ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
57. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
24.4.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/1 |
A BIZOTTSÁG 379/2014/EU RENDELETE
(2014. április 7.)
a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 965/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Bizonyos légi járművek üzemben tartói és az üzemben tartásban részt vevő szakszemélyzet köteles megfelelni a 216/2008/EK rendelet IV. függelékében szereplő vonatkozó alapvető előírásoknak. |
(2) |
A 216/2008/EK rendelet értelmében az Európai Bizottság a légi járművek biztonságos üzemben tartásához szükséges feltételek biztosítása érdekében végrehajtási szabályokat fogad el. E szabályok kidolgozásakor mindenekelőtt figyelembe kell venni a légi járművek, a szervezetek és a légi műveletek összetettségét, valamint a különböző műveletekkel összefüggő kockázatokat. |
(3) |
A 965/2012/EU bizottsági rendelet (2) végrehajtási szabályokat határoz meg a repülőgépekkel és a helikopterekkel végzett kereskedelmi célú légi szállítási műveletekre vonatkozóan. A 216/2008/EK rendelet alapelveinek és alkalmazásának való megfelelés érdekében a ballonokkal és a vitorlázó repülőgépekkel végzett kereskedelmi célú légi szállítási műveletekre vonatkozóan is szabályokat kell meghatározni. Továbbá foglalkozni kell az ugyanazon repülőtéren vagy műveleti területen kezdődő és végződő, repülőgépekkel és helikopterekkel végzett egyes kereskedelmi légi szállítási műveletek sajátosságaival, figyelembe véve e műveletek mértékét, alkalmazási körét és a kapcsolódó kockázatokat. |
(4) |
A 800/2013/EU bizottsági rendelet (3) módosítja a 965/2012/EU rendeletet, és azt a nem kereskedelmi célú műveletekre vonatkozó, a légi járművek összetettsége szerint meghatározott szabályokkal egészíti ki. A 965/2012/EU rendeletet továbbá azért is módosítani kell, hogy tükrözze a technika állását, és arányos intézkedéseket biztosítson a komplex légi járműnek nem minősülő légi járművekkel végzett egyes szigorúan meghatározott tevékenységek, és a tevékenységben részt vevő szervezetek számára. |
(5) |
A rendeletet továbbá ki kell egészíteni a repülőgépekkel, helikopterekkel, ballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett egyedi műveletekre vonatkozó szabályokkal, figyelembe véve a szóban forgó műveletek sajátosságait és a kapcsolódó kockázatokat. Az arányosság szempontjából nem indokolt, hogy az összes kereskedelmi üzemben tartó és különösen az egyedi kereskedelmi üzemben tartók engedélyezési kötelezettség alá essenek. Az ilyen üzemben tartóknak annak ellenére, hogy kereskedelmi célú tevékenységet végeznek, engedély helyett képességnyilatkozattal kell rendelkezniük. A biztonság érdekében azonban a földön tartózkodó harmadik személyeket veszélyeztető, egyes magas kockázatú kereskedelmi célú műveletek esetében meg kell határozni a művelet végzésének feltételeit, és ily módon e műveleteket engedélyezési kötelezettség alá kell vonni. |
(6) |
A 965/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(7) |
Az átmenet zökkenőmentessége és a polgári repülésbiztonság Unión belüli magas színvonalának megvalósulása érdekében a végrehajtási intézkedéseknek tükrözniük kell a technika állását – beleértve a legjobb gyakorlatokat is –, valamint a tudományos és műszaki fejlődést a légijármű-üzembentartás területén. Ennek megfelelően figyelembe kell venni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Egyesült Európai Légügyi Hatóság védnöksége alatt 2009. június 30-ig elfogadott műszaki előírásokat és adminisztratív eljárásokat éppúgy, mint az egyedi nemzeti környezetre vonatkozó érvényes törvényi szabályozást. |
(8) |
A légiközlekedési ágazat és a tagállamok számára elegendő időt kell biztosítani az új szabályozói keretekhez történő alkalmazkodásra. |
(9) |
Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz véleményként benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét. |
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 965/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg a repülőgépekkel, helikopterekkel, ballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett légi szállítási műveletekre vonatkozóan, ideértve a valamely másik állam biztonsági felügyelete alá tartozó üzemben tartók légi járműveinek földi ellenőrzését is abban az esetben, ha azok a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen található repülőtereken szállnak le. (2) Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg továbbá a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, kereskedelmi légi szállítási üzemben tartásban érintett légi járműveket üzemben tartók engedélyeinek kiállítására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételekre, az engedélyek birtokosainak jogaira és kötelezettségeire, valamint azon feltételekre vonatkozóan, amelyek esetében az üzemben tartást meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint a biztonság érdekében egyedi feltételekhez kell kötni. (3) Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg továbbá a hajtóművel rendelkező komplex légi járművekkel végzett egyedi kereskedelmi légi szállítási műveleteket és nem kereskedelmi célú műveleteket, így többek között hajtóművel rendelkező komplex légi járművekkel végzett egyedi nem kereskedelmi légi szállítási műveleteket végző üzemben tartók által tett nyilatkozatokra, és az ő felügyeletükre vonatkozó feltételekre és eljárásokra. (4) Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg továbbá azon feltételekre, amelyek mellett – a biztonság érdekében – egyes magas kockázatú kereskedelmi légi szállítási műveletek engedélyezési kötelezettség alá tartoznak, valamint az engedélyek kiállítására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételekre. (5) A 216/2008/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazási körébe tartozó légi szállítási műveletekre ez a rendelet nem alkalmazandó. (6) Ez a rendelet nem vonatkozik a kötött ballonokkal és léghajókkal végzett műveletekre, valamint a kötött ballonokkal végzett repülésekre.” |
2. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
Az 5. cikk a következőképpen módosul:
|
4. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A 8. cikk a következőképpen módosul:
|
6. |
A 10. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:
|
7. |
A 10. cikk a következő (4), (5), (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egyedi műveletekre 2017. április 21-ig nem alkalmazzák a II., III., VII. és VIII. melléklet előírásait. (5) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a következő esetekben nem alkalmazzák a II., III. és IV. melléklet rendelkezéseit:
(6) Amennyiben egy tagállam alkalmazza az (5) bekezdés a) pontja szerinti eltérést, a következő szabályok érvényesülnek:
(7) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy alkalmazza a (3), (4) és (5) bekezdés szerinti eltéréseket, erről értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget. Az értesítésben ismertetni kell az eltérés indokait és időtartamát, valamint a tervezett intézkedésekről és ütemezésükről szóló végrehajtási programot.” |
8. |
A 965/2012/EU rendelet I–VII. melléklete az e rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint módosul. |
9. |
A 965/2012/EU rendelet a VIII. melléklettel (SPO-rész) egészül ki, az e rendelet II. mellékletében foglaltak szerint. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. április 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(2) A Bizottság 2012. október 5-i 965/2012/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
(3) A Bizottság 2013. augusztus 14-i 800/2013/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 965/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 227., 2013.8.24., 1. o.).
I. MELLÉKLET
1. |
A 965/2012/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
|
2. |
A 965/2012/EU rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:
|
3. |
A 965/2012/EU rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:
|
4. |
A 965/2012/EU rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:
|
5. |
A 965/2012/EU rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:
|
6. |
A 965/2012/EU rendelet VI. mellékletében az NCC.POL.125 pont b) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
|
7. |
A 965/2012/EU rendelet VII. melléklete a következőképpen módosul:
|
(1) A Bizottság 2012. augusztus 3-i 748/2012/EU rendelete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).
II. MELLÉKLET
„VIII. MELLÉKLET
EGYEDI MŰVELETEK
[SPO RÉSZ]
SPO.GEN.005 Hatály
a) |
Ezt a mellékletet minden olyan műveletre alkalmazni kell, amelynek során a légi járművet olyan egyedi tevékenységre használják, mint például mezőgazdasági vagy építőipari tevékenység, fényképezés, földmérés, megfigyelés, őrjáratozás és légi hirdetés. |
b) |
Az a) pont sérelme nélkül a hajtóművel rendelkező, komplex légi járműnek nem minősülő légi járművel végzett nem kereskedelmi célú egyedi légi szállítási műveleteket a VII. melléklettel (NCO rész) összhangban kell végezni. |
c) |
Az a) pont sérelme nélkül a hajtóművel rendelkező, komplex légi járműnek nem minősülő légi járművel végzett alábbi műveleteket a VII. melléklettel (NCO rész) összhangban kell végezni:
|
A. ALRÉSZ
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
SPO.GEN.100 Illetékes hatóság
Az illetékes hatóság az azon tagállam által kijelölt hatóság, ahol az üzemben tartó székhelye vagy telephelye található.
SPO.GEN.101 A megfelelés módozatai
Az üzemben tartó használhat az Ügynökség által elfogadott megfelelési módozatokhoz képest alternatív megfelelési módozatokat is a 216/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai támasztotta követelményeknek történő megfeleléshez.
SPO.GEN.102 Motoros vitorlázó túrarepülőgépek, motoros vitorlázó repülőgépek és vegyes ballonok
a) |
A motoros vitorlázó repülőgépeket az alábbi előírásoknak megfelelően kell üzemben tartani:
|
b) |
A motoros vitorlázó repülőgépeket a repülőgépekre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell felszerelni, kivéve azokat az eseteket, amelyekről a D alrész másként rendelkezik. |
c) |
A motoros vitorlázó repülőgépeket – a segédmotoros vitorlázó repülőgépek kivételével – a vitorlázó repülőgépekre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell felszerelni. |
d) |
A kevert levegőjű ballonokat a hőlégballonokra vonatkozó előírásoknak megfelelően kell üzemben tartani. |
SPO.GEN.105 A személyzet feladatai
a) |
A személyzet tagjai felelősek feladataik pontos végrehajtásáért. A személyzet feladatait a standard üzembentartási eljárásokban (SOP), illetve adott esetben az üzembentartási kézikönyvben kell feltüntetni. |
b) |
A ballonok kivételével a repülés kritikus szakaszaiban vagy amikor azt a parancsnok repülésbiztonsági szempontból szükségesnek ítéli, a személyzet tagjai kötelesek a számukra kijelölt munkahelyen hevederrel rögzítve lenni, kivéve, ha erről a standard üzembentartási eljárások másképp rendelkeznek. |
c) |
Repülés közben a személyzet tagjai, amikor munkahelyükön tartózkodnak, kötelesek biztonsági öveiket becsatolni. |
d) |
A repülés teljes ideje alatt legalább egy megfelelő képesítéssel rendelkező hajózónak a légi jármű kormányszerveinél kell tartózkodnia. |
e) |
A személyzet tagja nem teljesíthet szolgálatot légi járművön:
|
f) |
Az egynél több üzemben tartónál szolgálatot teljesítő személyzeti tag:
|
g) |
A személyzeti tagnak jelentenie kell a parancsnok felé az alábbiakat:
|
SPO.GEN.106 A feladatspecialisták feladatai
a) |
A feladatspecialisták felelősek feladataik pontos végrehajtásáért. A feladatspecialisták feladatait a standard üzembentartási eljárásokban (SOP) kell feltüntetni. |
b) |
A ballonok kivételével a repülés kritikus szakaszaiban vagy amikor azt a parancsnok repülésbiztonsági szempontból szükségesnek ítéli, a feladatspecialisták kötelesek a számukra kijelölt munkahelyen hevederrel rögzítve lenni, kivéve, ha erről a standard üzembentartási eljárások másképp rendelkeznek. |
c) |
A feladatspecialista köteles megbizonyosodni arról, hogy azokban az esetekben, amikor egyedi feladatát nyitott vagy eltávolított külső ajtó mellett végzi, teste megfelelően rögzítve van. |
d) |
A feladatspecialistának jelentenie kell a parancsnok felé az alábbiakat:
|
SPO.GEN.107 A parancsnok feladatai és hatásköre
a) |
A parancsnok:
|
b) |
A parancsnoknak joga van megtagadni bármely olyan személynek vagy teherárunak a szállítását, illetve elrendelni annak kiszállítását vagy kirakodását, aki/amely potenciális veszélyt jelenthet a légi járműre vagy annak utasaira. |
c) |
A parancsnoknak haladéktalanul jelentenie kell a megfelelő légiforgalmi szolgálat felé (ATS), ha olyan időjárási körülményeket vagy repülési körülményeket tapasztal, amelyek hatással lehetnek más légi járművek biztonságára. |
d) |
Az a) bekezdés 6) pontjának sérelme nélkül, többfős személyzettel végzett műveletek esetében a parancsnok megfelelő kockázatcsökkentő eljárások megléte esetén folytathatja a repülést a legközelebbi alkalmas időjárású repülőtéren túl. |
e) |
Azonnali döntést és cselekvést igénylő vészhelyzetekben a parancsnoknak minden olyan intézkedést meg kell tennie, amelyet az adott körülmények között a 216/2008/EK rendelet IV. melléklet 7.d. pontjával összefüggésben szükségesnek ítél. Ilyen esetekben a parancsnok a repülésbiztonság érdekében eltérhet az érvényben lévő előírásoktól, üzembentartási eljárásoktól és módszerektől. |
f) |
A parancsnoknak haladéktalanul jelentenie kell az illetékes hatóságnak, ha jogellenes beavatkozás történt, és tájékoztatnia kell a kijelölt helyi hatóságot. |
g) |
A parancsnoknak a rendelkezésére álló leggyorsabb módon értesítenie kell a legközelebbi alkalmas hatóságot a légi járművel történt minden olyan balesetről, amely súlyos személyi sérüléshez vagy halálhoz vezetett, vagy jelentős kárt okozott a légi járműben vagy más vagyontárgyban. |
SPO.GEN.108 A parancsnok feladatai és hatásköre – ballonrepülés
A ballon parancsnokpilótája az SPO.GEN.107 pontban foglaltakon túl:
a) |
repülés előtt eligazítja a ballon felfúvásánál és leeresztésénél közreműködő személyeket; |
b) |
ügyel arra, hogy a ballon fedélzetén vagy közelében senki se dohányozzon; |
c) |
ügyel arra, hogy a ballon felfúvásánál és leeresztésénél közreműködő személyek megfelelő védőruhát viseljenek. |
NCO.GEN.110 A jogszabályok, előírások és eljárások betartása
A parancsnok, a személyzet tagjai és a feladatspecialisták kötelesek betartani azon államok valamennyi törvényét, szabályozását vagy eljárásait, ahol a műveletek végrehajtásra kerülnek.
SPO.GEN.115 Közös nyelv
Az üzemben tartónak biztosítania kell, hogy a személyzet tagjai és a feladatspecialisták képesek legyenek egymással valamely közös nyelven kommunikálni.
SPO.GEN.120 Gurulás a repülőgéppel
Az üzemben tartónak biztosítania kell, hogy a repülőgép csak akkor kezdjen gurulásba a repülőtér mozgási területén, ha a kormányszerveknél elhelyezkedő személy megfelel az alábbi követelményeknek:
a) |
megfelelően képesített pilóta; vagy |
b) |
az üzemben tartó jelölte ki a feladatra, és megfelel az alábbi követelményeknek:
|
SPO.GEN.125 A rotor bekapcsolása
A helikopter rotorját csak repülés céljából szabad bekapcsolni, és csak akkor, ha a kormányszerveknél megfelelően képesített pilóta tartózkodik.
