11.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/17

A BIZOTTSÁG 1313/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. december 10.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Hatályos intézkedések

(1)

A Tanács az 1355/2008/EK rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az intézkedések olyan egyedi vámok kivetését jelentették, melyek értéke vállalatonként 361,4 EUR/tonna és 531,2 EUR/tonna nettó terméktömeg közötti sávba esett.

(2)	Ezen intézkedéseket az Európai Unió Bírósága 2012. március 22-én megsemmisítette (3), de a szóban forgó vámokat a Tanács 2013. február 18-i 158/2013/EU végrehajtási rendeletével (4) újból kivetették.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz 2013. augusztus 12-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára. A kérelmet a Federación Nacional de Asociaciones de Transformados Vegetales y Alimentos Procesados (a továbbiakban: FENAVAL) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék teljes uniós gyártásának több mint 75 %-át teszi ki.

(4)	A kérelem azon alapult, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések lejárta valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(5)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. október 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

1.4. Vizsgálat

1.4.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(6)

A dömping folytatódására vonatkozó vizsgálat a 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A károkozás valószínű folytatódásának értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2009. október 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.4.2. A vizsgálatban érintett felek

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításában érintett következő feleket: a kérelmező, az uniós gyártók és azok érintett szövetségei, a Kínában és a potenciális analóg országokban tevékenykedő ismert exportáló gyártók, a független uniós importőrök és azok érintett szövetségei, az uniós gyártók beszállítói és azok érintett szövetségei, egy, a Bizottság tudomása szerint érintett uniós fogyasztói szövetség és az exportáló ország képviselői. Az említett felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók és a független uniós importőrök nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság megfelelőnek ítélte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban megvizsgálja a mintavétel lehetőségét. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9)	Mivel a kínai exportáló gyártóknak mindössze egy csoportja nyújtotta be a kért információkat, nem tekintették szükségesnek, hogy mintát válasszanak ki az exportáló gyártók közül.

(10)

Ami az importőröket illeti, 32 független importőrt azonosítottak és kértek fel arra, hogy szolgáltassanak információkat a mintavételhez. Közülük hét jelentkezett, és bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához szükséges információkat. A jelentkezők közük hármat választottak ki a mintában való részvételre, de a megadott határidőn belül közülük csak kettő erősítette meg hajlandóságát arra, hogy részt vegyen a mintavételi eljárásban.

(11)

Fentiek alapján a Bizottság kérdőívet küldött az érintett feleknek, valamint azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Válasz érkezett öt uniós gyártótól, az együttműködő kínai exportáló gyártótól, két független importőrtől, az uniós gyártók nyolc beszállítójától, az uniós gyártók egyik beszállítói szövetségétől, valamint egy analóg országbeli gyártótól.

(12)	Két importőrszövetség érdekelt félként jelentkezett. Ezenfelül öt független importőr észrevételeket is benyújtott.

(13)	Ami az analóg országbeli gyártókat illeti, négy társaságot azonosítottak és kértek fel a szükséges információk benyújtására. E vállalkozások egyike benyújtotta a kért információkat, és beleegyezett az ellenőrző látogatásba.

(14)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának, valamint a károkozás megismétlődésének a valószínűségét és az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártók:

—	Halcon Foods S.A.U., Murcia, Spanyolország,

—	Conservas y Frutas S.A., Murcia, Spanyolország,

—	Agricultura y Conservas S.A., Algemesí (Valencia), Spanyolország,

—	Industrias Videca S.A., Villanueva de Castellón (Valencia), Spanyolország.

Kínai exportáló gyártó:

—	Zhejiang Taizhou Yiguan Food Co., Ltd., Kína, és a vele kapcsolatban álló Zhejiang Merry LIFE Food Co.,Ltd.

Független uniós importőrök:

—	Wünsche Handelsgesellschaft International mbH & Co KG, Hamburg, Németország,

—	I. Schroeder KG (GmbH & Co), Hamburg, Németország.

Analóg országbeli gyártó:

—	Frigo-Pak Gida Maddeleri Sanayi Ve Ticaret A.S., Törökország.

1.5. Az alapvető tények nyilvánosságra hozatala és a meghallgatások

(15)

2014. október 13-án a Bizottság nyilvánosságra hozta azon alapvető tényeket és szempontokat, amelyek alapján dömpingellenes vámokat kíván kivetni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél írásban benyújtotta a végleges megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Három importőr kért közös meghallgatást, amelyet biztosítottak is számukra a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő jelenlétében. Egy európai kereskedelmi szövetség kért meghallgatást a Bizottság szolgálataival, amelyet meg is kapott.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Az érintett termék

(16)

A jelen felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, azaz a Kínai Népköztársaságból származó, a 2008. számú KN-vámtarifaszám meghatározása szerinti, jelenleg a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kód alá besorolt, hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot adott esetben tartalmazó feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek (a továbbiakban: az érintett termék).

(17)	Az érintett terméket a kis citrusfélék (főként a satsuma) egyes fajtáinak hámozásával és darabolásával állítják elő, amelyet azután cukorszirupban, gyümölcslében vagy vízben tartósítva csomagolnak, a különböző piacok egyedi igényeinek megfelelő méretben.

(18)	A satsuma, clementine és más kis citrusfélék együttesen „mandarin” gyűjtőnéven ismertek. E különböző gyümölcsfajták többsége friss terményként való fogyasztásra vagy feldolgozásra egyaránt alkalmas. Mivel hasonlóak, feldolgozott vagy tartósított formáik egyetlen terméknek tekinthetők.

2.2. A hasonló termék

(19)

Az uniós gyártók érvelése szerint az importált termék és az uniós termék a következők alapján tekinthető hasonlónak:

—	ugyanolyan vagy nagyon hasonló fizikai tulajdonságokkal – nevezetesen íz, alak, méret és állag – rendelkeznek,

—	ugyanazokon vagy hasonló csatornákon keresztül értékesítik azokat, és többnyire árversenyben állnak,

—	ugyanaz vagy hasonló a végfelhasználásuk,

—	egymással könnyen helyettesíthetők,

—	tarifális szempontból ugyanazon KN-kód alá tartoznak.

(20)

Másfelől egyes importőrök azt állították, hogy az importált termék jobb minőségű, mivel kevesebb (legfeljebb 5 %) törött szeletet tartalmaz, ízletesebb, tetszetősebb és jobb állagú, mint az uniós termék. Ugyanakkor azt állították, hogy az importált termék az illatát tekintve is eltér az uniós terméktől.

(21)	A Bizottság megvizsgálta ezen állításokat, és a rendelkezésre álló adatok fényében azt a következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazat (19) preambulumbekezdésben említett állításai helytállóak.

(22)

Ami az importőrök állításait illeti, azokat az alább felsorolt okokból el kellett utasítania:

néhány minőségbeli eltérés – köztük a törött szeletek száma, az íz, a megjelenés, az illat és az állag – nem befolyásolta a termék alapvető tulajdonságait. Az importált termék továbbra is felcserélhető az uniós termékkel, és azok végfelhasználása azonos vagy hasonló. Az uniós gyártók a figyelembe vett időszakban a törött szeletek magasabb arányával együtt is értékesítették terméküket az importőrök felé, illetve a felhasználók/fogyasztók ugyanazon kategóriái (például áruházláncok és a pékszakma beszállítói) számára, amelyeket az importőrök is kiszolgálnak. Ezenfelül egy uniós áruházlánc ugyancsak megerősítette, hogy az európai és a kínai eredetű terméket ugyanazon márkanéven és védjeggyel értékesítette;

a törött szeletek legfeljebb 5 %-os aránya nem kizárólag az importált termék sajátossága. A vizsgálat feltárta, hogy az uniós gyártók a legkülönbözőbb minőségű termékeket kínálták, amelyek esetében a törött szeletek aránya különböző volt, ideértve az olyan termékeket is, amelyek legfeljebb 5 % törött szeletet tartalmaztak. Egyes importőrök uniós gyártóktól vásárolták azt a terméket, amely legfeljebb 5 % törött szeletet tartalmazott.

(23)	Ezért az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az importált termék és az uniós gazdasági ágazat által előállított termék az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendő.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1. Előzetes megjegyzések

(24)	Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vezetne-e.

(25)

A (9) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően csak egy vállalatcsoport működött együtt, így nem volt szükség kínai exportáló gyártók mintájának kiválasztására. Ez a vállalat a felülvizsgálati időszakban az érintett termék Kínából az Unióba irányuló importjának megközelítőleg 12–20 %-át (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) fedte le.

3.2. Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

3.2.1. Analóg ország

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának rendelkezései értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat is, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot is.

(27)	A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához Törökországot jelöli megfelelő analóg országnak, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(28)	Törökország mint analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek. Egyik érdekelt fél sem javasolta, hogy a hasonló terméket más analóg országban előállító gyártókat válasszanak.

(29)	Az egyik megkeresett török exportáló gyártó, a Frigo-Pak a megadott határidőre hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be, és hozzájárult a telephelyén folytatott helyszíni ellenőrzéshez.

3.2.2. Rendes érték

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket a törökországi gyártótól származó, ellenőrzött információk alapján állapították meg. Ez a vállalat a hasonló terméket a belföldi piacon nem értékesítette, ezért a rendes ár meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése szerinti előállítási költséget vették figyelembe, amelyhez hozzáadták a 2. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett ésszerű százaléknyi értékesítési, általános és adminisztratív költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a 2. cikk (6) bekezdésének c) pontjában szereplő ésszerű haszonkulcsot. Az SGA-költségek számításnál alkalmazott aránya az érintett termelő által egyéb konzervtermékek belföldi értékesítése során viselt SGA-költségek arányának felelt meg, és mintegy 10–20 %-ot tett ki (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel). A számításnál alkalmazott haszonkulcs megegyezik az eredeti vizsgálatban szereplő haszonkulccsal – azaz 6,8 % –, ami az uniós gazdasági ágazat által azt megelőzően elért haszonnak felel meg, hogy a Kínából érkező dömpingelt import kárt okozott volna számára.

3.2.3. Exportár

(31)

Az együttműködő exportáló gyártó által az Unióba irányuló exportértékesítéseket közvetlenül független uniós fogyasztók részére eszközölték. Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportárat a Kínából az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ára alapján határozták meg.

3.2.4. Összehasonlítás

(32)	A rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el.

(33)

Az együttműködő exportáló gyártó rendes értéke és exportára közötti tisztességes összehasonlítás érdekében és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással, a biztosítással, adókkal és hitelköltségekkel kapcsolatos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló – bizonyos különbségeket.

3.2.5. Dömpingkülönbözet

(34)	Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg.

(35)	Az együttműködő exportáló gyártó tekintetében az összehasonlítás kimutatta a dömping fennállását. A dömpingkülönbözet több mint 60 %-ot tett ki.

(36)

Kína egészét tekintve, az érintett termék kínai importja tekintetében az Eurostat szerinti exportár súlyozott átlaga és az analóg ország tekintetében megállapított rendes érték súlyozott átlaga (amelyet megfelelően kiigazítottak annak érdekében, hogy tükrözze a hasonló termék kínai importjának összetételét az együttműködő exportáló gyártó összehasonlítható terméktípusokra vonatkozó uniós értékesítéseinek termékösszetétele szempontjából) közötti összehasonlítás ugyancsak jelentős, sőt még nagyobb mértékű dömpinget állapított meg.

(37)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy – szemben a kínai exportáló gyártókkal és a spanyol gyártókkal – semmilyen lehetőséget nem biztosítottak számára a pontos számítások (dömping és kár) ellenőrzésére, ezért arra kérte a Bizottságot, hogy bocsássa a rendelkezésére a dömpingszámítás részleteit. A meghallgató tisztviselő jelenlétében lezajlott meghallgatás során három importőr jelezte továbbá, hogy szerette volna megkapni a dömpingszámítás részleteit.

(38)

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság számításainak alapjául szolgáló adatok üzleti titkokat és bizalmas információkat tartalmaznak. Az ilyen adatokat benyújtó együttműködő exportáló gyártó megfelelő időben megkapta a dömpingre és a kárra vonatkozó részletes számításokról szóló egyedi tájékoztatót, és nem nyújtott be észrevételeket vagy pontosítás iránti kérelmet. A Bizottságnak nem áll módjában ezen adatokat más érdekelt felek általi felülvizsgálat céljából rendelkezésre bocsátani anélkül, hogy ne sérülne azok bizalmas jellege. Mindazonáltal a fenti (30)–(36) preambulumbekezdésekben ismertetett bizottsági módszertant valamennyi érdekelt fél számára nyilvánosságra hozták. A meghallgató tisztviselő az említett meghallgatás folyamán tájékoztatta az importőröket arról a lehetőségről, miszerint módjukban áll felkérni őt a Bizottság számításainak ellenőrzésére, amennyiben kételyeik lennének azok pontossága felől. A három importőr azonban nem kérte a meghallgató tisztviselő közbenjárását ebben a kérdésben.

(39)

Az európai kereskedelmi szövetség mindenesetre elvégezte saját számításait a dömpingkülönbözetre vonatkozóan, amelyet a Kínából származó import Eurostat szerinti átlagárainak és a Törökországból származó import Eurostat szerinti átlagárainak összehasonlításával kapott meg. Ezen kereskedelmi szövetség szerint az összehasonlítás alapján alacsonyabb szintű, megközelítőleg 30 %-os dömpingre lehetne következtetni. E tekintetben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy egy hatályvesztési felülvizsgálatban a dömping pontos szintje kevésbé fontos, mint egy olyan vizsgálat keretében, amely során a dömping szintjét megállapítják. Másodsorban – a fenti (30)–(33) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint – a Bizottság számításai az együttműködő és ellenőrzött török gyártótól származó „valós” rendes értékre vonatkozó adatokon alapulnak, és a kínai exportárakkal való összevetés a részletek szintjén történt. Ezért a Bizottság számításainak alapját képező adatok sokkal megbízhatóbbnak és pontosabbnak tekinthetők, mint a szövetségnek a nyilvánosságra hozatal kapcsán tett észrevételeiben szereplő becslés.

(40)

A meghallgató tisztviselővel folytatott meghallgatás során három importőr továbbra is azt állította, hogy nem fordult elő dömping. Állításukat arra a tényre alapozták, miszerint a Bizottság úgy találta, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó által több fontos nem uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési árak alacsonyabbak voltak az uniós piacra történő értékesítések esetében alkalmazott átlagáraknál. Ezt az állítást vissza kell utasítani, mivel a dömping azt jelenti, hogy egy adott piacra a rendes értéken aluli árakon, és nem pedig más harmadik piacokon alkalmazott áraknál alacsonyabb árakon értékesítenek.

3.3. A behozatal alakulása az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén

3.3.1. Előzetes megjegyzés

(41)

A dömping felülvizsgálati időszak során történő fennállásának elemzése mellett azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén mennyire valószínű a dömping folytatódása, és az alábbiakat elemezték: a kínai gyártási kapacitás és szabad kapacitás, a Kínából származó dömpingelt behozatal volumene és árai, az uniós piac vonzereje a Kínából származó behozatal tekintetében.

(42)

A felülvizsgálati időszak jelentős részében nem álltak rendelkezésre hatályos intézkedések az EU-ban, mivel azokat megsemmisítették (lásd fenti (2) preambulumbekezdés). Az intézkedések nélküli időszak során 2011–2012-ben az import csúcspontot ért el, majd a felülvizsgálati időszak további részében visszaesés következett be. Ez inkább a készletfelhalmozás hatását tükrözi, nem pedig a fogyasztás valós növekedését/csökkenését, és a 2012. március–július közötti – vagyis a hatályos intézkedések nélküli időszakban lezajlott – kínai import magas szintjének tudható be.

3.3.2. A kínai gyártók gyártási kapacitása és exportkapacitása, belföldi fogyasztás

(43)	A teljes kínai gyártási és szabad kapacitásra vonatkozóan a Bizottságnak nem sikerült információt szereznie egyik kínai gyártótól vagy más érdekelt féltől sem. Az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre alapozta megállapításait.

(44)

Az USA mezőgazdasági minisztériumának külföldi mezőgazdasági szolgálata (FSA/USDA) által közzétett és nyilvánosan is hozzáférhető jelentés szerint – amelyet belefoglaltak a felülvizsgálat iránti kérelembe (7) – a feldolgozásra szánt friss mandarin mennyisége, azaz a konzervmandarin termelése 2009/2010 (520 000 tonna) és a felülvizsgálati időszak között (660 000 tonna) 27 %-kal növekedett Kínában. A kínai konzervmandarin termelése hasonló tendenciát követett. E jelentés szerint Kína a 2009/2010. évi 347 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 440 000 tonnára emelte a konzervmandarin-termelést. Továbbá a jelentésben szereplő becslés szerint 2013/2014-ben Kínában a belföldi konzervmandarin-fogyasztás megközelítőleg 100 000–150 000 tonnát tett ki. Egy másik nyilvánosan hozzáférhető forrás úgy becsülte, hogy 50 000–100 000 tonna belföldi fogyasztás (8) mellett a 100 000 tonnára becsült belföldi fogyasztás ésszerűnek tűnik. A fenti információk figyelembevételével az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyisége a felülvizsgálati időszakban mintegy 340 000 tonnára becsülhető.

(45)

Más hozzáférhető források kissé eltérő becsléseket tartalmaznak a 2009 és 2014 között export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyiségéről (9). Mindazonáltal az említett eltérések ellenére abban valamennyi forrás megegyezik, hogy 2009 és 2013 között az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyisége bejelentett éves idényenként legalább 300 000 tonnát tett ki. Egyik forrás sem utal arra, hogy az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyisége a jövőben jelentősen csökkenhet.

3.3.3. Az uniós piac vonzereje

(46)

Jóllehet a Kínából érkező import mennyisége a felülvizsgálati időszakban 19 253 tonnát tett ki, az eredeti vizsgálatból származó, a 2002–2007 közötti időszakra kiterjedő importra vonatkozó adatok az mutatják, hogy a kínai gyártók idényenként több mint 60 000 tonnát képesek importálni az uniós piacra, amit az Eurostat 2011/2012-i idényre vonatkozó importadatai is megerősítettek. Ezenfelül a 2011/2012. évi import nagy mennyisége – mely időszak nagy részében (nevezetesen 2012. március 22-től kezdődően) nem álltak rendelkezésre hatályos intézkedések – arra enged következtetni, hogy az Unió az árak szempontjából vonzó piac a kínai gyártók számára, és a jelenlegi dömpingellenes intézkedések esetleges hatályon kívül helyezésével jelentős volumenű kínai dömpingelt import áramlana be az uniós piacra.

(47)

Az a tény, hogy Kína a 2002–2007 közötti (hatályos dömpingellenes intézkedések nélküli) időszakban idényenkénti átlagban számottevően (36 %-kal) több konzervmandarint exportált az Unióba, mint a 2009–2013 közötti időszakban (amikor a 2012. március 22. és 2013. február 23. közötti időszak kivételével intézkedések voltak hatályban) annak ellenére, hogy az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin összmennyisége az előbbi időszakban nagyobb volt, mint az utóbbiban, még inkább alátámasztja annak valószínűségét, hogy a kínai gyártók az intézkedés esetleges hatályon kívül helyezésével felemelik az Unióba irányuló exportvolumenüket az eredeti vizsgálat során tapasztalt szintre.

3.3.4. A harmadik országokba irányuló export árai

(48)

Ami a harmadik országokba irányuló exportot illeti, a vizsgálat rámutatott, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő vállalat által számos jelentős piacra (köztük Japánba, Malajziába, a Fülöp-szigetekre, Thaiföldre) bonyolított export során alkalmazott értékesítési átlagárak alacsonyabbak voltak az Unióba irányuló export során alkalmazott értékesítési átlagáraknál. Következésképpen számítani lehet arra, hogy intézkedések hiányában az együttműködő exportáló gyártó az említett exportmennyiségek legalább egy részét átirányítja az Unióba.

(49)

Továbbá a feldolgozott és/vagy légmentes csomagolásban tartósított citrusfélék kínai exportjára vonatkozó statisztikák arra utalnak, hogy fennáll a valószínűsége a kínai export Unióba történő átirányításának. Az említett statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a felülvizsgálati időszakban megközelítőleg 20 000 tonna érintett terméket értékesítettek az Unión belüli átlagáraknál alacsonyabb átlagárakkal rendelkező célállomások felé történő export céljára, jóllehet azokon a piacokon nem voltak érvényben dömpingellenes vámok a Kínából származó importra. A felülvizsgálati időszakban ez a volumen egyenlő lenne az uniós gazdasági ágazat belföldi eladásával és az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének 71 %-ával. Más szóval a jelenlegi európai konzervmandarin-piac mérete alapján (teljes uniós fogyasztás: 44 523 tonna) és a kínai exportra vonatkozó statisztikáknak megfelelően megállapítható, hogy Kína EU-ba irányuló jelenlegi exportvolumene plusz az a potenciális volumen, amelynek az Unióba történő átirányítása gazdaságilag ésszerű, szinte kielégítené az EU teljes konzervmandarin-keresletét.

3.3.5. Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségéről

(50)

A vizsgálatok megerősítették, hogy a felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal továbbra is dömpingelt árakon jutott el az uniós piacra. Tekintettel a folyamatos dömpingre, azok a tények, melyek szerint az uniós piac olyan jelentős piac, amely a múltban érdekesnek számított a kínai exportőrök számára, a Kínában rendelkezésre álló gyártási kapacitás meghaladja a teljes uniós fogyasztást, valamint a kínai gyártók bizonyított hajlandósága és képessége arra, hogy megfelelő ösztönzők esetén gyorsan növeljék az Unióba irányuló export mennyiségét, arra engednek következtetni, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezésével fennáll a valószínűsége a dömping folytatódásának.

4. KÁR

4.1. Általános észrevételek

(51)

A mandarint ősszel és télen szüretelik, és a szüretelési és feldolgozási idény október elejétől a rákövetkező évben kb. január végéig (egyes fajták esetében februárig vagy márciusig) tart. A (például a független importőrök általi) vásárlásokat és az értékesítési szerződések megkötését többnyire az idény első hónapjaiban bonyolítják le. A mandarintartósító iparágban alkalmazott gyakorlat szerint az idény (az egy adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig terjedő időszak) szolgál az összehasonlítások alapjául. Ahogyan az eredeti vizsgálat során is, a Bizottság ezt a gyakorlatot fogadta el az elemzésénél.

4.2. Az uniós gyártás és az uniós gazdasági ágazat

(52)

A felülvizsgálati időszak alatt az Unióban öt uniós gyártó állított elő hasonló terméket. A hasonló termék tekintetében a felülvizsgálati időszakban elért teljes uniós termelést a négy független gyártó kérdőívre adott válaszai alapján határozták meg, mely gyártókat helyszíni vizsgálat keretében ellenőriztek. Annak a fennmaradó gyártónak a termelését, aki nem működött együtt megfelelően és az esetében nem került sor helyszíni ellenőrző látogatásra, a gyártó által a kérdőívre adott válaszok alapján határozták meg, melyeket összevetettek a panaszban szereplő adatokkal. Ezek alapján a felülvizsgálati időszakban elért teljes uniós termelést kb. 28 500 tonnára becsülték.

(53)	Megállapítható, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében a teljes uniós termelést képviselő fenti uniós gyártók alkotják a teljes uniós gazdasági ágazatot.

4.3. Megnyilvánuló fogyasztás az uniós piacon

(54)	Az uniós fogyasztás meghatározása egyrészt az Eurostat TARIC-kód (integrált vámtarifa) szintű importadatai – így azok pontosan megegyeznek az érintett termék fogalommeghatározásával –, másrészt pedig az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene alapján történt.

(55)

Megjegyzendő, hogy jóllehet az elemzés alapját idények, és nem pedig naptári évek képezik, a fenti módszer nem feltétlenül tükrözi az ipari felhasználói/fogyasztói szinten elért fogyasztást. Tekintettel a fő alapanyag (friss gyümölcs) idényjellegére, az ágazaton belül bevett gyakorlat az importőrök és az uniós gyártók tekintetében egyaránt, hogy a friss gyümölcs konzerválásakor raktárkészletet képeznek, és a feldolgozott terméket az év során értékesítik a forgalmazók vagy ipari felhasználók számára. A fogyasztást ezért némileg befolyásolhatják a készletfelhalmozás hatásai.

(56)

Ennek alapján a figyelembe vett időszak folyamán az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

1. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Uniós fogyasztás (tonna)	66 487	72 618	90 207	44 523
Index (2009/2010 = 100)	100	109	136	67

(57)

A figyelembe vett időszakban a citrusfélék tekintetében az uniós fogyasztás átlagosan kevéssel a 70 000 tonna alatt maradt. Mindazonáltal az import 2011/2012-ben elérte csúcspontját, majd ezt követően visszaesés következett be a felülvizsgálati időszak folyamán. Ez a fejlemény inkább a készletfelhalmozás hatását tükrözi, nem pedig a fogyasztás valós növekedését/csökkenését, és a 2012. március–július közötti – vagyis az átmenetileg hatályos intézkedések nélküli időszakban lezajlott – kínai import magas szintjének tudható be (lásd (2) preambulumbekezdés). Az import 2011/2012-es csúcspontját kiegyenlítette a felülvizsgálati időszakban elért alacsonyabb szintű import, ami alacsonyabb uniós fogyasztással járt együtt.

(58)

Néhány importőr azt állította, hogy nem folyamodott készletfelhalmozáshoz. Azt is jelezték, hogy már 2011. október 6. óta – amikor a Főtanácsnok véleményt nyilvánított a C-338/10. sz. ügyben – meg voltak győződve arról, hogy a Bíróság megsemmisíti az intézkedéseket. Ezért elhalasztották az érintett termék vámkezelését mindaddig, amíg a Bíróság végleges ítéletét elfogadták.

(59)

Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a készletfelhalmozás fogalma meghatározható úgy is, mint a tartalék felhalmozása és tárolása. A Bizottság rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy az intézkedések 2012. március 22-i megsemmisítésétől kezdve 2012 júliusáig az érintett termék importvolumene tömeges méreteket öltött: havonta átlagosan csaknem 9 000 tonnát tett ki. Ezt követően egészen a felülvizsgálati időszak végéig az import átlagos szintje kb. havi 1 650 tonnára esett vissza, ami havonta megközelítőleg 2 000 tonna csökkenést jelent az intézkedések megsemmisítését megelőző időszakban elért import átlagos szintjéhez viszonyítva. A Bizottság következtetései szerint ahhoz, hogy a havi importmennyiség viszonylag rövid idő alatt ilyen magas szintre emelkedjék, az importőröknek korábban jelentős volument kellett felhalmozniuk az érintett termékből. Ezt egyébiránt néhány importőr is megerősítette, akik elismerték, hogy késleltették a vámkezelést, amikor arra a meggyőződésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül fogják helyezni. Ezért a Bizottság elutasította az importőrök azon állítását, miszerint nem alkalmaztak készletfelhalmozást.

4.4. Kínából az Unióba irányuló behozatal

(60)

Tekintettel arra, hogy mindössze egy kínai exportőrcsoport működött együtt a vizsgálat során, mely csoport a felülvizsgálati időszakban Kínából exportált teljes mennyiség 12–20 %-át (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) képviselte, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Eurostat – szükség esetén TARIC-kód (integrált vámtarifa) szintű – importadatai tekinthetők a legpontosabb és leghitelesebb forrásnak az importvolumen és -árak meghatározásához. Mindazonáltal megvizsgálták az együttműködő kínai exportőr egyedi árait is.

4.4.1. Volumen és piaci részesedés

(61)

A kínai importvolumen és az annak megfelelő piaci részesedés a vizsgált időszakban a következőképpen alakult:

2. táblázat

A Kínából származó import	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Importvolumen (tonna)	47 235	41 915	59 613	19 294
Index (2009/2010 = 100)	100	89	126	41
Piaci részesedés	71 %	57,7 %	66,1 %	43,3 %

(62)	A 2008-as dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a kínai import volumene általában csökkenő tendenciát mutatott. Emlékeztetőül: az eredeti vizsgálati időszakban (2006/2007) az import volumene 56 108 tonnát tett ki.

(63)

Amint a fentiekben kifejtettük, 2011/2012-ben az import mindazonáltal kimagasló eredményt ért el. Ez a csúcs egyértelműen a dömpingellenes intézkedések 2012. márciusi megsemmisítésének volt betudható. A kínai import – Eurostat-adatokon alapuló – havi alakulását megfigyelve megállapítható, hogy miközben a havi kínai import általában 2 000 és 6 000 tonna között ingadozott, a 2012. március és 2012. július közötti időszakban 6 000 és 12 000 tonna közötti szintet ért el (amely átlagosan csaknem havi 9 000 tonnával egyenlő). Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az intézkedéseket 2012 márciusában semmisítették meg, majd 2013 februárjában vezették be újra, 2012. június 29-én azonban nyilvántartás (10) került bevezetésre, ami visszatartó hatású volt az importra nézve.

(64)

Az importvolumenhez hasonlóan a kínai piaci részesedés ugyancsak csökkenő tendenciát mutatott a vizsgált időszakban: 71 %-ról 43 %-ra esett vissza. Dacára a kínai import 2011/2012-ben és a felülvizsgálati időszakban elért szokásostól eltérő szintjéből fakadó hatásoknak, a piaci részesedés a 2009/2010-es 70 %-ról a következő években átlagosan 55 %-ra csökkent.

4.4.2. Árak és áralákínálás

3. táblázat

A Kínából származó import	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Átlagos importár (EUR/tonna)	677	744	1 068	925
Index (2009/2010 = 100)	100	110	158	137

(65)	Amint a fenti táblázat is mutatja, a figyelembe vett időszakban a kínai import árai 37 %-kal emelkedtek. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az árak a 2011/2012-es időszakban jelentősen emelkedtek, majd a felülvizsgálati időszakban csökkentek.

(66)	Mivel az egyetlen együttműködő exportőr importvolumene a kínai import mindössze kb. 12–20 %-át (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) tette ki, az importstatisztikák alapján megvizsgálták a teljes kínai exportra vonatkozóan az áralákínálás fennállását is.

