(1)

A forgalomba hozatalra szánt euro-érmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló, 1998. május 3-i 975/98/EK tanácsi rendeletet (1) több alkalommal jelentősen módosították (2). Mivel további módosítások szükségesek, ezt a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

A Szerződés 128. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok euroérméket bocsátanak ki az Európai Központi Bank (EKB) által jóváhagyott mennyiségben. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel és az EKB-val folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogadhat el, hogy az Unión belüli zavartalan forgalomhoz szükséges mértékben harmonizálják minden forgalomba hozatalra szánt pénzérme címletét és műszaki előírásait.

(3)

Az eurobankjegyek címletei 5 eurótól 500 euróig terjednek. A bankjegyek és érmék címleteinek lehetővé kell tenniük, hogy az euróban és centben kifejezett összegek készpénzbeli kifizetése könnyen végrehajtható legyen.

(4)

Az egységes uniós pénzérmerendszernek élveznie kell a közbizalmat, és olyan technológiai innovációkkal kell járnia, amely biztosítja, hogy az biztonságos, megbízható és hatékony rendszer.

(5)

Az uniós pénzérmerendszer egyik fő célja, hogy a rendszert a nyilvánosság elfogadja. A rendszerbe vetett közbizalom az euroérmék fizikai jellemzőitől függ, amelyeknek a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lenniük.

(6)

Konzultációk történtek a fogyasztói szervezetekkel, a Vakok Európai Szövetségével és az árusítóautomata-üzletág képviselőivel annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az érmehasználók főbb csoportjainak egyedi igényeit. Az euróra történő zökkenőmentes átállás biztosítása, és annak érdekében, hogy megkönnyítsék az új pénzérmerendszer elfogadását a fogyasztók körében, biztosítani kellett, hogy az érmék vizuális és tapintási jellemzőik alapján könnyen megkülönböztethetők legyenek egymástól.

(7)

Az euroérmék könnyebben megkülönböztethetők, és könnyebben hozzájuk lehet szokni, mivel összefüggés van átmérőjük és címletük között.

(8)

Az 1 és 2 eurós érmék esetében, tekintettel nagy értékükre, szükség van bizonyos különleges biztonsági jellemzőkre a csalás lehetőségének csökkentése érdekében. Az érmék esetében a három rétegben való előállítást és a két különböző szín kombinációját tekintik az elérhető leghatékonyabb biztonsági jellemzőknek.

(9)

A 94/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) korlátozza a nikkel használatát bizonyos termékekben, elismerve, hogy a nikkel bizonyos körülmények között allergiát okozhat. A pénzérmék nem képezik tárgyát ennek az irányelvnek. Mindazonáltal, közegészségügyi megfontolásokból szükségesnek tűnik az érmék nikkeltartalmának csökkentése.

(10)

Az, hogy az érméknek egy közös európai és egy megkülönböztető nemzeti oldala lesz, megfelelő kifejezése a tagállamok közötti európai monetáris unió gondolatának. Az euroérmék közös európai oldala tartalmazza mind a közös pénz elnevezését, mind pedig az érme címletét. A nemzeti előlapon nem ismétlődhet sem a közös pénz neve, sem az érme címletértéke.

(11)

A nemzeti előlapon világosan fel kell tüntetni a kibocsátó tagállamot, hogy a pénzérmét használó érdeklődő azt könnyen azonosíthassa.

(12)

Az érmék peremiratát a nemzeti előlap részének kell tekinteni, és ezért ott nem tüntethető fel a címlet, kivéve a kéteurós érmét, feltéve, hogy csak a „2”-es számjegy vagy a megfelelő ábécé szerinti „euro” kifejezés vagy mindkettő szerepel.

(13)

Az euroérmék nemzetielőlap-rajzolatáról azok a tagállamok döntenek, amelyek pénzneme az euro, annak figyelembevételével, hogy az euroérmék az euroövezet egészében, és nem csak a kibocsátó tagállamban vannak forgalomban. Annak érdekében, hogy az érmék a nemzeti előlapjukról is azonnal euroérmeként felismerhető legyenek, a rajzolatot az uniós lobogó 12 csillagának kell öveznie.

(14)

A pénzforgalmi érmék felismerésének megkönnyítése és a pénzverés megfelelő folyamatossága érdekében indokolt, hogy a szokványos pénzforgalmi érmék nemzeti előlapjának rajzolatát a tagállamoknak csak tizenöt évenként legyen szabad módosítaniuk, kivéve, ha az érmén feltüntetett államfő személye megváltozik. Ez azonban nem érintheti a pénznem hamisításának megakadályozásához szükséges változtatásokat. A Tanácsnak kell határoznia a pénzforgalmi érmék közös, európai oldalának rajzolatát érintő változtatásokról, és a szavazati jogoknak azokra a tagállamokra kell korlátozódniuk, amelyek pénzneme az euro.

