NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

22.8.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 250/1

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html.

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 19. számú előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek első ködlámpáinak jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 04. módosítássorozat 6. kiegészítése – Hatálybalépés dátuma: 2014. október 9.

TARTALOM

Bevezetés

Alkalmazási kör

Fogalommeghatározások

Jóváhagyási kérelem

Jelölések

Jóváhagyás

Általános előírások

Megvilágítás

Szín

A zavaró tényezők (vakítás) meghatározása

Első ködlámpa típusának módosításai és a jóváhagyás kiterjesztése

10.

Gyártásmegfelelőség

11.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

12.

A gyártás végleges leállítása

13.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

14.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

Értesítés

A tűrésre vonatkozó követelmények a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásnál

Példák B. osztályú és F3. osztályú első ködlámpák jóváhagyási jeleinek elrendezésére

A mérőernyő geometriája és a mérőrács

Működésben levő első ködlámpák fénytani jellemzőinek stabilitására vonatkozó mérések (teljes első ködlámpákon végzett vizsgálatok)

A műanyag lencsével rendelkező lámpákra vonatkozó követelmények – lencsék, anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó minimális követelmények

A hatósági mintavételre vonatkozó minimális követelmények

F3. osztályú első ködlámpák világos-sötét határvonalának meghatározása és élessége, beállítás e határvonal segítségével

10.

A fénytani jellemzők stabilitására vonatkozó vizsgálatok alatti üzemidőszakok áttekintése

11.

Vonatkoztatási középpont

12.

Követelmények LED-modul(ok) vagy fénygenerátorok használata esetén

BEVEZETÉS

Ez az előírás (1) az üveg- vagy műanyag lencséket tartalmazó első ködlámpákra vonatkozik. Két külön osztályból áll.

A kezdetek óta a B. osztályba tartozó eredeti első ködlámpára vonatkozó előírásokat már úgy korszerűsítették, hogy tartalmazzák a szögkoordináta-rendszert is, módosítva a vonatkozó fénytani táblázat értékeit. Ezen osztály esetében kizárólag a 37. sz. előírásban meghatározott fényforrások engedélyezettek.

Az F3. osztály a fénytani jellemzőket hivatott javítani. Ebben az osztályban megnőtt a nyalábszélesség és a H–H egyenes alatti minimális fényerősség (6.4.3. szakasz), ugyanakkor bevezetésre került a jármű előtti térben érzékelhető maximális fényerősség szabályozása. A láthatóság fokozása céljából a H–H egyenes felett csökkent a fátyolszerű fény erőssége. Mindemellett ez az osztály olyan adaptív fénynyalábmintákat is biztosíthat, amelyek esetében a teljesítmény a látási viszonyok függvényében változik.

Az F3. osztály bevezetése az előírások olyan módon történő módosítását vonja maga után, hogy azok a fényszórókra vonatkozó előírásokhoz legyenek hasonlók az alábbiak szerint:

a)	a fénytani értékek fényerősségként vannak meghatározva a szögkoordináta-rendszer alapján;

b)	a fényforrások a 37. sz. előírásban (Izzószálas fényforrások) és a 99. sz. előírásban (Gázkisüléses fényforrások) foglaltak alapján választhatók ki. Világítódióda-modulok (LED-modulok) és elosztott világítási rendszerek is használhatók.

A határra és a gradiensre vonatkozó meghatározások.

A fénytani követelmények aszimmetrikus fényeloszlás alkalmazását is engedélyezik.

ALKALMAZÁSI KÖR

Az előírás az L3, az L4, az L5, az L7, az M, az N és a T kategóriájú járművek (2) első ködlámpáira vonatkozik.

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

1.1.	A 48. sz. előírásban, valamint annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozataiban szereplő fogalommeghatározások ezen előírásra is érvényesek.

1.2.	„lencse”: az első ködlámpa (-egység) azon legkülső alkatrésze, amely az átvilágított felületen átengedi a fényt;

1.3.	„bevonat”: olyan termék vagy termékek, amelye(ke)t egy vagy több rétegben a lencse külső felületére visznek fel;

1.4.

„különböző típusú első ködlámpák”: olyan első ködlámpák, amelyek az alábbi lényeges jellemzőik tekintetében eltérnek egymástól:

1.4.1.

a márkanév vagy védjegy;

1.4.2.

bizonyos fénytani tulajdonságok alapján különböző osztály (B. vagy F3.);

1.4.3.

az optikai rendszer jellemzői (alapvető optikai kialakítás, fényforrás típusa/kategóriája, LED-modul, DLS stb.);

1.4.4.

olyan alkatrészek megléte, amelyek üzemelés közben fényvisszaveréssel, fénytöréssel, fényelnyeléssel és/vagy fényátalakítással képesek módosítani az optikai hatásokat, és adott esetben a fényerő-szabályozó megléte;

1.4.5.

a használt izzólámpa (-lámpák) kategóriája a 37. sz. előírásban és a 99. sz. előírásban szereplő felsorolás szerint, és/vagy a LED-modul, illetve fénygenerátor egyedi azonosító kódja(i) (adott esetben);

1.4.6.

a jármű bal oldalára felszerelendő berendezés és az ennek megfelelő, a jármű jobb oldalára felszerelendő berendezés azonban azonos típusúnak tekintendő.

1.5.	„a berendezés által kibocsátott fény színe” A 48. sz. előírásban, valamint annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozataiban szereplő, a kibocsátott fény színére vonatkozó fogalommeghatározások ezen előírásra is érvényesek.

1.6.	Az ezen előírásban a szabványos (etalon-) fényforrásokra, valamint a 37. sz. és a 99. sz. előírásra vonatkozó hivatkozások a 37. sz. és a 99. sz. előírásra, valamint ezeknek a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozataira vonatkoznak.

2. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.

A jóváhagyási kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosa vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

2.2.

Az első ködlámpák minden egyes típusára vonatkozó kérelemmel együtt be kell nyújtani a következőket:

2.2.1.

megfelelő részletességű, az első ködlámpa típusának azonosítását lehetővé tevő rajzok három példányban, amelyek bemutatják az első ködlámpát elölnézetben, adott esetben az optikai alkotóelemek lényeges részleteivel együtt, valamint az első ködlámpa keresztmetszetét; a rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási jel számára fenntartott helyet;

2.2.1.1.

ha az első ködlámpa állítható fényvisszaverővel van felszerelve, meg kell jelölni az első ködlámpa talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított szerelési helyzetét (helyzeteit), amennyiben az első ködlámpát csak abban (azokban) a helyzetben (helyzetekben) használják;

2.2.2.

a lencsék anyagául szolgáló műanyag vizsgálatához:

2.2.2.1.

tizenhárom lencse;

2.2.2.1.1.

a lencsék közül hatot olyan, legalább 60 × 80 mm méretű anyagmintával lehet helyettesíteni, amelynek sík vagy domború külső felülete van, és a közepén legalább 15 × 15 mm méretű, alapvetően sík (legalább 300 mm görbületi sugarú) felülettel rendelkezik;

2.2.2.1.2.

e lencsék, illetve anyagminták mindegyikét a sorozatgyártásban alkalmazott eljárással kell elkészíteni;

2.2.2.1.3.

egy fényvisszaverő, amelyre a lencsék a gyártó utasításai szerint felszerelhetők.

2.2.3.

A lencsék és – ha vannak – a bevonatok anyagaihoz mellékelni kell az ezen anyagok és bevonatok jellemzőiről készült vizsgálati jegyzőkönyvet, amennyiben ezeket már megvizsgálták.

2.3.

B. osztályú első ködlámpák esetében:

2.3.1.

rövid műszaki leírás, amelyben fel van tüntetve a felhasznált izzólámpának a 37. sz. előírás és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozataiban foglalt kategóriája, még akkor is, ha az izzólámpa nem cserélhető;

2.3.2.

két minta valamennyi elsőködlámpa-típusból, melyek közül az egyik a jármű bal oldalára felszerelendő lámpa egy mintája, a másik pedig a jármű jobb oldalára felszerelendő lámpa egy mintája;

2.4.

F3. osztályú első ködlámpák esetében:

2.4.1.

rövid műszaki leírás, amelyben fel van tüntetve a felhasznált fényforrás(ok)nak a 37. sz. előírásban vagy a 99. sz. előírásban és azoknak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozataiban foglalt kategóriája, még akkor is, ha a fényforrás nem cserélhető;

2.4.2.

LED-modul(ok) vagy fénygenerátor esetében meg kell adni a modul egyedi azonosító kódját. A rajznak kellően részletesnek kell lennie ennek beazonosításához, valamint az egyedi azonosító kódnak és a kérelmező védjegyének szánt hely pontos meghatározásához;

2.4.3.

meg kell határozni a vezérlőelőtét(ek) és/vagy adott esetben a fényforrás-vezérlőegység gyártmányát és típusait:

2.4.3.1.

alkalmazkodó első ködlámpa esetében a fényerő-szabályozó rövid ismertetése;

2.4.3.2.

a berendezés részét nem képező fényforrás-vezérlőegység használata esetén a feszültségadat(ok) és a tűrések vagy az adott fényforrás-vezérlőegység csatlakozóinál érvényes teljes feszültségtartomány;

2.4.4.

amennyiben az első ködlámpa LED-modullal (-modulokkal) vagy elosztott világítási rendszerrel van felszerelve, rövid műszaki leírást kell csatolni. Ennek tartalmaznia kell a fényforrás gyártója által hozzárendelt alkatrészszámot, egy méretezett rajzot, valamint az alapvető elektromos és fénytani értékeket, annak feltüntetését, hogy a fényforrás megfelel-e ezen előírás 12. mellékletének 4.6. szakaszában foglalt, UV-sugárzásra vonatkozó előírásoknak, egy hivatalos vizsgálati jelentést, amely ennek az előírásnak az 5.8. szakaszához kapcsolódik és az objektív fényáramot;

2.4.5.

elosztott világítási rendszer használata esetén annak meghatározása, hogy e rendszer mely része(i) fogja (fogják) biztosítani az első ködlámpa fénynyalábját. Emellett csatolni kell egy rövid műszaki leírást a fényvezető(k) és a kapcsolódó optikai alkotóelemek felsorolásával és a fénygenerátor(ok) – beazonosításához elegendő információt tartalmazó – ismertetésével. Ennek tartalmaznia kell a fénygenerátor gyártója által hozzárendelt alkatrészszámot, egy méretezett rajzot, valamint az alapvető elektromos és fénytani értékeket, továbbá az 5.8. szakaszhoz kapcsolódó hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvet;

2.4.6.

gázkisüléses fényforrás használata esetén:

2.4.6.1.

és amennyiben a vezérlőelőtét nincs beleépítve a fényforrásba, egy olyan vezérlőelőtét, amely teljes mértékben vagy részben beépíthető az első ködlámpába;

2.4.6.2.

a 99. sz. előírás szerint nem jóváhagyott, nem cserélhető gázkisüléses fényforrást alkalmazó elosztott világítási rendszer jóváhagyásához a rendszer két mintapéldányát, amely tartalmazza a fénygenerátort és adott esetben mindegyik alkalmazandó típusból egy vezérlőelőtétet;

2.4.7.

LED-modul(ok) vagy elosztott világítási rendszer esetében és akkor, ha nem történtek intézkedések avégett, hogy az érintett első ködlámpa vagy elosztott világítási rendszer műanyagból készült alkotórészeit megvédjék a (gázkisüléses) fényforrások UV-sugárzásától pl. UV-gátló üvegszűrőkkel:

egy-egy minta valamennyi vonatkozó anyagból. Ennek a vizsgált első ködlámpához vagy elosztott világítási rendszerhez hasonló geometriával kell rendelkeznie. Valamennyi anyagminta megjelenésének és – amennyiben van ilyen – felületkezelésének ugyanolyannak kell lennie, mint ahogyan a jóváhagyásra benyújtott első ködlámpában előfordulnak;

2.4.8.

korábban már vizsgált, műanyag lencséket és/vagy műanyagból készült belső optikai részeket tartalmazó első ködlámpának a 2.4.8. szakasz és/vagy az 5.8. szakasz szerinti jóváhagyása esetén:

a lencsék és adott esetben a bevonatok, illetve optikai belső részek anyagaihoz csatolni kell az UV-sugárzás kapcsán elvégzett anyagvizsgálatok vizsgálati jelentését (jelentéseit);

2.4.9.

2.4.10.

adott esetben egy fényforrás-vezérlőegység;

2.4.11.

adott esetben egy fényerő-szabályozó vagy ugyanolyan jeleket adó generátor.

2.5.

Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy meghozták-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

3. JELÖLÉSEK

3.1.

A jóváhagyásra benyújtott, adott típusú első ködlámpa vagy elosztott világítási rendszer mintáin egyértelműen, olvashatóan és eltávolíthatatlanul szerepelnie kell a következőknek:

a)	a kérelmező márkaneve vagy védjegye;

b)	az első ködlámpa osztályának jelölése; valamint F3. osztályú első ködlámpák esetében:

c)	a LED-modul vagy fénygenerátor egyedi azonosító kódja, ha van.

3.2.

A lencsén és a fényszórótesten (3) megfelelő méretű helyet kell hagyni a 3. szakasz szerinti jóváhagyási jel és a további jelzések számára; ezeket a helyeket fel kell tüntetni a 2.2.1. szakaszban említett rajzokon.

3.3.

A jóváhagyási jelet a fényt kibocsátó berendezés áttetsző részétől elkülöníthetetlen belső vagy külső (áttetsző vagy nem áttetsző) részén kell elhelyezni. A fényvezetőbe beépített külső lencsével ellátott elosztott világítási rendszer esetében ez a kikötés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a jóváhagyási jelet legalább a fénygenerátoron és a fényvezetőn vagy annak védőburkolatán helyezik el. A jelölésnek mindig látszódnia kell, akkor is, ha a berendezés fel van szerelve a járműre, vagy ha egy mozgatható rész, pl. a motorháztető vagy a csomagtartó fedele vagy egy ajtó, nyitva van.

3.4.

F3. osztályú első ködlámpák esetében:

3.4.1.

Elosztott világítási rendszer esetében a fénygenerátor(ok)on fel kell tüntetni a névleges feszültséget és a teljesítményfelvételt, és ha az elektronikus vezérlőegység nem a berendezés szerves része, a fénygenerátor(ok)on szerepelnie kell még a gyártó márkanevének vagy védjegyének és az alkatrész számának.

3.4.2.

A LED-modulos lámpák esetében a lámpán fel kell tüntetni a névleges feszültség és névleges teljesítményfelvétel értékét, továbbá a fényforrás modul egyedi azonosító kódját.

3.5.

A lámpa jóváhagyási kérelmével együtt benyújtott LED-modul(ok)on szerepelniük kell a következőknek:

3.5.1.

a kérelmező márkaneve vagy védjegye; ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie;

3.5.2.

a modul egyedi azonosító kódja; ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

Az egyedi azonosító kód a „MODULE” szót rövidítő „MD” betűcsoporttal kezdődik, amelyet a 4.2.1. szakaszban előírtakkal ellentétben nem körbe írt jóváhagyási szám követi; ezt az egyedi azonosító kódot fel kell tüntetni a 2.2.1. szakaszban említett rajzokon, és több nem azonos LED-modul használata esetén még további jelzések vagy karakterek is követik a kódot. A jóváhagyási jelnek nem kell feltétlenül azonosnak lennie az azon a lámpán szereplővel, amelyben a modult használják, de mindkét jelzésnek ugyanattól a kérelmezőtől kell származnia.

3.6.

A LED-modul részét nem képező fényforrás-vezérlőegység használata esetén a berendezést annak egyedi azonosító kódjával (kódjaival), a névleges feszültség és a teljesítményfelvétel adataival kell megjelölni.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1. Általános rendelkezések

4.1.1.

Amennyiben a 2. szakasznak megfelelően az első ködlámpa típusára vonatkozóan benyújtott összes mintadarab teljesíti az előírás követelményeit, a jóváhagyást meg kell adni.

4.1.2.

Amennyiben a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák egynél több előírás követelményeinek is megfelelnek, elegendő a fényszórót egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni, feltéve, hogy minden egyes csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpa megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek.

4.1.3.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez 04). Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot az ezen előírás hatálya alá tartozó másik elsőködlámpa-típushoz, kivéve, ha a jóváhagyást egy olyan berendezésre terjesztik ki, amely csupán a kibocsátott fény színében különbözik az alapberendezéstől.

4.1.4.

Egy elsőködlámpa-típus ezen előírás szerinti jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve gyártásának végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, az ezen előírás 2.2. szakasza szerinti jelzésekkel együtt.

4.1.5.

A 3.1. szakaszban előírt jelölés mellett a 4.2. és a 4.3. szakaszban ismertetett jóváhagyási jelet is el kell helyezni a 3.2. szakaszban említett megadott helyeken, valamennyi olyan ködlámpán, amely megfelel az ezen előírás alapján jóváhagyott valamely típusnak.

4.2. A jóváhagyási jel felépítése

A jóváhagyási jelnek a következőkből kell állnia:

4.2.1.

nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll:

4.2.1.1.

egy kör, benne az „E” betű, és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (4) és

4.2.1.2.

a 4.1.3. szakaszban meghatározott jóváhagyási szám;

4.2.2.

a következő kiegészítő jel (vagy jelek):

4.2.2.1.

az ezen előírás követelményeit kielégítő első ködlámpákon:

a)	a B. osztály esetében: a „B” betű;

b)	az F3. osztály esetében: az „F3” jelzés;

4.2.2.2.

műanyag lencsés első ködlámpákon a 4.2.2.1. szakasz szerint előírt jelzések mellett a „PL” betűk;

4.2.2.3.

a jóváhagyási űrlapokon és a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek országaiba küldött értesítéseken minden esetben meg kell adni a vizsgálat során alkalmazandó üzemmódot az 5. melléklet 1.1.1. szakasza szerint, és a megengedett feszültsége(ke)t az 5. melléklet 1.1.2. szakasza szerint.

A megfelelő esetekben a berendezést a következő jelölésekkel kell ellátni:

4.2.2.3.1.

az előírás követelményeinek megfelelő egységeken, amelyeket úgy terveztek, hogy az egyik funkció izzószála(i) nem lehet(nek) egyidejűleg bekapcsolva egy másik vele egybeépíthető világítási funkció izzószálával, egy ferde vonalat (/) kell elhelyezni a jóváhagyási jelben az ilyen funkció jelzése mögött;

4.2.2.3.2.

akkor azonban, ha csak az első ködlámpát és a tompított fényű lámpát nem lehet egyidejűleg bekapcsolni, a ferde vonalat a ködlámpa jele mögött kell elhelyezni, vagy külön, vagy a jelkombináció végén;

4.2.2.3.3.

azokon az egységeken, amelyek csak 6 V vagy 12 V feszültséggel megtáplálva felelnek meg ezen előírás 5. melléklete követelményeinek, egy ferde kereszttel (x) áthúzott 24-es számot tartalmazó szimbólumot kell elhelyezni az izzólámpa foglalata közelében;

4.2.2.4.

a tompított fényszóró és az első ködlámpa egymásba építése akkor lehetséges, ha megfelel a 48. sz. előírásnak;

4.2.2.5.

az olyan F3. osztályú, aszimmetrikus fényeloszlású első ködlámpákat, amelyeket nem szabad válogatás nélkül a jármű valamely oldalán felszerelni, a jármű külső oldala felé mutató nyíllal kell ellátni;

4.2.2.6.

a jóváhagyási szám két számjegye (jelenleg 04), amely a jóváhagyás időpontjában az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozatot jelöli, a fenti kiegészítő jelek közelében helyezhető el;

4.2.2.7.

a 4.2.1. és 4.2.2. szakaszban említett jeleknek és jelzéseknek akkor is egyértelműen olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük, ha az első ködlámpa fel van szerelve a járműre.

4.3. A jóváhagyási jel elrendezése

4.3.1. Független lámpák

Ezen előírás 3. mellékletében láthatók példák a jóváhagyási jel és a fent említett további jelzések elrendezésére.

4.3.2. Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

4.3.2.1.

Amennyiben a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák több előírás rendelkezéseinek is megfelelnek, elég egyetlen nemzetközi jóváhagyási jelet alkalmazni: ez egy körből áll, benne egy „E” betű és a jóváhagyást megadó ország egyedi azonosító száma, a kört a jóváhagyási szám követi. A jóváhagyási jel a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákon bárhol elhelyezhető, az alábbi feltételekkel:

4.3.2.1.1.

az a beépítés után is jól látható;

4.3.2.1.2.

a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák egyik fényáteresztő alkatrésze sem távolítható el a jóváhagyási jel egyidejű eltávolítása nélkül;

4.3.2.2.

az egyes lámpákra vonatkozó, a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló egyes előírásoknak megfelelő azonosító jelet, a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat számát és szükség esetén az előírt nyilat fel kell tüntetni:

4.3.2.2.1.

vagy a megfelelő fénykibocsátó felületen;

4.3.2.2.2.

vagy oly módon csoportosítva, hogy a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike egyértelműen azonosítható legyen;

4.3.2.3.

a jóváhagyási jel összetevőinek mérete nem lehet kisebb, mint a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló előírás által a legkisebb jelre kötelezően előírt minimális méret;

4.3.2.4.

mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az ezen előírás hatálya alá tartozó másik csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpatípushoz;

4.3.2.5.

ezen előírás 3. mellékletének 3. ábráján látható példák a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó jóváhagyási jelek és a fent említett kiegészítő jelzések elrendezésére.

4.3.3. Az olyan lámpákra, amelyek lencséje különféle típusú első ködlámpákhoz használható, és amelyek más lámpákkal összeépíthetők vagy csoportosíthatók, a 4.3.2. szakasz előírásai alkalmazandók.

4.3.3.1. Továbbá, ha ugyanazt a lencsét használják különféle típusú lámpákhoz, akkor a lencse ellátható a különböző típusú első ködlámpákra vagy lámpaegységekre vonatkozó különböző jóváhagyási jelekkel, amennyiben az első ködlámpa testén, még ha az nem is választható el a lencsétől, szintén rendelkezésre áll a 3.2. szakaszban előírt hely, és azon feltüntetik a tényleges funkcióknak megfelelő jóváhagyási jeleket.

Amennyiben ugyanazt a lámpatestet különböző típusú első ködlámpák alkotják, a lámpatesten különböző jóváhagyási jelek helyezhetők el.

4.3.3.2. Ezen előírás 3. mellékletének 4. ábráján láthatók példák a fenti esethez kapcsolódó jóváhagyási jelek elrendezésére.

5. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

5.1. A 2.2. szakaszban foglaltaknak megfelelően benyújtott valamennyi elsőködlámpa-mintának meg kell felelnie az ezen előírás 6. és 7. szakaszában foglalt követelményeknek.

5.2. Az első ködlámpákat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a szokásos használat mellett fellépő rezgések ellenére kielégítően ellássák feladatukat, és megőrizzék ezen előírás szerinti jellemzőiket. A lencse pontos helyzetét egyértelműen jelezni kell, a lencsét és a fényvisszaverő prizmát pedig úgy kell rögzíteni, hogy használat közben azok ne tudjanak elfordulni. Az e szakaszban ismertetett követelményeknek való megfelelést szemrevételezéssel és szükség szerint próbaszereléssel kell ellenőrizni.

5.2.1. Az első ködlámpákat fel kell szerelni egy olyan berendezéssel, amelynek segítségével a lámpákat be lehet állítani a járművön, hogy megfeleljenek a rájuk vonatkozó szabályoknak. Ilyen berendezést nem szükséges olyan egységekre felszerelni, amelyekben a fényvisszaverő és a lencse nem különíthető el, feltéve, hogy ezeket az egységeket csak olyan járműveken használják, amelyeken az első ködlámpákat egyéb módon lehet beállítani. Ha egy külön-külön saját fényforrással ellátott első ködlámpa és másik első lámpa összetett egységgé van egybeépítve, a beállító berendezésnek lehetővé kell tennie mindkét optikai rendszer külön-külön történő beállítását.

5.2.2. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az osztatlan fényvisszaverővel ellátott első lámpaszerelvényekre. Az ilyen típusú szerelvényekre a 6.3.4. szakasz vagy a 6.4.3. szakasz követelményei vonatkoznak értelemszerűen.

5.3. Az 5. melléklet követelményei szerint kiegészítő vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy a használat során a fénytani jellemzőkben ne következzen be túlzott változás.

5.4. Amennyiben az első ködlámpa lencséje műanyagból készül, a vizsgálatokat a 6. melléklet követelményeinek megfelelően kell végrehajtani.

5.5. Cserélhető fényforrások használata esetén:

a)	a fényforrás foglalatának meg kell felelnie a 60061 sz. IEC-kiadványban megadott jellemzőknek. A foglalathoz olyan adatlapot kell használni, amely a használt fényforrás-kategóriára érvényes;

b)	a fényforrást könnyen be kell tudni illeszteni az első ködlámpába;

c)	a berendezést úgy kell kialakítani, hogy a fényforrás(oka)t kizárólag a megfelelő helyzetben lehessen beszerelni.

5.6. B. osztályú első ködlámpa esetében a ködlámpát el kell látni egy, a 37. sz. előírás szerint jóváhagyott izzólámpával, még akkor is, ha az izzólámpa nem cserélhető. A 37. sz. előírás szerint jóváhagyott izzólámpák bármelyike használható, feltéve, hogy:

a)	az objektív fényáram nem haladja meg a 2 000 lument; és

b)	a 37. sz. előírás és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozatai nem korlátozzák annak használatát.

5.6.1. Ennek az izzólámpának akkor is eleget kell tennie az 5.6. szakaszban foglalt követelményeknek, ha nem cserélhető.

5.7. Az F3. osztály esetében a fényforrások – függetlenül attól, hogy cserélhetők-e vagy sem – a következők:

5.7.1.

egy vagy több, a következők szerint jóváhagyott fényforrás:

5.7.1.1.

a 37. sz. előírás és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozatai, feltéve, hogy nem korlátozzák a fényforrás(ok) használatát;

5.7.1.2.

vagy a 99. sz. előírás és annak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozatai, feltéve, hogy nem korlátozzák a fényforrás(ok) használatát;

5.7.2.

és/vagy egy vagy több LED-modul, mely esetben az ezen előírás 12. mellékletében foglalt követelmények alkalmazandók; a követelményeknek való megfelelést meg kell vizsgálni;

5.7.3.

és/vagy fénygenerátorok, mely esetben az ezen előírás 12. mellékletében foglalt követelmények alkalmazandók. A követelményeknek való megfelelést meg kell vizsgálni.

5.8. LED-modul vagy fénygenerátor esetében ellenőrizni kell, hogy:

5.8.1.

a LED-modul(ok), illetve fénygenerátor(ok) kialakítása olyan legyen, hogy az(oka)t kizárólag a megfelelő helyzetben lehessen beszerelni;

5.8.2.

nem azonos fényforrásmodulok (ha vannak) ugyanazon lámpaházban ne legyenek felcserélhetők;

5.8.3.

a LED-modul(ok), illetve a fénygenerátor(ok) illetéktelen beavatkozás ellen védett(ek) legyen(ek).

5.9. A 2 000 lument meghaladó objektív összfényáramú fényforrással (fényforrásokkal) rendelkező első ködlámpák esetében az 1. mellékletben található értesítés 10. szakaszában hivatkozni kell erre.

5.10. Amennyiben az első ködlámpa lencséje műanyagból készül, a vizsgálatokat a 6. melléklet követelményeinek megfelelően kell végrehajtani.

5.10.1. Az első ködlámpa belsejében elhelyezett és műanyagból készült fényáteresztő alkatrészek ultraibolya-sugárzással szembeni ellenálló képességét a 6. melléklet 2.7. szakaszának megfelelően kell vizsgálni.

5.10.2. Az 5.10.1. szakasz szerinti vizsgálatot nem szükséges elvégezni akkor, ha a 99. sz. előírásban vagy az ezen előírás 12. mellékletében meghatározott, kis UV-sugárzású fényforrást használnak, vagy ha megfelelő védelmet, pl. üvegszűrőt alkalmaztak az érintett alkatrészek védelmére.

5.11. Az első ködlámpa és annak vezérlőelőtét-rendszere vagy fényforrás-vezérlőegysége nem hozhat létre olyan sugárzott vagy a vezetékben továbbított zavarokat, amelyek a jármű egyéb elektromos/elektronikus rendszereinek hibás működéséhez vezetnek (5).

5.12. Engedélyezettek azok az első ködlámpák, amelyek kialakításuknál fogva a kibocsátott fény erősségét szabályozó másik, kiegészítő rendszerrel tudnak állandó jelleggel együtt működni, vagy amelyek egy közös fényforrás használatával, egy másik funkcióval vannak összeépítve, és kialakításuknál fogva a kibocsátott fény erősségét szabályozó másik, kiegészítő rendszerrel tudnak állandó jelleggel együttműködni.

5.13. Az F3. osztály esetében a világos-sötét határvonal élességét és linearitását a 9. melléklet követelményeinek megfelelően kell vizsgálni.

6. MEGVILÁGÍTÁS

6.1. Az első ködlámpákat úgy kell kialakítani, hogy az általuk biztosított világítás csak korlátozott mértékben vakítson.

6.2. Az első ködlámpa által biztosított fényerősséget 25 méteres távolságban kell mérni olyan fotocella segítségével, amelynek hasznos területe egy 65 mm oldalhosszúságú négyzeten belül található.

A HV pont a függőleges pólustengelyű koordinátarendszer középpontja. A h egyenes a HV pontra illeszkedő vízszintes egyenes (lásd ezen előírás 4. mellékletét).

6.3. B. osztályú első ködlámpák esetében:

6.3.1.

A 37. sz. előírásban meghatározott, a gyártó által előírt kategóriájú, a gyártó vagy a kérelmező által szállított színtelen, szabványos (etalon-) izzólámpát kell használni.

6.3.1.1.

Az első ködlámpa vizsgálata során a szóban forgó izzólámpa áramellátását úgy kell szabályozni, hogy 13,2 V-on a 37. sz. előírás vonatkozó adatlapján jelzett referencia-fényteljesítményt kapjuk.

6.3.1.2.

Olyan első ködlámpa vizsgálata során, amelyben az izzólámpa nem cserélhető, az első ködlámpa csatlakozóinál mért feszültséget 13,2 V-ra kell szabályozni.

6.3.2.

Az első ködlámpa akkor tekinthető megfelelőnek, ha a fénytani követelményeknek legalább egy szabványos izzólámpával eleget tesz.

6.3.3.

A vizuális beállításra szolgáló beállítóernyőt (lásd ezen előírás 4. mellékletét) vagy 10 méteres, vagy 25 méteres távolságban kell elhelyezni az első ködlámpa előtt.

6.3.3.1.

