(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) követően a Tanács az 1331/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó 1-ciánguanidin (dicián-diamid) behozatalára (a továbbiakban: a végleges dömpingellenes intézkedések). Az intézkedések formája egy 49,1 %-os ad valorem vám volt.

(2)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz 2012. augusztus 14-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálata iránt. A kérelmet az AlzChem AG (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be, amely a dicián-diamid teljes uniós gyártásának 100 %-át képviseli.

(3)

A benyújtott kérelem azon alapult, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések lejárta valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(4)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2012. november 15-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(5)

A dömping folytatódására vonatkozó vizsgálat a 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A károkozás valószínű folytatódásának értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2009. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(6)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően, a kérelmező azzal érvelt, hogy a figyelembe vett időszaknak 2008-ban kellett volna kezdődnie, mert 2009 nem eredményezne reprezentatív megállapításokat. Először is, meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a kár megállapítására vonatkozó vizsgálat szempontjából figyelembe veendő időszak meghatározásában széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Másodszor, a kérelmező a kérelmet az időszak megváltoztatása érdekében túl késői szakaszban nyújtotta be. A figyelembe vett időszakot az eljárás korai szakaszában jelentették be, a kérelmező akkor azonban nem vitatta a döntést. Az időszak gyakorlati okokból nem változtatható meg az eljárás ilyen késői szakaszában, valamint azon okból, hogy a módosítás az összegyűjtött bizonyítékok alapján ellentétes lenne a vizsgálatok pártatlan lefolytatásával. Ezért az erre vonatkozó állítást el kellett utasítani.

(7)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, az érintett ország exportáló gyártóit, a független importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

Tekintettel az érintett országbeli exportáló gyártók, valamint a független importőrök nagy számára, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a Bizottság célszerűnek ítélte annak megvizsgálását, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikke szerint felkérte az említett feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírt információkat.

(9)

A Bizottság kapcsolatba lépett tizenkét ismert kínai exportáló gyártóval. Mivel mindössze egy kínai exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat, nem volt szükséges mintát kiválasztani az exportáló gyártók közül.

(10)

Ami az importőröket illeti, 10 független uniós dicián-diamid importőrt azonosítottak és kértek fel arra, hogy szolgáltassanak információkat a mintavételhez. Közülük csak kettő jelezte, hogy együtt kíván működni a jelenlegi felülvizsgálatban. Ezért a független importőrökkel kapcsolatban nem volt szükség mintavételre.

(11)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Az uniós gyártótól, a kínai együttműködő exportáló gyártótól, a két független importőrtől és egy uniós felhasználótól érkezett válasz.

(12)

További észrevételek érkeztek két független importőrtől/kereskedőtől és három uniós felhasználótól.

(13)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, melyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának a valószínűségét és a károkozás megismétlődésének a valószínűségét és az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(14)

A jelen felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, amely a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2926 20 00 KN-kód alá sorolt 1-ciánguanidin (dicián-diamid, DCD) (a továbbiakban: az érintett termék). Égetett mészből és koromból állítják elő, és különböző gyártási lépések után érik el. Szilárd, finom, fehér, kristályos, rendszerint szagtalan por.

(15)

A DCD-t rendszerint többféle más vegyi intermedier, például gyógyszerek, különféle ipari alkalmazások – víz, pép és papír, textil, bőr – előállításához, valamint az epoxi alkalmazások különféle területein használják. Kulcseleme a nitrogén–szén–nitrogén (NCN) láncnak, olyan piaci rést kitöltő végtermékekkel, mint a guanidin-nitrát és az egyéb NCN-származékok.

(16)

Az uniós piacon értékesített DCD többsége szabványos. Csak korlátozott mennyiség tartozik a kisebb részecskeméret jellemezte (az úgy nevezett mikro-DCD) kategóriába. Az együttműködő kínai exportáló gyártó kizárólag a szabványos típusra vonatkozóan szolgáltatott adatokat.

(17)

Egy felhasználó megkérdőjelezte, hogy az uniós DCD és a kínai DCD hasonló termékek lennének azon az alapon, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított szabvány típusú DCD állítólag jobb minőségű, mint a kínai exportáló gyártók által előállított. Ez a felhasználó nevezetesen azt állította, hogy a kínai DCD víztartalma jelentősen magasabb és volatilisebb az Unióban előállított DCD víztartalmához képest. Továbbá, állítólag a kínai DCD több szennyeződést is tartalmaz.

(18)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan, a vizsgálat azonban kimutatta, hogy bár lehetnek bizonyos minőségbeli különbségek, ezek mennyiségileg nem meghatározhatók, továbbá nem befolyásolják az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és ott értékesített, valamint a Kínából az Unióba importált DCD alapvető kémiai, fizikai és műszaki tulajdonságait, amelyet ugyanolyannak találtak, és amelyek felhasználása megegyező.

