31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/1

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/1

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/1

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/2

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/3

(1)

Az euro bevezetéséről szóló 974/98/EK tanácsi rendelet (1) rendelkezik azon tagállamok valutájának az euróval történő felváltásáról, amelyek teljesítették az euro bevezetésének feltételeit, amikor a Közösség a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszába lépett.

(2)

A 2003. évi csatlakozási okmány 4. cikkének megfelelően Litvánia az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 139. cikkének (1) bekezdése szerinti eltérésben részesülő tagállam.

(3)

Az euro Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről szóló, 2014. július 23-i 2014/509/EU tanácsi határozat (2) szerint Litvánia teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a Litvániára vonatkozó eltérést 2015. január 1-jei hatállyal meg kell szüntetni.

(4)

Az euro litvániai bevezetéséhez Litvániára is ki kell terjeszteni a 974/98/EK rendeletnek az euro bevezetésével kapcsolatos rendelkezéseit.

(5)

Litvánia nemzeti euro-átállási tervében az szerepel, hogy az eurobankjegyek és -érmék attól a naptól minősülnek törvényes fizetőeszköznek Litvániában, amelyen az euro Litvánia valutájává válik. Az euro bevezetésének és a készpénzcserének az időpontja tehát egyaránt 2015. január 1.„Fokozatos kivonási időszak” alkalmazására nem kerül sor.

(6)

A 974/98/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/5

(1)

A gluténérzékeny személyek állandó gluténintoleranciában szenvednek. A búza (vagyis minden Triticum fajta, például a durumbúza, a tönköly és a khorasan búza), a rozs és az árpa olyan gabonafélék, amelyekről tudományosan kimutatták, hogy glutént tartalmaznak. Az e gabonákban található glutén káros hatást gyakorolhat a gluténérzékenyek egészségére, ezért e gabonákat ők nem fogyaszthatják.

(2)

A fogyasztóknak az élelmiszerek gluténmentességére vagy csökkentett gluténtartalmára vonatkozóan nyújtott tájékoztatás segítséget nyújt a gluténérzékenyek számára a megfelelő élelmiszerek kiválasztásában, és lehetővé teszi, hogy otthonukban vagy azon kívül változatos étrendet kövessenek.

(3)

A 41/2009/EK bizottsági rendelet (2) harmonizált szabályokat állapít meg az élelmiszerek gluténmentessége („gluténmentes”) vagy csökkentett gluténtartalma („nagyon alacsony gluténtartalmú”) tekintetében a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás vonatkozásában. Az említett rendeletben foglalt szabályok tudományos adatokon alapulnak, és biztosítják, hogy a fogyasztók számára az élelmiszerek gluténmentessége vagy csökkentett gluténtartalma tekintetében nyújtott tájékoztatás a sokfélesége révén ne legyen megtévesztő vagy zavaró.

(4)

A különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló jogszabályok felülvizsgálatának összefüggésében a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3)2016. július 20-tól hatályon kívül helyezi a 41/2009/EK rendeletet. Biztosítani kell, hogy az említett időpontot követően az élelmiszerek gluténmentessége vagy csökkentett gluténtartalma tekintetében nyújtott információ az 1169/2011/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a vonatkozó tudományos adatokon alapuljon, továbbá, hogy a tájékoztatás módja egységes legyen annak érdekében, hogy ne idézhesse elő a fogyasztók megtévesztését, vagy ne legyen számukra zavart keltő. Ezért az Unióban fenn kell tartani az élelmiszer-ipari vállalkozók által az élelmiszerek gluténmentessége vagy csökkentett gluténtartalma tekintetében nyújtott tájékoztatásra vonatkozó követelmények alkalmazásának egységes feltételeit, az említett feltételeknek pedig a 41/2009/EK rendeleten kell alapulniuk.

(5)

Egyes élelmiszerekben a glutént tartalmazó egy vagy több összetevő gluténtartalmát a gyártás, az előkészítés és/vagy a feldolgozás útján csökkentik, vagy a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítik. Más élelmiszerek kizárólag természetesen gluténmentes összetevőkből készülnek.

(6)

A glutén eltávolítása a glutént tartalmazó gabonákból jelentős technikai nehézséget okoz és komoly gazdasági ráfordítást igényel, ezért ilyen gabonák felhasználásával nehéz teljesen gluténmentes élelmiszereket gyártani. Ennek következtében számos, a piacon jelen lévő élelmiszer, amelyet különleges eljárással úgy állítanak elő, hogy a benne levő egy vagy több, gluténtartalmú összetevő gluténtartalmát csökkentik, tartalmazhat kis mennyiségű gluténmaradékot.

(7)

A gluténérzékenyek többségének étrendje tartalmazhat zabot, anélkül, hogy ez az egészségükre kedvezőtlen hatást fejtene ki. E kérdés jelenleg tudományos tanulmányok és kutatások tárgyát képezi. Komoly gondot jelent azonban a zabnak a búzával, rozzsal vagy árpával történő szennyeződése a gabona betakarítása, szállítása, raktározása vagy feldolgozása során. Ezért a zabot tartalmazó termékek gluténszennyezettségének kockázatát figyelembe kell venni az érintett élelmiszerekre vonatkozó információk élelmiszer-ipari vállalkozók általi feltüntetése kapcsán.

