26.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/3

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és tagállamai, valamint Ukrajna között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS)

Egyrészről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

mint az Európai Közösséget létrehozó szerződés részes felei (a továbbiakban: a tagállamok),

másrészről

UKRAJNA,

(a továbbiakban: a felek)

FIGYELEMBE VÉVE a globális navigációs műholdrendszer polgári célokra történő fejlesztésében rejlő közös érdekeket,

FELISMERVE a GALILEO jelentőségét, mint az európai és az ukrajnai navigációs és információs infrastruktúrához való hozzájárulást,

FELISMERVE Ukrajna műholdas navigációs tevékenységének előrehaladott helyzetét,

FIGYELEMBE VÉVE a GNSS-alkalmazások fejlesztésének erősödését Ukrajnában, Európában és a világ más részein,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A megállapodás célja

A megállapodás célja, hogy ösztönözze, elősegítse és erősítse a polgári navigációs műholdrendszerben résztvevő felek közötti együttműködést.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

„Kiegészítő rendszer”: regionális vagy helyi mechanizmusok, például az európai geostacionárius navigációs átfedési szolgáltatás (EGNOS). Ezek a mechanizmusok a felhasználók számára lehetővé teszik a teljesítmény növekedését, így a fokozott pontosságot, a rendelkezésre állást, az egységességet és a megbízhatóságot.

„GALILEO”: önálló, polgári ellenőrzés alatt álló, a GNSS-szolgáltatások ellátását biztosító polgári európai globális navigációs és időmeghatározási műholdrendszer, amelyet a Közösség, valamint annak tagállamai terveztek és fejlesztettek ki. A GALILEO üzemeltetése magánkézbe adható.

A GALILEO nyílt, kereskedelmi és életvédelmi, kutatási és mentési célú szolgáltatásokat foglal magában, a hatóságok általi felhasználás célját szolgáló védett, nyilvánosan szabályozott, korlátozott hozzáférésű szolgáltatáson felül.

„GALILEO nyilvános szolgáltatás”: a nagyközönség számára nyitott, ingyenes szolgáltatás.

„GALILEO életvédelmi szolgáltatás”: olyan nyilvános szolgáltatásra épülő szolgáltatás, amely további integritásra vonatkozó információkat, jelhitelesítést, szolgáltatási garanciákat, és más, pl. a légi és tengeri közlekedés során alkalmazott életvédelmi megoldásokhoz szükséges funkciókat biztosít.

„GALILEO kereskedelmi szolgáltatás”: professzionális alkalmazások kidolgozását lehetővé tevő szolgáltatás, amely nagyobb teljesítményt nyújt a nyilvános szolgáltatásokkal szemben, különösen a nagyobb adatátviteli sebesség, a szolgáltatási garanciák és a pontosság terén.

„GALILEO kutató és mentő szolgáltatás”: a vészjelzők által leadott jelek gyorsabb és pontosabb helymeghatározásával, valamint válaszüzenetek küldésének képességével a kutatási és mentési műveletek hatékonyságát javító szolgáltatás.

„GALILEO nyilvánosan szabályozott szolgáltatás”: korlátozott hozzáférésű, védett helymeghatározó és időmérő szolgáltatás, amelyet kifejezetten a közszektor engedélyezett felhasználói által támasztott szükségletek kielégítésére fejlesztettek ki.

„GALILEO helyi elemek”: olyan helyi mechanizmusok, amelyek a GALILEO globális navigációs és időmeghatározási műholdrendszer felhasználóit a használatban lévő alapkonstellációból származó bemeneti információn túl további bemeneti információval látják el. A helyi elemeket a teljesítmény fokozása érdekében repülőterek, tengeri kikötők és városi vagy egyéb, földrajzilag kihívást jelentő környezetbe lehet telepíteni. A GALILEO a helyi elemeket általános modellekkel látja el a piaci elfogadás és a szabványosítás megkönnyítésének támogatása érdekében.

„Globális navigációs helyzet-meghatározási és időmeghatározási berendezés”: minden olyan, műholdas navigációs vagy időjelek átvitelére, vételére vagy feldolgozására szolgáló polgári végfelhasználású berendezés, amely szolgáltatást biztosít vagy regionális kiegészítő rendszerrel közösen működik.

„Szabályozási intézkedés”: valamely fél által meghozott törvény, rendelet, szabály, határozat, illetve általuk alkalmazott eljárás, adminisztratív vagy hasonló cselekmény.

„Interoperabilitás”: felhasználói szinten jelentkező helyzet, amelyben a duális rendszerű vevőkészülék a két rendszerből érkező jelzéseket együtt ugyanolyan vagy jobb teljesítménnyel használja fel, mintha csak az egyik rendszerből érkező jeleket használná. A globális és a regionális műholdas navigációs rendszerek interoperabilitása javítja a felhasználók számára rendelkezésre álló szolgáltatások minőségét.

„Szellemi tulajdon”: a Stockholmban, 1967. július 14-én készült, a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó egyezmény 2. cikkében meghatározottak.

„Felelősség”: valamely természetes vagy jogi személy meghatározott jogi elvek és szabályok szerinti kártérítési felelőssége valamely más természetes vagy jogi személynek okozott kárért. Ez a kötelezettség származhat megállapodásból (szerződéses felelősség) vagy jogi normából (szerződésen kívüli felelősség).

„Minősített információ”: olyan információ, bármilyen formában, amely a felek vagy valamely tagállam alapvető érdekeit – beleértve nemzetbiztonsági érdekeket – különböző mértékben sértő jogosulatlan nyilvánosságra hozatallal szembeni védelmet igényel. A minősítési szint feltüntetése minősítési jelöléssel történik. Az ilyen információt a felek a vonatkozó törvényekkel és rendelkezésekkel összhangban kell minősíteni, és azokat védeni kell a minősítés, a teljesség és az elérhetőség elvesztésével szemben.

3. cikk

Az együttműködés alapelvei

A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatálya alá eső együttműködési tevékenységeiket a következő elveknek megfelelően folytatják:

1.	A jogok és kötelességek általános egyensúlyán alapuló kölcsönös előnyök.

2.	Partnerség a GALILEO-programban a GALILEO üzemeltetésére vonatkozó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően.

3.	Kölcsönös lehetőségek az Európai Közösség és Ukrajna polgári felhasználású GNSS-projekteiben való részvételre.

4.	Az együttműködési tevékenységre esetlegesen hatást gyakorló információ kellő időben megvalósuló cseréje.

5.	Az e megállapodás 8. cikke 2. bekezdésében említett, szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok megfelelő védelme.

4. cikk

Az együttműködési tevékenységek területei

1. A műholdas navigációval és időmeghatározással kapcsolatos együttműködési tevékenységek területei a következők: rádióspektrum, tudományos kutatás és képzés, ipari együttműködés, kereskedelem és piacfejlesztés, szabványosítás, tanúsítási és szabályozási intézkedések, a GNSS globális és regionális földi pontosságnövelő rendszereinek fejlesztése, biztonság, felelősség és a költségek fedezése. A felek közös megegyezéssel kiigazíthatják e listát.

2. Az együttműködés — a felek erre irányuló kérelme esetén — a következő területekre való kiterjesztése:

2.1.	az EU, az EU és ESA tagállamok, az MTCR és a WASSENAAR megállapodás export-ellenőrzési szabályozása alá tartozó GALIELO-érzékeny technológiák és elemek, továbbá a kriptográfia és a jelentős információbiztonsági technológiák és elemek,

2.2.	a GALILEO rendszerbiztonsági felépítése (világűrbeli, földi és felhasználói szegmensek),

2.3.	a GALILEO globális szegmenseinek biztonsági ellenőrzési sajátosságai,

2.4.	nyilvánosan szabályozott szolgáltatások azok meghatározási, fejlesztési, végrehajtási, tesztelési és értékelési, illetve működési (üzemeltetési és használati) szakaszában, továbbá

2.5.	a műholdas navigációt és a GALILEO-t érintő minősített információ cseréje

a felek között aláírandó, megfelelő külön megállapodás tárgyát képezi.

3. Ez a megállapodás nem érinti a GALILEO-program működése céljából az Európai Közösség jogszabályai által létrehozott intézményi szerkezetet. E megállapodás nem érinti továbbá az atomsorompóval kapcsolatos kötelezettségvállalásokra és a kettős felhasználású szolgáltatások exportellenőrzésére vonatkozó megfelelő törvényeket, rendeleteket és politikákat, valamint a technológia immateriális átruházásának biztonságát és ellenőrzését érintő nemzeti intézkedéseket.

5. cikk

Az együttműködési tevékenységek formái

1. A felek — a vonatkozó szabályozási intézkedéseikre is figyelemmel — a lehető legteljesebb mértékben előmozdítják az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységeiket abból a célból, hogy hasonló lehetőségeket biztosítsanak a 4. cikkben felsorolt területeken végzett tevékenységeikben való részvételre.

2. A felek megállapodnak abban, hogy a 6 – 13. cikkben említetteknek megfelelően együttműködési tevékenységeket folytatnak.

6. cikk

Rádióspektrum

1. A Nemzetközi Távközlési Unió keretein belül eddig elért sikerekre építve a felek megállapodnak abban, hogy a rádióspektrummal kapcsolatos kérdések terén tovább folytatják az együttműködést és a kölcsönös támogatást.

2. Ebben az összefüggésben a felek előmozdítják a megfelelő frekvenciakiosztást a GALILEO részére abból célból, hogy a felhasználók előnyére világszerte — és nevezetesen Ukrajnában és a Közösségben — biztosítsák a GALILEO szolgáltatásainak hozzáférhetőségét.

3. A felek felismerik továbbá annak jelentőségét is, hogy a rádiónavigációs spektrum védelmet élvezzen a megszakítással és az interferenciával szemben. E célból a felek meghatározzák az interferencia forrásait, és kölcsönösen elfogadható megoldásokat keresnek az ilyen interferencia leküzdése érdekében.

4. E megállapodás egyetlen része sem értelmezhető oly módon, hogy az eltérjen a Nemzetközi Távközlési Unió vonatkozó rendelkezéseitől, ideértve az NTU rádiószabályzatát is.

7. cikk

Tudományos kutatás és képzés

A felek a GNSS területén közösségi és ukrajnai kutatási programokon — köztük Európai Közösség kutatási és fejlesztési keretprogramján, az Európai Űrügynökség kutatási programjain, valamint az Európai Közösség és az ukrán hatóságok vonatkozó programjain — keresztül előmozdítják a közös kutatási tevékenységeket.

A közös kutatási tevékenységek hozzájárulnak a polgári felhasználású GNSS jövőbeni fejlesztésének tervezéséhez.

A felek megállapodnak abban, hogy meghatározzák a megfelelő mechanizmusokat a hatékony kapcsolatok, valamint a kutatási és a képzési programokban való részvétel biztosítása céljából.

8. cikk

Ipari együttműködés

1. A felek — a GALILEO-rendszer létrehozása, valamint a GALILEO-alkalmazások és szolgáltatások használatának és fejlesztésének előmozdítása céljából — ösztönzik és támogatják a két fél ipara közötti együttműködést, különösen közös vállalkozásokon, valamint az érintett ipari társulásokban való kölcsönös részvételen keresztül.

2. Az ipari együttműködés megkönnyítése érdekében a felek — a legmagasabb nemzetközi előírásokkal, különösen az ilyen előírások végrehajtásának hatékony módszereivel összhangban — a GALILEO/EGNOS fejlesztését és működését érintő területeken és iparágakban megadják és biztosítják a szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdonnal kapcsolatos jogok megfelelő és hatékony védelmét.

3. A kifejezetten a GALILEO program által kidolgozott és finanszírozott érzékeny termékek Ukrajna által harmadik országokba való kivitelét előzetes engedélyezés céljából be kell nyújtani a GALILEO megfelelő biztonsági hatóságához, amennyiben ez a hatóság azt javasolta, hogy ezek a termékek a vonatkozó szabályozási intézkedéseknek megfelelően essenek kiviteli engedélykötelezettség alá. Az e megállapodás 4. cikk 2. bekezdésében említett külön megállapodásokban is megfelelő mechanizmust kell kidolgozni Ukrajna vonatkozásában annak érdekében, hogy javaslat szülessen a kiviteli engedélykötelezettség alá eső lehetséges tételek köréről.

4. A felek ösztönzik a Közösségben és Ukrajnában a GALILEO-programban résztvevő különböző érdekeltek közötti kapcsolatok erősítését az ipari együttműködéssel összefüggésben.

9. cikk

Kereskedelem- és piacfejlesztés

1. A felek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetést az európai és ukrajnai műholdas navigációs infrastruktúra, berendezések, a GALILEO helyi elemei és alkalmazásai terén.

2. E célból a felek fokozzák a GALILEO műholdas navigációs tevékenységeinek közismertségét, azonosítják a GNSS-alkalmazások elterjedésének lehetséges akadályait, és megfelelő intézkedéseket tesznek az elterjedés elősegítése érdekében.

3. A felhasználók igényeinek azonosítása és hatékony kielégítése érdekében a Közösség és Ukrajna fontolóra veszi egy nyilvános GNSS felhasználói fórum létrehozását.

10. cikk

Szabványok, tanúsítás és szabályozási intézkedések

1. A felek felismerik a globális műholdas navigációs szolgáltatásokra vonatkozó megközelítéseik — a nemzetközi szabványosítási és hitelesítési fórumokon történő — összehangolásának jelentőségét. A felek együttesen elősegítik különösen a GALILEO-szabványok fejlesztését, valamint azok világszerte és Ukrajnában való alkalmazását, hangsúlyt fektetve a rendszer más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitására.

Az összehangolás egyik célkitűzése a GALILEO-szolgáltatások a navigáció és az időjel globális szabványaként való nyílt, kereskedelmi és életvédelmi célú, széleskörű és innovatív felhasználásának előmozdítása.

A felek megegyeznek abban, hogy előnyös feltételeket teremtenek a GALILEO-alkalmazások fejlesztéséhez.

2. Következésképpen e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása és végrehajtása érdekében a felek — szükség szerint — együttműködnek a GNSS-t érintő, nevezetesen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben, az EUROCONTROL-ban, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben és a Nemzetközi Távközlési Unióban felmerülő kérdésekben.

3. A kétoldalú kapcsolatok terén a felek biztosítják, hogy a GNSS-t érintő üzemeltetési és technikai szabványokra, hitelesítésre, engedélyezési követelményekre és eljárásokra vonatkozó intézkedések ne korlátozzák szükségtelenül a kereskedelmet. A hazai követelményeknek objektív, megkülönböztetésmentes, előre megállapított és átlátható feltételeken kell alapulniuk.

11. cikk

A globális és regionális GNSS földi kiegészítő rendszerek fejlesztése

1. A felek együttműködnek a GALILEO/EGNOS integritásának, az EGNOS- és a GALILEO-szolgáltatások folytonosságát és más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitásnak optimális biztosítékát szolgáló földi rendszerek meghatározásában és megvalósításában.

2. E célból a felek regionális szinten együttműködnek egy, a GALILEO-rendszerre épülő földi regionális kiegészítő rendszer Ukrajnában való kivitelezésében és felépítésében. A regionális rendszer a GALILEO-rendszer által globálisan biztosított szolgáltatásokon túlmenően regionális integritási és nagy pontosságú szolgáltatásokat biztosít. Ennek előfeltételeként a felek célul tűzik ki az EGNOS kiterjesztését az ukrajnai régióban az ukrajnai távolságmérő és integritás-ellenőrző állomásokat is magában foglaló földi infrastruktúrán keresztül.

3. Helyi szinten a felek elősegítik a GALILEO helyi elemeinek fejlesztését.

12. cikk

Biztonság

1. A felek meggyőződése, hogy a globális navigációs műholdas rendszereket meg kell védeni a nem rendeltetésszerű felhasználással, az interferenciával, a megszakítással és az ellenséges cselekményekkel szemben.

2. A felek saját felségterületükön minden gyakorlati lépést megtesznek a műholdas navigációs rendszerek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra minőségének, folytonosságának és biztonságának garantálása érdekében.

3. A felek felismerik, hogy a GALILEO-rendszer és -szolgáltatások biztonságáról való gondoskodásra irányuló együttműködés fontos célkitűzés.

4. A felek ezért megfontolják a GNSS biztonsági kérdéseivel foglalkozó megfelelő konzultációs csatorna felállítását. Ezt a csatornát a GNSS-szolgáltatások folytonosságának biztosítására kell használni. A részletes gyakorlati szabályokat és eljárásokat a felek illetékes biztonsági hatóságai együttesen határozzák meg a 4. cikk 2. bekezdésével összhangban.

13. cikk

Felelősség és költségmegtérítés

A felek – különösen a nemzetközi és regionális szervezetek keretein belül – megfelelően együttműködnek, hogy a polgári GNSS-szolgáltatások biztosításának elősegítése érdekében felelősségi rendszereket és költségmegtérítési szabályokat határozzanak meg és hajtsanak végre.

14. cikk

Együttműködési mechanizmus és információcsere

1. Az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési tevékenységek összehangolását és elősegítését Ukrajna részéről az ukrán kormány, a Közösség és annak tagállamai részéről pedig a Bizottság végzi.

2. Az 1. cikkben meghatározott célkitűzésnek megfelelően e két szerv az Európai Közösségek és annak tagállamai, valamint Ukrajna között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás keretében létrehozza a GNSS irányítóbizottságot (a továbbiakban: irányítóbizottság) e megállapodás kezelésére. Az irányítóbizottság a felek hivatalos képviselőiből áll, és eljárási szabályzatát maga állapítja meg.

Az irányítóbizottság feladata többek között:

2.1.	a megállapodás 4–13. cikkében említett különböző együttműködési tevékenységek előmozdítása, az ezekkel kapcsolatos ajánlások kidolgozása és átfogó felügyelete;

2.2.	tanácsadás a felek számára az együttműködés — a megállapodás elveinek megfelelő — erősítésének és javításának módjairól;

2.3.	a megállapodás hatékony működésének és végrehajtásának felülvizsgálata.

3. A bizottság fő szabály szerint évente ülésezik. Az ülések helyszíne felváltva a Közösség, illetve Ukrajna. További ülések bármely fél kérelmére rendezhetők.

Az irányítóbizottság részéről vagy annak nevében felmerült költségeket az a fél viseli, amelyhez a hivatalos képviselők tartoznak. Az utazási és szállásköltségeket kivéve az ülések megrendezésével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségeket a fogadó fél viseli. Amennyiben a felek ezt szükségesnek ítélik, az irányítóbizottság meghatározott tárgykörökben közös technikai munkacsoportokat állíthat fel.

4. Bármely érintett ukrajnai szervezet részt vehet a GALILEO Közös Vállalkozásban vagy az Európai GNSS felügyelő hatóságban az alkalmazandó jogszabályokkal és eljárásokkal összhangban.

5. A felek ösztönzik a két fél intézményei és vállalkozásai közötti, műholdas navigációt érintő információcserét.

15. cikk

Finanszírozás

1. A GALIELO közös vállalkozáson keresztül a GALILEO-programhoz befizetendő ukrajnai hozzájárulás összegét és szabályait külön — az Európai Közösség vonatkozó jogszabályainak szervezeti előírásaival összhangban lévő — megállapodásban kell meghatározni.

2. A felek a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekkel összhangban megtesznek minden megfelelő intézkedést és erőfeszítést, hogy megkönnyítsék az e megállapodás keretében tett együttműködési tevékenységekben részt vevő személyek területükre történő belépését, azok tartózkodását és kilépését, valamint az e megállapodás keretében végzett együttműködési tevékenységekben felhasznált tőke, anyagok, adatok és felszerelések területükre történő behozatalát, jelenlétét és kivitelét.