SPO.GEN.130 Hordozható elektronikus eszközök
Az üzemben tartó senkinek sem engedélyezheti olyan hordozható elektronikus eszközök használatát a fedélzeten, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a légi jármű rendszereinek és berendezéseinek működését.
SPO.GEN.135 A fedélzeten található vészhelyzeti és túlélő-felszerelésekre vonatkozó tájékoztató
Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy a vészhelyzeti és túlélő-felszerelések listája mindenkor elérhető legyen a fedélzeten a mentést koordináló központtal (RCC) való azonnali kommunikációhoz.
SPO.GEN.140 A fedélzeten tartandó dokumentumok, utasítások, kézikönyvek és tájékoztatók
a) |
Az alábbi dokumentumokat, utasításokat, kézikönyveket és tájékoztatókat minden repülés során eredeti formában vagy másolatként a repülőgép fedélzetén kell tartani, kivéve, ha a következőkben felsorolt rendelkezések erről másként rendelkeznek:
|
b) |
az a) bekezdés rendelkezései ellenére az a) bekezdés 2–11., az a) bekezdés 14., 17., 18. és 19. pontjában előírt dokumentumok és információk a repülőtéren vagy üzemelési helyszínen is tarthatók azon repülések esetében, amikor:
|
c) |
Az a) bekezdés rendelkezései ellenére a ballonnal és – a segédmotoros vitorlázó repülőgépek kivételével – vitorlázó repülőgéppel végzett repülések esetében az a) bekezdés 1–10. pontjában, valamint az a) bekezdés 13–19. pontjában felsorolt dokumentumok a légi jármű földi szállítójárművében tarthatók. |
d) |
Az a) bekezdés 2–8. pontjában meghatározott dokumentumok elvesztése vagy ellopása esetén az üzemben tartás mindaddig folytatható, amíg a repülőgép a célállomásra vagy olyan helyre nem ér, ahol a dokumentumok pótolhatók. |
e) |
Az üzemben tartónak az illetékes hatóság felszólítására ésszerű időn belül be kell mutatnia a fedélzeten szállítandó dokumentumokat. |
SPO.GEN.145 A fedélzeti adatrögzítő felvételeinek megőrzése, kinyerése és felhasználása – hajtóművel rendelkező komplex légi járművel végzett műveletek
a) |
Ha a kivizsgálást végző hatóság másként nem rendelkezik, balesetet vagy kötelezően jelentendő eseményt követően a légi jármű üzemben tartójának 60 napig meg kell őriznie az eredetileg rögzített adatokat. |
b) |
Az adatrögzítők folyamatos üzembiztosságának biztosítása érdekében az üzemben tartónak el kell végeznie a fedélzeti adatrögzítő (FDR) és a pilótafülke-hangrögzítő (CVR) felvételeinek, valamint az adatkapcsolatoknak az operatív ellenőrzését és értékelését. |
c) |
A SPO.IDE.A.145 vagy a SPO.IDE.H.145 ponttal összhangban az üzemben tartónak meg kell őriznie a fedélzeti adatrögzítő üzemideje alatt rögzített felvételeket, azzal a kivétellel, hogy ellenőrzés és karbantartás céljából az ellenőrzés során a legrégebbi felvételek legfeljebb 1 óra időtartamban törölhetők. |
d) |
Az üzemben tartónak naprakész dokumentációt kell készítenie és vezetnie, amely tartalmazza a fedélzeti adatrögzítő nyers adatainak a mérnökök által használható mértékegységekben kifejezett paraméterekre történő átalakításához szükséges információkat. |
e) |
Az üzemben tartó a illetékes hatóság kérésére köteles rendelkezésre bocsátani a fedélzeti adatrögzítő bármely megőrzött felvételét. |
f) |
A pilótafülke-hangrögzítő felvételei csak abban az esetben használhatók a balesetek és kötelezően jelentendő események kivizsgálásától eltérő célokra, ha ahhoz a repülő és a karbantartó személyzet valamennyi érintett tagja hozzájárul. |
g) |
A fedélzeti adatrögzítő és az adatkapcsolatok felvételei csak abban az esetben használhatók a balesetek és kötelezően jelentendő események kivizsgálásától eltérő célokra, ha:
|
SPO.GEN.150 Veszélyes áruk szállítása
a) |
A veszélyes anyagok légi úton történő szállítását a Chicagói Egyezménynek a veszélyes áruk biztonságos légi szállításáról szóló műszaki utasítással (ICAO Doc 9284-AN/905) (beleértve annak kiegészítéseit, valamint függelékeit és helyesbítéseit) módosított és bővített 18. mellékletének rendelkezései szerint kell végezni. |
b) |
Veszélyes árut csak a 965/2012/EU rendelet V. mellékletének (SPA rész) G alrésze szerinti jóváhagyással rendelkező üzemben tartó szállíthat az alábbi kivételekkel:
|
c) |
Az üzemben tartónak eljárásokat kell kidolgoznia annak biztosítására, hogy minden ésszerűen elvárható intézkedés megtörténjen annak megakadályozására, hogy gondatlanságból veszélyes áruk kerüljenek a fedélzetre. |
d) |
Az üzemben tartónak el kell látnia a személyzet tagjait a szükséges információkkal, hogy képesek legyenek a műszaki utasításban előírt feladataik elvégzésére. |
e) |
Az üzemben tartónak a műszaki utasításnak megfelelően haladéktalanul jelentenie kell az alábbi eseteket az illetékes hatóság és azon állam megfelelő hatósága felé, amelyben azok történtek:
|
f) |
Az üzemben tartónak a műszaki utasításnak megfelelően tájékoztatnia kell a feladatspecialistákat a veszélyes árukról. |
g) |
Az üzemben tartónak biztosítania kell, hogy a műszaki utasításnak megfelelően a teheráru-fogadóállomások rendelkezzenek a veszélyes árukkal kapcsolatos információkat tartalmazó tájékoztató anyaggal. |
SPO.GEN.155 Veszélyes áruk kibocsátása
Az üzemben tartó nem tarthatja üzemben a légi járművet városok, falvak vagy települések beépített területei, illetve nyílt terepen összegyűlt embertömeg felett, amikor veszélyes árut bocsát ki.
SPO.GEN.160 Fegyverek szállítása és használata
a) |
Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy egy repülés során egy egyedi feladat céljából szállított fegyverek használaton kívül megfelelően biztosítva legyenek. |
b) |
A fegyvert használó feladatspecialistának minden elvárható intézkedést meg kell tennie a légi jármű fedélzetén vagy a földön tartózkodó személyek veszélyeztetésének megakadályozására. |
SPO.GEN.165 A pilótafülkében történő tartózkodás engedélyezése
A pilótafülkébe történő belépésről a parancsnok hozza meg a végső döntést, és gondoskodik arról, hogy:
a) |
a pilótafülkébe adott belépési engedély ne zavarja meg a művelet végzését, és ne vonja el attól a figyelmet; valamint |
b) |
a pilótafülkében tartózkodó valamennyi személy előzetesen tájékoztatást kapjon a vonatkozó biztonsági eljárásokról. |
B. ALRÉSZ
ÜZEMBENTARTÁSI ELJÁRÁSOK
SPO.OP.100 Repülőterek és műveleti területek igénybevétele
Az üzemben tartó csak az érintett légijármű-típusnak és az adott művelet jellegének megfelelő repülőtereket és műveleti területeket veheti igénybe.
SPO.OP.105 Az elszigetelt repülőtér meghatározása – repülőgépek
A kitérő repülőterek megválasztása és a tüzelőanyag-gazdálkodási stratégia szempontjából az üzemben tartónak elszigetelt repülőtérként kell kezelnie az olyan repülőtereket, amelyek esetében a legközelebbi megfelelő leszálló kitérő repülőtér eléréséhez szükséges idő meghaladja:
a) |
dugattyús motoros repülőgépeknél a 60 percet; illetve |
b) |
gázturbinás hajtóműves repülőgépeknél a 90 percet. |
SPO.OP.110 Repülőtér-használati minimumok – repülőgépek és helikopterek
a) |
A műszer szerinti repülési szabályok szerinti műveletek végzésekor az üzemben tartónak vagy a parancsnoknak minden igénybe venni kívánt induló, cél- és kitérő repülőtérre repülőtér-használati minimumokat kell meghatároznia. A repülőtér-használati minimumok:
|
b) |
A repülőtér-használati minimumok megállapításakor az üzemben tartónak vagy a parancsnoknak figyelembe kell vennie a következőket:
|
c) |
Egyedi megközelítési és leszállási eljárási minimumokat csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet alkalmazni:
|
SPO.OP.111 Repülőtér-használati minimumok – NPA, APV, CAT I műveletek
a) |
A folyamatos süllyedéssel történő végső megközelítési (CDFA) technikával végzett nem precíziós megközelítés (NPA), a függőleges irányítással végzett megközelítési eljárás (APV) és az I. kategóriás (CAT I) megközelítés során alkalmazott elhatározási magasság (DH) nem lehet alacsonyabb az alábbiak közül a legmagasabb értéknél:
|
b) |
A nem folyamatos süllyedéssel végzett megközelítési technikával végzett nem precíziós megközelítés során alkalmazott minimális süllyedési magasság (MDH) nem lehet alacsonyabb az alábbiak közül a legmagasabb értéknél:
1. táblázat Rendszerminimumok
|
SPO.OP.112 Repülőtér-használati minimumok – repülőgéppel végzett körözéses eljárás
a) |
A repülőgéppel végzett körözéses eljárás során alkalmazott minimális süllyedési magasság (MDH) nem lehet alacsonyabb az alábbiak közül a legmagasabb értéknél:
|
b) |
A repülőgéppel végzett körözéses eljárás során alkalmazott legkisebb látótávolság nem lehet kisebb az alábbiak közül a legmagasabb értéknél:
1. táblázat A minimális süllyedési magasság (MDH) és a legkisebb látótávolság körözéses eljárás esetén a különböző kategóriájú repülőgépeknél
|
SPO.OP.113 Repülőtér-használati minimumok – helikopterrel szárazföld fölött végzett körözéses eljárás
Helikopterrel szárazföld fölött végzett körözéses eljárás esetén a minimális süllyedési magasság nem lehet kisebb 250 lábnál, a meteorológiai látótávolság pedig nem lehet kisebb 800 m-nél.
SPO.OP.115 Indulási és érkezési eljárások – repülőgépek és helikopterek
a) |
A parancsnoknak az azon állam által meghatározott indulási és érkezési eljárásokat kell használnia, amelynek területén a repülőtér található, amennyiben a használni kívánt futópályához vagy végső megközelítési és felszállási területhez vannak ilyen eljárások megadva. |
b) |
A parancsnok a megadott indulási, érkezési vagy megközelítési eljárástól az alábbi esetekben térhet el:
|
c) |
Hajtóművel rendelkező komplex légi járművel végzett műveletek esetében a végső megközelítés szakaszát látás szerint, vagy a kiadott megközelítési eljárás alapján kell végrehajtani. |
SPO.OP.120 Zajcsökkentő eljárások
A parancsnoknak tekintetbe kell vennie a közzétett zajcsökkentő eljárásokat a légi jármű által keltett zaj minimálisra csökkentése érdekében, de ennek során gondoskodnia kell arról, hogy a repülésbiztonság legyen az elsődleges szempont a zajcsökkentéssel szemben.
SPO.OP.121 Zajcsökkentő eljárások – ballonok
A parancsnoknak alkalmaznia kell olyan műveleti eljárásokat (amennyiben vannak ilyenek), amelyek a minimálisra csökkentik a fűtőrendszer által keltett zajt, de ennek során gondoskodnia kell arról, hogy a repülésbiztonság legyen az elsődleges szempont a zajcsökkentéssel szemben.
