katasztrófa és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára kell kifizetni.

(4) A konkrét természeti katasztrófához kapcsolódó támogatási programokat a szóban forgó természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni. A támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(5) Az elszámolható költség a természeti katasztrófa közvetlen következményeként keletkezett kárnak vagy egy hatóság, vagy a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege. A következő károk költségei számolhatók el:

a)	olyan eszközökben bekövetkező anyagi kár, mint épületek, berendezések, gépek, készletek és termelési eszközök;

b)	a tevékenységnek a katasztrófa bekövetkezésétől számított legfeljebb hat hónapos időszakra történő teljes vagy részleges felfüggesztéséből eredő jövedelemkiesés.

(6) Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy katasztrófa előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Az anyagi kár nagysága nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a méltányos piaci érték katasztrófa okozta csökkenését, vagyis a tulajdonnak közvetlenül a katasztrófa előtti értéke és közvetlenül a katasztrófa utáni értéke közötti különbséget.

(7) A bevételkiesés kiszámítása érdekében:

a)	a természeti katasztrófa évében vagy a termelési eszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt halászati és akvakultúra termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt, ki kell vonni

a halászati és akvakultúra termékeknek a természeti katasztrófát megelőző három évben előállított évi átlagos mennyisége – vagy a természeti katasztrófát megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

(8) A kár nagyságát az egyedi kedvezményezettek szintjén kell megállapítani.

(9) A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

45. cikk

Adómentességek vagy -kedvezmények a 2003/96/EK irányelvvel összhangban

(1) A 2003/96/EK tanácsi irányelv 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok által adómentesség vagy -kedvezmények formájában bevezetett támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a 2003/96/EK irányelvben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételek teljesülnek.

(2) Az adómentességek vagy -kedvezmények kedvezményezettjeit átlátható és objektív kritériumok alapján kell kiválasztani. Ezen kedvezményezetteknek adott esetben meg kell fizetniük legalább a 2003/96/EK irányelvben meghatározott vonatkozó minimum-adómértéket.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet alkalmazandó a hatálybalépése előtt nyújtott egyedi támogatásra is, amennyiben a támogatás megfelel az e rendeletben megállapított valamennyi feltételnek, a 9. cikkben rögzített feltételek kivételével.

(2) Azok a támogatások, amelyek nyújtására valamely – a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott – korábban hatályos rendelet értelmében, 2014. július 1. előtt került sor, összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(3) Azt a támogatást, amely e rendelet vagy a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott valamely korábban hatályos rendelet alapján nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, a Bizottság a vonatkozó keretszabályok, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli.

(4) E rendelet időbeli hatályának lejárta után a rendelet által mentesített támogatási programok hat hónapos átállási időszakra továbbra is mentességet élveznek.

47. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) A Tanács 1998. május 7-i 994/98/EK rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról (HL L 142., 1998.5.14., 1. o.).

(2) HL C 258., 2014.8.8., 1. o.

(3) A Bizottság 2008. július 22-i 736/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 201., 2008.7.30., 16. o.)

(4) A Tanács 2013. július 22-i 733/2013/EU rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló 994/98/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 204., 2013.7.31., 11. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(6) COM(2012) 209, 2012.5.8.

(7) HL C 84., 2008.4.3., 10. o.

(8) HL C 249., 2014.7.31., 1. o.

(9) HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(10) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/37/EU irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról, HL L 175., 2013.6.27., 1. o.

(12) A Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(13) A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(14) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(18) HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(20) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A KKV FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1. cikk

Vállalkozás

Egy vállalkozás – jogi formájától függetlenül – gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket.

2. cikk

A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek

1. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriájába az olyan, 250-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy amelyek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

2. A kkv-ken belül a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

3. A kkv-ken belül a mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

3. cikk

Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékeknek a kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok

1. „Független vállalkozás”: minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

2. „Partnervállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy szavazatainak legalább 25 %-ával rendelkezik.