(8)

Egyes gluténérzékenyek képesek lehetnek tolerálni egy adott, korlátozott tartományon belül különböző, kis mennyiségű glutént. Annak érdekében, hogy a piacon mindenki hozzáférhessen az igényeinek és érzékenységi szintjének megfelelő élelmiszer-választékhoz, lehetővé kell tenni e korlátozott tartományon belül, különböző mennyiségű glutént tartalmazó termékkínálatot. Fontos azonban, hogy a különböző termékeket megfelelő módon jelöljék annak biztosítása érdekében, hogy a gluténintoleranciában szenvedők – a tagállamok tájékoztató kampányainak segítségével – megfelelően használják azokat.

(9)

Lehetővé kell tenni, hogy az olyan élelmiszerek esetében, amelyek glutént tartalmazó egy vagy több összetevőjének gluténtartalmát gyártás, előkészítés és/vagy feldolgozás útján csökkentették, vagy amelyekben a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették, az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően feltüntethető legyen a termék gluténmentes voltára („gluténmentes”) vagy a csökkentett gluténtartalomra („nagyon alacsony gluténtartalmú”) vonatkozó jelzés. Emellett lehetővé kell tenni olyan kijelentés feltüntetését az érintett élelmiszeren, amely tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogy az adott élelmiszert kifejezetten gluténérzékenyeknek szánják.

(10)

A természetes módon gluténmentes termékek esetében lehetővé kell tenni olyan jelölés feltüntetését, amely jelzi a gluténmentességet, az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben az 1169/2011/EU rendeletben a tisztességes tájékoztatási gyakorlatokra vonatkozó általános feltételek teljesülnek. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás mindenekelőtt nem tévesztheti meg a fogyasztókat, azt sugallva, hogy az adott élelmiszer különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ha a szóban forgó tulajdonságokkal valójában minden hasonló élelmiszer rendelkezik.

(11)

A 2006/141/EK bizottsági irányelv (4) az anyatej-helyettesítő tápszerek és anyatej-kiegészítő tápszerek előállítása során tiltja a gluténtartalmú összetevők használatát. Ezért az e termékekkel kapcsolatos tájékoztatásban meg kell tiltani a „nagyon alacsony gluténtartalmú”, valamint a „gluténmentes” kijelentések használatát, hiszen e rendelet értelmében ezek a kijelentések a 100 mg/kg, illetve 20 mg/kg mennyiséget meg nem haladó gluténtartalom megjelölésére szolgálnak.

(12)

A gluténérzékenyek különleges táplálkozási igényeinek kielégítésére szánt élelmiszerekről szóló Codex-szabványt (5) megfelelő módon figyelembe kell venni e rendelet alkalmazásában.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

az élelmiszer glutént tartalmazó egy vagy több összetevőjének gluténtartalmát csökkentették;

b)

a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették.

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/9

(1)

Az 1235/2008/EK bizottsági rendelet (2) III. melléklete meghatározza azon harmadik országok jegyzékét, amelyek a mezőgazdasági termékek ökológiai termelése tekintetében a 834/2007/EK rendeletben meghatározott termelési rendszerekkel és ellenőrzési intézkedésekkel egyenértékűnek elismert termelési rendszereket és ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak.

(2)

Svájc 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerinti elismerése jelenleg a feldolgozott, élelmiszernek és takarmánynak szánt mezőgazdasági termékekre vonatkozik, az élesztő kivételével. A svájci hatóságok kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy az ökológiai élesztő tekintetében is ismerje el az egyenértékűséget. A kérelemmel együtt benyújtott információk vizsgálata és a svájci hatóságok által szolgáltatott további információk arra engedtek következtetni, hogy az említett országban az ökológiai élesztő termelésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok egyenértékűek a 834/2007/EK rendeletben és a 889/2008/EK bizottsági rendeletben (3) megállapított szabályokkal. Ebből következően Svájc termelési rendszerei és ellenőrzési intézkedései egyenértékűségi elismerésének a feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek tekintetében az ökológiai élesztőre is ki kell terjednie.

(3)

Új-Zéland 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerinti elismerése jelenleg a feldolgozott, élelmiszernek és takarmánynak szánt mezőgazdasági termékekre vonatkozik, a bor és az élesztő kivételével. Az új-zélandi hatóságok kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy az ökológiai borok tekintetében is ismerje el az egyenértékűséget. A kérelemmel együtt benyújtott információk vizsgálata és az új-zélandi hatóságok által szolgáltatott további információk arra engedtek következtetni, hogy az említett országban az ökológiai bor termelésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok egyenértékűek a 834/2007/EK rendeletben és a 889/2008/EK rendeletben megállapított szabályokkal. Ebből következően Új-Zéland termelési rendszerei és ellenőrzési intézkedései egyenértékűségi elismerésének a feldolgozott, élelmiszernek szánt termékek tekintetében az ökológiai borra is ki kell terjednie.

(4)

Új-Zéland arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az illetékes hatósága, az egyik ellenőrző szerve és a tanúsítványok kiállításáért felelős szerve megváltozott. Ezt a változást bele kell foglalni az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletébe.

(5)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. melléklete megállapítja azon illetékes ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékét, amelyek az egyenértékűség tekintetében harmadik országokban ellenőrzéseket végezhetnek és tanúsítványokat állíthatnak ki.

