11.7.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 203/1

---

A TANÁCS 747/2014/EU RENDELETE

(2014. július 10.)

a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről, valamint a 131/2004/EK és az 1184/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 2011/423/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 10-i 2014/450/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2004. január 10-én elfogadta a Szudánnal szemben a 94/165/KKBP tanácsi határozat (2) által bevezetett fegyverembargó fenntartására vonatkozó 2004/31/KKBP közös álláspontot (3). A Tanács 2004. január 26-án elfogadta a 2004/31/KKBP közös álláspontot érvényre juttató 131/2004/EK rendeletet (4).

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2004. július 30-án elfogadta az 1556 (2004). sz. ENSZ BT-határozatot, amely fegyverembargót vezetett be Szudánnal szemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2005. március 29-én elfogadta az 1591 (2005). sz. ENSZ BT-határozatot, amely bizonyos korlátozásokat vezetett be azokra vonatkozóan, akik akadályozzák a békefolyamatot, veszélyt jelentenek Dárfúr és a régió stabilitására nézve, a nemzetközi humanitárius és emberi jogot sértő cselekményeket vagy egyéb atrocitásokat követnek el, megszegik a fegyverembargót, vagy felelősek bizonyos, a dárfúri régióban vagy e régió fölött történő támadó jellegű katonai átrepülésekért.

(3)	A Tanács 2005. május 30-án elfogadta a 2005/411/KKBP közös álláspontot (5), amely egy egységes jogi aktusban egyesítette a 2004/31/KKBP közös álláspont által bevezetett intézkedéseket és az 1591 (2005). sz. ENSZ BT-határozat szerint végrehajtandó intézkedéseket.

(4)

A Tanács 2005. július 18-án elfogadta az 1184/2005/EK rendeletet (6), amely érvényre juttatta a 2005/411/KKBP közös álláspontot és egyedi korlátozó intézkedéseket vezetett be a szudáni Dárfúr térségében zajló konfliktusban a békefolyamatot akadályozó és a nemzetközi jogot sértő cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben.

(5)	A Tanács 2011. július 18-án elfogadta a 2011/423/KKBP határozatot (7), amely a fegyverembargó alkalmazásának hatályát kiterjesztette Dél-Szudánra.

(6)	A Tanács 2014. július 10-én elfogadta a 2014/450/KKBP határozatot, amely különválasztja és egy egységes jogi aktusban egyesíti a Szudánt érintő intézkedéseket.

(7)

Az egyértelműség érdekében a Szudánt érintő intézkedéseket külön kell választani a Dél-Szudánt érintő intézkedésektől. A 131/2004/EK és az 1184/2005/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni és Szudán tekintetében e rendeletnek kell a helyükbe lépnie. A 131/2004/EK rendelet helyébe Dél-Szudán tekintetében a(z) 748/2014/EU tanácsi rendeletnek (8) kell lépnie.

(8)

Az e rendelet I. mellékletében szereplő jegyzék módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak a Szudánban fennálló helyzet által a nemzetközi békére és biztonságra gyakorolt konkrét veszélyre tekintettel, valamint a 2014/450/KKBP határozat mellékletének módosítására és felülvizsgálatára irányuló eljárással való összhang biztosítása érdekében kell gyakorolnia.

(9)

E rendelet végrehajtása és az Unión belüli lehető legnagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében közzé kell tenni azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek nevét és más lényeges adatait, amelyek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait e rendelettel összhangban be kell fagyasztani. A személyes adatok feldolgozása során meg kell felelni a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) és a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (10).

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

„brókertevékenység”: i. olyan ügyletek tárgyalása vagy intézése, amelyek célja áruk és technológia vagy pénzügyi és technikai szolgáltatások vétele, eladása vagy szállítása egy harmadik országból egy másik harmadik országba; vagy ii. áruk és technológia vagy pénzügyi és technikai szolgáltatások eladása vagy vétele, amikor ezek egy más harmadik országba történő transzfer céljából harmadik országokban találhatók;

b)

„igény”: bármely, e rendelet hatálybalépését megelőzően vagy azt követően szerződés vagy ügylet alapján vagy ahhoz kapcsolódóan keletkezett követelés, akár bírósági eljárásban érvényesítik, akár nem, amely különösen az alábbiakat foglalja magában: i. szerződés vagy ügylet alapján vagy ezekhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettség teljesítése iránti igény; ii. kötvény, pénzügyi garancia vagy viszontgarancia kifizetése vagy meghosszabbítása iránti igény; iii. szerződés vagy ügylet tekintetében kártérítés iránti igény; iv. valamely igénnyel szemben érvényesített igény; v. bárhol meghozott ítélet, választott bírósági határozat vagy ezzel egyenértékű határozat elismerése vagy végrehajtása iránti igény, beleértve a külföldön hozott határozat belföldön végrehajthatóvá való nyilvánításának eljárását;

c)

„szerződés vagy ügylet”: bármely ügylet bármilyen alakban és függetlenül attól, hogy mely alkalmazandó jog vonatkozik rá, függetlenül attól, hogy egy vagy több szerződést vagy hasonló kötelezettségeket foglal-e magában ugyanazon vagy különböző felek közt; ennek alkalmazásában a „szerződés” magában foglal minden kötvényt, garanciát vagy viszontgaranciát – különösen pénzügyi garanciát vagy pénzügyi viszontgaranciát –, továbbá minden jogilag független és nem független hitelt, és bármely olyan kapcsolódó rendelkezést, amely az ügyletből származik vagy azzal kapcsolatos;

d)	„illetékes hatóságok”: a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatóságai;

e)	„gazdasági erőforrások”: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszköz, amely nem minősül pénzeszköznek, de felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzéséhez;

f)	„gazdasági erőforrások befagyasztása”: annak megakadályozása, hogy a gazdasági erőforrásokat pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére használják fel, beleértve – de nem kizárólag – azok eladását, bérbeadását vagy jelzáloggal való megterhelését;

g)

„pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök bármilyen mozgásának, átutalásának, módosításának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely bármilyen változást eredményezne a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is;

h)

„pénzeszközök”: bármilyen pénzügyi eszköz és gazdasági előny, beleértve, de nem kizárólag az alábbiakat: i. készpénz, csekk, pénzkövetelés, váltó, fizetési megbízás és egyéb fizetési eszközök; ii. pénzügyi intézményeknél vagy egyéb szervezeteknél elhelyezett betétek, számlaegyenlegek, követelések és adóskötelezvények; iii. nyilvánosan és zárt körben forgalmazott értékpapírok és adósságlevelek, beleértve a részvényeket, az értékpapírokat megtestesítő igazolásokat, a kötvényeket, a váltókat, az opciós utalványokat, a zálogleveleket és a származtatott ügyleteket; iv. kamatok, osztalékok, vagy vagyoni eszközökből származó vagy azok által képzett jövedelem vagy értéktöbblet; v. hitelek, beszámítási jogok, garanciák, teljesítési kötelezvények és egyéb pénzügyi kötelezettségvállalások; vi. hitellevelek, hajóraklevelek, adásvételi szerződések; valamint vii. pénzeszközökben vagy pénzügyi forrásokban fennálló érdekeltséget bizonyító okiratok;

i)	„szankcióbizottság”: az ENSZ Biztonsági Tanácsának az 1591 (2005). sz. ENSZ BT-határozat (3) bekezdése értelmében létrehozott bizottsága;

j)

„technikai segítségnyújtás”: javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz és minden egyéb műszaki szolgáltatáshoz kapcsolódó műszaki támogatás, amely lehet oktatás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások nyújtása; és magában foglalja a támogatás szóbeli formáit is;

k)	„az Unió területe” a tagállamok területét magában foglaló terület, amelyre a Szerződés az abban meghatározott feltételekkel alkalmazandó, beleértve a légterüket is.

2. cikk

Tilos:

a)

közvetlenül vagy közvetve bármely szudáni természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére vagy Szudánban való használat céljára olyan technikai segítségnyújtást biztosítani vagy brókertevékenységet végezni, amely katonai tevékenységekhez vagy fegyverek és bárminemű kapcsolódó anyag rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódik, ideértve a fegyvereket és lőszereket, a katonai járműveket és felszereléseket, a katonai jellegű felszereléseket, valamint ezek pótalkatrészeit;

b)

közvetlenül vagy közvetve bármely szudáni természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére vagy Szudánban való használat céljára katonai tevékenységekkel kapcsolatos finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, beleértve különösen a fegyverek vagy azokhoz kapcsolódó anyagok értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére, illetve a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást, valamint biztosítást és viszontbiztosítást.

3. cikk

A 2. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik finanszírozás és pénzügyi támogatás, technikai segítségnyújtás és brókertevékenység biztosítását a következőkkel kapcsolatban:

a)	kizárólag humanitárius vagy emberi jogi ellenőrzési és védelmi célokat szolgáló, vagy az ENSZ, az Afrikai Unió (AU) és az Európai Unió intézményépítő programjaira szánt, halált nem okozó katonai felszerelések;

b)	az Európai Unió, az ENSZ és az AU válságkezelési műveleteire szánt eszközök;

c)	aknamentesítő felszerelések és aknamentesítéshez használatos eszközök.

4. cikk

A 2. cikk nem vonatkozik a védőruházatra, beleértve a golyóálló mellényeket és katonai sisakokat is, amelyet az ENSZ-nek, az Európai Uniónak vagy tagállamainak a személyzete, a média képviselői, valamint a humanitárius és a fejlesztési szervezetek munkatársai és az őket kísérő személyzet kizárólag személyes használatra, átmeneti jelleggel vittek be Szudánba.

5. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, közvetlenül vagy közvetve tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2)   Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.

(3)   Az I. melléklet tartalmazza azokat a szankcióbizottság által megnevezett természetes vagy jogi személyeket, szervezeteket vagy szerveket, akik vagy amelyek akadályozzák a békefolyamatot, Dárfúrban és a térségben veszélyeztetik a stabilitást, a nemzetközi humanitárius jogot, vagy az emberi jogokat sértő cselekményeket vagy egyéb atrocitásokat követnek el, megsértik a fegyverembargót és/vagy felelősek a dárfúri régióban vagy afelett történő támadó jellegű katonai átrepülésekért.