Mindazonáltal egy vállalkozás önállónak tekinthető, tehát nem rendelkezik partnervállalkozásokkal, ha a következő befektetők ezt a 25 %-os határértéket elérik vagy meghaladják, feltéve, hogy azok – egyénileg vagy közösen – az érintett vállalkozásnak nem a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásai:

nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek be saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve, hogy az ezen üzleti angyalok által ugyanabban a vállalkozásban eszközölt összes befektetés nem haladja meg az 1 250 000 EUR-t;

b)	egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c)	intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat is;

d)	10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi önkormányzatok.

3. „Kapcsolt vállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a)	valamely vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazatainak többségével egy másik vállalkozásban;

b)	valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy visszahívni egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c)	valamely vállalkozás egy másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)	valamely vállalkozás, amely egy másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazatainak többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők – a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül – sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül rendelkezik e kapcsolatok valamelyikével, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

„Szomszédos piac” termék vagy szolgáltatás olyan piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

4. A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-a felett közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv rendelkezik.

5. A vállalkozások önálló vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalhatja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat is. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi; ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nincsenek joghatással a nemzeti vagy uniós szabályok által előírt ellenőrzésekre és vizsgálatokra.

4. cikk

Az alkalmazotti létszám, a pénzügyi határértékek és a referencia-időszakok tekintetében felhasznált adatok

1. Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. A forgalomra vonatkozó adatot a hozzáadottérték-adó (héa) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.

2. Amennyiben a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro-, kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, csak akkor, ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban túllépi.

3. Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek számláit még nem zárták le, a felhasználandó adatokat a pénzügyi év folyamán készített jóhiszemű becslésből kell származtatni.

5. cikk

Alkalmazotti létszám

Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben az adott referenciaév egészében az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából dolgoztak. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint az idénymunkások munkája az ÉME törtrészeként számolandó el. Az alkalmazottak közé tartoznak a következők:

a)	a munkavállalók,

b)	a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt olyan személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek,

c)	a tulajdonos-vezetők,

d)	a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató olyan tagok, akik számára a vállalkozás pénzügyi előnyöket nyújt.

Nem számítanak alkalmazottnak a tanulószerződés, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

6. cikk

A vállalkozás adatainak meghatározása

1. Önálló vállalkozások esetében az adatokat – ideértve az alkalmazottak számát is – kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.

2. A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait – ideértve az alkalmazottak számát is – a vállalkozás beszámolója és egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy – ha van ilyen – a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkéből vagy a szavazatokból való részesedés százalékával (a magasabb értéket figyelembe véve). Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.

Az első és a második albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amely közvetlenül vagy közvetve az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozása, amennyiben ezeket az adatokat nem vonták be a konszolidációba.

3. A (2) bekezdés alkalmazásában a vizsgált vállalkozás partnervállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy – ha van ilyen – ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amely e partnervállalkozások kapcsolt vállalkozása, kivéve ha ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba.

A (2) bekezdés alkalmazásában a vizsgált vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy – ha van ilyen – ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni az adott kapcsolt vállalkozás minden olyan lehetséges partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el, kivéve akkor, ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékos értékkel arányos mértékben bevonták a konszolidált beszámolóba.

4. Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmazza a foglalkoztatottak számát, ezt a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.

II. MELLÉKLET

Az e rendelet feltételei szerint mentességet élvező állami támogatásra vonatkozó információ a bizottsági számítógépes alkalmazás útján küldendő meg, a 11. cikkben foglaltaknak megfelelően

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

III. MELLÉKLET

Az információk 9. cikk (1) bekezdése szerinti közzétételére vonatkozó rendelkezések

A tagállamoknak átfogó honlapokat kell létrehozniuk az állami támogatások számára, és ezeken egyszerűen hozzáférhető módon közzé kell tenniük a 9. cikk (1) bekezdésében említett információkat.

Az információkat olyan adattáblázat formájában – például CSV vagy XML formátumban – kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és könnyű internetes közzétételét. A honlaphoz minden érdekelt számára korlátlan hozzáférést kell biztosítani. A honlaphoz való hozzáférés feltételéül nem szabható az előzetes felhasználói regisztráció.

