27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/1

(1)

A lefolytatott vizsgálat (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) eredményeként a Tanács a 682/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Thaiföldről származó, jelenleg az ex 2001 90 30 és az ex 2005 80 00 KN-kódok alá besorolt egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára. Az intézkedések 3,1 % és 12,9 % közötti értékvámot szabtak ki.

(2)

A Tanács a 954/2008/EK rendelettel (3) módosította az egyik exportáló gyártó tekintetében a hatályos intézkedéseket, illetve ebből adódóan kiigazította a „Minden más vállalatra” alkalmazandó vámtételt, amelynek mértéke így 3,1 %-tól 14,3 %-ig terjed.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: a hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Tanács a 875/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) fenntartotta a 3,1 %-tól 14,3 %-ig terjedő vámot.

(4)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság). A kérelmet egy thaiföldi exportáló gyártó, a River Kwai International Food Industry Co. Ltd. (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be.

(5)

Tárgyát tekintve a kérelem a kérelmező részéről megvalósuló dömping kivizsgálására korlátozódott.

(6)

A kérelmező meggyőző bizonyítékokkal támasztotta alá kérelmében, hogy a hatályos intézkedések bevezetéséhez vezető körülmények – a részéről megvalósuló dömping tekintetében – megváltoztak, és ezek a változások tartós jellegűek.

(7)

A kérelmező mindenekelőtt azt állította, hogy a megváltozott körülmények hátterében az általa forgalmazott termékskála átalakulása áll, amely közvetlenül befolyásolja e termékskála előállítási költségét. A belföldi árak és az Unióba irányuló exportnál alkalmazott árak összehasonlítása során a dömpingkülönbözet alacsonyabbnak bizonyult az intézkedések jelenlegi mértékénél.

(8)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték állt rendelkezésre részleges időközi, a kérelmező részéről megvalósuló dömpingre korlátozódó felülvizsgálat megindításához. Ennek alapján a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2013. február 14-én közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy részleges időközi felülvizsgálatot indít az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján.

(9)

A dömping vizsgálata a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak).

(10)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az exportáló ország képviselőit, valamint az uniós gyártók szövetségét (Association Européenne des Transformateurs de Maïs Doux, a továbbiakban: AETMD) az időközi felülvizsgálat megindításáról.

(11)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(12)

Az AETMD írásban benyújtott észrevételeit a Bizottság mérlegelte, és adott esetben figyelembe vette.

(13)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, és az erre a célra megadott határidőn belül meg is kapta a választ.

(14)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. A Bizottság a kérelmező thaiföldi – Bangkokban és Kanchanaburiban található – telephelyein helyszíni ellenőrző vizsgálatokat végzett.

(15)

Az ezen felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat, illetve a hatályvesztési felülvizsgálat során meghatározott termékkel, amely a Thaiföldről származó, jelenleg az ex 2001 90 30 KN-kód alá besorolt, morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, valamint a jelenleg az ex 2005 80 00 KN-kód alá besorolt, morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006-os vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével.

(16)

Megállapítást nyert, hogy – amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította, a hatályvesztési felülvizsgálat pedig megerősítette – az Unióban előállított és értékesített csemegekukorica, illetve a Thaiföldön előállított és értékesített csemegekukorica lényegében ugyanazon fizikai és kémiai jellemzőkkel, illetve alapvető felhasználási területekkel rendelkezik, mint a Thaiföldön előállított és uniós exportra értékesített csemegekukorica. Ennélfogva ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(17)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének első mondatával összhangban a Bizottság először azt állapította meg, hogy a hasonló termék kérelmező általi, felülvizsgálati időszak alatti belföldi összértékesítése reprezentatívnak minősül-e. A belföldi értékesítés abban az esetben reprezentatív, ha a hasonló termék belföldön értékesített összmennyisége elérte az érintett termék felülvizsgálati időszak alatt Unióba exportált összmennyiségének 5 %-át.

(18)

Megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése reprezentatívnak minősül.

(19)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatók az Unióba irányuló export keretében értékesített típusokkal.

(20)

A Bizottság az összes ilyen terméktípus esetében megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján e típusok belföldi értékesítése kellőképpen reprezentatív-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevőknek történt belföldi értékesítési összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át.

(21)

A Bizottság megállapította, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített valamennyi terméktípus tekintetében a kérelmező reprezentatív mennyiségben értékesített belföldön.

(22)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(23)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(24)

A belföldi értékesítés bizottsági elemzése kimutatta, hogy a belföldi értékesítés több mint 90 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga magasabb szintet ért el az egységnyi előállítási költségnél. Ennek megfelelően a rendes értéket a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítésekkor alkalmazott árak súlyozott átlaga alapján számították ki.

(25)

A kérelmező teljes Unióba irányuló exportját közvetlenül uniós vagy thaiföldi független vevőknek értékesítette. Az exportárat ezért az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg.

(26)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Bizottság – amennyiben indokolt volt – kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevétele érdekében.

(28)

Adott és kellőképpen indokolt esetben kiigazításra kerültek a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségekben, a jutalékokban, a hitel-, illetve bankköltségekben mutatkozó különbségek.

(29)

A kérelmező az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) pontja értelmében kiigazítást kért a saját márkanévvel belföldi piacon, illetve uniós piacon végzett értékesítések között fennálló márkaértékbeli különbség tekintetében. A kérelmező érvelése szerint a thaiföldi piacon saját márkája nagyobb értéket képvisel, mint az uniós piacon. Állítását alátámasztandó a kérelmező az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során elvégzett kiigazításra hivatkozott.

(30)

Mindazonáltal, a kérelmező ezen időközi felülvizsgálatbeli helyzete eltér azon többi exportáló gyártó helyzetétől, amelyek javára az eredeti vizsgálatban, illetve a hatályvesztési felülvizsgálatban elvégezték a kiigazítást. Az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során elvégzett kiigazítás kimondottan azon exportáló gyártókra vonatkozott, amelyek belföldön saját márkanevükkel, míg az Unióba irányuló eladásaik keretében a kiskereskedő márkaneve alatt értékesítettek. Ezen időközi felülvizsgálatban a kérelmező a belföldi és az uniós piacon egyaránt saját márkanév alatt értékesített. Ezenfelül, az eredeti vizsgálatban és a hatályvesztési felülvizsgálatban elvégzett kiigazítást a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése szerinti megállapítása során a haszonkulcsra alkalmazták. Ezen időközi felülvizsgálatban azonban a rendes értéket a kérelmező által alkalmazott tényleges belföldi árak alapján határozták meg.

(31)

Ami az uniós piaci értékesítések állítólagos márkaérték-hiányát illeti, a kérelmező márkanevét viselő érintett terméket importáló importőr az elsősorban Ázsiából származó, márkanévvel ellátott élelmiszerek behozatalára szakosodott. A kérelmező sem magyarázattal, sem pedig bizonyítékkal nem szolgált arra vonatkozóan, hogy miért éppen az említett importőr felé történő értékesítések márkaértéke alacsonyabb a kérelmező belföldi piacára jellemző márkaértéknél. A Bizottság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező nem bizonyította, hogy a márkaértékek között állítólag fennálló különbség befolyásolja az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát.

(32)

Ugyanezt a kiigazítást a kérelmező az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja alapján is kérelmezte. A kiigazítás azonban e rendelkezés alapján sem végezhető el, hiszen a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy az állítólagos különbség hatást gyakorol az árakra vagy az árak összehasonlíthatóságára.

(33)

A kiigazítás iránti, 2. cikk (10) bekezdésének d) pontján, illetve 2. cikk (10) bekezdésének k) pontján alapuló kérelmet ezért elutasították.

(34)

A kérelmező emellett, a 2. cikk (10) bekezdésének b) pontja alapján állami exportadó-visszatérítésre vonatkozó kiigazítást kért. Az érintett termék exportra, így az uniós piacra történő értékesítése után a kormány meghatározott összeget fizet ki a kérelmezőnek.

(35)

A kérelmező igazolni tudta, hogy az uniós piacra irányuló exporthoz kapcsolódóan a számlaérték kevesebb mint 0,5 %-nak megfelelő összeget fizettek ki számára. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében azonban az említett cikkben megállapított feltételek teljesülése esetén a rendes értéket, nem pedig az exportárat kell kiigazítani, ahogy azt a kérelmező állítja. A vizsgálat emellett megállapította, hogy nem áll fenn közvetlen kapcsolat az érintett termék Unióba irányuló exportjához kapcsolódóan a kérelmezőnek juttatott kifizetés, illetve az e termékbe fizikailag beépített nyersanyagokra kivetett importköltségek között.

(36)

A kérelmező ugyanezt a kiigazítást a 2. cikk (10) bekezdésének k) pontja alapján is kérelmezte. Minthogy azonban a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy bármiféle kapcsolat állna fenn az exportadó-visszatérítés és az exportált érintett termék árkialakítása között, a kérelmet elutasították.

(37)

Az exportadó-visszatérítés tekintetében a 2. cikk (10) bekezdésének b) pontján, illetve a 2. cikk (10) bekezdésének k) pontján alapuló kiigazítási kérelmet ezért elutasították.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtaknak megfelelően az érintett termék Unióba exportált egyes típusainak súlyozott átlagú rendes értékét összehasonlították az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlagú exportárával.

(39)

Ez alapján a súlyozott átlagú dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 3,6 %.

(40)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy megváltoztak-e a jelenlegi dömpingkülönbözet alapjául szolgáló körülmények, és ha igen, ez a változás tartós jellegű-e.

(41)

Felülvizsgálat iránti kérelmében a kérelmező arra hivatkozott, hogy az általa forgalmazott termékskála átalakult, ami közvetlen hatást gyakorolhat e termékskála előállítási költségére. A vizsgálat megerősítette, hogy a vállalatnál végrehajtott szerkezetátalakítás következtében az eredeti vizsgálat óta a kérelmező felhagyott bizonyos termékek gyártásával és értékesítésével, és ez valóban hatással volt az érintett termék előállítási költségére.

