ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.354.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
56. évfolyam |
|
|
II Nem jogalkotási aktusok |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
(2) EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
RENDELETEK
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1379/2013/EU RENDELETE
(2013. december 11.)
a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
A közös halászati politika hatálya kiterjed a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacait érintő intézkedésekre. A halászati és akvakultúra-termékek piacainak közös szervezése (a továbbiakban: a közös piacszervezés) a közös halászati politika szerves része, és hozzá kell járulnia annak a célkitűzéseinek a megvalósításához. Mivel a közös halászati politika felülvizsgálata folyamatban van, a közös piacszervezést ennek megfelelően kell kiigazítani. |
(2) |
A 104/2000/EK tanácsi rendeletet (4) felül kell vizsgálni a jelenleg hatályos rendelkezések végrehajtásában tapasztalt hiányosságok, az Unió és a világ piacain tapasztalt folyamatok, valamint a halászati és akvakultúra-tevékenységek fejlődésének figyelembe vétele érdekében. |
(3) |
A halászat különösen fontos szerepet játszik az Unió part menti – és azon belül a legkülső – régióinak gazdasági életében. Tekintettel arra, hogy ez biztosítja e régiók halászainak a megélhetését, lépéseket kell tenni a piaci stabilitás támogatása, valamint a kínálat és a kereslet jobb összehangolása érdekében. |
(4) |
A közös piacszervezés rendelkezéseit az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait, különösen a Kereskedelmi Világszervezet rendelkezései szerinti kötelezettségvállalásait betartva kell megvalósítani. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy a halászati és akvakultúra-termékek kereskedelme terén tisztességes verseny valósulhasson meg a harmadik országokkal, mindenekelőtt az uniós termékekre vonatkozókkal egyenértékű fenntarthatósági követelmények és szociális előírások tiszteletben tartása révén. |
(5) |
Fontos, hogy a közös piacszervezés irányítása a közös halászati politika jó kormányzására vonatkozó elvekre épüljön. |
(6) |
A közös piacszervezés sikere érdekében a fogyasztókat – értékesítési és oktatási kampányok révén – mindenképpen tájékoztatni kell a halfogyasztás fontosságáról és a rendelkezésre álló rengeteg halfajról, valamint a címkéken szereplő információk megértésének fontosságáról. |
(7) |
A halászati termelői szervezetek és az akvakultúra termelői szervezetek (a továbbiakban: a termelői szervezetek) kulcsszerepet játszanak a közös halászati politika célkitűzéseinek elérésében és a közös piacszervezés megfelelő alkalmazásának biztosításában. Ezért szélesíteni kell a feladatkörüket, és biztosítani kell számukra az ahhoz szükséges pénzügyi támogatást, hogy a közös halászati politika célkitűzései által meghatározott kereteket tiszteletben tartva jelentőségteljesebb szerepet tölthessenek be a mindennapi halászati gazdálkodásban. Biztosítani kell továbbá, hogy tagjaik fenntartható módon végezzék a halászati és akvakultúra-tevékenységeket, javítsák termékeik piaci forgalmazását, gyűjtsék az akvakultúrára vonatkozó információkat és növeljék a bevételüket. E célkitűzések megvalósítása során a termelői szervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy az Unión belül – a legkülső régiókat is beleértve – igen változatos feltételek között működik a halászati és akvakultúra-ágazat, és tekintetbe kell venniük különösen a kisüzemi halászat és az extenzív akvakultúra sajátosságait. Lehetővé kell tenni az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy felelősséget vállaljanak e célkitűzések megvalósításáért, szorosan együttműködve a termelői szervezetekkel a gazdálkodási kérdésekben, ideértve adott esetben a kvóták kiosztását és a halászati erőkifejtés irányítását az egyes halászterületek szükségleteinek megfelelően. |
(8) |
Intézkedéseket kell hozni a kisüzemi termelők megfelelő és reprezentatív részvételének biztosítása érdekében. |
(9) |
A termelői szervezetek verseny- és életképességének erősítése érdekében egyértelműen meg kell határozni a létrehozásukra vonatkozó megfelelő kritériumokat. |
(10) |
A halászati és az akvakultúra ágazat különböző kategóriáinak gazdasági szereplőiből álló ágazatközi szervezetek alkalmasak arra, hogy segítsenek az ellátási lánc teljes hosszán a forgalmazási tevékenységek jobb összehangolásában és az egész ágazatot érintő intézkedések kidolgozásában. |
(11) |
Helyénvaló meghatározni a termelői és ágazatközi szervezetek tagállamok általi elismerésének, az általuk elfogadott szabályok kiterjesztésének és a kiterjesztésből adódó költségek megosztásának közös feltételeit. A kiterjesztési szabályokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia. |
(12) |
Mivel a halállomány közös erőforrás, fenntartható és hatékony felhasználása bizonyos esetekben jobban megvalósítható olyan szervezetek által, amelyek tagjai különböző tagállamokból és különböző régiókból tevődnek össze. Ezért ösztönözni kell, hogy nemzeti vagy transznacionális szinten – adott esetben bioföldrajzi régiók alapján – termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai jöhessenek létre. E szervezeteknek olyan partnerségeknek kell lenniük, amelyek célja közös és kötelező erejű szabályok meghatározása, illetve egyenlő feltételek biztosítása a halászat területén működő valamennyi érintett fél számára. E szervezetek létrehozása során biztosítani kell, hogy továbbra is az e rendeletben megállapított versenyszabályok vonatkozzanak rájuk, és hogy tiszteletben tartsák az egyes tengerparti közösségek, valamint az általuk a múltban kiaknázott halászterületek és vizek közötti kapcsolatok fenntartásának szükségességét. |
(13) |
A Bizottságnak ösztönöznie kell a nők akvakultúra-ágazatbeli termelői szervezetekben való részvételének elősegítésére irányuló támogató intézkedéseket. |
(14) |
Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek a fenntartható halászati és akvakultúra-tevékenységek bevezetésére ösztönözhessék tagjaikat, a célkitűzéseik eléréséhez szükséges intézkedéseket is tartalmazó termelési és értékesítési tervet kell készíteniük, és azt be kell nyújtaniuk tagállamuk illetékes hatóságainak. |
(15) |
A közös halászati politika visszadobásokkal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükséges a méreten aluli halak kifogását megakadályozó szelektív halászeszközök széles körben való alkalmazása. |
(16) |
A halászati tevékenységek kiszámíthatatlansága miatt célszerű létrehozni az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek tárolására szolgáló mechanizmust, amely javíthatja a piac stabilitását és növelheti a termékekkel elérhető nyereséget, elsősorban hozzáadott érték létrehozása révén. A mechanizmusnak a belső piac célkitűzéseinek megvalósítása érdekében hozzá kell járulnia az uniós helyi piacok stabilizálásához és konvergenciájához. |
(17) |
Az árak Unión belüli változatosságának figyelembevétele érdekében minden egyes halászati termelői szervezetnek jogot kell biztosítani arra, hogy javaslatot tegyen a tárolási mechanizmust aktiváló intervenciós árra vonatkozóan. Az aktiváló árat úgy kell meghatározni, hogy az folyamatosan biztosítsa a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt. |
(18) |
A közös forgalmazási előírások meghatározásának és alkalmazásának lehetővé kell tennie a piac fenntartható termékekkel való ellátását, a halászati és akvakultúra-termékek belső piaca által nyújtott lehetőségek teljes körű kiaknázását, valamint a tisztességes versenyre épülő értékesítési tevékenységek elősegítését, ami elősegíti a termelés jövedelmezőségének növelését. Ennek érdekében a jelenleg hatályos forgalmazási előírásokat továbbra is alkalmazni kell. |
(19) |
Gondoskodni kell arról, hogy az uniós piacra belépő importált termékekre ugyanazon követelmények és forgalmazási előírások vonatkozzanak, mint amelyeknek az uniós termelőknek kell megfelelniük. |
(20) |
Az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében az uniós piacon forgalomba hozott halászati és akvakultúra-termékeknek – származási helyüktől függetlenül – meg kell felelniük az alkalmazandó élelmiszer-biztonsági és higiéniai szabályoknak. |
(21) |
A fogyasztókat a megalapozott döntések lehetővé tétele érdekében egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell többek között a termékek eredetére, illetve előállítási módszerére vonatkozóan. |
(22) |
Mind az Unión belülről, mind az azon kívülről származó halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó ökocímke használata lehetővé teszi e termékek ökológiai fenntarthatóságával kapcsolatos egyértelmű tájékoztatást. Ezért a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a halászati és akvakultúra-termékekre az Unió egészében alkalmazandó ökocímkére vonatkozó minimumkritériumok kidolgozásának és meghatározásának a lehetőségét. |
(23) |
Az európai fogyasztók védelme érdekében az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének nyomon követéséért és betartatásáért felelős, illetékes nemzeti hatóságoknak – a szereplőknek a fogások hamis címkézésétől való elrettentése érdekében – teljes körűen ki kell használniuk a rendelkezésre álló technológiát, a DNS-teszteket is ideértve. |
(24) |
Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 101. cikkében említett, a megállapodásokra, döntésekre és magatartásokra vonatkozó versenyszabályoknak vonatkozniuk kell a halászati és akvakultúra-termékek termelésére és piaci értékesítésére is, amennyiben alkalmazásuk nem akadályozza a közös piacszervezés működését vagy nem veszélyezteti a 39. cikkben meghatározott célok elérését. |
(25) |
A halászati és akvakultúra-termékek sajátosságainak – többek között az ágazati szegmentációnak, és annak a ténynek, hogy a hal közös erőforrás, valamint a jelentős mennyiségű behozatalnak (melyekre ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az uniós halászati és akvakultúra-termékekre) – a figyelembe vételével célszerű meghatározni a halászati és akvakultúra-termékek előállítására és piaci értékesítésére vonatkozó versenyszabályokat. Az egyszerűsítés érdekében az 1184/2006/EK tanácsi rendelet (5) vonatkozó rendelkezéseit célszerű belefoglalni ebbe a rendeletbe. Az 1184/2006/EK rendeletet ezért a továbbiakban nem indokolt alkalmazni a halászati és akvakultúra-termékekre. |
(26) |
Javítani kell a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacaira vonatkozó gazdasági információk gyűjtésének, feldolgozásának és közzétételének színvonalát. |
(27) |
E rendeletnek a termelői és ágazatközi szervezetek elismerésére, illetve az elismerések visszavonására vonatkozó határidőkre és eljárásokra, valamint a kérelem formátumára; a tagállamok által az elismerés megadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről küldött tájékoztatás tekintetében alkalmazandó formátumra, határidőkre és eljárásokra; a tagállamok által a valamennyi termelő vagy gazdasági szereplő számára kötelező szabályokról küldött értesítés formátumára és eljárásaira; a termelési és értékesítési tervnek a termelői szervezetek általi benyújtására és annak jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokra és határidőkre; az intervenciós árak tagállamok általi, a közzétételének formátumára vonatkozó rendelkezések egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni. |
(28) |
A 104/2000/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A fogyasztók tájékoztatása folyamatosságának biztosítása érdekében azonban a 4. cikkét 2014. december 31-ig továbbra is alkalmazni kell, |
(29) |
Mivel e rendelet célját – nevezetesen a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezését – a tagállamok a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös természetéből adódóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a rendelet léptéke, hatása és a további közös fellépés szükségessége miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(30) |
Az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
(1) Létrejön a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezése (a továbbiakban: a közös piacszervezés).
(2) A közös piacszervezés a következő elemeket foglalja magában:
a) |
szakmai szervezetek; |
b) |
forgalmazási előírások; |
c) |
a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok; |
d) |
versenyszabályok; |
e) |
a piacra vonatkozó ismeretek gyűjtésével kapcsolatos szabályok. |
(3) A közös piacszervezést a külső aspektusok tekintetében az 1220/2012/EU tanácsi rendelet (7), valamint a 1026/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) egészíti ki.
(4) A közös piacszervezés megvalósításához uniós pénzügyi támogatás vehető igénybe egy, a tengerügyi és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktussal összhangban.
2. cikk
Hatály
A közös piacszervezést az e rendelet I. mellékletében felsorolt és az Unióban forgalmazott halászati és akvakultúra-termékekre kell alkalmazni.
3. cikk
Célkitűzések
A közös piacszervezés célkitűzéseit a(z) 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 35. cikkében említett célkitűzések alkotják.
4. cikk
Alapelvek
A közös piacszervezés a(z) 1380/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott, a jó kormányzásra vonatkozó elvekre épül.
5. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a (z) 1380/2013/EU*** rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (10) 4. cikkében, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikkében, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. és 3. cikkében, valamint az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 3. cikkében említett fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:
a) „halászati termékek”: bármilyen halászati tevékenységből származó vízi élőlények vagy a belőlük származó termékek az I. mellékletben felsoroltak szerint;
b) „akvakultúra-termékek”: bármilyen akvakultúra-tevékenység eredményeként kifejlődő, életciklusuk bármely szakaszában lévő akvakultúra-élőlények vagy a belőlük származó termékek az I. mellékletben felsoroltak szerint;
c) „termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki termelési eszközök igénybevételével halászati vagy akvakultúra-termékeket gyárt forgalomba hozatali céllal;
d) „halászati és akvakultúra-ágazat”: az a gazdasági ágazat, amely magában foglalja a halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével kapcsolatos valamennyi tevékenységet;
e) „piaci rendelkezésre bocsátás”: az uniós piacon valamely halászati vagy akvakultúra-termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár fizetség ellenében;
f) „forgalomba hozatal”: halászati vagy akvakultúra-termék első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az uniós piacon;
g) „kiskereskedelem”: élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszerek eladásának vagy fogyasztók részére történő átadása helyén, beleértve az elosztóközpontokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket;
h) „előrecsomagolt halászati és akvakultúra-termék”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett „előrecsomagolt élelmiszer” fogalommeghatározásának megfelelő halászati és akvakultúra-termék.
II. FEJEZET
SZAKMAI SZERVEZETEK
I. SZAKASZ
Létrehozás, célkitűzések és intézkedések
6. cikk
A halászati termelői szervezetek és akvakultúra-ágazati termelői szervezetek létrehozása
(1) A halászati termelői szervezetek és az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek (a továbbiakban: a termelői szervezetek) a halászati, illetve akvakultúra-termékeket előállító termelők kezdeményezésére hozhatók létre egy vagy több tagállamban, elismerésük pedig a II. szakasznak megfelelően történik.
(2) A termelői szervezetek létrehozásakor adott esetben figyelembe kell venni a kisüzemi termelők sajátos helyzetét.
(3) Azok a termelői szervezetek, amelyek a halászati és az akvakultúra-tevékenységeket egyaránt képviselik, közös halászati és akvakultúra-ágazati termelői szervezetként is létrehozhatók.
7. cikk
A termelői szervezetek céljai
(1) A halászati termelői szervezetek célkitűzései a következők:
a) |
a tagok életképes és fenntartható halászati tevékenységeinek ösztönzése, teljes összhangban különösen a(z) 1380/2013/EU rendelet és a környezetvédelmi jogszabályok védelemre vonatkozó politikájával, továbbá a szociális politika tiszteletben tartásával, valamint, amennyiben az érintett tagállam úgy rendelkezik, részt kell venniük a tengerek biológiai erőforrásaival való gazdálkodásban; |
b) |
a kereskedelmi állományokból származó nem kívánt fogások megakadályozása és csökkentése a lehető legnagyobb mértékben, valamint szükség esetén – és a(z) 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően – e fogások lehető legjobb hasznosítása, oly módon, hogy az ne támasszon keresletet a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő fogások számára; |
c) |
hozzájárulás a halászati termékek nyomon követhetőségéhez, valamint a fogyasztók egyértelmű és átfogó tájékoztatása; |
d) |
a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati gyakorlat felszámolása. |
(2) Az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek célkitűzései a következők:
a) |
a tagok fenntartható akvakultúra-tevékenységeinek ösztönzése az azok fejlesztésére irányuló lehetőségek biztosítása révén, teljes összhangban különösen a(z) 1380/2013/EU rendelet és a környezetvédelmi jogszabályok védelemre vonatkozó politikájával, továbbá a szociálpolitika tiszteletben tartásával; |
b) |
annak ellenőrzése, hogy a tagok tevékenysége összhangban van-e a (z) 1380/2013/EU rendelet 34. cikkében említett nemzeti stratégiai tervekkel. |
c) |
törekvés annak biztosítására, hogy az akvakultúrában felhasznált, halászati eredetű takarmánytermékek fenntartható módon kezelt halászatból származzanak. |
(3) A termelői szervezetek célkitűzései – a fenti (1) és (2) bekezdésben meghatározott célkitűzéseken túl – a következők:
a) |
a tagok halászati és akvakultúra-termékeinek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek javítása; |
b) |
a gazdasági megtérülés javítása; |
c) |
a piacok stabilizálása; |
d) |
az élelmiszer-ellátáshoz való hozzájárulás, valamint a magas szintű élelmiszer-minőségi és -biztonsági normák előmozdítása, hozzájárulva egyúttal a foglalkoztatáshoz a tengerparti és vidéki területeken; |
e) |
a halászat környezeti hatásának csökkentése, többek között a halászeszközök szelektivitásának javítását célzó intézkedések révén. |
(4) A termelői szervezetek egyéb, egymást kiegészítő jellegű célokat is követhetnek.
8. cikk
A termelői szervezetek által megvalósítható intézkedések
(1) A 7. cikkben foglalt célok elérése érdekében a termelői szervezetek többek között az alábbi intézkedéseket hozhatják:
a) |
a termelés piaci igényekhez való hozzáigazítása; |
b) |
a kínálat szervezése és a tagok termékeinek piaci értékesítése; |
c) |
tagjaik uniós halászati és akvakultúra-termékeinek megkülönböztetésmentes módon történő népszerűsítése például a tanúsításban rejlő lehetőségek kihasználásával, elsősorban az eredetmegjelölések, a minőségi tanúsítványok, a földrajzi megjelölések, a „hagyományos különleges termék” megjelölés és a fenntarthatósági eredmények formájában; |
d) |
a tagok tevékenységének az érintett termelői szervezet által megállapított szabályok követése tekintetében történő ellenőrzése, valamint a szabálykövetést biztosító intézkedések meghozatala; |
e) |
a szakképzés és az együttműködési programok előmozdítása annak érdekében, hogy a fiatalokat az ágazatban való elhelyezkedésre ösztönözzék; |
f) |
a halászat környezeti hatásának csökkentése, többek között a halászeszközök szelektivitásának javítását célzó intézkedések révén; |
g) |
az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának előmozdítása a piaci értékesítés javítása és az árak növelése érdekében; |
h) |
a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó tájékoztatás elérhetőségének megkönnyítése a fogyasztók számára. |
(2) A halászati termelői szervezetek az alábbi intézkedéseket is meghozhatják:
a) |
a tagok halászati tevékenységeinek kollektív tervezése és irányítása, a tengerek biológiai erőforrásaival való gazdálkodásnak a tagállamok általi szervezésével összhangban, beleértve a halászati tevékenységek szelektivitását javító intézkedések kidolgozását és végrehajtását, valamint az illetékes hatóságok számára történő tanácsadást; |
b) |
a nem kívánt fogások megakadályozása és minimálisra csökkentése technikai intézkedések kidolgozásában és alkalmazásában való részvétel útján, valamint adott esetben – a(z) 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (11) bekezdésének és e rendelet 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően – a kereskedelmi állományok nem kívánt fogásainak lehető legjobb hasznosítása, oly módon, hogy az ne támasszon keresletet a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő fogások számára; |
c) |
a halászati termékek átmeneti tárolásának e rendelet 30. és 31. cikkével összhangban történő irányítása. |
(3) Az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek az alábbi intézkedéseket is meghozhatják:
a) |
a fenntartható akvakultúra-tevékenységek előmozdítása, elsősorban a környezetvédelem, az állategészség és az állatjólét szempontjából; |
b) |
információk gyűjtése a forgalomba hozott termékekről, beleértve az első eladásokra, valamint a termelési előrejelzésekre vonatkozó gazdasági információkat; |
c) |
környezeti információk gyűjtése; |
d) |
tagjaik akvakultúra-tevékenységei irányításának megtervezése; valamint |
e) |
a fenntartható akvakultúra-termékek népszerűsítését célzó szakmai programok támogatása; |
9. cikk
Termelői szervezetek társulásainak létesítése
(1) A termelői szervezetek társulásai egy vagy több tagállamban elismert termelői szervezetek kezdeményezésére létesíthetők.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet termelői szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a termelői szervezetek társulásaira is alkalmazni kell.
10. cikk
A termelői szervezetek társulásainak célkitűzései
(1) A termelői szervezetek társulásainak célkitűzései a következők:
a) |
a tagsággal rendelkező termelői szervezetek 7. cikkben meghatározott céljai hatékonyabb és fenntarthatóbb módon történő megvalósítása; |
b) |
a tagsággal rendelkező termelői szervezetek közös érdekeit szolgáló tevékenységek összehangolása és fejlesztése. |
(2) A termelői szervezetek társulásai megfelelően pénzügyi támogatásban részesülhetnek egy, a tenger- és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktussal összhangban.
11. cikk
Ágazatközi szervezetek létesítése
Ágazatközi szervezetek egy vagy több tagállamban a halászati és akvakultúra-termékeket előállító gazdasági szereplők kezdeményezésére létesíthetők, és elismerésük a II. szakasznak megfelelően történik.
12. cikk
Az ágazatközi szervezetek célkitűzései
Az ágazatközi szervezeteknek javítaniuk kell az uniós halászati és akvakultúra-termékek piaci rendelkezésre bocsátásának koordinációját és feltételeit.
13. cikk
Az ágazatközi szervezetek által megvalósítható intézkedések
A 12. cikkben említett célkitűzések elérése érdekében az ágazatközi szervezetek az alábbi intézkedéseket alkalmazhatják:
a) |
az uniós jogszabályokkal összhangban álló szerződésminták készítése; |
b) |
az uniós halászati és akvakultúra-termékek megkülönböztetésmentes módon történő népszerűsítése például a tanúsítás kihasználásával, és különösen az eredetmegjelölések, a minőségi tanúsítványok, a földrajzi megjelölések, a „hagyományos különleges termék” megjelölés és a fenntarthatósági eredmények formájában; |
c) |
a halászati és akvakultúra-termékek termelése és piaci értékesítése vonatkozásában az uniós vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok meghatározása; |
d) |
a termelés és a piac színvonalának, ismeretének és átláthatóságának fokozása, valamint szakmai továbbképzési és szakképzési tevékenységek megvalósítása például a minőséggel és a nyomon követhetőséggel kapcsolatos kérdésekről, valamint az élelmiszer-biztonságról, illetve a kutatási kezdeményezések ösztönzése érdekében; |
e) |
kutatási és piaci tanulmányok készítése, eljárások kidolgozása – többek között információs és kommunikációs technológiák révén – a piac működésének optimalizálására, valamint társadalmi-gazdasági adatok gyűjtése; |
f) |
a mennyiség, minőség és ár tekintetében a piaci követelményeknek és a fogyasztói igényeknek megfelelő, fenntartható kínálat biztosításához szükséges információk biztosítása és kutatások végzése; |
g) |
a fenntartható állapotban lévő halállományokból származó, jelentős tápanyagértékkel rendelkező és nem széles körben fogyasztott fajok népszerűsítése a fogyasztók körében; |
h) |
a tagok tevékenységének az érintett termelői szervezet által megállapított szabályok követése tekintetében történő ellenőrzése, valamint a szabálykövetést biztosító intézkedések meghozatala. |
II. SZAKASZ
Elismerés
14. cikk
A termelői szervezetek elismerése
(1) A tagállamok termelői szervezetként ismerhetnek el minden olyan, a halászati vagy akvakultúra-ágazati termelők kezdeményezésére létrejött csoportot, amely az elismerését kérelmezi, feltéve, hogy:
a) |
betartja a 17. cikkben meghatározott elveket és az azok alkalmazása céljából elfogadott szabályokat; |
b) |
az érintett tagállam területén vagy annak egy részén gazdasági értelemben kellő mértékben aktív, elsősorban tagjainak száma vagy értékesíthető termékeinek mennyisége alapján; |
c) |
az érintett tagállam nemzeti jogszabályai értelmében jogi személy, az adott ország területén letelepedett, és ott található a hivatalos székhelye; |
d) |
képes megvalósítani a 7. cikk szerinti célkitűzéseket; |
e) |
betartja az V. fejezetben említett versenyszabályokat; |
f) |
nem él vissza gazdasági erőfölényével egy adott piacon; és |
g) |
tagsága, irányítása és finanszírozási forrása tekintetében minden lényeges információt rendelkezésre bocsát. |
(2) Az 2013. december 29-i előtt elismert termelői szervezeteket e rendelet alkalmazásában termelői szervezeteknek kell tekinteni, és vonatkoznak rájuk a rendelet rendelkezései.
15. cikk
A termelői szervezeteknek és a termelői szervezetek társulásainak pénzügyi támogatása
A halászati és akvakultúra-termékek piaci értékesítésére vonatkozó olyan intézkedések, amelyek célja a termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek társulásainak a létrehozása vagy átalakítása, pénzügyi támogatásban részesülhetnek egy, a tengerügyi és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktussal összhangban.
16. cikk
Az ágazatközi szervezetek elismerése
(1) A tagállamok ágazatközi szervezetként ismerhetik el a területükön letelepedett gazdasági szereplők olyan csoportját, amely az elismerését kérelmezi, feltéve, hogy:
a) |
betartja a 18a. cikkben meghatározott elveket és az azok alkalmazása céljából elfogadott szabályokat; |
b) |
jelentős mértékben részt vesz a halászati és akvakultúra-termékek vagy az azok feldolgozásával készült termékek előállítására, valamint azok feldolgozására és/vagy piaci értékesítésére vonatkozó tevékenységekben; |
c) |
a csoport maga nem vesz részt a halászati és akvakultúra-termékek vagy az azok feldolgozásával készült termékek előállításában, feldolgozásában vagy piaci értékesítésében; |
d) |
valamely tagállam nemzeti jogszabályai értelmében jogi személy, annak a tagállamnak a területén letelepedett és ott hivatalos székhellyel rendelkezik; |
e) |
a 12. cikk szerinti célkitűzések megvalósítására képes; |
f) |
figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit; |
g) |
nem akadályozza a közös piacszervezés megfelelő működését; valamint |
h) |
betartja az V. fejezetben említett versenyjogi szabályokat. |
(2) A 2013. december 29-i előtt létrehozott szervezetek e rendelet alkalmazásában elismerhetők ágazatközi szervezetekként, amennyiben az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy megfelelő módon betartják a rendeletnek az ágazatközi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit.
(3) Az 2013. december 29-i előtt elismert ágazatközi szervezeteket e rendelet alkalmazásában ágazatközi szervezeteknek kell tekinteni, és vonatkoznak rájuk a rendelet rendelkezései
17. cikk
A termelői szervezetek és az ágazatközi szervezetek belső működése
A 14. és 16. cikkben említett termelői szervezetek és ágazatközi szervezetek belső működésének az alábbi elveken kell alapulnia:
a) |
a szervezet által a halászati erőforrások kiaknázása, a termelés és a piaci értékesítés tekintetében elfogadott szabályok tagok általi tiszteletben tartása; |
b) |
a tagok közötti megkülönböztetés tilalma, különösen a honosság vagy a letelepedési hely tekintetében; |
c) |
pénzügyi hozzájárulás beszedése a tagoktól a szervezet finanszírozása érdekében; |
d) |
demokratikus működés, amely lehetővé teszi a tagok számára a szervezet tevékenységének, illetve döntéseinek részletekbe menő vizsgálatát; |
e) |
hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kiszabása az érintett szervezet belső szabályzatában meghatározott kötelezettségek megszegésének esetére, különös tekintettel a pénzügyi hozzájárulás befizetésének elmulasztására; |
f) |
az új tagok felvételére és a tagság visszavonására vonatkozó szabályok meghatározása; |
g) |
a szervezet működtetéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok meghatározása. |
18. cikk
Ellenőrzés és az elismerés tagállamok általi visszavonása
(1) A tagállamok rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek annak céljából, hogy meggyőződjenek arról, hogy a termelői és az ágazatközi szervezetek megfelelnek az elismerésre vonatkozóan az 17., illetve a 18. cikkben meghatározott feltételeknek. A meg nem felelés megállapítása az elismerés visszavonását eredményezheti.
(2) Az a tagállam, amelyben egy különböző tagállamokból való tagsággal rendelkező termelői vagy ágazatközi szervezetnek, illetve különböző tagállamokban elismert termelői szervezetekből álló valamely társulásnak a hivatalos székhelye található, a többi érintett tagállammal együttműködésben igazgatási együttműködést alakít ki az érintett szervezet vagy társulás tevékenységének ellenőrzésére vonatkozóan.
19. cikk
A halászati lehetőségek elosztása
Azok a termelői szervezetek, amelyek tagjai különböző tagállamok polgárai, illetve a különböző tagállamokban elismert termelői szervezetek társulásai, tevékenységüket a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztását a(z) 1380/2013/EU rendelet 16. cikke alapján szabályozó rendelkezésekkel összhangban folytatják.
20. cikk
A Bizottság által végzett ellenőrzések
(1) A Bizottság ellenőrzéseket végezhet annak megállapítása céljából, hogy teljesülnek-e a termelői vagy ágazatközi szervezetek elismerésének a 17., illetve 18. cikkben meghatározott feltételei, és adott esetben kéri a tagállamoktól a termelői vagy ágazatközi szervezetek elismerésének visszavonását.
(2) A tagállamok elektronikus úton tájékoztatják a Bizottságot az elismerés megadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi döntésükről. A Bizottság valamennyi ilyen tájékoztatást nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
21. cikk
Végrehajtási aktusok
(1) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az alábbiakra vonatkozóan:
a) |
a termelői és ágazatközi szervezetek 14., illetve 16. cikk alapján történő elismerésére, illetve az elismerések 18. cikk alapján történő visszavonására vonatkozó határidők és eljárások, valamint a kérelem formátuma; |
b) |
a tagállamok által az elismerés megadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről a 20. cikk (2) bekezdése alapján a Bizottságnak küldött tájékoztatás tekintetében alkalmazandó formátum, határidők és eljárások. |
Az a) pont értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat adott esetben hozzá kell igazítani a kisüzemi halászat és az akvakultúra sajátosságaihoz.
(2) Az (1) bekezdésében említett végrehajtási aktusokat az 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
III. SZAKASZ
A szabályok kiterjesztése
22. cikk
A termelői szervezetek szabályainak kiterjesztése
(1) A tagállamok valamely termelői szervezeten belül elfogadott szabályokat kötelezővé tehetnek a szervezethez nem tartozó, termékeiket azon a területen forgalmazó termelők számára is, ahol a termelői szervezet reprezentatívnak számít, feltéve, hogy:
a) |
a termelői szervezet már legalább egy éve létrejött, és a termelésben és a piaci értékesítésben reprezentatívnak számít egy tagállamban – adott esetben a kisüzemi ágazatot is beleértve –, és kérelmet nyújt be az illetékes nemzeti hatóságoknak; |
b) |
a kiterjeszteni kívánt szabályok a termelői szervezeteknek valamely, a 8. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja és a 8. cikk (2) és (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti intézkedésére vonatkoznak; |
c) |
az V. fejezetben említett versenyszabályokat betartják. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egy halászati termelői szervezet akkor számít reprezentatívnak, ha az előző évben az érintett termék legalább 55 %-át értékesítette azon a területen, amelyet a szabályok kiterjesztésére vonatkozó javaslat érint.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egy akvakultúra-ágazati termelői szervezet akkor számít reprezentatívnak, ha az előző évben az érintett termék legalább 40 %-át értékesítette azon a területen, amelyet a szabályok kiterjesztésére vonatkozó javaslat érint.
(4) A nem tagokra kiterjesztendő szabályok érvényességi ideje 60 naptól 12 hónapig terjedhet.
23. cikk
Az ágazatközi szervezetek szabályainak kiterjesztése
(1) A tagállamok egy ágazatközi szervezeten belül elfogadott megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat egy vagy több meghatározott terület vonatkozásában a szervezethez nem tartozó más gazdasági szereplők számára is kötelezővé tehetnek, feltéve, hogy:
a) |
az ágazatközi szervezet az alábbi tevékenységek közül legalább kettőnek egyenként a 65 %-át lefedi: az érintett termék előállítása, feldolgozása vagy piaci értékesítése az előző évben a tagállam egy vagy több érintett területén, valamint kérelmet nyújt be az illetékes nemzeti hatóságoknak; valamint |
b) |
a többi gazdasági szereplőre kiterjeszteni kívánt szabályok az ágazatközi szervezeteknek a 13. cikk a)–g) pontjában meghatározott valamely intézkedésére vonatkoznak, és nem okoznak semmilyen kárt az érintett tagállam vagy az Unió más gazdasági szereplőinek. |
(2) A szabálykiterjesztés érvényességi ideje nem lehet hosszabb három évnél, a 25. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül.
24. cikk
Felelősség
A 22. és 23. cikknek megfelelően a valamely szervezeten kívüli gazdasági szereplőkre alkalmazott szabálykiterjesztés esetén az érintett tagállam dönthet arról, hogy a szervezeten kívüli szereplők kötelesek-e megfizetni a termelői szervezetnek vagy az ágazatközi szervezetnek a tagoknak a szervezeten kívüli szereplőkre való szabálykiterjesztés alkalmazása miatt felmerülő költségeik egészének vagy egy részének megfelelő összeget.
25. cikk
Bizottsági jóváhagyás
(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy meghatározott területen, illetve területeken a 22. és 23. cikk alapján mely szabályokat kívánják kötelezővé tenni valamennyi termelő vagy gazdasági szereplő számára.
(2) A Bizottság határozatot fogad el a tagállam által bejelentett, (1) bekezdésben említett szabálykiterjesztés jóváhagyásáról, feltéve, hogy:
a) |
teljesülnek a 22., illetve a 23. cikk rendelkezései; |
b) |
teljesülnek az V. fejezetben említett, versenyre irányadó szabályok; |
c) |
a kiterjesztés nem veszélyezteti a kereskedelem szabadságát; valamint |
d) |
az intézkedés nem veszélyezteti az EUMSZ. 39. cikke célkitűzéseinek megvalósítását. |
(3) A Bizottság a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a szabálykiterjesztés jóváhagyásáról, illetve elutasításáról, és a tagállamokat értesíti erről. Amennyiben a Bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság jóváhagyta a szabályok kiterjesztését.
(4) A jóváhagyott szabálykiterjesztés a kezdeti időszak lejárta után továbbra is alkalmazható a jóváhagyás kifejezett meghosszabbítása nélkül – többek között hallgatólagos beleegyezéssel –, feltéve hogy az érintett tagállam legalább egy hónappal az említett kezdeti időszak lejárta előtt értesítette a Bizottságot a további alkalmazási időszakról, és a Bizottság jóváhagyta a további alkalmazást, vagy pedig az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem ellenezte azt.
26. cikk
A jóváhagyás visszavonása
A Bizottság ellenőrzéseket végezhet, és visszavonhatja a szabálykiterjesztésre vonatkozó jóváhagyást, ha megállapítja, hogy annak feltételei közül bármelyik nem teljesül. A Bizottság a visszavonásról értesíti a tagállamokat.
27. cikk
Végrehajtási aktusok
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 29. cikk (1) bekezdésében előírt értesítés formájának és eljárásának szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
IV. SZAKASZ
A termelés és értékesítés tervezése
28. cikk
Termelési és értékesítési terv
(1) Minden termelői szervezetnek legalább az általa értékesített fő fajokra vonatkozó termelési és értékesítési tervet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatóságainak jóváhagyás céljából. A termelési és értékesítési tervek célja a 3. és a 7. cikkben meghatározott célok elérése.
(2) A termelési és értékesítési tervnek a következőket kell magában foglalnia:
a) |
a halászott vagy tenyésztett fajokra vonatkozó termelési program; |
b) |
a kínálat mennyiségének, minőségének és megjelenési formájának a piaci követelményekhez való hozzáigazítását szolgáló értékesítési stratégia; |
c) |
a 7. cikkben meghatározott célokhoz való hozzájárulás érdekében a termelői szervezet által meghozandó intézkedések; |
d) |
az év során szokásosan értékesítési nehézséget jelentő fajok kínálatának kiigazítására irányuló különös megelőző intézkedések; |
e) |
az adott terv végrehajtása céljából hozott döntéseket megsértő tagok esetében alkalmazandó szankciók. |
(3) Az illetékes nemzeti hatóságok jóváhagyják a termelési és értékesítési tervet. A terv jjóváhagyását követően a termelői szervezetnek haladéktalanul meg kell kezdenie annak végrehajtását.
(4) A termelői szervezetek felülvizsgálhatják a termelési és értékesítési tervet, ez esetben azt jóváhagyásra meg kell küldeniük az illetékes nemzeti hatóságoknak.
(5) A termelői szervezet a termelési és értékesítési terv alapján éves jelentést készít a tevékenységéről, és azt jóváhagyásra megküldi az illetékes nemzeti hatóságoknak.
(6) A termelői szervezetek egy jövőbeni, a 2014-2020 időszakra a tenger- és halászati politika pénzügyi támogatásának feltételeit megállapító uniós jogi aktussal összhangban pénzügyi támogatásban részesülhetnek a termelési és értékesítési tervek elkészítése és végrehajtása céljából.
(7) A tagállamok ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy minden termelői szervezet teljesíti az e cikkben előírt kötelezettségeket. A meg nem felelés tényének megállapítása az elismerés visszavonását eredményezheti.
29. cikk
Végrehajtási aktusok
(1) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az alábbiakra vonatkozóan:
a) |
a 28. cikkben említett termelési és értékesítési terv formája és szerkezete vonatkozó; |
b) |
a 28. cikkben említett termelési és értékesítési tervnek a termelői szervezetek általi benyújtására és annak a tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó eljárás és határidők. |
(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat az 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
V. SZAKASZ
Piacstabilizáció
30. cikk
Tárolási mechanizmus
A halászati termelői szervezetek pénzügyi támogatásban részesülhetnek a II. mellékletben felsorolt halászati termékek tárolása tekintetében, feltéve, hogy:
a) |
teljesítik a tengerügyi és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktusban meghatározott tárolási feltételeket; |
b) |
a termékeket a halászati termelői szervezetek forgalomba hozták, de azokra nem sikerült vevőt találni a 36. cikkben említett intervenciós áron; |
c) |
a termékek megfelelnek a 39. cikknek megfelelően megállapított közös forgalmazási előírásoknak, és emberi fogyasztás céljára megfelelő minőségűek; |
d) |
a termékeket stabilizálták, feldolgozták és tartályokban vagy rekeszekben tárolják, vagy pedig – hajón vagy szárazföldi létesítményben történő – fagyasztás, illetve sózás, szárítás, marinírozás és adott esetben forralás és pasztőrözés útján tárolják, függetlenül attól, hogy filézett, darabolt vagy lefejezett-e; |
e) |
a termékek a tárolást követően később visszakerülnek az emberi fogyasztásra szánt termékek piacára; |
f) |
a termékeket legalább öt napig tárolják. |
31. cikk
A tárolási mechanizmust aktiváló intervenciós ár
(1) A II. mellékletben felsorolt halászati termékekre az egyes halászati termelői szervezetek minden egyes év kezdete előtt külön-külön javaslatot nyújthatnak be a 35. cikkben említett tárolási mechanizmust aktiváló intervenciós árra vonatkozóan.
(2) Az intervenciós ár nem haladhatja meg az adott terméknek a termelői szervezet tevékenységi területén az azt az évet megelőző három évben feljegyzett súlyozott átlagárának 80 %-át, amelyre az intervenciós árat rögzítik.
(3) Az intervenciós ár meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) |
a termelés és kereslet alakulását; |
b) |
a piaci árak stabilizálását; |
c) |
a piacok konvergenciáját; |
d) |
a termelők jövedelmét; |
e) |
a fogyasztók érdekeit. |
(4) A tagállamok a területükön elismert termelői szervezetek javaslatainak megvizsgálását követően meghatározzák a termelői szervezetek által alkalmazandó intervenciós árat. Az intervenciós árak a (2) és (3) bekezdésben szereplő kritériumok alapján kerülnek meghatározásra. Az említett árakat a tagállamok nyilvánosságra hozzák.
32. cikk
Végrehajtási aktusok
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az intervenciós árak tagállamok általi, a 31. cikk (4) bekezdése szerinti közzétételének formátumáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
III. FEJEZET
KÖZÖS FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
33. cikk
A közös forgalmazási előírások megállapítása
(1) Az 47. cikk sérelme nélkül, az I. mellékletben felsorolt, emberi fogyasztásra szánt halászati termékekre – eredetüktől (uniós vagy importált) függetlenül – közös forgalmazási előírások állapíthatók meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett előírások vonatkozhatnak a termékek minőségére, méretére, tömegére, csomagolására, kiszerelésére vagy címkézésére, és különösen a következőkre:
a) |
minimális forgalmazási méretek a legmérvadóbb tudományos szakvélemények figyelembevételével; e minimális forgalmazási méreteknek adott esetben meg kell felelniük (z) 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (10) bekezdése szerinti minimális védelmi referenciaméreteknek; |
b) |
a tartósított termékekre vonatkozó előírások, összhangban a védelmi követelményekkel és a nemzetközi kötelezettségekkel. |
(3) Az (1) és a (2) bekezdés az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandó:
a) |
a 178/2002/EK rendelet; |
b) |
a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14); |
c) |
a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15); |
d) |
a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16); |
e) |
a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17); |
f) |
az 1005/2008/EK rendelet (18); valamint |
g) |
az 1224/2009/EK rendelet. |
34. cikk
A közös forgalmazási előírásoknak való megfelelés
(1) Azok az emberi fogyasztásra szánt termékek, amelyekre közös forgalmazási előírásokat határoztak meg, csak akkor bocsáthatók az Unión belül piaci rendelkezésre, ha megfelelnek az említett előírásoknak.
(2) Minden kirakodott halászati termék – beleértve a közös forgalmazási előírásoknak nem megfelelőket is – felhasználható a közvetlen emberi fogyasztástól eltérő célra, például halliszt, halolaj, kisállat-eledel, élelmiszer-adalékanyag, gyógyszer és kozmetikum céljára.
IV. FEJEZET
A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA
35. cikk
Kötelező tájékoztatás
(1) Az 1169/2011/EU rendelet sérelme nélkül, az e rendelet I. mellékletének a), b), c) és e) pontjában említett, az Unióban forgalomba hozott halászati és akvakultúra-termékek, eredetüktől és az értékesítési módszerüktől függetlenül csak akkor kínálhatók fel a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek értékesítésre, ha a megfelelő jelölés vagy címke feltünteti az alábbi információkat:
a) |
a faj kereskedelmi megnevezése és tudományos neve; |
b) |
a termelési módszer, különösen a következő kifejezésekkel: „… halászott …” vagy „… édesvízben halászott …” vagy „… tenyésztett …”; |
c) |
az a terület, ahol a terméket halászták vagy tenyésztették, valamint a halak kifogására használt halászeszköz-kategória, e rendelet III. melléklete első oszlopának megfelelően; |
d) |
az, hogy kiolvasztott termékről van-e szó; |
e) |
a minőségmegőrzési idő. |
A d) pontban említett követelmény nem alkalmazandó az alábbiakra:
a) |
a késztermékben jelen lévő összetevők; |
b) |
olyan élelmiszerek, amelyek esetében a fagyasztás az előállítási folyamat technológiai szempontból elengedhetetlen része; |
c) |
az egészségbiztonság céljából korábban lefagyasztott halászati és akvakultúra-termékek, a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakaszának megfelelően; |
d) |
azok a halászati és akvakultúra-termékek, amelyeket a füstölési, sózási, főzési, pácolási, szárítási eljárást vagy ezen eljárások kombinációját megelőzően olvasztottak ki. |
(2) A nem előrecsomagolt halászati és akvakultúra-termékek esetében az (1) bekezdésben felsorolt kötelező információk kiskereskedelmi értékesítés esetén olyan kereskedelmi tájékoztató eszközökkel adhatók meg a fogyasztók számára, mint például hirdetőtáblák vagy plakátok.
(3) Ha olyan vegyes terméket kínálnak fel a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek értékesítésre, amely azonos fajú, de különböző termelési módszerrel előállított termékekből áll, akkor minden egyes tétel termelési módszerét fel kell tüntetni. Ha olyan vegyes terméket kínálnak fel a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek értékesítésre, amely azonos fajú, de különböző halászati körzetekből vagy halgazdálkodó országokból származó áruból áll, akkor jelölni kell legalább a legnagyobb mennyiségben jelen lévő tétel származási helyét, annak feltüntetésével együtt, hogy a termékben egyéb halászati körzetekből vagy halgazdálkodó területekről származó áru is található.
(4) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdésben említett követelmények teljesítése alól a halászhajókról közvetlenül a fogyasztók számára értékesített termékek kis mennyiségei tekintetében, feltéve hogy e mennyiségek nem haladják meg az 1224/2009/EK rendelet 58. cikkének (8) bekezdésében említett értéket.
(5) A 2014. december 31. előtt felcímkézett vagy megjelölt azon halászati és akvakultúra-termékek és kiszereléseik, amelyek e cikk rendelkezéseinek nem felelnek meg, a készlet erejéig hozhatók forgalomba.
36. cikk
Az ökocímkerendszerre vonatkozó jelentéstétel
A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság 2015. január 1-jéig megvalósíthatósági jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó ökocímkerendszer lehetőségeiről, ezen belül is mindenekelőtt egy ilyen rendszer uniós szintű rendszerként történő létrehozásának lehetőségeiről, valamint az uniós ökocímke tagállamok általi használatára vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról.
37. cikk
Kereskedelmi megnevezés
(1) A 35. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok összeállítják és nyilvánosságra hozzák a területükön elfogadott kereskedelmi megnevezések és az azokhoz tartozó tudományos nevek jegyzékét. A jegyzékben a következőket kell feltüntetni:
a) |
az egyes fajok tudományos neve a FishBase információs rendszer vagy adott esetben az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) AFSIS adatbázisának megfelelően; |
b) |
a kereskedelmi megnevezés:
|
(2) Ha a hal egy másik élelmiszer összetevőjét képezi, és feltéve, hogy az említett élelmiszer neve és kiszerelése nem utal egy adott halfajra, akkor az összetevőként felhasznált bármely halfaj „hal”-ként jelölhető meg.
(3) A kereskedelmi megnevezések tagállamok által elfogadott jegyzékének minden módosításáról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot, amely tájékoztatja erről a többi tagállamot.
38. cikk
A halászati vagy tenyésztési terület megjelölése
(1) A halászati vagy tenyésztési területnek a 35. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban történő megjelölése az alábbiakból áll:
a) |
tengerben halászott halászati termékek esetében a FAO halászati területek jegyzékében felsorolt alterület vagy körzet neve írott formában, valamint az ilyen övezet neve a fogyasztók számára érthető módon feltüntetve, illetve az említett övezetet ábrázoló térkép vagy piktogram, vagy, e követelménytől eltérve, azon halászati termékek esetében, amelyeket az Atlanti-óceán északkeleti részének (a FAO 27. halászati területe) vizeitől, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger (a FAO 37. halászati területe) vizeitől eltérő vizekben fogtak, a FAO halászati terület nevének a megjelölése; |
b) |
édesvízben halászott halászati termék esetében a származási tagállam vagy harmadik ország víztestére történő utalás, ahonnan a termék származik; |
c) |
akvakultúra-termék esetében utalás arra a tagállamra vagy harmadik országra, ahol a termék a végső tömegének több mint a felét elérte, vagy ahol a művelési időtartamának több mint a felét töltötte, vagy – a kagylók esetében – ahol a végső, legalább hat hónapos művelési vagy tenyésztési fázisát töltötte. |
(2) A gazdasági szereplők az (1) bekezdésben említett adatoknál pontosabban is megadhatják a halászat vagy tenyésztés helyét.
39. cikk
Kiegészítő önkéntes tájékoztatás
(1) A 35. cikk alapján előírt kötelező tájékoztatáson túlmenően kiegészítő önkéntes tájékoztatás adható a következőkről, feltéve, hogy ez világos és egyértelmű módon történik:
a) |
a halászati termék kifogásának vagy az akvakultúra-termék lehalászásának napja; |
b) |
a halászati termék kirakodásának napja vagy a termék kirakodási kikötőjére vonatkozó információ; |
c) |
a halászeszköz típusára vonatkozó részletesebb információk, a III. melléklet második oszlopában felsoroltaknak megfelelően; |
d) |
tengerben halászott halászati termék esetében részletek arra vonatkozóan, hogy a terméket kifogó hajó melyik állam lobogója alatt hajózik; |
e) |
környezeti információk; |
f) |
etikai és/vagy szociális természetű információk; |
g) |
termeléstechnikai és a termelési módszerekre vonatkozó információk; |
h) |
a termék tápértékére vonatkozó információk. |
(2) A 42. cikk (1) bekezdésében felsorolt információk egy része vagy egésze QR-kód segítségével is megjeleníthető.
(3) Az önkéntes tájékoztatást nem lehet a jelölésen vagy címkén a kötelező tájékoztatás rendelkezésére álló hely rovására feltüntetni.
(4) Nem tüntethető fel olyan önkéntes információ, amely nem ellenőrizhető.
V. FEJEZET
VERSENYSZABÁLYOK
40. cikk
A versenyszabályok alkalmazása
Az EUMSZ. 101–106. cikke és azok végrehajtási rendelkezései az EUMSZ. 101. cikkének (1) bekezdésében és a 102. cikkében említett minden olyan megállapodásra, döntésre és magatartásra alkalmazandók, amelyek halászati és akvakultúra-termékek termelésével és piaci értékesítésével kapcsolatosak.
41. cikk
Kivételek a versenyszabályok alkalmazása alól
(1) E rendelet 40. cikkének sérelme nélkül az EUMSZ. 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a termelői szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és magatartására, amelyek halászati és akvakultúra-termékek termelésére vagy értékesítésére, vagy a közös raktárlétesítményeknek az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására történő használatára vonatkoznak, és amelyek:
a) |
szükségesek az EUMSZ. 39. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához; |
b) |
nem keletkeztetnek azonos árak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget; |
c) |
nem vezetnek a piacok bármilyen módon történő felosztásához az Unión belül; |
d) |
nem zárják ki a versenyt; valamint |
e) |
a kérdéses termékek jelentős részénél nem szüntetik meg a versenyhelyzetet. |
(2) E rendelet 40. cikkének sérelme nélkül az EUMSZ. 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az ágazatközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és magatartására, amelyek:
a) |
szükségesek az EUMSZ. 39. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához; |
b) |
nem tartalmaznak rögzített ár alkalmazására vonatkozó kötelezettséget; |
c) |
nem vezetnek a piacok bármilyen módon történő felosztásához az Unión belül; |
d) |
más kereskedelmi partnerekkel folytatott egyenértékű ügyletekre nem alkalmaznak eltérő feltételeket, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnének; |
e) |
a kérdéses termékek jelentős részénél nem szüntetik meg a versenyhelyzetet; valamint |
f) |
nem korlátozzák a versenyt olyan esetben, amikor az nem elengedhetetlen a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez. |
VI. FEJEZET
A PIACRA VONATKOZÓ ISMERETEK GYŰJTÉSE
42. cikk
A piacra vonatkozó ismeretek gyűjtése
(1) A Bizottság:
a) |
a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacára vonatkozóan az ellátási lánc teljes hosszán gyűjti, elemzi és terjeszti a rendelkezésre álló tudást és ismereteket a nemzetközi összefüggésekre is figyelemmel; |
b) |
gyakorlati támogatást nyújt a termelői és az ágazatközi szervezetek számára az üzemeltetők és a feldolgozók közötti információcsere koordinációjának javítása érdekében; |
c) |
az uniós piac halászati és akvakultúra-termékeinek az ellátási lánc teljes hosszán folyamatosan figyelemmel kíséri az árakat és elemzi a piaci folyamatokat; |
d) |
ad hoc piaci tanulmányokat készít és módszertant dolgoz ki az árképzés felmérésére. |
(2) Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében a Bizottság az alábbi intézkedéseket alkalmazza:
a) |
megkönnyíti a hozzáférést a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó, az uniós jogszabályokkal összhangban gyűjtött adatokhoz; |
b) |
az érdekelt felek és a lakosság számára – hozzáférhető és érthető módon – elérhetővé teszi az olyan piaci információkat, mint például az árakról készült felmérések, a piaci elemzések és a piaci tanulmányok, a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (19) tiszteletben tartva. |
(3) A tagállamok hozzájárulnak az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósításához.
VII. FEJEZET
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
43. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. cikk
Az 1184/2006/EK rendelet módosítása
Az 1184/2006/EK rendelet 1. cikke a „hatálya alá tartozó termékeket” rész előtt a következő szöveggel egészül ki:
„1. cikk
Ez a rendelet megállapítja az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ.) 101–106. cikkének és 108. cikke (1) és (3) bekezdésének az EUMSZ. I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet és a (20) és a 1379/2013/EU rendelet (21) hatálya alá tartozó termékeket – előállítására és az e termékekkel folytatott kereskedelemre való alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat.
45. cikk
Az 1224/2009/EK rendelet módosítása
Az 1224/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:
1) |
az 57. cikk (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki: „A megfelelés biztosítása érdekében a tagállamok ellenőrzéseket végeznek. Az ellenőrzés a piaci értékesítés bármelyik szakaszában és szállítás közben is történhet.”; |
2) |
az 58. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:
|
46. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 104/2000/EK rendelet hatályát veszti. Mindazonáltal a 4. cikkét 2014. december 12-ig kell alkalmazni.
A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.
47. cikk
A közös forgalmazási előírásokat megállapító szabályok
Továbbra is alkalmazandók a közös forgalmazási előírásokat megállapító szabályok – ezen belül is mindenekelőtt a 2136/89/EGK tanácsi rendelet (23), 1536/92/EGK tanácsi rendelet (24), a 2406/96/EK tanácsi rendelet (25) –, valamint azok az egyéb szabályok is, amelyeket a közös forgalmazási előírások alkalmazása céljából fogadtak el, mint például a 3703/85/EGK bizottsági rendelet (26).
48. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásának eredményeiről.
49. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, a IV. fejezet és az 45. cikk kivételével, amelyeket 2014. december 13-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
V. LEŠKEVIČIUS
(1) HL C 181., 2012.6.21., 183. o.
(2) HL C 225., 2012.7.27., 20. o.
(3) Az Európai Parlament 2012. szeptember 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. október 17-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2013. december 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4) A Tanács 104/2000/ek rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 4. kötet, 198. o.).
(5) A Tanács 1184/2006/EK rendelete (2006. július 24.) az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról (HL L 214., 2006.8.4., 7. o.)
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(7) A Tanács 1220/2012/EU rendelete (2012. december 3.) az uniós feldolgozók egyes halászati termékekkel való ellátásának 2013 és 2015 közötti időszakra történő biztosítását szolgáló kereskedelmi vonatkozású intézkedésekről, valamint a 104/2000/EK és az 1344/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 349., 2012.12.19., 4. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1026/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a halállományok megőrzésére irányuló, a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok esetében alkalmazandó egyes intézkedésekről (HL L 316., 2012.11.14., 34. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11-i) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (A Hivatalos lap 22. ik oldalán található).
(10) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).
(12) Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 319. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 14. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 226., 2004.6.25., 83. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 200. o.).
(18) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 26. kötet, 102.o.).
(20) A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11-i) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 28.12.2013., 1. o.)”.
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11-i) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (L 354., 28.12.2013., 1. o.)”.
(23) A Tanács 2136/89/EGK rendelete (1989. június 21.) a tartósított szardínia forgalmazására vonatkozó közös előírások, valamint a tartósított szardínia és szardíniához hasonló termékek kereskedelmi megnevezésének megállapításáról (HL L 212., 1989.7.22., 79. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 1. kötet, 277. o.).
(24) A Tanács 1536/92/EGK rendelete (1992. június 9.) a konzerv tonhal és bonitó forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról (HL L 163., 1992.6.17., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 2. kötet, 27. o.).
(25) A Tanács 2406/96/EK rendelete (1996. november 26.) egyes halászati termékek forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról (HL L 334., 1996.12.23., 1. o.;
magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 2. kötet, 331. o.).
(26) A Bizottság 3703/85/EGK rendelete (1985. december 23.) egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 351., 1985.12.28., 63. o.; magyar nyelvű különkiadás; 4. fejezet, 1. kötet, 155. o.).
I. MELLÉKLET
A KÖZÖS PIACSZERVEZÉS ÁLTAL ÉRINTETT HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA-TERMÉKEK
KN-kód |
Árumegnevezés |
|
a) |
0301 |
Élő hal |
0302 |
Hal frissen vagy hűtve a 0304 vtsz. alá tartozó filézett és más halhús kivételével |
|
0303 |
Fagyasztott hal a 0304 vtsz. alá tartozó filézett és más halhús kivételével |
|
0304 |
Halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva |
|
b) |
0305 |
Hal, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt hal, füstölés előtt főzve vagy főzés nélkül; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból |
c) |
0306 |
Rákféle héjában is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rákféle héjában, gőzölve vagy vízben forrázva, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből |
0307 |
Puhatestű állat kagylóban is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; gerinctelen víziállatok a rákfélék és a puhatestűek kivételével, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) gerinctelen víziállatból a rákfélék kivételével |
|
d) |
|
Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat |
Más |
||
Hal vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat részei; a 3. árucsoportba tartozó, élettelen állat: |
||
0511 91 10 |
Halhulladék |
|
0511 91 90 |
Más |
|
e) |
1212 20 00 |
Tengeri moszat és más alga |
f) |
|
Halból nyert zsír, olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva: |
1504 10 |
Halmájolaj és frakciói |
|
1504 20 |
Halzsír és -olaj és ezek frakciói a halmájolaj kivételével |
|
g) |
1603 00 |
Kivonat és lé húsból, halból vagy rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból |
h) |
1604 |
Feldolgozott vagy konzervált hal, kaviár és kaviárpótló halikrából |
i) |
1605 |
Elkészített vagy konzervált rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat |
j) |
|
Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is. |
1902 20 |
Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is: |
|
1902 20 10 |
20 tömegszázalékot meghaladó hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállat-tartalommal |
|
k) |
|
Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből, halból, rákból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő: |
2301 20 00 |
Liszt, dara és labdacs (pellet) halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból |
|
l) |
|
Állatok etetésére szolgáló készítmény |
2309 90 |
Más: |
|
ex 2309 90 10 |
Haleredetű oldható anyagok (hallé) |
II. MELLÉKLET
A TÁROLÁSI MECHANIZMUS ÁLTAL ÉRINTETT HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA-TERMÉKEK
KN-kód |
Árumegnevezés |
0302 22 00 |
Sima lepényhal (Pleonectes platessa) |
ex 0302 29 90 |
Közönséges lepényhal (Limanda limanda) |
0302 29 10 |
Rombuszhal (Lepidorhombus spp.) |
ex 0302 29 90 |
Érdes lepényhal (Platichthys flesus) |
0302 31 10 és 0302 31 90 |
Germon vagy hosszúúszójú tonhal (Thunnus alalunga) |
ex 0302 40 |
A Clupea harengus fajhoz tartozó hering |
0302 50 10 |
A Gadus morhua fajhoz tartozó tőkehal |
0302 61 10 |
A Sardina pilchardus fajhoz tartozó szardínia |
ex 0302 61 80 |
Spratt (Sprattus sprattus) |
0302 62 00 |
Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) |
0302 63 00 |
Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
ex 0302 64 |
a Scomber scombrus és Scomber japonicus fajhoz tartozó makréla |
0302 65 20 és 0302 65 50 |
Macskacápa (Squalus acanthias és Scyliorhinus spp.) |
0302 69 31 és 0302 69 33 |
Vörös álsügérek (Sebastes spp.) |
0302 69 41 |
Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
0302 69 45 |
Gadóchal (Molva spp.) |
0302 69 55 |
Ajóka (Engraulis spp.) |
ex 0302 69 68 |
A Merluccius merluccius fajhoz tartozó szürke tőkehal |
0302 69 81 |
Ördöghal (Lophius spp.) |
ex 0302 69 99 |
Aranymakrahal (Coryphaena hippurus) |
ex 0307 41 10 |
Tintahal (Sepia officinalis és Rossia macrosoma) |
ex 0306 23 10 ex 0306 23 31 ex 0306 23 39 |
A Crangon crangon fajhoz tartozó garnélarák és norvég garnéla (Pandalus borealis) |
0302 23 00 |
Nyelvhal (Solea spp.) |
0306 24 30 |
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) |
0306 29 30 |
Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
0303 31 10 |
Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hipoglossoides) |
0303 78 11 0303 78 12 0303 78 13 0303 78 19 és 0304 29 55 0304 29 56 0304 29 58 |
A Merluccius nemhez tartozó szürke tőkehal |
0303 79 71 |
Durbincs (Dentex dentex és Pagellus spp.) |
0303 61 00 0304 21 00 0304 91 00 |
Kardhal (Xiphias gladius) |
0306 13 40 0306 13 50 ex 0306 13 80 |
A Penaeidae családhoz tartozó garnélarák |
0307 49 18 0307 49 01 |
A Sepia officinalis, Rossia macrosoma és Sepiola rondeletti fajhoz tartozó tintahal |
0307 49 31 0307 49 33 0307 49 35 és 0307 49 38 |
Kalmárok (Loligo spp.) |
0307 49 51 |
Kalmár (Ommastrephes sagittatus) |
0307 59 10 |
Polip (Octopus spp.) |
0307 99 11 |
Illex spp. |
0303 41 10 |
Germon vagy hosszúúszójú tonhal (Thunnus alalunga) |
0302 32 10 0303 42 12 0303 42 18 0303 42 42 0303 42 48 |
Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) |
0302 33 10 0303 43 10 |
Skipjack vagy csíkoshasú bonitó (Katsuwomus pelamis) |
0303 45 10 |
Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) |
0302 39 10 0302 69 21 0303 49 30 0303 79 20 |
A Thunnus és Euthynnus nemhez tartozó egyéb fajok |
ex 0302 29 90 |
Kisfejű lepényhal (Microstomus kitt) |
0302 35 10 és 0302 35 90 |
Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) |
ex 0302 69 51 |
Sárga tőkehal (Pollachius pollachius) |
0302 69 75 |
Aranyosfejű hal (Brama spp.) |
ex 0302 69 82 |
Kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) |
ex 0302 69 99 |
Francia tőkehal (Trisopterus luscus) és törpe tőkehal (Trisopterus minutus) |
ex 0302 69 99 |
Nagyszemű durbincs (Boops boops) |
ex 0302 69 99 |
Nyurgadurbincs (Spicara smaris) |
ex 0302 69 99 |
Tengeri angolna (Conger conger) |
ex 0302 69 99 |
Morgóhalak (Trigla spp.) |
ex 0302 69 91 ex 0302 69 99 |
Fattyúmakrélák (Trachurus spp.) |
ex 0302 69 99 |
Tengeri pérek (Mugil spp.) |
ex 0302 69 99 és ex 0304 19 99 |
Ráják (Raja spp.) |
ex 0302 69 99 |
Villásfarkú abroncshal, fekete abroncshal (Lepidopus caudatus és Aphanopus carbo) |
ex 0307 21 00 |
Közönséges fésűskagyló (Pecten maximus) |
ex 0307 91 00 |
Közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) |
ex 0302 69 99 |
Csíkos vagy bajuszos vörösmárna (Mullus surmuletus, Mullus barbatus) |
ex 0302 69 99 |
Fekete-tengeri keszeg (Spondyliosoma cantharus) |
III. MELLÉKLET
A HALÁSZESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
A halászeszköz-kategóriára vonatkozó kötelező információk |
A megfelelő halászeszközökre vonatkozó részletesebb információk és azok kódjai a 26/2004/EK bizottsági rendelettel (1) és a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) összhangban |
|
Kerítőhálók |
Parti kerítíőhálók |
SB |
Dán kerítőhálók |
SDN |
|
Skót kerítőhálók |
SSC |
|
Páros kerítőhálók |
SPR |
|
Vonóhálók |
Merevítőrudas vonóhálók |
TBB |
Feszítőlapos vonóhálók |
OTB |
|
Páros fenékvonóhálók |
PTB |
|
Vízközi feszítőlapos vonóhálók |
OTM |
|
Nyílt tengeri páros vonóhálók |
PTM |
|
Feszítőlapos ikervonóhálók |
OTT |
|
Kopoltyúhálók és hasonló hálók |
Rögzített (horgonyzott) kopoltyúhálók |
GNS |
Eresztőhálók |
GND |
|
Kerítő kopoltyúhálók |
GNC |
|
Tükörhálók |
GTR |
|
Kombinált tükör- és kopoltyúhálók |
GTN |
|
Kerítőhálók és emelőhálók |
Erszényes kerítőhálók |
PS |
Lamparahálók |
LA |
|
Csónakról kezelt emelőhálók |
LNB |
|
Partról működtetett, rögzített emelőhálók |
LNS |
|
Horgok és horogsorok |
Kézi horogsorok és horgászbotos horogsorok (kézi |
LHP |
Kézi horogsorok és horgászbotos horogsorok (gépi) |
LHM |
|
Rögzített horogsorok |
LLS |
|
(Sodortatott) horogsorok |
LLD |
|
Pergetett horogsorok |
LTL |
|
Kotróhálók |
Csónakról kezelt kotróhálók |
DRB |
Hajón használt kézi kotróhálók |
DRH |
|
Gépesített kotróhálók, a szivattyús kotróhálókat is beleértve |
HMD |
|
Rákcsapdák és csapdák |
Rákfogó kosarak (csapdák) |
FPO |
(1) A Bizottság 26/2004/EK rendelete (2003. december 30.) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 7. kötet, 3. o.).
(2) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
IV. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
104/2000/EK rendelet |
E rendelet |
1. cikk |
1–5. cikk |
2. és 3. cikk |
33. és 34. cikk |
4. cikk |
35–39. cikk |
5. cikk (1) bekezdés |
6., 7. és 8. cikk |
5. cikk (2) bekezdés, 5. cikk (3) bekezdés, 5. cikk (4) bekezdés és 6. cikk |
14., 18. és 21. cikk |
7. cikk |
22. és 24–27. cikk |
8. cikk |
— |
9–12. cikk |
28. és 29. cikk |
13. cikk |
11., 12., 13., 16., 18., 20. és 21. cikk |
14. cikk |
41. cikk (2) bekezdés |
15. cikk |
23. cikk |
16. cikk |
24–27. cikk |
17–27. cikk |
35., 36. és 37. cikk |
33. cikk |
— |
34. cikk |
20. cikk (2) bekezdés, 21. és 32. cikk |
35. cikk |
— |
36. cikk |
— |
37. cikk |
43. cikk |
38. és 39. cikk |
43. cikk |
40. cikk |
— |
41. cikk |
48. cikk |
42. cikk |
44., 45. és 46. cikk |
43. cikk |
49. cikk |
— |
40. cikk |
— |
41. cikk (1) bekezdés |
— |
42. cikk |
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/22 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1380/2013/EU RENDELETE
(2013. december 11.)
a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
A 2371/2002/EK tanácsi rendelet (4) létrehozta a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelmének és fenntartható kiaknázásának közösségi rendszerét. |
(2) |
A közös halászati politika hatálya magában foglalja a tengerek biológiai erőforrásainak védelmét, és az ilyen erőforrásokra irányuló halászatok irányítását. A piaci intézkedésekkel és a célkitűzéseit támogató pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatban továbbá magában foglalja az édesvizek biológiai erőforrásait és az akvakultúra-tevékenységeket, valamint a halászati és az akvakultúra-termékek feldolgozását és forgalmazását, amennyiben ezek a tevékenységek a tagállamok területén vagy uniós vizeken történnek, beleértve azoknak a halászhajóknak a tevékenységeit is, amelyek harmadik ország lobogója alatt hajóznak és ott is vannak bejegyezve, illetve az uniós halászhajók vagy a tagállamok állampolgárainak a tevékenységeit, nem sértve a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségét, figyelemmel az ENSZ 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének (5) (az ENSZ tengerjogi egyezménye) 117. cikkére. |
(3) |
A hobbihorgászat jelentős hatást gyakorolhat a halászati erőforrásokra, ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket oly módon folytassák, ami összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel. |
(4) |
A közös halászati politikának biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távú környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz. Magában kell foglalnia az Unióban forgalmazott termékek nyomon követhetőségének, biztonságosságának és minőségének biztosítását célzó szabályokat. A közös halászati politikának hozzá kell járulnia továbbá a termelékenység növekedéséhez, a halászati ágazat – ideértve a kisüzemi halászatot is – megfelelő életszínvonalához és a stabil piacokhoz, valamint gondoskodnia kell az élelmiszer-ellátás elérhetőségéről és arról, hogy az áruk ésszerű áron jussanak el a fogyasztókhoz. A közös halászati politikának hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégiához (az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája), és elő kell segítenie az abban foglalt célok megvalósulását. |
(5) |
Az Unió szerződő fele az ENSZ tengerjogi egyezményének (6), a 98/414/EK tanácsi határozat (7) alapján az ENSZ 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i ENSZ-megállapodásnak (8) (az ENSZ halállományokról szóló megállapodása) és a 96/428/EK tanácsi határozat (9) alapján az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodásnak (10). |
(6) |
Az említett a nemzetközi jogi eszközök elsősorban állománymegőrzési kötelezettségeket határoznak meg, így például előírják egyrészt azt, hogy olyan állományvédelmi és -kezelési intézkedéseket kell hozni, amelyek mind a nemzeti joghatóság alá tartozó területek, mind pedig a nyílt tengerek tekintetében a tengeri erőforrásoknak a maximális fenntartható hozam melletti fenntartására és helyreállítására irányulnak, és e célból együtt kell működni más államokkal, másrészt azt, hogy a halállományok megőrzését, kezelését és kiaknázását illetően széles körben az elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni, a különböző hatásköri státusszal rendelkező tengeri területeken előforduló tengeri erőforrások esetében biztosítani kell az állományvédelmi és -kezelési intézkedések összeegyeztethetőségét, továbbá kellően figyelembe kell venni a tengerhasználat más jogszerű formáit. A közös halászati politikának ezért segítenie kell az Uniót az említett nemzetközi jogi eszközökből fakadó nemzetközi kötelezettségei teljesítésében. Amennyiben a tagállamok a közös halászati politika keretében állományvédelmi és -kezelési intézkedéseket hoznak, akkor egyúttal úgy kell eljárniuk, hogy az minden tekintetben összhangban legyen az említett nemzetközi jogi eszközökből fakadó nemzetközi állományvédelmi és együttműködési kötelezettségekkel. |
(7) |
A fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozón az Unió és tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy fellépnek a halállományok folyamatos csökkenése ellen. Ezért az Uniónak a kiaknázási szintek kiigazítása révén javítania kell a közös halászati politikát annak biztosítása érdekében, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása – ésszerű időn belül – azt meghaladó szinten állítsa helyre és tartsa fenn a halászott állományok populációit, amely alkalmas a maximális fenntartható hozam kitermelésére. Ezt a kiaknázási szintet 2015-re el kell érni. A kiaknázási szintek ennél későbbi elérését csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha azok 2015-ig történő elérése súlyosan veszélyeztetné az érintett halászflották társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát. Az említett szinteket 2015-öt követően a lehető leghamarabb – de 2020-nál semmiképpen sem később – el kell érni. Amennyiben a rendelkezésre álló tudományos információ nem elegendő az említett szintek meghatározásához, hozzávetőleges paraméterek is figyelembe vehetők. |
(8) |
A vegyes halászatok maximális fenntartható hozamára vonatkozó gazdálkodási döntéseknek figyelembe kell venniük a vegyes halászatban érintett valamennyi állomány maximális fenntartható hozamot biztosító, egyidejű halászatához kapcsolódó nehézségeket, különösen ha a tudományos vélemények azt mutatják, hogy a halászeszközök szelektivitásának fokozása révén csak nagyon nehezen valósítható meg a halászatlefojtó fajok elkerülése. Fel kell kérni a megfelelő tudományos szerveket, hogy ilyen esetekben adjanak tanácsot a halászati mortalitás megfelelő szintjét illetően. |
(9) |
A közös halászati politika keretében biztosítani kell az összhangot a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciája által elfogadott, a 2011–2020 biológiai sokféleségi stratégiai tervről szóló határozatban megállapított halászati célkitűzésekkel, valamint az Európai Tanács által 2010. március 25-én és 26-án elfogadott biológiai sokféleségi célokkal. |
(10) |
A tengerek biológiai erőforrásait fenntartható módon, az elővigyázatos megközelítésen alapulva kell kiaknázni – amely a Szerződés 191. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett elővigyázatossági alapelvből ered –, a rendelkezésre álló tudományos adatok figyelembevételével. |
(11) |
A közös halászati politikának hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez, a gazdaságilag hasznosított valamennyi faj esetében folytatott fenntartható gazdálkodáshoz, és különösen a 2008/56/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (11) 1. cikkének (1) bekezdésében megjelölt, 2020-ig elérendő jó környezeti állapot eléréséhez. |
(12) |
A közös halászati politikának hozzá kell járulnia az uniós piac magas tápértékű élelmiszerrel való ellátásához is, csökkentve ezáltal az uniós piac élelmiszerimport-igényét. Elő kell mozdítania továbbá a közvetlen és közvetett munkahelyteremtést és a gazdasági fejlődést a part menti területeken. |
(13) |
A halászati gazdálkodás terén ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazni, a halászati tevékenységek környezeti hatásait korlátozni kell, a nem szándékos fogásokat pedig – amennyire csak lehetséges – el kell kerülni és csökkenteni kell. |
(14) |
A közös halászati politika irányítása során fontos a jó kormányzás alapelveinek követése. Ezen alapelvek közé tartozik a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményeken alapuló döntéshozatal, az érintettek széles körű bevonása és a hosszú távú perspektíva. A közös halászati politika sikeres irányításához elengedhetetlen továbbá az uniós, regionális, nemzeti és helyi hatáskörök pontos meghatározása, valamint a meghozott intézkedések egymással való kölcsönös összeegyeztethetősége és az egyéb uniós szakpolitikákkal való összhangja. |
(15) |
A közös halászati politikának hozzá kell járulnia a halászati ágazat szereplői biztonságának és munkakörülményeinek javításához. |
(16) |
A közös halászati politikának – ahol szükséges – teljes mértékben figyelembe kell vennie az állat-egészségügyi, állatjóléti, élelmiszer- és takarmánybiztonsági szempontokat. |
(17) |
Mivel az Európa óceánjaival és tengereivel kapcsolatos valamennyi ügy összefügg egymással, a közös halászati politika végrehajtásának következetesnek kell lennie a többi uniós szakpolitikával, és különösen figyelembe kell vennie a más tengeri szakpolitikákra vonatkozó uniós fellépésekkel való kölcsönhatást,. A Balti-tenger, az Északi-tenger, a Kelta-tenger, a Viscayai-öböl és az ibériai partvidék, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjében érvényben lévő különböző ágazati politikák irányítása során biztosítani kell a kohéziót. |
(18) |
Az uniós halászhajók számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani az uniós vizekhez és erőforrásokhoz, a közös halászati politika szabályai szerint. |
(19) |
A tagállamok 12 tengeri mérföldes övezetein belüli erőforrásokhoz való hozzáférést korlátozó már meglévő szabályok kielégítően működtek, elősegítve a védelmet azáltal, hogy korlátozták a halászati erőkifejtést az uniós vizek legérzékenyebb részén. Ezek a szabályok hozzájárultak továbbá az olyan hagyományos halászati tevékenységek megőrzéséhez, amelyektől bizonyos part menti közösségek társadalmi és gazdasági fejlődése nagyban függ. Ezért ezeket a szabályokat továbbra is alkalmazni kell. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a kisüzemi vagy part menti halászok számára preferenciális hozzáférést biztosítsanak. |
(20) |
A halászattól függő kis tengeri szigeteket adott esetben különösen el kell ismerni és támogatni kell annak érdekében, hogy a megélhetésük és a jólétük biztosított legyen. |
(21) |
Az Uniónak a Szerződés 349. cikke első bekezdésében említett legkülső régiói körüli tengeri biológiai erőforrásokat különös védelemben kell részesíteni, mivel hozzájárulnak az említett területek helyi gazdaságának megőrzéséhez, tekintettel azok strukturális, társadalmi és gazdasági helyzetére. Ezért ezeken a vizeken bizonyos halászati tevékenységek végzését az említett területek kikötőiben lajstromozott halászhajókra kell korlátozni. |
(22) |
Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az élő vízi erőforrások és a tengeri ökoszisztémák megőrzéséhez, az Uniónak törekednie kell a biológiailag érzékeny területek védelmére, mégpedig oly módon, hogy azokat védett területnek nyilvánítja. Az ilyen területeken lehetővé kell tenni a halászati tevékenységek korlátozását vagy betiltását. Annak eldöntése során, hogy mely területeket kell védett területnek nyilvánítani, különös figyelmet kell fordítani azokra a területekre, amelyek tekintetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ott magas koncentrációban találhatók a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő halak és az ívóhelyek, illetve a bioföldrajzi szempontból érzékenynek minősülő területekre. Figyelembe kell továbbá venni a meglévő védelmi területeket is. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a védett területek kiválasztásának folyamatát, a tagállamoknak azonosítaniuk kell az erre alkalmas területeket – az egybefüggő hálózatok részét képező területeket is beleértve –, adott esetben pedig együtt kell működniük egymással, és közös ajánlásokat kell készíteniük és küldeniük a Bizottság részére. A védett területek hatékonyabb létrehozása céljából a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felhatalmazást kapjon e területek többéves terv részeként történő létrehozására. A megfelelő szintű demokratikus elszámoltathatóság és ellenőrzés biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett védett területek működéséről. |
(23) |
A tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható kiaknázására irányuló célkitűzés hatékonyabban elérhető a halászati gazdálkodás többéves megközelítésével, amelynek keretében kiemelt jelentőségű, a különböző halászatok egyedi jellemzőit szem előtt tartó többéves tervek készülnek. |
(24) |
A többéves terveknek lehetőleg ki kell terjedniük több állományra, amennyiben ezeket az állományokat közösen aknázzák ki, és e terveknek kell képezniük az érintett állományok és tengeri ökoszisztémák fenntartható kiaknázásának keretét, továbbá egyértelmű időtervet, valamint az előre nem látható fejleményekre vonatkozó védőmechanizmusokat kell megállapítaniuk. A többéves terveket továbbá pontosan meghatározott gazdálkodási célokra kell alapozni az érintett állományok és tengeri ökoszisztémák fenntartható kiaknázásához való hozzájárulás érdekében. Az említett terveket a tanácsadó testületekkel, a halászati ágazat szereplőivel, tudományos szakértőkkel, valamint a halászati gazdálkodásban érdekelt más érintett felekkel konzultálva kell elfogadni. |
(25) |
A 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12), a 92/43/EGK tanácsi irányelv (13), valamint a 2008/56/EK irányelv bizonyos kötelezettségeket rónak a tagállamokra a különleges védelmi területek, a különleges természetmegőrzési területek és a védett tengeri területek tekintetében. Ezen intézkedések a közös halászati politika hatálya alá tartozó intézkedések elfogadását tehetik szükségessé. Ezért helyénvaló annak engedélyezése, hogy a tagállamok a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizek tekintetében az említett uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges védelmi intézkedéseket fogadjanak el, azzal a feltétellel, hogy ezen intézkedések nem érintik más tagállamok halászati érdekeit. Amennyiben ezen intézkedések érinthetik más tagállamok halászati érdekeit, azok elfogadására a Bizottságot kell felhatalmazni, és az érintett tagállamok között regionális együttműködést kell indítani. |
(26) |
Intézkedésekre van szükség a nem szándékos fogások jelenlegi magas szintjének csökkentése, valamint a visszadobások fokozatos felszámolása érdekében. A nem szándékos fogások és visszadobások valójában komoly veszteséget jelentenek, és negatívan hatnak a tengerek biológiai erőforrásainak és a tengeri ökoszisztémáknak a fenntartható kiaknázására, valamint a halászat pénzügyi életképességére. Elő kell írni és fokozatosan be kell vezetni egy olyan kötelezettséget, mely szerint a fogási határok és – a Földközi-tengeren – a minimális méretre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó fajokból az uniós vizeken, illetve uniós halászhajók által kifogott valamennyi halászzsákmányt ki kell rakodni (a továbbiakban: a kirakodási kötelezettség), és ezzel párhuzamosan hatályon kívül kell helyezni azokat a szabályokat, amelyek a halászokat eddig a visszadobásra kötelezték. |
(27) |
A kirakodási kötelezettséget halászatonként kell bevezetni. A halászok számára továbbra is lehetővé kell tenni az olyan fajok visszadobását, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló legjobb tudományos vélemények magas túlélési arányt jeleznek a tengerbe történő visszaengedésükkor. |
(28) |
A kirakodási kötelezettség működőképessé tétele és a változó éves fogási összetételek hatásának mérséklése érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy adott százalékos értékig átvigyék a kvótákat az egyik évről a másikra. |
(29) |
A kirakodási kötelezettség irányítása során szükséges, hogy a tagállamok mindent megtegyenek a nem szándékos fogások csökkentése érdekében. Ennek céljából kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a szelektív halászati technikák javításának, amelyek a nem szándékos fogásoknak a lehetőségek szerinti lehető legnagyobb mértékű megelőzését és csökkentését célozzák. Fontos, hogy a tagállamok a kvótákat a hajók között olyan összetételben osszák szét, hogy az a halászati tevékenységekben a lehető legjobban tükrözze a fajok várható összetételét. A rendelkezésre álló kvóták és a tényleges halászati gyakorlatok közötti eltérés esetén a tagállamoknak fontolóra kell venniük a más tagállamokkal való kvótacsere útján történő kiigazításokat, az állandó hatályú kvótacserét is beleértve. A tagállamoknak fontolóra kell venniük továbbá annak elősegítését, hogy a hajótulajdonosok az egyedi kvótáikat például a termelői szervezetek vagy a hajótulajdonosi csoportok szintjén egyesítsék. A tagállamoknak végül fontolóra kell venniük, hogy a járulékosan kifogott fajokat beleszámítják a célfaj kvótájába, a járulékosan kifogott fajok védettségi helyzetétől függően. |
(30) |
A minimális védelmi referenciaméret alatti fogások kirakodása esetén a rendeltetési célokat korlátozni kell és az ilyen fogásokat ki kell zárni az emberi fogyasztás céljára történő értékesítés köréből. |
(31) |
Azon nem szándékos fogások kezelése érdekében, amelyeket még az ilyen fogások csökkentésére irányuló valamennyi intézkedés alkalmazásával sem lehet elkerülni, a kirakodási kötelezettséget illetően – elsősorban többéves tervek útján – bizonyos de minimis kivételeket kell megállapítani a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászatok tekintetében. |
(32) |
Amennyiben a fogások dokumentálásának kötelezettségét is magában foglaló kirakodási kötelezettség van érvényben, a tudományos szakvélemények fényében, valamint a maximális fenntartható hozamra vonatkozó cél veszélyeztetése és a halászati mortalitás fokozása nélkül lehetővé kell tenni a kapcsolódó halászati lehetőségek növelését annak figyelembevétele céljából, hogy olyan halak is kirakodásra kerülnek, amelyeket korábban visszadobtak. |
(33) |
A valamely halászati tevékenység folytatása lehetőségének átlátható és objektív – többek között környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi jellegű – kritériumokon kell alapulnia. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a felelős halászatot, mégpedig oly módon, hogy ösztönzőket biztosítanak az ágazat azon szereplői számára, amelyek a környezetre legkevésbé ártalmas módon folytatják a halászatot, és amelyek működése a legtöbb előnnyel jár a társadalom számára. |
(34) |
A fogási vagy a halászati erőkifejtésre vonatkozó korlátok felállításával kell biztosítani azon állományok maximális fenntartható hozamot eredményező kiaknázását, amelyekre vonatkozóan nem készült többéves terv. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő adat, a halászati gazdálkodást hozzávetőleges paraméterek alkalmazásával kell végezni. |
(35) |
Tekintettel a halászati ágazat bizonytalan gazdasági helyzetére és bizonyos part menti közösségek halászattól való függésére, a halászati lehetőségeknek az egyes tagállamokra megállapított előrelátható állományrészek alapján történő, tagállamok közötti felosztásával biztosítani kell a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitását. |
(36) |
A halászati tevékenységek e viszonylagos stabilitásának – az állományok adott időleges biológiai helyzetét figyelembe véve – biztosítania kell és teljes mértékben figyelembe kell vennie azon régiók sajátos szükségleteit, ahol a helyi közösségek különösen függenek a halászattól és a hozzá kapcsolódó tevékenységektől, amint ezt az 1976. november 3-i tanácsi állásfoglalás (14) és különösen annak VII. melléklete megállapította. |
(37) |
Ezért a viszonylagos stabilitás kifejezést ebben az értelemben kell használni. |
(38) |
A Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjon el abban az esetben, ha a tengerek biológiai erőforrásainak védelme vagy a tengeri ökoszisztéma a halászati tevékenységek eredményeképpen olyan súlyos fenyegetésnek van kitéve, amely azonnali beavatkozást igényel. Ezeket az intézkedéseket meghatározott időkereten belül kell meghozni, és egy kijelölt időtartamra maradnak érvényben. |
(39) |
A tagállamoknak regionális szinten együtt kell működniük egymással, hogy védelmi intézkedések, illetve a környezetvédelmi jogszabályok értelmében védettnek minősülő területeken folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó intézkedések kidolgozását és végrehajtását célzó közös ajánlásokat és egyéb jogi eszközöket fogadjanak el. A regionális együttműködés keretében a Bizottság kizárólag végrehajtási jogi aktusok vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadhat el védelmi intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy az adott régióban érintett valamennyi tagállam együttesen közös ajánlást fogad el. Közös ajánlás hiányában a Bizottságnak a Szerződés alapján javaslatot kell benyújtania a vonatkozó intézkedésekre. |
(40) |
A tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy olyan védelmi és gazdálkodási intézkedéseket fogadjanak el az uniós vizekben található állományok tekintetében, amelyek kizárólag a lobogójuk alatt hajózó uniós halászhajókra vonatkoznak. |
(41) |
A tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy 12 tengeri mérföldes körzetükben az összes uniós halászhajóra alkalmazandó védelmi és gazdálkodási intézkedéseket fogadjanak el, feltéve, hogy amennyiben az ilyen intézkedéseket más tagállamok uniós halászhajóira is alkalmazni kell, az elfogadott intézkedések megkülönböztetéstől mentesek, a többi érintett tagállammal sor került előzetes egyeztetésre, valamint az Unió nem fogadott el az érintett 12 tengeri mérföldes körzetre vonatkozó egyedi védelmi és gazdálkodási intézkedéseket. |
(42) |
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bevezessék az átruházható halászati koncessziók rendszerét. |
(43) |
A tagállamoknak a flottáik halászati kapacitása és a rendelkezésükre álló halászati lehetőségek közötti egyensúlyról készült értékelésük alapján konkrét intézkedéseket kell hozniuk az uniós halászhajók számának a rendelkezésre álló erőforrásokhoz történő igazítása érdekében. Az értékeléseket a Bizottság iránymutatásainak megfelelően kell elvégezni és azokat a Bizottságnak eljuttatandó éves jelentésben kell előterjeszteni. E jelentéseket közzé kell tenni. Minden tagállam részére lehetővé kell tenni, hogy megválassza, milyen intézkedéseket és jogi eszközöket kíván elfogadni a túlzott halászati kapacitások csökkentésére. |
(44) |
Ezenfelül a halászati kapacitás kezelése és kiigazítása céljából fenn kell tartani a kötelező maximális flottakapacitás felső értékét és a támogatott hajóleszerelésekkel kapcsolatos nemzeti belépési/kilépési rendszereket. |
(45) |
A tagállamok kötelesek nyilvántartani a lobogójuk alatt hajózó uniós halászhajók jellemzőire és tevékenységére vonatkozó minimális információkat. Ezeket a nyilvántartásokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, hogy a tagállamok flottaméretét figyelemmel lehessen kísérni. |
(46) |
A rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményeken alapuló halászati gazdálkodáshoz összehangolt, megbízható és pontos adatállományokra van szükség. Ezért a tagállamoknak össze kell gyűjteniük a flottájukra és a halászati tevékenységeikre vonatkozó adatokat, különös tekintettel a fogásokra vonatkozó biológiai adatokra – a visszadobásokat is beleértve –, a halállományokra vonatkozó felmérési információkra és a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt lehetséges környezeti hatásaira. A tagállamoknak kezelniük kell az összegyűjtött adatokat és azokat a végfelhasználói és más érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagállamoknak együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal az adatgyűjtési tevékenységek összehangolása során is. Adott esetben a tagállamoknak harmadik országokkal is együtt kell működniük az adatgyűjtés tekintetében. A tagállamoknak értékelés céljából éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság számára az adatgyűjtési tevékenységeikről, és a jelentést közzé kell tenni. |
(47) |
Az adatgyűjtésnek ki kell terjednie a halászati ágazatban, az akvakultúrában, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásában aktív vállalkozások gazdasági értékelését elősegítő adatokra és az említett iparágak foglalkoztatási tendenciáira. |
(48) |
A magasan képzett tudományos személyzet általi szükséges segítségnyújtás biztosítása céljából a 2005/629/EK bizottsági határozat (15) által létrehozott Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsággal (HTMGB) konzultációt lehet folytatni a tengerek biológiai erőforrásainak védelmével és az azokkal való gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, különösen a biológiai, gazdasági, környezeti, társadalmi és műszaki vonatkozások alkalmazásában. |
(49) |
A nemzeti szinten elfogadott és más tagállamokkal összehangolva végrehajtott tudományos adatgyűjtési, kutatási és innovációs programok révén, valamint az uniós kutatási és innovációs kereteken belül meg kell erősíteni a halászatra vonatkozó, szakpolitika-orientált tudományos munkát. Elő kell mozdítani továbbá az ágazat és a tudományos szakemberek közötti jobb együttműködést. |
(50) |
Az Uniónak nemzetközi szinten népszerűsítenie kell a közös halászati politika célkitűzéseit, és biztosítania kell, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek az alkalmazandó uniós jogban foglalt elvekkel és előírásokkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, valamint egyenlő versenyfeltételeket kell előmozdítania az uniós piaci szereplők és a harmadik országbeli piaci szereplők számára. Ennek érdekében az Uniónak törekednie kell arra, hogy vezető szerepet töltsön be a regionális, illetve nemzetközi szervezetek teljesítménye megerősítésének folyamatában, azzal a céllal, hogy alkalmasabbá tegye e szervezeteket a felelősségi körükbe tartozó élő tengeri erőforrások védelmére és az azokkal való gazdálkodásra, beleértve a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet is. Az Uniónak együtt kell működnie a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel a nemzetközi intézkedéseknek – beleértve a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet is – való jobb megfelelés céljából. Az Unió álláspontjának a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulnia. |
(51) |
A harmadik országokkal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok vizein folytatott uniós halászati tevékenységek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken és a vonatkozó információk cseréjén alapuljanak, így gondoskodva a tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható kiaknázásáról, illetve az átláthatóságról a többletmennyiség megállapítását illetően, valamint ezáltal biztosítva az erőforrásoknak a közös halászati politika céljaival összhangban álló kezelését. Ezeknek a megállapodásoknak, melyek az Uniótól kapott pénzügyi hozzájárulás fejében az uniós flotta érdekeivel összhangban álló mértékben hozzáférést biztosítanak az erőforrásokhoz, hozzá kell járulniuk egy magas színvonalú irányítási struktúra kialakításához, mindenekelőtt a hatékony adatgyűjtési, megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések biztosítása érdekében. |
(52) |
A demokratikus alapelvek, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az egyéb vonatkozó emberi jogi dokumentumokban foglalt emberi jogok, továbbá a jogállamiság alapelve tiszteletben tartásának a fenntartható halászati partnerségi megállapodások elengedhetetlen részét kell képeznie, amely megállapodásoknak külön emberi jogi záradékot kell tartalmazniuk. A fenntartható halászati partnerségi megállapodásokba beillesztett emberi jogi záradéknak teljes mértékben összhangban kell lennie az uniós fejlesztési politika átfogó célkitűzéseivel. |
(53) |
Az akvakultúrának elő kell segítenie a fenntarthatóságon alapuló élelmiszertermelés képességének Unió-szerte történő megőrzését, hogy az uniós polgárok számára hosszú távon garantálni lehessen az élelmezésbiztonságot – az élelmiszerellátást is beleértve –, és ki lehessen elégíteni a világ növekvő élelmiszer-igényét a halak és a tenger gyümölcsei iránt. |
(54) |
A Bizottságnak az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló, 2009-ben elfogadott stratégiája – amelyet az Európai Parlament és a Tanács üdvözölt, illetve utóbbi jóvá is hagyott – megállapította, hogy az akvakultúra vonatkozásában egységes feltételeket kell teremteni, és támogatni kell annak fenntartható fejlődését. |
(55) |
Az Unióban folytatott akvakultúra-tevékenységekre hatással vannak a különböző tagállami – többek között a piaci szereplők engedélyeire vonatkozó – feltételek. A nemzeti stratégiai tervekre vonatkozó uniós stratégiai iránymutatásokat ezért úgy kell megalkotni, hogy azok növeljék az akvakultúra-ágazat versenyképességét, támogassák annak fejlesztését és innovációját, valamint előmozdítsák a parti és szárazföldi területek gazdasági tevékenységét, diverzifikációját és életminőségét. Ezen túlmenően a tagállamok között olyan mechanizmusokat kell életbe léptetni, amelyek lehetővé teszik az információk és a bevált gyakorlatok megosztását egy, az üzletbiztonságra, az uniós vizekhez és területekhez való hozzáférésre és az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítésére vonatkozó nemzeti intézkedések nyitott koordinációs módszere révén. |
(56) |
Az akvakultúra egyedi jellege miatt szükség van egy tanácsadó testületre, amelyben az érintettek megvitathatják az akvakultúrára hatást gyakorolható uniós szakpolitikák elemeit. |
(57) |
Meg kell erősíteni az Unió halászati és akvakultúra-ágazatának versenyképességét, és a termelési és a forgalmazási tevékenységek jobb irányítása érdekében egyszerűsítésre van szükség. A halászati és akvakultúra-termékek piacai közös szervezésének egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az Unióban forgalmazott valamennyi halászati és akvakultúra-termék vonatkozásában – függetlenül azok származási helyétől –, továbbá lehetővé kell tennie a fogyasztók számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak és támogatnia kell a felelős fogyasztást, valamint az egész ellátási lánc mentén javítania kell a gazdaságra és az uniós piac működésére vonatkozó ismeretek szintjét. |
(58) |
A közös piacszervezést az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell megvalósítani, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet előírásaira. |
(59) |
A közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosítása érdekében ki kell alakítani egy hatékony ellenőrző, felügyeleti és érvényesítési rendszert, amely magában foglalja a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek elleni küzdelmet is. |
(60) |
A korszerű és hatékony technológiák használatát elő kell mozdítani az uniós ellenőrző, felügyeleti és érvényesítési rendszer keretében. A tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kísérleti projekteket folytassanak le az új ellenőrzési technológiák és adatkezelési rendszerek terén. |
(61) |
Annak biztosítása céljából, hogy az ellenőrzési és végrehajtási szabályok vonatkozásában az egyes tagállamokban hasonló feltételek legyenek érvényben, ösztönözni kell a tagállamok közötti együttműködést a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók meghatározása terén. |
(62) |
Annak érdekében, hogy biztosítsák a piaci szereplők részvételét az uniós adatgyűjtésben és az uniós ellenőrző, felügyeleti és érvényesítési rendszerben, a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a piaci szereplőik számára előírják a megfelelő működési költségekhez való arányos hozzájárulást. |
(63) |
Korlátozott pénzügyi forrásaik és a halászati ipar fejlesztésében és irányításában tapasztalható problémák miatt a tagállamok önállóan nem tudják megfelelően megvalósítani a közös halászati politika céljait. Ezért a fenti célok megvalósításának elősegítése érdekében többéves uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani, amelynek a közös halászati politika kiemelt területeire kell összpontosítania, és az egyes tagállamokban a halászati ágazat sajátos jellemzőihez kell igazodnia. |
(64) |
Az uniós pénzügyi támogatást attól kell függővé tenni, hogy a tagállamok és a piaci szereplők – többek között a hajótulajdonosok – tiszteletben tartják-e a közös halászati politika szabályait. Az e tekintetben elfogadandó egyedi szabályokra is figyelemmel, amennyiben egy tagállam nem tartja be egy, a közös halászati politika szerinti konkrét kötelezettségét, vagy egy piaci szereplő súlyosan megszegi e szabályokat, az uniós pénzügyi támogatást meg kell szakítani, fel kell függeszteni vagy ki kell igazítani. |
(65) |
A közös halászati politika céljainak elérése tekintetében elengedhetetlennek bizonyult az érdekeltekkel folytatott párbeszéd. Az uniós vizek eltérő feltételeire és a közös halászati politika növekvő regionalizációjára tekintettel a tanácsadó testületeknek lehetővé kell tenniük a közös halászati politika végrehajtása során az érdekeltek ismereteinek és tapasztalatainak hasznosítását. |
(66) |
Tekintettel a legkülső régiók, az akvakultúra, a piacok és a Fekete-tenger egyedi jellemzőire, helyénvaló ezek mindegyike vonatkozásában új tanácsadó testületet felállítani. |
(67) |
A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:: a tagállamok bizonyos környezetvédelmi kötelezettségeit kísérő védelmi intézkedések elfogadása; a kirakodási kötelezettségnek az Unió nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez való hozzáigazítása; a kirakodási kötelezettség más fajokra való kiterjesztése a regionalizációs folyamat alkalmazásával; egyedi visszadobási tervek elfogadása a regionalizációs folyamat alkalmazásával; de minimis kivételek elfogadása a kirakodási kötelezettség tekintetében, amennyiben a kirakodási kötelezettségre vonatkozóan nem került elfogadásra más végrehajtási intézkedés; valamint a tanácsadó testületek működése részletes szabályainak meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő továbbításáról. |
(68) |
E rendeletnek a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére vonatkozó súlyos fenyegetés enyhítését célzó ideiglenes intézkedésekre, a flottakezelés terén a belépési/kilépési rend végrehajtására, továbbá az uniós halászflotta-nyilvántartás adatainak nyilvántartásba vételére, formájára és továbbítási módjára vonatkozó rendelkezései végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni. |
(69) |
Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem haladja meg a céljai eléréséhez szükséges mértéket. |
(70) |
Az e rendelet szerinti megfelelő szabályok hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni a 2004/585/EK tanácsi határozatot (17). |
(71) |
A szükséges módosítások számára és fontosságára való tekintettel a 2371/2002/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály
(1) A közös halászati politika a következőkre terjed ki:
a) |
a tengerek biológiai erőforrásainak védelme, valamint az ezeket kiaknázó halászatok és flották irányítása; |
b) |
a közös halászati politika végrehajtását támogató piaci és pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatosan az édesvízi biológiai erőforrások, az akvakultúra, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása. |
(2) A közös halászati politika akkor vonatkozik az (1) bekezdésben említett tevékenységekre, amennyiben azokat a következő területeken folytatják:
a) |
a tagállamoknak a Szerződés hatálya alá tartozó területe, |
b) |
uniós vizek, beleértve a harmadik országok lobogója alatt hajózó és ott bejegyzett halászhajók tevékenységeit, vagy |
c) |
uniós halászhajók uniós vizeken kívül folytatott tevékenységei, vagy |
d) |
tagállamok állampolgárai által folytatott tevékenységek, a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül. |
2. cikk
Célkitűzések
(1) A közös halászati politikának biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hogy kezelésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához.
(2) A közös halászati politika keretében elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet.
Annak a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében, hogy a halállományokat fokozatosan helyreállítsák és a biomasszaszintet meghaladó olyan szinten tartsák, amely maximális fenntartható hozamot képes biztosítani, a fenntartható hozam maximális kiaknázási arányát – amennyiben lehetséges – 2015-ig el kell érni, és legkésőbb 2020-ig fokozatosan az összes halállomány esetében meg kell valósítani.
(3) A közös halászati politika keretében ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazni a halászati gazdálkodás vonatkozásában annak biztosítására, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek, továbbá a közös halászati politika keretében törekedni kell annak biztosítására, hogy az akvakultúra- és a halászati tevékenységek ne idézzék elő a tengeri környezet romlását.
(4) A közös halászati politikának hozzá kell járulnia a tudományos adatok gyűjtéséhez.