(19)

Egy másik felhasználó úgy érvelt, hogy a fizikai jellemzői, végső felhasználási formái és árai tekintetében a szabványos DCD-től való állítólagos eltérése miatt a mikro-DCD-t ki kell zárni a dömpingellenes intézkedések hatálya alá eső termékkörből.

(20)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy mindkét típusra ugyanazok az alapvető kémiai, fizikai és műszaki tulajdonságok jellemzőek. A szabványos DCD mikro-DCD előállítása érdekében végzett további feldolgozása egy pusztán fizikai folyamat (őrlés), nem kémiai feldolgozás. Továbbá, bár a mikro-DCD árai magasabbak a szabványos DCD esetében tapasztaltaknál, mindkét típust ugyanarra a végső felhasználási célra veszik igénybe, és általában egymással helyettesíthetők.

(21)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érintett termék, valamint a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termékek, továbbá az uniós gyártó által előállított és az Unióban értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználása megegyezik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(22)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vezetne-e.

(23)

A fenti (9) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően csak egy vállalat működött együtt, így nem volt szükség kínai exportáló gyártók mintájának kiválasztására. Ez a vállalat a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék Kínából az Unióba irányuló behozatalának több mint 35 %-át adta. Ez a vállalat az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában nem exportált, ennélfogva az eredeti vizsgálatban sem működött együtt.

(24)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat is, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot is.

(25)

Mivel az érintett terméket az Unión és a Kínán kívül másutt nem állítják elő, a Bizottság a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben jelezte azt a szándékát, hogy a rendes értéket az Unióban hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapítja meg, ahogyan azt az eredeti vizsgálat során is tette.

(26)

A hasonló terméket az uniós gazdasági ágazat reprezentatív mennyiségben értékesítette. Azonban az uniós gazdasági ágazat belföldi értékesítése veszteséget termelt, bár közel állt a nyereségküszöbhöz. Ezért a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségekkel (SGA-költségek) és nyereséggel növelt gyártási költségeire alapozták. Az SGA-költségek és a nyereség meghatározására ugyanazt a módszert használták, mint az eredeti vizsgálat során. A 11. cikk (9) bekezdése értelmében kiigazításokat eszközöltek az uniós gazdasági ágazat gyártási költségein annak érdekében, hogy ellentételezzék a gyártóegységek fizikai elkülönülése miatti további szállítási költségeket, a távoli termelőhelyről odaszállítandó nyersanyagokhoz való közvetlen hozzáférés hiányát és a melléktermék (hulladék mész, „black lime”) ártalmatlanítását. Ezeket a kiigazításokat az eredeti vizsgálatban is megtették.

(27)

Az együttműködő kínai exportáló gyártók által az Unióba irányuló valamennyi exportértékesítést közvetlenül független uniós fogyasztók részére eszközölték. Az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének értelmében az exportárat a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján határozták meg.

(28)

A rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el.

(29)

Az együttműködő exportáló gyártó rendes értéke és exportára közötti tisztességes összehasonlítás érdekében és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással, a biztosítással, adókkal és hitelköltségekkel kapcsolatos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló – bizonyos különbségeket.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg.

(31)

Az együttműködő exportáló gyártók esetében az összehasonlítás kimutatta a dömping fennállását, bár jelentősen alacsonyabb mértékben, mint az eredeti vizsgálat során megállapított dömpingszint.

(32)

A dömping felülvizsgálati időszak során történő fennállásának elemzése mellett azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén mennyire valószínű a dömping folytatódása, és az alábbiakat elemezték: a kínai gyártási kapacitás és szabad kapacitás, a Kínából származó dömpingelt behozatal volumene és árai, az uniós piac vonzereje a Kínából származó behozatal tekintetében.

(33)

Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az együttműködő exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak során Kína teljes gyártásának több mint 30 %-át adta.

(34)

Mivel kevés nyilvános információ áll rendelkezésre a kínai DCD gazdasági ágazatról, a szabad kapacitásra vonatkozó következtetések főként a felülvizsgálati kérelemben szereplő és az egyetlen együttműködő gyártótól beszerzett, és lehetőség szerint a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal összevetett információkon alapulnak.