SPO.OP.125 Legalacsonyabb akadálymentes magasságok – IFR repülések
a) |
Az üzemben tartónak módszert kell meghatároznia az olyan legalacsonyabb tengerszint feletti repülési magasságok meghatározásához, amelyek garantálják a terep felett a szükséges akadálymentességet a műszerrepülési szabályok (IFR) alapján repülendő összes útvonalszakaszon. |
b) |
A parancsnoknak minden egyes repülés esetében e szerint a módszer szerint meg kell határoznia a legkisebb repülési magasságokat. A legalacsonyabb repülési magasságok nem lehetnek alacsonyabbak az átrepült állam által megadott legkisebb repülési magasságoknál. |
SPO.OP.130 Tüzelőanyag- és olajmennyiség – repülőgépek
a) |
A parancsnok csak abban az esetben kezdheti meg a repülést, ha a repülőgépen elegendő tüzelőanyag és olaj van az alábbiakhoz:
|
b) |
A repüléshez szükséges tüzelőanyag mennyiségének meghatározásánál – a váratlan helyzetekre fenntartott tüzelőanyagot is beszámítva – az alábbiakat kell figyelembe venni:
|
c) |
Semmi sem zárhatja ki azt, hogy a repülési terv repülés közben módosításra kerüljön annak érdekében, hogy a járatot átirányítsák egy másik célrepülőtérre, feltéve, hogy a repülési terv módosítási helyétől kezdve minden előírást be lehet tartani. |
SPO.OP.131 Tüzelőanyag- és olajmennyiség – helikopterek
a) |
A parancsnok csak abban az esetben kezdheti meg a repülést, ha a helikopteren elegendő tüzelőanyag és olaj van az alábbiakhoz:
|
b) |
A repüléshez szükséges tüzelőanyag mennyiségének meghatározásánál – abba a váratlan helyzetekre fenntartott tüzelőanyagot is beleszámítva – az alábbiakat kell figyelembe venni:
|
c) |
Semmi sem zárhatja ki azt, hogy a repülési terv repülés közben módosításra kerüljön annak érdekében, hogy a járatot átirányítsák egy másik célrepülőtérre, feltéve, hogy a repülési terv módosítási helyétől kezdve minden előírást be lehet tartani. |
SPO.OP.132 A tüzelőanyag és a ballaszt mennyisége és tervezése – ballonok
a) |
A parancsnok csak abban az esetben kezdheti meg a repülést, ha a tartalék tüzelőanyag vagy ballaszt mennyisége elegendő 30 percnyi repülésre. |
b) |
A szükséges tüzelőanyag, gáz vagy ballaszt mennyiségének meghatározásakor legalább az alábbi repülési körülményeket figyelembe kell venni:
|
SPO.OP.135 Repülésbiztonsági eligazítás
a) |
Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy a feladatspecialisták felszállás előtt eligazítást kapjanak:
|
b) |
Az a) pont 2. pontjában meghatározott eligazítás kiváltható egy kezdeti és szinten tartó képzési programmal. Ilyen esetekben az üzemben tartó köteles meghatározni a közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó előírásokat. |
SPO.OP.140 A repülés előkészítése
a) |
A repülés megkezdése előtt a légijármű-parancsnok köteles minden ésszerű elérhető eszközzel megbizonyosodni róla, hogy a repüléshez a légi jármű biztonságos üzemeléséhez közvetlenül szükséges, rendelkezésre álló földi és/vagy vízi létesítmények a kommunikációs létesítményekkel és navigációs segédeszközökkel együtt megfelelőek azon művelet-típusnak, amely szerint a repülést lebonyolítani szándékoznak. |
b) |
A parancsnoknak a repülés megkezdése előtt meg kell ismerkednie a tervezett repüléssel kapcsolatosan rendelkezésre álló meteorológiai adatokkal. Az indulás helyétől eltávolodó repülések esetében, valamint a műszerrepülési szabályok (IFR) szerint végzett minden repülés esetében a repülés előkészítésébe beletartoznak az alábbiak:
|
SPO.OP.145 Felszálló kitérő repülőterek – hajtóművel rendelkező, komplex repülőgépek
a) |
Műszerrepülési szabályok (IFR) szerint végrehajtandó repülés esetében a parancsnoknak a repülési tervben meg kell határoznia legalább egy alkalmas időjárású felszálló kitérő repülőteret, ha az indulási repülőtéren az időjárási körülmények megegyeznek az alkalmazandó repülőtér-használati minimumokkal, vagy azok alatt vannak, vagy ha más okból nem lehet visszafordulni az indulási repülőtérre. |
b) |
A felszálló kitérő repülőtérnek az indulási repülőtértől mérve az alábbi távolságon belül kell lennie:
|
c) |
A felszálló kitérő repülőtérnek olyan repülőtér választható, amelynek esetében a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a feltételezhető leszállás idején az időjárási körülmények elérik vagy meghaladják az adott repülésre érvényes repülőtér-használati minimumokat. |
SPO.OP.150 Leszálló kitérő repülőterek – repülőgépek
Műszerrepülési szabályok (IFR) szerint végrehajtandó repülés esetében a parancsnokpilótának a repülési tervben meg kell határoznia legalább egy alkalmas időjárású leszálló kitérő repülőteret az alábbi esetek kivételével:
a) |
a rendelkezésre álló friss időjárási adatok azt mutatják, hogy a becsült érkezési időt egy órával megelőző időponttól a becsült érkezési időt egy órával meghaladó időpontig vagy a tényleges indulási időtől a becsült érkezési időt egy órával meghaladó időpontig (attól függően, hogy melyik a rövidebb időtartam) a megközelítést és a leszállást végre lehet hajtani látva repülésre alkalmas időjárási viszonyok (VMC) között; vagy |
b) |
a tervezett leszállás helye elszigetelt, és fennállnak az alábbi feltételek:
|
SPO.OP.151 Leszálló kitérő repülőterek – helikopterek
Műszerrepülési szabályok (IFR) szerint végrehajtandó repülés esetében a parancsnokpilótának a repülési tervben meg kell határoznia legalább egy alkalmas időjárású leszálló kitérő repülőteret az alábbi esetek kivételével:
a) |
a leszállás tervezett repülőterére műszeres megközelítési eljárás van előírva, és a rendelkezésre álló friss időjárási adatok azt mutatják, hogy a becsült érkezési időt két órával megelőző időponttól a becsült érkezési időt két órával meghaladó időpontig vagy a tényleges indulási időtől a becsült érkezési időt két órával meghaladó időpontig (attól függően, hogy melyik a rövidebb időtartam) az alábbi időjárási viszonyok lesznek az uralkodóak:
|
b) |
a tervezett leszállás helye elszigetelt, és fennállnak az alábbi feltételek:
|
SPO.OP.155 Tüzelőanyag-feltöltés utasok be- és kiszállása közben, illetve utasokkal a fedélzeten
a) |
légi jármű nem vehet fel repülőbenzint (AVGAS), alacsony dermedéspontú tüzelőanyagot (wide-cut type fuel) vagy ezek bármilyen keverékét az utasok be- és kiszállítása idején, vagy ha a fedélzeten utasok tartózkodnak. |
b) |
Minden egyéb tüzelőanyag esetében meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket, és a légi járművön megfelelő létszámú képesített személyzetnek kell tartózkodnia, amelynek tagjai készek a légi jármű vészkiürítését a lehető legcélszerűbb és leggyorsabb módon megkezdeni és irányítani. |
SPO.OP.160 Fejhallgató használata
Ballonok kivételével a hajózószemélyzet a pilótafülkében teljesítendő szolgálattal megbízott valamennyi tagja köteles állítható karra szerelt mikrofonnal vagy ezzel egyenértékű szerkezettel ellátott fejhallgatót viselni és ezt elsődleges eszközként használni az ATS-sel, valamint a személyzet egyéb tagjaival és feladatspecialistákkal történő kommunikációhoz.
SPO.OP.165 Dohányzás
A parancsnokpilóta nem engedélyezheti a dohányzást a fedélzeten, illetve miközben a légi jármű tüzelőanyagot vesz fel vagy ad le.
SPO.OP.170 Időjárási viszonyok
a) |
A parancsnokpilóta csak akkor kezdheti meg, illetve csak akkor folytathatja a látva repülési szabályok (VFR) szerinti repülést, ha a rendelkezésre álló legfrissebb meteorológiai adatok azt mutatják, hogy az időjárási viszonyok az útvonalon és a tervezett leszállás helyén a repülés, illetve a leszállás becsült idején elérik vagy meghaladják a vonatkozó VFR-használati minimumokat. |
b) |
A légi jármű parancsnoka csak akkor kezdheti meg, illetve csak akkor folytathatja a műszerrepülési szabályok (IFR) szerinti repülést a tervezett célrepülőtér felé, ha a rendelkezésre álló legfrissebb meteorológiai adatok azt mutatják, hogy az időjárási viszonyok a célrepülőtéren vagy legalább egy leszálló kitérő repülőtéren a becsült érkezési időben elérik vagy meghaladják a vonatkozó repülőtér-használati minimumokat. |
c) |
Ha a repülés egyaránt tartalmaz VFR és IFR szakaszokat, az a) és a b) bekezdésben meghatározott időjárási adatokat értelemszerűen kell alkalmazni. |
SPO.OP.175 Jég és egyéb szennyeződés jelenléte – földi eljárások
a) |
A parancsnokpilóta – a légi jármű repülési kézikönyvében megengedett esetek kivételével – csak akkor kezdheti meg a felszállást, ha a légi jármű mentes minden olyan lerakódástól, amely hátrányosan befolyásolhatja a légi jármű repülési jellemzőit vagy kormányozhatóságát. |
b) |
Hajtóművel rendelkező komplex légi járművek üzemben tartása esetén az üzemben tartó követendő eljárásokat dolgoz ki olyan esetekre, amikor a légi jármű biztonságos üzemben tartásához a légi jármű földi jégtelenítésére, jégmentesítésére és egyéb kapcsolódó ellenőrzésére van szükség. |
SPO.OP.176 Jég és egyéb szennyeződés jelenléte – repülési eljárások
a) |
A parancsnokpilóta csak abban az esetben kezdheti meg a repülést, illetve csak abban az esetben repülhet be szándékosan a várható vagy tényleges jegesedési zónába, ha a légi jármű a bizonyítványa szerint alkalmas az ilyen körülmények közti repülésre, és el van látva az ehhez szükséges felszereléssel a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletének 2.a.5. pontjában foglaltak szerint. |
b) |
Amennyiben a jegesedés meghaladja a légi jármű bizonyítványában feltüntetett mértéket, vagy ha ismert jegesedési körülmények közötti repülést engedélyező bizonyítvánnyal nem rendelkező légi jármű jegesedésbe kerül, a parancsnoknak a repülési szint vagy az útvonal megváltoztatásával haladéktalanul el kell hagynia a jegesedési zónát, szükség esetén vészhelyzetet jelentve a légiforgalmi irányításnak. |
c) |
Hajtóművel rendelkező komplex légi járművel végzett műveletek esetében az üzemben tartónak eljárásokat kell kidolgoznia a várható vagy tényleges jegesedési zónába történő berepülésre vonatkozóan. |
SPO.OP.180 Felszállási feltételek – repülőgépek és helikopterek
A felszállás megkezdése előtt a parancsnokpilótának meg kell bizonyosodnia az alábbiakról:
a) |
a rendelkezésére álló információk szerint a repülőtéren vagy a műveleti területen uralkodó időjárás, valamint a használni kívánt futópálya vagy végső megközelítési és felszállási terület (FATO) állapota nem teszi lehetetlenné a biztonságos felszállást és elindulást; és |
b) |
teljesülnek a meghatározott repülőtér üzemeltetési minimumok. |
SPO.OP.181 Felszállási körülmények – ballonok
A felszállás megkezdése előtt a parancsnokpilótának meg kell bizonyosodnia arról, hogy rendelkezésére álló információk szerint a repülőtéren vagy a műveleti területen uralkodó időjárás nem teszi lehetetlenné a biztonságos felszállást és elindulást.
SPO.OP.185 Rendkívüli helyzetek szimulálása repülés közben
Az olyan eseteket kivéve, amikor egy feladatspecialista képzési céllal tartózkodik a fedélzeten, a légijármű-parancsnok feladatspecialisták szállítása közben nem szimulál:
a) |
rendkívüli vagy vészhelyzeti eljárások alkalmazását szükségessé tevő helyzetet; vagy |
b) |
műszer szerinti repülésre alkalmas időjárási viszonyok közötti (IMC) repülést. |
SPO.OP.190 Repülés közbeni tüzelőanyag-gazdálkodás
a) |
A hajtóművel rendelkező komplex légi járművek üzemben tartóinak gondoskodniuk kell arról, hogy repülés közben elvégzésre kerüljenek tüzelőanyagmennyiség-ellenőrzések és tüzelőanyag-szabályozás. |
b) |
A parancsnokpilótának rendszeres időközönként ellenőriznie kell, hogy a megmaradt felhasználható tüzelőanyag mennyisége nem kevesebb, mint az egy alkalmas időjárású repülőtérig vagy leszállóhelyig tartó repüléshez szükséges mennyiség és az SPO.OP.130 vagy az SPO.OP.131 pont rendelkezéseinek megfelelően tervezett tartalék tüzelőanyag mennyisége együttesen. |
SPO.OP.195 Kiegészítő oxigénberendezés használata
a) |
Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy a feladatspecialisták és a repülőszemélyzet tagjai folyamatosan kiegészítő oxigént használjanak, amennyiben a pilótakabinban mért tengerszint feletti magasság 30 percet meghaladóan magasabb, mint 10 000 láb, illetve minden esetben, amikor a kabinban mért tengerszint feletti magasság 13 000 lábnál magasabb, kivéve, ha ezt a kompetens hatóság másként engedélyezte és a standard üzembentartási eljárások erről másképp rendelkeznek. |
b) |
Az a) bekezdés sérelme nélkül, a nem komplex repülőgépekkel és helikopterekkel – az ejtőernyős műveletek kivételével – rövid, meghatározott időtartamú repülés hajható végre 13 000 láb felett, kiegészítő oxigén használata nélkül, az illetékes hatóság az alábbiak figyelembevételével hozott előzetes jóváhagyásával:
|
SPO.OP.200 Földközelség észlelése
a) |
Amennyiben a hajózószemélyzet valamelyik tagja vagy a földközelségjelző rendszer túlzott földközelséget jelez, a pilótának azonnal korrekciós intézkedéseket kell tennie a biztonságos repülési körülmények helyreállítására. |
b) |
A földközelségjelző rendszer kikapcsolható azon egyedi műveletek során, amelyeket – jellegükből adódóan – a földtől a földközelségjelző rendszer általi riasztást kiváltó távolságon belül kell végrehajtani. |
SPO.OP.205 Levegőben történő összeütközést elhárító rendszer (ACAS)
a) |
Ha az ACAS fel van szerelve és működőképes, az üzemben tartónak műveleti eljárásokat és képzési programokat kell kidolgoznia. ACAS II használata esetén az említett eljárásoknak és programoknak összhangban kell lenniük az 1332/2011/EU rendelettel. |
b) |
Az ACAS II kikapcsolható azon egyedi műveletek során, amelyeknél – jellegükből adódóan – a légi járművek az ACAS rendszer általi riasztást kiváltó távolságon belül kell kerülnek egymáshoz. |
SPO.OP.210 Megközelítési és leszállási feltételek – repülőgépek és helikopterek
A leszállás előtti megközelítés megkezdése előtt a parancsnokpilótának meg kell bizonyosodnia arról, hogy a rendelkezésére álló információk alapján a repülőtéren vagy leszállóhelyen uralkodó időjárás és a használni kívánt futópálya vagy végső megközelítési és felszállási terület (FATO) állapota nem teszi lehetetlenné a biztonságos megközelítés, leszállás vagy megszakított megközelítés végrehajtását.
