ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 355

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. december 12.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1316/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 11.) a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzse hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról, továbbá az említett hatóanyag ideiglenes engedélyeinek a tagállamok által történő meghosszabbításának engedélyezéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 1317/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 11.) az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról ( 1 )

6

 

*

A Bizottság 1318/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 11.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról ( 1 )

8

 

 

A Bizottság 1319/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 11.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

39

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság 2014/106/EU irányelve (2014. december 5.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. és VI. mellékletének módosításáról ( 1 )

42

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2014/894/KKBP

 

*

A Politikai és Biztonsági Bizottság EUTM Mali/4/2014 határozata (2014. december 9.) az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) történő, egy harmadik állam által nyújtott hozzájárulás elfogadásáról

50

 

 

2014/895/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 10.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében említett információk közlése formátumának megállapításáról (az értesítés a C(2014) 9334. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

51

 

 

2014/896/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 10.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos információk tagállamok általi közlése formátumának megállapításáról (az értesítés a C(2014) 9335. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

55

 

 

AJÁNLÁSOK

 

 

2014/897/EU

 

*

A Bizottság ajánlása (2014. december 5.) a strukturális alrendszereknek és járműveknek a 2008/57/EK és a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő üzembe helyezésével és használatával kapcsolatos kérdésekről ( 1 )

59

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/1


A BIZOTTSÁG 1316/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. december 11.)

a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzse hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról, továbbá az említett hatóanyag ideiglenes engedélyeinek a tagállamok által történő meghosszabbításának engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. A Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzs esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek a 2011/253/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) révén teljesülnek.

(2)

2010. október 21-én a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelem érkezett Németországhoz a Mitsui AgriScience International SA/NV-től a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzse hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2011/253/EU végrehajtási határozat megerősítette, hogy a dokumentáció hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2013. január 14-én a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2014. március 27-én ismertette a Bizottsággal a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzse hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetéseit (4). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága keretében közösen megvizsgálták, majd a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzséről szóló bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában 2014. október 10-én véglegesítették.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsének jóváhagyása indokolt.

(6)

A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(7)

Az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül és a 91/414/EGK irányelvről az 1107/2009/EK rendeletre való áttérés következtében előállt különleges helyzetre figyelemmel ugyanakkor be kell tartani a következőket. A jóváhagyást követően hat hónapot kell biztosítani a tagállamoknak a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. A tagállamoknak szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk a már kiadott engedélyeket. E határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a 91/414/EGK irányelvnek megfelelő, az egyes növényvédő szerek egyes felhasználási módjaira vonatkozó, III. melléklet szerinti teljes dokumentációnak az egységes elvek szerint történő benyújtására és értékelésére.

(8)

A 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak a meglévő engedélyek jogosultjainak az adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségei tekintetében. A további problémák elkerülése végett ezért szükségesnek látszik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dokumentációhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét ezidáig módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest sem a tagállamokra, sem az engedélyek jogosultjaira nem ró új kötelezettségeket.

(9)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Helyénvaló továbbá a tagállamok számára engedélyezni, hogy a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét tartalmazó növényvédő szerek ideiglenes engedélyeit meghosszabbítsák, annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésükre az e rendeletben előírt, a szóban forgó ideiglenes engedélyekre vonatkozó kötelezettségek teljesítésére.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatóanyag jóváhagyása

Az I. mellékletben meghatározott Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzse hatóanyag az ugyanebben a mellékletben foglalt feltételekkel jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Növényvédő szerek újraértékelése

(1)   A tagállamok a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét hatóanyagként tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeket az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően 2015. szeptember 30-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják.

Az említett időpontig különösen azt ellenőrizik, hogy teljesülnek-e az e rendelet I. mellékletében meghatározott feltételek, az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlopban foglaltak kivételével, és hogy az engedély jogosultja rendelkezik-e a 91/414/EGK irányelv 13. cikkének (1)–(4) bekezdésében, valamint az 1107/2009/EK rendelet 62. cikkében meghatározottak szerint a 91/414/EK irányelv II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dossziéval, illetve dossziéhoz való hozzáféréssel.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően az olyan engedélyezett növényvédő szerek esetében, amelyek a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét tartalmazzák egyedüli hatóanyagként vagy több olyan hatóanyag egyikeként, amelyek mindegyike legkésőbb 2015. március 31-ig bekerült az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében lévő jegyzékbe, a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek szerint, a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dosszié alapján és az e rendelet I. mellékletében az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlopban foglaltak figyelembevételével újból elvégzik a szer értékelését. A szóban forgó értékelés alapján a tagállamok meghatározzák, hogy a szer megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Ezt követően a tagállamok:

a)

a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét egyedüli hatóanyagként tartalmazó termék esetében legkésőbb 2016. szeptember 30-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

b)

a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2016. szeptember 30-ig, vagy ha az érintett hatóanyagnak vagy hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről vagy jóváhagyásáról rendelkező adott jogszabály(ok)ban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

3. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításai

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

Az ideiglenes engedélyek meghosszabbítása

A tagállamok a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét tartalmazó növényvédő szerek ideiglenes engedélyeit a legkésőbb 2016. szeptember 30-án lezáruló időszakra meghosszabbíthatják.

5. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdetének időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. április 1-jétől kell alkalmazni.

A 4. cikk azonban már e rendelet hatálybalépésétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2011. április 26-i 2011/253/EU végrehajtási határozata a metobromuron, az S-abszcizinsav, a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747, a Bacillus pumilus QST 2808 és a Streptomyces lydicus WYEC 108 hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából részletes vizsgálatra benyújtott dosszié hiánytalanságának elvi elismeréséről (HL L 106., 2011.4.27., 13. o.).

(4)  EFSA Journal (2014);12(4):3624. Online elérhető a következő címen: www.efsa.europa.eu.

(5)  A Bizottság 1992. december 11-i 3600/92/EGK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 366., 1992.12.15., 10. o.).

(6)  A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzse

Elérhetőségi szám az Egyesült Államok Illinois államában, Peoriában található mezőgazdasági kutatási célú tenyészetgyűjteményben (Agricultural Research Kultúra Collection, NRRL): B-50405

Letéti szám a Japánban, Tokióban található szabadalmaztatott szervezetek nemzetközi letéti gyűjteményében (International Patent Organism Depositary): FERM BP-8234.

Nem alkalmazandó

Legkisebb koncentráció: 2,0 × 1011 CFU/g

2015. április 1.

2025. március 31.

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában 2014. október 10-én véglegesített, a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsről szóló felülvizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szert kezelők és más dolgozók védelmére, tekintettel arra, hogy a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét potenciális szenzibilizálónak kell tekinteni. Az alkalmazási feltételek között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

A gyártónak szigorú karbantartási és környezetvédelmi feltételeket és minőségbiztosítási elemzést kell biztosítania a gyártási folyamat során.


(1)  A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.


II. MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének B. része a következő bejegyzéssel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

„83

Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzse

Elérhetőségi szám az Egyesült Államok Illinois államában, Peoriában található mezőgazdasági kutatási célú tenyészetgyűjteményben (Agricultural Research Kultúra Collection, NRRL): B-50405

Letéti szám a Japánban, Tokióban található szabadalmaztatott szervezetek nemzetközi letéti gyűjteményében (International Patent Organism Depositary): FERM BP-8234.

Nem alkalmazandó

Legkisebb koncentráció: 2,0 × 1011 CFU/g

2015. április 1.

2025. március 31.

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában 2014. október 10-én véglegesített, a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsről szóló felülvizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szert kezelők és más dolgozók védelmére, tekintettel arra, hogy a Bacillus amyloliquefaciens ssp. plantarum D747 törzsét potenciális szenzibilizálónak kell tekinteni. Az alkalmazási feltételek között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

A gyártónak szigorú karbantartási és környezetvédelmi feltételeket és minőségbiztosítási elemzést kell biztosítania a gyártási folyamat során.”


(1)  A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.


2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/6


A BIZOTTSÁG 1317/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. december 11.)

az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 497. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy elkerüljük a nemzetközi pénzügyi piacok zavarát és megakadályozzuk, hogy az intézmények magasabb szavatolótőke-követelményeknek legyenek kénytelenek megfelelni egy meglévő központi szerződő fél engedélyezési, illetve elismerési folyamata során, az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (1) és (2) bekezdése átmeneti időszakot határoz meg, amely során mindazon központi szerződő felek, amelyekkel az Unióban letelepedett intézmények ügyleteket számolnak el, elfogadott központi szerződő félnek tekintendők.

(2)

Az 575/2013/EU rendelet az intézmény központi szerződő féllel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményének számításához szolgáltatott egyes adatok tekintetében is módosította a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2). Ennek megfelelően a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (5a) bekezdése előírja egyes központi szerződő felek számára, hogy korlátozott ideig a klíringtagoktól kapott alapletétek egészét tüntessék fel a jelentendő adatok között. Ez az átmeneti időszak megfelel az 575/2013/EU rendelet 497. cikkében rögzítettnek.

(3)

Mind az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (1) és (2) bekezdésében a szavatolótőke-követelményre vonatkozóan meghatározott átmeneti időszak, mind a 648/2012/EU rendelet 89. cikke (5a) bekezdésének első és második albekezdésében az alapletétre vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatban meghatározott átmeneti időszak 2014. június 15-én lejárt volna.

(4)

Az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendkívüli körülmények esetén az átmeneti időszak további hat hónappal való meghosszabbítására vonatkozó végrehajtási aktust fogadjon el. Ez a hosszabbítás a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (5a) bekezdésében rögzített határidőkre is alkalmazandó. Az 591/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) már meghosszabbította a szóban forgó átmeneti időszakokat hat hónappal, 2014. december 15-ig.

(5)

Az Unióban letelepedett meglévő központi szerződő felek engedélyezése folyamatban van, de 2014. december 15-ig nem fejeződik be. Azon harmadik országban letelepedett meglévő központi szerződő felek esetében, amelyek már kérelmezték az elismerést, eddig még nem történt meg az elismerés megadása. Ezért az átmeneti időszak további meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy az Unióban letelepedett intézmények (illetve azok Unión kívül letelepedett leányvállalatai) elkerüljék a szavatolótőke-követelménynek az említett releváns harmadik országban letelepedett, még el nem ismert központi szerződő felek miatti jelentős növekedését, valamint biztosítja a szóban forgó uniós intézmények számára szükséges egyedi típusú elszámolási szolgáltatások életképes és hozzáférhető módon történő nyújtását. Jóllehet előfordulhat, hogy ez a növekedés csupán átmeneti jellegű, ahhoz vezethet, hogy az említett intézmények, illetve leányvállalatok megszüntetik közvetlen részvételüket az érintett központi szerződő felekben és ezáltal zavart okoznak azokon a piacokon, ahol e központi szerződő felek működnek. Szükséges ezért az átmeneti időszakok további hat hónappal, azaz 2015. június 15-ig történő meghosszabbítása.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai bankbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 497. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve a 648/2012/EU rendelet 89. cikke (5a) bekezdésének első és második albekezdésében említett, 15 hónapos időszakok – miután az 591/2014/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének megfelelően már meghosszabbításra kerültek – további 6 hónappal meghosszabbodnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

(3)  A Bizottság 2014. június 3-i 591/2014/EU végrehajtási rendelete az 575/2013/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, a központi szerződő felekkel szembeni kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbításáról (HL L 165., 2014.6.4., 31. o.).


2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/8


A BIZOTTSÁG 1318/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. december 11.)

a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK rendelet II. fejezetében említett közösségi listáját.

(2)

A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően bizonyos tagállamok és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: EASA) a lista frissítése szempontjából releváns információkat juttattak el a Bizottsághoz. Egyes harmadik országok szintén szolgáltak releváns információkkal. Ezek alapján a közösségi lista frissítésre szorul.

(3)

A Bizottság vagy közvetlenül, vagy a szabályozási felügyeletért felelős hatóságokon keresztül az összes érintett légi fuvarozót értesítette azon főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján az Unión belüli működési tilalom alkalmazására vagy a közösségi listán szereplő légi fuvarozó esetében alkalmazott működési tilalom feltételeinek módosítására kerülhet sor.

(4)

A Bizottság az érintett légi fuvarozóknak lehetőséget biztosított arra, hogy betekintsenek a tagállamok által átadott dokumentumokba, írásbeli észrevételeket nyújtsanak be, és szóbeli beszámolót tartsanak a Bizottságnak és a 3922/1991/EGK tanácsi rendelettel (3) létrehozott bizottságnak (a továbbiakban: repülésbiztonsági bizottság).

(5)

A repülésbiztonsági bizottság naprakész információkat kapott a Bizottságtól a 2111/2005/EK rendelet és az annak végrehajtásáról szóló 473/2006/EK bizottsági rendelet (4) keretében megnyitott, a következő államok illetékes hatóságaival és légi fuvarozóival folytatott közös konzultációkról: Angola, Botswana, Fülöp-szigetek, Grúzia, Guineai Köztársaság, India, Indonézia, Kazahsztán, Kirgiz Köztársaság, Libanon, Líbia, Madagaszkár, Mauritániai Iszlám Köztársaság, Mozambik, Nepál, São Tomé és Príncipe, Szudán és Zambia. A repülésbiztonsági bizottság emellett Afganisztánról, Ghánáról, Iránról és Észak-Koreáról is kapott információkat a Bizottságtól. A repülésbiztonsági bizottságot a Bizottság az Oroszországi Föderációval folytatott műszaki konzultációkról is tájékoztatta.

(6)

A repülésbiztonsági bizottság meghallgatta az EASA beszámolóját a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) által az egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrző programja (USOAP) keretében végzett ellenőrzésekről készült vizsgálati jelentések elemzésének eredményeiről. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy kiemelten kezeljék az olyan államokban engedélyezett légi fuvarozók földi ellenőrzését, amelyek esetében az ICAO jelentős biztonsági problémákat tárt fel, vagy amelyek biztonságfelügyeleti rendszerének vonatkozásában az EASA jelentős hiányosságokat állapított meg. Így a Bizottság által a 2111/2005/EK rendelet alapján végzett konzultációkon túlmenően a kiemelt földi ellenőrzések további információkkal fognak szolgálni az említett államokban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági teljesítményével kapcsolatban.

(7)

A repülésbiztonsági bizottság meghallgatta az EASA beszámolóit a külföldi légi járművek biztonsági értékelésére szolgáló SAFA program keretében végzett földi ellenőrzések elemzésének eredményeiről, amely ellenőrzésekre a 965/2012/EU bizottsági rendeletnek (5) megfelelően került sor.

(8)

A repülésbiztonsági bizottság meghallgatta továbbá az EASA beszámolóját a 2111/2005/EK rendelet szerinti intézkedések vagy megfigyelés által érintett államokban végrehajtott technikai segítségnyújtási projektekről. Értesült az EASA által tervezett, valamint az érintettek által kérelmezett, a polgári légiközlekedési hatóságok igazgatási és műszaki képességének javítását célzó további technikai segítségnyújtási, illetve további együttműködési projektekről, amelyek célja a nemzetközi előírásoknak való meg nem felelések kiküszöbölése. A tagállamok arra is felkérést kaptak, hogy ezekre a kérelmekre a Bizottsággal és az EASA-val egyeztetve kétoldalú alapon reagáljanak. E tekintetben a Bizottság hangsúlyozta, mennyire hasznos tájékoztatni a nemzetközi légiközlekedési közösséget – különösen az ICAO SCAN adatbázisán keresztül – az Unió és tagállamai által biztosított technikai segítségnyújtásról, amely világszerte szolgálja a repülésbiztonság javítását.

(9)

A repülésbiztonsági bizottság meghallgatta továbbá az Eurocontrol beszámolóját a SAFA riasztórendszer státuszával kapcsolatos fejleményekről és a tilalom alá eső légi fuvarozókra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfrissebb statisztikáiról.

Uniós légi fuvarozók

(10)

Az uniós fuvarozók repülőgépein végzett földi ellenőrzésekből vagy az EASA által elvégzett szabványosítási vizsgálatokból származó adatoknak az EASA általi elemzése, valamint a nemzeti légiközlekedési hatóságok által végzett specifikus ellenőrzések és vizsgálatok eredményei alapján több tagállam végrehajtási intézkedéseket hozott, amelyekről tájékoztatták a Bizottságot és a repülésbiztonsági bizottságot. Görögország tájékoztatást adott arról, hogy a Görög Polgári Légiforgalmi Hatóság ellenőrzéseket végzett a Gain Jet Aviation és a Skygreece Airlines gépein. Az újabb ellenőrzések során nem tártak fel komolyabb problémákat.

(11)

A tagállamok megerősítették, hogy amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy az uniós légi fuvarozók esetében a megfelelő biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, készen állnak meghozni a szükséges intézkedéseket.

Angola légi fuvarozói

(12)

Az 1197/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (6) módosított 474/2006/EK rendelet lehetővé teszi az Angolában engedélyezett TAAG Angolan Airlines számára, hogy négy Boeing 737-700 típusú, D2-TBF, D2-TBG, D2-TBH és D2- TBJ lajstromjelű, három Boeing 777-200 típusú, D2-TED, D2-TEE és D2-TEF lajstromjelű és két Boeing 777-300 típusú, D2-TEG és D2-TEH lajstromjelű légi járművével járatokat üzemeltessen az Unióba.

(13)

A TAAG Angolan Airlines2014. november 21-én az illetékes angolai hatóságon (INAVIC) keresztül kérelmet nyújtott be az iránt, hogy a 474/2006/EK rendelet B. melléklete kiegészüljön egy új, Boeing 777-300 típusú légi járművel. Mind az INAVIC, mind a TAAG Angolan Airlines esetében azonban folyamatosan nehézségbe ütközik a rendszeres kapcsolattartás. Ezen túlmenően az ICAO is nehézségeket tapasztal az angolai hatósággal való kapcsolattartás tekintetében is, és emiatt az ICAO a közelmúltban több tervezett ellenőrzést is kénytelen volt lemondani. Ezek a nehézségek azt jelzik, hogy belső kommunikációs problémák vannak a TAAG Angolan Airlineson és az INAVIC-on belül, illetve a légitársaság és a hatóság között, és ebből kifolyólag nehéz megállapítani, hogy a TAAG Angolan Airlines kérésének teljesítése hordoz-e biztonsági kockázatot. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a legcélszerűbb lépés az, ha mind az INAVIC-ot, mind a TAAG Angolan Airlinest felkéri, hogy a közeljövőben teljes körűen működjenek együtt a Bizottsággal a jelenlegi biztonsági szint valamennyi szempontra kiterjedő, átfogó felülvizsgálata érdekében, amelyen belül TAAG Angolan Airlines flottájának az említett új légi járművel való bővítése is vizsgálatra kerülne.

(14)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt a TAAG Angolan Airlines flottájából további légi járműveket felvenni.

(15)

A tagállamok továbbra is ellenőrizni fogják, hogy a TAAG Angolan Airlines ténylegesen megfelel-e a vonatkozó biztonsági előírásoknak, és e célból a légi fuvarozó légi járműveit előbbre sorolt földi ellenőrzéseknek fogják alávetni a 965/2012/EU rendelet alapján.

Botswana légi fuvarozói

(16)

2013 áprilisában az ICAO koordinált hitelesítési missziót (ICVM) tartott Botswanában. Az ICVM eredményei részben pozitívak voltak: a tényleges végrehajtás szintje javult. Azonban negatív megállapítások is születtek, mivel két jelentős biztonsági problémára derült fény. 2010 óta továbbá két balesetben voltak érintettek Botswanában lajstromozott légi járművek.

(17)

Tekintettel a rendelkezésre álló információkra, az ICAO előírásainak és ajánlott gyakorlatainak tényleges végrehajtása tekintetében fennálló hiányosságra, a két jelentős biztonsági problémára, a két balesetre, valamint a Bizottság és a botswanai polgári légiközlekedési hatóság (CAAB) közötti kommunikáció nem kielégítő voltára, a Bizottság 2014. július 8-i levelében információkat kért a CAAB-tól a Botswanában engedélyezett légi fuvarozókkal kapcsolatban.

(18)

A CAAB 2014. október 3-i levelében megadta a kért tájékoztatást, hogy bizonyítsa, az ICAO előírásai és ajánlott gyakorlatai végrehajtásra, a két jelentős biztonsági probléma pedig megoldásra került.

(19)

A kapott információk alapján úgy tűnik, hogy a CAAB azt szeretné, hogy az ICAO még ez évben tartson újabb ICVM-et, és annak során ellenőrizze a két jelentős biztonsági probléma megoldására hozott javító intézkedéseket.

(20)

A kapott információkból kiderült továbbá, hogy valamennyi légi fuvarozó esetében ugyanazon a napon történt az újraengedélyezés és az új üzembentartási engedély kiadása. Ezt azt jelenti, hogy a CAAB-nál különösen nagy munkaterhelés lesz minden alkalommal, amikor a szóban forgó üzembentartási engedélyeket meg kell újítani. A CAAB a légi fuvarozók biztonsági felügyeletére vonatkozó ellenőrző programot dolgozott ki, a program végrehajtása azonban a tervezetthez képest csúszásban van. Végül az ellenőrzési tevékenységek során feltárt hiányosságoknak csak egy kis részét rögzítik, így nehéz megállapítani, hogy a CAAB mennyire képes megoldani a felmerülő biztonsági problémákat. Az említett kérdések tisztázása érdekében a Bizottság további információkat fog kérni, és a biztonsági felügyelet botswanai helyzetének részletes áttekintése érdekében technikai megbeszélésre fogja hívni a CAAB képviselőit.

(21)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében szereplő közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt botswanai légi fuvarozókat felvenni.

Grúzia légi fuvarozói

(22)

Grúzia illetékes hatóságaival (GCAA) folytatódnak a konzultációk azon korrekciós intézkedési terv GCAA általi végrehajtásának nyomon követése érdekében, amelyet a hatóság az ICAO által a Grúziában 2013 októberében végzett egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrzés során feltárt jelentős biztonsági probléma megoldása érdekében hajt végre.

(23)

A GCAA által a jelentős biztonsági probléma megoldását célzó intézkedésekre vonatkozóan nyújtott információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatóságnak nem szükséges megjelennie a repülésbiztonsági bizottság előtt. A Bizottság tájékoztatta a repülésbiztonsági bizottságot a GCAA által kidolgozott korrekciós intézkedési terv végrehajtásáról.

(24)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt grúziai légi fuvarozókat felvenni.

A Guineai Köztársaság légi fuvarozói

(25)

A 2013 januárjában Brüsszelben tartott ülésen született megállapodás alapján a Guineai Köztársaság illetékes hatósága (a továbbiakban: DNAC) rendszeresen beszámolt az ICAO által 2012 decemberében jóváhagyott korrekciós intézkedési terv folyamatban lévő végrehajtásáról, valamint az ehhez kapcsolódó összes tevékenységről.

(26)

Az elért eredményekről szóló, 2014. október 21-én beérkezett legutóbbi jelentés részletesen beszámol a korrekciós intézkedési terv végrehajtásával kapcsolatos legújabb tevékenységekről és fejleményekről. A felügyeleti kapacitásnak elsősorban a légi műveletek és a légialkalmasság területén való megerősítése érdekében folytatódik az ellenőrök képzése. A DNAC az ICAO folyamatos nyomon követési megközelítési (CMA) online eszköze segítségével a protokoll kapcsolódó kérdései alapján folytatta a még fennálló USOAP-hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett lépéseket. 2014. augusztus eleje és szeptember vége között az ICAO nem helyszíni ellenőrzés során validálta a protokoll nem helyszíni ellenőrzés keretében is értékelhető kérdéseit. Ennek eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a nyolc nélkülözhetetlen összetevő tényleges végrehajtása tekintetében általában véve enyhe javulás következett be.

(27)

Előkészítés alatt áll egy olyan jogalkotási kezdeményezés, amely alapján a DNAC saját igazgatási struktúrával rendelkező, független, pénzügyi és működési szempontból önálló polgári repülési hatósággá válhat. Az ICAO követelményeinek mindenben eleget tévő Guineai Polgári Repülési Hatóság (AGAC) várhatóan 2015 januárjában kezdheti meg működését.

(28)

2013. március végén minden korábbi üzembentartási engedélyt felfüggesztettek. Folyamatban van a nemzeti légi fuvarozó (az egy darab BE90 típusú légi járművet üzemeltető PROBIZ Guinée) ICAO-előírásoknak megfelelő, teljes, ötlépcsős engedélyezési eljárása egy egyedi, az Afrikai Polgári Repülési Konferencia/Banjul Accord Group légiközlekedés-biztonsági felügyeleti szervezet részvételével zajló misszió segítségével és támogatásával, és ezen belül zajlik a DNAC ellenőreinek az egész folyamatra kiterjedő gyakorlati képzése. Két másik légi fuvarozó (az – Eagle Air Guinée és a Sahel Aviation Service Guinée) szintén elindította az engedélyezési folyamatot. A DNAC, amelynek az ICAO dakari regionális hivatala nyújt segítséget, a tervek szerint 2014 végéig mindhárom légi fuvarozó engedélyezési eljárását lezárja.

(29)

A korrekciós intézkedési terv végrehajtásában elért eredmények hitelesítése érdekében a DNAC ICVM-et kért. Az ICAO eredetileg 2014 májusában tervezte végrehajtani az ICVM-et. A közlekedési minisztériumnál felsővezetői szinten személycserék történtek, így az ICVM-et feltételesen 2014 szeptemberének második felére halasztották. Az ebolajárvány miatt azonban mind az ICVM-et, mind az eredetileg 2014 júliusára tervezett ICAO segítségnyújtási missziót határozatlan időre elhalasztották.

(30)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt guineai köztársaságbeli légi fuvarozókat felvenni.

(31)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság kénytelen lehet a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedéseket hozni.

India légi fuvarozói

(32)

2014. november 7-én technikai megbeszélésre került sor Brüsszelben. A megbeszélésen részt vettek a Bizottság és az EASA munkatársai, és az indiai polgári légiközlekedési főigazgatóság (DGCA) magas rangú képviselői. A megbeszélésre a nemzetközi repülésbiztonsági és felügyeleti előírások India általi teljesítésének megvitatása érdekében került sor, és ezen belül is azért, mert az USA Szövetségi Légiközlekedési Hivatala (a továbbiakban: FAA) egy nemzetközi repülésbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: IASA) során feltárt hiányosságok miatt India megfelelőségi besorolását 1-ről 2. kategóriára rontotta. A DGCA részletesen bemutatta azokat a javító intézkedéseket, amelyeket az FAA általi visszasorolást eredményező hiányosságok kiküszöbölésére tett. A DGCA újból elmondta, hogy a feltárt hiányosságok többsége esetében intézkedéseket hozott, és a még fennálló problémák orvoslására korrekciós intézkedési tervet dolgozott ki. A DGCA továbbá a technikai megbeszélésen információkkal szolgált mindezzel kapcsolatban az intézkedések fenntarthatóságáról és a folyamatban lévő javulásról.

(33)

A technikai megbeszélésen a DGCA kötelezettségvállalást tett, hogy folytatja a biztonsági szempontokkal kapcsolatosan a Bizottsággal jelenleg zajló párbeszédet, és ezen belül – ha a Bizottság szükségesnek tartja – hajlandó további találkozókon részt venni. A DGCA azt is vállalta, hogy a 473/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően az Indiában engedélyezett légi fuvarozók szabályozási felügyeletéért felelős hatóságokkal folytatott hivatalos konzultációk keretében minden releváns információt eljuttat a Bizottsághoz.

(34)

A 2014. november 7-i technikai megbeszélésen elhangzott információk és a DGCA által ott tett kötelezettségvállalások alapján a Bizottság jelen szakaszban nem tartja szükségesnek, hogy indiai légi fuvarozók tekintetében működési korlátozásokat vezessen be.

(35)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt indiai légi fuvarozókat felvenni.

