24.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/1

(1)

A 94/375/EK tanácsi határozat (3) alapján az Európai Közösségen belüli „fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés” ösztönzése céljából 1994-ben létrejött az Európai Beruházási Alap (a továbbiakban: az alap).

(2)

Az alap jegyzett tőkéjének 2007. évi emelését követően az alap jegyzett tőkéje 3 milliárd EUR, amelyet 3 000, egyenként 1 millió EUR értékű részvény képvisel a befizetett tőke 20 %-os aránya mellett. Az Unió, amelynek képviseletében a Bizottság járt el, a 2007/247/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően részt vett az alap jegyzett tőkéjének előző emelésében.

(3)

Ennek eredményeként a Bizottság által képviselt Unió jelenleg az alap összesen 900 részvényét jegyzi névértéken 900 millió EUR értékben, amelyből 180 millió EUR-t fizetett be.

(4)

2012. június 28–29-i ülésén az Európai Tanács elfogadta a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot az intelligens, fenntartható, inkluzív, erőforrás-hatékony és munkahelyteremtő növekedés ösztönzése érdekében. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács következtetéseiben hangsúlyozta, hogy – más sürgős, a növekedés és a foglalkoztatás élénkítésére, a gazdaság finanszírozására és Európa termelő helyszínként és beruházási célpontként való versenyképesebbé tételére irányuló uniós szintű fellépések mellett – a meglévő tagállami struktúrákkal, például nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel párhuzamosan fejleszteni kell az alap tevékenységeit, mindenekelőtt pedig azokat, amelyek a kockázati tőkéhez kapcsolódnak.

(5)

A beruházások és a hitelezés további ösztönzése érdekében 2013. június 27–28-i ülésén az Európai Tanács „Új európai beruházási tervet” fogadott el a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására és a gazdaság finanszírozásának élénkítésére. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács következtetéseiben kérte a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy kezeljék prioritásként az alap hitelminőség-javítási kapacitásainak növelését.

(6)

Emlékeztetve arra, hogy a gazdaság és különösen a kkv-k számára biztosított rendes hitelezés helyreállítása kiemelt cél, 2013. december 19-20-i ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot és az EBB-t, hogy az alap tőkeemelése útján növelje annak kapacitásait, és 2014. májusig érjen el végleges megállapodást ebben a kérdésben.

(7)

Az alap saját tőkéjének jelenlegi mértéke nem teszi lehetővé az alap tevékenységeinek jelentős, az Európai Tanács felkérésének megfelelő bővítését, mivel az alap garanciális és kockázatitőke-műveletei nem haladhatják meg az alap összes kötelezettségvállalása tekintetében az alap alapokmányában vagy az alap közgyűlése által megállapított felső határokat. Emellett az alap hitelminőség-javítási kapacitását is korlátozza a saját források mértéke.

(8)

Az alap igazgatótanácsa ezért 2013. november 26-án elvi jóváhagyását adta az alap jegyzett tőkéjének legfeljebb 1 500 millió EUR-val történő megemeléséhez, és ezzel lehetővé tette a saját források szükséges növelését. A tőkeemelés technikai részleteire és eljárására vonatkozó dokumentumok a megfelelő időben az igazgatótanács elé fognak kerülni, hogy engedélyt lehessen kérni egy javaslatnak az alap 2014. évi közgyűlésén jóváhagyás céljából történő előterjesztésére.

(9)

Az új részvényeket az alap részvényesei igény szerint egy négyéves időszak során, 2014 és 2017 között jegyezhetnék le. Az új részvények árát évente, az alap részvényesei által jóváhagyott nettóeszközérték-képlet szerint kell meghatározni.

(10)

Az alap tőkeemeléséhez történő uniós hozzájárulás finanszírozására vonatkozó megállapodás nem érinthet az osztalékok esetleges kezelését.

(11)

Az Uniónak helyénvaló részt vennie az alap tőkeemelésében annak érdekében, hogy ösztönözze az olyan környezet kialakítására irányuló uniós célkitűzést, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kkv-k – fejlődésének, és hogy elősegítse az Unió innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő iparági lehetőségek jobb kihasználását, ahogyan azt az Európai Tanács 2012. június 28–29-i, 2013. június 27–28-i és 2013. december 19–20-i következtetéseiben megfogalmazta, és a „Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumban”, valamint az „Új európai beruházási tervben” részletesen kifejtette.