(5) A közös halászati politika keretében mindenekelőtt:
a) |
eseti alapon és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével fokozatosan fel kell számolni a visszadobás gyakorlatát, amennyire lehetséges elkerülve és csökkentve a nem szándékos fogásokat és fokozatosan biztosítva, hogy a fogásokat kirakodják; |
b) |
amennyiben szükséges, a lehető legjobban hasznosítani kell a nem szándékos fogásokat, mégpedig anélkül, hogy piacot teremtenénk a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő fogások számára; |
c) |
meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halászati és a halfeldolgozó ipar, valamint a halászathoz kötődően a szárazföldön végzett tevékenységek gazdaságilag életképessé és versenyképessé váljanak; |
d) |
intézkedéseket kell hozni a flották halászati kapacitásának a halászati lehetőségek olyan szintjéhez való igazítása érdekében, amely összhangban van a (2) bekezdésében foglaltakkal, mégpedig annak érdekében, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak túlzott kiaknázása nélkül gazdaságilag életképes flották működjenek; |
e) |
az élelmiszerellátáshoz és az élelmezésbiztonsághoz, valamint a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás érdekében ösztönözni kell a fenntartható uniós akvakultúra-tevékenységek kialakítását; |
f) |
hozzá kell járulni a halászati tevékenységekből élők méltányos életszínvonalához, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat; |
g) |
hozzá kell járulni a halászati és az akvakultúra-termékek hatékony és átlátható belső piacának kialakításához, valamint az Unióban forgalmazott halászati és akvakultúra-termékek vonatkozásában az egyenlő versenyfeltételek biztosításához; |
h) |
figyelembe kell venni a fogyasztók és a termelők érdekeit egyaránt; |
i) |
a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevétele mellett ösztönözni kell a part menti halászati tevékenységeket; |
j) |
igazodni kell az uniós környezetvédelmi jogszabályokhoz, különösen a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő, a környezet jó állapota 2020-ig történő elérésének célkitűzéséhez, valamint más uniós szakpolitikákhoz. |
3. cikk
A jó kormányzás elvei
A közös halászati politikát a jó kormányzás alábbi elveinek kell vezérelniük:
a) |
a hatáskörök egyértelmű meghatározása uniós, regionális, nemzeti és helyi szinten; |
b) |
a regionális sajátosságoknak egy regionalizált megközelítésen keresztüli figyelembevétele; |
c) |
a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek megfelelő intézkedések kialakítása; |
d) |
hosszú távú perspektíva; |
e) |
költséghatékonyság az igazgatás területén; |
f) |
az érdekelt felek – különösen a tanácsadó testületek – megfelelő bevonása minden szakaszban, az intézkedések kialakításától azok végrehajtásáig; |
g) |
a lobogó szerinti állam elsődleges felelőssége; |
h) |
az egyéb uniós szakpolitikákkal való összhang; |
i) |
adott esetben hatásvizsgálat alkalmazása; |
j) |
a közös halászati politika belső és külső dimenziója közötti összhang; |
k) |
a hatályos jogi követelményekkel összhangban az adatkezelés átláthatósága a magánéletnek, a személyes adatok védelmének és a bizalmas adatkezelésre vonatkozó szabályoknak a megfelelő tiszteletben tartása mellett; az adatok elérhetősége a megfelelő tudományos testületek, valamint tudományos vagy igazgatási kérdésekben érdekelt egyéb szervek, továbbá egyéb meghatározott végfelhasználók számára. |
4. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. |
„uniós vizek”: a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek, kivéve a Szerződés II. mellékletében felsorolt területekkel szomszédos vizeket; |
2. |
„a tengerek biológiai erőforrásai”: rendelkezésre álló és hozzáférhető, tengervízben élő fajok, beleértve az anadróm és katadróm vándorló fajokat a tengeri életszakaszuk során; |
3. |
„édesvizi biológiai erőforrások”: a rendelkezésre álló és hozzáférhető, édesvízben élő fajok; |
4. |
„halászhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására szolgáló felszereléssel rendelkező vízi járművek, vagy kékúszójú tonhalat fogó csapda; |
5. |
„uniós halászhajó”: olyan halászhajó, amely tagállami lobogó alatt hajózik, és nyilvántartásba vételére az Unióban került sor; |
6. |
„a halászflottába történő belépés”: halászhajó felvétele valamely tagállam halászhajó-nyilvántartásába; |
7. |
„maximális fenntartható hozam”: az a legnagyobb elméleti egyensúlyi hozam, amely a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett valamely állományból átlagosan folyamatosan kifogható anélkül, hogy jelentősen befolyásolná a szaporodási folyamatot; |
8. |
„elővigyázatossági megközelítés a halászati gazdálkodás vonatkozásában”: az ENSZ halállományokról szóló megállapodásának 6. cikkében foglaltak értelmében vett olyan megközelítés, amely szerint a megfelelő tudományos adatok hiánya nem lehet oka a célfajok, a járulékos vagy a függő fajok, valamint a nem célfajok és környezetük védelmére vonatkozó kezelési intézkedések meghozatala elhalasztásának vagy elmaradásának; |
9. |
„ökoszisztéma-alapú megközelítés a halászati gazdálkodás vonatkozásában”: a halászati gazdálkodás olyan, ökológiai szempontból ésszerű korlátok között mozgó, integrált megközelítése, amely – a halászati és az egyéb emberi tevékenységek figyelembevételével – arra törekszik, hogy a természeti erőforrások felhasználásával úgy gazdálkodjunk, hogy közben megőrizzük az érintett ökoszisztémák élőhelyei összetételének, szerkezetének és működésének fenntartásához szükséges biológiai gazdagságot és biológiai folyamatokat, mégpedig azáltal, hogy figyelembe vesszük az ökoszisztémák biotikus, abiotikus és humán összetevőivel kapcsolatos ismereteket és bizonytalansági tényezőket; |
10. |
„visszadobások”: olyan fogások, amelyeket visszadobnak a tengerbe; |
11. |
„alacsony kihatású halászat”: olyan szelektív halászati technikák alkalmazása, amelyek csak kismértékű káros hatást gyakorolnak a tengeri ökoszisztémákra, és/vagy a tüzelőanyagra vonatkoztatott kibocsátásuk értéke alacsony lehet; |
12. |
„szelektív halászat”: olyan halászati módszerekkel vagy eszközökkel történő halászat, amelyek a halászati művelet során méret vagy faj alapján irányulnak organizmusok fogására, lehetővé téve a nem célfajok elkerülését vagy sértetlenül történő visszaengedését; |
13. |
„halászati mortalitás” egy adott időszakban végzett halászati tevékenységek révén az állományból eltávolított biomassza vagy egyedek aránya; |
14. |
„állomány”: valamely adott gazdálkodási területen előforduló tengeri biológiai erőforrás; |
15. |
„fogási határ”: az esettől függően vagy egy olyan halállomány vagy halállománycsoport kifogásának mennyiségi határa egy adott időszakon belül, mely halállományra vagy halállománycsoportra kirakodási kötelezettség van érvényben, vagy a kirakodásának mennyiségi határa egy adott időszakon belül, amelyre nincs érvényben kirakodási kötelezettség; |
16. |
„védelmi referenciapont”: a halállomány populációinak a halgazdálkodásban használatos paraméterei (például a biomassza vagy a halászati mortalitás), például a biológiai kockázat elfogadható szintje vagy a hozam kívánt szintje vonatkozásában; |
17. |
„minimális védelmi referenciaméret”: valamely tengervízben élő fajnak – ivarérettségi szintjére figyelemmel – az uniós jog által meghatározott mérete, amely méret alatt olyan korlátozások vagy ösztönzők alkalmazandók, amelyek célja a halászati tevékenység révén történő kifogás elkerülése; ez a méret adott esetben a minimális kirakodási méret helyébe lép; |
18. |
„biztonságos biológiai határértékeken belüli állomány”: olyan állomány, amelynek esetében igen valószínű, hogy az előző év végén a szaporodóképes állomány becsült biomasszája meghaladja a biomassza korlátozási referenciapontját (Blim), és az előző éves halászati mortalitás becsült aránya a halászati mortalitás korlátozási referenciapontja (Flim) alatt marad. |
19. |
„védelmi intézkedés”: olyan óvintézkedés, amelynek célja, hogy elkerülje valamilyen nem kívánatos dolog bekövetkezését; |
20. |
„technikai intézkedés”: olyan intézkedés, amely a halászeszközök használatának és felépítésének feltételekhez kötésével, valamint a halászterületekhez való hozzáférés korlátozásával szabályozzák a fogások faj- és méretösszetételét, és a halászati tevékenységek által az ökoszisztémák összetevőire gyakorolt hatásokat; |
21. |
„halászati erőkifejtés”: egy halászhajó kapacitásának és aktivitásának szorzata; halászhajók csoportja esetében a csoportba tartozó összes hajó halászati erőkifejtésének az összege; |
22. |
„közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró tagállam”: olyan tagállam, amely a halászati lehetőségekből, az érintett tagállam kizárólagos gazdasági övezetében folytatott halászati tevékenységből vagy – a Földközi-tenger esetében – a nyílt tengeren folytatott hagyományos halászatból kifolyólag érdekeltséggel bír; |
23. |
„átruházható halászati koncesszió”: visszavonható használói jogosultságok egy tagállam részére kiosztott vagy az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (18) 19. cikkével összhangban egy tagállam által elfogadott irányítási tervben megállapított halászati lehetőség meghatározott részére, amelyet jogosultja átruházhat; |
24. |
„halászati kapacitás”: a hajó tonnatartalma bruttó űrtartalomban és teljesítménye kilowattban, a 2930/86/EGK tanácsi rendelet (19) 4. és 5. cikkében meghatározottak szerint; |
25. |
„akvakultúra”: a vízi organizmusok olyan tartása vagy tenyésztése, amelyben a szóban forgó organizmusok gyarapodását a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékben gyarapító technológiákat használnak, és amelyben ezek az organizmusok a tartási vagy a tenyésztési szakaszokban – a lehalászást is beleértve – egy természetes vagy jogi személy tulajdonában maradnak; |
26. |
„halászati jogosítvány”: az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (20) 4. cikkének 9. pontjában meghatározott jogosítvány; |
27. |
„halászati engedély”: az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 10. pontjában meghatározott engedély; |
28. |
„halászati tevékenység”: halak felkutatása, halászeszközök kivetése, kihelyezése, húzása és vontatása, a fogás fedélzetre vétele, hal és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése, ketreces tartása, hizlalása és kirakodása; |
29. |
„halászati termékek”: halászati tevékenységből származó vízi organizmus, vagy az abból előállított termékek; |
30. |
„piaci szereplő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely halászati és akvakultúra-termékeket előállító, feldolgozó-, forgalmazó-, elosztó-, illetve azok kiskereskedelmi láncának valamely szakaszával kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozást működtet vagy ilyen vállalkozással rendelkezik; |
31. |
„súlyos jogsértés”: a vonatkozó uniós jogban, így egyebek mellett az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (21) 42. cikkének (1) bekezdésében és az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdésében ekként meghatározott jogsértés; |
32. |
„tudományos adatok végfelhasználója”: a halászati ágazatra vonatkozó adatok tudományos elemzésében kutatási vagy gazdálkodási szempontból érdekelt szerv; |
33. |
„kifogható mennyiség többlete”: a kifogható mennyiség azon része, amelyet valamely part menti állam nem fog ki, aminek eredményeképpen az egyes állományok általános kiaknázási mértéke a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján olyan szint alatt marad, hogy képesek önállóan helyreállni, és a halászott fajok populációit a kívánatos szintek felett tartani; |
34. |
„akvakultúra-termék”: akvakultúra-tevékenységekből származó vízi organizmus az életciklusának bármely szakaszában, vagy az abból előállított termékek; |
35. |
„szaporodóképes állomány biomasszája”: meghatározott idő alatt reprodukálódó adott forrás haltömegére vonatkozó becslés, beleértve mind a hím- és nőivarú egyedeket, továbbá az elevenszülőket is; |
36. |
„vegyes halászat”: olyan halászat, ahol egynél több faj van jelen, és ahol ugyanazon halászati művelet során valószínűsíthetően különböző fajokat fognak ki; |
37. |
„fenntartható halászati partnerségi megállapodás”: egy harmadik állammal az Uniótól kapott pénzügyi ellentételezés fejében vizekhez és erőforrásokhoz való, a tengerek biológiai erőforrásai többlete egy részének fenntartható kiaknázását célzó hozzáférés céljából kötött nemzetközi megállapodás, amely ellentételezésnek ágazati támogatás is a részét képezheti. |
(2) E rendelet alkalmazásában a földrajzi területek következő földrajzi meghatározásait kell alkalmazni:
a) „Északi-tenger”: az ICES IIIa és IV övezet (22);
b) „Balti-tenger”: az ICES IIIb, IIIc és IIId övezet;
c) „északnyugati vizek”: az ICES V (az Va kivételével, az Vb övezetben pedig kizárólag az uniós vizek), VI és VII övezet;
d) „délnyugati vizek”: az ICES VIII, IX és X övezet (az Azori-szigetek körüli vizek), valamint a 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 CECAF-övezetek (23) (a Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizek);
e) „Földközi-tenger”: a ny. h. 5°36' vonalától keletre található földközi-tengeri térségi tengeri vizek;
f) „Fekete-tenger”: a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) földrajzi alterülete a GFCM/33/2009/2 sz. határozatban meghatározottak szerint.
II. RÉSZ
HOZZÁFÉRÉS A VIZEKHEZ
5. cikk
A vizekhez való hozzáférés általános szabályai
(1) Az uniós halászhajóknak azonos hozzáféréssel kell rendelkezniük a vizekhez és az erőforrásokhoz az összes uniós vízen, kivéve a (2) és (3) bekezdésben említett vizeket, amelyekre a III. rész szerint elfogadott intézkedések vonatkoznak.
(2) A tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldön belüli vizeken 2022. december 31-ig a halászati tevékenységet azokra a halászhajókra korlátozzák, amelyek hagyományosan az említett vizeken halásznak az érintett partvidéken lévő kikötőkből kiindulva anélkül, hogy megsértenék a más tagállam lobogója alatt hajózó uniós halászhajókra vonatkozó, a tagállamok között meglévő szomszédi viszony alapján létrejött megállapodásokat és az I. mellékletben felsorolt egyezményeket, amelyek minden tagállam esetében rögzítik, hogy melyek azok a más tagállamok parti övezetében lévő földrajzi övezetek és érintett halfajok, amelyek vonatkozásában halászati tevékenységet folytathat. Az e bekezdés alapján hatályba lépő korlátozásokról a tagállamok értesítik a Bizottságot.
(3) A Szerződés 349. cikkének első bekezdésében említett uniós legkülső régiók alapvonalától számított 100 tengeri mérföldig tartó vizeken az érintett tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy 2022. december 31-ig a halászatnak a legkülső régiók kikötőiben bejegyzett hajókra való korlátozzák. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az uniós hajókra, amelyek hagyományosan e vizeken halásznak, amennyiben ezek a hajók nem lépik túl a hagyományos mértékű halászati erőkifejtést. Az e bekezdés alapján hatályba lépő korlátozásokról a tagállamok értesítik a Bizottságot.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti megállapodások lejáratát követően alkalmazandó intézkedéseket 2022. december 31-ig kell elfogadni.
III. RÉSZ
A TENGEREK BIOLÓGIAI ERŐFORRÁSAINAK VÉDELMÉRE ÉS FENNTARTHATÓ KIAKNÁZÁSÁRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
I. CÍM
Védelmi intézkedések
6. cikk
Általános rendelkezések
(1) Annak érdekében, hogy megvalósuljanak a közös halászati politikának a védelemmel és tengeri biológiai erőforrások hosszú távon fenntartható kiaknázásával kapcsolatban a 2. cikkben meghatározott célkitűzései, az Unió elfogadja a 7. cikkben megállapított védelmi intézkedéseket.
(2) E rendelet alkalmazása során a Bizottság konzultál a megfelelő tanácsadó szervekkel és tudományos testületekkel. A védelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között – amennyiben releváns – a HTMGB és egyéb tanácsadó szervek által készített jelentések, tanácsadó testületektől kapott szakvélemények és a 18. cikk alapján a tagállamok által készített közös ajánlások figyelembevételével kell elfogadni.
(3) A tagállamok együttműködhetnek egymással a 11., 15. és 18. cikk szerinti intézkedések elfogadása céljából.
(4) A tagállamok egyeztetnek egymással, mielőtt a 20. cikk (2) bekezdése alapján nemzeti intézkedéseket fogadnának el.
(5) Egyedi esetekben, különösen a földközi-tengeri régió vonatkozásában a tagállamok felhatalmazást kaphatnak arra, hogy kötelező erejű jogi aktusokat, így például védelmi intézkedéseket fogadjanak el a közös halászati politika területén. E tekintetben adott esetben alkalmazni kell a 18. cikket.
7. cikk
A védelmi intézkedések típusai
(1) A tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó intézkedések többek között a következőket tartalmazhatják:
a) |
a 9–10. cikk szerinti többéves tervek; |
b) |
az állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó célértékek és az ezekhez kapcsolódó, a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának minimalizálását célzó intézkedések; |
c) |
a halászhajók halászati kapacitásainak a rendelkezésre álló halászati lehetőségekhez való igazítását célzó intézkedések; |
d) |
ösztönzők – beleértve az olyan gazdasági jellegűeket is, mint például a halászati lehetőségek –, amelyek az olyan a halászati módszereket támogatják, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz, amennyire lehetséges a nem szándékos fogások elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra alacsony kihatással bíró halászathoz; |
e) |
a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedések; |
f) |
a 15. cikkben szereplő célkitűzések elérésére irányuló intézkedések; |
g) |
minimális védelmi referenciaméretek; |
h) |
az olyan alternatív típusú halászati gazdálkodási technikákra és eszközökre vonatkozó kísérleti projektek, amelyek fokozzák a szelektivitást vagy csökkentik a halászati tevékenységek által a tengeri környezetre kifejtett kedvezőtlen hatásokat; |
i) |
a 11. cikk alapján elfogadott uniós környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges intézkedések; |
j) |
a (2) bekezdésben említett technikai intézkedések. |
(2) A technikai intézkedések többek között az alábbiakat foglalhatják magukban:
a) |
a halászeszközök jellemzői és a használatukra vonatkozó szabályok; |
b) |
a halászeszközök felépítésére vonatkozó műszaki előírások, így például:
|
c) |
bizonyos halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozások vagy tilalmak bizonyos területeken vagy időszakokban; |
d) |
halászhajók üzemeltetésének egy meghatározott területen és egy meghatározott minimális ideig tartó felfüggesztésére vonatkozó követelmények a veszélyeztetett fajok, az ívó halak, a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő halak és egyéb sérülékeny tengeri erőforrások időleges felhalmozódásának védelme érdekében; |
e) |
a halászati tevékenységek által a tengeri biológiai sokféleségre és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálását célzó konkrét intézkedések, beleértve a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerülésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket. |
8. cikk
Halállomány-helyreállítási területek létrehozása
(1) A meglévő védelmi területek kellő figyelembevétele mellett az Unió törekszik arra, hogy védett területeket alakítson ki azok biológiai érzékenysége miatt, így például az olyan területek esetében, amelyek tekintetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ott magas koncentrációban találhatók a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő halak és az ívóhelyek. Az ilyen területeken az élővízi erőforrások és a tengeri ökoszisztémák védelméhez való hozzájárulás céljából korlátozhatók vagy tilthatók a halászati tevékenységek. Az Unió a már meglévő biológiailag érzékeny területeknek továbbra is kiegészítő védelmet biztosít.
(2) E célok érdekében a tagállamok – ahol lehetséges – beazonosítják az erre alkalmas megfelelő területeket – melyek egy egybefüggő hálózat részei is lehetnek –, és adott esetben elkészítik a 18. cikk (7) bekezdése szerinti közös ajánlásaikat annak érdekében, hogy a Bizottság a Szerződéssel összhangban javaslatot nyújtson be.
(3) A Bizottság egy többéves terv keretében felhatalmazást kaphat arra, hogy ilyen biológiailag érzékeny, védett területeket alakítson ki, a 18. cikk (1)–(6) bekezdésének alkalmazásával. A Bizottság rendszeres időközönként jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a védett területekről.
II. CÍM
Konkrét intézkedések
9. cikk
A többéves tervekre vonatkozó elvek és célkitűzések
(1) A többéves terveket prioritásként, tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények alapján kell elfogadni, és olyan védelmi intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek helyreállítják és olyan szinten tartják a halállományokat, amely a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghaladja a maximális fenntartható hozamot biztosító szintet.
(2) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok elégtelen volta miatt nem lehet meghatározni célértékeket a 2. cikk (2) bekezdésében említett maximális fenntartható hozamra vonatkozóan, a többéves tervekben elővigyázatossági megközelítésen alapuló olyan intézkedéseket kell előírni, amelyek biztosítják az adott állományok legalább összehasonlítható szintű védelmét.
(3) A többéves terveknek az alábbiak valamelyikére kell vonatkozniuk:
a) |
egyetlen faj; vagy |
b) |
a vegyes halállományokat kiaknázó halászatok esetében, vagy amennyiben az állományok dinamikája összefügg egymással, egy adott földrajzi területen többféle halállományt kiaknázó halászatok, figyelembe véve a halállományok, a halászat és a tengeri ökoszisztémák közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos ismereteket. |
(4) A többéves tervekbe beillesztendő intézkedéseknek és ezek végrehajtása ütemezésének arányosnak kell lennie a célkitűzésekkel és a célértékekkel, valamint az előirányzott időkerettel. Meg kell vizsgálni az intézkedések valószínűsíthető gazdasági és társadalmi hatásait, mielőtt beillesztésre kerülnek a többéves tervekbe.
(5) A vegyes halállományokat kiaknázó halászatokkal kapcsolatos konkrét problémák kezelése érdekében a többéves tervek az ökoszisztéma-alapú megközelítés alapján konkrét védelmi célkitűzéseket és intézkedéseket is tartalmazhatnak összefüggésben az adott tervben szereplő vegyes halállományokra vonatkozó, a 2. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzések elérésével olyan esetekben, ha a tudományos szakvélemény azt jelzi, hogy a szelektivitás növelése nem valósítható meg. Szükség esetén a többéves tervnek a hatálya alá tartozó egyes állományokra vonatkozóan az ökoszisztéma-alapú megközelítésen alapuló, egyedi alternatív védelmi intézkedéseket kell tartalmaznia.
10. cikk
A többéves tervek tartalma
(1) Az esetnek megfelelően és a Szerződésben megállapított hatáskörök sérelme nélkül a többéves tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a) |
a többéves terv hatálya az állományok, a halászat és a terület tekintetében; |
b) |
a 2. cikkben, valamint a 6. és a 9. cikk vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott célkitűzésekkel összhangban lévő célkitűzések; |
c) |
mennyiségi célok, így például a halászati mortalitás, és/vagy a szaporodóképes állomány biomasszája; |
d) |
a mennyiségi célok elérésének egyértelmű időkerete; |
e) |
a 2. cikkben szereplő célkitűzésekkel összhangban lévő védelmi referenciapontok; |
f) |
célkitűzések meghatározása a 15. cikkben meghatározott célértékek elérését célzó védelmi és műszaki intézkedésekhez, és a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerülését és csökkentését célzó intézkedésekhez; |
g) |
a mennyiségi célok teljesítésére szolgáló biztosítékok és – ahol szükséges – korrekciós intézkedések, például olyan helyzetekhez, amikor az adatok rendelkezésre állásának vagy minőségének a romlása veszélyezteti az állomány fenntarthatóságát. |
(2) A többéves tervek a következőket is tartalmazhatják:
a) |
egyéb védelmi intézkedések – különösen a visszadobás gyakorlatának a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével történő fokozatos felszámolását, illetve a halászat által az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásoknak a minimalizálását célzó intézkedések –, amelyeket adott esetben a 18. cikkel összhangban pontosabban meg kell határozni; |
b) |
a többéves terv célkitűzéseinek elérésével kapcsolatos előrehaladás rendszeres nyomon követésére és értékelésére szolgáló mennyiségi mutatók; |
c) |
adott esetben az anadróm és a katadróm vándorló fajok életciklusának édesvízi részére vonatkozó egyedi célok. |
(3) A többéves tervekben rögzíteni kell, hogy az első utólagos értékelést követően el kell végezni a terv felülvizsgálatát, mindenekelőtt a tudományos szakvéleményekben bekövetkezett változások figyelembevétele céljából.
11. cikk
Az uniós környezetvédelmi jogszabályok szerinti kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges védelmi intézkedések
(1) A tagállamok felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a más tagállamok halászhajóit nem érintő olyan védelmi intézkedéseket fogadjanak el, amelyek a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó vizekre alkalmazandók, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése, a 2009/147/EK irányelv 4. cikke, vagy a 92/43/EGK irányelv 6. cikke szerinti kötelezettségeiknek, feltéve hogy ezen intézkedések összeegyeztethetők az e rendelet 2. cikkében meghatározott célokkal, megfelelnek a végrehajtani kívánt vonatkozó uniós jogszabály céljának; valamint legalább olyan szigorúak, mint az uniós jog szerinti intézkedések.
(2) Amennyiben valamely tagállam (a továbbiakban: a kezdeményező tagállam) úgy ítéli meg, hogy intézkedéseket kell elfogadni az (1) bekezdésben említett kötelezettségeknek való megfelelés céljából, és más tagállamoknak közvetlen gazdálkodási érdeke fűződik az ilyen intézkedések által érintett halászathoz, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 46. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – kérelemre – elfogadja az ilyen intézkedéseket. E célból a 18. cikk (1)–(4) és (6) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) A kezdeményező tagállam eljuttatja a Bizottsághoz és a közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró többi tagállamhoz a szükséges intézkedésekre vonatkozó releváns információkat, ideértve az intézkedések indokolását, a tudományos adatokat, valamint a gyakorlati alkalmazásra és végrehajtásra vonatkozó részletes információkat is. A kezdeményező tagállam és a közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró többi tagállam az elégséges információk benyújtásától számított hat hónapon belül a 18. cikk (1) bekezdésében említett közös ajánlást nyújthatnak be. A Bizottság a rendelkezésre álló tudományos szakvéleményeket figyelembe véve a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja az intézkedéseket.
Amennyiben a tagállamoknak nem sikerül egyöntetűen megállapodásra jutniuk a Bizottságnak az első albekezdéssel összhangban és az abban foglalt határidőn belül benyújtandó közös ajánlásról, vagy a közös ajánlás az (1) bekezdésben említett követelményekkel összeegyeztethetetlennek minősül, a Bizottság a Szerződéssel összhangban javaslatot nyújthat be.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a (3) bekezdésben említett közös ajánlás hiányában a Bizottság sürgősséget igénylő esetekben elfogadja az intézkedéseket. A sürgősséget igénylő esetben elfogadott intézkedéseket azokra az intézkedésekre kell korlátozni, amelyek hiányában az említett védelmi intézkedések kialakításával kapcsolatos célkitűzéseknek az (1) bekezdésben említett irányelvekkel és a tagállam szándékaival összhangban történő elérése veszélybe kerülne.
(5) A (4) bekezdésben említett intézkedések legfeljebb 12 hónapig alkalmazandók, amely időszak legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a (4) bekezdésben előírt feltételek továbbra is teljesülnek.
(6) A Bizottság elősegíti az érintett tagállam és a közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bíró többi tagállam között a (2), (3) és (4) bekezdés alapján elfogadott intézkedések alkalmazása és végrehajtása terén folytatott együttműködést.
12. cikk
Bizottsági intézkedések a tengerek biológiai erőforrásait súlyosan fenyegető veszély esetén
(1) A tengerek biológiai erőforrásainak védelme vagy a tengeri ökoszisztéma tekintetében bizonyítottan fennálló súlyos fenyegetéssel kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére – e fenyegetés enyhítése érdekében – azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 47 cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében, amelyek legfeljebb hat hónapig alkalmazandók.
(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett kérelmet egyidejűleg megküldi a Bizottságnak, a többi tagállamnak és az érintett tanácsadó testületeknek. A többi tagállam és a tanácsadó testületek az értesítés kézhezvételétől számított hét munkanapon belül benyújthatják írásbeli észrevételeiket. A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül hozza meg döntését.
(3) Az (1) bekezdésben említett azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok kezdeti alkalmazási időszakának lejárata előtt a Bizottság – amennyiben az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülnek – azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek azonnali hatállyal legfeljebb hat hónappal meghosszabbítják a szükséghelyzeti intézkedés alkalmazását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.
13. cikk
A tagállamok szükséghelyzeti intézkedései
(1) Amennyiben a tengerek biológiai erőforrásainak védelme vagy a tengeri ökoszisztéma bizonyítottan olyan súlyos fenyegetésnek van kitéve, amely valamely tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászati tevékenységekhez kapcsolódik és azonnali intézkedést kíván, az érintett tagállam a fenyegetést enyhítő szükséghelyzeti intézkedéseket fogadhat el. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, és nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint az uniós jogban előírt intézkedések. Az ilyen intézkedések legfeljebb három hónapig alkalmazandók.
(2) Amennyiben a tagállam által elfogadandó szükséghelyzeti intézkedések várhatóan más tagállamok halászhajóit is érintik, az ilyen intézkedéseket csak azt követően lehet elfogadni, hogy az indokolással ellátott intézkedéstervezetről konzultáltak a Bizottsággal, az érintett tagállamokkal és a megfelelő tanácsadó testületekkel. A konzultáció tekintetében a konzultáló tagállam ésszerű határidőt állapíthat meg, amely azonban nem lehet egy hónapnál rövidebb.
(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő indokolás mellett felkérheti az érintett tagállamot, hogy módosítsa vagy vonja vissza az említett intézkedést.
14. cikk
A nem szándékos fogások elkerülése és minimalizálása
(1) Azon kötelezettség bevezetésének elősegítése érdekében, hogy egy adott halászat során az összes fogást a 15. cikkel összhangban kirakodják (a továbbiakban: a kirakodási kötelezettség), a tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekre alapozva és a megfelelő tanácsadó testületek véleményének figyelembevételével kísérleti projekteket folytathatnak azzal a céllal, hogy teljes körűen feltárják a halászat során előforduló nem szándékos fogások elkerülésére, minimalizálására és kiküszöbölésére irányuló valamennyi alkalmazható módszert.
(2) A tagállamok ún. „visszadobási atlaszt” is készíthetnek, amely tartalmazza a 15. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó minden egyes halászathoz tartozó visszadobási mértéket.
15. cikk
Kirakodási kötelezettség
(1) A következő halfajokból az uniós vizeken történő halászati tevékenységek során vagy uniós halászhajókkal az uniós vizeken kívül, harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizeken, illetve az alábbi halászatokban és földrajzi területeken történő minden olyan fogást, amelyre fogási határok vonatkoznak, illetve a Földközi-tenger tekintetében amelyekre az 1967/2006/EK rendelet III. mellékletében meghatározott minimális kirakodási méretek vonatkoznak, a következő időpontoktól kezdődően a halászhajók fedélzetére kell rakni és ott kell tartani, továbbá nyilvántartásba kell venni, ki kell rakodni, és adott esetben bele kell számítani a kvótákba, kivéve ha élő csaliként használják fel:
a) |
legkésőbb 2015. január 1-jétől:
|
b) |
legkésőbb 2015. január 1-jétől: a Balti-tenger uniós vizein a halászatot meghatározó halfajok vonatkozásában, legkésőbb 2017. január 1-jétől pedig az összes egyéb olyan, az a) pontban foglaltaktól eltérő fajok vonatkozásában, amelyekre fogási határok vonatkoznak; |
c) |
legkésőbb 2016. január 1-jétől: a halászatot meghatározó halfajok vonatkozásában, legkésőbb 2019. január 1-jéig pedig az összes többi halfaj vonatkozásában:
|
d) |
legkésőbb 2017. január 1-jétől: a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren, valamint valamennyi más uniós vízen és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó nem uniós vizeken a halászatot meghatározó halfajok vonatkozásában, legkésőbb 2019. január 1-jétől pedig az (1) bekezdés a) pontjában fel nem sorolt összes egyéb fajok vonatkozásában. |
(2) Az (1) bekezdés nem érinti az Unió nemzetközi kötelezettségeit. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 46. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén végrehajtsa ezeket a nemzetközi kötelezettségeket az uniós jogban, beleértve különösen az e cikk szerinti kirakodási kötelezettségtől való eltéréseket.
(3) Amennyiben egy adott halászatban közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró összes tagállam megállapodik abban, hogy a kirakodási kötelezettséget az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más fajokra is alkalmazni kell, közös ajánlást nyújthatnak be a kirakodási kötelezettség ezen más fajokra való kiterjesztése céljából. E célból a 18. cikk (1)–(6) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni. Ilyen közös ajánlás benyújtása esetén a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 46. cikkel összhangban ilyen intézkedéseket tartalmazó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
(4) Az (1) bekezdésben említett kirakodási kötelezettség alól mentesíteni kell az alábbiakat:
a) |
azon fajok, amelyekre olyan halászati tilalom van érvényben, amelyet a közös halászati politika területén elfogadott uniós jogi aktus is rögzít; |
b) |
azon fajok, amelyek vonatkozásában a tudományos bizonyítékok – a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit figyelembe véve – magas túlélési arányokat jeleznek; |
c) |
a de minimis kivételek hatálya alá tartozó fogások; |
(5) Az (1) bekezdésben említett kirakodási kötelezettség végrehajtását a 9., és 10. cikkben említett többéves tervek határozzák meg részletesen, és adott esetben a 18. cikk tovább pontosítja azokat, ideértve az alábbiakat is:
a) |
az (1) bekezdésben említett kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászatokra vagy fajokra vonatkozó egyedi rendelkezések; |
b) |
a (4) bekezdés b) pontjában említett fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettség alóli mentesség részleteinek meghatározása; |
c) |
az (1) bekezdésben említett kirakodási kötelezettség alá tartozó valamennyi faj teljes éves fogásának legfeljebb 5 %-áig terjedő de minimis kivételekre vonatkozó rendelkezések. A de minimis kivétel az alábbi esetekben alkalmazandó:
Az e pontban említett fogásokat nem kell levonni a vonatkozó kvótákból, de az összes ilyen fogást teljes körűen dokumentálni kell. Egy négyéves átmeneti időszakban az összes éves fogás e pontban említett százalékértékét:
|
d) |
a fogások dokumentálására vonatkozó rendelkezések; |
e) |
adott esetben minimális védelmi referenciaméretek megállapítása a (10) bekezdéssel összhangban. |
(6) Amennyiben a szóban forgó halászat tekintetében nem fogadnak el többéves tervet vagy az 1967/2006/EK rendelet 18. cikke szerinti irányítási tervet, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet 46. cikke alapján, amelyekben átmeneti jelleggel és legfeljebb hároméves időtartamra az e cikk (5) bekezdése a)-e) pontjában említett részleteket tartalmazó egyedi visszadobási tervet határoz meg. A tagállamok e rendelet 18. cikkével összhangban együttműködhetnek egymással e terv előkészítésében annak érdekében, hogy a Bizottság ilyen aktusokat fogadjon el vagy rendes jogalkotási eljárás keretében javaslatot terjesszen elő.
(7) Amennyiben sem az (5) bekezdés szerinti többéves terv keretében, sem pedig a (6) bekezdés szerinti visszadobási terv keretében nem került sor intézkedések elfogadására a de minimis kivétel meghatározása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 46. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4) bekezdés c) pontjában említett de minimis kivétel meghatározása céljából, amely – a (5) bekezdés c) pontjának i., illetve ii. alpontjában megállapított feltételek mellett – nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi faj összes éves fogásának az 5 %-át. A de minimis kivételt úgy kell elfogadni, hogy a vonatkozó kirakodási kötelezettség alkalmazásának kezdetétől legyen alkalmazandó.
(8) A fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérve a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó és az adott állományokra vonatkozó kvótán felüli fogásokat, vagy azokat fogásokat, amelyek vonatkozásában a tagállam nem rendelkezik kvótával, a célfaj tekintetében megállapított kvóta 9 %-át nem meghaladó mértékben le lehet vonni a célfaj tekintetében megállapított kvótából. Ez a rendelkezés kizárólag akkor alkalmazandó, ha a nem célfajok állománya a biztonságos biológiai korlátokon belül van.
(9) A kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó állományok vonatkozásában a tagállamok – a számukra engedélyezett kirakodás legfeljebb 10 %-áig – alkalmazhatják az egymást követő évek közötti rugalmasság elvét. Ennek alapján valamely tagállam engedélyezheti a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó állomány további mennyiségeinek kirakodását, feltéve hogy ez a mennyiség nem haladja meg az e tagállam számára meghatározott kvóta 10 %-át. Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke alkalmazandó.
(10) A tengeri élőlények fiatal egyedei védelmének biztosítása céljából minimális védelmi referenciaméreteket lehet meghatározni.
(11) Az (1) bekezdésben meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok esetében a fajok minimális védelmi referenciaméret alatti fogásait közvetlen emberi fogyasztásra nem lehet felhasználni; felhasználhatók viszont egyebek mellett halliszt, halolaj, állateledel, élelmiszer-adalékanyagok, gyógyszerkészítmények és kozmetikai termékek készítésére.
(12) Az (1) bekezdésben meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fajok esetében a fajok minimális védelmi referenciaméret alatti fogásait nem lehet a fedélzeten tartani, hanem azokat haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe.
(13) A kirakodási kötelezettség teljesítésének monitoringja érdekében a tagállamok gondoskodnak valamennyi halászati út, a megfelelő kapacitás és olyan eszközök részletes és pontos dokumentálásáról, mint például a megfigyelők, a zártláncú televíziós rendszerek, stb. Ennek során a tagállamok tiszteletben tartják a hatékonyság és az arányosság elvét.
16. cikk
Halászati lehetőségek
(1) A halászati lehetőségek tagállamok közötti kiosztása során biztosítani kell valamennyi tagállam számára az egyes halállományokra vagy halászatra vonatkozó halászati tevékenységek viszonylagos stabilitását. Az új halászati lehetőségek kiosztása során minden tagállam érdekét figyelembe kell venni.
(2) Amikor egy adott halállomány tekintetében kirakodási kötelezettség kerül bevezetésre, a halászati lehetőségeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a halászati lehetőségek már nem a kirakodásokat, hanem a fogásokat tükrözik azon az alapon, hogy az első évben és az azt követő években az adott állomány visszadobása már nem engedélyezett.
(3) Amennyiben az új tudományos eredmények azt igazolják, hogy egy adott állományra meghatározott halászati lehetőségek jelentős mértékben eltérnek az állomány valós állapotától, a közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz annak céljából, hogy tegyen javaslatot ezen eltérés enyhítésére, a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések tiszteletben tartása mellett.
(4) A halászati lehetőségeket a 2. cikk (2) bekezdésében megállapított célkitűzésekkel összhangban kell meghatározni, a 9. cikk (2) bekezdésével és a 10. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban megállapított mennyiségi céloknak, időkereteknek és rátáknak megfelelően.
(5) A Szerződéssel összhangban kell a harmadik országok számára az uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket meghatározni és a halászati lehetőségeket elosztani.
(6) Minden tagállam maga dönti el, hogy a részére kiosztott és az átruházható halászati koncessziók rendszerének hatálya alá nem tartozó halászati lehetőségeket hogyan osztja ki a lobogója alatt hajózó hajók részére (például egyéni halászati lehetőségek létrehozása révén). A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kiosztás módszeréről.
(7) A vegyes halászatra vonatkozó halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamok figyelembe veszik az ilyen halászatokon részt vevő hajók feltételezhető fogási összetételét.
(8) A tagállamok, miután a Bizottságot erről értesítették, elcserélhetik a számukra kiosztott halászati lehetőségek egészét vagy egy részét.
17. cikk
A halászati lehetőségek tagállamok általi kiosztásának kritériumai
A 16. cikkben említett, a tagállamok számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamok átlátható és objektív – többek között környezetvédelmi, szociális és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmaznak. Az alkalmazandó kritériumok közé tartozhatnak egyebek mellett a következők: a halászat környezetre gyakorolt hatása, a múltbeli megfelelés, a helyi gazdasághoz való hozzájárulás és a fogások múltbéli mennyisége. A tagállamok törekednek arra, hogy a számukra kiosztott halászati lehetőségek keretei között ösztönzőket biztosítanak az olyan halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket használnak, vagy alacsony környezeti hatással járó halászatot folytatnak például korlátozott üzemanyag-felhasználás vagy kisebb mértékű élőhely-károsítás révén.
III. CÍM
Regionalizáció
18. cikk
A védelmi intézkedésekkel kapcsolatos regionális együttműködés
(1) Amennyiben a Bizottságot – többek között a 9. és 10. cikknek megfelelően létrehozott többéves tervben, valamint a 11. cikkben és a 15. cikk (6) bekezdésében előírt esetekben –hatáskörrel ruházták fel arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadjon el valamely releváns földrajzi területre alkalmazandó védelmi intézkedés vonatkozásában, az említett intézkedések által érintett és közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok az adott védelmi intézkedésben és/vagy többéves tervben meghatározandó határidőn belül megállapodhatnak egymással arról, hogy a vonatkozó uniós védelmi intézkedések, a többéves tervek vagy az egyedi visszadobási tervek célkitűzéseinek elérésére irányuló közös ajánlásokat nyújtanak be. A Bizottság a tagállamok közös ajánlásainak benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt nem fogadhat el ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat vagy végrehajtási jogi aktusokat.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az (1) bekezdésben említett intézkedések által érintett és közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok együttműködnek egymással a közös ajánlások kidolgozásában. Emellett konzultálnak az érintett tanácsadó testületekkel is. A Bizottság elősegíti a tagállamok közötti együttműködést, és ennek keretében szükség esetén azt is biztosítja, hogy az érintett tudományos testületek megfelelő tudományos hozzájárulást nyújtsanak.
(3) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés szerinti közös ajánlást nyújtanak be, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az említett intézkedéseket, feltéve, ha az említett ajánlás összeegyeztethető a vonatkozó védelmi intézkedéssel és/vagy többéves tervvel.
(4) Amennyiben a védelmi intézkedés harmadik országokkal közös, és többoldalú halászati szervezetekkel közösen kezelt, vagy kétoldalú vagy többoldalú megállapodások hatálya alá tartozó konkrét halállományra vonatkozik, az Unió törekszik arra, hogy a 2. cikkben említett célok eléréséhez szükséges intézkedésekről egyeztessen az illetékes partnerekkel.
(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadandó, védelmi intézkedésekre vonatkozó közös ajánlások a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuljanak, valamint megfeleljenek valamennyi alábbi követelménynek:
a) |
összeegyeztethetők a 2. cikkben meghatározott célokkal; |
b) |
összeegyeztethetők a vonatkozó védelmi intézkedés hatályával és célkitűzéseivel; |
c) |
összeegyeztethetők a rendelet hatályával, és hatékonyan teljesítsék a vonatkozó többéves tervben meghatározott célkitűzéseket és mennyiségi célokat, |
d) |
legalább olyan szigorúak, mint az uniós jog szerinti intézkedések. |
(6) Ha a tagállamoknak a megállapított határidőn belül nem sikerül egyöntetűen megállapodniuk a Bizottságnak az (1) bekezdés értelmében benyújtandó közös ajánlásokkal kapcsolatban, vagy ha a védelmi intézkedésekre vonatkozó közös ajánlások nem minősülnek összeegyeztethetőnek a szóban forgó védelmi intézkedések célkitűzéseivel és mennyiségi céljaival, a Bizottság a Szerződéssel összhangban javaslatot nyújthat be megfelelő intézkedésekre.
(7) Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül azok a tagállamok, amelyeknek közvetlen gazdálkodási érdeke fűződik valamely földrajzilag meghatározott területen való halászathoz, szintén tehetnek közös ajánlásokat a Bizottságnak a Bizottság által javaslatként benyújtandó vagy elfogadandó intézkedésekre vonatkozóan.
(8) A regionális együttműködés kiegészítő vagy alternatív módjaként a tagállamok valamely releváns földrajzi területre alkalmazandó uniós védelmi intézkedésben – például a 9. és a 10. cikk szerint létrehozott többéves tervben – felhatalmazást fognak kapni arra, hogy a védelmi intézkedés részletes kidolgozása céljából meghatározott határidőn belül további intézkedéseket fogadjanak el. Az érintett tagállamok szorosan együttműködnek az ilyen intézkedések elfogadása során. E cikk (2), a (4) és az (5) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni. A Bizottságot be kell vonni, és észrevételeit figyelembe kell venni. A tagállam csak akkor fogadhatja el a vonatkozó nemzeti intézkedéseit, ha azok tartalmáról valamennyi érintett tagállammal megállapodás született. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállami intézkedés nem felel meg a vonatkozó védelmi intézkedésben foglalt feltételeknek, megfelelő indokolás mellett felkérheti az érintett tagállamot az intézkedés módosítására vagy visszavonására.
IV. CÍM
Nemzeti intézkedések
19. cikk
Az adott tagállam lobogója alatt hajózó halászhajókra vagy az adott tagállam területén letelepedett személyekre alkalmazandó tagállami intézkedések
(1) A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el az uniós vizekben élő halállományok védelmére, amennyiben ezek az intézkedések megfelelnek valamennyi alábbi követelménynek:
a) |
kizárólag az adott tagállam lobogója alatt hajózó halászhajókra, a nem halászhajók által végzett halászati tevékenységek esetén pedig a Szerződés hatálya alá tartozó területükön letelepedett személyekre alkalmazandók; |
b) |
összeegyeztethetők a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, |
c) |
legalább olyan szigorúak, mint az uniós jog szerinti intézkedések. |
(2) A tagállamok ellenőrzési célból tájékoztatják a többi érintett tagállamot az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedésekről.
(3) A tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e cikkel összhangban elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos megfelelő információkat.
20. cikk
A 12 tengeri mérföldes övezeten belül alkalmazandó tagállami intézkedések
(1) A tagállamok a partvonaluktól számított 12 tengeri mérföldes övezeten belül megkülönböztetéstől mentes intézkedéseket hozhatnak a halállományok védelme és az ezekkel való gazdálkodás, valamint a tengeri ökoszisztémák védelmi státuszának fenntartása vagy fokozása érdekében, amennyiben az Unió nem fogadott el kifejezetten az e területre vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedéseket, vagy kifejezetten az érintett tagállam által feltárt probléma kezelésére irányuló intézkedéseket. A tagállami intézkedéseknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, és legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint az uniós jog szerinti intézkedések.
(2) Amennyiben valamely tagállam által hozott védelmi és gazdálkodási intézkedések várhatóan hatással lesznek más tagállamok halászhajóira, az ilyen intézkedések csak azt követően fogadhatók el, hogy az adott tagállam konzultált a Bizottsággal, az érintett tagállamokkal és a megfelelő tanácsadó testületekkel a tervezett intézkedésekről, amelyeket olyan indokolás kísér, amelynek szintén alá kell támasztania ezen intézkedések megkülönböztetésmentességét. A szóban forgó konzultációk vonatkozásában a konzultáló tagállam ésszerű határidőt állapíthat meg, amely azonban nem lehet rövidebb két hónapnál.
(3) A tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e cikkel összhangban elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos megfelelő információkat.
(4) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő indokolás mellett felkérheti az érintett tagállamot, hogy módosítsa vagy vonja vissza a szóban forgó intézkedést.
IV. RÉSZ
A HALÁSZATI KAPACITÁS KEZELÉSE
21. cikk
Az átruházható halászati koncessziók rendszerének kialakítása
A tagállamok kialakíthatják az átruházható halászati koncessziók rendszerét. Az ilyen rendszerrel rendelkező tagállamok kialakítják és fenntartják az átruházható halászati koncessziók nyilvántartását.
22. cikk
A halászati kapacitás kiigazítása és kezelése
(1) A tagállamok idővel – a releváns tendenciák figyelembevétele mellett és a legjobb tudományos szakvélemények alapján – intézkedéseket hoznak a flottáik halászati kapacitásának a halászati lehetőségeikhez való igazítása érdekében, azzal céllal, hogy azok között állandó és tartós egyensúlyt alakítsanak ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzés elérése érdekében a tagállamok minden év május 31-ig jelentést küldenek a Bizottságnak a flottáik halászati kapacitása és a halászati lehetőségeik közötti egyensúlyról. Annak megkönnyítése érdekében, hogy Unió-szerte közös megközelítést lehessen alkalmazni, a jelentést azokkal a vonatkozó technikai, társadalmi és gazdasági paramétereket jelző közös iránymutatásokkal összhangban kell elkészíteni, melyeket a Bizottság dolgozhat ki.
A jelentés tartalmazza a nemzeti flottának és az adott tagállam valamennyi flottaszegmensének az éves kapacitásértékelését. A jelentésben törekedni kell a strukturális többletkapacitás szegmensenkénti azonosítására, valamint a hosszú távú jövedelmezőség szegmensenkénti megbecslésére. A jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Az (1a) bekezdés második albekezdésében említett értékelést illetően a tagállamok elemzésüket a flottáik halászati kapacitása és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyra alapozzák. Külön értékeléseket kell készíteni a legkülső régiókban üzemelő flották, illetve a kizárólag az uniós vizeken kívül üzemelő hajók tekintetében.
(4) Amennyiben az értékelés egyértelműen azt mutatja, hogy a halászati kapacitás nem áll ténylegesen egyensúlyban a halászati lehetőségekkel, a tagállam a jelentésébe cselekvési tervet illeszt az azonosított strukturális többletkapacitással rendelkező flottaszegmensekre vonatkozóan. A cselekvési tervben meg kell határozni a kiigazítási célokat, valamint az egyensúly elérésére alkalmazott eszközöket, továbbá egy egyértelmű időkeretet a terv végrehajtására vonatkozóan.
A Bizottság a (2) bekezdés első albekezdésében említett iránymutatásokkal összhangban évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az egyes tagállamok flottáinak halászati kapacitása és a halászati lehetőségeik közötti egyensúlyról. A jelentésben szerepelniük kell e bekezdés első albekezdésben említett cselekvési terveknek. Az első jelentést 2015. március 31-ig kell benyújtani.
Az (2) bekezdésben említett jelentés elkészítésének elmulasztása, és/vagy az e bekezdés első albekezdésében említett cselekvési terv végrehajtásának elmaradása az adott tagállam részére az érintett flottaszegmensbe vagy -szegmensekbe való beruházásra irányuló uniós pénzügyi támogatás arányos felfüggesztésével vagy megszakításával járhat egy jövőbeni, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan a tenger- és halászati politika pénzügyi támogatásának feltételeit megállapító uniós jogi aktussal összhangban.
(5) Flottából állami támogatással csak akkor vonható ki hajó, ha azt megelőzően visszavonják a halászati jogosítványt és a halászati engedélyeket.
(6) A flottából állami támogatással kivont halászhajók halászati kapacitása nem helyettesíthető.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől kezdődően a flottájuk halászati kapacitása semmilyen időpontban ne haladja meg a II. mellékletben meghatározott halászati kapacitás felső értékhatárait.
23. cikk
Belépési/kilépési rend
(1) A tagállamok oly módon irányítják a flottáikba való belépést és a flottáikból való kilépést, hogy az új kapacitásnak a flottába állami támogatás nélkül való belépését legalább ugyanolyan nagyságú kapacitás állami támogatás nélküli korábbi kivonása kompenzálja.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) A Bizottság legkésőbb 2018. december 30-i – figyelemmel a flotta kapacitása és a várható halászati lehetőségek közötti kapcsolat alakulására – értékeli a belépési/kilépési rendet, és adott esetben javaslatot tesz a rend módosítására.
24. cikk
Halászflotta-nyilvántartás
(1) A tagállamok nyilvántartják a lobogójuk alatt hajózó uniós halászhajók tulajdonjogára és tevékenységére, valamint a hajó és a halászeszközök jellemzőire vonatkozó azon információkat, amelyek az e rendelet értelmében meghozott intézkedések irányításához szükségesek.
(2) A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett információkat.
(3) A Bizottság uniós halászflotta-nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a (2) bekezdésnek megfelelően kapott információkat. A Bizottság nyilvános hozzáférést biztosít az uniós halászflotta-nyilvántartáshoz, miközben a személyes adatok megfelelő védelmét is szavatolja.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információk nyilvántartásba vételére, formájára és továbbítási módjaira vonatkozó technikai követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
V. RÉSZ
A HALÁSZATI GAZDÁLKODÁS TUDOMÁNYOS ALAPJA
25. cikk
A halászati gazdálkodás adatszolgáltatási követelményei
(1) A tagállamok – az adatgyűjtés területéhez kapcsolódóan elfogadott szabályokkal összhangban – a halászati gazdálkodáshoz szükséges biológiai, környezetvédelmi, technikai és társadalmi-gazdasági adatokat összegyűjtik, kezelik és elérhetővé teszik a végfelhasználók számára, beleértve a Bizottság által kijelölt szerveket is. Ezen adatok megszerzése és kezelése támogatható az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) egy jövőbeni, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan a tenger- és halászati politika pénzügyi támogatásának feltételeit megállapító uniós jogi aktusnak megfelelően. A szóban forgó adatok főleg a következők értékelését teszik lehetővé:
a) |
a tengerek kiaknázott biológiai erőforrásainak állapota; |
b) |
a halászat szintje és a halászati tevékenységeknek a tengerek biológiai erőforrásaira és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatása; valamint |
(c) |
az uniós vizeken belüli és azokon kívüli halászat, akvakultúra és feldolgozó-ágazat társadalmi-gazdasági teljesítménye. |
(2) Az adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának az alábbi elveken kell alapulnia:
a) |
pontosság és megbízhatóság, valamint az adatgyűjtés időben történő elvégzése; |
b) |
koordinációs mechanizmusok alkalmazása a különböző célok érdekében történő párhuzamos adatgyűjtések elkerülésére; |
c) |
az összegyűjtött adatok biztonságos tárolása és védelme számítógépes adatbázisokban, valamint adott esetben az adatok nyilvános hozzáférhetősége, összesített formában is, így garantálva azok bizalmas jellegét; |
d) |
a Bizottság vagy az általa kijelölt szervek hozzáférése az összegyűjtött adatok feldolgozására használt nemzeti adatbázisokhoz és rendszerekhez az adatok meglétének és minőségének ellenőrzése céljából; |
e) |
a vonatkozó adatoknak és az adatok megszerzésére használt módszereknek a halászati ágazatra vonatkozó adatok tudományos elemzésében kutatási vagy gazdálkodási szempontból érdekelt szervek és bármely egyéb érdekelt fél részére időben történő rendelkezésre bocsátása, kivéve azon eseteket, amikor az alkalmazandó uniós jog értelmében védelemre és titoktartásra van szükség. |
(3) A tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak nemzeti adatgyűjtési programjaik végrehajtásáról, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
A Bizottság – a tudományos tanácsadó testületével, valamint adott esetben az érintett nemzetközi tudományos testületekkel és az azokkal a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel folytatott konzultációt követően, amelyekben az Unió szerződő félként vagy megfigyelőként vesz részt – értékeli az adatgyűjtésről szóló éves jelentést.
(4) A tagállamok biztosítják a halászati gazdálkodással kapcsolatos tudományos adatok – többek között a társadalmi-gazdasági adatok – összegyűjtését és kezelését szolgáló nemzeti koordinációt. Ebből a célból a tagállamok kijelölnek egy nemzeti kapcsolattartót és évente nemzeti koordinációs megbeszélést szerveznek. A Bizottságot tájékoztatják a nemzeti koordinációs tevékenységekről és meghívják a koordinációs megbeszélésekre.
(5) A tagállamok a Bizottsággal szorosan együttműködve egyeztetik adatgyűjtési tevékenységeiket az ugyanazon régió többi tagállamával, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy tevékenységeiket összehangolják az ugyanazon régió vizei felett szuverenitással vagy joghatósággal rendelkező harmadik országokkal.
(6) Az adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának költséghatékony módon kell történnie.
(7) Ha egy tagállam elmulasztotta időben összegyűjteni az adatokat és/vagy elmulasztotta azokat időben a végfelhasználók rendelkezésére bocsátani, akkor ez – egy jövőbeni, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan a tenger- és halászati politika pénzügyi támogatásának feltételeit megállapító uniós jogi aktussal összhangban – az adott tagállam részére biztosított vonatkozó uniós pénzügyi támogatás arányos felfüggesztésével vagy megszakításával járhat.
26. cikk
Tudományos testületekkel folytatott konzultáció
A Bizottság konzultációt folytat a megfelelő tudományos testületekkel. A HTMGB-vel adott esetben konzultálni kell az élő tengeri erőforrások védelmére és az azokkal való gazdálkodásra vonatkozó kérdésekről, ideértve a biológiai, gazdasági, környezeti, társadalmi és műszaki szempontokat is. A tudományos testületekkel folytatott konzultációk során szem előtt kell tartani a közpénzek megfelelő kezelését az ilyen testületek által végzett munka megkettőzésének elkerülése érdekében.
27. cikk
Kutatás és tudományos tanácsadás
(1) A tagállamok kutatási és innovációs programokat hajtanak végre a halászat és az akvakultúra területén. Halászati kutatási, innovációs és tudományos tanácsadási programjaikat – a Bizottsággal szoros együttműködésben és az uniós kutatási és innovációs keretek összefüggésében – összehangolják a többi tagállammal, adott esetben a megfelelő tanácsadó testületeket is bevonva a folyamatba. Az említett tevékenységek a vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek megfelelően jogosultak az uniós költségvetésből való támogatásra.
(2) A tagállamok – az érdekelt felek bevonásával, egyebek mellett a rendelkezésre álló uniós pénzügyi források felhasználásával és az egymással folytatott koordináció révén – biztosítják, hogy a tudományos tanácsadási folyamatban rendelkezésre álljanak a releváns kompetenciák és humán erőforrások.
VI. RÉSZ
KÜLSŐ POLITIKA
28. cikk
Célkitűzések
(1) A tengeri biológiai erőforrások és a tengeri környezet fenntartható kiaknázásának, védelmének és azokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása érdekében az Unió a külső halászati politikáját a nemzetközi kötelezettségekkel és szakpolitikai célokkal összhangban, valamint a 2. és a 34. cikkben foglalt célokat és elveket tiszteletben tartva folytatja.
(2) Az Unió ezen belül mindenekelőtt:
a) |
aktívan támogatja a tudományos ismeretek és vélemények bővítését, illetve hozzájárul ezek fejlesztéséhez; |
b) |
koherensebbé teszi az uniós szakpolitikai kezdeményezéseket, különös figyelmet fordítva a környezetvédelmi, kereskedelmi és fejlesztési tevékenységekre, valamint még nagyobb összhangot alakít ki a fejlesztési együttműködés és a tudományos, műszaki és gazdasági együttműködés keretében hozott intézkedések között; |
c) |
hozzájárul a gazdaságilag életképes, fenntartható halászati tevékenységekhez, és előmozdítja az Unión belüli foglalkoztatást; |
d) |
biztosítja, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek a közös halászati politika területén alkalmazandó uniós jogban foglalt elvekkel és előírásokkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, egyenlő versenyfeltételeket előmozdítva az uniós piaci szereplők számára a harmadik országbeli piaci szereplőkkel szemben; |
e) |
minden nemzetközi vonatkozásban ösztönzi és támogatja a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat felszámolásához szükséges fellépést; |
f) |
előmozdítja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek megfelelési bizottságainak létrehozását és megerősítését, a független időszakos teljesítményértékeléseket és a megfelelő jogorvoslatokat, az átlátható és megkülönböztetésmentes módon alkalmazandó, hatékony és visszatartó erejű szankciókat is beleértve. |
(3) E rész rendelkezései nem érintik a Szerződés 218. cikke szerint elfogadott különös rendelkezéseket.
I. CÍM
Nemzetközi halászati szervezetek
29. cikk
Az Unió tevékenysége a nemzetközi halászati szervezetekben
(1) Az Unió aktívan támogatja a halászattal foglalkozó nemzetközi szervezetek tevékenységeit, beleértve a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket is, és tevékenyen részt vesz azokban.
(2) A halászattal foglalkozó nemzetközi szervezetekben és a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben az Unió az álláspontjait a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekre alapozza, ezáltal gondoskodva arról, hogy a halászati erőforrások kezelése a 2. cikkben, kiváltképp annak (2) bekezdésében és (5) bekezdése c) pontjában meghatározott célokkal összhangban történjen. Az Unió törekszik arra, hogy vezető szerepet töltsön be a regionális halászati gazdálkodási szervezetek teljesítménye megerősítésének folyamatában, hogy ezáltal alkalmasabbá tegye e szervezeteket a felelősségi körükbe tartozó élő tengeri erőforrások védelmére és az azokkal való gazdálkodásra.
(3) Az Unió aktívan támogatja a halászati lehetőségek megfelelő és átlátható kiosztási mechanizmusainak kidolgozását.
(4) Az Unió előmozdítja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködést, megerősíti a szabályozási kereteik közötti összhangot, és támogatja a tudományos ismeretek és szakvélemények fejlesztését, így biztosítva azt, hogy az ajánlásaik e tudományos szakvéleményeken alapuljanak.
30. cikk
A nemzetközi rendelkezések betartása
Az Unió – többek között az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalon (a továbbiakban: a Hivatal) keresztül – együttműködik a harmadik országokkal és a halászattal foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, beleértve a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket is, hogy fokozza az ilyen nemzetközi szervezetek által elfogadott intézkedéseknek, különösen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseknek való megfelelést, annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az intézkedéseket szigorúan betartsák.
II. CÍM
Fenntartható halászati partnerségi megállapodások
31. cikk
A fenntartható halászati partnerségi megállapodások alapelvei és célkitűzései
(1) A harmadik országokkal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodások jogi, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kormányzati keretet teremtenek az uniós halászhajókkal harmadik országok vizein végzett halászati tevékenységek számára.
Egy ilyen keret a következőket foglalhatja magában:
a) |
a szükséges tudományos és kutatóintézetek fejlesztése és támogatása; |
b) |
nyomon követésre, ellenőrzésre és felügyeletre irányuló képességek; |
c) |
az adott harmadik ország fenntartható halászati politikájának kialakításához szükséges kapacitásépítés további elemei. |
(2) A tengeri biológiai erőforrásokban rejlő tartalékok fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében, az Unió törekszik arra, hogy a harmadik országokkal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodások kölcsönös előnyökkel járjanak mind az Unió, mind pedig az érintett harmadik országok és azok lakossága és halászati ágazata számára, mint ahogy arra is, hogy e fenntartható halászati partnerségi megállapodások hozzájáruljanak az uniós flották tevékenységének folytatásához, és annak biztosítását célozzák, hogy az Unió a rendelkezésre álló többleterőforrásokból megfelelő, és az uniós flotta érdekeivel összhangban álló mértékben részesüljön.
(3) Annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások alapján halásztevékenységet folytató uniós hajók adott esetben az uniós vizeken halásztevékenységet folytató uniós halászhajókra alkalmazandó előírásokhoz hasonló előírások mellett üzemeljenek, az Unió törekszik arra, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokba a halak és halászati termékek kirakodására vonatkozó kötelezettségről szóló megfelelő rendelkezéseket illesszenek.
(4) Az uniós halászhajók csak azt a többletmennyiséget foghatják ki, amelyet egyrészt az ENSZ tengerjogi egyezménye 62. cikkének (2) és (3) bekezdése meghatároz, és amely másrészt a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények, valamint az Unió és az érintett harmadik ország között az állomány tekintetében valamennyi flotta által végzett teljes halászati erőkifejtés vonatkozásában megosztott információk alapján egyértelmű és átlátható módon került megállapításra. A kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a nagy távolságra vándorló halfajok tekintetében a rendelkezésre álló erőforrások meghatározásakor kellőképpen figyelembe kell venni a regionális szinten elvégzett tudományos értékelést, valamint az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket.
(5) Uniós halászhajók csak akkor folytathatnak tevékenységet az olyan harmadik országok vizein, amelyekkel fenntartható halászati partnerségi megállapodás van hatályban, ha a megállapodással összhangban kibocsátott halászati engedély van a birtokukban.
(6) Az Unió gondoskodik arról, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások olyan, a demokratikus alapelvek és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó záradékkal egészüljenek ki, amely alapvető fontosságú részét képezi a megállapodásoknak.
A megállapodások lehetőség szerint az alábbiakat is tartalmazzák:
a) |
egy olyan záradék, amely tiltja az ezeken a vizeken halászó más flották számára az uniós gazdasági szereplők számára biztosítottaknál kedvezőbb feltételek biztosítását, ideértve az erőforrások védelmére, fejlesztésére és kezelésére, valamint a halászati engedélyek kiadásához kapcsolódó pénzügyi megállapodásokra, díjakra és egyéb jogokra vonatkozó feltételeket; |
b) |
az (5) bekezdésben előírt szabályhoz kapcsolódó kizárólagossági záradék. |
(7) Uniós szinten erőfeszítéseket kell tenni a fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatályán kívül eső, nem uniós vizeken tevékenykedő uniós halászhajók tevékenységeinek ellenőrzésére.
(8) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt hajózó és uniós vizeken kívül tevékenykedő uniós halászhajók képesek legyenek minden halászati és feldolgozó tevékenységről részletes és pontos dokumentációval szolgálni.
(9) Egy olyan hajó számára, amely kikerült az uniós halászflotta-nyilvántartásból, majd 24 hónapon belül visszakerült abba, a (5) bekezdésben említett halászati engedély csak abban az esetben adható meg, ha a hajó tulajdonosa a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak a rendelkezésére bocsátott minden olyan adatot, amelyek bizonyítják, hogy a hajó az említett időszakban az uniós tagállamok lobogója alatt hajózó hajókra alkalmazandó előírásokkal teljes mértékben összhangban álló módon üzemelt.
Amennyiben a lobogó használatát engedélyező államot azon időszak alatt, amíg a hajó nem tartozott az uniós halászflotta-nyilvántartásba, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat leküzdése, megakadályozása és felszámolása tekintetében az uniós jog értelmében nem együttműködő államként azonosították, vagy az uniós jog értelmében az élő tengeri erőforrások nem fenntartató kiaknázását engedélyező államként azonosították, ilyen halászati engedély csak abban az esetben adható meg, ha megállapítást nyer, hogy az érintett hajó beszüntette halászati tevékenységeit, és a hajó tulajdonosa haladéktalanul intézkedett annak érdekében, hogy a hajót töröljék az említett állam nyilvántartásából.
(10) A Bizottság intézkedik a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokhoz csatolt minden jegyzőkönyv előzetes és utólagos, független értékelésének elvégzéséről, és ezen értékeléseket még jóval azelőtt eljuttatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, hogy utóbbihoz ajánlást nyújtana be az adott jegyzőkönyv helyébe lépő új jegyzőkönyvre irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról. Az említett értékelések eredményeinek összefoglalását hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
32. cikk
Pénzügyi támogatás
(1) Az Unió fenntartható halászati partnerségi megállapodások révén pénzügyi támogatást nyújt harmadik országok részére, hogy:
a) |
átvállalja a harmadik országok vizeiben található halászati erőforrásokhoz való hozzáférés költségeinek egy részét; a halászati erőforrásokhoz való hozzáférés költségeinek az uniós hajótulajdonosok által fizetendő részét valamennyi fenntartható halászati partnerségi megállapodás vagy ahhoz csatolandó jegyzőkönyv esetében meg kell becsülni, és annak méltányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie, és arányban kell állnia azokkal az előnyökkel, amelyekben a hozzáférési feltételek révén az uniós hajótulajdonosok részesülnek; |
b) |
a harmadik ország fenntartható halászati politikájának kialakításához – a szükséges tudományos és kutatóintézetek, valamint a megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti kapacitások és egyéb kapacitások kiépítéséhez szükséges egységek fejlesztését és fenntartását magában foglaló – irányítási keretet teremtsen, és ösztönözze az érdekcsoportokkal folytatandó konzultációs folyamatokat. Az ilyen pénzügyi támogatás feltétele konkrét eredmények felmutatása, továbbá az kiegészíti az érintett harmadik országokban végrehajtott fejlesztési projekteket és programokat, valamint koherens azokkal. |
(2) Az ágazati támogatás céljára nyújtott pénzügyi támogatást minden egyes fenntartható halászati partnerségi megállapodás esetében el kell választani a halászati erőforrásokhoz való hozzáférésért fizetett összegektől. Az Unió a pénzügyi támogatás keretében történő kifizetések feltételeként konkrét eredmények elérését követeli meg, amelyek alakulását szorosan figyelemmel kíséri.
III. CÍM
A yulnak organizmusok fogására, lehetővé téve a nem célfajok elkerülését vag
33. cikk
Az Unió és a harmadik országok számára közös érdekű állományokkal való gazdálkodás alapelvei és célkitűzései, valamint a cserére és a közös gazdálkodásra vonatkozó megállapodások
(1) Amennyiben közös érdekű állományokat harmadik országok is kiaknáznak, az Unió tárgyalásokba kezd ezen harmadik országokkal annak érdekében, hogy az említett állományokkal e rendeletnek – és különösen a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzésnek – megfelelően, fenntartható módon gazdálkodjanak. Ha nem születik hivatalos megállapodás, az Unió minden erőfeszítést megtesz, hogy a fenntartható állománygazdálkodás lehetővé tétele érdekében – különösen a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt célkitűzést illetően – legalább közös megegyezés szülessen ezen állományok halászatát illetően, elősegítve ezzel, hogy az uniós szereplők egyenlő feltételekkel vehessenek részt ezen állományok halászatában.
(2) A harmadik országokkal megosztott állományok fenntartható kiaknázása, valamint a flottái stabil halászati tevékenységeinek biztosítása érdekében az Uniónak az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban törekednie kell arra, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amely megállapodások célja az állományokkal való közös gazdálkodás, beleértve adott esetben a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a hozzáférési feltételek megállapítását, a védelmi intézkedések harmonizációját és a halászati lehetőségek cseréjét.
VII. RÉSZ
AKVAKULTÚRA
34. cikk
A fenntartható akvakultúra előmozdítása
(1) A fenntarthatóság elősegítése, valamint az élelmezésbiztonsághoz, az élelmiszerellátáshoz, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás érdekében a Bizottság a fenntartható akvakultúra-tevékenységek fejlesztésének közös prioritásaira és céljaira vonatkozó, nem kötelező uniós stratégiai iránymutatásokat állapít meg. A stratégiai iránymutatások figyelembe veszik a tagállamok viszonylagos kiindulási helyzetét és különböző körülményeit az Unión belül, alapot jelentenek a többéves nemzeti stratégiai tervek tekintetében, és az alábbiakat célozzák:
a) |
az akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása és az akvakultúra-ágazati fejlesztés és innováció támogatása; |
b) |
az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az uniós jog végrehajtásának hatékonyabbá tétele és annak biztosítása, hogy a jogszabályok végrehajtása során jobban figyelembe vegyék az érdekelt felek szükségleteit; |
c) |
a gazdasági tevékenység ösztönzése; |
d) |
az életminőség javítása és a gazdaság diverzifikálása a parti és szárazföldi területeken; |
e) |
az akvakultúra-tevékenységek beépítése a tengeri, a part menti és a szárazföldi területrendezésbe. |
(2) A tagállamok legkésőbb 2014. június 30-i többéves nemzeti stratégiai terveket készítenek a területükön folytatott akvakultúra-tevékenységek fejlesztésére.
(3) A többéves nemzeti stratégiai tervnek tartalmaznia kell a tagállam célkitűzéseit, valamint az ezek eléréséhez szükséges intézkedéseket és az előírt határidőket.
(4) A többéves nemzeti stratégiai tervek mindenekelőtt az alábbiakra irányulnak:
a) |
az adminisztráció egyszerűsítése, különösen az értékelések, a hatástanulmányok és az engedélyek terén; |
b) |
ésszerű bizonyosság szavatolása az akvakultúra-ágazat piaci szereplői számára a vizekhez és a területhez való hozzáféréssel kapcsolatban; |
c) |
mutatók megállapítása a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság vonatkozásában; |
d) |
a szomszédos tagállamokra mindenekelőtt a tengeri biológiai erőforrások és a tengeri ökoszisztémák tekintetében gyakorolt más lehetséges, határon átnyúló hatások értékelése; |
e) |
a nemzeti kutatási programok közötti összhangok kialakítása, valamint az iparág és a tudományos közösség közötti együttműködés; |
f) |
a jó minőségű fenntartható élelmiszerek versenyelőnyének előmozdítása; |
g) |
az akvakultúra terén alkalmazott gyakorlatok és az akvakultúra területén folytatott kutatás előmozdítása a környezetre és a halászati erőforrásokra gyakorolt pozitív hatások fokozása, a negatív hatások – köztük a takarmányelőállításhoz felhasznált halállományokra nehezedő nyomás – csökkentése, valamint az erőforrás-hatékonyság növelése céljából. |
(5) A tagállamok a többéves nemzeti stratégiai tervekben foglalt nemzeti intézkedések összehangolásának nyílt módszere segítségével információcserét folytatnak és megosztják a bevált gyakorlatokat.
(6) A Bizottság ösztönzi az információk és a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, és előmozdítja a többéves nemzeti stratégiai tervekben előirányzott nemzeti intézkedések koordinációját.
VIII. RÉSZ
KÖZÖS PIACSZERVEZÉS
35. cikk
Célkitűzések
(1) Létre kell hozni a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezését (a továbbiakban: a közös piacszervezés), amelynek:
a) |
hozzá kell járulnia a 2. cikkben foglalt célok eléréséhez és különösen az élő tengeri biológiai erőforrások fenntartható kiaknázásához; |
b) |
elő kell segítenie, hogy a halászati és akvakultúra-ágazat a megfelelő szinten tudja alkalmazni a közös halászati politikát; |
c) |
fokoznia kell az uniós halászati és akvakultúra-ágazat és különösen a termelők versenyképességét; |
d) |
javítania kell a piacok átláthatóságát és stabilitását – különös tekintettel a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacának megértésére és az azzal kapcsolatos gazdasági ismeretekre az ellátási lánc egészében –, biztosítania kell az értéktöbbletnek az ágazati ellátási láncon belüli kiegyensúlyozottabb elosztását, átfogó tájékoztatást biztosító értesítés és/vagy címkézés révén javítania kell a fogyasztók tájékoztatását és növelnie kell tudatosságukat; |
e) |
a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának előmozdítása révén hozzá kell járulnia az egyenlő versenyfeltételek biztosításához az Unióban forgalmazott valamennyi termék tekintetében; |
f) |
hozzá kell járulnia annak biztosításához, hogy a fogyasztók számára a halászati és akvakultúra-termékek széles skálája legyen elérhető; |
g) |
igazolható és pontos információkkal kell szolgálnia a fogyasztók számára a termék származási helyével és előállítási módjával kapcsolatban, mindenekelőtt jelölés és címkézés révén. |
(2) A közös piacszervezés az Unióban forgalmazott, a 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozik.
(3) A közös piacszervezés magában foglalja különösen:
a) |
az iparág szervezését, a piacstabilizáló intézkedéseket is beleértve; |
b) |
a halászati termelői szervezetek és az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek termelési és értékelési terveit; |
c) |
a közös forgalmazási előírásokat; |
d) |
a fogyasztók tájékoztatását. |
IX. RÉSZ
ELLENŐRZÉS ÉS VÉGREHAJTÁS
36. cikk
Célkitűzések
(1) A közös halászati politika szabályainak való megfelelést egy hatékony uniós halászati ellenőrzési rendszer biztosítja, beleértve a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet is.
(2) A közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása mindenekelőtt a következőkön alapul és az alábbiakat foglalja magában:
a) |
globális, integrált és közös megközelítés; |
b) |
együttműködés és koordináció a tagállamok, a Bizottság és a Hivatal között; |
c) |
költséghatékonyság és arányosság; |
d) |
hatékony ellenőrzési technológiák használata a halászati adatok hozzáférhetősége és minősége terén; |
e) |
uniós ellenőrző, felügyeleti és érvényesítési keret; |
f) |
kockázatalapú stratégia, amely hangsúlyt helyez az összes elérhető, vonatkozó adat szisztematikus és automatizált keresztellenőrzésére; |
g) |
a jogkövető magatartás érvényre juttatása és az együttműködés kultúrájának kialakítása az összes piaci szereplő és a halászok körében. |
Az Unió megfelelő intézkedéseket fogad el a nem fenntartható halászatot engedélyező harmadik országok tekintetében.
(3) A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységek ellenőrzésének, vizsgálatának és végrehajtásának biztosítása érdekében, a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók megállapítását is beleértve.
37. cikk
A megfeleléssel foglalkozó szakértői csoport
(1) A Bizottság a megfeleléssel foglalkozó szakértői csoportot hoz létre az uniós halászati ellenőrzési rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek végrehajtásának és betartásának értékelése, megkönnyítése és megerősítése érdekében.
(2) A megfeleléssel foglalkozó szakértői csoport a Bizottság és a tagállamok képviselőiből áll. Az Európai Parlament kérésére a Bizottság felkérheti az Európai Parlamentet, hogy küldjön szakértőket a szakértői csoport üléseire. A Hivatal megfigyelőként részt vehet a szakértői csoport ülésein.
(3) A szakértői csoport mindenekelőtt:
a) |
az uniós halászati ellenőrzési rendszer keretében rendszeresen felülvizsgálja a megfeleléshez és a végrehajtáshoz kapcsolódó kérdéseket, és meghatározza a közös halászati politika szabályainak végrehajtásában jelentkező esetleges közös nehézségeket; |
b) |
ajánlásokat fogalmaz meg a közös halászati politika szabályainak végrehajtása tekintetében, ideértve az uniós pénzügyi támogatás prioritásainak meghatározását is; valamint |
c) |
információt cserél az ellenőrző és felügyeleti tevékenységekről, ezen belül a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek elleni küzdelemről is. |
(4) A szakértői csoport rendszeresen és teljes körűen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (3) bekezdésben említett, a megfelelés biztosítását célzó tevékenységekről.
38. cikk
Az új ellenőrzési technológiákra és adatkezelési rendszerekre vonatkozó kísérleti projektek
A Bizottság és a tagállamok kísérleti projekteket végezhetnek az új ellenőrzési technológiák és adatkezelési rendszerek terén.
39. cikk
Hozzájárulás az ellenőrzési, felügyeleti, végrehajtási és adatgyűjtési költségekhez
A tagállamok a piaci szereplőik számára előírhatják az uniós halászati ellenőrzési rendszer végrehajtásának és az adatgyűjtésnek a működési költségeihez való arányos hozzájárulást.
X. RÉSZ
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
40. cikk
Célkitűzések
Uniós pénzügyi támogatás nyújtható a 2. cikkben meghatározott célok eléréséhez.
41. cikk
A tagállamok számára biztosított pénzügyi támogatás feltételei
(1) Az alkalmazandó uniós jogi aktusokban meghatározandó feltételekre is figyelemmel a tagállamok számára biztosított uniós pénzügyi támogatás feltétele, hogy a tagállamok betartsák a közös halászati politika szabályait.
(2) Ha egy tagállam nem tartja be a közös halászati politika szabályait, akkor ez a közös halászati politika alapján történő uniós pénzügyi támogatás megszakítását, felfüggesztését vagy pénzügyi kiigazítását eredményezheti. Ezeknek az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a meg nem felelés jellegével, súlyosságával, időtartamával és gyakoriságával.
42. cikk
A piaci szereplők számára biztosított pénzügyi támogatás feltételei
(1) Az alkalmazandó uniós jogi aktusokban meghatározandó feltételekre is figyelemmel, a piaci szereplők számára biztosított uniós pénzügyi támogatás feltétele, hogy a piaci szereplők betartsák a közös halászati politika szabályait.
(2) Az e tekintetben elfogadandó különös szabályokra is figyelemmel, a közös halászati politika szabályainak a piaci szereplők általi súlyos megsértése az uniós pénzügyi támogatás ideiglenes vagy állandó megvonását és/vagy pénzügyi levonás alkalmazását eredményezi. Ezeknek az érintett tagállam által meghozott intézkedéseknek visszatartó erejűnek és hatékonynak kell lenniük, valamint arányosnak a súlyos jogsértés jellegével, mértékével, időtartamával és gyakoriságával.
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy uniós pénzügyi támogatás biztosítására csak akkor kerüljön sor, ha az érintett piaci szereplőre súlyos jogsértés miatt nem alkalmaztak szankciókat az uniós pénzügyi támogatás kérelmezését megelőző egy éven belül.
XI. RÉSZ
TANÁCSADÓ TESTÜLETEK
43. cikk
Tanácsadó testületek létrehozása
(1) A 2. cikkben meghatározott célok elérésére, valamint annak érdekében, hogy a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban valamennyi érdekelt felet kiegyensúlyozott módon lehessen képviselni, a III. mellékletben foglalt minden egyes földrajzi vagy illetékességi területet illetően tanácsadó testületek jönnek létre.
(2) A III. melléklettel összhangban az alábbi új tanácsadó testületek jönnek létre:
a) |
a legkülső régiókkal foglalkozó tanácsadó testület, a következő tengermedencék szerint három részre bontva: az Atlanti-óceán nyugati része, az Atlanti-óceán keleti része és az Indiai-óceán; |
b) |
az akvakultúrával foglalkozó tanácsadó testület; |
c) |
a piacokkal foglalkozó tanácsadó testület; |
d) |
a Fekete-tengerrel foglalkozó tanácsadó testület. |
(3) Valamennyi tanácsadó testület saját eljárási szabályzatot fogad el.
44. cikk
A tanácsadó testületek feladatai
(1) E rendelet alkalmazása során a Bizottság adott esetben konzultációt folytat a tanácsadó testületekkel.
(2) A tanácsadó testületek:
a) |
ajánlásokat és javaslatokat tehetnek a Bizottság vagy az érintett tagállam részére a halászati gazdálkodást, valamint a halászathoz és az akvakultúrához kapcsolódó társadalmi-gazdasági és védelmi szempontokat érintő kérdésekben, különösen arra vonatkozóan tehetnek ajánlást, hogy miként egyszerűsíthetők a halászati gazdálkodás szabályai; |
b) |
tájékoztathatják a Bizottságot és a tagállamokat a halászati gazdálkodáshoz – és adott esetben az akvakultúra-gazdálkodáshoz – és ezek társadalmi-gazdasági és védelmi szempontjaihoz kapcsolódóan a földrajzi vagy illetékességi területükön fellépő problémákról, és megoldásokat javasolhatnak az említett problémák felszámolása céljából; |
c) |
a tudományos szakemberekkel szorosan együttműködve segíthetik a védelmi intézkedések kialakításához szükséges adatok összegyűjtését, szolgáltatását és elemzését. |
Amennyiben egy kérdés két vagy több tanácsadó testületet érint, e tanácsadó testületek összehangolják álláspontjukat az e kérdésre vonatkozó közös ajánlások elfogadása érdekében.
(3) A 17. cikkben foglaltaknak megfelelően a közös ajánlásokról konzultálni kell a tanácsadó testületekkel. A Bizottság és a tagállamok más intézkedések tekintetében is konzultálhatnak a tanácsadó testületekkel. A tanácsadó testületek által megfogalmazott tanácsokat figyelembe kell venni. A konzultációk nem sérthetik a HTMGB-vel vagy más tudományos testületekkel való konzultációt. A tanácsadó testületek véleménye benyújtható az érintett tagállamokhoz és a Bizottsághoz.
(4) A Bizottság és adott esetben az érintett tagállam két hónapon belül választ ad az (1) bekezdés alapján kapott bármely ajánlásra, javaslatra vagy tájékoztatásra. Amennyiben a végleges elfogadott intézkedések eltérnek a tanácsadó testületek által az (1) bekezdés alapján adott véleményektől, ajánlásoktól és javaslatoktól, a Bizottság vagy az érintett tagállam részletesen megindokolja az eltérés okait.
45. cikk
A tanácsadó testületek összetétele, működése és finanszírozása
(1) A tanácsadó testületeket az alábbiak alkotják:
a) |
a halászati és adott esetben az akvakultúra-ágazati piaci szereplőket képviselő szervezetek, valamint a feldolgozó és a forgalmazó ágazat képviselői; |
b) |
a közös halászati politika egyéb érdekcsoportjai (például környezetvédelmi szervezetek és fogyasztói csoportok). |
(2) Minden egyes tanácsadó testület közgyűléssel és végrehajtó bizottsággal rendelkezik, ideértve adott esetben titkárság és azon munkacsoportok létrehozását, amelyek a 18. cikk alapján regionális együttműködéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak, továbbá elfogadja a működéséhez szükséges intézkedéseket.
(3) A tanácsadó testületek a III. mellékletben meghatározott módon működnek és részesülnek finanszírozásban.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 46. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tanácsadó testületek működése részletes szabályainak megállapítása céljából.
XII. RÉSZ
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
46. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottság a 11. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (2), (3), (6) és (7) bekezdésében, valamint a 45. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. december 29-i kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (2), (3), (6) és (7) bekezdésében, valamint a 45. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 11. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (2), (3), (6) és (7) bekezdése, valamint a 45. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
47. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a halászattal és akvakultúrával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt a 23. cikk szerint elfogadandó végrehajtási jogi aktus tervezetéről, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.
XIII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. cikk
Hatályon kívül helyezések és módosítások
(1) A 2371/2002/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
(2) A 2004/585/EK határozat az e rendelet 45. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok hatálybalépésének napján hatályát veszti.
(3) Az 1954/2003/EK tanácsi rendelet (25) 5. cikkét el kell hagyni.
(4) A 639/2004/EK tanácsi rendelet (26) hatályát veszti.
(5) Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) és (3) bekezdéstől eltérve nem kell szorzótényezőt alkalmazni azon fogások vonatkozásában, amelyek a 1380/2013/EU (27) európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy a túlhalászásnak az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított mértéke nem lépi túl a 10 %-ot.
49. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közös halászati politika működéséről.
50. cikk
Éves jelentés
A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a maximális fenntartható hozam teljesítésében elért eredményekről és a halállományok helyzetéről, mégpedig az uniós vizeken, valamint az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a meghatározásáról szóló éves tanácsi rendelet elfogadását követően a lehető legkorábban.
51. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
V. LEŠKEVIČIUS
(1) HL C 181., 2012.6.21., 183. o.
(2) HL C 225., 2012.7.27., 20. o.
(3) Az Európai Parlament 2013. február 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. október 17-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2013. december 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4) A Tanács 2371/2002/EK rendelete (2002. december 20.) a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról (HL L 358., 2002.12.31., 59. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 5. kötet, 460. o.).
(5) Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló megállapodás (HL L 179., 1998.6.23., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 3. kötet, 262. o.).
(6) A Tanács határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 3. kötet, 260. o.).
(7) A Tanács határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 4. kötet, 3. o.).
(8) A Tanács határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 4. kötet, 3. o.).
(9) A Tanács határozata (1996. június 25.) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló megállapodásnak a Közösség általi elfogadásáról (HL L 177., 1996.7.16., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 2. kötet, 322. o.).
(10) A Tanács határozata (1996. június 25.) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló megállapodásnak a Közösség általi elfogadásáról (HL L 177., 1996.7.16., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 2. kötet, 322. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
(13) A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás, 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).
(14) A Tanács 1976. november 3-i állásfoglalása a Közösségen belüli, 200 mérföldig terjedő halászati övezet 1977. január 1-jei hatállyal történő létrehozásának egyes külső vonatkozásairól (HL C 105., 1981.5.7., 1. o.).
(15) 2005/629/EK: A Bizottság határozata (2005. augusztus 26.) a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság létrehozásáról (HL L 225., 2005.8.31., 18 o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(17) A Tanács 2004/585/EK határozata (2004. július 19.) a közös halászati politika alapján történő regionális tanácsadó testületek felállításáról (HL L 256., 2004.8.3., 17. o.)
(18) A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).
(19) A Tanács 2930/86/EGK rendelete (1986. szeptember 22.) a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról (HL L 274., 1986.9.25., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 1. kötet, 214. o.).
(20) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(21) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).
(22) Az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) övezetek az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 2009. március 11-i 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.) meghatározott övezetek.
(23) A CECAF (Atlanti-óceán középső és keleti része vagy a FAO 34. fő halászati területe) övezetek az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról szóló, 2009. március 11-i 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.) meghatározott övezetek.
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11-i)a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
(25) A Tanács 1954/2003/EK rendelete (2003. november 4.) az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról, a 2847/93/EK rendelet módosításáról, valamint a 685/95/EK és a 2027/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 6. kötet, 44. o.).
(26) A Tanács 639/2004/EK rendelete (2004. március 30.) a Közösség legkülső régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról (HL L 102., 2004.4.7., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 7. kötet, 61. o.).
(27) Az Európai Parlamenti és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11-i) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi 1380rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (HL L 354., 2013.12.28., 23. o.)”.
I. MELLÉKLET
HOZZÁFÉRÉS A PARTI VIZEKHEZ AZ 5. CIKK (2) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN
1. Az egyesült királyság parti vizei
A. HOZZÁFÉRÉS FRANCIAORSZÁG RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Az Egyesült Királyság partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Fésűkagyló |
Korlátlan |
|||
Homár |
Korlátlan |
|||
Languszta |
Korlátlan |
|||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Languszta |
Korlátlan |
|||
Homár |
Korlátlan |
|||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj, a kagylók kivételével |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
B. HOZZÁFÉRÉS ÍRORSZÁG RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Az Egyesült Királyság partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Norvég homár |
Korlátlan |
|||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Norvég homár |
Korlátlan |
C. HOZZÁFÉRÉS NÉMETORSZÁG RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Az Egyesült Királyság partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
Makréla |
Korlátlan |
|||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Hering |
Korlátlan |
D. HOZZÁFÉRÉS HOLLANDIA RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Az Egyesült Királyság partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Hering |
Korlátlan |
E. HOZZÁFÉRÉS BELGIUM RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Az Egyesült Királyság partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
|||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
2. Írország parti vizei
A. HOZZÁFÉRÉS FRANCIAORSZÁG RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Írország partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Norvég homár |
Korlátlan |
|||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Norvég homár |
Korlátlan |
|||
Makréla |
Korlátlan |
|||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Norvég homár |
Korlátlan |
|||
Makréla |
Korlátlan |
|||
Hering |
Korlátlan |
|||
|
Valamennyi faj |
Korlátlan |
||
|
Valamennyi faj, a kagylók kivételével |
Korlátlan |
B. HOZZÁFÉRÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Írország partvidéke (6–12 mérföld) |
|
|
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
|||
Makréla |
Korlátlan |
|||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
|||
Makréla |
Korlátlan |
|||
Norvég homár |
Korlátlan |
|||
Fésűkagyló |
Korlátlan |
C. HOZZÁFÉRÉS HOLLANDIA RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Írország partvidéke (6–12 mérföld) |
|
|
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
Makréla |
Korlátlan |
D. HOZZÁFÉRÉS NÉMETORSZÁG RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Írország partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Hering |
Korlátlan |
||
|
Makréla |
Korlátlan |
E. HOZZÁFÉRÉS BELGIUM RÉSZÉRE
Földrajzi terület |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
||
Írország partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
||
|
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
3. Belgium parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
3–12 tengeri mérföld |
Hollandia |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
|
Franciaország |
Hering |
Korlátlan |
4. Dánia parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Az Északi-tenger partvidéke (a dán/német határtól Hantsholmig) (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
|
|
|
||
A dán/német határtól Blåvands Hukig |
Németország |
Lepényhalak |
Korlátlan |
Garnélarák és fűrészes garnélarák |
Korlátlan |
||
Hollandia |
Lepényhalak |
Korlátlan |
|
Tőkehalak |
Korlátlan |
||
Blåvands Huktól Bovbjergig |
Belgium |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan, csak június 1-jétől július 31-ig |
Foltos tőkehal |
Korlátlan, csak június 1-jétől július 31-ig |
||
Németország |
Lepényhalak |
Korlátlan |
|
Hollandia |
Sima lepényhal |
Korlátlan |
|
Nyelvhal |
Korlátlan |
||
Thyborøntól Hanstholmig |
Belgium |
Vékonybajuszú tőkehal |
Korlátlan, csak június 1-jétől július 31-ig |
Sima lepényhal |
Korlátlan, csak június 1-jétől július 31-ig |
||
Németország |
Lepényhalak |
Korlátlan |
|
Spratt |
Korlátlan |
||
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
||
Fekete tőkehal |
Korlátlan |
||
Foltos tőkehal |
Korlátlan |
||
Makréla |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
||
Vékonybajuszú tőkehal |
Korlátlan |
||
Hollandia |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
|
Sima lepényhal |
Korlátlan |
||
Nyelvhal |
Korlátlan |
||
Skagerrak (Hanstholmtól Skagenig) (4–12 tengeri mérföld) |
Belgium |
Sima lepényhal |
Korlátlan, csak június 1-jétől július 31-ig |
Németország |
Lepényhalak |
Korlátlan |
|
Spratt |
Korlátlan |
||
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
||
Fekete tőkehal |
Korlátlan |
||
Foltos tőkehal |
Korlátlan |
||
Makréla |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
||
Vékonybajuszú tőkehal |
Korlátlan |
||
Hollandia |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
|
Sima lepényhal |
Korlátlan |
||
Nyelvhal |
Korlátlan |
||
Kattegat (3–12 mérföld) |
Németország |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
Lepényhalak |
Korlátlan |
||
Norvég homár |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
||
Zeelandtól északra a Forsnæs világítótornyon áthaladó szélességi körig |
Németország |
Spratt |
Korlátlan |
Balti-tenger (beleértve a Belteket, a Sundot és Bornholmot) (3–12 tengeri mérföld) |
Németország |
Lepényhalak |
Korlátlan |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
||
Spratt |
Korlátlan |
||
Angolna |
Korlátlan |
||
Lazac |
Korlátlan |
||
Vékonybajuszú tőkehal |
Korlátlan |
||
Makréla |
Korlátlan |
||
Skagerrak (4–12 mérföld) |
Svédország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
Kattegat (3 (1) – 12 mérföld) |
Svédország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
Balti-tenger (3–12 mérföld) |
Svédország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
5. Németország parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Az Északi-tenger partvidéke (3–12 tengeri mérföld) valamennyi partvidék |
Dánia |
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
Spratt |
Korlátlan |
||
Homoki angolna |
Korlátlan |
||
Hollandia |
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
|
Garnélarák és fűrészes garnélarák |
Korlátlan |
||
A dán/német határtól az é. sz. 54° 43'-nál Amrum északi csúcsáig |
Dánia |
Garnélarák és fűrészes garnélarák |
Korlátlan |
A Helgoland körüli övezet |
Egyesült Királyság |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
Sima lepényhal |
Korlátlan |
||
A Balti-tenger partvidéke (3–12 mérföld) |
Dánia |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
Sima lepényhal |
Korlátlan |
||
Hering |
Korlátlan |
||
Spratt |
Korlátlan |
||
Angolna |
Korlátlan |
||
Vékonybajuszú tőkehal |
Korlátlan |
||
Makréla |
Korlátlan |
6. Franciaország és tengerentúli megyéinek parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Az atlanti partvidék északkeleti része (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
|
Belga-francia határtól a Manche megyétől keletre eső részig (Vire-Grandcamp les Bains folyótorkolat é.sz. 49° 23' 30", ny. h. 1° 2' ÉÉK irányban) |
Belgium |
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
Fésűkagyló |
Korlátlan |
||
Hollandia |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
|
Dunkerque-től (k. h. 2° 20') Cap d'Antifer-ig (k. h. 0° 10') |
Németország |
Hering |
Korlátlan, csak október 1-jétől december 31-ig |
A belga/francia határ Cap d'Alprech nyugatig (é. sz. 50° 42' 30", k. h. 1°33' 30") |
Egyesült Királyság |
Hering |
Korlátlan |
Atlanti partvidék (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
|
A spanyol/francia határ az é. sz. 46° 08' alatti pontig |
Spanyolország |
Szardella |
Célzott halászat, csak március 1-jétől június 30-ig korlátlan |
Élő csalival történő halászat csak július 1-jétől október 31-ig |
|||
Szardínia |
Csak január 1-jétől február 28-ig és július 1-jétől december 31-ig korlátlan |
||
Továbbá a fent említett fajokkal kapcsolatos tevékenységeket az 1984-ben folytatott tevékenységek értelmében kell folytatni. |
|||
A Földközi-tenger partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
|
A spanyol határ – Cap Leucate |
Spanyolország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
7. Spanyolország parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Atlanti partvidék (6-12 tengeri mérföld) |
|
|
|
A francia/spanyol határ a Cap Mayor világítótoronyig (ny. h. 3° 47') |
Franciaország |
Nyíltvízi fajok |
Az 1984. év folyamán gyakorolt tevékenységek határain belül korlátlan |
A Földközi-tenger partvidéke (6–12 tengeri mérföld) |
|
|
|
A francia határ/Cap Creus |
Franciaország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
8. Horvátország parti vizei (2)
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Az északi szélesség 45. fokának 10. percénél húzódó és a nyugat-isztriai partot a Grgatov rt Funtana foknál érintő északi szélességi körtől északra fekvő és a nyugat-isztriai partok mentén húzódó, horvát fennhatóság alatt álló tengeri területnek a horvát parti tenger külső határától számított 12 mérföldes része. |
Szlovénia |
Tengerfenéken élő fajok és kisméretű nyílt tengeri fajok, a szardíniát és a szardellát is beleértve. |
100 tonna fogás legfeljebb 25 halászhajóval, melyek közül 5 vonóhálóval felszerelt halászhajó. |
9. Hollandia parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
(3–12 tengeri mérföld) teljes partvidék |
Belgium |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
Dánia |
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
|
Spratt |
Korlátlan |
||
Homoki angolna |
Korlátlan |
||
Fattyúmakréla |
Korlátlan |
||
Németország |
Közönséges tőkehal |
Korlátlan |
|
Garnélarák és fűrészes garnélarák |
Korlátlan |
||
(6–12 tengeri mérföld) teljes partvidék |
Franciaország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
Texel déli fokától nyugatra a német/holland határig |
Egyesült Királyság |
Tengerfenéken élő fajok |
Korlátlan |
10. Szlovénia parti vizei (3)
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Az északi szélesség 45. fokának 10. percénél húzódó és a nyugat-isztriai partot a Grgatov rt Funtana foknál érintő északi szélességi körtől északra fekvő és a nyugat-isztriai partok mentén húzódó, szlovén fennhatóság alatt álló tengeri területnek a horvát parti tenger külső határától számított 12 mérföldes része. |
Horvátország |
Tengerfenéken élő fajok és kisméretű nyílt tengeri fajok, a szardíniát és a szardellát is beleértve. |
100 tonna fogás legfeljebb 25 halászhajóval, melyek közül 5 vonóhálóval felszerelt halászhajó. |
11. Finnország parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Balti-tenger (4–12 tengeri mérföld) (4) |
Svédország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
12. Svédország parti vizei
Földrajzi terület |
Tagállam |
Faj |
Jelentőség vagy különleges jellemzők |
Skagerrak (4–12 tengeri mérföld) |
Dánia |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
Kattegat (3–12 mérföld (5)) |
Dánia |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
Balti-tenger (4–12 tengeri mérföld) |
Dánia |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
Finnország |
Valamennyi faj |
Korlátlan |
(1) A partvonaltól mérve.
(2) A fent említett rendszer a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között 2009. november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjától alkalmazandó.
(3) A fent említett rendszer a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között 2009. november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjától alkalmazandó.
(4) 3–12 tengeri mérföld a Bogskär-szigetek körül.
(5) A partvonaltól mérve.