3. A 2. bekezdés sérelme nélkül amennyiben az egyik fél meghatározott együttműködési programja a másik fél résztvevői számára pénzügyi támogatásról rendelkezik, az egyik fél részéről a másik fél résztvevői számára az ezen intézkedések támogatása céljából nyújtott minden ilyen támogatást vagy pénzügyi hozzájárulást — a felségterületeiken alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban — nem terheli adó, vám és egyéb illeték.

16. cikk

Konzultáció és vitarendezés

1. Bármelyik fél kérelmére a felek azonnali konzultációt folytatnak az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről. Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között baráti konzultációk útján rendezik.

2. A 2. bekezdésben foglaltak nem akadályozzák meg a feleket abban, hogy a viták rendezéséhez igénybe vegyék az Európai Közösségek és annak tagállamai, valamint Ukrajna között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás vitarendezési mechanizmusát.

17. cikk

Hatálybalépés és megszűnés

1. E megállapodás azt a napot követő hónapnak az első napján lép hatályba, amikor a felek kölcsönösen írásban értesítik egymást az ehhez szükséges belső eljárásaik befejezéséről. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának kell megküldeni, amely a megállapodás letéteményese.

2. E megállapodás lejárta vagy megszűnése nem befolyásolja a megállapodás szerint létrehozott szabályok vagy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos meghatározott jogok és kötelezettségek érvényességét vagy időtartamát.

3. E megállapodás a felek kölcsönös, írásos megállapodásával módosítható. A módosítás azt a napot követő hónapnak az első napján lép hatályba, amikor a felek kölcsönösen értesítik egymást a az ehhez szükséges belső eljárásaik befejezéséről.

4. E megállapodás a hatálybalépését követő öt évig hatályos, és az első öt éves időszak végén a felek általi közös megegyezéssel további öt éves időszakokra hosszabbítható meg. E megállapodás 3 hónapos felmondási idővel, a másik félhez intézett írásos felmondással bármely fél által megszüntethető.

E megállapodás másodlatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, magyar, német, lett, litván, máltai, lengyel, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint ukrán nyelven készült, amely szövegek egyformán hitelesek.

Hecho en Kiev, el uno de diciembre del dos mil cinco.

V Kyjevě dne prvního prosince dva tisíce pět.

Udfærdiget i Kyiv den første december to tusind og fem.

Geschehen zu Kiew am ersten Dezember zweitausendfünf.

Kahe tuhande viienda aasta detsembrikuu esimesel päeval Kiievis.

Έγινε στο Κίεβο, την πρώτη Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες πέντε.

Done at Kiev on the first day of December in the year two thousand and five.

Fait à Kiev, le premier décembre deux mille cinq.

Fatto a Kiev, addi' primo dicembre duemilacinque.

Kijevā, divtūkstoš piektā gada pirmajā decembrī.

Priimta du tūkstančiai penktų metų gruodžio pirmą dieną Kijeve.

Kelt Kievben, a kettőezerötödik év december első napján.

Magħmul f' Kiev, fl-ewwel jum ta' Diċembru tas-sena elfejn u ħamsa.

Gedaan te Kiev, de eerste december tweeduizend vijf.

Sporządzono w Kijowie dnia pierwszego grudnia roku dwutysięcznego piątego.

Feito em Kiev, em um de Dezembro de dois mil e cinco.

V Kyjeve dňa prvého decembra dvetisícpäť.

V Kijevu, prvega decembra leta dva tisoč pet.

Tehty Kiovassa ensimmäisenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattaviisi.

Som skedde i Kiev den första december tjugohundrafem.

Вчинено в Києві першого грудня дві тисячі п’ятого року

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

Za Českou republiku

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Gћar-Repubblika ta' Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapen vägnar

За Украïнy

26.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/17

Átfogó partnerségi

KERETMEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság között

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség, valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE az Indonéz Köztársaság és a Közösség közötti hagyományos baráti kötelékeket, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat,

MIVEL a felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartása iránti elkötelezettségét,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek a demokratikus alapelvek és az alapvető emberi jogok tisztelete, előmozdítása és védelme, a jogállamiság, a béke és a nemzetközi igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségét, amelyet többek között az Egyesült Nemzetek által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Római Statútum és egyéb, mindkét félre alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközök állapítanak meg,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az Indonéz Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és nemzeti egységének tiszteletben tartását,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás elvének tiszteletben tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására irányuló szándékukat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét és a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ilyen bűncselekményekkel vádolt személyeket bíróság elé kell állítani és bűnösségük bebizonyosodása esetén megfelelően meg kell őket büntetni, és tényleges bíróság elé állításukat nemzeti szintű intézkedések meghozatalával és a globális együttműködés fokozásával kell biztosítani,

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a transznacionális szervezett bűnözés és a terrorizmus valamennyi formája elleni, a nemzetközi joggal – beleértve az emberi jogi jogszabályokat, a migrációs és menekültügyi kérdésekkel kapcsolatos humanitárius elveket és a nemzetközi humanitárius jogot – összhangban folytatott küzdelem mellett, és azok felszámolására szolgáló hatékony nemzetközi együttműködés és eszközök létrehozása mellett,

MIVEL a Felek elismerik, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezmények és más vonatkozó ENSZ BT-határozatok – beleértve az 1540. ENSZ BT-határozatot – elfogadása az egész nemzetközi közösségnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettsége alapjául szolgál,

FELISMERVE, hogy meg kell erősíteni a leszereléssel és a fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeket többek között annak érdekében, hogy megszűnjön a tömegpusztító fegyverek által jelentett veszély,

FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagországai – között létrejött 1980. március 7-i együttműködési megállapodás fontosságát,

FELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés fokozása tekintetében, valamint felismerve közös szándékukat aziránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a természeti környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg, mélyítsék el és diverzifikálják,

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között vállalt tevékenységekkel teljes összhangban erősítsék az Európai Közösség és az Indonéz Köztársaság közötti, közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést,

ÖSSZHANGBAN saját törvényeikkel és rendeleteikkel,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. cikk

Általános elvek

1. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint a Felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi emberi jogi eszközökben megállapított demokratikus alapelvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, amely ezen megállapodás fontos elemét képezi.

2. A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.

3. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttműködés, valamint a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt.

4. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a támogatás-hatékonyságról szóló 2005. évi párizsi nyilatkozat mellett, és a fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében megállapodnak az együttműködés megerősítéséről.

5. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a felelős kormányzás és a jogállamiság – ezen belül a bíróságok függetlenségének – elve, valamint a korrupció elleni küzdelem mellett.

6. E partnerségi és együttműködési megállapodást az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján kell végrehajtani.

2. cikk

Az együttműködés célkitűzései

A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a)	együttműködés kialakítása kétoldalú szinten és valamennyi érintett regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b)	a Felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös fejlesztése;

együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen a kereskedelmi forgalom és a beruházások megkönnyítése, valamint a kereskedelem és a beruházások akadályainak megelőzése és felszámolása érdekében. Az együttműködés körébe tartozhatnak adott esetben a jelenlegi és későbbi regionális EK–ASEAN kezdeményezések;

együttműködés kialakítása a következő közös érdekű ágazatokban: idegenforgalom, pénzügyi szolgáltatások; vám- és adóügyek, makrogazdasági politika; iparpolitika és kis- és középvállalkozások; információs társadalom; tudomány és technológia; energiaügy; közlekedés és közlekedésbiztonság; oktatás és kultúra; emberi jogok; környezetvédelem és természeti erőforrások, beleértve a tengeri környezetet; erdészet mezőgazdaság és vidékfejlesztés; tengeri és halászati együttműködés; egészségügy; élelmiszer-biztonság; állategészségügy; statisztika; személyes adatok védelme; együttműködés az állam- és a közigazgatás korszerűsítése terén; és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok;

e)	együttműködés kialakítása a migrációs kérdések, ezen belül a jogszerű és jogellenes migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem terén,

f)	együttműködés kialakítása az emberi jogok és jogi kérdések terén;

g)	együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása terén;

h)	együttműködés kialakítása a terrorizmus és a több államot érintő bűncselekmények – tiltott drogok és prekurzoraik előállítása és kereskedelme, valamint pénzmosás – leküzdése terén;

i)	a Felek részvételének fokozása és további ösztönzése az érintett szubregionális és regionális együttműködési programokban;

j)	régiójukon belül a Felek egymásról alkotott képének javítása;

k)	a népek közötti megértés támogatása a különféle nem kormányzati szervezetek, például tanácsadó testületek, tudósok, a civil társadalom és a média közötti együttműködés révén szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok és egyéb tevékenységek keretében.

3. cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással, és a többoldalú leszerelési és atomsorompó-szerződésekben/egyezményekben, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapján kidolgozott egyéb többoldalú megállapodásokban és nemzetközi kötelezettségekben előírt hatályos kötelezettségeik teljes mértékű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.

3. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással, és lépéseket tesznek a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, mindkét félre alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának megerősítése érdekében, többek között az információk, a szakértelem és a tapasztalatok megosztásával.

4. A Felek ezenkívül megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal, hogy lépéseket tesznek valamennyi más érintett nemzetközi jogi eszköz aláírása, megerősítése, vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozás és teljes végrehajtása érdekében.

5. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzése érdekében együttműködnek egymással olyan hatékony nemzeti exportellenőrzések létrehozásán, amelyek kiterjednek a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzésére, és magukban foglalják a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezését az exportellenőrzés megsértése esetére.

6. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

4. cikk

Jogi együttműködés

1. A Felek együttműködnek egymással jogrendjük, törvényeik és jogi intézményeik továbbfejlesztésének kérdéseiben, beleértve azok hatékonyságát, különösen az eszmecsere és a szakismeretek cseréje, valamint a kapacitásépítés révén. A Felek törekszenek hatáskörükön és illetékességükön belül a kölcsönös bűnügyi és kiadatási jogsegély továbbfejlesztésére.

2. A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ilyen bűncselekményekkel vádolt személyeket bíróság elé kell állítani, és bűnösségük megállapítása esetén megfelelően meg kell őket büntetni.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással az emberi jogokkal kapcsolatos, 2004–2009 közötti időszakra vonatkozó nemzeti cselekvési tervről szóló elnöki rendelet végrehajtása terén, beleértve olyan nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítésének és végrehajtásának előkészítését, mint a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy e kérdésben előnyös lenne párbeszédet folytatniuk egymással.

5. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1. A Felek, megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, összhangban az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel – beleértve az emberi jogi eszközöket és a nemzetközi humanitárius jogot –, valamint saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiát és az EU és az ASEAN terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, 2003. január 28-i közös nyilatkozatát, megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással a terrorcselekmények megakadályozása és visszaszorítása érdekében.

2. A Felek együttműködnek egymással a terrorizmus elleni küzdelem terén az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373. határozata és más ide vonatkozó, mindkét félre alkalmazandó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogi eszközök végrehajtása keretében, többek között a következő fellépések révén:

—	a terrorcsoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;

—	a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos vélemények cseréje, beleértve a technikai területeket, a képzést és a terrorizmus megelőzése tekintetében folytatott tapasztalatcserét;

—	együttműködés a bűnüldözés, a jogi keret megerősítése és a terrorizmus elterjedéséhez vezető feltételek felszámolása terén;

—

együttműködés a határellenőrzés és határigazgatás előmozdítása terén a következő eszközökkel: fokozott kapacitásépítés, hálózatépítési, képzési és oktatási programok kialakítása, magas rangú tisztviselők, tudósok, elemzők és helyi szereplők cserelátogatásai, valamint szemináriumok és konferenciák szervezése.

II. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN

6. cikk

A Felek vállalják, hogy véleményt cserélnek és együttműködnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az ASEAN és az EU párbeszédének keretében, az ASEAN regionális fórumon (ARF), valamint az Ázsia–Európa találkozó (ASEM), az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája (UNCTAD) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében.

III. CÍM

KÉTOLDALÚ ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

7. cikk

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve mindkét keret vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben – a politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és adott esetben biztosítják a koherenciát a Közösség és ASEAN felei részvételével zajló egyéb tevékenységek tekintetében.

2. A Közösség és Indonézia adott esetben kiterjesztheti a pénzügyi támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre, a saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban. Ez az együttműködés többek között magában foglalhatja képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a felek által megállapított egyéb tevékenységeket.

IV. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

8. cikk

Általános elvek

1. A Felek párbeszédet folytatnak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából.

2. A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelem akadályainak megszüntetésével, különösen a nem vámjellegű akadályok időben történő megszüntetésével és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által e területen végzett munkát.

3. Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere formájában nyújtott támogatás előnyösnek bizonyult a fejlődő országok számára, a Felek a WTO előírásaival teljes összhangban az ilyen támogatásokról folytatott konzultációik erősítésére törekednek.

4. A Felek tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikák – mezőgazdasági politika, élelmiszer-biztonsági politika, állat-egészségügyi politika, fogyasztóvédelmi politika, veszélyes vegyi anyagokkal és hulladékkezeléssel kapcsolatos politika – alakulásáról.

5. A Felek a 9–16. cikkben említett területeken ösztönzik a kereskedelmi és beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a problémák megoldását célzó technikai kapacitás kiépítését.

9. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdések

A Felek az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekről (SPS) szóló WTO-megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a CODEX Alimentarius Bizottság (CAC) keretében megvitatják a jogalkotási, tanúsítási és ellenőrzési eljárásokat, és információcserét folytatnak azokkal kapcsolatban.

10. cikk

A kereskedelem technikai akadályai (TBT)

A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőségértékelési eljárásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól (TBT) szóló WTO-megállapodás keretében.

11. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme

A Felek – a bevált gyakorlatok alapján – együttműködnek egymással a szellemi tulajdon védelmének és alkalmazásának javítása és végrehajtása terén, fokozva az azzal kapcsolatos ismeretterjesztést. Az együttműködés magában foglalhatja az információk és tapasztalatok cseréjét a következők tekintetében: a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlata, előmozdítása, az ilyen jogokkal kapcsolatos információk terjesztése, az ilyen jogok korszerűsítése, kezelése, harmonizációja, védelme és hatékony alkalmazása, az ilyen jogok megsértésének megakadályozása, a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem.

12. cikk

A kereskedelem megkönnyítése

A Felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a behozatal, a kivitel és az egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét, fokozzák a kereskedelmi szabályozások átláthatóságát, fejlesztik a vámegyüttműködést – beleértve a kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszereket –, valamint a nemzetközi kezdeményezések értelmében törekednek a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági dimenziójának kiterjesztésére, többek között a fuvarozási szolgáltatások tekintetében, valamint a kereskedelem megkönnyítése és a csalások, illetve szabálytalanságok elleni küzdelem közötti egyensúly biztosítására.

13. cikk

Vámügyi együttműködés

Az együttműködés e megállapodásban foglalt más formáinak sérelme nélkül a két fél érdeklődését fejezi ki annak megfontolása iránt, hogy a jövőben a kölcsönös jogsegélyre is kiterjedő vámügyi együttműködési jegyzőkönyvet írjanak alá az e megállapodásban meghatározott intézményi keretben.

14. cikk

Beruházás

A Felek – a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, az igazgatási mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható vizsgálatára, valamint a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén – a kölcsönös beruházásokhoz szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

15. cikk

Versenypolitika

A Felek támogatják a versenyszabályok hatékony meghatározását és alkalmazását, valamint az információk terjesztését annak érdekében, hogy az egymás piacain működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és jogbiztonságot.

16. cikk

Szolgáltatások

A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, támogassák a szolgáltatások kereskedelmét mind a régiók között, mind a harmadik országok piacain.

V. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN

17. cikk

Turizmus

1. A Felek együttműködhetnek egymással az információcsere javítása terén, és követendő eljárásokat határozhatnak meg a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében, a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexével és a helyi Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági elvekkel összhangban.

2. A Felek együttműködést alakíthatnak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, a turizmus kedvezőtlen hatásainak enyhítésére, és a turisztikai ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között az ökoturizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

18. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

A felek megállapodhatnak abban, hogy igény szerint saját programjaik és jogszabályaik keretén belül elősegítik a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködést.

19. cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

1. A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását, valamint a gazdaságpolitikákkal kapcsolatos tapasztalatcserét, többek között a regionális gazdasági együttműködés és integráció tekintetében.

2. A Felek ezenkívül törekednek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely a Felek megállapodása szerint magában foglalhatja a monetáris politikát, a fiskális (ezen belül adó-) politikát, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a külső adósságot.

3. A Felek elismerik az átláthatóság és az információcsere javításának fontosságát annak érdekében, hogy a saját jogi keretükön belül megkönnyítsék az adókikerülés vagy adócsalás megakadályozását célzó intézkedések végrehajtását. Megállapodnak abban, hogy javítják az e területen folytatott együttműködést.

20. cikk

Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén

1. A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel:

—	a kkv-k versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek létrehozásával kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

—

a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő közösségi horizontális programok segítségével, a kézzelfogható és immateriális technológiai tényezők átadásának ösztönzése a partnerek között;

—	a finanszírozáshoz jutás és a piacra jutás megkönnyítése, információk biztosítása és az innováció ösztönzése, a különösen a mikro- és kisvállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutására vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje;

—	kiválasztott ipari területeken végzett közös kutatási projektek, valamint a szabványokkal, a megfelelés-értékelési eljárásokkal és a műszaki szabályozásokkal kapcsolatos együttműködés a kölcsönös megállapodások szerint.

2. A Felek mindkét oldalon megkönnyítik és támogatják a magánszektor által létrehozott ide vonatkozó tevékenységeket.

21. cikk

Információs társadalom

A Felek elismerik, hogy az informatikai és kommunikációs technológiák a modern élet meghatározó tényezői, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, ezért együttműködésre törekednek többek között a következő területeken:

az információs társadalom különböző aspektusairól – az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott átfogó párbeszéd megkönnyítése;

b)	a Közösség, Indonézia és Délkelet-Ázsia hálózatai és szolgáltatásai közötti összeköttetés és átjárhatóság;

c)	az új informatikai és kommunikációs technológiák szabványosítása és terjesztése;

d)	az informatikai és kommunikációs technológiai kutatási együttműködés támogatása a Közösség és Indonézia között;

e)	közös kutatási projektek az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) terén;

f)	az IKT biztonsági kérdései/szempontjai.

22. cikk

Tudomány és technológia

1. A Felek megállapodnak abban, hogy saját szakpolitikáik figyelembevételével együttműködnek egymással a tudomány és technológia közös érdekű területein, például az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem, a természeti erőforrások, valamint az egészségügy terén.

2. Az együttműködés a következőkre irányul:

a)	a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, főleg a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban;

b)	a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és iparágai közötti tartós kapcsolatok kialakításának támogatása;

c)	a humánerőforrás-képzés támogatása;

d)	a kölcsönösen megállapított együttműködés egyéb formáinak támogatása.

3. Az együttműködés a nemzetközi mobilitási programok keretében közös kutatási projektek és cserék, találkozók és a tudósok képzésének formájában is megvalósulhat, ami a kutatási eredmények legnagyobb mértékű terjesztését biztosítja.

4. Ezen együttműködés keretében a Felek támogatják a felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik és különösen kkv-k részvételét.

