(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) kibővített tudományos bizottsága rendkívüli ülésén, a 2005/387/IB tanácsi határozat alapján a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin) új pszichoaktív anyagokról kockázatértékelési jelentést készített, majd e jelentést 2014. április 23-án benyújtotta a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(2)

A 25I-NBOMe-t, az AH-7921-et, az MDPV-t és a metoxetamint az ENSZ még nem értékelte az uniós szintű kockázatértékelés kérelmezésének időpontjáig, az Egészségügyi Világszervezet kábítószer-függőséggel foglalkozó szakbizottsága azonban 2014 júniusában értékelte ezeket az anyagokat.

(3)

Sem a 25I-NBOMe, sem az AH-7921, sem az MDPV, sem a metoxetamin nem rendelkezik megalapozott és elfogadott (humán- vagy állat)gyógyászati alkalmazással. Nincs adat arra, hogy analitikus referenciamintakénti, valamint a kábítószerpiacon – illetve a 25I-NBOMe esetében a neurokémia területén is – való megjelenésük eredményeképpen a kémiai, gyógyszerészeti vagy toxikológiai jellemzőiket vizsgáló tudományos kutatásban való használatukon kívül bármilyen egyéb célra felhasználásra kerülnének.

(4)

A 25I-NBOMe a 2,5-dimetoxi-4-jódfenetilamin (2C-I) (klasszikus szerotonergikus hallucinogén) erős szintetikus származéka, amelyet kockázatértékelés, valamint a 2003/847/IB tanácsi határozattal (2) uniós szinten 2003-tól ellenőrzési intézkedések és büntetőjogi szankciók alá vontak.

(5)

A 25I-NBOMe emberi szervezetre kifejtett pontos hatását nehéz meghatározni, mivel nem állnak rendelkezésre az anyag akut és krónikus toxicitásával, az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival, valamint a függőség kiváltásának valószínűségével foglalkozó publikált tanulmányok, továbbá csak korlátozott mennyiségű információ és adat áll rendelkezésre az anyaggal kapcsolatban. Az anyagot használó egyének klinikai megfigyelései alapján feltételezhető, hogy az anyagnak hallucinogén hatásai vannak, valamint az anyag súlyos agitációt, zavartságot, erős hallási és látási hallucinációkat, agressziót, erőszakos baleseteket és önkárosítást idézhet elő potenciálisan.

(6)

Három tagállamban négy haláleset hozható összefüggésbe a 25I-NBOMe fogyasztásával. Fogyasztásával összefüggésbe hozható súlyos toxicitást négy tagállamból jelentettek, ahol 32 nem halálos kimenetelű mérgezés fordult elő. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válik, vagy fogyasztása elterjed, ez jelentős hatással lehet az egyéni egészségre és a közegészségre. A 25I-NBOMe-vel összefüggésbe hozható társadalmi kockázatokról nem áll rendelkezésre információ.

(7)

Huszonkét uniós tagállamból és Norvégiából jelentették az EMCDDA-nak és az Európai Rendőrségi Hivatalnak (Europol) a 25I-NBOMe megjelenését. Nem áll rendelkezésre adat a 25I-NBOMe fogyasztásának elterjedtségére vonatkozóan, de az elérhető, korlátozott mennyiségű információ alapján arra lehet következtetni, hogy esetlegesen különböző helyeken, például otthon, bárokban, éjszakai klubokban és zenei fesztiválokon fogyasztják.

(8)

A 25I-NBOMe-t nyíltan forgalmazzák és árusítják az interneten „kutatási anyagként”, és a lefoglalásokból, a begyűjtött mintákból, a felhasználói weboldalakról és az internetes kiskereskedőktől származó információk alapján feltételezhető, hogy saját nevén értékesítik és az LSD „legális” helyettesítőjeként is forgalmazzák. Az EMCDDA több mint 15, ilyen anyagot árusító internetes kiskereskedőt azonosított, amelyek az Unión belül és Kínában rendelkezhetnek székhellyel.

(9)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy a 25I-NBOMe-re vonatkozóan rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok érvényessége korlátozott, és hogy további kutatásra lenne szükség az egészségügyi és társadalmi kockázatok azonosítása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy a 25I-NBOMe-t Unió-szerte ellenőrzési intézkedések alá vonják. Egészségügyi kockázatai – amelyeknek a létezését alátámasztja, hogy több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt –, az a tény, hogy a fogyasztók szervezetébe tudtukon kívül is bekerülhet, valamint az anyag gyógyászati értékének vagy alkalmazásának hiánya a 25I-NBOMe Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonását indokolják.