II. MELLÉKLET
A HALÁSZATI KAPACITÁS FELSŐ ÉRTÉKHATÁRAI
A halászati kapacitás felső értékhatárai
Tagállam |
GT |
kW |
Belgium |
18 962 |
51 586 |
Bulgária |
7 250 |
62 708 |
Dánia |
88 762 |
313 333 |
Németország |
71 117 |
167 078 |
Észtország |
21 677 |
52 566 |
Írország |
77 568 |
210 083 |
Görögország |
84 123 |
469 061 |
Spanyolország (a legkülső régiókkal együtt) |
423 550 |
964 826 |
Franciaország (a legkülső régiókkal együtt) |
214 282 |
1 166 328 |
Horvátország |
53 452 |
426 064 |
Olaszország |
173 506 |
1 070 028 |
Ciprus |
11 021 |
47 803 |
Lettország |
46 418 |
58 496 |
Litvánia |
73 489 |
73 516 |
Málta |
14 965 |
95 776 |
Hollandia |
166 859 |
350 736 |
Lengyelország |
38 270 |
90 650 |
Portugália (a legkülső régiókkal együtt) |
114 549 |
385 539 |
Románia |
1 908 |
6 356 |
Szlovénia |
675 |
8 867 |
Finnország |
18 066 |
181 717 |
Svédország |
43 386 |
210 829 |
Egyesült Királyság |
231 106 |
909 141 |
A halászati kapacitás felső értékhatárai
Az Unió legkülső régiói |
GT |
kW |
Spanyolország |
||
Kanári-szigetek: H (1) < 12 m. Uniós vizek |
2 617 |
20 863 |
Kanári-szigetek: H > 12 m. Uniós vizek |
3 059 |
10 364 |
Kanári-szigetek: H > 12 m. Nemzetközi vizek és harmadik országok vizei |
28 823 |
45 593 |
Franciaország |
||
Réunion-sziget: tengerfenéken élő és nyíltvízi fajok. H < 12 m |
1 050 |
19 320 |
Réunion-sziget: nyíltvízi fajok. H < 12 m |
10 002 |
31 465 |
Francia Guyana: tengerfenéken élő és nyíltvízi fajok. H < 12 m |
903 |
11 644 |
Francia Guyana: garnélarákász-hajók |
7 560 |
19 726 |
Francia Guyana: nyíltvízi fajok. Nyílt tengeri hajók. |
3 500 |
5 000 |
Martinique: tengerfenéken élő és nyíltvízi fajok. H < 12 m |
5 409 |
142 116 |
Martinique: nyíltvízi fajok. H < 12 m |
1 046 |
3 294 |
Guadeloupe: tengerfenéken élő és nyíltvízi fajok. H < 12 m |
6 188 |
162 590 |
Guadeloupe: nyíltvízi fajok. H < 12 m |
500 |
1 750 |
Portugália |
||
Madeira: tengerfenéken élő fajok. H < 12 m |
604 |
3 969 |
Madeira: tengerfenéken élő és nyíltvízi fajok. H < 12 m |
4 114 |
12 734 |
Madeira: nyíltvízi fajok. Kerítőháló. H > 12 m |
181 |
777 |
Azori-szigetek: tengerfenéken élő fajok. H < 12 m |
2 617 |
29 870 |
Azori-szigetek: tengerfenéken élő és nyíltvízi fajok. H < 12 m |
12 979 |
25 721 |
(1) H = a hajó teljes hosszúsága
III. MELLÉKLET
TANÁCSADÓ TESTÜLETEK
1. A tanácsadó testületek neve és illetékességi területe
Név |
Illetékességi területek |
Balti-tenger |
IIIb, IIIc és IIId ICES-övezet |
Fekete-tenger |
A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) földrajzi alterülete a GFCM/33/2009/2 sz. határozatban meghatározottak szerint |
Földközi-tenger |
A Földközi-tenger tengeri vizei a ny. h. 5°36′ vonalától keletre |
Északi-tenger |
IV és IIIa ICES-övezet |
Északnyugati vizek |
V (az Va kivételével és az Vb-nek csak az uniós vizeire kiterjedve), VI és VII ICES-övezet |
Délnyugati vizek |
VIII, IX és X ICES-övezet (Azori-szigetek körüli vizek), és a 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 CECAF-övezet (a Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizek) |
Legkülső régiók |
A Szerződés 349. cikkének első bekezdésében foglaltak szerinti legkülső régiók körüli uniós vizek a következő tengermedencék szerint három részre bontva: az Atlanti-óceán nyugati része, az Atlanti-óceán keleti része és az Indiai-óceán |
Nyíltvízi állományok (kék puha tőkehal, makréla, fattyúmakréla, hering, disznófejű hal) |
Valamennyi földrajzi terület (kivéve a Balti-tengert és a Földközi-tengert) |
Nyílt tengeri/hosszú távú flotta |
Valamennyi nem uniós víz |
Akvakultúra |
Akvakultúra, az 4. cikkben meghatározottak értelmében |
Piacok |
Az összes piaci terület |
2. A tanácsadó testületek működése és finanszírozása
a) |
A közgyűlésben és a végrehajtó bizottságban a helyek 60 %-át a halászok képviselői – az akvakultúrával foglalkozó tanácsadó testület tekintetében az akvakultúra-ágazat piaci szereplőinek képviselői –, valamint a feldolgozó és a forgalmazó ágazat képviselői számára kell fenntartani, 40 %-ot pedig a közös halászati politika egyéb érdekcsoportjainak a képviselői számára, ideértve például a környezetvédelmi szervezetek és a fogyasztói csoportok képviselőit. |
b) |
Az akvakultúrával foglalkozó tanácsadó testület és a piacokkal foglalkozó tanácsadó testület kivételével minden érintett tagállamból a fogási alágazat legalább egy képviselőjének a végrehajtó bizottság tagjának is kell lennie. |
c) |
A végrehajtó bizottság tagjai az ajánlásokat, amennyiben lehetséges, konszenzussal fogadják el. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a tagok által kifejtett eltérő véleményeket a jelen lévő és szavazó tagok többsége által elfogadott ajánlásokban rögzíteni kell. |
d) |
Valamennyi tanácsadó testület konszenzussal elnököt jelöl ki. Az elnök részrehajlás nélkül jár el. |
e) |
Minden tanácsadó testület intézkedéseket fogad el az átláthatóság biztosítására és a kifejtett vélemények tiszteletben tartására. |
f) |
A végrehajtó bizottság által elfogadott ajánlásokat a közgyűlés, a Bizottság és az érintett tagállamok, valamint – kérelemre – a nyilvánosság bármely tagja számára haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni. |
g) |
A közgyűlés ülései nyilvánosak. A végrehajtó bizottság ülései nyilvánosak, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor a végrehajtó bizottság többsége másképp határoz. |
h) |
A halászati ágazatot képviselő európai és nemzeti szervezetek, valamint egyéb érdekcsoportok jelölteket javasolhatnak az érintett tagállamoknak. Az említett tagállamok megállapodnak a közgyűlés tagjainak személyéről. |
i) |
Az érintett területeket illetően halászati szempontból érdekelt nemzeti vagy regionális szervek képviselői és a tagállamok tudományos és halászati kutatási intézményeinek kutatói, valamint a Bizottságnak tanácsot adó nemzetközi tudományos intézmények kutatói számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megfigyelőként aktívan részt vegyenek a tanácsadó testületek ülésein. Ezen ülésekre bármely más, képesített tudományos szakember is meghívható. |
j) |
Az Európai Parlament és a Bizottság képviselői megfigyelőként aktívan részt vehetnek a tanácsadó testületek ülésein. |
k) |
A harmadik országok halászati ágazatának és más érdekcsoportjainak képviselői, beleértve a regionális halászati gazdálkodási szervezetek képviselőit, akik a tanácsadó testületek hatókörébe tartozó térségben vagy halászatban halászati érdekkel rendelkeznek, felkérhetők az adott tanácsadó testület munkájában megfigyelőként való tevékeny részvételre olyan esetekben, amikor őket érintő kérdés kerül megvitatásra. |
l) |
A tanácsadó testületek, mivel általános európai érdeknek számító célokat követnek, uniós pénzügyi támogatást igényelhetnek. |
m) |
A Bizottság a működési költségekhez, így többek között a fordítás és tolmácsolás költségeihez való hozzájárulás céljából támogatási megállapodást ír alá minden egyes tanácsadó testülettel. |
n) |
A Bizottság minden olyan ellenőrzést lefolytathat, amelyet szükségesnek ítél a tanácsadó testületre bízott feladatok teljesítésének biztosításához. |
o) |
Valamennyi tanácsadó testület évente megküldi költségvetését és a tevékenységeiről szóló jelentést a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak. |
p) |
A Bizottság vagy a Számvevőszék bármikor pénzügyi ellenőrzést végeztethet az általa választott külső szervvel vagy a Bizottsággal, illetve a Számvevőszék saját szervezeti egységeivel. |
q) |
Valamennyi tanácsadó testület hiteles könyvvizsgálót jelöl ki arra az időszakra, amelynek során uniós támogatásban részesül. |
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/62 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1381/2013/EU RENDELETE
(2013. december 17.)
a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, valamint 114., 168., 169. és 197. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
Az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Az Unióban a személyeket megilletik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) által rájuk ruházott jogok. Ezenfelül az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta), amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Unió területén kötelező erejűvé vált, tükrözi azokat az alapjogokat és alapvető szabadságokat, amelyek megilletik a személyeket az Unióban. E jogokat elő kell mozdítani és tiszteletben kell tartani. Biztosítani kell az említett jogok, valamint az olyan nemzetközi egyezményekből – mint például az Egyesült Nemzeteknek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményéből – eredő jogok teljes körű gyakorlásának lehetőségét, amelyekhez az Unió csatlakozott, és valamennyi akadályt el kell ez elől hárítani. Ezen túlmenően e jogok gyakorlása felelősséggel és kötelezettségekkel jár más személyekkel, az emberi közösséggel és a jövő nemzedékekkel szemben. |
(2) |
A Stockholmi Programban (4) az Európai Tanács megerősítette, hogy prioritás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása, továbbá a politikai prioritásként határozta meg a jogok Európájának megvalósítását. A finanszírozást a Stockholmi Program politikai prioritásainak sikeres végrehajtását szolgáló fontos eszközök egyikeként határozták meg. A Szerződésekben és a Stockholmi Programban kitűzött nagyra törő célokat többek között egy, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, rugalmas és hatékony Jogok, egyenlőség és polgárság program (a továbbiakban: a program) létrehozásával kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie a tervezést és a végrehajtást. A program általános és konkrét célkitűzéseit az Európai Tanács által meghatározott, vonatkozó stratégiai iránymutatásokkal összhangban kell értelmezni. |
(3) |
Az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2010. március 3-i bizottsági közlemény meghatározza az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját. A személyek jogainak az Unión belüli támogatása és előmozdítása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek leküzdése, valamint az uniós polgárság előmozdítása hozzájárul az Európa 2020 stratégián belüli konkrét célkitűzések és kiemelt kezdeményezések támogatásához. |
(4) |
A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az EUMSZ 19. cikke előírja, hogy intézkedéseket kell tenni a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is előírja, amely cikket a Charta 51. cikkével összhangban és az ott meghatározott korlátokon belül kell alkalmazni. Tekintettel kell lenni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeire, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. |
(5) |
A programot úgy kell végrehajtani, hogy kölcsönösen erősítsék egymást a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek, különösen a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye, és a Tanács 2011. május 19-i, „A romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című következtetései (5), amelyek felhívják a tagállamokat arra, hogy foglalkozzanak a romák társadalmi és gazdasági kirekesztettségével négy fő területet – az oktatást, a munkavállalást, az egészségügyet és a lakhatást –, érintő integrált megközelítés alkalmazása és annak biztosítása révén, hogy a romákkal szemben ne alkalmazzanak megkülönböztetést, hanem azonos módon ismerjék el alapvető jogaikat, és hogy hozzanak intézkedéseket a szegregáció megszüntetésére az érintett területeken, nevezetesen az oktatás és a lakhatás területén. |
(6) |
A rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formái közvetlenül sértik a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és a jogállamiságnak az elveit, amely elvek az Unió alapjául szolgálnak és amelyek közösek a tagállamokban. Az említett jelenségek elleni küzdelem ezért folyamatos cél, amelynek megvalósítása a finanszírozás elosztását illetően is koordinált intézkedést igényel. E jelenségek közé tartozik egyebek mellett a nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás bizonyos csoportokkal vagy valamely csoport egy tagjával szemben, valamint más olyan bűncselekmények, amelyeknek elkövetőit a faj- vagy idegengyűlölet vagy homofóbia vezérli. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és az azok, valamint a megfélemlítés (bullying), zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre, többek között a közigazgatásban, a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban, az iskolákban és a munkahelyeken. |
(7) |
A nők és férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapértéke. Az alapvető jogokat sérti, ha eltérő bánásmódot alkalmaznak a nőkre és a férfiakra. Ezenfelül a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez is hozzájárul. A nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának célkitűzését úgy kell végrehajtani, hogy kölcsönösen erősítsék egymást az ugyanezen célkitűzést szolgáló egyéb uniós vagy tagállami tevékenységekkel, különösen a 2011–2020-as időszakra vonatkozó, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktummal. |
(8) |
A nemi alapon történő megkülönböztetés – az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban – magában foglalja a nemváltoztatásból eredő megkülönböztetést. E program végrehajtása során figyelembe kell venni az uniós jogban és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában az egyéb nemi vonatkozású szempontokkal, például a nemi identitással kapcsolatban történt fejleményeket is. |
(9) |
A munkahelyen és a társadalomban való méltó bánásmódhoz fűződő jog az Unió alapértékeit juttatja kifejezésre, és a munkaerő-piaccal kapcsolatos célzott tevékenységek érdekében koordinált intézkedésre van szükség. Ezért a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma területén hozott intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítását és a munkahelyen, illetve a munkaerő-piacon megvalósuló megkülönböztetés elleni küzdelmet. |
(10) |
A gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formája sérti az alapvető jogokat és súlyosan veszélyezteti az egészséget. Az ilyen erőszak az Unió egész területén jelen van, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. Erős politikai akaratra és a Daphne programok (6) módszerein és eredményein alapuló koordinált intézkedésre van szükség az ilyen erőszak kezelése és az áldozatok védelme érdekében. A nőkkel szembeni erőszak leküzdése érdekében tett intézkedések hozzájárulnak a nők és férfiak egyenlőség előmozdításához. Mivel a Daphne nyújtotta finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek (NGO-k)) körében tapasztalt népszerűségére, mind a finanszírozott projektek eredményességére tekintettel – rendkívül sikeres, elengedhetetlen a „Daphne” név megtartása a program végrehajtása során a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó konkrét célkitűzés tekintetében, hogy ezáltal a lehető legnagyobb ismertséget lehessen biztosítani a Daphne programoknak. |
(11) |
Az EUSZ 3. cikke (3) bekezdésének értelmében az Unió köteles előmozdítani a gyermekek jogainak védelmét, és küzdenie kell a megkülönböztetés ellen. A gyermekek kiszolgáltatottak, különösen ha szegénységben, társadalmi kirekesztettségben vagy fogyatékossággal, vagy olyan helyzetekben élnek, amelyekben más veszélyeknek vannak kitéve, például nem gondoskodnak róluk, elrabolták őket vagy eltűntek. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. |
(12) |
A folyamatos technológiai fejlődés és a globalizáció továbbra is szükségessé teszi a személyes adatok tényleges védelmét. Az adatvédelemre vonatkozó uniós jogi keretet ténylegesen és következetesen alkalmazni kell az Unión belül. Ennek megvalósítása céljából az Uniónak képesnek kell lennie e jogi keret végrehajtásának érdekében tett tagállami erőfeszítések támogatására, különös hangsúlyt helyezve annak biztosítására, hogy az egyének ténylegesen gyakorolni tudják jogaikat. |
(13) |
Kívánatos, hogy az uniós polgárok jobban ismerjék az uniós polgárságból eredő jogaikat, nevezetesen az Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat, az európai parlamenti és helyhatósági választásokon a lakóhelyük szerinti tagállamban az e tagállam állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek szerint gyakorolható passzív és aktív választójogukat, az Európai Parlamenthez a Szerződések nyelveinek bármelyikén petíció intézéséhez való jogukat, a polgári kezdeményezés benyújtásához való jogukat és az Európai Ombudsmanhoz hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok benyújtásához való jogukat, valamint hogy gyakorolhassák e jogokat. A polgárok arra való ösztönzése, hogy aktívabban vegyenek részt az uniós szintű demokráciában, meg fogja erősíteni az európai civil társadalmat, és elő fogja segíteni az európai identitás kialakulását. Kívánatos, hogy a polgárok aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik jogaikat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén. |
(14) |
Az egyének mint belső piaci fogyasztók és vállalkozók számára lehetővé kell tenni, hogy határokon átnyúló keretek között érvényesítsék az uniós jogból eredő jogaikat. |
(15) |
Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését. Rendszeres monitoringra és értékelésre van szükség annak felmérése céljából, hogy milyen módon foglalkoznak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével a program tevékenységei során. |
(16) |
Az uniós szintű intézkedések tapasztalatai azt mutatják, hogy a program célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításához az eszközöket – így a jogi aktusokat, a szakpolitikai kezdeményezéseket és a finanszírozást – együttesen kell alkalmazni. A finanszírozás a jogalkotási intézkedések kiegészítésének fontos eszköze. |
(17) |
A programból finanszírozott intézkedések – azon felül, hogy valódi értéket jelentenek a kedvezményezettek számára – olyan bizonyítékokat is eredményezhetnek, amelyek alapján jobb szakpolitikai döntéseket lehet hozni nemzeti és uniós szinten. A Daphne programok például lehetővé tették a tudás és a jó gyakorlatok tényleges átadását az összes érdekelt fél – többek között a tagállamok – között a gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak megelőzése és az ellene való küzdelem területén. |
(18) |
Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozást. Különösen a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel rendkívül fontos az uniós pénzeszközök lehető legésszerűbb strukturálása és igazgatása. A finanszírozás jelentős egyszerűsítése és hatékony igazgatása a programok számának csökkentése, valamint a finanszírozási szabályok és eljárások ésszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása révén valósítható meg. |
(19) |
A finanszírozás egyszerűsítése, hatékony igazgatása és könnyebb igénybevétele iránti igény kielégítése során a programnak folyatnia és fejlesztenie kell az 1672/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (7) létrehozott Progress program 4. („A megkülönböztetés elleni küzdelem és a sokféleség”) és 5. („Nemek közötti egyenlőség”) szakasza, a 2007/252/EK tanácsi határozattal (8) létrehozott Alapvető jogok és polgárság program és a Daphne III program alapján korábban végzett tevékenységeket. E programok félidős értékelései az e programok végrehajtásának javítását célzó ajánlásokat foglalnak magukban. A program végrehajtása során figyelembe kell venni az említett félidős értékelések megállapításait és a vonatkozó utólagos értékelések megállapításait. |
(20) |
A pénzügyi források optimális felhasználása biztosításának és a felhasználás hatékonysága javításának vezérelvnek kell lennie a program célkitűzéseinek elérésében. Megfelelő finanszírozást kell biztosítani a jogok Európájának létrehozására irányuló erőfeszítések támogatásához. Fontos biztosítani, hogy a program a lehető leghatékonyabban és leginkább felhasználóbarát módon kerüljön végrehajtásra, garantálva a jogbiztonságot és a program hozzáférhetőségét valamennyi résztvevő számára. A potenciális kedvezményezettek finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében egyszerűsíteni kell a pályázati eljárásokat és a pénzgazdálkodási követelményeket is, valamint meg kell szüntetni az adminisztratív terheket. |
(21) |
„Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című, 2010. október 19-i és az „Európa 2020 költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a finanszírozást egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező intézkedésekre kell összpontosítani, vagyis azokra az esetekre, amikor az uniós fellépés hozzáadott értéket biztosíthat ahhoz képest, mint ha a tagállamok egyedül lépnének fel. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megteremtéséhez, a határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy valamennyi érintett ténylegesen és alaposabban megismerje az uniós jogot és szakpolitikákat, valamint szilárd analitikai alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák támogatásához és kidolgozásához, ily módon hozzájárulva azok érvényesítéséhez és megfelelő végrehajtásához. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz. |
(22) |
Az e program alapján finanszírozandó intézkedések kiválasztásakor a Bizottságnak előre meghatározott kritériumok alapján kell értékelnie a javaslatokat. E kritériumok közé kell tartoznia a javasolt intézkedések európai hozzáadott értéke felmérésének. A nemzeti projektek és a kis volumenű projektek is rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel. |
(23) |
Kulcsfontosságú szereplőnek kell tekinteni azon szerveket és szervezeteket, amelyek a program alkalmazási körébe tartozó területeken valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekednek, amennyiben bizonyították, vagy várhatóan bizonyítani fogják, hogy e cél megvalósítására jelentős hatást gyakorolnak, és e szervek vagy szervezetek számára a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárások és kritériumok alapján finanszírozást kell biztosítani. |
(24) |
Harmonizált közérdekű szolgáltatásnak a 2007/116/EK bizottsági határozat (9) 2. cikkének értelmében vett harmonizált közérdekű szolgáltatás tekintendő. |
(25) |
A programhoz a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak is hozzáféréssel kell rendelkezniük. |
(26) |
Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-án intézményközi megállapodás (10) 17. pontja értelmében. |
(27) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a program az időtartama alatt kellő rugalmassággal igazodjon a változó igényekhez és az azoknak megfelelő szakpolitikai prioritásokhoz, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében meghatározott százalékoknak a konkrét célkitűzések azon csoportjai tekintetében történő módosítására vonatkozóan, amelyek több mint 5 százalékponttal meghaladnák ezeket a százalékokat. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus szükségességének megállapításakor ezen százalékokat a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszege, és nem az éves előirányzatok alapján kell kiszámítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. |
(28) |
E rendeletet a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) teljes összhangban kell végrehajtani. A hozzáadottérték-adó (héa) elszámolhatósága - különösen a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által fizetett héa elszámolhatósági feltételeire tekintettel - nem függhet a kedvezményezett jogállásától azon tevékenységek esetében, amelyeket magán- és közjogi szervek és szervezetek azonos jogi feltételek mellett végezhetnek. Figyelembe véve az e rendelet szerinti célkitűzések és tevékenységek sajátos jellegét, egyértelművé kell tenni a pályázati felhívásokban, hogy a magán- és közjogi szervek és szervezetek által is végezhető tevékenységek esetében a közjogi szervek és szervezetek részéről felmerült, le nem vonható héa elszámolható, amennyiben azt olyan tevékenységek – például képzés vagy tájékoztató kampány – végrehajtására vonatkozóan fizették meg, amelyeket nem lehet a hatósági jogkör gyakorlásának tekinteni. E rendeletnek a költségvetési rendelet által bevezetett egyszerűsítési eszközöket is fel kell használnia. Ezenfelül a támogatandó intézkedések meghatározására vonatkozó kritériumoknak arra kell irányulniuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat azokra az intézkedésekre különítsék el, amelyek a legnagyobb hatást fejtik ki az elérni kívánt szakpolitikai célkitűzés tekintetében. |
(29) |
Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. |
(30) |
A Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramoknak biztosítaniuk kell a pénzeszközöknek a vissza nem térítendő támogatások és a közbeszerzési szerződések közötti megfelelő elosztását. A programnak elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokhoz kell pénzeszközöket elkülönítenie, ugyanakkor kellő szintű finanszírozást kell fenntartania a közbeszerzésekre is. Az éves munkaprogramokban meg kell határozni az éves kiadások vissza nem térítendő támogatásra elkülönítendő minimális százalékát, amely 65 %-nál nem lehet kevesebb. A Bizottságnak egyértelmű ütemtervet kell meghatároznia a pályázati felhívásokra, a projektek kiválasztására és a támogatások odaítéléséről szóló döntésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ezzel az érdekelt felek számára megkönnyítsék a projektek tervezését és a társfinanszírozást. |
(31) |
Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a program és az 1382/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott Jogérvényesülés program, „Európa a polgárokért” program, az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott, az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja és egyéb, a foglalkoztatási és szociális ügyek, a belügyek, az egészségügy és fogyasztóvédelem, az oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek, az információs társadalom területeire vonatkozó programok, valamint a bővítés területére vonatkozó programok, különösen az előcsatlakozási támogatási eszköz és az európai strukturális és beruházási alapok – amely utóbbiak közös rendelkezéseit az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) állapítja meg – között. |
(32) |
A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete és az Alapjogi Ügynökség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát. |
(33) |
Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén a teljes kiadási ciklusra kiterjedően védeni kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint szükség esetén közigazgatási és pénzügyi szankcióknak a költségvetési rendelettel összhangban való kiszabását. |
(34) |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének végrehajtása érdekében e rendeletben megfelelő eszközöket kell előírni e rendelet eredményességének értékeléséhez. E célból e rendeletnek általános és konkrét célkitűzéseket kell meghatároznia. Az említett konkrét célkitűzések megvalósításának felmérése érdekében olyan konkrét és számszerűsíthető mutatókat kell megállapítani, amelyek a program teljes időtartama alatt érvényben maradnak. A Bizottságnak évente monitoring-jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek többek között az e rendeletben meghatározott mutatókon kell alapulnia, és tájékoztatást kell nyújtania a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról. |
(35) |
A program végrehajtása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a pénzeszközök igazságos földrajzi elosztásának célkitűzését, és segítséget kell nyújtania azon tagállamokban, amelyekben a finanszírozott intézkedések száma viszonylag alacsony. A program végrehajtása során a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy – a nemzetközileg elismert mutatók / monitoringot végző szervek szerint – kell-e intézkedéseket hozni bizonyos tagállamokban a program célkitűzéseinek tényleges elérése érdekében, és támogatnia kell a tagállamok vagy a civil társadalom által e területeken hozott intézkedéseket. |
(36) |
Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) (a továbbiakban: az alkalmazási szabályok) 180. cikke (1) bekezdésének l) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak meg kell határozniuk az uniós pénzügyi támogatás átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket, kivéve azon kellően indokolt esetekben, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű. |
(37) |
A költségvetési rendelet 35. cikkének (2) és (3) bekezdésével és az alkalmazási szabályok 21. cikkével összhangban a Bizottságnak megfelelő módon és időben rendelkezésre kell bocsátania a végső kedvezményezettekre, valamint az Unió általános költségvetéséből finanszírozott intézkedések jellegére és céljára vonatkozó információkat. Ezen információk rendelkezésre bocsátásának a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével kell történnie, különös tekintettel a személyes adatok védelmére. |
(38) |
Mivel e rendelet célját, nevezetesen egy olyan térség továbbfejlesztéséhez való hozzájárulást, ahol a személyek egyenlőségét és az EUSZ-ben, az EUMSZ-ben, a Chartában, és azon nemzetközi emberi jogi egyezményekben foglalt jogait előmozdítják, védik és ténylegesen végrehajtják, amelyhez az Unió csatlakozott, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(39) |
A 1672/2006/EK határozat 4. és 5. szakasza, a 2007/252/EK határozat és a 779/2007/EK határozat alapján korábban végzett tevékenységek finanszírozása folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A program létrehozása és időtartama
(1) Ez a rendelet létrehozza a Jogok, egyenlőség és polgárság programot (a továbbiakban: a program).
(2) A program a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.
2. cikk
Európai hozzáadott érték
(1) A program olyan intézkedéseket finanszíroz, amelyek európai hozzáadott értéket képviselnek. Ennek érdekében a Bizottság biztosítja, hogy a finanszírozás céljából kiválasztott intézkedések európai hozzáadott értékkel rendelkező eredmények létrehozására irányuljanak.
(2) Az intézkedések – többek között a kis volumenű és a nemzeti intézkedések – európai hozzáadott értékét olyan kritériumok alapján kell felmérni, mint például: az uniós jog következetes és koherens végrehajtásához és az uniós jogból eredő jogok közismertségének javításához való hozzájárulásuk; az arra való alkalmasságuk, hogy kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a tagállamok között és javítsák a határokon átnyúló együttműködést; a nemzetközi hatásuk; a bevált gyakorlatok kialakításához és terjesztéséhez való hozzájárulásuk és az arra való alkalmasságuk, hogy a határokon átnyúló vagy az Unió egészében fennálló feladatok megoldására szolgáló minimum standardok, gyakorlati eszközök és megoldások létrehozásához járuljanak hozzá.
3. cikk
Általános célkitűzés
A program általános célkitűzése, hogy a 4. cikknek megfelelően hozzájáruljon egy olyan térség továbbfejlesztéséhez, ahol a személyek egyenlőségét és az EUSZ-ben, az EUMSZ-ben, a Chartában, valamint az olyan nemzetközi emberi jogi egyezményekben foglalt jogait előmozdítják, védik és ténylegesen végrehajtják, amelyhez az Unió csatlakozott.
4. cikk
Konkrét célkitűzések
(1) A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében a program konkrét célkitűzései a következők:
a) |
a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalma elve tényleges végrehajtásának az előmozdítása és a Charta 21. cikkében foglalt indokokon alapuló megkülönböztetés tilalmának a tiszteletben tartása; |
b) |
a rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem; |
c) |
a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme; |
d) |
a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése; |
e) |
a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal – különösen a szoros kapcsolatokban az erőszak veszélyének kitett csoportokkal – szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem, és az ilyen erőszak áldozatainak védelme; |
f) |
a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme; |
g) |
hozzájárulás a magánélet és a személyes adatok legmagasabb szintű védelmének biztosításához; |
h) |
az uniós polgárságból eredő jogok gyakorlásának előmozdítása és javítása; |
i) |
az egyének mint belső pici fogyasztók és vállalkozók számára annak lehetővé tétele, hogy érvényesítsék az uniós jogból eredő jogaikat, figyelembe véve a fogyasztóvédelmi program keretében finanszírozott projekteket is. |
(2) A program konkrét célkitűzéseit különösen az alábbiak révén kell megvalósítani:
a) |
az uniós jog és szakpolitikák, valamint az Unió alapját képező jogok,értékek és elvek közismertségének és ismeretének javítása; |
b) |
az uniós jogi eszközök és szakpolitikák tagállamokban való tényleges, átfogó és következetes végrehajtásának és alkalmazásának, továbbá a rájuk vonatkozó monitoringnak és értékelésnek a támogatása; |
c) |
a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, illetve valamennyi érdekelt fél segítése egymás kölcsönös megismerésében és közöttük a kölcsönös bizalom erősítése; |
d) |
azon elvek és jogok gyakorlását esetlegesen gátló akadályok jobb megismerése és megértése, amelyeket az EUMSZ, az EUSZ, a Charta, azon nemzetközi egyezmények, amelyekhez az Unió csatlakozott, és a másodlagos uniós jogszabályok biztosítanak. |
5. cikk
Intézkedéstípusok
(1) A program többek között az alábbi intézkedéstípusokat finanszírozza:
a) |
elemző tevékenységek, például adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele; műhelytalálkozók, szemináriumok, szakértői találkozók és konferenciák; |
b) |
képzési tevékenységek, például munkavállalói csereprogramok, műhelytalálkozók, szemináriumok, oktatók képzése, valamint internetes képzési eszközök vagy egyéb képzési modulok kidolgozása; |
c) |
az egymástól való tanulási, együttműködési, tájékoztatási és terjesztési tevékenységek, például a jó gyakorlatok, újító megközelítések és tapasztalatok meghatározása és cseréje; a kölcsönös felülvizsgálat és az egymástól való tanulás szervezése; konferenciák, szemináriumok és - többek között online - médiakampányok szervezése; tájékoztató kampányok, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is, amennyiben azok a program célkitűzéseivel kapcsolatosak; információs anyagok összeállítása és közzététele a programmal kapcsolatos információk és eredmények terjesztése érdekében; információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök fejlesztése, működtetése és karbantartása; |
d) |
azon kulcsfontosságú szereplők támogatása, amelyek tevékenységei hozzájárulnak a program célkitűzéseinek végrehajtásához, így például NGO-k támogatása európai hozzáadott értékkel bíró intézkedések végrehajtása során, a kulcsfontosságú európai szereplők, európai szintű hálózatok és harmonizált közérdekű szolgáltatások támogatása; a tagállamok támogatása az uniós jog és szakpolitikák végrehajtása során; illetve a szakosított szervek és szervezetek, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok és az NGO-k közötti, európai szintű hálózatépítési tevékenységek támogatása, többek között tevékenységi vagy működési támogatások révén. |
(2) Az inkluzív jelleg biztosítása érdekében a kedvezményezetteknek ösztönözniük kell az érintett célcsoportok részvételét a program által finanszírozott intézkedésekben.
6. cikk
Részvétel
(1) A programhoz az alábbi országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek férhetnek hozzá:
a) |
a tagállamok; |
b) |
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek részes felei e megállapodásnak; |
c) |
a tagjelölt, a potenciális tagjelölt és az Unióhoz csatlakozó országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveinek és általános feltételeinek megfelelően. |
(2) Nyereségorientált szervek és szervezetek kizárólag nonprofit vagy közjogi szervezetekkel közösen férhetnek hozzá a programhoz.
(3) A programban az (1) bekezdés b) és c) pontjával összhangban részt vevőktől eltérő, harmadik országokban, és különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek – saját költségükön – részt vehetnek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.
(4) A Bizottság a vonatkozó éves munkaprogramban meghatározott feltételek szerint együttműködhet nemzetközi szervezetekkel. A program alkalmazási körébe tartozó területeken tevékenykedő nemzetközi szervezetek a költségvetési rendelettel és a vonatkozó éves munkaprogrammal összhangban férhetnek hozzá a programhoz.
7. cikk
Költségvetés
(1) A 2014-2020-as időszakra vonatkozó program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 439 473 000 EUR.
(2) A program pénzügyi allokációja fedezheti a program irányításához és a célkitűzései megvalósításának értékeléséhez szükséges előkészítési, monitoring, ellenőrzési, audit és értékelési tevékenységek során keletkező kiadásokat is. A pénzügyi allokáció fedezheti a szükséges tanulmányokkal, szakértői találkozókkal, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat is, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjával kapcsolatos kiadásokat, amennyiben e politikai prioritások a program általános célkitűzéseivel kapcsolatosak, továbbá az információfeldolgozásra és -cserére szolgáló információtechnológiai hálózatokkal, illetve a programnak a Bizottság általi igazgatásához szükséges egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat.
(3) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (17) létrehozott többéves pénzügyi keret erejéig.
(4) A program pénzügyi keretösszegén belül az összegeket a mellékletben meghatározott százalékoknak megfelelően kell elkülöníteni a konkrét célkitűzések egyes csoportjaira.
(5) A Bizottság a konkrét célkitűzések egyes csoportjai esetében legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, a mellékletben meghatározott százalékoktól. Arra az esetre, ha szükségessé válna az említett értékhatár túllépése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben foglalt egyes számadatoknak 5-nél több, de legfeljebb 10 százalékponttal történő módosítására.
8. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottságnak a 7. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 7. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
9. cikk
Végrehajtási intézkedések
(1) A Bizottság a programot a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.
(2) A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok formájában éves munkaprogramokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) Valamennyi éves munkaprogramnak a program célkitűzéseit kell végrehajtania, az alábbiak meghatározása révén:
a) |
az elvégzendő intézkedések, a 3. cikkben és a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt általános és konkrét célkitűzésekkel összhangban, ideértve a pénzügyi források indikatív elosztását is; |
b) |
a pénzügyi hozzájárulásban részesítendő javaslatok kiválasztására használandó alapvető támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelet 84. cikkével és az alkalmazási szabályainak 94.cikkével összhangban; |
c) |
az éves kiadásoknak a vissza nem térítendő támogatásokra elkülönítendő legkisebb százaléka. |
(4) Biztosítani kell a pénzügyi támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekhez tartozó különböző területek közötti megfelelő és méltányos elosztását, figyelembe véve a 15. cikkben említett határozatokkal létrehozott, a 2007 és 2013 közötti előző programok keretében már elkülönített finanszírozás mértékét. Amikor a Bizottság az éves munkaprogramokban a pénzeszközök e területek közötti elosztásáról dönt, figyelembe kell vennie azt, hogy továbbra is elegendő szintű finanszírozást kell nyújtani, és biztosítania kell az intézkedések folyamatosságát és a finanszírozás kiszámíthatóságát a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzésekhez tartozó valamennyi területen.
(5) A pályázati felhívásokat évente kell közzétenni.
10. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
11. cikk
Kiegészítő jelleg
(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít más uniós eszközökkel, többek között a Jogérvényesülés programmal, az „Európa a polgárokért” programmal, az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjával, valamint egyéb, a foglalkoztatási és szociális ügyek, a belügyek, az egészségügy és fogyasztóvédelem, az oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek, az információs társadalom és a bővítés területeire vonatkozó programokkal, különösen az előcsatlakozási támogatási eszközzel (IPA II) és az európai strukturális és beruházási alapokkal.
(2) A Bizottság átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít továbbá a program célkitűzéseihez tartozó területeken tevékenykedő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek munkájával.
(3) A program megoszthatja forrásait más uniós eszközökkel – különösen a Jogérvényesülés programmal – a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében. Azok az intézkedések, amelyek számára a programból finanszírozást ítéltek oda, a Jogérvényesülés programból is finanszírozáshoz juthatnak, amennyiben a finanszírozás nem ugyanazokat a költségtételeket fedezi.
12. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a program keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során.
(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék felhatalmazást kapnak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések végzésére a vissza nem térítendő támogatások valamennyi kedvezményezettjénél és valamennyi, az e program alapján uniós pénzeszközben részesített vállalkozónál és alvállalkozónál.
(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (19) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy a program keretében finanszírozott szerződéssel összefüggésben csalást, korrupciót vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes cselekményt.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a program végrehajtása keretében létrejött vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatoknak és szerződéseknek olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
13. cikk
Monitoring és értékelés
(1) A Bizottság évente elvégzi a programra vonatkozó monitoringot, hogy figyelemmel kísérje az annak keretében végzett intézkedések végrehajtását, valamint a 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósítását. A monitoringgal azt is fel kell mérni, hogy a program intézkedései során milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőségnek, a megkülönböztetés tilalmának, és a gyermekvédelemnek a kérdésével.
(2) A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:
a) |
a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatókon és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásán alapuló éves monitoring-jelentés; |
b) |
időközi értékelő jelentés 2018. június 30-ig; |
c) |
utólagos értékelő jelentés 2021. december 31-ig. |
(3) Az időközi értékelő jelentésben fel kell mérni a program célkitűzéseinek a megvalósítását, a források felhasználásának hatékonyságát, valamint a program európai hozzáadott értékét, annak megállapítása céljából, hogy 2020 után megújítsák, módosítsák vagy felfüggesszék-e a program alkalmazási körébe tartozó területeken biztosított finanszírozást. A jelentésben emellett foglalkozni kell a program egyszerűsítésére kínálkozó lehetőségekkel, a program belső és külső koherenciájával, valamint az összes célkitűzés és intézkedés folyamatos relevanciájával. A jelentésnek figyelembe kell vennie a 15. cikkben említett határozatokkal létrehozott, 2007 és 2013 közötti korábbi programok utólagos értékeléseinek az eredményeit.
(4) Az utólagos értékelő jelentésben fel kell mérni a program hosszú távú hatásait, valamint a program hatásainak fenntarthatóságát abból a célból, hogy ezen információk a következő programra vonatkozó döntés alapjául szolgálhassanak.
14. cikk
Mutatók
(1) A 13. cikkel összhangban az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatók szolgálnak alapul az arra vonatkozó monitoringhoz és annak értékeléséhez, hogy milyen mértékben valósultak meg a program 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzései az 5. cikkben előírt intézkedések révén. Ezt előre meghatározott, a végrehajtás előtti helyzetet tükröző bázisértékek alapján kell mérni. A mutatókat esettől függően többek között nem, kor és fogyatékosság szerinti bontásban kell megadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett mutatók többek között a következőket foglalják magukban:
a) |
a program által finanszírozott tájékoztatási tevékenységekben részt vevő személyek száma, illetve a célcsoporton belüli százaléka; |
b) |
azon érdekeltek száma, akik - többek között - a program által finanszírozott képzésekben, csereprogramokban, tanulmányi látogatásokon, műhelytalálkozókon és szemináriumokon vesznek részt; |
c) |
a program által finanszírozott tevékenységekben részt vevő csoportok ismereteinek bővülése az uniós jogról és szakpolitikákról, valamint adott esetben az Unió alapját képező jogokról, értékekről és elvekről a teljes célcsoporthoz képest; |
d) |
a határokon átnyúló együttműködésre példaként szolgáló esetek, tevékenységek és eredmények száma; |
e) |
az, hogy a résztvevők hogyan értékelik azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, valamint ezek (várható) fenntarthatóságát; |
f) |
a program által finanszírozott tevékenységek földrajzi kiterjedése; |
g) |
az egyes konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó kérelmek és vissza nem térítendő támogatások száma; |
h) |
a pályázók által kért és az odaítélt finanszírozás szintje az egyes konkrét célkitűzések tekintetében. |
(3) A (2) bekezdésben meghatározott mutatókon kívül a program időközi és utólagos értékelő jelentéseiben fel kell mérni többek között az alábbiakat is:
a) |
a program európai hozzáadott értéke, beleértve a program tevékenységeinek értékelését olyan hasonló, nemzeti vagy európai szinten indított kezdeményezésekhez képest, amelyeket nem támogattak uniós finanszírozásból, valamint e tevékenységek (várható) eredményei; az uniós finanszírozás előnyei és/vagy hátrányai az érintett tevékenységtípus nemzeti finanszírozásához képest; |
b) |
a finanszírozás szintje az elért eredményekhez képest (hatékonyság); |
c) |
a program gördülékenyebb, eredményesebb és hatékonyabb végrehajtását esetlegesen akadályozó adminisztratív, szervezési és/vagy strukturális tényezők (egyszerűsítési lehetőségek). |
15. cikk
Átmeneti intézkedések
Az 1672/2006/EK határozat 4. szakasza („A megkülönböztetés elleni küzdelem és a sokféleség”) és 5. szakasza („Nemek közötti egyenlőség”), a 2007/252/EK határozat, illetve a 779/2007/EK határozat alapján megkezdett intézkedésekre – azok befejezéséig – továbbra is az említett határozatok irányadók. Az említett intézkedések tekintetében az 1672/2006/EK határozat 13. cikkében, a 2007/252/EK határozat 10. cikkében, és a 779/2007/EK határozat 10. cikkében, meghatározott bizottságokra történő hivatkozásokat az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésében meghatározott bizottságra történő hivatkozásként kell értelmezni.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
(1) HL C 191., 2012.6.29., 108. o.
(2) HL C 277., 2012.9.13., 43. o.
(3) Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 16-i határozata.
(4) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.
(5) HL C 258., 2011.9.2., 6. o.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 293/2000/EK határozata (2000. január 24.) a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzésére vonatkozó cselekvési program (Daphne program) (2000–2003) elfogadásáról (HL L 34., 2000.2.9., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 803/2004/EK határozata (2004. április 21.) a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló közösségi cselekvési program (a Daphne II program) (2004–2008) elfogadásáról (HL L 143., 2004.4.30., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 779/2007/EK határozata (2007. június 20.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló egyedi program (Daphne III program) létrehozásáról (HL L 173., 2007.7.3., 19. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1672/2006/EK határozata (2006. október 24.) a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról (HL L 315., 2006.11.15., 1. o.).
(8) A Tanács határozata (2007. április 19.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Alapvető jogok és polgárság egyedi program létrehozásáról (HL L 110., 2007.4.27., 33. o.).
(9) A Bizottság 2007/116/EK határozata (2007. február 15.) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról (HL L 49., 2007.2.17., 30. o.).
(10) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13.o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1382/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014–2020-as (Lásd e Hivatalos Lap 73. oldalát).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o).
(16) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
(17) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(19) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
MELLÉKLET
A PÉNZESZKÖZÖK ELOSZTÁSA
A program pénzügyi keretösszegén belül az egyes összegeket az alábbiak szerint kell a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések csoportjaihoz elkülöníteni:
A konkrét célkitűzések csoportja |
A pénzügyi keretösszegben képviselt arány (%-ban) |
1. csoport |
57 % |
— |
a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elve tényleges végrehajtásának előmozdítása és a Charta 21. cikkében foglalt indokon alapuló megkülönböztetés tilalmának a tiszteletben tartása; |
— |
a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem; |
— |
a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme; |
— |
a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése; |
2. csoport |
43 % |
— |
a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal – különösen a szoros kapcsolatokban az erőszak veszélyének kitett csoportokkal – szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem, és az ilyen erőszak áldozatainak védelme; |
— |
a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme; |
— |
hozzájárulás a magánélet és a személyes adatok legmagasabb szintű védelmének biztosításához; |
— |
az uniós polgárságból eredő jogok gyakorlásának előmozdítása és javítása; |
— |
az egyének mint belső piaci fogyasztók és vállalkozók számára annak lehetővé tétele, hogy érvényesítsék az uniós jogból eredő jogaikat, figyelembe véve a fogyasztóvédelmi program keretében finanszírozott projekteket is. |
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/73 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1382/2013/EU RENDELETE
(2013. december 17.)
a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (1) és (2) bekezdésére, 82. cikke (1) bekezdésére, valamint 84. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) előírja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását, amelyen belül a személyek szabadon mozoghatnak. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. Az európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok és közös alapelvek, mint például a megkülönböztetés tilalma, a nemek közötti egyenlőség, az,igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés mindenki számára, a jogállamiság és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszer tiszteletben tartását. |
(2) |
A Stockholmi Programban (4) az Európai Tanács megerősítette, hogy prioritás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása, továbbá politikai prioritásként határozta meg a jog és a jogérvényesülés Európájának megvalósítását. A finanszírozást a Stockholmi Program politikai prioritásainak sikeres végrehajtását szolgáló fontos eszközök egyikeként határozták meg. A Szerződésekben és a Stockholmi Programban kitűzött nagyra törő célokat többek között egy, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, rugalmas és hatékony jogérvényesülési program (a továbbiakban: a program) létrehozásával kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie a tervezést és a végrehajtást. A program általános és konkrét célkitűzéseit az Európai Tanács által meghatározott, vonatkozó stratégiai iránymutatásokkal összhangban kell értelmezni. |
(3) |
Az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2010. március 3-i bizottsági közlemény meghatározza az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját. Az Európa 2020 stratégián belüli konkrét célkitűzések és kiemelt kezdeményezések támogatásának alapelemeként, illetve a növekedés előmozdítását célzó mechanizmusok megkönnyítésére olyan, jól működő igazságszolgáltatási térséget kell kialakítani, amelyben elhárulnak a határokon átnyúló bírósági eljárások, valamint a határokon átnyúló helyzetekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés akadályai. |
(4) |
E rendelet alkalmazásában a „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak” kifejezésnek az alábbiakat kell jelentenie: bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak, továbbá az igazságszolgáltatás területén dolgozó egyéb jogi szakemberek, például ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, pártfogó felügyelők, jogi közvetítők és bírósági tolmácsok. |
(5) |
Az igazságügyi képzés központi szerepet játszik a különböző tagállamok igazságügyi hatóságai és jogi szakemberei közötti kölcsönös bizalom kialakításában, és javítja a közöttük megvalósuló együttműködést. Az igazságügyi képzést a 2011. szeptember 13-i, "Az uniós jogérvényesülésbe vetett bizalom kiépítése – Az európai igazságügyi képzés új dimenziója" című bizottsági közleménnyel, a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak Európai Unión belüli képzéséről szóló tanácsi állásfoglalással (5), az európai igazságügyi képzésről szóló, 2011. október 27–28-i tanácsi következtetésekkel, valamint az igazságügyi képzésről szóló, 2012. március 14-i európai parlamenti állásfoglalással összefüggésben a valódi európai igazságügyi kultúra előmozdításának alapvető fontosságú elemeként kell kezelni. |
(6) |
Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra. |
(7) |
Az Uniónak meg kell könnyítenie az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos képzési tevékenységeket azáltal, hogy az ebben részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak számára a tagállami hatóságok részéről fizetendő illetményeket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban elszámolható költségnek tekinti vagy természetben társfinanszírozza. |
(8) |
Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, a jogviták rendezésére szolgáló alternatív módszerek igénybevételének a lehetőségét, valamint az olyan köztisztviselők szolgálatai igénybevételének a lehetőségét, akiket jogszabály kötelez arra, hogy a feleknek független és pártatlan jogi tanácsadást nyújtsanak. |
(9) |
A Tanács 2012 decemberében jóváhagyta a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiát (7), amelynek célja, hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazzon, amely a kábítószer-kereslet és a kábítószer-kínálat egyidejű csökkentésén alapul, felismerve azt, hogy a kábítószer-kereslet és a kábítószer-kínálat csökkentése kölcsönösen erősíti a tiltott kábítószerek elleni politika elemeit is. E stratégiának továbbra is az az egyik fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon a kábítószer-kereslet, a kábítószer-függőség, valamint a kábítószer-használattal kapcsolatos egészségi és társadalmi kockázatok és károk mérhető csökkentéséhez. Míg az 1150/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (8) létrehozott „Drogprevenció és felvilágosítás” program közegészségügyi jogalapra épült, és annak vonatkozásaira terjedt ki, a program más jogalapra épül, és annak – különösen az igazságügyi együttműködés előmozdítása révén – a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztésére kell irányulnia. Ennélfogva – az egyszerűsítés igényének eleget téve és az egyes programok jogalapjával összhangban – az Egészségügy a növekedésért program támogathat a kábítószer-használattal kapcsolatos egészségkárosodás csökkentése célkitűzésének megvalósítására irányuló tagállami fellépéseket kiegészítő intézkedéseket, beleértve a tájékoztatás nyújtását és a megelőzést is. |
(10) |
A 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia másik fontos eleme a kábítószer-kínálat csökkentése. Míg a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek azokat az intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a kábítószer-kereskedelem és az egyéb típusú bűncselekmények megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányulnak, így különösen a tiltott kábítószerek gyártásával, előállításával, kivonásával, értékesítésével, szállításával, behozatalával és kivitelével – köztük a kábítószer-kereskedelmi tevékenység folytatásának céljával történő birtoklással és vásárlással – kapcsolatos intézkedéseket, a programnak a kábítószer elleni politika azon vonatkozásait kell lefednie, amelyekre nem terjed ki a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és az Egészségügy a növekedésért program, továbbá amelyek szorosan kapcsolódnak a program általános célkitűzéséhez. |
(11) |
A 2007–2013-as programozási időszak azon prioritásai finanszírozásának folytonosságát, amelyeket a 2013-2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni új uniós stratégia célkitűzéseiként fenntartottak, mindenképpen biztosítani kell, és ezért pénzeszközöket kell rendelkezésre bocsátani az Egészségügy a növekedésért program, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és a program keretében a vonatkozó prioritásaikkal és jogalapjaikkal összhangban, kerülve ugyanakkor a párhuzamos finanszírozást. |
(12) |
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 24. cikke és a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezmény értelmében a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, ideértve a tisztességes eljáráshoz való jogot, az eljárás megértéséhez való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a személyi sérthetetlenséghez és az emberi méltósághoz való jogot. A programnak különösen arra kell irányulnia, hogy a gyermekek az igazságszolgáltatási rendszeren belül nagyobb védelmet élvezzenek és nagyobb mértékben férhessenek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermek jogainak előmozdítását. |
(13) |
Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését. Rendszeres monitoringra és értékelésre van szükség annak felmérése céljából, hogy milyen módon foglalkoznak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével a program tevékenységei során. |
(14) |
Az uniós szintű intézkedések tapasztalatai azt mutatják, hogy a program célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításához az eszközöket – így a jogi aktusokat, a szakpolitikai kezdeményezéseket és a finanszírozást – együttesen kell alkalmazni. A finanszírozás a jogalkotási intézkedések kiegészítésének fontos eszköze. |
(15) |
Az igazságügyi együttműködést támogató jövőbeli uniós pénzügyi programok hatékonyságának javításáról szóló, 2011. szeptember 22–23-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy az uniós finanszírozási programok fontos szerepet játszanak az uniós vívmányok hatékony végrehajtásában, és újólag megerősítette, hogy átláthatóbb, rugalmasabb, koherensebb és egyszerűbb hozzáférést kell biztosítani ezekhez a programokhoz. |
(16) |
Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozást. Különösen a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel rendkívül fontos az uniós pénzeszközök lehető legésszerűbb strukturálása és igazgatása. A finanszírozás jelentős egyszerűsítése és hatékony igazgatása a programok számának csökkentése, valamint a finanszírozási szabályok és eljárások ésszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása révén valósítható meg. |
(17) |
A finanszírozás egyszerűsítése, hatékony igazgatása és könnyebb igénybevétele iránti igény kielégítése során a programnak folytatnia és fejlesztenie kell a 2007/126/IB tanácsi határozattal (9), az 1149/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (10), és az 1150/2007/EK határozattal létrehozott programok alapján korábban végzett tevékenységeket. E programok félidős értékelései az e programok végrehajtásának javítását célzó ajánlásokat foglalnak magukban. A program végrehajtása során figyelembe kell venni az említett félidős értékelések megállapításait és a vonatkozó utólagos értékelések megállapításait. |
(18) |
„Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című, 2010. október 19-i és az „Európa 2020 költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a finanszírozást egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységekre kell összpontosítani, vagyis azokra az esetekre, amikor az uniós fellépés hozzáadott értéket biztosíthat ahhoz képest, mint ha a tagállamok egyedül lépnének fel. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az európai igazságszolgáltatási térség létrehozatalához a kölcsönös elismerés elvének előmozdításával, a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megteremtésével, a határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásával, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásával. A finanszírozási tevékenységeknek ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy valamennyi érintett ténylegesen és alaposabban megismerje az uniós jogot és szakpolitikákat, valamint szilárd analitikai alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák támogatásához és kidolgozásához, ily módon hozzájárulva azok érvényesítéséhez és megfelelő végrehajtásához. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz. |
(19) |
Az e program alapján finanszírozandó intézkedések kiválasztásakor a Bizottságnak előre meghatározott kritériumok alapján kell értékelnie a javaslatokat. E kritériumok közé kell tartoznia a javasolt intézkedések európai hozzáadott értéke felmérésének. A nemzeti projektek és a kis volumenű projektek is rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel. |
(20) |
A programhoz a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak is hozzáféréssel kell rendelkezniük. |
(21) |
Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (11) 17. pontja értelmében. |
(22) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a program az időtartama alatt kellő rugalmassággal igazodjon a változó igényekhez és az azoknak megfelelő szakpolitikai prioritásokhoz, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében meghatározott százalékoknak azon konkrét célkitűzések tekintetében történő módosítására vonatkozóan, amelyek több mint öt százalékponttal meghaladják ezeket a százalékokat. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus szükségességének megállapításakor ezen százalékos arányokat a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi kerete, és nem az éves előirányzatok alapján kell kiszámítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. |
(23) |
E rendeletet a költségvetési rendelettel teljes összhangban kell végrehajtani. A hozzáadottérték-adó (héa) elszámolhatósága – különösen a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által fizetett héa elszámolhatósági feltételeire tekintettel – nem függhet a kedvezményezett jogállásától azon tevékenységek esetében, amelyeket magán- és közjogi szervek és szervezetek azonos jogi feltételek mellett végezhetnek. Figyelembe véve az e rendelet szerinti célkitűzések és tevékenységek sajátos jellegét, egyértelművé kell tenni a pályázati felhívásokban, hogy a magán- és közjogi szervek és szervezetek által is végezhető tevékenységek esetében a közjogi szervek és szervezetek részéről felmerült, le nem vonható héa elszámolható, amennyiben azt olyan tevékenységek – például képzés vagy tájékoztató kampány – végrehajtására vonatkozóan fizették meg, amelyeket nem lehet a hatósági jogkör gyakorlásának tekinteni. E rendeletnek a költségvetési rendelet által bevezetett egyszerűsítési eszközöket is fel kell használnia. Ezenfelül a támogatandó intézkedések meghatározására vonatkozó kritériumoknak arra kell irányulniuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat azokra az intézkedésekre különítsék el, amelyek a legnagyobb hatást fejtik ki az elérni kívánt szakpolitikai célkitűzés tekintetében. |
(24) |
Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. |
(25) |
A Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramoknak biztosítaniuk kell a pénzeszközöknek a vissza nem térítendő támogatások és a közbeszerzési szerződések közötti megfelelő elosztását. A programnak elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokhoz kell pénzeszközöket elkülönítenie, ugyanakkor kellő szintű finanszírozást kell fenntartania a közbeszerzésekre is. Az éves munkaprogramban meg kell határozni az éves kiadások vissza nem térítendő támogatásra elkülönítendő minimális százalékát, amely 65 %-nál nem lehet kevesebb. A Bizottságnak egyértelmű ütemtervet kell meghatároznia a pályázati felhívásokra, a projektek kiválasztására és a támogatások odaítéléséről szóló döntésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ezzel az érdekelt felek számára megkönnyítsék a projektek tervezését és a társfinanszírozást. |
(26) |
Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a program, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság program, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, az Egészségügy a növekedésért program, az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Erasmus+ program, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Horizont 2020 keretprogram és az előcsatlakozási támogatási eszköz között. |
(27) |
Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén a teljes kiadási ciklusra kiterjedően védeni kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint szükség esetén közigazgatási és pénzügyi szankcióknak a költségvetési rendelettel összhangban való kiszabását. |
(28) |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének érvényesítése érdekében e rendeletben megfelelő eszközöket kell előírni e rendelet eredményességének értékeléséhez. E célból e rendeletnek általános és konkrét célkitűzéseket kell meghatároznia. Az említett konkrét célkitűzések megvalósításának felmérése érdekében olyan konkrét és számszerűsíthető mutatókat kell megállapítani, amelyek a program teljes időtartama alatt érvényben maradnak. A Bizottságnak évente monitoring-jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek többek között az e rendeletben meghatározott mutatókon kell alapulnia, és tájékoztatást kell nyújtania a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról. |
(29) |
A programot a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét tiszteletben tartva hatékony módon kell végrehajtani, lehetővé téve ugyanakkor, hogy a potenciális pályázók ténylegesen hozzáférhessenek a programhoz. A programhoz való tényleges hozzáférés támogatása érdekében a Bizottságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy egyszerűsítse és összehangolja a pályázati eljárásokat és dokumentumokat, továbbá az adminisztratív formaságokat és a pénzgazdálkodási követelményeket, hogy megszüntesse az adminisztratív terheket, és hogy ösztönözze a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázatok olyan tagállambeli szervezetek általi benyújtását, amelyek alulreprezentáltak a programban. A Bizottságnak külön weboldalon kell közzétennie a programmal kapcsolatos információkat, annak célkitűzéseit, a különböző pályázati felhívásokat és azok ütemezését. A pályázati felhívásokhoz kapcsolódó alapvető dokumentumokat és iránymutatásokat az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani. |
(30) |
Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) (a továbbiakban: az alkalmazási szabályok) 180. cikke (1) bekezdésének l) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell az uniós pénzügyi támogatás átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket, kivéve azon kellően indokolt esetekben, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű. |
(31) |
A költségvetési rendelet 35. cikkének (2) és (3) bekezdésével és az alkalmazási szabályok 21. cikkével összhangban a Bizottságnak megfelelő módon és időben rendelkezésre kell bocsátania a végső kedvezményezettekre, valamint az Unió általános költségvetéséből finanszírozott intézkedések jellegére és céljára vonatkozó információkat. Ezen információk rendelkezésre bocsátásának a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével kell történnie, különös tekintettel a személyes adatok védelmére. |
(32) |
Mivel e rendelet célját, nevezetesen a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez – különösen a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előmozdítása révén – való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(33) |
Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában. |
(34) |
Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(35) |
Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(36) |
A 2007/126/IB határozat, az 1149/2007/EK határozat és az 1150/2007/EK határozat alapján korábban végzett tevékenységek finanszírozása folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A program létrehozása és időtartama
(1) Ez a rendelet létrehozza a Jogérvényesülés programot (a továbbiakban: a program).
(2) A program a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.
2. cikk
Európai hozzáadott érték
(1) A program olyan, európai hozzáadott értéket képviselő intézkedéseket finanszíroz, amelyek hozzájárulnak az európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez. Ennek érdekében a Bizottság biztosítja, hogy a finanszírozás céljából kiválasztott intézkedések európai hozzáadott értékkel rendelkező eredmények létrehozására irányuljanak.
(2) Az intézkedések – többek között a kis volumenű és a nemzeti intézkedések – európai hozzáadott értékét olyan kritériumok alapján kell felmérni, mint például: az uniós jog következetes és koherens végrehajtásához és az uniós jogból eredő jogok közismertségének javításához való hozzájárulásuk; az arra való alkalmasságuk, hogy kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a tagállamok között és javítsák a határokon átnyúló együttműködést; a nemzetközi hatásuk; a bevált gyakorlatok kialakításához és terjesztéséhez való hozzájárulásuk és az arra való alkalmasságuk, hogy a határokon átnyúló vagy az Unió egészében fennálló feladatok megoldására szolgáló gyakorlati eszközöket és megoldásokat hozzanak létre.
3. cikk
Általános célkitűzés
A program általános célkitűzése, hogy – különösen a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előmozdítása révén – hozzájáruljon a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez.
4. cikk
Konkrét célkitűzések
(1) A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében a program konkrét célkitűzései a következők:
a) |
a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása; |
b) |
az igazságügyi képzés – többek között a jogi terminológiával kapcsolatos nyelvi képzés – támogatása és előmozdítása egy közös jogi és igazságügyi kultúra kialakulásának elősegítése érdekében; |
c) |
az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára biztosított tényleges hozzáférés megkönnyítése, ideértve – a védelem jogait tiszteletben tartva – a bűncselekmények áldozatai jogainak előmozdítását és támogatását is; |
d) |
a kábítószer elleni politika területéhez tartozó kezdeményezések igazságügyi együttműködéssel és bűnmegelőzéssel kapcsolatos, a program általános célkitűzéséhez szorosan kapcsolódó vonatkozásainak a támogatása, amennyiben azokra nem terjed ki a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és az Egészségügy a növekedésért program; |
(2) A program konkrét célkitűzéseit különösen az alábbiak révén kell megvalósítani:
a) |
az uniós jog és szakpolitikák közismertségének és ismeretének javítása; |
b) |
a polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés biztosítása érdekében az uniós jog, többek között az anyagi és az eljárásjog, az igazságügyi együttműködést szolgáló eszközök, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata, valamint az összehasonlító jog ismeretének javítása; |
c) |
az uniós eszközök tagállamokban való tényleges, átfogó és következetes végrehajtásának és alkalmazásának, továbbá a rájuk vonatkozó monitoringnak és értékelésnek a támogatása; |
d) |
a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, a tagállamok polgári és büntetőjoga, valamint jog- és igazságszolgáltatási rendszere kölcsönös megismerésének és megértésének javítása, továbbá a kölcsönös bizalom erősítése; |
e) |
az európai igazságszolgáltatási térség zavartalan működését esetlegesen gátló akadályok jobb megismerése és megértése; |
f) |
az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának és együttműködésének fokozása az információs és kommunikációs technológiák révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határokon átnyúló interoperabilitását is. |
5. cikk
A nemek közti egyenlőség és a gyermekek jogai szempontjának érvényesítése
A programban foglalt összes intézkedés végrehajtása során törekedni kell a nők és férfiak közötti egyenlőségnek és a gyermekek jogainak előmozdítására, többek között a gyermekbarát igazságszolgáltatás révén. A programnak emellett a Charta 51. cikkével összhangban és az ott meghatározott korlátokon belül tiszteletben kell tartania a Charta 21. cikkében felsorolt indokokon alapuló megkülönböztetés tilalmát.
6. cikk
Intézkedéstípusok
(1) A program többek között az alábbi intézkedéstípusokat finanszírozza:
a) |
elemző tevékenységek, például adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek, és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések, értékelések; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele; műhelytalálkozók, szemináriumok, szakértői találkozók és konferenciák; |
b) |
képzési tevékenységek, például a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak számára munkavállalói csereprogramok, műhelytalálkozók, szemináriumok, oktatók képzése, többek között jogi terminológiával kapcsolatos nyelvi képzés, valamint internetes képzési eszközök vagy egyéb képzési modulok kidolgozása; |
c) |
az egymástól való tanulási, együttműködési, tájékoztatási és terjesztési tevékenységek, például a jó gyakorlatok, újító megközelítések és tapasztalatok meghatározása és cseréje; a kölcsönös felülvizsgálat és az egymástól való tanulás szervezése; konferenciák, szemináriumok, tájékoztató kampányok szervezése, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is, amennyiben azok a program célkitűzéseivel kapcsolatosak; információs anyagok összeállítása és közzététele a programmal kapcsolatos információk és eredmények terjesztése érdekében; információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök fejlesztése, működtetése és karbantartása, ideértve a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférésének egyik eszközeként az e-igazságügyi portál fejlesztését is; |
d) |
azon kulcsfontosságú szereplők támogatása, amelyek tevékenységei hozzájárulnak a program célkitűzéseinek megvalósításához, így például a tagállamok támogatása az uniós jog és szakpolitikák végrehajtása során, a kulcsfontosságú európai szereplők és az európai szintű hálózatok – többek között az igazságügyi képzés területén való – támogatása,, illetve a szakosított szervek és szervezetek, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, és a nem kormányzati szervezetek közötti, európai szintű hálózatépítési tevékenységek támogatása. |
(2) Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatot az állandó munkaprogramjával kapcsolatos kiadások társfinanszírozása céljából működési támogatásban kell részesíteni.
7. cikk
Részvétel
(1) A programhoz az alábbi országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek férhetnek hozzá:
a) |
a tagállamok; |
b) |
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek részes felei e megállapodásnak; |
c) |
a tagjelölt, a potenciális tagjelölt és az Unióhoz csatlakozó országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveinek és általános feltételeinek megfelelően. |
(2) Nyereségorientált szervek és szervezetek kizárólag nonprofit vagy közjogi szervezetekkel közösen férhetnek hozzá a programhoz.
(3) A programban az (1) bekezdés b) és c) pontjával összhangban részt vevőktől eltérő, harmadik országokban, és különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek – saját költségükön – részt vehetnek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.
(4) A Bizottság a vonatkozó éves munkaprogramban meghatározott feltételek szerint együttműködhet nemzetközi szervezetekkel. A program alkalmazási körébe tartozó területeken tevékenykedő nemzetközi szervezetek a költségvetési rendelettel és a vonatkozó éves munkaprogrammal összhangban férhetnek hozzá a programhoz.
8. cikk
Költségvetés
(1) A 2014-2020-as időszakra vonatkozó program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 377 604 000 EUR.
(2) A program pénzügyi allokációja fedezheti a program irányításához és a célkitűzései megvalósításának értékeléséhez szükséges előkészítési, monitoring, ellenőrzési, audit és értékelési tevékenységek során keletkező kiadásokat is. A pénzügyi allokáció fedezheti a szükséges tanulmányokkal, szakértői találkozókkal, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat is, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjával kapcsolatos kiadásokat, amennyiben e politikai prioritások a program általános célkitűzéseivel kapcsolatosak, továbbá az információfeldolgozásra és -cserére szolgáló információtechnológiai hálózatokkal, illetve a programnak a Bizottság általi igazgatásához szükséges egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat.
(3) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá az 1311/2103/EU, Euratom tanácsi rendelettel (17) létrehozott többéves pénzügyi keret erejéig.
(4) A program pénzügyi keretösszegén belül az összegeket a mellékletben meghatározott százalékoknak megfelelően kell elkülöníteni az egyes konkrét célkitűzésekre.
(5) A Bizottság az egyes konkrét célkitűzések esetében legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, a mellékletben meghatározott százalékoktól. Arra az esetre, ha szükségessé válna az említett értékhatár túllépése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben foglalt egyes számadatoknak 5-nél több, de legfeljebb 10 százalékponttal történő módosítására.
9. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottságnak a 8. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 8. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
10. cikk
Végrehajtási intézkedések
(1) A Bizottság a programot a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.
(2) A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok formájában éves munkaprogramokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) Valamennyi éves munkaprogramnak a program célkitűzéseit kell végrehajtania, az alábbiak meghatározása révén:
a) |
az elvégzendő intézkedések, a 3. cikkben és az 4. cikk (1) bekezdésében foglalt általános és konkrét célkitűzésekkel összhangban, ideértve a pénzügyi források indikatív elosztását is; |
b) |
a pénzügyi hozzájárulásban részesítendő javaslatok kiválasztására használandó alapvető támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelet 84. cikkével és az alkalmazási szabályainak 94.cikkével összhangban; |
c) |
az éves kiadásoknak a vissza nem térítendő támogatásokra elkülönítendő legkisebb százaléka. |
(4) Biztosítani kell a pénzügyi támogatásnak az e rendelet hatálya alá tartozó különböző területek közötti megfelelő és méltányos elosztását. Amikor a Bizottság az éves munkaprogramokban a pénzeszközök e területek közötti elosztásáról dönt, figyelembe kell vennie azt, hogy a polgári jogi és a büntetőjogi jogérvényesülésnek, valamint az igazságügyi képzésnek és a program hatálya alá tartozó, a kábítószer elleni politika területén megvalósuló kezdeményezéseknek továbbra is elegendő szintű finanszírozást kell nyújtani.
(5) A pályázati felhívásokat évente kell közzétenni.
(6) Az igazságügyi képzési tevékenységek megkönnyítése érdekében a vonatkozó finanszírozás nyújtásakor a költségvetési rendelettel összhangban figyelembe kell venni a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak e tevékenységekben való részvételével kapcsolatban a tagállami hatóságok részéről felmerülő költségeket.
11. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
12. cikk
Kiegészítő jelleg
(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít más uniós eszközökkel, többek között a Jogok, egyenlőség és polgárság programmal, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközzel, az Egészségügy a növekedésért programmal, az Erasmus+ programmal, a Horizont 2020 keretprogrammal és az előcsatlakozási támogatási eszközzel.
(2) A Bizottság átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít továbbá a program célkitűzéseihez tartozó területeken tevékenykedő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például a 2002/187/IB tanácsi határozattal (18) létrehozott Eurojust és az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott, a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja – munkájával.
(3) A program megoszthatja forrásait más uniós eszközökkel – különösen a Jogok, egyenlőség és polgárság programmal – a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében. Azok az intézkedések, amelyek számára a programból finanszírozást ítéltek oda, a Jogok, egyenlőség és polgárság programból is finanszírozáshoz juthatnak, amennyiben a finanszírozás nem ugyanazokat a költségtételeket fedezi.
13. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét az e program keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során.
(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék felhatalmazást kapnak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések végzésére a vissza nem térítendő támogatások valamennyi kedvezményezettjénél és valamennyi, az e program alapján uniós pénzeszközben részesített vállalkozónál és alvállalkozónál.
(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (21) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy a program keretében finanszírozott szerződéssel összefüggésben csalást, korrupciót vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes cselekményt.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a program végrehajtása keretében,létrejött vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatoknak és szerződéseknek olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
14. cikk
Monitoring és értékelés
(1) A Bizottság évente elvégzi a programra vonatkozó monitoringot, hogy figyelemmel kísérje az annak keretében végzett intézkedések végrehajtását, valamint az 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósítását. A monitoringgal azt is fel kell mérni, hogy a program intézkedései során milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével.
(2) A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:
a) |
a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatókon és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásán alapuló éves monitoring-jelentés; |
b) |
időközi értékelő jelentés 2018. június 30-ig; |
c) |
utólagos értékelő jelentés 2021. december 31-ig. |
(3) Az időközi értékelő jelentésben fel kell mérni a program célkitűzéseinek a megvalósítását, a források felhasználásának hatékonyságát, valamint a program európai hozzáadott értékét annak megállapítása céljából, hogy 2020 után megújítsák, módosítsák vagy felfüggesszék-e a program alkalmazási körébe tartozó területeken biztosított finanszírozást. A jelentésben emellett foglalkozni kell a program egyszerűsítésére kínálkozó lehetőségekkel, a program belső és külső koherenciájával, valamint az összes célkitűzés és intézkedés folyamatos relevanciájával. A jelentésnek figyelembe kell vennie a 16. cikkben említett határozatokkal létrehozott, 2007 és 2013 közötti korábbi programok utólagos értékeléseinek az eredményeit.
(4) Az utólagos értékelő jelentésben fel kell mérni a program hosszú távú hatásait, valamint a program hatásainak fenntarthatóságát abból a célból, hogy ezen információk a következő programra vonatkozó döntés alapjául szolgálhassanak.
(5) Az értékeléseknek azt is fel kell mérniük, hogy a program intézkedései során milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével.
15. cikk
Mutatók
(1) A 14. cikkel összhangban az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatók szolgálnak alapul az arra vonatkozó monitoringhoz és annak értékeléséhez, hogy milyen mértékben valósultak meg a program 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzései a 6. cikkben előírt intézkedések révén. Ezt előre meghatározott, a végrehajtás előtti helyzetet tükröző bázisértékek alapján kell mérni. A mutatókat esettől függően többek között nem, életkor és fogyatékosság szerinti bontásban kell megadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett mutatók többek között a következőket foglalják magukban:
a) |
a program által finanszírozott tájékoztatási tevékenységekben részt vevő személyek száma, illetve a célcsoporton belüli százaléka; |
b) |
azon bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma, illetve százaléka, akik a program által finanszírozott képzésekben, munkavállalói csereprogramokban, tanulmányi látogatásokon, műhelytalálkozókon és szemináriumokon részt vettek; |
c) |
a program által finanszírozott tevékenységekben részt vevő csoportok ismereteinek bővülése az uniós jogról és szakpolitikákról a teljes célcsoporthoz képest; |
d) |
a határokon átnyúló együttműködésre példaként szolgáló esetek, tevékenységek és eredmények száma, beleértve az információtechnológiai eszközök és az uniós szinten létrehozott eljárások révén való együttműködést; |
e) |
az, hogy a résztvevők hogyan értékelik azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, valamint ezek (várható) fenntarthatóságát; |
f) |
a program által finanszírozott tevékenységek földrajzi kiterjedése. |
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott mutatókon kívül a program időközi és utólagos értékelő jelentésében fel kell mérni többek között az alábbiakat:
a) |
a programnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt érzékelhető hatása uniós szinten gyűjtött minőségi és mennyiségi adatok alapján; |
b) |
a program által finanszírozott intézkedések révén kialakított eszközök száma és minősége; |
c) |
a program európai hozzáadott értéke, beleértve a program tevékenységeinek értékelését olyan hasonló, nemzeti vagy európai szinten indított kezdeményezésekhez képest, amelyeket nem támogattak uniós finanszírozásból, valamint e tevékenységek (várható) eredményei; az uniós finanszírozás előnyei és/vagy hátrányai az érintett tevékenységtípus nemzeti finanszírozásához képest; |
d) |
a finanszírozás szintje az elért eredményekhez képest (hatékonyság); |
e) |
a program gördülékenyebb, eredményesebb és hatékonyabb végrehajtását esetlegesen akadályozó adminisztratív, szervezési és/vagy strukturális tényezők (egyszerűsítési lehetőségek). |
16. cikk
Átmeneti intézkedések
A 2007/126/IB határozat, az 1149/2007/EK határozat, illetve az 1150/2007/EK határozat alapján megkezdett intézkedésekre – azok befejezéséig – továbbra is az említett határozatok irányadók. Az említett intézkedések tekintetében a 2007/126/IB határozat 9. cikkében, az 1149/2007/EK határozat 10. és 11. cikkében, és az 1150/2007/EK határozat 10. cikkében meghatározott bizottságokra történő hivatkozásokat az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésében meghatározott bizottságra történő hivatkozásként kell értelmezni.
17. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
(1) HL C 299., 2012.10.4., 103. o.
(2) HL C 277., 2012.9.13., 43. o.
(3) Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 16-i határozata.
(4) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.
(5) HL C 299., 2008.11.22., 1. o.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(7) HL C 402., 2012.12.29., 1. o.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1150/2007/EK határozata (2007. szeptember 25.) az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program létrehozásáról (HL L 257., 2007.10.3., 23. o.).
(9) A Tanács 2007/126/IB határozata (2007. február 12.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Büntetőjogi jogérvényesülés egyedi program létrehozásáról (HL L 58., 2007.2.24., 13. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1149/2007/EK határozata (2007. szeptember 25.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Polgári jogi jogérvényesülés egyedi program létrehozásáról (HL L 257., 2007.10.3., 16. o.).
(11) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13.o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 62. oldalát).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(16) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
(17) A Tanács 1311/2103/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).
(18) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002.február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1920/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(21) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
MELLÉKLET
A PÉNZESZKÖZÖK ELOSZTÁSA
A program pénzügyi keretösszegén belül az egyes összegeket az alábbiak szerint kell az 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyes konkrét célkitűzésekre elkülöníteni:
|
Konkrét célkitűzések |
A pénzügyi keretösszegben képviselt arány (%-ban) |
a) |
a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása |
30 % |
b) |
az igazságügyi képzés – többek között a jogi terminológiával kapcsolatos nyelvi képzés – támogatása és előmozdítása egy közös jogi és igazságügyi kultúra kialakulásának elősegítése érdekében |
35 % |
c) |
az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára biztosított tényleges hozzáférés megkönnyítése, ideértve – a védelem jogait tiszteletben tartva – a bűncselekmények áldozatai jogainak előmozdítását és támogatását is |
30 % |
d) |
a kábítószer elleni politika területéhez tartozó kezdeményezések igazságügyi együttműködéssel és bűnmegelőzéssel kapcsolatos, a program általános célkitűzéséhez szorosan kapcsolódó vonatkozásainak a támogatása, amennyiben azokra nem terjed ki a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz és az Egészségügy a növekedésért program |
5 %. |
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/84 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1383/2013/EU RENDELETE
(2013. december 17.)
az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló 99/2013/EU rendelet módosításáról
(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (1),
mivel:
(1) |
A 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az európai statisztikák készítésének, fejlesztésének és közzétételének keretét, célkitűzéseit és eredményeit határozza meg a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozóan. |
(2) |
A 99/2013/EU rendelet a 2007 és 2013 közötti programozási időszakból kizárólag a 2013. évi pénzügyi keretösszeget határozza meg, és egyúttal felkéri a Bizottságot arra, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadásától számított három hónapon belül nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy, a 2014-től 2017-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi keretet bevezető jogalkotási javaslatot. |
(3) |
Az 1311/2013/EU tanácsi rendeletet (3)2013. december 2-án fogadták el. |
(4) |
A 99/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az e rendeletben meghatározott intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 99/2013/EU rendeletben a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„7. cikk
Finanszírozás
(1) A program végrehajtásához 2013-ban rendelkezésre álló uniós pénzügyi keretösszeg 57,3 millió EUR, amely a 2007 és 2013 közötti programozási időszakhoz tartozik. A program végrehajtásához a 2014 és 2017 közötti időszakra rendelkezésre álló uniós pénzügyi keretösszeg 234,8 millió EUR, amely a 2014 és 2020 közötti programozási időszakhoz tartozik.
(2) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.
(3) Az éves előirányzatokról a Bizottság határoz, tiszteletben tartva az Európai Parlament és a Tanács előjogait.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
(1) Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 16-i határozata.
(2) Az Európai Parlament és Tanács 99/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).
(3) A Tanács 1311/2013/EU rendelete (2013. december 2.) a 2014 - 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.)
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/85 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1384/2013/EU RENDELETE
(2013. december 17.)
a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló 55/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (1),
mivel:
(1) |
Az 55/2008/EK tanácsi rendelet (2) az autonóm kereskedelmi preferenciák különleges rendszerét vezette be a Moldovai Köztársaságra (a továbbiakban: Moldova) vonatkozóan. A rendszer a Moldovából származó valamennyi terméknek szabad hozzáférést biztosít az uniós piachoz, a rendelet I. mellékletében felsorolt egyes mezőgazdasági termékek kivételével, amelyek vámkontingensek keretén belüli vámmentesség vagy vámcsökkentés formájában korlátozott engedményekben részesülnek. |
(2) |
Az európai szomszédságpolitika, az EU–Moldova európai szomszédságpolitikai cselekvési terv és a keleti partnerség keretén belül Moldova ambiciózus ütemtervet fogadott el az Unióhoz való politikai társulás és a további gazdasági integráció tekintetében. Gyors ütemben haladt előre el a szabályozások közelítése terén is, egyre inkább közeledve az uniós jogszabályokhoz és normákhoz. |
(3) |
Az új társulási megállapodásra és – többek között – egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló, az Unió és Moldova közötti tárgyalások 2010 januárjában kezdődtek meg és 2013 júliusában zárultak le. Ez a megállapodás előírja a kétoldalú borkereskedelem teljes liberalizációját. |
(4) |
Moldova erőfeszítéseinek az európai szomszédságpolitikának és a keleti partnerségnek megfelelően történő támogatása érdekében, valamint azért, hogy vonzó és megbízható piac álljon rendelkezésre a moldovai borkivitel számára, késedelem nélkül liberalizálni kell a Moldovából az Unióba irányuló borbehozatalt. |
(5) |
A Moldovából származó kereskedelmi forgalom folyamatosságának biztosítása, valamint a gazdasági szereplők számára a jogbiztonság garantálása érdekében szükséges, hogy az autonóm kereskedelmi kedvezmények az 55/2008/EK rendeletben meghatározott lejárati dátumig megszakítás nélkül alkalmazandók legyenek. |
(6) |
Az 55/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 55/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:
(1) |
a 16. cikk (3), (4) és (5) bekezdését törölni kell; |
(2) |
az I. melléklet 1. pontjában szereplő táblázatból a 09.0514 sorszámra vonatkozó utolsó sort („Bor friss szőlőből, a habzóbor kivételével”) el kell hagyni. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
(1) Az Európai Parlament 2013. december 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 16-i határozata.
(2) A Tanács 55/2008/EK rendelete (2008.01.21.) a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről, valamint a 980/2005 rendelet és a 2005/924/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 20., 2008.1.24., 1. o.).
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/86 |
A TANÁCS 1385/2013/EU RENDELETE
(2013. december 17.)
az 850/98/EK és az 1224/2009/EU tanácsi rendelet, valamint az 1069/2009/EK, a 1379/2013/EU és a 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának változása miatt szükségessé váló módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 349. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) |
Az Európai Tanács 2012/419/EU európai tanácsi határozatával (3)2014. január 1-jével módosította Mayotte Unióval kapcsolatos jogállását. Az említett időponttól Mayotte nem tartozik a tengerentúli országok és területek közé, és az Unió egyik - az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349.cikke és 355. cikkének (1) bekezdése szerinti - legkülső régiójává válik. Mayotte jogállásának e fenti megváltozását követően az uniós jogot 2014. január 1-től alkalmazni kell Mayotte-on. Tekintettel Mayotte sajátos társadalmi és gazdasági strukturális helyzetére, amelyet távoli fekvése, sziget jellege, illetve kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyai súlyosbítanak több területen helyénvaló bizonyos különleges intézkedéseket megállapítani. |
(2) |
A halászat és az állategészségügy területén szükség van a következő rendeletek módosítására. |
(3) |
A 850/98/EK tanácsi rendeletet (4) érintően egyrészt a rendelet területi hatályát ki kell terjeszteni a Mayotte, mint új legkülső régió körüli vizekre, másrészt a Mayotte szigete közelében élő, nagytermetű vándorló halak halrajainak megőrzése érdekében a sziget alapvonalától számított 24 mérföldes körzetben a tonhal és a makrahalszerűek halrajainak erszényes kerítőhálóval történő halászatát meg kell tiltani. |
(4) |
A 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) illetően a halászati termékek címkézésére vonatkozó szabályok alkalmazása – Mayotte nagyon széttagolt és kevéssé fejlett forgalmazási rendszerei miatt – a fogyasztókhoz eljuttatott információhoz képest aránytalanul nagy terhet jelentene a kiskereskedők számára. Következésképp helyénvaló átmeneti eltérést biztosítani a kiskereskedelmi forgalomban a végső fogyasztónak Mayotte-on felkínált halászati termékek címkézésére vonatkozó szabályoktól. |
(5) |
A közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) illetően különleges intézkedéseket kell bevezetni a halászati kapacitás és a hajóflotta-nyilvántartás vonatkozásában. |
(6) |
A francia lobogó alatt hajózó és Mayotte francia megyéből üzemelő flotta egy jelentős része olyan, 10 méternél rövidebb és a sziget körül elszórtan tevékenykedő és meghatározott kirakodóhellyel nem rendelkező hajókból áll, amelyeket még azonosítani kell, amelyek méretét meg kell határozni és amelyeket fel kell szerelni a minimális biztonsági felszerelésekkel ahhoz, hogy bekerülhessenek az uniós halászhajóflotta-nyilvántartásba. Így Franciaország a nyilvántartást 2021. december 31-ig nem fogja tudni elkészíteni. Franciaországnak ugyanakkor a nyilvántartásban nem szereplő halászhajók elterjedésének megelőzése érdekében egy, az e szegmenshez tartozó hajók alapvető azonosítását garantáló átmeneti hajóflotta-nyilvántartást kell vezetnie. |
(7) |
Tekintettel arra, hogy Franciaország fejlesztési tervet nyújtott be az Indiai-óceáni Tonhalbizottsághoz (IOTC), amelyben felvázolta a mayotte-i flotta indikatív méretét és a Mayotte-on – mint új legkülső régióban – állomásozó, 23 méternél rövidebb hosszúságú, mechanikus hálóemelővel felszerelt hosszú horogsoros hajók és erszényes kerítőhálós hajók kevéssé fejlett flottájának várható alakulását, és amely tervvel kapcsolatban az IOTC-megállapodás egyetlen szerződő fele – így az Unió sem – emelt kifogást, helyénvaló az említett tervben szereplő referenciaértékeket a Mayotte kikötőiben nyilvántartásba vett, 23 méternél rövidebb hosszúságú, mechanikus hálóemelővel felszerelt hosszú horogsoros hajók és erszényes kerítőhálós hajók flottájának a kapacitása vonatkozásában felső korlátként használni. Eltérve az általánosan alkalmazandó uniós szabályoktól, Mayotte jelenlegi sajátos társadalmi és gazdasági helyzete miatt elegendő időt kell biztosítani arra, hogy Franciaország 2025-ig meg tudja növelni a kisebb hajókból álló flottája fent említett, kevéssé fejlett szegmensének kapacitásait. |
(8) |
Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) érintően meg kell jegyezni, hogy Mayotte nem rendelkezik az állati melléktermékek feldolgozásához szükséges ipari kapacitással. Helyénvaló tehát Franciaország részére lehetővé tenni, hogy öt év alatt létrehozza az állati melléktermékeknek az 1069/2009/EK rendeletnek teljes mértékben megfelelő azonosításához, kezeléséhez, szállításához, megmunkálásához és ártalmatlanításához szükséges infrastruktúrát Mayotte szigetén. |
(9) |
A 1224/2009/EK tanácsi rendeletet (8) érintően úgy tűnik, hogy Mayotte legkülső régióvá válásának napjáig Franciaország nem lesz képes eleget tenni az összes uniós ellenőrzési kötelezettségnek a mayotte-i flotta „Mayotte. Nyíltvízi és tengerfenéken élő fajok. Hosszúság < 10 m.” szegmense tekintetében. Az ehhez a szegmenshez tartozó, a sziget körül elszórtan tevékenykedő, meghatározott kirakodóhellyel nem rendelkező hajókat még azonosítani kell. Ezenfelül még ki kell képezni a halászokat és az ellenőröket, és ki kell építeni a megfelelő igazgatási és fizikai infrastruktúrát. Ezért tehát átmeneti eltérést kell biztosítani az említett flottaszegmens vonatkozásában a halászhajók ellenőrzésére és jellemzőire, a tengeren folytatott tevékenységükre, felszerelésükre és fogási mennyiségeikre vonatkozó bizonyos szabályoktól, a kifogott mennyiségeknek a hajótól a piacra kerüléséig tartó összes szakasz tekintetében. Annak érdekében azonban, hogy az 1224/2009/EK rendelet legfontosabb célkitűzései közül legalább bizonyosak teljesüljenek, Franciaországnak létre kell hoznia egy nemzeti ellenőrző rendszert, amely lehetővé teszi a flotta ezen szegmense által végzett tevékenységek ellenőrzését és nyomon követését, illetve az Unió által előírt nemzetközi jelentési kötelezettségeknek való megfelelést. |
(10) |
A 850/98/EK, az 1069/2009/EK, az 1224/2009/EK, a 1379/2013/EU és a 1380/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 850/98/EK rendelet módosításai
A 850/98/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „34g cikk A halászati tevékenységek korlátozása a Mayotte szigetét körülvevő 24 mérföldes zónában A hajóknak tilos bármilyen fajta erszényes kerítőhálót használni a tonhal és a makrahalszerűek halrajainak halászata céljából Mayotte mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében vett legkülső régió partjától, azaz a felségvizek mérésének alapját képező alapvonaltól mért 24 mérföldes területen belül.”. |
2. cikk
A 1379/2013/EU rendelet módosítása
A 1379/2013/EU rendelet 35. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kiskereskedelmi forgalomban a végső fogyasztónak Mayotte-on – mint az EUMSZ. 349. cikke értelmében vett legkülső régióban – felkínált termékekre az (1), (2) és (3) bekezdés 2021. december 31-ig nem alkalmazandó.”
3. cikk
A 1380/2013/EU rendelet módosításai
A 1380/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, Franciaország 2025. december 31-ig engedélyt kap új kapacitások bevezetésére a II. mellékletben említett, különböző, Mayotte-on – mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében vett legkülső régióban (a továbbiakban: „Mayotte”) – meglévő szegmensekben anélkül, hogy az új kapacitással egyenértékű kapacitáscsökkentést kellene végrehajtania.” |
2. |
A 36. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, Franciaország 2021. december 31-ig mentesül azon kötelezettsége alól, hogy az uniós halászhajóflotta-nyilvántartásában szerepeltesse a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú és Mayotte-ról üzemelő hajókat. (6) 2021. december 31-ig Franciaország átmeneti nyilvántartást köteles vezetni a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú és Mayotte-ról üzemelő halászhajókról. Ennek a nyilvántartásnak minden hajóra vonatkozóan tartalmaznia kell legalább annak nevét, teljes hosszúságát és azonosító kódját. Az átmeneti nyilvántartásban szereplő hajókat Mayotte-on nyilvántartott hajóknak kell tekinteni.” |
3. |
Az e rendelet mellékletében található, Mayotte-ra vonatkozó sorokat a 1380/2013/EU rendelet II. mellékletében található táblázatba kell beilleszteni a Guadeloupe: nyíltvízi fajok. H > 12 m sor után. |
4. cikk
Az 1069/2009/EK rendelet módosítása
Az 1069/2009/EK rendelet 56. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„56. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2011. március 4-től kell alkalmazni.
A 4. cikk ugyanakkor Mayotte, mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke szerinti legkülső régió (a továbbiakban: „Mayotte”) vonatkozásában 2021. január 1-jétől alkalmazandó. A Mayotte-on 2021. január 1-je előtt képződő állati melléktermékeket és a belőlük származó termékeket az e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kell ártalmatlanítani.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”
5. cikk
Az 1224/2009/EK rendelet módosítása
Az 1224/2009/EK rendelet a következő cikkel egészül ki:
„2a. cikk
Az uniós ellenőrzési rendszer alkalmazása Mayotte, mint legkülső régió flottájának bizonyos szegmenseire
(1) 2021. december 31-ig az 5. cikk (3) bekezdését, a 6., 8., 41., 56., 58–62., 66., 68. és a 109. cikket Franciaországra nem kell alkalmazni a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú és Mayotte-ról, mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkének értelmében vett legkülső régióból (a továbbiakban: „Mayotte”) üzemelő halászhajók, azok tevékenysége és az általuk kifogott mennyiségek tekintetében.
(2) 2014. szeptember 30-ig Franciaországnak létre kell hoznia a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú, Mayotte-ról üzemelő halászhajókra alkalmazandó egyszerűsített és átmeneti ellenőrző rendszerét. Ennek a rendszernek a következőkre kell kiterjednie:
a) |
a halászati kapacitás ismerete; |
b) |
a Mayotte vizeihez való hozzáférés; |
c) |
bejelentési kötelezettségek bevezetése; |
d) |
az ellenőrzési tevékenységekért felelős hatóságok kijelölése; |
e) |
olyan intézkedések, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a 10 méternél hosszabb hajókon történő bármilyen végrehajtás megkülönböztetés-mentesen történjen. |
2020. szeptember 30-ig Franciaország cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2022. január 1-jétől a 10 méternél kisebb teljes hosszúságú, Mayotte-ról üzemelő halászhajók tekintetében teljes mértékben végrehajtsa az 1224/2009/EK rendeletet. A cselekvési terv Franciaország és a Bizottság közötti egyeztetés tárgya. A cselekvési terv végrehajtása érdekében Franciaország minden szükséges intézkedést megtesz.”
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
(1) 2013. december 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL C 341., 2013.11.21., 97. o.
(3) Az Európai Tanács 2012/419/EU határozata ( 2012. július 11. ) Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról (HL L 204., 2012.7.31., 131. o.).
(4) A Tanács 850/98/EK rendelet (1998. március 30.) a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.)
(5) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.
(6) Lásd e Hivatalos Lap 22. oldalát.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete ( 2009. október 21. ) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(8) A Tanács 1224/2009/EK rendelete ( 2009. november 20. ) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
MELLÉKLET
A HALÁSZATI KAPACITÁS FELSŐ ÉRTÉKHATÁRAI A MAYOTTE-ON MINT AZ EUMSZ 349. CIKKE SZERINTI EGYIK LEGKÜLSŐ RÉGIÓBAN NYILVÁNTARTOTT FLOTTÁRA VONATKOZÓAN
Mayotte. Kerítőhálós hajók |
13 916 (1) |
24 000 (1) |
Mayotte. Mechanikus hálóemelővel felszerelt hosszú horogsoros hajók H < 23 m |
2 500 (1) |
8 500 (1) |
Mayotte. Tengerfenéken élő és nyíltvízi fajok. H < 10 m |
p.m. (2) |
p.m. (2) |
(1) Az IOTC elé 2011. január 7-én beterjesztett fejlesztési tervnek megfelelően.
(2) A felső értékhatárokat meghatározásukat követően, de legkésőbb 2025. december 31-ig fel kell tüntetni ebben a táblázatban.
IRÁNYELVEK
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/90 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/53/EU IRÁNYELVE
(2013. november 20.)
a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a belső piac létrehozásának keretében került elfogadásra azzal a céllal, hogy valamennyi tagállamban harmonizálják a kedvtelési célú vízi járművek biztonsági jellemzőit, és elháruljanak a kedvtelési célú vízi járművek tagállamok közti kereskedelmének akadályai. |
(2) |
A 94/25/EK irányelv csak azokra a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozott, amelyek hajótesthossza legalább 2,5 m és legfeljebb 24 m. A 94/25/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. június 16-i 2003/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) a 94/25/EK irányelv hatályát egyrészt kiterjesztette a motoros vízi sporteszközökre, másrészt pedig olyan környezetvédelmi követelményeket épített be a módosított irányelvbe, amelyek mind a kompressziós gyújtású, mind pedig a szikragyújtásos hajtómotorok vonatkozásában kipufogógáz-kibocsátási határértékeket (CO, HC, NOx és részecskék) és zajhatárértékeket állapítanak meg. |
(3) |
A 94/25/EK irányelv a műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban (5) meghatározott új megközelítési elveken alapul. Ezért az irányelv csak a kedvtelési célú vízi járművekre alkalmazandó alapvető követelményeket tartalmazza, a műszaki részleteket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) fogadja el a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) összhangban. Az így megállapított harmonizált szabványoknak való megfelelés – amely szabványok hivatkozási számai az Európai Unió Hivatalos Lapjában vannak közzétéve – feltételezi a 94/25/EK irányelvben foglalt követelményeknek történő megfelelést. Tapasztalatok szerint ezek az alapelvek jól működtek ebben az ágazatban, ezért azok megtartása és további előmozdítása szükséges. |
(4) |
A piacon végbement technológiai fejlődés ugyanakkor új kérdéseket vetett fel a 94/25/EK irányelvben foglalt környezetvédelmi követelményekkel kapcsolatban. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni ezeket a fejleményeket, és tisztázni lehessen azt a keretet, amelyen belül az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek forgalmazhatók, a 94/25/EK irányelv bizonyos részeit felül kell vizsgálni, tovább kell fejleszteni, és az egyértelműség érdekében az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe ezen irányelvet kell léptetni. |
(5) |
A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) lefekteti a megfelelőségértékelő szervezet akkreditálására, a CE-jelölésre, az uniós piacfelügyeleti keretre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó horizontális intézkedéseket, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandók. |
(6) |
A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) az új megközelítési elveken alapuló jogszabályok alkalmazásában közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg. A más ágazatok termékeire vonatkozó jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében ezen irányelv bizonyos rendelkezéseit a fenti határozathoz kell igazítani, hacsak az ágazati sajátosságok nem tesznek szükségessé más megoldást. Ezért bizonyos fogalommeghatározásokat, a gazdasági szereplők általános kötelezettségeit, a megfelelőség vélelmezését, a CE-jelölésre vonatkozó szabályokat, a megfelelőségértékelő szervezetekkel szembeni, valamint az értesítési eljárásokat érintő követelményeket, illetve a kockázatot jelentő termékekkel foglalkozó eljárásokról szóló rendelkezéseket össze kell hangolni a fenti határozattal. Az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) meghatározza az azon esetekben alkalmazandó eljárást, amikor kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben eleget tesznek-e az ezen irányelvben előírt követelményeknek. |
(7) |
Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és nemzeti hatóságok számára könnyebb legyen ezen irányelv értelmezése és egységes alkalmazása, tisztázni kell a 94/25/EK irányelv alkalmazási körét és fogalommeghatározásait. Különösen azt kell tisztázni, hogy a kétéltű járművek nem tartoznak ezen irányelv alkalmazási körébe. Meg kell határozni továbbá, hogy a kenuk és kajakok mely típusai nem tartoznak ezen irányelv alkalmazási körébe, valamint tisztázni kell, hogy ezen irányelv hatálya kizárólag a sport- és szabadidős célokat szolgáló motoros vízi sporteszközökre terjed ki. |
(8) |
Helyénvaló továbbá az ezen ágazatra jellemző olyan fogalmak meghatározása, mint a „saját célra épített vízi jármű”, a „hajótesthossz” és a „magánimportőr”, hogy könnyebb legyen ezen irányelv értelmezése és egységes alkalmazása. Ki kell terjeszteni a „hajtómotor” jelenlegi fogalommeghatározását, hogy az magában foglalja az innovatív meghajtási megoldásokat is. |
(9) |
Az uniós piacon forgalomba hozott vagy üzembe helyezett, ezen irányelv hatálya alá tartozó termékeknek meg kell felelniük a vonatkozó uniós jogszabályoknak, a gazdasági szereplőknek pedig az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a termékek megfelelőségéért, hogy ezáltal biztosított legyen egyrészt az olyan közérdekek magas szintű védelme, mint az egészség és a biztonság, másrészt a fogyasztók és a környezet védelme, harmadrészt pedig a tisztességes verseny az uniós piacon. |
(10) |
Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek megfelelő megépítés és karbantartás esetén ne veszélyeztessék az emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, továbbá annak érdekében, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabálynak. Ezen irányelv révén gondoskodni kell azon kötelezettségek egyértelmű és arányos megosztásáról, amelyek megfelelnek a szállítási és értékesítési láncban részt vevő egyes gazdasági szereplők által betöltött szerepnek. |
(11) |
Mivel egyes feladatokat csak a gyártó tud elvégezni, világosan különbséget kell tenni a gyártó és az értékesítési lánc további szereplői között. Ezenkívül világosan meg kell különböztetni az importőrt és a forgalmazót, mivel az importőr harmadik országokból vezeti be a termékeket az uniós piacra. Így az importőrnek kell biztosítania, hogy ezek a termékek megfeleljenek az alkalmazandó uniós követelményeknek. |
(12) |
Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia. |
(13) |
Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő, ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek megfeleljenek minden alkalmazandó uniós követelménynek és különösen arról, hogy a gyártók e termékekre vonatkozóan az összes szükséges értékelési eljárást elvégezzék. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy a piacon általuk forgalomba hozott termékek megfelelnek az alkalmazandó követelményeknek, továbbá hogy nem hoznak forgalomba olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek vagy veszélyesek. Ugyanígy szintén rendelkezéseket kell hozni az importőrökre nézve annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat lefolytatták, illetve hogy a CE-jelölés, valamint a gyártók által készített dokumentáció rendelkezésre áll az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzés céljára. |
(14) |
A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott, ezen irányelv hatálya alá tartozó termék forgalmazása során a forgalmazónak megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a terméket olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a termék megfelelését. Emellett mind az importőrtől, mind pedig a forgalmazótól elvárható, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelmények tekintetében. |
(15) |
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek forgalomba hozatala során az importőröknek fel kell tüntetniük a terméken a nevüket és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ez alól kivételt kell tenni, ha egy alkatrész mérete vagy jellege a feltüntetést nem teszi lehetővé. |
(16) |
A termék gyártójának és a gyártót terhelő kötelezettségek viselőjének kell tekinteni minden olyan gazdasági szereplőt, amely az adott terméket saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba, illetve olyan módon módosítja azt, ami befolyásolja a termék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét. |
(17) |
A forgalmazókat és importőröket, mivel piacközeli funkciót töltenek be, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, amelyekben aktívan részt kell venniük, például azáltal, hogy az említett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett termékre vonatkozó összes szükséges információt. |
(18) |
Ezen ágazat egyik sajátos jellemzője a kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök harmadik országokból az Unióba történő, az Unióban letelepedett természetes és jogi személyek általi behozatala. A 94/25/EK irányelv azonban tartalmaz néhány olyan rendelkezést, amely a megfelelőségértékelés (megépítést követő értékelés) elvégzése tekintetében alkalmazandó a magánimportőrökre, illetve azokra alkalmazandónak tekinthető. Ezért tisztázni kell a magánimportőrök más kötelezettségeit, amelyeket elvben – a magánimportőrök tevékenységeinek nem kereskedelmi jellegével összefüggő néhány kivételtől eltekintve – harmonizálni kell a gyártókéival. |
(19) |
A termék teljes értékesítési láncban való nyomonkövethetősége segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok számára azon gazdasági szereplők nyomon követését, akik nem megfelelő termékeket forgalmaznak a piacon. |
(20) |
Az egyértelműség és az új megközelítés szerinti más irányelvekkel való összhang érdekében kifejezetten rögzíteni kell, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek kizárólag akkor hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe, ha megfelelnek azon általános követelménynek, miszerint nem veszélyeztetik emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, valamint teljesítik az ezen irányelvben foglalt alapvető követelményeket. |
(21) |
A tengeri használatra átalakított olyan hajtómotorok esetében, amelyeknél az eredeti motor a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) vagy a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban már típusjóváhagyásra került, az átalakítást végző személyek számára lehetővé kell tenni, hogy az eredeti motor gyártója által kiadott megfelelőségi igazolásra hivatkozzanak, amennyiben az átalakítások nem változtatják meg a kipufogógáz-kibocsátási jellemzőket. |
(22) |
A kedvtelési célú vízi járművek motorjai környezetvédelmi jellemzőinek továbbfejlesztési lehetőségeiről szóló, a 2003/44/EK irányelv 2. cikke értelmében benyújtott jelentés értékelte a kedvtelési célú vízi járművek motorjaira vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek további csökkentésének lehetőségeit. E jelentés arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló a 2003/44/EK irányelvben meghatározottaknál szigorúbb határértékek meghatározása. Ezeket a határértékeket olyan szinten kell meghatározni, amely tükrözi a tisztább motorokra irányuló technológiák műszaki fejlődését, és lehetővé teszi az előrelépést a kipufogógáz-kibocsátási határértékek világszintű harmonizálása felé. A szén-monoxidra (CO) vonatkozó határértékeket azonban meg kell emelni, hogy lehetővé váljon a más légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős csökkentése, érvényre jusson a műszaki megvalósíthatóság, és a lehető leggyorsabban sor kerüljön a végrehajtásra, mégpedig úgy, hogy mindeközben az e gazdasági ágazatot érő társadalmi-gazdasági hatás elfogadható marad. |
(23) |
Az üzemanyag- és teljesítménykategóriától függően a vonatkozó harmonizált szabványban leírt, tengerhajózási alkalmazású motorokra vonatkozó vizsgálati ciklusokat kell alkalmazni, illetve amíg rendelkezésre állnak, addig a vonatkozó ISO-szabványban leírtakat, szem előtt tartva az I. melléklet B. részének 2.3. pontjában rögzített értékeket. A meghajtórendszer részét képező valamennyi belső égésű motorra vizsgálati ciklust kell kialakítani, beleértve a hibrid hajtású berendezéseket is. |
(24) |
A jármű kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek történő megfelelése értékeléséhez használt vizsgálati üzemanyagoknak a vonatkozó piacon használt üzemanyagok összetételét kell tükrözniük, ezért az Unióban végzett típusjóváhagyás során az európai vizsgálati üzemanyagokat kell alkalmazni. Mivel azonban a harmadik országbeli gyártók nem minden esetben férnek hozzá az európai referencia-üzemanyagokhoz, engedélyezni kell a jóváhagyó hatóságok számára, hogy a motorok más referencia-üzemanyagokkal történő vizsgálatát is elfogadhassák. A referencia-üzemanyagok megválasztása lehetőségének azonban a vizsgálati eredmények minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a vonatkozó ISO-szabványban meghatározott előírásokra kell korlátozódnia. |
(25) |
A tengeri környezet védelméhez való hozzájárulás érdekében helyénvaló egy, a WC-vel ellátott vízi járművekre tartály felszerelését kötelezően előíró követelmény elfogadása. |
(26) |
A baleseti statisztikák alapján a lakható, többtörzsű, kedvtelési célú vízi járművek esetében a felfordulás kockázata alacsony. Ezen alacsony kockázat ellenére számolni kell a lakható, többtörzsű, kedvtelési célú vízi járművek felfordulásának kockázatával, és biztosítani kell, hogy felfordulás esetén azok felfordult állapotban is a víz felszínén maradjanak, és lehetséges legyen a menekülés. |
(27) |
A szubszidiaritás elvével összhangban ezen irányelv rendelkezései nem érinthetik a tagállamoknak azt a jogát, hogy meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket bizonyos vizeken történő hajózást illetően szükségesnek tartanak a környezetnek többek között a zajszennyezéstől való védelme, valamint a vízi utak védelme és biztonsága érdekében, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem teszik szükségessé az ezen irányelvnek megfelelő vízi járművek módosítását, továbbá indokoltak és az elérni kívánt céllal arányosak. |
(28) |
A termék megfelelőségét igazoló CE-jelölés a szélesebb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének látható végeredménye. A CE-jelölést meghatározó általános elveket a 765/2008/EK rendelet állapítja meg. A CE-jelölés vízi járműveken, alkatrészeken és hajtómotorokon történő elhelyezésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell lefektetni. A CE-jelölések elhelyezésére irányuló kötelezettséget helyénvaló kiterjeszteni valamennyi olyan beépített motorra és beépített kipufogórendszer nélküli farmotorra, amely az ezen irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelőnek tekinthető. |
(29) |
Elengedhetetlenül fontos világossá tenni a gyártók, a magánimportőrök és a felhasználók számára, hogy a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, és ezért a gyártó teljes körű felelősséget vállal. |
(30) |
A CE-jelölésnek kell az egyetlen megfelelőségi jelölésnek lennie, amely jelzi, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termék megfelel az uniós harmonizációs jogszabályoknak. Mindazonáltal az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá nem tartozó más jelöléseket is meg kell engedni, amennyiben azok hozzájárulnak a fogyasztóvédelem javításához. |
(31) |
Az alapvető követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. Ezen eljárásokat a 768/2008/EK határozatban foglalt megfelelőségértékelési modulokra való hivatkozással kell meghatározni. Ezeknek az eljárásoknak a vízi járművekben, motorokban és alkatrészekben rejlő veszély mértékéhez kell igazodniuk. Ebből következően minden egyes megfelelőségi kategóriát egy megfelelő eljárással kell kiegészíteni, vagy biztosítani kell a több egyenértékű eljárás közötti választás lehetőségét. |
(32) |
A tapasztalatok szerint az alkatrészek vonatkozásában helyénvaló a megfelelőségértékelési modulok szélesebb körét engedélyezni. A kipufogógáz- és zajkibocsátási követelményekre vonatkozó megfelelőségértékelés tekintetében különbséget kell tenni azon esetek között, amelyekben alkalmazták a harmonizált szabványokat, és azok között, amelyekben nem, mivel az utóbbi esetekben indokolt a szigorúbb megfelelőségértékelési eljárás előírása. Ezen túlmenően a referencia-vízijárműre vonatkozó adatok zajkibocsátás-vizsgálatokhoz történő használatának lehetőségét felesleges lévén el kell hagyni, ugyanis az a gyakorlatban nem került alkalmazásra. |
(33) |
Annak érdekében, hogy a vízi járművek elfogadható működési környezetéről egyértelmű információt lehessen adni, a vízijármű-kialakítási kategóriák címeit kizárólag a hajózás alapvető környezeti feltételeihez, nevezetesen a szélerősséghez és a mértékadó hullámmagassághoz kell igazítani. A szélerősség és a mértékadó hullámmagasság szerint négy, magyarázó jegyzetekkel ellátott kialakítási kategória (A, B, C és D) áll rendelkezésre. |
(34) |
A 94/25/EK irányelv megállapítja a kedvtelési célú vízi járművek megépítést követő értékelésének szabályait, amely értékelést a terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező, az Unió területén letelepedett valamely természetes vagy jogi személy végzi abban az esetben, ha a gyártó nem teljesíti a termékek irányelvnek történő megfelelésével kapcsolatos kötelezettségeket. A következetesség érdekében helyénvaló a megépítést követő értékelés hatályát a kedvtelési célú vízi járművek mellett a motoros vízi sporteszközökre is kiterjeszteni. Az egyértelműség érdekében meg kell határozni, hogy a megépítést követő értékelés milyen helyzetekben alkalmazható. Ezen túlmenően, ami a behozatalt illeti, a megépítést követő értékeléssel való, kereskedelmi célból történő visszaélések megakadályozása érdekében az eljárás alkalmazását a magánimportőrök általi, nem kereskedelmi jellegű behozatalra kell korlátozni. A megépítést követő értékelést kérelmező személyre háruló kötelezettségek közé fel kell venni a bejelentett szervezet felé való dokumentumszolgáltatási kötelezettséget is, hogy utóbbi megbízhatóan tudja értékelni a termék megfelelőségét. |
(35) |
Mivel az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárást végző szerveknek az Unió egészében azonosan magas színvonalú munkát kell végezniük, és mivel az összes ilyen szervnek egyformán jól és tisztességes versenyfeltételek mellett kell ellátnia feladatait, kötelezően betartandó követelményeket kell megállapítani azon megfelelőségértékelő szervezetek számára, amelyek ezen irányelv értelmében megfelelőségértékelési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani és magukat e célból be kívánják jelenteni. |
(36) |
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében nem csak a bejelentésre pályázó megfelelőségértékelő szervezetekre vonatkozó követelményeket kell egységesíteni, hanem ezzel párhuzamosan olyan követelményeket is rögzíteni kell, amelyeket a bejelentett szervezet értékelésében, bejelentésében és felügyeletében érintett bejelentő hatóságoknak és más szerveknek kell betartaniuk. |
(37) |
A 765/2008/EK rendelet kiegészíti és megerősíti az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek – ideértve az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek – piacfelügyeletének meglévő keretét. Ennélfogva a tagállamoknak kell megszervezniük és végrehajtaniuk e termékek felügyeletét az említett rendelettel, valamint adott esetben az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (12) összhangban. |
(38) |
Az átláthatóság javítása és a feldolgozási idő csökkentése érdekében a hatályos védintézkedési eljárást – amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy megvizsgálja azoknak az intézkedéseknek a jogosságát, amelyeket egy tagállam az általa nem megfelelőnek ítélt termékekkel szemben hoz – javítani kell azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, és igénybe vegyék a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelmet. |
(39) |
A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy tájékozódjanak az ezen irányelv hatálya alá tartozó olyan termékek tekintetében végzett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más vonatkozásaira. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően egy korábbi szakaszban fellépjenek. |
(40) |
Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére. |
(41) |
A műszaki ismeretek fejlődésének és az új tudományos eredményeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet B. része 2.3., 2.4., 2.5. és 3. pontjának, C. része 3. pontjának, valamint az V., VII. és IX. mellékletnek a módosítására vonatkozóan. Ez a jövőben lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a hibrid meghajtású motorokra vonatkozó vizsgálati ciklusokat alakítson ki, és a bioüzemanyagokkal kevert vizsgálati üzemanyagokat – nemzetközi elfogadásukat követően – felvegye a vizsgálati üzemanyagok táblázatába. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. |
(42) |
Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni. |
(43) |
A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási jogi aktusok elfogadására, amelyekben a bejelentő tagállam felkérést kap, hogy meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket azon bejelentett szervezetek tekintetében, amelyek nem, illetve már nem felelnek meg a bejelentéshez szükséges követelményeknek. |
(44) |
A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási jogi aktusok elfogadására, amelyek ezen irányelv egységes alkalmazását hivatottak biztosítani, különösen a 24. cikkben foglalt, a megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések tekintetében, valamint a következőkre vonatkozó követelmények vonatkozásában: vízijármű-kialakítási kategóriák, a vízi jármű azonosítása, a hajóépítő táblája, kezelési kézikönyv, gázrendszer, a vízszennyezés megelőzése, jelentéstételi kérdőív és a jelzőfények. |
(45) |
A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján és – azok sajátos jellegére tekintettel – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül meg kell állapítania, hogy indokoltak-e azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok az emberek egészségét vagy biztonságát, vagyoni javakat, illetve a környezetet veszélyeztető termékekre vonatkozóan hoznak meg. |
(46) |
A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha a megfelelőségértékeléssel, a vízijármű-kialakítási kategóriákkal, a jelzőfényekkel, a vízszennyezés megelőzésével, valamint az emberek egészségét vagy biztonságát, vagyoni javakat, illetve a környezetet veszélyeztető gázkészülékekkel összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges. |
(47) |
A kialakult gyakorlatnak megfelelően az ezen irányelvvel létrehozott bizottság hasznos szerepet tölthet be azáltal, hogy megvizsgálja az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeket e bizottság elnöke vagy valamely tagállami tagja vet fel a bizottság eljárási szabályzatával összhangban. |
(48) |
Ezen irányelv nyomon követésének és hatékonyságának érvényesítése érdekében a tagállamoknak kérdőívet kell kitölteniük ezen irányelv alkalmazására vonatkozóan. A Bizottságnak jelentést kell készítenie ezen irányelv alkalmazásáról és azt közzé kell tennie. |
(49) |
A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv megsértésekor alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és gondoskodniuk kell ezek végrehajtásáról. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
(50) |
Ezen irányelv hatálybalépését követően megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani a gyártók és más gazdasági szereplők számára annak érdekében, hogy elegendő idejük legyen alkalmazkodni a követelményekhez; az átmeneti időszak alatt a 94/25/EK irányelvnek megfelelő termékek még forgalomba hozhatók. |
(51) |
Annak érdekében, hogy a legfeljebb 15 kW teljesítményű, szikragyújtásos külső hajtómotorok kis- és középméretű gyártói könnyebben tudják alkalmazni ezen irányelvet és alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, helyénvaló külön átmeneti időszakot meghatározni e gyártók számára. |
(52) |
Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen azt, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó harmonizált követelmények és a piacfelügyeletre vonatkozó minimális követelmények megállapítása révén biztosított legyen az emberi egészség és biztonság magas szintű védelme, valamint a környezet védelme, továbbá a belső piac működése – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(53) |
A 94/25/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek tervezésére és gyártására vonatkozó követelményeket, valamint az Unió területén történő szabad mozgásukra vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Hatály
(1) Ez az irányelv a következő termékekre alkalmazandó:
a) |
kedvtelési célú vízi járművek és részben megépített kedvtelési célú vízi járművek; |
b) |
motoros vízi sporteszközök és részben megépített motoros vízi sporteszközök; |
c) |
a II. mellékletben felsorolt alkatrészek, ha önállóan hozták őket forgalomba a Unióban, a továbbiakban: „alkatrészek”; |
d) |
vízi járműveken, illetve azokban felszerelt vagy kifejezetten ilyen felszerelésre szánt hajtómotorok; |
e) |
vízi járműveken, illetve azokban felszerelt olyan hajtómotorok, amelyek jelentős motormódosításon estek át; |
f) |
jelentős átalakításon átesett vízi járművek. |
(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a következő termékekre:
a) |
az I. melléklet A. részében meghatározott, tervezéssel és építéssel kapcsolatos követelmények tekintetében:
|
b) |
az I. melléklet B. részében meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelmények tekintetében:
|
c) |
az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási követelmények tekintetében:
|
(3) Azok a vízi járművek, amelyek charter-, sport- vagy szabadidős, illetve oktatóhajóként is felhasználhatók, szintén az irányelv hatálya alá tartoznak, ha kedvtelési célokból hozták őket forgalomba az Unióban.
3. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
1. „vízi jármű”: bármely kedvtelési célú vízi jármű vagy motoros vízi sporteszköz;
2. „kedvtelési célú vízi jármű”: a motoros vízi sporteszközöket kivéve bármely olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, függetlenül a meghajtási módjától, amelynek hajótesthossza 2,5 m és 24 m között van;
3. „motoros vízi sporteszköz”: olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek teljes hajótesthossza nem éri el a 4 m-t, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott hajtómotor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten – és nem annak belsejében – ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik;
4. „saját használatra épített vízi jármű”: olyan vízi jármű, amelyet döntő részben a leendő használója épített saját használatra;
5. „hajtómotor”: bármely szikragyújtásos vagy kompressziós gyújtású, közvetlenül vagy közvetve meghajtási célra használt belső égésű motor;
6. „jelentős motormódosítás”: a hajtómotor olyan jellegű módosítása, amelynek következtében a motor esetlegesen túllépheti az I. melléklet B. részében meghatározott kibocsátási határértékeket, vagy amely a motor névleges teljesítményét 15 %-nál nagyobb mértékben növeli;
7. „jelentős jármű-átalakítás”: a vízi jármű olyan jellegű átalakítása, amely megváltoztatja a vízi jármű meghajtási módját, a motor jelentős átalakításával jár, vagy olyan mértékben változtat a vízi járművön, hogy az esetlegesen már nem felel meg az ezen irányelvben megállapított, vonatkozó alapvető biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek;
8. „meghajtási mód”: a vízi jármű haladását biztosító módszer;
9. „motorcsalád”: a motorok gyártó általi csoportosítása, amelyben az azonos csoportba tartozó motorok – felépítésükből adódóan – ugyanolyan kipufogógáz- vagy zajkibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek;
10. „hajótesthossz”: a hajótestnek a harmonizált szabványokkal összhangban mért hossza;
11. „forgalmazás”: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében való rendelkezésre bocsátása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár díjmentesen, akár ellenérték fejében;
12. „forgalomba hozatal”: egy terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;
13. „üzembe helyezés”: az ezen irányelv hatálya alá tartozó terméknek a végfelhasználó által első alkalommal történő használata az Unió területén;
14. „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó terméket gyárt, terveztet vagy gyártat, és azt a saját neve vagy kereskedelmi védjegye alatt forgalmazza;
15. „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon;
16. „importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;
17. „magánimportőr”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem kereskedelmi jellegű tevékenysége során harmadik országból az Unióba importál egy terméket azzal a céllal, hogy saját használatra üzembe helyezze;
18. „forgalmazó”: a gyártótól vagy importőrtől eltérő, a terméket forgalmazó természetes vagy jogi személy az ellátási láncban;
19. „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;
20. „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) pontja szerinti harmonizált szabvány;
21. „akkreditáció”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontja szerinti akkreditáció;
22. „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (11) pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület;
23. „megfelelőségértékelés”: értékelési eljárás, amely kimutatja, hogy egy adott termék esetében teljesülnek-e az ezen irányelvben meghatározott követelmények;
24. „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – végző szervezet;
25. „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy a végfelhasználók számára hozzáférhető, már forgalomban lévő termék visszavétele;
26. „kivonás a forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;
27. „piacfelügyelet”: hatósági tevékenységek és intézkedések annak biztosítására, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve ne jelentsenek veszélyt az egészségre, a biztonságra vagy a közérdek védelmének bármilyen más szempontjára;
28. „CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;
29. „uniós harmonizációs jogszabályok”: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit.
4. cikk
Alapvető követelmények
(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek csak akkor forgalmazhatók vagy helyezhetők üzembe, ha megfelelő karbantartás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyeztetik emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, és kizárólag azzal a feltétellel, hogy teljesítik az I. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeket.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékeket kizárólag akkor forgalmazzák vagy helyezzék üzembe, ha azok megfelelnek az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek.
5. cikk
A hajózásra vonatkozó nemzeti rendelkezések
Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogosultságát arra, hogy bizonyos vizeken történő hajózást illetően rendelkezéseket hozzanak a környezetvédelem, továbbá a vízi utak védelme és biztonsága érdekében, feltéve, hogy e rendelkezések nem teszik szükségessé az irányelvnek megfelelő vízi járművek módosítását, továbbá indokoltak és arányosak.
6. cikk
Szabad mozgás
(1) A tagállamok nem akadályozhatják a területükön az olyan vízi járművek forgalmazását, illetve – az 5. cikk sérelme nélkül – üzembe helyezését, amelyek megfelelnek ezen irányelvnek.
(2) A tagállamok nem akadályozhatják a részben megépített vízi járművek forgalmazását, amennyiben a gyártó vagy az importőr a III. mellékletnek megfelelően úgy nyilatkozik, hogy a vízi járműveket mások által történő befejezésre szánták.
(3) A tagállamok nem akadályozhatják az ezen irányelvnek megfelelő olyan alkatrészek forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyeket a gyártó vagy az importőr a 15. cikkben említett nyilatkozatának megfelelően vízi járműbe történő beépítésre szánt.
(4) A tagállamok nem akadályozhatják a következő hajtómotorok bármelyikének forgalmazását, illetve üzembe helyezését:
a) |
az ezen irányelvnek megfelelő motorok, függetlenül attól, hogy azokat beépítették-e vízi járműbe vagy sem; |
b) |
a 97/68/EK irányelv szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motorok, amelyek megfelelnek mind az említett irányelv I. melléklete 4.1.2. pontjában meghatározott, nem belvízi hajók, mozdonyok és vasúti motorkocsik meghajtására használt kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó IIIA., IIIB. vagy IV. szintű kibocsátási határértékeknek, mind pedig – az I. melléklet B. részében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelmények kivételével – ezen irányelvnek; |
c) |
az 595/2009/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motorok, amelyek – az I. melléklet B. részében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelmények kivételével – megfelelnek ezen irányelvnek. |
Az első albekezdés b) és c) pontja azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy valamely motor vízi járműbe való beépítését célzó átalakítása esetén az átalakítást végző személy biztosítja, hogy az átalakításra a motor gyártójától származó, rendelkezésre álló összes adat és információ figyelembevétele mellett kerüljön sor, annak érdekében, hogy a motornak az átalakítást végző személy által rendelkezésre bocsátott beszerelési útmutatóval összhangban történő beszerelését követően a motor – a motorgyártó nyilatkozatával összhangban – továbbra is megfeleljen a 97/68/EK irányelvben, illetve az 595/2009/EK rendeletben foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek. Az átalakítást végző személynek a 15. cikknek megfelelően nyilatkoznia kell arról, hogy a motornak az átalakítást végző személy által rendelkezésre bocsátott beszerelési útmutatóval összhangban történő beszerelését követően a motor – a motorgyártó nyilatkozatával összhangban – továbbra is meg fog felelni a 97/68/EK irányelvben, illetve az 595/2009/EK rendeletben foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek.
(5) A tagállamok nem akadályozhatják a 2. cikk (1) bekezdésében említett, de ezen irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő termékek kiállítását vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és más, hasonló rendezvényeken, feltéve, hogy jól látható módon egyértelműen feltüntetésre került, hogy e termékek nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek, és nem forgalmazhatók vagy helyezhetők üzembe az Unió területén, amíg nem biztosították az ezen irányelvnek való megfelelésüket.
II. FEJEZET
A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS A MAGÁNIMPORTŐRÖK KÖTELEZETTSÉGEI
7. cikk
A gyártó kötelezettségei
(1) Termékei forgalomba hozatalakor a gyártó szavatolja, hogy azok tervezése és gyártása a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően történt.
(2) A gyártó a 25. cikknek megfelelően elkészíti a műszaki dokumentációt, és a 19–22., valamint a 24. cikknek megfelelően elvégzi vagy elvégezteti az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.
Amennyiben az említett eljárás keretében igazolást nyer, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó elkészíti a 15. cikkben említett nyilatkozatot, és a 17. és 18. cikkben foglaltaknak megfelelően feltünteti és elhelyezi a CE-jelölést.
(3) A gyártó a termék forgalomba hozatalát követően tíz évig megőrzi a műszaki dokumentációt és a 15. cikkben említett nyilatkozat egy példányát.
(4) A gyártó gondoskodik a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló folyamatokról. Megfelelően figyelembe kell venni a termék kialakításának és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok változásait, amelyek vonatkozásában a termék megfelelőségét megállapították.
A gyártó – amennyiben a termék jelentette veszély miatt ezt helyénvalónak ítéli – a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet azokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.
(5) A gyártó a termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy más ilyen elemet helyez el, illetve ha az alkatrészek mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt feltünteti a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján.
(6) A gyártó feltünteti a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. Címként a gyártó kapcsolattartási címét kell megadni.
(7) A gyártó gondoskodik arról, hogy a termékhez a kezelési kézikönyvben mellékelje a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető, az érintett tagállam által előírt nyelven vagy nyelveken.
(8) Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja a terméket forgalomból vagy visszahívja azt. Ezen túlmenően, amennyiben a termék veszélyt jelent, a gyártó erről haladéktalanul tájékoztatja azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán a terméket forgalmazta, és részletes tájékoztatást nyújt a megfelelőség hiányosságának mibenlétéről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(9) A gyártó valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. A gyártó az illetékes hatóság kérésére együttműködik azzal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja a gyártó által forgalomba hozott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése.
8. cikk
Meghatalmazott képviselők
(1) A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.
(2) A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.
(3) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzését kell engedélyeznie a meghatalmazott képviselő számára:
a) |
a termék forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti felügyeleti hatóságok számára a 15. cikkben említett nyilatkozat egy példányát és a műszaki dokumentációt; |
b) |
valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt; |
c) |
az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik azokkal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja a megbízatása körébe tartozó termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése. |
9. cikk
Az importőr kötelezettségei
(1) Az importőr kizárólag megfelelő termékeket hozhat forgalomba az uniós piacon.
(2) A termék forgalomba hozatala előtt az importőr meggyőződik arról, hogy a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelési eljárást. Meggyőződik továbbá arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a 17. cikknek megfelelően elhelyezte a terméken a CE-jelölést és mellékelte ahhoz a 15. cikk, az I. melléklet A. részének 2.5. pontja, az I. melléklet B. részének 4. pontja és az I. melléklet C. részének 2. pontja szerint szükséges dokumentációt, valamint betartotta a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.
Amennyiben egy importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék veszélyt jelent, az importőr tájékoztatja erről mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.
(3) Az importőr feltünteti a terméken vagy – az olyan alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges – a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet vele lépni.
(4) Az importőr gondoskodik arról, hogy a termékhez a kezelési kézikönyvben mellékelje a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető, az érintett tagállam által előírt nyelven vagy nyelveken.
(5) Az importőr gondoskodik arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felel, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.
(6) Az importőr – amennyiben a termék által jelentett veszély miatt helyénvalónak ítéli – a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet azokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.
(7) Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja a terméket a forgalomból, vagy visszahívja azt. Ezen túlmenően, ha a termék veszélyt jelent, az importőr tájékoztatja erről azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán a terméket forgalmazta, és részletes tájékoztatás nyújt a megfelelőség hiányosságának mibenlétéről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(8) Az importőr a termék forgalomba hozatalát követően tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára a 15. cikkben említett nyilatkozat egy példányát, és gondoskodik arról, hogy a műszaki dokumentáció kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.
(9) Az importőr valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az importőr az illetékes hatóság kérésére együttműködik azzal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja az általa forgalomba hozott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése.
10. cikk
A forgalmazó kötelezettségei
(1) A termék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az ezen irányelvben foglalt követelményekkel kapcsolatban.
(2) A termék forgalmazása előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a terméken a 17. cikknek megfelelően elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a 7. cikk (7) bekezdésében, a 15. cikkben, valamint az I. melléklet A. részének 2.5. pontjában, az I. melléklet B. részének 4. pontjában és az I. melléklet C. részének 2. pontjában előírt dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót azon a nyelven vagy nyelveken, amely vagy amelyek a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthetők abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazni kívánják, valamint hogy a gyártó és az importőr betartotta-e a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.
Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor csak azt követően forgalmazhatja a terméket, ha biztosított annak megfelelősége. Ezen túlmenően, amennyiben a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.
(3) A forgalmazó gondoskodik arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felel, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.
(4) Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, gondoskodik arról, hogy meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása, adott esetben a forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezen túlmenően, ha a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán a terméket forgalmazta, és részletes tájékoztatás nyújt a megfelelőség hiányosságának mibenlétéről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(5) A forgalmazó valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. A forgalmazó a hatóság kérésére együttműködik azzal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja az általa forgalmazott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése.
11. cikk
Azon esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártói kötelezettségek vonatkoznak
Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott terméket, ami befolyásolja a termék ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, akit a 7. cikkben rögzített kötelezettségek terhelnek.
12. cikk
A magánimportőr kötelezettségei
(1) Amennyiben a gyártó nem teljesíti a termék ezen irányelvnek való megfelelőségével kapcsolatos kötelezettségeit, a magánimportőrnek a termék üzembe helyezése előtt meg kell győződnie arról, hogy azt a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották le, továbbá – akár más szolgáltatót is igénybe véve – teljesítenie kell a 7. cikk (2), (3), (7) és (9) bekezdése szerinti gyártói kötelezettségeket.
(2) Amennyiben az előírt műszaki dokumentáció a gyártótól nem szerezhető be, azt a magánimportőr készítteti el a megfelelő szakértelem igénybevételével.
(3) A magánimportőr gondoskodik arról, hogy a termék megfelelőségértékelését végző bejelentett szervezet neve és címe fel legyen tüntetve a terméken.
13. cikk
A gazdasági szereplők azonosítása
(1) Kérésre a gazdasági szereplőknek azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóság részére:
a) |
azt a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította; |
b) |
azt a gazdasági szereplőt, amelynek a terméket szállítják. |
A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követően tíz évig, illetve a termék általuk történő kiszállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük az első albekezdésben említett információk bemutatására.
(2) Kérésre a magánimportőröknek azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok részére azt a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította.
A magánimportőröknek a termék részükre történő kiszállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük az első albekezdésben említett információk bemutatására.
III. FEJEZET
A TERMÉK MEGFELELŐSÉGE
14. cikk
A megfelelőség vélelme
Azokról a termékekről, amelyek részben vagy egészben megfelelnek azon harmonizált szabványoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak.
15. cikk
EU-megfelelőségi nyilatkozat és a III. melléklet szerinti nyilatkozat
(1) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott, illetve a 6. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett követelmények teljesítése bizonyítást nyert.
(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak meg kell felelnie az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott mintának, és tartalmaznia kell a 768/2008/EK határozat II. mellékletének vonatkozó moduljaiban és az ezen irányelv V. mellékletében meghatározott elemeket; a nyilatkozatot folyamatosan naprakésszé kell tenni. A nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák vagy üzembe helyezik.
(3) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó, a magánimportőr, illetve a 6. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti motor átalakítását végző személy vállalja a felelősséget a termék megfelelőségéért.
(4) Az alábbi termékeknek a forgalmazásukkor vagy üzembe helyezésükkor rendelkezniük kell a (3) bekezdésben említett EU-megfelelőségi nyilatkozattal:
a) |
vízi járművek; |
b) |
különállóan forgalomba hozott alkatrészek; |
c) |
hajtómotorok. |
(5) A gyártó vagy az importőr általi, a III. melléklet szerinti, részben megépített vízi járművekre vonatkozó nyilatkozat tartalmazza az említett mellékletben meghatározott elemeket, és az a részben megépített vízi járműhöz tartozik. A nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák.
16. cikk
A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek
A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.
17. cikk
CE-jelölés-köteles termékek
(1) A következő termékek forgalmazásakor vagy üzembe helyezésekor azokon fel kell tüntetni a CE megfelelőségi jelölést:
a) |
vízi járművek; |
b) |
alkatrészek; |
c) |
hajtómotorok. |
(2) A tagállamok vélelmezik, hogy a CE-jelöléssel ellátott, 1. cikkben említett termékek megfelelnek ezen irányelvnek.
18. cikk
A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek
(1) A CE-jelölést a 17. cikk (1) bekezdésében említett termékeken jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni. Azon alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges, illetve a termék mérete vagy jellege miatt nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentáción kell elhelyezni. A vízi járművek esetében a CE-jelölést a hajóépítő tábláján kell elhelyezni, amely utóbbit a vízi jármű azonosító számától elkülönítetten kell elhelyezni. Hajtómotorok esetében a CE-jelölést magán a motoron kell elhelyezni.
(2) A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt kell elhelyezni. A CE-jelölést és a (3) bekezdésben említett azonosító számot különleges kockázatokat vagy felhasználásokat jelölő piktogram vagy más jel is követheti.
(3) A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban vagy pedig a megépítést követő értékelésben.
A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy annak utasításai alapján a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője, illetve a 19. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett személy helyezi el.
IV. FEJEZET
MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS
19. cikk
Az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások
(1) A gyártó a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek forgalomba hozatalát megelőzően a 20., 21. és 22. cikkben említett modulokban meghatározott eljárásokat alkalmazza.
(2) Ha a gyártó nem végezte el az érintett termék megfelelőségértékelését, a magánimportőr a 23. cikkben említett eljárást alkalmazza a 2. cikk (1) bekezdésében említett termék üzembe helyezését megelőzően.
(3) Az a személy, aki jelentős módosítást vagy átalakítást követően hoz forgalomba vagy helyez üzembe egy hajtómotort vagy vízi járművet, illetve az a személy, aki egy, az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó vízi jármű rendeltetését oly módon változtatja meg, hogy az annak következtében az irányelv hatálya alá kerül, a termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését megelőzően a 23. cikkben említett eljárást alkalmazza.
(4) Az a személy, aki saját használatra épített vízi járművet hoz forgalomba a 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának vii. alpontjában említett ötéves időszak letelte előtt, a termék forgalomba hozatalát megelőzően a 23. cikkben említett eljárást alkalmazza.
20. cikk
Tervezés és építés
(1) A kedvtelési célú vízi járművek tervezésére és építésére a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások alkalmazandók:
a) |
Az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett A és B kialakítási kategória esetében:
|
b) |
Az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett C kialakítási kategória esetében:
|
c) |
az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett D kialakítási kategória esetében: a 2,5 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:
|
(2) A motoros vízi sporteszközök tervezésére és építésére a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások bármelyike alkalmazandó:
a) |
A. modul (belső gyártásellenőrzés); |
b) |
A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat); |
c) |
B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva; |
d) |
G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség); |
e) |
H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség). |
(3) Az alkatrészek tervezésére és építésére a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások bármelyike alkalmazandó:
a) |
B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva; |
b) |
G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség); |
c) |
H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség). |
21. cikk
Kipufogógáz-kibocsátás
A kipufogógáz-kibocsátás tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett termékek esetében a motor gyártója a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárásokat alkalmazza:
a) |
amennyiben a vizsgálatokat a harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:
|
b) |
amennyiben a vizsgálatokat a harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, az alábbi modulok bármelyike:
|
22. cikk
Zajkibocsátás
(1) A zajkibocsátás tekintetében a beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral vagy beépített hajtómotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek esetében, valamint a beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral vagy beépített hajtómotorral felszerelt olyan kedvtelési célú vízi járművek esetében, amelyek jelentős jármű-átalakításon estek át, és amelyeket az ezt követő öt éven belül forgalomba hoznak, a gyártónak a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat kell alkalmaznia:
a) |
amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:
|
b) |
amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, a G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség); |
c) |
a Froude-szám és a teljesítmény/vízkiszorítás arány módszerének alkalmazásával végzett értékelés esetén az alábbi modulok bármelyike:
|
(2) A zajkibocsátás tekintetében a motoros vízi sporteszközök, valamint a kedvtelési célú vízi járművön történő felszerelésre szánt külső hajtómotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetében a motoros vízi sporteszköz vagy a motor gyártójának a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat kell alkalmaznia:
a) |
amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:
|
b) |
amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, a G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség). |
23. cikk
Megépítést követő értékelés
A 19. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett, megépítést követő értékelést az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.
24. cikk
Kiegészítő követelmények
(1) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott B. modul alkalmazása esetén az EU-típusvizsgálatot az említett modul 2. pontjának második francia bekezdésében meghatározott módon kell elvégezni.
A B. modulban említett gyártási típusok a termék több változatát is magukban foglalhatják, feltéve, hogy:
a) |
a változatok közötti eltérések nincsenek hatással a termék biztonsági szintjére, valamint a termék teljesítményére vonatkozó egyéb követelményekre; valamint |
b) |
a termék változatait a vonatkozó EU-típusvizsgálati tanúsítvány megemlíti, szükség esetén az eredeti tanúsítvány módosításai révén. |
(2) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott A1. modul alkalmazása esetén a termékellenőrzést egy vagy több, a gyártó általi gyártásra vonatkozóan reprezentatív vízi járművön kell elvégezni, és alkalmazni kell az ezen irányelv VI. mellékletében meghatározott kiegészítő követelményeket.
(3) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott A1. és C1. modulban említett akkreditált belső szervezetek igénybevételének lehetősége nem alkalmazható.
(4) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott F. modul alkalmazása esetén a kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelésére az ezen irányelv VII. mellékletében ismertetett eljárást kell alkalmazni.
(5) Ha az ezen irányelvben meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelése tekintetében a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott C. modult alkalmazzák, valamint ha a gyártó a tevékenységét nem a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott H. modul szerinti, vonatkozó minőségbiztosítási rendszer szerint végzi, a termékellenőrzést a belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a gyártó által választott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti az e szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként. Ha a minőségi szint nem bizonyul megfelelőnek, vagy ha szükségesnek tűnik a gyártó által benyújtott adatok érvényességének ellenőrzése, az ezen irányelv VIII. mellékletében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
25. cikk
Műszaki dokumentáció
(1) A 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentációnak az összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot és részletet tartalmazza kell, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa, hogy a termék megfeleljen a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. A műszaki dokumentációnak különösen a IX. mellékletben felsorolt vonatkozó dokumentumokat kell tartalmaznia.
(2) A műszaki dokumentációnak biztosítania kell, hogy a tervezés, a megépítés, a működés és a megfelelőségértékelés világosan érthető legyen.
V. FEJEZET
A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE
26. cikk
Bejelentés
A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.
27. cikk
Bejelentő hatóságok
(1) A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amelynek feladata a megfelelőségértékelő szervezetek ezen irányelv céljára történő értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakítása és végrehajtása, valamint a bejelentett szervezetek felügyelete, ideértve a 32. cikk rendelkezéseinek való megfelelést is.
(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és felügyeletet egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban.
(3) Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet olyan szervezet hatáskörébe utalja vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor annak a szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 28. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek olyan megállapodásokkal kell rendelkeznie, amelyek fedezik a tevékenységeiből eredő felelősségét.
(4) A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.
28. cikk
A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények
(1) A bejelentő hatóságokat úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.
(2) A bejelentő hatóságokat úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassák tevékenységük objektivitását és pártatlanságát.
(3) A bejelentő hatóságokat úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hozzon meg.
(4) A bejelentő hatóságok kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínálhatnak vagy végezhetnek olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújthatnak szaktanácsadási szolgáltatást.
(5) A bejelentő hatóságok megőrzik a kapott információk bizalmas jellegét.
(6) A bejelentő hatóságok kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkeznek ahhoz, hogy megfelelően elláthassák feladataikat.
29. cikk
A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a nemzeti eljárásokról, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezetek értékelése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezetek felügyelete érdekében hoztak létre, továbbá ezek bármilyen változásáról.
A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.
30. cikk
A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények
(1) Az ezen irányelv szerinti bejelentés tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.
(2) A megfelelőségértékelő szervezetet a nemzeti jogszabályok szerint kell létrehozni, és annak jogi személyiséggel kell rendelkeznie.
(3) A megfelelőségértékelő szervezetnek olyan harmadik félnek kell lennie, amely független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől.
Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.
(4) A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet a felsorolt érintett felek képviselője sem. Ez nem zárja ki a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükséges, értékelt termékek használatát, illetve a termékek személyes célra történő használatát.
A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül e termékek tervezésében, gyártásában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeivel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.
A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.
(5) A megfelelőségértékelő szervezeteknek és személyzetüknek a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással kell elvégezniük, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.
(6) A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a 19–24. cikk rendelkezéseiben előírt, a rá vonatkozó bejelentés szerinti valamennyi megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a saját nevében és felelőssége mellett mással végezteti el azokat.
A megfelelőségértékelő szervezetnek – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és minden olyan termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre vonatkozóan bejelentették – rendelkeznie kell:
a) |
a szükséges személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez; |
b) |
a szükséges eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát. Rendelkeznie kell továbbá megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól; |
c) |
a szükséges eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék technológiai összetettségének fokát és a termelési folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét. |
Rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel és létesítménnyel.
(7) A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie:
a) |
alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyek vonatkozásában a szervezetet bejelentették; |
b) |
megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére; |
c) |
az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok, valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályok megfelelő ismerete és megértése; |
d) |
az értékelések elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésének képessége. |
(8) Szavatolni kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és értékelő személyzete pártatlanságát.
A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és értékelő személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől.
(9) A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel a megfelelőségértékelésért.
(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a 19–24. cikk vagy az azokat átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságaira vonatkozó információkat, ahol a szervezet a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.
(11) A megfelelőségértékelő szervezeteknek részt kell venniük a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a bejelentett szervezetek 42. cikk alapján létrehozott koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve gondoskodniuk kell arról, hogy értékelő személyzetük tájékoztatva legyen ezekről, továbbá általános útmutatóként kell alkalmazniuk az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.
31. cikk
A megfelelőség vélelme
Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 30. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.
32. cikk
A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai
(1) Amennyiben a bejelentett szervezet a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos bizonyos feladatokat alvállalkozásba ad vagy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 30. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell erről a bejelentő hatóságot.
(2) A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.
(3) A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.
(4) A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésére és az általa a 19–24. cikk szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.
33. cikk
Bejelentés iránti kérelem
(1) A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenységek, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon termék vagy termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 30. cikkben rögzített követelményeket.
(3) Amennyiben az érintett megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditálási okiratot benyújtani, a bejelentő hatósághoz be kell nyújtania a 30. cikkben rögzített követelményeknek való megfelelése ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres felügyeletéhez szükséges igazoló dokumentumokat.
34. cikk
Bejelentési eljárás
(1) A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 30. cikkben rögzített követelményeket.
(2) A bejelentő hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modult vagy modulokat, az érintett terméket vagy termékeket, valamint a vonatkozó szakmai alkalmassági igazolást.
(4) Amennyiben a bejelentés nem a 33. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási okiraton alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát igazoló dokumentumokat, valamint gondoskodik azokról a megfelelő intézkedésekről, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését, valamint azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 30. cikkben meghatározott követelményeknek.
(5) Az érintett szervezet csak akkor láthatja el a bejelentett szervezetek számára fenntartott tevékenységeket, ha a Bizottság vagy a többi tagállam – akkreditálási okirat használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában pedig a bejelentést követő két hónapon belül – nem emelt kifogást.
Ezen irányelv alkalmazásában csak ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.
(6) A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.
35. cikk
A bejelentett szervezetek azonosító száma és jegyzéke
(1) A Bizottság azonosító számot rendel minden egyes bejelentett szervezethez.
A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.
A tagállamok ezen túlmenően azonosító kóddal látnak el minden olyan bejelentett szervezetet, amely számára valamely bejelentő hatóság engedélyezte, hogy megépítést követő megfelelőségértékelést végezzen.
(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv alapján bejelentett szervezetek jegyzékét, és ebben megjelöli az egyes bejelentett szervezetekhez rendelt azonosító számokat és adott esetben azonosító kódokat, valamint azt a tevékenységet, amellyel összefüggésben az egyes bejelentett szervezeteket bejelentették.
A Bizottság gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról.
36. cikk
A bejelentés változásai
(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megbizonyosodott arról, vagy úgy értesült, hogy a bejelentett szervezet már nem felel meg a 30. cikkben meghatározott követelményeknek, illetve hogy a bejelentett szervezet elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, a bejelentő hatóság adott esetben korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a bejelentést, attól függően, hogy a bejelentett szervezet mennyire súlyos mértékben mulasztotta el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
(2) Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig hogy az kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon.
37. cikk
A bejelentett szervezetek szakmai alkalmasságának vitatása
(1) A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétsége merül fel, illetve kétségekre hívják fel a figyelmét a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá vonatkozó követelményeket és kötelezettségeket.
(2) A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.
(3) A Bizottság gondoskodik a vizsgálatok során birtokába jutott információk bizalmas kezeléséről.
(4) Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szerv nem, illetve már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felkéri a bejelentő tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.
E végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
38. cikk
A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei
(1) A bejelentett szervezetek a 19–24. cikkben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban megfelelőségértékelést végeznek.
(2) A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre és a magánimportőrökre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell elvégezni. A megfelelőségértékelő szervezeteknek a tevékenységük során kellően figyelembe kell venniük a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a termelési folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét.
Ennek során azonban tiszteletben kell tartaniuk a szigorúság ahhoz szükséges mértékét és a védelem ahhoz szükséges szintjét, hogy a termék megfeleljen ezen irányelv rendelkezéseinek.
(3) Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó vagy a magánimportőr nem teljesítette a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben vagy a megfelelő harmonizált szabványokban megállapított követelményeket, akkor felszólítja a gyártót vagy a magánimportőrt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.
(4) Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy termék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.
(5) Ha nem hoznak korrekciós intézkedéseket, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet szükség szerint korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.
39. cikk
Fellebbezési eljárás
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bejelentett szervezet döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.
40. cikk
A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettségei
(1) A bejelentett szervezeteknek tájékoztatniuk kell a bejelentő hatóságot a következőkről:
a) |
a tanúsítványok megtagadása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása; |
b) |
azon körülmények, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit; |
c) |
a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatás iránti megkeresések; |
d) |
kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, beleértve a határokon átnyúló tevékenységeket és a tevékenységek alvállalkozásba adását is. |
(2) A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a termékekkel foglakozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.
41. cikk
Tapasztalatcsere
A Bizottság rendelkezik a bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős tagállami hatóságok közötti tapasztalatcsere szervezéséről.
42. cikk
A bejelentett szervezetek koordinálása
A Bizottság gondoskodik arról, hogy – a bejelentett szervezetek ágazati csoportja vagy csoportjai formájában – megfelelő és jól működő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között.
A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek e csoport vagy csoportok munkájában.
VI. FEJEZET
UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK
43. cikk
Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint 16–29. cikke alkalmazandó.
44. cikk
A veszélyt jelentő termékekre vonatkozó nemzeti szintű eljárás
(1) Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelvben szabályozott valamely termék veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, a vagyoni javakra vagy a környezetre, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ezen irányelvben meghatározott vonatkozó követelményekre is. Az érintett gazdasági szereplők és a magánimportőrök minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
Gazdasági szereplők esetében, amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedés megtételére, amely a piacfelügyeleti hatóságoknak a kockázat jellegén alapuló döntésétől függően a következőkre irányulhat: annak biztosítása, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek; a terméknek a forgalomból való kivonása; a termék ésszerű időn belül történő visszahívása.
Magánimportőrök esetében, amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor a magánimportőrt haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtandó korrekciós intézkedésről, amely a kockázat jellegétől függően a következőkre irányulhat: annak biztosítása, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek; a terméknek a forgalomból való kivonása; a termék használatának felfüggesztése.
A piacfelügyeleti hatóságok minderről megfelelően tájékoztatják az érintett bejelentett szervezetet.
Az e bekezdés második és harmadik albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.
(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a megfelelés hiánya nem csak a nemzeti felségterületre korlátozódik, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították az érintett gazdasági szereplőt.
(3) A gazdasági szereplők biztosítják, hogy sor kerüljön a megfelelő korrekciós intézkedésre az összes olyan érintett termék tekintetében, amelyeket az uniós piacon forgalmaztak.
A magánimportőr biztosítja, hogy sor kerüljön a megfelelő korrekciós intézkedésre az általa saját használatra az Unió területére behozott termék tekintetében.
(4) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacon történő hozzáférhetővé tételének megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.
Amennyiben a magánimportőr nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék adott tagállamban történő üzembe helyezésének megtiltása, illetve a termék adott tagállamban történő használatának megtiltása vagy korlátozása érdekében.
A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot
(5) A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok jelzik különösen, ha a meg nem felelés oka az alábbiak egyike:
a) |
a termék nem teljesíti az emberek egészségével és biztonságával, valamint a vagyoni javak és a környezet védelmével kapcsolatos követelményeket; vagy |
b) |
hiányosságok állapíthatók meg a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 14. cikkben említett harmonizált szabványokban. |
(6) Az e cikk alapján eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.
(7) Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.
(8) A tagállamok az érintett termékkel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják a terméket a forgalomból.
45. cikk
Uniós védintézkedési eljárás
(1) Amennyiben a 44. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek valamely tagállami intézkedéssel szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, illetve a magánimportőrrel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján dönt arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem.
A Bizottság a határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és azt haladéktalanul megküldi számukra, továbbá a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek, illetve a magánimportőrnek is.
(2) Amennyiben megállapítást nyert, hogy a nemzeti intézkedés indokolt, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket saját piacán kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.
(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a nemzeti intézkedés indokolt, és a termék megfelelőségének hiánya a harmonizált szabványoknak a 44. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikke szerinti eljárást alkalmazza.
46. cikk
Formai meg nem felelés
(1) A 44. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások valamelyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt, hogy vessen véget a meg nem felelésnek:
a) |
a CE-jelölést a 16., 17. vagy 18. cikket megsértve helyezték el; |
b) |
a 17. cikk szerinti CE-jelölést nem helyezték el; |
c) |
az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a III. mellékletben említett nyilatkozatot nem készítették el; |
d) |
az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a III. mellékletben említett nyilatkozatot nem megfelelően készítették el; |
e) |
a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos; |
f) |
a 7. cikk (6) bekezdése, illetve a 9. cikk (3) bekezdése szerinti információ nem áll rendelkezésre, valótlan vagy hiányos; |
g) |
a 7. vagy a 9. cikk szerinti bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül. |
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett meg nem felelés továbbra is fennáll, a tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a termék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása, illetve annak érdekében, hogy azt visszahívják vagy kivonják a forgalomból, vagy – magánimportőr által saját használatra behozott termék esetében – használatát korlátozzák vagy megtiltsák.
VII. FEJEZET
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK
47. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiak módosítására vonatkozóan:
a) |
a műszaki ismeretek fejlődésének és az új tudományos bizonyítékoknak a figyelembevétele érdekében:
|
b) |
az V. melléklet a műszaki ismeretek fejlődésének, az egyenértékű megfelelőség biztosítása helyénvalóságának és az új tudományos bizonyítékoknak a figyelembevétele érdekében. |
48. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottság 47. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2014. január 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 47. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 47. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
49. cikk
Végrehajtási jogi aktusok
(1) A Bizottság a műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, valamint ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:
a) |
részletes eljárások a 24. cikk végrehajtására vonatkozóan, figyelembe véve az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos sajátos megfelelőségértékelési szükségleteket; |
b) |
részletes előírások a vízi járművek I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott kialakítási kategóriáinak alkalmazására vonatkozóan, beleértve az említett pontban alkalmazott időjárási kifejezések és köbözési mércék alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat is; |
c) |
részletes eljárások a vízi járműveknek az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában említett azonosítására vonatkozóan, beleértve a terminológia egyértelművé tételét, valamint az Unión kívül letelepedett gyártóknak adott gyártói kódok kiosztására és kezelésére vonatkozóan; |
d) |
a hajóépítő tábláján feltüntetendő, az I. melléklet A. részének 2.2. pontjában meghatározott adatok; |
e) |
az I. melléklet A. részének 5.7. pontjában meghatározott, a jelzőfényekre vonatkozó szabályzatok alkalmazása; |
f) |
a vízszennyezés megelőzésére – és különösen a tárolótartályok üzemeltetésére – vonatkozó, az I. melléklet A. részének 5.8. pontjában meghatározott szabályok; |
g) |
a vízi járművekre szerelt gázkészülékek és fixen beépített gázrendszerek beszerelése és vizsgálata; |
h) |
a kezelési kézikönyvek formája és tartalma; |
i) |
a tagállamok által kitöltendő, az 51. cikkben említett jelentéstételi kérdőív formája és tartalma. |
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, amennyiben egy termék az (1) bekezdés a), b), e), f) vagy g) pontja tekintetében súlyosan veszélyezteti az emberek egészségét vagy biztonságát, vagyoni javakat, illetve a környezetet, a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el az 50. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.
50. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együttesen értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.
(5) A Bizottság minden olyan ügyben konzultációt folytat a bizottsággal, amely tekintetében az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály megköveteli az ágazati szakértőkkel való konzultációt.
(6) A bizottság továbbá az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos bármely olyan kérdést megvizsgálhat, amelyet a bizottság elnöke vagy valamely tagállam képviselője vet fel a bizottság eljárási szabályzatával összhangban.
VIII. FEJEZET
KÜLÖNLEGES IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK
51. cikk
Jelentéstétel
A tagállamok 2021. január 18-ig, majd ezt követően ötévente kitöltenek egy, a Bizottság által összeállított kérdőívet ezen irányelv alkalmazásáról.
A Bizottság 2022. január 18-ig, majd ezt követően ötévente – a tagállamoknak az első bekezdésben említett kérdőívre adott válaszait figyelembe véve – jelentést készít ezen irányelv alkalmazásáról, és benyújtja azt az Európai Parlament és a Tanács részére.
52. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság 2022. január 18-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:
a) |
műszaki lehetőségek a tengeri járműveket meghajtó motorok kibocsátásainak további csökkentésére, valamint a hajtómotorokra és meghajtórendszerekre alkalmazandó, párolgási kibocsátásokkal és üzemanyagrendszerekkel kapcsolatos követelmények bevezetésére, figyelemmel a műszaki megoldások költséghatékonyságára, valamint arra, hogy szükség van az ágazatra vonatkozó, globálisan harmonizált értékek elfogadására, és ennek során figyelembe kell venni minden jelentősebb piaci kezdeményezést, valamint |
b) |
az I. mellékletben felsorolt, a szélerősséggel és a mértékadó hullámmagassággal szembeni ellenálláson alapuló vízijármű-kialakítási kategóriáknak a fogyasztók tájékoztatására és a gyártókra – különösen a kis- és középvállalkozásokra – gyakorolt hatása, figyelembe véve a nemzetközi szabványosításban bekövetkező fejleményeket. E jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését, hogy szükséges-e a vízijármű-kialakítási kategóriákat további előírásokkal és alkategóriákkal kiegészíteni, és adott esetben javaslatot kell tennie ilyen kiegészítő alkategóriákra. |
Az első bekezdés a) és b) pontjában említett jelentésekhez adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatolni kell.
53. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, amelyek a súlyos jogsértésekre vonatkozóan büntetőjogi szankciókat is tartalmazhatnak, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására.
A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és a szankciók fokozhatók, ha az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr korábban már hasonló módon megsértette ezen irányelv rendelkezéseit.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
54. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2016. január 18-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
Ezeket a rendelkezéseket 2016. január 18-tól alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
55. cikk
Átmeneti időszak
(1) A tagállamok nem akadályozhatják meg a 94/25/EK irányelv hatálya alá tartozó olyan termékek forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az említett irányelvnek, és amelyeket 2017. január 18. előtt hoztak forgalomba vagy helyeztek üzembe.
(2) A tagállamok nem akadályozhatják meg az olyan, legfeljebb 15 kW teljesítményű, szikragyújtásos külső hajtómotorok forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az I. melléklet B. részének 2.1. pontjában meghatározott, I. szintű kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek, amelyeket a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (14) meghatározott kis- és középvállalkozások gyártották, és amelyeket 2020. január 18. előtt hoztak forgalomba.
56. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 94/25/EK irányelv 2016. január 18-án hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.
57. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
58. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2013. november 20-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
V. LEŠKEVIČIUS
(1) HL C 43., 2012.2.15., 30. o.
(2) Az Európai Parlament 2013. október 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. november 15-i határozata.
(3) HL L 164., 1994.6.30., 15. o.
(4) HL L 214., 2003.8.26., 18. o.
(5) HL C 136., 1985.6.4., 1. o.
(6) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
(7) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.
(8) HL L 218., 2008.8.13., 82. o.
(9) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
(10) HL L 59., 1998.2.27., 1. o.
(11) HL L 188., 2009.7.18., 1. o.
(12) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.
(13) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(14) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
I. MELLÉKLET
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK
A. A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek tervezésével és megépítésével kapcsolatos alapvető követelmények
1. VÍZIJÁRMŰ-KIALAKÍTÁSI KATEGÓRIÁK
Kialakítási kategória |
Szélerősség (Beaufort-skálán) |
Mértékadó hullámmagasság (H ⅓, méter) |
A |
8 felett |
4 felett |
B |
8 és annál kisebb |
4 és annál kisebb |
C |
6 és annál kisebb |
2 és annál kisebb |
D |
4 és annál kisebb |
0,3 és annál kisebb |
Magyarázó megjegyzések:
A. |
Az A kialakítási kategóriába sorolt kedvtelési célú vízi járműveket (a Beaufort-skála szerinti) 8-asnál nagyobb fokozatú szélerősségekre és 4 m-es vagy annál nagyobb mértékadó hullámmagasságra tervezik, de a rendkívüli viszonyok, például vihar, orkánszerű vihar, hurrikán, tornádó és rendkívüli tengeri körülmények vagy óriáshullámok kizárásával. |
B. |
A B kialakítási kategóriába sorolt kedvtelési célú vízi járműveket max. 8-as fokozatú szélerősségre és max. 4 m-es mértékadó hullámmagasságra tervezik. |
C. |
A C kialakítási kategóriába sorolt vízi járműveket max. 6-os fokozatú szélerősségre és max. 2 m-es mértékadó hullámmagasságokra tervezik. |
D. |
A D kialakítási kategóriába sorolt vízi járműveket max. 4-es fokozatú szélerősségre és max. 0,3 m-es mértékadó, illetve max. 0,5 m-es esetenkénti hullámmagasságra tervezik. Az egyes kialakítási kategóriákba tartozó vízi járműveket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy ellenálljanak az e paramétereknek megfelelő igénybevételeknek a stabilitás, az úszóképesség és az e mellékletben felsorolt egyéb alapvető követelmények tekintetében, és jól manőverezhetők legyenek. |
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A vízi jármű azonosítása
Minden vízi járművet el kell látni egy azonosító számmal, amely a következő adatokat tartalmazza:
1. |
a gyártó országának kódja; |
2. |
a gyártónak a tagállam nemzeti hatósága által kiadott egyedi kódja; |
3. |
egyedi sorozatszám; |
4. |
gyártási év és hónap; |
5. |
modellév. |
Az első bekezdésben említett azonosító számra alkalmazandó részletes követelményeket a vonatkozó harmonizált szabvány tartalmazza.
2.2. A hajóépítő táblája
Minden vízi járművön el kell helyezni egy, a vízi jármű azonosító számától elkülönítetten elhelyezett táblát, amelyen legalább a következő adatok fel vannak tüntetve:
a) |
a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint értesítési címe; |
b) |
CE-jelölés, a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően; |
c) |
a vízi jármű 1. pont szerinti kialakítási kategóriája; |
d) |
a gyártó által ajánlott legnagyobb terhelés a 3.6. pont szerint, a megtöltött, rögzített tartályok tartalmának tömegét kivéve; |
e) |
a szállítható személyek száma a gyártó ajánlása szerint. |
Megépítést követő értékelés esetén az elérhetőségeket és az a) pontban említett követelményeket azon bejelentett szervezet vonatkozásában is meg kell adni, amely a megfelelőségértékelést végezte.
2.3. Vízbe esés elleni védelem és visszajutást segítő eszközök
A vízi járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vízbe esés veszélye a lehető legkisebb legyen, és könnyű legyen visszajutni a fedélzetre. A visszajutást segítő eszközöket oly módon kell elhelyezni, hogy azokat egy vízben lévő ember segítség nélkül is el tudja érni vagy igénybe tudja venni.
2.4. Kilátás a fő kormányállásról
Kedvtelési célú vízi járműveknél a kezelőnek a fő kormányállásról normál körülmények (sebesség és terhelés) mellett jó kilátással kell rendelkeznie minden irányba.
2.5. Kezelési kézikönyv
Minden terméket el kell látni egy, a 7. cikk (7) bekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelő kezelési kézikönyvvel. E kézikönyvnek tartalmaznia kell a termék biztonságos használatához szükséges valamennyi információt, különös hangsúlyt fektetve az üzembe helyezésre, a karbantartásra, a rendeltetésszerű használatra, a kockázatok megelőzésére és a kockázatkezelésre.
3. SZERKEZETI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
3.1. Szerkezet
A felhasznált anyagok megválasztásának és kombinációjának biztosítania kell, hogy a vízi jármű minden tekintetben megfelelő szerkezeti szilárdsággal rendelkezzen. Különös figyelmet kell fordítani az 1. pont szerinti kialakítási kategóriára és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelésre.
3.2. Stabilitás és szabadoldal
A vízi járműnek megfelelő stabilitással és szabadoldallal kell rendelkeznie, figyelembe véve az 1. pont szerinti kialakítási kategóriát és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelést.
3.3. Felhajtóerő és úszóképesség
A vízi jármű építésénél biztosítani kell, hogy a vízi jármű olyan vízkiszorítási jellemzőkkel rendelkezzen, amelyek megfelelnek az 1. pont szerinti kialakítási kategóriájának és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelésnek. Minden olyan lakható, többtörzsű kedvtelési célú vízi járműnek, amely esetében fennáll a felfordulás veszélye, elegendő vízkiszorítással kell rendelkeznie ahhoz, hogy felfordulva is úszóképes maradjon.
Azoknak a 6 m-nél kisebb hosszúságú vízi járműveknek, amelyek kialakítási kategóriájuknak megfelelő alkalmazás esetén megtelhetnek vízzel, elegendő maradék vízkiszorítással kell rendelkezniük ahhoz, hogy megtelt állapotban is úszóképesek maradjanak.
3.4. A hajótesten, a fedélzeten és a felépítményen található nyílászárók
A hajótesten, a fedélzet(ek)en és a felépítményen található nyílászárók nem veszélyeztethetik a vízi jármű szerkezeti szilárdságát, illetve – zárt állapotban – az időjárási hatásokkal szembeni vízállóságát.
Az ablakoknak, kerek hajóablakoknak, ajtóknak és nyílásfedeleknek ellen kell állniuk az elhelyezésükből adódóan előreláthatólag fellépő víznyomásnak és a fedélzeten mozgó személyek súlyának megfelelő pontszerű terheléseknek.
Azokat a külső, víz be- és kiáramlására szolgáló hajótestszerelvényeket, amelyek a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelés esetén a merülésvonal alatt vannak, könnyen hozzáférhető elzáró szerkezetekkel kell felszerelni.
3.5. Elárasztás
A vízi járműveket úgy kell megtervezni, hogy az elsüllyedés veszélye a lehető legkisebb legyen.
Adott esetben különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
a) |
kormányállások és vízgyűjtők, amelyek önürítők, vagy egyéb olyan berendezésekkel vannak ellátva, amelyek megakadályozzák a víz behatolását a vízi jármű belsejébe; |
b) |
szellőzőnyílások; |
c) |
vízeltávolítás szivattyú segítségével vagy egyéb eszközzel. |
3.6. A gyártó által ajánlott maximális terhelés
A gyártó által ajánlott maximális terhelést (üzemanyag, víz, élelem, különböző felszerelési tárgyak és személyek tömege kilogrammban), amelyre a vízi járművet tervezték, a kialakítási kategória (1. pont), a stabilitás és szabadoldal (3.2. pont), valamint a felhajtóerő és az úszóképesség (3.3. pont) alapján kell meghatározni.
3.7. Mentőeszközök tárolása
Az A és B kialakítási kategóriába tartozó összes kedvtelési célú vízi járművön, valamint a C és D kialakítási kategóriájú, 6 m-nél hosszabb kedvtelési célú vízi járműveken egy vagy több tárolóhelyet kell biztosítani egy vagy több mentőtutaj számára, amely(ek) elég nagy(ok) ahhoz, hogy befogadják a kedvtelési célú vízi jármű által a gyártó ajánlása szerint szállítható személyek számát. A mentőtutaj-tárolóhely(ek)nek bármikor hozzáférhető(k)nek kell lenni(ük).
3.8. Menekülési útvonalak
Minden olyan lakható, többtörzsű kedvtelési célú vízi járművön, amely esetében fennáll a felfordulás veszélye, felfordulás esetére megfelelő menekülési útvonalakat kell biztosítani. Amennyiben a kedvtelési célú vízi jármű rendelkezik olyan menekülési útvonallal, amelyet annak felfordult állapotában lehet igénybe venni, ez nem veszélyeztetheti a vízi jármű szerkezetét (3.1. pont), stabilitását (3.2. pont) vagy vízkiszorítását (3.3. pont), függetlenül attól, hogy az normál helyzetben vagy felfordult állapotban van.
Minden lakható kedvtelési célú vízi járművön tűz esetére megfelelő menekülési útvonalakat kell biztosítani.
3.9. Horgonyzás, kikötés és vontatás
A vízi járműveket kialakítási kategóriájukat és jellemzőiket figyelembe véve egy vagy több olyan erős rögzítési ponttal vagy egyéb eszközzel kell ellátni, amelyek alkalmasak a horgonyzási, kikötési, illetve vontatási terhelések biztonságos fogadására.
4. MANŐVERKÉPESSÉG
A gyártónak biztosítania kell, hogy a vízi jármű a tervezésének és építésének megfelelő legerősebb hajtómotor alkalmazása esetén is kellő manőverképességgel rendelkezzen. A kezelési kézikönyvben minden hajtómotor esetében meg kell adni a maximális névleges teljesítményt.
5. FELSZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK
5.1. Motorok és motorterek
5.1.1. Beépített motorok
A beépített motorokat lakóterektől elválasztott, zárt térben kell elhelyezni, és úgy kell beépíteni, hogy a tüzek kialakulásának, illetve terjedésének veszélye, valamint a mérgező gázok, hő, zaj, illetve rezgés által a lakótérre jelentett veszély a lehető legkisebb legyen.
A gyakori vizsgálatot és/vagy karbantartást igénylő motorrészeknek és szerelvényeknek könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük.
A motortéren belüli szigetelőanyagok nem lehetnek égést tápláló anyagok.
5.1.2. Szellőzés
A motorteret szellőztetni kell. A nyílászárókon át a motortérbe kerülő víz mennyiségét a legkisebbre kell korlátozni.
5.1.3. Szabadon álló részek
Amennyiben a motor(ok) nincs(enek) burkolattal vagy házzal védve, hatékony módon védeni kell a motor(ok) olyan szabadon lévő mozgó vagy forró részeit, amelyek sérüléseket okozhatnak.
5.1.4. Külső hajtómotor indítása
A vízi járművekre szerelt valamennyi külső hajtómotort olyan berendezéssel kell ellátni, amely megakadályozza a sebességben lévő motor indítását, kivéve
a) |
ha a motor 500 newtonnál kisebb statikus tolóerőt ad le; |
b) |
ha a motor olyan fojtásszabályzó készülékkel van ellátva, amely a motor indításánál a tolóerőt 500 newtonra korlátozza. |
5.1.5. Vezető nélkül működő motoros vízi sporteszköz
A motoros vízi sporteszközt úgy kell megtervezni, hogy automatikus hajtómotor-leállítással vagy olyan automatikus berendezéssel rendelkezzen, amely csökkenti a sebességet, körkörös irányú továbbhaladás mellett, ha a vezető szándékosan leszáll, illetve leesik a motoros vízi sporteszközről.
5.1.6. A kormányrúddal irányított külső hajtómotorokat olyan vészhelyzeti megállító berendezéssel kell ellátni, amelyet össze lehet kapcsolni a kormányossal.
5.2. Üzemanyagrendszer
5.2.1. Általános előírások
Az üzemanyagtöltő, -tároló, szellőztető és üzemanyag-ellátó eszközöket és berendezéseket úgy kell tervezni és beépíteni, hogy a tűz- és robbanásveszély minimális legyen.
5.2.2. Üzemanyagtartályok
Az üzemanyagtartályokat, -vezetékeket és -tömlőket rögzíteni kell és minden jelentősebb hőforrástól el kell különíteni vagy meg kell védeni. A tartályok anyagát és felépítését a kapacitásnak és az üzemanyag típusának megfelelően kell megválasztani.
A benzinüzemanyag-tartályok tereit szellőztetni kell.
A benzinüzemanyag-tartályok nem képezhetik a hajótest részét, és
a) |
bármely motor okozta tűztől és minden egyéb gyújtóforrástól védettnek kell lenniük; |
b) |
el kell választani azokat a lakóterektől. |
A dízelüzemanyag-tartályok képezhetik a hajótest részét.
5.3. Villamos rendszer
A villamos rendszereket úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy szokásos használati körülmények között biztosított legyen a vízi jármű kifogástalan üzemelése, továbbá hogy a tűzveszély és az áramütés veszélye a lehető legkisebb legyen.
Valamennyi elektromos áramkörnek – az akkumulátorról táplált motorindító áramkörök kivételével – biztonságosnak kell maradnia abban az esetben is, ha túláramnak van kitéve.
Az elektromos hajtás áramkörei nem léphetnek kölcsönhatásba más áramkörökkel oly módon, hogy az bármelyik áramkör esetében nem rendeltetésszerű működéshez vezessen.
Az akkumulátorokból esetlegesen felszabaduló robbanásveszélyes gázok felhalmozódásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a szellőzésről. Az akkumulátorokat szilárdan kell rögzíteni, és védeni kell a víz beáramlása ellen.
5.4. Kormányrendszer
5.4.1. Általános előírások
A kormányrendszereket és hajtásvezérlő rendszereket úgy kell tervezni, kialakítani és beépíteni, hogy a várható működési körülmények mellett lehetővé tegyék a kormányterhelés átvitelét.
5.4.2. Vészberendezések
Minden olyan vitorlás kedvtelési célú vízi járművet és egyetlen hajtómotorral hajtott, vitorla nélküli kedvtelési célú vízi járművet, amely távirányítású kormánylapátos kormányrendszerrel van ellátva, olyan vészhelyzeti eszközökkel kell felszerelni, amelyekkel a kedvtelési célú vízi jármű kis sebesség mellett kormányozható.
5.5. Gázrendszer
A háztartási célú gázrendszereknek páraelszívó rendszerrel kell rendelkezniük, és úgy kell azokat kialakítani és beépíteni, hogy elkerülhető legyen a gázszivárgás és a robbanásveszély, és hogy a szivárgás ellenőrizhető legyen. Az anyagoknak és alkatrészeknek alkalmasnak kell lenniük az adott gázfajta használatára, és ellen kell állniuk a tengeri környezetből eredő különböző behatásoknak és körülményeknek.
A gyártó által olyan alkalmazásra szánt gázkészülékeket, amelyre azokat ténylegesen is használják, A gyártó által meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni kívánt gázkészülékeket a gyártó utasításainak megfelelően kell beépíteni. Minden egyes gázfogyasztó készüléket az elosztórendszer külön ágvezetékéről kell táplálni, és minden ágvezetéket saját zárószerkezettel kell vezérelni. Megfelelő szellőzéssel kell megelőzni a gázszivárgásból és az égéstermékekből eredő veszélyeket.
A fixen beépített gázrendszerrel rendelkező vízi járműveken külön helyiségben kell elhelyezni az összes gázpalackot. Ezt a helyiséget el kell különíteni a lakótértől, továbbá az csak kívülről megközelíthető és kifelé szellőztethető lehet, hogy az esetlegesen kiszivárgó gáz a hajón kívülre kerüljön.
A fixen beépített gázrendszereket beépítés után ki kell próbálni.
5.6. Tűzvédelem
5.6.1. Általános előírások
A beépített berendezés típusánál és a vízi jármű kialakításánál figyelembe kell venni a tűz kialakulásának és terjedésének veszélyét. Különösen ügyelni kell a nyílt lánggal működő készülékek környezetére, a forró területekre vagy motorokra és segédberendezésekre, a kifolyt olajra és üzemanyagra, a fedetlen olaj- és üzemanyag-vezetékekre, továbbá az elektromos vezetékeknek különösen a hőforrásoktól és forró részektől történő elvezetésére.
5.6.2. Tűzoltó készülékek
A kedvtelési célú vízi járműveket a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó készülékkel kell felszerelni vagy fel kell tüntetni a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés helyét és teljesítményét. A megfelelő tűzoltó készülékek felszereléséig a vízi jármű nem helyezhető üzembe. A benzinmotorok motorterét olyan tűzoltó rendszerrel kell védeni, amely tűz esetén nem teszi szükségessé a motortér kinyitását. Ha hordozható tűzoltó készülékek vannak felszerelve, ezeknek jól hozzáférhetőknek kell lenniük, az egyiket pedig úgy kell elhelyezni, hogy az a kedvtelési célú vízi jármű fő kormányállásából könnyen elérhető legyen.
5.7. Jelzőfények, nappali jelzések és hangjelzések
Amennyiben jelzőfények, nappali jelzések és hangjelzések vannak elhelyezve, ezeknek meg kell felelniük a 1972. évi COLREG (A tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályzat), illetve a CEVNI (A belvízi hajózás európai kódexe) előírásainak.
5.8. Vízszennyezés megelőzése és a hulladék partra szállítására szolgáló berendezések
A vízi járműveket úgy kell megépíteni, hogy megelőzhető legyen a szennyező anyagok (olaj, üzemanyag stb.) véletlen vízbe jutása.
A kedvtelési célú vízi járművekre szerelt valamennyi WC kizárólag tárolótartályhoz vagy víztisztító rendszerhez csatlakoztatható.
A tárolótartállyal felszerelt kedvtelési célú vízi járműveken szabványos ürítő csatlakozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a gyűjtőberendezések csővezetékeinek a kedvtelési célú vízi jármű ürítőcsövéhez való csatlakoztatását.
A hajótesten átvezetett, emberi eredetű hulladékot szállító csöveket ezenkívül olyan szelepekkel kell ellátni, amelyek zárt helyzetben rögzíthetők.
B. Hajtómotorok kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó alapvető követelmények
A hajtómotoroknak meg kell felelniük az e részben meghatározott, kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.
1. A HAJTÓMOTOR AZONOSÍTÁSA
1.1. |
Minden motoron világosan fel kell tüntetni a következő adatokat:
|
1.2. |
Az 1.1. pontban említett jelöléseknek a motor szokásos élettartama alatt tartósnak, valamint világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük. Címke vagy tábla alkalmazása esetén azokat olyan módon kell rögzíteni, hogy a rögzítés a motor teljes várható élettartama alatt tartós legyen, és a címke/tábla ne legyen eltávolítható annak megsemmisítése vagy megrongálása nélkül. |
1.3. |
A jelöléseket a motor olyan részén kell elhelyezni, amely a motor rendeltetésszerű működéséhez szükséges, és amelyet általában nem kell cserélni a motor teljes élettartama alatt. |
1.4. |
A jelöléseket olyan módon kell elhelyezni, hogy jól láthatók legyenek azt követően is, hogy a motorra a működéséhez szükséges valamennyi alkatrészt felszerelték. |
2. KIPUFOGÓGÁZ-KIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A hajtómotorokat úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a szabályos üzembe helyezést követő szokásos használat mellett kipufogógáz-kibocsátásuk ne haladja meg a 2.1. pontban foglalt 1. táblázatban, valamint a 2.2. pontban foglalt 2. és 3. táblázatban meghatározott határértékeket:
2.1. Az 55. cikk (2) bekezdésének és a 2.2. pont 2. táblázatának alkalmazása céljából alkalmazandó értékek:
1. táblázat
(g/kWh) |
||||||||
Típus |
Szén-monoxid
|
Szénhidrogének
|
Nitrogén-oxidok NOx |
Részecskék PT |
||||
|
A |
B |
n |
A |
B |
n |
|
|
Kétütemű, szikragyújtásos |
150,0 |
600,0 |
1,0 |
30,0 |
100,0 |
0,75 |
10,0 |
Nem alkalmazandó |
Négyütemű, szikragyújtásos |
150,0 |
600,0 |
1,0 |
6,0 |
50,0 |
0,75 |
15,0 |
Nem alkalmazandó |
Kompressziós gyújtású |
5,0 |
0 |
0 |
1,5 |
2,0 |
0,5 |
9,8 |
1,0 |
Ahol A, B és n a táblázatnak megfelelő állandók, PN pedig a névleges motorteljesítmény (kW).
2.2. 2016. január 18-tól alkalmazandó értékek:
2. táblázat
Kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek (2)
Hengerűrtartalom SV (L/henger) |
Névleges motorteljesítmény PN (kW) |
Részecskék PT (g/kWh) |
Szénhidrogének + nitrogén-oxidok
(g/kWh) |
|
|
Az 1. táblázatban említett értékek |
|
(1) |
0,30 |
4,7 |
|
|
0,15 |
5,8 |
|
|
|
0,14 |
5,8 |
|
0,12 |
5,8 |
|
|
0,12 |
5,8 |
|
|
0,11 |
5,8 |
3. táblázat
Szikragyújtásos motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek
Motor típusa |
Névleges motorteljesítmény PN (kW) |
Szén-monoxid CO (g/kWh) |
Szénhidrogének + nitrogén-oxidok
(g/kWh) |
Farmotorok és beépített motorok |
|
75 |
5 |
|
350 |
16 |
|
|
350 |
22 |
|
Külmotorok és motoros vízi sporteszközök motorjai |
|
|
30 |
|
|
|
|
|
300 |
|
2.3. Vizsgálati ciklusok:
Alkalmazandó vizsgálati ciklusok és súlyozási tényezők
Az ISO 8178-4:2007 szabvány következő követelményeit kell alkalmazni, az alábbi táblázatban meghatározott értékeket figyelembe véve.
A változó sebességű, kompressziós gyújtású motorok esetében az E1. vagy az E5. vizsgálati ciklus alkalmazandó, illetve 130 kW névleges teljesítmény felett az E3. vizsgálati ciklus is alkalmazható. A változó sebességű, szikragyújtású motorok esetében az E4. vizsgálati ciklus alkalmazandó.
E1. ciklus, üzemmód száma |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
Fordulatszám |
Névleges fordulatszám |
Közbenső fordulatszám |
Alsó alapjárati fordulatszám |
|||
Nyomaték, % |
100 |
75 |
75 |
50 |
0 |
|
Súlyozási tényező |
0,08 |
0,11 |
0,19 |
0,32 |
0,3 |
|
Fordulatszám |
Névleges fordulatszám |
Közbenső fordulatszám |
Alsó alapjárati fordulatszám |
|||
E3. ciklus, üzemmód száma |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
Fordulatszám, % |
100 |
91 |
80 |
63 |
|
|
Teljesítmény, % |
100 |
75 |
50 |
25 |
|
|
Súlyozási tényező |
0,2 |
0,5 |
0,15 |
0,15 |
|
|
E4. ciklus, üzemmód száma |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
Fordulatszám, % |
100 |
80 |
60 |
40 |
Üresjárat |
|
Nyomaték, % |
100 |
71,6 |
46,5 |
25,3 |
0 |
|
Súlyozási tényező |
0,06 |
0,14 |
0,15 |
0,25 |
0,40 |
|
E5. ciklus, üzemmód száma |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
Fordulatszám, % |
100 |
91 |
80 |
63 |
Üresjárat |
|
Teljesítmény, % |
100 |
75 |
50 |
25 |
0 |
|
Súlyozási tényező |
0,08 |
0,13 |
0,17 |
0,32 |
0,3 |
A bejelentett szervezetek – a motor működési periódusának megfelelően – az olyan egyéb vizsgálati ciklusok alapján végzett vizsgálatokat is elfogadhatják, amelyeket harmonizált szabvány határoz meg.
2.4. Hajtómotorcsalád alkalmazása és az alap-hajtómotor kiválasztása
A motorgyártó felelőssége, hogy meghatározza termékskáláján belül azokat a motorokat, amelyeket egy adott motorcsaládba kell sorolni.
A motorcsaládon belül alapmotort kell kiválasztani oly módon, hogy annak kibocsátási jellemzői reprezentatívak legyenek az adott motorcsaládba tartozó összes motorra vonatkozóan. A motorcsalád alapmotorjaként általában az azon jellemzőkkel rendelkező motort kell kiválasztani, amelyek várhatóan az alkalmazandó vizsgálati ciklus mérései során a legnagyobb mértékű (g/kWh-ban kifejezett) egyedi kibocsátást eredményezik.
2.5. Vizsgálati üzemanyagok
A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatok során használt vizsgálati üzemanyagnak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:
Benzinüzemanyagok |
||||
Tulajdonság |
RF-02-99 Ólommentes |
RF-02-03 Ólommentes |
||
|
min. |
max. |
min. |
max. |
Kísérleti oktánszám (RON) |
95 |
— |
95 |
— |
Oktánszám (MON) |
85 |
— |
85 |
— |
Sűrűség 15 °C-on (kg/m3) |
748 |
762 |
740 |
754 |
Kezdeti forráspont (°C) |
24 |
40 |
24 |
40 |
Kén tömegaránya (mg/kg) |
— |
100 |
— |
10 |
Ólomtartalom (mg/l) |
— |
5 |
— |
5 |
Reid-gőznyomás (kPa) |
56 |
60 |
— |
— |
Gőznyomás (DVPE) (kPa) |
— |
— |
56 |
60 |
Dízelüzemanyagok |
||||
Tulajdonság |
RF-06-99 |
RF-06-03 |
||
|
min. |
max. |
min. |
max. |
Cetánszám |
52 |
54 |
52 |
54 |
Sűrűség 15 °C-on (kg/m3) |
833 |
837 |
833 |
837 |
Végső forráspont (°C) |
— |
370 |
— |
370 |
Lobbanáspont (°C) |
55 |
— |
55 |
— |
Kén tömegaránya (mg/kg) |
Jelenteni kell |
300 (50) |
— |
10 |
Hamu tömegaránya (%) |
Jelenteni kell |
0,01 |
— |
0,01 |
A bejelentett szervezetek harmonizált szabványban meghatározott egyéb vizsgálati üzemanyagok alapján végzett vizsgálatokat is elfogadhatnak.
3. TARTÓSSÁG
A motorgyártó olyan motor-beszerelési és -karbantartási útmutatót köteles biztosítani, amelynek alkalmazásával a motor rendeltetésszerű használat mellett a szokásos élettartama végéig képes megfelelni a 2.1. és 2.2. pontban meghatározott határértékeknek.
Ezt az információt a motorgyártó a szokásos működési cikluson alapuló előzetes terhelési vizsgálattal és az alkatrészek anyagkifáradásának kiszámításával nyeri annak érdekében, hogy a szükséges karbantartási utasításokat a gyártó elkészíthesse és első forgalomba hozatalkor minden új motorhoz csatolhassa.
A motor szokásos élettartama a következő:
a) |
kompressziós gyújtású motorok esetén: 480 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb letelik; |
b) |
szikragyújtásos beépített motorok, illetve beépített kipufogórendszerrel rendelkező vagy a nélküli farmotorok esetén:
|
c) |
motoros vízi sporteszközöket hajtó motorok: 350 üzemóra vagy öt év, amelyik előbb letelik; |
d) |
külmotorok: 350 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb letelik. |
4. KEZELÉSI KÉZIKÖNYV
Valamennyi motort a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető, a motor tervezett forgalmazási helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken készült kezelési kézikönyvvel kell ellátni.
A kezelési kézikönyv:
a) |
útmutatást ad a megfelelő beszerelés, használat és karbantartás tekintetében, amely annak érdekében szükséges, hogy a motor megfelelően működjön és kielégítse a 3. szakaszban (Tartósság) meghatározott követelményeket; |
b) |
meghatározza a motor harmonizált szabvány szerint mért teljesítményét. |
C. A zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelmények
A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járműveknek, a motoros vízi sporteszközöknek és a külmotoroknak, valamint a beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotoroknak meg kell felelniük az ebben a részben meghatározott, a zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.
1. ZAJKIBOCSÁTÁSI SZINTEK
1.1. |
A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járműveket, motoros vízi sporteszközöket, külmotorokat és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorokat úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a zajkibocsátásuk ne haladja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:
ahol PN egyetlen motor névleges motorteljesítménye kW-ban névleges fordulatszám mellett, LpASmax pedig a legnagyobb hangnyomásszint dB-ben. Ikermotoros és többmotoros egységek esetén valamennyi motortípus tekintetében 3 dB határérték-túllépés megengedhető. |
1.2. |
A zajmérési vizsgálatok alkalmazása helyett a beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek az 1.1. pontban meghatározott, zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében megfelelőnek minősülnek, ha esetükben a Froude-szám ≤ 1,1, a teljesítmény/vízkiszorítás aránya pedig ≤ 40, amennyiben a motort és a kipufogórendszert a motorgyártó utasításainak megfelelően építették be. |
1.3. |
A „Froude-szám” (Fn) kiszámítása: a kedvtelési célú vízi jármű legnagyobb sebessége V (m/s), osztva a merülési vonal hossza lwl (m) és a gravitációs gyorsulási állandó, g (9,8 m/s2) szorzatának négyzetgyökével.
A „teljesítmény/vízkiszorítás arány” kiszámítása: a névleges motorteljesítmény PN (kW) osztva a kedvtelési célú vízi jármű vízkiszorításával (D, tonna).
|
2. KEZELÉSI KÉZIKÖNYV
A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök esetében az A. rész 2.5. pontjában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a kedvtelési célú vízi jármű és a kipufogórendszer olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az a rendeltetésszerű használat esetén – lehetőség szerint – biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.
Külmotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetében a B. rész 4. szakaszában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a motor olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az rendeltetésszerű használat esetén – lehetőség szerint – biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.
3. TARTÓSSÁG
A B. rész 3. pontjában meghatározott, tartósságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az e rész 1. pontjában meghatározott zajkibocsátási követelményeknek való megfelelésre.
+ |
A másik lehetőség az, hogy azok a 37 kW vagy annál nagyobb, de 75 kW-nál kisebb névleges teljesítményű, kompressziós gyújtású motorok, amelyek hengerűrtartalma hengerenként 0,9 liter alatt van, nem léphetik túl a 0,20 g/kWh részecske-kibocsátási és az 5,8 g/kWh kombinált szénhidrogén- és nitrogén-oxid-kibocsátási határértéket. |
++ |
A kompressziós gyújtású motorok semmilyen esetben sem léphetik túl az 5,0 g/kWh szén-monoxid-kibocsátási határértéket. |
II. MELLÉKLET
VÍZI JÁRMŰVEK ALKATRÉSZEI
1. |
Gyújtásvédett berendezések benzinüzemű beépített motorokhoz és farmotorokhoz, valamint benzintartály-terekhez; |
2. |
hajócsavarral összekapcsolt állapotban történő indítás elleni védőeszközök külmotorokhoz; |
3. |
kormánykerekek, kormányszerkezetek és vezetékek; |
4. |
rögzített beszerelésre szánt üzemanyagtartályok és üzemanyag-vezetékek; |
5. |
előre gyártott nyílások és hajóablakok. |
III. MELLÉKLET
A RÉSZBEN MEGÉPÍTETT VÍZI JÁRMŰ GYÁRTÓJÁNAK VAGY IMPORTŐRÉNEK NYILATKOZATA (6. CIKK (2) BEKEZDÉS)
A gyártó vagy az importőr által a 6. cikk (2) bekezdése értelmében adott nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) |
a gyártó neve és címe; |
b) |
a gyártó Unió területén letelepedett képviselőjének, vagy adott esetben a forgalomba hozatalért felelős személynek a neve és címe; |
c) |
a részben megépített vízi jármű leírása; |
d) |
nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a részben megépített vízi jármű megfelel az építés e szakaszában alkalmazandó alapvető követelményeknek – ez magában foglalja az alkalmazott vonatkozó harmonizált szabványokra történő hivatkozást vagy azon előírásokra történő hivatkozást, amelyeken a megfelelési nyilatkozat az építés e szakaszában alapul –, továbbá arra vonatkozóan, hogy a vízi járművet más jogi vagy természetes személy általi, ezen irányelvvel teljes összhangban történő befejezésre szánják. |
IV. MELLÉKLET
xxxxx sz. EU MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT (1)
1. |
xxxxx sz. (Termék: termék, tétel, típus vagy sorozatszám): |
2. |
A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a neve és címe [a meghatalmazott képviselőnek meg kell adnia a gyártó cégnevét és címét is], vagy a magánimportőr neve és címe. |
3. |
Ennek a megfelelőségi nyilatkozatnak a kibocsátásáért kizárólag a gyártót vagy a magánimportőrt, vagy a 2013/53/EU irányelv 19. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett személyt terheli a felelősség. |
4. |
A nyilatkozat tárgya (a termék nyomonkövethetőséget lehetővé tevő azonosítója. Adott esetben fényképet is magában foglalhat): |
5. |
A nyilatkozat 4. pontban említett tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak: |
6. |
Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az egyéb műszaki előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek: |
7. |
Adott esetben a(z) … (név, szám) … bejelentett szervezet elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése) …, és a következő tanúsítványt adta ki: |
8. |
A gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője nevében történő aláírásra felhatalmazott személy azonosító adatai |
9. |
További információk:
|
(1) Választható, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot számmal látják-e el.
V. MELLÉKLET
MEGÉPÍTÉST KÖVETŐ ÉRTÉKELÉSEN ALAPULÓ EGYENÉRTÉKŰ MEGFELELŐSÉG (PCA MODUL)
1. A megépítést követő értékelésen alapuló megfelelőség azt az eljárást jelenti, amelynek során olyan termék egyenértékű megfelelőségét értékelik, amely tekintetében a gyártó nem vállalt felelősséget a termék ezen irányelvnek való megfelelőségéért, és amelynek során a 19. cikk (2), (3) vagy (4) cikkében említett, a terméket saját felelősségére forgalomba hozó vagy üzembe helyező természetes vagy jogi személy vállal felelősséget a termék egyenértékű megfelelőségéért. E személynek teljesítenie kell a 2. és 4. pontban meghatározott kötelezettségeket, továbbá saját kizárólagos felelősségére gondoskodnia és nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett termék, amelyre alkalmazták a 3. pont rendelkezéseit, megfelel ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.
2. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy a termék megépítést követő értékelésére irányuló kérelmet nyújt be a bejelentett szervezethez, és átadja a bejelentett szervezetnek azon dokumentumokat és műszaki dokumentációt, amelyek lehetővé teszik a bejelentett szervezet számára a termék ezen irányelv követelményeinek való megfelelősége értékelését, továbbá bármely rendelkezésre álló, a termék első üzembe helyezése utáni használatára vonatkozó információt.
Az ilyen terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy e dokumentumokat és információkat a termék egyenértékű megfelelőségének a megépítést követő értékelési eljárás szerinti értékelését követő 10 évig köteles megőrizni az illetékes nemzeti hatóságok részére.
3. A bejelentett szervezet megvizsgálja az egyedi terméket, valamint számításokat, vizsgálatokat és egyéb értékeléseket végez az ahhoz szükséges mértékben, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy bizonyításra került a termék ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való egyenértékű megfelelősége.
A bejelentett szervezet az elvégzett értékelésről tanúsítványt, valamint az ahhoz kapcsolódó megfelelőségi jelentést készít és állít ki, és a tanúsítvány, valamint az ahhoz kapcsolódó megfelelőségi jelentés egy példányát az e dokumentumok kiállítását követő 10 évig megőrzi a nemzeti hatóságok részére.
A bejelentett szervezet az azonosító számát a CE-jelölés mellett helyezi el, vagy helyezteti el saját felelősségére a jóváhagyott terméken.
Amennyiben az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a bejelentett szervezet saját felelősségére az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában említett vízijármű-azonosító számot is elhelyezteti azon, amely esetben a gyártó országa kódjának feltüntetésére szolgáló mezőt használják a bejelentett szervezet letelepedése szerinti ország megjelölésére, a gyártónak a tagállam nemzeti hatósága által rendelt egyedi kódja feltüntetésére szolgáló mezőt pedig a megépítést követő értékelés bejelentett szervezethez rendelt azonosító kódjának megjelölésére, amelyet a megépítést követő értékelés tanúsítványának sorozatszáma követ. A vízijármű-azonosító számnak a gyártási év és hónap, valamint a modellév feltüntetésére szolgáló mezőit használják azon év és hónap megjelölésére, amelyben a megépítést követő értékelést végezték.
4. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
4.1. |
A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a CE-jelölést, valamint – a 3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát azon a terméken, amely tekintetében az ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való egyenértékű megfelelőséget a bejelentett szervezet értékelte és tanúsította. |
4.2. |
A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy EU megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a megépítést követő értékelés tanúsítványa kiállításának időpontját követő 10 évig megőrzi a nemzeti hatóságok részére. A megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetni annak a terméknek az azonosító adatait, amelyre vonatkozóan a nyilatkozatot elkészítették. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. |
4.3. |
Amennyiben az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a vízi járművet forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a vízi járművön az I. melléklet A. részének 2.2. pontjában említett hajóépítői táblát, amelyen szerepelnie kell a „megépítést követő értékelés” szövegnek, valamint a 3. pont rendelkezéseinek megfelelően az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában ismertetett vízijármű-azonosító számnak. |
5. A bejelentett szervezet tájékoztatja a terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személyt a megépítést követő értékelési eljárás szerinti kötelezettségeiről.
VI. MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK AZ A1. MODULBAN MEGHATÁROZOTT BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELT TERMÉKVIZSGÁLATOK ALKALMAZÁSA ESETÉRE (24. CIKK (2) BEKEZDÉS)
Tervezés és felépítés
A gyártónak a gyártásra vonatkozóan reprezentatív egy vagy több vízi járművön el kell végeznie vagy végeztetnie az alábbi vizsgálatok, egyenérték-számítások vagy ellenőrzések közül egyet vagy többet:
a) |
a stabilitás vizsgálata az I. melléklet A. részének 3.2. pontja szerint; |
b) |
a vízkiszorítási jellemzők vizsgálata az I. melléklet A. részének 3.3. pontja szerint. |
Zajkibocsátás
Beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek és motoros vízi sporteszközök esetében a vízi jármű gyártójának a gyártásra vonatkozóan reprezentatív egy vagy több vízi járművön el kell végeznie – vagy az általa választott bejelentett szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie – az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.
Külmotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetében a motorgyártónak a gyártásra vonatkozóan minden motorcsaládra kiterjedően reprezentatív egy vagy több motoron el kell végeznie – vagy az általa választott bejelentett szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie – az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.
Amennyiben egy motorcsaládból egynél több motort vizsgálnak, a VII. mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni a minta megfelelőségének biztosítása érdekében.
VII. MELLÉKLET
A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A KIPUFOGÓGÁZ- ÉS A ZAJKIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN
1. |
A motorcsaládok megfelelőségének vizsgálata céljából a sorozatból mintát kell kiemelni. A gyártó a bejelentett szervezettel egyetértésben határozza meg a minta méretét (n). |
2. |
A kipufogógáz- és a zajkibocsátás minden szabályozott paramétere tekintetében kiszámítják a mintából nyert eredmények számtani közepét (X). A gyártott sorozat megfelelőnek minősül a követelmények teljesítése tekintetében (jóváhagyó döntés), ha teljesül a következő feltétel:
S a szórás, ahol:
|
VIII. MELLÉKLET
BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG (C. MODUL) SZERINT ALKALMAZANDÓ KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁS
Amennyiben a 24. cikk (5) bekezdésében említett esetekben a minőségi szintet nem találják megfelelőnek, a következő eljárás alkalmazandó:
A sorozatból kiemelnek egy motort, és alávetik az I. melléklet B. részében meghatározott vizsgálatnak. A vizsgált motorokat a gyártó előírásai szerint részben vagy teljesen be kell járatni. Amennyiben a sorozatból kiemelt motor egyedi kipufogógáz-kibocsátási értékei meghaladják az I. melléklet B. része szerinti határértékeket, a gyártó kérheti, hogy a méréseket a sorozatba tartozó több motorból álló mintán végezzék el, beleértve az eredetileg kiválasztott motort is. Annak biztosítása érdekében, hogy a motorminta megfeleljen ezen irányelv követelményeinek, a VII. mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni.
IX. MELLÉKLET
MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ
A 7. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikkben említett műszaki dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben tartalmaznia kell a következőket:
a) |
a terméktípus általános leírása; |
b) |
az alkatrészek, részegységek, áramkörök tervrajzai, gyártási rajzai és vázlatai, valamint egyéb lényeges adatok; |
c) |
az említett rajzoknak, vázlatoknak és a termék működésének a megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok; |
d) |
a 14. cikkben szereplő – részben vagy teljesen alkalmazott – szabványok jegyzéke, továbbá az alapvető követelmények teljesítésére alkalmazott megoldások leírása, amennyiben nem alkalmazták a 14. cikkben említett szabványokat; |
e) |
az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményei, valamint egyéb lényeges adatok; |
f) |
a vizsgálati jegyzőkönyvek, illetve számítások, nevezetesen az I. melléklet A. részének 3.2. pontja szerinti stabilitási és az I. melléklet A. részének 3.3. pontja szerinti, úszóképességre vonatkozó számítások; |
g) |
kipufogógáz-kibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják az I. melléklet B. része 2. pontjának való megfelelőséget; |
h) |
zajkibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják az I. melléklet C. része 1. pontjának való megfelelőséget. |
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/132 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/55/EU IRÁNYELVE
(2013. november 20.)
