A. MELLÉKLET

A FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKRA VONATKOZÓ PONTOSÍTÁSOK

Ez a melléklet a többi mellékletben alkalmazott szakkifejezések magyarázatát vagy meghatározását tartalmazza.

1.   FÖLDRAJZI MEGJEGYZÉSEK

Kizárólag statisztikai jelentési célra a következő földrajzi meghatározások alkalmazandók:

—	Ausztrália nem foglalja magában a tengerentúli területeket,

—	Dánia nem foglalja magában a Feröer szigeteket és Grönlandot,

—	Franciaország magában foglalja Monacót, de nem foglalja magában Guadeloupe, Martinique, Guyana, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, valamint Mayotte francia tengerentúli területeket,

—	Olaszország magában foglalja San Marinót és a Vatikánt,

—	Japán magában foglalja Okinawát,

—	Hollandia nem foglalja magában Suriname-ot és a Holland Antillákat,

—	Portugália magában foglalja az Azori-szigeteket és Madeirát,

—	Spanyolország magában foglalja a Kanári-szigeteket, a Baleár-szigeteket, valamint Ceutát és Melillát,

—	Svájc nem foglalja magában Liechtensteint,

—	Az Egyesült Államok magában foglalja az 50 államot, a szövetségi fővárost (Washington D.C.), az Amerikai Virgin-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot.

2.   AGGREGÁTUMOK

A termelőket a termelés célja szerint csoportosítják:

—   főtevékenységű termelő: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek fő tevékenységükként harmadik feleknek történő eladásra termelnek villamos energiát és/vagy hőt,

—   saját célra termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek teljes egészében vagy részben saját felhasználásra, elsődleges tevékenységük támogatására termelnek villamos energiát és/vagy hőt.

Megjegyzés: a NACE-osztályozás felülvizsgálatának hatálybalépését követően a Bizottság tovább pontosíthatja a fogalommeghatározásokat a vonatkozó NACE-hivatkozásoknak a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerinti beemelésével.

2.1.   Ellátási és átalakítási ágazatok

Termelés/Belföldi termelés Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított tüzelőanyag-mennyiségek. A termelés magában foglalja a termelő által a termelési folyamat során (pl. fűtésre vagy berendezés és segédberendezések működtetéséhez) felhasznált mennyiségeket, valamint a más energiatermelőknek átalakításra vagy más felhasználásra szánt energiakészleteket. Belföldi felhasználás: az érintett államon belüli forrásokból való termelés. Import/Export A földrajzi meghatározásokat lásd a »Földrajzi megjegyzések« szakaszban. Egyéb meghatározás hiányában az »import« a végső származásra (az az ország, ahol az energiaterméket előállították) az országon belüli felhasználásra, az »export« pedig az előállított energiatermék fogyasztásának végső országára utal. Az országok politikai határait átlépő mennyiség importáltnak vagy exportáltnak számít, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Ha a származási vagy rendeltetési helyet nem lehet bejelenteni, az »Egyéb« megnevezést kell használni. Előfordulhatnak statisztikai különbségek, amennyiben a fenti alapon csak az összes importra vagy exportra vonatkozó adat áll rendelkezésre, miközben a földrajzi bontás más felmérésen, forráson vagy fogalmon alapul. Ebben az esetben a különbségeket az »Egyéb« megnevezés alatt kell feltüntetni. Nemzetközi bunkerolajtartályok A nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti tengervizeken. Nem tartozik ide: — a belföldi hajózásban részt vevő hajók fogyasztása. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján, — a halászhajók fogyasztása, — a fegyveres erők fogyasztása. Készletváltozások A nemzeti területen tárolt készletek nyitó készletszintje és záró készletszintje közötti különbség. Bruttó fogyasztás (számított) Számított érték, a következőképpen meghatározva: Belföldi fogyasztás + egyéb forrásokból + import – export– – nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai + készletváltozások Bruttó fogyasztás (megfigyelt) A végfelhasználói ágazatokban végzett felmérések során ténylegesen feljegyzett mennyiség. Statisztikai különbségek Számított érték, a következőképpen meghatározva: Számított bruttó fogyasztás – megfigyelt bruttó fogyasztás. Ide tartozik a végfogyasztók készletváltozása, amennyiben az a »készletváltozások« részeként nem határozható meg. A nagyobb különbségek okát meg kell állapítani. Főtevékenységű villamosenergia-erőművek Villamosenergia-termelésre felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. A legalább egy, hővel kapcsoltan villamos energiát termelő (Combined Heat and Power, CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált tüzelőanyagot a „Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek” alatt kell jelenteni. Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő erőművek Villamos energia és hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Főtevékenységű hőerőművek Hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Saját célra termelő villamosenergia-erőművek Villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. A legalább egy, hővel kapcsolt villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált tüzelőanyagot a „Hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) saját célra termelő erőművek” alatt kell jelenteni. Hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) saját célra termelő erőművek A termelt villamos energia és az eladott hő mennyiségének megfelelő tüzelőanyag-mennyiségek. Saját célra termelő hőerőművek Az eladott hő mennyiségének megfelelő tüzelőanyag-mennyiségek. Kőszénbrikettüzemek Tüzelőanyag termelésére felhasznált mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni. Kokszolókemencék Kokszolókemencékben felhasznált mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek Barnaszénbrikett termeléséhez felhasznált lignitmennyiségek, illetve tőzegbrikett termeléséhez felhasznált tőzegmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni. Gázgyárak Gázgyárakban és széngázosító üzemekben gáztermelésre felhasznált mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni. Kohó Kokszszén- és/vagy bitumenesszén-mennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemenceszén-mennyiségek. A kohók hevítésére és működtetésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni. Szén cseppfolyósítása Szintetikus olaj termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Kőolaj-finomítók Kőolajtermékek előállítására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt fogyasztásként kell feltüntetni. Máshol nem szereplő – átalakítás Máshol nem szereplő átalakítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek. Amennyiben kitöltésre kerül, az e pont alatt szereplő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.

2.2.   Energiaágazat és végső fogyasztás

A teljes energiaágazat Az energiaipar által a kitermelés (bányászat, kőolaj- és földgáztermelés) vagy az átalakítási tevékenységeket végző üzemek működtetésének támogatására felhasznált mennyiségek. Ez a következő NACE-ágazatoknak felel meg: 05., 06., 08.92., 07.21., 09.1., 19. és 35. Nem foglalja magában a más energiaformába átalakított tüzelőanyag-mennyiségeket (amelyeket az „Átalakítási ágazat” alatt kell jelenteni, vagy az olaj-, gáz- és szénzagy-csővezetékek működtetéséhez felhasznált mennyiségeket [amelyeket a „Szállítási ágazat” alatt kell feltüntetni]). Magában foglalja az atommaghasításhoz és -fúzióhoz felhasznált vegyi anyagok gyártását és az ezekből a folyamatokból származó termékeket. Villamosenergia-, CHP- és hőerőművek Villamosenergia-, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) és hőerőművekben energiaként felhasznált mennyiségek. Szénbányák A szénbányászatban a szén kitermelésére és előkészítésére energiaként felhasznált mennyiségek. A bányához tartozó erőművekben elégetett szénmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” alatt kell feltüntetni. Kőszénbrikettüzemek Kőszénbrikettüzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. Kokszolókemencék Kokszolóüzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. Gázgyárak/gázosító üzemek Gázgyárakban és széngázosító üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. Kohók Kohókban energiaként felhasznált mennyiségek. Szén cseppfolyósítása Szén cseppfolyósítását végző üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. Kőolaj-finomítók Kőolaj-finomítókban energiaként felhasznált mennyiségek. Kőolaj- és földgázkitermelés A kőolaj- és földgázkitermelés során, valamint a földgázfeldolgozó üzemekben tüzelőanyagként felhasznált mennyiségek. Nem foglalja magában a csővezetékek veszteségeit (amelyeket az „Elosztási veszteségek” cím alatt kell jelenteni), valamint a csővezetékek működtetéséhez felhasznált energiamennyiségeket (amelyeket a „Szállítási ágazat” cím alatt kell jelenteni). Végső összfogyasztás A következőképpen kell meghatározni (kiszámítani): = nem energiaként történő összfelhasználás + végső energiafogyasztás (ipar + szállítás + egyéb ágazatok) Nem foglalja magában az átalakításra történő szállítást, az energiatermelő iparágak általi felhasználást és az elosztási veszteségeket. Nem energiaként történő felhasználás A különböző ágazatokban nyersanyagként felhasznált energiatermékek; azaz nem tüzelőanyagként, vagy más tüzelőanyaggá átalakítva fogyasztott mennyiségek.