(35)

Ezek alapján feltételezhető, hogy a teljes üzembe helyezett kínai kapacitás 2007 és 2012 között növekedett. A tényleges termelés a felülvizsgálati időszak alatt azonban 80 000 tonnára korlátozódott, azt mutatva, hogy valószínűleg rendelkezésre áll még némi szabad kapacitás. A kínai üzembe helyezett kapacitás a felülvizsgálati időszak alatt a DCD iránti globális keresletet meghaladó mennyiséget képvisel, a szabad kapacitás pedig a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós fogyasztást meghaladó mennyiséget képviselhet, míg a kínai belföldi fogyasztás a felülvizsgálati időszak alatt mindössze 40 000 tonnát, azaz a tényleges kínai termelés felét tette ki.

(36)

A szabad kapacitás tekintetében a vizsgálat során a helyszínen szerzett információk azt mutatják, hogy az egyetlen együttműködő gyártó – amely a kínai üzembe helyezett összkapacitás több mint 20 %-át képviseli 2012-ben – jóváhagyást kapott arra, hogy 2014-ben kapacitását 50 %-kal bővítse. Ez az új kapacitás várhatóan, többek között e gyártó saját termelési folyamatait (a DCD saját felhasználása) és a kínai belföldi piacot fogja még inkább szolgálni, amely a felülvizsgálati időszakban az egyetlen együttműködő gyártó DCD-termelésének mintegy felét kötötte le. Az egyetlen együttműködő gyártótól kapott információk alapján a kapacitásba történő jövőbeni beruházásokat többek között a nagy és gyorsan növekvő kínai belföldi piac ellátására fogják felhasználni.

(37)

Következésképpen Kína olyan helyzetben van, hogy képes nagy mennyiségeket exportra termelni, különösen mivel nincs arra utaló jelzés, hogy a belföldi piac képes lenne a teljes szabad kapacitás lekötésére.

(38)

Az Eurostat és ellenőrzött behozatali adatok szerint a Kínából érkező behozatal volumene élesen visszaesett az intézkedések 2007-es bevezetésekor, majd 2009 és a felülvizsgálati időszak vége között ismét enyhén emelkedni kezdett, de nem érte el a 2007-es szintet. Ez a kínai behozatal piaci részesedésében is tükröződik, amely a 2007-es 40–45 %-ról 2009-re 10–15 %-ra esett vissza, majd a felülvizsgálati időszak végére ismét 15–20 %-os szintet ért el, a kínai árak 73 %-os emelkedése ellenére.

(39)

Az uniós piac egy viszonylag nagy piac, amely a világ DCD-fogyasztásának körülbelül 18 %-át teszi ki, de nem feltétlenül a legvonzóbb vagy egyedüli vonzó piac az értékesítési szegmensek és az árak tekintetében (lásd a (74) preambulumbekezdést). A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a kínai gyártók növekvő keresletre számítanak a gyógyszeripar részéről, például Indiában, ahol a DCD egy cukorbetegség elleni gyógyszer (a metformin) gyártásának egyik alapanyaga. Következésképpen ez az új kereslet képes lehet lefedni a kínai szabad kapacitás nagy részét. A fentiek alapján feltehető, hogy az uniós piac nem az egyedüli vonzó piac a kínai exportőrök számára.

(40)

A vizsgálatok megerősítették, hogy a Kínából érkező behozatal továbbra is dömpingelt árakon jutott el az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt. Tekintettel a folytatódó dömpingelt behozatalra és a tényre, hogy az uniós piac egy olyan nagy piac, amely iránt a múltban a kínai exportőrök jelentős érdeklődést mutattak, továbbá a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra, amely meghaladja az uniós összfogyasztás mértékét, megállapítható, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége. Meg kell említeni azonban, hogy a dömping jelenlegi szintje lényegesen alacsonyabb az eredeti vizsgálat idején tapasztaltnál.

(41)

Mivel az elemzés kizárólag egyetlen vállalatra vonatkozik, a bizalmas információk védelme érdekében a legtöbb mutató indexált formában vagy értéktartományok megadásával szerepel.

(42)

Az AlzChem AG uniós gyártó termelése az Unióban előállított DCD gyártása 100 %-át teszi ki. Megállapítható, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében az AlzChem AG alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(43)

Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló nem belső értékesítési volumene, valamint az Eurostat szerinti behozatali adatok adják, egyéb statisztikai forrásokkal összevetve. A figyelembe vett időszak alatt ez az alábbiak szerint alakult:

1.   táblázat

(44)

A fent bemutatott szabadpiaci felhasználáson túl meg kell említeni, hogy a figyelembe vett időszakban a DCD uniós ágazat általi belső felhasználása az uniós termelés 10 %-a és 20 %-a között mozgott, és az alábbiak szerint alakult:

2.   táblázat

(45)

Szem előtt tartva, hogy mindössze egy exportőr működött együtt a vizsgálat során, megállapítást nyert, hogy az Eurostat adatai jelentik a legjobb információforrást a behozatali volumen és árak tekintetében. Az Eurostat-adatok a 27 EU-tagállamra vonatkoznak, és azokat egyéb forrásokkal – például kínai kiviteli statisztikákkal, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázissal és az együttműködő importőr/felhasználó adataival – összevetették.