(42)

Az AETMD észrevétele szerint a kérelmező által végrehajtott szerkezetátalakítás könnyen visszafordítható, és emiatt nem tartós jellegű.

(43)

Kétségkívül nem elképzelhetetlen, hogy a kérelmező vezetőségének módjában állhat – amennyiben úgy dönt – a szerkezetátalakítás előtti állapothoz való visszatérés. Semmi nem bizonyítja azonban, hogy ne lenne tartós jellegű a kérelmezőnek az szerkezetátalakításról, illetve a vállalatcsoport kínálatában szereplő termékek forgalmazásának a csoporthoz tartozó vállalatok közötti racionalizálásáról hozott döntése. A szerkezetátalakítás ráadásul a 2009. évvel lezárult, ami azt jelzi, hogy az új vállalati struktúra tartós jellegű.

(44)

A nyilvánosságra hozatalt követően az AETMD megismételte azon állítását, amely szerint a felülvizsgálat megindítását eredményező változás nem tekinthető tartós jellegűnek. Konkrétan a csoporton belüli átszervezés előállítási költségre gyakorolt hatását vonta kétségbe, mivel álláspontja szerint a költségek egyszerű, csoporton belüli átcsoportosításával alacsonyabb rendes érték érhető el. Az új előállítási költségeket ezért tehát nem lehet tartós jellegűnek tekinteni. Az AETMD megjegyezte továbbá, hogy a frissterméktermelő és -értékesítő leányvállalat és a kérelmező címe megegyezik. Az AETMD szerint ez is azt mutatja, hogy nem mélyreható, illetve tartós jellegű az átszervezés.

(45)

Az AETMD a (44) preambulumbekezdésben ismertetett állításaira válaszolva a kérelmező kiemelte, hogy a szerkezetátalakítás keretében sor került a költségelszámolási rendszer fejlesztésére, amelynek révén azonosították, illetve a termelés optimalizálása és az előállítási költségek csökkentése érdekében felszámolták a szűk keresztmetszeteket. A kérelmező hangsúlyozta továbbá, hogy mivel anyavállalatát – az Agripure Holding PLC-t – jegyzik a thai tőzsdén, a jelenlegi stádiumban igen összetett folyamat keretén belül lenne megvalósítható a 2009. évi átszervezés visszafordítása.

(46)

A (43) preambulumbekezdés már tárgyalta a kérelmező esetében végrehajtott átszervezés esetleges visszafordításának kockázatát.

(47)

Ezenfelül, a Bizottság az e felülvizsgálat megindítására irányuló kérelemben szereplő állítások hitelességének ellenőrzése céljából egybevetette az eredeti vizsgálat alatt (vagyis a kérelmező 2009. évi átszervezését megelőzően), illetve a felülvizsgálati időszak alatt Unióba exportált terméktípusok előállítási költségét. Az összehasonlítás megerősítette, hogy az egységre jutó előállítási költség tekintetében valóban számottevő mértékű változás következett be. Az egységre jutó előállítási költség megállapított változása nem magyarázható pusztán a költségek egyszerű átcsoportosításával, és annak hátterében az előállítás közvetlen költségeinek, mint például a gyártási általános és a munkaerő-költség tényleges csökkenése áll.

(48)

A kérelmező és a leányvállalat azonos levelezési címének kérdését illetően megjegyzendő, hogy az az üzleti szférában általános gyakorlatnak számít. Emellett, a kérelmező telephelyein tett ellenőrző látogatások alkalmával a Bizottság megállapította, hogy a telephelyeken található feldolgozósorok, illetve késztermék-raktárak a csemegekukorica-előállítás folyamatát szolgálják; a leányvállalat által értékesített frisstermékek termesztésének, illetve raktározásának nem volt látható jele.

(49)

Az AETMD és a kérelmező által felsorakoztatott érvek mérlegelését követően, illetve tekintettel azon megállapításra, mely szerint az egységre jutó előállítási költség de facto csökkent az eredeti vizsgálat és a felülvizsgálati időszak között, az AETMD érvelését el kell utasítani.

(50)

Az AETMD emellett előterjesztette, hogy a kérelmező a 2013-as évre 40 %-os termelésbővítést irányzott elő. Az AETMD szerint ez ellentmond a kérelmező azon állításának, mely szerint a (szerkezetátalakítás utáni) új és felülvizsgált előállítási költségek tartós jellegűek.

(51)

A vizsgálat valóban megerősítette, hogy a kérelmező jelenleg termelőkapacitásának bővítésén dolgozik. A kapacitásnövekedés hatása volt egyik olyan tényező, amely alapján a hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy fennáll a dömping folytatódásának veszélye (6).

(52)

A nyilvánosságra hozatalt követően az AETMD megismételte azon állítását, mely szerint az új termelési kapacitás kialakítására irányuló beruházás szükségszerűen hatással lesz az előállítási költségekre, ami miatt az előállítási költségek, amelyekkel a jelenlegi felülvizsgálat során összehasonlították a belföldi árakat (lásd a (24) preambulumbekezdést), nem tartós jellegűek. A rendelkezésre álló források felhasználásával az AETMD számításokat végzett, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb mértékű értékcsökkenésből adódóan az összköltség hozzávetőleg 10 %-kal magasabb lesz a jelenlegi költségeknél.

(53)

A kérelmező nem cáfolta az AETMD magasabb értékcsökkenésről tett megállapítását, hangsúlyozta azonban, hogy a szóban forgó értékcsökkenés-növekedést ellensúlyozni fogja az összbevétel (bővülő értékesítésből származó) növekedése, illetve a többi költségnek az automatizálás szélesebb körben történő alkalmazásából adódó csökkenése.

(54)

Ahogyan az már az (51) preambulumbekezdésben is szerepelt, a kérelmező jelenleg valóban új termelő létesítmények kialakításába ruház be. Az új létesítményekbe történő beruházások együtt járhatnak az értékcsökkenés növekedésével. Másfelől, ahogy arra a kérelmező az AETMD észrevételére adott válaszában is rámutatott, az új termelő létesítmények (a jelenleg üzemelő gyártósorokhoz képest) változást hozhatnak, például az automatizáció terén. E változások közvetlen hatásaként csökkennie kell a munkaerő- és energiaköltségeknek, illetve e változások ellensúlyozhatják az értékcsökkenés növekedését.

(55)

Mindent összevetve megállapítást nyert, hogy az egy előállított egységre jutó előállítási költségre gyakorolt összhatás nem mérhető fel egészen addig, amíg nem adják át az új létesítményeket, és a könyvelésben nem jelennek meg a többletköltségek.

(56)

Mindezek mellett, valamint tekintettel a beruházás céljára (hatékonyság- és versenyképesség-fokozás, egységre jutó előállítási költség csökkentése), az egységre jutó előállítási költség várhatóan nem fog – legalábbis közép-, illetve hosszú távon – jelentős mértékben nőni. Ebben az esetben a rendes érték alapjául várhatóan a jövőben is – csakúgy, mint az e felülvizsgálatban – a belföldi árak fognak szolgálni. Az AETMD által felhozott érvet ezért el kell utasítani.

(57)

A nyilvánosságra hozatalt követően az AETMD az újonnan megállapított dömpingkülönbözet tartós jellegét is kétségbe vonta. Érvelése szerint a dömpingkülönbözet-számítás alapjául szolgáló exportárak nem voltak reprezentatívak. Konkrétan azzal érvelt, hogy

(58)

Minthogy az Unióba irányuló export nem képviselt jelentős mennyiséget, a Bizottság annak érdekében, hogy megbizonyosodjon a kérelmező Unióba irányuló exportja során fizetett, illetve fizetendő exportárak reprezentatív jellegéről, összehasonlította ezeket az exportárakat a kérelmező egyéb harmadik országba irányuló exportja során fizetett, illetve fizetendő exportárakkal. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az Unióban alkalmazott fogyasztói árak összhangban állnak a többi exportpiacon jelenlévő vevőknek felszámított árakkal.

(59)

A korábbi vizsgálatok keretében megállapítást nyert, hogy a piac különböző – a saját és a kiskereskedői márkák szerint elkülönülő – szegmensekre tagolódik (8). Ez lényeges elem az érintett termékhez tartozó különböző terméktípusok meghatározása szempontjából. Ennek alapján végezték el egyrészről a saját márkanévvel ellátott termékek exportjának és belföldi értékesének, másrészről a kiskereskedők márkanevét viselő termékek exportjának és belföldi értékesítésének összehasonlítását.

(60)

Az AETMD azon érve, mely szerint a jövőben főként a kiskereskedők márkanevét viselő termékeket fogják exportálni, spekulatív és nem bizonyított, és mint ilyen nem elégséges ahhoz, hogy kétségbe lehessen vonni a saját márkanevet viselő termékek felülvizsgálati időszak alatti exportjának reprezentatív jellegét. Az AETMD érvét ezért elutasították.

(61)

AETMD megjegyezte továbbá, hogy a vámtétel csökkentése magában rejti az intézkedések kijátszásának kockázatát.

(62)

Emlékeztetni kell arra, hogy már eleve eltérő mértékű hatályos vámokat határoztak meg a különböző thaiföldi exportáló gyártókra. Az intézkedések kijátszásának – vagyis az alacsonyabb vámtételű TARIC-kiegészítő kód használatának – kockázata így már az eredeti intézkedések bevezetése óta fennáll. Az egyik exportáló gyártóra meghatározott alacsonyabb vám önmagában még nem növeli meg Thaiföld egészét tekintve a vámok kijátszásának kockázatát.

(63)

Másrészről, amennyiben rendelkezésre állnak arra utaló információk, hogy a vámokat vámkijátszással megkerülik, akkor erre vonatkozóan – az alaprendelet 13. cikkében meghatározott feltételek teljesülése esetén – vizsgálat indítható.

(64)

Az AETMD azt is állította, hogy a kérelmező feltehetően mesterségesen magas exportárakat alkalmazott az Unióba irányuló kivitelkor, amelyeket azzal ellensúlyozott, hogy más termékek párhuzamos értékesítésekor mesterségesen alacsonyan tartotta az árakat.