a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) egy, eredetileg tizenöt irányelven alapuló kölcsönös elismerési rendszert foglalt egységes szerkezetbe. Az irányelv korlátozott számú szakma (az ágazati foglalkozások) esetében képzési minimumkövetelményeken alapuló, feltétel nélküli elismerést ír elő, ezenkívül rendelkezik a képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszeréről és a szakmai tapasztalat feltétel nélküli elismeréséről. A 2005/36/EK irányelv ezenkívül új rendszert vezetett be a szabad szolgáltatásnyújtást illetően. Fontos tudni, hogy az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjai az Unió polgárai és családtagjaik a tagállamok területén belüli szabad mozgásáról és tartózkodásáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) értelmében egyenlő bánásmódban részesülnek. A harmadik országbeli állampolgárok az oklevelek, bizonyítványok és egyéb szakmai képesítések elismerését illetően is egyenlő bánásmódban részesülhetnek a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően, különös uniós jogi aktusok, például a huzamos tartózkodási jogra, a menekültekre, a kékkártya-birtokosokra és a tudományos kutatókra vonatkozó jogi aktusok keretében. |
(2) |
A Bizottság az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez, »Együtt egy újfajta növekedésért« ” című 2010. október 27-i közleményében megállapította, hogy ezen a területen az uniós jog korszerűsítésére van szükség. Az Európai Tanács a 2011. október 23-i következtetéseiben támogatásáról biztosította ezt a korszerűsítést, és arra ösztönözte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy 2012 végéig politikai megállapodást érjenek el a 2005/36/EK irányelv felülvizsgálata tekintetében. Az Európai Parlament a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalásában (5) jogalkotási javaslat benyújtására kérte a Bizottságot. Az uniós polgárságról szóló, „Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című 2010. október 27-i 2010. évi jelentés kiemeli a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. |
(3) |
A hivatalos kormányzati aktussal kinevezett közjegyzőket a szakmájuk gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására az egyes tagállamokban vonatkozó különleges és eltérő rendszerek miatt ki kell zárni a 2005/36/EK irányelv hatálya alól. |
(4) |
A belső piac erősítése és a szakemberek szabad mozgásának elősegítése, és emellett a szakmai képesítések hatékonyabb és átláthatóbb elismerésének biztosítása céljából az európai szakmai kártya bevezetése hozzáadott értékkel bírna. A kártya különösen az átmeneti mobilitás és a feltétel nélküli elismerés rendszere szerinti elismerés megkönnyítése, valamint egy, az általános rendszeren belüli egyszerűsített elismerési folyamat bevezetése szempontjából volna hasznos. Az európai szakmai kártya célja az elismerési folyamat egyszerűsítése, illetve költséghatékonyság és működési hatékonyság bevezetése, ami a szakemberek és az illetékes hatóságok hasznára válik. Az európai szakmai kártya bevezetésekor figyelembe kell venni az érintett szakma véleményét, előtte pedig az érintett szakma vonatkozásában megfelelőségi vizsgálatot, illetve a tagállamokra vonatkozóan hatásvizsgálatot kell lefolytatni. Ahol szükséges, e vizsgálatot a tagállamokkal közösen kell lefolytatni. Az európai szakmai kártyát a szakember kérésére kell kibocsátani, miután a szakember benyújtotta a szükséges iratokat, és az illetékes hatóságok lefolytatták a vonatkozó ellenőrzési eljárásokat. Amennyiben az európai szakmai kártyát letelepedés céljából bocsátják ki, annak elismerési határozatnak kell minősülnie, és a 2005/36/EK irányelv szerinti bármely más elismerési határozattal egyenértékűnek kell lennie. Az európai szakmai kártya kiegészíti, nem pedig helyettesíti az egy adott szakma gyakorlásának megkezdéséhez kapcsolódó regisztrációs követelményeket. Nincs szükség az európai szakmai kártya bevezetésére olyan jogi szakmák esetében, amelyek számára az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelvben (6) és az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) létrehozott rendszer szerint már kibocsátottak szakmai kártyákat. |
(5) |
Az európai szakmai kártya működését támogatnia kell a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott belső piaci információs rendszernek (a továbbiakban: IMI). Az európai szakmai kártyának és az IMI-nek növelnie kell az illetékes hatóságok közötti összhangot és bizalmat, ugyanakkor ki kell küszöbölnie az illetékes hatóságok igazgatási munkájának és elismerési eljárásainak indokolatlan átfedéseit, valamint a szakemberek számára nagyobb átláthatóságot és jogbiztonságot kell teremtenie. |
(6) |
Az európai szakmai kártya igénylési és kibocsátási folyamatának áttekinthető felépítésűnek kell lennie, továbbá biztosítékokat, és a kérelmező számára a vonatkozó jogorvoslati jogokat kell magában foglalnia. A fordítási követelményeket és az igénylő által fizetendő díjak fizetési módjait végrehajtási jogi aktusokkal kell szabályozni annak érdekében, hogy az IMI munkafolyamatai ne csorbuljanak, és azokban ne keletkezzen zavar, illetve hogy az igénylés feldolgozása ne szenvedjen késedelmet. A díjak mértékének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállamoknak azonban tájékoztatniuk kell a Bizottságot a megállapított díjak mértékéről. Az európai szakmai kártyának és az IMI ahhoz kapcsolódó munkafolyamatainak biztosítaniuk kell a tárolt adatok sértetlenségét, hitelességét és bizalmas kezelését, és meg kell akadályozniuk az adatok által hordozott információhoz való jogellenes vagy jogosulatlan hozzáférést. |
(7) |
A 2005/36/EK irányelv hatálya csak az ugyanazon szakmát egy másik tagállamban folytatni kívánó szakemberekre terjed ki. Előfordulnak olyan esetek, amikor a fogadó tagállamban az adott tevékenység a saját tagállamhoz képest egy, a tevékenységek tágabb körét magában foglaló szakmának a része. Ha a tevékenységi területek olyan mértében különböznek, hogy a szakembernek a hiányosságok pótlásához egy teljes oktatási és képzési programot kellene elvégeznie, a szakember kérelmére a fogadó tagállamnak e különös körülmények között lehetővé kell tennie a szakma részleges gyakorlásának megkezdését. Az Európai Unió Bírósága által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. és 56. cikkével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában meghatározott, és a jövőben esetlegesen tovább fejlődő közérdeken alapuló kényszerítő körülmények fennállása esetén azonban a tagállam számára meg kell adni a lehetőséget, hogy megtagadja a szakma részleges gyakorlásának megkezdését. Ez különösen az egészségügyi szakemberek esetében fordulhat elő, amennyiben szakmájuk gyakorlása kihatással van a közegészségügyre vagy a betegek biztonságára. A részleges gyakorlás megkezdésének engedélyezése nem sértheti a szociális partnerek önszerveződési jogát. |
(8) |
A fogadó tagállam helyi fogyasztóinak védelme érdekében a tagállamokban való átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtást biztosítékokhoz, különösen a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év során legalább egy év szakmai tapasztalat meglétéhez kell kötni abban az esetben, ha az adott szakma a saját tagállamban nem szabályozott szakma. Szezonális tevékenységek esetében a tagállamok számára meg kell adni a lehetőséget, hogy ellenőrzéseket végezzenek a területükön nyújtott szolgáltatások átmeneti és alkalmi jellege tekintetében. E célból a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy évente egyszer tájékoztatást kérhessen a területén megvalósult szolgáltatásokról olyan esetekben, amikor ezt a tájékoztatást a szolgáltatásnyújtó önkéntes alapon korábban nem adta meg. |
(9) |
A 2005/36/EK irányelv lehetővé teszi, hogy a közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozásokkal rendelkező szabályozott szakmák esetében a tagállamok az első szolgáltatásnyújtás előtt meggyőződjenek a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéséről. Ez jogbizonytalansághoz vezetett, mivel az illetékes hatóságok mérlegelési körébe utalta az ilyen előzetes ellenőrzés szükségességének eldöntését. A jogbiztonság érdekében a szakembereknek eleve tudniuk kell, hogy szükséges-e a szakmai képesítések előzetes ellenőrzése, és hogy mikorra várható határozat. A szakmai képesítések előzetes ellenőrzésének a szabad szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételei semmiképpen nem lehetnek szigorúbbak, mint a letelepedési szabályok. A közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozásokkal rendelkező szabályozott szakmák esetében a 2005/36/EK irányelv nem sértheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) és a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) összhangban alkalmazandó szabályok szerint biztosítási kötelezettséget írjanak elő a szakmai tevékenységek számára. |
(10) |
A szakoktatási és szakképzési rendszerek hasznos eszköznek bizonyultak a fiatalok foglalkoztatásának és a képzésből a munka világába való zökkenőmentes átmenetnek a biztosítására. A 2005/36/EK irányelv felülvizsgálatának ezért teljes mértékben figyelembe kell vennie azok sajátosságait. |
(11) |
Az általános rendszer szerinti elismerési mechanizmus alkalmazása érdekében a különböző nemzeti oktatási és képzési rendszereket különböző szintek szerint kell csoportosítani. E szintek, amelyek létrehozása csak az általános rendszer működését szolgálja, nem lehetnek hatással sem a nemzeti oktatási és képzési struktúrákra, sem a tagállamoknak ezen a területen – azon belül az Európai Képesítési Keretrendszer végrehajtására irányuló nemzeti politikákat illetően is – meglévő hatáskörére. Az Európai Képesítési Keretrendszert a szakmai képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának előmozdítására hozták létre, és hasznos információforrást jelenthetnek a más tagállamokban kiállított szakmai képesítések elismerését vizsgáló illetékes hatóságoknak. A bolognai folyamatot követően a felsőoktatási intézmények programjaik struktúráját kétszintű, egy alapképzésből és egy mesterfokozatból álló rendszerré alakították át. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2005/36/EK irányelvben meghatározott öt szint összhangban legyen a fokozatok ezen új rendszerével, az alapképzést a d), a mesterfokozatot pedig az e) szinthez kell besorolni. Az általános rendszer működése céljára létrehozott öt szint elvben már nem alkalmazható uniós polgároknak a 2005/36/EK irányelv hatálya alóli kizárása kritériumaként, amennyiben ez ellentétes lenne az egész életen át tartó tanulás elvével. |
(12) |
Az adott szakmát nem szabályozó tagállamból érkező, egyéves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek által benyújtott elismerési kérelmeknek ugyanolyan elbírálás alá kell esniük, mint azoknak, amelyeket az adott szakmát szabályozó tagállamból érkező szakemberek nyújtanak be. Szakmai képesítésüket a fogadó tagállamban előírt szakmai képesítésekkel kell összehasonlítani a 2005/36/EK irányelvben meghatározott szakmai képesítési szintek alapulvételével. Indokolt, hogy lényeges különbségek esetén az illetékes hatóságok kompenzációs intézkedéseket rendelhessenek el. Az elméleti tudás és a gyakorlati készségek igazolására szolgáló mechanizmusoknak, amelyeket a szakma gyakorlása megkezdésének engedélyezéséhez kompenzációs intézkedésként esetleg előírhatnak, biztosítaniuk kell és tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság és a pártatlanság elveit. |
(13) |
Az általános rendszerben szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdéséhez szükséges képzési minimumkövetelmények harmonizációjának hiányában továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a fogadó tagállam kompenzációs intézkedést rendeljen el. Bármely ilyen intézkedésnek arányosnak kell lennie és különösen figyelemmel kell lennie a kérelmező által szakmai tapasztalata során vagy az egész életen át tartó tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretekre, képességekre és készségekre. A kompenzációs intézkedést elrendelő határozatot megfelelő indokolással kell ellátni annak érdekében, hogy a kérelmező jobban megérthesse helyzetét, és a 2005/36/EK irányelv alapján a nemzeti bíróságokhoz fordulhasson bírósági felülvizsgálatért. |
(14) |
A 2005/36/EK irányelv felülvizsgálatának tanúsága szerint a IV. mellékletben foglalt, ipari, kereskedelmi és kézműipari tevékenységeket felsoroló jegyzékek rugalmasabb aktualizálására és egyértelműsítésére van szükség, és e tevékenységekre továbbra is a szakmai tapasztalaton alapuló feltétel nélküli elismerés rendszerét indokolt alkalmazni. A IV. melléklet jelenleg a gazdasági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerén (ISIC) alapul, amely 1958-ban készült, és már nem felel meg a gazdasági tevékenységek mai szerkezetének. Az ISIC osztályozást többször felülvizsgálták 1958 óta. Ezért indokolt a Bizottság számára lehetővé tenni, hogy a feltétel nélküli elismerés rendszerének változatlanul hagyása érdekében kiigazítsa a IV. mellékletet. |
(15) |
A folyamatos szakmai fejlődés hozzájárul ahhoz, hogy a szakmai képesítésük feltétel nélküli elismerésében részesülő szakemberek szakmájukat biztonságosan és eredményesen gyakorolhassák. Fontos e szakmák esetében a folyamatos szakmai fejlődés további erősítésének ösztönzése. A tagállamoknak különösen ösztönözniük kell az orvosok, a szakorvosok, a háziorvosok, az általános ápolók, a fogorvosok, a fogszakorvosok, az állatorvosok, a szülésznők, a gyógyszerészek és az építészmérnökök folyamatos szakmai fejlődését. Tájékoztatni kell a Bizottságot a tagállamok által e szakmák gyakorlóinak folyamatos szakmai fejlődésének ösztönzésére tett intézkedésekről, a tagállamoknak pedig meg kell osztaniuk egymással a bevált gyakorlatokat. A folyamatos szakmai fejlődésnek ki kell terjednie a technikai, tudományos, szabályozási és etikai fejleményekre, és arra kell motiválniuk a szakembereket, hogy részt vegyenek a szakmájukhoz kötődő egész életen át tartó tanulásban. |
(16) |
A harmonizált képzési minimumkövetelményeken alapuló, feltétel nélküli elismerés rendszere arra épül, hogy a tagállamok idejében bejelentik a képesítés megszerzését tanúsító újfajta okiratokat, illetőleg a meglévők módosulásait, a Bizottság pedig közzéteszi őket. Ennek hiányában ugyanis nincs biztosíték arra, hogy az ilyen képesítési okiratok birtokosai igénybe vehetik a feltétel nélküli elismerést. Az átláthatóság fokozása és az újonnan bejelentett okiratok elbírálásának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk az olyan képzési programok időtartamáról és tartalmáról, amelyeknek meg kell felelniük a 2005/36/EK irányelvben foglalt képzési minimumkövetelményeknek. |
(17) |
Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) kreditjei az uniós felsőoktatási intézmények nagy részében már most használatosak, és használatuk terjedőben van a szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges képesítések megszerzésére irányuló képzések esetében is. Ezért gondoskodni kell arról a lehetőségről, hogy a képzési programok időtartama az ECTS-ben is kifejezésre jusson. Ez a lehetőség nem érintheti a feltétel nélküli elismerés egyéb követelményeit. Egy ECTS-kredit 25–30 tanórának felel meg, míg egy tanév elvégzéséhez rendszerint 60 kreditet kell teljesíteni. |
(18) |
Az Unión belül a közegészség és a betegbiztonság magas szintjének biztosítása, illetve a 2005/36/EK irányelv korszerűsítése érdekében módosítani kell az általános orvosi képzésre vonatkozó alapfeltételeket abból a célból, hogy a minimális képzési időtartam éveinek és óráinak számához kapcsolódó feltételek kumulatívak legyenek. E módosításnak nem az a célja, hogy csökkenjenek az általános orvosi oktatáshoz kapcsolódó képzési követelmények. |
(19) |
A szakorvosi képesítéssel már rendelkező és annak megszerzése után további szakképzésre jelentkező szakorvosok mobilitásának elősegítésére a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a képzés egyes részeinek elvégzése alól mentesítést adjanak, amennyiben a későbbi képzésnek e részeit az érintett szakorvos már elvégezte egy tagállamban az előző orvosi szakképzési program során. Indokolt, hogy a tagállamok bizonyos keretek között ilyen mentesítést adhassanak olyan orvostudományi szakterületek esetében, amelyekre kiterjed a feltétel nélküli elismerés rendszere. |
(20) |
Az ápolói szakma az elmúlt harminc évben jelentősen átalakult: a közösségi alapú egészségügyi ellátás, a bonyolultabb gyógykezelések alkalmazása és a technológia állandó fejlődése feltételezik az ápolók felelősségteljesebb feladatok ellátására való képességét. A nemzeti hagyományok szerint eltérően megszervezett ápolóképzésre érvényes, hogy megalapozottabb és eredményorientáltabb módon kell biztosítania, hogy a szakember bizonyos ismereteket és képességeket elsajátítson a képzés során, és hogy legalább bizonyos készségeket alkalmazni tudjon a szakmájához kapcsolódó tevékenységek gyakorlása érdekében. |
(21) |
Ahhoz, hogy a szülésznők felkészülhessenek a tevékenységükhöz kapcsolódó összetett egészségügyi igények teljesítésére, a szülésznőhallgatóknak már a szülésznői képzés megkezdése előtt szilárd általános tanulmányi háttérrel kell rendelkezniük. A szülésznői képzésre történő felvétel feltételét ezért 12 éves általános és középiskolai oktatás elvégzésére vagy ezzel egyenértékű vizsga sikeres teljesítésére kell szigorítani, kivéve az általános ápolói képesítéssel már rendelkező szakemberek esetében. A szülésznők képzésének fokozottabban kell biztosítania, hogy a szakember elsajátítson bizonyos, a szülésznői tevékenységek gyakorlásához szükséges, a 2005/36/EK irányelvben említett ismereteket és képességeket. |
(22) |
Az orvosi és fogászati szakmai képesítések feltétel nélküli elismerése rendszerének egyszerűsítése érdekében a 2005/36/EK irányelv hatályának akkor indokolt kiterjednie e szakmai képesítésekre, ha azok a tagállamoknak legalább a kétötödében léteznek. |
(23) |
A 2005/36/EK irányelv hatálybalépése óta a másik tagállamban megszerzett gyógyszerészeti képesítések elismerése alapján jelentős számú tagállam határozott úgy, hogy a gyógyszerészet és e tevékenységek gyakorlása terén mindenfajta tevékenység gyakorlásának megkezdését engedélyezi. A más tagállamban megszerzett szakmai képesítés ilyenfajta elismerése azonban nem akadályozhat meg egy tagállamot abban, hogy megkülönböztetéstől mentes szabályokat tartson fenn a gyógyszertáraknak a tagállam területén történő földrajzi eloszlása tekintetében, mivel a 2005/36/EK irányelv nem rendelkezik ilyen szabályokról. Mindamellett a valamely tagállam számára még mindig szükséges, a szakmai képesítések feltétel nélküli elismerésétől való eltérés nem zárhat ki olyan gyógyszerészeket, akiket egy ilyen eltérést igénybe vevő tagállamban már elismertek, és akik bizonyos ideje már jogszerűen és ténylegesen gyógyszerészként tevékenykednek az adott tagállam területén. |
(24) |
A feltétel nélküli elismerés rendszerének működése a szakemberek képesítésének hátterében álló képzési követelményekbe vetett bizalomra épül. Ezért fontos, hogy az építészmérnökök képzési minimumkövetelményei tükrözzék az építészmérnök-képzés legújabb fejleményeit és különösen annak elismerten szükséges voltát, hogy az egyetemi képzést képzett építészmérnökök felügyelete alatt szerzett szakmai tapasztalat egészítse ki. Ugyanakkor a képzési minimumkövetelményeknek elég rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a tagállamokat oktatási rendszerük megszervezésében. |
(25) |
A 2005/36/EK irányelvnek – közös képzési alapelvek bevezetése segítségével – elő kell mozdítania az elismerés feltétel nélküli jellegének fokozását azon szakmai képesítések esetében, amelyekre jelenleg nem terjed ki a feltétel nélküli elismerés. Ennek kapcsán figyelembe kell venni a tagállamok azon hatáskörét, hogy döntsenek a szakmáknak a területükön történő gyakorlásához szükséges szakmai képesítésekről, valamint oktatási és képzési rendszereik tartalmáról és szervezéséről. A közös képzési alapelveknek az ismeretek, képességek és készségek közös készletén alapuló közös képzési keretekben vagy közös képzési vizsgákban kell testet ölteniük. Lehetővé kell tenni, hogy a közös képzési keretek kiterjedjenek olyan szakmákra, amelyekre jelenleg nem vonatkoznak a 2005/36/EK irányelvnek a feltétel nélküli elismerésre vonatkozó rendelkezései, és amelyek között a III. cím III. fejezetében foglalt szakmákhoz kapcsolódó szakterületek vannak, valamint amelyek világosan körülhatárolható, csak rájuk jellemző tevékenységeket foglalnak magukban. E szakterületek, különösen az orvostudományi szakterületek közös képzési kereteinek a közegészség és a betegbiztonság magas szintjét kell nyújtaniuk. A közös képzési keretek alapján szerzett szakmai képesítéseket a tagállamoknak feltétel nélkül el kell ismerniük. Lehetőséget kell adni az uniós szinten reprezentatív szakmai szervezeteknek és – bizonyos körülmények között – a nemzeti szakmai szervezeteknek vagy illetékes hatóságoknak, hogy a Bizottság számára a közös képzési alapelvekre vonatkozó javaslatokat nyújtsanak be annak érdekében, hogy a nemzeti koordinátorokkal értékelhessék ezen alapelveknek a nemzeti oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt lehetséges következményeit, illetve hogy a szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdéséről rendelkező nemzeti szabályozásra vonatkozó javaslatokat nyújtsanak be. |
(26) |
A 2005/36/EK irányelv jelenleg is kötelezettséget ír elő a szakemberektől elvárt nyelvi képességeket illetően. E kötelezettség alkalmazásának felülvizsgálata rámutatott arra, hogy az illetékes hatóságok és a munkáltatók szerepét egyértelműsíteni kell, különösen a betegek biztonságának fokozottabb biztosítása érdekében. Lehetőséget kell adni az illetékes hatóságoknak a nyelvismeret ellenőrzésére a szakmai képesítések elismerése után. A nyelvismeretnek a 2005/36/EK irányelvben meghatározott ellenőrzése – még mielőtt a szakember megkezdi a szakma gyakorlását a fogadó tagállamban – különösen az olyan szakmák esetében fontos, amelyek gyakorlása kihatással lehet a betegek biztonságára. A nyelvismeret ellenőrzésének azonban a szóban forgó szakma szempontjából ésszerűnek és a szükséges mértékűnek kell lennie, és nem lehet célja, hogy más tagállamból érkező szakembereket kirekesszenek a fogadó tagállam munkaerőpiacáról. Az arányosság elvének tiszteletben tartásának biztosítása, illetve a szakemberek Unión belüli mobilitásának fokozása érdekében az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt elvégzett ellenőrzésnek a fogadó tagállam egy hivatalos nyelvének vagy a fogadó tagállam egy – egyben az Unió hivatalos nyelvének is minősülő – közigazgatási nyelvének ismeretére kell korlátozódnia. Ez nem akadályozhatja meg a fogadó tagállamokat abban, hogy a szakembereket egy további nyelv későbbi elsajátítására ösztönözzék, amennyiben az szükséges az általuk gyakorolni kívánt szakmai tevékenységhez. A munkáltatóknak továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy megbizonyosodjanak munkahelyükön a szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges nyelvtudás meglétéről. |
(27) |
A szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdéséről rendelkező nemzeti szabályok nem akadályozhatják a frissen végzett fiatalok mobilitását. Ezért ha egy végzett hallgató egy másik tagállamban teljesít szakmai gyakorlatot, az adott szakmai gyakorlatot el kell ismerni, amikor a végzett hallgató egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdésére irányuló kérelmet nyújt be a saját tagállamában. Egy másik tagállamban teljesített szakmai gyakorlat elismerését a képzési céloknak és a kijelölt feladatoknak a gyakornok szakmai vezetője által a fogadó tagállamban meghatározott egyértelmű, szöveges leírására kell alapozni. A tagállamoknak a harmadik országokban teljesített szakmai gyakorlatot figyelembe kell venniük a szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdésére irányuló kérelem elbírálásakor. |
(28) |
A 2005/36/EK irányelv ezenkívül nemzeti információs szolgálatok rendszeréről rendelkezik. A 2006/123/EK irányelv hatálybalépése és az egyablakos ügyintézési pontoknak az említett irányelv alapján történt létrehozása következtében átfedések lehetségesek. Ezért a 2005/36/EK irányelvvel létrehozott nemzeti információs szolgálatokat olyan segítségnyújtó központokká kell átalakítani, amelyek tevékenysége a lakossági tanácsadásra és segítségnyújtásra összpontosul, beleértve a személyes tanácsadást is, ezzel biztosítva, hogy a belső piaci szabályoknak az egyes állampolgárok komplex eseteire való mindennapi alkalmazását nemzeti szinten nyomon kövessék. Ezenkívül szükség esetén a segítségnyújtó központok más tagállamok illetékes hatóságaival és segítségnyújtó központjaival is felveszik a kapcsolatot. Az európai szakmai kártyával kapcsolatban lehetőséget kell adni a tagállamoknak, hogy szabadon döntsenek arról, hogy a segítségnyújtó központok illetékes hatóságként járjanak-e el a saját tagállamban, vagy az illetékes hatóságot támogassák-e az európai szakmai kártya iránti kérelmek kezelésében és a kérelmező egyéni, az IMI keretében összeállított dokumentációjának (IMI-dokumentáció) feldolgozásában. A szabad szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezések szerint, ha az adott szakma nem szabályozott a saját tagállamban, a segítségnyújtó központok az igazgatási együttműködés céljára tervezett információcserében is részt vehetnek. |
(29) |
Ez az irányelv hozzájárul az egészség- és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához. A 2005/36/EK irányelv jelenleg is részletes kötelezettségekről rendelkezik a tagállamok információcseréjét illetően. A kötelezettségeket szigorítani kell. A jövőben a tagállamok nemcsak reagálnak a tájékoztatás iránti kérelmekre, hanem az illetékes hatóságaikat fel kell hatalmazni arra is, hogy hatáskörükön belül proaktív módon riasszák a többi tagállam illetékes hatóságait azon szakemberekről, akik már nem jogosultak szakmájuk gyakorlására. Egyedi riasztási mechanizmust szükséges bevezetni az egészségügyi szakemberek vonatkozásában a 2005/36/EK irányelvnek megfelelően. Ennek az állatorvosokra és a kiskorúak oktatásához kapcsolódó tevékenységeket végző szakemberekre is – ideértve a gyermekgondozás és a koragyermekkori nevelés területén tevékenykedő szakembereket is – vonatkoznia kell. A riasztási kötelezettségnek csak olyan tagállamokra kell vonatkoznia, ahol ezek a szakmák szabályozva vannak. Valamennyi tagállamot riasztani kell akkor, ha egy szakember fegyelmi eljárás vagy büntetőjogi felelősségét megállapító ítélet következtében nem gyakorolhat – még ideiglenesen sem – szakmai tevékenységet egy tagállamban. A riasztásnak minden elérhető részletet tartalmaznia kell a korlátozás vagy eltiltás határozott vagy határozatlan időtartamáról. Ezt a riasztást az IMI-n keresztül attól függetlenül kell aktiválni, hogy az adott szakember élt-e bármilyen, a 2005/36/EK irányelv alapján őt megillető joggal, illetőleg hogy kérelmezte-e szakmai képesítésének – akár az európai szakmai kártya kibocsátása révén, akár bármely más, az említett irányelvben előírt módon történő – elismerését. A riasztási eljárásnak összhangban kell lennie a személyes adatok és az alapjogok védelmére vonatkozó uniós joggal. A riasztási eljárás nem helyettesítheti vagy módosíthatja a tagállamok között a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályokat. A 2005/36/EK irányelv szerinti illetékes hatóságokat sem lehet arra kötelezni, hogy az említett irányelvben meghatározott riasztásokon keresztül hozzájáruljanak ezen együttműködéshez. |
(30) |
A más tagállamban dolgozni kívánó állampolgároknak az jelenti az egyik legnagyobb nehézséget, hogy bonyolultak és kiszámíthatatlanok az igazgatási eljárások, amelyeknek meg kell megfelelniük. A 2006/123/EK irányelv már jelenleg is arra kötelezi a tagállamokat, hogy az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül könnyű hozzáférést nyújtsanak az információkhoz és az eljárások lefolytatásához. A 2005/36/EK irányelv alapján a szakmai képesítéseik elismerését kérelmező állampolgárok jelenleg is igénybe vehetik az egyablakos ügyintézési pontokat, ha a 2006/123/EK irányelv hatálya alá tartoznak. Az álláskeresőkre és az egészségügyi szakemberekre azonban nem terjed ki a 2006/123/EK irányelv hatálya, és egyelőre kevés információ áll a rendelkezésükre. Ezért pontosítani kell – a felhasználó szemszögéből – a szóban forgó információ körét, és biztosítani kell, hogy az információhoz könnyen hozzá lehessen férni. Fontos az is, hogy a tagállamok mindezért ne csak nemzeti szinten feleljenek, hanem egymással és a Bizottsággal is együttműködjenek annak érdekében, hogy a szakemberek az egyablakos ügyintézési pontokon vagy az érintett illetékes hatóságokon keresztül az Unió egészében könnyen felhasználóbarát és többnyelvű információhoz juthassanak, és könnyen lefolytathassák a szükséges eljárásokat. Ehhez más internetes oldalakon – például az „Európa Önökért” portálon – is linkeket kell közzé tenni. |
(31) |
A 2005/36/EK irányelv egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 21. cikk (6) bekezdésében említett ismeretek és képességek naprakésszé tétele, az I. melléklet naprakésszé tétele, a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek naprakésszé és egyértelművé tétele, az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjának kiigazítása, a szakorvosok és a fogszakorvosok minimális képzési időtartamának kiigazítása, az V. melléklet 5.1.3. pontjának új szakorvosi képzésekkel való kiegészítése, az V. melléklet 5.2.1., 5.3.1., 5.4.1., 5.5.1. és 5.6.1. pontjában foglalt jegyzék módosítása, illetve az V. melléklet 5.3.3. pontjának új fogszakorvosi képzésekkel való kiegészítése, a közös képzési keretek alkalmazási feltételeinek megállapítása, valamint a közös képzési vizsgák alkalmazási feltételeinek megállapítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. |
(32) |
A 2005/36/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni. |
(33) |
E végrehajtási jogi aktusok technikai jellegére való tekintettel vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az adott szakmákhoz kötődő európai szakmai kártya bevezetését, az európai szakmai kártya formátumát, az írásbeli kérelmek feldolgozását, az európai szakmai kártya iránti kérelem alátámasztásához a kérelmező által benyújtandó nyelvi fordításokat, a teljes kérelem benyújtásához a 2005/36/EK irányelv szerint szükséges dokumentumok részleteit, az európai szakmai kártya kifizetésére és a kifizetés feldolgozására vonatkozó eljárásokat, annak szabályait, hogy az illetékes hatóságok hogyan, mikor és milyen dokumentumok hiteles másolatait kérhetik be az adott szakma esetében, az európai szakmai kártyán és az IMI-dokumentációban tárolt információk sértetlenségének, bizalmas kezelésének és pontosságának biztosításához szükséges műszaki előírásokat és intézkedéseket, az európai szakmai kártya kibocsátásának feltételeit és eljárásait, az IMI-dokumentációhoz való hozzáférés feltételeire vonatkozó szabályokat, az európai szakmai kártya hitelességének és érvényességének ellenőrzésére szolgáló műszaki eszközöket és eljárásokat, valamint a riasztási mechanizmus alkalmazását érintő végrehajtási jogi aktusok elfogadására. |
(34) |
A Bizottságnak – végrehajtási jogi aktusok révén, és ezen jogi aktusok sajátosságai folytán a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül – el kell utasítania az I. melléklet aktualizálására irányuló kérelmet, amennyiben a 2005/36/EK irányelvben foglalt feltételek nem teljesülnek, meg kell kérnie az adott tagállamot, hogy ne alkalmazza az alkalmassági vizsga és az alkalmazási időszak közötti választásra vonatkozó eltérést, amikor ez az eltérés nem helyénvaló vagy nem felel meg az uniós jognak, el kell utasítania az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. vagy 5.7.1. pontjának módosítására irányuló javaslatokat, amennyiben a 2005/36/EK irányelvben foglalt feltételek nem teljesülnek, létre kell hoznia azon nemzeti szakmai képesítések és nemzeti szakmai címek jegyzékét, amelyek a közös képzési keret értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek, fel kell sorolnia azokat a tagállamokat, amelyekben a közös képzési vizsgákat meg kell szervezni, meg kell határoznia a vizsgák naptári évre vonatkozó gyakoriságát és a közös képzési vizsgák megszervezéséhez szükséges egyéb intézkedéseket, illetve engedélyeznie kell, hogy az adott tagállam korlátozott időtartamig eltérhessen a 2005/36/EK irányelv rendelkezéseitől. |
(35) |
Mivel a 2006/123/EK irányelv szerinti kölcsönös értékelés kedvező tapasztalatokkal járt, célszerű hasonló értékelési rendszerről rendelkezni a 2005/36/EK irányelvben. Indokolt, hogy a tagállamok bejelentsék, mely szakmákat szabályoznak és milyen okokból, valamint hogy megállapításaikat egymással megvitassák. Ezzel a rendszerrel előmozdítható a szakmai szolgáltatások piacának átláthatóbbá válása. |
(36) |
A Bizottságnak kellő időben értékelnie kell az általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító, Romániában kibocsátott okiratra alkalmazandó rendszer elismerését. Ezen értékelésnek egy különleges továbbképző program eredményein kell alapulnia, amely programot Romániának a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kell létrehoznia, és amely miatt fel kell vennie a kapcsolatot más tagállamokkal és a Bizottsággal. E különleges továbbképző program célja, hogy a program résztvevői naprakésszé tehessék szakmai képesítésüket annak érdekében, hogy a 2005/36/EK irányelvben meghatározott valamennyi képzési minimumkövetelménynek sikeresen megfeleljenek. |
(37) |
Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályok ésszerűsítését, egyszerűsítését és tökéletesítését a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani – hiszen elkerülhetetlen volna a követelmények és az eljárásrendek különbözősége, ami a szabályozást bonyolultabbá tenné és indokolatlan akadályokat támasztana a szakemberek mobilitásával szemben –, az Unió szintjén azonban – az egyöntetűség, az átláthatóság és az összeegyeztethetőség szem előtt tartásával – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően az ezen irányelv szerinti szabályozás nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. |
(38) |
A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (12) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely kifejti az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogszabályok megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumokat benyújtani. |
(39) |
Az európai adatvédelmi biztossal egyeztetésre került sor a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban, és az európai adatvédelmi biztos 2012. március 8-án kinyilvánította véleményét (14). |
(40) |
A 2005/36/EK irányelvet és az 1024/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2005/36/EK irányelv módosításai
A 2005/36/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Ez az irányelv továbbá szabályokat határoz meg a szabályozott szakmák részleges gyakorlásának megkezdését, valamint a más tagállamban teljesített szakmai gyakorlat elismerését illetően.” |
2. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
A 3. cikk a következőképpen módosul:
|
4. |
A 4. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A rendelet a következő cikkekkel egészül ki: „4a. cikk Európai szakmai kártya (1) A tagállamok a szakmai képesítéssel rendelkezők részére – kérésükre – európai szakmai kártyát bocsátanak ki, feltéve, hogy a Bizottság elfogadta a (7) bekezdés szerinti vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat. (2) Ha az európai szakmai kártya egy adott szakma esetében a (7) bekezdés szerinti vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén bevezetésre került, az érintett szakmai képesítéssel rendelkező személy igényelhet ilyen kártyát, vagy használhatja a II. és a III. címben előírt eljárásokat. (3) A tagállamok biztosítják, hogy az európai szakmai kártya birtokosa élhessen a 4b–4e. cikk alapján őt megillető valamennyi joggal. (4) Amennyiben egy szakmai képesítéssel rendelkező személy a II. cím alapján olyan szolgáltatást kíván nyújtani, amelyre nem vonatkozik a 7. cikk (4) bekezdése, a saját tagállam illetékes hatósága kibocsátja az európai szakmai kártyát, összhangban a 4b. és a 4c. cikkel. Az európai szakmai kártya – adott esetben – a 7. cikkben meghatározott nyilatkozatnak minősül. (5) Amennyiben egy szakmai képesítéssel rendelkező személy a III. cím I–IIIa. fejezete alapján más tagállamban kíván letelepedni és a 7. cikk (4) bekezdése alapján szolgáltatást nyújtani, a 4b. és a 4d. cikk értelmében a fogadó tagállam illetékes hatósága elvégzi a belső piaci információs rendszerben (IMI) az igénylő számára létrehozott dokumentációhoz (IMI-dokumentáció) kapcsolódó valamennyi előkészítő lépést. A fogadó tagállam illetékes hatósága a 4b. és 4d. cikkel összhangban kibocsátja az európai szakmai kártyát. Letelepedés céljából az európai szakmai kártya kibocsátása nem biztosít feltétel nélküli jogot egy adott szakma gyakorlásához, amennyiben a fogadó országban – az adott szakmához kapcsolódó európai szakmai kártya bevezetése előtt – már regisztrációs követelmények vagy más ellenőrzési eljárások vannak érvényben. (6) A tagállamok kijelölik az IMI-dokumentáció kezelésére és az európai szakmai kártyák kibocsátására illetékes hatóságokat. E hatóságok biztosítják az európai szakmai kártya iránti kérelmek elfogulatlan, objektív és kellő időben történő feldolgozását. Az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok is illetékes hatóságként járhatnak el. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok és a segítségnyújtó központok tájékoztassák az állampolgárokat – beleértve a leendő kérelmezőket is – a szakmákhoz kapcsolódóan elérhető európai szakmai kártya működéséről és hozzáadott értékéről. (7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő szakmákhoz kapcsolódó európai szakmai kártya rendelkezéseinek egységes alkalmazása biztosításához szükséges rendelkezéseket, ideértve az európai szakmai kártya formátumát, az írásbeli kérelmek feldolgozását, az európai szakmai kártya iránti kérelem alátámasztásához a kérelmező által benyújtandó nyelvi fordításokat, a teljes kérelem benyújtásához a 7. cikk (2) bekezdése vagy a VII. melléket szerint szükséges dokumentumok részleteit, valamint az európai szakmai kártya kifizetésére és a kifizetés feldolgozására vonatkozó eljárásokat érintő rendelkezéseket, figyelembe véve az adott szakma sajátosságait. A Bizottság emellett végrehajtási jogi aktusok révén pontosítja, hogy az illetékes hatóságok hogyan, mikor és milyen dokumentumok hiteles másolatait kérhetik be az adott szakma esetében a 4b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével, a 4d. cikk (2) bekezdésével és a 4d. cikk (3) bekezdéséve összhangban. Egy adott szakma esetében akkor lehet az első albekezdésben említett vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén európai szakmai kártyát bevezetni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (8) Minden olyan díjnak, amely az európai szakmai kártya kibocsátásának igazgatási eljárásai kapcsán a kérelmezőnek esetlegesen meg kell fizetnie, ésszerűnek, arányosnak, valamint a saját és a fogadó tagállamnál felmerülő költségekkel összemérhetőnek kell lennie, és nem tarthat vissza az európai szakmai kártya kérelmezésétől. 4b. cikk Európai szakmai kártya kérelmezése és IMI-dokumentáció létrehozása (1) A saját tagállam lehetővé teszi a szakmai képesítéssel rendelkezőknek, hogy európai szakmai kártyát igényelhessenek a Bizottság által biztosított online eszközön keresztül, amely automatikusan létrehozza az adott kérelmező IMI-dokumentációját. Amennyiben a saját tagállam írásbeli kérelmet is lehetővé tesz, megállapítja az IMI-dokumentáció létrehozásához, a kérelmezőnek küldendő valamennyi információhoz és az európai szakmai kártya kibocsátásához szükséges valamennyi rendelkezést. (2) A kérelem alátámasztásához a 4a. cikk (7) bekezdése szerint elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusokban szereplő dokumentumokat kell benyújtani. (3) A saját tagállam illetékes hatósága a kérelem benyújtása után egy héten belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és tájékoztatja a kérelmezőt az esetleg hiányzó iratokról. Amennyiben szükséges, az ezen irányelv szerint benyújtandó igazolásokat a saját tagállam illetékes hatósága állítja ki. A saját tagállam illetékes hatósága elvégzi a kérelmező jogszerű letelepedésének, valamint az összes szükséges, a saját tagállamban kiállított irat érvényességének és hitelességének ellenőrzését. Indokolt kétségek esetében a saját tagállam illetékes hatósága kikérheti egy illetékes szerv véleményét, és bekérheti a dokumentumok hiteles másolatát a kérelmezőtől. Amennyiben ugyanazon kérelmező újabb kérelmet nyújt be, a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai nem követelhetik meg az IMI-dokumentációban már fellelhető, még érvényes iratok ismételt benyújtását. (4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadhatja el az európai szakmai kártyán és az IMI-dokumentációban tárolt információk sértetlenségének, bizalmas kezelésének és pontosságának biztosításához szükséges műszaki előírásokat és intézkedéseket, valamint azon feltételeket és eljárásokat, amelyek szerint az európai szakmai kártyát birtokosa részére kibocsátják, beleértve az európai szakmai kártya letöltésének vagy az IMI-dokumentáció aktualizálásának lehetőségét is. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 4c. cikk Európai szakmai kártya igénybevétele a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára (1) A saját tagállam illetékes hatósága ellenőrzi a kérelmet és a kérelem alátámasztásához benyújtott iratokat, és három héten belül kibocsátja a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára érvényes európai szakmai kártyát. Az említett határidőt a 4b. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett hiányzó iratok beérkezésétől,– illetve ha nem kértek be további dokumentumokat, az említett albekezdésben említett egyhetes időszak végétől – kell számítani. Ezután a hatóság az európai szakmai kártyát haladéktalanul továbbítja az összes fogadó tagállam illetékes hatóságának, és erről értesíti a kérelmezőt. A fogadó tagállam a következő 18 hónapban nem tarthat igényt a 7. cikk szerinti további nyilatkozatra. (2) A saját tagállam illetékes hatóságának határozata, illetőleg – az (1) bekezdés szerinti háromhetes időszakon belül – a határozat elmaradása ellen jogorvoslatnak van helye a nemzeti jog szerint. (3) Ha az európai szakmai kártya birtokosa más tagállamokban kíván szolgáltatást nyújtani, mint amelyeket az (1) bekezdés alapján a kérelemben felsorolt, kérelmezheti az európai szakmai kártya földrajzi hatályának kiterjesztését. Ha az európai szakmai kártya birtokosa az (1) bekezdésben említett 18 hónapnál hosszabb ideig kíván szolgáltatást nyújtani, erről tájékoztatja az illetékes hatóságot. Mindkét esetben az európai szakmai kártya birtokosa minden olyan, az IMI-dokumentációban foglalt helyzethez képest bekövetkezett lényegi változásról is tájékoztatást ad, amelyet a 4a. cikk (7) bekezdése szerint elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktus értelmében a saját tagállam illetékes hatósága megkövetelhet. A saját tagállam illetékes hatósága továbbítja az aktualizált európai szakmai kártyát az érintett fogadó tagállam részére. (4) Az európai szakmai kártya mindaddig érvényes valamennyi érintett fogadó tagállam teljes területén, amíg birtokosa az IMI-dokumentációban tárolt iratok és információk alapján a hivatás gyakorlására jogosult marad. 4d. cikk Európai szakmai kártya igénybevétele letelepedés, illetve a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára (1) A saját tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül ellenőrzi a kérelmet alátámasztó az IMI-dokumentációban foglalt iratok hitelességét és érvényességét a letelepedés vagy a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára érvényes európai szakmai kártya kibocsátása céljából. Az említett határidőt a 4b. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett hiányzó iratok beérkezésétől, – illetve ha nem kértek be további dokumentumokat, az említett albekezdésben említett egyhetes időszak végétől – kell számítani. A hatóság ezután a kérelmet haladéktalanul továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatóságának. A saját tagállam a kérelemnek a fogadó tagállam felé történő továbbításával egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem állásáról. (2) A 16., a 21., a 49a. és a 49b. cikk szerinti esetekben a fogadó tagállam a saját tagállam által továbbított kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy kibocsásson-e európai szakmai kártyát az (1) bekezdés szerint. Indokolt kétségek esetén a fogadó tagállam további tájékoztatást vagy egy dokumentum hiteles másolatát kérheti be a saját tagállamtól, amelyet a saját tagállam a kérelem beérkezésétől számított két héten belül teljesít. Az (5) bekezdés második albekezdésére is figyelemmel az egyhónapos határidő alkalmazandó bármely ilyen kérelem ellenére. (3) A 7. cikk (4) bekezdésében és a 14. cikkben említett esetekben a fogadó tagállam a saját tagállam által továbbított kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül határoz arról, hogy kibocsátja-e az európai szakmai kártyát, vagy a szakmai képesítéssel rendelkező személy esetében kompenzációs intézkedéseket rendel-e el. Indokolt kétségek esetén a fogadó tagállam további tájékoztatást vagy egy dokumentum hiteles másolatát kérheti be a saját tagállamtól, amelyet a saját tagállam a kérelem benyújtásától számított két héten belül teljesít. Az (5) bekezdés második albekezdésére is figyelemmel a kéthónapos határidő alkalmazandó bármely ilyen kérelem ellenére. (4) Amennyiben a fogadó tagállam nem kapja meg az ezen irányelv szerint az európai szakmai kártya kibocsátásáról szóló határozathoz bekérhető szükséges információkat akár a saját tagállamtól, akár a kérelmezőtől, elutasíthatja az európai szakmai kártya kibocsátását. Az elutasítást megfelelően indokolni kell. (5) Ha a fogadó tagállam nem határoz az e cikk (2) és a (3) bekezdésében előírt határidőkön belül vagy nem rendezi meg a 7. cikk (4) bekezdése szerinti alkalmassági vizsgát, akkor úgy kell tekinteni, hogy az európai szakmai kártya kibocsátásra került, és azt az IMI-n keresztül automatikusan meg kell küldeni a szakmai képesítéssel rendelkező személy részére. A fogadó tagállam két héttel meghosszabbíthatja a (2) és a (3) bekezdésben előírt határidőket az európai szakmai kártya automatikus kibocsátásának céljából. A hosszabbítást meg kell indokolnia, és erről tájékoztatnia kell a kérelmezőt. A hosszabbítás egy alkalommal meg ismételhető, amennyiben az feltétlenül szükséges, különösen a közegészséget vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságát érintő okok esetében. (6) A saját tagállam által az (1) bekezdéssel összhangban tett lépések helyettesítik a szakmai képesítések elismerésének a fogadó tagállam nemzeti joga szerinti bármilyen kérelmezését. (7) A saját és a fogadó tagállam által az (1)–(5) bekezdés alapján hozott határozat, illetőleg a saját tagállam határozatának elmaradása ellen jogorvoslatnak van helye a nemzeti jog szerint. 4e. cikk Az európai szakmai kártyához kapcsolódó adatfeldolgozás és -hozzáférés (1) Az ártatlanság vélelmének sérelme nélkül a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai a vonatkozó IMI-dokumentációt kellő időben aktualizálják az európai szakmai kártya birtokosa ellen indított fegyelmi eljárásokhoz vagy a vele szemben alkalmazott, korlátozáshoz vagy eltiltáshoz kapcsolódó, az ezen irányelv szerinti tevékenységei folytatására nézve következményekkel járó büntetőjogi szankciókhoz kapcsolódó információkkal. Ennek során tiszteletben tartják a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (16) (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. Az aktualizálás magában foglalja a már felesleges információk törlését is. Az európai szakmai kártya birtokosát és a vonatkozó IMI-dokumentációhoz hozzáféréssel rendelkező illetékes hatóságokat azonnal tájékoztatni kell minden aktualizálásról. E kötelezettség nem érinti a tagállamokra az 56a. cikk értelmében érvényes riasztási kötelezettséget. (2) Az információk (1) bekezdésben említett aktualizálása tartalmi szempontból a következőkre korlátozódik:
(3) Az IMI-dokumentációban tárolt információhoz való hozzáférésre a 95/46/EK irányelvvel összhangban kizárólag a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai jogosultak. Az illetékes hatóságok az európai szakmai kártya birtokosát – annak kérésére – tájékoztatják az IMI-dokumentáció tartalmáról. (4) Az európai szakmai kártyán feltüntetett információk azokra az információkra korlátozódnak, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy az európai szakmai kártya birtokosa jogosult azon szakma gyakorlására, amelyre vonatkozóan a kártyát kibocsátották; ilyen információk nevezetesen a kártya birtokosának neve, születési helye és ideje, foglalkozása, szakmai képesítése és az alkalmazandó szabályozás, az érintett illetékes hatóságok, az európai szakmai kártya száma, a biztonsági elemek és egy érvényes személyazonosító igazolványra történő hivatkozás. Az európai szakmai kártya birtokosa által megszerzett szakmai tapasztalathoz vagy az általa megtett kompenzációs intézkedésekhez kapcsolódó információkat bele kell foglalni az IMI-dokumentációba. (5) Az IMI-dokumentációban foglalt személyes adatokat egészen addig lehet feldolgozni, ameddig az az elismerési eljárás céljából szükséges, a 7. cikkben előírt elismerés vagy a nyilatkozat továbbítása bizonyítékául. A tagállamok biztosítják, hogy az európai szakmai kártya birtokosa bármikor és számára díjmentesen kérhesse a kapcsolódó IMI-dokumentációban a pontatlan vagy hiányos adatok helyesbítését, vagy az IMI-dokumentáció törlését és zárolását. Az európai szakmai kártya birtokosát a kártya kibocsátásakor tájékoztatják e jogáról, és utána kétévente emlékeztetik rá. Ha a kezdeti kérelmet online nyújtották be, az emlékeztető automatikusan kerül elküldésre az IMI-n keresztül. A letelepedés vagy a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljából kibocsátott európai szakmai kártyához kapcsolódó IMI-dokumentáció törlésére irányuló kérelem esetén az érintett fogadó tagállam illetékes hatóságai a szakmai képesítése elismerését igazoló iratot állítanak ki a szakmai képesítéssel rendelkező személy részére. (6) Az európai szakmai kártyán és az összes IMI-dokumentációban feltüntetett személyes adatok feldolgozása viszonylatában a tagállamok érintett illetékes hatóságai a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében adatkezelőknek tekintendők. Az e cikk (1)–(4) bekezdése szerinti feladatai ellátása és az ezzel összefüggésben történő személyesadat-feldolgozás viszonylatában a Bizottság a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 2. cikkének d) pontja értelmében adatkezelőnek tekintendő. (7) A (3) bekezdés sérelme nélkül a fogadó tagállamok előírják, hogy a munkáltatók, ügyfelek, betegek, hatóságok és egyéb érdekelt felek ellenőrizhetik az európai szakmai kártya birtokosa által részükre felmutatott európai szakmai kártya hitelességét és érvényességét. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el az IMI-dokumentációhoz való hozzáférésről, valamint az ellenőrzésére szolgáló, az első albekezdésben említett műszaki eszközökről és eljárásokról. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 4f. cikk Részleges gyakorlás megkezdése (1) A fogadó tagállam illetékes hatósága eseti alapon abban az esetben engedélyezi egy szakma részleges gyakorlásának a megkezdését a fogadó tagállam területén, ha az összes alábbi feltétel teljesül:
A c) pont alkalmazásában a fogadó tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi, hogy a szakmai tevékenység autonóm módon gyakorolható-e a saját tagállamban. (2) A részleges gyakorlás megkezdése megtagadható, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő, a kívánt célkitűzés elérésére alkalmas körülmények indokolják, és az intézkedés nem lép túl azon, ami a cél eléréséhez szükséges. (3) A valamely fogadó tagállamban való letelepedés iránti kérelmeket a III. cím I. és IV. fejezetével összhangban bírálják el. (4) A fogadó tagállamban történő átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtásra irányuló, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású tevékenységekkel kapcsolatos kérelmeket a II. címmel összhangban kell elbírálni. (5) A 7. cikk (4) bekezdése hatodik albekezdésétől és az 52. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a részleges gyakorlás megkezdésének engedélyezése esetén a szakmai tevékenységet a saját tagállamban használatos szakmai címmel kell gyakorolni. A fogadó tagállam kérheti, hogy az említett szakmai címet a fogadó tagállam nyelvén használják. A részleges gyakorlás megkezdésére jogosult szakemberek egyértelmű módon jelzik a szolgáltatások igénybevevőinek szakmai tevékenységeik körét. (6) E cikk nem alkalmazandó a szakmai képesítésük feltétel nélküli elismerésére a III. cím II., III. és IIIa. fejezete alapján jogosult szakemberekre. |
6. |
Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
7. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
8. |
A 8. cikkben a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A fogadó tagállam illetékes hatóságai – indokolt kétség esetén – megkereshetik a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy adjanak tájékoztatást a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és jó magatartására vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem alkalmaztak szakmai jellegű fegyelmi vagy büntetőszankciót. Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai úgy határoznak, hogy ellenőrzik a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit, azok a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságaitól – a közegészségre vagy a közbiztonságra nézve vélhetően veszélyt jelentő lényeges különbségek felméréséhez szükséges mértékben – tájékoztatást kérhetnek a szolgáltatásnyújtó által elvégzett szakképzésekről. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai a szóban forgó tájékoztatást az 56. cikkel összhangban adják meg. Ha a szakma a saját tagállamban nem szabályozott, az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok is nyújthatnak ilyen tájékoztatást.” |
9. |
A 11. cikk a következőképpen módosul:
|
10. |
A 12. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A 11. cikkben említett előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni a szóban forgó szint vonatkozásában is az olyan, valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot vagy okirategyüttest, amely egy képzésnek az Unióban való teljes idejű vagy részidős, iskolarendszerű vagy egyéb tanrend szerinti sikeres elvégzését igazolja, amelyet az adott tagállam egyenértékű szintűnek ismer el, és amely a szakma gyakorlásának megkezdése, illetőleg a szakma gyakorlása tekintetében birtokosának ugyanazokat a jogokat biztosítja, vagy az érintett szakma gyakorlására készít fel.” |
11. |
Az 13. cikk helyébe a következő szöveg lép: „13. cikk Az elismerés feltételei (1) Ha a fogadó tagállam egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását meghatározott szakmai képesítés meglétéhez köti, a szóban forgó tagállam illetékes hatósága az adott szakma gyakorlásának megkezdését és gyakorlását a tagállam saját állampolgáraira alkalmazottakkal azonos feltételekkel engedélyezi a kérelmezőknek, ha azok rendelkeznek olyan, a 11. cikk szerinti képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, amelyet egy másik tagállam követel meg ahhoz, hogy területén az adott szakma gyakorlását megkezdhessék, illetőleg azt gyakorolhassák. A képzettségi tanúsítványokat és az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat minden tagállamban egy, az adott tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatóság bocsátja ki. (2) A szakma (1) bekezdésben leírtak szerinti gyakorlásának megkezdését és gyakorlását az olyan kérelmező számára is engedélyezni kell, aki ezt a szakmát az elmúlt tíz éven belül egy éven át teljes munkaidőben vagy annak megfelelő időtartamú részidőben gyakorolta egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállamban, és aki egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállam bocsátott ki. A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:
Az első albekezdésben említett egyéves szakmai tapasztalatot azonban nem lehet megkövetelni, ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, amellyel a kérelmező rendelkezik, szabályozott oktatás és képzés elvégzését igazolja. (3) A fogadó tagállam a 11. cikk értelmében elfogadja a saját tagállam által tanúsított szintet, valamint az igazolást, amellyel a saját tagállam igazolja, hogy a 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett képzés megfelel a 11. cikk c) pontjának i. alpontjában előírt szintnek. (4) E cikk (1) és (2) bekezdésétől és a 14. cikktől eltérve a fogadó tagállam illetékes hatósága a 11. cikk a) pontja alá tartozó képzettségi tanúsítványok birtokosaitól megtagadhatja a szakma gyakorlásának megkezdését és a szakma gyakorlását abban az esetben, ha szakmának a tagállam területén történő gyakorlásához szükséges nemzeti szakmai képesítés a 11. cikk e) pontja alá tartozik.” |
12. |
A 14. cikk a következőképpen módosul:
|
13. |
A 15. cikket el kell hagyni. |
14. |
Az 20. cikk helyébe a következő szöveg lép: „20. cikk A IV. mellékletben meghatározott tevékenységek jegyzékeinek kiigazítása A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt azon tevékenységek jegyzékeinek kiigazítására vonatkozóan, amelyek tekintetében a szakmai tapasztalat elismerésére a 16. cikk szerint kerül sor, a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek jegyzékeinek naprakésszé tétele vagy egyértelművé tétele, különösen pedig körük pontos meghatározása és a tevékenységalapú nómenklatúra területét érintő legújabb fejlemények megfelelő figyelembevétele céljából, feltéve, hogy ez a kiigazítás nem jelenti az egyes kategóriákba sorolt tevékenységek körének szűkítését, és hogy nem kerül sor tevékenységeknek az I., II., III. és IV. mellékletben szereplő jegyzékek közötti áthelyezésére.” |
15. |
A 21. cikk a következőképpen módosul:
|
16. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „21a. cikk Bejelentési eljárás (1) Minden tagállam értesíti a Bizottságot azokról a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket az e fejezet hatálya alá tartozó szakmák tekintetében előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok kibocsátását illetően elfogad. A 8. szakaszban említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat esetében ezt az értesítést – összhangban az első albekezdéssel – a többi tagállamhoz is el kell juttatni. (2) Az (1) bekezdésben említett értesítésnek a képzési programok időtartamára és tartalmára vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. (3) Az (1) bekezdésben említett értesítést az IMI-n keresztül kell továbbítani. (4) A tagállami jogalkotási és közigazgatási fejlemények megfelelő figyelembevétele érdekében, feltéve, hogy az e cikk (1) bekezdése értelmében értesítés tárgyát képező törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összhangban állnak az e fejezetben meghatározott feltételekkel, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjának módosítása céljából, naprakésszé teendő az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak a tagállamok által elfogadott címeit, és adott esetben az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot kibocsátó szerv megnevezését, az okiratot kísérő igazolás megnevezését, és a megfelelő szakmai címeket. (5) Amennyiben az (1) bekezdés értelmében értesítés tárgyát képező törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések nem állnak összhangban az e fejezetben meghatározott feltételekkel, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. vagy 5.7.1. pontjára vonatkozóan kért módosítás elutasítása céljából.” |
17. |
A 22. cikk a következőképpen módosul:
|
18. |
A 24. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az általános orvosi képzésnek összesen legalább ötéves, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható tanulmányi időszakot kell magában foglalnia, amely legalább 5 500 órányi, egyetem által vagy egyetem felügyelete alatt nyújtott elméleti és gyakorlati képzésből áll. Azon szakemberek esetében, akik tanulmányaikat 1972. január 1-je előtt kezdték meg, az első albekezdésben említett képzés hat hónapig tartó, teljes idejű, egyetemi szintű és az illetékes hatóságok által felügyelt gyakorlati képzést tartalmazhat.” |
19. |
A 25. cikk a következőképpen módosul:
|
20. |
A 26. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A nemzeti jogszabályok változásának megfelelő figyelembevétele érdekében és ezen irányelv naprakésszé tétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy a tagállamok legalább két ötödében megtalálható új orvostudományi szakterületek felvételre kerüljenek az V. melléklet 5.1.3. pontjába.” |
21. |
A 27. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tagállamok – annak ellenére, hogy az érintett képzés nem felel meg a 25. cikkben meghatározott valamennyi képzési követelménynek – elismerik az Olaszországban megszerzett és az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában felsorolt szakorvosi képesítéseket azon orvosok esetében, akik szakorvosi képzésüket 1983. december 31. után és 1991. január 1. előtt kezdték meg, feltéve, hogy a képesítés megszerzését tanúsító okirathoz csatolják azt az illetékes olaszországi hatóságok által kiállított igazolást, amelynek értelmében az érintett orvos Olaszországban ugyanazon az érintett szakterületen ténylegesen és jogszerűen, az igazolás kiállítását megelőző tíz éven belül legalább hét egymást követő évben szakorvosként tevékenykedett.” |
22. |
A 28. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A háziorvosi szakképzésre történő felvétel feltétele a 24. cikk (2) bekezdésében említett általános orvosi képzés befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.” |
23. |
A 31. cikk a következőképpen módosul:
|
24. |
A 33. cikk a következőképpen módosul:
|
25. |
A 33a. cikk helyébe az alábbi szöveg lép: „Az általános ápolói tevékenység folytatására kiadott román képesítés tekintetében kizárólag a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni: Azon tagállamok állampolgárai esetében, akik Romániában végezték el általános ápolói képzésüket, és akik képzése nem felel meg a 31. cikkben meghatározott képzési minimumkövetelményeknek, a tagállamok az általános ápolók számára előírt képesítés megszerzésének tanúsítására az alábbi képesítéseket fogadják el elegendő igazolásként, feltéve, hogy az igazoláshoz csatolják azt az igazolást, amelynek értelmében ezen tagállami állampolgárok Romániában ténylegesen és jogszerűen, az igazolás kiállítását megelőző öt éven belül legalább három egymást követő évben általános ápolóként tevékenykedtek, és ennek során a betegek ápolásának megtervezéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért teljes körű felelősséggel tartoztak:
|
26. |
A 34. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A fogorvosi alapképzés összesen legalább ötéves időtartamú – legalább az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt programot tartalmazó – kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditekben is kifejezhető, legalább 5 000 órás teljes idejű elméleti és gyakorlati képzést foglal magában, amelyre egyetemen vagy azzal egyenértékű szintűként elismert képzést adó, vagy egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.3.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében. A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.” |
27. |
A 35. cikk a következőképpen módosul:
|
28. |
A 37. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(3) A tagállamok a fogorvosok előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratait a 21. cikknek megfelelően elismerik, amennyiben a kérelmező képzését 2016. január 18-ig megkezdte. (4) Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Spanyolországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1986. január 1. és 1997. december 31. között kezdték meg, és amelyekhez a spanyol illetékes hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak. Az igazolásnak a következő feltételek teljesülését kell igazolnia:
|
29. |
A 38. cikk a következőképpen módosul:
|
30. |
A 40. cikk a következőképpen módosul:
|
31. |
A 41. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a 21. cikk alapján feltétel nélkül el kell ismerni, amennyiben a következő kritériumok valamelyikének megfelelnek:
|
32. |
A 43. cikk a következőképpen módosul:
|
33. |
A 44. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirat legalább ötéves, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható képzés elvégzését tanúsítja, amely legalább a következőket tartalmazza:
Az ebben a bekezdésben említett képzési ciklusnak legalább az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt programot tartalmaznia kell. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet 5.6.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz, többek között a gyógyszerészeti gyakorlat fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében. A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.” |
34. |
A 45. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A tagállamok biztosítják, hogy az előírt, egyetemi szintű vagy azzal egyenértékűnek elismert, a 44. cikk szerinti előírásoknak megfelelő gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek – szükség szerint a kiegészítő szakmai tapasztalat követelményére is figyelemmel – módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlását megkezdeni, és e tevékenységeket gyakorolni:
|
35. |
A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép: „46. cikk Építészmérnökök képzése (1) Az építészmérnöki képzés a következőkből áll:
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tanulmányok fő elemét az építészetnek kell képeznie. A tanulmányokban egyensúlyt kell fenntartani az építészeti képzés elméleti és gyakorlati vonatkozásai között, valamint biztosítani kell legalább a következő ismeretek, képességek és készségek elsajátítását:
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyetemi képzés években kifejezett időtartama kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatra kizárólag a tanulmányok első három évének lezárása után kerülhet sor. A szakmai gyakorlatból legalább egy évnek a (2) bekezdésben említett tanulmányok során elsajátított ismereteken, készségeken és képességeken kell alapulnia. E célból a szakmai gyakorlatot a saját tagállam illetékes hatósága által kiadott engedéllyel rendelkező személy vagy szerv felügyelete alatt kell elvégezni. E felügyelt szakmai gyakorlatra bármely országban sor kerülhet. A szakmai gyakorlatot a saját tagállam illetékes hatósága értékeli.” |
36. |
A 47. cikk helyébe a következő szöveg lép: „47. cikk Eltérések az építészmérnöki képzés feltételeitől A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: szociális fejlesztő programok vagy nem teljes idejű egyetemi tanulmányok részét képező képzés, amely megfelel a 46. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek, ha ezt az igazolja, hogy olyan szakember, aki legalább hét évet dolgozott az építészet területén egy építészmérnök vagy egy építész iroda felügyelete mellett, sikeres építészmérnöki vizsgát tett. A vizsgának egyetemi szintűnek kell lennie, és egyenértékűnek kell lennie a 46. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett záróvizsgával.” |
37. |
A 49. cikk a következőképpen módosul:
|
38. |
A III. cím a következő fejezettel egészül ki: „IIIA. fejezet A közös képzési elvek alapján történő, feltétel nélküli elismerés 49a. cikk Közös képzési keret (1) E cikk alkalmazásában a »közös képzési keret« az ismeretek, képességek és készségek valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges összességét jelenti. A közös képzési keret nem helyettesíti a nemzeti képzési programokat, kivéve, ha valamely tagállam nemzeti jogában másként rendelkezik. A valamely szakmát szabályozó tagállamokban az adott szakma megkezdésének és gyakorlásának céljára az említett képzési keret alapján megszerzett szakmai képesítéseket tanúsító okiratoknak saját területén ugyanazt a joghatást biztosítja, mint a saját maga által kibocsátott előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak, amennyiben a képzési keret megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. (2) A közös képzési keret megfelel a következő feltételeknek:
(3) Az uniós szintű reprezentatív szakmai szervezetek, valamint összességében a tagállamok legalább egyharmadát képviselő nemzeti szakmai szervezetek vagy illetékes hatóságok javaslatokat nyújthatnak be a Bizottsághoz a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő közös képzési keretekre vonatkozóan. (4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egy adott szakmára vonatkozó közös képzési keret e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő meghatározására vonatkozóan. (5) Az egyes tagállamok saját területükön mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott közös képzési keret bevezetésének kötelezettsége, valamint az e közös képzési keretnek megfelelően szerzett szakmai képesítések feltétel nélküli elismerésének kötelezettsége alól, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
(6) A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot:
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el azon nemzeti szakmai képesítések és nemzeti szakmai címek jegyzékéről, amelyek a (4) bekezdéssel összhangban elfogadott közös képzési keret értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek. (7) E cikk a szakirányú képzésekre is alkalmazandó, amennyiben e szakirányú képzések olyan szakmai tevékenységeket érintenek, amelyek megkezdését és gyakorlását a tagállamok szabályozzák, és amennyiben a III. cím III. fejezete értelmében az adott szakma feltétel nélküli elismerés hatálya alá tartozik, a szakirányú képzés viszont nem. 49b. cikk Közös képzési vizsgák (1) E cikk alkalmazásában közös képzési vizsga a részt vevő tagállamokban rendelkezésre álló, valamely meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők számára fenntartott, egységesített alkalmassági vizsga. Egy ilyen vizsga letétele az érintett szakmai képesítést valamely tagállamban megszerző személyt feljogosítja arra, hogy szakmáját bármely érintett fogadó tagállamban az adott államban szakmai képesítést szerzőkéivel megegyező feltételek mellett gyakorolja. (2) A közös képzési vizsga megfelel a következő feltételeknek:
(3) Az uniós szintű reprezentatív szakmai szervezetek, valamint összességében a tagállamok legalább egyharmadát képviselő nemzeti szakmai szervezetek vagy illetékes hatóságok javaslatokat nyújthatnak be a Bizottságnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő közös képzési vizsgákra vonatkozóan. (4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös képzési vizsgák tartalmának, valamint a vizsgán való részvételre és a vizsga letételére vonatkozó feltételeknek a meghatározására vonatkozóan. (5) Az egyes tagállamok saját területükön mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott közös képzési vizsga megszervezésének kötelezettsége, valamint az ezen közös képzési vizsgát letevő szakembereknek nyújtandó feltétel nélküli elismerés kötelezettsége alól, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
(6) A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot:
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben felsorolja azokat a tagállamokat, amelyekben a (4) bekezdéssel összhangban elfogadott közös képzési vizsgákat meg kell szervezni, meghatározza a vizsgák naptári évre vonatkozó gyakoriságát és a közös képzési vizsgák tagállamokban való megszervezéséhez szükséges egyéb intézkedéseket. |
39. |
Az 50. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(3a) Alapos kétség esetén a fogadó tagállam kérheti egy másik tagállam illetékes hatóságaitól, hogy igazolják azt, hogy a kérelmezőt nem függesztették fel és nem tiltották el szakmájának gyakorlásától a kérelmező szakmai tevékenységének gyakorlásával összefüggő súlyos szakmai kötelességszegés vagy bűncselekmények elkövetése miatt. (3b) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti, e cikk szerinti információcserére az IMI-n keresztül kerül sor.” |
40. |
Az 52. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3) A tagállam nem biztosíthatja a szakmai cím használatát valamely szakmai képesítés birtokosai számára abban az esetben, ha elmulasztotta a Bizottság és a többi tagállam tájékoztatását az adott szövetség vagy szervezet elismeréséről a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően.” |
41. |
Az 53. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „53. cikk Nyelvek ismerete (1) A szakmai képesítések elismerésének hatálya alá tartozó szakembereknek a szakma fogadó tagállamban történő gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezniük. (2) A tagállam biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzése céljából az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt elvégzett ellenőrzés a fogadó tagállam egy hivatalos nyelvének vagy a fogadó tagállam egy – egyben az Unió hivatalos nyelvének is minősülő – közigazgatási nyelvének ismeretére korlátozódjék. (3) A (2) bekezdéssel összhangban végzett ellenőrzéseket akkor lehet előírni, ha a szakma gyakorlása kihatással lehet a betegek biztonságára. Más szakmák esetében ellenőrzéseket csak a szakember által folytatni kívánt szakmai tevékenység tekintetében elégséges nyelvismerete vonatkozásában fennálló komoly és valós kétségek esetén lehet előírni. Az ellenőrzéseket kizárólag az európai szakmai kártya 4d. cikk szerinti kiállítása, illetve adott esetben a szakmai képesítés elismerése után lehet elvégezni. (4) A nyelvismeret ellenőrzésének arányban kell állnia a folytatni kívánt tevékenységgel. Az érintett szakember jogosult az ilyen ellenőrzés ellen a nemzeti jognak megfelelően jogorvoslati kérelmet benyújtani.” |
42. |
A IV. cím a következő cikkel egészül ki: „55a. cikk A szakmai gyakorlat elismerése (1) Amennyiben a saját tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlásának megkezdése szakmai gyakorlat elvégzéséhez van kötve, a saját tagállam a szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelem elbírálása során elismeri a valamely más tagállamban elvégzett szakmai gyakorlatokat – feltéve, hogy a szakmai gyakorlat összhangban áll a (2) bekezdésben meghatározott, közzétett iránymutatásokkal –, továbbá a harmadik országban elvégzett szakmai gyakorlatokat figyelembe veszi. Mindazonáltal a tagállamok a szakmai gyakorlat külföldön elvégezhető részének időtartamát a nemzeti jogszabályaik útján ésszerű mértékben korlátozhatják. (2) A szakmai gyakorlat elismerése nem helyettesíti a szakma gyakorlásának megkezdésére való jogosultság megszerzéséhez szükséges vizsga letételére vonatkozó előírásokat. Az illetékes tagállamok iránymutatásokat tesznek közzé a valamely más tagállamban vagy harmadik országban elvégzett szakmai gyakorlatok megszervezésére és elismerésére, különösen a szakmai gyakorlatot felügyelő személy szerepére vonatkozóan.” |
43. |
Az V. cím címe helyébe a következő szöveg lép: |
44. |
Az 56. cikk a következőképpen módosul:
|
45. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „56a. cikk Riasztási mechanizmus (1) A tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságait azon szakember adatairól, akit a nemzeti hatóságok vagy bíróságok teljes mértékben vagy részben – akár csak ideiglenesen – korlátoztak az alábbi szakmáknak a tagállam területén történő gyakorlásában, illetve eltiltottak attól:
(2) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett adatokat az IMI-n keresztül tett riasztással legkésőbb a szakembert a szakmai tevékenység gyakorlásában korlátozó vagy attól eltiltó határozat elfogadását követő három napon belül továbbítják az IMI-n keresztül. Ezen adatok az alábbiakra korlátozódnak:
(3) Az érintett tagállam illetékes hatóságai legkésőbb a bírósági határozattól számított három napon belül az IMI-n keresztül tett riasztással tájékoztatják valamennyi tagállam illetékes hatóságát azon szakemberek személyazonosságáról, akik ezen irányelv alapján valamely képesítés elismerését kérték, és akikről a bíróságok később megállapították, hogy ennek során a szakmai képesítésre vonatkozóan hamisított igazoló okiratot használtak fel. (4) A személyes adatoknak az (1) és (3) bekezdés szerinti információcsere céljából történő feldolgozása a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történik. A személyes adatok Bizottság általi feldolgozása a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás vagy eltiltás időbeli hatályának lejárta után arról valamennyi tagállam illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell. E célból azon tagállam illetékes hatósága, amely az (1) bekezdés értelmében a tájékoztatást nyújtja, a lejárat dátumát és e dátum bármely későbbi módosítását is közölni köteles. (6) A tagállamok biztosítják, hogy azok a szakemberek, akikkel kapcsolatban más tagállamok riasztást kaptak, magával a riasztással egyidejűleg, írásban értesüljenek a riasztás elrendeléséről szóló határozatról, lehetőséget kapjanak a határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtására a nemzeti jognak megfelelően vagy kérvényezhessék a határozat helyesbítését, igénybe vehessenek jogorvoslatot a más tagállamokhoz eljuttatott téves riasztás által okozott bármilyen kár vonatkozásában; utóbbi esetekben a riasztásról szóló határozatban jelezni kell, hogy a szakember jogorvoslati kérelmet nyújtott be ellene. (7) A riasztásokra vonatkozó adatok csak addig dolgozhatók fel az IMI-ben, ameddig érvényben vannak. A riasztásokat a visszavonó határozat elfogadásának napjától, illetve az (1) bekezdésben meghatározott eltiltás vagy korlátozás időbeli hatályának lejártától számított három napon belül törölni kell. (8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a riasztási mechanizmus alkalmazásának vonatkozásában. Az említett végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseket tartalmaznak a riasztás küldésére vagy fogadására jogosult hatóságok, és a riasztások visszahívása és lezárása, valamint olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az adatok biztonságos feldolgozását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.” |
46. |
Az 57. cikk helyébe a következő szöveg lép: „57. cikk Az információkhoz való központi online hozzáférés (1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi információk online elérhetők legyenek és rendszeresen aktualizálásra kerüljenek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 6. cikkében meghatározott egyablakos ügyintézési pontok által:
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tájékoztatásra a felhasználók számára világos és érthető módon kerüljön sor, és hogy a tájékoztatás távolról és elektronikus úton könnyen hozzáférhető, valamint naprakész legyen. (3) A tagállamok biztosítják, hogy az egyablakos ügyintézési pontokhoz beérkezett tájékoztatás iránti kérelmeket a lehető legrövidebb határidővel megválaszolják. (4) A tagállamok és a Bizottság kísérő intézkedéseket hoznak annak elősegítésére, hogy az egyablakos ügyintézési pontok az (1) bekezdésben említett információkat az Unió egyéb hivatalos nyelvein is hozzáférhetővé tegyék. Ezek az intézkedések nem érintik a tagállamok területén való nyelvhasználatot érintő tagállami jogszabályokat. (5) A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal az (1), (2) és (4) bekezdés végrehajtásának céljából. |
47. |
A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: „57a. cikk Eljárások elektronikus úton (1) A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben foglalt kérdésekkel kapcsolatos valamennyi követelmény, eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton, a megfelelő egyablakos ügyintézési pontokon vagy az érintett illetékes hatóságokon keresztül. Ez nem akadályozza meg a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy indokolt kétségeik esetén és amennyiben az feltétlenül szükséges, egy későbbi szakaszban hiteles másolatokat kérjenek be. (2) Az (1) bekezdés az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga vonatkozásában nem alkalmazandó. (3) Olyan esetekben, amelyekben indokolt, hogy a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett eljárások lebonyolításához az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát kérjék, a tagállamok az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról szóló, 2009. október 16-i 2009/767/EK bizottsági határozatnak (21) megfelelő elektronikus aláírást fogadják el, valamint gondoskodnak a fokozott biztonságú elektronikus aláírásoknak az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2011. február 25-i 2011/130/EU bizottsági határozatban (22) meghatározott formátumban történő feldolgozásához szükséges intézkedések végrehajtásáról. (4) Valamennyi eljárás a 2006/123/EK irányelv egyablakos ügyintézési pontokra vonatkozó 8. cikkével összhangban kerül végrehajtásra. A 7. cikk (4) bekezdésében és az ezen irányelv 51. cikkében meghatározott eljárási határidő abban az időpontban kezdődik, amikor az állampolgár a kérelmet vagy hiányzó iratot az egyablakos ügyintézési ponthoz vagy közvetlenül az érintett illetékes hatósághoz benyújtja. Az e cikk (1) bekezdésében említett, hiteles másolatra vonatkozó kérés nem tekintendő hiánypótlási felszólításnak. 57b. cikk Segítségnyújtó központok (1) A tagállamok 2016. január 18-ig kijelölik azt a segítségnyújtó központot, amelynek feladata az állampolgároknak, valamint a többi tagállam segítségnyújtó központjainak tanácsokkal történő ellátása a szakmai képesítések ezen irányelvben előírt elismerésével, így többek között a szakmákra és e szakmák gyakorlására irányadó nemzeti jogszabályi rendelkezésekkel, köztük a szociális jogszabályokkal és adott esetben az etikai szabályokkal kapcsolatban. (2) A fogadó tagállamok segítségnyújtó központjai segítik az állampolgárokat az ezen irányelvvel rájuk ruházott jogok érvényesítésében, szükség esetén a saját tagállam segítségnyújtó központjaival, illetékes hatóságaival és egyablakos ügyintézési pontjaival együttműködve. (3) A saját vagy a fogadó tagállam illetékes hatóságainak kötelessége teljes mértékben együttműködni a fogadó tagállam – és adott esetben a saját tagállam – valamely segítségnyújtó központjával, és a fogadó tagállam segítségnyújtó központjainak kérésére minden vonatkozó tájékoztatást megadni az egyedi esetekkel kapcsolatosan, a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban álló adatvédelmi szabályoknak megfelelően. (4) A Bizottság kérésére a segítségnyújtó központok a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a Bizottság által folytatott vizsgálatok vonatkozásában. 57c. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogadjon el. (2) A Bizottság a 3. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében, a 20. cikkben, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében, a 21a. cikk (4) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 35. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 49a. cikk (4) bekezdésében és a 49b. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól 2014. január 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében, a 20. cikkben, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében, a 21a. cikk (4) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 35. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 49a. cikk (4) bekezdésében és a 49b. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 20. cikk, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdése, a 21a. cikk (4) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (2)bekezdése, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 35. cikk (4) és (5) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 49a. cikk (4) bekezdése és a 49b. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. |
48. |
Az 58. cikk helyébe a következő szöveg lép: „58. cikk Bizottsági eljárás (1) A Bizottságot a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.” |
49. |
Az 59. cikk helyébe a következő szöveg lép: „59. cikk Átláthatóság (1) A tagállamok 2016. január 18-ig értesítik a Bizottságot a nemzeti jogszabályaik szerint jelenleg szabályozott szakmák jegyzékéről, megnevezve az egyes szakmákhoz tartozó tevékenységeket, valamint a szabályozott oktatások és képzések, valamint speciális rendszerű szakképzések 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett jegyzékéről. Az e jegyzékekben eszközölt bármely változásról a Bizottságot indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell. A Bizottság a szabályozott szakmákat és az egyes szakmák alá tartozó tevékenységek általános leírását tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist hoz létre és tart fenn. (2) A tagállamok 2016. január 18-ig benyújtják a Bizottságnak azon szakmák jegyzékét, amelyek esetében a képesítéseket a 7. cikk (4) bekezdése értelmében előzetesen ellenőrizni kell. A tagállamok mindegyik szakma esetében külön-külön a Bizottság elé tárják a jegyzékbe való felvételt alátámasztó indokokat. (3) A tagállamok megvizsgálják, hogy a jogrendszerükben foglalt olyan követelmények, amelyek egy adott képesítés birtokosa számára korlátozzák a szakma gyakorlásának megkezdését vagy a szakma gyakorlását, ideértve a szakmai címek használatát és az ilyen címeken gyakorolt szakmai tevékenységeket (e cikk további részében: »a követelmények«), összhangban vannak-e a következő elvekkel:
(4) Az (1) bekezdés a tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése értelmében szövetség vagy szervezet által szabályozott szakmákra, valamint az e szövetségek vagy szervezetek tagságával kapcsolatos követelményekre is alkalmazandó. (5) A tagállamok 2016. január 18-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely követelményeket kívánják fenntartani, valamint megindokolják, hogy e követelmények véleményük szerint hogyan állnak összhangban a (3) bekezdéssel. A tagállamok – az intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül – tájékoztatást nyújtanak az általuk a későbbiek során bevezetett követelményekről, valamint megindokolják, hogy ezek a követelmények véleményük szerint hogyan állnak összhangban a (3) bekezdéssel. (6) A tagállamok 2016. január 18-ig, majd azt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az általuk eltörölt vagy enyhített követelményekről. (7) A Bizottság továbbítja a (6) bekezdésben említett jelentéseket a többi tagállam számára, amelyek hat hónapon belül közlik az azokkal kapcsolatos észrevételeiket. Ugyanezen hathónapos időszakban a Bizottság konzultációkat folytat az érdekelt felekkel, köztük az érintett szakemberekkel. (8) A Bizottság a tagállamok által benyújtott információk alapján összefoglaló jelentést nyújt be a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó koordinátorcsoport felállításáról szóló, 2007. március 19-i 2007/172/EK bizottsági határozattal (23) létrehozott koordinátorcsoportnak, amely megfogalmazhatja a jelentéssel kapcsolatos észrevételeit. (9) A Bizottság a (7) és (8) bekezdésben előírt észrevételek figyelembevételével 2017. január 18-ig benyújtja végleges megállapításait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben mellékelve a további kezdeményezésekre vonatkozó javaslatokat is. |
50. |
A 60. cikk a következőképpen módosul:
|
51. |
A 61. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Szükség esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el annak engedélyezésére, hogy az érintett tagállam korlátozott időtartamig eltérhessen a szóban forgó rendelkezéstől.” |
52. |
A II. és a III. mellékletet el kell hagyni. |
53. |
A VII. melléklet 1. pontja a következő ponttal egészül ki:
|
2. cikk
Az 1024/2012/EU rendelet módosítása
Az 1024/2012/EU rendelet mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) |
2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24): 4a–4e. cikk, 8. cikk, 21a. cikk, 50. cikk, 56. cikk és 56a. cikk. |
3. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. január 18-ig megfeleljenek.
(2) Bármely tagállam, amely 2014. január 17-én a 2005/36/EK irányelv 40. cikkének (2) bekezdése értelmében az általános és középiskola legalább első tíz évfolyamának elvégzése után biztosítja a szülésznői képzés I. irányára való felvételt, hatályba lépteti az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, hogy az említett irányelv 40. cikkének (2) bekezdése szerinti szülésznői képzésre való felvétel követelményeinek 2020. január 18-ig megfeleljen.
(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésekben említett intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
(4) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb intézkedéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
5. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2013. november 20-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
V. LEŠKEVIČIUS
(1) HL C 191., 2012.6.29., 103. o.
(2) Az Európai Parlament 2013. október 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. november 15-i határozata.
(3) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.
(4) HL L 158., 2004.4.30., 77. o.
(5) HL C 153. E, 2013.5.31., 15. o.
(6) HL L 78., 1977.3.26., 17. o.
(7) HL L 77., 1998.3.14., 36. o.
(8) HL L 316., 2012.11.14., 1. o.
(9) HL L 88., 2011.4.4., 45. o.
(10) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
(11) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(12) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(13) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(14) HL C 137., 2012.5.12., 1. o.
(15) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(16) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(17) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.”
(18) HL C 111., 2008.5.6., 1. o.”
(19) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.”
(20) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.
(21) HL L 274., 2009.10.20., 36. o.
(22) HL L 53., 2011.2.26., 66. o.”
(23) HL L 79., 2007.3.20., 38. o.”
(24) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.”
A Bizottság nyilatkozata
Az 57c. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor a Bizottság gondoskodik a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő, átlátható és megfelelő továbbításáról, továbbá megfelelő és átlátható konzultációkat folytat le elsősorban az összes tagállam illetékes hatóságainak és szerveinek szakértőivel, szakmai szervezeteivel és oktatási intézményeivel, valamint adott esetben a szociális partnerek szakértőivel.
HATÁROZATOK
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/171 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1386/2013/EU HATÁROZATA
(2013. november 20.)
a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
Az Unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pályára állítja a gazdaságot különböző politikai eszközök és fellépések révén, amelyek célja egy olyan gazdaság kialakítása, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az erőforrás-hatékonyságra épül (4). |
(2) |
A környezetvédelem területén 1973 óta környezetvédelmi cselekvési programok szabják meg az uniós fellépés kereteit. |
(3) |
A hatodik környezetvédelmi cselekvési program (5) 2012 júliusáig szólt, de számos általa bevezetett intézkedés és lépés végrehajtása még nem zárult le. |
(4) |
A hatodik környezetvédelmi cselekvési program záróértékelése megállapította, hogy a program környezeti előnyökkel járt, és átfogó stratégiai iránymutatást tudott nyújtani a környezetpolitikában. Az eredmények ellenére a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott mind a négy kiemelt területen – az éghajlatváltozás, a természet és a biodiverzitás, a környezet és egészség, valamint életminőség, és a természeti erőforrások és hulladékok terén – tapasztalhatók még fenntarthatatlan folyamatok. |
(5) |
A hatodik környezetvédelmi cselekvési program záróértékelése néhány hiányosságra is rávilágított. A hetedik környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott célkitűzések eléréséhez ezért szükség van a tagállamok és az érintett uniós intézmények maradéktalan kötelezettségvállalására és arra, hogy vállalják a felelősséget a programtól várt előnyök megvalósításáért. |
(6) |
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2010-ben” című jelentése (SOER 2010) szerint számos jelentős környezeti kihívás ma is változatlanul fennáll, és komoly következményekkel fog járni, ha ezeket nem kezelik. |
(7) |
A népességdinamika, az urbanizálódás, a betegségek és a járványok, a felgyorsult technológiai változások és a fenntarthatatlan gazdasági növekedés kapcsán jelentkező globális rendszerszintű folyamatok és kihívások összetettebbé teszik a környezeti kihívások kezelését és a fejlődés hosszú távú fenntarthatóvá tételét. Az Unió hosszú távon csak úgy prosperálhat, ha az említett kihívásokat további lépésekkel kezelni tudja. |
(8) |
Elengedhetetlen, hogy az Unió – egy 2050-re vonatkozó egyértelmű, hosszú távú jövőképnek megfelelően – meghatározza a 2020-ig teljesítendő, kiemelt célokat. Ez stabil környezetet teremtene a fenntartható beruházások és növekedés számára is. Indokolt, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program építsen az Európa 2020 stratégia (6) politikai kezdeményezéseire, és ezen belül az uniós éghajlat-változási és energiaügyi csomagra (7), az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló bizottsági közleményre (8), a biodiverzitással kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára (9), az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervére (10), az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezésre (11), továbbá az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájára. |
(9) |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia az Unió által már elfogadott környezeti és éghajlat-változási célkitűzések teljesítéséhez, továbbá a szakpolitikai hiányosságok feltérképezéséhez, amennyiben szükséges lehet kiegészítő célok meghatározása. |
(10) |
Az Unió vállalta, hogy 2020-ig legalább 20 %-kal csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást (30 %-kal, ha más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget, és ahhoz a fejlődő országok is felelősségük és képességeik szerint, megfelelő mértékben hozzájárulnak); gondoskodik róla, hogy 2020-ra az elfogyasztott energia 20 %-a megújuló energiaforrásokból származzon; és az energiahatékonyság fokozása révén az előre jelzett szinthez képest 20 %-kal csökkenti a primerenergia-felhasználás mértékét (12). |
(11) |
Az Unió emellett vállalta, hogy területén 2020-ra megállítja a biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását, és azokat a lehetőségeken belül helyreállítja, valamint fokozza a biodiverzitás globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást (13). |
(12) |
Az Unió támogatja az arra vonatkozó célkitűzést, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a 2008-as szinthez képest legalább 50 %-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás (14). |
(13) |
Az Unió vállalta, hogy 2015-re biztosítja minden európai víztest jó állapotát, legyen szó édesvízről (folyó, tó vagy felszín alatti víz), átmeneti vízről (delta-/tölcsértorkolat) vagy a parttól számítva egy tengeri mérföldön belüli tengervízről (15). |
(14) |
Az Unió vállalta, hogy 2020-ig gondoskodik a területéhez tartozó összes tenger vizének jó környezeti állapotáról (16). |
(15) |
Az Unió vállalta, hogy olyan szintű levegőminőséget ér el, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot (17). |
(16) |
Az Unió vállalta annak a célkitűzésnek az elérését, hogy a vegyi anyagok tekintetében 2020-ig úgy alakítja a gyártás és a felhasználás módját, hogy minimálisra csökkenjenek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások (18). |
(17) |
Az Unió vállalta, hogy a hulladék keletkezése és kezelése nyomán fellépő kedvezőtlen hatások megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásának csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén védi a környezetet és az emberi egészséget, alkalmazva a következő hulladékra vonatkozó hierarchiát: megelőzés, előkészítés újrafelhasználásra, újrafelhasználás, egyéb hasznosítás és megsemmisítés (19). |
(18) |
Az Unió ösztönözni kívánja a zöld gazdaságba való átmenetet, és arra törekszik, hogy teljes mértékben függetlenítse egymástól a gazdasági növekedést és a környezetkárosodást (20). |
(19) |
Az Unió arra törekszik, hogy a fenntartható fejlődés szempontjaira való tekintettel a világ talajromlás-semlegessé váljon (21). |
(20) |
Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós környezetpolitika célja a védelem magas szintjének biztosítása, tekintetbe véve az Unió számos régiójának eltérő helyzetét, alapja pedig az elővigyázatosság elve, valamint azok az elvek, amelyek szerint megelőző fellépésre van szükség, a környezeti károknak már keletkezésükkor – prioritásként – elejét kell venni, a szennyezőnek pedig fizetnie kell. |
(21) |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek teljesítése érdekében az irányítás különböző szintjein, a szubszidiaritás elvével összhangban helyénvaló fellépni. |
(22) |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési program eredményessége és a kiemelt célkitűzések teljesítése érdekében nem kormányzati szereplőket is fontos – átlátható módon – bevonni. |
(23) |
A biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztémák romlása az Unión belül nem csak súlyos következményekkel jár a környezetre és az emberi jólétre nézve, hanem hatással van a jövő nemzedékeire és rendkívül költséges a társadalom egésze, de különösen az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól közvetlenül függő ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők számára. |
(24) |
Az Unión belül sokat lehet még tenni az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséért és az energia- és erőforrás-hatékonyság növeléséért. A nagyobb fokú hatékonyságból, az innovatív megoldások üzleti hasznosításából, valamint a teljes életciklust alapul vevő, jobb erőforrás-gazdálkodásból adódó költségmegtakarítás révén így csökkenhet a környezeti terhelés, javulhat a versenyképesség, és a növekedés és munkahelyteremtés új forrásai jöhetnek létre. E potenciál kiaknázása végett az éghajlatváltozásra vonatkozó – az eddiginél átfogóbb – uniós politikának fel kell ismernie azt, hogy az éghajlatváltozás kezelése valamennyi gazdasági ágazat hozzájárulását igényli. |
(25) |
A környezeti problémák és hatások továbbra is számottevő kockázatot jelentenek az emberi egészségre és a jólétre nézve, míg a környezet állapotát javító intézkedések kedvezőek lehetnek. |
(26) |
A környezettel kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű és egységes végrehajtása a környezet és az egészség, illetve a gazdaság szempontjából megalapozott befektetés. |
(27) |
Az uniós környezetpolitikát továbbra is helyénvaló alapos ismeretekre építeni, valamint az uniós környezetpolitikának biztosítania kell, hogy a politikai döntéseket megalapozó tudományos eredmények – az elővigyázatosság elvének alkalmazása esetén is – minden szinten érthetőbbek legyenek. |
(28) |
A környezetvédelmi és éghajlati célkitűzések teljesítését megfelelő beruházásokkal kell támogatni, a pénzeszközöket pedig nagyobb hatékonysággal, e célkitűzésekkel összhangban kell felhasználni. Ösztönözni kell az állami- és magánkezdeményezéseket is. |
(29) |
Az egyéb ágazatok tevékenységei és szabályozása kapcsán a környezeti terhelés enyhítése, illetve a környezet- és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítése érdekében lényeges a környezetvédelem integrálása minden szakpolitikai területbe. |
(30) |
Az Unió népsűrűsége nagy, és polgárainak több mint 70 %-a városi vagy városkörnyéki területeken él és specifikus környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívásokkal szembesül. |
(31) |
A környezeti kihívások közül több világméretű jelenség, és érdemben csak globális szemlélettel közelíthető meg, míg más környezeti problémák erősen regionális természetűek. Ezért összefogásra van szükség a partnerországokkal, beleértve a szomszédos országokat és a tengerentúli országokat és területeket is. |
(32) |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak uniós és nemzetközi szinten is támogatnia kell a fenntartható fejlődésről rendezett 2012. évi ENSZ-konferencia (Rio+20) eredményeinek és az ott tett vállalásoknak a végrehajtását, amelyek célja a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentése jegyében a világgazdaság inkluzív és zöld gazdasággá való átalakítása. |
(33) |
A szakpolitikai eszközök megfelelően megválasztott kombinációja lehetővé tenné a vállalkozások és a fogyasztók számára, hogy jobban megértsék tevékenységeik környezetre gyakorolt hatását és e hatásokat jobban tudják kezelni. A szakpolitikai eszközök lehetnek gazdasági ösztönzők, piaci alapú eszközök, adatszolgáltatási követelmények, valamint a jogi keretrendszereket kiegészítő és az érdekeltek különböző szintjeit bevonó, önkéntesen alkalmazott eszközök és intézkedések. |
(34) |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési program intézkedéseit, lépéseit és célkitűzéseit az intelligens szabályozás elvének megfelelően kell kialakítani (22), és adott esetben átfogó hatásvizsgálattal kell alátámasztani. |
(35) |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseinek teljesítését célszerű egyeztetett mutatók alapján nyomon követi, vizsgálni és értékelni. |
(36) |
Az EUMSZ 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban az uniós környezetvédelmi politika kiemelt célkitűzéseit egy általános cselekvési programban kell rögzíteni. |
(37) |
Az e határozatban rögzített kiemelt célkitűzések tekintetében – azok elérésének érdekében – a hetedik környezetvédelmi cselekvési program mellékletébent számos intézkedést és fellépést tartalmaz. |
(38) |
Mivel e határozat célját, nevezetesen a kiemelt célkitűzéseket meghatározó általános uniós környezetvédelmi cselekvési program létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a cselekvési program léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2020. december 31-ig tartó időszakra általános uniós környezetvédelmi cselekvési program (hetedik környezetvédelmi cselekvési program) jön létre a mellékletben foglaltak szerint.
2. cikk
(1) A hetedik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései a következők:
a) |
az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése; |
b) |
erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása; |
c) |
az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól; |
d) |
a környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával; |
e) |
az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának javítása; |
f) |
a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása és a környezeti externáliák kezelése; |
g) |
a környezetvédelem integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése; |
h) |
az uniós városok fenntarthatóságának javítása; |
i) |
a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése. |
(2) A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a „szennyező fizet” elvén, az elővigyázatosság elvén, valamint a megelőzés elvén és azon az elven alapul, hogy a szennyezést annak forrásánál kell megszüntetni.
(3) A hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia a magas szintű környezetvédelemhez, valamint az állampolgárok életminőségének és jólétének növeléséhez.
(4) A hetedik környezetvédelmi cselekvési program intézkedéseit, lépéseit és célkitűzéseit az intelligens szabályozás elvének megfelelően kell javasolni és végrehajtani, és adott esetben átfogó hatásvizsgálattal kell alátámasztani.
3. cikk
(1) A hetedik környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott kiemelt célkitűzések teljesítését szolgáló megfelelő fellépések megtételéért a felelősséget az Unió érintett intézményei és tagállamai viselik. A fellépéseket a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően.
(2) A közigazgatási szervek minden szinten együttműködnek a vállalkozásokkal és a társadalmi partnerekkel, a civil társadalommal és az egyes állampolgárokkal a hetedik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásában.
4. cikk
(1) A Bizottság az Európa 2020 stratégia rendszeres monitoring- folyamatával összefüggésben gondoskodik e hetedik környezetvédelmi cselekvési program releváns elemeinek monitoringjáról. Ez a folyamat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetállapotra vonatkozó mutatói, valamint a meglévő környezet- és éghajlat-politikai jogszabályok végrehajtásának és a vonatkozó célkitűzések – éghajlati és energiaügyi célkitűzések, a biodiverzitással kapcsolatos célkitűzésekés az erőforrás-hatékonysági mérföldkövek – elérésének monitoringja során használatos mutatók alapján zajlik le.
(2) A Bizottság elvégzi a hetedik környezetvédelmi cselekvési program értékelését is. Ez az értékelés – többek között – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetállapotról szóló jelentésén és az érintett felekkel való konzultáción alapul. A Bizottság az említett értékelés alapján megfelelő időben – még a hetedik környezetvédelmi cselekvési program zárása előtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(3) Az értékelés és más vonatkozó szakpolitikai fejlemények fényében a Bizottság szükség esetén kellő időben javaslatot nyújt be a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés.
5. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Strasbourgban, 2013. november 20-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
V. LEŠKEVIČIUS
(1) HL C 161., 2013.6.6., 77. o.
(2) HL C 218., 2013.7.30., 53. o.
(3) Az Európai Parlament 2013. október 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. november 15-i határozata.
(4) COM(2010)2020 és az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetései (EUCO 13/10).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-i 1600/2002/EK határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program meghatározásáról (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).
(6) COM(2010)2020.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 443/2009/EK rendelete a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/29/EK irányelve,a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/30/EK irányelve, a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, (HL L 140., 2009.6.5., 88. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/31/EK irányelve, a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23.-i 2009/406/EK határozata, az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).
(8) COM(2011) 112. Az ütemterv említésre került a Tanács 2011. május 17-i következtetéseiben, az Európai Parlament pedig 2012. március 15-én állásfoglalásban támogatta (P7_TA(2012)0086).
(9) COM(2011) 244.
(10) COM(2011) 571.
(11) COM(2010) 546.
(12) Az Európai Tanács 2007. március 8-i és 9-i ülése.
(13) AZ Európai Tanács 2010. március 25-i és 26-i következtetései (EUCO 7/10); a Tanács 2010. március 15-i következtetései (7536/10); COM(2011) 244.
(14) A Tanács 2008. december 4-i következtetései (16852/08).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(17) 1600/2002/EK határozat; az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
(18) 1600/2002/EK határozat; Johannesburgi végrehajtási terv (a fenntartható fejlődéssel foglalkozó világszintű csúcstalálkozó, 2002).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(20) A Tanács 2012. június 11-i következtetései; (11186/12); COM(2011) 571.
(21) Az ENSZ-közgyűlés 2012. július 27-i A/Res/66/288 sz. határozata a „A jövő, amelyet akarunk” Rio + 20 Konferenciáról.
(22) COM(2010) 543.