(36)

A tagállamoknak továbbra is a 965/2012/EU rendelet szerinti kiemelt földi ellenőrzéseknek kell alávetniük az indiai légi fuvarozók légi járműveit, hogy meggyőződjenek a megfelelő biztonsági előírások betartásáról.

Indonézia légi fuvarozói

(37)

Az indonéziai illetékes hatóságokkal (a továbbiakban: DGCA) jelenleg is zajlanak a konzultációk annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse az Indonéziában engedélyezett légi fuvarozók biztonsági felügyeletének a nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő biztosítása terén a DGCA által elért eredményeket.

(38)

A Bizottság elismeri a DGCA által az ICAO-előírásoknak teljes mértékben megfelelő légi közlekedési rendszer kiépítése érdekében tett erőfeszítéseket. Szintén elismeri, hogy a DGCA kellő átláthatóságról és információátadási szándékról tett tanúbizonyságot.

(39)

Az ICAO 2014. május 5–14. között egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrzést végzett. Az ellenőrzésről szóló végleges jelentés 2014. november 18-án készült el, és az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az indonéz repülésbiztonsági felügyeleti rendszer továbbra is átfogó javításra szorul. Az ellenőrzés során feltárt problémák orvoslása érdekében a DGCA korrekciós intézkedési tervet terjesztett elő az ICAO-nak.

(40)

2014 szeptemberében az indonéz nemzeti közlekedésbiztonsági hivatal közzétette a Lion Air repülőgépét 2013. április 13-án Balin ért balesetről készült végleges jelentést. Az átfogó jelentés elemzést tartalmaz a balesetről, és a repülésbiztonságot érintő ajánlásokat fogalmaz meg többek között a légi fuvarozó és a DGCA részére.

(41)

Jelenleg azonban nincs objektív és egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy a korrekciós intézkedési terv és a biztonsággal kapcsolatos ajánlások végrehajtása megfelelő volna.

(42)

2014. október 20-i levelében a DGCA tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a korábbi tájékoztatás óta a következő négy légitársaságot engedélyezte: 2014. augusztus 15-én kiadta a 121-042 számú engedélyt a PT. MY INDO Airlines részére, 2014. augusztus 28-án a 121-054 számú engedélyt a PT Indonesia Air Asia Extra részére, 2014. február 28-án a 135-052 számú engedélyt a PT. Elang Lintas Indonesia részére és 2014. március 12-én a 135-053 számú engedélyt a PT. Elang Nusantara Air részére. A DGCA nem nyújtott be ugyanakkor bizonyítékot arra nézve, hogy e légi fuvarozók biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(43)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletébe fel kell venni a szóban forgó négy légi fuvarozót.

Kazahsztán légi fuvarozói

(44)

A kazah illetékes hatóságokkal (a továbbiakban: CAC) jelenleg is zajlanak a konzultációk annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse a Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági felügyeletének a nemzetközi biztonsági előírások szerinti biztosítása terén a CAC által elért eredményeket.

(45)

A CAC beszámolt a Bizottságnak a 2014. május 27. és június 4. között Kazahsztánban végzett ICVM eredményeiről, és ezen belül az ICAO által 2009-ben feltárt két jelentős biztonsági problémával kapcsolatos helyzetről. A CAC jelezte, hogy az egyik, a légi járművek légi alkalmassági bizonyítványának kibocsátásával kapcsolatos, jelentős biztonsági probléma megoldódott, míg a másik, az üzembentartási engedélyek kiadásához szükséges engedélyezéssel kapcsolatos probléma továbbra is fennáll.

(46)

Az Air Astana szintén rendszeres tájékoztatást nyújtott a biztonságot érintő fejleményekről, és ezen belül az azon flottáját érintő legújabb változásokról, amely jelenleg járatokat üzemeltethet az Unióban. Az újonnan üzembe állított légi járművek nagyobb része új gyártású, és pénzügyi lízing keretében veszi őket bérbe. A légi fuvarozó bizonyos mértékben növelte jelenlegi működését, és a jövőre vonatkozóan is növelést tervez.

(47)

A Kazahsztán repülésbiztonsági felügyeleti rendszerére vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy a kazah légiközlekedési hatóságnál nincs elég megfelelően képzett és elegendő tapasztalattal rendelkező ellenőr, aki az üzembentartási engedélyekkel és különleges engedélyekkel kapcsolatos feladatokat el tudná látni, és a hatóság jelenleg nem tud folyamatos felügyeletet biztosítani a repülési műveletek terén. A Bizottság tehát arra biztatja a kazah hatóságokat, hogy fokozzák a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítéseiket.

(48)

A Bizottság és az EASA szoros figyelemmel kívánja követni a CAC által az ellenőrök felvétele, megtartása és képzése terén elért haladást, illetve a még fennálló jelentős biztonsági hiányossághoz kapcsolódó korrekciós intézkedési terv CAC általi végrehajtását.

(49)

A Bizottság 2014. szeptember 29-én naprakész információkat kért a CAC-tól a felügyelete alatt álló légi fuvarozókról, és ezen belül a visszavont üzembentartási engedélyekről. Válaszában a CAC tájékoztatta a Bizottságot a Kazahsztánban kiadott üzembentartási engedélyek aktuális állapotáról, és bizonyítékot nyújtott be három légi fuvarozó (Jet One, Luk Aero és Air Trust Aircompany) üzembentartási engedélyének visszavonásáról.

(50)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletéből törölni kell a Jet One, Luk Aero és Air Trust Aircompany légi fuvarozókat.

(51)

A tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell a releváns biztonsági előírások hatékony betartását azáltal, hogy az Air Astana légi járműveit a 965/2012/EU rendelet értelmében kiemelt földi ellenőrzéseknek vetik alá.

A Kirgiz Köztársaság légi fuvarozói

(52)

2014. október 18-i és 2014. november 13-i levelében a Kirgiz Köztársaság illetékes hatósága (KG CAA) naprakész információkat nyújtott az országban engedélyezett, az Unión belül jelenleg működési tilalom alá tartozó légi fuvarozókról. Az e levelekben szereplő információk és a kísérő dokumentumok szerint a KG CAA négy légi fuvarozó, a Kyrgyz Airlines, a SAEMES, a Supreme Aviation és a Click Airways üzembentartási engedélyét felfüggesztette, a Kyrgyz Trans Avia légi fuvarozó üzembentartási engedélyét pedig visszavonta. A Kirgiz Köztársaság jogszabályai értelmében az üzembentartási engedély felfüggesztése egyenlő annak visszavonásával, amennyiben a felfüggesztett engedély jogosultja a felfüggesztést követő három hónapon belül nem kérelmezi az engedélyezési eljárás elindítását. A Kyrgyz Airlines, a SAEMES, a Supreme Aviation és a Click Airways engedélyük felfüggesztése óta nem kérelmezte az engedélyezési eljárás elindítását. Ennek következtében üzembentartási engedélyüket visszavontnak kell tekinteni.

(53)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletéből törölni kell a Kyrgyz Airlines, a SAEMES, a Supreme Aviation, a Click Airways és a Kyrgyz Trans Avia légi fuvarozókat.

Libanon légi fuvarozói

(54)

Libanon illetékes hatóságaival (DGCA Lebanon) folytatódnak a konzultációk annak érdekében, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy Libanon dolgozik az ICAO által a 2012. december 5–11. között végrehajtott ICVM során feltárt hiányosságok kiküszöbölésén. Libanon korrekciós intézkedési tervet dolgozott ki, és jelenleg az abban szereplő intézkedések végrehajtásán és különösen a Libanon légi fuvarozóinak engedélyezését érintő jelentős biztonsági hiányosságok kiküszöbölésén dolgozik.

(55)

Egy 2014. július 14-én tartott technikai megbeszélés során a DGCA Lebanon információkkal szolgált a szervezet vezetésében lezajlott változásokról, a DGCA Lebanon által foglalkoztatott és a Middle East Airlines által kiküldött munkatársak kinevezéséről, továbbá arról, hogy javította a jelentős biztonsági hiányosságok hátterében álló okok feltérképezését, és arról, hogy politikai szinten az érintettek egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy Libanon részéről milyen lépésekre van szükség. A DGCA Lebanon átadta a Libanonban kiadott üzembentartási engedélyek teljes listáját, és információkkal szolgált a két légi fuvarozó üzembentartási engedélyének megújításáról.

(56)

A DGCA Lebanon tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy az ICAO részére elküldte a jelentős biztonsági hiányosságok megszüntetéséről szóló jelentést. Ezek a korrekciós intézkedések azonban jelenleg még ellenőrzésre szorulnak.

(57)

2014. október 14–15-én a Bizottság nem hivatalos látogatás tett a DGCA Lebanonnál. Ennek alkalmával a libanoni hatóság felhívta a figyelmet az Unióval való sikeres kommunikáció eredményeképpen a DGCA által 2014 júliusa óta tett előrelépésről. Libanon komolyan veszi a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által feltárt jelentős biztonsági hiányosságot, és ellenőrizte az összes üzembentartási engedélyt. A DGCA Lebanon hangsúlyozta, hogy a polgári légiközlekedési főigazgatóság – noha még nem tekinthető megfelelő személyzettel rendelkező, független polgári légiközlekedési hatóságnak – immár teljes hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az összes légi fuvarozó tekintetében ellenőrizze a biztonsággal kapcsolatos valamennyi szempontot. Libanon 2014. november 9-én további információkkal szolgált repülésbiztonsági intézkedési tervéről, és ezen belül a független polgári légiközlekedési hatóság létrehozására irányuló terveiről.

(58)

Mindezek alapján a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében tovább kell folytatni a konzultációkat a libanoni hatóságokkal.

(59)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt libanoni légi fuvarozókat felvenni.

(60)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság kénytelen lehet a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedéseket hozni.

Líbia légi fuvarozói

(61)

2012 áprilisában Líbia illetékes hatóságai (a továbbiakban: LYCAA) beleegyeztek, hogy egyetlen, Líbiában engedélyezett légi fuvarozó se üzemeltethessen járatot az Unióba. A cél az volt, hogy elegendő idő álljon a LYCAA rendelkezésre ahhoz, hogy újraengedélyezze a szóban forgó légi fuvarozókat, és biztosítsa a nemzetközi biztonsági előírások teljesítéséhez szükséges felügyeleti kapacitást.

(62)

A Bizottság nyomon követte e korlátozások eredményességét. Emellett rendszeresen konzultált a LYCAA képviselőivel a hatóság által a polgári légiközlekedés biztonsági rendszerének korszerűsítése terén elért haladásról.

(63)

2014 márciusáig némi előrelepést lehetett tapasztalni mind a LYCAA, mind a főbb légi fuvarozók (Libyan Airlines és Afriqiyah Airways) tekintetében. A légi fuvarozók engedélyezése azonban a vártnál sokkal több időt vett igénybe.

(64)

Amint azt a Bizottság és a repülésbiztonsági bizottság 2014 áprilisában kijelentette (7), a LYCAA csak akkor engedélyezheti légi fuvarozói részére az Unióba való repülést, ha a Bizottság számára kielégítő módon sikerül bizonyítani, hogy az újraengedélyezési eljárás eredményesen lezárult, és az ICAO-előírásoknak megfelelő folyamatos felügyelet biztosított.

(65)

2014 júniusa és júliusa folyamán azonban a líbiai biztonsági helyzet jelentősen romlott, mindenekelőtt a Tripoli nemzetközi repülőtéren és annak közelében kezdődött erőszakos cselekmények nyomán. A biztonsági helyzet továbbra is ingatag. Az erőszakos cselekmények nyomán a Tripoli nemzetközi repülőtéren épületek, infrastruktúrák és légi járművek rongálódtak meg, illetve komoly kár keletkezett bennük, így mind a repülőtér, mind a helyi légtér használhatatlanná vált.

(66)

Tekintettel arra, hogy tisztázatlan, hogy az erőszakkitörés miatt, illetve a stabil és hatékony kormányzat hiányából kifolyólag a LYCAA képes-e ellátni a légi fuvarozók felügyeletét, a Bizottság nem bízik abban, hogy a LYCAA saját hatáskörében képes érvényesíteni azt a korlátozást, hogy egyetlen, Líbiában engedélyezett légi fuvarozó se üzemeltethessen járatot az Unióba. A Bizottság továbbá nincs meggyőződve arról, hogy a LYCAA képes betartani a líbiai légi fuvarozók biztonsági felügyeletével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit. A Bizottság emellett azt is aggasztónak véli, hogy az erőszakhullám nyomán sok légi jármű megsérült, és úgy véli, kétséges, hogy ezek légialkalmasságának fenntartása biztosított volna.

(67)

A LYCAA 2014. november 25-én prezentációt tartott a Bizottságnak és a repülésbiztonsági bizottságnak a repülésbiztonság Líbiában való fenntartása érdekében tett intézkedésekről; a prezentáció alapján egyértelmű, hogy a LYCAA jelenlegi vezetése által tett erőfeszítések ellenére továbbra is komoly aggályok vannak a közvetlen repülésbiztonsági kockázatok megfelelő kezelése tekintetében. Ezeket az aggályokat megerősíti, hogy a helyzet jelenleg is instabil.

(68)

Tekintettel arra, hogy tisztázatlan, hogy a LYCAA milyen mértékben képes ellátni a líbiai légi fuvarozók megfelelő felügyeletét és ellenőrzés alatt tartani a közvetlen biztonsági kockázatokat, megállapítást nyert, hogy a LYCAA nem tudja betartani a repülésbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit.

(69)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletébe fel kell venni a Líbiában engedélyezett összes légi fuvarozót.

Madagaszkár légi fuvarozói

(70)

A madagaszkári illetékes hatóságokkal folytatódnak a konzultációk annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse a Madagaszkárban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági felügyeletének a nemzetközi biztonsági előírások szerinti biztosítása érdekében a hatóság által tett lépéseket.

(71)

2014. október 23-án a Bizottság az EASA támogatásával konzultációt tartott Madagaszkár illetékes hatóságaival és az Air Madagascar légi fuvarozó képviselőivel. A találkozón a légi fuvarozó információval szolgált a flottáját érintő változásokról, és elmondta, hogy két Boeing 737 típusú, a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletében szereplő légi járművét 2015-től kezdődően ugyanilyen típusú légi járművekkel fogja fokozatosan felváltani, és 2015 első negyedévében egy új, ATR 72-600 típusú légi járművel bővíti flottáját.

(72)

2014. november 10-én az Air Madagascar légi fuvarozó a B. melléklet módosítása iránti kérelmet nyújtott be, hogy a Boeing 737 típusú jelenlegi flottát a későbbiekben felváltó új Boeing 737 típusú légi járművekkel, valamint az új ATR 72-600 típusú légi járművel üzemeltethessen járatokat az Unióba.

(73)

Az Air Madagascar bizonyítékot nyújtott be arról, hogy flottájának biztonsági teljesítménye javult. Madagaszkár illetékes hatóságai arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az Air Madagascar Boeing B737 típusú légi járművekkel végzett műveletei esetében kielégítő mértékű az ICAO-követelmények teljesülése. A tagállamok és az EASA is megerősítették, hogy a SAFA-program keretében az uniós repülőtereken végzett földi ellenőrzések során nem azonosítottak különösebb problémát.

(74)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját az Air Madagascar tekintetében indokolt módosítani. A 474/2006/EK bizottsági rendelet B. mellékletét módosítani kell annak érdekében, hogy az Air Madagascar üzembentartási engedélyében most vagy a jövőben szereplő B737 típusú, valamint ATR 72/42 típusú légi járművek üzemeltethessenek járatokat az Unióba.

(75)

A tagállamok továbbra is ellenőrizni fogják a releváns biztonsági előírások érvényesülését azáltal, hogy az Air Madagascar légi járműveit a 965/2012/EU rendelet értelmében kiemelt földi ellenőrzéseknek vetik alá.

A Mauritániai Iszlám Köztársaság légi fuvarozói

(76)

Az EASA tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy jelentések szerint a Mauritania Airlines International (MAI) esetében komoly biztonsági hiányosságok állnak fenn, és a légi fuvarozó hosszabb ideje nem hoz intézkedést a SAFA-program alapján elvégzett egyéb földi ellenőrzések során azonosított hiányosságok felszámolására. A hiányosságok a repülés előkészítéséhez és a teljesítményszámításokhoz kapcsolódnak. Noha a légi járművek állapotában bekövetkezett némi javulás, a közelmúltban feltárt hiányosságok közvetlen hatást gyakorolnak a műveletek biztonságára, és korrekciós intézkedéseket igényelnek.

(77)

Az enyhítő intézkedések mihamarabbi megtétele érdekében a Bizottság közvetlenül tájékoztatta az illetékes nemzeti hatóságot (ANAC) és a Mauritania Airlines International (MAI) légi fuvarozót a hiányosságokról. Az ANAC a tájékoztatást tudomásul vette, és beszámolt számos korrekciós intézkedésről, valamint a legutóbbi ICAO-ellenőrzésnek a repülőterek és a légiforgalmi tájékoztató szolgáltatások területét érintő eredményeiről.

(78)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt mauritániai iszlám köztársaságbeli légi fuvarozókat felvenni.

(79)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság kénytelen lehet a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedéseket hozni.

Mozambik légi fuvarozói

(80)

Mozambik illetékes hatósága (a továbbiakban: IACM) beszámolt az ICAO-nak beküldött és az ICAO által jóváhagyott korrekciós intézkedési terv folyamatban lévő végrehajtásáról. Az elért eredményekről szóló legutóbbi jelentésből és az azt alátámasztó dokumentumokból, amelyeket a Bizottság és az EASA 2014. szeptember 26-án kapott meg, kiderül, hogy az IACM tovább dolgozott a jogi keretek módosításán, és ennek keretében olyan jogalkotási javaslatokat nyújtott be, amelyek célja egyrészről a polgári légiközlekedési törvénynek az ICAO követelményeivel való fokozottabb összhangba hozása, másrészről az, hogy az IACM egyszerű szabályozó szervből hatósággá alakuljon, és tovább folytassa a meglévő szabályoknak az ICAO módosított előírásaihoz és ajánlott gyakorlataihoz való igazítását. A felügyeleti kapacitásnak elsősorban a légi műveletek és az engedélyezés, a repülőterek, a légialkalmasság és a szabályalkotás és -végrehajtás területén való megerősítése érdekében folytatódik az ellenőrök felvétele és képzése. A belső kapacitás építésére irányuló erőfeszítéseket az IACM afrikai és európai hatóságokkal, valamint regionális szervezetekkel való partnerség révén is fokozza. Az összes repülőtér esetében sor került a repülőtér-engedélyezési eljárás hiányelemzésére, és a nemzetközi repülőterek (Maputo, Beira és Nacala) engedélyezésére vonatkozóan részletes tervet kell készíteni, hogy az eljárás 2015-ben elkezdődhessen. Jelenleg kidolgozás alatt van az állami biztonsági program, amely várhatóan 2017-ben készül el.

(81)

Az IACM folytatta a még fennálló USOAP-hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett lépéseket a protokoll kapcsolódó kérdései alapján. Továbbá a válaszok alátámasztására szolgáló, előírt szabályok és eljárások közül több elkészült, és a kapcsolódó dokumentumok az ICAO CMA online eszköze segítségével benyújtásra kerültek. Ezen intézkedések ICAO általi hitelesítése még nem zárult le.

(82)

Az IACM ICVM-et kért a korrekciós intézkedési terv végrehajtásában elért eredmények hitelesítése érdekében: az ICAO ezt a tervek szerint 2014. november 26. és december 4. között folytatja le, és a vizsgálat kiterjed a jogalkotásra, a polgári légiforgalmi hatóság szervezeti felépítésére, a repülőterekre és a léginavigációs szolgálatokra.

(83)

A Bizottság tudomásul vette az IACM által az ICAO azonosította hiányosságok orvoslásában jelentett haladást, és további erőfeszítéseket szorgalmaz a nemzetközi előírásoknak teljes mértékben megfelelő légi közlekedési rendszer kiépítése terén végzett munka sikeres lezárására. Az eddig elért jelentős eredményekre és a további várható fejlődésre tekintettel 2015 első negyedévében uniós biztonságértékelési látogatásra kerülhet sor. Számos fontos, a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdés azonban jelen pillanatban is fennáll és átfogó megoldásra vár.

(84)

A Linhas Aéreas de Moçambique S.A. (LAM) egyik gépének 2013. november 29-i balesetére vonatkozó vizsgálat még zajlik. A végleges baleseti vizsgálati jelentés 2014 végére várható. A balesetet követően a LAM átfogó felülvizsgálatot végzett a belső biztonsági és védelmi képzésre, mechanizmusokra és eljárásokra vonatkozóan, és ennek nyomán szigorúbb szervezeti és működési előírásokat léptetett életbe. Ezzel párhuzamosan folytatta a biztonságirányítási rendszer (SMS) fejlesztését, különös tekintettel a repülési adatok elemzésére és cseréjére.

(85)

Az IACM arról is beszámolt, hogy folytatta az ICAO szabványoknak és ajánlott gyakorlatoknak megfelelő légi fuvarozók engedélyezési eljárását. Az IACM által átadott lista szerint engedélyezésre került egy új légi fuvarozó, a Makond Lda. Az IACM azonban nem tudott benyújtani bizonyítékot arra nézve, hogy e légi fuvarozó biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(86)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletébe fel kell venni a Makond Lda légi fuvarozót.

Nepál légi fuvarozói

(87)

A Bizottság folytatta a konzultációkat a nepáli illetékes hatósággal (CAAN), hogy megállapítsa, a hatóság képes-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági szabványok megfelelő végrehajtására és érvényesítésére.

(88)

A Bizottság kérésére a CAAN dokumentumokat nyújtott be a biztonsági felügyeleti tevékenység vonatkozásában tett előrelépésről, és ezen belül a 2014 februárjában Nepálban tett uniós biztonsági ellenőrzés során azonosított hiányosságok, az ICAO által feltárt jelentős biztonsági hiányosságok és az ICAO ellenőrzések tekintetében elért eredményekről.

(89)

A Bizottság és az EASA 2014. szeptember 24-én megbeszélést tartott a CAAN képviselőivel. Ennek során elsősorban a személyzet tanúsítása és képzése, a légi fuvarozók engedélyezése és a légi műveletek felügyelete terén elért haladásról volt szó.

(90)

Úgy tűnik, hogy az előrelépés lassú, és az eredményekhez több időre van szükség. Különösen az aggályos, hogy a többfős légi személyzet tagjaira vonatkozó követelményekkel a CAAN mindezidáig nem foglalkozott kielégítően; ez elsősorban abból derül ki, hogy a 2014. február 16-i halálos kimenetelű baleset valószínűsíthető okaként a baleseti jelentés a megfelelő képzés hiányát jelölte meg.

(91)

Emellett továbbra is kételyek vannak azzal kapcsolatban, hogy a légi fuvarozók CAAN általi újraengedélyezése megfelelő-e, és valószínű, hogy nem alkalmas annak biztosítására, hogy valamennyi nepáli légi fuvarozó megfeleljen a nemzetközi repülésbiztonsági követelményeknek. A Bizottság ezért arra biztatja a CAAN-t, hogy az egyes témakörök szakértőitől kérjen segítséget a folyamat értékeléséhez, vizsgálja meg annak megfelelőségét és tegye meg a szükséges intézkedéseket.

(92)

Az uniós helyszíni ellenőrzés során tett észrevételek tekintetében elért haladás és a nepáli légi közlekedés biztonságának javításával kapcsolatos egyéb kérdések megtárgyalása céljából 2014. november 11-én találkozóra került sor a Bizottság, az EASA és a Nepal Airlines Corporation, a Buddha Air, a Shree Airlines, a Tara Air és a Yeti Airlines légi fuvarozók között.

(93)

Biztató, hogy egyes légi fuvarozók olyan szinten képesek a műveleteikhez kapcsolódó kockázatokat kezelni, hogy azzal csökkenteni tudják a CAAN nem kielégítő mértékű felügyeleti tevékenységéből eredő kockázatokat. Ennek ellenére a Bizottság és a repülésbiztonsági bizottság megállapította, hogy a nepáli illetékes hatóságok nem képesek olyan mértékben végrehajtani és érvényesíteni a nemzetközi biztonsági előírásokat, amely alapján enyhíteni lehetne a működési tilalmon.

(94)

Meg kell továbbá jegyezni, hogy a Bizottság 2014. augusztus 25-én levelet intézett a CAAN-hoz, amelyben naprakész információkat kért a CAAN felügyelete alatt álló légi fuvarozókról. 2014. szeptember 10-i levelében a CAAN tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a korábbi tájékoztatás óta egy új légi fuvarozót engedélyezett: 2014. július 3-án kiadta a 082/2014 számú engedélyt a Manang Air Pvt. Ltd. részére. A CAAN ugyanakkor nem nyújtott be bizonyítékot arra nézve, hogy e légi fuvarozó biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(95)

Azon légi fuvarozók, amelyeknek korábban a nemzetközi fuvarozásra vonatkozóan külön üzembentartási engedélyt adtak ki, most az összes műveletre kiterjedő üzembentartási engedélyt kaptak. Ezért a CAAN visszavonta a Buddha Air (International Operations) 058/2010 számú engedélyét és a Shree Airlines (International Operations) 059/2010 számú engedélyét.

(96)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletébe fel kell venni a Manang Air Pvt. légi fuvarozót, a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletéből pedig törölni kell a Buddha Air (International Operations) és a Shree Airlines (International Operations) légi fuvarozókat.

A Fülöp-szigetek légi fuvarozói

(97)

2014. április 9-én a FAA bejelentette, hogy az IASA ellenőrzési program keretében a Fülöp-szigetek megfelelőségi besorolását 2-ről 1. kategóriára javítja. A Bizottságnak címzett 2014. július 24-i levelében a Fülöp-szigeteki Polgári Repülési Hatóság (a továbbiakban: CAAP) utalt a FAA azon korábbi döntésére, hogy javítsa a Fülöp-szigetek megfelelőségi besorolását. A levélben a hatóság utalt továbbá az ICAO azon korábbi tájékoztatására, miszerint a Fülöp-szigetek megoldotta a korábban feltárt jelentős biztonsági problémákat. A CAAP végül ebben a levélben közölte azt is, hogy következő célja, hogy a Fülöp-szigeteken engedélyezett és az Unióban továbbra is működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók működésére vonatkozó tilalom kerüljön feloldásra.

(98)

A CAAP-nak címzett, 2014. szeptember 22-i levelében a Bizottság megerősítette, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájáról kizárólag kellő bizonyítékok alapján lehet a Fülöp-szigetek légi fuvarozóit törölni. E célból 2014. november 4-én találkozóra került sor, amelyen a Bizottság és az EASA szakértői, valamint a CAAP rangidős képviselői vettek részt.

(99)

A 2014. november 4-i találkozón a CAAP képviselői a bizonyítékok között részletesen bemutatták a CAAP jelenlegi szervezeti felépítését, valamint azokat a javasolt javításokat, amelyek révén fokozható a hatóság felügyeleti képessége. A hatóság beszámolt továbbá a Fülöp-szigeteken engedélyezett légi fuvarozók tekintetében jelenleg folytatott felügyeleti tevékenységéről. A CAAP bemutatta a folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztéseket, és az állami biztonsági programjában (SSP) szereplő további javasolt fejlesztéseket.

(100)

2014. szeptember 22-i levelében a Bizottság javasolta, hogy az EASA helyszíni látogatás formájában nyújtson a Fülöp-szigeteknek technikai támogatást. A látogatásra a 2014. november 10-i héten került sor.

(101)

A CAAP által a 2014. november 4-i találkozón előadott beszámoló és bemutatott bizonyítékok alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Fülöp-szigeteken engedélyezett légi fuvarozók tekintetében a Fülöp-szigetek hatósága által végzett felügyeleti tevékenység fejlődése biztató. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a jövőben uniós helyszíni ellenőrző látogatásra kerülhessen sor.