(6)

A Bizottság megvizsgálta az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő jegyzékbe való felvétel iránt 2013. október 31-ig benyújtott kérelmeket. A beérkezett információk összességének vizsgálatát követően az idevágó követelményeknek megfelelő ellenőrző szerveket és ellenőrző hatóságokat indokolt felvenni a szóban forgó jegyzékbe.

(7)

A „LibanCert” szerepel az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében. Azonban nem értesítette a Bizottságot sem a 834/2007/EK rendelet 33. cikke (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében említett akkreditációs szervre vonatkozó releváns információkról, sem az 1235/2008/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említettek szerint technikai dokumentációjának bármely változásáról. A „LibanCert” által 2013-ban küldött éves jelentésből továbbá az derült ki, hogy nem felelt meg az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében foglalt előírásoknak. A „LibanCert” felszólítást kapott a Bizottságtól, hogy tisztázza a fenti kérdéseket, azonban a megállapított határidőn belül nem válaszolt a felszólításra. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a „LibanCert” megszüntette tevékenységét. Ezért a IV. mellékletben szereplő jegyzékből törlendő.

(8)

A 355/2014/EU végrehajtási rendelettel (4) módosított 1235/2008/EK rendelet IV. melléklete egy harmadik ország „Abcert AG” nevű ellenőrző szervének kódszáma esetében egy hibát tartalmaz, valamint hibásan az „IMO Swiss AG” szerepel a helyes „IMOswiss AG” név helyett.

(9)

Az 1235/2008/EK rendelet III. és IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell.

(10)

A jogbiztonság érdekében az „Abcert AG”-re és az „IMOswiss AG”-re vonatkozó helyesbített rendelkezéseket a 355/2014/EU végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó szabályozási bizottság véleményével,

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/16

(1)

Az 1890/2005/EK tanácsi rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) vetett ki a Kínai Népköztársaságból, Indonéziából, Tajvanból, Thaiföldről és Vietnamból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára (a továbbiakban: kötőelemek és részeik).

(2)

Az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat) követően, amelyek a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó behozatalát illetően bevezetett intézkedésekre korlátozódtak, a Kínai Népköztársaság esetében 11,4 %-tól 27,4 %-ig, Tajvan esetében pedig 8,8 %-tól 23,6 %-ig terjedő eredeti intézkedéseket a 2/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) (a továbbiakban: a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) meghosszabbította.

(3)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdésén alapuló kijátszást vizsgáló eljárás eredményeként (a továbbiakban: kijátszást vizsgáló eljárás) a Tanács 2013/205/EU végrehajtási rendelete (4) értelmében a Kínai Népköztársaságból származó minden más vállalatra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot kiterjesztették a Fülöp-szigeteken feladott kötőelemek és részeik behozatalára függetlenül attól, hogy azokat a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be.

(4)

Egy tajvani exportáló gyártó, a Sheh Kai Precision Co., Ltd, (a továbbiakban: kérelmező) az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet is benyújtott. A kérelmező bizonyos típusú kötőelemek, azaz a bimetál kötőelemek kivételét kérelmezte a jelenlegi intézkedések hatálya alól az állítólagosan eltérő fizikai, kémiai és technikai jellemzői miatt.

(5)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 2013. június 6-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (5) közzétett értesítéssel (a továbbiakban: értesítés felülvizsgálat megindításáról) bejelentette a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindítását (6).

(6)

A jelenlegi felülvizsgálat a termékkör vizsgálatára korlátozódik annak tisztázása érdekében, hogy a rozsdamentes acélcsavarok egyes termékfajtái, különösen a bimetál kötőelem, az eredeti intézkedések hatálya alá tartoznak-e, ahogy azt meghosszabbították és kiegészítették.

(7)

A Bizottság tájékoztatta a felülvizsgálat kezdeményezéséről az ismert uniós gyártókat és egyesületeiket, az importőröket és felhasználókat, az exportáló országok képviselőit, valamint az összes ismert kínai és tajvani gyártót.

(8)

A Bizottság tájékoztatást kért minden fent említett féltől és az értesítésben megadott határidőn belül jelentkező többi féltől. A Bizottság ezen kívül lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek arra, hogy írásban észrevételeket tegyenek, illetve meghallgatást kérjenek.

(9)

Tizenhárom tajvani exportáló gyártó, egy kínai exportáló gyártó, egy uniós gyártó, hét importőr és egy felhasználó küldte vissza a kérdőívet.

(10)

Ezenkívül az uniós gyártókat képviselő egyesület – az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat panaszosai – megerősítette, hogy az uniós vállalatok egyike sem gyárt bimetál kötőelemet és ezáltal nincs véleményük a bimetál kötőelem jellemzőiről.

(11)

Az eredeti vizsgálatból ismert további hat európai gyártó egyesülete se nyújtott be információt.

(12)

A vizsgálat alatt nem rendeltek el meghallgatásokat.

(13)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte az összes szükségesnek ítélt információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártó:

Uniós importőr:

Tajvani exportáló gyártók:

(14)

Az érintett termék, a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet 1. cikke (1) bekezdésében meghatározottak alapján, a jelenleg a 7318 12 10, 7318 14 10, 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kód alá tartozó a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik.

