30.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/1

(1)

A légi közlekedési ágazat erőteljesen nemzetközi jellegű. A nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások kezelésének globális megközelítése kínálja a legjobb kilátásokat a fenntarthatóság hosszú távú biztosítására.

(2)

Az Unió egyfelől törekszik egy olyan majdani nemzetközi megállapodás létrehozására, amely korlátozza a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, másfelől pedig autonóm módon fellépve korlátozza az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések éghajlatváltozást kiváltó hatásait. Annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések kölcsönösen erősítsék, ne pedig gyengítsék egymást, indokolt figyelembe venni a nemzetközi fórumokon bekövetkező fejleményeket és az ott képviselt álláspontokat, különösen pedig a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésének harmincnyolcadik ülésszakán, 2013. október 4-én elfogadott, az ICAO-nak a környezetvédelemhez kapcsolódó folytatólagos törekvéseire és gyakorlatára vonatkozó egységes állásfoglalást tartalmazó határozatot.

(3)

Ebből fakadóan és az ICAO közgyűlésének 2013. évi 38. ülésszaka lendületének fenntartása, valamint az ICAO közgyűlésének soron következő, 2016. évi 39. ülésszakán az előrelépések elősegítése érdekében kívánatos ideiglenesen úgy tekinteni, hogy a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) követelményei teljesülnek a 2016. december 31-ig tartó időszakban az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülések vonatkozásában. E lépésével összefüggésben az Unió hangsúlyozza, hogy az EGT államok területén található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések vonatkozásában éppúgy van mód jogi követelményeket alkalmazni, mint az e repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátások nagyobb hányadával kapcsolatban jogi követelményeket támasztani. A jogbiztonság biztosítása érdekében ezen eltérés alkalmazásában az EGT-államokban és az Unióhoz 2013-ban csatlakozott országokban található repülőterek közötti repülések az EGT-államok közötti repüléseknek tekintendők.

(4)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2003/87/EK irányelv értelmében a légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A bevételeket, vagy e bevételek értékével megegyező összeget az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az Unióban és harmadik országokban – különösen a fejlődő országokban – az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, a hatások enyhítésére és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint az uniós rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket, vagy e bevételek értékével megegyező összeget a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására is fel kell használni. A kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv szerinti elárverezéséből származó bevétel felhasználásának átláthatósága kulcsfontosságú szerepet tölt be az uniós kötelezettségvállalások megerősítésében. Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az ilyen kibocsátási egységek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról.

(5)

Az e rendeletben foglalt eltérések figyelembe veszik a harmadik országokkal fenntartott két- és többoldalú kapcsolatok eredményeit; ezeket a kapcsolatokat a Bizottság az Unió nevében a jövőben is ápolni fogja a piaci alapon működő mechanizmusoknak a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentését célzó használatának előmozdítására.

(6)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2003/87/EK irányelv lehetőséget ad a szóban forgó irányelv I. mellékletében felsorolt légiközlekedési tevékenységeket módosító intézkedések elfogadására, amennyiben egy harmadik ország a légiközlekedési tevékenységek éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentését célzó intézkedéseket vezet be.

(7)

A harmadik országokkal kötendő uniós légiközlekedési megállapodásokra irányuló tárgyalásoknak biztosítaniuk kell az Unió arra vonatkozó rugalmasságát, hogy felléphessen a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, ideértve az olyan intézkedéseket is, amelyek a légiközlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak mérséklését célozzák.

(8)

A verseny torzulásának megelőzése érdekében fontos, hogy az azonos útvonalon végrehajtott repülésekre azonos szabályok vonatkozzanak.

(9)

A legkisebb légijármű-üzemeltetők aránytalan adminisztrációs terheinek további elkerülése érdekében a 2003/87/EK irányelv I. mellékletét egy ideiglenes mentességgel kell kiegészíteni. Ezért az évente 1 000 tonnánál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetőket 2013. január 1-jétől2020. december 31-ig mentesíteni kell a szóban forgó irányelv hatálya alól.