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint a támogatás odaítélésére vonatkozó következő információkat kell közzétenni:

—	a kedvezményezett neve,

—	a kedvezményezett azonosítója,

—	a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás) a támogatás nyújtásának napján,

—	annak a régiónak a megnevezése NUTS II szinten (1), ahol a kedvezményezett található,

—	tevékenységi ágazat NACE-csoport-szinten (2)

—	Támogatási elem, nemzeti pénznemben kifejezett teljes összeg (3)

—	Támogatási eszköz (4) (vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás, kölcsön/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő támogatás, kezességvállalás, adókedvezmény vagy adómentesség, egyéb [nevezze meg])

—	a támogatás odaítélésének időpontja,

—	a támogatás célja,

—	a támogatást nyújtó hatóság.

(1) NUTS – Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. A régió meghatározása jellemzően a 2. szinten történik.

(2) A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).

(3) Bruttó támogatási egyenérték. Adóintézkedés formájában megvalósuló programok esetében ez az összeg megadható a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott sávokkal.

(4) Több támogatási eszközön keresztül nyújtott támogatás esetében az összeget eszközök szerinti bontásban kell megadni.

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 369

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. december 24.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2014/948/EU
	*	A Tanács határozata (2014. december 15.) az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról	1
		Jegyzőkönyv az Európai Unió és a Zöld-Foki Köztársaság között az Európai Közösség és a Zöld-Foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról	3
		RENDELETEK
	*	A Tanács 1385/2014/EU rendelete (2014. december 15.) az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról	31
	*	A Bizottság 1386/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 19.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról	33
	*	A Bizottság 1387/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. november 14.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló 1528/2007/EK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról	35
	*	A Bizottság 1388/2014/EU rendelete (2014. december 16.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról	37
	*	A Bizottság 1389/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 16.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Beaufort [OEM])	64
	*	A Bizottság 1390/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 19.) a 37/2010/EU rendelet mellékletének az eprinomektin nevű anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )	65
		A Bizottság 1391/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 23.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	68
		HATÁROZATOK
		2014/949/EU, Euratom
	*	Az Európai Parlament határozata (2014. december 16.) az európai ombudsman megválasztásáról	70
		2014/950/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 19.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról (az értesités a C(2014) 10135. számú dokumentummal történt)	71
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
		2014/951/EU
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság EUFOR RCA/6/2014 határozata (2014. december 16.) az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai műveletéhez (EUFOR RCA) az uniós erők parancsnokának kinevezéséről és az EUFOR RCA/1/2014 határozat hatályon kívül helyezéséről	76
		2014/952/EU
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság EUMM Georgia/1/2014 határozata (2014. december 19.) az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Georgia) vezetőjének kinevezéséről	78

(EUR/100kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	78,3
	EG	176,9
	IL	69,8
	MA	93,5
	TN	214,0
	TR	80,0
	ZZ	118,8
0707 00 05	IL	241,9
	TR	154,7
	ZZ	198,3
0709 93 10	MA	74,4
	TR	130,5
	ZZ	102,5
0805 10 20	MA	68,6
	TR	57,7
	UY	32,5
	ZA	56,1
	ZW	33,9
	ZZ	49,8
0805 20 10	MA	62,7
0805 20 10	ZZ	62,7
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	IL	94,1
	JM	156,9
	TR	80,7
	ZZ	110,6
0805 50 10	TR	70,8
	US	236,5
	ZZ	153,7
0808 10 80	BR	59,0
	CA	135,9
	CL	80,2
	NZ	90,6
	US	93,7
	ZA	54,1
	ZZ	85,6
0808 30 90	CN	98,8
	US	141,4
	ZZ	120,1