2.3.   Az energia végfelhasználásának meghatározása

Végső energiafogyasztás Az ipar, a szállítás és a többi ágazat összes energiafogyasztása. Ipari ágazat Az ipari vállalat által elsődleges tevékenységei támogatására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozik. A csak hő-, vagy CHP-erőművek esetében csak az erőmű által felhasznált hő termelésére elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiségeket érinti. Az eladott hő, illetve a villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket a megfelelő „Átalakítási ágazat” kategóriánál kell feltüntetni. Vas és acél: 24.1., 24.2., 24.3. NACE-csoport, 24.51. és 24.52. NACE-osztály. Vegyi anyagok (beleértve a petrolkémiai anyagokat) Vegyi és petrolkémiai ipar; 20. és 21. NACE-ágazat. Nemvasfémek Nemvasfémipar; 24.4. NACE-csoport, 24.53. és 24.54. NACE-osztály. Nemfémásványok Üveg-, kerámia-, cement- és egyéb építőanyag-ipar; 23. NACE-ágazat. Járműgyártás Szállítóeszközökkel kapcsolatos iparágak; 29. és 30. NACE-ágazat. Gépek Fémfeldolgozási termékek, gépek és szállítóeszközökön kívüli felszerelés; 25., 26., 27. és 28. NACE-ágazat. Bányászat és kőfejtés 07. (kivéve 07.21.), 08. (kivéve 08.92.) és 09.9. NACE-ágazat; nem foglalja magában az energiatermelő ágazatokat. Élelmiszer-, ital- és dohányáru 10., 11. és 12. NACE-ágazat. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar Magában foglalja a hang-, kép- és adathordozókat; 17. és 18. NACE-ágazat. Fa és faipari termékek (nem cellulóz vagy papír): 16. NACE-ágazat. Építőipar: 41., 42. és 43. NACE-ágazat. Textil és bőr; 13., 14. és 15. NACE-ágazat. Máshol nem szereplő – ipar A fent nem említett ágazatokban történő fogyasztás. Szállítási ágazat Az összes szállítási ágazatban felhasznált energia, tekintet nélkül a gazdasági ágazatra, amelyben a tevékenységet végzik; 49., 50. és 51. NACE-ágazat. Szállítási ágazat – vasút A vasúti szállításban – beleértve az iparvasutat is – felhasznált összes mennyiség; 49.1. és 49.2. NACE-csoport. Szállítási ágazat – Belvízi hajózás A nemzetközi hajózásban (lásd a „Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai” pontot) részt nem vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján. 50. NACE-ágazat. Szállítási ágazat – közút Közúti járműveken felhasznált mennyiségek. Magában foglalja a mezőgazdasági járművek közúti tüzelőanyag-fogyasztását és a közúti járművekhez használt kenőanyagokat is. Nem foglalja magában az álló motorok (lásd „Egyéb ágazatok”) energiafelhasználását, a traktorok nem közúti fogyasztását (lásd „Mezőgazdaság”), a közúti járművek katonai célú felhasználását (lásd „Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő”), az útburkolásra felhasznált bitument és az építkezési területeken, motorok által felhasznált energiát (lásd „Építőipari alágazat”). 49.3. és 49.4. NACE-csoport. Szállítási ágazat – csővezetékes szállítás A gázt, folyadékokat, iszapszerű anyagokat és egyebet szállító csővezetékek támogatásához és működtetéséhez felhasznált energiamennyiségek. 49.5. NACE-csoport. Magában foglalja a szivattyútelepeken és a csővezeték karbantartásához felhasznált energiát is. Nem foglalja magában a természetes vagy feldolgozott gáz, a forró víz vagy gőz elosztótól végfelhasználókig való, csővezetékes elosztásához felhasznált energiát (az „Energiaágazat” alatt kell jelenteni), a víz háztartásokba, ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználókhoz való végső elosztásához felhasznált energiát (a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alá tartozik) és az elosztó és a végső felhasználók közötti szállítás során bekövetkező veszteségeket (ezeket elosztási veszteségként kell jelenteni). Szállítási ágazat – nemzetközi légi szállítás Légi járművekre nemzetközi légi szállítás céljából szállított repülőgép-tüzelőanyagok mennyiségei. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Az 51. NACE-ágazat része. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált tüzelőanyagot (a „Szállítási ágazat – máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-tüzelőanyagok katonai felhasználását (az „Egyéb ágazatok – máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni). Szállítási ágazat – belvízi légi szállítás Légi járművekre belföldi – kereskedelmi, magán-, mezőgazdasági stb. – légi szállítás céljából szállított repülőgép-tüzelőanyagok mennyiségei. Az 51. NACE-ágazat része. Magában foglalja a repülésen kívüli egyéb célokra – pl. motorok sorozatvizsgálatára – felhasznált tüzelőanyagot is. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált tüzelőanyagot (a „Szállítási ágazat – máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-tüzelőanyagok katonai felhasználását (az „Egyéb ágazatok – máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni). Szállítási ágazat – Máshol nem szereplő Máshol nem szereplő szállítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek. Magában foglalja a légitársaságok által közúti járműveikhez, illetve a kikötőkben a hajókról kirakodó, különböző típusú darukhoz felhasznált tüzelőanyagokat. Azt kell bejelenteni, amit e pont magában foglal. Egyéb ágazatok A külön nem említett, vagy nem az energia-, ipari vagy szállítási ágazathoz tartozó ágazatok. Egyéb ágazatok – kereskedelmi és közszolgáltatások A köz- és magánszféra vállalkozásai és hivatalai által fogyasztott tüzelőanyagok. 33., 36., 37., 38., 39., 45., 46., 47., 52., 53., 55., 56., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 77., 78., 79., 80., 81., 82., 84., 85., 86., 87., 88., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96. és 99. NACE-ágazat. Egyéb ágazatok – lakossági fogyasztás Valamennyi háztartás – beleértve az „alkalmazottat foglalkoztató háztartásokat” – által fogyasztott tüzelőanyagokat kell bejelenteni. 97. és 98. NACE-ágazat. A következő külön meghatározások erre az ágazatra alkalmazandók: Háztartási szektor „magánháztartás”: egy egyedül élő személy vagy ugyanabban a magánlakásban együtt élő olyan egyének csoportja, akik megosztják a kiadásokat, és ezen belül közösen biztosítják a létfenntartáshoz szükséges eszközöket. A háztartási szektor, más néven lakossági ágazat ezért egy ország valamennyi háztartását magában foglalja. A kollektív lakóhelyeket – akár állandóak (pl. börtönök), akár ideiglenesek (pl. kórházak) – nem kell ide felvenni, mivel azokat a szolgáltatási ágazat alatt fogyasztásként kell feltüntetni. Az összes szállítási ágazatban felhasznált energiát a szállítási ágazat alatt és nem a háztartási ágazat alatt kell jelenteni. A háztartások jelentős gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó energiafogyasztását ki kell venni a háztartások összes energiafogyasztásából. E tevékenységek magukban foglalják a kisgazdaságokban folytatott mezőgazdasági tevékenységeket és egy háztartás lakóhelyén végzett egyéb gazdasági tevékenységeket, amelyeket a megfelelő ágazat alatt kell jelenteni. Helyiségek fűtése Ez az energiaszolgáltatás egy lakóhely belső terében fűtést biztosító energia felhasználására vonatkozik. Helyiségek hűtése Ez az energiaszolgáltatás a hűtéshez szükséges energiának egy lakóhely hűtőrendszere és/vagy -egysége által történő felhasználására vonatkozik. A ventilátorok, fúvóberendezések és a nem a hűtőegységhez kapcsolódó egyéb készülékek nem tartoznak ide, azokat a világítás és elektromos készülékek alatt kell feltüntetni. Használati melegvíz: Ez az energiaszolgáltatás a meleg folyóvízhez, fürdéshez, tisztításhoz és egyéb, nem főzéshez kapcsolódó alkalmazásokhoz szükséges víz melegítését szolgáló energia felhasználására vonatkozik. Nem tartozik ide az úszómedence fűtése, azt az egyéb végfelhasználás kategóriája alatt kell feltüntetni. Tűzhelyek és sütők: Ez az energiaszolgáltatás ételkészítéshez szükséges energia felhasználására vonatkozik. A főzést kiegészítő készülékek (mikrohullámú sütő, vízforraló, kávéfőzőgép stb.) nem tartoznak ide; azokat a világítás és elektromos készülékek alatt kell feltüntetni. Világítás és elektromos készülékek (kizárólag villamos energia): Világítás és egyéb elektromos készülékekhez szükséges villamos energia lakóhelyen történő felhasználása nem tartozik az egyéb végfelhasználás kategóriájába. Egyéb végfelhasználás Bármely egyéb, háztartások általi energiafogyasztás, például a fent említett öt energia-végfelhasználás kategóriájába nem tartozó kinti és egyéb tevékenységekhez (pl. fűnyíró, úszómedence fűtése, kültéri fűtőberendezések, szabadtéri használatú önálló tűzhelyek és grillsütők, szauna stb.) szükséges energia felhasználása. Egyéb ágazatok – Mezőgazdaság/Erdészet Mezőgazdaságként, vadászatként és erdészetként besorolt tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott tüzelőanyagok; 01. és 02. NACE-ágazat. Egyéb ágazatok – halászat A belvízi, part menti és mélytengeri halászathoz szállított tüzelőanyagok. Magában foglalja a valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyagot, amelyek az országban töltöttek tüzelőanyagot (beleértve a nemzetközi halászatot is) és a halászati iparban felhasznált energiát. 03. NACE-ágazat. Egyéb ágazatok – máshol nem szereplő Ezek a máshol nem szereplő tevékenységek. Ez a kategória foglalja magában az összes katonai célú mozgó és álló jellegű tüzelőanyag-felhasználást (pl. hajó, légi jármű, közút és lakótereken felhasznált energia) tekintet nélkül arra, hogy a tüzelőanyagot az adott ország, vagy más ország katonasága számára szállították oda. Az esetleg e pont alá kerülő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.

3.   EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK

Rövidítések jegyzéke:

—   TML: tetrametil-ólom,

—   TEL: tetraetil-ólom,

—   SBP: különleges forráspont,

—   LPG: cseppfolyós propán-bután,

—   NGL: földgázkondenzátumok,

—   LNG: cseppfolyósított földgáz,

—   CNG: sűrített földgáz.

B. MELLÉKLET

ÉVES ENERGIASTATISZTIKA

Ez a melléklet az energiastatisztika évenkénti gyűjtésének hatáskörét, egységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1.   SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT GÁZOK