(10)

Célszerű lehetővé tenni, hogy azon légijármű-üzemeltetők, amelyek kis kibocsátók, adminisztratív terheik további csökkentése érdekében kibocsátásuk ellenőrzésére alternatív megközelítést alkalmazhassanak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan, az egyszerűsítést célzó intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek különösen a nem kereskedelmi, kis kibocsátó légijármű-üzemeltetők igényeit szolgálják.

(11)

Különös figyelmet kell fordítani az Unió legkülső régiói esetében felmerülő hozzáférési és versenyképességi problémák enyhítésére vagy akár megszüntetésére. Erre való tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke szerinti valamely legkülső régióban található repülőtér és az EGT valamely más régiójában található repülőtér közötti járatokat is az e rendeletben megállapított eltérés hatálya alá kell vonni.

(12)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen a jogbiztonság a légijármű-üzemeltetők és a nemzeti hatóságok számára, lehetővé kell tenni a 2013. évi kibocsátásokkal összefüggő visszaadási és beszámolási kötelezettségek 2015-re halasztását.

(13)

Ezen eltérés alkalmazása céljából emlékeztetni kell arra, hogy az egységek légijármű-üzemeltetőknek történő kiosztására és kiadására továbbra is a 2003/87/EK irányelvben megállapított módszerek szolgálnak, tehát a kiosztás és visszaadás az irányelvben említett, érintett időszakokra vonatkozó, ellenőrzött tonnakilométer-adatokon alapul.

(14)

Az ICAO közgyűlésének 2016. évi ülésszaka után és tekintettel annak eredményére a Bizottságnak teljes jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentésben a Bizottságnak többek között meg kell fontolnia a légi közlekedési tevékenységekből származó kibocsátások szabályozásának valamennyi lehetőségét, és adott esetben késlekedés nélkül intézkedéseket kell javasolnia a nemzetközi fejlemények figyelembevétele és az eltérés alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely kérdés kezelése érdekében. A Bizottságnak emellett különös figyelmet kell fordítania az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) környezetvédelmi hatékonyságára, és ezzel összefüggésben a légiközlekedési ágazat különös hozzájárulására, ideértve a légiközlekedési tevékenységekre és helyhez kötött létesítményekre vonatkozó szabályok jobb összehangolásának módjait is.

(15)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen ideiglenes eltérés bevezetését a 2013. január 1-jétől2016. december 31-ig végrehajtott, az EGT-n kívüli országokba irányuló és onnan kiinduló repülések kibocsátásának nyomon követése, jelentése és visszaadása vonatkozásában, valamint az adminisztratív terhek csökkentését és a rendszer adminisztrációjának egyszerűsítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(16)

A 2003/87/EK irányelvben említett, 2014. április 30-i visszaadási határidőre való tekintettel alapvetően fontos a jogbiztonság biztosítása a légijármű-üzemeltetők és a nemzeti hatóságok számára. Ennek megfelelően e rendeletnek az elfogadása napjától kell alkalmazandónak lennie.

(17)

A 2003/87/EK irányelvet mindezeknek megfelelően módosítani kell,

1.

Az irányelv a 28. cikk után a következő cikkel egészül ki:

„28a. cikk

Az egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtását megelőzően alkalmazandó eltérések

(1)   A 12. cikk (2a) bekezdésétől, a 14. cikk (3) bekezdésétől és a 16. cikktől eltérve a tagállamok úgy tekintik, hogy az említett rendelkezésekben megállapított követelmények teljesülnek, és nem hoznak intézkedést a légijármű-üzemeltetők ellen az alábbiak vonatkozásában:

A 11a., 12. és 14. cikk alkalmazásában az első albekezdésben említett repülésektől eltérő repülésekből származó hitelesített kibocsátásokat a légijármű-üzemeltető hitelesített kibocsátásának kell tekinteni.

(2)   A 3e. cikk (5) bekezdésétől és a 3f. cikktől eltérve az e cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt eltérések hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetőknek ingyenesen kiadott kibocsátási egységek mennyiségét az említett pontokban előírt visszaadási kötelezettség csökkenésével arányosan csökkenteni kell.