(65)

Ahogyan az már az (58) preambulumbekezdésben is szerepelt, az érintett termék Unióba, illetve harmadik országokba irányuló exportárai összhangban álltak. Semmi nem utal arra tehát, hogy az Unió tekintetében alkalmazott exportárakat mesterségesen magasan tartották a felülvizsgálati időszak alatt, vagyis az érvet el kell utasítani.

(66)

A vizsgálat eredményei alapján a Bizottság megállapítja, hogy helyénvaló módosítani az érintett terméknek a River Kwai International Food Industry Co. Ltd.-től származó behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vámot.

(67)

Ezen túlmenően a kérelmező kérésére sor kerül a kérelmező címének módosítására is.

(68)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékoznak tenni a 875/2013/EU végrehajtási rendelet módosítására.

(69)

A nyilvánosságra hozatalt követően Thaiföld kormánya jelezte, hogy a részleges időközi felülvizsgálat megállapításainak figyelembevétele érdekében a mintában nem szereplő együttműködő exportőrökre alkalmazandó átlagos vámtételt is indokolt felülvizsgálni. Meg kell jegyezni, hogy ez a kérelem túlmutat ezen felülvizsgálat korlátozott hatályán, amely kizárólag a kérelmező tekintetében hatályban lévő dömpingellenes vám szintjének kiigazítására terjed ki. A dömpingellenes vámtételek szintjének módosítását a körülmények állítólagos megváltozásával indokoló kérelmeket az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint kellene benyújtani. Ezt a kérelmet ezért el kell utasítani,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/7

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) az „Almendra de Mallorca”/„Almendra Mallorquina”/„Ametlla de Mallorca”/„Ametlla Mallorquina” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogás, ezért az „Almendra de Mallorca”/„Almendra Mallorquina”/„Ametlla de Mallorca”/„Ametlla Mallorquina” elnevezést be kell jegyezni,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/9

(1)

Az 1151/2012/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) az „Aceite de la Comunitat Valenciana” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért az „Aceite de la Comunitat Valenciana” elnevezést be kell jegyezni,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/10

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/12

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kódok alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/15

(1)

A versenyképesség fokozásához és a fogyasztók számára legkedvezőbb energiaárak biztosításához elengedhetetlen egy olyan, teljes mértékben működőképes és összekapcsolt belső energiapiac mielőbbi létrehozása, amely elősegíti az uniós gazdaság megfizethető és fenntartható energiával való ellátását.

(2)

Az erősebb piaci integráció felé való elmozdulás érdekében fontos, hogy a gázszállító-hálózatokra vonatkozó rendszeregyensúlyozási szabályok lehetővé tegyék az egyensúlytartási zónák közötti gázkereskedelmet, így járulva hozzá a piaci likviditás növeléséhez. Ezért e rendelet uniós szintű, harmonizált kiegyensúlyozási szabályokat állapít meg, amelyek a rendszerhasználók számára garantálják, hogy azok az Unió különböző egyensúlytartási zónáiban gazdaságilag hatékonyan és megkülönböztetésmentesen tudják végezni egyensúlytartási tevékenységüket.

(3)

E rendelet elősegíti a versenyző európai uniós rövid távú gáz-nagykereskedelmi piac kialakulását, bárminemű forrásból lehetővé téve a rugalmassági szolgáltatások biztosítását, amelyek megfelelő piaci mechanizmusok révén úgy kerülnek megvételre és értékesítésre, hogy a rendszerhasználók hatékonyan ki tudják egyensúlyozni egyensúlyozási portfólióikat, vagy a szállításirendszer-üzemeltető ezen rugalmassági szolgáltatások segítségével fenntarthassa az egyensúlyt a szállítórendszeren.

(4)

A 715/2009/EK rendelet megkülönböztetésmentes szabályokat fogalmaz meg a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeivel kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsa a belső gázpiac megfelelő működését. A piaci alapú kiegyensúlyozási szabályok költségalapú kiegyensúlyozási díjakkal pénzügyileg ösztönzik a rendszerhasználókat egyensúlyozási portfóliójuk kiegyensúlyozására.

(5)

A rendszerhasználók felelősséget viselnek betáplálásaik és vételezéseik egyensúlyban tartásáért, a kiegyensúlyozási szabályok célja pedig a rövid távú gáz-nagykereskedelmi piac előmozdítása kereskedési platformok létrehozásával, amelyek hatékonyabbá teszik a rendszerhasználók és a szállításirendszer-üzemeltető közötti gázkereskedelmet. A szállítóhálózatok reziduális egyensúlytalanságát a szállításirendszer-üzemeltetők kezelik. Ennek során a szállításirendszer-üzemeltetők meghatározott sorrendben veszik igénybe a rendelkezésre álló kiegyensúlyozási eszközöket. Ez a sorrend úgy van kialakítva, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők gazdasági és műszaki szempontokat is figyelembe véve szerezzék be a gázt, olyan termékek igénybevételével, amelyek a legkülönbözőbb forrásokból biztosíthatók, beleértve a cseppfolyósított földgázt és a tároló létesítményeket is. A szállításirendszer-üzemeltetőknek arra kell törekedniük, hogy a lehető legnagyobb mértékben rövid távú szabványtermékek rövid távú gáz-nagykereskedelmi piacon való vásárlásával és értékesítésével elégítsék ki rendszeregyensúlyozási igényeiket.

(6)

Annak érdekében, hogy a rendszerhasználók ki tudják egyensúlyozni egyensúlyozási portfólióikat, ez a rendelet minimális adatszolgáltatási követelményeket is meghatároz a piaci alapú egyensúlyozási rendszer megvalósításához. Ezért az e rendelet által megkövetelt információáramlás célja a napi egyensúlyozási rendszer támogatása és egy olyan adatállomány biztosítása, amely segíti a rendszerhasználót kockázatai és lehetőségei költséghatékony kezelésében.

(7)

A kereskedelmileg érzékeny információk védelmén kívül e rendelet értelmében a szállításirendszer-üzemeltetőknek bizalmasan kell kezelniük a rendelet végrehajtása céljából nekik átadott információkat és adatokat, és nem adhatják át azokat – sem részben, sem teljes egészükben – harmadik feleknek, kivéve, ha erre jogosultak, és csak jogosultságuk mértékében.

(8)

E rendelet elfogadása a 715/2009/EK rendelet alapján történt, és azt kiegészíti, illetve annak szerves részét képezi. A 715/2009/EK rendeletre történő, más jogi aktusokban található hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy egyben e rendeletre is hivatkoznak. A rendelet ugyanakkor vonatkozik azokra a mentességben nem részesült, nagyobb volumenű új infrastruktúrákban található kapacitásokra, amelyek a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 32. cikke, illetve a 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) korábbi 18. cikke alól mentességet kaptak, amennyiben e rendelet alkalmazása nem teszi lehetetlenné a mentességet. E rendeletet az összekötő vezetékek specifikus jellemzőinek figyelembevételével kell alkalmazni.

(9)

Ennek a rendeletnek a megalkotása a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott eljárás szerint történt. A rendelet biztosítja a 715/2009/EK rendelet 21. cikkében meghatározott kiegyensúlyozási szabályok további harmonizációját a gázkereskedelem előmozdítása érdekében.

(10)

E rendelet az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, amelyek csak akkor és csak olyan mértékben törekszenek ezek szerepének harmonizálására, amennyire az e rendelkezések végrehajtásához szükséges.

(11)

E rendelet végrehajtása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak és szállításirendszer-üzemeltetőknek a bevált gyakorlatok és törekvések figyelembevételével harmonizálniuk kell folyamataikat. A 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 7. cikkével összhangban az Ügynökségnek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiegyensúlyozási szabályokat Unió-szerte a lehető leghatékonyabban bevezessék.

(12)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a 2009/73/EK irányelv 51. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

a)

a gázátadás által érintett gáznap;

b)

az érintett egyensúlyozási portfóliók megjelölése;

c)

hogy átadási vagy átvételi értesítésről van-e szó;

d)

értesítési mennyiség kWh/napban kifejezve a napi, illetve kWh/órában kifejezve az óránkénti értesítési mennyiség esetében, a szállításirendszer-üzemeltető követelményeinek megfelelően.

a)

az átadási értesítést benyújtó rendszerhasználó egyensúlyozási portfóliójához vételezésként; és

b)

az átvételi értesítést benyújtó rendszerhasználó egyensúlyozási portfóliójához betáplálásként.

a)

a szállítóhálózat üzemeltetési korlátainak betartása;

b)

olyan nap végi vezetékkészletszint elérése, amely eltér a várt betáplálások és vételezések alapján az adott gáznapra előre jelzett szinttől, összhangban a szállítóhálózat hatékony és gazdaságos üzemeltetésével.

a)

saját becslése a tervezett egyensúlyozó intézkedés(ek) által érintett gáznap során és azon belül jelentkező gázigényre vonatkozóan;

b)

nominálási és allokálási információk és mért gázáramlások;

c)

a szállítóhálózat(ok) egészében mért gáznyomás.

a)

rövid távú szabványtermékek vásárlása vagy értékesítése kereskedési platformon; és/vagy

b)

kiegyensúlyozási szolgáltatások igénybevétele.

a)

az egyensúlyozó intézkedéseket megkülönböztetésmentesen kell végrehajtani;

b)

az egyensúlyozó intézkedéseknek tekintetbe kell venniük a szállításirendszer-üzemeltetők azon kötelezettségét, hogy gazdaságos és hatékony szállítóhálózatot kell működtetniük.

a)

az egyik kereskedő résztvevő átvételi értesítést, a másik átadási értesítést nyújt be;

b)

mindkét tranzakciós értesítésnek meg kell határoznia azt a gázmennyiséget, amely az átadási értesítést benyújtó kereskedő résztvevőtől átadásra kerül az átvételi értesítést benyújtó kereskedő résztvevő részére;

c)