A fénynyaláb a v egyenes mindkét oldalán legalább 5,0°-os szélességben szimmetrikus és alapvetően vízszintes világos-sötét határvonalat vetít a beállítóernyőre a vizuális függőleges beállítás lehetővé tétele céljából.

6.3.3.2.

Az első ködlámpát úgy kell beállítani, hogy a beállítóernyőn a világos-sötét határvonal a h egyenes alatt 1,15°-kal helyezkedjen el.

6.3.4.

A beállítást követően az első ködlámpának meg kell felelnie a 6.3.5. szakaszban megállapított követelményeknek.

6.3.5.

A megvilágításnak (lásd a 4. melléklet 2.1. szakaszát) meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

Kijelölt egyenesek vagy zónák	Függőleges helyzet (6)	Vízszintes helyzet (6)	Fényerősség	Kötelező megfelelés
1. egyenes	15° U-tól 60° U-ig	0°	Max. 145 cd	Teljes egyenes
A. zóna	0°-tól 1,75° U-ig	Balra 5°-tól jobbra 5°-ig	Min. 85 cd	A teljes zónában
B. zóna	0°-tól 3,5° U-ig	Balra 26°-tól jobbra 26°-ig	Max. 570 cd	A teljes zónában
C. zóna	3,5° U-tól 15° U-ig	Balra 26°-tól jobbra 26°-ig	Max. 360 cd	A teljes zónában
D. zóna	1,75° D-tól 3,5° D-ig	Balra 12°-tól jobbra 12°-ig	Min. 1 700 cd Max. 11 500 cd	Legalább egy pont minden függőleges egyenesen
E. zóna	1,75° D-tól 3,5° D-ig	Balra 12°-tól jobbra 22°-ig és jobbra 12°-tól jobbra 22°-ig	Min. 810 cd Max. 11 500 cd	Legalább egy pont minden függőleges egyenesen

A fényerősséget fehér vagy szelektív sárga fényben kell mérni a gyártó által az első ködlámpa normál üzemeltetéséhez előírtaknak megfelelően.

A B. vagy C. zónákban nem fordulhat elő a kielégítő láthatóságot zavaró ingadozás.

6.3.6.

A 6.3.5. szakasz táblázatában szereplő fényerősség-eloszlás esetében a 15° feletti területen belül előfordulhatnak legfeljebb 230 cd fényerősségű önálló keskeny pontok, illetve csíkok, ha nem nyúlnak túl egy 2° nyílású kúpszögön vagy 1° szélességen. Ha több pont vagy csík jelenik meg, azoknak legalább 10°-ra kell elhelyezkedniük egymástól.

6.4. F3. osztályú első ködlámpák esetében:

6.4.1. A fényforrástól függően az alábbi feltételek alkalmazandók:

6.4.1.1. Cserélhető izzószálas fényforrás esetében:

6.4.1.1.1.

Az első ködlámpának – legalább egy olyan megfelelő, szabványos lámpákból álló készlettel, amelyet a gyártó vagy a kérelmező biztosíthat – meg kell felelnie az ezen előírás 6.4.3. szakaszában foglalt követelményeknek.

Közvetlenül a jármű feszültségén működő izzólámpák esetében:

Az első ködlámpát a 37. sz. előírásban meghatározott színtelen szabványos (etalon-) izzólámpákkal kell ellenőrizni.

Az első ködlámpa vizsgálata során az izzólámpa (izzólámpák) áramellátását úgy kell szabályozni, hogy 13,2 V-on a 37. sz. előírás vonatkozó adatlapján szereplő referencia-fényteljesítményt kapjuk.

6.4.1.1.2.

A lámpa részét képező fényforrás-vezérlőegységgel működő rendszer esetében a lámpa bemeneti sorkapcsait a kérelmező által megadott feszültséggel kell megtáplálni.

6.4.1.1.3.

A lámpa részét nem képező fényforrás-vezérlőegységgel működő rendszer esetében a fényforrás-vezérlőegység bemeneti sorkapcsait a kérelmező által megadott feszültséggel kell megtáplálni. A vizsgálati laboratórium bekéri a kérelmezőtől a fényforrás és a kapcsolódó eszközök megtáplálásához szükséges különleges fényforrás-vezérlőegységet. Az ezen előírás 1. mellékletében található értesítésen meg kell adni a szóban forgó fényforrás-vezérlőegység pontos meghatározását, adott esetben, és/vagy az alkalmazott feszültséget és a tűréseket.

6.4.1.2. Gázkisüléses fényforrás esetében:

A 99. sz. előírásban meghatározott és a 99. sz. előírás 4. mellékletének 4. szakasza szerint legalább 15 cikluson át öregített szabványos fényforrást kell használni.

Az első ködlámpa vizsgálata során a vezérlőelőtét csatlakozóinál vagy, amennyiben a vezérlőelőtét bele van építve a fényforrásba, a fényforrás csatlakozóinál mért feszültséget úgy kell szabályozni, hogy 12 V-os rendszer esetében vagy a kérelmező által megadott járműfeszültségen ± 0,1 V tűréssel fennmaradjon a 13,2 V feszültségérték.

A gázkisüléses fényforrás objektív fényárama eltérhet a 99. sz. előírásban meghatározott értéktől. Ezesetben a fényerősségértékeket ennek megfelelően kell helyesbíteni.

6.4.1.3. Nem cserélhető fényforrások esetében:

A nem cserélhető fényforrásokkal felszerelt első ködlámpákon végzett minden mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen vagy a kérelmező által megadott más járműfeszültségen kell elvégezni. A vizsgálati laboratórium a kérelmezőtől bekérheti a fényforrások tápellátásához szükséges különleges tápegységet. A vizsgálati feszültségekkel a lámpa bemeneti sorkapcsait kell táplálni.

6.4.1.4. LED-modulok esetében:

A LED-modulokkal felszerelt első ködlámpákon végzett minden mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen kell elvégezni, amennyiben ezen előírás másként nem rendelkezik. Az elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel működő LED-modulok esetében a mérést a kérelmező által meghatározott tápfeszültségen vagy a fénytani vizsgálat esetében a vezérlőegység helyébe lépő táp- és kezelőegységgel kell elvégezni. A vonatkozó bemeneti paramétereket (pl. terhelési ciklus, frekvencia, impulzus alakja, csúcsfeszültség) meg kell adni és fel kell tüntetni az ezen előírás 1. melléklete szerinti értesítés 10.6. szakaszában.

6.4.1.5. Az 5.8.1. szakaszban ismertetett követelménynek való megfelelést legalább a 6.4.3. szakaszban található táblázatban a 3. és a 4. egyenesre megadott értékek tekintetében ellenőrizni kell.

6.4.2. Fénytani beállítási és mérési feltételek:

6.4.2.1.

A vizuális beállításra szolgáló beállítóernyőt (lásd a 4. melléklet 2.2. szakaszát) vagy 10 méteres, vagy 25 méteres távolságban kell elhelyezni az első ködlámpa előtt.

6.4.2.2.

A fénynyalábnak a v egyenes mindkét oldalán legalább 5,0°-os szélességben szimmetrikus és alapvetően vízszintes világos-sötét határvonalat kell a beállítóernyőre vetítenie a vizuális függőleges beállítás lehetővé tétele céljából. Ha a vizuális beállítás problémákhoz vezet, vagy többértékű pozíciókat eredményez, a 9. melléklet 4. szakasza, illetve 5. szakasza szerint meg kell mérni a világos-sötét határvonal minőségét, majd a műszeres módszert kell alkalmazni.

6.4.2.3.

Az első ködlámpát úgy kell beállítani, hogy az ernyőn megjelenő világos-sötét határvonal a h egyenes alatt 1°-kal helyezkedjen el, a 9. melléklet 2. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően.

6.4.3. Fénytani követelmények:

A beállítást követően az első ködlámpának meg kell felelnie az alábbi táblázatban foglalt fénytani követelményeknek (lásd még az ezen előírás 4. mellékletének 2.2. szakaszát):

Kijelölt egyenesek vagy zónák	Függőleges helyzet (7) h felett + h alatt –	Vízszintes helyzet (7) v-től balra: – v-től jobbra: +	Fényerősség (cd-ban)	Kötelező megfelelés
1., 2. pont (8)	+ 60°	± 45°	Max. 85	Minden ponton
3., 4. pont (8)	+ 40°	± 30 °
5., 6. pont (8)	+ 30°	± 60 °
7., 10. pont (8)	+ 20°	± 40 °
8., 9. pont (8)	+ 20°	± 15 °
1. egyenes (8)	+ 8°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 130	A teljes egyenesen
2. egyenes (8)	+ 4°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 150	A teljes egyenesen
3. egyenes	+ 2°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 245	A teljes egyenesen
4. egyenes	+ 1°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 360	A teljes egyenesen
5. egyenes	0°	– 10°-tól + 10°-ig	Max. 485	A teljes egyenesen
6. egyenes (9)	– 2,5°	– 10°-tól + 10°-ig	Min. 2 700	A teljes egyenesen
7. egyenes (9)	– 6,0°	– 10°-tól + 10°-ig	< a max. 50 %-a a 6. egyenesen	A teljes egyenesen
8L és R egyenes (9)	– 1,5°-tól 3,5°-ig	– 22° és + 22°	Min. 1 100	Egy vagy több ponton
9L és R egyenes (9)	– 1,5°-tól 4,5°-ig	– 35° és + 35°	Min. 450	Egy vagy több ponton
D. zóna (9)	– 1,5°-tól 3,5°-ig	– 10°-tól + 10°-ig	Max. 12 000	A teljes zónában

6.4.3.1.

A fényerősséget fehér vagy színes fénnyel kell mérni, a kérelmező által a ködlámpa normál üzemeltetésére vonatkozóan előírtaknak megfelelően. Az 5. egyenes feletti, balra 10 fok és jobbra 10 fok közötti zónában nem fordulhat elő a kielégítő láthatóságot zavaró homogenitásingadozás.

6.4.3.2.

A kérelmező kérésére két, a 4.2.2.5. szakasz szerinti összeillő párt alkotó első ködlámpát külön-külön is lehet vizsgálni. Ebben az esetben a 6.4.3. szakaszban található táblázatban a 6., a 7., a 8. és a 9. egyenesre, valamint a D zónára előírt követelmények a jobb oldali, illetve a bal oldali első ködlámpán mért értékek összegének felére vonatkoznak. Azonban mindkét első ködlámpának teljesítenie kell a 6. egyenesre vonatkozóan előírt minimumértéknek legalább az 50 százalékát. Emellett a 4.2.2.5. szakasz szerinti összeillő párt alkotó két első ködlámpának csak befelé 5° és kifelé 10° között kell teljesítenie a 6. és a 7. egyenesre vonatkozó követelményeket.

6.4.3.3.

A 4. melléklet 3. ábráján az 1. és az 5. egyenes közötti mezőben a fénynyaláb mintájának alapvetően egységesnek kell lennie. A 6., 7., 8. és 9. egyenes között nem fordulhat elő a kielégítő láthatóságot zavaró diszkontinuitás az erősségben.

6.4.3.4.

A 6.4.3. szakasz táblázatában szereplő fényerősség-eloszlás esetében az 1–10. mérési pontot és az 1. egyenest magában foglaló vagy az 1. és a 2. egyenes közötti területen belül előfordulhatnak legfeljebb 175 cd fényerősségű önálló keskeny pontok, illetve csíkok, ha nem nyúlnak túl egy 2° nyílású kúpszögön vagy 1° szélességen. Ha több pont vagy csík jelenik meg, azoknak legalább 10°-ra kell elhelyezkedniük egymástól.

6.4.3.5.

Ha a fényerősségre vonatkozó követelmények nem teljesülnek, a világos-sötét határvonal helyzetének függőlegesen ± 0,5° és/vagy vízszintesen ± 2° közötti ismételt beállítása megengedett. Az újonnan beállított helyzetben valamennyi fénytani követelménynek teljesülnie kell.

6.4.4. Egyéb fénytani követelmények

6.4.4.1. Olyan gázkisüléses fényforrásokkal felszerelt első ködlámpák esetében, amelyeknél a vezérlőelőtét nincs beleépítve a fényforrásba, a fényerősségnek a legalább 30 percig nem működtetett ködlámpa bekapcsolása után négy másodperccel a vízszintesen 0°-nál és függőlegesen lefelé 2°-nál található mérőponton meg kell haladnia az 1 080 cd értéket.

6.4.4.2. Sűrű ködhöz vagy hasonló, korlátozott látási viszonyokhoz történő alkalmazkodás céljából engedélyezett a fényerősségek automatikus változtatása, feltéve, hogy:

a)	az első ködlámpa rendszerébe aktív elektronikus fényforrás-vezérlőegység van beépítve;

b)	minden erősség arányosan változik.

A 6.4.1.1.3. szakasz rendelkezései szerinti megfelelőségi vizsgálat esetében a rendszer akkor tekinthető elfogadottnak, ha a fényerősségek a 6.4.3. szakasz táblázatában megadott értékek 60 százaléka és 100 százaléka közötti tartományban maradnak.

6.4.4.2.1.

Az értesítést megfelelő jelzéssel kell ellátni (1. melléklet 10. szakasza).

6.4.4.2.2.

A típusjóváhagyásért felelős műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a rendszer úgy biztosítja-e az automatikus változásokat, hogy az út megvilágítása megfelelő legyen, és se a vezetőt, se a többi közlekedőt ne zavarja.

6.4.4.2.3.

A fénytani méréseket a kérelmező leírása szerint kell elvégezni.

7. SZÍN

Az első ködlámpa által kibocsátott fény színének vagy fehérnek, vagy szelektív sárgának kell lennie, a kérelmező választása szerint. A fénynyaláb adott esetben szelektív sárga színe biztosítható vagy a fényforrás színe, vagy az első ködlámpa lencséje, vagy bármilyen más megfelelő megoldás révén.

7.1.

Az első ködlámpa színtani jellemzőit a 6.3. és a 6.4. szakaszban meghatározott feszültségen kell mérni.

8. A ZAVARÓ TÉNYEZŐK (VAKÍTÁS) MEGHATÁROZÁSA

Az első ködlámpával okozott zavaró vakítást meg kell határozni (10).

9. ELSŐ KÖDLÁMPA TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSAI ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

9.1.

Az első ködlámpa típusának minden módosításáról értesíteni kell az első ködlámpa típusát jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

9.1.1.

úgy ítéli meg, hogy a végrehajtott módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és az első ködlámpa továbbra is megfelel az előírásoknak;

vagy

9.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

9.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a 4.1.4. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

9.3.

A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

10. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

10.1.

Az ezen előírás szerint jóváhagyott első ködlámpákat úgy kell gyártani, hogy az ezen előírás 6. és 7. szakaszában és 7. mellékletében megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

10.2.

A 10.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából a gyártást megfelelően ellenőrizni kell.

10.3.

A jóváhagyás birtokosa különösképpen köteles:

10.3.1.

biztosítani a termékminőség hatékony ellenőrzésére szolgáló eljárások meglétét;

10.3.2.

rendelkezni az egyes jóváhagyott típusoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges mérőfelszereléssel;

10.3.3.

biztosítani a vizsgálati eredmények rögzítését és azt, hogy a kapcsolódó dokumentumokat a jóváhagyó hatósággal együtt meghatározandó ideig megőrizzék;

10.3.4.

elemezni az egyes vizsgálattípusok eredményeit, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát, figyelemmel az ipari termelésben szokásos szórásra;

10.3.5.

biztosítani, hogy minden egyes terméktípuson legalább az ezen előírás 7. mellékletében előírt vizsgálatokat elvégezzék az ezen előírás 2. mellékletében előírt tűrésekkel;

10.3.6.

gondoskodni arról, hogy ha egy adott vizsgálattípusnál a mintavétel vagy a vizsgálat azt mutatja, hogy a gyártás nem megfelelő, akkor újabb mintavételt és vizsgálatot végezzenek. Ilyen esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

10.4.

A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket.

10.4.1.

A vizsgálati naplókat és termelési nyilvántartásokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni a helyszíni ellenőrnek.

10.4.2.

Az ellenőr véletlenszerűen mintát vehet, amelyet megvizsgálnak a gyártó laboratóriumában. A minták legkisebb számát a gyártó saját ellenőrzéseinek eredményei alapján lehet meghatározni.

10.4.3.

Ha a minőség nem tűnik kielégítőnek, vagy ha a 10.4.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálatok hitelességét szükségesnek látszik ellenőrizni, az ellenőr az ezen előírás 2. mellékletében előírt tűréseket alkalmazva, az ezen előírás 7. mellékletében megadott kritériumok alapján kiválasztja azokat a mintákat, amelyeket a jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálathoz el kell küldeni.

10.4.4.

Az illetékes hatóság az ezen előírásban előírt bármilyen vizsgálatot elvégezhet. Ezeket a vizsgálatokat véletlenszerűen kiválasztott mintákon kell elvégezni, az ezen előírás 7. melléklete szempontjainak megfelelően, az ezen előírás 2. mellékletében előírt tűrésekkel, anélkül, hogy fennakadást idéznének elő a gyártó szállítási kötelezettségeinek teljesítésében.

10.4.5.

Az illetékes hatóság törekszik arra, hogy legalább kétévente egyszer ellenőrzést végezzen. Ez azonban az illetékes hatóság döntése, és annak függvénye, hogy mennyire bízik abban, hogy az intézkedések biztosítják a gyártás megfelelőségének hatásos ellenőrzését. Abban az esetben, ha negatív eredményeket rögzítenek, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a gyártásmegfelelőség lehető leggyorsabb helyreállítása érdekében.

10.5.

A nyilvánvalóan hibás első ködlámpákat figyelmen kívül kell hagyni.

11. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

11.1.

Az ezen előírás szerint valamely típusú első ködlámpára megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent megadott követelmények, illetve ha a jóváhagyási jelet viselő első ködlámpa nem egyezik meg a jóváhagyott típussal.

11.2.

Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy általa korábban megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul tájékoztatja az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

12. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott elsőködlámpa-típus gyártását, erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon.

13. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat vagy a gyártás végleges leállítását igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.

14. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

14.1.

A 04. módosítássorozat hatálybalépésének napjától (2010. december 9.) az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a 04. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti ENSZ-EGB-típusjóváhagyás megadását.

14.2.

A 04. módosítássorozat 2. kiegészítése hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasítják a B. osztályú első ködlámpák új típusai jóváhagyásának megadását. Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek a 02., a 03. és a 04. módosítássorozat alapján azonban továbbra is adnak ki jóváhagyást B. osztályú első ködlámpákra, amennyiben a szóban forgó első ködlámpák használatban levő járművekbe szánt cserealkatrészként szolgálnak.

14.3.

Tekintettel a 04. módosítássorozattal a körülbelül 13,2 V-on a referencia-fényárammal végzett fénytani vizsgálatokra vonatkozóan bevezetett változásokra, valamint annak érdekében, hogy a műszaki szolgálatok korszerűsíthessék vizsgálati berendezéseiket, az előírás 04. módosítássorozatának hatálybalépését követő 60 hónap alatt (2015. december 9-ig) az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a 04. módosítássorozattal módosított előírás szerinti jóváhagyások megadását, amennyiben a meglévő vizsgálati berendezések alkalmazása az értékek megfelelő átszámításával, a típusjóváhagyásért felelős illetékes hatóság számára elfogadható módon történik.

14.4.

Az első ködlámpákra az ezen előírás előző módosítássorozata alapján megadott jóváhagyások határozatlan időre továbbra is érvényben maradnak.

14.5.

A 03. módosítássorozat hatálybalépésének napjától számított 60 hónap elteltével (2013. július 11. után) az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasítják valamennyi B. osztályú első ködlámpa jóváhagyásának kiterjesztését, kivéve, ha azok használatban levő járművekbe szánt cserealkatrészként szolgálnak. Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is megadják valamennyi F3. osztályú első ködlámpa jóváhagyásának kiterjesztését.

(1) Az előírás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket abban, hogy megtiltsák az előírás alapján jóváhagyott, műanyag lencsét tartalmazó első ködlámpa mechanikus fényszórótisztító berendezéssel (törlővel) együtt történő használatát.

(2) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2) 2. szakaszának meghatározása szerint.

(3) Amennyiben a lencsét nem lehet eltávolítani az első ködlámpa testéről, elegendő a lencsén vagy a lámpatesten helyet hagyni.

(4) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/Rev.2) 3. mellékletében találhatók.

(5) Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelményeknek való megfelelés a járműtípusra vonatkozik.

(6) A koordináták függőleges pólustengelyű szögháló fokaiban vannak megadva.

(7) A koordináták függőleges pólustengelyű szögháló fokaiban vannak megadva.

(8) Lásd a 6.4.3.4. szakaszt.

(9) Lásd a 6.4.3.2. szakaszt.

(10) Ennek meghatározása a jóváhagyó hatóságok elé terjesztendő ajánlás tárgyát fogja képezni.

1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb méret: A4 [210 × 297 mm])

2. MELLÉKLET

A TŰRÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSNÁL

B. osztályú első ködlámpák esetében:

1.1.	Valamely véletlenszerűen kiválasztott és szabványos izzólámpával felszerelt első ködlámpa fénytani jellemzőinek vizsgálata során egyik mért érték sem térhet el 20 százaléknál nagyobb mértékben kedvezőtlen irányban az ezen előírásban előírt értéktől.

1.2.	Az időszakos feljegyzések készítésekor az adatleolvasás a B50 pontra (1), valamint a D. zóna bal, illetve jobb alsó sarkára korlátozódik (lásd a 4. melléklet 2. ábráját).

F3. osztályú első ködlámpák esetében:

2.1.	valamely véletlenszerűen kiválasztott első ködlámpa fénytani jellemzőinek ezen előírás 6.4. szakasza szerinti vizsgálata során egyik mért fényerősségérték sem térhet el 20 százaléknál nagyobb mértékben kedvezőtlen irányban;

2.2.

az ezen előírás 6.4.3. szakasza szerinti táblázatban szereplő mért értékek esetében a maximális eltérések az alábbiak lehetnek:

Kijelölt egyenesek vagy zónák	Függőleges helyzet (2) h felett + h alatt –	Vízszintes helyzet (2) v-től balra: – v-től jobbra: +	Fényerősség (kandela)		Kötelező megfelelés
Kijelölt egyenesek vagy zónák	Függőleges helyzet (2) h felett + h alatt –	Vízszintes helyzet (2) v-től balra: – v-től jobbra: +	20 %-kal egyenértékű	30 %-kal egyenértékű
1., 2. pont (3)	+ 60°	± 45°	Max. 115	Max. 130	Minden ponton
3., 4. pont (3)	+ 40°	± 30°
5., 6. pont (3)	+ 30°	± 60°
7., 10. pont (3)	+ 20°	± 40°
8., 9. pont (3)	+ 20°	± 15°
1. egyenes (3)	+ 8°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 160	Max. 170	A teljes egyenesen
2. egyenes (3)	+ 4°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 180	Max. 195	A teljes egyenesen
3. egyenes	+ 2°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 295	Max. 320	A teljes egyenesen
4. egyenes	+ 1°	– 26°-tól + 26°-ig	Max. 435	Max. 470	A teljes egyenesen
5. egyenes	0°	– 10°-tól + 10°-ig	Max. 585	Max. 630	A teljes egyenesen
6. egyenes (4)	– 2,5°	befelé 5°-tól kifelé 10°-ig	Min. 2 160	Min. 1 890	A teljes egyenesen
8. egyenes L és R (4)	– 1,5°-tól – 3,5°-ig	– 22° és + 22°	Min. 880	Min. 770	Egy vagy több ponton
9. egyenes L és R (4)	– 1,5°-tól – 4,5°-ig	– 35° és + 35°	Min. 360	Min. 315	Egy vagy több ponton
D. zóna	– 1,5°-tól – 3,5°-ig	– 10°-tól + 10°-ig	Max. 14 400	Max. 15 600	A teljes zónában

2.3.	Az időszakos feljegyzések készítésekor a megfelelőség ellenőrzése céljából végzett fénytani méréseknek legalább a 8. és a 9. pontra, valamint az 1., az 5., a 6., a 8. és a 9. egyenesre vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk az ezen előírás 6.4.3. szakaszában foglaltaknak megfelelően.

(1) A B 50 pont a vízszintes 0° és függőleges 0,86° U koordinátáknak felel meg.

(2) A koordináták függőleges pólustengelyű szögháló fokaiban vannak megadva.

(3) Lásd ezen előírás 6.4.3.4. szakaszát.

(4) Lásd ezen előírás 6.4.3.2. szakaszát.

3. MELLÉKLET

PÉLDÁK B. OSZTÁLYÚ ÉS F3. OSZTÁLYÚ ELSŐ KÖDLÁMPÁK JÓVÁHAGYÁSI JELEINEK ELRENDEZÉSÉRE

1. ábra

A fenti jóváhagyási jelet viselő berendezés olyan B. osztályú ködlámpa, amelyet Németországban (E1) hagytak jóvá a 221 számon, a 19. sz. előírás szerint.

A „B” betűjel melletti szám azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 04. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás követelményei szerint adták meg.

Az 1. ábra azt mutatja, hogy a berendezés olyan első ködlámpa, amely világíthat egyidejűleg más olyan lámpával, amellyel esetleg össze van építve.

2a. ábra

2b. ábra

A 2a. és a 2b. ábra azt mutatja, hogy a berendezés egy Franciaországban (E2) a 222 számon, a 19. sz. előírás szerint jóváhagyott olyan első ködlámpa, amely műanyag lencsét tartalmaz, és amely nem világíthat egyidejűleg más olyan lámpával, amellyel esetleg össze van építve.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket a kör közelében kell elhelyezni, az „E” betű felett, alatt vagy mellett, attól jobbra vagy balra. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betű ugyanazon oldalán kell állniuk, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A jóváhagyási számban kerülni kell a római számok használatát, hogy azok ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.

3. ábra

Példák a jármű elején elhelyezett csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák lehetséges jelöléseire

A. minta

B. minta

C. minta

D. minta

A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés kialakításának sematikus nézetét mutatják. Ezek nem részei a jóváhagyási jelnek.

A 3. ábrán, az A. és B. mintán bemutatott berendezések olyan ködlámpa jóváhagyási jeleit viselik, amelyet Olaszországban (E3), a 17120 számon hagytak jóvá, a 19. sz. előírás szerint.

A 3. ábrán, a C. és D. mintán bemutatott berendezések olyan ködlámpa jóváhagyási jeleit viselik, amelyet Hollandiában (E4), a 17122 számon hagytak jóvá, a 19. sz. előírás szerint.

Megjegyzés: A 3. ábrán bemutatott négy példa egy olyan világítóberendezésre utal, amelynek jóváhagyási jele az alábbiakra vonatkozik:

első helyzetjelző lámpa, amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

fényszóró, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki (ezt a 30-as szám jelzi), és amelyet a 00. módosítássorozattal módosított 112. sz. előírás szerint hagytak jóvá, és műanyag lencsével szereltek fel;

első ködlámpa, amelyet a 04. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá, és műanyag lencsével szereltek fel;

1a. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

4. ábra

Fényszóróval összeépített lámpa

A 4. ábrán szereplő példa egy olyan műanyag lencse jelölését mutatja, amelyet különböző fényszórótípusokba szántak, nevezetesen:

vagy:

egy olyan fényszóróba, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 00. módosítássorozattal módosított 112. sz. előírás szerint Svédországban (E5) hagytak jóvá, és amely össze van építve egy első ködlámpával, amelyet a 04. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

vagy:

egy olyan fényszóróba, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 00. módosítássorozattal módosított 98. sz. előírás szerint Svédországban (E5) hagytak jóvá, és a fent említett első ködlámpával építettek össze;

vagy:

a fentiekben említett és egyes lámpaként jóváhagyott fényszórók egyikébe.

A fényszórótesten csak az érvényes jóváhagyási szám szerepelhet. Ilyen érvényes jelöléseket bemutató példák az 5. ábrán találhatók.

5. ábra

Első ködlámpaként vagy tolatólámpaként használt világítóberendezés

A 6. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés egy Belgiumban (E6), a 17120 és 17122 számon, a 19. sz. előírás és a 23. sz. előírás (tolatólámpák) szerint jóváhagyott lámpa:

6. ábra

A fentiekben említett, egyes lámpaként jóváhagyott lámpák egyike vagy csak első ködlámpaként, vagy tolatólámpaként használható.

7. ábra

Példák F3. osztályú első ködlámpák jóváhagyási jeleinek elrendezésére

A 7. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés olyan F3. osztályú ködlámpa, amelyet Németországban (E1), a 221 számon hagytak jóvá a 19. sz. előírás szerint.

Az „F3” jel melletti szám azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 03. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás követelményei szerint adták meg.

A 7. ábrán látható jelölés azt mutatja, hogy a berendezés olyan első ködlámpa, amely világíthat egyidejűleg más olyan lámpával, amellyel esetleg össze van építve.

8a. ábra

8b. ábra

A 8a. és 8b. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés olyan F3. osztályú, műanyag lencséjű ködlámpa, amelyet Franciaországban (E2), a 222 számon hagytak jóvá a 19. sz. előírás szerint. Az „F3” jel melletti szám azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 04. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás követelményei szerint adták meg.

A 8a. és a 8b. ábra azt mutatja, hogy a berendezés egy olyan első ködlámpa, amely műanyag lencsét tartalmaz, és amely nem világíthat egyidejűleg más olyan lámpával, amellyel esetleg össze van építve.

9. ábra

Példák a jármű elején elhelyezett csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák lehetséges jelöléseire

A. minta

B. minta

C. minta

D. minta

A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés kialakításának sematikus nézetét mutatják. Ezek nem részei a jóváhagyási jelnek.

A 9. ábrán, az A. és B. mintán bemutatott jóváhagyási jelet viselő berendezés egy Olaszországban (E3), a 17120 számon jóváhagyott ködlámpa, mely az alábbiakból áll:

első helyzetjelző lámpa, amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 7. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

első ködlámpa, amelyet a 04. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá, és műanyag lencsével szereltek fel;

1a. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet a 02. módosítássorozattal módosított 6. sz. előírás szerint hagytak jóvá.

A 9. ábrán, a C. és D. mintán bemutatott jóváhagyási jelet viselő berendezés egy olyan berendezés, amelyet Hollandiában (E4), a 17122 számon hagytak jóvá az előírás szerint. Ez kissé eltér az A. és B. mintán látható elrendezéstől.

Első ködlámpaként vagy tolatólámpaként használt világítóberendezés

A 10. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés egy Svédországban (E5), a 17120 és 17122 számon, a 19. sz. előírás és a 23. sz. előírás (tolatólámpák) szerint jóváhagyott lámpa:

10. ábra

A fentiekben említett, egyes lámpaként jóváhagyott lámpák egyike vagy csak első ködlámpaként, vagy tolatólámpaként használható.

Fényszóróval összeépített első ködlámpa

A 11. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezéseket Belgiumban (E6), a 17120 és 17122 számokon hagyták jóvá a vonatkozó előírások szerint.