23. cikk

Energiaügy

A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására. Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy támogatják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célból:

a)	az energiaellátás diverzifikációja az ellátás biztonságának javítása érdekében, az új és megújuló energiaformák kialakítása és a termelési lánc felsőbb és alsóbb szakaszában lévő ipari energiatevékenységekkel kapcsolatos együttműködés;

b)	az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttműködés fokozása, többek között a kiotói jegyzőkönyv tiszta fejlődési mechanizmusa révén;

c)	a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése;

d)	a megfizethető energia és a fenntartható fejlődés összefüggéseinek kezelése.

24. cikk

Közlekedés

1. A Felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek mozgását, támogassák a biztonságot, a tengeri és repülésbiztonságot és -védelmet, az emberi erőforrások fejlesztését, a környezetvédelmet, valamint növeljék a közlekedési rendszereik hatékonyságát.

2. Az együttműködés többek között a következő formákban történhet:

a Felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi, vidéki, belvízi és tengeri közlekedésre, beleértve a logisztikát és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatot és átjárhatóságot, valamint az úthálózat, vasutak, kikötők és repülőterek működtetését;

b)	az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo) lehetséges felhasználása, középpontba helyezve a közös érdekű kérdéseket;

párbeszéd a légi közlekedési szolgáltatások területén, a Felek közötti kétoldalú kapcsolatok közös érdekű területeken történő továbbfejlesztése céljából; ezen belül az Indonézia és az egyes tagállamok között jelenleg hatályos kétoldalú légi szolgáltatási megállapodások egyes elemeinek módosítása annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a felek törvényeivel és rendelkezéseivel, és hogy a Felek megvizsgálják a légi közlekedési együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit;

párbeszéd a tengeri fuvarozási szolgáltatások terén, amelynek célja, hogy kereskedelmi alapon biztosítsák a nemzetközi tengeri piacokhoz és üzleti körökhöz való korlátlan hozzáférést, mellőzzék a rakománymegosztásra vonatkozó záradék, illetve a másik fél állampolgárai vagy vállalatai által üzemeltetett hajók esetében az állampolgárság szerinti bánásmódra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó záradék bevezetését, valamint tisztázzák a háztól házig történő szállítási szolgáltatás kérdéseit;

e)	a biztonsággal, védelemmel és a szennyezések megelőzésével kapcsolatos szabványok és előírások alkalmazása a tengeri és légi közlekedés tekintetében, a megfelelő nemzetközi egyezményekkel összhangban.

25. cikk

Oktatás és kultúra

1. A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget.

2. A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ezen belül közös kulturális eseményeket szervezzenek. Ezzel kapcsolatosan a felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy nemzetközi fórumokon (például UNESCO) konzultációt folytatnak és együttműködnek egymással, továbbá véleményt cserélnek a kulturális sokféleségről, beleértve az olyan fejleményeket, mint a kulturális kifejezések sokszínűségek védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény ratifikálása és végrehajtása.

4. A Felek ezenkívül hangsúlyt helyeznek a szakmai képviseleteik közötti kapcsolatok létrehozására, valamint az információk, a kiadványok, a know-how, a hallgatók, a szakértők és a technikai források cseréjére irányuló intézkedésekre, az IKT oktatásbeli előmozdítása érdekben, kihasználva a közösségi oktatási és kulturális programok által Délkelet-Ázsiában biztosított lehetőségeket, valamint felhasználva a Felek által az oktatás és kultúra terén szerzett tapasztalatokat. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy támogatják az Erasmus Mundus program végrehajtását.

26. cikk

Emberi jogok

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak az emberi jogok előmozdítása és védelme terén.

2. Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:

a)	az emberi jogokkal kapcsolatos indonéz nemzeti cselekvési terv végrehajtásának támogatása;

b)	az emberi jogok előmozdítása és oktatása;

c)	az emberi jogokkal kapcsolatos intézmények megerősítése;

3. A Felek megállapodnak abban, hogy e kérdésben előnyös lenne párbeszédet folytatniuk egymással.

27. cikk

Környezet és természeti erőforrások

1. A Felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami alapja a jelen és a jövő generációi fejlődésének.

2. A Felek által e megállapodás szerint vállalt tevékenységek elvégzése során figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó eredményeit, valamint a mindkét Félre alkalmazandó, érintett többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását.

3. A felek további együttműködésre törekednek egymással a környezetvédelemmel kapcsolatos regionális programokban, különösen a következők tekintetében:

a)	környezeti tudatosság és bűnüldözési kapacitás;

b)	az éghajlatváltozással és az energiahatékonysággal kapcsolatos kapacitásépítés, amely elsősorban a következőkre irányul: kutatás-fejlesztés, az éghajlatváltozás és az üvegházhatás nyomon követése és vizsgálata, a hatásokat enyhítő és alkalmazkodási programok kialakítása;

c)	a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétellel és azok végrehajtásával kapcsolatos kapacitásépítés, amely kiterjed a biológiai sokféleségre, a biológiai biztonságra és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES);

d)	a környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások, ezen belül a környezetvédelmi vezetési rendszerekkel kapcsolatos kapacitásépítés és környezetvédelmi címkézés támogatása;

e)	a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló jogellenes mozgásának megakadályozása;

f)	partvidék és tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése;

g)	helyi részvétel a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben;

h)	talaj- és területgazdálkodás;

i)	a határokon átnyúló ködszennyezés elleni intézkedések.

4. A Felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikhoz való kölcsönös hozzáférést e programok különös feltételeivel összhangban.

28. cikk

Erdőgazdálkodás

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelenlegi és jövő nemzedékek érdekében szükség van az erdei erőforrások és az erdő biológiai sokféleségének védelmére, megőrzésére, valamint az erőforrásokkal fenntartható módon való gazdálkodásra.

2. A Felek törekednek az erdő- és természeti tüzek kezelésének javítására irányuló együttműködésük folytatására, a jogellenes fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem, az erdészeti irányítás, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás támogatásával.

3. A Felek együttműködési programokat dolgoznak ki többek között a következő területeken:

a)	együttműködés az érintett nemzetközi, regionális és kétoldalú fórumokon a jogi eszközök létrehozásának támogatása, a jogellenes fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem terén;

b)	kapacitásépítés, kutatás-fejlesztés;

c)	az erdészeti ágazat fenntartható fejlesztésének támogatása;

d)	az erdőtanúsítás fejlesztése.

29. cikk

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési együttműködést. Az együttműködést többek között a következő területeken lehet továbbfejleszteni:

a)	agrárpolitika és általános nemzetközi és mezőgazdasági perspektívák;

b)	a növények, állatok és ezekből készült termékek kereskedelme előtt álló akadályok felszámolásának lehetőségei;

c)	fejlesztéspolitika a vidéki térségekben;

d)	a növényekkel és állatokkal kapcsolatos minőségpolitika és oltalom alatt álló földrajzi jelzések;

e)	piacfejlesztés és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása;

f)	a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése.

30. cikk

Tenger és halászat

A Felek ösztönzik a kétoldalú és többoldalú tengerészeti és halászati együttműködést, különös tekintettel a fenntartható és felelős tengeri és halászati fejlesztésre és gazdálkodásra. Az együttműködés kiterjedhet a következőkre:

a)	információcsere;

b)	a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a partvidéki és tengeri források megőrzését és kezelését;

c)	a jogellenes, bejelentetlen és szabályozatlan halászat megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása és

d)	piacfejlesztés és kapacitásépítés.

31. cikk

Egészségügy

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással az egészségügy közös érdekű területein a következő területekkel kapcsolatos tevékenységeik fokozása érdekében: kutatás, az egészségügyi rendszerek irányítása, táplálkozás, gyógyszerek, megelőző gyógyászat, komolyabb fertőző betegségek – madárinfluenza és járványos influenza, HIV/AIDS, SARS –, valamint a nem fertőző betegségek – rák és szívbetegségek –, közlekedési balesetből származó sérülések és egyéb egészségügyi veszélyek, beleértve a drogfüggőséget.

2. Az együttműködés főleg a következő eszközök révén valósul meg:

a)	információ- és tapasztalatcsere a fenti területeken;

b)	járványtani programok, decentralizáció, az egészségügy finanszírozása, a települések önálló felelősségvállalása és az egészségügyi szolgáltatások irányítása;

c)	kapacitásépítés technikai támogatással, a szakképzési programok kidolgozásával;

d)	az egészségügyi szolgáltatások javítását és a kapcsolódó tevékenységek támogatását célzó programok, amelyek kiterjednek többek között a csecsemőhalandóság és az anyák halálozási arányának csökkentésére.

32. cikk

Statisztikák

A Felek megállapodnak abban, hogy a Közösség és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységeinek megfelelően elősegítik a statisztikai módszerek és gyakorlatok – beleértve a statisztikai adatok összegyűjtését és terjesztését – összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel az áruk és a szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra (gyűjtés, elemzés és terjesztés) alkalmas más területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.

33. cikk

A személyes adatok védelme

1. A Felek megállapodnak e területen a személyes adatok fokozott védelmének kölcsönös céljával indítandó fellépésekben, amelynek során szem előtt tartják a legjobb nemzetközi gyakorlatot, például a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatást (az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 határozata).

2. A személyes adatok védelmére irányuló együttműködés többek között kiterjedhet az információk és a szaktudás cseréje formájában nyújtott technikai támogatásra, figyelembe véve a felek törvényeit és rendelkezéseit.

34. cikk

Migráció

1. A Felek megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások igazgatására irányuló közös erőfeszítések jelentőségét, és az együttműködés megerősítése céljából átfogó párbeszédet hoznak létre valamennyi migrációval kapcsolatos kérdésben, beleértve a jogellenes migrációt, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, valamint a nemzetközi védelemre szorulók védelmét. A felek nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési stratégiáiba bele kell foglalni a migráció kérdéseit. A felek megállapodnak abban, hogy a migrációs kérdéseket a humanitárius elvek tiszteletben tartásával kezelik.

2. A Felek közötti együttműködést a Felek közös konzultációi alkalmával végzett egyedi helyzetértékelés alapján kell folytatni, és a végrehajtás során be kell tartani a Felek hatályos vonatkozó jogszabályait. Az együttműködés többek között a következőkre helyezi a hangsúlyt:

a)	a migráció mögött meghúzódó eredendő okok megoldása;

b)	a Felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal összhangban álló nemzeti jogszabályok és eljárások kidolgozása és végrehajtása, különösen a visszaküldés tilalmának betartása érdekében;

c)	a vízumokkal, úti okmányokkal és a határellenőrzés igazgatásával kapcsolatban kijelölt közös érdekű kérdések;

a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és azok beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

e)	technikai és személyzeti kapacitásépítés;

f)	a jogellenes migrációval, az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és megelőző politika kidolgozása, beleértve az embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelmet és az emberkereskedelem áldozatainak támogatását;

g)	valamely ország területén jogellenesen tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszautaztatása – beleértve az önkéntes visszatérés támogatását –, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

3. A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg a jogellenes bevándorlás megakadályozására és ellenőrzésére vonatkozó együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

a)	azonosítják az állítólagos állampolgáraikat, és kérésre indokolatlan késedelem és további formalitások nélkül visszafogadják a tagállamok vagy Indonézia területén jogellenesen tartózkodó állampolgáraikat, amint megállapították azok állampolgárságát;

b)	visszafogadott állampolgáraiknak e célból megfelelő személyazonossági okmányokat biztosítanak;

4. A Felek megállapodnak abban, hogy kérésre tárgyalnak a Felek meghatározott visszafogadási kötelezettségeit szabályozó megállapodás megkötéséről, beleértve a másik fél állampolgáraira és más országok állampolgáraira vonatkozó visszafogadási kötelezettséget. Ebben a hontalan személyek kérdésére is kitérnének.

35. cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak és hozzájárulnak a szervezett, gazdasági és pénzügyi bűncselekmények és a korrupció elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel kapcsolatban. E rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi.

36. cikk

Együttműködés a tiltott drogok elleni küzdelemben

1. A Felek jogi kereteiken belül együttműködnek egymással az e területen kialakítandó átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására: hatékony lépéseket tesznek, és összehangolják a hatáskörrel rendelkező hatóságok működését az egészségügy, az oktatás, a bűnüldözés (ezen belül vámhivatalok), a szociális kérdések, az igazságügy és a belügy területén, és jogi eszközökkel szabályozzák a piacokat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a tiltott drogok kínálata, kereskedelme, kereslete, a drogfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatása, és hatékonyabban megelőzzék a kémiai prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására történő felhasználását.

2. A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók a célkitűzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával.

3. A Felek közötti együttműködés magában foglalhatja a jogi keretekről és a követendő eljárásokról kialakított véleménycserét, valamint a következő területeken nyújtott technikai és igazgatási támogatást: a droghasználat megelőzése és kezelése több tekintetben, beleértve a droghasználat okozta károk csökkentését; információs és ellenőrző központok; személyzetképzés; kábítószerekkel kapcsolatos kutatás; igazságügyi és rendőrségi együttműködés, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására használt kémiai prekurzorok módosításának megakadályozása. A felek más területek bevonásában is megállapodhatnak.

4. A Felek együttműködhetnek egymással olyan alternatív fenntartható fejlesztési politikák támogatásában, amelyeknek célja a tiltott drogok, különösen a cannabis termesztésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése.

37. cikk

Együttműködés a pénzmosás elleni küzdelemben

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a drogkereskedelemből és korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására használni.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak egymással a technikai és igazgatási támogatás terén a szabályok kidolgozása és végrehajtása érdekében, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem mechanizmusainak hatékony működése érdekében, beleértve a bűncselekményből származó eszközök és pénzek visszaszerzését.

3. Az együttműködés a Felek jogszabályai keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint a Közösség és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Cselekvési Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

38. cikk

Civil társadalom

1. A Felek elismerik a szervezett civil társadalom, különösen a tudományos szakemberek szerepét és közreműködését az e megállapodás szerinti párbeszéd és együttműködés során, és támogatják a szervezett civil társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.

2. A Felek demokratikus elveire, valamint törvényeire és rendelkezéseire is figyelemmel, a szervezett civil társadalom:

a)	részt vehet a politika kialakításának nemzeti szintű folyamatában;

b)	információkat kaphat és részt vehet a fejlesztési és együttműködési stratégiákkal és ágazati politikákkal kapcsolatos konzultációkon, különösen az őket érintő területek tekintetében, beleértve a fejlesztési folyamat valamennyi szintjét;

c)	átláthatóan kezelheti a tevékenysége támogatására neki juttatott pénzügyi forrásokat;

d)	részt vehet az őt érintő területeken folyó együttműködési programok végrehajtásában, beleértve a kapacitásépítést.

39. cikk

Együttműködés az állam és a közigazgatás korszerűsítése területén

A Felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös konzultáció során végzett egyedi szükségletfelmérés alapján együttműködnek közigazgatásuk modernizációja terén, többek között az alábbi területeken:

a)	a szervezeti hatékonyság növelése;

b)	az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése,

c)	az elszámolási kötelezettség és a közforrások átlátható kezelésének biztosítása;

d)	a jogi és intézményi keret fejlesztése;

e)	a politikák kialakításához és végrehajtásához szükséges kapacitások (közszolgáltatások nyújtása, költségvetés összeállítása és végrehajtása, korrupció elleni küzdelem) kiépítése;

f)	az igazságszolgáltatási rendszerek megszilárdítása;

g)	a bűnüldözési mechanizmusok és szervek tökéletesítése.

40. cikk

Az együttműködés módjai

1. A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2. A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy eljárásainak és finanszírozási kritériumainak megfelelően folytassa tevékenységét Indonéziában, Indonézia törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban.

VI. CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

41. cikk

Vegyes bizottság

1. A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében vegyes bizottságot hoznak létre a két fél lehető legmagasabb szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

a)	e megállapodás megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása;

b)	a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

c)	e megállapodás eltérő alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó problémák megoldása;

d)	ajánlások készítése a megállapodást aláíró Felek számára a megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására, és szükség esetén a megállapodás eltérő alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó problémák megoldására.

2. A vegyes bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva Indonéziában és Brüsszelben tartja üléseit. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

3. A vegyes bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek a munkacsoportok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a vegyes bizottságnak.

4. A Felek abban is megállapodnak, hogy a vegyes bizottságot megbízzák azzal a feladattal, hogy biztosítsa a Közösség és Indonézia között létrejött, illetve a jövőben létrehozandó ágazati megállapodások vagy jegyzőkönyvek megfelelő működését.

5. A vegyes bizottság e megállapodás alkalmazásában elfogadja saját eljárási szabályait.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Későbbi fejleményekre vonatkozó záradék

1. A Felek a megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és bővíthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

2. E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat.

43. cikk

Egyéb megállapodások

1. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Indonéziával, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodást kössenek Indonéziával.

2. E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik felekkel szemben vállalt kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

44. cikk

Vitarendezési mechanizmusok

1. Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

2. A vegyes bizottság a vitás kérdésekkel kapcsolatban a 41. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja szerint jár el.

3. Amennyiben bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő lépéseket tehet. Mielőtt ezt megteszi, a különlegesen sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt benyújtja a vegyes bizottság számára, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása érdekében a (3) bekezdésben szereplő „különlegesen sürgős esetek” kifejezés olyan esetekre vonatkozik, amikor valamelyik fél érdemben megsérti a megállapodást. A megállapodás érdemi megsértése a következő lehet:

i.	a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem engedélyezett megtagadása, vagy

ii.	a megállapodás valamely, az 1. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikkben leírt lényegi elemének megsértése.

5. Az intézkedések megválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek a legkevésbé gátolják e megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik felet, és amennyiben az kéri, az intézkedésekről konzultációkat pedig kell tartani a vegyes bizottságban.

45. cikk

Felszereltség

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő, megfelelően meghatalmazott szakértőket és tisztviselőket felruházzák a működésük ellátásához szükséges eszközökkel.

46. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területen kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az ott meghatározott feltételekkel, másrészről Indonéz Köztársaság területén.

47. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően a Közösség vagy tagállamai, illetve a Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság.

48. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1. A megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezésről.

2. Ez a megállapodás ötéves időtartamra jön létre. A megállapodás automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik fél sem jelenti be írásban a másik félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

3. A megállapodás módosítása a Felek megállapodásával történik. A módosítások csak akkor lépnek hatályba, ha az utóbbi fél bejelentette a másiknak, hogy valamennyi szükséges eljárás befejeződött.

4. Ez a megállapodás a valamely fél által a másik félnek benyújtott írásos felmondó nyilatkozattal mondható fel. A megállapodás az értesítés másik fél által történő kézhezvétele után 6 hónappal szűnik meg.

49. cikk

Bejelentés

Az értesítést az Európai Unió Tanácsa Főtitkárának, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének kell benyújtani.

50. cikk

Hiteles szöveg

Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és indonéz nyelven készült, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в два екземпляра в Джакарта на девети ноември две хиляди и девета година.

Hecho por duplicado en Yakarta el dia nueve de noviembre del año dos mil nueve.

V Jakartě dne devátého listopadu roku dva tisíce devět ve dvou vyhotoveních.

Udfærdiget i Jakarta, den niende november totusinde og ni.

Geschehen zu Jakarta am neunten November zweitausendneun in zwei Urschriften.

Sõlmitud kahes eksemplaris üheksandal novembril kahe tuhande üheksandal aastal Jakartas.

Υπεγράφη στη Τζακάρτα σε δύο αντίτυπα την ενάτη ημέρα του Νοεμβρίου του έτους δύο χιλιάδες εννέα.

Done in duplicate at Jakarta on this ninth day of November in the year two thousand and nine.

Fait en double exemplaire à Djakarta, le neuf novembre de l’année deux mille neuf.