(102)

A CAAP azon célkitűzésével kapcsolatban azonban, hogy a Fülöp-szigeteken engedélyezett légi fuvarozók működésére vonatkozó tilalom feloldásra kerüljön, hangsúlyozni kell, hogy ehhez az szükséges, hogy átfogó értékelésre kerüljön az összes releváns információ, és kielégítő eredménnyel záruljon az uniós helyszíni ellenőrző látogatás.

(103)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében szereplő közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a Fülöp-szigetek légi fuvarozói tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

(104)

A tagállamoknak továbbra is a 965/2012/EU rendelet szerinti kiemelt földi ellenőrzéseknek kell alávetniük a Philippine Airlines és a Cebu Pacific Air légi fuvarozók légi járműveit, hogy meggyőződjenek a megfelelő biztonsági előírások betartásáról.

Az Orosz Föderáció légi fuvarozói

(105)

A Bizottság, az EASA és a tagállamok továbbra is szorosan figyelemmel követték az Oroszországi Föderációban engedélyezett és az Unióba járatokat működtető légi fuvarozók biztonsági teljesítményét, és ennek keretében a 965/2012/EU rendelet szerinti kiemelt földi ellenőrzéseknek vetették alá egyes orosz légi fuvarozók járműveit.

(106)

2014. október 15-én a Bizottság találkozott a Kogalymavia képviselőivel, hogy meggyőződjön a légi fuvarozó által a biztonsági szint javítására tett intézkedések hatékonyságáról. A Kogalymavia által elért haladás általánosságban megfelelőnek tűnt. A Bizottság arra biztatja a légi fuvarozót, hogy folytassa a pozitív repülésbiztonsági kultúra kialakítására tett erőfeszítéseket, és ezen belül a biztonságra vonatkozó alapvető információk jelentését.

(107)

2014. november 6-án a Bizottság az EASA és az egyik tagállam támogatásával találkozót tartott az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (FATA) képviselőivel. A találkozó résztvevői arról szerettek volna megbizonyosodni, hogy a megelőző 12 hónapban végzett SAFA-ellenőrzések során az orosz légi fuvarozók tekintetében azonosított hiányosságokat az érintett légi fuvarozók megfelelően kezelték. A találkozón a FATA vállalta, hogy alaposabban megvizsgálja egyes komoly hiányosságok okait, és nyomon követi azokat az eseteket, amikor a feltárt meg nem felelések nem kerültek javításra.

(108)

2014. november 21-én a FATA arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy azt tanácsolta az orosz légi fuvarozóknak, hogy a SAFA-adatbázisban szereplő összes, még megoldatlan problémát azonnal kezeljék, és a SAFA-ellenőrzésekkel és az azonosított hiányosságokkal kapcsolatos problémák elkerülése érdekében folyamatosan alkalmazzanak korrekciós intézkedéseket.

(109)

A rendelkezésre álló információk alapján megállapításra került, hogy az orosz légügyi hatóságoknak vagy az Oroszországi Föderációban engedélyezett légi fuvarozók képviselőinek nem szükséges a repülésbiztonsági bizottság előtt megjelenniük.

(110)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájára a jelenlegi állás szerint nem indokolt orosz föderációbeli légi fuvarozókat felvenni.

(111)

A tagállamoknak azonban továbbra is a 965/2012/EU rendelet szerinti kiemelt földi ellenőrzéseknek kell alávetniük az orosz föderációbeli légi fuvarozók légi járműveit, hogy meggyőződjenek a megfelelő nemzetközi biztonsági előírások betartásáról. Amennyiben az ellenőrzések eredményei arra utalnak, hogy a vonatkozó biztonsági előírásoknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, az orosz föderációbeli légi fuvarozókkal szemben a Bizottság kénytelen lehet a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedéseket hozni.

São Tomé és Príncipe légi fuvarozói

(112)

São Tomé és Príncipe illetékes hatósága (INAC) hosszú idő után 2014. szeptember 22-én újra felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, és tájékoztatást adott az eltelt időszak során megvalósult eredményekről.

(113)

2014. május 28-án az ICAO jelezte, hogy a légi üzemben tartók engedélyezésével és folyamatos felügyeletével, valamint a repülőtér-üzembentartók által nyújtott védelem biztosításával kapcsolatos jelentős biztonsági problémák megoldódtak. Ezzel São Tomé és Príncipe a korábban feltárt összes jelentős biztonsági problémát elhárította.

(114)

Folyamatban van az INAC által benyújtott korrekciós intézkedési terv végrehajtása. A terv végrehajtásának a 2014. április közepén fennálló állapotáról készült összefoglaló szerint a 2014. november végéig végrehajtani tervezett intézkedések 20 %-a valósult meg a tervek szerint, 25 %-uk még folyamatban van, a fennmaradó 55 % még nem kezdődött el, és végrehajtásuk határideje jelentősen eltolódott.

(115)

Az INAC visszavonta nyolc légi fuvarozó üzembentartási engedélyét (British Gulf International Company Ltd, Executive Jet Services, Global Aviation Operation, Goliaf Air, Island Oil Exploration, Transafrik International Ltd, Transcargo és Transliz Aviation). Az INAC írásos bizonyítékot nyújtott be a szóban forgó légi fuvarozók üzembentartási engedélyének visszavonásáról.

(116)

A Bizottság tudomásul veszi az INAC által jelentett pozitív fejleményekről, és különösen örvendetesnek találja, hogy visszavonásra került azon légi fuvarozók üzembentartási engedélye, amelyek elsődleges üzleti tevékenységének helye az országon kívül van, és hogy e légi fuvarozók légi járművei törlésre kerültek São Tomé és Príncipe nyilvántartásából.

(117)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletéből törölni kell a szóban forgó légi fuvarozókat.

(118)

Az INAC arról is beszámolt, hogy üzembentartási engedélyt adott ki az STP Airways és az Africa's Connection légi fuvarozók részére. Az INAC azonban nem tudott benyújtani bizonyítékot arra nézve, hogy e két légi fuvarozó biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(119)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK bizottsági rendelet A. mellékletébe fel kell venni a STP Airways és az Africa's Connection légi fuvarozókat.

Szudán légi fuvarozói

(120)

A Szudáni Polgári Repülési Hatóság (SCAA) információkat nyújtott be a Bizottsághoz négy légi fuvarozóval kapcsolatban: ezek a BADR Airlines (BDR), a Nova Airlines (NOV), a Sudan Airways (SUD) és a Tarco Air (TRQ). Az alátámasztó dokumentumokból az derül ki, hogy a szóban forgó légi fuvarozók biztonságirányítási szintje eltérő. A dokumentumokból azonban látszik, hogy komoly előrelépés történt egy esetlegesen 2015-ben végrehajtandó uniós ellenőrző látogatás előkészítése érdekében.

(121)

Az SCAA továbbá tájékoztatta a Bizottságot a repülőterek és a légiforgalmi tájékoztató szolgáltatások területén végrehajtott legutóbbi ICAO-ellenőrzés eredményeiről. Noha ezek az ellenőrzések nem kapcsolódnak a Szudánban engedélyezett légi fuvarozók tekintetében az Unió számára elsődleges fontosságú műszaki területekhez, azaz a személyzeti engedélyekhez, illetve a légi művelethez és a légialkalmassághoz, azt mutatják, hogy az SCAA arra törekszik, hogy a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdésekre nézve átfogó megközelítést alkalmazzon.

(122)

Úgy tűnik, hogy az SCAA fokozatos lépésekben reális eredményeket ért el, így fenntartható javulást mutat fel. Azonban még alapos vizsgálatra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy az SCAA és a Szudánban engedélyezett légi fuvarozók teljesítik-e a nemzetközi repülésbiztonsági követelményeket. Emellett további ellenőrzés szükséges uniós ellenőrző látogatás formájában, és csak azt követően kerülhet lehet megfontolni az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

(123)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében szereplő közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a szudáni légi fuvarozók tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

Zambia légi fuvarozói

(124)

2014. május 15-i levelében a zambiai polgári repülési főigazgatóság arról számolt be a Bizottságnak, hogy a zambiai polgári légiközlekedési hatóság (ZCAA) megkezdte működését, és igazgatási kapacitása bővítésre került. A levélben továbbá naprakész információk szerepeltek a feltárt biztonsági hiányosságok korrekciójára irányuló javító intézkedésekről, és 2014. augusztus 5-én a Bizottság a biztonsági tervet is megkapta. A terv tartalmazza azokat a további intézkedéseket, amelyeket végre kell hajtani ahhoz, hogy a légiközlekedés-biztonság terén Zambiában hatékony és eredményes szabályozási és felügyeleti rendszer működjön, továbbá egyértelmű célokat határoz meg rövid, közép- és hosszú távon.

(125)

A Bizottság és a repülésbiztonsági bizottság tudomásul vette a zambiai polgári repülési főigazgatóság által elért eredményeket, és arra biztatta a zambiai hatóságokat, hogy folytassák a munkát annak érdekében, hogy a megfelelő időpontban és a szükséges ellenőrzések után sor kerülhessen a jelenlegi üzemeltetési korlátozások enyhítésére. Jelenleg azonban számos jelentős hiányosság áll fenn, különösen a ZCAA létrehozása és ezen belül az elegendő számú és megfelelő képzettségű munkatárs rendelkezésre állása, valamint az ICAO-mellékletek rendelkezéseinek végrehajtására szolgáló azon jogszabályok és szabályzatok aktualizálása terén, amelyek a biztonsági tervben azonosításra kerültek és amelyek tekintetében még intézkedésre van szükség.

(126)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében szereplő közös kritériumok alapján tehát megállapítást nyert, hogy a zambiai légi fuvarozók tekintetében jelenleg semmi nem indokolja az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítását.

(127)

A 2111/2005/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése elismeri, hogy a biztonságot érintő következmények miatt gyors döntéshozatalra van szükség, és adott esetben sürgősségi eljárás is igénybe vehető. Ezért az érzékeny információk védelme és a kereskedelmi kihatások minimalizálása érdekében fontos, hogy az Unión belül működési tilalom vagy korlátozás alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának módosítására vonatkozó határozatok kihirdetésére és hatálybalépésére közvetlenül az elfogadásukat követően sor kerüljön.

(128)

A 474/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(129)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a repülésbiztonsági bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 474/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az A. melléklet helyébe e rendelet A. mellékletének szövege lép;

2.

A B. melléklet helyébe e rendelet B. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Violeta BULC

a Bizottság tagja


(1)   HL L 344., 2005.12.27., 15. o.

(2)  A Bizottság 2006. március 22-i 474/2006/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról (HL L 84., 2006.3.23., 14. o.).

(3)  A Tanács 1991. december 16-i 3922/1991/EGK rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról (HL L 373., 1991.12.31., 4. o.).

(4)  A Bizottság 2006. március 22-i 473/2006/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23., 8. o.).

(5)  A Bizottság 2012. október 5-i 965/2012/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(6)  A Bizottság 2011. november 21-i 1197/2011/EU végrehajtási rendelete (HL L 303., 2011.11.22., 14. o.). Lásd különösen e rendelet (26)–(30) preambulumbekezdését.

(7)  A Bizottság 2014. április 10-i 368/2014/EU végrehajtási rendelete (HL L 108., 2014.4.11., 16. o.). Lásd különösen e rendelet (64) preambulumbekezdését.


A. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK LISTÁJA, AMELYEK TELJES MŰKÖDÉSE – BIZONYOS KIVÉTELEK MELLETT – TILALOM TÁRGYÁT KÉPEZI AZ EU-BAN (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)

Az üzembentartási engedély (AOC) száma vagy a működési engedély száma

ICAO szerinti légitársaságkód

Az üzemben tartó illetősége szerinti állam

BLUE WING AIRLINES

SRBWA-01/2002

BWI

Suriname

MERIDIAN AIRWAYS LTD

AOC 023

MAG

Ghánai Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Afganisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Afgán Iszlám Köztársaság

ARIANA AFGHAN AIRLINES

AOC 009

AFG

Afgán Iszlám Köztársaság

KAM AIR

AOC 001

KMF

Afgán Iszlám Köztársaság

PAMIR AIRLINES

Ismeretlen

PIR

Afgán Iszlám Köztársaság

SAFI AIRWAYS

AOC 181

SFW

Afgán Iszlám Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Angolában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a B. mellékletbe felvett TAAG Angola Airlines kivételével), beleértve a következőket:

 

 

Angolai Köztársaság

AEROJET

AO 008-01/11

TEJ

Angolai Köztársaság

AIR GICANGO

009

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

AIR JET

AO 006-01/11-MBC

MBC

Angolai Köztársaság

AIR NAVE

017

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

AIR26

AO 003-01/11-DCD

DCD

Angolai Köztársaság

ANGOLA AIR SERVICES

006

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

DIEXIM

007

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

FLY540

AO 004-01 FLYA

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

GIRA GLOBO

008

GGL

Angolai Köztársaság

HELIANG

010

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

HELIMALONGO

AO 005-01/11

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

MAVEWA

016

Ismeretlen

Angolai Köztársaság

SONAIR

AO 002-01/10-SOR

SOR

Angolai Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Beninben felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Benini Köztársaság

AERO BENIN

PEA No 014/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS

AEB

Benini Köztársaság

AFRICA AIRWAYS

Ismeretlen

AFF

Benini Köztársaság

ALAFIA JET

PEA No 014/ANAC/MDCTTTATP-PR/DEA/SCS

Ismeretlen

Benini Köztársaság

BENIN GOLF AIR

PEA No 012/MDCTTP-PR/ANAC/DEA/SCS.

BGL

Benini Köztársaság

BENIN LITTORAL AIRWAYS

PEA No 013/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS.

LTL

Benini Köztársaság

COTAIR

PEA No 015/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS.

COB

Benini Köztársaság

ROYAL AIR

PEA No 11/ANAC/MDCTTP-PR/DEA/SCS

BNR

Benini Köztársaság

TRANS AIR BENIN

PEA No 016/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS

TNB

Benini Köztársaság

A szabályozási felügyeletért a Kongói Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Kongói Köztársaság

AERO SERVICE

RAC06-002

RSR

Kongói Köztársaság

CANADIAN AIRWAYS CONGO

RAC06-012

Ismeretlen

Kongói Köztársaság

EMERAUDE

RAC06-008

Ismeretlen

Kongói Köztársaság

EQUAFLIGHT SERVICES

RAC 06-003

EKA

Kongói Köztársaság

EQUAJET

RAC06-007

EKJ

Kongói Köztársaság

EQUATORIAL CONGO AIRLINES S.A.

RAC 06-014

Ismeretlen

Kongói Köztársaság

MISTRAL AVIATION

RAC06-011

Ismeretlen

Kongói Köztársaság

TRANS AIR CONGO

RAC 06-001

TSG

Kongói Köztársaság

A szabályozási felügyeletért a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AFRICAN AIR SERVICE COMMUTER

104/CAB/MIN/TVC/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AIR BARAKA

409/CAB/MIN/TVC/002/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AIR CASTILLA

409/CAB/MIN/TVC/007/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AIR FAST CONGO

409/CAB/MIN/TVC/0112/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AIR KASAI

409/CAB/MIN/TVC/0053/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AIR KATANGA

409/CAB/MIN/TVC/0056/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AIR MALEBO

409/CAB/MIN/TVC/0122/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

AIR TROPIQUES

409/CAB/MIN/TVC/00625/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

ARMI GLOBAL BUSINESS AIRWAYS

409/CAB/MIN/TVC/029/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

BIEGA AIRWAYS

409/CAB/MIN/TVC/051/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

BLUE AIRLINES

106/CAB/MIN/TVC/2012

BUL

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

BLUE SKY

409/CAB/MIN/TVC/0028/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

BUSINESS AVIATION

409/CAB/MIN/TVC/048/09

ABB

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

BUSY BEE CONGO

409/CAB/MIN/TVC/0064/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

CETRACA

105/CAB/MIN/TVC/2012

CER

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

CHC STELLAVIA

409/CAB/MIN/TVC/0078/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

COMPAGNIE AFRICAINE D'AVIATION (CAA)

409/CAB/MIN/TVC/0050/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

CONGO EXPRESS AIRLINES

409/CAB/MIN/TVC/059/2012

CXR

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

DOREN AIR CONGO

102/CAB/MIN/TVC/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

EAGLES SERVICES

409/CAB/MIN/TVC/0196/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

EPHRATA AIRLINES

409/CAB/MIN/TVC/040/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

FILAIR

409/CAB/MIN/TVC/037/2008

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

FLY CONGO

409/CAB/MIN/TVC/0126/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

GALAXY KAVATSI

409/CAB/MIN/TVC/0027/2008

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

GILEMBE AIR SOUTENANCE (GISAIR)

409/CAB/MIN/TVC/0082/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

GOMA EXPRESS

409/CAB/MIN/TVC/0051/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

GOMAIR

409/CAB/MIN/TVC/011/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

GTRA

409/CAB/MIN/TVC/0060/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

INTERNATIONAL TRANS AIR BUSINESS (ITAB)

409/CAB/MIN/TVC/0065/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

JET CONGO AIRLINES

409/CAB/MIN/TVC/0011/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

KATANGA EXPRESS

409/CAB/MIN/TVC/0083/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

KATANGA WINGS

409/CAB/MIN/TVC/0092/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

KIN AVIA

409/CAB/MIN/TVC/0059/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

KORONGO AIRLINES

409/CAB/MIN/TVC/001/2011

KGO

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

LIGNES AERIENNES CONGOLAISES (LAC)

Minisztériumi engedélyezés (78/205. rendelet)

LCG

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

MANGO AIRLINES

409/CAB/MIN/TVC/009/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

MAVIVI AIR TRADE

409/CAB/MIN/TVC/00/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

OKAPI AIRLINES

409/CAB/MIN/TVC/086/2011

OKP

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

PATRON AIRWAYS

409/CAB/MIN/TVC/0066/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

PEGASUS

409/CAB/MIN/TVC/021/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

SAFE AIR

409/CAB/MIN/TVC/021/2008

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

SERVICES AIR

103/CAB/MIN/TVC/2012

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

SION AIRLINES

409/CAB/MIN/TVC/0081/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

STELLAR AIRWAYS

409/CAB/MIN/TVC/056/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

SWALA AVIATION

409/CAB/MIN/TVC/0084/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

TRACEP CONGO

409/CAB/MIN/TVC/0085/2010

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

TRANSAIR CARGO SERVICES

409/CAB/MIN/TVC/073/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

WALTAIR AVIATION

409/CAB/MIN/TVC/004/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

WILL AIRLIFT

409/CAB/MIN/TVC/0247/2011

Ismeretlen

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

WIMBI DIRA AIRWAYS

409/CAB/MIN/TVC/039/2008

WDA

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

A szabályozási felügyeletért Dzsibutiban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőt:

 

 

Dzsibuti

DAALLO AIRLINES

Ismeretlen

DAO

Dzsibuti

A szabályozási felügyeletért Egyenlítői-Guineában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Egyenlítői-Guinea

CEIBA INTERCONTINENTAL

2011/0001/MTTCT/DGAC/SOPS

CEL

Egyenlítői-Guinea

CRONOS AIRLINES

2011/0004/MTTCT/DGAC/SOPS

Ismeretlen

Egyenlítői-Guinea

PUNTO AZUL

2012/0006/MTTCT/DGAC/SOPS

Ismeretlen

Egyenlítői-Guinea

TANGO AIRWAYS

Ismeretlen

Ismeretlen

Egyenlítői-Guinea

A szabályozási felügyeletért Eritreában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Eritrea

ERITREAN AIRLINES

AOC No 004

ERT

Eritrea

NASAIR ERITREA

AOC No 005

NAS

Eritrea

A szabályozási felügyeletért a Gaboni Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a B. mellékletbe felvett Gabon Airlines, Afrijet és SN2AG kivételével), beleértve a következőket:

 

 

Gaboni Köztársaság

AFRIC AVIATION

010/MTAC/ANAC-G/DSA

EKG

Gaboni Köztársaság

AIR SERVICES SA

004/MTAC/ANAC-G/DSA

RVS

Gaboni Köztársaság

AIR TOURIST (ALLEGIANCE)

007/MTAC/ANAC-G/DSA

LGE

Gaboni Köztársaság

NATIONALE ET REGIONALE TRANSPORT (NATIONALE)

008/MTAC/ANAC-G/DSA

NRG

Gaboni Köztársaság

SCD AVIATION

005/MTAC/ANAC-G/DSA

SCY

Gaboni Köztársaság

SKY GABON

009/MTAC/ANAC-G/DSA

SKG

Gaboni Köztársaság

SOLENTA AVIATION GABON

006/MTAC/ANAC-G/DSA

SVG

Gaboni Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Indonéziában felelős hatóságok által engedélyezett összes légi fuvarozó (a Garuda Indonesia, az Airfast Indonesia, a Mandala Airlines, az Ekspres Transportasi Antarbenua és az Indonesia Air Asia kivételével), beleértve a következőket:

 

 

Indonéz Köztársaság

AIR BORN INDONESIA

135-055

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

AIR PACIFIC UTAMA

135-020

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

ALFA TRANS DIRGANTATA

135-012

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

ANGKASA SUPER SERVICES

135-050

LBZ

Indonéz Köztársaság

ASCO NUSA AIR

135-022

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

ASI PUDJIASTUTI

135-028

SQS

Indonéz Köztársaság

AVIASTAR MANDIRI

121-043

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

AVIASTAR MANDIRI

135-029

VIT

Indonéz Köztársaság

BATIK AIR

121-050

BTK

Indonéz Köztársaság

CITILINK INDONESIA

121-046

CTV

Indonéz Köztársaság

DABI AIR NUSANTARA

135-030

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

DERAYA AIR TAXI

135-013

DRY

Indonéz Köztársaság

DERAZONA AIR SERVICE

135-010

DRZ

Indonéz Köztársaság

DIRGANTARA AIR SERVICE

135-014

DIR

Indonéz Köztársaság

EASTINDO

135-038

ESD

Indonéz Köztársaság

ELANG LINTAS INDONESIA

135-052

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

ELANG NUSANTARA AIR

135-053

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

ENGGANG AIR SERVICE

135-045

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

ERSA EASTERN AVIATION

135-047

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

GATARI AIR SERVICE

135-018

GHS

Indonéz Köztársaság

HEAVY LIFT

135-042

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

INDONESIA AIR ASIA EXTRA

121-054

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

INDONESIA AIR TRANSPORT

121-034

IDA

Indonéz Köztársaság

INTAN ANGKASA AIR SERVICE

135-019

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

JAYAWIJAYA DIRGANTARA

121-044

JWD

Indonéz Köztársaság

JOHNLIN AIR TRANSPORT

135-043

JLB

Indonéz Köztársaság

KAL STAR

121-037

KLS

Indonéz Köztársaság

KARTIKA AIRLINES

121-003

KAE

Indonéz Köztársaság

KOMALA INDONESIA

135-051

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

KURA-KURA AVIATION

135-016

KUR

Indonéz Köztársaság

LION MENTARI AIRLINES

121-010

LNI

Indonéz Köztársaság

MANUNGGAL AIR SERVICE

121-020

MNS

Indonéz Köztársaság

MARTABUANA ABADION

135-049

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

MATTHEW AIR NUSANTARA

135-048

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

MERPATI NUSANTARA AIRLINES

121-002

MNA

Indonéz Köztársaság

MIMIKA AIR

135-007

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

MY INDO AIRLINES

121-042

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

NAM AIR

121-058

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

NATIONAL UTILITY HELICOPTER

135-011

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

NUSANTARA AIR CHARTER

121-022

SJK

Indonéz Köztársaság

NUSANTARA BUANA AIR

135-041

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

PACIFIC ROYALE AIRWAYS

121-045

PRQ

Indonéz Köztársaság

PEGASUS AIR SERVICES

135-036

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

PELITA AIR SERVICE

121-008

PAS

Indonéz Köztársaság

PENERBANGAN ANGKASA SEMESTA

135-026

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

PURA WISATA BARUNA

135-025

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

RIAU AIRLINES

121-016

RIU

Indonéz Köztársaság

SAYAP GARUDA INDAH

135-004

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

SKY AVIATION

121-028

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

SKY AVIATION

135-044

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

SMAC

135-015

SMC

Indonéz Köztársaság

SRIWIJAYA AIR

121-035

SJY

Indonéz Köztársaság

SURVEI UDARA PENAS

135-006

PNS

Indonéz Köztársaság

SURYA AIR

135-046

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

TRANSNUSA AVIATION MANDIRI

121-048

TNU

Indonéz Köztársaság

TRANSWISATA PRIMA AVIATION

135-021

TWT

Indonéz Köztársaság

TRAVEL EXPRESS AVIATION SERVICE

121-038

XAR

Indonéz Köztársaság

TRAVIRA UTAMA

135-009

TVV

Indonéz Köztársaság

TRI MG INTRA ASIA AIRLINES

121-018

TMG

Indonéz Köztársaság

TRIGANA AIR SERVICE

121-006

TGN

Indonéz Köztársaság

UNINDO

135-040

Ismeretlen

Indonéz Köztársaság

WING ABADI AIRLINES

121-012

WON

Indonéz Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Kazahsztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (az Air Astana kivételével), beleértve a következőket:

 

 

Kazah Köztársaság

AIR ALMATY

AK-0483-13

LMY

Kazah Köztársaság

ATMA AIRLINES

AK-0469-12

AMA

Kazah Köztársaság

AVIA-JAYNAR/AVIA-ZHAYNAR

AK-0467-12

SAP

Kazah Köztársaság

BEK AIR

AK-0463-12

BEK

Kazah Köztársaság

BEYBARS AIRCOMPANY

AK-0473-13

BBS

Kazah Köztársaság

BURUNDAYAVIA AIRLINES

KZ-01/001

BRY

Kazah Köztársaság

COMLUX-KZ

KZ-01/002

KAZ

Kazah Köztársaság

EAST WING

KZ-01/007

EWZ

Kazah Köztársaság

EURO-ASIA AIR

AK-0472-13

EAK

Kazah Köztársaság

FLY JET KZ

AK-0477-13

FJK

Kazah Köztársaság

INVESTAVIA

AK-0479-13

TLG

Kazah Köztársaság

IRTYSH AIR

AK-0468-13

MZA

Kazah Köztársaság

JET AIRLINES

KZ-01/003

SOZ

Kazah Köztársaság

KAZAIR JET

AK-0474-13

KEJ

Kazah Köztársaság

KAZAIRTRANS AIRLINE

AK-0466-12

KUY

Kazah Köztársaság

KAZAVIASPAS

AK-0484-13

KZS

Kazah Köztársaság

PRIME AVIATION

AK-0478-13

PKZ

Kazah Köztársaság

SCAT

KZ-01/004

VSV

Kazah Köztársaság

ZHETYSU AIRCOMPANY

AK-0470-12

JTU

Kazah Köztársaság

A szabályozási felügyeletért a Kirgiz Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Kirgiz Köztársaság

AIR BISHKEK (korábban EASTOK AVIA)

15

EAA

Kirgiz Köztársaság

AIR MANAS

17

MBB

Kirgiz Köztársaság

AVIA TRAFFIC COMPANY

23

AVJ

Kirgiz Köztársaság

CENTRAL ASIAN AVIATION SERVICES (CAAS)

13

CBK

Kirgiz Köztársaság

HELI SKY

47

HAC

Kirgiz Köztársaság

AIR KYRGYZSTAN

03

LYN

Kirgiz Köztársaság

MANAS AIRWAYS

42

BAM

Kirgiz Köztársaság

S GROUP INTERNATIONAL (korábban S GROUP AVIATION

45

INT

Kirgiz Köztársaság

SKY BISHKEK

43

BIS

Kirgiz Köztársaság

SKY KG AIRLINES

41

KGK

Kirgiz Köztársaság

SKY WAY AIR

39

SAB

Kirgiz Köztársaság

TEZ JET

46

TEZ

Kirgiz Köztársaság

VALOR AIR

07

VAC

Kirgiz Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Libériában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó

 

 

Libéria

A szabályozási felügyeletért Líbiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Líbia

AFRIQIYAH AIRWAYS

007/01

AAW

Líbia

AIR LIBYA

004/01

TLR

Líbia

BURAQ AIR

002/01

BRQ

Líbia

GHADAMES AIR TRANSPORT

012/05

GHT

Líbia

GLOBAL AVIATION AND SERVICES

008/05

GAK

Líbia

LIBYAN AIRLINES

001/01

LAA

Líbia

PETRO AIR

025/08

PEO

Líbia

A szabályozási felügyeletért a Mozambiki Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Mozambiki Köztársaság

AERO-SERVIÇOS SARL

MOZ-08

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

CFM – TRABALHOS E TRANSPORTES AÉREOS LDA

MOZ-07

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

COA – COASTAL AVIATION

MOZ-15

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

CPY – CROPSPRAYERS

MOZ-06

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

CRA – CR AVIATION LDA

MOZ-14

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

EMÍLIO AIR CHARTER LDA

MOZ-05

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

ETA – EMPRESA DE TRANSPORTES AÉREOS LDA

MOZ-04

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

HCP – HELICÓPTEROS CAPITAL LDA

MOZ-11

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

KAY – KAYA AIRLINES, LDA

MOZ-09

KYY

Mozambiki Köztársaság

LAM – LINHAS AÉREAS DE MOÇAMBIQUE S.A.