6. cikk

(1)   Az 5. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

az érintett illetékes hatóság megállapította, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági források: i. az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető kiadásainak fedezéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit; ii. kizárólag az ésszerű szakértői díjak és a jogi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos térítések kifizetésére szolgálnak; vagy iii. kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos eszköztartási és megtartási díjainak, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak; valamint

b)	az érintett tagállam értesítette a szankcióbizottságot az a) pontban említett megállapításról, valamint arról, hogy szándékában áll megadni az engedélyt, és a szankcióbizottság ezen intézkedés tekintetében az értesítést követő két munkanapon belül nem emelt kifogást.

(2)   Az 5. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett tagállam a megállapításról értesítette a szankcióbizottságot, és a szankcióbizottság a megállapítást jóváhagyta.

7. cikk

Az 5. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások az 5. cikkben említett személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvételét megelőzően bíróság, hatóság vagy választott bíróság által elrendelt zálogjog, vagy az említett időpontot megelőzően hozott bírósági, hatósági vagy választott bírósági határozat tárgyát képezik;

b)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználására kizárólag az ilyen zálogjog által biztosított, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert követelések teljesítése céljából kerül sor, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogait szabályozó alkalmazandó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a zálogjog vagy a határozat nem az I. mellékletében felsorolt személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja;

d)	a zálogjog vagy a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével; valamint

e)	a zálogjogról vagy a határozatról a tagállam értesítette a szankcióbizottságot.

8. cikk

(1)   Az 5. cikk (2) bekezdése nem akadályozza, hogy a pénzügyi intézmények vagy hitelintézetek a harmadik felek által az I. mellékletben felsorolt személy, szervezet vagy szerv számlájára átutalt pénzeszközöket a befagyasztott számlán jóváírják, feltéve, hogy az ilyen számlákon jelentkező növekmények befagyasztására is sor kerül. A pénzügyi intézmény vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az érintett illetékes hatóságot bármely ilyen ügyletről.

(2)   Az 5. cikk (2) bekezdése nem vonatkozik a befagyasztott számlák alábbi növekményeire:

a)	kamat vagy az említett számlákon jelentkező egyéb hozam;

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azt megelőzően kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy az 5. cikkben említett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet felvették az I. mellékletbe; vagy

c)	a 7. cikkben említett bíróság, hatóság vagy választott bíróság által elrendelt zálogjog vagy hozott határozat alapján esedékes kifizetések;

feltéve, hogy az említett kamatok, egyéb jövedelmek és kifizetések befagyasztására az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően sor került.

9. cikk

(1)   A tájékoztatásról, a bizalmas kezelésről és a szakmai titoktartásról szóló alkalmazandó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek:

a)

az állandó lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállamok illetékes hatóságai részére haladéktalanul megadnak minden olyan információt, amely elősegítheti e rendelet betartását, például az 5. cikknek megfelelően befagyasztott számlákra és összegekre vonatkozó információkat, és bármely ilyen információt közvetlenül vagy az említett illetékes hatóságok útján továbbítanak a Bizottságnak; valamint

b)	együttműködnek a II. mellékletben felsorolt illetékes hatóságokkal az említett információk ellenőrzése során.

(2)   A Bizottságnak minden, hozzá közvetlenül beérkezett további információt rendelkezésre kell bocsátania a tagállamok számára.

(3)   Minden, az e cikkel összhangban adott vagy kapott információt kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre azt adták vagy kapták.

10. cikk

Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységekben, amelyek célja vagy hatása a 2. és az 5. cikkben említett intézkedések megkerülése.

11. cikk

(1)   A pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása, illetve a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben e döntést jóhiszeműen hozták és abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után az ezen intézkedést végrehajtó természetes vagy jogi személy vagy szervezet vagy szerv, illetve az utóbbi vezető tisztségviselői vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztására vagy visszatartására gondatlanság miatt került sor.

(2)   A természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek által végrehajtott intézkedések semmilyen formában nem vonják maguk után e természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek felelősségét, amennyiben azok nem tudták vagy nem volt ésszerű okuk feltételezni, hogy intézkedésükkel megsértik az e rendeletben foglalt intézkedéseket.

12. cikk

(1)   Nem érvényesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e rendelet alapján előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben befolyásolják, ideértve a kártérítési vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, mint például beszámítási követelést vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelést, különösen kötvény, garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – kifizetésére vagy meghosszabbítására irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat az alábbiak kívánják érvényesíteni:

a)	az I. mellékletben foglalt jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	az a) pontban említett személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve nevében vagy javára eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

(2)   Igény érvényesítésére irányuló bármilyen eljárás során az igényt érvényesíteni kívánó természetes vagy jogi személyre, szervezetre vagy szervre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés nem tiltja az adott igény érvényesítését.

(3)   Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a jogát a szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztásának jogszerűségével kapcsolatos bírósági felülvizsgálathoz, e rendelettel összhangban.

13. cikk

(1)   A Bizottság és a tagállamok értesítik egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint megosztják egymással az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló bármely egyéb lényeges információt, különösen az alábbiakkal kapcsolatosan:

a)	az 5. cikk alapján befagyasztott pénzeszközök, valamint a 6., a 7. és a 8. cikk alapján nyújtott engedélyek;

b)	jogsértési és végrehajtási problémák, valamint a nemzeti bíróságok által hozott ítéletek.

(2)   A tagállamok haladéktalanul értesítik egymást és a Bizottságot bármely egyéb rendelkezésükre álló, vonatkozó információról, amely érintheti e rendelet hatékony végrehajtását.

14. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk alapján módosítsa a II. mellékletet.

15. cikk

(1)   Amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság valamely természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet jegyzékbe vesz, és a jegyzékbe vételt indokolta, a Tanács felveszi az adott természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet az I. mellékletbe. A Tanács a határozatáról és az indokairól tájékoztatja az adott természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet, vagy közvetlenül, amennyiben a cím ismert, vagy hirdetmény közzétételével, lehetőséget biztosítva az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára észrevétel tételére.

(2)   Észrevétel, vagy új érdemi bizonyíték benyújtása esetén a Tanács felülvizsgálja a határozatát, és megfelelően tájékoztatja az adott természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

(3)   Amennyiben az ENSZ valamely személynek, szervezetnek vagy szervnek a jegyzékből való törléséről, vagy a jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet azonosító adatok módosításáról határoz, a Tanács ennek megfelelően módosítja az I. mellékletet.

16. cikk

Az I. mellékletnek tartalmaznia kell az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges adatokat – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak –; ezeket az adatokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság határozza meg. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet a név – beleértve a névváltozatokat is –, a születési hely és idő, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma, a nem, a cím (amennyiben ismert), valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek vagy szervek esetében ilyen adat lehet a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely. Az I. mellékletnek tartalmaznia kell a Biztonsági Tanács vagy a szankcióbizottság általi jegyzékbe vétel időpontját.

17. cikk

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)   A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról, majd ezt követően azok későbbi módosításairól.

18. cikk

(1)   A tagállamok kijelölik az e rendeletben említett illetékes hatóságokat, és azokat megadják a II. mellékletben felsorolt honlapokon. A tagállamok értesítik a Bizottságot a II. mellékletben felsorolt honlapok címeinek megváltozásáról.

(2)   A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságaikról – ideértve az illetékes hatóságok elérhetőségét is –, valamint bármely későbbi változásról.

(3)   Azokban az esetekben, amikor e rendelet a Bizottság értesítésére, tájékoztatására vagy a vele történő egyéb kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettséget ír elő, az ilyen kommunikáció során a II. mellékletben feltüntetetett címet és egyéb elérhetőségeket kell felhasználni.

19. cikk

E rendeletet alkalmazni kell:

a)	az Unió területén, a légterét is ideértve;

b)	a valamely tagállam joghatósága alá eső bármely légi vagy vízi jármű fedélzetén;

c)	minden olyan, az Unió területén vagy azon kívül tartózkodó személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)	bármely tagállam joga szerint létesített vagy letelepedett jogi személyre, szervezetre vagy szervre az Unió területén belül vagy azon kívül;

e)	a teljes egészében vagy részben az Unión belül üzleti tevékenységet folytató bármely jogi személyre, szervezetre vagy szervre.

20. cikk

A 131/2004/EK és az 1184/2005/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az erre a rendeletre és a(z) 748/2014/EU rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.

21. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  Lásd e Hivatalos Lap 106. oldalát.

(2)  A Tanács 1994. március15-i 94/165/KKBP határozata a Szudánnal szembeni, fegyverekre, lőszerekre és katonai felszerelésre vonatkozó embargó bevezetéséről szóló, az Európai Unióról szóló szerződés J2. cikke alapján meghatározott közös álláspontról (HL L 75., 1994.3.17., 1. o.).

(3)  A Tanács 2004. január 9-i 2004/31/KKBP közös álláspontja a Szudánnal szembeni, fegyverekre, lőszerekre és katonai felszerelésre vonatkozó embargó bevezetéséről (HL L 6., 2004.1.10., 55. o.).

(4)  A Tanács 2004. január 26-i 131/2004/EK rendelete az egyes Szudánnal és Dél-Szudánnal szembeni korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 21., 2004.1.28., 1. o.).

(5)  A Tanács 2005. május 30-i 2005/411/KKBP határozata a Szudánnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2004/31/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 139., 2005.6.2., 25. o.).

(6)  A Tanács 2005. július 18-i 1184/2005/EK rendelete a szudáni Darfur térségében zajló konfliktusban a békefolyamatot akadályozó és a nemzetközi jogot sértő cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 193., 2005.7.23., 9. o.).

(7)  A Tanács 2011. július 18-i 2011/423/KKBP határozata a Szudánnal és Dél-Szudánnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2005/411/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2011.7.19., 20. o.).

(8)  A Tanács 2014. július 10-i 748/2014/EU rendelete a dél-szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (Lásd e Hivatalos Lap 13. oldalát.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

---

---

---

11.7.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 203/13

---

A TANÁCS 748/2014/EU RENDELETE

(2014. július 10.)

a dél-szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a dél-szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 10-i 2014/449/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. július 18-án elfogadta a 2011/423/KKBP határozatot (2), amely a Szudánnal szembeni fegyverembargót kiterjesztette Dél-Szudánra.

(2)	A Tanács 2011. november 24-én elfogadta az 1215/2011/EU rendeletet (3), amely a fegyverembargó alkalmazásának hatályát kiterjesztette Dél-Szudánra.