Fatto in duplice copia a Giacarta il nono giorno di novembre dell’anno duemilanove.

Priimta dviem egzemplioriais Džakartoje, du tūkstančiai devintų metų lapkričio devintą dieną.

Készült két eredeti példányban Jakartában, kétezerkilenc november kilencedikén.

Magħmul f’żewġ oriġinali f’Ġakarta f’dan id-disa’ jum ta’ Novembru tas-sena elfejn u disgħa.

Gedaan in tweevoud te Jakarta op negen november tweeduizend negen.

Sporządzono w dwóch egzemplarzach w Dżakarcie dnia dziewiątego listopada roku dwa tysiące dziewiątego.

Feito em dois exemplares, em Jacarta, aos nove dias do mês de Novembro do ano de dois mil e nove.

Încheiat în două exemplare la Jakarta în data de astăzi, nouă noiembrie două mii nouă.

V Jakarte deviateho novembra dvetisícdeväť v dvoch pôvodných vyhotoveniach.

V Džakarti, dne devetega novembra leta dva tisoč devet, sestavljeno v dveh izvodih.

Tehty kahtena kappaleena Jakartassa yhdeksäntenä päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattayhdeksän.

Utfärdat i två exemplar i Jakarta den nionde november år tjugohundranio.

Dibuat dalam rangkap ganda di Jakarta pada tanggal sembilan November tahun dua ribu sembilan.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Релублика България

Za Českou republiku

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Gћal Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

За Европейската общност

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

För Europeiska gemenskapen

Untuk Pemerintah Republik Indonesia

ZÁRÓOKMÁNY

Az alábbiak meghatalmazottjai:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG,

másrészről,

Jakartában 2009. november 9-én találkozott az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás aláírása céljából, és elfogadta az átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodást.

A tagállamok meghatalmazottjai és az Indonéz Köztársaság meghatalmazottja tudomásul veszik az Európai Közösség következő egyoldalú nyilatkozatát:

„A megállapodásnak az Európai Közösséget létrehozó szerződés III. része IV. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Közösség tagállamaiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (adott esetben) nem értesíti az Indonéz Köztársaságot arról, hogy az Európai Közösség tagjaként kötelezett féllé vált az Európai Unióról szóló és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően.”

26.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/57

A BIZOTTSÁG 427/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 25.)

az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyási és minősítési eljárásának megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A CO2-kibocsátást csökkentő új és korszerű járműtechnológiák fejlődésének és mielőbbi elterjedésének ösztönzése érdekében az 510/2011/EU rendelet lehetővé teszi a gyártók és a beszállítók számára, hogy az új könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentéséhez hozzájáruló bizonyos innovatív technológiák jóváhagyását kérelmezzék. Ennek megfelelően egyértelművé kell tenni azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható, hogy az említett rendelet értelmében mely technológiák minősíthetőek ökoinnovációnak.

(2)

Helyénvaló figyelembe venni a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) szerinti, a személygépkocsikat érintő innovatív technológiákra vonatkozó program bevezetése révén szerzett tapasztalatokat, és a könnyű haszongépjárművek esetében is ugyanazokat a jogosultsági követelményeket alkalmazni. Ugyanakkor különbséget kell tenni azon könnyű haszongépjárművek esetében, amelyek gyártása és típusjóváhagyása több lépcsőben történt. Az ilyen járművek esetében helyénvaló a CO2-csökkentés minősítését az alapjárműbe szerelt ökoinnovációra korlátozni.

(3)

Az 510/2011/EU rendelet 12. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint nem tekinthetők ökoinnovációnak a két, 2007. február 7-i bizottsági közleményben (3) vázolt – és az uniós jog szerint szabályozott – uniós integrált megközelítés részét képező technológiák, sem az uniós jogszabályok értelmében kötelezően alkalmazandó egyéb technológiák. Ebbe a kategóriába tartoznak a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartozó gumiabroncsnyomás-ellenőrző rendszerek, a gumiabroncsok gördülési ellenállását és a sebességváltást jelző technológiák, illetve az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozó, a gumiabroncsok gördülési ellenállását jelző technológiák.

(4)

Azok a technológiák, amelyek egy ideje már széles körben rendelkezésre állnak a piacon, az 510/2011/EU rendelet 12. cikkének értelmében véve nem tekinthetők innovatívnak, és ezért az ökoinnováció minősítésre sem lehetnek jogosultak. A 725/2011/EU végrehajtási rendelettel való teljes párhuzam biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak azok a technológiák lehetnek ökoinnováció minősítésre jogosultak, amelyekkel a 2009-ben nyilvántartásba vett összes könnyű haszongépjármű legfeljebb 3 %-a volt felszerelve. Az említett korlátozásokat legkésőbb 2016-ig felül kell vizsgálni.

(5)

A könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátása szempontjából a legnagyobb csökkentési potenciállal rendelkező technológiák, különösen az innovatív hajtástechnológiák fejlesztésének előmozdítása érdekében indokolt, hogy csak azok a technológiák részesülhessenek ebben a minősítésben, amelyek szervesen kapcsolódnak a jármű közlekedési-személyszállítási funkciójához, és jelentős mértékben hozzájárulnak a jármű általános energiafogyasztásának javításához. Az e rendeltetést kiegészítő, vagy a gépjárművezető és az utasok kényelmének növelését szolgáló technológiák nem lehetnek jogosultak az ökoinnováció minősítésre.

(6)

Az 510/2011/EU rendeletnek megfelelően mind a gyártók, mind a beszállítók nyújthatnak be kérelmet. A kérelemben hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy teljes mértékben teljesülnek a jogosultsági követelmények, valamint meg kell adni az innovatív technológiák alkalmazása révén elért CO2-csökkentés mérésének módszerét is.

(7)	Az ökoinnováció révén elérhető CO2-csökkentés mértékét kielégítő pontossággal meg kell tudni határozni. A mérés csak akkor lehet pontos, ha a csökkentés mértéke legalább 1 g CO2/km.

(8)

Amennyiben egy adott technológia CO2-csökkentési potenciálja vezetői magatartás, vagy a kérelmező hatáskörén kívül álló, egyéb tényezők függvénye, akkor elviekben ez a technológia nem minősíthető ökoinnovációnak, hacsak szilárd és független statisztikai bizonyítékok alapján nem lehet ellenőrizhető feltevéseket megfogalmazni az átlagos vezetői magatartásról.

(9)

A járművek típusjóváhagyásakor a CO2-kibocsátás mérésére alkalmazott standard vizsgálati ciklus nem alkalmas az egyes technológiákhoz társítható összes csökkentés tanúsítására. Az innováció megfelelő irányú ösztönzése érdekében a teljes CO2-csökkentés mértékének kiszámításakor csak azt a ki nem bocsátott mennyiséget indokolt figyelembe venni, amelyet a standard vizsgálati ciklus nem tudott értékelni.

(10)

A CO2-csökkentés tanúsításakor össze kell hasonlítani ugyanazon járműnek az ökoinnovációs technológia alkalmazásával és a nélkül nyert adatait. A vizsgálati módszernek ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható méréseken kell alapulnia. Az egyenlő versenyfeltételek érdekében, és a valós viszonyokat jobban tükröző, egyeztetett vezetési ciklus hiányában a 692/2008/EK bizottsági rendeletben (6) meghatározott új európai menetciklus vezetési mintáit kell közös viszonyítási alapnak venni. A vizsgálati módszert járműfékpadon végzett mérésekre, illetve modellezésre vagy szimulációra kell alapozni azokban az esetekben, ahol ezek a módszerek jobb és pontosabb eredményeket adnak.

(11)	A Bizottságnak gondoskodnia kell a vizsgálati módszereket és a kérelmek elkészítését ismertető iránymutatásokról, amelyeket azután a különböző kérelmek értékeléséből nyert tapasztalatok fényében rendszeresen frissítenie kell.

(12)

Az 510/2011/EU rendelet értelmében a kérelemhez egy független és tanúsított szervezet által készített ellenőrzési jelentést is csatolni kell. Ez a szervezet a 2007/46/EK európai parlamenti és tanács irányelv (7) szerinti A vagy B kategóriás műszaki szolgálat lehet. Azonban a szervezet függetlenségét garantálandó, az említett irányelv 41. cikkének (6) bekezdésével összhangban kijelölt műszaki szolgálatok nem tekinthetők az ezen rendelet értelmében vett független és tanúsított szervezetnek. Az ellenőrző jelentést kiállító szervezetnek megfelelő bizonyítékokkal kell szolgálnia arra nézve, hogy független a kérelmező vállalkozástól.

(13)	Az egyes járművek fajlagos CO2-csökkentésének hatékony nyilvántartásba vétele és ellenőrzése megkívánja, hogy a csökkentéseket a jármű típusjóváhagyásának részeként minősítsék, és az összes csökkentés értékét bevezessék a jármű megfelelőségi nyilatkozatába, összhangban a 2007/46/EK irányelvvel.

(14)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy eseti jelleggel ellenőrizhesse az egyes járművek minősített összes csökkentését. Ha a minősítésben szereplő csökkentés kétséget kizáróan nem felel meg az adott technológiát ökoinnovációnak elismerő határozat alapját képező csökkentés szintjének, a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás kiszámításakor ne vegye figyelembe a kérdéses minősített CO2-csökkentést. A gyártó számára ugyanakkor bizonyos időt kell hagyni arra, hogy igazolja a minősített értékek helytállóságát.

(15)

A kérelmezési eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében összefoglaló információkat kell közzétenni az innovatív technológiák és a vizsgálati módszerek jóváhagyása iránti kérelmekről. A jóváhagyott vizsgálati módszerek leírását nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogával kapcsolatban meghatározott kivételek az adott helyzetnek megfelelően alkalmazandók.

(16)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 510/2011/EU rendelet 12. cikke alapján megállapítja a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyására és minősítésére, valamint a jóváhagyás kérelmezésére és a kérelmek értékelésére vonatkozó eljárásokat.

2. cikk

Hatály

(1) Nem tekinthetők innovatív technológiának az alábbi intézkedések közé sorolt megoldások:

a)	a légkondicionáló rendszerek energiahatékonyságát javító fejlesztések;

b)	a 661/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó gumiabroncsnyomás-ellenőrző rendszerek;

c)	a gumiabroncsok gördülési ellenállását érintő, a 661/2009/EK rendelet és az 1222/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó technológiák;

d)	a 661/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó sebességváltás-jelzők;

e)	a bioüzemanyagok használata.

(2) Azon technológiákkal kapcsolatban nyújtható be kérelem e rendelet szerint, amelyek esetében teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	a 2009-ben nyilvántartásba vett összes új könnyű haszongépjármű legfeljebb 3 %-a van felszerelve az adott technológiával;

b)	a technológia a jármű hatékony működésétől elválaszthatatlan elemhez kapcsolódik, és megfelel a 2007/46/EK irányelvben foglalt követelményeknek.

(3) A teljes járművek esetében kizárólag a nem teljes járműként EK-típusjóváhagyással rendelkező alapjárműbe szerelt ökoinnovációs megoldások vehetők figyelembe a CO2-kibocsátás csökkentésének 11. cikk szerinti minősítésénél.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„innovatív technológia”: olyan technológia, illetve rokon műszaki jellemzőkkel és tulajdonságokkal rendelkező – és kivétel nélkül a 2. cikkben meghatározott hatály alá tartozó – technológiák olyan kombinációja (innovatív technológiacsomag), amelyet alkalmazva a vizsgálati módszerek egyike szerint CO2-csökkentés mutatható ki;

2.	„beszállító”: az innovatív technológiának a gyártásmegfelelőség biztosításáért felelős gyártója, vagy annak az Unióban letelepedett, feljogosított képviselője, illetve az importőr;

3.	„kérelmező”: az a gyártó vagy beszállító, aki egy adott innovatív technológia ökoinnovációként való elismertetéséért folyamodik;

4.	„ökoinnováció”: a Bizottság által e rendelet alapján jóváhagyott vizsgálati módszerrel kísért innovatív technológia;

„független és tanúsított szervezet”: a 2007/46/EK irányelv 41. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti, A vagy B kategóriás műszaki szolgálat, amely megfelel az említett irányelv 42. cikkében meghatározott követelményeknek, de amely nem tartozik az irányelv 41. cikkének (6) bekezdésével összhangban kijelölt műszaki szolgálatok közé;

6.	„viszonyítási alapul vett jármű”: olyan jármű, amely az innovatív technológiával ellátott járművel történő összevetése révén az ökoinnovációból eredő CO2-csökkentés tanúsítására szolgál.

4. cikk

Kérelmezés

(1) Egy adott innovatív technológia ökoinnovációként való elismertetése érdekében írásos kérelmet kell benyújtani a Bizottsághoz. A kérelmet az összes igazoló dokumentummal együtt elektronikus levélben vagy adathordozón is be kell nyújtani, illetve elektronikus formátumban fel kell tölteni egy Bizottság által kezelt szerverre. Az írásos kérelemben tételjegyzéket kell készíteni az igazolásként benyújtott dokumentumokról.

(2) A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a kérelmező elérhetőségi adatai;

b)	leírás az innovatív technológiáról és a járműbe való beépítésének módjáról, valamint igazolás arra vonatkozóan, hogy az adott technológia a 2. cikkben meghatározott hatály alá tartozik;

összefoglaló ismertetés az innovatív technológiáról, kitérve annak igazolására, hogy teljesülnek a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek, valamint az ezen bekezdés e) pontjában említett vizsgálati módszerről, amely ismertetések a kérelem Bizottsághoz való beérkezésekor nyilvánosságra kerülnek;

d)	az innovatív technológiával felszerelni kívánt vagy azzal ellátható egyedi járművek körének hozzávetőleges jelzése, valamint becslés az érintett gépjárművek CO2-kibocsátásának ezen innovatív technológia révén elérhető csökkenéséről;

e)	az innovatív technológia nyomán elért CO2-kibocsátáscsökkentés tanúsításához alkalmazott módszer, illetve ha a Bizottság által előzetesen már jóváhagyott módszerről van szó, az arra való hivatkozás;

bizonyítékok az alábbiak tanúsítására:

i.	az innovatív technológia révén elért kibocsátáscsökkentés megfelel a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéknek, a technológia idővel bekövetkező esetleges minőségromlásával is számolva;

ii.	az innovatív technológia az ezen rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint nem releváns a CO2-kibocsátás mérésére alkalmazott, az 510/2011/EU rendelet 12. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett standard vizsgálati ciklus szempontjából;

iii.	a kérelmező a 9. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint elszámoltatható az innovatív technológia révén elérhető CO2-kibocsátácsökkentésért;

g)	egy független és tanúsított szervezet által készített ellenőrzési jelentés, a 7. cikkben meghatározottak szerint.

5. cikk

A viszonyítási alapul vett gépjármű és az ökoinnovatív jármű

(1) A kérelmező a 8. cikkben említett CO2-kibocsátás tanúsítása céljából:

a)	kijelöl egy olyan járművet, amelyet ellát az adott innovatív technológiával (ökoinnovatív gépjármű);

b)	kijelöl egy másik járművet, amely az adott innovatív technológia alkalmazásán kívül minden egyéb tekintetben megegyezik az ökoinnovatív járművel (viszonyítási alapul vett jármű).

(2) Az egy nem teljes járműbe szerelendő innovatív technológia esetében az (1) bekezdésben említett viszonyítási alapul vett járműnek az ökoinnovatív jármű gyártási állapotát kell tükröznie.

(3) Amennyiben a kérelmező úgy ítéli meg, hogy a 8. és a 9. cikkben említett információk helytállóságát az e cikk (1) bekezdésében szereplő viszonyítási alapul vett jármű és ökoinnovatív jármű kijelölése nélkül is bizonyítani tudja, kérelmében részletesen alá kell támasztania ezt a következtetését, ismertetve az azonos eredményre vezető, alternatív módszert.

6. cikk

Vizsgálati módszer

(1) A 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett vizsgálati módszernek ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményeket kell adnia. Továbbá megvalósítható módon, szilárd statisztikai szignifikanciával kell tudnia bizonyítani a vizsgált innovatív technológia CO2-kibocsátáscsökkentési hozadékait, adott esetben más ökoinnovációs megoldások kölcsönhatásának figyelembevételével.

(2) A Bizottság iránymutatást tesz közzé az (1) bekezdésben említett követelményeknek megfelelő, potenciálisan innovatív technológiák vizsgálatára szolgáló módszerek meghatározásáról.

7. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1) A 4. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett ellenőrzési jelentést olyan független és tanúsított szervezetnek kell elkészítenie, amely nem része a kérelmező vállalkozásnak, és azzal semmilyen egyéb kapcsolatban sem áll.

(2) Az ellenőrzési jelentés elkészítésének céljából a független és tanúsított szervezet:

a)	ellenőrzi a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt jogosultsági követelmények teljesülését;

b)	ellenőrzi, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének f) pontja szerint megadott információk megfelelnek-e a 9. cikkben meghatározott kritériumoknak;

ellenőrzi, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett vizsgálati módszer alkalmas-e az innovatív technológia révén a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett járművek vonatkozásában elérhető CO2-kibocsátáscsökkentés minősítésére, és megfelel-e a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményeknek;

d)	ellenőrzi, hogy a vizsgált innovatív technológia összeegyeztethető-e a jármű típusjóváhagyásához meghatározott vonatkozó követelményekkel;

e)	nyilatkozatban jelenti ki, hogy megfelel az (1) bekezdésben rögzített követelménynek.

A c) ponttal összefüggésben a független és tanúsított szervezet rendelkezésre bocsátja az ellenőrzésről készült vizsgálati jegyzőkönyveket.

(3) A CO2-csökkentés 11. cikk szerinti minősítéséhez a független és tanúsított szervezet – a gyártó kérésére – jelentést készít az ugyanazon típusú, változatú vagy kivitelű járművekbe szerelt több ökoinnovációs megoldás közötti kölcsönhatásokról.

A jelentés ezen kölcsönhatások figyelembevételével határozza meg az egyes ökoinnovációs megoldásokból eredő CO2-csökkentés mértékét.

(4) Az ellenőrzési jelentés a (2) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálati jegyzőkönyvekre korlátozható, amennyiben a kérelmező a kérelmét olyan adatokra és feltevésekre alapozza, amelyeket a Bizottság már jóváhagyott vagy szerepelnek a 6. cikk (2) bekezdésében említett iránymutatásban.

8. cikk

A CO2-kibocsátás tanúsítása

(1) A 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban feltüntetett egyedi járművek megfelelő számú jellemző darabja kapcsán az alábbi CO2-kibocsátást kell tanúsítani:

a)	a viszonyítási alapul vett járműnek és a működő innovatív technológiával felszerelt ökoinnovatív járműnek a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett módszer alkalmazásával mért CO2-kibocsátása;

b)	a viszonyítási alapul vett járműnek és a működő innovatív technológiával felszerelt ökoinnovatív járműnek az 510/2011/EU rendelet 12. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett standard vizsgálati ciklus alkalmazásával mért CO2-kibocsátása.

Az első albekezdés a) és b) pontja szerinti CO2-kibocsátást az összes vizsgálat esetében azonos vizsgálati feltételek mellett kell tanúsítani.

(2) Az egyes járművekre vetített összes csökkentés az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerint tanúsított kibocsátások különbségével egyenlő.

Ha az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja alapján tanúsított kibocsátások eltérnek, a különbséget le kell vonni az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerint tanúsított összes csökkentés értékéből.