(67)

Ennek céljából az együttműködő uniós gyártók által független fogyasztók számára az uniós piacon történő értékesítések során alkalmazott eladási árak súlyozott átlagát összehasonlították a Kínából származó import tekintetében alkalmazott – Eurostat-adatok szerinti – CIF-árak (költség, biztosítás és fuvardíj) megfelelő súlyozott átlagával. A CIF-árakat (költség, biztosítás és fuvardíj) kiigazították annak érdekében, hogy lefedjék a vámkezeléssel kapcsolatos költségeket, nevezetesen a vámtarifát és a behozatal utáni költségeket.

(68)

Ennek alapján az összehasonlításból kitűnt, hogy a felülvizsgálati időszakban az érintett termék importárai 4,8 %-kal alatta maradtak az uniós piac árainak, amikor a számítások figyelembe veszik a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatását. Az áralákínálási különbözet azonban eléri a 28 %-ot akkor, ha az importárakat a dömpingellenes intézkedések figyelmen kívül hagyásával vizsgáljuk.

(69)

Az együttműködő kínai exportőr által bejelentett és megfelelően kiigazított importárakból kiindulva az áralákínálási különbözet 14 %-ban állapítható meg a felülvizsgálati időszakban, a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések figyelembevételével. Amennyiben leszámítjuk a dömpingellenes intézkedések hatásait, az áralákínálási különbözet 20 %-os szintet ért el. Megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati időszakban lezajlott érintett kivitelek többségére akkor került sor, amikor az intézkedések nem voltak hatályban.

4.5. Az Unióba egyéb harmadik országokból érkező import

(70)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból származó import soha nem ért el 11,2 %-nál nagyobb piaci részesedést. Ezen importok többsége (a figyelembe vett időszakban legalább 89 %) Törökországból származott.

4. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Egyéb harmadik országokból származó importvolumen (tonna)	4 033	8 078	10 090	4 717
Index (2009/2010 = 100)	100	200	250	117
Piaci részesedés	6,1 %	11,1 %	11,2 %	10,6 %

4.6. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(71)	Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(72)	Jóllehet az öt uniós gyártó mindegyike válaszolt a kérdőívre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyik gyártó által benyújtott válaszok nem használhatók fel teljes egészében, mivel azokat nem vetették alá helyszíni ellenőrzésnek. Az elemzés így az alábbi módszer szerint történt.

(73)

A makrogazdasági mutatók (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, növekedés, a dömpingkülönbözetek nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatása alól) értékelését a teljes uniós ágazat szintjén végezték el. Az értékelés a négy, teljes mértékben együttműködő uniós gyártó által benyújtott információkon alapult. Ami azt a gyártót illeti, akinek a kérdőívre adott válaszait nem vetették alá helyszíni ellenőrzésnek, az általa szolgáltatott adatokat a lehető legteljesebb mértékben összevetették a panaszban és annak auditált pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatokkal.

(74)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom, befektetések, befektetések megtérülése, tőkebevonási képesség, bérek) elemzését a teljes mértékben együttműködő négy uniós gyártó szintjén végezték el. Az értékelés az e gyártók által benyújtott információkon alapult, amelyeket helyszíni ellenőrzés során megfelelően ellenőriztek.

4.6.1. Makrogazdasági mutatók

4.6.1.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

5. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Termelés (tonna)	11 815	33 318	29 672	28 763
Index (2009/2010 = 100)	100	282	251	243
Termelési kapacitás (tonna)	77 380	77 380	77 380	77 380
Index (2009/2010 = 100)	100	100	100	100
Kapacitáskihasználás	15 %	43 %	38 %	37 %

(75)

A figyelembe vett időszakban a termelés számottevően növekedett: megközelítőleg 12 000 tonnáról a vizsgálati időszakban majdnem elérte a 29 000 tonnát. A 2009/2010-es idényben a termelés alacsony szinten maradt, egyrészt azért, mert az uniós gazdasági ágazat még nem heverte ki az előző idényben behozott kínai konzervmandarin dömpingelt importját, másrészt pedig azért, mert még rendelkezésre állt az előző idényben – amikor nem voltak hatályban dömpingellenes intézkedések – felhalmozott készlet. A 2010/2011-es idényben emelkedett a termelés, mivel a kínai importot visszaszorították a hatályba léptetett dömpingellenes intézkedések.

(76)	Mivel az uniós termelési kapacitás nem változott ebben az időszakban, a kapacitáskihasználás ennek megfelelően nőtt. Ez azonban következetesen 50 % alatt maradt.

(77)

Egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy egy uniós gyártó 2012/2013 óta felhagyott a gyártással, és ez a gyártó, két másik gyártóval együtt nehéz pénzügyi helyzetben található. Ezen okokból azt állította, hogy a termelésre és a termelési kapacitásra/kapacitáskihasználásra vonatkozó számadatokat mesterségesen felduzzasztották.

(78)

E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött információk tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazat részét képező összes uniós gyártó végzett gyártási tevékenységet a figyelembe vett időszak valamennyi idényében. Következésképpen az első panaszt, miszerint egy gyártó felhagyott a gyártási tevékenységgel a felülvizsgálati időszakban, a Bizottság elutasította.

(79)

Ami az uniós gyártók állítólagos nehéz pénzügyi helyzetét illeti, egy uniós gyártó csakugyan fizetésképtelenségi eljárás alá került a figyelembe vett időszakban. Mindazonáltal a vizsgálat rámutatott, hogy ezen gyártó termelési szintje a figyelembe vett időszak folyamán számottevően emelkedett, miközben a kapacitása változatlan maradt. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fizetésképtelenségi eljárás nem fejtett ki kedvezőtlen hatást a gyártó termelési teljesítményére. A másik két uniós gyártó tekintetében ugyancsak sor került fizetésképtelenségi eljárásra, de csak a figyelembe vett időszak után. Ez alátámasztja azt a következtetést (lásd a (96)–(98) preambulumbekezdést), miszerint a kár ténylegesen folytatódott, és az uniós gazdasági ágazat továbbra is törékeny pénzügyi helyzetben található.

4.6.1.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés az Unióban

6. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen (tonna)	15 219	22 625	20 504	20 512
Index (2009/2010 = 100)	100	149	135	135
Piaci részesedés (az uniós fogyasztás százalékában)	22,9 %	31,2 %	22,7 %	46,1 %

(80)	Az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat független vevők számára történt értékesítései a figyelembe vett időszakban 35 %-kal növekedtek.

(81)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyancsak növekvő tendenciát követett a figyelembe vett időszakban. A készletfelhalmozás által az uniós fogyasztás szintjére 2011/2012-ben és a felülvizsgálati időszakban gyakorolt hatás figyelembevétele mellett is jelentősen növekedett a piaci részesedés – míg az időszak kezdetén 23 %-ot tett ki, az utolsó két vizsgált évben átlagosan 35 %-ot ért el.

4.6.1.3. Foglalkoztatás és termelékenység

7. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Foglalkoztatás	350	481	484	428
Index (2009/2010 = 100)	100	137	138	122
Termelékenység (tonna/munkavállaló)	34	69	61	67
Index (2009/2010 = 100)	100	205	182	199

(82)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység egyaránt javult, és a termelési és értékesítési volumen összességében vett növekedését tükrözi. A termelékenység 2010/2011-es idényben tapasztalt növekedése a magasabb termelési volumenekkel függ össze, amelyek a dömpingellenes intézkedések ebben az időszakban végbement teljes körű hatálybalépésére vezethetők vissza.

(83)

A fent említett foglalkoztatási adatok teljes munkaidős egyenértékben vannak kifejezve, így nem tartalmazzák az érintett idényjellegű munkahelyekre vonatkozó abszolút számadatokat. Annak érdekében, hogy világosabb képet kapjunk az érintett munkahelyek nagyságrendjéről, meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszakra vonatkozó számadat kb. 2 400 idényjellegű munkahely teljes munkaidős egyenértéke.

4.6.1.4. Növekedés

(84)

Az uniós gazdasági ágazatnak 2011-ig sikerült kihasználnia az uniós piac növekedésével járó előnyöket. Amint azonban a Kínával szembeni intézkedéseket visszavonták (lásd a (2) preambulumbekezdést), a kínai import elárasztotta az uniós piacot, és az uniós gazdasági ágazat jelentős részt veszített a piaci részesedéséből. Az intézkedések újbóli bevezetését követően az uniós gazdasági ágazatnak sikerült visszanyernie elveszített piaci részesedését, jóllehet a pénzügyi helyzetének romlása árán.

4.6.1.5. A dömpingkülönbözet mértéke és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatása alól

(85)	A felülvizsgálati időszakban – a 3.2.5. pontban kifejtettek szerint – továbbra is számottevő volt a dömping szintje (lásd a fenti (34) és (35) preambulumbekezdést).

(86)

Ami a tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti, tekintettel a Kínából származó dömpingelt import volumenére, ez a hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak. Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat még nem épült fel teljesen a korábbi dömping hatása alól, különösen a kapacitáskihasználást és a nyereségességet illetően (az eredeti vizsgálattal összehasonlítva).

4.6.2. Mikrogazdasági mutatók

4.6.2.1. Készletek

8. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Készletek (tonna)	2 020	2 942	7 257	9 729
Index (2009/2010 = 100)	100	146	359	482

(87)	Az uniós gyártók az elmúlt két idényben jelentősen növelték készleteiket. Ez azt tükrözi, hogy a figyelembe vett időszakban a termelési szint nagyobb mértékben növekedett az értékesítési szintnél.

4.6.2.2. Unión belüli eladási árak

9. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Átlagos eladási ár (EUR/tonna)	1 260	1 322	1 577	1 397
Index (2009/2010 = 100)	100	105	125	111

(88)

A felülvizsgálati időszak folyamán az uniós gazdasági ágazatnak sikerült 11 %-kal emelnie az Unión belüli értékesítési árait. Az emelkedés különösen erőteljes volt 2011/2012-ig, ezt követően azonban visszaestek az árak a felülvizsgálati időszakban. Ennek oka egyrészt a 2012. március–június között – amikor a dömpingellenes intézkedések nem voltak hatályban – lezajlott kínai import magas szintje, másrészt pedig az, hogy a Kínából származó érintett termék árait alákínálták az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest.

4.6.2.3. Nyereségesség és pénzforgalom

10. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Nyereségesség	– 29,8 %	5,9 %	6,4 %	– 2,9 %

(89)	A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat nyereségessége először – azaz a 2010/2011–2011/2012-es időszakban – jelentősen javult. Mindazonáltal a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat ismét veszteségessé vált.

(90)

A nyereségesség javulása egyértelműen összefüggött azzal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak sikerült növelnie értékesítési és termelési volumenét, valamint eladási árait a dömpingellenes intézkedések bevezetését követő években. A felülvizsgálati időszakban kialakult ismételt veszteségesség az alacsonyabb eladási árak következménye, amelyeket a vám Európai Unió Bírósága általi megsemmisítését követően az uniós piacra hirtelen beáramló kínai import eredményezett.

(91)

Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a 2012. március–július közötti időszakban jelentős volumenű kínai áru érkezett az EU-ba, amely mentesült a dömpingellenes vám alól. Továbbá a kínai import esetében jelentős mértékű áralákínálást alkalmaztak a felülvizsgálati időszakban az uniós árakhoz képest, különösen csökkentve a dömpingellenes vám hatását. Ez általános áreróziót okozott, ami pedig az uniós gazdasági ágazat veszteséges helyzetét eredményezte.

11. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Pénzforgalom (EUR)	1 211 342	3 078 496	– 1 402 390	– 2 023 691
Index (2009/2010 = 100)	100	254	– 116	– 167

(92)	A figyelembe vett időszakban a pénzforgalom alakulása főként az uniós gazdasági ágazat általános nyereségessége alakulásának felelt meg, a készletnövekedés hatásával együttesen, különösen az utolsó két vizsgált év során.

4.6.2.4. Beruházások, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség és növekedés

12. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Beruházások (EUR)	318 695	416 714	2 387 341	238 473
Index (2009/2010 = 100)	100	131	749	75
Beruházások megtérülése (nettó eszközök)	– 60 %	29 %	19 %	– 1 %

(93)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat egy része beruházásokat tett a meglévő gyártóberendezések karbantartása és optimalizálása érdekében. A beruházási szint különösen a 2011/2012-es időszakban emelkedett, amit nagy valószínűséggel az adott év során és közvetlenül az előtt elért nyereségszint segített elő. E beruházását főként egy uniós gyártó hajtotta végre azzal a céllal, hogy biztosítsa a nyersanyagok beszerzési forrását, amely kiegészíti majd a már meglévőket, és javítja a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést. A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban szorosan követte a nyereségesség tendenciáját.

(94)	Az uniós gazdasági ágazat egy része számára nehézségeket okozott a figyelembe vett időszakban a tőkebevonás, de végső soron sikerült átütemeznie adósságait.

4.6.2.5. Bérek

13. táblázat

	2009/2010	2010/2011	2011/2012	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti bérköltségek (EUR)	23 578	21 864	21 371	23 025
Index (2009/2010 = 100)	100	93	91	98

(95)	Az átlagos bérszint a figyelembe vett időszakban jobbára stabil maradt, miközben az egy egységre jutó előállítási költség visszaesett.

4.7. Következtetés

(96)

A károkozás elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszakban javult. A dömpingellenes intézkedések 2008. év végi bevezetése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy lassan, de biztosan kilábaljon a dömping okozta káros hatásokból, még hatékonyabban kihasználva lehetőségeit az uniós piacon. Azt, hogy az intézkedések előnyösek voltak az uniós gazdasági ágazat számára, leginkább a termelési és értékesítési szint emelkedése és különösen a nyereségesség szintje támasztja alá.

(97)

A felülvizsgálati időszak folyamán azonban változott a helyzet. 2012 márciusában az intézkedéseket hatályon kívül helyezték, és 2012 júniusáig – amikor nyilvántartásba vételi kötelezettséget írtak elő a behozott termékekre vonatkozóan – erőteljesen növekedett a Kínából származó import. Az importőrök a dömpingellenes intézkedések visszavonását kihasználták arra, hogy 2011/2012-ben készleteket halmozzanak fel, és ezeket a termékeket a felülvizsgálati időszakban olcsó áron az uniós piacra juttassák. Ez összességében jelentős árnyomást okozott az uniós piacon, minek következtében az ágazat pénzügyi helyzete ismét romlott. Az ágazatnak így nem maradt más választása, mint az árai csökkentése, hogy ezáltal fenntarthassa az értékesítési szintjét. Ez azonban komoly következményekkel járt a pénzügyi helyzetére nézve.

(98)

Az uniós gazdasági ágazat továbbra is hátrányos helyzetét leginkább egy sor negatív pénzügyi mutató érzékelteti – nevezetesen a nyereségességre és a pénzforgalomra vonatkozóan – a magas készletszinttel és az alacsony kapacitáskihasználással együtt. Ez a háttér hátráltatja az új beruházásokat és a növekedést.

(99)	Egy európai kereskedelmi szövetség azon az alapon megkérdőjelezte a kárra vonatkozó megállapításokat, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, a foglalkoztatási szintje és eladási árai, valamint egy uniós gyártó beruházási szintje kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban.

(100)

Ezt az észrevételt azonban el kell utasítani. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint a vizsgálandó vonatkozó gazdasági mutatók listája ugyanis nem kimerítő jellegű, az azon szereplő tényezők közül egy vagy több nem ad szükségszerűen döntő útmutatást annak vizsgálatához, hogy a dömpingelt import mennyiben hatott az uniós gazdasági ágazatra. A (98) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a panaszos által említett mutatók nem számítottak döntő jelentőségűnek ahhoz, hogy a Bizottság levonhassa következtetéseit az uniós gazdasági ágazatot ért hátrányos helyzetre vonatkozóan. A kár folytatódását megállapító következtetés alapját sokkal inkább a nyereségességet és a pénzforgalmat érintő negatív pénzügyi mutatók, valamint a magas készletszint és az alacsony kapacitáskihasználás együttesen képezték.

5. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

5.1. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a behozatal várható mennyisége és az árak által gyakorolt hatások

(101)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az importvolumen várhatóan növekedik, és az uniós gazdasági ágazatot további károk érik. E megállapítás a következő elemeken alapul:

(102)

A fenti elemzésből (lásd (44) preambulumbekezdés) kitűnik, hogy jóllehet az Unióba irányuló kínai export volumene az intézkedések 2008. év végén történt bevezetését követően jelentősen visszaesett, a kínai gyártók továbbra is jelentős mennyiséget állítanak elő az érintett termékből, amelynek nagy részét exportra szánják.

(103)

A feltételezett volumenek és árak tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy az uniós piac még mindig igen vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Először is a volument illetően az uniós piac a kínai konzervmandarin harmadik legnagyobb piacának számít a világon. Továbbá az intézkedések hatályon kívül helyezését követően bekövetkezett fejlemények arra utalnak, hogy a kínai exportőrök anélkül is képesek rövid idő alatt jelentős mennyiséget exportálni az uniós piacra az érintett termékből, hogy az értékesítéseiket más piacokról irányítanák át. Végül azt is meg kell jegyezni, hogy Kínának – az eredeti vizsgálatból származó importadatok tanúsága szerint – nem okoz gondot, hogy idényenként akár 60 000 tonna mennyiséget meghaladó érintett terméket exportáljon az uniós piacra, ami a figyelembe vett időszakban az átlagos uniós fogyasztás közel 90 %-ának felel meg.

(104)

Amennyiben Kína az intézkedéseknek köszönhetően csakugyan növelné az Unióba irányuló exportját, az nagy valószínűséggel középtávon általános árcsökkenést okozna az uniós piacon. Ezáltal az uniós gyártók még nehezebb helyzetbe kerülnének, ahogyan az alábbiakban kifejtjük.

(105)

Másodsorban az árakat illetően a kínai adatbázis (11) azt mutatja, hogy Kína a korábbiakban jelentős mennyiségű érintett terméket exportált Unión kívüli országokba az EU tekintetében alkalmazott exportáraknál olcsóbban. A felülvizsgálati időszakban az ezen harmadik országokba exportált mennyiség megközelítőleg 20 000 tonnát tett ki, ami az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének 71 %-át jelenti. Tekintettel az uniós piac vonzerejére az árképzést illetően, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az intézkedések esetleges megszűnésével a kínai exportőrök valószínűleg visszairányítanák a szóban forgó mennyiségeket a jövedelmezőbb uniós piacra.

(106)

Ezenfelül a fenti elemzés (lásd a (68) és (69) preambulumbekezdést) rávilágított, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós piacra érkező kínai import esetében jelentős áralákínálást alkalmaztak az uniós gyártók áraihoz képest, különösen a dömpingellenes intézkedések hatásainak leszámításával. Jóllehet 2011/2012-ben – amikor az intézkedések nem voltak hatályban – emelkedtek a kínai importárak, a szintjük az Eurostat adatai alapján még mindig jóval elmaradt az uniós árszinttől. Ennek alapján a 2011/2012-es árkülönbözet nagyságrendje ténylegesen a felülvizsgálati időszakhoz hasonlítható.

(107)

A feldolgozott vagy tartósított citrusfélék piacát kiélezett árverseny jellemzi, mivel a verseny alapját elsősorban az ár jelenti. E helyzetet tovább fokozza az a tény, hogy az értékesítések általában viszonylag nagy mennyiségre vonatkoznak. Amennyiben jelentős mennyiségű olcsó és dömpingelt import áll az uniós piac rendelkezésére, ez közvetlenül kihat az uniós piac általános árszintjére, és végső soron általános áreróziót idéz elő.

(108)

A dömpingellenes intézkedéseknek a figyelembe vett időszak végén történő hatályon kívül helyezése tökéletesen tükrözi, hogy mi történne akkor, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(109)

Attól kezdve, hogy a Bíróság az intézkedéseket megsemmisítette, mindaddig, amíg nyilvántartásba vételi kötelezettséget írtak elő a behozott termékekre, gyorsan és számottevően növekedett a kínai import mennyisége. Tekintettel az olcsó kínai import tömeges jelenlétére az uniós piacon, az uniós gyártók kénytelenek voltak csökkenteni áraikat annak érdekében, hogy megtarthassák versenyképességüket az értékesítési és termelési volument illetően, ami veszteséges helyzethez vezetett.

(110)

Ez annak a mindössze öt hónapos időszaknak a következménye volt, amely alatt az importált termékek mentesültek a dömpingellenes vám alól. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatás az intézkedések esetleges hatályvesztésével nyilvánvalóan még súlyosabb lenne. Amennyiben ismét tömegesen elárasztanák az uniós piacot az olcsó importtermékek, az uniós gazdasági ágazat minden valószínűség szerint még súlyosabb károkat szenvedne el. Az uniós gyártók termelési és értékesítési volumene, valamint árai visszaesnének, ami további veszteségeket idézne elő. Az áralákínálás 4.4.2. pontban ismertetett adatok alapján (lásd a (68) és (69) preambulumbekezdést), de a dömpingellenes vám elhagyásával történő kiszámítása 20 %-ot meghaladó áralákínálási szintet eredményez.

(111)

Egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érné kár, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, mivel a jövőben várhatóan csökken az érintett termék importvolumene. Ezt az állítást a következő elemekre alapozták: Elsősorban, a jövőben növekedni fog Kínában a belföldi frissgyümölcs-fogyasztás, valamint a friss gyümölcs Oroszországba irányuló kínai exportja. Másodsorban, várhatóan a konzervmandarin belföldi fogyasztása is növekedni fog Kínában. Harmadsorban, az Eurostat statisztikái ugyancsak alátámasztják a fentieket, mivel a 2012/2013-as idény óta az érintett termék alacsonyabb importját tükrözik.

(112)

Ezen állításokat mindazonáltal a Bizottság az alábbiak alapján elutasította:

Elsősorban, még akkor is, ha a jövőben várhatóan csakugyan növekedni fog a kínai belföldi frissgyümölcs-fogyasztás és -export, a kínai termelés a becslések szerint – a rendelkezésre álló adatok alapján (12) – hasonló mértékben növekszik majd. Ezért azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kínai konzervipar rendelkezésére álló friss gyümölcs mennyisége a 2013/2014-es idényben nem változik számottevően.

Másodsorban, a (44) preaumbulumbekezdésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai belföldi konzervmandarin-fogyasztás idényenként kb. 100 000 tonnát tesz ki, és semmi nem utal arra, hogy ez a számadat a jövőben emelkedni fog. A panaszosok sem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná a fogyasztás várható növekedését.

A harmadik indokkal kapcsolatosan emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termék importjának a 2012/2013-as idényben (a felülvizsgálati időszakban) tapasztalt visszaesése ésszerűen magyarázható a 2011/2012-es idényben, az intézkedések hatályon kívül helyezését követő első öt hónapban lezajlott tömeges importból eredő készletfelhalmozás hatásával (lásd az (59) preambulumbekezdést).

(113)

Ugyanez az európai kereskedelmi szövetség azt állította továbbá, hogy az uniós piacon – feltehetőleg az orosz embargó miatt – rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű friss gyümölcs következtében csökkenni fog a szóban forgó gyümölcsfajta ára, aminek köszönhetően tovább javulhat az uniós gazdasági ágazat versenyképessége.

(114)

Mindazonáltal ezen állítás tisztán spekulatív jellegű, és nem támasztják alá bizonyítékok. Még a nyersanyag árának jövőbeni esetleges csökkenése sem szolgálhat elegendő indokul arra, hogy a Bizottság ne számolja fel azt a negatív hatást, amelyet a dömpingelt import az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorol. Ténylegesen úgy tekinthető, hogy az intézkedések fenntartása hiányában a dömpingelt import jelentős volumeneket érne el, és további károkat okozna az uniós gazdasági ágazat számára. Ez adott esetben megfosztaná az uniós gazdasági ágazatot attól a lehetőségtől, hogy maradéktalanul kiaknázza a nyersanyagáraik esetleges jövőbeni csökkenéséből fakadó pozitív hatásokat. Emiatt az érvelést a Bizottság elutasította.

5.2. Következtetés

(115)

Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a Kínából származó importra vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását eredményezné.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

6.1. Bevezetés

(116)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem lenne-e ellentétes az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis egyrészt az uniós gazdasági ágazat, másrészt az importőrök és más felek érdekeinek – felmérésén alapult.

(117)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, azaz egy olyan helyzet elemzése, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleg indokolatlanul hátrányos hatását is.

(118)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére le lehetett-e vonni azt a következtetést, hogy az Uniónak nem érdeke, hogy ebben a konkrét esetben fenntartsa az intézkedéseket.

6.2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(119)

Az uniós gazdasági ágazat – amelyet a Spanyolország vidéki területein tevékenykedő öt gyártó alkot – növelte piaci részesedését, és képes volt olyan szintre emelni az érintett termék árát, amely lehetővé tette számára, hogy újra egyensúlyba hozza az üzletmenetet vagy nyereséget érjen el a figyelembe vett időszak azon szakaszaiban, amikor az intézkedések hatályban voltak. A termelési volumen és a foglalkoztatási számadatok hasonlóképpen javultak. Az intézkedések hatályon kívül helyezésével az uniós gazdasági ágazat a fent leírtaknál sokkal nehezebb helyzetbe kerülne (a kár ismételt bekövetkeztének nagy valószínűségével) az alacsonyabb értékesítési árak és a további növekvő veszteségek miatt (lásd a (110) preambulumbekezdést). A vállalkozások konszolidálását és az érintett termék piacán való versenyképességük javítását célzó új beruházások ugyancsak hátrányt szenvednének. Az intézkedések folytatódása az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná, és elősegítené az ágazatban rejlő lehetőségek további kiaknázását egy olyan uniós piacon, ahol újra a verseny uralkodik.

6.3. Az importőrök, kereskedők és kiskereskedők érdeke

(120)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a független importőrök nyilvánvalóan nagy számára tekintettel mintavételt alkalmaztak. Az importőrök nagyrészt Németországban helyezkednek el, de megtalálhatók más országokban – például többek között az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy a Cseh Köztársaságban – is.

(121)

A vizsgálatban két olyan vállalkozás működött együtt, amely a figyelembe vett időszakban importálta az érintett terméket. Ezen felek feldolgozott citrusfélékkel kapcsolatos összesített üzleti tevékenysége az összesített forgalmuk 3,8 %-át tette ki. Még ha a tartósított citrusfélékkel kapcsolatos összesített üzleti tevékenység nem is számít a legjövedelmezőbbnek ezen importőrök esetében, ez az üzleti stratégiájuk részét képezi, amelynek lényege, hogy rendkívül széles körű termékskálát kínálnak egy bizonyos vevőkör (pl. üzletláncok) részére, hogy ezáltal olyan nagy szerződéseket biztosítsanak, amelyekben a kevésbé nyereséges termékeket kiegyenlítik az egyéb termékek és a méretgazdaságosság.

(122)

Semmi jel nem utal arra, hogy az intézkedések folytatódása jelentős negatív hatást fejtene ki a két importőr tevékenységére. Utóbbiak tevékenysége nem függ az érintett terméktől, az ellátási lánc pedig alkalmazkodott a dömpingellenes vámmal kapcsolatos költségekhez. Ezenfelül a vizsgálatból kitűnik, hogy az intézkedések nem zárták el az uniós piacot a kínai exportőrök elől, mivel az érintett terméket a figyelembe vett időszak folyamán jelentős mennyiségben importálták a hatályban lévő intézkedések ellenére.

(123)

Egy másik importőr állítása szerint a dömpingellenes intézkedések negatívan befolyásolták üzleti tevékenységét a tartósított citrusfélék kereskedelme terén. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó importőr nem támasztotta alá tényleges adatokkal a fenti állítását, úgy ítélhetjük meg, hogy az a negatív hatás, amelyet a dömpingellenes intézkedések gyakorolhatnak ezekre a felekre, nem haladja meg az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatást.

(124)

Néhány fél rámutatott az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásának hiányára. Meg kell jegyezni, hogy a vám alkalmazásának felfüggesztése olyan helyzetet idézhet elő, amely az alternatív beszerzési forrást a tevékenysége megszüntetésére késztetheti, így az importőröknek mindössze egyetlen beszerzési forrásuk maradna (a Kínából származó import). Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az üzletláncok és kiskereskedők nagyra értékelik a tevékenységük szempontjából a termékellátási biztonság fenntartását. Az egyikük támogatta az intézkedések további alkalmazását, hogy ezáltal versenyhelyzet alakuljon ki és legalább két beszerzési forrás álljon rendelkezésre. Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazatnak – amely még távolról sem érte el a kielégítő kapacitáskihasználási szintet – lehetősége nyílik arra, hogy továbbra is kiszolgálja az uniós piacot a visszaállított verseny keretei között. Az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg nem fedi le az uniós kereslet 100 %-át, nem igazolhatja a kínai exportőrök tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát vagy jelen esetben az intézkedések hatályon kívül helyezését.

(125)

Egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy az intézkedések fenntartása indokolatlanul korlátozná a tagjai szokásos üzletmenetét, mivel annak jelentős részét az érintett termékkel kapcsolatos kereskedelem teszi ki. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes vámok célja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például a dömping – orvosolása, nem pedig az üzleti tevékenység korlátozása. Megjegyzendő, hogy a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben továbbra is szükséges a korrekciós intézkedés fenntartása.

6.4. A felhasználók érdeke

(126)

Az elemzés céljából a felhasználókat két kategóriába sorolták: egyfelől a háztartások; másfelől az ital-, lekvár- vagy joghurtkészítés, a sütőipar vagy a vendéglátás területén tevékenykedő szakmai/ipari felhasználók.

(127)

A fenti kategóriákba tartozó vagy az érdekeiket képviselő egyetlen fél sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(128)

Egy importőr úgy érvelt, hogy az érintett termékre kivetett dömpingellenes vám versenyellenes, és ezért nem szolgálja az uniós fogyasztók érdekeit. Nem nyújtottak be bizonyítékot ezen állítás alátámasztására.

(129)

Tekintettel arra, hogy az érintett termék igen kis hányadot képvisel az átlagos uniós háztartások költségvetésében, nem bizonyított, hogy az intézkedések fenntartása miatt adott esetben bekövetkező fogyasztóiár-emelés meghaladja az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatását.

(130)

Jóllehet az intézkedések fenntartása absztrakt értelemben vitathatatlanul negatívan érintene egyes szakmai/ipari felhasználókat – tekintettel az alacsonyabb haszonkulcsra –, nem bizonyított, hogy csakugyan jelentősek az érintett termékből fakadó költségek (azok teljes költségéhez viszonyítva). Következésképpen az intézkedések fenntartásából fakadóan a felhasználók e kategóriájára gyakorolt negatív hatás nem tekinthető aránytalannak.