(15)

A felülvizsgálati kérelemében a kérelmező a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik kivételét kérte a jelenleg alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatálya alól. A felülvizsgálati kérelemben szereplő, kivenni kívánt terméket a kérelmező a következőképp határozta meg: „jelenleg az ex 7318 14 10 KN-kód alá besorolt, olyan bimetál önfúró és önmetsző csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, hegye pedig szénacélból készült, és ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a csavar maga fúrja ki saját furatát, és alakítsa ki menetét a keményacél fémben”.

(16)

Az együttműködő importőrök egyike azt állította, hogy a Bizottságnak nem a bimetál kötőelem, illetve a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik között kellett volna különbséget tenni, hanem az önfúró és önmetsző kötőelemek között azzal a céllal, hogy az önmetsző kötőelemeket kivegyék a dömpingellenes intézkedések tárgyát képező termékkörből, tekintet nélkül arra, hogy bimetál kötőelem vagy kötőelemek és részeik.

(17)

A felülvizsgálat célja, amint azt a kérelmező jelezte a beadott kérelemben, és mint ahogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés (1) bekezdésének 4. pontja által kifejezetten megemlített, hogy a bimetál önfúró és önmetsző csavarokat kivegyék-e a jelenleg dömpingellenes intézkedések tárgyát képező termékkörből. Az állítást ezért elutasították.

(18)

Ugyanakkor a Bizottság figyelembe vette az önfúró és önmetsző kötőelemek közti különbségeket. Ezek szerepelnek a kérelmező által nyújtott meghatározás módosításában és a (15) preambulumbekezdésben említettek közt, amint azt a (19) preambulumbekezdés is tükrözi.

(19)

A felülvizsgálat érdekében a bimetál kötőelem meghatározása a következő: bimetál önmetsző csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, hegye és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga fúrja ki saját furatát, és alakítsa ki menetét a keményacél fémben; valamint bimetál önfúró csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga alakítsa ki menetét a keményacél fémben; mindkét termék jelenleg az ex 7318 14 10 KN-kód alá tartozik.

(20)

A bimetál kötőelemek meglehetősen új termékek a piacon, melyeket abból a célból fejlesztettek ki, hogy egy kötőelemben egyesítsék a szén- és a rozsdamentes acél legfőbb tulajdonságait, vagyis a szénacél keménységét és a rozsdamentes acél korrózióval szembeni ellenállását. A bimetál kötőelemeket egy szénacél rész rozsdamentes acél részhez történő hegesztésével hozzák létre, és ennek következményeként egy önfúró és/vagy önmetsző kötőelemet kapunk, melynek hegye és fő menetei (önmetsző kötőelemek esetében csak a fő menetek, mivel nincs hegye) szénacélból készült, míg a szár a további menetekkel és a fej rozsdamentes acélból áll.

(21)

Az effajta bimetál kötőelemek képesek áthatolni még a 25 mm-nél is vastagabb fémlemezeken anélkül, hogy előfúrni kellene, míg a rendes kötőelemek és részeik legfeljebb csak 3 mm vastagságú fémlemezeken képesek áthatolni. Ugyanakkor a bimetál kötőelemek megtartják a korrózióval szembeni ellenállásukat és ezért alkalmasak a kültéri használatra, úgy mint ablakok és tetők, valamint vegyileg agresszív közegekben, mint például az uszodák és bizonyos gyárak esetében.

(22)

Mind az eredeti vizsgálat, mind pedig a hatályvesztési felülvizsgálat alatt a bimetál kötőelem nem volt megkülönböztetve a kötőelemek és részeiktől. Másként fogalmazva, csak a kötőelemekhez alapanyagként felhasznált különböző típusú rozsdamentes acélról gyűjtöttek információt és nem pedig olyan kötőelemekről, melyek rozsdamentes és szénacélt is tartalmaztak nyersanyagként.

(23)

A hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő végleges nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél úgy vélte, hogy nem szabad kiterjeszteni a termékkört a bimetál kötőelemekre a rozsdamentes acélból készült kötőelemekkel való jelentős különbségei miatt, melyek az értékesítési árak, előállítási költség, (alapanyagának) alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alkalmazásaikban nyilvánul meg (7). A hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet (21) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint azonban a termékkör nem módosítható hatályvesztési felülvizsgálat keretében.

(24)

Annak felmérése érdekében, hogy a bimetál kötőelem az eredeti intézkedések hatálya alatt van-e, megvizsgálták, hogy a bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik ugyanolyan alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonsággal, valamint ugyanolyan végfelhasználással rendelkeznek-e. Ebben a tekintetben szintén megvizsgálták a két kötőelemtípus felcserélhetőségét és azoknak versenyben állását.

(25)

A bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik közti legfőbb különbség azt, hogy a bimetál kötőelem két különböző fajta összehegesztett acélból készül, míg a standard kötőelemeket és részeiket egy darab rozsdamentes acélhuzalból vágják és alakítják ki. A bimetál kötőelem esetében a három-négy fő menet és a fúróhegy szénacélból áll, míg a feje és szára rozsdamentes acélból készül.

(26)

Hacsak nem alkalmaznak speciális festékanyagot, a bimetál kötőelem rozsdamentes acél és szénacél részét vizuálisan is meg lehet különböztetni. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb esetben a kötőelemek festési folyamaton mennek keresztül ezáltal tovább fokozva a korrózióval szembeni ellenállásukat, és éppen ezért a kötőelemek és részeiket és a bimetál kötőelemet nem biztos, hogy szabad szemmel meg lehet különböztetni.