(46)

A Kínából érkező DCD-szállítmányok két vámeljárás alapján kerültek importálásra. A normál eljárás esetén a normál vámtarifát és a dömpingellenes vámot is meg kellett fizetni. A belső feldolgozási eljárás esetében e vámok egyikét sem kellett megfizetni, mivel az anyagot az Unión kívülre exportált feldolgozott termékek előállításához használták fel. Az alábbi táblázatban foglaltak szerint a felülvizsgálati időszakban a belső feldolgozási eljárás tette ki a behozatal körülbelül kétharmadát.

(47)

A 2007-es dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a kínai import volumene jelentősen visszaesett. A felülvizsgálati időszak alatt a teljes piaci részesedésük 15 % és 20 % közötti volt. Azonban a figyelembe vett időszak során a normál vámeljárás alá eső, Kínából származó behozatal volumene ingadozott, míg a belső feldolgozási mentesség alá eső kínai behozatal több mint a kétszeresére növekedett. Mindkét eljárást figyelembe véve a behozatal volumene növekedett az időszak során, de jóval az intézkedések bevezetése előtt tapasztalt (6 000 tonna feletti) szintek alatt van.

3.   táblázat

(48)

A fenti táblázatban bemutatottak szerint a figyelembe vett időszak alatt a kínai behozatal árai jelentősen növekedtek.

(49)

Az uniós gazdasági ágazat azt állítja, hogy az árak alakulása nem magyarázható a főbb költségtényezők, azaz a nyersanyag- és energiaköltségek árainak alakulásával. Azonban nem bocsátottak rendelkezésre más magyarázatot vagy meggyőző bizonyítékot az állításuk alátámasztására.

(50)

Az áralákínálás elemzésének céljából az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történő értékesítéseinek súlyozott értékesítési átlagárait a kínai behozatal ezeknek megfeleltethető CIF-árainak súlyozott átlagával hasonlították össze (csak a szabványos DCD esetében). Az uniós gazdasági ágazat eladási árait a gyártelepi árszinthez igazították, különösen a szállítási költségek és a jutalékköltségek tekintetében. A Kínából származó kivitel CIF-árait az Eurostat bocsátotta rendelkezésre, majd azokat a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázissal összevetették, és a belső feldolgozás alá eső behozatalok kizárásra kerültek. A CIF-árak kiigazításra kerültek, hogy lefedjék a vámkezeléssel kapcsolatos költségek, nevezetesen a vámtarifa és a behozatal utáni költségeket. Az áralákínálást a belső feldolgozás alá eső behozatal tekintetében a (83) preambulumbekezdés mutatja be.

(51)

Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az érintett termék behozatala az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest nem áralákínálással történt.

(52)

Egyéb harmadik országokból nem volt jelentős behozatal.

(53)

A figyelembe vett időszak alatt az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal soha nem ért el 2 %-nál nagyobb piaci részesedést. A vizsgálat felfedte, hogy ezek a behozatalok olyan szabványos DCD-re vonatkoztak, amelyet eredetileg Kínában gyártottak, majd az Amerikai Egyesült Államokban alakítottak át mikro DCD-vé.

4.   táblázat

(54)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(55)

Az uniós ágazat integrált termelési láncot működtetett, amely nemcsak a DCD-t, hanem a beszállított és feldolgozott termékeket is magában foglalta. A DCD uniós termelési kapacitása nem változott 2009 óta. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gyártó főként az uniós piacon megnövekedett kínálatnak köszönhetően növelte a termelést, amint azt az 1. táblázat is mutatja. 2010 óta az uniós gyártó többnyire teljes kapacitással működött. Ez kevésbé volt jellemző 2009-ben, amikor a gyártásra és az értékesítésre hatással volt a pénzügyi válság.

5.   táblázat

(56)

Az uniós gyártó a figyelembe vett időszak egésze alatt fenntartott egy kisebb készletet, és ezt nem tekintették jelentős tényezőnek az uniós ágazat helyzetének értékelésekor.

6.   táblázat

(57)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független fogyasztók számára történő értékesítése 26 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, míg az értékesítési árak 7 %-kal emelkedtek.

(58)

Az uniós gazdasági ágazat a fenti 1. táblázatban jelzett fogyasztás növekedésének köszönhetően tudta növelni az uniós értékesítést. Az uniós ágazatnak sikerült fenntartania az uniós piacon szerzett jelentős piaci részesedését.