MOZ-01

LAM

Mozambiki Köztársaság

MAKOND, LDA

MOZ-20

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

MEX – MOÇAMBIQUE EXPRESSO, SARL MEX

MOZ-02

MXE

Mozambiki Köztársaság

OHI – OMNI HELICÓPTEROS INTERNATIONAL LDA

MOZ-17

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

SAF – SAFARI AIR LDA

MOZ-12

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

SAM – SOLENTA AVIATION MOZAMBIQUE, SA

MOZ-10

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

TTA – TRABALHOS E TRANSPORTES AÉREOS LDA

MOZ-16

TTA

Mozambiki Köztársaság

UNIQUE AIR CHARTER LDA

MOZ-13

Ismeretlen

Mozambiki Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Nepálban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Nepáli Köztársaság

AIR DYNASTY HELI. S.

035/2001

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

AIR KASTHAMANDAP

051/2009

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

BUDDHA AIR

014/1996

BHA

Nepáli Köztársaság

FISHTAIL AIR

017/2001

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

GOMA AIR

064/2010

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

MAKALU AIR

057A/2009

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

MANANG AIR PVT LTD

082/2014

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

MOUNTAIN HELICOPTERS

055/2009

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

MUKTINATH AIRLINES

081/2013

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

NEPAL AIRLINES CORPORATION

003/2000

RNA

Nepáli Köztársaság

SHREE AIRLINES

030/2002

SHA

Nepáli Köztársaság

SIMRIK AIR

034/2000

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

SIMRIK AIRLINES

052/2009

RMK

Nepáli Köztársaság

SITA AIR

033/2000

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

TARA AIR

053/2009

Ismeretlen

Nepáli Köztársaság

YETI AIRLINES DOMESTIC

037/2004

NYT

Nepáli Köztársaság

A szabályozási felügyeletért a Fülöp-szigeteken felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a Philippine Airlines és a Cebu Pacific Air kivételével), beleértve a következőket:

 

 

Fülöp-szigeteki Köztársaság

AEROEQUIPEMENT AVIATION

2010037

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

AIR ASIA PHILIPPINES

2012047

APG

Fülöp-szigeteki Köztársaság

AIR JUAN AVIATION

2013053

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

AIR PHILIPPINES CORPORATION

2009006

GAP

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ASIA AIRCRAFT OVERSEAS PHILIPPINES INC.

2012048

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ASIAN AEROSPACE CORPORATION

2012050

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ASTRO AIR INTERNATIONAL

2012049

AAV

Fülöp-szigeteki Köztársaság

AYALA AVIATION CORP.

4AN9900003

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

CANADIAN HELICOPTERS PHILIPPINES INC.

2010026

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

CM AERO SERVICES

20110401

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

CYCLONE AIRWAYS

2010034

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

FAR EAST AVIATION SERVICES

2009013

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

INAEC AVIATION CORP.

2010028

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

INTERISLAND AIRLINES

2010023

ISN

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ISLAND AVIATION

2009009

SOY

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ISLAND TRANSVOYAGER

2010022

ITI

Fülöp-szigeteki Köztársaság

LION AIR

2009019

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

MACRO ASIA AIR TAXI SERVICES

2010029

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

MAGNUM AIR

2012051

MSJ

Fülöp-szigeteki Köztársaság

MISIBIS AVIATION & DEVELOPMENT CORP

2010020

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

NORTHSKY AIR INC.

2011042

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

OMNI AVIATION CORP.

2010033

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ROYAL AIR CHARTER SERVICES INC.

2010024

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ROYAL STAR AVIATION, INC.

2010021

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

SOUTH EAST ASIAN AIRLINES

2009 004

SRQ

Fülöp-szigeteki Köztársaság

SOUTH EAST ASIAN AIRLINES (SEAIR) INTERNATIONAL

2012052

SGD

Fülöp-szigeteki Köztársaság

SOUTHERN AIR FLIGHT SERVICES

2011045

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

SUBIC SEAPLANE, INC.

2011035

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

WCC AVIATION COMPANY

2009015

Ismeretlen

Fülöp-szigeteki Köztársaság

ZEST AIRWAYS INCORPORATED

2009003

EZD

Fülöp-szigeteki Köztársaság

A szabályozási felügyeletért São Tomé és Príncipében felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

São Tomé és Príncipe

AFRICA'S CONNECTION

10/AOC/2008

ACH

São Tomé és Príncipe

STP AIRWAYS

03/AOC/2006

STP

São Tomé és Príncipe

A szabályozási felügyeletért Sierra Leonéban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Sierra Leone

AIR RUM, LTD

ISMERETLEN

RUM

Sierra Leone

DESTINY AIR SERVICES, LTD

ISMERETLEN

DTY

Sierra Leone

HEAVYLIFT CARGO

ISMERETLEN

Ismeretlen

Sierra Leone

ORANGE AIR SIERRA LEONE LTD

ISMERETLEN

ORJ

Sierra Leone

PARAMOUNT AIRLINES, LTD

ISMERETLEN

PRR

Sierra Leone

SEVEN FOUR EIGHT AIR SERVICES LTD

ISMERETLEN

SVT

Sierra Leone

TEEBAH AIRWAYS

ISMERETLEN

Ismeretlen

Sierra Leone

A szabályozási felügyeletért Szudánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Szudáni Köztársaság

ALFA AIRLINES

54

AAJ

Szudáni Köztársaság

ALMAJAL AVIATION SERVICE

15

MGG

Szudáni Köztársaság

BADER AIRLINES

35

BDR

Szudáni Köztársaság

BENTIU AIR TRANSPORT

29

BNT

Szudáni Köztársaság

BLUE BIRD AVIATION

11

BLB

Szudáni Köztársaság

DOVE AIRLINES

52

DOV

Szudáni Köztársaság

ELIDINER AVIATION

8

DND

Szudáni Köztársaság

FOURTY EIGHT AVIATION

53

WHB

Szudáni Köztársaság

GREEN FLAG AVIATION

17

Ismeretlen

Szudáni Köztársaság

HELEJETIC AIR

57

HJT

Szudáni Köztársaság

KATA AIR TRANSPORT

9

KTV

Szudáni Köztársaság

KUSH AVIATION

60

KUH

Szudáni Köztársaság

MARSLAND COMPANY

40

MSL

Szudáni Köztársaság

MID AIRLINES

25

NYL

Szudáni Köztársaság

NOVA AIRLINES

46

NOV

Szudáni Köztársaság

SUDAN AIRWAYS

1

SUD

Szudáni Köztársaság

SUN AIR COMPANY

51

SNR

Szudáni Köztársaság

TARCO AIRLINES

56

TRQ

Szudáni Köztársaság

A szabályozási felügyeletért Zambiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:

 

 

Zambia

ZAMBEZI AIRLINES

Z/AOC/001/2009

ZMA

Zambia


(1)  Az A. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem eső fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.


B. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSE MŰKÖDÉSI KORLÁTOZÁS TÁRGYÁT KÉPEZI AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)

Üzembentartási engedély (AOC) száma

ICAO szerinti légitársaságkód

Az üzemben tartó illetősége szerinti állam

A korlátozás alá eső légi jármű típusa

A korlátozás alá eső légi jármű lajstromjele és – ha ismert – gyártási sorszáma

Lajstromozó állam

TAAG ANGOLA AIRLINES

001

DTA

Angolai Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 5 Boeing B777 típusú és 4 Boeing B737-700 típusú légi jármű .

A teljes flotta, kivéve: D2-TED, D2-TEE, D2-TEF, D2-TEG, D2-TEH, D2-TBF, D2-TBG, D2-TBH, D2-TBJ.

Angolai Köztársaság

AIR ASTANA  (2)

AK-0475-13

KZR

Kazahsztán

A teljes flotta, kivéve: a Boeing B767 típusú, a Boeing B757 típusú és az Airbus A319/320/321 típusú légi járművek.

A teljes flotta, kivéve a Boeing B767 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint; a Boeing B757 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint; az Airbus A319/320/321 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint.

Aruba (Holland Királyság)

AIR SERVICE COMORES

06-819/TA-15/DGACM

KMD

Comore-szigetek

A teljes flotta, kivéve: LET 410 UVP.

A teljes flotta, kivéve: D6-CAM (851336).

Comore-szigetek

AFRIJET  (3)

002/MTAC/ANAC-G/DSA

ABS

Gaboni Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 2 Falcon 50 típusú légi jármű, 2 Falcon 900 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: TR-LGV; TR-LGY; TR-AFJ; TR-AFR.

Gaboni Köztársaság

GABON AIRLINES  (4)

001/MTAC/ANAC

GBK

Gaboni Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 1 Boeing B767-200 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: TR-LHP.

Gaboni Köztársaság

NOUVELLE AIR AFFAIRES GABON (SN2AG)

003/MTAC/ANAC-G/DSA

NVS

Gaboni Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 1 Challenger CL-601 típusú légi jármű, 1 HS-125-800 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: TR-AAG, ZS-AFG.

Gaboni Köztársaság; Dél-Afrikai Köztársaság

AIRLIFT INTERNATIONAL (GH) LTD

AOC 017

ALE

Ghánai Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 2 DC8-63F típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: 9G-TOP and 9G-RAC.

Ghánai Köztársaság

IRAN AIR  (5)

FS100

IRA

Iráni Iszlám Köztársaság

A teljes flotta, kivéve:

14 Airbus A300 típusú légi jármű, 8 Airbus A310 típusú légi jármű, 1 Boeing B737 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve:

 

EP-IBA,

 

EP-IBB,

 

EP-IBC,

 

EP-IBD,

 

EP-IBG,

 

EP-IBH,

 

EP-IBI,

 

EP-IBJ,

 

EP-IBM,

 

EP-IBN,

 

EP-IBO,

 

EP-IBS,

 

EP-IBT,

 

EP-IBV,

 

EP-IBX,

 

EP-IBZ,

 

EP-ICE,

 

EP-ICF,

 

EP-IBK,

 

EP-IBL,

 

EP-IBP,

 

EP-IBQ,

 

EP-AGA.

Iráni Iszlám Köztársaság

AIR KORYO

GAC-AOC/KOR-01

KOR

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

A teljes flotta, kivéve: 2 TU- 204 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: P-632, P-633.

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

AIR MADAGASCAR

5R-M01/2009

MDG

Madagaszkár

A teljes flotta, kivéve: a Boeing B737 típusú légi járművek, az ATR 72/42 típusú légi járművek és 3 DHC 6-300 típusú légi jármű.

A teljes flotta, kivéve: a Boeing B737 flotta az üzembentartási engedélyekben feltüntetettek szerint, az ATR 72/42 flotta az üzembentartási engedélyekben feltüntetettek szerint, 5R-MGC, 5R-MGD, 5R-MGF.

Madagaszári Köztársaság


(1)  A B. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak, abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem eső fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.

(2)  Az Air Astana csak a külön megnevezett légijárműtípusokat veheti igénybe, feltéve, hogy a lajstromozó állam Aruba, és az üzembentartási engedély valamennyi módosításáról időben értesül a Bizottság és az Eurocontrol.

(3)  Az Afrijet az Európai Unión belüli jelenlegi működéséhez csak a külön megnevezett légi járműveket veheti igénybe.

(4)  A Gabon Airlines az Európai Unión belüli jelenlegi működéséhez csak a külön megnevezett légi járműveket veheti igénybe.

(5)  Az Iran Air az Európai Unióban csak a külön megnevezett járművek igénybevételével és az 590/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 170., 2010.7.6., 15. o.) (69) preambulumbekezdésében említett feltételek betartása mellett üzemeltethet járatokat.


2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/39


A BIZOTTSÁG 1319/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. december 11.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)   HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)   HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

62,5

IL

107,2

MA

81,6

TN

139,2

TR

112,1

ZZ

100,5

0707 00 05

AL

63,5

EG

191,6

MA

164,1

TR

138,7

ZZ

139,5

0709 93 10

MA

64,0

TR

122,0

ZZ

93,0

0805 10 20

AR

35,3

MA

68,6

SZ

37,7

TR

61,9

UY

32,9

ZA

34,5

ZW

33,9

ZZ

43,5

0805 20 10

MA

61,0

ZZ

61,0

0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90

IL

102,5

TR

77,8

ZZ

90,2

0805 50 10

TR

71,9

ZZ

71,9

0808 10 80

BR

51,7

CA

135,6

CL

79,6

NZ

90,6

US

117,2

ZA

143,4

ZZ

103,0

0808 30 90

CN

82,9

TR

174,9

US

173,2

ZZ

143,7


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


IRÁNYELVEK

2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/42


A BIZOTTSÁG 2014/106/EU IRÁNYELVE

(2014. december 5.)

a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. és VI. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2008/57/EK irányelv V. mellékletében pontosabban meg kell határozni az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatok hatályát és tartalmát. Különösen az ilyen nyilatkozatot aláíró személyek felelősségét kell világosan meghatározni.

(2)

A 2008/57/EK irányelv V. mellékletében egyértelművé kell tenni a hitelesítési nyilatkozatokra vonatkozó, a meglévő alrendszerek módosítása és a bejelentett szervezetek által végrehajtott további ellenőrzések esetén alkalmazandó eljárásokat.

(3)

A 2008/57/EK irányelv VI. mellékletében egyértelművé kell tenni az alrendszerekre vonatkozó hitelesítési eljárás célját. Ezenkívül ugyanebben a mellékletben meg kell határozni a meglévő alrendszerek módosítása esetén alkalmazandó hitelesítési eljárásra vonatkozó alapelveket.

(4)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/57/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2008/57/EK irányelv V. és VI. mellékletének helyébe ezen irányelv I. és II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. január 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek. E jogi aktusok szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz.

Amikor a tagállamok elfogadják ezen jogi aktusokat, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3)   Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettségek mindaddig nem vonatkoznak a Ciprusi Köztársaságra és a Máltai Köztársaságra, amíg területükön nem hoznak létre vasúti rendszert.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 191., 2008.7.18., 1. o.


I. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA

1.   ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA

Az alrendszerek EK-hitelesítési nyilatkozata a kérelmező által a 18. cikk értelmében kiállított nyilatkozat, amelyben a kérelmező kizárólagos felelősséggel kijelenti, hogy a releváns hitelesítési eljárások alatt álló kérdéses alrendszer megfelel a vonatkozó uniós jogszabályoknak, beleértve a vonatkozó nemzeti szabályokat is.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatnak az alrendszerekre vonatkozó, a VI. mellékletben meghatározott EK-hitelesítési eljárásból származó információkon kell alapulnia. Azt ugyanazon a nyelven kell írni, mint az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

a)

hivatkozás erre az irányelvre, az átjárhatósági műszaki előírásokra (a továbbiakban: ÁME) és az alkalmazandó nemzeti szabályokra;

b)

hivatkozás azon ÁME(k)-re vagy azok részeire, amelyek betartását nem vizsgálták az EK-hitelesítési eljárás során, és azon nemzeti szabályokra, amelyeket egy eltérésnél, az ÁME-k korszerűsítés vagy felújítás céljából történő részleges alkalmazásánál, egy ÁME-ben meghatározott átmeneti időszaknál vagy különleges esetben alkalmaztak;

c)

a 18. cikk értelmében vett »kérelmező« neve és címe (feltüntetve a kereskedelmi nevét és teljes címét; meghatalmazott képviselő esetében pedig az ajánlatkérő vagy a gyártó kereskedelmi nevét is);

d)

az alrendszer rövid leírása;

e)

azon bejelentett szervezet(ek) neve, címe és azonosító száma, amely(ek) a 18. cikkben említett EK-hitelesítést végezte (végezték);

f)

azon bejelentett szervezet(ek) neve, címe és azonosító száma, amely(ek) a Szerződésből eredő más szabályoknak való megfelelőséget értékelte/értékelték;

g)

azon kijelölt szervezet(ek) neve és címe, amely(ek) a 17. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti szabályoknak való megfelelőséget ellenőrizte/ellenőrizték;

h)

azon értékelést végző szervezet(ek) neve és címe, amely a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek (CSM) alkalmazásával kapcsolatos biztonsági értékelést készítette, amennyiben ezen irányelv azt előírja;

i)

az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban található dokumentumok hivatkozásai;

j)

minden olyan vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezés, amelyet az alrendszer tekintetében be kell tartani, ezen belül adott esetben az üzemeltetési korlátozások és feltételek;

k)

az aláíró (azaz a nyilatkozatot aláírni jogosult természetes személy vagy személyek) személyazonossága.

Amennyiben a VI. melléklet hivatkozik a »közbenső EK-hitelesítési nyilatkozatra« (a továbbiakban: ISV), e szakasz rendelkezései arra a nyilatkozatra is vonatkoznak.

2.   ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA MÓDOSÍTÁSOK ESETÉN

EK-hitelesítési nyilatkozat tárgyát képező alrendszert érintő olyan módosítás esetén, amely nem karbantartás keretében történő pótlás, a 20. cikk sérelme nélkül a következő rendelkezések alkalmazandók.

2.1.   Ha a módosítás benyújtója igazolja, hogy a módosítás nem érinti az alrendszernek azon alapvető konstrukciós jellemzőit, melyek az alapvető paraméterekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés szempontjából relevánsak:

a)

a módosítás benyújtója aktualizálja az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban található dokumentumok hivatkozásait;

b)

nem kell új EK-hitelesítési nyilatkozatot készíteni.

2.2.   Ha a módosítás benyújtója igazolja, hogy a módosítás az alrendszernek azon alapvető konstrukciós jellemzőit érinti, melyek valamely alapvető paraméterre vonatkozó követelményeknek való megfelelés szempontjából relevánsak,

a)

a módosítás benyújtója egy kiegészítő EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki, megjelölve az érintett alapvető paramétereket;

b)

a kiegészítő EK-hitelesítési nyilatkozathoz listát kell csatolni az eredeti EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő eredeti műszaki dokumentáció azon dokumentumairól, amelyek érvényüket vesztették;

c)

az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell annak igazolását, hogy a módosítások hatása az a) pontban említett alapvető paraméterekre korlátozódik;

d)

e melléklet 1. szakaszának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a kiegészítő EK-hitelesítési nyilatkozatra;

e)

az eredeti EK-hitelesítési nyilatkozat érvényesnek tekintendő azon alapvető paraméterek tekintetében, amelyeket a módosítás nem érint.

3.   ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA TOVÁBBI VIZSGÁLATOK ESETÉN

Egy alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozata kiegészíthető, ha további vizsgálatokra kerül sor, különösen ha ezek a kiegészítő vizsgálatok egy további üzembehelyezési engedélyhez szükségesek. Ebben az esetben a kiegészítő nyilatkozat hatálya a kiegészítő vizsgálat tárgyára korlátozódik.”


II. MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI ELJÁRÁSA

1.   ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

Az EK-hitelesítés egy, a 18. cikk értelmében vett kérelmező által végrehajtott eljárás, amely azt hivatott kimutatni, hogy egy alrendszer megfelel a vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek, ezenbelül a vonatkozó nemzeti szabályoknak, és az alrendszer üzembe helyezése engedélyezhető-e.

2.   BEJELENTETT SZERVEZETEK ÁLTAL KIÁLLÍTOTT HITELESÍTÉSI TANÚSÍTVÁNY

2.1.   Bevezetés

Ezen irányelv alkalmazásában az ÁME-kre való hivatkozás alapján történő hitelesítés az az eljárás, melynek során egy bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME).

Ez nem érinti az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) azon kötelezettségét, hogy megfeleljen a Szerződésből eredő más vonatkozó jogszabályoknak, beleértve a más jogszabályok által előírt értékelő szervezet által végzett ellenőrzéseket.

2.2.   Közbenső hitelesítési nyilatkozat (ISV)

2.2.1.   Alapelvek

Az ajánlatkérő vagy gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) kérésére a hitelesítés elkészíthető egy alrendszer részeire, vagy korlátozható a hitelesítési eljárás bizonyos szakaszaira. Ezen esetekben a hitelesítés eredményeit egy, az ajánlatkérő vagy gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) által kiválasztott bejelentett szervezet által kiállított »közbenső hitelesítési nyilatkozatban« (ISV) lehet összefoglalni.

A közbenső hitelesítési nyilatkozatban hivatkozásnak kell szerepelnie azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.

2.2.2.   Az alrendszer részei

A 18. cikk értelmében vett kérelmező az alrendszer bármely, általa meghatározott különálló részére kérhet ISV-t. Minden részt minden szakasz során ellenőrizni kell, a 2.2.3. pontban leírtak szerint.

2.2.3.   A hitelesítési eljárás szakaszai

Az alrendszeren vagy az alrendszer bizonyos részein a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:

a)

általános tervezés;

b)

előállítás: az alrendszer kiépítése, ezenbelül különösen az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások;

c)

végső ellenőrzés.

A (18. cikk értelmében vett) kérelmező a tervezési szakaszban (a típusvizsgálatokat is ideértve) és az előállítási szakaszban kérhet ISV-t az egész alrendszerre, vagy bármely, általa meghatározott különálló részre (lásd 2.2.2. bekezdés).

2.3.   Hitelesítési tanúsítvány

2.3.1.   A hitelesítésért felelős bejelentett szervezetek értékelik az alrendszer konstrukcióját, előállítását és végső ellenőrzését, valamint kiállítják az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) számára a hitelesítési tanúsítványt, aki kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot. A hitelesítési tanúsítványban hivatkozásnak kell szerepelnie azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.

Amennyiben nem vizsgálták egy alrendszer minden vonatkozó ÁME-nek való megfelelését (pl. eltérés, ÁME-k korszerűsítés vagy felújítás céljából történő részletes alkalmazása, ÁME-ben meghatározott különleges eset vagy átmeneti időszak esetén), a hitelesítési tanúsítványnak pontos hivatkozást kell tartalmaznia azon ÁME-kre vagy részeikre, amelyek tekintetében a bejelentett szervezet a hitelesítési eljárás során nem vizsgálta a megfelelést.

2.3.2.   Amennyiben ISV-t állítottak ki, az alrendszer hitelesítéséért felelős bejelentett szervezet figyelembe veszi ezeket az ISV-ket, és a hitelesítési tanúsítványának kiadása előtt:

a)

ellenőrzi, hogy az ISV-k pontosan kiterjednek-e a vonatkozó ÁME-követelményekre;

b)

ellenőrzi az ISV-k által nem lefedett területeket; valamint

c)

ellenőrzi a teljes alrendszer végső ellenőrzését.

2.3.3.   Egy hitelesítési tanúsítvánnyal már rendelkező alrendszer módosítása esetén a bejelentett szervezet csak a releváns és szükséges vizsgálatokat és teszteket végzi el – vagyis az értékelés csak az alrendszer módosított részeire, illetve azoknak az alrendszer nem módosított részeihez való interfészeire terjed ki.

2.3.4.   Minden, egy alrendszer hitelesítésében részt vevő bejelentett szervezet a 18. cikk (3) bekezdése szerint műszaki dokumentációt készít tevékenységeinek köréről.

2.4.   Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt a (18. cikk értelmében vett) kérelmezőnek kell összeállítania, és annak tartalmaznia kell a következőket:

a)

a tervezéshez kapcsolódó műszaki jellemzők, ezenbelül az érintett alrendszerre vonatkozó általános és részletes kivitelezési tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok és a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, az adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása olyan részletességgel, ami elegendő a végrehajtott megfelelőség-ellenőrzés dokumentálására, üzemeltetési és karbantartási dokumentáció stb.;

b)

az alrendszerbe beépített, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek listája, a 5. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerint;

c)

az alrendszer hitelesítésében részt vevő minden bejelentett szervezet által a 18. cikk (3) bekezdése szerint összeállított műszaki dokumentációk, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

az EK-megfelelőségi nyilatkozatok, valamint adott esetben az 5. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekhez kiállított EK-alkalmazhatósági nyilatkozat példányai, csatolva hozzá, adott esetben, a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,

ha rendelkezésre áll, a hitelesítési tanúsítványt kísérő ISV, ideértve az ISV érvényességét illetően a bejelentett szervezet által végzett ellenőrzés eredményét is,

a hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által ellenjegyzett, a megfelelő számítási feljegyzésekkel kísért hitelesítési tanúsítvány, amely igazolja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó ÁME-k előírásainak, és tartalmazza az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásokat; a hitelesítési tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a 2.5.2. és 2.5.3. pontokban meghatározottak szerint saját feladatkörben elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentéseket;

d)

a Szerződésből eredő egyéb jogszabályokkal összhangban kiadott ellenőrzési tanúsítványok;

e)

amennyiben a 15. cikk szerint ellenőrizni kell a biztonságos integrációt, a vonatkozó műszaki dokumentációhoz csatolni kell a 2004/49/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett, a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekről szóló vizsgálati jelentést.

2.5.   Bejelentett szervezetek általi felügyelet

2.5.1.   A gyártás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezetnek állandó hozzáférést kell biztosítani minden építési területhez, gyártóüzemhez, raktárterülethez, az esetleges előgyártási műhelyekhez vagy kísérleti berendezésekhez, illetve általánosságban minden olyan helyiséghez, amely esetében ezt szükségesnek ítéli meg feladatának végrehajtásához. Az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) a bejelentett szervezetnek köteles benyújtani az összes, ezt a célt szolgáló dokumentumot, elsősorban az alrendszerre vonatkozó kivitelezési terveket és műszaki dokumentációt.

2.5.2.   A vonatkozó ÁME-knek való megfelelés érdekében a megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet rendszeresen vizsgálatot köteles végezni. Erről vizsgálati jelentést kell benyújtania a kivitelezésért felelős személyek részére. A szervezetnek az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen kell lennie.

2.5.3.   Ezenkívül a bejelentett szervezet előzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges vizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei felé ellenőrzési, illetve az esettől függően vizsgálati jelentést kell benyújtania.

2.5.4.   A bejelentett szervezetnek nyomon kell tudnia követni azokat az alrendszereket, amelyekre kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet szereltek fel, annak vizsgálata céljából – amennyiben a vonatkozó ÁME így rendelkezik –, hogy az alrendszer alkalmas-e a tervezett vasúti környezetben történő használatra.

2.6.   A dokumentáció átadása

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció egy példányát a gyártó vagy az ajánlatkérő (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) az alrendszer teljes élettartama alatt köteles megőrizni. A dokumentációt kérésre bármely tagállam részére el kell juttatni.

Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemben benyújtott dokumentációt azon tagállam nemzeti biztonsági hatóságához kell benyújtani, ahol az engedélyezést kérik. A nemzeti biztonsági hatóság kérheti, hogy az engedéllyel együtt benyújtott dokumentumok egyes részeit lefordítsák a saját nyelvére.