1.1.   Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék	Fogalommeghatározás
1. Antracit	Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra, általában legfeljebb 10 % illóanyag-tartalommal és magas széntartalommal (mintegy 90 % rögzített széntartalom). Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.
2. Kokszszén	Bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi nagyolvasztókban való felhasználásra alkalmas koksz előállítását. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.
3. Egyéb bitumenes kőszén (összesülő kazánszén)	Gőzképzéshez felhasznált kőszén, a kokszszén és az antracit kategóriájába tartozók kivételével magában foglal valamennyi bitumenes kőszenet. Az antraciténál magasabb illóanyag-tartalom (több mint 10 %) és alacsonyabb széntartalom (kevesebb mint 90 % rögzített széntartalom) jellemzi. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg. Amennyiben kokszolókemencékben bitumenes szenet használnak fel, azt a kokszszén kategóriájába kell beszámítani.
4. Sovány szén	Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison 20 000 kJ/kg és 24 000 kJ/kg között van, és illóanyag-tartalma több mint 31 %.
5. Barnaszén és lignit	Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 20 000 kJ/kg, illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %.
6. Kőszénbrikett	Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert tüzelőanyag. Az előállított kőszénbrikett mennyisége ennélfogva valamivel nagyobb lehet, mint az átalakítási folyamat során fogyasztott szén tényleges mennyisége.
7. Kokszolókemence-szén	A szén karbonizálásából nyert szilárd termék, elsősorban kokszszén, magas hőmérsékleten nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-szenet elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként. Ez a kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot. A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is e kategóriába tartozik. A félkokszot háztartási tüzelőanyagként használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel. E pont magában foglalja a lignitből készült kokszot, kokszport és félkokszot is.
8. Gázkoksz	Gázgyárakban városi gáz előállításához használt feketőkőszén-melléktermék. A gázkokszot fűtésre használják.
9. Kőszénkátrány	A bitumenes szén roncsoló lepárlásának eredménye. A kőszénkátrány a szén lepárlásának – amelynek során a kokszolókemencében kokszot állítanak elő – folyékony mellékterméke, vagy barnaszénből állítják elő (»alacsony hőmérsékletű kátrány«). A kőszénkátrány további lepárlással különböző szerves anyagokká (pl. benzol, toluol, naftalin) alakítható, amelyeket rendszerint a petrolkémiai ipar nyersanyagaként kell jelenteni.
10. Barnaszénbrikett (barnaszénbrikettek, brown coal briquettes)	A barnaszénbrikett lignitből vagy sovány szénből előállított kevert tüzelőanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag – például szárított finomított lignit vagy szállópor – hozzáadása nélkül, brikettezve állítanak elő.
11. Gázgyári gáz	Magában foglalja az állami vagy magánerőművekben termelt valamennyi típusú gázt, amelyek fő célja a gázfeldolgozás, -szállítás és -elosztás. Magában foglalja a karbonizálás útján (beleértve a kokszolókemencékben termelt és gázgyárakhoz átszállított gázt) olajtermékekkel (cseppfolyós LPG, pakura stb.) való dúsítással vagy anélkül teljes gázzá alakítás útján előállított gázokat, és a gázok és/vagy levegő átalakításával és egyszerű keverésével létrehozott gázokat, amelyeket az »Egyéb forrásokból« alatt kell jelenteni. Az átalakítási ágazat foglalja magában a gázgyári gáz kevert földgázzá átalakított mennyiségeit, amelyeket a földgáz-távhálózaton keresztül osztanak el és fogyasztanak. Más széngázok (vagyis a kokszolókemence-gáz, kohógáz és konvertergáz) termelését az ezekre a gázokra vonatkozó oszlopokban kell jelenteni, nem pedig a gázgyári gáztermelés alatt. A gázgyárakba szállított széngázokat tehát (saját oszlopukban) az átalakítási ágazat gázgyár sorában kell jelenteni. A más széngázok szállításából származó gázgyári gáz teljes mennyiségét a gázgyári gázok előállításának sorában kell feltüntetni.
12. Kokszolókemence-gáz	A vas- és acélgyártáshoz előállított kokszolókemenceszén-gyártás mellékterméke.
13. Kohógáz	A vas- és acéliparban a szén kohókban való égése során keletkezik. Részben az üzemben, részben más acélipari folyamatok során, vagy az elégetésére megfelelő berendezéssel rendelkező erőművekben gyűjtik össze és használják fel tüzelőanyagként. A tüzelőanyag-mennyiséget bruttófűtőérték-alapon kell jelenteni.
14. Egyéb visszanyert gázok	Az oxigénkohóban történő acélgyártás során keletkező melléktermék, amelyet a kohóból való távozásakor gyűjtenek össze. E gázok konvertergáz, LD-gáz vagy BOS-gáz néven is ismertek. A visszanyert tüzelőanyag-mennyiséget a bruttó fűtőérték alapján kell bejelenteni. Magában foglalja a fent nem említett és meg nem határozott, feldolgozott gázokat is, például a másutt pontosan nem megjelölt gyártási és kémiai folyamatokból kinyert, szilárd szén eredetű éghető gázokat.
15. Tőzeg	Éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű üledékes kőzet. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában. Ez a meghatározás nem érinti a megújuló energiaforrásoknak a 2009/28/EK irányelvben szereplő meghatározását és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó, 2006. évi IPCC-útmutatót.
16. Tőzegtermékek	Például a henger vagy tégla alakúra préselt tőzegből és finomra aprított tőzegből közvetlenül vagy közvetve gyártott tőzegbrikett.
17. Olajpala és olajhomok	Az olajpala és a olajhomok üledékes kőzet, amely kerogén formájában szerves anyagot tartalmaz. A kerogén viaszos, szénhidrogénben gazdag anyag, amelyet a kőolaj előanyagának tekintenek. Az olajpala közvetlenül elégethető, vagy felmelegítéssel kezelhető a palaolaj kivonása érdekében. A palaolajat és a cseppfolyósítás útján keletkezett más termékeket az éves olajadatokra vonatkozó kérdőíven kell jelenteni az »Egyéb szénhidrogének« alatt.

1.2.   Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1.2.1.   Ellátási és átalakítási ágazatok

1.   Termelés

1.1.   ebből: mélyműveléses

Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre alkalmazandó.

1.2.   ebből: felszíni

Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre alkalmazandó.

2.   Egyéb forrásokból

Ez két összetevőből áll:

—	visszanyert iszapszerű hulladékok, közbenső termékek, valamint más rossz minőségű széntermékek, amelyeket nem lehet a megfelelő széntípusba besorolni. Ez a kategória magában foglalja a meddőhányókból és más gyűjtőhelyekről származó szenet is,

—	olyan tüzelőanyag-készletek, amelyek termelése más tüzelőanyagenergia-mérlegekben szerepel, ám amelyek esetében a fogyasztás a szénenergia-mérlegben történik.

2.1.   ebből: olajtermékek

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre, a tőzegre, a tőzegtermékekre, az olajpalára és az olajhomokra.

Például: petrolkoksz hozzáadása a kokszszénhez a kokszolókemencékben.

2.2.   ebből: földgáz

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre, a tőzegre, a tőzegtermékekre, az olajpalára és az olajhomokra.

Például: földgáz hozzáadása gázgyári gázhoz közvetlen végső felhasználásra.

2.3.   ebből: megújuló energiák

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre, a tőzegre, a tőzegtermékekre, az olajpalára és az olajhomokra.

Például: ipari hulladék kötőanyagként való felhasználása kőszénbrikett gyártása során.

3.   Import

4.   Export

5.   Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai

6.   Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

7.   Bruttó fogyasztás

8.   Statisztikai különbségek

9.   A teljes átalakítási ágazat

Az energia primer vagy szekunder átalakításához (pl. szén villamos energiává, kokszolókemence-gáz villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (pl. kokszszén koksszá alakítása).

9.1.   ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

9.2.   ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

9.3.   ebből: főtevékenységű hőerőművek

9.4.   ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

9.5.   ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

9.6.   ebből: saját célra termelő hőerőművek

9.7.   ebből: kőszénbrikettüzemek

9.8.   ebből: kokszolókemencék

9.9.   ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

9.10.   ebből: gázgyárak

9.11.   ebből: kohók

Kokszszén- és/vagy bitumenesszén-mennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemenceszén-mennyiségek. A kohók hevítésére és működtetésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem az átalakítási ágazatban, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” pont alatt kell feltüntetni.

9.12.   ebből: szén cseppfolyósítása

A palaolajat és a cseppfolyósítás útján keletkezett más termékeket e melléklet 4. fejezetében kell feltüntetni.

9.13.   ebből: kevert földgázhoz

Földgázzal kevert széngázmennyiségek.

9.14.   ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

1.2.2.   Energiaágazat

1.   A teljes energiaágazat

1.1.   ebből: villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

1.2.   ebből: szénbányák

1.3.   ebből: kőszénbrikettüzemek

1.4.   ebből: kokszolókemencék

1.5.   ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.6.   ebből: gázgyárak

1.7.   ebből: kohók

1.8.   ebből: kőolaj-finomítók

1.9.   ebből: szén cseppfolyósítása

1.10.   ebből: máshol nem szereplő – energia

2.   Elosztási veszteségek

A feldolgozott gázok szállítása, elosztása és fáklyázása során bekövetkező veszteségek.

3.   Végső összfogyasztás

4.   Teljes nem energiacélú felhasználás

4.1.   ebből: ipari, átalakítási és energiaágazat

Nem energiacélú felhasználás valamennyi ipari, átalakítási és energetikai alágazatban, pl. metanol vagy ammónia előállításához felhasznált szén.

4.1.1.   ebből, a 4.1 pont alatt: petrolkémiai ágazat

Nem energiacélú felhasználás pl. a szén nyersanyagként történő felhasználása műtrágya és más petrolkémiai termékek gyártásához.

4.2.   ebből: szállítási ágazat

Nem energiacélú felhasználás valamennyi szállítási alágazatban.

4.3.   ebből: egyéb ágazatok

Nem energiacélú felhasználás a „Kereskedelmi és közszolgáltatások”, „Lakossági fogyasztás”, „Mezőgazdaság” és „Máshol nem szereplő egyéb” kategóriákban.

1.2.3.   Az energia végfelhasználásának meghatározása

1.   Végső energiafogyasztás

2.   Ipari ágazat

2.1.   ebből: vas és acél

2.2.   ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

2.3.   ebből: nemvasfémek

2.4.   ebből: nemfémásványok

2.5.   ebből: járműgyártás

2.6.   ebből: gépek

2.7.   ebből: bányászat és kőfejtés

2.8.   ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

2.9.   ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

2.10.   ebből: fa és faipari termékek

2.11.   ebből: építőipar

2.12.   ebből: textil és bőr

2.13.   ebből: máshol nem szereplő – ipar

3.   Szállítási ágazat

3.1.   ebből: vasút

3.2.   ebből: belvízi hajózás

3.3.   ebből: máshol nem szereplő – szállítás

4.   Egyéb ágazatok

4.1.   ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

4.2.   ebből: lakóépületek

4.2.1.   Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

4.2.2.   Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

4.2.3.   Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

4.2.4.   Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

4.2.5.   Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4.3.   ebből: mezőgazdaság/erdészet

4.4.   ebből: halászat

4.5.   ebből: máshol nem szereplő – egyéb

1.2.4.   Import és export

Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.

Alkalmazandó antracitra, kokszszénre, egyéb bitumenes szénre, sovány szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-szénre, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.

1.3.   Fűtőérték

Alkalmazandó antracitra, kokszszénre, egyéb bitumenes szénre, sovány szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-szénre, gázkokszra, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.

A következő fő aggregátumok esetében mind a bruttó, mind a nettó fűtőértéket jelenteni kell:

1.   Termelés

2.   Import

3.   Export

4.   Kokszolókemencében történő felhasználás

5.   Kohóban történő felhasználás

6.   Főtevékenységű villamosenergia-, CHP- és hőerőművekben történő felhasználás

7.   Ipari felhasználás

8.   Más célra történő felhasználás

1.4.   Mértékegységek

1. Energiamennyiségek	103 tonna Kivétel: a gázok (gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz, egyéb visszanyert gázok) esetében közvetlenül energiatartalmat mérnek, következésképpen az alkalmazandó mértékegység a (bruttó fűtőértéken alapuló) TJ.
2. Fűtőérték	MJ/tonna

1.5.   Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

2.   FÖLDGÁZ

2.1.   Alkalmazandó energiatermékek

Ez az adatgyűjtés az elsősorban metánból álló, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú, felszín alatti készletekben fellelhető gázokat magában foglaló földgázra alkalmazandó.

Egyaránt magában foglalja a kizárólag gáz-halmazállapotú, „nem kísérőgázokat”, amelyek szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származnak, és a „kísérőgázokat”, amelyeket nyersolaj, illetve szénbányák (bányagáz) vagy kőszéntelepek levegőjéből (bányagáz) kinyert metán hozzáadásával állítanak elő.

Nem foglalja magában a biomassza anaerob feltárása során keletkező gázokat (pl. települési vagy szennyvízgáz), sem a gázgyári gázt.

2.2.   Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

2.2.1.   Ellátási és átalakítási ágazatok

A következő aggregátumok vonatkozásában a mennyiségben és energiaegységben egyaránt kifejezett mennyiségeket, beleértve a bruttó és a nettó fűtőértéket, kell bejelenteni:

1.   Belföldi termelés

A nemzeti határokon belüli teljes piacképes termelés, beleértve az offshore termelést is. A termelést a földgáz-kondenzátumok és a kén megtisztítása és kinyerése után kell mérni.