11. ábra

A fenti példa egy olyan lencse jelölését mutatja, amelyet különböző típusú fényszórókba szántak, nevezetesen:

vagy:

egy olyan fényszóróba, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 00. módosítássorozattal módosított 112. sz. előírás (B. táblázat) szerint Belgiumban (E6) hagytak jóvá, és amely össze van építve egy első ködlámpával, amelyet a 04. módosítássorozattal módosított 19. sz. előírás szerint hagytak jóvá;

vagy:

egy olyan fényszóróba, amely jobb és bal oldali közlekedéshez egyaránt megfelelő tompított fényt, valamint távolsági fényt bocsát ki, és amelyet a 00. módosítássorozattal módosított 98. sz. előírás szerint Belgiumban (E6) hagytak jóvá, és a fent említett első ködlámpával építettek össze;

vagy:

a fentiekben említett és egyes lámpaként jóváhagyott fényszórók egyikébe.

A fényszórótesten csak az érvényes jóváhagyási szám szerepelhet. Ilyen érvényes jelöléseket bemutató példák az 12. ábrán találhatók.

12. ábra

A fenti példa a Cseh Köztársaságban (E8) jóváhagyott berendezésekre utal.

LED-modulok

13. ábra

A 13. ábra szerinti azonosító kódot viselő LED-modult egy, a Cseh Köztársaságban (E8) jóváhagyott lámpával együtt hagyták jóvá a 17325 számon.

Első ködlámpák (összeillő pár)

A lentebb látható jóváhagyási jel egy összeillő párt alkotó, az ezen előírásban foglalt követelményeket teljesítő első ködlámpára utal. A 14. ábra szerinti jóváhagyási jelet viselő berendezés egy olyan első ködlámpa, amelyet Japánban (E43) hagytak jóvá a 321 számon.

14. ábra

4. MELLÉKLET

A MÉRŐERNYŐ GEOMETRIÁJA ÉS A MÉRŐRÁCS

1. A MÉRŐERNYŐ

A koordináták függőleges pólustengelyű háló gömbi szögeinek fokaiban vannak megadva (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

2. MÉRŐRÁCS (lásd a 2. ábrát)

A mérőrács a v–v egyenesre nézve szimmetrikus (lásd az ezen előírás 6.4.3. szakaszában lévő táblázatot). A szögháló az egyszerűség kedvéért egy derékszögű rács formájában jelenik meg.

2.1.

B. osztályú első ködlámpákra vonatkozóan a mérőrács a 2. ábrán látható.

2. ábra

B. osztályú első ködlámpa fényeloszlása

2.2.

F3. osztályú első ködlámpák esetében a mérőrács a 3. ábrán látható.

3. ábra

F3. osztályú első ködlámpa fényeloszlása

5. MELLÉKLET

MŰKÖDÉSBEN LEVŐ ELSŐ KÖDLÁMPÁK FÉNYTANI JELLEMZŐINEK STABILITÁSÁRA VONATKOZÓ MÉRÉSEK (TELJES ELSŐ KÖDLÁMPÁKON VÉGZETT VIZSGÁLATOK)

A fénytani értékeknek ezen előírás rendelkezései szerint történő mérése után meg kell vizsgálni egy teljes elsőködlámpa-minta működés közbeni fénytani teljesítményének stabilitását a D. zóna maximálisan megvilágított pontjában (Emax) és a HV pontban. „Teljes első ködlámpa” maga a teljes lámpa, azokkal a karosszériarészekkel és lámpákkal együtt, amelyek hatással lehetnek a lámpa hőleadására.

A vizsgálatokat:

a)	száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C környezeti hőmérsékleten kell elvégezni úgy, hogy a vizsgált minta a járműre való helyes felszerelést bemutató állványra van szerelve;

cserélhető fényforrások esetében: legalább egy órán át öregített, sorozatban gyártott izzószálas fényforrásokat vagy legalább 15 órán át öregített, sorozatban gyártott gázkisüléses fényforrásokat vagy legalább 48 órán keresztül öregített, sorozatban gyártott LED-modulokat felhasználva, amelyeket az előírásban meghatározott vizsgálatok elvégzése előtt le kell hűteni a környezeti hőmérsékletre. A kérelmező által biztosított LED-modulokat kell használni.

A mérőberendezésnek egyenértékűnek kell lennie a fényszórótípusok jóváhagyási vizsgálatai során használt műszerekkel.

A vizsgált mintát anélkül kell működtetni, hogy leszerelnék az állványról, illetve módosítanák a beállítását. Az első ködlámpára megadott kategóriájú fényforrást kell alkalmazni.

1. A FÉNYTANI TELJESÍTMÉNY STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

1.1. Tiszta első ködlámpa

Az első ködlámpát 12 órán át üzemeltetni kell az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint, majd ellenőrizni kell az 1.1.2. szakasz előírásai szerint.

1.1.1. Vizsgálati eljárás

Az első ködlámpát az alábbiak szerint kell működtetni:

1.1.1.1.

amennyiben a jóváhagyási eljárás csak egy világítási funkcióra (az első ködlámpára) vonatkozik, a megfelelő fényforrást az előírt ideig kell működtetni (1);

1.1.1.2.

amennyiben a jóváhagyási eljárás egynél több világítási funkcióra (pl. egy vagy több távolsági fényt adó és/vagy első ködlámpát magában foglaló fényszóróra) vonatkozik: a fényszórót a következő ciklikus vizsgálatnak kell alávetni az előírt időtartamig:

a)	15 percig az első ködlámpa világít;

b)	5 percig az összes izzószál világít.

Ha a kérelmező kijelenti, hogy egy időben csak egy világítási funkciót lehet majd használni (pl. csak a tompított fény vagy csak a távolsági fény(ek) vagy csak az első ködlámpa világíthat (1)), a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani úgy, hogy az 1.1. szakaszban előírt időtartam feléig az első ködlámpát, majd az előírt időtartam feléig egy másik világítási funkciót kell működtetni.

1.1.1.3.

amennyiben a jóváhagyási eljárás első ködlámpára és tompított fényre és egy vagy több további világítási funkcióra vonatkozik (melyek közül az egyik első ködlámpa):

az első ködlámpát az előírt idő elteltéig az alábbi ciklus szerint kell működtetni:

i.	15 percig a tompított fényt biztosító fényforrás(ok) világít(anak);

ii.	5 percig valamennyi fényforrás világít;

ha a kérelmező kijelenti, hogy az első ködlámpát csak a tompított fénnyel együtt, vagy az első ködlámpát (2) egyszerre csak magában lehet majd használni, a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani úgy, hogy az 1.1. szakaszban előírt időtartam feléig a tompított fényt, majd az előírt időtartam feléig az első ködlámpát kell működtetni (3). A távolsági fény(eke)t az előírt időtartam feléig és a tompított fény működtetése alatt ciklikusan, 15 percig ki, majd 5 percig be kell kapcsolni;

ha a kérelmező kijelenti, hogy az első ködlámpát csak a tompított fénnyel vagy csak a távolsági fénnyel (fényekkel) (2) együtt, vagy az első ködlámpát (2) egyszerre csak magában lehet majd használni, a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani úgy, hogy az 1.1. szakaszban előírt időtartam egyharmadáig a tompított fényt, az előírt időtartam egyharmadáig a távolsági fényt (fényeket), majd az előírt időtartam feléig az első ködlámpát kell működtetni (2).

1.1.2. Vizsgálati feszültség

A feszültséget az alábbiak szerint kell ráadni a vizsgált minta csatlakozóira:

a közvetlenül a jármű feszültségén működő cserélhető, izzószálas fényforrás(ok) esetében: a vizsgálatot adott esetben 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen kell elvégezni, kivéve, ha a kérelmező megadta, hogy a vizsgálati minta más feszültségen is üzemeltethető. Ebben az esetben a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az izzószálas fényforrást az alkalmazható legnagyobb feszültségen működtetik;

b)	cserélhető gázkisüléses fényforrás(ok) esetében: az elektronikus fényforrás-vezérlőegység vizsgálati feszültsége 12 V-os rendszerű járművek esetében 13,2 ± 0,1 V vagy a jóváhagyási kérelemben megadott egyéb érték;

közvetlenül a jármű feszültségén működő, nem cserélhető fényforrások esetében: a nem cserélhető fényforrásokkal (izzószálas fényforrásokkal és/vagy más fényforrással) felszerelt világítóegységeken minden mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen vagy a kérelmező által megadott, a jármű feszültségrendszerének megfelelő más feszültségen kell elvégezni;

olyan – akár cserélhető, akár nem cserélhető – fényforrások esetében, amelyek működése független a jármű tápellátásától, és amelyek működését teljes mértékben a rendszer szabályozza, vagy táp- és kezelőegységgel ellátott fényforrások esetében, a fent megadott vizsgálati feszültségeket kell az említett berendezés bemeneti sorkapcsaira ráadni. A vizsgálati laboratórium bekérheti a gyártótól a fényforrás(ok) táplálásához szükséges táp- és kezelőegységet vagy a különleges áramforrást;

e)	LED-modulokkal minden mérést 6,75 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségen kell elvégezni, amennyiben ezen előírás másként nem rendelkezik. Az elektronikus fényforrás-vezérlőegység által működtetett LED-modulok esetében a mérést a kérelmező által megadott módon kell elvégezni;

f)	amennyiben a vizsgált mintával olyan jelzőlámpák vannak csoportosítva, egyesítve vagy összeépítve, amelyek a 6 V, 12 V, illetve 24 V értéktől eltérő névleges feszültségértéken működnek, az említett lámpa fénytani szempontból helyes működéséhez a gyártó által megadott feszültséget kell alkalmazni;

g)	gázkisüléses fényforrás esetében a vezérlőelőtét vagy, amennyiben a vezérlőelőtét bele van építve a fényforrásba, a fényforrás vizsgálati feszültsége 12 V-os hálózati rendszer esetében 13,2 ± 0,1 V vagy a jóváhagyási kérelemben megadott egyéb érték.

1.1.3. Vizsgálati eredmények

1.1.3.1. Szemrevételezés

Amint az első ködlámpa hőmérséklete elérte a környezeti hőmérsékletet, az első ködlámpa lencséjét és adott esetben a külső lencséjét meg kell tisztítani egy tiszta, nedves pamutkendővel. Ezt követően el kell végezni a szemrevételezést: sem az első ködlámpa lencséjén, sem a külső lencsén nem lehet észrevehető alaktorzulás, alakváltozás, repedés vagy színelváltozás.

1.1.3.2. Fénytani vizsgálat

Az előírás rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a fénytani értékeket a következő pontokban kell ellenőrizni:

B. osztályú első ködlámpák esetében: a HV pontban és a D zóna Imax pontjában.

F3. osztályú első ködlámpák esetében: az 5. egyenesen a h = 0 pontban és a D zóna Imax pontjában.

Az első ködlámpát tartó állvány hő hatására bekövetkező esetleges alakváltozásainak figyelembevétele érdekében egy másik beállítás is elvégezhető (a világos-sötét határvonal eltolódásával a 2. szakasz foglalkozik).

A fénytani jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek között 10 % eltérés megengedhető, beleértve a fénytani eljárás tűréseit is.

1.2. Szennyezett első ködlámpa

Az első ködlámpát az 1.1. szakaszban meghatározott vizsgálat elvégzése után egy órán keresztül az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint kell üzemeltetni. Az 1.2.1. szakasz szerinti előkészítés után az első ködlámpát az 1.1.3. szakasz előírásainak megfelelően ellenőrizni kell.

1.1.2. Az első ködlámpa előkészítése

1.2.1.1. Vizsgálati keverék

1.2.1.1.1.

Üvegből készült külső lencsével rendelkező első ködlámpák esetében:

Az első ködlámpára felhordandó víz-szennyező anyag keveréknek a következőkből kell állnia:

a)	9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok;

b)	1 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa);

c)	0,2 súlyrész NaCMC (4); és

d)	megfelelő mennyiségű l μS/m alatti vezetőképességű (S < l μS/m) desztillált víz.

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.1.2.

Műanyagból készült külső lencsével rendelkező első ködlámpák esetében:

Az első ködlámpára felhordandó víz-szennyező anyag keveréknek a következőkből kell állnia:

a)	9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok;

b)	1 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa);

c)	0,2 súlyrész NaCMC (4); és

d)	13 súlyrész 1 μS/m alatti vezetőképességű (S < 1 μS/m) desztillált víz, és

e)	±1 súlyrész felületaktív anyag (5).

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.2. A vizsgálati keverék felhordása az első ködlámpára

A vizsgálati keveréket egyenletesen kell felhordani a fényszóró teljes fénykibocsátó felületére, majd hagyni kell megszáradni. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, míg a megvilágítási érték az alábbi pontnál a mellékletben leírt feltételek mellett mért érték 15–20 %-ára csökken:

a D zóna Emax pontja.

2. A SÖTÉT-VILÁGOS HATÁRVONAL HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A vizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a működő első ködlámpa esetében a fény világos-sötét határvonalának hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása nem halad-e meg egy előírt értéket.

Az 1. szakaszban leírtak szerint megvizsgált első ködlámpán végre kell hajtani a 2.1. szakaszban leírt vizsgálatot anélkül, hogy leszerelnék az állványról, illetve módosítanák a beállítását.

2.1. Vizsgálat

A vizsgálatot száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni.

Az első ködlámpát egy, legalább egy óráig öregített, sorozatban gyártott fényforrás felhasználásával kell működtetni anélkül, hogy leszerelnék az állványról, illetve a beállításának módosítása nélkül. (E vizsgálat céljára a feszültséget az 1.1.2. szakasznak megfelelően kell beállítani.) A v-v egyenestől 3,0 fokra balra és 3,0 fokra jobbra elhelyezkedő pont közötti világos-sötét határvonal helyzetét (lásd az előírás 4. mellékletét) a bekapcsolás után három perccel (r3), illetve hatvan perccel (r60) kell ellenőrizni.

A világos-sötét határvonal eltolódásának fent leírt méréséhez bármely olyan eljárás használható, amely biztosítja a kielégítő pontosságot és az eredmények reprodukálhatóságát.

2.2. Vizsgálati eredmények

2.2.1.

A milliradiánban (mrad) kifejezett eredmény akkor fogadható el, ha az ennél az első ködlámpánál mért

Formula

abszolút érték nem nagyobb, mint 2 mrad (ΔrI ≤ 2 mrad).

2.2.2.

Ha azonban ez az érték nagyobb mint 2 mrad, de nem nagyobb, mint 3 mrad (2 mrad < ΔrI ≤ 3 mrad), meg kell vizsgálni egy második első ködlámpát a 2.1. szakasz előírásainak megfelelően. Ezt azt követően kell elvégezni, hogy háromszor egymás után végrehajtották az első ködlámpán az alább leírt ciklust, abból a célból, hogy a járműre történő helyes felszerelést reprezentáló állványra szerelt első ködlámpa mechanikai alkatrészeinek helyzetét rögzítsék.

a)	Az első ködlámpa üzemeltetése egy órán át. (A feszültséget az 1.1.2. szakaszban megadottak szerint kell beállítani.)

b)	Egy óra pihentetési idő.

2.2.3.

Az elsőködlámpa-típus akkor tekinthető elfogadhatónak, ha az első mintán mért ΔrI abszolút értékek és a második mintán mért abszolút értékek és a második mintán mért ΔrII abszolút értékek átlaga nem haladja meg a 2 mrad értéket.

Formula mrad.

(1) Amennyiben a vizsgált első ködlámpa jelzőlámpát is magában foglal, az utóbbinak világítania kell a vizsgálat alatt, kivéve a nappali menetjelző lámpát. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni úgy, hogy a be-/kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(2) Nem tekinthető a két izzólámpa szokásos egyidejű használatának, ha a fényszóró felvillantása közben mindkét izzószál egyszerre világít.

(3) Amennyiben a vizsgált fényszóróban jelzőlámpák is vannak, az utóbbiaknak világítaniuk kell a vizsgálat alatt. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni úgy, hogy a be-/kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(4) Az NaCMC a karboxi-metil-cellulóz (szokásos jelöléssel CMC) nátriumsóját jelöli. A szennyezőanyag-keverékben használt NaCMC szubsztitúciós fokának 0,6 és 0,7 között, viszkozitásának pedig 2 százalékos oldatban, 20 °C hőmérsékleten 200 μP és 300 μP között kell lennie.

(5) A mennyiségre vonatkozó tűrés azért szükséges, hogy olyan szennyezőanyag-keveréket lehessen előállítani, amely megfelelően eloszlik a teljes műanyag lencsén.

6. MELLÉKLET

A MŰANYAG LENCSÉVEL RENDELKEZŐ LÁMPÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK – LENCSÉK, ANYAGMINTÁK ÉS TELJES LÁMPÁK VIZSGÁLATA

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.

Az előírás 2.2.2. szakasza értelmében benyújtott mintáknak meg kell felelniük a 2.1–2.5. szakasz előírásainak.

1.2.

Az előírás 2.3. szakasza (vagy adott esetben a 2.4. szakasza) szerint benyújtott, műanyag lencsével felszerelt teljes lámpa két mintájának, a lencse anyagára való tekintettel, a 2.6. szakaszban rögzített előírásoknak kell megfelelnie.

1.3.

A műanyag lencsék mintáit vagy az anyagmintákat, valamint a fényvisszaverőt, amelyre adott esetben rá fogják szerelni őket, a melléklet 1. függelékében található A. táblázatban jelzett időrendi sorrendben jóváhagyási vizsgálatoknak kell alávetni.

Mindazonáltal, ha a lámpa gyártója igazolni tudja, hogy a terméken már sikeresen végrehajtották a 2.1–2.5. szakaszban leírt vagy valamely más előírásban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni, csak az 1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

2. VIZSGÁLATOK

2.1. A hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenálló képesség

2.1.1. Vizsgálatok

Három új mintán (lencsén) ötször végre kell hajtani az alábbi ütemezés szerinti hőmérséklet- és páratartalom-változási ciklust (RP = relatív páratartalom):

3 óra 40 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 85–95 % RP mellett;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

15 óra –30 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

3 óra 80 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

A vizsgálat előtt a mintákat legalább négy órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani 60–75 %-os relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés: Az egyórás, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű időtartamokba beletartozik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszaka is, amely a lökésszerű hőhatás elkerüléséhez szükséges.

2.1.2. Fénytani mérések

2.1.2.1. Módszer

A vizsgálat előtt és után a mintákon fénytani méréseket kell végezni. Ezeket a méréseket az előírás 6.3. vagy 6.4. szakaszában meghatározott feltételek szerint kell elvégezni a következő pontokban:

B. osztályú első ködlámpák esetében:

a)	a HV pontban; és

b)	a h = 0, v = 2° D pontban a D zónában.

F3. osztályú első ködlámpák esetében:

a)	a v-v egyenes és a 6. egyenes metszéspontjában; és

b)	a v-v egyenes és a 4. egyenes metszéspontjában.

2.1.2.2. Eredmények

A mintákon a vizsgálat előtt és után mért fénytani értékek közötti eltérés legfeljebb 10 % lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

2.2. A levegőben lévő anyagokkal és a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

2.2.1. A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség

Három új mintát (lencsét vagy anyagmintát) olyan forrásból származó sugárzásnak kell kitenni, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500 K és 6 000 K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a minták közé, a 295 nm-nél kisebb és 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzás lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintákat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt térben a mintákkal azonos szinten elhelyezett fekete lapon mért hőmérsékletnek 50 °C ± 5 °C-nak kell lennie. Az egyenletes expozíció érdekében a mintákat a sugárforrás körül 1 és 5 1/min közötti fordulatszámmal kell forgatni.

A mintákat 1 μS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű és 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű desztillált vízzel kell lepermetezni az alábbi ciklus szerint:

permetezés: 5 perc;

száradás: 25 perc.

2.2.2. A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

A 2.2.1. szakaszban leírt vizsgálat és a 2.2.3.1. szakaszban leírt mérés befejezése után a fenti három minta külső felületét a 2.2.2.2. szakaszban leírtak szerint kell kezelni a 2.2.2.1. szakaszban megadott keverékkel.

2.2.2.1. Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék 61,5 % n-heptánból, 12,5 % toluolból, 7,5 % etil-tetrakloridból, 12,5 % triklór-etilénből és 6 % xilolból áll (térfogatszázalék).

2.2.2.2. A vizsgálati keverék felhordása

Egy (az ISO 105 szabványnak megfelelő) pamutkendőt be kell áztatni a 2.2.2.1. szakaszban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percig a minta külső felületére kell nyomni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 × 14 mm-es felületre ható 100 N erő hatásának.

E 10 perc alatt a kendőt ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a vizsgálati keverékre előírttal.

A vizsgálat alatt a nyomás következtében kialakuló repedések megelőzése érdekében ellentartást szabad alkalmazni a mintára ható nyomással szemben.

2.2.2.3. Tisztítás

A vizsgálati keverék alkalmazása után a mintadarabokat szabad levegőn meg kell szárítani, majd a 2.3. szakaszban („A tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség”) előírt, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű oldattal le kell mosni.

Ezt követően a mintákat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű, legfeljebb 0,2 % szennyeződést tartalmazó desztillált vízzel, és puha kendővel le kell törölni.

2.2.3. Eredmények

2.2.3.1.

A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minták külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés és alakváltozás, és a fényátbocsátás

Formula

átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,020 értéket (Δ tm ≤ 0,020).

2.2.3.2.

A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintákon semmiféle olyan kémiai változás nem mutatkozhat, amely valószínűleg olyan fényáramszóródást okoz, amelynek a

Formula

átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve meghaladná a 0,020 értéket (Δ dm ≤ 0,020).

2.3. A tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

2.3.1. A tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség

A három minta (lencsék vagy anyagminták) külső felületét 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell melegíteni, majd öt percre bele kell mártani 99. rész legfeljebb 0,02 % szennyeződést tartalmazó desztillált víz és egy rész alkilaril-szulfonát 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten tartott keverékébe.

A vizsgálat végén a mintákat 50 °C ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani. A minták felületét nedves ruhával meg kell tisztítani.

2.3.2. A szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

Ezt követően a három minta külső felületét egy percen keresztül enyhén át kell dörzsölni egy 70 % n-heptán és 30 % toluol (térfogatszázalék) keverékébe mártott pamutkendővel, majd szabad levegőn meg kell szárítani.

2.3.3. Eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő végrehajtása után a fényátbocsátás

Formula

átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,010 értéket (Δ tm ≤ 0,010).

2.4. A mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képesség

2.4.1. Mechanikai elhasználódásra vonatkozó módszer

A három új minta (lencsék) külső felületét a melléklet 3. függelékében leírt egyenletes mechanikai koptatási vizsgálatnak kell alávetni.

2.4.2. Eredmények

A fenti vizsgálat után:

a fényátbocsátás változását	:
és a szóródás változását	:

meg kell mérni a 2. függelékben leírt eljárás szerint a 2.1.2.1. szakaszban megadott területen. A három mintán mért értékek átlagára igaznak kell lennie a következő képleteknek:

Δ tm ≤ 0,010;

Δ dm ≤ 0,050.

2.5. Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

2.5.1. A minta előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére borotvapengével vagy tűvel kb. 2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell karcolni. A pengét vagy tűt annyira kell nyomni, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2. A vizsgálat leírása

Olyan ragasztószalagot kell használni, melynek tapadóereje a melléklet 4. függelékében leírt egységes körülmények között mérve 2 N/(cm szélesség) ± 20 %. A minimum 25 mm széles ragasztószalagot legalább öt percen át rá kell nyomni a 2.5.1. szakasz szerint előkészített felületre.

A végét úgy kell megterhelni, hogy az adott felületen ható tapadóerőt a felületre merőleges erő kiegyenlítse. Ezután a ragasztószalagot 1,5 m/s ± 0,2 m/s állandó sebességgel le kell tépni a felületről.

2.5.3. Eredmények

A négyzethálóval ellátott felületen nem mutatkozhat észrevehető károsodás. A metszésvonalak kereszteződésében vagy a vágások szélén megengedhetők a károsodások, feltéve, hogy a károsodott terület nem haladja meg a négyzethálóval ellátott felület 15 %-át.

2.6. Műanyag lencsével felszerelt teljes lámpa vizsgálata

2.6.1. A lencse felületének mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képessége

2.6.1.1. Vizsgálatok

Az 1. számú lámpaminta lencséjét alá kell vetni a 2.4.1. szakaszban leírt vizsgálatnak.

2.6.1.2. Eredmények

A vizsgálat után a B. osztályú első ködlámpára a B. zónában, illetve az F3. osztályú első ködlámpára a 2. és az 5. egyenesen előírt fénytani mérések eredményei nem haladhatják meg az előírt legnagyobb értékek 30 százalékát.

2.6.2. Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

A 2. számú lámpaminta lencséjét alá kell vetni a 2.5. szakaszban leírt vizsgálatnak.

2.7. A fényforrás sugárzásával szembeni ellenálló képesség

2.7.1.

Gázkisüléses fényforrások esetében: a műanyagból készült fényáteresztő alkatrészeknek az első ködlámpán belüli fényforrások által kibocsátott UV sugárzással szembeni vizsgálatához:

2.7.1.1.

Az első ködlámpák minden egyes, a fény átbocsátására szolgáló műanyag alkatészének sík mintáját kiteszik a gázkisüléses fényforrás fényének. A minták paramétereinek, mint például a szögeknek és távolságoknak, meg kell egyezniük az első ködlámpa paramétereivel.

2.7.1.2.

1 500 óra folyamatos megvilágítás után az áteresztett fény színtani jellemzőinek megfelelőeknek kell lenniük, új, szabványos gázkisüléses fényforrás használatával, és a minták felületének repedéstől, karcolástól, lepattogzástól és deformációtól mentesnek kell lennie.

3. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

3.1.

A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott lámpák akkor tekinthetők az előírás rendelkezéseinek megfelelőnek, ha:

3.1.1.

a vegyi anyagokkal, a tisztítószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minták külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, kitöredezés vagy alakváltozás (lásd a 2.2.2., 2.3.1. és 2.3.2. szakaszt);

3.1.2.

A 2.6.1.1. szakaszban leírt vizsgálat után a 2.6.1.2. szakasz szerinti mérési pontokban a fénytani értékek az előírás által meghatározott gyártásmegfelelőségi határértékeken belül vannak.

3.2.

Ha a vizsgálati eredmények nem felelnek meg a követelményeknek, a vizsgálatokat újabb, véletlenszerűen kiválasztott első ködlámpákon meg kell ismételni.

1. függelék

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK IDŐBELI SORRENDJE

Műanyagokon (az előírás 2.2.2. szakasza értelmében benyújtott lencséken vagy anyagmintákon) végzett vizsgálatok.

Vizsgálatok

Minták

Lencsék vagy anyagminták

Lencsék

1.1.

Korlátozott fénytani mérések (2.1.2. szakasz)

1.1.1.

Hőmérséklet-változás (2.1.1. szakasz)

1.1.2.

Korlátozott fotometria (2.1.2. szakasz)

1.2.1.

A fényátbocsátás mérése

1.2.2.

A fényáramszóródás mérése

1.3.

Levegőben lévő anyagok (2.2.1. szakasz)

1.3.1.

A fényátbocsátás mérése

1.4.

Vegyi anyagok (2.2.2. szakasz)

1.4.1.

A fényáramszóródás mérése

1.5.

Tisztítószerek (2.3.1. szakasz)

1.6.

Szénhidrogének (2.3.2. szakasz)

1.6.1.

A fényátbocsátás mérése

1.7.

Elhasználódás (2.4.1. szakasz)

1.7.1.

A fényátbocsátás mérése

2.7.1.

A fényáramszóródás mérése

1.8.

Tapadás (2.5. szakasz)

Teljes (az előírás 2.3.2. szakaszának megfelelően benyújtott) első ködlámpákon végzett vizsgálatok.

Vizsgálatok

Teljes fényszóró

Minta száma

2.1.	Elhasználódás (2.6.1.1. szakasz)

2.2.	Fotometria (2.6.1.2. szakasz)

2.3.	Tapadás (2.6.2. szakasz)

2. függelék

A FÉNYSZÓRÓDÁS ÉS A FÉNYÁTBOCSÁTÁS MÉRÉSÉNEK MÓDSZERE

1. BERENDEZÉS (lásd az ábrát)

Egy K kollimátor β/2 = 17,4 × 10–4 rd fél divergenciájú sugarát egy 6 mm-es nyílású DT fényrekesz korlátozza, és a mintatartó állványt ezzel szemben kell elhelyezni.

Egy szférikus aberráció szempontjából korrigált L2 akromatikus gyűjtőlencse létesít kapcsolatot a DT fényrekesz és az R vevő között; az L2 lencse átmérőjének akkorának kell lennie, hogy ne szűkítse le a minta által egy ß/2 = 14° fél csúcsszögű kúp alakjában kibocsátott fényt.

Az L2 lencse egyik fókuszsíkjába egy a/2 = 1° és amax/2 = 12° szögű DD gyűrűs fényrekeszt kell elhelyezni.

A nem átlátszó közepű fényrekeszre azért van szükség, hogy kiszűrje a közvetlenül a fényforrásból érkező fényt. A fényrekesz középső részének a fénynyaláb útjából eltávolíthatónak kell lennie, de úgy, hogy pontosan visszatérhessen eredeti helyzetébe.

Az L2 DT távolságot és az L2 lencse F2 fókusztávolságát (1) úgy kell megválasztani, hogy a DT képe teljesen fedje az R vevőt.

Ha a kezdeti beeső fényáramot 1 000 egységnek tekintjük, az egyes leolvasások abszolút pontosságának 1 egységnél jobbnak kell lennie.

2. MÉRÉSEK

Az alábbi leolvasásokat kell elvégezni:

Leolvasás	Mintával	A DD központi részével	A képviselt mennyiség
T1	nem	nem	Beeső fényáram a kezdeti leolvasáskor
T2	igen (vizsgálat előtt)	nem	Az új anyag által átbocsátott fényáram 24°-os mezőben
T3	igen (vizsgálat után)	nem	A vizsgált anyag által átbocsátott fényáram 24°-os mezőben
T4	igen (vizsgálat előtt)	igen	Az új anyag által szétszórt fényáram
T5	igen (vizsgálat után)	igen	A vizsgált anyag által szétszórt fényáram

(1) Az L2 esetében 80 mm körüli fókusztávolság javasolt.

3. függelék

A PERMETEZÉSES VIZSGÁLAT MÓDSZERE

1. VIZSGÁLATI BERENDEZÉS

Szórópisztoly

A használt szórópisztolyt 1,3 mm átmérőjű fúvókával kell ellátni, és 0,24 ± 0,02 1/perc folyadékáramot kell biztosítania 6,0 bar – 0/+0,5 bar nyomás mellett.