(27)

A bimetál kötőelem mindazonáltal mágneses tulajdonsággal rendelkezik a szénacél részében, ami fontos tulajdonsága a kötőelemek és részeiktől való megkülönböztetésben.

(28)

A bimetál kötőelem képes a szénacél összetevőjének köszönhetően kemény és vastag fémlemezekbe fúrni és metszeni. A kötőelemek és részeiknek nincs meg ez a képességük a rozsdamentes acél tulajdonságai miatt.

(29)

A szénacél tartalma miatt a bimetál kötőelem kémiai összetevői különböznek a kötőelemek és részeiétől, mivel az utóbbiak kizárólag rozsdamentes acélból állnak.

(30)

A fentiek alapján megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a bimetál kötőelem fizikailag hasonlít a kötőelemek és részeikhez (mikor le van festve), alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői mégis különbözik a kötőelem és részeikétől.

(31)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a fizikai, kémiai és műszaki jellemzők terén felismert különbségek a bimetál kötőelem és kötőelemek és részeik különböző végfelhasználásához és piaci megítéléséhez vezetnek-e.

(32)

Megállapították, hogy a bimetál kötőelemet elsősorban kültéri fém tetőfedés, fémburkolat, ablak burkolat alkalmazásakor, illetve vegyileg agresszív közegekben fellelhető beltéri rögzítések – úgy mint az uszodák és bizonyos gyárak – esetében használják. Általában a szóban forgó alkalmazások különböző vastagságú fémlemezeket igényelnek, melyeket egybe- vagy más anyagokhoz, mint például különböző összetételű szigetelő rétegekhez, kell rögzíteni. A szóban forgó alkalmazásokkor a korrózióálló kötőelemek használata nagyon fontos az ügyfelek szempontjából, ráadásul néhány esetben vagy országban jogi követelmény is.

(33)

A bimetál kötőelemet úgy alakították ki, hogy megfeleljen az effajta alkalmazásoknak azáltal, hogy képes keresztülfúrni minden fajta felületen, beleértve a vastag fémlemezeket (mint a szénacél kötőelemek) és ugyanakkor korrózióálló is (mint a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek).

(34)

Az egyetlen együttműködő uniós gyártó azt állította, hogy különböző felületek egymáshoz rögzítését bimetál kötőelemmel és kötőelemek és részeikkel is el lehet érni. A vállalat szerint az egyedüli különbség a csavar behelyezésének a módja, azaz hogy ez előfúrással vagy anélkül valósul-e meg. Az előfúrás azt jelenti, hogy kezdő lépésként a lyukakat az anyagtól függően különböző fúrókkal előre kifúrják. A csavarokat külön lépésként helyezik be. Az előfúrás szükséges, amikor kötőelemek és részeiket használunk fémlemezeken. Ezen oknál fogva a vállalat úgy véli, hogy a bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik használata közti választás csupán a magasabb munkaerő- vagy magasabb anyagköltség közti gazdasági döntés.

(35)

A vizsgálat azonban feltárta, hogy a gyakorlatban az előfúrás módszere nem csak idő és munkaigényes, hanem bizonyos eljárások során (különösen az ablak burkolatokban) még csak nem is kivitelezhető. Ennek az az oka, hogy ez a módszer három vagy még több különböző felület előfúrását igényelné, mindegyik esetben különböző típusú fúróval, majd ezután tökéletesen egymásra kellene helyezni őket, hogy a kötőelemek és részeiket be tudják helyezni. Következésképpen ilyen esetekben a bimetál kötőelem alternatívájaként tiszta szénacél kötőelemeket használnak, nem pedig tiszta kötőelemeket és részeiket. A tiszta szénacél kötőelemes megoldás nem tesz eleget a korrózióval szembeni ellenállás követelményének.

(36)

Emellett, amikor vastagabb fémfelületek esetében végeznek előfúrást, a behelyezett kötőelemek és részeik nem lesznek képesek kialakítani a saját belső meneteiket és következésképp a húzóerő kisebb lesz mint a bimetál kötőelem (vagy szénacél kötőelemek) esetében.

(37)

A fentiek alapján a (34) preambulumbekezdésben szereplő állítást el kell utasítani.

(38)

Megállapítást nyert, hogy a fizikai, kémiai és műszaki jellemzők terén felismert különbségek hatást gyakorolnak a bimetál kötőelem végfelhasználására. A kötőelemek és részeikkel ellentétben a bimetál kötőelem meghatározott funkciót tölt be és használata egy jól meghatározott piaci szegmensre korlátozódik, mint amilyen a kültéri fémszerkezetek, ablak burkolat és vegyileg agresszív közegekben fellelhető bizonyos beltéri rögzítések piaca.

(39)

A vizsgálat feltárta, hogy a bimetál kötőelem termelési folyamata lényegesen különbözik a kötőelemek és részeiétől, azáltal hogy számos további gyártási lépést, egyéb gépet és know-how-t iktat be. Különösen a hegesztés és az indukciós fűtés tekinthető költségesnek, egyedinek és technológiailag érzékeny gyártási lépésnek, melyek csak a bimetál kötőelem számára fontosak.

(40)

Megerősítést nyert az is, hogy a szóban forgó termelési folyamatbeli különbségek a bimetál kötőelem lényegesen magasabb gyártási költségét és árát eredményezik. A hasonló típusú bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik gyártási költségei közti különbségek a gyártási eljárás és a kötőelem típusától, illetve hosszától függően 40 % és 150 % között változhatnak, míg az árbeli különbségek a 400 %-ot is meghaladhatják.

