30.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 284/22

A BIZOTTSÁG 1031/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. szeptember 29.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 219. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 228. cikkével,

mivel:

(1)

Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett be bizonyos, az Unióból Oroszországba bevitt termékekre, köztük egyes gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozóan. A tilalom súlyos piaci zavarok veszélyét hordozza magában: az a tény, hogy egy fontos exportpiac hirtelen elérhetetlenné vált, jelentős árcsökkenést okozhat.

(2)	A piaci zavarok veszélye különösképpen azon gyümölcs- és zöldségfélék esetében áll fenn, amelyekből az év ezen időszakában általában nagy mennyiségű romlandó terményt takarítanak be.

(3)	A fentiek következtében olyan piaci helyzet alakult ki, amely tekintetében az 1308/2013/EU rendelet szerinti szokásos intézkedések nem tűnnek elégségesnek.

(4)

Annak megakadályozása érdekében, hogy a jelenlegi piaci helyzet tovább súlyosbodjon vagy elhúzódó piaci zavarokhoz vezessen, elfogadásra került a 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2). A szóban forgó rendelet maximális támogatási összegről rendelkezik a piacról való kivonás, a be nem takarítás és a zöld szüret tekintetében. Azonban további támogatási intézkedésekre van szükség. A szóban forgó rendeletben bevezetett mechanizmust ezért ki kell egészíteni olyan intézkedésekkel, amelyek bizonyos, a hagyományosan Oroszországba irányuló export alapján kiszámolt további termékmennyiségek célzott támogatásának formáját öltik.

(5)

További ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedéseket kell elfogadni a paradicsom, a sárgarépa, a káposzta, az édes paprika, a karfiol és brokkoli, az uborka és apró uborka, az ehető gomba, az alma, a körte, a szilva, a bogyós gyümölcsök, a friss csemegeszőlő, a kivi, az édes narancs, a clementine és a mandarin tekintetében.

(6)

Figyelembe véve a tilalom által érintett becsült mennyiségeket, az uniós pénzügyi támogatást az érintett termékmennyiségeknek megfelelően kell nyújtani. Az egyes tagállamok esetében úgy kell kiszámolni ezen mennyiségeket, hogy az érintett termék Oroszországba irányuló exportjának előző három évi átlagából levonják a 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében már bejelentett mennyiségeket.

(7)

Az e rendelet által érintett, eredetileg oroszországi exportra szánt termékeket várhatóan más tagállamok piacaira irányítják ár. Ennek következtében előfordulhat, hogy a szóban forgó tagállamok azon termelői, akik ugyanezeket a termékeket termelik, de hagyományosan nem Oroszországba exportálják, kénytelenek lesznek komoly piaci zavarokkal és áreséssel szembesülni.

(8)

Éppen ezért, valamint annak érdekében, hogy még inkább stabilizálódjon a piac, az e rendelet hatálya alá tartozó termékek közül egy vagy több tekintetében valamennyi tagállam termelői számára elérhetővé kell tenni az uniós pénzügyi támogatást, az érintett mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállamonkénti 3 000 tonnát.

(9)	A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy nem használják ki a 3 000 tonnás keretet. Ha ekként döntenek, akkor időben értesíteniük kell erről a Bizottságot, hogy az dönthessen a fel nem használt mennyiségek újraelosztásáról.

(10)

A piacról történő kivonás, a be nem takarítás és a zöld szüret hatékony válságkezelő intézkedések olyan esetekben, amikor átmeneti és előre nem látható körülmények miatt többlet keletkezik a gyümölcs- és zöldségfélék piacán. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a rendelkezésükre bocsátott mennyiségeket a szóban forgó intézkedések közül egyhez vagy többhöz rendelhessék annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló összegeket a lehető leghatékonyabban használhassák fel.

(11)

A 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően ideiglenesen fel kell oldani azt a korlátozást, amely szerint a támogatott termékkivonások a piacon forgalomba hozott termékmennyiség 5 %-át érinthetik. Ezért akkor is nyújtandó az uniós pénzügyi támogatás, ha a kivonások túllépik ezt az 5 %-os küszöböt.

(12)

A piacról való kivonásokhoz nyújtott pénzügyi támogatásnak az 543/2011/EU végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletében az ingyenes szétosztásra szánt piaci kivonások és az egyéb rendeltetés céljából történő kivonások tekintetében meghatározott összegeken kell alapulniuk. Azon termékek esetében, amelyek tekintetében az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. melléklete nem határoz meg összeget, e rendeletben kell megállapítani a maximális összeget.

(13)

Tekintettel arra, hogy a paradicsom esetében az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. melléklete a feldolgozásra szánt paradicsom és a frissen fogyasztásra szánt paradicsom gazdasági időszakára vonatkozóan is meghatároz maximális támogatási összeget, indokolt egyértelművé tenni, hogy e rendelet alkalmazásában a frissen fogyasztásra szánt paradicsom esetében alkalmazandó maximális összeg a november 1. és május 31. közötti időszakra vonatkozó összeg.

(14)

Tekintettel a piaci zavarok kivételességére, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatásban valamennyi gyümölcs- és zöldségtermelő részesüljön, a kivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni azon gyümölcs- és zöldségtermelőkre is, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek.

(15)

A piacról kivont gyümölcs- és zöldségmennyiség egyes szervezetek, például jótékonysági szervezetek és iskolák részére történő ingyenes szétosztása és a tagállamok által jóváhagyott, ezzel egyenértékű más rendeltetések ösztönzése érdekében az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében rögzített maximális összegek alkalmazandók olyan termelők tekintetében is, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. Az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetés céljából történő termékkivonások esetében az említett termelőknek a megállapított maximális összeg 50 %-át kell megkapniuk. Ebben az összefüggésben azok a termelők, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek, kötelesek megfelelni ugyanazon vagy hasonló feltételeknek, mint a termelői szervezetek. Az elismert termelői szervezetekhez hasonlóan tehát rájuk is vonatkoznak az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet megfelelő rendelkezései.

(16)

A termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségágazat fő szereplőiként a legalkalmasabb szervezetek annak biztosítására, hogy a termékkivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás kifizetésre kerüljön azon termelők számára, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. E szervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy a szóban forgó támogatás szerződés keretében kerüljön kifizetésre azoknak a termelőknek, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. Mivel az egyes tagállamokban eltérő szintű a gyümölcs- és zöldségpiac szállítói oldalának szervezettsége, helyénvaló engedélyezni, hogy az uniós támogatást a tagállamok illetékes hatósága közvetlenül fizesse ki a termelőknek, amennyiben az indokolt.

(17)

A be nem takarítással és a zöld szürettel kapcsolatos támogatás összegét a tagállamoknak hektáronként, az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetés céljából történő kivonásoknál alkalmazott azon felső összeghatárok legfeljebb 90 %-ában kell meghatározniuk, amelyeket az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. melléklete állapít meg, vagy – olyan termékek esetében, amelyekre nézve az említett melléklet nem állapít meg összeghatárokat – amelyeket e rendelet melléklete állapít meg. A frissen fogyasztásra szánt paradicsom esetében a tagállamok által figyelembe veendő összeg az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében a november 1. és május 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározott összeg. A be nem takarítás olyan termőterületen is támogatandó, ahol a rendes termelési ciklusban már megvalósult kereskedelmi termelés.

(18)

A termelői szervezetek összefogják a kínálati oldalt, így a szervezeti tagsággal nem rendelkező termelőknél gyorsabban képesek reagálni, amikor nagyobb, a piacra közvetlen hatást gyakorló mennyiséget kell kezelni. Ezért annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt rendkívüli támogatási intézkedések végrehajtása hatékonyabb legyen, és így gyorsabban stabilizálódjon a piac, indokolt azon termelők esetében, akik elismert termelői szervezetek tagjai, megnövelni az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetés céljából történő kivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértékét oly módon, hogy az elérje az egyéb rendeltetések céljából történő kivonások tekintetében meghatározott megfelelő maximális összeg 75 %-át.

(19)	A termékkivonásokhoz hasonlóan a be nem takarítási és a zöldszüreti uniós pénzügyi támogatást is ki kell terjeszteni olyan termelőkre, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. A pénzügyi támogatás összegének el kell érnie a termelői szervezetek részére megállapított maximális összeg 50 %-át.

(20)

Tekintettel a termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők magas számára, valamint annak szükségességére, hogy az ellenőrzések megbízhatók, de kivitelezhetők legyenek, azon termelők esetében, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek, nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás olyan gyümölcs- és zöldségfélék zöld szüretéhez, amelyek rendes betakarítása már megkezdődött, valamint olyan be nem takarítási intézkedésekhez, ahol az érintett területen a rendes termelési ciklusban már megvalósult kereskedelmi termelés. Ebben az összefüggésben az elismert termelői szervezetekhez hasonlóan azon termelőkre is vonatkoznak az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet megfelelő rendelkezései, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek.

(21)

A termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők esetében a be nem takarításhoz és a zöld szürethez nyújtott uniós pénzügyi támogatást közvetlenül a tagállami illetékes hatóság fizeti ki. Az említett illetékes hatóságnak a megfelelő összeget az 543/2011/EU végrehajtási rendelettel, valamint a vonatkozó nemzeti szabályokkal és eljárásokkal összhangban kell kifizetnie a termelők részére.

(22)

Annak érdekében, hogy biztosítva legyen az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek szánt uniós pénzügyi támogatás rendeltetésszerű felhasználása és az Unió költségvetésének hatékony használata, a tagállamoknak ésszerű szintű ellenőrzéseket kell végezniük. Különösen okmányellenőrzést, azonossági és fizikai ellenőrzéseket, valamint helyszíni ellenőrzéseket kell végezni a termékek, a területek, a termelői szervezetek és az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők ésszerű száma körében. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a piacról való kivonás, a zöld szüret és a be nem takarítás a paradicsom esetében csak a frissen fogyasztásra szánt fajtaváltozatokat érintse.

(23)	A tagállamoknak rendszeres időközönként értesíteniük kell a Bizottságot a termelői szervezetek és a termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők által végrehajtott műveletekről.

(24)	Annak érdekében, hogy azonnali hatást gyakoroljon a piacra és stabilizálja az árakat, e rendeletet indokolt a kihirdetésének napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az 1308/2013/EU rendelet 154. cikkének megfelelően elismert gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek és az ilyen szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők számára nyújtandó ideiglenes rendkívüli uniós támogatási intézkedések tekintetében.

Ezek az ideiglenes rendkívüli uniós támogatási intézkedések a termékkivonási, be nem takarítási és zöldszüreti műveletekre vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás a gyümölcs- és zöldségágazat alábbi, frissen fogyasztásra szánt termékei tekintetében nyújtandó:

a)	a 0702 00 00 KN-kód alá tartozó paradicsom;

b)	a 0706 10 00 KN-kód alá tartozó sárgarépa;

c)	a 0704 90 10 KN-kód alá tartozó káposzta;

d)	a 0709 60 10 KN-kód alá tartozó édes paprika;

e)	a 0704 10 00 KN-kód alá tartozó karfiol és brokkoli;

f)	a 0707 00 05 KN-kód alá tartozó uborka;

g)	a 0707 00 90 KN-kód alá tartozó apró uborka;

h)	a 0709 51 00 KN-kód alá, az Agaricus nemhez tartozó ehető gomba;

i)	a 0808 10 KN-kód alá tartozó alma;

j)	a 0808 30 KN-kód alá tartozó körte;

k)	a 0809 40 05 KN-kód alá tartozó szilva;

l)	a 0810 20, 0810 30 és 0810 40 kód alá tartozó bogyós gyümölcs;

m)	a 0806 10 10 KN-kód alá tartozó friss csemegeszőlő;

n)	a 0810 50 00 KN-kód alá tartozó kivi;

o)	a 0805 10 20 KN-kód alá tartozó édes narancs;

p)	a 0805 20 10 KN-kód alá tartozó clementine;

q)	a 0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70 és 0805 20 90 KN-kód alá tartozó mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); wilking és hasonló citrushibridek.

(3) Az (1) bekezdésben említett támogatás azon műveletekre terjed ki, amelyeket 2014. szeptember 30-tól a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott mennyiségek érintett tagállamokban történő elfogyásának időpontjáig vagy – ha ez korábbi – a 2014. december 31-ig tartó időszakban hajtanak végre.

2. cikk

A tagállamok számára előirányzott maximális mennyiség

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett támogatást az I. mellékletben meghatározott termékmennyiségek vonatkozásában bocsátják a tagállamok rendelkezésére.

A támogatás termékkivonási, zöldszüreti és be nem takarítási műveletek tekintetében is igénybe vehető valamennyi tagállamban az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek közül egy vagy több esetében, aszerint, hogy az adott tagállam miként állapítja meg, feltéve, hogy az érintett további mennyiség nem haladja meg a tagállamonkénti 3 000 tonnát.

(2) Az (1) bekezdésben említett, tagállamonkénti mennyiség tekintetében a tagállamok határozhatják meg az egyes termékek vagy termékcsoportok tekintetében ingyenes szétosztásra és az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetésekre szánt, piacról kivont mennyiségeket, illetve a zöld szüret és be nem takarítás által érintett megfelelő területet.

(3) A tagállamok 2014. október 31-ig határozhatnak úgy, hogy a 3 000 tonnás mennyiséget nem vagy csak részben kívánják kihasználni. A Bizottságot a ki nem használt mennyiségekről 2014. október 31-ig értesítik. Az értesítést követően az adott tagállamban végzett műveletek már nem lehetnek jogosultak az e rendelet szerinti támogatásra.

3. cikk

Az előirányzott mennyiség termelők közötti elosztása

A tagállamok a 2. cikkben említett mennyiségeket a termelői szervezetek és a termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők között a jelentkezések sorrendjében osztják ki.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy ettől eltérő rendszert alakítanak ki a mennyiségek elosztására, feltéve hogy a kialakított rendszer működése objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul. E célból a tagállamok figyelembe vehetik azt a körülményt, hogy az Oroszország által bevezetett importtilalom milyen mértékben érinti az adott termelőket.

4. cikk

A termékek piacról való kivonása kapcsán a termelői szervezetek számára nyújtott pénzügyi támogatás

(1) Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékeknek az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett időszakban történő piacról való kivonásához, akár az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdése szerinti ingyenes szétosztás céljából, akár az ingyenes szétosztástól eltérő célból történik, uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 79. cikkének (2) bekezdésében említett 5 %-os felső határ nem alkalmazandó az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek esetében, amennyiben azok piacról való kivonására az e rendelet 1. cikke (3) bekezdésében említett időszakban kerül sor.

(3) Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett, de az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében nem szereplő termékek esetében a maximális támogatási összegek e rendelet II. mellékletében kerülnek megállapításra.

(4) Paradicsom esetében a maximális támogatási összeg az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében a november 1. és május 31. közötti időszakra megállapított összeg.

(5) Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az ingyenes szétosztástól eltérő célból végzett kivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás összege az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében és az e rendelet II. mellékletében az egyéb rendeltetések esetére megállapított maximális támogatási összegek 75 %-a.

(6) Az (1) bekezdés szerinti uniós pénzügyi támogatás abban az esetben is nyújtható a termelői szervezetek részére, ha azok operatív programjában és a tagállamok nemzeti stratégiáiban nem szerepelnek ilyen piacról való kivonási műveletek. Az 1308/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdése és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 55. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó az e cikk értelmében nyújtott uniós pénzügyi támogatásra.

(7) Az (1) bekezdés szerinti uniós pénzügyi támogatást nem kell figyelembe venni az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett maximális mérték kiszámításakor.

(8) Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, a kiadások egyharmadában megállapított értékhatár és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 66. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a működési alap összegének legfeljebb 25 %-os növelésére vonatkozó korlátozás nem alkalmazandó az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek kivonási műveletei kapcsán felmerült kiadásokra, amennyiben azok piacról való kivonására az e rendelet 1. cikke (3) bekezdésében említett időszakban kerül sor.

(9) Az e cikkel összhangban felmerült kiadásokat a termelői szervezet működési alapjához kell számítani.

5. cikk

A termékek piacról való kivonása kapcsán a termelői szervezetekben tagsággal nem rendelkező termelők számára nyújtandó pénzügyi támogatás

(1) Uniós pénzügyi támogatás nyújtandó az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők számára e cikkel összhangban a következő esetekben:

a)	termékeik piacról való kivonása az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének megfelelően ingyenes szétosztás céljából;

b)	termékeik piacról való kivonása az ingyenes szétosztástól eltérő célból.

Az első albekezdés a) pontjában említett piacról való kivonás esetében a pénzügyi támogatás maximális összege az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében illetve az e rendelet II. mellékletében megállapított összegeknek felel meg.

Paradicsom esetében a maximális támogatási összeg az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében a november 1. és május 31. közötti időszakra megállapított összeg.

Az első albekezdés b) pontjában említett piacról való kivonás esetében a pénzügyi támogatás maximális összege az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében illetve az e rendelet II. mellékletében megállapított összegek 50 %-a.

Paradicsom esetében a maximális támogatási összeg az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében a november 1. és május 31. közötti időszakra vonatkozó összeg 50 %-a.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi támogatás akkor nyújtható, ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékeket az 1. cikk (3) bekezdésében említett időszakban vonják ki a piacról.

(3) A termelőknek az e cikk keretében leadandó teljes mennyiségről szerződést kell kötniük egy elismert termelői szervezettel. A termelői szervezetek elfogadnak minden ésszerű kérelmet az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelőktől. A tagsággal nem rendelkező termelők által leadott termékmennyiségeknek összhangban kell lenniük a helyi terméshozammal és az érintett területtel.

(4) Az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők számára a pénzügyi támogatást a velük szerződő termelői szervezet fizeti ki.

A termelői szervezet visszatartja a termékek kivonása kapcsán nála felmerült valós költségeknek megfelelő összeget. E költségeket számlával kell igazolnia.

(5) Kellően indokolt esetben, például amennyiben egy adott tagállamban alacsony fokú a termelők termelői szervezetekbe való tömörülése, egy tagállam megkülönböztetéstől mentes módon lehetővé teheti, hogy az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők a (3) bekezdésben említett szerződés megkötése helyett a tagállam illetékes hatóságát értesítsék. Az ilyen értesítésekre az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 78. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. A tagsággal nem rendelkező termelők által leadott termékmennyiségeknek összhangban kell lenniük a helyi terméshozammal és az érintett területtel.

Ebben az esetben az uniós pénzügyi támogatást a tagállam hatósága fizeti ki közvetlenül a termelő részére. Ennek lehetővé tétele érdekében a tagállamok vagy új rendelkezéseket és eljárásokat fogadnak el, vagy módosítják meglévő nemzeti rendelkezéseiket és eljárásaikat.

(6) Amennyiben egy termelői szervezet elismerését az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 114. cikkének (2) bekezdésével összhangban felfüggesztették, annak tagjait e cikk alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint akik nem rendelkeznek tagsággal elismert termelői szervezetben.

(7) E cikk tekintetében az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet, valamint e rendelet 4. cikkének (6)–(9) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

6. cikk

Be nem takarítás és zöld szüret kapcsán a termelői szervezetek számára nyújtandó pénzügyi támogatás

(1) Uniós pénzügyi támogatás nyújtandó be nem takarítás és a zöld szüret kapcsán, ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek be nem takarítására vagy zöld szüretére az 1. cikk (3) bekezdésében említett időszakban kerül sor.

(2) A zöld szüretre vonatkozó támogatás kizárólag olyan termékek esetében nyújtható, amelyek ténylegesen a termőföldön vannak, és amelyek betakarítására valóban éretlenül kerül sor. Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok úgy állapítják meg az uniós hozzájárulást és a termelői szervezet hozzájárulását egyaránt tartalmazó be nem takarítási és zöldszüreti támogatás hektáronkénti összegét, hogy az az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében illetve az e rendelet II. mellékletében az ingyenes szétosztástól eltérő célból való kivonás tekintetében megállapított összeg legfeljebb 90 %-ának feleljen meg. Paradicsom esetében e támogatás összege az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében a november 1. és május 31. közötti időszak tekintetében az ingyenes szétosztástól eltérő célból való kivonásra vonatkozó összeg 90 %-a.

Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a be nem takarítás és a zöld szüret kapcsán nyújtható uniós pénzügyi támogatás az első albekezdés értelmében a tagállamok által megállapított összeg 75 %-a.

(3) Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve az említett rendelet 84. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett be nem takarítás akkor is alkalmazható az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek kapcsán az 1. cikk (3) bekezdésében említett időszakban, ha a rendes termelési ciklus alatt az érintett termőterületen már megvalósult kereskedelmi termelés. Ebben az esetben az e cikk (2) bekezdésében említett támogatás összegét arányosan csökkenteni kell a termelői szervezet készletnyilvántartásaiban illetve számviteli nyilvántartásaiban szereplő információk alapján már betakarított termékmennyiségre figyelemmel.

(4) Az uniós pénzügyi támogatás abban az esetben is nyújtható, ha a termelői szervezetek operatív programjában és a tagállamok nemzeti stratégiáiban nem szerepelnek ilyen műveletek. Az 1308/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdése és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 55. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó az e cikk értelmében nyújtott uniós pénzügyi támogatásra.

(5) Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, a kiadások egyharmadában megállapított értékhatár és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 66. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a működési alap összegének legfeljebb 25 %-os növelésére vonatkozó korlátozás nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekre az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek kapcsán az 1. cikk (3) bekezdésében említett időszakban fordított kiadásokra.

(6) Ezt az uniós pénzügyi támogatást nem kell figyelembe venni az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (2) bekezdésében említett maximális mérték kiszámításakor.

(7) Az e cikkel összhangban felmerült kiadásokat a termelői szervezet működési alapjához kell számítani.

7. cikk

Termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők pénzügyi támogatása be nem takarítás és zöld szüret esetén

(1) Uniós pénzügyi támogatás nyújtandó az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők számára be nem takarítás és zöld szüret kapcsán, ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek be nem takarítására vagy zöld szüretére az 1. cikk (3) bekezdésében említett időszakban kerül sor.

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikkének (3) bekezdésétől eltérve:

a)	zöld szüret kapcsán kizárólag olyan termékek esetében nyújtható támogatás, amelyek ténylegesen a termőföldön vannak, és amelyek betakarítására valóban éretlenül kerül sor a szokásos betakarítási időszak kezdete előtt;

b)	be nem takarítás nem alkalmazható olyan területen, ahol a rendes termelési ciklusban már megvalósult kereskedelmi termelés;

c)	zöld szüret és be nem takarítás semmilyen körülmények között nem alkalmazható ugyanarra a termékre és ugyanarra a területre.

(2) A be nem takarítás és zöld szüret kapcsán nyújtható uniós pénzügyi támogatás összege a tagállamok által az 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított összegek 50 %-a.

(3) Az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők a tagállam illetékes hatóságát értesítik az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállam által elfogadott részletes előírásokkal összhangban.

(4) Amennyiben egy termelői szervezet elismerését az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 114. cikkének (2) bekezdésével összhangban felfüggesztették, annak tagjait e cikk alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint akik nem rendelkeznek tagsággal elismert termelői szervezetben.

(5) E cikk tekintetében az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet értelemszerűen alkalmazandó.

8. cikk

A piacról való kivonás, a be nem takarítás és a zöld szüret ellenőrzése

(1) A 4. és az 5. cikkben említett piacról való kivonások kapcsán az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 108. cikkének megfelelő elsőfokú ellenőrzéseket kell végrehajtani. Az ellenőrzéseknek azonban a piacról kivont termékek mennyiségének legalább 10 %-ára és az e rendelet 4. cikkében említett uniós pénzügyi támogatást igénybe vevő termelői szervezetek legalább 10 %-ára ki kell terjedniük.

Ugyanakkor a 5. cikk (5) bekezdésében említett piacról való kivonások esetében az elsőfokú ellenőrzéseknek a kivont termékmennyiség 100 %-ára ki kell terjedniük.

(2) A 6. és a 7. cikk szerinti be nem takarításra és zöld szüretre az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 110. cikkében előírt ellenőrzéseket és feltételeket kell alkalmazni, azonban e rendelet 6. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában eltekintve attól a követelménytől, hogy nem kerülhet sor részleges betakarításra. Az ellenőrzéseknek az érintett termőterületek legalább 25 %-ára ki kell terjedniük.

A 7. cikkben említett be nem takarítás és zöld szüret esetében az ellenőrzéseknek az érintett termőterületek 100 %-ára ki kell terjedniük.

(3) A 4. és az 5. cikkben említett piacról való kivonások kapcsán az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 109. cikkének megfelelő másodfokú ellenőrzéseket kell végrehajtani. Azonban az elsőfokú ellenőrzésen átesett jogalanyok legalább 40 %-ánál helyszíni ellenőrzéseket kell végezni, és a piacról kivont termékmennyiség legalább 5 %-át ellenőrizni kell.

(4) A tagállamoknak megfelelő ellenőrzések segítségével kell gondoskodniuk arról, hogy a piacról való kivonás, a be nem takarítás és a zöld szüret paradicsom esetében csak a frissen fogyasztásra szánt fajtaváltozatokat érintse.

9. cikk

Az uniós pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése

(1) A termelői szervezetek 2015. január 31-ig kérelmezhetik a 4., az 5. és a 6. cikkben említett uniós pénzügyi támogatás folyósítását.

(2) A termelői szervezetek 2015. január 31-ig kérhetik az e rendelet 4. és 6. cikkében említett uniós pénzügyi támogatás teljes összegének kifizetését az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 72. cikkében említett eljárással összhangban.

Ugyanakkor az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 72. cikkének első bekezdése és második bekezdésének első mondata, valamint a szóban forgó cikk harmadik bekezdése szerinti, a működési programra eredetileg jóváhagyott támogatási összeg 80 %-ában megállapított felső határérték nem alkalmazandó.

(3) A termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező és elismert termelői szervezettel szerződést nem kötött termelők az (1) bekezdésben említett határidőig kérik a tagállam által kijelölt illetékes hatóságnál az 5. és a 7. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatás kifizetését.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett kérelmekhez mellékelni kell az érintett uniós támogatási összeg igazolására alkalmas dokumentumokat, valamint a kérelmező írásos nyilatkozatát arról, hogy nem részesült kettős uniós vagy nemzeti finanszírozásban, illetve biztosítási kártérítésben az e fejezet értelmében uniós pénzügyi támogatásra jogosult műveletek tekintetében

10. cikk

Értesítések

(1) A tagállamok legkésőbb 2014. szeptember 30-ig, 2014. október 15-ig, 2014. október 31-ig, 2014. november 15-ig, 2014. november 30-ig, 2014. december 15-ig, 2014. december 31-ig, 2015. január 15-ig, 2015. január 31-ig és 2015. február 15-ig értesítik a Bizottságot termékek szerinti bontásban a következőkről:

a)	ingyenes szétosztás céljából a piacról kivont mennyiség;

b)	az ingyenes szétosztástól eltérő célból a piacról kivont mennyiség;

c)	a zöld szürettel és be nem takarítással érintett megfelelő terület;

d)	az a), b) és c) pontban említett mennyiségek és területek tekintetében felmerülő összes kiadás.

Az értesítéseknek csak a már végrehajtott műveletekre kell vonatkozniuk.

Ezeket az értesítéseket a tagállamok a III. mellékletben található formanyomtatvány használatával állítják össze.

(2) Az első értesítéssel egyidejűleg a tagállamok értesítik a Bizottságot a IV. mellékletben található formanyomtatvány használatával azokról a támogatási összegekről, amelyeket az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 79. cikkének (1) bekezdésével vagy 85. cikkének (4) bekezdésével, valamint e rendelet 4. és 5. cikkével összhangban állapítottak meg.

11. cikk

Az uniós pénzügyi támogatás kifizetése

A kifizetések kapcsán felmerült tagállami kiadások csak akkor jogosítanak uniós pénzügyi támogatásra, ha a kifizetésekre 2015. június 30-ig sor került.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2014. augusztus 29-i 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról és a 913/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 259., 2014.8.30., 2. o.).

(3) A Bizottság 2011. június 7-i 543/2011/EU végrehajtási rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A tagállamonként előirányzott maximális termékmennyiség a 2. cikk (1) bekezdése szerint

(tonna)	Alma és körte	Szilva, csemegeszőlő és kivi	Paradicsom, sárgarépa, édes paprika, uborka és apró uborka	Narancs, clementine és mandarin
Belgium	43 300	1 380	14 750	0
Németország	13 100	0	0	0
Görögország	5 100	28 475	750	10 750
Spanyolország	8 700	6 900	20 400	58 600
Franciaország	28 950	500	1 600	0
Horvátország	1 050	0	0	7 900
Olaszország	35 805	38 845	0	2 620
Ciprus	0	0	0	16 220
Litvánia	0	0	4 000	0
Magyarország	725	570	0	0
Hollandia	22 200	0	6 800	0
Lengyelország	18 750	0	0	0
Portugália	4 120	225	0	0

II. MELLÉKLET

A piacról való kivonásra vonatkozó maximális támogatási összegek az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében nem szereplő termékek esetében e rendelet 4., 5. és 6. cikke szerint

Termék	Maximális támogatás (EUR/100 kg)
Termék	Ingyenes szétosztás	Egyéb rendeltetések
Sárgarépa	12,81	8,54
Káposzta	5,81	3,88
Édes paprika	44,4	30
Brokkoli	15,69	10,52
Uborka és apró uborka	24	16
Ehető gomba	43,99	29,33
Szilva	34	20,4
Bogyós gyümölcs	12,76	8,5
Friss csemegeszőlő	39,16	26,11
Kivi	29,69	19,79

III. MELLÉKLET

A 10. cikk szerinti értesítési sablonok

ÉRTESÍTÉS TERMÉKKIVONÁSRÓL – INGYENES SZÉTOSZTÁS

Tagállam:

Vonatkozó időszak:

Dátum:

Termék

Termelői szervezetek

Nem tag termelők

Teljes mennyiség (t)

Teljes uniós pénzügyi támogatás (EUR)

Mennyiség (t)

Uniós pénzügyi támogatás (EUR)

Mennyiség (t)

Uniós pénzügyi támogatás (EUR)

kivonás

szállítás

válogatás és csomagolás

ÖSSZESEN

kivonás

szállítás

válogatás és csomagolás

ÖSSZESEN

(a)

(b)

(c)

(d)

(e) = (b) + (c) + (d)

(f)

(g)

(h)

(i)

(j) = (g) + (h) + (i)

(k) = (a) + (f)

(l) = (e) + (j)

Alma

Körte

Alma és körte összesen

Paradicsom

Sárgarépa

Édes paprika

Uborka és apró uborka

Zöldségfélék összesen

Szilva

Friss csemegeszőlő

Kivi

Egyéb gyümölcsfélék összesen

Narancs

Clementine

Mandarin

Citrusfélék összesen

Káposzta

Karfiol és brokkoli

Ehető gomba

Bogyós gyümölcs

Egyéb termékek összesen

ÖSSZESEN

*	Minden egyes értesítéshez külön Excel munkalapot kell kitölteni.

ÉRTESÍTÉS TERMÉKKIVONÁSRÓL – EGYÉB RENDELTETÉSEK

Tagállam:

Vonatkozó időszak:

Dátum:

Termék

Termelői szervezetek

Nem tag termelők

Teljes mennyiség (t)

Teljes uniós pénzügyi támogatás (EUR)

Mennyiség

(t)

Uniós pénzügyi támogatás

(EUR)

Mennyiség

(t)

Uniós pénzügyi támogatás

(EUR)

(a)

(b)

(c)

(d)

(e) = (a) + (c)

(f) = (b) + (d)

Alma

Körte

Alma és körte összesen

Paradicsom

Sárgarépa

Édes paprika

Uborka és apró uborka

Zöldségfélék összesen

Szilva

Friss csemegeszőlő

Kivi

Egyéb gyümölcsfélék összesen

Narancs

Clementine

Mandarin

Citrusfélék összesen

Káposzta

Karfiol és brokkoli

Ehető gomba

Bogyós gyümölcs

Egyéb termékek összesen

ÖSSZESEN

*	Minden egyes értesítéshez külön Excel munkalapot kell kitölteni.

ÉRTESÍTÉS BE NEM TAKARÍTÁSRÓL ÉS ZÖLD SZÜRETRŐL

Tagállam:

Vonatkozó időszak:

Dátum:

Termék

Termelői szervezetek

Nem tag termelők

Teljes mennyiség

(t)

Teljes uniós pénzügyi támogatás (EUR)

Terület

(ha)

Mennyiség

(t)

Uniós pénzügyi támogatás

(EUR)

Terület

(ha)

Mennyiség

(t)

Uniós pénzügyi támogatás

(EUR)

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)

(g) = (b) + (e)

(h) = (c) + (f)

Alma

Körte

Alma és körte összesen

Paradicsom

Sárgarépa

Édes paprika

Uborka és apró uborka

Zöldségfélék összesen

Szilva

Friss csemegeszőlő

Kivi

Egyéb gyümölcsfélék összesen

Narancs

Clementine

Mandarin

Citrusfélék összesen

Káposzta

Karfiol és brokkoli

Ehető gomba

Bogyós gyümölcs

Egyéb termékek összesen

ÖSSZESEN

*	Minden egyes értesítéshez külön Excel munkalapot kell kitölteni.

IV. MELLÉKLET

AZ ELSŐ ÉRTESÍTÉSSEL EGYÜTT MEGKÜLDENDŐ TÁBLÁZATOK (A 10. CIKK (1) BEKEZDÉSE)

TERMÉKKIVONÁSOK – EGYÉB RENDELTETÉSEK

A tagállam által az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 79. cikke (1) bekezdésének és e rendelet 4. és 5. cikkének megfelelően meghatározott maximális támogatási összeg

Tagállam:

Dátum:

Termék	Termelői szervezet hozzájárulása (EUR/100 kg)	Uniós pénzügyi támogatás (EUR/100 kg)
Alma
Körte
Paradicsom
Sárgarépa
Káposzta
Édes paprika
Karfiol és brokkoli
Uborka és apró uborka
Ehető gomba
Szilva
Bogyós gyümölcs
Friss csemegeszőlő
Kivi
Narancs
Clementine
Mandarin

BE NEM TAKARÍTÁS ÉS ZÖLD SZÜRET

A tagállam által az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikke (4) bekezdésének és e rendelet 6. cikkének megfelelően meghatározott maximális támogatási összeg

Tagállam:

Dátum:

Termék	Szabadföldi		Üvegházi
Termék	Termelői szervezet hozzájárulása (EUR/ha)	Uniós pénzügyi támogatás (EUR/ha)	Termelői szervezet hozzájárulása (EUR/ha)	Uniós pénzügyi támogatás (EUR/ha)
Alma
Körte
Paradicsom
Sárgarépa
Káposzta
Édes paprika
Karfiol és brokkoli
Uborka és apró uborka
Ehető gomba
Szilva
Bogyós gyümölcs
Friss csemegeszőlő
Kivi
Narancs
Clementine
Mandarin

30.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 284/53

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. július 3.)

a Belgium által végrehajtott

SA.33927 (12/C) (korábbi 11/NN) számú állami támogatásról

A pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek részjegyeit védő garanciarendszer

(az értesítés a C(2014) 1021. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland és a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/686/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy a fent említett rendelkezések értelmében nyújtsák be észrevételeiket (1) és tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

A belga állam 2011. november 7-i levelében értesítette a Bizottságot egy olyan garanciaprogram (a továbbiakban: a szövetkezeti garanciaprogram vagy az intézkedés) bevezetéséről, amely fedezi a tagsággal rendelkező természetes személyek azon elismert szövetkezetekben lévő részjegyeit, amelyek vagy a Belga Nemzeti Bank (a továbbiakban: BNB) prudenciális felügyelete alatt állnak, vagy amelyek eszközeik legalább felét az ilyen felügyelet alá tartozó intézménybe fektették be (a továbbiakban: a pénzügyi szövetkezetek).