2.7.   Közzététel

Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:

a)

a hitelesítés és ISV iránti beérkezett kérelmek;

b)

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékelés iránti kérelmek;

c)

a kiadott vagy elutasított ISV;

d)

a kiadott vagy elutasított megfelelőségi nyilatkozatok és a használatra való alkalmasságra vonatkozó EK-tanúsítványok;

e)

a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.

2.8.   Nyelv

Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos, az EU hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni, illetve folytatni, ahol az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) letelepedett, vagy pedig az Uniónak az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.

3.   KIJELÖLT SZERVEZET ÁLTAL KIÁLLÍTOTT HITELESÍTÉSI TANÚSÍTVÁNY

3.1.   Bevezetés

Abban az esetben, ha nemzeti szabályok alkalmazandók, a hitelesítés része egy olyan eljárás, melynek során a 17. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerint kijelölt szervezet (a kijelölt szervezet) ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer minden olyan tagállamra vonatkozóan, ahol az alrendszer üzembehelyezését engedélyezni szándékoznak, megfelel a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban bejelentett nemzeti szabályoknak.

3.2.   Hitelesítési tanúsítvány

A kijelölt szervezet elkészíti az ajánlatkérőnek vagy a gyártónak (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmezőnek«) szánt hitelesítési tanúsítványt.

A tanúsítvány pontos hivatkozást tartalmaz azon nemzeti szabályokra, amelyek megfelelését a kijelölt szervezet a hitelesítési eljárás során megvizsgálta.

Amennyiben a nemzeti szabályok egy járművet alkotó alrendszerekre vonatkoznak, a kijelölt szervezet két részre osztja fel a tanúsítványt: az egyik rész a jármű és a kapcsolódó hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőséghez szigorúan kapcsolódó nemzeti szabályokra való hivatkozásokat tartalmazza, a másik pedig az összes többi nemzeti szabályt.

3.3.   Műszaki dokumentáció

A nemzeti szabályok esetén követendő hitelesítési eljárás tanúsítványát kísérő, a kijelölt szervezet által elkészített műszaki dokumentációnak a 2.4. pontban említett, az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció részét kell képeznie, és tartalmaznia kell az alrendszer ezen nemzeti szabályoknak való megfelelésének értékelésére vonatkozó műszaki adatokat.

3.4.   Nyelv

Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos, az EU hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni, illetve folytatni, ahol az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) letelepedett, vagy pedig az Uniónak az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 18. cikk értelmében vett »kérelmező«) által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.

4.   ALRENDSZEREK RÉSZEINEK HITELESÍTÉSE A 18. CIKK (5) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

Ha egy alrendszer bizonyos részeire vonatkozó hitelesítési tanúsítvány kerül kiállításra, ezen melléklet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók ezen részekre.”


HATÁROZATOK

2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/50


A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUTM MALI/4/2014 HATÁROZATA

(2014. december 9.)

az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) történő, egy harmadik állam által nyújtott hozzájárulás elfogadásáról

(2014/894/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) szóló, 2013. január 17-i 2013/34/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2013/34/KKBP határozat 8. cikke (2) bekezdésének értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy kérjen fel harmadik államokat hozzájárulások felajánlására, valamint arra, hogy hozza meg a harmadik államok általi, javasolt hozzájárulások elfogadásáról szóló megfelelő határozatokat.

(2)

Az EU műveleti parancsnokának a Szerbia által nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó ajánlása, valamint az Európai Unió Katonai Bizottságának (EUKB) szakvéleménye alapján Szerbia hozzájárulását el kell fogadni.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A PBB elfogadja a Szerbia által az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) felajánlott hozzájárulást, és azt jelentős mértékűnek tekinti.

(2)   Szerbia mentesül az EUTM Mali költségvetéséhez nyújtandó pénzügyi hozzájárulás alól.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 9-én.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

W. STEVENS


(1)   HL L 14., 2013.1.18., 19. o.


2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/51


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. december 10.)

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében említett információk közlése formátumának megállapításáról

(az értesítés a C(2014) 9334. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/895/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 21. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

a 2012/18/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos információkat közölnek a Bizottsággal, meghatározott jelentéstételi formában.

(2)

A jelentéstételi formának lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy az információkat – a megadott információk hasznosságának és összehasonlíthatóságának maximalizálása, valamint az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében – egyszerűsített formában közöljék, ugyanakkor megfeleljenek az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) foglalt követelményeknek.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 96/82/EK tanácsi irányelv (3) által létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok a 2012/18/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében említett információk közlésére az e határozat mellékletében meghatározott jelentéstételi formátumot alkalmazzák.

Az adatbázisban már szereplő bejegyzések esetében az információkat 2016. december 31-ig felül kell vizsgálni.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 10-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)   HL L 197., 2012.7.24., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(3)  A Tanács 1996. december 9-i 96/82/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről (HL L 10., 1997.1.14., 13. o.).


MELLÉKLET

A 2012/18/EU IRÁNYELV 21. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK KÖZLÉSÉNEK FORMÁTUMA

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.

A bizalmas adatokat valamennyi adattípus esetében meg kell jelölni, és minden esetben meg kell adni az adatszolgáltatás megtagadásának a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 4. cikkének megfelelő indokát.

1.   1. rész – az Európai Bizottság felhasználóazonosítási rendszere (ECAS)

A tagállami felhasználók az eSPIRS rendszerbe biztonsági okokból csak az ECAS-ba, az Európai Bizottság felhasználóazonosítási rendszerébe történő regisztráció után léphetnek be, az alábbi kötelezően megadandó felhasználói adatokkal:

a)    Név*: a felhasználó neve

b)    Vezetéknév*: a felhasználó vezetékneve

c)    E-mail*: a felhasználó e-mail címe

d)    Felhasználó szerepe*: nemzeti jelentéstevő (NR) vagy nemzeti adminisztrátor (NA)

Amint a felhasználó azonosítása megtörtént, a Súlyos Balesetek Veszélyeivel Foglalkozó Iroda MINERVA portáljára kerül, ahol az eSPIRS található. Az eSPIRS adatbázis használatához szükséges felhasználói jogosultságok a felhasználó szerepének megfelelően kerülnek kiosztása.

2.   2. rész – az eSPIRS-ben megadandó információk

A felhasználónak az alábbiakban felsorolt információkat kell megadnia vagy az online jelentéstételi formátum segítségével, amely minden egyes üzem esetében lehetővé teszi az adatok külön-külön történő importálását, vagy a nemzeti exportáló eszközzel, amely az eSPIRS XML-sablonfájlt használja a nemzeti/regionális/helyi üzemi adatbázis(ok)ban szereplő információ automatikus importálására.

2.1.   Jelentéstevő illetékes hatóság

a)    Név*: a jelentéstevő illetékes hatóság hivatalos megnevezése

b)    Cím*: utcanév, ahol a jelentéstevő illetékes hatóság működik

c)    Település*: város, község vagy falu, ahol a jelentéstevő illetékes hatóság működik

d)    Irányítószám*: a jelentéstevő illetékes hatóság működési helyének irányítószáma

e)    Ország*: az az ország, ahol a jelentéstevő illetékes hatóság működik

f)    Megjegyzések : a felhasználó esetleges megjegyzései a jelentéstevő illetékes hatósággal kapcsolatban

2.2.   Az üzem neve és tevékenysége

a)

Seveso-besorolás*: [a Seveso III. irányelv szerint az üzemek két nagy csoportba sorolhatók: felső küszöbértékű üzemek és alsó küszöbértékű üzemek]

b)

Név*: az eSPIRS-jelentésben szereplő Seveso-üzem neve

c)

Anyavállalat: az üzem holdingtársasága/anyavállalata

d)

Személyes kód: a felhasználó által beírható kód, amennyiben az eSPIRS-ben a régi kódrendszert kívánja használni

e)

Ágazattípus és/vagy NACE-kód*: amennyiben egy üzemhez több SPIRS és/vagy NACE-kód is tartozik, meg kell különböztetni az elsődleges tevékenységet a másodlagos tevékenységektől.

(1)

Az ágazattípust a Seveso SPIRS-kódok szerint kell jelölni:

(1)

Mezőgazdaság

(2)

Szabadidős és sporttevékenységek (pl. jégpálya)

(3)

Bányászati tevékenységek (a dúsítási maradék feldolgozása és fiziko-kémiai folyamatok)

(4)

Fémek feldolgozása

(5)

Vasfémfeldolgozás (öntödék, olvasztás stb.)

(6)

Színesfémek feldolgozása (öntödék, olvasztás stb.)

(7)

Fémek feldolgozása elektrolitos vagy kémiai folyamatok alkalmazásával

(8)

Petrokémiai tevékenység/olajfinomítók

(9)

Villamosenergia-termelés, -ellátás és -elosztás

(10)

Tüzelőanyag-tárolás (beleértve a fűtést, a kiskereskedelmi értékesítést stb.)

(11)

Robbanóanyagok gyártása, megsemmisítése és tárolása

(12)

Tűzijáték-gyártás és tárolás

(13)

LPG-gyártás, -palackozás és nagy tömegben történő elosztás

(14)

LPG-tárolás

(15)

LNG (cseppfolyósított földgáz) -tárolás és -elosztás

(16)

Nagy- és kiskereskedelmi tárolás és elosztás (kivéve az LPG-t)

(17)

Kártevőirtó szerek, biocidok és gombaölő szerek gyártása és tárolása

(18)

Műtrágyák gyártása és tárolása

(19)

Gyógyszergyártás

(20)

Hulladéktárolás, -kezelés és ártalmatlanítás

(21)

Víz és szennyvíz (gyűjtés, ellátás és kezelés)

(22)

Vegyipari berendezések

(23)

Szerves vegyi alapanyagok gyártása

(24)

Műanyag- és gumigyártás

(25)

Papírrost és papír előállítása és gyártása

(26)

Faanyagok kezelése és bútorok

(27)

Textilgyártás és -kezelés

(28)

Élelmiszer-ipari termékek és italok gyártása

(29)

Általános építés, gyártás és összeszerelés

(30)

Hajóépítés, -bontás, -javítás

(31)

Építőipari és mélyépítési munkálatok

(32)

Kerámia (tégla, kerámia, üveg, cement stb.)

(33)

Üveggyártás

(34)

Cement-, mész-, gipszgyártás

(35)

Elektronika és a villamos ipar

(36)

Árukezelési és szállítmányozási központok (kikötők, repülőterek, kamionparkolók, rendező pályaudvarok stb.)

(37)

Gyógyítás, kutatás, oktatás (beleértve a kórházakat, egyetemeket stb.)

(38)

Általános vegyipari gyártás (a jegyzékben másképp meghatározottak kivételével)

(39)

Egyéb tevékenység (a jegyzékben másképp meghatározottak kivételével)

(2)

NACE-kód: a NACE az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere. A NACE-kód hat számjegyből áll. A felhasználónak lehetősége van a Seveso-üzemet a SPIRS-kódok mellett vagy azok helyett a NACE osztályozási rendszer szerint megjelölni, a NACE-kód első 4 számjegyének megadásával.

f)

Az üzemről további információkat tartalmazó honlapra mutató link*

g)

E-PRTR-azonosító: amennyiben az üzem teljesen vagy részben a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hatálya alá tartozik, meg kell adni az üzemről a szóban forgó rendelet szerint készített jelentésekhez használt nemzeti egyedi azonosítót, valamint a megfelelő honlapra mutató hivatkozást.

h)

IED-azonosító (a 2016-os adatoktól kezdődődően): amennyiben az üzem teljesen vagy részben a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (http://ec.europa.eu/environment/air/pollutants/stationary/ied/legislation.htm) hatálya alá tartozik, meg kell adni az üzemről a szóban forgó irányelv szerinti valamennyi nemzeti egyedi azonosítót, valamint a megfelelő honlapra mutató hivatkozást.

i)

Megjegyzések az üzemekről: a felhasználó esetleges megjegyzései a jelentések tárgyát képező üzemekkel kapcsolatban

2.3.   Az üzem elhelyezkedése* teljes cím vagy szélességi/hosszúsági koordináták

a)    Cím*: utcanév, házszám, és település, ahol az üzem működik

b)    Földrajzi szélesség*: az üzem helyének szélességi koordinátái (ha cím nincs megadva)

c)    Földrajzi hosszúság*: az üzem helyének hosszúsági koordinátái (ha cím nincs megadva)

d)    Megjegyzések a címről : a felhasználó esetleges megjegyzései az üzem címével kapcsolatban

2.4.   Az üzemben kezelt anyagok

a)    Anyag (Seveso III-besorolás szerint) : közhasználatú név vagy generikus név vagy veszélyességi besorolás

b)    CAS-szám : a CAS nyilvántartási szám egy egyedi numerikus azonosító, amely egyetlen anyaghoz tartozik, nincs kémiai jelentősége, azonban az adott vegyi anyaggal kapcsolatban rengeteg információra utal. Legfeljebb 10 számjegyből áll, kötőjelekkel három részre osztva. (http://www.cas.org/content/chemical-substances)

c)    Mennyiség : az anyag mennyisége tonnában

d)    Fizikai tulajdonságok : tárolási feltételek, amelyek mellett az anyag megmarad, mint például halmazállapot (szilárd, folyékony, gáz), szemcsézettség (por, pellet stb), nyomás, hőmérséklet stb.

e)    Megjegyzések az anyagról : a felhasználó esetleges megjegyzései az anyaggal kapcsolatban


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. január 18-i 166/2006/EK rendelete az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).


2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/55


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. december 10.)

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos információk tagállamok általi közlése formátumának megállapításáról

(az értesítés a C(2014) 9335. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/896/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 21. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok 2019. szeptember 30-ig és azt követően négyévente jelentést készítenek a Bizottság számára ezen irányelv végrehajtásáról.

(2)

A Bizottság kérdőívet dolgozott ki, amelyben meghatározta, mely információkat kell a tagállamoknak rendelkezésre bocsátaniuk az irányelv végrehajtásáról szóló jelentésükben.

(3)

Az első jelentésnek a 2015. június 1-től2018. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia – tehát az időszak attól az időponttól kezdődik, amikor az irányelv valamennyi tagállamban teljes körűen alkalmazandóvá válik, és elegendő időt biztosít a tagállamok számára az összegyűjtött információk értékelésére és 2019. szeptember 30-ig történő benyújtására. Az ezt követő négyévente esedékes jelentések az érintett jelentéstételi időszak első évének január 1-je és negyedik évének december 31-ike közötti időszakra vonatkoznak.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 96/82/EK tanácsi irányelv (2) 22. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/18/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok – az e határozat mellékletében foglalt kérdőív megválaszolása útján – jelentést készítenek a Bizottság számára az említett irányelv végrehajtásáról (3).

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 10-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)   HL L 197., 2012.7.24., 1. o.

(2)  A Tanács 1996. december 9-i 96/82/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről (HL L 10., 1997.1.14., 13. o.).

(3)  Az Európai Bizottság honlapján is elérhető: http://ec.europa.eu/environment/seveso/


MELLÉKLET

KÉRDŐÍV

1.   ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.

Adjon meg információkat a 2012/18/EU irányelv végrehajtásáért felelős főbb illetékes hatóságokról. Az információknak ki kell terjedniük legalább az elérhetőségre és a főbb feladatokra (a biztonsági jelentések monitoringja, a területfelhasználás tervezése, a dominóhatások, a külső védelmi tervek kidolgozása és végrehajtása, a hatósági ellenőrzések, a nyilvánosság tájékoztatása és a szankciók). Lehetősége van az információk megadása helyett az előző jelentésre utalni, amennyiben nem történtek jelentős változások.

2.

Jelölje meg, mikor történt az üzemekkel kapcsolatos információk legutóbbi frissítése az (e)SPIRS-adatbázisba történő felvételükre való tekintettel.

2.   DOMINÓHATÁSOK (A 2012/18/EU IRÁNYELV 9. CIKKE)

A jelentéstételi időszak végéig hány olyan üzemcsoportot azonosítottak, amelyek esetében a 2012/18/EU irányelv 9. cikke értelmében a súlyos baleset bekövetkezésének kockázata vagy következményei a kérdéses üzemek földrajzi elhelyezkedésére és egymáshoz való közelségére, valamint a bennük jelen lévő veszélyes anyagokra való tekintettel nagyobbak lehetnek?

3.   BIZTONSÁGI JELENTÉS (A 2012/18/EU IRÁNYELV 10. CIKKE)

1.

A jelentéstételi időszakban az erre kötelezett felső küszöbértékű üzemek közül valamennyi benyújtotta-e a biztonsági jelentést? Ha nem, hány üzem nem nyújtotta be?

2.

Megtörtént-e az összes biztonsági jelentés naprakésszé tétele a megelőző öt évben? Ha nem, hány olyan erre kötelezett felső küszöbértékű üzem van, amely nem tette naprakésszé a biztonsági jelentését?

4.   VÉDELMI TERVEK (A 2012/18/EU IRÁNYELV 12. CIKKE)

1.

A jelentéstételi időszakban az erre kötelezett felső küszöbértékű üzemek közül valamennyi tekintetében készült-e külső védelmi terv? Ha nem, hány olyan felső küszöbértékű üzem van, amely nem rendelkezik külső védelmi tervvel?

2.

Hány olyan felső küszöbértékű üzem van, amely tekintetében az illetékes hatóság a 2012/18/EU irányelv 12. cikkének (8) bekezdése értelmében úgy döntött, hogy a külső védelmi terv elkészítése nem szükséges?

3.

Ha a 4.2. kérdésre adott válasz egy vagy több, minden esetben mellékelje az illetékes hatóság által benyújtott indokolást.

4.

Az utóbbi három évben tesztelték-e valamennyi felső küszöbértékű üzem külső védelmi tervét? Ha nem, hány esetben nem tesztelték a külső védelmi tervet?

5.

Adjon meg információkat az érintett nyilvánossággal a külső védelmi tervek tekintetében folytatott konzultációra vonatkozó főbb intézkedésekről.

6.

Ismertesse röviden a külső védelmi tervek tesztelésének módjait (pl. részleges ellenőrzés, teljes ellenőrzés, sürgősségi segélyszolgálatokat is bevonva, dokumentumalapú ellenőrzés stb.) Adja meg a külső védelmi terv megfelelőségének értékelésekor alkalmazott kritériumokat.

5.   A TERÜLETFELHASZNÁLÁS TERVEZÉSE (A 2012/18/EU IRÁNYELV 13. ÉS 15. CIKKE)

1.

A jelentéstételi időszakban folytak-e konzultációk az érintett nyilvánossággal valamennyi konkrét, egyedi projektet illetően (új üzemek tervezése, meglévő üzemek jelentős módosítása, üzemek körüli fejlesztések), valamint az új üzemek tervezésével vagy a meglévő üzemek körüli fejlesztésekkel kapcsolatos általános terveket vagy programokat illetően? Ha nem, foglalja össze annak főbb okait, hogy miért nem folytattak konzultációkat a nyilvánossággal.

2.

Választható: Rendelkeznek-e a nemzeti jogszabályok az Ön tagállamában összehangolt vagy közös eljárásokról a területfelhasználás tervezésére vonatkozóan a Seveso-irányelvben előírt, valamint más, például a 2011/92/EU (1) és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) előírt követelményeinek teljesítésére?

6.   TÁJÉKOZTATÁS A BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEKRŐL (A 2012/18/EU IRÁNYELV 14. CIKKE ÉS V. MELLÉKLETE)

1.

A biztonsági intézkedésekkel és a súlyos baleset esetén követendő magatartással kapcsolatos információk a nyilvánosság számára ténylegesen elérhetőek voltak-e az utóbbi öt évben valamennyi felső küszöbértékű üzem tekintetében? Ha nem, hány olyan felső küszöbértékű üzem van, amely tekintetében ezek az információk nem voltak elérhetőek?

2.

Jelölje meg, hogy kik (üzemeltetők, hatóságok) és – amennyiben lehetséges – milyen eszközökkel (pl. az üzemeltetők vagy hatóságok brosúrái, szórólapjai, e-mailjei, SMS-ei) teszik elérhetővé a 6.1. pontban említett információkat.

3.

A 2012/18/EU irányelv V. mellékletében felsorolt információk a nyilvánosság számára állandóan elérhetőek-e valamennyi üzem tekintetében, ideértve az elektronikus módon való elérhetőséget is, és az információkat naprakészen tartják-e? Ha nem, jelölje meg, ez az üzemek milyen aránya esetében nem teljesül, és milyen intézkedések történtek a hiányosságok pótlására.

4.

Jelölje meg, hogy kik (üzemeltetők, hatóságok) és milyen eszközökkel (pl. az üzemeltetők vagy hatóságok felhívásai, honlapjai) biztosítják, hogy a 6.3. pontban említett információk folyamatosan elérhetők legyenek.

5.

A jelentési időszak végén hány olyan üzem volt, amely esetében határokon átterjedő hatású súlyos balesetek lehetőségét állapították meg? Hány esetben nyújtottak erről releváns információt a potenciálisan érintett tagállam(ok) részére?

7.   HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS (A 2012/18/EU IRÁNYELV 20. CIKKE)

1.

Milyen szint(ek)en hoztak létre hatósági ellenőrzésekre vonatkozó terveket? Ezeket nyilvánosságra hozták-e, vagy tájékoztatták-e a nyilvánosságot elektronikus úton arról, hogy hová fordulhatnak, ha részletesebb információt kívánnak kapni az ellenőrzési tervről? Választható: Amennyiben a tervek közzétételre kerültek az interneten, adja meg az oldalra mutató linket.

2.

Létrehoztak-e valamennyi üzem tekintetében a rutinjellegű hatósági ellenőrzésekre, például a helyszíni szemlék gyakoriságára vonatkozó terveket? Nyilvánosságra hozták-e az utolsó helyszíni szemle időpontját, vagy egy hivatkozást arra, hogy hol érhető el ez az információ elektronikus úton? Választható: Amennyiben az információk közzétételre kerültek az interneten, adja meg az oldalra mutató linket.

3.

Hány olyan felső küszöbértékű üzem van, amely tekintetében a hatósági ellenőrzések programja – ideértve a helyszíni szemlék gyakoriságát – az adott üzemet érintő súlyos balesetek veszélyének szisztematikus értékelésén alapul? Ezek közül hány üzemben végeznek helyszíni szemlét éves gyakorisággal?

4.

Hány olyan alsó küszöbértékű üzem van, amely tekintetében a hatósági ellenőrzések programja – ideértve a helyszíni szemlék gyakoriságát – az adott üzemet érintő súlyos balesetek veszélyének szisztematikus értékelésén alapul? Ezek közül hány üzemben végeznek helyszíni szemlét legalább hároméves gyakorisággal?

5.

Létezik-e az Ön tagállamában olyan nemzeti jogszabály vagy igazgatási iránymutatás, amely összehangolt vagy közös ellenőrzésekről rendelkezik más uniós jogszabályok (pl. az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv) szerint végzett ellenőrzésekkel?

8.   AZ ÜZEMELTETÉS MEGTILTÁSA, SZANKCIÓK ÉS EGYÉB KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK (A 2012/18/EU IRÁNYELV 19. ÉS 28. CIKKE)

1.

Hány üzem esetében tiltották meg az üzembe helyezést vagy a további üzemeltetést a jelentéstételi időszakban?

2.

Hány egyéb típusú kényszerintézkedést hoztak a jelentéstételi időszakban? Jelölje meg a leggyakrabban alkalmazott intézkedések típusát (pl. az üzemeltetés megtiltása, adminisztratív szankciók, bírság vagy egyéb intézkedés). Ha lehetséges, adjon meg statisztikai lebontást.

9.   AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG (A 2012/18/EU IRÁNYELV 23. CIKKE)

Ismertesse, hogyan biztosítják a 2012/18/EU irányelv igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló 23. cikkének való megfelelést és írja le az e cikk alkalmazásával kapcsolatos, a jelentéstételi időszakban szerzett tapasztalatokat.

10.   KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Választható: Adjon meg bármely további, a Seveso-irányelvvel kapcsolatos általános információt, a végrehajtással kapcsolatos olyan tapasztalatot vagy jelentést, amely érdeklődésre tarthat számot és megosztható a nyilvánossággal a következő pontokkal kapcsolatban:

a)

a balesetekből és a balesetveszélyes helyzetekből levont tanulságok, hogy újbóli bekövetkezésük megakadályozható legyen;

b)

az irányelv végrehajtásának nyomon követésére és az adatmegosztásra használt informatikai eszközök;

c)

adott esetben a 2012/18/EU irányelv hatálya alá nem tartozó üzemek és tevékenységek, például vezetékek, kikötők, rendező pályaudvarok, offshore berendezések, gázlelőhelyek feltárása és kiaknázása stb. kapcsán alkalmazott bármely Seveso-hoz hasonló rendelkezés (pl. a tevékenységek bejelentésére, a biztonsági irányításra és biztonsági jelentésekre, a nyilvánosság tájékoztatására, védelmi tervekre és ellenőrzésekre vonatkozó követelmények).


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).


AJÁNLÁSOK

2014.12.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/59


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. december 5.)

a strukturális alrendszereknek és járműveknek a 2008/57/EK és a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő üzembe helyezésével és használatával kapcsolatos kérdésekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/897/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 30. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság bármilyen, az említett irányelv végrehajtásával kapcsolatos ügyet az ugyanazon irányelv 29. cikkében említett bizottság elé terjeszthet.

(2)

Az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) 2005 óta számos intézkedésével támogatja az integrált, biztonságos és kölcsönösen átjárható uniós vasúti rendszer kialakítását. Az Ügynökség a 2008/57/EK irányelv elfogadása óta rendszeresen megbeszéléseket tart az érdekelt felekkel és a nemzeti biztonsági hatóságokkal, különösen a vasúti járművek kölcsönös elfogadásával, azaz a vasúti járművek üzembehelyezési engedélyeinek kölcsönös elismerésével kapcsolatban. Ezek a megbeszélések arra világítottak rá, hogy a felek eltérően értelmezik a strukturális alrendszereknek és a járműveknek az említett irányelv IV. és V. fejezetei szerinti üzembe helyezésének engedélyezését.

(3)

Az egységes értelmezés hiánya azt eredményezheti, hogy a nemzeti végrehajtási szabályok alapján a tagállamok különböző módon alkalmazzák a követelményeket, nehézségeket okozva ezzel a gyártók és a vasúttársaságok számára. A strukturális alrendszerek és járművek üzembehelyezési folyamatának egységes értelmezése azért is szükséges, hogy biztosított legyen a konzisztencia azon különböző ajánlások között, amelyeket az Ügynökség a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi (2) és a 2008/57/EK irányelvben meghatározott különféle feladatokkal kapcsolatban bocsát ki.

(4)

A Bizottság elfogadta a 2011/217/EU ajánlást (3). Ez utóbbi ajánlás célja, hogy egyértelművé tegye, milyen eljárást kell alkalmazni a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének a 2008/57/EK irányelv értelmében történő engedélyezése során.

(5)

A strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésével kapcsolatos azon kérdések megvitatása és elemzése érdekében, amelyek a 2011/217/EU ajánlás elfogadását követően merültek fel, a Bizottság 2011-ben létrehozott egy, a járműengedélyezési eljárással foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoport végső jelentését 2012 júliusában tették közzé az Ügynökség weboldalán.

(6)

2013. január 30-án a Bizottság elfogadta azon jogalkotási javaslatait, amelyek egy negyedik vasúti csomag létrehozására irányultak. E javaslatok figyelembe veszik a fent említett munkacsoport által elért eredményeket, és továbbfejlesztett folyamatokat tartalmaznak a járművek és alrendszerek engedélyezésére vonatkozóan. A jelen ajánlásban szereplő pontosítások a hatályos jogi keret végrehajtásának optimalizálásához szükségesek.