(3)

A Tanács 2014. július 10-én elfogadta a 2014/449/KKBP határozatot, amely különválasztja és egy egységes jogi aktusba foglalja a Dél-Szudánt érintő intézkedéseket, továbbá a belépésre vonatkozó korlátozásokról, valamint azon személyek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztásáról is rendelkezik, akik egyebek mellett erőszakos cselekményekkel és a tűzszüneti megállapodások megszegésével hátráltatják a dél-szudáni politikai folyamatot, továbbá akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért Dél-Szudánban.

(4)	Ezek az intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, ezért a végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges, különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából.

(5)

Az egyértelműség érdekében a Dél-Szudánt érintő intézkedéseket külön kell választani a Szudánt érintő intézkedésektől. A 131/2004/EK tanácsi rendelet (4) helyébe Dél-Szudán tekintetében e rendeletnek kell lépnie. A 131/2004/EK rendelet helyébe Szudán tekintetében a(z) 747/2014/EU tanácsi rendeletnek (5) kell lépnie.

(6)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, mégpedig a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. E rendeletet az említett jogokkal összhangban kell alkalmazni.

(7)

Az e rendelet I. mellékletében szereplő jegyzék módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak a Dél-Szudánban fennálló helyzet által a nemzetközi békére és biztonságra gyakorolt konkrét veszélyre tekintettel, valamint a 2014/449/KKBP határozat mellékletének módosítására és felülvizsgálatára irányuló eljárással való összhang biztosítása érdekében kell gyakorolnia.

(8)

E rendelet végrehajtása és az Unión belüli lehető legnagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében közzé kell tenni azon természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek nevét és más lényeges adatait, akik vagy amelyek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait e rendelettel összhangban be kell fagyasztani. A személyes adatok feldolgozása során meg kell felelni a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) és a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7).

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

„brókertevékenység”: i. olyan ügyletek tárgyalása vagy intézése, amelyek célja áruk és technológia vagy pénzügyi és technikai szolgáltatások vétele, eladása vagy szállítása egy harmadik országból egy másik harmadik országba; vagy ii. áruk és technológia vagy pénzügyi és technikai szolgáltatások eladása vagy vétele, amikor ezek egy más harmadik országba történő transzfer céljából harmadik országokban találhatók;

b)

„igény”: bármely, e rendelet hatálybalépését megelőzően vagy azt követően szerződés vagy ügylet alapján vagy ahhoz kapcsolódóan keletkezett követelés, akár bírósági eljárásban érvényesítik, akár nem, mely különösen az alábbiakat foglalja magában: i. szerződés vagy ügylet alapján vagy ezekhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettség teljesítése iránti igény; ii. kötvény, pénzügyi garancia vagy viszontgarancia kifizetése vagy meghosszabbítása iránti igény; iii. szerződés vagy ügylet tekintetében kártérítés iránti igény; iv. valamely igénnyel szemben érvényesített igény; v. bárhol meghozott ítélet, választott bírósági határozat vagy ezzel egyenértékű határozat elismerése vagy végrehajtása iránti igény, beleértve a külföldön hozott határozat belföldön végrehajthatóvá való nyilvánításának eljárását;

c)

„szerződés vagy ügylet”: bármely ügylet bármilyen alakban és függetlenül attól, hogy mely alkalmazandó jog vonatkozik rá, függetlenül attól, hogy egy vagy több szerződést vagy hasonló kötelezettségeket foglal-e magában ugyanazon vagy különböző felek közt; ennek alkalmazásában a „oszerződés” magában foglal minden kötvényt, garanciát vagy viszontgaranciát – különösen pénzügyi garanciát vagy pénzügyi viszontgaranciát –, továbbá minden jogilag független és nem független hitelt, és bármely olyan kapcsolódó rendelkezést, amely az ügyletből származik vagy azzal kapcsolatos;

d)	„illetékes hatóságok”: a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatóságai;

e)	„gazdasági erőforrások”: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszköz, amely nem minősül pénzeszköznek, de felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzéséhez;

f)	„gazdasági erőforrások befagyasztása”: annak megakadályozása, hogy a gazdasági erőforrásokat pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére használják fel, beleértve – de nem kizárólag – azok eladását, bérbeadását vagy jelzáloggal való megterhelését;

g)

„pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök bármilyen mozgásának, átutalásának, módosításának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely bármilyen változást eredményezne a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is;

h)

„pénzeszközök”: bármilyen pénzügyi eszköz és gazdasági előny, beleértve, de nem kizárólag az alábbiakat: i. készpénz, csekk, pénzkövetelés, váltó, fizetési megbízás és egyéb fizetési eszközök; ii. pénzügyi intézményeknél vagy egyéb szervezeteknél elhelyezett betétek, számlaegyenlegek, követelések és adóskötelezvények; iii. nyilvánosan és zárt körben forgalmazott értékpapírok és adósságlevelek, beleértve a részvényeket, az értékpapírokat megtestesítő igazolásokat, a kötvényeket, a váltókat, az opciós utalványokat, a zálogleveleket és a származtatott ügyleteket; iv. kamatok, osztalékok, vagy vagyoni eszközökből származó vagy azok által képzett jövedelem vagy értéktöbblet; v. hitelek, beszámítási jogok, garanciák, teljesítési kötelezvények és egyéb pénzügyi kötelezettségvállalások; vi. hitellevelek, hajóraklevelek, adásvételi szerződések; valamint vii. pénzeszközökben vagy pénzügyi forrásokban fennálló érdekeltséget bizonyító okiratok;

i)

„technikai segítségnyújtás”: javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz és minden egyéb műszaki szolgáltatáshoz kapcsolódó műszaki támogatás, amely lehet oktatás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások nyújtása; és magában foglalja a támogatás szóbeli formáit is;

j)	„az Unió területe” a tagállamok területét magában foglaló terület, amelyre a Szerződés az abban meghatározott feltételekkel alkalmazandó, beleértve a légterüket is.

2. cikk

Tilos:

a)

közvetlenül vagy közvetve bármely dél-szudáni természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére vagy Dél-Szudánban való használat céljára olyan technikai segítségnyújtást biztosítani vagy brókertevékenységet végezni, amely katonai tevékenységekhez vagy fegyverek és bárminemű kapcsolódó anyag rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódik, ideértve a fegyvereket és lőszereket, a katonai járműveket és felszereléseket, a katonai jellegű felszereléseket, valamint ezek pótalkatrészeit;

b)

közvetlenül vagy közvetve bármely dél-szudáni természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére vagy Dél-Szudánban való használat céljára katonai tevékenységekkel kapcsolatos finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, beleértve különösen a fegyverek vagy azokhoz kapcsolódó anyagok értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére, illetve a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást, valamint biztosítást és viszontbiztosítást.

3. cikk

A 2. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik finanszírozás és pénzügyi támogatás, technikai segítségnyújtás és brókertevékenység biztosítását a következőkkel kapcsolatban:

a)	kizárólag humanitárius vagy emberi jogi ellenőrzési és védelmi célokat szolgáló, vagy az ENSZ, az Afrikai Unió (AU), az Európai Unió és a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) intézményépítő programjaira szánt, halált nem okozó katonai felszerelések;

b)	az Európai Unió, az ENSZ és az AU válságkezelési műveleteire szánt eszközök;

c)	aknamentesítő felszerelések és aknamentesítési műveletekhez használatos eszközök;

d)	a dél-szudáni biztonsági ágazat reformfolyamatának támogatása.

4. cikk

A 2. és 3. cikk nem vonatkozik a védőruházatra, beleértve a golyóálló mellényeket és katonai sisakokat is, amelyet az Európai Uniónak vagy tagállamainak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy a Kormányközi Fejlesztési Hatóságnak (IGAD) a személyzete, a média képviselői, valamint a humanitárius és a fejlesztési szervezetek munkatársai és az őket kísérő személyzet kizárólag személyes használatra, átmeneti jelleggel vittek be Dél-Szudánba.

5. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, tulajdonukban vagy birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2)   Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.

(3)   Az I. melléklet tartalmazza azokat a természetes vagy jogi személyeket, szervezeteket vagy szerveket, akik vagy amelyek egyebek mellett erőszakos cselekményekkel és a tűzszüneti megállapodások megszegésével hátráltatják a dél-szudáni politikai folyamatot, valamint akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért Dél-Szudánban, továbbá a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyeket. szervezeteket vagy szerveket.

(4)   Az I. melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének okait.

(5)   Az I. melléklet tartalmazza továbbá az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek azonosításához szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet a név, beleértve az álneveket is, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító okmány száma, a nem, a cím – amennyiben ismert –, valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen adat lehet a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely.

6. cikk

(1)   Az 5. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a)

az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető kiadásainak fedezéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b)	kizárólag az ésszerű szakértői díjak és a jogi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos térítések kifizetésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos eszköztartási és megtartási díjainak, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak; vagy

d)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal;

(2)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

7. cikk

(1)   Az 5. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások az 5. cikkben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvételének napját megelőzően hozott választott bírósági határozat, valamely uniós tagállamban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, vagy az említett időpontot megelőzően vagy követően az érintett tagállamban végrehajtandó bírósági határozat tárgyát képezik;

b)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználása kizárólag az ilyen határozatban foglalt, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert követelések teljesítésére történik, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogai tekintetében irányadó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a határozat nem az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; valamint

d)	a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

(2)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

8. cikk

(1)   Az 5. cikktől eltérve, és feltéve, hogy egy kifizetés az I. mellékletben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által kötött olyan szerződés vagy megállapodás, illetve az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részéről létrejött olyan kötelezettség alapján válik esedékessé, amelyet az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvétele előtt kötöttek meg, vagy amely ezen időpont előtt keletkezett, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság megállapította az alábbiakat:

a)	a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat az I. mellékletben szereplő valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv általi kifizetésre használják fel; valamint

b)	a kifizetés nem sérti az 5. cikk (2) bekezdését.

(2)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

9. cikk

(1)   Az 5. cikk (2) bekezdése nem akadályozza, hogy a pénzügyi intézmények vagy hitelintézetek a harmadik felek által a jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számlájára átutalt pénzeszközöket a befagyasztott számlán jóváírják, feltéve, hogy az ilyen számlákon jelentkező növekmények befagyasztására is sor kerül. A pénzügyi intézmény vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen ügyletekről.