Nem foglalja magában a kinyeréssel járó veszteségeket és a visszafecskendezett, a légkörbe visszajuttatott vagy fáklyázott mennyiségeket.

Magában foglalja a földgáziparban, a gázkitermelésben, a csővezetékekhez és a feldolgozóüzemekben felhasznált mennyiségeket.

1.1.   ebből: kísérőgáz

Nyersolajjal elegyítve termelt földgáz.

1.2.   ebből: nem kísérőgáz

Szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származó, kizárólag gáz-halmazállapotban előforduló földgáz.

1.3.   ebből: bányagáz

Szénbányában vagy kőszéntelepen keletkező metán, amelyet a felszínre juttatnak, és a bányákban használnak fel, vagy csővezetéken továbbítanak a fogyasztókhoz.

2.   Egyéb forrásokból

Földgázzal kevert, és keverékként fogyasztott tüzelőanyag.

2.1.   ebből: olajtermékek

Cseppfolyós propán-bután gáz a minőség, pl. a hőtartalom javítására.

2.2.   ebből: szén

Földgázzal való keverésre szánt, gyártott gáz.

2.3.   ebből: megújuló energiák

Földgázzal való keverésre szánt biogáz.

3.   Import

4.   Export

5.   Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai

6.   Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

7.   Bruttó fogyasztás

8.   Statisztikai különbségek

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

9.   Visszanyerhető gáz: nyitó- és zárókészletek

A bármely input-output ciklus során szállításra rendelkezésre álló gázmennyiségek. Ez a különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, egyéb barlangok vagy egyéb) tárolt, visszanyerhető földgázra, illetve cseppfolyós földgázra utal. A párnagáz nem tartozik ide.

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

10.   A légkörbe visszajuttatott gáz

A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben a levegőbe juttatott gázmennyiség.

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

11.   Fáklyázott gáz

A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben fáklyákban elégetett gázmennyiség.

A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

12.   A teljes átalakítási ágazat

Az energia primer és szekunder átalakításához (pl. földgáz villamos energiává történő alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (pl. földgáz metanollá alakításához).

12.1.   ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

12.2.   ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

12.3.   ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

12.4.   ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

12.5.   ebből: főtevékenységű hőerőművek

12.6.   ebből: saját célra termelő hőerőművek

12.7.   ebből: gázgyárak

12.8.   ebből: kokszolókemencék

12.9.   ebből: kohók

12.10.   ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

Cseppfolyósság alakításnál nyersanyagként felhasznált földgázmennyiségek, pl. a metanol-előállítási folyamatban a metanollá való átalakításhoz felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

12.11.   ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

2.2.2.   Energiaágazat

1.   A teljes energiaágazat

1.1.   ebből: szénbányák

1.2.   ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

1.3.   ebből: kőolaj-finomítókban történő felhasználás

1.4.   ebből: kokszolókemencék

1.5.   ebből: kohók

1.6.   ebből: gázgyárak

1.7.   ebből: villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

1.8.   ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG) vagy gázzá alakítás

1.9.   ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

1.10.   ebből: máshol nem szereplő – energia

2.   Szállítási és elosztási veszteségek

2.2.3.   Az energia végfelhasználásának meghatározása

A földgázfogyasztást az energiacélú felhasználás és (adott esetben) a nem energiacélú felhasználás esetében külön-külön kell jelenteni, a következő aggregátumok vonatkozásában:

1.   Végső összfogyasztás

A végső energiafogyasztást és a nem energiacélú felhasználást ebben pontban külön-külön kell jelenteni.

2.   Szállítási ágazat

2.1.   ebből: közúti szállítás

A sűrített földgázt és a biogázt egyaránt magában foglalja.

2.1.1.   ebből: a biogáz közúti szállításban felhasznált része

2.2.   ebből: csővezetéken történő szállítás

2.3.   ebből: máshol nem szereplő – szállítás

3.   Ipari ágazat

3.1.   ebből: vas és acél

3.2.   ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

3.3.   ebből: nemvasfémek

3.4.   ebből: nemfémásványok

3.5.   ebből: járműgyártás

3.6.   ebből: gépek

3.7.   ebből: bányászat és kőfejtés

3.8.   ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

3.9.   ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

3.10.   ebből: fa és faipari termékek

3.11.   ebből: építőipar

3.12.   ebből: textil és bőr

3.13.   ebből: máshol nem szereplő – ipar

4.   Egyéb ágazatok

4.1.   ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

4.2.   ebből: lakóépületek

4.2.1.   Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

4.2.2.   Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

4.2.3.   Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

4.2.4.   Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

4.2.5.   Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4.3.   ebből: mezőgazdaság/erdészet

4.4.   ebből: halászat

4.5.   ebből: máshol nem szereplő – egyéb

2.2.4.   Import és export

Jelenteni kell a teljes földgázmennyiséget és annak cseppfolyósított földgáz (LNG) részét, az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként.

2.2.5.   Gáztárolási kapacitás

1.   Név

A tároló helyének neve.

2.   Típus

A tárolóhely típusa (pl. kimerült gázmező, sóbarlang stb.).

3.   Hasznos kapacitás

A teljes gáztárolási kapacitás mínusz a párnagáz. A párnagáz az az összes gázmennyiség, amely a megfelelő föld alatti tárolási nyomás fenntartásához és a termelési ciklus alatt a termelékenységi mutatók fenntartásához szükséges.

4.   Maximális termelés

Az a legnagyobb érték, amelyen a gáz az érintett tárolóhelyről kinyerhető; megfelel a maximális kinyerési kapacitásnak.

2.3.   Mértékegységek

1. Energiamennyiségek	Egyéb meghatározás hiányában a földgázmennyiségeket azok energiatartalma szerint, azaz a bruttó fűtőértéken, terajoule-ban (TJ) kell jelenteni. Amennyiben fizikai mennyiségeket kell megadni, a mértékegység 106 m3 a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).
2. Fűtőérték	kJ/m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).
3. Hasznos tárolási kapacitás	106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).
4. Maximális termelés	106 m3/nap, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).

2.4.   Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

3.   VILLAMOS ENERGIA ÉS HŐ

3.1.   Alkalmazandó energiatermékek

Ez a fejezet a hőre és a villamos energiára vonatkozik.

3.2.   Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Azon szakkifejezésekre, amelyekre e fejezet nem ad magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók. Az 1., 2., 4. és 5. fejezetben említett meghatározások és mértékegységek a következő energiatermékekre alkalmazandók: szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok, földgáz, olaj- és kőolajtermékek, valamint megújuló és hulladékból nyert energia.

3.2.1.   Ellátási és átalakítási ágazatok

A következő külön meghatározások az ebben a fejezetben szereplő villamosenergia- és hőaggregátumokra vonatkoznak:

—   Bruttó villamosenergia-termelés: valamennyi érintett áramfejlesztő egység által termelt villamos energia összessége (beleértve a szivattyús energiatározást), amelyet a fő generátorok termelési termináljain mértek.

—   Bruttó hőtermelés: a létesítmény által termelt összes hő, beleértve a létesítmény (a helyiségek fűtésére, folyékony tüzelőanyaggal való fűtésre stb.) forró folyadékot használó segédberendezéseiben felhasznált hőt és a létesítmény/hálózat hőcseréje során fellépő veszteségeket, továbbá a kémiai folyamatokból származó, primer energiaformaként felhasznált hőt.

—   Nettó villamosenergia-termelés: a bruttó villamosenergia-termelés, mínusz a segéd generátorberendezések által fogyasztott villamos energia és a fő generátorok transzformátoraiban fellépő veszteségek.

—   Nettó hőtermelés: az elosztórendszer számára biztosított, a kimenő és visszajövő áramlás mérése által meghatározott hő.

A következő táblázatban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelő erőművek és a saját célra termelő erőművek esetében külön-külön kell jelenteni. E két erőműtípuson belül adott esetben külön kell jelenteni a bruttó és nettó villamosenergia- és hőtermelést a csak villamosenergia-, a CHP- és a csak hőfejlesztő erőművek esetében a következő aggregátumok vonatkozásában:

1.   Teljes termelés

1.1.   ebből: nukleáris energia

1.2.   ebből: vízenergia

1.2.1.   ebből: a vízenergia szivattyús tározással termelt része

1.3.   ebből: geotermikus energia

1.4.   ebből: napenergia

1.5.   ebből: árapály-, hullám-, tengeráram-energia

1.6.   ebből: szélenergia

1.7.   ebből: éghető tüzelőanyagok

Gyúlékony vagy éghető, azaz az oxigénnel reakcióba lépve jelentős hőmérséklet-növekedést okozó tüzelőanyagok, amelyeket közvetlenül villamosenergia- vagy hőtermelés céljából égetnek el.

1.8.   ebből: hőszivattyúk

A hőszivattyúk hőtermelése csak abban az esetben, ha a hőt harmadik fél számára értékesítik (pl. az átalakítási ágazatban végbemenő termelés esetében).

1.9.   ebből: elektromos kazánok

Harmadik feleknek eladott, elektromos kazánban termelt hőmennyiségek.

1.10.   ebből: kémiai eljárásokból származó hő

Energia hozzáadása nélküli folyamatokból, pl. kémiai reakcióból származó hő.

Nem tartozik ide az energiával működő folyamatokból származó hő, amelyet a megfelelő tüzelőanyagból termelt hőként kell jelenteni.

1.11.   ebből: egyéb forrásból (pontosítandó)

A következő táblázatban szereplő aggregátumokat összesítve, a villamos energia és a hő tekintetében adott esetben külön-külön kell jelenteni. A következő táblázat első három aggregátuma esetében a mennyiségeket az előző táblázatnak megfelelően bejelentett értékekből számítva és azokkal összehasonlítható módon kell megadni.

1.   Bruttó össztermelés

2.   Az erőmű saját felhasználása

3.   Nettó össztermelés

4.   Import

Lásd az 5. »Export« alatti magyarázatot.

5.   Export

Az ország politikai határait átlépő villamosenergia-mennyiség importáltnak vagy exportáltnak számít, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Ha a villamos energiát átszállítják egy ország területén, a mennyiséget importként és exportként is jelenteni kell.

6.   Hőszivattyúkhoz felhasznált

7.   Elektromos gőzkazánokban felhasznált

8.   Szivattyús energiatározásnál felhasznált

9.   Villamos energia termelésére felhasznált

10.   Energiaellátás

Villamos energia esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott nettó villamosenergia-termelés összege, mínusz az ugyanakkor hőszivattyúkhoz, elektromos gőzkazánokban, szivattyúzásra felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve.

Hő esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott, eladásra szánt nettó hőtermelés, mínusz a villamosenergia-termelésre felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve.

11.   Továbbítási és elosztási veszteségek

A villamos energia és a hő szállításával és elosztásával járó valamennyi veszteség.

A villamos energia esetében magában foglalja a nem az erőművek szerves részének tekintett transzformátorok veszteségeit is.