Ilyen üzemi körülmények között az eredményül kapott, kilövellt sugárnak 170 mm ± 50 mm átmérőjűnek kell lennie a fúvókától 380 mm ± 10 mm-re elhelyezett koptatásnak kitett felületen.

Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék az alábbiakból áll:

A Mohs-skálán 7-es keménységi fokú kvarchomok, 0 és 0,2 mm közötti szemcsemérettel, közel normális eloszlásban, 1,8–2 közötti szögtényezővel;

205 g/m3-t nem meghaladó keménységű víz, literenként 25 g homokkal keverve.

2. VIZSGÁLAT

A lámpák lencséinek külső felületét egyszer vagy többször le kell fújni a fent leírt homoksugárral. A sugarat közel merőlegesen kell a vizsgálandó felületre szórni.

A kopást a vizsgálandó lencsék mellett referenciaként elhelyezett egy vagy több üvegmintával kell ellenőrizni. A keveréket addig kell a mintára szórni, amíg a mintá(ko)n a 2. függelékben leírt módszerrel mért fényszóródás-változás értékére nem teljesül a következő egyenlőtlenség:

Formula

Több referenciamintát is lehet használni annak ellenőrzésére, hogy a teljes vizsgálandó felület egyenletesen kopott-e.

4. függelék

RAGASZTÓSZALAGOS TAPADÁSI VIZSGÁLAT

1. CÉL

Ezzel a módszerrel egy ragasztószalag üveglaphoz való lineáris tapadási erejét lehet meghatározni egységes körülmények között.

2. A MÓDSZER ALAPELVE

A ragasztószalagnak az üveglapról 90 fokos szögben történő letépéséhez szükséges erő megmérése.

3. MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A környezeti levegőnek 23 °C ± 5 °C hőmérsékletűnek kell lennie, 65 ± 15 % relatív páratartalom mellett.

4. A PRÓBADARABOK

A vizsgálat előtt a mintaként használt ragasztószalag-tekercset 24 órán át az előírt környezetben kell pihentetni (lásd a 3. szakaszt).

Minden tekercsből öt darab egyenként 400 mm hosszú próbadarabot kell megvizsgálni. A tekercsről az első három fordulattal letekert ragasztószalagot el kell dobni, és utána kell levágni a próbadarabokat.

5. AZ ELJÁRÁS

A vizsgálatot a 3. szakaszban előírt környezeti feltételek mellett kell elvégezni.

Az öt próbadarabot a ragasztószalag kb. 300 mm/s sebességű radiális letekerésével kell levenni, és 15 másodpercen belül az alábbiak szerint kell felhelyezni.

A szalagot folyamatosan előrehaladva, ujjal hosszirányban enyhén dörzsölve kell az üveglapra ragasztani anélkül, hogy túlzott nyomást gyakorolnánk a ragasztószalagra és az üveglapra.

A felragasztott szalagot 10 percig a megadott környezeti feltételek között kell pihentetni.

A próbadarabnak egy kb. 25 mm-es szakaszát a próbadarab tengelyére merőleges síkban le kell húzni az üvegről.

Az üveglapot rögzíteni kell, és a ragasztószalag szabad végét 90 fokban fel kell hajtani. Olyan irányú erőt kell alkalmazni, hogy a szalag és az üveglap közötti elválasztó vonal merőleges legyen erre az erőre, és merőleges az üveglemezre is.

Ezt követően a szalagot 300 mm/s ± 30 mm/s sebességgel le kell húzni, és az ehhez szükséges erőt fel kell jegyezni.

6. EREDMÉNYEK

A kapott öt eredményt sorba kell rendezni, és a középértéket kell a mérés eredményének tekinteni. Ezt az értéket a szalagszélesség egy centiméterére számítva newtonban kell kifejezni.

7. MELLÉKLET

A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek az előírás rendelkezései szerint, ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártástechnológiai szórás mértékét.

1.2. A fénytani jellemzők vonatkozásában a sorozatban gyártott első ködlámpák megfelelőségét nem vonják kétségbe, ha az ezen előírás 2. mellékletében foglalt, az első ködlámpák adott osztályának fénytani jellemzőire vonatkozó követelmények teljesülnek.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, az első ködlámpán végzett vizsgálatokat az ezen előírás 6.3. vagy, adott esetben, 6.4. szakaszában meghatározott fényforrások használatával meg kell ismételni.

1.2.1. Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelménynek, módosítani lehet az első ködlámpa beállítását, feltéve, ha a fénynyaláb tengelye nem mozdul el 0,5 foknál nagyobb mértékben jobbra vagy balra és 0,2 foknál nagyobb mértékben felfelé és lefelé. Az újonnan beállított helyzetben valamennyi fénytani követelménynek teljesülnie kell.

1.3. A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges elmozdulásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

1.3.1.

A mintaként kiválasztott első ködlámpák egyikén először háromszor egymás után végre kell hajtani az 5. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni az 5. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálatot.

1.3.2.

Az első ködlámpa elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg a 3,0 mrad értéket. Amennyiben ez az érték nagyobb 3,0 mrad-nál, de nem több 4,0 mrad-nál, egy másik első ködlámpán is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintára kapott abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg a 3,0 mrad értéket.

1.4. A színérték-koordinátáknak meg kell felelniük az előírás 7. szakaszában foglaltaknak. A kiterjedt szelektív sárga fényt kibocsátó, színtelen fényforrással felszerelt első ködlámpa fénytani jellemzőire az ezen előírásban előírt értékek 0,84-szerese vonatkozik.

2. A GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGREHAJTANDÓ MEGFELELŐSÉG-ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A jóváhagyás jogosultjának megfelelő időközönként minden egyes elsőködlámpa-típusra vonatkozóan végre kell hajtania legalább a következő vizsgálatokat. A vizsgálatokat ezen előírás rendelkezései szerint kell elvégezni. Amennyiben a rendelkezésre álló minták nem felelnek meg a vizsgálat típusa szerinti követelményeknek, további mintákat kell kiválasztani és vizsgálni. A gyártónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a gyártás megfelelőségének biztosítására.

2.1. A vizsgálatok jellege

Az előírásban meghatározott megfelelőségi vizsgálatoknak ki kell terjedniük a fénytani jellemzőkre, valamint a világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának vizsgálatára.

2.2. Vizsgálati módszerek

2.2.1.

A vizsgálatokat általában az ezen előírásban meghatározott módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.

A gyártó által végrehajtandó megfelelőségi vizsgálatok során a jóváhagyási vizsgálatokért felelős illetékes hatóság beleegyezésével más, egyenértékű módszerek is alkalmazhatók. A gyártónak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az előírásban meghatározott eljárásokkal.

2.2.3.

A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása érdekében rendszeresen kalibrálni kell a vizsgálati berendezést, és a mért eredményeknek korrelálniuk kell az illetékes hatóság által végzett mérésekkel.

2.2.4.

A referencia-módszereknek minden esetben meg kell felelniük az előírásban meghatározott módszereknek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3. A mintavétel jellege

Az első ködlámpák mintáit véletlenszerűen kell kiválasztani egy egységes gyártási tételből. Egységes tétel alatt a gyártó gyártási módszerei szerint meghatározott azonos típusú első ködlámpák csoportját kell érteni.

A vizsgálatnak általában az egyes gyárak sorozatgyártására kell kiterjednie. Mindazonáltal a gyártó ugyanarra a típusra vonatkozó, de különböző gyárakból származó eredményeket is összevonhat egy csoportba, feltéve, hogy e gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszert alkalmazzák.

2.4. Mért és rögzített fénytani jellemzők

Az elsőködlámpa-mintán az előírásban meghatározott pontokban fénytani méréseket kell végezni, az értékeket csak az ezen előírás 2. mellékletében az adott első ködlámpa osztályának megfelelően felsorolt pontokban kell leolvasni.

2.5. Elfogadhatósági kritériumok

A gyártó felelős a vizsgálati eredmények statisztikai elemzéséért, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben a termékeire vonatkozó elfogadhatósági feltételek megállapításáért az ezen előírás 10.1. szakaszában rögzített, a termékek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.

Az elfogadhatósági kritériumokat úgy kell megállapítani, hogy 95 %-os megbízhatósági szint mellett a 8. mellékletben előírt helyszíni ellenőrzésen való megfelelés (első mintavétel) minimális valószínűsége 0,95 legyen.

8. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek az előírás rendelkezései szerint, ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártástechnológiai szórás mértékét.

1.2.1.

A fénytani jellemzők vonatkozásában a sorozatban gyártott első ködlámpák megfelelőségét nem vonják kétségbe, ha az ezen előírás 2. mellékletében foglalt, az első ködlámpák adott osztályának fénytani jellemzőire vonatkozó követelmények teljesülnek.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelménynek, módosítani lehet az első ködlámpa beállítását, feltéve, ha a fénynyaláb tengelye nem mozdul el 0,5 foknál nagyobb mértékben jobbra vagy balra és 0,2 foknál nagyobb mértékben felfelé és lefelé. Az újonnan beállított helyzetben valamennyi fénytani követelménynek teljesülnie kell.

Amennyiben a szükséges pozíció eléréséhez elengedhetetlen függőleges beállítást a megengedett tűrésen belül ismételten már nem lehet megtenni, az ezen előírás 9. mellékletében ismertetett műszeres módszert kell alkalmazni és a világos-sötét határvonal minőségét egy mintán kell megvizsgálni.

1.2.2.

A nyilvánvalóan hibás első ködlámpákat figyelmen kívül kell hagyni.

1.3.

A színérték-koordinátáknak meg kell felelniük az előírás 7. szakaszában foglaltaknak. A kiterjedt szelektív sárga fényt kibocsátó, színtelen fényforrással felszerelt első ködlámpa fénytani jellemzőire az ezen előírásban előírt értékek 0,84-szerese vonatkozik.

2. ELSŐ MINTAVÉTEL

Az első mintavétel során négy darab első ködlámpát kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két lámpából álló mintát A-val, a második két lámpából álló mintát B-vel kell jelölni.

2.1. A megfelelőség nem vitatható

2.1.1.

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású első ködlámpák megfelelősége nem vitatható, ha az első ködlámpák mért értékeinek eltérése – kedvezőtlen irányban – az alábbiak szerint alakul:

2.1.1.1.

A. minta

A1:	az egyik első ködlámpa esetében		0 százalék
A1:	a másik első ködlámpa esetében	legfeljebb	20 százalék
A2:	mindkét első ködlámpa esetében	több mint	0 százalék
	de	legfeljebb	20 százalék
	a mérés folytatása a B. mintával

2.1.1.2.

B. minta

B1:

mindkét első ködlámpa esetében

0 százalék

2.2. A megfelelőség vitatható

2.2.1.

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású első ködlámpák megfelelősége vitatható, a gyártót pedig fel kell szólítani, hogy gyártási folyamatát (a megfelelő beállításokkal) tegye a követelményeknek megfelelővé, ha az első köd lámpák mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.2.1.1.

A. minta

A3:	az egyik első ködlámpa esetében	legfeljebb	20 százalék
	a másik első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék
	de	legfeljebb	30 százalék

2.2.1.2.

B. minta

B2:	az A2. esetben
	az egyik első ködlámpa esetében	több mint	0 százalék
	de	legfeljebb	20 százalék
	a másik első ködlámpa esetében	legfeljebb	20 százalék
B3:	az A2. esetben
	az egyik első ködlámpa esetében		0 százalék
	a másik első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék
	de	legfeljebb	30 százalék

2.3. A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség vitatható, és a 11. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – az első ködlámpák mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.3.1.

A. minta

A4:	az egyik első ködlámpa esetében	legfeljebb	20 százalék
A4:	a másik első ködlámpa esetében	több mint	30 százalék
A5:	mindkét első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék

2.3.2.

B. minta

B4:	az A2. esetben
	az egyik első ködlámpa esetében	több mint	0 százalék
	de	legfeljebb	20 százalék
	a másik első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék
B5:	az A2. esetben
B5:	mindkét első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék
B6:	az A2. esetben
	az egyik első ködlámpa esetében		0 százalék
	a másik első ködlámpa esetében	több mint	30 százalék

3. A MINTAVÉTEL MEGISMÉTLÉSE

Az A3., B2. és B3. esetben a gyártási eljárás beállítása után létrejövő készletből, az értesítést követő két hónapon belül ismét mintát kell venni, és egy harmadik, két darab első ködlámpából álló C. mintát, valamint egy negyedik, két darab első ködlámpából álló D. mintát kell kiválasztani.

3.1. A megfelelőség nem vitatható

3.1.1.

Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású első ködlámpák megfelelősége nem vitatható, ha az első ködlámpák mért értékeinek eltérése az alábbiak szerint alakul:

3.1.1.1.

C. minta

C1:	az egyik első ködlámpa esetében		0 százalék
C1:	a másik első ködlámpa esetében	legfeljebb	20 százalék
C2:	mindkét első ködlámpa esetében	több mint	0 százalék
	de	legfeljebb	20 százalék
	a mérés folytatása a D. mintával

3.1.1.2.

D. minta

D1:	a C2. esetben
D1:	mindkét első ködlámpa esetében	0 százalék

3.2. A megfelelőség vitatható

3.2.1.

D. minta

D2:	a C2. esetben
	az egyik első ködlámpa esetében	több mint	0 százalék
	de	legfeljebb	20 százalék
	a másik első ködlámpa esetében	legfeljebb	20 százalék

3.3. A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség vitatható, és a 12. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – az első ködlámpák mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.3.1.

C. minta

C3:	az egyik első ködlámpa esetében	legfeljebb	20 százalék
C3:	a másik első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék
C4:	mindkét első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék

3.3.2.

D. minta

D3:	a C2. esetben
	az egyik első ködlámpa esetében	0 vagy több mint	0 százalék
	a másik első ködlámpa esetében	több mint	20 százalék

4. A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL FÜGGŐLEGES HELYZETÉNEK ELMOZDULÁSA

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges elmozdulásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

Az ezen melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az A. minta egyik első ködlámpáján először háromszor egymás után végre kell hajtani az 5. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni az 5. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálati eljárást.

Az első ködlámpa elfogadhatónak tekinthető, ha a Δr nem haladja meg a 3,0 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 3,0 mrad-nál, de nem több 4,0 mrad-nál, az A. minta másik első ködlámpáján is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintára kapott abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg a 3,0 mrad értéket.

Amennyiben az A. mintán mért abszolút értékek átlaga nagyobb 3,0 mrad-nál, a B. mintához tartozó két első ködlámpán is el kell végezni ugyanazt az eljárást, és egyik minta Δr értéke sem haladhatja meg a 3,0 mrad értéket.

1. ábra

9. MELLÉKLET

F3. OSZTÁLYÚ ELSŐ KÖDLÁMPÁK VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONALÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS ÉLESSÉGE, BEÁLLÍTÁS E HATÁRVONAL SEGÍTSÉGÉVEL

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az első ködlámpa fényerősség-eloszlásának magában kell foglalnia egy világos-sötét határvonalat, amely lehetővé teszi az első ködlámpa fénytani méréseknek és járművön való beszabályozásnak megfelelő helyes beállítását. A világos-sötét határvonal jellemzőinek meg kell felelniük a 2–4. szakaszban foglalt követelményeknek.

2. A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL ALAKJA

Az első ködlámpa fénynyalábjának vizuális beállításához a világos-sötét határvonal: az első ködlámpa függőleges beállításához biztosít egy, a v-v egyenestől mindkét irányban 4°-ig tartó vízszintes egyenest (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

A világos-sötét határvonal alakja és helyzete

3. AZ ELSŐ KÖDLÁMPA BEÁLLÍTÁSA

3.1. Vízszintes beállítás

A világos-sötét határvonalat úgy kell beállítani, hogy a kivetített fénynyaláb mintája nagyjából szimmetrikus legyen a v-v egyenesre. Ha az első ködlámpát páros használatra tervezték, vagy fénynyalábmintája aszimmetrikus, azt a kérelmező előírásainak megfelelően kell vízszintesen beállítani, vagy egyéb esetben úgy, hogy a világos-sötét határvonal szimmetrikusnak tűnjön a v-v egyenesre.

3.2. Függőleges beállítás

Az első ködlámpa sugarának a 3.1. szakaszban foglaltak szerinti vízszintes beállítása után a függőleges beállítást úgy kell elvégezni, hogy a világos-sötét határvonalat az alsó helyzetből kiindulva felfelé kell mozgatni mindaddig, amíg az a h-h egyenes alatt 1°-ra található v–v egyenesre nem kerül. Ha a vízszintes rész nem egyenes, hanem kissé ívelt vagy elhajló, a világos-sötét határvonal függőleges irányban nem léphet ki a v-v egyenestől bal és jobb oldalra 3°-ra elhelyezkedő két függőleges és a világos-sötét határvonal névleges pozíciójától felfelé és lefelé 0,2°-ra elhelyezkedő két vízszintes egyenes által határolt területről (lásd az 1. ábrát).

3.2.1.

Amennyiben a világos-sötét határvonal beállítására irányuló három kísérlet során a függőleges pozícióik 0,2°-nál nagyobb mértékben eltérnek, úgy a világos-sötét határvonal vízszintes részének linearitása, illetve élessége nem megfelelő a vizuális beállítás elvégzéséhez. Ebben az esetben a világos-sötét határvonal minőségét – a követelményeknek való megfelelés szempontjából – műszerrel kell vizsgálni az alábbiaknak megfelelően:

4. A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL MINŐSÉGÉNEK MÉRÉSE

4.1. A méréseket 0,05°-ot meg nem haladó lépésenként a világos-sötét határvonal vízszintes részén történő függőleges irányú leolvasással kell elvégezni

vagy 10 m mérési távolságban és kb. 10 mm átmérőjű detektorral;

vagy 25 m mérési távolságban és kb. 30 mm átmérőjű detektorral.

A világos-sötét határvonal minőségének mérése akkor hoz elfogadhatónak tekinthető eredményt, ha az e melléklet 4.1.1–4.1.3. szakaszában foglalt követelmények legalább egy, 10 m-en vagy 25 m-en elvégzett mérés során teljesülnek.

A vizsgálat során alkalmazott mérési távolságot fel kell jegyezni az ezen előírás 2. melléklete szerinti értesítés 9. szakaszában.

A leolvasást lentről felfelé, a világos-sötét határvonalon keresztül haladva, a v-v egyenestől –2,5°-ra és +2,5°-ra elhelyezkedő függőleges egyenesek mentén kell elvégezni. Ilyen mérés esetén a világos-sötét határvonal minőségének az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

4.1.1. Legfeljebb egy világos-sötét határvonal lehet látható.

4.1.2. A világos-sötét határvonal élessége:

A világos-sötét határvonal vízszintes részén, a v-v egyenestől ± 1°-ra elhelyezkedő függőleges egyenesek mentén történő függőleges leolvasás esetén a világos-sötét határvonal G élességi tényezőjének maximális mért értéke nem lehet 0,08-nál kevesebb, ahol

Formula

4.1.3. Linearitás

A világos-sötét határvonal függőleges beállításra szolgáló részének a v-v egyenestől balra 3° és jobbra 3° közötti lévő tartományban vízszintesnek kell lennie. Ez a követelmény teljesül, ha a 3.2. szakaszban foglaltak szerint az inflexiós pontok függőleges pozíciói a v–v egyenestől balra és jobbra 3°-ra nem térnek el ± 0,20°-nál nagyobb mértékben.

5. MŰSZERES FÜGGŐLEGES BEÁLLÍTÁS

Ha a világos-sötét határvonal megfelel a minőségre vonatkozó fenti követelményeknek, a fénynyaláb függőleges beállítását el lehet végezni műszerrel. Ehhez azt az inflexiós pontot, ahol d2 (log E)/dv2 = 0, a v-v egyenesre és a h-h egyenes alá kell beállítani. A világos-sötét határvonal méréséhez és beállításához a mozgás a névleges pozíció alatti résztől felfelé történik.

10. MELLÉKLET

A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK ALATTI ÜZEMIDŐSZAKOK ÁTTEKINTÉSE

Rövidítések

P: tompított fényszóró

D: távolsági fényszóró (a D1 és a D2 két távolsági fényszórót jelöl)

F: első ködlámpa

Az alábbiakban megadott valamennyi csoportosított fényszóró és első ködlámpa, valamint a hozzájuk rendelt jelölések példaként szolgálnak, a teljesség igénye nélkül.

olyan ciklust jelent, amely egy 15 perces kikapcsolt és egy 5 perces bekapcsolt állapotot foglal magában.

1.	P vagy D vagy F (HC vagy HR vagy B vagy F3)

2.	P+F (HC B vagy F3)

3.	P+F (HC B vagy F3/) vagy HC/B vagy F3

4.	D+F (HR B vagy F3) vagy D1+D2+F (HR B vagy F3)

5.	D+F (HR B vagy F3/) vagy D1+D2+F (HR B vagy F3/)

6.	P+D+F (HCR B vagy F3) vagy P+D1+D2+F (HCR HR B vagy F3)

7.	P+D+F (HC/R B vagy F3) vagy P+D1+D2+F (HC/R HR B vagy F3)

8.	P+D+F (HCR B vagy F3/) vagy P+D1+D2+F (HCR HR B vagy F3/)

9.	P+D+F (HC/R B vagy F3/) vagy P+D1+D2+F (HC/R HR B vagy F3/)

11. MELLÉKLET

VONATKOZTATÁSI KÖZÉPPONT

A vonatkoztatási középpont e lehetséges jelölését a lencsén, az első ködlámpa vonatkoztatási tengelyével közös metszéspontjában kell elhelyezni.

A fenti rajz a vonatkoztatási középpontot jelölését mutatja a lencsére a kör középpontjában alapvetően tangenciális síkra vetítve. A jelet alkotó vonalak folytonosak vagy szaggatottak lehetnek.

12. MELLÉKLET

KÖVETELMÉNYEK LED-MODUL(OK) VAGY FÉNYGENERÁTOROK HASZNÁLATA ESETÉN

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.

Minden benyújtott LED-modul-, illetve fénygenerátor-mintának az adott esetben benyújtott elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel (-egységekkel) történő vizsgálat során meg kell felelnie az előírás vonatkozó követelményeinek.

1.2.

A LED-modulokat, illetve fénygenerátorokat úgy kell megtervezni, hogy azok normál használat esetén jó üzemállapotúak legyenek és maradjanak. Ezenkívül nem lehetnek sem tervezési, sem gyártási hibásak.

1.3.

A LED-modul(ok)nak, illetve a fénygenerátor(ok)nak illetéktelen beavatkozás ellen védettnek kell lenniük.

1.4.

A leszerelhető LED-modulok kialakításának olyannak kell lennie, hogy:

1.4.1.

a fényszóróra vonatkozó fénytani követelményeknek a modul leszerelése és cseréje után is teljesülniük kell;

1.4.2.

az ugyanazon lámpaházban levő nem azonos LED-modulok nem lehetnek felcserélhetők.

1.5.

LED-modulok esetében:

1.5.1.

az optikai sugárzással és árnyékolással összefüggő elemek mértani helyzetének és méreteinek meg kell egyezniük a benyújtott adatlapon megadott adatokkal;

1.5.2.

a mérést az áttetsző burkolaton keresztül optikai módszerekkel kell elvégezni az elektronikus fényforrás-vezérlőegység által biztosított fényforrással – vizsgálati feszültségen – történt öregítés után;

1.5.3.

a csíkok és az esetleges védőburkok helyzetének, méretének és áteresztőképességének meg kell egyezniük a benyújtott adatlapon megadott adatokkal.

2. GYÁRTÁS

2.1.

A fényforrás áttetsző burkolatán (pl. bura) nem lehetnek olyan jelek vagy foltok, amelyek esetlegesen ronthatják a hatásfokot és az optikai teljesítményt.

2.2.

LED-modulok, illetve fénygenerátor(ok) esetében:

2.2.1.

A LED-modulon található LED-(ek)et megfelelő rögzítőelemekkel kell ellátni.

2.2.2.

A rögzítő elemeknek erősnek kell lenniük, és azokat stabilan a fényforrás(ok)hoz és a LED-modulhoz kell rögzíteni.

2.2.3.

A fénygenerátorban levő fényforrást megfelelő rögzítőelemekkel kell ellátni.

2.2.4.

A rögzítő elemeknek erősnek kell lenniük, és azokat stabilan a fényforrás(ok)hoz és a fénygenerátorhoz kell rögzíteni.

3. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

3.1. Alkalmazás és relaxáció

3.1.1. Valamennyi mintát a 4. szakaszban leírtak szerint kell vizsgálni.

3.1.2. A fényforrások típusának meg kell felelnie a 48. sz. előírás 2.7.1. szakaszában foglalt meghatározásoknak, főként a látható sugárzást kibocsátó elemet tekintve. Egyéb fényforrástípusok nem megengedhetők.

3.1.3. Üzemi feltételek

A LED-modul, illetve fénygenerátor üzemi feltételei:

3.1.3.1.

minden mintát az ezen előírás 6.4.1.4. szakaszában megadott feltételek mellett kell vizsgálni;

3.1.3.2.

amennyiben ez a melléklet másként nem rendelkezik, a LED-modulokat, illetve fénygenerátorokat a gyártó által benyújtott első ködlámpa belsejében kell vizsgálni.

3.1.4. Környezeti hőmérséklet

Az elektromos és fénytani jellemzők méréséhez az első ködlámpát száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell működtetni.

3.1.5. Fénygenerátorok esetében:

3.1.5.1. Áramellátás

A felkapcsolási és üzemeltetési vizsgálatokhoz használt áramforrásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a nagy áramerősségű impulzus gyors növekedését biztosítsa.

3.1.5.2. Működési helyzet

A működési helyzet a kérelmező által megadott helyzet. Az öregítési és a vizsgálati helyzeteknek azonosnak kell lenniük. Ha a lámpát véletlenül a helytelen irányban működtetik, azt a mérések megkezdése előtt újra öregíteni kell. Az öregítés és a mérések alatt elektromos vezetőképességű tárgyak nem lehetnek a kérelmező által megadott behatárolt térben. Emellett a szórt mágneses tereket is kerülni kell.

3.2. Öregítés

3.2.1. A LED-modulokat, illetve fénygenerátorokat öregíteni kell.

3.2.2. Az alábbi vizsgálatokat a benyújtott elektronikus fényforrás-vezérlőegység által táplált LED-modullal (modulokkal), illetve fénygenerátorral (-generátorokkal) – vizsgálati feszültségen – való öregítés után kell elvégezni.

3.2.3. LED-modul(ok)

A kérelmező kérésére a LED-modulokat a vizsgálat megkezdése előtt 15 órán át működtetni kell, és le kell hűteni az előírásban meghatározott környezeti hőmérsékletre.

3.2.4. Izzólámpák

Az izzólámpákat először a vizsgálati feszültségen kell öregíteni, körülbelül egy órán át. Ikerizzólámpák esetében az izzókat külön-külön kell öregíteni.

3.2.5. Gázkisüléses fényforrások

A felkapcsolási vizsgálat kivételével minden vizsgálatot legalább 15 cikluson át öregített fényforrásokkal kell elvégezni (kapcsolási ciklus: 45 perc be, 15 másodperc ki, 5 perc be, 10 perc ki).

4. EGYEDI VIZSGÁLATOK

A 37. sz. előírás szerint jóváhagyott izzólámpák, a 99. sz. előírás szerint jóváhagyott gázkisüléses fényforrások és a LED-modulok mentesülnek az alábbi 4.3.1. és 4.3.2. szakaszban ismertetett vizsgálatok alól.

4.2. Gázkisüléses fényforrások

A felkapcsolási vizsgálatot olyan fényforrásokon kell elvégezni, amelyek nem voltak öregítve, és amelyek a vizsgálat előtt legalább 24 órán át nem voltak használatban. A fényforrás közvetlenül felkapcsolódik és felkapcsolva marad.

4.3. Üzemeltetés

4.3.1. Az izzólámpák mentesülnek az itt ismertetett vizsgálat alól.

4.3.2. Gázkisüléses fényforrások

Az üzemeltetési vizsgálatot olyan fényforrásokon kell elvégezni, amelyek a vizsgálat előtt legalább 1 órán át nem voltak használatban. Az első ködlámpának legalább a 6. egyenesen, a 0°, 2,5° D pontban el kell érnie az alábbi fényerősséget:

1 másodperc elteltével: objektív fényáramának 25 százaléka;

4 másodperc elteltével: objektív fényáramának 80 százaléka.

Az objektív fényáram szerepel a benyújtott adatlapon.

4.4. Meleg újrakapcsolás

4.4.1. Az izzólámpák mentesülnek az itt ismertetett vizsgálat alól.

4.4.2. Gázkisüléses fényforrások

A fényforrást a vizsgálati feszültségen működő elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel fel kell kapcsolni, és 15 percen át üzemeltetni kell. Ezt követően az elektronikus fényforrás-vezérlőegység tápfeszültségét 10 másodpercre le kell kapcsolni, majd újra fel kell kapcsolni. A fényforrás 10 másodperces lekapcsolt állapot után közvetlenül újraindul. Egy másodperc elteltével a fényforrásnak az objektív fényárama legalább 80 százalékát kell kibocsátania.

4.5. Színvisszaadás

4.5.1. Vöröstartalom

A LED-modul vagy fénygenerátor fénye legkisebb vöröstartalmának meg kell felelnie az alábbi képletnek:

Formula

ahol:

Ee (λ) (egység: W)	a sugárzás színképi eloszlása;
V(λ) (egység: 1)	a spektrális megvilágítási hatásfok;
λ (egység: nm)	a hullámhossz.

Ezt az értéket egy nanométeres intervallumokkal kell kiszámítani.

4.6. UV-sugárzás

A LED-modul vagy fénygenerátor UV sugárzására teljesülnie kell az alábbi egyenlőtlenségnek:

Formula

ahol:

S(λ)(egység: 1)	a spektrális súlyozó függvény;
km =	683 lm/W a sugárzás fényhasznosításának legnagyobb értéke;

(A többi jel meghatározását lásd a 4.5.1. szakaszban).

Ezt az értéket egynanométeres intervallumokkal kell kiszámítani. Az UV sugárzást az alábbi UV táblázatban feltüntetett értékekkel kell súlyozni.

UV-táblázat

λ	S(λ)
250	0,430
255	0,520
260	0,650
265	0,810
270	1,000
275	0,960
280	0,880
285	0,770
290	0,640
295	0,540
300	0,300
305	0,060
310	0,015
315	0,003
320	0,001
325	0,00050
330	0,00041
335	0,00034
340	0,00028
345	0,00024
350	0,00020

355	0,00016
360	0,00013
365	0,00011
370	0,00009
375	0,000077
380	0,000064
385	0,000530
390	0,000044
395	0,000036
400	0,000030

A táblázatban reprezentatív értékként „Az ultraibolya sugárzásnak való kitettség határértékeiről szóló IRPA/INIRC iránymutatásban” meghatározott hullámhosszok szerepelnek (nanométerben); a többi értéket interpolálással kell kiszámítani.