(41)

A bimetál kötőelem és a kötőelemek és részeik közti jelentős árbeli (és költségbeli) különbségek azt eredményezik, hogy a bimetál kötőelemet nem alkalmazzák olyan esetekben, amikor a kötőelemek és részeiket ugyanolyan eredménnyel lehet használni, azaz a vastag fémtől eltérő kötőelem-felületeken. Ez alátámasztja a (38) preambulumbekezdés következtetését miszerint a fogyasztók teljes mértékben tisztában vannak a két kötőelem közti különbségekkel és különböző termékként tekintenek rájuk.

(42)

A fenti megállapítások alátámasztják, hogy a bimetál kötőelem a kötőelemek és részeikhez viszonyítva eltérő fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, valamint hogy ezek a különbségek fontosak a bimetál kötőelem végfelhasználásában és a piaci megítélésében.

(43)

Meglehetősen korlátozott a bimetál kötőelem felcserélhetősége a kötőelemek és részeikkel, mivel a legtöbb esetben a kötőelemek és részeikkel nem ugyanazt az eredményt lehet elérni mint a bimetál kötőelemmel. A bimetál kötőelem hiányában a felhasználók inkább a szénacél kötőelemeket részesítenék előnyben. Mindemellett a kötőelemek és részeik bimetál kötőelemmel való felcserélhetőségét gátolja a két termék közti lényeges árkülönbség.

(44)

A fent említett különbségeknek megfelelően az a következtetés vonható le, hogy a bimetál kötőelem nem tartozik az eredeti vizsgálat hatálya alá és hogy az eredeti vizsgálat keretében bevezetett intézkedéseket nem kellett volna alkalmazni a bimetál kötőelem behozatalára. Következésképp az 1890/2005/EK rendelet, a 2/2012/EU és 205/2013/EU végrehajtási rendelet módosításaival az intézkedések hatályát visszamenőlegesen tisztázni kell.

(45)

Az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján rendelkezni kell a hatályvesztési felülvizsgálatban az új exportőrre vonatkozó vizsgálat kérelmeiről.

(46)

Mivel e felülvizsgálat a termékkör tisztázására korlátozódott és mivel nem tervezték, hogy a bimetál kötőelemet az eredeti intézkedések hatálya alá vonják, a terméket importálók bármilyen sérelmének elkerülése érdekében helyénvalónak tűnik, hogy a megállapításokat visszamenőlegesen az eredeti rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazzák, beleértve azt a behozatalt, amelyre a 2005. május 22-e és 2005. november 19-e közötti ideiglenes vám vonatkozik.

(47)

A felülvizsgálatról szóló értesítésben a feleket kifejezetten felkérték arra, hogy ismertessék véleményüket a következtetések esetleges visszamenőleges hatásáról. Két importőr támogatását fejezte ki, valamint egyik érdekelt fél sem ellenezte a felülvizsgálat eredményeinek visszamenőleges hatályú alkalmazását.

(48)

Következésképpen az 1890/2005/EK rendelet alapján a bimetál kötőelem Unióba történő behozatalára kivetett, véglegesen beszedett ideiglenes vámokat és befizetett végleges dömpingellenes vámokat, valamint a 205/2013/EU végrehajtási rendelet által a rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik Fülöp-szigeteken feladott importszállítmányaira – függetlenül attól, hogy az árut a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be vagy sem – kiterjesztett 2/2012/EU végrehajtási rendelet alapján a bimetál kötőelem Unióba történő behozatalára kivetett és befizetett végleges dömpingellenes vámokat, vissza kell fizetni vagy el kell engedni. A visszafizetést vagy elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni.

(49)

Ez a felülvizsgálat nem érinti azt az időpontot, amikor a 2/2012/EU rendelet az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályát veszti.

(50)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével.

(51)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A feleknek rendelkezésére állt egy időszak, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. Nem érkezett azonban beadvány vagy észrevétel.

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a jelenleg 7318 12 10 és ex 7318 14 10 KN-kód alá tartozó rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára (a 830/2014/EU (8) e végrehajtási rendelet bizottsági végrehajtási rendelet kihirdetését követő naptól érvényben levő TARIC kódok: 7318141051, 7318141059, 7318141081 és 7318141089), 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára.

A bimetál kötőelemek meghatározása a következő: bimetál önmetsző csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, hegye és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga fúrja ki saját furatát, és alakítsa ki menetét a keményacél fémben; valamint bimetál önfúró csavarok, melyek szára és feje rozsdamentes acélból, és fő menetei pedig szénacélból készült, mely utóbbi elemek össze vannak hegesztve, lehetővé téve, hogy a csavar maga alakítsa ki menetét a keményacél fémben; nem kell végleges dömpingellenes vámot kivetni egyik jelenleg az ex 7318 14 10 KN-kód alá tartozó termékre sem.