TÁ	Intézkedés	Pü. év	Indok	Típus	Korrekció %	Pénznem	Összeg	Levonások	Pénzügyi hatás
GR	Export-visszatérítések – Az I. mellékletben nem szereplő termékek	2008	a 952/2006/EK rendelethez kapcsolódó utasítások hiánya	ÁTALÁNY	5,00 %	EUR	– 13 507,00	0,00	– 13 507,00
	Export-visszatérítések – Cukor és izoglükóz	2008	a 952/2006/EK rendelethez kapcsolódó utasítások hiánya	ÁTALÁNY	5,00 %	EUR	– 47 747,49	0,00	– 47 747,49
	Visszafizettetések	2009	a 952/2006/EK rendelethez kapcsolódó utasítások hiánya	ÁTALÁNY	2,00 %	EUR	– 872 542,52	0,00	– 872 542,52
	Visszafizettetések	2010	a 952/2006/EK rendelethez kapcsolódó utasítások hiánya	ÁTALÁNY	2,00 %	EUR	– 845 323,17	0,00	– 845 323,17
	Bor – Telepítési jogok		visszatérítés a Bíróság T-367/12. sz. ügyben hozott ítélete alapján	EGYSZERI	0,00 %	EUR	21 336 120,00	0,00	21 336 120,00
GR	Egyéb közvetlen támogatás – A 73/2009/EK rendelet 68–72. cikke	2011	a jogszabályban meghatározott ellenőrzési arány teljesítésének elmaradása, az időzítés hiányosságai, valamint a juhok és kecskék kapcsán nyújtott támogatás esetében elvégzendő helyszíni ellenőrzések minimális arányára vonatkozó jogszabályi előírások be nem tartása	ÁTALÁNY	2,00 %	EUR	– 476 400,54	0,00	– 476 400,54
GR	Termeléshez nem kötődő közvetlen támogatások	2009	a MePaR és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, 2008-as igénylési év	ÁTALÁNY	2,00 %	EUR	– 34 622 028,32	– 68 359,28	– 34 553 669,04
	Egyéb közvetlen támogatások	2009	a MePaR és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, 2008-as igénylési év	ÁTALÁNY	5,00 %	EUR	– 11 294 787,52	– 97 073,53	– 11 197 713,99
	Termeléshez nem kötődő közvetlen támogatások	2009	a MePaR és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, 2008-as igénylési év	ÁTALÁNY	10,00 %	EUR	– 32 548 736,62	– 64 265,67	– 32 484 470,95
	Egyéb közvetlen támogatások	2009	a MePaR és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, 2008-as igénylési év	ÁTALÁNY	100,00 %	EUR	0,00	– 132 067,09	132 067,09
	Termeléshez nem kötődő közvetlen támogatások	2010	a MePaR és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, 2008-as igénylési év	ÁTALÁNY	2,00 %	EUR	6 274,63	12,55	6 262,08
	Egyéb közvetlen támogatások	2010	a MePaR és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, 2008-as igénylési év	ÁTALÁNY	5,00 %	EUR	27,37	0,05	27,32
	Termeléshez nem kötődő közvetlen támogatások	2010	a MePaR és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, 2008-as igénylési év	ÁTALÁNY	10,00 %	EUR	5 898,88	11,80	5 887,08
GR	Pénzügyi ellenőrzés – Túllépés	2011	a pénzügyi felső határok túllépése	EGYSZERI	0,00 %	EUR	– 21 940,77	– 21 940,77	0,00
	Pénzügyi ellenőrzés – Késedelmes kifizetések és fizetési határidők	2011	késedelmes kifizetések	EGYSZERI	0,00 %	EUR	– 1 617 403,78	– 1 751 757,38	134 353,60
					GR összesen:	EUR	– 61 012 096,85	– 2 135 439,32	– 58 876 657,53
TÁ	Intézkedés	Pü. év	Indok	Típus	Korrekció %	Pénznem	Összeg	Levonások	Pénzügyi hatás
IE	Gyümölcs és zöldségfélék – Operatív programok	2009	az elismerési kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésének hiánya	ÁTALÁNY	10,00 %	EUR	– 477 165,20	0,00	– 477 165,20
	Gyümölcs és zöldségfélék – Operatív programok	2010	az elismerési kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésének hiánya	ÁTALÁNY	10,00 %	EUR	– 578 539,13	0,00	– 578 539,13
					IE összesen:	EUR	– 1 055 704,33	0,00	– 1 055 704,33
TÁ	Intézkedés	Pü. év	Indok	Típus	Korrekció %	Pénznem	Összeg	Levonások	Pénzügyi hatás
SI	Cukor – Szerkezetátalakítási alap	2009	a cukorgyár telephelyén még mindig találhatók silók	EGYSZERI	0,00 %	EUR	– 8 700 815,25	0,00	– 8 700 815,25
					SI összesen:	EUR	– 8 700 815,25	0,00	– 8 700 815,25

Összeg	Levonások	Pénzügyi hatás
– 70 768 616,43	– 2 135 439,32	– 68 633 177,11


	(1) EGT-vonatkozású szöveg