4.7. Hőmérsékleti stabilitás

4.7.1. Fényerősség

4.7.1.1.

Az izzólámpák és a gázkisüléses fényforrások mentesülnek az itt ismertetett vizsgálat alól.

4.7.1.2.

A berendezésen egy perc működés után fénytani mérést kell végezni szobahőmérsékleten. A mérendő vizsgálati pont koordinátái: vízszintes 0°, függőleges 2,5° D.

4.7.1.3.

A lámpát folyamatosan kell működtetni a fénytani stabilitás eléréséig. A fénytani stabilitás elérésének pillanata az az időpont, amelyben a fénytani érték változása bármely 15 perces időszakban 3 % alatti. A stabilitás elérése után el kell végezni a teljes fénytani méréshez szükséges beszabályozást az adott berendezés követelményeinek megfelelően. Az adott berendezés esetében minden vizsgálati ponton fénytani mérést kell végezni.

4.7.1.4.

A fénytani stabilitás elérése után ki kell számítani a 4.7.1.2. szakasz szerint meghatározott fénytani vizsgálati pont értékeinek és a 4.7.1.3. szakasz szerint meghatározott értéknek az arányát.

4.7.1.5.

A 4.7.1.4. szakasz szerint kiszámított arányszámot kell alkalmazni a többi vizsgálati pontra az új fénytani táblázat elkészítéséhez, amely leírja egyperces működés alapján a teljes fotometriát.

4.7.1.6.

Az egy perc elteltével és a fénytani stabilitás eléréséig mért megvilágítási értékeknek meg kell felelniük a minimális és maximális követelményeknek.

4.7.2. Szín

A kibocsátott fény 1 perc, illetve 30 perc üzemelés után mért színének mindkét esetben az előírt színhatárok között kell mozognia.

22.8.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 250/67

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 112. számú előírása – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpával és/vagy fénykibocsátó diódás (LED-) modulokkal felszerelt fényszóróinak jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 01. módosítássorozat 4. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2013. július 15.

TARTALOMJEGYZÉK

A. Közigazgatási rendelkezések

Alkalmazási kör

Fogalommeghatározások

Fényszóróra vonatkozó jóváhagyási kérelem

Jelölések

Jóváhagyás

B. A fényszórókra vonatkozó műszaki követelmények

Általános követelmények

Megvilágítás

Szín

A zavaró hatás mérése

C. További közigazgatási rendelkezések

A fényszórótípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

10.

A gyártás megfelelősége

11.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

12.

A gyártás végleges leállítása

13.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

14.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

Értesítés

Példák a jóváhagyási jelek elrendezésére

Gömbi koordinátamérő rendszer és a vizsgálati pontok elhelyezkedése

Fényszórók fénytani jellemzőinek üzemeltetés közbeni stabilitására vonatkozó vizsgálatok

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelmények

A műanyag lencséket tartalmazó lámpákra vonatkozó követelmények – Lencsék, anyagminták és teljes lámpák vizsgálata

A hatósági mintavételre vonatkozó minimális követelmények

A fénytani jellemzők stabilitásának vizsgálatára vonatkozó üzemeltetési idők áttekintése

Tompított fényszórók világos-sötét határvonalának műszeres ellenőrzése

10.

A LED-modulokra és a LED-modulokat tartalmazó fényszórókra vonatkozó követelmények

11.

A fő tompított fényt előállító és az egyéb fényforrások, valamint a kapcsolódó lehetséges fényforrások általános ábrázolása

A. KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

ALKALMAZÁSI KÖR (1)

Ez az előírás az L, az M, az N és a T kategóriájú járművek (2) fényszóróira vonatkozik.

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

1.1.	„lencse”: a fényszóró (-egység) külső része, amely a világító felületen keresztül átengedi a fényt;

1.2.	„bevonat”: az a termék vagy termékek, amelye(ke)t egy vagy több rétegben felvisznek a lencse külső felületére;

1.3.

„eltérő típusú fényszórók”: olyan fényszórók, amelyek az alábbi lényeges jellemzőik tekintetében eltérnek egymástól:

1.3.1.

márkanév vagy védjegy;

1.3.2.

az optikai rendszer jellemzői;

1.3.3.

olyan alkatrészek megléte vagy hiánya, amelyek üzemelés közben fényvisszaveréssel, fénytöréssel, fényelnyeléssel és/vagy fényátalakítással képesek módosítani az optikai hatásokat;

1.3.4.

a jobb oldali vagy a bal oldali közlekedésre, vagy mindkét közlekedési rendszerre való alkalmasság;

1.3.5.

a kibocsátott fénynyaláb fajtája (tompított fény, távolsági fény vagy mindkettő);

1.3.6.

a felhasznált izzólámpa kategóriája és/vagy a LED-modul egyedi azonosító kódja(i).

1.3.7.

A jármű bal oldalán történő beépítésre tervezett berendezések és a jobb oldali beépítésre tervezett megfelelő berendezések azonban azonos típusú berendezésnek minősülnek.

1.4.	„Különböző (A. vagy B.) osztályú fényszórók”: bizonyos fénytani tulajdonságok alapján azonosított fényszórók.

1.5.	A 48. számú előírásban, valamint annak a típusjóváhagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozatában szereplő fogalommeghatározások ezen előírásra is érvényesek.

1.6.	Az ezen előírásban szereplő, a szabványos (etalon) izzólámpá(k)ra, valamint a 37. számú előírásra utaló hivatkozások a 37. számú előírásra és az előírásnak a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozatára vonatkoznak.

2. FÉNYSZÓRÓRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.

A jóváhagyási kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosa vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

2.1.1.

a fényszóró tompított fény és távolsági fény vagy csak az egyik típusú fénynyaláb kibocsátására szolgál-e;

2.1.2.

ha a fényszóró tompított fény kibocsátására szolgál, bal oldali és jobb oldali közlekedésre is, vagy csak bal oldali, illetve csak jobb oldali közlekedésre tervezték-e;

2.1.3.

ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított beszerelési helyzete(i);

2.1.4.

A. vagy B. osztályú fényszóróról van-e szó;

2.1.5.

a használt izzólámpa (izzólámpák) kategóriája, a 37. számú előírásban, illetve annak a típusjóváhagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos módosítássorozataiban szereplő felsorolás szerint, és/vagy LED-modulok esetében a fényforrásmodul egyedi azonosító kódja(i), ha rendelkezésre állnak.

2.2.

Minden jóváhagyási kérelemhez csatolni kell a következőket:

2.2.1.

megfelelő részletességű, a fényszórótípus azonosítását lehetővé tevő, a fényszórót elölnézetből megjelenítő rajzok három példányban, amelyek ábrázolják a lencse bordázatát (ha van), valamint a fényszóró keresztmetszetét is. A rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási jel számára fenntartott helye(ke)t, LED-modul(ok) esetében pedig a modul egyedi azonosító kódja számára fenntartott helyet is;

2.2.1.1.

ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, meg kell jelölni a fényszóró talajhoz és a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított beszerelési helyzetét (helyzeteit), amennyiben a fényszórót csak ebben a helyzetben (helyzetekben) használják;

2.2.2.

rövid műszaki leírás, amely abban az esetben, ha a fényszórót kanyarvilágítás ellátására használják, tartalmazza a 6.2.7. szakasz szerinti szélső helyzeteket. LED-modulok esetében a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a következőket is:

a)	a LED-modul(ok) rövid műszaki leírása;

b)	a méreteket, az alapvető elektromos, illetve fénytani értékeket, valamint az objektív fényáramot feltüntető rajz, továbbá minden LED-modul esetében annak megadása, hogy cserélhető-e, avagy sem;

c)	elektronikus fényforrás-vezérlőegység esetében a jóváhagyási vizsgálathoz szükséges elektromos interfészre vonatkozó információk;

2.2.3.

minden fényszórótípusból két-két minta, amelyből egy a jármű bal oldalára, egy pedig a jármű jobb oldalára való beépítésre tervezett fényszóró.

2.2.4.

A lencsék anyagát alkotó műanyag vizsgálatához a következők szükségesek:

2.2.4.1.

tizennégy lencse;

2.2.4.1.1.

a lencsék közül tízet olyan, legalább 60 × 80 mm méretű anyagmintával lehet helyettesíteni, amelynek sík vagy domború külső felülete van, és a közepén legalább 15 × 15 mm méretű, alapvetően sík (legalább 300 mm görbületi sugarú) felülettel rendelkezik;

2.2.4.1.2.

e lencsék, illetve anyagminták mindegyike a sorozatgyártásban alkalmazandó eljárással kell, hogy készüljön;

2.2.4.2.

egy fényvisszaverő, amelyre a lencsék a gyártó utasításai szerint felszerelhetők.

2.2.5.

A műanyagból készült fényáteresztő alkatrészeknek a fényszóró LED-moduljából származó ultraibolya (UV) sugárzással szembeni ellenálló képessége vizsgálatához:

2.2.5.1.

a megfelelő anyagok egy-egy mintája, ahogyan azt a fényszóróban vagy egy ezeket tartalmazó fényszórómintában használják. Az anyagmintáknak ugyanolyan megjelenésűnek és felületi kikészítésűnek kell lenniük, mint ahogyan a jóváhagyásra benyújtott fényszóróban előfordulnak;

2.2.5.2.

a belül alkalmazott anyagoknak a fényszóró LED-moduljából származó UV sugárzással szembeni ellenálló képességének a vizsgálata nem szükséges, ha az előírás 10. mellékletében meghatározott kis UV sugárzású fényforrást alkalmaznak, vagy ha az érintett fényszóró-alkatrészek védelmére megfelelő védelmet, pl. üvegszűrőket alkalmaznak;

2.2.6.

adott esetben egy elektronikus fényforrás-vezérlőegység.

2.3.

A lencsék és bevonatok anyaga mellé csatolni kell az anyagok jellemzőiről készült vizsgálati jegyzőkönyveket, amennyiben ezeket már megvizsgálták.

3. JELÖLÉSEK

3.1.

A jóváhagyásra benyújtott fényszórótípusoknak a kérelmező márkanevét vagy védjegyét kell viselniük.

3.2.

A lencsén és a fényszórótesten (3) megfelelő méretű helyet kell hagyni a jóváhagyási jel és a 4. szakaszban leírt kiegészítő jelölések elhelyezéséhez; ezeket a helyeket a fenti 2.2.1. szakaszban említett rajzokon meg kell jelölni.

3.3.

A jobb és a bal oldali közlekedés követelményeinek egyaránt megfelelő tompított fényt kibocsátó fényszórókat olyan jelölésekkel kell ellátni, amelyek az optikai egységnek vagy a LED-modulnak a járművön, illetve az izzólámpának a fényvisszaverőn lehetséges mindkét beállítását mutatja; a jobb oldali közlekedést szolgáló beállítás esetében e jelölésnek az „R/D” betűből, bal oldali közlekedés esetében pedig az „L/G” betűből kell állnia.

3.4.

LED-modullal (modulokkal) felszerelt fényszórókon fel kell tüntetni a névleges feszültséget és teljesítményt, valamint a fényforrásmodul egyedi azonosító kódját.

3.5.

A fényszóróval együtt jóváhagyásra benyújtott LED-modul(ok)on:

3.5.1.

fel kell tüntetni a gyártó márkanevét vagy védjegyét. Ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie;

3.5.2.

fel kell tüntetni a modul egyedi azonosító kódját. Ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

Az egyedi azonosító kód a „MODULE” szót rövidítő „MD” betűcsoporttal kezdődik, amelyet a – 4.2.1. szakaszban előírtakkal ellentétben a kör nélküli – jóváhagyási szám, és több eltérő fényforrásmodul használata esetén további jelölések vagy karakterek követnek. Ezt az egyedi azonosító kódot fel kell tüntetni a fenti 2.2.1. szakaszban említett rajzokon is. A jóváhagyási jelnek nem kell megegyeznie az azon a fényszórón szereplő jóváhagyási jellel, melyhez a modult használják, de mindkét jelölésnek ugyanattól a kérelmezőtől kell származnia.

3.5.3.

A nem cserélhető LED-modul(oka)t nem szükséges megjelölni.

3.6.

Ha a LED-modul(ok) vezérlésére olyan elektronikus fényforrás-vezérlőegységet használnak, amely nincs a LED-modulba beépítve, fel kell tüntetni a vezérlőegységen az egyedi azonosító kódokat, a névleges feszültséget és teljesítményt.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1. Általános előírások

4.1.1.

Amennyiben a 2. szakasz értelmében a fényszórótípus valamennyi benyújtott mintája megfelel az előírás rendelkezéseinek, a jóváhagyást meg kell adni.

4.1.2.

Ha a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák több előírás követelményeinek is megfelelnek, elegendő a fényszórót egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel ellátni, feltéve, hogy minden egyes csoportosított, kombinált vagy összeépített lámpa megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek.

4.1.3.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosítássorozat száma. Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó több fényszórótípushoz.

4.1.4.

Egy fényszórótípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról, kiterjesztéséről vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, a 2.2.1.1. szakasz szerinti jelzésekkel együtt.

4.1.4.1.

Ha a fényszóró állítható fényvisszaverővel van felszerelve, és a fényszórót csak a 2.2.1.1. szakasz szerint megadott beszerelési helyzetekben kívánják használni, a típusjóváhagyó hatóság a kérelmezőt kötelezi arra, hogy megfelelő módon tájékoztassa a felhasználót a helyes beszerelési helyzet(ek)ről.

4.1.5.

A 3.1. szakaszban előírt jel mellett a 4.2. és 4.3. szakaszban leírt jóváhagyási jelet is fel kell tüntetni az előírás szerint jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi fényszórón, a 3.2. szakaszban megadott helyeken.

4.2. A jóváhagyási jel felépítése

A jóváhagyási jel a következőkből áll:

4.2.1.

nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll:

4.2.1.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (4);

4.2.1.2.

a 4.1.3. szakaszban előírt jóváhagyási szám;

4.2.2.

a következő kiegészítő jel (vagy jelek):

4.2.2.1.

a csak a bal oldali közlekedés követelményeinek megfelelő fényszórókon egy olyan vízszintes nyíl, amely a fényszóróval szemben álló személy jobb oldalára mutat, azaz az útnak arra az oldalára, amelyen a forgalom halad;

4.2.2.2.

a mindkét közlekedési rendszer követelményeinek megfelelő fényszórókon vagy LED-modul(ok)on, amelyeknél az optikai egység vagy az izzólámpa beállítása megfelelően módosítható, vízszintes kétirányú nyíl, melynek egyik vége balra, másik feje jobbra mutat;

4.2.2.3.

azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a tompított fény tekintetében felelnek meg, a „C” betűt kell feltüntetni A. osztályú fényszóró, illetve a „HC” betűcsoportot B. osztályú fényszóró esetében;

4.2.2.4.

azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek csak a távolsági fény tekintetében felelnek meg, az „R” betűt kell feltüntetni A. osztályú fényszóró, illetve a „HR” betűcsoportot B. osztályú fényszóró esetében;

4.2.2.5.

azokon a fényszórókon, amelyek az előírás rendelkezéseinek a tompított fény és a távolsági fény tekintetében egyaránt megfelelnek, a „CR” betűcsoportot kell feltüntetni A. osztályú fényszóró, illetve a „HCR” betűcsoportot B. osztályú fényszóró esetében;

4.2.2.6.

műanyag lencsét tartalmazó fényszórókon a fenti 4.2.2.3–4.2.2.5. szakaszban előírt jelek mellett a „PL” betűcsoportot kell feltüntetni;

4.2.2.7.

az ezen előírás távolsági fényre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő fényszórókon a körben elhelyezett „E” betű mellett fel kell tüntetni a lenti 6.3.4. szakasz szerinti referenciajellel kifejezett legnagyobb fényerősséget.

Csoportosított vagy összeépített, távolsági fényt kibocsátó fényszórókon a fentieknek megfelelően a távolsági fény összesített legnagyobb fényerősségét kell megadni.

4.2.3.

A vizsgálati eljárás során a 4. melléklet 1.1.1.1. szakasza szerint használt üzemeltetési módot és a 4. melléklet 1.1.1.2. szakasza értelmében megengedett feszültsége(ke)t minden esetben fel kell tüntetni a jóváhagyási nyomtatványokon és a megállapodásban részes, ezen előírást alkalmazó szerződő felek országaiba továbbított értesítéseken.

A megfelelő esetekben a berendezést a következő jelölésekkel kell ellátni:

4.2.3.1.

az előírás rendelkezéseinek megfelelő fényszórókon, amelyeket úgy terveztek, hogy a fő tompított fényt előállító izzószál(ak) vagy LED-modul(ok) ne világítson (világítsanak) egy időben más olyan világító funkcióval, amellyel esetleg össze van(nak) építve: a jóváhagyási jelben, a tompított fényt előállító fényszóró jele mögött ferde vonalat (/) kell elhelyezni.

4.2.3.2.

Az izzólámpával felszerelt és az előírás 4. melléklete előírásainak megfelelő, csak 6 V vagy 12 V feszültséggel táplált fényszórók esetében egy ferde kereszttel (x) áthúzott 24-es számot tartalmazó szimbólumot kell elhelyezni az izzólámpa foglalata mellett.

4.2.4.

A jóváhagyási szám két számjegyét, amely a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozatot jelöli, valamint szükség szerint az előírt nyílat a fenti kiegészítő jelek közelében is el lehet helyezni.

4.2.5.

A fenti 4.2.1–4.2.3. szakaszban említett jelöléseknek és jeleknek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük. A fényszóró olyan belső vagy külső (átlátszó vagy nem átlátszó) részén helyezhetők el, amely nem távolítható el a fényszórónak arról az átlátszó részéről, amely a fényt kibocsátja. Mindenképpen láthatónak kell lenniük a fényszóró járműbe való beszerelése után és az esetleges mozgatható részek (például a motorháztető) felnyitásakor is.

4.3. A jóváhagyási jel elrendezése

4.3.1. Független lámpák

Az előírás 2. mellékletének 1–10. ábrája a jóváhagyási jel és a fent említett kiegészítő jelek elrendezésére mutat be példákat.

4.3.2. Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

4.3.2.1.

Amennyiben a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák több előírás rendelkezéseinek is megfelelnek, elláthatók egyetlen nemzetközi jóváhagyási jellel, amely egy körben elhelyezett „E” betű, amely után a jóváhagyást megadó ország egyedi azonosító száma és a jóváhagyási szám áll. A jóváhagyási jel a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákon bárhol elhelyezhető, az alábbi feltételekkel:

4.3.2.1.1.

a jel jól látható, a 4.2.5. szakaszban leírtak szerint;

4.3.2.1.2.

a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák egyik optikai alkatrésze sem távolítható el a jóváhagyási jel egyidejű eltávolítása nélkül;

4.3.2.2.

A jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló egyes előírások rendelkezéseinek megfelelő minden lámpa esetében fel kell tüntetni a lámpa azonosító jelölését, a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat számát és szükség esetén az előírt nyilat:

4.3.2.2.1.

vagy a megfelelő fénykibocsátó felületen;

4.3.2.2.2.

vagy csoportban oly módon, hogy a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák mindegyike megfelelően azonosítható legyen (lásd a 2. mellékletben bemutatott négy lehetséges elhelyezési módot).

4.3.2.3.

A jóváhagyási jel összetevőinek mérete nem lehet kisebb, mint a jóváhagyás megadásának alapjául szolgáló előírás által a legkisebb jelre kötelezően előírt minimális méret.

4.3.2.4.

Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az előírás hatálya alá tartozó csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák másik típusához.

4.3.2.5.

Az előírás 2. mellékletében szereplő 11. ábra a csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpákra vonatkozó jóváhagyási jel és a fent említett kiegészítő jelzések elrendezésére mutat be példákat.

4.3.3. Olyan lámpák, amelyek lencséje különböző típusú fényszórókhoz használható, és amelyek más lámpákkal összeépíthetők vagy csoportosíthatók

A fenti 4.3.2. szakaszban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

4.3.3.1.

Továbbá, ha ugyanazt a lencsét használják, a lencsén különböző típusú fényszórókra vagy lámpaegységekre vonatkozó különböző jóváhagyási jeleket is fel lehet tüntetni, amennyiben a fényszórótesten – akkor is, ha nem választható el a lencsétől – szintén rendelkezésre áll a 3.2. szakaszban előírt hely, és azon feltüntetik a tényleges funkcióknak megfelelő jóváhagyási jeleket.

Amennyiben ugyanazt a lámpatestet különböző típusú fényszórók alkotják, a lámpatesten is fel lehet tüntetni a különböző jóváhagyási jeleket.

4.3.3.2.

Az előírás 2. mellékletében szereplő 12. ábra példákat mutat be a fenti esethez kapcsolódó jóváhagyási jelek elhelyezésére.

B. A FÉNYSZÓRÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (5)

5. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

5.1. Minden egyes mintának teljesítenie kell az alábbi 6–8. szakaszban meghatározott követelményeket.

5.2. A fényszórókat úgy kell gyártani, hogy rendeltetésszerű használat mellett az esetlegesen fellépő rezgések ellenére is megtartsák az előírt fénytani jellemzőket és üzemképes állapotban maradjanak.

5.2.1. A fényszórókat el kell látni olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi a járművön történő beállításukat az érvényes szabályoknak megfelelően. Nem kell ilyen berendezést felszerelni azokra az egységekre, amelyekben a fényvisszaverő és a szórólencse nem választható szét, feltéve, hogy ezeket az egységeket csak olyan járműveken használják, amelyeken a fényszórókat egyéb módon lehet beállítani.

Amennyiben a saját izzólámpával vagy LED-modullal/modulokkal rendelkező, fő tompított fényt előállító fényszórót és távolsági fényt előállító fényszórót összeépítik, a beállító berendezésnek biztosítania kell mind a tompított fény, mind a távolsági fény külön-külön történő beállítását.

5.2.2. Ezek a rendelkezések azonban nem vonatkoznak az olyan fényszóróegységekre, amelyek fényvisszaverője nem osztható meg. Az ilyen típusú egységekre az előírás 6.3. szakaszának előírásai érvényesek.

5.3. A fényszórókat az alábbiakkal kell felszerelni:

5.3.1.

a 37. számú előírás szerint jóváhagyott izzólámpák. A 37. számú előírás szerint jóváhagyott bármelyik izzólámpa használható, feltéve, hogy a 37. számú előírásban és annak a típusjóváhagyás időpontjában hatályos módosítássorozatában nem szerepel az izzólámpa használatára vonatkozó korlátozás.

5.3.1.1.

A berendezés kialakításának olyannak kell lennie, hogy az izzólámpát csak a megfelelő helyzetben lehessen beszerelni (6).

5.3.1.2.

Az izzólámpa-foglalatnak meg kell felelnie a 60061 sz. IEC-kiadványban megadott jellemzőknek. A foglalathoz olyan adatlapot kell használni, amely a használt izzólámpa kategóriájára érvényes.

5.3.1.3.

A berendezés csatlakozóinál mérhető feszültség szabályozására szolgáló eszközt a 48. számú előírásban meghatározott korlátokon belül a fényszórótesten belül is el lehet helyezni, ha így praktikus. A tompított és/vagy távolsági fény ezen előírás szerinti jóváhagyásának céljára azonban a feszültségszabályozó eszköz nem tekintendő a fényszóró részének, és az ezen előírás követelményeinek való megfelelés ellenőrzését szolgáló vizsgálatok alatt le kell kapcsolni a fényszóróról;

5.3.2.

és/vagy LED-modul(ok):

5.3.2.1.

a LED-modul(ok) működtetéséhez kapcsolódó elektronikus fényforrás-vezérlőegysége(ke)t (ha van(nak)), a fényszóró részének kell tekinteni; a vezérlőegységek lehetnek a LED-modul(ok) részei;

5.3.2.2.

a LED-modulokkal felszerelt fényszóróknak és maguknak a LED-modul(ok)nak is meg kell felelniük az előírás 10. mellékletében meghatározott követelményeknek. A követelményeknek való megfelelést ellenőrizni kell.

5.3.2.3.

A fő tompított fényt előállító összes LED-modul teljes, a 10. melléklet 5. szakaszának megfelelően mért objektív fényáramának legalább 1 000 lumennek kell lennie.

5.3.2.4.

Cserélhető LED-modul esetében a műszaki szolgálat számára hitelt érdemlő módon igazolni kell, hogy a modul a 10. melléklet 1.4.1. szakaszában foglalt előírások szerint eltávolítható és kicserélhető.

5.4. A jobb és a bal oldali közlekedés követelményeinek egyaránt megfelelő fényszórókat a járműbe történő beszereléskor elvégzendő alapbeállítással vagy a felhasználó általi szelektív beállítással lehet az úttest megfelelő oldalán való közlekedéshez igazítani. Az alap- vagy szelektív beállítás például azt jelentheti, hogy az optikai egységet egy adott szögben szerelik fel a járműre, illetve az izzólámpát vagy a fő tompított fényt előállító LED-modul(ok)at az optikai egységhez képest egy adott szögben/helyzetben szerelik be. Minden esetben csak két különböző, egymástól világosan elkülöníthető beállítás megengedett, egy a jobb oldali, egy pedig a bal oldali közlekedéshez, és a kialakításnak meg kell akadályoznia a véletlenül az egyik beállításból a másikba történő vagy egy közbenső helyzetbe való váltás lehetőségét. Amennyiben a fő tompított fényt előállító izzólámpa vagy LED-modul(ok) két különböző beállítási lehetőséggel rendelkezik (rendelkeznek), a fő tompított fényt előállító izzólámpának vagy LED-modul(ok)nak a fényvisszaverőhöz való rögzítésére szolgáló alkatrészeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az izzólámpa vagy a LED-modul(ok) mindkét beállítás esetében az úttest egyik oldalán való közlekedésre tervezett fényszórókra előírt pontossággal a beállított helyzetben maradjon (maradjanak). E szakasz előírásainak való megfelelést szemrevételezéssel és szükség szerint próbabeszereléssel kell ellenőrizni.

5.5. A 4. melléklet követelményei szerinti kiegészítő vizsgálatokat kell elvégezni annak biztosítására, hogy a használat során a fénytani jellemzőkben ne következzen be lényeges változás.

5.6. A műanyagból készült fényáteresztő alkatrészeket a 6. melléklet követelményei szerint kell vizsgálni.

5.7. A felváltva távolsági fény és tompított fény kibocsátására tervezett fényszórókon, illetőleg azokon, amelyekben a tompított fény és/vagy a távolsági fény kanyarmegvilágítást is ellát, az ezekre a célokra a fényszórókba szerelt mechanikus, elektromechanikus vagy egyéb berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy:

5.7.1.

a berendezés a szokásos használati körülmények mellett kibírjon 50 000 működtetést. E követelmény teljesítésének ellenőrzése érdekében a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

a)	előírhatja a kérelmezőnek, hogy biztosítsa a vizsgálat elvégzéséhez szükséges berendezést;

b)	eltekinthet a vizsgálattól, ha a kérelmező a fényszóróval együtt egy olyan vizsgálati jegyzőkönyvet is benyújtott, amelyet egy azonos konstrukciójú (szerelt egységű) fényszórók jóváhagyási vizsgálatáért felelős műszaki szolgálat adott ki, és amely megerősíti a követelményeknek való megfelelést;

5.7.2.

meghibásodás esetén a H–H egyenes felett a fényerő nem haladhatja meg a 6.2.4. szakaszban a tompított fényre előírt értékeket; továbbá a kanyarvilágítássá alakítható, tompított és/vagy távolsági fény kibocsátására tervezett fényszóróknak legalább 2 500 cd fényerőt kell biztosítaniuk a 25 V vizsgálati pontban (V-V egyenes, 1,72D).

A jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatnak e követelmények teljesítésének ellenőrzésekor a kérelmező által megadott útmutatást kell követnie;

5.7.3.

mind a fő tompított fény, mind a távolsági fény úgy legyen kapcsolható, hogy a mechanizmus közbenső helyzetben való megállása kizárt legyen;

5.7.4.

a felhasználó szokásos szerszámokkal ne változtathassa meg a mozgó alkatrészek alakját vagy helyzetét.

5.8. A megvilágítás elrendezése különféle forgalmi helyzetek szerint

5.8.1. Amennyiben a fényszórókat csak az út egyik (akár jobb, akár bal) oldalán való közlekedésnek megfelelően tervezik, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek a fényszórók ne okozzanak káprázást a közlekedésben részt vevők számára azokban országokban, ahol a forgalom az ellenkező oldalon halad az abban az országban érvényes forgalmi irányhoz képest, amelyre a fényszórót tervezték (7). Ezek az intézkedések a következők lehetnek:

a)	a fényszóró lencséje külső részének kitakarása;

b)	a fénynyaláb lefelé történő elmozdítása. A vízszintes elmozdítás engedélyezett;

c)	a fénynyaláb aszimmetrikus részét megszüntető vagy mérséklő minden egyéb intézkedés.

5.8.2. Az ilyen intézkedés(ek) alkalmazását követően a fényszóró fényerőssége tekintetében a következő követelményeknek még mindig teljesülniük kell az eredeti forgalmi irányra tervezetthez képest változást nem okozó beállítással:

5.8.2.1.

a jobb oldali közlekedésre tervezett és bal oldali közlekedéshez átalakított tompított fény esetében:

0,86D–1,72L között legalább 2 500 cd;

0,57U–3,43R között legfeljebb 880 cd.

5.8.2.2.

a bal oldali közlekedésre tervezett és jobb oldali közlekedéshez átalakított tompított fény esetében:

0,86D–1,72R között legalább 2 500 cd;

0,57U–3,43L között legfeljebb 880 cd.

5.9. A fő tompított fényt előállító és a 2 000 lument meghaladó teljes objektív fényáramú fényforrást vagy LED-modul(oka)t tartalmazó tompított fényszóróról az 1. mellékletben szereplő értesítés 9. pontjában külön említést kell tenni. A LED-modulok objektív fényáramát a 10. melléklet 5. szakaszában leírtak szerint kell mérni.

5.10. A 48. számú előírás 2.7.1.1.3. és 2.7.1.1.7. szakaszában szereplő fogalommeghatározások lehetővé teszik olyan LED-modul alkalmazását, amely egyéb fényforrások foglalatait tartalmazza. E rendelkezés ellenére ezen előírás alapján sem a fő tompított fény, sem a kanyarvilágítás összetevője, sem a távolsági fény előállítására nem megengedett a LED(-ek) és egyéb fényforrások kombinációjának használata.

5.11. A LED-modult úgy kell kialakítani, hogy:

a)	csak szerszám használatával lehessen eltávolítani a berendezésről, kivéve, ha a LED-modul adatközlő lapján feltüntették, hogy a LED-modul nem cserélhető;

b)	se szerszámmal, se anélkül ne legyen mechanikusan felcserélhető más jóváhagyott cserélhető fényforrással.