12.   Összfogyasztás (számított)

13.   Statisztikai különbség

14.   Összfogyasztás (megfigyelt)

A következő táblázatban felsorolt tüzelőanyagokból előállított villamos energia, az eladott hő és a felhasznált tüzelőanyag mennyiségét, beleértve az ezeknek megfelelő összes energiát a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában külön-külön kell bejelenteni. A két erőműtípuson belül a villamosenergia- és hőtermelést adott esetben a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőfejlesztő erőművek esetében külön kell jelenteni.

1.   Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok:

1.1.   Antracit

1.2.   Kokszszén

1.3.   Egyéb bitumenes kőszén

1.4.   Sovány szén

1.5.   Lignit

1.6.   Tőzeg

1.7.   Kőszénbrikett

1.8.   Kokszolókemence-szén

1.9.   Gázkoksz

1.10.   Kőszénkátrány

1.11.   Barnaszénbrikettek (BKB)

1.12.   Gázgyári gáz

1.13.   Kokszolókemence-gáz

1.14.   Kohógáz

1.15.   Egyéb visszanyert gázok

1.16.   Tőzegtermékek

1.17.   Olajpala és olajhomok

2.   Olaj- és kőolajtermékek

2.1.   Nyersolaj

2.2.   Földgázkondenzátumok (NGL)

2.3.   Finomítói gáz

2.4.   Cseppfolyós PB-gáz

2.5.   Nafta

2.6.   Kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag

2.7.   Egyéb kerozin

2.8.   Gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat)

2.9.   Nehéz fűtőolaj

2.10.   Bitumen (az Orimulsiont is beleértve)

2.11.   Petrolkoksz

2.12.   Egyéb olajtermékek

3.   Földgáz

4.   Megújuló és hulladékból nyert energia

4.1.   Ipari hulladék (nem megújuló)

4.2.   Települési hulladék (megújuló)

4.3.   Települési hulladék (nem megújuló)

4.4.   Szilárd bio-tüzelőanyagok

4.5.   Biogáz

4.6.   Biodízel

4.7.   Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

3.2.2.   Villamosenergia- és hőfogyasztás az energiaágazatban

1.   A teljes energiaágazat

Nem tartoznak ide az erőmű saját felhasználása, és a szivattyús energiatározáshoz, hőszivattyúkhoz és az elektromos kazánokhoz felhasznált mennyiségek.

1.1.   ebből: szénbányák

1.2.   ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

1.3.   ebből: kőszénbrikettüzemek

1.4.   ebből: kokszolókemencék

1.5.   ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.6.   ebből: gázgyárak

1.7.   ebből: kohók

1.8.   ebből: kőolaj-finomítók

1.9.   ebből: nukleáris ipar

1.10.   ebből: szén cseppfolyósítását végző üzemek

1.11.   ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG)/gázzá visszaalakító üzemek

1.12.   ebből: gázosító üzemek (biogáz)

1.13.   ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

1.14.   ebből: faszén-előállító üzemek

1.15.   ebből: máshol nem szereplő – energia

3.2.3.   Az energia végfelhasználásának meghatározása

1.   Ipari ágazat

1.1.   ebből: vas és acél

1.2.   ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

1.3.   ebből: nemvasfémek

1.4.   ebből: nemfémásványok

1.5.   ebből: járműgyártás

1.6.   ebből: gépek

1.7.   ebből: bányászat és kőfejtés

1.8.   ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

1.9.   ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

1.10.   ebből: fa és faipari termékek

1.11.   ebből: építőipar

1.12.   ebből: textil és bőr

1.13.   ebből: máshol nem szereplő – ipar

2.   Szállítási ágazat

2.1.   ebből: vasút

2.2.   ebből: csővezetéken történő szállítás

2.3.   ebből: közút

2.4.   ebből: máshol nem szereplő – szállítás

3.   Lakossági ágazat

3.1.   Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

3.2.   Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

3.3.   Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

3.4.   Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

3.5.   Lakóépületek, ebből: világítás és elektromos készülékek

Ez csak a villamos energiára vonatkozik.

3.6.   Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4.   Kereskedelmi és közszolgáltatások

5.   Mezőgazdaság/erdészet

6.   Halászat

7.   Máshol nem szereplő – egyéb

3.2.4.   Import és export

Villamosenergia- és hőmennyiségek importja és exportja országonként.

3.2.5.   A saját célra termelők nettó villamosenergia- és hőtermelése

A saját célra termelő erőművek nettó villamosenergia-termelését és nettó hőfejlesztését a következő erőművek vagy tevékenységek esetében a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőerőművek esetében külön kell jelenteni:

1.   A teljes energiaágazat

1.1.   ebből: szénbányák

1.2.   ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

1.3.   ebből: kőszénbrikettüzemek

1.4.   ebből: kokszolókemencék

1.5.   ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.6.   ebből: gázgyárak

1.7.   ebből: kohók

1.8.   ebből: kőolaj-finomítók

1.9.   ebből: szén cseppfolyósítását végző üzemek

1.10.   ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG)/gázzá visszaalakító üzemek

1.11.   ebből: gázosító üzemek (biogáz)

1.12.   ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása

1.13.   ebből: faszén-előállító üzemek

1.14.   ebből: máshol nem szereplő – energia

2.   Szállítási ágazat

2.1.   ebből: vasút

2.2.   ebből: csővezetéken történő szállítás

2.3.   ebből: közút

2.4.   ebből: máshol nem szereplő – szállítás

3.   Valamennyi egyéb ágazat: megegyezik a „3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása” alatt szereplő aggregátumjegyzékkel.

3.3.   A villamosenergia-termelésre és hőfejlesztésre vonatkozó strukturális adatok

3.3.1.   Maximális nettó elektromos kapacitás és csúcsterhelés

A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-ig kell jelenteni.

Magában foglalja a (csak) villamosenergia- és a CHP-erőművek elektromos kapacitását egyaránt.

A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi állomás adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekintetni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján. A csúcsterhelés az országon belüli hálózat, vagy hálózatok kombinációja által elfogyasztott vagy szolgáltatott potenciál legmagasabb értéke.

A maximális nettó elektromos kapacitást a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell.

1.   Összesen

2.   Nukleáris energia

3.   Vízenergia

3.1.   ebből: vegyes üzemek

3.2.   ebből: tisztán szivattyús energiatározás

4.   Geotermikus energia

5.   Fotovoltaikus napenergia

6.   Termikus napenergia

7.   Árapály-, hullám-, tengeráram-energia

8.   Szélenergia

9.   Éghető tüzelőanyagok

9.1.   ebből: gőz

9.2.   ebből: belső égésű motorok

9.3.   ebből: gázturbina

9.4.   ebből: kombinált ciklus

9.5.   ebből: egyéb

Bejelentés esetén meghatározandó.

A csúcsterhelésről a hálózatra vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:

10.   Csúcsterhelés

11.   A csúcsterhelési időszakban rendelkezésre álló kapacitás

12.   A csúcsterhelés dátuma és időpontja

3.3.2.   Éghető tüzelőanyagok maximális nettó elektromos kapacitása

Az éghető tüzelőanyagok maximális nettó elektromos kapacitását a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell, a következő táblázatban említett, egyféle tüzelőanyagot használó vagy vegyes tüzelésű erőművek valamennyi típusa esetén külön-külön. Minden vegyes tüzelésű erőmű esetében jelezni kell, melyek az elsődleges és melyek az alternatív tüzelőanyagok.

1.   Egyféle tüzelőanyagot használó:

1.1.   Szén- vagy széntermék-tüzelésű

Magában foglalja a kokszolókemencegáz-, kohógáz- és konvertergáz-kapacitást.

1.2.   Folyékony tüzelőanyag tüzelésű

Magában foglalja a finomítóigáz-kapacitást.

1.3.   Földgáztüzelésű

Magában foglalja a gázgyárigáz-kapacitást.

1.4.   Tőzegtüzelésű

1.5.   Megújuló és hulladékból nyert tüzelőanyag tüzelésű

2.   Vegyes tüzelésű, szilárd és folyékony tüzelőanyagok

3.   Vegyes tüzelésű, szilárd tüzelőanyagok és földgáz

4.   Vegyes tüzelésű, folyékony tüzelőanyagok és földgáz

5.   Vegyes tüzelésű, szilárd/folyékony tüzelőanyagok és földgáz

A vegyes tüzelésű rendszerek csak olyan egységeket foglalnak magukban, amelyek folyamatosan képesek egynél többfajta tüzelőanyagot elégetni. A különböző tüzelőanyagokat használó, különálló egységekkel rendelkező állomásokat a megfelelő egyféle tüzelőanyagot használó kategóriák között kell felosztani.

3.4.   Nukleáris energiára vonatkozó adatok

A nukleáris energia polgári felhasználására vonatkozóan a következő adatokat kell bejelenteni:

1.	Dúsító kapacitás A működő dúsítóüzemek éves szeparációsmunka-kapacitása (urán izotópszeparációja)
2.	Friss fűtőelemek gyártási kapacitása A fűtőanyaggyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek nem tartoznak ide.
3.	MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek kapacitása. A MOX-fűtőelemgyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyag plutónium és urán keverékét tartalmazza (Mixed Oxide).
4.	Friss fűtőelemek gyártása Befejezett friss fűtőelemek gyártása a nukleárisfűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek szintén nem tartoznak ide.
5.	MOX-fűtőelemek gyártása Befejezett friss fűtőelemek gyártása a MOX-fűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide.
6.	Nukleáris hő termelése Az atomreaktorok által villamosenergia-termeléshez vagy más hasznos felhasználásra fejlesztett hő teljes mennyisége.
7.	A véglegesen kimerült, besugárzott fűtőelemek évi átlagos kiégése Azon fűtőelemek kiégésének számított átlaga, amelyeket az érintett tárgyév során végképp eltávolítottak az atomreaktorból. Nem tartoznak ide azok a fűtőelemek, amelyeket rövid időre kivettek, és valószínűleg később vissza fognak tölteni.
8.	Reprocesszáló üzemekben történő urán- és plutóniumtermelés A tárgyév során reprocesszáló üzemekben megtermelt urán és plutónium.
9.	A reprocesszáló üzemek kapacitása (urán és plutónium) Évi urán- és plutónium-reprocesszálási kapacitás.

3.5.   Mértékegységek

1. Energiamennyiségek

Villamos energia: GWh Hő: TJ Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok: az e melléklet 1. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. Földgáz: az e melléklet 2. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. Olaj- és kőolajtermékek: az e melléklet 4. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. Megújuló és hulladékból nyert energiák: az e melléklet 5. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. Urán és plutónium: tHM (nehézfémtonna)

2. Kapacitás

Villamosenergia-fejlesztési kapacitás: MWe Hőfejlesztési kapacitás: MWt Dúsítókapacitás (urán izotópszeparációja) tSWU (szeparációsmunkaegység-tonna) Nukleáris fűtőelemek gyártási kapacitása: tHM (nehézfémtonna)

3.6.   Eltérések és mentességek

Franciaország a hővel kapcsolatos aggregátumok jelentése tekintetében eltéréssel rendelkezik. Ez az eltérés megszűnik, amint Franciaország be tudja nyújtani a jelentést, de legkésőbb a rendelet hatálybalépésének napjától számított 4 év múlva.

