ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 122

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. április 24.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 375/2014/EU rendelete (2014. április 3.) az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés)

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

18

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

44

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 378/2014/EU rendelete (2014. április 3.) az 1166/2008/EK rendeletnek a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tekintetében történő módosításáról ( 1 )

67

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 375/2014/EU RENDELETE

(2014. április 3.)

az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 214. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A szolidaritás az Unió alapvető értéke és még tovább lehet fejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel az uniós polgárok kifejezésre juttathatják szolidaritásukat az ember okozta válságoknak vagy természeti katasztrófáknak kitett vagy azok által sújtott harmadik országbeli emberek iránt. Továbbá az Unió egésze a humanitárius segélyek tekintetében a legfőbb adományozó, világviszonylatban a támogatások csaknem 50 %-át biztosítja.

(2)

Az önkéntesség a szolidaritás konkrét és látható kifejezésre juttatása, amellyel az egyének tudásukat, készségeiket és idejüket anyagi érdek nélkül embertársaik szolgálatába állíthatják.

(3)

Tovább kell erősíteni a válságok és katasztrófák sújtotta harmadik országbeli áldozatok iránti szolidaritást, valamint fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást és általában az önkéntességet érintő tudatosságot és láthatóságot az uniós polgárok körében.

(4)

Az Unió humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos jövőképét, ideértve a közös célkitűzést, az alapelveket és a bevált módszereket, valamint az uniós humanitárius segítségnyújtás közös keretét a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által elfogadott, „A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus” című együttes nyilatkozata (2) határozza meg. A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus hangsúlyozza az Unió szilárd elkötelezettségét a szükségleteken alapuló megközelítés, valamint amellett, hogy fenntartja és előmozdítja az alapvető humanitárius elveket, az emberséget, a semlegességet, a pártatlanságot és a függetlenséget. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest (az „EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés”) fellépéseire a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus az irányadó.

(5)

Az Unió olyan helyzetekben nyújt humanitárius segítséget, amelyekben a fejlesztési együttműködéshez, a válságkezeléshez és a polgári védelemhez kapcsolódó más eszközök is alkalmazásra kerülhetnek. A harmadik országbeli humanitárius válságokra való uniós reagálás koordinálása érdekében az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek koherensnek és kiegészítő jellegűnek kell lennie, és el kell kerülnie a releváns uniós szakpolitikákkal és eszközökkel – különösen az Unió humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájával, fejlesztési együttműködési szakpolitikájával, az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (3) létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal, az e határozattal létrehozott Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központtal, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és az EU-küldöttségekkel – való átfedéseket.

(6)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek hozzá kell járulnia a szükségleteken alapuló humanitárius segítségnyújtásra irányuló uniós kapacitás erősítését célzó erőfeszítésekhez, valamint a sérülékeny vagy katasztrófák által sújtott harmadik országbeli közösségek kapacitásának erősítéséhez és ellenálló képességük növeléséhez. Fontos továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel és más humanitárius partnerekkel, valamint a helyi és regionális szereplőkkel folytatott együttműködés előmozdítása. Az ENSZ Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatala (OCHA) központi és átfogó koordináló szerepének erősítése érdekében az említett együttműködést az ENSZ fellépéseivel összhangban kell megvalósítani.

(7)

Az évek során világszerte jelentősen megnőtt mind a természet, mind az ember okozta humanitárius válságok száma, mérete és összetettsége, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik, ami egyre inkább növeli az olyan humanitárius szereplők iránti szükségletet, amelyek azonnali, eredményes, hatékony és koherens módon képesek reagálni és támogatást nyújtani a harmadik országbeli közösségek számára sérülékenységük csökkentése és ellenálló képességük növelése érdekében.

(8)

A megfelelően kiválasztott, kiképzett és kiküldésre felkészített önkéntesek hozzájárulhatnak a szükségleteken alapuló és elvek által vezérelt uniós humanitárius segítségnyújtási kapacitás erősítéséhez, valamint a humanitárius ágazat eredményességének fokozásához, amennyiben rendelkeznek azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek a rászorulók leghatékonyabb segítéséhez szükségesek, feltéve, hogy megfelelő támogatásra és felügyeletre számíthatnak az önkéntes tevékenység helyszínén.

(9)

Európában és világszerte számos, harmadik országbeli kiküldésekre összpontosító önkéntességi program létezik. Ezek gyakran nemzeti programok, amelyek túlnyomórészt vagy kizárólagosan fejlesztési projektekre koncentrálnak. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek többletértéket kell tehát nyújtania azáltal, hogy lehetőséget biztosít az önkéntesek számára a humanitárius segítségnyújtási műveletekben való közös részvételre, ezáltal megerősítve az aktív európai polgári szerepvállalást. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés többletérték nyújthat azáltal is, hogy előmozdítja az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseinek végrehajtásában részt vevő szervezetek közötti transznacionális együttműködést, mindezek révén javítva a nemzetközi kapcsolatokat, pozitív képet sugározva az Unióról a világ számára és növelve a páneurópai humanitárius projektek iránti érdeklődést.

(10)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek költséghatékonynak kell lennie, ki kell egészítenie a már létező nemzeti és nemzetközi önkéntes programokat, elkerülve azok megkettőzését, és a humanitárius területen megmutatkozó konkrét szükségletekre és hiányosságokra kell összpontosítania.

(11)

Amint azt a Bizottság 2010. november 23-i, „Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek” című közleménye kiemeli, a humanitárius önkéntesség területén jelenleg hiányosságok vannak, amelyeket az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés pótolhat azáltal, hogy megfelelő képességekkel rendelkező önkénteseket küld ki kellő időben a megfelelő helyekre. Ez nevezetesen a következők révén biztosítható: a humanitárius önkéntesek azonosítására és kiválasztására vonatkozó európai előírások és eljárások, közösen meghatározott teljesítménymutatók a képzésére és a humanitárius önkéntesek kiküldésre való felkészítésére vonatkozóan, a helyszíni szükségletek alapján azonosított, potenciális önkénteseket tartalmazó adatbázis, valamint lehetőségek az önkéntesek számára a humanitárius műveletekben való részvételhez nemcsak kiküldéseken keresztül, hanem háttértámogatás és a virtuális önkéntességi tevékenységek révén is.

(12)

A megfelelő képzés, valamint az önkéntesek biztonsága és védelme döntő fontossággal bír, és arról – többek között a tagállamok bevonásával – rendszeres információcserét kell folytatni. Az uniós segítségnyújtási önkéntesek nem küldhetők ki nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok helyszínén folytatott műveletekhez.

(13)

Az Unió humanitárius segítségnyújtási műveleteit a felmerülő szükségletek alapján a végrehajtó szervezetekkel partnerségben végzi. Ezeknek a szervezeteknek jelentős szerepet kell játszaniuk az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés végrehajtásában annak érdekében, hogy biztosítsák a helyszíni szereplők felelősségvállalását, és maximalizálják az említett kezdeményezés fellépéseiben való részvételt. Az Uniónak a Bizottság által meghatározott előírásoknak és eljárásoknak megfelelően ilyen szervezeteket kell megbíznia az uniós segítségnyújtási önkéntesek azonosításával, kiválasztásával, felkészítésével, kiküldésével, valamint a megbízatásuk ideje alatt és azt követően történő monitoringgal. Amennyiben szükséges, a helyi kirendeltségekre támogató feladatok elvégzése céljából történő kiküldésekhez a Bizottság részére sikeresen kiképzett és felkészített önkénteseknek kell rendelkezésre állniuk.

(14)

A Bizottság 2011. október 25-i„A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)”című közleményében foglaltak szerint a magánvállalkozások fontos szerepet játszhatnak és hozzájárulhatnak az Unió humanitárius műveleteihez, különösen a munkavállalói önkéntesség révén.

(15)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek segítenie kell az európaiakat – legyenek bármely életkorban – abban, hogy aktív európai polgári szerepvállalásról tegyenek bizonyságot. A kezdeményezésnek ily módon Unió-szerte elő kell mozdítania az önkéntességet, valamint a részt vevő önkéntesek személyes fejlődését és interkulturális tudatosságát, ezzel is javítva képességeiket és foglalkoztathatóságukat a globális gazdaságban.

(16)

Az esélyegyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának uniós elve arra utal, hogy bármilyen társadalmi háttérrel rendelkező és bármilyen életkorú uniós polgár és az Unió területén huzamosan tartózkodó személy válhat aktív polgárrá. Tekintettel a humanitárius kontextus különleges kihívásaira, az uniós segítségnyújtási önkénteseknek legalább 18. életévüket betöltött személyeknek kell lenniük, és sokféle szakmai háttérrel rendelkezhetnek és bármely korosztályhoz tartozhatnak, ideértve a szakértőket és a képzett nyugdíjasokat is.

(17)

Az önkéntesek Unió területén kívüli országokba való kiküldésének döntő előfeltétele az egyértelmű jogállás. Szerződésben kell meghatározni az önkéntesek kiküldésének feltételeit, ideértve az önkéntesek védelmére és biztonságára vonatkozó előírásokat, a küldő és a fogadó szervezetek kötelezettségeit, a biztosítást, valamint az ellátás, a lakhatás és más kapcsolódó kiadások fedezését. Az önkéntesek harmadik országbeli kiküldése megfelelő biztonsági és védelmi feltételekhez kötött.

(18)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépései során adott esetben figyelembe kell venni az európai önkéntesség szakpolitikai menetrendjében szereplő ajánlásokat, valamint az önkéntességgel foglalkozó európai és nemzetközi szervezetek és az Egyesült Nemzetek önkéntességi programja által folytatott munkát.

(19)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek a harmadik országbeli fogadó szervezetek humanitárius segítségnyújtási kapacitásának erősítésére irányuló, szükségleteken alapuló fellépéseket kell támogatnia annak érdekében, hogy humanitárius válságok esetén fokozza a helyi felkészülést és a reagálási képességet, valamint hogy a válsághelyzeti kockázatkezelés, a felkészülés és a reagálási képesség, továbbá az önkéntesek irányítására és az egyéb kapcsolódó területekre vonatkozó coaching és képzés révén biztosítsa az uniós segítségnyújtási önkéntesek helyszíni munkájának eredményes és fenntartható hatását.

(20)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek adott esetben arra kell törekednie, hogy a bármilyen korosztályhoz tartozó nők és férfiak egyedi szükségleteihez igazított megfelelő humanitárius reagálás révén erősítse az uniós humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájának nemi dimenzióját. Külön figyelmet kell fordítani a nők csoportjaival és hálózataival való együttműködésre annak érdekében, hogy fokozni lehessen a nők részvételét és vezető szerepvállalását a humanitárius segítségnyújtásban, valamint hogy támaszkodni lehessen képességeikre és szakértelmükre a válság sújtotta közösségek újjáépítése, a béketeremtés, a katasztrófakockázatok csökkentése és az ellenálló képesség erősítése során.

(21)

E rendelet meghatározza a pénzügyi időszak teljes időtartamára szóló pénzügyi keretösszeget, és az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (4)17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget.

(22)

A pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell elosztani. Tekintettel az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseinek különleges jellegére, helyénvaló biztosítani, hogy pénzügyi támogatás természetes személyeknek, valamint a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyeknek is nyújtható legyen. Fontos továbbá biztosítani az említett rendelet szabályainak betartását, különösen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elve tekintetében.

(23)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósítása során – a pénzügyi források optimális felhasználásának biztosításával egyidejűleg – vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását.

(24)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogosulatlanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, jogosulatlanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (6), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek (7), továbbá a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően.

(25)

A harmadik országok – különösen a csatlakozó országok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai – részvételét együttműködési megállapodások alapján lehetővé kell tenni.

(26)

Az együttműködő országok részt vevő önkénteseinek és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit végrehajtó szervezeteinek tiszteletben kell tartaniuk és hirdetniük kell a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megfogalmazott elvek tiszteletben tartását, különös tekintettel a „humanitárius tér” védelmére.

(27)

A folyamatos visszacsatolás és javítás, valamint az elfogadás rugalmasságának és hatékonyságának javítása érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiválasztására, irányítására és kiküldésére vonatkozó előírásokhoz, a teljesítménymutatók és a tematikus prioritások módosításához, valamint az e rendelet végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg felosztása során alkalmazandó százalékok kiigazításához kapcsolódó rendelkezésekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(28)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskörökkel kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni. Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiválasztására, irányítására és kiküldésére vonatkozó eljárásoknak, az akkreditációs mechanizmusnak, a képzési programnak és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés éves munkaprogramjának elfogadására.

(29)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(30)

A személyes adatok e rendelet keretében történő feldolgozása nem lépi túl az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés zökkenőmentes működésének biztosítása szempontjából szükséges és arányos mértéket. A személyes adatok Bizottság általi bármilyen feldolgozása a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően történik. A személyes adatoknak az Unió területén jogszerűen letelepedett, az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit végrehajtó szervezetek általi bármilyen feldolgozása a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (11) megfelelően történik.

(31)

Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént, a biztos 2012. november 23-án kinyilvánította véleményét (12).

(32)

Helyénvaló e rendelet alkalmazásának időtartamát összehangolni az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (13). Ezért e rendeletnek 2014. január 1-jétől kell alkalmazandónak lennie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet („az EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés), amely keretet nyújt az európai önkénteseknek ahhoz, hogy együttes hozzájárulásukkal támogassák és kiegészítsék a harmadik országokban folyó humanitárius segítségnyújtást.

Ez a rendelet meghatározza az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés működésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat, valamint a pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

1.

az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiválasztása, képzése és kiküldése a harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából;

2.

olyan fellépések, amelyek támogatják, elősegítik és előkészítik az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldését a harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából;

3.

az Unión belüli és kívüli olyan fellépések, amelyek célja a fogadó szervezetek harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtási kapacitásának építése.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „önkéntes”: az a személy, aki szabad akaratából és anyagi érdek nélkül valamely közösséget és a társadalom egészét szolgáló tevékenységeket végez;

b)   „önkéntesjelölt”: az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseiben való részvételre a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban alkalmas személy;

c)   „uniós segítségnyújtási önkéntes”: az az önkéntesjelölt, akit kiválasztottak, és a különleges előírások, eljárások és referenciakritériumok alapján kiképeztek, alkalmasnak ítéltek, és akit harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása vagy kiegészítése céljából történő kiküldésre rendelkezésre állóként regisztráltak;

d)   „humanitárius segítségnyújtás”: olyan harmadik országban végzett tevékenységek és műveletek, amelyek célja a szükségleteken alapuló sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése érdekében az ember okozta válságok vagy természeti katasztrófák esetén. A humanitárius segítségnyújtás kiterjed a humanitárius válságok vagy azok közvetlen hatásai miatt szükséges támogatási, segítségnyújtási és védelmi műveletekre, a rászorulók megközelíthetőségét biztosító és az akadálymentes segítségnyújtást elősegítő támogató intézkedésekre, továbbá az olyan fellépésekre is, amelyek célja a katasztrófákra való felkészülés megerősítése és a katasztrófakockázatok csökkentése, az ellenálló képesség erősítéséhez való hozzájárulás, valamint a válságkezelés és a válságokból való felépülés képességének javítása;

e)   „harmadik ország”: az Unió területén kívüli ország, ahol a d) pontban említett humanitárius segítségnyújtási tevékenységeket és műveleteket folytatják.

4. cikk

Célkitűzés

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés célja az, hogy hozzájáruljon a szükségleteken alapuló uniós humanitárius segítségnyújtási kapacitás erősítéséhez, amelynek célja az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése, továbbá – különösen a katasztrófákra való felkészülés megerősítése, a katasztrófakockázatok csökkentése, valamint a kárenyhítés, helyreállítás és fejlesztés közötti kapcsolat megerősítése révén – a sérülékeny vagy katasztrófa sújtotta harmadik országbeli közösségek kapacitásának és ellenálló képességének növelése. Ez a célkitűzés az Unió értékeit és a rászoruló emberek iránti szolidaritását kifejező és az európai polgárság szellemiségét láthatóan előmozdító uniós segítségnyújtási önkéntesek együttes hozzájárulása által jelentett hozzáadott érték révén valósul meg.

5. cikk

Általános elvek

(1)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius segítségnyújtási elvével és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal összhangban kell megvalósítani.

(2)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseinek a helyi közösségek humanitárius szükségleteinek és a fogadó szervezetek követelményeinek kell megfelelniük, és a humanitárius ágazat eredményességének fokozásához történő hozzájárulásra kell irányulniuk.

(3)   Prioritásként kell kezelni az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek védelmét és biztonságát.

(4)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek elő kell mozdítania a szükségleteken alapuló közös projekteket, valamint a különböző országokból származó részt vevő önkéntesek és az e kezdeményezés fellépéseit végrehajtó, a 10. cikkben említett szervezetek közötti transznacionális partnerségeket.

6. cikk

Az uniós fellépés koherens és kiegészítő jellege

(1)   E rendelet végrehajtása során – a párhuzamos feladatvégzés és az átfedések elkerülése mellett, valamint felismerve, hogy a humanitárius segítségnyújtásra az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett humanitárius segítségnyújtási elvek vonatkoznak – biztosítani kell a koherenciát és a kiegészítő jelleget az Unió külső fellépésének egyéb eszközeivel és területeivel, valamint egyéb vonatkozó uniós szakpolitikával, különösen az Unió humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájával, fejlesztési együttműködési szakpolitikájával és az uniós polgári védelmi mechanizmussal. Külön figyelmet kell fordítani a kárenyhítés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti zökkenőmentes átmenet biztosításának.

(2)   A vonatkozó nemzeti önkéntességi programok és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépései közötti konzisztencia és koherencia biztosítása révén a Bizottság és a tagállamok együttműködnek a hatékonyság és az eredményesség érdekében. Az említett fellépéseknek a vonatkozó bevált gyakorlatokra és a meglévő programokra kell támaszkodniuk, és adott esetben ki kell használniuk a már meglévő uniós hálózatokat.

(3)   Az Unió elősegíti az együttműködést az érintett nemzetközi szervezetekkel és más humanitárius partnerekkel, valamint a helyi és regionális szereplőkkel az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseinek végrehajtása terén.

A humanitárius válságokra adott koherens nemzetközi reagálás előmozdítása érdekében az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseinek a Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatal (ENSZ-OCHA) központi és átfogó koordináló szerepe elismerése céljából összhangban kell lenniük az ENSZ kezdeményezéseivel.

7. cikk

Működési célkitűzések

(1)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés a következő működési célkitűzéseket követi:

a)

az Unió humanitárius segítségnyújtási kapacitásának növeléséhez és javításához való hozzájárulás.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

a szükséges képesítésekkel rendelkező, kiküldött vagy kiküldésre kész uniós segítségnyújtási önkéntesek, valamint a kiküldési szerződésüknek már eleget tevő uniós segítségnyújtási önkéntesek száma,

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés által nyújtott humanitárius segélyben részesült emberek száma és a személyenkénti átlagos költség,

az uniós segítségnyújtási önkéntesek helyszínen való tényleges humanitárius közreműködésével kapcsolatos elégedettségi szint a kiküldött uniós segítségnyújtási önkéntesek, valamint a küldő és a fogadó szervezetek körében.

b)

Az önkéntesek készségeinek, tudásának és képességeinek javítása a humanitárius segítségnyújtás terén, valamint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek és szabályok.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

a kiképzett önkéntesjelöltek száma és a kiképzést követő értékelésen sikerrel túljutó önkéntesek száma,

az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányítására vonatkozó előírásokat és eljárásokat alkalmazó, akkreditált küldő szervezetek száma,

az önkéntesek képzésének minőségével, valamint tudásának és képességeinek szintjével kapcsolatos elégedettségi szint a kiképzett és kiküldött önkéntesek, valamint a küldő és a fogadó szervezetek körében, továbbá az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldésére és irányítására vonatkozó előírásoknak és eljárásoknak való megfelelés és azok helyénvalósága.

c)

A fogadó szervezetek kapacitásának építése és az önkéntesség előmozdítása harmadik országokban:

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

a harmadik országbeli kapacitásépítési fellépések száma és típusa,

a kapacitásépítési fellépésekben részt vevő, harmadik országbeli alkalmazottak és önkéntesek száma,

a fellépések minőségével és eredményességével kapcsolatos elégedettségi szint a kapacitásépítési fellépésekben részt vevő, fogadó szervezetekben dolgozó alkalmazottak és a harmadik országbeli önkéntesek körében.

d)

A Unió humanitárius segítségnyújtási elveinek kommunikációja a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban foglaltak szerint.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

a tájékoztatási, kommunikációs és tudatosító fellépések száma, típusa és költsége.

e)

Az önkéntesség koherenciájának és konzisztenciájának javítása a tagállamokban az uniós polgárok humanitárius segítségnyújtási tevékenységekben és műveletekben való részvételi lehetőségeinek javítása érdekében:

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

az akkreditált küldő szervezetek száma,

a küldő szervezetek számára szervezett technikai segítségnyújtási fellépések száma és típusa,

az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányítására vonatkozó előírások és eljárások terjesztése és átvétele más önkéntességi programok révén.

(2)   Az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett mutatókat kell használni szükség szerint a teljesítmény monitoringjára, értékelésére és felülvizsgálatára. A mutatók indikatívak és a 24. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatók az előrelépés mérése terén szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében.

II. FEJEZET

AZ EU SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESEI KEZDEMÉNYEZÉS FELLÉPÉSEI

8. cikk

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépései

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés a 4. és a 7. cikkben említett célkitűzéseket követi a következő fellépéstípusok révén:

az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások kidolgozása és fenntartása,

a küldő és a fogadó szervezetek számára akkreditációs mechanizmus kidolgozása és fenntartása,

az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása,

képzési program létrehozása, valamint a képzések és gyakornoki helyek támogatása,

az uniós segítségnyújtási önkéntesek adatbázisának létrehozása, fenntartása és frissítése,

uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése a harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából,

a fogadó szervezetek kapacitásának építése,

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatának létrehozása és irányítása,

kommunikáció és tudatosítás,

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés elszámoltathatóságát, átláthatóságát és eredményességét fokozó kiegészítő tevékenységek.

9. cikk

Az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások

(1)   A meglévő bevett gyakorlatok alapján a Bizottság előírásokat és eljárásokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokban folyó humanitárius segítségnyújtási műveletek támogatása céljából történő azonosítása, kiválasztása, felkészítése, irányítása és kiküldése során a küldő és a fogadó szervezeteknek milyen feltételeket, szabályokat és követelményeket kell alkalmazniuk.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő előírások meghatározására vonatkozóan:

az önkéntesek mint kezdő vagy vezető szakemberek azonosítására, kiválasztására és felkészítésére használt kompetencia-referenciakeret,

az azonosítási és kiválasztási eljárás során az esélyegyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a biztosítására irányuló rendelkezések,

az annak biztosítására irányuló rendelkezések, hogy a küldő és a fogadó szervezetek megfeleljenek a vonatkozó nemzeti és uniós jognak, valamint a fogadó ország jogának,

a küldő és a fogadó szervezetek közötti partnerséget szabályozó előírások,

az uniós segítségnyújtási önkéntesek által elsajátított készségek és képességek elismerésére vonatkozó rendelkezések, a meglévő vonatkozó uniós kezdeményezésekkel összhangban.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

az önkéntesjelöltek azonosítása, kiválasztása és kiküldés előtti felkészítése során követendő eljárások, ideértve adott esetben a gyakornoki helyeket is,

az uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokba történő kiküldésére és az e harmadik országokban való irányítására vonatkozó rendelkezések, ideértve többek között a helyszíni felügyeletet, továbbá a coaching, mentorálás, továbbképzés, a megfelelő munkafeltételek biztosítása és a hazatérést követő támogatás révén történő folyamatos támogatást,

az önkéntesek számára biztosítási fedezet és megfelelő életkörülmények biztosítása, ideértve az ellátási, lakhatási, utazási és egyéb kapcsolódó költségek fedezését,

a kiküldés előtt, alatt és után követendő, a gondoskodási kötelezettség és a megfelelő védelmi és biztonsági eljárások, ideértve a harmadik országokból való sürgősségi evakuálásra vonatkozó egészségügyi célú evakuálási és biztonsági terveket, köztük a nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartást illető eljárásokat,

az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének monitoringjára és értékelésére szolgáló eljárások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10. cikk

A küldő és fogadó szervezetekre vonatkozó akkreditációs mechanizmus

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén – adott esetben a humanitárius partnerek bevonásával – akkreditációs mechanizmust hoz létre, amely biztosítja, hogy a küldő szervezetek megfeleljenek a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak, és külön akkreditációs mechanizmust hoz létre a fogadó szervezetek számára.

A Bizottság a meglévő vonatkozó akkreditációs mechanizmusok és eljárások alapján – végrehajtási jogi aktusok révén – elfogadja az akkreditációs mechanizmus működésére vonatkozó eljárást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az akkreditációs mechanizmus kidolgozása során – az adminisztráció egyszerűsítése céljából – a Bizottság törekszik a bizottsági partnerségi humanitárius eszközök és a meglévő humanitárius előírások közötti szinergiák kialakítására. Az akkreditációs mechanizmusnak befogadó jellegűnek kell lennie, és egyik típusú alkalmas szervezettel szemben sem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést.