A 3f. cikk (8) bekezdésétől eltérve, az e bekezdés első albekezdése alkalmazásának eredményeként nem kiosztott kibocsátási egységeket törölni kell.

A 2013. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszakban folytatott tevékenység vonatkozásában a tagállamok az egyes üzemeltetőknek ingyenesen kiosztott légi közlekedési kibocsátási egységek számát 2014. augusztus 1-ig közzéteszik.

(3)   A 3d. cikktől eltérve a tagállamok csökkentett mennyiségben bocsátanak árverésre légi közlekedési kibocsátási egységeket oly módon, hogy a csökkentés mértéke arányos legyen a kiadott kibocsátási egységek teljes mennyiségét érintő csökkentéssel.

(4)   A 3d. cikk (3) bekezdésétől eltérve az egyes tagállamok által a 2013. január 1-jétól2016. december 31-ig tartó időszak vonatkozásában árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkenteni kell oly módon, hogy ez a mennyiség megfeleljen az adott tagállam légi közlekedésnek tulajdonított, azon repülésekből származó kibocsátásainak, amelyekre nem terjednek ki az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti eltérések.

(5)   A 3 g. cikktől eltérve, a légijármű-üzemeltetők nem kötelesek az olyan repülésekkel kapcsolatos kibocsátások nyomon követésére és jelentésére irányuló intézkedéseket tartalmazó figyelemmel kísérési terveket benyújtani, amelyekre kiterjednek az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti eltérések.

(6)   A 3 g., a 12., a 15. és a 18a. cikktől eltérve, ha egy légijármű-üzemeltető összes éves kibocsátása kevesebb, mint 25 000 tonna CO2, akkor ezt a kibocsátást hitelesítettnek kell tekinteni, amennyiben meghatározása egy, a kis kibocsátók számára rendelkezésre álló, a 606/2010/EU bizottsági rendelet (5) által jóváhagyott, az Eurocontrol által az Eurocontrol ETS-támogató rendszeréből származó adatokkal feltöltött eszközzel történt. A tagállamok a nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetők esetében egyszerűsített eljárásokat alkalmazhatnak, amennyiben ezen eljárások legalább a kis kibocsátók eszközével megegyező mértékű pontosságot biztosítanak

(7)   E cikk alkalmazásában az EGT-államokban és az Unióhoz 2013-ban csatlakozott országokban található repülőterek közötti repülések az EGT-államokban található repülőterek közötti repüléseknek tekintendők.

(8)   A Bizottság rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) belüli tárgyalások előrehaladásáról, valamint a piacalapú mechanizmusok harmadik országok közötti nemzetközi elfogadásának előmozdítására irányuló erőfeszítéseiről. Az ICAO közgyűlésének 2016. évi ülésszaka után a Bizottság beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról a lépésekről, amelyek egy globális piacalapú intézkedésről szóló nemzetközi megállapodás 2020-tól történő végrehajtására irányulnak, amely megkülönböztetésmentesen csökkenti majd a légi közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását, ideértve a bevételek felhasználásáról szóló azon információkat, amelyeket a tagállamok 525/2013/EU rendelet 17. cikkének megfelelően szolgáltatnak.

A Bizottság jelentésében megfontolás tárgyává teszi és adott esetben az említett fejleményekre reagálva javaslatot tesz arra, hogy 2017. január 1-jétől milyen körben indokolt szabályozni az EGT-n kívüli országokban található repülőterekről kiinduló vagy oda irányuló tevékenységekből származó kibocsátásokat. Emellett a Bizottság jelentésében megvizsgálja az e cikk (1)–(4) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben felmerülő minden más kérdés megoldását szolgáló lehetőségeket is, fenntartva az azonos útvonalon működő légijármű-üzemeltetők közötti egyenlő bánásmódot.