(7)

Ezért ki kell bővíteni a 2011/217/EU ajánlás hatályát oly módon, hogy az az engedélyezési eljárás további vonatkozásaira is kiterjedjen, valamint még pontosabban meghatározza az alábbi területeket:

az alapvető követelmények, az átjárhatósági műszaki előírások (a továbbiakban: ÁME) és a nemzeti szabályok közötti viszonyrendszer,

a közös biztonsági módszerek engedélyezési célokra történő alkalmazása,

az ÁME-k és nemzeti szabályok integritása,

az üzembehelyezési engedélyezés hatályán kívül eső ellenőrzések,

vizsgálatok,

a gyártó vagy a szerződő fél hitelesítési nyilatkozata,

kölcsönös elismerés,

műszaki dokumentáció,

az engedélyezés előtti, közbeni és utáni szerepek és kötelezettségek,

a biztonságirányítási rendszer szerepe, valamint

a módosítások kezelése.

(8)

Az egyértelműség és egyszerűség érdekében a 2011/217/EU ajánlást helyénvaló e bizottsági ajánlással felváltani.

(9)

A 2008/57/EK irányelv 29. cikkében említett bizottsággal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti biztonsági hatóságok, a vasúttársaságok, a pályahálózat-működtetők, az értékelő szervezetek, a karbantartásért felelős szervezetek, a gyártók, az üzembehelyezési engedély kérelmezői, valamint a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének és használatának engedélyezésében érintett más szereplők tisztában legyenek a 2–116. bekezdésben meghatározott elvekkel és iránymutatásokkal, és figyelembe vegyék azokat.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.

Ezen ajánlás alkalmazásában a 2008/57/EK és a 2004/49/EK irányelvben megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók. A „vasúttársaságok”, a „pályahálózat-működtetők”, a „járművek üzembentartói” és a „karbantartásért felelős szervezet” kifejezések a 2004/49/EK irányelv 3. és 4. cikkében meghatározott szerepek és feladatkörök alapján használatosak. A fenti cikkekben említett szerepeket betöltő bármely entitás más funkciót is elláthat (pl. egy vasúttársaság vagy egy pályahálózat-működtető lehet egyidejűleg járművek üzembentartója is). A következő meghatározások ugyancsak alkalmazandók:

a)   „tervezett üzemállapot”: a műszaki és karbantartási dokumentációban meghatározott használati feltételek melletti és felhasználási körön belüli normál, valamint az előreláthatóan romló feltételek (többek között kopás) melletti üzemmód. Kiterjed az alrendszer minden tervezett üzemeltetési feltételére, valamint műszaki korlátaira;

b)   „alapvető konstrukciós jellemzők”: egy alrendszernek a típus- vagy a konstrukcióvizsgálati tanúsítványban meghatározott jellemzői;

c)   „biztonságos integrálás”: annak biztosítására irányuló tevékenység, hogy egy elemnek (pl. egy új járműtípusnak, hálózati projektnek, alrendszernek, résznek, részegységnek, rendszerelemnek, szoftvernek, eljárásnak, szervezetnek) egy nagyobb rendszerbe történő beillesztése ne teremtsen elfogadhatatlan kockázatot a létrejövő rendszer szempontjából;

d)   „a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőség megállapítása”: a járműtípus azon paramétereinek ellenőrzése és az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban való rögzítése, amelyek lényegesek az adott hálózattal való műszaki összeegyeztethetőség, valamint adott esetben az említett hálózatra meghatározott határértékeknek való megfelelés megállapításához; e paraméterek fizikai jellemzőket és funkciókat foglalnak magukban; az ellenőrzéseket az adott hálózatra vonatkozó szabályokkal összhangban kell elvégezni;

e)   „műszaki összeegyeztethetőség”: legalább egy közös kapcsolódási ponttal rendelkező, két vagy több strukturális alrendszernek vagy azok részeinek azon képessége, hogy egyéni tervezett üzemállapotukat és elvárt teljesítményszintjüket fenntartva egymással kapcsolatba lépjenek;

f)   „értékelő szervezet”: bejelentett szervezet, kijelölt szervezet vagy kockázatértékelő szervezet;

g)   „bejelentett szervezet”: a 2008/57/EK irányelv 2. cikkének j) pontjában meghatározott szervezet;

h)   „kijelölt szervezet”: olyan szervezet, amelyet valamely tagállam a 2008/57/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése szerint arra jelöl ki, hogy ellenőrizze egy adott alrendszer nemzeti szabályoknak való megfelelését;

i)   „kockázatértékelő szervezet”: a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) 3. cikkének 14. pontjában meghatározott szervezet;

j)   „EK-hitelesítési nyilatkozat”: egy alrendszer tekintetében a 2008/57/EK irányelv 18. cikke és V. melléklete értelmében kiállított EK-hitelesítési nyilatkozat, amely kimondja, hogy a szóban forgó alrendszer teljesíti a vonatkozó európai uniós jogszabályokban foglalt követelményeket, ideértve a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek végrehajtására szolgáló nemzeti jogszabályokat is;

k)   „hálózati projekt”: egynél több strukturális alrendszerből álló, új, felújított vagy korszerűsített rögzített eszköz üzembe helyezésére irányuló projekt;

l)   „hálózatjellemzők”: az ÁME-kben és adott esetben nemzeti szabályokban meghatározott hálózatjellemzők;

m)   „az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció”: az adott alrendszerre alkalmazandó uniós jogszabályokban előírtak szerint a kérelmező által összeállított dokumentumok összessége;

n)   „engedélyezéshez benyújtott dokumentáció”: a nemzeti biztonsági hatósághoz a kérelmező által engedélyezés kérelmezésekor benyújtott dokumentum;

o)   „kérelmező”: a 2008/57/EK irányelv 18. cikke szerinti EK-hitelesítési nyilatkozat azon aláírója, aki egy alrendszer üzembe helyezésének engedélyezését kérelmezi. Amennyiben a 2008/57/EK irányelv 15. cikke alapján elő van írva a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazása, az engedélyezés kérelmezőjének az említett biztonsági módszerek tekintetében a „javaslattevő” szerepét is be kell töltenie;

p)   „jármű/hálózati projekt engedélyezésének kérelmezője”: jármű, illetve hálózati projekt üzembe helyezésének engedélyezését kérelmező entitás. Amennyiben a 2008/57/EK irányelv 15. cikke alapján elő van írva a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazása, az engedélyezés kérelmezőjének az említett biztonsági módszerek tekintetében a „javaslattevő” szerepét is be kell töltenie.

ALRENDSZEREK ÜZEMBE HELYEZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE

3.

Egy tagállam egy alrendszer üzembe helyezésének engedélyezésével elismeri, hogy a kérelmező bizonyította, hogy a vasúti rendszerbe integrált alrendszer tervezett üzemállapotában megfelel a 2008/57/EK irányelv (5) valamennyi alapvető követelményének. Az említett irányelv 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően ez EK-hitelesítési nyilatkozat formájában történik. Az alábbi diagram a strukturális alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése előtti és utáni teendőket foglalja össze:
Image 1

Tapasztalatokról szóló visszajelzések

Értékelő szervezetek által végzett ellenőrzések

Rendszerelőírásoknak való megfelelés

Az alapvető követelményeknek való megfelelés

Üzembehelyezési engedélyezés

Biztonság

Műszaki összeegyeztethetőség

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Egészség

Környezetvédelem

Vasúttársaságok vagy pályahálózat működtetők előírásai és folyamatai Biztonságirányítási rendszer

— Műszaki jellemzők

— Felhasználási feltételek és korlátok

— A tervezéshez kapcsolódó üzemelési és karbantartási követelmények

Üzemelés és karbantartás

Tervezés, gyártás és tesztelés

JÁRMŰVEK ÜZEMBE HELYEZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS JÁRMŰTÍPUSOK ENGEDÉLYEZÉSE

4.

Az engedélyezés szempontjából a járműveket a „járművek” alrendszer, valamint adott esetben a „fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző” alrendszer alkotja. Egy járműtípus engedélyezése vagy egy egyedi jármű üzembe helyezésének engedélyezése a járművet alkotó alrendszer(ek) kollektív engedélyezését jelenti.

5.

A funkcionális alrendszerekből fakadó és a jármű tervezett (üzem-) állapotát befolyásoló követelmények (például az üzemi teljesítményre vonatkozó követelmények) a vonatkozó strukturális ÁME-kben vagy – ahol azt a 2008/57/EK irányelv lehetővé teszi (pl. a B. osztályú ellenőrző-irányító és jelző rendszerek esetében) – nemzeti szabályokban vannak meghatározva.

6.

Mivel a járművek egy vagy több alrendszerből épülnek fel, a 2008/57/EK irányelv IV. fejezetében szereplő, alrendszerekre vonatkozó rendelkezések az adott járműnek vagy járműtípusnak megfelelő alrendszerekre alkalmazandók, az V. fejezet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül.

7.

Az egynél több alrendszerből álló járművek engedélyezésénél a jármű vagy járműtípus engedélyezésének kérelmezője a két alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát összevonhatja egyetlen, a 2008/57/EK irányelv V. mellékletében leírtak szerinti EK-hitelesítési nyilatkozatban annak bizonyítására, hogy az adott típushoz tartozó, egy egységnek tekintett, tervezett üzemállapotában lévő jármű a vasúti rendszerbe integrálásakor teljesíti a vonatkozó európai uniós jogszabályokban foglalt követelményeket, ideértve a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeit.

8.

A 2008/57/EK irányelvben meghatározott feltételek teljesítése esetén az európai uniós vasúti hálózat egészére elegendő egyetlen, az adott járműtípusra vagy egyéni járművek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt kiállítani. Ez a helyzet például egy olyan ÁME-konform jármű vagy járműtípus esetében, melynek engedélyezését azon használati feltételhez kötik, hogy rendeltetése szerint kizárólag ÁME-konform hálózatokon lehet üzemeltetni (de csak abban az esetben, ha az engedélyezéshez alkalmazott vonatkozó ÁME-k nem tartalmaznak a hálózat és a jármű közötti kompatibilitással kapcsolatos nyílt kérdéseket és specifikus eseteket).

9.

A járműtípusok és egyedi járművek engedélyezésének eljárása harmonizált, és konkrét határidőkhöz kötött világos lépésekből áll.

10.

A járművek üzembe helyezésének engedélyezésére alkalmazandó szabályoknak állandónak, átláthatónak, hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. A szabályok formailag lehetnek ÁME-k, illetve – ha a 2008/57/EK irányelv megengedi – nemzeti szabályok, amelyekről a Bizottságot tájékoztatni kell, és amelyeket a Bizottság által létrehozott adatbázison keresztül elérhetővé kell tenni. A tagállamok valamely ÁME elfogadásának időpontjától kezdve nem alkalmazhatnak nemzeti szabályt azon termékek vagy alrendszerrészek esetében, amelyekre az adott ÁME már kiterjed (kivéve a „nyitott kérdéseknek” minősített esetekben). A nem ÁME-konform járművek és járműtípusok esetében a lehetőségekhez mérten alkalmazni kell a kölcsönös elismerés elvét a szükségtelen követelmények és felesleges ellenőrzések elkerülése érdekében, kivéve, ha azok feltétlenül szükségesek a kérdéses járműtípushoz tartozó jármű adott hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzéséhez.

11.

A járművekre vonatkozó engedélyeknek ki kell térniük a járművek tervezett üzemállapotának műszaki jellemzőire, ideértve a használati korlátozásokat és feltételeket, valamint meg kell adniuk a tagállam(ok) azon hálózatát vagy hálózatait (6), amelyekre a szóban forgó típushoz tartozó járműveket engedélyezték. Az engedélyben említett műszaki jellemzőket:

a jármű- vagy járműtípus-engedélyezés kérelmezőjeként a gyártók vagy szerződő felek jelentik be,

az értékelő szervezetek ellenőrzik és tanúsítják, és

az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban rögzítik.

12.

A fenti 11. ajánlásban említett műszaki jellemzők megegyeznek az ugyanazon járműtípushoz tartozó minden egyedi jármű esetében.

13.

Sem a típusengedélyezés, sem egy egyedi jármű üzembe helyezésének engedélyezése nem köthető egy konkrét útvonalhoz, vasúttársasághoz, üzembentartóhoz vagy karbantartásért felelős szervezethez.

14.

Annak biztosítása érdekében, hogy a járműtípusokat, illetve az egyedi járművek üzembe helyezését ne kelljen konkrét útvonalakra engedélyezni, és annak elkerülésére, hogy az utak bármely módosulása esetén újra el kelljen végezni az engedélyezést, a járműveket érintő használati korlátozások és feltételek mindegyikét földrajzi paraméterek helyett az infrastruktúra műszaki konstrukciós jellemzőivel kell meghatározni.

TÍPUSENGEDÉLYEZÉS

15.

Engedélyezés céljából egy jármű tervezett üzemállapotának jellemzői közül az adott járműtípushoz kapcsolódó jellemzőket értékelik. Egy járműtípust először a 2008/57/EK irányelv 26. cikkének (1) bekezdése szerint engedélyezhetnek, majd az e típushoz tartozó egyedi járműveket (ideértve egyedi járművek csoportját is) engedélyezhetik oly módon, hogy a 2008/57/EK irányelv 26. cikkének (3) bekezdése szerint ellenőrzik típusmegfelelőségüket. Az engedélyezés egy másik formája, hogy – a 2008/57/EK irányelv 26. cikke (2) bekezdésének értelmében – egy adott típuson belüli első jármű engedélyezése egyben a típus engedélyezését is jelenti. Ez a 2008/57/EK irányelv 26. cikke (3) bekezdésének értelmében lehetővé teszi, hogy a továbbiakban az ugyanazon típushoz tartozó egyedi járműveket a típusmegfelelőség ellenőrzése révén engedélyezzék. A járműtípus-engedélyezés ezen elve lehetővé teszi a gyártók számára, hogy anélkül hozzanak forgalomba járműtípusokat, illesszék be azokat katalógusukba, és ezáltal az engedélyezés jelentette előnyöket kínálják a vásárlók számára, hogy előre meg kellene építeniük az esetlegesen megrendelésre kerülő, ilyen típushoz tartozó egyedi járműveket. Ez az elv többek között azt a célt szolgálja, hogy az ilyen típusokhoz tartozó járművek vásárlói mentesüljenek az engedélyezést érintő kockázatok nagy része alól.

16.

A típus fogalma az útvonalak összeegyeztethetősége szempontjából is releváns. Annak megítéléséhez, hogy egy útvonal alkalmas-e egy adott vonat üzemeltetésére, a vasúttársaság összehasonlítja az egyes járműtípusokból összeállított vonat jellemzőit a pályahálózat-működtető által az infrastruktúra-nyilvántartásban megadott információkkal. A pályahálózat-működtető már jelenleg is köteles közzétenni az infrastruktúra jellegével kapcsolatos információkat (hálózati hozzáférés: a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7); üzemeltetés: a 2004/49/EK és a 2008/57/EK irányelv, valamint a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME). Amíg az infrastruktúra-nyilvántartást nem hozták létre, és nem töltötték fel adatokkal, addig a pályahálózat-működtetőknek más formában kell közzétenniük ezeket az információkat. Mindez a pályahálózat-működtetőket nem jogosítja fel arra, hogy egyfajta második engedélyt követeljenek meg a vasúttársaságtól a járművekre, illetve vonatokra.

17.

A járműengedélyezés folyamata és az egyes járművek azt követő üzemeltetése és karbantartása két világosan elkülönülő, különböző rendelkezések által szabályozott folyamat. Az elkülönítés lehetővé teszi, hogy az azonos típushoz tartozó járműveket az engedéllyel már rendelkező gyártók forgalomba hozzák, más vasúttársaságok üzemeltessék, és más, karbantartásért felelős szervezetek tartsák karban az üzemi körülményektől függő eltérő karbantartási rendszereknek megfelelően.

18.

Azon járműtípusoknál, amelyeket egynél több tagállamban (pl. vasúti folyosókon történő üzemeléshez) szándékoznak engedélyezni, a nemzeti biztonsági hatóságok dönthetnek úgy, hogy együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az első és a további engedélyek kibocsátása ugyanabban az időben történjen („szimultán” engedélyezés). Ez lehetővé teszi az érintett nemzeti biztonsági hatóságok számára, hogy a munkát megosszák egymás között (pl. minden hatóság kiválaszthat egy tárgyterületet), az első engedélyt kibocsátó nemzeti biztonsági hatóság pedig elismerheti és hasznára fordíthatja a többi nemzeti biztonsági hatóság által végzett munkát.

A HELYHEZ KÖTÖTT ALRENDSZEREK ÜZEMBE HELYEZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE

19.

Hangsúlyozni kell, hogy a helyhez kötött berendezésekre vonatkozó ÁME-k nem tartalmazzák maradéktalanul azon követelményeket, amelyeket az érintett alrendszernek teljesítenie kell. Az ÁME-kben meghatározott követelmények azokat az elemeket tartalmazzák, amelyek a helyhez kötött alrendszereknek az ÁME-konform járművel való kompatibilitása tekintetében relevánsak.

20.

A tagállamok a helyhez kötött berendezések esetében – kivéve, ha az ÁME-k alkalmazásáról van szó –, annak érdekében, hogy valamennyi alkalmazandó uniós jogszabály alapvető követelményeinek eleget tegyenek, kötelezővé tehetik olyan egyéb szabályok alkalmazását, amelyeket nem szükséges a 2008/57/EK irányelv célkitűzéseinek megfelelően harmonizálni; ilyenek például az elektromos biztonságot, az építési munkákat, az épületet, az egészségügyi elemeket érintő szabályok, a tűzvédelmi szabályok stb. Ezek a szabályok nem mondhatnak ellent az ÁME-k rendelkezéseinek.

21.

Az egynél több helyhez kötött alrendszerből álló hálózati projektek esetében javasolt, hogy a folyamat egyszerűsítése érdekében a kérelmező az egyes alrendszerekre vonatkozó, a 2008/57/EK irányelv V. melléklete szerinti EK-hitelesítési nyilatkozatokat egyetlen, a hálózati projektre mint egységes egészre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatban egyesítse annak bizonyítására, hogy a vasúti rendszerbe integrált, egyetlen egységként kezelt hálózati projekt teljesíti a vonatkozó európai uniós jogszabályokban foglalt követelményeket, ideértve a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeit is.

22.

A helyhez kötött alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezésére alkalmazandó nemzeti szabályoknak állandónak, átláthatónak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. A fenti 19. és 20. ajánlás sérelme nélkül a 2008/57/EK irányelvben a vasúti rendszerre vonatkozóan megállapított alapvető követelményekkel kapcsolatos szabályok formailag lehetnek ÁME-k, illetve – ha a 2008/57/EK irányelv engedi – nemzeti szabályok, amelyekről a Bizottságot tájékoztatni kell, és amelyeket a Bizottság által létrehozott adatbázison keresztül elérhetővé kell tenni. A tagállamok az ÁME elfogadásának időpontjától kezdve nem alkalmazhatnak nemzeti szabályt azon termékek vagy alrendszerrészek esetében, amelyekre az adott ÁME már kiterjed (kivéve az érintett ÁME-kben megfelelő módon „nyitott kérdéseknek” nyilvánított vonatkozások tekintetében).

23.

Egy helyhez kötött alrendszer üzembehelyezési engedélyében meg kell adni annak műszaki jellemzőit, köztük a használati korlátozásokat és feltételeket. Az üzembehelyezési engedélyben említett műszaki jellemzőket:

a kérelmező jelenti be,

az értékelő szervezetek ellenőrzik és tanúsítják, és

az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban rögzítik.

24.

A helyhez kötött alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezési folyamata és ugyanezen alrendszerek üzemeltetése és karbantartása két világosan elkülönülő, különböző rendelkezések által szabályozott folyamat.

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK, ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK (ÁME) ÉS NEMZETI SZABÁLYOK

25.

A vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alapvető követelményeket határoz meg a vasúti rendszer tekintetében. Ezek „mindazok a III. mellékletben ismertetett feltételek, amelyeket a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak teljesíteniük kell” (a 2008/57/EK irányelv 2. cikkének g) pontja). A vasúti rendszerre vonatkozó alapvető követelményeket tehát maradéktalanul meghatározták. A tagállamok vagy a nemzeti biztonsági hatóságok nem írhatnak elő a 17. cikkben foglaltaktól eltérő követelményt vagy feltételt.

26.

A biztonság szempontjából kulcsfontosságú a hálózat és a járművek műszaki összeegyeztethetősége a közöttük lévő kapcsolódási pontnál. Bár e kapcsolódási pont biztonságossága a 352/2009/EK bizottsági rendeletnek (8) megfelelően igazolható referenciarendszerek vagy külön e célra szolgáló kockázatbecslések révén, a kölcsönös átjárhatóság érdekében a műszaki összeegyeztethetőség igazolásának harmonizált uniós szabályok, azaz az ÁME-k, illetve ilyen szabályok hiányában nemzeti szabályok alapján kell történnie. Ezért a kölcsönös átjárhatóság érdekében a járművek és a hálózat közötti kapcsolódási pontok biztonságosságát szabályalapú megközelítés alkalmazásával kell igazolni.

27.

Ebből kifolyólag az ÁME-knek egyrészről maradéktalanul meg kell határozniuk a 26. ajánlásban említett kapcsolódási pontokat. Meg kell határozniuk továbbá a célzott rendszer minden olyan alapvető paraméterét és kapcsolódási pontját, melynek ellenőrzése kifejezetten szükséges az engedélyezéshez, és meg kell adniuk a vonatkozó megfelelőségértékelési követelményeket.

28.

Másrészről viszont az ÁME-knek a követelményeket csak a műszaki harmonizáció optimális szintjét biztosító, „szükséges mértékben” kell meghatározniuk, valamint csak azokat a kötelező rendelkezéseket kell megadniuk, amelyek szükségesek a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek teljesítéséhez, valamint az említett irányelv 1. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez (az 5. cikk (3) bekezdése). Az ÁME-knek a követelményeket ezért csak olyan szintű részletességgel kell meghatározniuk, mely részletek harmonizálása szükséges az említett célkitűzések eléréséhez, valamint az alapvető követelmények teljesítéséhez. Meg kell továbbá határozniuk az alrendszerek közötti kapcsolódási pontokat is. Valamennyi ÁME megad egy olyan célzott alrendszert, amely ésszerű határidőn belül fokozatosan megvalósítható.

29.

A kérelmezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját maguk válasszák ki azokat a műszaki megoldásokat, amelyek segítségével teljesíteni tudják az alapvető követelményeket, feltéve, hogy ezen műszaki megoldások előírásai megfelelnek az ÁME-kben és más alkalmazandó jogszabályokban előírtaknak.

30.

A belső határok nélküli egységes európai vasúti térség megvalósulása érdekében az alapvető követelményeknek megfelelő termékekre vonatkozó műszaki előírások meghatározhatók harmonizált (EN) szabványokban. Bizonyos esetekben az ÁME-k alapvető paramétereit magukban foglaló harmonizált szabványok alapján valószínűsíteni lehet az ÁME-k egyes pontjainak való megfelelést. A műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítésének szellemében ezen harmonizált szabványok alkalmazása továbbra is önkéntes alapon történik, de hivatkozásaikat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Ezen előírásokat iparági felhasználásuk megkönnyítése érdekében az ÁME-alkalmazási útmutatókban is meg kell határozni. A szóban forgó előírásokat továbbra is csupán az ÁME-k kiegészítéseként kell alkalmazni.

31.

A 26–30. ajánlásban említett előírások hierarchiáját és részletességi szintjét az alábbi diagram mutatja be:
Image 2

1. Biztonság

2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

3. Egészség

4. Környezetvédelem

5. Műszaki összeegyeztethetőség

6. Hozzáférés biztosítása

Kötelező

·

ÁME-ben/nemzeti szabályban előírt

Kölcsönös átjárhatósági irányelv

6 alpvető követelmény

Az alpvető követelmények meghatározásának RÉSZLETESSÉGI szintje

Önkéntes

·

A gyártó/az EK saját előírásait választja

Vállalati szabványok

Egyéb nyilvános szabványok és dokumentumok

Kötelező szabályok

ÁME-k + nemzeti szabályok

Harmonizált EN-szabványok

Az ÁME-kben közvetlenül idézett szabványok

32.

Az ÁME-knek nem kell megismételniük olyan rendelkezéseket, amelyek célja annak biztosítása, hogy egy alrendszer vagy jármű tervezett üzemállapota megfeleljen más alkalmazandó irányelvek követelményeinek.

33.

Egy alrendszer vagy jármű tervezésekor és tervezett üzemállapotába helyezésekor szükség van a 2008/57/EK irányelvtől eltérő uniós rendelkezésekből eredő követelmények alkalmazására is. A kérelmezőnek biztosítania kell, hogy ezek a követelmények teljesüljenek.

34.

A 19. és a 20. ajánlás sérelme nélkül a nemzeti szabályok továbbra is csak a 2008/57/EK irányelv 17. cikke (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazhatók engedélyezésre. Ezek

olyan helyzetek, amikor nincs vonatkozó ÁME, azaz:

a)

az ÁME-ket érintő nyitott kérdések;

b)

olyan hálózatok és járművek, amelyek (szándékoltan) nem esnek az ÁME-k hatálya alá;

c)

már meglévő rendszerekre (azaz az ÁME-k hatálya alá szándékoltan nem tartozó rendszer-kapcsolódási pontokra) vonatkozó követelmények;

d)

az olyan, nem ÁME-konform járművekre vonatkozó követelmények, amelyeket az ÁME-k hatálybalépése előtt vagy átmeneti időszakban helyeztek üzembe;

olyan eltérések, amelyeknél a 2008/57/EK irányelv 9. cikkét kell alkalmazni,

az ÁME-kben meghatározott különleges esetek, amelyek kiterjednek a célzott rendszerben előforduló nemzeti eltérésekre.

35.

A 34. ajánlásban felsorolt esetekben a tagállamoknak azokat a szabályokat kell alkalmazni, közzétenni és érvényesíteni, amelyek – többek között a járművek és a hálózataik műszaki összeegyeztethetőségét érintő – alapvető követelményeket tartalmazzák. A kölcsönös átjárhatóság meglévő szintjének megőrzése és a kérelmezők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében e szabályok részletességének meg kell egyeznie az ÁME-k részletességével, és a bennük foglalt követelményeknek egyértelműnek kell lenniük (tehát meg kell határozniuk a vonatkozó paraméterekhez tartozó értékeket és a megfelelőségértékelés módszereit).

36.

Ha egy meglévő, nem ÁME-konform járműtípus vagy egyedi jármű további engedélyezését kérelmezik, a 2008/57/EK irányelv 25. cikke lehetővé teszi azon tagállam számára, amelyhez a további engedély iránti kérelmet benyújtották, hogy csak a hálózatával való összeegyeztethetőséget ellenőrizze. Az 52–54. ajánlásban leírt kölcsönös elismerés alkalmazásánál az említett tagállam elismeri az első üzembehelyezési engedélyezést, kivéve, ha bizonyítani tudja (a további engedélyezés kérelmezője számára) komoly biztonsági kockázat fennállását. Mindez megfelel annak a törekvésnek, hogy el kell kerülni az első engedélyezésüket egy másik tagállamban szerzett járműtípusok vagy egyedi járművek hátrányos megkülönböztetését.

37.

A tagállamoknak ezért az áttekinthetőség érdekében nemzeti szabályaikban meg kell határozniuk, mely rendelkezések vonatkoznak csak az új járművek és alrendszerek első engedélyezésére és/vagy a meglévő típusokra és/vagy a felújítást vagy korszerűsítést követően új engedélyre váró, meglévő járművekre és/vagy a már üzemelő összes alrendszerre és járműre.

A KOCKÁZATELEMZÉSRE ÉS -ÉRTÉKELÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS BIZTONSÁGI MÓDSZER ALKALMAZÁSA ÉS A BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

38.

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszernek az üzembehelyezési engedélyezés terén történő alkalmazása csak az alábbi esetekben kötelező:

a)

ha azt egy ÁME vagy a 2008/57/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése értelmében alkalmazandó nemzeti szabály egy konkrét szempontra vonatkozóan előírja;

b)

a 2008/57/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése értelmében, az alrendszerek biztonságos integrálásának céljából, ha nem állnak rendelkezésre kötelező érvényű szabályok.