6.5. A beszállítók érdeke

(131)

Az uniós gazdasági ágazat számára friss gyümölcsöt értékesítő egyéni beszállítók és az ilyen beszállítókat tömörítő egyik beszállítói szövetség egyaránt azt állították, hogy az intézkedések az érdekeiket szolgálják, és azok az új beruházások és a foglalkoztatás szempontjából is előnyösek lennének. Az uniós gyártóknak értékesített gyümölcs fontos kiegészítő jövedelemforrást jelent a beszállítók számára, amely nélkül komoly fennakadások jelentkezhetnek az érintett spanyol régiók mezőgazdasági ágazatában. Becslések szerint az érintett szövetkezeti tagok száma csak Valencia régióban meghaladná a 2 000-et. A többek között a gyümölcs szedését, szállítását és tárolását végző idénymunkások száma Valencia és Murcia régióban együttesen legalább 2 500-ra becsülhető.

(132)

A spanyol beszállítói szövetség által szolgáltatott adatokból kitűnik, hogy amennyiben a kínai import meghaladja a 60 000 tonnát – ami az eredeti vizsgálat során már kétszer előfordult – a beszállítók nagy valószínűséggel olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják értékesíteni az uniós konzervipar számára szánt teljes satsumamennyiséget.

(133)

Egy európai kereskedelmi szövetség állítása szerint a beszállítók támogatásra számítanak ahhoz, hogy feldolgozhassák azt a gyümölcsmennyiséget, amelyet az Oroszországgal szembeni embargó miatt nem tudtak exportálni. A panaszos azonban nem nyújtott be bizonyítékot a támogatási kérelem alátámasztására. Továbbá az esetleges támogatás kizárólag az oroszországi exportra szánt eladatlan gyümölcsre lett volna igényelhető, arra a gyümölcsre nem, amelyet az érintett termék által okozott kár miatt nem tudtak értékesíteni az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések hatályvesztése után. Emiatt az érvelést a Bizottság elutasította.

6.6. Következtetés

(134)

A vizsgálat rámutatott, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések nem zárták el az uniós piacot a kínai import elől, és hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat talpra állásához. Mivel a károk felszámolásának folyamata még tart, az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálja. Amennyiben lehetővé tennék az intézkedések hatályvesztését, ez a helyreállítási folyamat megtorpanna, a nyereséges árszintek elérhetetlenek lennének, és az uniós gazdasági ágazat komoly veszteségeket könyvelne el. Továbbá veszélybe kerülne számos szövetkezet tagjainak és az idénymunkásoknak a kiegészítő jövedelemforrása több olyan vidéki területen, ahol kevés alternatív munkalehetőség létezik.

(135)

A rendelkezésre álló adatok alapján a meglévő intézkedések látszólag nem fejtettek ki számottevő negatív hatást az Unióba szállító azon importőrök gazdasági helyzetére, akik a vizsgálatban együttműködtek. A rendelkezésre álló adatok fényében az intézkedések egyéb felekre, illetve importőrökre, kereskedőkre, felhasználókra és kiskereskedőkre gyakorolt hatása ugyancsak nem tekinthető jelentősnek. A dömpingellenes intézkedések fenntartásából eredő esetleges áremelkedés – amennyiben van ilyen – nem tűnik aránytalannak ahhoz képest, hogy az uniós gazdasági ágazat számára milyen előnyöket jelentene a dömpingelt import által okozott kereskedelemtorzulás felszámolása.

(136)

Valamennyi fent említett tényezőt figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben nem állnak fenn kényszerítő okok.

7. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(137)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság helyénvalónak tartja az intézkedések fenntartását. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(138)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó egyes tartósított gyümölcsfajták importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket további öt évig fenn kell tartani.

(139)

Néhány fél úgy érvelt, hogy a mennyiségi elemet tartalmazó intézkedéseket (kvótarendszer) kell előnyben részesíteni a dömpingellenes intézkedésekkel szemben. Ez az érvelés nem fogadható el, mivel az alaprendelet értelmében az intézkedések formája nem változtatható meg egy hatályvesztési felülvizsgálat során. A fenti érvelés nem kérdőjelezheti meg a jelen vizsgálat keretében levont következtetést sem, miszerint teljesülnek a dömpingellenes intézkedések fenntartásának feltételei.

(140)

Amennyiben a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (13). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(141)

Az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, a 2008. számú KN-vámtarifaszám meghatározása szerinti, jelenleg a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kód alá besorolt (TARIC-kód: 2008309061, 2008309063, 2008309065, 2008309067 és 2008309069) – hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot adott esetben tartalmazó – feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben ismertetett és az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek esetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vám összegei a következőképpen alakulnak:

Vállalat	EUR/tonna nettó terméktömeg	TARIC-kiegészítő kód
Yichang Rosen Foods Co., Ltd, Yichang, Zhejiang	531,2	A886
Zhejiang Taizhou Yiguan Food Co. Ltd (14), Huangyan, Zhejiang	361,4	A887
Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd, Sanmen, Zhejiang és kapcsolt gyártója, a Hubei Xinshiji Foods Co., Ltd, Dangyang City, Hubei tartomány	490,7	A888
A mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyártók a melléklet szerint	499,6	A889
Minden más vállalat	531,2	A999

2. cikk

(1) Azokban az esetekben, amikor az áruk szabad forgalomba bocsátásuk előtt megsérülnek, és így a vámérték megállapításához a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (15) 145. cikke szerint kiigazítják, a dömpingellenes vámnak a fenti (1) bekezdés alapján kiszámított összegét a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár kiigazításához használt százalékkal csökkentik.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható úgy, hogy új exportáló gyártót vesznek fel a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, amely exportáló gyártóra így a 499,6 EUR/tonna nettó terméktömeg súlyozott átlagos vám alkalmazandó, amennyiben a Kínai Népköztársaságból származó valamely új exportáló gyártó kielégítően bizonyítja a Bizottság felé az alábbiakat:

a)	nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszakban (2012. október 1-jétől2013. szeptember 30-ig) és az eredeti vizsgálati időszakban (2006. október 1-jétől2007. szeptember 30-ig);

b)	nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportáló gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedések alkalmazandók; valamint

c)	a felülvizsgálati időszakot követően ténylegesen exportálta az Unióba az érintett termékeket vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiség Unióba történő exportálására.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) A Tanács 2008. december 18-i 1355/2008/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 350., 2008.12.30., 35. o.).

(3) Az Európai Unió Bíróságának a C-338/10. sz., Grünwald Logistik Service GmbH (GLS) v Hauptzollamt Hamburg-Stadt ügyben 2012. március 22-én hozott ítélete.

(4) A Tanács 2013. február 18-i 158/2013/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről (HL L 49., 2013.2.22., 29. o.).

(5) A Tanács 2013. február 18-i 158/2013/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről (HL C 94., 2013.4.3., 9. o.).

(6) HL C 310., 2013.10.25., 9. o.

(7) United States Department of Agriculture Foreign Agricultural Service Citrus: World Markets and Trade, January 2013. Elektronikus formátumban: http://usda.mannlib.cornell.edu/usda/fas/citruswm//2010s/2013/citruswm-01-24-2013.pdf

(8) „Will plastic cups boost Chinese mandarin consumption”, Foodnews, 2013. július 26. https://www.agra-net.net/agra/foodnews/canned/canned-fruit/mandarins/will-plastic-cups-boost-chinese-mandarin-consumption--1.htm

(9) Ugyanott; FSA/USDA Gain Reports on citrus for 2008–2013 (elektronikus formátumban: http://gain.fas.usda.gov/Pages/Default.aspx); Kína vámstatisztikai adatbázisa, rendelkezésre bocsátotta a Goodwill China Business Information Limited.

(10) HL L 169., 2012.6.29., 50. o.

(11) Lásd az 9. lábjegyzetet.

(12) FSA/USDA Gain Reports on citrus dated 12/13/2013 (elektronikus formátumban: http://gain.fas.usda.gov/Pages/Default.aspx

(13) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Brussels, Belgium.

(14) HL C 264., 2013.9.13., 20. o. (névváltoztatás).

(15) A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

MELLÉKLET

A mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyártók a melléklet szerint

Hunan Pointer Foods Co., Ltd, Yongzhou, Hunan

Ningbo Pointer Canned Foods Co., Ltd, Xiangshan, Ningbo

Yichang Jiayuan Foodstuffs Co., Ltd, Yichang, Hubei

Ninghai Dongda Foodstuff Co., Ltd, Ningbo, Zhejiang

Huangyan No 2 Canned Food Factory, Huangyan, Zhejiang

Zhejiang Xinchang Best Foods Co., Ltd, Xinchang, Zhejiang

Toyoshima Share Yidu Foods Co., Ltd, Yidu, Hubei

Guangxi Guiguo Food Co., Ltd, Guilin, Guangxi

Zhejiang Juda Industry Co., Ltd, Quzhou, Zhejiang

Zhejiang Iceman Group Co., Ltd, Jinhua, Zhejiang

Ningbo Guosheng Foods Co., Ltd, Ninghai

Yi Chang Yin He Food Co., Ltd, Yidu, Hubei

Yongzhou Quanhui Canned Food Co., Ltd, Yongzhou, Hunan

Ningbo Orient Jiuzhou Food Trade & Industry Co., Ltd, Yinzhou, Ningbo

Guangxi Guilin Huangguan Food Co., Ltd, Guilin, Guangxi

Ningbo Wuzhouxing Group Co., Ltd, Mingzhou, Ningbo.

11.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/47

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. december 9.)

a leöblítendő kozmetikai termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2014) 9302. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/893/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkére érdemesek azok a termékek, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kismértékben károsítják a környezetet.

(2)	A 66/2010/EK rendelet értelmében az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait termékcsoportonként kell megállapítani.

(3)

Mivel az ökotoxicitást okozó és erőforrás-felhasználást jelentő környezeti hatások elsősorban a leöblítendő kozmetikai termékekben felhasznált vegyszerekhez és csomagolásukhoz kapcsolódnak, ezért helyénvaló a szóban forgó termékcsoport tekintetében az uniós ökocímke-kritériumok meghatározása. A kritériumoknak mindenekelőtt olyan termékeket kell támogatniuk, amelyek csökkentett hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztémákra, korlátozott mennyiségű veszélyes anyagokat tartalmaznak, és a csomagolás mennyiségének csökkentésével a lehető legkisebbre csökkentik a hulladéktermelést.

(4)

A 2007/506/EK bizottsági határozat (2) a szappanok, samponok és hajöblítő balzsamok vonatkozásában megállapítja az odaítélés ökológiai kritériumait, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket. A szóban forgó kritériumokat a műszaki haladás fényében felülvizsgálták. A felülvizsgálat következtetései szerint a termékcsoport neve és meghatározása módosításra szorul, új alcsoporttal kell bővíteni és új kritériumokat szükséges meghatározni.

(5)	Az egyértelműség érdekében indokolt a 2007/506/EK határozat helyett újat elfogadni.

(6)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a módosított kritériumokhoz és követelményekhez igazodó termékváltoztatások végrehajtására, átmeneti időszakot szükséges biztosítani azon gyártók számára, akiknek termékei korábban a 2007/506/EK határozatban előírt kritériumok alapján megkapták a szappanokra, samponokra és hajöblítő balzsamokra vonatkozó közösségi ökocímkét. Lehetővé kell tenni, hogy a gyártók a 2007/506/EK határozat hatályának lejártáig akár az említett határozatban, akár az e határozatban előírt követelmények alapján benyújthassák kérelmeiket.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A „leöblítendő kozmetikai termékek” termékcsoport tartalmazza mindazokat az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hatálya alá tartozó leöblíthető hatóanyagokat és keverékeket, amelyek rendeltetése, hogy a bőrrel és/vagy a hajjal érintkezésbe kerüljenek, kizárólag vagy elsősorban annak tisztítása céljából (pipereszappanok, tusoláshoz használt készítmények, samponok), javítsák a haj állapotát (hajkondicionáló termékek) vagy megvédjék a bőrt és borotválkozás előtt benedvesítsék a szőrzetet (borotválkozási termékek).

A „leöblítendő kozmetikai termékek” termékcsoport a háztartási/lakossági és a hivatásos felhasználású termékeket egyaránt magában foglalja.

Ez a termékcsoport nem tartalmazza a kifejezetten fertőtlenítésre vagy antibakteriális célra forgalomba hozott termékeket. A korpásodás elleni samponok a termékcsoport részét képezik.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1. „alapanyagok”: a tartósítószerek, illatanyagok és színezőanyagok, koncentrációjuktól függetlenül, továbbá más, tudatosan adagolt anyagok, melléktermékek és a nyersanyagokból származó, a késztermékben 0,010 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban jelen levő szennyeződések;

2. „hatóanyag”: (HA) a szerves alapanyagok összege a termékben (grammban kifejezve), amelynek a mennyiségét a termék teljes összetételére vonatkozóan kell kiszámítani, beleértve az aeroszol termékekben jelen levő hajtóanyagokat is. A dörzsölő hatású anyagokat a hatóanyagok számításánál nem kell figyelembe venni;

3. „elsődleges csomagolás”: a tartalommal közvetlen érintkezésbe kerülő csomagolás, amelynek célja, hogy a legkisebb értékesítési egységet képezze a végfelhasználó vagy végfogyasztó számára az értékesítés helyén;

4. „másodlagos csomagolás”: a termékről a termék tulajdonságainak változtatása nélkül eltávolítható csomagolás, amelynek célja, hogy a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglaljon össze, amennyiben az egységeket ilyenként értékesítik a végfelhasználó vagy végfogyasztó részére, vagy amennyiben az csupán a polcok feltöltésének eszközéül szolgál az értékesítés helyén.

3. cikk

A 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkének az e határozat 1. cikkében meghatározott „leöblítendő kozmetikai termékek” termékcsoportba tartozó termékek részére történő odaítélésére vonatkozó kritériumokat, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket e határozat melléklete tartalmazza.

4. cikk

A mellékletben megállapított kritériumok és a kapcsolódó ellenőrzési követelmények e határozat elfogadásának napjától fogva négy évig érvényesek.

5. cikk

A „leöblítendő kozmetikai termékek” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „30”.

6. cikk

A 2007/506/EK határozat hatályát veszti.

7. cikk

(1) A 6. cikkben foglaltaktól eltérve a „szappanok, samponok és hajöblítő balzsamok” termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadásának időpontja előtt benyújtott, uniós ökocímke iránti kérelmeket a 2007/506/EK határozatban megállapított feltételek szerint kell elbírálni.

(2) A „szappanok, samponok és hajöblítő balzsamok” termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadását követő két hónapon belül benyújtott, uniós ökocímke iránti kérelmek elbírálásához a 2007/506/EK határozat és e határozat kritériumai egyaránt alapul vehetők.

Ezeket a kérelmeket az azok alapjául szolgáló kritériumok szerint kell elbírálni.

(3) A 2007/506/EK határozatban megállapított kritériumok alapján megadott uniós ökocímke-engedélyek ezen határozat elfogadásának dátumától számítva 12 hónapig érvényesek.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 9-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(2) A Bizottság 2007. június 21-i 2007/506/EK határozata a szappanokra, samponokra és hajöblítő balzsamokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról (HL L 186., 2007.7.18., 36. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

MELLÉKLET

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI, VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI KÖVETELMÉNYEK

KERET

KRITÉRIUMOK

A leöblítendő kozmetikai termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok:

1.	Vízi szervezetekre gyakorolt mérgező hatás: kritikus hígítási térfogat (KHT)

2.	Biológiai lebonthatóság

3.	Tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok és keverékek

4.	Csomagolás

5.	A pálmaolaj, pálmamagbélolaj és származékaik fenntartható beszerzése

6.	Használatra való alkalmasság

7.	Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

a) Követelmények

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények kritériumonként vannak megadva.

Ha a kérelmezőnek a kritériumok teljesülésével kapcsolatban nyilatkozatokat, dokumentációt, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy más bizonyítékokat kell bemutatnia, akkor ezek a kérelmezőtől és/vagy beszállítójától/beszállítóitól származhatnak.

A vizsgálatokat lehetőség szerint olyan laboratóriumban kell elvégezni, amely teljesíti az EN ISO 17025 európai szabványban előírt vagy más egyenértékű általános követelményeket.

Eseti alapon az egyes kritériumokra vonatkozóan megadott vizsgálati módszerektől eltérő módszerek is alkalmazhatók, amennyiben egyenértékűségüket a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja.

Adott esetben az illetékes testületek igazoló dokumentumokat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket is végezhetnek.

A függelék hivatkozik a „mosó- és tisztítószer-összetevők adatbázisára” (DID-jegyzék), amely a mosószerekben és kozmetikai készítményekben leggyakrabban használt összetevőket tartalmazza. Ez a jegyzék szolgál alapul a kritikus hígítási térfogat (KHT) értékének kiszámításához és az alapanyagok biológiai lebonthatóságának értékeléséhez. A DID-jegyzékben nem szereplő anyagok tekintetében útmutatást adunk a vonatkozó értékek kiszámításához vagy extrapolálásához. A DID-jegyzék naprakész változata a Bizottság uniós ökocímkével foglalkozó weboldalán (1), illetve az egyes illetékes testületek internetes oldalain érhető el.

A következő információkat kell benyújtani az illetékes testületnek:

i.	A termék teljes összetételének ismertetését, megadva a kereskedelmi megnevezést, a kémiai nevet, a CAS-számot és az és INCI-besorolást, a DID-számot (2), az alapanyagok vízzel és víz nélkül mért összmennyiségét és az összes alapanyag funkcióját és formáját, a koncentrációtól függetlenül.

ii.	Az egyes alapanyagok vagy keverékek biztonsági adatlapját az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) előírásainak megfelelően.

b) Méréshatárok

A fent meghatározott összes alapanyagra vonatkozóan követelmény az ökológiai kritériumok teljesülése, kivéve a 3.b) és a 3.c) kritériumot, amelyeknek a tartósítószerek, színezőanyagok és illatanyagok tekintetében a késztermékben 0,010 tömegszázalékkal egyenlő vagy azt meghaladó koncentráció esetében kell teljesülniük.

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE HASZNÁLATÁNAK KRITÉRIUMAI

1. kritérium: Vízi szervezetekre gyakorolt mérgező hatás: kritikus hígítási térfogat (KHT)

A termék teljes KHT-toxicitása nem lépheti túl az 1. táblázatban feltüntetett határértékeket:

1. táblázat

KHT-határértékek

Termék	KHT (l/g HA)
Sampon, tusoláshoz használt készítmények és folyékony szappanok	18 000
Kemény szappanok	3 300
Hajkondicionálók	25 000
Borotvahabok, borotvagélek, borotvakrémek	20 000
Szilárd borotvaszappanok	3 300

A KHT az alábbi egyenlettel számítható ki:

Formula

Ahol:

tömeg (i)	–	az alapanyag tömege (grammban kifejezve) az aktív hatóanyag minden egyes grammjára (azaz az alapanyag normalizált tömeg-hozzájárulása a hatóanyaghoz, a HA-hoz)
LT (i)	–	az alapanyag lebonthatósági tényezője
TT krónikus (i)	–	az alapanyag toxicitási tényezője (milligramm/literben kifejezve)

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a termék KHT-értékéhez kapcsolódó számításokat. A KHT-érték kiszámításához táblázat tölthető le az uniós ökocímke weboldaláról. Az LT és a TT krónikus értékeinek a DID-jegyzék A. részében megadott értékeknek kell megfelelniük. Amennyiben az alapanyag nem szerepel a DID-jegyzék A. részében, a kérelmezőnek a DID-jegyzék B. részében ismertetett iránymutatás szerint kell az értékeket meghatároznia, továbbá dokumentumokkal alátámasztania (további információk: függelék).

2. kritérium: Biológiai lebonthatóság

a) A felületaktív anyagok biológiai lebonthatósága

Az összes felületaktív anyagnak aerob körülmények között könnyen lebonthatónak, anaerob körülmények között lebonthatónak kell lennie.

b) A szerves alapanyagok biológiai lebonthatósága

A termék aerob úton biológiailag (könnyen) nem lebontható (aNBO) és anaerob úton biológiailag nem lebontható (anNBO) összes szervesalapanyag-tartalma nem haladhatja meg a 2. táblázatban feltüntetett határértékeket:

2. táblázat

aNBO és anNBO határértékek

Termék	aNBO (mg/g HA)	anNBO (mg/g HA)
Sampon, tusolótermékek és folyékony szappanok:	25	25
Kemény szappanok	10	10
Hajkondicionálók	45	45
Borotvahabok, borotvagélek, borotvakrémek	70	40
Szilárd borotvaszappanok	10	10

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek dokumentumokkal kell igazolnia a felületaktív anyagok lebonthatóságát, valamint az aNBO- és anNBO-számításokat. Az aNBO és az anNBO-értékek kiszámításához táblázat tölthető le az uniós ökocímke weboldaláról.

Mind a felületaktív anyagok, mind az aNBO és az anNBO értékei esetében hivatkozni kell a DID-jegyzékre. A DID-jegyzékben nem szereplő alapanyagokra vonatkozóan a szakirodalom, egyéb források vagy hiteles vizsgálati eredmények alapján, a függelékben ismertetettek szerint kell igazolni az aerob vagy anaerob biológiai lebonthatóságot.

A fenti kritériumoknak megfelelő dokumentáció hiányában a felületaktív anyagoktól eltérő alapanyag esetében akkor lehet eltekinteni az anaerob lebonthatóságra vonatkozó követelmények teljesítésétől, ha az alábbi három feltétel egyike teljesül:

1.	az anyag könnyen lebomlik és adszorpciója alacsony szintű (A < 25 %);

2.	az anyag könnyen lebomlik és deszorpciója magas szintű (D > 75 %);

3.	az anyag könnyen lebomlik és biológiailag nem felhalmozódó.

Az adszorpciós/deszorpciós szint vizsgálata történhet a 106-os OECD-iránymutatás szerint.

3. kritérium: Tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok és keverékek

a) Meghatározott, tilalom hatálya alá eső alapanyagok és keverékek

A következő alapanyagokat és keverékeket a termék nem tartalmazhatja sem közvetlenül az összetétel részeként, sem az összetételt alkotó bármely keverék részeként:

i.	alkil-fenol-etoxilátok (APEO-k) és egyéb alkil-fenol-származékok;

ii.	nitrilo-triacetát (NTA);

iii.	bórsav, borátok és perborátok;

iv.	nitropézsmák és policiklusos pézsmák;

v.	oktametil-ciklotetrasziloxán (D4);

vi.	butilezett hidroxi-toluol (BHT);

vii.	etilén-diamin-tetraacetát (EDTA) és sói, valamint a biológiailag könnyen nem lebontható foszfonátok;

viii.

az alábbi tartósítószerek: triklozán, parabének, formaldehid és formaldehidet kibocsátó anyagok;

ix.	az alábbi illatanyagok és az illatanyag-keverékek összetevői: hidroxiizohexil-3-ciklohexén-karboxaldehid (HICC), atranol és kloroatranol;

x.	mikroműanyagok;

xi.	nanoezüst.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező – szükség esetén a keverékek gyártóitól is nyilatkozatokat mellékelve – köteles aláírt megfelelőségi nyilatkozatban megerősíteni, hogy a termék a felsorolt anyagokat és/vagy keverékeket nem tartalmazza.

b) Veszélyes anyagok és keverékek

Az uniós ökocímkéről szóló 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdése értelmében az uniós ökocímke nem ítélhető oda olyan terméknek, amely a 3. táblázatban, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) vagy a 67/548/EGK tanácsi irányelvnek (5) megfelelően megadott figyelmeztető mondatatok és kockázatra utaló figyelmeztetések szerinti besorolás feltételeit kimerítő, vagy az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében említett anyagokat tartalmaz. Abban az esetben, ha valamely anyagnak vagy keveréknek a figyelmeztető mondat alapján, illetve a kockázatra utaló figyelmeztetés alapján történő besorolása eltér egymástól, akkor az előbbit kell figyelembe venni. A 3. táblázatban szereplő, kockázatra utaló figyelmeztetések általában anyagokra vonatkoznak. Ha azonban az anyagokról nem lehetséges külön adatokat beszerezni, a keverékekre vonatkozó besorolási szabályokat kell alkalmazni.

A 3.b) kritérium teljesítése alól mentesülnek azok az anyagok vagy keverékek, amelyek jellemzői a feldolgozás hatására módosulnak, például biológiai úton nem vehetők fel vagy kémiailag oly módon alakulnak át, hogy az esetükben korábban azonosított veszélyek már nem állnak fenn.

3. táblázat:

Figyelmeztető mondatok és kockázatra utaló figyelmeztetések

Figyelmeztető mondat	Kockázatra utaló figyelmeztetés
H300 Lenyelve halálos.	R28
H301 Lenyelve mérgező.	R25
H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.	R65
H310 Bőrrel érintkezve halálos.	R27
H311 Bőrrel érintkezve mérgező.	R24
H330 Belélegezve halálos.	R23/26
H331 Belélegezve mérgező.	R23
H340 Genetikai károsodást okozhat.	R46
H341 Feltételezhetően genetikai károsodást okozhat.	R68
H350 Rákot okozhat.	R45
H350i Belélegezve rákot okozhat.	R49
H351 Feltehetően rákot okoz.	R40
H360F Károsíthatja a termékenységet.	R60
H360D Károsíthatja a születendő gyermeket.	R61
H360FD Károsíthatja a termékenységet. Károsíthatja a születendő gyermeket.	R60/61/60–61
H360Fd Károsíthatja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.	R60/63
H360Df Károsíthatja a születendő gyermeket. Feltehetően károsítja a termékenységet.	R61/62
H361f Feltehetően károsítja a termékenységet.	R62
H361d Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.	R63
H361fd Feltehetően károsítja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.	R62–63
H362 A szoptatott gyermeket károsíthatja.	R64
H370 Károsítja a szerveket.	R39/23/24/25/26/27/28
H371 Károsíthatja a szerveket.	R68/20/21/22
H372 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket.	R48/25/24/23
H373 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket.	R48/20/21/22
H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra.	R50
H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.	R50–53
H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.	R51–53
H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.	R52–53
H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.	R53
EUH059 Veszélyes az ózonrétegre.	R59
EUH029 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.	R29
EUH031 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.	R31
EUH032 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.	R32
EUH070 Szembe kerülve mérgező.	R39–41

Túlérzékenységet kiváltó anyagok

H334: Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.	R42
H317: Allergiás bőrreakciót válthat ki.	R43

A leöblítendő kozmetikai termékek 4. táblázatban felsorolt anyagaira a 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdését alkalmazva nem vonatkozik az ugyanezen rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében meghatározott előírás.

4. táblázat:

Az eltérés tárgyát képező anyagok

Anyagok	Figyelmeztető mondatok	Kockázatra utaló figyelmeztetések
Felületaktív anyagok (teljes koncentráció < 20 % a végtermékben).	H412: Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. H413: Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.	R52–53 R53
Illatanyagok (6)	H412: Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. H413: Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.	R52–53 R53
Tartósítószerek (7)	H411: Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. H412: Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. H413: Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.	R51–53 R52–53 R53
Cink-pirition (ZPT), korpásodás elleni samponokban felhasználva.	H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra.	R50

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek igazolnia kell a 3.b) kritérium teljesülését minden olyan alapanyag vagy keverék esetében, amely a termékben 0,010 % tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban van jelen.

A kérelmező – szükség esetén a nyersanyagok gyártójától/gyártóitól is nyilatkozatokat mellékelve – köteles megfelelőségi nyilatkozatban megerősíteni, hogy az alapanyagok és/vagy keverékek egyike sem meríti ki a 3. táblázatban felsorolt figyelmeztető mondatok és kockázatra utaló figyelmeztetések szerinti besorolás feltételeit abban/azokban a formá(k)ban és fizikai állapot(ok)ban, ahogyan a termékben jelen vannak.

A besorolás nem teljesülését igazoló nyilatkozat alátámasztására be kell nyújtani az alapanyagok és/vagy keverékek formájára/formáira vagy fizikai állapotára/állapotaira vonatkozó alábbi technikai információt:

i.	az 1907/2006/EK rendelet szerint nem regisztrált vagy harmonizált CLP-osztályozással még nem rendelkező anyagok esetében: a rendelet VII. mellékletében felsorolt követelményeknek megfelelő adatokat;

ii.	az 1907/2006/EK rendelet szerint regisztrált és a harmonizált CLP-osztályozásra vonatkozó követelményeknek meg nem felelő anyagok esetében: az anyag osztályozatlanságát igazoló REACH regisztrációs dosszién alapuló adatokat;

iii.

a harmonizált osztályozással rendelkező vagy önállóan besorolt anyagok esetében: biztonsági adatlapokat, amennyiben rendelkezésre állnak. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, vagy az anyag önállóan besorolt, akkor az anyagoknak az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerinti veszélyességi osztályozásáról kell adatokat szolgáltatni;

iv.

keverékek esetében: biztonsági adatlapokat, amennyiben rendelkezésre állnak. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a keverék osztályozásának az 1272/2008/EK rendeletben foglalt szabályok szerinti számítását kell megadni, továbbá a keverékeknek az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerinti veszélyességi osztályozásáról kell adatokat szolgáltatni.

Az 1907/2006/EK rendelet IV. és V. mellékletében felsorolt anyagok esetében, amelyek az említett rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak értelmében mentesülnek a rendelet szerinti regisztrációs kötelezettség alól, a 3.b) kritériumnak való megfelelés így egy erre vonatkozó nyilatkozattal igazolható.