4.   OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK

4.1.   Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék	Fogalommeghatározás
1. Nyersolaj	A nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (pl. kén) elegyét tartalmazza. Rendes felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás stb.) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajérrel keveredve.
2. Földgázkondenzátumok (NGL)	A földgázkondenzátumok a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben visszanyert folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének. A földgáz-kondenzátumok közé tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán, és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének.
3. Finomítói nyersanyagok	A finomítói nyersanyag további feldolgozásra – kivéve a keverést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis benzin, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók).
4. Adalékok/ Oxigenátok	Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy termékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják a tüzelőanyag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok stb.): — oxigenátok, pl. alkoholok (metanol, etanol), éterek (pl. MTBE [metil-tercierbutil-éter], ETBE [etil-tercier-butil-éter] és TAME [tercier-amil-metil-éter]), — észterek (pl. repcemagolaj vagy dimetil-észter stb.), — kémiai vegyületek (pl. TML, TEL és tisztítószerek). Megjegyzés: az e kategóriában bejelentett adalék-/oxigenátmennyiségeknek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) a tüzelőanyagokkal való keverésre vagy tüzelőanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkozniuk.
4.1. ebből: bio-tüzelőanyagok	Biobenzin és biodízelek. Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók. Az ebben a kategóriában jelentett folyékony bio-tüzelőanyag-mennyiségek a bio-tüzelőanyagra vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok teljes mennyiségére, amelyekbe a bio-tüzelőanyagokat keverik. Nem foglalja magában azon (tiszta formájukban előforduló) bio-tüzelőanyagokkal való kereskedelmet, amelyeket nem kevertek a közlekedési tüzelőanyagokkal; ezeket az 5. fejezetben kell jelenteni. A közlekedési tüzelőanyagok részeként a kereskedelemben részt vevő bio-tüzelőanyagokat a megfelelő terméknél kell jelenteni, feltüntetve a bio-tüzelőanyag arányát.
5. Egyéb szénhidrogének	Szurokföldből, olajpalából, stb. előállított szintetikus nyersolaj, szén cseppfolyósításából előállított (lásd az 1. fejezetet) folyadékok, földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok (lásd a 2. fejezetet), hidrogén és emulgeált olajok (pl. az Orimulsion). Nem foglalja magában az olajpala-termelést, amelyre az 1. fejezet alkalmazandó. Az olajpala-termelést (másodlagos termék) az »Egyéb szénhidrogén-kategóriák«»Egyéb forrásokból« pontja alatt kell jelenteni.
6. Finomítói gáz (nem cseppfolyósított)	A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásakor vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során finomítókban kinyert hidrogénből, metánból, etánból és olefinből álló, nem cseppfolyósítható gázok elegyét foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázokat, amelyek a petrolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba.
7. Etán	A természetben gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve finomítói gázból nyernek ki.
8. Cseppfolyós PB-gáz	A cseppfolyós PB-gázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), vagy a kettő keverékéből állnak Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. A cseppfolyós PB-gázokat szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják.
9. Nafta	A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján. Olyan anyagból áll, amelyet 30 °C és 210 °C közötti forrástartomány vagy ezen tartomány egy része jellemez.
10. Motorbenzin	A motorbenzin 35 °C és 215 °C között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszínről indított, szikragyújtású motorok tüzelőanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve olyan ólomvegyületeket, mint pl. a TEL és a TML. Magában foglalja a motorbenzin keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra.
10.1. ebből: biobenzin	Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.
11. Repülőbenzin	Dugattyúmotoros légijárművek tüzelőanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a – 60 °C-os fagyáspont és a rendszerint 30 °C és 180 °C közötti forrástartomány.
12. Benzin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag (nafta típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag vagy JP4)	Valamennyi, 100 °C és 250 °C között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13,7 kPa és 20,6 kPa között van.
13. Kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag	Repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált párlat. Desztillációs jellemzői 150 °C és 300 °C között (általában maximum 250 °C-on) vannak, és lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Ezenfelül egyedi jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) állapít meg. Magában foglalja a kerozin keverőkomponenseit.
13.1. Bio sugárhajtómű-kerozin	Biomasszából kinyert, sugárhajtómű-kerozinnal kevert vagy azt helyettesítő folyékony bio-tüzelőanyagok.
14. Egyéb kerozin	A légi közlekedésen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 °C és 300 °C között desztillál át.
15. Gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat)	A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 °C és 380 °C között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint több kategóriája létezik:
15.1. ebből: gázolaj dízelmotorhoz	Közúti használatra szánt kompressziógyújtású dízelmotorok (autó, teherautók stb.), általában alacsony kéntartalmú dízelolaj tüzelőanyaga.
15.1.1. ebből, a 15.1.-ből: biodízel	Az »5. Megújuló és hulladékból nyert energia« fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.
15.2. ebből: háztartási és egyéb tüzelőolaj	Könnyű fűtőolaj ipari és kereskedelmi felhasználásra, tengeri és vasúti közlekedésben használt dízelolaj, egyéb gázolajok, beleértve a 380 °C és 540 °C között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat.
16. Fűtőolaj	Valamennyi (nehéz) fűtőolaj (beleértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozitása 80 °C-on meghaladja a 10 cSt-t. Lobbanáspontja mindig 50 °C felett van, sűrűsége pedig mindig nagyobb, mint 0,90 kg/l.
16.1. ebből: alacsony kéntartalmú	1 % alatti kéntartalmú nehéz fűtőolaj.
16.2. ebből: magas kéntartalmú	Legalább 1 %-os kéntartalmú nehéz fűtőolaj.
17. Lakkbenzin és SBP	Finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át. Két csoportja van: —   Ipari benzin (SBP): 30 C és 200 °C között átdesztilláló könnyű olajok. Az ipari benzin 7–8 kategóriába sorolható a forrástartomány határértékeinek felfogásától függően. A kategóriákat az 5 és 90 térfogatszázalékra jellemző forráspontok közötti hőmérséklet-különbség (amely nem haladja meg a 60 °C-ot) szerint határozzák meg. —   Lakkbenzin: 30 C-t meghaladó lobbanáspontú ipari benzin. A lakkbenzin forrástartománya 135 °C és 200 °C között van.
18. Kenőanyagok	Lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének; főként tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják. Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermék-kategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat.
19. Bitumen	Szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban útépítések, illetve tetőfedés során használják. Magában foglalja a folyékonnyá tett és a higított bitument.
20. Paraffinviaszok	Telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 °C-ot.
21. Petrolkoksz	Elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (90–95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszolókemencékben, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a »nyers koksz« és a »kalcinált koksz«. Magában foglalja a »katalizátorkokszot« is, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként égetik el.
22. Egyéb termékek	Valamennyi, a fentiekben nem említett termék, pl. kátrány és kén. Ide tartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén).

4.2.   Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

4.2.1.   Nyersolaj, földgázkondenzátumok, finomítói nyersanyagok, adalékanyagok és egyéb szénhidrogének készletei

A következő táblázat csak a nyersolajra, földgázkondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékokra/oxigenátokra (és a bio-tüzelőanyagokból álló részükre) és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:

1.   Belföldi termelés

Finomítói nyersanyagokra és bio-tüzelőanyagokra nem alkalmazandó.

2.   Egyéb forrásokból. Adalékok, bio-tüzelőanyagok és egyéb szénhidrátok, amelyek előállítását más tüzelőanyag-mérleg már lefedte.

A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra (NGL) és nyersanyagokra nem alkalmazandó.

2.1.   ebből: szénből

Magában foglalja a szén cseppfolyósítását végző üzemekben és a kokszolókemencékben keletkezett folyadékokat.

2.2.   ebből: földgázból

Szintetikus gázolaj előállításához földgázra lehet szükség, mint nyersanyagra. A metanol-előállításhoz szükséges gázmennyiséget a 2. fejezetben, míg a kapott metanolmennyiséget itt kell jelenteni.

2.3.   ebből: megújuló energiákból

Magában foglalja a közlekedési tüzelőanyagokkal keverendő bio-tüzelőanyagokat.

Az előállítást az 5. fejezetben, a kevert mennyiségeket pedig itt kell jelenteni.

3.   A petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás

A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei.

Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

4.   Transzferált termékek

Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.

Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

5.   Import és export

Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgázkondenzátumokat a végső származási országból származóként kell bejelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származóként kell bejelenteni.

Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékek gázzá történő visszaalakításából nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. az LPG-t).

Megjegyzés: az olyan bio-tüzelőanyagok kereskedelmét, amelyet nem kevertek közlekedési tüzelőanyagokkal (azaz tiszta formájukban fordulnak elő), a megújuló energiákra vonatkozó kérdőíven kell bejelenteni.

Vámszabad területen belüli feldolgozásra importált olaj újrakivitelét a feldolgozó országból a célországba történő termékexportként kell jelenteni.

6.   Közvetlen felhasználás

Nyersolaj, földgázkondenzátumok, adalékanyagok és oxigenátok (és a bio-tüzelőanyagokból álló részük) és további szénhidrogének, amelyeket kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel.

Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.

7.   Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

8.   Számított finomítói felhasználás

A finomítási folyamatba belépett termék teljes számított mennyisége. Meghatározása a következő:

Belföldi termelés + egyéb forrásokból + az iparból történő visszaáramlás + transzferált termékek + import – export – közvetlen felhasználás + készletváltozások

9.   Statisztikai különbségek

A számított finomítói felhasználás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.

10.   Megfigyelt finomítói felhasználás

A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek.

11.   Finomítói veszteségek

A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A jelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.

12.   Nyitó és záró készletszintek

A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A „nyitó” és „záró” fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak.

13.   Fűtőérték (nettó)

Termelés, import és export és a teljes átlag.

4.2.2.   Olajtermékkészlet

A következő táblázat csak a késztermékekre alkalmazandó (finomítói gáz, etán, cseppfolyósított propán-bután gáz, nafta, motorbenzin – a biobenzint beleértve –, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyag – a biokerozint beleértve –, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek). A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgázkondenzátumokat a késztermékek szállítása és a termékek közötti transzferek pont alatt kell bejelenteni:

1.   Kapott elsődleges termékek

Magában foglalja a belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi földgázkondenzátumokat és a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.

2.   Bruttó finomítói termelés

Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek.

Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, azonban magában foglalja a finomítói tüzelőanyagot.

3.   Újrahasznosított termékek

Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). Ezeket a mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.

4.   Finomítói tüzelőanyag

A finomító működésének támogatásához felhasznált kőolajtermékek.