7.   táblázat

(59)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat nyereségessége jelentősen növekedett, mivel növelni tudta értékesítési volumenét és értékesítési árait az uniós piacon független fogyasztók számára. A nyereségesség erőteljes javulása még kifejezettebb, ha a gazdasági ágazat eredeti vizsgálati időszak alatti súlyosan veszteséges (– 20 % és – 30 % közötti) helyzetével vetjük össze.

8.   táblázat

(60)

A belső ügyletek nyereségessége viszonylag jó volt.

(61)

A figyelembe vett időszak során a pénzforgalom mindig negatív volt, a felülvizsgálati időszak kivételével, az általános nyereségesség alakulásával összhangban.

9.   táblázat

(62)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat beruházásokat tett a meglévő gyártóberendezések karbantartása és optimalizálása érdekében. 2009-ben újabb jelentős beruházást tett a mikro-DCD terén.

10.   táblázat

(63)

A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak alatt negatív maradt, a fent említett nyereségességgel összhangban.

11.   táblázat

(64)

Az uniós gazdasági ágazat nem számolt be arról, hogy bármilyen nehézsége lett volna a tőkebevonás terén a figyelembe vett időszak alatt.

(65)

A figyelembe vett időszak alatti beruházások hozzájárultak a szakképzett alkalmazottak számának növekedéséhez. Az átlagbérszint 15 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban.

(66)

A foglalkoztatás és a termelékenység növekedése a termelésben 2010-ben bekövetkezett növekedést tükrözi.

12.   táblázat

(67)

A dömping folytatódott a felülvizsgálati időszak alatt, a fenti 3.2 pontban bemutatottak szerint.

(68)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének hatása az uniós gazdasági ágazatra – a Kínából származó dömpingelt behozatal volumenét tekintve – nem tekinthető túlzottan nagynak. Az eredeti vizsgálattal összevetve az uniós gazdasági ágazat helyzete jelentősen javult – igen előrehaladott állapotban van a korábbi dömping hatásaiból való kilábalás terén, különösen a nyereségesség, értékesítés és piaci részesedés terén.

(69)

Bár a fent említett pozitív fejlemények némelyike még viszonylag friss, kijelenthető, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete jelentősen javult a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszak végére minden pénzügyi mutató pozitív vagy majdnem pozitív volt.

(70)

A dömpingellenes intézkedések 2007-es bevezetése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy folyamatosan kilábaljon a dömping okozta káros hatásokból, még hatékonyabban kihasználva a lehetőségeit az uniós piacon és a nem uniós országokban. A tényt, hogy az uniós gazdasági ágazat hasznára voltak az intézkedések leginkább az ágazat magas termelési szintje, kapacitáskihasználása, valamint a magasabb uniós értékesítési árak és nyereségesség bizonyítják. A felülvizsgálati időszak alatt többé már nem okozott jelentős károsodást a Kínából származó behozatal.

(71)

A nyilvánosságra hozatalt követően, a kérelmező azt állította, hogy az a tény, hogy az eredeti vizsgálat keretében egyes kármutatók pozitív tendenciát mutattak, nem akadályozták meg a Bizottságot abban, hogy megerősítse a jelentős kár fennállását abban az időben. A kérelmet el kell utasítani. Az 1331/2007/EK rendelet válasz volt a különböző körülményekre, különösen egy kevésbé nyereséges uniós ágazattal. Ezenfelül a hatályvesztés felülvizsgálata teljes mértékben különbözik az alaprendelet 5. cikke szerinti vizsgálattól. Miközben az utóbbi arra helyezi a hangsúlyt, hogy vajon a dömping károkat okoz-e a belföldi ágazatnak, az előbbi pedig egy előretekintő gyakorlat, amely azt elemzi, hogy mi történhet az intézkedések megszűnése esetén.

(72)

A fentiekben bemutatottak szerint az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett el jelentős kárt a felülvizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban ezért megvizsgálták, hogy a hatályos intézkedések hatályvesztése a károkozás valószínű megismétlődését okozná-e.

(73)

A vizsgálat felfedte, hogy Kínában jelentős termelési kapacitás áll rendelkezésre (lásd a (34)–(37) preambulumbekezdést). Azonban nincs ésszerű alapja olyan következtetés levonásának, hogy a szóban forgó szabad kapacitások az Unióba irányuló jelentős behozatalt eredményeznének.

(74)

Az Unió csak egy a kínai exportáló gyártók számos piaca közül. Árak tekintetében az uniós gazdasági ágazatból, az együttműködő kínai exportáló gyártótól, valamint a kínai exportstatisztikákból származó adatok egyaránt megerősítik, hogy az Unión kívüli számos egyéb piac legalább annyira vonzó, mint az uniós piac.