(3)   A küldő szervezetek akkor akkreditálhatók, ha:

a)

megfelelnek a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak;

b)

a 3. cikk d) pontjában meghatározottaknak megfelelően a humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykednek, és

c)

a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

i.

a valamely tagállam jogának megfelelően létrehozott, Unión belüli székhellyel rendelkező, nem kormányzati non-profit szervezetek;

ii.

valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó civil jellegű közjogi szervezetek;

iii.

a 23. cikkben említett országokban letelepedett nem kormányzati non-profit szervezetek az említett cikkben meghatározott feltételek és az abban említett megállapodások szerint;

iv.

a 23. cikkben említett országokban letelepedett civil jellegű közjogi szervezetek az említett cikkben meghatározott feltételek és az abban említett megállapodások szerint;

v.

a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

(4)   Harmadik országbeli szervezetek akkor lehetnek fogadó szervezetek, ha:

a)

megfelelnek a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak;

b)

a 3. cikk d) pontjában meghatározottaknak megfelelően a humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykednek; és

c)

a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

i.

nem kormányzati non-profit szervezetek, amelyek valamely harmadik ország hatályos jogszabályainak megfelelően működnek, vagy amelyek valamely harmadik ország hatályos jogszabályainak megfelelően letelepedettek;

ii.

harmadik ország jogának hatálya alá tartozó civil jellegű közjogi szervezetek;

iii.

nemzetközi ügynökségek és szervezetek.

(5)   A (3) és a (4) bekezdésekben említett követelmények sérelme nélkül a küldő és a fogadó szervezetek az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit végrehajthatják nyereségérdekelt magánszervezetek közreműködésével is.

(6)   A szükségletek előzetes értékelése alapján az akkreditálandó küldő szervezetek számára technikai segítséget lehet nyújtani abból a célból, hogy nagyobb kapacitással tudjanak részt venni az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben, valamint hogy biztosítani lehessen a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak való megfelelésüket.

A 15. cikkben említett fellépések keretében az akkreditálandó fogadó szervezet számára is nyújtható az első albekezdésben említett segítség.

(7)   Az akkreditációt követően a Bizottság kellő időben közzéteszi az akkreditált küldő és fogadó szervezetek jegyzékét.

11. cikk

Az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása

(1)   A harmadik országbeli szükségletek küldő vagy fogadó szervezetek, vagy más érintett szereplők által elvégzett előzetes felmérése alapján az akkreditált küldő szervezetek azonosítják és kiválasztják a képzésben részesülő önkéntesjelölteket.

(2)   Az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása során meg kell felelni a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak, és tiszteletben kell tartani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az esélyegyenlőségnek az elvét.

(3)   Önkéntesjelöltként alkalmasak pályázni azok a legalább 18. életévüket betöltött személyek, akik:

a)

az Unió polgárai;

b)

az Unió valamely tagállamában huzamosan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok; és

c)

a 23. cikk (1) bekezdésében említett országok állampolgárai, az abban a cikkben említett feltételek mellett.

12. cikk

Képzési program, valamint a képzések és gyakorlatok támogatása

(1)   A Bizottság a meglévő programok és eljárások alapján, valamint adott esetben szakosított intézmények bevonásával képzési programot hoz létre az önkéntesjelöltek számára, hogy fel lehessen készíteni őket a humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából történő kiküldésre.

(2)   Azok az önkéntesjelöltek, akiket a 11. cikkben foglaltaknak megfelelően azonosítottak és kiválasztottak, alkalmasak a minősített szervezetek által megvalósított képzési programokban való részvételre. Az egyes önkéntesjelöltek által teljesítendő képzés körét és tartalmát az akkreditált fogadó szervezettel folytatott konzultációt követően az érintett akkreditált küldő szervezet határozza meg a szükségletek alapján, figyelembe véve az önkéntesjelölt előzetes tapasztalatát és a tervezett kiküldést.

(3)   A képzésük és különösen a kiküldésre való felkészítésük részeként az önkéntesjelöltek számára előírhatják, hogy teljesítsenek gyakorlatot az akkreditált küldő szervezeteknél, lehetőség szerint a származási országuktól eltérő országban.

(4)   A (3) bekezdés sérelme nélkül azok az önkéntesjelöltek, akik nem teljesítettek gyakorlatot, adott esetben a kiküldés szükségleteihez és egyedi körülményeihez igazított kiegészítő felkészítésben részesülhetnek a kiküldést megelőzően. Ennek a felkészítésnek és a gyakorlatnak meg kell felelnie a 9. cikkben említett, felkészítésre vonatkozó előírásoknak és eljárásoknak.

(5)   A képzési program keretében értékelni kell, hogy az önkéntesjelöltek mennyire felkészültek a harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából történő kiküldésre, valamint a helyi szükségletek kielégítésére. Ezen értékelést a küldő szervezetekkel együttműködésben kell elvégezni.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a képzési program szabályait és az önkéntesjelöltek kiküldésre való felkészültségének értékelésére szolgáló eljárást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek adatbázisa

(1)   A 12. cikk (5) bekezdésében említett értékelésen sikerrel túljutott önkéntesjelöltek uniós segítségnyújtási önkéntesnek tekintendők és alkalmasak kiküldésre. Az ilyen önkéntesjelöltek neve szerepel az uniós segítségnyújtási önkéntesek adatbázisában.

(2)   Az uniós segítségnyújtási önkéntesek (többek között a rendelkezésre álló és kiküldhető uniós segítségnyújtási önkénteseket tartalmazó) adatbázisát a Bizottság hozza létre, tartja fenn és frissíti, valamint szabályozza az ahhoz való hozzáférést és annak felhasználását. Az ezen adatbázisban szereplő vagy az ezen adatbázis számára gyűjtött személyes adatokat – amennyiben alkalmazandó – a 95/46/EK irányelvvel és a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell feldolgozni.

14. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése harmadik országokba

(1)   Az adatbázisban szereplő uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldhetők a 3. cikk d) pontjában meghatározott humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából:

a)

akkreditált küldő szervezetek által harmadik országok fogadó szervezeteihez; vagy

b)

adott esetben a Bizottság által a helyi humanitárius segítségnyújtási irodáiba, támogató feladatok végzése érdekében.

(2)   A kiküldésnek igazodnia kell a fogadó szervezetek által helyi szinten megfogalmazott tényleges szükségletekhez.

(3)   Az 1. cikk a) pontjában említett kiküldést illetően az akkreditált küldő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy megfelelnek a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak. Az uniós segítségnyújtási önkéntesek nem küldhetők ki nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok helyszínén folytatott műveletekhez.

(4)   A 23. cikkel összhangban az akkreditált küldő szervezetek tájékoztatják az adott tagállam és más részt vevő országok illetékes nemzeti hatóságait, mielőtt egy állampolgárukat a 9. cikkben említett előírásokkal és eljárásokkal összhangban uniós segítségnyújtási önkéntesként kiküldik.

(5)   A kiküldés részletes feltételeit és az uniós segítségnyújtási önkéntesek szerepét a fogadó szervezettel folytatott szoros együttműködésben határozzák meg a küldő szervezetek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek közötti szerződésben, amely kitér a jogokra és kötelezettségekre, a kiküldés időtartamára és helyére, valamint az adott uniós segítségnyújtási önkéntes feladataira.

(6)   Az 1. cikk b) pontjában említett kiküldést illetően a Bizottság „önkénteskiküldési szerződést” ír alá az uniós segítségnyújtási önkéntesekkel, amelyben meghatározza a kiküldésre vonatkozó részletes feltételeket. Az önkénteskiküldési szerződések alapján az önkéntesekre nem vonatkoznak a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (14) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei szerinti jogok és kötelezettségek.

(7)   A fogadó szervezet mentort jelöl ki az uniós segítségnyújtási önkéntes részére a kiküldése alatti felügyelete és támogatása céljából.

15. cikk

A fogadó szervezetek humanitárius segítségnyújtási kapacitásának építése

A harmadik országok szükségleteinek küldő és fogadó szervezetek, vagy más érintett szereplők általi előzetes értékelése alapján, a Bizottság támogatja a fogadó szervezetek humanitárius segítségnyújtási kapacitásának építésére irányuló fellépéseket a humanitárius válságok kapcsán a helyi felkészülés és a reagálási képességet fokozása, valamint annak biztosítása céljából, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntesek helyszíni tevékenységének hatása eredményes és fenntartható legyen. Ezek a fellépések a következők lehetnek:

a)

válsághelyzeti kockázatkezelés, felkészülés és reagálás, coaching és képzés az önkéntesek irányítása, valamint más releváns területeken a fogadó szervezetek alkalmazottai és önkéntesei számára;

b)

a bevált gyakorlatok cseréje, technikai segítségnyújtás, ikerintézményi programok, alkalmazottak és önkéntesek cseréje, hálózatok létrehozása és más releváns fellépések.

16. cikk

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózata

(1)   A Bizottság létrehozza és irányítja az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatát, amelyben a következők vesznek részt:

a)

önkéntesjelöltek, a kezdeményezésben jelenleg részt vevő vagy korábban részt vett uniós segítségnyújtási önkéntesek;

b)

küldő és fogadó szervezetek;

c)

a tagállamok és az Európai Parlament képviselői.

(2)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatának tevékenységéhez tartoznak különösen:

a)

a kölcsönhatás elősegítése, platform biztosítása a tudásmegosztás, a konzultáció és az információk terjesztése, a bevált gyakorlatok megosztása és a 21. cikk (3) bekezdésében említett szükségletértékelés céljából;

b)

a partnerségépítésnek, valamint a kiküldésekre és a kapacitásépítésre irányuló közös projektek kidolgozásának előmozdítása az unióbeli küldő szervezetek és a harmadik országbeli fogadó szervezetek bevonásával;

c)

olyan alap nyújtása, amelyre az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit építeni lehet azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a folyamatos javítást, az eredményes monitoringot és az értékelést;

d)

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezéssel kapcsolatos projektre való online jelentkezés lehetőségének biztosítása.

17. cikk

Kommunikáció és tudatosítás

(1)   A Bizottság támogatja a nyilvánosság tájékoztatását és a tudatosító fellépéseket a látható EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés előmozdítására, és az önkéntesség ösztönzésére a humanitárius segítségnyújtás területén az Unión és tagállamain belül, valamint azokban a harmadik országokban, amelyek az e kezdeményezés fellépéseinek kedvezményezettjei.

(2)   A Bizottság az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés célkitűzéseit, fellépéseit és látható eredményeit tartalmazó kommunikációs tervet dolgoz ki, amely meghatározza a nyilvánosságot és különösen a jövőbeli potenciális önkéntesjelölteket, valamint az e kezdeményezés fellépéseinek kedvezményezettjeit célzó kommunikációs és ismeretterjesztési tevékenységeket. Ezt a kommunikációs tervet a Bizottság és a kedvezményezettek, különösen a küldő és a fogadó szervezetek, valamint az EU segítségnyújtási önkéntesei hajtják végre.

III. FEJEZET

PROGRAMOZÁS ÉS FORRÁSELOSZTÁS

18. cikk

Támogatható fellépések

(1)   A 8. cikkben említett fellépések jogosultak pénzügyi támogatásra, ideértve az e fellépések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, valamint az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés és a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szintű programok közötti koordinációt erősítő, a bevált gyakorlatokra épülő intézkedéseket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi támogatás fedezheti az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előkészítő, monitoring, kontroll, audit és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat is.

(3)   A (2) bekezdésben említett kiadások körébe tartozhatnak különösen a 17. cikkben említett tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és kommunikációs fellépések, ideértve az Unió szakpolitikai prioritásainak intézményi kommunikációját is – amennyiben ezek az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés célkitűzéseihez kapcsolódnak –, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító informatikai hálózatokkal (többek között azoknak az ágazatközi adatcsere előmozdítását szolgáló meglévő vagy jövőbeli rendszerekkel való összekapcsolásával és a kapcsolódó berendezésekkel) összefüggő kiadások, és minden más technikai és igazgatási segítségnyújtásra fordított kiadás, amely a Bizottságnál felmerül.

19. cikk

Pénzügyi kedvezményezettek

Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatás természetes személyeknek, és akár a magánjog, akár a közjog hatálya alá tartozó jogi személyeknek nyújtható, akik vagy amelyek ezt követően a 966/2012/EU, Euratom rendelet értelmében vett pénzügyi kedvezményezetteknek minősülnek.

20. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1)   Az e rendelet végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg folyó árakon a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozóan 147 936 000 EUR. Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret keretein belül. A 2020. december 31-ig le nem zárult fellépésekhez szükséges kifizetések kezelése céljából szükség esetén a 2020 utáni költségvetésben is szerepelhetnek hasonló kiadások fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatok.

(2)   Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeget a 2014 és 2020 közötti időszakban a mellékletben meghatározott működési célkitűzéseknek, tematikus prioritásoknak és százalékoknak megfelelően kell elosztani.

(3)   A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben szereplő prioritások módosítására és a számadatok több mint 10, de legfeljebb 20 százalékponttal történő kiigazítására vonatkozóan. Az ilyen kiigazításra csak azután kerülhet sor, hogy a 27. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett időközi értékelés eredménye tükrében a Bizottság felülvizsgálta a mellékletben meghatározott tematikus prioritásokat és százalékokat, amely esetben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2018. június 30-ig el kell fogadni.

(4)   Amennyiben a veszélyhelyzet-reagálási fellépések támogatására rendelkezésre álló költségvetési források szükséges felülvizsgálata rendkívül sürgős esetben azt megköveteli, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló költségvetési előirányzatok keretében és a 25. cikkben előírt eljárással összhangban 10-nél több, de legfeljebb 20 százalékponttal kiigazítson a mellékletben szereplő minden egyes számadatot.

21. cikk

A pénzügyi beavatkozás típusai és végrehajtási eljárások

(1)   A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően hajtja végre.

(2)   Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatás a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott bármely formát öltheti.

(3)   A Bizottság e rendelet végrehajtása érdekében végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés éves munkaprogramját. E végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az éves munkaprogram meghatározza a célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a vonatkozó kiadások teljes összegét. Az éves munkaprogram tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, az egyes fellépésekhez rendelt összegek megjelölését – szükség esetén figyelembe véve az értékelt szükségleteket –, valamint az indikatív végrehajtási ütemtervet. A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozóan tartalmazza a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét is. Az éves munkaprogram meghatározza továbbá a harmadik országoknak a 23. cikkben említett feltételek szerinti részvételét.

22. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során.

(2)   A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni auditot végezni az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés alapján uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteknél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés alapján finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy az összes vonatkozó eljárási garancia tiszteletben tartása mellett a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az ilyen auditokat, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

IV. FEJEZET

MÁS ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS

23. cikk

Más országokkal folytatott együttműködés

(1)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben a következők vehetnek részt:

a)

csatlakozó országok, tagjelölt országok, potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországainak állampolgárai és küldő szervezetei, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveknek és általános feltételeknek megfelelően;

b)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országainak állampolgárai és küldő szervezetei, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően;

c)

más európai országok állampolgárai és küldő szervezetei, amennyiben ezekkel az országokkal kétoldalú megállapodásokat kötnek.

(2)   Az együttműködő országok részt vevő önkénteseinek és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit végrehajtó szervezeteinek szintén tiszteletben kell tartaniuk a 4. cikkben említett általános elveket.

(3)   Az (1) bekezdésben említett részt vevő országokkal folytatott együttműködés adott esetben az (1) bekezdésben említett részt vevő országoktól származó további előirányzatokon alapul, amelyek az említett országokkal megállapítandó eljárásoknak megfelelően bocsátandók rendelkezésre.

V. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság 7. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2014. április 25-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése és a 20. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

25. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)   Kivételes és kellően indokolt esetben az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és mindaddig alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 24. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

26. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1257/96/EK tanácsi rendelet (15) 17. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

27. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit végrehajtásuk érdekében rendszeresen monitoring alá vonják, és független külső értékeléssel rendszeresen értékelik azok hatékonyságát, eredményességét és hatásait az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés célkitűzései viszonylatában. A monitoring és értékelés magában foglalja az (4) bekezdésben említett jelentéseket, valamint az e rendelet egyedi aspektusait érintő tevékenységeket, amelyek bármikor elindíthatók e rendelet végrehajtása folyamán.

(2)   Az Unió területén kívülre uniós segítségnyújtási önkénteseket kiküldő küldő szervezetek felelősek tevékenységeik monitoringjáért, és rendszeresen monitoringjelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak az egyes önkéntesek személyes adatok védelmére vonatkozó valamennyi jogának biztosítása mellett.

(3)   Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés humanitárius segítségnyújtásra gyakorolt hosszú távú hatásának felmérése érdekében, az értékelések során támaszkodni kell a meglévő értékelési előírásokra, többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága által kidolgozott előírásokra. Az értékelési szakaszban a Bizottság biztosítja az összes érdekelttel való rendszeres konzultációt, ideértve az önkénteseket, a küldő és a fogadó szervezeteket, a segítségnyújtásban részesülő helyi lakosságot és közösségeket, a humanitárius szervezeteket, és a helyszínen dolgozó munkatársakat. Az értékelés eredményei visszacsatolásra kerülnek a programtervezésbe és a forráselosztásba.

(4)   A Bizottság a következőket nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

a)

az e rendelet végrehajtása terén tett előrehaladást – ideértve lehetőség szerint a fő eredményeket – vizsgáló éves jelentéseket;

b)

az e rendelet végrehajtásának első három évében az elért eredményekre és az e rendelet végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásaira – köztük az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hatékonyságára a humanitárius ágazatban és a program költséghatékonyságára – vonatkozó időközi értékelő jelentést, legkésőbb 2017. december 31-ig;

c)

az e bekezdés b) pontjában említett időközi értékelő jelentésen alapuló közleményt e rendelet folyamatos végrehajtásáról, legkésőbb 2018. december 31-ig;

d)

a hétéves pénzügyi végrehajtási időszakra vonatkozó utólagos értékelő jelentést, legkésőbb 2021. december 31-ig.

5.   A Bizottság 2019. szeptember 1-ig felülvizsgálja az e rendeletben előírt intézkedéseket, és – szükség esetén az e cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett időközi értékelő jelentés következtetéseit követve – e felülvizsgálati jelentéshez az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot csatol.

6.   A Bizottság továbbá rendszeresen tájékoztatja az EKSZ-t az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés tevékenységeiről, a vonatkozó együttműködési megállapodásoknak megfelelően.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 18-i határozata.

(2)  HL C 25., 2008.1.30., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(4)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(6)  A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(7)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(12)  HL C 100., 2013.4.6., 14. o.

(13)  A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(14)  A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről és a Bizottság alkalmazottaira ideiglenesen alkalmazandó különös rendelkezések megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(15)  A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).


MELLÉKLET

MŰKÖDÉSI CÉLKITŰZÉSEK, TEMATIKUS PRIORITÁSOK ÉS AZ E RENDELET VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PÉNZÜGYI KERET FELOSZTÁSA SORÁN ALKALMAZANDÓ SZÁZALÉKOK

1. tematikus prioritás

Uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése a humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából.

E tematikus prioritásnak a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti működési célkitűzéssel (az Unió humanitárius segítségnyújtási kapacitásának növeléséhez és javításához való hozzájárulás) kell foglalkoznia.

az ellenálló képesség erősítése és katasztrófakockázat-kezelés a sérülékeny, instabil vagy katasztrófa sújtotta országokban és elfelejtett válságok esetén, ideértve az uniós segítségnyújtási önkéntesek által végzett kapacitásépítést és a katasztrófakezelési ciklus következő szakaszaiban való fellépéseket: katasztrófa-megelőzés, a katasztrófákra való felkészülés, a katasztrófakockázatok csökkentése, a természeti és ember okozta katasztrófák utáni helyreállítás – 31 % +/- 10 százalékpont,

veszélyhelyzet-reagálási műveletek támogatása, ideértve az uniós segítségnyújtási önkéntesek által végzett kapacitásépítést és a logisztikai, szállítási, koordinációs, projektvezetési, pénzügyi és adminisztrációs, kommunikációs és ismeretterjesztési tevékenységeket – 10 % +/- 8 százalékpont.

2. tematikus prioritás

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek és a végrehajtó szervezetek kapacitásának építése – 55 % +/- 10 százalékpont.

E tematikus prioritásnak a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti működési célkitűzéssel (az önkéntesek készségeinek, tudásának és képességeinek bővítése a humanitárius segítségnyújtás terén, valamint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek javítása; a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja a fogadó szervezetek kapacitásának építése és az önkéntesség előmozdítása harmadik országokban; és a 7. cikk (1) bekezdésének e) pontja az önkéntesség koherenciájának és konzisztenciájának javítása a tagállamokban az uniós polgárok humanitárius segítségnyújtási tevékenységekben és műveletekben való részvételi lehetőségeinek javítása érdekében) kell foglalkoznia.

képzés és gyakorlat biztosítása az önkéntesjelöltek számára,

a fogadó szervezetek humanitárius segítségnyújtási kapacitásának építése, ideértve az akkreditáció megszerzéséhez nyújtott segítséget is,

akkreditációs és technikai segítségnyújtás a küldő szervezetek számára.

3. tematikus prioritás

Támogatási intézkedések: 4 % +/- 2 százalékpont.

E tematikus prioritásnak a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti működési célkitűzéssel (a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban meghatározott uniós humanitárius segítségnyújtási elvek terjesztése) kell foglalkoznia.


24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/18


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 376/2014/EU RENDELETE

(2014. április 3.)

a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az uniós polgári légi közlekedésben indokolt gondoskodni a biztonság általánosan magas szintjéről, és az állampolgárok légi közlekedésbe vetett bizalmának megőrzése érdekében mindent meg kell tenni a balesetek és repülőesemények számának csökkentése érdekében.

(2)

A halálos kimenetelű balesetek előfordulásának aránya a polgári légi közlekedésben az elmúlt évtizedben viszonylag állandó maradt. Ugyanakkor tartani lehet attól, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a balesetek száma növekedhet a forgalomnövekedés, valamint a légi járművek egyre nagyobb műszaki komplexitása miatt.

(3)

A 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) célja, hogy gyors és minőségi légiközlekedés-biztonsági vizsgálatok segítségével megelőzze a baleseteket. Ez a rendelet nem korlátozhatja a légijármű-balesetek és repülőesemények biztonsági vizsgálatokat végző nemzeti hatóságok által irányított, a 996/2020/EU rendelet szerinti vizsgálati eljárásokat. Baleset vagy súlyos repülőesemény esetén az esemény bejelentésére a 996/2010/EU rendelet rendelkezései is alkalmazandók.

(4)

A meglévő uniós jogszabályok, különösen a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és végrehajtási rendeletei előírják, hogy bizonyos szervezeteknek biztonsági menedzsmentrendszerük keretében eseményjelentési rendszereket kell létrehozniuk. A 216/2008/EK rendeletnek és végrehajtási rendeleteinek való megfelelés nem mentesítheti a szervezeteket az e rendeletnek való megfelelés alól. Hasonlóképpen, az e rendeletnek való megfelelés nem mentesítheti a szervezeteket a 216/2008/EK rendeletnek és végrehajtási rendeleteinek való megfelelés alól. Mindazonáltal ez nem vezethet két párhuzamos jelentési rendszer kialakításához, ezért a 216/2008/EK rendeletet, annak végrehajtási rendeleteit és ezt a rendeletet egymást kiegészítőnek kell tekinteni.

(5)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy valamely balesetet gyakran olyan biztonsággal összefüggő események és hibák előznek meg, amelyek figyelmeztetnek a biztonságot fenyegető veszélyekre. A biztonsággal összefüggő információk ezért jelentősen hozzájárulnak a biztonságot fenyegető meglévő vagy lehetséges veszélyek azonosításához. Emellett bár kétségkívül fontos, hogy le tudjuk vonni a balesetek tanulságait, a pusztán reaktív rendszerek csak korlátozottan bizonyultak alkalmasak arra, hogy ösztönözzék a biztonsági fejlesztéseket. A reaktív rendszereket ezért olyan proaktív rendszerekkel kell kiegészíteni, amelyek a légi közlekedés biztonsága hatékony fejlesztése érdekében egyéb típusú biztonsági információkat is felhasználnak. Az Uniónak, tagállamainak, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) és a szervezeteknek hozzá kell járulniuk a polgári légi közlekedés biztonságának javulásához az olyan proaktívabb és tényeken alapuló légiközlekedés-biztonsági eljárások bevezetése révén, amelyek az összes releváns, többek között a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információk elemzésével a balesetek megelőzésére koncentrál,

(6)

A légi közlekedés biztonságának javítása érdekében alapvető fontosságú a releváns polgári légiközlekedési információk bejelentése, gyűjtése, tárolása, védelme, megosztása, terjesztése és elemzése, továbbá az összegyűjtött információk alapján meghozott megfelelő biztonsági intézkedések. Ezt a proaktív és tényeken alapuló megközelítést kell alkalmazniuk a tagállamok illetékes légiközlekedés-biztonsági hatóságainak, légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszerük részeként a különböző szervezeteknek és az Ügynökségnek.

(7)

A szervezetek számára az esemény jelentésével kapcsolatos kötelezettségnek az adott szervezet méretével és annak tevékenységi körével arányosnak kell lennie. Ezért mindenekelőtt a kisebb szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a szervezeten belül egyesítik vagy összevonják az eseményjelentésekkel kapcsolatos tisztségeket, az eseményjelentésekkel kapcsolatos feladatokat megosztják más hasonló jellegű szervezetekkel, vagy hogy lehetővé teszik az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtésének, értékelésének, feldolgozásának, elemzésének és tárolásának kiszervezését a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakosodott szerveknek. Az ilyen szerveknek teljesíteniük kell az adatok védelme és bizalmas kezelése tekintetében e rendelet által meghatározott elveket. A kiszervező szervezetnek megfelelő szintű ellenőrzést kell gyakorolnia a kiszervezett tevékenységek felett, és felelnie kell az e rendeletből fakadó követelmények teljesítéséért, aminek vonatkozásában elszámoltatható.