(15)

Az egyes tagállamok számára biztosítani kell emlékérmék kibocsátásának lehetőségét nagyobb nemzeti vagy európai jelentőségű alkalmak megünneplése céljából, míg azon tagállamok által közösen kibocsátott emlékérméknek, amelyek pénzneme az euro, kiemelkedő jelentőségű, európai vonatkozású témákhoz kell kapcsolódniuk. Erre a célra a kéteurós érme a legmegfelelőbb címlet, elsősorban nagy átmérőjének köszönhetően, valamint azért, mert műszaki előírásai megfelelően biztosítják hamisítás elleni védelmét.

(16)

Figyelembe véve, hogy az euroérmék az euroövezet egészében forgalomban vannak, a nem megfelelő rajzolatok használatának megakadályozása érdekében a kibocsátó tagállamoknak a kibocsátás tervezett időpontja előtt kellő időben tájékoztatniuk kell egymást és a Bizottságot az euroérmék nemzeti előlapjának rajzolatterveiről. A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a rajzolatok megfelelnek-e az e rendeletben foglalt műszaki követelményeknek. A rajzolattervek Bizottságnak történő benyújtására a kibocsátás tervezett időpontja előtt kellő időben kell sort keríteni annak érdekében, hogy szükség esetén a kibocsátó tagállamnak elég ideje legyen a rajzolat módosítására.

(17)

Egységes feltételeket kell meghatározni továbbá az euroérmék nemzeti előlapját alkotó rajzolatok jóváhagyására annak elkerülése érdekében, hogy olyan rajzolatok kerüljenek kiválasztásra, amelyek bizonyos tagállamokban nem megfelelőnek minősülhetnek. Tekintettel arra, hogy az euroérmék nemzeti előlapjának rajzolata kényes kérdés, amelyben a kibocsátó tagállamok rendelkeznek hatáskörrel, a Tanács számára végrehajtási hatáskört kell biztosítani. A Tanács által ezen az alapon hozott végrehajtási határozatok szorosan kapcsolódnak a Tanács által a Szerződés 128. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekhez. Ezért az ilyen határozatoknak a Tanács általi elfogadásakor a Szerződés 139. cikkének (4) bekezdésével összhangban fel kell függeszteni azoknak a tagállamoknak a szavazati jogát, amelyek pénzneme nem az euro. Az eljárásnak lehetővé kell tennie a kibocsátó tagállam számára, hogy szükség esetén kellő időben módosítsa rajzolatát.

a)

nem alkalmazandó a 2012. június 19. előtt kibocsátott vagy előállított pénzforgalmi érmékre;

b)

a 2062. június 20-ig tartó átmeneti időszak során nem alkalmazandó azon rajzolatokra, amelyek 2012. június 19-én már jogszerűen használatban voltak a pénzforgalmi érméken.

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

Az alagutak biztonsága tekintetében jelentős előrelépés következett be az Unióban, többek között a 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) köszönhetően. Annak érdekében, hogy az előrelépés teljes mértékben megmutatkozzon a gyakorlatban is, biztosítani kell, hogy a járművezetők ismerjék és megértsék az alagutakban történő biztonságos vezetés elveit, és azokat a közlekedés során alkalmazni is tudják. A 91/439/EGK tanácsi irányelvben (3) meghatározott elméleti és gyakorlati vizsgakövetelmények ezért a 2008/65/EK bizottsági irányelvvel (4) ennek megfelelően módosításra kerültek, és az átdolgozott 2006/126/EK irányelvben szereplő követelményeket is ugyanígy módosítani kell.

(2)

A 2006/126/EK irányelv elfogadása óta fejlődtek a vezetési alkalmasságot befolyásoló betegségekkel kapcsolatos tudományos ismeretek, mindenekelőtt a közúti biztonsághoz kapcsolódó kockázatok és az említett kockázatok elhárítását szolgáló kezelések hatékonyságának becslése tekintetében. A közelmúltban számos olyan tanulmány és kutatás látott napvilágot, amely megerősíti, hogy a gépjárműbalesetek szempontjából az obstruktív alvási apnoé szindróma jelenti az egyik legjelentősebb kockázati tényezőt. Ezért e betegség a vezetői engedélyek uniós szabályozása terén többé nem hagyható figyelmen kívül.

(3)

Ennek megfelelően a 2006/126/EK irányelvet a III. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében módosítani kell.

(4)

A 2006/126/EK irányelv II. mellékletében szerkesztési hibákra derült fény az irányelv 2012/36/EU irányelvvel (5) történő módosítását követően. Ezeket ki kell javítani.

(5)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (6) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek.

(6)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság véleményével,