(2)   Az 5. cikk (2) bekezdése nem vonatkozik a befagyasztott számlák alábbi növekményeire:

a)	kamat vagy az említett számlákon jelentkező egyéb hozam;

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azt megelőzően kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy az 5. cikkben említett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet felvették az I. mellékletbe; vagy

c)	uniós tagállamban hozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat alapján teljesítendő kifizetések;

feltéve, hogy az említett kamatok, egyéb jövedelmek és kifizetések befagyasztására az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően sor került.

10. cikk

(1)   A tájékoztatásról, a bizalmas kezelésről és a szakmai titoktartásról szóló alkalmazandó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek:

a)

az állandó lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállamok illetékes hatóságai részére haladéktalanul megadnak minden olyan információt, amely elősegítheti e rendelet betartását, például az 5. cikknek megfelelően befagyasztott számlákra és összegekre vonatkozó információkat, és bármely ilyen információt közvetlenül vagy a tagállamok útján továbbítanak a Bizottságnak; valamint

b)	együttműködnek az illetékes hatósággal az említett információk ellenőrzése során.

(2)   A Bizottságnak minden, hozzá közvetlenül beérkezett további információt a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania.

(3)   Minden, az e cikkel összhangban adott vagy kapott információt kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre azt adták vagy kapták.

11. cikk

Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységekben, amelyek célja vagy hatása a 2. és az 5. cikkben említett intézkedések megkerülése.

12. cikk

(1)   A pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása, illetve a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben e döntést jóhiszeműen hozták, és abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után az intézkedést végrehajtó természetes vagy jogi személy vagy szervezet vagy szerv, illetve az utóbbi vezető tisztségviselői vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztására vagy visszatartására gondatlanság miatt került sor.

(2)   A természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek által végrehajtott intézkedések semmilyen formában nem vonják maguk után e természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek felelősségét, amennyiben azok nem tudták vagy nem volt ésszerű okuk feltételezni, hogy intézkedésükkel megsértik az e rendeletben foglalt intézkedéseket.

13. cikk

(1)   Nem érvényesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e rendelet alapján előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben befolyásolják, ideértve a kártérítési vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, mint például beszámítási követelést vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelést, különösen kötvény, garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – kifizetésére vagy meghosszabbítására irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat az alábbiak kívánják érvényesíteni:

a)	az I. mellékletben foglalt jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	az a) pontban említett személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve nevében vagy javára eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

(2)   Igény érvényesítésére irányuló bármilyen eljárás során az igényt érvényesíteni kívánó természetes vagy jogi személyre, szervezetre vagy szervre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés nem tiltja az adott igény érvényesítését.

(3)   Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a jogát a szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztásának jogszerűségével kapcsolatos bírósági felülvizsgálathoz, e rendelettel összhangban.

14. cikk

(1)   A Bizottság és a tagállamok értesítik egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint megosztják egymással az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló bármely egyéb lényeges információt, különösen az alábbiakkal kapcsolatosan:

a)	az 5. cikk alapján befagyasztott pénzeszközök, valamint a 6., a 7. és a 8. cikk alapján nyújtott engedélyek;

b)	jogsértési és végrehajtási problémák, valamint a nemzeti bíróságok által hozott ítéletek.

(2)   A tagállamok haladéktalanul értesítik egymást és a Bizottságot bármely egyéb rendelkezésükre álló, vonatkozó információról, amely érintheti e rendelet hatékony végrehajtását.

15. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk alapján módosítsa a II. mellékletet.

16. cikk

(1)   Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy egy természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet az 5. cikkben említett intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja az I. mellékletet.

(2)   A Tanács közli a határozatát – beleértve a jegyzékbe vétel okait – az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján –, lehetővé téve, hogy az érintett személy vagy szervezet észrevételeket nyújtson be.

(3)   Amennyiben észrevételt tesznek vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja a határozatát, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet, vagy szervet.

(4)   Az I. mellékletben foglalt jegyzéket rendszeresen és legalább tizenkét havonta felül kell vizsgálni.

17. cikk

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)   A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról, majd ezt követően azok későbbi módosításairól.

18. cikk

(1)   A tagállamok kijelölik az e rendeletben említett illetékes hatóságokat, és azokat megadják a II. mellékletben felsorolt honlapokon. A tagállamok értesítik a Bizottságot a II. mellékletben felsorolt honlapok címeinek megváltozásáról.

(2)   A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságaikról – ideértve az illetékes hatóságok elérhetőségét is –, valamint bármely későbbi változásról.

(3)   Azokban az esetekben, amikor e rendelet a Bizottság értesítésére, tájékoztatására vagy a vele történő egyéb kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettséget ír elő, az ilyen kommunikáció során a II. mellékletben feltüntetetett címet és egyéb elérhetőségeket kell felhasználni.

19. cikk

E rendeletet alkalmazni kell:

a)	az Unió területén, a légterét is ideértve;

b)	a valamely tagállam joghatósága alá eső bármely légi vagy vízi jármű fedélzetén;

c)	minden olyan, az Unió területén vagy azon kívül tartózkodó személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)	bármely tagállam joga szerint létesített vagy letelepedett jogi személyre, szervezetre vagy szervre az Unió területén belül vagy azon kívül;

e)	a teljes egészében vagy részben az Unión belül üzleti tevékenységet folytató bármely jogi személyre, szervezetre vagy szervre.

20. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  Lásd e Hivatalos Lap 100. oldalát.

(2)  A Tanács 2011. július 18-i 2011/423/KKBP határozata a Szudánnal és Dél-Szudánnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2005/411/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2011.7.19., 20. o.).

(3)  A Tanács 2011. november 24-i 1215/2011/EU rendelete az egyes Szudánnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 131/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 310., 2011.11.25., 1. o.).

(4)  A Tanács 2004. január 26-i 131/2004/EK rendelete egyes Szudánnal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 21., 2004.1.28., 1. o.).

(5)  A Tanács 2014. július 10-i 747/2014/EU rendelete a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről, valamint a 131/2004/EK és az 1184/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

---

---

---

11.7.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 203/23

---

A BIZOTTSÁG 749/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 30.)

a tagállamok által az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási eljárásáról és felülvizsgálatáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (7) és (8) bekezdésére, 8. cikke (2) bekezdésére, 12. cikke (3) bekezdésére, 17. cikke (4) bekezdésére és 19. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) – melyet a 94/69/EK tanácsi határozat (2) hagyott jóvá –, a keretegyezményhez tartozó, a 2002/358/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott Kiotói Jegyzőkönyv, valamint a 2009-ben elfogadott, integrált energiaügyi és éghajlat-változási csomagként említett uniós jogszabálycsomag értelmében fennálló, az üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátásának korlátozásával vagy csökkentésével kapcsolatos uniós és tagállami kötelezettségek teljesítésében elért tényleges haladás értékelésének lehetővé tétele érdekében szükség van azokra az információkra, amelyeket az 525/2013/EU rendelet értelmében a Bizottság részére jelentenek. Ezek az információk egyúttal lehetővé teszik az Unió éves jelentéseinek az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeknek megfelelő elkészítését.

(2)

Az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 19/CMP.1. határozat az egyezmény részes felei számára kötelezően követendő iránymutatásokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozóan. Az UNFCCC részes feleinek konferenciáján elfogadott, az UNFCCC I. mellékletében felsorolt részes felek éves jegyzékeire vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások felülvizsgálatáról szóló 24/CP.19. határozatban az egyezmény részes felei megállapodtak az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatások alkalmazásáról, az új IPCC globális felmelegedési potenciál értékeinek használatáról, valamint az e határozat mellékletében foglalt felülvizsgált egységes jelentéstételi táblázatok alkalmazásáról.

(3)

Mivel a 280/2004/EK határozatot (4) felváltotta az 525/2013/EU rendelet, a 280/2004/EK határozat végrehajtására vonatkozó szabályokra vonatkozó 2005/166/EK bizottsági határozatot (5) úgy kell módosítani, hogy figyelembe vegye a nemzetközi szinten elfogadott iránymutatások változásait és biztosítsa azon rendelkezések végrehajtásának egységes feltételeit, amelyek az 525/2013/EU rendeletben újnak minősülnek a 280/2004/EK határozathoz képest. Ezeknek az egységes végrehajtási rendelkezéseknek ki kell terjedniük az üvegházhatást okozó gázok jegyzékéről szóló jelentésre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, hozzávetőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről szóló jelentésekre, a szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az előrejelzésekre vonatkozó információkra, továbbá az árverezésből származó bevételeknek és a projektekből származó jóváírásoknak az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (6) alkalmazásában történő felhasználására. Mivel a 2005/166/EK irányelvet számos ponton módosítani kell, helyénvaló azt hatályon kívül helyezni és új jogszabállyal felváltani.

(4)

Annak biztosítására, hogy a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak (7) való megfelelés hiteles, egységes, átlátható módon és megfelelő időben kerüljön értékelésre, az 525/2013/EU rendelet rendelkezik az üvegházhatást okozó gázok tagállamok által benyújtott jegyzékeivel kapcsolatos uniós szintű felülvizsgálati folyamatról. Annak érdekében, hogy a felülvizsgálati folyamat időben és hatékony módon kerülhessen végrehajtásra, meg kell határozni az üvegházhatást okozó gázok tagállamok által benyújtott jegyzékeit érintő átfogó és éves felülvizsgálatok lefolytatására vonatkozó menetrendet és fázisokat.

(5)

A C(2014) 1539 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) olyan érdemi követelményeket határoz meg az uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozóan, amelyek az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 19/CMP.1. határozat szerinti kötelezettségek teljesítését célozzák. A kötelezettségek hatékony és időben való biztosítása érdekében szükséges meghatározni a Bizottság és a tagállamok között folytatandó, az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos együttműködés és koordináció menetrendjét.

(6)

Annak érdekében, hogy az Unió és a tagállamok jelentéstételi kötelezettsége tekintetében a Kiotói Jegyzőkönyv alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszak leteltét követően is szavatolható legyen a jogbiztonság, a 2005/166/EK határozat 18., 19. és 24. cikkének hatályát fenn kell tartani.