(8)

Biztosítani kell, hogy a biztonságért felelős légiközlekedési szakemberek rendszeresen jelentsék a légi közlekedés biztonságát jelentős mértékben veszélyeztető eseményeket. A kötelező jelentési rendszereket önkéntes jelentési rendszereknek kell kiegészíteniük, és mindkettőnek lehetővé kell tennie, hogy az egyes személyek bejelentsék a légi közlekedés biztonságát érintő események részletes adatait. A szervezeteken, az Ügynökségen és a tagállamok illetékes hatóságain belül létre kell hozni a kötelező és önkéntes jelentési rendszereket. Az összegyűjtött információkat el kell juttatni az illetékes hatósághoz, hogy az a légi közlekedés biztonságának javítása érdekében megfelelő módon ellenőrizni tudja azokat. A szervezeteknek elemezniük kell azokat az eseményeket, amelyek hatással lehetnek a biztonságra, hogy ezáltal azonosíthassák a biztonságot fenyegető veszélyeket, és meghozhassák a megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket. A szervezeteknek az elemzéseik előzetes eredményeit meg kell küldeniük a tagállamuk illetékes hatóságának vagy az Ügynökségnek, és meg kell küldeniük nekik a végleges eredményeket is, amennyiben az tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít. A tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek hasonló eljárást kell életbe léptetniük a hozzájuk közvetlenül bejelentett eseményekre vonatkozóan, és megfelelő módon ellenőrizniük kell a szervezetek által készített értékeléseket, továbbá a korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(9)

A polgári légi közlekedés különféle területein foglalkoztatott vagy a kérdésben más módon érintett személyzet is tudomást szerezhet a balesetek megelőzése szempontjából lényeges eseményről. Ezen személyeknek ezért rendelkezniük kell a jelentéstételt lehetővé tevő eszközökkel, továbbá védelmüket is biztosítani kell. A személyzet jelentéstételre való ösztönzése céljából és annak érdekében, hogy jobban felmérhesse a jelentéstételnek a légi közlekedés biztonságára gyakorolt kedvező hatását, a személyzetet rendszeresen tájékoztatni kell az eseményjelentési rendszerek keretében tett lépésekről.

(10)

A komplex motoros meghajtású légi járművekkel kapcsolatos veszélyek és kockázatok nagyban különböznek az ezektől eltérő típusú légi járművekkel kapcsolatos veszélyektől és kockázatoktól. Következésképpen, jóllehet a légiközlekedési ágazat egészének a rendelet hatálya alá kell tartoznia, a rendelet által előírt kötelezettségeknek arányosaknak kell lenniük a különböző típusú légi járművek tevékenységi körével és komplexitásával. Ennek értelmében a komplex motoros meghajtásúaktól eltérő légi járműveket érintő eseményekkel kapcsolatban összegyűjtött információkra a légi közlekedés ezen ágához jobban igazodó, egyszerűsített bejelentési kötelezettségnek kell vonatkoznia.

(11)

Ösztönözni kell a biztonsággal összefüggő információk összegyűjtésére alkalmas, az e rendelet által előírt rendszereket kiegészítő egyéb eszközök fejlesztését azért, hogy olyan további információkat lehessen rögzíteni, amelyek hozzájárulhatnak a légi közlekedés biztonságának javításához. Ha a szervezeteknek már meglévő és jól működő, a biztonsági információk összegyűjtésére szolgáló rendszerei vannak, a szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy e rendszereket továbbra is használják, az ezen rendelet alkalmazásában létrehozandó rendszerek mellett.

(12)

Teljes körű hozzáférést kell biztosítani a biztonsági vizsgálatokat végző hatóságoknak és az Unión belül a polgári légi közlekedés biztonságának felügyeletével megbízott szerveknek a tagállamok által összegyűjtött események részletes adataihoz és a tagállamok által őrzött eseményjelentésekhez annak érdekében, hogy el tudják dönteni, melyek azok a repülőesemények, amelyek tekintetében indokolt lehet biztonsági vizsgálatot indítani, valamint hogy levonják a légi közlekedés biztonságának javítását elősegítő következtetéseket és teljesítsék felügyeleti kötelezettségeiket.

(13)

Alapvetően fontos, hogy jó minőségű és hiánytalan adatok álljanak rendelkezésre, hiszen a pontatlan adatokra támaszkodó elemzések és tendenciák félrevezető eredményeket adhatnak, és fennáll a veszélye, hogy az erőfeszítések nem a megfelelő intézkedésre összpontosulnak. A téves adatok nyomán ráadásul meginoghat az eseményjelentési rendszerek által szolgáltatott információkba vetett bizalom. A minőség biztosítása és az eseményjelentések teljessé tételének megkönnyítése érdekében meg kell határozni az információk bizonyos minimális körét, amelyet az adott esemény kategóriájától függően bele kell foglalni a jelentésbe. Mindemellett életbe kell léptetni az információ minőségét ellenőrző, valamint a jelentés és az eseményre vonatkozóan előzetesen összegyűjtött adatok közötti inkoherenciát megelőző eljárásokat. A Bizottság támogatásával ezenkívül megfelelő útmutatókat kell kidolgozni, hogy mindenekelőtt biztosítani lehessen a minőséget és meg lehessen könnyíteni az adatok teljessé tételét, valamint azok adatbázisokba történő következetes és egységes rendezését. A szükséges támogatás érdekében mindenekelőtt a Bizottságnak műhelytalálkozókat kell szerveznie.

(14)

A Bizottságnak közös európai kockázatbesorolási rendszert kell létrehoznia annak érdekében, hogy a nagy kockázatot jelentő egyedi repülőesemények kapcsán meg lehessen határozni a sürgősen meghozandó intézkedéseket. A közös rendszer segítségével az összesített információkból azt is be lehetne azonosítani, hogy melyek a kockázati szempontból kiemelten fontos területek. Az ilyen rendszernek támogatnia kell az érintett szerveket az események értékelésében és annak meghatározásában, hogy mely területekre összpontosítsák erőfeszítéseiket. A közös európai kockázatbesorolási rendszernek elő kell segítenie, hogy az európai légiközlekedési rendszeren belül integrált és összehangolt megközelítés alakuljon ki a kockázatkezelésre vonatkozóan, és ezáltal lehetővé kell tennie a szervezetek, a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség számára, hogy összehangolt módon összpontosítsanak a biztonság növelését célzó erőfeszítésekre.

(15)

A közös európai kockázatbesorolási rendszernek az összesített információk európai szintű vizsgálata alapján lehetővé kell tennie az Unión belüli fő kockázati területek felismerését, ugyanakkor segítenie kell az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv terén végzett munkát. A Bizottságnak megfelelő támogatás útján biztosítania kell, hogy a tagállamokban a kockázatosztályozás következetes és egységes módon történjen.

(16)

A könnyebb információcsere érdekében az eseményjelentéseket olyan adatbázisokban kell tárolni, amelyek kompatibilisek (a tagállamok és az európai központi adattár által az eseményjelentések tárolására használt) ECCAIRS szoftverrel és az ADREP-taxonómiával (a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által az ECCAIRS szoftver esetében alkalmazott taxonómia). Az Ügynökségnek és a Bizottságnak technikai támogatást kell nyújtania a rendszerek interoperabilitásának megvalósításához.

(17)

A szervezeteknek egy vagy több adatbázisban meg kell őrizniük az eseményekre vonatkozóan a kötelező jelentési rendszer és adott esetben az önkéntes jelentési rendszer alapján összegyűjtött adatokból származó eseményjelentéseket. Lehetővé kell tenni, hogy az adatbázis komplexitása arányos legyen a szervezet méretével és/vagy annak az e rendelet célkitűzései szempontjából való jelentőségével, továbbá az adatbázisnak legalább egy, általános kötelező adatmezőket és adott esetben különleges kötelező adatmezőket tartalmazó adatállományból kell állnia.

(18)

Amennyiben valamely esemény egy tagállamban lajstromozott vagy ott letelepedett szervezet által üzemeltetett légi járművet érint, az ilyen eseményt akkor is be kell jelenteni, ha az az adott tagállam területén kívül következik be.

(19)

Az eseményekre vonatkozó információkat a tényleges vagy potenciális veszélyek azonosításának elősegítése céljából meg kell osztani az Unión belül. Ezen információcsere révén a tagállamok hozzáférhetnének továbbá minden olyan információhoz a területükön vagy a légterükben bekövetkezett eseményekre vonatkozóan, amelyeket más tagállamok részére jelentettek. Az Ügynökség így várhatólag pontos információval rendelkezne az eseményekről és hozzáférne az Unió területén gyűjtött valamennyi eseményjelentéshez annak céljából, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket tegyen az Unióban azonosított kockázatok kiküszöbölésére. Az információcsere révén a tagállamok illetékes hatóságai várhatólag pontos információval rendelkeznének a légterükben bekövetkezett eseményekről, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket tudnak tenni a területükön azonosított kockázatok kiküszöbölésére.

(20)

Az eseményekre vonatkozó információk cseréjének célja a légiközlekedési balesetek és repülőesemények megelőzése kell, hogy legyen. Az információcsere nem szolgálhat a vétkesség vagy a felelősség megállapítására, vagy a biztonsági teljesítmény értékelésére.

(21)

Az összes tagállam, a Bizottság és az Ügynökség közötti, nagy mennyiségű biztonsági információ cseréjének leghatékonyabb módja az európai központi adattár igénybevétele, feltéve, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség teljes körű hozzáféréssel rendelkezik a rendszerhez.

(22)

Az Unióban összegyűjtött eseményjelentésekből származó valamennyi, biztonsággal összefüggő információt megfelelő időben át kell küldeni az európai központi adattárba. Ennek keretében össze kell gyűjteni a repülőeseményekkel kapcsolatos információt és minden, a 996/2010/EU rendelet szerinti kivizsgált balesetekkel vagy súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos információt.

(23)

E rendelet hatályának ki kell terjednie az eseményekkel összefüggésben a szervezetek, a tagállamok és az Ügynökség adatbázisaiban tárolt információkra is.

(24)

Az európai központi adattárban őrzött valamennyi, biztonsággal kapcsolatos információnak mindazon szervek rendelkezésére kell állnia, amelyek feladata a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozása az Unión belül, beleértve az Ügynökséget és az Unió területén bekövetkezett balesetek és repülőesemények kivizsgálásáért felelős hatóságokat.

(25)

Érdekelt felek is kérvényezhetik az európai központi adattárban található bizonyos információkhoz való hozzáférést, tiszteletben tartva az információk bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokat és az érintett személyek anonimitását.

(26)

Mivel a nemzeti kapcsolattartási pontok ismerik legjobban egy adott tagállamban letelepedett érdekelt feleket, e nemzeti kapcsolattartási pontoknak kell foglalkozniuk a saját tagállamukban letelepedett érdekelt felek kérvényeivel. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek érdekelt felei által benyújtott kérvények ügyében a Bizottságnak kell eljárnia.

(27)

Elemezni kell az eseményjelentésekben található információkat, és azonosítani kell a biztonsági kockázatokat. Ennek eredményeképpen adott esetben meg kell határozni a légi közlekedés biztonságának javítását szolgáló megfelelő intézkedéseket és ezeket a kellő időben végre kell hajtani. Az elemzéssel és az események nyomon követésével kapcsolatos információkat terjeszteni kell a szervezetek, a tagállamok illetékes hatóságai és az Ügynökség között, hiszen a bejelentett eseményekre adott visszajelzésekkel az események jelentésére lehet bátorítani az egyéneket. Adott esetben és lehetőség szerint az elemzéssel és az események nyomon követésével kapcsolatos információkat azon személyek részére is rendelkezésre kell bocsátani, akik közvetlenül jelentették az eseményeket a tagállamok illetékes hatóságai vagy az Ügynökség számára. E visszajelzésnek tiszteletben kell tartania az információk bizalmas kezelésére, valamint a bejelentő, illetve az e rendelet szerinti jelentésekben említett személyek védelmére vonatkozó szabályokat.

(28)

E rendelet célja, hogy segítse a tagállamokat, az Ügynökséget és a szervezeteket a légiközlekedési-biztonsági kockázatok kezelésében. A tagállamok és az Ügynökség biztonsági menedzsmentrendszerei kiegészítik a szervezetek biztonsági menedzsmentrendszereit. Míg a szervezetek a konkrét tevékenységeikkel összefüggő légiközlekedés-biztonsági kockázatokat kezelik, a tagállamok illetékes hatóságai és az Ügynökség a tagállamok és az Unió egészének légiközlekedési rendszereivel összefüggő légiközlekedés-biztonsági kockázatokkal foglalkoznak, és az adott tagállamot érintő vagy az uniós szintű közös légiközlekedés-biztonsági kockázatokat kezelik. Az Ügynökségnek és a tagállamok illetékes hatóságainak a felelőssége nem menti fel a szervezeteket a termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos közvetlen felelősségük alól. A szervezeteknek ezért össze kell gyűjteniük és elemezniük kell az eseményekkel kapcsolatos információkat, hogy azonosíthassák és mérsékelhessék a tevékenységükből eredő veszélyeket. Emellett értékelniük kell a kapcsolódó biztonsági kockázatokat, és erőforrásokat kell elkülöníteniük arra, hogy gyors és megfelelő biztonságikockázat-csökkentő intézkedéseket hozhassanak. A teljes folyamatot a megfelelő illetékes hatóságnak kell nyomon követnie, amely szükség esetén további intézkedések meghozatalát kérheti annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági hiányosságokat helyesen kezeljék. Másfelől a tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek tagállami, illetve európai szinten ki kell egészíteniük a szervezetek légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszereit.

(29)

A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programba és a nemzeti légiközlekedés-biztonsági tervbe foglalandó intézkedések meghatározása során és annak biztosítására, hogy ezek az intézkedések tényekre támaszkodjanak, a tagállamoknak fel kell használniuk az összegyűjtött eseményjelentésekből és az azok elemzéséből származó információkat. A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programokat és nemzeti légiközlekedés-biztonsági terveket európai szinten az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv egészíti ki.

(30)

Mivel a légi közlekedés biztonságának javítására irányuló célkitűzést tagállami szinten nem lehet megfelelően teljesíteni – hiszen a tagállamok különálló jelentési rendszerei kevésbé hatékonyak, mint a potenciális uniós biztonsági problémák és a fő kockázati területek azonosítását lehetővé tévő információcserét biztosító összehangolt hálózat –, a tagállami szintű információelemzést ki kell egészíteni az uniós szintű elemzéssel és nyomon követéssel a légiközlekedési balesetek és repülőesemények jobb megelőzése érdekében. Ezt az uniós szintű feladatot a légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózatnak kell ellátnia az Ügynökséggel és a Bizottsággal együttműködésben. Lehetővé kell tenni, hogy e hálózat konszenzussal úgy határozhasson, hogy más megfigyelőket – például ágazati alkalmazottakat vagy képviselőket – is meghív az üléseire.

(31)

A légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat munkája különösen az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv javát kell, hogy szolgálja azáltal, hogy meghatározza, milyen intézkedéseket kell meghozni uniós szinten tényeken alapuló elemzés szempontjából.

(32)

A nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a légi közlekedés tagállamokban és az Unióban megfigyelhető biztonsági szintjére vonatkozó összesített információkat. Az információknak ki kell terjedniük az e rendelet tagállami végrehajtásából kirajzolódó tendenciákra és elemzésekre, valamint az európai központi adattárban összesített formában őrzött információkra, és a biztonsági teljesítménymutatók (SPI-k) közzététele révén is rendelkezésre bocsáthatók.

(33)

A polgári légi közlekedés biztonsági rendszerének alapját a visszajelzések, valamint a balesetek és a repülőesemények kapcsán levont tanulságok képezik. Az eseményjelentés és az események biztonsági célú felhasználása a bejelentő, valamint az információk gyűjtéséért és értékeléséért felelős szerv közötti bizalmi kapcsolattól függ. Ez megköveteli a bizalmasság szabályainak szigorú alkalmazását. A biztonsággal összefüggő információk nem megfelelő felhasználással szembeni védelmének és az európai központi adattárhoz való hozzáférés kizárólag a polgári légi közlekedés biztonságának javításában közreműködő érdekelt felek részére történő korlátozásának a célja gondoskodni a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre állásáról a kellő időben végrehajtott, megfelelő megelőzési intézkedések és a légi közlekedés hatékonyabb védelme érdekében. Ezzel összefüggésben az érzékeny biztonsági információkat megfelelő módon kell védelmezni, összegyűjtésük során pedig szavatolni kell bizalmas kezelésüket, valamint az információforrás védelmét és a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyzetnek az eseményjelentési rendszerekbe vetett bizalmának megőrzését. Megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetni az eseményjelentési rendszerek által gyűjtött információk bizalmas kezelésének biztosítására, és az európai központi adattárhoz való hozzáférés korlátozása érdekében. Az információhoz való szabad hozzáférésről szóló nemzeti szabályoknak figyelembe kell venniük az ilyen jellegű információk szükségszerű bizalmasságát. Az összegyűjtött adatokat megfelelően védeni kell az illetéktelen felhasználással vagy nyilvánosságra hozatallal szemben. Felhasználásuknak szigorúan a légi közlekedés biztonságának fenntartását vagy javítását kell szolgálniuk és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítását.

(34)

Annak biztosítása céljából, hogy az alkalmazottak és a szerződéses személyzet bizalommal viseltessenek a szervezet eseményjelentési rendszere iránt, gondoskodni kell az eseményjelentésekben található információk megfelelő védelméről, és azokat nem szabad felhasználni a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő célokra. A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrával („just culture”) kapcsolatban a szervezetek által e rendelet alapján elfogadott belső szabályoknak hozzá kell járulniuk e célkitűzés eléréséhez. A célkitűzés megvalósításának hatékony módja lehet továbbá az is, ha a bejelentőre vagy az eseményjelentésben említett más személyekre vonatkozó személyes adatok vagy az azonosításukat lehetővé tévő információk továbbításának korlátozása céljából az eseményjelentéseket kezelő osztályokat egyértelműen különválasztják a szervezet többi részétől.

(35)

Gondoskodni kell a bejelentő, illetve az eseményjelentésekben említett személyek megfelelő védelméről. E vonatkozásban anonimizálni kell az eseményjelentéseket és el kell kerülni a bejelentő és az eseményjelentésben említett személyek személyazonosságával kapcsolatos részletes adatok adatbázisokban történő rögzítését.

(36)

A polgári légi közlekedés rendszerének emellett olyan „biztonsági kultúrát” kell létrehoznia, amely ösztönzi az események önkéntes bejelentését, és ezáltal elősegíti a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének terjedését. A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elengedhetetlen eleme a tágabb értelemben vett biztonsági kultúrának, amely a robusztus biztonsági menedzsmentrendszer alapja. A biztonsági kultúra elveit támogató környezet nem korlátozhatja a légi közlekedés biztonsági szintjének fenntartásához vagy javításához elengedhetetlen intézkedések meghozatalát.

(37)

A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrának ösztönöznie kell az egyéneket, hogy jelentsék a biztonsággal összefüggő információkat. Nem mentesítheti őket azonban a napi munkájuk kapcsán rájuk háruló felelősségek alól. Ebben az összefüggésben az alkalmazottakat és a szerződéses személyzetet nem érheti sérelem az e rendelet alapján szolgáltatott információk miatt, kivéve szándékos kötelezettségszegés esetében, vagy abban az esetben, ha egy nyilvánvaló kockázatot kétségtelenül, súlyosan és nagymértékben figyelmen kívül hagynak, és nem tanúsítják a szakmai felelősségi szabályoknak megfelelő, az adott helyzetben egyértelműen elvárható gondosságot, és ezzel előre látható személyi vagy vagyoni kárt okoznak, vagy ezáltal nagymértékben csökken a légi közlekedés biztonsága.

(38)

Az események bejelentésének ösztönzése érdekében helyénvaló gondoskodni nemcsak a bejelentők, hanem az érintett jelentésekben említett személyek védelméről is. Ez a védelem azonban nem mentheti fel az említett személyeket az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségeik alól. Különösen abban az esetben, ha valamely személyről eseményjelentésben történik említés, és ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban egyúttal bejelentési kötelezettség is terheli, és e bejelentést szándékosan elmulasztja, akkor e rendelet alkalmazásában a védett státuszt meg kell vonni tőle és szankciókkal lehet sújtani.

(39)

A nemzeti büntetőjogi szabályok és a megfelelő igazságszolgáltatás sérelme nélkül egyértelműen meg kell határozni a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személy védelmének terjedelmét, annak érdekében, hogy őket ne érhesse sérelem, illetve ne lehessen őket büntetőeljárás alá vonni.

(40)

Annak érdekében, hogy nőjön az egyéneknek a rendszerbe vetett bizalma, az eseményjelentések kezelését úgy kell megszervezni, hogy a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének ösztönzése szempontjából megfelelően biztosítsák. A cél az, hogy amennyiben lehetséges, független eseménykezelési rendszert alakítsanak ki.

(41)

A szervezeteknek, a tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek az események értékelésében, feldolgozásában vagy elemzésében részt vevő alkalmazottai jelentős szerepet játszanak a biztonságot fenyegető veszélyek és a biztonsági hiányosságok azonosításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben az eseményeket egy balesetet követően szerzett információk alapján elemzik, az elemzés keretében azonosíthatók azok a kockázatok és hiányosságok is, amelyeket másként nem sikerült volna azonosítani. Az események értékelésében, feldolgozásában vagy elemzésében részt vevő személyek ezért esetleges büntetőeljárási következményektől tarthatnak. A nemzeti büntetőjogi szabályok és a megfelelő igazságszolgáltatás sérelme nélkül, a tagállamok nem indíthatnak eljárást a tagállamok illetékes hatóságainál dolgozó, az események értékelésében, feldolgozásában és elemzésében részt vevő személyekkel szemben a feladataikkal összefüggésben hozott olyan döntések miatt, amelyek a későbbiekben, az utólag szerzett információk alapján hibásnak vagy hatástalannak bizonyultak, de amelyek a meghozataluk időpontjában és az akkor rendelkezésre álló információk alapján arányosak és megfelelőek voltak.

(42)

Lehetőséget kell biztosítani az alkalmazottaknak és a szerződéses személyzetnek arra, hogy az e rendeletben foglalt, védelmükre vonatkozó elvek megsértését bejelenthessék, és az ilyen bejelentések miatt nem büntethetők meg. A tagállamoknak meg kell határozniuk a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személyek védelmére vonatkozó elvek megsértésének következményeit, és megfelelő jogorvoslatot vagy szankciókat kell megállapítaniuk.

(43)

Az események bejelentésétől az egyéneket visszatarthatja a rájuk nézve terhelő adatok kiadásától, valamint a lehetséges büntetőeljárási következményektől való félelem. E rendelet céljai a tagállamok igazságügyi rendszereibe való indokolatlan beavatkozás nélkül is elérhetők. Helyénvaló ezért úgy rendelkezni, hogy azon nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyek kizárólag az e rendelet szerinti jelentéstétel révén jutnak a tagállami hatóságok tudomására, nem indíthatók fegyelmi, közigazgatási vagy bírósági eljárások, kivéve, ha az alkalmazandó nemzeti büntetőjogi szabályok másként rendelkeznek. Mindazonáltal ez a tilalom nem érinti a harmadik felek polgári eljárás indításához való jogát, amelyet kizárólag a nemzeti jogszabályok szabályozhatnak.

(44)

A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra fejlesztésével összefüggésben ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok továbbra is választhassák azt, hogy az eseményjelentéseknek a közigazgatási és fegyelmi eljárások keretében a bejelentőkkel szembeni bizonyítékként való felhasználására vonatkozó tilalmat a polgári, illetve a büntetőeljárásokra is kiterjesztik.

(45)

Ezenfelül ösztönözni kell, és hivatalos formába kell önteni a biztonsági hatóságok és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést. Ennek eszköze lehet, ha olyan előzetes megállapodásokat kötnek, amelyek tiszteletben tartják a szóban forgó eltérő közérdekek közötti egyensúlyt, és amelyeknek így ki kell terjedniük különösen a nemzeti adatbázisokban tárolt eseményjelentések hozzáférhetőségének és felhasználásának kérdéseire.

(46)

Az Ügynökségnek az e rendelet révén megnövekedett feladatköre miatt történő támogatása érdekében biztosítani kell, hogy az Ügynökség a rábízott újabb feladatok végrehajtásához elegendő forrással rendelkezzen.

(47)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(48)

A Bizottságnak a rendelet alkalmazása során konzultálnia kell az Ügynökséggel és a rendeletben említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózattal.

(49)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(50)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott, az adatfeldolgozásra és az egyének védelmére vonatkozó szabályokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani e rendelet alkalmazása során. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott, az adatok hozzáférhetőségére vonatkozó szabályokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani e rendelet alkalmazása során, kivéve az európai központi adattárban található adatok és információk terjesztése tekintetében, amely adatok és információk védelméről az e rendeletben foglalt szigorúbb hozzáférési szabályok rendelkeznek.

(51)

Szankciók alkalmazását kell lehetővé tenni azon személyekkel vagy szervekkel szemben, akik/amelyek e rendelet rendelkezéseit megsértve visszaélnek az e rendelet értelmében védelem alatt álló információkkal, akik a bejelentőt vagy az eseményjelentésekben említett egyéb személyeket hátrányosan érintő intézkedéseket fogadnak el, kivéve az e rendeletben meghatározott kivételes eseteket, akik nem teremtenek az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését lehetővé tévő megfelelő környezetet, nem elemzik az összegyűjtött információkat; akik nem tesznek lépéseket a feltárt tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok felszámolása érdekében, vagy nem gondoskodnak az e rendelet alkalmazása során összegyűjtött információk cseréjéről.