Minden más esetben az ilyen engedélyezések során nem kötelező a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer használata.

39.

A „biztonságos integrálás” fogalma az alábbi értelemben használható:

a)

az egy alrendszert alkotó elemek közötti biztonságos integráció;

b)

járműből vagy hálózati projektből álló alrendszerek közötti biztonságos integráció;

a járművek tekintetében:

c)

járműnek a hálózati jellemzőkkel való biztonságos integrálása;

d)

járműveknek vasúttársaságok biztonságirányítási rendszerébe történő biztonságos integrálása. Ez kiterjed a járművek közötti kapcsolódási pontokra, az alrendszert működtető személyzettel való kapcsolódási pontokra és karbantartásért felelős szerv által végzett karbantartási tevékenységekre;

e)

vonat biztonságos integrálása azzal az útvonallal, amelyen üzemel;

a hálózati projektek tekintetében:

f)

hálózati projekt biztonságos integrációja ÁME-kben és nemzeti szabályokban meghatározott járműjellemzőkkel;

g)

biztonságos integráció a hálózat szomszédos részeivel (vonalszakaszok);

h)

hálózati projektnek a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerébe történő biztonságos integrációja. Ez kiterjed a hálózati projektet működtető személyzettel való kapcsolódási pontokra, valamint a pályahálózat-működtető vagy szerződő fele karbantartási tevékenységére.

i)

hálózati projekt biztonságos integrálása a keretében üzemelő meghatározott vonatokkal.

40.

A biztonságos integrálás és a járművek üzembehelyezési engedélyezése közötti viszony tekintetében:

a 39. ajánlás a), b) és c) pontját az üzembehelyezési engedélyezés előtt végre kell hajtani. Bármely belőlük fakadó használati feltételt és korlátozást (pl. vonat-összeállításra vonatkozó bármely korlátozást, ideértve a szerelvényként való működést vagy a mozdonyok és a vonatot alkotó járművek együttes üzemelését) fel kell tüntetni a 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében említett, EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban oly módon, hogy az engedélyezett alrendszer vagy jármű felhasználója biztonságirányítási rendszerének megfelelően alkalmazhassa ezeket a használati feltételeket és korlátozásokat,

a 39. ajánlás d) pontja nem képezi részét az engedélyezési folyamatnak. A vasúttársaságnak az a), b) és c) pontból, valamint az ÁME-knek és az alkalmazandó nemzeti szabályoknak való megfelelés ellenőrzéséből eredő használati feltételek és korlátozások maradéktalan figyelembevétele mellett kell végrehajtania azt,

a 39. ajánlás e) pontja nem képezi részét az engedélyezési folyamatnak. A vasúttársaságnak azon információk alapján kell végrehajtania azt, amelyekre szüksége van a vonatjellemzők meghatározásához és a vonat–útvonal összeegyeztethetőségének megállapításához (pl. használati feltételek, kapcsolódási pontok paramétereinek értékei), és amelyek az a), b) és c) pontból, valamint az infrastruktúra-nyilvántartásban található információkból erednek.

40a.

A biztonságos integrálás és a helyhez kötött alrendszerek és hálózati projektek üzembehelyezési engedélyezése közötti viszony tekintetében:

a 39. ajánlás a), b), f) és g) pontját az üzembehelyezési engedélyezés előtt végre kell hajtani. Bármely belőlük fakadó használati feltételt és korlátozást fel kell tüntetni a 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében említett, EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban oly módon, hogy az engedélyezett alrendszer vagy hálózati projekt felhasználója biztonságirányítási rendszerének megfelelően alkalmazhassa ezeket a használati feltételeket és korlátozásokat,

a 39. ajánlás h) pontja nem képezi részét az engedélyezési folyamatnak. A pályahálózat-működtetőnek az a), b) és c) pontból, valamint az ÁME-knek és az alkalmazandó nemzeti szabályoknak való megfelelés ellenőrzéséből eredő használati feltételek és korlátozások maradéktalan figyelembevétele mellett kell végrehajtania azt,

a 39. ajánlás i) pontja nem képezi részét az engedélyezési folyamatnak. A pályahálózat-működtetőnek azon információk alapján kell végrehajtania azt, amelyekre szüksége van az útvonaljellemzők meghatározásához és a vonat–útvonal összeegyeztethetőségének megállapításához (pl. használati feltételek, kapcsolódási pontok paramétereinek értékei), és amelyek az a), b) és c) pontból, valamint a járműtípus-nyilvántartásban található információkból erednek.

41.

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszernek a biztonságos integrálás üzembehelyezési engedélyezés előtti ellenőrzésére történő használata tekintetében:

a 39. ajánlás a) pontja teljes mértékben egybeesik az alrendszereket érintő ÁME-k hatályával; amennyiben nem léteznek e területre vonatkozóan konkrét műszaki szabályok, az ÁME kockázatalapú megközelítést alkalmazhat, előírhatja a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer használatát, és meghatározhatja, hogy a kockázatot mely elfogadható szintre kell csökkenteni,

amennyiben nem léteznek az e kapcsolódási pontot teljes mértékben lefedő kötelező erejű szabályok (ÁME-k, nemzeti szabályok), a 39. ajánlás b) pontját a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer használatával kell ellenőrizni,

a 39. ajánlás c) pontját teljes mértékben le kellene fednie az ÁME-knek és – ahol a 2008/57/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése előírja – a nemzeti szabályoknak, és ezt a szabályalapú ellenőrzést bejelentett vagy kijelölt szervezetnek kellene végrehajtania, feladatkörének azon részeként, amely magában foglalja „a szóban forgó alrendszernek az ahhoz a rendszerhez való kapcsolódási pontjai hitelesítését, amelybe integrálják” (a 2008/57/EK irányelv 18. cikke), máskülönben nem teljesülnek az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a kölcsönös átjárhatóság követelményei,

a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer használata ezért nem kötelező a 39. ajánlás c) pontjára nézve azokban az esetekben, amelyekre ÁME-k vagy nemzeti szabályok vonatkoznak. Azokban az esetekben, amikor a nemzeti szabályok nem határozzák meg teljes mértékben ezt a kapcsolódási pontot (pl. egyes már meglévő jelző rendszerek és innovatív megoldások esetében), e nemzeti szabályok előírhatják a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazását a le nem fedett kockázat kezelésére.

AZ ÁME-k ÉS A NEMZETI SZABÁLYOK INTEGRITÁSA

42.

Elismert tény, hogy az ÁME-ket az ágazati szövetségek és a nemzeti biztonsági hatóságok szakértőinek csoportja a nemzeti szabályok és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével dolgozta ki. Az ÁME-k, melyeket az Ügynökség az említett szakértőkkel közösen dolgozott ki, és amelyeket a 2008/57/EK irányelv 29. cikkében szereplő bizottság vizsgált felül, a „technika jelenlegi állását”, azaz a rendelkezésre álló legkorszerűbb ismereteket képviselik. Az ÁME-ket (ideértve a nyitott kérdéseket is) a tagállamok célnak megfelelőként ismerik el; az ÁME-k kötelező jogi érvénnyel bírnak. E kötelező követelmények ellenőrzése vagy validálása nem képezi az engedélyezési folyamat részét.

43.

Ugyanakkor az ÁME-k és a nemzeti szabályok integritásának megőrzése érdekében minden entitás feladata, hogy valahányszor az ÁME-k vagy a nemzeti szabályok esetleges hiányosságairól értesül, kétségeit az azt alátámasztó teljes magyarázattal együtt az alkalmazandó eljárás keretében haladéktalanul közölje annak érdekében, hogy az érintett entitások mindegyike azonnal értesüljön az esetleges hiányosságról, és megtehesse a megfelelő lépéseket.

44.

A tagállamoknak meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket a hiányos vagy összeegyeztethetetlen nemzeti szabályok módosítása érdekében.

45.

Egy ÁME hiányossága esetén a 2008/57/EK irányelv 7. cikke alkalmazandó; a hiányosság orvoslására szolgáló megoldások:

a)

az Ügynökség szakvéleménye;

b)

az ÁME módosítása;

vagy mindkettő.

Esettől függően egy ÁME módosítása az alábbiak révén történhet:

1.

a célzott rendszerre vonatkozó előírások módosítása;

2.

különleges esetekkel való kibővítés abban az esetben, amikor az ÁME csak korlátozott számú tagállamot érint, és nem tekintik szükségesnek az uniós szintű harmonizációt;

3.

nyitott kérdésekkel történő kibővítés abban az esetben, amikor szükséges lenne az uniós szintű harmonizáció, de egyelőre nincsen lehetőség arra, hogy az ÁME hatályát e célból nyíltan kibővítsék.

AZ ÜZEMBEHELYEZÉSI ENGEDÉLYEZÉS HATÁLYÁN KÍVÜL ESŐ ELLENŐRZÉSEK

46.

A vonat–útvonal összeegyeztethetőségére vonatkozó ellenőrzésnek függetlennek kell lennie a járműtípus vagy egyedi jármű üzembehelyezési engedélyezésétől. A vonat–útvonal összeegyeztethetőségére vonatkozó ellenőrzést a tervezési folyamat részeként (például menetvonalak kérelmezésekor), valamint napi szinten, biztonságirányítási rendszere keretében a vasúttársaság irányítja (vagy a pályahálózat-működtető, amennyiben üzemeltet vonatokat). A vasúttársaságnak az összeegyeztethetőséget azon információk alapján kell megállapítania, amelyeket a pályahálózat-működtetőtől az infrastruktúra-nyilvántartáson keresztül, valamint a járművek engedélyezéshez létrehozott és azt követően folyamatosan frissített, EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációjából nyer. Az átmeneti időszak során, azaz amíg az infrastruktúra-nyilvántartást létre nem hozzák és fel nem töltik a hálózattal való összeegyeztethetőség ellenőrzéséhez fontos adatokkal, a pályahálózat-működtetők a szükséges információkat más átlátható módon bocsátják a vasúttársaságok rendelkezésére.

47.

Az engedélyezési folyamatnak nem képezi részét annak értékelése, hogy egy vasúttársaság képes-e a járművek üzemeltetésére és karbantartására. Ezen értékelés a nemzeti biztonsági hatóság feladata, amelyet a biztonsági tanúsítási eljárás és folyamatos felügyelet keretében végez.

48.

Az engedélyezési folyamatnak nem képezi részét annak értékelése, hogy egy pályahálózat-működtető képes-e hálózati projektek üzemeltetésére és karbantartására. Ezen értékelés a nemzeti biztonsági hatóság feladata, amelyet a biztonsági engedélyezési eljárás és folyamatos felügyelet keretében végez.

49.

Az engedélyezési folyamatnak nem képezi részét annak értékelése, hogy egy karbantartásért felelős szervezet képes-e egy jármű karbantartására. Ez az értékelés a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere keretében történik. Ahol alkalmazandó a karbantartásért felelős szervezetekre vonatkozó tanúsítási folyamat, a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere figyelembe veheti azt.

50.

Következésképpen egy járműtípusra vagy egy egyedi jármű, illetve alrendszer üzembe helyezésére vonatkozó engedélyezés kérelmezője nem köteles értékelni, milyen jelentőségűek azok a lehetséges változások, amelyeket a jármű vagy az alrendszer konstrukciója a vasúti rendszerre, mint egységes egészre gyakorol. Amennyiben a kérelmező az e járművet vagy alrendszert üzemeltetni kívánó vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető, a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazása, amelyet a vasúti rendszer ráeső részének változáskezeléséért felelős vasúttársaságként vagy pályahálózat-működtetőként végez, független azon szerepétől, amelyet az üzembehelyezési engedély kérelmezőjeként tölt be.

51.

A gyakorlatban, amikor a gyártó egy vasúttársaság megrendelésére adott konstrukciót valósít meg, általában időbeli átfedés van

az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítása céljából végezett, alrendszerre vonatkozó megfelelőségértékelés (a 39. ajánlás a), b) és c) pontját magában foglaló tevékenység), és

a szóban forgó alrendszernek a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerébe való integrálása (a 39. ajánlás d) és e) pontját magában foglaló tevékenység) között.

A jó projektirányítás része, hogy bizonyos körülmények között képes minimalizálni azt az időtartamot, amely az üzembehelyezési engedélyezés és a járműnek vagy hálózati projektnek a kereskedelmi célú üzemelés keretében való tényleges használata között telik el. Ebben az esetben a nemzeti biztonsági hatóság egyidejűleg tölti be:

a járműtípusra vagy egyedi jármű üzembe helyezésére vonatkozó engedélyezést végző hatóság szerepét, valamint

a biztonsági tanúsítványok, illetve biztonsági engedélyek felülvizsgálatát végző hatóság szerepét.

Bár a két feladatkör időben átfedheti egymást, formai szempontból függetlennek kell lenniük egymástól, hiszen az első szerepkör esetében a másik fél a jármű vagy a járműtípus engedélyezéséért folyamodó kérelmező, a második esetében pedig az alrendszert vagy járművet használni szándékozó vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető.

A SZABÁLYOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE ÉS A JÁRMŰVEK ELLENŐRZÉSE

52.

A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a más tagállamok nemzeti szabályai alapján végzett ellenőrzéseket, kivéve, ha:

a)

nincs bizonyíték a hálózattal való összeegyeztethetőségre; vagy

b)

egy tagállam jelentős biztonsági kockázat fennállását tudja bizonyítani a kérelmező számára;

c)

a kölcsönös elismerés elvét a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell a szükségtelen és redundáns ellenőrzések elkerülése érdekében, kivéve, ha azok feltétlenül szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy a jármű műszakilag összeegyeztethető-e az érintett hálózattal, és nem egyenértékű az első engedélyt kibocsátó tagállamok szabályaival.

53.

További engedélyezések esetében a tagállamok nem kérdőjelezhetik meg az előző engedélyezéshez alkalmazott azon nemzeti szabályokat,

amelyek a jármű és a hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőségtől eltérő tárgyú nyitott kérdéseket fednek le, vagy

amelyeket a 2008/57/EK irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében előírt referenciadokumentum „A” kategóriájába sorolnak.

54.

Noha a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben nem szerepel általános kockázatelfogadási kritérium, azon kockázatértékeléseket, amelyeket az ÁME-k által előírt ellenőrzések részeként, a közös biztonsági módszerrel hajtanak végre, a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (9) 7. cikkének (4) bekezdése értelmében kölcsönösen el kell ismerni.

SZEREPEK ÉS FELADATKÖRÖK

55.

Egy alrendszer üzembe helyezésének engedélyezése előtt a gyártónak vagy a szerződő feleknek (azaz a 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmezőnek) el kell végeznie – vagy saját felelősségére el kell végeztetnie – minden szükséges tervezést, kivitelezést és vizsgálatot, valamint alá kell írnia egy EK-hitelesítési nyilatkozatot.

56.

A bejelentett szervezetek hitelesítik az ÁME-knek való megfelelést, és elkészítik a kérelmező számára a hitelesítési tanúsítvány(oka)t. A 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése szerint a bejelentett szervezet által végzett hitelesítés „magában foglalja a szóban forgó alrendszernek az ahhoz a rendszerhez való kapcsolódási pontjai hitelesítését, amelybe integrálják, a vonatkozó ÁME-ben rendelkezésre álló információk és a 34. és 35. cikkben meghatározott nyilvántartások alapján”. Ebből adódóan a bejelentett szervezet szerepe kiterjed a más alrendszerekkel való műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére is, ami összhangban áll azzal a ténnyel, hogy az ÁME-k a műszaki összeegyeztethetőséget is szabályozzák. Az említett ellenőrzéseket a bejelentett szervezet kizárólag a vonatkozó ÁME-k tekintetében végzi. Minden bejelentett szervezet műszaki dokumentációt állít össze az elvégzett hitelesítésekről.

57.

Az 56. ajánlás rendelkezései a szükséges változtatásokkal alkalmazandók a kijelölt szervezetekre és nemzeti szabályokra.

58.

A 2008/57/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése alapján a nemzeti biztonsági hatóságoknak az üzembe helyezés engedélyezése terén betöltendő szerepe az üzembehelyezési kérelmet kísérő dokumentumok ellenőrzése, valamint a hitelesítési eljárás megfelelőségének bizonyítása. A fent említett ellenőrzés az engedélyezésre benyújtott dokumentáció teljességének, relevanciájának és egységességének vizsgálatából áll. Az ellenőrzés a 2004/49/EK irányelvben meghatározottak szerint a nemzeti (vasúti) biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó témakörökre korlátozódik.

59.

Amennyiben egy tagállam (vagy nemzeti biztonsági hatóság) az üzembehelyezési engedélyezés iránti kérelemmel kapcsolatban úgy ítéli meg, hogy a műszaki dokumentáció által kísért EK-hitelesítési nyilatkozat hatálya alá tartozó strukturális alrendszer nem felel meg teljes mértékben a 2008/57/EK irányelvnek és különösen nem felel meg az alapvető követelményeknek, a tagállamnak (vagy nemzeti biztonsági hatóságnak) a 2008/57/EK irányelv 19. cikkét kell alkalmaznia. Ez a 2008/57/EK irányelv 14. cikkének megfelelően, a szükséges változásokkal alkalmazandó a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre.

60.

A nemzeti biztonsági hatóságok nem ismételhetik meg a hitelesítési eljárás részeként végrehajtott ellenőrzések egyikét sem.

61.

A nemzeti biztonsági hatóságok nem próbálhatják meg elvégezni vagy megismételni a szabályalkotók, bejelentett szervezetek, kijelölt szervezetek vagy kockázatértékelő szervezetek munkáját.

62.

Nem végezhetik továbbá a kérelmező, a bejelentett szervezet, a kijelölt szervezet és a közös biztonsági módszert alkalmazó kockázatértékelő szervezet munkájának beható szisztematikus ellenőrzését, valamint azok eredményeinek szisztematikus vizsgálatát sem. A nemzeti biztonsági hatóságok csak igazolható kétségek esetében kérdőjelezhetik meg az értékelő szervezet által végzett ellenőrzéseket. Ilyenkor (a kockázati szint figyelembevételével) be kell tartani az arányosság elvét, valamint a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvét. Igazolt kétségek különösen az 58. ajánlásban említett ellenőrzések nyomán merülhetnek fel, illetve, ha a tapasztalatokról szóló visszajelzések azt mutatják, hogy egy hasonló alrendszer a 2008/57/EK irányelv 19. cikkében meghatározottak szerint nem felel meg az alapvető követelményeknek.

63.

A 2008/57/EK irányelv 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően a bejelentett szervezetek (és – a szükséges változásokkal – a kijelölt szervezetek) esetében a tagállamoknak az értékelő szervezetek alkalmasságát biztosító rendszereket kell felállítaniuk, és intézkedéseket kell hozniuk az alkalmazandó jogszabályoknak való meg nem felelés kezelésére. A Bizottságnak az Ügynökséggel közösen koordinációs feladatot kell ellátnia e téren az egységes megközelítés biztosítása érdekében.

64.

A kérelmezőknek, pályahálózat-működtetőknek és vasúttársaságoknak a karbantartásért felelős szervezetekkel együtt figyelembe kell venniük a már engedélyezett járműtípusokkal és alrendszer-konstrukciókkal kapcsolatban, illetve a nem kezelt kockázatok azonosítása során szerzett tapasztalatokat, és megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozniuk.

65.

A kérelmezőknek ezeket a korrekciós intézkedéseket engedélyezési kérelmüket megelőzően, az ilyen intézkedések iránti igény észlelését követően haladéktalanul végre kell hajtaniuk.

66.

A már használatban lévő járművek és alrendszerek esetében a vasúttársaságoknak és pályahálózat-működtetőknek e korrekciós intézkedéseket biztonságirányítási rendszerük keretében kell elvégezniük. A vasúttársaságok biztonságirányítási rendszerének biztosítania kell, hogy az általuk használt járműveket karbantartó, karbantartásért felelős szervezetek karbantartási rendszerükbe minden szükséges változtatást bevezessenek.

67.

Miként a nemzeti biztonsági hatóságnak engedélyezés előtt nem feladata konstrukciótervezési megoldások meghatározása, a nemzeti biztonsági hatóság felügyeleti hatáskörébe sem tartozik bele, hogy a tapasztalatokról szóló visszajelzések alapján korrekciós intézkedéseket írjon elő. E helyett nyomon kell követnie, hogy a vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető megfelel-e saját biztonságirányítási rendszere rendelkezéseinek. A nemzeti biztonsági hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők – saját biztonságirányítási rendszereik eszközeivel – meghatározzák, végrehajtsák és irányítsák a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

68.

A 2004/49/EK irányelv értelmében minden pályahálózat-működtető és vasúttársaság felelős a rendszer rá eső részéért. A vasúttársaság kizárólag vonatainak biztonságos üzemeltetéséért felel. A pályahálózat-működtetők szerepe az infrastruktúra kezelésére korlátozódik, így a menetengedély kibocsátásán túl nem felelnek a vonatok üzemeltetéséért. A pályahálózat-működtetőnek nincs egyéb engedélyezési szerepe.

69.

Az engedélyezési folyamatnak nem képezi részét annak értékelése, hogy egy alvállalkozó (pl. egy üzembentartó) képes-e a járműüzemeltetés és -karbantartás rá eső részének kezelésére. Ennek biztosítására az az előírás szolgál, hogy – a 2004/49/EK irányelv 14a. cikke értelmében – az engedélyezett járműveket használó vasúttársaság biztonságirányítási rendszere révén köteles gondoskodni arról, hogy megfelelő karbantartásért felelős szervezettel rendelkezzen.

70.

A 2008/110/EK irányelv által módosított 2004/49/EK irányelv 14a. cikkének (1) bekezdése szerint egy jármű üzembe helyezése vagy a hálózaton való használata előtt hozzá kell rendelni egy karbantartásáért felelős szervezetet. Az üzembehelyezési engedélyezés független a jármű vasúttársaság általi üzemeltetésétől vagy a jármű karbantartásért felelős szervezet általi karbantartásától; ezenfelül a 2004/49/EK irányelv a jármű-üzemeltetésre (használat) és -karbantartásra vonatkozik. A karbantartásért felelős szervezet hozzárendelése ezért történhet a jármű üzembehelyezési engedélyezése előtt vagy után, de mindenképpen a nemzeti járműnyilvántartásban való regisztráció előtt (a nemzeti járműnyilvántartásban szereplő, a karbantartásért felelős szervezetre vonatkozó mező kötelező) és a hálózaton való tényleges használatot megelőzően.

71.

A szervezeteknek kezelniük kell a tevékenységükből fakadóan felmerülő kockázatokat. A kockázatkezelés felelősségét azoknak kell viselniük, akik arra a legnagyobb kapacitással rendelkeznek.

72.

Mivel kizárólag a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők számára kötelező, hogy – biztonságirányítási rendszereik által alátámasztott – biztonsági tanúsítványokkal és biztonsági engedélyekkel rendelkezzenek, e szervezeteknek kulcsszerepet kell játszaniuk a többi szereplő hozzájárulásainak kezelésében és abban, hogy e hozzájárulások tekintetében jó döntések szülessenek. Amikor a vasúttársaságok vagy pályahálózat-működtetők biztonságirányítási rendszereik keretében ilyen döntéseket vagy intézkedéseket hoznak, az nem érintheti más szereplők, például az üzembentartók, karbantartásért felelős szervezetek vagy gyártók felelősségi körét.

73.

Az operatív feladatok vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők közötti megosztását az üzemeltetési és -irányítási ÁME határozza meg.

74.

Úgy kell tekinteni, hogy a vasúttársaságok azok a szereplők, amelyek a legtöbb információval rendelkeznek – így a legjobb helyzetben vannak – ahhoz, hogy:

a)

azonosítsák tervezett műveleteik, köztük a karbantartás potenciális veszélyeit, és ellenőrzési intézkedéseket, például induláskor végzett ellenőrzéseket hajtsanak végre;

b)

a szerződő felek és szállítók számára megfelelően meghatározzák üzemelési szükségleteiket, úgymint a járművek elvárt teljesítményét, rendelkezésre állását és megbízhatóságát;

c)

nyomon kövessék a járművek teljesítményét;

d)

az üzembentartónak vagy adott esetben a karbantartásért felelős szervezetnek rendszeres és átfogó visszajelzést adjanak a üzemeltetésről és teljesítményekről; valamint

e)

megvizsgálják a szerződéseket az azok keretében létrejövő teljesítmény megértése és mérlegelése érdekében.

75.

Másrészről nem tekinthető úgy, hogy a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők rendelkeznek a legtöbb információval – és így a legjobb helyzetben vannak – ahhoz, hogy az ellátási lánc alsóbb szintjein valamennyi kockázatot közvetlenül kezeljenek. Feladataik ellátásának érdekében a vasúttársaságoknak és pályahálózat-működtetőknek az áruk és szolgáltatások nyújtását érintő szerződéses kötelezettségeket biztonságirányítási rendszereikkel összhangban kell megtervezniük, figyelembe véve a többi szereplő jogi felelősségét. Általános gyakorlat, hogy a már használatban lévő járműveket a hibák kijavítása és teljesítményük folyamatos javítása érdekében módosítják. E változtatások biztonságos végrehajtása a vasúttársaság felelőssége. E feladatnak a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere szerinti változásirányítási eljárásokat, valamint a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló rendeletet alkalmazva kell eleget tenni, szükség esetén biztosítva, hogy a módosított jármű megkapja az üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt. A vasúttársaságnak azt is biztosítania kell, hogy valamennyi fontos információ eljusson a karbantartásért felelős szervezethez, hogy az frissíthesse a karbantartási dokumentációt.

76.

A vasúttársaságoknak, a pályahálózat-működtetőknek, a karbantartásért felelős szervezeteknek és az üzembentartóknak garantálniuk kell, hogy a gyártóval kötött szerződés az e folyamat során szükséges minden támogatást megad a számukra.

77.

Mielőtt a vasúttársaság a pályahálózat-működtetőktől hálózati hozzáférést vásárolna a vonat számára, meg kell tudnia, milyen jellegű hozzáférést értékesít a pályahálózat-működtető. A vasúttársaságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az útvonal, amelyhez hozzáférést szándékozik vásárolni, alkalmas a vasúttársaság által üzemeltetni kívánt vonatok rajta történő működtetésére.

78.

A vasúttársaságoknak ki kell keresniük az infrastruktúra-nyilvántartásból (az infrastruktúra jellegével kapcsolatos) mindazon információt, amelyre szükségük van annak megállapítására, hogy az általuk üzemeltetni kívánt vonat összeegyeztethető-e az adott útvonallal (vonat–útvonal összeegyeztethetősége). A pályahálózat-működtetőnek az infrastruktúra-nyilvántartásban meg kell adnia valamennyi paraméter névleges értékeit, valamint – adott esetben – a kapcsolódási pontok paramétereinek az adott útszakaszra vonatkozó határértékeit. A vasúttársaságok ezen információk integritására hagyatkoznak vonataik biztonságos működésének garantálása tekintetében. A pályahálózat-működtetőnek értesítenie kell a vasúttársaságot az infrastruktúra jellegében felmerülő minden olyan ideiglenes változásról, amelyet az infrastruktúra-nyilvántartás nem tartalmaz.

79.

Miután a vasúttársaság az infrastruktúra-nyilvántartás és a jármű/járműtípus engedélyezését kísérő dokumentáció felhasználásával, valamint a jármű üzembe helyezésének engedélyezésére/a járműtípus engedélyezésére vonatkozó használati feltételek és egyéb korlátozások figyelembevételével megállapította, hogy az útvonal összeegyeztethető a rajta üzemeltetni kívánt vonattal, a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME (különösen annak a vonatok összeállítására, a vonat fékezésére és a vonat menetkész állapotának biztosítására vonatkozó szakasza) rendelkezései alapján kell megállapítania, hogy vannak-e a vonattal kapcsolatos olyan korlátozások (például a sebesség, a hossz vagy az áramellátás korlátai), amelyek meggátolják az adott útvonalon történő üzemeltetést.