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania azon alapanyagokról is, amelyek teljesítik az eltérési feltételeket, szükség esetén a nyersanyagok gyártójától/gyártóitól is nyilatkozatokat mellékelve. Amennyiben az eltérés miatt szükséges, a kérelmezőnek meg kell erősítenie a szóban forgó alapanyagok koncentrációját a végtermékben.

c) Az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerint felsorolt alapanyagok

Nem engedélyezhető eltérés a 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében említett tilalom alól a termékben 0,010 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban jelen levő azon alapanyagok esetében, amelyek a kockázatok szempontjából különösen aggályos vegyi anyagoknak minősülnek, és amelyek szerepelnek az 1907/2006/EK rendelet (8) 59. cikke (1) bekezdésében meghatározott jegyzékben.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelem benyújtásának napján be kell mutatni azon anyagok jegyzékét, amelyeket különösen aggályosként azonosítottak. A kérelmezőnek tájékoztatnia kell az illetékes testületet a termék teljes összetételéről. A kérelmezőnek emellett nyilatkozatot kell benyújtania a 3.c) kritériumnak való megfelelésről a kapcsolódó dokumentációval együtt, amelynek részét képezik például az anyagbeszállítók által aláírt megfelelőségi nyilatkozatok és a kérdéses anyagok és keverékek biztonsági adatlapjai.

d) Illatanyagok

i.	A gyermekek számára tervezett és szánt termékeknek illatanyagoktól mentesnek kell lenniük.

ii.

A termékhez illatanyagként hozzáadott valamennyi alapanyagot és keveréket a Nemzetközi Illatanyag-ipari Szövetség (IFRA) eljárási kódexének megfelelően kell gyártani és kezelni. A kódex az IFRA honlapján érhető el: http://www.ifraorg.org. A gyártónak be kell tartania az IFRA ajánlásait a tilalomra és korlátozott mértékű felhasználásra, valamint az anyagtisztasági követelményekre vonatkozóan.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező aláírt és szükség esetén az illatanyag gyártójának nyilatkozatával alátámasztott megfelelőségi nyilatkozatot nyújt be.

e) Tartósítószerek

i.	A termékben jelen lévő tartósítószerek nem bocsáthatnak ki olyan anyagokat, vagy nem bomolhatnak le olyan anyagokra, amelyek a 3.b) kritérium előírásai alapján vannak besorolva.

ii.

A termék tartalmazhat tartósítószereket, feltéve, hogy azok biológiailag nem felhalmozódók. A tartósítószer nem tekintendő biológiailag felhalmozódónak, amennyiben a BCF < 100 vagy a log Kow < 3,0. Ha mind a BCF, mind a log Kow értéke rendelkezésre áll, a BCF mért legnagyobb értékét kell alapul venni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező aláírt megfelelőségi nyilatkozatot nyújt be, a hozzáadott tartósítószer biztonsági adatlapjaival együtt, továbbá a BCF és/vagy a log Kow értékeire vonatkozó információkkal.

f) Színezékek

A termék nem tartalmazhat biológiailag felhalmozódó színezőanyagokat. A színezőanyag akkor tekintendő biológiailag nem felhalmozódónak, ha a BCF < 100 vagy a log Kow < 3,0. Ha mind a BCF, mind a log Kow értéke rendelkezésre áll, a BCF mért legnagyobb értékét kell alapul venni. Az élelmiszerekben való felhasználásra engedélyezett színezőanyagok esetében nem szükséges benyújtani a bioakkumulációs potenciálra vonatkozó dokumentációt.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek biztonsági adatlapokat kell benyújtania a hozzáadott színezőanyagokról, valamint a BCF és log Kow értékekre vonatkozó információt vagy a színezőanyag élelmiszerekben való felhasználásának engedélyezését igazoló dokumentációt.

4. kritérium: Csomagolás

a) Elsődleges csomagolás

Az elsődleges csomagolás közvetlen érintkezésbe kerül a tartalommal.

Az értékesített termék nem kaphat további csomagolást, például a palackok esetében kartondobozt, kivéve a másodlagos csomagolást, amely kettő vagy több darab terméket foglal össze (például a terméket és az utántöltő kiszerelést).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek aláírt megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtania.

b) A csomagolás hatásmutatója (CsHM)

A csomagolás hatásmutatója (CsHM), amely a csomagolás és a termék súlyának hányadosa, kevesebb kell, hogy legyen, mint 0,28 az értékesített termék minden egyes csomagolására vonatkozóan. A követelmény alól mentesülnek a fém aeroszolos palackokba csomagolt borotválkozás előtti készítmények.

A CsHM kiszámításának módja (minden egyes csomagolásra külön):

CsHM= (T + (Tutántölt × F) + N + (Nutántölt × F))/(D + (Dutántölt × F))

ahol:

–

a csomagolás tömege (elsődleges + arányosan a másodlagos (9), beleértve a címkéket)(g)

Tutántölt

–

az utántöltő kiszerelés csomagolásának tömege (elsődleges + arányosan a másodlagos (9), beleértve a címkéket) (g)

–

a nem megújuló + nem újrahasznosítható csomagolás tömege (elsődleges + arányosan a másodlagos (9), beleértve a címkéket) (g)

Nutántölt

–

az utántöltő kiszerelés nem megújuló + nem újrahasznosítható csomagolásának tömege (elsődleges + arányosan a másodlagos (9), beleértve a címkéket) (g)

–

az eredeti csomagolásban található termék tömege (g)

Dutántölt

–

az utántöltő kiszerelés által tartalmazott termék tömege (g)

–

a teljes utántöltési mennyiséghez szükséges utántöltési kiszerelések száma, amelyet a következőképpen kell kiszámítani:

F = V × R/Vutántölt

Ahol:

V	–	az eredeti csomagolás térfogat-kapacitása (ml)
Vutántölt	–	az utántöltő kiszerelés térfogat-kapacitása (ml)
R	–	az utántöltési mennyiség értéke. Az eredeti csomagolás lehetséges utántöltéseinek számát jelzi. Amennyiben az F nem egész szám, fel kell kerekíteni a legközelebbi egész számra.

Amennyiben az újratöltés nem lehetséges, a CsHM-et a következőképpen kell kiszámítani:

CsHM = (T + N)/D

A gyártó benyújtja a tervezett utántöltések számát, vagy a műanyagokra vonatkozóan az R = 5-ös, a kartonpapírra vonatkozóan az R = 2-es alapértelmezett értéket alkalmazza.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező benyújtja a termék CsHM értékéhez kapcsolódó számítást. A számításhoz táblázat tölthető le az uniós ökocímke weboldaláról. Amennyiben a terméket különböző csomagolásokban értékesítik (például különböző térfogatokkal), a számítást valamennyi olyan csomagolásméretre vonatkozóan be kell nyújtani, amelyre kértek uniós ökocímkét. A kérelmezőnek aláírt nyilatkozatot kell benyújtania a csomagolásban található újrahasznosított anyagokról vagy megújuló nyersanyagokról, továbbá az utántöltési rendszer leírásáról (az utántöltés módjai, térfogat). Az utántöltő csomagolás elismertetéséhez a kérelmezőnek vagy a kiskereskedőnek dokumentumokkal kell igazolnia, hogy az utántöltő egységek kereskedelmi forgalomba kerülnek.

c) Az elsődleges csomagolás kialakítása

Az elsődleges csomagolást úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse a megfelelő adagolást (például a csomagolás tetején nem túl széles nyílás alkalmazásán keresztül), továbbá biztosítsa, hogy a termék mennyiségének legalább 90 %-a könnyedén kinyerhető legyen a tárolóedényből. A tárolóedényben visszamaradó terméknek az alábbiak szerint kiszámítható maradványmennyisége (R) nem haladhatja meg a termék össztömegének 10 %-át.

R = ((m2 – m3)/(m1 – m3)) × 100 ( %)

Ahol:

m1	–	az elsődleges csomagolás és a termék (g)
m2	–	az elsődleges csomagolás és a termékmaradvány megfelelő használat esetében (g)
m3	–	az üres és tiszta elsődleges csomagolás (g)

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező benyújtja az adagolóeszköz leírását és a leöblítendő kozmetikai terméknek a csomagolásban maradó mennyiségéről szóló vizsgálati jelentést. A maradványmennyiség mérésére szolgáló vizsgálati eljárás megtalálható az uniós ökocímke weboldalán elérhető használati útmutatóban.

d) A műanyag csomagolás újrafeldolgozásához szükséges kialakítás

A műanyag csomagolást úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse a hatékony újrafeldolgozást, azon lehetséges szennyező anyagok és összeférhetetlen anyagok elkerülésével, amelyek tudvalevőleg megnehezítik a szétválasztást és az újrafeldolgozást vagy csökkentik az újrafeldolgozható anyag minőségét. A címke vagy csomagolóanyagra húzható címke, a záróelem és adott esetben a záróréteg-bevonatok nem tartalmazhatják sem egyedül, sem kombinálva az 5. táblázatban felsorolt anyagokat és összetevőket.

5. táblázat:

A csomagolás alkotóelemeihez nem felhasználható anyagok és összetevők

A csomagolás alkotóeleme

Tilalom hatálya alá eső anyagok és összetevők (10)

Címke vagy csomagolóanyagra húzható címke

—	PS címke vagy csomagolóanyagra húzható címke PET, PP vagy HDPE palackkal együtt

—	PVC címke vagy csomagolóanyagra húzható címke PET, PP vagy HDPE palackkal együtt

—	PETG címke vagy csomagolóanyagra húzható címke PET palackkal együtt

—	A palack anyagától eltérő polimerekből készült csomagolóanyagra húzható címke

—	Fémezett címkék vagy csomagolóanyagra húzható címkék vagy a csomagolótestre fröccsöntött címkék vagy csomagolóanyagra húzható címkék (szerszámban címkézés)

Záróelemek

—	PS záróelemek PET, PP vagy HDPE palackkal együtt

—	PVC záróelem PET, PP vagy HDPE palackkal együtt

—	PETG záróelemek és/vagy 1 g/cm3 sűrűséget meghaladó anyagok használata a záróelemben PET palackkal együtt

—	Fém, üveg vagy EVA záróelemek

—	Szilikon záróelemek. Kivételt képeznek az 1 g/cm3 > sűrűségű szilikon záróelemek PET palackkal kombinálva, vagy az 1 g/cm3 < sűrűségű szilikon záróelemek PP vagy HDPE palackkal együtt

—	Fémfóliák vagy védőzárak, amelyek a termék megnyitása után is a palackhoz vagy a záróelemhez rögzülve maradnak

Záróréteg-bevonatok

—	Poliamid, EVOH, funkcionális poliolefinek, fémezett és fényvédő bevonatok

A pumpák és aeroszolos palackok mentesülnek e követelmény alól.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező aláírt megfelelőségi nyilatkozatot nyújt be a csomagolás anyagösszetételére vonatkozóan, ideértve a tartályt, címkét vagy csomagolóanyagra húzható címkét, ragasztókat, záróelemet, záróréteg-bevonatot, továbbá az elsődleges csomagolás mintát.

5. kritérium: A pálmaolaj, pálmamagbélolaj és származékaik fenntartható beszerzése

A termékben felhasznált pálmaolajnak, pálmamagbélolajnak és származékaiknak a fenntartható gazdálkodás olyan kritériumainak eleget tevő ültetvényekről kell származniuk, amelyeket többszereplős, széles körű tagsággal – beleértve a nem kormányzati szervezeteket, az ipar képviselőit és a kormányt – rendelkező szervezetek állapítottak meg.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek harmadik fél általi tanúsítást kell benyújtania annak igazolására, hogy a termék gyártásánál felhasznált pálmaolaj és pálmamagbélolaj fenntartható módon működtetett ültetvényekről származik. Elfogadhatók az RSPO (fenntartható pálmaolaj kerekasztal, Roundtable on Sustainable Palm Oil) (azonosságmegőrzés, elkülönítés vagy tömegmérleg szerinti) vagy bármilyen más, egyenértékű, többszereplős, fenntartható irányítási kritériumokon alapuló rendszer általi tanúsítások. A pálmaolaj és a pálmamagbélolaj kémiai származékai tekintetében (11) a fenntarthatóság igazolása elfogadható olyan „book and claim” tanúsító rendszereken keresztül, mint például a GreenPalm vagy a vele egyenértékű rendszerek.

6. kritérium: Használatra való alkalmasság

A terméknek az elsődleges funkcióját (például tisztítás, kondicionálás) és bármely állítólagos másodlagos funkciót betöltő képességét laboratóriumi vagy fogyasztói vizsgálat(ok)on keresztül kell igazolni. A vizsgálatokat az „Útmutató a kozmetikai termékek hatékonyságának értékelésére” (Guidelines for the Evaluation of the Efficacy of Cosmetic Products) (12) alapján, valamint az EU ökocímke weboldalán található a felhasználói kézikönyv szerint kell elvégezni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek dokumentálnia kell a termék hatékonyságának vizsgálata során alkalmazott vizsgálati eljárást. A kérelmezőknek a szóban forgó vizsgálat eredményeivel kell igazolniuk, hogy a termék betölti azokat az elsődleges és másodlagos funkciókat, amelyeket a címke vagy a csomagolás állít.

7. kritérium: Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

A termékre választható szövegmezős címke helyezhető az alábbi szöveggel:

—	Csökkentett hatás a vízi ökoszisztémákra.

—	Szigorú biológiai lebonthatósági követelményeknek felel meg.

—	Korlátozott csomagolásihulladék-képződés.

A választható szövegmezős címke használatával kapcsolatban az alábbi weboldalon elérhető útmutató szolgál információkkal:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/logo_guidelines.pdf

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek mintát kell benyújtania az uniós ökocímkének helyet adó termékcímkéről vagy csomagolásról, továbbá be kell nyújtania az aláírt megfelelőségi nyilatkozatot.

(1) http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/did_list/didlist_part_a_hu.pdf

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/did_list/didlist_part_b_hu.pdf

(2) A DID-szám az adott alapanyag száma a DID-jegyzékben.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(5) A Tanács 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL 196., 1967.8.16., 1. o.).

(6) Csak a 3.b) kritériumtól való eltérés engedélyezett. Az illatanyagoknak meg kell felelniük a 3.d) kritériumnak.

(7) Csak a 3.b) kritériumtól való eltérés engedélyezett. A tartósítószereknek meg kell felelniük a 3.e) kritériumnak.

(8) http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp

(9) A másodlagos csomagolás arányos tömege (például a teljes másodlagos csomagolás 50 %-a, amennyiben két terméket együtt értékesítenek).

(10) EVA – etilén-vinil-acetát, EVOH – etilén-vinil-alkohol, HDPE – nagy sűrűségű polietilén, PET – polietilén-tereftalát, PETG – glikol-módosított polietilén-tereftalát, PP – polipropilén, PS – polisztirol, PVC – polivinil-klorid

(11) Az RSPO szabályzata („RSPO Rules for Home and Personal Care Derivatives”) az alábbi weboldalon érhető el: http://www.greenpalm.org/upload/files/45/RSPO_Guiding_Rules_for_HPC_derivativesV9.pdf.

(12) Az útmutató a következő címen érhető el: https://www.cosmeticseurope.eu/publications-cosmetics-europe-association/guidelines.html?view=item&id=23 továbbá az uniós ökocímke weboldalán.

Függelék

Mosó- és tisztítószer-összetevők adatbázisa (DID-jegyzék)

A DID-jegyzék (A. rész) a mosószerkészítményekben leggyakrabban használt összetevők vízi szervezetekre gyakorolt mérgező hatásáról és biológiai lebonthatóságáról közöl információkat. Feltünteti a mosó- és tisztítószerekben található számos összetevő toxikusságára és biológiai lebonthatóságára vonatkozó adatokat. A jegyzék a teljesség igénye nélkül készült, de a B. részben segítséget nyújt azon anyagok paramétereinek kiszámításához (például a kritikus hígítási térfogat kiszámításához szükséges toxicitási tényező (TT) és a lebonthatósági tényező (LT) megadásához), amelyek nem szerepelnek a jegyzékben. A DID-jegyzék általános adatokkal szolgál, a benne felsorolt anyagoknak az uniós ökocímkével megjelölt termékekben való használata pedig nem automatikusan engedélyezett.

A DID-jegyzék A. és B. része az Európai Bizottság uniós ökocímkével foglalkozó weboldalán érhető el:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/did_list/didlist_part_a_hu.pdf

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/did_list/didlist_part_b_hu.pdf

Azon anyagok esetében, amelyekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre adat a vízi szervezetekre gyakorolt mérgező hatásról vagy a lebonthatóságról, hasonló anyagokra alapozott szerkezeti analógiák alapján lehet megállapítani a toxicitási tényezőt és a lebonthatósági tényezőt. Az alkalmazott szerkezeti analógiát az uniós ökocímke használatát engedélyező illetékes testületnek jóvá kell hagynia. Ennek hiányában az alábbi paraméterekre épülő, legkedvezőtlenebb forgatókönyvvel kell számolni:

A legkedvezőtlenebb esetet szemléltető megközelítés:

	Akut toxicitás			Hosszú távú toxicitás			Lebomlás
Alapanyag	LC50/EC50	BT(akut)	TT(akut)	NOEC (1)	BT(hosszú távú) (1)	TT(hosszú távú)	LT	Aerob	Anaerob
„Név”	1 mg/l	10 000	0,0001			0,0001	1	P	N

A könnyű biológiai lebonthatóság bizonyítása

A könnyű biológiai lebonthatóság vizsgálatára az alábbi módszerek használhatók:

2015. december 1-ig:

A könnyű lebonthatóságra vonatkozó, a 67/548/EGK irányelvben, különösen annak V.C4. mellékletében részletezett módszereknek, vagy az azokkal egyenértékű OECD 301 A-F vizsgálati módszereknek, vagy az egyenértékű ISO-vizsgálatoknak megfelelően végezett vizsgálatok.

A tíznapos ablak elve a felületaktív anyagok esetében nem alkalmazandó. A megfelelési szint a 67/548/EGK irányelv V.C4-A és C4-B mellékletében említett vizsgálatok (és az azokkal egyenértékű OECD 301 A és E vizsgálatok, valamint az egyenértékű ISO-vizsgálatok) esetében 70 %, a C4-C, D, E és F vizsgálatok (és az azokkal egyenértékű OECD 301 B, C, D és F vizsgálatok, valamint az egyenértékű ISO-vizsgálatok) esetében pedig 60 %.

vagy

Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott vizsgálati módszerek.

2.	2015. december 1-je után: Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott vizsgálati módszerek.

Az anaerob biológiai lebonthatóság bizonyítása

Az anaerob biológiai lebonthatóság referenciavizsgálata az EN ISO 11734 szabvány, a 28. sz. ECETOC (1988. június), az OECD 311 vagy más, azokkal egyenértékű vizsgálati módszer, anaerob feltételek és 60 %-os végső lebonthatóság követelménye mellett. A megfelelő anaerob környezetet szimuláló vizsgálati módszerek is használhatók annak dokumentálására, hogy az anaerob feltételek mellett a végső lebonthatóság elérte a 60 %-ot.

Extrapoláció a DID-jegyzékben nem szereplő anyagok esetében

A DID-jegyzékben nem szereplő alapanyagok esetében az alábbi módszerek használhatók az anaerob biológiai lebonthatóság dokumentálására:

Ésszerű extrapoláció: Az egy nyersanyagra vonatkozóan kapott vizsgálati eredmények felhasználásával extrapolálható a szerkezetileg rokon felületaktív anyagok végső anaerob lebonthatósága. Amennyiben a DID-jegyzéknek megfelelően egy felületaktív anyagnak (vagy homológok egy csoportjának) az anaerob úton történő biológiai lebonthatósága megerősítést nyert, feltételezhető, hogy egy hasonló típusú felületaktív anyag biológiailag szintén lebontható anaerob úton (például ha a C12-15 A 1-3 EO szulfát [DID-jegyzékszáma: 8] anaerob úton biológiailag lebontható, akkor a C12-15 A 6 EO szulfát anaerob úton történő hasonló biológiai lebonthatósága feltételezhető). Ha egy felületaktív anyag anaerob biológiai lebonthatósága megfelelő vizsgálati módszer alapján megerősítést nyert, feltételezhető, hogy egy hasonló típusú felületaktív anyag szintén anaerob módon biológiailag lebontható (például az alkil-észter ammóniumsók csoportjába tartozó felületaktív anyagok anaerob biológiai lebonthatóságát megerősítő szakirodalmi adatok felhasználhatók az alkil-lánc(ok)ban észter-kötéseket tartalmazó más kvaterner ammóniumsók hasonló anaerob biológiai lebonthatóságának dokumentálásaként).

2.	Szűrővizsgálatok az anaerob lebonthatóság meghatározására: Amennyiben új vizsgálatra van szükség, az EN ISO 11734, a 28. sz. ECETOC (1988. június), az OECD 311 vagy az ezekkel egyenértékű vizsgálati módszert kell alkalmazni.

Kisadagos biológiai lebonthatósági vizsgálat: Ha új vizsgálatra van szükség, és amennyiben a szűrővizsgálat során kísérleti problémák jelentkeztek (például gátló hatás a vizsgált anyag toxicitása miatt), akkor a vizsgálatot meg kell ismételni a felületaktív anyag kis adagját használva, és a lebomlást 14C-mérésekkel vagy vegyi elemzéssel kell megfigyelni. A kisadagos vizsgálatok az OECD 308 (2000. augusztus) vagy más, ezzel egyenértékű módszer szerint végezhetők.

(1) Ha a hosszú távú toxicitásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre megfelelő adat, ezek az oszlopok üresek. Ebben az esetben TT(hosszú távú) definíció szerint egyenlő a TT(akut) értékkel.

11.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/62

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG

117/14/COL határozata

(2014. március 12.)

az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó új iránymutatás elfogadásával és a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló meglévő iránymutatás meghosszabbításával történő, kilencvennegyedik módosításáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: a Hatóság),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás), és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (atovábbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 24. cikkére, valamint a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikkére,

mivel:

A felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság közleményeket vagy iránymutatásokat ad ki az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben e megállapodás vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.

Az Európai Bizottság 2014. január 15-én elfogadta a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatást (1), mely 2014. július 1-jén lép hatályba. Az új szabályok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett az uniós tagállamok támogatást nyújthatnak kis- és középvállalkozások, valamint a közepes kapitalizációjú vállalkozások finanszírozáshozjutásának elősegítéséhez. Az új iránymutatás 2014. július 1-jétől felváltja a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló jelenlegi iránymutatást (2).

Az Európai Bizottság a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekről szóló iránymutatása azt is tartalmazza, hogy a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alkalmazhatósága 2014. június 30-ig meghosszabbodik,

Az iránymutatás érinti az Európai Gazdasági Térséget,

Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkében megállapított homogenitásra vonatkozó célkitűzéssel.

Az EGT-megállapodáshoz csatolt XV. melléklet „ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK” cím II. pontja értelmében a Hatóság az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Bizottság által elfogadott iránymutatásnak megfelelő, a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatásokról szóló új iránymutatást.

Az új iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló jelenlegi iránymutatás helyébe lép (3). Az új iránymutatás hatálybalépéséig a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló iránymutatás alkalmazhatóságát 2014. június 30-ig meg kell hosszabbítani.

Az Európai Bizottsággal való konzultációt követően,

Az EFTA-államokkal 2014. január 12-én kelt levelében folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló iránymutatás (80) bekezdésének első mondata a következő:

„(80)

Ezen iránymutatás 2014. június 30-án veszti hatályát”

2. cikk

Az állami támogatási iránymutatást módosítani kell a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekről szóló új iránymutatással. Az új iránymutatás e határozat mellékletében található és e határozat szerves része.

3. cikk

Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 12-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Oda Helen SLETNES

elnök

Frank BÜCHEL

testületi tag

(1) HL C 19., 2014.1.22., 4. o.

(2) HL C 194., 2006.8.18., 2. o.

(3) HL C 126., 2007.6.7., 19. o. 27. sz. EGT-kiegészítés, 2007.6.7., 1. o. Módosítva 2010. december 15-én a 484/10/COL határozattal.

MELLÉKLET

III. RÉSZ: HORIZONTÁLIS SZABÁLYOK

A kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatás (1)

1. BEVEZETÉS

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek tekintheti az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító állami támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az ezen iránymutatásban ismertetett okokból a Hatóság meglátása szerint a kockázatfinanszírozási piac fejlesztése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kisebb, illetve az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok kockázatfinanszírozáshoz jutásának javítása az EFTA-államok gazdaságának egésze szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír.

(2)

Az új vállalkozások – különösen az innovatív és a gyorsan növekvő vállalkozások – fejlődésének és terjeszkedésének ösztönzése komoly munkahely-teremtési potenciált rejt. Ezért a kkv-k számára nélkülözhetetlen a hatékony kockázatfinanszírozási piac ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődésük valamennyi szakaszában hozzájussanak a szükséges finanszírozáshoz.

(3)

Előfordulhat, hogy a kkv-k növekedési kilátásaik ellenére – különösen fejlődésük korai szakaszában – nehezen jutnak finanszírozáshoz. E nehézségek középpontjában az aszimmetrikus információ problémája áll: a kkv-k – különösen korai életszakaszukban – gyakran nem tudják bizonyítani a befektetők felé hitelképességüket vagy üzleti terveik megalapozottságát. Ilyen körülmények között, a kkv-kat érintő ügyletek esetében nem feltétlenül kifizetődő az a fajta aktív átvilágítás, amelyet a befektetők a nagyobb vállalatok finanszírozása esetén végeznek, mivel annak költségei túlságosan magasak a befektetés értékéhez képest. Ezért a projekt minőségétől és növekedési potenciáljuktól függetlenül ezek a kkv-k nagy valószínűséggel mindaddig nem képesek hozzájutni a szükséges finanszírozáshoz, amíg nem rendelkeznek bizonyítható tapasztalattal és elegendő biztosítékkal. Az említett aszimmetrikus információ eredményeként előfordulhat, hogy a vállalatfinanszírozási piacok nem biztosítják a szükséges sajáttőke- vagy hitelfinanszírozást az újonnan létrehozott, potenciálisan gyorsan növekvő kkv-knak; ez tartós tőkepiaci hiányosságot eredményez, ami akadályozza, hogy a kínálat mindkét oldal számára elfogadható áron találkozzon a kereslettel, ez pedig negatív hatással van a kkv-k növekedési kilátásaira. A kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok bizonyos körülmények között ugyanezzel a piaci hiányossággal szembesülnek.

(4)

Annak következményei, ha egy vállalkozás nem jut finanszírozáshoz, az adott szervezeten kívül is éreztethetik hatásukat, ez elsősorban a növekedési externáliáknak tudható be. Számos sikeres ágazatban nem azért tapasztalható termelékenységnövekedés, mert a piacon jelen lévő vállalkozások termelékenysége nő, hanem azért, mert a hatékonyabb és technológiailag fejlettebb vállalkozások a kevésbé hatékony (vagy elavult termékekkel rendelkező) vállalkozások rovására növekednek. Amennyiben ezt a folyamatot megzavarja, hogy a potenciálisan sikeres vállalkozások képtelenek finanszírozáshoz jutni, annak valószínűleg szélesebb körben is negatív hatása lesz a termelékenység növekedésére. Ha vállalkozások szélesebb köre számára tesszük lehetővé a piacra lépést, az ösztönözheti a növekedést.

(5)

Ezért a kkv-k, valamint a kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében fennálló finanszírozási hiány igazolhatja az állami támogatási intézkedéseket, ideértve bizonyos körülmények között az állami támogatás nyújtását is. Ha a szóban forgó vállalkozások kockázatfinanszírozásának támogatása érdekében nyújtott állami támogatás megfelelően célzott, hatékony eszköz lehet az ismertetett piaci hiányosság kiküszöbölésére és a magántőke mozgósítására.

(6)

A kkv-k finanszírozáshoz jutása az EGT közös érdekét szolgáló célkitűzés. Uniós és EGT-szinten számos kezdeményezést fogadtak el a kkv-k fejlesztésére. A fő célkitűzések egyike a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése.

(7)

E szakpolitikai kontextusban mind a 2011. évi, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására szolgáló bizottsági cselekvési terv (2), mind pedig a 2013-ban, az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló zöld könyvvel (3) útnak indított vita elismeri, hogy az Unió sikere nagy mértékben a kkv-k növekedésének függvénye, ugyanakkor viszont a kkv-k gyakran jelentős nehézségekkel szembesülnek a finanszírozáshoz jutás terén. A Hatóság elismeri ezeket a következtetéseket. A célkitűzés ezért a kkv-k láthatóbbá tétele, és a pénzügyi piacok vonzóbbá és hozzáférhetőbbé tétele a kkv-k számára.

(8)

A befektetési alapokkal kapcsolatban nemrég két kezdeményezés született (4): az Unióban működő kockázatitőke-alapokról szóló, 2013-ban elfogadott rendelet (5), amely lehetővé teszi az Unióban működő kockázatitőke-alapok számára, hogy a belső piac egészén forgalmazzák alapjaikat, illetve forrásbevonást hajtsanak végre; valamint az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló rendeletre irányuló javaslat (6), amelynek célja, hogy keretfeltételeket vezessen be a befektetők hosszú távú kötelezettségvállalását igénylő magántőke-befektetési alapok működésének megkönnyítése érdekében.

(9)

E konkrét rendeletek mellett a kockázatfinanszírozás terén tevékeny befektetési alapok, például a magántőke-befektetési alapok kezelésének és működtetésének szabályozási keretét az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv (ABAK-irányelv) rögzíti (7).

(10)

2012-ben a Bizottság nyilvános konzultációt indított (8), hogy információt gyűjtsön arról, milyen mértékben hat a piaci hiányosság a kkv-k hitel- és sajáttőke-finanszírozáshoz jutására, valamint a kockázati tőkéről szóló 2006. évi iránymutatás (9) megfelelőségéről. A nyilvános konzultáció eredményéből kiderült, hogy az említett iránymutatásban szereplő alapelvek szilárd alapot biztosítanak az állami források megcélzott kkv-khoz történő eljuttatásához, egyúttal mérséklik a kiszorítás kockázatát. Ugyanakkor a nyilvános konzultáció arra is rámutatott, hogy a kockázati tőkéről szóló iránymutatást a válaszadók sok esetben túlságosan korlátozónak tartják a támogatható kkv-k körének, a finanszírozási formák, a támogatási eszközök, valamint a finanszírozási struktúrák meghatározása terén.

(11)

A Hatóság egyetért ezekkel a következtetésekkel, melyek értelemszerűen alkalmazhatók a Hatóság kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló iránymutatására is (10).

(12)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményében (11) a Bizottság ambiciózus programot határozott meg az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére; a program három fő célkitűzésen alapul:

a)	fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés ösztönzése a versenyképes belső piacon;

b)	az előzetes bizottsági ellenőrzésnek a belső piacot leginkább befolyásoló ügyekre történő összpontosítása, ezzel egyidejűleg a tagállamokkal való együttműködés erősítése az állami támogatási szabályok érvényre juttatása terén; és

c)	a szabályok egyszerűsítése a döntéshozatal gyorsítása érdekében.