(10)

Mivel hat tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló jogszabályai előírásainak megfelelően szabályozza a 25I-NBOMe-t, valamint hét tagállam alkalmaz egyéb jogszabályi intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, segítene elkerülni a határon átnyúló bűnüldözés és igazságügyi együttműködés útjában álló akadályokat, valamint megvédene az anyag elérhetősége és fogyasztása által jelentett kockázatoktól, ha az említett anyagot Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonnák.

(11)

Az AH-7921 szerkezetileg atipikus szintetikus opioid analgetikum, melyet doxilám néven ismernek az internetes szállítók, felhasználói weboldalak és a média. Emiatt könnyen összetéveszthető a nyugtató-altató tulajdonságú doxilamin nevű, antihisztamin hatású gyógyszerrel, ami véletlen túladagoláshoz vezethet.

(12)

Az AH-7921 emberi szervezetre kifejtett pontos hatását nehéz meghatározni, mivel nem állnak rendelkezésre az anyag akut és krónikus toxicitásával, az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival, valamint a függőség kiváltásának valószínűségével foglalkozó publikált tanulmányok, továbbá csak korlátozott mennyiségű információ és adat áll rendelkezésre az anyaggal kapcsolatban. A fogyasztók beszámolói alapján úgy tűnik, hogy az AH-7921 hatásai a klasszikus opioidok hatásaihoz hasonlítanak, vagyis enyhe eufória, viszketés és elernyedés érezhető; egyik tipikus mellékhatása pedig az émelygés. Néhány fogyasztó az AH-7921 saját maga általi kipróbálásán, valamint rekreációs fogyasztásán felül arról is beszámolt, hogy fájdalomcsillapítás céljából kezelte magát ezzel az új kábítószerrel, mások pedig az egyéb opioidokról való leszokás miatti elvonási tünetek enyhítésére alkalmazták. Ez az AH-7921 intravénás opioidfogyasztók közötti elterjedésének potenciálját jelezheti.

(13)

Nem áll rendelkezésre adat az AH-7921 fogyasztásának elterjedtségére, az elérhető információk alapján azonban feltételezhető, hogy nem fogyasztják széles körben és otthoni környezetben használják.

(14)

Három tagállamban 2012 decembere és 2013 szeptembere között összesen 15 halálesetet regisztráltak, amelyeknél a kórbonctani mintákban kimutatták, hogy az AH-7921-et önmagában vagy más anyagokkal együtt fogyasztották. Jóllehet nem lehet minden esetben teljes bizonyossággal meghatározni, hogy az AH-7921 milyen szerepet játszott e halálesetek bekövetkeztében, egyes esetekben azonban az anyag külön említésre került a halál okának megállapításakor. Egy tagállam hat, az AH-7921 fogyasztásával összefüggésbe hozható nem halálos kimenetelű mérgezést jelentett. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válik, vagy fogyasztása elterjed, az jelentős hatással lehet az egyéni egészségre és a közegészségre. Az AH-7921-gyel összefüggésbe hozható társadalmi kockázatokról nem áll rendelkezésre információ.

(15)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy az AH-7921-re vonatkozóan rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok érvényessége korlátozott, és további kutatásra lenne szükség az egészségügyi és társadalmi kockázatok azonosítása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy az AH-7921-et Unió-szerte ellenőrzési intézkedések alá vonják. Egészségügyi kockázatai – amelyeknek a létezését alátámasztja, hogy több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt –, az a tény, hogy a fogyasztók szervezetébe tudtukon kívül is bekerülhet, valamint az anyag gyógyászati értékének vagy alkalmazásának hiánya az AH-7921 Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonását indokolják.

(16)

Mivel egy tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló jogszabályai előírásainak megfelelően szabályozza az AH-7921-et, valamint öt tagállam alkalmaz egyéb jogszabályi intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, segítene elkerülni a határon átnyúló bűnüldözés és igazságügyi együttműködés útjában álló akadályokat, valamint megvédene az anyag elérhetősége és fogyasztása által jelentett kockázatoktól, ha az említett anyagot Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonnák.