(5)  A Bizottság 2010. július 9-i 606/2010/EU rendelete az alacsony kibocsátással jellemezhető egyes légijármű-üzemeltetők tüzelőanyag-fogyasztásának megállapítására az Eurocontrol (Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért) által kifejlesztett egyszerűsített eszköz jóváhagyásáról (HL L 175., 2010.7.10., 25. o.).”"

2.

Az I. mellékletben található táblázatban a „Tevékenységek” oszlopban a „Légi közlekedés” címszó alatt a szöveg a j) pont után a következő ponttal egészül ki:

30.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/5

(1)

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) a C-63/12. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítéletében egyértelművé tette, hogy az intézmények kötelesek minden évben határozni a díjazás kiigazításáról, akár a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében szereplő módszer szerinti „matematikai” kiigazítást elvégezve, akár az említett melléklet 10. cikkének megfelelően a matematikai számítástól eltérve.

(2)

A legutóbb az 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) módosított személyzeti szabályzat XIII. melléklete 19. cikkének célja annak biztosítása, hogy az intézmények megtehessék az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a díjazás és a nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazítására vonatkozó vitáikat a Bíróság ítéletének megfelelően rendezzék, figyelembe véve a személyzet arra vonatkozó jogos elvárását, hogy az intézményeknek évente határozniuk kell a személyzet díjazásának és nyugdíjának kiigazításáról.

(3)

A Bíróság által a C-63/12. sz. ügyben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében, amennyiben a Tanács megállapítja, hogy az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet komolyan és hirtelen megromlott, a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 336. cikkében előírt eljárásnak megfelelően javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek a jogalkotási folyamatba történő bevonása érdekében. A Tanács 2011. november 4-én kijelentette, hogy az Unióban jelenleg tapasztalható pénzügyi és gazdasági válság, amelynek következményeként a legtöbb tagállamban jelentős költségvetési kiigazításokra került sor, az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet komoly és hirtelen romlásához vezetett. A Tanács ezért az EUMSZ 241. cikkével összhangban felkérte a Bizottságot, hogy hajtsa végre a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkét, és nyújtson be megfelelő javaslatot a díjazás kiigazítására vonatkozóan.

(4)

A Bíróság megerősítette, hogy a kivételi záradék alapján az Európai Parlament és a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a díjazás és a nyugdíjak kiigazítását illetően. A 2010. július 1-jétől2011. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó gazdasági és szociális adatok – például a 2011 őszén több tagállamban kialakult pénzügyi és gazdasági válság, amely azonnal rontott az unióbeli gazdasági és szociális helyzeten, és jelentős makrogazdasági kiigazításokat eredményezett, a magas munkanélküliség, valamint az Unión belüli magas államháztartási hiány és államadósság – alapján helyénvaló 0 %-ban meghatározni a Belgiumban és Luxemburgban fizetett díjazás és nyugdíjak 2011. évi kiigazításának mértékét. E kiigazítás annak az átfogó megközelítésnek a része, amelynek célja a díjazás és nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazításával kapcsolatos viták rendezése, és amely szerint 2012-re vonatkozóan 0,8 %-os a kiigazítás mértéke.

(5)

Következésképpen a 2010-2014 közötti ötéves időszakban az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának kiigazítása a következő: 2010-ben a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében meghatározott módszer alkalmazása 0,1 %-os kiigazítást eredményezett. 2011 és 2012 tekintetében a díjazások és a nyugdíjak 2011-re és 2012-re vonatkozó kiigazításaival kapcsolatos viták rendezésére szolgáló átfogó megközelítés 0 %-os, illetve 0,8 %-os kiigazításhoz vezet. Ezenkívül a személyzeti szabályzat az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek reformjára vonatkozó politikai megállapodás részeként a díjazások és a nyugdíjak befagyasztásáról határoztak 2013-ra és 2014-re vonatkozóan,

—

189,48 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság 725 km és 1 450 km között van,

—

378,93 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság több mint 1 450 km.

—

háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetében 39,17 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetében 31,58 EUR.