(75)

Ami az uniós gazdasági ágazat exportértékesítését illeti, ez gyakran magasabb áron történt az Unión belüli értékesítésnél. A nyilvánosságra hozatalt követően, a kérelmező azt állította, hogy a magasabb exportáraknak nem volt semmi köze az ilyen piacok viszonylag vonzó pozíciójához, hanem inkább azzal a ténnyel kellene magyarázni, hogy ezek az értékesítések csak kis értékesítési volumenekre vonatkoztak. Ezt az érvet el kell vetni, mivel az uniós ágazat átfogó értékesítési volumene az exportpiacokon továbbra is jelentős volt a felülvizsgálati időszak alatt (az uniós ágazat termelésének 20 %-a és 30 %-a között). Nem támasztották azt sem alá, hogy a fogyasztókkal kötött értékesítési ügyletek jelentősen alacsonyabb volumenen történtek.

(76)

A DCD különböző piacokon elért kínai exportáraira vonatkozó statisztikai adatok sem mutatják az uniós piac kiemelkedően vonzó pozícióját az egyéb exportpiacokhoz képest. Jelentős szabad kapacitás állt fenn már a felülvizsgálati időszak alatt, azonban nem járt káros árazási magatartással a kínai exportálók részéről. Az a tény, hogy a szabad kapacitás tovább nő, ebben az esetben nem jelzi a károkozás megismétlődésének valószínűségét. India jelenti mindezidáig messze a világ legnagyobb DCD-piacát. A kínai exportstatisztikák azt mutatják, hogy az Unióba történő kínai értékesítési volumen az Indiába történő értkesítés volumenének csupán kb. 10 %-át képviseli, és hogy az átlagos kínai eladási árak tonnában az Unióban történő értékesítéseknél majdnem azonosak voltak az Indiában történő értékesítések során elért árakkal. Másképp fogalmazva, a jelentős indiai piacon uralkodó árak (amelyek átlagban 65 %-kal növekedtek a figyelembe vett időszak alatt) szintén érdekesek a DCD-gyártók számára. Nincs arra mutató jel, hogy a kínai szabad kapacitások az Unióba irányuló hatalmas mennyiségű behozatalt eredményeznek majd. Jelenleg az várható, hogy az ilyen szabad kapacitás legalább egy része nem lesz kihasználva a közeljövőben. Ez a következtetés a múlt fejleményein alapul, mivel a kérelmező által benyújtott információk azt sugallják, hogy 2008 és a felülvizsgálati időszak között Kína mintegy 50 %-kal növelte kapacitását, miközben teljes termelése csak mintegy 20 %-kal növekedett. A kérelmező által tett előrejelzések azt mutatják, hogy 2016-ig a kínai kapacitás jóval meghaladja a globális keresletet, és ezért egyelőre kihasználatlan marad. Az országos többletkapacitás kisebb lenne, ha az előrejelzések az együttműködő kínai exportáló gyártó értékesítési adatai alapján készültek volna. Mindenesetre, az a tény, hogy az uniós gyártástól eltérően, (lásd a fenti (55) preambulumbekezdést) a kínai DCD-gyártás nem képezi egy integrált termelési lánc részét, azt jelenti, hogy kevésbé költséges a kapacitást kihasználatlanul hagyni.

(77)

Továbbá, bizonyos növekvő kereslet, különösen a gyógyszeripar részéről olyan országokban, mint például India (lásd a (39) preambulumbekezdést) valószínűleg képes lehet a kínai felesleges kapacitás további részének felvételére. Ezenfelül, a vizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy az AlzChem DCD-termékei vonzóbbnak bizonyultak az uniós felhasználók számára, többek között a földrajzi elhelyezkedés és az ellátás megbízhatósága miatt. Ez bizonyos előnyt jelent a kínai gyártókkal szemben a kulcsfontosságú uniós felhasználók tekintetében, amelyek jelentős mennyiségű DCD-t vásárolnak. Ennélfogva ennek fényében Kína hatalmas termelési kapacitásai nem adnak kellő okot annak megállapítására, hogy fennáll a károkozás megismétlődésének valószínűsége. Az a puszta tény, hogy az uniós ágazat a globális termelési kapacitás szempontjából részesedést veszített, nem változtathat ezen a következtetésen.

(78)

Számos fél tett említést a DCD-piac világviszonylatban várható jelentős növekedéséről, amely növekedést elsősorban a gyógyszeriparban és a mezőgazdasági ágazatban már elterjedt alkalmazások váltanak ki. Ez az antidiabetikus gyógyszerek, főleg Indiában folytatott termelésének növekedéséből ered. Ezt a növekedést már jelzi az uniós fogyasztás fenti 1. táblázatban bemutatott erőteljes növekedése is.