(13)

A Hatóság követte a Bizottság korszerűsítési kezdeményezését. Következésképpen az ebben az iránymutatásban meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek a közös érdekű célkitűzéseken alapulnak.

(14)

A fentiek fényében helyénvalónak tűnik a kkv-knak nyújtott kockázatitőke-befektetési intézkedésekre – köztük az általános csoportmentességi rendelet, (12) hatálya alá tartozókra – vonatkozó állami támogatási szabályrendszer kiterjedt felülvizsgálata annak elősegítése érdekében, hogy a kockázatfinanszírozás különböző formáihoz a támogatható vállalkozások szélesebb köre hatékonyabban és eredményesebben férhessen hozzá. Az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseket nem kell bejelenteni a Hatóságnak, mivel azok esetében a Hatóság feltételezi, hogy piaci hiányosságok megszüntetésére irányulnak megfelelő és arányos eszközökkel, ugyanakkor ösztönző hatásúak, és a minimumra korlátozzák a verseny torzulásait.

2. AZ IRÁNYMUTATÁS HATÁLYA ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

(15)

A Hatóság azokra a kockázatfinanszírozási célú intézkedésekre alkalmazza az ezen iránymutatásban szereplő elveket, amelyek nem teljesítik az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott valamennyi feltételt. Ezeket az intézkedéseket az érintett EFTA-állam a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint bejelenti, a Hatóság pedig elvégzi az ezen iránymutatás 3. szakaszában meghatározott érdemi összeegyeztethetőségi értékelést.

(16)

Az EFTA-államok azonban úgy is kialakíthatják kockázatfinanszírozási célú intézkedéseiket, hogy azok ne tartalmazzanak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást, például mert megfelelnek a piacgazdasági szereplő tesztnek, vagy mert teljesítik az alkalmazandó de minimis rendelet (13) feltételeit. Az ilyen eseteket nem kell bejelenteni a Hatóságnak.

(17)

Ezen iránymutatás egyetlen rendelkezése sem szolgálhat azon állami támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének megkérdőjelezésére, amelyek teljesítik a valamely más iránymutatásban, keretszabályban vagy rendeletben meghatározott feltételeket. A Hatóság kiemelt figyelmet fordít annak megelőzésére, hogy ezt az iránymutatást az alapvetően más keretszabályok, iránymutatások és rendeletekben szereplő szakpolitikai célkitűzések elérésére használják.

(18)

Ez az iránymutatás csak az általa lefedett pénzügyi eszközöket érinti, nem vonatkozik tehát például a meglévő hitelek értékpapírosítását biztosító eszközökre – ez utóbbiak értékelését az állami támogatásokra vonatkozó releváns jogalapnak megfelelően kell elvégezni.

(19)

A Hatóság az ezen iránymutatásban szereplő elveket kizárólag a kockázatfinanszírozási célú támogatási programok tekintetében alkalmazza. Az említett elvek nem alkalmazandók az egyes vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási támogatást nyújtó ad hoc intézkedésekre, kivéve a konkrét alternatív kereskedési platformok támogatására irányuló intézkedéseket.

(20)

Fontos emlékeztetni arra, hogy a kockázatfinanszírozási célú támogatási intézkedéseket pénzügyi közvetítők vagy alternatív kereskedési platformok útján kell megvalósítani, kivéve a támogatható vállalkozásokban közvetlenül megvalósított befektetésekre vonatkozó fiskális ösztönzők esetében. Ezért az az intézkedés, amely alapján egy EFTA-állam vagy egy közintézmény az említett közvetítők részvétele nélkül, közvetlenül valósít meg befektetéseket a vállalkozásokban, nem tartozik az általános csoportmentességi rendelet kockázatfinanszírozási célú állami támogatásokra vonatkozó szabályainak és ezen iránymutatás hatálya alá.

(21)

Figyelembe véve a nagyvállalkozások szilárdabb eredményeit és nagyobb mértékű biztosítékait, a Hatóság úgy értékeli, hogy nincs olyan általános piaci hiányosság, amely a nagyvállalkozások finanszírozáshoz jutásához kapcsolódik. Kivételes esetben a kockázatfinanszírozási célú intézkedés megcélozhat a 3.3.1. a) szakasz szerinti kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, vagy a 3.3.1. b) szakasz szerinti innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, amelyek kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket valósítanak meg.

(22)

Nem nyújtható kockázatfinanszírozási támogatás azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szerepelnek valamely tőzsde vagy szabályozott piac hivatalos jegyzékében, mivel jegyzésük ténye önmagában bizonyítja, hogy képesek magánfinanszírozás bevonzására.

(23)

Ha a kockázatfinanszírozási célú támogatási intézkedések teljes mértékben mellőzik a magánbefektetőket, nem nyilváníthatók összeegyeztethetőnek. Ilyen esetekben az EFTA-államnak mérlegelnie kell olyan alternatív szakpolitikai lehetőségek alkalmazását, amelyek alkalmasabbak lehetnek ugyanazon célkitűzések és eredmények elérésére, így például az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott regionális beruházási támogatás vagy induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás alkalmazását.

(24)

Azok a kockázatfinanszírozási célú támogatási intézkedések, amelyek kapcsán a magánbefektetők nem vállalnak számottevő kockázatot, és/vagy az előnyök teljes mértékben a magánbefektetőkhöz áramlanak, nem nyilváníthatók összeegyeztethetőnek. A kockázatok és a nyereségek megosztása szükséges feltétele annak, hogy korlátozzák az állam pénzügyi kitettségét, és biztosítsák számára a tisztességes megtérülést.

(25)

A kockázatfinanszírozási támogatás nem használható kivásárlások támogatására; ez a rendelkezés nem érinti az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott kiváltási tőke formájában nyújtott kockázatfinanszírozási támogatást.

(26)

A kockázatfinanszírozási támogatás nem tekintendő az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek, ha az alábbi vállalkozásoknak ítélik oda:

a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásban (14) és annak módosításaiban, illetve az annak helyébe lépő iránymutatásban meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak; ezen iránymutatás alkalmazásában azonban nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak az olyan kkv, amelynek első kereskedelmi értékesítésétől számítva nem telt el hét év és amely a kiválasztott pénzügyi közvetítő által elvégzett átvilágítás alapján kockázatfinanszírozási befektetésre alkalmasnak minősül, kivéve akkor, ha ellene fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ha teljesíti a hazai jog azon feltételeit, amelyek alapján ellene hitelezői kérésére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható;

b)	olyan vállalkozásoknak, amelyek jogellenes állami támogatásban részesültek, amelyet még nem fizettek vissza maradéktalanul.

(27)

A Hatóság nem alkalmazza ezen iránymutatást a harmadik országokba vagy az EFTA-államokba irányuló kivitellel kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásra, nevezetesen a közvetlenül az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat létrehozásához és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatásra, valamint azokra a támogatásokra, amelyek a nemzeti termékek importtermékekkel szembeni előnyben részesítésétől függnek.

(28)

A Hatóság nem alkalmazza ezen iránymutatást azokra az intézkedésekre, amelyek önmagukban vagy a hozzájuk kapcsolódó feltételek, illetve finanszírozási módszerek miatt szükségképpen az EGT-ben hatályos jog (15) megsértését eredményezik, így különösen a következő intézkedésekre:

a)	azokra az intézkedésekre, amelyek esetében a támogatás a belföldön készített termékek, illetve belföldi szolgáltatások igénybevételének feltételéhez kötött;

azokra az intézkedésekre, amelyek sértik az EGT-megállapodás 31., a letelepedés szabadságáról szóló cikkét, amelyek esetében a támogatás feltétele, hogy a pénzügyi közvetítők, azok kezelői vagy a végső kedvezményezettek székhelye az érintett EFTA-állam területén legyen, illetve azt odaköltöztessék. Ez nem érinti a pénzügyi közvetítőkre vagy azok kezelőire vonatkozó azon követelményt, amely szerint rendelkezniük kell a befektetési és az alapkezelési tevékenység folytatásához az érintett EFTA-államban szükséges engedéllyel, illetve nem érinti a végső kedvezményezettekre vonatkozó azon követelményt, amely szerint az érintett EFTA-állam területén telephellyel kell rendelkezniük, valamint ott gazdasági tevékenységet kell végezniük;

c)	azokra az intézkedésekre, amelyek sértik az EGT-megállapodás 40., a tőke szabad mozgásáról szóló cikkét.

2.1. A piacgazdasági szereplő teszt

(29)

A kockázatfinanszírozási célú intézkedések gyakran bonyolult konstrukciókat tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplők egy csoportját (befektetők) arra ösztönzik, hogy azok kockázatfinanszírozást nyújtsanak a gazdasági szereplők egy másik csoportjának (támogatható vállalkozások). Az intézkedés kialakításától függően az egyik vagy akár mindkét szint vállalkozásai akkor is részesülhetnek állami támogatásban, ha a hatóságok csak a támogatható vállalkozásoknak biztosítanának előnyöket. Ezenkívül a kockázatfinanszírozási célú intézkedésekben mindig legalább egy pénzügyi közvetítő is érintett; a közvetítő jogállása eltérhet a befektetők és a befektetés tárgyát képező végső kedvezményezettek jogállásától. Ilyen esetben azt is mérlegelni kell, hogy a pénzügyi közvetítő az állami támogatás kedvezményezettjének tekinthető-e.

(30)

Általában egy állami beavatkozás nem minősül állami támogatásnak például akkor, ha megfelel a piacgazdasági szereplő tesztnek. Ezen elv szerint nem minősülnek állami támogatásnak az állami szervek vagy közvállalkozások által a szokásos piaci feltételek mellett megvalósított azon gazdasági ügyletek, amelyek nem biztosítanak előnyt a másik fél számára. Az EFTA-Bíróság azon előjogának sérelme nélkül, hogy a támogatás létét megállapítsa, ez a szakasz további útmutatást nyújt a piacgazdasági szereplő tesztjének a kockázatfinanszírozás terén való alkalmazásához.

2.1.1. A befektetőknek nyújtott támogatás

(31)

Általánosságban a Hatóság akkor tekinti úgy, hogy egy befektetés összhangban áll a piacgazdasági szereplő elvével, tehát nem minősül állami támogatásnak, ha az az állami és a magánbefektetők (16) számára egyenlő feltételek mellett valósul meg. Egy befektetés akkor valósul meg egyenlő feltételek mellett, ha az állami és a magánbefektetők azonos feltételek mellett valósítják meg az adott befektetést, a szereplők két említett kategóriája egyidejűleg lép fel, és a magánbefektető fellépése valós gazdasági jelentőséggel bír.

(32)

Egy ügylet akkor tekintendő azonos feltételek mellett végbemenőnek, ha az állami és a magánbefektetők kockázata és haszna egyenlő, és ugyanazon kockázati osztály tekintetében azonos helyet foglalnak el a hitelezői rangsorban. Ha az állami befektető jobb pozícióban van, mint a magánbefektető – például azért, mert a magánbefektetőkhöz képest előbb kap hozamot –, az intézkedés ettől még a szokásos piaci feltételekkel összhangban lévőnek minősülhet, amennyiben a magánbefektetők nem jutnak előnyhöz.

(33)

A kockázatfinanszírozás terén akkor tekintendő úgy, hogy az állami és a magánbefektetők egyidejűleg hajtják végre az ügyletet, ha a magán- és az állami befektetők ugyanazon ügylet során, társbefektetőként fektetnek be a végső kedvezményezettbe. Az állami-magán pénzügyi közvetítőkön keresztül megvalósított befektetések esetében azt vélelmezik, hogy az állami és a magánbefektetők befektetései egyidejűleg valósulnak meg.

(34)

További feltétel, hogy a kedvezményezett társaságoktól független magánbefektető által nyújtott finanszírozás a befektetés teljes volumenét tekintve gazdaságilag jelentős (17) legyen. A Hatóság véleménye szerint a kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében a független magánbefektető által végrehajtott befektetés akkor tekinthető gazdaságilag jelentősnek, ha annak mértéke eléri a 30 %-ot.

(35)

Amennyiben a befektetés megfelel a piacgazdasági szereplő tesztnek, akkor a Hatóság a befektetést befogadó vállalkozásokat nem tekinti állami támogatás kedvezményezettjeinek, mivel az általuk befogadott befektetések piaci feltételek mellett megvalósított befektetésnek minősülnek.

(36)

Amennyiben egy intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők számára, hogy olyan feltételek mellett fektessenek be kockázatfinanszírozási céllal egy vagy több vállalkozásba, amelyek kedvezőbbek az ugyanazokba a vállalkozásba befektető állami befektetőkre vonatkozó feltételeknél, az érintett magánbefektetők előnyhöz juthatnak (nem egyenlő feltételekkel megvalósított befektetés). Ez az előny számos különböző formát ölthet, jelenthet például – az állami befektetőkkel összehasonlítva – kedvezményes hozamot (nyereségnövelés) vagy – az alapul szolgáló ügylet alulteljesítése esetén – a veszteségeknek való kisebb kitettséget (veszteségminimalizálás).

2.1.2. Pénzügyi közvetítő és/vagy annak kezelője részére nyújtott támogatás

(37)

A Hatóság általános nézete szerint a pénzügyi közvetítő olyan eszköz, amely arra szolgál, hogy továbbítsa a támogatásokat a befektetőknek és/vagy a befektetés tárgyát képező vállalkozásoknak, és saját jogán nem minősül a támogatások kedvezményezettjének, attól függetlenül, hogy a pénzügyi közvetítő jogi személy, vagy csupán olyan eszközcsomag, amelyet önálló alapkezelő társaság kezel.

(38)

Ugyanakkor azok az intézkedések, amelyek valamely pénzügyi közvetítő javára történő közvetlen transzferrel vagy a pénzügyi közvetítő általi társfinanszírozással járnak, támogatásnak minősülhetnek, kivéve, ha a szóban forgó transzfer vagy társfinanszírozás olyan feltételek mellett megy végbe, amelyek elfogadhatók lennének egy átlagos piacgazdasági szereplő számára.

(39)

Ha a kockázatfinanszírozási célú intézkedést megbízott szerv kezeli és az nem valósít meg az EFTA-állammal közös társfinanszírozást, akkor a megbízott fél a finanszírozást közvetítő eszköznek és nem támogatás kedvezményezettjének tekintendő, amennyiben nem részesül túlkompenzációban. Ugyanakkor ha a megbízott szerv a pénzügyi közvetítőkhöz hasonló módon finanszírozza az intézkedést vagy az EFTA-állammal közös társfinanszírozást valósít meg, akkor a Hatóságnak értékelnie kell, hogy a megbízott szerv részesült-e állami támogatásban.

(40)

Ha a pénzügyi közvetítő kezelője vagy az alapkezelő társaság (a továbbiakban: a kezelő) nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás során kerül kiválasztásra, vagy ha a kezelő díjazása teljes mértékben tükrözi a hasonló helyzetben alkalmazott aktuális piaci szinteket, vélelmezendő, hogy a kezelő nem részesül állami támogatásban.

(41)

Ha a pénzügyi közvetítő és annak kezelője állami szervezet, amely nem nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás során került kiválasztásra, abban az esetben tekintendő úgy, hogy nem részesül támogatásban, ha kezelői díja maximalizált, teljes díjazása pedig megfelel a szokásos piaci feltételeknek és teljesítményen alapul. Ezenkívül az állami pénzügyi közvetítők kezelésének üzleti alapon kell állnia, a kezelőknek pedig nyereségorientált módon, a szokásos piaci feltételek mellett (közvetlen állami ráhatástól függetlenül) kell meghozniuk a befektetési döntéseket. A magánbefektetőket továbbá ügyletenként nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás keretében kell kiválasztani. Megfelelő mechanizmusok útján ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az állam bármilyen módon beavatkozhasson az állami alap napi kezelési feladataiba.

(42)

Ha az állam a pénzügyi közvetítő útján hitelek vagy kezességvállalások – ideértve a viszontgaranciát is – formájában hajt végre befektetést, és a Hatóságnak a referencia-kamatlábra vonatkozó szabályaiban (18), illetve a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályaiban (19) meghatározott feltételek teljesülnek, akkor a pénzügyi közvetítő nem minősül állami támogatás kedvezményezettjének.

(43)

Az, hogy a pénzügyi közvetítők növelhetik vagyonukat, kezelőik pedig megbízások révén nagyobb árbevételt érhetnek el, a támogatási intézkedés csupán másodlagos gazdasági hatásának tekintendő, és nem minősül a pénzügyi közvetítő és/vagy annak kezelői részére nyújtott támogatásnak. Azonban ha a kockázatfinanszírozási célú intézkedés úgy került kialakításra, hogy e másodlagos hatást előre meghatározott egyedi pénzügyi közvetítőkhöz irányítsa, úgy kell tekinteni, hogy az érintett pénzügyi közvetítők közvetett támogatásban részesülnek.

2.1.3. A befektetés tárgyát képező vállalkozásoknak nyújtott támogatás

(44)

Ha a befektetők, a pénzügyi közvetítő vagy annak kezelői szintjén támogatásnyújtásra kerül sor, a Hatóság általában úgy tekinti, hogy a támogatás legalább részben a befektetés tárgyát képező vállalkozásokhoz kerül. Akkor is ez a helyzet, ha a pénzügyi közvetítő kezelői tisztán üzleti alapon hozzák befektetési döntéseiket.

(45)

Ha a megcélzott vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében hitelek vagy kezességvállalások formájában hajtanak végre befektetést, és teljesülnek a Hatóság referencia-kamatlábra vonatkozó szabályaiban, illetve a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályaiban meghatározott feltételek, akkor e vállalkozások nem minősülnek állami támogatás kedvezményezettjének.

2.2. Bejelentendő kockázatfinanszírozási támogatások

(46)

Az EFTA-államok a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése alapján kötelesek bejelenteni azokat a kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek (különösen, ha nem felelnek meg a piacgazdasági szereplő teszten), kívül esnek a de minimis rendelet hatályán és nem felelnek meg az általános csoportmentességi rendeletben szereplő, a kockázatfinanszírozási támogatásra vonatkozó összes feltételnek. A Hatóság az említett intézkedések EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségét az említett megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálja. Ez az iránymutatás azokra a kockázatfinanszírozási célú intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, amelyek valószínűleg összeegyeztethetőnek minősülnek az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, számos olyan feltételre figyelemmel, amelyeket részletesen ezen iránymutatás 3. szakasza ismertet. A szóban forgó intézkedések az alábbi három kategóriába sorolhatók.

(47)

Az első kategóriába azon kockázatfinanszírozási célú intézkedések tartoznak, amelyek olyan vállalkozásokat céloznak, amelyek nem teljesítik az általános csoportmentességi rendeletben a kockázatfinanszírozási támogatásra vonatkozóan felsorolt összes támogathatósági követelményt. Ezen intézkedésekkel kapcsolatban a Hatóság részletes előzetes értékelés elvégzését írja elő az EFTA-állam számára, mivel már nem vélelmezhető az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó, támogatható vállalkozásokat érintő piaci hiányosság. Ebbe a kategóriába különösen az alábbi vállalkozásokat célzó intézkedések tartoznak:

a)	kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok, amelyek meghaladják az általános csoportmentességi rendeletben a kkv-k fogalommeghatározásában rögzített határértékeket; (20)

b)	kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok;

c)	olyan vállalkozások, amelyek az első kereskedelmi értékesítésüket követő több mint hét év eltelte után jutnak az első kockázatfinanszírozási célú befektetéshez;

d)	olyan vállalkozások, amelyek az általános csoportmentességi rendeletben rögzített maximális összeget meghaladó teljes kockázatfinanszírozási befektetést igényelnek;

e)	olyan alternatív kereskedési platformok, amelyek nem teljesítik az általános csoportmentességi rendelet feltételeit.

(48)

A második kategória olyan intézkedéseket foglal magában, amelyeknek kialakítási paraméterei eltérnek az általános csoportmentességi rendeletben meghatározottaktól, ugyanakkor az ott meghatározott támogatható vállalkozásokat célozzák meg. Ezen intézkedések esetében a piaci hiányosság fennállását csak az általános csoportmentességi rendeletben rögzített határértékeket túllépő paraméterek alkalmazásának igazolásához szükséges mértékben kell bizonyítani. Ebbe a kategóriába különösen az alábbi esetek tartoznak:

a)	olyan pénzügyi eszközök, amelyekben a magánbefektetői részvétel az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott arányok alatt marad;

b)	olyan pénzügyi eszközök, amelyek kialakításának paraméterei meghaladják az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott felső határokat;

a kezességvállalásokon kívüli olyan pénzügyi eszközök, amelyeknél a pénzügyi közvetítők, befektetők vagy alapkezelő társaságok kiválasztása során a nyereségből származó elsőbbségi hozamokkal (nyereségnövelés) szemben előnyben részesítik az esetleges veszteségekkel szembeni védelmet (veszteségminimalizálás);

d)	fiskális ösztönzők a vállalati befektetők számára, ideértve a társbefektetőként eljáró pénzügyi közvetítőket vagy azok kezelőit is

(49)

A harmadik kategória olyan nagy programokra vonatkozik, amelyek általános csoportmentességi rendelet értelmében vett nagy költségvetésük miatt nem tartoznak az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá. E vizsgálat elvégzésekor a Hatóság ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az általános csoportmentességi rendeletben a kockázatfinanszírozási támogatásra előírt feltételek; amennyiben igen, értékeli, hogy a bejelentést alátámasztó előzetes értékelés fényében megfelelő-e az intézkedés kialakítása. Amennyiben valamely nagy program nem teljesíti a fent említett rendelkezésekben rögzített valamennyi támogathatósági és összeegyeztethetőségi kritériumot, a Hatóság mind a piaci hiányosság meglétét, mind az intézkedés kialakításának megfelelő voltát illetően alaposan megvizsgálja az előzetes értékelés kapcsán benyújtott bizonyítékokat. Emellett elvégzi az ilyen programok által az érintett piacokra gyakorolt esetleges negatív hatások részletes értékelését is.

(50)

A (47)–(49) bekezdésben ismertetett különböző tulajdonságok együttesen is megjelenhetnek egyazon kockázatfinanszírozási célú intézkedésen belül, ha ezt a piaci hiányosságok teljes körű vizsgálatával alátámasztott szempontok megfelelően indokolják.

(51)

Az ebben az iránymutatásban kifejezetten megengedett eltérésektől eltekintve a bejelentendő intézkedések fenti kategóriáinak értékelése során az általános csoportmentességi rendeletben a kockázatfinanszírozási támogatásra vonatkozóan előírt valamennyi egyéb feltétel irányadó.

2.3. Fogalommeghatározások

(52)

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

i. „alternatív kereskedési platform”: a 2004/39/EK irányelv (21) 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelynél a piacra bevezetett pénzügyi eszközök többségét kkv-k bocsátják ki;

ii. „szokásos piaci feltételek”: a szerződő felek közötti befektetési ügylet feltételei azonosak a független vállalkozások között létrejövő ügyletek feltételeivel, és mentesek az állami befolyás minden elemétől;

iii. „kivásárlás”: egy vállalkozás saját tőkéjéből legalább ellenőrző részesedés megvásárlása a jelenlegi tulajdonosoktól a vállalkozás eszközeinek és működésének átvétele céljából;

iv. „támogatható vállalkozások”: kkv-k, kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok és innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok;

v. „megbízott szerv”: az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely EFTA-állam tulajdonos, valamely EFTA-államban létrehozott pénzügyi intézmény, amelynek célja a közérdek állami hatóság felügyelete melletti megvalósítása, közjogi szerv vagy a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv. A megbízott szerv kiválasztható vagy közvetlenül kijelölhető, ha a kijelölés teljesíti a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22), vagy az irányelvet részben vagy egészben felváltó jogszabályban meghatározott feltételeket;

vi. „sajáttőke-befektetés”: közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében;

vii. „kilépés”: pénzügyi közvetítő vagy befektető részesedésének megszüntetése, amely történhet kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények/kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy befektető részére történő értékesítés, pénzügyi intézmény részére történő értékesítés, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés – beleértve az első nyilvános kibocsátást – révén;

viii. „tisztességes megtérülési ráta”: a belső megtérülési ráta elvárt mértéke, amely megegyezik a kockázattal korrigált diszkontrátával, és amely a befektetés kockázatának szintjét, valamint a magánbefektetők által befektetni kívánt tőke jellegét és mértékét tükrözi;

ix. „végső kedvezményezett”: olyan támogatható vállalkozás, amelyben egy kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés alapján befektetést hajtottak végre;

x. „pénzügyi közvetítő”: formájától és tulajdoni viszonyaitól függetlenül bármely pénzügyi intézmény, beleértve az alapok alapját, a magántőke-befektetési alapokat, a nyilvános befektetési alapokat, a bankokat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a kezességvállalásra létrehozott társaságokat;

xi. „első kereskedelmi értékesítés”: vállalkozás által termék- vagy szolgáltatási piacon történő első értékesítés, amelybe nem tartozik bele a piac tesztelése érdekében végrehajtott korlátozott értékesítés;

xii. „első veszteségviselő osztály”: a célportfólió várható veszteségeit magában foglaló, legnagyobb kockázattal járó, legrosszabb minősítésű ügyletrészsorozat;

xiii. „kiegészítő befektetés”: egy vállalkozásba történő egyszeri vagy ismételt kockázatfinanszírozási célú befektetést követő további befektetés;

xiv. „kezességvállalás”: harmadik fél újonnan létrejött kockázatfinanszírozási célú hitelügyleteiért (például adósságinstrumentumokért vagy lízingekért), valamint kvázi-sajáttőke instrumentumaiért való részleges vagy teljes felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás;

xv. „kezességvállalási korlát”: az állami befektető maximális kitettsége a biztosított portfólióra irányuló teljes befektetés százalékában kifejezve;

xvi. „kezességvállalási mérték”: a kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés keretében támogatható egyes tranzakciók esetében vállalt százalékos veszteségfedezeti arány;

xvii. „független magánbefektető”: a befektetés tárgyát képező támogatható vállalkozásban részesedéssel nem rendelkező magánbefektető, tulajdoni viszonyaiktól függetlenül ideértve az üzleti angyalokat és a pénzügyi intézményeket is, amennyiben az utóbbiak teljes felelősséget vállalnak befektetésükért; újonnan létrehozott vállalkozás esetén valamennyi magánbefektetőt, ideértve az alapítókat is, a vállalkozástól függetlennek kell tekinteni;

xviii. „innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan közepes piaci tőkeértékű vállalat, amelynek az általános csoportmentességi rendeletben meghatározottak szerinti kutatás-fejlesztési és innovációs költségei a) az összes működési költségnek legalább 15 %-át teszik ki a kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés alapján megvalósított első befektetést megelőző három év legalább egyikében, vagy b) az összes működési költségnek legalább 10 %-át teszik ki a kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés alapján megvalósított első befektetést megelőző három évben;

xix. „hiteleszköz”: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a kölcsönfelvevőt arra kötelezi, hogy a meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget; formáját tekintve lehet kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt;

xx. „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: ezen iránymutatás alkalmazásában olyan vállalkozás, amelynek az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletének 3., 4. és 5. cikke szerint számított alkalmazotti létszáma nem haladja meg az 1 500 főt. Ezen iránymutatás alkalmazásában egyetlen vállalkozásnak tekintendő több jogalany, amennyiben az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt bármely feltétel teljesül. Ez a fogalommeghatározás nem érinti az állami támogatást nem tartalmazó uniós/EGT-programok keretében igénybe vett pénzügyi eszközökre alkalmazott más fogalommeghatározásokat;

xxi. „természetes személy”: olyan, jogi személytől különböző személy, aki az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében nem minősül vállalkozásnak;

xxii. „új hitel”: új befektetés vagy működő tőke finanszírozása céljából újonnan kezdeményezett hiteleszköz, ide nem értve a meglévő hitelek refinanszírozását;

xxiii. „kiváltási tőke”: egy vállalkozás létező részvényeinek megvásárlása egy korábbi befektetőtől vagy tulajdonostól;

xxiv. „kockázatfinanszírozási célú befektetés”: a támogatható vállalkozásoknak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések, hitelek (ideértve a lízingeket és kezességvállalásokat), illetve ezek ötvözete;

xxv. „kvázisajáttőke-befektetés”: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, és amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ. A kvázisajáttőke-befektetés strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt tőkeként (ideértve a köztes finanszírozást is), és egyes esetekben tőkévé alakítható adósságként, vagy elsőbbségi tőkeként;

xxvi. „kis- és középvállalkozás (kkv)”: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozás;

xxvii. „kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalkozás, amelynek az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletének 3–5. cikke szerint számított alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 499 főt, és amelynek éves forgalma nem haladja meg a 100 millió EUR-t, vagy amelynek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 86 millió EUR-t; ezen iránymutatás alkalmazásában egyetlen vállalkozásnak tekintendő több jogalany, amennyiben az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt bármely feltétel teljesül. Ez a fogalommeghatározás nem érinti az állami támogatást nem tartalmazó uniós/EGT-programok keretében igénybe vett pénzügyi eszközökre alkalmazott más fogalommeghatározásokat;

xxviii. „teljes finanszírozás”: valamely támogatható vállalkozásban egy vagy több kockázatfinanszírozási célú befektetés útján, kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés alapján megvalósítható összes befektetés maximális összege, beleértve a kiegészítő befektetéseket is, a teljes mértékben magánjellegű, piaci feltételek mellett nyújtott, a kockázatfinanszírozási célú intézkedés hatálya alá nem tartozó befektetések kivételével;

xxix. „tőzsdén nem jegyzett vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely nem szerepel a tőzsde hivatalos jegyzékében, az alternatív kereskedési platformok kivételével.

3. A KOCKÁZATFINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

3.1. Közös értékelési elvek

(53)

Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Hatóság általában elemzi, hogy a támogatási intézkedés kialakítása biztosítja-e azt, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzés eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja az EGT-megállapodás szerződő felei (a továbbiakban: szerződő felek) közötti kereskedelemre és a versenyre gyakorolt, lehetséges negatív hatásait.