SPO.OP.215 A megközelítés megkezdése és folytatása – repülőgépek és helikopterek
a) |
A parancsnokpilóta a műszeres megközelítést a futópálya menti látótávolság (RVR) vagy a látótávolság (VIS) közölt értékétől függetlenül megkezdheti. |
b) |
Amennyiben a futópálya menti jelentett látótávolság/látótávolság kevesebb, mint a vonatkozó minimumok, a megközelítés nem folytatható:
|
c) |
Amennyiben a futópálya menti látótávolság értéke nem áll rendelkezésre, a látótávolság jelentett értékének átszámításával számolható ki. |
d) |
Amennyiben a repülőtér szintjétől mért 1 000 láb elhagyása után a jelentett futópálya menti látótávolság/látótávolság (RVR/VIS) a vonatkozó minimum alá csökken, a megközelítés az elhatározási magasságig (DA/H) vagy a legkisebb tengerszint/felszín feletti süllyedési magasságig (MDA/H) folytatható. |
e) |
Az elhatározási magasság vagy a legkisebb tengerszint/felszín feletti süllyedési magasság alatt a megközelítés akkor folytatható és a leszállás akkor hajtható végre, ha a megközelítés típusának és a használni kívánt futópályának megfelelő látási viszonyok az elhatározási magasságon vagy a legkisebb tengerszint/felszín feletti süllyedési magasságon fennállnak, és fenn is maradnak. |
f) |
Mindig a földetérési zónában fennálló futópálya menti látótávolság az irányadó. |
SPO.OP.225 Repülési korlátozások – hőlégballonok
a) |
Hőlégballon éjszaka nem szállhat le, kivéve vészhelyzetben. |
b) |
Hőlégballon éjszaka is felszállhat abban az esetben, ha elegendő tüzelőanyagot visz magával ahhoz, hogy a leszállást nappal tudja végrehajtani. |
SPO.OP.230 Standard üzembentartási eljárások
a) |
Egyedi művelet végrehajtását megelőzően a parancsnokpilóta köteles kockázatelemzést végezni, amelynek során felméri a tevékenység összetettségét, hogy meghatározza a művelettel járó veszélyeket és kockázatokat, enyhítő intézkedéseket határozzon meg. |
b) |
A kockázatelemzés alapján a parancsnokpilóta az egyedi tevékenységnek és az igénybe vett légi járműnek megfelelő standard üzembentartási eljárásokat állít össze, figyelembe véve az E. alrész előírásait. A standard üzembentartási eljárások az üzembentartási kézikönyv részét képezik, vagy külön dokumentumban szerepelnek. A standard üzembentartási eljárásokat rendszeres időközönként felül kell vizsgálni és szükség esetén aktualizálni kell. |
c) |
Az üzemben tartónak biztosítania kell, hogy az egyedi műveleteket a standard üzembentartási eljárásoknak megfelelően hajtsák végre. |
C. ALRÉSZ
A LÉGI JÁRMŰ TELJESÍTMÉNYE ÉS A MŰVELETI KORLÁTOZÁSOK
SPO.POL.100 Műveleti korlátozások – valamennyi légi jármű
a) |
A légi jármű terhelésének, tömegének és – a ballonok kivételével – tömegközéppontjának a repülés minden szakaszában meg kell felelnie a megfelelő dokumentumban meghatározott korlátozásoknak. |
b) |
A ballonban el kell helyezni feliratokat, listákat, műszer-jelöléseket vagy ezek kombinációit olyan üzemeltetési korlátozások jelzésére, amelyek vizuális jelölését az AFM előírja. |
SPO.POL.105 Tömeg és tömegközéppont
a) |
Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy az első szolgálatba állítást megelőzően a tényleges tömegméréssel megállapítsák – a ballonok kivételével – minden légi jármű tömegét és tömegközéppontját. Fel kell mérni és megfelelően dokumentálni kell a módosítások és javítások tömegre és tömegközéppontra gyakorolt összhatását. Ezeket az információkat a parancsnokpilóta rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben nem ismert a módosítások hatása a tömegre és a tömegközéppontra, a légi járműveket újra kell mérni. |
b) |
A tömegmérés elvégzéséért az alábbiak felelnek:
|
SPO.POL.110 Tömeg- és tömegközéppont-adatok és dokumentáció – repülőgéppel és helikopterrel végzett kereskedelmi műveletek és hajtóművel rendelkező komplex légi járművel végzett nem kereskedelmi műveletek
a) |
Az üzemben tartó tömeg és tömegközéppont-rendszert hoz létre, amely rögzíti, hogy az alábbi tételek az egyes repülésekre repülés-sorozatokra vonatkozóan hogyan kerülnek meghatározásra:
|
b) |
A hajózószemélyzetnek rendelkeznie kell az elektronikus számításokon alapuló tömeg-és súlypontszámítások megismétlését és ellenőrzését lehetővé tevő eszközzel. |
c) |
Az üzemben tartónak ki kell dolgoznia azokat az eljárásokat, amelyekkel a légi jármű parancsnoka meghatározhatja a feltöltött tüzelőanyag tömegét a tényleges sűrűség, vagy ha az nem ismert, az üzembentartási kézikönyvben megadott módszerrel kiszámított sűrűség felhasználásával. |
d) |
A parancsnokpilóta gondoskodik arról, hogy:
|
e) |
Az üzemben tartónak az üzembentartási kézikönyvben meg kell határoznia az a)–d) bekezdés előírásainak megfelelő, a terhelési, valamint tömeg- és tömegközéppont-számítási rendszerben alkalmazott elveket és módszereket. Ennek a rendszernek minden tervezett műveletre ki kell térnie. |
SPO.POL.115 Tömeg- és tömegközéppont-adatok és dokumentáció – repülőgéppel és helikopterrel végzett kereskedelmi műveletek és hajtóművel rendelkező komplex légi járművel végzett nem kereskedelmi műveletek
a) |
Az üzemben tartónak minden repülés vagy repüléssorozat előtt meg kell határoznia a tömeg- és tömegközéppont-adatokat, és el kell készítenie a tömeg- és tömegközéppont-számítási dokumentációt, meghatározva a terhelést és annak eloszlását oly módon, hogy azok ne lépjék át a légi jármű tömeg- és tömegközéppont-korlátait. A tömeg- és tömegközéppont-számítási dokumentációnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:
|
b) |
Ha a tömeg- és tömegközéppont-adatokat és ezek dokumentációját valamilyen számítógépes tömeg- és tömegközéppont-számító rendszer állítja elő, az üzemben tartónak ellenőriznie kell a kapott adatok teljességét. |
SPO.POL.116 Tömeg- és tömegközéppont-adatok és dokumentáció – könnyítések
Az SPO.POL.115 pont a) bekezdése 5. pontjának sérelme nélkül a tömegközéppont-helyzetet nem szükséges feltüntetni a tömeg- és tömegközéppont-dokumentációban, amennyiben a rakomány eloszlása megfelel egy előzetesen kiszámított egyensúly-táblázatnak, vagy amennyiben kimutatható, hogy a tervezett műveletekhez a tényleges rakománytól függetlenül megfelelő egyensúly biztosítható.
SPO.POL.120 Teljesítmény – általános rész
A parancsnok csak abban az esetben repülhet a légi járművel, ha annak teljesítménye megfelel a vonatkozó repülési szabályoknak, valamint a repülésre, a használt légtérre, repülőterekre vagy leszállóhelyekre vonatkozó minden egyéb korlátozásnak, figyelembe véve a felhasznált térképek ábrázolási pontosságát is.
SPO.POL.125 Felszállótömeg-korlátozások – hajtóművel rendelkező komplex repülőgépek
Az üzemben tartónak biztosítania kell, hogy:
a) |
a repülőgép tömege a felszállás megkezdésekor ne haladja meg a tömegre vonatkozó alábbi korlátozásokat:
beszámítva a repülés előrehaladtával, illetve a tüzelőanyag-kieresztés során bekövetkező tömegcsökkenést; |
b) |
a légi jármű tömege a felszállás megkezdésekor semmilyen körülmények között ne haladja meg sem a légi jármű repülési kézikönyvében a repülőtér vagy leszállóhely tengerszint feletti magasságához tartozó barometrikus magasság alapján, sem pedig a legnagyobb felszállótömeg meghatározásához figyelembe vett más helyi légköri viszonyok alapján meghatározott legnagyobb felszállótömeget; és |
c) |
a légi jármű becsült tömege a leszállás várható időpontjában sem a tervezett célrepülőtéren vagy leszállóhelyen, sem pedig bármelyik leszálló kitérő repülőtéren semmilyen körülmények között se haladja meg sem a légi jármű repülési kézikönyvében az adott repülőterek vagy leszállóhelyek tengerszint feletti magasságához tartozó barometrikus magasság alapján, sem pedig a legnagyobb leszállótömeg meghatározásához figyelembe vett más helyi légköri viszonyok alapján meghatározott legnagyobb leszállótömeget. |
SPO.POL.130 Felszállás – Hajtóművel rendelkező komplex repülőgépek
a) |
A maximális felszállótömeg meghatározásánál a parancsnoknak figyelembe kell vennie az alábbiakat:
|
b) |
Az 5 700 kg-t nem meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű, turbolégcsavaros hajtóművel rendelkező repülőgépek kivételével, amennyiben felszállás közben valamelyik hajtómű meghibásodik, a légi jármű parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a repülőgép:
|
SPO.POL.135 Útvonalrepülés – egy üzemképtelen hajtómű – hajtóművel rendelkező komplex repülőgépek
A több hajtóműves repülőgépek esetében a parancsnokpilótának gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben egy hajtómű az útvonal bármelyik pontján meghibásodik, a repülőgép képes legyen a repülés folytatására egy alkalmas repülőtérig vagy leszállóhelyig anélkül, hogy a repülés bármely pontján a legkisebb akadálymentes magasság alá süllyedne.
SPO.POL.140 Leszállás – hajtóművel rendelkező, komplex repülőgépek
A parancsnokpilótának gondoskodnia kell arról, hogy a repülőgép bármely repülőtéren vagy műveleti helyszínen, a megközelítési útvonalon található valamennyi akadály biztonságos távolságban történő elkerülését követően képes legyen az igénybe vehető leszállási távolságon belül leszállni és megállni, illetve hidroplán esetében kellően alacsony sebességre lassulni. Ennek során figyelembe kell venni a megközelítési és leszállási technikában várható eltéréseket, amennyiben ezek nincsenek beleszámítva a tervezés során figyelembe vett repülési jellemzőkbe.
SPO.POL.145 Teljesítmény- és üzembentartási követelmények – repülőgépek
Ha olyan repülőgépet, amely kritikus hajtómű meghibásodása esetén nem képes a magasság tartására, nem beépített terület felett, 150 m (500 láb) magasság alatt tartanak üzemben, az üzemben tartónak:
a) |
üzembentartási eljárásokat kell meghatároznia a hajtómű-meghibásodás következményeinek minimalizálására; |
b) |
képzési programot kell bevezetnie a személyzet tagjai számára; és |
c) |
gondoskodnia kell arról, hogy a fedélzeten tartózkodó személyzeti tagok és feladatspecialisták eligazítást kaptak a kényszerleszállás során követendő eljárásokról. |
SPO.POL.146 Teljesítmény- és üzembentartási követelmények – helikopterek
a) |
A légijármű-parancsnok akkor tarthat üzemben légi járművet beépített terület felett, ha:
|
b) |
Az üzemben tartónak:
|
c) |
Az üzembe tartónak gondoskodnia kell arról, hogy felszállás, leszállás vagy függeszkedés során a légi jármű tömege ne haladja meg az alábbiakra meghatározott legnagyobb értéket:
|
D. ALRÉSZ
MŰSZEREK, ADATOK ÉS BERENDEZÉSEK
1. SZAKASZ
Repülőgépek
SPO.IDE.A.100 Műszerek és berendezések – általános előírások
a) |
Az ezen alrészben előírt műszereket és berendezéseket a vonatkozó légialkalmassági előírások szerint kell jóváhagyni, amennyiben:
|
b) |
Az ezen alrészben előírt alábbi eszközök nem jóváhagyás-kötelesek:
|
c) |
Az ezen alrészben nem előírt műszereknek és berendezéseknek, valamint a vonatkozó mellékletek által elő nem írt, de a repülés során a fedélzeten tartott berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
|
d) |
A műszereknek és berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek, illetve azonnal elérhetőeknek kell lenniük arról a helyről, ahol az azokat használni kívánó hajózó ül. |
e) |
A hajózószemélyzet tagjai által használt műszereket úgy kell elhelyezni, hogy a hajózók saját szolgálati helyükről, a repülés közben előre nézve, rendesen felvett testhelyzetük és látómezejük lehető legkisebb változatásával könnyen leolvashassák a műszer által kijelzett értékeket. |
f) |
Az összes előírt vészhelyzeti berendezésnek azonnali használatra könnyen elérhetőnek kell lennie. |
SPO.IDE.A.105 A repüléshez minimálisan szükséges berendezések
A repülés nem kezdhető meg, ha a repülőgépnek a tervezett repüléshez szükséges műszerei, berendezései vagy funkciói közül bármelyik üzemképtelen vagy hiányzik, kivéve, ha:
a) |
a repülőgép üzemben tartása a repüléshez minimálisan szükséges berendezések listája (MEL) szerint történik, ha van ilyen; |
b) |
hajtóművel rendelkező, komplex repülőgépek és kereskedelmi műveletek során használt bármilyen repülőgép esetében az illetékes hatóság jóváhagyta, hogy az üzemben tartó a helikoptert a minimálisan szükséges berendezések alaplistája (MMEL) szerint tartsa üzemben; vagy |
c) |
a repülőgép rendelkezik a vonatkozó légialkalmassági előírások alapján kiadott repülési engedéllyel. |
SPO.IDE.A.110 Tartalék túláramvédelmi eszközök
A repülőgépeket el kell látni teljes áramkörvédelemre megfelelő áramerősségre méretezett tartalék biztosítékokkal a repülés közben cserélhető biztosítékok cseréjéhez.
SPO.IDE.A.115 Üzemi fények
Az éjjel üzemben tartott repülőgépeket fel kell szerelni a következőkkel:
a) |
összeütközés-védelmi fényrendszer; |
b) |
navigációs/helyzetjelző fények; |
c) |
leszálló fényszóró; |
d) |
a repülőgép villamos rendszeréről működtetett, a repülőgép biztonságos üzemben tartásához szükséges valamennyi műszer és berendezés megfelelő megvilágításához szükséges világítás; |
e) |
a repülőgép villamos rendszeréről működtetett világítás, amely minden utasfülkében biztosítja a világítást; |
f) |
a személyzet minden tagjának ülőhelyén egy független hordozható világítóberendezés; és |
g) |
amennyiben a repülőgép hidroplánként repül, a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi rendeletekben előírt fények. |
SPO.IDE.A.120 VFR szerinti repülés – repülési és navigációs műszerek és kapcsolódó berendezések
a) |
A nappal, VFR szerint műveletet végző repülőgépeket fel kell szerelni az alábbi paraméterek mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközökkel:
|
b) |
Az éjjel, látva repülésre alkalmas időjárási viszonyok között műveletet végző repülőgépeket az a) bekezdésben említetteken felül az alábbi fényekkel kell még felszerelni:
|
c) |
A látva repülésre alkalmas időjárási viszonyok között, víz felett, partlátás nélkül műveletet végző, hajtóművel rendelkező komplex repülőgépeket az a) és a b) bekezdésben felsoroltakon túl fel kell szerelni olyan alkalmas eszközzel, amely megakadályozza a légsebességjelző rendszer páralecsapódás vagy jegesedés miatt bekövetkező működésképtelenségét. |
d) |
Az olyan körülmények között műveletet végző repülőgépeket, amelyek fennállása esetén a kívánt repülési pályát nem lehet egy vagy több további műszer használata nélkül tartani, az a) és a b) bekezdésben felsoroltakon túl fel kell szerelni olyan alkalmas eszközzel, amely megakadályozza az a) bekezdés 4. pontjában előírt légsebességjelző rendszer páralecsapódás vagy jegesedés miatt bekövetkező működésképtelenségét. |
e) |
Ha a repüléshez két pilóta közreműködése szükséges, a repülőgépet fel kell szerelni az alábbi paraméterek megjelenítésére szolgáló további különálló eszközzel:
|
SPO.IDE.A.125 IFR szerinti repülés – repülési és navigációs műszerek és kapcsolódó berendezések
A műszerrepülési szabályok (IFR) szerint üzemben tartott repülőgépeket fel kell szerelni az alábbiakkal:
a) |
az alábbi paraméterek mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközök:
|
b) |
a pörgettyűs műszerek nem megfelelő energiaellátását jelző eszköz. |
c) |
ha a repüléshez két pilóta közreműködése szükséges, az alábbi paraméterek megjelenítésére szolgáló további különálló eszközöket kell beszerelni a másodpilóta munkahelyén:
|
d) |
olyan eszköz, amely megakadályozza az a) bekezdés 4. pontjában és a c) bekezdés 2. pontjában előírt légsebességjelző rendszer páralecsapódás vagy jegesedés miatt bekövetkező működésképtelenségét. |
e) |
a látva repülésre alkalmas időjárási viszonyok között műveletet végző, hajtóművel rendelkező komplex repülőgépeket az a), b), c) és d) bekezdésben felsoroltakon túl fel kell szerelni a következőkkel:
|
SPO.IDE.A.126 IFR szerinti egypilótás repülésekhez szükséges kiegészítő berendezések
Az egy pilótával, műszerrepülési szabályok (IFR) szerint üzemben tartott repülőgépeket fel kell szerelni legalább a tengerszint feletti magasság és a géptengelyirány tartására képes robotpilótával.