Nem foglalja magában az olajtársaságok által a finomítói folyamaton kívül (pl. a (tengerjáró) hajók tartályaiban vagy olajszállító tartályhajókon) felhasznált termékeket.

Magában foglalja a finomítókban termelt villamos energiát és eladott hőt.

4.1.   ebből: villamosenergia-termelésére felhasznált

Finomítói üzemekben villamosenergia-termelésre felhasznált mennyiségek.

4.2.   ebből: hővel kapcsolt villamos energia termelésére (CHP) felhasznált

Finomítók CHP-erőműveiben felhasznált mennyiségek.

4.3.   ebből: hőfejlesztésre felhasznált

Finomítóüzemekben hőfejlesztésre felhasznált mennyiségek.

5.   Import és export

6.   Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai

7.   Termékek közötti transzferek

Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek.

Egy termék negatív értékét egy (vagy több) pozitív értéknek kell kompenzálnia egy vagy több termék esetében és fordítva; a teljes nettó hatásnak nullát kell kiadnia.

8.   Transzferált termékek

Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül

9.   Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

10.   Számított bruttó belföldi szállítások

Meghatározása a következő:

Kapott elsődleges termékek + bruttó finomítói termelés + újrahasznosított termékek – finomítói tüzelőanyag + import– export – nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai + termékek közötti transzferek – transzferált termékek + készletváltozások.

11.   Statisztikai különbség

A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.

12.   Megfigyelt bruttó belföldi szállítások

A kőolajkésztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.

Ez a szám különbözhet a számított értéktől, például a különböző beszámolási rendszerek alkalmazási területei és/vagy meghatározásai közötti különbségek miatt.

12.1.   ebből: bruttó szállítások a petrolkémiai ágazatba

A petrolkémiai ágazatba szállított tüzelőanyag-mennyiségek.

12.2.   ebből: a petrolkémiai iparban felhasznált energia

A petrolkémiai folyamatokhoz, pl. a vízgőzös pirolízishez felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

12.3.   ebből: a petrolkémiai iparban nem energiaként történő felhasználás

A petrolkémiai iparban etilén-, propilén-, butilén-, szintetikusgáz-, aromások, butadién- és egyéb szénhidrogén-alapú nyersanyagok előállításának céljából pl. vízgőzös pirolízis, aromatizálás, gőzreformálás és hasonló eljárások során felhasznált olajmennyiségek. Nem foglalja magában a tüzelőanyagként felhasznált olajmennyiségeket.

13.   A petrolkémiai ágazatból a finomítókba történő visszaáramlás

14.   Nyitó és záró készletszintek

A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A „nyitó” és „záró” fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak.

15.   Közüzemek készletváltozásai

Közüzemek által fenntartott készletek változása, és a más pontok alatt jelentett készletszintekbe, illetve készletváltozásokba nem beletartozó készletváltozások. A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

Adott esetben magában foglalja a közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgázkondenzátumokat (NGL) is.

16.   A bruttó belföldi szállítmányok nettó fűtőértéke

4.2.3.   Bruttó belföldi szállítások ágazatonként

A következő táblázatokban a következő aggregátumok alkalmazandók a nyersolajra, a cseppfolyósított földgázra, a cseppfolyós propán-bután gázra, a finomítói gázra, az etánra, a naftára, minden motorbenzinre és biobenzinre, repülőbenzinre, benzin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyagra, kerozin típusú sugárhajtómű-tüzelőanyagra és biokerozinra, egyéb kerozinra, gázolajra/dízelolajra (beleértve a közlekedésben használt dízelolajat, a háztartási fűtőolajat és egyéb gázolajokat, a biodízelt és a nem bio gázolajat és dízelolajat), minden fűtőolajra (beleértve az alacsony és magas kéntartalmú fűtőolajakat), a lakkbenzinre és SBP-re, a kenőanyagokra, bitumenre és paraffinviaszokra, a petrolkokszra és egyéb olajtermékekre.

Mind az energiacélú, mind a nem energiacélú felhasználás mennyiségeit és összértéküket be kell jelenteni.

1.   A teljes átalakítási ágazat

Az energia primer és szekunder átalakítására felhasznált tüzelőanyagok teljes mennyisége.

1.1.   ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

1.2.   ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

1.3.   ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

1.4.   ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

1.5.   ebből: főtevékenységű hőerőművek

1.6.   ebből: saját célra termelő hőerőművek

1.7.   ebből: gázgyárak/gázosító üzemek

1.8.   ebből: kevert földgáz

1.9.   ebből: kokszolókemencék

1.10.   ebből: kohók

1.11.   ebből: petrolkémiai ipar

1.12.   ebből: kőszénbrikettüzemek

1.13.   ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

2.   A teljes energiaágazat

Az energiaágazatban energiaként felhasznált összmennyiség

2.1.   ebből: szénbányák

2.2.   ebből: kőolaj- és földgázkitermelés

2.3.   ebből: kokszolókemencék

2.4.   ebből: kohók

2.5.   ebből: gázgyárak

2.6.   ebből: erőművek

villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

2.7.   ebből: máshol nem szereplő – energia

3.   Elosztási veszteségek

A szállítással és elosztással együtt járó valamennyi veszteség.

Magában foglalja a csővezetékek veszteségeit is.

4.   Végső energiafogyasztás

5.   Ipari ágazat

5.1.   ebből: vas és acél

5.2.   ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

5.3.   ebből: nemvasfémek

5.4.   ebből: nemfémásványok

5.5.   ebből: járműgyártás

5.6.   ebből: gépek

5.7.   ebből: bányászat és kőfejtés

5.8.   ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

5.9.   ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

5.10.   ebből: fa és faipari termékek

5.11.   ebből: építőipar

5.12.   ebből: textil és bőr

5.13.   ebből: máshol nem szereplő – ipar

6.   Szállítási ágazat

6.1.   ebből: nemzetközi légi közlekedés

6.2.   ebből: belföldi légi közlekedés

6.3.   ebből: közút

6.4.   ebből: vasút

6.5.   ebből: belvízi hajózás

6.6.   ebből: csővezetékes szállítás

6.7.   ebből: máshol nem szereplő – szállítás

7.   Egyéb ágazatok

7.1.   ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

7.2.   ebből: lakóépületek

7.2.1.   Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

7.2.2.   Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

7.2.3.   Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

7.2.4.   Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

7.2.5.   Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

7.3.   ebből: mezőgazdaság/erdészet

7.4.   ebből: halászat

7.5.   ebből: máshol nem szereplő – egyéb

8.   Teljes nem energiacélú felhasználás

A különböző ágazatokban nyersanyagként, nem tüzelőanyagként, vagy más tüzelőanyaggá átalakítva felhasznált mennyiségek. Ezeket a mennyiségeket a fentebb felsorolt aggregátumok magukban foglalják.

8.1.   ebből: átalakítási ágazat

8.2.   ebből: energiaágazat

8.3.   ebből: szállítási ágazat

8.4.   ebből: ipari ágazat

8.4.1.   ipari ágazat, ebből: vegyipar (beleértve a petrolkémiai ipart)

8.5.   ebből: egyéb ágazatok

4.2.4.   Import és export

Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint. Lásd a 4.2.1. pontban az 5. aggregátumra vonatkozó megjegyzéseket.

4.3.   Mértékegységek

1. Energiamennyiségek	103 tonna
2. Fűtőérték	MJ/tonna

4.4.   Eltérések és mentességek

Ciprus mentesül a 4.2.3. pont 7. (Egyéb ágazatok) és 8. (Teljes nem energiacélú felhasználás) alpontjában meghatározott aggregátumok jelentése alól; csak a teljes értékek alkalmazandók.

5.   MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIA

5.1.   Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék	Fogalommeghatározás
1. Vízenergia	A víz vízerőművekben villamos energiává átalakított helyzeti és mozgási energiája. Magában foglalja a szivattyús energiatározást. A termelést a következő teljesítményű erőművek esetén kell bejelenteni: < 1 MW, 1 < 10 MW, ≥ 10 MW és a szivattyús energiatározás.
2. Geotermikus energia	A földkéreg belseje által kibocsátott hőből nyert, rendszerint forró víz vagy gőz formájában megjelenő energia. Az energia a fúrólyukban keletkezett folyadék entalpiája és a folyamat végén rendelkezésre álló folyadék entalpiája közötti különbség. Az arra megfelelő helyeken nyerik ki: — villamosenergia-termelés céljára száraz gőzt, vagy nagy entalpiával rendelkező porlasztott sóoldatot használnak, — közvetlenül, pl. a távhőellátó rendszerben, a mezőgazdaságban stb.
3. Napenergia	Vízmelegítésre és villamosenergia-termelésre felhasznált napsugárzás. Az energia a hőtovábbító közegben fellelhető hő (azaz a beeső napenergia) mínusz az optikai veszteségek és a napkollektorok veszteségei. A lakások vagy más épületek közvetlen fűtésére, hűtésére és világítására felhasznált passzív napenergia nem tartozik ide.
3.1. ebből: fotovoltaikus napenergia	A napfény átalakítása villamos energiává rendszerint olyan félvezető anyagból készült napelemekkel, amelyek fény hatására villamos energiát termelnek.
3.2. ebből: termikus napenergia	A napsugárzás hője; amely a következőkből állhat: a) termikus napenergiát hasznosító villamosenergia-erőművek; vagy b) háztartási vízmelegítésre vagy úszómedencék szezonális fűtésére szolgáló berendezés (pl. – elsősorban termoszifonos rendszerű – síkkollektorok)
4. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia	Árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó, villamosenergia-termelésre felhasznált mechanikus energia.
5. Szélenergia	A szél szélerőművekben villamos energia termelésére felhasznált mozgási energiája.
6. Ipari hulladék (nem megújuló)	Közvetlenül villamosenergia-termelés és/vagy hőfejlesztés céljából elégetett, nem megújuló (szilárd vagy folyékony) ipari hulladékok. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. A megújuló ipari hulladékot a szilárd biomassza, biogáz és/vagy folyékony bio-tüzelőanyagok kategóriákban kell jelenteni.
7. Települési hulladék:	Háztartásokból, kórházakból és a szolgáltatási ágazatból származó, speciális létesítményekben elégetett hulladék, nettó fűtőérték alapján számolva.
7.1. ebből: megújuló	A települési hulladék biológiai eredetű része.
7.2. ebből: nem megújuló	A települési hulladék nem biológiai eredetű része.
8. Szilárd bio-tüzelőanyagok	Hőfejlesztés vagy villamosenergia-termelés céljából felhasználható, biológiai eredetű, szerves, nem fosszilis anyag. A következőkből áll:
8.1. ebből: faszén	Fa és más, növényi eredetű anyagok roncsoló lepárlásának és pirolízisének szilárd maradéka.
9. Biogáz:	Elsősorban a biomassza anaerob feltárása során keletkező metánból és szén-dioxidból álló gáz.
10. Folyékony bio-tüzelőanyagok	A folyékony bio-tüzelőanyagok ebben a kategóriában jelentett mennyiségei csak a bio-tüzelőanyagok mennyiségére, nem pedig azon folyadékok összmennyiségére vonatkoznak, amelyekkel a bio-tüzelőanyagokat keverik. A folyékony bio-tüzelőanyagok importjának és exportjának konkrét esetében csak azon mennyiségek kereskedelme az érdekes, amelyeket nem kevertek közlekedési tüzelőanyagokkal (azaz csak tiszta formájukban); a közlekedési tüzelőanyagokkal kevert bio-tüzelőanyagokat a 4. fejezet olajadatai között kell jelenteni. A következő folyékony bio-tüzelőanyagokat kell figyelembe venni:
10.1. ebből: biobenzin	E kategória magában foglalja a bioetanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított etanol), a biometanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított metanol), a bio-ETBE-t (bioetanolból előállított etil-tercier-butil-éter; a bio-tüzelőanyag térfogat-százalékos hányada a bio-ETBE-ben 47 %) és a bio-MTBE (biometanolból előállított metil-tercier-butil-éter: a bio-tüzelőanyag térfogat-százalékos hányada a bio-MTBE-ben 36 %).
10.1.1. biobenzinen belül: bioetanol	Biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított etanol.
10.2. ebből: biodízel	Ez a kategória magában foglalja a biodízelt (növényi olajból vagy állati zsiradékból előállított, dízel minőségű metil-észter), a bio-dimetilétert, (biomasszából előállított dimetil-éter) a Fischer Tropsch-féle tüzelőanyagot (biomasszából Fischer Tropsch-szintézissel előállított tüzelőanyag), a hidegen kinyert bioolajat (olajos magvakból kizárólag mechanikai eljárásokkal előállított olaj) és egyéb folyékony bio-tüzelőanyagokat, amelyeket közlekedési dízel tüzelőanyagokként közvetlenül használtak fel, azokhoz hozzáadtak, vagy azokkal kevertek el.
10.3. Bio sugárhajtómű-kerozin	Biomasszából kinyert, sugárhajtómű-kerozinnal kevert vagy azt helyettesítő folyékony bio-tüzelőanyagok.
10.4. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok	Közvetlenül tüzelőanyagként felhasznált bio-tüzelőanyagok, amelyek nem tartoznak sem a biobenzin, sem a biodízelek kategóriájába.