(8)  A Bizottság2014. július 30-i 830/2014/EU végrehajtási rendelete a kötőelemek és részeikre alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések tárgyát képező termékkör és az új exportőrre vonatkozó vizsgálat kérelmeiről, valamint a lehetséges visszatérítési kötelezettség nyújtásáról vagy a bizonyos esetekben a vám elengedéséről szóló 1890/2005/EK tanácsi rendelet, 2/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet és 205/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 226., 2014.7.31., 16 o.).”"

b)

a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„4.   Ha bármilyen új exportáló gyártó Tajvanban elégséges bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy

módosítható a melléklet az új exportáló gyártónak a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok jegyzékébe történő felvételével, amely vállalatra így a 15,8 %-os súlyozott átlagos vámot kell alkalmazni.”

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/24

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/27

(1)

A 416/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) vámkontingenseket nyitott meg egyes Ukrajnából származó gabonafélék behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 416/2014/EU végrehajtási rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítések alapján megállapítható, hogy a 09.4308 tételszámú vámkontingens esetében az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban, a 2014. július 18. brüsszeli idő szerint 13 óra és 2014. július 25. brüsszeli idő szerint 13 óra közötti időszakban az illetékes hatóságokhoz behozatali engedély kibocsátása érdekében benyújtott kérelmek a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló a szóban forgó vámkontingens esetében az igényelt mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségre bocsáthatók ki.

(3)

A 09.4308 tételszámú vámkontingens esetében indokolt felfüggeszteni a behozatali engedélyek kibocsátását.

(4)

A behozatali engedélyek kibocsátására irányuló eljárás hatékony lebonyolítása érdekében ennek a rendeletnek kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/29

(1)

1999. január 1-jén életbe lépett a gazdasági és monetáris unió harmadik szakasza. Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács 1998. május 3-i brüsszeli határozata (1) szerint Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország teljesítette az euro 1999. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket.

(2)

A Tanács 2000/427/EK határozata (2) szerint Görögország teljesítette az euro 2001. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2006/495/EK határozata (3) szerint Szlovénia teljesítette az euro 2007. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2007/503/EK (4) és 2007/504/EK határozata (5) szerint Ciprus és Málta teljesítette az euro 2008. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2008/608/EK határozata (6) szerint Szlovákia teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2010/416/EU határozata (7) szerint Észtország teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2013/387/EU határozata (8) szerint Lettország teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket.

(3)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez (a továbbiakban: EK-Szerződés) csatolt, egyes Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv (1) bekezdésének megfelelően az Egyesült Királyság bejelentette a Tanácsnak, hogy 1999. január 1-jén nem kíván a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszába lépni. Ezen a bejelentésen nem változtatott. Az EK-Szerződéshez csatolt, egyes Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv (1) bekezdésének és az állam-, illetve kormányfők 1992. decemberi edinburgh-i határozatának megfelelően Dánia bejelentette a Tanácsnak, hogy nem vesz részt a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában. Dánia nem kérte, hogy indítsák meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 140. cikkének (2) bekezdésében említett eljárást.

(4)

A 98/317/EK határozat alapján Svédországra az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik. A 2003. évi csatlakozási okmány (9) 4. cikkének megfelelően a Cseh Köztársaságra, Litvániára, Magyarországra és Lengyelországra az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik. A 2005. évi csatlakozási okmány (10) 5. cikkének megfelelően Bulgáriára és Romániára az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik. A 2012. évi csatlakozási okmány (11) 5. cikkének megfelelően Horvátországra az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik.

(5)

1998. július 1-jén létrejött az Európai Központi Bank (EKB). Az Európai Monetáris Rendszert egy árfolyam-mechanizmus váltotta fel, amelynek bevezetését a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus bevezetéséről szóló, 1997. június 16-i európai tanácsi állásfoglalás (12) állapította meg. A gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában bevezetésre kerülő árfolyam-mechanizmus (ERM II) eljárásait az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról szóló, 2006. március 16-i megállapodás (13) határozta meg.

(6)

Az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdése megállapítja az érintett tagállamokra vonatkozó eltérések megszüntetésének eljárásait. A Bizottság és az EKB legalább kétévente egyszer, illetve valamely eltéréssel rendelkező tagállam kérelmére jelentést tesz a Tanácsnak az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően.

(7)

A tagállamok nemzeti jogszabályait, ezen belül a nemzeti központi bankok alapokmányait szükség esetén úgy kell módosítani, hogy összeegyeztethetők legyenek az EUMSZ 130. és 131. cikkével és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányával (a továbbiakban: a KBER és az EKB alapokmánya). A Bizottság és az EKB jelentéseiben részletesen megvizsgálja, hogy Litvánia jogszabályai összeegyeztethetők-e az EUMSZ 130. és 131. cikkével, valamint a KBER és az EKB alapokmányával.

(8)

Az EUMSZ 140. cikkében említett konvergenciakritériumokról szóló 13. jegyzőkönyv 1. cikke szerint az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének első franciabekezdésében említett árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó átlagos inflációs rátával rendelkezett. Az árstabilitási kritérium alkalmazásában az inflációt a 2494/95/EK tanácsi rendeletben (14) meghatározott harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mérik. Az árstabilitási kritérium vizsgálatakor a tagállam inflációját az adott időszak 12 havi indexének számtani közepe, valamint a megelőző időszak 12 havi indexének számtani közepe közötti százalékos változásként mérik. A Bizottság és az EKB jelentéseiben használt referenciaérték kiszámításakor a három legjobb árstabilitási eredményt felmutató tagállam inflációs rátájának egyszerű számtani közepéhez 1,5 százalékpontot adtak hozzá. A 2014 áprilisát megelőző egyéves időszakban az inflációs referenciaérték 1,7 százalék volt, Lettországgal, Portugáliával és Írországgal, mint az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállammal számolva, amelyek inflációs rátája 0,1 százalék, 0,3 százalék és 0,3 százalék volt. Indokolt a legjobb teljesítményű tagállamok közül kizárni azokat, amelyeknek az inflációs rátája nem tekinthető érdemi viszonyítási alapnak a többi tagállam számára. Ilyen, kiugró értékeket felmutató országokat korábban a 2004., a 2010. és a 2013. évi konvergenciajelentésben azonosítottak. A jelenlegi helyzetben indokolt kizárni Görögországot, Bulgáriát és Ciprust a legjobban teljesítő országok közül (15). A referenciaérték számításakor helyükbe a következő legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező Lettország, Portugália és Írország lépett.