(52)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a polgári légiközlekedési események jelentésére vonatkozó közös szabályok létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet európai léptéke miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(53)

A 996/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(54)

A 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9), az 1321/2007/EK bizottsági rendeletet (10) és az 1330/2007/EK bizottsági rendeletet (11) ezért hatályon kívül kell helyezni.

(55)

A 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően konzultációt folytattak le az európai adatvédelmi biztossal, aki 2013. április 10-én véleményt (12) nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzések

(1)   E rendelet célja a polgári légi közlekedés biztonságának javítása azáltal, hogy biztosítja a vonatkozó polgári légiközlekedéssel kapcsolatos információk bejelentését, gyűjtését, tárolását, védelmét, megosztását, terjesztését és elemzését.

A rendelet biztosítja, hogy

a)

adott esetben az összegyűjtött információk elemzése alapján kellő időben biztonsági intézkedésre kerüljön sor;

b)

az információk bizalmas kezelésére és megfelelő felhasználására vonatkozó szabályok bevezetése által, továbbá a bejelentők és az eseményjelentésekben említett személyek összehangolt és megerősített védelme révén a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre álljanak; és

c)

a légiközlekedés-biztonsági kockázatokat uniós szinten és nemzeti szinten is figyelembe vegyék és kezeljék.

(2)   Az események bejelentésének kizárólagos célja a balesetek és repülőesemények megakadályozása, és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „bejelentő”: e rendelet szerint valamely eseményt vagy egyéb, biztonsági vonatkozású információt bejelentő természetes személy;

2.   „légi jármű”: olyan szerkezet, melynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, mely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;

3.   „repülőesemény”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett repülőesemény;

4.   „súlyos repülőesemény”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett súlyos repülőesemény;

5.   „baleset”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett baleset;

6.   „személytelenné tett információ”: az eseményjelentésekből származó olyan információ, amelyből törölték a természetes személyekre vonatkozó személyes adatokat, például a neveket és címeket;

7.   „esemény”: az olyan biztonsági vonatkozású események, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat vagy bármely más személyt, és amelyek közé mindenekelőtt a balesetek és a súlyos repülőesemények tartoznak;

8.   „szervezet”: minden olyan szervezet, amely légiközlekedési termékeket biztosít, és/vagy olyan személyeket alkalmaz vagy foglalkoztat szerződéssel, illetve olyan személyek szolgáltatásait veszi igénybe, akiknek a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban jelenteniük kell a bekövetkező eseményeket;

9.   „anonimizálás”: az eseményjelentésekből a bejelentőre és az eseményjelentésekben említett személyekre vonatkozó minden személyes információnak és minden olyan adatnak – többek között az eseményben érintett szervezet(ek) nevének – törlése, amelyből kiderülhetne a bejelentő vagy harmadik felek kiléte, vagy amely információra az eseményjelentésből következtetni lehetne;

10.   „veszély”: olyan helyzet vagy tárgy, amely alkalmas arra, hogy személyek halálát vagy sérülését, a berendezések vagy a szerkezetek sérülését, anyagveszteséget vagy valamely képesség csökkenését okozza.

11.   „eseményvizsgálatot végző hatóság”: a 996/2010/EU rendelet 4. cikkében említett eseményvizsgálatokat végző, illetve felügyelő, a polgári légiközlekedési biztonsági vizsgálatokért felelős állandó nemzeti hatóság;

12.   „a méltányosság elve (just culture)”: olyan jogelv, amely bár a súlyos gondatlanságot, a szándékos szabálysértést, illetve károkozást nem tolerálja, de amelynek értelmében az operatív személyzettel és más személyekkel szemben nem alkalmaznak szankciót olyan intézkedéseik, döntéseik vagy mulasztásaik miatt, amelyeket a tapasztalataiknak és szakképesítésüknek megfelelően hoztak meg, illetve követtek el;

13.   „kapcsolattartási pont”:

a)

ha az Unióban letelepedett érdekelt fél kér információt, az egyes tagállamok által a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóság;

b)

ha az Unióban nem letelepedett érdekelt fél kér információt, a Bizottság;

14.   „érdekelt fél”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, illetve bármely olyan hivatalos szerv, akár rendelkezik jogi személyiséggel, akár nem, amelynek lehetősége nyílik a légi közlekedés biztonságának javítására, ha hozzáférést kap a tagállamok által az eseményekre vonatkozóan egymásnak átadott információkhoz, és amelyek a II. mellékletben meghatározott érdekelt felek kategóriáinak egyikébe tartoznak;

15.   „nemzeti légiközlekedés-biztonsági program”: egy tagállam polgári légi közlekedésének biztonságát szolgáló jogi aktusok és tevékenységek integrált összessége;

16.   „Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv”: biztonsági kérdések európai szintű értékelése és a kapcsolódó tevékenységek;

17.   „Európai Légiközlekedés-biztonsági Program”: a polgári légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdések európai szintű közös kezelését célzó tevékenységek és eljárások, valamint uniós szintű rendeletek integrált rendszere;

18.   „légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszer”: a légiközlekedés-biztonsági menedzsment tekintetében alkalmazott szisztematikus megközelítés, beleértve az ehhez szükséges szervezeti struktúrákat, az elszámoltathatóságot, a szabályzatokat és eljárásokat, továbbá ideértve minden olyan menedzsmentrendszert, amely önmagában vagy a szervezet más menedzsmentrendszereibe integrálva a biztonság kezelését célozza;

3. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

olyan események bejelentése, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat és bármely más, a légi jármű üzemeltetésére hatást gyakorló személyt, felszerelést vagy létesítményt, illetve ebben az összefüggésben egyéb, biztonsági vonatkozású információk bejelentése;

b)

a bejelentett események és egyéb, biztonsági vonatkozású információk elemzése és a bejelentést követően megteendő intézkedések;

c)

a légiközlekedési szakemberek védelme;

d)

az összegyűjtött biztonsági információk megfelelő felhasználása;

e)

az összegyűjtött információk európai központi adattárba történő rendezése; és

f)

az anonimizált információk az érdekelt felek körében történő terjesztése azzal a céllal, hogy az érdekelt felek rendelkezésére álljon minden olyan információ, amelyre a légi közlekedés biztonságának javításához szükségük van.

(2)   Ez a rendelet a 216/2008/EK rendelet II. mellékletében említett légi járművektől eltérő légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb biztonsággal kapcsolatos információkra alkalmazandó. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendeletet az említett rendelet II. mellékletében szereplő légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb biztonsággal kapcsolatos információkra is alkalmazzák.

4. cikk

Kötelező jelentéstétel

(1)   Azokat az eseményeket, amelyek jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot hordozhatnak magukban és az alábbi kategóriákba tartoznak, a (6) bekezdésben felsorolt személyeknek jelenteniük kell az e cikk szerinti kötelező eseményjelentési rendszerek keretében:

a)

a légi jármű üzemeltetésével kapcsolatos események, például:

i.

az összeütközéssel kapcsolatos események;

ii.

a fel- és leszállással kapcsolatos események;

iii.

a tüzelőanyaggal kapcsolatos események;

iv.

a repülés közben bekövetkezett események;

v.

a kommunikációval kapcsolatos események;

vi.

a sérüléssel, a veszélyhelyzetekkel vagy más kritikus helyzetekkel kapcsolatos események;

vii.

a légi jármű személyzetének cselekvőképtelenné válásával és a légi jármű személyzetével kapcsolatos egyéb események;

viii.

időjárási körülményekkel vagy védelmi helyzetekkel kapcsolatos események;

b)

a műszaki körülményekkel, a légi jármű karbantartásával és javításával kapcsolatos események, például:

i.

a szerkezeti hibák;

ii.

a rendszerhibák;

iii.

a karbantartási és javítási problémák;

iv.

a hajtóműrendszer (többek között a hajtóművek, légcsavarok és forgószárny-rendszerek) hibája és a fedélzeti segélyhajtóművekkel kapcsolatos problémák;

c)

a léginavigációs szolgáltatásokhoz és berendezésekhez kapcsolódó események, például:

i.

az ütközések, az ütközésközeli helyzetek vagy a potenciális ütközések;

ii.

a légiforgalmi szolgáltatásokkal és a léginavigációs szolgáltatásokkal összefüggő (ATM/ANS) speciális események;

iii.

az ATM/ANS-sel összefüggő üzemeltetési események.

d)

a repülőterekhez és a földi kiszolgálási tevékenységekhez kapcsolódó események, például:

i.

a repülőtéri tevékenységekkel és berendezésekkel kapcsolatos események;

ii..

az utasok, poggyászok, postai küldemények és áruteher kezelésével kapcsolatos események;

iii.

a légi járművek földi kiszolgálásával és szervizelésével kapcsolatos események.

(2)   A tagállamokban letelepedett mindegyik szervezetnek kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia az (1) bekezdésben említett eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtésének elősegítésére.

(3)   Valamennyi tagállam kötelező jelentési rendszert hoz létre, amely elősegíti az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését, beleértve a szervezetek által a (2) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(4)   Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (Ügynökség) kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia, amely elősegíti az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését, beleértve az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezetek által a (2) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(5)   A Bizottság végrehajtási aktusok útján az események besorolását meghatározó jegyzéket fogad el, amelyre az (1) bekezdés szerinti események bejelentésekor hivatkozni kell. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság az említett végrehajtási aktusokba a komplex motoros meghajtású légi járművektől eltérő légi járművekre vonatkoztatható események besorolásáról külön jegyzéket is belefoglal. Ez a jegyzék az előző albekezdésben említett jegyzék leegyszerűsített változata, amely adott esetben a légi közlekedés ezen ágazatára jellemző sajátosságokhoz való hozzáigazításokat is tartalmazza.

(6)   Az alábbi természetes személyeknek jelenteniük kell az (1) bekezdésben említett eseményeket, mégpedig az azon szervezet által, a (2) bekezdésben említettek szerint létrehozott rendszeren keresztül, amellyel az adott személy munkaviszonyban, más szerződéses viszonyban áll, illetve amely az adott személy szolgáltatását igénybe veszi, vagy – ennek hiányában – a szervezetük letelepedési helye szerinti tagállam vagy a légijármű-vezető engedélyét kibocsátó, érvényesítő vagy konvertáló állam által a (3) bekezdésben említettek szerint létrehozott rendszeren keresztül, vagy az Ügynökség által a (4) bekezdésnek megfelelően létrehozott rendszeren keresztül:

a)

az Unióban nyilvántartásba vett légi járműnek vagy az Unió területén kívül nyilvántartásba vett, de olyan üzemben tartó által használt légi járműnek, amelynek üzembentartási felügyeletét valamely tagállam látja el, vagy az Unióban letelepedett üzemben tartó által használt légi járműnek a parancsnoka, illetőleg abban az esetben, ha a parancsnoknak nem áll módjában bejelenteni az eseményt, a személyzet parancsnoki láncban következő egyéb tagja;

b)

egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi jármű vagy annak bármely berendezése vagy alkatrésze tervezésében, gyártásában, a folyamatos repülésre való alkalmasság felügyeletében, fenntartásában karbantartásában vagy átalakításában részt vevő személy;

c)

egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi járműre vagy annak bármely berendezésére vagy alkatrészére vonatkozó légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítványt vagy üzembehelyezési bizonyítványt aláíró személy;

d)

az a személy, aki légiforgalmi szolgáltató léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokkal megbízott alkalmazottjaként vagy repüléstájékoztató szolgáltatást nyújtó tisztviselőként olyan feladatot lát el, amelyhez tagállami szakszolgálati engedély szükséges;

e)

egy olyan repülőtér biztonsági irányításához kapcsolódó feladatot ellátó személy, amely esetében az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) alkalmazandó;

f)

az a személy, aki olyan léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el, amelynek felügyeletét valamely tagállam látja el;

g)

az a személy, aki légi jármű földi kiszolgálásával kapcsolatos feladatot lát el, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlap kitöltését, a berakodást, a jégtelenítést és a légi jármű vontatását, az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó repülőtéren.

(7)   A (6) bekezdésben szereplő személyeknek az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül be kell azt jelenteniük, kivéve, ha ezt rendkívüli körülmények megakadályozzák.

(8)   A (9) bekezdés hatálya alá nem tartozó, valamely tagállamban letelepedett szervezeteknek az eseményről szóló értesítést követően a lehető leghamarabb, de minden esetben az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül jelenteniük kell az adott tagállam 6. cikk (3) bekezdése szerinti illetékes hatósága felé az eseménynek az e cikk (2) bekezdésével összhangban összegyűjtött adatait.

(9)   A valamely tagállamban letelepedett, az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott mindegyik szervezetnek az eseményről szóló értesítést követően a lehető leghamarabb, de minden esetben az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül jelentenie kell az Ügynökség felé az eseménynek a (2) bekezdéssel összhangban összegyűjtött adatait.

5. cikk

Önkéntes jelentéstétel

(1)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek létre kell hoznia egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk gyűjtését, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

(2)   Valamennyi tagállam létrehoz egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk gyűjtését, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

E rendszer többek között magában foglalja a szervezetek által a (6) bekezdéssel összhangban átadott információkat is.

(3)   Az Ügynökségnek létre kell hoznia egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk átadását, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

E rendszer többek között magában foglalja az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezetek által az (1) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(4)   Az önkéntes jelentési rendszerek használata elősegíti az események vagy a biztonsági vonatkozású információk azon adatainak gyűjtését:

a)

amelyek jelentése nem kötelező a 4. cikk (1) bekezdése alapján;

b)

amelyeket nem a 4. cikk (6) bekezdésében felsorolt személyek jelentenek be.

(5)   Minden olyan szervezetnek, amely valamely tagállamban letelepedett, valamint az Ügynökségtől származó tanúsítással vagy jóváhagyással rendelkezik, kellő időben jelentenie kell az Ügynökség felé az olyan eseményekre vonatkozó adatokat és egyéb, biztonsági vonatkozású információkat, amelyeket az (1) bekezdés szerint gyűjtöttek össze, és amelyek tényleges vagy potenciális veszélyt jelenthetnek a légi közlekedés biztonságára.

(6)   Minden olyan szervezetnek, amely valamely tagállamban letelepedett, de nem rendelkezik az Ügynökségtől származó tanúsítással vagy jóváhagyással, kellő időben jelenteniük kell az adott tagállamnak a 6. cikk (3) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatósága felé az olyan eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb információkat, amelyeket az e cikk (1) bekezdése szerint gyűjtöttek össze, és amelyek tényleges vagy potenciális veszélyt jelenthetnek a légi közlekedés biztonságára. A tagállamok a területükön letelepedett szervezetek számára előírhatják azt, hogy azok tegyenek jelentést valamennyi, az e cikk (1) bekezdésének megfelelően összegyűjtött, eseményekkel kapcsolatos adatról.

(7)   A tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek létrehozhatnak a biztonsági vonatkozású információk gyűjtésére és feldolgozására alkalmas egyéb rendszereket is, amelyek az olyan eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését szolgálják, amelyekre esetleg a 4. cikkben és az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett jelentési rendszerek nem terjednek ki. E rendszerek kiterjedhetnek a 6. cikk (3) bekezdésében felsoroltaktól eltérő szervezetek részére történő jelentéstételre, és azokban aktív szerepet vállalhat(nak):

a)

a légi közlekedési ágazat;

b)

a légiközlekedési dolgozók szakmai szervezetei.

(8)   Az önkéntes és kötelező bejelentésekből származó információkat egyetlen rendszerbe is lehet integrálni.

6. cikk

Információgyűjtés és -tárolás

(1)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek ki kell jelölnie egy vagy több személyt az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és hogy annak során megfelelően biztosítsák a bejelentő és az eseményjelentésekben említett személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

(2)   Az illetékes hatósággal való megállapodás útján a kisebb szervezetek egyszerűsített mechanizmust vezethetnek be az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására. Az említett feladatok elvégzését hasonló jellegű szervezetekkel is megoszthatják, betartva ugyanakkor az e rendeletben foglalt, az adatok bizalmas kezelésére és védelmére vonatkozó szabályokat.

(3)   Minden tagállam egy vagy több illetékes hatóságot jelöl ki egy olyan mechanizmus létrehozására, amely az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására szolgál.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és annak megfelelően biztosítania kell a bejelentőre és az eseményjelentésben említett személyekre vonatkozó adatok bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

Az első albekezdés alapján – összevontan vagy külön – a következő hatóságokat lehet kijelölni:

a)

a nemzeti polgári légiközlekedési hatóság; és/vagy

b)

az eseményvizsgálatot végző hatóság; és/vagy

c)

bármilyen más független, e feladattal megbízott uniós székhelyű szerv vagy szervezet.

Amennyiben valamely tagállam egynél több szervet vagy szervezetet jelöl ki, közülük egyet kapcsolattartási pontnak nevez ki a 8. cikk (2) bekezdésében említett információcseréhez.

(4)   Az Ügynökség egy vagy több személyt jelöl ki egy olyan mechanizmus létrehozására, amely az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására szolgál.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és annak során megfelelően biztosítani kell a bejelentő és az eseményjelentésekben említett személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

(5)   A szervezeteknek egy vagy több adatbázisban kell tárolniuk az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(6)   A (3) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak nemzeti adatbázisban kell tárolniuk az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(7)   A balesetekre és a súlyos repülőeseményekre vonatkozóan az eseményvizsgálatot végző hatóságok által összegyűjtött vagy kiadott releváns információkat is ebben a nemzeti adatbázisban kell tárolni.

(8)   Az Ügynökségnek adatbázisban kell tárolnia az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(9)   Az eseményvizsgálatot végző hatóságoknak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a (6) bekezdésben említett megfelelő nemzeti adatbázishoz annak érdekében, hogy teljesíthessék a 996/2010/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti feladataikat.

(10)   A tagállamok polgári légiközlekedési hatóságainak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a (6) bekezdésben említett megfelelő nemzeti adatbázishoz annak érdekében, hogy elláthassák a biztonsági vonatkozású feladataikat.

7. cikk

Az eseményjelentések minősége és tartalma

(1)   A 6. cikkben említett eseményjelentéseknek legalább az I. mellékletben felsorolt információkat tartalmazniuk kell.

(2)   A 6. cikk (5), (6) és (8) bekezdésében említett eseményjelentésekben fel kell tüntetni az érintett esemény biztonsági kockázat szerinti besorolását. Ezt a besorolást az adott tagállam illetékes hatóságának vagy az Ügynökségnek az e cikk (5) bekezdésében meghatározott közös európai kockázatbesorolási rendszernek megfelelően felül kell vizsgálnia és szükség esetén módosítania kell, majd jóvá kell hagynia.

(3)   A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek adatminőség-ellenőrző eljárásokat kell létrehozniuk az adatok – elsősorban az előzetesen összegyűjtött információk és az adatbázisban tárolt jelentések adatai – közötti megfelelőbb összhang biztosítására.

(4)   A 6. cikk (5), (6) és (8) bekezdésében említett adatbázisoknak olyan formátumokat kell alkalmazniuk, amelyek:

a)

az információcsere megkönnyítése érdekében szabványosak; és

b)

az ECCAIRS szoftverrel és az ADREP-taxonómiával kompatibilisek.

(5)   A Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel szoros együttműködésben a 14. cikk (2) bekezdésében említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózaton keresztül közös európai kockázatbesorolási rendszert dolgoz ki annak érdekében, hogy a szervezetek, a tagállamok és az Ügynökség elvégezhesse az események biztonsági kockázat szerinti besorolását. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi, hogy a rendszernek összhangban kell állnia már meglévő kockázatbesorolási rendszerekkel.

A Bizottság a rendszert 2017. május 15-ig kidolgozza.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös európai kockázatbesorolási rendszer meghatározására vonatkozóan.

(7)   A Bizottság végrehajtási aktusok útján részletes szabályokat fogad el a közös európai kockázatbesorolási rendszer végrehajtása érdekében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8)   A Bizottság és az Ügynökség támogatja a tagállamok illetékes hatóságainak adatintegrálási munkáját, ideértve például:

a)

az (1) bekezdésben említett minimális információk rendszerezését;

b)

az események (2) bekezdésben említett kockázat szerinti besorolását; és

c)

a (3) bekezdésben említett adatminőség-ellenőrző eljárások kialakítását.

A Bizottság és az Ügynökség által nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az adatbeviteli eljárások tagállamok közötti összehangolásához, és a 6. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett szerveknél és szervezeteknél dolgozó személyzet részére különösen az alábbiak nyújtásából áll:

a)

útmutató anyagok;

b)

műhelytalálkozók;

c)

megfelelő képzés.

8. cikk

Európai központi adattár

(1)   A Bizottság kezeli az Unióban összegyűjtött eseményjelentések tárolására szolgáló európai központi adattárat.

(2)   A Bizottság egyetértésével minden tagállam aktualizálja az európai központi adattárat azáltal, hogy a 6. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti adatbázisokban tárolt valamennyi biztonsági vonatkozású információt továbbítja a központi adattárnak.

(3)   Az Ügynökségnek meg kell állapodnia a Bizottsággal minden, a 216/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai alapján az Ügynökség által összegyűjtött eseményjelentések, különösen a belső eseménybejelentő rendszerben (IORS) tárolt események, valamint a 4. cikk (9) bekezdése és az 5. cikk (5) bekezdése szerint gyűjtött információk európai központi adattárba történő továbbítására vonatkozó műszaki protokollokról.

(4)   A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogad el az (1) és (2) bekezdésben említett európai központi adattár kezelésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

Információcsere

(1)   A tagállamok és az Ügynökség úgy működnek közre az információcserében, hogy az eseményjelentéseket tároló saját adatbázisaikban tárolt biztonsági vonatkozású információkhoz az európai központi adattáron keresztül hozzáférést biztosítanak a többi tagállam illetékes hatóságainak, az Ügynökségnek és a Bizottságnak.

Az eseményjelentéseket legkésőbb a nemzeti adatbázisba történő bevitelük után 30 nappal továbbítani kell az európai központi adattárnak.

Az eseményjelentéseket szükség esetén kiegészítő biztonsági vonatkozású információkkal kell naprakésszé tenni.

(2)   A tagállamoknak a balesetekkel és a súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos információkat továbbítaniuk kell az európai központi adattárnak az alábbiak szerint:

a)

a balesetekkel és a súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos előzetes tényszerű információkat a kivizsgálás folyamán;

b)

ha a vizsgálat lezárult:

i.

a vizsgálati zárójelentést;és

ii.

ha rendelkezésre áll, annak angol nyelvű összefoglalóját.

(3)   Egy tagállam vagy az Ügynökség a kapcsolódó biztonsági vonatkozású információkat a lehető leghamarabb továbbítja a tagállamok érintett hatóságainak, illetve az Ügynökségnek, ha az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtése, az eseményjelentések tárolása vagy a 13. cikk (6) bekezdése szerinti elemzés elvégzése során olyan biztonsági szempontokat azonosít, amelyek megítélése szerint:

a)

más tagállam vagy az Ügynökség érdeklődésére is számot tarthatnak; vagy

b)

esetleg biztonsági intézkedések megtételét igénylik más tagállam vagy az Ügynökség részéről.

10. cikk

Az európai központi adattárban tárolt információk terjesztése

(1)   Az Unióban működő, a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozásáért felelős valamennyi szervnek, illetve az eseményvizsgálatok elvégzéséért felelős hatóságoknak biztonságos és teljes online hozzáféréssel kell rendelkezniük az európai központi adattárban őrzött, eseményekkel kapcsolatos adatokhoz.

Az információkat a 15. és 16. cikkel összhangban kell felhasználni.

(2)   A II. mellékletben felsorolt érdekelt felek is kérvényezhetik az európai központi adattárban található egyes információkhoz való hozzáférést.

Az Unióban letelepedett érdekelt feleknek adatszolgáltatási kérelmükkel a letelepedésük helye szerinti tagállam kapcsolattartási pontjához kell fordulniuk.

Az Unión kívül letelepedett érdekelt feleknek kérelmeiket a Bizottsághoz kell benyújtaniuk.

A Bizottság az e bekezdés szerinti kérelmekről értesíti az érintett tagállam illetékes hatóságát.

(3)   A 996/2010/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésében foglaltak mellett, az európai központi adattárban tárolt, az említett rendelettel összhangban végzett, folyamatban lévő eseményvizsgálatokra vonatkozó információk e cikk alapján nem adhatók ki az érdekelt feleknek.

(4)   Biztonsági okokból az érdekelt felek számára nem adható közvetlen hozzáférés az európai központi adattárhoz.

11. cikk

A kérelmek feldolgozása és a döntések

(1)   Az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférést a kapcsolattartási pontok által jóváhagyott formanyomtatványokon kell kérelmezni. E formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell legalább a III. mellékletben található elemeket.

(2)   A kérelmet fogadó kapcsolattartási pontnak ellenőriznie kell, hogy

a)

a kérelmet érdekelt fél nyújtotta-e be;

b)

rendelkezik-e illetékességgel a benyújtott kérelem feldolgozására.

Ha a kapcsolattartási pont azt állapítja meg, hogy a kérelem egy másik tagállam vagy a Bizottság hatáskörébe tartozik, továbbítania kell azt az adott tagállamnak vagy a Bizottságnak.

(3)   A kérelmet fogadó kapcsolattartási pontnak eseti alapon értékelnie kell, hogy a kérelem megalapozott és teljesíthető-e. A kapcsolattartási pontok papíron vagy biztonságos elektronikus kommunikációs eszközön juttathatják el az információt az érdekelt félhez.

(4)   Ha a kapcsolattartási pont elfogadja a kérelmet, meg kell határoznia a rendelkezésre bocsátandó információ mennyiségét és részletességét. A 15. és a 16. cikk sérelme nélkül csak a kérelem szempontjából feltétlenül szükséges információkra kell szorítkozni.

Az érdekelt fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez nem kapcsolódó információk csak összesített vagy anonimizált formában adhatók meg. Nem összesített formában lévő információt akkor lehet az érdekelt fél rendelkezésére bocsátani, ha az írásban részletes indoklást nyújt be. Az információkat a 15. és 16. cikkel összhangban kell felhasználni.

(5)   A kapcsolattartási pont a II. melléklet b) pontjában felsorolt érdekelt feleknek csak olyan információkat adhat meg, amelyek az adott fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez kapcsolódnak.

(6)   A II. melléklet a) pontjában felsorolt érdekelt felektől érkező kérelmet fogadó kapcsolattartási pont általános jellegű döntést hozhat ezen érdekelt felek rendszeres tájékoztatásáról, feltéve, ha:

a)

a kért információ kapcsolódik az érdekelt fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez;

b)

az általános jellegű döntés nem biztosít hozzáférést az adatbázis teljes tartalmához;

c)

az általános jellegű döntés kizárólag anonimizált információkhoz való hozzáférést biztosít.

(7)   Az érdekelt fél az e cikk szerint kapott információt az alábbi feltételekkel használhatja fel:

a)

az érdekelt fél csak az e rendelet 1. cikkében megállapított célkitűzésnek megfelelő, a kérelmezési formanyomtatványon feltüntetett célból használhatja fel a kapott információt; és

b)

az érdekelt fél nem adhatja ki a kapott információt az azt átadó írásbeli hozzájárulása nélkül, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a kapott információ megfelelő szintű bizalmas kezelésének biztosítására.

(8)   Az információ e cikk szerinti terjesztésére vonatkozó döntésnek azokra az információkra kell korlátozódnia, amelyekre az információ felhasználójának célja eléréséhez feltétlenül szüksége van.

12. cikk

A kérelmek nyilvántartása és az információcsere

(1)   A kapcsolattartási pontnak nyilvántartásba kell vennie a hozzá beérkező kérelmeket és az azok alapján hozott intézkedéseket.

Ezt az információt időben közölni kell a Bizottsággal, valahányszor kérelem érkezik be és/vagy intézkedés történik.

(2)   A Bizottság naprakész jegyzéket bocsát minden kapcsolattartási pont rendelkezésére a beérkezett kérelmekről, valamint a különböző kapcsolattartási pontok, illetve a Bizottság által hozott intézkedésekről.

13. cikk

Az események nemzeti szintű elemzése és nyomon követése

(1)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek eljárást kell kidolgoznia a 4. cikk (2) bekezdésével és az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban összegyűjtött események elemzésére annak érdekében, hogy feltérképezze a felderített eseményekkel vagy eseménycsoportokkal összefüggő, a biztonságot fenyegető veszélyeket.

Az elemzés alapján az egyes szervezeteknek meg kell határozniuk a légi közlekedés biztonságának előmozdításához adott esetben szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(2)   Ha az (1) bekezdés szerinti elemzést követően valamely tagállamban letelepedett szervezet a tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági hiányosságok elhárításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket határoz meg:

a)

ezt az intézkedést megfelelő időben végre kell hajtania; és

b)

ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

(3)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek rendszeresen közölnie kell alkalmazottaival vagy a vele szerződéses viszonyban álló személyzettel a megelőző vagy korrekciós intézkedések tárgyát képező különböző események elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos információkat.

(4)   Ha az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, valamely tagállamban letelepedett szervezet a 4. cikk (8) bekezdésével és az 5. cikk (6) bekezdésével összhangban jelentett eseményekkel vagy eseménycsoportokkal kapcsolatos elemzése alapján tényleges vagy potenciális polgári légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít, a bejelentő által az eseményről tett értesítés napjától számított 30 napon belül továbbítja az adott tagállam illetékes hatóságának:

a)

az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményét – ha van ilyen –; és

b)

a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtandó intézkedésekről szóló beszámolót.

A szervezetnek az elemzés végső eredményeit arra irányuló kérés esetén amint rendelkezésre állnak, de elvben legkésőbb az esemény jelentésének napjától számított három hónapon belül közölni kell.

A tagállamok illetékes hatósága felkérheti a szervezetet arra, hogy továbbítsák számukra az olyan eseményekkel kapcsolatos elemzések előzetes vagy végleges eredményeit, amelyeket jelentettek nekik, de nem kaptak tájékoztatást a későbbiekben hozott intézkedésekről, vagy csak az előzetes eredményekről kaptak tájékoztatást.

(5)   Valamely tagállamban letelepedett, az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezet a 4. cikk (9) bekezdésével és az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban jelentett eseményekkel vagy eseménycsoportokkal kapcsolatos elemzése alapján tényleges vagy potenciális polgári légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít, a bejelentő által az eseményről tett értesítés napjától számított 30 napon belül továbbítja az Ügynökségnek:

a)

az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményeit; és

b)

a (2) bekezdéssel összhangban tett intézkedésekről szóló beszámolót.

Az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezeteknek az elemzés végleges eredményeit – arra irányuló kérés esetén – amint rendelkezésre állnak, de főszabály szerint legkésőbb az esemény jelentésének időpontjától számított három hónapon belül továbbítaniuk kell az Ügynökségnek.

Az Ügynökség felkérheti a szervezeteket arra, hogy továbbítsák számára az olyan eseményekkel kapcsolatos elemzések előzetes vagy végleges eredményeit, amelyeket jelentettek neki, de amelyekkel kapcsolatban nem kapott tájékoztatást a későbbiekben hozott intézkedésekről, vagy csak az előzetes eredményekről kapott tájékoztatást.

(6)   Minden tagállam és az Ügynökség kidolgoz egy eljárást a 4. cikk (6) bekezdésének, valamint az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően közvetlenül hozzájuk bejelentett eseményekkel kapcsolatos információk elemzésére annak érdekében, hogy feltérképezzék az említett eseményekkel összefüggő, a biztonságot fenyegető veszélyeket. Az elemzés alapján meghatározzák a légi közlekedés biztonságának javításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(7)   Ha a (6) bekezdés szerinti elemzést követően valamely tagállam vagy az Ügynökség a tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági hiányosságok elhárításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket határoz meg:

a)

az intézkedést megfelelő időben végre kell hajtania; és

b)

ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

(8)   A (4) vagy az (5) bekezdéssel összhangban nyomon követett események vagy eseménycsoportok tekintetében lehetőséget kell biztosítani az egyes tagállamok és az Ügynökség számára, hogy hozzáférjenek az elvégzett elemzésekhez, és megfelelően nyomon kövessék azon szervezetek által hozott intézkedéseket, amelyekért felelősek.

Amennyiben egy tagállam vagy az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a jelentett intézkedések végrehajtása és hatékonysága nem megfelelő a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok elhárítására, gondoskodik róla, hogy az érintett szervezet megfelelő kiegészítő intézkedést hozzon és hajtson végre.

(9)   Az egyes események vagy eseménycsoportok e cikk szerint kapott elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos információkat – ha vannak ilyenek – időben, a nemzeti adatbázisokba történő felvételüket követő legfeljebb két hónapon belül, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban rögzíteni kell az európai központi adattárban.

(10)   A tagállamok az eseményjelentések elemzéséből nyert információkat felhasználják a nemzeti légiközlekedés-biztonsági program keretében adott esetben végrehajtásra kerülő korrekciós intézkedések meghatározásához.

(11)   A nyilvánosságnak a polgári légi közlekedés biztonsági szintjéről való tájékoztatása érdekében az egyes tagállamok legalább évente biztonsági jelentést tesznek közzé. A biztonsági jelentés:

a)

tartalmazza a kötelező és önkéntes nemzeti jelentési rendszereiken keresztül jelentett események és egyéb biztonsági vonatkozású információ típusára vonatkozó összesített és anonimizált információkat;

b)

rávilágít a tendenciákra; és

c)

bemutatja az általa meghozott intézkedéseket.

(12)   A tagállamok közzétehetik az anonimizált eseményjelentéseket és a kockázatelemzések eredményeit is.

14. cikk

Az események uniós szintű elemzése és nyomon követése

(1)   A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai egymással együttműködve rendszeresen részt vesznek az európai központi adattárban található információk cseréjében és elemzésében.

Ezekre az e rendeletben meghatározott titoktartási követelmények sérelme nélkül, adott esetben és eseti alapon megfigyelők is meghívást kaphatnak.

(2)   A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai egy légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózaton keresztül működnek együtt.

A légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózatnak különösen az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programot és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervet támogató biztonsági elemzés révén kell hozzájárulnia az uniós légi közlekedés biztonságának javításához.

(3)   Az Ügynökség például a hálózat találkozóinak előkészítésében és szervezésében nyújtott segítséggel támogatja a légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat tevékenységeit.

(4)   Az Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti éves biztonsági jelentésben az (1) bekezdésben említett információelemzések eredményéről is közöl adatokat.

15. cikk

Bizalmas kezelés és az információk megfelelő felhasználása

(1)   Nemzeti joguknak megfelelően a tagállamok és a szervezetek, továbbá az Ügynökség megtesznek minden szükséges intézkedést a 4., az 5. és a 10. cikk alapján az eseményekre vonatkozóan kapott adatok megfelelően bizalmas kezelésének biztosítására.

A tagállamok, a tagállamban letelepedett szervezetek vagy az Ügynökség a személyes adatokat csak az e rendelet céljából szükségesnek tartott mértékben dolgozzák fel a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértése nélkül.

(2)   A 996/2010/EU rendelet 12., 14. és 15. cikkében a biztonsági vonatkozású információk védelmét illető rendelkezések sérelme nélkül az eseményjelentésekből származó információkat csak arra a célra lehet felhasználni, amely célra azokat összegyűjtötték.

A tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek nem adhatják ki és nem is használhatják fel az eseményekre vonatkozó információkat:

a)

a vétkesség vagy a felelősség telepítésére; vagy

b)

a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő bármely más célra.

(3)   A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai a 14. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése során az európai központi adattárban található információk vonatkozásában:

a)

gondoskodnak az információk bizalmas kezeléséről, és

b)

az információk felhasználását arra a szükséges minimumra korlátozzák, amely szükséges a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfeleléshez, a vétkesség vagy a felelősség telepítése nélkül. E tekintetben ezen információkat mindenekelőtt a kockázatkezelésre és a biztonság terén jelentkező tendenciák elemzésére kell használni, amely tevékenységek a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok kezelésére irányuló biztonsági ajánlásokhoz vagy intézkedésekhez vezethetnek.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságaik és igazságszolgáltatási hatóságaik közötti együttműködés előzetes igazgatási megállapodások révén valósuljon meg. Ezen előzetes igazgatási megállapodásokkal arra kell törekedni, hogy egyenlő súllyal essen latba a megfelelő igazságszolgáltatás és a biztonsági vonatkozású információk igény szerinti, folyamatos elérhetőségének biztosítása.

16. cikk

Az információforrás védelme

(1)   E cikk alkalmazásában „személyes adatnak” minősül a természetes személyeknek különösen a neve és lakcíme.

(2)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek biztosítania kell, hogy a személyes adatok csak abban az esetben legyenek hozzáférhetők az említett szervezeten belül a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt személyektől eltérő munkatársak számára is, ha ez feltétlenül szükséges az eseményeknek a légi közlekedés biztonságának megerősítése tekintetében végzett kivizsgálásához.

Az anonimizált információkat a szervezeten belül a megfelelő módon kell továbbítani.

(3)   Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a személyes adatok ne kerülhessenek rögzítésre a 6. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti adatbázisokban. Az ilyen anonimizált információkat elérhetővé kell tenni az érintett érdekelt felek számára, például a légi közlekedés biztonságának javításával összefüggő kötelezettségeik teljesítésének lehetővé tétele érdekében.

(4)   Az Ügynökség biztosítja, hogy a személyes adatok ne kerüljenek rögzítésre a 6. cikk (8) bekezdésében említett Ügynökség-adatbázisban. Az ilyen anonimizált információkat elérhetővé kell tenni az érintett érdekelt felek számára, például a légi közlekedés biztonságának javításával összefüggő kötelezettségeik teljesítésének lehetővé tétele érdekében.

(5)   Semmi nem akadályozhatja a tagállamokat és az Ügynökséget abban, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a légi közlekedés biztonságának megőrzése vagy javítása érdekében.

(6)   A büntetőjog alkalmazandó nemzeti szabályainak sérelme nélkül a tagállamok tartózkodnak attól, hogy eljárást indítsanak azon nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyekről pusztán a 4. és 5. cikk szerinti jelentésétel alapján szereztek tudomást.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a (10) bekezdésben említett esetekben. A tagállamok intézkedéseket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el annak érdekében, hogy megerősítsék a bejelentők és az eseményjelentésekben említett személyek védelmét, ideértve különösen e szabálynak a (10) bekezdésben említett kivételek nélküli alkalmazását.

(7)   A nemzeti jog alapján indított fegyelmi vagy közigazgatási eljárások esetén az eseményjelentésekben szereplő információk nem használhatók fel:

a)

a bejelentők ellen;

b)

az eseményjelentésekben említett személyek ellen.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a (10) bekezdésben említett esetekben.

A tagállamok intézkedéseket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el annak érdekében, hogy megerősítsék a bejelentők vagy az eseményjelentésekben említett személyek védelmét, ideértve különösen e védelem polgári vagy büntetőeljárásokra történő kiterjesztését.

(8)   A tagállamok elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyek az e rendeletben meghatározottnál magasabb szintű védelmet biztosítanak a bejelentőknek és az eseményjelentésben említett személyeknek.

(9)   Kivéve azokat az eseteket, amikor a (10) bekezdés alkalmazandó, a 4. és az 5. cikk szerint jelentést tevő vagy az eseményjelentésben említett alkalmazottakat és szerződéses személyzetet a bejelentő által közölt információk miatt nem érheti sérelem a munkaadó vagy azon szervezet részéről, amelynek a szolgáltatást nyújtják.

(10)   Az e cikk (6), (7) és (9) bekezdésében foglalt védelem nem alkalmazandó:

a)

szándékos kötelezettségszegés esetében;

b)

abban az esetben, ha egy nyilvánvaló kockázatot kétségtelenül, súlyosan és nagymértékben figyelmen kívül hagynak, és nem tanúsítják a szakmai felelősségi szabályoknak megfelelő, az adott helyzetben egyértelműen elvárható gondosságot, és ezzel előre látható személyi vagy vagyoni kárt okoznak, vagy ezáltal nagymértékben csökken a légi közlekedés biztonságának szintje.

(11)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek az alkalmazottak képviselőivel folytatott konzultációt követően belső szabályokat kell elfogadnia, amelyekben megállapítja, hogy a szervezeten belül milyen módon kell biztosítani és végrehajtani a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elveit, különösen a (9) bekezdésben említett alapelvet.

A (12) bekezdés szerint kijelölt szerv a végrehajtásuk előtt kérheti a tagállamában letelepedett szervezetek belső szabályainak felülvizsgálatát.

(12)   Valamennyi tagállam kijelöli a (6), (9) és (11) bekezdés végrehajtásáért felelős szervet.

A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai ehhez a szervhez jelenthetik be az e cikkben meghatározott szabályok vélt megsértését. A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai nem szankcionálhatók a szabályok ilyen vélt megsértésének bejelentéséért. A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai a szabályok ilyen vélt megsértéséről a Bizottságot is értesíthetik.

Adott esetben a kijelölt szerv tanácsot ad a tagállam releváns hatóságainak a korrekciós intézkedésekkel vagy a 21. cikk alapján alkalmazandó szankciókkal kapcsolatban.

(13)   A tagállamok 2019. május 15-én és azt követően ötévente jelentésben számolnak be a Bizottságnak e cikk végrehajtásáról és különösen a (12) bekezdés szerint kijelölt szerv tevékenységéről. A jelentés nem tartalmazhat személyes adatokat.

17. cikk

A mellékletek aktualizálása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a)

aktualizálja az eseményjelentések kötelező adatmezőinek az I. mellékletben szereplő listáját, amennyiben az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján változtatásokra van szükség a légi közlekedés biztonságának javítása céljából;

b)

a tapasztalatok és a fejlemények figyelembevétele céljából aktualizálja az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférés kérésére szolgáló, a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt;

c)

a mellékletek bármelyikét hozzáigazítsa a nemzetközileg elfogadott ECCAIRS szoftverhez és az ADREP-taxonómiához, valamint az Unió által elfogadott más jogi aktusokhoz és a nemzetközi megállapodásokhoz.

A kötelező adatmezők listájának aktualizálása céljából az Ügynökség és a 14. cikk (2) bekezdésében említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat megfelelő véleménnyel/véleményekkel látja el a Bizottságot.

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság a 7. cikk (6) bekezdésében és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (6) bekezdésében és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk (6) bekezdése és a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19. cikk

Bizottsági eljárások

(1)   A Bizottságot a 216/2008/EK rendelet 65. cikke szerint létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

20. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés és a személyes adatok védelme

(1)   Az európai központi adattárban őrzött adatok és információk hozzáférhetőségére vonatkozó szigorúbb szabályokról rendelkező 10. és 11. cikk kivételével e rendelet nem érinti az 1049/2001/EK rendeletet.

(2)   E rendelet nem érinti a 95/46/EK irányelvet végrehajtó és a 45/2001/EK rendelettel összhangban lévő nemzeti jogi aktusokat.

21. cikk

Szankciók

A tagállamok az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről, és az azokat érintő későbbi módosításokról.

22. cikk

A 996/2010/EU rendelet módosítása

A 996/2010/EU rendelet 19. cikkét el kell hagyni.

Az említett cikk ugyanakkor alkalmazandó marad e rendeletnek a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazása időpontjáig.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2003/42/EK irányelv, az 1321/2007/EK rendelet és az 1330/2007/EK rendelet hatályát veszti. Az említett jogszabályok e rendeletnek a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazása időpontjáig alkalmazandók maradnak.

24. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A Bizottság 2020. november 16-ig értékelő jelentést ad ki e rendelet végrehajtásáról, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben különösen arról kell beszámolni, hogy a rendelet milyen módon járul hozzá a légijármű-balesetek és az azokhoz kapcsolódó halálesetek számának csökkentéséhez. Indokolt esetben a Bizottság a jelentés alapján a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat nyújt be.

(3)   Ezt a rendeletet 2015. november 15-től kezdve kell alkalmazni, de nem korábban, mint a 4. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések hatálybalépésének napja. A 7. cikk (2) bekezdése akkor alkalmazandó, amikor a kockázatoknak a 7. cikk (6) és (7) bekezdésében említett közös európai besorolási rendszerét meghatározó és kidolgozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok hatályba lépnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 198., 2013.7.10., 73. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 14-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 35. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről (HL L 167., 2003.7.4., 23. o.).

(10)  A Bizottság 1321/2007/EK rendelete (2007. november 12.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó, a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint cserélt információk központi adattárba történő rendezésével kapcsolatos végrehajtási szabályok meghatározásáról (HL L 294., 2007.11.13., 3. o.).

(11)  A Bizottság 1330/2007/EK rendelete (2007. szeptember 24.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információnak az érdekelt felekkel történő, a 2003/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztésére vonatkozó végrehajtási szabályok meghatározásáról (HL L 295., 2007.11.14., 7. o.).

(12)  HL C 358., 2013.12.7., 19. o.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).


I. MELLÉKLET

A KÖTELEZŐ ÉS AZ ÖNKÉNTES ESEMÉNYJELENTÉSI RENDSZEREK TEKINTETÉBEN ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK JEGYZÉKE

Megjegyzés:

Az adatmezőket kötelező a kért adatokkal kitölteni. Amennyiben sem a tagállamok illetékes hatóságainak, sem az Ügynökségnek nem áll módjában a kért adatot megadni, mert azt sem a szervezet, sem a bejelentő nem adta meg, az adatmezőbe bevihető az „ismeretlen” érték. A megfelelő adatok továbbításának biztosítása érdekében azonban a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell ennek az „ismeretlen” értéknek az alkalmazását, és a jelentésbe ha lehet, később be kell illeszteni a frissített adatokat.

1.   ÁLTALÁNOS KÖTELEZŐ ADATMEZŐK

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Cím

Cím

(2)

Iratkezeléssel kapcsolatos információk

Felelős szerv

Ügyiratszám

Esemény státusza

(3)

Időpont

UTC idő szerint

(4)

Helyszín

Az esemény bekövetkezésének helye szerinti állam/terület

Az esemény bekövetkezésének helye

(5)

Eseménybesorolás

Eseményosztály

Eseménykategória

(6)

Beszámoló

Beszámoló nyelve

Beszámoló

(7)

Események

Eseménytípus

(8)

Kockázatbesorolás

2.   KÜLÖNLEGES KÖTELEZŐ ADATMEZŐK

2.1.   Légi járművel kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

A légi jármű azonosító jele

Lajstromozó állam

Gyártmány/típus/altípus

A légi jármű sorozatszáma

A légi jármű lajstromjele

Rádióhívójel

(2)

A légi jármű üzemeltetése

Üzemeltető

Üzemeltetés típusa

(3)

A légi jármű leírása

Légijármű-kategória

A légi jármű meghajtása

Tömegkategória

(4)

Repüléstörténet

Utolsó indulási hely

Tervezett érkezési hely

Repülési fázis

(5)

Időjárási viszonyok

Időjárással összefüggő

2.2.   A léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Az ATM-mel való kapcsolat

ATM-hozzájárulás

Érintett szolgáltatás (az ATM-szolgáltatásra gyakorolt hatás)

(2)

ATS-egység neve

2.2.1.   A minimális elkülönítési távolságok megsértésével/az elkülönítés hiányával és a légtér megsértésével kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Légtér

Légtértípus

Légtérosztály

FIR/UIR-név

2.3.   Repülőtérrel kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Helységazonosító kód (ICAO repülőtéri azonosító jel)

(2)

Elhelyezkedés a repülőtéren belül

2.4.   Légi jármű károsodásával vagy személyi sérüléssel kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Súlyosság

Legsúlyosabb kár

Sérülés súlyossága

(2)

Személyi sérülések

Földi sérülések száma (halálos, súlyos, könnyű)

Sérülések száma a légi járművön (halálos, súlyos, könnyű).


II. MELLÉKLET

ÉRDEKELT FELEK

a)

Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 11. cikk (4) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján, illetve a 11. cikk (6) bekezdése szerinti általános döntés alapján juthatnak információhoz:

(1)

Gyártók: légi jármű, motor, propeller, légijárműrészek és -szerelvények tervezői és gyártói, valamint ezek társulásai; légiforgalom-irányítási (ATM) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; léginavigációs szolgáltatási (ANS) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; a légikikötők munkaterületén használt rendszerek és berendezések tervezői és gyártói

(2)

Karbantartók: a légi járművek, motorok, propellerek, légijárműrészek és -szerelvények karbantartásával vagy felújításával; a léginavigációs létesítmények beszerelésével, módosításával, karbantartásával, javításával, felújításával, repülés közbeni vagy földi vizsgálatával; vagy a légikikötők munkaterületén használt rendszerek, azok alkotóelemeinek és berendezéseinek karbantartásával vagy felújításával foglalkozó szervezetek

(3)

Üzemben tartók: légitársaságok vagy légijármű-üzemeltetők, légitársaságok és üzemeltetők társulásai; repülőtér-üzemeltetők és repülőtér-üzemeltetők egyesületei

(4)

Léginavigációs szolgáltatók és ATM-specifikus funkciók szolgáltatói

(5)

Repülőtéri szolgáltatók: légi járművek földi kiszolgálásáért – köztük a tüzelőanyag-feltöltésért, a terhelési adatlap kitöltéséért, a berakodásért, a jégtelenítésért és a légi jármű vontatásáért, csakúgy, mint a mentésért, a tűzoltásért és egyéb vészhelyzeti szolgáltatásokért felelős szervezetek

(6)

Pilótaképző szervezetek

(7)

Harmadik országbeli szervezetek: repülési hatóságok és balesetvizsgáló hatóságok harmadik országokban

(8)

Nemzetközi légiközlekedési szervezetek

(9)

Kutatási intézmények: a légiközlekedés-biztonsági kutatásokban vagy tanulmányokban részt vevő állami vagy magán-kutatólaboratóriumok, központok, szervezetek vagy egyetemek

b)

Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 11. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján juthatnak információhoz:

(1)

Pilóták (személyes alapon)

(2)

Légiforgalom-irányítók (személyes alapon) és egyéb, biztonsági feladatokkal megbízott ATM/ANS személyzet

(3)

Mérnökök/műszaki szakemberek/légiforgalom-biztonsági elektronikával foglalkozó személyzet/légiforgalom- (vagy légikikötő-) vezetők (személyes alapon)

(4)

Biztonsági feladatokkal megbízott személyzet szakmai érdekképviseleti testületei


III. MELLÉKLET

ADATKÉRÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI ADATTÁRBÓL

(1)

Név:

Tisztség/beosztás:

Vállalkozás neve:

Cím:

Telefon:

E-mail:

Dátum:

Üzleti tevékenység jellege:

A kérelmező kategóriája (lásd: a polgári légiközlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) II. melléklete):

(2)

Kért adat (az adott időpont/időszak feltüntetésével és a lehető legpontosabban meghatározva):

 

(3)

A kérelem indoka:

 

(4)

Az információ felhasználásának célja:

 

(5)

Az adatkérés teljesítésének kért határideje:

(6)

A kitöltött nyomtatványt a következő email-címre küldje: (kapcsolattartási pont)

(7)

Hozzáférés az adatokhoz

A kapcsolattartási pont nem köteles kiadni a kért adatokat. Kizárólag akkor dönthet az adatszolgáltatás mellett, ha meggyőződött róla, hogy a kérelem összhangban van a 376/2014/EU rendelettel. A kérelmező saját és szervezete nevében vállalja, hogy az adatokat kizárólag a 4. pontban meghatározott célra használja fel. Emlékeztetjük, hogy a kérelem alapján kiadott adatokat a 376/2014/EU rendeletben előírtak szerint kizárólag légiközlekedés-biztonsági célból tettük hozzáférhetővé, más célú felhasználásuk – mint például különösen a vétkesség vagy felelősség megállapítását, illetve a kereskedelmi célokat – nem megengedett.

A kérelmező a rendelkezésére bocsátott adatokat nem adhatja tovább a kapcsolattartási pont írásbeli hozzájárulása nélkül.

A fenti feltételek be nem tartása az európai központi adattárból való további adatkérés megtagadásához vagy adott esetben egyéb szankcióhoz kiszabásához vezethet.

(8)

Keltezés (helység, dátum) és aláírás:


(1)  HL L 122., 2014.4.24., 18. o.


24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/44


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 377/2014/EU RENDELETE

(2014. április 3.)

a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 189. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) egy olyan Föld-megfigyelési kezdeményezés volt, amelyet az Unió vezetett, és a tagállamokkal és az Európai Űrügynökséggel (ESA) partnerségben valósított meg. A GMES eredete 1998 májusáig nyúlik vissza, amikor is az európai űrtechnológiai tevékenységek kidolgozásában részt vevő intézmények „bavenói nyilatkozat” néven együttes nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat a világűrbe telepített környezeti megfigyelési szolgáltatásoknak az európai készségek és technológiák hasznosítása és továbbfejlesztése révén történő kialakítása iránti hosszú távú kötelezettségvállalásra szólított fel. 2005-ben az Unió stratégiai döntést hozott arról, hogy az ESA-val közösen a környezetvédelmi és biztonsági szolgáltatások nyújtására szolgáló független európai Föld-megfigyelési kapacitást fejleszt ki.

(2)

E kezdeményezésre építve a 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta az európai Föld-megfigyelési programot (GMES), és meghatározta a program kezdeti működésének végrehajtására vonatkozó szabályokat (3).

(3)

Noha a 911/2010/EU rendelet értelmében létrejött program az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (4) létrehozott, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret idején is folytatódik, a „GMES” betűszót a „Kopernikusz” név váltja fel, amely közismertsége okán könnyebben kommunikálható a nyilvánosság felé. A Bizottság védjegyként bejegyeztette a nevet, hogy azt az uniós intézmények használhassák, továbbá hogy annak használatát más érdekelt felhasználók, különösen az alapszolgáltatásokat nyújtók részére engedélyezni lehessen.

(4)

A Kopernikusz-program (Kopernikusz) alapját az Unió, az ESA és a tagállamok közötti partnerség képezi. Ezért a programnak a meglevő európai és nemzeti kapacitásokra kell épülnie, és azokat közösen kidolgozott új eszközökkel kell kiegészítenie. E megközelítés érvényesítése érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy fenntartsa a párbeszédet az ESA-val és a releváns, világűrben elhelyezkedő és lokális eszközökkel rendelkező tagállamokkal.

(5)

Céljai elérése érdekében a Kopernikusz-programnak a világűrbe telepített önálló uniós megfigyelési kapacitást kell biztosítania, és operatív szolgáltatásokat kell nyújtania a környezetvédelem, a polgári védelem és a polgári biztonság területén, teljes mértékben tiszteletben tartva a hivatalos figyelmeztetésekkel kapcsolatos nemzeti megbízatásokat. Igénybe kell vennie ezenkívül a rendelkezésre álló közreműködő programokat, és fel kell használnia az elsősorban a tagállamok által szolgáltatott lokális adatokat. A Kopernikusz-programnak a lehető legnagyobb mértékben fel kell használnia a tagállamok világűrbe telepített megfigyelési kapacitásait és szolgáltatásait. A programnak továbbá az üzleti célú kezdeményezések kapacitásait is fel kell használnia, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy egy életképes kereskedelmi űrkutatási ágazat jöjjön létre Európában. Emellett a felhasználók részéről jelentkező, szinte valós idejű adatok iránti egyre növekvő igényre válaszul, a kapacitások erősítése érdekében elő kell mozdítani az adatátvitel optimalizálását szolgáló rendszereket.

(6)

A Föld-megfigyelési technológiáknak a mind a helyi hatóságok, mind pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k) általi használata előmozdításának és megkönnyítésének érdekében ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló – többek között nemzeti és regionális szerveket magában foglaló – hálózatok kialakítását.

(7)

A Kopernikusz-programnak célja szerint olyan, a felhasználók sajátos igényeinek megfelelő, pontos és megbízható információkat kell nyújtania a környezetvédelem és a biztonság területén, amelyek támogatnak más, különösen a belső piacra, a közlekedésre, a környezetvédelemre, az energiára, a polgári védelemre és a polgári biztonságra, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós szakpolitikákat.

(8)

A Kopernikuszt a Föld-megfigyelési Csoport (GEO) keretei között kialakított GEOSS-nek, azaz a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének a kiépítéséhez való európai hozzájárulásnak kell tekinteni.

(9)

A Kopernikuszt más vonatkozó uniós eszközökkel és tevékenységekkel összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre, továbbá a biztonságot, a személyes adatok védelmét, a versenyképességet és az innovációt, a kohéziót, a kutatást, a közlekedést, a versenyügyet és a nemzetközi együttműködést érintő eszközökre, valamint az európai műholdas navigációs rendszerekre (Galileo és EGNOS). A Kopernikusz-adatoknak ezenkívül meg kell felelniük a tagállamok térinformációs referenciaadatainak, valamint a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében kialakított uniós térinformációs infrastruktúrára vonatkozó végrehajtási szabályoknak és technikai iránymutatásoknak. A Kopernikusznak emellett ki kell egészítenie a Bizottság 2008. február 1-jei„A közös környezeti információs rendszer felé” című közleményében említett közös környezeti információs rendszert (SEIS) és a katasztrófaelhárítás területén végzett uniós tevékenységeket is. A Kopernikusz-programot a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (6) célkitűzéseivel, különösen az átláthatóság, a szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, valamint a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás célkitűzésével összhangban kell végrehajtani. A Bizottság 2010. augusztus 26-i„Az európai digitális menetrend” című közleményében említett – európai digitális menetrend támogatása érdekében a Kopernikusz-adatokhoz és a Kopernikusz-információkhoz szabad és nyílt hozzáférést kell biztosítani.

(10)

A Kopernikusz-programot az Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia) keretében kell megvalósítani. A programnak hozzá kell járulnia számos különböző uniós szakpolitikához, és elő kell segítenie az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését, elsősorban egy olyan hatékony űrpolitika kidolgozása révén, amely biztosítja néhány főbb globális kihívás kezelésének, valamint az éghajlat-változási és energia-fenntarthatósági célok megvalósításának az eszközeit. A Kopernikusz-programnak emellett támogatnia kell az európai űrpolitika végrehajtását, és elő kell segítenie az űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások európai piacainak növekedését.

(11)

A Kopernikusznak az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont 2020 keretprogramnak az eredményeire is építenie kell, különösen azon kutatási és innovációs tevékenységei révén, amelyek a távérzékelő, levegőbe telepített és lokális technológiákat és adatokat felhasználó jövőbeli Föld-megfigyelési technológiákra és alkalmazásokra irányulnak és a fontosabb társadalmi problémák kezelését célozzák. A Kopernikusz különböző aspektusai tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő szinergiát, átláthatóságot és egyértelműséget.

(12)

A Kopernikusz űrkomponense fejlesztésének a változó felhasználói igények kielégítéséhez rendelkezésre álló lehetőségek elemzésére kell épülnie, beleértve a nemzeti/állami programoktól és az európai kereskedelmi szolgáltatóktól való beszerzést, az új célzott programok meghatározását, a nem európai programokhoz hozzáférést biztosító nemzetközi megállapodásokat és az európai Föld-megfigyelési piacot is.

(13)

Az egyértelműség kedvéért és a költségek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a Kopernikusz tevékenységeinek elvégzésére előirányzott legmagasabb összeget különböző kategóriákra kell lebontani. Mindazonáltal a rugalmasság, illetve a Kopernikusz zökkenőmentes lefolytatásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a forrásokat a kategóriák között átcsoportosítsa.

(14)

Az operatív szolgáltatások nyújtása a Kopernikusz űrkomponensének jó működésétől, rendelkezésre állásának folyamatosságától és biztonságosságától függ. A Kopernikusz űrkomponense számára a más műholdakkal való ütközés egyre növekvő kockázata és az űrszemét komoly veszélyt jelent. Ebből következően a Kopernikusz tevékenységei között szerepelnie kell a Kopernikusz űrkomponense és műveletei védelmének, többek között a műholdak fellövése során. Ennek vonatkozásában a Kopernikusz számára előirányzott költségvetésből arányos hozzájárulással lehetne finanszírozni azoknak a szolgáltatásoknak a költségét, amelyek alkalmasak ilyen védelem biztosítására, amennyire csak lehetséges szigorú költséggazdálkodást követően és teljes mértékben tiszteletben tartva az e rendeletben meghatározott, folyó áron 26,5 millió EUR legmagasabb összeget. A hozzájárulást csak adatok és szolgáltatások biztosítására lehet felhasználni, infrastruktúra vásárlására nem.

(15)

A Kopernikusz végrehajtásának és hosszú távú tervezésének javítása céljából a Bizottságnak éves munkaprogramot kell elfogadnia, beleértve a Kopernikusz céljainak megvalósításához szükséges tevékenységek végrehajtási tervét is. A végrehajtási tervnek előretekintőnek kell lennie, és le kell írnia a Kopernikusz végrehajtásához szükséges tevékenységeket, figyelembe véve a változó felhasználói igényeket és a műszaki fejlődést.

(16)

A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ez elősegítheti a szolgáltatásoknak a felhasználók körében való elterjedését is, mivel a felhasználók előre tisztában lennének a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá hozzájárulna a tagállamokkal és más felekkel való együttműködéshez is. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell valamennyi Kopernikusz-szolgáltatás műszaki specifikációját, amelynek keretében ki kell térnie az adott szolgáltatás hatályára, felépítésére, technikai szolgáltatási portfóliójára, költségeinek indikatív bontására és a költségek tervezésére, teljesítményszintjeire, a világűrbeli és lokális adathozzáférési szükségleteire, fejlesztésére, szabványaira, valamint adatarchiválására és -terjesztésére.

(17)

A Kopernikusz űrkomponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell a Kopernikusz űrkomponense keretében támogatandó tevékenységek részletes műszaki specifikációját, valamint azok költségeinek indikatív bontását és a költségek tervezését. Mivel a Kopernikusznak az Unió, az ESA és a tagállamok által a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés keretében végrehajtott beruházásokra kell építenie, a Kopernikusz űrkomponense keretében megvalósított tevékenységeknek adott esetben figyelembe kell venniük az ESA hosszú távú előrejelzésében szereplő elemeket; a hosszú távú előrejelzés az ESA által készített és aktualizált dokumentum, amely meghatározza a Kopernikusz űrkomponensének átfogó keretét.

(18)

A Kopernikusznak felhasználóközpontúnak kell lennie, ami szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására.

(19)

A Kopernikusz nemzetközi dimenziója különös jelentőséggel bír az adat és az információ cseréje, valamint a megfigyelési infrastruktúrához való hozzáférés terén. Ez az adatcsererendszer költséghatékonyabb az adatvásárlási rendszereknél, és erősíti a Kopernikusz globális dimenzióját.

(20)

Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás, valamint a tagjelölt országokkal és potenciális tagjelöltekkel kötött keretmegállapodások rendelkeznek ezen országok uniós programokban való részvételéről. Ilyen értelmű nemzetközi megállapodások megkötésével más harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételét is lehetővé kell tenni.

(21)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján hozzájárulhassanak a programokhoz.

(22)

A Kopernikusz tekintetében vállalt általános felelősség a Bizottságot terheli. A Bizottságnak meg kell határoznia a program prioritásait, és biztosítania kell annak átfogó koordinációját és felügyeletét. Ennek keretében olyan célzott erőfeszítéseket is kell tenni, amelyek a lakosságban jobban tudatosítják, hogy az űrprogramok az európai polgárok számára milyen jelentőséggel bírnak. A Bizottságnak a Kopernikusszal kapcsolatos minden lényeges információt időben el kell juttatnia az Európai Parlament és a Tanács részére.

(23)

A Kopernikusz végrehajtása során a Bizottságnak a Kopernikusz űrkomponense technikai koordinációjával, architektúrájának meghatározásával, a világűrbe telepített eszközök fejlesztésével és beszerzésével, az adatokhoz való hozzáféréssel és a célzott programok működtetésével kapcsolatban adott esetben igénybe kell vennie az olyan európai kormányközi szervezetek segítségét, amelyekkel korábban már partnerséget alakított ki, így különösen az ESA segítségét. Emellett a Bizottságnak a célzott programok működtetésével kapcsolatban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetére (EUMETSAT) is támaszkodnia kell, összhangban annak szakértelmével és megbízatásával.

(24)

Tekintettel a Kopernikusz partnerségi dimenziójára, valamint arra, hogy a műszaki szakértelem kapcsán el kell kerülni az átfedéseket, a Kopernikusz végrehajtásával a megfelelő műszaki és szakmai kapacitással rendelkező szervezeteket kell megbízni. E szervezeteket arra kell ösztönözni, hogy a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (költségvetési rendelet) (8) megfelelően az említett feladatokhoz szükséges mértékben legyenek nyitottak a versenyre.

(25)

A Kopernikusznak olyan szolgáltatási komponenst kell tartalmaznia, amely biztosítja az információszolgáltatást a légkörmegfigyelés, a szárazföld- és tengerikörnyezet-megfigyelés, az éghajlatváltozás megfigyelése, a katasztrófaelhárítás és a biztonság terén. A Kopernikusznak különösen a következő információkat kell nyújtania: a légkör állapotára – helyi, nemzeti, európai és globális szinten egyaránt – vonatkozó információk; a tengerek és óceánok állapotára vonatkozó információk, többek között a tengermegfigyelésre szakosodott európai csoportosulás létrehozása révén; a helyi, nemzeti és európai szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-megfigyelést támogató információk; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését támogató információk; a többek között megelőzési tevékenységek révén megvalósuló katasztrófaelhárítást szolgáló térinformatikai információk, valamint a polgári biztonságot szolgáló és többek között az Unió külső tevékenységét is támogató térinformatikai információk. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(26)

A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtása során – amennyiben ezt a tevékenység sajátos jellege és a különleges szakértelem megfelelően indokolja – a Bizottság igénybe veheti az illetékes szervezetek, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN), a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF), az egyéb érintett uniós ügynökségek, nemzeti szervek csoportosulásai vagy konzorciumai, illetve bármely olyan érintett szerv segítségét, amelyre a költségvetési rendelettel összhangban potenciálisan hatáskör ruházható át. A szervezet kiválasztásakor megfelelően figyelembe kell venni a feladatok átruházásából eredő költséghatékonyságot és az adott szervezet irányítási szerkezetére, valamint pénzügyi és emberi erőforrásaira gyakorolt hatást.

(27)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja aktívan részt vett a GMES-kezdeményezésben és a GMES kezdeti, a 911/2010/EU rendeletben meghatározott műveleteinek végrehajtásában. A Bizottságnak a továbbiakban is igénybe kell vennie a Közös Kutatóközpontnak a Kopernikusz végrehajtásához nyújtott tudományos és műszaki támogatását.

(28)

A Kopernikusz végrehajtásával megbízott szervezetek közbeszerzésének összhangban kell állnia az uniós szabályokkal, illetve az azokkal egyenértékű nemzetközi előírásokkal, a költségvetési rendelet közbeszerzési szerződésekre vonatkozó rendelkezései által engedélyezett mértékben. E szabályok konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő hatáskör-átruházási megállapodásokban kell rendelkezni. A közbeszerzésnél elsőként és leginkább a legelőnyösebb ajánlat megszerzésére, a költségellenőrzésre, a kockázatenyhítésre, a hatékonyság növelésére és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentésére kell törekedni. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést és a tisztességes versenyt, amely az iparág szereplőinek – minden szinten – kiegyensúlyozott részvételi lehetőségeket kínál, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kkv-k is. El kell kerülni az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal járó kockázatok enyhítésének, az egyetlen beszállítótól való függőség elkerülésének, valamint a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzésének érdekében lehetőség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Ezenfelül meg kell őrizni és elő kell mozdítani az európai ipar fejlesztését miden, a Föld-megfigyeléshez kapcsolódó területen, összhangban azokkal a nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek az Unió részes fele.

(29)

A lehető legnagyobb mértékben mérsékelni kell a szerződések nem megfelelő teljesítésének vagy nem teljesítésének a kockázatát. A vállalkozóknak ezért a vállalt kötelezettségek és a szerződés időtartama tekintetében bizonyítaniuk kell a szerződés szerinti teljesítményük fenntarthatóságát. Ezért az ajánlatkérőknek adott esetben meg kell határozniuk az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságával kapcsolatos követelményeket. Ezen túlmenően, az érzékeny jellegű áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén az ajánlatkérők – elsősorban adatbiztonsági okokból – e beszerzések tekintetében speciális követelményeket szabhatnak meg. Az uniós ipari szereplők számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos komponensek és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez a minőség és a költségek tekintetében bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a Kopernikusz stratégiai jellegét, valamint az uniós biztonsági és exportszabályozási követelményeket. Ki kell használni a közberuházások lehetőségeit és hasznosítani kell az iparág tapasztalatait és szakértelmét, ezzel egyidejűleg biztosítva azt is, hogy a versenytárgyalásra vonatkozó szabályok se sérüljenek.

(30)

A pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka teljes költségének – a hosszú távú üzemeltetési költségeket is beleértve – pontosabb felmérése érdekében a közbeszerzési eljárás során lehetőség szerint a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget kell figyelembe venni, mégpedig költség-hatékonysági megközelítés, például az életciklus-költségek meghatározásának alkalmazásával, minden olyan esetben, amikor a közbeszerzési eljárás során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja dönt. Ennek céljából az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termék, a szolgáltatás vagy a munka hasznos életciklusával kapcsolatos költségek kiszámításához alkalmazni szándékozott módszer kifejezetten említésre kerüljön az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben, és hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők által szolgáltatott információk pontosságának az ellenőrzését.

(31)

Lehetővé kell tenni, hogy – amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről bennfentes információkkal rendelkezik – az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, bizonyos feltételek mellett a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a Kopernikuszra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan megbecsülni, ami miatt kívánatosnak bizonyulhat olyan, különleges formájú szerződések megkötése, amelyekben egyrészt nincs kikötve rögzített és végleges ár, másrészt az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító záradékokat tartalmaznak.

(32)

Annak érdekében, hogy a technikai és az ütemtervet érintő kockázatok, valamint az azokhoz kapcsolódó költségek lehető legnagyobb mértékű csökkentése, továbbá az ellátás tartós megbízhatóságának biztosítása által a Kopernikuszra előirányzott legmagasabb összeg tartható legyen, a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben építenie kell a korábbi pénzügyi és infrastrukturális közberuházásokra, valamint az iparágnak a GMES keretében megvalósított ilyen beruházások során nyert tapasztalataira és szakértelmére. Ennek különösen érvényesnek kell lennie az ESA és részt vevő államai által a GMES űrkomponensének fakultatív programja keretében az Unió pénzügyi hozzájárulásával kidolgozott űr- és földi szegmensek gyakori komponenseit illetően. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek kellően meg kell vizsgálnia a tárgyalásos eljárásnak a szerződési hirdetmény vagy azzal egyenértékű felhívás előzetes közzététele nélküli alkalmazását.

(33)

Ahhoz, hogy a Kopernikusz céljai fenntarthatóan valósuljanak meg, össze kell hangolni a Kopernikuszban érintett különféle partnerek tevékenységeit, és a felhasználók igényeinek megfelelő szolgáltatási és megfigyelési kapacitást kell kifejleszteni, kiépíteni és működtetni. Ezzel összefüggésben egy bizottságnak (a Kopernikusz-bizottság) kell segítenie a Bizottság munkáját az Unió, a tagállamok és a kormányközi szervezetek Kopernikuszhoz való hozzájárulásainak koordinálásában, valamint a magánszektor koordinálásában, a lehető legjobban felhasználva a meglévő képességeket, és azonosítva az uniós szinten kezelendő hiányosságokat. Az említett bizottságnak ezenkívül támogatnia kell a Bizottságot a Kopernikusz következetes végrehajtásának ellenőrzésében. A közszféra általi felelősségteljes irányítás megkívánja a Kopernikusz egységes kezelését, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, valamint azt, hogy a költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek képviselői megfigyelőként részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. Ugyanezen megfontolásból az Unióval nemzetközi megállapodást kötött harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőinek is lehetővé kell tenni, hogy bizonyos biztonsági megkötések, illetve az említett megállapodásokban előírt feltételek mellett részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. E képviselők nem lehetnek jogosultak a Kopernikusz-bizottság szavazási eljárásában részt venni.

(34)

A Bizottság által végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek munkáját teljesítménymutatók alapján is mérni kell. Ez a mérés az Európai Parlament és a Tanács részére számot adna a Kopernikusz műveletei és a Kopernikusz végrehajtásának terén tett előrehaladásról.

(35)

A Bizottság 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (9) megállapította a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételeket, és meghatározta a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumokat.

(36)

A Kopernikusz keretében előállított adatokhoz és információkhoz – megfelelő feltételek és korlátozások mellett – teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférést kell biztosítani ezen adatok és információk felhasználásának és megosztásának előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok és különösen a downstream ágazat megerősítése érdekében, lehetővé téve ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést.

(37)

A harmadik felek adatainak a Kopernikusz keretén belüli felhasználásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie az adatszolgáltatókkal az ezen adatokra vonatkozó engedélyezési feltételeket kialakításakor, összhangban e rendelettel és a harmadik felek alkalmazandó jogaival.

(38)

A Kopernikusz Sentinel-adatokhoz való hozzáférési jogokat, amelyeket az ESA Föld-megfigyelési programtanácsa által 2013. szeptember 24-én jóváhagyott, GMES-űrkomponensre vonatkozó program keretében adtak meg, figyelembe kell venni.

(39)

Tekintve, hogy a Kopernikusz polgári ellenőrzés alatt álló polgári program, prioritást kell élveznie az olyan adatok megszerzésének és az információ előállításának, beleértve az olyan nagyfelbontású képeket is, amelyek nem jelentenek kockázatot vagy fenyegetést az Unió vagy annak tagállamai biztonsága szempontjából. Mivel ugyanakkor a Kopernikusz-adatok és -információk egy részét indokolt lehet védelemben részesíteni, az ilyen információknak az e rendelet hatálya szerinti biztonságos cseréjének biztosítása érdekében a Kopernikusz-program valamennyi résztvevőjének gondoskodnia kell az EU-minősített adatok bizonyos fokú védelméről úgy, hogy az egyenértékű legyen a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (10) mellékletében meghatározott biztonsági szabályok által előírt védelemmel, valamint a Tanács biztonsági szabályairól szóló 2013/488/EU tanácsi határozat (11) mellékleteiben meghatározottakkal.

(40)

Figyelembe véve, hogy a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk egy része, beleértve a nagyfelbontású képeket is, befolyásolhatja az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy kellően indokolt esetben az Unió vagy a tagállamok biztonságát veszélyeztető kockázatok és fenyegetések kezelése érdekében intézkedéseket fogadjon el.

(41)

A Kopernikusz keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. A tulajdonjoghoz kapcsolódó alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében a meglevő tulajdonosokkal megfelelő megállapodásokat kell kötni. Meg kell jegyezni, hogy az immateriális javak tulajdonjogával kapcsolatban e rendeletben megállapított rendelkezések hatálya nem terjed ki a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint nem átruházható immateriális jogokra. Az Uniót megillető tulajdonjog nem érinti az Unió előtt nyitva álló azon lehetőséget, hogy amennyiben e rendelettel összhangban, és eseti vizsgálat alapján az megfelelőnek bizonyul, harmadik felek rendelkezésére bocsássa ezeket az eszközöket, illetve javakat, vagy azokról rendelkezzen. Az Unió számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Kopernikusz keretében végzett munka nyomán létrejövő szellemi tulajdonjogokat átruházza vagy azok használatát engedélyezze a Kopernikusz-szolgáltatások downstream felhasználók általi felhasználásának előmozdítása érdekében.

(42)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben a költségvetési rendelettel összhangban közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását.

(43)

Mivel a Kopernikusz összetett program, a Bizottság munkáját az érdekelt felek széles köréből kikerülő független szakértők, többek között különösen a tagállamok által kinevezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértők, valamint az űrtevékenységekért felelős érintett nemzeti szervezetek és a Kopernikusz felhasználóinak képviselői segítik, biztosítva a Bizottság számára a szükséges műszaki és tudományos szakértelmet, valamint az interdiszciplináris és ágazatközi szemléleteket, figyelemmel az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglevő releváns kezdeményezésekre.

(44)

Annak érdekében, hogy – az éves munkaprogram, a szolgáltatási és űrkomponensek műszaki specifikációja, a biztonsági vonatkozások, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk tagállami felhasználása és a Föld-megfigyelési technológiához és fejlesztésekhez való tagállami hozzáférés egységesítésének előmozdítását ösztönző intézkedések elfogadása tekintetében – egységes feltételek álljanak rendelkezésre e rendelet végrehajtásához, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(45)

Mivel a Kopernikusz felhasználóközpontú program, ez szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A felhasználók által képviselt érték növelése érdekében a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk által aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. E célból („felhasználói fórum” néven) munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a Kopernikusz-bizottságot a felhasználói igények azonosításában, a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzésében és a magánszférabeli felhasználók közötti koordinációban segítse.

(46)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők vonatkozásában: az operatív szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges adatkövetelmények; a Kopernikusz-adatokra és Kopernikusz-információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások; a Kopernikusz-adatokat és Kopernikusz-információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(47)

Az e rendelet alapján finanszírozott fellépéseket az esetleges későbbi kiigazítások és új fejlesztések céljából figyelemmel kell kísérni és értékelni kell. Az értékelés során át kell tekinteni különösen a Kopernikusz-adat és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politikának az érdekelt felekre, a downstream felhasználókra, a vállalkozásokra, valamint a Föld-megfigyelési infrastruktúrába való nemzeti és magánberuházásokra gyakorolt hatását. Az értékelés keretében az érintett európai ügynökségek, így például az Európai GNSS Ügynökség jövőbeli részvételének lehetőségével is foglalkozni kell. A Kopernikusz eredményeinek maximalizálása, valamint a program végrehajtási fázisaiban szerzett tudás és szakértelem lehető legnagyobb mértékű kihasználása érdekében olyan új szervezeti modelleket kell feltárni a jövőbeli tervezéshez, biztosítandó a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalást.

(48)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a Kopernikusz létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a program végrehajtása egyrészt magában foglal egy összeurópai kapacitást is, másrészt pedig valamennyi tagállamban olyan szolgáltatások nyújtásától függ, amelyeket uniós szinten kell koordinálni, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(49)

Ez a rendelet meghatározza a pénzügyi keretösszeget, és az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (13) 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget.

(50)

Indokolt az e rendelet finanszírozási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom rendelet által előírthoz igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(51)

A megfelelő irányítási és finanszírozási keret létrehozása, valamint a Kopernikusz teljes körű működésének biztosítása céljából a 911/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A folytonosság biztosítása érdekében a 911/2010/EU rendelet alapján elfogadott valamennyi intézkedésnek továbbra is hatályban kell maradnia,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Kopernikuszt, az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz), és meghatározza annak végrehajtási szabályait.

2. cikk

Hatály

(1)   A Kopernikusz egy polgári, felhasználóközpontú és polgári ellenőrzés alatt működő program, amely a meglévő nemzeti és európai kapacitásokra épít, és biztosítja a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés keretében megvalósított tevékenységek folyamatosságát.

(2)   A Kopernikusz a következő komponensekből áll:

a)

szolgáltatási komponens, amely a következő területeken biztosítja információk nyújtását: légkörmegfigyelés, tengerikörnyezet-megfigyelés, szárazföld-megfigyelés, az éghajlatváltozás, katasztrófaelhárítás és biztonság;

b)

űrkomponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken űrtechnológián alapuló, fenntartható megfigyelést biztosít;

c)

lokális komponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken a megfigyelésekhez levegőbe, tengerre és földre telepített eszközökön alapuló összehangolt hozzáférést biztosít.

(3)   A (2) bekezdésben említett komponensek között megfelelő kapcsolatokat és interfészeket kell kialakítani.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „célzott program”: űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelési program a Kopernikusz keretében és céljaira, különösen a Sentinel-űrprogramok;

2.   „közreműködő program”: űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelési program, amely a célzott programokból származó adatokat kiegészítő adatokat nyújt a Kopernikusz számára;

3.   „célzott programokból származó adatok”: a célzott programok keretében az űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelés során a Kopernikuszban való felhasználás céljára nyújtott adatok;

4.   „közreműködő programokból származó adatok”: a közreműködő programok keretében az űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelés során a Kopernikuszban való felhasználás céljára engedélyezett vagy nyújtott adatok;

5.   „lokális adatok”: a Kopernikuszban való felhasználás céljára engedélyezett vagy nyújtott, szárazföldön, tengeren vagy levegőben telepített érzékelőkből származó megfigyelési adatok, valamint referencia- és kiegészítő adatok;

6.   „harmadik féltől származó adatok és információk”: a Kopernikusz hatályán kívül nyert, de a program céljainak végrehajtásához szükséges adatok és információk;

7.   „Kopernikusz-adatok”: a célzott programokból származó adatok, a közreműködő programokból származó adatok és a lokális adatok;

8.   „Kopernikusz-információ”: az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatásokból származó, a Kopernikusz-adatok feldolgozását vagy modellezését követően nyert információ;

9.   „Kopernikusz-felhasználók”:

a)

a Kopernikusz alapfelhasználói, azaz az uniós intézmények és szervek, európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, amelyeknek feladata, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett területeken közszolgáltatást vagy szakpolitikát határozzanak meg, hajtsanak végre vagy ellenőrizzenek;

b)

kutatói felhasználók, azaz egyetemek vagy bármely más kutatói és oktatási szervezet;

c)

üzleti és magánfelhasználók;

d)

karitatív szervezetek, nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek.

4. cikk

Célok

(1)   A Kopernikusz a következő általános célok megvalósításához járul hozzá:

a)

a Föld megfigyelése a környezetvédelemnek, valamint a polgári védelem és a polgári biztonság terén tett erőfeszítéseknek a támogatása érdekében;

b)

a társadalom és a gazdaság szempontjából előnyös tényezők maximalizálása, és ezzel az Európa 2020 stratégia és az abban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés vonatkozásában kitűzött célok megvalósításának a támogatása a Föld-megfigyelésnek az alkalmazásokban és szolgáltatásokban való előmozdítása révén;

c)

egy versenyképes európai űr- és szolgáltatási ágazat létrehozásának az előmozdítása, és az európai vállalkozások számára minden lehetőség megteremtése arra vonatkozóan, hogy innovatív Föld-megfigyelési rendszereket és szolgáltatásokat alakíthassanak ki és nyújthassanak;

d)

a környezetvédelmi ismeretekhez, valamint a legfontosabb Föld-megfigyelési technológiákhoz és geoinformációs szolgáltatásokhoz való önálló hozzáférés biztosítása, ami lehetővé teszi Európa számára a független döntéshozatal és fellépés megvalósítását;

e)

az európai szakpolitikák támogatása és az azokhoz való hozzájárulás, valamint az olyan globális kezdeményezések előmozdítása, mint a GEOSS.

(2)   A Kopernikusz a következő konkrét célok megvalósítása révén éri el az (1) bekezdésben foglalt általános célokat:

a)

a Kopernikusz-felhasználók számára pontos és megbízható adatok és információk hosszú távú és fenntartható alapon történő biztosítása, amely lehetővé teszi az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtását, és megfelel a Kopernikusz alapfelhasználói által megfogalmazott igényeknek;

b)

az űrtechnológia segítségével egy független európai Föld-megfigyelési kapacitásból nyert adatokhoz és információkhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása – következetes műszaki specifikációk szerint, a meglévő európai és nemzeti eszközökre és képességekre építve, szükség esetén kiegészítve azokat;

c)

a lokális adatokhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása; mindenekelőtt az európai és nemzeti szinten működtetett, meglévő kapacitásokra, valamint a globális megfigyelési rendszerekre és hálózatokra támaszkodva.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben foglalt célok elérésének mérése a következő mutatók alapján történik:

a)

a környezetvédelem, a polgári védelem és a biztonság terén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, szolgáltatásszintű követelményekkel összhangban rendelkezésre bocsátott Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk;

b)

a felhasználók számának növekedésében, az elért adatok és a hozzáadott értéket képviselő információk mennyiségében, a downstream szolgáltatások megnövekedett számában, valamint a tagállamok közötti és az Unión belüli adattovábbítás bővülésében mért igénynövekedés a Kopernikusz-adatok és -információk iránt;

c)

a Kopernikusz-adatoknak és -információknak az uniós intézmények és szervek, a nemzetközi szervezetek és európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok részéről való felhasználása, ideértve a felhasználók általi igénybevétel szintjét és a felhasználói elégedettséget, továbbá az európai társadalmak számára nyújtott előnyöket is;

d)

piaci térnyerés, ideértve a meglévő piacok kiterjesztését és új piacok létrehozását is, valamint az európai downstream szolgáltatók versenyképessége;

e)

a Kopernikusz-szolgáltatásokat támogató Kopernikusz-adatok folyamatos elérhetősége.

5. cikk

A Kopernikusz szolgáltatási komponense

(1)   A Kopernikusz szolgáltatási komponense a következő szolgáltatásokból áll:

a)

légkör-megfigyelési szolgáltatás, amely a levegőminőségről európai szintű, a légkör kémiai összetételéről pedig globális szintű információkkal szolgál. Mindenekelőtt a levegőminőség megfigyelését helyi és nemzeti szinten végző rendszerek számára szolgáltat információkat, és hozzájárul a légkörösszetétel éghajlati paramétereinek megfigyeléséhez, ideértve, ha megvalósítható, az erdők lombkoronájával való kölcsönhatást is;

b)

tengermegfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt az óceánok és a tengerek ökoszisztémáinak fizikai állapotáról és dinamikájáról, úgy bolygónk valamennyi óceánjának, mint az európai regionális tengeri zónáknak a vonatkozásában, és ennek révén támogatja a tengeri biztonságot, hozzájárul a hulladékáramok megfigyeléséhez, a tengeri környezet, a part menti és a sarkvidéki régiók, valamint a tengeri erőforrások megfigyeléséhez, csakúgy mint a meteorológiai előrejelzéshez és az éghajlat megfigyeléséhez;

c)

szárazföld-megfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a földhasználatról és a felszín borításáról, a krioszféráról, az éghajlatváltozásról, valamint a biológiai-geofizikai tényezőkről, ideértve azok dinamikáját is, és ennek révén támogatja mind a biodiverzitás, a talaj, a szárazföldi és a parti vizek, az erdő és a növényzet, valamint a nemzeti erőforrások globális és helyi környezetvédelmi ellenőrzését, mind pedig általában a környezetvédelmi, agrár-, fejlesztési, energia-, várostervezési, infrastrukturális és közlekedési politikák végrehajtását;

d)

az éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatás, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését előmozdító politikák támogatása céljából olyan információkat nyújt, amelyek bővítik az eddigi ismereteket. Különösen azoknak az alapvető fontosságú éghajlati változóknak, éghajlat-elemzéseknek, időbeli és térbeli kiterjedésű előrejelzéseknek és mutatóknak a rendelkezésre bocsátásához járul hozzá, amelyek relevánsak az alkalmazkodást és a hatások enyhítését szolgáló, az Unió számára ágazati és társadalmi előnyökkel járó területekre vonatkozó stratégiák szempontjából;

e)

katasztrófakezelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a különböző típusú katasztrófák, mint például meteorológiai katasztrófák, geofizikai katasztrófák, ember által szándékosan vagy véletlenül okozott katasztrófák és más humanitárius katasztrófák esetében szükséges katasztrófaelhárításhoz, valamint a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási tevékenységekhez;

f)

biztonsági szolgáltatás, amely hasznos információkat nyújt az Európa előtt álló polgári biztonsági kihívások megválaszolásához, és ezzel – különösen a határőrizet és tengerfelügyelet terén – javítja a megelőzési, felkészültségi és katasztrófaelhárítási kapacitásokat, egyúttal pedig támogatja az Unió külső tevékenységét, a Bizottság és a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó különböző szervek, különösen az Európai Unió Műholdközpontja között adott esetben létrejött együttműködési megállapodások sérelme nélkül.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása során szem előtt kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét, a szolgáltatásokat költséghatékonyan és adott esetben decentralizáltan kell nyújtani, hogy a tagállamokban rendelkezésre álló űrtechnológiai, lokális és hivatkozási adatokat és kapacitásokat az átfedéseket elkerülve, európai szinten lehessen integrálni. Kerülendő olyan új adatok létrehozása, amely már létező adatok reprodukálását jelenti, kivéve, ha a meglévő vagy naprakésszé teendő adatok használata műszakilag nem kivitelezhető, nem költséghatékony vagy nem lehetséges idejében.

A szolgáltatások vonatkozásában szigorú minőségellenőrzési rendszereket kell megvalósítani, és tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatások elérhetőségéről, megbízhatóságáról, minőségéről és időszerűségéről.

(3)   Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások fejlesztésének és a közszféra általi igénybevételének érdekében a következőkre van szükség:

a)

olyan fellépéseket kell kidolgozni, amelyek a szolgáltatások minőségének és teljesítményének a javítására irányulnak, ideértve a szolgáltatások fejlesztését és módosítását is, és mindeközben el kell kerülni vagy csökkenteni kell az üzemeltetési kockázatokat, valamint ki kell használni pl. a „Horizont 2020” keretében folytatott kapcsolódó tevékenységekkel való szinergiákat;

b)

támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek elő kívánják mozdítani, hogy a következő felek felhasználják és igénybe vegyék a Kopernikusz-adatokat és -információkat:

i.

az (1) bekezdésben említett területeken közszolgálat vagy szakpolitika meghatározásával, végrehajtásával, érvényesítésével vagy nyomon követésével megbízott hatóságok. Ez magában foglalja a kapacitásépítést és olyan szabványosított eljárások és eszközök kialakítását, amelyek célja a Kopernikusz-adatok és -információk integrálása a felhasználói munkafolyamatokba;

ii.

más felhasználók és downstream alkalmazások. Ez magában foglalja a tájékoztatási, képzési és terjesztési tevékenységeket.

6. cikk

A Kopernikusz űrkomponense

(1)   A Kopernikusz űrkomponense űrtechnológia segítségével végez megfigyeléseket, elsősorban az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások javára.

(2)   A Kopernikusz űrkomponense célzott programokból és a közreműködő programokból származó adatokból áll, ideértve a következő tevékenységeket is:

a)

az űrtechnológia segítségével végzett megfigyelés, ideértve:

i.

célzott programok megvalósítását, fenntartását és üzemeltetését, többek között a műholdak feladatainak meghatározását, a műholdak nyomon követését és ellenőrzését, adatok fogadását, feldolgozását, archiválását és terjesztését, a folyamatos kalibrálást és validálást;

ii.

lokális adatok rendelkezésre bocsátását a célzott programokból származó megfigyelési adatok kalibrálásához és validálásához;

iii.

közreműködő programokból származó, a célzott programok keretében nyert adatokat kiegészítő adatok rendelkezésre bocsátása, archiválása és terjesztése;

b)

a felhasználók változó igényeire válaszul végzett tevékenységek, ideértve

i.

a megfigyelési hiányosságok azonosítását és új célzott programok meghatározását a felhasználói igények alapján;

ii.

a célzott programok korszerűsítését és kiegészítését célzó fejlesztéseket, úgymint a vonatkozó űrinfrastruktúra új elemeinek tervezése és beszerzése;

c)

a műholdak ütközési kockázattal szembeni védelme az űrmegfigyelést és nyomon követést támogató keret figyelembe vételével;

d)

a műholdak biztonságos leszerelése az élettartam végén.

7. cikk

A Kopernikusz lokális komponense

(1)   A Kopernikusz lokális komponense lokális adatokhoz kínál hozzáférést, elsősorban az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatások javára.

A következő tevékenységeket foglalja magában:

a)

a meglévő kapacitásokra támaszkodva lokális adatok biztosítása az operatív szolgáltatások számára, nemzetközi szinten ideértve a harmadik felektől származó lokális adatokat is;

b)

a lokális adatok gyűjtésének és szolgáltatásának koordinációja és harmonizációja;

c)

technikai segítségnyújtás a Bizottság részére a lokális megfigyelési adatokra vonatkozó szolgáltatási követelmények tekintetében;

d)

együttműködés a helyi üzemeltetőkkel a lokális megfigyelési infrastruktúrához és hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenységek következetességének előmozdítása céljából;

e)

a lokális megfigyelés terén fennálló azon hiányosságok azonosítása – globális szinten is –, amelyeket nem lehet megszüntetni a meglévő infrastruktúra és hálózatok révén, továbbá e hiányosságok kezelése a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

(2)   A lokális adatoknak a Kopernikuszban való felhasználására a harmadik felek – így többek között a tagállamok – alkalmazandó jogaival, illetve a felhasználásra és a továbbításra vonatkozó korlátozásokkal összhangban kerül sor.

(3)   A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a Bizottság részben vagy teljes körűen az e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett üzemeltetőkre, illetve amennyiben átfogó koordinációra van szükség, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre ruházhatja a lokális komponens tevékenységeinek elvégzését.

8. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1)   Az 5., 6. és 7. cikkben említett tevékenységek végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra 4 291,48 millió EUR folyó áron.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeget folyó áron a következő kiadási kategóriákra kell bontani:

a)

897,415 millió EUR az 5. és 7. cikkben említett tevékenységekre;

b)

3 394,065 millió EUR a 6. cikkben említett tevékenységekre, beleértve 26,5 millió EUR legmagasabb összeget a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett összeg legfeljebb 10 %-áig átcsoportosíthat forrásokat a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiadási kategóriák egyikéből a másikba. Amennyiben az átcsoportosítások kumulatív összege meghaladja az (1) bekezdésben említett összeg 10 %-át, a Bizottság a 30. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően konzultál a Kopernikusz-bizottsággal.

(4)   A költségvetés végrehajtásával közvetett módon megbízott szervek számára folyósított előfinanszírozásból származó kamatokat azon tevékenységekre kell fordítani, amelyek a Bizottság és az érintett szerv között létrejött hatáskör-átruházási megállapodás vagy szerződés tárgyát képezik. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a költségvetés végrehajtásával közvetett módon megbízott szervek a pénzügyi források és a kapcsolódó kamatok azonosítását lehetővé tévő számlákat nyitnak.

(5)   Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi, a többéves pénzügyi keret határain belül. Az egy pénzügyi évnél hosszabb ideig tartó tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(6)   A Kopernikusz pénzügyi kerete fedezheti a Kopernikusz irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrzési, pénzügyi vizsgálati és értékelő tevékenységhez kapcsolódó költségeket is, többek között a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek kiadásait, továbbá az információfeldolgozásra és adatcserére szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat.

(7)   A Bizottság a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekre bízhatja a Kopernikusz végrehajtását. Amennyiben a Kopernikusz költségvetését a 10. cikk (3) bekezdése vagy a 11. cikk (1) bekezdése alapján közvetett irányítás keretében hajtják végre, a költségvetés végrehajtásával megbízott szervek közbeszerzési szabályait a költségvetési rendelet 60. cikke szerint megengedhető mértékben kell alkalmazni. E szabályok konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő hatáskör-átruházási megállapodásokban kell rendelkezni.

II. FEJEZET

A KOPERNIKUSZ IRÁNYÍTÁSA

9. cikk

A Bizottság szerepe

(1)   A Kopernikuszért és annak különböző komponensei közötti koordinációért vállalt általános felelősség a Bizottságot terheli. A Bizottság kezeli az e rendelet értelmében a programra előirányzott forrásokat, és felügyeli a Kopernikusz végrehajtását, ideértve a prioritások, a felhasználói részvétel, a költségek, az ütemterv, a teljesítmény és a beszerzés meghatározását.

(2)   A Bizottság az Unió nevében és saját hatáskörén belül ellátja a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok irányítását, biztosítva a Kopernikusz és a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű tevékenységek közötti koordinációt.

(3)   A Bizottság elősegíti az operatív szolgáltatásnyújtást és a szükséges megfigyelési adatok hosszú távú elérhetőségét célzó tagállami hozzájárulások koordinálását.

(4)   A Bizottság támogatja a Kopernikusz-szolgáltatások megfelelő fejlesztését, és biztosítja a Kopernikusz és a más releváns uniós szakpolitikák, eszközök, programok és tevékenységek egymást kiegészítő jellegét, összehangoltságát és összekapcsoltságát, hogy e szakpolitikák, eszközök, programok és tevékenységek a maguk javára használhassák ki a Kopernikusz-szolgáltatásokat.

(5)   A Bizottság előmozdítja a hosszú távon stabil befektetési környezetet, és konzultál az érdekelt felekkel, amikor az e rendelet hatálya alá tartozó Kopernikusz-adatokra és Kopernikusz-információkra vonatkozó szolgáltatások termékeinek megváltoztatásáról dönt.

(6)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a végrehajtási feladatokkal megbízott szervek az összes tagállamnak nyújtsák szolgáltatásaikat.

(7)   A Bizottság a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz szolgáltatási komponens fejlesztésével kapcsolatos adatkövetelmények meghatározásáról.

(8)   A Bizottság a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők tekintetében:

a)

a Kopernikusz 5. cikk (1) bekezdésben említett szolgáltatási komponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására;

b)

a Kopernikusz 6. cikkben említett űrkomponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására és a felhasználói igények szerinti fejlesztésére.

(9)   A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamokat és az Európai Parlamentet a Kopernikuszhoz kapcsolódó valamennyi releváns információról, különösen ami a kockázatkezelést, az átfogó költségeket, a Kopernikusz-infrastruktúra minden jelentős elemének éves üzemeltetési költségét, az ütemtervet, a teljesítményt, a beszerzést és a szellemitulajdon-jogok kezelésének vizsgálatát illeti.

10. cikk

Az Európai Űrügynökség szerepe

(1)   A Bizottság hatáskör-átruházási megállapodást köt az ESA-val, amely az ESA-ra a következő feladatokat ruházza:

a)

a Kopernikusz űrkomponensének műszaki koordinációja;

b)

a Kopernikusz űrkomponense rendszerfelépítésének meghatározása és a felhasználói igények alapján való továbbfejlesztése, amelyet a Bizottság koordinál;

c)

az előirányzott források kezelése;

d)

gondoskodás a nyomonkövetési és az ellenőrzési eljárásokról;

e)

új célzott programok kidolgozása;

f)

már kifejlesztett célzott programok beszerzése;

g)

célzott programok üzemeltetése, az e cikk (2) bekezdésével összhangban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) által üzemeltetett programok kivételével;

h)

a Kopernikusz-szolgáltatásoknak a közreműködő programokból származó adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendszer koordinálása;

i)

az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatásokhoz szükséges, üzleti felhasználású célú műholdas adatokhoz való hozzáférési jog megszerzése és az ezen adatok felhasználási feltételeire vonatkozó tárgyalások lefolytatása.

(2)   A Bizottság hatáskör-átruházási megállapodást köt az EUMETSAT-tal, és a szervezetre ruházza a célzott programok üzemeltetésének felelősségét, és a szervezet megbízatásának és szakértelmének megfelelően hozzáférést biztosít számára a közreműködő programokból származó adatokhoz.

(3)   Az ESA-val és az EUMETSAT-tal való hatáskör-átruházási megállapodások megkötésére a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján kerül sor.

(4)   A költségvetési rendelet 60. cikkének megfelelően az ESA és az EUMETSAT adott esetben ajánlatkérő szervekként lépnek fel és a rájuk ruházott beszerzési feladatok végrehajtását és koordinálását illetően határozatokat hozhatnak.

(5)   A hatáskör-átruházási megállapodás az átruházott feladatokhoz és a költségvetés végrehajtásához szükséges mértékben szabályozza az ESA-ra és az EUMETSAT-ra bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és adott esetben figyelembe veszi az ESA hosszú távú forgatókönyvét. Megállapítja továbbá mindenekelőtt a Kopernikusz űrkomponensének kidolgozása, beszerzése és üzemeltetése kapcsán elvégzendő feladatokat, a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a monitoring és ellenőrző intézkedéseket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv, a teljesítmény és a beszerzés tekintetében való nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó intézkedéseket, továbbá a tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjogát szabályozó jogviszonyokat.

(6)   A nyomonkövetési és ellenőrző intézkedések közé tartozik különösen egy előzetes költségbecslési rendszer összeállítása, a Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek és az ütemterv alakulásáról, továbbá a költségvetési előirányzat, az ütemterv és a teljesítmény közötti eltérés esetén az odaítélt költségvetések korlátain belül a tevékenységek megvalósítását biztosító korrigáló intézkedések meghozatala.

(7)   Az e cikk (3) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról – a 30. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban – konzultálni kell a Kopernikusz-bizottsággal. A Kopernikusz-bizottságot előzetesen tájékoztatni kell az Unió nevében eljáró Bizottság, valamint az ESA és az EUMETSAT között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásokról.

(8)   A Bizottság tájékoztatja a Kopernikusz bizottságot a közbeszerzési eljárások értékelésének eredményéről, továbbá az ESA-nak és az EUMETSAT-nak a magánszektorbeli szereplőkkel kötendő szerződéseiről, ideértve az alvállalkozásba adással kapcsolatos információkat is.

11. cikk

A szolgáltatások üzemeltetői

(1)   A Bizottság hatáskör-átruházási vagy szerződéses megállapodások révén többek között a következő szervekre ruházhatja a szolgáltatási komponens végrehajtási feladatait, amennyiben ezt a tevékenység sajátos jellege, a meglévő különleges szakértelem, megbízatás, üzemeltetési vagy irányítási kapacitás kellően indokolja:

a)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA);

b)

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX);

c)

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA);

d)

az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN);

e)

a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF);

f)

egyéb releváns európai ügynökségek, csoportosulások, illetve nemzeti szervek konzorciumai.

A szolgáltatások üzemeltetőivel való hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján kerül sor.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szervek kiválasztásakor megfelelően figyelembe kell venni a feladatok átruházásával járó költséghatékonyságot és az adott szervek irányítási szerkezetére, valamint pénzügyi és emberi erőforrásaikra gyakorolt hatást.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról – a 30. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban – konzultálni kell a Kopernikusz-bizottsággal. A Kopernikusz-bizottságot előzetesen tájékoztatni kell az Unió nevében eljáró Bizottság, valamint a szolgáltatások üzemeltetői között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásokról.

12. cikk

A Bizottság munkaprogramja

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a Kopernikuszra vonatkozó éves munkaprogramot fogad el a költségvetési rendelet 84. cikkével összhangban.