5.2.   Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

5.2.1.   Bruttó villamosenergia-termelés és hőfejlesztés

Az 5.1. pontban említett energiatermékekből (kivéve a faszenet, a biobenzint és a bio sugárhajtómű-kerozint) előállított villamos energiát és hőt adott esetben külön-külön kell bejelenteni:

—	a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában,

—	csak villamosenergia-, csak hő- és hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek vonatkozásában.

Ez a követelmény kizárja a faszenet. A folyékony bio-tüzelőanyagoknál kizárja a biobenzint és a bio sugárhajtómű-kerozint. A vízenergia tekintetében külön kell bejelenteni az 1 MW-nál kevesebb, az 1 és 10 MW közötti és a 10 MW-nál több villamos energiát termelő üzemeket.

5.2.2.   Ellátási és átalakítási ágazatok

Az 5.1. pontban említett és az ellátási és átalakítási ágazatban felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell jelenteni:

1.   Termelés

2.   Import

3.   Export

4.   Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

5.   Bruttó fogyasztás

6.   Statisztikai különbségek

7.   A teljes átalakítási ágazat

Az energia primerből szekunder formába történő átalakításához felhasznált megújuló energiák és hulladékok (pl. hulladéklerakó-gázok villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált mennyiségek (pl. kevert földgázhoz felhasznált biogáz).

7.1.   ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

7.2.   ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

7.3.   ebből: főtevékenységű hőerőművek

7.4.   ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

7.5.   ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

7.6.   ebből: saját célra termelő hőerőművek

7.7.   ebből: kőszénbrikettüzemek

Kőszénbrikett előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.

7.8.   ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

Barnaszénbrikett előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.

7.9.   ebből: gázgyári gáz

Gázgyári gáz előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.

7.10.   ebből: kohók

Kohóban átalakított megújulóenergia-mennyiségek (pl. növényi szén).

A fűtésre és a berendezések működtetéséhez felhasznált megújulóenergia-mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazat” alatt kell fogyasztásként feltüntetni.

7.11.   ebből: kevert földgázat előállító üzemek

Földgázzal kevert és a földgázhálózatba bevezetett biogázmennyiségek.

7.12.   ebből: motorbenzinnel/dízellel/kerozinnal való keverés

Nem a végső felhasználásra szállított, hanem egyéb, az olajadatokra vonatkozó kérdőíven feltüntetett kőolajtermékekkel együtt felhasznált folyékony bio-tüzelőanyag-mennyiségek

7.13.   ebből: faszén-előállító üzemek

Faszén előállításához felhasznált famennyiségek.

7.14.   ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

5.2.3.   Energiaágazat

Az 5.1. pontban említett és az energiaágazatban vagy végső fogyasztásra felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell jelenteni:

1.   A teljes energiaágazat

Az energiaágazat által az átalakítási tevékenység támogatására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek: például a fűtésre, világításra vagy szivattyúk/kompresszorok működtetésére felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek.

A más energiaformába átalakított megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” kategóriánál kell feltüntetni.

1.1.   ebből: gázosító üzemek

1.2.   ebből: állami villamosenergia-, CHP- és hőerőművek

1.3.   ebből: szénbányák

1.4.   ebből: kőszénbrikettüzemek

1.5.   ebből: kokszolókemencék

1.6.   ebből: kőolaj-finomítók

1.7.   ebből: barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek

1.8.   ebből: gázgyári gáz

1.9.   ebből: kohók

1.10.   ebből: faszén-előállító üzemek

1.11.   ebből: máshol nem szereplő

2.   Elosztási veszteségek

A szállítással és elosztással együtt járó valamennyi veszteség.

5.2.4.   Energia-végfelhasználás

Az 5.1. pontban említett energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:

1.   Végső energiafogyasztás

2.   Ipari ágazat

2.1.   ebből: vas és acél

2.2.   ebből: vegyi és petrolkémiai ipar

2.3.   ebből: nemvasfémek

2.4.   ebből: nemfémásványok

2.5.   ebből: járműgyártás

2.6.   ebből: gépek

2.7.   ebből: bányászat és kőfejtés

2.8.   ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru

2.9.   ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar

2.10.   ebből: fa és faipari termékek

2.11.   ebből: építőipar

2.12.   ebből: textil és bőr

2.13.   ebből: máshol nem szereplő – ipar

3.   Szállítási ágazat

3.1.   ebből: vasút

3.2.   ebből: közút

3.3.   ebből: belvízi hajózás

3.4.   ebből: máshol nem szereplő – szállítás

4.   Egyéb ágazatok

4.1.   ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások

4.2.   ebből: lakóépületek

4.2.1.   Lakóépületek, ebből: helyiségek fűtése

4.2.2.   Lakóépületek, ebből: helyiségek hűtése

4.2.3.   Lakóépületek, ebből: használati melegvíz

4.2.4.   Lakóépületek, ebből: tűzhelyek és sütők

4.2.5.   Lakóépületek, ebből: egyéb végfelhasználás

4.3.   ebből: mezőgazdaság/erdészet

4.4.   ebből: Halászat

4.5.   ebből: máshol nem szereplő – egyéb

5.2.5.   A berendezések műszaki jellemzői

A következő villamosenergia-termelési kapacitásokat a beszámolási év végén fennálló helyzetük szerint kell jelenteni:

1.   Vízenergia

A kapacitást a következő teljesítményű erőművekre vonatkozóan kell jelenteni: < 1 MW, 1-től < 10 MW, ≥ 10 MW, a vegyes üzemekre és a tisztán szivattyús energiatározásra, továbbá valamennyire együtt. Az erőmű részletes méreteit a szivattyúval történő tárolás méretei nélkül kell jelenteni.

2.   Geotermikus energia

3.   Fotovoltaikus napenergia

4.   Termikus napenergia

5.   Árapály-, hullám-, tengeráram-energia

6.   Szélenergia

7.   Ipari hulladék (nem megújuló)

8.   Települési hulladék

9.   Szilárd bio-tüzelőanyagok

10.   Biogázok

11.   Biodízel

12.   Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

A napkollektorok teljes felszerelt felületét kell bejelenteni.

A következő bio-tüzelőanyag-termelési kapacitásokat kell jelenteni:

1.   Biobenzin

2.   Biodízel

3.   Bio sugárhajtómű-kerozin

4.   Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

5.2.6.   Import és export

Az import a származási ország, az export a rendeltetési ország szerint jelentendő a következő termékekre:

1.   Biobenzin

1.1.   ebből: bioetanol

2.   Bio sugárhajtómű-kerozin

3.   Biodízel

4.   Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

5.   Falabdacs (pellet)

5.2.7.   Szilárd bio-tüzelőanyagok és biogáz előállítása

A következő termékek előállítását kell jelenteni:

1.   Szilárd bio-tüzelőanyagok (a faszén kivételével)

1.1.   ebből: tűzifa, fahulladék és melléktermékek

1.1.1.   tűzifa, fahulladék és melléktermékek, ezenbelül: falabdacs (pellet)

1.2.   ebből: szulfit szennylúg

1.3.   ebből: kipréselt cukornád

1.4.   ebből: állati hulladék

1.5.   ebből: egyéb növényi anyagok és maradékok

2.   Anaerob erjesztésből származó biogáz

2.1.   ebből: hulladéklerakó-gáz

2.2.   ebből: szennyvíziszap-gáz

2.3.   ebből: anaerob erjesztésből származó egyéb biogáz

3.   Termikus gyártásfolyamatokból származó biogáz

5.3.   Fűtőérték

Az átlagos nettó fűtőértéket a következő termékek esetében kell jelenteni:

1.   Biobenzin

2.   Bioetanol

3.   Biodízel

4.   Bio sugárhajtómű-kerozin

5.   Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok

6.   Faszén

5.4.   Mértékegységek

1. Villamosenergia-termelés	MWh
2. Hőtermelés	TJ
3. Megújuló energiatermékek	Biobenzin, biodízelek és egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok: tonna Faszén: 1 000 tonna Minden egyéb: TJ (a nettó fűtőértékek alapján).
4. Napkollektorok felülete	1 000 m2
5. Üzemek kapacitása	Bio-tüzelőanyagok: tonna/év Minden egyéb: MWe
6. Fűtőérték	KJ/kg (nettó fűtőérték).

5.5.   Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

6.   ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:

1.   Jelentési időszak:

naptári év (január 1-jétől december 31-ig).

2.   Gyakoriság

Éves.

3.   Az adatok továbbításának határideje:

A beszámolási időszakot követő év november 30-a.

4.   A továbbítás formátuma és módszere:

Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.

Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egyablakos adatbeviteli rendszerébe.