80.

Ha a pályahálózat-működtetőnek vagy a vasúttársaságnak kétségei merülnek fel a meghatározott vonalon alkalmazott konkrét jármű vagy rögzített eszköz használatával kapcsolatban, akkor erre – a megoldások azonosítása érdekében – fel kell hívnia a másik fél figyelmét. Ha a problémát felvető fél nem elégedett a válasszal, a kérdéssel a nemzeti biztonsági hatósághoz kell fordulnia, amely arról hatáskörének megfelelően dönt.

81.

Az 1078/2012/EU bizottsági rendelet (10) 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a vasúttársaságoknak, pályahálózat-működtetőknek és karbantartásért felelős szervezeteknek tájékoztatniuk kell minden érintett felet (ideértve a nemzeti biztonsági hatóságokat) a hibákkal és a konstrukció meg nem felelésével vagy a műszaki berendezés működési hiányosságaival összefüggő minden vonatkozó biztonsági kockázatról. Ez az információkötelezettség érinti a gyártókat és a feleket, amelyek az EK-hitelesítési tanúsítványt az üzembehelyezési engedélyezés után kiállították.

82.

A strukturális alrendszerek üzembehelyezési engedélyezésének feladatán túl a nemzeti biztonsági hatóságoknak – a 2004/49/EK irányelv 16. cikkének megfelelően – ellenőrizniük kell, hogy a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők az uniós jogszabályok – vagy ahol a 2008/57/EK irányelv lehetővé teszi, a nemzeti jog – követelményeinek megfelelően üzemelnek-e. Az említett ellenőrzésnek a vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők által végzett, a szállítóikkal (úgymint gyártók, üzembentartók és járműlízing-társaságok) közös kapcsolódási pontot érintő kockázatok kezelésére is ki kell terjednie, különösen az áruk és szolgáltatások beszerzése és a vasúttársaságok, valamint a pályahálózat-működtetők biztonságirányítási rendszerébe történő integrációja során.

83.

A nemzeti biztonsági szervezet felügyeleti szerepet tölt be az alrendszereknek a vasúttársaságok vagy pályahálózat-működtetők általi, biztonságirányítási rendszereik keretében történő használata és karbantartása terén. A nemzeti biztonsági hatóságoknak vissza kell utasítaniuk, hogy az alapvető követelmények teljesítésének felelősségét a gyártótól/szerződő féltől vagy vasúttársaságtól/pályahálózat-működtetőtől átvállalva konkrét konstrukciótervezési megoldásokat, karbantartási követelményeket vagy korrekciós intézkedéseket határozzanak meg vagy ellenőrizzenek célirányosan és/vagy hagyjanak jóvá. A nemzeti biztonsági hatóságnak ezért figyelmét a felelős szereplők irányítási rendszereire kell összpontosítania, és nem járhat el az említett szereplők egyes teljesítményeit vagy döntéseit vizsgáló „végső ellenőrként”.

84.

Amennyiben a tagállamok baleset vagy rendkívüli esemény következtében sürgős intézkedések bevezetését veszik fontolóra, el kell ismerniük, hogy a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere az elsődleges mechanizmus a járművek üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő olyan új kockázatok kezelésére, amelyekre baleset/rendkívüli esemény kivizsgálása során vagy a felügyelettel összefüggésben fény derül. Még abban az esetben is, ha egy tagállam úgy véli, hogy az üzembe helyezés engedélyezésére vonatkozóan sürgősen új szabályra van szükség, követnie kell a vonatkozó európai jogszabályokban meghatározott eljárásokat – beleértve a Bizottságnak a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi (11) vagy 2004/49/EK irányelv értelmében küldött, új szabálytervezetről szóló értesítést.

VIZSGÁLATOK

85.

Az engedélyezéshez az alábbi vizsgálatok tehetők kötelezővé, hajtandók végre az üzembehelyezési engedélyezés előtt, és teszik szükségessé értékelő szervezet részvételét:

az ÁME-k, modulok és adott esetben a nemzeti szabályok által konkrétan megadott vizsgálatok,

a kérelmező által az ÁME és/vagy a nemzeti szabályok követelményeinek való megfelelés bizonyítására meghatározott vizsgálatok,

más uniós jogszabályok által meghatározott vizsgálatok, vagy

a 41. ajánlásban ismertetett, kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazásának megfelelően a kérelmező által meghatározott vizsgálatok.

86.

Azt, hogy a bejelentett szervezet és/vagy a kijelölt szervezet hogyan vesz részt az alapvető követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésében, a vonatkozó ÁME-k, illetve nemzeti szabályok határozzák meg.

87.

A 85. ajánlás által nem érintett vizsgálatok (pl. a vonat–útvonal összeegyeztethetőségnek egy járműtípus vagy új alrendszer konkrét útvonalon való használata előtti megállapításához szükséges vizsgálatok, vagy szerződő fél által igényelt, egy vásárló követelményeinek teljesülését ellenőrző vizsgálatok) nem képezik részét az üzembehelyezési engedélyezésnek.

88.

Ha azelőtt, hogy a nemzeti biztonsági hatóság megadta volna az üzembehelyezési engedélyt, vágányvizsgálatot kell végezni az engedélyezési követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében, akkor az e vizsgálatokra vonatkozó operatív és szervezési szabályok mindegyikét az egyes tagállamok nemzeti jogában meg kell határozni, és biztosítani kell azok 2008/57/EK és 2004/49/EK irányelvnek való megfelelését. E szabályok kiterjednek mind az igazgatás területére, mind pedig a kötelező műszaki és operatív követelményekre. Általában a tagállamok az alábbi két megközelítés egyikét alkalmazhatják:

A tagállam egy vasúttársaság biztonsági tanúsítványában feltüntetheti, hogy az alkalmas vizsgálat lefolytatására. A vizsgálati szervezetet hitelesíthetik akár olyan vasúttársaságként is, melynek üzemelési köre vizsgálatok végzésére korlátozódik.

A tagállam előírhatja, hogy a vizsgálatok engedélyezését egy illetékes entitás (nem feltétlenül a nemzeti biztonsági hatóság) végezze. Ebben az esetben az illetékes entitásnak (amennyiben bejelentett szervezet vagy kijelölt szervezet nem végezte el az engedélyezési követelményeknek való megfelelés ellenőrzését) az ilyen döntések meghozatalához elegendő műszaki tudással kell rendelkeznie. Az átláthatóság és a jogbiztonság követelményeinek teljesítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az entitás megfelelően független legyen, és a nemzeti jog keretei között közzé kell tenniük a vizsgálatok engedélyezésének folyamatát, világosan meghatározva azon követelményeket és döntéshozatali kritériumokat, amelyeket az illetékes entitásnak a vizsgálatok engedélyezéséhez alkalmaznia kell.

89.

A pályahálózat-működtetőnek közvetlen szerepe van az engedélyezési folyamat előmozdítása terén. Arra az esetre, ha a nemzeti biztonsági hatóság további vizsgálatokat követel meg, a 2008/57/EK irányelv 23. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy „az infrastruktúra kezelője a kérelmezővel konzultálva minden lehetséges módon arra törekszik, hogy ezekre a vizsgálatokra a kérést követő három hónapon belül sor kerüljön”.

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

90.

A 2008/57/EK irányelv 18. cikkének és VI. mellékletének megfelelően egy alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát műszaki dokumentációnak kell kísérnie, amely tartalmazza az alrendszert ismertető dokumentumokat, a különböző értékelő szervezetek által végzett vizsgálatok eredményeit tartalmazó dokumentumokat, a használati feltételekre és korlátozásokra vonatkozó valamennyi adatot, valamint a szervizelést, a folyamatos vagy rutinellenőrzéseket, a beszabályozást, valamint a karbantartást érintő utasítások elemeire vonatkozó dokumentumokat. Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció tartalmazza az üzembehelyezési engedélyhez szükséges valamennyi dokumentumot.

91.

A járművek vagy hálózati projektek az azokat alkotó alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció(k) tárgyát képezi.

92.

Előfordulhat, hogy egy alrendszer hitelesítési eljárásába – hatáskörük függvényében – több értékelő szervezetnek is szükséges részt vennie. A kérelmezőt kell felelősnek tekinteni az összes alkalmazandó uniós jogszabály által előírt valamennyi dokumentum maradéktalan összegyűjtéséért. Az említett műszaki dokumentumok összességére – ideértve az azokat kiegészítő, európai uniós jogszabályok által előírt bármely információt (köztük a 2008/57/EK irányelv VI. mellékletének 2.4. pontjában meghatározott elemeket) – az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát kísérő műszaki dokumentációként történik utalás.

93.

Egy típusengedélyezést vagy egy jármű üzembehelyezési engedélyezését érintő kérelem benyújtójának el kell készítenie az engedélyezéshez benyújtandó dokumentációt.

E dokumentációnak tartalmaznia kell az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt, amelyet a kérelmező az adott alrendszer tekintetében összeállított.

Két alrendszerből álló jármű esetében az engedélyezésre benyújtandó dokumentációnak tartalmaznia kell a két alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát kísérő két műszaki dokumentumot.

Amíg a Bizottság nem fogad el a kérelmező által benyújtandó dokumentáció tartalmát meghatározó ajánlást, a tagállamok lehetővé tehetik, hogy az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció(k)nak csupán egy része szerepeljen a jármű vagy járműtípus engedélyezésére irányuló kérelmet kísérő dokumentációban. Ezt világosan fel kell tüntetni az adott tagállam által az Európai Vasúti Ügynökség weboldalán közzétett nemzeti jogában.

Az egy járműre, járműtípusra vagy alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az V. mellékletben felsorolt minden információt, az EK-hitelesítési nyilatkozato(ka)t és a bejelentett és kijelölt szervezetek által összeállított műszaki dokumentációkat, számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyveket, valamint az alkalmazandó ÁME-knek és nemzeti szabályoknak megfelelően rögzítendő műszaki jellemzőket. Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt, amelyet az engedélyezésre benyújtott dokumentáció nem tartalmaz, kérésre az érintett nemzeti biztonsági hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

A járművek első üzembehelyezési engedélyét kísérő dokumentációt a nemzeti biztonsági hatósághoz az engedélyezés időpontjában kell benyújtani, és azt a nemzeti biztonsági hatóságnak meg kell őriznie az engedélyezés tárgyának rögzítésére.

94.

A 21. ajánlásban szereplő javaslat követése esetén a 93. ajánlás alkalmazandó – a szükséges változtatásokkal – a hálózati projektek engedélyezéséhez benyújtott dokumentációra és a vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációkra.

95.

Egy jármű üzembehelyezési engedélyezése iránti további kérelem benyújtójának az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő eredeti műszaki dokumentációt ki kell egészítenie a 2008/57/EK irányelv 23. cikkének (3) bekezdésében vagy 25. cikkének (3) bekezdésében előírt információkkal; ez a kiegészítő információ a nemzeti biztonsági hatósághoz benyújtandó információk részét képezi. A kérelmezőnek ugyanakkor meg kell őriznie az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentum struktúráját.

96.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban található azon részt, amely meghatározza „a használati feltételekre és korlátozásokra vonatkozó valamennyi adatot, valamint a szervizelésre, folyamatos vagy rutinellenőrzésekre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó utasításokat”, hálózati projektek esetében a pályahálózat-működtetők, járművek esetében pedig a járművet üzemeltető vasúttársaságok rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a pályahálózat-működtetők, illetve a vasúttársaságok azokat továbbíthassák a karbantartásért felelős szervezetnek. Járművek esetében az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban szereplő információ átadása történhet a járművek üzembentartóján keresztül. Az üzembe helyezés után a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető, valamint a karbantartásért felelős szervezet együttes felelőssége a karbantartási beavatkozások folyamatos felülvizsgálata, valamint ezen információk olyan módon való módosítása, hogy azok tükrözzék a működési ciklust és a tapasztalatokat (2004/49/EK irányelv 4. és 9. cikke).

97.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell azon információkat, amelyek a jármű vagy hálózati projekt tervezett üzemállapotának életcikluson keresztüli kezeléséhez szükségesek.

98.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt frissíteni kell, ha további ellenőrzésekre (pl. további üzembehelyezési engedély elnyerése érdekében végzett, nemzeti szabályoknak való megfelelőség ellenőrzésére) került sor. További engedélyezés esetében a kérelmezőnek tájékoztatnia kell azt a nemzeti biztonsági hatóságot, amely az első engedélyt kiadta.

EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZAT

99.

A 2008/57/EK irányelv 15. cikkének és a 2004/49/EK irányelv 4. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően a vasúttársaságok vagy pályahálózat-működtetők feladata biztosítani, hogy a jármű vagy alrendszer használat közben minden alapvető követelményt teljesítsen. Ez nem sértheti a többi érintett (pl. az EK-hitelesítési nyilatkozatot aláíró) szereplő felelősségi körét. Minden gyártónak, karbantartási vállalkozónak, üzembentartónak, szolgáltatónak és beszerzést végző entitásnak biztosítania kell, hogy az általa szállított járművek, berendezések, tartozékok, felszerelések és szolgáltatások megfeleljenek az alapvető követelményeknek, és hogy a használati feltételeket az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban meghatározzák oly módon, hogy a vasúttársaság és/vagy a pályahálózat-működtető biztonságosan üzembe tudja helyezni azokat.

100.

Az alrendszer engedélyezése iránti kérelmet benyújtó, és az EK-hitelesítési nyilatkozatot kibocsátó kérelmező felelőssége annak biztosítása, hogy az engedélyezéskor a tervezett üzemállapotú alrendszerek az alkalmazandó valamennyi uniós jogszabályban foglalt alapvető követelményeknek teljes mértékben és minden részlet tekintetében megfeleljenek. A bejelentett szervezet vagy a kijelölt szervezet általi engedélyezés, illetve adott esetben az alrendszer vagy jármű teljes körű értékelése alapján a kérelmező kijelenti, hogy minden alapvető követelmény teljesült. Ezért amennyiben egy későbbi fázisban megkérdőjeleződik, hogy a tervezett üzemállapotú alrendszer az engedélyezés idején megfelelt-e az alapvető követelményeknek, elsődleges felelősnek a vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot aláíró kérelmező tekintendő.

101.

Következésképpen sem a típusengedélyezés, sem az üzembehelyezési engedélyezés nem tekinthető úgy, hogy általa a kérelmező azon felelősségét, miszerint biztosítania kell, hogy az alrendszer minden alapvető követelményt teljesítsen, átruházza az engedélyező nemzeti biztonsági hatóságra.

102.

Amennyiben egy tervezett üzemállapotú alrendszer alapvető követelményeknek való megfelelése megkérdőjeleződik, az engedélyező nemzeti biztonsági hatóság csak a 2004/49/EK irányelv 16. cikke által az engedélyező vagy az ellenőrző nemzeti biztonsági hatósághoz rendelt konkrét feladatok erejéig számoltatható el. A nemzeti jognak az 58– 62., valamint a 67. ajánlással összhangban tükröznie kell ezt az elvet.

103.

Az ÁME-knek és a nemzeti szabályoknak való megfelelőség, valamint a 2008/57/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése értelmében végrehajtott biztonságos integrálás ellenőrzésétől függetlenül a kérelmező az EK-hitelesítési nyilatkozatot saját felelősségére írja alá. Ezért a kérelmezőnek olyan folyamatról kell gondoskodnia, amellyel biztosítani tudja, hogy minden alapvető követelményt elsajátítson és teljesítsen, és minden alkalmazandó uniós jogszabálynak megfeleljen.

104.

Bár a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert eredetileg nem erre a célra dolgozták ki, a kérelmező választhatja annak metódusait feladatai egy részének teljesítéséhez annak biztosítására, hogy az adott alrendszer/jármű összes része minden vonatkozásban és valamennyi részletre kiterjedően megfeleljen a vasúti rendszer tekintetében a 2008/57/EK irányelv III. mellékletében előírt alapvető követelményeknek.

105.

A kérelmező vonatkozó jogszabályok által engedélyezett bármely más eszközt is választhat annak biztosítására, hogy az alrendszer vagy a jármű valamennyi része megfeleljen a vasúti rendszerre vonatkozó alapvető követelményeknek.

106.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat minden alkalmazandó uniós jogszabályt figyelembe vesz. Az EK-hitelesítési nyilatkozat aláírójának felelőssége az említett jogszabályoknak való megfelelés, ideértve a vonatkozó megfelelőségértékelést, és szükség esetén az e jogszabályokban előírt értékelő szervezetek bevonása.

107.

A járművekhez vagy egynél több alrendszerből álló hálózati projekthez kapcsolódó engedélyezés esetében:

a)

előfordulhat, hogy egynél több kérelmező van (mindegyik alrendszerre egy), és minden kérelmező a saját részére vonatkozóan – ideértve azok kapcsolódási pontjait is – kiállít egy EK-hitelesítési nyilatkozatot. Ebben az esetben minden kérelmező saját EK-hitelesítési nyilatkozata tárgykörével összhangban vállal felelősséget az érintett alrendszer tekintetében. Egy gyártó vagy szerződő fél jármű vagy hálózati projekt esetében e két nyilatkozatot egyetlen kérelemmé vonhatja össze;

b)

járműtípus, egyedi jármű vagy hálózati projekt esetében a gyártó vagy a szerződő fél a 2008/57/EK irányelv V. melléklete szerinti, egyes alrendszerekre vonatkozó, EK-hitelesítési nyilatkozatokat egyetlen, az adott járműtípusra, egyedi járműre vagy hálózati projektre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozattá vonhatja össze. Ebben az esetben saját felelősségére kijelenti, hogy az érintett járműtípust, egyedi járművet vagy hálózati projektet alkotó alrendszereken elvégezték a szükséges ellenőrzési eljárásokat, és azok eleget tesznek a vonatkozó uniós jogszabályok követelményeinek, ideértve bármely alkalmazandó nemzeti szabályt, és hogy ezért maga a jármű vagy hálózati projekt teljesíti a vonatkozó uniós jogszabályokat, ideértve bármely alkalmazandó nemzeti szabályt.

108.

EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítása során a vonatkozó ÁME-k csak akkor tehetnek lehetővé ÁME-nek való részleges megfelelőséget, ha maga az ÁME rendelkezik úgy, hogy az alapvető követelmények teljesítéséhez szükséges meghatározott funkciók, teljesítmény és kapcsolódási pontok bizonyos körülmények között nem kötelezőek.

109.

A kérelmező kizárólag abban az esetben igényelheti az illetékes nemzeti biztonsági hatóságtól az alrendszer üzembehelyezési engedélyezését, ha rendelkezik az összes fent említett bizonyítékkal és nyilatkozattal. Ugyanakkor elismerten bevált gyakorlati módszer, hogy a kérelmezők informálisan minél előbb felveszik a kapcsolatot a nemzeti biztonsági hatóságokkal annak érdekében, hogy a folyamatok, követelmények, szerepek és felelősségi körök, az alkalmazási hatály, valamint a használati korlátozások és feltételek világosak legyenek, és később ne merüljenek fel nehézségek.

A MÓDOSÍTÁSOK KEZELÉSE

110.

A 2008/57/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének, 15. cikke (3) bekezdésének és 20. cikkének alkalmazását illetően egy meglévő strukturális alrendszer bármely módosítását az alábbi módosítások egyikeként kell elemezni és osztályozni:

1.

„karbantartás keretében történő pótlás” és más változások, amelyek nem vezetnek be eltérést az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációtól. Az ilyen esetekben nincs szükség értékelő szervezet általi ellenőrzésre, a tagállamot nem szükséges értesíteni, és a kezdeti EK-hitelesítési nyilatkozat érvényes és változatlan marad;

2.

az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációtól való eltérést eredményező változások, amelyek új ellenőrzéseket tehetnek szükségessé (és ezért a vonatkozó megfelelőségértékelési modulokkal összhangban történő hitelesítést igényelnek), de nincsenek hatással az alrendszer alapvető konstrukciós jellemzőire. Ebben az esetben az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt frissíteni kell, és a releváns információt kérésre a nemzeti biztonsági hatóság rendelkezésére kell bocsátani;

3.

„felújítás vagy korszerűsítés” (azaz olyan nagyobb csere vagy módosítás, amelyről kötelező a tagállamot értesíteni), amely nem tesz szükségessé új üzembehelyezési engedélyezést; ebbe a kategóriába tartoznak az alrendszer alapvető konstrukciós jellemzőinek változásával járó módosítások is;

4.

„felújítás vagy korszerűsítés” (azaz olyan nagyobb csere vagy módosítás, amelyről kötelező a tagállamot értesíteni), amely új üzembehelyezési engedélyezést tesz szükségessé.

Meg kell jegyezni, hogy azon döntéseknek, amelyeket egy szerződő fél vagy gyártó egy alrendszernek a fenti négy kategórián alapuló változásairól hoz, teljes mértékben függetlennek kell lenniük attól a döntéstől, amelyet egy, a saját rendszerrészét módosító vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető hoz arról, hogy a változás a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer szerint milyen jelentőséggel bír a vasúti rendszer szempontjából. A döntések különböző körülmények között különböző szereplőket érintenek, és eltérő döntési kritériumok mellett történnek.

A fenti 3. és 4. kategória eltérést vezet be az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációtól, hatást gyakorolva az alrendszer alapvető konstrukciós jellemzőire.

111.

A 2008/57/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett mindkét alrendszer tekintetében, valamint a korábban üzembe helyezett alrendszer tekintetében a jogbiztonság és a kölcsönös elismerés érdekében az ÁME-knek olyan kritériumokat kell megadniuk, amelyek meghatározzák, hogy egy módosítás hatást gyakorol-e az alrendszer alapvető konstrukciós jellemzőire, és hogy illeszkedik-e a 3. és a 4. kategóriába. Addig, amíg az ÁME-k nem határozzák meg ezeket a kritériumokat, a tagállamok megadhatják azokat nemzeti szinten.

112.

A módosítást mindig az alrendszernek vagy járműnek az engedélyezés időpontjában érvényes állapotára vonatkoztatva kell tekintetni. A kisebb módosítások halmozása nagyobb módosítást eredményezhet.

113.

A gyártóknak vagy szerződő feleknek a meglévő strukturális alrendszerek módosításainak kezelését az alábbiak alapján kell végrehajtaniuk:

a)

A 110. ajánlás alapján a gyártók vagy a szerződő felek felmérik, hogy a változás mely kategóriába tartozik, és hogy kell-e tájékoztatni a megfelelőségértékelő szervezeteket vagy a tagállami hatóságokat. A 110. ajánlás 2–4. kategóriájába tartozó módosítások esetében, amelyek az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció módosításával járnak, vagy kihatnak a már végrehajtott ellenőrzések érvényességére, a gyártónak vagy szerződő félnek, amikor változást vezet be, értékelnie kell, hogy szükség van-e új EK-hitelesítési nyilatkozatra a 2008/57/EK irányelv V. mellékletének 2. pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelően (12). A 4. kategóriába tartozó módosítások tekintetében a tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni.

b)

Amennyiben valamely ÁME egy meghatározott paraméterre vonatkozóan előírja a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazását, az ÁME-nek meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek között meg kell vizsgálni e paraméter jelentőségét.

c)

Hasonlóképpen azon paraméterek esetében, amelyek a fenti 40. ajánlásnak megfelelően az engedélyezés részét képező biztonságos integrálás elvégzése tekintetében relevánsak, minden egyes paraméter jelentőségét meg kell vizsgálni, figyelembe véve, hogy a változás milyen mértékű hatást gyakorolt a tervezett üzemállapotra.

114.

A vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők mindegyike felelős a vasúti rendszer rá eső részéért. A 2004/49/EK irányelv 4. cikkének megfelelően a vasúti rendszer rájuk eső részét biztonságirányítási rendszer alkalmazásával kell kezelniük. A biztonságirányítási rendszernek adott esetben alkalmaznia kell a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert.

115.

Amikor egy vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető egy járművet vagy alrendszert használatba vesz, alkalmaznia kell a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert, kezdve azzal, hogy a vasúti rendszer azon részére vonatkozóan, amelyért felelős, elvégzi a változás jelentőségének vizsgálatát. A folyamat részeként a vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők az alábbiakkal kapcsolatos kérdéseket kezelik:

a)

a módosítást és ahol szükséges, az engedélyezést követően használatba (vissza) állított járművek vagy alrendszerek: a vasúttársaságnak és pályahálózat-működtetőknek biztonságirányítási rendszerük segítségével értékelniük kell, hogy a jármű vagy alrendszer használatba állítása olyan változást jelent-e, amely jelentős a vasúti rendszer, mint egységes egész szempontjából;

b)

egy alrendszer vagy jármű üzemelését érintő bármely változás: a vasúttársaságnak és pályahálózat-működtetőknek értékelniük kell, hogy a változás biztonságirányítási rendszerük tekintetében jelentős-e, és ha igen, a biztonságirányítási rendszer fedezi-e valamennyi releváns kockázat ellenőrzését, vagy szükséges-e annak kiigazítása;

c)

egy alrendszer vagy jármű karbantartását érintő bármely változás: a vasúttársaságoknak és pályahálózat-működtetőknek biztonságirányítási rendszerük segítségével értékelniük kell, hogy a változás jelentős-e, és ha igen, biztosítaniuk kell, hogy a karbantartásért felelős szervezet karbantartási rendszereit, valamint a vasúttársaság és a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerét megfelelően kiigazítsák.

116.

A nemzeti biztonsági hatóságoknak a pályahálózat-működtetők, illetve vasúttársaságok biztonsági engedélyeinek, illetve biztonsági tanúsítványainak ellenőrzése révén ellenőrizniük kell az üzemben lévő alrendszerekben eszközölt változásokat. Ennek érdekében a nemzeti biztonsági hatóságoknak ellenőrizniük kell a 115. ajánlás a), b) és c) pontjának megfelelő alkalmazását.

117.

A Bizottság a 2011/217/EK ajánlást hatályon kívül helyezi.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 5-én.

a Bizottság részéről

Violeta BULC

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/57/EK irányelve a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.).

(3)  A Bizottság 2011. március 29-i 2011/217/EU ajánlása a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő engedélyezéséről (HL L 95., 2011.4.8., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2013. április 30-i 402/2013/EU végrehajtási rendelete a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2013.5.3., 11. o.).

(5)  A 2008/57/EK irányelv III. melléklete határozza meg a vasúti rendszerre vonatkozó alapvető követelményeket (3. cikk (1) bekezdés). Ezek a követelmények kizárólag a vasúti ágazatra vonatkoznak. A vasúti rendszernek, az alrendszereknek, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek és a kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük ezeknek az alapvető követelményeknek (4. cikk (1) bekezdés). Az alapvető követelmények teljesítése a strukturális alrendszer üzembe helyezésének egyik előfeltétele. A 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek teljesítése nem érinti az egyéb európai uniós rendelkezések alkalmazását (3. cikk (2) bekezdés).

(6)  Egy tagállam területe egy vagy több vasúti hálózatot is magában foglalhat.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/14/EK irányelve a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról (HL L 75., 2001.3.15., 29. o.).

(8)  A Bizottság 2009. április 24-i 352/2009/EK rendelete a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról (HL L 108., 2009.4.29., 4. o.). E rendeletet 2015. május 21-én hatályon kívül helyezi és felváltja a 402/2013/EU végrehajtási rendelet.

(9)  E rendelkezés helyébe a 402/2013/EU végrehajtási rendelet 15. cikkének (5) bekezdése lép, amelyet 2015. május 21-től kell alkalmazni.

(10)  A Bizottság 2012. november 16-i 1078/2012/EU rendelete a biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúttársaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről (HL L 320., 2012.11.17., 8. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.).

(12)  Lásd a 2008/57/EK irányelv V. mellékletének módosítására irányuló külön javaslatot.