óránkénti értesítési mennyiség alkalmazása esetén azt egy adott kezdő időponttól a gáznap összes hátralévő órájára vonatkozóan egyenletesen kell szétosztani, és a kezdő időpont előtti valamennyi órára vonatkozóan az átadott mennyiség nulla.

a)

a szállításirendszer-üzemeltetőnek meg kell határoznia a használható betáplálási és kiadási pontokat vagy azok csoportjait;

b)

teljesülnie kell a (3) bekezdésben meghatározott valamennyi követelménynek;

c)

a kezdeményező kereskedő résztvevőnek az értesítési mennyiségnek megfelelően módosítania kell az adott betáplálási vagy kiadási ponton a szállítóhálózatba betáplálandó, illetve onnan vételezendő gázmennyiséget, és igazolnia kell a szállításirendszer-üzemeltető felé a mennyiség ennek megfelelően történt módosítását;

a)

teljesülniük kell a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek;

b)

óránkénti értesítési mennyiséget kell alkalmazni a gáznap azon óráira vonatkozóan, amelyek egy adott kezdő időponttól egy adott befejező időpontig eltelnek, és nulla értéket kell alkalmazni a kezdő időpont előtti és a befejező időpont utáni valamennyi órára.

a)

az a mód, ahogyan a kiegyensúlyozási szolgáltatások a szállítóhálózat üzemeltetési korlátainak betartását biztosítják;

b)

a kiegyensúlyozási szolgáltatások reakcióideje bármely rendelkezésre álló rövid távú szabványtermék válaszidejéhez képest;

c)

a kiegyensúlyozási szolgáltatások beszerzésének és igénybevételének becsült költsége bármely rendelkezésre álló rövid távú szabványtermék becsült költségéhez képest;

d)

a gázszállítás célterülete, ahova a gázt el kell szállítani;

e)

a szállításirendszer-üzemeltető gázminőséggel kapcsolatos követelményei;

f)

mennyiben befolyásolhatja a kiegyensúlyozási szolgáltatások beszerzése és igénybevétele a rövid távú gáz-nagykereskedelmi piac likviditását.

a)

a kiegyensúlyozási szolgáltatásra vonatkozó szerződéshez kapcsolódó bármely kötelezettségvállalás előtt a szállításirendszer-üzemeltetőnek nyílt pályázati felhívást kell közzétennie, és abban meg kell határoznia a pályázók számára a célt, a hatókört és a betartandó utasításokat, lehetővé téve ezáltal, hogy azok részt vehessenek a pályázatban;

b)

az eredmények közzétételekor be kell tartani a kereskedelmileg érzékeny információk védelmére vonatkozó követelményeket, és az eredményeket minden pályázónak külön-külön meg kell küldeni.

a)

amikor és amilyen mértékben lehetséges, prioritásként kezelni a jogcímalapú termékeket minden más rendelkezésre álló rövid távú szabványtermékkel szemben;

b)

más rövid távú szabványtermékeket alkalmazni, az alábbi feltételek szerint:

c)

kiegyensúlyozási szolgáltatásokat csak akkor igénybe venni, ha a rövid távú szabványtermékek az adott szállításirendszer-üzemeltető értékelése szerint nem vagy valószínűleg nem hozzák meg azt az eredményt, amely a szállítóhálózat üzemi határértékeinek betartásához szükséges.

a)

elegendő támogatást biztosít a gáznap egészében úgy a rendszerhasználóknak a rövid távú szabványtermékekkel való kereskedelemhez, mint a szállításirendszer-üzemeltetőknek a megfelelő egyensúlyozó intézkedések rövid távú szabványtermékekkel való kereskedelem útján történő meghozatalához;

b)

átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít;

c)

a szolgáltatásokat az egyenlő bánásmód elve szerint nyújtja;

d)

anonim kereskedelmet biztosít, legalább az ügylet megkötéséig;

e)

részletes áttekintést nyújt a kereskedő résztvevőknek az aktuális eladási és vételi árajánlatokról;

f)

biztosítja, hogy a szállításirendszer-üzemeltető időben tájékoztatást kapjon minden ügyletről.

a)

minden ügylet után indokolatlan késedelem nélkül közzétenni a marginális vételi ár és a marginális eladási ár alakulását; vagy

b)

megfelelő információkkal ellátni a szállításirendszer-üzemeltetőt abban az esetben, ha a szállításirendszer-üzemeltető úgy dönt, hogy közzéteszi a marginális vételi ár és a marginális eladási ár alakulását. Kézhezvétel után a szállításirendszer-üzemeltető indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi az adatokat.

a)

a szállításirendszer-üzemeltető teljesítményén kell alapulnia oly módon, hogy túlteljesítés esetén a szállításirendszer-üzemeltető részére kell maximált összegű kifizetést teljesíteni, alulteljesítés esetén pedig a szállításirendszer-üzemeltetőnek keletkezik maximált összegű fizetési kötelezettsége, mely összegeket az előre meghatározott teljesítménycélokhoz, így egyebek mellett a költségcélokhoz kell viszonyítani;

b)

tekintetbe kell vennie a teljesítmény felügyeletére a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére álló eszközöket;

c)

szavatolnia kell, hogy alkalmazása pontosan tükrözi az érintett felek közötti felelősségeloszlást;

d)

azon gázpiac fejlettségi állapotához kell igazítani, ahol életbe léptetik;

e)

rendszeres felülvizsgálat tárgyát kell képeznie, amelynek során a nemzeti szabályozó hatóság a szállításirendszer-üzemeltetővel szoros együttműködésben értékeli, hogy miben és milyen mértékben lenne érdemes megváltoztatni az ösztönző rendszert.

1.

a rendszer-összekötési pont azonosítása;

2.

a gázáramlás iránya;

3.

a rendszerhasználó azonosítása, illetve adott esetben az egyensúlyozási portfóliójának az azonosítása;

4.

a rendszerhasználó partnerének azonosítása, illetve adott esetben az egyensúlyozási portfóliójának az azonosítása;

5.

a nominálás vagy újranominálás által érintett gázáramlás kezdő és befejező időpontja;

6.

D gáznap;

7.

a szállítani kívánt gázmennyiség.

a)

a rendszerhasználók nem kötelesek nominálást benyújtani;

b)

a rendszerhasználók legkésőbb D-1 gáznap 12.00 óra UTC (téli időszámítás esetén), illetve 11.00 óra UTC (nyári időszámítás esetén) időpontjában nyújthatják be a szállításirendszer-üzemeltetőknek D gáznapra vonatkozó nominálásaikat;

c)

a szállításirendszer-üzemeltető legkésőbb D-1 gáznap 12.30 óra UTC (téli időszámítás esetén), illetve 11.30 óra UTC (nyári időszámítás esetén) időpontjában elküldi az érintett rendszerhasználóknak a feldolgozott mennyiségekre vonatkozó értesítést.

a)

a rendszerhasználó későbbi időpontot kér; vagy

b)

a szállításirendszer-üzemeltető korábbi időpontot tesz lehetővé.

a)

a szállításirendszer-üzemeltetőket és a rendszerhasználókat érő pénzügyi hatások;

b)

a határokon átnyúló kereskedelmet érő hatások;

c)

a rendszer-összekötési ponto(ko)n a napi egyensúlyozási rendszert érő hatások.

a)

egy nominálást vagy egy újranominálást legkésőbb a nominálási határidő lejártától vagy az újranominálási ciklus kezdetétől számított két órán belül az alábbi esetekben:

b)

egy újranominálást legkésőbb az újranominálási ciklus kezdetétől számított két órán belül a fentieken kívül az alábbi esetekben:

a)

a rendszerhasználók jogosultak újranominálást benyújtani a gáznapra vonatkozóan;

b)

a szállításirendszer-üzemeltető a 17. cikkben említett határidők figyelembevételével visszaigazolja vagy elutasítja a benyújtott nominálásokat és újranominálásokat.

a)

a 21. cikkben említett napi kiegyensúlyozó földgázmennyiség kiszámítása;

b)

a 22. cikkben említett alkalmazandó ár származtatása; és

c)

egyéb szükséges paraméterek.

a)

vezetékkészletből nyújtott rugalmassági szolgáltatás vehető igénybe, és/vagy

b)

olyan megállapodás van érvényben, amelynek alapján rendszerhasználók gázt – ideértve a természetbeni gázt is – biztosítanak a következők kompenzálására:

a)

marginális eladási ár, ha a napi kiegyensúlyozó földgázmennyiség pozitív (vagyis a rendszerhasználó adott napi betáplálásai meghaladják az adott napi vételezéseit); vagy

b)

marginális vételi ár, ha a napi kiegyensúlyozó földgázmennyiség negatív (vagyis a rendszerhasználó adott napi vételezései meghaladják az adott napi betáplálásait).

a)

a marginális eladási ár a következők közül az alacsonyabb érték:

b)

a marginális vételi ár a következők közül a magasabb érték:

a)

ösztönöznie kell a rendszerhasználókat betáplálásaik és vételezéseik kiegyensúlyozására;

b)

megkülönböztetésmentesen kell felépülnie és működnie a következők érdekében:

c)

nem lehet káros hatással a határokon átnyúló kereskedelemre;

d)

nem okozhatja a rendszerhasználók túlzott pénzügyi kitettségét a napi kiegyensúlyozási díjak tekintetében.

a)

ha egy rendszerhasználó adott gáznapi kiegyensúlyozó földgázmennyisége pozitív, akkor úgy tekintendő, hogy a szóban forgó rendszerhasználó a napi kiegyensúlyozó földgázmennyiségnek megfelelő gázt adott el a szállításirendszer-üzemeltetőnek, ezért a szállításirendszer-üzemeltető részéről jóváírás illeti meg a napi kiegyensúlyozási díj vonatkozásában; és

b)

ha egy rendszerhasználó adott gáznapi kiegyensúlyozó földgázmennyisége negatív, akkor úgy tekintendő, hogy a szóban forgó rendszerhasználó a napi kiegyensúlyozó földgázmennyiségnek megfelelő gázt vásárolt a szállításirendszer-üzemeltetőtől, ezért napi kiegyensúlyozási díjat köteles fizetni a szállításirendszer-üzemeltető részére.