(79)

Az uniós piac tekintetében, ha korlátozottabb mértékben is, szintén további növekedés várható. Ez annak tudható be, hogy egy, a világpiacon értékesítő nagy gyógyszergyártó az Unió területén található.

(80)

A nyilvánosságra hozatalt követően, a kérelmező vitatta a növekedés mértékét. Meg kell jegyezni azonban, hogy az általa erre vonatkozóan bemutatott tények egymásnak ellentmondanak, és számos forrás szilárd uniós keresletre és világviszonylatban jelentős növekedésre mutat rá. Az együttműködő kínai exportáló gyártótól származó értékesítési adatok gyorsan növekvő fogyasztásra mutatnak rá a kínai belföldi piacon. Ezért, semmi nem támaszthatja alá azt, hogy mint azt a kérelmező állította, a kereslet stagnál vagy stagnálni fog.

(81)

A nyilvánosságra hozatalt követően, a kérelmező szintén hangsúlyozta, hogy értékesítési volument és piaci részesedést veszített a nem uniós piacokon. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat szinte teljes kapacitáson dolgozott, elhanyagolható készletek mellett, miközben a DCD uniós fogyasztása tovább növekedett. Következésképpen, ez inkább annak a ténynek tudható be, hogy az uniós ágazat úgy döntött, hogy nagyobb mértékben az uniós piacra fókuszál, anélkül, hogy lényegesen növelné termelési kapacitását, mivel nem tudta teljes mértékben kihasználni a más piacok növekedését. Ez a helyzet azonban megváltozhat, ha a kapacitásbővítési tervei megvalósulnak. Ezért várható, hogy még ha a közeljövőben növekszik is a Kínából az Unióba érkező behozatal mennyisége, ez nem eredményezné automatikusan a károkozás megismétlődését. Az uniós ágazat, a kínai gyártókhoz hasonlóan, haszonélvezője lesz a kereslet világméretű növekedésének.

(82)

E tekintetben, a fentiekben említettek szerint, az uniós gyártó igen jó pozícióban van a piacon, és úgy tűnik, hogy számos kulcsfontosságú ügyfelének előnyben részesített beszállítója, legalábbis a DCD bizonyos felhasználási területein. Az Unióban értékesített DCD-termékeinek minősége és megbízhatósága azt jelenti, hogy képes nagy értékű szerződések elérésére a főbb uniós fogyasztókkal, és ez a helyzet a várakozások szerint továbbra is fennáll majd, függetlenül attól, hogy az intézkedések hatályon kívül lesznek-e helyezve vagy sem. A nyilvánosságra hozatalt követően, egy jelentős uniós felhasználó azt állította, hogy az érintett terméket továbbra is az uniós gyártótól fogja beszerezni, még akkor is, ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

(83)

Az (50) és (51) preambulumbekezdésben bemutatottak szerint a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest nem áralákínálással történt a felülvizsgálati időszakban. Az áralákínálás nem volt jelen a normál eljárás tekintetében (amely a behozatali volumen körülbelül egyharmadát tette ki a felülvizsgálati időszak folyamán). A belső feldolgozási eljárás figyelembevétele esetén tapasztalható volt egy igen kismértékű áralákínálás (ez a forma a behozatal másik kétharmadát tette ki). Ez a helyzet eltért az eredeti vizsgálat során tapasztalt jelentős áralákínálástól, és az importáraknak az intézkedések bevezetését követő általános és fokozatos emelkedéséből fakad, bár ez az emelkedés nem egyenletesen zajlott le. A kínai behozatal CIF EU határára 73 %-kal növekedett a 2009-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakban.

(84)

Az uniós gazdasági ágazat megmutatta, hogy az intézkedések hiányában is versenyképes marad az olyan nem uniós országokba irányuló jelentős kivitele révén (a termelés 20 %-a és 30 %-a a felülvizsgálati időszak folyamán), ahol nincsenek érvényben ilyen intézkedések, és ahol kínai versenytársakkal került szembe a dömpingellenes intézkedések támogatása nélkül. Az alább felvázolt csökkenő exportvolument az Unióba történő növekvő értékesítési volumennel és az uniós ágazat változatlan termelési kapacitásával, – amelynek kihasználtsága elvben teljes mértékű – összefüggésben kell értelmezni.