(9)

A 13. jegyzőkönyv 2. cikke szerint az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének második franciabekezdésében említett állami költségvetési helyzetre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy a vizsgálat időpontjában a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról az EUMSZ 126. cikke (6) bekezdésének értelmében hozott határozat hatálya alatt.

(10)

A 13. jegyzőkönyv 3. cikke szerint az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének harmadik franciabekezdésében említett, az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa (ERM) által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére nem értékelhette le valutájának bilaterális középárfolyamát az euróval szemben. 1999. január 1-je óta az árfolyam-kritérium teljesítését az ERM II keretében értékelik. A Bizottság és az EKB jelentéseiben e kritérium teljesítésének vizsgálatakor a 2014. május 15-ét megelőző kétéves időszakot vették alapul.

(11)

A 13. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének negyedik franciabekezdésében említett kamatokra vonatkozó konvergenciakritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb két százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett. A kamatlábakra vonatkozó konvergenciakritériumok alkalmazásában a tízéves referencia-államkötvények összehasonlítható kamatlábait használták. A Bizottság és az EKB jelentéseiben a kamatláb-kritérium teljesülésének vizsgálatakor használt referenciaértéket úgy számították ki, hogy a három legjobb árstabilitási eredményt felmutató tagállam nominális hosszú távú kamatlábának egyszerű számtani közepéhez két százalékpontot adtak hozzá. A referenciaérték a Lettországban (3,3 százalék), Írországban (3,5 százalék) és Portugáliában (5,9 százalék) mért hosszú távú kamatlábon alapul, és a 2014 áprilisát megelőző egyéves időszakban 6,2 százalék volt.

(12)

A 13. jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó vizsgálatban felhasznált adatokat a Bizottságnak kell biztosítania. A Bizottság biztosította az adatokat. A költségvetési adatokat a Bizottság azt követően biztosította, hogy a tagállamok 2014. április 1-jéig jelentést készítettek a 479/2009/EK tanácsi rendeletnek (16) megfelelően.

(13)

A Bizottság és az EKB által benyújtott, a gazdasági és monetáris unió megvalósításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során elért litvániai előrehaladásról szóló jelentések alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/33

(1)

A 2014/88/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) elfogadására az élelmiszerekben talált különböző szalmonella-vírustörzsek, köztük a salmonella typhimurium előfordulása nyomán az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerbe beérkezett számos bejelentést követően került sor. Az utóbbi vírustörzs, amely az emberi megbetegedésekért felelős második leggyakoribb szerotípus, nagy gyakorisággal fordult elő a Bangladesből származó, bételbors (Piper betle, más néven „pán” vagy „paan”) leveléből készült vagy azt tartalmazó élelmiszerekben. 2011 óta az Egyesült Királyságból több bejelentés is érkezett bételbors-levéltől származó szalmonella-mérgezésről. Emellett feltételezhető, hogy az Unión belüli esetek valós száma meghaladja a bejelentett esetekét.

(2)

A 2014/88/EU végrehajtási határozat ezért 2014. július 31-ig tartó tilalmat vezet be a bételbors-levélből készült vagy azt tartalmazó élelmiszereknek Bangladesből az Unióba történő behozatalára.

(3)

2014 februárjában Banglades naprakész tájékoztatást adott az Európai Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala által 2013-ban elvégzett ellenőrzés során feltárt hiányosságok orvosolására irányuló cselekvési terv végrehajtásáról. Banglades közölte, hogy a cselekvési terv végrehajtása folyamatban van, de még nem zárult le.

(4)

Így bizonyos, függőben lévő kérdések továbbra is megoldásra várnak. Nevezetesen az iparág által javasolt, a bételbors-levél exportjához kapcsolódó kiviteli program még nem került kialakításra. A Banglades által 2013 májusában a bételbors-levélre bevezetett önkéntes kiviteli tilalom továbbra is érvényben van. Ez utóbbi azonban nem bizonyult teljesen hatékonynak, ugyanis elfogadása óta kilenc esetről érkezett bejelentés az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerbe, amikor bételbors-levelet próbáltak behozni az Unió területére. Tehát a Banglades által nyújtott biztosítékok nem tekinthetők elegendőnek az emberi egészséget fenyegető súlyos kockázatok kezelésére. Ezért a 2014/88/EU végrehajtási határozat által bevezetett vészhelyzeti intézkedéseket fenn kell tartani.

(5)

A 2014/88/EU végrehajtási határozat alkalmazási időszakát ennek megfelelően 2015. június 30-ig meg kell hosszabbítani

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/35