(2)

A Bizottság 2011. december 6-i levelében jelezte a belga államnak, hogy az intézkedés jogellenes állami támogatásnak (2) minősül és felszólította a belga államot, hogy tartózkodjon az intézkedés végrehajtására irányuló további lépések megtételétől. A Bizottság felkérte a belga államot, hogy tegyen észrevételeket az előzetes megállapításokról, amit a belga állam 2011. december 22-én kelt levelével meg is tett.

(3)

A Bizottság 2012. április 3-i határozatával (az eljárás megindításáról szóló határozat) értesítette Belgiumot, hogy az intézkedéssel kapcsolatban kezdeményezte az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást és az 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (3) 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően felszólította Belgiumot, hogy függessze fel az intézkedést, amíg a Bizottság határozatot hoz annak a belső piaccal való összeegyeztethetőségéről. A Bizottság felkérte Belgiumot, hogy haladéktalanul szüntessen meg minden, a szövetkezeti garanciaprogram további végrehajtására irányuló tevékenységet és tartózkodjon az intézkedés keretében történő kifizetésektől. Az eljárás kezdeményezéséről szóló bizottsági határozatot– amellyel a Bizottság felkérte az érdekelt feleket az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére – közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

(4)

Belgium 2012. április 24-i és 2012. május 31-i levelében időt kért az eljárás megindításáról szóló határozatra való válaszadás céljából, amely ellen a Bizottság nem emelt kifogást. Belgium 2012. június 18-i levelében megküldte az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó válaszát, amelyhez többek között mellékelte a BNB elnökének a belga pénzügyminiszter részére címzett, 2011. október 7-i levelet.

(5)

2012. augusztus 17-én az Arco csoport (a továbbiakban: ARCO (5)) is benyújtotta az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó válaszát. A Bizottság 2012. augusztus 29-én továbbította e beadványt Belgiumnak, megteremtve ezzel a tagállamnak azt a lehetőséget, hogy választ adhasson az ARCO észrevételeire. Belgium azonban 2012. október 16-án közölte, hogy nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.

(6)	A Bizottság által az intézkedésre vonatkozóan, különösen 2012. szeptember 17-én és 2013. július 24-én feltett kérdésekre Belgium 2012. december 5-én és 2013. szeptember 20-án válaszolt.

2. TÉNYÁLLÁS

2.1. A bejelentett intézkedés keletkezése

(7)	A szövetkezeti garanciaprogram létrehozása egy másik állami támogatással kapcsolatos ügyben foglalt megmentési intézkedésekhez kapcsolódott.

(8)

A Dexia 2008. szeptember 30-án egy a meglévő részjegytulajdonosai (egyikük az ARCO), valamint Belgium, Franciaország és Luxemburg hatóságai által jegyzett, 6,4 milliárd EUR összegű tőkeemelésről tett bejelentést. A Dexia felszámolásának körülményeit vizsgáló belga parlamenti különbizottság (a továbbiakban: a Dexia-bizottság) létrejöttét megelőzően, amikor a Dexia 2008-ban állami támogatásban részesült, a belga pénzügyminiszter elmondta, hogy az ARCO érdekében való közbenjárás iránti kérelmeket követően már 2008. szeptember-október folyamán politikai döntés született a szövetkezeti garanciaprogram bevezetéséről. Kifejtette, hogy a Dexiáról szóló megállapodás érdekében a kormánynak egyidejűleg döntenie kellett az ARCO-ról és az Ethiasról is (6). A jelenlegi belga pénzügyminiszter állításaiból az is kiderül, hogy a kötelezettségvállalást 2008-ban tették, annak biztosítása érdekében, hogy az ARCO egyetértését adja a Dexia megmentésében való részvételéhez (7).

i. Sajtóközlemények

(9)

A belga kormány 2008. október 10-én a pénzügyminiszter szolgálataitól származó sajtóközleményben bejelentette, hogy az alábbiakról határozott:

—	a hitelintézetek számára a meglévő betétbiztosítási rendszer fedezetét 20 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra emelik,

—	létrehoznak egy az egyéb pénzügyi termékekre (különösen a „21. üzletág” (branch 21) életbiztosítási termékekre (8) és pénzügyi szövetkezetekben lévő részjegyekre) vonatkozó hasonló programot (9).

(10)

2009. január 21-én a miniszterelnök és a pénzügyminiszter közös sajtóközleményben megerősítette az előző kormány (10) által tett kötelezettségvállalást a szövetkezeti garanciaprogram bevezetésére. (11) Az ARCO ugyanazon a napon közzétette honlapján a belga kormány sajtóközleményét. Ezzel szemben más pénzügyi szövetkezetek elhatárolódtak a pénzügyi szövetkezetekben lévő betétek és részjegyek közötti analógiától, amely a szövetkezeti garanciaprogram alapjául szolgál. (12)

ii. Jogalkotási folyamat

(11)

2008. október 15-én a belga parlament jóváhagyta azt a törvényt (13), amely lehetővé teszi a belga kormány számára a pénzügyi stabilitás megőrzésére irányuló intézkedések meghozatalát. 2008. november 14-én (14) Belgium királyi rendeletet tett közzé a hitelintézetek számára a betétbiztosítási rendszer keretében nyújtott fedezet 100 000 EUR-ra történő emeléséről és a „21. üzletág” életbiztosítási termékekre vonatkozó biztosítási garanciaprogram bevezetéséről. 2008. október 29-én a Pénzügyi Stabilitási Tanács kedvező véleményt nyilvánított a királyi rendelet tervezetéről (15).

(12)

2009. április 14-én (16) Belgium módosította a 2008. október 15-i törvényt, lehetővé téve a kormány számára, hogy királyi rendelettel egy olyan rendszert vezessen be, amely garanciát vállal a pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek befizetett tőkéjére. Belgium a 2011. október 10-i királyi rendelettel (17) módosította a 2008. november 14-i királyi rendeletet. A 2011. október 10-i királyi rendelet további részleteket tartalmaz a szövetkezeti garanciaprogramról.

(13)

2011. október 7-én a BNB elnöke levelet intézett az akkori pénzügyminiszterhez, amelyben kifejtette véleményét a 2011. október 10-i király rendelet(tervezet)ről, ami a BNB szervezéséről szóló törvény alapján szükséges eljárásbeli lépés volt (18). Az elnök megjegyezte, hogy a kormány a pénzügyi piacokat érintő, hirtelen bekövetkező válság vagy rendszerszintű válsághelyzet komoly veszélye esetén törvényes úton hozhat királyi rendeletet a szövetkezeti garanciaprogramról. Az elnök véleménye szerint ezen körülmények bekövetkeztek, és a szövetkezeti garanciaprogram segítené korlátozni egy ilyen válsághelyzet hatásait (19). Ugyanakkor azonban az elnök levelében kifejezetten tartózkodott az arról való állásfoglalástól, hogy a pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek részjegyei lényegében betétnek minősülnek-e (20). A levél arra is rámutatott, hogy az intézkedés problémákat vethet fel az állami támogatásoki szabályokkal való összeegyeztethetőség kapcsán (21), továbbá aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a szövetkezeti garanciaprogram nem kötelező jellege „kedvezőtlen kiválasztási” problémákhoz vezethet (22).

(14)

2011. október 13-án az ARCO három szövetkezeti társasága (az ARCOFIN, az ARCOPAR és az ARCOPLUS) a szövetkezeti garanciaprogramban való részvétel iránti kérelmet nyújtott be. A belga kormány a 2011. november 7-i királyi rendelettel jóváhagyta az említett kérelmet (23). Kérelme részeként az ARCO összesen 2,05 millió EUR összegű díjat fizetett (24).

(15)	2011. december 8-án az ARCOFIN, az ARCOPAR és az ARCOPLUS közgyűlésén jóváhagyták az ügyvezető igazgatóságaiknak az önkéntes felszámolás megindítására irányuló javaslatait.

2.2. A betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelv

(16)

A 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) 3. cikke értelmében valamennyi tagállam:

„biztosítja, hogy területén egy vagy több betétbiztosítási rendszert vezessenek be és ismerjenek el hivatalosan. [bizonyos] körülmények kivételével valamely tagállamban … engedéllyel rendelkező hitelintézet (26) kizárólag akkor gyűjthet betétet (27) , ha egy ilyen rendszer tagja.”

(17)

1998-ban a belga állam átültette a 94/19/EK irányelvet a tagállami jogba és betétbiztosítási rendszert hozott létre, amely hiány esetén fedezi a betétes aggregált betéteit. A belga betétbiztosítási rendszerrel egy betétbiztosítási alapot bíztak meg. Ezt követően a belga állam a 2008. november 14-i királyi rendelettel létrehozott egy különleges védelmi alapot, amely a belga állam későbbi kezdeményezéseit fedezi (28).

(18)

Eredeti formájában a 94/19/EK irányelv 7. cikke arról rendelkezett, hogy minden egyes betétes aggregált betétjét 20 000 EUR-ig kell fedezni. 2008. október 7-i ülésén az Ecofin (Gazdasági és Pénzügyi) Tanács ülésén megállapodás született, hogy a 94/19/EK irányelvben előírt betétbiztosítást meg kell emelni. A kapcsolódó sajtóközlemény szerint az Ecofin Tanács ülésén megállapodás született arról, hogy:

„egy legalább egyéves kezdeti időszakra valamennyi tagállam betétbiztosítási védelmet nyújt magánszemélyek részére legalább 50 000 EUR értékig, tudomásul véve több tagállam azon szándékát, hogy az általa biztosított minimumszintet 100 000 euróra kívánja emelni. Üdvözöljük, hogy a Bizottság a betétbiztosítási rendszerek közötti konvergencia előmozdítására sürgősen egy megfelelő javaslatot szándékozik előterjeszteni.” (29).

(19)	A fedezetre vonatkozóan a 2. cikk (30) előírja, hogy a betétbiztosítási rendszerek nem szolgálhatnak a hitelintézetek tőkeeszközeinek védelmére.

(20)	A 2009. március 11-i 2009/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) megemelte a betétbiztosítási rendszerek fedezeti szintjét (először minimum 50 000 EUR-ra, majd 2010. december 31-re elvileg minimum és maximum 100 000 EUR-ra).

(21)

A 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) kártalanításról rendelkezik a befektetők számára, amennyiben a befektetési vállalkozás nem tudja visszaszolgáltatni egy befektető eszközeit. Ilyen kártalanítással akkor lehet élni, amikor például egy vállalkozásnál csalás vagy gondatlanság fordul elő, illetve hibák vagy problémák merülnek fel a vállalkozás rendszereiben. A befektetőkártalanítási rendszerek azonban nem fedezik a befektetői kockázatot (például amikor egy befektető olyan értékpapírokat vásárol, amelyek értéke a későbbiekben esik).

2.3. A szövetkezetek jogi kerete Belgiumban

(22)

A belga társasági törvény (33) – és különösen annak 350–436. cikke – részletesen meghatározza a szövetkezetek jogi keretét. Előírja, hogy egy adott szövetkezetnek a létesítő okiratában választania kell, hogy korlátolt felelősségű társaság (a részjegytulajdonosok veszteségei nem haladhatják meg tőkebefektetéseik összegét) vagy korlátlan felelősségű társaság formáját ölti (a részjegytulajdonosok személyesen felelősek a vállalkozás adósságáért és ezért az általuk befektetett tőkénél többet veszíthetnek).

(23)

A belga társasági törvény (és különösen annak 362., 364., 366., 367. és 374. cikke) bizonyos korlátozásokat enged meg a szövetkezeti részjegyek átruházhatóságára vonatkozóan. A szövetkezeti részjegyeket a szövetkezet többi részjegytulajdonosa részére el lehet adni, a szövetkezet létesítő okirata azonban feltételeket szabhat meg az ilyen átruházáshoz. A harmadik felek részére történő átruházásokat csak bizonyos feltételek mellett lehet lebonyolítani és csak a belga társasági törvény 366. cikkében meghatározott személyek részére.

(24)

A belga társasági törvény (367. cikk) arról is rendelkezik, hogy a szövetkezeti részjegytulajdonosok csak a pénzügyi év első hat hónapjában léphetnek ki a szövetkezetből. Az ilyen kilépés estében a belga társasági törvény 374. cikke előírja, hogy a szövetkezeti részjegytulajdonos jogosult a részjegyei értékére, amelyet a szövetkezet mérlege alapján határoznak meg.

(25)

A belga társasági törvény a szövetkezetek általános jogi keretét határozza meg, az 1962. január 8-i királyi rendelet (34) pedig az „elismert szövetkezetek” kritériumait állapítja meg (35). Például egy elismert szövetkezet nem utasíthat el új részjegytulajdonost vagy nem zárhat ki spekulációs alapon meglévő részjegytulajdonost; a szövetkezeti részjegyek értéküktől függetlenül egyenlő jogokkal rendelkeznek; a szövetkezeti részjegytulajdonosok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek az éves közgyűlésen; az éves közgyűlésnek kell kijelölnie az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjait; a szövetkezet működési eredményét (miután minden költséget levontak) szét lehet osztani a részjegytulajdonosok között, de csak a szövetkezetekkel bonyolított ügyleteik arányában, és a szövetkezeti részjegyekre fizetett osztalék nem haladhatja meg a királyi rendelet által meghatározott bizonyos százalékot.

(26)	A belga adótörvény 21. cikke előírja, hogy az elismert szövetkezetek szövetkezeti részjegyei után fizetett kamat bizonyos összegig mentesül a forrásadó alól (36).

2.4. Az intézkedés leírása

(27)	A szövetkezeti garanciaprogram a szövetkezetben tagsággal rendelkező természetes személyek befizetett tőkéjét (és nem a lehetséges tőkenyereséget) fedezi 100 000 EUR összeghatárig.

(28)	A hitelintézetek betétbiztosítási rendszerével ellentétben a szövetkezeti garanciaprogramban való tagság választható.

(29)

Amennyiben a pénzügyi szövetkezetek részt akarnak venni a szövetkezeti garanciaprogramban, azt a pénzügyminiszternél kell kérelmezniük. A Minisztertanács egy hónapon belül határoz arról, hogy engedélyezzék-e a kérelmező pénzügyi szövetkezetnek a szövetkezeti garanciaprogramban való részvételt, szükség esetén bizonyos feltételek mellett. Az említett feltételek között az alábbiak szerepelhetnek:

a)	a jövőbeli nyilvános részjegykibocsátásokat kötelezően fenn kell tartani intézményi részjegytulajdonosok részére;

b)	valamennyi intézményi részjegytulajdonos kötelezettséget vállal, hogy nem von ki részjegyeket vagy a szövetkezetnek fizetett pénzt, és nem adja fel részjegytulajdonosi pozícióját, kivéve részjegyátruházások útján; valamint

c)	a részjegytulajdonosok részére fizetendő éves kamatokat 4,5 %-ban maximalizálják.

(30)

Miután a pénzügyi szövetkezet fedezetet kérelmezett, egy évig nem léphet ki a programból. Ezen időszak letelte után a szövetkezet részvételét három hónapos felmondási idővel megszüntetheti. Nem lesz lehetőség visszaigényelni a bármilyen formában befizetett hozzájárulásokat. Amennyiben a szövetkezet a szövetkezeti garanciaprogramból való kilépésről dönt, három évet kell várnia ahhoz, hogy újból beléphessen.

(31)	Az intézkedés csak a 2011. október 10-i királyi rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott szövetkezeti részjegyekre vonatkozik.

(32)	A szövetkezeti garanciaprogram csak részjegytulajdonos természetes személyek számára áll rendelkezésre, intézményi részjegytulajdonosok számára nem.

(33)

A különleges védelmi alap finanszírozása az alábbiakból származik:

i.	éves hozzájárulás a védett összeg 0,15 %-ában (valamennyi résztvevő által fizetendő); valamint

ii.	egyszeri belépési díj, a védett összeg 0,10 %-a (a szövetkezet által fizetendő).

(34)

Emellett a pénzügyi szövetkezet kötelezhető arra, hogy a jegyzett tőkerészesedése arányában a tőkenyereségből hozzájárulást fizessen a különleges védelmi alapba. A tőkenyereségből fizetett hozzájárulás a kérdéses részjegyek eladási árai és – a pénzügyi szövetkezet szövetkezeti garanciaprogramhoz történő csatlakozásakor – a kormány által meghatározott referenciaár közötti különbség legfeljebb 10 %-ának felel meg (vagy ha a védelmi rendszer megszűnését követő hároméves időszakban nem történik eladás, a kérdéses részjegy átlagos jegyzett ára a szóban forgó három éves fordulót megelőző 30 napos időszak alatt).

(35)	A különleges védelmi alap akkor kezd kifizetéseket folyósítani, ha a pénzügyi szövetkezet csődbe jut vagy a pénzügyi felügyelő értesítette a különleges védelmi alapot, hogy a pénzügyi szövetkezet már nem tudja kifizetni a kilépni szándékozó részjegytulajdonosait.

(36)

Amennyiben a különleges védelmi alap nem rendelkezik elegendő eszközökkel kötelezettségei teljesítésére, a letéti hivatal – amely egy jogi státus nélküli állami szerv – előlegezi meg a szükséges eszközöket. Attól függően, hogy a csődbe jutott intézmény kötelező résztvevő vagy pénzügyi szövetkezet, az előleg visszatérítésére az alábbi módokon kerül sor:

—	a kötelező résztvevők által fizetendő éves hozzájárulások 50 %-ának felosztásával,

—	a pénzügyi szövetkezetek (amelyek részvétele önkéntes) által fizetendő különleges éves hozzájárulás felosztásával.

(37)

Amennyiben a különleges védelmi alap igénybevételére kerül sor, az alap átveszi a szövetkezetben tagsággal rendelkező természetes személyek jogait, amelyek egyenrangúak a többi részjegytulajdonos jogaival. Ez a vonás eltér a hitelintézetek betétbiztosítási rendszerétől, ahol az alap az adott vállalkozás hitelezőivel egyenrangú.

2.5. Az ARCO bemutatása

(38)

Történetileg az ARCO az Artesia Banking Corporation NV (a továbbiakban: Artesia) részjegytulajdonosa volt, amely pedig a BACOB Bank 100 %-os és a DVV biztosítási társaság 82 %-os tulajdonosa volt. Az Artesia 2001-ben a Dexiával történő összefonódása óta az ARCO a Dexia legnagyobb részvényesévé vált – körülbelül 15 %-os tulajdonosi hányaddal (37).

(39)

Az ARCO elismert szövetkezeti vállalkozásokat (ARCOPAR, ARCOPLUS és ARCOFIN) tömörítő csoportnév (38). Az ARCO-nak több mint 800 000 tagja van, amelynek 99 %-a magánszemély. A részjegytulajdonos természetes személyek tőkéje az ARCOPAR-ban 1,3 milliárd EUR, az ARCOPLUS-ban 46 millió EUR és az ARCOFIN-ben 140 millió EUR volt.

(40)	Az ARCOPAR, az ARCOPLUS és az ARCOFIN létesítő okirata értelmében a három gazdasági egység korlátolt felelősségű társaság (39).

(41)	Mind a három gazdasági egység létesítő okirata tartalmaz a kilépni szándékozó részjegytulajdonosokra vonatkozó előírásokat.

(42)

Az ARCOPAR létesítő okirata például előírja, hogy a szövetkezet korlátozhatja a kilépéseket, ha az összes szövetkezeti tőke több mint 10 %-át akarnák kivonni vagy a részjegytulajdonosok több mint 10 %-a akarna kilépni ugyanabban a pénzügyi évben (40). Az ARCOPAR-ból kilépni szándékozó részjegytulajdonos visszakapja tőkéjét. Az ARCOPAR A, B és C típusú részjegyeinek tulajdonosai (41) bónusztartalékra is jogosultak (42).

(43)	Az ARCOPAR létesítő okiratának 35. cikke leírja, hogy felszámolás esetén milyen juttatásokra jogosultak az ARCOPAR részjegytulajdonosai. Lényegében ha az adósságok és a társadalombiztosítási költségek visszafizetése után az egyenleg pozitív, a részjegytulajdonosokat kifizetik (43).

(44)

Az ARCO-részjegyekbe történő befektetés kockázatai szerepeltek például az ARCOPAR-nak a belga hatóságok által 2008 júniusában jóváhagyott kibocsátási tájékoztatójában, amelyet a 2008. július 7. és szeptember 30. között lezajlott tőkepiaci művelet alkalmával adtak ki. Ez a kibocsátási tájékoztató egyértelművé teszi, hogy a Dexiához kapcsolódó nyereség az ARCOPAR nettó nyereségének több mint 69 %-át tette ki a 2005/2006-os, a 2006/2007-es és a 2007/2008-as pénzügyi évben. A kibocsátási tájékoztató a tömeges kilépések kockázatára is utalt, és kihangsúlyozta, hogy a részjegytulajdonosok mindent elveszíthetnek egy felszámolás során. Ugyanakkor a vállalkozás éves jelentéseiből kiderült, hogy az ARCO befektetési célból adósságfelvétellel javított mérlegén (44).

2.6. Az eljárás megindításához vezető okok

(45)	Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság előzetes következtetése az volt, hogy a bejelentett intézkedés megfelelt a négy (kumulatív) állami támogatási kritériumnak, és kétségbe vonta, hogy az intézkedést összeegyeztethetőnek lehetne nyilvánítani a belső piaccal.

(46)

A Bizottság megállapította, hogy az intézkedés a belga államnak tudható be, és a finanszírozás a különleges védelmi alapon keresztül történt. E célból a Bizottság megállapította, hogy a belga jogszabályok meghatározták a résztvevők által a különleges védelmi alapba befizetendő hozzájárulás mértékét, és e források felhasználásának módját. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy a letéti hivatal szükség esetén pénzforrásokat előlegezett meg a különleges védelmi alapba. A Bizottság megkérdőjelezte, hogyan fizetik vissza a pénzforrásokat a letéti hivatalnak, mivel nem volt egyértelmű, hogy a pénzügyi szövetkezetek elegendő pénzeszközökkel rendelkeznek majd. A Bizottságot az a tény is foglalkoztatta, hogy a részvétel a pénzügyi szövetkezetek részére választható, ez pedig valószínűleg akadályozza a különleges védelmi alap hatékony refinanszírozását.

(47)

A Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a pénzügyi szövetkezetek vállalkozásoknak tekinthetők, és számukra az intézkedés szelektív előnyt biztosított. A szelektív előnyt illetően úgy tűnt, hogy a szövetkezeti garanciaprogram segítséget nyújtott a szövetkezeteknek ahhoz, hogy új tőkét vonjanak be, illetve meglévő tőkéjüket fenntartsák, meggyőzve a szövetkezet meglévő részjegytulajdonosait arról, hogy ne lépjenek ki a pénzügyi szövetkezetekből. Ez a fajta védelem különös jelentőséggel bírt a pénzügyi bizonytalanság jellemezte időszakokban, így például 2008 tavasza és a királyi rendelet elfogadásának időpontja között, amikor a pénzügyi szövetkezetek hathatós védelemben részesültek a jelentős volumenű kifizetések kockázatával szemben.

(48)

A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy a védelem széles körű volt, és Belgium a pályázó pénzügyi szövetkezetek pénzügyi helyzetétől függetlenül lehetővé tette a szövetkezeti garanciaprogramba történő belépést. Az ARCO példája azt mutatja, hogy fizetésképtelenné vált pénzügyi szövetkezetek is beléphettek a szövetkezeti garanciaprogramba, hogy majd röviddel ezt követően kezdeményezzék felszámolásukat.

(49)	A Bizottság megállapította továbbá, hogy az intézkedés versenytorzító hatással járt, mivel a pénzügyi szövetkezetek a lakossági befektetések piacán versengtek, ahol olyan szelektív előnyben részesültek, amely a hasonló termékeket kínáló többi piaci szereplő számára nem volt elérhető.

(50)

A Bizottság emellett úgy vélte, hogy a szövetkezeti garanciaprogram érintette a tagállamok közötti kereskedelmet. A belga piacon ugyanis számos, befektetési terméket kínáló nemzetközi szereplő aktív, és számukra nem elérhető az a piaci részesedés, amelyet a pénzügyi szövetkezetek az intézkedés jóvoltából képesek megőrizni.

(51)

A Bizottság számára kérdéses volt, hogy a pénzügyi szövetkezetek pénzügyi intézményeknek minősülnek-e, és hogy e tényező érinti-e a bankokról szóló 2008. évi közlemény alkalmazhatóságát (45). A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mivel úgy tűnik, hogy a bankokról szóló 2008. évi közlemény értelmében a pénzügyi szövetkezetek nem pénzügyi intézmények, a támogatás értékelését közvetlenül a Szerződés alapján kell elvégezni.

(52)

Ahhoz, hogy adott intézkedés a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető legyen a belső piaccal, szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie. A Bizottság kétségbe vonta, hogy az intézkedés megfelelt volna a három kumulatív feltételnek. Megkérdőjelezte, hogy a pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosai számára biztosított védelem szükséges volt-e azt elkerülendő, hogy a belga gazdaságban komoly zavar jelentkezzen. A lehetséges továbbgyűrűző hatásokat illetően a Bizottság megállapította, hogy Belgium korábban már számos intézkedést bevezetett (például megemelte a betétbiztosítási rendszer keretében nyújtható fedezetet 100 000 EUR-ra, és különböző formákban [feltőkésítésre, likviditásra, értékvesztett eszközökre vonatkozó, valamint eseti intézkedések formájában] állami támogatási intézkedéseket hozott több bank esetében). A Bizottság ezért nem értette, hogy mindezen intézkedések mellett miért volt szükséges védelmet biztosítani a pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosai számára.

(53)

A Bizottság kétségbe vonta, hogy megfelelő intézkedés volt védelemben részesíteni a pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosait. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a pénzügyi szövetkezetek nem pénzügyi intézmények, méretükből adódóan pedig rendszerszempontból nem tűntek jelentősnek. Felkérte Belgiumot annak kifejtésére, hogy a befektetési veszteségek – amelyek például a befektetési alapok befektetőit ugyanúgy érintették – milyen csatornákon keresztül váltottak volna ki kedvezőtlen továbbgyűrűző hatásokat a belga gazdaság tekintetében.

(54)

A Bizottság végezetül kétségbe vonta az intézkedés arányosságát. Egyrészről nem volt egyértelmű számára, hogy a garanciát a pénzügyi szövetkezetek méltányos ellenszolgáltatás megfizetése fejében veszik-e igénybe. Másrészről a Bizottság megállapította, hogy Belgiumnak a belépésre vonatkozó mérlegelési jogköre azzal kiegészülve, hogy a belépési eljárás keretében nem ellenőrizték az életképességet, magában hordozta, hogy a pénzügyi szövetkezetek számára csak azt követően vált vonzóvá a belépés, hogy egyértelművé vált a garancia biztosítása. Ez olyan helyzetet teremthetett, hogy a kedvezményezettek jórészt bármiféle ellenszolgáltatás nélkül vehették igénybe a garanciát. A Bizottság számára végezetül az is kérdésként merült fel, hogy a szövetkezeti garanciaprogram nem torzította-e túlzott mértékben a versenyt, hiszen mivel a versenytársak részjegytulajdonosai nem részesültek védelemben, a pénzügyi szövetkezetek könnyebben juthattak tőkéhez, illetve növelhették összrészesedésüket a lakossági befektetések piacán.

3. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ HATÁROZATRÓL

3.1. Az ARCO észrevételei

(55)

Az ARCO szerint a belga hatóságok átfogó csomag (a hitelintézetek takarékbetéteire vonatkozó betétbiztosítás összegének 100 000 EUR-ra emelése, valamint a biztosítási rendszer kiterjesztése a „21. üzletág” életbiztosítási termékekre és a pénzügyi szövetkezetekben részjegytulajdonos természetes személyekre) részeként határoztak szövetkezeti garanciaprogram létrehozásáról, amelyet 2008. október 10-én jelentettek be. Az ARCO érvelése szerint a 2008. október 10-i döntést a „21. üzletág” tekintetében a 2008. október 15-i törvénnyel és a 2008. november 14-i királyi rendelettel, míg a pénzügyi szövetkezetek által kibocsátott részjegyigazolások tekintetében a 2009. április 14-i törvénnyel és a 2011. október 10-i királyi rendelettel hajtották végre.

(56)

Az ARCO állítása szerint a szövetkezeti garanciaprogram nem minősül állami támogatásnak, minthogy a pénzügyi szövetkezeteket nem juttatja szelektív előnyhöz. Az ARCO azt is felhozta érvként, hogy a Bizottság a biztosítók „21. üzletág” termékeire vonatkozó garanciaprogramja kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy az nem tartalmazott állami támogatást abból kifolyólag, hogy valamennyi biztosító számára elérhető volt, vagyis nem volt szelektív (46). Az ARCO ezenfelül azt állította, hogy a szövetkezeti garanciaprogramot valamennyi pénzügyi szövetkezet azonos feltételek mellett veheti igénybe, tehát nem szelektív.

(57)

Belgium észrevételeivel összhangban az ARCO azzal érvelt, hogy a pénzügyi szövetkezetek részjegyeinek minden jellemzője azt erősíti meg, hogy a részjegyek az ügyfelek ugyanazon igényeit elégítik ki, mint amelyeket a betétek, és a törvényhozó azokat ennek megfelelően kezeli. Az ARCO hangsúlyozta, hogy Belgium átterjedési hatástól tartott. Ha Belgium nem léptette volna életbe a szövetkezeti garanciaprogramot, akkor azzal aláásta volna a befektetői bizalmat, és ez akár a megtakarítási termékek teljes köre tekintetében éreztette volna kedvezőtlen hatását.

3.2. Belgium észrevételei

(58)

Belgium szerint a szövetkezeti garanciaprogram nem felel meg a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésében foglalt összes kumulatív állami támogatási feltételnek, és ily módon a program nem minősül állami támogatásnak. Konkrétabban: Belgium azt állítja, hogy három állami támogatási feltétel nem teljesül. Belgium először is azzal érvelt, hogy az intézkedés kizárólag természetes személyeknek szóló támogatást foglal magában, vállalkozások támogatását nem. Emellett Belgium szerint az intézkedés nem juttatja szelektív előnyhöz a pénzügyi szövetkezeteket, végezetül pedig álláspontja szerint vitatható, hogy az intézkedés versenytorzító hatású.

(59)

Azzal az állítással kapcsolatban, hogy a támogatás kedvezményezetti köre nem terjed ki vállalkozásokra, Belgium azzal érvelt, hogy a hitelintézeteknek szóló standard betétbiztosítási rendszer – annak kiterjesztését, vagyis a szövetkezeti garanciaprogramot is ideértve – a Gazdasági és Pénzügyi Tanács határozatainak, a módosított 94/19/EK irányelvnek, valamint a 97/9/EK irányelvnek az alkalmazása keretében, illetve megfelelően került elfogadásra.

(60)

Belgium azt az álláspontot képviselte, hogy a pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek részjegyei a betétek összes jellemzőjével rendelkeznek, és vételükre is mint ilyenek kerül sor. Belgium az alábbi jellemzőket emelte ki:

i.	a szövetkezeti garanciaprogram (természetes személy) kedvezményezettjei ugyanolyan védelmet érdemelnek, mint az ugyanezen üzletághoz és azonos felügyelet alá tartozó többi intézmény betétesei;

ii.	adózás szempontjából a pénzügyi szövetkezetek által fizetett osztalék és a betétekre fizetett kamat egyaránt – meghatározott összeghatárig – mentesül a forrásadó alól (47);

iii.	a pénzügyi szövetkezetekben részjegytulajdonos természetes személyek csak az adott pénzügyi szövetkezet létesítő okiratának rendelkezései szerint meghatározott összeghatárig jegyezhetnek tőkét;

iv.

a pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosai kizárólag a pénzügyi év első hat hónapjában léphetnek ki a gazdasági társaságból, és a kilépni szándékozó részjegytulajdonost nem illeti meg a szövetkezeti tőkenyereség pro rata része. A belga állam szerint a szövetkezeti részjegyek értéke nem tükrözi a pénzügyi szövetkezet alapul szolgáló eszközeinek értékét, vagyis a pénzügyi szövetkezetek részjegyei nem általánosságban a befektetési termékekkel, hanem kizárólag a már eleve állami garanciát élvező termékkörrel (vagyis a betétekkel és a „21. üzletág” életbiztosítási termékekkel) versengenek;

a pénzügyi szövetkezetek részjegyeit nyilvántartásba veszik, átruházásukra pedig csak a törvény szabta keretek között kerülhet sor (48). Tőkenyereség szerzése céljából nem értékesíthetők szabadon. A pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosai mindössze szerény mértékű (adómentes) osztalékra jogosultak, amellett, hogy részjegytulajdonosi státusuk megszűnésekor ellentételezésben részesülnek;

vi.	a pénzügyi szövetkezeti részjegyek nem tekinthetők vállalatok, illetve tőzsdére bevezetett társaságok részvényébe történő befektetéseknek;

vii.	minthogy a pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosai nem jogosultak tőkenyereségre, a pénzügyi szövetkezetek részjegyei nem minősíthetők kockázattal járó befektetésnek;

viii.

a szövetkezeti garanciaprogram kizárólag természetes személyek részjegyei számára biztosít védelmet (az intézményi részjegytulajdonosok részjegyei számára nem).

(61)

Az előny szelektív jellegének hiányát illetően Belgium jelezte, hogy a szövetkezeti garanciaprogram csak a 2011. október 10-ét megelőzően kibocsátott pénzügyi szövetkezeti részjegyekre vonatkozik. Belgium megjegyezte, hogy piacra lépési szándékaik megvalósításához a pénzügyi szövetkezetek ezen időpontot követően már nem használhatták fel a szövetkezeti garanciaprogramot. Belgium egyúttal tisztázta, hogy az ARCO 2008 szeptembere óta egyáltalán nem bocsátott ki új részjegyet.

(62)

Belgium azt is vitatta, hogy a pénzügyi garanciaprogram hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi szövetkezetek meg tudják tartani meglévő tőkéjüket. Érvét alátámasztandó Belgium kijelentette, hogy a 2008. október 10-i sajtóközlemény mindössze egy tervezett szakpolitikai kezdeményezés volt, amely mellékesen említést tett a pénzügyi szövetkezetekről is. Belgium szerint a 2008. október 10-i sajtóközlemény nem részletes megállapodás, amelyet a pénzügyi szövetkezetek valamely kapcsolódó sajtóközleményében foglaltaknak megfelelően állítottak össze. E tekintetben Belgium saját sajtóközleményét megkülönbözteti a Lloyds-ügyben (49) említett, az Egyesült Királyság kormánya és a Lloyds által kiadott sajtóközleményektől, amelyekre a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban hivatkozott. Belgium következtetése alapján a 2008. október 10-i sajtóközlemény jellegéből adódóan nem olyan intézkedés, amely szelektív előnnyel ruházhatta fel a pénzügyi szövetkezeteket. A következő, 2009. január 21-i sajtóközleményt illetően Belgium természetesnek tartotta, hogy az ARCO a hatóságok szóban forgó sajtóközleményét azonmód feltöltötte honlapjára, hiszen akkoriban valamennyi pénzügyi szövetkezet – az ARCO-t is beleértve – szorosan nyomon követte az ügy fejleményeit.