SPO.IDE.A.130 Földközelségjelző rendszer (TAWS)
Az 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és a kilencet meghaladó legnagyobb üzemi utasülésszámú légcsavaros gázturbinás repülőgépeket fel kell szerelni az alábbi követelményeknek megfelelő földközelségjelző rendszerrel (TAWS):
a) |
egy megfelelő szabvány szerinti A osztályú berendezés azon repülőgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2011. január 1-jét követően adták ki; illetve |
b) |
egy megfelelő szabvány szerinti B osztályú berendezés azon repülőgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2011. január 1-jén vagy azt megelőzően adták ki. |
SPO.IDE.A.131 Levegőben történő összeütközést elhárító rendszer (ACAS II)
Az 1332/2011/EU rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű légcsavaros gázturbinás repülőgépeket ACAS II rendszerrel kell ellátni.
SPO.IDE.A.132 Fedélzeti időjárási radar berendezés – hajtóművel rendelkező, komplex repülőgépek
Az alábbi repülőgépeket – amennyiben éjjel vagy műszeres időjárási körülmények között repülnek olyan területeken, ahol az útvonalon zivatartevékenység vagy fedélzeti időjárási radarberendezéssel kimutathatónak ítélt és a repülésre potenciálisan veszélyes egyéb meteorológiai körülmények várhatók –, fedélzeti időjárási radarberendezéssel kell ellátni:
a) |
túlnyomásos repülőgépek; |
b) |
5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű nem túlnyomásos repülőgépek. |
SPO.IDE.A.133 Éjjel, jegesedési körülmények között végzett műveletekre vonatkozó kiegészítő berendezések – hajtóművel rendelkező, komplex repülőgépek
a) |
Az éjjel, várható vagy tényleges jegesedési viszonyok között műveletet végző repülőgépeket a jégréteg kialakulását megvilágító vagy kimutató eszközzel kell ellátni. |
b) |
A jégtakaró kialakulását megvilágító eszköz nem vakíthat, és nem okozhat olyan tükröződést, amely gátolja a személyzet tagjait feladataik ellátásában. |
SPO.IDE.A.135 A hajózószemélyzet fedélzeti telefonrendszere
A többfős hajózószemélyzettel műveletet végző repülőgépeket el kell látni a hajózószemélyzet közötti kapcsolat fenntartására szolgáló fedélzeti telefonrendszerrel, beleértve a hajózószemélyzet minden tagja számára biztosított fejhallgatót és mikrofont.
SPO.IDE.A.140 Pilótafülke-hangrögzítő
a) |
Pilótafülke-hangrögzítővel kell ellátni a következő repülőgépeket:
|
b) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek képesnek kell lennie legalább az utolsó 2 órában felvett adatok tárolására. |
c) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek időhivatkozással kell rögzítenie a következőket:
|
d) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek önműködően meg kell kezdenie a rögzítést azt megelőzően, hogy a repülőgép önerejéből mozogni kezdene, és folytatnia kell azt a repülés befejezéséig, amikor a repülőgép már nem képes önerejéből mozogni. |
e) |
A (d) bekezdésen felül, az elektromos áram rendelkezésre állásától függően a CVR a pilótafülkében zajló, a repülés előtti hajtóműindítás előtti ellenőrzések során a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a hangrögzítést és azt a repülés végén történő hajtómű-leállítást követő ellenőrzésekig folytatnia kell. |
f) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek rendelkeznie kell vízben történő megtalálását segítő eszközzel. |
SPO.IDE.A.145 Fedélzeti adatrögzítő
a) |
Azokat az 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépeket, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát elsőként 2016. január 1-jén vagy azt követően állították ki, fel kell szerelni olyan digitális adatrögzítési eljárást alkalmazó fedélzeti adatrögzítővel (FDR), amelyből egyszerű eljárással kinyerhetők a tárolóberendezésen tárolt adatok. |
b) |
A fedélzeti adatrögzítőnek rögzítenie és tárolnia kell azokat a paramétereket, amelyek segítségével pontosan meghatározható a repülőgép repülési profilja, sebessége, magassága, térbeli helyzete, hajtómű-teljesítménye, konfigurációja és működése, és amely képes megőrizni legalább az utolsó 25 óra során rögzített adatokat. |
c) |
Az adatokat a repülőgép olyan forrásaiból kell beszerezni, amelyek lehetővé teszik az adatoknak a hajózószemélyzet előtt megjelenő információkkal való pontos összevetését. |
d) |
A fedélzeti adatrögzítőnek önműködően meg kell kezdenie a rögzítést azt megelőzően, hogy a repülőgép önerejéből mozogni kezdene, és önműködően abba kell azt hagynia, amikor a repülőgép már nem képes önerejéből mozogni. |
e) |
A fedélzeti adatrögzítőnek rendelkeznie kell vízben történő megtalálását segítő eszközzel. |
SPO.IDE.A.150 Adatkapcsolaton alapuló információk rögzítése
a) |
Az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2016. január 1-jén vagy az után ellátott, adatkapcsolaton alapuló kommunikációra képes, pilótafülke-hangrögzítővel ellátandó repülőgépeken megfelelő esetben az alábbi adatokat kell rögzíteni:
|
b) |
Az adatrögzítőnek digitális formában kell rögzítenie és tárolnia az adatokat és információkat, és ezen adatok könnyű előhívására szolgáló módszert kell alkalmaznia. A rögzítési módnak lehetővé kell tennie az adatoknak a földön rögzített adatokkal történő párosítását. |
c) |
Az adatrögzítőnek képesnek kell lennie a rögzített adatoknak legalább az SPO.IDE.A.140 pontban a pilótafülke-hangrögzítőkre vonatkozóan megadott időtartamig való tárolására. |
d) |
Az adatrögzítőnek rendelkeznie kell vízben történő megtalálását segítő eszközzel. |
e) |
Az adatrögzítő működésbe lépésével és leállásával kapcsolatos logikára vonatkozó követelmények megegyeznek a pilótafülke-hangrögzítő működésbe lépésével és leállásával kapcsolatos logikára vonatkozó, az SPO.IDE.A.140 pont d) és e) bekezdésében meghatározott követelményekkel. |
SPO.IDE.A.155 Összevont repülési adat- és hangrögzítő
A pilótafülke-hangrögzítőkre vonatkozó és a fedélzeti adatrögzítőkre vonatkozó előírások teljesíthetők az alábbiak szerint is:
a) |
azokon a repülőgépeken, amelyeket fel kell szerelni fedélzeti hangrögzítővel vagy repülési adatrögzítővel, használható egyetlen összevont hang- és adatrögzítő; vagy |
b) |
azokon a repülőgépeken, amelyeket mind fedélzeti hangrögzítővel, mind repülési adatrögzítővel fel kell szerelni, használható két összevont hang- és adatrögzítő. |
SPO.IDE.A.160 Ülések, biztonsági övek és rögzítőhevederek
A repülőgépeket fel kell szerelni a következőkkel:
a) |
ülés vagy munkaállomás minden, a fedélzeten tartózkodó személyzeti tag vagy feladatspecialista számára; |
b) |
biztonsági öv minden utasüléshez és rögzítőhevederek minden fekhelyhez; |
c) |
hajtóművel rendelkező, komplex repülőgépnek nem minősülő repülőgépek esetében egypontos kioldóval rendelkező, a felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonsági öv a hajózó személyzet minden tagjának ülésénél; |
d) |
hajtóművel rendelkező, komplex repülőgépek esetében a felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált, egypontos kioldóval rendelkező, olyan eszközzel kapcsolt biztonsági öv, amely hirtelen lassulás esetén automatikusan visszatartja az ülésben tartózkodó felsőtestét:
|
SPO.IDE.A.165 Elsősegélycsomag
a) |
A repülőgépeket elsősegély-csomaggal kell ellátni. |
b) |
Szükséges, hogy az elsősegélycsomag:
|
SPO.IDE.A.170 Kiegészítő oxigénberendezés – túlnyomásos repülőgépek
a) |
A túlnyomásos repülőgépeket, amennyiben azokat olyan repülési magasságokban használják, ahol a b) bekezdés értelmében oxigénellátásra van szükség, fel kell szerelni az előírt oxigénmennyiség tárolására és elosztására alkalmas oxigéntároló és -elosztó szerkezettel. |
b) |
Az olyan magasság felett üzemelő túlnyomásos repülőgépeken, ahol a kabinokban mért nyomásmagasság meghaladja a 10 000 lábat, elegendő mennyiségű belélegezhető oxigént kell tárolni a személyzet valamennyi tagja, illetve feladatspecialisták ellátására legalább az alábbi időtartamokig:
|
c) |
A 25 000 láb barometrikus magasság felett használt túlnyomásos utasterű repülőgépeket mindezeken felül fel kell szerelni az alábbiakkal:
|
SPO.IDE.A.175 Kiegészítő oxigénberendezés – nem túlnyomásos repülőgépek
a) |
A nem túlnyomásos repülőgépeket, amennyiben azokat olyan repülési magasságokban használják, ahol a b) bekezdés értelmében oxigénellátásra van szükség, fel kell szerelni az előírt oxigénmennyiség tárolására és elosztására alkalmas oxigéntároló és -elosztó szerkezettel. |
b) |
A nem túlnyomásos repülőgépeken, amennyiben azokat olyan repülési magasságokban használják, ahol az utastérben a barometrikus magasság 10 000 láb fölött van, elegendő mennyiségű légzési célú oxigént kell szállítani az alábbiak szerint:
|
c) |
A b) bekezdés sérelme nélkül 13 000 láb és 16 000 láb között végrehajthatók meghatározott időtartamú repülések oxigén-ellátás nélkül, az SPO.OP.195 pont b) bekezdése szerint. |
SPO.IDE.A.180 Kézi tűzoltó készülékek
a) |
A repülőgépeket – a segédmotoros vitorlázó repülőgépek (TMG) és az ELA1 repülőgépek kivételével – fel kell szerelni legalább egy-egy tűzoltó készülékkel az alábbi helyeken:
|
b) |
Az előírt tűzoltó készülékekben található oltóanyag fajtájának és mennyiségének meg kell felelnie az abban az utas- vagy csomagtérben legnagyobb valószínűséggel előforduló tűz jellegének, ahol a tűzoltó készülék használatát tervezik, és minimálisra kell csökkentenie a mérgező gázok koncentrációjának veszélyét azokban az utas- és csomagterekben, ahol személyek tartózkodnak. |
SPO.IDE.A.181 Fejsze és feszítővas
Az 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű vagy kilencet meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépeket el kell látni legalább egy fejszével vagy feszítővassal, amelyet a pilótafülkében kell elhelyezni.
SPO.IDE.A.185 A betörési pontok jelölése
Amennyiben a repülőgép törzsén jelzik a vészhelyzet esetén a mentőegységek által áttörhető területeket, azokat az 1. ábra szerinti módon kell jelölni.
1. ábra
A betörési pontok jelölése
SPO.IDE.A.190 Vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT)
a) |
A repülőgépeket el kell látni a következőkkel:
|
b) |
Bármilyen rendszerű vészhelyzeti és személyes helyzetmeghatározó rádióadónak képesnek kell lennie egyszerre sugározni a 121,5 MHz és a 406 MHz frekvencián. |
SPO.IDE.A.195 Víz feletti repülés
a) |
Az alábbi repülőgépeken a fedélzeten tartózkodó összes személy részére mentőmellényt kell biztosítani, amelyet a fedélzeten tartózkodóknak magukon kell viselniük, vagy azokat olyan helyen kell tárolni, hogy a felhasználó üléséből azonnal elérhesse őket:
|
b) |
Minden egyes mentőmellényt el kell látni olyan elektromos megvilágítással, amely megkönnyíti a személyek megtalálását. |
c) |
A víz felett műveletet végző hidroplánokat el kell látni a következőkkel:
|
d) |
Ha a repülőgép a kényszerleszállásra alkalmas szárazföldtől a rendes utazósebességgel végzett 30 percnyi repülési időnek megfelelő távolságot vagy 50 tengeri mérföldet meghaladó távolságban repül (a kisebb értéket kell figyelembe venni), a parancsnoknak meg kell határoznia a fedélzeten tartózkodó személyek túlélési esélyeit kényszer-vízreszállás esetén, és ennek alapján döntenie kell arról, hogy ellássa-e a repülőgépet az alábbiakkal:
|
SPO.IDE.H.200 Túlélő-felszerelés
a) |
Az olyan területek felett műveletet végző repülőgépeket, ahol a kutatás-mentés különösen nehéz lenne, el kell látni a következőkkel:
|
b) |
Az a) bekezdés 3. pontjában leírt kiegészítő életmentő felszerelést nem kell a fedélzeten szállítani, ha a repülőgép:
|
SPO.IDE.A.205 Egyéni védőfelszerelés
A fedélzeten tartózkodó valamennyi személy köteles a végrehajtott művelet típusának megfelelő egyéni védőfelszerelést viselni.
SPO.IDE.A.210 Fejhallgató
a) |
A repülőgépeket a pilótafülkében a hajózószemélyzet minden tagjának kijelölt szolgálati helyén fel kell szerelni állítható karos mikrofonnal ellátott vagy azzal egyenértékű fejhallgatókkal. |
b) |
Az IFR szerint vagy éjjel műveletet végző repülőgépeket el kell látni a hajózószemélyzet minden szükséges tagjának a repülőgép bedöntését és bólintását vezérlő kormányszervén elhelyezett rádióadógombbal. |
SPO.IDE.A.215 Rádiókommunikációs berendezések
a) |
A műszerrepülési szabályok (IFR) szerint vagy éjjel műveleteket végző repülőgépeket, valamint ha a vonatkozó légtérelőírások megkövetelik, minden repülőgépet fel kell szerelni olyan rádiókommunikációs berendezéssel, amely a rendes rádióhullám-terjedési körülmények között alkalmas az alábbiakra:
|
b) |
Abban az esetben, ha egynél több kommunikációs rádiókészülék van előírva, az összes ilyen készüléknek olyan mértékben függetlennek kell lennie a többitől, hogy egyik készülék meghibásodása se vezessen a többi készülék meghibásodásához. |
SPO.IDE.A.220 Navigációs berendezések
a) |
A repülőgépet fel kell szerelni azokkal a navigációs berendezésekkel, amelyek segítségével a repülés lefolytatható az alábbiakkal összhangban:
|
b) |
A repülőgépet olyan mennyiségű navigációs berendezéssel kell felszerelni, hogy egy berendezésnek a repülés bármely szakaszában történő meghibásodása esetén a fennmaradó berendezés vagy berendezések lehetővé tegye (tegyék) a repülési tervben szereplő repülésnek az a) bekezdésben foglaltak szerinti végrehajtását vagy a váratlan helyzetekre fenntartott megfelelő eljárás biztonságos lefolytatását. |
c) |
Azokat a repülőgépeket, amelyek terv szerint műszer szerinti repülésre alkalmas időjárási viszonyok között végrehajtott leszállással befejeződő útvonalon repülnek, fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely alkalmas a repülőgép irányítására egy olyan pontig, amelytől a látás szerint leszállás végrehajtható. A berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy elirányítsa a repülőgépet minden olyan repülőtérre, amelyen a terv szerint műszer szerinti repülésre alkalmas időjárási viszonyok között végrehajtott leszállással száll le, és minden megnevezett kitérő repülőtérre. |
SPO.IDE.A.225 Válaszjeladó
Ha a használt légtérre vonatkozó előírások megkövetelik, a repülőgépeket el kell látni az összes előírt szolgáltatással ellátott másodlagos légtérellenőrző radaros (SSR) válaszjeladóval.