(7)	Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 525/2013/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályokat állapít az alábbiak tekintetében:

a)

tagállami jelentések az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jegyzékeiről, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, becsült adatokat tartalmazó jegyzékekről, a szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az előrejelzésekre vonatkozó információkról, az árverésekből származó bevételek és a projektekből származó jóváírások felhasználásáról az 525/2013/EU rendelet 7., 8., 12., 13., 14. és 17. cikkének megfelelően;

b)	tagállami jelentések az 529/2013/EU határozatnak megfelelően;

c)	az üvegházhatást okozó gázok tagállamok által benyújtott jegyzékeit érintő átfogó és éves felülvizsgálatok lefolytatására vonatkozó menetrend és fázisok az 525/2013/EU rendelet 19. cikkének megfelelően;

d)	a Bizottság és a tagállamok között folytatandó, az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos együttműködés és koordináció menetrendje.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„egységes jelentéstételi táblázat”: az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó információk feltüntetésére alkalmas táblázat, melyet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek konferenciáján elfogadott 24/CP.19. határozat II. melléklete és az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 6/CMP.9. határozat melléklete tartalmaz;

2.

„referenciamegközelítés”: az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) referenciamegközelítése, amelyet az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások tartalmaznak, melyek a C(2014) 1539 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikkének megfelelően alkalmazandók;

3.	„1. számú megközelítés”: a 2006. évi IPCC-iránymutatások vagy a bevált gyakorlatokra vonatkozó 2003. évi IPCC-iránymutatások szerinti alapvető módszer;

4.	„kulcskategória”: olyan kategória, amelynek jelentős hatása van egy tagállam vagy az Unió üvegházgáz-kibocsátási jegyzékére a kibocsátások és elnyelések abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és elnyelések tendenciája vagy a kibocsátások és elnyelések bizonytalansága terén;

5.	„ágazati megközelítés”: a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban rögzített ágazati IPCC-megközelítés.

II. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEI

3. cikk

Az üvegházgáz-kibocsátásokra vonatkozó jelentések általános szabályai

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (1)–(5) bekezdésében felsorolt információkat a tagállamok jelentik a Bizottságnak, illetve másolatban az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek oly módon, hogy a C(2014) 1539/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikkének és e rendelet szabályainak megfelelően kitöltik:

a)	az egységes jelentéstételi táblázatokat, melyek a rendelkezésükre álló szoftvertől függően tartalmazzák több munkalapos vagy XML-formátumú (Extensible Markup Language) adatfájlok teljes készletét, lefedve ezzel az 525/2013/EU rendelet szerinti földrajzi területüket;

b)	a Kiotói Jegyzőkönyv által meghatározott, az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott, kibocsátáscsökkentési egységekre vonatkozó szabványos elektronikus űrlapokat, figyelembe véve a vonatkozó jelentéstételi utasításokat;

c)	e rendelet I–VIII. és X–XV. mellékletét.

(2)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett, nemzeti jegyzékről szóló teljes jelentést a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, az üvegházhatást okozó gázok éves jegyzékeire vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások függelékében meghatározott felépítés szerint és az ebben a rendeletben előírt szabályok figyelembevételével kell összeállítani.

4. cikk

Jelentéstétel a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vagy annak valamely melléklete alkalmazásával

(1)   A tagállamoknak a 6., 7. és 9–16. cikkben előírt információkat és táblázatokat a nemzeti jegyzékről szóló jelentésbe vagy annak valamely külön mellékletébe kell belefoglalniuk annak megfelelően, ahogy azt az I. melléklet meghatározza.

(2)   Amennyiben a tagállamok választhatnak, hogy az információkat és táblázatokat a nemzeti jegyzékről szóló jelentésbe foglalják-e bele vagy annak valamely külön mellékletébe, az I. melléklet kitöltésével egyértelműen meg kell adniuk, hol tüntették fel az információt.

5. cikk

A jelentéstétel folyamata

A tagállamok az 525/2013/EU rendelet 4., 5., 7., 8. és 12–17. cikke szerinti információk benyújtásához az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ReportNet eszközeit használják, melyek a 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) alapján állnak rendelkezésre.

6. cikk

Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerekről

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos információkról a tagállamok szöveges formában nyújtanak be jelentést, melyben megadják:

a)	az adott tagállam nemzeti jegyzékéért teljes körű felelősséget viselő nemzeti szerv nevét és elérhetőségét;

b)	a különböző ügynökségeknek és szerveknek a nyilvántartás tervezési, elkészítési és irányítási folyamataival kapcsolatos szerep- és felelősségi körét, valamint a nyilvántartás elkészítése érdekében hozott intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket;

c)	a tevékenységére vonatkozó adatok gyűjtésével, a kibocsátási tényezők és a módszerek kiválasztásával, valamint a kibocsátásbecslések elkészítésével kapcsolatos folyamat leírását;

d)	az alkalmazott megközelítések leírását és a kulcskategóriák beazonosításának eredményeit;

e)	azon folyamatok leírását, amelyek meghatározzák, hogy mikor kell elvégezni a már benyújtott jegyzék adatainak újraszámítását;

f)

a minőségbiztosítási és minőségellenőrzési terv, a végrehajtás, valamint a meghatározott minőségi célok leírását, továbbá az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 19/CMP.1. határozatban meghatározott, nemzeti rendszerekre vonatkozó iránymutatásokkal összhangban lévő külső és belső értékelési és felülvizsgálati folyamatokról és azok eredményeiről szóló információkat;

g)	a nyilvántartásról szóló hivatalos vizsgálat és jóváhagyás folyamatának leírását.

(2)   A tagállamok megküldik azon intézkedések leírását, amelyek biztosítják a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságok hozzáférését az 525/2013/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett adatokhoz; a leírásnak tartalmaznia kell többek között az adatokat rendelkezésre bocsátó szervezetekről szóló információkat, az adatokhoz való rendszeres hozzáférés menetrendjét, valamint a hozzáférhető adatok bontási és teljességi szintjét.

7. cikk

A légköri szennyező anyagokra vonatkozóan közölt adatok konzisztenciájáról szóló jelentés

(1)   A tagállamoknak szöveges tájékoztatást kell nyújtaniuk az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdése m) pontjának i. alpontja szerinti ellenőrzési eredményekről és az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatok konzisztenciájáról; a tájékoztatásnak magában kell foglalnia a következőket:

a)

rövid értékelés arról, hogy a tagállamok által a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) alapján és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye keretében benyújtott jegyzékekben szereplő, szén-monoxid (CO), kén-dioxid (SO2), valamint a nitrogén-oxidok (NOx) és az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozó becslések konzisztensek-e azokkal a megfelelő becslésekkel, amelyeket az 525/2013/EU rendelet szerinti, üvegházhatást okozó gázkibocsátások jegyzékei tartalmaznak;

b)	a 2001/81/EK irányelv és az ENSZ-EGB-nek a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye keretében benyújtott azon jelentések benyújtási időpontjai, amelyeket összehasonlítottak az 525/2013/EU rendelet szerint benyújtott jegyzékkel.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés eredménye +/– 5 %-ot meghaladó eltérést mutat egy adott légköri szennyező anyagnak az 525/2013/EU rendelet szerinti és a 2001/81/EK irányelv szerinti, illetve az ENSZ-EGB-nek a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye szerinti, az X–2. évre vonatkozó összkibocsátása között, nem számítva a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF) eredő kibocsátásokat, akkor az érintett tagállam az (1) cikk szerinti szöveges tájékoztatáson túlmenően az e rendelet II. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával is köteles jelentést tenni a szóban forgó légköri szennyező anyagról.

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett, +/– 5 %-ot meghaladó eltérés a hibás adatok helyesbítéséből, illetve az egyes jogi eszközök földrajzi hatókörének vagy alkalmazási területének különbözőségéből adódik, a tagállamoknak elegendő csupán a szöveges tájékoztatásra szorítkozniuk.

8. cikk

Jelentéstétel az újraszámításokról

Az e rendelet III. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti bázisévre vagy időszakra és az X–3. évre vonatkozó újraszámítások okairól.

9. cikk

Jelentéstétel az ajánlások és kiigazítások végrehajtásáról

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja értelmében, az e rendelet IV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek minden olyan kiigazítás és minden olyan ajánlás végrehajtásáról, amelyet a legutoljára közzétett UNFCCC felülvizsgálati jelentés felsorol; a tagállami jelentésben meg kell adni többek között az ilyen ajánlás végre nem hajtásának okait.

(2)   Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek minden olyan ajánlás végrehajtásának állásáról, amelyet a 35. cikk (2) bekezdése szerinti legfrissebb felülvizsgálati jelentés felsorol.

10. cikk

Jelentéstétel a közölt kibocsátási adatoknak és a kibocsátáskereskedelmi rendszer adatainak konzisztenciájáról

(1)   Az e rendelet V. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének k) pontjában említett adatokról.

(2)   A tagállamok szöveges tájékoztatást nyújtanak az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerinti ellenőrzési eredményekről.

11. cikk

Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházgázokra vonatkozó adatokról

A tagállamok szöveges tájékoztatást nyújtanak az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdése m) pontjának ii. alpontja szerinti ellenőrzési eredményekről; a tájékoztatásnak tartalmaznia kell többek között:

a)	a tagállam által végzett ellenőrzések részletességének ismertetését, az összehasonlított adatsorokat és megküldött információkat;

b)	az ellenőrzések legfontosabb eredményeit és a leglényegesebb eltérések magyarázatait;

c)	arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 842/2006/EK rendelet (11) 3. cikkének (6) pontjában említett üzemeltetők által gyűjtött adatok felhasználásra kerültek-e, illetve miként;

d)	amennyiben az ellenőrzéseket nem végezték el, arra vonatkozó magyarázatot, hogy azokat miért nem tekintették relevánsnak.

12. cikk

Jelentéstétel az energiaadatokkal való konzisztenciáról

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdése m) pontjának iii. alpontja értelmében a tagállamok szöveges tájékoztatást nyújtanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jegyzékében foglalt adatok alapján kiszámolt referenciamegközelítés és az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 4. cikke és az e rendelet B. mellékletének megfelelően jelentett adatok alapján számított referenciamegközelítés közötti összehasonlításról.

(2)   A VI. melléklet szerinti táblázat felhasználásával a tagállamok mennyiségi tájékoztatást és magyarázatot nyújtanak a +/– 2 %-ot meghaladó azon eltérésekre, amelyek a teljes látható nemzeti fosszilis energiahordozó-felhasználásban mutatkoznak az X–2 évre vonatkozóan, összesített szinten, valamennyi fosszilis energiahordozó-kategória tekintetében.

13. cikk

Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerekben vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben bekövetkező változásokról

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés megfelelő fejezeteiben a tagállam egyértelműen jelzi, ha az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének n) és o) pontjában említett nemzeti nyilvántartási rendszerekben vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben a nemzeti jegyzékről szóló jelentés utolsó benyújtása óta nem történt változás.

14. cikk

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerinti bizonytalanságról szóló jelentéstétel céljából a tagállamok 1. számú megközelítés szerinti bizonytalanságbecslést nyújtanak be a következők tekintetében:

a)	kibocsátási szintek és tendenciák, valamint

b)	a tevékenységgel kapcsolatos adatok, kibocsátási tényezők vagy a megfelelő kategóriaszinten alkalmazott más becslési paraméterek, az e rendelet VII. melléklete szerinti táblázat felhasználásával.

(2)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerinti általános teljességi értékelésnek a következőket kell magában foglalnia:

a)

azon kategóriák áttekintése, amelyeket a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások alapján „nem becsültként” jelentettek, valamint erre a jelölésmódra vonatkozó részletes magyarázatok, különösen olyan esetekben, amelyekre nézve az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások becslési módszereket írnak elő az ilyen gázok kibocsátásai tekintetében;

b)	az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzéke földrajzi hatókörének ismertetése.

(3)   Amennyiben egy tagállam az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv keretében, illetve az 525/2013/EU rendelet keretében eltérő földrajzi hatókörű jegyzéket nyújt be, a szóban forgó tagállamnak az Unió területén fekvő területeire vonatkozó jegyzék összeállításakor röviden ismertetnie kell azon elveket és módszereket, amelyeket annak érdekében alkalmazott, hogy az Unió területe tekintetében jelentett kibocsátásokat és elnyeléseket megkülönböztesse a nem az Unió területe tekintetében jelentett kibocsátásoktól és elnyelésektől.

15. cikk

Jelentéstétel az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítéséhez szükséges egyéb elemekről

(1)   Ahhoz, hogy össze lehessen állítani az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerinti, az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentést, a tagállamok XML-formátumú adatfájlok és egységes jelentéstételi táblázatok felhasználásával jelentést tesznek az azon kategóriák esetében alkalmazott kibocsátási tényezőkről és módszertanról, amelyek uniós kulcskategóriaként kerültek meghatározásra.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság a jegyzék benyújtását megelőző év október 31-éig rendelkezésre bocsátja az uniós kulcskategóriák legfrissebb listáját.

(3)   A tagállamok ágazatonként és összesítve ismertetik és értelmezik a múltbeli kibocsátási tendenciákat és az egyes évek egymáshoz viszonyított váltakozásait, többek között megadják azon beazonosított főbb tényezőket, amelyek e tendenciákat jelentősen befolyásolják. A hangsúlyt a legutóbbi nyilvántartási év 1990-es állapottal való összevetésének értelmezésére, valamint a legutóbbi jelentéstételi évek egymáshoz viszonyított, különösen az X–3. évnek az X–2. évhez viszonyított változásainak értelmezésére kell helyezni.

16. cikk

Jelentéstétel a módszertani leírásokat érintő nagyobb változásokról

A VIII. melléklet szerinti táblázat felhasználásával a tagállamok minden év március 15-éig jelentést tesznek azon fontosabb, módszertani leírásokat érintő változásokról, amelyek a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben történtek annak az előző év április 15-én esedékes benyújtása óta.

17. cikk

Jelentéstétel az üvegházhatást okozó gázok hozzávetőleges adatokat tartalmazó jegyzékéről

(1)   A tagállamok az egységes jelentéstételi táblázatnak (2. összefoglaló táblázat) megfelelően jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése szerinti, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, hozzávetőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről a következőképpen:

a)	a forráskategóriákra olyan szintű bontást kell alkalmazni, hogy az visszatükrözze az X–1. évre vonatkozó becslések elkészítéséhez rendelkezésre álló azon adatokat és módszereket, amelyek a tevékenységgel kapcsolatosak;

b)	az LULUCF ágazatból származó, hozzávetőleges CO2-egyenértékben kifejezett összkibocsátást és -elnyelést nem kell számítani;

c)

a táblázatba – az adatok rendelkezésre állása esetén – be kell iktatni két oszlopot azon kibocsátások forráskategóriánkénti jelentésére, amelyek egyfelől a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (13) létrehozott Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, másfelől a 406/2009/EK határozat hatálya alá esnek.

(2)   A tagállamok magyarázatokkal szolgálnak, többek között a 2. összefoglaló táblázatban jelentett kibocsátásokra vonatkozó tendenciák főbb tényezőivel kapcsolatban, összehasonlításban a már benyújtott jegyzékkel. E magyarázatok kizárólag a X–1. évet érintő becslések elkészítése céljából rendelkezésre álló adatokra vonatkozhatnak.

18. cikk

Az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének elkészítését célzó együttműködés és koordináció menetrendje

A IX. mellékletben meghatározott időkeret figyelembevételével a tagállamok és a Bizottság együttműködik és összehangolja feladatait az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének elkészítése és az uniós jegyzékről szóló jelentés összeállítása terén.

19. cikk

Jelentéstétel a kibocsátható mennyiség meghatározásáról

A kiszámítás megkönnyítését szolgáló jelentésről szóló 2/CMP.8 határozat I. mellékletével összhangban, a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének 7a., 8. és 8a. bekezdése alapján a tagállamok a második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan jelentést nyújtanak be a Bizottság részére a közösen, illetve az Unió által kibocsátható mennyiség kiszámítását megkönnyítő adatokkal, három hónappal a szóban forgó jelentésnek az UNFCCC-hez való benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt.

20. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikák és intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti és uniós rendszerei tekintetében

A tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a szakpolitikákkal, intézkedésekkel és előrejelzésekkel kapcsolatos nemzeti rendszerekről; a jelentésnek tartalmaznia kell többek között a következőket:

a)	a releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket érintő információk, ideértve az érintett tagállam szakpolitikai értékeléséért és az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátására vonatkozó előrejelzésekért teljes körű felelősséget viselő megfelelő nemzeti szerv(ek) kijelölését;

b)	a szakpolitikák értékelése, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítése érdekében a tagállamokon belül meghozott releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedések ismertetése;

c)	a szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott adatok, valamint az előrejelzésekkel kapcsolatban benyújtott információk naprakész voltát, átláthatóságát, pontosságát, koherenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét biztosító releváns eljárási intézkedések és menetrendek leírása;

d)

az adatok gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos teljes eljárás ismertetése, valamint annak értékelése, hogy a szakpolitikák, az intézkedések és az előrejelzés-készítés értékelését konzisztens adatgyűjtési és -felhasználási eljárások támasztják-e alá, továbbá azon ágazatok megnevezése, amelyek tekintetében előrejelzések készültek;

e)	a szakpolitikák értékelését szolgáló feltételezések, módszertanok és modellek kiválasztási folyamatának, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátásaira vonatkozó előrejelzés-készítés folyamatának leírása;

f)	a minőségbiztosítási és minőségellenőrzési tevékenységeknek, valamint az elkészített előrejelzések érzékenységi elemzésének ismertetése.

21. cikk

Jelentéstétel a tagállamok dekarbonizációs fejlesztési stratégiáinak frissítéseiről

A tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikkal kapcsolatos frissítésekről; a jelentésnek tartalmaznia kell többek között:

a)	az elvégzett frissítés célját és rövid ismertetését;

b)	a dekarbonizációs fejlesztési stratégiának és frissítésének jogi státusát;

c)	a dekarbonizációs fejlesztési stratégián eszközölt módosításokat és a frissítés várható hatásait a végrehajtás tekintetében;

d)	a dekarbonizációs fejlesztési stratégiának és frissítésének végrehajtásával kapcsolatos folyamat menetrendjét és ismertetését, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a frissítéshez kapcsolódó várható költség és haszon értékelését;

e)	annak módját, ahogy az információkat az 525/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a nyilvánosság számára elérhetővé teszik.

22. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikákról és intézkedésekről

(1)   A tagállamok az e rendelet XI. melléklete szerinti táblázat felhasználásával és a Bizottság által előírt jelentéstételi űrlap és benyújtási eljárás alkalmazásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett szakpolitikákról és intézkedésekről.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett táblázat adatain túlmenően, szöveges formában minőségi információkat jelentenek az (1) bekezdés szerint jelentett különféle szakpolitikák és intézkedések közötti kapcsolatokról, valamint arról, hogy e szakpolitikák és intézkedések miként járulnak hozzá a különböző előrejelzési forgatókönyvekhez, ideértve a dekarbonizációs fejlesztési stratégia megvalósításához való hozzájárulásuk értékelését is.

23. cikk

Jelentéstétel az előrejelzésekről

(1)   A tagállamok az e rendelet XII. melléklete szerinti táblázat felhasználásával és a Bizottság által előírt jelentéstételi űrlap és benyújtási eljárás alkalmazásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 14. cikkében említett, az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó információkról.

(2)   A tagállamok szöveges formában további információkat is nyújtanak az alábbiakat illetően:

a)	a üvegházhatást okozó gázok jelentett összkibocsátásával kapcsolatos érzékenységi elemzés eredményei, valamint egy rövid magyarázat arról, hogy mely paraméterek változtak és miként;

b)

a következő bontásban végzett érzékenységi elemzés eredményei: a 406/2009/EK határozat hatálya alá tartozó összkibocsátás, a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó összkibocsátás, illetve – amennyiben ilyen adat rendelkezésre áll – a LULUCF ágazatból származó összkibocsátás;

c)	a jegyzékbeli adatok tárgyéve (bázisév) és a jegyzékről szóló, az előrejelzések kiindulópontjául használt jelentés éve;

d)

az előrejelzésekhez használt módszertanok, ideértve az alkalmazott modelleknek és azok ágazati, földrajzi és időbeli hatókörének rövid ismertetése, a modellekre vonatkozó további információkra való hivatkozások, valamint a legfontosabb alkalmazott külső feltételezésekre és paraméterekre vonatkozó adatok.