9. cikk

Jogosultsági követelmények

(1) Az innovatív technológia alkalmazásával legalább 1 g CO2/km mértékű csökkentést kell elérni. Akkor tekinthető teljesítettnek ez a küszöbérték, ha az innovatív technológiából vagy technológiacsomagjából eredő, a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően tanúsított összes csökkentés legalább 1 g CO2/km.

(2) Amennyiben egy adott innovatív technológiából eredő összes csökkentés nem tartalmaz a 8. cikk (2) bekezdése szerinti standard vizsgálati ciklus kapcsán tanúsított csökkentést, az innovatív technológia vagy innovatív technológiacsomag a standard vizsgálati ciklus szempontjából nem tekinthető relevánsnak.

(3) Az innovatív technológiának a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett műszaki leírásában a szükséges mértékig ki kell térni annak tanúsítására, hogy a technológia CO2-csökkentési teljesítménye nem múlik a kérelmezőtől független beállításokon vagy opciókon.

Ha a leírás feltételezéseken alapul, akkor azoknak – és az Unión belüli általános alkalmazhatóságuknak – szilárd és független statisztikai bizonyítékokra kell épülniük és ellenőrizhetőeknek kell lenniük.

10. cikk

Az ökoinnovációs kérelmek értékelése

(1) A kérelem beérkezésekor a Bizottság közzéteszi az adott innovatív technológia és a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálati módszer összefoglaló ismertetését.

(2) A Bizottság értékeli a kérelmet, és annak hiánytalan beérkezésétől számított kilenc hónapon belül ökoinnovációként jóváhagyja az abban szereplő innovatív technológiát és vizsgálati módszert, kivéve, ha kifogás merül fel a technológia ilyen minősítését vagy a vizsgálati módszer alkalmasságát illetően.

Az innovatív technológia ökoinnovációkénti jóváhagyásáról szóló határozat megadja a CO2-csökkentés e rendelet 11. cikke szerinti minősítéséhez szükséges információkat az 1049/2001/EK rendeletben a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogával kapcsolatban meghatározott kivételek alkalmazásával.

(3) A Bizottság előírhatja a javasolt vizsgálati módszer módosítását, de a kérelmező által javasolttól eltérő jóváhagyott vizsgálati módszer alkalmazását is előírhatja. A kérelmezővel egyeztetni kell a javasolt módosításokról vagy a vizsgálati módszer megválasztásáról.

(4) Az értékelési időszak öt hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha a Bizottság – az innovatív technológia vagy a kapcsolódó vizsgálati módszer összetettsége, illetve a kérelem terjedelme és tartalma miatt – a rendelkezésre álló kilenc hónapos időkereten belül nem tudja megfelelően értékelni a kérelmet.

A Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 40 napon belül értesíti a kérelmezőt az értékelési időszak esetleges meghosszabbításáról.

11. cikk

Az ökoinnovációból eredő CO2-csökkentés minősítése

(1) Annak a gyártónak, aki a fajlagos kibocsátási célérték teljesítése céljából élni kíván az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás ökoinnovációból adódó csökkentésének lehetőségével, a 2007/46/EK irányelv szerinti jóváhagyó hatósághoz EK-típusbizonyítvány iránti kérelmet kell benyújtania az adott ökoinnovációs technológiával felszerelt teljes vagy nem teljes jármű vonatkozásában. A kérelemben – a 2007/46/EK irányelv 6. cikkében meghatározott információkat megadó dokumentumokon túlmenően – hivatkozni kell az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően jóváhagyott ökoinnovációra vonatkozó bizottsági határozatra.

(2) Az ökoinnováció ezen rendelet 8. cikke szerint tanúsított CO2-csökkentésének minősített mértékét külön meg kell határozni a típus-jóváhagyási dokumentációban és a 2007/46/EK irányelv szerinti megfelelőségi nyilatkozatban, mégpedig a műszaki szolgálatok által a jóváhagyott vizsgálati módszerekkel és az említett irányelv 11. cikkének megfelelően elvégzett vizsgálatok alapján.

Ha egy adott típusú, változatú vagy kivitelű gépjármű ökoinnovációs CO2-csökkentése nem éri el a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, a csökkentés nem minősíthető.

(3) A több ökoinnovációs technológiával is felszerelt járművek esetében a CO2-csökkentést minden egyes technológia vonatkozásában külön tanúsítani kell a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően. A jármű minősítése céljából megállapított összes CO2-csökkentés az egyes ökoinnovációs technológiákra a 8. cikk (2) bekezdése szerint megállapított csökkentések összege.

(4) Ahol a járműbe szerelt különböző ökoinnovációs megoldások egymástól nyilvánvalóan eltérő jellege miatt nem lehet kizárni azok kölcsönhatását, a gyártónak ezt kérelmében jeleznie kell a jóváhagyó hatóság felé, mellékelve egy, a független és tanúsított szervezet által készített, a 7. cikk (3) bekezdésében említett jelentést a kölcsönhatás ökoinnovációból eredő CO2-csökkentésre gyakorolt hatásairól.

Amennyiben e kölcsönhatás eredményeképpen az összes csökkentés kisebb mint az 1 g CO2/km és az ökoinnovációs megoldások számának szorzata, az összes csökkentésnek az e cikk (3) bekezdése szerinti kiszámításakor csak azok az ökoinnovációs csökkentések veendők figyelembe, amelyek megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdésében rögzített küszöbértéknek.

12. cikk

A minősítések felülvizsgálata

(1) A Bizottság feladata eseti alapon ellenőrizni az egyes járművekhez rendelt minősítések és CO2-csökkentések helytállóságát.

Amennyiben a Bizottság eltérést talál a minősített CO2-csökkentések és a releváns vizsgálati módszerrel vagy módszerekkel általa ellenőrzött csökkentések értéke között, arról értesíti a gyártót.

A gyártónak ezen értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül lehetősége van a minősített CO2-csökkentések pontosságát tanúsító bizonyítékokat eljuttatni a Bizottsághoz. A Bizottság kérésére mellékelni kell a 7. cikk (3) bekezdésében említett, a különböző ökoinnovációs megoldások közötti kölcsönhatásról szóló jelentést is.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett bizonyítékokat a gyártó nem tudja a megadott határidőn belül eljuttatni a Bizottságnak, illetve azok bizonyító ereje nem kielégítő, a Bizottság dönthet úgy, hogy a következő naptári évben az adott gyártó vonatkozásában az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításakor nem veszi figyelembe a kérdéses minősített CO2-csökkentést.

(3) Az a gyártó, akinek minősített CO2-csökkentését a továbbiakban már nem veszik számításba, a 11. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően új minősítési kérelmet nyújthat be az érintett járművekre vonatkozóan.

13. cikk

Az információk közzététele

Ha egy kérelmező az ezen rendelet értelmében benyújtott adatok bizalmas kezelését kéri, meg kell indokolnia, hogy miért tartja alkalmazandónak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt kivételek valamelyikét.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 145., 2011.5.31., 1. o.

(2) A Bizottság 2011. július 25-i 725/2011/EU végrehajtási rendelete a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyási és minősítési eljárásának megállapításáról (HL L 194., 2011.7.26., 19. o.).

(3) COM(2007) 19 végleges bizottsági közlemény – A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia felülvizsgálatának eredményeiről és COM(2007) 22 végleges bizottsági közlemény – A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1222/2009/EK rendelete a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (HL L 342., 2009.12.22., 46. o.).

(6) A Bizottság 2008. július 18-i 692/2008/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

26.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/64

A BIZOTTSÁG 428/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 25.)

a litvániai sertéshúspiacra vonatkozó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról, továbbá a lengyelországi sertéshúspiacra vonatkozó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról szóló 324/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 220. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (2) meghatározza azokat a minimumintézkedéseket, melyeket az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében az Unió területén alkalmazni kell. Ennek megfelelően a 2014/43/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) és az azt megerősítő 2014/93/EU bizottsági végrehajtási határozat (4), valamint a 2014/178/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) alapján Litvániának biztosítania kell, hogy a járvány által érintett területe magában foglalja legalább az említett határozatok mellékleteiben felsorolt fertőzött területeket.

(2)

Litvánia 2014. február 17-én további megelőző intézkedéseket (6) vezetett be a fertőzött területen annak érdekében, hogy megakadályozza az afrikai sertéspestis terjedését és a kereskedelem további megzavarását Litvániában és más országokban. Ennek következtében az említett fertőzött területről származó élő sertéseket, köztük malacokat, valamint friss sertéshúst és sertéshústermékeket egyedi megfigyelési intézkedéseknek vetik alá, kötelezően megjelölik őket egy különleges állat-egészségügyi jelöléssel, valamint az egységes piacon belül bizonyos forgalombahozatali korlátozásokat alkalmaznak rájuk.

(3)

Az említett állat-egészségügyi intézkedések alkalmazásából adódó, az élő sertésekre, köztük malacokra, valamint a friss sertéshúsra és a sertéshústermékekre vonatkozó forgalombahozatali korlátozások jelentős árcsökkenéshez vezetnek, és fennakadást okoznak a malac- és sertéshúspiac működésében az érintett területeken. Ezért 2014. március 13-án Litvánia arra kérte a Bizottságot, hogy vezessen be rendkívüli piactámogatási intézkedéseket az 1308/2013/EU rendeletben foglaltak szerint. Ezen intézkedések kizárólag a korlátozások által közvetlenül érintett területen nevelt malacokra, sertésekre és kocákra vonatkoznak, és alkalmazási idejük csak a feltétlenül szükséges időtartamra terjedhet ki.

(4)

A támogatás összegét a malacok esetében egy bizonyos egyedszámig egyedenkénti összegben, a támogatási feltételeknek megfelelő egyéb állatok esetében pedig a sertéshús bizonyos mennyiségéig a hasított súly 100 kilogrammjaként kell megadni, az állatonkénti maximális támogatható hasított súly megállapításával. A támogatás összegét a legfrissebb piaci információkat figyelembe véve kell meghatározni.

(5)	Az érintett területeken nevelt malacok és egyéb sertések tekintetében a támogatás feltétele az állatok vágóhídra szállítása, levágása, valamint az érintett területeken a szállítás napján érvényben lévő, szigorított állat-egészségügyi szabályok betartása.

(6)

A 2014/236/EU bizottsági végrehajtási határozat (7) uniós pénzügyi támogatást rendel el azon sertéstartók számára, akik anyagi veszteséget szenvedtek el a fertőzött területeken sertéseik idő előtti levágása miatt, amire a betegség továbbterjedésével kapcsolatos kockázat minimalizálása érdekében került sor. Litvánia és Lengyelország a fertőzött területen csökkenteni kívánják a biológiai szempontból kevésbé biztonságos sertéstelepeken tartott, a betegségre fogékony állatállomány méretét, és ennek érdekében a gazdaságokat az állomány levágására és az új állomány beszerzésének legalább egy évig való elhalasztására ösztönzi (8). A fenti okokból, valamint a kettős finanszírozás elkerülése érdekében e rendelet szerint csak azoknak a sertéstartóknak fizethető támogatás, akik nem részesülnek a 2014/236/EU határozat szerint az idő előtti levágás után járó pénzügyi hozzájárulásban. Ugyanezzel az indokkal Lengyelország esetében is hasonló korlátozást kell bevezetni. Az 324/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (9) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Elő kell írni az illetékes litván hatóságok számára, hogy az összes szükséges ellenőrzési és felügyeleti intézkedést alkalmazzák, és a Bizottságot tájékoztassák erről. A támogatási feltételeknek megfelelő állatok szállítását és levágását az illetékes hatóságok felügyeletével kell végezni, amelyeknek arról is gondoskodniuk kell, hogy a vágásból származó termékek megfeleljenek a hatályos forgalombahozatali korlátozásoknak.

(8)

Az érintett területeken több héten át forgalombahozatali korlátozások voltak érvényben az élő sertések és malacok, valamint a friss sertéshús és a sertéshústermékek vonatkozásában, ami megzavarta a piaci folyamatokat, csökkentette a termelők bevételeit, valamint az állatok súlyának jelentős növekedéséhez, ezáltal pedig elfogadhatatlan állat-egészségügyi helyzet kialakulásához vezetett. Ezért az e rendeletben előírt intézkedéseknek azokra az állatokra is ki kell terjedniük, amelyeket a litván megelőző intézkedések elfogadása, azaz 2014. február 17. óta szállítottak vágóhídra. Mivel a piaci helyzetet és ezen intézkedés hatását a jövőbeni fejlemények fényében újra meg kell majd vizsgálni, az intézkedést csak három hónapig kell alkalmazni.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Litvánia felhatalmazást kap arra, hogy támogatást nyújtson az alábbi állatok levágásához:

a)	a 0103 91 10 KN-kód alá tartozó malacok;

b)	a 0103 92 19 KN-kód alá tartozó sertések;

c)	a 0103 92 11 KN-kód alá tartozó kocák.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás csak akkor adható meg, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a vonatkozó időszakokban az állatokat a 2014/43/EU vagy a 2014/93/EU végrehajtási határozat mellékletében vagy a 2014/178/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében vagy bármely más e tekintetben elfogadott bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott területen tartották, és az ilyen területen tartott élő sertésekre, köztük malacokra, valamint az ilyen területen tartott állatokból származó sertéshúsra az afrikai sertéspestis kapcsán forgalombahozatali korlátozások vonatkoznak;

b)	az állatok 2014. február 17-én az a) pontban említett valamely területen tartózkodtak, vagy ezen időpont után az említett területen születtek és ott nevelték őket;

a vágóhídra való szállításuk napján azon a területen, amelyen az állatok nevelkedtek, a Litván Állami Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Szolgálat igazgatójának az afrikai sertéspestis ellen létrehozott pufferzóna kiterjesztéséről szóló, 2014. február 17-i B1-60. utasításában meghatározott további megelőző intézkedések, illetve egyéb idevágó nemzeti jogszabályok vannak érvényben, amelyek az afrikai sertéspestis kapcsán forgalombahozatali korlátozásokat vezetnek be az élő sertésekre és a sertéshúsra;

d)	betartják az a) pontban említett végrehajtási határozatokban lefektetett szabályokat, csakúgy mint a c) pontban említett megelőző intézkedéseket;

e)	az e cikk (1) bekezdésében meghatározott támogatást kérvényező sertéshústermelők nem részesülnek az idő előtti levágás után járó, a 2014/236/EU bizottsági végrehajtási határozat 1. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásban.

2. cikk

Az 1. cikkben meghatározott támogatás (a továbbiakban: támogatás) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti rendkívüli piactámogatási intézkedésnek minősül.

3. cikk

(1) A sertéshústermelők a támogatást a 2014. február 17. és 2014. május 16. között levágott állatokra vonatkozóan kérvényezhetik.

(2) A támogatás összegét az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, vágásra szállított malacok esetében 10,8 EUR/egyed összegben, az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, vágásra szállított állatok esetében pedig a feljegyzett hasított súlyt alapul véve 30 EUR/100 kg összegben kell megadni. A piaci fejleményekre tekintettel a Bizottság módosíthatja ezeket az összegeket.

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, 100 kilogrammnál nagyobb hasított súlyú állatok után kérvényezhető támogatás összege nem haladhatja meg a (2) bekezdésben a 100 kilogramm hasított súlyú sertések esetében meghatározott támogatás összegét.

(4) A támogatást, amely az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állatok esetében legfeljebb összesen 7 600 malac, az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett állatok esetében pedig legfeljebb összesen 700 tonna hasított súlyú sertés után adható, ötven százalékban az uniós költségvetésből kell finanszírozni.

(5) A kiadások csak akkor finanszírozhatók uniós forrásból, ha Litvánia 2014. augusztus 31-ig kifizeti a támogatásokat a kedvezményezetteknek.

(6) A támogatást Litvánia csak az 1. cikk (1) bekezdésében említett állatok levágása után és a 4. cikk szerinti ellenőrzések elvégzése után fizetheti ki.

4. cikk

(1) Litvánia minden szükséges intézkedést megtesz, beleértve az átfogó adminisztratív és fizikai ellenőrzéseket, annak érdekében, hogy biztosítsa az e rendeletben meghatározott előírások teljesülését. Emellett a litván hatóságok:

a)	az állatok származási és rendeltetési helyét is feltüntető, súlymérésre és számolásra vonatkozó űrlapokat tartalmazó, szabványos ellenőrzőlisták segítségével felügyelik az állatoknak a mezőgazdasági üzemből a vágóhídra való szállítását;

b)	biztosítják, hogy az azokból az állatokból származó hús, amelyek után támogatást adtak, megfeleljen az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett területekre vonatkozó korlátozásoknak;

naptári hónaponként legalább egyszer adminisztratív és számviteli ellenőrzést végeznek valamennyi érintett vágóhídnál, ezzel biztosítva, hogy 2014. február 17., illetve az utolsó ilyen ellenőrzés óta valamennyi olyan vágásra szállított állatot, amelyre támogatást lehet kérvényezni, valamint a belőlük származó húst a rendelet előírásainak megfelelően kezeltek;

helyszíni ellenőrzéseket végeznek és ezekről részletes jegyzőkönyvet készítenek, amely a következő adatokat is magában foglalja:

i.	a mezőgazdasági üzemből elszállított malacok, sertések és kocák súlya és száma szállítási tételenként, a vágóhídra való elszállításuk és megérkezésük dátuma és ideje;

ii.	a vágóhídon levágott malacok, sertések és kocák száma, az állatok szállítására vonatkozó engedély, a sertések és kocák hasított súlya egyedenként, valamint az e rendelet hatálybalépése után levágott állatok esetében a szállítóeszköz plombaszáma.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat a támogatás kifizetése előtt kell elvégezni. Litvánia e rendelet hatálybalépésétől számítva legfeljebb 10 napon belül tájékoztatja a Bizottságot az e cikk alapján bevezetett intézkedésekről és ellenőrzésekről.

5. cikk

(1) Litvánia minden szerdán az alábbiakról tájékoztatja a Bizottságot az előző hétre vonatkozóan:

a)	az e rendeletnek megfelelően vágásra szállított malacok, kocák és egyéb sertések száma, valamint az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett kocák és sertések esetében a hasított súly összesen;

b)	a pénzügyi költségek becsült összege az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi állatkategóriára vonatkozóan.

Az első tájékoztatásban a 2014. február 17. óta e rendeletnek megfelelően vágásra szállított állatokról kell beszámolni. Az első albekezdésben előírt kötelezettség 2014. május 21-ig van érvényben.

(2) Litvánia legkésőbb 2014. június 30-ig részletes jelentést küld a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról, beleértve az e rendelet 4. cikkének megfelelően elvégzett ellenőrzések, vizsgálatok és felügyeleti intézkedések végrehajtásának részleteit is.

6. cikk

A 324/2014/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

„d)	az e cikk (1) bekezdésében meghatározott támogatást kérvényező sertéshústermelők nem részesülnek az idő előtti levágás után járó, a 2014/236/EU bizottsági végrehajtási határozat (11) 1. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásban.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Tanács 2002. június 27-i 2002/60/EK irányelve az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(3) A Bizottság 2014. január 27-i 2014/43/EU végrehajtási határozata az afrikai sertéspestis litvániai előfordulásával összefüggő egyes átmeneti védekezési intézkedésekről (HL L 26., 2014.1.29., 44. o.).

(4) A Bizottság 2014. február 14-i 2014/93/EU végrehajtási határozata az afrikai sertéspestis litvániai előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről (HL L 46., 2014.2.18., 20. o.).

(5) A Bizottság 2014. március 27-i 2014/178/EU határozata az egyes tagállamokban előforduló klasszikus sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről (HL L 95., 2014.3.29., 47. o.).