2. SZAKASZ
Helikopterek
SPO.IDE.H.100 Műszerek és berendezések – általános előírások
a) |
Az ezen alrészben előírt műszereket és berendezéseket a vonatkozó légialkalmassági előírások szerint kell jóváhagyni, amennyiben:
|
b) |
Az ezen alrészben előírt alábbi eszközök nem jóváhagyás-kötelesek:
|
c) |
Az ezen alrészben nem előírt műszereknek és berendezéseknek, valamint a vonatkozó mellékletek által elő nem írt, de a repülés során a fedélzeten tartott berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
|
d) |
A műszereknek és berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek, illetve azonnal elérhetőeknek kell lenniük arról a helyről, ahol az azokat használni kívánó hajózó ül. |
e) |
A hajózószemélyzet tagjai által használt műszereket úgy kell elhelyezni, hogy a hajózók saját szolgálati helyükről, a repülés közben előre nézve, rendesen felvett testhelyzetük és látómezejük lehető legkisebb változatásával könnyen leolvashassák a műszer által kijelzett értékeket. |
f) |
Az összes előírt vészhelyzeti berendezésnek azonnali használatra könnyen elérhetőnek kell lennie. |
SPO.IDE.H.105 A repüléshez minimálisan szükséges berendezések
A repülés nem kezdhető meg, amennyiben a helikopter a tervezett repüléshez szükséges műszerei, berendezései vagy funkciói közül bármelyik üzemképtelen vagy hiányzik, kivéve, ha:
a) |
a helikoptert a minimális felszereléslista (MEL) szerint tartják üzemben, ha van ilyen; |
b) |
hajtóművel rendelkező, komplex helikopterek és kereskedelmi műveletek során használt bármilyen helikopter esetében az illetékes hatóság jóváhagyta, hogy az üzemben tartó a helikoptert a minimálisan szükséges berendezések alaplistája (MMEL) szerint tartsa üzemben; vagy |
c) |
a helikopter rendelkezik a vonatkozó légialkalmassági előírások alapján kiadott repülési engedéllyel. |
SPO.IDE.H.115 Üzemi fények
Az éjjel üzemben tartott helikoptereket fel kell szerelni az alábbi fényekkel:
a) |
összeütközés-védelmi fényrendszer; |
b) |
navigációs/helyzetjelző fények; |
c) |
leszálló fényszóró; |
d) |
a helikopter villamos rendszeréről működő, a helikopter biztonságos repüléséhez szükséges valamennyi műszer és berendezés megfelelő megvilágításához szükséges világítás; |
e) |
a helikopter villamos rendszeréről működtetett világítás, amely minden utasfülkében biztosítja a világítást; |
f) |
a személyzet minden tagjának ülőhelyén egy független hordozható világítóberendezés; és |
g) |
kétéltű helikopter esetében a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi rendeletekben előírt fények. |
SPO.IDE.H.120 VFR szerinti repülés – repülési és navigációs műszerek és kapcsolódó berendezések
a) |
A nappal, VFR szerint műveletet végző helikoptereket fel kell szerelni az alábbi paraméterek mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközökkel:
|
b) |
A látva repülésre alkalmas időjárási viszonyok között víz fölött, illetve látva repülésre alkalmas időjárási viszonyok között éjjel üzemben tartott helikoptereket az a) bekezdésben felsoroltakon túl fel kell szerelni az alábbi eszközökkel is:
|
c) |
Az 1 500 m-nél kisebb látótávolság mellett vagy olyan körülmények között üzemben tartott helikoptereket, amelyek fennállása esetén a kívánt repülési útvonalat nem lehet egy vagy több további műszer használata nélkül tartani, az a) és a b) bekezdésben felsoroltakon túl fel kell szerelni olyan alkalmas eszközzel, amely megakadályozza az a) bekezdés 4. pontjában előírt légsebességjelző rendszer páralecsapódás vagy jegesedés miatt bekövetkező működésképtelenségét. |
d) |
Ha a repüléshez két pilóta közreműködése szükséges, a helikoptert fel kell szerelni az alábbi paraméterek megjelenítésére szolgáló további különálló eszközökkel:
|
SPO.IDE.H.125 IFR szerinti repülés – repülési és navigációs műszerek és kapcsolódó berendezések
Az IFR szerint üzemben tartott helikoptereket fel kell szerelni az alábbiakkal:
a) |
az alábbiak mérésére és kijelzésére szolgáló eszköz:
|
b) |
a pörgettyűs műszerek nem megfelelő energiaellátását jelző eszköz; |
c) |
ha a repüléshez két pilóta közreműködése szükséges, az alábbi paraméterek megjelenítésére szolgáló további különálló eszköz:
|
d) |
olyan eszköz, amely megakadályozza az a) bekezdés 4. és a c) bekezdés 2. pontjában előírt légsebességjelző rendszer páralecsapódás vagy jegesedés miatt bekövetkező működésképtelenségét; |
e) |
a térbeli helyzet mérésére és megjelenítésére alkalmas, tartalék műszerként használt további eszköz; valamint |
f) |
a hajtóművel rendelkező komplex helikopterek esetében:
|
SPO.IDE.H.126 IFR szerinti egypilótás repülésekhez szükséges kiegészítő berendezések
Az egy pilótával, IFR szerint üzemben tartott helikoptereket fel kell szerelni legalább a tengerszint feletti magasság és a géptengelyirány tartására képes robotpilótával.
SPO.IDE.H.132 Fedélzeti időjárás-felderítő berendezés – hajtóművel rendelkező komplex helikopterek
Amennyiben az érvényes időjárás-jelentések a tervezett útvonalon zivatartevékenység vagy fedélzeti időjárási radarberendezéssel kimutathatónak ítélt és a repülésre potenciálisan veszélyes egyéb meteorológiai körülmények várhatók, az IFR szerint vagy éjjel műveletet végző helikoptereket el kell látni fedélzeti időjárási radarberendezéssel.
SPO.IDE.H.133 Éjjel, jegesedési körülmények között végzett műveletekre vonatkozó kiegészítő berendezések – a hajtóművel rendelkező komplex helikopterek
a) |
Az éjjel, várható vagy tényleges jegesedési viszonyok között műveletet végző helikoptereket el kell látni a jégréteg kialakulását megvilágító vagy kimutató eszközzel. |
b) |
A jégtakaró kialakulását megvilágító eszköz nem vakíthat, és nem okozhat olyan tükröződést, amely gátolja a személyzet tagjait feladataik ellátásában. |
SPO.IDE.H.135 A hajózószemélyzet fedélzeti telefonrendszere
A többfős hajózószemélyzettel üzemben tartott helikoptereket el kell látni a hajózószemélyzet kommunikációjára szolgáló belső telefonrendszerrel, beleértve a hajózószemélyzet minden tagja számára biztosított fejhallgatót és mikrofont.
SPO.IDE.H.140 Pilótafülke-hangrögzítő
a) |
Azokat a 7 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű helikoptereket, amelyeknek az egyedi légialkalmassági bizonyítványát elsőként 2016. január 1-jén vagy azt követően állították ki, fel kell szerelni fedélzeti hangrögzítő berendezéssel. |
b) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek képesnek kell lennie legalább az utolsó 2 órában felvett adatok tárolására. |
c) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek időhivatkozással kell rögzítenie a következőket:
|
d) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek önműködően meg kell kezdenie a rögzítést azt megelőzően, hogy a helikopter önerejéből mozogni kezdene, és folytatnia kell azt a repülés befejezéséig, amikor a helikopter már nem képes önerejéből mozogni. |
e) |
A d) bekezdésen felül, az elektromos áram rendelkezésre állásától függően a CVR a pilótafülkében zajló, a repülés előtti hajtóműindítás előtti ellenőrzések során a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a hangrögzítést és azt a repülés végén történő hajtómű-leállítást követő ellenőrzésekig folytatnia kell. |
f) |
A pilótafülke-hangrögzítőnek rendelkeznie kell vízben történő megtalálását segítő eszközzel. |
SPO.IDE.H.145 Fedélzeti adatrögzítő
a) |
Azokat a 3 175 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű helikoptereket, amelyeknek az egyedi légialkalmassági bizonyítványát elsőként 2016. január 1-jén vagy azt követően állították ki, fel kell szerelni olyan digitális adatrögzítési eljárást alkalmazó fedélzeti adatrögzítővel (FDR), amelyből egyszerű eljárással kinyerhetők a tárolóberendezésen tárolt adatok. |
b) |
A fedélzeti adatrögzítőnek rögzítenie és tárolnia kell azokat a paramétereket, amelyek segítségével pontosan meghatározható a helikopter repülési profilja, sebessége, magassága, térbeli helyzete, hajtómű-teljesítménye, konfigurációja és működése, és amely képes megőrizni legalább az utolsó 10 óra során rögzített adatokat. |
c) |
Az adatokat a helikopter olyan forrásaiból kell beszerezni, amelyek lehetővé teszik az adatoknak a hajózó személyzet előtt megjelenő információkkal való pontos összevetését. |
d) |
A fedélzeti adatrögzítőnek önműködően meg kell kezdenie a rögzítést azt megelőzően, hogy a helikopter önerejéből mozogni kezdene, és önműködően abba kell azt hagynia, amikor a helikopter már nem képes önerejéből mozogni. |
e) |
A fedélzeti adatrögzítőnek rendelkeznie kell vízben történő megtalálását segítő eszközzel. |
SPO.IDE.H.150 Adatkapcsolaton alapuló információk rögzítése
a) |
Az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2016. január 1-jén vagy az után ellátott, adatkapcsolaton alapuló kommunikációra képes, pilótafülke-hangrögzítővel ellátandó repülőgépeken megfelelő esetben az alábbi adatokat kell rögzíteni:
|
b) |
Az adatrögzítőnek digitális formában kell rögzítenie és tárolnia az adatokat és információkat, és ezen adatok könnyű előhívására szolgáló módszert kell alkalmaznia. A rögzítési módnak lehetővé kell tennie az adatoknak a földön rögzített adatokkal történő párosítását. |
c) |
Az adatrögzítőnek képesnek kell lennie a rögzített adatoknak legalább az SPO.IDE.H.140 pontban a pilótafülke-hangrögzítőkre vonatkozóan megadott időtartamig való tárolására. |
d) |
Az adatrögzítőnek rendelkeznie kell vízben történő megtalálását segítő eszközzel. |
e) |
Az adatrögzítő működésbe lépésével és leállásával kapcsolatos logikára vonatkozó követelmények megegyeznek a pilótafülke-hangrögzítő működésbe lépésével és leállásával kapcsolatos logikára vonatkozó, az SPO.IDE.H.140 pont d) és e) bekezdésében meghatározott követelményekkel. |
SPO.IDE.H.155 Összevont repülési adat- és hangrögzítő
A fedélzeti hangrögzítőre és a repülési adatrögzítőre vonatkozó előírások teljesíthetők egy összevont hang- és adatrögzítő beépítésével is.
SPO.IDE.H.160 Ülések, biztonsági öve és rögzítőhevederek
a) |
A helikoptereket fel kell szerelni a következőkkel:
|
b) |
A felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonsági övnek egypontos kioldóval kell rendelkeznie. |
SPO.IDE.H.165 Elsősegélycsomag
a) |
A helikoptereket elsősegély-csomaggal kell ellátni. |
b) |
Szükséges, hogy az elsősegélycsomag:
|
SPO.IDE.H.175 Kiegészítő oxigénberendezés – nem túlnyomásos helikopterek
a) |
A nem túlnyomásos helikoptereket, amennyiben azokat olyan repülési magasságokban használják, ahol a b) bekezdés értelmében oxigénellátásra van szükség, fel kell szerelni az előírt oxigénmennyiség tárolására és elosztására alkalmas oxigéntároló és -elosztó szerkezettel. |
b) |
A nem túlnyomásos helikoptereken, amennyiben azokat olyan repülési magasságokban használják, ahol az utastérben a barometrikus magasság 10 000 láb fölött van, elegendő mennyiségű légzési célú oxigént kell szállítani az alábbiak szerint:
|
c) |
A b) bekezdés sérelme nélkül 13 000 láb és 16 000 láb között végrehajthatók meghatározott időtartamú repülések oxigén-ellátás nélkül, az SPO.OP.195 pont b) bekezdése szerint. |
SPO.IDE.H.180 Kézi tűzoltó készülékek
a) |
A helikoptereket – az ELA2 helikopterek kivételével – el kell látni legalább egy-egy kézi tűzoltó készülékkel az alábbi helyeken:
|
b) |
Az előírt tűzoltó készülékekben található oltóanyag fajtájának és mennyiségének meg kell felelnie az abban az utas- vagy csomagtérben legnagyobb valószínűséggel előforduló tűz jellegének, ahol a tűzoltó készülék használatát tervezik, és minimálisra kell csökkentenie a mérgező gázok koncentrációjának veszélyét azokban az utas- és csomagterekben, ahol személyek tartózkodnak. |
SPO.IDE.H.185 A betörési pontok jelölése
Amennyiben a helikopter törzsén jelzik a vészhelyzet esetén a mentőegységek által áttörhető részeket, az 1. ábra szerinti jelölést kell alkalmazni.