(12)

Az Uniónak az alap tőkeemelésében való részvétele révén elérni kívánt meghatározott célok – különösen a vállalkozások, azon belül is a kkv-k javára szolgáló tagállami fellépéseket kiegészítő fellépéseknek az alapból való támogatása – vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikkének (3) bekezdése rendelkezik az e határozat elfogadásához szükséges hatáskörről.

(13)

Az Unió képviselőjének arra történő felhatalmazása érdekében, hogy az alap közgyűlésén mielőbb szavazhasson a tőkeemelésről, e határozatnak a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

24.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/5

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottsághoz 2011. december 19-én kérelem érkezett a CHIPRO-tól a kitozán-hidroklorid egyszerű anyagként való jóváhagyására vonatkozóan. A kérelemhez csatolták a rendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt információkat.

(2)

A Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordult tudományos segítségnyújtásért. A Hatóság a Bizottságnak technikai jelentést nyújtott be a szóban forgó anyagról 2013. május 24-én (2). A Bizottság 2014. március 20-án benyújtotta vizsgálati jelentését és e rendelettervezetet a kitozán-hidroklorid jóváhagyásáról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak.

(3)

A kérelmező által benyújtott dokumentáció és a Hatóság által az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően elvégzett vizsgálatok eredményei (4) szerint a kitozán-hidroklorid eleget tesz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 2. cikkében meghatározott, élelmiszerekre vonatkozó kritériumoknak. Ezenfelül döntően nem növényvédelmi célokra használják, mindazonáltal növényvédő szerként is hasznos vízzel oldott formában. Következésképpen egyszerű anyagnak tekintendő.

(4)

A különböző vizsgálatokból kiderült, hogy a kitozán-hidroklorid várhatóan általában megfelel az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint, összefüggésben a 6. cikkel, továbbá a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében szükség van bizonyos, e rendelet I. mellékletében meghatározott jóváhagyási feltételek előírására.

(5)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

24.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/8

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

24.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/10

(1)

A Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: a Magyar Posta) 2013. november 21-i e-mail üzenetében a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 30. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelemmel fordult a Bizottsághoz. Az említett irányelv 30. cikke (5) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottság 2013. december 13-án e-mail üzenetben tájékoztatta erről Magyarországot. A Bizottság 2014. február 6-i e-mail üzenetében Magyarországtól, 2014. január 28-i, 2014. február 20-i, 2014. március 11-i, 2014. március 13-i és 2014. március 25-i e-mail üzeneteiben pedig a kérelmezőtől kért további tájékoztatást. A Bizottság Magyarországtól annak 2014. február 26-i e-mail üzenetében, a kérelmezőtől pedig annak 2014. február 19-i, 2014. március 4-i, 2014. március 18-i, 2014. március 24-i, valamint 2014. március 27-i e-mail üzeneteiben kapott további tájékoztatást.

(2)

A kérelem a Magyar Posta által Magyarország területén nyújtott egyes szolgáltatásokat érinti. A kérelemben ismertetett szolgáltatások a következők:

(3)

A 2004/17/EK irányelv helyébe lépő 2014/25/EU irányelv 34. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2014/25/EU irányelv alkalmazási körébe tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozik az említett irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piacra való belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel, amely a postai ágazatra vonatkozóan a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3) hivatkozik.

(4)

Magyarország végrehajtotta és alkalmazza a 97/67/EK irányelvet. A jelenlegi kérelemmel érintett szolgáltatások egyikére sem vonatkozott fenntartás a kérelem időpontjában. Mivel Magyarország elérte a 2014/25/EU irányelv III. mellékletében felsorolt jogszabályokban előírt piacnyitási szintet, ezen irányelv 34. cikke (3) bekezdésének megfelelően tekinthető úgy, hogy a piacra való belépés nem korlátozott.