(6) A Litván Állami Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Szolgálat igazgatójának az afrikai sertéspestis ellen létrehozott pufferzóna kiterjesztéséről szóló 2014. február 17-i B1-60. utasítása.

(7) A Bizottság 2014. április 24.-i 2014/236/EU végrehajtási határozata az afrikai sertéspestis ellen Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban foganatosított megfigyelési és egyéb sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos uniós pénzügyi hozzájárulásról (HL L 125,, 2014.4.26., 86. o.)

(8) A Litván Állami Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Szolgálat igazgatójának 2011. július 11-i B1-384. utasítása.

(9) A Bizottság 2014. március 28-i 324/2014/EU végrehajtási rendelete a lengyelországi sertéshúspiacra vonatkozó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról (HL L 95., 2014.3.29., 24. o.)

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

26.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/75

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. április 23.)

a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról

(2014/234/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2011. május 17-én a Tanács a 2011/344/EU tanácsi végrehajtási határozattal (2) az ország kérésére pénzügyi támogatást nyújtott Portugália részére. A pénzügyi támogatás célja a bizalom visszaállítására, a gazdaság fenntartható növekedéshez való visszatérésének lehetővé tételére, valamint Portugália, az euróövezet és az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló szigorú gazdasági és pénzügyi reformprogramhoz (a továbbiakban: a program) való hozzájárulás volt.

(2)

Az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos – a portugál hatóságok intézkedéseitől független – technikai okokból a program keretében végrehajtandó tizenkettedik és egyben utolsó felülvizsgálat nem kezdődhet meg 2014. április közepe előtt. Ugyanakkor a pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama 2014. május 18-ig ér véget. Annak érdekében, hogy a záró felülvizsgálat keretében kellő gondossággal, teljes körűen értékelni lehessen a programhoz kapcsolódó feltételek teljesítését, ami feltétele az utolsó részlet folyósításának, szükséges formaság a pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának korlátozott időtartamú, hat héttel való technikai meghosszabbítása.

(3)

A 2011/344/EU végrehajtási határozat 3. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt és az Európai Központi Bankkal (EKB) összeköttetésben 2014. február 20. és február 28. között elvégezte a portugál hatóságok által a program alapján elfogadott intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre vonatkozó tizenegyedik felülvizsgálatot.

(4)

A reál GDP 2013-ban kedvezőbben alakult a program keretében végrehajtott tízedik felülvizsgálatban előre jelzettnél, és a mostani becslések szerint 1,4 %-kal csökkent (ez 0,2 százalékpontos javulás). Ez a 2013. negyedik negyedévi határozott pozitív növekedés, valamint az előző negyedévekre vonatkozó statisztikai adatok felfelé történő módosításának eredménye. A rövid távú mutatók az idei évre a gazdaság élénkülésének további erősödésére utalnak. Éves alapon a reál GDP a becslések szerint 2014-ben pozitív tartományba kerül és 2015-ben így is marad, a növekedés ezekben az években 1,2 % illetve 1,5 % lesz. A munkaerő-piaci kilátások is javultak, bár a munkanélküliség továbbra is magas, várhatóan 2014-ben 15,7 %-ra csökken, majd ezt követően fokozatosan esik. A makrogazdasági kilátásokat tekintve megmaradnak a lefelé mutató kockázatok, mivel az előrejelzett fellendülés döntően a pozitív kereskedelmi és pénzügyi piaci folyamatok függvénye, amelyek általában véve az európai kilátásoktól is függenek.

(5)

A becslések szerint az ESA-alapú államháztartási hiány 2013-ban a banki feltőkésítés nélkül a GDP mintegy 4,5 %-ának, míg annak figyelembevételével körülbelül 4,9 %-ának megfelelő mértékben csökkent, vagyis nagyjából 1 %-kal marad el a GDP-arányos 5,5 %-os céltól. A teljesítményjavulás főként az állami adóbevételek vártnál jobb alakulásával – ideértve az adókkal és a társadalombiztosítási járulékokkal összefüggő tartozások egyszeri szanálását –, és a vártnál alacsonyabb központi kormányzati kiadásokkal magyarázható. Ezzel szemben a nem adójellegű bevételek teljesítménye elmaradt a tervezettől. A strukturális egyenleg javulásával mért általános költségvetési erőfeszítés a becslések szerint a GDP 1 %-ának felel meg.

(6)

A belföldi hátralékok állománya az egészségügyi ágazatban, valamint helyi és regionális szinten végrehajtott különböző adósságrendezési programok eredményeként körülbelül 1,2 milliárd EUR-val (a GDP 0,7 %-a) csökkent. Mindazonáltal – bár kisebb ütemben, de – továbbra is halmozódnak fel új hátralékok.

(7)

A 2013. évi költségvetés-végrehajtással összefüggő átvitel és a 2014. évi jobb makrogazdasági kilátások a becslések szerint a GDP 0,7 %-ának megfelelő pozitív hatást gyakorolnak a 2014. évi államháztartási számlákra. A pozitív átvitel a becslések szerint a GDP mintegy 0,2 %-ához járul hozzá; és várhatóan a GDP további 0,5 %-át jelenti a bevételek és a társadalombiztosítási járulékok növekedése, valamint a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos kiadások csökkenése, ami a növekedés és a foglalkoztatás adatainak felfelé, míg a munkanélküliségi ráta lefelé történő módosításával függ össze.

(8)

A GDP 4 %-ának megfelelő 2014. évi hiánycélt a 2014. évi költségvetésbe és más támogató jogszabályokba beillesztett, összesen a GDP 2,3 %-át jelentő konszolidációs intézkedések támasztják alá. Az intézkedések elsődlegesen tartós jellegűek, és túlnyomó többségük a kiadások visszafogásán alapul. A GDP mintegy 1,8 %-át jelentik azok az intézkedések, amelyeket a közkiadások felülvizsgálata alapján határoztak meg, ezeket kisebb nagyságrendű bevételnövelő intézkedések, valamint egyes egyszeri tételek egészítik ki, amelyek hozzávetőleg a GDP 0,4 %-ának, illetve 0,1 %-ának felelnek meg. A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedések az alábbi három alapvető tengelyt érintik: i. a közszféra bérköltségeinek csökkentése többek között az egyes alszektorokban jellemző túlfoglalkoztatottság csökkentésére és a bérskála módosítására irányuló intézkedésekkel; ii. nyugdíjreform, mindenekelőtt a nyugdíjkorhatár 66 évre történő emelésével és a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság feltételei terén előirányzott változtatásokkal; valamint 3. ágazatspecifikus reformok, amelyek főként a szakminisztériumok személyzeti költségeinek, folyó termelőfelhasználásának és beruházásainak ésszerűsítését célozzák. A további bevételnövelő intézkedések közé tartozik a vállalati gépjárművekre kivetett adó, valamint a dohányra és az alkoholos italokra vonatkozó jövedéki adó emelése. A tartós konszolidációs intézkedéseket alátámasztó jogszabályok többsége 2014. január 1-jével hatályba lépett.

(9)

Tekintettel a makrogazdasági kilátások javulására és a 2013. évből történő pozitív átvitelre, a 2014. évi költségvetési célok elérésével kapcsolatos kockázatok a korábbinál kiegyensúlyozottabbá váltak, mivel az előirányzott intézkedések kezelik a költségvetési nyomást és a végrehajtási kockázatokat. Jelentősebb nyomás egyes bevételi tételekkel (például a tulajdonból származó jövedelmekkel), a folyó termelőfelhasználással és a szociális transzferekkel összefüggésben alakulhat ki. Továbbá, az egyes tartós jellegű intézkedések késedelme mellett a végrehajtási kockázatok mindenekelőtt jogi jellegűek: a költségvetési törvénybe foglalt négy intézkedés (többek között a bérskála módosítása és a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság változásai) az alkotmánybíróság elé került, és fennáll annak a lehetősége, hogy a legújabb pótköltségvetésbe foglalt más intézkedéseket is megtámadják.

(10)

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2013-ban 128,8 % volt. Az előrejelzések szerint az adósság ettől az évtől kezdve fokozatosan csökken és az adósságráta 2014-ben a GDP 126,7 %-a lesz. A 2014. évi csökkenés várhatóan részben a készpénzbetétek további felhasználásán, valamint a társadalombiztosítási portfóliónak a külföldi eszközöktől az állami értékpapírok felé történő, jelenleg zajló átcsoportosításán alapul. Az előrejelzések szerint a nettó adósság 2014 végére a GDP 120 %-a alatt marad.

(11)

A költségvetési kiigazítási folyamatot a kormányzati kiadások ellenőrzésének fokozására és az adóbeszedés javítására irányuló számos költségvetési strukturális intézkedés kíséri:

—

az államháztartás-irányítás terén a kötelezettségvállalások kontrollrendszerének alkalmazása eredményekkel járt az új hátralékok további felhalmozódásának korlátozása szempontjából, de a végrehajtást szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a kötelezettségvállalásokat fedezzék a rendelkezésre álló pénzeszközök és ne keletkezzenek új hátralékok. Az új hátralékok keletkezése mindenekelőtt egyes állami kórházak és a Comboios de Portugal vasúttársaság strukturális egyensúlytalanságához kapcsolható. Az említett állami vállalatok pénzügyi fenntarthatóságának megerősítésére és az új hátralékok felhalmozódásának 2014. évi megelőzésére irányuló stratégiai tervek kiértékelése folyamatban van. Megkezdődött a költségvetési kerettörvény átfogó reformja. Első lépésként a költségvetési kerettörvényt 2014. március végén módosítják a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben és a hatos csomag néven ismert gazdaságirányítási csomagban meghatározott követelmények teljes átültetésének biztosítása érdekében,

—

a köz- és magánszféra közötti partnerségek újratárgyalása előrehaladt ugyan, a tervekkel ellentétben azonban nem zárult le 2013 végéig. A megtakarítások egy részét 2013-ban teljesítették, az idén pedig sor kerül azokra a megtakarításokra, amelyek 2013-ban nem valósultak meg, így azok hozzáadódnak a 2014-re és azt követően várt jelentős megtakarításokhoz. Az állami vállalatok 2012-ben és 2013-ban átlagban működési egyensúlyt értek el, és eredményeik újbóli romlásának elkerülése érdekében további reformok vannak tervben. A privatizáció jól halad, a bevételek meghaladják a programban előirányzott célértéket,

—

folytatódnak az adóigazgatás által alkalmazandó modern, megfelelési kockázatkezelési modell kialakítására irányuló reformok. Az új kockázatkezelő egység működik és elsősorban egyes adófizetői csoportok – mint például az önálló vállalkozók és a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek – adómoráljának javítására összpontosít. Folytatódik az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem, amelynek kezdeményezései közé tartozik a nemrég bevezetett hozzáadottérték-adó lottó,

—

folytatódnak a közigazgatási reformok a közszférabeli foglalkoztatás és intézmények korszerűsítése és racionalizálása céljából. Az államigazgatás terén végrehajtott számos alapvető reform támogatja a közkiadások felülvizsgálatát és alátámasztja a 2014. évi konszolidációs stratégiát. E reformok közé tartoznak a következők: (i) az állami foglalkoztatásra irányuló intézkedések, amelyek célja a közalkalmazotti állomány összetételének a magasabban képzett alkalmazottak felé való elmozdítása például a munkaviszony kölcsönös megegyezésen alapuló felbontása és átképzési program révén; (ii) a bérskála módosítása és egységes bérpótlékskála kidolgozása (ez várhatóan 2014. december végén és június végén lép hatályba); (iii) a közigazgatásra vonatkozó új általános munkajogi törvény révén az állami foglalkoztatás hatályos szabályainak összefoglalása a magánszférában alkalmazott munkajogi szabályok szerkezetének megfelelően; valamint (iv) a közszférabeli munkavállalókra vonatkozó nyugdíjrendszernek az általános nyugdíjrendszerrel való további összehangolása. A közigazgatás legújabb reformjai közé tartozik a megosztott szolgáltatások stratégiájának végrehajtása a pénzügyi erőforrások terén valamennyi, a kezdeményezés által érintett struktúrában,

(12)

Az egészségügyi ágazatban folytatódott a szakpolitikai intézkedések és a reformok végrehajtása, ami a hatékonyságnövelés révén megtakarításokat eredményez. A jelentős hátralékállomány megléte túlnyomórészt, bár nem kizárólag, ahhoz kapcsolódik, hogy az állami kórházakat az általuk nyújtott szolgáltatások viszonylatában folyamatosan alulfinanszírozzák. A portugál hatóságok a továbbiakban is elkötelezettek a jelenleg zajló kórházreform végrehajtása, valamint a gyógyszerekhez, a központosított beszerzéshez és az elsődleges ellátáshoz kapcsolódó intézkedések további finomhangolása mellett.

(13)

A növekedést és a versenyképességet fokozó strukturális reformok végrehajtása terén további haladást sikerült elérni. A portugál hatóságok további intézkedéseket fogadtak el a munkanélküliség csökkentése és a munkaerőpiac hatékonyságának fokozása érdekében. Jelenleg tárgyalják a béralkurendszer további javítására és a munkaerőpiac nagyfokú szegmentációjának csökkentésére irányuló intézkedés sorozatot. Miután az alkotmánybíróság felülbírálta a korábbi módosításokat, a tisztességes elbocsátás munka törvénykönyvében szereplő meghatározását módosító törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé. A munkakeresési támogatás és aktivizálás rendszere terén további előrelépésre került sor.

(14)

Az oktatási rendszerben már eddig is jelentős reformokat hajtottak végre, és a portugál hatóságok kötelezettséget vállaltak azok folyamatos értékelésére és felügyeletére. Portugália emellett rendeletet fogadott el egy rövid időtartamú képzési ciklus létrehozásáról, egy másik pedig előkészületben van a referencia-szakiskolákra vonatkozó szabályok létrehozásáról.

(15)

A portugál kormány új díjat vetett ki az energiaipari szereplőkre, amelyet szorosan nyomon kell követni annak elkerülése érdekében, hogy azt a végfelhasználói árakra hárítsák át. A kormány konkrét intézkedéseket fog előterjeszteni a fennálló magas bérleti díjak problémájának megoldására, valamint a gazdaságot terhelő energiaárak további csökkentésére vonatkozóan.

(16)

Az a felülvizsgálat időszak pozitív fejleményei ellenére, a közlekedés reformja terén az előrelépés a vártnál lassúbb ütemű. Az infrastrukturális projektek előtérbe helyezésének előterjesztését követően a közlekedési rendszerre vonatkozó egyértelmű, hosszú távú elképzelések kidolgozása várható a tizenkettedik felülvizsgálat elkészültéig. Időközben a közlekedési hatóságra vonatkozó jogi keretet 2014. márciusban jóváhagyták. Portugália versenyképességének előmozdítása érdekében további szakpolitikai reformokra van szükség a kikötői ágazatban. Ami a vasúti és a városi közlekedési szolgáltatásokat illeti, a portugál hatóságoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseket azok pénzügyi fenntarthatóságának, versenyképességének és hatékonyságának az erősítése érdekében.

(17)

A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) átültetéséhez szükséges jogszabályi módosítások elfogadása terén elért haladás folytatódik, bár üteme mérsékelt. További késedelmet szenvednek az építési törvények, az egyetemek jogi szabályozását módosító törvény, és a szakmai szervezetek módosított szabályzatainak a parlament elé terjesztése a közalkalmazotti szövetségekre vonatkozó horizontális kerettörvény elfogadását követően. Előrelépés történt az egyablakos ügyintézési pont teljes körű működőképességének elérése terén.

(18)	Az új jogi keret teljes végrehajtását követően folyamatban van a városi bérleti szerződéseket érintő reform. Mindazonáltal a reform hatását folyamatosan értékelni kell.

(19)	A nemzeti szabályozási hatóságok működésére vonatkozó főbb elveket meghatározó kerettörvény elfogadását követően megfelelően módosítják a szabályozási hatóságokra vonatkozó szabályzatokat; ezek közül néhányat már elfogadtak.

(20)

Előrelépés történt az engedélyezési rendszer javítását és az adminisztratív teher csökkentését célzó intézkedések terén, és folyamatban van a legjelentősebb terhet jelentő jogszabályok leltárjának elkészítése. Azonban az új jogszabályoknál az úgynevezett „one-in, one-out” szabály alkalmazása (azaz hogy egy új rendelkezés bevezetésekor egy régit el kell törölni), a környezetvédelemre és a területrendezésre irányuló intézkedések, valamint a geológiai feltárásra és bányászatra vonatkozó engedélyezési szabályok felülvizsgálata késedelmet szenvedett.

(21)

A bankok tőkepuffer általános érvényűen továbbra is megfelelő, amennyiben a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott tőkekövetelmények (4) szabályait alkalmazzák a bankok szavatoló tőkéjének értékeléséhez. Ezek a tőkekövetelmény-szabályok 2014 januárjától hatályosak, és az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutató tekintetében 7 %-os küszöbértéket irányoznak elő valamennyi bank vonatkozásában, amelyet a négy legnagyobb bank tekintetében egy százalékponttal növelnek. A rendszerben alkalmazott hitel/betét mutató 117,0 %-ra csökkent és 2014 végéig valószínűleg tovább csökken.

(22)

Folyamatosan fokozzák a vállalati szektor finanszírozási forrásainak diverzifikációjára irányuló erőfeszítéseket. A portugál kormány kinevezte a fejlesztési pénzügyi intézmény felállításáért felelős bizottság szakértőit. A bizottság feladata az intézmény alapító okiratainak, mindenekelőtt szabályzatának kidolgozása, a stratégiai üzleti terv felállítása és az új intézmény struktúrájának kialakítása. Az intézmény feladata az uniós strukturális és befektetési alapok által támogatott, a vállalati szektor finanszírozását biztosító pénzügyi eszközök végrehajtásának ésszerűsítése és központosítása.

(23)	A portugál hatóságok megállapodtak arról, hogy a Banco de Portugallal együttműködve stratégiai tervet dolgoznak ki, amelynek célja a jelentős vállalati adósságállomány kezelése és a tőke újraelosztásának támogatása a gazdaság termelékeny ágazatai felé a pénzügyi stabilitás egyidejű előmozdításával.

(24)

Végrehajtásra kerültek a kormány által támogatott hitelkereteket irányító nemzeti garanciarendszeren belül az irányítási, hatékonyságnövelési és kockázatkezelési gyakorlatok javítására irányuló intézkedések. A garantált kölcsönök maximált kamatlábának meghatározására jelenleg új módszertant alkalmaznak.