MELLÉKLET
A 7. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM – „JÓLÉT BOLYGÓNK FELÉLÉSE NÉLKÜL”
1. |
A 2050. évi helyzetre vonatkozó alábbi jövőkép segít meghatározni a cselekvés irányát 2020-ig és azután: 2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk egy olyan innovatív és körkörös gazdaságból származik, amelyben semmi nem megy veszendőbe, és amelyben a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható módon folyik, a biodiverzitást pedig társadalmunk ellenálló képességét fokozva védjük, értékeljük és helyreállítjuk. Karbonszegény növekedésünk már régóta független erőforrás-felhasználásunktól, és megszabja a biztonságos és fenntartható globális társadalom ütemét. |
CSELEKVÉSI PROGRAM 2020-IG
2. |
Az elmúlt negyven évben számos környezetre vonatkozó szabályozás született, és ezek mára a világ legátfogóbb korszerű normarendszerét alkotják. Ez segített kezelni az uniós polgárok és vállalkozások legsúlyosabb környezeti aggodalmai közül néhányat. |
3. |
Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a levegőbe, a vízbe és a talajba kerülő szennyező anyagok mennyisége, akárcsak az utóbbi években az üvegházhatású gázkibocsátás. A vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályozás korszerűbbé vált, és számos mérgező vagy veszélyes anyag – például az ólom, a kadmium és a higany – immár csak korlátozottan használható a legtöbb, háztartásokban előforduló termékben. Az uniós polgárok a világon az egyik legmegfelelőbb szintű vízminőségnek örvendenek, és az Unió területének több mint 18 %-át, tengereinek pedig több mint 4 %-át védett természeti területként jelölték ki. |
4. |
Az Unió környezetpolitikája ösztönözte a környezeti árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt és beruházásokat, és ezzel munkahelyeket és exportlehetőségeket teremtett (1). Az Unió többszöri bővítése a magas színvonalú környezetvédelmi normákat az európai kontinens nagy részére kiterjesztette, és az Unió erőfeszítéseinek is köszönhető, hogy megnőtt a nemzetközi elkötelezettség az éghajlatváltozás és a biodiverzitás-csökkenés elleni küzdelem iránt, és hogy világméretű erőfeszítések árán sikerült kiküszöbölni az ózonkárosító anyagokat és az ólmozott üzemanyagokat. |
5. |
A környezetvédelmi célkitűzéseknek a többi uniós szakpolitikába és tevékenységbe való beépítésében is jelentős előrehaladás történt. A Közös Agrárpolitika (KAP) 2003. évi reformja óta a közvetlen kifizetéseknek feltétele, hogy a mezőgazdasági termelők jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartsák a termőföldet és betartsák a hatályos környezetre vonatkozó szabályozást. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az energiapolitika szerves részévé vált, és más kulcsfontosságú ágazatokban – például a közlekedésben és az építőiparban – is egyre nagyobb súlyt kapnak az erőforrás-hatékonysági, éghajlat-változási és energiahatékonysági megfontolások. |
6. |
Az Unióban ennek ellenére még mindig sok aggodalomra okot adó környezeti tendencia figyelhető meg, nem utolsó sorban a meglévő környezetre vonatkozó uniós szabályozás elégtelen alkalmazása miatt. Az élőhelyvédelmi irányelv (2) alkalmazása keretében értékelt fajoknak és élőhelyeknek mindössze 17 %-a van kedvező védelmi helyzetben, és a természeti tőke degradációja és csökkenése veszélyezteti a biodiverzitással és az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós célkitűzések elérésének sikerét. Az élőlényfajok és élőhelyek ilyen állapota, valamint a természeti tőke degradációja és csökkenése tetemes járulékos költséggel jár, amelyek pontos felmérése a gazdasági vagy társadalmi rendszerünkben még nem történt meg. Az Unió területének 30 %-a igen szétdarabolt, és ez hátrányosan érinti az ökoszisztémák területi folytonosságát és egészségét, valamint képességét arra, hogy a fajok számára élőhelyet és egyéb szolgáltatásokat nyújtsanak. Noha az Unióban már halad a gazdasági növekedés függetlenítése az üvegházhatású gázkibocsátástól, az erőforrás-felhasználástól és a környezeti hatásoktól, az erőforrások többnyire még mindig nem fenntarthatóan és hatékonyan kerülnek felhasználásra, és a hulladékgazdálkodás sem megfelelő. Az uniós vállalkozások így elesnek azoktól a jelentős lehetőségektől, amelyeket az erőforrás-hatékonyság kínál a versenyképesség, a költségcsökkentés, a termelékenység javulása és az ellátás biztonsága tekintetében. A vízminőség és a levegő szennyezettségi szintje még mindig aggasztó Európa sok részén, és az uniós polgárok továbbra is ki vannak téve olyan veszélyes anyagoknak, amelyek egészségüket és jólétüket veszélyeztethetik. A fenntarthatatlan földhasználat következtében fogynak a termékeny talaj területek, folytatódik a talajromlás, ami kihat a globális élelmiszer-biztonságra és a biodiverzitással kapcsolatos célkitűzések teljesítésére is. |
7. |
Az Unióban végbemenő környezeti és éghajlatváltozások egyre inkább olyan globális szintű fejleményeknek tudhatók be, mint a demográfiával, a termelési és kereskedelmi minták alakulásával, valamint a technológia gyors fejlődésével összefüggő fejlemények. E fejlemények jelentős lehetőségeket kínálnak a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét szempontjából, ám az Unió gazdaságát és társadalmát kihívások elé is állítják és bizonytalanságoknak teszik ki, valamint világszerte környezetkárosodással járnak (3). |
8. |
Nemcsak a világgazdaság jelenlegi termelési és fogyasztási rendszerei pazarlók, hanem az áruk és szolgáltatások iránt is nő a kereslet, az erőforrások pedig kimerülőben vannak: mindezeknek együtt tudható be, hogy egyre drágábbak a nélkülözhetetlen nyersanyagok, az ásványi anyagok és az energia, egyre több szennyező anyag és hulladék keletkezik, és egyre nő az üvegházhatású gázkibocsátás, ami talajromláshoz, erdőpusztuláshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. A világ ökoszisztémáinak közel kétharmada hanyatlik (4), és egyes jelek arra utalnak, hogy a biodiverzitás, az éghajlatváltozás és a nitrogénkörforgás tekintetében már túlléptük bolygónk tűrőképességét (5). 2030-ig globálisan 40 %-os mértékű vízhiány várható, hacsak időközben nincs jelentős előrehaladás az erőforrás-hatékonyság növelésében. Annak is fennáll a kockázata, hogy az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja ezeket a problémákat, és nagy költségeket eredményez (6). 2011-ben a részben az éghajlatváltozásnak betudható katasztrófák világszerte több mint 300 milliárd EUR összegű gazdasági veszteséget okoztak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) arra figyelmeztetett, hogy a természeti tőke további degradációja és pusztulása olyan visszafordíthatatlan változásokkal fenyeget, amelyek veszélybe sodorhatják az elmúlt kétszáz év alatt kivívott életszínvonalat, és jelentős költséggel járhatnak (7). |
9. |
E bonyolult kérdések némelyikének megoldása a meglévő környezettechnológiák messzemenő kiaknázását, továbbá a rendelkezésre álló legjobb technológiák és a megjelenő innovációk állandó fejlesztését és ipari alkalmazását, valamint a piaci alapú eszközök fokozottabb igénybevételét teszi szükségessé. Ezenkívül gyors előrehaladásra van szükség a tudomány és a technológia ígéretes területein. Ehhez pedig fel kell lendíteni a kutatást, és olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek kedveznek a kutatással kapcsolatos magánberuházásoknak. Ugyanakkor jobban meg kell érteni, hogy az új technológiák milyen kockázatokkal járhatnak a környezetre és az emberi egészségre nézve, valamint javítani e technológiák értékelésén és kezelésén. Ez az előfeltétele annak, hogy az új technológiákat elfogadja a közvélemény, és hogy az Unió hatékonyan és kellő időben képes legyen a technológiai fejlődéssel összefüggő lehetséges kockázatokat azonosítani és rájuk reagálni. A fontos technológiai újításokat nyilvános párbeszédnek és részvételi folyamatoknak kell kísérnie. |
10. |
Életminőségünket csak úgy tudjuk megőrizni, ha sürgősen összehangolt lépéseket teszünk az ökológiai ellenálló képesség növelése és a környezetpolitika gazdasági és társadalmi hasznainak maximalizálása érdekében, tiszteletben tartva bolygónk ökológiai korlátait. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program megfelel az Unió azon kötelezettségvállalásának, hogy olyan inkluzív zöld gazdasággá válik, amely biztosítja a növekedést és a fejlődést, megvédi az emberi egészséget és jólétet, emberhez méltó munkahelyeket kínál, csökkenti az egyenlőtlenségeket, beruház a biodiverzitásba – többek között az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokba (természeti tőke) – és megóvja azt, annak belső értéke és az emberi jóléthez és a gazdasági fejlődéshez való alapvető hozzájárulása miatt. |
11. |
Ez az inkluzív zöld gazdasággá történő átalakulás szükségessé teszi a környezettel kapcsolatos kérdéseknek a többi szakpolitikába – energiapolitika, közlekedéspolitika, agrárpolitika, halászati politika, kereskedelempolitika, gazdaság- és iparpolitika, kutatási és innovációs politika, foglalkoztatáspolitika, fejlesztéspolitika, kül- és biztonságpolitika, oktatási és képzési politika, valamint szociál- és turisztikai politika – való integrálását, hogy ezáltal koherens és egyeztetett megközelítés alakuljon ki. Az Unión belüli cselekvésen túlmenően a globális fellépést és a szomszédos országokkal való együttműködést is fokozni kell a közös kihívások kezelése érdekében. |
12. |
Az Unió a biodiverzitás csökkenésének megállítását (8), az erőforrás-hatékonyság növelését (9) és a biztonságos és fenntartható karbonszegény gazdaságra való átállást (10) szolgáló hosszú távú, integrált stratégiákkal adott lendületet ennek az átalakulásnak. A Bizottság ezenkívül más kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, köztük az energiapolitika (11) és a közlekedéspolitika (12) területén újonnan induló kezdeményezésekbe is beépítette a környezetpolitikai szempontokat és célokat, és arra törekedett, hogy az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési, illetve halászati és kohéziós politikák reformja révén – az eddigi eredményekből kiindulva – további környezetvédelmi előnyöket érjen el. E tekintetben különösen fontos a kölcsönös megfeleltetés a mezőgazdaság fenntarthatóságához való hozzájárulás szempontjából, mert az elősegíti a sérülékeny ökoszisztémák, úgy mint víztestek, talaj és fajok élőhelyei védelmét. |
13. |
Az Unió multilaterális környezetvédelmi megállapodások keretében számos jogilag kötelező kötelezettségvállalást, valamint politikailag kötelező környezetvédelmi kötelezettségvállalást írt alá, beleértve a fenntartható fejlődésről rendezett ENSZ-konferencián (Rio+20) tett vállalásokat is (13). A Rio+20 konferencia következtetései a fenntartható fejlődés elérése és a szegénység felszámolása érdekében fontos eszközként ismerik el az inkluzív és zöld gazdaságot. A dokumentum a fenntartható fejlődés mindhárom dimenzióját (környezetvédelem, társadalom és gazdaság) felölelő cselekvési keretet határoz meg, amelyek nagy részben e hetedik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseiben is tükröződnek. A Rio+20 konferencia keretében megegyeztek az olyan fenntartható fejlődési célok kidolgozásáról is, amelyek összhangban vannak és illeszkednek az ENSZ 2015 utánra szóló fejlesztési menetrendjéhez, az intézményi keret erősítése és a fenntartható fejlődést szolgáló finanszírozási stratégia megalkotása érdekében. A Rio+20 elfogadta továbbá a fenntartható fogyasztási és termelési tízéves átfogó keret-programját is. Az Uniónak és tagállamainak most arról kell gondoskodniuk, hogy a kötelezettségvállalások teljesítése megtörténjék az Unióban, valamint világszerte elő kell mozdítaniuk végrehajtásukat. |
14. |
Az említett erőfeszítéseket a hetedik környezetvédelmi cselekvési program azzal egészíti ki, hogy kijelöli az Unió által a 2020-ig tartó időszakban elérendő kiemelt célkitűzéseket. A hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell a végrehajtást és valamennyi szinten cselekvésre kell ösztönöznie, elősegítve – a 2020 utáni időkre is – a környezet- és éghajlatvédelemmel kapcsolatos beruházásokat. |
15. |
A kiemelt célkitűzések elérése sok esetben – a szubszidiaritás elvének megfelelően – elsősorban országos, regionális vagy helyi szintű cselekvést fog igényelni. Más esetekben uniós és nemzetközi szintű kiegészítő intézkedésekre is szükség lesz. A lakosságnak szintén tevékeny szerepet kell játszania és megfelelő tájékoztatásban kell részesülnie a környezetpolitika tekintetében. Mivel a környezetpolitika az Unió megosztott hatáskörébe tartozik, a hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak egyik célja az, hogy a közös célokért és célkitűzésekért közös legyen a felelősség, és hogy valamennyi vállalkozásra és hatóságra nézve egyenlő feltételek érvényesüljenek. Az egyértelműen kijelölt célok és célkitűzések biztos támpontot és kiszámítható cselekvési keretet jelentenek a politikai döntéshozóknak és a többi érdekeltnek, többek között a régióknak, a településeknek, a vállalkozásoknak, a társadalmi partnereknek és az egyes állampolgároknak. |
16. |
A környezet- és éghajlatvédelmi politika integrált és koherens fejlesztése elősegítheti, hogy az uniós gazdaság és társadalom felkészülten nézzen szembe a fent említett kihívásokkal. Ehhez a következő három tematikus célkitűzésre kell összpontosítani:
E három tematikus célkitűzés összefügg egymással és elérésükre egyidejűleg kell törekedni. Az egyik célkitűzés érdekében tett erőfeszítések gyakran hozzájárulnak majd a másik két célkitűzés eléréséhez is. Például az erőforrás-hatékonyság javítása csökkenti a természeti tőkére nehezedő terhelést, az Unió természeti tőke ellenálló képességének javítása pedig haszonnal jár az emberi egészségre és jólétre nézve. Az éghajlatváltozások hatásainak mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás növeli az Unió gazdaságának és társadalmának ellenálló képességét, egyidejűleg pedig ösztönzi az innovációt és védi az Unió természeti erőforrásait. |
TEMATIKUS PRIORITÁSOK
1. sz. kiemelt célkitűzés: az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése
17. |
Az Unió gazdasági jólétének alapja a természeti tőke, azaz a biodiverzitás, beleértve az ökoszisztémákat, amelyek nélkülözhetetlen áruk és szolgáltatások forrásai; a termékeny talajtól és a többfunkciós erdőktől, a termőföldektől és a tengerektől kezdve, a jó minőségű édesvizeken, a tiszta levegőn a beporzáson és az éghajlat-szabályozáson át a természeti katasztrófáktól való védelemig. Az uniós joganyag jelentős része foglalkozik a természeti tőke védelmével, megőrzésével és fejlesztésével, többek között a Víz Keretirányelv (14), a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (15), a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (16), a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló irányelv (17), az árvízvédelmi irányelv (18), a kiemelt anyagokról szóló irányelv (19), a levegőminőségi irányelv és az ahhoz kapcsolódó irányelvek (20), valamint az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv (21). Az éghajlatváltozásra, a vegyi anyagokra, az ipari szennyező anyag-kibocsátásra és a hulladékra vonatkozó szabályozások szintén enyhítik a talajt, a biodiverzitást – azon belül az ökoszisztémákat, a fajokat és az élőhelyeket – érintő terhelést, valamint csökkentik a tápanyag kibocsátást. |
18. |
A legfrissebb felmérések szerint azonban az Unióban a biodiverzitás még mindig csökken, és az ökoszisztémák zöme a rájuk nehezedő többféle terhelés következtében vészesen hanyatlik (22). Például az idegenhonos özönfajok nagyobb kockázatot jelentenek a növények, az állatok és az emberek egészségére, a környezetre és a gazdaságra nézve, mint ahogyan azt korábban feltételezték. A biodiverzitással kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő európai uniós stratégia célkitűzéseket és cselekvéseket jelöl ki e negatív tendenciák visszafordítására, a biodiverzitás csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának 2020-ra történő megállítására, valamint azok lehetőség szerinti helyreállítására (23). A stratégia végrehajtásának felgyorsítása és a benne foglalt célok elérése szükséges ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja a biodiverzitás tekintetében 2020-ra kitűzött kiemelt célját. A stratégia maga is tartalmaz intézkedéseket a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásának javítására – a Natura 2000 hálózatra is kiterjedően –, ám a kiemelt célkitűzés eléréséhez teljes egészében érvényt kell szerezni a természeti tőke védelmére irányuló valamennyi létező szabályozásnak. |
19. |
A Víz Keretirányelv követelményei – valamennyi felszíni víztest és felszín alatti vízfolyás megóvása, állapotuk javítása és helyreállítása – és az eddigi jelentős erőfeszítések ellenére várhatóan az Unió felszíni víztesteinek csupán 53 %-a fog 2015-ig megfelelni a „jó ökológiai állapot” célkitűzésének (24). A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben a „jó környezetvédelmi állapot” 2020-ig történő elérésére vonatkozóan kitűzött cél jelentős nyomás alá kerül, többek között Európa tengereinek nem szűnő túlhalászata, a környezetszennyezés (beleértve a víz alatti zajszennyezést és a tengerek hulladékkal való szennyezését is), valamint a globális felmelegedés hatásai – így az elsavasodás – miatt. E kihívások kezelése céljából különösen a Földközi- és a Fekete-tenger térségében – ahol a parti államok többsége nem uniós tagállam – az Unió és szomszédai közötti szoros együttműködésre lesz szükség. Továbbá, noha a levegőminőséggel és az ipari szennyező anyag-kibocsátással kapcsolatos uniós szakpolitikák segítségével a szennyezés számos formáját sikerült csökkenteni, az ökoszisztémák továbbra is kárát látják a közlekedéssel, az energiatermeléssel és a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokkal összefüggő túlzott nitrogén- és kénlerakódásnak és ózonszennyezésnek. |
20. |
Az Unió természeti tőkéjének védelméhez, megőrzéséhez, fejlesztéséhez és monetáris értékeléséhez a problémákat tehát a forrásuknál kell kezelni, ami azt is jelenti, hogy a természeti tőkével kapcsolatos célkitűzéseket más szakpolitikák kidolgozásába és végrehajtásába is fokozottabban be kell építeni, ezzel biztosítva, hogy a szakpolitikák ebben a tekintetben koherensek legyenek, és kölcsönös előnyökkel járjanak. E célkitűzések elérését szolgálják a Bizottság által benyújtott – különösen a mezőgazdasági, a halászati és a kohéziós uniós politikára vonatkozó – reformjavaslatoknak a környezettel kapcsolatos elemei, ezek hátterében a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretet érintő uniós költségvetés zöldebbé tételére irányuló javaslatok. Mivel a mezőgazdaság és az erdészet együttesen az Unió földterületének 78 %-át érintik, e kettő kiemelkedő szerepet játszik a természeti erőforrások, különösen a jó minőségű víz és a talaj, valamint a biodiverzitás és a különféle kultúrtájak fenntartásában. A Közös Agrár Politika (KAP) zöldebbé tétele révén ösztönzést kapnak a környezeti szempontból előnyös mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatok, így a növényi termékszerkezet diverzifikálása, az állandó legelők és gyepek védelme, a legelőgazdálkodás és a fenntartható agrárerdészet, valamint segítik az ökológiai szempontból értékes mezőgazdasági és erdőterületek létrehozását és fenntartását, beleértve az extenzív és hagyományos gyakorlatok alkalmazását is. Hozzájárul a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdészeti ágazat szén-dioxid-megkötési képességének növeléséhez is. A fenntartható mezőgazdaság alapvető része az olyan gazdálkodás, amely a jövő nemzedékekért felelősséget érez, miközben erőforráshatékony és termelékeny marad. |
21. |
Az Unió rendelkezik a világon a legnagyobb tengeri területtel, és ebből adódóan kiemelkedő felelősséget visel a tengeri környezet megóvásáért. A tengeri környezet esetében, noha a tengeri ágazatban gazdasági lehetőségek rejlenek a halászat, szállítás, akvakultúra, nyersanyagok, tengeri energia, tengeri biotechnológiák révén, gondosan meg kell győződni arról, hogy ezen erőforrások hasznosítása összhangban van a tengeri és part menti ökoszisztémák megőrzésével és fenntartható kezelésével. Ezzel összefüggésben a tagállami és tagállamok közötti tengeri területhasználat-tervezés és integrált partiövezet-gazdálkodás eredményesen hozzájárulhat a tengervízi területek és a parti övezetek fenntartható használatának összehangolásához azáltal, hogy az e területeken folytatott különböző ágazati tevékenységek irányításában alkalmazott ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzák. A tengeri környezet védelme nem megfelelő, részben azért, mert a Natura 2000 hálózat kiépítése a tervezett ütemhez képest késedelmet szenved, tehát ebben további erőfeszítésekre van szükség a tagállamok részéről. A tengeri védett övezet-gazdálkodás hatékonysága is javításra szorul. |
22. |
Az uniós éghajlat-politikának szélesebb körben kell ökoszisztéma alapú megközelítéseket alkalmaznia az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, ami a biodiverzitásra és más ökoszisztéma-szolgáltatásokra is kedvező hatással lesz; az egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket, így a biodiverzitás megőrzését és a talaj- és vízvédelmet pedig a megújuló energiával kapcsolatos döntéshozatalkor kell messzemenően szem előtt tartani. Ezenkívül intézkedéseket kell tenni a közlekedéssel összefüggő levegőszennyezés és szén-dioxid-kibocsátás ellen is (25). |
23. |
Az Unió földterületeinek romlása, szétdarabolódása és fenntarthatatlan használata számos kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást veszélyeztet, fenyegeti a biodiverzitást, és Európát kiszolgáltatottabbá teszi az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szemben. Ezenkívül a talajromlás és elsivatagosodás felgyorsulásához is vezet. Az Unió területének több mint 25 %-át sújtja vízerózió amely veszélyt jelent a talajfunkciókra nézve és károsan befolyásolja az édesvizek minőségét. További megoldatlan probléma a talajok szennyezettsége és lefedése. Az Unióban vélhetően több mint félmillió helyszínen szennyezett a talaj, márpedig e helyszínek továbbra is súlyos környezeti, gazdasági, társadalmi és egészségügyi kockázatokat rejtenek magukban mindaddig, amíg nem kerül sor azonosításukra és vizsgálatukra. Minden évben több mint ezer négyzetkilométer nagyságú termőföld kerül kivonásra lakásépítési, ipari, közlekedési vagy szabadidős célokra. Az ilyen hosszú távú változások nehezen vagy csak igen költségesen fordíthatók vissza, és többnyire a különböző társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek közötti kompromisszum eredményei. A környezeti – így a vízvédelmi és a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó – szempontokat a fenntarthatóság érdekében be kell építeni a földhasználattal kapcsolatos döntésekbe, hogy 2050-ig megvalósulhasson a további földterület kivonásának megállítására irányuló célkitűzés. |
24. |
Tagállami szinten eltérő szintű előrehaladás történt a talaj védelme – többek között a szennyezett területek azonosítása, a figyelemfelkeltés, a kutatás és a monitoringrendszerek fejlesztése – tekintetében. Ugyanakkor egyenlőtlen előrelépések jellemzik a kockázatalapú és egyéb helyreállítási erőfeszítéseket, az eredmények és az uniós szintű jelentéstétel pedig korlátozottak. Válaszul a – például a természetes vízkörforgásra gyakorolt kedvezőtlen hatások kapcsán – felmerült aggodalmakra, a Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki a talajlefedésre vonatkozóan (26). További – a szabályozási környezet erősítésére, hálózatépítésre, tudásmegosztásra, iránymutatások kidolgozására és a bevált gyakorlatok feltérképezésére irányuló – erőfeszítések szintén elősegíthetik a jobb talajvédelmet. A Bizottság javaslatot nyújtott be a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre (27) vonatkozóan. |
25. |
Az európai földterületeket, talajt és egyéb ökoszisztémákat érintő legjelentősebb emberi terhelések mérséklése érdekében lépéseket tesznek, hogy a különböző szinteken születő, a földhasználattal kapcsolatos döntésnél megfelelően figyelembe vegyék a környezeti, valamint a társadalmi és gazdasági hatásokat. A Rio+20, felismerve a helyes földhasználat gazdasági és társadalmi jelentőségét, egy talajromlás-mentes világ megvalósítására hívott fel. Az Uniónak és a tagállamoknak sürgősen át kell gondolniuk, hogy saját hatásköreiken belül mi a legjobb módja e kötelezettségvállalások teljesítésének. Az Uniónak és a tagállamoknak szintén mihamarabb át kell gondolniuk, hogy miképpen lehet a talajminőséggel kapcsolatos kérdéseket célzott és arányos kockázatalapú megközelítés révén, kötelező jogi keretben kezelni. A fenntartható föld- és talajhasználat tekintetében is célkitűzéseket kell meghatározni. |
26. |
Noha az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent az uniós környezetbe kijutó nitrogén és foszfor mennyisége az Unióban, a túlzott tápanyagterhelés továbbra is hátrányosan befolyásolja a levegő- és vízminőséget és negatív hatással van az ökoszisztémákra, ami jelentős egészségproblémák forrása az emberre nézve. Különösen az ésszerűtlen műtrágyahasználatból és a nem megfelelő szennyvízkezelésből eredő ammóniaterhelés problémáját kell sürgősen kezelni a tápanyagterhelés további jelentős csökkentéséhez. További erőfeszítéseket kell tenni a tápanyagciklus költség- és erőforrás-hatékonyabb fenntartható kezelése és a műtrágyahasználat hatékonyabbá tétele érdekében is. Az ilyen erőfeszítések szükségessé teszik a kutatásba történő befektetést és a környezetre vonatkozó uniós szabályozás jobb érvényre juttatásának, megvalósításának és koherenciájának a javítását e kihívások kezelése érdekében, továbbá szükség szerint szigorítani kell a szabványokat, és a tápanyagciklus tárgykörét holisztikusabban – az eutrofizálódás és a túlzott tápanyagterhelés kezelésében részt vevő meglévő uniós szakpolitikák szerves egységbe foglalásával és összekapcsolásával – kell megközelíteni, így elkerülhetők azok a helyzetek, amikor a tápanyag-kibocsátások az egyik környezeti elemről a másikra helyeződnek át. |
27. |
A földterületek elaprózódásának leküzdésében segíteni fog a biodiverzitással kapcsolatos európai uniós stratégia keretében zajló fellépés, amely a leromlott ökoszisztémák legalább 15 %-ának helyreállítására irányul, illetve a zöld infrastruktúrák (amelyek révén természetes megoldásokra, zöldterületekre, vízi ökoszisztémákra, valamint a szárazföldi és tengeri területek más fizikai tulajdonságaira alapozott ökológiai, gazdasági és társadalmi haszon érhető el) fokozottabb igénybevételét célozza. Az ilyen fellépés a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv maradéktalan végrehajtásával együtt, a kiemelt cselekvési keretekre építve tovább fogja fejleszteni a természeti tőkét, és ellenállóbbá fogja tenni az ökoszisztémákat, ezenkívül költséghatékony megoldásokat kínálhat az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, valamint a katasztrófakockázat-kezelésre. Eközben az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezése és vizsgálata érdekében tett tagállami erőfeszítések révén javulni fog az adatok rendelkezésre állása, és az a „nettó veszteség elkerülésére” irányuló, 2015-ben esedékes kezdeményezéssel együtt a természeti tőke – különböző szinteken történő – megőrzéséhez is hozzájárul majd. Az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági értéke 2020-ig az uniós és nemzeti szintű számviteli és jelentéstételi rendszerek szerves részévé válik, és ez javulást fog hozni az Unió természeti tőkéjével való gazdálkodásban. |
28. |
Az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ig:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
2. sz. kiemelt célkitűzés: erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása
29. |
Az Európa 2020 stratégia a fenntartható növekedés támogatására törekszik a versenyképesebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az erőforrásokat hatékonyan és fenntartható módon felhasználó gazdaság fejlesztése révén. „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének az a célja, hogy támogassa az átállást egy olyan gazdaságra, amely hatékonyan használja fel az erőforrásokat, a gazdasági növekedést teljesen függetleníti az erőforrás- és energiafelhasználástól és annak környezeti hatásaitól, csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást, a hatékonyságot és az innovációt a versenyképesség szolgálatába állítja, és – többek között a csökkentett általános erőforrás-felhasználás révén is – előmozdítja az energia- és erőforrás-biztonságot. E kiemelt kezdeményezésnek kulcsfontosságú építőelemei az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság megvalósításának ütemterve (30), amelyek kijelölik a célkitűzések eléréséhez végrehajtandó fellépések keretét, és amelyeket a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjével is támogatni kell. Ezenkívül az Unió, a tagállamok és az ipar közötti partnerség – az Unió integrált iparpolitikája keretében – lehetővé teszi hat, zöld gazdasághoz kapcsolódó növekvő piacon a beruházások és az innováció fokozását (31). |
30. |
Mivel az erőforrások egyre drágábbak és szűkösebbek, a nyersanyagok beszerzése egyre körülményesebb és egyre inkább importfüggő, a versenyképesség fokozásához erőforrás-hatékonyságot növelő innovációra van szükség a gazdaság minden területén. Az üzleti szektor az innováció és egyben az ökoinnováció elsődleges motorja. Ám a piacok önmagukban nem vezetnek az elérni kívánt eredményhez, különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak egyedi segítségre van szükségük a környezeti teljesítményük javításához az új technológiák alkalmazása terén, ideértve a hulladékokkal kapcsolatos kutatási és innovációs partnerségeket is (32). Az uniós és tagállami szintű kormányzati fellépés elengedhetetlen a beruházások és az ökoinnováció megfelelő jogi keretfeltételeinek kialakításához, amely ösztönöz a környezeti kihívásokra megoldást jelentő fenntartható üzleti és technológiai megoldások kidolgozására, és előmozdítja az erőforrások felhasználásának fenntartható formáit (33). |
31. |
A környezeti kihívások kezelésének alapvető követelménye jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel is jár, és ösztönző hatással lehet a versenyképességre. A karbonszegény, erőforrás-hatékony, biztonságos és fenntartható gazdaságra való átállás potenciális munkahelyteremtő hatása kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célkitűzései teljesítéséhez (34). Az Unióban a környezeti technológiák és szolgáltatások ágazatában foglalkoztatottak száma évente mintegy 3 %-kal nőtt az elmúlt években (35). Az ökoipar globális piacának becsült értéke legalább ezer milliárd euro (36), és az előrejelzések szerint a következő tíz évben majdnem kétszeresére fog nőni. Az európai cégek máris a hulladék-újrafeldolgozás és az energiahatékonyság világszintű élvonalában vannak, és arra kell ösztönözni őket, hogy – az ökoinnovációs cselekvési terv támogatásával (37) – kihasználják a globális kereslet jelenlegi növekedését. Az európai megújulóenergia-ágazat például várhatóan önmagában több mint 400 000 új munkahelyet fog teremteni 2020-ig (38). A fenntartható biogazdaság hozzájárulhat az intelligens és zöld növekedéshez is Európában, és egyúttal a fokozott erőforrás-hatékonyság hasznaiból is részesedik. |
32. |
A 2020-ra kitűzött mérföldkövek eléréséhez és egy versenyképes, biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig történő kialakításához elengedhetetlen teljes mértékben végrehajtani az uniós éghajlat-változási és energiaügyi csomagot. Az Unió jelenleg jó úton halad afelé, hogy belföldi üvegházhatású gázkibocsátását 2020-ig 20 %-kal az 1990. évi szint alá csökkentse, a 20 %-os energiahatékonysági célérték teljesítéséhez azonban a hatékonyság sokkal gyorsabb növelésére és a hozzáállás megváltoztatására lesz szükség. Az energiahatékonysági irányelv (39) e tekintetben várhatóan jelentős előrelépést fog jelenteni, és kiegészíthető az uniós piacon forgalomba hozott termékek energiafelhasználására vonatkozó követelmények meghatározásával. Fontos a fenntartható biomassza-mennyiség rendelkezésre állásának átfogó vizsgálata is, mert az energiakereslet még mindig növekvőben van, és viták folynak az élelmezési és a bioenergetikai célú földhasználat közötti ellentétről. Továbbá kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy a biomassza valamennyi válfaját a teljes életciklusban fenntartható módon állítják elő és használják fel, mert így minimalizálhatók vagy elkerülhetők a környezetre és az éghajlatra kedvezőtlen hatások, megfelelően figyelembe véve a biomassza mint erőforrás különféle felhasználási módjainak gazdasági összefüggéseit is. Ez hozzájárulna a karbonszegény gazdaság kiépítéséhez. |
33. |
Ahhoz, hogy az Unió ki tudja venni méltó részét a globális erőfeszítésekből, minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez. Az Uniónak meg kell határoznia az éghajlat- és energiapolitikai keretének 2020 után esedékes következő lépéseit annak érdekében, hogy nemzetközi tárgyalásokba bocsátkozhasson egy új, jogilag kötelező megállapodásról, és hogy a kibocsátáscsökkentés, az energiahatékonyság és a megújuló energiafajták területén szükséges közép- és hosszú távú beruházásokhoz egyértelmű és jogilag kötelező szabályozási keretet és célkitűzés(eke)t biztosítson a tagállamoknak, az iparnak és más ágazatoknak. Az Uniónak mérlegelnie kell, hogy milyen szakpolitikai megoldásokkal valósítható meg a karbonszegény gazdaságra való fokozatos és költséghatékony áttérés, figyelemmel a karbonszegény gazdaság 2050-ig való megvalósításának ütemtervében előirányzott indikatív mérföldkövekre, amelyeknek a további munka alapját kell képezniük. Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretére vonatkozó bizottsági zöld könyv (40) e tekintetben jelentős előrelépésnek tekinthető. A 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv és a közlekedésről szóló fehér könyv határozott politikai kereteket igényel. Ezenkívül a tagállamoknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődés tekintetében hosszú távú, költséghatékony stratégiákat kell kidolgozniuk és alkalmazniuk azon uniós célkitűzés elérése érdekében, hogy – a középhőmérséklet-növekedés preindusztriális hőmérsékleti szintekhez képesti 2 °C alatt tartását szolgáló globális erőfeszítések részeként – az évszázad közepéig az 1990. évi szintekhez képest 80–95 %-kal csökkentse az üvegházhatású gázkibocsátást, az éghajlat-változási kormányközi testület (IPCC) által szolgáltatott tudományos adatok szerint a fejlett országok körében szükséges csökkentésekkel összhangban. Az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2020 után is központi pillére lesz az uniós éghajlat-politikának, és azt strukturálisan meg kell újítani, hogy ösztönözze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházást. A nemzetközi vállalásokkal összhangban, az Uniónak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében (UNFCCC) részes felekkel együtt – kapacitásépítéssel, pénzügyi segítséggel és technológia átadásával – támogatnia kell a fejlődő országok részéről az éghajlatváltozás enyhítésére tett erőfeszítéseket. |
34. |
Az elérhető legjobb technikáknak az ipari kibocsátásokról szóló irányelvben (41) foglaltak szerinti ipari bevezetése következtében az Unióban több mint 50 000 jelentős ipari létesítmény fog a korábbinál jobb erőforrás-használatot megvalósítani és kevesebbet kibocsátani, ami jelentősen hozzájárul az innovatív technikák fejlesztésének ösztönzéséhez, a gazdaság zöldebbé válásához és hosszú távon az e technikák ipari alkalmazásával járó költségek csökkenéséhez. Ez a fejlődés tovább ösztönözhető környezetgazdálkodási rendszerek – ilyen az EMAS (42) – iparági alkalmazásával. |
35. |
Egyes meglévő, termeléssel és fogyasztással kapcsolatos politikai eszközök korlátozott hatállyal rendelkeznek. Olyan keretre van szükség, amely megfelelő jelzéseket ad a termelőknek és a fogyasztóknak, hogy előmozdítsák az erőforrás-hatékonyságot és a körkörös gazdaságot. Többek között olyan intézkedésekre kerül sor az uniós piacon lévő áruk és szolgáltatások teljes életciklusra vetített környezeti teljesítményének javítása érdekében, amelyek növelik a környezetileg fenntartható termékek kínálatát, és előmozdítják a fogyasztói kereslet jelentős elmozdulását az ilyen termékek felé. Ez a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak – köztük a kkv-knak is – szánt ösztönzők, valamint a működésük és termékeik környezeti hatásának csökkentését szolgáló piaci alapú és szabályozási eszközök kiegyensúlyozott kombinációja révén fog megvalósulni. A fogyasztóknak pontos, könnyen érthető és megbízható információkat kell kapniuk az általuk megvásárolt termékekről, egyértelmű és koherens címkézés útján, többek között a környezetvédelmi igények vonatkozásában is. A környezetre gyakorolt hatások minimalizálása érdekében optimalizálni kell a csomagolást, és támogatni kell az erőforrás-hatékony üzleti modelleket is, így például a termékszolgáltatási rendszereket, ezen belül a termékek bérbeadását. A termékekre vonatkozó meglévő szabályozás – például a környezetbarát tervezésről szóló és az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv (43), valamint az ökocímke-rendelet (44) – felülvizsgálatra kerül a termékek teljes életciklusra vetített környezeti teljesítményének és erőforrás-hatékonyságának növelése érdekében, valamint a meglévő rendelkezések kezelése érdekében, a fenntartható termelés és fogyasztás koherensebb uniós szakpolitikai és jogszabályi kerete révén (45). Ez az életciklus-mutatókkal alátámasztott jogszabályi keret kezelné a fenntartható fogyasztással és termeléssel foglalkozó, meglévő joganyag töredezettségét és hatálybeli korlátait, valamint azonosítaná és kitöltené a szakpolitika, az ösztönzők és a jogszabályok hézagait, a termékek és szolgáltatások környezeti teljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények biztosítása érdekében. |
36. |
Mivel egy termék környezeti hatásainak 80 %-a az adott termékek életciklusa során a tervezési szakaszban dől el, az uniós politikai keretnek biztosítania kell, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kiemelt fontosságú termékek tervezése ökológiai szempontú az optimális erőforrás- és nyersanyag-hatékonyság elérése érdekében. Ez magában foglalja többek között a terméktartósság, a javíthatóság, az újrafelhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság, az újrafeldolgozottanyag-tartalom és a termékélettartam figyelembevételét. A termékeknek fenntartható forrásból kell származniuk, valamint újrafelhasználhatónak és újrafeldolgozhatónak kell megtervezni őket. A követelményeknek végrehajthatóknak és érvényre juttathatóknak kell lenniük. Uniós és nemzeti szinten fokozott erőfeszítésekre kerül sor az ökoinnováció akadályainak felszámolása (46) és az európai ökoiparában rejlő lehetőségek teljes kibontakoztatása érdekében, elősegítve ezáltal a zöld munkahelyek kialakítását és a zöld növekedést. |
37. |
Annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázkibocsátáson és az energián túli erőforráshatékonyság-javító lépések keretét ki lehessen jelölni, célértékeket kell meghatározni a termék életciklusa során a fogyasztás valamennyi környezeti hatására vonatkozóan, különösen az élelmezés, a lakhatás és a mobilitás területén (47). Ezen ágazatoknak tudható be ugyanis a fogyasztás környezeti hatásainak csaknem 80 %-a. E tekintetben figyelembe kell venni a föld-, víz-, anyag- és szénlábnyomra vonatkozó mutatókat és célértékeket, továbbá az európai szemeszter keretében betöltött szerepüket. A Rio+20 következtetései elismerik, hogy jelentősen csökkenteni kell a betakarítás után és az élelmiszer-ellátási lánc más szakaszaiban keletkező élelmiszer-veszteséget és -hulladékot. A Bizottságnak elő kell terjesztenie a szükségtelen élelmiszer-pazarlás megszüntetésére vonatkozó átfogó stratégiát, és támogatnia kell a tagállamokat a túlzott élelmiszerhulladék-keletkezés elleni küzdelemben. E tekintetben hasznosak lennének a komposztálás és a kidobott élelmiszerek anaerob lebontása arányának növelésére irányuló intézkedések. |
38. |
Egyes termékkategóriákba tartozó termékek kötelező zöld közbeszerzésén túlmenően a tagállamok többsége önkéntes cselekvési terveket is elfogadott, és sok tagállam célértékeket is meghatározott bizonyos termékcsoportokra (48). Komoly lehetőségek vannak még azonban arra, hogy a különböző szintű közigazgatási szervek a beszerzési döntéseik révén tovább csökkentsék környezeti hatásukat. A tagállamoknak és a régióknak további lépéseket kell tenniük azon cél eléréséhez, hogy közbeszerzéseiknek legalább 50 %-ára a zöld közbeszerzés kritériumait alkalmazzák. A Bizottság megfontolja annak lehetőségét, hogy ágazatspecifikus jogalkotás útján további termékkategóriák zöld közbeszerzésére vonatkozó kötelező előírásokra, valamint a tagállamok előrelépéseinek a megfelelő tagállami adatok alapján történő rendszeres monitoringjára tegyen javaslatot, figyelembe véve azt is, hogy az adminisztratív terhek minimalizálása szükséges. Zöld vásárlók önkéntes hálózatait is ki kell alakítani. |
39. |
Ezenkívül komoly lehetőségek vannak az uniós hulladékképződés-megelőzésben és hulladékgazdálkodás fejlesztésében, az erőforrás-felhasználás javítása, új piacok megnyitása, munkahelyteremtés és a nyersanyag-importtól való függőség csökkentése, egyúttal pedig a környezetre gyakorolt hatások mérséklése (49) céljából. Az Unióban minden évben 2,7 milliárd tonna hulladék keletkezik, ebből 98 millió tonna (4 %) veszélyes hulladék. 2011-ben a települési hulladékkeletkezés átlagosan 503 kg/fő volt az Unióban, az egyes tagállamok közötti szóródás pedig 298–718 kg/fő volt. A szilárd hulladéknak átlagosan csak 40 %-át készítik elő újrafelhasználásra vagy dolgozzák fel újra, míg egyes tagállamokban ez az arány eléri a 70 %-ot, bemutatva azt, hogyan lehetne a hulladékot az Unió egyik kulcsfontosságú erőforrásaként hasznosítani. Másfelől sok tagállam a települési hulladékának több mint 75 %-át hulladéklerakóban helyezi el (50). |
40. |
Ahhoz, hogy az európai erőforrás-hatékonysági ütemtervnek megfelelően a hulladékból erőforrás váljon, az Unióban mindenhol teljes mértékben a hulladékhierarchiának megfelelően, a különböző hulladékfajtákra kiterjedően – végre kell hajtani a hulladékra vonatkozó uniós szabályozást (51). További erőfeszítéseket kell tenni mind az egy főre jutó, mind az abszolút hulladékkeletkezés csökkentése érdekében. Az energetikai hasznosításnak az újrafeldolgozásra alkalmatlan anyagokra való korlátozása (52), az újrafeldolgozható vagy -hasznosítható hulladékok lerakásának fokozatos felszámolása (53), az újrahasznosítás minőségi színvonalának biztosítása, amennyiben az újrahasznosított anyagok felhasználása nincs kedvezőtlen hatással a környezetre vagy az emberi egészségre, és a másodlagos nyersanyagok piacainak kialakítása szintén szükséges lépés az erőforrás-hatékonysági célkitűzések eléréséhez. A Rio+20 konferencia által elfogadottaknak megfelelően a veszélyes hulladékot úgy kell kezelni, hogy minél kisebb legyen az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatás. E cél eléréséhez az egész Unióban sokkal következetesebben kell olyan piaci alapú eszközöket és egyéb intézkedéseket alkalmazni, amelyek előnyben részesítik a hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladék újrafeldolgozását, újrahasznosítását, beleértve a kiterjesztett gyártói felelősséget is, a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kifejlesztését is támogatni kell. Az Unió belső piacát mentessé kell tenni a hulladék-újrafeldolgozási tevékenységeket akadályozó tényezőktől, és felül kell vizsgálni a hulladék megelőzésére, újrahasznosítására, újrafeldolgozására és a hulladéklerakótól való eltérítésre megállapított célértékeket, az életcikluson alapuló „körkörös” – az erőforrásokat kaszkádszerűen hasznosító és maradék hulladékot szinte nem termelő – gazdaságra való átállás érdekében. |
41. |
A jó vízminőségi állapot elérése érdekében a vízágazatban is kiemelten kell foglalkozni az erőforrás-hatékonyság kérdésével. Noha Európának egyre több részét sújtja szárazság és vízhiány, az Európában fellelhető víznek még mindig 20–40 %-a megy veszendőbe, például a vízelosztó-rendszer szivárgásai vagy a vízfelhasználás hatékonyságának javítását célzó technológiák nem megfelelő alkalmazása miatt. A rendelkezésre álló modellek alapján az Unióban még mindig jelentősen hatékonyabbá tehető a vízfelhasználás. Emellett a keresletnövekedés következtében és az éghajlatváltozás hatására jelentősen meg fog nőni az európai vízkészletek terhelése. Mindezek ismeretében az Uniónak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük, hogy 2020-ig biztosítsák az állampolgárok tiszta vízhez való hozzáférését, valamint azt, hogy a vízkitermelés tiszteletben tartsa a rendelkezésre álló megújuló vízkészletek szabta korlátokat a Víz Keretirányelv szerinti jó állapot fenntartása, elérése és javítása céljából, egyebek mellett a vízfelhasználás hatékonyságát növelő piaci mechanizmusok – például a víz valós értékét tükröző árképzés – alkalmazása, valamint olyan egyéb eszközök, mint az oktatás és a figyelemfelhívás révén (54). A legtöbb vizet felhasználó ágazatokat – például az energia- és a mezőgazdasági ágazatot – ösztönözni kell, hogy a lehető leginkább erőforrás-hatékony vízfelhasználást részesítsék előnyben. Az ilyen irányú fejlődés az innovatív technológiák, rendszerek és üzleti modellek bemutatásának és bevezetésének felgyorsításával mozdítható elő, a vízzel kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervére támaszkodva. |
42. |
Az említett területek hosszú távú és kiszámítható szakpolitikai keretének kialakítása serkentőleg fog hatni a zöld technológiák piacainak teljes kialakításához és a fenntartható üzleti megoldások előmozdításához szükséges beruházásokra és fellépésekre. A szilárd alapokon álló adatgyűjtéssel támogatott erőforrás-hatékonysági indikátorok és célértékek elengedhetetlen iránymutatást adnának a köz- és a magánszféra döntéshozóinak a gazdaság átalakításához. A ilyen mutatók és célértékek a hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak szerves részét fogják képezni, amint uniós szintű megállapodás születik róluk. E folyamat segítése érdekében 2015-ig módszereket kell kidolgozni a vízzel, földdel, anyagokkal és szén-dioxiddal kapcsolatos erőforrás-hatékonyság mérésére. |
43. |
Ahhoz, hogy az Unióból erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes gazdaság váljon, a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ig:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
3. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól
44. |
A környezetre vonatkozó uniós szabályozás a lakosság egészségére és jólétére nézve jelentős eredményeket hozott. A víz és a levegő szennyezettsége, valamint a vegyi anyagok azonban továbbra is az Unió nyilvánosságát leginkább foglalkoztató környezetvédelmi kérdések közé tartoznak (57). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint Európa 53 országában a halálesetek 15–20 %-a tudható be környezeti stresszforrásoknak (58). Az OECD szerint 2050-re a városi levegő szennyezettsége világszerte elsődleges lesz a halandóságot okozó környezeti tényezők között. |
45. |
Az Unió lakosságának nem elhanyagolható hányada továbbra is a WHO által ajánlott határértékeket meghaladó levegőszennyezettségi – többek között beltéri légszennyezési – szinteknek van kitéve (59). Például a helyszíni, széntüzelésű fűtés, illetve a belső égésű motorok és berendezések mutagén és rákkeltő poliaromás szénhidrogéneket (PAH) és veszélyes finomrészecskét bocsátanak ki (PM 10, PM2,5 and PM1). Különösen olyan területeken van szükség cselekvésre, ahol emberek – különösen érzékeny vagy sérülékeny társadalmi csoportok – és ökoszisztémák vannak kitéve magas szennyező anyag-szinteknek, mint például a városokban. A mindenki számára egészséges környezet biztosítása érdekében a helyi intézkedéseket megfelelő nemzeti és uniós szintű politikával kell kiegészíteni. |
46. |
Az Unióban számos vidéki térségben megoldatlan a megfelelő minőségű vízzel való ellátás. Ugyanakkor az emberi egészség és az uniós idegenforgalom szempontjából egyaránt előnyös biztosítani, hogy az Unió fürdővizei jó minőségűek legyenek. Részben a vízkörforgásban és a földhasználatban bekövetkezett változásoknak tudható be, hogy egyre gyakoribbak az emberi egészségre és a gazdasági tevékenységre nézve kedvezőtlen következményekkel járó árvizek és aszályok. |
47. |
Az Unió azért nem tud megfelelő levegő- és vízminőségi színvonalat elérni, mert a meglévő szakpolitika nincs teljes körűen végrehajtva. Az Unió a tudomány legújabb állása szerint felül fogja vizsgálni a célértékeket, és aktívabban fog törekedni a más politikai célkitűzésekkel való szinergiára olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, a mobilitás és közlekedés, a biodiverzitás, valamint a tengeri és a szárazföldi környezet. A levegő bizonyos anyagokkal – többek között rövid élettartamú szennyezőkkel – való szennyezettségének csökkentése például jelentős előrelépést jelenthet az éghajlatváltozás enyhítésében. A további ilyen irányú munka alapjául az uniós levegőminőségi szabályozás átfogó felülvizsgálata és az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv végrehajtása fog szolgálni. |
48. |
A szennyezésnek a forrásnál való kezelése továbbra is kiemelt cél, és az ipari kibocsátásokról szóló irányelv végrehajtása révén tovább fog csökkenni a főbb ipari ágazatok kibocsátása. Az egységes európai közlekedési térség megvalósításának útitervében kijelölt célok elérése azt fogja jelenteni, hogy az Unió mobilitása fenntarthatóbb lesz, ez megoldást jelenthet a zaj és a helyi levegőszennyezés egyik fő forrására. |
49. |
A hosszú távú átlagos kitettségre vonatkozó, hozzáférhető adatok azt mutatják, hogy a főbb városi területeken élő európaiak 65 %-a van kitéve magas zajszintnek (60), illetve több mint 20 %-uk olyan éjszakai zajszintnek, amely gyakran jár egészségre kedvezőtlen hatással. |
50. |
A vegyi anyagokra vonatkozó horizontális szabályozás (a REACH rendelet (61) és az osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozó rendelet (62)), valamint a biocid termékekre (63) és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás (64) gondoskodik az emberi egészség és a környezet alapvető védelméről, biztosítja a stabilitást és a kiszámíthatóságot a gazdasági szereplők számára, és előmozdítja az állatkísérleteket mellőző módszerek alkalmazását. Egyelőre azonban nem teljes körűen ismert a különböző vegyi anyagok (keverékek), a nanoanyagok, az endokrin (hormonális) rendszer működését megzavaró vegyi anyagok (úgynevezett endokrin diszruptorok) és a termékekben lévő vegyi anyagok együttes hatása az emberi egészségre és a környezetre. A kutatások szerint egyes vegyi anyagok az endokrin rendszer működését megzavaró tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek számos esetben, akár nagyon kis adagban is kedvezőtlen hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre – például a gyermekek fejlődésére –, és az ilyen hatások indokolttá teszik elővigyázatossági intézkedések megfontolását. Ennek fényében növelni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2020-ra valamennyi különös aggodalomra okot adó anyagot – többek között az endokrin rendszer működését megzavaró tulajdonságokkal rendelkező anyagokat is – felvegyék a REACH jelöltlistára. E kihívásokat orvosolni kell, különösen akkor, ha az Unió el szeretné érni a fenntartható fejlődéssel foglalkozó világ-csúcstalálkozón 2002-ben elfogadott és a Rio+20 által megerősített, illetve a nemzetközi vegyianyag-kezelés stratégiai megközelítésének célkitűzéseként is elfogadott célját, nevezetesen hogy 2020-ra minimálisra csökkentse a vegyi anyagok által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős mértékű kedvezőtlen hatásokat, és hogy eredményes, hatékony, koherens és összehangolt módon feleljen az újonnan felmerülő kérdésekre és kihívásokra. Az Unió további közelítésmódokat fog kifejleszteni és végrehajtani minden vonatkozó uniós jogszabályban a vegyi anyagok együttes hatását és az endokrin diszruptorokkal kapcsolatos biztonsági aggályokat illetően. Mindenekelőtt, az Unió összehangolt, kockázatalapú kritériumokat fog kidolgozni az endokrin diszruptorok azonosítása érdekében. Az Unió továbbá átfogó közelítésmódot fog kidolgozni a veszélyes anyagoknak való kitettség minimalizálását illetően, a termékekben lévő vegyi anyagokra is kiterjedően. A nanoanyagok és a hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagok biztonsága és fenntartható kezelése kockázatértékelést és -kezelést, tájékoztatást és monitoringot magában foglaló, átfogó közelítésmód részeként lesz biztosítva. Aggályok merülnek fel azon anyagoknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt esetleges hatásaival kapcsolatban is, amelyek olyan részecskéket tartalmaznak, amelyek méretüknél fogva kívül esnek a nanoanyagok meghatározásán, azonban azokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Ezeket az aggályokat a tapasztalatok, illetve a tudományos és technológiai fejlemények fényében jobban meg kell vizsgálni a Bizottság 2014-re tervezett, a nanoanyagok meghatározására vonatkozó felülvizsgálata során. Mindezen közelítésmódok gyarapítani fogják a vegyi anyagokkal kapcsolatos tudásbázist, és egy, a fenntarthatóbb megoldások kifejlesztését előmozdító, kiszámítható keretet fognak alkotni. |
51. |
Eközben a bioalapú termékek, vegyi anyagok és alapanyagok piacának bővülése előnyökkel – például az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenésével és új piaci lehetőségek megjelenésével – járhat, ám ügyelni kell arra, hogy az ilyen termékek teljes életciklusa fenntartható legyen, ne élezze ki a földterületekért és a vízért folyó versenyt és ne növelje a kibocsátások szintjét. |
52. |
Az éghajlatváltozás – az általa okozott tartós szárazságok és hőhullámok, árvizek, viharok, erdőtüzek, a talajerózió és a parti erózió, valamint új vagy az eddigieknél súlyosabb emberi, állati és növényi megbetegedések miatt – tovább fogja súlyosbítani a környezeti problémákat. Jól körülhatárolt cselekvések révén kell gondoskodni arról, hogy az Unió megfelelően felkészüljön az éghajlatváltozás okozta viszontagságokra és változásokra, továbbá megerősítse környezeti, gazdasági és társadalmi ellenálló képességét. Mivel az éghajlatváltozás hatásai számos ágazatot érintenek és fognak egyre inkább érinteni, az uniós szakpolitikákba még szervesebben be kell építeni az alkalmazkodással és a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos megfontolásokat. |
53. |
Ezenkívül az ökológiai és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet növelő – például az ökoszisztémákat helyreállító vagy a zöld infrastruktúrát kiépítő – intézkedések is jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel járhatnak, közegészségügyi szempontból is. Megfelelően kezelni kell az éghajlatpolitikával kapcsolatos és az egyéb környezetvédelmi – például levegőminőségi – célkitűzések közötti szinergiákat és lehetséges kompromisszumokat. Az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy az ellátásbiztonsági megfontolásokra adott válaszként az átváltás bizonyos alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra például lényegesen több szálló por és veszélyes szennyező anyag kibocsátását eredményezheti, különösen a megfelelő kibocsátáscsökkentési technológiák hiányában. |
54. |
Az uniós polgároknak a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól való megóvása érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ig:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
TÁMOGATÓ KERETRENDSZER
55. |
A fent említett kiemelt tematikus célkitűzések teljesítéséhez olyan támogató keretrendszerre van szükség, amely támogatja a tényleges cselekvést. A támogató keretrendszernek négy pillére tekintetében kerül sor javító intézkedésekre: a környezetre vonatkozó uniós szabályozás megfelelőbb módon történő végrehajtása valamennyi területen; a környezetpolitika ismeret- és tudományos alapokkal történő szilárdabb alátámasztása; beruházások biztosítása és a környezetvédelem szempontjából célravezető ösztönzők létrehozása; és végül a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése a környezetpolitika területén belül és a környezetpolitika és más szakpolitikák között egyaránt. Ezek a horizontális intézkedések e hetedik környezetvédelmi cselekvési program hatályán és időtartamán túlmenően is az uniós környezetpolitika javára válnak. |
4. sz. kiemelt célkitűzés: a környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával
56. |
Amellett, hogy nagy mértékben előnyös az egészség és a környezet szempontjából, háromféle előnnyel jár, ha gondoskodunk arról, hogy a környezetre vonatkozó uniós szabályozás valóban érvényre jusson: a belső piacon tevékenykedő gazdasági szereplők számára egyenlő versenyfeltételek teremtése; az innováció ösztönzése; és az európai vállalkozások lépéselőnyének előmozdítása számos ágazatban. Ezzel szemben a szabályozás végrehajtásának elmulasztása jelentős – hozzávetőleges becslések szerint évente 50 milliárd EUR összegű – költséggel jár, beleértve a kötelezettségszegési eljárások költségeit is (67). Csak 2009-ben 451 kötelezettségszegési eljárásra került sor a környezetre vonatkozó uniós szabályozás kapcsán, 2011-ben további 299 esetről tettek jelentést és újabb 114 eljárás indult (68), aminek okán jelenleg a környezetvédelmi vívmányok jelentik az Uniós jog azon területét, ahol a legtöbb kötelezettségszegési eljárás folyik. A Bizottsághoz az uniós polgároktól is számos panasz érkezik olyan kérdésekben, amelyek tagállami vagy helyi szinten kezelhetőbbek volnának. |
57. |
A környezettel kapcsolatos uniós joganyag tagállami szintű végrehajtásának javítása tehát a következő években első lesz a teendők rangsorában. A végrehajtásban egy-egy tagállamon belül és tagállamról tagállamra jelentős különbségek figyelhetők meg. A környezetre vonatkozó jogi szabályozás végrehajtásában uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten részt vevőket el kell látni a szabályozásban rejlő előnyök fokozottabb kiaknázásához és a végrehajtási folyamat jobb irányításához szükséges ismeretekkel, eszközökkel és képességekkel. |
58. |
A környezet területét érintő nagyszámú kötelezettségszegési eljárás, panasz és petíció azt mutatja, hogy nemzeti szinten a fékek és ellensúlyok eredményes, működő rendszerére van szükség a végrehajtás nehézségeinek azonosításához és orvoslásához, emellett intézkedéseket kell tenni annak érdekében is, hogy e nehézségek eleve megelőzhetők legyenek, például az érintett végrehajtásért felelős közigazgatási szerveknek és a szakértőknek kapcsolatot kell tartaniuk egymással a szakpolitikák kidolgozásának szakaszában. Ebben a vonatkozásban a 2020-ig tartó időszak erőfeszítéseinek négy kulcsterületre összpontosítva kell törekedniük az előrelépésre. |
59. |
Először is javítani kell a végrehajtásról szóló ismeretek összegyűjtésének és terjesztésének módján, elősegítve ezáltal, hogy a nyilvánosság és a környezettel foglalkozó szakemberek teljes mértékben megértsék a környezetre vonatkozó uniós szabályozás célját és hasznát, illetve azt, hogy a nemzeti és a helyi közigazgatás hogyan valósítja meg az Unió kötelezettségvállalásait (69). A hozzáférhető online eszközök megfelelő használata hozzájárulhatna e cél eléréséhez. A végrehajtás tagállam-specifikus kihívásaira célzott segítségnyújtás lesz a válasz, az adott viszonyokhoz szabottan, hasonlóan ahhoz, ahogy ez az európai szemeszter keretében történik. Így például partnerségen alapuló végrehajtási megállapodások megkötésére kerül sor a Bizottság és az egyes tagállamok között olyan kérdések rendezésére, mint a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi támogatás előteremtése vagy az előrehaladás nyomon követésére alkalmasabb információs rendszerek beszerzése. E megközelítés hatékonyságának maximalizálása érdekében a tagállamoknak adott esetben és igazgatási intézkedéseikkel összhangban ösztönözniük kell a helyi és regionális hatóságok részvételét. A jogszabályok helyi végrehajtásának javítása érdekében a Régiók Bizottsága és a Bizottság által bevezetett környezetvédelmi technikai együttműködési platform előmozdítja a párbeszédet és az információcserét. |
60. |
Másodszor az Unió bővíteni fogja a vizsgálati és felügyeleti követelmények alkalmazási körét az uniós környezetjogban, és a meglévő struktúrákra alapozva uniós szinten tovább fogja fejleszteni a vizsgálattal kapcsolatos támogatási kapacitást, többek között a tagállami, segítségnyújtásra irányuló kérésekre való reagálás, az alapos aggodalomra okot adó helyzetek kezelése és az uniós szintű együttműködés megkönnyítése érdekében. Ösztönözni kell a szakértői értékelések és a bevált gyakorlatok megosztásának intenzívebb alkalmazását, valamint hogy a tagállamok kérésére megállapodások szülessenek a tagállamokon belüli közös vizsgálatok vonatkozásában. |
61. |
Harmadszor szükség szerint javítani kell az uniós környezetjog alkalmazása kapcsán beérkező panaszok nemzeti szintű kezelésének és orvoslásának módján. |
62. |
Negyedszer az unós polgárok számára ténylegesen elérhetővé válik a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos igazságszolgáltatás és a hatékony jogi védelem, összhangban az Aarhusi Egyezménnyel, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének és az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatának köszönhető fejleményekkel. Ezenkívül a peres vitarendezés alternatívájaként ösztönzésben részesül a peren kívüli vitarendezés. |
63. |
A környezetvédelmi irányítás általános színvonala az Unióban tovább fog emelkedni a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek – többek között állami jogtanácsosok, ügyészek, ombudsmanok, bírák és ellenőrök, például a környezetvédelmi jog alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok hálózata – közötti uniós és nemzetközi szintű együttműködés fokozása és e szakembereknek a bevált gyakorlatok megosztására való ösztönzése révén. |
64. |
A Bizottság – azon túlmenően, hogy a tagállamoknak segítséget nyújt a rendelkezések betartásának fokozásához (70) – továbbra is teljesíti feladatát annak érdekében, hogy a szabályozás megfeleljen a tudomány legújabb állásának, figyelembe vegye az uniós kötelezettségvállalások megvalósításával kapcsolatos tagállami szintű tapasztalatokat, valamint koherens és a célnak megfelelő legyen. Főszabályként, amennyiben a jogi kötelezettségek kellően egyértelműek és pontosak, illetve amennyiben a valamennyi tagállamban történő összehangolt alkalmazást ítélték a legmegfelelőbbnek a z uniós célok eléréséhez, ezek a jogi kötelezettségek rendeletekbe lesznek foglalva, azoknak ugyanis közvetlen és mérhető hatásuk van, és végrehajtásuk tekintetében kevesebb következetlenséghez vezetnek. A Bizottság fokozottabban fog eredménytáblákat és más olyan eszközöket alkalmazni, amelyekkel nyilvánosan figyelemmel kísérhető, hogy a tagállamok hol tartanak az egyes jogi aktusok végrehajtásában. |
65. |
A környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek a végrehajtás javítása révén való maximalizálása érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ig:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
5. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának javítása
66. |
Az uniós környezetpolitika alapját az uniós szabályozás végrehajtásával összefüggő környezetvédelmi monitoring, adatok, mutatók és értékelések, valamint formális keretek között végzett tudományos kutatások és civil tudományos kezdeményezések képezik. Már eddig is jelentős előrehaladás történt ezen ismeretalap megszilárdításában, a tudatosság növelésében, valamint a politikai döntéshozók és a nyilvánosság figyelmének felkeltésében és bizalmának növelésében a politikákat – az elővigyázatosság elvének alkalmazása esetén is – alátámasztó tudományos alapok iránt. Ez tette könnyebbé számukra a komplex környezeti és társadalmi változások megértését. |
67. |
Uniós és nemzetközi szinten lépéseket kell tenni a tudomány és a politikák közötti kapcsolódási felület, illetve az állampolgári szerepvállalás megerősítése és javítása érdekében, például tudományos főtanácsadók kijelölésével, ahogy a Bizottság és egyes tagállamok már most is teszik, illetve a tudományos ismereteknek a közpolitika számára feldolgozható formában történő közvetítésére szakosodott intézmények és szervek – például nemzeti környezetvédelmi ügynökségek, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat – jobb kihasználása révén. |
68. |
A jelenlegi fejlemények üteme és a jövő folyamatainak alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok ismeretében azonban további lépéseket kell tenni ezen ismeret- és tudományos alap fenntartására és megszilárdítására, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós politika ezután is a környezet állapotának, a lehetséges válaszlépéseknek és azok következményeinek alapos megértésén alapuljon. |
69. |
Az elmúlt évtizedekben a környezeti információk és statisztikák gyűjtésének és felhasználásának módja uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint világszinten egyaránt javult. Az adatok gyűjtése és minősége azonban még mindig változó, és a források sokfélesége miatt az adatokhoz történő hozzáférés nehézkes lehet. Ezért folyamatos beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy megbízható, összehasonlítható és garantált minőségű adatok álljanak rendelkezésre, és azokhoz a politika meghatározásában és végrehajtásában részt vevők hozzájuthassanak. A környezeti információs rendszereket úgy kell kialakítani, hogy a későbbiekben felmerülő témakörökkel kapcsolatos új információkat könnyen be lehessen építeni. Tovább kell fejleszteni az egész Unióra kiterjedő elektronikus adatcserét, kellő rugalmasságot biztosítva új területek bevonásához. |
70. |
A Közös Környezeti Információs Rendszer (71) működési elvének – „tápláld be egyszer, használd sokszor” – szélesebb körű alkalmazása, valamint az INSPIRE (72) és a Copernicus (73) rendszer, illetve más európai környezeti információs rendszerek (például az Európai Biodiverzitási Információs Rendszer (BISE) és az Európai Víz Információs Rendszer (WISE)) szerinti közös, összeegyeztethető térinformáció-gyűjtési és -feldolgozási megközelítések és előírások hozzá fognak járulni a párhuzamos erőfeszítések elkerüléséhez és bármely szükségtelen adminisztratív teher kiküszöböléséhez, ugyanez áll a különböző vonatkozó jogi aktusokból eredő jelentéstételi kötelezettségek ésszerűsítésére is. További fejlődés szükséges a – többek között a hulladékokra vonatkozó – statisztikai adatok elérhetősége és harmonizációja területén. A tagállamoknak a nyilvánosság számára hozzáférhetőbbé kellene tenniük a tervek, programok és projektek (például környezeti vagy stratégiai hatásvizsgálatok révén történő) környezeti hatásainak felmérése érdekében összegyűjtött információkat. |
71. |
Az ismeretekben még mindig jelentős hiányosságok vannak, köztük olyanok is, amelyek a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései szempontjából lényegesek. Az e hézagok betöltéséhez szükséges további adatgyűjtési és kutatási beruházások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a hatóságok és a vállalkozások szilárd – a társadalmi, gazdasági és környezeti hasznokat és költségeket híven tükröző – ismeretekre alapozhassák döntéseiket. Öt fontos hiányosság különös figyelmet érdemel:
A „Horizont 2020” keretprogram a különböző területeken és tudományágakban az Unióban és nemzetközi szinten rendelkezésre álló erőforrások és ismeretek egyesítése révén lehetőséget fog teremteni a kutatási erőfeszítések összpontosítására és Európa innovációs lehetőségeinek kibontakoztatására. |
72. |
A technológiának a politikai döntéshozatalnál gyorsabb fejlődése által – például a nanoanyagok és a hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagok, a nem hagyományos energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás és az elektromágneses hullámok kapcsán – felvetett új és jövőbeli kérdések kockázatkezelési kihívást jelentenek, és konfliktust eredményezhetnek az érdekek, szükségletek és elvárások között. Ez pedig a nyilvánosságban aggodalmat kelthet, és az új technológiákkal szemben ellenérzést válthat ki. Ezért szélesebb körű, nyíltabb társadalmi vitára van szükség a környezeti kockázatokról és arról, hogy milyen kompromisszumokat vagyunk hajlandók elfogadni, tudván, hogy a felmerülő kockázatokról és azok kezeléséről rendelkezésre álló információk esetenként hiányosak vagy bizonytalanok. A környezetikockázat-kezelés következetes megközelítése révén megnő az Unió azon képessége, hogy kellő időben azonosítsa a technológiai fejleményeket és reagáljon azokra, miközben a nyilvánosságot is megnyugtatja. |
73. |
Az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának fejlesztése érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program 2020-ig biztosítja:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
6. sz. kiemelt célkitűzés: a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása és a környezeti externáliák kezelése
74. |
Az e hetedik környezetvédelmi cselekvési programon belül részletezett célkitűzések eléréséhez szükséges erőfeszítések megfelelő állami- és magánfinanszírozású beruházásokat igényelnek. Ugyanakkor, miközben sok ország küzd nehézségekkel a gazdasági és pénzügyi válság miatt, a gazdasági reformok és az államadósság-csökkentés kényszere új lehetőségeket is teremt arra, hogy gyors léptekkel haladjunk az erőforrás-hatékony, biztonságos és fenntartható karbonszegény gazdaság felé. |
75. |
Jelenleg nehéz beruházásokat vonzani bizonyos területekre, különösen azért, mivel a piaci árjelzések hiányoznak, vagy torzulnak azáltal, hogy a környezeti költségek nincsenek figyelembe véve, vagy hogy állami támogatásban részesülnek a környezetre nézve káros tevékenységek. |
76. |
Az Uniónak és a tagállamoknak megfelelő körülményeket kell kialakítaniuk a piaci externáliák megfelelő kezelése érdekében, többek között azáltal, hogy a magánszektort megfelelő árjelzésekkel látják el, figyelemmel a lehetséges kedvezőtlen társadalmi hatásokra is. Ehhez következetesebben kell alkalmazni a „szennyező fizet” elvét, különösen azáltal, hogy fokozatosan megszüntetik a környezeti szempontból káros támogatásokat uniós és tagállami szinten, a Bizottság irányítása mellett, cselekvésközpontú szemléletmódot alkalmazva, egyebek mellett az európai szemeszter révén, és figyelembe véve az erőforrások fenntartható felhasználását támogató olyan fiskális intézkedéseket, mint amilyen például az adózás alapjának a munkától a szennyezés felé való eltolása. Ahogy merülnek ki a természeti erőforrások, úgy nő a tulajdonlásukkal vagy kizárólagos használatukkal járó gazdasági hozam és haszon. A túlzott hozam megakadályozása és az externáliák figyelembevétele érdekében történő közbeavatkozás hatékonyabbá teheti ezen erőforrások használatát, hozzájárulhat a piactorzulások elkerüléséhez, és gyarapíthatja a költségvetési bevételeket. A környezet- és éghajlat-politika kiemelt célkitűzései az európai szemeszter keretében, többek között kulcsmutatók révén is előmozdításra kerülnek olyan esetben, amikor e prioritások relevánsak azon tagállam fenntartható növekedési kilátásai szempontjából, amely az ajánlások címzettje. Más, piaci alapú eszközöket is – például az ökoszisztéma-szolgáltatások utáni díjfizetést – szélesebb körben kellene alkalmazni uniós és nemzeti szinten a magánszektor érdekeltté tétele és a természeti tőkével való fenntartható gazdálkodás érdekében. |
77. |
A magánszektort arra is ösztönözni kell – különös tekintettel a kkv-kra –, hogy az Unió új pénzügyi kerete adta lehetőségekkel élve fokozza részvételét a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítésekben, különösen az ökoinnovációs tevékenységeket és az új technológiák alkalmazását illetően. Ezenkívül az ökoinnovációs állami- és magánkezdeményezéseket olyan európai innovációs partnerségekkel kell előmozdítani, mint amilyen például a vízzel kapcsolatos európai innovációs partnerség (74). A magánszektornak a környezeti – különösen a biodiverzitással és az éghajlatváltozással kapcsolatos – beruházások finanszírozásához való hozzáférését várhatóan megkönnyíti az innovációs finanszírozási eszközök (75) új kerete. Az európai vállalkozásokat még inkább arra kell ösztönözni, hogy pénzügyi beszámolójuk részeként a meglévő uniós szabályozásban (76) előírtakon túlmenően is közöljenek környezeti információkat. |
78. |
A 2014–2020-as időszakra szóló uniós többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslataiban a Bizottság a környezet- és éghajlat-politikai célkitűzéseket fokozottabban érvényre juttatta valamennyi uniós finanszírozási eszközben, annak érdekében, hogy a tagállamoknak lehetőségeket teremtsen a kapcsolódó célkitűzések elérésére. Javaslatot tett továbbá arra, hogy legalább 20 %-ra emelkedjen az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások részaránya az összköltségvetésen belül. Az olyan kulcsfontosságú politikai területeket illetően, mint a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a kohéziós politika, fokozottan kell támogatni a környezetre kedvezően ható közjavak és -szolgáltatások nyújtását, a finanszírozást pedig a környezethez kapcsolódó előzetes feltételekhez – többek között támogató (kísérő) intézkedésekhez – kell kapcsolni. Ennek biztosítania kell, hogy a pénzösszegeket hatékonyabban és a környezetvédelmi és éghajlathoz kapcsolódó célkitűzésekkel összhangban használják fel. E javaslatok célja, hogy az uniós politikák végrehajtása koherens finanszírozás mellett történjen, és további pénzösszegeket fordítsanak a környezeti és éghajlat-változási célokra annak érdekében, hogy a helyszínen kézzelfogható és koherens eredményeket produkáljanak. |
79. |
A környezeti és éghajlat-változási megfontolások említett általános érvényre juttatásán túlmenően a LIFE program (77) lehetővé teszi a finanszírozások kombinálhatóságát, jobban igazodhatnak a politikai prioritásokhoz, ezáltal céltudatosabban és költséghatékonyabban állíthatók a környezeti és éghajlat-változási intézkedések szolgálatába, számos különböző projekt, köztük „integrált projektek” kifejlesztése révén. |
80. |
További beruházási forrást jelent a 2012-es Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum részeként az Európai Beruházási Banknak (EBB) juttatott többlettőke (78), amelyet az Unió környezetvédelmi és éghajlat-változási célkitűzéseivel összhangban kell felhasználni. |
81. |
A 2007–2013-as programozási időszak tapasztalata azt mutatja, hogy noha jelentős pénzforrások állnak rendelkezésre környezeti célokra, a kezdeti években igen változó mértékben vették őket igénybe valamennyi szinten, potenciálisan veszélyeztetve az elfogadott célkitűzések és célértékek teljesítését. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődjön meg, a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzéseket a tagállamoknak be kell építeniük gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célú finanszírozási stratégiáikba és programjaikba, kiemelten kell kezelniük a környezet- és éghajlat-politikai finanszírozás igénybevételét, és meg kell erősíteniük a végrehajtó szervek azon képességét, hogy költséghatékony és fenntartható beruházásokat eszközöljenek, ezáltal biztosítva e területeken történő beruházásokhoz szükséges megfelelő pénzügyi támogatást. |
82. |
Ezenkívül nehéznek bizonyult a biodiverzitással és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások nyomon követése. Az e célkitűzések felé tett előrehaladás értékelésére uniós és tagállami szintű nyomonkövetési és jelentéstételi rendszert kell létrehozni. Egy ilyen rendszer létrehozása fontos az éghajlatváltozásra és a biodiverzitásra vonatkozó többoldalú megállapodások kapcsán az Unió által összességében tett erőfeszítések szempontjából. Ezzel összefüggésben az Unió részt fog venni abban a kormányközi folyamatban, amelyet a Rio+20 indított, és amelynek célja a finanszírozási igények felmérése és a fenntartható fejlődés finanszírozásának eredményes stratégiájára vonatkozó javaslatok benyújtása. |
83. |
Folytatni kell a gazdasági fejlődés monitoringját szolgáló mutatók kidolgozását, amelyek kiegészítik a bruttó hazai terméket (GDP) vagy azon túlmutatnak. Az átlátható, fenntartható beruházás a környezeti javak értékének helyes felbecsülését feltételezi. Ahhoz, hogy megfelelő tájékozottságon alapuló politikai és beruházási döntések szülessenek – más kapcsolódó ösztönzőkkel egyetemben -, további erőfeszítéseket kell tenni ökoszisztémáink értékének és kimerülésük költségének felmérésére. Erőteljesebben kell dolgozni egy – a természeti tőkére és az ökoszisztéma-szolgáltatások fizikai és monetáris elszámolására is kiterjedő – környezeti számviteli rendszer kidolgozásán. Ez egybevág a Rio+20 azon következtetésével, hogy nagyobb mérvű előrehaladásra van szükség a jólétnek és a fenntarthatóságnak a GDP-n túlmutató mérése tekintetében. |
84. |
A környezet- és éghajlat-politikai beruházások és a környezeti externáliák kezelése érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ig:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
7. sz. kiemelt célkitűzés: a környezetvédelem integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése:
85. |
Noha a környezetvédelmi megfontolásoknak a többi uniós politikában és tevékenységben való érvényre juttatása 1997 óta a Szerződésben előírt követelmény, Európa környezetének általános állapota arra utal, hogy az eddig elért eredmények, bár egyes területeken elismerésre méltók, mégsem voltak elegendők a negatív folyamatok megfordításához. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program számos kiemelt célkitűzésének megvalósításához a környezeti és éghajlat-változási megfontolásoknak még jobban érvényre kell jutniuk a többi szakpolitikában, és egyszerre többféle haszonnal járó, egységesebb és összefüggőbb politikai megközelítésmódra lesz szükség. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a nehéz kompromisszumos helyzetek már az elején kezelhetők legyenek, ne pedig csak a végrehajtási szakaszban, és hogy az elkerülhetetlen hatásokat eredményesebben lehessen mérsékelni. A megfelelő célok teljesítésének biztosítása érdekében időben ki kell fejleszteni a szükséges intézkedéseket. A stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv (79) és a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó irányelv (80), ha helyesen alkalmazzák őket, hatékony eszközök annak biztosítására, hogy a tervekben, programokban és projektekben érvényre jussanak a környezetvédelmi követelmények. |
86. |
A helyi és regionális hatóságoknak – tekintve, hogy általában ők döntenek a szárazföldi és tengeri területek használatáról – különösen fontos szerepük van a környezeti hatások vizsgálatában, a környezet védelmében, valamint a természeti tőke védelmében és megőrzésében, ami által az éghajlatváltozás hatásaival és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet is növelik. |
87. |
Az energiahálózatok és a közlekedési hálózatok tervezett bővítése – beleértve a tengeri infrastruktúrákét is – csak a természetvédelemmel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos igényekkel és kötelezettségekkel összhangban történhet. A zöld infrastruktúráknak a kapcsolódó tervekbe és programokba való beépítése hozzájárulhat az élőhelyek széttagolódásának megelőzéséhez és az ökológiai folytonosság megőrzéséhez és helyreállításához, az ökoszisztémák ellenálló képességének növeléséhez, és ezáltal ahhoz, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások – beleértve a szénmegkötést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is – továbbra is rendelkezésre álljanak, az emberek számára egészségesebb környezetet és pihenő tereket biztosítva. |
88. |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak több kiemelt célkitűzése a környezeti megfontolások általános érvényre juttatását szolgálja. A Bizottság azonban a KAP, a közös halászati politika, a transzeurópai hálózatok és a kohéziós politika reformjára vonatkozó javaslataiba további intézkedéseket foglalt a környezeti megfontolások érvényre juttatása és a fenntarthatóság érdekében. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program sikerének feltétele, hogy a szóban forgó szakpolitikák is hozzájáruljanak a környezettel kapcsolatos célértékek és célkitűzések eléréséhez. Ugyanígy az elsősorban környezetjavító célú erőfeszítéseket lehetőség szerint úgy kell megtervezni, hogy járulékosan más szakpolitikákra nézve is előnyökkel járjanak. Az ökoszisztémák helyreállítását szolgáló erőfeszítések fő célja lehet például az élőhelyek és a fajok védelme és a szénmegkötés, míg járulékosan hasznosak lehetnek olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokra nézve, amelyek sok gazdasági ágazat számára létfontosságúak – ilyen például a beporzás és a víztisztítás a mezőgazdaság számára –, és ezenkívül zöld munkahelyeket is teremthetnek. |
89. |
A környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ig:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
SZEMBENÉZÉS A HELYI, REGIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKKAL
8. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós városok fenntarthatóságának javítása
90. |
Az Unióban nagy a népsűrűség, és 2020-ra várhatóan az Unió lakosságának 80 %-a városi és városkörnyéki területeken fog élni. Vagyis az életminőséget közvetlenül fogja befolyásolni a városi környezet állapota. A városok környezeti hatása ráadásul messze túllép fizikai határaikon, hiszen élelmiszer-, energia-, terület- és erőforrás-szükségleteik kielégítése, valamint hulladékkezelésük nagyban függ a városkörnyéki és vidéki térségektől. |
91. |
A városok nagy része ugyanazoktól a környezeti problémáktól szenved, amelyek többek között: a levegőminőséggel kapcsolatos aggodalmak, a nagyfokú zajszennyezés, közlekedési torlódások, az üvegházhatású gázkibocsátás, a biodiverzitás csökkenése és degradációja, a vízhiány, az árvizek és a viharok, a zöldfelületek csökkenése, a szennyezett területek, a barnamezők és a nem megfelelő hulladék- és energiakezelés. Ugyanakkor az Unió városai diktálják a városi fenntarthatóság normáit, és gyakran járnak élen a környezeti kihívások innovatív megoldásában (81), többek között az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó erőforrás-hatékonysági és zöld gazdasági kezdeményezésekkel összefüggésben. A környezeti fenntarthatóság egyre több európai város városfejlesztési stratégiájának központi eleme. |
92. |
Az Unióban a növekvő urbanizáció megnövelte a városi térségek természeti környezetének jelentőségével kapcsolatos tudatosságot. Egyre nyilvánvalóbbá válik a biodiverzitás olyan fellépések révén történő megőrzése, mint amilyen a természet helyreállítása a városi környezetben vagy a városi tájépítészet. Az európai városoknak a biodiverzitás tekintetében nyújtott teljesítményét értékelni és javítani kell. Ez az értékelés történhet városi biodiverzitási mutatóval, például a 2010-ben Nagoyában a biodiverzitásról tartott ENSZ-konferencián bemutatott szingapúri mutatóval. |
93. |
Az uniós polgárok – akár városban, akár vidéken laknak – számos olyan uniós szakpolitikának és kezdeményezésnek látják előnyét, amely a városi területek fenntartható fejlődését szolgálja. Az ilyen jellegű fenntartható fejlődéshez azonban a közigazgatási szintek közötti és a közigazgatási határokon átívelő, eredményes és hatékony koordinációra van szükség, és arra, hogy a regionális és helyi hatóságokat következetesen bevonják a városi környezet minőségét érintő politikák tervezésébe, megfogalmazásába és fejlesztésébe. A nemzeti és regionális szintű koordinációs mechanizmusoknak a következő finanszírozási időszak Közös Stratégiai Keretében javasolt továbbfejlesztése, valamint a „városfejlesztési hálózat” (82) létrehozása ezt a célt fogja szolgálni, továbbá növelni fogja az érdekcsoportok és a nyilvánosság részvételét az őket érintő döntésekben. A helyi és regionális hatóságoknak előnye származna a környezeti adatgyűjtés és -kezelés ésszerűsítésére, valamint az információ és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítésére szolgáló eszközök továbbfejlesztéséből, valamint a környezetjog uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásának javítását szolgáló erőfeszítésekből is (83). Ez összhangban van a Rio+20 annak előmozdítására tett kötelezettségvállalásával, hogy a fenntartható városok és városi lakóövezetek tervezése, építése és irányítása integrált megközelítést kövessen. A város- és területrendezés integrált – vagyis a gazdasági, társadalmi és területi kihívásokon kívül a hosszú távú környezeti szempontokat is messzemenően figyelembe vevő – megközelítései elengedhetetlenek ahhoz, hogy a városi közösségek fenntartható, hatékony és egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosítsanak. |
94. |
Az Uniónak továbbra is támogatnia és adott esetben bővítenie kellene azokat a meglévő kezdeményezéseket, amelyek támogatják a városok innovációját, bevált gyakorlatait, a kapcsolattartást és az eszmecserét, és amelyek arra ösztönzik a városokat, hogy bemutassák a fenntartható városfejlesztésben betöltött vezető szerepüket (84). Az Unió intézményeinek és a tagállamoknak meg kellene könnyíteniük és ösztönözniük kellene a kohéziós politika keretében és az egyéb forrásokból szerezhető uniós finanszírozás igénybevételét azon erőfeszítések támogatására, amelyeket a városok a fenntartható városfejlesztés, a tudatosságnövelés és a helyi szereplők részvételre ösztönzése érdekében tesznek (85). A városokra irányadó fenntarthatósági kritériumok – a tagállamokkal és egyéb releváns érdekelt felekkel való konzultációkból származó információkat figyelembe vevő – kidolgozása és elfogadása viszonyítási alapot teremtene az ilyen kezdeményezésekhez, és előmozdítaná a fenntartható városfejlesztés koherens, integrált megközelítését (86). |
95. |
Az Unió városainak fenntarthatóbbá tétele érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ig:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
9. sz. kiemelt célkitűzés: a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése.
96. |
Az erőforrások fenntartható használatának biztosítása jelenleg a világ előtt álló egyik legsürgetőbb kihívás, egyúttal pedig kulcsfontosságú a szegénység felszámolása, illetve a világ fenntartható jövőjéről való gondoskodás szempontjából (87). A Rio+20-on a világ vezetői megerősítették egyrészt a fenntartható fejlődés, másrészt pedig az az iránti elkötelezettségüket, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt biztosítsák a bolygó fenntartható jövőjét a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára. Egyúttal elismerték, hogy az inkluzív és zöld gazdaság a fenntartható fejlődés megvalósításának fontos eszköze. A Rió + 20-on elhangzott, hogy tekintettel a népesség növekedésére és a világ urbanizálódására, az ilyen kihívások kezeléséhez nemzetközi szinten kell cselekedni számos olyan területen, mint például a vizek, az óceánok, a földterületek és az ökoszisztémák fenntarthatósága, az erőforrás-hatékonyság (és különösen a hulladékgazdálkodás), a vegyi anyagok megfelelő kezelése, az energetikai fenntarthatóság és az éghajlatváltozás. További intézkedéseket tesz szükségessé a környezeti szempontból káros támogatások, köztük a fosszilis üzemanyagok támogatásának fokozatos felszámolása is. E kötelezettségvállalások helyi, nemzeti és uniós szintű fellépések útján történő végrehajtásán felül az Unió proaktívan részt vesz azokban a nemzetközi erőfeszítésekben is, amelyek a fejlődés fenntarthatóságát globálisan biztosító megoldások kidolgozására irányulnak. |
97. |
A Rio+20 úgy határozott, hogy az ENSZ „Fenntartható fejlődés” szakbizottságát egy magas szintű politikai fórum váltja fel, amely fokozza a fenntartható fejlődés három dimenziójának integrációját, továbbá nyomon követi és felülvizsgálja a Rio+20 és egyéb ENSZ-csúcstalálkozók és konferenciák eredményeinek végrehajtása terén elért előrelépéseket, hozzájárulva ezáltal a 2015 utáni időszakra átívelő keret részeként a fenntartható fejlődési célok végrehajtásához. |
98. |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési program számos kiemelt célkitűzését csak egy globális megközelítés részeként, a partnerországokkal és a tengeren túli országokkal és területekkel együttműködésben lehet maradéktalanul végrehajtani. Ezért az Uniónak és a tagállamoknak erélyesen, céltudatosan, egységesen és koherensen kell részt venniük a releváns nemzetközi, regionális és kétoldalú folyamatokban. Az új és közös környezetvédelmi kihívásokkal való megküzdés érdekében különös hangsúlyt kell fektetni a fekete-tengeri és sarkvidéki régiókra, ahol fokozott együttműködésére és uniós szerepvállalására van szükség a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményben való részvétel és az Északi-sarkvidéki Tanácsban betöltött megfigyelői státus révén. Az Uniónak és tagállamainak továbbra is a globális környezetpolitikának egy olyan, szabályokon alapuló hathatós keretbe foglalását kell elősegíteniük, amely egy, az Unió stratégiai partnereivel, a tagjelölt és szomszédos országokkal, valamint a fejlődő országokkal kétoldalú és regionális politikai párbeszédre és együttműködésre módot adó eredményesebb és fokozottabban stratégiai megközelítéssel egészül ki, valamint megfelelő finanszírozásban részesül. |
99. |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési program időtartama alatt kulcsfontosságú nemzetközi politikai fejlemények várhatók az éghajlatváltozás, a biodiverzitás és a vegyi anyagok tárgyában. A globális felmelegedés csak akkor tartható 2 °C alatt, ha az üvegházhatású gázkibocsátás 2050-ig az 1990-es szinthez képest legalább 50 %-kal csökken. Azonban az országok által ez idáig az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése terén tett vállalások csak a 2020-ig szükséges csökkentés egyharmadát fogják eredményezni (88). Határozottabb globális fellépés híján aligha szorítható vissza az éghajlatváltozás. A múltbeli üvegházhatású gázkibocsátások miatt az országok még a legderűlátóbb forgatókönyv szerint sem kerülhetik el, hogy szembesüljenek az éghajlatváltozás hatásaival, és stratégiákat dolgozzanak ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. A fokozott fellépést célzó Durban Platform keretében 2015-ig átfogó, szilárd alapokon álló és minden félre alkalmazandó megállapodásnak kell születnie, és azt 2020-tól végre kell hajtani. Az Unió ezután is tevékeny és elkötelezett résztvevője lesz e folyamatnak – beleértve a fejlett és a fejlődő országok kibocsátás-csökkentési vállalásai közötti szakadék áthidalásáról folytatott tárgyalásokat is – és azon cselekvéseknek, amelyekre azért van szükség, hogy a kibocsátások továbbra is a 2 °C-os célkitűzés teljesítésével összeegyeztethető módon alakuljanak, figyelembe véve az IPCC legutóbbi eredményeit. A Rio+20 következtetéseinek végrehajtása során is biztosítani kell az e folyamattal való koherenciát és kiegészítő jelleget is, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A Rio+20 nyomán teendő intézkedések is hozzá fognak járulni az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez, és ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ezzel párhuzamosan az Uniónak folytatnia és fokoznia kellene a stratégiai partnerekkel kötött éghajlat-változási partnerségeket, és további lépéseket kellene tennie, hogy kereskedelmi és fejlesztéspolitikájában érvényre jussanak a környezeti és éghajlat-változási megfontolások, figyelembe véve a kölcsönös kötelezettségvállalásokat és előnyöket. |
100. |
A Biológiai Sokféleség Egyezményben meghatározott biodiverzitási célértékeket (89) 2020-ig el kell érni ahhoz, hogy a biodiverzitás világméretű degradációja feltartóztatható és végső soron visszafordítható legyen. Az Unió az erőfeszítésekből méltó részt vállal, többek között a fejlődő országokba áramló, a biodiverzitással kapcsolatos nemzetközi forrásokból származó finanszírozás 2015-ig való megkétszerezése tekintetében, amely szintet 2020-ig fenntart vagy növel, ahogy az a Biológiai Sokféleség Egyezmény forrásmobilizálási stratégiájával (90) kapcsolatban megállapított előzetes célkitűzések között is szerepel. Ezenfelül fontos, hogy az Unió aktívan hozzájáruljon a biodiverzitással és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platformhoz (IPBES), miután annak teljes jogú tagja lesz, hogy a biodiverzitás irányítása területén összekapcsolja a helyi, a regionális és a nemzetközi szinteket. Az Unió továbbra is támogatja az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását, különösen a talajromlás-semleges világ megvalósítására törekedve, a Rio+20-on megállapodottak szerint. Egyúttal fokozott erőfeszítéseket tesz a Rio+20 által is megerősített célkitűzés elérésére – miszerint teljes életciklusuk során megfelelően gazdálkodnak a vegyi anyagokkal és a veszélyes hulladékokkal –, valamint a vonatkozó egyezmények támogatására. Az Unió továbbra is tevékeny és konstruktív szerepet fog vállalni ezen folyamatok célkitűzéseinek elérésében. |
101. |
Az Unió mérlege kedvező a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokban való részvételt illetően, ám egyes tagállamok kulcsfontosságú megállapodásokat nem ratifikáltak még. Ez aláássa az Unió hitelét a kapcsolódó tárgyalásokon. A tagállamoknak és az Uniónak gondoskodniuk kell arról, hogy kellő időben ratifikálják és elfogadják az általuk aláírt multilaterális környezetvédelmi megállapodásokat. |
102. |
Az Uniónak és a tagállamainak proaktívan részt kell venniük az újonnan felmerülő kérdésekről, különösen az új egyezményekről, megállapodásokról és értékelésekről folytatott nemzetközi tárgyalásokban, és ennek megfelelően meg kell erősíteniük amelletti határozott elkötelezettségüket, hogy folytatják az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb elindítsák az ENSZ-közgyűlés keretén belül azon ENSZ tengerjogi konferenciát, amely a Tengerjogi Egyezménynek a tengeri biodiverzitás nemzeti joghatóságon kívül eső területeken való megőrzése és fenntartható felhasználása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó megállapodásra irányul, valamint támogatják az óceánok állapotának első globális felmérésének elvégzését. |
103. |
Az Uniónak latba kell vetnie a világ egyik legnagyobb piacaként elfoglalt helyzetét olyan politikák és megközelítések előmozdítása érdekében, amelyek csökkentik a világ természeti erőforráskészletének terhelését. Erre alkalmas eszköz a fogyasztási és termelési minták megváltoztatása – többek között azáltal, hogy nemzetközi szinten megteszik a fenntartható erőforrás-gazdálkodás elősegítéséhez szükséges lépéseket és végrehajtják a fenntartható fogyasztás és termelés érdekében létrehozott tízéves keretprogramokat –, valamint annak biztosítása, hogy a kereskedelmi és belső piaci politikák támogassák a környezeti és éghajlat-változási célok elérését, és a többi országot is a környezettel kapcsolatos szabályozási keretük és szabványaik korszerűsítésére és betartatására, valamint a hulladék határon átnyúló elhelyezése megelőzésére ösztönözzék. Az Unió a továbbiakban is a fenntartható fejlődés előmozdítására fog törekedni megfelelő rendelkezéseknek az általa kötendő nemzetközi kereskedelmi megállapodásokba, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtására, erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó kétoldalú, a partnerországokból kizárólag jogszerűen kitermelt fának az uniós piacra kerülését biztosító önkéntes partnerségi megállapodásokba való belefoglalása és végrehajtása révén. Ennek kapcsán az Unió fára és fatermékekre vonatkozó rendelete (91) jogi alapul szolgál az Unió számára az illegális kitermelés globális problémájának a fa és fatermékek iránti kereslete révén való kezeléséhez. Emellett egyéb szakpolitikai lehetőségek is megvizsgálásra kerülnek az uniós fogyasztás által a globális környezetre – beleértve az erdőirtást és erdőpusztulást – gyakorolt hatások csökkentésére vonatkozóan. |
104. |
Az Uniónak belső politikáival összhangban fokozottan hozzá kell járulnia az inkluzív és zöld gazdaságra való nemzetközi szintű átállást elősegítő kezdeményezésekhez, például az ilyen gazdaság megvalósítását lehetővé tevő megfelelő feltételek előmozdításával, valamint piaci alapú eszközök és a GDP-n túlmutató mutatók kialakításával. |
105. |
Az Uniónak továbbra is elő kellene mozdítania a környezeti szempontból felelősségteljes üzleti gyakorlatokat. A felelős üzleti tevékenységre vonatkozó uniós kezdeményezésnek (92) köszönhetően azok a tőzsdén jegyzett vállalatok és tőzsdén nem jegyzett nagyvállalatok, amelyek nyersanyag-kitermeléssel és elsődleges erdők fakitermelésével foglalkoznak, kötelesek beszámolni a kormányok részére teljesített kifizetéseikről, ami által átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá válik a természeti erőforrások kiaknázása. Az Uniónak – mivel élen jár a zöld áruk és szolgáltatások nyújtásában – elő kellene mozdítania a globális környezetvédelmi szabványok létrehozását, a zöld áruk és szolgáltatások szabad kereskedelmét, a környezet- és éghajlatbarát technológiák további elterjedését, a beruházások és a szellemi tulajdon védelmét és a bevált gyakorlatok nemzetközi cseréjét. |
106. |
A nemzetközi környezettel és éghajlat-változással kapcsolatos kihívások uniós kezelésének hatékonyabbá tétele érdekében a hetedik környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ra:
Ennek feltétele különösen, hogy:
|
(1) „The economic benefits of environmental policy” [„A környezetpolitika gazdasági hozadéka”] (IES, Vrije Universiteit Amsterdam, 2009); COM(2012) 173; „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” (BIO Intelligence Service, 2011).
(2) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(3) SEC(2011)1067; Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2010-ben: a világszintű megatrendek értékelése (SOER, 2010).
(4) A globális fenntarthatósággal foglalkozó, az ENSZ főtitkára által létrehozott magas szintű munkacsoport jelentése: „Ellenállóképes emberek, ellenállóképes bolygó: egy vonzó jövőkép”, 2012.
(5) A „bolygó tűrőképességének” kilenc határértéke lett azonosítva, amelyek túllépése visszafordíthatatlan, az emberre nézve végzetes változásokhoz vezethet, többek között a következő területeket illetően: éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a világ édesvíz-felhasználása, az óceánok elsavasodása, a nitrogén és a foszfor körforgása és a talajhasználat változása (Ecology and Society, 14. kötet, 2. sz., 2009).
(6) Az éghajlatváltozás gazdaságtanáról szóló Stern-jelentés szerint cselekvés nélkül az éghajlatváltozás összes költsége a globális bruttó hazai termék (GDP) legalább évi 5 %-ának kiesésével egyezik majd meg. A kockázatok és hatások szélesebb körének figyelembevétele esetén ez a szám a GDP 20 %-ára emelkedhet.
(7) OECD Környezetvédelmi kilátások 2050-ig: A cselekvések elmaradásának következményei (jelentés 2012).
(8) COM(2011)0244.
(9) COM(2011)0571.
(10) COM(2011)0112.
(11) COM(2011)0885.
(12) COM(2011)0144.
(13) A/Res/66/288. sz. ENSZ-közgyűlési határozat.
(14) 2000/60/EK irányelv.
(15) 2008/56/EK irányelv.
(16) A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).
(17) A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 2007/60/EK irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/105/EK irányelve a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2007.12.24., 84. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK és a 2004. december 15-i 2004/107/EK irányelve a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.) és a 92/43/EGK irányelv.
(22) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2010/12. sz. technikai jelentése.
(23) Az Európai Tanács 2010. március 26-i következtetéseinek (EUCO 7/10) 14. szakasza rögzíti: „Sürgető szükség van a biológiai sokféleség csökkenésével, valamint az ökoszisztémák pusztulásával kapcsolatban megfigyelhető tendenciák megfordítására. Az Európai Tanács elkötelezett a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hosszú távú, 2050-ig szóló elképzelés, valamint a 2010. március 15-i tanácsi következtetésekben meghatározott, 2020-ra vonatkozó célkitűzés megvalósítása mellett.”.
(24) COM(2012) 673.
(25) COM(2011) 144.
(26) SWD(2012) 101.
(27) COM(2006) 232.
(28) COM(2012) 673.
(29) COM(2013) 216.
(30) COM(2011)0112.
(31) Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében című COM(2012)0582.
(32) Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag IX. alapelve javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy a kkv-k miképpen tehetők képessé arra, hogy a környezeti kihívásokat lehetőségekké formálják (COM(2008)0394).
(33) „A zöld növekedést szolgáló innováció ösztönzése” (OECD 2011) és „Az ökoinnovációs szakadék: gazdasági lehetőség vállalkozásra” (EIO 2012).
(34) COM(2012)0173.
(35) Az uniós ökoipari ágazat 2008-ban körülbelül 2,7 millió embert foglalkoztatott, míg 2012-ben várhatóan 3,4 millió lesz az ágazatban foglalkoztatottak száma (Ecorys, 2012).
(36) „The number of Jobs dependent on the Environment and Resource Efficiency improvements” (ECORYS 2012).
(37) COM(2011)0899.
(38) The impact of renewable energy policy on economic growth and employment in the EU (Employ-RES 2009).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
(40) COM(2013)0169.
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1221/2009/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).
(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.21., 10. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/30/EU irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (HL L 153., 2010.6.18., 1. o.).
(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 66/2010/EK rendelete az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
(45) A környezetbarát tervezésre, az energiafogyasztás címkézésére, az ökocímkére, az EMAS-rendszerre és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata 2015-ig esedékes.
(46) COM(2011)0899.
(47) Élelmiszer-hulladékból az Unióban évente körülbelül 89 millió tonna keletkezik, vagyis az egy lakosra jutó mennyiség 179 kg (BIO Intelligence Service 2010). A lakóépületek és az infrastruktúrák együttvéve a fogyasztással összefüggő teljes környezetterhelésnek mintegy 15–30 %-áért felelősek Európában, és évente körülbelül 2,5 tonna egy főre jutó szén-dioxid-egyenérték kibocsátását eredményezik (SEC(2011)1067).
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 106/2008/EK rendelete (2008. január 15.) az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról (átdolgozott változat) (HL L 39., 2008.2.13., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/33/EK irányelve a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.) és az energiahatékonysági irányelv.
(49) A hulladékra vonatkozó uniós szabályozás teljes végrehajtása például évente 72 milliárd EUR megtakarítást eredményezne, az uniós hulladékgazdálkodási és -újrafeldolgozási ágazat éves üzleti forgalmát 42 milliárd EUR-val növelné, és 400 000 munkahelyet teremtene 2020-ig.
(50) Eurostat Stat 13/33, Települési hulladék 2011.
(51) 2008/98/EK irányelv.
(52) „Újrafeldolgozás” a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontjában szereplő meghatározás szerint: „olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a biológiai szerves anyagok feldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;”.
(53) „Hasznosítás” a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 15. pontjában szereplő meghatározás szerint: „bármely művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy az ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse. […];”.
(54) COM(2012)0673.
(55) Az Tanács 1999/31/EC irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
(56) 2008/98/EK irányelv.
(57) Az Eurobarométer 365. sz. különjelentése (2011).
(58) SOER 2010.
(59) SOER 2010.
(60) A „magas zajszintet” 55dB-es Lden, illetve 50dB-es Lnight feletti értékű zajszintként definiáljuk.
(61) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(62) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(63) Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról. (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).
(64) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(65) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.)a fürdővizek minőségéről, és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.).
(66) A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).
(67) A környezetvédelmi vívmányok végre nem hajtásának költségei (COWI 2011).
(68) Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 29. éves jelentés (2011) (COM(2012)0714).
(69) COM(2012)0095.
(70) COM(2008)0773.
(71) COM(2008)0046.
(72) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(73) Az Európai Parlament és a Tanács 911/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.) és COM(2013)0312 javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Copernicus program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(74) COM(2012)0216.
(75) COM(2011)0662.
(76) COM(2011)0681.
(77) A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)0874, 2011/0428(COD)).
(78) Az Európai Tanács 2012.június 29-i következtetései (EUCO 76/2012).
(79) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
(80) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról. (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(81) Lásd például „A jövő városai” című jelentést (Európai Bizottság, 2011) és az SWD(2012)0101 dokumentumot.
(82) COM(2011)0615.
(83) Ezekre példa az európai vízügyi információs rendszer (WISE), az európai biodiverzitási információs rendszer (BISE) és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformja (CLIMATE-ADAPT).
(84) Ilyen kezdeményezés például az intelligens városokra és közösségekre vonatkozó európai innovációs partnerség COM(2012)4701, az Európa Zöld Fővárosa díj és a „Városi Európa” közös kutatási programozási kezdeményezés.
(85) A Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) tagállamonként legalább 5 %-ot az integrált fenntartható városfejlesztés finanszírozása céljára különítsenek el.
(86) Ennek a megközelítésnek figyelembe kell vennie a helyi Agenda 21-hez hasonló, működő kezdeményezéseket és az egyéb bevált gyakorlatokat.
(87) Emberi fejlődési jelentés (az ENSZ fejlesztési programja, 2011).
(88) A kibocsátási szakadékról szóló 2012. évi jelentés, az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) leírja, hogy a feltétel nélküli csökkentési vállalások összesen 4 GtCO2e-t tesznek ki, ehhez képest a 2 °C felső határérték alatt maradáshoz szükséges csökkentések becsült értékeinek mediánja 14 GtCO2e.
(89) A biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv (2011–2020).
(90) A Biológiai Sokféleség Egyezmény konferenciáján elfogadott XI/4. sz. határozat.
(91) Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).
(92) Az átláthatósági irányelv felülvizsgálatára vonatkozó (COM(2011)0683, COD(2011/0307) és a számviteli irányelv felülvizsgálatára vonatkozó (COM(2011)0684, COD(2011/0308) javaslat.
(93) Az ENSZ Közgyűlésének A/67/784. sz. határozata (2013. március 7.) az UNEP kormányzótanácsának ajánlása alapján.
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/201 |
A TANÁCS 1387/2013/EU RENDELETE
(2013. december 17.)
egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az 1344/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Unión belül az I. mellékletben meghatározott mezőgazdasági és ipari termékeket jelenleg nem vagy nem megfelelő mennyiségben állítják elő, ennek következtében nem elégítik ki az Unió felhasználóiparának igényeit. |
(2) |
Az Unió érdeke ezért a közös vámtarifa e termékekre vonatkozó autonóm vámtételeinek részleges vagy teljes felfüggesztése. |
(3) |
Az 1344/2011/EU tanácsi rendeletet (1) számos alkalommal módosították. Emellett, az 1220/2012/EU tanácsi rendelettel (2) történt módosítását követően kikerültek a halászati termékek az 1344/2011/EU tanácsi rendelet hatálya alól. Az átláthatóság érdekében ezért az 1344/2011/EU tanácsi rendeletet teljes egészében új rendelettel kell felváltani. |
(4) |
A közös vámtarifa egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámtételeinek felfüggesztéséről szóló rendeletek a korábbi intézkedéseket nagymértékben megújították. Az érintett intézkedések végrehajtásának ésszerűsítése érdekében tehát helyénvaló nem korlátozni e rendelet érvényességi idejét, mivel annak hatálya módosítható, és a termékek tanácsi rendelet útján bekerülhetnek e rendelet I. mellékletébe vagy elhagyhatók onnan. |
(5) |
Átmeneti jellegüknél fogva az e rendelet I. mellékletében felsorolt vámfelfüggesztéseket rendszeres időközönként és legkésőbb a listára kerülésüket vagy megújításukat követő öt éven belül felül kell vizsgálni. Ezen felül, amennyiben a technikai fejlődés következtében vagy a megváltozott körülmények és piaci gazdasági folyamatok eredményeként az Uniónak többé nem érdeke a vámtételek felfüggesztésének fenntartása, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy vagy több tagállam kérésére lefolytatott felülvizsgálat alapján tett javaslatot követően bármikor szükséges lehet egyes felfüggesztések megszüntetése. |
(6) |
Az I. mellékletben felsorolt bizonyos termékekre vonatkozó statisztikák gyakran darabban, négyzetméterben, vagy a tömegtől eltérő más mértékegységben szerepelnek. Ugyanakkor a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra nem tartalmaz ilyen kiegészítő mértékegységeket. Ezért arról is szükséges rendelkezni, hogy nemcsak az importálni kívánt érintett termék kilogrammban vagy tonnában kifejezett tömegét, hanem az érintett termékek importja esetében a vonatkozó kiegészítő mértékegységeket is fel kell tüntetni a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozatban. |
(7) |
Mivel az e rendeletben megállapított felfüggesztéseknek 2014. január 1-jén hatályba kell lépniük, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésével egyidőben azonnal hatályba kell lépnie és 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. |
(8) |
Az arányosság elvének megfelelően az uniós ipar versenyképességének javítására, valamint az iparban foglalkoztatottak létszámának fenntartására, a munkahelyteremtésre és az ipari szerkezet korszerűsítésére vonatkozó alapvető célkitűzések eléréséhez szükséges és helyénvaló rendelkezni a közös vámtarifában az I. mellékletben meghatározott termékekre vonatkozóan rögzített vámtételek felfüggesztésének szabályairól. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A közös vámtarifának az I. mellékletben felsorolt mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámtételei felfüggesztésre kerülnek.
2. cikk
(1) A Bizottság bármikor felülvizsgálhatja az I. mellékletben feltüntetett termékekre vonatkozó vámfelfüggesztéseket, az alábbi esetekben:
a) |
saját kezdeményezésére; |
b) |
a tagállamok kérésére. |
(2) A Bizottság az I. mellékletben meghatározott évben felülvizsgálja az egyes vámtételek felfüggesztését.
3. cikk
Amennyiben olyan termékek esetében nyújtanak be szabad forgalomba bocsátásra irányuló kérelemre vonatkozó nyilatkozatot, amelyek a II. mellékletben szereplő KN-kódok vagy TARIC-kódok alá tartoznak, a II. mellékletben szereplő kiegészítő mértékegységet is fel kell tüntetni a nyilatkozat megfelelő mezőjében.
4. cikk
Az 1344/2011/EU rendelet hatályát veszti.
5. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
(1) A Tanács 2011. december 19-i 1344/2011/EU rendelete egyes mezőgazdasági, halászati és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az 1255/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 349., 2011.12.31., 1. o.).
(2) A Tanács 2012. december 3-i 1220/2012/EU rendelete az uniós feldolgozók egyes halászati termékekkel való ellátásának 2013 és 2015 közötti időszakra történő biztosítását szolgáló kereskedelmi vonatkozású intézkedésekről, valamint a 104/2000/EK és az 1344/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 349., 2012.12.19., 4. o.).