(54)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló 2012. május 8-i közlemény valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelése során alkalmazandó közös elvek azonosítására és meghatározására szólított fel. E célból a Hatóság csak azokat a támogatási intézkedéseket tekinti az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek, amelyek az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

a)	jól meghatározott közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás: az állami támogatási intézkedésnek közös érdekű célkitűzést kell szolgálnia az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének megfelelően (3.2. szakasz);

b)	az állami beavatkozás szükségessége: az állami támogatási intézkedésnek olyan esetre kell irányulnia, ahol a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában, piaci hiányosság megszüntetése útján nem tud megvalósítani (3.3. szakasz);

c)	a támogatási intézkedés megfelelősége: az állami támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie a közös érdekű célkitűzés kezeléséhez (3.4. szakasz);

d)	ösztönző hatás: a támogatásnak oly módon kell megváltoztatnia az érintett vállalkozás magatartását, hogy az olyan tevékenységekbe kezdjen, amelyeket támogatás nélkül nem vagy csak korlátozott mértékben vagy másképpen végezne (3.5. szakasz);

e)	a támogatás arányossága (minimumra korlátozott támogatás): a támogatás összegének az érintett vállalkozás kiegészítő befektetéseinek vagy többlettevékenységeinek az ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia (3.6. szakasz);

f)	a szerződő felek közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése: az állami támogatási intézkedés negatív hatásait kellőképpen korlátozni kell annak érdekében, hogy az intézkedés pozitív hatásai kerüljenek túlsúlyba (3.7. szakasz).

g)	a támogatás átláthatósága: az EFTA-államoknak, a Hatóságnak, a gazdasági szereplőknek és a nyilvánosságnak könnyen hozzá kell férniük a vonatkozó jogszabályokhoz és az odaítélt támogatásokkal kapcsolatos lényeges információkhoz (3.8. szakasz).

(55)

Egyes programkategóriák általános egyenlege az alábbi 4. szakaszban ismertetett utólagos értékelési követelmény hatálya alá eshet. Ilyen esetekben a Hatóság az érintett programok időtartamát korlátozhatja, meghosszabbításuk bejelentésének lehetősége mellett.

(56)

Bármely támogatás EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségének értékelése során a Hatóság figyelembe veszi az EGT-megállapodás 53. vagy 54. cikkének megsértésével kapcsolatos olyan eljárásokat, amelyek a támogatás kedvezményezettjét érinthetik, és amelyek lényegesek lehetnek a támogatásnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése szempontjából (23).

3.2. Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás

(57)

Az állami támogatásnak hozzá kell járulnia az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdésében meghatározott egy vagy több közös érdekű célkitűzés megvalósításához. A kockázatfinanszírozási támogatás esetében az általános szakpolitikai célkitűzés a következő: az életképes kkv-k, továbbá bizonyos esetekben a kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozási lehetőségeinek javítása azok korai fejlődési szakaszától növekedési szakaszukig, hogy hosszabb távon versenyképes, az általános gazdasági növekedéshez hozzájáruló kkv-finanszírozási piac alakulhasson ki az EGT területén.

3.2.1. Az intézkedés által elérni kívánt konkrét szakpolitikai célkitűzések

(58)

Az intézkedésnek a fenti 57. pontban meghatározott általános szakpolitikai célkitűzésekre figyelemmel konkrét szakpolitikai célkitűzéseket kell meghatároznia. Ennek érdekében az EFTA-államnak a szakpolitikai célok azonosítása és a megfelelő teljesítménymutatók meghatározása céljából előzetes értékelést kell végeznie. Az intézkedés terjedelmét és időtartamát a szakpolitikai célokhoz kell igazítani. A teljesítménymutatók általában a következőket tartalmazhatják:

a)	a magánszféra szükséges vagy tervezett befektetése;

b)	a befektetés tárgyát képező végső kedvezményezettek várható száma, beleértve az induló kkv-k számát is;

c)	a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtása során, a kockázatfinanszírozási célú befektetések eredményeként létrehozandó új vállalkozások becsült száma;

d)	a végső kedvezményezett vállalkozásokban a kockázatfinanszírozási célú intézkedés szerinti első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontja és a kilépés között létrehozott munkahelyek száma;

e)	adott esetben a piacgazdasági szereplő teszttel összhangban megvalósított befektetések aránya;

f)	olyan köztes célok és határidők, amelyek eléréséig egy előre meghatározott összeget vagy a költségvetés meghatározott százalékát be kell fektetni;

g)	a befektetésekkel kapcsolatban várt megtérülés/hozam;

h)	adott esetben a végső kedvezményezettek által a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtása során tett szabadalmi bejelentések.

(59)

Az (58) bekezdésben említett mutatók mind az intézkedés eredményességének értékelése, mind a kiválasztási folyamattal összefüggésben a pénzügyi közvetítő által kidolgozott befektetési stratégiák érvényességének értékelése szempontjából lényegesek.

3.2.2. A szakpolitikai célkitűzéseket megvalósító pénzügyi közvetítők

(60)

Annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedésbe bevont pénzügyi közvetítők megvalósítsák a vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket, különösen az alábbi 61. és 62. bekezdésben szereplő feltételeket kell teljesíteniük.

(61)

A pénzügyi közvetítő befektetési stratégiájának összhangban kell lennie az intézkedés szakpolitikai célkitűzéseivel. A kiválasztási folyamat során a pénzügyi közvetítőknek be kell mutatniuk, hogy az általuk javasolt befektetési stratégia hogyan járulhat hozzá a szakpolitikai célkitűzések és célok eléréséhez.

(62)

Az EFTA-állam például megfelelő figyelemmel kísérési és jelentéstételi mechanizmusokon, valamint az állami befektetők képviselőinek a pénzügyi közvetítő képviseleti testületeiben – mint például a felügyelőbizottságban vagy a tanácsadó testületben – történő képviseletén keresztül biztosítja, hogy a közvetítők befektetési stratégiája mindenkor összhangban legyen az előírt szakpolitikai céloknak. Megfelelő irányítási struktúra útján kell biztosítani, hogy a befektetési stratégia lényegi módosításához szükség legyen az EFTA-állam előzetes hozzájárulására. Az egyértelműség kedvéért rögzítjük, hogy az EFTA-állam nem vehet részt közvetlenül az egyedi befektetési vagy elidegenítési döntések meghozatalában.

3.3. Az állami beavatkozás szükségessége

(63)

Az állami támogatás csak akkor indokolt, ha az a közös célkitűzés elérését befolyásoló konkrét piaci hiányosságra irányul. A Hatóság úgy véli, hogy nincs olyan piaci hiányosság, amely általánosan érintené a kkv-k finanszírozási lehetőségeit; a fennálló hiányosság a kkv-k bizonyos csoportjaihoz kapcsolódik, az érintett EFTA-állam sajátos gazdasági helyzetének függvényében. Ez különösen (de nem kizárólagosan) a fennállásuk korai szakaszában lévő kkv-kat érinti, amelyek – növekedési kilátásaik ellenére – nem tudják bizonyítani a befektetőknek a hitelképességüket vagy az üzleti terveik megalapozottságát. A szóban forgó piaci hiányosság terjedelme ágazattól függően eltérő lehet mind az érintett vállalkozások, mind azok tőkekövetelménye szempontjából. Az információs aszimmetria miatt a piac számára nehézkes az ilyen kkv-k kockázat/nyereség profiljának, valamint a kockázattal kiigazított hozamot termelő képességének értékelése. Az említett kkv-k által a projektjük minőségével kapcsolatos információk megosztása terén tapasztalt nehézségek, vélt kockázatosságuk és gyenge hitelképességük magas ügyleti és ügynöki költségeket eredményez, és növelheti a befektetők kockázatkerülési hajlandóságát. A kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok hasonló nehézségekkel, ennélfogva pedig ugyanazzal a piaci hiányossággal szembesülhetnek.

(64)

Ezért a kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek olyan előzetes értékelésen kell alapulnia, amely igazolja a támogatható vállalkozásokat érintő finanszírozási hiányt a megcélzott fejlődési szakaszban, földrajzi területen és adott esetben gazdasági ágazatban. A kockázatfinanszírozási célú intézkedést úgy kell kialakítani, hogy az az előzetes értékelés során igazolt piaci hiányosságra irányuljon.

(65)

A magánfinanszírozás optimálistól elmaradó szintjét eredményező strukturális és ciklikus (vagyis a válsággal kapcsolatos) problémák egyaránt vizsgálandók. A vizsgálat során átfogóan elemezni kell a támogatható vállalkozások számára rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat, figyelembe véve a megcélzott földrajzi területen meglévő pénzügyi közvetítők számát, azok állami vagy magánjellegét, az érintett piaci szegmensben megvalósítandó befektetések volumenét, a potenciálisan támogatható vállalkozások számát és az egyes ügyletek átlagos értékét. Ennek az elemzésnek a kockázatfinanszírozási célú intézkedés bejelentését megelőző 5 év adatain kell alapulnia, ez alapján tartalmaznia kell a finanszírozási hiány jellegét és becsült nagyságát, vagyis a támogatható vállalkozások teljesítetlen finanszírozási igényét.

(66)

Az előzetes értékelést lehetőleg független szervezetnek kell elvégeznie, objektív és naprakész információk alapján. Az EFTA-államok meglévő értékelést is benyújthatnak, feltéve, hogy az a kockázatfinanszírozási célú intézkedés bejelentését megelőző 3 éven belül készült. A Hatóság fenntartja a jogot arra, hogy az előzetes értékelés megállapításainak vizsgálata során a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében megkérdőjelezze az adatok érvényességét.

(67)

Annak érdekében, hogy az intézkedésbe bevont pénzügyi közvetítők az azonosított piaci hiányosságot célozzák meg, átvilágítási eljárást kell lefolytatni azt biztosítandó, hogy a befektetési stratégia üzleti szempontból megalapozott, az azonosított szakpolitikai célkitűzésre összpontosít és megfelel a meghatározott támogathatósági követelményeknek és finanszírozási korlátozásoknak. Az EFTA-államoknak tehát olyan pénzügyi közvetítőket kell kiválasztaniuk, amelyek bizonyítani tudják, hogy az általuk javasolt befektetési stratégia üzleti szempontból megalapozott, és megfelelő kockázatdiverzifikációs szabályokat tartalmaz, amelyek célja a gazdasági megvalósíthatóság, valamint a befektetések mérete és területi kiterjedése szempontjából a hatékonysági szint elérése.

(68)

Ezenkívül az előzetes értékelés során számításba kell venni azokat a konkrét piaci hiányosságokat, amelyekkel a támogatható vállalkozások szembesülnek; erről lásd a (69)–(88) bekezdésben szereplő további útmutatást.

3.3.1. Az általános csoportmentességi rendelet hatályán kívül eső vállalkozási kategóriákra irányuló intézkedések

a) Kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok

(69)

Az általános csoportmentességi rendelet hatálya kizárólag a támogatható kkv-kra terjed ki. Ugyanakkor hasonló finanszírozási korlátokkal szembesülhetnek egyes olyan vállalkozások is, amelyek nem teljesítik a kkv meghatározásában foglalt létszám- vagy pénzügyi küszöbértékeket.

(70)

A valamely kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében támogatható vállalkozások körének a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokra történő kibővítése indokolt lehet, amennyiben arra ösztönzi a magánbefektetőket, hogy diverzifikáltabb, több be- és kilépési lehetőséget nyújtó portfólióba fektessenek. A portfólió kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokkal való bővítése a portfólió szintjén várhatóan csökkenti a kockázatot, ezáltal pedig növeli a befektetések hozamát. Ezért ez különösen eredményes módszer lehet az intézményi befektetők érdeklődésének felkeltésére a kockázatosabb korábbi szakaszban lévő vállalkozások iránt.

(71)

A fentiek fényében, továbbá feltéve, hogy az előzetes értékelés elegendő gazdasági bizonyítékot foglal magában, indokolt lehet támogatni a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokat. Vizsgálata során a Hatóság figyelembe veszi a megcélzott vállalkozások munka- és tőkeigényét, valamint azokat az egyéb feltételeket is, amelyek a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokat érintő különös finanszírozási korlátokat tükrözik (például rendelkeznek-e elegendő biztosítékkal egy nagyobb összegű hitelhez).

b) Innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok

(72)

A közepes piaci tőkeértékű vállalatok bizonyos körülmények között a kkv-kat érintő finanszírozási korlátokhoz hasonló korlátokkal szembesülhetnek. Ez lehet a helyzet azon közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek egyidejűleg végeznek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet, és hajtanak végre termelő létesítményre irányuló induló beruházást, ideértve a piaci bevezetés előkészítését is, és amelyek múltbeli eredményei alapján a potenciális befektetők nem képesek megfelelő képet kialakítani a szóban forgó tevékenységek eredményeinek piaci kilátásairól. Ilyen esetben ahhoz, hogy olyan fenntartható szintre növeljék a termelési kapacitásukat, amelyen önállóan is képesek magánfinanszírozási forráshoz jutni, az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak szükségük lehet kockázatfinanszírozási célú állami támogatásra. A 3.3.1. a) pontban tett megállapítás szerint azzal, hogy ilyen innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatokat szerepeltet a befektetési portfóliójában, a pénzügyi közvetítő eredményesen diverzifikálhatja az általa kínált befektetési lehetőségeket, amelyek így a potenciális befektetők szélesebb körét vonzhatják.

c) Olyan vállalkozások, amelyek az első kereskedelmi értékesítésüket követő több mint hét év eltelte után jutnak az első kockázatfinanszírozási célú befektetéshez

(73)

Az általános csoportmentességi rendelet hatálya azokra a kkv-kra terjed ki, amelyeknél a kockázatfinanszírozási célú intézkedés szerinti induló beruházás az első kereskedelmi értékesítést megelőzően, vagy az első kereskedelmi értékesítést követő 7 éven belül történik. A 7 éves időszakot követően a csoportmentesség csak a kiegészítő befektetésekre vonatkozik. Ugyanakkor a vállalkozások egyes típusai még mindig fejlődésük terjeszkedő/korai növekedési szakaszában lévőnek tekinthetők, ha az említett hétéves időszak után még mindig nem tudták kellően bizonyítani jövedelemtermelő képességüket és/vagy még mindig nem rendelkeznek kellően meggyőző eredményekkel és biztosítékokkal. Ez különösen igaz lehet a magas kockázatú ágazatokra, így például a biotechnológiára, a kulturális ágazatokra és a kreatív iparágakra, általánosabban véve pedig az innovatív kkv-kra (24). Ráadásul lehetséges, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek elegendő belső tőkével rendelkeznek induló tevékenységük finanszírozásához, csak egy későbbi szakaszban lesz szükségük külső finanszírozásra, például ahhoz, hogy kapacitásukat növelve kisméretű vállalkozásból nagyobb méretűvé alakuljanak. Előfordulhat, hogy ehhez nagyobb összegű befektetésre van szükség, mint amelyet saját forrásaikból elő tudnak teremteni.

(74)

Ez alapján megengedhetők olyan intézkedések, amelyek alapján az induló beruházás a célvállalkozás első kereskedelmi értékesítését követő hét év eltelte után valósul meg. Ilyen körülmények között a Hatóság előírhatja, hogy az intézkedésnek világosan meg kell határoznia a támogatható vállalkozások körét az előzetes értékelés során bemutatott bizonyítékok alapján, amelyek igazolják az adott vállalkozásokat befolyásoló konkrét piaci hiányosság fennállását.

d) Olyan vállalkozások, amelyek az általános csoportmentességi rendeletben rögzített maximális összeget meghaladó teljes kockázatfinanszírozási befektetést igényelnek

(75)

Az általános csoportmentességi rendelet támogatható vállalkozásonként határozza meg a kockázatfinanszírozás teljes összegének felső határát, amelybe beleértendők a kiegészítő befektetések is. Azonban egyes iparágakban – például az élettudományok, a környezetbarát technológia vagy az energia terén –, amelyekben az előzetesen szükséges kutatás vagy befektetés költségei viszonylag magasak, előfordulhat, hogy ez az összeg nem elegendő valamennyi szükséges befektetéshez, és ahhoz, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a vállalkozást. Ezért bizonyos körülmények között indokolt lehet engedélyezni, hogy a támogatható vállalkozásokba történő befektetés teljes összege meghaladja az előírt felső határt.

(76)

Ennélfogva a kockázatfinanszírozási célú intézkedések a maximális teljes összeget meghaladó támogatást nyújthatnak, amennyiben a tervezett finanszírozás összege tükrözi az előzetes értékelés során a megcélzott ágazatokra és/vagy területekre vonatkozóan azonosított finanszírozási hiány nagyságát és természetét. Ilyenkor a Hatóság figyelembe veszi, ha a célzott ágazatok tőkeigényesek, és/vagy azt, ha a befektetések bizonyos földrajzi területeken magasabb költséggel járnak.

e) Olyan alternatív kereskedési platformok, amelyek nem teljesítik az általános csoportmentességi rendelet feltételeit

(77)

A Hatóság elismeri, hogy az alternatív kereskedési platformok a kkv-k finanszírozási piacának fontos részét képezik, mivel egyrészt új tőkét vonzanak a kkv-kba, másrészt megkönnyítik a korábbi befektetők kilépését (25). Az általános csoportmentességi rendelet elismeri e platformok jelentőségét azáltal, hogy támogatja a tevékenységüket az ilyen platformokon jegyzett társaságokba befektető természetes személyekre irányuló fiskális ösztönzők segítségével vagy azzal, hogy lehetővé teszi az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás nyújtását a platformüzemeltetőnek, azzal a feltétellel, hogy a platformüzemeltetőnek kisvállalkozásnak kell minősülnie, és a támogatás nem léphet túl bizonyos küszöbértékeket.

(78)

Ugyanakkor az alternatív kereskedési platformok üzemeltetői alapításukkor nem feltétlenül számítanak kisvállalkozásnak. Hasonlóképpen, az általános csoportmentességi rendelet alapján az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás engedélyezett összege nem feltétlenül elegendő a platform létrehozásának támogatásához. Ráadásul az új platformok létrehozásához és bevezetéséhez elegendő forrás bevonása érdekében szükséges lehet fiskális ösztönzőket biztosítani a vállalati befektetők számára. Végül lehetséges, hogy a platform nemcsak kkv-kat jegyez, hanem olyan vállalkozásokat is, amelyek túllépik a kkv fogalmában meghatározott küszöbértékeket.

(79)

Ezért bizonyos körülmények között indokolt lehet a vállalati befektetőknek nyújtott fiskális ösztönzők lehetővé tétele, a kisvállalkozásnak nem minősülő platformüzemeltetők támogatása, az általános csoportmentességi rendeletben az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozóan meghatározottnál magasabb összegű befektetések lehetővé tétele alternatív kereskedési platform létrehozása céljából, vagy az olyan alternatív kereskedési platformok támogatásának lehetővé tétele, ahol a piacra bevezetett pénzügyi eszközök többségét kkv-k bocsátották ki. Ez összhangban van azzal a szakpolitikai célkitűzéssel, amely támogatja a kkv-k folyamatos finanszírozási láncon keresztül történő finanszírozáshoz jutását. Az előzetes értékelés során ezért bizonyítani kell olyan konkrét piaci hiányosság fennállását, amely az érintett földrajzi piacon hatással van az említett platformokra.

3.3.2. Olyan intézkedések, amelyeknek kialakítási paraméterei nem felelnek meg az általános csoportmentességi rendeletnek

a) Olyan pénzügyi eszközök, amelyekben a magánbefektetői részvétel az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott arányok alatt marad

(80)

Az egyes régiókra vagy EFTA-államokra ható piaci hiányosságok hangsúlyosabbak lehetnek, ha az adott területen belüli kkv-finanszírozási piac viszonylag elmaradott az érintett EFTA-állam egyéb régióihoz vagy más EFTA-államokhoz képest. Különösen azokra az EFTA-államokra lehet ez jellemző, amelyekben nincsenek stabilan jelen hivatalos kockázatitőke-befektetők vagy üzleti angyalok. Ezért az a célkitűzés, amely a hatékony kkv-finanszírozási piac e régiókban történő kialakításának ösztönzésére, valamint azon strukturális korlátok leküzdésére irányul, amelyek akadályozhatják a kkv-kat a kockázatfinanszírozáshoz való tényleges hozzáférésben, alapot adhat arra, hogy a Hatóság kedvezőbben álljon azokhoz az intézkedésekhez, amelyek lehetővé teszik a magánbefektetőknek az általános csoportmentességi rendeletben meghatározottnál kisebb arányú részvételét.

(81)

Ezenfelül az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott arányok alatti magánbefektetői részvétellel zajló kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket a Hatóság indokoltnak tarthatja akkor, ha kifejezetten az első kereskedelmi értékesítés előtti vagy az igazoló vizsgálati szakaszban lévő kkv-kat, vagyis hangsúlyosabb piaci hiányosság által érintett vállalkozásokat céloznak meg, feltéve, hogy a befektetés kockázatainak egy részét ténylegesen a részt vevő magánbefektetők viselik.

b) Olyan pénzügyi eszközök, amelyek kialakításának paraméterei meghaladják az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott felső határokat

(82)

Az általános csoportmentességi rendelet szerint a csoportmentesség kedvezménye azoknak az intézkedéseknek van fenntartva, amelyek esetében az állami és a magánbefektetők közötti, nem egyenlő feltételek szerinti veszteségmegosztás úgy került kialakításra, hogy az állami befektető első veszteségét korlátozza. Hasonlóképpen, a kezességvállalások esetében a csoportmentesség korlátozza a kezességvállalási mértéket és az állami befektetőt terhelő teljes veszteséget.

(83)

Azonban bizonyos körülmények között – kockázatosabb finanszírozási pozíció vállalása útján – az állami finanszírozás lehetővé teheti a magánbefektetők vagy -hitelezők számára, hogy további finanszírozást nyújtsanak. Az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott felső határokat meghaladó pénzügyi paraméterekkel rendelkező intézkedések értékelésekor a Hatóság számos, ezen iránymutatás 3.4.2. szakaszában ismertetett tényezőt vesz figyelembe.

c) A kezességvállalásokon kívüli olyan pénzügyi eszközök, amelyeknél a befektetők, a pénzügyi közvetítők és azok kezelőinek kiválasztása során előnyben részesítik a veszteségminimalizálást az aszimmetrikus nyereségrészesedéssel szemben

(84)

Az általános csoportmentességi rendelet szerint a pénzügyi közvetítőket, valamint a befektetőket vagy az alapkezelőket olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amely egyértelműen tartalmazza az intézkedés által elérni kívánt szakpolitikai célkitűzéseket, valamint az e célkitűzések elérésére kialakított pénzügyi paraméterek típusait. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi közvetítőket vagy azok kezelőit a 2004/18/EK irányelvvel (26) vagy annak helyébe lépő bármely jogszabállyal összhangban lévő eljárás útján kell kiválasztani. Amennyiben az említett irányelv nem alkalmazandó, a kiválasztási eljárásnak a szakképzett pénzügyi közvetítők, illetve alapkezelők körén belül a lehető legszélesebb választási lehetőséget kell biztosítania. Az eljárásnak mindenekelőtt lehetővé kell tennie az érintett EFTA-állam számára a pénzügyi közvetítők, illetve alapkezelők és a potenciális magánbefektetők közötti, tárgyalások eredményeként létrejött feltételek összehasonlítását azt biztosítandó, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés realisztikus befektetési stratégia mellett a lehető legkisebb állami támogatással vagy az egyenlő feltételektől való minimális eltéréssel vonzzon magánbefektetőket.

(85)

Az általános csoportmentességi rendelet szerint a kezelőkre vonatkozó kiválasztási szempontok között szerepelnie kell azon követelménynek, miszerint a kezességvállaláson kívüli eszközöknél „a nyereségrészesedést előnyben kell részesíteni a veszteségminimalizálással szemben”, annak érdekében, hogy korlátozzák a befektetés tárgyát képező vállalkozásokat kiválasztó kezelő túlzott kockázatvállalási hajlamát. Ennek célja annak biztosítása, hogy az intézkedés által tervezett pénzügyi eszköz formájától függetlenül a magánbefektetőknek vagy -hitelezőknek biztosított kedvezményes bánásmód összevetésre kerüljön a közérdekkel, azaz a rendelkezésre bocsátott állami tőke rulírozó jellege biztosításának, valamint az intézkedés hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának érdekével.

(86)

Bizonyos esetekben azonban szükségessé válhat a veszteségminimalizálás előnyben részesítése: nevezetesen akkor, ha az intézkedés olyan ágazatokra irányul, amelyekben magas a kkv-k nemteljesítési aránya. Ez lehet a helyzet azon intézkedések esetében, amelyek az első kereskedelmi értékesítés előtti vagy az igazoló vizsgálati szakaszban lévő kkv-kra, a jelentős technológiai akadályokkal küzdő ágazatokra vagy olyan ágazatokra irányulnak, amelyekben a vállalkozások nagymértékben függenek egy-egy olyan projekttől, amelyek jelentős összegű kezdeti befektetést igényelnek, és amelyek magas kockázati kitettséggel járnak, például a kulturális ágazatok és a kreatív iparágak esetében. A veszteségminimalizálási mechanizmusok előnyben részesítése olyan intézkedések esetében is igazolható, amelyek alapok alapjain keresztül működnek, és céljuk a magánbefektetők e szinten történő bevonzása.

d) Fiskális ösztönzők a vállalati befektetők számára, ideértve a társbefektetőként eljáró pénzügyi közvetítőket vagy azok kezelőit is

(87)

Míg az általános csoportmentességi rendelet hatálya az azon független magánbefektetőként eljáró természetes személyeknek nyújtott fiskális ösztönzőkre terjed ki, akik közvetve vagy közvetlenül kockázatfinanszírozást biztosítanak a támogatható kkv-knak, az EFTA-államok helyénvalónak találhatják olyan intézkedések bevezetését, amelyek hasonló ösztönzőket alkalmaznak a vállalati befektetők esetében. A különbség oka az, hogy a vállalati befektetők az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében vállalkozások. Ezért különös korlátozásoknak kell érvényesülniük az intézkedésre nézve annak érdekében, hogy a vállalati befektetők szintjén nyújtott támogatások arányosak maradjanak, és tényleges ösztönző hatással rendelkezzenek.

(88)

A pénzügyi közvetítők és azok kezelői csak annyiban lehetnek valamely fiskális ösztönző kedvezményezettjei, amennyiben társbefektetőként vagy társhitelezőként járnak el. A pénzügyi közvetítő vagy annak kezelői által az intézkedés végrehajtása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban nem nyújtható fiskális ösztönző.

3.4. A támogatási intézkedés megfelelősége

3.4.1. Az intézkedés más szakpolitikai eszközökhöz és más támogatási eszközökhöz viszonyított megfelelősége

(89)

Az azonosított piaci hiányosságok kezelése és az intézkedés által elérni kívánt szakpolitikai célkitűzések elérésének elősegítése érdekében a javasolt kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek megfelelő eszköznek kell lennie, és egyúttal a lehető legkevésbé torzító hatást kell gyakorolnia a versenyre. Az előzetes értékelés során megfelelően igazolni kell, hogy miért a kockázatfinanszírozási célú intézkedések adott formáját választott ák.

(90)

A Hatóság első lépésként mérlegeli, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés megfelelő eszköznek tekinthető-e – és ha igen, milyen mértékben – azokhoz az egyéb szakpolitikai eszközökhöz viszonyítva, amelyek a támogatható vállalkozásokban megvalósított kockázatfinanszírozási célú befektetések ösztönzésére irányulnak. Az állami támogatás mellett az EFTA-államok más szakpolitikai eszközökkel is előmozdíthatják a támogatható vállalkozások részére történő kockázatfinanszírozás-nyújtást. Egyéb kiegészítő szakpolitikai eszközöket is alkalmazhatnak mind a keresleti, mind a kínálati oldalon, például a pénzügyi piacok működését megkönnyítő szabályozási intézkedéseket, az üzleti környezetet fejlesztő intézkedéseket és a befektetési felkészültséggel kapcsolatos tanácsadó szolgáltatásokat, vagy a piacgazdasági szereplő tesztjével összhangban állami befektetéseket.

(91)

Az előzetes értékelésnek elemeznie kell az azonosított piaci hiányosságokra irányuló meglévő és – lehetőség szerint – tervezett nemzeti és EGT szakpolitikai intézkedéseket, figyelembe véve az egyéb szakpolitikai eszközök eredményességét és hatékonyságát. Az előzetes értékelés megállapításainak bizonyítaniuk kell, hogy az azonosított piaci hiányosságot állami támogatással nem járó más szakpolitikai eszköz segítségével nem lehet megfelelően megoldani. Ezenfelül a javasolt kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek összhangban kell lennie az érintett EFTA-állam azon általános politikájával, amely a kkv-k finanszírozáshoz jutására vonatkozik, és ki kell egészítenie az azonos piaci igényekkel foglalkozó szakpolitikai eszközöket.

(92)

Második lépésként a Hatóság mérlegeli, hogy a javasolt intézkedés megfelelőbb-e, mint az azonos piaci hiányosságra irányuló alternatív állami támogatási intézkedések. Ezzel kapcsolatban általános vélelem, hogy a pénzügyi eszközök kevésbé torzító hatásúak és ezért megfelelőbb eszköznek minősülnek, mint a közvetlen támogatások. Ugyanakkor a kockázatfinanszírozást elősegítő állami támogatás számos formában nyújtható, például szelektív fiskális eszközök vagy másodlagos kereskedelmi pénzügyi eszközök formájában, ideértve számos, különböző kockázat/nyereség jellemzővel bíró tőke- és adósságinstrumentumot, valamint kezességvállalást, továbbá a különféle teljesítési módokat és finanszírozási struktúrákat, amelyek megfelelősége a megcélzott vállalkozások és az adott finanszírozási hiány természetétől függ. A Hatóság ezért értékeli, hogy az intézkedés kialakítása hatékony finanszírozási struktúrát biztosít-e a fenntartható működés biztosításához, figyelembe véve az alap befektetési stratégiáját is.

(93)

E tekintetben a Hatóság kedvezően tekint azokra az intézkedésekre, amelyek a portfólió mérete és (különösen több EFTA-államban tevékenykedő alapok esetében) a földrajzi lefedettség szerint, valamint a portfólió diverzifikációja szempontjából kellően nagy alapokat vonnak be, mivel az ilyen alapok hatékonyabbak, ezáltal pedig vonzóbbak lehetnek a magánbefektetők számára. Egyes alapok alapjai teljesíthetik ezeket a feltételeket, feltéve, hogy a pénzügyi közvetítők különböző szintjeiből eredő általános kezelési költségeket a hatékonyság jelentős javulása ellensúlyozza.