1.

Rendszerszintű napon belüli kötelezettség

Arra ösztönzi a rendszerhasználókat, hogy a szállítóhálózatot az üzemeltetési korlátok között tartsák, meghatározva az alábbiakat:

2.

Egyensúlyozási portfólióra vonatkozó napon belüli kötelezettség

Arra ösztönzi a rendszerhasználókat, hogy egyéni gáznapi pozíciójukat egy előre meghatározott tartományban tartsák, meghatározva az alábbiakat:

3.

Betáplálási/kiadási pont alapú napon belüli kötelezettség

Arra ösztönzi a rendszerhasználókat, hogy egyes betáplálási/kiadási pontokon bizonyos feltételek fennállása esetén korlátozzák a gázáramlást vagy annak ingadozását, meghatározva az alábbiakat:

a)

a napon belüli kötelezettség és a kapcsolódó napon belüli díj semmi esetre sem akadályozhatja indokolatlanul a határokon átnyúló kereskedelmet és az új rendszerhasználók adott piacra való belépését;

b)

napon belüli kötelezettség csak abban az esetben alkalmazható, ha a rendszerhasználókat a betáplálásaikra és/vagy vételezéseikre vonatkozó esetleges napon belüli díjak kivetése előtt megfelelően tájékoztatják, és azok ésszerű eszközökkel módosítani tudják kitettségüket;

c)

a rendszerhasználókat a kiegyensúlyozási kötelezettségek kapcsán terhelő költségeknek a gáznap végén fennálló pozíciójukon kell alapulnia;

d)

amennyire lehetséges, a napon belüli díjaknak tükrözniük kell a szállításirendszer-üzemeltető azon költségeit, amelyek a megfelelő egyensúlyozó intézkedések kapcsán keletkeztek;

e)

a napon belüli kötelezettség nem eredményezi a rendszerhasználók pénzügyi értelemben nullszaldós pozícióját;

f)

a napon belüli kötelezettség bevezetésének a szállítóhálózat gazdaságos és hatékony működésével kapcsolatos előnyei felülmúlják az esetleges negatív hatásokat, ideértve a virtuális kereskedelmi pontokon bonyolított ügyletek likviditására gyakorolt hatást.

a)

a napon belüli kötelezettség szükségessége, figyelembe véve a szállítóhálózat jellemzőit és a szállításirendszer-üzemeltető rugalmasságát a rövid távú szabványtermékek vásárlása és értékesítése, illetve a kiegyensúlyozási szolgáltatások III. fejezet szerinti igénybevétele révén;

b)

mindazon rendelkezésre álló információk, amelyek lehetővé teszik a rendszerhasználóknak, hogy időben kezeljék napon belüli pozícióikat;

c)

a rendszerhasználókat érő várható pénzügyi hatás;

d)

az adott piacra belépő új rendszerhasználókat érő hatások, ideértve az indokolatlan negatív hatásokat;

e)

a határokon átnyúló kereskedelmet érő hatások, ideértve a szomszédos egyensúlytartási zónákban történő kiegyensúlyozásra gyakorolt esetleges hatásokat;

f)

a rövid távú gáz-nagykereskedelmi piacra gyakorolt hatások, ideértve annak likviditását;

g)

a napon belüli kötelezettség megkülönböztetésmentes jellege.

a)

a napi kiegyensúlyozási díjakból és napon belüli díjakból származó költségek és bevételek;

b)

minden olyan költség és bevétel, amely a 9. cikk szerinti egyensúlyozó intézkedésekből származik, kivéve, ha a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a költségek és bevételek nem megfelelően hatékony működés során keletkeztek a vonatkozó nemzeti előírások szerint. Ennek megítélésekor olyan értékelést kell végezni, amely:

c)

a szállításirendszer-üzemeltető által végrehajtott egyensúlyozó intézkedésekből származó minden más költség és bevétel, kivéve, ha a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a költségek és bevételek nem megfelelően hatékony működés során keletkeztek a vonatkozó nemzeti előírások szerint.

1.

a szállítóhálózat általános állapota a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.4. pontjának (5) bekezdése szerint;

2.

a szállításirendszer-üzemeltető III. fejezetben említett egyensúlyozó intézkedései;

3.

a rendszerhasználó adott gáznapi betáplálásai és vételezései a 33–42. cikkben meghatározottak szerint.

a)

a szállításirendszer-üzemeltető weboldalán vagy más, elektronikus információkat szolgáltató rendszerben;

b)

a rendszerhasználók számára ingyenesen;

c)

felhasználóbarát módon;

d)

világos, számszerűsíthető és könnyen hozzáférhető módon;

e)

megkülönböztetésmentesen;

f)

egységes mértékegységben: kWh-ban vagy kWh/napban és kWh/órában;

g)

a tagállamok hivatalos nyelvén (nyelvein) és angolul.

a)

mindegyik frissítés az aktuális D gáznap kezdetétől érvényes gázáramlásra vonatkozik; vagy

b)

mindegyik frissítés a gázáramlás változására vonatkozik az előző frissítésben jelzett adathoz képest.

a)

mindegyik frissítés az aktuális D gáznap kezdetétől érvényes gázáramlásra vonatkozik; vagy

b)

mindegyik frissítés a gázáramlás változására vonatkozik az előző frissítésben jelzett adathoz képest.

a)

D-1 gáznapon a szállításirendszer-üzemeltető legkésőbb 12.00 óra UTC (téli időszámítás esetén), illetve 11.00 óra UTC (nyári időszámítás esetén) időpontban megadja a rendszerhasználóknak a nem naponta mért vételezéseikkel kapcsolatos előrejelzést D gáznapra vonatkozóan;

b)

D gáznapon a szállításirendszer-üzemeltető legalább két frissítést bocsát a rendszerhasználók rendelkezésére a nem naponta mért vételezéseikkel kapcsolatos előrejelzésre vonatkozóan.

a)

rövid távú szabványtermékekhez való hozzáférés kereskedési platformon;

b)

a rendszerhasználó nem naponta mért vételezéseivel kapcsolatos előrejelzés pontossága a készítésének időpontjához képest;

c)

az újranominálási időszak lezárultának időpontja a 15. cikk (1) bekezdése szerint;

d)

a rendszerhasználó nem naponta mért vételezéseivel kapcsolatos előrejelzés első frissítésének időpontja.

a)

az adatszolgáltatási modell alapesete és 1. változata esetén az elosztórendszerbe bekerülő minden gázt allokálni kell;

b)

az adatszolgáltatási modell 2. változata esetén a nem naponta mért vételezéseknek egyenlőnek kell lennie a rendszerhasználó napon túl megadott, nem naponta mért vételezéseivel kapcsolatos előrejelzéssel.

c)

az adatszolgáltatási modell 1. változata esetén az előzetes allokálást és az előzetes napi kiegyensúlyozó földgázmennyiséget a végleges allokálásnak és a végleges napi kiegyensúlyozó földgázmennyiségnek kell tekinteni.

a)

a rendszerhasználók felé irányuló adatszolgáltatás gyakoriságának növelése;

b)

az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó időtartamok csökkentése;

c)

a közölt információk pontosságának javítása.

a)

a szállításirendszer-üzemeltetőnek nem kell a vezetékkészletből nyújtott rugalmassági szolgáltatás biztosítása érdekében szerződést kötnie valamely más infrastruktúraszolgáltatóval, például tárolórendszer üzemeltetőjével vagy LNG-létesítmények rendszerüzemeltetőjével;

b)

a szállításirendszer-üzemeltetőnél a vezetékkészletből nyújtott rugalmassági szolgáltatás biztosítása nyomán keletkező bevételeknek legalább egyenlőnek kell lennie a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült vagy később felmerülő költségekkel;

c)

a vezetékkészletből nyújtott rugalmassági szolgáltatást átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani, és az versenymechanizmusok segítségével is nyújtható;

d)

a szállításirendszer-üzemeltető nem számíthat fel semmiféle közvetlen vagy közvetett díjat a rendszerhasználóknak a vezetékkészletből nyújtott rugalmassági szolgáltatás biztosításával kapcsolatban felmerülő költségekért, ha arra az adott rendszerhasználó nem köt szerződést; és

e)

a vezetékkészletből nyújtott rugalmassági szolgáltatás biztosítása nem lehet káros hatással a határokon átnyúló kereskedelemre.

a)

a rövid távú gáz-nagykereskedelmi piac jelentés készítésének időpontjában tapasztalt fejlettségi állapotának és likviditásának bemutatása, beleértve egyebek mellett az alábbiakat, ha azok a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére állnak:

b)

az alkalmazandó ideiglenes intézkedések;

c)

az ideiglenes intézkedések alkalmazásának okai:

d)

az ideiglenes intézkedések megszüntetésére irányuló lépések azonosítása, beleértve e lépések megtételének kritériumait és a kapcsolódó határidők mérlegelését is.

a)

kellően likvid rövid távú gáz-nagykereskedelmi piac;

b)

a gázkeresletben vagy -kínálatban jelentkező rövid távú fluktuációk kezeléséhez szükséges gáz; vagy

c)

a betáplálásaikkal és vételezéseikkel kapcsolatos elegendő információ.

a)

a rendszerhasználók napi kiegyensúlyozó földgázmennyiségére kell alkalmazni;

b)

átláthatóan és megkülönböztetésmentesen kell alkalmazni;

c)

csak a szükséges mértékben és a lehető legrövidebb ideig szabad alkalmazni.

a)

tükrözze a szállítóhálózat rugalmasságát és a rendszerhasználó igényeit;

b)

tükrözze a rendszerhasználó által a betáplálásai és vételezései egyensúlyának felügyelete terén vállalt kockázatot;

c)

ne ássa alá a rövid távú gáz-nagykereskedelmi piac fejlődését;

d)

ne okozza a szállításirendszer-üzemeltető egyensúlyozó intézkedéseihez kapcsolódó költségek indokolatlan mértékű megemelkedését.

a)

meghaladja a nem naponta mért vételezés allokált mennyiségét, ha a napi kiegyensúlyozó földgázmennyiség pozitív;

b)

elmarad a nem naponta mért vételezés allokált mennyiségétől, ha a napi kiegyensúlyozó földgázmennyiség negatív.

a)

a meglévő szerződés feltételeinek megfelelően, amennyiben az a lekötött gázmennyiség csökkentését vagy a meglévő szerződés felbontását lehetővé tevő rendelkezéseket tartalmaz; vagy

b)

ilyen szerződéses jogok hiányában a következőképpen:

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/36

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 215/2011/EK rendelettel (2) módosított 1263/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Pecorino Sardo” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (4) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/38

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/40

(1)

A 472/2013/EU rendelet azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek a rendelet hatálybalépése idején – többek között az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében – már pénzügyi támogatásban részesültek.