6. MEGVILÁGÍTÁS

6.1. Általános rendelkezések

6.1.1. A fényszórókat úgy kell kialakítani, hogy tompított fény kibocsátásakor vakítás nélküli, megfelelő megvilágítást, távolsági fény kibocsátásakor pedig jó megvilágítást biztosítsanak. A kanyarvilágítás a tompított fényt kibocsátó fényszóróba beépített egy kiegészítő izzólámpa, illetve egy vagy több LED-modul bekapcsolásával biztosítható.

6.1.2. A fényszóró által biztosított fényerősséget 25 méteres távolságban kell mérni olyan fotocella segítségével, amelynek hasznos területe egy 65 mm oldalhosszúságú négyzeten belül található. A HV pont a függőleges pólustengelyű koordinátarendszer középpontja. A h egyenes a HV pontra illeszkedő vízszintes (lásd ezen előírás 3. mellékletét).

6.1.3. A LED-modul(ok)tól eltekintve a fényszórókat egy színtelen szabványos (etalon) 12 V névleges feszültségű izzólámpa segítségével kell ellenőrizni.

6.1.3.1. A fényszóró ellenőrzésekor az izzólámpa csatlakozóinál mért feszültséget úgy kell beállítani, hogy a 37. számú előírás vonatkozó adatlapján az egyes izzólámpákkal kapcsolatban megadott, 13,2 V-on kapott referencia-fényáram jöjjön létre.

Ha azonban a fő tompított fény előállítására H9. vagy H9B. kategóriájú izzólámpát használnak, a kérelmező választhatja a 37. számú előírás vonatkozó adatlapján az egyes izzólámpákkal kapcsolatban megadott, 12,2 V-on vagy 13,2 V-on kapott referencia-fényáramot is, ha a típusjóváhagyás céljára választott fényáramról külön említést tesz az 1. mellékletben szereplő értesítés 9. pontjában.

6.1.3.2. A szabványos (etalon) izzólámpának a fénytani mérések alatt történő védelme érdekében megengedett, hogy a 13,2 V-on kapott referencia-fényáramtól eltérő fényáramon végezzék a méréseket. Ha a műszaki szolgálat a mérések ily módon való elvégzése mellett dönt, a fénytani követelmények teljesítésének ellenőrzése érdekében a fényerősséget a következőképpen kell korrigálni: a fényerősség mért értékét meg kell szorozni a szabványos (etalon) izzólámpa Fizzólámpa egyedi tényezőjével, ahol:

F izzólámpa = Φ referencia/Φ vizsgálat

Φ referencia a 37. számú előírás vonatkozó adatlapján megadott, 13,2 V-on kapott referencia-fényáram értéke

Φ vizsgálat a méréshez használt tényleges fényáram értéke.

Ha azonban a H9. vagy a H9B. kategóriájú izzólámpák adatlapjában megadott, 12,2 V-on kapott referencia-fényáram használata mellett döntenek, ez az eljárás nem megengedett.

6.1.3.3. A fényszóró akkor tekinthető elfogadhatónak, ha (a fényszóróval együtt benyújtható) legalább egy szabványos (etalon) izzólámpával működtetve megfelel a 6. szakasz előírásainak.

6.1.4. Az előírás eltérő rendelkezése hiányában a LED-modulokat 6,3 V-on, 13,2 V-on vagy 28,0 V-on kell bemérni. Az elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel vezérelt LED-modulokat a kérelmező által megadottak szerint kell bemérni.

6.1.5. A LED-modulokkal és izzólámpákkal felszerelt fényszórók esetében a fényszóró izzólámpával felszerelt részét a 6.1.3. szakasz, a LED-modullal felszerelt részét pedig a 6.1.4. szakasz rendelkezései szerint kell bemérni, majd a kapott értékeket hozzá kell adni a vizsgált izzólámpával (izzólámpákkal) kapott előző eredményhez.

6.2. A tompított fényre vonatkozó rendelkezések

6.2.1. A fő tompított fényszóró fényerősség-eloszlásának magában kell foglalnia egy világos-sötét határvonalat (lásd az 1. ábrát), amely lehetővé teszi a fényszóró fénytani méréseknek és járművön való beszabályozásnak megfelelő helyes beállítását.

Ez a világos-sötét határvonal a következőket tartalmazza:

jobb oldali forgalomban alkalmazható fénynyalábok esetében:

i.	egy egyenes „vízszintes rész” bal oldali irányba;

ii.	egy emelt „könyök–váll” rész jobb oldali irányba;

bal oldali forgalomban alkalmazható fénynyalábok esetében:

i.	egy egyenes „vízszintes rész” jobb oldali irányba;

ii.	egy emelt „könyök–váll” rész bal oldali irányba.

A „könyök–váll” résznek minden esetben élesen körülhatároltnak kell lennie.

6.2.2. A fényszórót a világos-sötét határvonal (lásd az 1. ábrát) segítségével vizuálisan kell beszabályozni a következők szerint: A beszabályozáshoz egy, a fényszóró előtt 10 m, illetve 25 m távolságban (az 1. melléklet 9. pontjában megadottak szerint), valamint az ezen előírás 3. mellékletében ábrázolt H–V tengelyre merőlegesen felállított sík, függőleges mérőernyőt kell használni. Az ernyőnek elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy a V–V egyenes mindkét oldalán legalább 5°-os tartományban lehetővé tegye a tompított fényszóró esetében a világos-sötét határvonal vizsgálatát és beállítását.

6.2.2.1. Függőleges beállítás esetén: a világos-sötét határvonal vízszintes részét a B. egyenes alól felfelé kell mozdítani, és azt névleges helyzetébe, a H–H egyenes alatt egy százalékra (0,57 fokra) kell állítani;

1. ábra

Megjegyzés: A függőleges és a vízszintes egyenesek léptéke különböző.

6.2.2.2. vízszintes beállítás esetén: a világos-sötét határvonal „könyök–váll” részét a következőképpen kell elmozdítani:

jobb oldali közlekedés esetében jobbról balra, majd ezt követően vízszintesen is be kell állítani olyan módon, hogy:

a)	a 0,2° D egyenes felett a „váll” bal oldalon ne lépje át az A egyenest;

b)	a 0,2° D egyenes vagy alatta a „váll” keresztezze az A egyenest; és

c)	a „könyök” töréspontja lényegében a V–V egyenestől balra vagy jobbra, attól +/–0,5 fokon belül essen;

vagy

bal oldali közlekedés esetében balról jobbra, majd ezt követően vízszintesen is be kell állítani olyan módon, hogy:

a)	a 0,2° D egyenes felett a „váll” jobb oldalon ne lépje át az A egyenest;

b)	a 0,2° D egyenes vagy alatta a „váll” keresztezze az A egyenest; és

c)	a „könyök” töréspontja elsődlegesen a V–V egyenesre essen:

6.2.2.3. Amennyiben az így beállított fényszóró nem felel meg a 6.2.4–6.2.6. és a 6.3. szakaszban meghatározott követelményeknek, megengedhető a beállítás módosítása, feltéve, hogy a fénynyaláb tengelye nem tér el:

oldalirányban vízszintesen az A egyenestől az alábbiaknál nagyobb mértékben:

a)	jobb oldali közlekedés esetében 0,5° balra vagy 0,75° jobbra; vagy

b)	bal oldali közlekedés esetében 0,5° jobbra vagy 0,75° balra; és

függőlegesen a B egyenestől 0,25°-nál nagyobb mértékben lefelé vagy felfelé.

6.2.2.4. Ha azonban a függőleges beállítás a kívánt helyzetbe nem végezhető el ismételten a fenti 6.2.2.3. szakaszban foglalt tűrésen belül, a világos-sötét határvonal minimális minőségi követelményeinek történő megfelelés vizsgálatára, valamint a fénynyaláb függőleges és vízszintes beállítására a 9. melléklet 2. és 3. szakaszában bemutatott műszeres módszert kell alkalmazni.

6.2.3. Az így beállított fényszórónak – ha a jóváhagyást csak tompított fény kibocsátására vonatkozóan kérik (8) – csak az alábbi 6.2.4–6.2.6. szakasz követelményeit kell teljesítenie; ha viszont tompított fény és távolsági fény kibocsátására is szolgál, akkor a 6.2.4–6.2.6. és a 6.3. szakasz előírásainak is meg kell felelnie.

6.2.4. A tompított fénynek meg kell felelnie a lenti táblázatokban és a 3. melléklet B. ábráján megadott (vagy bal oldali közlekedésű forgalom esetén a V-V egyenesre tükrözött) vizsgálati pontokra meghatározott fényerősségi előírásoknak:

Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró (10)

A. osztályú fényszóró

B. osztályú fényszóró

A vizsgálati pontok kijelölése

A vizsgálati pontok szögkoordinátái – fokban

Előírt fényerősség cd

Max.

Min.

Max.

Min.

B 50 L

0,57U, 3,43L

350

1,0 U, 2,5R

1 750

75 R

0,57D, 1,15R

5 100

10 100

75 L

0,57D, 3,43L

10 600

50 L

0,86D, 3,43L

13 200 (11)

50 R

0,86D, 1,72R

5 100

10 100

50 V

0,86D, 0

5 100

25 L

1,72D, 9,0L

1 250

1 700

25 R

1,72D, 9,0R

1 250

1 700

A III. zóna minden pontja

(amelyet a következő, fokokban megadott koordináták határolnak)

8 L	8 L	8 R	8 R	6 R	1,5 R	V-V	4 L
1 U	4 U	4 U	2 U	1,5 U	1,5 U	H-H	H-H

625

A IV. zóna minden pontja

(0,86D-től 1,72D-ig, 5,15 L-től 5,15 R-ig)

1 700

2 500

Az I. zóna minden pontja

(1,72D-től 4D-ig, 9 L-től 9 R-ig)

17 600

< 2I (9)

Megjegyzés: A táblázatban:

Az L betű azt jelenti, hogy az adott pont a V-V egyenestől balra helyezkedik el.

Az R betű azt jelenti, hogy az adott pont a V-V egyenestől jobbra helyezkedik el.

Az U betű azt jelenti, hogy az adott pont a H-H egyenes fölött helyezkedik el.

A D betű azt jelenti, hogy az adott pont vagy szegmens a H-H egyenes alatt helyezkedik el.

Jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró (**)
A vizsgálati pontok	szögkoordinátái fokban	Előírt fényerősség – cd-ban Min.
1	4U, 8L	1 + 2 + 3 pont 190
2	4U, 0
3	4U, 8R
4	2U, 4L	4 + 5 + 6 pont 375
5	2U, 0
6	2U, 4R
7	0, 8L	65
8	0, 4L	125

6.2.5. Az I., II., III. és IV. zóna egyikében sem lehet olyan mértékű oldalirányú eltérés, amely zavarná a látási viszonyokat.

6.2.6. A jobb oldali és a bal oldali közlekedés előírásainak egyaránt megfelelő fényszóróknak az optikai egység, a fő tompított fényt előállító LED-modul(ok) vagy az izzólámpa mindkét beállítási helyzetében meg kell felelniük a fentiekben leírt, a megfelelő közlekedési irányra vonatkozó követelményeknek.

6.2.7. A 6.2.4. szakasz követelményei a kanyarvilágítás ellátására tervezett és/vagy a 6.2.8.2. szakaszban említett kiegészítő fényforrást vagy LED-modul(oka)t tartalmazó fényszórókra is vonatkoznak. A kanyarvilágítás ellátására tervezett fényszórók esetében a beállítás módosítható, feltéve, hogy a fénynyaláb tengelye függőleges irányban nem mozdul el 0,2 °-ot meghaladó mértékben.

6.2.7.1. Amennyiben a kanyarvilágítást:

6.2.7.1.1.

a tompított fény elfordításával vagy a világos-sötét határvonal könyöke töréspontjának vízszintes elmozdításával állítják elő, a méréseket a teljes fényszóróegység – például goniométer segítségével történő – újbóli vízszintes beszabályozása után kell végrehajtani;

6.2.7.1.2.

a fényszóró egy vagy több optikai részének mozgatásával, de a világos-sötét határvonal könyöke töréspontjának vízszintes elmozdítása nélkül állítják elő, akkor a méréseket úgy kell elvégezni, hogy ezek az alkatrészek a legszélső üzemi helyzetben legyenek;

6.2.7.1.3.

egy kiegészítő izzólámpa, illetve egy vagy több LED-modul segítségével, a világos-sötét határvonal könyöke töréspontjának vízszintes elmozdítása nélkül állítják elő, akkor a méréseket a fényforrás vagy a LED-modul(ok) bekapcsolásával kell elvégezni.

6.2.8. A fő tompított fény esetében csak egy izzólámpa, illetve egy vagy több LED-modul megengedett. Kiegészítő fényforrások vagy LED-modulok csak a következők szerint engedhetők meg (lásd a 10. mellékletet):

6.2.8.1.

a tompított fényszórón belül egy, a 37. számú előírás szerinti kiegészítő fényforrás, illetve egy vagy több kiegészítő LED-modul használható a kanyarvilágítás kiegészítésére;

6.2.8.2.

a tompított fényszórón belül egy, a 37. számú előírás szerinti kiegészítő fényforrás és/vagy egy vagy több kiegészítő LED-modul használható infravörös sugárzás előállítására. Ez(ek) csak az elsődleges fényforrás vagy LED-modul(ok) aktiválásával egyidejűleg kapcsolható(k) be. Az elsődleges fényforrás vagy LED-modul(ok) meghibásodása esetén a kiegészítő fényforrásnak és/vagy LED-modul(ok)nak is automatikusan ki kell kapcsolnia;

6.2.8.3.

a kiegészítő izzólámpa vagy a LED-modul(ok) meghibásodása esetén a fényszórónak továbbra is meg kell felelnie a tompított fényre vonatkozó követelményeknek.

6.3. A távolsági fényre vonatkozó rendelkezések

6.3.1. Amennyiben a fényszórót távolsági fény és tompított fény kibocsátására tervezték, a távolsági fény által a mérőernyőn létrehozott megvilágításra vonatkozó méréseket ugyanazzal a fényszóró-beállítással kell elvégezni, mint a fenti 6.2.4–6.2.6. szakasz szerinti méréseket; ha a fényszóró csak távolsági fényt bocsát ki, úgy kell beállítani, hogy a legnagyobb megvilágítási terület a H–H és a V–V egyenesek metszéspontjában összpontosuljon, az ilyen fényszórónak csak a 6.3. szakasz előírásainak kell megfelelnie. Ha a távolsági fényt több fényforrás állítja elő, akkor a fényerősség legnagyobb értékét (IM) a funkciók együttes használatával kell meghatározni.

6.3.2. A fő tompított fény előállításához használt fényforrás (LED-modulok vagy izzók) típusától függetlenül minden egyes fénynyaláb esetében több fényforrás is használható a távolsági fény előállítására:

a)	vagy a 37. számú előírásban felsorolt izzószálas fényforrások; vagy

b)	LED-modul(ok).

6.3.3. A 3. melléklet C. ábrájára és az alábbi táblázatra való hivatkozás esetén a távolsági fény fényerősség-eloszlásának az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

		A. osztályú fényszóró	B. osztályú fényszóró
A vizsgálati pontok	szögkoordinátái fokban	Előírt fényerősség cd	Előírt fényerősség cd
		Min.	Min.
Imax		27 000	40 500
H-5L	0,0, 5,0 L	3 400	5 100
H-2,5L	0,0, 2,5 L	13 500	20 300
H-2,5R	0,0, 2,5 R	13 500	20 300
H-5R	0,0, 5,0 R	3 400	5 100

6.3.3.1. A h–h és a v–v egyenesek metszéspontjának (HV) a legnagyobb fényerősség 80 %-ának megfelelő megvilágítású pontokat összekötő görbén (Imax) belül kell elhelyezkednie.

6.3.3.2. A legnagyobb érték (IM) semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 215 000 cd-t.

6.3.4. A fenti 6.3.3.2. szakaszban említett legnagyobb fényerősség (I’M) referenciajele a következő aránypár alkalmazásával számítható ki:

I’M = IM/4 300

Ezt az értéket a következő értékekre lehet kerekíteni: 7,5 – 10 – 12,5 – 17,5 – 20 – 25 – 27,5 – 30 – 37,5 – 40 – 45 – 50.

6.4. Az állítható fényvisszaverővel rendelkező fényszórókra a 6.2. és a 6.3. szakaszban meghatározott előírások érvényesek a 2.1.3. szakaszban leírt beszerelési helyzetek esetében. Az ellenőrzés céljából a következőképpen kell eljárni:

6.4.1.

mindegyik alkalmazott helyzetet elő kell állítani a vizsgálati goniométeren egy olyan egyenesre vonatkoztatva, amely összekapcsolja a fényforrás középpontját és a mérőernyőn lévő HV pontot. Ezt követően az állítható fényvisszaverőt olyan helyzetbe kell állítani, hogy a fénynyaláb alakja a mérőernyőn megfeleljen a 6.2.1–6.2.2.3. és/vagy a 6.3.1. szakasz beállításra vonatkozó előírásainak;

6.4.2.

a fényvisszaverő 6.4.1. szakasz szerinti rögzítését követően a fényszórónak meg kell felelnie a 6.2. és a 6.3. szakasz vonatkozó fénytani követelményeinek;

6.4.3.

további vizsgálatokat kell végrehajtani, miután a fényvisszaverőt a fényszóró-beállító berendezés segítségével a kiindulási helyzetből függőleges irányban ± 2°-kal elmozdították, vagy ha az kisebb 2°-nál, a maximális helyzetbe állították. A fényszórónak az ellentétes iránynak megfelelően (például goniométer segítségével) történő beállítását követően a következő irányok szerinti fényteljesítményt úgy kell beállítani, hogy megfeleljen az előírt határértékeknek:

tompított fény	:	HV és 75 R pont (vagy 75 L pont);
távolsági fény	:	IM és HV pont (az IM százaléka);

6.4.4.

amennyiben a kérelmező több beszerelési helyzetet is megadott, a 6.4.1–6.4.3. szakaszban leírt eljárást meg kell ismételni az összes többi helyzetben;

6.4.5.

ha a kérelmező nem igényli speciális beszerelési helyzetek jóváhagyását, a fényszórót a 6.2. és a 6.3. szakaszban leírt értékek szerint kell beállítani úgy, hogy a fényszóró-beállító berendezés középső helyzetben legyen. A 6.4.3. szakaszban leírt további vizsgálathoz a fényvisszaverőt a fényszóró-beállító berendezés segítségével a legszélső helyzeteibe (és nem ± 2°-kal eltolva) kell állítani.

7. SZÍN

7.1.

A kibocsátott fénynek fehér színűnek kell lennie.

8. A ZAVARÓ HATÁS MÉRÉSE

A fényszórók tompított fénye által keltett zavaró hatást meg kell mérni (12).

C. TOVÁBBI KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

9. A FÉNYSZÓRÓTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

9.1.

A fényszórótípus bármilyen módosításáról értesíteni kell a fényszórótípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

9.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a fényszóró továbbra is megfelel az előírásoknak, vagy

9.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

9.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.1.4. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

9.3.

A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

10. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

10.1.

Az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórókat úgy kell gyártani, hogy a 6. és 7. szakaszban megállapított előírásokat teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

10.2.

Az előírás 5. mellékletében meghatározott, a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelményeket be kell tartani.

10.3.

A hatósági mintavételezésre vonatkozó minimális követelményeket, amelyek az előírás 7. mellékletében szerepelnek, teljesíteni kell.

10.4.

A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ezekre az ellenőrzésekre általában kétévente egyszer kerül sor.

10.5.

A nyilvánvaló hibás fényszórókat nem kell figyelembe venni.

10.6.

A referenciajelet nem kell figyelembe venni.

10.7.

Az előírás 6.2.4. szakaszának 1–8. mérési pontjait figyelmen kívül kell hagyni.

11. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

11.1.

Az ezen előírás alapján egy adott fényszórótípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a követelmények, illetve ha a jóváhagyási jelet viselő fényszóró nem felel meg a jóváhagyott típusnak.

11.2.

Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

12. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott fényszórótípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóságnak az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatnia kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

13. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat, vagy a gyártás végleges leállítását igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.

14. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

14.1.

Az előírás 01. módosítássorozata hatálybalépésének időpontjától kezdve az ezen előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja el a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyások megadását.

14.2.

Tekintettel a 01. módosítássorozattal a gömbi koordináta-rendszer alkalmazását magában foglaló fénytani vizsgálati eljárásokra és a fényerősségértékek meghatározására vonatkozóan bevezetett változásokra, valamint annak érdekében, hogy a műszaki szolgálatok korszerűsíthessék vizsgálati berendezéseiket, az előírás 01. módosítássorozatának hatálybalépését követő 60 hónap alatt az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a 01. módosítássorozattal módosított előírás szerinti jóváhagyások megadását, amennyiben a meglévő vizsgálati berendezések alkalmazása az értékek megfelelő átszámításával, a típusjóváhagyásért felelős illetékes hatóság számára elfogadható módon történik.

14.3.

A 01. módosítássorozat hatálybalépésének napjától számított 60 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatják meg a jóváhagyást, amennyiben a fényszóró megfelel a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

14.4.

A fényszórókra az ezen előírás alapján a 01. módosítássorozat hatálybalépése előtt megadott jóváhagyások határozatlan ideig továbbra is érvényben maradnak.

14.5.

Az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás előző módosítássorozatai alapján megadott jóváhagyások kiterjesztését.

(1) Ezen előírás nem akadályozza a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket abban, hogy megtiltsák az olyan fényszóró-kombinációkat, amelyeket az ezen előírás szerint jóváhagyott műanyag lencsével és mechanikus (lapátos) fényszórótisztító berendezéssel szereltek fel.

(2) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2) 2. bekezdésének meghatározása szerint.

(3) Ha a lencsét nem lehet leválasztani a fényszórótestről, a 4.2.5. szakasz szerinti egyedi jelölés is elegendő.

(4) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2/Amend.1) 3. mellékletében találhatók.

(5) Az izzólámpákra vonatkozó műszaki követelményeket lásd a 37. számú előírásban.

(6) A fényszóró akkor felel meg e szakasz előírásainak, ha az izzólámpa még sötétben is könnyen beilleszthető a fényszóróba, és az illesztőcsapok beigazíthatók a megfelelő helyre.

(7) Az így kialakított fényszórók beépítésére vonatkozó utasításokat a 48. számú előírás tartalmazza.

(8) Az ilyen speciális, tompított fényt kibocsátó fényszóró olyan távolsági fényt is magában foglalhat, amelyre nem vonatkoznak követelmények.

(9) Az 50R, illetve 50L pontban ténylegesen mért érték

(10) Bal oldali közlekedés esetében az R betű helyébe az L betű lép, és viszont.

(11) Az olyan fényszórók esetében, amelyekben elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel összekapcsolt LED-modulok állítják elő a tompított fényt, a mért érték nem haladhatja meg a 18 500 cd-t.

(12) Erről a követelményről a hatóságok részére ajánlás fog készülni.

1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb méret: A4 [210 × 297 mm])

MELLÉKLET

PÉLDÁK A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSÉRE

1. ábra

2. ábra

a ≥ 8 mm (üvegen)

a ≥ 5 mm (műanyagon)

A fenti jóváhagyási jelek valamelyikét viselő fényszórót Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 112. számú előírás szerint, a 243-as jóváhagyási számon, az ezen előírás 01. módosítássorozatában leírt követelményeknek megfelelően. A tompított fényt kizárólag jobb oldali közlekedéshez tervezték. A „CR” betűcsoport (1. ábra) A. osztályú tompított és távolsági fényre, a „HCR” betűcsoport (2. ábra) pedig B. osztályú tompított és távolsági fényre utal.

A 30-as szám azt mutatja, hogy a távolsági fény legnagyobb fényerőssége 123 625 és 145 125 kandela közé esik.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket a kör közelében kell elhelyezni, az E betű felett, alatt vagy bal vagy jobb oldalán mellette. A jóváhagyási szám számjegyeit az E betű ugyanazon oldalán kell feltüntetni, és ugyanabba az irányba kell nézniük.

A jóváhagyási számban kerülni kell a római számok használatát, hogy azok ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.

3. ábra

4. ábra

4b. ábra

A fenti jóváhagyási jelet viselő fényszóró mind az előírás tompított fényre, mind a távolsági fényre vonatkozó rendelkezéseinek egyaránt megfelel, a következők szerint:

3. ábra : A. osztályú, csak bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró;

4a. és 4b. ábra: B. osztályú, mindkét közlekedési rendszerre tervezett fényszóró, amelyben az optikai egységet vagy az izzólámpát a járművön megfelelő módon be kell állítani.

5. ábra

6. ábra

A fenti jóváhagyási jelet viselő fényszóró olyan, műanyag lencsét tartalmazó fényszóró, amely csak a tompított fény kibocsátása tekintetében felel meg az előírás követelményeinek, a következők szerint:

5. ábra : A. osztályú, mindkét közlekedési rendszerben használható fényszóró;

6. ábra : B. osztályú, csak jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró.

7. ábra

8. ábra

A fenti jóváhagyási jelet viselő fényszóró:

7. ábra : B. osztályú, kizárólag bal oldali közlekedésre tervezett fényszóró, amely csak a tompított fény kibocsátása tekintetében felel meg az előírás követelményeinek;

8. ábra : A. osztályú fényszóró, amely csak a távolsági fény kibocsátása tekintetében felel meg az előírás követelményeinek.

9. ábra

10. ábra

Az ennek az előírásnak megfelelő, műanyag lencsét tartalmazó fényszóró azonosító jelölése:

9. ábra : B. osztályú, kizárólag jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró, amely a tompított és a távolsági fény kibocsátása tekintetében egyaránt megfelel az előírás követelményeinek;

10. ábra : B. osztályú, kizárólag jobb oldali közlekedésre tervezett fényszóró, amely csak a tompított fény kibocsátása tekintetében felel meg az előírás követelményeinek.

A tompított fény nem működhet egy időben a távolsági fénnyel és/vagy egy másik összeépített fényszóróval.

11. ábra

A csoportosított, egyesített vagy összeépített fényszórók egyszerűsített jelölése

(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés alakjának sematikus ábrázolására szolgálnak. Ezek nem képezik a jóváhagyási jel részét.)

A. minta

B. minta

C. minta

D. minta

Megjegyzés: A fenti négy példa olyan, jóváhagyási jelet viselő világító berendezésre vonatkozik, amely a következőkből áll:

első helyzetjelző lámpa, amelyet a 7. számú előírás 02. módosítássorozata szerint hagytak jóvá;

B. osztályú fényszóró, amelynek tompított fénye mind a jobb, mind a bal oldali közlekedésnek megfelel, távolsági fényének legnagyobb fényerőssége 123 625 és 145 125 kandela közötti (ezt a 30 szám jelzi), amelyet műanyag lencsével szereltek fel és az előírás 01. módosítássorozatának követelményei szerint hagytak jóvá;

műanyag lencsét tartalmazó első ködlámpa, amelyet a 19. számú előírás 02. módosítássorozata szerint hagytak jóvá;

1a. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet 01. módosítássorozattal módosított 6. számú előírás szerint hagytak jóvá.

12. ábra

Fényszóróval összeépített lámpa

1. példa

A fenti példa különböző fényszórótípusokhoz használható műanyag lencse jelölésére vonatkozik, amelyek a következők lehetnek:

vagy

olyan B. osztályú fényszóró, amely tompított fénye mindkét közlekedési rendszernek megfelel, távolsági fényének legnagyobb fényerőssége 123 625 és 145 125 kandela közötti (amint azt a 30-as szám jelzi), és amelyet Németországban (E1) hagytak jóvá az ezen előírás 1. módosítássorozatának követelményei szerint, és

amely össze van építve:

egy olyan első helyzetjelző lámpával, amelyet a 7. számú előírás 02. módosítássorozata szerint hagytak jóvá;

vagy

olyan A. osztályú fényszóróval, amely tompított fénye mindkét közlekedési rendszernek megfelel, távolsági fényének legnagyobb fényerőssége 48 375 és 64 500 cd közötti (amint azt a 12,5-as szám jelzi), és amelyet Németországban (E1) hagytak jóvá az ezen előírás 1. módosítássorozatának követelményei szerint, és

amely össze van építve:

a fent leírt első helyzetjelző lámpával;

vagy

az egységlámpaként jóváhagyott, fent említett fényszórók bármelyikével.

A fényszórótesten csak egy érvényes jóváhagyási szám szerepelhet, például:

2. példa

A fenti példa két fényszóróból álló egységhez használt műanyag lencse jelzésére vonatkozik, amelyeket Franciaországban (E2) hagytak jóvá a 81151-es jóváhagyási számon. Az egység a következőket tartalmazza:

B. osztályú fényszóró, amely tompított fény és x és y kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fény kibocsátására szolgál, és megfelel ezen előírás követelményeinek, valamint

B. osztályú fényszóró, amely w és z kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fény kibocsátására szolgál mindkét közlekedési rendszerben, megfelel az előírás rendelkezéseinek, és a távolsági fények legnagyobb fényerőssége összességében a 123 625 és 145 125 kandela közötti tartományba esik.

13. ábra

LED-modulok

A fent bemutatott fényforrás-azonosító kódot viselő LED-modult az eredetileg Olaszországban (E3) a 17 325 jóváhagyási számon jóváhagyott fényszóróval együtt hagyták jóvá.

3. MELLÉKLET

GÖMBI KOORDINÁTAMÉRŐ RENDSZER ÉS A VIZSGÁLATI PONTOK ELHELYEZKEDÉSE

A. ábra

Gömbi koordinátamérő rendszer

B. ábra

Jobb oldali közlekedéshez használható tompított fény

Bal oldali közlekedés esetén a vizsgálati pontok helyét tükrözni kell a V-V egyenesre,

C. ábra

A távolsági fény vizsgálati pontjai

4. MELLÉKLET

FÉNYSZÓRÓK FÉNYTANI JELLEMZŐINEK ÜZEMELTETÉS KÖZBENI STABILITÁSÁRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK

Teljes fényszórókon végzett vizsgálatok

A fénytani értékeknek az előírás rendelkezései szerint történő mérése után meg kell vizsgálni egy teljes fényszóró üzemeltetés közbeni fénytani jellemzőinek stabilitását távolsági fény esetében az Imax pontban, tompított fény esetében pedig a HV, 50 R és B 50 L pontban (vagy bal oldali közlekedésre tervezett fényszóróknál a HV, 50 L és B 50 R pontban). „Teljes fényszóró” alatt a teljes lámpa értendő a felépítmény azon körülötte lévő részeivel és azon lámpákkal együtt, amelyek hatással lehetnek a fényszóró hőleadására.