3.4.2. A pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételek

(94)

Az általános csoportmentességi rendelet hatályán kívül eső pénzügyi eszközök esetében a Hatóság a (95)–(119) bekezdésekben rögzített elemeket mérlegeli.

(95)

Először is az intézkedésnek a piaci szereplőktől származó további finanszírozást kell mozgósítania. Az általános csoportmentességi rendeletben meghatározottnál alacsonyabb minimális magánbefektetési arányokat csak az előzetes értékelés során megállapított jelentősebb piaci hiányosságok indokolhatják. Ezzel kapcsolatban az előzetes értékelésnek ésszerűen meg kell becsülnie, hogy milyen szintű magánbefektetésre van szükség az intézkedés által megcélzott támogatható vállalkozások adott körét érintő piaci hiányosság fényében, azaz a várhatóan megvalósítható további magánbefektetéseket portfóliószinten vagy ügyletenként. Ezenkívül bizonyítani kell, hogy az intézkedés olyan további magánfinanszírozást ösztönöz, amelyet egyébként nem, vagy csak más formában, összegben, illetve eltérő feltételekkel bocsátottak volna rendelkezésre.

(96)

Azon kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében, amelyek kifejezetten az első kereskedelmi értékesítés előtt álló kkv-kra irányulnak, a Hatóság elfogadhatja, hogy a magánbefektetői részvétel szintje a szükséges aránynál alacsonyabb. Alternatív lehetőségként az ilyen befektetési célok esetében a Hatóság elfogadhatja, hogy a magánbefektetői részvétel nem független jellegű, vagyis azt például a kedvezményezett vállalkozás tulajdonosa biztosítja. Kellően indokolt esetben – a releváns piaci hiányosságra vonatkozó előzetes értékelésben szereplő gazdasági információk fényében – a Hatóság azon támogatható vállalkozások esetében is elfogadhatja az általános csoportmentességi rendeletben rögzítettnél alacsonyabb magánbefektetői részvételt, amelyek első kereskedelmi értékesítésük óta kevesebb mint 7 éve működnek a piacon.

(97)

Ha kockázatfinanszírozási célú intézkedés olyan támogatható vállalkozásokat céloz meg, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetés idején az első kereskedelmi értékesítéstől számítva több mint hét éve működnek a piacon, akkor az intézkedésnek megfelelő korlátozásokat kell tartalmaznia határidők (például hét év helyett tíz év) vagy más, a megcélzott vállalkozások fejlettségi fokához kapcsolódó, minőségi jellegű objektív szempontok formájában. Ilyen befektetési célok esetében a Hatóság rendszerint legalább 60 %-os részvételi arányt ír elő a magánbefektetők számára.

(98)

Másodszor a magánbefektetői részvétel javasolt szintjével együtt a Hatóság figyelembe veszi az állami és a magánbefektetők kockázatainak és nyereségének egyensúlyát is. E tekintetben a Hatóság kedvezően ítéli meg azokat az intézkedéseket, amelyeknél a veszteségeket a befektetők számára egyenlő feltételekkel osztják meg, a magánbefektetők pedig kizárólag nyereségnövelésre törekszenek. Főszabályként minél közelebb áll a kockázatok és a nyereség megosztása a tényleges kereskedelmi gyakorlathoz, a Hatóság annál nagyobb valószínűséggel fogad el kisebb arányú magánbefektetői részvételt.

(99)

Harmadszor fontos, hogy az intézkedés a finanszírozási struktúra milyen szintjén kívánja ösztönözni a magánbefektetéseket. Az alapok alapja szintjén a magánfinanszírozás-szerzési képesség a veszteségminimalizálási mechanizmusok szélesebb körű alkalmazásán múlhat. Azonban az ilyen mechanizmusokra való túlzott támaszkodás torzulásokat okozhat a támogatható vállalkozások kiválasztása során olyan esetekben, amikor a magánbefektetők a vállalkozásokba történő befektetés szintjén, ügyletenként avatkoznak be.

(100)

Annak vizsgálatakor, hogy szükség volt-e az intézkedés egyedi kialakítására, a Hatóság figyelembe veheti a kiválasztott magánbefektetők reziduális kockázatának – az állami befektető által vállalt várt és váratlan veszteségekhez viszonyított – súlyát, valamint az állami és a magánbefektetés várható megtérülésének egyensúlyát. Ennek megfelelően eltérő kockázati és nyereségprofil is elfogadható a magánbefektetések összegének olyan maximalizálása érdekében, amely nem ássa alá a befektetési döntések valódi nyereségorientált jellegét.

(101)

Negyedszer az ösztönzők pontos jellemzőit a pénzügyi közvetítők, valamint a befektetők vagy alapkezelők nyílt, megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárásán keresztül kell meghatározni. Ugyanígy az alapok alapjainak kezelői számára befektetési megbízásuk körében elő kell írni, hogy kötelesek a részalapok szintjén alkalmazható kedvező feltételeket megállapítani a támogatható pénzügyi közvetítők, alapkezelők vagy befektetők versenyen alapuló kiválasztási eljárása során.

(102)

Az intézkedés kialakítását alátámasztó különös pénzügyi feltételek szükségességének igazolása érdekében előfordulhat, hogy az EFTA-államoknak bizonyítaniuk kell, hogy a magánbefektetők kiválasztása során az eljárás valamennyi résztvevője az általános csoportmentességi rendelet által le nem fedett feltételeket követelt, vagy, hogy a tender eredménytelen volt.

(103)

Ötödször a pénzügyi közvetítő vagy az alapkezelő az EFTA-állam mellett társbefektetőként járhat el, feltéve, hogy ez minden lehetséges összeférhetetlenségi okot elkerül. A pénzügyi közvetítőnek az első veszteségviselő osztályban legalább 10 %-os részesedéssel kell rendelkeznie. Az ilyen társbefektetés hozzájárulhat annak biztosításához, hogy a befektetési döntések összhangban legyenek az érintett szakpolitikai célokkal. A kiválasztási szempontok között szerepelhet, hogy az alapkezelőnek képesnek kell lennie arra, hogy saját forrásaiból befektetést hajtson végre.

(104)

Végül az adósságinstrumentumokat alkalmazó kockázatfinanszírozási célú intézkedéseknek olyan mechanizmust kell tartalmazniuk, amely biztosítja, hogy a pénzügyi közvetítő az államtól szerzett előnyt továbbadja a végső kedvezményezett vállalkozásoknak, például alacsonyabb kamatlábak, csökkentett biztosítékkövetelmények, vagy ezek ötvözete formájában. A pénzügyi közvetítő az előnyt azáltal is továbbadhatja, hogy olyan vállalkozásokba fektet be, amelyek bár potenciálisan életképesek, a pénzügyi közvetítő belső minősítési kritériumai alapján olyan kockázati osztályba tartoznak, amelyekben a közvetítő a kockázatfinanszírozási célú intézkedés hiányában nem hajtana végre befektetést. A továbbadási mechanizmusnak megfelelő figyelemmel kísérési intézkedéseket, valamint visszakövetelési mechanizmust is magában kell foglalnia.

(105)

Az EFTA-államoknak a kockázatfinanszírozási célú intézkedésen belül számos pénzügyi eszköz bevezetésére van lehetőségük, így például sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetési instrumentumok, adósságinstrumentumok vagy kezességvállalások nem egyenlő feltételeken alapuló alkalmazására. A konkrét pénzügyi eszközök értékelése során a Hatóság az alábbi (106)–(119) bekezdésben felsorolt elemeket veszi figyelembe.

a) Tőkebefektetések

(106)

A tőkebefektetési eszközök valamely vállalkozásba történő tőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések formáját ölthetik, amelyek során a befektető tulajdon(i. részesedés)t vásárol az adott vállalkozásban.

(107)

A tőkeinstrumentumoknak számos olyan aszimmetrikus jellemzőjük lehet, amely alapján a befektetők eltérő bánásmódban részesülnek, mivel egyes eszközök nagyobb mértékű kockázatviseléssel, illetve nyereséggel járnak, mint mások. A magánbefektetők kockázatainak enyhítése érdekében az intézkedés kínálhat felfelé irányuló védelmet (ilyenkor az állami befektető lemond hozama egy részéről) vagy a veszteségek egy részével szembeni védelmet (a magánbefektető veszteségeinek korlátozása), illetve e kettő kombinációját.

(108)

A Hatóság megítélése szerint a nyereségnövelés által sokkal inkább összhangba kerülnek az állami és a magánbefektetők érdekei. Ezzel szemben a veszteségminimalizálás, amely alapján az állami befektető ki lehet téve a gyenge teljesítmény kockázatának, az érdekek összehangoltságának hiányát eredményezheti, valamint azt, hogy a pénzügyi közvetítők vagy a befektetők rosszul választanak.

(109)

A Hatóság véleménye szerint a maximalizált hozamokkal, (27) vételi opcióval (28) és aszimmetrikus jövedelem-/készpénzfelosztással (29) rendelkező tőkeinstrumentumok megfelelő ösztönzőknek tekintendők, különösen a kevésbé súlyos piaci hiányosságok esetében.

(110)

Azok a nem egyenlő feltételek szerinti veszteségmegosztási jellemzőkkel bíró tőkeinstrumentumok, amelyek meghaladják az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott határokat, csak olyan intézkedések esetében igazolhatók, amelyek az előzetes értékelés során azonosított súlyos piaci hiányosságok megoldására irányulnak, így például a túlnyomórészt az első kereskedelmi értékesítés előtti vagy az igazoló vizsgálati szakaszban lévő kkv-kra irányuló intézkedések esetében. A veszteségekkel szembeni túlzott védelem megelőzése érdekében maximalizálni kell az állami befektető első veszteségviselő osztállyal szembeni kitettségét.

b) Finanszírozott adósságinstrumentumok:hitelek

(111)

A kockázatfinanszírozási célú intézkedések keretében a hitelnyújtás a pénzügyi közvetítők vagy a végső kedvezményezettek szintjén valósulhat meg.

(112)

A támogatott adósságinstrumentumoknak számos formája lehet, ideértve az alárendelt kölcsönöket és a portfóliókockázat-megosztási kölcsönöket is. Az alárendelt kölcsönök a pénzügyi közvetítőknek nyújthatók azok tőkestruktúrájának megerősítéséhez, azzal a céllal, hogy további finanszírozást lehessen biztosítani a támogatható vállalkozásoknak. A portfóliókockázat-megosztási kölcsönök célja a hitelnyújtás azon pénzügyi közvetítők számára, amelyek vállalják a támogatható vállalkozások részére nyújtandó új hitelek vagy lízingek portfóliójának társfinanszírozását egy bizonyos társfinanszírozási arány erejéig, a portfólió hitelezési kockázatának hitelenkénti (lízingenkénti) alapon történő megosztása mellett. A pénzügyi közvetítő mindkét esetben társbefektetőként jár el a támogatható vállalkozások tekintetében, azonban az állami befektetőhöz/hitelezőhöz képest kedvezményes elbánásban részesül, mivel az eszköz csökkenti saját kitettségét az alapul szolgáló hitelportfólióból származó kockázatokkal szemben.

(113)

Ha az eszköz kockázatmérséklő tulajdonságai azt eredményezik, hogy az állami befektető/hitelező az általános csoportmentességi rendeletben rögzített maximumot meghaladóan első veszteségviselő pozícióba kerül, az intézkedés általában csak olyan súlyos piaci hiányosság esetén támasztható alá, amelyet egyértelműen azonosítani kell az előzetes értékelés során. A Hatóság kedvezően tekint azokra az intézkedésekre, amelyek egyértelműen maximalizálják az állami befektető által viselt első veszteségeket, különösen akkor, ha a felső határ nem haladja meg a 35 %-ot.

(114)

A portfóliókockázat-megosztási hiteleszközöknek biztosítaniuk kell a kiválasztott pénzügyi közvetítő társbefektetésének jelentős arányát. A társbefektetési arány akkor tekintendő jelentősnek, ha nem alacsonyabb, mint az alapul szolgáló hitelportfólió 30 %-a.

(115)

Ha a támogatott adósságinstrumentumokat már meglévő hitelek refinanszírozására használják, azok nem tekinthetők ösztönző hatásúnak, és az ilyen eszközök részét képező támogatási elemek nem tekinthetők összeegyeztethetőnek az EGT-megállapodással az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint.

c) Nem finanszírozott adósságinstrumentumok: kezességvállalások

(116)

A kockázatfinanszírozási célú intézkedések rendelkezhetnek a pénzügyi közvetítőkkel szembeni kezességvállalásról vagy viszontgaranciáról, és/vagy a végső kedvezményezettekkel szembeni kezességvállalásról. A kezességvállalás által érintett támogatható ügyletek csak újonnan szerzett, támogatható kockázatfinanszírozási célú hitelügyletek, például lízingek, valamint kvázisajáttőke-befektetési instrumentumok lehetnek, tőkeinstrumentumok nem.

(117)

A kezességvállalásokat portfóliószinten kell nyújtani. A pénzügyi közvetítők eldönthetik, hogy mely ügyleteket kívánják felvenni a kezességvállalással érintett portfólióba, feltéve, hogy a kiválasztott ügyletek megfelelnek a kockázatfinanszírozási célú intézkedés által meghatározott támogathatósági feltételeknek. A kezességvállalásokat olyan arányban kell kínálni, amely megfelelő szintű kockázat- és nyereségmegosztást biztosít a pénzügyi közvetítőkkel. Kellően indokolt esetekben – az előzetes értékelés eredményére figyelemmel – a kezességvállalási mérték meghaladhatja az általános csoportmentességi rendeletben rögzített maximális mértéket, de nem haladhatja meg a 90 %-ot. Ez lehet a helyzet a kölcsönökre vagy az első kereskedelmi értékesítésük előtt álló kkv-kban lévő kvázisajáttőke-befektetésekre vonatkozóan nyújtott kezességvállalások esetében.

(118)

A maximalizált kezességvállalások esetében a maximális mértéknek főszabályként csak a várható veszteségeket szabad fedeznie. Ha a váratlan veszteségeket is fedezi, akkor azok árát olyan szinten kell meghatározni, amely tükrözi a kiegészítő kockázati fedezetet. A maximális mérték általában nem haladhatja meg a 35 %-ot. Felső korlát nélküli kezességvállalások (olyan kezességvállalások, amelyek rendelkeznek kezességvállalási mértékkel, azonban maximális mértékkel nem) megfelelően indokolt esetekben nyújthatók; az ilyen kezességvállalások ára tükrözi a kezességvállalás által biztosított kiegészítő kockázati fedezetet.

(119)

A kezességvállalás korlátozott ideig, alapesetben legfeljebb 10 évig állhat fenn; ez nem érinti a kezességvállalás által lefedett egyedi adósságinstrumentumok lejáratát, amely későbbi is lehet. A kezességvállalás mértékét csökkenteni kell, ha a pénzügyi közvetítő egy adott időszakban nem vonja be a portfólióba a befektetések egy minimális összegét. A fel nem használt összegek tekintetében rendelkezésre tartási díjat kell kérni. Az olyan módszerek, mint a rendelkezésre tartási díjak, a kiváltó események vagy a köztes célok arra használhatók, hogy a közvetítőket a meghatározott mennyiségek elérésére ösztönözzék.

3.4.3. A fiskális eszközökre vonatkozó feltételek

(120)

Ahogy azt a 3.3.2. d) szakaszban említettük, az általános csoportmentességi rendelet hatálya a természetes személy befektetőket megcélzó fiskális ösztönzőkre korlátozódik. Ezért azokat az intézkedéseket, amelyek adózási ösztönzők segítségével bátorítják a vállalati befektetőket a támogatható vállalkozások akár közvetlen, akár közvetett – egy külön alapban vagy az ilyen vállalkozásokba befektető befektetési eszközök más típusaiban történő részesedésszerzésen keresztül történő – finanszírozására, be kell jelenteni a Hatóságnak.

(121)

Az EFTA-államoknak általános szabályként az előzetes értékelés során megállapított piaci hiányosságra kell alapozniuk a fiskális intézkedéseket, következésképpen az eszköznek a támogatható vállalkozások jól körülhatárolt kategóriáját kell megcéloznia.

(122)

A vállalati befektetők adózási ösztönzői nyereségadó-kedvezmények és/vagy a tőkenyereségre és az osztalékra vonatkozó adókedvezmények formájában jelenhetnek meg, ideértve az adójóváírásokat és -halasztásokat is. Végrehajtási gyakorlata kontextusában a Hatóság általában összeegyeztethetőnek tartja azokat a nyereségadó-kedvezményeket, amelyek konkrét határokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a befektető a befektetett összegnek maximum hány százalékának megfelelő összegben vehet igénybe adókedvezményt, valamint meghatározzák a befektető adókötelezettségéből levonható adókedvezmény maximális összegét. Ezenkívül a részesedések elidegenítéséből származó tőkenyereségadókötelezettség elhalasztható, ha a tőkenyereség egy meghatározott időszakon belül támogatható befektetésekbe újra befektetésre kerül, az említett részesedések elidegenítéséből származó veszteségek pedig levonhatók az olyan részesedésekből felhalmozódó nyereségből, amelyre szintén az említett adó vonatkozik.

(123)

A Hatóság általában úgy értékeli, hogy a fiskális intézkedések e fajtái megfelelőek, és ezért ösztönző hatásúak, amennyiben az EFTA-állam képes arra vonatkozóan bizonyítékot szolgáltatni, hogy a támogatható vállalkozások kiválasztása a befektetési követelmények jól felépített rendszerén alapul, amelyet megfelelően nyilvánosságra hoztak, és amely meghatározza a valamely igazolt piaci hiányosság által érintett támogatható vállalkozások jellemzőit.

(124)

A fiskális programok időtartama legfeljebb 10 év lehet, ez azonban nem érinti az intézkedések meghosszabbításának lehetőségét. Ha 10 év után a programot meghosszabbítják, az EFTA-állam a program végrehajtási időszakának eredményességét vizsgáló értékelés mellett köteles új előzetes értékelést is lefolytatni.

(125)

Elemzésében a Hatóság figyelembe veszi az adott nemzeti fiskális rendszer egyedi jellemzőit, az EFTA-államban már meglévő fiskális ösztönzőket, valamint ezen ösztönzők kölcsönhatását, melyek az adócsalással és az adóelkerüléssel szembeni küzdelmet célozzák. Biztosítani kell továbbá, hogy az adóhatóságok között az adócsalás és az adóelkerülés megelőzésére irányuló információcserére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók legyenek.

(126)

A fiskális előnynek minden olyan befektető számára elérhetőnek kell lennie, amely teljesíti az előírt feltételeket; a befektetők letelepedési helye alapján nem alkalmazható megkülönböztetés, feltéve, hogy az érintett EFTA-állam teljesíti a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelményeket. Az EFTA-államoknak ezért az intézkedés hatályát és technikai paramétereit illetően gondoskodniuk kell a megfelelő nyilvánosságról. Az említett paramétereknek magukban kell foglalniuk az egy befektető által az intézkedésből nyerhető maximális előnyt meghatározó szükséges plafonokat és felső értékeket, valamint az egy támogatható vállalkozásban végrehajtható befektetés maximális összegét.

3.4.4. Az alternatív kereskedési platformokat támogató intézkedésekre vonatkozó feltételek

(127)

Az általános csoportmentességi rendeletben rögzített határértékeket meghaladó alternatív kereskedési platformokat támogató támogatási intézkedéseket illetően a platform üzemeltetője köteles üzleti tervet rendelkezésre bocsátani, amely demonstrálja, hogy a támogatott platform 10 éven belül önfenntartóvá válhat. Ezenkívül a bejelentésben valószínű kontrafaktuális forgatókönyveket is vázolni kell, amelyek a szükséges finanszírozáshoz jutás szempontjából összevetik azokat a helyzeteket, amelyekkel a piacképes vállalkozások akkor találkoznának, ha a platform nem létezne.

(128)

A Hatóság kedvező bánásmódban részesíti a több EFTA-állam által létrehozott és több EFTA-államban működő alternatív kereskedési platformokat, mivel azok igen hatékonyak, és a magánbefektetők – különösen az intézményi befektetők – számára vonzóak lehetnek.

(129)

Meglévő platformok esetében a platform által javasolt üzleti stratégiának tartalmaznia kell, hogy a jegyzett vállalkozások tartósan alacsony száma miatt – ami likviditáshiányt okoz – az érintett platformnak rövid távon támogatásra van szüksége, jóllehet hosszú távon életképes. A Hatóság kedvezően ítéli meg az olyan EFTA-államokban létrehozandó alternatív kereskedési platform létrehozásához nyújtott támogatást, ahol nincs ilyen platform. Ha a támogatandó alternatív kereskedési platform egy meglévő tőzsde alplatformja vagy leányvállalata, a Hatóság különös figyelmet fordít az adott alplatformot érintő forráshiány értékelésére.

3.5. A támogatás ösztönző hatása

(130)

Az állami támogatás csak akkor minősülhet az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatással bír azáltal, hogy oly módon változtatja meg a támogatás kedvezményezettjének magatartását, hogy az olyan tevékenységekbe kezd, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy a piaci hiányosság fennállása miatt csak korlátozottabb mértékben végezne. A támogatható vállalkozások szintjén ösztönző hatás akkor van jelen, ha a végső kedvezményezett olyan források bevonására képes, amelyek formájukat, összegüket vagy időzítésüket tekintve egyéb módon nem lennének elérhetők számára.

(131)

A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek arra kell ösztönöznie a piaci befektetőket, hogy az aktuális szintet meghaladóan nyújtsanak finanszírozást az életképes támogatható vállalkozásoknak, és/vagy vállaljanak több kockázatot. A kockázatfinanszírozási célú intézkedés akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha úgy mozgósít befektetéseket piaci forrásokból, hogy a támogatható vállalkozásoknak nyújtott összes finanszírozás meghaladja az intézkedés költségvetését. Ezért a pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztása során központi szerepet kell kapnia a további magánbefektetések mozgósítására vonatkozó képességüknek.

(132)

Az ösztönző hatás értékelése szoros kapcsolatban áll a piaci hiányosság 3.3. szakaszban tárgyalt értékelésével. Ezenkívül az, hogy az intézkedés képes-e tőkeáttételi hatást kifejteni, végső soron attól függ, hogy az intézkedés hogyan valósítja meg az állami és a magánszférabeli finanszírozás-nyújtók kockázatainak és nyereségének egyensúlyát, ami ahhoz a kérdéshez is szorosan kapcsolódik, hogy a kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés megfelelő-e (lásd a fenti 3.4. szakaszt). Ezért ha megfelelően azonosították a piaci hiányosságot, és az intézkedés kialakítása megfelelő, feltételezhető az ösztönző hatás megléte.

3.6. A támogatás arányossága

(133)

Az állami támogatásnak arányosnak kell lennie az adott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében kezelendő piaci hiányossággal. A támogatást úgy kell kialakítani, hogy költséghatékony legyen, továbbá meg kell felelnie a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek. Ahhoz, hogy a támogatási intézkedés arányosnak minősüljön, a támogatásnak az azonosított finanszírozási hiány megszüntetése érdekében a piacról bevonzandó finanszírozáshoz feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozódnia, anélkül, hogy jogtalan előnyt eredményezne.

(134)

A végső kedvezményezettek szintjén a kockázatfinanszírozási támogatás főszabályként akkor tekintendő arányosnak, ha a kockázatfinanszírozási célú intézkedés alapján nyújtott konzorciális (állami és magán-) finanszírozás teljes összege az előzetes értékelés során azonosított finanszírozási hiányra korlátozódik. A befektetők szintjén a támogatást a minimális tőkeáttételi hatás elérése és a finanszírozási hiány megszüntetése érdekében bevonzandó magántőkéhez szükséges minimumra kell korlátozni.

3.6.1. A pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételek

(135)

Az intézkedésnek biztosítania kell, hogy a pénzügyi eszköz által a tőkeáttételi hatás maximalizálása és az azonosított piaci hiányosság kezelése érdekében nyújtott kedvezményes feltételek egyensúlyban legyenek azzal, hogy az eszköznek elegendő pénzügyi megtérülést kell biztosítania ahhoz, hogy működőképes maradjon.

(136)

Az ösztönzők pontos jellemzőit és értékét olyan nyílt, megkülönböztetésmentes kiválasztási eljáráson keresztül kell meghatározni, amelynek keretében a pénzügyi közvetítők, valamint a befektetők vagy alapkezelők felkérést kapnak ajánlataik bemutatására. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy ha ilyen eljárás során aszimmetrikus kockázattal kiigazított megtérülés vagy veszteségmegosztás kerül megállapításra, akkor a pénzügyi eszköz arányosnak minősül, és úgy tekintendő, hogy tisztességes megtérülési rátát tükröz. Ha az alapkezelőket olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki, amely előírja az ajánlattevők számára, hogy a kiválasztási eljárás keretében mutassák be befektetői bázisukat, akkor a magánbefektetők kiválasztását megfelelőnek kell tekinteni.

(137)

A valamely állami alap és az ügyletenként részt vevő magánbefektetők társbefektetése esetén az utóbbiakat minden egyes ügyletre vonatkozóan különálló, versenyen alapuló kiválasztási eljárás útján kell kiválasztani – ez a tisztességes megtérülési ráta megállapításának preferált módja.

(138)

Ha a magánbefektetőket nem ilyen eljárásban választják ki (például mert a kiválasztási eljárás nem hatékonynak vagy eredménytelennek bizonyult), a befektetők túlkompenzálásának elkerülése érdekében a tisztességes megtérülési rátát független szakértőnek kell megállapítania a piaci referenciaértékek és a piaci kockázat alapján, a diszkontált cash flow értékelési módszer alkalmazása révén. A fentiek alapján a független szakértőnek ki kell számítania a tisztességes megtérülési ráta minimális szintjét, amelyhez a kockázatok kifejezése érdekében megfelelő árrést kell hozzáadnia.

(139)

Ilyen esetben a független szakértőt megfelelő szabályok szerint kell kijelölni. A szakértőnek legalább a következő feltételeknek meg kell felelnie: engedéllyel kell rendelkeznie az ilyen jellegű tanácsadásra, szerepelnie kell a megfelelő szakmai szövetségek nyilvántartásában, be kell tartania az említett szövetségek által kiadott etikai és szakmai szabályokat, függetlennek kell lennie, továbbá felelősséggel tartozik az általa adott szakvélemény pontosságáért. A független szakértőket alapszabályként nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kell kiválasztani. Ugyanaz a független szakértő három év alatt legfeljebb egy alkalommal vehető igénybe.

(140)

A fentiek alapján az intézkedés különféle aszimmetrikus nyereségrészesedést alkalmazó vagy aszimmetrikusan időzített állami és magánbefektetéseket tartalmazhat, amennyiben a magánbefektetők várható kockázattal kiigazított megtérülése a tisztességes megtérülési rátára korlátozódik.

(141)

A Hatóság általános elvként úgy tekinti, hogy egyrészről az EFTA-állam, másrészről a pénzügyi közvetítők, vagy azok kezelői gazdasági érdekeinek összehangolása minimalizálhatja a támogatást. Az érdekeket mind az egyedi szakpolitikai célok megvalósítása, mind az eszközbe történő állami befektetés pénzügyi teljesítménye szempontjából össze kell hangolni.

(142)

A pénzügyi közvetítő vagy az alapkezelő az EFTA-állam mellett társbefektetőként járhat el, feltéve, hogy a társbefektetés feltételei minden lehetséges összeférhetetlenségi okot kizárnak. Az ilyen társbefektetés arra ösztönözheti az alapkezelőt, hogy befektetési döntéseit összehangolja a meghatározott szakpolitikai célokkal. A kiválasztási szempontok között szerepelhet, hogy az alapkezelőnek képesnek kell lennie arra, hogy saját forrásaiból befektetést hajtson végre.

(143)

A pénzügyi közvetítők vagy az alapkezelők díjazásának a kockázatfinanszírozási célú intézkedés típusától függően éves kezelői díjat, valamint teljesítményalapú ösztönzőket, pl. nyereségrészesedést is magában kell foglalnia.

(144)

A díjazásban jelentős összegű teljesítményalapú elemnek kell szerepelnie, amely a pénzügyi teljesítmény és az előre meghatározott konkrét szakpolitikai célok elérésének ellenértéke. A szakpolitikával kapcsolatos ösztönzőknek egyensúlyban kell lenniük a pénzügyi teljesítményen alapuló ösztönzőkkel – ez utóbbiaknak biztosítaniuk kell, hogy a jövőbeli befektetés tárgyát képező, támogatható vállalkozások kiválasztása hatékony legyen. Ezenkívül a Hatóság mérlegeli az EFTA-állam és a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodásban rögzített szankciókat, amelyek akkor alkalmazandók, ha az előírt szakpolitikai célok nem valósulnak meg.

(145)

A teljesítményalapú díjazás mértékének a megcélzott piaci szegmens gyakorlata alapján indokoltnak kell lennie. A kezelőknek nemcsak a sikeres folyósítás és a bevont magántőke összege után jár díjazás, hanem a befektetések nyereséges megtérülése, így például egy bizonyos minimális megtérülési arány vagy elvárt hozam feletti jövedelem vagy tőkebevétel után is.

(146)

A kezelői díj teljes összege nem haladhatja meg az érintett pénzügyi eszköz megvalósításához szükséges működési és kezelési költségeknek a piaci gyakorlatnak megfelelő, indokolt nyereséggel növelt mértékét. A szóban forgó díjak nem tartalmazhatják a befektetési költségeket.

(147)

Tekintve, hogy a pénzügyi közvetítőket vagy adott esetben kezelőiket nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kell kiválasztani, az általános díjstruktúra az adott kiválasztási eljárás pontozása körében kerülhet értékelésre, a maximális díjazást pedig e kiválasztás alapján lehet meghatározni.

(148)

Megbízott szerv közvetlen kijelölése esetén a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az éves kezelői díjnak a teljesítményalapú ösztönzők nélküli összege főszabályként nem haladhatja meg az alapnak juttatott tőke 3 %-át.