—

háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 1 114,99 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 662,97 EUR.

—

háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 838,66 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 497,22 EUR.

—

havonta 131,84 EUR a C4 vagy C5 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők esetében,

—

havonta 202,14 EUR a C1, C2 vagy C3 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetében.

30.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/12

(1)

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) a C-63/12. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítéletében egyértelművé tette, hogy az intézmények kötelesek minden évben határozni a díjazás kiigazításáról, akár a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében szereplő módszer szerinti „matematikai” kiigazítást elvégezve, akár az említett melléklet 10. cikkének megfelelően a matematikai számítástól eltérve.

(2)

A legutóbb az 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) módosított személyzeti szabályzat XIII. melléklete 19. cikkének célja annak biztosítása, hogy az intézmények megtehessék az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a díjazás és a nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazítására vonatkozó vitáikat a Bíróság ítéletének megfelelően rendezzék, figyelembe véve a személyzet arra vonatkozó jogos elvárását, hogy az intézményeknek évente határozniuk kell a személyzet díjazásának és nyugdíjának kiigazításáról.

(3)

A Bíróság által a C-63/12. sz. ügyben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében, amennyiben a Tanács megállapítja, hogy az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet komolyan és hirtelen megromlott, a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 336. cikkében előírt eljárásnak megfelelően javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek a jogalkotási folyamatba történő bevonása érdekében. 2012. október 25-én a Tanács megállapította, hogy a Bizottság kivételi záradékról szóló jelentésében foglalt értékelése nem tükrözi az Unión belüli gazdasági és szociális helyzet 2012-ben bekövetkezett komoly és hirtelen megromlását, ahogyan arra a nyilvánosság számára hozzáférhető objektív gazdasági adatok utaltak. A Tanács ezért felkérte a Bizottságot, hogy a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkével összhangban nyújtson be megfelelő javaslatot a díjazás 2012-ra vonatkozó kiigazítása tekintetében.

(4)

A Bíróság megerősítette, hogy a kivételi záradék alapján az Európai Parlament és a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a díjazás és a nyugdíjak kiigazítását illetően. A 2011. július 1-jétől2012. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó gazdasági és szociális adatok – például a 2011 őszén bekövetkezett gazdasági válság következményei, vagyis az Unióban beállt gazdasági recesszió és a romló szociális helyzet, valamint a továbbra is magas munkanélküliség és az Unión belüli magas államháztartási hiány és államadósság – alapján helyénvaló 0,8 %-ban meghatározni a Belgiumban és Luxemburgban fizetett díjazás és nyugdíjak 2012. évi kiigazításának mértékét. E kiigazítás annak az átfogó megközelítésnek a része, amelynek célja a díjazás és nyugdíjak 2011. és 2012. évi kiigazításával kapcsolatos viták rendezése, és amely szerint 2011-re vonatkozóan 0 %-os a kiigazítás mértéke.

(5)

Következésképpen a 2010–2014 közötti ötéves időszakban az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának kiigazítása a következő: 2010-ben a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 3. cikkében meghatározott módszer alkalmazása 0,1 %-os kiigazítást eredményezett. 2011 és 2012 tekintetében a díjazások és a nyugdíjak 2011-re és 2012-re vonatkozó kiigazításaival kapcsolatos viták rendezésére szolgáló átfogó megközelítés 0 %-os, illetve 0,8 %-os kiigazításhoz vezet. Ezenkívül a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek reformjára vonatkozó politikai megállapodás részeként a díjazások és a nyugdíjak befagyasztásáról határoztak 2013-ra és 2014-re vonatkozóan,

—

191,00 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság 725 km és 1 450 km között van,

—

381,96 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság több mint 1 450 km.

—

háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetében 39,48 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetében 31,83 EUR.

—

háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 1 123,91 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 668,27 EUR.

—

háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 845,37 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 501,20 EUR.

—

havonta 132,89 EUR a C4 vagy C5 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők esetében,

—

havonta 203,76 EUR a C1, C2 vagy C3 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetében.