24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/1

(1)

A szolidaritás az Unió alapvető értéke és még tovább lehet fejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel az uniós polgárok kifejezésre juttathatják szolidaritásukat az ember okozta válságoknak vagy természeti katasztrófáknak kitett vagy azok által sújtott harmadik országbeli emberek iránt. Továbbá az Unió egésze a humanitárius segélyek tekintetében a legfőbb adományozó, világviszonylatban a támogatások csaknem 50 %-át biztosítja.

(2)

Az önkéntesség a szolidaritás konkrét és látható kifejezésre juttatása, amellyel az egyének tudásukat, készségeiket és idejüket anyagi érdek nélkül embertársaik szolgálatába állíthatják.

(3)

Tovább kell erősíteni a válságok és katasztrófák sújtotta harmadik országbeli áldozatok iránti szolidaritást, valamint fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást és általában az önkéntességet érintő tudatosságot és láthatóságot az uniós polgárok körében.

(4)

Az Unió humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos jövőképét, ideértve a közös célkitűzést, az alapelveket és a bevált módszereket, valamint az uniós humanitárius segítségnyújtás közös keretét a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által elfogadott, „A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus” című együttes nyilatkozata (2) határozza meg. A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus hangsúlyozza az Unió szilárd elkötelezettségét a szükségleteken alapuló megközelítés, valamint amellett, hogy fenntartja és előmozdítja az alapvető humanitárius elveket, az emberséget, a semlegességet, a pártatlanságot és a függetlenséget. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest (az „EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés”) fellépéseire a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus az irányadó.

(5)

Az Unió olyan helyzetekben nyújt humanitárius segítséget, amelyekben a fejlesztési együttműködéshez, a válságkezeléshez és a polgári védelemhez kapcsolódó más eszközök is alkalmazásra kerülhetnek. A harmadik országbeli humanitárius válságokra való uniós reagálás koordinálása érdekében az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek koherensnek és kiegészítő jellegűnek kell lennie, és el kell kerülnie a releváns uniós szakpolitikákkal és eszközökkel – különösen az Unió humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájával, fejlesztési együttműködési szakpolitikájával, az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (3) létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal, az e határozattal létrehozott Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központtal, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és az EU-küldöttségekkel – való átfedéseket.

(6)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek hozzá kell járulnia a szükségleteken alapuló humanitárius segítségnyújtásra irányuló uniós kapacitás erősítését célzó erőfeszítésekhez, valamint a sérülékeny vagy katasztrófák által sújtott harmadik országbeli közösségek kapacitásának erősítéséhez és ellenálló képességük növeléséhez. Fontos továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel és más humanitárius partnerekkel, valamint a helyi és regionális szereplőkkel folytatott együttműködés előmozdítása. Az ENSZ Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatala (OCHA) központi és átfogó koordináló szerepének erősítése érdekében az említett együttműködést az ENSZ fellépéseivel összhangban kell megvalósítani.

(7)

Az évek során világszerte jelentősen megnőtt mind a természet, mind az ember okozta humanitárius válságok száma, mérete és összetettsége, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik, ami egyre inkább növeli az olyan humanitárius szereplők iránti szükségletet, amelyek azonnali, eredményes, hatékony és koherens módon képesek reagálni és támogatást nyújtani a harmadik országbeli közösségek számára sérülékenységük csökkentése és ellenálló képességük növelése érdekében.

(8)

A megfelelően kiválasztott, kiképzett és kiküldésre felkészített önkéntesek hozzájárulhatnak a szükségleteken alapuló és elvek által vezérelt uniós humanitárius segítségnyújtási kapacitás erősítéséhez, valamint a humanitárius ágazat eredményességének fokozásához, amennyiben rendelkeznek azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek a rászorulók leghatékonyabb segítéséhez szükségesek, feltéve, hogy megfelelő támogatásra és felügyeletre számíthatnak az önkéntes tevékenység helyszínén.

(9)

Európában és világszerte számos, harmadik országbeli kiküldésekre összpontosító önkéntességi program létezik. Ezek gyakran nemzeti programok, amelyek túlnyomórészt vagy kizárólagosan fejlesztési projektekre koncentrálnak. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek többletértéket kell tehát nyújtania azáltal, hogy lehetőséget biztosít az önkéntesek számára a humanitárius segítségnyújtási műveletekben való közös részvételre, ezáltal megerősítve az aktív európai polgári szerepvállalást. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés többletérték nyújthat azáltal is, hogy előmozdítja az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseinek végrehajtásában részt vevő szervezetek közötti transznacionális együttműködést, mindezek révén javítva a nemzetközi kapcsolatokat, pozitív képet sugározva az Unióról a világ számára és növelve a páneurópai humanitárius projektek iránti érdeklődést.

(10)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek költséghatékonynak kell lennie, ki kell egészítenie a már létező nemzeti és nemzetközi önkéntes programokat, elkerülve azok megkettőzését, és a humanitárius területen megmutatkozó konkrét szükségletekre és hiányosságokra kell összpontosítania.

(11)

Amint azt a Bizottság 2010. november 23-i, „Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek” című közleménye kiemeli, a humanitárius önkéntesség területén jelenleg hiányosságok vannak, amelyeket az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés pótolhat azáltal, hogy megfelelő képességekkel rendelkező önkénteseket küld ki kellő időben a megfelelő helyekre. Ez nevezetesen a következők révén biztosítható: a humanitárius önkéntesek azonosítására és kiválasztására vonatkozó európai előírások és eljárások, közösen meghatározott teljesítménymutatók a képzésére és a humanitárius önkéntesek kiküldésre való felkészítésére vonatkozóan, a helyszíni szükségletek alapján azonosított, potenciális önkénteseket tartalmazó adatbázis, valamint lehetőségek az önkéntesek számára a humanitárius műveletekben való részvételhez nemcsak kiküldéseken keresztül, hanem háttértámogatás és a virtuális önkéntességi tevékenységek révén is.

(12)

A megfelelő képzés, valamint az önkéntesek biztonsága és védelme döntő fontossággal bír, és arról – többek között a tagállamok bevonásával – rendszeres információcserét kell folytatni. Az uniós segítségnyújtási önkéntesek nem küldhetők ki nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok helyszínén folytatott műveletekhez.

(13)

Az Unió humanitárius segítségnyújtási műveleteit a felmerülő szükségletek alapján a végrehajtó szervezetekkel partnerségben végzi. Ezeknek a szervezeteknek jelentős szerepet kell játszaniuk az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés végrehajtásában annak érdekében, hogy biztosítsák a helyszíni szereplők felelősségvállalását, és maximalizálják az említett kezdeményezés fellépéseiben való részvételt. Az Uniónak a Bizottság által meghatározott előírásoknak és eljárásoknak megfelelően ilyen szervezeteket kell megbíznia az uniós segítségnyújtási önkéntesek azonosításával, kiválasztásával, felkészítésével, kiküldésével, valamint a megbízatásuk ideje alatt és azt követően történő monitoringgal. Amennyiben szükséges, a helyi kirendeltségekre támogató feladatok elvégzése céljából történő kiküldésekhez a Bizottság részére sikeresen kiképzett és felkészített önkénteseknek kell rendelkezésre állniuk.

(14)

A Bizottság 2011. október 25-i„A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)”című közleményében foglaltak szerint a magánvállalkozások fontos szerepet játszhatnak és hozzájárulhatnak az Unió humanitárius műveleteihez, különösen a munkavállalói önkéntesség révén.

(15)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek segítenie kell az európaiakat – legyenek bármely életkorban – abban, hogy aktív európai polgári szerepvállalásról tegyenek bizonyságot. A kezdeményezésnek ily módon Unió-szerte elő kell mozdítania az önkéntességet, valamint a részt vevő önkéntesek személyes fejlődését és interkulturális tudatosságát, ezzel is javítva képességeiket és foglalkoztathatóságukat a globális gazdaságban.

(16)

Az esélyegyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának uniós elve arra utal, hogy bármilyen társadalmi háttérrel rendelkező és bármilyen életkorú uniós polgár és az Unió területén huzamosan tartózkodó személy válhat aktív polgárrá. Tekintettel a humanitárius kontextus különleges kihívásaira, az uniós segítségnyújtási önkénteseknek legalább 18. életévüket betöltött személyeknek kell lenniük, és sokféle szakmai háttérrel rendelkezhetnek és bármely korosztályhoz tartozhatnak, ideértve a szakértőket és a képzett nyugdíjasokat is.

(17)

Az önkéntesek Unió területén kívüli országokba való kiküldésének döntő előfeltétele az egyértelmű jogállás. Szerződésben kell meghatározni az önkéntesek kiküldésének feltételeit, ideértve az önkéntesek védelmére és biztonságára vonatkozó előírásokat, a küldő és a fogadó szervezetek kötelezettségeit, a biztosítást, valamint az ellátás, a lakhatás és más kapcsolódó kiadások fedezését. Az önkéntesek harmadik országbeli kiküldése megfelelő biztonsági és védelmi feltételekhez kötött.

(18)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépései során adott esetben figyelembe kell venni az európai önkéntesség szakpolitikai menetrendjében szereplő ajánlásokat, valamint az önkéntességgel foglalkozó európai és nemzetközi szervezetek és az Egyesült Nemzetek önkéntességi programja által folytatott munkát.

(19)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek a harmadik országbeli fogadó szervezetek humanitárius segítségnyújtási kapacitásának erősítésére irányuló, szükségleteken alapuló fellépéseket kell támogatnia annak érdekében, hogy humanitárius válságok esetén fokozza a helyi felkészülést és a reagálási képességet, valamint hogy a válsághelyzeti kockázatkezelés, a felkészülés és a reagálási képesség, továbbá az önkéntesek irányítására és az egyéb kapcsolódó területekre vonatkozó coaching és képzés révén biztosítsa az uniós segítségnyújtási önkéntesek helyszíni munkájának eredményes és fenntartható hatását.

(20)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésnek adott esetben arra kell törekednie, hogy a bármilyen korosztályhoz tartozó nők és férfiak egyedi szükségleteihez igazított megfelelő humanitárius reagálás révén erősítse az uniós humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájának nemi dimenzióját. Külön figyelmet kell fordítani a nők csoportjaival és hálózataival való együttműködésre annak érdekében, hogy fokozni lehessen a nők részvételét és vezető szerepvállalását a humanitárius segítségnyújtásban, valamint hogy támaszkodni lehessen képességeikre és szakértelmükre a válság sújtotta közösségek újjáépítése, a béketeremtés, a katasztrófakockázatok csökkentése és az ellenálló képesség erősítése során.

(21)

E rendelet meghatározza a pénzügyi időszak teljes időtartamára szóló pénzügyi keretösszeget, és az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (4)17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget.

(22)

A pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell elosztani. Tekintettel az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseinek különleges jellegére, helyénvaló biztosítani, hogy pénzügyi támogatás természetes személyeknek, valamint a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyeknek is nyújtható legyen. Fontos továbbá biztosítani az említett rendelet szabályainak betartását, különösen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elve tekintetében.

(23)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósítása során – a pénzügyi források optimális felhasználásának biztosításával egyidejűleg – vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását.

(24)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogosulatlanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, jogosulatlanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (6), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek (7), továbbá a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően.

(25)

A harmadik országok – különösen a csatlakozó országok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai – részvételét együttműködési megállapodások alapján lehetővé kell tenni.

(26)

Az együttműködő országok részt vevő önkénteseinek és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit végrehajtó szervezeteinek tiszteletben kell tartaniuk és hirdetniük kell a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megfogalmazott elvek tiszteletben tartását, különös tekintettel a „humanitárius tér” védelmére.

(27)

A folyamatos visszacsatolás és javítás, valamint az elfogadás rugalmasságának és hatékonyságának javítása érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiválasztására, irányítására és kiküldésére vonatkozó előírásokhoz, a teljesítménymutatók és a tematikus prioritások módosításához, valamint az e rendelet végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg felosztása során alkalmazandó százalékok kiigazításához kapcsolódó rendelkezésekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(28)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskörökkel kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni. Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiválasztására, irányítására és kiküldésére vonatkozó eljárásoknak, az akkreditációs mechanizmusnak, a képzési programnak és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés éves munkaprogramjának elfogadására.

(29)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(30)

A személyes adatok e rendelet keretében történő feldolgozása nem lépi túl az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés zökkenőmentes működésének biztosítása szempontjából szükséges és arányos mértéket. A személyes adatok Bizottság általi bármilyen feldolgozása a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően történik. A személyes adatoknak az Unió területén jogszerűen letelepedett, az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit végrehajtó szervezetek általi bármilyen feldolgozása a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (11) megfelelően történik.

(31)

Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént, a biztos 2012. november 23-án kinyilvánította véleményét (12).

(32)

Helyénvaló e rendelet alkalmazásának időtartamát összehangolni az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (13). Ezért e rendeletnek 2014. január 1-jétől kell alkalmazandónak lennie,

1.

az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiválasztása, képzése és kiküldése a harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából;

2.

olyan fellépések, amelyek támogatják, elősegítik és előkészítik az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldését a harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából;

3.

az Unión belüli és kívüli olyan fellépések, amelyek célja a fogadó szervezetek harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtási kapacitásának építése.

a)

az Unió humanitárius segítségnyújtási kapacitásának növeléséhez és javításához való hozzájárulás.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

b)

Az önkéntesek készségeinek, tudásának és képességeinek javítása a humanitárius segítségnyújtás terén, valamint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek és szabályok.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

c)

A fogadó szervezetek kapacitásának építése és az önkéntesség előmozdítása harmadik országokban:

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

d)

A Unió humanitárius segítségnyújtási elveinek kommunikációja a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban foglaltak szerint.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

e)

Az önkéntesség koherenciájának és konzisztenciájának javítása a tagállamokban az uniós polgárok humanitárius segítségnyújtási tevékenységekben és műveletekben való részvételi lehetőségeinek javítása érdekében:

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

—

az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások kidolgozása és fenntartása,

—

a küldő és a fogadó szervezetek számára akkreditációs mechanizmus kidolgozása és fenntartása,

—

az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása,

—

képzési program létrehozása, valamint a képzések és gyakornoki helyek támogatása,

—

az uniós segítségnyújtási önkéntesek adatbázisának létrehozása, fenntartása és frissítése,

—

uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése a harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtás támogatása és kiegészítése céljából,

—

a fogadó szervezetek kapacitásának építése,

—

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatának létrehozása és irányítása,

—

kommunikáció és tudatosítás,

—

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés elszámoltathatóságát, átláthatóságát és eredményességét fokozó kiegészítő tevékenységek.

—

az önkéntesek mint kezdő vagy vezető szakemberek azonosítására, kiválasztására és felkészítésére használt kompetencia-referenciakeret,

—

az azonosítási és kiválasztási eljárás során az esélyegyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a biztosítására irányuló rendelkezések,

—

az annak biztosítására irányuló rendelkezések, hogy a küldő és a fogadó szervezetek megfeleljenek a vonatkozó nemzeti és uniós jognak, valamint a fogadó ország jogának,

—

a küldő és a fogadó szervezetek közötti partnerséget szabályozó előírások,

—

az uniós segítségnyújtási önkéntesek által elsajátított készségek és képességek elismerésére vonatkozó rendelkezések, a meglévő vonatkozó uniós kezdeményezésekkel összhangban.

—

az önkéntesjelöltek azonosítása, kiválasztása és kiküldés előtti felkészítése során követendő eljárások, ideértve adott esetben a gyakornoki helyeket is,

—

az uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokba történő kiküldésére és az e harmadik országokban való irányítására vonatkozó rendelkezések, ideértve többek között a helyszíni felügyeletet, továbbá a coaching, mentorálás, továbbképzés, a megfelelő munkafeltételek biztosítása és a hazatérést követő támogatás révén történő folyamatos támogatást,

—

az önkéntesek számára biztosítási fedezet és megfelelő életkörülmények biztosítása, ideértve az ellátási, lakhatási, utazási és egyéb kapcsolódó költségek fedezését,

—

a kiküldés előtt, alatt és után követendő, a gondoskodási kötelezettség és a megfelelő védelmi és biztonsági eljárások, ideértve a harmadik országokból való sürgősségi evakuálásra vonatkozó egészségügyi célú evakuálási és biztonsági terveket, köztük a nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartást illető eljárásokat,

—

az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének monitoringjára és értékelésére szolgáló eljárások.

a)

megfelelnek a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak;

b)

a 3. cikk d) pontjában meghatározottaknak megfelelően a humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykednek, és

c)

a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)

megfelelnek a 9. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak;

b)

a 3. cikk d) pontjában meghatározottaknak megfelelően a humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykednek; és

c)

a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)

az Unió polgárai;

b)

az Unió valamely tagállamában huzamosan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok; és

c)

a 23. cikk (1) bekezdésében említett országok állampolgárai, az abban a cikkben említett feltételek mellett.

a)

akkreditált küldő szervezetek által harmadik országok fogadó szervezeteihez; vagy

b)

adott esetben a Bizottság által a helyi humanitárius segítségnyújtási irodáiba, támogató feladatok végzése érdekében.

a)

válsághelyzeti kockázatkezelés, felkészülés és reagálás, coaching és képzés az önkéntesek irányítása, valamint más releváns területeken a fogadó szervezetek alkalmazottai és önkéntesei számára;

b)

a bevált gyakorlatok cseréje, technikai segítségnyújtás, ikerintézményi programok, alkalmazottak és önkéntesek cseréje, hálózatok létrehozása és más releváns fellépések.

a)

önkéntesjelöltek, a kezdeményezésben jelenleg részt vevő vagy korábban részt vett uniós segítségnyújtási önkéntesek;

b)

küldő és fogadó szervezetek;

c)

a tagállamok és az Európai Parlament képviselői.

a)

a kölcsönhatás elősegítése, platform biztosítása a tudásmegosztás, a konzultáció és az információk terjesztése, a bevált gyakorlatok megosztása és a 21. cikk (3) bekezdésében említett szükségletértékelés céljából;

b)

a partnerségépítésnek, valamint a kiküldésekre és a kapacitásépítésre irányuló közös projektek kidolgozásának előmozdítása az unióbeli küldő szervezetek és a harmadik országbeli fogadó szervezetek bevonásával;

c)

olyan alap nyújtása, amelyre az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés fellépéseit építeni lehet azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a folyamatos javítást, az eredményes monitoringot és az értékelést;

d)

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezéssel kapcsolatos projektre való online jelentkezés lehetőségének biztosítása.

a)

csatlakozó országok, tagjelölt országok, potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországainak állampolgárai és küldő szervezetei, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveknek és általános feltételeknek megfelelően;

b)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országainak állampolgárai és küldő szervezetei, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően;

c)

más európai országok állampolgárai és küldő szervezetei, amennyiben ezekkel az országokkal kétoldalú megállapodásokat kötnek.

a)

az e rendelet végrehajtása terén tett előrehaladást – ideértve lehetőség szerint a fő eredményeket – vizsgáló éves jelentéseket;

b)

az e rendelet végrehajtásának első három évében az elért eredményekre és az e rendelet végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásaira – köztük az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hatékonyságára a humanitárius ágazatban és a program költséghatékonyságára – vonatkozó időközi értékelő jelentést, legkésőbb 2017. december 31-ig;

c)

az e bekezdés b) pontjában említett időközi értékelő jelentésen alapuló közleményt e rendelet folyamatos végrehajtásáról, legkésőbb 2018. december 31-ig;

d)

a hétéves pénzügyi végrehajtási időszakra vonatkozó utólagos értékelő jelentést, legkésőbb 2021. december 31-ig.

24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/18

(1)

Az uniós polgári légi közlekedésben indokolt gondoskodni a biztonság általánosan magas szintjéről, és az állampolgárok légi közlekedésbe vetett bizalmának megőrzése érdekében mindent meg kell tenni a balesetek és repülőesemények számának csökkentése érdekében.

(2)

A halálos kimenetelű balesetek előfordulásának aránya a polgári légi közlekedésben az elmúlt évtizedben viszonylag állandó maradt. Ugyanakkor tartani lehet attól, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a balesetek száma növekedhet a forgalomnövekedés, valamint a légi járművek egyre nagyobb műszaki komplexitása miatt.

(3)

A 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) célja, hogy gyors és minőségi légiközlekedés-biztonsági vizsgálatok segítségével megelőzze a baleseteket. Ez a rendelet nem korlátozhatja a légijármű-balesetek és repülőesemények biztonsági vizsgálatokat végző nemzeti hatóságok által irányított, a 996/2020/EU rendelet szerinti vizsgálati eljárásokat. Baleset vagy súlyos repülőesemény esetén az esemény bejelentésére a 996/2010/EU rendelet rendelkezései is alkalmazandók.

(4)

A meglévő uniós jogszabályok, különösen a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és végrehajtási rendeletei előírják, hogy bizonyos szervezeteknek biztonsági menedzsmentrendszerük keretében eseményjelentési rendszereket kell létrehozniuk. A 216/2008/EK rendeletnek és végrehajtási rendeleteinek való megfelelés nem mentesítheti a szervezeteket az e rendeletnek való megfelelés alól. Hasonlóképpen, az e rendeletnek való megfelelés nem mentesítheti a szervezeteket a 216/2008/EK rendeletnek és végrehajtási rendeleteinek való megfelelés alól. Mindazonáltal ez nem vezethet két párhuzamos jelentési rendszer kialakításához, ezért a 216/2008/EK rendeletet, annak végrehajtási rendeleteit és ezt a rendeletet egymást kiegészítőnek kell tekinteni.

(5)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy valamely balesetet gyakran olyan biztonsággal összefüggő események és hibák előznek meg, amelyek figyelmeztetnek a biztonságot fenyegető veszélyekre. A biztonsággal összefüggő információk ezért jelentősen hozzájárulnak a biztonságot fenyegető meglévő vagy lehetséges veszélyek azonosításához. Emellett bár kétségkívül fontos, hogy le tudjuk vonni a balesetek tanulságait, a pusztán reaktív rendszerek csak korlátozottan bizonyultak alkalmasak arra, hogy ösztönözzék a biztonsági fejlesztéseket. A reaktív rendszereket ezért olyan proaktív rendszerekkel kell kiegészíteni, amelyek a légi közlekedés biztonsága hatékony fejlesztése érdekében egyéb típusú biztonsági információkat is felhasználnak. Az Uniónak, tagállamainak, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) és a szervezeteknek hozzá kell járulniuk a polgári légi közlekedés biztonságának javulásához az olyan proaktívabb és tényeken alapuló légiközlekedés-biztonsági eljárások bevezetése révén, amelyek az összes releváns, többek között a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információk elemzésével a balesetek megelőzésére koncentrál,

(6)

A légi közlekedés biztonságának javítása érdekében alapvető fontosságú a releváns polgári légiközlekedési információk bejelentése, gyűjtése, tárolása, védelme, megosztása, terjesztése és elemzése, továbbá az összegyűjtött információk alapján meghozott megfelelő biztonsági intézkedések. Ezt a proaktív és tényeken alapuló megközelítést kell alkalmazniuk a tagállamok illetékes légiközlekedés-biztonsági hatóságainak, légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszerük részeként a különböző szervezeteknek és az Ügynökségnek.

(7)

A szervezetek számára az esemény jelentésével kapcsolatos kötelezettségnek az adott szervezet méretével és annak tevékenységi körével arányosnak kell lennie. Ezért mindenekelőtt a kisebb szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a szervezeten belül egyesítik vagy összevonják az eseményjelentésekkel kapcsolatos tisztségeket, az eseményjelentésekkel kapcsolatos feladatokat megosztják más hasonló jellegű szervezetekkel, vagy hogy lehetővé teszik az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtésének, értékelésének, feldolgozásának, elemzésének és tárolásának kiszervezését a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakosodott szerveknek. Az ilyen szerveknek teljesíteniük kell az adatok védelme és bizalmas kezelése tekintetében e rendelet által meghatározott elveket. A kiszervező szervezetnek megfelelő szintű ellenőrzést kell gyakorolnia a kiszervezett tevékenységek felett, és felelnie kell az e rendeletből fakadó követelmények teljesítéséért, aminek vonatkozásában elszámoltatható.

(8)

Biztosítani kell, hogy a biztonságért felelős légiközlekedési szakemberek rendszeresen jelentsék a légi közlekedés biztonságát jelentős mértékben veszélyeztető eseményeket. A kötelező jelentési rendszereket önkéntes jelentési rendszereknek kell kiegészíteniük, és mindkettőnek lehetővé kell tennie, hogy az egyes személyek bejelentsék a légi közlekedés biztonságát érintő események részletes adatait. A szervezeteken, az Ügynökségen és a tagállamok illetékes hatóságain belül létre kell hozni a kötelező és önkéntes jelentési rendszereket. Az összegyűjtött információkat el kell juttatni az illetékes hatósághoz, hogy az a légi közlekedés biztonságának javítása érdekében megfelelő módon ellenőrizni tudja azokat. A szervezeteknek elemezniük kell azokat az eseményeket, amelyek hatással lehetnek a biztonságra, hogy ezáltal azonosíthassák a biztonságot fenyegető veszélyeket, és meghozhassák a megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket. A szervezeteknek az elemzéseik előzetes eredményeit meg kell küldeniük a tagállamuk illetékes hatóságának vagy az Ügynökségnek, és meg kell küldeniük nekik a végleges eredményeket is, amennyiben az tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít. A tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek hasonló eljárást kell életbe léptetniük a hozzájuk közvetlenül bejelentett eseményekre vonatkozóan, és megfelelő módon ellenőrizniük kell a szervezetek által készített értékeléseket, továbbá a korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(9)

A polgári légi közlekedés különféle területein foglalkoztatott vagy a kérdésben más módon érintett személyzet is tudomást szerezhet a balesetek megelőzése szempontjából lényeges eseményről. Ezen személyeknek ezért rendelkezniük kell a jelentéstételt lehetővé tevő eszközökkel, továbbá védelmüket is biztosítani kell. A személyzet jelentéstételre való ösztönzése céljából és annak érdekében, hogy jobban felmérhesse a jelentéstételnek a légi közlekedés biztonságára gyakorolt kedvező hatását, a személyzetet rendszeresen tájékoztatni kell az eseményjelentési rendszerek keretében tett lépésekről.

(10)

A komplex motoros meghajtású légi járművekkel kapcsolatos veszélyek és kockázatok nagyban különböznek az ezektől eltérő típusú légi járművekkel kapcsolatos veszélyektől és kockázatoktól. Következésképpen, jóllehet a légiközlekedési ágazat egészének a rendelet hatálya alá kell tartoznia, a rendelet által előírt kötelezettségeknek arányosaknak kell lenniük a különböző típusú légi járművek tevékenységi körével és komplexitásával. Ennek értelmében a komplex motoros meghajtásúaktól eltérő légi járműveket érintő eseményekkel kapcsolatban összegyűjtött információkra a légi közlekedés ezen ágához jobban igazodó, egyszerűsített bejelentési kötelezettségnek kell vonatkoznia.

(11)

Ösztönözni kell a biztonsággal összefüggő információk összegyűjtésére alkalmas, az e rendelet által előírt rendszereket kiegészítő egyéb eszközök fejlesztését azért, hogy olyan további információkat lehessen rögzíteni, amelyek hozzájárulhatnak a légi közlekedés biztonságának javításához. Ha a szervezeteknek már meglévő és jól működő, a biztonsági információk összegyűjtésére szolgáló rendszerei vannak, a szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy e rendszereket továbbra is használják, az ezen rendelet alkalmazásában létrehozandó rendszerek mellett.

(12)

Teljes körű hozzáférést kell biztosítani a biztonsági vizsgálatokat végző hatóságoknak és az Unión belül a polgári légi közlekedés biztonságának felügyeletével megbízott szerveknek a tagállamok által összegyűjtött események részletes adataihoz és a tagállamok által őrzött eseményjelentésekhez annak érdekében, hogy el tudják dönteni, melyek azok a repülőesemények, amelyek tekintetében indokolt lehet biztonsági vizsgálatot indítani, valamint hogy levonják a légi közlekedés biztonságának javítását elősegítő következtetéseket és teljesítsék felügyeleti kötelezettségeiket.

(13)

Alapvetően fontos, hogy jó minőségű és hiánytalan adatok álljanak rendelkezésre, hiszen a pontatlan adatokra támaszkodó elemzések és tendenciák félrevezető eredményeket adhatnak, és fennáll a veszélye, hogy az erőfeszítések nem a megfelelő intézkedésre összpontosulnak. A téves adatok nyomán ráadásul meginoghat az eseményjelentési rendszerek által szolgáltatott információkba vetett bizalom. A minőség biztosítása és az eseményjelentések teljessé tételének megkönnyítése érdekében meg kell határozni az információk bizonyos minimális körét, amelyet az adott esemény kategóriájától függően bele kell foglalni a jelentésbe. Mindemellett életbe kell léptetni az információ minőségét ellenőrző, valamint a jelentés és az eseményre vonatkozóan előzetesen összegyűjtött adatok közötti inkoherenciát megelőző eljárásokat. A Bizottság támogatásával ezenkívül megfelelő útmutatókat kell kidolgozni, hogy mindenekelőtt biztosítani lehessen a minőséget és meg lehessen könnyíteni az adatok teljessé tételét, valamint azok adatbázisokba történő következetes és egységes rendezését. A szükséges támogatás érdekében mindenekelőtt a Bizottságnak műhelytalálkozókat kell szerveznie.

(14)

A Bizottságnak közös európai kockázatbesorolási rendszert kell létrehoznia annak érdekében, hogy a nagy kockázatot jelentő egyedi repülőesemények kapcsán meg lehessen határozni a sürgősen meghozandó intézkedéseket. A közös rendszer segítségével az összesített információkból azt is be lehetne azonosítani, hogy melyek a kockázati szempontból kiemelten fontos területek. Az ilyen rendszernek támogatnia kell az érintett szerveket az események értékelésében és annak meghatározásában, hogy mely területekre összpontosítsák erőfeszítéseiket. A közös európai kockázatbesorolási rendszernek elő kell segítenie, hogy az európai légiközlekedési rendszeren belül integrált és összehangolt megközelítés alakuljon ki a kockázatkezelésre vonatkozóan, és ezáltal lehetővé kell tennie a szervezetek, a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség számára, hogy összehangolt módon összpontosítsanak a biztonság növelését célzó erőfeszítésekre.

(15)

A közös európai kockázatbesorolási rendszernek az összesített információk európai szintű vizsgálata alapján lehetővé kell tennie az Unión belüli fő kockázati területek felismerését, ugyanakkor segítenie kell az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv terén végzett munkát. A Bizottságnak megfelelő támogatás útján biztosítania kell, hogy a tagállamokban a kockázatosztályozás következetes és egységes módon történjen.

(16)

A könnyebb információcsere érdekében az eseményjelentéseket olyan adatbázisokban kell tárolni, amelyek kompatibilisek (a tagállamok és az európai központi adattár által az eseményjelentések tárolására használt) ECCAIRS szoftverrel és az ADREP-taxonómiával (a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által az ECCAIRS szoftver esetében alkalmazott taxonómia). Az Ügynökségnek és a Bizottságnak technikai támogatást kell nyújtania a rendszerek interoperabilitásának megvalósításához.

(17)

A szervezeteknek egy vagy több adatbázisban meg kell őrizniük az eseményekre vonatkozóan a kötelező jelentési rendszer és adott esetben az önkéntes jelentési rendszer alapján összegyűjtött adatokból származó eseményjelentéseket. Lehetővé kell tenni, hogy az adatbázis komplexitása arányos legyen a szervezet méretével és/vagy annak az e rendelet célkitűzései szempontjából való jelentőségével, továbbá az adatbázisnak legalább egy, általános kötelező adatmezőket és adott esetben különleges kötelező adatmezőket tartalmazó adatállományból kell állnia.

(18)

Amennyiben valamely esemény egy tagállamban lajstromozott vagy ott letelepedett szervezet által üzemeltetett légi járművet érint, az ilyen eseményt akkor is be kell jelenteni, ha az az adott tagállam területén kívül következik be.

(19)

Az eseményekre vonatkozó információkat a tényleges vagy potenciális veszélyek azonosításának elősegítése céljából meg kell osztani az Unión belül. Ezen információcsere révén a tagállamok hozzáférhetnének továbbá minden olyan információhoz a területükön vagy a légterükben bekövetkezett eseményekre vonatkozóan, amelyeket más tagállamok részére jelentettek. Az Ügynökség így várhatólag pontos információval rendelkezne az eseményekről és hozzáférne az Unió területén gyűjtött valamennyi eseményjelentéshez annak céljából, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket tegyen az Unióban azonosított kockázatok kiküszöbölésére. Az információcsere révén a tagállamok illetékes hatóságai várhatólag pontos információval rendelkeznének a légterükben bekövetkezett eseményekről, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket tudnak tenni a területükön azonosított kockázatok kiküszöbölésére.

(20)

Az eseményekre vonatkozó információk cseréjének célja a légiközlekedési balesetek és repülőesemények megelőzése kell, hogy legyen. Az információcsere nem szolgálhat a vétkesség vagy a felelősség megállapítására, vagy a biztonsági teljesítmény értékelésére.

(21)

Az összes tagállam, a Bizottság és az Ügynökség közötti, nagy mennyiségű biztonsági információ cseréjének leghatékonyabb módja az európai központi adattár igénybevétele, feltéve, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség teljes körű hozzáféréssel rendelkezik a rendszerhez.

(22)

Az Unióban összegyűjtött eseményjelentésekből származó valamennyi, biztonsággal összefüggő információt megfelelő időben át kell küldeni az európai központi adattárba. Ennek keretében össze kell gyűjteni a repülőeseményekkel kapcsolatos információt és minden, a 996/2010/EU rendelet szerinti kivizsgált balesetekkel vagy súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos információt.

(23)

E rendelet hatályának ki kell terjednie az eseményekkel összefüggésben a szervezetek, a tagállamok és az Ügynökség adatbázisaiban tárolt információkra is.

(24)

Az európai központi adattárban őrzött valamennyi, biztonsággal kapcsolatos információnak mindazon szervek rendelkezésére kell állnia, amelyek feladata a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozása az Unión belül, beleértve az Ügynökséget és az Unió területén bekövetkezett balesetek és repülőesemények kivizsgálásáért felelős hatóságokat.

(25)

Érdekelt felek is kérvényezhetik az európai központi adattárban található bizonyos információkhoz való hozzáférést, tiszteletben tartva az információk bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokat és az érintett személyek anonimitását.

(26)

Mivel a nemzeti kapcsolattartási pontok ismerik legjobban egy adott tagállamban letelepedett érdekelt feleket, e nemzeti kapcsolattartási pontoknak kell foglalkozniuk a saját tagállamukban letelepedett érdekelt felek kérvényeivel. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek érdekelt felei által benyújtott kérvények ügyében a Bizottságnak kell eljárnia.

(27)

Elemezni kell az eseményjelentésekben található információkat, és azonosítani kell a biztonsági kockázatokat. Ennek eredményeképpen adott esetben meg kell határozni a légi közlekedés biztonságának javítását szolgáló megfelelő intézkedéseket és ezeket a kellő időben végre kell hajtani. Az elemzéssel és az események nyomon követésével kapcsolatos információkat terjeszteni kell a szervezetek, a tagállamok illetékes hatóságai és az Ügynökség között, hiszen a bejelentett eseményekre adott visszajelzésekkel az események jelentésére lehet bátorítani az egyéneket. Adott esetben és lehetőség szerint az elemzéssel és az események nyomon követésével kapcsolatos információkat azon személyek részére is rendelkezésre kell bocsátani, akik közvetlenül jelentették az eseményeket a tagállamok illetékes hatóságai vagy az Ügynökség számára. E visszajelzésnek tiszteletben kell tartania az információk bizalmas kezelésére, valamint a bejelentő, illetve az e rendelet szerinti jelentésekben említett személyek védelmére vonatkozó szabályokat.

(28)

E rendelet célja, hogy segítse a tagállamokat, az Ügynökséget és a szervezeteket a légiközlekedési-biztonsági kockázatok kezelésében. A tagállamok és az Ügynökség biztonsági menedzsmentrendszerei kiegészítik a szervezetek biztonsági menedzsmentrendszereit. Míg a szervezetek a konkrét tevékenységeikkel összefüggő légiközlekedés-biztonsági kockázatokat kezelik, a tagállamok illetékes hatóságai és az Ügynökség a tagállamok és az Unió egészének légiközlekedési rendszereivel összefüggő légiközlekedés-biztonsági kockázatokkal foglalkoznak, és az adott tagállamot érintő vagy az uniós szintű közös légiközlekedés-biztonsági kockázatokat kezelik. Az Ügynökségnek és a tagállamok illetékes hatóságainak a felelőssége nem menti fel a szervezeteket a termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos közvetlen felelősségük alól. A szervezeteknek ezért össze kell gyűjteniük és elemezniük kell az eseményekkel kapcsolatos információkat, hogy azonosíthassák és mérsékelhessék a tevékenységükből eredő veszélyeket. Emellett értékelniük kell a kapcsolódó biztonsági kockázatokat, és erőforrásokat kell elkülöníteniük arra, hogy gyors és megfelelő biztonságikockázat-csökkentő intézkedéseket hozhassanak. A teljes folyamatot a megfelelő illetékes hatóságnak kell nyomon követnie, amely szükség esetén további intézkedések meghozatalát kérheti annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági hiányosságokat helyesen kezeljék. Másfelől a tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek tagállami, illetve európai szinten ki kell egészíteniük a szervezetek légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszereit.

(29)

A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programba és a nemzeti légiközlekedés-biztonsági tervbe foglalandó intézkedések meghatározása során és annak biztosítására, hogy ezek az intézkedések tényekre támaszkodjanak, a tagállamoknak fel kell használniuk az összegyűjtött eseményjelentésekből és az azok elemzéséből származó információkat. A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programokat és nemzeti légiközlekedés-biztonsági terveket európai szinten az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv egészíti ki.

(30)

Mivel a légi közlekedés biztonságának javítására irányuló célkitűzést tagállami szinten nem lehet megfelelően teljesíteni – hiszen a tagállamok különálló jelentési rendszerei kevésbé hatékonyak, mint a potenciális uniós biztonsági problémák és a fő kockázati területek azonosítását lehetővé tévő információcserét biztosító összehangolt hálózat –, a tagállami szintű információelemzést ki kell egészíteni az uniós szintű elemzéssel és nyomon követéssel a légiközlekedési balesetek és repülőesemények jobb megelőzése érdekében. Ezt az uniós szintű feladatot a légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózatnak kell ellátnia az Ügynökséggel és a Bizottsággal együttműködésben. Lehetővé kell tenni, hogy e hálózat konszenzussal úgy határozhasson, hogy más megfigyelőket – például ágazati alkalmazottakat vagy képviselőket – is meghív az üléseire.

(31)

A légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat munkája különösen az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv javát kell, hogy szolgálja azáltal, hogy meghatározza, milyen intézkedéseket kell meghozni uniós szinten tényeken alapuló elemzés szempontjából.

(32)

A nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a légi közlekedés tagállamokban és az Unióban megfigyelhető biztonsági szintjére vonatkozó összesített információkat. Az információknak ki kell terjedniük az e rendelet tagállami végrehajtásából kirajzolódó tendenciákra és elemzésekre, valamint az európai központi adattárban összesített formában őrzött információkra, és a biztonsági teljesítménymutatók (SPI-k) közzététele révén is rendelkezésre bocsáthatók.

(33)

A polgári légi közlekedés biztonsági rendszerének alapját a visszajelzések, valamint a balesetek és a repülőesemények kapcsán levont tanulságok képezik. Az eseményjelentés és az események biztonsági célú felhasználása a bejelentő, valamint az információk gyűjtéséért és értékeléséért felelős szerv közötti bizalmi kapcsolattól függ. Ez megköveteli a bizalmasság szabályainak szigorú alkalmazását. A biztonsággal összefüggő információk nem megfelelő felhasználással szembeni védelmének és az európai központi adattárhoz való hozzáférés kizárólag a polgári légi közlekedés biztonságának javításában közreműködő érdekelt felek részére történő korlátozásának a célja gondoskodni a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre állásáról a kellő időben végrehajtott, megfelelő megelőzési intézkedések és a légi közlekedés hatékonyabb védelme érdekében. Ezzel összefüggésben az érzékeny biztonsági információkat megfelelő módon kell védelmezni, összegyűjtésük során pedig szavatolni kell bizalmas kezelésüket, valamint az információforrás védelmét és a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyzetnek az eseményjelentési rendszerekbe vetett bizalmának megőrzését. Megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetni az eseményjelentési rendszerek által gyűjtött információk bizalmas kezelésének biztosítására, és az európai központi adattárhoz való hozzáférés korlátozása érdekében. Az információhoz való szabad hozzáférésről szóló nemzeti szabályoknak figyelembe kell venniük az ilyen jellegű információk szükségszerű bizalmasságát. Az összegyűjtött adatokat megfelelően védeni kell az illetéktelen felhasználással vagy nyilvánosságra hozatallal szemben. Felhasználásuknak szigorúan a légi közlekedés biztonságának fenntartását vagy javítását kell szolgálniuk és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítását.

(34)

Annak biztosítása céljából, hogy az alkalmazottak és a szerződéses személyzet bizalommal viseltessenek a szervezet eseményjelentési rendszere iránt, gondoskodni kell az eseményjelentésekben található információk megfelelő védelméről, és azokat nem szabad felhasználni a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő célokra. A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrával („just culture”) kapcsolatban a szervezetek által e rendelet alapján elfogadott belső szabályoknak hozzá kell járulniuk e célkitűzés eléréséhez. A célkitűzés megvalósításának hatékony módja lehet továbbá az is, ha a bejelentőre vagy az eseményjelentésben említett más személyekre vonatkozó személyes adatok vagy az azonosításukat lehetővé tévő információk továbbításának korlátozása céljából az eseményjelentéseket kezelő osztályokat egyértelműen különválasztják a szervezet többi részétől.

(35)

Gondoskodni kell a bejelentő, illetve az eseményjelentésekben említett személyek megfelelő védelméről. E vonatkozásban anonimizálni kell az eseményjelentéseket és el kell kerülni a bejelentő és az eseményjelentésben említett személyek személyazonosságával kapcsolatos részletes adatok adatbázisokban történő rögzítését.

(36)

A polgári légi közlekedés rendszerének emellett olyan „biztonsági kultúrát” kell létrehoznia, amely ösztönzi az események önkéntes bejelentését, és ezáltal elősegíti a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének terjedését. A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elengedhetetlen eleme a tágabb értelemben vett biztonsági kultúrának, amely a robusztus biztonsági menedzsmentrendszer alapja. A biztonsági kultúra elveit támogató környezet nem korlátozhatja a légi közlekedés biztonsági szintjének fenntartásához vagy javításához elengedhetetlen intézkedések meghozatalát.

(37)

A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrának ösztönöznie kell az egyéneket, hogy jelentsék a biztonsággal összefüggő információkat. Nem mentesítheti őket azonban a napi munkájuk kapcsán rájuk háruló felelősségek alól. Ebben az összefüggésben az alkalmazottakat és a szerződéses személyzetet nem érheti sérelem az e rendelet alapján szolgáltatott információk miatt, kivéve szándékos kötelezettségszegés esetében, vagy abban az esetben, ha egy nyilvánvaló kockázatot kétségtelenül, súlyosan és nagymértékben figyelmen kívül hagynak, és nem tanúsítják a szakmai felelősségi szabályoknak megfelelő, az adott helyzetben egyértelműen elvárható gondosságot, és ezzel előre látható személyi vagy vagyoni kárt okoznak, vagy ezáltal nagymértékben csökken a légi közlekedés biztonsága.

(38)

Az események bejelentésének ösztönzése érdekében helyénvaló gondoskodni nemcsak a bejelentők, hanem az érintett jelentésekben említett személyek védelméről is. Ez a védelem azonban nem mentheti fel az említett személyeket az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségeik alól. Különösen abban az esetben, ha valamely személyről eseményjelentésben történik említés, és ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban egyúttal bejelentési kötelezettség is terheli, és e bejelentést szándékosan elmulasztja, akkor e rendelet alkalmazásában a védett státuszt meg kell vonni tőle és szankciókkal lehet sújtani.

(39)

A nemzeti büntetőjogi szabályok és a megfelelő igazságszolgáltatás sérelme nélkül egyértelműen meg kell határozni a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személy védelmének terjedelmét, annak érdekében, hogy őket ne érhesse sérelem, illetve ne lehessen őket büntetőeljárás alá vonni.

(40)

Annak érdekében, hogy nőjön az egyéneknek a rendszerbe vetett bizalma, az eseményjelentések kezelését úgy kell megszervezni, hogy a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének ösztönzése szempontjából megfelelően biztosítsák. A cél az, hogy amennyiben lehetséges, független eseménykezelési rendszert alakítsanak ki.

(41)

A szervezeteknek, a tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek az események értékelésében, feldolgozásában vagy elemzésében részt vevő alkalmazottai jelentős szerepet játszanak a biztonságot fenyegető veszélyek és a biztonsági hiányosságok azonosításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben az eseményeket egy balesetet követően szerzett információk alapján elemzik, az elemzés keretében azonosíthatók azok a kockázatok és hiányosságok is, amelyeket másként nem sikerült volna azonosítani. Az események értékelésében, feldolgozásában vagy elemzésében részt vevő személyek ezért esetleges büntetőeljárási következményektől tarthatnak. A nemzeti büntetőjogi szabályok és a megfelelő igazságszolgáltatás sérelme nélkül, a tagállamok nem indíthatnak eljárást a tagállamok illetékes hatóságainál dolgozó, az események értékelésében, feldolgozásában és elemzésében részt vevő személyekkel szemben a feladataikkal összefüggésben hozott olyan döntések miatt, amelyek a későbbiekben, az utólag szerzett információk alapján hibásnak vagy hatástalannak bizonyultak, de amelyek a meghozataluk időpontjában és az akkor rendelkezésre álló információk alapján arányosak és megfelelőek voltak.

(42)

Lehetőséget kell biztosítani az alkalmazottaknak és a szerződéses személyzetnek arra, hogy az e rendeletben foglalt, védelmükre vonatkozó elvek megsértését bejelenthessék, és az ilyen bejelentések miatt nem büntethetők meg. A tagállamoknak meg kell határozniuk a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személyek védelmére vonatkozó elvek megsértésének következményeit, és megfelelő jogorvoslatot vagy szankciókat kell megállapítaniuk.

(43)

Az események bejelentésétől az egyéneket visszatarthatja a rájuk nézve terhelő adatok kiadásától, valamint a lehetséges büntetőeljárási következményektől való félelem. E rendelet céljai a tagállamok igazságügyi rendszereibe való indokolatlan beavatkozás nélkül is elérhetők. Helyénvaló ezért úgy rendelkezni, hogy azon nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyek kizárólag az e rendelet szerinti jelentéstétel révén jutnak a tagállami hatóságok tudomására, nem indíthatók fegyelmi, közigazgatási vagy bírósági eljárások, kivéve, ha az alkalmazandó nemzeti büntetőjogi szabályok másként rendelkeznek. Mindazonáltal ez a tilalom nem érinti a harmadik felek polgári eljárás indításához való jogát, amelyet kizárólag a nemzeti jogszabályok szabályozhatnak.

(44)

A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra fejlesztésével összefüggésben ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok továbbra is választhassák azt, hogy az eseményjelentéseknek a közigazgatási és fegyelmi eljárások keretében a bejelentőkkel szembeni bizonyítékként való felhasználására vonatkozó tilalmat a polgári, illetve a büntetőeljárásokra is kiterjesztik.

(45)

Ezenfelül ösztönözni kell, és hivatalos formába kell önteni a biztonsági hatóságok és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést. Ennek eszköze lehet, ha olyan előzetes megállapodásokat kötnek, amelyek tiszteletben tartják a szóban forgó eltérő közérdekek közötti egyensúlyt, és amelyeknek így ki kell terjedniük különösen a nemzeti adatbázisokban tárolt eseményjelentések hozzáférhetőségének és felhasználásának kérdéseire.

(46)

Az Ügynökségnek az e rendelet révén megnövekedett feladatköre miatt történő támogatása érdekében biztosítani kell, hogy az Ügynökség a rábízott újabb feladatok végrehajtásához elegendő forrással rendelkezzen.

(47)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(48)

A Bizottságnak a rendelet alkalmazása során konzultálnia kell az Ügynökséggel és a rendeletben említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózattal.

(49)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(50)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott, az adatfeldolgozásra és az egyének védelmére vonatkozó szabályokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani e rendelet alkalmazása során. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott, az adatok hozzáférhetőségére vonatkozó szabályokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani e rendelet alkalmazása során, kivéve az európai központi adattárban található adatok és információk terjesztése tekintetében, amely adatok és információk védelméről az e rendeletben foglalt szigorúbb hozzáférési szabályok rendelkeznek.

(51)

Szankciók alkalmazását kell lehetővé tenni azon személyekkel vagy szervekkel szemben, akik/amelyek e rendelet rendelkezéseit megsértve visszaélnek az e rendelet értelmében védelem alatt álló információkkal, akik a bejelentőt vagy az eseményjelentésekben említett egyéb személyeket hátrányosan érintő intézkedéseket fogadnak el, kivéve az e rendeletben meghatározott kivételes eseteket, akik nem teremtenek az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését lehetővé tévő megfelelő környezetet, nem elemzik az összegyűjtött információkat; akik nem tesznek lépéseket a feltárt tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok felszámolása érdekében, vagy nem gondoskodnak az e rendelet alkalmazása során összegyűjtött információk cseréjéről.

(52)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a polgári légiközlekedési események jelentésére vonatkozó közös szabályok létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet európai léptéke miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(53)

A 996/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(54)

A 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9), az 1321/2007/EK bizottsági rendeletet (10) és az 1330/2007/EK bizottsági rendeletet (11) ezért hatályon kívül kell helyezni.

(55)

A 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően konzultációt folytattak le az európai adatvédelmi biztossal, aki 2013. április 10-én véleményt (12) nyilvánított,

a)

adott esetben az összegyűjtött információk elemzése alapján kellő időben biztonsági intézkedésre kerüljön sor;

b)

az információk bizalmas kezelésére és megfelelő felhasználására vonatkozó szabályok bevezetése által, továbbá a bejelentők és az eseményjelentésekben említett személyek összehangolt és megerősített védelme révén a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre álljanak; és

c)

a légiközlekedés-biztonsági kockázatokat uniós szinten és nemzeti szinten is figyelembe vegyék és kezeljék.

a)

ha az Unióban letelepedett érdekelt fél kér információt, az egyes tagállamok által a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóság;

b)

ha az Unióban nem letelepedett érdekelt fél kér információt, a Bizottság;

a)

olyan események bejelentése, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat és bármely más, a légi jármű üzemeltetésére hatást gyakorló személyt, felszerelést vagy létesítményt, illetve ebben az összefüggésben egyéb, biztonsági vonatkozású információk bejelentése;

b)

a bejelentett események és egyéb, biztonsági vonatkozású információk elemzése és a bejelentést követően megteendő intézkedések;

c)

a légiközlekedési szakemberek védelme;

d)

az összegyűjtött biztonsági információk megfelelő felhasználása;

e)

az összegyűjtött információk európai központi adattárba történő rendezése; és

f)

az anonimizált információk az érdekelt felek körében történő terjesztése azzal a céllal, hogy az érdekelt felek rendelkezésére álljon minden olyan információ, amelyre a légi közlekedés biztonságának javításához szükségük van.

a)

a légi jármű üzemeltetésével kapcsolatos események, például:

b)

a műszaki körülményekkel, a légi jármű karbantartásával és javításával kapcsolatos események, például:

c)

a léginavigációs szolgáltatásokhoz és berendezésekhez kapcsolódó események, például:

d)

a repülőterekhez és a földi kiszolgálási tevékenységekhez kapcsolódó események, például:

a)

az Unióban nyilvántartásba vett légi járműnek vagy az Unió területén kívül nyilvántartásba vett, de olyan üzemben tartó által használt légi járműnek, amelynek üzembentartási felügyeletét valamely tagállam látja el, vagy az Unióban letelepedett üzemben tartó által használt légi járműnek a parancsnoka, illetőleg abban az esetben, ha a parancsnoknak nem áll módjában bejelenteni az eseményt, a személyzet parancsnoki láncban következő egyéb tagja;

b)

egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi jármű vagy annak bármely berendezése vagy alkatrésze tervezésében, gyártásában, a folyamatos repülésre való alkalmasság felügyeletében, fenntartásában karbantartásában vagy átalakításában részt vevő személy;

c)

egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi járműre vagy annak bármely berendezésére vagy alkatrészére vonatkozó légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítványt vagy üzembehelyezési bizonyítványt aláíró személy;

d)

az a személy, aki légiforgalmi szolgáltató léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokkal megbízott alkalmazottjaként vagy repüléstájékoztató szolgáltatást nyújtó tisztviselőként olyan feladatot lát el, amelyhez tagállami szakszolgálati engedély szükséges;

e)

egy olyan repülőtér biztonsági irányításához kapcsolódó feladatot ellátó személy, amely esetében az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) alkalmazandó;

f)

az a személy, aki olyan léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el, amelynek felügyeletét valamely tagállam látja el;

g)

az a személy, aki légi jármű földi kiszolgálásával kapcsolatos feladatot lát el, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlap kitöltését, a berakodást, a jégtelenítést és a légi jármű vontatását, az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó repülőtéren.

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk gyűjtését, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk gyűjtését, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk átadását, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

a)

amelyek jelentése nem kötelező a 4. cikk (1) bekezdése alapján;

b)

amelyeket nem a 4. cikk (6) bekezdésében felsorolt személyek jelentenek be.

a)

a légi közlekedési ágazat;

b)

a légiközlekedési dolgozók szakmai szervezetei.

a)

a nemzeti polgári légiközlekedési hatóság; és/vagy

b)

az eseményvizsgálatot végző hatóság; és/vagy

c)

bármilyen más független, e feladattal megbízott uniós székhelyű szerv vagy szervezet.

a)

az információcsere megkönnyítése érdekében szabványosak; és

b)

az ECCAIRS szoftverrel és az ADREP-taxonómiával kompatibilisek.

a)

az (1) bekezdésben említett minimális információk rendszerezését;

b)

az események (2) bekezdésben említett kockázat szerinti besorolását; és

c)

a (3) bekezdésben említett adatminőség-ellenőrző eljárások kialakítását.

a)

útmutató anyagok;

b)

műhelytalálkozók;

c)

megfelelő képzés.

a)

a balesetekkel és a súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos előzetes tényszerű információkat a kivizsgálás folyamán;

b)

ha a vizsgálat lezárult:

a)

más tagállam vagy az Ügynökség érdeklődésére is számot tarthatnak; vagy

b)

esetleg biztonsági intézkedések megtételét igénylik más tagállam vagy az Ügynökség részéről.

a)

a kérelmet érdekelt fél nyújtotta-e be;

b)

rendelkezik-e illetékességgel a benyújtott kérelem feldolgozására.

a)

a kért információ kapcsolódik az érdekelt fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez;

b)

az általános jellegű döntés nem biztosít hozzáférést az adatbázis teljes tartalmához;

c)

az általános jellegű döntés kizárólag anonimizált információkhoz való hozzáférést biztosít.

a)

az érdekelt fél csak az e rendelet 1. cikkében megállapított célkitűzésnek megfelelő, a kérelmezési formanyomtatványon feltüntetett célból használhatja fel a kapott információt; és

b)

az érdekelt fél nem adhatja ki a kapott információt az azt átadó írásbeli hozzájárulása nélkül, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a kapott információ megfelelő szintű bizalmas kezelésének biztosítására.

a)

ezt az intézkedést megfelelő időben végre kell hajtania; és

b)

ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

a)

az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményét – ha van ilyen –; és

b)

a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtandó intézkedésekről szóló beszámolót.

a)

az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményeit; és

b)

a (2) bekezdéssel összhangban tett intézkedésekről szóló beszámolót.

a)

az intézkedést megfelelő időben végre kell hajtania; és

b)

ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

a)

tartalmazza a kötelező és önkéntes nemzeti jelentési rendszereiken keresztül jelentett események és egyéb biztonsági vonatkozású információ típusára vonatkozó összesített és anonimizált információkat;

b)

rávilágít a tendenciákra; és

c)

bemutatja az általa meghozott intézkedéseket.

a)

a vétkesség vagy a felelősség telepítésére; vagy

b)

a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő bármely más célra.

a)

gondoskodnak az információk bizalmas kezeléséről, és

b)

az információk felhasználását arra a szükséges minimumra korlátozzák, amely szükséges a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfeleléshez, a vétkesség vagy a felelősség telepítése nélkül. E tekintetben ezen információkat mindenekelőtt a kockázatkezelésre és a biztonság terén jelentkező tendenciák elemzésére kell használni, amely tevékenységek a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok kezelésére irányuló biztonsági ajánlásokhoz vagy intézkedésekhez vezethetnek.

a)

a bejelentők ellen;

b)

az eseményjelentésekben említett személyek ellen.

a)

szándékos kötelezettségszegés esetében;

b)

abban az esetben, ha egy nyilvánvaló kockázatot kétségtelenül, súlyosan és nagymértékben figyelmen kívül hagynak, és nem tanúsítják a szakmai felelősségi szabályoknak megfelelő, az adott helyzetben egyértelműen elvárható gondosságot, és ezzel előre látható személyi vagy vagyoni kárt okoznak, vagy ezáltal nagymértékben csökken a légi közlekedés biztonságának szintje.

a)

aktualizálja az eseményjelentések kötelező adatmezőinek az I. mellékletben szereplő listáját, amennyiben az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján változtatásokra van szükség a légi közlekedés biztonságának javítása céljából;

b)

a tapasztalatok és a fejlemények figyelembevétele céljából aktualizálja az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférés kérésére szolgáló, a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt;

c)

a mellékletek bármelyikét hozzáigazítsa a nemzetközileg elfogadott ECCAIRS szoftverhez és az ADREP-taxonómiához, valamint az Unió által elfogadott más jogi aktusokhoz és a nemzetközi megállapodásokhoz.

24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/44

(1)

A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) egy olyan Föld-megfigyelési kezdeményezés volt, amelyet az Unió vezetett, és a tagállamokkal és az Európai Űrügynökséggel (ESA) partnerségben valósított meg. A GMES eredete 1998 májusáig nyúlik vissza, amikor is az európai űrtechnológiai tevékenységek kidolgozásában részt vevő intézmények „bavenói nyilatkozat” néven együttes nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat a világűrbe telepített környezeti megfigyelési szolgáltatásoknak az európai készségek és technológiák hasznosítása és továbbfejlesztése révén történő kialakítása iránti hosszú távú kötelezettségvállalásra szólított fel. 2005-ben az Unió stratégiai döntést hozott arról, hogy az ESA-val közösen a környezetvédelmi és biztonsági szolgáltatások nyújtására szolgáló független európai Föld-megfigyelési kapacitást fejleszt ki.

(2)

E kezdeményezésre építve a 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta az európai Föld-megfigyelési programot (GMES), és meghatározta a program kezdeti működésének végrehajtására vonatkozó szabályokat (3).

(3)

Noha a 911/2010/EU rendelet értelmében létrejött program az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (4) létrehozott, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret idején is folytatódik, a „GMES” betűszót a „Kopernikusz” név váltja fel, amely közismertsége okán könnyebben kommunikálható a nyilvánosság felé. A Bizottság védjegyként bejegyeztette a nevet, hogy azt az uniós intézmények használhassák, továbbá hogy annak használatát más érdekelt felhasználók, különösen az alapszolgáltatásokat nyújtók részére engedélyezni lehessen.

(4)

A Kopernikusz-program (Kopernikusz) alapját az Unió, az ESA és a tagállamok közötti partnerség képezi. Ezért a programnak a meglevő európai és nemzeti kapacitásokra kell épülnie, és azokat közösen kidolgozott új eszközökkel kell kiegészítenie. E megközelítés érvényesítése érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy fenntartsa a párbeszédet az ESA-val és a releváns, világűrben elhelyezkedő és lokális eszközökkel rendelkező tagállamokkal.

(5)

Céljai elérése érdekében a Kopernikusz-programnak a világűrbe telepített önálló uniós megfigyelési kapacitást kell biztosítania, és operatív szolgáltatásokat kell nyújtania a környezetvédelem, a polgári védelem és a polgári biztonság területén, teljes mértékben tiszteletben tartva a hivatalos figyelmeztetésekkel kapcsolatos nemzeti megbízatásokat. Igénybe kell vennie ezenkívül a rendelkezésre álló közreműködő programokat, és fel kell használnia az elsősorban a tagállamok által szolgáltatott lokális adatokat. A Kopernikusz-programnak a lehető legnagyobb mértékben fel kell használnia a tagállamok világűrbe telepített megfigyelési kapacitásait és szolgáltatásait. A programnak továbbá az üzleti célú kezdeményezések kapacitásait is fel kell használnia, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy egy életképes kereskedelmi űrkutatási ágazat jöjjön létre Európában. Emellett a felhasználók részéről jelentkező, szinte valós idejű adatok iránti egyre növekvő igényre válaszul, a kapacitások erősítése érdekében elő kell mozdítani az adatátvitel optimalizálását szolgáló rendszereket.

(6)

A Föld-megfigyelési technológiáknak a mind a helyi hatóságok, mind pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k) általi használata előmozdításának és megkönnyítésének érdekében ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló – többek között nemzeti és regionális szerveket magában foglaló – hálózatok kialakítását.

(7)

A Kopernikusz-programnak célja szerint olyan, a felhasználók sajátos igényeinek megfelelő, pontos és megbízható információkat kell nyújtania a környezetvédelem és a biztonság területén, amelyek támogatnak más, különösen a belső piacra, a közlekedésre, a környezetvédelemre, az energiára, a polgári védelemre és a polgári biztonságra, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós szakpolitikákat.

(8)

A Kopernikuszt a Föld-megfigyelési Csoport (GEO) keretei között kialakított GEOSS-nek, azaz a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének a kiépítéséhez való európai hozzájárulásnak kell tekinteni.

(9)

A Kopernikuszt más vonatkozó uniós eszközökkel és tevékenységekkel összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre, továbbá a biztonságot, a személyes adatok védelmét, a versenyképességet és az innovációt, a kohéziót, a kutatást, a közlekedést, a versenyügyet és a nemzetközi együttműködést érintő eszközökre, valamint az európai műholdas navigációs rendszerekre (Galileo és EGNOS). A Kopernikusz-adatoknak ezenkívül meg kell felelniük a tagállamok térinformációs referenciaadatainak, valamint a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében kialakított uniós térinformációs infrastruktúrára vonatkozó végrehajtási szabályoknak és technikai iránymutatásoknak. A Kopernikusznak emellett ki kell egészítenie a Bizottság 2008. február 1-jei„A közös környezeti információs rendszer felé” című közleményében említett közös környezeti információs rendszert (SEIS) és a katasztrófaelhárítás területén végzett uniós tevékenységeket is. A Kopernikusz-programot a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (6) célkitűzéseivel, különösen az átláthatóság, a szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, valamint a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás célkitűzésével összhangban kell végrehajtani. A Bizottság 2010. augusztus 26-i„Az európai digitális menetrend” című közleményében említett – európai digitális menetrend támogatása érdekében a Kopernikusz-adatokhoz és a Kopernikusz-információkhoz szabad és nyílt hozzáférést kell biztosítani.

(10)

A Kopernikusz-programot az Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia) keretében kell megvalósítani. A programnak hozzá kell járulnia számos különböző uniós szakpolitikához, és elő kell segítenie az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését, elsősorban egy olyan hatékony űrpolitika kidolgozása révén, amely biztosítja néhány főbb globális kihívás kezelésének, valamint az éghajlat-változási és energia-fenntarthatósági célok megvalósításának az eszközeit. A Kopernikusz-programnak emellett támogatnia kell az európai űrpolitika végrehajtását, és elő kell segítenie az űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások európai piacainak növekedését.

(11)

A Kopernikusznak az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont 2020 keretprogramnak az eredményeire is építenie kell, különösen azon kutatási és innovációs tevékenységei révén, amelyek a távérzékelő, levegőbe telepített és lokális technológiákat és adatokat felhasználó jövőbeli Föld-megfigyelési technológiákra és alkalmazásokra irányulnak és a fontosabb társadalmi problémák kezelését célozzák. A Kopernikusz különböző aspektusai tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő szinergiát, átláthatóságot és egyértelműséget.

(12)

A Kopernikusz űrkomponense fejlesztésének a változó felhasználói igények kielégítéséhez rendelkezésre álló lehetőségek elemzésére kell épülnie, beleértve a nemzeti/állami programoktól és az európai kereskedelmi szolgáltatóktól való beszerzést, az új célzott programok meghatározását, a nem európai programokhoz hozzáférést biztosító nemzetközi megállapodásokat és az európai Föld-megfigyelési piacot is.

(13)

Az egyértelműség kedvéért és a költségek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a Kopernikusz tevékenységeinek elvégzésére előirányzott legmagasabb összeget különböző kategóriákra kell lebontani. Mindazonáltal a rugalmasság, illetve a Kopernikusz zökkenőmentes lefolytatásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a forrásokat a kategóriák között átcsoportosítsa.

(14)

Az operatív szolgáltatások nyújtása a Kopernikusz űrkomponensének jó működésétől, rendelkezésre állásának folyamatosságától és biztonságosságától függ. A Kopernikusz űrkomponense számára a más műholdakkal való ütközés egyre növekvő kockázata és az űrszemét komoly veszélyt jelent. Ebből következően a Kopernikusz tevékenységei között szerepelnie kell a Kopernikusz űrkomponense és műveletei védelmének, többek között a műholdak fellövése során. Ennek vonatkozásában a Kopernikusz számára előirányzott költségvetésből arányos hozzájárulással lehetne finanszírozni azoknak a szolgáltatásoknak a költségét, amelyek alkalmasak ilyen védelem biztosítására, amennyire csak lehetséges szigorú költséggazdálkodást követően és teljes mértékben tiszteletben tartva az e rendeletben meghatározott, folyó áron 26,5 millió EUR legmagasabb összeget. A hozzájárulást csak adatok és szolgáltatások biztosítására lehet felhasználni, infrastruktúra vásárlására nem.

(15)

A Kopernikusz végrehajtásának és hosszú távú tervezésének javítása céljából a Bizottságnak éves munkaprogramot kell elfogadnia, beleértve a Kopernikusz céljainak megvalósításához szükséges tevékenységek végrehajtási tervét is. A végrehajtási tervnek előretekintőnek kell lennie, és le kell írnia a Kopernikusz végrehajtásához szükséges tevékenységeket, figyelembe véve a változó felhasználói igényeket és a műszaki fejlődést.

(16)

A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ez elősegítheti a szolgáltatásoknak a felhasználók körében való elterjedését is, mivel a felhasználók előre tisztában lennének a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá hozzájárulna a tagállamokkal és más felekkel való együttműködéshez is. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell valamennyi Kopernikusz-szolgáltatás műszaki specifikációját, amelynek keretében ki kell térnie az adott szolgáltatás hatályára, felépítésére, technikai szolgáltatási portfóliójára, költségeinek indikatív bontására és a költségek tervezésére, teljesítményszintjeire, a világűrbeli és lokális adathozzáférési szükségleteire, fejlesztésére, szabványaira, valamint adatarchiválására és -terjesztésére.

(17)

A Kopernikusz űrkomponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell a Kopernikusz űrkomponense keretében támogatandó tevékenységek részletes műszaki specifikációját, valamint azok költségeinek indikatív bontását és a költségek tervezését. Mivel a Kopernikusznak az Unió, az ESA és a tagállamok által a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés keretében végrehajtott beruházásokra kell építenie, a Kopernikusz űrkomponense keretében megvalósított tevékenységeknek adott esetben figyelembe kell venniük az ESA hosszú távú előrejelzésében szereplő elemeket; a hosszú távú előrejelzés az ESA által készített és aktualizált dokumentum, amely meghatározza a Kopernikusz űrkomponensének átfogó keretét.

(18)

A Kopernikusznak felhasználóközpontúnak kell lennie, ami szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására.

(19)

A Kopernikusz nemzetközi dimenziója különös jelentőséggel bír az adat és az információ cseréje, valamint a megfigyelési infrastruktúrához való hozzáférés terén. Ez az adatcsererendszer költséghatékonyabb az adatvásárlási rendszereknél, és erősíti a Kopernikusz globális dimenzióját.

(20)

Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás, valamint a tagjelölt országokkal és potenciális tagjelöltekkel kötött keretmegállapodások rendelkeznek ezen országok uniós programokban való részvételéről. Ilyen értelmű nemzetközi megállapodások megkötésével más harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételét is lehetővé kell tenni.

(21)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján hozzájárulhassanak a programokhoz.

(22)

A Kopernikusz tekintetében vállalt általános felelősség a Bizottságot terheli. A Bizottságnak meg kell határoznia a program prioritásait, és biztosítania kell annak átfogó koordinációját és felügyeletét. Ennek keretében olyan célzott erőfeszítéseket is kell tenni, amelyek a lakosságban jobban tudatosítják, hogy az űrprogramok az európai polgárok számára milyen jelentőséggel bírnak. A Bizottságnak a Kopernikusszal kapcsolatos minden lényeges információt időben el kell juttatnia az Európai Parlament és a Tanács részére.

(23)

A Kopernikusz végrehajtása során a Bizottságnak a Kopernikusz űrkomponense technikai koordinációjával, architektúrájának meghatározásával, a világűrbe telepített eszközök fejlesztésével és beszerzésével, az adatokhoz való hozzáféréssel és a célzott programok működtetésével kapcsolatban adott esetben igénybe kell vennie az olyan európai kormányközi szervezetek segítségét, amelyekkel korábban már partnerséget alakított ki, így különösen az ESA segítségét. Emellett a Bizottságnak a célzott programok működtetésével kapcsolatban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetére (EUMETSAT) is támaszkodnia kell, összhangban annak szakértelmével és megbízatásával.

(24)

Tekintettel a Kopernikusz partnerségi dimenziójára, valamint arra, hogy a műszaki szakértelem kapcsán el kell kerülni az átfedéseket, a Kopernikusz végrehajtásával a megfelelő műszaki és szakmai kapacitással rendelkező szervezeteket kell megbízni. E szervezeteket arra kell ösztönözni, hogy a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (költségvetési rendelet) (8) megfelelően az említett feladatokhoz szükséges mértékben legyenek nyitottak a versenyre.

(25)

A Kopernikusznak olyan szolgáltatási komponenst kell tartalmaznia, amely biztosítja az információszolgáltatást a légkörmegfigyelés, a szárazföld- és tengerikörnyezet-megfigyelés, az éghajlatváltozás megfigyelése, a katasztrófaelhárítás és a biztonság terén. A Kopernikusznak különösen a következő információkat kell nyújtania: a légkör állapotára – helyi, nemzeti, európai és globális szinten egyaránt – vonatkozó információk; a tengerek és óceánok állapotára vonatkozó információk, többek között a tengermegfigyelésre szakosodott európai csoportosulás létrehozása révén; a helyi, nemzeti és európai szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-megfigyelést támogató információk; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését támogató információk; a többek között megelőzési tevékenységek révén megvalósuló katasztrófaelhárítást szolgáló térinformatikai információk, valamint a polgári biztonságot szolgáló és többek között az Unió külső tevékenységét is támogató térinformatikai információk. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(26)

A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtása során – amennyiben ezt a tevékenység sajátos jellege és a különleges szakértelem megfelelően indokolja – a Bizottság igénybe veheti az illetékes szervezetek, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN), a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF), az egyéb érintett uniós ügynökségek, nemzeti szervek csoportosulásai vagy konzorciumai, illetve bármely olyan érintett szerv segítségét, amelyre a költségvetési rendelettel összhangban potenciálisan hatáskör ruházható át. A szervezet kiválasztásakor megfelelően figyelembe kell venni a feladatok átruházásából eredő költséghatékonyságot és az adott szervezet irányítási szerkezetére, valamint pénzügyi és emberi erőforrásaira gyakorolt hatást.

(27)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja aktívan részt vett a GMES-kezdeményezésben és a GMES kezdeti, a 911/2010/EU rendeletben meghatározott műveleteinek végrehajtásában. A Bizottságnak a továbbiakban is igénybe kell vennie a Közös Kutatóközpontnak a Kopernikusz végrehajtásához nyújtott tudományos és műszaki támogatását.

(28)

A Kopernikusz végrehajtásával megbízott szervezetek közbeszerzésének összhangban kell állnia az uniós szabályokkal, illetve az azokkal egyenértékű nemzetközi előírásokkal, a költségvetési rendelet közbeszerzési szerződésekre vonatkozó rendelkezései által engedélyezett mértékben. E szabályok konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő hatáskör-átruházási megállapodásokban kell rendelkezni. A közbeszerzésnél elsőként és leginkább a legelőnyösebb ajánlat megszerzésére, a költségellenőrzésre, a kockázatenyhítésre, a hatékonyság növelésére és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentésére kell törekedni. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést és a tisztességes versenyt, amely az iparág szereplőinek – minden szinten – kiegyensúlyozott részvételi lehetőségeket kínál, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kkv-k is. El kell kerülni az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal járó kockázatok enyhítésének, az egyetlen beszállítótól való függőség elkerülésének, valamint a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzésének érdekében lehetőség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Ezenfelül meg kell őrizni és elő kell mozdítani az európai ipar fejlesztését miden, a Föld-megfigyeléshez kapcsolódó területen, összhangban azokkal a nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek az Unió részes fele.

(29)

A lehető legnagyobb mértékben mérsékelni kell a szerződések nem megfelelő teljesítésének vagy nem teljesítésének a kockázatát. A vállalkozóknak ezért a vállalt kötelezettségek és a szerződés időtartama tekintetében bizonyítaniuk kell a szerződés szerinti teljesítményük fenntarthatóságát. Ezért az ajánlatkérőknek adott esetben meg kell határozniuk az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságával kapcsolatos követelményeket. Ezen túlmenően, az érzékeny jellegű áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén az ajánlatkérők – elsősorban adatbiztonsági okokból – e beszerzések tekintetében speciális követelményeket szabhatnak meg. Az uniós ipari szereplők számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos komponensek és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez a minőség és a költségek tekintetében bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a Kopernikusz stratégiai jellegét, valamint az uniós biztonsági és exportszabályozási követelményeket. Ki kell használni a közberuházások lehetőségeit és hasznosítani kell az iparág tapasztalatait és szakértelmét, ezzel egyidejűleg biztosítva azt is, hogy a versenytárgyalásra vonatkozó szabályok se sérüljenek.

(30)

A pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka teljes költségének – a hosszú távú üzemeltetési költségeket is beleértve – pontosabb felmérése érdekében a közbeszerzési eljárás során lehetőség szerint a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget kell figyelembe venni, mégpedig költség-hatékonysági megközelítés, például az életciklus-költségek meghatározásának alkalmazásával, minden olyan esetben, amikor a közbeszerzési eljárás során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja dönt. Ennek céljából az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termék, a szolgáltatás vagy a munka hasznos életciklusával kapcsolatos költségek kiszámításához alkalmazni szándékozott módszer kifejezetten említésre kerüljön az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben, és hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők által szolgáltatott információk pontosságának az ellenőrzését.

(31)

Lehetővé kell tenni, hogy – amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről bennfentes információkkal rendelkezik – az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, bizonyos feltételek mellett a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a Kopernikuszra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan megbecsülni, ami miatt kívánatosnak bizonyulhat olyan, különleges formájú szerződések megkötése, amelyekben egyrészt nincs kikötve rögzített és végleges ár, másrészt az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító záradékokat tartalmaznak.

(32)

Annak érdekében, hogy a technikai és az ütemtervet érintő kockázatok, valamint az azokhoz kapcsolódó költségek lehető legnagyobb mértékű csökkentése, továbbá az ellátás tartós megbízhatóságának biztosítása által a Kopernikuszra előirányzott legmagasabb összeg tartható legyen, a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben építenie kell a korábbi pénzügyi és infrastrukturális közberuházásokra, valamint az iparágnak a GMES keretében megvalósított ilyen beruházások során nyert tapasztalataira és szakértelmére. Ennek különösen érvényesnek kell lennie az ESA és részt vevő államai által a GMES űrkomponensének fakultatív programja keretében az Unió pénzügyi hozzájárulásával kidolgozott űr- és földi szegmensek gyakori komponenseit illetően. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek kellően meg kell vizsgálnia a tárgyalásos eljárásnak a szerződési hirdetmény vagy azzal egyenértékű felhívás előzetes közzététele nélküli alkalmazását.

(33)

Ahhoz, hogy a Kopernikusz céljai fenntarthatóan valósuljanak meg, össze kell hangolni a Kopernikuszban érintett különféle partnerek tevékenységeit, és a felhasználók igényeinek megfelelő szolgáltatási és megfigyelési kapacitást kell kifejleszteni, kiépíteni és működtetni. Ezzel összefüggésben egy bizottságnak (a Kopernikusz-bizottság) kell segítenie a Bizottság munkáját az Unió, a tagállamok és a kormányközi szervezetek Kopernikuszhoz való hozzájárulásainak koordinálásában, valamint a magánszektor koordinálásában, a lehető legjobban felhasználva a meglévő képességeket, és azonosítva az uniós szinten kezelendő hiányosságokat. Az említett bizottságnak ezenkívül támogatnia kell a Bizottságot a Kopernikusz következetes végrehajtásának ellenőrzésében. A közszféra általi felelősségteljes irányítás megkívánja a Kopernikusz egységes kezelését, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, valamint azt, hogy a költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek képviselői megfigyelőként részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. Ugyanezen megfontolásból az Unióval nemzetközi megállapodást kötött harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőinek is lehetővé kell tenni, hogy bizonyos biztonsági megkötések, illetve az említett megállapodásokban előírt feltételek mellett részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. E képviselők nem lehetnek jogosultak a Kopernikusz-bizottság szavazási eljárásában részt venni.

(34)

A Bizottság által végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek munkáját teljesítménymutatók alapján is mérni kell. Ez a mérés az Európai Parlament és a Tanács részére számot adna a Kopernikusz műveletei és a Kopernikusz végrehajtásának terén tett előrehaladásról.

(35)

A Bizottság 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (9) megállapította a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételeket, és meghatározta a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumokat.

(36)

A Kopernikusz keretében előállított adatokhoz és információkhoz – megfelelő feltételek és korlátozások mellett – teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférést kell biztosítani ezen adatok és információk felhasználásának és megosztásának előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok és különösen a downstream ágazat megerősítése érdekében, lehetővé téve ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést.

(37)

A harmadik felek adatainak a Kopernikusz keretén belüli felhasználásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie az adatszolgáltatókkal az ezen adatokra vonatkozó engedélyezési feltételeket kialakításakor, összhangban e rendelettel és a harmadik felek alkalmazandó jogaival.

(38)

A Kopernikusz Sentinel-adatokhoz való hozzáférési jogokat, amelyeket az ESA Föld-megfigyelési programtanácsa által 2013. szeptember 24-én jóváhagyott, GMES-űrkomponensre vonatkozó program keretében adtak meg, figyelembe kell venni.

(39)

Tekintve, hogy a Kopernikusz polgári ellenőrzés alatt álló polgári program, prioritást kell élveznie az olyan adatok megszerzésének és az információ előállításának, beleértve az olyan nagyfelbontású képeket is, amelyek nem jelentenek kockázatot vagy fenyegetést az Unió vagy annak tagállamai biztonsága szempontjából. Mivel ugyanakkor a Kopernikusz-adatok és -információk egy részét indokolt lehet védelemben részesíteni, az ilyen információknak az e rendelet hatálya szerinti biztonságos cseréjének biztosítása érdekében a Kopernikusz-program valamennyi résztvevőjének gondoskodnia kell az EU-minősített adatok bizonyos fokú védelméről úgy, hogy az egyenértékű legyen a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (10) mellékletében meghatározott biztonsági szabályok által előírt védelemmel, valamint a Tanács biztonsági szabályairól szóló 2013/488/EU tanácsi határozat (11) mellékleteiben meghatározottakkal.

(40)

Figyelembe véve, hogy a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk egy része, beleértve a nagyfelbontású képeket is, befolyásolhatja az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy kellően indokolt esetben az Unió vagy a tagállamok biztonságát veszélyeztető kockázatok és fenyegetések kezelése érdekében intézkedéseket fogadjon el.

(41)

A Kopernikusz keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. A tulajdonjoghoz kapcsolódó alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében a meglevő tulajdonosokkal megfelelő megállapodásokat kell kötni. Meg kell jegyezni, hogy az immateriális javak tulajdonjogával kapcsolatban e rendeletben megállapított rendelkezések hatálya nem terjed ki a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint nem átruházható immateriális jogokra. Az Uniót megillető tulajdonjog nem érinti az Unió előtt nyitva álló azon lehetőséget, hogy amennyiben e rendelettel összhangban, és eseti vizsgálat alapján az megfelelőnek bizonyul, harmadik felek rendelkezésére bocsássa ezeket az eszközöket, illetve javakat, vagy azokról rendelkezzen. Az Unió számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Kopernikusz keretében végzett munka nyomán létrejövő szellemi tulajdonjogokat átruházza vagy azok használatát engedélyezze a Kopernikusz-szolgáltatások downstream felhasználók általi felhasználásának előmozdítása érdekében.

(42)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben a költségvetési rendelettel összhangban közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását.

(43)

Mivel a Kopernikusz összetett program, a Bizottság munkáját az érdekelt felek széles köréből kikerülő független szakértők, többek között különösen a tagállamok által kinevezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértők, valamint az űrtevékenységekért felelős érintett nemzeti szervezetek és a Kopernikusz felhasználóinak képviselői segítik, biztosítva a Bizottság számára a szükséges műszaki és tudományos szakértelmet, valamint az interdiszciplináris és ágazatközi szemléleteket, figyelemmel az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglevő releváns kezdeményezésekre.

(44)

Annak érdekében, hogy – az éves munkaprogram, a szolgáltatási és űrkomponensek műszaki specifikációja, a biztonsági vonatkozások, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk tagállami felhasználása és a Föld-megfigyelési technológiához és fejlesztésekhez való tagállami hozzáférés egységesítésének előmozdítását ösztönző intézkedések elfogadása tekintetében – egységes feltételek álljanak rendelkezésre e rendelet végrehajtásához, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(45)

Mivel a Kopernikusz felhasználóközpontú program, ez szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A felhasználók által képviselt érték növelése érdekében a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk által aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. E célból („felhasználói fórum” néven) munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a Kopernikusz-bizottságot a felhasználói igények azonosításában, a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzésében és a magánszférabeli felhasználók közötti koordinációban segítse.

(46)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők vonatkozásában: az operatív szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges adatkövetelmények; a Kopernikusz-adatokra és Kopernikusz-információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások; a Kopernikusz-adatokat és Kopernikusz-információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(47)

Az e rendelet alapján finanszírozott fellépéseket az esetleges későbbi kiigazítások és új fejlesztések céljából figyelemmel kell kísérni és értékelni kell. Az értékelés során át kell tekinteni különösen a Kopernikusz-adat és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politikának az érdekelt felekre, a downstream felhasználókra, a vállalkozásokra, valamint a Föld-megfigyelési infrastruktúrába való nemzeti és magánberuházásokra gyakorolt hatását. Az értékelés keretében az érintett európai ügynökségek, így például az Európai GNSS Ügynökség jövőbeli részvételének lehetőségével is foglalkozni kell. A Kopernikusz eredményeinek maximalizálása, valamint a program végrehajtási fázisaiban szerzett tudás és szakértelem lehető legnagyobb mértékű kihasználása érdekében olyan új szervezeti modelleket kell feltárni a jövőbeli tervezéshez, biztosítandó a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalást.

(48)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a Kopernikusz létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a program végrehajtása egyrészt magában foglal egy összeurópai kapacitást is, másrészt pedig valamennyi tagállamban olyan szolgáltatások nyújtásától függ, amelyeket uniós szinten kell koordinálni, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(49)

Ez a rendelet meghatározza a pénzügyi keretösszeget, és az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (13) 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget.

(50)

Indokolt az e rendelet finanszírozási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom rendelet által előírthoz igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(51)

A megfelelő irányítási és finanszírozási keret létrehozása, valamint a Kopernikusz teljes körű működésének biztosítása céljából a 911/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A folytonosság biztosítása érdekében a 911/2010/EU rendelet alapján elfogadott valamennyi intézkedésnek továbbra is hatályban kell maradnia,

a)

szolgáltatási komponens, amely a következő területeken biztosítja információk nyújtását: légkörmegfigyelés, tengerikörnyezet-megfigyelés, szárazföld-megfigyelés, az éghajlatváltozás, katasztrófaelhárítás és biztonság;

b)

űrkomponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken űrtechnológián alapuló, fenntartható megfigyelést biztosít;

c)

lokális komponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken a megfigyelésekhez levegőbe, tengerre és földre telepített eszközökön alapuló összehangolt hozzáférést biztosít.

a)

a Kopernikusz alapfelhasználói, azaz az uniós intézmények és szervek, európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, amelyeknek feladata, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett területeken közszolgáltatást vagy szakpolitikát határozzanak meg, hajtsanak végre vagy ellenőrizzenek;

b)

kutatói felhasználók, azaz egyetemek vagy bármely más kutatói és oktatási szervezet;

c)

üzleti és magánfelhasználók;

d)

karitatív szervezetek, nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek.

a)

a Föld megfigyelése a környezetvédelemnek, valamint a polgári védelem és a polgári biztonság terén tett erőfeszítéseknek a támogatása érdekében;

b)

a társadalom és a gazdaság szempontjából előnyös tényezők maximalizálása, és ezzel az Európa 2020 stratégia és az abban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés vonatkozásában kitűzött célok megvalósításának a támogatása a Föld-megfigyelésnek az alkalmazásokban és szolgáltatásokban való előmozdítása révén;

c)

egy versenyképes európai űr- és szolgáltatási ágazat létrehozásának az előmozdítása, és az európai vállalkozások számára minden lehetőség megteremtése arra vonatkozóan, hogy innovatív Föld-megfigyelési rendszereket és szolgáltatásokat alakíthassanak ki és nyújthassanak;

d)

a környezetvédelmi ismeretekhez, valamint a legfontosabb Föld-megfigyelési technológiákhoz és geoinformációs szolgáltatásokhoz való önálló hozzáférés biztosítása, ami lehetővé teszi Európa számára a független döntéshozatal és fellépés megvalósítását;

e)

az európai szakpolitikák támogatása és az azokhoz való hozzájárulás, valamint az olyan globális kezdeményezések előmozdítása, mint a GEOSS.

a)

a Kopernikusz-felhasználók számára pontos és megbízható adatok és információk hosszú távú és fenntartható alapon történő biztosítása, amely lehetővé teszi az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtását, és megfelel a Kopernikusz alapfelhasználói által megfogalmazott igényeknek;

b)

az űrtechnológia segítségével egy független európai Föld-megfigyelési kapacitásból nyert adatokhoz és információkhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása – következetes műszaki specifikációk szerint, a meglévő európai és nemzeti eszközökre és képességekre építve, szükség esetén kiegészítve azokat;

c)

a lokális adatokhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása; mindenekelőtt az európai és nemzeti szinten működtetett, meglévő kapacitásokra, valamint a globális megfigyelési rendszerekre és hálózatokra támaszkodva.

a)

a környezetvédelem, a polgári védelem és a biztonság terén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, szolgáltatásszintű követelményekkel összhangban rendelkezésre bocsátott Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk;

b)

a felhasználók számának növekedésében, az elért adatok és a hozzáadott értéket képviselő információk mennyiségében, a downstream szolgáltatások megnövekedett számában, valamint a tagállamok közötti és az Unión belüli adattovábbítás bővülésében mért igénynövekedés a Kopernikusz-adatok és -információk iránt;

c)

a Kopernikusz-adatoknak és -információknak az uniós intézmények és szervek, a nemzetközi szervezetek és európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok részéről való felhasználása, ideértve a felhasználók általi igénybevétel szintjét és a felhasználói elégedettséget, továbbá az európai társadalmak számára nyújtott előnyöket is;

d)

piaci térnyerés, ideértve a meglévő piacok kiterjesztését és új piacok létrehozását is, valamint az európai downstream szolgáltatók versenyképessége;

e)

a Kopernikusz-szolgáltatásokat támogató Kopernikusz-adatok folyamatos elérhetősége.

a)

légkör-megfigyelési szolgáltatás, amely a levegőminőségről európai szintű, a légkör kémiai összetételéről pedig globális szintű információkkal szolgál. Mindenekelőtt a levegőminőség megfigyelését helyi és nemzeti szinten végző rendszerek számára szolgáltat információkat, és hozzájárul a légkörösszetétel éghajlati paramétereinek megfigyeléséhez, ideértve, ha megvalósítható, az erdők lombkoronájával való kölcsönhatást is;

b)

tengermegfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt az óceánok és a tengerek ökoszisztémáinak fizikai állapotáról és dinamikájáról, úgy bolygónk valamennyi óceánjának, mint az európai regionális tengeri zónáknak a vonatkozásában, és ennek révén támogatja a tengeri biztonságot, hozzájárul a hulladékáramok megfigyeléséhez, a tengeri környezet, a part menti és a sarkvidéki régiók, valamint a tengeri erőforrások megfigyeléséhez, csakúgy mint a meteorológiai előrejelzéshez és az éghajlat megfigyeléséhez;

c)

szárazföld-megfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a földhasználatról és a felszín borításáról, a krioszféráról, az éghajlatváltozásról, valamint a biológiai-geofizikai tényezőkről, ideértve azok dinamikáját is, és ennek révén támogatja mind a biodiverzitás, a talaj, a szárazföldi és a parti vizek, az erdő és a növényzet, valamint a nemzeti erőforrások globális és helyi környezetvédelmi ellenőrzését, mind pedig általában a környezetvédelmi, agrár-, fejlesztési, energia-, várostervezési, infrastrukturális és közlekedési politikák végrehajtását;

d)

az éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatás, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését előmozdító politikák támogatása céljából olyan információkat nyújt, amelyek bővítik az eddigi ismereteket. Különösen azoknak az alapvető fontosságú éghajlati változóknak, éghajlat-elemzéseknek, időbeli és térbeli kiterjedésű előrejelzéseknek és mutatóknak a rendelkezésre bocsátásához járul hozzá, amelyek relevánsak az alkalmazkodást és a hatások enyhítését szolgáló, az Unió számára ágazati és társadalmi előnyökkel járó területekre vonatkozó stratégiák szempontjából;

e)

katasztrófakezelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a különböző típusú katasztrófák, mint például meteorológiai katasztrófák, geofizikai katasztrófák, ember által szándékosan vagy véletlenül okozott katasztrófák és más humanitárius katasztrófák esetében szükséges katasztrófaelhárításhoz, valamint a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási tevékenységekhez;

f)

biztonsági szolgáltatás, amely hasznos információkat nyújt az Európa előtt álló polgári biztonsági kihívások megválaszolásához, és ezzel – különösen a határőrizet és tengerfelügyelet terén – javítja a megelőzési, felkészültségi és katasztrófaelhárítási kapacitásokat, egyúttal pedig támogatja az Unió külső tevékenységét, a Bizottság és a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó különböző szervek, különösen az Európai Unió Műholdközpontja között adott esetben létrejött együttműködési megállapodások sérelme nélkül.

a)

olyan fellépéseket kell kidolgozni, amelyek a szolgáltatások minőségének és teljesítményének a javítására irányulnak, ideértve a szolgáltatások fejlesztését és módosítását is, és mindeközben el kell kerülni vagy csökkenteni kell az üzemeltetési kockázatokat, valamint ki kell használni pl. a „Horizont 2020” keretében folytatott kapcsolódó tevékenységekkel való szinergiákat;

b)

támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek elő kívánják mozdítani, hogy a következő felek felhasználják és igénybe vegyék a Kopernikusz-adatokat és -információkat:

a)

az űrtechnológia segítségével végzett megfigyelés, ideértve:

b)

a felhasználók változó igényeire válaszul végzett tevékenységek, ideértve

c)

a műholdak ütközési kockázattal szembeni védelme az űrmegfigyelést és nyomon követést támogató keret figyelembe vételével;

d)

a műholdak biztonságos leszerelése az élettartam végén.

a)

a meglévő kapacitásokra támaszkodva lokális adatok biztosítása az operatív szolgáltatások számára, nemzetközi szinten ideértve a harmadik felektől származó lokális adatokat is;

b)

a lokális adatok gyűjtésének és szolgáltatásának koordinációja és harmonizációja;

c)

technikai segítségnyújtás a Bizottság részére a lokális megfigyelési adatokra vonatkozó szolgáltatási követelmények tekintetében;

d)

együttműködés a helyi üzemeltetőkkel a lokális megfigyelési infrastruktúrához és hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenységek következetességének előmozdítása céljából;

e)

a lokális megfigyelés terén fennálló azon hiányosságok azonosítása – globális szinten is –, amelyeket nem lehet megszüntetni a meglévő infrastruktúra és hálózatok révén, továbbá e hiányosságok kezelése a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

a)

897,415 millió EUR az 5. és 7. cikkben említett tevékenységekre;

b)

3 394,065 millió EUR a 6. cikkben említett tevékenységekre, beleértve 26,5 millió EUR legmagasabb összeget a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre.

a)

a Kopernikusz 5. cikk (1) bekezdésben említett szolgáltatási komponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására;

b)

a Kopernikusz 6. cikkben említett űrkomponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására és a felhasználói igények szerinti fejlesztésére.

a)

a Kopernikusz űrkomponensének műszaki koordinációja;

b)

a Kopernikusz űrkomponense rendszerfelépítésének meghatározása és a felhasználói igények alapján való továbbfejlesztése, amelyet a Bizottság koordinál;

c)

az előirányzott források kezelése;

d)

gondoskodás a nyomonkövetési és az ellenőrzési eljárásokról;

e)

új célzott programok kidolgozása;

f)

már kifejlesztett célzott programok beszerzése;

g)

célzott programok üzemeltetése, az e cikk (2) bekezdésével összhangban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) által üzemeltetett programok kivételével;

h)

a Kopernikusz-szolgáltatásoknak a közreműködő programokból származó adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendszer koordinálása;

i)

az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatásokhoz szükséges, üzleti felhasználású célú műholdas adatokhoz való hozzáférési jog megszerzése és az ezen adatok felhasználási feltételeire vonatkozó tárgyalások lefolytatása.

a)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA);

b)

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX);

c)

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA);

d)

az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN);

e)

a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF);

f)

egyéb releváns európai ügynökségek, csoportosulások, illetve nemzeti szervek konzorciumai.

a)

Unió-szerte – többek között az alvállalkozói szerződések ajánlattevők általi alkalmazásának ösztönzése révén – elősegítsék minden gazdasági szereplő, és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b)

elkerülik az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való függést;

c)

hasznosítsák a korábbi közberuházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá az iparági szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, ugyanakkor ezzel egyidejűleg gondoskodjanak a versenyeztetési szabályok betartásáról;

d)

a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzése érdekében lehetőség szerint tegyék lehetővé a több forrásból való finanszírozást;

e)

lehetőség szerint vegyék figyelembe a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget.

a)

az adott gazdasági szereplő számára a bennfentes információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás követelményének való megfelelés tekintetében aggályokat vethet fel; vagy

b)

hátrányosan befolyásolja a rendes versenyfeltételeket vagy az odaítélés pártatlanságát és tárgyilagosságát, illetve a szerződések teljesítését.

a)

a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

b)

a szerződés tárgyát képező tevékenységeket operatív okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

a)

a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van-e szó;

b)

a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c)

a legfelső összeghatár;

d)

az odaítélési kritériumok, amelyeknek lehetővé kell tenniük az előzetes költségvetés életszerűségének, a megtérítendő költségeknek, a költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e)

az (1) bekezdésben említett kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f)

a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g)

azon számviteli szabályok, amelyeket az ajánlattevőknek be kell tartaniuk;

h)

olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az ilyen átalakítás paraméterei.

a)

ezek ténylegesen a szerződés időtartama alatt jelentkeztek, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges olyan berendezések, infrastruktúrák és immateriális javak költségeit, amelyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b)

szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosítható előzetes költségvetésben;

c)

szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d)

a szerződés teljesítéséből adódnak, és annak tudhatók be;

e)

beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá az ajánlattételhez szükséges dokumentációban és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f)

megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási jognak;

g)

nem sértik a szerződési feltételeket;

h)

ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit.

a)

meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, amely egyidejűleg lehetőséget nyújt a műszaki kockázatok figyelembevétele által megkívánt rugalmasságra;

b)

amint a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja. Ebből a célból meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c)

olyan nyomonkövetési és kontrollintézkedéseket hoz, amelyek rendelkeznek egy előzetes költségbecslési rendszerről;

d)

meghatározza a szerződések végrehajtására és különösen a vállalkozó vagy annak alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e)

ellenőrzi, hogy a vállalkozó és annak alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a bizonyító erejű számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f)

a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban említett elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

a)

nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b)

nem borítja fel a szerződés pénzügyi egyensúlyát;

c)

nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

a)

a Kopernikusz-adatok és -információk használatának és megosztásának előmozdítása;

b)

az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a downstream szektor erősítése azzal a céllal, hogy serkenteni lehessen a növekedést és a munkahelyteremtést;

c)

hozzájárulás a Kopernikusz-adatok és -információk szolgáltatásának fenntarthatóságához és folyamatosságához;

d)

az európai kutatási, technológiai és innovációs közösségek támogatása.

a)

a harmadik féltől származó adatokra és információkra vonatkozó engedélyezési feltételek;

b)

formátumok, jellemzők és terjesztési eszközök;

c)

az Uniónak és tagállamainak biztonsági érdekei és külkapcsolatai;

d)

a Kopernikusz-adatokat és -információkat előállító rendszer biztonsági vagy műszaki okok miatt kialakuló működési zavarának kockázata;

e)

az európai felhasználók számára megbízható hozzáférés biztosítása a Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz.

a)

a Kopernikusz-adatokra és -információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások, ideértve a terjesztési eszközöket is;

b)

a Kopernikusz-adatokat és -információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, ideértve az elsőbbségi hozzáférést;

c)

a Kopernikusz-adatok és -információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok és eljárások.

a)

a fogadóállomásoknak továbbított, illetve a Kopernikusz részét nem képező állomásoknak nagy sávszélességű célzott kapcsolatokon keresztül továbbított, célzott programokból származó adatok továbbítására és felhasználására vonatkozó műszaki specifikációk;

b)

a Kopernikusz-adatok és -információk archiválására vonatkozó műszaki specifikációk.

a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel;

b)

a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek a vonatkozó keretmegállapodásokban vagy társulási megállapodás jegyzőkönyvében az uniós programokban történő részvételükkel kapcsolatban meghatározott általános elveknek és feltételeknek megfelelően;

c)

a Svájci Államszövetség, az a) és b) pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Unió által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EUMSZ 218. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg kell határoznia a részvétel feltételeit és részletes szabályait.

24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/67

(1)

Az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) előírja, hogy a tagállamoknak 2010-ben, 2013-ban és 2016-ban felmérést kell készíteniük a gazdaságok szerkezetéről. A tagállamoknak a felmérések végrehajtási költségeire, legfeljebb 75 %-os pénzügyi hozzájárulást kell kapniuk az Uniótól, figyelembe véve a meghatározott maximális összegeket.

(2)

A gazdaságszerkezeti felmérések végrehajtása és az uniós tájékoztatási követelményeknek való megfelelés a tagállamok és az Unió részéről jelentős költségvetési forrásokat igényel.

(3)

Az 1166/2008/EK rendelet meghatározta a felmérési program végrehajtásának pénzügyi keretösszegét, beleértve a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is, és meghatározta a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó összeget.

(4)

Az 1166/2008/EK rendelettel összhangban a 2014–2018 közötti időszakra szóló összeget a Bizottság javaslatára a 2014-ben kezdődő időszakra szóló új pénzügyi keret alapján a költségvetési és jogalkotó hatóság határozza meg.

(5)

A javasolt pénzügyi keret csak a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés végrehajtásához és a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kapcsolódó kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges finanszírozást biztosítja.

(6)

Tekintettel Horvátország csatlakozására és annak szükségességére, hogy 2016-ban a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérést kell végezni ebben a tagállamban, meg kell állapítani Horvátország számára a felmérésenként adható maximális uniós hozzájárulást, mivel a csatlakozási okmányban az nem szerepel.

(7)

Az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal konzultációra került sor.

(8)

Ezért az 1166/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés tekintetében Horvátország esetében a maximális összeg 500 000 EUR.”

2.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazásával – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (4) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és a második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(4)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).”"