3.6.2. A fiskális eszközökre vonatkozó feltételek

(149)

Az egyetlen kedvezményezett vállalkozásban végrehajtott összes befektetés összege nem haladhatja meg az általános csoportmentességi rendelet kockázatfinanszírozásra vonatkozó rendelkezéseiben rögzített maximális összeget.

(150)

Az adókedvezmény fajtájától függetlenül a kedvezményre jogosító részesedéseknek az előzetes értékelés során meghatározott támogatható vállalkozás által újonnan kibocsátott, maximális kockázatú törzsrészvényeknek kell lenniük, amelyeket legalább 3 évig meg kell tartani. A kedvezmény nem érhető el azon befektetők számára, akik nem függetlenek a befektetés tárgyát képező vállalkozástól.

(151)

A nyereségadó-kedvezmény esetében a támogatható vállalkozások részére finanszírozást biztosító befektetők a kedvezményre jogosító befektetések összegének indokolt aránya erejéig jogosultak a kedvezményre, amennyiben a befektetőnek a fiskális intézkedést megelőzően megállapított maximális nyereségadó-kötelezettsége nem kerül túllépésre. A Hatóság indokoltnak tekinti az adókedvezményt a befektetett összeg 30 %-ában maximalizálni. A részesedések elidegenítéséből származó veszteségek beszámíthatók a nyereségadóval szemben.

(152)

Az osztalékokra vonatkozó adókedvezmény esetében a kedvezményre jogosító részesedésekre tekintettel kapott összes osztalék teljes mértékben mentesülhet a nyereségadó alól. Hasonlóképpen, a tőkenyereségadó-kedvezmények esetében a kedvezményre jogosító részesedések értékesítéséből befolyó nyereség teljes mértékben mentesülhet a tőkenyereségadó alól. Emellett a kedvezményre jogosító részesedések elidegenítéséből származó tőkenyereségadó-kötelezettség elhalasztható, ha a tőkenyereség egy éven belül újra befektetésre kerül új kedvezményre jogosító részesedésekbe.

3.6.3. Az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó feltételek

(153)

Annak érdekében, hogy az alternatív kereskedési platform üzemeltetőjének nyújtott támogatás arányossága megfelelően vizsgálható legyen, a nyújtott állami támogatás a platform létrehozása kapcsán felmerült befektetési költségek legfeljebb 50 %-át fedezheti.

(154)

A vállalati befektetőknek nyújtott fiskális ösztönzők esetében a Hatóság az intézkedést az ezen iránymutatásban a fiskális eszközökre vonatkozóan meghatározott feltételek alapján értékeli.

3.7. A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése

(155)

Az állami támogatási intézkedést olyan módon kell kialakítani, hogy korlátozza az EGT-n belül folyó verseny torzulását. Az intézkedés általános pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell a negatív hatásokat. A kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében a potenciális negatív hatásokat minden olyan szinten értékelni kell, ahol a támogatás megjelenhet, azaz a befektetők, a pénzügyi közvetítők és azok kezelői, valamint a végső kedvezményezettek szintjén.

(156)

Ahhoz, hogy a Hatóság értékelni tudja a várható negatív hatásokat, az EFTA-állam az előzetes értékelés keretében benyújthatja a rendelkezésére álló elemzéseket, valamint a támogatható vállalkozások, a finanszírozási struktúrák, a kialakítási paraméterek és a földrajzi terület szempontjából hasonló, korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket.

(157)

Először is, a kockázatfinanszírozás nyújtására szolgáló piac szintjén az állami támogatás a magánbefektetők kiszorítását eredményezheti. Ez csökkentheti a magánbefektetők arra irányuló ösztönzőit, hogy finanszírozást nyújtsanak a támogatható vállalkozásoknak, és arra ösztönözheti őket, hogy megvárják, amíg az állam támogatást nyújt az ilyen befektetésekhez. Ennek kockázata annál jelentősebbé válik, minél nagyobb a végső kedvezményezettben megvalósított összes finanszírozás összege, minél nagyobb méretűek a szóban forgó kedvezményezett vállalkozások, és fejlődésük minél előrehaladottabb szakaszában vannak, mivel a magánfinanszírozás egyre inkább elérhetővé válik az említett körülmények között. Ezenkívül az állami támogatás nem válthatja fel a befektetések olyan szokásos üzleti kockázatát, amelyet a befektetők az állami támogatás hiányában is vállaltak volna. Ugyanakkor amennyiben a piaci hiányosság megfelelően meghatározásra kerül, kevésbé valószínű, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés az említett kiszorítással jár.

(158)

Másodszor, a pénzügyi közvetítők szintjén a támogatásnak torzító hatása lehet abban az értelemben, hogy megnövelheti vagy fenntarthatja valamely közvetítő piaci erejét, például egy adott régió piacán. Ha a támogatás közvetlenül nem is növeli a pénzügyi közvetítő piaci erejét, erre közvetetten alkalmas lehet azáltal, hogy gátolja a meglévő versenytársak terjeszkedését, a versenytársak kilépését idézi elő, vagy elbátortalanítja az új versenytársakat a piacra lépéstől.

(159)

A kockázatfinanszírozási célú intézkedéseknek olyan növekedésorientált vállalkozásokra kell irányulniuk, amelyek magánforrásokból nem képesek kellő mennyiségű finanszírozást bevonzani, kockázatfinanszírozási célú állami támogatás révén azonban életképessé válhatnak. Egy olyan intézkedés azonban, amely olyan állami alap felállításáról rendelkezik, amelynek befektetési stratégiája nem bizonyítja kellően a megcélzott támogatható vállalkozások potenciális életképességét, nem valószínű, hogy megfelelőnek minősül a mérlegelés során, mivel ilyen esetben kockázatfinanszírozási célú befektetés vissza nem térítendő támogatásnak minősülhet.

(160)

Mivel az általános csoportmentességi rendelet kockázatfinanszírozási rendelkezéseiben a kereskedelmi alapkezelésre és a nyereségorientált döntéshozatalra vonatkozóan meghatározott feltételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a végső kedvezményezett vállalkozások kiválasztása kereskedelmi logikát kövessen, e feltételektől nem lehet eltérni ezen iránymutatás alapján még akkor sem, ha az intézkedés állami pénzügyi közvetítőket érint.

(161)

A kisméretű, korlátozott regionális dimenziójú és megfelelő irányítási rendszer nélkül működő befektetési alapokat elemezzük annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nem hatékony piaci struktúrák fenntartásának kockázata. Amennyiben nincs elegendő számú, befektetési célként támogatható vállalkozás és ehhez kapcsolódóan nincs lehetőség diverzifikációra, a területi kockázatfinanszírozási célú támogatási programok nem feltétlenül megfelelő nagyságrendűek és hatókörűek, ami csökkentheti az ilyen alapok hatékonyságát, és azt eredményezheti, hogy kevésbé életképes vállalkozásoknak ítélnek oda támogatást. E befektetések torzíthatják a versenyt, és jogtalan előnyöket biztosíthatnak egyes vállalkozásoknak. Ráadásul az ilyen alapok kevésbé vonzóak lehetnek a magánbefektetők, különösen az intézményi befektetők számára, mivel inkább területi szakpolitikai célkitűzéseket szolgáló eszköznek tekinthetők, semmint olyan életképes üzleti lehetőségnek, amely a befektetés után elfogadható megtérülést nyújt.

(162)

Harmadszor, a végső kedvezményezettek szintjén a Hatóság megvizsgálja, hogy az intézkedés torzító hatást gyakorol-e azokra a termékpiacokra, amelyeken az adott vállalkozások versenyeznek. Például az intézkedés torzíthatja a versenyt, ha alulteljesítő ágazatokba tartozó vállalkozásokra irányul. Az alulteljesítő piacon az állami támogatás kiváltotta jelentős kapacitásbővülés indokolatlanul torzíthatja a versenyt, mindenekelőtt azért, mert a kapacitásfelesleg létrehozásának vagy fenntartásának eredményeként csökkenhetnek a haszonkulcsok és a versenytársak beruházásai, vagy akár ahhoz is vezethet, hogy a versenytársak elhagyják a piacot. A piacra lépésben is akadályozhatja a vállalkozásokat. Így nem hatékony piaci struktúra alakul ki, ami hosszú távon káros a fogyasztókra nézve. Amennyiben a megcélzott ágazatba tartozó piac növekvő, akkor általában kevésbé kell tartani attól, hogy a támogatás negatívan fogja érinteni a dinamikus ösztönzőket, vagy hogy indokolatlanul gátolja a piaci ki- vagy belépést. A Hatóság ezért a potenciális kereslethez mérten megvizsgálja az adott ágazat termelési kapacitását. Annak érdekében, hogy a Hatóság az értékelést elvégezhesse, az EFTA-államnak jeleznie kell, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés ágazatspecifikus, vagy egyes ágazatokat másokkal szemben előnyben részesít-e.

(163)

Az állami támogatás akadályozhatja a piaci mechanizmusokat abban, hogy hatékony eredményeket érjenek el a leghatékonyabb termelők jutalmazása révén, illetve azáltal, hogy növelik a legkevésbé hatékony termelőre nehezedő nyomást, melynek hatására az javítja eredményeit, szerkezetátalakításba kezd, vagy kilép a piacról. Ha nem hatékony cégek támogatásban részesülnek, az azt is megakadályozhatja, hogy más vállalkozások belépjenek a piacra vagy növeljék piaci részesedésüket, és gyengítheti azokat a tényezőket, amelyek a versenytársakat innovációra ösztönzik.

(164)

A Hatóság a vállalkozások áthelyezésének potenciális negatív hatásait is megvizsgálja. Ezzel kapcsolatban a Hatóság elemzi, hogy lehet-e arra számítani, hogy a regionális alapok ösztönözni fogják a vállalkozások EGT-n belüli áthelyezését. Ha a pénzügyi közvetítő tevékenysége olyan nem támogatott területre összpontosul, amely támogatott területekkel, vagy olyan területtel határos, amelynek a célterületnél magasabb a regionális támogatási intenzitása, fokozottabb az említett torzulás veszélye. A csak bizonyos ágazatokra összpontosító regionális kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek is lehetnek negatív áttelepülési hatásai.

(165)

Ha az intézkedés negatív hatást gyakorol, az EFTA-államnak az adott torzulásokat minimalizáló eszközöket kell azonosítania. Például az EFTA-állam bizonyíthatja, hogy ezek a negatív hatások a minimumra korlátozódnak, figyelembe véve például az összes befektetés összegét, a kedvezményezettek számát és jellegét és a megcélzott ágazatok jellemzőit. A pozitív és a negatív hatások mérlegelése során a Hatóság a hatások nagyságrendjét is figyelembe veszi.

3.8. Átláthatóság

(166)

Az EFTA-államoknak átfogó állami támogatási weboldalon nemzeti vagy regionális szinten a következő információkat kell közzétenniük:

i.	a támogatási program szövegét és végrehajtási rendelkezéseit;

ii.	a támogatást nyújtó hatóság megnevezését;

iii.	az intézkedés alapján történő EFTA-állam részvételének teljes összegét;

iv.	adott esetben a megbízott szerv, valamint a kiválasztott pénzügyi közvetítők megnevezését;

az intézkedés keretében támogatott vállalkozás megnevezését, valamint a vállalkozás típusára vonatkozó információkat (kkv, kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalat, innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalat); a 2-es szintű statisztikai régió (30)) szerinti azon régió megnevezését, ahol a vállalkozás található; NACE-csoport szintjén azt az elsődleges gazdasági ágazatot, amelyben a vállalkozás a tevékenységét folytatja; a befektetés formáját és összegét. E követelménytől el lehet tekinteni azon kkv-k esetében, amelyek nem hajtottak végre kereskedelmi értékesítést, valamint a végső kedvezményezett vállalkozásban megvalósított azon befektetések esetében, amelyeknek összege nem éri el a 200 000 EUR-t;

vi.

a fiskális kockázatfinanszírozási célú támogatási programok esetében a kedvezményezett vállalati befektetők nevét (31), valamint a nyújtott fiskális előny összegét, amennyiben az meghaladja a 200 000 EUR-t. Ez utóbbi 2 millió EUR-s tartományokban nyújtható. Ezeket az információkat a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (32).

3.9. Támogatáshalmozódás

(167)

A kockázatfinanszírozási támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatási intézkedéssel halmozható.

(168)

A kockázatfinanszírozási támogatás a csoportmentességi rendeletben vagy a Hatóság határozatában az egyes esetekre jellemző körülményektől függően meghatározott finanszírozási plafon mértékéig halmozható más olyan állami támogatási intézkedésekkel, amelyeknek nincsenek elszámolható költségei, vagy az azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedésre irányuló csekély összegű támogatással.

(169)

Az az EGT intézmények, ügynökségek, közös vállalkozások és egyéb szervek által központilag kezelt EFTA-finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik az EFTA-állam ellenőrzése alá, nem minősül állami támogatásnak. Ha ez az EGT-finanszírozás állami támogatással párosul, akkor csak az utóbbi vehető figyelembe annak megállapítása céljából, hogy a bejelentési küszöböket és a maximális támogatási összegeket betartották-e, feltéve, hogy az azonos elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az EGT-jog vonatkozó szabályaiban meghatározott legkedvezőbb finanszírozási arányt.

4. ÉRTÉKELÉS

(170)

A verseny és a kereskedelem torzulásának további mérséklése érdekében a Hatóság egyes programok esetében előírhatja, hogy azok időtartamát korlátozzák, és azokra vonatkozóan végezzenek a következő kérdésekre kiterjedő értékelést:

a)	a támogatási intézkedés hatékonysága az előre meghatározott általános és különös célkitűzések és mutatók tekintetében; és

b)	a kockázatfinanszírozási célú intézkedés piacra és a versenyre gyakorolt hatása.

(171)

A következő támogatási programokra vonatkozóan kérhető értékelés:

a)	nagy programok;

b)	regionális hatókörű programok;

c)	szűk ágazati hatókörű programok;

d)	módosított programok, amennyiben a módosítás a támogathatósági feltételeket, a befektetés összegét vagy a pénzügyi kialakítási paramétereket is érinti; az értékelés benyújtható a bejelentés részeként;

e)	újszerű jellemzőkkel rendelkező programok;

f)	olyan programok, amelyek esetében a potenciális negatív hatások fényében a Hatóság az intézkedést jóváhagyó határozatában ezt kéri.

(172)

Az értékelést az állami támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell végeznie közös módszertan (33) alapján, és azt nyilvánosságra kell hozni. Ahhoz, hogy a Hatóság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, az értékelést megfelelő időben – és a program lejártakor mindenképpen – be kell nyújtani a Hatóság számára. Az elvégzendő értékelés pontos terjedelmét és végrehajtásának módját a támogatási programot jóváhagyó határozatban kell meghatározni. Az összes hasonló célra irányuló későbbi támogatási intézkedés során figyelembe kell venni az értékelés eredményeit.

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5.1. A kockázati tőkéről szóló iránymutatás meghosszabbítása

(173)

A Hatóság kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló iránymutatása 2014. június 30-ig alkalmazandó.

5.2. A szabályok alkalmazhatósága

(174)

A Hatóság az ezen iránymutatásban rögzített elveket alkalmazza a 2014. július 1. és 2020. december 31. között odaítélendő valamennyi kockázatfinanszírozási támogatás összeegyeztethetőségének értékelésére.

(175)

A 2014. július 1-je előtt jogtalanul odaítélt vagy odaítélendő kockázatitőke-támogatás az odaítélés napján hatályos szabályok alapján kerül értékelésre.

(176)

A magánbefektetők jogos elvárásainak védelme érdekében az olyan kockázatfinanszírozási programok esetében, amelyek a magántőke-befektetési alapok állami finanszírozásával járnak, azt, hogy a szabályok alkalmazhatók-e a kockázatfinanszírozási célú intézkedésre, az a nap határozza meg, amelyen az állami forrásokat a magántőke-befektetési alapok rendelkezésére bocsátják, amely a finanszírozási megállapodás aláírásának napjával egyezik meg.

5.3. Megfelelő intézkedések

(177)

A Hatóság úgy ítéli meg, hogy ezen iránymutatás végrehajtása az EFTA-államokban a kockázatitőke-támogatásra vonatkozó értékelési alapelvek lényegi változásához vezet. Emellett, a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyainak fényében szükségesnek tűnik a kockázatitőke-támogatási programok további indokoltságának és hatékonyságának felülvizsgálata. Ezen okok miatt a Hatóság a következő megfelelő intézkedéseket javasolja az EFTA-államoknak a felügyeleti és bírósági megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (1) bekezdésével összhangban:

a)	Ha szükséges, az EFTA-államoknak az ezen iránymutatás közzétételét követő hat hónapon belül módosítaniuk kell meglévő kockázatitőke-támogatási programjaikat annak érdekében, hogy azok megfeleljenek ennek az iránymutatásnak.

Felkérjük az EFTA-államokat, hogy az ezen iránymutatás közzétételétől számított két hónapon belül adják kifejezett, feltétel nélküli beleegyezésüket e javasolt megfelelő intézkedésekhez. Válaszadás hiányában a Hatóság azt feltételezi, hogy az adott EFTA-állam nem ért egyet a javasolt intézkedésekkel.

(178)

A magánbefektetők jogos elvárásainak védelme érdekében az EFTA-államoknak nem kell megfelelő intézkedéseket végrehajtaniuk a kkv-kat célzó kockázatitőke-támogatási programokkal kapcsolatban akkor, ha az a nap, amelyen az állami forrásokat a magántőke-befektetési alapok rendelkezésére bocsátották, vagyis a finanszírozási megállapodás aláírásának napja ezen iránymutatás közzététele előttre esik, és a finanszírozási megállapodásban foglalt valamennyi feltétel változatlan marad. Ezek a pénzügyi közvetítők eredeti befektetési stratégiájuk szerint folytathatják működésüket és befektetési tevékenységüket a finanszírozási megállapodásban rögzített időtartam végéig.

5.4. Jelentéstétel és nyomon követés

(179)

A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 21. cikke, valamint a kapcsolódó 195/04/COL határozat 5. és 6. cikke értelmében az EFTA-államoknak éves jelentést kell benyújtaniuk a Hatóság részére.

(180)

Az EFTA-államoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük valamennyi támogatási intézkedésről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amely a támogathatóságra és a maximális befektetési összegekre vonatkozó feltételek teljesítésének megállapításához szükséges. A nyilvántartást a támogatás odaítélésének napjától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre a Hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

5.5. Felülvizsgálat

(181)

A Hatóság ezen iránymutatást bármikor felülvizsgálhatja vagy módosíthatja, amennyiben ez a versenypolitikával összefüggő okok, más EGT-politikák és nemzetközi kötelezettségek, illetve a piaci fejlemények figyelembevétele miatt vagy más indokolt esetben szükségessé válik.

(1) Ez az iránymutatás megfelel a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekről szóló iránymutatásnak (HL C 19., 2014.1.22., 4. o.).

(2) A Bizottság közleménye – Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására, COM(2011) 870 végleges, 2011.12.7.

(3) COM(2013) 150 final, 2013.3.25.

(4) EGT-vonatkozású rendeletek.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 345/2013/EU rendelete az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.). A rendeletet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(6) Az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2013) 462 final, 2013/0214 (COD).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.). Az irányelvet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(8) A kérdőívet a következő helyen tették közzé: (http://ec.europa.eu/competition/consultations/2012_risk_capital/questionnaire_en.pdf).

(9) Közösségiiránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról (HL C 194., 2006.8.18., 2. o.).

(10) Kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló iránymutatás (HL C 126., 2007.6.7., 19. o. és 27. sz. EGT-kiegészítés, 2007.6.7., 1. o.), melyet a 2010. december 15-i 484/10/COL határozat módosított.

(11) Közlemény az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről, COM(2012) 209 final, 2012.5.8.

(12) A Bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.), mely jelenleg felülvizsgálat alatt áll, módosítva a 800/2008/EK rendeletnek az alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. november 29-i 1224/2013/EU bizottsági rendelettel (HL L 320., 2013.11.30., 22. o.), melyet a 2014. február 14-i 29/2014 sz. vegyes bizottsági határozattal foglaltak bele 1j. pontként az EGT-megállapodás XV. mellékletébe (a határozatot még nem tették közzé a Hivatalos Lapban vagy az EGT-kiegészítésben), hatálybalépés: 2014. február 15.

(13) A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.). A rendeletet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(14) HL L 97., 2005.4.15., és a 18. sz. EGT-kiegészítés, 2005.4.14., 1. o. Az iránymutatást meghosszabbították a 2012. november 28-i 438/12/COL határozattal (HL L 190., 2013.7.11., 91. o. és 40. sz. EGT-kiegészítés, 2013.7.11., 15. o.).

(15) Lásd pl. a C-156/98. sz. Németország kontra Bizottság ügyet, EBHT 2000., I-6857. o., 78. pont és a C-333/07. sz. Régie Networks kontra Rhone Alpes Bourgogne ügyet, EBHT 2008., I-10807. o., 94–116. pont.

(16) A magánbefektetők közé tartozik tipikusan a saját kockázatára és saját forrásaiból befektető EBA és EBB, a saját kockázatukra és saját forrásaikból befektető bankok, magánalapítványok, családi vállalkozások és üzleti angyalok, vállalati beruházók, biztosítók, nyugdíjalapok, magánszemélyek és a felsőoktatási intézmények.

(17) Például a Citynet Amsterdam ügyben a Bizottság úgy foglalt állást, hogy két magánbefektető befektetései – melyek egy vállalkozás teljes sajáttőke-befektetésállományának egyharmadát tették ki – gazdaságilag jelentősnek tekinthetők, figyelemmel a részvényesi struktúrára és arra, hogy elegendő részvénnyel rendelkeztek ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget alkossanak a cég stratégiai döntéseinél (lásd a C 53/2006. sz., Citynet Amsterdam [Hollandia] ügyben hozott bizottsági határozatot [HL L 247., 2008.9.16., 27. o., (96)–(100) bekezdés]). Ezzel szemben az N429/10. sz., Görög Mezőgazdasági Bank ügyben (Agricultural Bank of Greece – ATE, HL C 317., 2011.10.29., 5. o.) a magánbefektetői részvétel a befektetésnek csupán 10 %-át érte el, szemben a 90 %-os állami befektetéssel, ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs szó egyenlő feltételekről, mivel az állam által megvalósított tőkeinjekciót nem kísérte magánbefektetői oldalról hasonló szintű részvétel, továbbá az állami befektetés nem volt arányos az állam részvényeinek számával.

(18) Referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb (HL L 105., 2011.4.21., 32. o. és a 23. sz. EGT-kiegészítés, 2011.4.21., 1. o.).

(19) Kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatás (HL L 105., 2011.4.21., 32. o. és a 23. sz. EGT-kiegészítés,2011.4.21., 1. o.).

(20) A 800/2008/EK rendelet I. melléklete, lásd a 12. számú lábjegyzetet.

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.). A 2005. április 29-i 65/2005 sz. EGT vegyes bizottsági határozattal az EGT-megállapodás IX. mellékletébe (Pénzügyi szolgáltatások) 31ba. pontként belefoglalt irányelv (HL L 239., 2005.9.15., 50. o. és 46. sz. EGT-kiegészítés, 2005.9.15., 31. o.)

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK rendelete az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.), helyesbítés: HL L 351., 2004.11.26., 44. o. A 2006. június 2-i 68/2006 sz. EGT vegyes bizottsági határozattal az EGT-megállapodás XVI. mellékletébe (Közbeszerzés) 2. pontként belefoglalt irányelv (HL L 245., 2006.9.7., 22. o. és 44. sz. EGT-kiegészítés, 2006.9.7., 18. o.).

(23) Lásd a C-225/91. sz. Matra kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., I-3203. o.) 42. pontját.

(24) A kkv-k innovatív jellegét az általános csoportmentességi rendeletben rögzített fogalommeghatározás fényében kell értékelni.

(25) A Hatóság elismeri, hogy a közösségi finanszírozási platformok egyre fontosabb szerepet töltenek be az induló vállalkozások finanszírozásában. Ezért ha piaci hiányosság áll fenn, és a közösségi finanszírozási platform üzemeltetője különálló jogi személy, a Hatóság analógia útján alkalmazhatja az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályokat. Ez az említett közösségi finanszírozási platformokon keresztül történő befektetés fiskális ösztönzőire ugyancsak érvényes. Tekintettel a közösségi finanszírozás közelmúltbeli megjelenésére az Unióban/EGT-ben, a közösségi finanszírozást magában foglaló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekre az ezen iránymutatás 4. szakaszában említett értékelés alkalmazható.

(26) Lásd a 22. számú lábjegyzetet.

(27) Az állami befektető előre meghatározott megtérülési szinten maximalizált hozama: az előre meghatározott megtérülési ráta túllépése esetén minden azt meghaladó hozamot szét kell osztani a magánbefektetők között.

(28) Az állami részesedésre vonatkozó vételi opció: a magánbefektetőknek vételi joguk van az állami befektetés előre meghatározott lehívási áron történő megvásárlására.

(29) Aszimmetrikus jövedelem-/készpénzfelosztás: az állami és a magánbefektetőktől egyenlő feltételek mellett kerül sor készpénz lehívására, a keletkező hozamok azonban aszimmetrikusan kerülnek elosztásra. A magánbefektetők az előre meghatározott megtérülési szintig nagyobb arányban részesülnek a szétosztható bevételből, mint amennyire a részesedésük alapján arányosan jogosultak lennének.

(30) A bizottsági iránymutatásban szereplő „NUTS” betűszó helyett a „statisztikai régió” fogalom használatos. A NUTS a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.) angol nyelvű szövegében szereplő „Nomenclature of Territorial Units for Statistics” kifejezésből származik. A rendeletet nem illesztették be az EGT-megállapodásba. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a regionális statisztikai adatok iránti egyre növekvő igény keretében egységes fogalmakkal lehessen dolgozni, az Európai Unió Statisztikai Hivatala, valamint a tagjelölt országok nemzeti hivatalai és az EFTA megállapodtak a NUTS osztályozáshoz hasonló statisztikai régiók meghatározásában.

(31) Ez nem vonatkozik a természetes személy magánbefektetőkre.

(32) Ezeket az információkat rendszeresen (például 6 havonta) naprakésszé kell tenni, és mindenki számára hozzáférhető formátumban közzé kell tenni.

(33) A Hatóság biztosíthat ilyen közös módszertant.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 354

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. december 11.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1310/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 8.) az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásainak fedezésére szolgáló hozzájárulások részletekben való fizetését az átmeneti időszak tekintetében lehetővé tevő ideiglenes rendszerről ( 1 )	1
	*	A Bizottság 1311/2014/EU rendelete (2014. december 10.) a 976/2009/EK rendeletnek az INSPIRE metaadatelem fogalommeghatározása tekintetében történő módosításáról	6
	*	A Bizottság 1312/2014/EU rendelete (2014. december 10.) a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló 1089/2010/EU rendeletnek a téradat-szolgáltatások interoperabilitása tekintetében történő módosításáról	8
	*	A Bizottság 1313/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 10.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről	17
		A Bizottság 1314/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 10.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	38
		A Bizottság 1315/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 10.) a tej- és tejtermékágazatra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2014. november 20. és 2014. november 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2015. július 1-től2015. december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról	41
		HATÁROZATOK
		2014/892/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 9.) Franciaország egyes régióinak hivatalosan brucellózismentesként (B. melitensis) való elismerését illetően a 93/52/EGK határozat II. mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2014) 9218. számú dokumentummal történt) ( 1 )	45
		2014/893/EU
	*	A Bizottság határozata (2014. december 9.) a leöblítendő kozmetikai termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2014) 9302. számú dokumentummal történt) ( 1 )	47

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 117/14/COL határozata (2014. március 12.) az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó új iránymutatás elfogadásával és a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló meglévő iránymutatás meghosszabbításával történő, kilencvennegyedik módosításáról	62

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a héasajátforrás-alap kiszámítása céljából Málta számára bizonyos közelítő becslések alkalmazásának engedélyezéséről szóló, 2014. november 26-i 2014/844/EU, Euratom bizottsági végrehajtási határozathoz ( HL L 343., 2014.11.28. )	89
*	Helyesbítés a héasajátforrás-alap kiszámítása céljából bizonyos ügyleti kategóriák figyelmen kívül hagyásának és bizonyos közelítő becslések alkalmazásának Franciaország számára való engedélyezéséről szóló 90/176/Euratom, EGK határozat módosításáról szóló, 2014. november 26-i 2014/847/EU, Euratom bizottsági végrehajtási határozathoz ( HL L 343., 2014.11.28. )	89
*	Helyesbítés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének felváltásáról szóló, 2013. július 11-i 887/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 247., 2013.9.18. )	90

Hivatkozás	Új metaadatelemek	Számosság	Feltétel
1	Kategória	0..1	lehívható téradat-szolgáltatás esetében kötelező

Művelet	Szerepkör
»harmonizált téradat-szolgáltatás metaadatainak lekérdezése«	a szolgáltatással kapcsolatos valamennyi szükséges adat rendelkezésre bocsátása és a szolgáltatás kapacitásainak ismertetése

(EUR/100kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	72,7
	IL	107,2
	MA	82,2
	TN	139,2
	TR	112,1
	ZZ	102,7
0707 00 05	AL	63,5
	EG	191,6
	JO	258,6
	MA	164,1
	TR	133,8
	ZZ	162,3
0709 93 10	MA	63,5
	TR	121,1
	ZZ	92,3
0805 10 20	AR	35,3
	MA	68,6
	SZ	37,7
	TR	61,9
	UY	32,9
	ZA	46,2
	ZW	33,9
	ZZ	45,2
0805 20 10	MA	57,1
0805 20 10	ZZ	57,1
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	106,3
	TR	79,3
	ZZ	92,8
0805 50 10	TR	72,0
0805 50 10	ZZ	72,0
0808 10 80	BA	32,4
	BR	54,7
	CA	135,6
	CL	79,6
	NZ	156,7
	US	124,5
	ZA	144,5
	ZZ	104,0
0808 30 90	CN	82,9
	TR	174,9
	US	173,2
	ZZ	143,7

Tételszám	A 2015. január 1-től 2015. június 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%)	A 2015. július 1-től 2015. december 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg)
09.4590	—	—
09.4599	—	—
09.4591	—	—
09.4592	—	—
09.4593	—	—
09.4594	—	—
09.4595	—	—
09.4596	—	—