(3)   Az Unió összesített előrejelzéseinek konzisztenciáját biztosítandó, kilenc hónappal az 525/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerinti, előrejelzésekkel kapcsolatos bejelentés benyújtásának lejárta előtt és a tagállamokkal történő egyeztetést követően a Bizottság ajánlást tesz szupranacionális szinten meghatározott paraméterek harmonizált értékeire, ideértve a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá eső szén-dioxid-árakat, valamint a nemzetközi olaj- és szénimportárakat is.

24. cikk

Jelentéstétel az árverésből származó bevételek felhasználásáról

A tagállamok az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában és 17. cikke (2) bekezdésében említett, az árverezésből származó bevételek felhasználására vonatkozó adatokról.

25. cikk

Jelentéstétel a projektekből származó jóváírásoknak a 406/2009/EK határozatnak való megfelelés érdekében történő felhasználásáról

A tagállamok az e rendelet XIV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett, a projektekből származó jóváírásoknak a 406/2009/EK határozatnak való megfelelés érdekében történő felhasználására vonatkozó adatokról.

26. cikk

Jelentéstétel a létrejött átruházásokra vonatkozó információk összefoglalásáról

(1)   A tagállamok az e rendelet XV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával jelentést tesznek a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján létrejött átruházásokra vonatkozó információk összefoglalásáról.

(2)   A Bizottság szolgálatai évente összefoglaló jelentést készítenek a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokból, és azt elektronikus formában elérhetővé teszik. Az ilyen jelentések csak összesített adatokat tartalmazhatnak, és az egyes tagállamok tekintetében nem hozhatják nyilvánosságra az éves kibocsátási jogosultságok egységárait.

III. FEJEZET

AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK UNIÓS SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA

27. cikk

A felülvizsgálat megszervezése

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (1) és (2) bekezdésében említett felülvizsgálat elvégzésekor a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkáját egy műszaki szakértői felülvizsgálati csoport támogatja.

(2)   A felülvizsgálat során az Európai Környezetvédelmi Ügynökség titkárságként jár el.

(3)   A Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elegendő számú felülvizsgálati szakértőt választ ki, akik a nyilvántartás szerinti megfelelő ágazatokat képviselik; ezzel biztosítja az üvegházhatást okozó gázok érintett jegyzékének szakszerű felülvizsgálatát a rendelkezésre álló időn belül.

(4)   A (3) bekezdés értelmében kiválasztott felülvizsgálati szakértőknek tapasztalatokkal kell rendelkezniük az üvegházhatást okozó gázok jegyzékének összeállítása terén, és lehetőleg tevékenyen kell részt venniük a felülvizsgálati folyamatban.

(5)   A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport azon tagja, aki részese volt valamely tagállam üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos jegyzéke összeállításának, vagy aki azon tagállam állampolgára, amelynek jegyzékét felül kívánják vizsgálni, nem vehet részt a szóban forgó jegyzék felülvizsgálatában.

(6)   A Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség törekszik annak biztosítására, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékének felülvizsgálata valamennyi érintett tagállamban következetesen és objektív módon kerüljön végrehajtásra annak érdekében, hogy biztosítva legyen a műszaki értékelés jó minősége.

(7)   A felülvizsgálatokat dokumentumokon alapuló vagy központosított felülvizsgálatként kell elvégezni.

(8)   A titkárság dönthet arról, hogy:

a)	ugyanabban az évben dokumentumokon alapuló és központosított felülvizsgálatra kerüljön sor;

b)	a dokumentumokon alapuló vagy a központosított felülvizsgálaton kívül országlátogatásra is sor kerüljön a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport ajánlását és az érintett tagállammal való egyezetést követően.

28. cikk

A titkárság feladatai

A 27. cikk (2) bekezdésében említett titkárság feladatai a következők:

a)	a felülvizsgálati munkaterv elkészítése;

b)	a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport munkájához szükséges információk összeállítása és rendelkezésre bocsátása;

c)	az e rendeletben meghatározott felülvizsgálati tevékenység koordinálása, ideértve a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport és a felülvizsgálat alá vont tagállam által kijelölt kapcsolattartó(k) közötti kommunikációt, valamint egyéb gyakorlati intézkedések meghozatalát;

d)	a Bizottsággal történő egyeztetést követően azon esetek megerősítése, amikor a 31. cikk értelmében vett jelentős ügyek merülnek fel a tagállamnak az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos jegyzékét illetően;

e)	a végső és időközi felülvizsgálati jelentések összeállítása és bemutatása az érintett tagállamnak és a Bizottságnak.

29. cikk

Az éves felülvizsgálat első fázisa

A benyújtott információk 525/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének vizsgálatát célzó ellenőrzések a következőket foglalják magukban:

a)	arra vonatkozó értékelés, hogy a jelentés kiterjed-e az 525/2013/EU rendeletben előírt valamennyi kibocsátási forráskategóriára;

b)	arra vonatkozó értékelés, hogy a kibocsátási adatok idősorai konzisztensek-e;

c)	arra vonatkozó értékelés, hogy az implikált kibocsátási faktorok valamennyi tagállam tekintetében összehasonlíthatók-e, figyelembe véve, hogy az alapértelmezett IPCC kibocsátási tényezőknek különböző nemzeti adottságok felelnek meg;

d)	a „nem becsült” jelölésmód alkalmazásának értékelése, amennyiben elő vannak írva 1-es szintű IPCC módszerek, és a jelölésmód alkalmazása a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások 37. bekezdése alapján nem indokolt;

e)	a jegyzék benyújtása érdekében történő újraszámítások elemzése, különösen olyan esetben, amikor az újraszámítás eltérő módszertannal történik;

f)

az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében jelentett, megvizsgált kibocsátások összehasonlítása az 525/2013/EU rendelet 7. cikke szerint jelentett üvegházgáz-kibocsátással olyan területek beazonosítása céljából, amelyeken a felülvizsgálat alá vont tagállam által benyújtott kibocsátási adatok és tendenciák jelentősen eltérnek más tagállamok adataitól;

g)	az Eurostat referenciamegközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok referenciamegközelítéséből fakadó eredményekkel;

h)	az Eurostat ágazati megközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok ágazati megközelítéséből fakadó eredményekkel;

i)	arra vonatkozó értékelés, hogy a korábbi uniós vagy UNFCCC felülvizsgálatokon alapuló azon ajánlások, amelyeket a tagállam nem hajtott végre, eredményeznének-e technikai korrekciót;

j)	arra vonatkozó értékelés, hogy az adott tagállam jegyzékében vannak-e esetleg valamely kulcskategória tekintetében túl- vagy alulbecslések.

30. cikk

Az éves felülvizsgálat második fázisának kiváltó oka

Az éves jelentés keretében el kell végezni a 32. cikkben meghatározott ellenőrzéseket, ha a 29. cikk szerinti ellenőrzések a 31. cikk értelmében vett jelentős ügyeket azonosítanak be, vagy ha egy tagállam ezt kéri, vagy ha a jegyzéket későn nyújtják be, és ezért a felülvizsgálat első fázisa a XVI. mellékletben meghatározott menetrend szerint már nem végezhető el, vagy abban az esetben, ha a felülvizsgálat első fázisát nem követi reakció.

31. cikk

Jelentőségi küszöb

(1)   A korábbi uniós vagy UNFCCC felülvizsgálatokon alapuló azon ajánlások, amelyek nem kerültek végrehajtásra, az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti jelentős ügynek minősülnek, ha az ajánlás vagy kérdés az üvegházhatást okozó gázok jegyzékében szereplő adatok túl- vagy alulbecslésére vonatkozik, ami adott esetben technikai korrekciót eredményezhet, valamint ha a tagállam nem adott kielégítő magyarázatot arra, miért mulasztotta el az említett ajánlások végrehajtását.

(2)   A jegyzékében szereplő adatok túl- vagy alulbecslése nem minősül az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti jelentős ügynek, ha az a felülvizsgálat alá vont jegyzék tárgyévében a tagállam üvegházhatást okozó összes gázkibocsátásának legfeljebb 0,05 %-át teszi ki (a LULUCF ágazatból származó kibocsátást nem számítva), vagy nem haladja meg az 500 kt CO2-egyenértéket, attól függően, hogy melyik érték az alacsonyabb.

32. cikk

Az éves felülvizsgálat második fázisa

(1)   Az olyan esetek azonosítása céljából végzett, az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések, amelyeknél a jegyzékben szereplő adatokat nem az UNFCCC útmutatásainak vagy az uniós szabályoknak megfelelően állították össze, a következőket foglalhatják magukban:

a)	a jegyzékben szereplő becslések részletes vizsgálata, ideértve a tagállam által a jegyzék elkészítéséhez alkalmazott módszertant;

b)

az érintett tagállam számára a felülvizsgálat alá vont jegyzék benyújtása előtt rendelkezésre bocsátott legfrissebb éves UNFCCC felülvizsgálati jelentésben vagy az e rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti végső felülvizsgálati jelentésben felsorolt, a jegyzékkel kapcsolatos becslések javítását célzó ajánlások tagállami végrehajtásának részletes elemzése; amennyiben az ajánlások nem kerültek végrehajtásra, a tagállam arra vonatkozó indoklásának részletes elemzése, hogy az ajánlások végrehajtását miért mulasztotta el;

c)	arra vonatkozó részletes értékelés, hogy az üvegházgáz-kibocsátásokra vonatkozó becslések nemzeti jegyzékének idősorai koherensek-e;

d)

arra vonatkozó részletes értékelés, hogy a tagállam által az adott benyújtandó jegyzékkel kapcsolatban az előzőhöz viszonyítva elvégzett újraszámítás átlátható módon került-e jelentésre, és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban történt-e;

e)	az e rendelet 29. cikke szerinti ellenőrzések eredményeinek, valamint a felülvizsgálat által érintett tagállam által a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport kérdésére válaszként benyújtott kiegészítő információknak a nyomon követése, továbbá egyéb ellenőrzések.

(2)   Az a tagállam, amely saját kérésére kívánja alávetni magát az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseknek, erről a szándékáról a vonatkozó felülvizsgálat évét megelőző év október 31-ig értesíti a Bizottságot.

33. cikk

Átfogó felülvizsgálat

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatnak ki kell terjednie a jegyzék egészét érintő, az e rendelet 29. és 32. cikke szerinti ellenőrzésekre.