(17)

Az MDPV a katinon gyűrűszubsztituált szintetikus származéka, vegytanilag a pirovaleron rokona. Mind a katinon, mind a pirovaleron ellenőrzési intézkedések alá vont anyagok az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1971. évi pszichotrop anyagokról szóló egyezménye értelmében.

(18)

Az MDPV akut és krónikus toxicitásával, valamint az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival és a függőség kiváltásának valószínűségével kapcsolatban nem végeznek egységes információgyűjtést az Unióban. A klinikai esetek által alátámasztott publikált tanulmányokból származó információk alapján feltételezhető, hogy az MDPV-re vonatkozóan megfigyelt pszichofarmakológiai profil a kokainéhoz és a metamfetaminéhoz hasonló, bár az MDPV hatása erősebb és hosszabb ideig tart. Megállapították továbbá, hogy az MDPV tízszer hatásosabb a mozgásszervi aktiválás, a tachycardia és a magas vérnyomás előidézése tekintetében.

(19)

A fogyasztói weboldalak azt jelzik, hogy akut toxicitása más élénkítő anyagokkal összefüggésbe hozott mellékhatásokhoz hasonló mellékhatásokat eredményezhet az emberi szervezetben. E mellékhatások magukban foglalják a következőket: paranoid pszichózis, tachycardia, magas vérnyomás, verejtékezés, légzési problémák, súlyos agitáció, hang- és vizuális hallucinációk, mély szorongás, hyperthermia, erőszakos kitörések és többféle szervi működési zavar.

(20)

Nyolc uniós tagállamban és Norvégiában 2009 szeptembere és 2013 augusztusa között összesen 108 halálesetet regisztráltak, amelyeknél a kórbonctani mintákban kimutatták az MDPV-t, illetve a halál lehetséges okaként értékelték. Nyolc tagállam összesen 525, az MDPV fogyasztásával összefüggésbe hozható nem halálos kimenetelű mérgezést jelentett. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válik, vagy fogyasztása elterjed, az jelentős hatással lehet az egyéni egészségre és a közegészségre.

(21)

2009 óta négy tagállam jelentette, hogy halálos vagy nem halálos kimenetelű közúti balesethez, illetve kábítószerek hatása alatt történő járművezetéshez kapcsolódó biológiai mintákban kimutatták az MDPV-t.

(22)

Az MDPV 2008 novembere óta jelen van az EU kábítószerpiacán, továbbá 27 uniós tagállamból, Norvégiából és Törökországból jelentették több kilogrammos MDPV-szállítmányok lefoglalását. Az MDPV-t saját nevén árusítják, de észlelték már más anyagokkal vegyítve is. Könnyen beszerezhető internetes szállítóktól és kiskereskedőktől, kábítószer-fogyasztási kellékeket árusító boltokban és utcai kábítószerkereskedőktől. Bizonyos jelek az anyag tablettázásának és forgalmazásának bizonyos szervezettségi szintjére utalnak az Unióban.

(23)

A kockázatértékelési jelentés szerint további kutatásra lenne szükség az MDPV által támasztott egészségügyi és társadalmi kockázatok azonosítása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy az MDPV-t Unió-szerte ellenőrzési intézkedések alá vonják. Egészségügyi kockázatai – amelyeknek a létezését alátámasztja, hogy több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt –, az a tény, hogy a fogyasztók szervezetébe tudtukon kívül is bekerülhet, valamint az anyag gyógyászati értékének vagy alkalmazásának hiánya az MDPV Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonását indokolják.

(24)

Mivel 21 tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló jogszabályai előírásainak megfelelően szabályozza az MDPV-t, valamint négy tagállam alkalmaz egyéb jogszabályi intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, segítene elkerülni a határon átnyúló bűnüldözés és igazságügyi együttműködés útjában álló akadályokat, valamint megvédene az anyag elérhetősége és fogyasztása által jelentett kockázatoktól, ha az említett anyagot Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonnák.

(25)

A metoxetamin arilciklohexilamin, vegytanilag a ketamin és a nemzetközileg ellenőrzési intézkedések alá vont fenciklidin (PCP) rokona. Ezekhez hasonlóan disszociatív tüneteket előidéző anyag.

(26)

Nem állnak rendelkezésre a metoxetamin akut és krónikus toxicitásával, valamint az elmeállapotra és a viselkedésre irányuló hatásaival, valamint a függőség kiváltásának valószínűségével foglalkozó tanulmányok. A fogyasztói weboldalakon található, saját tapasztalatokon alapuló beszámolók szerint feltételezhető, hogy a metoxetamin mellékhatásai hasonlóak a ketamin-mérgezéséhez. E mellékhatások magukban foglalják a következőket: émelygés és súlyos hányás, légzési nehézségek, rohamok, tudatzavar, szorongás, katatonia, agresszió, hallucináció, paranoia és pszichózis. Az akut metoxetamin-mérgezés ezenfelül olyan élénkítő hatásokkal (agitáció, tachycardia és magas vérnyomás) és agyi tünetekkel is járhat, amelyek akut ketamin-mérgezés esetén nem várhatók.

(27)

Hat tagállamból húsz, metoxetaminnal összefüggésbe hozható halálesetet jelentettek, ezekben a tagállamokban a korbonctani mintákban kimutatták az anyagot. Öt tagállamból húsz nem halálos kimenetelű mérgezést jelentettek, amelyeknél az anyagot önmagában vagy más anyagokkal együtt fogyasztották. Amennyiben ez az új pszichoaktív anyag szélesebb körben hozzáférhetővé válik, vagy fogyasztása elterjed, az jelentős hatással lehet az egyéni egészségre és a közegészségre.

(28)

2010 novembere óta 23 uniós tagállamból, valamint Törökországból és Norvégiából jelentették a metoxetamin megjelenését. A rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy saját nevén forgalmazzák és fogyasztják, de az online kiskereskedők, a kábítószer-fogyasztási kellékeket árusító boltok és az utcai kábítószer-kereskedők a ketamin „legális” helyettesítőjeként is árusítják.

(29)

Az Unióban már foglaltak le több kilogramm, por formájában előállított metoxetamint, de a szervezett bűnözés lehetséges szerepéről nem áll rendelkezésre információ. A metoxetamin-gyártáshoz nincs szükség fejlett berendezésekre.

(30)

Az elterjedtségre vonatkozó adatok nem reprezentatív tanulmányokra korlátozódnak két tagállamban. E tanulmányok alapján feltételezhető, hogy a metoxetamin-fogyasztás elterjedtsége alacsonyabb a ketaminénál. A rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy esetlegesen különböző helyeken, például otthon, bárokban, éjszakai klubokban és zenei fesztiválokon fogyasztják.

(31)

A kockázatértékelési jelentés szerint további kutatásra lenne szükség a metoxetamin által támasztott egészségügyi és társadalmi kockázatok azonosítása érdekében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk elegendő alapot képeznek ahhoz, hogy a metoxetamint Unió-szerte ellenőrzési intézkedések alá vonják. Egészségügyi kockázatai – amelyeknek a létezését alátámasztja, hogy több bejelentett halálesettel kapcsolatban is kimutatható volt –, az a tény, hogy a fogyasztók szervezetébe tudtukon kívül is bekerülhet, valamint a gyógyászati érték vagy az alkalmazás hiánya a metoxetamin Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonását indokolják.

(32)

Mivel kilenc tagállam az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeken alapuló jogszabályai előírásainak megfelelően szabályozza a metoxetamint, valamint kilenc tagállam alkalmaz egyéb jogszabályi intézkedéseket az anyag ellenőrzésére, segítene elkerülni a határon átnyúló bűnüldözés és igazságügyi együttműködés útjában álló akadályokat, valamint megvédene az anyag elérhetősége és fogyasztása által jelentett kockázatoktól, ha az említett anyagot Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonnák.

(33)

A 2005/387/IB határozat végrehajtási hatáskört tart fenn a Tanács számára annak érdekében, hogy uniós szinten gyors és szakértelmen alapuló válaszlépéseket tudjon adni a tagállamok által azonosított és bejelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére azáltal, hogy az ilyen anyagokat Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedéseknek veti alá. Mivel a fenti végrehajtási hatáskör gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek és az erre vonatkozó eljárás is rendelkezésre áll, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia a 25I-NBOMe, az AH-7921, az MDPV és a metoxetamin Unió-szerte alkalmazandó ellenőrzési intézkedések alá vonásáról,

a)

4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe);

b)

3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921);

c)

3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV);

d)

2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin).

(1)

A 91/496/EGK irányelv megállapítja a harmadik országokból az Unióba behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elveket. Az irányelv meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottságnak meg kell hoznia, ha az állati egészségre vagy a közegészségre súlyos veszélyt jelentő betegség merül fel vagy terjed harmadik ország területén.

(2)

A 97/78/EK irányelv megállapítja a harmadik országokból az Unióba behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elveket. Az irányelv meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottságnak meg kell hoznia, ha az állati egészségre vagy a közegészségre súlyos veszélyt jelentő betegség merül fel vagy terjed harmadik ország területén.

(3)

Líbiában honos a ragadós száj- és körömfájás, és 2014. április 25-én Tunéziában, illetve 2014. július 23-án Algériában is megerősítették a jelenlétét.

(4)

A ragadós száj- és körömfájás a szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék egyik legfertőzőbb betegsége. A betegséget okozó vírus gyorsan el tud terjedni, különösen a fertőzött állatokból származó termékek és a fertőzéssel szennyezett élettelen tárgyak, egyebek mellett haszonállat-szállító járművek révén. Fertőzött környezetben a vírus – a hőmérséklettől függően – akár több hétig is fennmaradhat a gazdaállat szervezetén kívül.

(5)

A ragadós száj- és körömfájás vírusának algériai, líbiai és tunéziai jelenléte súlyos veszélyt jelent az uniós állatállományra nézve.

(6)

Jóllehet a ragadós száj- és körömfájás marokkói előfordulását nem erősítették meg, e harmadik országon adott esetben keresztülhaladnak az Algériából, Líbiából és Tunéziából az Unióba visszatérő haszonállat-szállító járművek.

(7)

A ragadós száj- és körömfájás okozta líbiai helyzet drasztikus romlása, valamint a betegség Tunéziába és Algériába való átterjedése és ottani továbbterjedése szükségessé teszi olyan uniós intézkedések elfogadását, amelyek figyelembe veszik a ragadós száj- és körömfájás vírusának a környezetben és a potenciális terjedési útvonalakon való fennmaradását.

(8)

A haszonállatok Algériába, Líbiába vagy Tunéziába való szállítására használt járművek és hajók ezen, fertőzéssel érintett országokban a ragadós száj- és körömfájás vírusával szennyeződhetnek, így visszatérésükkor fennáll annak a kockázata, hogy az Unió területére hozzák a betegséget.

(9)

A vírus gyors és nagy távolságra való terjedésének kockázatát a leghatékonyabban a haszonállatok szállítására használt járművek és hajók megfelelő tisztítása és fertőtlenítése révén lehet csökkenteni.

(10)

Indokolt ezért biztosítani, hogy a közelmúltban élő állatok algériai, líbiai vagy tunéziai célállomásokra való szállítására használt valamennyi járművet és hajót megfelelő tisztításnak és fertőtlenítésnek vessék alá, és a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket megfelelően dokumentálják az Unióba való belépés helye szerinti tagállam illetékes hatóságához a jármű üzemben tartója vagy vezetője által benyújtott nyilatkozatban.

(11)

Indokolt előírni, hogy a jármű üzemben tartója vagy vezetője legalább három évig tartsa meg a haszonállatok szállítására használt valamennyi jármű és hajó tisztítási és fertőtlenítési igazolását.

(12)

Indokolt a tagállamok számára biztosítani annak lehetőségét, hogy a fertőzéssel érintett országokba jelenleg vagy a közelmúltban takarmányt szállító járművek esetében a kerekeket vagy bármely más részt a kockázat csökkentése érdekében szükségesnek ítélt helyszíni fertőtlenítésnek vessék alá, amennyiben a jármű esetében nem zárható ki a ragadós száj- és körömfájás Unió területére való behozatalának jelentős kockázata.

(13)

Ezenkívül – jóllehet a ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajokhoz tartozó élő állatok afrikai országokból való importja nem engedélyezett – a lófélék egyes kategóriáinak Algériából, Líbiából és Tunéziából történő, a 2009/156/EK tanácsi irányelvnek (3) megfelelő importja, valamint az említett harmadik országokból valamely másik harmadik országba szánt lóféléknek az Unión keresztül a 2010/57/EU bizottsági határozat (4) szerint történő átszállítása engedélyezhető. Ezért indokolt a tagállamok számára biztosítani annak lehetőségét, hogy a ragadós száj- és körömfájás Unió területére való behozatala kockázatának csökkentése érdekében a szóban forgó harmadik országokból lóféléket szállító járművek kerekeit vagy bármely más részét a kockázat csökkentése érdekében szükségesnek ítélt helyszíni fertőtlenítésnek vessék alá.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,