A vizsgálatokat az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)	száraz és nyugodt környezetben, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten úgy, hogy a mintát fel kell szerelni egy, a járműre történő megfelelő beépítési módot helyettesítő állványra;

cserélhető fényforrások esetében: legalább egy órán át öregített, sorozatban gyártott izzólámpákat vagy legalább 15 órán át öregített, sorozatban gyártott gázkisüléses fényforrásokat vagy legalább 48 órán keresztül öregített, majd az előírásban meghatározott vizsgálatok elvégzése előtt környezeti hőmérsékletre lehűtött LED-modulokat felhasználva. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott LED-modulokat kell használni.

A mérőberendezésnek egyenértékűnek kell lennie a fényszórótípusok jóváhagyási vizsgálatai során használt műszerekkel.

A vizsgálati mintát működetése alatt a vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdíthatják el, illetve beállítását nem módosíthatják. A használt fényforrásnak az adott fényszóróra meghatározott fényforrásnak kell lennie.

1. A fénytani jellemzők stabilitásának vizsgálata

1.1. Tiszta fényszóró

A fényszórót 12 órán kell üzemeltetni az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint, majd az 1.1.2. szakasz előírásai szerint ellenőrizni kell.

1.1.1. Vizsgálati eljárás (1)

A fényszórót a megadott ideig kell működtetni a következők szerint:

a)	amennyiben a jóváhagyási eljárás csak egy világítási funkcióra (távolsági vagy tompított fény, illetve első ködlámpa) vonatkozik, a megfelelő izzólámpát és/vagy LED-modult kell üzemeltetni az előírt ideig (2);

tompított fény és egy vagy több távolsági fény kibocsátására szolgáló fényszóró, illetve a tompított fény és az első ködlámpa funkcióját egyaránt betöltő fényszóró esetében:

a fényszórót az alábbi ciklus szerint kell működtetni az előírt idő elteltéig:

15 percig a fő tompított fény izzólámpája vagy LED-modulja(i) világít(anak);

5 percig az összes izzólámpa és/vagy LED-modul világít;

ii.

ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszórót egy időben vagy csak tompított fény vagy csak távolsági fény(ek) kibocsátására fogja használni (3), a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani úgy (2), hogy a tompított fényt és a távolsági fény(eke)t (ez utóbbiak egyszerre világítsanak) az 1.1. szakaszban előírt idő feléig kell egymás után működtetni;

amennyiben a fényszóró első ködlámpaként és egy vagy több távolsági fény kibocsátására szolgál:

a fényszórót az alábbi ciklus szerint kell működtetni az előírt idő elteltéig:

15 percig az első ködlámpa világít;

5 percig az összes izzószál és/vagy LED-modul világít;

ii.

ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszórót egy időben vagy csak első ködlámpaként, vagy csak távolsági fény(ek) kibocsátására fogja használni (3), a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani, úgy (2), hogy az első ködlámpát és a távolsági fény(eke)t (ez utóbbiak egyszerre kell, hogy világítsanak) az 1.1. szakaszban előírt idő feléig-feléig kell egymás után működtetni;

ha a fényszóró tompított fény, egy vagy több távolsági fény kibocsátására és első ködlámpaként szolgál:

a fényszórót az alábbi ciklus szerint kell működtetni az előírt idő elteltéig:

15 percig a fő tompított fény izzólámpája vagy LED-modulja(i) világít(anak);

5 percig az összes izzószál és/vagy LED-modul világít;

ii.

ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszórót egy időben vagy csak tompított fény, vagy csak távolsági fény(ek) kibocsátására fogja használni (3), a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani, úgy (2), hogy a fő tompított fényt és a távolsági fény(eke)t az 1.1. szakaszban előírt idő feléig kell egymás után működtetni, miközben az első ködlámpát az idő felében és a távolsági fény üzemeltetése alatt olyan ciklus szerint kell működtetni, amelyben 15 percig kikapcsolt, majd 5 percig bekapcsolt állapotban van;

iii.

ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszórót egy időben vagy csak tompított fény kibocsátására, vagy csak első ködlámpaként fogja használni (3), a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani, úgy (2), hogy a tompított fényt és az első ködlámpát az 1.1. szakaszban előírt idő feléig kell egymás után működtetni, miközben a távolsági fényt az idő felében és a fő tompított fény üzemeltetése alatt olyan ciklus szerint kell működtetni, amelyben 15 percig kikapcsolt, majd 5 percig bekapcsolt állapotban van;

iv.

ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszórót egy időben vagy csak tompított fény, vagy csak távolsági fény(ek) kibocsátására (3), vagy csak első ködlámpaként (3) fogja használni, a vizsgálatot ennek megfelelően kell végrehajtani, úgy (2), hogy a fő tompított fényt, a távolsági fény(eke)t és az első ködlámpát egymás után rendre az 1.1. szakaszban előírt idő egyharmadáig kell működtetni;

abban az esetben, ha a tompított fény kiegészítő izzólámpa és/vagy egy vagy több LED-modul használatával kanyarvilágítás ellátására is szolgál, a fényforrást és/vagy LED-modult a tompított fény működtetése közben olyan ciklus szerint kell működtetni, amelyben 1 percig bekapcsolt, majd 9 percig kikapcsolt állapotban van (lásd a 4. melléklet 1. függelékét).

1.1.1.2. Vizsgálati feszültség

A vizsgálati minta csatlakozóinál alkalmazandó feszültségek a következők:

közvetlenül a jármű feszültségrendszerének feltételei mellett üzemeltetett cserélhető izzólámpa (izzólámpák) esetében:

a vizsgálatot adott esetben 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V feszültségnél kell elvégezni, kivéve, ha a kérelmező megadta, hogy a vizsgálati minta más feszültségnél is üzemeltethető. Ez utóbbi esetben a vizsgálatot a használható legnagyobb megengedett feszültségen üzemeltetett izzólámpával kell elvégezni;

b)	cserélhető gázkisüléses fényforrás(ok) esetében: Az elektronikus fényforrás-vezérlőegység esetében a vizsgálati feszültség 12 V-os feszültségi rendszerrel rendelkező járműnél 13,2 ± 0,1 Volt, illetve egyéb, a jóváhagyási kérelemben megadott érték;

nem cserélhető fényforrás esetében, amelyet közvetlenül a jármű feszültségi rendszere szerint működtetnek: a nem cserélhető fényforrásokkal (izzólámpákkal és/vagy más fényforrással) felszerelt világítóegységeken minden mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V-on vagy a kérelmező által megadott, a jármű feszültségrendszerének megfelelő más feszültségen kell elvégezni;

cserélhető vagy nem cserélhető, a jármű tápfeszültség-rendszerétől függetlenül és a rendszer teljes irányítása alatt üzemeltetett fényforrások esetében, illetve táp- és kezelőegység által táplált fényforrások esetében a fent meghatározott vizsgálati feszültséget az adott berendezés bemeneti csatlakozóira kell kapcsolni. A vizsgálati laboratórium bekérheti a gyártótól a fényforrás(ok) táplálásához szükséges táp- és működtetőegységet vagy a különleges áramforrást;

e)	az előírás eltérő rendelkezése hiányában a LED-modul(oka)t 6,75 V-on, 13,2 V-on vagy 28,0 V-on kell bemérni. Az elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel vezérelt LED-modulokat a kérelmező által megadottak szerint kell bemérni;

f)	amennyiben a vizsgálati mintát jelzőlámpákkal csoportosították, egyesítették vagy építették össze, és azok nem a 6 V, 12 V vagy 24 V névleges feszültségen üzemelnek, a feszültséget a gyártó által megadottak szerint az adott lámpa helyes fénytani működésének megfelelően kell beállítani.

1.1.2. Vizsgálati eredmények

1.1.2.1. Szemrevételezés

Amikor a fényszóró hőmérséklete elérte a környezeti hőmérsékletet, a fényszóró üvegét és adott esetben a külső lencsét tiszta, nedves pamutkendővel meg kell tisztítani. Ezt követően el kell végezni a szemrevételezést: a fényszóróüvegen és a külső lencsén nem lehet észrevehető alaktorzulás, alakváltozás, repedés vagy színelváltozás.

1.1.2.2. Fénytani vizsgálat

Az előírás rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a fénytani értékeket a következő pontokban kell ellenőrizni:

Tompított fény:

az 50 R – B 50 L – 25 L pontokban, ha a fényszórót jobb oldali közlekedésre tervezték;

az 50 L – B 50 R – 25 R pontokban, ha a fényszórót bal oldali közlekedésre tervezték.

Távolsági fény: Imax pont

A fényszóró állványán a hő hatására bekövetkező lehetséges alakváltozások vizsgálata érdekében egy másik beállítás is elvégezhető (a világos-sötét határvonal helyzetének eltolódásával a melléklet 2. szakasza foglalkozik).

A B 50 L pont kivételével a fénytani jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek közötti eltérés legfeljebb 10 % lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve. A B 50 L pontban mért érték legfeljebb 170 cd-val haladhatja meg a vizsgálat előtt mért fénytani értéket.

1.2. Szennyezett fényszóró

A fenti 1.1. szakasz szerinti vizsgálatot követően a fényszórót az 1.2.1. szakaszban leírt előkészítés után az 1.1.1. szakasz értelmében egy órán át kell működtetni, majd az 1.1.2. szakaszban leírt eljárással ellenőrizni kell.

1.2.1. A fényszóró előkészítése

1.2.1.1. Vizsgálati keverék

1.2.1.1.1.

Üvegből készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében:

A fényszóróra felhordandó víz–szennyező anyag keveréknek:

9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomokból,

1 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénporból (bükkfa),

0,2 súlyrész NaCMC-ből (4) és

megfelelő mennyiségű, 1 ≤ alatti vezetőképességű desztillált vízből kell állnia.

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.1.2.

Műanyagból készült külső lencsével rendelkező fényszórók esetében:

A fényszóróra felhordandó víz–szennyező anyag keveréknek:

9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomokból,

1 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénporból (bükkfa),

0,2. rész (súlyrész) NaCMC-ből (4),

13. rész (súlyrész) 1 ≤ alatti vezetőképességű desztillált vízből, és

2 ± 1. rész (súlyrész) felületaktív anyagból kell állnia (5).

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.2. A vizsgálati keverék felhordása a fényszóróra

A vizsgálati keveréket egyenletesen kell felhordani a fényszóró teljes átvilágított felületére, majd hagyni kell megszáradni. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, míg a fényerősség értéke az alábbi pontok mindegyikében a mellékletben leírt feltételek mellett mért érték 15–20 %-ára csökken:

Emax pont a tompított fény/távolsági fény és a csak távolsági fény esetében,

50 R és 50 V (6) a csak jobb oldali közlekedésre tervezett, csak tompított fény kibocsátására szolgáló fényszórók esetében,

50 R és 50 V (6) a csak bal oldali közlekedésre tervezett, csak tompított fény kibocsátására szolgáló fényszórók esetében.

2. A világos-sötét határvonal hő hatására bekövetkező függőleges eltolódásának vizsgálata

A vizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a tompított fényt előállító, üzemelő fényszóró világos-sötét határvonalának hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása nem halad-e meg egy előírt értéket.

Az 1. szakaszban leírtak szerint megvizsgált fényszórón végre kell hajtani a 2.1. szakaszban leírt vizsgálatot úgy, hogy fényszórót vizsgálati helyzetéhez képest nem mozdítják el, illetve nem módosítják a beállítását.

2.1. Vizsgálat

A vizsgálatot száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell elvégezni.

A fényszóróval együtt benyújtott, sorozatban gyártott izzólámpa vagy LED-modul(ok) használatával a fényszórót a fő tompított fénnyel kell üzemeltetni egy legalább egy órán keresztül öregített, sorozatban gyártott izzólámpával úgy, hogy azt nem szerelik ki a tartójából, illetve a vizsgálati helyzetéhez képest nem módosítják a beállítását. (A vizsgálat elvégzése céljából az 1.1.1.2. szakaszban megadott feszültségértéket kell beállítani.) A világos-sötét határvonal helyzetét annak vízszintes részén (a V-V és jobb oldali közlekedés esetében a B 50 L ponton, bal oldali közlekedés esetében pedig a B 50 R ponton áthaladó függőleges vonal között) kell ellenőrizni a bekapcsolás után 3 perccel (r3), illetve 60 perccel (r60).

A világos-sötét határvonal eltolódásának fent leírt mérése tetszőleges olyan eljárással elvégezhető, amely biztosítja a kielégítő pontosságot és az eredmények reprodukálhatóságát.

2.2. Vizsgálati eredmények

2.2.1.

A milliradiánban (mrad) mért eredmény tompított fényszóró esetében akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a fényszórón mért abszolút érték

Formula

felfelé legfeljebb 1,0 mrad (Δ r1 ≤ 1.0 mrad), lefelé pedig legfeljebb 2,0 mrad (Δ r1 ≤ 2.0 mrad).

2.2.2.

Ha ez az érték:

Elmozdulás

felfelé

nagyobb 1,0 mrad-nál, de nem nagyobb 1,5 mrad-nál

(1,0 mrad < ΔrI ≤ 1,5 mrad)

lefelé

nagyobb 2,0 mrad-nál, de nem nagyobb 3,0 mrad-nál

(2,0 mrad < ΔrI ≤ 3,0 mrad)

a 2.1. szakasz előírásainak megfelelően meg kell vizsgálni egy másik fényszórómintát is, amelyen előzetesen háromszor egymás után végre kell hajtani az alább leírt ciklust annak érdekében, hogy a fényszóró mechanikai alkatrészeinek helyzete stabilizálódjon a járműre történő megfelelő beépítési módot helyettesítő állványon:

tompított fény üzemeltetése egy órán keresztül (az 1.1.1.2. szakaszban megadott feszültségértéket kell beállítani).

Az egyórás időszak elteltét követően a fényszórótípust megfelelőnek kell tekinteni, ha az ezen a mintán mért Δr abszolút érték megfelel a fenti 2.2.1. szakaszban meghatározott követelményeknek.

(1) A vizsgálatok sorrendjét lásd ezen előírás 8. mellékletében.

(2) Amennyiben a vizsgált lámpában van jelzőlámpa is, az utóbbinak világítania kell a vizsgálat alatt, kivéve a nappali menetjelző lámpát. Irányjelző lámpa esetében villogó üzemmódban kell világítania, úgy, hogy a be-/kikapcsolt időtartam aránya körülbelül egy az egyhez legyen.

(3) Ha a fényszóró villogtatása közben két vagy több izzószál és/vagy LED-modul egyszerre világít, az nem tekinthető az izzólámpák és/vagy LED-modulok egyidejű rendeltetésszerű használatának.

(4) Az NaCMC a karboxi-metil-cellulóz (szokásos jelöléssel CMC) nátriumsóját jelöli. A szennyező anyag-keverékben használt NaCMC szubsztitúciós fokának 0,6 és 0,7 között, viszkozitásának pedig 2 százalékos oldatban és 20 °C hőmérsékleten 200 cP és 300 cP között kell lennie.

(5) A mennyiségre vonatkozó tűrés azért szükséges, hogy olyan szennyező anyag-keveréket lehessen előállítani, amely megfelelően eloszlik a teljes műanyag lencsén.

(6) Az 50 V pont a 25 m távolságra lévő mérőernyőn 375 mm-rel a HV alatt helyezkedik el a V-V függőleges egyenesen.

1. függelék

A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ÜZEMELTETÉSI IDŐK ÁTTEKINTÉSE

Rövidítések

P: tompított fényt kibocsátó lámpa

D: távolsági fényt kibocsátó lámpa (D1 + D2 két távolsági fényt jelent)

F: első ködlámpa

egy 15 perces kikapcsolásból és egy 5 perces bekapcsolásból álló ciklus

egy 9 perces kikapcsolásból és egy 1 perces bekapcsolásból álló ciklus

Az alábbiakban szereplő csoportosított fényszórók és első ködlámpák, valamint a jelölések példaként szolgálnak, a teljesség igénye nélkül.

1.	P, D vagy F (HC, HR vagy B) P, D vagy F A kanyarvilágításhoz szükséges kiegészítő fényforrás vagy LED-modul(ok)

2.	P+F (HC B) vagy P+D (HCR) A kanyarvilágításhoz szükséges kiegészítő fényforrás vagy LED-modul(ok) D vagy F P

3.	P+F (HC/B), HC/B vagy P+D (HC/R) D vagy F P A kanyarvilágításhoz szükséges kiegészítő fényforrás vagy LED-modul(ok)

5. MELLÉKLET

A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1. Általános előírások

1.1.

A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az előírás rendelkezései szerinti elkerülhetetlen gyártási eltérések mértékét. Ez a feltétel a színre is vonatkozik.

1.2.

A fénytani jellemzők tekintetében a sorozatban gyártott fényszórók megfelelősége nem kétséges, ha a véletlenszerűen kiválasztott és szabványos (etalon) izzólámpával és/vagy a lámpában lévő LED-modullal (modulokkal) felszerelt fényszóró fénytani viselkedésének vizsgálatakor:

1.2.1.

Az ebben az előírásban meghatározott értéktől egyik mért érték sem tér el – kedvezőtlen irányban – több mint 20 %-kal. A B 50 L (vagy R) (1) és a III. zónában mért értékek legnagyobb eltérése kedvezőtlen irányban a következő lehet:

B 50 L (vagy R):

170 cd (20 %-kal egyenértékű)

255 cd (30 %-kal egyenértékű)

III. zóna

255 cd (20 %-kal egyenértékű)

380 cd (30 %-kal egyenértékű)

1.2.2.

vagy ha

1.2.2.1.

tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények kielégülnek a HV pontban (+ 170 cd tűréssel), és ugyanebben a beállításban a B 50 L (vagy R) (85 cd tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 V, a 25 R és a 25 L pontok körül rajzolt, 0,35 fokos körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 0,52 fokkal helyezkedik el a 25 R és a 25 L egyenes felett;

1.2.2.2.

továbbá, ha távolsági fény esetében a HV pont a 0,75 Imax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.3.2. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékek legnagyobb értékében +20 %, minimális értékében pedig –20 % eltérés mutatkozik.

1.2.3.

Ha a fent leírt vizsgálat eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a fényszóró beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénynyaláb tengelye oldalirányban nem mozdul el 1 °-nál nagyobb mértékben jobbra vagy balra.

1.2.4.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg az előírásoknak, a vizsgálatokat egy másik szabványos (etalon) izzólámpa használatával meg kell ismételni.

1.3.

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A mintaként kiválasztott fényszórók egyikén először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálatot.

A fényszórót elfogadhatónak kell tekinteni, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, egy második mintán is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintán mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1.4.

Ha azonban a szükséges helyzetbe történő függőleges beállítást ismételten nem lehet elvégezni a 6.2.2.3. szakaszban leírt tűrésen belül, egy mintát a 9. melléklet 2. és 3. szakaszában leírt eljárással kell vizsgálni.

2. A gyártó által végrehajtandó megfelelőségi ellenőrzésre vonatkozó minimális követelmények

A jóváhagyási jel jogosultjának megfelelő időközönként minden egyes fényszórótípusra vonatkozóan végre kell hajtania legalább a következő vizsgálatokat. A vizsgálatokat az előírás rendelkezései szerint kell elvégezni.

Amennyiben a rendelkezésre álló minták nem felelnek meg a vizsgálat típusa szerinti követelményeknek, további mintákat kell kiválasztani és vizsgálni. A gyártó köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a gyártás megfelelőségének biztosítására.

2.1. A vizsgálatok jellege

2.2. Vizsgálati módszerek

2.2.1.

A vizsgálatokat általában az előírásban meghatározott módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.

2.2.3.

A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása szükségessé teszi a vizsgálóberendezés rendszeres kalibrálását és az illetékes hatóság által végzett mérésekkel való összevetését.

2.2.4.

A referencia-módszerek minden esetben megfelelnek az előírásban meghatározott módszereknek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3. A mintavétel módja

A fényszórómintákat véletlenszerűen kell kiválasztani egy egységes gyártási tételből. Egységes gyártási tétel alatt a gyártó gyártási módszerei szerint meghatározott azonos típusú fényszórók együttesét kell érteni.

A vizsgálatnak általában az egyes gyárak sorozatgyártmányaira kell kiterjednie. Mindazonáltal egy gyártó azonos típusra vonatkozó, különböző gyárakból származó eredményeket is összegyűjthet, feltéve, hogy a gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszert alkalmazzák.

2.4. Mért és rögzített fénytani jellemzők

A mintaként kiválasztott fényszórókon az előírás által meghatározott pontokban fénytani méréseket kell végezni, és távolsági fény esetében az Imax, a HV (2), a HL és a HR (3) pontban mért értékeket, tompított fény esetében pedig a B 50 L (vagy R), a HV, az 50 V, a 75 R (vagy L) és a 25 L (vagy R) pontban mért értékeket kell leolvasni (lásd a 3. mellékletben szereplő ábrát).

2.5. Az elfogadhatóság feltételei

A gyártó felelős a vizsgálati eredmények statisztikai elemzéséért, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben a termékeire vonatkozó elfogadhatósági feltételek meghatározásáért annak érdekében, hogy teljesítse az előírás 10.1. szakaszában a termékek megfelelőségének ellenőrzésére előírt rendelkezéseket.

Az elfogadhatósági feltételeket úgy kell megállapítani, hogy 95 %-os megbízhatósági szint mellett a 7. mellékletben előírt helyszíni ellenőrzésen való megfelelés (első mintavétel) minimális valószínűsége 0,95 legyen.

(1) A zárójelben lévő betűk a jobb oldali közlekedéshez tervezett fényszórókra vonatkoznak.

(2) Amennyiben a távolsági fény össze van építve a tompított fénnyel, a HV pontnak ugyanazt a mérési pontot kell jelentenie távolsági és tompított fény esetében is.

(3) HL és HR: a HV ponttól balra és jobbra, 2,5 fok távolságban elhelyezkedő „hh” pontok.

6. MELLÉKLET

A MŰANYAG LENCSÉKET TARTALMAZÓ LÁMPÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK – LENCSÉK, ANYAGMINTÁK ÉS TELJES LÁMPÁK VIZSGÁLATA

1. Általános előírások

1.1.

Az előírás 2.2.4. szakasza szerint benyújtott minták meg kell, hogy feleljenek a lenti 2.1–2.5. szakasz előírásainak.

1.2.

Az előírás 2.2.3. szakasza szerint benyújtott, műanyag lencséket tartalmazó teljes lámpákat képviselő két mintának a lencse anyaga tekintetében meg kell felelnie a 2.3. szakaszban meghatározott előírásoknak.

1.3.

A műanyag lencse mintáin vagy az anyagmintákon, valamint a fényvisszaverőn, amelyre adott esetben rá fogják szerelni őket, a melléklet 1. függelékében található A. táblázatban jelzett időrendi sorrendben el kell végezni a jóváhagyási vizsgálatokat.

1.4.

Mindazonáltal, ha a lámpa gyártója igazolni tudja, hogy a terméken már sikeresen végrehajtották az alábbi 2.1–2.5. szakaszban leírt vagy valamely más előírásban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni; csak az 1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

2. Vizsgálatok

2.1. A hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenálló képesség

2.1.1. Vizsgálatok

Három új mintadarabon (lencsén) öt alkalommal el kell végezni az alábbi ütemezés szerinti hőmérséklet- és páratartalom-változási programot (RP = relatív páratartalom):

3 óra 40 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 85–95 % RP mellett;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

15 óra – 30 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

3 óra 80 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60–75 % RP mellett;

A vizsgálat előtt a mintadarabokat legalább négy órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani, 60–75 százalékos relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés: Az egyórás 23 °C ± 5 °C periódusok képezik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszakát, amely a hősokk elkerüléséhez szükséges.

2.1.2. Fénytani mérések

2.1.2.1. Módszer

A vizsgálat előtt és után a mintákon fénytani méréseket kell végezni.

A méréseket szabványos (etalon) lámpával és/vagy LED-modullal (modulokkal) kell végrehajtani a következő pontokban:

B 50 L és 50 R a tompított fény esetében (bal oldali közlekedéshez tervezett lámpák esetében B 50 R és 50 L);

Imax a távolsági fény esetében.

2.1.2.2. Eredmények

A mintákon a vizsgálat előtt és után mért fénytani értékek közötti eltérés legfeljebb 10 % lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

2.2. A levegőben lévő anyagokkal és a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

2.2.1. A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség

Három új mintát (lencsét vagy anyagmintát) olyan forrásból származó sugárzásnak kell kitenni, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500 K és 6 000 K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a minták közé, a 295 nm-nél kisebb és a 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzások lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintadarabokat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt térben a mintadarabokkal azonos szinten elhelyezett fekete lapon mért hőmérsékletnek 50 °C ± 5 °C-nak kell lennie. Az egyenletes expozíció érdekében a mintákat a sugárforrás körül 1 és 5 min–1 közötti fordulatszámmal kell forgatni.

A mintadarabokat le kell permetezni 1 mS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű desztillált vízzel 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten, az alábbi ciklus szerint:

permetezés: 5 perc; száradás: 25 perc.

2.2.2. A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

A 2.2.1. szakaszban leírt vizsgálat és a 2.2.3.1. szakaszban előírt mérés befejezése után a fenti három minta külső felületét a 2.2.2.2. szakaszban leírtak szerint, a 2.2.2.1. szakaszban megadott keverékkel kell kezelni.

2.2.2.1. Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék 61,5 % n-heptánból, 12,5 % toluolból, 7,5 % etil-tetrakloridból, 12,5 % triklóretilénből és 6 % xilolból áll (térfogatszázalék).

2.2.2.2. A vizsgálati keverék felhordása

Egy pamutkendőt (az ISO 105 szerint) be kell áztatni a 2.2.2.1. szakaszban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percig a minta külső felületére kell nyomni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 × 14 mm-es vizsgálati felületre ható 100 N erőnek.

E 10 perc alatt a kendőt ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a vizsgálati keverékhez előírttal.

A vizsgálat alatt a nyomás következtében esetleg fellépő repedésképződés elkerülése érdekében ellentartást szabad alkalmazni a mintára ható nyomással szemben.

2.2.2.3. Tisztítás

A vizsgálati keverék alkalmazása után a mintadarabokat szabad levegőn meg kell szárítani, majd a 2.3. szakaszban („Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség”) előírt, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű oldattal le kell mosni.

Ezt követően a mintákat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű, legfeljebb 0,2 % szennyeződést tartalmazó desztillált vízzel, és puha kendővel le kell törölni.

2.2.3. Eredmények

2.2.3.1.

A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minták külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés és alakváltozás, és a

Formula

fényátbocsátás átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több 0,020-nál (Δtm ≤ 0,020).

2.2.3.2.

A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintákon semmiféle olyan vegyi foltosodás nem maradhat, amely akkora fényáram-szóródást okozhatna, melynek

Formula

átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve meghaladná a 0,020 (Δdm ≤ 0,020) értéket.

2.2.4. Fényforrásból származó sugárzással szembeni ellenálló képesség

A következő vizsgálatot kell elvégezni:

Az egyes fényáteresztő műanyag alkatrészek sík mintáit ki kell tenni a LED-modul(ok) fényének. E minták paramétereinek – így a szögeknek és távolságoknak – meg kell egyezniük a fényszórón belüli paraméterekkel. A minták színének és esetleges felületkezelésének meg kell egyeznie a fényszóró alkatrészein alkalmazottal.

1 500 órás folyamatos üzemelést követően teljesíteni kell az áteresztett fényre vonatkozó kolorimetriás előírásokat, és a minták felületén nem lehetnek repedések, karcolások, leválások vagy alakváltozások.

2.3. Tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

2.3.1. Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség

A vizsgálat végeztével a mintadarabokat 50 °C ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani. Ezután a felületüket nedves kendővel meg kell tisztítani.

2.3.2. Szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

Ezt követően a három előző minta külső felületét egy percen keresztül könnyedén át kell dörzsölni egy 70 % n-heptán és 30 % toluol (térfogatszázalék) keverékébe mártott pamutkendővel, majd szabad levegőn meg kell szárítani.

2.3.3. Eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő végrehajtása után Formula , a fényátbocsátás átlagos változása a három mintán

a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,010 értéket (Δtm ≤ 0,010).

2.4. Mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képesség

2.4.1. Mechanikai elhasználódás

A három új minta (lencse) külső felületét a melléklet 3. függelékében leírt egyenletes mechanikai elhasználódási vizsgálatnak kell alávetni.

2.4.2. Eredmények

A vizsgálat után meg kell mérni:

a fényátbocsátás változását	:	,
és a fényáramszóródás változását	:	,

a 2. függelékben leírt eljárás szerint, az előírás 2.2.4.1.1. szakaszában megadott területen. A három mintán mért értékek számtani közepének ki kell elégítenie a következő egyenlőtlenségeket:

Δtm ≤ 0,100;

Δdm ≤ 0,050.

2.5. Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

2.5.1. A minta előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére zsilettpengével vagy tűvel kb.

2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell vágni. A penge vagy tű nyomásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2. A vizsgálat leírása

Olyan ragasztószalagot kell használni, amelynek tapadóereje a melléklet 4. függelékében leírt normál körülmények között mérve 2 N/(cm szélesség) ± 20 %. A minimum 25 mm széles ragasztószalagot legalább öt percen át rá kell nyomni a fenti 2.5.1. szakasz szerint előkészített felületre.

Ezután a ragasztószalag végét úgy kell megterhelni, hogy az adott felületen ható tapadóerőt egy, a felületre merőleges erő egyenlítse ki. Ezután a ragasztószalagot 1,5 m/s ± 0,2 m/s állandó sebességgel le kell tépni a felületről.

2.5.3. Eredmények

2.6. Műanyag lencsét tartalmazó teljes fényszóró vizsgálata

2.6.1. A lencse felületének mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képessége

2.6.1.1. Vizsgálatok

Az 1. számú lámpaminta lencséjét alá kell vetni a 2.4.1. szakaszban leírt vizsgálatnak.

2.6.1.2. Eredmények

A vizsgálat után a fényszórón az előírásnak megfelelően elvégzett fénytani mérések eredményei

a)	nem haladhatják meg 30 %-nál nagyobb mértékben a B 50 L és a HV pontokra előírt legnagyobb értékeket, és legfeljebb 10 %-kal lehetnek kisebbek, mint a 75 R pontra előírt minimális értékek (bal oldali közlekedésre szánt fényszóró esetében a B 50 R, a HV és a 75 L pontokat kell vizsgálni) vagy

b)	legfeljebb 10 %-kal lehetnek kisebbek, mint a HV pontra előírt legkisebb értékek a csak távolsági fényt előállító fényszórók esetében.

2.6.2. Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

A 2. számú lámpaminta lencséjét alá kell vetni a 2.5. szakaszban leírt vizsgálatnak.

3. A gyártás megfelelőségének ellenőrzése

3.1.

A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott lámpák akkor tekinthetők az előírás rendelkezéseinek megfelelőnek, ha:

3.1.1.

a vegyi anyagokkal, a tisztítószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minta külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, letöredezés vagy alakváltozás (lásd a fenti 2.2.2., a 2.3.1. és a 2.3.2. szakaszt);

3.1.2.