(5)

Az, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több kritérium alapján kerül megállapításra, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. A Magyar Posta kérelme által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos, mérlegelendő paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. További lehetséges kritérium lehet az összefonódás mértéke az adott piacokon. Mivel a kérelem által érintett különböző tevékenységek feltételei eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(6)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 35. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (4) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak.

(7)

Szem előtt kell tartani, hogy ezen értékelés célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatások ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(8)

Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az érintett piacokon jellemzően nagyszámú szolgáltató van jelen. A rendelkezésre álló információk alapján azonban e szolgáltatók közül csupán a Magyar Posta és annak leányvállalata, a Posta Kézbesítő Kft (5) (a továbbiakban: POKÉZ) minősül a 2014/25/EU irányelv értelmében vett ajánlatkérőnek. A Magyar Posta és leányvállalata versenytársainak az e határozattal érintett tevékenységek végzése céljából történő beszerzései nem tartoznak a 2014/25/EU irányelv hatálya alá. Következtetésképpen, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a piacelemzés nem a verseny adott piacon meglévő általános szintjére összpontosít, hanem azt értékeli, hogy az ajánlatkérők tevékenysége ki van-e téve versenykényszernek azokon a piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(9)

A Bizottság határozathozatali gyakorlata során (6) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a postai kézbesítési szolgáltatások és azok bármely szegmensének piaca a tagállam területére terjed ki. Ez a felosztás főként azon alapul, hogy ezeket a szolgáltatásokat nemzeti szinten nyújtják. A kérelmező álláspontja (7) összhangban van e bizottsági gyakorlattal. A kérelem tárgyát képező tevékenységek földrajzi piaca Magyarország álláspontja (8) szerint is nemzeti piac.

(10)

Mivel ebben az ügyben nincs arra utaló körülmény, hogy a földrajzi alkalmazási terület tágabb vagy szűkebb volna, annak értékelése céljából, hogy teljesülnek-e a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek, továbbá a versenyjog sérelme nélkül, Magyarország területe tekintendő az érintett földrajzi piacnak.

(11)

A Bizottság korábbi határozataiban kimondta, hogy a postai kézbesítési szolgáltatások piaca a címzett küldemények piacára és a címezetlen küldemények piacára bontható (9).

(12)

A címezetlen reklámküldemények sajátos jellemzője a végső címzettet egyedileg azonosító konkrét kézbesítési cím hiánya. Olyan kéretlen reklámküldemény, amely megfelel bizonyos feltételeknek, pl. egységes súly, formátum, tartalom és kivitel a címzettek egy csoportjának történő kézbesítéshez.

(13)

A Magyar Posta címezetlen reklámkiadványokhoz kapcsolódó szolgáltatásai a következő kategóriákat fedik le: belföldi címezetlen reklámkiadvány szolgáltatások (szórólapok, prospektusok stb.), belföldi címezetlen választási reklámkiadványok, valamint ingyenes újságok terjesztése. A Magyar Posta e termékpiachoz tartozónak tekinti az ingyenes újságok terjesztését, tekintve, hogy az ingyenes újságok terjesztése és az erre vonatkozó szerződéskötés a címezetlen reklámkiadványok egyéb típusaival egyező módon történik.

(14)

A kérelmező meghatározása szerint az érintett termékpiac a címezetlen reklámkiadványokhoz kapcsolódó szolgáltatások piaca (vagyis a nyomtatott címezetlen reklámkiadványok postaládákba történő kézbesítése).

(15)

Magyarország felkérést kapott (10) arra, hogy a jelenlegi magyarországi jogi és ténybeli helyzet kellő figyelembevételével nyilvánítson véleményt a címezetlen reklámküldemények javasolt meghatározásáról. Magyarország megerősítette (11) a kérelmező érintett termékpiacra vonatkozó meghatározását.

(16)

A (11)–(15) preambulumbekezdésben felsorolt információk alapján a kérelem értékelésének alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a címezetlen reklámkiadványok terjesztésével kapcsolatos, postai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások piaca tekinthető az érintett termékpiacnak.

(17)

A rendelkezésre álló információk (12) alapján a Magyar Posta piaci részesedése a címezetlen reklámkiadványok piacán a következőképpen alakult: 2011-ben mintegy [… %] (13), 2012-ben [… %] és 2013-ban [… %]. Az első két versenytárs összesített piaci részesedése 2011-ben mintegy [… %], 2012-ben […] %, 2013-ban pedig […] % volt. A piacot 4 nagyobb és több kisebb piaci szereplő jelenléte jellemzi; a Magyar Posta nem piacvezető.