(2)

A 472/2013/EU rendelet meghatározza a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamokra vonatkozó makrogazdasági kiigazítási program jóváhagyásával kapcsolatos szabályokat, amely szabályoknak összhangban kell lenniük az ESM létrehozásáról szóló szerződés rendelkezéseivel.

(3)

Az ESM keretében nyújtott pénzügyi támogatás iránti, 2012. június 25-i ciprusi kérelemmel kapcsolatban hozott 2013. április 25-i 2013/236/EU tanácsi határozat (2) értelmében Ciprusnak makrogazdasági kiigazítási programot kell következetesen végrehajtania.

(4)

Az ESM kormányzótanácsa 2013. április 24-én elvi döntést hozott a Ciprusnak nyújtandó stabilitási támogatásról, valamint jóváhagyta a konkrét gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodást (a továbbiakban: egyetértési megállapodás) és annak az ESM nevében történő, Bizottság általi aláírását.

(5)

A 2013/463/EU tanácsi végrehajtási határozat (3) 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság az Európai Központi Bankkal (EKB) és adott esetben a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve elvégezte az egyeztetett intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre, valamint eredményességükre és gazdasági-társadalmi hatásukra vonatkozó harmadik értékelést.

(6)

Ennek eredményeképpen a 2013/463/EU végrehajtási határozatot aktualizálni kell a pénzügyi ágazat reformja, valamint a fiskális politikai és strukturális reformok terén, így különösen a következőket illetően: i. a tőkekorlátozás enyhítésére vonatkozó ütemtervvel és a bankszektor stratégiájának végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs stratégia kidolgozása a ciprusi központi bank és a pénzügyminisztérium közös munkacsoportja által; ii. időben történő jelentéstétel a bankok arra vonatkozó becsléseivel kapcsolatban, hogy a tőkekövetelményeket és a nemteljesítő hiteleket illető, újonnan bevezetett és elkövetkező uniós szabályok milyen potenciális hatással vannak a tőkére, a jövedelmezőségre és a fedezeti rátára; iii. munkacsoport létrehozása a földhivatalhoz már benyújtott ingatlan adásvételi szerződések alapján még el nem bírált tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmek elterjedtségének felbecsülése és a kérdéssel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása céljából; iv. a vállalatokra és az egyénekre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárások reformja; v. a polgári perrendtartási és bírósági eljárási szabályok felülvizsgálata a módosított kizárási és fizetésképtelenségi keretrendszerek zökkenőmentes és eredményes működése érdekében; vi. a 2014. évi elsődleges államháztartási hiánycélnak a GDP 1,8 %-ára történő módosítása; vii. a nemzeti egészségügyi rendszer első ütemének végrehajtása a nemzeti egészségügyi rendszerre vonatkozó teljes ütemterv létrehozását és elfogadását követően; viii. a gyógyászati termékek és szolgáltatások – egyebek mellett a gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódó – árképzési és visszatérítési politikák felülvizsgálata; ix. privatizációs egység létrehozása; x. akcióterv benyújtása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fóruma által végzett szakértői értékelés 2. szakaszában azonosított hiányosságok kezelésére; xi. Ciprus versenyelőnyein alapuló, a ciprusi hatóságokat a gazdaság fellendítésében segítő növekedési stratégia kidolgozása. A pénzügyi, fiskális és strukturális területek átfogó és ambiciózus reformjának végrehajtása révén meg kell őrizni a ciprusi államadósság középtávú fenntarthatóságát.

(7)

Ciprus átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagjának végrehajtása során célszerű, hogy a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget nyújtson. Amennyiben egy makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállam nem rendelkezik megfelelő igazgatási kapacitásokkal, a Bizottságtól technikai segítséget kérhet, amely ebből a célból szakértői csoportokat hozhat létre.

(8)

A ciprusi hatóságok a hatályos nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően kikérik a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek véleményét a makrogazdasági kiigazítási program előkészítése, végrehajtása, monitoringja és értékelése során,

1.

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A pénzügyi ágazat stabilitásának helyreállítása érdekében Ciprus folytatja a bankszektor és a szövetkezeti hitelintézeti szektor szerkezetátalakításának végrehajtását; folytatja a felügyelet és a szabályozás megerősítését; reformot hajt végre az adósságátstrukturálási keretet illetően, valamint ütemtervével összhangban fokozatosan enyhíti a tőkekorlátozásokat a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett. A program a következő intézkedéseket és eredményeket irányozza elő:

2.

A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   A ciprusi hatóságok 2014 folyamán teljes körűen végrehajtják a 2014. évi költségvetési törvényben megállapított, legalább 270 millió EUR-t kitevő tartós intézkedéseket. A ciprusi hatóságok továbbá biztosítják a 2012 decembere óta elfogadott konszolidációs intézkedések teljes mértékű végrehajtását.”

3.

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7a)   A 2015–2016-os időszakra vonatkozó fiskális politikát illetően a ciprusi hatóságok gondoskodnak arról, hogy az államháztartási egyenleg megfeleljen a túlzott hiány esetén követendő eljárás során elfogadott ajánlásban meghatározott kiigazítási pályának.”

4.

A (8) bekezdés a következőképpen módosul:

5.

A (10)–(13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Ciprus biztosítja az aktivizálási politikái terén fennálló hiányosságok kezelésére kidolgozott, egyeztetett intézkedések végrehajtását. Ciprus gyors intézkedéseket tesz a fiatalok lehetőségeinek növelése és foglalkoztathatósági kilátásaik javítása érdekében, összhangban az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlással (4). A fiataloknak szóló intézkedések tervezésének, irányításának és végrehajtásának jól kell illeszkednie az aktivizálási politikák tágabb rendszeréhez, valamint összhangban kell állnia a szociális jóléti rendszer reformjával és az elfogadott költségvetési célokkal.

(11)   A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) teljes körű végrehajtása érdekében Ciprus készen áll az ágazatspecifikus jogszabályok további szükséges módosításainak elfogadására. A ciprusi hatóságok folytatják a szabályozott szakmák működésének javítását. Az illetékes versenyhatóság működésének javítása, valamint a nemzeti szabályozási hatóságok függetlenségének és hatáskörének megerősítése révén javítani kell a versenyjogi keretet.

(12)   Ciprus biztosítja a tulajdonilap-kiadással kapcsolatos hátralék csökkentését, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy az ingatlanvásárlás esetén mihamarabb megtörténjen a jelzálog törlése, illetve az új jelzálog bejegyzése a tulajdoni lapon, valamint határidőket állapít meg az építési engedélyek és a tulajdoni lapok kiadására vonatkozóan.

(13)   Ciprus módosítja a jelzáloggal terhelt ingatlanok kényszereladási eljárására vonatkozó szabályokat, és a lehető legrövidebb időn belül lehetővé teszi a magánárverések lebonyolítását. A bírósági eljárásokat fel kell gyorsítani, és a program befejezéséig meg kell szüntetni az ügyhátralékokat. Ciprus lépéseket tesz turizmusa versenyképességének fokozása céljából, a beazonosított számszerűsített – többek között a 2011–2015 közötti időszakra vonatkozó, nemrégiben módosított turisztikai stratégiában szereplő – célok eléréséhez vezető, konkrét cselekvési terv végrehajtása révén. Ciprus az ország légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájának kiigazítását eredményező aeropolitikai stratégiát hajt végre figyelemmel az Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájára és az uniós légi közlekedési megállapodásokra, valamint a megfelelő légi összeköttetés biztosítása mellett.

6.

A (14) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

7.

A (15) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(15)   Ciprus aktualizált kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a programidőszakra szóló technikai segítségnyújtásra vonatkozóan. A kérelemben meg kell jelölni azokat a területeket, amelyekre vonatkozóan a ciprusi hatóságok a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlennek tartják a technikai segítségnyújtást vagy más tanácsadói szolgáltatást.”

8.

A szöveg az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(16)   A gazdaság fellendítését elősegítő, átfogó és koherens növekedési stratégia kidolgozása alkalmával Ciprus azt beépíti nemzeti intézményi rendszerébe, előmozdítva a folyamatban lévő közigazgatási és államháztartás-igazgatási reformot, a ciprusi makrogazdasági kiigazítási program egyéb kötelezettségvállalásait, valamint a vonatkozó uniós kezdeményezéseket, figyelembe véve az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtására vonatkozó partnerségi megállapodást.”

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/43

(1)

Az 1005/2008/EK rendelet (a továbbiakban: az IUU-rendelet) létrehozza a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendszert.

(2)

Az IUU-rendelet VI. fejezete meghatározza a nem együttműködő harmadik országok azonosításával, a nem együttműködő harmadik országként azonosított országokkal szembeni démarche-okkal, a nem együttműködő országok listájának összeállításával, a nem együttműködő országok listájáról való törléssel, a nem együttműködő harmadik országok listájának nyilvánosságával és a sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokat.