(25)	E fejlemények fényében a 2011/344/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/344/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A pénzügyi támogatás az e határozat hatálybalépését követő első napon kezdődő három év és hat hetes időtartamon belül áll rendelkezésre.”;

A 3. cikk (8) és (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Portugália az egyetértési megállapodásban részletezett feltételekkel összhangban 2014 során elfogadja a következő intézkedéseket:

az államháztartási hiány 2014-ben nem haladhatja meg a GDP 4 %-át és meg kell akadályozni új hátralékok felhalmozódását. A hiánycél kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni a kormány pénzügyi ágazati stratégiájával összefüggő banktámogatási intézkedések esetleges költségvetési kiadásait. E cél elérése érdekében Portugália a 2014. évi költségvetési törvényben meghatározott, a GDP 2,3 %-ának megfelelő konszolidációs intézkedéseket hoz és ezt a célt szolgáló jogszabályokat fogad el;

b)	a potenciális túlköltekezés féken tartása érdekében a kormány a minisztertanácsnak történő havi jelentéstétel révén szorosan nyomon követi a minisztériumokra megállapított kiadási korlátok betartását;

Portugália minél hamarabb meghatározza és végrehajtja a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság feltételei terén előirányzott változtatásokat, valamint március végéig kidolgozza az online szerencsejátékra vonatkozó engedélyek értékesítésének feltételeit szabályozó kerettörvényt. Portugália emellett határozott lépéseket tesz egyes kikötői koncessziók egyeztetett értékesítésének végrehajtására;

d)	a társasági adó átfogó reformját a meglévő költségvetési kereten belül kell végrehajtani a költségvetési konszolidációs célok megvalósítása érdekében;

központi, regionális és helyi szinten fenn kell tartani az adókiadásokra vonatkozó moratóriumot. Több adótípus esetében tovább kell erősíteni az adócsalás és adóelkerülés elleni erőfeszítéseket, többek között az új e-számlázási rendszer nyomon követésével. A tizenkettedik felülvizsgálatig tanulmányt kell készíteni az ingatlanpiaci szürkegazdaságról, vizsgálva a bérleti díj után fizetendő adóval összefüggésben elkövetett adócsalás visszaszorításának módjait;

f)	amennyiben hátrányos jogi vagy a költségvetés végrehajtását veszélyeztető egyéb kockázatok jelentkeznének, Portugália hathatós kompenzációs intézkedéseket hajt végre a hiánycél elérése érdekében;

a kormány meghatározza az annak eléréséhez szükséges intézkedéseket, hogy a költségvetési hiány 2015-ben ne haladja meg a GDP 2,5 %-át. A 2014. április végén nyilvánosságra hozandó 2014. évi költségvetési stratégiai dokumentumnak tartalmaznia kell a szakminisztériumokra vonatkozó részletes kiadási korlátokat is meghatározó részletes terveket. A költségvetési keretre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelés érdekében az említett dokumentumnak tartalmaznia kell a középtávú költségvetési tervek részleteit is;

a 2015-re vonatkozó konszolidációs stratégiát többek között a következő intézkedésekkel kell alátámasztani:

i.	a kormány 2014-ben kidolgozza a valamennyi közszférabeli életpályát érintő javadalmazási politika ésszerűsítését és következetességét célzó egységes bérskálát, amelyet 2015-től alkalmazni kell;

ii.	a várhatóan 2014-től végrehajtandó egységes bérpótlékskála hatásának 2015-ben teljes körűen érvényesülnie kell;

iii.

a nyugdíjreform részeként új, átfogó intézkedéseket kell végrehajtani, amelynek célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítása. A nyugdíjreformmal foglalkozó, nemrég kinevezett bizottság kidolgozza a reform részleteit. A reform magában foglalja a nyugdíjjogosultságoknak a demográfiai és gazdasági kritériumokhoz való további hozzáigazítására irányuló rövid távú intézkedéseket a progresszivitás elveinek szem előtt tartásával, és összhangban a közalkalmazotti nyugdíjrendszernek (CGA) az általános nyugdíjrendszerhez való közelítésére vonatkozó alkotmánybírósági határozattal. A konkrét reformintézkedéseket a tizenkettedik felülvizsgálat időpontjáig be kell mutatni az év első felében a parlament elé terjesztendő törvénytervezettel együtt. Pontosan meg kell határozni a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosító további lépéseket. A kormány biztosítja továbbá, hogy a nemrég megemelt nyugdíjkorhatár 2014 folyamán a közalkalmazotti nyugdíjrendszer tagjaira is ténylegesen alkalmazható legyen, és

iv.	április közepéig meg kell határozni a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiánycél eléréséhez szükséges egyéb intézkedéseket;

a középtávú költségvetési stratégia további reformokra épül, amelyeket többek között az állam reformjára vonatkozó javaslat körvonalaz. E reformok célja a közszféra hatékonyságának és szolgáltatásai minőségének javítása. A szociális partnerekkel folytatott konzultációk első körére alapozva az említett ütemterv végrehajtása terén elért eredményeket ismertetni kell a tizenkettedik felülvizsgálatban;

j)	Portugália a 2014. évi költségvetés részeként nyilvánosságra hozza a központi, regionális és helyi közigazgatások adókiadásairól szóló jelentést;

a közszféra számviteli és beszámolási keretrendszerének javítása céljából Portugália 2014. június végéig létrehoz egy számviteli feladatkört a pénzügyminisztériumon belül. A feladatok részeként biztosítani kell a kormányzati bankszámlákhoz, tartozásokhoz, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségekhez kapcsolódó bevételek, ráfordítások, eszközök és kötelezettségek megfelelő számvitelét;

l)	a kötelezettségvállalások ellenőrzéséről szóló törvényt maradéktalanul végre kell hajtani az összes állami szervezetnél az új hátralékok keletkezésének elkerülése érdekében;

Portugália további intézkedéseket hoz az államháztartás irányítási rendszerének további megerősítésére. A vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalan átültetése érdekében Portugália március végéig felülvizsgálja a költségvetési kerettörvényt. Emellett végrehajtja a költségvetési kerettörvény átfogóbb felülvizsgálatát a következők céljából: a költségvetés elaprózódásának visszafogása a költségvetési tételek számának csökkentésével és a saját bevételek osztályozásának felülvizsgálata révén; a költségvetési előirányzatok struktúrájának egyszerűsítése; az elszámoltathatóság erősítése; valamint az államháztartás középtávú keretben történő megszilárdítása. 2014. április végéig ki kell dolgozni az új törvény fő szempontjait és szerkezetét. Portugália biztosítja, hogy az új költségvetési keret központi kormányzati szinten történő végrehajtását szolgáló intézkedéseket regionális és helyi szinten is alkalmazzák;

Portugália teljes mértékben végrehajtja a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó új jogi és intézményi keretet. Több ágazatban haladni kell a köz- és magánszféra közötti partnerségek újratárgyalásával azok költségvetési hatásának visszafogása érdekében. A köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó éves jelentés átfogó értékelést ad a köz- és magánszféra közötti partnerségekből és a koncessziókból eredő költségvetési kockázatokról, hogy időben értékelni lehessen a teljes költségvetés kockázatait. Az állami vállalatokra vonatkozó új kerettörvényt követően és a pénzügyminisztérium kibővített hatáskörének megfelelően bővíteni kell az állami vállalatok monitoringjával foglalkozó technikai egység létszámát. A kormány folytatja az állami vállalatok átfogó szerkezetátalakítását a tartós működési egyensúly fenntartása és erősítése érdekében. A kormány folytatja a már tervbe vett privatizációkat;

Portugália folytatja a modern és hatékonyabb adóigazgatásra irányuló reformprogramját, a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően. Portugália 2014 márciusáig nyilvánosságra hozza azt a listát, amely tartalmazza a 2014 májusáig bezárandó helyi adóhivatalok 50 %-át. Az adóigazgatásban az ellenőrzéshez rendelt létszámot a teljes létszám legalább 30 %-ával kell megemelni a tizenkettedik felülvizsgálat időpontjáig. Az adóigazgatáson belül új, adófizetőkre irányuló szolgáltató osztályt kell létrehozni, mely egyesíti az adófizetőknek nyújtott különböző szolgáltatásokat. A kockázatkezelő egységnek 2014 első negyedévére teljes mértékben működőképesnek kell lennie, és először az önálló vállalkozók és a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek adómoráljának javítását célzó projektekre kell összpontosítania. Az adószabályok betartását folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Meg kell erősíteni a pénzmosás elleni küzdelem jogi és szabályozási keretét a pénzmosásnak és előcselekményeinek, többek között az adóbűncselekményeknek a hatékonyabb kezelése érdekében;

Portugália jelentést nyújt be, amelyben:

i.	meghatározza, hogy a szolgáltatások és a hatáskörök terén milyen átfedések vannak a közigazgatás központi és helyi szintjei között, továbbá beazonosítja az eredménytelenség további forrásait; valamint

ii.

átszervezi a minisztériumok decentralizált szolgáltatásainak rendszerét a »Lojas do Cidadão« (közigazgatási és közszolgáltatási egyablakos ügyintézés) rendszere és más megközelítések révén, hatékonyabb földrajzi területeket kialakítva és fokozva a megosztott szolgáltatások és a digitális kormányzás használatát;

q)	Portugália folytatja a megosztott szolgáltatások stratégiájának végrehajtását a közigazgatásban, mindenekelőtt a humánerőforrás-menedzsment és az információ és kommunikációs technológia terén;

Portugália folytatja a humánerőforrás irányításának reformját a közigazgatásban. A bérpótlékokra vonatkozó felmérés és jelentés alapján a tizenkettedik felülvizsgálat keretében jogszabálytervezetet kell előterjeszteni az egységes bérpótlékskáláról, amelyet a Parlamentnek 2014 júniusáig kell elfogadni. 2014 márciusára hatályba kell lépnie a közigazgatásra vonatkozó új általános munkajogi törvénynek, amely egyszerűsíti és a magánszférában alkalmazott munkajogi szabályok szerkezetének megfelelően összefoglalja az állami foglalkoztatás hatályos szabályait;

s)	Portugália biztosítja az egészségügyi rendszer hatékonyságát és eredményességét azáltal, hogy folytatja a racionális szolgáltatásnyújtást és a kiadások – többek között az állami gyógyszerkiadások és a kórházi ellátás kiadásainak – ellenőrzését, valamint a hátralékok kiküszöbölését;

t)	Portugália folytatja a kórházi hálózat reorganizációját és ésszerűsítését szakosodás, koncentráció és a kórházi szolgáltatások újraelosztása révén, és biztosítja a kórházak reorganizációjára vonatkozó többéves cselekvési terv végrehajtását;

u)	Portugália reformokat hajt végre a munkaerőpiac nagyfokú szegmentációjának csökkentésé érdekében;

a makrogazdasági egyensúlytalanságok korrekciója érdekében ösztönzi a munkahelyteremtésre és a vállalkozások versenyképességének javítására irányuló célkitűzésekkel összhangban lévő bérfejlesztést. A program ideje alatt a minimálbérek növelésére kizárólag akkor kerül sor, ha azt a gazdasági és munkaerő-piaci fejlemények indokolják;

w)	Portugália folytatja aktív munkaerő-piaci politikái hatékonyságának biztosítását az értékelő jelentés eredményeivel és a cselekvési tervvel összhangban, az állami foglalkoztatási szolgálatok működésének javítása céljából;

x)	Portugália folytatja a cselekvési terveiben meghatározott intézkedések végrehajtását a középfokú oktatás, valamint a szakoktatás és -képzés minőségének javítása és a vállalkozások szakképzési rendszerekben való részvételének fokozása érdekében;

y)	Portugália a földgáz és a villamos energia vonatkozásában végrehajtja a független logisztikai szolgáltató létrehozására vonatkozó tervet;

z)	Portugália végrehajtja az energiatarifa terén fennálló adósság megszüntetését célzó megfelelő intézkedéseket, és biztosítja a nemzeti villamosenergia-rendszer fenntarthatóságát;

aa)	Portugália a közlekedési rendszer működését javító intézkedéseket fogad el; teljes mértékben végre kell hajtani a 2011 és 2015 közötti időszakra vonatkozó, többek között a hatékonyságot és fenntarthatóságot biztosító hosszú távú intézkedéseket tartalmazó közlekedési stratégiai tervet;

bb)	Portugália folytatja az uniós vasútcsomag átültetését;

cc)	Portugália folytatja a kikötők irányítási rendszerének, valamint gazdasági szabályozásának és működésének javítását;

dd)	Portugália folytatja a belépési korlátok felszámolását, enyhíti a meglévő engedélyezési követelményeket és csökkenti az adminisztratív terheket a szolgáltatási szektorban;

ee)	Portugália befejezi a 2006/123/EK irányelv teljes körű végrehajtásához szükséges építési törvények és a függőben lévő egyéb ágazati módosítások elfogadását, és szükség esetén a parlament elé terjeszti azokat elfogadásra;

ff)	a kormány benyújtja a parlamentnek a szakmai szervezetek módosított alapszabályait;

gg)

Portugália javítja az üzleti környezetet azáltal, hogy végrehajtja az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, függőben lévő reformokat, mindenekelőtt az egyablakos ügyintézési pont teljes körű működésének biztosításával a 2005/123/EK irányelvnek és a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5) való megfelelés érdekében, valamint tovább egyszerűsíti a hatályos engedélyezési eljárásokat, szabályozásokat és a gazdaságot érintő egyéb adminisztratív terheket, amelyek a gazdaság fejlődésének jelentős akadályát képezik;

hh)	Portugália az új, városi bérleti szerződésekről szóló 6/2006. számú törvény módosítása, valamint a felújítás adminisztratív eljárását egyszerűsítő rendelet nyomán elvégzi az ingatlanpiac működésének átfogó felülvizsgálatát;

ii)	a kormány jóváhagyja a nemzeti szabályozási hatóságok szabályzatának megfelelő módosításait, és biztosítja a versenyhatóság finanszírozási modelljének hatékony működését;

jj)	Portugália felméri az opcionális pénzforgalmi héaelszámolási rendszer hatását;

kk)	Portugália folytatja a gazdaság túlzott engedélyezési eljárásainak, szabályozásának és egyéb adminisztratív terheinek kezelésére irányuló átfogó program végrehajtását.

(9) A pénzügyi ágazatba vetett bizalom helyreállítása érdekében Portugáliának megfelelő tőkeszintet kell fenntartania a bankszektorában és biztosítania kell a rendezett hitelleépítési folyamatot az egyetértési megállapodásban meghatározott határidők betartásával. Ezzel összefüggésben Portugália a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében végrehajtja a portugál bankszektorra vonatkozó, a Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel egyeztetett stratégiát. Ennek keretében Portugália mindenekelőtt:

a)	biztosítja, hogy a bankok tőkepuffere megfelelő maradjon és követi a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) meghatározott új tőkeszabályokat;

b)	a bankoknak biztosítékpuffereik fenntartható alapon történő megerősítését tanácsolja;

továbbra is elkötelezett amellett, hogy szükség esetén a bankrendszernek további támogatást nyújt, a bankokat magánforrások igénybevételére ösztönzi, míg a banki fizetőképességi támogatási alap forrásai az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően, szigorú feltételek mellett rendelkezésre állnak az életképes bankok további támogatására;

biztosítja a banki ágazatban a kiegyensúlyozott és rendezett hitelleépítést, ami kritikus fontosságú a finanszírozási egyensúlytalanságok tartós megszüntetése és középtávon az eurórendszer általi finanszírozásra való támaszkodás mértékének csökkentése érdekében. Negyedévente felülvizsgálja a bankok finanszírozási és tőkére vonatkozó terveit;

folytatja a Banco de Portugal felügyeleti szervének megerősítését, optimalizálja felügyeleti folyamatait, új felügyeleti módszereket és eszközöket fejleszt ki és hajt végre. A Banco de Portugal felülvizsgálja a nemteljesítő hitelekre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az uniós szinten meghatározott időkereten belül megfeleljen az Európai Bankhatóság megfelelő technikai standardjában szereplő feltételeknek.

negyedévenként továbbra is figyelemmel kíséri a bankok potenciális tőkeigényeit egy kitekintő, stresszfeltételeket figyelembe vevő megközelítés keretében, többek között azáltal, hogy beépíti az új, rendszerszintről kiinduló stressztesztet a minőségbiztosítási folyamatba, ami lehetővé teszi az eredmények mögött meghúzódó tényezők felülvizsgálatát;

g)	folytatja az állami tőkeinjekcióban részesülő bankok elfogadott szerkezetátalakítási terveibe foglalt intézkedések végrehajtásának szoros monitoringját;

h)	biztosítja mindhárom állami tulajdonú különleges célú gazdasági egység leányvállalatainak és eszközeinek időben történő átruházását, többek között a két kiválasztott szolgáltatásnyújtó révén;

elemzi a bankok helyreállítási terveit és iránymutatást ad a rendszernek az Európai Bankhatóság releváns technikai standardjainak (azok tervezetének) és a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló, releváns uniós jogszabályoknak megfelelő helyreállítási tervekről, és a bankok által benyújtott jelentések alapján szanálási terveket készít el;

negyedéves jelentéseket készít az új szerkezetátalakítási eszközök végrehajtásáról; folytatja a pénzügyi intézményeket a háztartások adósságának peren kívüli átütemezésére ösztönző keret végrehajtásának ellenőrzését, és zökkenőmentessé teszi a vállalati adósság átütemezésére vonatkozó alkalmazást. A Banco de Portugallal együttműködve stratégiai tervet dolgoz ki, amelynek célja a jelentős vállalati adósságállomány kezelése és a tőke újraelosztásának támogatása a gazdaság termelékeny ágazatai felé a pénzügyi stabilitás egyidejű előmozdításával;

k)	negyedéves jelentésekben nyomon követi a vállalati és a háztartási ágazat nagyfokú eladósodottságát és az új adósságátütemezési keret végrehajtását is, biztosítandó annak lehető leghatékonyabb működését;

a már előterjesztett javaslatok alapján elősegíti a vállalati szektorra irányuló finanszírozási alternatívák diverzifikációját, kidolgozza és végrehajtja a vállalati szektor számára a hagyományos banki hitelhez képest finanszírozási alternatívákat nyújtó megoldásokat, a tőkepiacokhoz való hozzáférésük javítását célzó számos intézkedés révén;

folytatja az állam által garantált hitelinstrumentumok fejlesztése által az aktuális kamatlábakra gyakorolt hatás értékelését; készen áll arra, hogy szükség esetén olyan szakpolitikai alternatívákat valósítson meg, amelyek biztosítják az állam által garantált hitelek versenyképes és átlátható, a végfelhasználók számára kedvező módon történő árazását; rendszeresen jelentést tesz az eredményekről;

fejlesztési pénzügyi intézményt hoz létre, melynek feladata az uniós strukturális és befektetési alapok által támogatott pénzügyi eszközök végrehajtásának ésszerűsítése és központosítása a 2014–2020 közötti programozási időszakban. Az intézmény nem fogadhat el betéteket vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközöket a nyilvánosságtól, nem folytathat közvetlen hitelnyújtást, továbbá nem fektethet be kormányzati állampapírokba és nem nyújthat hitelt a kormányzatnak. A fejlesztési pénzügyi intézmény üzleti modelljének tervét és szabályzatát úgy kell kialakítani, hogy ne jelentsen további terhet vagy kockázatot az államháztartás szempontjából.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.)."

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”."

2. cikk

Ez a határozat az erről szóló értesítés napján lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(2) A Tanács 2011. május 17-i 2011/344/EU végrehajtási határozata a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.6.17., 88. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

26.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/86

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. április 24.)

az afrikai sertéspestis elleni küzdelem céljából Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban végrehajtott megfigyelési és más biztonsági intézkedésekhez nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2014) 2551. számú dokumentummal történt)

(Csak az észt, a lengyel, a lett és a litván nyelvű szöveg hiteles)

(2014/236/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 84. cikkére,

mivel:

(1)	Az afrikai sertéspestis a házisertések és a vadon élő sertések fertőző, rendszerint halálos kimenetelű vírusos megbetegedése, amely az élő sertések és a sertésfélékből készült termékek Unión belüli kereskedelmében és harmadik országokba irányuló exportjában súlyos zavarokat okoz.

(2)

Azt követően, hogy a sertéspestis 2007-es grúziai megjelenése megerősítést nyert, a betegség átterjedt az Oroszországi Föderáció területére, ahol Oroszország európai területének egészéről számos esetben jelentették a betegség sertésekben és vaddisznókban való előfordulását. 2013 júniusában Fehéroroszország megerősítette, hogy Grodno régióban, a litván határtól mintegy 40 kilométerre és a lengyel országhatárhoz is közel megjelent az afrikai sertéspestis a háztáji sertések körében.