(18)

Emellett Magyarország megerősítette (14), hogy – a piac tenderező jellege okán – erős árverseny figyelhető meg, és alacsonyak a belépési korlátok.

(19)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a (12)–(18) preambulumbekezdésben felsorolt tényezők e tevékenység versenynek való kitettségét jelzik Magyarországon. Ez összhangban van Magyarország véleményével (15). Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység magyarországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(20)

A hírlapok és folyóiratok terjesztése olyan szolgáltatás, amelynek célja annak biztosítása, hogy a kiadvány időben eljusson a végső fogyasztóhoz. A címzett hírlapok és folyóiratok terjesztéséhez megfelelő személyzetet, logisztikai felszerelést és szállítási flottát magában foglaló, kiterjedt hálózatra van szükség.

(21)

A Magyar Posta által a címzett hírlapok és folyóiratok terjesztéséhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások számos tevékenységet foglalnak magukban, ezek a következők: […].

(22)

A címzett hírlapok és folyóiratok terjesztésén belül más címzett kiadványokhoz (magazinokhoz) képest a napilapok sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, tekintve, hogy a napilapokat minden reggel korán kell kézbesíteni. Ennek előfeltétele, hogy azokat az éjszaka során begyűjtsék a kiadóktól és a hajnali órákban gyorsan az átvételi helyekre szállítsák.

(23)

Országos szintű terjesztéssel jelenleg a MédiaLOG Logisztikai Zrt. (a továbbiakban: MédiaLOG) és a Magyar Posta foglalkozik. Regionális és megyei szinten számos, különböző régiókban tevékenykedő terjesztő működik, ezek együttes kapacitása Budapest és Pest megye kivételével az egész országot lefedi.

(24)

Magyarország kiemelte, hogy a regionális és az országos terjesztés nem egymás helyettesítői (16). Ennek főbb okai a következők: a) a regionális hálózatok más határidőkkel dolgoznak, így ahhoz, hogy szolgáltatásaikat igénybe vehessék, az országos napilapoknak előrébb kellene hozniuk a nyomtatási határidőket; b) a Magyarország lakosságának több mint egynegyedét kitevő Budapesten és Pest megyében nincs regionális terjesztési hálózat; és c) bizonyos nehézségekbe ütközne, ha az ország egész területének lefedéséhez több regionális terjesztővel kívánnának egyedi megállapodásokat kötni. A kérelmező nem osztja Magyarország e véleményét, ugyanakkor nem szolgáltatott lényegi bizonyítékot állításának alátámasztására. Ezért a következő értékelés csak az országos szintű terjesztők közötti versenyt veszi figyelembe.

(25)

A Bizottság korábbi határozataiban (17) különbséget tett a hírlapok korai kézbesítésű terjesztése és standard kézbesítésű terjesztése között.

(26)

Magyarország megerősítette (18), hogy e különbségtétel helyénvaló a magyar piac esetében. Emellett úgy tűnik, hogy a piaci részesedések eloszlását illetően a versenyhelyzet minden érintett termékpiacon különböző (19) – ez ugyancsak arra utal, hogy szükség van különálló érintett termékpiacok meghatározására.

(27)

A (20)–(26) preambulumbekezdésben felsorolt információk alapján e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül az érintett termékpiacok meghatározása a következő: a címzett hírlapok korai kézbesítésű terjesztésének piaca és a címzett hírlapok és folyóiratok standard kézbesítésű terjesztésének piaca.

(28)

A Magyar Posta 2012-ben lépett be a címzett hírlapok korai kézbesítésű terjesztésének piacára, és 2013-ban jelentős piaci részesedésre tett szert. Konkrétabban, saját becslései szerint (20) a Magyar Posta piaci részesedése 2012-ben [… %], 2013-ban pedig [… %] volt. […].