(3)

Az IUU-rendelet 32. cikkének megfelelően a Bizottság 2012. november 15-i határozatával (2) (a továbbiakban: a 2012. november 15-i határozat) nyolc, harmadik orszáknak minősülő államot értesített arról, hogy a Bizottság nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak tekinti őket.

(4)

A 2012. november 15-i bizottsági határozat emellett tartalmazta az azonosítás alapjául szolgáló főbb tényeket és megfontolásokat.

(5)

2012. november 15-én a Bizottság külön levélben is tájékoztatta mind a nyolc országot arról, hogy nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak véli őket.

(6)

E levelekben a Bizottság hangsúlyozta, hogy az IUU-rendelet 31. és 33. cikke szerinti nem együttműködő harmadik országként való azonosítás elkerülése érdekében felkéri ezen országokat arra, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben cselekvési tervet dolgozzanak ki a 2012. november 15-i határozatban megállapított hiányosságok orvoslása érdekében.

(7)

A Bizottság a következőkre kérte fel a nyolc érintett országot: i. tegyenek meg mindent a Bizottság által előterjesztett cselekvési tervekben szereplő intézkedések végrehajtására; ii. értékeljék a Bizottság által előterjesztett cselekvési tervekben szereplő intézkedések végrehajtását; iii. hathavonta részletes jelentésben számoljanak be a Bizottságnak az egyes intézkedések végrehajtásának értékeléséről, többek között azok egyéni vagy összesített hatékonyságáról a nemzetközi jognak teljes mértékben megfelelő halászati ellenőrzési rendszer biztosítása tekintetében.

(8)

Az érintett nyolc ország lehetőséget kapott arra, hogy írásban reagáljon a 2012. november 15-i határozatban említett problémákra és egyéb releváns információkra; és bizonyítékokat is benyújthattak, hogy megcáfolják vagy kiegészítsék a 2012. november 15-i bizottsági határozatban említett tényeket, illetve a helyzet orvoslását célzó cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogadhattak el. A Bizottság biztosította e nyolc ország számára a kiegészítő információk kéréséhez vagy benyújtásához való jogot.

(9)

2012. november 15-én a Bizottság egyeztetést kezdett a nyolc érintett harmadik országgal, kijelentve, hogy megítélése szerint hat hónap elvileg elegendő ahhoz, hogy a kérdéses tárgyban megállapodás jöjjön létre.

(10)

A Bizottság folytatta az általa szükségesnek vélt információk gyűjtését és ellenőrzését. A 2012. november 15-i határozat közzétételét követően a nyolc ország által benyújtott írásbeli és szóbeli hozzászólásokat a Bizottság megfontolta és figyelembe vette. Véleményéről az országokat szóban vagy írásban folyamatosan értesítette.

(11)

A Bizotság 2013. november 26-i végrehajtási határozatában (3) (a továbbiakban: a 2013. november 26-i végrehajtási határozat) Belize-t, a Guineai Köztársaságot és a Kambodzsai Királyságot a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országokként azonosítja. A Bizottság az IUU-rendelettel összhangban felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt úgy véli, hogy az említett három állam nem tesz eleget a nemzetközi jog értelmében rá, mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettségnek, hogy fellépjen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében.

(12)

A Tanács végrehajtási határozata, amely Belize-t, a Guineai Köztársaságot és a Kambodzsai Királyságot felveszi az IUU-halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országok jegyzékére, az IUU-rendelet végrehajtása keretében, az abban megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően lefolytatott vizsgálatok és egyeztetések eredményeként jön létre. Az említett vizsgálatok és egyeztetések, köztük a lezajlott levelezések és találkozók, valamint a 2012. november 15-i és a 2013. november 26-i végrehajtási határozat képezik e határozat alapját, és fő okai is azonosak.. Ez a határozat, amely értelmében Belize, a Guineai Köztársaság és a Kambodzsai Királyság felkerül az IUU-halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országok jegyzékére, az IUU-rendelet 38. cikkében említett következményeket vonja maga után.

(13)

Az IUU-rendelet 34. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel eljárva törli a harmadik országot a nem együttműködő harmadik országok listájáról, ha az bizonyítja, hogy a listára való felvételre okot adó helyzetet orvosolta. A törlésről szóló határozat meghozatalakor figyelembe veszik azt is, hogy az érintett azonosított harmadik ország hozott-e olyan konkrét intézkedéseket, amelyektől várható a helyzet tartós javulása.

(14)

2012. november 15-én a Bizottság értesítette Belize-t arról, hogy az IUU-rendelet 32. cikke értelmében a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak véli, és felkérte arra, hogy a Bizottság szervezeti egységeivel szoros együttműködésben dolgozzon ki cselekvési tervet a 2012. november 15-i határozatban említett hiányosságok orvoslása érdekében. 2012 decembere és 2013 augusztusa között Belize írásos észrevételeket nyújtott be a Bizottsághoz, ismertetve álláspontját, és a kérdések megvitatása érdekében találkozókra is sor került. A Bizottság ellátta Belize-t a megfelelő írásos információkkal. A Bizottság folytatta az általa szükségesnek vélt információk gyűjtését és ellenőrzését. A 2012. november 15-i határozatot követően Belize-től kapott írásbeli és szóbeli tájékoztatásokat a Bizottság figyelembe vette, és Belize folyamatos tájékoztatást kapott – szóban vagy írásban – a Bizottság álláspontjáról. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2012. november 15-i határozatban említett hiányosságok és aggályok továbbra is fennállnak, azokat Belize nem szüntette meg. A Bizottság megállapította, hogy a Belize által benyújtott cselekvési tervben javasolt intézkedések maradéktalan végrehajtása elmaradt.

(15)

A 2012. november 15-i határozatban a Bizottság elemezte Belize kötelezettségeit, és értékelte, hogy milyen mértékben felel meg nemzetközi kötelezettségeinek, mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti, illetve parti állam. Az áttekintés során a Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdésében felsorolt paramétereket vette figyelembe. A Bizottság áttekintette, hogy Belize teljesítette-e kötelezettségeit, figyelembe véve a 2012. november 15-i határozatban szereplő megállapításokat, a Belize által szolgáltatott információkat, a javasolt cselekvési tervet, valamint a helyzet orvoslására hozott intézkedéseket.

(16)

A javasolt cselekvési tervben kiemelt fő hiányosságok a nemzetközi jog szerinti kötelezettségek több rendbeli nem teljesítésével kapcsolatosak, különösen a megfelelő jogi keret kialakításának elmaradása, a megfelelő és hatékony monitoring hiánya, az ellenőrzési és vizsgálati rendszer hiánya, a visszatartó erejű szankciók hiánya, valamint a fogási tanúsítási rendszer megfelelő végrehajtása tekintetében. Általánosabban fogalmazva, az egyéb hiányosságok a nemzetközi jogi kötelezettségek elmulasztását jelentik, többek között a regionális halászati gazdálkodási szervezetek ajánlásainak és határozatainak való meg nem felelést, valamint a hajók nemzetközi jognak megfelelő lajstromozása feltételeit is érintik. Emellett megállapítható az illetékes testületek, így az ENSZ IUU-halászat elleni nemzetközi cselekvési terve (IPOA–UN) ajánlásainak és határozatainak való meg nem felelés is. A nem kötelező erejű ajánlásoknak és határozatoknak való meg nem felelés azonban csak bizonyítékként került figyelembevételre, nem ez képezi az azonosítás alapját.

(17)

A Bizottság 2013. november 26-i végrehajtási határozatában Belize-t nem együttműködő harmadik országként azonosította.

(18)

Ami Belize, mint fejlődő ország esetleges korlátait illeti, meg kell állapítani, hogy Belize halászatának egyedi fejlettségét és összteljesítményét nem veti vissza az ország általános fejlettségi foka.

(19)

Tekintettel a 2012. november 15-i határozatra és a 2013. november 26-i végrehajtási határozatra, valamint a Bizottság által Belize-zel folytatott párbeszédre és annak eredményeire, megállapítást nyert, hogy Belize intézkedései nem voltak elegendőek az ENSZ tengerjogi egyezményének (UNCLOS) 91., 94., 117. és 118. cikke, a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás (UNFSA) 18., 19. és 20. cikke, valamint a FAO-megállapodás II. cikkének (8) bekezdése értelmében lobogó szerinti államként rá háruló kötelezettségei teljesítéséhez.

(20)

Belize tehát nem teljesítette a nemzetközi jog értelmében rá, mint lobogó szerinti államra háruló azon kötelezettséget, hogy az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására intézkedéseket hozzon, következésképpen fel kell venni a nem együttműködő harmadik országok uniós jegyzékébe

(21)

2012. november 15-én a Bizottság értesítette a Kambodzsai Királyságot arról, hogy az IUU-rendelet 32. cikke értelmében a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak véli, és felkérte arra, hogy a Bizottság szervezeti egységeivel szoros együttműködésben dolgozzon ki cselekvési tervet a 2012. november 15-i határozatban említett hiányosságok orvoslása érdekében. 2012 decembere és 2013 júniusa között Kambodzsa írásos észrevételeket nyújtott be a Bizottsághoz, ismertetve álláspontját, és a kérdések megvitatása érdekében találkozókra is sor került. A Bizottság ellátta Kambodzsát a megfelelő írásos információkkal. A Bizottság folytatta az általa szükségesnek vélt információk gyűjtését és ellenőrzését. A 2012. november 15-i határozatot követően Kambodzsától kapott írásbeli és szóbeli tájékoztatásokat a Bizottság figyelembe vette, és Kambodzsa folyamatos tájékoztatást kapott – szóban vagy írásban – a Bizottság álláspontjáról. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2012. november 15-i határozatban említett hiányosságok és aggályok továbbra is fennállnak, azokat Kambodzsa nem szüntette meg. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Kambodzsa által benyújtottcselekvési tervben javasolt intézkedések maradéktalan végrehajtása elmaradt.