(2)   Az éves munkaprogram végrehajtási tervet tartalmaz, amely részletezi a Kopernikusz 5., 6. és 7. cikkben említett komponenseivel kapcsolatos tevékenységeket; a munkaprogramot úgy kell kialakítani, hogy előretekintő módon figyelembe vegye a változó felhasználói igényeket és a technológiai fejlődést.

(3)   Ezt a végrehajtási jogi aktust az e rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

(1)   A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy javítsa a közöttük folyó adat- és információcserét, és előmozdítsa a regionális és helyi szintű adatterjesztés fejlesztését. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a szükséges adatok és információk elérhetők legyenek a Kopernikuszban. A tagállamok közreműködő programjai, szolgáltatásai és lokális infrastruktúrái rendkívül fontos hozzájárulást jelentenek a Kopernikuszhoz.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el a Kopernikusz-adatok és -információk tagállami felhasználásának előmozdítására, és a Föld-megfigyelési technológiához és fejlesztésekhez való tagállami hozzáférés támogatására. Ezen intézkedések hatásai nem torzíthatják a szabad versenyt. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

I. SZAKASZ

A közbeszerzésre vonatkozó általános rendelkezések

14. cikk

Általános elvek

A 8. cikk (7) bekezdésének a sérelme nélkül, valamint az Unió biztonsága lényeges érdekeinek, illetve a közbiztonságnak a védelméhez, vagy a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseknek a sérelme nélkül a Kopernikuszra a költségvetési rendeletet és különösen a következőket kell alkalmazni: a teljes iparági beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférés és a tisztességes verseny elvét, a pályázati kiírásnak átlátható és frissített adatokat kell tartalmaznia, a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól világos tájékoztatást kell nyújtani, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amely lehetővé teszi, hogy minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat.

15. cikk

Konkrét célok

A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek úgy kell kiírnia az ajánlati felhívásokat, hogy azok:

a)

Unió-szerte – többek között az alvállalkozói szerződések ajánlattevők általi alkalmazásának ösztönzése révén – elősegítsék minden gazdasági szereplő, és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b)

elkerülik az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való függést;

c)

hasznosítsák a korábbi közberuházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá az iparági szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, ugyanakkor ezzel egyidejűleg gondoskodjanak a versenyeztetési szabályok betartásáról;

d)

a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzése érdekében lehetőség szerint tegyék lehetővé a több forrásból való finanszírozást;

e)

lehetőség szerint vegyék figyelembe a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget.

II. SZAKASZ

A közbeszerzésre vonatkozó egyedi rendelkezések

16. cikk

Tisztességes versenyfeltételek kialakítása

Az ajánlatkérőnek meg kell hoznia a tisztességes versenyfeltételek kialakításához szükséges megfelelő intézkedéseket, ha egy gazdasági szereplő előzetes részvétele az ajánlati felhívás tárgyát képező tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekben:

a)

az adott gazdasági szereplő számára a bennfentes információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás követelményének való megfelelés tekintetében aggályokat vethet fel; vagy

b)

hátrányosan befolyásolja a rendes versenyfeltételeket vagy az odaítélés pártatlanságát és tárgyilagosságát, illetve a szerződések teljesítését.

A szóban forgó intézkedések nem torzíthatják a versenyt, nem veszélyeztethetik sem az egyenlő elbánás érvényesülését, sem pedig a vállalkozásokról, azok üzleti kapcsolatairól és költségszerkezetéről összegyűjtött információk bizalmas jellegét. Az intézkedések ebben az összefüggésben számításba veszik a tervezett szerződés jellegét és részleteit.

17. cikk

Az információk biztonsága

Az olyan szerződések esetében, amelyek minősített adatokat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő hatóság az ajánlattételi dokumentumokban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

18. cikk

Az ellátás megbízhatósága

Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentumokban meghatározza, hogy a szerződés teljesítéséhez az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága tekintetében milyen követelményeket támaszt.

19. cikk

Feltételhez kötött sávos szerződés

(1)   Közbeszerzési szerződést az ajánlatkérő feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződés formájában is köthet.

(2)   A feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződésnek egy költségvetési kötelezettségvállalással és az adott sávra szerződött munkák, áruk vagy szolgáltatások teljesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalással kísért rögzített sávból, továbbá egy vagy több, költségvetési és teljesítési szempontból feltételhez kötött sávból kell állnia. Az ajánlattételi dokumentáció megjelöli a feltételhez kötött sávos szerződések egyedi elemeit. Az ajánlattételi dokumentáció minden egyes sávra meghatározza a szerződés tárgyát, árát vagy az ár kialakításának módozatait, valamint a munkák, áruk és szolgáltatások teljesítésének részleteit.

(3)   A rögzített sávhoz tartozó kötelezettségeknek – az egyes feltételhez kötött sávokhoz tartozó kötelezettségekhez hasonlóan – összefüggő egészet kell alkotniuk, figyelembe véve az előző sávokhoz tartozó kötelezettségeket.

(4)   Minden egyes feltételhez kötött sáv lehívása az ajánlatkérő döntésétől függ, amelyről az ajánlatkérő a vállalkozót a szerződésben kikötött feltételekkel összhangban értesíti. Amennyiben a feltételhez kötött sáv megerősítésére késve vagy egyáltalán nem kerül sor, ha ez a szerződésben kikötésre került, az abban megállapított feltételekkel a vállalkozó késedelmi kötbérre vagy nem teljesítési kötbérre tarthat igényt.

(5)   Amennyiben egy adott sáv tekintetében az ajánlatkérő megállapítja, hogy az adott sávra vállalt munkák, áruk és szolgáltatások nem teljesültek, ha ez a szerződésben kikötésre került, az abban megállapított feltételekkel kártérítést követelhet és felmondhatja a szerződést.

20. cikk

Ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződések

(1)   Az ajánlatkérő egy legfelső összeghatáron belül és a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződést is.

Az ilyen szerződésekért fizetendő ár a szerződés teljesítésének eredményeképpen a vállalkozó által viselt összes tényleges kiadás megtérítéséből áll: ilyenek például a szerződés teljesítéséhez szükséges, a munkaerővel kapcsolatos, az anyagjellegű és fogyóeszköz-kiadások, valamint a berendezések és infrastruktúrák használatával összefüggő kiadások. E kiadásokhoz vagy egy, a közvetett költségeket és a nyereséget fedező átalányösszeg, vagy pedig egy, a közvetett költségeket fedező, valamint az eredménycélok és az ütemterv célkitűzéseinek betartásától függő érdekeltséget megtestesítő felár járul.

(2)   Az ajánlatkérő akkor választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést, amikor a rögzített ár pontos meghatározása objektíve lehetetlen, és amikor érvekkel bizonyítható, hogy a szerződés teljesítésében rejlő bizonytalanságok miatt a rögzített ár rendellenesen magas lenne azért, mert:

a)

a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

b)

a szerződés tárgyát képező tevékenységeket operatív okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

(3)   A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés legfelső összeghatára a kifizethető legmagasabb összeg. Ez az összeg csak kivételes, kellően indokolt esetekben és az ajánlatkérő előzetes beleegyezésével léphető túl.

(4)   A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzésekre vonatkozó ajánlattételi dokumentáció a következőket tartalmazza:

a)

a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van-e szó;

b)

a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c)

a legfelső összeghatár;

d)

az odaítélési kritériumok, amelyeknek lehetővé kell tenniük az előzetes költségvetés életszerűségének, a megtérítendő költségeknek, a költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e)

az (1) bekezdésben említett kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f)

a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g)

azon számviteli szabályok, amelyeket az ajánlattevőknek be kell tartaniuk;

h)

olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az ilyen átalakítás paraméterei.

(5)   A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés teljesítése során a vállalkozó által viselt költségek csak akkor támogathatók, ha:

a)

ezek ténylegesen a szerződés időtartama alatt jelentkeztek, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges olyan berendezések, infrastruktúrák és immateriális javak költségeit, amelyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b)

szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosítható előzetes költségvetésben;

c)

szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d)

a szerződés teljesítéséből adódnak, és annak tudhatók be;

e)

beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá az ajánlattételhez szükséges dokumentációban és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f)

megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási jognak;

g)

nem sértik a szerződési feltételeket;

h)

ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit.

A vállalkozó felel a költségeinek lekönyveléséért, a helyes könyvvitelért és minden egyéb olyan dokumentumért, amely szükséges annak bizonyításához, hogy a megtéríteni kért költségeket valóban ő állta, és ezek megfelelnek az e cikkben meghatározott elveknek. Azon költségek, amelyeket a vállalkozó nem tud igazolni, nem támogathatónak minősülnek, és megtérítésük elutasításra kerül.

(6)   Az ajánlatkérő az ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződések megfelelő teljesítésének biztosítása érdekében ellátja a következő feladatokat:

a)

meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, amely egyidejűleg lehetőséget nyújt a műszaki kockázatok figyelembevétele által megkívánt rugalmasságra;

b)

amint a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja. Ebből a célból meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c)

olyan nyomonkövetési és kontrollintézkedéseket hoz, amelyek rendelkeznek egy előzetes költségbecslési rendszerről;

d)

meghatározza a szerződések végrehajtására és különösen a vállalkozó vagy annak alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e)

ellenőrzi, hogy a vállalkozó és annak alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a bizonyító erejű számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f)

a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban említett elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

21. cikk

Módosítások

Az ajánlatkérő és a vállalkozók kiegészítő záradékkal módosíthatják a szerződést, feltéve, hogy a kiegészítő záradék megfelel az összes következő feltételnek:

a)

nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b)

nem borítja fel a szerződés pénzügyi egyensúlyát;

c)

nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

22. cikk

Alvállalkozásba adás

(1)   Az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt arra, hogy a közbeszerzés egy részét versenytárgyalás keretében adja ki megfelelő szintű alvállalkozásba olyan gazdasági társaságoknak, amelyek nem tartoznak az ajánlattevő vállalatcsoportjához, különösen új belépők és kkv-k és részére.

(2)   Az ajánlatkérő a szerződés alvállalkozásba adandó részét egy minimumarányt és egy maximumarányt tartalmazó, százalékban kifejezett tartomány formájában adja meg. Az ajánlatkérő biztosítja, hogy e százalékarányok arányosak a szerződés tárgyával és értékével, figyelembe véve az érintett tevékenységi ágazat jellegét és különösen a tapasztalt versenyfeltételeket és szakmai potenciált.

(3)   Ha az ajánlattevő az ajánlatában feltünteti, hogy a szerződés semmilyen részét nem szándékozik alvállalkozásba adni, illetve hogy csupán a (2) bekezdésben említett minimumaránynál kisebb részt szándékozik alvállalkozásba adni, ezt meg kell indokolnia az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő továbbítja ezt az információt a Bizottság számára.

(4)   Az ajánlatkérő elutasíthatja a pályázó által kiválasztott alvállalkozókat a fő közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának szakaszában, vagy a nyertes ajánlattevő által kiválasztott alvállalkozókat a szerződés teljesítése folyamán. Az ajánlatkérő írásban indokolja az elutasítást, amely csak a fő közbeszerzésre ajánlatot tevők kiválasztására alkalmazott kritériumokon alapulhat.

IV. FEJEZET

ADATKEZELÉSI ÉS BIZTONSÁGI POLITIKA

23. cikk

A Kopernikusz adat- és információkezelési politikája

(1)   A Kopernikusz keretében finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos Kopernikusz-adat- és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politika támogatja a 4. cikkben említett célokat és a következő konkrét célokat:

a)

a Kopernikusz-adatok és -információk használatának és megosztásának előmozdítása;

b)

az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a downstream szektor erősítése azzal a céllal, hogy serkenteni lehessen a növekedést és a munkahelyteremtést;

c)

hozzájárulás a Kopernikusz-adatok és -információk szolgáltatásának fenntarthatóságához és folyamatosságához;

d)

az európai kutatási, technológiai és innovációs közösségek támogatása.

(2)   A célzott programokból származó adatokhoz és a Kopernikusz-információkhoz a Kopernikusz terjesztési platformokon keresztül előre meghatározott műszaki feltételekkel teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférést kell biztosítani a következő korlátozásokra figyelemmel:

a)

a harmadik féltől származó adatokra és információkra vonatkozó engedélyezési feltételek;

b)

formátumok, jellemzők és terjesztési eszközök;

c)

az Uniónak és tagállamainak biztonsági érdekei és külkapcsolatai;

d)

a Kopernikusz-adatokat és -információkat előállító rendszer biztonsági vagy műszaki okok miatt kialakuló működési zavarának kockázata;

e)

az európai felhasználók számára megbízható hozzáférés biztosítása a Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz.

24. cikk

A Kopernikusz-adatok és -információk elérhetőségére és felhasználására vonatkozó feltételek és korlátozások

(1)   A Bizottság – a harmadik felek adat- és információkezelési politikáit tiszteletben tartva és a tagállamok vagy nemzetközi szervezetek ellenőrzése alatt álló űrbeli és lokális infrastruktúrára alkalmazandó szabályok és eljárások sérelme nélkül – a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a következők vonatkozásában:

a)

a Kopernikusz-adatokra és -információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások, ideértve a terjesztési eszközöket is;

b)

a Kopernikusz-adatokat és -információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, ideértve az elsőbbségi hozzáférést;

c)

a Kopernikusz-adatok és -információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok és eljárások.

(2)   A Bizottság – a harmadik felek adat- és információkezelési politikáit tiszteletben tartva és a tagállamok vagy nemzetközi szervezetek ellenőrzése alatt álló űrbeli és lokális infrastruktúrára alkalmazandó szabályok és eljárások sérelme nélkül – a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban intézkedéseket fogadhat el a következők vonatkozásában:

a)

a fogadóállomásoknak továbbított, illetve a Kopernikusz részét nem képező állomásoknak nagy sávszélességű célzott kapcsolatokon keresztül továbbított, célzott programokból származó adatok továbbítására és felhasználására vonatkozó műszaki specifikációk;

b)

a Kopernikusz-adatok és -információk archiválására vonatkozó műszaki specifikációk.

(3)   A Bizottság e rendeletnek és a harmadik felek alkalmazandó jogainak megfelelően megállapítja a célzott programokból származó adatokra és a Kopernikusz-információkra, továbbá a fogadóállomásoknak továbbított, illetve a Kopernikusz részét nem képező állomásoknak nagy sávszélességű célzott kapcsolatokon keresztül továbbított műholdas adatok továbbítására vonatkozó engedélyezési feltételeket és eljárásokat.

25. cikk

A biztonsági érdekek védelme

(1)   A Bizottság a 4. cikkben említett célokra figyelemmel értékeli a Kopernikusz biztonsági keretét. A Bizottság ebből a célból értékeli azokat a szükséges biztonsági intézkedéseket, amelyeket annak érdekében kell kidolgozni, hogy el lehessen kerülni az Unió vagy a tagállamok érdekeit vagy biztonságát veszélyeztető kockázatokat és fenyegetéseket, valamint különösen hogy a Kopernikusz megfeleljen a 2001/844/EK határozatban és a 2013/488/EU határozatban foglalt elveknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza azokat a műszaki specifikációkat, amelyekre a Kopernikusz esetében biztonsági szempontból szükség van. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A Bizottságot független tagállami szakértők segíthetik a (2) bekezdésben említett biztonsági keret műszaki specifikációinak meghatározásában.

(4)   A (2) bekezdés ellenére a Tanács elfogadja az abban az esetben alkalmazandó intézkedéseket, amikor az Unió vagy a tagállamok biztonsága a Kopernikusz keretében rendelkezésre bocsátott adatok és információk miatt veszélybe kerülhet.

(5)   Amennyiben a Kopernikusz-programon belül EU-minősített adatok keletkeznek vagy ilyen adatokat kell kezelni, valamennyi résztvevőnek gondoskodnia kell ezek bizonyos fokú védelméről, úgy hogy az egyenértékű legyen a 2001/844/EK határozat mellékletében és a 2013/488/EU határozat mellékletében meghatározott szabályok által előírt védelemmel.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)   A Kopernikuszban a következő országok vagy nemzetközi szervezetek vehetnek részt megfelelő megállapodások alapján:

a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel;

b)

a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek a vonatkozó keretmegállapodásokban vagy társulási megállapodás jegyzőkönyvében az uniós programokban történő részvételükkel kapcsolatban meghatározott általános elveknek és feltételeknek megfelelően;

c)

a Svájci Államszövetség, az a) és b) pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Unió által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EUMSZ 218. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg kell határoznia a részvétel feltételeit és részletes szabályait.

(2)   Az (1) bekezdésben említett országok vagy nemzetközi szervezetek pénzügyi támogatást vagy természetbeni hozzájárulást nyújthatnak a Kopernikuszhoz. Az említett pénzügyi támogatás és az említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének értelmében külső címzett bevételnek minősül, és az érintett harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött megállapodásban rögzített feltételekkel fogadhatók el.

(3)   A Kopernikusz foglalkozhat a nemzeti koordinációs és megfigyelési rendszerekkel és a vonatkozó adatcserével, hogy a meglévő nemzetközi megállapodásokra és koordinálási eljárásokra figyelemmel ezzel is erősödjön globális dimenziója és kiegészítő jellege.

27. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel, csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal biztosítja, hogy a Kopernikusz keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Európai Unió pénzügyi érdekei ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság vagy annak képviselői és a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatás kedvezményezettjeinél, illetve a Kopernikusz keretében uniós támogatásban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (15) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy a Kopernikusz keretében finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a Kopernikusz végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e program végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban és támogatási határozatokban kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF saját hatáskörén belül elvégezheti az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

28. cikk

Tulajdonjog

(1)   A Kopernikusz keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. E célból adott esetben megállapodásokat kell kötni harmadik felekkel a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan.

(2)   A tulajdonjog Unióra történő átruházásához kapcsolódó feltételeket az (1) bekezdésben említett megállapodások határozzák meg.

(3)   A Bizottság egy megfelelő keret révén gondoskodik az e cikkben említett eszközök optimális alkalmazásáról, és mindenekelőtt a lehető legeredményesebben kezeli a Kopernikuszhoz kapcsolódó szellemitulajdon-jogokat, figyelemmel egyrészt az Unió szellemi tulajdonjogainak védelmére és érvényesítésére, másrészt az összes érintett fél érdekeire, harmadrészt pedig a piacok és az új technológiák harmonikus fejlesztésének szükségességére és a szolgáltatások folyamatosságára. E célból gondoskodik arról, hogy a Kopernikusz keretében életbe lépett szerződésekben szerepeljen a Kopernikusz keretében végzett munka kapcsán felmerülő szellemitulajdon-jogok átruházásának vagy használata engedélyezésének lehetősége.

29. cikk

Segítségnyújtás a Bizottságnak

A Bizottság munkáját segíthetik a Kopernikusz hatálya alá tartozó különböző területek független szakértői, az érdekelt felek széles köre, így például a Kopernikusz felhasználóinak képviselői és az űrtevékenységekért felelős nemzeti szervek is, mégpedig a szükséges műszaki és tudományos szakértelem, valamint az interdiszciplináris és ágazatközi szemléletek révén, figyelemmel az uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekre.

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság (a Kopernikusz-bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül,

A Kopernikusz-bizottság különböző formációkban tartja üléseit, különösen a biztonsági szempontokra tekintettel (ilyen lehet pl. a biztonsági tanács).

(2)   A Kopernikusz-bizottság eljárási szabályzatának megfelelően létrehozza a felhasználói fórumot, amely munkacsoportként tanácsokat ad a Kopernikusz-bizottságnak a felhasználói igények tekintetében.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(5)   Azoknak a szerveknek a képviselői, akikre a Kopernikusz feladatait bízták, a Kopernikusz-bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel adott esetben megfigyelőként részt vesznek a bizottság munkájában.

(6)   Az Unió által a 26. cikkel összhangban kötött megállapodások – a Kopernikusz-bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel – adott esetben rendelkezhetnek harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek a Kopernikusz-bizottság munkájában való részvételéről.

(7)   A Kopernikusz-bizottság rendszeresen ülésezik, lehetőség szerint negyedévente. A Bizottság valamennyi ülésen jelentést tesz a Kopernikusz megvalósítása terén elért eredményekről. Ezek a jelentések általános áttekintést nyújtanak a Kopernikusz helyzetének állásáról és alakulásáról, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a költségekre, az ütemtervre, a teljesítésre, a beszerzésre és a Bizottságnak nyújtott tanácsadásra.

31. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 9. cikk (7) bekezdésében és a 24. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a Kopernikusz időtartamára szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (7) bekezdésében és a 24. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 9. cikk (7) bekezdése és a 24. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

32. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság 2017. december 31-ig – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – értékelő jelentést készít a Kopernikusz keretében finanszírozott feladatok céljainak megvalósításáról azok eredménye és hatásai, európai többletértéke, valamint az erőforrás-felhasználás hatékonysága tekintetében. Az értékelésben ki kell térni arra is, hogy továbbra is érvényes-e az összes cél, valamint hogy az intézkedések hogyan járulnak hozzá a 4. cikkben ismertetett célokhoz, továbbá abban ki kell térni a szervezeti struktúra teljesítményére és a nyújtott szolgáltatások alkalmazási körére. Az értékelésnek tartalmaznia kell az érintett európai ügynökségek (többek között az Európai GNSS Ügynökség) esetleges részvételének értékelését, és adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatokat is kell hozzá mellékelni.

Az értékelés különösen áttekinti a Kopernikusz-adat és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politikának az érdekelt felekre, a downstream felhasználókra, a vállalkozásokra, valamint a Föld-megfigyelési infrastruktúrába való nemzeti és magánberuházásokra gyakorolt hatását.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelést az üzemeltetőkkel és a Kopernikusz felhasználóival szoros együttműködésben végzi el, és megvizsgálja a Kopernikusz eredményességét és hatékonyságát, valamint a 4. cikkben említett célokhoz való hozzájárulását. A Bizottság ezen értékelések eredményeit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket javasol.

(3)   A Bizottság szükség esetén független szervek segítségével értékelheti a projektek végrehajtásának módját, valamint azok megvalósításának hatását, hogy ezáltal értékelhesse, hogy a kitűzött célok, beleértve a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat is, teljesültek-e.

(4)   A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre az e rendelet keretében támogatott tevékenységek és a kapcsolódó projektek egyedi értékelését, vagy adott esetben biztosítsák számára a projektek értékeléséhez szükséges információkat és segítséget.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 911/2010/EU rendelet hatályát veszti.

(2)   A 911/2010/EU rendelet alapján hozott minden intézkedés továbbra is érvényes.

(3)   A hatályon kívül helyezett 911/2010/EU rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre tett hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

34 cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  A 2013. október 16-i vélemény.

(2)  Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 24-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 911/2010/EU rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.).

(4)  A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2013. július 12-i 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételek és a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumok meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 309., 2013.11.19., 1. o.).

(10)  A Bizottság 2001. november 29-i határozata eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

(11)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(15)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

A 33. cikkben említett megfelelési táblázat

911/2010/EU rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2., 5., 6. és 7. cikk

3. cikk

4. cikk

4., 9., 10., 11., 13. és 26. cikk

5. cikk

5., 9., 11. és 13. cikk

6. cikk

14–22. cikk

7. cikk

9. és 26. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

23., 24. és 25. cikk

10. cikk

24. és 31. cikk

11. cikk

31. cikk

12. cikk

31. cikk

13. cikk

23., 24. és 25. cikk

14. cikk

4. és 32. cikk

15. cikk

9. és 12. cikk

16. cikk

30. cikk

17. cikk

30. cikk

18. cikk

27. cikk

19. cikk

34. cikk

Melléklet

4. cikk


24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/67


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 378/2014/EU RENDELETE

(2014. április 3.)

az 1166/2008/EK rendeletnek a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) előírja, hogy a tagállamoknak 2010-ben, 2013-ban és 2016-ban felmérést kell készíteniük a gazdaságok szerkezetéről. A tagállamoknak a felmérések végrehajtási költségeire, legfeljebb 75 %-os pénzügyi hozzájárulást kell kapniuk az Uniótól, figyelembe véve a meghatározott maximális összegeket.

(2)

A gazdaságszerkezeti felmérések végrehajtása és az uniós tájékoztatási követelményeknek való megfelelés a tagállamok és az Unió részéről jelentős költségvetési forrásokat igényel.

(3)

Az 1166/2008/EK rendelet meghatározta a felmérési program végrehajtásának pénzügyi keretösszegét, beleértve a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is, és meghatározta a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó összeget.

(4)

Az 1166/2008/EK rendelettel összhangban a 2014–2018 közötti időszakra szóló összeget a Bizottság javaslatára a 2014-ben kezdődő időszakra szóló új pénzügyi keret alapján a költségvetési és jogalkotó hatóság határozza meg.

(5)

A javasolt pénzügyi keret csak a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés végrehajtásához és a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kapcsolódó kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges finanszírozást biztosítja.

(6)

Tekintettel Horvátország csatlakozására és annak szükségességére, hogy 2016-ban a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérést kell végezni ebben a tagállamban, meg kell állapítani Horvátország számára a felmérésenként adható maximális uniós hozzájárulást, mivel a csatlakozási okmányban az nem szerepel.

(7)

Az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal konzultációra került sor.

(8)

Ezért az 1166/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1166/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés tekintetében Horvátország esetében a maximális összeg 500 000 EUR.”

2.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés végrehajtásához – beleértve az e rendelet szerint a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is – a 2014–2018 közötti időszakra megállapított pénzügyi keretösszeg 20 650 000 EUR.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban hajtja végre az uniós pénzügyi támogatást.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).”"

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazásával – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (4) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és a második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(4)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).”"

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 24-i határozata.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 1166/2008/EK rendelete a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.).