1. ábra
A betörési pontok jelölése
SPO.IDE.H.190 Vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT)
a) |
A hatot meghaladó maximális ülésszám-konfigurációjú helikoptereket el kell látni az alábbi eszközökkel:
|
b) |
A hat vagy annál kevesebb maximális ülésszám-konfigurációjú helikoptereket el kell látni túlélői vészhelyzeti helyzetjeladóval (ELT(S)) vagy a légi jármű parancsnokánál vagy egy feladatspecialistánál tartott személyi helyzetmeghatározó rádióadóval (PLB). |
c) |
Bármilyen rendszerű vészhelyzeti és személyes helyzetmeghatározó rádióadónak képesnek kell lennie egyszerre sugározni a 121,5 MHz és a 406 MHz frekvencián. |
SPO.IDE.H.195 Víz feletti repülés – hajtóművel rendelkező, nem komplex helikopterek
a) |
Az alábbi helikoptereken a fedélzeten tartózkodó összes személy részére mentőmellényt kell biztosítani, amelyet a fedélzeten tartózkodóknak magukon kell viselniük, vagy azokat olyan helyen kell tárolni, hogy a felhasználó üléséből azonnal elérhesse őket:
|
b) |
Minden egyes mentőmellényt el kell látni olyan elektromos megvilágítással, amely megkönnyíti a személyek megtalálását. |
c) |
Ha a helikopter víz felett, a kényszerleszállásra alkalmas szárazföldtől a normál utazósebességgel végzett 30 percnyi repülési időnek megfelelő távolságot vagy 50 tengeri mérföldet meghaladó távolságban repül (a kisebb értéket kell figyelembe venni), a légi jármű parancsnokának meg kell határoznia a fedélzeten tartózkodó személyek túlélési esélyeit kényszer-vízreszállás esetén, és ennek alapján döntenie kell arról, hogy ellássa-e a helikoptert az alábbiakkal:
|
d) |
A parancsnoknak meg kell határoznia a fedélzeten tartózkodó személyek túlélési esélyeit egy esetleges kényszer-vízreszállás esetén, és ennek alapján döntenie kell arról, hogy az a) bekezdésben előírt mentőmellényt a fedélzeten tartózkodó összes személynek viselnie kell-e. |
SPO.IDE.H.197 Mentőmellények – hajtóművel rendelkező komplex helikopterek
a) |
Az alábbi helikoptereken a fedélzeten tartózkodó összes személy részére mentőmellényt kell biztosítani, amelyet a fedélzeten tartózkodóknak magukon kell viselniük, vagy azokat olyan helyen kell tárolni, hogy a felhasználó üléséből azonnal elérhesse őket:
|
b) |
Minden egyes mentőmellényt el kell látni olyan elektromos megvilágítással, amely megkönnyíti a személyek megtalálását. |
SPO.IDE.H.198 Túlélőruházat – hajtóművel rendelkező komplex helikopterek
Az alábbi műveletek során a személyzet minden tagja köteles túlélő-ruházatot viselni:
a) |
tengeri támogató műveletek során víz felett, a szárazföldtől rendes utazósebességgel 10 percnyi repülési időnek megfelelőnél nagyobb távolságra végzett repüléskor, amikor a kritikus hajtómű meghibásodása esetén a helikopter képes a magasság tartására, és amennyiben:
|
b) |
a parancsnok kockázatértékelés alapján úgy rendelkezik, az alábbi körülmények figyelembevételével:
|
SPO.IDE.H.199 Mentőtutajok, túlélő ELT-k és túlélő felszerelés nagy távolságú víz feletti repülésekhez – hajtóművel rendelkező komplex helikopterek
Az alábbi feladatokra használt helikoptereket:
a) |
a szárazföldtől normál utazósebességen 10 percnyi repülési időnek megfelelőnél nagyobb távolságban víz felett végzett repülések során, amikor a helikopter kritikus hajtómű-meghibásodás esetén képes a vízszintes repülés folytatására; vagy |
b) |
a szárazföldtől rendes utazósebességen 3 percnyi repült időnek megfelelőnél nagyobb távolságban víz felett végzett repülések során, amikor a kritikus hajtómű meghibásodása esetén a helikopter nem képes a magasság tartására, és amennyiben a légijármű-parancsnok kockázatértékelés alapján úgy rendelkezik, az alábbiakkal kell ellátni:
|
SPO.IDE.H.200 Túlélő-felszerelés
Az olyan területek felett műveletet végző helikoptereket, ahol a kutatás-mentés különösen nehéz lenne, el kell látni a következőkkel:
a) |
jeladó berendezés vészjelzések leadásához; |
b) |
legalább egy túlélő vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT(S)); és |
c) |
a teljesítendő útvonalnak megfelelő további életmentő felszerelés, figyelembe véve a fedélzeten lévő személyek számát. |
SPO.IDE.H.201 A kedvezőtlen tengeri környezetben tengeri műveleteket végrehajtó helikopterekre vonatkozó kiegészítő előírások – hajtóművel rendelkező, nem komplex helikopterek
A kedvezőtlen tengeri környezetben, a szárazföldtől rendes utazósebességen 10 percnyi repülési időnek megfelelőnél nagyobb távolságban tenger feletti repüléseket végrehajtó helikoptereknek teljesíteniük kell az alábbi előírásokat:
a) |
Amennyiben a parancsnok rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz, vagy amennyiben a mentés becsült időtartama hosszabb lesz, mint a becsült túlélési idő, illetve amennyiben a repülést éjjel tervezik végrehajtani, a személyzet minden tagjának és minden feladatspecialistának túlélőruházatot kell viselnie. |
b) |
Az SPO.IDE.H.199 pont szerint szállított valamennyi mentőtutajt úgy kell beszerelni, hogy használhatóak legyenek olyan tengeri körülmények között, amelyekben a helikopter vízreszállási, lebegési és kiegyensúlyozási tulajdonságait a célból értékelték, hogy teljesíti-e a helikopter az engedélyezéshez szükséges vízreszállási előírásokat. |
c) |
A helikoptert független áramforrásról működő vészvilágítás-rendszerrel kell ellátni, amely általános utastér-megvilágítást biztosít a helikopter vészkiürítésének elősegítéséhez. |
d) |
Valamennyi vészkijáratot – a személyzet által használt vészkijáratokat is –, valamint azok nyitószerkezetét szembetűnő jelzéssel kell ellátni, hogy a fedélzeten tartózkodóknak nappali fényben és sötétben is tájékoztatást nyújtsanak. A jelzéseket úgy kell megtervezni, hogy akkor is láthatók maradjanak, ha a helikopter felborul, és az utastér víz alá kerül. |
e) |
Valamennyi olyan le nem dobható ajtónak, amelyet vészkijáratnak terveztek vízre szállás esetére, nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lennie, hogy tengeri körülmények között – a vízre szállás és a lebegés értékeléséhez előírt maximális mértékig – ne akadályozzák a helikoptert elhagyó személyek kijutását. |
f) |
Az utastérben található valamennyi olyan ajtót, ablakot és egyéb nyílást, amelyet vízben való menekülésre szántak, úgy kell beszerelni, hogy vészhelyzetben működtethető legyen. |
g) |
A repülés teljes időtartama alatt mentőmellényt kell viselni, kivéve, ha a személyzet tagjai vagy a feladatspecialisták olyan egyesített túlélőruházatot viselnek, amely megfelel a túlélőruházatra és mentőmellényre vonatkozó összevont előírásoknak. |
SPO.IDE.H.202 Víz feletti repülésre engedélyezett helikopterek – egyéb berendezések
A víz feletti repülésre engedélyezett helikoptereket fel kell szerelni az alábbi berendezésekkel:
a) |
a helikopter méretének, tömegének és vezetési tulajdonságainak megfelelő tengeri horgony és a helikopter nyűgözéséhez, lehorgonyozásához és vízen történő manőverezéséhez szükséges egyéb eszközök; valamint |
b) |
megfelelő esetben a tengeren történő összeütközések megakadályozásáról szóló nemzetközi jogszabályokban előírt hangjelzések kiadására szolgáló berendezés. |
SPO.IDE.H.203 Valamennyi víz felett repülő helikopter – vízre szállás
Hajtóművel rendelkező komplex helikopterekkel víz felett, kedvezőtlen környezetben, a szárazföldtől rendes utazósebességgel 10 perc repült időnek megfelelőnél nagyobb távolságban, illetve hajtóművel rendelkező komplex helikopterekkel víz felett, kedvezőtlen környezetben, a szárazföldtől 50 NM távolságra végrehajtott műveletek esetében a helikoptereknek:
a) |
vízre történő leszállásra alkalmasnak kell lenniük a vonatkozó légialkalmassági előírásoknak megfelelően; |
b) |
jóváhagyással kell rendelkezniük a vízen végzett kényszerleszállásra a vonatkozó légialkalmassági előírásoknak megfelelően; vagy |
c) |
rendelkezniük kell a vészhelyzetben a vízfelszínen maradásukat biztosító felszereléssel. |
SPO.IDE.H.205 Egyéni védőfelszerelés
A fedélzeten tartózkodó valamennyi személy köteles a végrehajtott művelet típusának megfelelő egyéni védőfelszerelést viselni.
SPO.IDE.H.210 Fejhallgató
Amennyiben előírás a rádió-kommunikációs és/vagy rádió-navigációs rendszerek használata, a helikoptert fel kell szerelni állítható karos mikrofonnal ellátott fejhallgatóval és egy adógombbal a kormányszerveken minden szükséges pilóta és/vagy személyzeti tag részére, kijelölt munkahelyükön.
SPO.IDE.H.215 Rádiókommunikációs berendezések
a) |
A műszerrepülési szabályok (IFR) szerint vagy éjjel műveleteket végző helikoptereket, valamint minden esetben, ha azt a vonatkozó légtérelőírások megkövetelik, a helikoptereket fel kell szerelni olyan rádiókommunikációs berendezéssel, amely a rendes rádióhullám-terjedési körülmények között alkalmas az alábbiakra:
|
b) |
Abban az esetben, ha egynél több kommunikációs készülék van előírva, az összes ilyen készüléknek olyan mértékben függetlennek kell lennie a többitől, hogy egyik készülék meghibásodása se vezessen a többi készülék meghibásodásához. |
c) |
Amennyiben rádiókommunikációs rendszer használata követelmény, a helikoptert az SPO.IDE.H.135 pontban a hajózók számára előírt belső telefonrendszeren felül el kell látni minden előírt pilóta és személyzeti tag kijelölt szolgálati helyén a kormányszerven elhelyezett rádióadógombbal. |
SPO.IDE.H.220 Navigációs berendezések
a) |
A repülőgépet fel kell szerelni azokkal a navigációs berendezésekkel, amelyek segítségével a repülés lefolytatható az alábbiakkal összhangban:
|
b) |
A helikoptert olyan mennyiségű navigációs berendezéssel kell felszerelni, hogy egy berendezésnek a repülés bármely szakaszában történő meghibásodása esetén a fennmaradó berendezés vagy berendezések lehetővé tegye (tegyék) a repülési tervben szereplő repülésnek az a) bekezdésben foglaltak szerinti végrehajtását, vagy a váratlan helyzetekre fenntartott megfelelő eljárás biztonságos lefolytatását. |
c) |
Azokat a helikoptereket, amelyek műszer szerinti repülésre alkalmas időjárási viszonyok között végrehajtott leszállással befejeződő útvonalon repülnek, el kell látni olyan berendezéssel, amely alkalmas a helikopter irányítására egy olyan pontig, amelytől a látás szerint leszállás végrehajtható. A berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy elirányítsa a repülőgépet minden olyan repülőtérre, amelyen a terv szerint műszer szerinti repülésre alkalmas időjárási viszonyok között végrehajtott leszállással száll le, és minden megnevezett kitérő repülőtérre. |
SPO.IDE.H.225 Válaszjeladó
Ha a használt légtérre vonatkozó előírások megkövetelik, a helikoptert el kell látni az összes előírt szolgáltatással ellátott másodlagos légtérellenőrző radaros (SSR) válaszjeladóval.
3. SZAKASZ
Vitorlázó repülőgépek
SPO.IDE.S.100 Műszerek és berendezések – általános előírások
a) |
Az ezen alrészben előírt műszereket és berendezéseket a vonatkozó légialkalmassági előírások szerint kell jóváhagyni, amennyiben:
|
b) |
Az ezen alrészben előírt alábbi eszközök nem jóváhagyás-kötelesek:
|
c) |
Az ezen alrészben nem előírt műszereknek és berendezéseknek, valamint a vonatkozó mellékletek által elő nem írt, de a repülés során a fedélzeten tartott berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
|
d) |
A műszereknek és berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek, illetve azonnal elérhetőeknek kell lenniük arról a helyről, ahol az azokat használni kívánó hajózó ül. |
e) |
Az összes előírt vészhelyzeti berendezésnek azonnali használatra könnyen elérhetőnek kell lennie. |
SPO.IDE.S.105 A repüléshez minimálisan szükséges berendezések
Egy repülés nem kezdhető meg, amennyiben a vitorlázó repülőgép a tervezett repüléshez szükséges műszerei, berendezései vagy funkciói közül bármelyik üzemképtelen vagy hiányzik, kivéve, ha
a) |
a vitorlázó repülőgépet a MEL szerint tartják üzemben, ha van ilyen; vagy |
b) |
a vitorlázó repülőgép a vonatkozó légialkalmassági előírások szerint kiállított repülési engedéllyel rendelkezik. |
SPO.IDE.S.115 VFR szerinti repülés – repülőgép-vezetési és navigációs műszerek
a) |
A látva repülési szabályok (VFR) szerint, nappal műveletet végző vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni az alábbi paraméterek mérésére és megjelenítésére alkalmas eszközökkel:
|
b) |
Az olyan körülmények között repülő vitorlázó repülőgépeket, amelyek fennállása esetén a vitorlázó repülőgép egy vagy több kiegészítő műszer jelzése nélkül nem tartható meg a kívánt térbeli helyzetben, az a) bekezdésen felül az alábbiak mérésére és kijelzésére szolgáló eszközökkel kell felszerelni:
|
SPO.IDE.S.120 Felhőrepülés – repülőgép-vezetési és navigációs műszerek
A felhőben történő repülést végrehajtó vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni az alábbiak mérésére és kijelzésére szolgáló eszközökkel:
a) |
mágneses irányszög; |
b) |
az idő órában, percben és másodpercben; |
c) |
barometrikus magasság; |
d) |
műszer szerinti sebesség; |
e) |
függőleges sebesség; és |
f) |
térbeli helyzet (orientáció) vagy elfordulás és csúszás. |
SPO.IDE.S.125 Ülések és rögzítőhevederek
a) |
A vitorlázó repülőgépeket el kell látni a következőkkel:
|
b) |
A felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonsági övnek egypontos kioldóval kell rendelkeznie. |
SPO.IDE.S.130 Kiegészítő oxigénberendezés
A 10 000 láb barometrikus magasság felett repülő vitorlázó repülőgépeket fel kell szerelni az alábbi követelményeknek megfelelő mennyiségű oxigén tárolására és elosztására alkalmas szerkezettel:
a) |
a személyzet tagjai számára a 10 000 láb és 13 000 láb közötti barometrikus magasságon történő repülés teljes időtartamára, ha az a 30 percet meghaladja; és |
b) |
a személyzet összes tagja és az összes feladatspecialista számára a 13 000 láb barometrikus magasságot meghaladó repülés teljes időtartamára. |
SPO.IDE.S.135 Víz feletti repülés
A víz felett repülő vitorlázó repülőgép parancsnokpilótájának meg kell határoznia a fedélzeten tartózkodó személyek túlélési esélyeit kényszer-vízreszállás esetén, és ennek alapján döntenie kell arról, hogy ellássa-e a vitorlázó repülőgépet az alábbiakkal:
a) |
mentőmellény, illetve azzal egyenértékű, lebegést biztosító eszköz a fedélzeten tartózkodó összes személy részére; az eszközöket az őket használó személy helyéről azonnal elérhető helyen kell tárolni; |
b) |
vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT) vagy a személyzet egyik tagjánál vagy valamelyik feladatspecialistánál tartott személyi helyzetmeghatározó rádióadó (PLB), amely képes egyszerre sugározni a 121,5 MHz és a 406 MHz frekvencián; és |
c) |
repülés közben használva vészjelek adására alkalmas berendezés az alábbi esetekben:
|
SPO.IDE.S.140 Túlélő-felszerelés
Az olyan területek felett műveletet végző vitorlázó repülőgépeket, ahol a kutatás-mentés különösen nehéz lenne, el kell látni jeladó eszközökkel és az átrepült területnek megfelelő túlélő-felszereléssel.