(2)   Az átfogó felülvizsgálat magában foglalhatja annak megvizsgálását, hogy az UNFCCC szerinti vagy az uniós felülvizsgálat keretében az egyik tagállam tekintetében beazonosított problémák más tagállamok esetében is felmerülnek-e.

34. cikk

Technikai korrekciók

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében vett technikai korrekció szükségesnek tekintendő, ha a túlbecslések és alulbecslések átlépik az e rendelet 31. cikke szerinti jelentőségi küszöböt. Az e rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti végső felülvizsgálati jelentésbe csak a szükségesnek tekintett technikai korrekciókat kell belevenni, és hozzájuk bizonyítékokon alapuló indoklást kell csatolni.

(2)   Amennyiben egy technikai korrekció az idősor nem minden évében lépi át a jelentőségi küszöböt, de a felülvizsgálat alá vont jegyzék legalább egyik tárgyévében igen, akkor a technikai korrekciót a felülvizsgálat alá vont összes többi évre vonatkozóan is ki kell számítani annak érdekében, hogy az idősor konzisztenciája biztosítva legyen.

35. cikk

Felülvizsgálati jelentés

(1)   A titkárság minden év április 20-áig időközi felülvizsgálati jelentésben tájékoztatja az érintett tagállamot a 30. és 31. cikk szerinti jelentős ügyekről. E jelentés csak a legkésőbb március 31-ig felmerülő ügyeket tartalmazhatja.

(2)   A felülvizsgálat befejezéséről a titkárság végső felülvizsgálati jelentésben tájékoztatja az érintett tagállamot:

a)	április 20-ig – azon esetekben, amelyekről nem készült az (1) bekezdés szerinti időközi felülvizsgálati jelentés;

b)	június 30-ig – ha az éves felülvizsgálat második fázisa véget ért;

c)	augusztus 30-ig – ha az átfogó felülvizsgálat véget ért.

36. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

(1)   A tagállamok:

a)	részt vesznek a felülvizsgálat valamennyi fázisában a XVI. melléklet szerinti menetrendnek megfelelően;

b)	az uniós felülvizsgálat céljaira nemzeti kapcsolattartót neveznek ki;

c)	szükség esetén szorosan együttműködnek a titkársággal az országlátogatás megszervezésében, illetve elhárítanak minden akadályt e látogatás elől;

d)	adott esetben a felülvizsgálati jelentéshez kapcsolódóan válaszokat, kiegészítő információkat és észrevételeket közölnek.

(2)   A tagállamok kérésére a végső felülvizsgálati jelentésbe bele kell foglalni a felülvizsgálati megállapításokhoz fűzött megjegyzéseket.

(3)   A Bizottság értesíti a tagállamokat a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összetételéről.

37. cikk

A felülvizsgálat menetrendje

Az átfogó és éves felülvizsgálatokat a XVI. mellékletben meghatározott menetrend szerint kell elvégezni.

IV. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ 529/2013/EU HATÁROZATNAK MEGFELELŐEN

38. cikk

A párhuzamos jelentéstétel elkerülése

Amennyiben egy tagállam e rendelet 3. cikkének megfelelően nemzeti jegyzékről szóló jelentésébe felveszi azon információkat, amelyek felvétele az 529/2013/EU határozat értelmében kötelező, a szóban forgó tagállamot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette az említett határozat szerinti vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeit.

39. cikk

Jelentéstételi követelmények a szántóföldi gazdálkodási és a legelőgazdálkodási rendszerekkel kapcsolatban

(1)   Amennyiben egy tagállam nemzeti jegyzékről szóló jelentésében nem szerepelteti az e rendelet 38. cikkében meghatározott információkat, köteles szöveges tájékoztatást nyújtani az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett, a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátás és elnyelés becslésére szolgáló meglévő és kialakítandó rendszerekről, ideértve az alábbi elemeket is:

a)

a Kiotói Jegyzőkönyv keretében meghatározott, a 19/CMP.1. határozat melléklete szerinti nemzeti rendszerekre vonatkozó követelményekkel, valamint a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatásokban meghatározott nemzeti intézkedésekre vonatozó követelményekkel összhangban hozott intézményi, jogi és eljárási intézkedések leírása;

b)

annak ismertetése, hogy a végrehajtott rendszerek miként konzisztensek a következő IPCC-jelentések szerinti követelményekkel: „a Kiotói Jegyzőkönyvből fakadó, kiegészítő módszereket is tartalmazó átdolgozott IPCC-iránymutatások, valamint a bevált módszerekre vonatkozó 2013. évi iránymutatások”, „az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatások”, valamint adott esetben „az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokhoz készült, a vizes élőhelyekre vonatkozó 2013. évi kiegészítés”.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott információkat külön jelentésként nyújtják be a Bizottságnak az alábbi ütemezés szerint:

a)	2016-ban az első jelentést a 2014-es jelentési évre vonatkozóan, beleértve a 2013. január 1-je utáni fejleményeket,

b)	2017-ben a második jelentést a 2015-ös jelentési évre vonatkozóan, továbbá

c)	2018-ban a harmadik jelentést a 2016-os jelentési évre vonatkozóan.

(3)   Az első jelentést követő jelentéseikben foglalt információk tekintetében a tagállamok a hangsúlyt azon változásokra és fejleményekre helyezik, amelyek rendszereikben az előző jelentésükhöz képest történtek.

40. cikk

Jelentéstételi követelmények a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásra és elnyelésre vonatkozó éves becslésekkel kapcsolatban

(1)   Azon tagállamok, amelyek választása a Kiotói Jegyzőkönyv keretében nem a szántóföldi gazdálkodásra és a legelőgazdálkodásra esett, a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásra és elnyelésre vonatkozóan az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének b) pontja szerinti kiindulási, előzetes és nem kötelező erejű éves becsléseket nyújtanak be, ideértve az adott bázisévvel vagy -időszakkal kapcsolatos, az 529/2013/EU határozat VI. mellékletében meghatározott adatokat is.

(2)   Az első jelentést 2015-ben kell benyújtani a 2013-as jelentési évre vonatkozóan.

(3)   Azon tagállamok, amelyekre alkalmazandó e cikk (1) bekezdése, a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásra és elnyelésre vonatkozóan az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének c) pontja szerinti éves végleges becsléseket a 2013. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban valamennyi jelentési év vonatkozásában az 529/2013/EU határozat VI. mellékletében meghatározott, releváns bázisévvel vagy -időszakkal kapcsolatos, végleges adatok rendelkezésre bocsátása révén nyújtják be.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti adatok benyújtásakor a tagállamoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)

ki kell tölteniük a második kötelezettségvállalási időszak tekintetében a Kiotói Jegyzőkönyv keretében végzett tevékenységekre vonatkozóan minden releváns, a 6/CMP.9. határozat mellékletében foglalt egységes jelentéstételi táblázatot, ideértve a tevékenységi kör összefoglaló táblázatait, a földhasználat-változást feltüntető táblázatot és az elszámolási adatok táblázatát, valamint

b)	a nemzeti jegyzékről szóló jelentésbe magyarázó információkat kell foglalniuk az alkalmazott módszertanról és a felhasznált adatokról, összhangban a Kiotói Jegyzőkönyvön alapuló 2/CMP.8. határozattal és annak II. mellékletével.

41. cikk

Egyedi jelentéstételi követelmények

(1)   E rendelet 38. cikkétől eltérve, amennyiben egy tagállam a 2/CMP.7. határozat mellékletének (37)–(39) bekezdésében meghatározott, erdőültetvényekre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban jelentést nyújt be a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti elszámolási kötelezettségei tekintetében, köteles az 529/2013/EU határozat szerinti kötelezettségei alapján az erdőgazdálkodási és erdőirtási tevékenységekre vonatkozóan külön egységes jelentéstételi táblázatokat benyújtani, melyek a 2/CMP.7. határozat melléklete (37)–(39) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazása nélkül töltendők ki.

(2)   E rendelet 38. cikkétől eltérve, az a tagállam, amelynek választása a Kiotói Jegyzőkönyv keretében nem a szántóföldi gazdálkodásra és a legelőgazdálkodásra esett, jelentést nyújt be a vizes élőhelyek lecsapolásáról és elárasztással való helyreállításáról a Jegyzőkönyv szerinti elszámolás érdekében, illetve amennyiben a szóban forgó tagállam alkalmazza az 529/2013/EU határozat 3. cikkének (3) bekezdését, az adott tevékenységekre vonatkozóan külön egységes jelentéstételi táblázatokat nyújt be, melyeket az említett határozatnak megfelelően kell kitölteni.

42. cikk

Információk benyújtása

(1)   Az e rendelet 39., 40. és 41. cikkében meghatározott jelentéstételi kötelezettségeknek megfelelő információkat az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, a nemzeti jegyzékről szóló jelentés külön mellékleteként kell benyújtani a Bizottság részére.

(2)   Amennyiben e rendelet 38. cikke nem alkalmazható, a tagállamok az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése és 3. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségük alapján az e rendelet 3. cikkének megfelelően tesznek jelentést, és abba belefoglalják az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett, nemzeti jegyzékről szóló jelentésük mellékletében foglalt információkat is.

43. cikk

Jelentéstétel az elszámolási időszak végén

Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok ezen rendelet 3. cikkének és az ezen fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtanak be információkat.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezés

A 2005/166/EK határozat hatályát veszti. A 18., 19. és 24. cikk hatályát fent kell tartani.

45. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 165., 2013.6.18., 13. o.

(2)  A Tanács 1993. december 15-i 94/69/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének megkötéséről (HL L 33., 1994.2.7., 11. o.).

(3)  A Tanács 2002. április 25-i 2002/358/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről (HL L 130., 2002.5.15., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (2004. február 11-i 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról (HL L 49., 2004.2.19., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2005. február 10-i 2005/166/EK határozata az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 55., 2005.3.1., 57. oldal).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 529/2013/EU határozata az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

(8)  A Bizottság C(2014) 1539 felhatalmazáson alapuló rendelete az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó érdemi követelmények megállapításáról, valamint a globális felmelegedési potenciálokban és a nemzetközileg elfogadott nyilvántartási iránymutatásokban bekövetkezett változások figyelembevételéről.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 401/2009/EK rendelete az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (HL L 126., 2009.5.21., 13. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 842/2006/EK rendelete egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 161., 2006.6.14., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i1099/2008/EK rendelete az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---