(3) A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
I. MELLÉKLET
KN-kód |
TARIC |
Árumegnevezés |
Autonóm vámtétel |
A kötelező felülvizsgálatra előirányzott határidő |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0710 21 00 |
10 |
A Pisum sativum fajba tartozó Hortense axiphium fajtájú borsó hüvelyben fagyasztva, legfeljebb 6 mm vastag, hüvellyel együtt, készétel gyártásában történő felhasználásra (1) (2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0710 80 95 |
50 |
Bambuszrügy, fagyasztva, a kiskereskedelmi forgalom számára nem kiszerelve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0711 59 00 |
11 |
Ehető gomba, az Agaricus, Calocybe, Clitocybe, Lepista, Leucoagaricus, Leucopaxillus, Lyophyllum és Tricholoma nemhez tartozó ehető gombák kivételével, ideiglenesen sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban konzerválva, de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, a konzervipar részére (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0712 32 00 ex 0712 33 00 ex 0712 39 00 |
10 10 31 |
Ehető gomba, az Agaricus-nemhez tartozó gombák kivételével, szárítva, egészben vagy azonosítható szeletekben vagy darabokban, az egyszerű kiskereskedelmi célú újracsomagoláson kívül további feldolgozásra (1) (2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0804 10 00 |
30 |
Datolya, frissen vagy szárítva, az ital- és az élelmiszer-ágazat termékeinek gyártásához (a csomagolást nem beleértve) (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0810 40 50 |
10 |
Tőzegáfonya a Vaccinium macrocarpon fajból, frissen, az ital- és az élelmiszer-ágazat termékeinek gyártásához (a csomagolást nem beleértve) (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
0811 90 50 0811 90 70 ex 0811 90 95 |
70 |
A Vaccinium nemhez tartozó gyümölcs, nyersen vagy gőzöléssel, vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0811 90 95 |
20 |
Földi szeder és málna keresztezéséből előállított gyümölcs ("boysenberry"), fagyasztva, hozzáadott cukor nélkül, a kiskereskedelmi forgalom számára nem kiszerelve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0811 90 95 |
30 |
Ananász (Ananas comosus), darabokban, fagyasztva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 0811 90 95 |
40 |
Csipkebogyó, nyersen vagy gőzöléssel, vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 1511 90 19 ex 1511 90 91 ex 1513 11 10 ex 1513 19 30 ex 1513 21 10 ex 1513 29 30 |
10 10 10 10 10 10 |
Pálmaolaj, kókuszdió-(kopra-) olaj, pálmamagbélolaj az alábbiak gyártásához:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 1515 90 99 |
92 |
Finomított növényi olaj, legalább 35 tömegszázalék, de legfeljebb 50 tömegszázalék arakidonsav vagy legalább 35 tömegszázalék, de legfeljebb 50 tömegszázalék dokozahexaénsav-tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 1516 20 96 |
20 |
Hidrogénezett és közbeesően észterezett jojobaolaj, amely nem esett át texturázási folyamaton és további kémiai módosításon |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 1517 90 99 |
10 |
Finomított növényi olaj, legalább 25, de legfeljebb 50 tömegszázalék arakidonsav tartalommal, vagy legalább 12 tömegszázalék, de legfeljebb 50 tömegszázalék dokozahexaénsav tartalommal, valamint nagy olajsavtartalmú napraforgóolajjal (HOSO) szabványosítva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 1902 30 10 ex 1903 00 00 |
10 20 |
Üvegtészta, darabolt, babból (Vigna radiata (L.) Wilczek), kiskereskedelmi forgalom számára nem kiszerelve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2005 91 00 |
10 |
Bambuszrügy elkészítve vagy tartósítva, 5 kg-ot meghaladó nettó tömegű közvetlen kiszerelésben |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2007 99 50 ex 2007 99 50 |
81 91 |
Acerolapüré-koncentrátum, főzéssel készítve:
az élelmiszer- vagy italipar termékeinek gyártásához (1) |
9 % (3) |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2007 99 50 ex 2007 99 50 |
82 92 |
Savanyított banánpüré-koncentrátum, főzéssel készítve:
az élelmiszer- vagy italipar termékeinek gyártásához (1) |
11,5 % (3) |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2007 99 50 ex 2007 99 50 ex 2007 99 93 |
83 93 10 |
Mangópüré-koncentrátum, főzéssel készítve:
az élelmiszer- vagy italipar termékeinek gyártásához (1) |
6 % (3) |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2007 99 50 ex 2007 99 50 |
84 94 |
Papayapüré-koncentrátum, főzéssel készítve:
az élelmiszer- vagy italipar termékeinek gyártásához (1) |
7,8 % (3) |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2007 99 50 ex 2007 99 50 |
85 95 |
Guajavapüré-koncentrátum, főzéssel készítve:
az élelmiszer- vagy italipar termékeinek gyártásához (1) |
6 % (3) |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2008 93 91 |
20 |
Édesített, szárított tőzegáfonya, az önmagában feldolgozásnak nem minősülő átcsomagolás kivételével, az élelmiszeripar termékeinek gyártásához (4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2008 99 48 |
94 |
Mangópüré:
amelyet az italágazat termékeinek gyártásában használnak (1) |
6 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2008 99 49 ex 2008 99 99 |
30 40 |
Földi szeder és málna keresztezéséből előállított gyümölcsből („boysenberry”) készült püré mag nélkül, alkohol hozzáadása nélkül, cukor hozzáadásával is |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2008 99 49 ex 2008 99 99 |
70 11 |
Szőlőlevelek a Karakishmish nemből, előfőzve, sós lében, amelyek:
rizzsel töltött szőlőlevelek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2009 41 92 ex 2009 41 99 |
20 70 |
Ananászlé:
italipari termékek gyártásához (1) |
8 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2009 49 30 |
91 |
Ananászlé, a por forma kivételével:
az élelmiszer- vagy italipar termékeinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2009 81 31 |
10 |
Tőzegáfonyalé-koncentrátum:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2009 89 79 |
20 |
Földi szeder és málna keresztezéséből előállított gyümölcs ("boysenberry") lé koncentrátum fagyasztva, amelynek Brix értéke legalább 61, de legfeljebb 67, legalább 50 literes közvetlen kiszerelésben |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2009 89 79 |
30 |
Fagyasztott acerolalé-koncentrátum:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2009 89 79 |
85 |
Acaibogyó-lé koncentrátum:
legalább 10 kg-os közvetlen kiszerelésben |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2009 89 99 |
93 |
Fagyasztott kezeletlen kókuszvíz, legalább 50 literes közvetlen kiszerelésben |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2106 10 20 |
10 |
Szója protein izolátum, amelynek kalcium-foszfát tartalma legalább 6,6 tömegszázalék, de legfeljebb 8,6 tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2106 90 92 |
45 |
Készítmény, amely a következőkből áll:
legalább 3, de legfeljebb 4 tömegszázalék glabridinnal szabványosítva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2519 90 10 |
10 |
Olvasztott magnézia, legalább 97 tömegszázalékos tisztaságú |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2804 50 90 |
10 |
Legalább 99,99 %, de legfeljebb 99,999 % tömegszázalék tisztaságú tellúr (CAS RN 13494-80-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2804 70 00 |
|
Foszfor |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2805 19 90 |
10 |
Lítiumfém, legalább 99,7 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 7439-93-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2805 30 10 |
10 |
Cérium és más ritkaföldfémek ötvözete, legalább 47 tömegszázalék cériumtartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2805 30 90 ex 2805 30 90 ex 2805 30 90 |
45 55 65 |
Ritkaföldfémek, szkandium és ittrium, legalább 95 tömegszázalékos tisztaságú |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2811 19 80 |
10 |
Szulfamidsav (CAS RN 5329-14-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2811 19 80 |
20 |
Hidrogén-jodid (CAS RN 10034-85-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2811 19 80 |
30 |
Poli(vinil-klorid)-ipari adalékanyagok összetevőjeként használt foszforossav (CAS RN 10294-56-1)/foszfonsav (CAS RN 13598-36-2) (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2811 22 00 |
10 |
Szilícium-dioxid (CAS RN 7631-86-9) porított formában, nagyteljesítményű folyadék-kromatográfiás (HPLC) oszlopok és mintaelőkészítő-kazetták gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2811 22 00 |
30 |
Több, mint 1 μm részecskeméretű porózus, fehér szilícium-dioxid golyók kozmetikai termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2812 90 00 |
10 |
Nitrogén-trifluorid (CAS RN 7783-54-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2816 40 00 |
10 |
Bárium-hidroxid (CAS RN 17194-00-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2818 10 91 |
10 |
Zsugorított (szinterelt) korund, mikrokristályos szerkezettel, amely tartalmaz:
és
és az összsúlyból a részecskék kevesebb mint 50 %-ának szemcsemérete haladja meg a 10mm-t |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2818 20 00 |
10 |
Legalább 350 m2/g fajlagos felületű aktivált alumínium-oxid |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2818 30 00 |
10 |
Alumínium-hidroxid pszeudo-böhmit oxid formájában |
4 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2819 10 00 |
|
Króm-trioxid (CAS RN 1333-82-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2819 90 90 |
10 |
Dikróm-trioxid, a fémkohászatban történő felhasználásra (CAS RN 1308-38-9) (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2823 00 00 |
10 |
Titán-dioxid (CAS RN 13463-67-7):
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2823 00 00 |
20 |
Titán-dioxid (CAS RN 13463-67-7), legalább 99,7 tömegszázalék tisztaságú, amely tartalmaz:
a kohászatban való felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2825 10 00 |
10 |
Hidroxilammónium-klorid (CAS RN 5470-11-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2825 50 00 |
20 |
Réz (I vagy II)-oxid legalább 78 tömegszázalék réztartalommal, és legfeljebb 0,03 tömegszázalék klorid tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2825 60 00 |
10 |
Cirkónium-dioxid (CAS RN 1314-23-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2826 19 90 |
10 |
Volfrám-hexafluorid, legalább 99,9 tömegszázalékos tisztaságú (CAS RN 7783-82-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2826 90 80 |
15 |
Lítium-hexafluoro-foszfát (CAS RN 21324-40-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2827 39 85 |
10 |
Réz-monoklorid, legalább 96, de legfeljebb 99 tömegszázalékos tisztaságú (CAS RN 7758-89-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2827 39 85 |
20 |
Antimon-pentaklorid, legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú (CAS RN 7647-18-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2827 39 85 |
30 |
Mangán-diklorid (CAS RN 7773-01-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2827 49 90 |
10 |
Hidratált cirkónium-diklorid-oxid |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2830 10 00 |
10 |
Dinátrium-tetraszulfid, száraz tömegre számítva legfeljebb 38 tömegszázalékos nátrium-tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2833 29 80 |
20 |
Mangánszulfát-monohidrát (CAS RN 10034-96-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2833 29 80 |
30 |
Cirkónium-szulfát (CAS RN 14644-61-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2835 10 00 |
10 |
Nátriumhipofoszfit-monohidrát (CAS RN 10039-56-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2836 91 00 |
20 |
Lítium-karbonát, amely egy vagy több, megadott koncentrációjú szennyeződést tartalmaz az alábbiak közül:
az Európai Gyógyszerkönyvben meghatározott módszerekkel megállapítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2836 99 17 |
20 |
Cirkónium(IV) bázikus karbonát (CAS RN 15667-84-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2837 19 00 |
20 |
Rézcianid (CAS RN 544-92-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2837 20 00 |
10 |
Tetranátrium-hexacianoferrát(II) (CAS RN 13601-19-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2837 20 00 |
20 |
Vas(III)-ammónium-hexacianoferrát(II) (CAS RN 25869-00-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2839 19 00 |
10 |
Dinátrium-diszilikát (CAS RN 13870-28-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2839 90 00 |
20 |
Kalcium-szilikát (CAS RN 1344-95-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2841 30 00 |
|
Nátrium-dikromát (CAS RN 10588-01-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2841 80 00 |
10 |
Diammmónium-volframát (ammónium-paravolframát) (CAS RN 11120-25-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2841 90 85 |
10 |
Lítium-kobalt(III)-oxid, legalább 59 % kobalttartalommal (CAS RN 12190-79-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2841 90 85 |
20 |
Kálium-titán-oxid porított formában, legalább 99 %-os tisztaságú (CAS RN 12056-51-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2842 10 00 |
10 |
Szintetikus béta-zeolit por |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2842 10 00 |
20 |
Mesterségesen előállított kabazitból készült zeolitpor |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2842 90 10 |
10 |
Nátrium-szelenát (CAS RN 13410-01-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2843 29 00 |
10 |
Ezüst-oxid, nitrát- és karbonátmentes, fémtartalomra számítva legalább 99,99 % ezüsttartalommal, ezüst-oxid telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2845 10 00 |
|
Nehézvíz (deutérium-oxid) (Euratom) (CAS RN 7789-20-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2845 90 10 |
|
Deutérium és vegyületei; dúsított deutérium tartalmú hidrogén és vegyületei, e termékeket tartalmazó keverékek és oldatok (Euratom) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2845 90 90 |
10 |
Hélium-3 (CAS RN 14762-55-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2845 90 90 |
20 |
Oxigén-18-cal legalább 95 %-ban dúsított víz (CAS RN 14314-42-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2845 90 90 |
30 |
(13C)Szénmonoxid (CAS RN 1641-69-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2845 90 90 |
40 |
Bór-10-zel 95 tömegszázaléknál nagyobb mértékben dúsított vas-borid (CAS RN 200513-39-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2846 10 00 ex 3824 90 97 |
10 48 |
Dúsított ritkaföldfém, legalább 60 de legfeljebb 95 tömegszázalék ritkaföldfém-oxid, és egyenként legfeljebb 1 tömegszázalék cirkónium-oxid, alumínium-oxid vagy vasoxid tartalommal, és izzítási vesztesége legalább 5 tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2846 10 00 |
20 |
Dicérium-trikarbonát, hidratálva is (CAS RN 537-01-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2846 10 00 |
30 |
Cérium-lantán-karbonát, hidratálva is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2846 10 00 |
40 |
Cérium-lantán-neodímium-prazeodímium-karbonát, hidratálva is |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2846 90 00 |
|
Ritkaföldfémek, ittrium vagy szkandium, vagy ezen fémek keverékeinek szerves vagy szervetlen vegyületei, a 2846 10 00 alszám alá tartozó termékek kivételével |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2848 00 00 |
10 |
Foszfin (CAS RN 7803-51-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2850 00 20 |
10 |
Szilán (CAS RN 7803-62-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2850 00 20 |
20 |
Arzin (CAS RN 7784-42-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2850 00 20 |
30 |
Titán-nitrid, legfeljebb 250 nm részecskemérettel (CAS RN 25583-20-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2850 00 20 |
40 |
Germánium-tetrahidrid (CAS RN 7782-65-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2850 00 20 |
50 |
Nátrium-tetrahidroborát (CAS RN 16940-66-2):
adalékanyagként való felhasználásra oxigénzáró polimer árucikkek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2850 00 60 |
10 |
Nátrium-azid (CAS RN 26628-22-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2853 00 90 |
10 |
Klór-szulfonil-izocianát (CAS RN 1189-71-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
10 |
Szén-tetrafluorid (tetrafluoro-metán) (CAS RN 75-73-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
15 |
Perfluor(4-metil-2-pentén) (CAS RN 84650-68-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
25 |
2,3,3,3-Tetrafluor-prop-1-én (CAS RN 754-12-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
30 |
Perfluor-etán (CAS RN 76-16-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
40 |
1,1-Difluor-etán (CAS RN 75-37-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
50 |
1,1,1,3,3-Pentafluor-propán (CAS RN 460-73-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
70 |
1,1,1,2-Tetrafluor-etán, igazoltan szagtalan, tömegre számítva legfeljebb:
tartalommal, orvosi adagoló inhalátorok gyártásához gyógyszerészeti minőségű hajtóanyagként (CAS RN 811-97-2) (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
75 |
Transz-1,3,3,3-tetrafluor-prop-1-én (CAS RN 1645-83-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 39 90 |
80 |
Hexafluor-propén (CAS RN 116-15-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 77 30 |
10 |
1,1,1-Triklór-trifluor-etán (CAS RN 354-58-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 77 90 |
10 |
Klór-trifluor-etilén (CAS RN 79-38-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 89 90 |
10 |
1,6,7,8,9,14,15,16,17,17,18,18-dodeka-klór-pentaciklo [12.2.1.16,9.02,13.05,10]oktadeka-7,15-dién (CAS RN 13560-89-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 89 90 |
30 |
Oktafluor-ciklopentén (CAS RN 559-40-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 89 90 |
40 |
Hexabróm-ciklododekán |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 89 90 |
50 |
Klór-ciklopentán (CAS RN 930-28-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 99 90 |
20 |
1,2-bisz(pentabrómfenil)-etán (CAS RN 84852-53-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 99 90 |
40 |
2,6-Diklór-toluol, legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú, amely:
tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 99 90 |
50 |
Fluor-benzol (CAS RN 462-06-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 99 90 |
70 |
α,α,α’,α’-Tetraklór-o-xilén (CAS RN 25641-99-0) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 99 90 |
80 |
1-Bróm-3,4,5-trifluorobenzol (CAS RN 138526-69-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2903 99 90 |
85 |
2-Bróm-9H-fluorén (CAS RN 1133-80-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 10 00 |
30 |
Nátrium-p-sztirol-szulfonát (CAS RN 2695-37-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 10 00 |
50 |
Nátrium-2-metilprop-2-én-1-szulfonát (CAS RN 1561-92-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 20 00 |
10 |
Nitrometán (CAS RN 75-52-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 20 00 |
20 |
Nitroetán (CAS RN 79-24-3) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 20 00 |
30 |
1-Nitropropán (CAS RN 108-03-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 20 00 |
40 |
2-Nitropropán (CAS RN 79-46-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 90 40 |
10 |
Triklór-nitrometán, a 3808 92 alszám alá tartozó áruk gyártásához (CAS RN 76-06-2) (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 90 95 |
20 |
1-Klór-2,4-dinitro-benzol (CAS RN 97-00-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 90 95 |
30 |
Tozilklorid (CAS RN 98-59-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 90 95 |
40 |
4-Klór-benzol-szulfonil-klorid (CAS RN 98-60-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2904 90 95 |
50 |
Etánszufonil-klorid (CAS RN 594-44-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 19 00 |
11 |
Kálium-terc-butanolát (CAS RN 865-47-4), a Kombinált Nómenklatúra 29. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. e) pontja szerint tetrahidrofurán oldat formájában is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 19 00 |
30 |
2,6-Dimetilheptán-4-ol (CAS RN 108-82-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 19 00 |
40 |
2,6-Dimetil-heptán-2-ol (CAS RN 13254-34-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 19 00 |
70 |
Titán-tetrabutanolát (CAS RN 5593-70-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 19 00 |
80 |
Titán-tetra-izopropoxid (CAS RN 546-68-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 19 00 |
85 |
Titán-tetraetanolát (CAS RN 3087-36-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 29 90 |
10 |
3,5-Dimetilhex-1-in-3-ol (CAS RN 107-54-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 29 90 |
20 |
Dek-9-én-1-ol (CAS RN 13019-22-2) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 29 90 |
30 |
Dodeka-8,10-dién-1-ol (CAS RN 33956-49-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 39 95 |
10 |
1,3-Propán-diol (CAS RN 504-63-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 39 95 |
20 |
Bután-1,2-diol (CAS RN 584-03-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 39 95 |
30 |
2,4,7,9-Tetrametil-4,7-dekándiol (CAS RN 17913-76-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 39 95 |
40 |
Dekán-1,10-diol (CAS RN 112-47-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 39 95 |
50 |
2-Metil-2-propilpropán-1,3-diol (CAS RN 78-26-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 49 00 |
10 |
Etilidén-trimetanol (CAS RN 77-85-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2905 59 98 |
20 |
2,2,2-Trifluoroetanol (CAS RN 75-89-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2906 11 00 |
|
Mentol (CAS RN 1490-04-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2906 19 00 |
10 |
Ciklohex-1,4-ilén-dimetanol (CAS RN 105-08-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2906 19 00 |
20 |
4,4’-Izopropilidén-diciklohexanol (CAS RN 80-04-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2906 29 00 |
10 |
2,2’-(m-Fenilén)dipropán-2-ol (CAS RN 1999-85-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2906 29 00 |
20 |
1-Hidroximetil-4-metil-2,3,5,6-tetrafluor-benzol (CAS RN 79538-03-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2906 29 00 |
30 |
2-Feniletanol (CAS RN 60-12-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 15 90 |
10 |
2-Naftol (CAS RN 135-19-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 19 90 |
10 |
2,3,5-Trimetilfenol (CAS RN 697-82-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 19 90 |
20 |
Bifenil-4-ol (CAS RN 92-69-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 21 00 |
10 |
Rezorcin (CAS RN 108-46-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 23 00 |
10 |
4,4′-Izopropilidén-difenol (CAS RN 80-05-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
15 |
6,6′-Di-terc-butil-4,4′-butilidén-di-m-krezol (CAS RN 85-60-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
20 |
4,4′-(3,3,5-Trimetil-ciklohexilidén)-difenol (CAS RN 129188-99-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
30 |
4,4′,4″-Etilidin-trifenol (CAS RN 27955-94-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
35 |
4-[2-(4-Hidroxi-3-prop-2-enil-fenil)propán-2-il]-2-prop-2-enilfenol (CAS RN 1745-89-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
40 |
2,3,5-Trimetil-hidrokinon (CAS RN 700-13-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
45 |
2-Metil-hidrokinon (CAS RN 95-71-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
50 |
6,6′,6″-Triciklohexil-4,4′,4″-bután-1,1,3-triiltri(m-krezol) (CAS RN 111850-25-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
55 |
Bifenil-2,2′-diol (CAS RN 1806-29-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
70 |
2,2’,2’’,6,6’,6’’-Hexa-terc-butil-α,α’,α’’-(mezitilén-2,4,6-triil)tri-p-krezol (CAS RN 1709-70-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2907 29 00 |
85 |
Floroglucin, hidratálva is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2908 19 00 |
10 |
Pentafluorfenolo (CAS RN 771-61-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2908 19 00 |
20 |
4,4′-(Perfluoro-izopropilidén)difenol (CAS RN 1478-61-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2908 99 00 |
30 |
4-Nitrofenol (CAS RN 100-02-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2908 99 00 |
40 |
4,5-Dihidroxi-naftalin-2,7-diszulfonsav (CAS RN 148-25-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 19 90 |
20 |
Bisz(2-klóretil)-éter (CAS RN 111-44-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 19 90 |
30 |
Nonafluor-butil-metil-éter vagy nonafluor-butil-etil-éter izomerjeinek legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 19 90 |
50 |
3-Etoxi-perfluor-2-metilhexán (CAS RN 297730-93-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 19 90 |
60 |
1-Metoxi-heptafluor-propán (CAS RN 375-03-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 20 00 |
10 |
8-Metoxi-cedrán (CAS RN 19870-74-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 30 38 |
10 |
Bisz(pentabrómfenil)-éter (CAS RN 1163-19-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 30 38 |
20 |
1,1’-Propán-2,2-diil-bisz[3,5-dibróm-4-(2,3-dibróm-propoxi)benzol] (CAS RN 21850-44-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 30 90 |
10 |
2-(Fenil-metoxi)naftalin (CAS RN 613-62-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 30 90 |
20 |
1,2-Bisz(3-metil-fenoxi)etán (CAS RN 54914-85-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 30 90 |
30 |
3,4,5-Trimetoxi-toluol (CAS RN 6443-69-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 50 00 |
10 |
4-(2-Metoxietil)fenol (CAS RN 56718-71-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 50 00 |
20 |
Ubikvinol (CAS RN 992-78-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 60 00 |
10 |
Bisz(α,α-dimetilbenzil)peroxid (CAS RN 80-43-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2909 60 00 |
20 |
1,4-Di(2-terc-butil-peroxi-izopropil)-benzol (CAS RN 25155-25-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2910 90 00 |
15 |
1,2-Epoxi-ciklohexán (CAS RN 286-20-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2910 90 00 |
30 |
2,3-Epoxi-1-propanol (glicidol) (CAS RN 556-52-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2910 90 00 |
80 |
Allil-glicidil-éter (CAS RN 106-92-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2912 29 00 |
40 |
(2E,4E,6E,8E,10E,12E)-2,7,11-Trimetil-13-(2,6,6-trimetil-1-ciklohexén-1-il)-2,4,6,8,10,12-trideka-hexanál (CAS RN 1638-05-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2912 29 00 |
50 |
4-Izobutil-benzaldehid (CAS RN 40150-98-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2912 29 00 |
60 |
3,4-Dimetil-benzaldehid (CAS RN 5973-71-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2912 49 00 |
10 |
3-fenoxi-benzaldehid (CAS RN 39515-51-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2912 49 00 |
20 |
4-Hidroxi-benzaldehid (CAS RN 123-08-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2912 49 00 |
30 |
Szalicilaldehid (CAS RN 90-02-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 19 90 |
20 |
Heptán-2-on (CAS RN 110-43-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 19 90 |
30 |
3-Metilbutanon (CAS RN 563-80-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 19 90 |
40 |
Pentán-2-on (CAS RN 107-87-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 29 00 |
20 |
Ciklohexadek-8-enon (CAS RN 3100-36–5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 29 00 |
30 |
(R)-p-Menta-1(6),8-dién-2-on (CAS RN 6485-40-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 29 00 |
40 |
Kámfor |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 29 00 |
50 |
transz-β-Damaszkon (CAS RN 23726-91-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 39 00 |
30 |
Benzofenon (CAS RN 119-61-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 39 00 |
50 |
4-Fenilbenzofenon (CAS RN 2128-93-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 39 00 |
60 |
4-Metilbenzofenon (CAS RN 134-84-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 39 00 |
70 |
Benzil (CAS RN 134-81-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 39 00 |
80 |
4’-Metil-acetofenon (CAS RN 122-00-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
20 |
3’-Hidroxiacetofenon (CAS RN 121-71-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
25 |
4′-Metoxi-acetofenon (CAS RN 100-06-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
30 |
2′-Hidroxi-acetofenon (CAS RN 118-93-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
36 |
2,7-Dihidroxi-9-fluor-enon (CAS RN 42523-29-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
40 |
4-(4-Hidroxifenil)bután-2-on (CAS RN 5471-51-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
45 |
3,4-Dihidroxi-benzofenon (CAS RN 10425-11-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
60 |
2,2-Dimetoxi-2-fenilacetofenon (CAS RN 24650-42-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
70 |
16α,17α-Epoxi-3β-hidroxipregn-5-én-20-on (CAS RN 974-23-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 50 00 |
80 |
2’,6’-Dihidroxi-acetofenon (CAS RN 699-83-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 69 90 |
10 |
2-Etil-antrakinon (CAS RN 84-51-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 69 90 |
20 |
2-Pentil-antrakinon (CAS RN 13936-21-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 69 90 |
30 |
1,4-Dihidroxi-antrakinon (CAS RN 81-64-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 69 90 |
40 |
p-Benzokinon (CAS RN 106-51-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 70 00 |
20 |
2,4′-Difluor-benzofenon (CAS RN 342-25-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 70 00 |
40 |
Perfluor-(2-metilpentán-3-on) (CAS RN 756-13-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 70 00 |
50 |
3’-Klórpropiofenon (CAS RN 34841-35-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 70 00 |
60 |
4’-Tercbutil-2’,6’-dimetil-3’,5’-dinitroacetofenon (CAS RN 81-14-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2914 70 00 |
70 |
4-Klór-4’-hidroxi-benzofenon (CAS RN 42019-78-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 29 00 |
10 |
Antimon-triacetát (CAS RN 6923-52-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
20 |
Izopentil-acetát (CAS RN 123-92-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
40 |
terc-Butil-acetát (CAS RN 540-88-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
50 |
3-Acetilfenil-acetát (CAS RN 2454-35-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
60 |
Dodek-8-enil-acetát (CAS RN 28079-04-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
65 |
Dodeka-7,9-dienil-acetát (CAS RN 54364-62-4) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
70 |
Dodek-9-enil-acetát (CAS RN 16974-11-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
75 |
Izobornil-acetát (CAS RN 125-12-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
80 |
1-Fenil-etil-acetát (CAS RN 93-92-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 39 00 |
85 |
2-terc-Butil-ciklohexil-acetát (CAS RN 88-41-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 60 19 |
10 |
Etil-butirát (CAS RN 105-54-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
30 |
3,3-Dimetil-butiril-klorid (CAS RN 7065-46-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
40 |
Nonánsav (pelargonsav) (CAS RN 112-05-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
50 |
Allil-heptanoát (CAS RN 142-19-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
55 |
Trietil-ortoformiát (CAS RN 122-51-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
60 |
Etil-6,8-diklór-oktanoát (CAS RN 1070-64-0) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
70 |
Legalább 92 %-os tisztaságú kobalt borát neodekanát komplex (CAS RN 68457-13-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
75 |
2,2-Dimetil-butiril-klorid (CAS RN 5856-77-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2915 90 70 |
80 |
Etil-difluor-acetát (CAS RN 454-31-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 12 00 |
10 |
2-terc-butil-6-(3-terc-butil-2-hidroxi-5-metilbenzil)-4-metilfenil-akrilát (CAS RN 61167-58-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 12 00 |
40 |
2,4-Di-terc-pentil-6-[1-(3,5-di-terc-pentil-2-hidroxifenil)etil]fenilakrilát (CAS RN 123968-25-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 12 00 |
70 |
2-(2-Vinil-oxi-etoxi)etil-akrilát (CAS RN 86273-46-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 13 00 |
10 |
Hidroxicink-metakrilát, porított formában (CAS RN 63451-47-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 13 00 |
20 |
Cink-dimetakrilát, porított formában (CAS RN 13189-00-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 14 00 |
10 |
2,3-Epoxipropil-metakrilát (CAS RN 106-91-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 19 95 |
20 |
Metil 3,3-dimetil-4-pentanoát (CAS RN 63721-05-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 19 95 |
40 |
Szorbinsav, állati takarmány gyártásához (CAS RN 110-44-1) (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 20 00 |
50 |
Etil-2,2-dimetil-3-(2-metil-propenil)ciklopropán-karboxilát (CAS RN 97-41-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 20 00 |
60 |
3-Ciklohexil-propionsav (CAS RN 701-97-3) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 31 00 |
10 |
Benzil-benzoát (CAS RN 120-51-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
10 |
2,3,4,5-Tetrafluor-benzoesav (CAS RN 1201-31-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
15 |
2-Klór-5-nitrobenzoesav (CAS RN 2516-96-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
20 |
3,5-Diklór-benzoilklorid (CAS RN 2905-62-6) |
3,6 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
25 |
2-Metil-3-(4-fluorfenil)-propionil-klorid (CAS RN 1017183-70-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
30 |
2,4,6-Trimetilbenzoil-klorid (CAS RN 938-18-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
35 |
Metil 4-terc-butilbenzoát (CAS RN 26537-19-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
38 |
6-Brómnaftalén-2-karboxilsav (CAS RN 5773-80-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
45 |
2-Klór-benzoesav (CAS RN 118-91-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
50 |
3,5-Dimetil-benzoilklorid (CAS RN 6613-44-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
55 |
4-terc-Butilbenzoesav (CAS RN 98-73-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
60 |
4-Etil-benzoilklorid (CAS RN 16331-45-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
70 |
Ibuprofen (INN) (CAS RN 15687-27-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
75 |
m-Toluilsav (CAS RN 99-04-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2916 39 90 |
85 |
(2,4,5-Trifluor-fenil)ecetsav (CAS RN 209995-38-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 11 00 |
20 |
Bisz(p-metilbenzil)oxalát (CAS RN 18241-31-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 11 00 |
30 |
Kobalt-oxalát (CAS RN 814-89-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 19 10 |
10 |
Dimetil-malonát (CAS RN 108-59-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 19 10 |
20 |
Dietil-malonát (CAS RN 105-53-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 19 90 |
20 |
Nátrium-1,2-bisz(ciklohexil-oxikarbonil)etán-szulfonát (CAS RN 23386-52-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 19 90 |
30 |
Etilén-brasszilát (CAS RN 105-95-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 19 90 |
50 |
Tetradekánsav (CAS RN 821-38-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 19 90 |
70 |
Itakonsav (CAS RN 97-65-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 20 00 |
30 |
1,4,5,6,7,7-Hexaklór-8,9,10-trinorborn-5-én-2,3-dikarboxil-anhidrid (CAS RN 115-27-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 20 00 |
40 |
3-Metil-1,2,3,6-tetrahidroftál-anhidrid (CAS RN 5333-84-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 34 00 |
10 |
Diallil-ftalát (CAS RN 131-17-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 39 95 |
20 |
Dibutil-1,4-benzoldikarboxilát (CAS RN 1962-75-0) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2917 39 95 |
30 |
Benzol-1,2:4,5-tetrakarboxil dianhidrid (CAS RN 89-32-7) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 16 00 |
20 |
Kalcium-diglukonát-monohidrát (CAS RN 66905-23-5) kalcium-glukonát-laktát (CAS RN 11116-97-5) gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 19 98 |
20 |
L- Almasav (CAS RN 97-67-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 29 00 |
10 |
Monohidroxi-naftoesavak |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 29 00 |
35 |
Propil-3,4,5-trihidroxi-benzoát (CAS RN 121-79-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 29 00 |
50 |
Hexametilén-bisz[3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)-propionát] (CAS RN 35074-77-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 29 00 |
60 |
4-hidroxi-benzoesav metil-, etil-, propil- vagy butil-észterei vagy ezek nátriumsóik (CAS RN 35285-68-8, 99-76-3, 5026-62-0, 94-26-8, 94-13-3, 35285-69-9, 120-47-8, 36457-20-2 vagy 4247-02-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 30 00 |
30 |
Metil-2-benzoilbenzoát (CAS RN 606-28-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 30 00 |
50 |
Etil-acetoacetát (CAS RN 141-97-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
10 |
3,4-Epoxi-ciklohexilmetil-3,4-epoxiciklohexán-karboxilát (CAS RN 2386-87-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
15 |
Etil 2,3-epoxi-3-fenil-butirát (CAS RN 77-83-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
20 |
Metil-3-metoxiakrilát (CAS RN 5788-17-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
30 |
Metil-2-(4-hidroxi-fenoxi)-propionát (CAS RN 96562-58-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
40 |
transz-4-Hidroxi-3-metoxi-fahéjsav (CAS RN 1135-24-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
50 |
Metil-3,4,5-trimetoxi-benzoát (CAS RN 1916-07-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
60 |
3,4,5-Trimetoxi-benzoesav (CAS RN 118-41-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
70 |
Allil-(3-metil-butoxi)acetát (CAS RN 67634-00-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2918 99 90 |
80 |
Nátrium-5-[2-klór-4-(trifluor-metil)fenoxi]-2-nitrobenzoát (CAS RN 62476-59-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2919 90 00 |
10 |
2,2’-Metilén-bisz(4,6-di-terc-butilfenil)-foszfát, mononátrium-só (CAS RN 85209-91-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2919 90 00 |
30 |
Alumínium-hidroxibisz[2,2’-metilénbisz(4,6-di-terc-butil-fenil)foszfát] (CAS RN 151841-65-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2919 90 00 |
40 |
Tri-n-hexilfoszfát (CAS RN 2528-39-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2919 90 00 |
50 |
Trietil-foszfát (CAS RN 78-40-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 19 00 |
10 |
Fenitrotion (ISO) (CAS RN 122-14-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 19 00 |
20 |
Tolklofosz-metil (ISO) (CAS RN 57018-04-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 10 |
10 |
Dietil-szulfát (CAS RN 64-67-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 10 |
20 |
Diallil-2-2’-oxidietil-dikarbonát (CAS RN 142-22-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 10 |
40 |
Dimetil-karbonát (CAS RN 616-38-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 10 |
50 |
Di-terc-butil-dikarbonát (CAS RN 24424-99-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 10 |
60 |
2,4-Di-terc-butil-5-nitro-fenil-metil-karbonát (CAS RN 873055-55-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2920 90 30 |
|
Trimetil-foszfit (CAS RN 121-45-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
2920 90 40 |
|
Trietil-foszfit (CAS RN 122-52-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 85 |
10 |
O,O’-Dioktadecil-pentaeritri-bisz-(foszfit) (CAS RN 3806-34-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 85 |
20 |
Trisz(metilfenil)-foszfit (CAS RN 25586-42-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 85 |
30 |
2,2’-[[3,3’,5,5’-Tetrakisz(1,1-dimetiletil)[1,1’-bifenil]-2,2’-diil]bisz(oxy)]bisz[bifenil-1,3,2-dioxafoszfepin], (CAS RN 138776-88-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 85 |
40 |
Bisz(2,4-Dikumilfenil)pentaeritrit-difoszfit (CAS RN 154862-43-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 85 |
50 |
Foszetil-alumínium (CAS RN 39148-24-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2920 90 85 |
60 |
Bisz(neopentil-glikolát)dibór (CAS RN 201733-56-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 19 50 ex 2929 90 00 |
10 20 |
Dietil-amino-trietoxi-szilán (CAS RN 35077-00-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 19 60 |
10 |
2-(N,N-Dietil-amino)etil-klorid-hidroklorid (CAS RN 869-24-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 19 99 |
20 |
Etil(2-metilallil)-amin (CAS RN 18328-90-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 19 99 |
30 |
Allilamin (CAS RN 107-11-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 19 99 |
60 |
Tetrakisz(etil-metil-amino)cirkónium(IV), (CAS RN 175923-04-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 19 99 |
70 |
N,N-Dimetil-oktil-amin – bór-triklorid (1:1) (CAS RN 34762-90-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 29 00 |
20 |
Trisz-[3-(dimetilamin)-propil]-amin (CAS RN 33329-35-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 29 00 |
30 |
Bisz-[3-(dimetilamin)-propil]-metilamin (CAS RN 3855-32-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 29 00 |
40 |
Dekametiléndiamin (CAS RN 646-25-3) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 29 00 |
50 |
N’-[3-(Dimetil-amin)propil]-N,N-dimetil-propán-1,3-diamin, (CAS RN 6711-48-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 30 99 |
30 |
1,3-Ciklohexán-dimetánamin (CAS RN 2579-20-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 30 99 |
40 |
Ciklopropilamin (CAS RN 765-30-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
15 |
4-Amino-3-nitrobenzol-szulfonsav (CAS RN 616-84-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
20 |
3-Klóranilin (CAS RN 108-42-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
25 |
Nátriumhidrogén-2-aminobenzol-1,4-diszulfonát (CAS RN 24605-36-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
35 |
2-Nitroanilin (CAS RN 88-74-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
45 |
2,4,5-Triklóranilin (CAS RN 636-30-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
50 |
3-Aminobenzol-szulfonsav (CAS RN 121-47-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
70 |
2-Aminobenzol-1,4-disulfonsav (CAS RN 98-44-2) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
80 |
4-Klór-2-nitroanilin (CAS RN 89-63-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
82 |
2-Klór-4-nitroanilin (CAS RN 121-87-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
85 |
3,5-Diklóranilin (CAS RN 626-43-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
86 |
2,5-Diklór-anilin, legalább 99,5 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 95-82-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
87 |
N-Metil-anilin (CAS RN 100-61-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 42 00 |
88 |
3,4-Diklór-anilin-6-szulfonsav (CAS RN 6331-96-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 43 00 |
20 |
4-Amino-6-klórtoluol-3-szulfonsav (CAS RN 88-51-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 43 00 |
30 |
3-Nitro-para-toluidin (CAS RN 119-32-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 43 00 |
40 |
4-Aminotoluol-3-szulfonsav (CAS RN 88-44-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 43 00 |
50 |
4-Aminobenzo-trifluorid (CAS RN 455-14-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 43 00 |
60 |
3-Aminobenzo-trifluorid (CAS RN 98-16-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 43 00 |
70 |
N-Etil-m-toluidin (CAS RN 102-27-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 43 00 |
80 |
6-Klór-α,α,α-trifluor-m-toluidin (CAS RN 121-50-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 44 00 |
20 |
Difenil-amin (CAS RN 122-39-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 45 00 |
10 |
Nátriumhidrogén-3-aminonaftalin-1,5-diszulfonát (CAS RN 4681-22-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 45 00 |
20 |
2-Aminonaftalin-1,5-diszulfonsav (CAS RN 117-62-4) vagy az egyik nátrium-sója (CAS RN 19532-03-7) vagy (CAS RN 62203-79-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 45 00 |
40 |
1-Naftilamin (CAS RN 134-32-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 45 00 |
50 |
7-Aminonaftalin-1,3,6-triszulfonsav (CAS RN 118-03-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 49 00 |
20 |
Pendimetalin (ISO) (CAS RN 40487-42-1) |
3,5 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 49 00 |
40 |
N-1-Naftil-anilin (CAS RN 90-30-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 49 00 |
60 |
N-Benzil-N-etilanilin (CAS RN 92-59-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 49 00 |
70 |
2-Klórbenzil-amin (CAS RN 89-97-4) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 49 00 |
80 |
4-Heptafluor-izopropil-2-metilanilin (CAS RN 238098-26-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 49 00 |
85 |
4-Izopropil-anilin (CAS RN 99-88-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 51 19 |
20 |
Toluol-diamin (TDA), amely legalább 78tömegszázalék, de legfeljebb 82tömegszázalék 4-metil-m-fenilén-diamint és legalább 18tömegszázalék, de legfeljebb 22tömegszázalék 2-metil-m-fenilén-diamint tartalmaz és maradék kátránytartalma legfeljebb 0,23tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 51 19 |
30 |
2-Metil-p-feniléndiamin-szulfát (CAS RN 615-50-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 51 19 |
40 |
p-Feniléndiamin (CAS RN 106-50-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 51 19 |
50 |
A p-fenilén-diamin és a p-diamino-toluol mono- és diklór-származékai |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 51 19 |
60 |
2,4-Diaminobenzol-szulfonsav (CAS RN 88-63-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 59 90 |
10 |
3,5-Dietil-toluol-diamin izomerek keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 59 90 |
30 |
3,3’-Diklórbenzidin-dihidroklorid (CAS RN 612-83-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 59 90 |
40 |
4,4’-Diaminosztilbén-2,2’-diszulfonsav (CAS RN 81-11-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 59 90 |
50 |
N-Etil-N’,N’-dimetil-N-fenil-etilén-1,2-diamin (CAS RN 27692-91-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2921 59 90 |
60 |
(2R,5R)-1,6-Difenil-hexán-2,5-diamin-dihidroklorid (CAS RN 1247119-31-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
20 |
2-(2-Metoxi-fenoxi)etil-amin-hidroklorid (CAS RN 64464-07-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
25 |
Titán-bisz(trietanol-amin)diizopropoxid (CAS RN 36673-16-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
30 |
N,N,N’,N’-Tetrametil-2,2’-oxibisz(etilamin) (CAS RN 3033-62-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
40 |
2-(Dimetil-amin)etil-benzoát (CAS RN 2208-05-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
45 |
2-[2-Hidroxi-etil(oktadecil)amino]etanol (CAS RN 10213-78-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
50 |
2-(2-Metoxifenoxi)etilamin (CAS RN 1836-62-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
60 |
N,N,N’-Trimetil-N’-(2-hidroxietil) 2,2’-oxibisz(etilamin), (CAS RN 83016-70-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
65 |
transz-4-Aminociklohexanol (CAS RN 27489-62-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
70 |
D-(-)-treo-2-amino-1-(p-nitrofenil)propán-1,3-diol (CAS RN 716-61-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
75 |
2-Etoxietil-amin (CAS RN 110-76-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
80 |
N-[2-[2-(Dimetilamin)etoxi]etil]-N-metil-1,3-propándiamin, (CAS RN 189253-72-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 19 85 |
85 |
(1S,4R)-cisz-4-Amino-2-ciklopentén-1-metanol-D-tartarát (CAS RN 229177-52-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 21 00 |
10 |
2-Amino-5-hidroxinaftalin-1,7-diszulfonsav (CAS RN 6535-70-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 21 00 |
30 |
6-Amino-4-hidroxi-naftalin-2-szulfonsav (CAS RN 90-51-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 21 00 |
40 |
7-Amino-4-hidroxi-naftalin-2-szulfonsav (CAS RN 87-02-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 21 00 |
50 |
Nátrium-hidrogén-4-amino-5-hidroxinaftalin-2,7-diszulfonát, (CAS RN 5460-09-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 21 00 |
60 |
4-Amino-5-hidroxinaftalin-2,7-diszulfonsav, legalább 80 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 90-20-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
20 |
3-Aminofenol (CAS RN 591-27-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
25 |
5-Amino-o-krezol (CAS RN 2835-95-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
45 |
Anizidin |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
55 |
3-Amino-4-hidroxibenzolszulfonsav (CAS RN 98-37-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
65 |
4-Trifluormetoxianilin (CAS RN 461-82-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
70 |
4-Nitro-o-anizidin (CAS RN 97-52-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
75 |
4-(2-Aminoetil)fenol (CAS RN 51-67-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
80 |
3-Dietilamin-fenol (CAS RN 91-68-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 29 00 |
85 |
4-Benziloxianilin-hidroklorid (CAS RN 51388-20-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 39 00 |
10 |
1-Amino-4-bróm-9,10-dioxoantracén-2-szulfonsav és sói |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 39 00 |
20 |
2-Amino-5-klórbenzofenon (CAS RN 719-59-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 39 00 |
70 |
p-[(2-Klóretil)etilamin]benzaldehid (CAS RN 2643-07-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 43 00 |
10 |
Antranilsav (CAS RN 118-92-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
10 |
Ornitin-aszpartát (INNM) (CAS RN 3230-94-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
15 |
Élelmiszerkiegészítők gyártásához használt DL-aszparaginsav, (CAS RN 617-45-8) (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
20 |
3-Amino-4-klór-benzoesav (CAS RN 2840-28-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
40 |
Norvalin |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
45 |
Glicin (CAS RN 56-40-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
50 |
D-(-)-Dihidrofenilglicin (CAS RN 26774-88-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
60 |
Etil-4-dimetilamino-benzoát (CAS RN 10287-53-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 49 85 |
70 |
2-Etilhexil-4-dimetilamin-benzoát (CAS RN 21245-02-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 50 00 |
20 |
1-[2-Amino-1-(4-metoxifenil)-etil]-ciklohexanol-hidroklorid, (CAS RN 130198-05-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2922 50 00 |
70 |
2-(1-Hidroxi-ciklohexil)-2-(4-metoxi-fenil)etil-ammonium-acetát |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2923 90 00 |
10 |
Tetrametilammónium-hidroxid 25 tömegszázalékos (± 0,5 %) vizes oldata |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2923 90 00 |
25 |
Tetrakisz(dimetil-ditetradecil-ammónium)-molibdát, (CAS RN 117342-25-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2923 90 00 |
45 |
Tetrabutilammónium-hidroxid, tömegének legalább 55 %-ában (± 1 %) tetrabutilammónium-hidroxidot tartalmazó vizes oldat formájában, (CAS RN 2052-49-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2923 90 00 |
70 |
Tetrapropil-ammónium-hidroxid vizes oldatban, amely:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2923 90 00 |
75 |
Tetraetil-ammónium-hidroxid vizes oldat formájában, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2923 90 00 |
80 |
Diallil-dimetilammónium-klorid vizes oldatban, legalább 63, de legfeljebb 67 tömegszázalék diallil-dimetilammónium-klorid-tartalommal, (CAS RN 7398-69-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 19 00 |
10 |
2-Akrilamido-2-metilpropán-szulfonsav (CAS RN 15214-89-8) vagy nátriumsója (CAS RN 5165-97-9), vagy ammóniumsója(CAS RN 58374-69-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 19 00 |
30 |
Metil-2-acetamido-3-klór-propionát (CAS RN 87333-22-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 19 00 |
40 |
N-(1,1-dimetil-3-oxobutil)akrilamid (CAS RN 2873-97-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 19 00 |
50 |
Akrilamid (CAS RN 79-06-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 19 00 |
60 |
N,N-Dimetilakrilamid (CAS RN 2680-03-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 19 00 |
70 |
Metilkarbamát (CAS RN 598-55-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 19 00 |
80 |
Tetrabutil-karbamid (CAS RN 4559-86-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 21 00 |
10 |
4,4’-Dihidroxi-7,7’-ureilén-di-(naftalin-2-szulfonsav) és nátrium-sói |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 21 00 |
20 |
(3-Aminofenil)karbamid-hidroklorid (CAS RN 59690-88-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
10 |
Alaklór (ISO), (CAS RN 15972-60-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
12 |
4-(Acetilamino)-2-aminobenzol-szulfonsav (CAS RN 88-64-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
15 |
Acetoklór (ISO), (CAS RN 34256-82-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
20 |
2-Klór-N-(2-etil-6-metil-fenil)-N-(propán-2-iloximetil)acetamid, (CAS RN 86763-47-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
27 |
2-Bróm-4-fluor-acetanilid (CAS RN 1009-22-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
40 |
N,N’-1,4-Fenilén-bisz[3-oxobutiramid], (CAS RN 24731-73-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
45 |
Propoxur (ISO) (CAS RN 114-26-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
50 |
N,N’-(2,5-Diklór-1,4-fenilén)-bisz[3-oxobutiramid], (CAS RN 42487-09-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
51 |
Metil-2-amino-4-[[(2,5-diklór-fenil)amino]karbonil]benzoát (CAS RN 59673-82-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
53 |
4-Amino-N-[4-(amino-karbonil)fenil]benzamid (CAS RN 74441-06-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
55 |
N,N’-(2,5-Dimetil-1,4-fenilén)-bisz[3-oxobutiramid], (CAS RN 24304-50-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
60 |
N,N’-(2-Klór-5-metil-1,4-fenilén)-bisz[3-oxobutiramid], (CAS RN 41131-65-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
63 |
N-Etil-2-(izopropil)-5-metilciklohexán-karboxamid (CAS RN 39711-79-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
65 |
2-(4-Hidroxifenil)-acetamid (CAS RN 17194-82-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
75 |
3-Amino-p-ánizsanilid (CAS RN 120-35-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
80 |
5’-Klór-3-hidroxi-2’,4’-dimetoxi-2-naftanilid (CAS RN 92-72-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
85 |
p-Amino-benzamid (CAS RN 2835-68-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
86 |
Antranilamid, legalább 99,5 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 88-68-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
87 |
Paracetamol (INN) (CAS RN 103-90-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
88 |
5’-Klór-3-hidroxi-2’-metil-2-naftanilid (CAS RN 135-63-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
89 |
Flutolanil (ISO) (CAS RN 66332-96-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
91 |
3-Hidroxi-2’-metoxi-2-naftanilid (CAS RN 135-62-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
92 |
3-Hidroxi-2-naftanilid (CAS RN 92-77-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
93 |
3-Hidroxi-2′-metil-2-naftanilid (CAS RN 135-61-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
94 |
2’-Etoxi-3-hidroxi-2-naftanilid (CAS RN 92-74-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2924 29 98 |
97 |
1,1-Ciklohexán-diecetsav monoamid (CAS RN 99189-60-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2925 11 00 |
20 |
Szacharin és nátrium-sói |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2925 19 95 |
10 |
N-Fenilmaleinimid (CAS RN 941-69-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2925 19 95 |
20 |
4,5,6,7-Tetrahidroizoindol-1,3-dion (CAS RN 4720-86-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2925 19 95 |
30 |
N,N′-(m-Fenilén)dimaleimid (CAS RN 3006-93-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2925 29 00 |
10 |
Diciklohexil-karbodiimid (CAS RN 538-75-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2925 29 00 |
20 |
N-[3-(Dimetilamino)propil]-N′-etilkarbodiimid-hidroklorid (CAS RN 25952-53-8) |
0 % |
01.01.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
13 |
alfa-Bróm-o-toluolnitril (CAS RN 22115-41-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
20 |
2-(m-Benzoilfenil)-propion-nitril (CAS RN 42872-30-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
25 |
2,2-Dibróm-3-nitrilopropionamid (CAS RN 10222-01-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
30 |
2-Amino-3-(3,4-dimetoxifenil)-2-metilpropánnitril-hidroklorid, (CAS RN 2544-13-0) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
50 |
Cián-ecetsav alkil vagy alkoxialkil észterei |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
55 |
Metil-2-ciano-2-fenilbutirát (CAS RN 24131-07-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
60 |
Cián-ecetsav kristályos formában (CAS RN 372-09-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
61 |
m-(1-Ciánetil)benzoesav (CAS RN 5537-71-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
63 |
1-(Cianoacetil)-3-etilkarbamid (CAS RN 41078-06-2) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
64 |
Legalább 83 tömegszázalék tisztaságú eszfenvalerát saját izomerjeinek elegyében (CAS RN 66230-04-4) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
65 |
Malononitril (CAS RN 109-77-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
70 |
Metakril-nitril (CAS RN 126-98-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
74 |
Klórtalonil (ISO) (CAS RN 1897-45-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
75 |
Etil-2-ciano-2-etil-3-metil-hexanoát (CAS RN 100453-11-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
80 |
Etil-2-ciano-2-fenil-butirát (CAS RN 718-71-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
86 |
Etilén-diamin-tetraaceto-nitril (CAS RN 5766-67-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2926 90 95 |
89 |
Butironitril (CAS RN 109-74-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2927 00 00 |
10 |
2,2′-Dimetil-2,2′-azodipropionamidin-dihidroklorid |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2927 00 00 |
20 |
4-Anilin-2-metoxi-benzol-diazónium-hidrogénszulfát (CAS RN 36305-05-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2927 00 00 |
30 |
4’-Aminazobenzol-4-szulfonsav (CAS RN 104-23-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2927 00 00 |
70 |
Tetranátrium-3,3’-[azoxibisz[(2-metoxi-4,1-fenilén)azo]]bisz[4,5-dihidroxinaftalin-2,7-diszulfonát], (CAS RN 83968-64-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2927 00 00 |
80 |
4-[(2,5-Diklór-fenil)azo]-3-hidroxi-2-naftoesav (CAS RN 51867-77-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
10 |
3,3’-Bisz-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)-)-N,N’-bipropionamid (CAS RN 32687-78-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
25 |
Acetaldehid-oxim vizes oldatban (CAS RN 107-29-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
30 |
N-Izopropil-hidroxilamin (CAS RN 5080-22-8) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
35 |
2-Klór-N-metoxi-N-metilacetamid (CAS RN 67442-07-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
40 |
O-Etil-hidroxilamin, vizes oldat formájában (CAS RN 624-86-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
45 |
Tebufenozid (ISO) (CAS RN 112410-23-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
55 |
Aminoguanidin(ium)-hidrogén-karbonát (CAS RN 2582-30-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
60 |
Adipohidrazid (CAS RN 1071-93-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
70 |
Butanon-oxim (CAS RN 96-29-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
75 |
Metaflumizon (ISO) (CAS RN 139968-49-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
80 |
Ciflufenamid (ISO) (CAS RN 180409-60-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2928 00 90 |
85 |
Daminozid (ISO), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 1596-84-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
10 |
Metilén-diciklohexil-diizocianátok (CAS RN 28605-81-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
15 |
3,3’-Dimetil-bifenil-4,4’-diil-diizocianát (CAS RN 91-97-4) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
20 |
Butil-izocianát (CAS RN 111-36-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
40 |
m-Izopropenil-α,α-dimetilbenzil-izocianát (CAS RN 2094-99-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
50 |
m-Fenilén-diizopropilidén-diizocianát (CAS RN 2778-42-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
55 |
2,5 (és 2,6)-bisz(Izocianátmetil)-biciklo[2.2.1]heptán (CAS RN 74091-64-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
60 |
Trimetil-hexametilén-diizocianát, kevert izomerek |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2929 10 00 |
80 |
1,3-Bisz(izocianát-metil)benzol (CAS RN 3634-83-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 20 00 |
10 |
Proszulfokarb (ISO) (CAS RN 52888-80-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 20 00 |
20 |
2-Izopropil-etil-tiokarbamát (CAS RN 141-98-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
10 |
2,3-Bisz((2-merkaptoetil)tio)-1-propántiol (CAS RN 131538-00-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
13 |
Merkaptamin-hidroklorid (CAS RN 156-57-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
14 |
4-(Metiltio)benzaldehid (CAS RN 3446-89-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
15 |
Etoprofosz (ISO) (CAS RN 13194-48-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
17 |
2-(3-Aminofenilszulfonil)etil-hidrogén-szulfát (CAS RN 2494-88-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
18 |
1-Metil-5-[3-metil-4-[4-[(trifluor-metil)tio]fenoxi]fenil]biuret (CAS RN 106310-17-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
20 |
2-Metoxi-N-[2-nitro-5-(feniltio)fenil]acetamid (CAS RN 63470-85-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
23 |
Dimetil [(metilszulfanil)metililidén]biszkarbamát (CAS RN 34840-23-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
25 |
Tiofanát-metil (ISO), (CAS RN 23564-05-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
30 |
4-(4-Izopropoxifenil-szulfonil)-fenol (CAS RN 95235-30-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
35 |
Glutation (CAS RN 70-18-8) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
40 |
3,3’-Tiodipropionsav (CAS RN 111-17-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
45 |
2-[(p-Aminofenil)-szulfonil]-etil-hidrogén-szulfát (CAS RN 2494-89-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
50 |
[S-(R*,R*)]-2-Amino-1-[4-(metiltio)-fenil]-1,3-propándiol, (CAS RN 23150-35-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
55 |
Tiokarbamid (CAS RN 62-56-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
60 |
Metil-fenil-szulfid (CAS RN 100-68-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
62 |
Cink-bisz(benzolszulfinát) (CAS RN 24308-84-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
64 |
3-Klór-2-metilfenil-metil-szulfid (CAS RN 82961-52-2) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
65 |
Pentaeritritol-tetrakisz(3-merkaptopropionát) (CAS RN 7575-23-7) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
66 |
Difenil-szulfid (CAS RN 139-66-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
67 |
3-Brómmetil-2-klór-4-(metilszulfonil)-benzoesav (CAS RN 120100-05-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
68 |
Kletodim (ISO) (CAS RN 99129-21-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
77 |
4-[4-(2-Propeniloxi)fenilszulfonil]fenol (CAS RN 97042-18-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
78 |
4-Merkaptometil-3,6-ditia-1,8-oktánditiol (CAS RN 131538-00-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
80 |
Kaptán (ISO) (CAS RN 133-06-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
81 |
Dinátrium-hexametilén-1,6-bisz-tioszulfát-dihidrát (CAS RN 5719-73-3) |
3 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
83 |
p-Metilszulfonil-toluol (CAS RN 3185-99-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
84 |
2-Klór-4-(metil-szulfonil)-benzoesav (CAS RN 53250-83-2) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
87 |
3-Szulfino-benzoesav (CAS RN 15451-00-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2930 90 99 |
89 |
O-etil, O-izopropil-, O-butil-, O-izobutil- vagy O-pentil-ditiokarbonátok kálium- vagy nátrium-sója |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
05 |
Butiletil-magnézium (CAS RN 62202-86-2), heptánoldat formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
10 |
Dietilmetoxiborán (CAS RN 7397-46-8), a Kombinált Nómenklatúra 29. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. e) pontja szerint tetrahidrofurán oldat formájában is |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
14 |
Nátrium-diizobutil-ditiofoszfinát (CAS RN 13360-78-6) vizes oldatban |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
15 |
Trietil-borán (CAS RN 97-94-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
18 |
Trioktilfoszfin-oxid (CAS RN 78-50-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
20 |
Tömegszázalékban kifejezve legfeljebb 4,9 % ciklopentadienil-mangán-trikarbonilt tartalmazó metil-ciklopentadienil-mangán-trikarbonil, (CAS RN 12108-13-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
24 |
Metil-trisz(2-pentanonoxim)-szilán (CAS RN 37859-55-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
30 |
Dietil-borán-izopropoxid (CAS RN 74953-03-0) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
35 |
(Z)-Prop-1-én-1-il-foszfonsav (CAS RN 25383-06-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
40 |
N-(Foszfon-metil)imin-diecetsav (CAS RN 5994-61-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
50 |
Bisz-(2,4,4-trimetil-pentil)-foszfinsav (CAS RN 83411-71-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
55 |
Dimetil-[dimetil-szilildiindenil]-hafnium (CAS RN 220492-55-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
70 |
N,N-Dimetilanilinium-tetrakisz-(penta-fluorofenil)-borát (CAS RN 118612-00-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
72 |
Fenilfoszfon-diklorid (CAS RN 824-72-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
75 |
Tetrakisz(hidroxi-metil)foszfónium-klorid (CAS RN 124-64-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
86 |
9-Ikozil-9-foszfa-biciklo[3.3.1]nonán és 9-icosil-9-foszfa-biciklo[4.2.1]nonán keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
87 |
Trisz(4-metil-pentán-2-oximino)metil-szilán (CAS RN 37859-57-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
89 |
Tetrabutilfoszfónium acetát vizes oldatban (CAS RN 30345-49-4) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
91 |
Trimetilszilán (CAS RN 993-07-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
92 |
Trimetil-borán (CAS RN 593-90-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2931 90 90 |
96 |
3-(Hidroxifenilfoszfinil)-propionsav (CAS RN 14657-64-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 13 00 |
10 |
Tetrahidrofurfuril-alkohol (CAS RN 97-99-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 19 00 |
40 |
Furán (CAS RN 110-00-9), legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 19 00 |
41 |
2,2 Di(tetrahidrofuril)propán (CAS RN 89686-69-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 19 00 |
45 |
1,6-Diklór-1,6-dideoxi-β-D-fruktofuranozil-4-klór-4-deoxi-α-D-galaktopiranozid, (CAS RN 56038-13-2) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 19 00 |
50 |
2-Metilfurán (CAS RN 534-22-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 19 00 |
70 |
Furfurilamin (CAS RN 617-89-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 19 00 |
75 |
Tetrahidro-2-metilfurán (CAS RN 96-47-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 19 00 |
80 |
5-Nitrofurfurilidén-di(acetát) (CAS RN 92-55-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
10 |
2′-Anilin-6′-[etil(izopentil)amino]-3′-metilspiro[izobenzofurán-1(3H),9′-xantén]-3-on (CAS RN 70516-41-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
15 |
Kumarin (CAS RN 91-64-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
20 |
Etil-6′-(dietil-amino)-3-oxo-3H-spiro[2-benzofurán-1,9′-xantén]-2′-karboxilát (CAS RN 154306-60-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
35 |
6’-Dietilamin-3’-metil-2’-(2,4-xilidin)spiro[izobenzofurán-1(3H),9’-xantén]-3-on (CAS RN 36431-22-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
40 |
(S)-(-)-α-Amino-γ-butirolakton-hidrobromid (CAS RN 15295-77-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
55 |
6-Dimetilamin-3,3-bisz-(4-dimetilamin-fenil)-ftalid (CAS RN 1552-42-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
60 |
6’-(Dietilamin)-3’-metil-2’-(fenilamin)-spiro[izobenzofurán-1(3H),9’-[9H]xantén]-3-on (CAS RN 29512-49-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
70 |
3’,6’-Bisz(etilamin)-2’,7’-dimetilspiro[izobenzofurán-1(3H),9’-[9H]-xantén]-3-on, (CAS RN 41382-37-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
71 |
6’-(Dibutilamin)-3’-metil-2’-(fenilamin)-spiro[izobenzofurán-1(3H),9’-[9H]xantén]-3-on (CAS RN 89331-94-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
72 |
2’-[Bis(fenilmetil)amin]-6’-(dietilamin)-spiro[izobenzofurán-1(3H),9’-[9H]xantén]-3-on (CAS RN 34372-72-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
80 |
Legalább 88 tömegszázalékos tisztaságú gibberellinsav (CAS RN 77-06-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 20 90 |
84 |
Dekahidro-3a,6,6,9a-tetrametilnaft-[2,1-b]-furan-2 (1H)-on (CAS RN 564-20-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
10 |
Bendiokarb (ISO) (CAS RN 22781-23-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
15 |
1,3,4,6,7,8-Hexahidro-4,6,6,7,8,8-hexametilindeno[5,6-c]pirán (CAS RN 1222-05-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
20 |
Etil-2-metil-1,3-dioxolán-2-acetát (CAS RN 6413-10-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
25 |
1-(2,2-Difluor-benzo[d][1,3]dioxol-5-il)ciklopropánkarboxilsav (CAS RN 862574-88-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
35 |
1,2,3-Trideoxi-4,6:5,7-bisz-O-[(4-propil-fenil)metilén]-nonitol, (CAS RN 882073-43-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
40 |
1,3:2,4-Bisz-O-(3,4-dimetilbenzilidén)-D-glucitol (CAS RN 135861-56-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
45 |
2-Butilbenzofurán (CAS RN 4265-27-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
50 |
7-Metil-3,4-dihidro-2H-1,5-benzodioxepin-3-on (CAS RN 28940-11-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
55 |
6-Fluoro-3,4-dihidro-2H-1-benzopirán-2-karboxilsav (CAS RN 99199-60-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
70 |
1,3:2,4-bisz-O-Benzilidén-D-glucitol (CAS RN 32647-67-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
75 |
3-(3,4-Metilén-dioxifenil)-2-metilpropanal (CAS RN 1205-17-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2932 99 00 |
80 |
1,3:2,4-bisz-O-(4-Metilbenzilidén)-D-glucitol (CAS RN 32647-67-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 19 90 |
30 |
3-Metil-1-p-tolil-5-pirazolon (CAS RN 86-92-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 19 90 |
40 |
Edaravon (INN) (CAS RN 89-25-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 19 90 |
50 |
Fenpiroximát (ISO) (CAS RN 134098-61-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 19 90 |
60 |
Piraflufen-etil (ISO) (CAS RN 129630-19-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 19 90 |
70 |
4,5-Diamino-1-(2-hidroxietil)-pirazolszulfát (CAS RN 155601-30-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 19 90 |
80 |
3-(4,5-Dihidro-3-metil-5-oxo-1H-pirazol-1-il)benzol-szulfonsav (CAS RN 119-17-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 19 90 |
85 |
Allil-5-amino-4-(2-metil-fenil)-3-oxo-2,3-dihidro-1H-1-pirazol-karbotioát (CAS RN 473799-16-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 21 00 |
50 |
1-Bróm-3-klór-5,5-dimetilhidantoin (CAS RN 16079-88-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 21 00 |
60 |
DL-p-Hidroxifenil-hidantoin (CAS RN 2420-17-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 21 00 |
70 |
α-(4-Metoxibenzoil)-α-(1-benzil-5-etoxi-3-hidantoinil)-2-klór-5-dodecil-oxikarbonil-acetanilid (CAS RN 70950-45-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 21 00 |
80 |
5,5-Dimetilhidantoin (CAS RN 77-71-4) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
15 |
Etil-4-(1-hidroxi-1-metil-etil)-2-propil-imidazol-5-karboxilát (CAS RN 144689-93-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
25 |
Prokloráz (ISO) (CAS RN 67747-09-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
35 |
1-Tritil-4-formilimidazol (CAS RN 33016-47-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
40 |
Triflumizol (ISO) (CAS RN 68694-11-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
45 |
Prokloráz-réz-klorid (ISO) (CAS RN 156065-03-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
50 |
1,3-Dimetil-imidazolidin-2-on (CAS RN 80-73-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
60 |
1-Cián-2-metil-1-[2-(5-metil-imidazol-4-il-metiltio)etil]izotiokarbamid (CAS RN 52378-40-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
70 |
Ciazofamid (ISO) (CAS RN 120116-88-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 29 90 |
80 |
Imazalil (ISO) (CAS RN 35554-44-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
12 |
2,3-Diklór-piridin (CAS RN 2402-77-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
15 |
Piridin-2,3-dikarboxilsav (CAS RN 89-00-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
18 |
6-Klór-3-nitro-piridin-2-ilamin (CAS RN 27048-04-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
20 |
Réz-pirition-por (CAS RN 14915-37-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
24 |
2-Klórmetil-4-metoxi-3,5-dimetilpiridin-hidroklorid (CAS RN 86604-75-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
25 |
Imazetapir (ISO) (CAS RN 81335-77-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
30 |
Fluazinam (ISO) (CAS RN 79622-59-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
32 |
2-(Klórmetil)-3,4-dimetoxipiridin-hidroklorid (CAS RN 72830-09-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
35 |
Aminopiralid (ISO) (CAS RN 150114-71-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
37 |
Piridin-2-tiol-1-oxid vizes oldata, nátrium só (CAS RN 3811-73-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
40 |
2-Klórpiridin (CAS RN 109-09-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
42 |
2,2,6,6-Tetrametil-piperidin (CAS RN 768-66-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
45 |
5-Difluor-metoxi-2-[[(3,4-dimetoxi-2-piridil)metil]tio]-1H-benzimidazol, (CAS RN 102625-64-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
47 |
(-)-transz-4-(4’-Fluorfenil)-3-hidroximetil-N-metilpiperidin (CAS RN 105812-81-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
48 |
Flonikamid (ISO) (CAS RN 158062-67-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
49 |
2-[[[3-Metil-4-(2,2,2-trifluoroetoxi)-2-piridinil]metil]tio]-1H-benzimidazol, (CAS RN 103577-40-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
50 |
N-Fluor-2,6-diklórpiridinium-tetrafluorborát (CAS RN 140623-89-8) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
53 |
3-Brómpiridin (CAS RN 626-55-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
55 |
Piriproxifen (ISO), legalább 97 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 95737-68-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
57 |
Terc-butil-3-(6-amino-3-metil-piridin-2-il)benzoát (CAS RN 1083057-14-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
60 |
2-Fluor-6-(trifluor-metil)-piridin (CAS RN 94239-04-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
63 |
2-Aminometil-3-klór-5-trifluoro-metilpiridin-hidroklorid (CAS RN 326476-49-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
65 |
Acetamiprid (ISO) (CAS RN 135410-20-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
67 |
(1R,3S,4S)-terc-Butil 3-(6-bróm-1H-benzo[d]imidazol-2-il)-2-azabiciklo[2.2.1]heptán-2-karboxilát (CAS RN 1256387-74-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
70 |
2,3-Diklór-5-trifluormetilpiridin (CAS RN 69045-84-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
72 |
5,6-Dimetoxi-2-[(4-piperidinil)metil]indán-1-on (CAS RN 120014-30-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
77 |
Imazamox (ISO) (CAS RN 114311-32-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 39 99 |
85 |
2-Klór-5-klórmetil-piridin (CAS RN 70258-18-3) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 49 10 |
10 |
Kvinmerak (ISO) (CAS RN 90717-03-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 49 10 |
20 |
3-Hidroxi-2-metilkinolin-4-karbonsav (CAS RN 117-57-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 49 10 |
30 |
Etil-4-oxo-1,4-dihidrokinolin-3-karboxilát (CAS RN 52980-28-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 49 90 |
30 |
Kvinolin (CAS RN 91-22-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 49 90 |
40 |
Izokvinolin (CAS RN 119-65-3) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 49 90 |
60 |
5,6,7,8-Tetrahidro-kinolin (CAS RN 10500-57-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 49 90 |
70 |
Kinolin-8-ol (CAS RN 148-24-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 52 00 |
10 |
Malonilkarbamid (barbitursav) (CAS RN 67-52-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
15 |
Szitagliptin-foszfát-monohidrát (CAS RN 654671-77-9) |
0 % |
01.07.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
17 |
N,N′-(4,6-Diklórpirimidin-2,5-diil)diformamid (CAS RN 116477-30-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
20 |
2,4-Diamin-6-klór-pirimidin (CAS RN 156-83-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
23 |
6-Klór-3-metiluracil (CAS RN 4318-56-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
27 |
2-[(2-Amino-6-oxo-1,6-dihidro-9H-purin-9-il)metoxi]-3-hidroxipropilacetát (CAS RN 88110-89-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
30 |
Mepanipirim (ISO) (CAS RN 110235-47-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
45 |
1-[3-(Hidroximetil)piridin-2-il]-4-metil-2-fenil-piperazin (CAS RN 61337-89-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
50 |
2-(2-Piperazin-1-il-etoxi)etanol (CAS RN 13349-82-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
55 |
Tiopentál (INNM) (CAS RN 76-75-5) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
60 |
2,6-Diklór-4,8-dipiperidin-pirimido-[5,4-d]pirimidin (CAS RN 7139-02-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
65 |
1-Klór-metil-4-fluor-1,4-diazónium-biciklo[2.2.2]oktán-bisz(tetrafluor-borát), (CAS RN 140681-55-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
70 |
N-(4-Etil-2,3-dioxopiperazin-1-ilkarbonil)-D-2-fenilglicin (CAS RN 63422-71-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
72 |
Triacetil-ganciklovir (CAS RN 86357-14-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
75 |
(2R,3S/2S,3R)-3-(6-Klór-5-fluor-pirimidin-4-il)-2-(2,4-difluor-fenil)-1-(1H-1,2,4-triazol-1-il)bután-2-ol-hidroklorid, (CAS RN 188416-20-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 59 95 |
77 |
3-(Trifluor-metil)-5,6,7,8-tetrahidro[1,2,4]triazolo[4,3-a]pirazin-hidroklorid (1:1) (CAS RN 762240-92-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 69 80 |
25 |
1,3,5-Triazin-2,4,6-triamin-monofoszfát (CAS RN 20208-95-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 69 80 |
40 |
Troklozén-nátrium (INNM) (CAS RN 2893-78-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 69 80 |
50 |
1,3,5-Trisz(2,3-dibróm-propil)-1,3,5-triazinán-2,4,6-trion (CAS RN 52434-90-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 69 80 |
55 |
Terbutrin (ISO) (CAS RN 886-50-0) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 69 80 |
60 |
Cianursav (CAS RN 108-80-5) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 69 80 |
80 |
Trisz(2-hidroxi-etil)-1,3,5-triazintrion (CAS RN 839-90-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 79 00 |
30 |
5-Vinil-2-pirrolidon (CAS RN 7529-16-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 79 00 |
50 |
6-Bróm-3-metil-3H-dibenz(f,ij)izokinolin-2,7-dion (CAS RN 81-85-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 79 00 |
60 |
3,3-Pentametilén-4-butirolaktám (CAS RN 64744-50-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 79 00 |
70 |
(S)-N-[(Dietilamino)metil]-alfa-etil-2-oxo-1-pirrolidin-acetamid L-(+)-tartarát, (CAS RN 754186-36-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
10 |
2-(2H-Benzotriazol-2-il)-4,6-di-terc-butilfenol (CAS RN 3846-71-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
13 |
5-Difluor-metoxi-2-merkapto-1-H-benzimidazol (CAS RN 97963-62-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
15 |
2-(2H-Benzotriazol-2-il)-4,6-di-terc-pentilfenol (CAS RN 25973-55-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
18 |
4,4′-[(9-Butil-9H-karbazol-3-il)metilén]bisz[N-metil-N-fenil-anilin] (CAS RN 67707-04-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
20 |
2-(2H-Benzotriazol-2-il)-4,6-bisz(1-metil-1-feniletil)-fenol (CAS RN 70321-86-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
22 |
(2S)-2-Benzil-N,N-dimetil-aziridin-1-szulfonamid (CAS RN 902146-43-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
24 |
1,3-Dihidro-5,6-diamino-2H-benzimidazol-2-on (CAS RN 55621-49-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
28 |
N-(2,3-Dihidro-2-oxo-1H-benzimidazol-5-il)-3-hidroxi-naftalin-2-karboxamid (CAS RN 26848-40-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
30 |
Kvizalofop-P-etil (ISO) (CAS RN 100646-51-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
32 |
5-[4’-(Bróm-metil)bifenil-2-il]-2-tritil-2H-tetrazol (CAS RN 133051-88-4) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
35 |
1,3,3-Trimetil-2-metilénindolin (CAS RN 118-12-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
37 |
8-Klór-5,10-dihidro-11H-dibenzo[b,e][1,4]diazepin-11-on (CAS RN 50892-62-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
40 |
transz-4-Hidroxi-L-prolin (CAS RN 51-35-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
43 |
2,3-Dihidro-1H-pirrol[3,2,1-ij]kinolin (CAS RN 5840-01-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
45 |
Malein-hidrazid (ISO) (CAS RN 123-33-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
47 |
Paklobutrazol (ISO) (CAS RN 76738-62-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
50 |
Metkonazol (ISO) (CAS RN 125116-23-6) |
3,2 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
53 |
Kálium (S)-5-(terc-butoxikarbonil)-5-azaspiro[2.4]heptán-6-karboxilát (CUS 0133723-1) (5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
55 |
Piridabén (ISO) (CAS RN 96489-71-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
57 |
2-(5-Metoxiindol-3-il)etilamin (CAS RN 608-07-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
62 |
1H-Indol-6-karboxilsav (CAS RN 1670-82-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
64 |
((3R)-1-{(1R,2R)-2-[2-(3,4-Dimetoxifenil) etoxi]ciklohexil}pirrolidin-3-ol-hidroklorid, (CAS RN 748810-28-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
67 |
Kandezartán-etil-észter (INNM) (CAS RN 139481-58-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
71 |
10-Metoxiiminosztilbén (CAS RN 4698-11-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
72 |
1,4,7-trimetil-1,4,7-triaza-ciklononan |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
74 |
Imidazo[1,2-b]-piridazin-hidroklorid (CAS RN 18087-70-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
76 |
Mangán(2+), bisz(oktahidro-1,4,7-trimetil-1H1,4,7-triazonin-N1,N4,N7) tri-μ-oxodi-, acetát (1:2) (CAS RN 916075-10-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
78 |
3-Amino-3-azabiciklo (3.3.0)oktán-hidroklorid (CAS RN 58108-05-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
81 |
1,2,3-Benzotriazol (CAS RN 95-14-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
82 |
Toliltriazol (CAS RN 29385-43-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
88 |
2,6-Diklórkinoxalin (CAS RN 18671-97-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2933 99 80 |
89 |
Karbendazim (ISO) (CAS RN 10605-21-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
10 |
Hexitiazox (ISO) (CAS RN 78587-05-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
15 |
4-Nitrofenil-tiazol-5-il-metil-karbonát (CAS RN 144163-97-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
20 |
2-(4-Metiltiazol-5-il)etanol (CAS RN 137-00-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
25 |
(S)-Etil-2-(3-((2-izopropil-tiazol-4-il)metil)-3-metil-ureido)-4-morfolino-butanoát-oxalát (CAS RN 1247119-36-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
35 |
(2-Izopropil-tiazol-4-il)-N-metil-metánamin-dihidroklorid (CAS RN 1185167-55-8) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
40 |
(Z)-2-(2-t-Butoxikarbonilaminotiazol-4-il)-2-penténsav (CAS RN 86978-24-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
60 |
Fosztiazát (ISO) (CAS RN 98886-44-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
70 |
2-(Formil-amino)-4-tiazol-acetil-klorid, hidroklorid (CAS RN 372092-18-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 10 00 |
80 |
3,4-Diklór-5-karboxi-izotiazol (CAS RN 18480-53-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 20 80 |
20 |
S-1,3-Benzotiazol-2-il-(2Z)-(5-amino-1,2,4-tiadiazol-3-il)(metoxi-imino)etántioát (CAS RN 89604-91-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 20 80 |
30 |
2-[[(Z)-[1-(2-Amino-4-tiazolil)-2-(2-benzotiazolil-tio)-2-oxo-etilidén]amino]oxi]-ecetsav, metil-észter (CAS RN 246035-38-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 20 80 |
40 |
1,2-Benzizotiazol-3(2H)-on (Benzizotiazolinon (BIT)) (CAS RN 2634-33-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 20 80 |
50 |
S-(1,3-Benzotiazol-2-il)-(Z)-2-(2-aminotiazol-4-il)-2-(acetiloxiimino)tioacetát, (CAS RN 104797-47-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 20 80 |
60 |
Benzotiazol-2-il-(Z)-2-tritiloxiimino-2-(2-aminotiazol-4-il)-tioacetát (CAS RN 143183-03-3) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 20 80 |
70 |
N,N-Bisz(1,3-benzotiazol-2-il-szulfanil)-2-metilpropán-2-amin (CAS RN 3741-80-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 30 90 |
10 |
2-Metiltio-fenotiazin (CAS RN 7643-08-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
11 |
Metil 3-{1,4-dioxaspiro[4.5]dec-8-il[(transz-4-metilciklohexil)karbonil]amino}-5-jódtiofén-2-karboxilát (CAS RN 1026785-65-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
12 |
Dimetomorf (ISO) (CAS RN 110488-70-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
13 |
Buprofezin (ISO), legalább 98,5 % tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 953030-84-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
14 |
Etil-N-{[1-metil-2-({[4-(5-oxo-4,5-dihidro-1,2,4-oxa-diazol-3-il)fenil]amino}metil)-1H-benzimidazol-5-il]karbonil}-N-piridin-2-il-b-alaninát (CAS RN 872728-84-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
15 |
Karboxin (ISO) (CAS RN 5234-68-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
17 |
Metil(1,8-dietil-1,3,4,9-tetrahidropirano[3,4-b]indol-1-il)acetát (CAS RN 122188-02-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
18 |
3,3-Bisz(2-Metil-1-oktil-1H-indol-3-il)ftalid (CAS RN 50292-95-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
20 |
Tiofén (CAS RN 110-02-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
22 |
7-[4-(Dietil-amino)-2-etoxi-fenil]-7-(2-metil-1-oktil-1H-indol-3-il) furo[3,4-b]piridin-5(7H)-on (CAS RN 87563-89-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
23 |
Bromukonazol (ISO), legalább 96 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 116255-48-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
25 |
2,4-Dietil-9H-tioxanten-9-on (CAS RN 82799-44-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
28 |
11-(Piperazin-1-il)dibenzo[b,f][1,4]tiazepin-dihidroklorid (CAS RN 111974-74-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
30 |
Dibenzo[b,f][1,4]tiazepin-11(10H)-on (CAS RN 3159-07-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
33 |
[2,2’-Tio-bisz(4-terc-oktil-fenolát)]-n-butil-amin-nikkel (CAS RN 14516-71-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
35 |
Dimetén-amid (ISO) (CAS RN 87674-68-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
37 |
4-Propán-2-il-morfolin (CAS RN 1004-14-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
40 |
2-Tiofén etilamin (CAS RN 30433-91-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
43 |
Klopidogrélsav-hidroklorid (CAS RN 144750-42-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
45 |
Trisz-(2,3-epoxipropil)-1,3,5-triazinántrion (CAS RN 2451-62-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
48 |
Propán-2-ol – 2-metil-4-(4-metilpiperazin-1-il)-10H-tieno[2,3-b][1,5]benzodiazepin (1:2)-dihidrát (CAS RN 864743-41-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
50 |
10-[1,1’-Bifenil]-4-il-2-(1-metiletil)-9-oxo-9H-tioxanténium-hexafluorfoszfát, (CAS RN 591773-92-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
55 |
Olmeszartán-medoxomil (INN) (CAS RN 144689-63-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
60 |
DL-Homocisztein-tiolakton-hidroklorid (CAS RN 6038-19-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
66 |
Tetrahidrotiofén-1,1-dioxid (CAS RN 126-33-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
72 |
1-[3-(5-Nitro-2-furil) allilidénamino] imidazolidin-2,4-dion (CAS RN 1672-88-4) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
74 |
2-Izopropiltioxanton (CAS RN 5495-84-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
75 |
(4R-cisz)-1,1-Dimetiletil-6-[2[2-(4-fluorfenil)-5-(1-izopropil)-3-fenil-4- [(fenilamin)karbonil]-1H-pirrol-1-il]etil]-2,2-dimetil-1,3-dioxán-4-acetát (CAS RN 125971-95-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 ex 3204 20 00 |
76 10 |
2,5-Tioféndiilbisz(5-terc-butil-1,3-benzoxazol) (CAS RN 7128-64-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
77 |
Kálium-5-metil-1,3,4-oxadiazol-2-karboxilát (CAS RN 888504-28-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
79 |
Tiofén-2-etanol (CAS RN 5402-55-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
83 |
Flumioxazin (ISO), legalább 96 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 103361-09-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
84 |
Etoxazol (ISO), legalább 94,8 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 153233-91-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
85 |
N2-[1-(S)-Etoxikarbonil-3-fenilpropil]-N6-trifluoracetil-L-lizil-N2-karbonsavanhidrid (CAS RN 126586-91-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
86 |
Ditianon (ISO) (CAS RN 3347-22-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2934 99 90 |
87 |
2,2’-(1,4-Fenilén)-bisz(4H-3,1-benzoxazin-4-on) (CAS RN 18600-59-4) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
15 |
Flupirszulfuron-metil-nátrium (ISO) (CAS RN 144740-54-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
17 |
6-Metil-4-oxo-5,6-dihidro-4H-tieno[2,3-b]tiopirán-2-szulfonamid (CAS RN 120279-88-1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
20 |
Toluol-szulfonamidok |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
23 |
N-[4-(2-Klór-acetil)fenil]metán-szulfonamid (CAS RN 64488-52-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
25 |
Trifluszulfuron-metil (ISO) (CAS RN 126535-15-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
27 |
Metil-(3R,5S,6E)-7-{4-(4-fluor-fenil)-6-izopropil-2-[metil(metil-szulfonil)amino]pirimidin-5-il}-3,5-dihidroxi-hept-6-enoát (CAS RN 147118-40-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
28 |
N-Fluorobenzol-szulfonimid (CAS RN 133745-75-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
30 |
N-Etiltoluol-2-szulfonamid és N-etiltoluol-4-szulfonamid izomerek keveréke |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
35 |
Klórszulfuron (ISO) (CAS RN 64902-72-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
40 |
Legalább 98 tömegszázalék tisztaságú imazoszulfuron (ISO) (CAS RN 122548-33-8) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
42 |
Penoxsulam (ISO) (CAS RN 219714-96-2) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
45 |
Rimszulfuron (ISO) (CAS RN 122931-48-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
48 |
(3R,5S,6E)-7-[4-(4-Fluorfenil)-2-[metil(metilszulfonil)amino]-6-(propán-2-il)pirimidin-5-il]-3,5-dihidroxihept-6-énsav – 1-[(R)-(4-klórfenil)(fenil)metil]piperazin (1:1) (CAS RN 1235588-99-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
50 |
4,4′-Oxidi(benzol-szulfonhidrazid) (CAS RN 80-51-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
53 |
2,4-Diklór-5-szulfamoilbenzoesav (CAS RN 2736-23-4) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
55 |
Tifenszulfuron-metil (ISO) (CAS RN 79277-27-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
63 |
Legalább 91 tömegszázalék tisztaságú nikoszulfuron (ISO) (CAS RN 111991-09-4) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
65 |
Tribenuron-metil (ISO) (CAS RN 101200-48-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
75 |
Metszulfuron-metil (ISO) (CAS RN 74223-64-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
77 |
[[4-[2-[[(3-Etil-2,5-dihidro-4-metil-2-oxo-1H-pirrol-1-il)karbonil]amino]etil]fenil]szulfonil]-karbaminsav-etilészter, (CAS RN 318515-70-7) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
82 |
N-(5,7-Dimetoxi[1,2,4]triazolo[1,5-a]pirimidin-2-il)-2-metoxi-4-(trifluorometil)piridin-3-szulfonamid, (CAS RN 422556-08-9) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
85 |
N-[4-(Izopropil-amino-acetil)fenil]metán-szulfonamid-hidroklorid |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
88 |
N-(2-(4-Amino-N-etil-m-toluidino)etil)metán-szulfonamid-szeszkviszulfát monohidrát, (CAS RN 25646-71-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2935 00 90 |
89 |
3-(3-Bróm-6-fluor-2-metilindol-1-ilszulfonil)-N,N-dimetil-1,2,4-triazol-1-szulfonamid (CAS RN 348635-87-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2938 90 30 |
10 |
Ammónium-glicirrizát (CAS RN 53956-04-0) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2938 90 90 |
10 |
Heszperidin (CAS RN 520-26-3) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2938 90 90 |
20 |
Etil-vanillin beta-D-glükopiranozid (CAS RN 122397-96-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 2941 20 30 |
10 |
Dihidrosztreptomicin-szulfát (CAS RN 5490-27-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3102 50 00 |
10 |
Természetes nátrium-nitrát |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
3201 20 00 |
|
Akácfakivonat |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3201 90 90 |
20 |
Gambier és mirobalan gyümölcsökből származó cserzőkivonatok |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 11 00 |
20 |
Nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiával meghatározott, legalább 97 % tisztaságú C.I. Disperse Yellow 241 színezék (CAS RN 83249-52-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 11 00 |
30 |
Diszperziós színezékek készítménye, amely az alábbiakat tartalmazza:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 11 00 |
40 |
C.I. Disperse Red 60 színezék (CAS RN 17418-58-5) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 11 00 |
50 |
C.I. Disperse Blue 72 színezék (CAS RN 81-48-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 11 00 |
60 |
C.I. Disperse Blue 359 színezék (CAS RN 213328-78-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 11 00 |
70 |
C.I. Disperse Red 343 színezék (CAS RN 99035-78-6) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 11 00 |
80 |
Nem ionogén színezékkészítmény, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 12 00 |
10 |
C.I. Acid Blue 9 színezék (CAS RN 3844-45-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 12 00 |
20 |
Anionos színezékkészítmény, amely legalább 75 tömegszázalék dinátrium-7-((4-klór-6-(dodecil-amino)-1,3,5-triazin-2-il)amino)-4-hidroxi-3-((4-((4-szulfo-fenil)azo)fenil)azo)-2-naftalinszulfonátot (CAS RN 145703-76-0) tartalmaz |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 12 00 |
30 |
Savas, anionos színezékkészítmény, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 12 00 |
40 |
Folyékony színezékkészítmény, amely anionos, savas C.I. Acid Blue 182 színezéket (CAS RN 12219-26-0) tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 13 00 |
10 |
C.I. Basic Red 1 színezék(CAS RN 989-38-8) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 13 00 |
20 |
(2,2′-(3,3′-Dioxidobifenil-4,4′-diildiazo)bisz(6-(4-(3-(dietilamino)propilamino)-6-(3-(dietilammonio)propilamino)-1,3,5-triazin-2-ilamino)-3-szulfonáto-1-naftoláto))-diréz(II)-acetát-laktát (CAS RN 159604-94-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 13 00 |
30 |
C.I. Basic Blue 7 színezék (CAS RN 2390-60-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 13 00 |
40 |
C.I. Basic Violet 1 színezék (CAS RN 603-47-4)/(CAS RN 8004-87-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 15 00 |
10 |
C.I. Vat Orange 7 (C.I. Pigment Orange 43) színezék (CAS RN 4424-06-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 15 00 |
60 |
C.I. Vat Blue 4 színezék (CAS RN 81-77-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
10 |
C.I. Pigment Yellow 81 színezék (CAS RN 22094-93-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
15 |
C.I. Pigment Green 7 színezék (CAS RN 1328-53-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
20 |
C.I. Pigment Blue 15:3 színezék (CAS RN 147-14-8) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
25 |
C.I. Pigment Yellow 14 színezék (CAS RN 5468-75-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
30 |
C.I. Pigment Yellow 97 színezék (CAS RN 12225-18-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
35 |
C.I. Pigment Red 202 színezék (CAS RN 3089-17-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
40 |
C.I. Pigment Yellow 120 színezék (CAS RN 29920-31-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
50 |
C.I. Pigment Yellow 180 színezék (CAS RN 77804-81-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
60 |
C.I. Pigment Red 53:1 színezék (CAS RN 5160-02-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
65 |
C.I. Pigment Red 53 színezék (CAS RN 2092-56-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
70 |
C.I. Pigment Yellow 13 színezék (CAS RN 5102-83-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
75 |
C.I. Pigment Orange 5 színezék (CAS RN 3468-63-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
80 |
C.I. Pigment Red 207 színezék (CAS RN 71819-77-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
85 |
C.I. Pigment Blue 61 színezék(CAS RN 1324-76-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 17 00 |
88 |
C.I. Pigment Violet 3 színezék (CAS RN 1325-82-2) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
11 |
Fotokróm színezék,3-(4-butoxifenil-6,7-dimetoxi-3-(4-metoxifenil)-13,13-dimetil-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-11-karbonitril |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
21 |
Fotokróm színezék, 4-(3-(4-butoxifenil)-6-metoxi-3-(4-metoxifenil)-13,13-dimetil-11-(trifluormetil)-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-7-il)morfolin (CAS RN 1021540-64-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
31 |
Fotokróm színezék, N-hexil -6,7-dimetoxi-3,3-bisz(4-metoxifenil)-13,13-dimetil-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-11-karboxamid |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
41 |
Fotokróm színezék,4,4’-(13,13-dimetil-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-3,3-diil)difenol |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
43 |
Fotokróm színezék, bisz(2-(4-(7-metoxi-3-(4-metoxifenil)-11-fenil-13, 13-dipropil-3, 13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-3-il)fenoxi)etil) dekándioát (CUS 0133724-2) (5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
47 |
Fotokróm színezék, 4-(4-(13,13-dimetil-3,11-difenil-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-3-il)fenil)morfolin (CUS 0133726-4) (5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
51 |
Fotokróm színezék, 4-(4-(6,11-difluor-13,13-dimetil-3-fenil-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f ]kromén-3-il)fenil)morfolin(CAS RN 1360882-72-6) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
53 |
Fotokróm színezék, 3-(4-butoxifenil)-3-(4-fluorofenil)-6,7-dimetoxi-13,13-dimetil-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-11-karbonitril (CUS 0133725-3) (5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
55 |
Fotokróm színezék, 4, 4’-(7-metoxi-11-fenil-13, 13-dipropil-3, 13-dihidrobenzo[h]indén[2, 1-f]kromén-3, 3-diil)difenol (CUS 0133728-6) (5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
57 |
Fotokróm színezék, bisz(2-{4-[11-cián-3-(4-fluorofenil)-6,7-dimetoxi-13,13-dimetil-3, 13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-3-il]fenoxi}etil) dekándioát (CUS 0133729-7) (5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
61 |
Fotokróm színezék,3-(4-butoxifenil)-6,7-dimetoxi-3-(4-metoxifenil)-13,13-dimetil-11-(trifluormetil)-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f ]kromén (CAS RN 1021540-61-3) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
63 |
Fotokróm színezék, 1-{4-(6-metoxi-3-(4-metoxifenil)-13, 13-dimetil-3,13-dihidrobenzo[h]indén[2,1-f]kromén-3-il)fenil}piperidin (CUS 0133727-5) (5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
70 |
C.I. Solvent Red 49 színezék (CAS RN 509-34-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
71 |
C.I. Solvent Brown 53 színezék (CAS RN 64696-98-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
73 |
Nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiával meghatározott, legalább 97 % tisztaságú C.I. Solvent Blue 104 színezék (CAS RN 116-75-6) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
77 |
C.I. Solvent Yellow 98 színezék (CAS RN 27870-92-4) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
84 |
C.I. Solvent Blue 67 színezék (CAS RN 12226-78-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 19 00 |
85 |
C.I. Solvent Red HPR színezék |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 20 00 |
20 |
C.I. Fluorescent Brightener 71 színezék (CAS RN 16090-02-1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 20 00 |
30 |
C.I. Fluorescent Brightener 351 színezék (CAS RN 38775-22-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3204 20 00 |
40 |
Dinátrium 5-[[4-anilino-6-[2-hidroxietil(metil)amino]-1,3,5-triazin-2-il]amino]-2-[(E)-2-[4-[[4-anilino-6-[2-hidroxietil(metil)amino]-1,3,5-triazin-2-il]amino]-2-szulfonát-fenil]etenil]benzolszulfonát (CAS RN 13863-31-5) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3205 00 00 |
10 |
A gyógyszeripar számára pigmentek előállításához használt színezékekből készített alumínium lakkfesték (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3205 00 00 |
20 |
C.I. Carbon Black 7 Lake színezék |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3206 11 00 |
10 |
Titán-dioxid, izopropoxititán-triizosztearáttal bevonva, amely legalább 1,5 tömegszázalék, de legfeljebb 2,5 % tömegszázalék izopropoxititán-triizosztearátot tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3206 19 00 |
10 |
Készítmény, amely:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3206 42 00 |
10 |
Litopon (CAS RN 1345-05-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
3206 50 00 |
|
Luminoforként használt szervetlen termékek |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3207 30 00 |
10 |
Készítmény, amely
tartalmaz, többrétegű kerámiakondenzátorok gyártása során szitanyomáshoz történő felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3207 40 85 |
20 |
Üvegszemcsék, ezüsttel bevonva, amelyek átlagos átmérője 40 (± 10)μm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3207 40 85 |
40 |
Üvegpelyhek (CAS RN 65997-17-3):
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 10 90 ex 3707 90 90 |
10 60 |
Kromofórcsoporttal módosított észterbázisú polimerből álló fényvisszaverődésgátló bevonóanyag, 2-metoxi-1-propanol, 2-metoxi-1-metiletil-acetát vagy metil-2-hidroxi-izobutirát oldat formájában, legfeljebb 10 tömegszázalék polimertartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 20 10 |
10 |
N-Vinil-kaprolaktám, N-vinil-2-pirrolidon és dimetilamin-etil-metakrilát kopolimerje, etanolos oldat formájában, kopolimer tartalma legalább 34, de legfeljebb 40 tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 20 10 |
20 |
Tömegszázalékban kifejezve legalább 0,5 %-os, de legfeljebb 15 %-os, fluorozott oldalláncos akrilát-metakrilát-alkén-szulfonátkopolimereket tartalmazó, fedőrétegekhez használt immerziós oldat, n-butanol és/vagy 4-metil-2-pentanol és/vagy diizoamiléter oldatban |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 |
10 |
Maleinsav és metil-vinil-éter kopolimerje, etil- és/vagy izopropil- és/vagy butil-csoportokkal monoészterezve, etanolos, etanolos és butanolos, izopropanolos vagy izopropanolos és butanolos oldat formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 ex 3902 90 90 |
15 94 |
Módosított klórozott poliolefinek, oldatban vagy diszperzióként is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 ex 3208 90 91 |
25 20 |
Tetrafluor-etilén-kopolimer butil-acetát oldatban, 50 tömegszázalék (± 2 %) oldószer-tartalommal |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 |
35 |
Szilikonok legalább 50 tömegszázalék xiloltartalommal, tartós sebészeti implantátumok gyártásához |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 |
40 |
Metilsziloxán polimer, aceton, butanol, etanol és izopropanol keverékében oldva, metilsziloxán-polimer-tartalma legalább 5, de legfeljebb 11 tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 |
50 |
Oldat, amely tömegszázalékban a következőket tartalmazza:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 |
60 |
Hidroxisztirol-kopolimer, amely a következők közül egyet vagy többet tartalmaz:
etil-laktátban oldva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 19 |
75 |
Acenaftalin-kopolimer etil-laktát oldatban |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3208 90 99 |
10 |
Kémiailag módosított természetes polimer alapú oldat, amely két vagy több színezéket tartalmaz az alábbiak közül:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3215 11 00 ex 3215 19 00 |
10 10 |
Nyomdafesték, folyadék formájában, amely vinil-akrilát-kopolimer és színezőpigmentek izoparaffinokban lévő diszperziója, legfeljebb 13 tömegszázalék vinil-akrilát-kopolimer- és színezőpigment-tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3215 19 00 |
20 |
Tinta:
elektródák nyomtatásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3215 90 00 |
10 |
Tintakészítmény tintasugaras nyomtatópatronok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3215 90 00 |
20 |
Hőérzékeny tinta műanyag fólián |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3215 90 00 |
30 |
Eldobható kazettába töltött tinta, amely:
integrált áramkörök jelöléséhez (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3215 90 00 |
40 |
Száraz festékpor, hibridgyanta-alapú (polisztirén-akril gyantából és poliészter gyantából készített), összekeverve
fénymásoló gépekben, faxkészülékekben, nyomtatókban és multifunkciós készülékekben használt festékflakonok gyártására (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
3301 12 10 |
|
Illóolaj narancsból, nem terpénmentes |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 11 90 |
10 |
Nátrium-lauril-metil-izetionát |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 13 00 |
10 |
Polipropilén-glikol, alapú vinil-kopolimer felületaktív hatóanyag |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 13 00 |
20 |
Felületaktív anyag, amely 1,4-dimetil-1,4-bisz(2-metilpropil)-2-butin-1,4-diil-étert tartalmaz, oxiránnal polimerizálva, metil-lezárással |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 13 00 |
30 |
Polioxietilezett 12-hidroxisztearinsav (CAS RN 70142-34-6) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 90 10 |
20 |
Nátriumdokuzát (INN) és nátrium-benzoát keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 90 10 |
30 |
Felületaktív készítmény, amely nátrium-dokuzát és etoxilált 2,4,7,9-tetrametildek-5-in-4,7-diol keverékéből áll (CAS RN 577-11-7 and 9014-85-1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 90 10 |
50 |
Polisziloxán és poli(etilén-glikol) keverékéből álló felületaktív készítmény |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 90 10 |
60 |
2-Etilhexiloximetiloxiránt tartalmazó felületaktív készítmény |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3402 90 10 |
70 |
Etoxilált 2,4,7,9-tetrametil-5-decin-4,7-diolt tartalmazó felületaktív készítmény (CAS RN 9014-85-1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3403 99 00 |
10 |
Szintetikus polipeptidek vizes oldatán alapuló vágófolyadék-készítmény |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3504 00 90 |
10 |
Avidin (CAS RN 1405-69-2) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3505 10 50 |
20 |
Hidrolizált kukoricakeményítő o-(2-hidroxietil) származéka (CAS RN 9005-27-0) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3506 91 00 |
10 |
Etilén és vinil-acetát gyanta (EVA) kopolimerje és dimerizált gyanta keverékének vizes diszperzióján alapuló ragasztó |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3506 91 00 |
30 |
Kétkomponensű epoxidgyanta ragasztó mikrokapszulákban, oldószerben diszpergálva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3506 91 00 |
40 |
Nyomásérzékeny akrilragasztó, amelynek vastagsága legalább 0,076 mm de legfeljebb 0,127 mm, legalább 45,7 cm de legfeljebb 132 cm szélességű tekercsekben kiszerelve, legalább 15N/25 mm kezdeti tapadóerejű, lehúzható védőfóliával ellátva (ASTM D3330 szerint mérve) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3601 00 00 |
10 |
Légzsákfelfúvó szerkezet alkotóelemeként használt pirotechnikai por hengeres granulátum formájában, mely nitro-guanidin-oldatban lévő stroncium-nitrátból vagy réznitrátból, valamint kötőanyagból és adalékanyagokból áll (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3701 30 00 |
10 |
Az újságnyomtatásban használt dombornyomó lemez, amely elválasztórétegtől mentes, legalább 0,2 mm, de legfeljebb 0,8 mm vastag fotopolimer réteggel borított fémhordozóból áll, és teljes vastagsága legfeljebb 1 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3701 30 00 |
20 |
Fényérzékeny lemez fotopolimer réteggel borított poliészter fóliából, legalább 0,43 mm, de legfeljebb 3,18 mm teljes vastagsággal |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3701 99 00 |
10 |
Kvarc- vagy üveglemez krómfilmmel beborítva és fényérzékeny vagy elektron-érzékeny gyantával bevonva, a 8541 vagy 8542 vámtarifaszám alá tartozó áruk gyártásához |
0 % |
01.07.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3705 90 90 |
10 |
Nyomtatott áramköri minták fényképészeti úton, félvezető lemezekre történő felvitelére szolgáló fotomaszkok |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
10 |
Fényérzékeny emulzió szilícium korongok érzékenyítéséhez (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
15 |
Érzékenyítő emulzió, amely
legalább 2-metoxi-1-metiletil-acetátot, vagy etil-laktátot, vagy metil 3-metoxipropionátot vagy 2-heptanont tartalmazó oldatban |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
25 |
Fényérzékenyítő emulzió, amely:
tartalmaz 2-metoxi-1-metiletil-acetát vagy etil-laktát oldatban |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
30 |
Polimer tartalmú fényérzékeny akrilalapú készítmény, amely színezőpigmenteket, 2-metoxi-1-metiletilacetátot és ciklohexanont tartalmaz, etil-3-etoxipropionát tartalommal is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 ex 3707 90 90 |
35 70 |
Fényérzékenyítő emulzió vagy készítmény, amely egyet vagy többet tartalmaz az alábbiak közül:
amely legfeljebb 7 tömegszázalék fényérzékeny savas prekurzorokat tartalmaz, legalább 2-metoxi-1-metiletil-acetátot tartalmazó szerves oldószerben oldva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
40 |
Fényérzékenyítő emulzió, amely:
1-etoxi-2-propil-acetátban és/vagy etil-laktátban oldva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
45 |
Fényérzékeny emulzió az alábbiakat tartalmazó, ciklizált poliizoprénből:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
50 |
Fényérzékeny emulzió az alábbi tömegösszetétellel:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 10 00 |
55 |
Dielektromos bevonat mechanikai feszültség pufferelésére, poliimiddé alakítható oldalláncokban telítetlen széntartalmú, radikálisan fényalakítható poliamid-prekurzorból álló, N-metil-2-pirrolidon vagy N-etil-2-pirrolidon oldat formájában, legalább 10 tömegszázalék polimertartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 20 |
10 |
Száraz tintapor vagy festékanyag-keverék, sztirol és butilakrilát kopolimerjéből, valamint magnetitből vagy koromból, telefaxok, számítógép-nyomtatók vagy fénymásolók festékkazettái előhívóinak gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 20 |
20 |
Poliolgyanta-alapú száraz tintapor vagy festékanyag-keverék, telefaxok, számítógép-nyomtatók vagy fénymásolók festékkazettái előhívóinak gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 20 |
40 |
Poliésztergyanta-alapú, polimerizációs eljárással gyártott száraz tintapor vagy festékanyag-keverék, telefaxok, számítógép-nyomtatók vagy fénymásolók festékkazettái előhívóinak gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 20 |
50 |
Száraz tintapor vagy festékanyag-keverék, amely az alábbi összetevőkből áll:
telefaxok, számítógép-nyomtatók és másológépek tinta-/festékpatronjai vagy-kazettái előhívóinak gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 90 |
10 |
Fényvisszaverődés-gátló bevonat módosított metakrilpolimerből, legfeljebb 10 tömegszázalék polimertartalommal, a következő anyagok közül két vagy háromban oldva:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 90 |
40 |
Fényvisszaverődésgátló bevonóanyag, vizes oldat formájában, mely tömegszázalékban legfeljebb:
tartalmaz |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 90 |
80 |
Kromofór csoporttal módosított fenolos hidroxi-csoportot tartalmazó szerves polimerből vagy sziloxán polimerből álló fényvisszaverődés-gátló bevonat 1-etoxi-2-propanol vagy 2-metoxi-1-metiletil-acetátot tartalmazó szerves oldószerben oldva, legfeljebb 10 tömegszázalék polimertartalommal |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3707 90 90 |
85 |
Tekercsek:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3801 90 00 |
10 |
Expandálható grafit (CAS RN 90387-90-9 és CAS RN 12777-87-6) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3802 90 00 |
11 |
Nátrium-karbonáttal flux-kalcinált kovaföld, savval mosott, gyógyászati és/vagy biokémiai termékek gyártásánál szűrési segédanyagként való felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
3805 90 10 |
|
Fenyőolaj |
1,7 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3806 10 00 ex 3909 40 00 |
20 50 |
Fenyőgyantával módosított fenolos gyanta,
ofszetnyomásban történő felhasználásra |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 91 90 |
10 |
Indoxakarb (ISO) és (R) izomerje, szilícium-dioxid hordozón rögzítve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 91 90 |
30 |
Belsőspórákat vagy spórákat és fehérje-kristályokat tartalmazó készítmény, amely vagy
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 91 90 |
40 |
Spinosad (ISO) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 91 90 |
60 |
Spinetoram (ISO) (CAS RN 935545-74-7), két spinozin komponensből álló készítmény (3’-etoxi-5,6-dihidro-spinozin J) és (3’-etoxi- spinozin L) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 92 90 |
10 |
Por formájú gombaölő-szer, legalább 65, de legfeljebb 75 tömegszázalék himexazol (ISO) tartalommal, nem a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 92 90 |
30 |
Vizes cink-pirition (INN) szuszpenzióból álló készítmény, amely:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 92 90 |
50 |
Réz-pirition-alapú készítmények (CAS RN 14915-37-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 15 |
10 |
Készítmény, amely vizes szuszpenzióként Penoxsulam aktív gyomirtó hatóanyagot legalább 45, de legfeljebb 55 tömegszázalékban tartalmazó koncentrátumon alapul |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 23 |
10 |
Gyomirtó flazaszulfuron (ISO) hatóanyaggal |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 27 |
40 |
Tepraloxidim (ISO) szuszpenzióból álló készítmény, amely:
tartalmaz |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 90 |
10 |
Készítmény granulátum formájában, amely:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 90 |
20 |
Benzil(purin-6-il)aminból álló készítmény glikololdatban:
növénynövekedés-szabályozókban használt fajta |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 90 |
30 |
Vizes oldat:
növénynövekedés-szabályozók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 90 |
40 |
Everék fehér por formájában, amely tartalmaz:
zöldségek, gyümölcsök és dísznövények betakarítás utáni növekedés-szabályozójának gyártásához, specifikus generátorral (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 93 90 |
50 |
Por alakú készítmény:
Gibberellin-tartalommal növénynövekedés-szabályozókban használt fajta |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 99 90 |
10 |
Oxamil (ISO) (CAS RN 23135-22-0) ciklohexanon és víz oldatában |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3808 99 90 |
20 |
Abamektin (ISO) (CAS RN 71751-41-2) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3809 91 00 |
10 |
5-Etil-2-metil-2-oxo-1,3,2λ 5-dioxafoszforán-5-ilmetil-metil -metil-foszfonát és bisz-(5-etil-2-metil-2-oxo-1,3,2λ 5-dioxafoszforán-5-ilmetil)metil-foszfonát keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3809 92 00 |
20 |
Oxidipropanol és 2,5,8,11-tetrametildodek-6-in-5,8-diol keverékéből álló habmentesítő anyag |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3810 10 00 |
10 |
Forrasztó- vagy hegesztőpaszta fémek és gyanta keverékéből, amely tartalmaz:
az elektrotechnikai iparban történő felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 19 00 |
10 |
Tömegszázalékban kifejezve 61 %-nál több, de legfeljebb 63 % metil-ciklopentadienil-mangán-trikarbonilt tartalmazó oldat aromás szénhidrogén-oldószerben, amely tömegszázalékban kifejezve legfeljebb az alábbi mennyiséget tartalmazza:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 21 00 |
10 |
Dinonil-naftalin-szulfonsav sói, ásványolaj-oldat formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 21 00 |
20 |
Komplex szerves molibdénvegyület alapú adalékanyagok kenőolajokhoz, ásványolaj-oldat formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 21 00 |
30 |
Kenőolaj-adalékok ásványolaj-tartalommal, amelyek poliizobutilénnel szubsztituált fenol szalicilsavval és formaldehiddel kapott reakciótermékeinek kalcium-sóiból állnak, koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 21 00 |
40 |
Kenőolaj-adalékok ásványolaj-tartalommal, amelyek dodecilfenol-szulfid kalcium-sóinak (CAS RN 68784-26-9) keverékén alapulnak, koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 21 00 |
50 |
Kenőolaj-adalékok,
koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 21 00 |
60 |
Kenőolaj-adalékok ásványolaj-tartalommal,
koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 21 00 |
70 |
Kenőolaj-adalékok,
koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 29 00 |
20 |
Kenőolaj-adalékok, amelyek bisz(2-metil-pentán-2-il)ditiofoszforsav propilén-oxiddal, foszfor-oxiddal, és C12–14 alkilláncú aminokkal képzett reakciótermékeiből állnak, koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 29 00 |
30 |
Kenőolaj-adalékok, amelyek butil-ciklohex-3-én-karboxilát, kén és trifenil-foszfit (CAS RN 93925-37-2) reakciótermékeiből állnak, koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 29 00 |
40 |
Kenőolaj-adalékok, amelyek 2-metil-prop-1-én kén-monokloriddal és nátrium-szulfiddal (CAS RN 68511-50-2) képzett reakciótermékeiből állnak, legalább 0,05, de legfeljebb 0,5 tömegszázalék klórtartalommal, koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 29 00 |
50 |
Kenőolaj-adalékok, amelyek 12–18 szénatom alkillánc-hosszúságú N,N-dialkil-2-hidroxiacetamidok (CAS RN 866259-61-2) keverékéből állnak, koncentrált adalékként való felhasználásra motorolajok keverési eljárással történő gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 90 00 |
10 |
Dinonil-naftil-szulfonsav sója, ásványolaj oldatban |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3811 90 00 |
40 |
Poliizobutenil-szukcinimiden alapuló kvaterner ammónium só oldata legalább 20, de legfeljebb 29,9 tömegszázalék 2-etilhexanol-tartalommal |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 10 00 |
10 |
Difenil-guanidin granulátumon alapuló vulkanizálást gyorsító (CAS RN 102-06-7) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 20 90 |
10 |
Lágyítószer, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
20 |
Keverék, túlnyomóan bisz-(2,2,6,6-tetrametil-1-oktiloxi-4-piperidil)szebacát-tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
25 |
UV-fénystabilizátor, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
30 |
Kevert stabilizátor, amely legalább 15, de legfeljebb 40 tömegszázalék nátrium-perklorátot és legfeljebb 70 tömegszázalék 2-(2-metoxi-etoxi)etanolt tartalmaz |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
35 |
Keverék, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
40 |
A következő összetevőkből álló keverék:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
55 |
UV-stabilizátor, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
60 |
3-(2H-Benzotriazolil)-5-(1,1-di-metil-etil)-4-hidroxi-benzolpropánsav elágazó és lineáris alkil-észtereiből álló fénystabilizátor (CAS RN 127519-17-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
65 |
Stabilizátor műanyaghoz, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
70 |
Fénystabilizátor, mely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
75 |
N,N′-Bisz(1,2,2,6,6-pentametil-4-piperidinil)-1,6-hexándiamin, polimer 2,4-diklór-6-(4-morfolinil)-1,3,5-triazinnal (CAS RN 193098-40-7) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3812 30 80 |
80 |
UV-stabilizátor, összetétele:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3814 00 90 |
20 |
Keverék, amely az alábbiakat tartalmazza:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3814 00 90 |
40 |
Nonafluor-butil metiléter és/vagy nonafluor-butil-etiléter izomereket tartalmazó azeotrópos keverékek |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 12 00 |
10 |
Katalizátor szemcse vagy gyűrű formában, amelynek átmérője legalább 3 mm, de legfeljebb 10 mm, alumínium-oxid hordozón ezüstből és legalább 8 tömegszázalék, de legfeljebb 40 tömegszázalék ezüsttartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
10 |
Katalizátor, króm-trioxidból, dikróm-trioxidból vagy króm szerves fémvegyületeiből, nitrogénabszorpciós módszerrel megállapított. legalább 2 cm3/g pórustérfogatú szilícium-dioxid hordozóra rögzítve |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
15 |
Katalizátor, porított formában, szilícium-dioxid hordozóra rögzített fémoxidok keverékéből, legalább 20, de legfeljebb 40 tömegszázalék együttesen meghatározott molibdén-, bizmut- és vastartalommal, akrilnitril gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
25 |
Katalizátor, legalább 4,2 mm, de legfeljebb 9 mm átmérőjű gömbök formájában, fémoxidok keverékéből, elsősorban molibdén-oxid-, nikkel-oxid-, kobalt-oxid- és vas-oxid-tartalommal, alumínium-oxid hordozón, akrilaldehid gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
30 |
Katalizátor, titán-tetraklorid tartalmú, magnézium-diklorid hordozón, polipropilén gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
40 |
Katalizátor, legalább 4,2, de legfeljebb 9 mm átmérőjű gömbök formájában, amely fémoxidok keverékéből, elsősorban molibdén-, vanádium- és-rézoxidokból áll, szilícium-dioxid és/vagy alumínium-oxid hordozón, akrilsav gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
60 |
Katalizátor alumínium-oxid hordozóra rögzített dikróm-trioxidból |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
65 |
Katalizátor, szilícium-dioxid hordozóra vegyileg kötött foszforsavból |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
70 |
Katalizátor, alumínium és cirkónium szerves fémvegyületeiből, szilícium-dioxid hordozóra rögzített |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
75 |
Katalizátor alumínium és króm szerves fémvegyületeiből, szilícium-dioxid hordozóra rögzített |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
80 |
Katalizátor magnézium és titán szerves-fémvegyületeiből, szilícium-dioxid hordozóra rögzített, ásványolaj-szuszpenzió formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
85 |
Katalizátor alumínium, magnézium és titán szerves fémvegyületeiből, szilícium-dioxid hordozóra rögzített, porított formában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 |
86 |
Magnézium-klorid hordozón titántetrakloridot tartalmazó katalizátor poliolefinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 19 90 ex 8506 90 00 |
87 10 |
Katód, tekercsben, levegő-cink gombelemhez (hallásjavító készülékhez való elem) (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
16 |
Dimetilamino-propil-karbamid alapú reakcióindító-anyag |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
18 |
Oxidációs katalizátor di[mangán (1+)], 1,2-bisz(oktahidro-4,7-dimetil-1H-1,4,7-triazonin-1-yl-kN1, kN4, kN7)etán-di-μ-oxo-μ-(etanoát-kO, kO’)-, di[klorid(1-)] hatóanyaggal, kémiai oxidáció vagy fehérítés gyorsításához történő felhasználásra (CAS RN 1217890-37-3) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
20 |
Katalizátor, porított formában, titán-triklorid és alumínium-klorid keverékéből, amely:
tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
27 |
Katalizátor, legalább 5 mm, de legfeljebb 9 mm hosszú üreges hengerek formájában, fémoxidok keverékéből, elsősorban molibdén-oxid-, bizmut-oxid-, vas-oxid- és nikkel-oxid-tartalommal, szilícium-dioxid töltőanyag-tartalommal, akrilsav gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
30 |
Katalizátor a következőket tartalmazó ásványolaj-szuszpenzióból:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
33 |