(22)

A 2012. november 15-i határozatban a Bizottság elemezte Kambodzsa kötelezettségeit, és értékelte, hogy milyen mértékben felel meg nemzetközi kötelezettségeinek, mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti, illetve parti állam. Az áttekintés során a Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdésében felsorolt paramétereket vette figyelembe. A Bizottság áttekintette, hogy Kambodzsa teljesítette-e a rá háruló kötelezettségeket, figyelembe véve a 2012. november 15-i határozatban szereplő megállapításokat és a javasolt cselekvési tervet, amelyet a Kambodzsa által szolgáltatott információknak megfelelően átdolgoztak.

(23)

A javasolt cselekvési tervben kiemelt fő hiányosságok számos, a nemzetközi jog szerinti kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatosak, különösen a megfelelő jogi keret kialakítása elmaradása, a megfelelő és hatékony monitoring hiánya, az ellenőrzési és vizsgálati rendszer hiánya valamint a visszatartó erejű szankciók hiánya tekintetében. Általánosabban fogalmazva az egyéb hiányosságok a nemzetközi jogi kötelezettségek elmulasztását jelentik, valamint a hajók nemzetközi jognak megfelelő lajstromozása feltételeit érintik. Emellett megállapítható az ENSZ IUU-halászat elleni nemzetközi cselekvési terve (IPOA–UN) ajánlásainak és határozatainak való meg nem felelés is. A nem kötelező erejű ajánlásoknak és határozatoknak való meg nem felelés azonban csak bizonyítékként került figyelembevételre, nem ez képezi az azonosítás alapját.

(24)

A Bizottság 2013. november 26-i végrehajtási határozatában Kambodzsát nem együttműködő harmadik országként azonosította.

(25)

Ami Kambodzsa, mint fejlődő ország esetleges korlátait illeti, meg kell állapítani, hogy Kambodzsa halászatának egyedi fejlettségét és összteljesítményét nem veti vissza az ország általános fejlettségi foka.

(26)

Kambodzsa intézkedései nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az ENSZ tengerjogi egyezményének (UNCLOS) 91. és 94. cikke értelmében rá, mint lobogó szerinti államra háruló kötelezettségeknek eleget tegyen. Hangsúlyozni kell, hogy nincs jelentősége annak, hogy Kambodzsa ratifikálta-e az ENSZ tengerjogi egyezményét (UNCLOS), ugyanis annak nyílt tengeri hajózásra vonatkozó előírásait (86–115. cikkét) nemzetközi szokásjognak ismerték el. Ezek a rendelkezések emellett korábban már meglévő nemzetközi szokásjogi szabályokat kodifikálnak, és szinte szó szerint átveszik a nyílt tengerről szóló egyezmény, illetve a parti tengerről és a csatlakozó övezetről szóló egyezmény szövegét, amelyeket Kambodzsa ratifikált, illetve amelyekhez csatlakozott.

(27)

Tekintettel a 2012. november 15-i határozatra és a 2013. november 26-i végrehajtási határozatra, valamint a a Bizottság által Kambodzsával folytatott párbeszédre és annak eredményeire, megállapítást nyert, hogy Kambodzsa intézkedései nem voltak elegendőek az ENSZ tengerjogi egyezményének 91. és 94. cikkei értelmében lobogó szerinti államként rá háruló kötelezettségei teljesítéséhez.

(28)

Kambodzsa tehát nem teljesítette a nemzetközi jog értelmében rá, mint lobogó szerinti államra háruló azon kötelezettséget, hogy az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására intézkedéseket hozzon, következésképpen fel kell venni a nem együttműködő harmadik országok uniós jegyzékébe.

(29)

2012. november 15-én a Bizottság értesítette a Guineai Köztársaságot arról, hogy az IUU-rendelet 32. cikke értelmében a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak véli, és felkérte arra, hogy szolgálataival szoros együttműködésben dolgozzon ki cselekvési tervet a 2012. november 15-i határozatban említett hiányosságok orvoslása érdekében. 2012 decembere és 2013 júliusa között Guinea írásos észrevételeket nyújtott be a Bizottsághoz, ismertetve álláspontját, és a kérdések megvitatása érdekében találkozókra is sor került. A Bizottság ellátta Guineát a megfelelő írásos információkkal. A Bizottság folytatta az általa szükségesnek vélt információk gyűjtését és ellenőrzését. A 2012. november 15-i határozatot követően Guineától kapott írásbeli és szóbeli tájékoztatásokat a Bizottság figyelembe vette, és Guinea folyamatos tájékoztatást kapott – szóban vagy írásban – a Bizottság álláspontjáról. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2012. november 15-i határozatban említett hiányosságok és aggályok továbbra is fennállnak, azokat Guinea nem szüntette meg. A Bizottság azt is megállapította, hogy a Guinea által benyújtott cselekvési tervben szereplő intézkedések maradéktalan végrehajtása elmaradt.

(30)

A 2012. november 15-i határozatban a Bizottság elemezte Guinea kötelezettségeit, és értékelte, hogy milyen mértékben felel meg nemzetközi kötelezettségeinek, mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti, illetve parti állam. Az áttekintés során a Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdésében felsorolt paramétereket vette figyelembe. A Bizottság áttekintette, hogy Guinea teljesítette-e a ráháruló kötelezettségeket, figyelembe véve a 2012. november 15-i határozatban szereplő megállapításokat és a Guina által a vonatkozó információkkal tovább pontostott javasolt cselekvési tervet.

(31)

A javasolt cselekvési tervben is azonosított fő hiányosságok a halászflotta megfelelő ellenőrzéséhez szükséges reformok elmaradása, a nemzeti jog és a halászati szabályozás érvényesítésének gyengesége, a felderített IUU-halászat nem megfelelő üldözése és szankcionálása, a felügyeleti és ellenőrzési eszközök alkalmatlansága, a visszatartó erejű szankciók hiánya, valamint az ellenőrzési és felügyeleti adminisztratív kapacitással egyensúlyban lévő halászati politika kialakítása. Általánosabban fogalmazva az egyéb hiányosságok a nemzetközi jogi kötelezettségek elmulasztását jelentik, többek között a regionális halászati gazdálkodási szervezetek ajánlásainak és határozatainak való meg nem felelést, valamint a hajók nemzetközi jognak megfelelő lajstromozása feltételeit is érintik. Emellett megállapítható az ENSZ IUU-halászat elleni nemzetközi cselekvési terve (IPOA–UN) ajánlásainak és határozatainak való meg nem felelés is. A nem kötelező erejű ajánlásoknak és határozatoknak való meg nem felelés azonban csak bizonyítékként került figyelembevételre, nem ez képezi az azonosítás alapját.

(32)

A Bizottság 2013. november 26-i végrehajtási határozatában Guineát nem együttműködő harmadik országként azonosította.

(33)

Ami Guinea, mint fejlődő ország esetleges korlátait illeti, meg kell állapítani, hogy Guinea egyedi fejlettségi foka kihathat teljesítményére. Ugyanakkor a Guinea kapcsán azonosított hiányosságok jellegére, az uniós és tagállami segítségnyújtásra és a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekre való tekintettel megállapítható, hogy az ország fejlettségi szintje nem igazolja Guinea lobogó szerinti vagy parti államként a halászat kapcsán nyújtott általános teljesítményét, valamint az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló elégtelen fellépését.

(34)

Tekintettel a 2012. november 15-i határozatra és a 2013. november 26-i végrehajtási határozatra, valamint a Bizottság által Guineával folytatott párbeszédre és annak eredményeire, megállapítást nyert, hogy Guinea intézkedései nem voltak elegendőek az ENSZ tengerjogi egyezményének (UNCLOS) 61., 62., 94., 117. és 118. cikkei, valamint a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás (UNFSA) 18., 19. és 20. cikkei értelmében lobogó szerinti és parti államként rá háruló kötelezettségei teljesítéséhez.

(35)

Guinea tehát nem teljesítette a nemzetközi jog értelmében rá, mint lobogó szerinti és parti államra háruló azon kötelezettséget, hogy az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására intézkedéseket hozzon, következésképpen fel kell venni a nem együttműködő harmadik országok uniós jegyzékébe.

(36)

A Belize, Kambodzsa és Guinea kapcsán itt említett megállapítások fényében ezeket az országokat fel kell venni az IUU-rendelet 33. cikkének megfelelően összeállítandó, a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országokat felsoroló jegyzékbe.

(37)

Belize, Kambodzsa és Guinea tekintetében az IUU-rendelet 38. cikkében említett intézkedéseket kell alkalmazani. A behozatali tilalom minden állományra és fajra vonatkozik az IUU-rendelet 2. cikkének 8. pontjával összhangban, mivel az azonosítás alapjául nem egy adott állományra vagy fajra irányuló IUU-halászat elleni megfelelő fellépés hiánya szolgált. A rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott behozatal a halászati termékek beléptetése az Unió területére, beleértve a kikötőkben történő átrakodás céljából való beléptetést is.

(38)

Meg kell jegyezni, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat többek között kimeríti a halállományokat, pusztítja a tengeri élőhelyeket, veszélyezteti a természetmegőrzést és a tengeri erőforrások fenntartható használatát, torzítja a versenyt, rontja az élelmiszer-ellátás biztonságát, méltatlanul hátrányos helyzetbe hozza a tisztességes halászokat, és gyengíti a part menti közösségeket. Az ilyen halászattal kapcsolatos problémák nagyságrendje indokolja, hogy az Unió mihamarabb intézkedéseket hozzon Belize, Kambodzsa és Guinea, mint nem együttműködő harmadik országok ellen. Az említettekre való tekintettel szükséges, hogy ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba.

(39)

Amennyiben Belize, Kambodzsa és Guinea bizonyítja, hogy az azonosítása alapjául szolgáló körülmények megszűntek, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva törli az adott országot a nem együttműködő harmadik országok listájáról. A törlésről szóló bármely határozat meghozatalakor figyelembe veszik azt is, hogy Belize, Kambodzsa vagy Guinea hozott-e olyan konkrét intézkedéseket, amelyektől várható a helyzet tartós javulása,

27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/48

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU, Euratom határozatot (1).

(2)

Rikke EDSJÖ hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,