(3)

A 2013/498/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) rendelkezett az afrikai sertéspestis elleni küzdelem céljából 2013-ban Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban végrehajtott megfigyelési és más biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos uniós pénzügyi hozzájárulásról, figyelemmel arra, hogy ezeket a tagállamokat fenyegeti közvetlenül az afrikai sertéspestis bejutásának veszélye.

(4)

2014. januári beszámolók szerint a betegség jelen van az ukrajnai vaddisznó-populációban, és továbbra is terjed Fehéroroszország és az Oroszországi Föderáció területén. Ezen túlmenően 2014 januárjában két esetben észlelték a betegség jelenlétét a litvániai vaddisznó-populációban, néhány nappal később pedig a lengyelországi vaddisznók körében. A betegség mindkét országban a Fehéroroszországgal közvetlenül szomszédos területeken fordult elő. Ezért az Európai Unióval határos országokban az afrikai sertéspestissel kapcsolatban kialakult helyzet folyamatos veszélyt jelent az Unióban található sertéstartó gazdaságokra nézve, tekintettel arra, hogy a vírus – a fertőzött területekről az Unióba belépő vaddisznók, a korábban élő állatok szállítására igénybe vett járművek, valamint a sertésfélékből készült termékeknek az Unióba történő engedély nélküli behozatala révén – átterjedhet a fertőzött harmadik országokkal határos uniós tagállamokba.

(5)

Az afrikai sertéspestis Fehéroroszországnak, az Oroszországi Föderációnak és Ukrajnának Észtországgal, Lettországgal, Litvániával és Lengyelországgal határos területein való előfordulása és terjedése miatt a felsorolt tagállamok esetében fokozottabb a betegség bejutásának veszélye. Ezért ezek a tagállamok tájékoztatták a Bizottságot és a többi tagállamot azokról az intézkedésekről, amelyeket területük és a többi tagállam területének fokozottabb védelme érdekében alkalmazni kívánnak.

(6)

A 2013. év folyamán Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország megfigyeléseket folytatott annak érdekében, hogy a vaddisznók és a házisertések körében idejekorán észlelje az afrikai sertéspestis esetleges megjelenését. Az afrikai sertéspestis elleni hatékonyabb küzdelem érdekében az említett tagállamok területén további megfigyeléseket kell végezni.

(7)

Azon járművek megtisztítása és fertőtlenítése, amelyek kapcsolatba kerülhettek az afrikai sertéspestis vírusával, egyike az afrikai sertéspestis Unióba való bejutásával szembeni legfontosabb elővigyázatossági intézkedéseknek. Ezért a 2013/426/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) rendelkezik bizonyos intézkedésekről az afrikai sertéspestis Fehéroroszországból és az Oroszországi Föderációból az Unióba történő bejutásának megakadályozása érdekében, és előírja, hogy az Unióba a fertőzött területekről belépő, korábban élő állatok szállítására igénybe vett járműveken megfelelő tisztítást és fertőtlenítést kell végezni.

(8)

A 206/2009/EK bizottsági rendelet (5) rendelkezései ellenére nem hanyagolható el annak a kockázata, hogy az afrikai sertéspestis magánszemélyek postai küldeményei útján vagy az Unió területére – különösen Fehéroroszországból, az Oroszországi Föderációból és Ukrajnából – belépő utasok poggyászában a sertésfélékből készült termékekkel bejut az Unióba, ezért a belépési helyeken fokozott ellenőrzésre van szükség.

(9)

Emellett a betegséggel kapcsolatos tájékozottság és készültség fokozása céljából és annak érdekében, hogy a 2002/60/EK tanácsi irányelv (6) alapján kidolgozott készenléti tervek keretében a betegség bejutására gyorsan lehessen reagálni, az érintettek széles rétegeit – egyebek mellett az állatorvosokat, a hivatásszerűen vagy kiegészítő tevékenységként mezőgazdasággal foglalkozó személyeket, a tehergépjármű-vezetőket, a vámhivatali dolgozókat, az utasokat és általában a nagyközönséget – megfelelően felépített figyelemfelhívó kampányokkal tájékoztatni kell az afrikai sertéspestis bejutásának veszélyeiről és következményeiről.

(10)

2014-ben az afrikai sertéspestis jelenlétét a litvániai és a lengyelországi vaddisznó-populációban is kimutatták, miközben ezt a két tagállamot a fehérorosz határ túloldaláról is közvetlenül fenyegeti a betegség. Az afrikai sertéspestis területén való továbbterjedésével kapcsolatos kockázatok minimalizálása érdekében Litvánia és Lengyelország elhatározta, hogy a fertőzött területen csökkenti a biológiai szempontból kevésbé biztonságos sertéstelepeken tartott veszélyeztetett állatok egyedszámát, és ennek érdekében a gazdaságokat az állomány levágására és az új állomány beszerzésének legalább egy évig való elhalasztására ösztönzi. 2013 decemberében Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország benyújtotta az afrikai sertéspestis Fehéroroszországból, az Oroszországi Föderációból és Ukrajnából történő bejutása szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek tekinthető területeken 2014 folyamán megvalósítandó biztonsági intézkedések végrehajtására vonatkozó terveit és költségkalkulációit. A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulás szempontjából megvizsgálta ezeket a terveket, és megállapította, hogy azok megfelelnek a 2002/60/EK irányelv követelményeinek.

(11)	Az Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország által a betegség figyelése, a járművek megtisztítása és fertőtlenítése, valamint a figyelemfelhívó kampányok megszervezése érdekében végrehajtott intézkedésekhez 50 %-os mértékű társfinanszírozást kell biztosítani.

(12)	A Litvánia és Lengyelország által a sertésállomány egyedszámának csökkentése érdekében a Fehéroroszországgal határos fertőzött területeken végrehajtott intézkedésekhez 30 %-os társfinanszírozást kell biztosítani.

(13)

Tekintettel arra, hogy az Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország által az afrikai sertéspestis Fehéroroszországból, az Oroszországi Föderációból és Ukrajnából történő bejutásának megakadályozása érdekében 2014-ben végrehajtani tervezett biztonsági intézkedések vonatkozásában benyújtott tervek az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 94. cikke értelmében megfelelően részletes keretet biztosítanak, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó munkaprogramban megjelölt kiadásokra vonatkozóan ez a határozat finanszírozási döntésnek minősül.

(14)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az afrikai sertéspestis elleni védekezést szolgáló 2014. évi biztonsági intézkedései keretében Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott, a 2014. január 1-jétől2014. december 31-ig tartó időszakban végrehajtani tervezett tevékenységekkel összefüggésben felmerülő kiadásainak fedezésére egyedi uniós hozzájárulásra jogosult.

(2) A következő tevékenységek céljából felmerült és kifizetett költségek esetében az uniós pénzügyi hozzájárulás összege a költségek 50 %-a:

a)	a házisertéseken végzett mintavétel;

b)	a vaddisznókon végzett mintavétel;

c)	ELISA tesztek;

d)	polimeráz-láncreakciós (PCR) és szekvenáló tesztek;

e)	felszerelés és fertőtlenítőszer beszerzése tisztításhoz és fertőtlenítéshez;

f)	kifejezetten az állati tetemek ártalmatlanítására szolgáló felszerelés beszerzése;

g)	laboratóriumi virológiai vizsgálatok végrehajtását szolgáló felszerelés beszerzése;

h)	figyelemfelhívó kampányok.

(3) A fertőzött területeken az állatok korai leölése miatt a sertéstartó gazdákat érő károk ellentételezése céljából Litvánia és Lengyelország által viselt és kifizetett költségek esetében az uniós pénzügyi hozzájárulás összege a költségek 30 %-a.

2. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében megjelölt tagállamok számára az 1. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontja szerinti tevékenységek költségei tekintetében legfeljebb a következő átlagos költségekre nyújtható visszatérítés:

a)	mintavétel házisertésekből: állatonként 0,5 EUR;

b)	mintavétel vaddisznókból: állatonként 5 EUR;

c)	ELISA tesztek: tesztenként 2 EUR;

d)	polimeráz-láncreakciós (PCR) és szekvenáló tesztek: tesztenként 10 EUR.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység költségei tekintetében legfeljebb a következő átlagos költségekre nyújtható visszatérítés:

a)	Észtország esetében 6 000 EUR;

b)	Lettország esetében 58 000 EUR;

c)	Litvánia esetében 950 000 EUR;

d)	Lengyelország esetében 102 100 EUR.

(3) Az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontja szerinti tevékenység költségei tekintetében legfeljebb a következő költségekre nyújtható visszatérítés:

a)	Litvánia esetében 100 000 EUR;

b)	Lengyelország esetében 150 000 EUR.

(4) Az 1. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti tevékenység költségei tekintetében legfeljebb a következő költségekre nyújtható visszatérítés:

Litvánia esetében 75 000 EUR.

(5) Az 1. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti tevékenység költségei tekintetében legfeljebb a következő átlagos költségekre nyújtható visszatérítés:

a)	Észtország esetében 1 500 EUR;

b)	Lettország esetében 15 000 EUR;

c)	Litvánia esetében 75 000 EUR;

d)	Lengyelország esetében 11 250 EUR.

(6) A tagállamok számára az 1. cikk (3) bekezdése alapján nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás összege legfeljebb a következő lehet:

a)	Litvánia esetében 225 000 EUR;

b)	Lengyelország esetében 337 500 EUR.

(7) Az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt tagállamok számára nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás összege legfeljebb a következő lehet:

a)	Észtország esetében 27 000 EUR;

b)	Lettország esetében 190 000 EUR;

c)	Litvánia esetében 1 948 000 EUR;

d)	Lengyelország esetében 1 341 000 EUR.

(8) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti intézkedések esetében az uniós pénzügyi hozzájárulás összegének meghatározása szempontjából kizárólag a tagállamok következő célú költségei vehetők figyelembe:

a)	tesztkészletek, reagensek és minden olyan fogyóeszköz beszerzése, amely kifejezetten a laboratóriumi vizsgálatok végrehajtására szolgáló eszközként azonosítható és erre a célra kerül felhasználásra;

foglalkoztatásának módjától függetlenül minden olyan munkatárs, akit teljes mértékben vagy részben a laboratóriumi létesítményekben elvégzendő vizsgálatok végrehajtására alkalmaznak azzal, hogy a figyelembe vehető költségek a társadalombiztosítási járulékokkal és a javadalmazásban foglalt, jogszabályban előírt más költségekkel növelt tényleges munkabérek összegére korlátozódnak;

c)	az a) és a b) pont szerinti költségek összegének 7 %-ával megegyező általános költségek.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben meghatározott intézkedésekhez akkor nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulás, ha az érintett tagállamok:

a)	végrehajtják a terveikben megjelölt tevékenységeket és intézkedéseket;

b)	az intézkedéseket az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően hajtják végre, ideértve a versenyjog és a közbeszerzések területén irányadó szabályokat is;

c)	a végrehajtott intézkedésekről legkésőbb 2015. április 30-ig megküldenek a Bizottságnak egy, az I. mellékletnek megfelelően elkészített technikai zárójelentést és egy, a II. mellékletnek megfelelően elkészített pénzügyi zárójelentést.

(2) Ha valamelyik tagállam nem teljesíti az (1) bekezdésben foglalt követelményeket, a Bizottság a kötelezettségszegés jellege és súlyossága, valamint az Uniót érő pénzügyi veszteség arányában csökkentheti az uniós pénzügyi hozzájárulást.

4. cikk

Ennek a határozatnak az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság és a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 24-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3) A Bizottság 2013. október 10-i 2013/498/EU végrehajtási határozata a szomszédos harmadik országokban jelentkező afrikai sertéspestis ellen Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban foganatosított megfigyelési és egyéb sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos uniós pénzügyi hozzájárulásról (HL L 272., 2013.10.12., 47. o.).

(4) A Bizottság 2013. augusztus 5-i 2013/426/EU végrehajtási határozata az afrikai sertéspestisvírusnak az e betegség megerősített előfordulási helyei szerinti harmadik országokból, illetve harmadik országbeli területekről az Unióba való behozatala elleni megelőző intézkedésekről és a 2011/78/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2013.8.7., 5. o.).

(5) A Bizottság 2009. március 5-i 206/2009/EK rendelete az állati eredetű termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történő behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 77., 2009.3.24., 1. o.).

(6) A Tanács 2002. június 27-i 2002/60/EK irányelve az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/199/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(7) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Technikai zárójelentés a vaddisznók és a házisertések körében előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos megfigyelési intézkedésekről

Tagállam:

Dátum:

Technikai helyzetértékelés:

1.1.	Járványügyi térképek:

1.2.	Információk a megfigyelésekről:

A célkitűzések teljesítése és technikai nehézségek:

További járványügyi információk: járványügyi vizsgálatok, talált elhullott állatok, a pozitív állatok koreloszlása, talált léziók stb.:

(1) Beírandó: ELISA, PCR, Ag-ELISA, vírusizolációs, egyéb (részletezze).

II. MELLÉKLET

Pénzügyi zárójelentés az afrikai sertéspestissel kapcsolatos sürgősségi intézkedésekről

Tagállam:

Dátum:

Megfigyelési intézkedések a vaddisznók és a házisertések körében előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatban:

Mintavétel
Kategória		A mintavétel költsége
		Megvizsgált állatok száma		Egy megvizsgált állat költsége		Összköltség
Házisertés
Vaddisznó

Laboratóriumi vizsgálatok
	Az elvégzett vizsgálatok száma		A vizsgálatok költsége (1)
			Laboratóriumi vizsgálat (1)		Személyzet (2)		Általános költségek (3) = (1) + (2) × 0,07	Összköltség (4) = (1) + (2) + (3)
Szerológiai vizsgálatok (ELISA)
PCR tesztek
Szekvenáló tesztek

Tisztítás és fertőtlenítés:

2. a)

FELSZERELÉS

Megnevezés	Költség/érték (héa nélkül)	A beszerzés időpontja

Összesen

2. b)

FERTŐTLENÍTŐSZER

Megnevezés	Költség/érték (héa nélkül)	A beszerzés időpontja

Összesen

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK f) ÉS g) PONTJA SZERINTI FELSZERELÉS

Megnevezés	Költség/érték (héa nélkül)	A beszerzés időpontja

Összesen

SERTÉSEKÉRT FIZETETT ELLENTÉTELEZÉS

Testtömeg leöléskor

Az állatok száma kategóriánként

Kifizetett összeg kategóriánként

Az állattartónak közvetlenül kifizetett további költségek

(héa nélkül)

Kifizetett ellentételezés összesen

(héa nélkül)

A kifizetés időpontja

tenyészkoca

tenyészkan

szopósmalac

hízósertés

tenyészkoca

tenyészkan

szopósmalac

hízósertés

Figyelemfelhívó kampányok:

A tevékenység megnevezése	Költség/érték (héa nélkül)	A végrehajtás napja

Összesen

Igazolom, hogy:

—	a fenti kiadások ténylegesen felmerültek, összegüket pontosan adjuk meg, és e határozat rendelkezéseinek megfelelően elszámolhatók,

—	a fenti kiadásokat alátámasztó igazoló okmányok hiánytalanul rendelkezésre állnak ellenőrzés céljára,

—	az intézkedésekhez nem igényeltünk más uniós hozzájárulást, és az intézkedések keretében végrehajtott műveletekből származó bevételeket maradéktalanul bejelentjük a Bizottságnak,

—	a programot a vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelően hajtottuk végre,

—	a szabálytalanságok megelőzésére, feltárására és orvoslására kontrolleljárásokat alkalmazunk, amelyek kiterjednek egyebek mellett a bejelentett összegek helyességének ellenőrzésére is.

Kelt:

Az operatív igazgató neve és aláírása:

(1) A költségeket héa nélkül kell megadni.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 125

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. április 26.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2014/228/EU
	*	A Tanács határozata (2013. november 25.) az Európai Közösség és tagállamai, valamint Ukrajna között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodás megkötéséről	1
		Együttműködési megállapodás az Európai Közösség és tagállamai, valamint Ukrajna között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS)	3
		2014/229/EU
	*	A Tanács határozata (2009. október 27.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás aláírásáról	16
		Átfogó partnerségi keretmegállapodás egyrészről az Európai közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság között	17
		2014/230/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével történő megkötéséről	44
		2014/231/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések tekintetében történő megkötéséről	46
		2014/232/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az Európai Unió és a Gaboni Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről	48
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 424/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 22.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Prekmurska šunka (OFJ)]	51
	*	A Bizottság 425/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 22.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Tørrfisk fra Lofoten (OFJ)]	53
	*	A Bizottság 426/2014/EU rendelete (2014. április 25.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról	55
	*	A Bizottság 427/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 25.) az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyási és minősítési eljárásának megállapításáról ( 1 )	57
	*	A Bizottság 428/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 25.) a litvániai sertéshúspiacra vonatkozó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról, továbbá a lengyelországi sertéshúspiacra vonatkozó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról szóló 324/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról	64
		A Bizottság 429/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	68
		A Bizottság 430/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 25.) az 1273/2011/EU végrehajtási rendelettel a 2014. áprilisi alidőszakra megnyitott vámkontingensek keretében behozni kívánt rizsre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	70
		HATÁROZATOK
		2014/233/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2013/488/EU határozat módosításáról	72
		2014/234/EU
	*	A Tanács végrehajtási határozata (2014. április 23.) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról	75
		2014/235/EU
	*	A Tanács végrehajtási határozata (2014. április 23.) Portugália aktualizált makrogazdasági kiigazítási programjának jóváhagyásáról	84
		2014/236/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. április 24.) az afrikai sertéspestis elleni küzdelem céljából Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban végrehajtott megfigyelési és más biztonsági intézkedésekhez nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2014) 2551. számú dokumentummal történt)	86
		2014/237/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. április 24.) egyes Indiából származó gyümölcsök és zöldségek tekintetében a károsítók Unióba történő behurcolása és Unión belüli elterjedése elleni intézkedésekről (az értesítés a C(2014) 2601. számú dokumentummal történt)	93

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	51,5
	MK	105,0
	TN	89,9
	TR	83,5
	ZZ	82,5
0707 00 05	AL	41,5
	MA	39,8
	MK	59,4
	TR	124,2
	ZZ	66,2
0709 93 10	MA	29,9
	TR	87,2
	ZZ	58,6
0805 10 20	EG	45,0
	IL	69,3
	MA	47,2
	TN	57,9
	TR	44,7
	ZZ	52,8
0805 50 10	MA	35,6
	TR	88,8
	ZZ	62,2
0808 10 80	AR	100,0
	BR	81,4
	CL	107,1
	CN	96,9
	MK	25,7
	NZ	138,7
	US	166,9
	ZA	130,1
	ZZ	105,9
0808 30 90	AR	90,7
	CL	158,6
	ZA	108,7
	ZZ	119,3

Származás	Tételszám	A 2014. áprilisi alidőszakra megállapított elosztási együttható	A 2014. júliusi alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség (kg)
Amerikai Egyesült Államok	09.4127	— (1)	28 348 416
Thaiföld	09.4128	— (1)	9 942 723
Ausztrália	09.4129	— (1)	567 310
Egyéb származás	09.4130	0,81836 %	0

		Az olvasóhoz
	*	Az olvasónak szóló megjegyzés (lásd a 95. oldalt)	95

Tagállam/harmadik ország

Megvizsgált házisertések száma

Megvizsgált vaddisznók száma

Vizsgálat típusa (1)

A vizsgálatok száma

A pozitív házisertések száma

A pozitív vaddisznók száma

2014-ben összesen