(63)

Belgium továbbra is kitartott azon álláspontja mellett, mely szerint a Bizottságnak az Ethias kapcsán alkalmazott megközelítést lenne indokolt követnie, és azt a következtetést kellene levonnia, hogy a szövetkezeti garanciaprogram nem volt szelektív. Belgium azt is érvként hozta fel, hogy a Paint Graphos-ügyben a Bíróság már elismerte a valódi szövetkezetek különleges helyzetét (50). Belgium mindenekelőtt a Paint Graphos-ügyben hozott ítélet 61. pontjára hivatkozott, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy sajátos jellemzőire tekintettel az érintett szövetkezetek „főszabály szerint nem tekinthetők olyannak, mint amelyek a kereskedelmi társaságokkal összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben vannak”.

(64)

Belgium a válság kezdete óta az ARCO-ból kilépett részjegytulajdonosok számát is rendelkezésre bocsátotta. Az önkéntes felszámolási eljárást megelőző pénzügyi éveket tekintve az ARCO részjegytulajdonosai közül a 2007/2008-as pénzügyi évben 9 764-en, a 2008/2009-es pénzügyi évben 21 150-en, a 2010/2011-es pénzügyi évben pedig 23 762-en kérték tőkéjük visszatérítését.

(65)

Jóllehet Belgium elismerte, hogy az állami támogatásokra vonatkozó eljárások esetében a Bizottság nem köteles részletekbe menő piacmeghatározást végezni, az intézkedés torzító hatását illetően Belgium azzal érvelt, hogy a Bizottság elmulasztotta kellő részletességgel kifejteni, hogy a pénzügyi szövetkezetek részjegyei mely pénzügyi termékekkel versengenek. Belgium lényegében azt állította, hogy a pénzügyi szövetkezetekben részjegytulajdonos természetes személyek számára ugyanolyan szintű védelmet kínáltak, mint bármely hasonló betéti/megtakarítási termék befektetője számára.

(66)

Belgium azt is kifejtette, hogy a szövetkezeti garanciaprogram és a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv ugyanazon célokat szolgálják, mégpedig az egyéni betétesek betéteinek védelmét, a betétesek bizalmának fenntartását és a pénzügyi piacok stabilitásának fokozását. Belgium szerint néhány esetben más tagállamok betétbiztosítási rendszerei szintén nyújtanak biztosítékot a „klasszikus” betéti termékek körén kívüli termékekre, és ezt a tényt a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül (51).

(67)

Belgium ahhoz is ragaszkodott, hogy még ha a Bizottság azt a következtetést is vonja le, hogy a szövetkezeti garanciaprogram állami támogatást foglalt magában, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a támogatást akkor is a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni. Meglátása szerint érdektelen, hogy az ARCO a bankokról szóló 2008. évi közlemény értelmében pénzügyi intézménynek minősül-e. A Bizottságnak ugyanis – Belgium szerint – azt az alapvető kérdést kell megválaszolnia, hogy a komoly gazdasági zavarok megelőzéséhez arányos és szükséges megoldásnak tekinthető-e a szövetkezeti garanciaprogram.

(68)	Belgium azt az álláspontot képviselte, hogy az intézkedés szükséges és hatásai a minimumra korlátozódnak, amellett, hogy tehermegosztási mechanizmusok is rendelkezésre állnak.

(69)	Belgium először is azzal érvelt, hogy a betétesek bizalmának megerősítéséhez megfelelő és szükséges a szövetkezeti garanciaprogram.

(70)

Belgium elismerte, hogy fennállt annak elméleti lehetősége, hogy az ilyen jellegű védelmi mechanizmusok közvetett módon a mérlegükben védett betétekkel rendelkező intézmények érdekeit is szolgálták azáltal, hogy hozzájárultak egy esetleges bankostrom kialakulásának elkerüléséhez. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a betétbiztosítási rendszerek nélkülözhetetlenek a bankostromok, illetve a pénzügyi piacok zavarainak elkerüléséhez. Belgium fenntartotta, hogy a szövetkezeti garanciaprogram elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a lakosságnak a belga pénzügyi rendszerbe vetett bizalma ne csökkenjen. Annak ténye, hogy a szövetkezeti részjegyek a megtakarítási termékek alapvető jellemzőivel rendelkeznek és a szövetkezetek által kezelt források több mint fele bankokba került befektetésre, megerősítette a betétek és a szövetkezeti részjegyek közötti hasonlóságot és kihangsúlyozta, hogy e részjegyek milyen jelentős szereppel bírnak a belga bankrendszer szempontjából. Amennyiben a pénzügyi szövetkezetek védintézkedés nélkül fizetésképtelenné válnak, az valamennyi pénzügyi intézményre és a belga gazdaságra is lavinaszerű hatást gyakorolt volna. Ha a pénzügyi szövetkezeti részjegyeket nem a klasszikus betéteket megilletővel azonos védelemben részesítik, akkor az ugyanolyan kockázatot rejtett volna magában, mint ha a betéteket nem védték volna. Ez valamennyi belga betéti termék tekintetében rendkívüli hatással lett volna a lakossági bizalomra és rendszerszintű kockázatot eredményezne. Érvelésének alátámasztására Belgium arra hivatkozott, hogy Belgium lakosságához viszonyítva jelentős azok száma (természetes személyek), akik pénzügyi szövetkezeti részesedéssel rendelkeznek (52).

(71)	Belgium emellett határozott tiltakozásának adott hangot az eljárás megindításáról szóló határozat bizottsági szóhasználata, különösen pedig a – (62) preambulumbekezdésben és a 35. lábjegyzetben szereplő – „tőkeinstrumentumok” és „kockázati tőke” kifejezés alkalmazása miatt.

(72)	A szövetkezeti garanciaprogram szükségességét alátámasztandó Belgium a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a belga nemzeti bank elnökének az akkori pénzügyminiszterhez címzett, 2008. október 29-én (53), illetve 2008. október 7-én (54) kelt leveleit is benyújtotta a Bizottsághoz.

(73)

Az intézkedés összeegyeztethetőségéről tett észrevételeiben Belgium az Ethiassal kapcsolatban hozott bizottsági határozatra hivatkozik. Véleménye szerint a Bizottság az Ethias javára hozott intézkedéseket – nevezetesen a betétbiztosítási rendszer „21. üzletág” termékeire történt kiterjesztését – arra hivatkozva engedélyezte, hogy azok megfelelőek és szükségesek a belga gazdaság komoly zavarainak megelőzése szempontjából.

(74)

Másodsorban Belgium ismét kijelentette, hogy az intézkedés arányos. A pénzügyi szövetkezetek – többek között a különleges védelmi alaphoz történő hozzájárulásukkal – részt vesznek a teherviselésben. Belgium a garanciáért kapott ellenszolgáltatást ésszerűnek, és a védelmet élvező többi intézmény biztosítási rendszerekbe irányuló befizetéseivel azonos mértékűnek tartotta. Nem értett egyet azzal, hogy az intézkedés a szövetkezeti garanciaprogram önkéntes jellegéből adódóan aránytalan lenne.

(75)

Véleménye szerint amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés állami támogatás, akkor azt is meg kell állapítania, hogy az összeegyeztethetőnek minősíthető felszámolási támogatás. Emlékeztetett arra, hogy a 2011. november 7-i királyi rendelet egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy valamely érintett szövetkezet felszámolása esetén a különleges védelmi alapból kizárólag a felszámolásról szóló jogerős végzés kiadását és az érintett társaságok közgyűlése általi jóváhagyását követően kerülhet sor kifizetésre.

(76)	Belgium emellett azon az állásponton volt, hogy mivel a természetes személyek nem vállalkozások, a Bizottság felfüggesztő rendelkezése nem terjedt ki az ARCO felszámolását követően a természetes személyek javára teljesített kifizetésekre.

(77)	A Bizottságnak a határidő lejártát követően küldött, 2014. március 18-án kelt levelében Belgium további észrevételeket nyújtott be.

(78)

Véleménye szerint a Bizottság nem tilthatja meg a részjegytulajdonos természetes személyeket megillető garanciák végrehajtását. A Bizottság nem kötelezheti Belgiumot a szövetkezeti garanciaprogram keretében történő kifizetések felfüggesztésére és ugyancsak nem fizettetheti vissza az említett program keretében részjegytulajdonos természetes személyek javára teljesített kifizetéseket.

(79)

Valójában a részjegytulajdonos természetes személyek nem minősülnek a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak, és a részjegytulajdonos természetes személyeket megillető garanciák kifizetése nem lenne hatással az ARCO-ra vagy annak valószínűségére, hogy a belga állam visszafizettesse a szóban forgó vállalkozásoknak juttatott támogatást.

4. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

4.1. Az intézkedés kedvezményezettje

(80)

Először is a Bizottság előzetesen hangsúlyozni szeretné, hogy az eljárást megindító határozat (18) preambulumbekezdésében megjegyezte, hogy a szövetkezeti garanciaprogram kedvezményezetti köre a pénzügyi szövetkezetekre terjedt ki. Az intézkedéshez kapcsolódó lépések időbeli sorrendjének, valamint az intézkedés sajátosságainak alapos elemzését követően azonban megállapítást nyert, hogy – miként az ebben a szakaszban kifejtésre kerül – az intézkedés egyetlen valódi kedvezményezettjének az ARCO számított.

(81)	A szóban forgó eset kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy jelentős különbség áll fenn az ARCO és a szövetkezeti garanciaprogrambeli részvételre potenciálisan jogosult, többi pénzügyi szövetkezet között.

(82)

A tények ismertetéséből (55) egyértelműen kirajzolódik, hogy a szövetkezeti garanciaprogramot már a kezdetektől fogva a Dexiába történt befektetései miatt nehéz helyzetbe került ARCO igényeihez igazították. A pénzügyi szövetkezetek közül végső soron egyedül az ARCO jelentkezett, hogy részt vehessen az intézkedésben.

(83)

A többi pénzügyi szövetkezetet illetően a Bizottság megjegyzi egyfelől, hogy a szövetkezeti garanciaprogram önkéntes program és a minisztertanács mérlegelési jogkörrel rendelkezett a pályázó pénzügyi szövetkezetek szövetkezeti garanciaprogramba történő felvételéről, illetve a felvételhez kapcsolódó feltételekről, másfelől pedig, hogy egyetlen másik pénzügyi szövetkezet sem pályázott, hogy csatlakozhasson a szövetkezeti garanciaprogramhoz, néhányuk pedig tevőlegesen távolmaradt a programtól. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy egyetlen másik pénzügyi szövetkezet sem szembesült befektetései kapcsán olyan horderejű problémákkal, mint amilyenekkel az ARCO a Dexiát illetően.

(84)	A Bizottság ezért megállapítja, hogy a szövetkezeti garanciaprogram egyetlen valódi, gazdasági tevékenységet végző kedvezményezettje az ARCO.

4.2. Az intézkedés bejelentése és végrehajtása egyetlen beavatkozásnak minősül

(85)

A Bizottság megállapítja, hogy az intézkedést a kormány 2008. október 10-én hozta meg és jelentette be (56). Egyértelmű, hogy a belga kormány azzal egyidőben hozta meg az ARCO-t szövetkezeti garanciaprogram formájában előnyhöz juttató döntését, hogy 2008-ban kidolgozta a Dexiára vonatkozó intézkedést (57). Azt követően, hogy 2009. január 1-jén megjelent egy másik, további részleteket közlő sajtóközlemény, kezdetét vette a kormány által tett kötelezettségvállalás jogi átültetése.

(86)

A Bizottság megállapítja, hogy a 2008. október 10-i és a 2009. január 21-i sajtóközlemény szóhasználata – például az „eldöntött” (décidé), illetve „kötelezettség” (l'engagement) kifejezés használatával – kötelező érvényű és egyértelmű volt, ami jogos elvárást teremtett a közlemények teljesítésére vonatkozóan.

(87)

A sajtóközleményeket hivatalos csatornákon is továbbították: a 2008. október 10-i sajtóközleményt a pénzügyminiszter hivatala küldte ki, míg a 2009. január 10-i sajtóközlemény esetében annak továbbítására a miniszterelnök és a pénzügyminiszter nevében került sor. Az ismétlődő sajtóbeli megjelenés révén a közölni kívánt üzenet nagyobb súlyt kapott.

(88)

A Bizottság megjegyzi, hogy már a 2008. október 10-i sajtóközlemény időpontjában egyértelmű volt, hogy a szövetkezeti garanciaprogram a betétbiztosítási rendszer kiterjesztéseként kerülne kialakításra. A 2009. január 21-i sajtóközlemény további technikai részleteket tartalmazott. A 2009. január 21-i sajtóközleményt megjelenését követően az ARCO azonmód feltöltötte honlapjára. Ez utóbbi lépésre egyértelműen a részjegytulajdonos természetes személyek megnyugtatása érdekében került sor. A Bizottság emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az intézkedés az idők során változatlan maradt, mivel a 2008. október 10-i eredeti bejelentés és a királyi rendelet között eltelt időszakban tartalmát tekintve nem módosult.

(89)

A Bíróság a C-399/10. P. és C-401/10. P. sz. egyesített ügyekben 2013. március 19-én hozott ítéletében (58) megállapította, hogy egy intézkedés bejelentése, illetve tényleges végrehajtása egyetlen beavatkozásnak tekinthető, amennyiben azt a bejelentés és a végrehajtás időbeli sorrendisége és célja, valamint a vállalkozás ezen beavatkozás időpontjában fennálló helyzete indokolttá teszi. A szóban forgó intézkedés esete ehhez hasonlatos: Belgium – 2008. október 10-én – intézkedést hozott, illetve jelentett be, amelyet a későbbiekben ugyanazon célból és az eredetileg megcélzott kedvezményezett tekintetében végrehajtottak. A Bizottság ráadásul a bejelentést és a végrehajtást határozataiban mindezidáig egyetlen intézkedésként kezelte, míg az előny keletkezését a bejelentés időpontjához kötötte (59). Végül a jelenlegi belga pénzügyminiszter jelentette ki 2014 májusában, hogy a szóban forgó intézkedés egy 2008-ban tett kötelezettségvállalást testesít meg (60).

(90)	A (85)–(89) preambulumbekezdésben foglalt információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a szövetkezeti garanciaprogram bejelentése és végrehajtása egyetlen intézkedésként kezelendő.

4.3. A támogatás megléte

(91)

Miként azt a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése megállapítja, „[h]a a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(92)

Belgium és az ARCO egyaránt azzal érveltek, hogy a Bizottságnak egy másik – nevezetesen az Ethiasról szóló – bizottsági határozat (61) alapján kell megvizsgálnia, hogy az ARCO állami támogatásban részesült-e. Az állami támogatás azonban a Szerződésben meghatározott objektív fogalom. Egy adott intézkedés abban az esetben minősül állami támogatásnak, ha megfelel az állami támogatásokra vonatkozó alábbi négy (kumulatív) feltételnek: i. az állam által vagy állami forrásból nyújtják; ii. a támogatás kedvezményezettjét szelektív előnyben részesíti; iii. (esetleg) torzítja a versenyt; valamint iv. érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(93)	A Bizottságnak kötelessége elvégezni e négy feltétel vizsgálatát (lásd a (94)–(110) preambulumbekezdést).

Állami források

(94)	A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy a szövetkezeti garanciaprogram finanszírozása állami forrásokból történik-e, és e garanciaprogram az államnak tudható-e be.

(95)

Az állandó ítélkezési gyakorlat (62) alapján a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik minden olyan pénzügyi eszköz, amelyet az állami hatóságok ténylegesen felhasználhatnak vállalkozások támogatására – anélkül, hogy jelentősége lenne annak, hogy ezen eszközök állandó jelleggel az állami hatóságok vagyonába tartoznak-e, vagy sem –, feltéve, hogy e pénzügyi eszközök folyamatosan állami ellenőrzés alatt maradnak, és így a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak.

(96)

Állami támogatásról van szó mindenekelőtt abban az esetben, ha a források hazai jogszabályban előírt hozzájárulásokból származnak és azok kezelése, illetve elosztása e jogszabály szerint történik, még akkor is, ha azokat nem állami hatóságok kezelik. A szóban forgó támogatást nyújtó szervezet vagy vállalkozás jogállása az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából nem bizonyul meghatározó tényezőnek.

(97)

A szövetkezeti garanciaprogram működését illetően a Bizottság megállapítja, hogy a részt vevő felek által fizetendő hozzájárulásról belga jogszabály rendelkezik, és ugyanez a belga jogszabály határozza meg a szóban forgó források felhasználását is. A különleges védelmi alap rendelkezésére álló források tehát még akkor is állami forrásoknak minősülnek, ha eredetileg magánforrásokból származtak.

(98)

Ráadásul amennyiben szükséges, akkor a letéti hivatal – vagyis egy állami szerv – előlegezi meg az egyébként a különleges védelmi alapból történő kifizetések finanszírozásához szükséges forrásokat. Mindenesetre a szövetkezeti garanciaprogram ezen eleme a tagállami költségvetést érintő terhek kellőképpen konkrét gazdasági kockázatát jelenti ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami forrás alkalmazására került sor (63).

(99)

Azt illetően, hogy az intézkedés a belga államnak tudható-e be, egyértelműen megállapítható, hogy a szövetkezeti garanciaprogram esetében nem a 94/19/EK irányelv nemzeti jogba való átültetéséről van szó. Az irányelv mindössze arra kötelezi a tagállamokat, hogy a hitelintézetek betétei tekintetében betétbiztosítási rendszereket vezessenek be, míg az irányelv 2. cikke kifejezetten úgy rendelkezik, hogy valamennyi olyan fizetőeszközt ki kell zárni a biztosítási rendszerekből történő visszafizetésekből, amely a hitelintézeti szavatoló tőke meghatározása alá tartozik. Amennyiben a tagállam egyéb pénzügyi termékek biztosítását szolgáló, másfajta visszafizetési rendszerek létrehozásáról dönt, akkor e döntése nem az uniós jogból, hanem a tagállam saját kezdeményezéséből következik (64). A Bizottság emellett megjegyzi, hogy Belgium a befektetővédelmi rendszerre hivatkozik, de ez az összehasonlítás nem kapcsolódik a tárgyhoz, mivel a befektetővédelmi rendszerek nem befektetési kockázat fedezésére szolgálnak. Miként azt a Bizottság a (21) preambulumbekezdésben már kifejtette, a befektetővédelmi rendszerek pusztán azokban az esetekben alkalmazhatók, amikor a befektetési vállalat a befektetők vagyoni eszközeit – például csalás vagy a vállalkozás rendszerében jelentkező problémából kifolyólag – nem tudja visszajuttatni.

Szelektív előny

(100)

A Bizottság megállapítja, hogy a szövetkezeti garanciaprogram előnyt teremtett az ARCO számára. A Bíróság elfogadta, hogy a vállalkozások a tőkéhez való fokozott hozzáférés formájában előnyhöz juthatnak olyan körülmények között, amelyben egy tagállam által befektetők javára hozott intézkedés növeli ez utóbbiak hajlandóságát arra, hogy pénzüket meghatározott befektetésekben helyezzék el (65). Az intézkedés révén az ARCO csoport jogalanyai meg tudták tartani meglévő tőkéjüket, és a meglévő szövetkezeti részjegytulajdonosokat sikerült meggyőzni arról, hogy ne lépjenek ki a pénzügyi szövetkezetből (66), ami a Lehman Brothers csődjét azonnal követő időszak felfokozott piaci viszonyai közepette különösen jelentős előnynek minősült. Részjegytulajdonosai bizalmának megerősítése érdekében az ARCO 2009. január 21-én közzétette honlapján a belga kormány sajtóközleményét, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az ARCO számára nagy előnyt jelentett az a tény, hogy meg tudta erősíteni a befektetők bizalmát. Ebben a tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a 2008 nyarán kiadott ARCOPAR kibocsátási tájékoztató (67) utalt a pénzügyi szövetkezetből esetlegesen kilépő részjegytulajdonos természetes személyek által viselt kockázatra (68) (69).

(101)

Az intézkedés továbbá egyértelműen szelektív. Először is csak pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosaira vonatkozik, és versenytárs vállalkozások által kibocsátott befektetési termékek tulajdonosaira nem. A hagyományos kötvényeket, illetve pénzpiaci alapokat vagy tőkegarantált kölcsönös befektetési alapokat kínáló pénzügyi szereplők így nem tudtak hasonló garanciát nyújtani ügyfeleik számára. Belgium úgy érvel, hogy a pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek részjegyei lényegében hasonlóak a betétekhez (70). A Belgium által hivatkozott több elem is azonban általánosságban a szövetkezetekre utal és nem a pénzügyi szövetkezetekre. A pénzügyi szövetkezetek részjegyeinek Belgium által szolgáltatott leírása ezenfelül nem tartalmaz hivatkozást olyan idevágó információkra, mint például az említett instrumentumokba való befektetés kockázata (71), amely a betétekre nem jellemző.

(102)

Az intézkedés szelektív jellege akkor is látható, amikor összehasonlítjuk a pénzügyi szövetkezetek számára fenntartott elbánást a többi elismert nem pénzügyi szövetkezetével. Belgium a pénzügyi szövetkezetekben részjegytulajdonos természetes személyek számára nyújtott különleges elbánás melletti érvelés során a Paint Graphos ítéletre támaszkodott. A Paint Graphos egy olasz bíróság által benyújtott előzetes döntéshozatali kérelem alapján hozott előzetes döntés volt. A kérelmet annak tisztázása érdekében nyújtotta be az olasz bíróság, hogy a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősíthetők-e a termelő- és munkaszövetkezeteinek biztosított adókedvezmények. A Bíróság ítéletében megállapította, hogy az adókedvezményt az állami támogatásokra vonatkozó négy kumulatív kritérium alapján kell értékelni, továbbá részletes iránymutatást adott különösen annak értékelési módjára vonatkozóan, hogy az adókedvezmény szelektív előnyt jelent-e (72). A Bíróság úgy ítélte meg, hogy meg kell állapítani a következőket: i. az adókedvezmény indokolható-e az adórendszerben benne rejlő tulajdonságokkal (73); ii. megfelelő ellenőrző és felügyeleti eljárásokat hoztak-e létre (74); valamint iii. az adókedvezmény megfelel-e az arányosság elvének, és nem haladja-e meg a szükséges mértéket (75).

(103)

A Bizottság álláspontja szerint Belgium érvelése azért nem fogadható el, mert az intézkedés révén juttatott előny jellege minőségileg különbözik a Bíróság által a Paint Graphos-ügyben megvizsgálttól. A Belgium által kialakított intézkedés pozitív előnyt biztosít, nem pedig adókedvezményt vagy kötelezően fizetendő díj alóli mentességet. Következésképpen nem alkalmazható az intézkedésre a Bíróság által támogatott, három részből álló szokásos elemzés, amelyet annak vizsgálatakor alkalmaznak, hogy egy adókedvezmény vagy adómentesség szelektív-e.

(104)

Mindenesetre még akkor is, ha a Paint Graphos ítélet szerinti elemzés alkalmazható lenne az intézkedésre, ez utóbbi sajátos jellemzői olyanok, hogy az intézkedés szelektív jellege továbbra is fennállna.

(105)

Először is a Bizottság megjegyzi, hogy a Paint Graphos-ügy valamennyi termelő- és munkaszövetkezetre utal, nem pedig egy viszonylag kis alágazatra, mint amilyen a pénzügyi szövetkezeteké. Amennyiben – ahogy Belgium állítja – a „valódi” szövetkezetek számára különleges elbánást indokolt fenntartani, akkor ezt az elbánást valamennyi elismert szövetkezetre alkalmazni kellene. A puszta tény, hogy az intézkedés kizárólag a pénzügyi szövetkezetekre vonatkozik, már önmagában elegendő az intézkedés szelektív jellegének megállapítására.

(106)

Másodszor a Bizottság megjegyzi, hogy Belgium álláspontja szerint úgy tűnt, hogy a pénzügyi szövetkezetek 2008. október 10-től kezdve további előnyöket érdemeltek. A Bizottság megjegyzi, hogy az említett időpontot megelőzően az elismert szövetkezetek különleges helyzetükből adódóan forrásadó alóli mentesség formájában nyújtott kedvező elbánásban részesültek (76). E határozat keretében a Bizottság nem foglal állást az adókedvezmény arányosságával kapcsolatban, de úgy véli, hogy semmi nem indokolta a kiegészítő kompenzáció, illetve védelem 2008. október 10-i hirtelen bevezetését a pénzügyi szövetkezeti formával rendelkező vállalkozások javára.

(107)

Végezetül a Bizottság – még ha a Belgium által javasoltak szerint el is végezte volna a Paint Graphos ítéleten alapuló elemzést – úgy véli, hogy semmi sem indokolja a korlátolt felelősségű társaságokból álló ARCO-ban részjegytulajdonos természetes személyek javára nyújtott 100 %-os garanciát (a Paint Graphos ítéleten alapuló elemzés i. pontja). Tekintettel az ilyen vállalkozásoknak a társasági jogra vonatkozó általános belga szabályok által meghatározottak szerinti jellegére, az ARCO-ban részjegytulajdonos természetes személyeknek tisztában kellett volna lenniük azzal, hogy felszámolás esetén a teljes tőkéjüket elveszíthetik (77). Ezen túlmenően a pénzügyi szövetkezetekben részjegytulajdonos természetes személyek által jegyzett összes tőke 100 %-ának védelme nem arányos intézkedés (a Paint Graphos ítéleten alapuló elemzés iii. pontja), mivel az említett részjegytulajdonosok mindenfajta kockázattal szemben védelemben részesülnének, ami jogosulatlan előnyt teremtene azon vállalkozások javára, amelyeknek részjegytulajdonosai (78).

A verseny torzulása és a tagállamok közötti versenyre gyakorolt hatás

(108)

A szövetkezeti garanciaprogram olyan előnyt biztosít a pénzügyi szövetkezetek számára, amelyben sem más, lakossági befektetési termékeket kínáló szereplők, sem egyéb elismert nem pénzügyi szövetkezetek nem részesülnek. Az intézkedésnek köszönhetően az ARCO hosszabb ideig meg tudta őrizni piaci részesedését. Az ARCO nem szenvedett el tőkekiáramlást, illetve csak később és alacsonyabb szinten, mint ahogyan az az intézkedés hiányában történt volna. Ennek eredményeképpen a többi szereplő, amelynek saját érdemei alapján kellett helytállni a versenyben és nem támaszkodhatott a szövetkezeti garanciaprogramra, nem tudott hozzájutni olyan tőkéhez, amely egyébként rendelkezésre állt volna befektetési célokra. A szövetkezeti garanciaprogram ezért torzítja a versenyt (79).

(109)

Amikor egy tagállam támogatást nyújt egy vállalkozásnak, annak eredményeképpen a belső tevékenység oly módon tartható fenn, illetve fokozható, hogy a többi tagállamban alapított vállalkozások számára a piacra való (további) bejutási lehetőségek csökkennek (80). Mivel a belga piacon sok befektetési terméket kínáló nemzetközi szolgáltató tevékenykedik, az intézkedés kétségtelenül érinti az uniós szintű kereskedelmet.

Következtetés

(110)

A Bizottság a (91)–(109) preambulumbekezdésben lévő elemzés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szövetkezeti garanciaprogram állami támogatást foglal magában, szelektív előnyt jelent az ARCO számára, torzítja a versenyt és érinti az Unión belüli kereskedelmet, tehát megfelel minden állami támogatási kritériumnak. Az említett elemek mindegyike fennállt legkésőbb a királyi rendelet 2011. október 10-i elfogadásakor, az intézkedés révén teremtett előny azonban már onnantól kezdve létezett, hogy a belga hatóságok 2008. október 10-én bejelentették az intézkedés létrehozását. A támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálatához és szükség esetén a kedvezményezettekkel való visszafizettetéshez az előny teljes összegét kell figyelembe venni.

4.4. A támogatás összeegyeztethetősége

(111)

Annak megállapítását követően, hogy a szövetkezeti garanciaprogram a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás volt, a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy az említett támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e.

(112)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által nyújtott támogatás, ezért – hacsak a Szerződés másként nem rendelkezik – tilos. A Szerződés 107. cikkének (2) és (3) bekezdése ezt követően meghatározza az összeegyeztethető támogatás két kategóriáját.

(113)

Először is a Szerződés 107. cikkének (2) bekezdése felsorolja az állami támogatás azon kategóriáit, amelyek automatikusan mentesülnek a tilalom alól, a szövetkezeti garanciaprogram azonban egyik kategóriába sem tartozik bele.

(114)

Másodszor a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése több olyan támogatási kategóriát sorol fel, amely a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. Elvileg a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) vagy c) pontja lenne alkalmazható.

(115)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjára tekintettel a Bizottság iránymutatásban fejtette ki, hogyan fogja alkalmazni az említett rendelkezésben foglalt mentességet a támogatás bizonyos típusaira. A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy az intézkedés nem felel meg az említett iránymutatásokban szabályozott támogatástípusok egyikének sem. Továbbá sem Belgium, sem az ARCO nem adta semmi jelét közös érdekű célkitűzésnek az említett rendelkezés alkalmazása céljából. A Bizottságnak ezért a támogatás lehetséges összeegyeztethetőségét kizárólag a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján kell megvizsgálnia.

(116)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjára tekintettel a Bizottság megjegyzi: Belgium úgy érvel, hogy amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szövetkezeti garanciaprogram állami támogatást foglal magában, úgy az intézkedést a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján kell értékelni. Az említett rendelkezés lehetővé teszi, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsák, amennyiben a támogatás egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez szükséges.

(117)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében azonban azt korlátozóan kell értelmezni, hogy mi értendő az egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar alatt. A szóban forgó zavarnak az érintett tagállam gazdaságának egészét kell érintenie és nem csupán valamely régiójának vagy területe egy részének gazdaságát (81).

(118)

Amikor a pénzügyi válság 2008 őszén elérte első csúcspontját, a Bizottság a bankokról szóló 2008. évi közleményben úgy határozott, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja a pénzintézetek problémáinak kezelése érdekében hozott állami támogatási intézkedések értékelésére is alkalmazható lesz (82).

(119)

A pénzügyi szektoron kívül a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alkalmazott ideiglenes uniós keretrendszert is kidolgozta (a továbbiakban: az ideiglenes keretrendszer) (83). Az említett keretrendszer azonban nem alkalmazandó az intézkedésre, ugyanis a reálgazdaságra irányul, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a befektetni hajlandó vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutásának javítása érdekében a pénzügyi válság alatt, amikor is a bankok általi finanszírozás szűkösebbé vált. Az ARCO problémája nem a banki finanszírozás hiányához kapcsolódik, hanem olyan eszközökhöz (azaz a Dexia részvényeihez), amelyeknek értékét lefelé kellett kiigazítani. Ezenfelül a szövetkezeti garanciaprogram 0 – amely egy kötelezettség 100 %-át garantálja – a 4.3. szakaszban az említett keretben kifejtett támogatási kategóriák egyikébe sem tartozik.

(120)

Mivel a pénzügyi szövetkezetek a bankokról szóló 2008. évi közlemény alkalmazásában nem pénzintézetek (84), a támogatást közvetlenül a Szerződés alapján kell értékelni. Ahhoz, hogy az intézkedés megfeleljen a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerinti általános összeegyeztethetőségi kritériumoknak, az alábbi feltételeket kell teljesítenie (85):

a) Megfelelőség : az intézkedésnek megfelelően célzottnak kell lennie ahhoz, hogy eredményesen meg lehessen szüntetni a gazdaságban bekövetkezett komoly zavart. Nem ez a helyzet, amennyiben az intézkedés nem minősül megfelelő eszköznek a zavar megszüntetésére.

b) Szükségesség : A támogatási intézkedés – összegében és formájában – szükséges a célkitűzés megvalósításához. Az intézkedés összegének ezért a legalacsonyabbnak kell lennie a célkitűzés megvalósításához és a legmegfelelőbb formát kell öltenie a zavar megszüntetéséhez.

c) Arányosság : Az intézkedés pozitív hatásainak kellően ki kell egyensúlyozniuk a verseny torzulásait ahhoz, hogy a torzulások az intézkedés célkitűzéseinek megvalósításához szükséges minimumra korlátozódjanak.

(121)

Az intézkedés megfelelőségét illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a pénzügyi szövetkezetek által a tágabb értelemben vett gazdaságra gyakorolt hatás alapvetően különbözik a hagyományos bankok által gyakorolt hatástól, mivel a bankok ki vannak téve a bankostromnak. Amennyiben az összes bankbetéttulajdonos egyszerre döntene úgy, hogy kiveszi pénzét a bankból, a banknak valamennyi illikvid eszközét rövid idő alatt értékesítenie kellene (vagyis kényszerkiárusítás venné kezdetét), ami súlyos következményekkel járna a reálgazdaságnak nyújtott kölcsönökre nézve, valamint az eszközárak egyre nagyobb ütemű csökkenését eredményezhetné. A pénzügyi szövetkezetek azonban nem nyújtanak kölcsönt a reálgazdaság számára. Továbbá jogszabályban meghatározott joggal rendelkeznek a tagok kilépésének korlátozása érdekében (86), hogy elvben el lehessen kerülni az eszközök rendkívüli értékesítését. Ez utóbbi elem a rendszerre gyakorolt hatások tekintetében fontos különbséget jelez a betétek és a szövetkezeti részjegyek között.

(122)

Az is világos, hogy a pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosai jogi szempontból egy korlátolt felelősségű társaság részvényeseinek számítanak. E státusból adódóan a pénzügyi szövetkezetekben részjegytulajdonos természetes személyek jogilag ki vannak téve annak a lehetőségnek, hogy elveszítik befektetésük egy részét vagy egészét. A Bizottság e tekintetben azt is megjegyzi, hogy a BNB elnöke nem erősítette meg, hogy a pénzügyi szövetkezetek részjegyei hasonlóak egy hitelintézetnél elhelyezett takarékbetétekhez (87).

(123)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a pénzügyi szövetkezetek felszámolása vagy csődje esetén a pénzügyi szövetkezetekben részjegytulajdonos természetes személyek vízesésstruktúrában (88) betöltött helye merőben eltér a hitelintézetben lévő takarékbetétek tulajdonosainak helyzetétől. A hitelintézetek olyan szabályozott jogalanyok, amelyekre vonatkozóan a szabályozó hatóság biztosítja, hogy egy bizonyos összegű tőke rendelkezésre álljon. Felszámolás vagy csőd esetén ez a tőke tompítja elsőként a csapásokat. A pénzügyi szövetkezetek részjegytulajdonosai azonban nem élveznek ilyen védelmet: a felszámolásnak vagy csődnek elsőként ők látják kárát.

(124)

A (121)–(123) preambulumbekezdésben kifejtettek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szövetkezeti garanciaprogram csupán a pénzügyi szövetkezeteket és részjegytulajdonos természetes személyeiket védi korábbi befektetéseik következményeivel szemben. Ez azonban nem megfelelő intézkedés a belga gazdaság komoly zavarának megszüntetésére.

(125)

Az intézkedés szükségességét illetően a Bizottság emlékeztet arra, hogy Belgium már amúgy is jelentős intézkedéseket hozott a belga gazdaság zavarainak megelőzése érdekében. Belgium már bevezetett más intézkedéseket a belga pénzügyi rendszer és különösen a bankok és más olyan pénzintézetek stabilizálására, amelyekbe a pénzügyi szövetkezetek befektettek. A belgiumi betétbiztosítási rendszer 100 000 EUR összegig nyújtott védelmet a betétekre, továbbá Belgium feltőkésítés, likviditási intézkedések, értékvesztett eszközökre vonatkozó intézkedések és ad hoc intézkedések formájában segítette a Fortist, a KBC-t, a Dexiát és az Ethiast. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem volt szükség egyes részjegytulajdonos természetes személyeket megvédeni a pénzügyi szövetkezetek esetében, amelyek végső soron korlátolt felelősségű társaságok.

(126)

Ami a BNB elnökének levelét illeti, amelyre Belgium utalt, a Bizottság megjegyzi, hogy a levél 2011. októberi keltezésű, tehát jóval az intézkedések 2008. október 10-i bejelentése után született. A levél továbbá nem utal arra, hogy az intézkedésre a belga gazdaság komoly zavarának elkerülése érdekében van szükség, csupán annyit mond, hogy az intézkedés lehetővé tenné (89) a (rendszerszintű) válság kedvezőtlen hatásainak korlátozását. A Pénzügyi Stabilitási Tanács levelét illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az csupán a betétbiztosítási rendszer fedezeti szintjének megemelésével és a „21. üzletág” életbiztosítási termékekre vonatkozó biztosítási garanciaprogram bevezetésével foglalkozik.

(127)

Az intézkedés arányosságát illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az intézkedés kialakításának módja nem nyújt elegendő védelmet a kedvezőtlen kiválasztással szemben (90). A szövetkezeti garanciaprogram önkéntes jellege az életképességi vizsgálat hiányával együtt arra teremt ösztönzőt, hogy csak akkor lépjenek be, amikor bizonyossá válik a garancia végrehajtása. Ilyen forgatókönyv esetén a kedvezményezett igénybe tudja venni a garanciát, miközben a felszámolás előtti utolsó pillanatokig nagymértékben elkerüli a garanciadíjak megfizetését.

(128)

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a szövetkezeti garanciaprogram a piac rendes működésének indokolatlan torzulását okozza. Az intézkedés révén az ARCO meg tudta őrizni piaci helyzetét a lakossági pénzügyi termékek piacán, és ennek eredményeképpen kedvezőtlen hatások érik vagy érhették azon versenytársak piaci részesedését és jövedelmezőségét, amelyek nem támaszkodhattak a szövetkezeti garanciaprogramra.

(129)

Következésképpen az intézkedés nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, mivel a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában nem megfelelő, nem szükséges és nem arányos, valamint nem tartozik az állami támogatások összeegyeztethetőségét szabályozó egyetlen más rendelkezés hatálya alá sem.

4.5. A támogatás kiszámítása

(130)

Az ARCO által visszafizetendő előny kiszámítása tekintetében a Bizottság az alábbi paramétereket és tényeket veszi figyelembe (91):

—	az ARCO létesítő okirata alapján a tőkekiáramlás maximális összege, amely legfeljebb a teljes tőke 10 %-a vagy legfeljebb a részjegytulajdonosok alapjának 10 %-a (92),

—	az a tény, hogy a szövetkezeti garanciaprogram kizárólag a részjegytulajdonos természetes személyekre vonatkozik,

—

a szövetkezeti garanciaprogram sajátos kialakítása, amely egyrészt önkéntes jellegű volt, vagyis meghagyta a pénzügyi szövetkezetek döntési szabadságát a részvételre vonatkozóan, másrészt pedig még olyan pénzügyi szövetkezetek számára is lehetővé tette a programra való jelentkezést, amelyek csőd vagy felszámolás szempontjából magas kockázatúak voltak (ahogy az meg is történt, amikor 2011. december 8-án, röviddel a programba való belépésüket követően az ARCOFIN, az ARCOPAR és az ARCOPLUS közgyűlésén jóváhagyták az ügyvezető igazgatóságaiknak az önkéntes felszámolás megindítására irányuló javaslatait),

—

az a tény, hogy az önkéntes felszámolás megindítását jóval megelőzően az ARCO már kritikus pénzügyi helyzetben volt, mivel – a (38), a (44) és a (82) preambulumbekezdésben leírtak szerint – nagy összegű befektetéseket eszközölt a Dexia részvényeiben, egy olyan bankéban, amelyet 2008 őszén a belga, a francia és a luxemburgi államnak kellett megmentenie a csődtől, aminek az lett a következménye, hogy a Dexia-részvények értékének minden jelentős esése hátrányosan érintette az ARCO pénzügyi helyzetét, különösen azért, mert az ARCO a Dexia megmentésében való részvételét adóssága egy részének visszavételével finanszírozta,

—	valamint az a tény, hogy az ARCO 2011-ben kifizette a belépési díjat („belépési jogot”) és a garancia éves díját.

(131)

Az ARCO-nak juttatott előny a tőkekiáramlás elleni védelem volt. A tőkekiáramlást az ARCO máskülönben csak úgy tudta volna megállítani, hogy alkalmazza létesítő okiratának rendelkezéseit, amint a tőkekiáramlás mértéke elérte volna tőkéjének 10 %-át (93) vagy részjegytulajdonosi alapjának 10 %-át. Ilyen mértékű kilépések vagy kiáramlás valószínűleg bekövetkezett volna, amint az ARCO vagy objektíven túlzott eladósodottsági helyzetbe, illetve csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá került volna, vagy – szubjektívebben, a bankostrom más eseteihez (94) hasonlóan – amint a részjegytulajdonosok úgy érezték volna, hogy befektetési szempontból az ARCO többé nem biztonságos, például a Dexia pénzügyi helyzetének és piaci értékének való súlyos kitettsége miatt.

(132)

A Bizottság óvatos (95) megközelítést alkalmaz az ARCO-nak juttatott előny kiszámítása során, és több időszak helyett csak egyetlen éves időszak potenciális kiáramlását veszi figyelembe. Ennek alapján eljárva a számítás a szövetkezeti garanciaprogram minimális hatását tükrözi, jóllehet a valóságban a garancia segíthetett annak megelőzésében, hogy az ARCO-nak többször is kezelnie kelljen a maximális tőkekiáramlást vagy tagkilépést. Az ARCO létesítő okirata lehetővé tette, hogy blokkolják a tőkekiáramlást, amennyiben az meghaladja a tőke 10 %-át vagy amennyiben a részjegytulajdonosok több mint 10 %-a lépett ki. A támogatási összeg kiszámításához a Bizottság feltételezi, hogy az ARCO a leghatékonyabb opciót választotta volna, vagyis azt, amely révén magasabb szintű tőkét tudtak volna megőrizni. A részjegytulajdonosok kilépéséhez kapcsolódó opciót illetően a Bizottság arra hivatkozik, hogy a részjegytulajdonos természetes személyek száma akkor volt a legalacsonyabb, amikor az előny keletkezett (2008. október 10-től kezdődően), amely egy újabb óvatos feltételezés, és ezeknek a részjegytulajdonosoknak tulajdonítja az említett év átlagos tőkerészesedését. A tőkekiáramláshoz kapcsolódó opció tekintetében a Bizottság arra az évre is hivatkozik, amikor a legalacsonyabb volt a tőke.

(133)

A Bizottság azt is figyelembe veszi, hogy az intézkedés révén biztosított előnyt részben csökkentette az a tény, hogy az ARCO-nak – amely három jogi személyből: az ARCOPAR-ból, az ARCOFIN-ből és az ARCOPLUS-ból áll – egyszeri belépési díjat és egy évre vonatkozó garanciadíjat kellett fizetnie, jóllehet e befizetésekre csak 2011 őszén került sor, pont azt megelőzően, hogy az ARCO kezdeményezte volna az önkéntes felszámolást.

(134)

Az intézkedés révén biztosított előny így tehát a következő két számítás alapján kapott összegek közül az alacsonyabb: a) a 2008. október 10-től2011. december 8-ig tartó időszak alatt a legalacsonyabb tőkéjű év tőkéjének 10 %-a, csökkentve a már kifizetett díjak teljes összegével; és b) a 2008. október 10-től2011. december 8-ig tartó időszak alatt a részjegytulajdonosok legalacsonyabb számának 10 %-a, megszorozva ugyanazon év részjegytulajdonosonkénti átlagos tőkerészesedésével, majd csökkentve a már kifizetett díjak teljes összegével.

(135)

Abszolút értelemben idővel egyre emelkedik annak valószínűsége, hogy a befektetők kivonják a tőkét, ami megnehezíti a kapott előny után fizetendő kamat kiszámítását. Annak érdekében, hogy az ARCO-nak juttatott előnyt teljes egészében ki lehessen szűrni, ugyanakkor a tagállam rendelkezésére álljon a visszafizetendő kamat kiszámítására alkalmazható módszer (96), a Bizottság úgy véli, hogy az előny egésze teljes mértékben legalább 2011. december 8-tól volt elérhető, továbbá azt kéri, hogy a visszafizetendő összegekre 2011. december 8-tól a tényleges visszafizetésükig tartó időszakra számítsanak fel kamatot.

(136)

Annak érdekében, hogy ellenőrizni tudja a támogatás kiszámítását, a Bizottság felkéri Belgiumot, hogy nyújtsa be a Bizottsághoz az ARCOPAR, az ARCOFIN és az ARCOPLUS részjegytulajdonosainak a 2008. október 10-től2011. december 8-ig tartó időszakban az egyes évek végén nyilvántartott számának listáját.

(137)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidőt követően több mint másfél évvel benyújtott kiegészítő észrevételeiken felül a belga hatóságok az ügy lényegét tekintve semmilyen új információt nem szolgáltattak. Azt állítják, hogy a Bizottság nem tilthatja meg részjegytulajdonos természetes személyek számára nyújtott garanciák végrehajtását, nem kérheti az államtól, hogy függessze fel a szövetkezeti garanciaprogram szerinti kifizetéseket, továbbá nem fizettetheti vissza az említett program keretében részjegytulajdonos természetes személyek javára teljesített kifizetéseket.

(138)

Észrevételeik alátámasztására a belga hatóságok emlékeztetnek arra, hogy a részjegytulajdonos természetes személyek nem minősülnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak, és úgy vélik, hogy a részjegytulajdonos természetes személyek javára végrehajtott garancia semmilyen hatással nem volt az ARCO-ra vagy annak valószínűségére, hogy Belgium visszafizetteti a támogatást.

(139)

Válaszában a Bizottság jelezte, hogy az e határozat értelmében visszafizetendő összegek valóban az ARCO javára nyújtott támogatások voltak.

(140)

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a Szerződés 108. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában annak megállapítása, hogy az állam által nyújtott támogatás a belső piaccal összeegyeztethetetlen, elegendő annak megindokolására, hogy a tagállam köteles megszüntetni a támogatást (97). A belga hatóságok ezért nem állíthatták, hogy egy összeegyeztethetetlen támogatásnak minősített garancia kifizetésére vonatkozó tilalom az uniós joggal ellentétes volt.

(141)

A hatóságok ezért kötelesek voltak teljesíteni az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt, a szóban forgó intézkedés felfüggesztésére irányuló felszólítást, és kötelesek voltak a kifizetések teljesítésének leállítására.

(142)

Következésképpen ugyancsak indokolt, hogy Belgium továbbra is tartózkodjon a támogatási intézkedés keretében való bármilyen kifizetés teljesítésétől,

Következtetés

(143)

A Bizottság megállapítja, hogy a szövetkezeti garanciaprogram az ARCOPAR, az ARCOFIN és az ARCOPLUS javára nyújtott állami támogatásnak minősül, amelyet Belgium az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével jogellenesen hajtott végre. Belgiumnak ezért vissza kell vonnia a szövetkezeti garanciaprogram alapját képező jogszabályt (különösen a 2009. április 14-i törvényt és a 2011. október 10-i királyi rendeletet), valamint vissza kell fizettetnie az előnyt az ARCOPAR-ral, az ARCOFIN-nel és az ARCOPLUS-szal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Belgium által az ARCO és különösen az ARCOPAR, az ARCOFIN és az ARCOPLUS pénzügyi szövetkezetek javára az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével jogellenesen elfogadott garanciaprogram a belső piaccal összeegyeztethetetlen.

2. cikk

(1) Belgium visszafizetteti a kedvezményezettekkel az 1. cikkben említett összeegyeztethetetlen támogatást, amelynek összege az alábbiak közül az alacsonyabbik:

a)	a 2008. október 10-től2011. december 8-ig tartó időszak alatt a legalacsonyabb tőkéjű év tőkéjének 10 %-a, csökkentve a már kifizetett díjak teljes összegével; vagy

b)	a 2008. október 10-től2011. december 8-ig tartó időszak alatt a részjegytulajdonosok legalacsonyabb számának 10 %-a, megszorozva ugyanazon év részjegytulajdonosonkénti átlagos tőkerészesedésével, majd csökkentve a már kifizetett díjak teljes összegével.

(2) A visszafizettetendő összegekre 2011. december 8-tól a tényleges visszafizetésükig tartó időszakra kamatot kell felszámítani.

(3) A kamatot az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. Április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (98) V. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani.

(4) Belgium az e határozatról szóló értesítés napjától kezdődő hatállyal továbbra is tartózkodik az 1. cikkben említett program keretében való bármilyen kifizetés teljesítésétől.

3. cikk

(1) Belgium megszünteti az 1. cikkben említett támogatási intézkedést, mivel az a belső piaccal összeegyeztethetetlen.

(2) Az 1. cikkben említett támogatást azonnal és ténylegesen vissza kell fizettetni.

(3) Belgium biztosítja, hogy e határozatnak a határozatról szóló értesítéstől számított négy hónapon belül eleget tesz.

4. cikk

(1) Belgium az e határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül benyújtja a Bizottságnak az alábbi információkat:

a)	az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes leírása;

b)	az azt bizonyító dokumentumok, hogy a kedvezményezetteket felszólították a támogatás visszafizetésére.

(2) Belgium az 1. cikkben említett támogatás teljes visszafizettetéséig folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében hozott nemzeti intézkedésekről. A Bizottság egyszerű kérésére haladéktalanul benyújtja az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekre vonatkozó információkat. Belgium továbbá részletes adatokat szolgáltat a kedvezményezettek által már visszafizetett támogatási összegekről és kamatokról.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 3-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 213., 2012.7.19., 64. o.

(2) A Belga Államtanács is felhívta a figyelmet az intézkedés potenciális állami támogatásra utaló jellegére. Lásd az Államtanács 2009. március 4-i 46.131/2. sz. véleményét.

(3) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(4) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5) Az ARCO részletesebb bemutatása a (38)–(44) preambulumbekezdésben olvasható.

(6) Lásd (http://www.dekamer.be/kvvcr/pdf_sections/comm/dexia/N031_20120125reynders.pdf) – A Dexia-bizottság – Reynders miniszterrel folytatott, 2012. január 25-i meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, 7. és 32. oldal. E jegyzőkönyvek az alábbiakat tartalmazzák: „…2008-ban a kormány tagjai közbenjártak a Tanácsnál, hogy felkérjék az államot, hogy lépjen fel az Ethias és az ARCO érdekében. Tekintve a kialakult válsághelyzetet a kormány 2008. október 10-én és 2009. január 21-én kötelezettségvállalást tett a szövetkezeti tagsággal rendelkező természetes személyek tőkerészesedésének védelme iránt. […] Egy politikai döntéshozatal során, egy idő után megértettem, hogy nem tudok és a miniszterelnök sem tud majd megállapodást kötni kollégáinkkal [emlékeztetőül: Franciaország és Luxemburg volt a másik két, a Dexia-ügyben érintett tagállam] és a Dexia vezetőségével, ha ezzel egyidőben nem születnek döntések az Ethiasról és az ARCO-ról. […] Így a szövetkezeti tagok érdekében vállaltuk ezt a kötelezettséget. […] És hogy mindezt miért három lépésben és miért olyan lassan? Mert először biztosítani kellett, hogy ebből a politikai egyetértésből megszülethessen a megállapodás szövege.” („…en 2008, des membres du gouvernement sont intervenus en Conseil restreint afin de demander à l'État d'intervenir pour Ethias et pour ARCO. Compte tenu de la situation de crise dans laquelle on était, le gouvernement s'est engagé le 10 octobre 2008 et le 21 janvier 2009 à protéger la part de capital des coopérateurs personnes physiques dans des sociétés coopératives. […] Dans une décision politique, j'ai donc bien compris à un moment donné que je ne pourrais pas – et le premier ministre aussi à l'époque – boucler l'accord avec nos collègues [pour mémoire: la France et le Luxembourg étaient les autres États membres concernés dans le dossier Dexia] et avec la direction de Dexia – si en même temps, il n'y avait pas des décisions prises sur Ethias et sur ARCO. […] Donc, pour les coopérateurs des coopératives, nous avions pris cet engagement …. Alors pourquoi en trois étapes et pourquoi avec pas mal de temps? Parce qu'il a d'abord fallu faire en sorte que cet accord politique puisse se traduire dans un texte.”).

(7) A miniszter egy, a 2014. május 15-iTrends című folyóiratban és a honlapján is közzétett cikkben így nyilatkozott: „2008 szeptember végén az első Dexia-válság idején felkértük a Holding Communalt, az ARCO-t és az Ethiast, hogy vegyenek részt a tőkeemelésben, amelyhez nem rendelkeztek kellő fedezettel. Az ARCO és az Ethias mögött álló személyeknek garanciára volt szükségük, különben kivették volna megtakarításaikat, ami csődbe juttatta volna az ARCO-t. A garanciát az akkori helyzettel összefüggésben kell vizsgálni: az ARCO, az Ethias és a Holding Communal kénytelenek voltak részt vállalni a Dexia tőkeemelésében, mert nem volt más megoldás. 2008-at írtunk. […] Az öt politikai pártot tömörítő szövetségi kormány megadta a kormánygaranciát. Így az ARCO megtakarításokkal rendelkező ügyfelei nem vették ki pénzüket, hiszen azt gondolták: »továbbra is támogatást kell nyújtanunk, és ha a dolgok rosszra fordulnak, ott van még a biztonsági háló.«” („Eind september 2008, bij de eerste Dexia-crisis, werd aan de Gemeentelijke Holding, Arco en Ethias gevraagd om deel te nemen aan een kapitaalverhoging waarvoor ze het geld niet hadden. De achterban van onder andere Arco en Ethias had waarborgen nodig, anders zouden ze hun spaargeld weghalen. Dat had het faillissement van Arco betekend. Die waarborg heeft dus veel te maken met de context van dat moment. Arco, Ethias en de Gemeentelijke Holding waren verplicht om mee te gaan in de kapitaalverhoging van Dexia, omdat er geen andere oplossing was. Dat was 2008. […] Op dat moment kende de federale wetgever – met vijf partijen – een overheidswaarborg toe. Het resultaat was dat de Arcospaarders hun geld lieten staan. Ze dachten: we moeten blijven steunen, en als het misloopt is er een vangnet.”).

(8) A „21. üzletág” életbiztosítási termék meghatározása a biztosítótársaságok felügyeletéről szóló királyi rendelet I. mellékletének 21. pontjában található és a beruházási alaphoz nem kapcsolódó biztosítási termékekre vonatkozik (a „23. üzletág” (branch 23) életbiztosítási termékekkel szemben). A „21. üzletág” termékek elvileg a beruházás garantált megtérülését biztosítják, amely a biztosítótársaság befektetési eredményében való részvétellel növelhető.

(9) A sajtóközlemény az alábbi bekezdést tartalmazza: „A kormány úgy határozott, hogy az alap által nyújtott védelmet kiterjeszti a pénzügyi ágazat egyéb intézményeire (nevezetesen a biztosítótársaságokra vagy elismert szövetkezetekre), amelyek azt kérelmeznék a banki betétekhez hasonló termékekre, mint például egyes, a »21. üzletágba« tartozó életbiztosítási termékekre. Egyes szervezetek már kifejezték érdeklődésüket.” („Le gouvernement a décidé d'étendre la protection donnée par ce fonds à 'autres institutions du secteur financier (notamment des compagnies d'assurances ou des coopératives agrées) qui en feraient la demande pour des produits assimilables à des dépôts bancaires comme par exemple certains produits faisant partie de la branche 21. Certains organismes ont déjà fait part de leur intérêt”).

(10) Az előző kormány 2008. december 18-án lemondott, az új kormány pedig 2008. december 30-án lépett hivatalba.

(11) Az említett sajtóközleményben a belga kormány megerősítette a szövetkezeti garanciaprogram bevezetésére irányuló kötelezettségvállalását („a kormány megerősíti az előző kormány által tett kötelezettségvállalást az elismert szövetkezetek részjegytulajdonosai számára biztosítandó garanciarendszer létrehozására” [„le gouvernment confirme l'engagement pris par le gouvernement précédent d'offrir un régime de garantie aux associés des sociétés coopératives agréées”]). A sajtóközlemény a szövetkezeti garanciaprogram technikai részleteit is tartalmazta.

(12) Az ArgenCo a 2010. október 5-i szövetkezeti részjegyekről szóló kibocsátási tájékoztató 4. oldalán így nyilatkozott: „A szövetkezeti részjegyek nem minősülnek hitelintézet által kibocsátott adósságnak és betétnek sem. Következésképpen a részjegyeket nem fedezi egyetlen betétbiztosítási rendszer sem.” („Les actions ne peuvent être qualifiées ni de titre de créance émis par un établissement de crédit, ni de dépôts d'épargne. En conséquence, les actions ne sont pas couvertes par un système de protection des dépôts.”) Hasonló üzenet olvasható a Lanbokas/Agricaisse 2009. május 15-i kibocsátási tájékoztatójának 6. oldalán, miszerint a szövetkezeti részjegyek vásárlóinak figyelembe kell venniük a betétbiztosítási rendszer védelmének hiányát.

(13) Moniteur Belge, 2008.10.17., 2008 – 3690 [2008/03425] sz. 2. kiadvány.

(14) Moniteur Belge, 2008.11.17., 2008 – 4088 [2008/03450] sz. 2. kiadvány.

(15) A Pénzügyi Stabilitási Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a betétbiztosítási rendszer kiterjesztése elengedhetetlenül fontos volt a belga pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából (A Pénzügyi Stabilitási Tanács „úgy véli, hogy a javasolt intézkedések elengedhetetlenül fontosak a belga pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése céljából és a lehető leghamarabb hatályba kell lépniük.” [Le Comité de Stabilité Financière „estime que les mesures proposées sont effectivement indispensables afin de préserver la stabilité du système financier belge et doivent pouvoir entrer en vigueur dans les plus brefs délais”]).

(16) Moniteur Belge, 2009.4.21., 2009 1426 [2009/03147] sz. 1. kiadvány.

(17) Moniteur Belge, 2011.10.12., 2011 2682 [2011/205241] sz. 2. kiadvány.

(18) A szövetkezeti garanciaprogram bevezetését követően a BNB szervezéséről szóló törvényt ennek megfelelően kiigazították és bevezetésre került a 36/24. cikk (http://www.nbb.be/doc/ts/Enterprise/juridisch/F/loi_organique.pdf).

(19) „A jelen körülmények e feltételekre adnak választ oly módon, hogy az államadósság-válság, a pénzügyi piacokon jelenleg fennálló zavarok és a bankközi piacok nem megfelelő működése gazdaságunkra e rendszerszintű válság komoly veszélyét jelentik. Ennek érdekében az egyes elismert szövetkezetek tagjainak részjegyeit fedező állami garanciavállalás lehetővé teszi e válság hatásainak enyhítését.” („Les circonstances actuelles nous semblent répondre à ces conditions, en ce que la crise des dettes souveraines, les perturbations actuelles sur les marches financiers et le dysfonctionnement des marchés interbancaires font peser sur notre économie un risque grave de cette crise systémique. A cet effet, une garantie d'Etat couvrant les parts des coopérateurs de certaines sociétés coopératives agréées permettrait de limiter les effets de cette crise.”).

(20) „A jogalkotó az ezzel kapcsolatos rendelkezést azzal indokolja, hogy az egyes szövetkezetek tagjainak tulajdonában lévő részjegyeket a banki betétekkel egyenlő értékűnek tartja. E vélemény a királyi rendelet módosítására irányuló törvénytervezetre korlátozódik és nem vizsgálja meg a jogalkotó által gyakorolt asszimilációt.” („Le législateur justifie cette disposition sur la base d'une assimilation des parts de coopérateurs de certaines sociétés coopératives à des dépôts bancaires. Le présent avis étant limité à l'avant-projet d'Arrêté royal, il n'examine pas l'assimilation pratiquée par le législateur.”).

(21) „Első látásra nem tudjuk, hogyan győzhetnénk meg a Bizottságot arról, hogy a királyi rendelet törvénytervezete által végrehajtandó intézkedés ugyanolyan mértékben céloz-e meg minden egymással összehasonlítható piaci szereplőt, és így nem az állami támogatások szabályainak hatálya alá tartozik.” („Prima facie, il ne nous semble pas évident de convaincre à coup sûr la Commission de ce que la mesure que l'avant-projet d'Arrêté royal vise à exécuter s'adresse bien à tous les acteurs comparables du marché et ne relève donc pas du champ d'application des règles sur les Aides d'Etat.”).

(22) „E fakultatív jellegből adódóan fennáll a kedvezőtlen kiválasztás kockázata, amellyel kizárólag a veszteség kockázatának erősen kitett szövetkezetek tudnak hatékonyan hozzájárulni a különleges védelmi alaphoz.” („Ce caractère facultatif donne lieu à un risque de sélection adverse par lequel seules les sociétés coopératives fortement exposées à des risques de perte contribueraient effectivement au Fonds Spécial de Protection.”).

(23) Moniteur Belge, 2011.11.18., 2. kiadvány, 2011 2974 [2011/03368] sz.

(24) Az ARCOPAR összesen 1 794 102 EUR, az ARCOFIN 193 391 EUR, az ARCOPLUS pedig 63 265 EUR összeget fizetett.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 30-i 94/19/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 135., 1994.5.31., 5. o.).

(26) A 94/19/EK irányelv 1. cikkének (4) bekezdése szerinti fogalommeghatározás értelmében a „hitelintézet”„olyan vállalkozás, amely tevékenysége betétek vagy más visszafizetendő pénzeszközök nyilvános gyűjtése és hitelek nyújtása saját számlára”.

(27) A 94/19/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalommeghatározás értelmében a „betét”„a számlán tartott pénzeszközök egyenlege, vagy szokásos banki ügyletből keletkező átmeneti helyzet eredménye, amelyet a hitelintézetnek a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételek mellett vissza kell fizetnie, valamint bármely olyan tartozás, amelyet egy hitelintézet által kibocsátott okirat tanúsít”.

(28) Az 50 000 EUR és 100 000 EUR közötti betétek, valamint a branch 21 életbiztosítási termékek és a pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek részjegyeinek legfeljebb 100 000 EUR összegig történő fedezetére.

(29) http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/hu/ecofin/103250.pdf

(30) A 94/19/EK irányelv 2. cikke szerint: A biztosítási rendszerekből történő visszafizetésekből a következőket ki kell zárni: […]

—	valamennyi olyan fizetőeszközt, amely a „szavatoló tőke” meghatározás alá tartozik a hitelintézetek saját tőkéjéről szóló, 1989. április 17-i 89/299/EGK tanácsi irányelv 2. cikke alapján.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/14/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról (HL L 68., 2009.3.13., 3. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(33) Moniteur Belge, 1999.8.6., 99-2630 [99/09646]. sz. 2. kiadvány.

(34) http://www.ejustice.just.fgov.be/cgi_loi/loi_a.pl?language=nl&caller=list&cn=1962010830&la=n&fromtab=wet&sql=dt='koninklijk%20besluit'&tri=dd+as+rank&rech=1&numero=1

(35) Az 1955. július 20-i törvénnyel létrehozott Szövetkezetek Országos Tanácsa fontos szerepet játszott az elismert szövetkezetek elismerési folyamatában.

(36) Az adótörvény ugyanazon cikke más pénzügyi termékeket is felsorol, amelyek bevétele részben vagy teljesen mentesül a forrásadó alól.

(37) Forrás: „Entreprendre avec du capital coopératif: Le Groupe ARCO 1935–2005” (Vállalkozás szövetkezeti tőkével: az ARCO csoport 1935–2005); Maarten Van Dijck, Kadoc, Lannoo, 176–177. o.

(38) Meg kell jegyezni, hogy az ARCOFIN közvetlenül a 2001-es Dexia-ügylet után ideiglenesen feladta elismert szövetkezeti státusát. Az „Entreprendre avec du capital coopératif” ezt az időszakot az alábbi módon írja le: „Néhány héttel a Dexia-ügylet után az ARCO megváltoztatta szövetkezeti egységeinek létesítő okiratát, hogy lehetővé tegye azon részjegytulajdonosok számára, akik már a Dexia-ügylet előtt is részjegytulajdonosok voltak, hogy részesüljenek a Dexia csoport és az ARCO gazdasági egységeinek kedvezőbb profitkilátásaiból. […] Az új létesítő okirat előírta, hogy a részjegytulajdonosoknak szánt minimum osztalékfizetési arány és a maximum osztalékfizetési arány attól az időponttól kezdve a rendes évi nyereség 80 %-ára, illetve 90 %-ára emelkedik. Ennek eredményeképpen az ARCOFIN osztaléka márciusban nettó 6 %-ról bruttó 8 %-ra nőtt. Mivel ez a növekedés az elismert szövetkezetek számára előírt maximum osztalék (6 %) megszegését jelentette, az ARCOFIN elvesztette elismert szövetkezeti státusát a Szövetkezetek Országos Tanácsa előtt. Ez a forrásadó-mentesség elvesztésével járt. A forrásadó levonása után a szövetkezeti részjegytulajdonosok még így is 6,8 %-os nettó osztalékot kaptak. 2005. márciusban a bruttó osztalékot felemelték 8,5 %-ra.” („Quelques mois après l'opération Dexia, le Groupe ARCO modifia les statuts de ses sociétés coopératives afin de faire participer les anciens actionnaires aux meilleures perspectives de rendement du groupe Dexia et des sociétés de l'ARCO. […] Les nouveaux statuts prévoyaient que 80 % minimum et 90 % maximum des bénéfices annuels courants seraient payés aux actionnaires. Grâce à cela, le dividende Arcofin put, dès mars 2003, être augmenté de 6 % net à 8 % brut. Comme cette hausse entraînait un dépassement du dividende maximal légal (6 %) imposé aux sociétés coopératives reconnues, Arcofin renonça au statut de coopérative reconnue pour le Conseil national de la coopération, ce qui impliquait que l'exemption du précompte mobilier sur le dividende disparaissait. Après prélèvement de cet impôt, la majorité des actionnaires conservaient toutefois encore un dividende de 6,8 % net. En mars 2005, le dividende brut fut augmenté à 8,5 %.”).

(39) http://www.groeparco.be/website/groeparco/assets/files/arcopar/ARCOPAR_20100629_FR.pdf

(40) A létesítő okirat pontosítja, hogy „…a szóban forgó kilépés visszautasítható, amennyiben a kilépés során ugyanazon folyamatban a részjegyek több mint 1/10-ét vagy a szövetkezeti tőke több mint 1/10-ét vonnák ki….” („…cette démission peut être refusée si à la suite de la démission, plus d'1/10 des actionnaires ou plus d'1/10 du capital placé devrait disparaître au cours du même exercice…”).

(41) Ezek olyan részjegyek, amelyek a Dexiával való összefonódás előtti időszakból származnak.

(42) Az ARCO a weboldalán (http://www.groeparco.be/faq/be-fr/150/detail/item/789/) a következőképpen fejti ki a bónusztartalékot: „A bónusztartalékot 2004-ben vezették be a vállalkozás létesítő okiratába. Amennyiben az ARCOPAR eredményei lehetővé tették, a gazdálkodó egység 2010-ig növelhette a bónusztartalék összegét. Azok a szövetkezeti részjegytulajdonosok, akik már 2001. július 3. előtt részjegytulajdonosok voltak […] (vagyis A, B és C típusú részjegyek tulajdonosai), a bónusztartalék arányos részére voltak jogosultak.[…] A bónusztartalék a részjegyeik tőkeértékén felül jár. Például […]: [X] részjegytulajdonos 100 EUR tőkeértéken lép ki, és az A, B és C részjegyek összes tőkeösszege 10 000 EUR-t tesz ki. [X] részjegytulajdonos tehát a vállalkozás összes tőkéjének 1/100-át birtokolja. Az összes bónusztartalék összege 500 EUR. Az 1/100 arány alkalmazásával 5 EUR összeghez jutunk. [X] részjegytulajdonos kilépése idején 100 EUR tőkét + 5 EUR-t kap a bónusztartalékból.” („Le concept de la 'réserve bonus' a été introduit dans les statuts en 2004. Dans la mesure où les résultats d'ARCOPAR le permettaient, un montant pouvait être ajouté, jusqu'en 2010 inclus, à une réserve particulière de la société, appelée 'réserve bonus'. Les associés qui ont adhéré à la société avant le 3 juillet 2001 […] et qui sont, dès lors, détenteurs de parts de catégorie A, B ou C, ont droit, lors de leur démission, à une part proportionnelle de la réserve bonus […]. Ce montant provenant de la réserve bonus s'ajoute à la valeur nominale de leurs parts. Exemple […]: L'associé [X] démissionne pour 100 EUR de capital en catégorie A. La totalité du capital en catégorie A, B et C s'élève à 10 000 EUR. Proportion entre les deux: 100/10 000 = 1/100ème. La réserve bonus s'élève à 500 EUR. Application de la proportion: 1/100ème de 500 EUR = 5 EUR. Suite à sa démission, [X] obtient 100 EUR en capital + 5 EUR en réserve bonus.”).

(43) Az ARCOPAR létesítő okiratának 35. cikke meghatározza, hogy: „Kivéve, ha a közgyűlés másképpen nem rendelkezik, a társaság minden eszközét értékesítik. Amennyiben a részesedéseket nem egyforma mértékben fizetik ki, a felszámolók oly módon állítják helyre az egyensúlyt, hogy kiegészítő befizetéseket kérnek vagy előzetes fizetéseket folyósítanak. Az adósságok és a társadalombiztosítási költségek kifizetése után az egyenleg először a részesedésekre kifizetett összegek visszatérítésére szolgál majd. Mindenesetre a felszámolás esetleges egyenlegét a vállalkozás céljainak figyelembevételével kell elosztani. (Sauf si l'Assemblée générale en décide autrement, tous les actifs de la société sont réalisés. Au cas où les parts ne sont pas toutes libérées dans la même mesure, les liquidateurs restaurent l'équilibre, soit en demandant des versements supplémentaires, soit en effectuant des paiements préalables. Après paiement des dettes et des charges sociales, le solde servira d'abord au remboursement des sommes libérées sur les parts. En tout cas, le solde éventuel de la liquidation doit être affecté en tenant compte des objectifs de la société.)”.

(44) Az ARCOPAR adóssághányada (adósság/összes kötelezettség) 2011. március 31-én 19,1 %-os volt, miközben az ARCOPLUS adóssághányada 2011. március 31-én 6,5 %-ot, az ARCOFIN adóssághányada pedig 2010. december 31-én 25,9 %-ot ért el.

(45) A Bizottság közleménye – Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása (HL L 270., 2008.10.25., 8. o.).

(46) A Bizottság N256/09. sz., az Ethias szerkezetátalakítási támogatása ügyben hozott határozata (HL C 252., 2010.9.18., 5. o.). A határozat (99) preambulumbekezdése így szól: „A Bizottság megállapítja, hogy ugyan a program kiterjesztéséből az Ethiasnak előnye származott, de a program azonos feltételek mellett valamennyi piaci szereplő számára elérhető volt. A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedéssel átruházott előny nem szelektív, és ennélfogva az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nem minősül állami támogatásnak.”

(47) Lásd a (26) preambulumbekezdést és a 35. lábjegyzetet.

(48) Lásd a (23) preambulumbekezdést.

(49) Az N428/09. sz., Lloyds Banking Group szerkezetátalakítása ügy (HL C 46., 2010.2.24., 2. o.) (124) preambulumbekezdése.

(50) Lásd a C-78/08–C-80/08. sz., Paint Graphos és társai egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2011., I-7611. o.) 61. pontját.

(51) Belgium példaként említette a 100 000 EUR összegű határérték feletti betétekre ugyancsak kiterjedő írországi betétbiztosítási rendszert, a betéteseknek és befektetőknek szóló dániai garancialapot, amelynek keretében véleménye szerint teljes körű védelemre jogosultak a nyugdíjszámlák, az ügyvédek ügyfeleinek számlái és az elhelyezést követő kilenc hónapig az ingatlanok vételárárát tartalmazó betétek, illetve a szövetkezetek ciprusi felügyeleti és fejlesztési hatóságát, amely – a belga állam szerint – a szövetkezeti takarékintézetek tagjainak tartós betétei számára biztosít védelmet.

(52) Belgium jelezte, hogy az ARCO-ban 800 000, a Cerában több mint 400 000, a Lanbokas/Agricaisse-ben 150 000, az ArgenCo-ban pedig közel 70 000. részjegytulajdonos természetes személy van.

(53) Lásd még a (11) preambulumbekezdést.

(54) Lásd még a (13) preambulumbekezdést.

(55) Lásd különösen az akkori pénzügyminiszter Dexia-bizottság előtti – a (8) preambulumbekezdésben és a 6. lábjegyzetben ismertetett – beszámolóját. Lásd még a jelenlegi pénzügyminiszternek a 7. lábjegyzetben idézett, Trends folyóiratban megjelent nyilatkozatait.

(56) Miként azt az akkori pénzügyminiszter is megerősítette a Dexia-bizottság előtti – a (8)) preambulumbekezdésben és a 6. lábjegyzetben említett – beszámolójában.

(57) „Egyidőben” („En même temps”) olvasható az akkori pénzügyminiszter 6. lábjegyzetben idézett, Dexia-bizottság előtti beszámolójában.

(58) Lásd a C-399/10. P. és C-401/10. P. sz., Bouygues SA és Bouygues Télécom SA kontra Európai Bizottság és társai egyesített ügyekben 2013. március 19-én hozott ítéletet (EBHT 2013., még nem tették közzé).

(59) Lásd például az NN11/10. sz., Irish Nationwide Building Society-ra vonatkozó tőketámogatási intézkedések ügyben hozott 2010. március 30-i bizottsági határozat (HL C 60., 2011.2.25., 6. o.) (48) preambulumbekezdését: „A Bizottság ezenkívül megjegyzi, hogy a pénzügyminiszter arra vonatkozóan tett utalása alapján, mely szerint szándékában áll az INBS-t feltőkésíteni, a támogatás tényleges nyújtására 2009. december 22-én került sor”; az NN 35/10. sz., az Anglo Irish Bank harmadik feltőkésítése ügyben hozott 2010. augusztus 10-i bizottsági határozat (HL C 290., 2010.10.27., 4. o.) (41) preambulumbekezdését: „A Bizottság ezenkívül megjegyzi, hogy a pénzügyminiszternek az Anglo feltőkésítésére vonatkozó utalása alapján a feltőkésítésre ténylegesen 2010. június 30-án került sor”; az SA.34824. sz., a Görög Nemzeti Bank feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) által ügyben hozott 2012. július 27-i bizottsági határozat (HL C 359., 2012.11.21.,18 o.) (49) és (50) preambulumbekezdését: „A 2012. május 28-án lezárult áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozatban vállalt kötelezettségnek a végrehajtása, vagyis ugyanannak a támogatásnak a folytatása”.Hasonló érvelés szerepel más görögországi bankokkal kapcsolatos ügyekben is: SA.34823. sz., az Alpha Bank feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) által (HL C 357., 2012.11.20., 36. o.); SA.34825. sz., az EFG Eurobank feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) által (HL C 359., 2012.11.21., 31. o.); SA.34826. sz.,a Piraeus Bank feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) által (HL C 359., 2012.11.21., 43. o.).

(60) Lásd a 7. lábjegyzetet.

(61) Miként az az (56) és a (63) preambulumbekezdésben is szerepel.

(62) Lásd a C-262/12. sz., Vent de Colère-ügyben hozott ítélet (EBHT 2013., még nem tették közzé) 21. pontját; valamint a T-358/94. sz., Air France kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., II–2109. o.), 63–69. pontját.

(63) Lásd a C-279/08. P. sz., Bizottság kontra Holland Királyság ügyben hozott ítélet (EBHT 2011., I–7671. o.) 111. pontját.

(64) E tekintetben lásd a C-460/07. sz., Puffer-ügyben hozott ítélet (EBHT 2009., I–3251. o.) 69–71. pontját, valamint a T-351/02. sz., Deutsche Bahn kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2006., II–1047. o.), 99–104. pontját.

(65) A C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6857. o.) 26 és 27. pontja; valamint a C-382/99. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-5163. o.) 38. és 60–66. pontja. Lásd még a T-445/05. sz., Associazione italiana del risparmio gestito és Fineco Asset Management kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2009., II-289. o.) 131. pontját.

(66) Lásd még a jelenlegi belga pénzügyminiszternek a Trends folyóiratban közzétett és a 7. lábjegyzetben idézett nyilatkozatát.

(67) Lásd a 39. lábjegyzetet.

(68) Lásd a (44) preambulumbekezdést.

(69) Az ARCO ezenfelül előnyhöz jutott az intézkedés révén olyan mértékben, hogy a szövetkezeti garanciaprogramot felhasználhatta volna új tőke bevonzására, jóllehet a Bizottság elismeri, hogy 2008. október 10-e óta az ARCO nem élt ezzel a lehetőséggel. Ezzel ellentétben, míg más pénzügyi szövetkezetek – például az ArgenCo és a Lanbokas/Agricaisse – valóban bevontak új tőkét, kifejezetten elhatárolták magukat a 12. lábjegyzetben bemutatott szövetkezeti garanciaprogramtól.

(70) Lásd a (60) preambulumbekezdést, amely tartalmazza, hogy Belgium mit tekint a pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek részjegyei fő jellemzőinek.

(71) A (44) preambulumbekezdés különösen azt mutatja, hogy az ARCO-részjegytulajdonosok olyan eszközökben való tőkeáttételes befektetéssel rendelkeznek, amelyet egyetlen vállalkozáshoz (mégpedig a Dexiához) köthető magas kockázat jellemez.

(72) Lásd az ítélet 48–76. pontját.

(73) Lásd az ítélet 67–73. pontját.

(74) Lásd az ítélet 74. pontját.

(75) Lásd az ítélet 75–76. pontját.

(76) Lásd a (26) preambulumbekezdést.

(77) Lásd az ARCOPAR részjegyekre vonatkozó, 2008 nyarán kiadott kibocsátási tájékoztatóval kapcsolatban ismertetett kockázati tényezőknek a (44) preambulumbekezdésben lévő összefoglalását.

(78) Mivel a (107) preambulumbekezdésben lévő elemzés elegendő annak demonstrálására, hogy a szövetkezeti garanciaprogram nem felel meg a Paint Graphos ítéletben említett kritériumoknak, e határozat keretében a Bizottságnak nem kell állást foglalnia arra a kérdésre vonatkozóan, hogy megfelelő ellenőrző és felügyeleti eljárásokat hoztak-e létre annak megelőzésére, hogy a gazdasági társaságok azzal a kizárólagos céllal válasszák ki és módosítsák társasági formájukat, hogy az adott társasági forma révén nyújtott bizonyos kedvezményekből előnyre tegyenek szert (a Paint Graphos ítéleten alapuló elemzés ii. pontja).

(79) Hasonló elemzésért lásd a C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6857. o.) 29–31. pontját.

(80) Lásd a C-197/11. sz., Eric Libert és társai ügyben hozott ítélet (EBHT 2013., még nem tették közzé) 76–79. pontját.

(81) Lásd a T-132/96. és T-143/96. sz., Freistaat Sachsen, Volkswagen AG és Volkswagen Sachen GmbH kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1999., II-3663. o.) 167. pontját.

(82) A Bizottság a bankokról szóló 2008. évi közlemény 11. pontjában ugyanakkor jelezte, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása nem válhat általánossá az azon időszak szerinti pénzügyi szektoron túlmenően.

(83) HL C 83., 2009.4.7., 1. o.

(84) A pénzügyi intézmények tevékenységei például a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.). I. mellékletében felsoroltak.

(85) Lásd a 730/79. sz., Philip Morris-ügyben hozott ítéletet (EBHT 1980., 2671. o.).

(86) Lásd a (41) preambulumbekezdést.

(87) Lásd a (13) preambulumbekezdést.

(88) Amikor egy vállalkozás csődbe megy, a tulajdonosok a kötelezettségstruktúrában betöltött helyük szerint veszítik el kitettségüket. Ezt nevezzük vízesésstruktúrának.

(89) A Bizottság megjegyzi, hogy a levél valóban feltételes módot (lehetővé tenné [permettrait]) használ, nem pedig a határozottabb jövő időt (lehetővé fogja tenni [permettra]).

(90) Lásd a (13) preambulumbekezdésben a BNB elnökének levelében foglalt észrevételeket is.

(91) Az egyszerűség kedvéért a Bizottság egyidőszakos modellt dolgozott ki, amely feltételezi, hogy a részjegytulajdonos természetes személyek kizárólag abban az egy időszakban tudnak kilépni. Ez egy óvatos feltételezés.

(92) Lásd a 40. lábjegyzetet.

(93) A Bizottság megjegyzi, hogy amennyiben az ARCO többi részjegytulajdonosa nem vonta volna ki pénzét, a részjegytulajdonos természetes személyek nagyobb százalékban tudtak volna pénzt kivonni. A Bizottság azonban óvatos megközelítés alkalmazása érdekében e számítások céljára 10 %-os rátát alkalmazott.

(94) A jelenlegi pénzügyi válsággal összefüggésben a bankostrom egyik jellemző esete kapcsán lásd a Northern Rock ügyet (HL C 149., 2009.7.1., 16. o.).

(95) Azaz potenciálisan alulbecsüli az előnyt.

(96) Lásd a C-403/10 P. sz., Mediaset kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2011., I-117*. o.) (összefoglaló közzététele) 126. és 127. pontját, valamint az ott idézett esetjogot.

(97) Lásd a T-384/08. sz, Elliniki Nafpigokataskevastiki és társai kontra Bizottság ügyben 2011. november 11-én hozott bírósági ítélet (EBHT II-380. o.) 133. pontját.

(98) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

30.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 284/76

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. szeptember 26.)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cellulóz, a papír és a karton gyártása tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2014) 6750. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/687/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság a szóban forgó irányelv 3. cikkének (11) pontja szerinti elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentumok kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek, valamint a Bizottság részvételével információcserét szervez az ipari kibocsátásokról.

(2)

A 2010/75/EU irányelv 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve, a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt, a nyersanyagok felhasználása és jellege, vízfogyasztás, energiafelhasználás és a hulladékok keletkezése, alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés, továbbá a szóban forgó irányelv 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak vizsgálatát követően azonosított elérhető legjobb technikák és új keletű technikák.

(3)

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében meghatározott „BAT-következtetések” a BAT-referenciadokumentumok kulcselemei, amelyek következtetéseket vonnak le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazzák azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket.

(4)	A 2010/75/EU irányelv 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően a szóban forgó irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani.

(5)

A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(6)

A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdése értelmében csak akkor alkalmazható a 15. cikk (3) bekezdésben foglalt követelménytől való eltérés, ha a BAT szerinti kibocsátási szintek elérése az érintett létesítmény földrajzi elhelyezkedése, műszaki jellemzői vagy a helyi környezeti feltételek miatt aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest.

(7)	A 2010/75/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett engedélyben foglalt monitoringkövetelményeknek a BAT-következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk.

(8)

A 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozatok kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság újraértékeli és szükség esetén frissíti az engedélyben foglalt valamennyi feltételt, valamint biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen ezen feltételeknek.

(9)	A 2011. május 16-i bizottsági határozat (2) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerinti információcsere céljából létrehozott egy fórumot, amely a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből áll.

(10)	A 2010/75/EU irányelv 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2013. szeptember 20-án megkapta a fórum véleményét a cellulóz, a papír és a karton gyártására vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette (3).

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A cellulóz, a papír és a karton gyártására vonatkozó BAT-következtetéseket e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 26-án.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) HL C 146., 2011.5.17., 3. o.

(3) https://circabc.europa.eu/w/browse/6516b21a-7f84-4532-b0e1-52d411bd0309

MELLÉKLET

A CELLULÓZ, A PAPÍR ÉS A KARTON GYÁRTÁSÁRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

HATÁLY

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIBOCSÁTÁSI SZINTEK

VÍZBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK ÁTLAGOLÁSI IDŐSZAKAI

LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK REFERENCIAFELTÉTELEI

LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK ÁTLAGOLÁSI IDŐSZAKAI

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1.	A cellulóz- és papíriparra vonatkozó általános BAT-következtetések

1.1.1.

Környezetközpontú irányítási rendszer

1.1.2.

Anyaggazdálkodás és helyes gazdálkodás

1.1.3.

Víz- és szennyvízgazdálkodás

1.1.4.

Energiafogyasztás és -hatékonyság

1.1.5.

Szagkibocsátások

1.1.6.

A kulcsfontosságú folyamatparaméterek, illetve a vízbe és levegőbe történő kibocsátások monitoringja

1.1.7.

Hulladékgazdálkodás

1.1.8.

Vízbe történő kibocsátások

1.1.9.

Zajkibocsátások

1.1.10.

Leszerelés

1.2.	A nátroncellulóz-eljárásra vonatkozó BAT-következtetések

1.2.1.

Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

1.2.2.

Levegőbe történő kibocsátások

1.2.3.

Hulladékkeletkezés

102

1.2.4.

Energiafogyasztás és -hatékonyság

103

1.3.	A szulfitcellulóz-eljárásra vonatkozó BAT-következtetések

104

1.3.1.

Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

104

1.3.2.

Levegőbe történő kibocsátások

106

1.3.3.

Energiafogyasztás és -hatékonyság

108

1.4.	A mechanikai cellulózgyártásra és kémiai-mechanikai cellulózgyártásra vonatkozó BAT-következtetések

109

1.4.1.

Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

109

1.4.2.

Energiafogyasztás és -hatékonyság

110

1.5.	Papír újrahasznosítás célú feldolgozására vonatkozó BAT-következtetések

111

1.5.1.

Anyaggazdálkodás

111

1.5.2.

Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

112

1.5.3.

Energiafogyasztás és -hatékonyság

114

1.6.	Papírgyártásra és kapcsolódó eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések

114

1.6.1.

Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

114

1.6.2.

Levegőbe történő kibocsátások

117

1.6.3.

Hulladékkeletkezés

117

1.6.4.

Energiafogyasztás és -hatékonyság

117

1.7.	Technikák leírása

118

1.7.1.

A levegőbe történő kibocsátások megelőzésére és korlátozására szolgáló technikák leírása

118

1.7.2.

Az édesvíz-felhasználás, a szennyvízáramlás és a szennyvíz szennyezési terhelésének csökkentését szolgáló technikák leírása

121

1.7.3.

A hulladékkeletkezés megelőzését és hulladékgazdálkodást szolgáló technikák leírása

126

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.1.a) és 6.1.b) pontjaiban meghatározott tevékenységekre, tehát az ipari létesítményekben az alábbiak integrált és nem integrált gyártására vonatkoznak:

a)	cellulóz fából vagy egyéb rostanyagból;

b)	papír vagy karton 20 tonna/nap gyártási kapacitás felett.

A BAT-következtetések különösen az alábbi eljárásokra és tevékenységekre terjednek ki:

kémiai pépesítés:

a.	nátroncellulóz- (szulfátcellulóz-) eljárás

b.	szulfitcellulóz-eljárás

ii.	mechanikai és kémiai-mechanikai pépesítés

iii.	papírfeldolgozás újrafeldolgozás céljából festékeltávolítással vagy anélkül

iv.	papírgyártás és kapcsolódó eljárások

v.	a cellulóz- és papírgyárakban található valamennyi regeneráló kazán és mészégető kemence működtetése

E BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbi tevékenységekre:

i.	cellulóz gyártása nem faalapú rostos nyersanyagokból (pl. egynyári növényből készült cellulóz);

ii.	helyhez kötött belső égésű motorok;

iii.	a regeneráló kazánoktól eltérő, gőz- és energiatermelő tüzelőberendezések;

iv.	belső égőkkel ellátott szárítóberendezések papírgépekhez és bevonógépekhez.

Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:

Referenciadokumentumok	Tevékenység
Ipari hűtőrendszerek (ICS)	Ipari hűtőrendszerek, pl. hűtőtornyok, lemezes hőcserélők
Gazdasági vonatkozások és a környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM)	A technikák gazdasági vonatkozásai és a kapcsolódó, környezeti elemek közötti kölcsönhatások
Tárolásból származó kibocsátások (EFS)	Tartályok, csővezetékek és tárolt vegyszerek kibocsátásai
Energiahatékonyság (ENE)	Általános energiahatékonyság
Nagy tüzelőberendezések (LCP)	Gőz- és villamosenergia-termelés a cellulóz- és papírgyárakban tüzelőberendezésekkel
A monitoring általános elvei (MON)	A kibocsátások ellenőrzése
Hulladékégetés (WI)	Hulladék helyszíni égetése vagy együttégetése
Hulladékkezeléssel foglalkozó iparágak (WT)	Hulladékok felhasználása tüzelőanyagként

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Az ezen BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljes körűek. Használhatók egyéb olyan technikák, amelyek legalább egyenértékű környezetvédelmet biztosítanak.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.

AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIBOCSÁTÁSI SZINTEK

Amennyiben ugyanarra az átlagolási időszakra vonatkozóan eltérő mértékegységekben – például a koncentráció és a fajlagos terhelés (nettó gyártás tonnánkénti) értékében kifejezve – vannak megadva az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek), a BAT-AEL értékek eltérő kifejezési módjait egyenértékű alternatíváknak kell tekinteni.

Az integrált és több termékkel foglalkozó cellulóz- és papírgyárak esetében az egyes ipari eljárásokra (pépesítés, papírgyártás) és/vagy termékekre meghatározott BAT-AEL értékek azok halmozott kibocsátási arányaikon alapuló keverési szabály szerint összevonandók.

VÍZBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK ÁTLAGOLÁSI IDŐSZAKAI

Eltérő rendelkezés hiányában a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Napi átlag	24 órás mintavételi időszak átlagértéke térfogatáram-arányos egyesített minta (1) vagy – amennyiben elégséges áramlási stabilitás mutatható ki – időarányos minta (1) alapján
Éves átlag	Egy éven belül vett, a napi gyártás szerint súlyozott és a létrehozott vagy feldolgozott termékek/anyagok egy tömegegységére eső kibocsátott anyagtömegben kifejezett valamennyi napi átlag átlagértéke

LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK REFERENCIAFELTÉTELEI

A levegőbe történő kibocsátások BAT-AEL értékei az alábbi normál körülményekre vonatkoznak: száraz gáz, 273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nyomás. Amennyiben a BAT-AEL értékek koncentrációs értékként szerepelnek, jelölésre kerül a (térfogatszázalékban kifejezett) referencia O2-szint.

Átváltás referencia-oxigénkoncentrációra

Alábbiakban a referencia-oxigénszinten mért kibocsátási koncentráció számítási képlete látható.

ahol:

ER (mg/Nm3)	:	az OR referencia-oxigénszintre vonatkozó kibocsátási koncentráció
OR (V/V %)	:	referencia-oxigénszint
EM (mg/Nm3)	:	az OM mért oxigénszintre vonatkozó mért kibocsátási koncentráció
OM (V/V %)	:	mért oxigénszint.

LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSOK ÁTLAGOLÁSI IDŐSZAKAI

Eltérő rendelkezés hiányában a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Napi átlag	24 órás időszak átlagértéke folyamatos mérés érvényes óránkénti átlagai alapján
A mintavételi időszak alatti átlag	Három egymást követő, egyenként legalább 30 perces mérés átlagértéke
Éves átlag	Folyamatos mérések esetében: az összes érvényes óránkénti átlag átlaga. Időszakos mérések esetében: valamennyi „mintavételi időszak alatti átlag” egy év alatt kapott átlaga.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

Használt kifejezés

Fogalommeghatározás

Új üzem

E BAT-következtetések közzétételét követően a létesítménynek otthont adó telephelyen először engedélyezett üzem, vagy a létesítmény meglévő alapjain egy üzem teljes körű cseréje ezen BAT-következtetések közzétételét követően.

Meglévő üzem

Nem új üzemnek számító üzem.

Jelentős felújítás

Az üzem/kibocsátáscsökkentő rendszer konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó egységek és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Új porleválasztó rendszer

A létesítménynek otthont adó telephelyen ezen BAT-következtetések közzétételét követően először üzemeltetett porleválasztó rendszer.

Meglévő porleválasztó rendszer

Nem új porleválasztó rendszernek számító porleválasztó rendszer.

Nem kondenzálódó szagos gázok (NCG)

Nem kondenzálódó szagos gázok, ami a nátroncellulóz-eljárás bűzös gázait jelenti.

Koncentrált, nem kondenzálódó szagos gázok (CNCG)

Koncentrált, nem kondenzálódó szagos gázok (vagy „erősen szagos gázok”): kondenzátumok főzéséből, párologtatásából és kipárlásából származó, TRS tartalmú gázok.

Erősen szagos gázok

Koncentrált, nem kondenzálódó szagos gázok (CNCG).

Gyengén szagos gázok

Hígított, nem kondenzálódó szagos gázok: TRS-tartalmú gázok, amelyek nem erősen szagos gázok (pl. tartályokból, mosó szűrőkből, apríték edényekből, mésziszap szűrőkből, szárítógépekből származó gázok).

Visszamaradó gyenge gázok

Gyenge gázok, amelyeket a regeneráló kazánon, mészégető kemencén vagy TRS-égetőn kívüli más berendezések bocsátanak ki.

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel (AMS) végzett mérések.

Időszakos mérés

A mérendő érték (főként a mérés tárgyát képező mennyiség) megállapítása meghatározott időszakonként manuális vagy automatizált módszerekkel.

Diffúz kibocsátások

Illó anyagok vagy por környezettel történő közvetlen (nem csatornán vezetett) érintkezéséből normál üzemi feltételek mellett keletkező kibocsátások.

Integrált gyártás

Mind a cellulóz, mind a papír/karton gyártása ugyanazon a telephelyen történik. A cellulózt általában nem szárítják a papír/karton gyártása előtt.

Nem integrált gyártás

Vagy a) kereskedelmi (értékesítésre szánt) cellulóz gyártása olyan üzemekben, amelyek nem működtetnek papírgyártó gépeket, vagy b) papír/karton gyártása kizárólag más üzemekben gyártott cellulóz (kereskedelmi cellulóz) felhasználásával.

Nettó gyártás

i.	Papírgyárak esetében: a csomagolatlan, értékesíthető gyártás az utolsó vágó-tekercselő után, tehát a feldolgozás előtt.

ii.	Gyártósoron kívül bevonógépek esetében: gyártás bevonás után.

iii.	Selyempapírgyárak esetében: értékesíthető gyártás a selyempapírgyártó gép után bármilyen áttekercselési eljárás előtt és a papírhüvelyt nem beleszámítva.

iv.	Kereskedelmi cellulózgyárak esetében: csomagolás utáni gyártás (ADt).

v.	Integrált gyárak esetében: A nettó cellulóz esetében a gyártás a csomagolás utáni gyártást (ADt) és a papírgyárhoz továbbított cellulózt jelenti (90 % szárazsággal számított, tehát levegőszáraz cellulóz). Nettó papírgyártás: ugyanaz, mint az (i)

Speciális papírgyár

Olyan gyár, amely különleges (ipari és/vagy nem ipari) célokra gyárt többféle papír- és kartonminőséget, amelyeket speciális tulajdonságok, a viszonylag szűk végfelhasználói piac vagy nagyon speciális, gyakran egy adott vevői vagy végfelhasználói csoport számára külön tervezett alkalmazások jellemeznek. A különleges papírokra példák a cigarettapapírok, szűrőpapírok, fémgőzölt papírok, hőpapírok, önmásoló papírok, öntapadós címkék, önátíró papírok, illetve gipsz rétegek és különleges papírok viaszozáshoz, szigeteléshez, tetőfedéshez, aszfaltozáshoz és egyéb speciális alkalmazásokhoz vagy kezelésekhez. Mindezek a minőségek a szabványos papírkategóriák körén kívül esnek.

Keményfa

Fafajták csoportja, köztük pl. a nyár, bükk, nyír és eukaliptusz. A keményfa kifejezés a puhafával szemben használatos.

Puhafa

Tűlevelűek, így pl. fenyő és luc faanyaga. A puhafa kifejezés a keményfával szemben használatos.

Kausztifikálás

Eljárás a mészciklus alatt, ahol hidroxid (fehérlúg) képződik Ca(OH)2 + CO3 2– → CaCO3 (s) + 2 OH– reakció útján

BETŰSZAVAK

Használt kifejezés	Fogalommeghatározás
ADt	A (cellulóz) levegőszáraz tonnamennyisége 90 % szárazságként kifejezve.
AOX	A szennyvízre vonatkozóan az EN ISO:9562 szabványban leírt módszer szerint mért adszorbeálható szerves haloidok
BOI	Biokémiai oxigénigény. A mikroorganizmusok számára a szennyvíz szerves anyagtartalmának lebontásához szükséges oldott oxigén mennyisége.
CMP	Kémiai-mechanikai cellulóz.
CTMP	Kémiai-termomechanikai cellulóz.
KOI	Kémiai oxigénigény; kémiailag oxidálódó szerves anyagtartalom a szennyvízben (általában dikromát oxidációs elemzést jelent).
DS	Száraz szilárdanyag súlyszázalékban kifejezve.
DTPA	Dietilén-triamin-pentaecetsav (peroxidos fehérítésben használatos komplexképző/kelátképző anyag).
ECF	Elemi klórtól mentes
EDTA	Etilén-diamin tetraecetsav (komplexképző/kelátképző anyag).
H2S	Hidrogén-szulfid.
LWC	Kis fajsúlyú bevont papír.
NOx	A nitrogén-oxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) összessége NO2-ben kifejezve.
NSSC	Semleges szulfitos félcellulóz.
RCF	Újrahasznosított rostok.
SO2	Kén-dioxid.
TCF	Teljesen klórmentes.
Összes nitrogén (Tot-N)	Összes nitrogén (Tot-N) N-ként kifejezve, amely tartalmazza a szerves nitrogént, szabad ammóniát és ammóniumot (NH4 +-N), nitriteket (NO2 --N) és nitrátokat (NO3 --N).
Összes foszfor (Tot-P)	Összes foszfor (Tot-P) P-ként kifejezve, amely tartalmazza az oldott foszfort, valamint minden nem oldódó foszfort, amelyek kicsapódások formájában vagy mikrobákon belül kerülnek az elfolyó vízbe.
TMP	Termomechanikai cellulóz.
TOC	Összes szerves szén.
TRS	Összes redukált kén. A pépesítési eljárásban keletkező következő redukált bűzös kénvegyületek összessége: hidrogén-szulfid, metil-merkaptán, dimetil-szulfid és dimetil-diszulfid kénként kifejezve.
TSS	Összes lebegő szilárd részecske (szennyvízben). A lebegő szilárd részecskék kis rostdarabkákból, töltőanyagokból, finom porból, nem leülepedő biomasszából (mikroorganizmusok összetömörödése) és egyéb kis részecskékből állnak.
VOC	Illékony szerves vegyületek a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (45) bekezdése szerint.

1.1. A CELLULÓZ- ÉS PAPÍRIPARRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az 1.2–1.6. pontban foglalt, technológia-függő BAT-következtetéseket az e pontban említett általános BAT-következtetések mellett kell alkalmazni.

1.1.1. Környezetközpontú irányítási rendszer

BAT 1.

A cellulóz-, papír- és kartongyártó üzemek átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetése és követése, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja:

a)	a vezetőség, köztük a felső vezetés kötelezettségvállalása;

b)	olyan környezetvédelmi politika meghatározása, amely a vezetőség részéről a létesítmény folyamatos fejlesztését magában foglalja;

c)	a szükséges eljárások, célkitűzések és célok tervezése és megvalósítása a pénzügyi tervezéssel és beruházással összhangban;

eljárások megvalósítása, különös figyelmet fordítva az alábbiakra:

i.	felépítés és felelősség

ii.	képzés, tudatosság és hozzáértés

iii.	kommunikáció

iv.	alkalmazottak bevonása

v.	dokumentálás

vi.	hatékony folyamatirányítás

vii.	karbantartási programok

viii.

készültség és reagálás vészhelyzet esetén

ix.	a környezetvédelmi jogszabályok betartásának biztosítása;

a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések, különös figyelmet fordítva az alábbiakra:

i.	monitoring és mérés (lásd még a monitoring általános elveiről szóló referenciadokumentumot)

ii.	korrekciós és megelőző intézkedés

iii.	nyilvántartás vezetése

iv.	független belső és külső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható) annak megállapítása céljából, hogy az EMS megfelel-e a tervezett megállapodásoknak, illetve megvalósítása és fenntartása megfelelően történik-e;

f)	az EMS és folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának felülvizsgálata a felső vezetés részéről;

g)	tisztább technológiák fejlődésének követése;

h)	a létesítmény végső leszerelése esetén a környezeti hatások figyelembevétele új üzem tervezési fázisában és teljes üzemi élettartama során;

i)	ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása.

Alkalmazhatóság

Az EMS hatóköre (pl. részletezettsége) és jellege (pl. szabványosított vagy nem szabványosított) általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

1.1.2. Anyaggazdálkodás és helyes gazdálkodás

BAT 2.

Az elérhető legjobb technika (BAT) a helyes gazdálkodás alapelveinek alkalmazása a gyártási eljárás környezeti hatásának minimálisra csökkentése érdekében az alábbi technikák kombinációjának alkalmazásával.

	Technika
a	Vegyszerek és adalékok gondos kiválasztása és ellenőrzése
b	Input-output elemzés a vegyszerek leltározásával, amely kiterjed a mennyiségekre és toxikológiai jellemzőkre
c	A vegyszerek használatának minimálisra csökkentése a végtermék minőségi előírásában megkívánt szintre
d	Káros anyagok (pl. nonilfenol-etoxilát tartalmú diszperziós vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok) használatának kerülése és helyettesítésük kevésbé káros alternatív anyagokkal
e	Az anyagok beszivárgás, lerakódás és a nyersanyagok, termékek vagy maradékanyagok helytelen tárolása útján történő talajba jutásának minimálisra csökkentése
f	Kiömlés elleni védelmi program létrehozása és a kiömlés forrásainak fokozott elszigetelése, ezáltal a talaj és a talajvíz szennyeződésének megelőzése
g	A csővezeték- és tárolórendszerek megfelelő tervezése a felületek tisztántartása, illetve a mosás és tisztítás szükségességének csökkentése érdekében

BAT 3.

A biológiailag nehezen lebomló szerves kelátképző anyagok, például a peroxidos fehérítésből származó EDTA vagy DTPA kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Alkalmazhatóság
a	A környezetbe kibocsátott kelátképző anyagok mennyiségének megállapítása időszakos mérésekkel	Nem vonatkozik azokra a gyárakra, amelyek nem használnak kelátképző anyagokat
b	A technológia optimalizálása a biológiailag nehezen lebomló kelátképző anyagok felhasználásának és kibocsátásának csökkentése érdekében	Nem vonatkozik azokra a gyárakra, amelyek az EDTA/DTPA legalább 70 %-át eltávolítják a szennyvízkezelő telepükön vagy technológiájukon keresztül
c	Biológiailag lebomló vagy eltávolítható kelátképző anyagok használatának előnyben részesítése, a nem lebomló termékek fokozatos kivonása	Az alkalmazhatóság a megfelelő helyettesítő anyagok rendelkezésre állásától függ (biológiailag lebomló szerek, amelyek megfelelnek pl. a cellulóz fehérségi követelményeinek)

1.1.3. Víz- és szennyvízgazdálkodás

BAT 4.

A faanyagok tárolásából és előkészítéséből származó szennyvíz keletkezésének és szennyezési terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Alkalmazhatóság
a	Száraz hántolás (leírását lásd az 1.7.2.1. pontban)	Korlátozott alkalmazhatóság, amikor nagyfokú tisztaság és fehérség szükséges a TCF fehérítésnél
b	A farönkök anyagmozgatása olyan módon, hogy elkerülhető legyen a kéreg és a faanyag homokkal és kővel történő szennyeződése	Általánosan alkalmazható
c	A faudvar és főként a forgácsok tárolására használt felületek burkolása	Az alkalmazást korlátozhatja a faudvar és a tárolási terület mérete
d	A locsolóvíz folyásának korlátozása és a faudvaron a felszíni víz elfolyásának minimálisra csökkentése	Általánosan alkalmazható
e	A faudvarról a szennyezett elfolyó víz összegyűjtése és a lebegő szilárd részecskék kiválasztása a szennyvíz biológiai kezelése előtt	Az alkalmazást korlátozhatja az elfolyó víz szennyezettsége (alacsony koncentráció) és/vagy a szennyvízkezelő telep mérete (nagy mennyiségek)

A száraz hántolásból származó, BAT-hoz kapcsolódó lefolyás nagysága 0,5–2,5 m3/ADt.

BAT 5.

Az édesvíz-felhasználás és a szennyvízképződés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a vízrendszer elzárása a gyártott cellulóz- és papírfajtával összhangban a műszakilag megvalósítható mértékig az alábbi technikák kombinációjának alkalmazásával.

	Technika	Alkalmazhatóság
a	A vízfogyasztás monitoringja és optimalizálása	Általánosan alkalmazható
b	A vízkeringetési lehetőségek értékelése
c	A vízrendszerek zártsága és a potenciális hátrányok közötti egyensúly elérése; szükség esetén további berendezések alkalmazása
d	A kevésbé szennyezett tömítő víz leválasztása a vákuumot létrehozó szivattyúkról, és újrafelhasználása
e	A tiszta hűtővíz leválasztása a szennyezett technológiai vízről, és újrafelhasználása
f	A technológiai víz újrafelhasználása az édesvíz helyettesítésére (vízkeringetés és vízkörök lezárása)	Új üzemekben és jelentős felújításoknál alkalmazható. Az alkalmazást korlátozhatja a vízminőségi és/vagy termékminőségi követelmények vagy a műszaki korlátok (például kicsapódás/lerakódás a vízhálózatban) vagy a fokozott bűzszennyeződés
g	A technológiai víz (részeinek) gyártósori kezelése a vízminőség javítása érdekében, hogy az visszakeringethető vagy újrafelhasználható legyen	Általánosan alkalmazható

A BAT-hoz kapcsolódó szennyvízáramlás éves átlagértékei a kilépési pontnál szennyvízkezelés után:

Szektor	BAT-hoz kapcsolódó szennyvízáramlás
Fehérített nátroncellulóz	25–50 m3/ADt
Fehérítetlen nátroncellulóz	15–40 m3/ADt
Fehérített szulfit papírhoz használt cellulóz	25–50 m3/ADt
Magnefit cellulóz	45–70 m3/ADt
Oldódó cellulóz	40–60 m3/ADt
NSSC cellulóz	11–20 m3/ADt
Mechanikus cellulóz	9–16 m3/t
CTMP és CMP	9–16 m3/ADt
RCF papírgyárak festékeltávolítás nélkül	1,5–10 m3/t (a tartományban a magasabb érték főként a hajtogatott dobozkarton gyártásához kapcsolódik)
RCF papírgyárak festékeltávolítással	8–15 m3/t
RCF–alapú selyempapírgyárak festékeltávolítással	10–25 m3/t
Nem integrált papírgyárak	3,5–20 m3/t

1.1.4. Energiafogyasztás és -hatékonyság

BAT 6.

A cellulóz- és papírgyárak tüzelőanyag- és energiafogyasztásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az a) technika és az alábbi egyéb technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Alkalmazhatóság

Olyan energiagazdálkodási rendszer alkalmazása, amely rendelkezik az összes alábbi sajátossággal:

i.	A gyár általános energiafogyasztásának és gyártásának felmérése

ii.	Az energia-visszanyerés lehetőségeinek megkeresése, mennyiségi meghatározása és optimalizálása

iii.	Az energiafogyasztás optimalizált helyzetének monitoringja és védelme

Általánosan alkalmazható

Energia visszanyerése a cellulóz és papír gyártásából származó olyan hulladékok és maradékanyagok égetésével, amelyek magas szervesanyag-tartalommal és fűtőértékkel rendelkeznek, a BAT 12 figyelembevételével

Csak akkor alkalmazható, ha a cellulóz és papír gyártásából származó, magas szervesanyag-tartalmú és fűtőértékű hulladékok és maradékanyagok újrafeldolgozása vagy újrahasznosítása nem lehetséges

A gyártási technológiák gőz- és energiaigényének kielégítése a lehető legnagyobb mértékben kapcsolt hő- és energiatermeléssel (CHP)

Valamennyi új üzem és az energiaüzem jelentős felújítása esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az üzem elrendezése és a rendelkezésre álló hely korlátozhatja

A hőfelesleg felhasználása a biomassza és iszap szárításához, a kazán tápvizének és a technológiai víznek a fűtésére, az épületek fűtésére stb.

A technológia alkalmazhatósága korlátozott lehet olyan esetekben, amikor a hőforrások és a helyszínek egymástól távol vannak

Termikus kompresszorok használata

Mind az új, mind a meglévő üzemek esetében alkalmazható valamennyi papírminőség és bevonógép esetében, amennyiben rendelkezésre áll közepes nyomású gőz

A gőz- és kondenzátum-csőszerelvények szigetelése

Általánosan alkalmazható

Energiatakarékos vákuumrendszerek használata víztelenítésre

Nagyhatékonyságú villanymotorok, szivattyúk és keverőgépek használata

Frekvenciaváltók használata ventilátorokhoz, kompresszorokhoz és szivattyúkhoz

A gőznyomásszintek egyeztetése a tényleges nyomásigényekkel

Leírás

c) technika:Hő és villamos és/vagy mechanikus energia egyidejű termelése egyetlen eljárás során, amely kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítményként (CHP) ismert. A cellulóz- és papíriparban a CHP létesítmények általában gőzturbinákat és/vagy gázturbinákat alkalmaznak. A gazdasági életképesség (elérhető megtakarítások és megtérülési idő) főként a villamos energia és a tüzelőanyagok költségétől függ.

1.1.5. Szagkibocsátások

A nátron- és szulfitcellulózgyárak bűzös kéntartalmú gázainak kibocsátásai tekintetében lásd az 1.2.2. és 1.3.2. pontokban leírt technológia-függő BAT-ot.

BAT 7.

A szennyvízrendszerből származó szagos komponensek kibocsátásának megelőzése és csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika
I. Vízhálózatok lezárásával összefüggő szagokra vonatkozóan alkalmazható
a	A papírgyártási eljárások, nyersanyag- és víztároló tartályok, csövek és kádak tervezése olyan módon, hogy elkerülhetők legyenek a hosszan tartó retenciós időszakok, holt zónák vagy rossz keveredésű területek a vízrendszerekben és a kapcsolódó berendezésekben, és így elkerülhetők legyenek az ellenőrizetlen lerakódások, illetve a szerves és biológiai anyagok romlása és lebomlása.
b	Biocidok, diszpergálószerek vagy oxidálószerek használata (pl. katalizátoros fertőtlenítés hidrogén-peroxiddal) a szag és a lebomló baktériumok szaporodásának korlátozása céljából.
c	Belső kezelési technológiák („vesék”) telepítése a szerves anyagok koncentrációinak, és ennek következtében az esetleges szagproblémáknak a csökkentése érdekében a fehérvíz-rendszerben.
II. A szennyvízkezeléssel és iszapkezeléssel kapcsolatos szagok esetén alkalmazható az olyan feltételek elkerülése érdekében, amelyek esetén a szennyvíz vagy iszap anaerobbá válik
a	Zárt szennyvízrendszerek megvalósítása ellenőrzött szellőzőkkel, egyes esetekben vegyszerek használatával a hidrogén-szulfid képződésének elkerülése és oxidációja érdekében a szennyvíz-rendszerekben.
b	A túllevegőzés elkerülése a kiegyenlítő tartályokban, de megfelelő keverés fenntartása.
c	Elegendő levegőztetés és keveredési tulajdonságok biztosítása a levegőztető tartályokban; a levegőztető rendszer rendszeres vizsgálata.
d	A másodlagos ülepítő iszapgyűjtés és a recirkuláltatottiszap-szivattyúzás megfelelő működésének biztosítása
e	Az iszap retenciós idejének korlátozása az iszaptárolókban az iszap szikkasztó berendezésekhez történő folyamatos továbbításával
f	A szennyvíz túlfolyómedencében történő, szükségesnél hosszabb idejű tárolásának elkerülése; a túlfolyómedence üresen tartása.
g	Iszapszikkasztók használata esetén a termikus iszapszikkasztó hulladékgázok kezelése tisztítással és/vagy bioszűréssel (például komposzt szűrőkkel).
h	Léghűtéses tornyok elkerülése a kezeletlen vízelfolyások esetében lemezes hőcserélők alkalmazásával.

1.1.6. A kulcsfontosságú folyamatparaméterek, illetve a vízbe és levegőbe történő kibocsátások monitoringja

BAT 8.

Az elérhető legjobb technika (BAT) a kulcsfontosságú folyamatparaméterek monitoringja az alábbi táblázat szerint.

I. A levegőbe történő kibocsátások esetében a kulcsfontosságú folyamatparaméterek monitoringja
Paraméter	Az ellenőrzés gyakorisága
Nyomás, hőmérséklet, oxigén, CO és vízpáratartalom az égési folyamatok füstgázában	Folyamatos
II. A vízbe történő kibocsátások esetében a kulcsfontosságú folyamatparaméterek monitoringja
Paraméter	Az ellenőrzés gyakorisága
Vízáramlás, hőmérséklet és pH	Folyamatos
A biomassza P és N tartalma, az iszap volumenindexe, többletammónia és -ortofoszfát az elfolyó vízben, illetve a biomassza mikroszkópos ellenőrzései	Időszakos
Az anaerob szennyvízkezelésben termelt biogáz térfogatáramlása és CH4 tartalma	Folyamatos
Az anaerob szennyvízkezelésben termelt biogáz H2S és CO2 tartalma	Időszakos

BAT 9.

Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő kibocsátások monitoringja és mérése az alábbiak szerint megadott gyakorisággal és az EN-szabványok szerint. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, a BAT olyan ISO, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

	Paraméter	Az ellenőrzés gyakorisága	A kibocsátás forrása	Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring
a	NOx és SO2	Folyamatos	Regeneráló kazán	BAT 21. BAT 22. BAT 36. BAT 37.
		Időszakos vagy folyamatos	Mészégető kemence	BAT 24. BAT 26.
		Időszakos vagy folyamatos	E célra tervezett TRS égető	BAT 28. BAT 29.
b	Por	Időszakos vagy folyamatos	Regeneráló kazán (nátroncellulóz) és mészégető kemence	BAT 23. BAT 27.
b	Por	Időszakos	Regeneráló kazán (szulfit)	BAT 37.
c	TRS (H2S-t beleértve)	Folyamatos	Regeneráló kazán	BAT 21.
		Időszakos vagy folyamatos	Mészégető kemence és e célra tervezett TRS égető	BAT 24. BAT 25. BAT 28.
		Időszakos	Különböző források (pl. a rost vezeték, tartályok, apríték edények stb.) diffúz kibocsátásai és visszamaradó gyenge gázok	BAT 11. BAT 20.
d	NH3	Időszakos	SNCR-rel ellátott regeneráló kazán	BAT 36.

BAT 10.

Az elérhető legjobb technika (BAT) a vízbe történő kibocsátások monitoringja az alábbiak szerint megadott gyakorisággal és az EN-szabványok szerint. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

	Paraméter	Az ellenőrzés gyakorisága	Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring
a	Kémiai oxigénigény (KOI) vagy Összes szerves szén (TOC) (2)	Naponta (3) (4)	BAT 19. BAT 33. BAT 40. BAT 45. BAT 50.
b	BOI5 vagy BOI7	Hetente (hetente egyszer)
c	Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	Naponta (3) (4)
d	Összes nitrogén	Hetente (hetente egyszer) (3)
e	Összes foszfor	Hetente (hetente egyszer) (3)
f	EDTA, DTPA (5)	Havonta (havonta egyszer)
g	AOX (az EN ISO 9562:2004 szerint) (6)	Havonta (havonta egyszer)	BAT 19.: fehérített nátroncellulóz
g	AOX (az EN ISO 9562:2004 szerint) (6)	Kéthavonta egyszer	BAT 33.: a TCF és NSSC gyárak kivételével BAT 40.: a CTMP és CMP gyárak kivételével BAT 45. BAT 50.
h	Vonatkozó fémek (pl. Zn, Cu, Cd, Pb, Ni)	Évente egyszer

BAT 11.

Az elérhető legjobb technika (BAT) az adott források összes redukált kén diffúz kibocsátásának rendszeres ellenőrzése és felmérése.

Leírás

Az összes redukált kén diffúz kibocsátásának felmérése a különböző források (pl. rost vezeték, tartályok, apríték edények stb.) diffúz kibocsátásainak közvetlen mérésekkel végzett időszakos mérésével és felmérésével történik.

1.1.7. Hulladékgazdálkodás

BAT 12.

Az ártalmatlanításra továbbított hulladékmennyiségek csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) egy hulladékértékelési (beleértve a hulladékkészleteket) és -gazdálkodási rendszer megvalósítása, elősegítve a hulladékok újrahasznosítását, vagy ennek sikertelensége esetén a hulladékok újrafeldolgozását, vagy ennek sikertelensége esetén „egyéb hasznosítását”, beleértve az alábbi technikák kombinációját.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	A különböző hulladékmaradványok szelektív gyűjtése (pl. a veszélyes hulladékok elkülönítése és osztályozása)	Lásd az 1.7.3. pontot	Általánosan alkalmazható
b	A megfelelő maradékanyagok vegyítése olyan keverékek létrehozásához, amelyek jobban hasznosíthatók		Általánosan alkalmazható
c	A technológiai maradékanyagok előkezelése újrahasznosítás vagy újrafeldolgozás előtt		Általánosan alkalmazható
d	Anyaghasznosítás és a technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása a telephelyen		Általánosan alkalmazható
e	Energia-visszanyerés magas szervesanyag-tartalmú hulladékokból a telephelyen vagy telephelyen kívül		A telephelyen kívüli hasznosítás esetén az alkalmazhatóság harmadik fél rendelkezésre állásától függ
f	Külső anyaghasznosítás		Harmadik fél rendelkezésre állásától függ
g	Hulladék előkezelése ártalmatlanítás előtt		Általánosan alkalmazható

1.1.8. Vízbe történő kibocsátások

A cellulóz- és papírgyárak szennyvízkezelésére vonatkozó további információk és a technológia-függő BAT-AEL értékek az 1.2–1.6. pontban találhatók.

BAT 13.

A befogadó vizekbe kibocsátott tápanyagok (nitrogén és foszfor) csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a magas nitrogén- és foszfortartalmú kémiai adalékanyagok alacsony nitrogén- és foszfortartalmú kémiai adalékanyagokkal történő helyettesítése.

Alkalmazhatóság

Akkor alkalmazható, ha a kémiai adalékanyagokban a nitrogén biológiailag nem bomlik le (tehát nem szolgálhat tápanyagként a biológiai kezelésben), vagy ha a tápanyagegyensúlyra többlet jellemző.

BAT 14.

A befogadó vizekbe bocsátott szennyező anyagok csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban leírt valamennyi technika alkalmazása.

	Technika	Leírás
a	Elsődleges (fizikai-kémiai) kezelés	Lásd az 1.7.2.2. pontot
b	Másodlagos (biológiai) kezelés (7)	Lásd az 1.7.2.2. pontot

BAT 15.

Amennyiben szerves anyagok, nitrogén vagy foszfor további eltávolítása szükséges, az elérhető legjobb technika (BAT) a III. fokozatú kezelés alkalmazása az 1.7.2.2 pontban leírtak szerint.

BAT 16.

A biológiai szennyvízkezelő telepekről a befogadó vizekbe bocsátott szennyező anyagok csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban leírt valamennyi technika alkalmazása.

	Technika
a	A biológiai kezelő telep megfelelő megtervezése és működése
b	Az aktív biomassza rendszeres ellenőrzése
c	A tápanyagellátás (nitrogén és foszfor) biztosítása az aktív biomassza tényleges igénye szerint

1.1.9. Zajkibocsátások

BAT 17.

A cellulóz- és papírgyártás zajkibocsátásnak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Zajcsökkentő program

A zajcsökkentő program részét képezi a források és érintett területek azonosítása, a zajszintek számítása és mérése a források zajszint szerinti rangsorolásához, valamint a technikák legköltséghatékonyabb kombinációjának azonosítása, azok megvalósítása és monitoringja.

Általánosan alkalmazható.

A berendezések, egységek és épületek helyének stratégiai tervezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével és épületek zajvédő falként történő használatával csökkenthetők.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható. Meglévő üzemek esetében a berendezések és gyártóegységek áthelyezését a helyhiány vagy a magas költségek korlátozhatják.

Üzemeltetési és irányítási technikák zajos berendezéseket magukba foglaló épületekben

Ide tartoznak:

—	a berendezések fokozott ellenőrzése és karbantartása a hibák elkerülése céljából

—	a fedett területek ajtóinak és ablakainak zárása

—	a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése

—	zajos tevékenységek elkerülése éjszaka

—	zajenyhítési intézkedések a karbantartási tevékenységek során

Általánosan alkalmazható.

A zajos berendezések és egységek burkolása

A zajos berendezések, például faanyag mozgató hidraulikus berendezések és a kompresszorok külön szerkezetbe, például épületbe vagy hangszigetelt szekrényekbe zárása, ahol a belső-külső bélés ütéselnyelő anyagból készül.

Alacsony zajszintű berendezések, illetve a berendezéseken és csöveken zajtompítók használata.

Rezgésszigetelés

A gépek rezgésszigetelése, illetve a zajforrások és a potenciálisan rezonáns komponensek különválasztása.

Az épületek hangszigetelése

Potenciálisan a következők használatát tartalmazza:

—	hangszigetelő anyagok a falakban és födémekben

—	hangszigetelő ajtók

—	kettős üvegezésű ablakok

Zajcsillapítás

A zaj terjedése a zajkibocsátók és zajvevők közé helyezett zajvédőkkel csökkenthető. Megfelelő zajvédőnek tekinthetők a védőfalak, gátak és épületek. Megfelelő zajcsillapító technikának tekinthető a hangtompítók és zajtompítók felszerelése az olyan zajos berendezésekre, mint a gőzkieresztők és szárító kivezető nyílások.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezését a helyhiány korlátozhatja.

Nagyobb faanyag mozgató gépek használata az emelési és szállítási idő, illetve a rönkhalmokra vagy adagolóasztalra eső rönkökből származó zaj csökkentése érdekében.

Általánosan alkalmazható.

Jobb megmunkálási módszerek, pl. a rönkök kisebb magasságról ejtése a rönk halmokra vagy az adagolóasztalra; a dolgozókat érő zajszint azonnali visszajelzése.

1.1.10. Leszerelés

BAT 18.

Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a szennyezési kockázatok valamely üzem leszerelése során, az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi általános technikák alkalmazása.

	Technika
a	Annak biztosítása, hogy a földalatti tartályok és csővezetékek már a tervezés alatt elkerülhetők legyenek, vagy a helyük jól ismert és dokumentált legyen.
b	Utasítások kialakítása a technológiai berendezések, tartályok és csővezetékek ürítésére.
c	Tiszta zárás biztosítása a létesítmény leállításakor, pl. a telephely feltakarítása és rehabilitálása. A természetes talajfunkciókat lehetőség szerint védeni kell.
d	Monitoring program alkalmazása főként a talajvíz esetében, hogy időben észlelhetők legyenek a telephelyre vagy a környezeti területekre kifejtett esetleges későbbi hatások.
e	Kockázatelemzésen alapuló telephely lezárási vagy leállítási program kidolgozása és fenntartása, amelynek részét képezi a leállítási munkálatok áttekinthető megszervezése a helyi adottságok figyelembevételével.

1.2. A NÁTRONCELLULÓZ-ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az integrált nátroncellulóz- és papírgyárak esetében az e pontban foglalt BAT-következtetések mellett a papírgyártásra vonatkozóan az 1.6 pontban leírt technológia-függő BAT-következtetéseket is kell alkalmazni.

1.2.1. Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

BAT 19.

Az egész gyárból a befogadó vizekbe bocsátott szennyező anyagok mennyiségének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a TCF vagy korszerű ECF fehérítés (lásd a leírását az 1.7.2.1. pontban), illetve a BAT 13., BAT 14., BAT 15. és BAT 16. alatt meghatározott technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	Módosított főzés fehérítés előtt	Lásd az 1.7.2.1. pontot	Általánosan alkalmazható
b	Oxigénes delignifikálás fehérítés előtt
c	Zárt barnapép szűrés és hatékony barnapép mosás
d	Részletes technológiai víz újrahasznosítás a fehérítő üzemben		A víz újrahasznosítását korlátozhatja a fehérítésben bekövetkező kérgesedés
e	A kiömlés hatékony monitoringja és elszigetelése megfelelő visszanyerő rendszerrel		Általánosan alkalmazható
f	Elégséges feketelúg párologtatás és regeneráló kazánteljesítmény fenntartása a csúcsterhelések elbírására		Általánosan alkalmazható
g	A szennyezett (piszkos) kondenzátumok kipárlása és a kondenzátumok újrafelhasználása az eljárás során		Általánosan alkalmazható

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd az 1. táblázatot és a 2. táblázatot. A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek nem vonatkoznak az oldódó nátroncellulózt előállító gyárakra.

A nátroncellulóz-gyárak referencia szennyvízáramlása a BAT 5 alatt van megállapítva.

1. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek fehérített nátroncellulózt előállító gyárból a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/ADt (8)
Kémiai oxigénigény (KOI)	7–20
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,3–1,5
Összes nitrogén	0,05–0,25 (9)
Összes foszfor	0,01–0,03 (9) Eukaliptusz: 0,02–0,11 kg/ADt (10)
Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX) (11) (12)	0–0,2

2. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek fehérítetlen nátroncellulózt előállító gyárból a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/ADt (13)
Kémiai oxigénigény (KOI)	2,5–8
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,3–1,0
Összes nitrogén	0,1–0,2 (14)
Összes foszfor	0,01–0,02 (14)

A kezelt elfolyó oldatok BOI koncentrációja várhatóan alacsony lesz (kb. 25 mg/l 24 órás összetett mintában).

1.2.2. Levegőbe történő kibocsátások

1.2.2.1. Kibocsátások csökkenése erősen és gyengén szagos gázokban

BAT 20.

Az erősen és gyengén szagos gázokból származó szagkibocsátások és az összes redukált kén kibocsátásainak mérséklése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a diffúz kibocsátások megelőzése az összes technológia-függő, kéntartalmú füstgáz felfogásával, beleértve a kéntartalmú kibocsátással járó valamennyi elvezetést, az alábbiakban meghatározott valamennyi technika alkalmazásával,

Technika

Leírás

Erősen és gyengén szagos gázok gyűjtőrendszerei, amelyek az alábbi funkciókkal rendelkeznek:

—	fedelek, elszívó ernyők, csövek és megfelelő teljesítményű elszívó rendszer,

—	folyamatos szivárgásérzékelő rendszer,

—	biztonsági intézkedések és berendezések.

Erős és gyenge, nem kondenzálódó gázok égetése

Az égetés az alábbiak használatával végezhető el:

—	regeneráló kazán

—	mészégető kemence (15)

—	e célra tervezett, nedves mosókkal ellátott TRS égető SOx eltávolításához; vagy

—	kazán (16)

A szagos erős gázok állandó égetésének biztosítására tartalék rendszereket kell beszerelni. A mészégető kemencék a regeneráló kazánok tartalékaként szolgálnak; további tartalék berendezéseknek számítanak a fáklyák és a komplett kazánok

Az égető rendszer hiányának és az esetlegesen fellépő kibocsátások rögzítése (17)

Alkalmazhatóság

Új üzemek és meglévő üzemek jelentős felújítása esetén általánosan alkalmazható. A szükséges berendezések beszerelése nehéz lehet a meglévő üzemek esetében az elrendezési és hely korlátok miatt. Az égetés alkalmazhatósága biztonsági okok miatt korlátozott lehet, és ebben az esetben nedves mosók használatosak.

Az összes redukált kén (TRS) BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintje a kibocsátott maradék gyenge gázokban 0,05 – 0,2 kg S/ADt.

1.2.2.2. A regeneráló kazán kibocsátásainak csökkentése

SO2- és TRS-kibocsátások

BAT 21.

A regeneráló kazán SO2- és TRS-kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás
a	A feketelúg száraz szilárdanyag (DS) tartalmának növelése	A feketelúg az égetés előtti párologtatási eljárással sűríthető
b	Optimalizált égés	Az égési feltételek javíthatók pl. a levegő és tüzelőanyag megfelelő keverésével, a kemence terhelésének ellenőrzésével stb.
c	Nedves mosó	Lásd az 1.7.1.3. pontot

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 3. táblázatot.

3. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek regeneráló kazán SO2- és TRS- kibocsátásai esetében

Paraméter		Napi átlag (18) (19) mg/Nm3 6 % O2 esetén	Éves átlag (18) mg/Nm3 6 % O2 esetén	Éves átlag (18) kg S/ADt
SO2	DS < 75 %	10–70	5–50	—
SO2	DS 75–83 % (20)	10–50	5–25	—
Összes redukált kén (TRS)		1–10 (21)	1–5	—
Gáznemű S (TRS-S + SO2-S)	DS < 75 %	—	—	0,03–0,17
Gáznemű S (TRS-S + SO2-S)	DS 75–83 (20)	—	—	0,03–0,13

NOx-kibocsátások

BAT 22.

A regeneráló kazán NOx-kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) optimalizált égető rendszer alkalmazása, beleértve az alábbiakban megadott valamennyi funkciót.

	Technika
a	Számítógépesített égésvezérlés
b	A tüzelőanyag és levegő megfelelő keverése
c	Szakaszos levegőtápláló rendszerek, pl. eltérő levegő szellőzőnyílások és levegő bemeneti nyílások használatával

Alkalmazhatóság

A (c) technika új regeneráló kazánokra és a regeneráló kazánok jelentős felújítására vonatkozik, mivel ez a technika a levegőtápláló rendszerek és a kemence jelentős változtatását igényli.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 4. táblázatot.

4. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek regeneráló kazán NOx kibocsátásai esetében

Paraméter		Éves átlag (22) mg/Nm3 6 % O2 esetén	Éves átlag (22) kg NOx/ADt
NOx	Puhafa	120–200 (23)	DS < 75 %: 0,8–1,4 DS 75–83 % (24): 1,0–1,6
NOx	Keményfa	120–200 (23)	DS < 75 %: 0.8–1.4 DS 75–83 % (24): 1,0–1,7

Porkibocsátások

BAT 23.

A regeneráló kazán porkibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) elektrosztatikus porleválasztó (ESP) vagy ESP és nedves mosó kombinációjának alkalmazása.

Leírás

Lásd az 1.7.1.1. pontot.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd az 5. táblázatot.

5. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek regeneráló kazán porkibocsátásai esetében

Paraméter

Porleválasztó rendszer

Éves átlag

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag

kg por/ADt

Por

Új vagy jelentős felújítás

10–25

0,02–0,20

Meglévő

10–40 (25)

0,02–0,3 (25)

1.2.2.3. A mészégető kemence kibocsátásainak csökkentése

SO2-kibocsátások

BAT 24.

A mészégető kemence SO2-kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott technikák valamelyikének vagy kombinációjának használata.

	Technika	Leírás
a	Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony kéntartalmú tüzelőanyag	Lásd az 1.7.1.3. pontot
b	Kéntartalmú szagos erős gázok égetésének korlátozása a mészégető kemencében
c	A mésziszap táplálás Na2S tartalmának ellenőrzése
d	Lúgos mosó

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 6. táblázatot.

6. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek mészégető kemence SO2- és kénkibocsátásai esetében

Paraméter (26)	Éves átlag mg SO2/Nm3 6 % O2 esetén	Éves átlag kg S/ADt
SO2, amikor erős gázokat nem égetnek a mészégető kemencében	5–70	—
SO2, amikor erős gázokat égetnek a mészégető kemencében	55–120	—
Gáznemű S (TRS-S + SO2-S), amikor erős gázokat nem égetnek a mészégető kemencében	—	0,005–0,07
Gáznemű S (TRS-S + SO2-S), amikor erős gázokat égetnek a mészégető kemencében	—	0,055–0,12

TRS-kibocsátások

BAT 25.

A mészégető kemence TRS-kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás
a	A többletoxigén ellenőrzése	Lásd az 1.7.1.3. pontot
b	A mésziszap táplálás Na2S tartalmának ellenőrzése	Lásd az 1.7.1.3. pontot
c	Az ESP és lúgos mosó kombinációja	Lásd az 1.7.1.1. pontot

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 7. táblázatot.

7. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek mészégető kemence TRS-kibocsátásai esetében

Paraméter

Éves átlag

mg S/Nm3 6 % O2 esetén

Összes redukált kén (TRS)

< 1–10 (27)

NOx-kibocsátások

BAT 26.

A mészégető kemence NOx-kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás
a	Optimalizált égetés és égetés ellenőrzés	Lásd az 1.7.1.2. pontot
b	A tüzelőanyag és levegő megfelelő keverése
c	Alacsony NOx-kibocsátású égő
d	Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony N-tartalmú tüzelőanyag

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 8. táblázatot.

8. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek mészégető kemence NOx-kibocsátásai esetében

Paraméter

Éves átlag

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag

kg NOx/ADt

NOx

Folyékony tüzelőanyagok

100–200 (28)

0,1–0,2 (28)

Gáznemű tüzelőanyagok

100–350 (29)

0,1–0,3 (29)

Porkibocsátások

BAT 27.

A mészégető kemence porkibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) elektrosztatikus porleválasztó (ESP) vagy ESP és nedves mosó kombinációjának alkalmazása.

Leírás

Lásd az 1.7.1.1. pontot.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 9. táblázatot.

9. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek mészégető kemence porkibocsátásai esetében

Paraméter

Porleválasztó rendszer

Éves átlag

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag

kg por/ADt

Por

Új vagy jelentős felújítások

10–25

0,005–0,02

Meglévő

10–30 (30)

0,005–0,03 (30)

1.2.2.4. Az erősen szagos gázokat égető berendezés kibocsátásainak csökkentése (e célra tervezett TRS égető)

BAT 28.

Az e célra tervezett TRS égetőben erősen szagos gázok égetéséből származó SO2-kibocsátások csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a lúgos SO2-mosó használata.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 10. táblázatot.

10. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó SO2 és TRS kibocsátási szintek e célra tervezett TRS égetőben égetett erős gázok esetében

Paraméter	Éves átlag mg/Nm3 9 % O2 esetén	Éves átlag kg S/ADt
SO2	20–120	—
TRS	1–5
Gáznemű S (TRS-S + SO2-S)	—	0,002–0,05 (31)

BAT 29.

Az e célra tervezett TRS égetőben erősen szagos gázok égetéséből származó NOx-kibocsátások csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	Égető/égés optimalizálás	Lásd az 1.7.1.2. pontot	Általánosan alkalmazható
b	Szakaszos égetés	Lásd az 1.7.1.2. pontot	Új üzemek és jelentős felújítások esetén általánosan alkalmazható. Meglévő gyárak esetében csak akkor alkalmazható, ha a berendezés behelyezéséhez elegendő hely áll rendelkezésre.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 11. táblázatot.

11. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó NOx kibocsátási szintek e célra tervezett TRS-égetőben égetett erős gázok esetében

Paraméter

Éves átlag

mg/Nm3 9 % O2 esetén

Éves átlag

kg NOx/ADt

NOx

50–400 (32)

0,01–0,1 (32)

1.2.3. Hulladékkeletkezés

BAT 30.

A hulladékkeletkezés megelőzése és az ártalmatlanítandó szilárd hulladék lehető legkisebb mennyiségre történő csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a feketelúg regeneráló kazán ESP berendezéseiből származó por visszakeringetése az eljárásba.

Alkalmazhatóság

A por visszakeringetését a por nem technológiai összetevői korlátozhatják.

1.2.4. Energiafogyasztás és -hatékonyság

BAT 31.

A termikus energiafogyasztás (gőz) csökkentése, a felhasznált energiahordozók maximális kihasználása és az elektromos áram fogyasztásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika
a	A kéreg magas száraz szilárdanyag tartalma hatékony prések vagy szárítás alkalmazásával
b	Nagyhatékonyságú gőzkazánok, pl. alacsony füstgáz hőmérsékletek
c	Hatékony másodlagos fűtőrendszerek
d	Vízrendszerek lezárása, beleértve a fehérítő berendezést.
e	Magas cellulóz koncentráció (közepes vagy nagy sűrűségű technika)
f	Nagyhatékonyságú párologtató berendezés
g	Az hő visszanyerése oldótartályokból pl. hulladékgáz mosókkal
h	Elfolyó oldatokból és egyéb hulladék hőforrásokból származó alacsony hőmérsékletű áramlatok hőkinyerése és felhasználása épületek, kazán tápvíz és technológiai víz fűtésére
i	Másodlagos hő és másodlagos kondenzátum megfelelő felhasználása
j	A folyamatok monitoringja és ellenőrzése továbbfejlesztett vezérlőrendszerekkel
k	Integrált hőcserélő hálózat optimalizálása
l	Hővisszanyerés az ESP és a ventilátor közötti regeneráló kazán füstgázából
m	A lehető legnagyobb cellulóz sűrűség biztosítása szűrés és tisztítás során
n	Különböző nagy motorok fordulatszám-szabályozásának alkalmazása
o	Hatékony vákuumszivattyúk alkalmazása
p	Csövek, szivattyúk és ventilátorok megfelelő méretezése
q	Optimalizált tartályszintek

BAT 32.

Az energiatermelés hatékonyságának növelése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika
a	Magas feketelúg szárazanyag tartalom (növeli a kazán hatékonyságát, a gőz- és ezáltal a villamosenergia-termelést)
b	Magas regeneráló kazán nyomás és hőmérséklet; az új regeneráló kazánokban a nyomás elérheti a legalább 100 bar értéket és az 510 °C hőmérsékletet
c	A technikailag megvalósítható legalacsonyabb kimeneti gőznyomás az ellennyomású turbinában
d	Kondenzációs turbina többletgőzből történő energiatermeléshez
e	Nagy turbina hatékonyság
f	Tápvíz előfűtése a forrási hőmérséklethez közeli hőmérsékletre
g	A kazánokra táplált égési levegő és tüzelőanyag előfűtése

1.3. A SZULFITCELLULÓZ-ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az integrált szulfitcellulóz- és papírgyárak esetében az e pontban foglalt BAT-következtetéseken túl a papírgyártásra vonatkozóan az 1.6 pontban leírt technológia-függő BAT-következtetéseket is alkalmazni kell.

1.3.1. Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

BAT 33.

Az egész gyárból a szennyező anyagok befogadó vizekbe történő kibocsátásainak megelőzése és csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 13., BAT 14., BAT 15. és BAT 16. alatt meghatározott technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	Bővített módosított főzés fehérítés előtt	Lásd az 1.7.2.1. pontot	A cellulózra vonatkozó minőségi követelmények miatt az alkalmazhatóság korlátozott lehet (amikor nagy szilárdság kívánatos).
b	Oxigénes delignifikálás fehérítés előtt
c	Zárt barnapép szűrés és hatékony barnapép mosás.		Általánosan alkalmazható.
d	Az elfolyó oldatok párologtatása a forró lúgos extrahálási fázisból és a koncentrátumok égetése nátronlúgos kazánban.		Korlátozott alkalmazhatóság az oldódó cellulózt előállító gyárak esetében, amikor az elfolyó oldatok többfázisú biológiai kezelése kedvezőbb általános környezeti helyzetet hoz létre.
e	TCF fehérítés.		Korlátozott alkalmazhatóság a nagy fehérségű cellulózt gyártó kereskedelmi papírcellulóz gyárak esetében, illetve a kémiai alkalmazások számára speciális cellulózt gyártó gyárak esetében.
f	Zárt ciklusú fehérítés.		Csak azokban az üzemekben alkalmazható, amelyek ugyanazt a bázist használják főzéshez és pH-beállításhoz a fehérítés során.
g	MgO-alapú előfehérítés és a mosófolyadékok visszakeringetése az előfehérítésből a barnapép mosáshoz.		Az alkalmazhatóságot olyan tényezők korlátozhatják, mint a termékminőség (pl. finomság, tisztaság és fehérség), a főzés utáni kappa-szám, a létesítmény hidraulikai kapacitása és a tartályok, párologtatók és regeneráló kazánok kapacitása, illetve a mosógépek tisztítási lehetősége.
h	A híg folyadék pH-beállítása a párologtató berendezés előtt/belsejében.		Magnézium-alapú üzemek esetében általánosan alkalmazható. A regeneráló kazán és a hamu-kör tartalék kapacitása szükséges.
i	A párologtatók kondenzátumainak anaerob kezelése.		Általánosan alkalmazható.
j	Az SO2 kipárlása és újrahasznosítása a párologtatók kondenzátumaiból.		Akkor alkalmazható, ha az anaerob elfolyó oldat kezelésének védelméhez szükséges.
k	A kiömlés hatékony monitoringja és elszigetelése, vegyszer- és energia-visszanyerő rendszerrel is.		Általánosan alkalmazható.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 12. táblázatot és a 13. táblázatot. Ezek a BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek nem vonatkoznak az oldódó cellulózt előállító gyárakra és a vegyi alkalmazásra szánt speciális cellulóz gyártására.

A szulfit-gyárak referencia szennyvízáramlása a BAT 5. alatt van megállapítva.

12. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek fehérített szulfit és magnefit papírfajtákhoz használt cellulózt gyártó cellulózgyárból a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Fehérített szulfit papírhoz használt cellulóz (33)	Magnefit papírhoz használt cellulóz (33)
	Éves átlag kg/ADt (34)	Éves átlag kg/ADt
Kémiai oxigénigény (KOI)	10–30 (35)	20–35
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,4–1,5	0,5–2,0
Összes nitrogén	0,15–0,3	0,1–0,25
Összes foszfor	0,01–0,05 (35)	0,01–0,07
	Éves átlag mg/l
Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)	0,5–1,5 (36) (37)

13. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek NSSC cellulózt gyártó szulfitcellulóz-gyárból a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/ADt (38)
Kémiai oxigénigény (KOI)	3,2–11
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,5–1,3
Összes nitrogén	0,1–0,2 (39)
Összes foszfor	0,01–0,02

A kezelt szennyvizek BOI koncentrációja várhatóan alacsony lesz (kb. 25 mg/l 24 órás összetett mintában).

1.3.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 34.

Az SO2-kibocsátások megelőzése és csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az összes nagy koncentrációjú SO2-gázáramlat összegyűjtése a savas folyadék gyártásból, főzőkből, diffuzőrből vagy lefúvató tartályból, és a kénkomponensek újrahasznosítása.

BAT 35.

A mosás, szűrés és párologtatók diffúz, kéntartalmú és szagos kibocsátásainak megelőzése és csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) ezeknek a gyenge gázoknak az összegyűjtése, és az alábbi technikák valamelyikének alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	Égetés regeneráló kazánban	Lásd az 1.7.1.3. pontot	Nem vonatkozik a kalcium-alapú főzést alkalmazó szulfitcellulóz-gyárakra. Ezek a gyárak nem használnak regeneráló kazánt
b	Nedves mosó	Lásd az 1.7.1.3. pontot	Általánosan alkalmazható

BAT 36.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	A regeneráló kazán optimalizálása az égetési feltételek szabályozásával	Lásd az 1.7.1.2. pontot	Általánosan alkalmazható
b	A használt folyadék szakaszos fecskendezése		Az új nagy regeneráló kazánokra és jelentős regeneráló kazán felújításokra vonatkozik
c	Szelektív, nem-katalitikus csökkentés (SNCR)		A meglévő regeneráló kazánok átalakítása korlátozott lehet a vízkőképződési problémák és a kapcsolódó fokozott tisztítási és karbantartási követelmények miatt. Ammónium-alapú gyárak esetében nem számoltak be ilyen alkalmazásról; a hulladékgáz speciális feltételei miatt azonban az SNCR várhatóan hatás nélkül marad. Nem alkalmazható a nátrium-alapú gyárakban a robbanásveszély miatt

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 14. táblázatot.

14. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek regeneráló kazán NOx és NH3 kibocsátásai esetében

Paraméter

Napi átlag

mg/Nm3 5 % O2 esetén

Éves átlag

mg/Nm3 5 % O2 esetén

NOx

100–350 (40)

100–270 (40)

NH3 (ammónia slip SNCR esetében)

< 5

BAT 37.

A regeneráló kazán por- és SO2-kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott technikák valamelyikének alkalmazása, és a mosók „savas működésének” a megfelelő működés biztosításához szükséges lehető legalacsonyabb szintre történő korlátozása.

	Technika	Leírás
a	ESP vagy multiciklonok többfázisú Venturi mosókkal	Lásd az 1.7.1.3. pontot
b	ESP vagy multiciklonok többfázisú kettős bemeneti downstream mosókkal	Lásd az 1.7.1.3. pontot

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 15. táblázatot.

15. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek regeneráló kazán por és SO2 kibocsátásai esetében

Paraméter	A mintavételi időszak alatti átlag mg/Nm3 5 % O2 esetén
Por	5–20 (41) (42)
	Napi átlag mg/Nm3 5 % O2 esetén	Éves átlag mg/Nm3 5 % O2 esetén
SO2	100–300 (43) (44) (45)	50–250 (43) (44)

A BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintet a mosók egy év alatti kb. 240 üzemórás savas működése, illetve az utolsó monoszulfit-mosó egy hónap alatti 24 üzemóránál rövidebb savas működése jelenti.

1.3.3. Energiafogyasztás és -hatékonyság

BAT 38.

A termikus energiafogyasztás (gőz) csökkentése, a felhasznált energiahordozók maximális kihasználása és a villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika
a	A kéreg magas száraz szilárdanyag tartalma hatékony prések vagy szárítás alkalmazásával
b	Nagyhatékonyságú gőzkazánok, pl. alacsony füstgáz hőmérsékletek
c	Hatékony másodlagos fűtőrendszer
d	Vízrendszerek lezárása, beleértve a fehérítő berendezést.
e	Magas cellulóz koncentráció (közepes vagy nagy sűrűségű technikák)
f	Szennyvizekből és egyéb hulladék hőforrásokból származó alacsony hőmérsékletű áramlatok hőkinyerése és felhasználása épületek, kazán tápvíz és technológiai víz fűtésére
g	Másodlagos hő és másodlagos kondenzátum megfelelő felhasználása
h	A folyamatok monitoringja és ellenőrzése továbbfejlesztett vezérlőrendszerekkel
i	Integrált hőcserélő hálózat optimalizálása
j	A lehető legnagyobb cellulóz sűrűség biztosítása szűrés és tisztítás során
k	Optimalizált tartályszintek

BAT 39.

Az energiatermelés hatékonyságának növelése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika
a	Magas regeneráló kazán nyomás és hőmérséklet
b	A technikailag megvalósítható legalacsonyabb kimeneti gőznyomás az ellennyomású turbinában
c	Kondenzációs turbina többletgőzből történő energiatermeléshez
d	Nagy turbina hatékonyság
e	A tápvíz előfűtése a forráshőmérséklethez közeli hőmérsékletre
f	A kazánokra táplált égéslevegő és tüzelőanyag előfűtése

1.4. A MECHANIKAI CELLULÓZGYÁRTÁSRA ÉS KÉMIAI-MECHANIKAI CELLULÓZGYÁRTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e pontban leírt BAT-következtetések valamennyi integrált mechanikai cellulóz-, papír- és kartongyárra, illetve mechanikai cellulózgyárra, CTMP és CMP cellulózgyárra vonatkoznak. A BAT 49., BAT 51., BAT 52c és BAT 53. szintén alkalmazandó az integrált mechanikai cellulóz-, papír- és kartongyárak papírgyártására az e pontban ismertetett BAT-következtetések mellett.

1.4.1. Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

BAT 40.

Az édesvíz-felhasználás, a szennyvízáramlás és a szennyezési terhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 13., BAT 14., BAT 15. és BAT 16. alatt meghatározott technikák és az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	A technológiai víz ellenáramú áramoltatása és a vízrendszerek leválasztása.	Lásd az 1.7.2.1. pontot	Általánosan alkalmazható
b	Nagy sűrűségű fehérítés.
c	Mosási fázis a puhafa mechanikai cellulóz finomítása előtt apríték előkezelés alkalmazásával
d	A NaOH helyettesítése Ca(OH)2 vagy Mg(OH)2 lúggal a peroxidos fehérítésben.		A nagyobb fehérségi szintek esetében az alkalmazhatóság korlátozott lehet
e	A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése (papírgyártás).		Általánosan alkalmazható
f	A tartályok és kádak optimális tervezése és megépítése (papírgyártás).		Általánosan alkalmazható

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 16. táblázatot. Ezek a BAT-AEL értékek csak a mechanikai cellulózgyárakra vonatkoznak. Az integrált mechanikai, CTM és CTMP cellulózgyárak referencia szennyvízáramlását a BAT 5 határozza meg.

16. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a telephelyen gyártott mechanikai cellulózból történő integrált papír- és kartongyártás során a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/t
Kémiai oxigénigény (KOI)	0,9–4,5 (46)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,06–0,45
Összes nitrogén	0,03–0,1 (47)
Összes foszfor	0,001–0,01

17. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek CTMP vagy CMP cellulózgyárból a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/ADt
Kémiai oxigénigény (KOI)	12–20
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,5–0,9
Összes nitrogén	0,15–0,18 (48)
Összes foszfor	0,001–0,01

A kezelt szennyvizek BOI koncentrációja várhatóan alacsony lesz (kb. 25 mg/l 24 órás összetett mintában).

1.4.2. Energiafogyasztás és -hatékonyság

BAT 41.

A hő- és villamos energia fogyasztásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Alkalmazhatóság
a	Energiatakarékos finomítók használata	Technológiai berendezések cseréjekor, átépítésekor vagy bővítésekor alkalmazható
b	A TMP és CTMP finomítók másodlagos hőjének átfogó visszanyerése és a papír- vagy cellulózszárítás során a regenerált hő újrafelhasználása	Általánosan alkalmazható
c	A rostveszteségek minimálisra csökkentése hatékony durvaanyag finomító rendszerek (másodlagos finomítók) használatával
d	Energiatakarékos berendezések beszerelése, beleértve a manuális rendszereket helyettesítő automatizált folyamatvezérlést
e	Az édesvíz felhasználásának csökkentése belső technológiai víz kezeléssel és keringető rendszerekkel
f	A gőz közvetlen felhasználásának csökkentése gondos folyamatintegrálással, pl. Pinch analízissel

1.5. PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁS CÉLÚ FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e fejezetben leírt BAT-következtetések valamennyi integrált RCF gyárra és RCF cellulózgyárra vonatkoznak. A BAT 49., BAT 51., BAT 52c és BAT 53. szintén vonatkozik az integrált RCF cellulóz-, papír- és kartongyárak papírgyártására az e fejezetben leírt BAT-következtetéseken túl.

1.5.1. Anyaggazdálkodás

BAT 42.

A talaj és a talajvíz szennyeződésének megelőzése vagy kockázatának csökkentése, illetve az újrahasznosításra szánt papír szélsodrásának és az újrahasznosító telepen a papír diffúz porkibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Alkalmazhatóság
a	Az újrahasznosításra szánt papír tároló helyének burkolása	Általánosan alkalmazható
b	Az újrahasznosításra szánt papír tároló helyéről elfolyó szennyezett víz összegyűjtése és kezelése a szennyvízkezelő telepen (a pl. tetőkről lefolyó nem szennyezett esővíz külön üríthető)	Az alkalmazást korlátozhatja az elfolyó víz szennyezettsége (alacsony koncentráció) és/vagy a szennyvízkezelő telepek mérete (nagy mennyiségek)
c	Az újrahasznosításra szánt papírt tároló telep területének elkerítése a szélsodrás ellen	Általánosan alkalmazható
d	A tároló hely rendszeres takarítása, a kapcsolódó utak seprése és a víznyelő aknák ürítése a diffúz porkibocsátások csökkentése érdekében. Ezzel csökkenthetők a szél által sodrott papírtörmelékek, rostok és a papír telephelyi forgalom miatti roncsolódása, ami további porkibocsátást okozhat főként a száraz évszakban	Általánosan alkalmazható
e	A bálák vagy ömlesztett papírok fedett tárolása az anyagok időjárás hatásai (nedvesség, mikrobiológiai lebomlási folyamatok stb.) elleni védelme érdekében	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a terület mérete

1.5.2. Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

BAT 43.

Az édesvíz-felhasználás, a szennyvízáramlás és a szennyezési terhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás
a	A vízrendszerek leválasztása	Lásd az 1.7.2.1. pontot
b	A technológiai víz ellenáramú áramoltatása és vízkeringetés	Lásd az 1.7.2.1. pontot
c	A kezelt szennyvíz részleges újrahasznosítása biológiai kezelés után	Számos RCF papírgyár a biológiailag kezelt szennyvíz részáramát visszakeringeti a vízrendszerbe, főként a hullámpapírt vagy testlinert gyártó üzemek esetében.
d	A fehér víz tisztítása	Lásd az 1.7.2.1. pontot

BAT 44.

A fokozott vízrendszer-zárás biztosítása érdekében az újrahasznosítandó papírt feldolgozó gyárakban, valamint a technológiai víz nagyobb mértékű újrahasznosításából származó esetleges negatív hatások elkerülése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák valamelyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás
a	A technológiai víz minőségének monitoringja és folyamatos ellenőrzése	Lásd az 1.7.2.1. pontot
b	A biofilmek megelőzése és eltávolítása a biocidok kibocsátását minimális szintre csökkentő módszerek használatával
c	Kalcium eltávolítása a technológiai vízből a kalcium-karbonát ellenőrzött kicsapatásával

Alkalmazhatóság

Az (a)–(c) technikák fokozott vízrendszer zárású RCF papírgyárakban alkalmazhatók.

BAT 45.

A teljes üzemből a befogadó vizekbe bocsátott szennyezési terhelés megelőzése és csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 13., BAT 14., BAT 15., BAT 16., BAT 43. és BAT 44. alatt meghatározott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Az integrált RCF papírgyárak esetében a BAT-AEL értékek tartalmazzák a papírgyártás kibocsátásait, mivel a papírgyártó gép fehérvíz-rendszerei szorosan kapcsolódnak az anyag előkészítéséhez.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 18. táblázatot és a 19. táblázatot.

A 18. táblázatban a BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a festékeltávolítás nélküli RCF cellulózgyárakra is vonatkoznak, illetve a 19. táblázatban a BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a festékeltávolítást alkalmazó RCF cellulózgyárakra is vonatkoznak.

Az RCF gyárak referencia szennyvízáramlása a BAT 5. alatt van megállapítva.

18. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a telephelyen festékeltávolítás nélkül gyártott újrahasznosított rostcellulózból történő integrált papír- és kartongyártás során a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/t
Kémiai oxigénigény (KOI)	0,4 (49)–1,4
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,02–0,2 (50)
Összes nitrogén	0,008–0,09
Összes foszfor	0,001–0,005 (51)
Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)	0,05 nedvesszilárd papír esetében

19. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a telephelyen festékeltávolítással gyártott újrahasznosított rostcellulózból történő integrált papír- és kartongyártás során a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/t
Kémiai oxigénigény (KOI)	0,9–3,0 0,9–4,0 selyempapír esetében
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,08–0,3 0,1–0,4 selyempapír esetében
Összes nitrogén	0,01–0,1 0,01–0,15 selyempapír esetében
Összes foszfor	0,002–0,01 0,002–0,015 selyempapír esetében
Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)	0,05 nedvesszilárd papír esetében

A kezelt szennyvizek BOI koncentrációja várhatóan alacsony lesz (kb. 25 mg/l 24 órás összetett mintában).

1.5.3. Energiafogyasztás és -hatékonyság

BAT 46.

Az elérhető legjobb technika (BAT) a villamosenergia-fogyasztás csökkentése az RCF feldolgozó papírgyárakban az alábbi technikák kombinációjának alkalmazásával.

	Technika	Alkalmazhatóság
a	Nagy sűrűségű cellulóz készítése az újrahasznosítandó papír rostokra való feloldásakor	Általánosan alkalmazható új üzemekben és meglévő üzemekben jelentős felújítás esetén
b	Hatékony durva és finom szűrés a forgórész konstrukció, szűrők és szűrőműködés optimalizálásával, ami lehetővé teszi alacsonyabb fajlagos villamosenergia-fogyasztású kisebb berendezések használatát
c	Energiatakarékos anyagelőkészítési koncepciók, amelyek a lehető legkorábbi szakaszban távolítják el a szennyeződéseket a újrahasznosítási eljárás alatt, kevesebb és optimalizált gépkomponensek használatával, így korlátozva a rostok energiaigényes feldolgozását

1.6. PAPÍRGYÁRTÁSRA ÉS KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Az e fejezetben leírt BAT-következtetések valamennyi nem integrált papírgyárra és kartongyárra, valamint az integrált nátroncellulóz, szulfitcellulóz, CTMP és CMP gyárak papír- és kartongyártási részére vonatkoznak.

A BAT 49., BAT 51., BAT 52c és BAT 53. valamennyi integrált cellulóz- és papírgyárra vonatkozik.

Az integrált nátroncellulóz, szulfitcellulóz, CTMP és CMP cellulóz- és papírgyárak esetében a technológiai-függő cellulózgyártási BAT szintén érvényes az e fejezetben leírt BAT-következtetéseken túl.

1.6.1. Szennyvíz és vízbe történő kibocsátások

BAT 47.

A szennyvízképződés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	A tartályok és kádak optimális tervezése és megépítése	Lásd az 1.7.2.1. pontot	Alkalmazható új üzemekben és meglévő üzemekben jelentős felújítás esetén
b	A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése		Általánosan alkalmazható
c	Vízkeringetés		Általánosan alkalmazható. Az oldott szerves, szervetlen és kolloid anyagok korlátozhatják a víz újrafelhasználást a szitaszakaszban
d	A fecskendők optimalizálása a papírgyártó gépen		Általánosan alkalmazható

BAT 48.

Az édesvíz-felhasználás és a speciális papírgyárak vízbe történő kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	A papírgyártás tervezésének fejlesztése	Jobb tervezés a gyártási szakaszok kombinációjának és hosszának optimalizálása érdekében	Általánosan alkalmazható
b	A vízrendszerek változásoknak megfelelő kezelése	A vízrendszerek módosítása, hogy alkalmazkodni tudjanak a papírfajták, a színek és az alkalmazott vegyi adalékanyagok változásaihoz
c	A változásokhoz alkalmazkodni képes szennyvízkezelő telep	A szennyvízkezelés módosítása, hogy alkalmazkodni tudjon a váltakozó áramlásokhoz, alacsony koncentrációkhoz és a vegyi adalékanyagok változó típusaihoz és mennyiségeihez
d	A selejt rendszer és a kádkapacitások módosítása
e	A per- és polifluorozott vegyületeket tartalmazó vagy azok képződéséhez hozzájáruló vegyi adalékanyagok minimális szintre történő csökkentse (pl. zsír-/vízálló szerek)		Csak zsír- vagy vízlepergető tulajdonságokkal rendelkező papírt gyártó gyárak esetében
f	Váltás alacsony AOX-tartalmú termék segédanyagokra (pl. epiklórhidrinen alapuló nedvesszilárd anyagok helyettesítése)		Csak azokra az üzemekre vonatkozik, amelyek nagy nedvesszilárdságú papírfajtákat gyártanak

BAT 49.

A bevonó színek és kötőanyagok kibocsátási terheléseinek csökkentése érdekében, amelyek zavarhatják a biológiai szennyvízkezelő telepet, az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott a) technika alkalmazása, vagy ha ez műszakilag nem megvalósítható, akkor az alábbiakban megadott b) technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A bevonó színek újrahasznosítása/a pigmentek újrafeldolgozása

A bevonó színeket tartalmazó elfolyó oldatok gyűjtése szelektív. A bevonó vegyszerek újrahasznosításának módszerei:

i.	ultraszűrés;

ii.	szűrési-pelyhesítési-szikkasztási eljárás a pigmentek bevonó eljárásba történő visszajuttatásával. A tisztított víz felhasználható a technológiában

Az ultraszűrés esetében az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha:

—	az elfolyó mennyiségek nagyon kicsik

—	bevonó elfolyó oldatok a gyár különböző helyein képződnek

—	a bevonásban több változás történik; vagy

—	a különböző bevonó szín receptek inkompatibilisek

Bevonó színeket tartalmazó elfolyó oldatok előkezelése

A bevonó színeket tartalmazó elfolyó oldatokat pl. pelyhesítéssel kezelik a soron következő biológiai szennyvízkezelés védelme érdekében

Általánosan alkalmazható

BAT 50.

A teljes üzemből a befogadó vizekbe bocsátott szennyezési terhelés megelőzése és csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 13., BAT 14., BAT 15., BAT 47., BAT 48. és BAT 49. alatt meghatározott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

Lásd a 20. táblázatot és a 21. táblázatot.

A 20. táblázatban és a 21. táblázatban szereplő BAT-AEL értékek az integrált nátroncellulóz, szulfitcellulóz, CTMP és CMP cellulóz- és papírgyárak papír- és kartongyártási folyamatára is vonatkoznak.

A nem integrált papír- és kartongyárak referencia szennyvízáramlása a BAT 5. alatt van megállapítva.

20. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek nem integrált papír- és kartongyárból a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében (beleértve a különleges papírt)

Paraméter	Éves átlag kg/t
Kémiai oxigénigény (KOI)	0,15–1,5 (52)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,02–0,35
Összes nitrogén	0,01–0,1 0,01 – 0,15 selyempapír esetében
Összes foszfor	0,003–0,012
Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)	0,05 dekorációs és nedvesszilárd papír esetében

A kezelt szennyvizek BOI koncentrációja várhatóan alacsony lesz (kb. 25 mg/l 24 órás összetett mintában).

21. táblázat

BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek nem integrált, speciális papírgyárból a befogadó vizekbe közvetlenül kibocsátott szennyvíz esetében

Paraméter	Éves átlag kg/t (53)
Kémiai oxigénigény (KOI)	0,3–5 (54)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	0,10–1
Összes nitrogén	0,015–0,4
Összes foszfor	0,002–0,04
Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)	0,05 dekorációs és nedvesszilárd papír esetében

1.6.2. Levegőbe történő kibocsátások

BAT 51.

A gyártósoron kívüli és belüli bevonógépek VOC kibocsátásainak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a VOC-kibocsátásokat csökkentő bevonószín-receptek (összetételek) választása.

1.6.3. Hulladékkeletkezés

BAT 52.

Az ártalmatlanítandó szilárdhulladék mennyiségének minimálisra csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása a hulladékkeletkezés megelőzésére és az újrafeldolgozási műveletek elvégzésére (lásd az általános BAT 20. következtetést).

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a	A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése	Lásd az 1.7.2.1. pontot	Általánosan alkalmazható
b	Selejt recirkuláltató rendszer	A papírgyártási eljárás különböző helyein/fázisaiban keletkező selejtet összegyűjtik, regenerálják, és visszaküldik a rostos nyersanyaghoz.	Általánosan alkalmazható
c	A bevonó színek újrahasznosítása/a pigmentek újrafeldolgozása	Lásd az 1.7.2.1. pontot
d	Az elsődleges szennyvízkezelésből származó rostos iszap újrafelhasználása	Az elsődleges szennyvízkezelésből származó nagy rostanyag-tartalmú iszap újrahasznosítható a gyártási eljárásban	Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a termékminőségi követelmények

1.6.4. Energiafogyasztás és -hatékonyság

BAT 53.

A hő- és villamos energia fogyasztásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Alkalmazhatóság
a	Energiatakarékos szűrési technikák (optimalizált forgórész konstrukció, szűrők és szűrőműködés)	Új gyárak vagy jelentős felújítások esetén alkalmazható
b	Legjobb gyakorlat, amely a finomítókból nyert hővel végzi a finomítást	Új gyárak vagy jelentős felújítások esetén alkalmazható
c	Optimalizált szikkasztás a papírgyártó gép/széles élnyomó présszakaszában	Nem alkalmazható a selyempapír és számos különleges papírminőség esetében
d	Gőzkondenzátum újrahasznosítása és a kibocsátott levegő hatékony hővisszanyerő rendszereinek használata	Általánosan alkalmazható
e	A gőz közvetlen felhasználásának csökkentése gondos folyamatintegrálással, pl. Pinch analízissel	Általánosan alkalmazható
f	Nagy hatékonyságú finomítók	Új üzemek esetében alkalmazható
g	Az üzemmód optimalizálása a meglévő finomítókban (pl. a terhelés nélküli teljesítmény követelmények csökkentése)	Általánosan alkalmazható
h	Optimalizált szivattyúzási konstrukció, szivattyúk fokozatmentes fordulatszámú meghajtás-vezérlése, áttétel nélküli meghajtók
i	Korszerű finomítási technológiák
j	A papírtekercs gőzölőkádas melegítése az elvezetési tulajdonságok/szikkasztási teljesítmény javítása érdekében	Nem alkalmazható a selyempapír és számos különleges papírminőség esetében
k	Optimalizált vákuumrendszer (pl. turbóventilátorok vízgyűrűs szivattyúk helyett)	Általánosan alkalmazható
l	Általános optimalizálás és elosztó hálózat karbantartása
m	A hővisszanyerés, levegőrendszer, szigetelés optimalizálása
n	Nagyhatékonyságú motorok (EEF1) használata
o	A fecskendő víz előmelegítése hőcserélővel
p	Hulladékhő használata iszapszárításhoz vagy a szikkasztott biomassza dúsítása
q	Hővisszanyerés az axiális fúvókból (ha használatosak) a szárító ernyők levegőellátásához
r	Hővisszanyerés a Yankee ernyőből kibocsátott levegőből csörgedeztető toronnyal
s	Hővisszanyerés az infravörös kibocsátott forró levegőből

1.7. TECHNIKÁK LEÍRÁSA

1.7.1. A levegőbe történő kibocsátások megelőzésére és korlátozására szolgáló technikák leírása

1.7.1.1. Por

Technika	Leírás
Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)	Az elektrosztatikus porleválasztók működésének lényege, hogy a részecskéket elektromos tér tölti fel és választja le. A körülmények széles körében működőképesek.
Lúgos mosó	Lásd az 1.7.1.3. pontot (nedves mosó).

1.7.1.2. NOx

Technika

Leírás

A levegő/tüzelőanyag arány csökkentése

A technika főként az alábbi funkciókon alapul:

—	az égéshez használt levegő gondos ellenőrzése (kevés többletoxigén),

—	a kemencébe szivárgó levegő minimálisra csökkentése,

—	a kemence égésterének módosított konstrukciója.

Optimalizált égetés és égetés ellenőrzés

A megfelelő égési paraméterek (pl. O2-, CO-tartalom, tüzelőanyag/levegő arány, el nem égett komponensek) állandó monitoringja alapján ez a technika a legjobb égési feltételek elérése érdekében vezérlési technológiát alkalmaz.

A NOx képződése és kibocsátásai a működési paraméterek, a levegőelosztás, többletoxigén, lángforma és hőmérsékletprofil módosításával csökkenthetők.

Szakaszos égetés

A szakaszos égetés két égési zóna használatán alapul, ahol az első kamrában vezérelt levegőarányok és hőmérsékletek állnak fenn. Az első égési zóna szubsztöchimetrikus feltételeken működve alakítja át az ammónia vegyületeket elemi nitrogénné magas hőmérsékleten. A második zónában kiegészítő levegőtáplálás fejezi be az égetést alacsonyabb hőmérsékleten. A kétszakaszos égetés után a füstgáz egy második kamrába áramlik, amely visszanyeri a hőt a gázokból, így gőzt termel az eljáráshoz.

Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony N-tartalmú tüzelőanyag

Az alacsony nitrogéntartalmú tüzelőanyagok használata csökkenti az NOx-kibocsátásokat a tüzelőanyagban található nitrogén oxidációjának eredményeként az égetés során.

A CNCG vagy biomassza alapú tüzelőanyagok égetése növeli a NOx-kibocsátásokat az olajhoz és földgázhoz képest, mivel a CNCG és az összes, fából származó tüzelőanyag több nitrogént tartalmaz, mint az olaj és a földgáz.

A magasabb égetési hőmérsékletek miatt a gáz égése az olaj égésénél magasabb NOx-szinteket okoz.

Alacsony NOX-kibocsátású égő

Az alacsony NOx-kibocsátású égők azon az elven alapulnak, hogy csökkentik a láng csúcshőmérsékleteket, ami késlelteti, de befejezi az égést, és növeli a hőtovábbítást (a láng fokozott sugárzóképessége). A kemence égéskamra módosított konstrukciójához társulhat.

A használt folyadék szakaszos fecskendezése

Megelőzhető az NOx képződése és a teljes égés elvégezhető, ha használt szulfit-folyadékot fecskendeznek a kazánba különböző vertikálisan szakaszolt szinteken.

Szelektív, nem-katalitikus csökkentés (SNCR)

A technika lényege, hogy az NOx tartalmat magas hőmérsékleten az ammóniával vagy karbamiddal való kölcsönhatás nitrogénné redukálja. Szalmiákszeszt (max. 25 % NH3), ammónia elővegyületeket vagy karbamid oldatot fecskendeznek az égési gázba, ami az NO-t N2-re redukálja. A reakciónak kb. 830 °C és 1 050 °C közötti hőmérséklettartományban van optimális hatása, és elegendő retenciós időt kell biztosítani ahhoz, hogy a befecskendezett anyagok reakcióba tudjanak lépni az NO-val. Az ammónia vagy karbamid adagolási arányait ellenőrzés alatt kell tartani, hogy alacsony szinten maradjon az NH3 csúszás.

1.7.1.3. SO2-/TRS-kibocsátások megelőzése és ellenőrzése

Technika	Leírás
Magas száraz szilárdanyag tartalmú feketelúg	A fekete lúg magasabb száraz szilárdanyag tartalma esetén az égési hőmérséklet nő. Ez több nátriumot (Na) porlaszt, ami megköti az SO2-t, így Na2SO4-et képez, és csökkenti a regeneráló kazán SO2-kibocsátásait. A magasabb hőmérséklet hátránya, hogy az NOx-kibocsátások növekedhetnek
Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony S-tartalmú tüzelőanyag	A kb. 0,02-0,05 súlyszázalékban ként tartalmazó, alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok (pl. erdei biomassza, kéreg, alacsony kéntartalmú olaj, gáz) használata csökkenti az égés során a tüzelőanyagban levő kén oxidációja által képződő SO2 kibocsátásokat.
Optimalizált égés	Olyan technikák, mint a hatékony égési sebesség szabályozó rendszer (levegő-tüzelőanyag, hőmérséklet, retenciós idő), a többletoxigén szabályozása vagy a levegő és tüzelőanyag megfelelő arányú keverése
A mésziszap táplálás Na2S tartalmának ellenőrzése	A mésziszap hatékony mosása és szűrése csökkenti az Na2S, koncentrációját, ezáltal csökkenti a hidrogén-szulfid képződését a kemencében az újraégetés alatt
Az SO2-kibocsátások felfogása és újrahasznosítása	A savas folyadék gyártásából, főzőkből, diffuzőrökből vagy lefúvató tartályokból származó nagy koncentrációjú SO2-gázáramlatokat felfogják. Gazdasági és környezetvédelmi okok miatt a SO2 újrahasznosítása eltérő nyomás szintű abszorpciós tartályokban történik
A szagos gázok és TRS égetése	A felfogott erős gázok regeneráló kazánban, e célra tervezett TRS égetőben vagy a mészégető kemencében történő égetéssel semmisíthetők meg. A felfogott gyenge gázok a regeneráló kazánban, mészégető kemencében, kazánban vagy a TRS égetőben égethetők el. Az oldótartály-lefúvató gázok korszerű regeneráló kazánokban égethetők el.
A gyenge gázok felfogása és égetése regeneráló kazánban	Gyenge gázok (nagy mennyiség, alacsony SO2-koncentrációk) égetése kisegítő rendszerrel együtt. A gyenge gázok és egyéb szagos komponensek felfogása egyidejűleg történik, és a regeneráló kazán égeti el őket. A regeneráló kazán füstgázából ezután a kén-dioxidot az ellenáramú többfokozatú mosók regenerálják, ami főző vegyszerként használható fel. Kisegítő rendszerként mosók használatosak.
Nedves mosó	A gáznemű vegyületek megfelelő folyadékban (víz vagy lúgos oldat) oldódnak fel. A szilárd és gáznemű vegyületek egyidejű eltávolítása megvalósítható. A nedves mosók után a füstgázokat víz telíti, és a cseppek kiválasztása szükséges a füstgázok ürítése előtt. A kapott folyadékot szennyvízkezelési eljárással kell kezelni, a nem oldódó anyagokat pedig ülepítéssel vagy szűréssel kell összegyűjteni
ESP vagy multiciklonok többfokozatú Venturi mosókkal vagy többfokozatú kettős bemeneti downstream mosókkal	A port elektrosztatikus porleválasztó vagy többfokozatú ciklon választja ki. A magnézium-szulfitos eljárás esetében az ESP-ben maradt por többnyire MgO, de kisebb mértékben K, Na vagy Ca vegyületekből is áll. A regenerált MgO hamut víz szuszpendálja, illetve mosás és oltás tisztítja meg, hogy Mg(OH)2 képződjön, ami ezután lúgos mosóoldatként használatos a többfokozatú mosókban a főző vegyszerek kéntartalmának kinyerésére. Az ammónium-szulfitos eljárás esetében az ammónia bázis (NH3) újrahasznosítása nem történik meg, hanem az égési folyamat során nitrogénné bomlik le. A por eltávolítása után a füstgáz lehűl a vízzel működtetett hűtő-mosón történő áthaladása közben, majd a füstgáz három vagy több szakaszú mosójába lép, ahol az SO2 kibocsátásokat az Mg(OH)2 lúgos oldalt mossa ki a magnézium-szulfitos eljárás esetében, illetve 100 %-os friss NH3 oldat az ammónium-szulfitos eljárás esetén.

1.7.2. Az édesvíz-felhasználás, a szennyvízáramlás és a szennyvíz szennyezési terhelésének csökkentését szolgáló technikák leírása

1.7.2.1. Folyamatba integrált technikák

Technika

Leírás

Száraz hántolás

A farönkök száraz hántolása száraz fényeződobokban (víz csak a rönkök mosásakor használatos, majd kis mértékű tisztítás után visszakerül a szennyvízkezelő telepre)

Teljesen klórmentes fehérítés (TCF)

A TCF fehérítés során a klórtartalmú fehérítő vegyszerek használata teljesen elkerülhető, csakúgy, mint a fehérítésből származó szerves és klórozott szerves anyagok kibocsátások

Korszerű elemi klórmentes (ECF) fehérítés

A korszerű ECF fehérítés az alábbi fehérítési fázisok valamelyikének vagy kombinációjának alkalmazásával minimálisra csökkenti a klór-dioxid fogyasztást: oxigénes, forró savas hidrolízis fázis, közepes és nagy sűrűségű ózon fázis, atmoszferikus hidrogén-peroxidos és nyomás alatti hidrogén-peroxidos fázisok, illetve forró klór-dioxid fázis használata

Bővített delignifikálás

Az (a) módosított főzéssel vagy (b) oxigénes delignifikálással végzett bővített delignifikálás növeli a cellulóz ligninmentességét (csökkenti a kappa-számot) a fehérítés előtt, és így csökkenti a fehérítő vegyszerek használatát és a szennyvíz COD terhelését. A kappa-szám fehérítés előtt végzett egy egységnyi csökkentése a fehérítő üzemben kibocsátott COD értéket kb. 2 kg COD/ADt mennyiséggel csökkentheti. Az eltávolított lignin újrahasznosítható, és a vegyszer- és energia-visszanyerő rendszerbe továbbítható.

a)	Bővített módosított főzés

A bővített főzés (szakaszos vagy folyamatos rendszerek) hosszabb főzési időszakokból áll optimalizált feltételek alatt (pl. a főzési folyadékban a lúgkoncentráció úgy van beállítva, hogy a főzési folyamat elején alacsonyabb, a végén pedig magasabb legyen), hogy a lehető legnagyobb mennyiségben lehessen kivonni lignint a fehérítés előtt szükségtelen szénhidrát lebomlás vagy a cellulóz szilárdságának jelentős csökkenése nélkül. Ezáltal a soron következő fehérítési fázisban a vegyszerek használata, valamint a fehérítő üzemből származó szennyvíz szerves terhelése csökkenthető

b)	Oxigénes delignifikálás

Az oxigénes delignifikálás lehetőséget jelent a főzés után megmaradó lignin jelentős részének eltávolítására, amennyiben a főző berendezést magasabb kappa-számokkal kell működtetni. A cellulóz lúgos feltételek alatt reakcióba lép az oxigénnel, és így eltávolítja a maradék lignin egy részét

Zárt és hatékony barnapép szűrés és mosás

A barnapép szűrése nyomás alatti hasított szitákkal történik többfokozatú zárt ciklusban. A szennyeződések és szilánkok eltávolítása így a folyamat korai fázisában megtörténik.

A barnapép mosás kiválasztja az oldott szerves és szervetlen vegyszereket a cellulózrostokból. A barnapép cellulóz először a főzőben mosható át, majd a nagyhatékonyságú mosókban az oxigénes delignifikálás előtt és után, tehát a fehérítés előtt. Az áthordás, a fehérítés vegyszerfelhasználása, illetve a szennyvíz kibocsátási terhelése egyaránt csökken. Emellett lehetővé teszi a mosóvízből származó főző vegyszerek újrahasznosítását. A hatékony mosást ellenáramú többfokozatú mosási eljárás végzi szűrők és prések használatával. A barnapép szűrőberendezésben a vízrendszer teljesen zárt

Részletes technológiai víz újrahasznosítás a fehérítő üzemben

A savas és lúgos filtrátumok ellenáramban keringenek vissza a fehérítő berendezésen belül a cellulózáramba. A víz a szennyvízkezelő telephez továbbítódik, illetve néhány esetben utólagos oxigénes mosáshoz.

A közbenső mosó fázisokban a hatékony mosók az alacsony szintű kibocsátások előfeltételeit jelentik. A hatékony gyárakban (nátroncellulóz) 12–25 m3/ADt értékű elfolyó oldatáramlás érhető el a fehérítő berendezésből.

A kiömlés hatékony monitoringja és elszigetelése, vegyszer- és energia-visszanyeréssel is

A magas szerves anyag tartalmú és néha mérgező terhelések véletlen kijutását vagy a csúcs pH-értékeket (a másodlagos szennyvízkezelő telepnél) megakadályozó hatékony kiömlés kezelő, felfogó és regeneráló rendszer részei:

—	vezetőképesség vagy pH-ellenőrzés a stratégiai helyeken a veszteségek és kiömlések észlelése érdekében,

—	az elterelt vagy kiömlött folyadék összegyűjtése a lehető legnagyobb folyadék szilárdanyag koncentráció mellett,

—	az összegyűjtött folyadék és rost visszajuttatása a folyamathoz a megfelelő helyeken,

—	annak megakadályozása, hogy a kritikus eljárási területekről származó koncentrált vagy káros áramlások (például tallolaj vagy terpentin) a biológiai szennyvízkezeléshez jusson,

—	megfelelően méretezett puffertartályok a mérgező vagy forró koncentrált folyadékok felfogásához és tárolásához

Elégséges feketelúg párologtatás és regeneráló kazánteljesítmény fenntartása a csúcsterhelések elbírására

A feketelúg párologtató berendezés és a regeneráló kazán elégséges teljesítménye biztosítja a kiömlött anyagok vagy a fehérítő berendezésből elfolyó oldatok felfogása miatt keletkezett további folyékony és száraz szilárdanyag terhelések kezelhetőségét. Ez csökkenti a híg feketelúg, egyéb koncentrált elfolyó oldatok veszteségeit és potenciálisan a fehérítő berendezés filtrátumait.

A több hatást kifejtő párologtató sűríti a barnapép mosásból származó híg feketelúgot, illetve egyes esetekben a szennyvízkezelő telepről származó bioiszapot és/vagy a ClO2 üzemből származó sópogácsát. A normál működés feletti párologtatási kapacitás megfelelő lehetőséget nyújt a kiömlések újrahasznosítására és a potenciális fehérítő filtrátum visszanyerő áramlások kezelésére

A szennyezett (piszkos) kondenzátumok kipárlása és a kondenzátumok újrafelhasználása az eljárás során

A szennyezett (piszkos) kondenzátumok kipárlása és a kondenzátumok technológián belüli újrafelhasználása csökkenti a gyár édesvíz-kivételét és a szennyvízkezelő telep szerves anyag terhelését.

A kigőzölő toronyban a gőz ellenáramban végighalad az előzőleg megszűrt technológiai kondenzátumokon, amelyek redukált kénvegyületeket, terpéneket, metanolt és egyéb szerves vegyületeket tartalmaznak. A kondenzátum illó anyagai nem kondenzálódó gázokként és metanolként halmozódnak fel a fejtermékben, és távoznak a rendszerből. A tisztított kondenzátumok felhasználhatók a folyamatban, pl. a fehérítő berendezésben történő mosáshoz, a barnapép mosásához, a kausztifikáló területen (iszapmosás és –hígítás, iszapszűrő fecskendezők), TRS mosó folyadékként mészégető kemencékhez, vagy fehérlúg feltöltő vízként.

A legtöbb koncentrált kondenzátumból a lepárlott nem kondenzálódó gázok az erős, bűzös gázok gyűjtőrendszerébe kerülnek, és ott elégnek. A közepesen szennyezett kondenzátumokból a lepárlott gázok a kis térfogatú, nagy koncentrációjú gázrendszerbe (LVHC) kerülnek, és ott elégnek.

A forró lúgos extraháló szakaszból elfolyó oldatok párologtatása és égetése

Az elfolyó oldatokat először párologatás sűríti, majd regeneráló kazán égeti el őket biotüzelőanyagként. A nátrium-karbonát tartalmú por és a kemencefenékről származó olvadék feloldás után nátrium-karbonát oldattá regenerálódik

A mosó folyadékok visszakeringetése az előfehérítésből a barnapép mosáshoz, illetve párologtatás az MgO-alapú előfehérítés kibocsátásainak csökkentésére

A technika használatának előfeltételei közé tartozik a viszonylag alacsony kappa-szám főzés után (pl. 14–16), a tartályok, párologtatók és regeneráló kazán elegendő kapacitása a további áramlások elbírásához, a mosóberendezések lerakódásainak eltávolíthatósága, illetve a cellulóz közepes fehérsége (≤ 87 % ISO), mivel ez a technika egyes esetekben a fehérség kismértékű csökkenését okozhatja.

A kereskedelmi papírcellulóz-gyártók és olyan gyártók számára, akik nagyon magas fehérségi szintet (> 87 % ISO) akarnak elérni, az MgO előfehérítés alkalmazása nehézségbe ütközhet

A technológiai víz ellenárama

Integrált gyárakban az édesvíz elsősorban a papírgyártó gép fecskendőin keresztül jut be, ahonnan a cellulózgyártó részlegbe kerül tovább.

A vízrendszerek leválasztása

A különböző technológia berendezések (pl. cellulózgyártó berendezés, fehérítő és papírgyártó gép) vízrendszereit a cellulóz mosása és szárítása (pl. mosó prések) választják külön. Ez a különválasztás megakadályozza, hogy a szennyező anyagok a soron következő technológiai lépésekbe bekerüljenek, és lehetővé teszi a zavaró anyagok eltávolítását kisebb mennyiségekből

Nagy sűrűségű (peroxidos) fehérítés

A nagy sűrűségű fehérítés esetében a cellulózt pl. kettős szita vagy egyéb prés vízteleníti a fehérítő vegyszerek hozzáadása előtt. Ennek eredményeként a fehérítő vegyszerek hatékonyabban használhatók, tisztább lesz a cellulóz, kevesebb káros anyag jut a papírgyártó gépre, és kisebb lesz a KOI érték. A maradék peroxid visszakeringethető vagy újrafelhasználható.

A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése

A papírgyártó gépből származó fehér víz az alábbi technikákkal kezelhető:

Felfogó eszközök (jellemzően hordó vagy tárcsás szűrő vagy oldott levegős flotáló berendezések stb.), amelyek kiválasztják a szilárdanyagokat (rostok és töltőanyag) a technológiai vízből. A fehérvíz-ciklusokban az oldott levegős flotálás pelyhesíti a szuszpendált szilárdanyagokat, port, kis méretű kolloid anyagokat és anionos anyagokat, amelyeket ezután el lehet távolítani. A regenerált rostok és töltőanyagok ezután visszakeringenek a folyamatba. A tiszta fehér víz újrahasználható a fecskendőkben, ahol kevésbé szigorúak a vízminőségi előírások.

b)	Az előszűrt fehér víz további ultraszűrése szupertiszta filtrátumot eredményez, amelynek minősége felhasználható nagynyomású fecskendő vízként, tömítő vízként és a vegyi adalékanyagok hígításához

A fehér víz tisztítása

A szinte kizárólag a papíriparban használt víztisztító rendszerek ülepítésen, szűrésen (tárcsás szűrő) és flotáláson alapulnak. Az oldott levegős flotálás a leggyakrabban használt technika. Az anionos hulladékot és port adalékanyagok használatával fizikailag kezelhető anyaggá lehet tömöríteni. Nagy molekulájú, vízben oldódó polimerek vagy szervetlen elektrolitok használatosak ülepítőszerként. A létrejött anyagrészek (pelyhek) ezután a derítő medencében felúsztathatók. Az oldott levegős flotálás (DAF) során a szuszpendált szilárdanyag levegőbuborékokhoz tapad

Vízkeringetés

A tisztított víz technológiai vízként kering egy berendezésen belül, illetve az integrált gyárakban a papírgyártó gépből a cellulózgyárba és a pépesítésből a hántoló üzembe. Az elfolyó oldat főként a legnagyobb szennyezés terhelésű helyeken ürül (pl. a tárcsás szűrő tiszta filtrátuma pépesítés, hántolás során)

A tartályok és kádak optimális tervezése és megépítése (papírgyártás)

A nyersanyag és a fehér víz tároló tartályait úgy kell megtervezni, hogy elbírják a technológiai ingadozásokat és a változó áramlásokat az indítás és leállítás alatt.

Mosási fázis a puhafa mechanikai cellulóz finomítása előtt

Egyes gyárak nyomás alatti előfűtés, nagy sűrítés és impregnálás kombinálásával végzik a puhafa apríték előkezelését a cellulóz tulajdonságainak javítása érdekében. A finomítás és fehérítés előtti mosási fázis jelentősen csökkenti a KOI-értéket a kisméretű, de erősen koncentrált elfolyó oldatáramok eltávolításával, amelyek külön kezelhetők

A NaOH helyettesítése Ca(OH)2 vagy Mg(OH)2 lúggal a peroxidos fehérítésben

A Ca(OH)2 lúgként történő használata kb. 30 %-kal csökkenti a KOI kibocsátás terheléseket; ugyanakkor magas szintű fehérséget őriz meg. Mg(OH)2 is használható az NaOH helyett

Zárt ciklusú fehérítés

A főző bázisként nátriumot alkalmazó szulfitcellulóz-gyárakban a fehérítő berendezésből elfolyó oldat pl. ultraszűréssel, flotálással, illetve a gyanta és zsírsavak elválasztásával kezelhető, ami zárt ciklusú fehérítést tesz lehetővé. A fehérítésből és mosásból származó filtrátumok az első mosási fázisban kerülnek újrafelhasználásra a főzés után, végezetül pedig visszajutnak a kémiai regeneráló berendezésekbe

A híg folyadék pH-beállítása a párologtató berendezés előtt/belsejében

A párologtatás előtt vagy az első párologtatási fázis után kerül sor a semlegesítésre, amely a szerves savakat feloldva tartja a koncentrátumban, és így azok a használt folyadékkal együtt továbbíthatók a regeneráló tartályhoz

A párologtatók kondenzátumainak anaerob kezelése

Lásd az 1.7.2.2. pontot (kombinált anaerob/aerob kezelés)

Az SO2 kipárlása és újrahasznosítása a párologtatók kondenzátumaiból

Az SO2-t ki kell párolni a kondenzátumokból; a koncentrátumok biológiai kezelésnek vannak alávetve, miközben a lepárlott SO2 főző vegyszerként regenerálódik.

A technológiai víz minőségének monitoringja és folyamatos ellenőrzése

A korszerű zárt vízrendszerek esetében a teljes 'rost-víz-vegyi adalékanyag-energia rendszer' optimalizálása szükséges. Ehhez a vízminőség folyamatos ellenőrzése, valamint a személyzet motiváltsága, képzettsége és a szükséges vízminőség biztosításához szükséges intézkedésekre való hajlandósága kívánatos

A biofilmek megelőzése és eltávolítása a biocidok kibocsátását minimális szintre csökkentő módszerek használatával

A víz és rostok útján folyamatosan bekerülő mikroorganizmusok adott szintű mikrobiológiai egyensúlyt hoznak létre az egyes papírgyárakban. A mikroorganizmusok túlzott elszaporodásának, az összeállt biomassza vagy biofilmek vízrendszerekben és berendezésekben történő lerakódásának elkerülése érdekében gyakran használatosak bio-diszpergálószerek vagy biocidok. Hidrogén-peroxidos katalitikus fertőtlenítés alkalmazása esetén a technológia vízben és a papírzagyban biocid használata nélkül kiküszöbölhetők a biofilmek és szabad csírák.

Kalcium eltávolítása a technológiai vízből a kalcium-karbonát ellenőrzött kicsapatásával

A kalcium-koncentráció kalcium-karbonát szabályozott eltávolításával történő csökkentése (pl. oldott levegős flotáló cellában) a kalcium-karbonát nem kívánatos kicsapódásának vagy a vízrendszerekben és berendezésekben, pl. szakasz hengerekben, szitákban, nemezekben és fecskendő fúvókákban, csövekben és biológiai szennyvízkezelő telepeken történő lerakódásnak veszélyét csökkenti

A fecskendők optimalizálása a papírgyártó gépen

A fecskendők optimalizálásának részei: a) a technológiai víz (pl. tisztított fehér víz) újrafelhasználása a fehérvíz-felhasználás csökkentése érdekében; illetve b) speciális konstrukciójú fúvókák alkalmazása a fecskendőkön

1.7.2.2. Szennyvízkezelés

Technika

Leírás

Elsődleges kezelés

Fizikai-kémiai kezelés, például kiegyenlítés, semlegesítés vagy ülepítés.

Kiegyenlítés (pl. kiegyenlítő tartályokban) használatos az áramlási sebesség, hőmérséklet és szennyező anyag koncentrációk jelentős változásainak megelőzésére, és így a szennyvízkezelő rendszer túlterhelésének megakadályozására

Másodlagos (biológiai) kezelés

A szennyvíz mikroorganizmusokkal történő kezeléséhez aerob és anaerob kezelési eljárások állnak rendelkezésre. Egy másodlagos tisztítási lépésben a szilárdanyagokat és a biomasszát ülepítéssel, néha pelyhesítéssel kombinálva lehet kiválasztani az elfolyó oldatokból

a)	Aerob kezelés

Az aerob biológiai szennyvízkezelés során a vízben levő biológiailag lebomló és kolloid anyagokat levegő jelenlétében mikroorganizmusok alakítják át részben szilárd anyaggá (biomassza), részben pedig széndioxiddá és vízzé. Az alábbi folyamatok mennek végbe:

—	egy- és kétfázisú eleveniszap,

—	biofilm reaktor folyamatok,

—	biofilm/eleveniszap (kompakt biológiai kezelő telep). Ez a technika mozgó ágyas hordozóanyagokat von össze eleveniszappal (BAS).

A létrejött biomasszát (többletiszap) ki kell választani az elfolyó oldatból a víz ürítése előtt

b)	Kombinált anaerob/aerob kezelés

Az anaerob szennyvízkezelés a szennyvíz szerves anyag tartalmát mikroorganizmusok révén alakítja át levegő jelenlétében metánná, széndioxiddá, szulfiddá stb. A folyamat légmentesen zárt tartály reaktorban megy végbe. A mikroorganizmusok biomasszaként (iszap) maradnak meg a tartályban. A biológiai eljárással létrehozott biogáz metánból, széndioxidból és egyéb gázokból, például hidrogénből és hidrogén-szulfidból áll, és energiatermelésre alkalmas.

Az anaerob kezelés előkezelésnek tekintendő az aerob kezelés előtt a megmaradó KOI terhelések miatt. Az anaerob előkezelés csökkenti a biológiai kezelés során keletkező iszap mennyiségét.

III. fokozatú kezelés

A korszerű kezelés olyan technikákat alkalmaz, mint a szilárd anyagok további kiszűrése, nitrifikáció és denitrifikáció a nitrogén eltávolítása céljából vagy pelyhesítés/kicsapatás, amit a foszfor eltávolítását célzó szűrés követ. A III. fokozatú kezelés általában olyan esetekben alkalmazandó, ahol az elsődleges és biológiai kezelés nem elegendő az alacsony TSS, nitrogén vagy foszfor szintek elérésére, ami pl. helyi körülmények miatt lehet szükséges

Megfelelően tervezett és üzemeltetett biológiai kezelő telep

A megfelelően tervezett és üzemeltetett biológiai kezelő telep a hidraulikus és szennyező anyag terheléseknek megfelelő konstrukciójú és méretű kezelő tartályokból/medencékből (pl. ülepítő tartályok) áll. Az alacsony TSS kibocsátások az aktív biomassza megfelelő ülepítésével érhető el. A szennyvízkezelő telep konstrukciójának, méretének és működésének időszakos vizsgálata megkönnyíti ezeknek a céloknak az elérését.

1.7.3. A hulladékkeletkezés megelőzését és hulladékgazdálkodást szolgáló technikák leírása

Technika

Leírás

Hulladékfelmérő és hulladékgazdálkodó rendszer

Hulladékfelmérő és hulladékgazdálkodó rendszerek használatosak azoknak a megvalósítható lehetőségeknek az azonosítására, amelyekkel a hulladék megelőzése, újrafelhasználása, újrahasznosítása, újrafeldolgozása és végső ártalmatlanítása optimalizálható. A hulladékleltárak lehetővé teszik az egyes hulladékrészek típusának, jellemzőinek, mennyiségének és eredetének azonosítását és besorolását.

A különböző hulladékrészek szelektív gyűjtése

A származási helyen, illetve adott esetben a közbenső tárolás alatt a különböző hulladékrészek szelektív gyűjtése javíthatja az újrafelhasználás vagy recirkulálás lehetőségeit. Emellett a szelektív gyűjtés a veszélyes hulladékrészek (p.. olaj- és zsírmaradványok, hidraulika- és transzformátorolajak, hulladék telepek, kiselejtezett elektromos berendezések, oldószerek, festékek, biocidok vagy vegyszermaradványok) különválasztását és osztályozását is magában foglalja.

A megfelelő maradványrészek vegyítése

A megfelelő maradványrészek vegyítése az újrafelhasználás/újrafeldolgozás, további kezelés és ártalmatlanítás előnyben részesített lehetőségeitől függ.

A technológiai maradékanyagok előkezelése újrahasznosítás vagy újrafeldolgozás előtt

Az előkezelés az alábbi technikákból áll:

—	az iszap, kéreg vagy hulladékok szikkasztása, illetve egyes esetekben szárítása az újrafelhasználhatóság javítása érdekében a hasznosítás előtt (pl. a fűtőérték növelése égetés előtt), vagy

—	szikkasztás a súly és térfogat csökkentéséhez szállítás céljából. Szikkasztáshoz szalagprések, csigás prések, derítő centrifugák vagy kamraszűrő prések használatosak,

—	többek között az RCF eljárásokból származó hulladékok zúzása/darabolása és a fémes részek eltávolítása az égési jellemzők javítása érdekében az égetés előtt,

—	biológiai stabilizálás szikkasztás előtt, amennyiben mezőgazdasági hasznosítás tervezett

Anyaghasznosítás és a technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása a telephelyen

Az anyagok újrahasznosítását célzó eljárások a következő technikákból állnak:

—	a rostok kiválasztása a vízáramlatokból és visszakeringetésük a nyersanyagba,

—	a vegyi adalékanyagok, bevonó pigmentek újrahasznosítása stb.,

—	a főző vegyszerek újrahasznosítása regeneráló kazánokkal, kausztifikálással stb.

Energia-visszanyerés magas szervesanyag-tartalmú hulladékokból a telephelyen vagy telephelyen kívül

Fűtőértékük miatt a hántolásból, aprításból, szűrésből stb. származó maradékanyagok, pl. kéreg, rostos iszap vagy egyéb, főként szerves maradékanyagok égetőkben vagy biomassza erőművekben történő elégetése energia-visszanyerés érdekében

Külső anyaghasznosítás

A cellulóz- és papírgyártásból származó megfelelő hulladékok anyaghasznosítása más iparágakban végezhető, pl. a következő módokon:

—	égetés kemencékben vagy nyersanyagba keverés cement-, kerámia- vagy téglagyártásban (beleértve az energia-visszanyerést),

—	papíriszap komposztálása vagy a megfelelő hulladékrészek trágyaként történő kihordása a mezőgazdaságban;

—	szervetlen hulladékrészek (homok, kő, szemcsék, hamu, mész) felhasználása építéshez, például útburkoláshoz, utakhoz, burkolórétegekhez stb.

A hulladékrészek telephelyen kívüli hasznosításra való alkalmasságát a hulladék összetétele (pl. szervetlen/ásványi tartalom) és annak bizonyítása határozza meg, hogy az előrelátható újrafeldolgozási eljárás nem okoz környezeti vagy egészségügyi kárt.

Hulladékrész előkezelése ártalmatlanítás előtt

A hulladék ártalmatlanítás előtti előkezelése olyan intézkedésekből (szikkasztás, szárítás stb.) áll, amelyek csökkentik a súlyt és térfogatot szállítás vagy ártalmatlanítás céljából

(1) Különleges esetekben szükség lehet eltérő mintavételi eljárás (pl. merítéses mintavétel) alkalmazására

(2) Gazdasági és környezetvédelmi okok miatt a KOI értéket egyre gyakrabban helyettesítik a TOC értékkel. Amennyiben a TOC mérése már folyamatban van kulcsfontosságú folyamatparaméterként, nincs szükség a KOI mérésére; ugyanakkor az adott kibocsátási forrás és szennyvízkezelő fázis esetében meg kell állapítani a két paraméter közötti összefüggést.

(3) Gyors vizsgálati módszerek használhatók. A gyors vizsgálatok eredményeit rendszeresen (pl. havonta) kell ellenőrizni az EN-szabványok szerint, vagy ha nem áll rendelkezésre EN-szabvány, akkor olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok szerint, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

(4) A heti hét napnál rövidebb ideig működő gyárak esetében a KOI és TSS ellenőrzési gyakoriságát korlátozni lehet a gyártási napokra, illetve a mintavételi időszakot 48 vagy 72 órára lehet kiterjeszteni.

(5) Akkor alkalmazható, ha EDTA vagy DTPA (kelátképző anyagok) használatosak a technológiában.

(6) Nem vonatkozik azokra az üzemekre, amelyek bizonyítják, hogy nem képződik, illetve kémiai adalékanyagok vagy nyersanyagok révén nem kerül be AOX.

(7) Nem alkalmazható azokban az üzemekben, ahol az elsődleges kezelés után a szennyvíz biológiai terhelése nagyon alacsony, tehát egyes, különleges papírokat gyártó üzemekben.

(8) A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulóz gyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(9) A kompakt biológiai szennyvízkezelő telepek esetében kissé magasabbak lehetnek a kibocsátási szintek.

(10) A tartomány felső értéke a magasabb foszforszintű régiókból származó eukaliptuszt (pl. ibériai eukaliptuszt) használó gyárakra vonatkozik.

(11) A klórtartalmú fehérítő vegyszereket használó gyárakra vonatkozik.

(12) A nagy szilárdságú, merevségű és nagy tisztaságú cellulózt (pl. folyadék csomagolására alkalmas kartont és LWC-t) előállító gyárak esetében max. 0,25 kg/ADt aox kibocsátási szint előfordulhat.

(13) A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulózgyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(14) A kompakt biológiai szennyvízkezelő telepek esetében kissé magasabbak lehetnek a kibocsátási szintek.

(15) A mészégető kemence SOx kibocsátási szintjei jelentősen megemelkednek, amikor erős, nem kondenzálódó gázokat (NCG) táplálnak a kemencébe, és nem használnak lúgos mosót.

(16) Gyengén szagos gázok kezelésére alkalmazható.

(17) Erősen szagos gázok kezelésére alkalmazható.

(18) A feketelúg DS tartalmának növelése alacsonyabb SO2-kibocsátásokat és magasabb NOx-kibocsátásokat eredményez. Ennek megfelelően az alacsony SO2 kibocsátási szintű regeneráló kazán az NOx tartomány felső határán lehet, és ez fordítva is igaz.

(19) A BAT-AEL értékek nem terjednek ki azokra az időszakokra, amelyek alatt a regeneráló kazán a normál DS tartalomnál sokkal alacsonyabb DS tartalommal üzemel a feketelúg sűrítő berendezés leállítása vagy karbantartása miatt.

(20) Ha a regeneráló kazánnak DS > 83 % tartalmú feketelúgot kell égetnie, akkor az SO2 és gáznemű S kibocsátási szinteket esetenkénti alapon kell átvizsgálni.

(21) A tartomány szagos erős gázok égetése nélkül érvényes.

DS = a feketelúg száraz szilárdanyag tartalma.

(22) A feketelúg DS tartalmának növelése alacsonyabb SO2-kibocsátásokat és magasabb NOx-kibocsátásokat eredményez. Ennek megfelelően az alacsony SO2 kibocsátási szintű regeneráló kazán az NOx tartomány felső határán lehet, és ez fordítva is igaz.

(23) A regeneráló kazán tényleges NOx kibocsátási szintje a feketelúg DS tartalmától és nitrogéntartalmától, valamint az elégetett NCG és egyéb nitrogéntartalmú áramlatok (pl. oldótartály-lefúvató gáz, a kondenzátumból kiválasztott metanol, bioiszap) mennyiségétől és kombinációjától függ. Minél nagyobb a DS tartalom, a nitrogéntartalom a feketelúgban, illetve az elégetett NCG és egyéb nitrogéntartalmú áramlatok mennyisége, annál közelebb lesznek a kibocsátások a BAT-AEL tartomány felső határához.

(24) Ha a regeneráló kazánnak DS > 83 % tartalmú feketelúgot kell égetnie, akkor az NOx kibocsátási szinteket esetenkénti alapon kell átvizsgálni.

DS = a feketelúg száraz szilárdanyag tartalma.

(25) Az üzemi élettartamának vége felé közeledő ESP-vel ellátott meglévő regeneráló kazán esetében a kibocsátási szintek idővel 50 mg/Nm3 szintig emelkedhetnek (ami 0,4 kg/ADt értéknek felel meg).

(26) „erős gázok” közé tartozik a metanol és a terpentin

(27) Az erős gázokat (köztük metanolt és terpentint) égető mészégető kemencék esetében az AEL értéktartomány felső határa elérheti a 40 mg/Nm3 értéket.

(28) Növényi anyagokból származó folyékony tüzelőanyagok (pl. terpentin, metanol, tallolaj) használatakor, beleértve a pépesítő eljárás melléktermékeiként kapott tüzelőanyagokat, a kibocsátási szintek elérhetik a 350 mg/Nm3 értéket (ami 0,35 kg NOx/ADt értéknek felel meg).

(29) Növényi anyagokból származó gáznemű tüzelőanyagok (pl. nem kondenzálódó gázok) használatakor, beleértve a pépesítő eljárás melléktermékeiként kapott tüzelőanyagokat, a kibocsátási szintek elérhetik a 450 mg/Nm3 értéket (ami 0,45 kg NOx/ADt értéknek felel meg).

(30) Az üzemi élettartamának vége felé közeledő ESP-vel ellátott meglévő mészégető kemence esetében a kibocsátási szintek idővel 50 mg/Nm3 szintig emelkedhetnek (ami 0,05 kg/ADt értéknek felel meg).

(31) Ez a BAT-AEL érték a 100–200 Nm3/ADt tartományba tartozó gázáramláson alapul.

(32) Amennyiben a meglévő üzemekben a szakaszos égetésre történő átváltás nem megvalósítható, akár 1 000 mg/Nm3 kibocsátási szintek fordulhatnak elő (ami 0,2 kg/ADt értéknek felel meg).

(33) A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulózgyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(34) A BAT-AEL értékek nem vonatkoznak a természetes zsírálló cellulóz gyárakra.)

(35) A KOI és összes foszfor BAT-AEL értékei nem vonatkoznak az eukaliptusz alapú kereskedelmi cellulózra.

(36) A kereskedelmi szulfitcellulóz-gyárak finom ClO2 fehérítő fázist alkalmazhatnak a termékkövetelmények teljesítése érdekében, ami AOX kibocsátásokat eredményez.

(37) Nem vonatkozik a TCF gyárakra

(38) A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulózgyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(39) A technológiai-függő nagyobb kibocsátások miatt az összes nitrogén BAT-AEL értéke nem vonatkozik az ammónium-alapú NSSC pépesítésre.

(40) Az ammónium-alapú üzemek esetében magasabb NOx kibocsátási szintek fordulhatnak elő: napi átlagban akár 580 mg/Nm3, éves átlagban pedig akár 450 mg/Nm3.

(41) Magasabb szintű porkibocsátás, akár 30 mg/Nm3 fordulhat elő a nyersanyagok között 25 %-nál több (káliumban gazdag) keményfát használó gyárakban üzemelő regeneráló kazánok esetében.

(42) A porra vonatkozó BAT-AEL érték nem érvényes az ammónium-alapú gyárak esetében.

(43) A technológia-függő nagyobb kibocsátások miatt az SO2 BAT-AEL értéke nem vonatkozik a tartósan 'savas' körülmények alatt üzemeltetett, tehát a szulfit-regeneráló eljárás részeként szulfit-folyadékot nedves mosóhoz való mosóanyagként használó regeneráló kazánokra.

(44) A meglévő többfázisú Venturi mosók esetében magasabb, napi átlagértékként akár 400 mg/Nm3, illetve éves átlagként akár 350 mg/Nm3 kibocsátások fordulhatnak elő.

(45) Nem érvényes a „savas üzem” alatt, tehát olyan időszakokban, amikor a mosókban megelőző öblítés és a kérgesedés eltávolítása történik. Ilyen időszakokban egy mosó tisztításakor a kibocsátások elérhetik a 300–500 mg SO2/Nm3 értéket (5 % O2 esetében), illetve a végső mosó tisztításakor az 1 200 mg SO2/Nm3 értéket (félóránkénti átlagértékek 5 % O2 esetében).

(46) Magas szinten fehérített mechanikai cellulóz esetében (70–100 % rost a végleges papírban) akár 8 kg/t kibocsátási szintek is előfordulhatnak.

(47) Amennyiben a cellulóz minőségi követelményei (pl. magas szintű fehérség) miatt nem használhatók biológiailag lebomló vagy eltávolítható kelátképző anyagok, az összes nitrogén kibocsátás ennél a BAT-AEL értéknél nagyobb lehet, és esetenkénti alapon kell felmérni.

(48) Amennyiben a cellulóz minőségi követelményei (pl. magas szintű fehérség) miatt nem használhatók biológiailag lebomló vagy eltávolítható kelátképző anyagok, az összes nitrogén kibocsátás ennél a BAT-AEL értéknél nagyobb lehet, és esetenkénti alapon kell felmérni.

(49) A teljesen zárt vízrendszerrel rendelkező gyárak esetében nincs KOI kibocsátás.

(50) A meglévő üzemek esetében akár 0,45 kg/t érték is előfordulhat az újrahasznosítandó papír minőségének folyamatos romlása és a szennyvízkezelő telep folyamatos bővítésének nehézsége miatt.

(51) Az 5 és 10 m3/t közötti szennyvízáramlású gyárak esetében a tartomány felső értéke 0,008 kg/t

(52) Grafikai célra szánt papírt gyártó üzemek esetében a tartomány felső határa azokra a papírgyárakra vonatkozik, amelyek a bevonó eljáráshoz keményítőt használnak.

(53) Speciális jellemzőkkel rendelkező, például a minőséget nagy számban változtató gyárak (pl. naponta ≥ 5 éves átlagban) vagy nagyon kis fajsúlyú különleges papírokat gyártó gyárak (≤ 30 g/m2 éves átlagban) esetében a kibocsátások meghaladhatják a tartomány felső határát.

(54) A BAT-AEL értéktartomány felső határa olyan erősen aprított papírt gyártó gyárakra vonatkozik, amely intenzív finomítást igényel, illetve a papírfajtákat gyakran változtató gyárakra (pl. ≥ 1–2 változás naponta éves átlagban).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 284

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. szeptember 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1025/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 25.) a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadása céljából adott felhatalmazás és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló 38/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló 1528/2007/EK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról	1
	*	A Bizottság 1026/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 25.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló 527/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a több országnak a tárgyalásaikat már lezárt régiók és államok listájáról való törlése tekintetében módosított 1528/2007/EK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról	3
	*	A Bizottság 1027/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 25.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló 527/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a több országnak a tárgyalásaikat már lezárt régiók és államok listájáról való törlése tekintetében módosított 1528/2007/EK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról	5
	*	A Bizottság 1028/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 26.) az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 1207/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	7
	*	A Bizottság 1029/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 26.) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló 73/2010/EU rendelet módosításáról ( 1 )	9
	*	A Bizottság 1030/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 29.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításához alkalmazott mutatóértékek nyilvánosságra hozatalának egységes formátumára és időpontjára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok rögzítéséről ( 1 )	14
	*	A Bizottság 1031/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. szeptember 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról	22
		A Bizottság 1032/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	40
		A Bizottság 1033/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 29.) a cukorágazatban a melaszra 2014. október 1-jétől alkalmazandó reprezentatív árak és kiegészítő importvámok megállapításáról	42
		HATÁROZATOK
		2014/680/EU, Euratom
	*	A tagállamok kormányai képviselőinek határozata (2014. szeptember 24.) a Bíróság bíráinak kinevezéséről	45
		2014/681/EU, Euratom
	*	A tagállamok kormányai képviselőinek határozata (2014. szeptember 24.) a Bíróság egy bírájának kinevezéséről	46
		2014/682/EU
	*	A Tanács határozata (2014. szeptember 25.) a Régiók Bizottsága egy bolgár póttagjának kinevezéséről	47
		2014/683/EU
	*	A Tanács határozata (2014. szeptember 25.) a Régiók Bizottsága egy egyesült királysági tagjának kinevezéséről	48
		2014/684/EU
	*	A Tanács határozata (2014. szeptember 25.) a Régiók Bizottsága kilenc görög tagjának és tizenkét görög póttagjának kinevezéséről	49
	*	A Tanács 2014/685/KKBP határozata (2014. szeptember 29.) az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról	51
		2014/686/EU
	*	A Bizottság határozata (2014. július 3.) a Belgium által végrehajtott SA.33927 (12/C) (korábbi 11/NN) számú állami támogatásról A pénzügyi szövetkezetekben tagsággal rendelkező természetes személyek részjegyeit védő garanciarendszer (az értesítés a C(2014) 1021. számú dokumentummal történt) ( 1 )	53
		2014/687/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. szeptember 26.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cellulóz, a papír és a karton gyártása tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2014) 6750. számú dokumentummal történt) ( 1 )	76

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	67,6
	TR	85,0
	XS	74,9
	ZZ	75,8
0707 00 05	MK	29,8
	TR	100,6
	ZZ	65,2
0709 93 10	TR	110,7
0709 93 10	ZZ	110,7
0805 50 10	AR	139,2
	CL	139,2
	IL	107,6
	TR	120,7
	UY	112,1
	ZA	171,0
	ZZ	131,6
0806 10 10	BR	167,9
	MK	103,8
	TR	119,6
	ZZ	130,4
0808 10 80	BA	41,5
	BR	56,4
	CL	101,5
	NZ	110,2
	US	135,4
	ZA	97,0
	ZZ	90,3
0808 30 90	CN	104,2
	TR	115,8
	ZZ	110,0
0809 40 05	MK	13,1
0809 40 05	ZZ	13,1

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó, a 951/2006/EK rendelet 40. cikkében említett felfüggesztés miatt alkalmazandó importvám (1)
1703 10 00 (2)	13,48	—	0
1703 90 00 (2)	15,93	—	0