SPO.IDE.S.145 Rádiókommunikációs berendezések
a) |
Ahol a használt légtérre vonatkozó előírások megkövetelik, a vitorlázó repülőgépet fel kell szerelni a repülés közben a légtérre vonatkozó előírásokban meghatározott légi navigációs állomásokkal és frekvenciákon kétirányú rádiókapcsolat fenntartására alkalmas rádiókommunikációs berendezéssel. |
b) |
Ha a rádiókommunikációs berendezés használata az a) bekezdés szerint kötelező, akkor lehetővé kell tennie a kommunikációt a 121,5 MHz-es légiforgalmi vészfrekvencián. |
SPO.IDE.S.150 Navigációs berendezések
A vitorlázó repülőgépeket el kell látni olyan navigációs berendezésekkel, amelyek segítségével a repülés lefolytatható az alábbiakkal összhangban:
a) |
a légiforgalmi irányításnak leadott repülési terv, ha van ilyen; és |
b) |
a vonatkozó légtérelőírások. |
SPO.IDE.S.155 Válaszjeladó
Ha a használt légtérre vonatkozó előírások megkövetelik, a vitorlázó repülőgépet el kell látni az összes előírt szolgáltatással ellátott másodlagos (szekunder) légtérellenőrző radaros (SSR) válaszjeladóval.
4. SZAKASZ
Ballonok
SPO.IDE.B.100 Műszerek és berendezések – általános előírások
a) |
Az ezen alrészben előírt műszereket és berendezéseket a vonatkozó légialkalmassági előírások szerint kell jóváhagyni, amennyiben:
|
b) |
Az ezen alrészben előírt alábbi eszközök nem jóváhagyás-kötelesek:
|
c) |
Az ezen alrészben nem előírt műszereknek és berendezéseknek, valamint a vonatkozó mellékletek által elő nem írt, de a repülés során a fedélzeten tartott berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
|
d) |
A műszereknek és berendezéseknek könnyen működtethetőnek, illetve azonnal elérhetőknek kell lenniük arról a helyről, ahol az azokat használni kívánó hajózó tartózkodik. |
e) |
Az összes előírt vészhelyzeti berendezésnek azonnali használatra könnyen elérhetőnek kell lennie. |
SPO.IDE.D.105 A repüléshez minimálisan szükséges berendezések
A repülés nem kezdhető meg, ha a ballonnak a tervezett repüléshez szükséges műszerei, berendezései vagy funkciói közül bármelyik üzemképtelen vagy hiányzik, kivéve, ha:
a) |
a ballon üzemben tartása a minimálisan szükséges berendezések listája (MEL) szerint történik, ha van ilyen; vagy |
b) |
a vitorlázó repülőgép a vonatkozó légialkalmassági előírások szerint kiállított repülési engedéllyel rendelkezik. |
SPO.IDE.B.110 Üzemi fények
Az éjjel műveletet végző ballonokat fel kell szerelni az alábbiakkal:
a) |
helyzetjelző fények; |
b) |
a ballon biztonságos repüléséhez szükséges valamennyi műszer és berendezés megfelelő megvilágításához szükséges világítás; |
c) |
független hordozható fényforrás. |
SPO.IDE.B.115 VFR szerinti repülés – repülési és navigációs műszerek és kapcsolódó berendezések
A nappal, VFR szerint műveletet végző ballonokat az alábbiakkal kell felszerelni:
a) |
a sodródás irányának kijelzésére szolgáló eszköz, és |
b) |
az alábbiak mérésére és kijelzésére szolgáló eszköz:
|
SPO.IDE.B.120 Elsősegélycsomag
a) |
A ballonokat elsősegély-csomaggal kell ellátni. |
b) |
Szükséges, hogy az elsősegélycsomag:
|
SPO.IDE.B.121 Kiegészítő oxigénberendezés
A 10 000 láb barometrikus magasság felett repülő ballonokat el kell látni olyan, oxigén tárolására és adagolására alkalmas berendezéssel, amely elegendő belélegezhető oxigént szolgáltat:
a) |
a személyzet összes tagja számára a 10 000 láb és 13 000 láb közötti barometrikus magasságon történő repülés teljes időtartamára, ha az a 30 percet meghaladja; és |
b) |
a személyzet összes tagja és az összes feladatspecialista számára a 13 000 láb barometrikus magasságot meghaladó repülés teljes időtartamára. |
SPO.IDE.B.125 Kézi tűzoltó készülékek
A hőlégballonokat el kell látni legalább egy kézi tűzoltó készülékkel, amennyiben az alkalmazandó típusalkalmassági előírások ezt megkövetelik.
SPO.IDE.B.130 Víz feletti repülés
A víz felett repülő ballon parancsnokpilótájának meg kell határoznia a fedélzeten tartózkodó személyek túlélési esélyeit kényszer-vízreszállás esetén, és ennek alapján döntenie kell arról, hogy ellássa-e a ballont az alábbiakkal:
a) |
mentőmellény, illetve azzal egyenértékű, lebegést biztosító eszköz a fedélzeten tartózkodó összes személy részére; az eszközöket a személyeknek magukon kell viselniük vagy azokat a használó személy helyéről azonnal elérhető helyen kell tárolni; |
b) |
vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT) vagy a személyzet egyik tagjánál vagy valamelyik feladatspecialistánál tartott személyi helyzetmeghatározó rádióadó (PLB), amely képes egyszerre sugározni a 121,5 MHz és a 406 MHz frekvencián; és |
c) |
vészjelzések leadására alkalmas berendezés. |
SPO.IDE.B.135 Túlélő-felszerelés
Az olyan területek felett műveletet végző ballonokat, ahol a kutatás-mentés különösen nehéz lenne, el kell látni az átrepült területnek megfelelő jeladó eszközökkel és életmentő felszereléssel.
SPO.IDE.B.140 Egyéb berendezések
A ballonokat el kell látni a személyzet minden tagja számára védőkesztyűvel.
a) |
A hőlégballonokat fel kell szerelni az alábbiakkal:
|
b) |
A gázballonokat fel kell szerelni az alábbiakkal:
|
SPO.IDE.B.145 Rádiókommunikációs berendezések
a) |
Ahol a használt légtérre vonatkozó előírások megkövetelik, a vitorlázó repülőgépet fel kell szerelni a repülés közben a légtérre vonatkozó előírásokban meghatározott légi navigációs állomásokkal és frekvenciákon kétirányú rádiókapcsolat fenntartására alkalmas rádiókommunikációs berendezéssel. |
b) |
Ha a rádiókommunikációs berendezés használata az a) bekezdés szerint kötelező, akkor lehetővé kell tennie a kommunikációt a 121,5 MHz-es légiforgalmi vészfrekvencián. |
SPO.IDE.B.150 Válaszjeladó
Ha a használt légtérre vonatkozó előírások megkövetelik, a ballonokat el kell látni az összes előírt szolgáltatással ellátott másodlagos légtérellenőrző radaros (SSR) válaszjeladóval.
E. ALRÉSZ
EGYEDI ELŐÍRÁSOK
1. SZAKASZ
Külső függesztménnyel végzett helikopteres műveletek (HESLO)
SPO.SPEC.HESLO.100 Standard üzembentartási eljárások
A HESLO műveletekre vonatkozó standard üzembentartási eljárásokban meg kell határozni a következőket:
a) |
a fedélzeti berendezések, beleértve azok műveleti korlátozásait és adott esetben a minimális felszerelésjegyzékben (MEL) feltüntetett megfelelő bejegyzéseket; |
b) |
a személyzet összetétele, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részéről megkövetelt tapasztalat; |
c) |
a személyzet tagjai és feladatspecialisták részére a feladataik ellátása érdekében nyújtott képzés, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részére ilyen képzést nyújtó személyek képesítése és kijelölése; |
d) |
a személyzet tagjai és a feladatspecialisták felelősségi köre és feladatai; |
e) |
a HESLO műveletek végrehajtásához szükséges teljesítménykritériumok; |
f) |
rendes, rendkívüli és vészhelyzeti eljárások. |
SPO.SPEC.HESLO.105 Egyedi HESLO felszerelések
A helikoptert fel kell szerelni legalább:
a) |
egy biztonsági tükörrel vagy más hasonló eszközzel, amely lehetővé teszi a horog(horgok)/teher megfigyelését; és |
b) |
egy tehersúlymérővel, kivéve, ha a teher súlyának megállapítására alternatív eszközök állnak rendelkezésre. |
SPO.SPEC.HESLO.110 Veszélyes anyagok szállítása
A személyzet nélküli vagy félreeső helyszínekre/helyszínekről veszélyes árut szállító üzemben tartónak, amennyiben nem szándékozik a műszaki utasítások követelményeit betartani, az illetékes hatóságtól felmentést kell kérnie a rendelkezések alkalmazása alól.
2. SZAKASZ
Külső emberi teherrel végzett műveletek (HEC)
SPO.SPEC.HEC.100 Standard üzembentartási eljárások
A külső emberi teherrel végzett műveletekre vonatkozó standard üzembentartási eljárásokban meg kell határozni a következőket:
a) |
a fedélzeti berendezések, beleértve azok műveleti korlátozásait és adott esetben a minimális felszerelésjegyzékben (MEL) feltüntetett megfelelő bejegyzéseket; |
b) |
a személyzet összetétele, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részéről megkövetelt tapasztalat; |
c) |
a személyzet tagjai és feladatspecialisták részére a feladataik ellátása érdekében nyújtott képzés, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részére ilyen képzést nyújtó személyek képesítése és kijelölése; |
d) |
a személyzet tagjai és a feladatspecialisták felelősségi köre és feladatai; |
e) |
a külső emberi teherrel végzett műveletek végrehajtásához teljesítendő teljesítmény-előírások; |
f) |
rendes, rendkívüli és vészhelyzeti eljárások. |
SPO.SPEC.HEC.105 Egyedi HEC felszerelések
a) |
A helikoptert fel kell szerelni:
|
b) |
A vonókötél és a teherhorog beszereléséhez és bármely utólagos módosításához be kell szerezni a tervezett funkcióhoz kapcsolódó légialkalmassági jóváhagyást. |
3. SZAKASZ
Ejtőernyős műveletek (PAR)
SPO.SPEC.PAR.100 Standard üzembentartási eljárások
Az ejtőernyős műveletekre vonatkozó standard üzembentartási eljárásokban meg kell határozni a következőket:
a) |
a fedélzeti berendezések, beleértve azok műveleti korlátozásait és adott esetben a minimális felszerelésjegyzékben (MEL) feltüntetett megfelelő bejegyzéseket; |
b) |
a személyzet összetétele, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részéről megkövetelt tapasztalat; |
c) |
a személyzet tagjai és feladatspecialisták részére a feladataik ellátása érdekében nyújtott képzés, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részére ilyen képzést nyújtó személyek képesítése és kijelölése; |
d) |
a személyzet tagjai és a feladatspecialisták felelősségi köre és feladatai; |
e) |
az ejtőernyős műveletek végrehajtásához teljesítendő teljesítmény-előírások; |
f) |
rendes, rendkívüli és vészhelyzeti eljárások. |
SPO.SPEC.PAR.105 A személyzet tagjainak és a feladatspecialistáknak a szállítása
Az SPO.GEN.106. pont c) bekezdésében a feladatspecialisták feladataira meghatározott előírások az ejtőernyős ugrást végző feladatspecialistákra nem vonatkoznak.
SPO.SPEC.PAR.110 Ülések
Az SPO.IDE.A.160. pont a) bekezdésének és az SPO.IDE.H.160 pont a) bekezdése 1. pontjának sérelme nélkül, a padló használható ülésként, feltéve, hogy rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyekbe a feladatspecialisták kapaszkodhatnak vagy ahová rögzíthetik magukat.
SPO.SPEC.PAR.115 Tartalék oxigén
Az SPO.OP.195. pont a) bekezdésének sérelme nélkül, a tartalék oxigén használatára vonatkozó előírás a parancsnokon kívül a személyzet tagjaira és az egyedi feladathoz elengedhetetlen feladatokat ellátó feladatspecialistákra nem vonatkozik, amennyiben a kabinban mért magasság:
a) |
6 percet nem meghaladó időtartamig meghaladja a 13 000 lábat; |
b) |
3 percet nem meghaladó időtartamig meghaladja a 15 000 lábat. |
SPO.SPEC.PAR.120 Víz feletti repülés
Több, mint 6 személy szállítása esetén a víz felett üzemben tartott ballon parancsnokának meg kell határoznia a fedélzeten tartózkodó személyek túlélési esélyeit kényszer-vízreszállás esetén, és ennek alapján döntenie kell arról, hogy ellássa-e a vitorlázó repülőgépet a 121,5 MHz és a 406 MHz hullámhosszon egyszerre sugározni képes vészhelyzeti helyzetjeladóval (ELT).
SPO.SPEC.PAR.125 Veszélyes áruk kibocsátása
Az SPO.GEN.155. pont sérelme nélkül, az ejtőernyősök elhagyhatják a légi járművet városok, falvak vagy települések beépített területei, illetve nyílt terepen összegyűlt embertömeg feletti ejtőernyős bemutató céljából, füstfejlesztő berendezést hordozva, amennyiben azokat e célra gyártották.
4. SZAKASZ
Műrepülések (ABF)
SPO.SPEC.ABF.100 Standard üzembentartási eljárások
A műrepülésekre vonatkozó standard üzembentartási eljárásokban meg kell határozni a következőket:
a) |
a fedélzeti berendezések, beleértve azok műveleti korlátozásait és adott esetben a minimális felszerelésjegyzékben (MEL) feltüntetett megfelelő bejegyzéseket; |
b) |
a személyzet összetétele, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részéről megkövetelt tapasztalat; |
c) |
a személyzet tagjai és feladatspecialisták részére a feladataik ellátása érdekében nyújtott képzés, valamint a személyzet tagjai és a feladatspecialisták részére ilyen képzést nyújtó személyek képesítése és kijelölése; |
d) |
a személyzet tagjai és a feladatspecialisták felelősségi köre és feladatai; |
e) |
a műrepülések végrehajtásához szükséges teljesítménykritériumok; |
f) |
rendes, rendkívüli és vészhelyzeti eljárások. |
SPO.SPEC.ABF.105 A fedélzeten tartandó dokumentumok, utasítások, kézikönyvek és tájékoztatók
Az SPO.GEN.140. pont a) bekezdésében előírt alábbi dokumentumokat nem szükséges műrepüléskor a fedélzeten tartani:
a) |
a légiforgalmi szolgálatnak (ATS) leadott repülési terv (ha van ilyen) részletes adatai; |
b) |
naprakész és megfelelő repülési térkép a tervezett repülési útvonalra és minden olyan útvonalra vonatkozóan, amely mentén ésszerűen esetleges kitérés várható; |
c) |
az elfogást végző és elfogott légi járművek által használt eljárások és vizuális jelzések; valamint |
d) |
a tervezett repülés légterében működő kutató-mentő szolgálatokra vonatkozó adatok. |
SPO.SPEC.ABF.115 Berendezések
Az alábbi berendezésekre vonatkozó követelményeket nem kötelező alkalmazni a műrepülésekre:
a) |
az SPO.IDE.A.165 és SPO.IDE.H.165 pont szerinti elsősegély-csomag; |
b) |
az SPO.IDE.A.180 és SPO.IDE.H.180 pont szerinti kézi tűzoltó-készülék; |
c) |
az SPO.IDE.A.190 és SPO.IDE.H.190 pont szerinti vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT) vagy személyi vészhelyzeti helymeghatározó jeladó (PLB).” |