(29)

A Magyar Posta fő versenytársa a MédiaLOG, amely az elmúlt 5 évben piacvezető volt (21), a következő piaci részesedésekkel: 2009 és 2011 között [… %], 2012-ben [… %] és 2013-ban [… %]. A MédiaLOG olyan vállalatcsoport tulajdonában van, amely maga is érintett hírlapok és folyóiratok kiadásában, és elsősorban a csoport kiadványait terjeszti.

(30)

2012-ig a MédiaLOG volt az egyetlen országos terjesztő, és nem csupán az őt tulajdonló vállalatcsoporthoz tartozó kiadók hírlapjait terjesztette, hanem a terjesztői hálózattal nem rendelkező kiadók országos hírlapjait is. Amióta a Magyar Posta belépett a piacra, a terjesztői hálózattal nem rendelkező kiadók két országos terjesztő közül választhatnak. […].

(31)

A rendelkezésre álló információk értelmében (22) a MédiaLOG részben saját maga végzi a hírlapok terjesztését, részben alvállalkozókkal végezteti azt. […].

(32)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a (28)–(31) preambulumbekezdésben felsorolt tényezők e tevékenység versenynek való kitettségét jelzik Magyarországon. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység magyarországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(33)

Saját becslése szerint (23) a Magyar Posta piaci részesedése 2009-től 2011-ig mintegy [… %] volt, 2012-ben [… %], 2013-ban pedig [… %].

(34)

Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint „kivételes körülményektől eltekintve a rendkívül jelentős piaci részesedések önmagukban az erőfölény meglétét bizonyítják. Ez a helyzet áll fenn 50 %-os piaci részesedés esetében” (24).

(35)

A Magyar Posta egyetlen versenytársa a MédiaLOG, amelynek piaci részesedése a kérelmező becslése szerint (25) 2009 és 2011 között mintegy [… %] volt, 2012-ben [… %], 2013-ban pedig [… %].

(36)

A rendelkezésre álló információk értelmében (26) a MédiaLOG részben saját maga végzi a hírlapok és folyóiratok terjesztését, részben alvállalkozókkal végezteti azt, […].

(37)

A piaci belépést illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az érintett piacra az elmúlt 5 évben nem volt új belépés, és arról sincs tudomása, hogy a közeljövőben várható lenne új belépés.

(38)

A kérelmező nem szolgált meggyőző bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy tevékenységeire versenypiaci nyomás nehezedne, amely e piacon egyre dominánsabb pozíciója szempontjából kihívást jelentene.

(39)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, figyelembe véve a (33)–(38) preambulumbekezdésben felsorolt tényezőket, nem tekinthető úgy, hogy a szóban fogó szolgáltatási kategória közvetlenül ki van téve versenynek Magyarországon. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv rendelkezései továbbra is alkalmazandók a címzett hírlapok és folyóiratok standard kézbesítésű magyarországi terjesztését lehetővé tevő szerződésekre.

(40)

Tekintettel a (3)–(39) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt a következő szolgáltatások tekintetében kell teljesítettnek tekinteni Magyarországon:

(41)

Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (40) preambulumbekezdés a) és b) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Magyarországon lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig akkor, ha az ilyen tevékenységek Magyarországon való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(42)

Ez a határozat a 2013. november és 2014. március közötti jogi és ténybeli helyzeten alapul, ahogyan az a Magyar Posta és a magyar hatóságok által benyújtott információkból kirajzolódik. Ez a határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzet lényeges változása következtében már nem teljesülnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek.

(43)

Mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy a Magyarország területén nyújtott, címzett hírlapok és folyóiratok standard kézbesítésű terjesztésére vonatkozó postai szolgáltatások tekintetében nem teljesül a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltétel.

(44)

Mivel az e kérelem tárgyát képező egyes szolgáltatások továbbra is a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő szerződéseket a 2014/25/EU irányelv 5. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2014/25/EU irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az alapvető cél a nem mentesített tevékenységek támogatása, a 2014/25/EU irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2014/25/EU irányelv 5. cikkének (5) bekezdésével összhangban kell odaítélni.

(45)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

a)

címezetlen reklámkiadványok terjesztésével kapcsolatos, postai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások;

b)

címzett hírlapok korai kézbesítésű terjesztésével kapcsolatos postai szolgáltatások.