13.   táblázat

(85)

A kínai importárakat a felülvizsgálati időszakot követő nyolc hónap során is elemezték az uniós gazdasági ágazat tájékoztatása alapján. Az uniós gazdasági ágazat arra vonatkozó információt nyújtott be, hogy a felülvizsgálati időszak után nem sokkal a kínai behozatal által okozott komoly árnyomás ismét kezdetét vette. Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján, azt a 11. cikk (5) bekezdésével együttesen értelmezve, a felülvizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat általában nem lehet figyelembe venni. Azonban, még ha ezeket az információkat figyelembe is kellett volna venni, abban a szakaszban nem lehetett következtetéseket levonni azokból, mivel nem egyértelmű, hogy ezek a megváltozott árak – ha igazolhatók – tartósan fennállnának-e. Például, bár az árak a figyelembe vett időszaktól 2013 májusáig csökkentek, 2013 júniusában ismét 10 %-kal emelkedtek. Tekintve, hogy a felülvizsgálati időszakot követő árak még mindig jelentősen magasabbak az eredeti vizsgálatban tapasztaltaknál, annak a kilátásai, hogy ezek az árak a közeljövőben jelentősen aláaknázhatnák az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetét, amely gazdasági ágazat nem szenved jelentős károkozástól, nem érik el a valószínűségi küszöböt.

(86)

Végezetül, nincsen arra utaló jel, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése rövid és középtávon hatással lenne a piaci árakra. Meg kell említeni, hogy az Unióban értékesített DCD nagy részére több évre szóló szerződések vonatkoznak, és a felhasználó gazdasági ágazat számára igen fontosnak tűnik a megbízható gyártótól származó megbízható és állandó szállítás. Továbbá a felülvizsgálati időszak alatt a behozatal kétharmada a belső feldolgozási eljárás alapján történt, amelyre nem alkalmazandóak behozatali és dömpingellenes vámok. Összefoglalva, bár nem zárható ki néhány szerződés újratárgyalásának és az érkeztetési importárak csökkenésének lehetősége, nem valószínű, hogy ez kárt okozó szintet érne el a vámok hatályon kívül helyezése esetén.

(87)

A fentiek fényében nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós gazdasági ágazatnak olyan mértékben csökkentenie kellene a DCD értékesítését és termelési volumenét és/vagy árait, hogy az a nyereségességére és az általános helyzetére jelentős hatással legyen.

(88)

Éppen ellenkezőleg, a felülvizsgálati időszak alatt a fogyasztás globális növekedését, a kínai importvolumen és árak növekedését, valamint az egyéb piacokon tapasztalható árnövekedést tekintve várható, hogy – az intézkedések hiányában – az uniós gazdasági ágazat DCD-értékesítése erőteljes marad, és továbbra is pozitív módon hozzájárul a DCD-lánchoz és az NCN-tevékenységlánchoz.

(89)

Az uniós gazdasági ágazat várhatóan továbbra is teljes kapacitással fog működni, függetlenül attól, hogy az intézkedéseket hatályon kívül helyezik-e vagy sem. Továbbá az uniós gazdasági ágazat az idei évben előzetes munkálatokat végzett egy kapacitásbővítési programhoz. 2013 őszén elvi megállapodást kötött a DCD termelési kapacitása jelentős növeléséről. A piac, beleértve a fontos uniós fogyasztókat is, üdvözölte a bővítésre vonatkozó tervet. A kapacitásbővítési terv azt sugallja, hogy az uniós ágazat bízik abban, hogy a globális kereslet erőteljes, valamint ez a növekedés az AlzChem számára előnyös lesz.

(90)

Ha az uniós gazdasági ágazatra a közeljövőben hatással is lesz a kínai behozatal okozta némi árnyomás, az árak és a nyereségesség tekintetében vett hatások várhatóan nem lesznek jelentősek, mivel az uniós gazdasági ágazat nagy piaci részesedéssel bír, előnyben van a szállítás minősége és megbízhatósága, valamint a nagy volumenű szerződések megszerzésére való képessége terén. Ezért a hatások nem érnék el az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti „kárvalószínűségi” küszöböt.

(91)

A Bizottság megállapítja, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nem valószínű az uniós gazdasági ágazatot érintő károkozás megismétlődése.

(92)

Mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a károkozás megismétlődésének nincs valószínűsége, nem szükséges az uniós érdekre vonatkozó elemzést végezni.

(93)

Minden felet tájékoztattak azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezésére vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette, de nem voltak köztük olyanok, melyek a fent ismertetett következtetések módosítását indokolták volna.

(94)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó DCD behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárást meg kell szüntetni.

(95)

Tekintettel a fent bemutatott bizonyos körülményekre, nevezetesen a kínai szabad kapacitás rendelkezésre állására és a felülvizsgálati időszakot követő esetleges áralákínálásra, a Bizottság nyomon követi az érintett termék behozatalát annak érdekében, hogy gyors és megfelelő intézkedést lehessen hozni, amennyiben a helyzet úgy kívánja. A figyelemmel kísérés időszaka az e rendelet kihirdetését követő két évre korlátozódik,