A fenti 2.6.1.1. szakaszban leírt vizsgálat után a fenti 2.6.1.2. szakasz szerinti mérési pontokban a fénytani értékek az előírás által meghatározott gyártásmegfelelőségi határértékeken belül vannak.

3.2.

Ha a vizsgálati eredmények nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatokat újabb, véletlenszerűen kiválasztott fényszórómintákon meg kell ismételni.

1. függelék

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK IDŐBELI SORRENDJE

Műanyagok vizsgálata (lencsék vagy anyagminták ezen előírás 2.2.4. szakasza szerint).

Minták

Lencsék vagy anyagminták

Lencsék

Vizsgálatok

1.1.	Korlátozott fénytani mérések (6. melléklet, 2.1.2. szakasz)

1.1.1.

Hőmérséklet-változás (6. melléklet, 2.1.1. szakasz)

1.2.	Korlátozott fénytani mérések (6. melléklet, 2.1.2. szakasz)

1.2.1.

A fényáteresztés mérése

1.2.2.

A fényáramszóródás mérése

1.3.	Légköri anyagok (6. melléklet, 2.2.1. szakasz)

1.3.1.

A fényáteresztés mérése

1.4.	Vegyi anyagok (6. melléklet, 2.2.2. szakasz)

1.4.1.

A fényáramszóródás mérése

1.5.	Tisztítószerek (6. melléklet, 2.3.1. szakasz)

1.6.	Szénhidrogének (6. melléklet, 2.3.2. szakasz)

1.6.1.

A fényáteresztés mérése

1.7.	Elhasználódás (6. melléklet, 2.4.1. szakasz)

1.7.1.

A fényáteresztés mérése

1.7.2.

A fényáramszóródás mérése

1.8.	Tapadás (6. melléklet, 2.5. szakasz)

1.9.	Fényforrásból származó sugárzással szembeni ellenállás (6. melléklet, 2.2.4. szakasz)

Teljes (az előírás 2.2.3. szakaszának megfelelően benyújtott) fényszórókon végzett vizsgálatok.

Vizsgálatok

Teljes fényszóró

Minta száma

2.1.	Elhasználódás (2.6.1.1. szakasz)

2.2.	Fénytani mérések (2.6.1.2. szakasz)

2.3.	Tapadás (2.6.2. szakasz)

2. függelék

A FÉNYSZÓRÓDÁS ÉS A FÉNYÁTBOCSÁTÁS MÉRÉSÉNEK MÓDSZERE

1. A berendezés (lásd az ábrán)

Egy K kollimátor β/2 = 17,4 × 10–4 rd fél divergenciájú sugarát egy 6 mm-es nyílású Dτ fényrekesz korlátozza, és a mintatartó állványt ezzel szemben kell elhelyezni.

Egy szférikus aberráció szempontjából korrigált L2 akromatikus gyűjtőlencse létesít kapcsolatot a Dτ fényrekesz és az R vevő között; az L2 lencse átmérőjének akkorának kell lennie, hogy ne rekeszelje le a minta által szétszórt fényt egy β/2 = 14 fél csúcsszögű kúpon belül.

Az L2 lencse egyik kép-fókuszsíkjában egy α/o2 = 1° és αmax/2 = 12° szögű DD gyűrűs fényrekeszt kell elhelyezni.

A fényrekesz közepét azért kell nem átlátszóra kialakítani, hogy kizárja a közvetlenül a fényforrásból érkező fényt. A fényrekesz középső részének a fény útjából eltávolíthatónak kell lennie olyan módon, hogy az pontosan az eredeti helyzetébe térhessen vissza.

Az L2 Dτ távolságot és az L2 lencse F2 fókusztávolságát (1) úgy kell megválasztani, hogy a Dτ képe teljesen fedje az R vevőt.

Ha a kezdeti beeső fényáramot 1 000 egységnek tekintjük, az egyes leolvasások abszolút pontosságának 1 egységnél jobbnak kell lennie.

2. Mérések

Az alábbi leolvasásokat kell elvégezni:

Leolvasás	Mintával	A DD középső részével	A képviselt mennyiség
T1	Nem	Nem	Beeső fényáram kezdeti leolvasáskor
T2	Igen (a vizsgálat előtt)	Nem	Az új anyag által áteresztett fényáram 24°-os mezőben
T3	Igen (a vizsgálat után)	Nem	A vizsgált anyag által áteresztett fényáram 24°-os mezőben
T4	Igen (a vizsgálat előtt)	Igen	Az új anyag által szétszórt fényáram
T5	Igen (a vizsgálat után)	Igen	A vizsgált anyag által szétszórt fényáram

(1) Az L2 esetében körülbelül 80 mm fókusztávolság alkalmazása ajánlott.

3. függelék

A PERMETEZÉSES VIZSGÁLAT MÓDSZERE

1. Vizsgálati berendezés

1.1. Szórópisztoly

A használt szórópisztolyt 1,3 mm átmérőjű fúvókával kell ellátni, és 0,24 ± 0,02 l/perc folyadékáramot kell biztosítania 6,0 bar – 0/+ 0,5 bar nyomás mellett.

Ilyen üzemi körülmények között az eredményül kapott, kilövellt sugárnak 170 mm ± 50 mm átmérőjűnek kell lennie a fúvókától 380 mm ± 10 mm-re elhelyezett, elhasználódásnak (koptatásnak) kitett felületen.

1.2. Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék az alábbiakból áll:

a)	a Mohs-skálán 7-es keménységi fokú kvarchomok, 0 és 0,2 mm közötti szemcsemérettel, közel normális eloszlásban, 1,8 és 2 közötti szögtényezővel;

b)	205 g/m3 keménységet nem meghaladó víz, literenként 25 g homokkal keverve.

2. Vizsgálat

A fényszórók lencséinek külső felületét egyszer vagy többször ki kell tenni a fent leírt homoksugárnak. A sugarat közel merőlegesen kell a vizsgálandó felületre szórni.

Az elhasználódást a vizsgálandó lencsék mellett referenciaként elhelyezett egy vagy több üvegmintával kell ellenőrizni. A keveréket addig kell a mintára szórni, amíg a mintán a 2. függelékben leírt módszerrel mért fényáramszóródás-változás értéke meg nem felel a következő egyenlőségnek:

Formula

Több referenciaminta használatával ellenőrizhető, hogy a teljes vizsgálandó felület egyenletesen használódott-e el.

4. függelék

RAGASZTÓSZALAGOS TAPADÁSI VIZSGÁLAT

1. Cél

Ez a módszer lehetővé teszi egy ragasztószalag üveglaphoz való lineáris tapadása erejének egységes körülmények között történő meghatározását.

2. A módszer alapelve

Az eljárás a ragasztószalagnak az üveglapról 90°-os szögben történő leszakításához szükséges erőt méri.

3. Előírt légköri feltételek

A környezeti levegő 23 °C ± 5 °C, 65 ± 15 % relatív páratartalom mellett.

4. Minták

A vizsgálat előtt a ragasztószalag-tekercs mintáját 24 órán át az előírt környezetben kell pihentetni (lásd a fenti 3. szakaszt).

Minden tekercsből öt darab, 400 mm hosszú mintát kell megvizsgálni. A tekercsről az első három fordulattal letekert ragasztószalagot el kell dobni, és utána kell levágni a mintákat.

5. Eljárás

A vizsgálatot a 3. szakaszban előírt környezeti feltételek mellett kell elvégezni.

Az öt mintát a ragasztószalag kb. 300 mm/s sebességű radiális letekerésével kell levenni, és 15 másodpercen belül az alábbiak szerint kell felhelyezni.

A szalagot folyamatosan előrehaladva kell az üveglapra ragasztani, enyhe hosszirányú, ujjal való dörzsölés mellett, túlzott nyomás nélkül, úgy, hogy a ragasztó és az üveglap között ne maradjanak levegőbuborékok.

A felragasztott szalagot 10 percig a megadott környezeti feltételek között kell pihentetni.

A minta egy kb. 25 mm-es szakaszát a minta tengelyére merőleges síkban le kell húzni az üvegről.

Az üveglapot rögzíteni kell, és a ragasztószalag szabad végét 90°-ban fel kell hajtani. Olyan irányú erőt kell alkalmazni, hogy a szalag és az üveglap közötti elválasztó vonal merőleges legyen mind erre az erőre, mind pedig az üveglemezre.

Ezt követően 300 mm/s ± 30 mm/s sebességgel le kell húzni a szalagot, és az ehhez szükséges erőt fel kell jegyezni.

6. Eredmények

A kapott öt eredményt sorba kell rendezni, és a középső értéket kell a mérés végeredményének tekinteni. Ezt az értéket a szalagszélesség egy centiméterére számítva N/cm-ben kell kifejezni.

7. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1. Általános előírások

1.1.

A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek az előírás vonatkozó rendelkezései szerint (ha vannak ilyenek), ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártási eltérések mértékét. Ez a feltétel a színre is vonatkozik.

1.2.

A fénytani jellemzők tekintetében a sorozatban gyártott fényszórók megfelelősége nem kétséges, ha a véletlenszerűen kiválasztott és szabványos izzólámpával és/vagy a fényszóróban lévő LED-modullal (modulokkal) felszerelt fényszóró fénytani viselkedésének vizsgálatakor:

1.2.1.

B 50 L (vagy R):

170 cd (20 %-kal egyenértékű)

255 cd (30 %-kal egyenértékű)

III. zóna

255 cd (20 %-kal egyenértékű)

380 cd (30 %-kal egyenértékű)

1.2.2.

vagy ha

1.2.2.1.

tompított fény esetében az előírásban meghatározott követelmények kielégülnek a HV pontban (+ 170 cd tűréssel), és ugyanebben a beállításban a (25 m távolságban felállított) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (1) (85 cd tűréssel), a 75 R (vagy L), az 50 V, a 25 R és a 25 L pontok körül rajzolt, 15 cm sugarú körökkel határolt területek legalább egy-egy pontjában, valamint a IV. zóna teljes területének azon részén, amely legfeljebb 22,5 cm-re van a 25 R és a 25 L vonal felett;

1.2.2.2.

1.2.3.

1.2.4.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a vizsgálatokat egy másik szabványos izzólámpa vagy a fényszóróban található LED-modul(ok) használatával meg kell ismételni.

1.2.5.

A nyilvánvaló hibás fényszórókat nem kell figyelembe venni.

1.2.6.

A referenciajelet nem kell figyelembe venni.

1.3.

2. Első mintavétel

Az első mintavétel során négy fényszórót kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két mintát A-val, a második két mintát B-vel kell jelölni.

2.1. A megfelelőség kétségtelen

2.1.1.

Az e melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatban gyártott fényszórók megfelelősége nem kétséges, ha a fényszórókon mért értékek kedvezőtlen irányban való eltérése:

2.1.1.1.

A. minta

A1:	az egyik fényszóró		0 %,
A1:	a másik fényszóró	legfeljebb	20 %,
A2:	mindkét fényszóró	több mint	0 %,
	de	legfeljebb	20 %,
	a vizsgálat folytatása a B. mintán

2.1.1.2.

B. minta

B1:

mindkét fényszóró

0 %,

2.1.2.

vagy ha az A minta teljesíti az 1.2.2. szakasz előírásait.

2.2. A megfelelőség kétséges

2.2.1.

A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatban gyártott fényszórók megfelelőségét kétségbe kell vonni, és a gyártót fel kell szólítani a gyártási eljárásnak az előírt követelmények szerinti módosítására (kiigazítás), ha a fényszórókon mért értékek eltérése:

2.2.1.1.

A. minta

A3:	az egyik fényszóró	legfeljebb	20 %,
	a másik fényszóró	több mint	20 %,
	de	legfeljebb	30 %,

2.2.1.2.

B. minta

B2:	az A2. esetében
	az egyik fényszóró	több mint	0 %,
	de	legfeljebb	20 %,
	a másik fényszóró	legfeljebb	20 %,
B3:	az A2. esetében
	az egyik fényszóró		0 %,
	a másik fényszóró	több mint	20 %,
	de	legfeljebb	30 %,

2.2.2.

vagy ha az A minta nem teljesíti az 1.2.2. szakasz előírásait.

2.3. Jóváhagyás visszavonása

A megfelelőséget kétségbe kell vonni, és a 11. szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően a fényszórókon mért értékek eltérése:

2.3.1.

A. minta

A4:	az egyik fényszóró	legfeljebb	20 %,
A4:	a másik fényszóró	több mint	30 %,
A5:	mindkét fényszóró	több mint	20 %,

2.3.2.

B. minta

B4:	az A2. esetében
	az egyik fényszóró	több mint	0 %,
	de	legfeljebb	20 %,
	a másik fényszóró	több mint	20 %,
B5:	az A2. esetében
B5:	mindkét fényszóró	több mint	20 %,
B6:	az A2. esetében
	az egyik fényszóró		0 %,
	a másik fényszóró	több mint	30 %,

2.3.3.

vagy ha az A és a B minta nem teljesíti az 1.2.2. szakasz előírásait.

3. Ismételt mintavétel

Az A3., B2. és B3. esetben a gyártási eljárás módosítása után létrejövő készletből az értesítést követő két hónapon belül újabb mintákat kell venni, és egy harmadik, két fényszóróból álló C. mintát kell kiválasztani.

3.1. A megfelelőség kétségtelen

3.1.1.

A melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatban gyártott fényszórók megfelelősége nem kétséges, ha a fényszórókon mért értékek eltérése:

3.1.1.1.

C. minta

C1:	az egyik fényszóró		0 %,
C1:	a másik fényszóró	legfeljebb	20 %.
C2:	mindkét fényszóró	több mint	0 %,
	de	legfeljebb	20 %,
	a vizsgálat folytatása a D. mintán

3.1.1.2.

D. minta

D1:	a C2. esetében
D1:	mindkét fényszóró	0 %,

3.1.2.

vagy ha a C. minta teljesíti az 1.2.2. szakasz előírásait.

3.2. A megfelelőség kétséges

3.2.1.

3.2.1.1.

D. minta

D2:	a C2. esetében
	az egyik fényszóró	több mint	0 %,
	de	legfeljebb	20 %,
	a másik fényszóró	legfeljebb	20 %,

3.2.1.2.

vagy ha a C. minta nem teljesíti az 1.2.2. szakasz előírásait.

3.3. Jóváhagyás visszavonása

3.3.1.

C. minta

C3:	az egyik fényszóró	legfeljebb	20 %,
C3:	a másik fényszóró	több mint	20 %.
C4:	mindkét fényszóró	több mint	20 %,

3.3.2.

D. minta

D3:	a C2. esetében
	az egyik fényszóró	0 vagy legfeljebb	0 %,
	a másik fényszóró	több mint	20 %,

3.3.3.

vagy ha a C. és a D. minta nem teljesíti az 1.2.2. szakasz előírásait.

4. A világos-sötét határvonal függőleges eltolódása

A világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az egyik A. fényszórómintán először három egymást követő alkalommal végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálati eljárást.

A fényszórót elfogadhatónak kell tekinteni, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb mint 1,5 mrad-nál, de nem több 2,0 mrad-nál, a másik A. fényszóró-mintán is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintán mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben az A. mintán mért érték nagyobb 1,5 mrad-nál, a B mintához tartozó két fényszórót is alá kell vetni ugyanennek az eljárásnak, és egyik fényszóró Δr értéke sem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1. ábra

(1) A zárójelben lévő betűk a jobb oldali közlekedéshez tervezett fényszórókra vonatkoznak.

8. MELLÉKLET

A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ÜZEMELTETÉSI IDŐK ÁTTEKINTÉSE

Rövidítések

P: tompított fényt kibocsátó lámpa

D: távolsági fényt kibocsátó lámpa (D1 + D2 két távolsági fényt jelent)

F: első ködlámpa

— — — — — —: egy 15 perces kikapcsolásból és egy 5 perces bekapcsolásból álló ciklus.

Az alábbiakban szereplő csoportosított fényszórók és első ködlámpák, valamint a B. osztályra utaló jelölés csak példaként szolgálnak, a teljesség igénye nélkül.

1.	P, D vagy F (HC, HR vagy B)

2.	P+D (HCR) vagy P+D1+D2 (HCR HR)

3.	P+D (HC/R) vagy P+D1+D2 (HC/R HR)

4.	P+F (HC B)

5.	P+F (HC B/) vagy HC/B

6.	D+F (HR B) vagy D1+D2+F (HR HR B)

7.	D+F (HR B/) vagy D1+D2+F (HR HR B/)

8.	P+D+F (HCR B) vagy P+D1+D2+F (HCR HR B)

9.	P+D+F (HC/R B) vagy P+D1+D2+F (HC/R HR B)

10.	P+D+F (HCR B/) vagy P+D1+D2+F (HCR HR B/)

11.	P+D+F (HC/R B/) vagy P+D1+D2+F (HC/R HR B/)

9. MELLÉKLET

TOMPÍTOTT FÉNYSZÓRÓK VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONALÁNAK MŰSZERES ELLENŐRZÉSE

1. Általános előírások

Ha az előírás 6.2.2.4. szakaszát kell alkalmazni, a világos-sötét határvonal minőségét az alábbi 2. szakasz szerint kell vizsgálni, és a fény függőleges és vízszintes műszeres beállítását a 3. szakasz követelményei szerint kell elvégezni.

A világos-sötét határvonal minőségének vizsgálatakor és a műszeres beállításakor előzetes vizuális beállítás szükséges az előírás 6.2.2.1. és 6.2.2.2. szakaszának megfelelően.

2. A világos-sötét határvonal minőségének mérése

A minimális élesség meghatározására méréseket kell végezni a világos-sötét határvonal vízszintes részét 0,05° fokos lépésekben letapogatva az alábbi mérési távolságok egyikén:

a)	10 m körülbelül 10 mm-es átmérőjű detektorral vagy

b)	25 m körülbelül 30 mm-es átmérőjű detektorral.

A vizsgálat végzéséhez használt mérési távolságot fel kell jegyezni az értesítés 9. pontjában (lásd az előírás 1. mellékletét).

A minimális élesség meghatározására méréseket kell végezni a világos-sötét határvonal vízszintes részét 0,05° fokos lépésekben letapogatva, kizárólag 25 méter mérési távolságról és körülbelül 30 mm-es átmérőjű detektorral.

A világos-sötét határvonal minősége megfelelőnek minősül, ha a lenti 2.1–2.3. szakasz követelményei legalább egy méréssorozatban teljesülnek.

2.1. Legfeljebb egy világos-sötét határvonal lehet látható (1).

2.2. A világos-sötét határvonal élessége

A G élességi tényezőt a világos-sötét határvonal vízszintes részén a V-V vonaltól 2,5°-ra letapogatva kell mérni, ahol:

Formula , ahol β = a fokban kifejezett függőleges helyzet.

A G értékének legalább 0,13-nak (minimális élesség) és legfeljebb 0,40-nek (maximális élesség) kell lennie.

2.3. Linearitás

A függőleges beállításhoz használt világos-sötét határvonalnak vízszintesnek kell lennie a V–V egyenestől 1,5° és 3,5° között (lásd az 1. ábrát).

A világos-sötét határvonal gradiens inflexiós pontját a 1,5°, 2,5° és 3,5°-nál elhelyezkedő függőleges vonalakon a következő egyenlettel kell meghatározni:

Formula .

A meghatározott inflexiós pontok közötti legnagyobb függőleges távolság nem lehet nagyobb 0,2°-nál.

3. Függőleges és vízszintes beállítás

Ha a világos-sötét határvonal megfelel a melléklet 2. szakasza minőségi követelményeinek, a fénybeállítást műszeresen is el lehet végezni.

1. ábra

A világos-sötét határvonal minőségének mérése

Megjegyzés: A függőleges és a vízszintes egyenesek léptéke különböző.

3.1. Függőleges beállítás

A B egyenes alól felfelé haladva (lásd a lenti 2. ábrán) függőleges letapogatást kell végezni a világos-sötét határvonal vízszintes részén a V-V egyenestől 2,5°-ra. Meg kell határozni az inflexiós pontot (ahol d2 (log E)/dv2 = 0), és azt el kell helyezni a B egyenesen egy százalékkal a H-H egyenes alatt.

3.2. Vízszintes beállítás

A kérelmezőnek meg kell adnia, hogy az alábbi vízszintes beállítási módszerek közül melyiket választotta:

A „0,2 D egyenes” módszer (lásd az alábbi 2. ábrát).

A lámpa függőleges beállítását követően egyedül a 0,2° D vízszintes egyenesen kell letapogatást végezni a bal oldali 5°-tól a jobb oldali 5°-ig. Meg kell határozni a „G” maximális gradienst a Formula képlet használatával, ahol β a fokban kifejezett vízszintes helyzet, és nem lehet kisebb 0,08-nál.

A 0,2 D egyenesen beazonosított inflexiós pontot el kell helyezni az A egyenesen.

2. ábra

Függőleges és vízszintes műszeres beállítás – a vízszintes egyenes letapogatási módszere

Megjegyzés: A függőleges és a vízszintes egyenesek léptéke különböző.

A „3 vonal” módszer (lásd az alábbi 3. ábrát).

A lámpa függőleges beszabályozását követően három függőleges vonal mentén kell letapogatást végezni 2° D-től 2° U-ig 1°R, 2°R és 3°R-nél. A megfelelő „G” maximális gradienst az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol β a fokban kifejezett függőleges helyzet, és nem lehet kisebb 0,08-nál. A három vonalon beazonosított inflexiós pontok segítségével létre kell hozni egy egyenest. Ez utóbbi és a B vonal beazonosított metszéspontját kell elhelyezni a V egyenesen.

3. ábra

Műszeres függőleges és vízszintes beállítás – három vonalas letapogatási módszer

Megjegyzés: A függőleges és a vízszintes egyenesek léptéke különböző.

(1) Amint objektív vizsgálati módszer áll rendelkezésre, ezt a szakaszt módosítani kell.

10. MELLÉKLET

A LED-MODULOKRA ÉS A LED-MODULOKAT TARTALMAZÓ FÉNYSZÓRÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Általános előírások

1.1.

Minden mintaként benyújtott LED-modulnak az adott esetben azzal együtt szállított egy vagy több elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel történő vizsgálatkor meg kell felelnie az előírás vonatkozó követelményeinek.

1.2.

A LED-modul(oka)t úgy kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerű használat során üzemképesek legyenek és maradjanak. Továbbá azokon nem lehet tervezési vagy gyártási hiba. A LED-modult a vizsgálaton meg nem feleltnek kell tekinteni, ha a benne lévő LED-ek bármelyike nem megfelelő.

1.3.

A LED-modul(ok)at úgy kell kialakítani, hogy védettek legyen(ek) az illetéktelen beavatkozással szemben.

1.4.

A kivehető LED-modul(ok) kialakításának olyannak kell lennie, hogy:

1.4.1.

ha kiveszik a LED-modult, és kicserélik egy, a kérelmező által adott és azonos fényforrásmodul azonosító kódot viselő másik modullal, teljesüljenek a fényszóróra vonatkozó fénytani előírások;

1.4.2.

az azonos lámpatestben lévő, eltérő fényforrásmodul-azonosító kóddal rendelkező LED-modulok ne legyenek felcserélhetőek.

2. Gyártás

2.1.

A LED-modulon belüli LED-(ek)et megfelelő rögzítőelemekkel kell felszerelni.

2.2.

A rögzítőelemeknek erősnek kell lenniük, és azokat szilárdan a LED-(ek)hez és a LED-modulhoz kell erősíteni.

3. Vizsgálati feltételek

3.1. Alkalmazás

3.1.1. Valamennyi mintát a 4. szakaszban leírtak szerint kell vizsgálni.

3.1.2. A LED-modulban a fényforrás fajtájának a 48. számú előírás 2.7.1. szakaszában meghatározott fénykibocsátó diódának (LED-nek) kell lennie, különös tekintettel a látható sugárzás összetevőjére. Másféle fényforrás nem megengedett.

3.2. Üzemállapotok

3.2.1. A LED-modul üzemállapotai

Valamennyi mintát az előírás 6.1.4. és 6.1.5. szakaszában meghatározottak szerint kell vizsgálni. Ha e melléklet másként nem rendelkezik, a fényszóróban lévő LED-modulokat a gyártó által benyújtott formában kell vizsgálni.

3.2.2. Környezeti hőmérséklet

Az elektromos és fotometriás jellemzők méréséhez a fényszórót száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell működtetni.

3.3. Öregítés

A LED-modult a kérelmező kérésére 15 órán át kell üzemeltetni, majd a vizsgálatok megkezdése előtt, az ezen előírásban foglaltaknak megfelelően le kell hűteni a környezeti hőmérsékletre.

4. Különös követelmények és vizsgálatok

4.1. Színvisszaadás

4.1.1. Vöröstartalom

Az előírás 7. szakaszában leírt méréseken túlmenően:

a LED-modul vagy a LED-modul(oka)t tartalmazó fényszórók fényének legkisebb vöröstartalmának meg kell felelnie az alábbi képletnek:

Formula

ahol:

Ee(λ) (egység: W)	a besugárzás spektrumeloszlása;
V(λ) (egység: 1)	a spektrális fényhatásfok;
(λ) (egység: nm)	a hullámhossz.

Ezt az értéket 1 nanométeres intervallumok használatával kell kiszámítani.

4.2. UV sugárzás

Az alacsony UV sugárzású LED-modul UV sugárzásának meg kell felelnie az alábbi képletnek:

Formula

ahol:

S(λ)(egység: 1) a spektrális súlyfüggvény;

km = 683 lm/W a sugárzás fényhasznosításának legnagyobb értéke.

(A többi jel meghatározását lásd a 4.1.1. szakaszban).

Ezt az értéket 1 nanométeres intervallumok használatával kell kiszámítani. Az UV sugárzást az alábbi UV táblázatban feltüntetett értékekkel kell súlyozni:

UV táblázat:

a táblázatban reprezentatív értékként „Az ultraibolya sugárzásnak való expozíció határértékeiről szóló IRPA/INIRC iránymutatásban” meghatározott hullámhosszok szerepelnek (nanométerben); a többi értéket interpolálással kell kiszámítani.

λ	S(λ)
250	0,430
255	0,520
260	0,650
265	0,810
270	1,000
275	0,960
280	0,880
285	0,770
290	0,640
295	0,540
300	0,300
305	0,060
310	0,015
315	0,003
320	0,001
325	0,00050
330	0,00041
335	0,00034
340	0,00028
345	0,00024
350	0,00020

355	0,00016
360	0,00013
365	0,00011
370	0,00009
375	0,000077
380	0,000064
385	0,000053
390	0,000044
395	0,000036
400	0,000030

4.3. A hőmérséklet stabilitása

4.3.1. Megvilágítás

4.3.1.1.

A fényszóró fénytani mérését 1 perces működés után, az alább megadott vizsgálati ponton kell elvégezni. Ezekhez a mérésekhez a beszabályozás lehet közelítőleges, de azt fenn kell tartani az előzetes és utólagos aránymérésekhez.

A mérendő vizsgálati pontok:

Tompított fény: 25 R pont

Távolsági fény: HV pont

4.3.1.2.

A lámpát folyamatosan kell működtetni a fénytani stabilitás eléréséig. A fénytani stabilitás elérésének pillanata az az időpont, amelyben a fénytani érték változása bármely 15 perces időszakban 3 % alatti. A stabilitás elérése után el kell végezni a teljes fénytani méréshez szükséges beszabályozást az adott berendezés követelményeinek megfelelően. A lámpa fénytani mérését az adott berendezésre meghatározott minden vizsgálati ponton el kell végezni.

4.3.1.3.

Ki kell számítani a fenti 4.3.1.1. szakasz szerint meghatározott fénytani vizsgálati pont és a fenti 4.3.1.2. szakasz szerint meghatározott érték arányát.

4.3.1.4.

A fénytani stabilitás elérése után a fentiek szerint kiszámított arányszámot kell alkalmazni a többi vizsgálati pontra az új fénytani táblázat elkészítéséhez, amely leírja egyperces működés alapján a teljes fotometriát.

4.3.1.5.

Az egy perc elteltével és a fénytani stabilitás kialakulása után mért fényerősségértékeknek meg kell felelniük a minimális és maximális követelményeknek.

4.3.2. Szín

A kibocsátott fény egy perc elteltével és az e melléklet 4.3.1.2. szakaszában leírtak szerinti fénytani stabilitás kialakulása után mért színének egyaránt az előírt színhatárokon belül kell lennie.

5. A fő tompított fényt előállító LED-modul(ok) objektív fényáramának mérését a következő módon kell végezni:

5.1.

A LED-modul(ok) elrendezése meg kell, hogy feleljen az előírás 2.2.2. szakaszában meghatározott műszaki leírásban megadottaknak. A kérelmező kérésére a műszaki szolgálat szerszámok használatával eltávolítja az optikai elemeket (másodlagos optika). Ezt az eljárást és a lent leírt mérések körülményeit a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

5.2.

A kérelmezőnek minden típusból három LED-modult kell benyújtani, adott esetben a fényforrás-vezérlőegységgel és megfelelő útmutatással együtt.

Megfelelő hőszabályozó rendszer (hűtőborda) is átadható a megfelelő fényszóró-alkalmazás hőmérsékleti viszonyainak szimulálása céljából.

A vizsgálat előtt minden LED-modult legalább 72 órán át öregíteni kell, a megfelelő fényszóró-alkalmazásban uralkodó körülmények között.

Integráló gömb használatakor a gömb átmérőjének legalább egy méternek vagy a LED-modul legnagyobb mérete legalább tízszeresének kell lennie. A fényáramméréseket el lehet végezni integrálással is, goniofotométer használatával. Figyelembe kell venni a 84 – 1989. számú CIE-kiadvány szobahőmérsékletre, elhelyezésre stb. vonatkozó előírásait.

A LED-modulokat közelítőleg egy óráig kell égetni egy zárt gömbben vagy goniofotométerben.

A fényáramot akkor kell megmérni, ha sikerült a stabilitás elérni az előírás e mellékletének 4.3.1.2. szakaszában kifejtettek szerint.

A LED-modulok egyes típusainak három-három mintáján végzett mérések átlaga tekinthető a típus objektív fényáramának.

11. MELLÉKLET

A FŐ TOMPÍTOTT FÉNYT ELŐÁLLÍTÓ ÉS AZ EGYÉB FÉNYFORRÁSOK, VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES FÉNYFORRÁSOK ÁLTALÁNOS ÁBRÁZOLÁSA

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 250

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. augusztus 22.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 19. számú előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek első ködlámpáinak jóváhagyásáról	1
	*	Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 112. számú előírása – Egységes rendelkezések a gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpával és/vagy fénykibocsátó diódás (LED-) modulokkal felszerelt fényszóróinak jóváhagyásáról	67