Katalizátor, különböző alkilnaftalén-szulfonsavak keverékből, 12–56 szénatomból álló alifás szénhidrogén láncokkal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
50 |
Katalizátor, amely titán-trikloridot tartalmaz, hexán- vagy heptánszuszpenzió formájában, hexán- vagy heptánmentes alapon legalább 9, de legfeljebb 30 tömegszázalék titántartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
70 |
Katalizátor, (2-hidroxi-propil)-trimetil-ammónium-formiát és dipropilén-glikolok keverékéből |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
71 |
Katalizátor, amely N-(2-hidroxi-propil-ammónium)diaza-biciklo(2,2,2) oktán-2-etil-hexanoátot tartalmaz, etán-1,2-diolban oldva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
80 |
Katalizátor, elsősorban dinonil-naftalin-diszulfonsavból, izobutanolos oldat formájában |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
81 |
Katalizátor, legalább 69, de legfeljebb 79 tömegszázalék (2-hidroxi-1-metil-etil)-trimetil-ammónium 2-etil-hexanoát tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
85 |
Katalizátor, alumínium-szilikát (zeolit) alapú, aromás szénhidrogének alkilezéséhez, alkilaromás-szénhidrogének átalkilezéséhez vagy olefinek oligomerizálásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
86 |
Katalizátor, alumínium-szilikát (zeolit) rudacskák formájában, amely legalább 2 tömegszázalék, de legfeljebb 3 tömegszázalék ritkaföldfém-oxidokat és kevesebb, mint 1 tömegszázalék dinátrium-oxidot tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
88 |
Katalizátor titán tetrakloridból és magnézium-kloridból, amely olaj- és hexánmentes alapon számítva tömegszázalékban az alábbiakat tartalmazza:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3815 90 90 |
89 |
Rhodococcus rhodocrous J1 baktérium, enzimtartalommal, poliakrilamid-gélbenvagy vízben szuszpendálva, katalizátorként való felhasználásra akrilnitril hidratációjával történő akrilamid előállításához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3817 00 50 |
10 |
Alkilbenzol-keverék (C14-26), amely:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3817 00 80 |
10 |
Alkil-naftalinkeverék, amely
tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3817 00 80 |
20 |
Főként dodecil-benzolokat tartalmazó, elágazó láncú alkil-benzolok keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3817 00 80 |
30 |
12–56 szénatomból álló lánchosszúságú, alifás láncokkal módosított alkilnaftalin-keverékek |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3819 00 00 |
20 |
Foszfátészter alapú tűzálló hidraulikus folyadék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3823 19 30 |
20 |
Pálmazsírsav-desztillátum, hidrogénezve is, legalább 80 %-os szabadzsírsav-tartalommal, a következők gyártásához:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3823 19 90 |
20 |
Pálmasav-olajok finomításból, a következők gyártásához:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 15 |
10 |
Savas alumínium-szilikát (Y-típusú mesterséges zeolit) nátrium formában, legfeljebb 11 tömegszázalék nátrium-oxidban kifejezett nátrium-tartalommal, rudacskák formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
05 |
Metil-metakrilát monomerének és butilakrilát monomerének keveréke xilol és butilacetát oldatában, 54 tömegszázalékot meghaladó, de kevesebb mint 56 tömegszázalék oldószerrel |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
06 |
Legalább 70 %-ban klórozott paraffin |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
07 |
Titán- vagy cirkónium-oxiddal elegyített bárium- vagy kalcium-oxidot tartalmazó, akrilos kötőanyagbanlévő film |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
08 |
Divinilbenzol-izomerek és etilvinilbenzol-izomerek keveréke, legalább 56 tömegszázalék, de legfeljebb 85 tömegszázalék divinilbenzol-tartalommal (CAS RN 1321-74-0) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
09 |
Korróziógátló-készítmények dinonil-naftalin-szulfonsav sóiból,
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
10 |
Égetett bauxit (tűzálló minőség) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
11 |
Fitoszterinek keveréke, nem porított formában, amely:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
12 |
Tetrafluor-etilén oligomerje egy véghelyzetű jódetil-csoporttal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
13 |
Készítmények, amelyek legalább 92, de legfeljebb 96,5 tömegszázalék 1,3:2,4-bisz-O-(4-metilbenzilidén)-D-glucitolt, valamint karbonsav származékokat és egy alkil-szulfátot is tartalmaznak |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
14 |
Kalciumfoszfonát-fenát, ásványi olajban oldva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
15 |
Strukturált szilícium-dioxid-alumínium-oxid-foszfát |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
16 |
Bisz{4-(3-(3-fenoxi-karbonil-amino)tolil)ureido}fenil-szulfon, difenil-toluol-2,4-dikarbamát és 1-[4-(4-amino-benzol-szulfonil)-fenil]-3-(3-fenoxi-karbonil-amino-tolil)-karbamid keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
17 |
3-Butén-1,2-diol-acetátok legalább 65, de legfeljebb 90 tömegszázalékos keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
18 |
Poli(tetrametilén-glikol)-bisz[(9-oxo-9H-tioxanten-1-iloxi)acetát] átlagosan kevesebb, mint 5 monomer egységből álló polimerlánc-hosszúsággal (CAS RN 515136-48-8) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
20 |
Készítmény, amely legalább 83 tömegszázalék 3a,4,7,7a-tetrahidro-4,7-metanoindénből (diciklo-pentadiénből), és szintetikus gumiból áll, legalább 7 tömegszázalék triciklo-pentadién tartalommal is, továbbá tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
21 |
2-Propénsav, (1-metiletilidén)bisz(4,1-fenilénoxi-2,1-etándiiloxi-2,1-etándiil)észter és 2-propénsav, (2,4,6-trioxo-1,3,5-triazin-1,3,5(2H,4H,6H)-triil)tri-2,1-etándiil észter, valamint 1-hidroxi-ciklohexil-fenil-keton keveréke metil-etil-keton és toluol oldatában |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
22 |
Készítmények, amelyek legalább 47 tömegszázalék 1,3:2,4-bisz-O-benzilidén-D-glucitolt tartalmaznak |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
23 |
Uretán akrilátok, tripropilén glikoldiakrilát, etoxilált biszfenol A akrilát és poli(etilénglikol) 400 diakrilát keveréke |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
24 |
(Klórmetil)bisz(4-fluorfenil)metilszilán 65 %-os névleges koncentrációjú toluolos oldata |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
26 |
Vizes diszperzió, amely tömegszázalékban kifejezvetartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
27 |
2,4,7,9-Tetrametildek-5-in-4,7-diol és propán-2-ol keverékéből álló készítmény |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
28 |
Készítmény, amely a következő összetevőkből áll:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
29 |
Készítmény, elsősorban γ-butirolaktonból és kvaterner-ammóniumsókból, elektrolit- kondenzátorok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
30 |
2,4,7,9-Tetrametildek-5-in-4,7-diol, hidroxietilált |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
31 |
Dietilmetoxiborán (CAS RN 7397-46-8) tetrahidrofurán oldat formájában |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
32 |
A következő összetevőkből álló keverék:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
33 |
Készítmény, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
35 |
Keverék, amely:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
36 |
Készítmény,2,5,8,11-tetrametil-6-dodecin-5,8-diol-etoxilát alapú (CAS RN 169117-72-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
37 |
Folyadékkristály-keverék kijelzők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
38 |
Készítmény, alkil-karbonát alapú, amely ultraibolya-sugárzást elnyelő anyagot is tartalmaz, szemüveglencsék gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
39 |
Keverék, legalább 40, de legfeljebb 50 tömegszázalék 2-hidroxi-etil-metakrilát tartalommal és legalább 40, de legfeljebb 50 tömegszázalék bórsav-glicerinészter tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
40 |
Azelánsav, legalább 75, de legfeljebb 85 tömegszázalékos tisztaságú |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
41 |
Készítmény, amely:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
42 |
Kevert fémoxidok, porított formában, tartalmaz:
dielektromos filmek gyártásához, vagy többrétegű kerámia-kondenzátorok gyártásához, dielektromos anyagként (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
43 |
Nikkel-hidroxid legalább12, de legfeljebb 18 tömegszázalék cink-hidroxiddal és kobalt-hidroxiddal adalékolva, akkumulátorok pozitív elektródáinak gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
44 |
Fitoszterinek keveréke, nem por formában, amely:
tartalmaz, sztanolok/szterinek vagy sztanol-/szterinészterek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
45 |
Készítmények, melyek elsősorban etilénglikolból és
állnak, elektrolit-kondenzátorok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
47 |
Porózus alumínium-oxid alapon (CAS RN 1344-28-1) rögzített platina-oxid (CAS RN 12035-82-4), amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
49 |
Készítmény, amely tartalmaz:
amelyben a gázképződés a C,C′-azodi(formamid)-ból 135 °C-on következik be |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
50 |
Porkeverék, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
51 |
Dietilénglikolban (CAS RN 111-46-6) oldott dietilénglikol-propilénglikol-trietanol-amin-titanát komplexek (CAS RN 68784-48-5) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
52 |
Átlagosan kevesebb, mint 5 monomer egységből álló polimer lánccal rendelkező poli(tetrametilén-glikol)-bisz[(2-benzoil-fenoxi)acetát] |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
53 |
Átlagosan kevesebb, mint 5 monomer egységből álló polimer lánccal rendelkező poli(etilén-glikol) bisz(p-dimetil)amino-benzoát |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
54 |
2-Hidroxi-benzonitril, N,N-dimetil-formamidban oldva, legalább 45, de legfeljebb 55 tömegszázalék 2-hidroxi-benzonitril tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
55 |
Készítmény, amely tartalmaz:
legalább 160 °C, de legfeljebb 180 °C forrásponttal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
56 |
Kálium-terc-butanolát (CAS RN 865-47-4) tetrahidrofurán oldat formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
58 |
N2-[1-(S)-Etoxikarbonil-3-fenilpropil]-N6-trifluoracetil-L-lizil-N2-karbon anhidrid 37 %-os diklórmetán oldatban |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
59 |
3’,4’,5’-Trifluorbifenil-2-amin, legalább 80, de legfeljebb 90 tömegszázalékban 3’,4’,5’-trifluor-bifenil-2-amint tartalmazó toluolos oldatban |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
60 |
α-Fenoxi-karbonil-ω-fenoxi-poli[oxi(2,6-dibróm-1,4-fenilén) izopropilidén-(3,5-dibróm-1,4-fenilén)oxikarbonil] |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
62 |
Olvasztott magnézia, amely legalább 15 tömegszázalék dikróm-trioxidot tartalmaz |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
64 |
Alumínium-nátriumszilikát, gömbök alakjában, melyek átmérője:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
65 |
Készítmény, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
66 |
Primer terc-alkilaminok keveréke |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
78 |
Fitoszterinek keveréke, fából és faalapú olajokból (tallolaj) kinyert, por formában, legfeljebb 300 μm szemcsemérettel, amely:
tartalmaz |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
79 |
80 % (±10 %) 1-[2-(2-aminobutoxi)etoxi]but-2-ilamin és 20 % (±10 %) 1-({[2-(2-aminobutoxi)etoxi]metil} propoxi)but-2-ilamin 80:20 arányú keveréke |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
82 |
α-(2,4,6-Tribróm-fenil)-ω-(2,4,6-tribróm-fenoxi)poli[oxi(2,6-dibróm-1,4-fenilén)izopropilidén(3,5-dibróm-1,4-fenilén)oxikarbonil] |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
84 |
Reakciótermék, amely
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
87 |
Paszta, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
88 |
Bisz(4-hidroxifenil) szulfonból és 1,1’-oxibisz(2-klóretán)-ból álló oligomer reakciótermék |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
89 |
Tetrafluor-etilén oligomer tetrafluoro-jodoetil végcsoportokkal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
90 |
Olvasztott alumíniumszilikátból készült üreges gömb, amely 65-80 % alaktalan alumíniumszilikátot tartalmaz és az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:
gépjárművek részecskeszűrőinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
92 |
2,4,7,9-tetrametildek-5-in-4,7-diolból és szilikon-dioxidból álló készítmény |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
94 |
Szerves vegyületekhez kovalens kötéssel kötött szilícium-dioxid szemcsék, nagyteljesítményű folyadékkromatográf oszlopok (HPLC) és mintaelőkészítő-kazetták gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
95 |
Fitoszterolokból álló, tömegének legalább 80 %-ában szterolokat és nem több mint 4 %-ában sztanolokat tartalmazó keverék pelyhek és labdacsok formájában |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3824 90 97 |
97 |
Készítmény, amely legalább 10, de legfeljebb 20 tömegszázalék lítium-fluorfoszfátot vagy legalább 5, de legfeljebb 10 tömegszázalék lítium-perklorátot tartalmaz szerves oldószerek keverékében |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3826 00 10 ex 3826 00 10 |
20 29 |
Zsírsav-metil-észterek keveréke, amely legalább tartalmaz:
tisztítószerek, és háztartási- és személyi ápoló termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3826 00 10 ex 3826 00 10 |
30 39 |
Zsírsav-metil-észterek keveréke, amely legalább tartalmaz:
agrokémiai termékek, (állati és emberi) élelmiszer-összetevők, kenőanyagok adalékanyagai, oldószerek, lámpaolaj és tűzgyújtó-alkotóelemek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3826 00 10 ex 3826 00 10 |
40 49 |
Zsírsav-metil-észterek keveréke, amely legalább tartalmaz:
tisztítószerek, és háztartási- és személyi tisztító termékek, agrokémiai termékek, (állati és emberi) élelmiszer-összetevők, kenőanyagok adalékanyagai, oldószerek, lámpaolaj és tűzgyújtó-alkotóelemek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 10 90 |
20 |
Polietilén, granulátum(szemcsék) formájában, fajlagos tömege 0,925 (± 0,0015), az olvadék folyásindexe 0,3 g/10 perc (± 0,05 g/10 perc), fúvott fólia gyártásához, melynek homályossági értéke legfeljebb 6 % és szakadási nyúlása (MD/TD) 210/340 (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 10 90 |
30 |
Polietilén szemcsék legalább 10 tömegszázalék, de legfeljebb 25 tömegszázalék réztartalommal |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 20 90 |
10 |
Polietilén, a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. b) pontjában említett formák valamelyikében, fajlagos tömege legalább 0,945, de legfeljebb 0,985, írógépszalaghoz vagy más hasonló szalaghoz való fólia gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 20 90 |
20 |
Polietilén, csillámtartalma legalább 35, de legfeljebb 45 tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 30 00 |
80 |
Etilén-vinil-acetát-kopolimer
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 30 00 |
82 |
Etilén-vinil-acetát-kopolimer
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 90 90 |
80 |
Etilén-oktén blokk-kopolimer labdacs (pellet) alakban, az alábbi jellemzőkkel:
csecsemőpelenka-betét gyártásához (1). |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 90 90 |
82 |
Etilén-metakrilsav kopolimer |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 90 90 |
91 |
Ionomer-gyanta, etilén-metakrilsav-kopolimer sójából |
4 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 90 90 |
92 |
Klórszulfonált polietilén |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 90 90 |
93 |
Etilén, vinil-acetát és szénmonoxid kopolimerje, lágyítószerként való felhasználásra tetőfedő lemezek gyártásában (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 90 90 |
94 |
Polisztirol A-B blokk kopolimerje és etilén-butilén-kopolimer valamint polisztirol-, etilén-butilén-kopolimer és polisztirol A-B-A blokk kopolimerjének keveréke, melynek sztiroltartalma legfeljebb 35 tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3901 90 90 |
97 |
Klórozott polietilén porított formában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 10 00 |
10 |
Lágyítót nem tartalmazó polipropilén, tartalma legfeljebb:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 10 00 |
20 |
Polipropilén, nem tartalmaz lágyítót,
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 10 00 |
30 |
Polipropilén, amely legfeljebb 1 mg/kg alumíniumot, 0,05 mg/kg vasat, 1 mg/kg magnéziumot és 1 mg/kg kloridot tartalmaz, eldobható kontaktlencsék csomagolásának gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 10 00 |
40 |
Polipropilén, lágyítószer nélkül, amely:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 10 00 |
50 |
Erősen izotaktikus polipropilén (HIPP), színezve is, légfrissítő műanyag alkatrészeinek gyártásához, az alábbi jellemzőkkel:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 20 00 |
10 |
Poli-izobutilén, számátlag molekulatömege (Mn) legalább 700, de legfeljebb 800 |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 20 00 |
20 |
Hidrogénezett poliizobutén, folyadék formában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 30 00 |
91 |
Polisztirol A-B blokk kopolimerje és egy etilén-propilén-kopolimer, legfeljebb 40 tömegszázalék sztiroltartalommal, a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. b) pontjában említett valamelyik formában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 30 00 |
95 |
A-B-A típusú blokk-kopolimer, mely a következőkből áll:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 30 00 |
97 |
Folyékony etilén-propilén-kopolimer, melynek:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 90 90 |
52 |
Poli(propilén-co-1-butén)nek és petróleum szénhidrogén gyantának amorf poli-alfa-olefin-kopolimerrel való keveréke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 90 90 |
55 |
Hőre lágyuló elasztomer, amely tömegszázalékban kifejezve legalább 10 %, de legfeljebb 35 % polisztirolt tartalmaz, polisztirol, poliizobutilén és polisztirol A-B-A block-kopolimer szerkezettel |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 90 90 |
60 |
Nem hidrogénezett 100 %-os alifás gyanta (polimer), a következő jellemzőkkel:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 90 90 |
84 |
Hidrogénezett sztirol blokk-kopolimer, polietilén viasz és ragasztógyanta keveréke labdacs (pellet) alakban, melynek összetétele:
az alábbi fizikai tulajdonságokkal:
csecsemőpelenka és pelenkabetét gyártására (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 90 90 |
92 |
4-Metil-1-pentén polimerei |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 90 90 |
93 |
Szintetikus poli-alfa-olefin, 100 °C-on legalább 38 × 10-6m2s-1 (38 centistokes) viszkozitással az ASTM D 445 módszerrel mérve |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3902 90 90 |
98 |
Szintetikus poli-alfa-olefin, amelynek viszkozitása 100 °C-on (az ASTM D 445 módszerrel mérve) 3-tól 9 centistoke-ig terjed, a dodecén és tetradecén elegyének polimerizációjából állították elő és legfeljebb 40 % tetradecént tartalmaz |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 11 00 |
10 |
14,0 kg/m3 (± 1,5 kg/m3) sűrűségen legfeljebb 0,034 W/mK hővezető-képességű, 50 %-ban újrahasznosított anyagból álló, fehér habosítható polisztirolgyöngy |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 19 00 |
30 |
Kristályos polisztirol, amelynek olvadáspontja legalább 268, de legfeljebb 272 °C, dermedéspontja pedig legalább 232, de legfeljebb 242 °C, adalék- és töltőanyag tartalommal is |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
10 |
Butadién-sztirol-kopolimer pellet vagy granulátum, melynek:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
15 |
Száraz tintapor vagy festékanyag-keverék, amely sztirol, n-butilakrilát, n-butil-metakrilát, metakrilsav kopolimerjéből és poliolefin viaszból áll, faxgépek, számítógép-nyomtatók vagy másolók festékkazettáinak gyártásához előhívószerként történő felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
20 |
Száraz tintapor vagy festékanyag-keverék, amely sztirol, n-butilakrilát, n-butil-metakrilát kopolimerjéből és poliolefin viaszból áll, faxgépek, számítógép-nyomtatók vagy másolók festékkazettáinak gyártásához előhívószerként történő felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
25 |
Száraz tintapor vagy festékanyag-keverék, amely sztirol, n-butilakrilát, metakrilsav kopolimerjéből és poliolefin viaszból áll, faxgépek, számítógép-nyomtatók vagy másolók festékkazettáinak gyártásához előhívószerként történő felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
30 |
Butadién-sztirol-kopolimer labdacsok (pellet) vagy szemcsék 85 °C (±5 °C) olvadásponttal, amelyek tartalmaznak:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 ex 3911 90 99 |
35 43 |
α-Metilsztirol és sztirol kopolimerje, amelynek lágyulási pontja több, mint 113 oC |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 ex 3911 90 99 |
40 50 |
Sztirol, α-metilsztirol és akrilsav kopolimerje, számátlag molekulatömege (Mn) legalább 500, de legfeljebb 6 000 |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
50 |
Sztirol és p-metilsztirol kristályos kopolimerje:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 ex 3911 90 99 |
60 60 |
Sztirol-kopolimer maleinsav-anhidriddel, vagy részben észterezett vagy kémiailag teljesen módosított, számátlag molekulatömege (Mn) legfeljebb 4 500, pehely vagy por formában |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
75 |
Sztirol és vinil-pirrolidon kopolimerje, amely legfeljebb 1 % tömegszázalék nátrium-dodecilszulfátot tartalmaz, vizes emulzió formájában, a 3305 20 00 alszám alá tartozó áruk vagy a 3305 90 alszám alá tartozó hajfestékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
80 |
Legalább 150 μm és legfeljebb 800 μm átmérőjű, sztirol és divinilbenzol kopolimer szemcsék, amelyek:
tartalmaznak, ioncserélő gyanták gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3903 90 90 |
86 |
Keverék, amely:
és az alábbi különleges színhatások közül legalább eggyel rendelkezik:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 10 00 |
20 |
Semmilyen egyéb anyaggal nem vegyített, vinil-acetát-monomereket nem tartalmazó, a következő tulajdonságokkal rendelkező poli(vinil-klorid) por:
elemelválasztók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 30 00 |
20 |
Vinilklorid, vinilacetát és maleinsav kopolimere
műanyagok acélhordozóra történő hegesztéséhez, ipari célokra (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 30 00 ex 3904 40 00 |
30 91 |
Vinil-klorid vinil-acetáttal és vinil-alkohollal alkotott kopolimerje, mely tartalmaz:
a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. a) vagy b) pontjában említett formák valamelyikében, a 3215 vagy a 8523 vámtarifaszám alá tartozó áruk gyártásához, vagy élelmiszer és ital konzerválásához használt tárolók és lezárók bevonatának gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 40 00 |
93 |
Vinil-klorid és metil-akrilát kopolimerje,(80 ± 1) tömegszázalék vinil-klorid-tartalommal és (20 ± 1) tömegszázalék metil-akrilát-tartalommal, vizes emulzió formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 50 90 |
92 |
Monofil előállításához való vinilidén-klorid-metakrilát-kopolimer (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 61 00 |
20 |
Tetrafluor-etilén és trifluor-(heptafluor-propoxi)-etilén kopolimerje, legalább 3,2, de legfeljebb 4,6 tömegszázalék trifluor-(heptafluor-propoxi)-etilént és kevesebb, mint 1 mg/kg extrahálható fluorid iont tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 61 00 |
30 |
Politetrafluor-etilén porított formában, fajlagos felülete legalább 8 m2/g, de legfeljebb 12 m2/g, szemcseméret eloszlása: 10 %-ban 10 μm alatt és 90 %-ban 35 μm alatt, és átlagos szemcsemérete 20 μm. |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 69 80 |
81 |
Poli(vinilidén-flourid) (CAS RN 24937-79-9) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 69 80 |
85 |
Etilén és klórtrifluor-etilén kopolimere, hexafluor-izobutilénnel módosítva is, por formában, töltőanyagokkal is |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 69 80 |
93 |
Etilén kopolimerje klórtrifluor-etilénnel, a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. b) pontjában felsorolt formák valamelyikében |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 69 80 |
94 |
Etilén és tetrafluor-etilén kopolimerje |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 69 80 |
96 |
Poli(klór-trifluor-etilén), a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. a) vagy b) pontjában említett formák valamelyikében |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3904 69 80 |
97 |
Klórtrifluor-etilén és vililidén-difluorid kopolimerje |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3905 30 00 |
10 |
Viszkózus készítmény, amely alapvetően poli(vinil-alkoholt)-t (CAS RN 9002-89-5), egy szerves oldószert és vizet tartalmaz, félvezetők gyártása során a szeletek védőbevonataként való felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3905 91 00 |
20 |
Etilén és vinil-alkohol vízoldható kopolimere (CAS RN 26221-27-2), amely legfeljebb 13 tömegszázaléknyi etilén monomer egységet tartalmaz |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3905 99 90 |
92 |
Vinil-pirrolidon és dimetilamin-etil-metakrilát polimerje, legalább 97, de legfeljebb 99 tömegszázalék vinil-pirrolidon-tartalommal, vizes oldat formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3905 99 90 |
95 |
Hexadecilált vagy eikozilált poli(vinil-pirrolidon) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3905 99 90 |
96 |
Vinilformál polimer, a 39. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. b) pontjában említett formák valamelyikében, tömegátlag molekulatömege (Mw) legalább 25 000, de legfeljebb 150 000 és:
tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3905 99 90 |
97 |
Povidon (INN)-jód (CAS RN 25655-41-8) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3905 99 90 |
98 |
Poli(vinil-pirrolidon), részben triakontil csoportokkal helyettesítve, amely legalább 78 tömegszázalék, de legfeljebb 82 tömegszázalék triakontil csoportot tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
3906 90 60 |
|
Metil-akrilát, etilén és olyan monomer kopolimere, amely nem láncvégen tartalmaz karboxil csoport szubsztituenst, legalább 50 tömegszázalék metil-akrilát-tartalommal, szilícium-dioxiddal keverve is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
10 |
Akrilsav és kismennyiségű többszörösen telítetlen monomer polimerizációs terméke, a 3003 vagy 3004 vámtarifaszám alá tartozó gyógyszerek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
15 |
Fényérzékeny gyanta, amely módosított akrilátot, akrilmonomert, katalizátort (fotoiniciátort) és stabilizátort tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
27 |
Sztearil-metakrilát, izooktil-akrilát és akrilsav kopolimere, izopropil-palmitátban oldva |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
30 |
Sztirol hidroxi-etil-metakriláttal és 2-etilhexil-akriláttal alkotott kopolimerje, számátlag molekulatömege (Mn) legalább 500, de legfeljebb 6 000 |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
35 |
Vízben nem oldódó fehér por, legfeljebb 18 μm részecskeméretű 1,2-etándiol-dimetakrilát-metil-metakrilát kopolimerből |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
40 |
Legfeljebb 1 kg tömegű csomagokban kiszerelt, nem kiskereskedelmi forgalmazásra szánt átlátszó akrilpolimer, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
41 |
C10–C30 hosszúságú észter-alkil-láncot tartalmazó poli(alkil-akrilát) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
45 |
Akrilnitril-butadién-sztirol-metilmetakrilát-kopolimer pellet, melynek:
valamint tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
50 |
Akrilsav-észterek polimerje, amely az alábbi monomerek közül egyet vagy többet tartalmaz a láncban:
egyik monomeregységből sem tartalmaz többet 5 tömegszázaléknál, a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. b) pontjában említett formák valamelyikében |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
65 |
Kobalttal kémiailag módosított polialkilakrilát, amelynek Differenciál Kalorimetriával (DSC) mért olvadási hőmérséklete (Tm) 65 °C (± 5 °C) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
80 |
Polidimetil-sziloxán-ojtott-(poliakrilátok; polimetakrilátok) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3906 90 90 |
85 |
Akrilsav észtereinek nem vizes diszperzió típusú polimerjei, a polimer egyik vagy mindkét végén hidrolizálható szilil-csoporttal |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 11 |
10 |
Poli(etilén-oxid), számátlag molekulatömege (Mn) legalább 100 000 |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 11 |
20 |
Bisz[metoxipoli[etilén-glikol)]-maleimidopropionamid, kémiailag lizinnel módosítva, számátlag molekulatömege (Mn) 40 000 |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 11 |
40 |
Polietilén-glikol legfeljebb 30-as hosszúságú etilén-oxid-lánccal és butil-2-ciano-3-(4-hidroxifenil)-akrilát végcsoportokkal, folyékony mesterkeverékekben, UV-szűrőként való használatra (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 11 |
50 |
[3-[3-(2H-Benzotriazol-2-il)-5-(1,1-dimetil-etil)-4-hidroxi-fenil]-1-oxo-propil]-hidroxi-poli(oxo-1,2-etán-diil) (CAS RN 104810-48-2) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 11 |
60 |
Készítmény, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 20 |
20 |
Politetrametilén-éter-glikol legalább 2 700, de legfeljebb 3 100 tömegátlag molekulatömeggel (Mw) (CAS RN 25190-06-1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 20 |
30 |
Keverék, amely legalább 70 tömegszázalék, de legfeljebb 80 tömegszázalék glicerin- és 1,2-epoxipropán-polimert és legalább 20 tömegszázalék, de legfeljebb 30 tömegszázalék dibutilmaleát és N-vinil-2-pirrolidon kopolimerjét tartalmazza |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 20 |
40 |
Tetrahidro-furán és tetrahidro-3-metil-furán kopolimere 3 500 (± 100) számátlag molekulatömeggel (Mn) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
15 |
Poli(oxipropilén) alkoxiszilil végcsoportokkal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
30 |
1-Klór-2,3-epoxi-propán (epiklórhidrin) homopolimerje |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
35 |
Karbodimiid csoportot tartalmazó izocianát csoporttal vegyileg módosított polietilén-glikol, 2-metoxi-1-metiletil-acetát oldat formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
45 |
Etilénoxid és propilénoxid kopolimerje, véghelyzetű aminopropil és metoxi csoportokkal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
50 |
Vinil-szilil lezárású perfluor-poliéter polimer, vagy két olyan komponens együttese, amelyek fő összetevőként azonos típusú vinil-szilil lezárású perfluor-poliéter polimerből állnak |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
55 |
Metoxi-poli(etilén-glikol)propánsav szukcinimidil-észtere, amelynek számátlag molekulatömege (Mn) 5 000 |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
60 |
Politetrametilén-oxid di-p-aminobenzoát |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 20 99 |
65 |
L-lizin N-hidroxi-szukcinimidil-észter.alfa.,.epszilon.-bisz(polietilén-glikol-monometil-éter-karbamát) (CAS RN 266318-38-1), legalább 38 000, de legfeljebb 40 000 számátlag molekulatömeggel (Mn) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 30 00 ex 3926 90 97 |
40 70 |
Epoxigyanta, legalább 70 tömegszázalék szilícium-dioxid tartalommal, a 8533, 8535, 8536, 8541, 8542 vagy 8548 vámtarifaszám alá tartozó áruk tokozásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 30 00 |
50 |
2-Propénnitril/1,3-butadién-epoxid-kopolimer alapú folyékony epoxidgyanta, oldószer nélkül:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 30 00 |
60 |
Poliglicerin-poliglicidil-éter gyanta (CAS RN 105521-63-9) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 40 00 |
10 |
Polikarbonát labdacsok (pellet) vagy szemcsék, amelyek:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 40 00 |
20 |
Polikarbonát labdacsok (pellet) vagy szemcsék 1,32 (± 0,03) fajlagos tömeggel, 20 % (± 5 %) üvegszál-tartalommal |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 40 00 |
30 |
Polikarbonát labdacsok (pellet) vagy szemcsék legalább 1,18, de legfeljebb 1,25 fajlagos tömeggel, amelyek tartalmaznak:
legalább 1 %, de legfeljebb 5 % égésgátló-artalommal is |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 40 00 |
40 |
Polikarbonát granulátum, melynek
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 40 00 |
50 |
Polikarbonát gyanta, labdacsok (pellet) vagy szemcsék, melynek:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 40 00 |
60 |
Polikarbonát akrilnitril-butadién-sztirol labdacsok (pellet) vagy szemcsék 1,20 (±0,05) fajlagos tömeggel, amelyek tartalmaznak:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 60 80 |
10 |
Tereftálsav és izoftálsav etilén-glikollal, bután-1,4-diollal és hexán-1,6-diollal alkotott kopolimerje |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 60 80 |
30 |
Oxigén-megkötő koncentrátum, amelynek az összetétele:
és amelyben az első kopolimer dominál |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 60 80 |
40 |
Poli(etilén-tereftalát) labdacsok (pellet), vagy szemcsék, amelyek:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 60 80 |
50 |
Rugalmas csomagolóanyag (oxigénérzékeny polimerekhez), az alábbi rétegekből előállítva:
szakítószilárdsága több, mint 70N/15mm és oxigénáteresztő képessége 0,1 MPa nyomáson kevesebb, mint 0,1cm3/m2/24 óra |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
3907 70 00 |
|
Poli(tejsav) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 91 90 |
10 |
Diallil-ftalát előpolimer, porított formában |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 99 90 |
10 |
Poli(oxi-1,4-fenilén-karbonil) (CAS RN 26099-71-8), porított formában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 99 90 |
20 |
Folyadékkristály kopoliészter, melynek olvadáspontja legalább 270 oC, töltőanyagokkal is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 99 90 |
25 |
Kopolimer, amely legalább 72 tömegszázalékban tereftálsavat és/vagy izomerjeit, valamint ciklohexán-dimetanolt tartalmaz |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 99 90 ex 3913 90 00 |
30 20 |
Poli(hidroxi-alkanoát), amely túlnyomó részben poli(3-hidroxi-butirát)-ból áll |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 99 90 |
60 |
Tereftálsav és izoftálsav kopolimere biszfenol-A-val |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 99 90 |
70 |
Poli(etilén-tereftalát) és ciklohexán-dimetanol kopolimere, több mint 10 tömegszázalék ciklohexán-dimetanollal |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3907 99 90 |
80 |
Kopolimer, amely legalább 72 tömegszázalékban tereftálsavból és/vagy annak származékaiból, valamint ciklohexán-dimetanolból áll, lineáris és/vagy ciklikus diolokkal kiegészítve |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3908 90 00 |
10 |
Poli(imino-metilén-1,3-fenilénmetilén-iminoadipoyl), a 39. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. (b) pontjában említett formák valamelyikében |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3908 90 00 |
30 |
Alifás poliéter-diaminnal polimerizált oktadekán-karbonsavkeverékek reakcióterméke |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3908 90 00 |
50 |
Oxigén-megkötő koncentrátum, amelynek az összetétele:
és amelyben a második kopolimer dominál |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3908 90 00 |
60 |
Kopolimer, amely:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3909 40 00 |
10 |
Fenol-formaldehiddel alkotott polikondenzációs terméke 150 μm-nál kisebb átmérőjű üreges gömbök formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3909 40 00 |
20 |
Hőre keményedő gyantapor, amelyben a mágneses részecskék egyenletes eloszlásban vannak jelen, fénymásolókhoz, faxgépekhez, nyomtatókhoz és multifunkciós készülékekehez való tinta gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3909 40 00 |
30 |
Keverék:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3909 40 00 |
40 |
Polimer por formában, az alábbi tartalommal:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3909 50 90 |
10 |
Fotopolimer, amely UV-keményíthető, vízben oldódó, folyékony, és amely a következő keverékből áll:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3910 00 00 |
20 |
Poli(metil-3,3,3-trifluor-propilsziloxán) és poli[metil(vinil)sziloxán] blokk kopolimerje |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3910 00 00 |
40 |
Biokompatibilis szilikonok tartós sebészeti implantátumok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3910 00 00 |
50 |
Szilikonalapú, nyomásérzékeny ragasztó dimetil-sziloxán/difenil-sziloxán-kopolimer gumit tartalmazó oldószerben |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3910 00 00 |
60 |
Polidimetil-sziloxán, akár polietilén-glikollal és trifluor-propillal helyettesítve is, metakrilát végcsoportokkal |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3910 00 00 |
70 |
Passziváló szilíciumbevonat alapanyag formájában, a szélek védelmére és rövidzárlat megelőzésére félvezető eszközökben |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 10 00 |
81 |
Nem hidrogénezett szénhidrogén-gyanta, amelyet több mint 75 tömegszázalék C-5-től C-12-ig terjedő cikloalifás-alkének és több mint 10 %, de legfeljebb 25 tömegszázalék aromás alkének polimerizációjával állítanak elő, szénhidrogéngyanta folyással, amelynek:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 19 |
10 |
Poli(oxi-1,4-fenilénszulfonil-1,4-fenilénoxi-4,4’-difenilén) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 19 |
30 |
Etilénimin és etilénimin-ditiokarbamát kopolimere, nátrium-hidroxid vizes oldatában |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 19 |
40 |
m-Xilol formaldehid gyanta |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
25 |
Vinil-toluol és α-metilsztirol kopolimerje |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
30 |
Hidrogénezett1,4:5,8- dimetano-naftalén, 2-etilidén-1,2,3,4,4a,5,8,8a-octahidro- polimer 3a,4,7,7a- tetrahydro- 4,7-metano-1H-indénnel |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
31 |
Butadién- és maleinsav-kopolimerek ammóniumsóikkal együtt is |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
35 |
Etilén és maleinsav-anhidrid (EMA) módosított kopolimerje |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
40 |
Maleinsav és metil-viniléter kopolimerjének vegyes kalcium- és nátriumsója, melynek kalciumtartalma legalább 9 tömegszázalék, de legfeljebb 16 tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
45 |
Maleinsav és metil-vinil-éter kopolimerje |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
53 |
1,2,3,4,4a,5,8,8a-Oktahidro-1,4:5,8-dimetán-naftalén 3a,4,7,7a-tetrahidro-4,7-metán-1H-indénnel és 4,4a,9,9a-tetrahidro-1,4-metán-1H-fluorénnel képzett hidrogénezett polimere (CAS RN 503442-46-4) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
57 |
1,2,3,4,4a,5,8,8a-Oktahidro-1,4:5,8-dimetán-naftalén 4,4a,9,9a-tetrahidro-1,4-metán-1H-fluorénnel képzett hidrogénezett polimere (CAS RN 503298-02-0) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
65 |
Metil-vinil-éter és maleinsav kopolimerének kalcium-cink-sói |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3911 90 99 |
86 |
Metil-vinil-éter és maleinsav-anhidrid kopolimerje (CAS RN 9011-16-9) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 11 00 |
30 |
Cellulóz-triacetát (CAS RN 9012-09-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 11 00 |
40 |
Cellulóz-diacetát por |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 20 11 |
10 |
Nitrocellulóz (CAS RN 9004-70-0) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 39 85 |
10 |
Etilcellulóz, nem lágyított |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 39 85 |
20 |
Etilcellulóz, vizes diszperzió formájában, amely hexadekan-1-olt és nátrium-dodecil-szulfátot tartalmaz, etilcellulóz tartalma 27 (± 3) tömegszázalék |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 39 85 |
30 |
Cellulóz, hidroxietilált és alkilált, az alkillánc hossza 3 vagy több szénatom |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 39 85 |
40 |
Hipromellóz (INN) (CAS RN 9004-65-3) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 90 10 |
10 |
Cellulózacetát-propionát, nem lágyított, porított formában:
nyomdafestékek, festékek, lakkok és más bevonatok és reprográfiai bevonatok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3912 90 10 |
20 |
Hidroxipropil-metilcellulóz-ftalát |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3913 90 00 |
85 |
Steril nátrium-hialuronát (CAS RN 9067-32-7) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3913 90 00 |
92 |
Karboxilezéssel és/vagy ftálsavas addícióval kémiailag módosított fehérje, amelynek tömegátlag molekulatömege (Mw) 100 000 és 300 000 közötti |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3913 90 00 |
94 |
Granulátum (szemcsék), amelyek tartalmaznak:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3913 90 00 |
95 |
Kondroitin-kénsav nátriumsója (CAS RN 9082-07-9) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3913 90 00 |
96 |
Por, amely 90 (± 5) tömegszázalék kukoricakeményítőből előállított magas amilóztartalmú extrudált biopolimerből, 10 (± 5) tömegszázalék szintetikus polimerből és 0,5 (± 0,25) tömegszázalék szterainsavból áll |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3916 20 00 |
91 |
Szádpallók és burkolólemezek gyártásához használt poli(vinil-klorid) profilok, amelyek a következő adalékanyagok felhasználásával készülnek:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3916 90 10 |
10 |
Porózus szerkezetű pálca, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3917 32 00 |
91 |
Politetrafluor-etilén és poli-perfluor-alkoxi-trifluortilén blokk-kopolimerjéből készült cső, hossza legfeljebb 600 mm, átmérője legfeljebb 85 mm és falvastagsága legalább 30 μm, de legfeljebb 110 μm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3917 40 00 |
91 |
O-gyűrűvel, rögzítőkapoccsal és kioldórendszerrel ellátott műanyag csőtoldat gépjárműtüzelőanyag-tömlőhöz |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 19 ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
10 25 31 |
Fényvisszaverő fólia, egy réteg poliuretánból, adathamisítás, -módosítás vagy –csere, vagy sokszorosítás ellen biztonsági nyomatokkal, vagy rendeltetésszerű használathoz hivatalos jellel és beágyazott üveggyöngyökkel az egyik oldalán és egy ragasztóréteggel a másik oldalán, egyik vagy mindkét oldalán elválasztó fóliával borítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 19 |
20 |
Kétoldalas öntapadó szalag tekercs:
tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 ex 3920 61 00 |
21 21 20 |
Fényvisszaverő lemez, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 |
23 |
Többrétegű fényvisszaverő fólia, amely az alábbiakat tartalmazza:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
27 20 |
Poliészter fólia:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 |
30 |
Módosított epoxigyanta fólia legalább 10, de legfeljebb 50 μm teljes vastagságú, kétoldalon öntapadós, 10-20 cm széles és 10-210 m hosszú tekercsben, a kiskereskedelem számára nem kiszerelve |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 |
32 |
Politetrafluor-etilén fólia:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 |
35 |
Fényvisszaverő fólia, egyik oldalán adathamisítás, -módosítás, -csere vagy sokszorosítás ellen biztonsági nyomatokkal, vagy rendeltetésszerű használathoz csak visszavert fényben látható hivatalos jellel és beágyazott üveggyöngyökkel, másik oldalán ragasztóréteggel ellátott polivinil-klorid rétegből és alkid-poliészter rétegből, egyik vagy mindkét oldalán elválasztó fóliával borítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 |
37 |
Politetrafluor-etilén fólia:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
40 43 |
Fekete poli(vinil-klorid) fólia, amelynek:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
43 26 |
Etilén-vinil-acetát film:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
45 45 |
Megerősített polietilénhab-szalag, mindkét oldalán mikrobordázott, nyomásérzékeny akrilragasztóval bevonva és egyik oldalán fedőréteggel, felhasználási vastagsága legalább 0,38 mm, de legfeljebb 1,53 mm |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
47 32 |
Poliészter, poliuretán vagy polikarbonát fólia:
a 8521 és 8528 vtsz. alá tartozó termékek felületének védelmére történő használatra |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 ex 3920 10 89 |
50 41 25 |
Egy legalább 70 μm vastagságú etilén-vinil-acetát (EVA) kopolimer alapból és egy legalább 5 μm vastagságú akrilos ragasztós részből álló ragasztófólia, szilícium lapkák csiszolása és/vagy darabolása során történő használatra (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 ex 3920 10 28 ex 3920 10 89 |
53 34 93 50 |
Polietilén fólia:
a 8521 és 8528 vtsz. alá tartozó termékek felületének a védelmére történő használatra |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
55 53 |
Szalag akrilhabból, egyik oldalán hőre aktiválódó ragasztóréteggel vagy nyomásérzékeny akrilragasztóval, a másik oldalán nyomásérzékeny akrilragasztóval és egy elválasztóréteggel bevonva, amelynek tépési szilárdsága 90 o-os szögben (az ASTM D 3330 módszer szerint meghatározva) több, mint 25 N/cm |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 |
60 |
Szabályos mintájú, fényvisszaverő laminált lemez, amely rétegeiben egy poli(metil metakrilát) fóliából, majd egy mikroprizmákkal ellátott akrilpolimer rétegből, egy poli(metil-metakrilát) fóliából, egy ragasztó rétegből és egy elválasztó rétegből áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
65 57 |
Öntapadós fényvisszaverő lemez, szegmentálva is:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
70 75 |
Polietilén fólia tekercsben, amely:
a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek felületének védelmére való felhasználásra |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
75 80 |
Öntapadó fényvisszaverő fólia, amely több rétegből áll, beleértve:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
80 83 |
Akrilszalag tekercsekben kiszerelve:
a 8521 és a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 10 80 ex 3919 90 00 |
85 28 |
Poli(vinil-klorid) vagy polietilén vagy bármely más poliolefin fólia, amely:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
19 |
Öntapadó átlátszó poli(etilén-tereftalát) fólia, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
22 |
Fekete polipropilén film:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
23 |
Fólia 1-3 laminált poli(etilén-tereftalát) ill. tereftálsav, szebacinsav és etilénglikol kopolimer rétegből, egyik oldalán akril kopásálló réteggel, másikon nyomásérzékeny akril ragasztóréteggel és vízoldható metilcellulóz réteggel bevonva és poli(etilén tereftalát) védőréteggel borítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
24 |
Fényvisszaverő laminált lemez:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
25 |
Többrétegű poli(etilén-tereftalát) illetve butilakrilát és metil-metakrilát kopolimerjéből álló fólia, egyik oldalán antimon ón-oxid nanorészecskéket és kormot tartalmazó akril kopásálló borítással, és a másik oldalán nyomásérzékeny akrilragasztóval és egy szilikonréteggel borított poli(etilén-tereftalát) védő fedőréteggel bevonva |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
27 |
Poli(etilén-tereftalát) fólia, amelynek ragasztóereje legfeljebb 0,147 N/25 mm és elektrosztatikus kisülése legfeljebb 500 V |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
29 |
Poliészter fólia, mindkét oldalán akril és/vagy gumi nyomásérzékeny ragasztóréteggel bevonva, legalább 45,7 cm, de legfeljebb 132 cm szélességű tekercsekben kiszerelve (lehúzható védőfóliával ellátva) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
33 |
Öntapadó átlátszó poli(etilén-teraftalát) film, szennyezés- és hibamentes, egyik oldalán nyomásérzékeny akril ragasztóval bevonva, amelynek vastagsága legalább 60 μm, de legfeljebb 70 μm, és szélessége nagyobb, mint 1 245 mm, de legfeljebb 1 255 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
35 |
Poli(vinil-klorid) fóliából álló, domborított szabályos mintát mutató fényvisszaverő rétegelt lemez, 20 cm-nél szélesebb, tekercsben, amelynek egyik oldala a következőkkel van bevonva:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 ex 3920 49 10 |
36 95 |
Nyomtatott laminált lap központi poli(vinil-klorid) réteggel, mindkét oldalon poli(vinil-fluorid) réteggel bevonva
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
37 |
UV-szűrő poli(vinil-klorid) fólia:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
38 |
Öntapadó film, melynek összetevői:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
39 |
Poli(vinil-klorid) fólia, vastagsága kevesebb, mint 1 mm, ragasztóréteggel bevonva, amelybe legfeljebb 100 μm átmérőjű üveggömböket ágyaztak be |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
40 |
Film, legalább 40 μm teljes vastagságú amely amely egy vagy több átlátszó poliészter rétegből áll:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
42 |
Öntapadó film, melynek összetevői:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 ex 3921 90 60 |
44 95 |
Nyomtatott laminált lemez
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 ex 9001 20 00 |
47 40 |
Polarizált film, tekercsben, többrétegű polivinil-alkohol filmből, bármelyik oldalon triacetil-cellulóz filmmel megerősítve, egyik oldalán nyomásérzékeny öntapadó filmmel |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
49 |
Fényvisszaverő laminált lemez, amely az egyik oldalon szabályos mintával dombornyomott poli(metil-metacrilát) filmből, egy mikroméretű üveggömböket tartalmazó polimer filmből, egy ragasztó rétegből és egy elválasztó lapból áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
51 |
Biaxiálisan orientált poli(metil-metakrilát) fólia, amely legalább 50 μm, de legfeljebb 90 μm vastagságú, az egyik oldalán ragasztós réteggel és elválasztó fóliával borítva is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
60 |
Fényvisszaverő fólia:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
63 |
Háromrétegű koextrudált film az alábbi jellemezőkkel:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
65 |
Legalább 40 μm, de legfeljebb 400 μm vastagságú öntapadó fólia, amely egy vagy több átlátszó, fémmel vagy színezőanyaggal bevont poli(etilén-tereftalát) rétegből áll, és amelynek egyik oldalát karcolásálló bevonat, másik oldalát pedig nyomásérzékeny ragasztó védőfólia borítja |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
70 |
Mikroporózus poliuretánból készült öntapadó polírozó korong, bélés nélkül is |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
81 |
Film, legalább 0,36 mm vastagságú, amelynek összetétele:
és az egyik oldalon elválasztóréteggel beborítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
85 |
Poli(metil-metakrilát), valamint ezüsttel és rézzel fémezett, többrétegű fólia:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3919 90 00 |
87 |
Öntapadó átlátszó fólia, az ASTM D1003 szerinti több, mint 90 %-os fényáteresztő képességgel és kevesebb, mint 3 %-os homályossági értékkel, többek között az alábbi rétegekből:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 10 25 ex 3920 10 89 |
10 20 |
Legfeljebb 0,20 mm vastag fólia, polietilén és etilén 1-okténnel alkotott kopolimerjének keverékéből, szabályos rombuszmintával dombornyomott, mindkét oldalán vulkanizálatlan gumiréteggel történő bevonásra (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 10 25 |
20 |
Írógépszalaghoz használt polietilén film |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 10 28 |
91 |
Polietilén film, amely négy alapszínű tinta, valamint speciális színek felhasználásával készített grafikai mintával nyomtatott, hogy a film egyik oldalán több színű tintából, míg az ellenkező oldalon egy színből álljon, és a grafikai mintát következők jellemzik:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 10 40 |
30 |
Hét-kilenc rétegű, koextrudált film, túlnyomórészt etilén kopolimereiből vagy etilén funkcionalizált kopolimereiből, amely az alábbiakból áll:
és legfeljebb 110 μm teljes vastagságú |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 10 89 |
30 |
Etilén-vinil-acetát (EVA) film:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 10 89 |
40 |
Kompozit lemez akril bevonattal és nagysűrűségű polietilén réteggel laminálva, amelynek teljes vastagsága legalább 0,8 mm, de legfeljebb 1,2 mm |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 21 |
30 |
Biaxiálisan orientált polipropilén fólia, egyik oldalán koextrudált polietilén réteggel, és legalább 11,5 μm, de legfeljebb 13,5 μm teljes vastagsággal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 21 |
40 |
Biaxiálisan orientált polipropilén fólia lemez:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 29 ex 8507 90 30 |
50 95 |
Polipropilén lemez tekercsben, amely:
elektromos járművek lítium-ion akkumulátoraiba való elválasztólemezek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 29 ex 3920 20 80 |
55 93 |
Hét-kilenc rétegű, koextrudált film túlnyomórészt propilén kopolimereiből, amely az alábbiakból áll:
és legfeljebb 110 μm teljes vastagságú |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 29 |
92 |
Monoaxiális tájolású film, amelynek teljes vastagsága legfeljebb 75 μm, és amely két vagy három rétegből áll, mindegyik réteg tartalmaz egy polipropilén és polietilén keveréketa belső réteg titán-dioxid tartalommal is, és amelynek
az ASTM D882/ISO 527-3 tesztelési módszer szerint |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 29 |
93 |
Monoaxiális orientált fólia, három rétegű, mindegyik réteg polipropilén és etilén vinilacetáttal alkotott kopolimerjének keverékéből áll, melynek
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 29 |
94 |
Háromrétegű koextrudált film:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 80 |
92 |
Laminált lemez vagy szalag, propilén etilénnel illetve sztirol-etilén-butilén-sztirollal (SEBS) alkotott kopolimerjei elegyéből álló, legalább 181 μm de legfeljebb 223 μm vastag fóliából, egyik oldalán sztirol-etilén-butilén-sztirol (SEBS) kopolimer réteggel és egy réteg poliészterrel bevonva vagy beborítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 20 80 |
95 |
Polipropilén lemez tekercsben:
az elektronikában és az elektronikai iparban alkalmazott szigetelők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 43 10 |
92 |
Poli(vinil-klorid) fólia, ultraibolya sugárzás ellen stabilizált, lyukaktól – még mikrószkópikus méretűektől is - mentes, vastagsága legalább 60 μm, de legfeljebb 80 μm, és 100 résznyi poli(vinilklorid)ra vonatkoztatva legalább 30, de legfeljebb 40 résznyi lágyítót tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 43 10 ex 3920 49 10 |
94 93 |
Fólia, felületi fényessége legalább 70, 60 °-os szögben fényességmérővel (az ISO 2813:2000 módszerrel) mérve, egy vagy két réteg poli(vinilklorid)ból, mindkét oldalán műanyagréteggel bevonva, vastagsága legalább 0,26 mm, de legfeljebb 1,0 mm, a fényes felületén polietilén védőfóliával borított, tekercsben, szélessége legalább 1 000 mm, de legfeljebb 1 450 mm, a 9403 vámtarifaszám alá tartozó áruk gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 43 10 |
95 |
Fényvisszaverő laminált lemez, poli(vinil-klorid) fóliából és más műanyagfóliából, végig dombornyomott szabályos piramis-mintával, egyik oldalán elválasztó réteggel borítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 49 10 |
30 |
Poli(vinil-klorid)-kopolimer film:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 51 00 |
20 |
Lemez, alumínium-trihidroxid tartalmú poli(metil-metakrilát)ból, vastagsága legalább 3,5 mm, de legfeljebb 19 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 51 00 |
30 |
Biaxiálisan orientált poli(metil-metakrilát) fólia, amely legalább 50 μm, de legfeljebb 90 μm vastagságú |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 51 00 |
40 |
Polimetil-metakrilát lemezek, az EN 4366 (MIL-PRF-25690) szabvány szerint |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 59 90 |
10 |
Lemez akrilnitril-metilakrilát módosított kopolimeréből, legalább 1,0 mm, de legfeljebb 1,3 mm vastagságú, nem porózus és nem laminált tekercsben |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 59 90 |
20 |
Fényvisszaverő laminált lemez epoxi-akrilát réteggel, egyik oldalán szabályos mintával dombornyomott, mindkét oldalán egy- vagy többrétegű műanyaggal borítva |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 59 90 |
30 |
Nem öntapadó fényvisszaverő fólia, amely több rétegből áll, beleértve:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
02 |
Koextrudált homályos poli(etilén-tereftalát) lemez, legalább 50 μm, de legfeljebb 350 μm vastagságú, koromtartalmú réteggel |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
08 |
Poli(etilén-tereftalát) fólia, ragasztóbevonat nélkül, vastagsága legfeljebb 25 μm, vagy
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
12 |
Csak poli(etilén-tereftalát) fólia, teljes vastagsága legfeljebb 120 μm, egy vagy két tömegében színezéket és/vagy ultraibolya-elnyelő anyagot tartalmazó réteggel, ragasztó vagy bármely más bevonat nélkül |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
18 |
Laminált fólia, csak poli(etilén-tereftalát)ból, teljes vastagsága legfeljebb 120 μm, egy csak fémbevonatú, és egy vagy két tömegében színezéket és/vagy ultraibolya-elnyelő anyagot tartalmazó rétegből, ragasztó vagy bármely más bevonat nélkül |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
20 |
Fényvisszaverő poliészterfólia, piramis-mintával dombornyomott, biztonsági matricák, kitűzők, védőöltözetek és azok kiegészítői, vagy iskolatáskák, hátizsákok vagy hasonló tartók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
25 |
Poli(etilén-tereftalát) film legalább 186 μm, de legfeljebb 191 μm vastagsággal, egyik oldalon mátrixot mintázó akrilréteggel bevonva |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
38 |
Poli(etilén-tereftalát) fólia, vastagsága legfeljebb 12 μm, egyik oldalán alumínium-oxid réteggel bevonva, melynek vastagsága legfeljebb 35 nm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
48 |
Poli(etilén-tereftalát) lemezek vagy tekercsek:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
52 |
Poli(etilén-tereftalát), poli(etilén-naftalát vagy hasonló poliészter fólia, egyik oldalán fémmel és/vagy fémoxidokkal bevonva, alumínium tartalma kevesebb, mint 0,1 tömegszázalék, vastagsága legfeljebb 300 μm és fajlagos felszíni ellenállása legfeljebb 10 000 ohm (per négyzet) (az ASTM D 257-99 módszerrel megállapítva) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 ex 3920 69 00 |
73 40 |
Színjátszó poliészter és poli(metil-metakrilát) fólia |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
76 |
Átlátszó poli(etilén-tereftalát) film, a következő jellemzőkkel:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 62 19 |
81 |
Poli(etilén-tereftalát) film,
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 69 00 |
20 |
Poli(etilén naftalin-2,6-dikarboxilát) fólia |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 91 00 |
51 |
Polivinil-butirál fólia, amely legalább 25 tömegszázalék, de legfeljebb 28 tömegszázalék tri-izobutil-foszfát lágyítószert tartalmaz |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 91 00 |
52 |
Poli(vinil-butirál) fólia, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 91 00 |
91 |
Poli(vinil-butirál) fólia lépcsősen színezett szalaggal |
3 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 91 00 |
92 |
Lágyított poli(vinil-butirál) fólia, amely
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 91 00 |
93 |
Poli(etilén-tereftalát) fólia, egyik vagy mindkét oldalán fémbevonatú is, vagy poli(etilén-tereftalát) fóliákból készült laminált fólia, csak a külső oldalán fémbevonatú, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:
hővisszaverő, vagy díszítő laminált üveg gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 91 00 |
95 |
Háromrétegű, koextrudált poli(vinil butirál) fólia, fokozatosan színezett szalaggal, amely lágyítóként tömegszázalékban kifejezve legalább 29 % és legfeljebb 31 % 2,2’-etilén-dioxidietil-bisz(2-etil-hexanoát)-ot tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 92 00 |
30 |
Poliamid film,
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 28 |
35 |
Poliéter-imid lemez tekercsben:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 28 |
40 |
Polimer fólia az alábbi monomertartalommal:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 28 |
45 |
Átlátszó poliuretán film, egyik oldalán fémbevonatú:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 28 |
50 |
Termoplasztikus poliuretán film, legalább 250, de legfeljebb 350 μm vastagságú, egyik oldalán eltávolítható védőfóliával bevonva |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 28 |
55 |
Extrudált termoplasztikus poliuretán film:
rétegelt biztonsági üveg gyártásában való felhasználásra |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 28 |
60 |
Szilikon szalag, lap vagy csík:
a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 28 |
70 |
Vezetőképes epoxigyanta-lemez tekercsben, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 59 |
25 |
Poli(1-klórtrifluoretilén) fólia |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 59 |
50 |
Politetrafluor-etilén fólia, nem mikroporózus, tekercsek formájában, vastagsága legalább 0,019 mm, de legfeljebb 0,14 mm, vízgőzt át nem eresztő |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 59 |
55 |
Ioncserélő membránok fluorozott műanyagból |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 59 |
60 |
Hideg vízben oldodó, vinil-alkohol kopolimerből készült fólia, amelynek vastagsága legalább 34 μm, de legfeljebb 90 μm, szakadási húzószilárdsága legalább 20 MPa, de legfeljebb 45 MPa és az anyag szakadási nyúlása legalább 250 %, de legfeljebb 900 % |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3920 99 90 |
20 |
Anizotropikus vezető fólia, legalább 1,5 mm, de legfeljebb 3,15 mm széles és legfeljebb 300 m hosszú tekercsben, folyadékkristályos (LCD) vagy plazma kijelzők (LCD) gyártásához használt elektronikus alkatrészek összekapcsolásához |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 13 10 |
10 |
3 mm (± 15 %) vastagságú és legalább 0,09435 de legfeljebb 0,10092 fajlagos tömegű poliuretánhab lap |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 13 10 |
20 |
Nyitott cellás poliuretánhab-tekercs:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 19 00 |
30 |
Porózus szerkezetű tömb, amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 19 00 |
91 |
Mikroporózus polipropilén fólia, vastagsága legfeljebb 100 μm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 19 00 |
93 |
Mikroporózus politetrafluor-etilén szalag nem szövött alapon, vesedialízis berendezés szűrőinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 19 00 |
95 |
Poliéterszulfon fólia, vastagsága legfeljebb 200 μm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 19 00 |
96 |
Porózus fólia, amelynek egyik rétege legalább 90 μm, de legfeljebb 140 μm vastagságú polietilén, a másik rétege legalább 10 μm, de legfeljebb 40 μm vastagságú regenerált cellulóz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 10 |
10 |
Kompozit lemez, poli(etilén-tereftalát)ból vagy poli(butilén-tereftalát)ból, üvegszállal erősített |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 10 |
20 |
Egyik vagy mindkét oldalán egyirányú, nem szőtt poli(etilén-teraftalát) réteggel laminált és poliuretán- vagy epoxigyantával impregnált poli(etilén-teraftalát) film |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 55 |
20 |
Elő-impregnált, megerősített üvegszál, amely epoxigyantával kevert cianát-észter-gyantát vagy bismaleimid (B)-triazin (T)-gyantát tartalmaz, amelynek mérete:
nyomtatott áramköri kártya gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 55 ex 7019 40 00 |
25 20 |
Poliimid gyantát tartalmazó prepreg lemezek vagy tekercsek |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 55 |
30 |
Prepreg lemezek vagy tekercsek üvegszövettel megerősített brómozott epoxigyanta-tartalommal, a gyanta a következő jellemzőkkel rendelkezik:
nyomtatott áramköri kártya gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 60 ex 5407 71 00 ex 5903 90 99 |
91 20 10 |
Politetrafluor-etilén szövet, tetrafluor-etilén és trifluor-etilén kopolimerjével bevonva vagy borítva, karbonsav vagy szulfonsav csoportokban végződő perfluor-tartalmú alkoxi oldalláncokkal, kálium- vagy nátrium-só formájában is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 60 |
93 |
Ηáztartási készülékek gyártásához használt panelek és ajtók bevonására szolgáló fólia, amelynek felületi fényessége 60 °-os szögben fényességmérővel (az ISO 2813:2000 módszerrel) mérve legalább 30, de legfeljebb 60, egy réteg poli(etilén-tereftalátból), és egy színezett poli(vinil-klorid) réteggel, amely egy fémezett ragasztós réteghez csatlakozik (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3921 90 90 ex 8507 90 80 |
10 50 |
Polimer/fém-laminátum tekercsben, amely tartalmaz:
elektromos járművek lítium-ion akkumulátorainak gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3923 10 00 |
10 |
Fotomaszk- vagy szelettartó:
fotolitográfiai vagy más félvezető gyártás során fotomaszkok vagy szeletek tárolásakor történő felhasználásra |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3923 30 90 |
10 |
Polietilén tartály sűrített hidrogén tárolására:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3926 90 92 |
20 |
Fényvisszaverő fólia vagy szalag, szabályos piramis-mintával dombornyomott poli(vinil-klorid) borító-szalagból, párhuzamos csíkokban vagy rácsmintában műanyag hátsztalaghoz, vagy hurkolt vagy szövött, egyik oldalán műanyag bevonatú alapszalaghoz hővel rögzítve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3926 90 97 |
10 |
Mikrogömbök divinilbenzol polimerjéből, legalább 4,5 μm, de legfeljebb 80 μm átmérővel |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3926 90 97 |
15 |
Üvegszállal megerősített műanyag, lengőkarokkal ellátott laprugó, gépjárművek felfüggesztési rendszerének gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3926 90 97 |
25 |
Nem duzzadó mikrogömbök akrilnitril, metakrilnitril és izobornil metakrilát kopolimeréből, átmérőjük legalább 3 μm, de legfeljebb 4,6 μm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3926 90 97 |
55 |
Lapos termék polietilénből, ellentétes irányokban perforálva, vastagsága legalább 600 μm, de legfeljebb 1 200 μm és súlya legalább 21 g/m2, de legfeljebb 42 g/m2 |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3926 90 97 |
65 |
Fröccsöntött dekorációs elem polikarbonát gyantából, bevonva
autórádió előlapjának gyártásában történő felhasználásra |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 3926 90 97 |
80 |
Autórádió előlapjának alkatrészei
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 4007 00 00 |
10 |
Szilikonozott vulkanizált gumi szál és zsineg |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 4016 99 97 |
20 |
Dugó lágygumiból, elektrolit kondenzátorok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 4016 99 97 |
30 |
Gumiáru (bladder) kerékabroncs formázásához |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 4104 41 19 |
10 |
Bölénybőr, hasított, krómmal cserzett, szintetikusan újracserzett („crust bőr”), száraz |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
4105 10 00 4105 30 90 |
|
Birka- vagy báránybőr, gyapjú nélkül, cserzett vagy újracserzett, de tovább nem megmunkálva, hasítva is, a 4114 vtsz alá tartozó bőr kivételével |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
4106 21 00 4106 22 90 |
|
Kecske- vagy gödölyebőr, szőrtelen, cserzett vagy újracserzett, de tovább nem megmunkálva, hasítva is, a 4114 vtsz. alá tartozó bőr kivételével |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
4106 31 00 4106 32 00 4106 40 90 4106 92 00 |
|
Más állatok szőrtelen bőre, cserzésnél tovább nem megmunkálva, a 4114 vtsz. alá tartozó bőr kivételével |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5004 00 10 |
10 |
Selyemfonal (a selyemhulladékból sodort fonal kivételével), nem a kiskereskedelem számára kiszerelve, fehérítetlen, tisztított vagy fehérített tisztaselyem |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5005 00 10 ex 5005 00 90 |
10 10 |
Kizárólag selyemhulladékból (fésűkócból) fonott fonal, kiskereskedelmi forgalom számára nem kiszerelve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5205 31 00 |
10 |
Fehérített pamutszálból készült hatrétegű fonal, melyben az egyes egyágú szálak finomsági száma legalább 925 decitex, de legfeljebb 989 decitex, tamponok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
5208 11 10 |
|
Szövet kötszer és orvosi géz gyártásához |
5,2 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5402 45 00 |
20 |
Kizárólag aromás poliamidokból készült, m-feniléndiamin és izoftál sav polikondenzációjából előállított szintetikus textilszál |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5402 47 00 |
10 |
Szintetikus kétkomponensű végtelen szálból készült fonal, nem terjedelmesített, sodratlan, legalább 1 650 decitex, de legfeljebb 1 800 decitex finomsági számú, legalább 110, de legfeljebb 120 végtelen szálból, melyeknek magja poli(etilén-tereftalát) és külső rétegük poliamid-6, poli(etilén-tereftalát) tartalma legalább 75, de legfeljebb 77 tömegszázalék, tetőfedő anyagok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5402 47 00 |
20 |
Kétkomponensű, monofil, legfeljebb 30 decitex finomságú szál, az alábbi alkotórészekből:
szűrőanyagok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5402 49 00 |
30 |
Glikolsav tejsavval alkotott kopolimerjéből készült fonal, sebészeti varróanyag gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5402 49 00 |
50 |
Terjedelmesítetlen fonal poli(vinil-alkohol) végtelen szálból |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5402 49 00 |
70 |
Szintetikus egyágú fonal végtelen szálból, akrilnitril tartalma legalább 85 tömegszázalék, kanóc formájában legalább 1 000, de legfeljebb 25 000 folytonos szálból áll, súlya méterenként legalább 0,12 g, de legfeljebb 3,75 g és hossza legalább 100 m, szénszálas fonal gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5404 19 00 |
20 |
Monofil poli(1,4-dioxanon)-ból |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5404 19 00 |
30 |
Sterilizálatlan monofil az 1,3-dioxán-2-on 1,4-dioxán-2,5-dionnal alkotott kopolimerjéből, sebészeti varrat gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5404 19 00 |
50 |
Poliészter vagy poli(butilén-tereftalát) monofil, keresztmetszeti mérete legalább 0,5 mm, de legfeljebb 1 mm, villámzár (húzózár) gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5404 90 90 |
20 |
Poliimid szalag |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5407 10 00 |
10 |
Textilszövet, amely poliamid-6,6 végtelen szálú láncfonalakból, valamint poliamid-6,6-ból, poliuretánból, és tereftálsav, p-fenilén-diamin és 3,4’–oxibisz(fenilénamin) kopolimerjéből álló végtelen szálú vetülékfonalakból készült |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5503 11 00 ex 5601 30 00 |
10 40 |
Szintetikus vágott szál, tereftálsav, p- feniléndiamin és 3,4’-oxibisz (fenilénamin) kopolimerből, amely hosszúsága legfeljebb 7 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5503 40 00 |
10 |
Üreges polipropilén vágott szál, melynek:
csecsemőpelenkák, -pelenkabetétek és más higiéniai (egészségügyi) termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5503 90 00 ex 5506 90 00 ex 5601 30 00 |
20 10 10 |
Poli(vinil-alkohol) szál, acetálozott is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 11 10 ex 5603 11 90 ex 5603 12 10 ex 5603 12 90 ex 5603 91 10 ex 5603 91 90 ex 5603 92 10 ex 5603 92 90 |
10 10 10 10 10 10 10 10 |
Poli(vinil-alkohol) nem szőtt áru, egyben vagy téglalapokra vágva:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 11 10 ex 5603 11 90 |
20 20 |
Nem szőtt textília, legfeljebb 20 g/m2 tömegű, sodorva-hurkolt és olvasztva-fúvott száltartalommal, szendvicsszerűen összeillesztve a finom (legalább 10 μm, de legfeljebb 20 μm átmérőjű) végtelen szálakat tartalmazó két külső réteggel és a szuperfinom (legalább 1 μm, de legfeljebb 5 μm átmérőjű) végtelen szálakat tartalmazó belső réteggel, csecsemőpelenka és -pelenkabetét, valamint hasonló egészségügyi pelenka gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 12 90 ex 5603 13 90 ex 5603 14 90 ex 5603 92 90 ex 5603 93 90 ex 5603 94 90 |
30 30 10 60 40 30 |
Nem szőtt áru, m-feniléndiamin és izoftál-sav polikondenzációjából előállított aromás poliamid szálból, egyben vagy téglalapokra vágva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 12 90 |
50 |
Nem szőtt textília:
csecsemőpelenka és -pelenkabetét, valamint hasonló egészségügyi árucikkek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 12 90 ex 5603 13 90 |
60 60 |
Elemi polietilénszálakból sodorva-hurkolt nem szövött textília, tömege legalább 60 g/m2, de legfeljebb 80 g/m2 és közegellenállása (Gurley) legalább 8 s, de legfeljebb 36 s (az ISO 5636/5 módszerrel megállapítva) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 12 90 ex 5603 13 90 ex 5603 92 90 ex 5603 93 90 |
70 70 40 10 |
Polipropilén nem szőtt textília:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 13 10 ex 5603 14 10 |
10 10 |
Elektromos szigetelésre való, nem áramvezető, nem szőtt anyag, amelynek középső rétege poli(etilén-tereftalát) fólia, mindkét oldalán azonos irányú poli(etilén-tereftalát) rostokkal laminálva és mindkét oldalán magas hőellenállású, nem áramvezető gyantával bevonva, és amelynek súlya legalább 147 g/m2 és legfeljebb 265 g/m2, szakítószilárdsága pedig mindkét irányban anizotróp |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 13 10 |
20 |
Elemi polietilén szálakból sodorva-hurkolt nem szövött textília, bevonattal:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 14 90 |
40 |
Poli(etilén-tereftalát) szálakból sodorva-hurkolt hordozóból álló nem szőtt textília:
ipari szűrök gyártásában történő felhasználásra |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 92 90 ex 5603 93 90 |
20 20 |
Nem szőtt textília, olvasztva fúvott középső rétege hőre lágyuló műanyag elasztomer, mindkét oldalán elemi szálakból sodorva-hurkolt végtelen polipropilénszállal laminált |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 92 90 ex 5603 94 90 |
70 40 |
Nem szőtt textília, több réteg olvasztva-fúvott polipropilén és poliészter végtelen és vágott szálak keverékéből, egyik vagy mindkét oldalán polipropilén sodorva-hurkolt végtelen szálakkal laminálva is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 92 90 ex 5603 93 90 |
80 50 |
Nem szőtt poliolefin textília, elasztomer rétegből minden oldalán poliolefin végtelen szállal rétegelve:
gyermek/csecsemőápolási termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5603 94 90 |
20 |
Akrilszál rúd, hossza legfeljebb 50 cm, tollhegyek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5607 50 90 |
10 |
Sterilizálatlan fonal poli(glikolsav)ból vagy poli(glikolsav)ból és annak tejsavval alkotott kopolimereiből, fonott vagy sodort, magfonallal, sebészeti varróanyagok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5803 00 10 |
91 |
Gézszövet pamutból, kevesebb, mint 1 500 mm szélességű |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5903 10 90 ex 5903 20 90 ex 5903 90 99 |
10 10 20 |
Hurkolt vagy szőtt textiláru, egyik oldalán műanyaggal bevonva vagy borítva, amely beágyazott mikrogömböket tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5906 99 90 |
10 |
Gumírozott textil szövet, amely 6,6-polyamid láncfonalakból, valamint 6,6-poliamidból, poliuretánból és tereftálsav, p-feniléndiamin és 3,4’- oxi - bisz (fenilénamin) kopolimerjéből álló vetülékfonalból készült |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5907 00 00 |
10 |
Textília ragasztóval bevonva, amelyben a beágyazott gömbök átmérője legfeljebb 150 μm |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5911 10 00 |
10 |
Tűvel lyuggatott nemez szintetikus szálból, nem tartalmaz poliésztert, a szintetikus szálba bezárt katalitikus részecskékkel vagy anélkül, egyik oldalán politetrafluor-etilén fóliával bevonva vagy beborítva, szűrőanyagok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5911 90 90 ex 8421 99 00 |
30 92 |
Fordított ozmózis elvén működő víztisztító berendezés alkatrészei, amelyek lényegében belülről egy perforált cső köré tekert szövött vagy nem szövött textíliával biztosított és hengeres műanyag tokba zárt műanyag-alapú membránból állnak, ahol a tok falvastagsága legfeljebb 4 mm, legalább 5 mm vastag falú hengerbe zárva is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 5911 90 90 |
40 |
Poliuretánnal impregnált, többrétegű, nem szőtt poliészter csiszolópárna |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6813 89 00 |
10 |
Dörzsanyag, vékonyabb, mint 20 mm, nem szerelt, automatikus sebességváltókban és tengelykapcsolókban használatos súrlódó alkatrészek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6814 10 00 |
10 |
Legfeljebb 0,15 mm vastagságú agglomerált csillám, tekercsben, égetett is, aramidszálakkal megerősítve is, nagyfeszültségű alkalmazásokban használt hőszigetelő termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6903 90 90 |
20 |
Szilícium-karbid reaktorcső és tartó, félvezető anyagok gyártásában előforduló diffúziós és oxidációs kemencékbe helyezésnél használatos |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6909 19 00 |
15 |
Kerámiagyűrű téglalap keresztirányú szelvénnyel, külső átmérője legalább 19 mm (+ 0,00 mm/–0,10 mm), de legfeljebb 29 mm (+ 0,00 mm/–0,20 mm), belső átmérője legalább 10 mm (+ 0,00 mm/–0,20 mm), de legfeljebb 19 mm (+ 0,00 mm/–0,30 mm), vastagsága 2 mm (±0,10 mm) és 3,70 mm (±0,20 mm) között változik, és hőállósága legalább 240 °C, amely:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6909 19 00 |
20 |
Szilícium-nitrid (Si3N4) görgők vagy golyók |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6909 19 00 |
30 |
Katalizátorhordozó, porózus kordierit vagy mullit kerámia darabokból, teljes űrtartalma legfeljebb 65 l, a keresztmetszet minden négyzetcentiméterére legalább egy folytonos csatorna jut, amely mindkét végén lehet nyitott, vagy egyik végén lezárt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6909 19 00 ex 6914 90 00 |
50 20 |
Kerámia oxidok végtelen elemi szálaiból készült kerámia termékek, amelyek tömegszázalékban:
tartalmaznak |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6909 19 00 |
60 |
Katalizátorhordozó, szilícium-karbid és szilícium keverékéből készült porózus kerámia darabokból, keménysége a Mohs-skálán a 9-nél kisebb, teljes űrtartalma legfeljebb 65 l, a keresztmetszet minden négyzetcentiméterére legalább egy lezárt csatorna jut a végeken |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6909 19 00 |
70 |
Alátámasztó elem katalizátorokhoz és szűrőkhöz, elsősorban alumínium- és titánoxidokból készülő porózus kerámiából, legfeljebb 65 liter teljes űrtartalommal, keresztmetszete minden cm2-én legalább egy, egyik vagy mindkét végén nyitott pórussal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6909 19 00 |
80 |
Kerámia hűtőborda, amely tartalmaz:
a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékekben lévő tranzisztorok, diódák és integrált áramkörök üzemi hőmérsékletének fenntartásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 6914 90 00 |
30 |
Átlátszó kerámia mikrogömbök, amelyeket szilícium-dioxidból és cirkónium dioxidból készítettek, átmérőjük több, mint 125 μm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7005 10 30 |
10 |
Úsztatott (float) üveg:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7006 00 90 |
70 |
Úsztatott üveg, melynek:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7007 19 20 |
10 |
Hőkezelt üvegből készült üveglemez, legalább 81,28 cm (± 1,5 cm), de legfeljebb 185,42 cm (± 1,5 cm) átlójú; vagy hálós szerkezetű fóliával és a közeli infravörös sugárzást elnyelő fóliával, vagy katódos porlasztás útján vezetőréteggel bevonva, egyik, vagy mindkét oldalán további, opcionális fényvisszaverődést megakadályozó réteggel bevonva, a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7007 29 00 |
10 |
Két réteges lemezből összerakott üveglemez, legalább 81,28 cm (± 1,5 cm), de legfeljebb 185,42 cm (± 1,5 cm) átlójú; vagy hálós szerkezetű fóliával és a közeli infravörös sugárzást elnyelő fóliával, vagy katódos porlasztás útján vezetőréteggel bevonva, egyik, vagy mindkét oldalán további, opcionális fényvisszaverődést megakadályozó réteggel bevonva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7009 10 00 |
10 |
Elektrokróm, automatikusan sötétedő üveg gépjármű tükrökhöz,
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7009 91 00 |
10 |
Keret nélküli üvegtükör:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
7011 20 00 |
|
Üvegbúra (beleértve a ballont és a csövet is) nyitottan és üvegrészei, felszerelés nélkül, katódsugárcső gyártásához |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7014 00 00 |
10 |
Optikai elem üvegből (a 7015 vtsz. alá tartozó kivételével), optikalilag nem megmunkálva, jelzőberendezésekhez használt üvegáru kivételével |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 12 00 ex 7019 12 00 |
01 21 |
Előfonat, finomsági száma legalább 2 600 tex, de legfeljebb 3 300 tex és piroforos vesztesége legalább 4, de legfeljebb 8 tömegszázaléknyi (az ASTM D 2584-94 módszerrel megállapítva) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 12 00 ex 7019 12 00 |
02 22 |
Előfonat, finomsági száma legalább 650 tex, de legfeljebb 2 500 tex, bevonva egy réteg poliuretánnal, más anyagokkal keverve is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 12 00 ex 7019 12 00 |
03 23 |
Előfonat, finomsági száma legalább 392 tex, de legfeljebb 2 884 tex, akril-kopolimer réteggel bevont |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 12 00 ex 7019 12 00 |
05 25 |
Előfonat, finomsági száma 1 980 – 2 033 tex, 9 μm (±0,5 μm) átmérőjű folytonos végtelen üvegszálakból |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 |
10 |
Fonal, finomsági száma 33 tex vagy annak többszöröse, (± 7,5 %), végtelen fonott üvegszálból, amelynek névleges átmérője 3,5 μm vagy 4,5 μm, amelyben a legalább 3 μm, de legfeljebb 5,2 μm átmérőjű szálak vannak túlsúlyban, kivéve az elasztomerekhez való tapadás céljából kezelt szálakat |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 |
15 |
S″ üvegfonal, finomsági száma 33 tex vagy annak többszöröse (±13 %), végtelen fonott üvegszálakból, 9 μm átmérővel (- 1 μm / + 1,5 μm) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 |
20 |
Legalább 10,3 tex, de legfeljebb 11,9 tex finomsági számú fonal végtelen fonott üvegszálakból, amelyben a legalább 4,83 μm, de legfeljebb 5,83 μm átmérőjű szálak vannak túlsúlyban |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 |
25 |
Legalább 5,1 tex, de legfeljebb 6,0 tex finomsági számú fonal végtelen fonott üvegszálakból, amelyben a legalább 4,83 μm, de legfeljebb 5,83 μm átmérőjű szálak vannak túlsúlyban |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 |
30 |
E-üvegfonal, 22 tex (± 1,6 %) finomsági számú, végtelen fonott üvegszálakból, amelyek névleges átmérője 7 μm, és amelyben a legalább 6,35 μm, de legfeljebb 7,61 μm átmérőjű szálak vannak túlsúlyban |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 |
50 |
Fonal, finomsági száma 11 tex vagy annak többszöröse (± 7,5 %), végtelen fonott üvegszálakból, legalább 93 tömegszázalék szilícium-dioxid tartalommal, 6 μm vagy 9 μm névleges átmérővel, kivéve a kezelt szálakat |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 |
55 |
K vagy U típusú üvegszálból nyert, gumival vagy műanyaggal impregnált üvegkábel, amely
legalább rezorcin-formaldehid gyantát és klórszulfonált polietilént tartalmazó latexszel bevont |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 ex 7019 90 00 |
60 30 |
Végtelen szálakból készült, magas rugalmassági modulusú sodrott üvegfonalból előállított, gumival impregnált magas rugalmassági modulusú üvegkábel (K típusú), rezorcinol-formaldehid gyanta tartalmú - vinilpiridin és/vagy hidrogénezett akrilnitril-butadién gumi (HNBR) tartalommal is - latexszel bevonva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 ex 7019 90 00 |
70 20 |
Végtelen szálakból készült, sodrott üvegfonalból előállított, műanyaggal vagy gumival impregnált üvegkábel legalább rezorcinol-formaldehid-vinilpiridin gyantát és akrilnitril-butadién gumit (NBR) tartalmazó latexszel bevonva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 19 10 ex 7019 90 00 |
80 40 |
Végtelen szálakból készült, sodrott üvegfonalból előállított, műanyaggal vagy gumival impregnált üvegkábel legalább rezorcinol-formaldehid gyantát és klórszulfonált polietilént tartalmazó latexszel bevonva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 39 00 |
50 |
Nem szőtt termék nem textil üvegrostból, légszűrők vagy katalizátorok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 40 00 |
10 |
Üvegrost, epoxigyantával impregnálva, ha hőtágulási együtthatója a 30 °C-tól 120 °C-ig terjedő hőmérséklet-tartományban (az IPC-TM-650 módszerrel meghatározva) hossz- és szélességirányban:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7019 90 00 |
10 |
Nem textil üvegszálak, amelyekben a 4,6μm-nél kisebb átmérőjű szálak vannak túlsúlyban |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7020 00 10 ex 7616 99 90 |
10 77 |
Televízióállvány-lábazat, a televíziókészülék szekrényének/házának rögzítését és stabil helyzetét biztosító konzollal-is |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7201 10 11 |
10 |
Nyersvas ingot, melynek hossza legfeljebb 350 mm, szélessége legfeljebb 150 mm, magassága legfeljebb 150 mm |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7201 10 30 |
10 |
Nyersvas ingot, melynek hossza legfeljebb 350 mm, szélessége legfeljebb 150 mm, magassága legfeljebb 150 mm, legfeljebb 1 tömegszázalék szilícium-tartalommal |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
7202 50 00 |
|
Ferroszilíciumos króm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7202 99 80 |
10 |
Vas és diszprózium ötvözete:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7318 14 99 ex 7318 14 99 |
20 29 |
Kőzethorgony:
bányákban való felhasználásra |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7320 90 10 |
91 |
Nemesített acélból készült lapos spirálrugó:
belsőégésű motorokba szánt hajtószíj feszítőinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7325 99 10 |
20 |
Horgonyfej tűzihorganyzott gömbgrafitos öntöttvasból, a földhorgonyok gyártásánál használt fajta |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7326 20 00 |
20 |
Fémgyapot, amely legalább 0,017 mm és legfeljebb 0,070 mm átmérőjű, zsugorítással és hengereléssel tömörített rozsdamentes acélhuzalok tömegéből áll |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7410 11 00 ex 8507 90 80 ex 8545 90 90 |
10 60 30 |
Grafit és réz laminált fólia tekercsben, amely:
elektromos járművek lítium-ion akkumulátorainak gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7410 21 00 |
10 |
Politetrafluor-etilén lemez vagy lap, töltőanyagként alumínium-oxidot vagy titán-dioxidot tartalmaz vagy üvegszál-szövettel merevített, mindkét oldalán rézfóliával borítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7410 21 00 |
30 |
Poliimid film epoxigyanta- és/vagy üvegszáltartalommal is, egyik vagy mindkét oldala rézfóliával borítva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7410 21 00 |
40 |
Lemez vagy lap
egyik vagy mindkét oldalán legfeljebb 0,15 mm vastagságú rézfóliával bevonva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7410 21 00 |
50 |
Lemezek,
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7410 21 00 |
60 |
Lap, tekercs és lemez szintetikus vagy műgyantából,
áramköri kártya gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7410 21 00 |
70 |
Lap, tekercs vagy lemez:
áramköri kártya gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7419 99 90 ex 7616 99 90 |
91 60 |
Korong (céltárgy) molibdénszilicidből:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
7601 20 20 |
|
Lemeztuskó és hengertuskó megmunkálatlan alumíniumötvözetből |
4 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7601 20 20 |
10 |
Lemeztuskó és hengertuskó lítiumot tartalmazó alumíniumötvözetből |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7604 21 00 ex 7604 29 90 |
10 30 |
EN AW-6063 T5 alumíniumötvözetből készülő profil,
a 8302 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7604 29 10 ex 7606 12 99 |
10 20 |
Lemezek és rudak alumínium-lítium ötvözetből |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7605 19 00 |
10 |
Nem ötvözött alumínium huzal, amely legalább 2 mm, de legfeljebb 6 mm átmérőjű és amely egy legalább 0,032 mm, de legfeljebb 0,117 mm vastagságú rézbevonatot tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7606 12 92 ex 7607 11 90 |
20 20 |
Szalag alumínium-magnézium ötvözetből:
amely tartalmaz:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7607 11 90 |
10 |
Sima alumíniumfólia a következő paraméterekkel:
nagyfeszültségű maratáshoz történő felhasználásra (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7607 11 90 |
40 |
Alumíniumfólia tekercsben:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7607 19 90 ex 8507 90 80 |
10 80 |
Lítium és mangánnal bonderezett alumínium laminátumából álló lemez tekercsben, amely:
elektromos járművek lítium-ion akkumulátoraiba való katódok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7607 20 90 |
10 |
Alumíniummal rétegelt, összesen legfeljebb 0,123 mm vastagságú fólia, amely legfeljebb 0,040 mm vastagságú alumíniumrétegből, poliamid és polipropilén alapú fóliákból, és a fluorsav korrózív hatásától védő bevonatból áll, lítium-polimer telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7607 20 90 |
20 |
Kenőanyaggal felületkezelt lemez („LE sheet”), legfeljebb 0,350 μm vastagságú, amely
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7613 00 00 |
20 |
Alumínium tartály, varratmentes, sűrített földgáz vagy sűrített hidrogén tárolására, teljes egészében epoxi-szénszál kompozit burkolatba beágyazott, űrtartalma 172 l (± 10 %) és nettó tömege legfeljebb 64 kg |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7616 99 90 |
15 |
Méhsejt alakú alumínium hasábok, a repülőgép-alkatrészek gyártásában használt típusúak |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7616 99 90 ex 8482 80 00 ex 8803 30 00 |
70 10 40 |
Összekötő komponensek helikopter farokrotor-tengelyének gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 7616 99 90 |
75 |
Négyszögletes keret alakú alkatrész:
TV készülékek gyártása során történő felhasználásra |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8102 10 00 |
10 |
Molibdén por, amelynek:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
8104 11 00 |
|
Megmunkálatlan magnézium, legalább 99,8 tömegszázalék magnézium-tartalommal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8104 30 00 |
30 |
Magnézium por:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8104 90 00 |
10 |
Köszörült és csiszolt magnéziumlemez, maximális méretei 1 500 mm × 2 000 mm, egyik oldalán fényre nem érzékeny epoxigyantával bevonva |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8105 90 00 |
10 |
Kobaltötvözetből készült rúd vagy huzal, amely:
tartalmaz, és megfelel a repülőgép- és űrrepülőgép-iparban használatos AMS 5842 anyagspecifikációnak |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 20 00 |
10 |
Titán szivacs |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 20 00 |
30 |
Titánpor, legalább 90 tömegszázalékos, 0,224 mm lyukméretű szitán keresztüljutó frakcióval |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 30 00 |
10 |
Hulladék és törmelék titánból és titánötvözetből, a legalább 1 tömegszázalék, de legfeljebb 2 tömegszázalék alumíniumtartalmú ötvözetek kivételével |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 30 |
10 |
Az EN 2002-1, EN 4267 vagy DIN 65040 szabványnak megfelelő titánötvözetből készült rudak |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 30 |
20 |
Rúd és huzal, legalább 1, de legfeljebb 2 tömegszázalék alumíniumot tartalmazó titán–alumínium ötvözetből, a 8708 92 vagy 8714 10 00 alszámok alá tartozó hangtompító és kipufogócső gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 30 |
30 |
Huzal titán-alumínium-vanádium ötvözetből (TiAl6V4), az AMS 4928 és az AMS 4967 szabványnak megfelelően |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 30 |
40 |
Huzal titánötvözetből
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 50 |
10 |
Titán és alumínium ötvözete, amely legalább 1 tömegszázalék, de legfeljebb 2 tömegszázalék alumíniumot tartalmaz, lapok vagy tekercs formájában, melyek vastagsága legalább 0,49 mm, de legfeljebb 3,1 mm, szélessége legalább 1 000 mm, de legfeljebb 1 254 mm, a 8714 10 00 alszám alá tartozó áruk gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 50 |
30 |
Titán-szilícium ötvözet, amely legalább 0,15, de legfeljebb 0,60 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz, lemezek vagy tekercsek formájában,
gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 50 |
50 |
Titán-réz-nióbium-ötvözet lap, lemez, szalag és fólia formájában, legalább 0,8, de legfeljebb 1,2 tömegszázalék réz, és legalább 0,4, de legfeljebb 0,6 tömegszázalék nióbiumtartalommal |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 50 |
60 |
Titán, alumínium, szilícium és nióbium ötvözetéből készült lapok, lemezek, szalagok és fóliák,
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 50 |
70 |
Szalag titánötvözetből
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 50 |
75 |
Lap, lemez, szalag és fólia titánötvözetből
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 50 |
85 |
Ötvözetlen titánlap, -lemez, -szalag és -fólia |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8108 90 90 ex 9003 90 00 |
20 10 |
Szemüvegkeret és -szerelék alkatrésze, beleértve a szemüvegkerethez és -szerelékhez használt csavarokat is, titánötvözetből |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8109 20 00 |
10 |
Ötvözetlen cirkónium szivacs vagy ingot, hafnium-tartalma több mint 0,01 tömegszázalék újraolvasztással megnövelt cső, rúd vagy ingot gyártásához a vegyipar számára (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8110 10 00 |
10 |
Antimon, ingot formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8112 99 30 |
10 |
Nióbium (kolumbium) és titán ötvözete, rúd formájában |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8113 00 20 |
10 |
Cermettömb legalább 60 tömegszázalék alumíniumtartalommal és legalább 5 tömegszázalék bór-karbid-tartalommal |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8113 00 90 |
10 |
Alumínium-szilícium-karbid (AlSiC-9) hordozólap elektronikus áramkörökhöz |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8207 30 10 |
10 |
Transzfer és/vagy tandem sajtolószerszám-készlet fémlemezek hidegsajtolásához, préseléséhez, húzásához, vágásához, lyukasztásához, hajlításához, kalibrálásához, szélezéséhez és hornyolásához, gépjárművek vázrészeinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8301 60 00 ex 8413 91 00 ex 8419 90 85 ex 8438 90 00 ex 8468 90 00 ex 8476 90 00 ex 8479 90 80 ex 8481 90 00 ex 8503 00 99 ex 8515 90 00 ex 8531 90 85 ex 8536 90 85 ex 8543 90 00 ex 8708 91 99 ex 8708 99 97 ex 9031 90 85 |
10 20 20 10 10 10 87 20 45 20 20 96 50 10 30 30 |
Billentyűzet teljes egészében szilikonból vagy polikarbonátból, ideértve az elektronikus érintkező elemekkel és nyomtatással ellátott billentyűket is |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8309 90 90 |
10 |
Alumínium konzervdoboz fedők, úgynevezett "nyitógyűrűvel" 136,5 mm (± 1 mm) átmérőjű teljes nyílással |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8401 30 00 |
20 |
Nem besugárzott, hatszögletű fűtőegységek (elemek) atomreaktorokhoz (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8405 90 00 ex 8708 21 10 ex 8708 21 90 |
10 10 10 |
Fém ház biztonsági öv előfeszítőjének gázgenerátorához |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8407 33 20 ex 8407 33 80 ex 8407 90 80 ex 8407 90 90 |
10 10 10 10 |
Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor, legalább 300 cm3 hengerűrtartalommal és legalább 6 kW, de legfeljebb 20,0 kW teljesítménnyel, a következők gyártásához:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8407 90 10 |
10 |
Négyütemű benzinmotorok, legfeljebb 250 cm3 hengerűrtartalommal a 8433 11 alszám alá tartozó fűkaszáló gépek, a 8433 20 10 alszám alá tartozó motoros fűnyíró gépek, a 8432 29 50 alszám alá tartozó forgó talajmarók, a 8436 80 90 alszám alá tartozó kerti zúzók vagy a 8432 29 10 alszám alá tartozó gyephasogató boronák gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8407 90 90 |
20 |
Cseppfolyósított propán-bután (LPG) gázzal működő kompakt motorrendszer
a 8427 vtsz. alá tartozó járművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8408 90 41 |
20 |
Legfeljebb 15 kW teljesítményű dízelmotor, két- vagy háromhengeres, gépjárműre szerelt mobil hőmérsékletszabályozó rendszerek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8408 90 43 |
20 |
Legfeljebb 30 kW teljesítményű dízelmotor, négyhengeres, gépjárműre szerelt mobil hőmérsékletszabályozó rendszerek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8408 90 43 ex 8408 90 45 ex 8408 90 47 |
30 20 30 |
Négyütemű, négyhengeres, folyadékhűtéses, kompresszió-gyújtású motor, amelynek:
a 8427 vtsz. alá tartozó járművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8408 90 47 |
40 |
Négyütemű, négyhengeres, folyadékhűtéses, kompressziós gyújtású motor, amelynek:
a 8427 vtsz. alá tartozó járművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8409 91 00 ex 8409 99 00 |
10 20 |
DIN EN 13835 szabványnak megfelel, kipufogócsonk, turbótöltő házzal vagy anélkül, négy beömlőnyílással, esztergált, mart, fúrt és/vagy egyéb módon megmunkált kipufogócsonk előállításához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8409 99 00 ex 8479 90 80 |
10 85 |
Elektromágneses (szolenoid) szeleppel ellátott befecskendező fúvóka, a motor égésterében történő optimális porlasztáshoz |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8411 99 00 |
30 |
Turbófeltöltőkben használt, lapátokkal rendelkező kerék alakú gázturbina alkatrész:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8411 99 00 |
40 |
Turbófeltöltőkben használt csiga alakú gázturbina alkatrész:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8411 99 00 |
50 |
Vezérlődoboz egyfokozatú turbófeltöltőhöz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8413 70 35 |
20 |
Egyfázisú centrifugálszivattyú:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 30 81 |
50 |
Hermetikus vagy félhermetikus, változtatható fordulatszámú elektromos spirálkompresszor, legalább 0,5 kW, de legfeljebb 10 kW névleges teljesítménnyel, legfeljebb 35 cm3 lökettérfogattal, a hűtőberendezésekben használt típus |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 30 89 |
20 |
Jármű légkondicionáló-rendszer alkatrésze, amely 0,4 kW-ot meghaladó, de legfeljebb 10 kW teljesítményű nyílt tengelyű dugattyús kompresszorból áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 59 20 |
30 |
Axiál ventilátor:
számítógépek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 59 20 |
40 |
Axiálventilátor elektromos motorral, legfeljebb 2 W teljesítménnyel, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 59 80 ex 8414 90 00 |
40 60 |
Keresztáramú ventilátor, amelynek:
szétválasztott rendszerű légkondicionáló berendezések beltéri egységének gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 90 00 |
20 |
Alumínium dugattyú, gépjárművek légkondicionáló berendezéseinek kompresszorába történő beépítésre (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 90 00 |
30 |
Nyomásszabályozó-rendszer, gépjárművek légkondicionáló berendezéseinek kompresszorába történő beépítésre (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8414 90 00 |
40 |
Hajtómű alkatrész gépjármű légkondicionáló berendezésinek kompresszorához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8415 90 00 |
20 |
Alumíniumból készült elgőzölögtető gépjárművek légkondicionáló berendezéseinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8418 99 10 |
50 |
Alumíniumbordákból és egy réztekercsből álló elgőzölögtető, a hűtőberendezésekben használt típus |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8418 99 10 |
60 |
Két koncentrikus rézcsőből álló kondenzátor, a hűtőberendezésekben használt típus |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8421 99 00 |
91 |
Inverz ozmózisos elven működő víztisztító berendezés alkatrészei, amely egyik végén mesterséges műanyag tömbbe beágyazott, és a másik végén mesterséges műanyag tömbön áthatoló áteresztő falú üreges, mesterséges műanyag szálkötegből áll, hengerbe építve is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8421 99 00 |
93 |
Gázkeverékek gázleválasztó- vagy tisztítóberendezésének alkatrészei, tartályba zárt perforált vagy perforálatlan áteresztő falú üreges műanyag szálkötegből, melynek teljes hossza legalább 300 mm, de legfeljebb 3 700 mm és átmérője legfeljebb 500 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8422 30 00 ex 8479 89 97 |
10 30 |
Gép és készülék fröccsöntő gépek kivételével, tintasugaras nyomtató festékkazetták gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8424 90 00 |
30 |
Poli(etilén-tereftalát) tartályok legalább 50 ml, de legfeljebb 600 ml űrtartalommal, szórófejjel felszerelve, folyadékok porlasztására szolgáló mechanikus készülékek alkatrészeként történő felhasználásra |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8431 20 00 |
30 |
Differenciálművet, fordulatszám-csökkentő váltóművet, tányérkereket, meghajtó tengelyt, kerékagyakat, fékeket és szerelvénytartó karokat tartalmazó hajtótengely szerkezet a 8427 vtsz. alá tartozó járművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8439 99 00 |
10 |
Szívóhenger köpeny, nem fúrt, acélötvözetből centrifugális öntéssel készült cső formában, hossza legalább 3 000 mm és külső átmérője legalább 550 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8467 99 00 ex 8536 50 11 |
10 35 |
Mechanikus kapcsolók áramkörök csatlakoztatásához, a következő jellemzőkkel:
a 8467 vtsz. alá tartozó gépek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8477 80 99 |
10 |
A 3921 vámtarifaszám alá tartozó műanyag membrán felszíni alakításához vagy öntéséhez használt gépek |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8479 89 97 |
40 |
Izobár nyomáscserélő legfeljebb 50m3/óra átfolyási sebességgel, nyomásfokozó szivattyúval is |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8479 89 97 ex 8479 90 80 |
50 80 |
Gép elektromos személygépjárművek lítium-ion-akkumulátorának gyártási folyamatában való felhasználásra, a gyártósor megépítésére (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8481 30 91 |
91 |
Acél visszacsapó szelep
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8481 80 59 |
10 |
Levegőszabályozó szelep, amely léptetőmotorból és szelepszárból áll, az üresjárati levegőáram szabályozására üzemanyagbefecskendezéses motorokban |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8481 80 69 |
60 |
Négyutas irányváltó szelep hűtőközegekhez, amely:
legfeljebb 4,5 Mpa munkanyomással |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8481 80 79 |
20 |
Mágnesetekercses (szolenoid) működtetésű szelepegység, legalább 875 bar nyomás tartására |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8481 80 99 |
50 |
Munkaszelep, amely a folyadékcsőnél kétutas szelepből, a gázcsőnél háromutas szelepből áll:
kültéri légkondicionáló egységek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8481 80 99 |
60 |
Négyutas szelep:
a hűtőfolyadék áramlásának irányítására, kültéri légkondicionáló egységek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8483 30 38 |
30 |
Hengeres alakú csapágyház:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8483 40 29 |
50 |
Cikloid típusú fogaskerekes hajtómű, melynek:
robotkarokban történő felhasználáshoz |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8483 40 29 |
60 |
Fogaskerekes bolygómű, elektromos kézi-szerszámokban történő felhasználásra, melynek:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8483 40 51 |
20 |
Sebességváltó axiális differenciálművel, a 8433 11 51 alszám alá tartozó önjáró, üléses fűkaszáló gépek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8483 40 59 |
20 |
Hidrosztatikus sebességváltó hidraulikus szivattyúval és axiális differenciálművel, a 8433 11 51 alszám alá tartozó önjáró, üléses fűkaszáló gépek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8483 40 90 |
80 |
Sebességváltó:
a 8427 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 10 99 |
54 |
Kommutátor nélküli egyenáramú (DC) motor, külső átmérője legfeljebb 25,4 mm, névleges percenkénti fordulatszáma 2 260 (±15 %) vagy 5 420 (±15 %), tápfeszültsége 1,5 V vagy 3 V |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 10 99 |
60 |
Egyenáramú (DC) motor
elektromos olajsütők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 10 99 |
79 |
Egyenáramú (DC) kefés motor, háromfázisú tekercselésű belső forgórésszel, csigával felszerelve is, legalább a – 20 °C és + 70 °C közötti hőmérséklettartományra |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 10 99 |
80 |
Egyenáramú (DC) léptetőmotor,
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 10 99 |
81 |
Egyenáramú (DC) léptetőmotor, lépésszöge legalább 18o, rögzítő nyomatéka legalább 0,5 mNm, a kapcsolókonzol külső mérete legfeljebb 22 mm × 68 mm, kétfázisú tekercseléssel, teljesítménye legfeljebb 5 W |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 10 99 |
82 |
Kommutátor nélküli egyenáramú (DC) motor, külső átmérője legfeljebb 29 mm, névleges percenkénti fordulatszáma 1 500 (±15 %) vagy 6 800 (±15 %), tápfeszültsége 2 V vagy 8 V |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 31 00 |
30 |
Kommutátor nélküli egyenáramú (DC) motor háromfázisú tekercseléssel, külső átmérője legalább 85 mm, de legfeljebb 115 mm, nominális forgatónyomatéka 2,23 Nm (±1,0 Nm), 1 550 RPM (±350 RPM) percenkénti fordulatszámon számított kimenő teljesítménye több, mint 120 W, de legfeljebb 520 W, tápfeszültsége 12 V, Hall effektusos érzékelőkkel ellátott elektronikus áramkörrel felszerelve, elektromos szervokormány vezérlőmoduljában történő felhasználásra (szervokormányos motor) (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 31 00 |
40 |
Állandó gerjesztésű egyenáramú (DC) motor
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 31 00 |
45 |
Kommutátor nélküli egyenáramú (DC) motor a következő jellemzőkkel:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 31 00 |
55 |
Kommutátorral rendelkező egyenáramú (DC) motor, melynek
elektromos kéziszerszámok meghajtásához |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 31 00 |
60 |
Kommutátor nélküli, az óra járásával ellentétes irányban való forgásra képes (CCW) egyenáramú (DC) motor:
szétválasztott rendszerű légkondicionáló berendezések bel- vagy kültéri egységének gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 31 00 |
65 |
Üzemanyagcella-egység, amely legalább integrált hűtőrendszerrel polimer-elektrolit-membrán üzemanyagcellát tartalmaz egy házban, gépjárművek meghajtórendszereinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 31 00 |
70 |
Kommutátor nélküli egyenáramú (DC) motor,
autók szervokormány-rendszerében való használatra |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 33 00 ex 8501 40 80 ex 8501 53 50 |
30 50 10 |
Elektromos hajtórendszer gépjárműhöz, legfeljebb 315 kW kimenő teljesítménnyel:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 51 00 ex 8501 52 20 |
30 50 |
Váltakozó áramú (AC) szinkron szervomotor legfeljebb 6 000 percenkénti fordulatszámú sebességgel, rezolverrel és fékkel:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8501 62 00 |
30 |
Üzemanyagcella-rendszer, amely:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8503 00 91 ex 8503 00 99 |
31 32 |
Forgórész, belülről egy vagy két mágneses gyűrűvel, acélgyűrűbe építve is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8503 00 99 |
31 |
Sajtolt kollektor elektromotorhoz, melynek külső átmérője legfeljebb 16 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8503 00 99 |
33 |
Sztátor elektromos szervokormány kommutátor nélküli motorjához 50 μm körkörösségi tűréssel |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8503 00 99 |
34 |
Rotor elektromos szervokormány kommutátor nélküli motorjához 50 μm körkörösségi tűréssel. |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8503 00 99 |
35 |
Szöghelyzet-érzékelő jeladó kefe nélküli elektromos szervomotorokhoz |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8503 00 99 |
40 |
Üzemanyagcella-membrán tekercsekben vagy lemezekben, legfeljebb 150 cm szélességű, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó üzemanyagcellák gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 31 80 |
20 |
Transzformátor, LCD modulokban használatos inverterek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 31 80 |
30 |
Kapcsolóüzemű transzformátor, legfeljebb 1 kVA vezérelhető teljesítménykapacitással, statikus áramátalakítók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 31 80 |
40 |
Elektromos transzformátorok:
belső felhasználásra set-top-boxok és televíziók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 40 82 |
40 |
Nyomtatott áramköri kártya hídkapcsolású egyenirányító áramkörrrel és más, aktív és passzív komponensekkel felszerelve:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 40 82 |
50 |
Egyenirányító házban,
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 40 90 |
20 |
Egyenáram-egyenáram átalakító |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 40 90 |
30 |
Statikus áramátalakító leválasztott kapuáramkörös bipoláris teljesítménykapcsoló tranzisztorokból (IGBT), tokba szerelt, a 8516 50 00 alszám alá tartozó mikrohullámú sütők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 40 90 |
40 |
Félvezetős teljesítménymodulok:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 40 90 |
50 |
Meghajtóegység ipari robothoz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 40 90 |
60 |
Fröccssajtolt félvezető teljesítménymodul, amely a következőkből áll:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 50 95 |
20 |
Induktor, induktivitása legfeljebb 62 mH |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 50 95 |
40 |
Fojtótekercs:
LCD- és LED-modulos elektromos dobozok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 50 95 |
50 |
Szolenoid tekercs
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8504 90 11 |
10 |
Ferritmag, az eltérítőtekercshez használtak kivételével |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 11 00 |
31 |
Állandó mágnes, mágneses remanenciája 455 mT (±15 mT) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 11 00 |
33 |
Állandó mágnesek neodímium, vas, és bór ötvözetéből, vagy lekerekített téglalap alakban és legfeljebb 15 mm × 10 mm × 2mm méretben, vagy korong alakban és legfeljebb 90mm átmérővel, lyukkal a közepén is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 11 00 |
35 |
Neodímium, vas és bór vagy szamárium és kobaltbevonat ötvözetéből készült, cink-foszfát felhasználásával szervetlen passziválásnak (szervetlen bevonatképzésnek) alávetett állandó mágnes, motoros vagy szenzoros alkalmazásokhoz használatos termékek ipari gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 11 00 |
50 |
Rúd, speciálisan alakítva, neodímium-, vas- és bórtartalommal, amelyet arra szántak, hogy mágnesezés után állandó mágnessé váljon, a következő méretekkel:
ipari automatizálási elektromos szervomotorok gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 11 00 |
60 |
Neodímium, vas, és bór ötvözetéből készült gyűrűk, csövek, hüvelyek vagy karimák, amelyek:
állandó mágnesek mágnesezés utáni gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 11 00 |
70 |
Korong:
autók hangszóróiban történő felhasználásra |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 11 00 |
80 |
Háromszög, négyzet vagy téglalap alakú árucikkek neodímium-, vas- és bórtartalommal, amelyek mágnesezés után állandó mágnessé válnak, a következő méretekben:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 19 90 |
30 |
Tömörített ferritből készült, legfeljebb 120 mm átmérőjű, közepén lyukas, korong formájú árucikkek, amelyek mágnesezés után 350 mT és 470 mT közötti remanenciával rendelkező állandó mágnessé válnak |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 20 00 |
30 |
Elektromágneses tengelykapcsoló, gépjármű klímaberendezés kompresszorának gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8505 90 20 |
91 |
Mágnestekercs (szolenoid) dugattyúval, névleges üzemi tápfeszültsége 24 V, névleges egyenáram (DC) felvétele 0,08 A, a 8517 vámtarifaszám alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8506 50 90 |
10 |
Lítium-jód szimpla cellás telep, maximális méretei 9 mm × 23 mm × 45 mm és feszültsége legfeljebb 2,8 V |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8506 50 90 |
20 |
Integrált áramkörfoglalatba épített legfeljebb 2 lítium telepből álló egység (akkumulátor-pufferelt foglalat), legfeljebb 32 kivezetéssel, és beépített vezérlőáramkörrel |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8506 50 90 |
30 |
Lítium-jód vagy lítium-ezüstös vanádium-oxid szimpla cellás telep maximális méretei 28 mm × 45 mm × 15 mm és kapacitása legalább 1,05 Ah |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 10 20 |
80 |
Ólom-sav indítóakkumulátor
a visszatápláló generátort vagy start/stop rendszerrel kiegészített visszatápláló generátort alkalmazó személygépjárművek és könnyű haszongépjárművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 30 20 |
30 |
Hengeres nikkel-kadmium akkumulátor, hossza 65,3 mm (±1,5 mm) és átmérője 14,5 mm (±1 mm), névleges kapacitása legalább 1 000 mAh, újratölthető telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 50 00 ex 8507 60 00 |
20 20 |
Téglalap alakú akkumulátor, hossza legfeljebb 69 mm, szélessége legfeljebb 36 mm és vastagsága legfeljebb 12 mm, újratölthető telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 50 00 |
30 |
Hengeres nikkel-hidrid akkumulátor, átmérője legfeljebb 14,5 mm, újratölthető telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
25 |
Négyszögletes modulok lítium-ion újratölthető akkumulátorba való beillesztésre:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
30 |
Hengeres lítium-ion akkumulátor, hossza legalább 63 mm és átmérője legalább 17,2 mm, melynek névleges kapacitása legalább 1 200 mAh, újratölthető telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
35 |
Lítium-ion, újratölthető akkumulátor:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
40 |
Újratölthető lítium-ion elektromos akkumulátortelepek:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
50 |
Lítium-ion elektromos akkumlátor telepeinek összeállításához való modulok
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
55 |
Lítium-ion akkumulátor, hengeres formában:
újratölthető telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
57 |
Téglatest alakú lítium-ion akkumulátor:
újratölthető telepek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
60 |
Lítium-ion, újratölthető akkumulátorok:
48 modulból álló csomagban |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
65 |
Hengeres lítium-ion akkumulátorcella:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
70 |
Téglatest alakú modul lítiumionos újratölthető akkumulátorba való behelyezésre:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
75 |
Téglalap alakú lítium-ion akkumulátor:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 60 00 |
80 |
Négyszögletes lítium-ion akkumulátor,
gépjárművek újratölthető telepének gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8507 90 80 |
70 |
Vágott lemez nikkelezett réz fóliából, amely:
elektromos járművek lítium-ion telepeinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8508 70 00 ex 8537 10 99 |
10 96 |
Elektronikus áramköri kártya külön ház nélkül legfeljebb 300 W teljesítményű porszívó szívófejek meghajtására és vezérlésére |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8508 70 00 ex 8537 10 99 |
20 98 |
Elektronikus áramköri kártyák, amelye
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8512 40 00 ex 8516 80 20 |
10 20 |
Fűtőfólia gépjárműajtó-tükörhöz:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8516 90 00 |
60 |
Elektromos olajsütő szellőztető részegysége, amely
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8516 90 00 |
70 |
Belső edény:
elektromos olajsütők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8518 29 95 |
30 |
Hangszórók:
televízókészülékek és videomonitorok gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8518 30 95 |
20 |
Fej- és fülhallgató nagyothalló készülékekhez, tokban, melynek maximális befoglaló méretei a csatlakozókat kivéve 5 mm × 6 mm × 8 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8518 40 80 |
91 |
Áramkörikártya-részegység digitális audiojel-dekódolás, audiojel-feldolgozás, valamint két- és/vagy többcsatornás jelerősítés funkcióval |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8518 40 80 |
92 |
Áramköri kártyákból álló részegység táp-, aktív kiegyenlítő és teljesítményerősítő áramkörrel |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8518 90 00 |
91 |
Anyagában hidegen zömített acél maglemez, korong formájú, egyik oldalán hengerrel, hangszórók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8521 90 00 |
20 |
Digitális videofelvevő:
zárt láncú televíziós (CCTV) térfigyelő rendszer gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 49 |
50 |
Elektronikus szerelvény CD-lemez lejátszó lézer-olvasófejéhez, amely az alábbi egységekből áll:
az egész egy alapra szerelve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 49 ex 8527 99 00 ex 8529 90 65 |
60 10 25 |
Nyomtatott áramköri kártya egysége, amely
házi szórakoztatóelektronikai rendszerek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 49 ex 8527 99 00 ex 8529 90 65 |
65 20 40 |
Nyomtatott áramköri kártya részegysége, amely
házi szórakoztatóelektronikai rendszerek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 49 |
70 |
Szerelvény, amely legalább egy hajlékony nyomtatott áramköri lapot, lézervezérlő integrált áramkört és jelátalakító integrált áramkört tartalmaz |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
15 |
Hőelvezető és hűtőbordák alumíniumból a 8521 vámtarifaszám alá tartozó termékekben lévő tranzisztorok és/vagy integrált áramkörök üzemi hőmérsékletének fenntartására |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 ex 8529 90 92 |
30 30 |
Fémből készült tartó, rögzítő vagy belső merevítő elem, televíziók, monitorok és videó-lejátszók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
65 |
Szerelvény optikai lemezekhez, amely legalább egy optikai egységből és egyenáramú (DC) motorokból áll, kétrétegű felvételre alkalmas is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
70 |
Videorögzítő/lejátszó szalagos egység, amely legalább motort és meghajtó vagy vezérlő funkciójú integrált áramkörökkel felszerelt nyomtatott áramköri lapot tartalmaz, transzformátorral is, a 8521 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
75 |
Optikai olvasófej CD lejátszóhoz, amely lézerdiódából, fényérzékelő (fotodetektor) integrált áramkörből és sugárelosztóból áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
80 |
Lézeroptikai meghajtóegység (ún. "mecha" egység) digitális hang- vagy videojelek rögzítésére és/vagy lejátszására, amely legalább egy lézeroptikai író- és/vagy olvasó egységet és egy vagy több egyenáramú (DC) motort tartalmaz, de nincs benne nyomtatott áramköri lap, vagy ha mégis, az nem képes hang- vagy képjelek feldolgozására, a 8519, 8521, 8526, 8527, 8528 vagy 8543 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
81 |
CD-n vagy DVD-n tárolt optikai jelek lejátszására, illetve optikai jelek DVD-re történő rögzítésére szolgáló lézeres optikai jelolvasó egység, amely magában foglalja legalább a következőket:
a 8521 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
83 |
Blu-ray jelolvasó egység optikai jelek lejátszására és/vagy rögzítésére, DVD-, CD- vagy Blu-ray lemezekhez, legalább az alábbi részegységekkel:
a 8521 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
84 |
Blu-ray meghajtómechanizmus optikai jelek lejátszására és/vagy rögzítésére, DVD-, CD- vagy Blu-ray lemezekhez, legalább az alábbi részegységekkel:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
85 |
Videofej-dob, videofejjel vagy video-és audiofejjel és elektromotorral, a 8521 vámtarifa-szám alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 |
96 |
Merevlemez-meghajtó, a 8521 vámtarifaszám alá tatozó termékekbe való beépítésre (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8522 90 80 ex 8529 90 65 |
97 50 |
Tuner, amely a nagyfrekvenciás jeleket középfrekvenciás jelekké alakítja, a 8521 és a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8525 80 19 |
20 |
Egység televíziós kamerához, legfeljebb 10 mm × 15 mm × 18 mm méretű, képszenzorral, objektívvel és színátalakítóval, legfeljebb 1 024 × 1 280 pixeles képfelbontással, kábellel felszerelve és/vagy házban is, a 8517 12 00 alszám alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8525 80 19 |
25 |
Hosszúhullámú infravörös kamera (LWIR kamera) (az ISO/TS 16949 szabvány szerint), az alábbi jellemzőkkel:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8525 80 19 ex 8525 80 91 |
31 10 |
Zárt láncú televíziós rendszer (CCTV) kamera:
CCTV biztonsági rendszerekben való felhasználásra (1) |
0 % |
01.07.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8525 80 19 |
35 |
Kamerák képek letapogatásához, az alábbi jellemzőkkel:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8525 80 19 |
40 |
Szerelvény hordozható számítógépben („notebook”) használt kamerához, legfeljebb 15 mm × 25 mm × 25 mm mérettel, képszenzort, objektívet és színátalakítót magában foglaló, legfeljebb 1 600 × 1 200 pixel képfelbontású, csatlakozókábellel és/vagy tokkal felszerelve is, LED-chipet tartalmazó, alapra szerelve is (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8525 80 19 |
45 |
Kamera modul 1 280 * 720 P HD felbontással, két mikrofonnal, a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8526 91 20 ex 8527 29 00 |
80 10 |
Integrált audiomodul (IAM) digitális videokimenettel LCD érintőképernyős monitorhoz való csatlakozással, a MOST (Media Oriented Systems Transport) szabványú hálózaton keresztül csatlakoztatva és a „MOST High” protokollon keresztül továbbítva, a következőkkel is:
továbbá:
a 87. árucsoportba tartozó járművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8527 91 99 ex 8529 90 65 |
10 35 |
Szerelvény, legalább a következő részegységekből:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8528 49 10 |
10 |
Videomonitor, amely tartalmazza az alábbiakat:
az egész vázra szerelve is, video-kaputelefonok, videotelefonok vagy megfigyelőberendezések gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8528 59 70 |
10 |
Színes videomonitor folyadékkristályos kijelzővel, a más készülékekkel kombináltak kivételével, legalább 7 V, de legfeljebb 30 V bemeneti egyenáram-feszültséggel (DC), a képernyő átlómérete legfeljebb 33,2 cm,
ipari összeszerelés során, a 84–90. és a 94. árucsoportba tartozó árukba történő állandó beépítésre vagy állandó felszerelésre (1) |
0 % |
30.06.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 10 80 |
20 |
Kerámiaszűrő csomag, amely 2 kerámiaszűrőt és 1 kerámia rezonátort tartalmaz 10,7 MHz (±30 kHz) frekvenciára, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 10 80 |
50 |
Kerámiaszűrő 450 kHz (±1,5 kHz) vagy 455 kHz (±1,5 kHz) középfrekvenciára, sávszélessége legfeljebb 30 kHz 6 dB-en és legfeljebb 70 kHz 40 dB-en, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 10 80 |
60 |
Szűrők, kivéve az akusztikai felületi-hullámszűrőket, legalább 485 MHz, de legfeljebb 1 990 MHz középfrekvenciára, beiktatási csillapítása legfeljebb 3,5 dB, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 65 ex 8548 90 90 |
30 44 |
TV készülék alkatrésze, mikroprocesszor és videoprocesszor funkciókkal, legalább egy mikroszabályozóval és egy videoprocesszorral, ólomkeretre rögzítve és műanyag tokba szerelve |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 65 |
45 |
Műholdas rádió-vevőegység, amely a nagyfrekvenciás jeleket digitális audiojelekké alakítja, a 8527 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 65 |
55 |
Helyi fényerő-szabályozásos LED-tábla a 8528 vtsz. alá tartozó árukba való beépítésre (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 65 |
60 |
Tuner, amely a nagyfrekvenciás jeleket középfrekvenciás jelekké alakítja át. set-top boxhoz való műholdas vagy földi televíziós vevőkészülékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 65 |
65 |
Nyomtatott áramköri kártya a tápáram és vezérlőjelek közvetlen eljuttatására egy LCD-modul vékonyréteg-tranzisztoros üvegpaneljének vezérlő áramköréhez |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 65 |
70 |
Meghajtóegység egy elektronikus integrált áramkörből és egy hajlékony nyomtatott áramkörből, LCD-modulok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 65 |
75 |
Legalább félvezető chipeket tartalmazó modul:
|
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
25 |
LCD-modul érintőképernyős funkció nélkül, kizárólag a következő elemekből:
gépjárművek rádiókészülékeinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
32 |
Optikai egység video-kivetítéshez, amely színleválasztó rendszerből, pozícionáló szerkezetből és lencsékből áll, a 8528 vámtarifaszám alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
40 |
Prizmákból, digitális mikrotükör (DMD) chipekből és elektronikus vezérlésből álló egység, televíziós- vagy video-kivetítő készülékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
41 |
Digitális mikrotükör (DMD) chipek, video-kivetítők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
42 |
Hőelvezető és hűtőbordák alumíniumból, televíziós készülékben lévő tranzisztorok és integrált áramkörök üzemi hőmérsékletének fenntartására (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
43 |
Csak cím- és kijelző elektródákat magában foglaló plazma képernyőpanel, eszközillesztővel és/vagy csak pixelcím-vezérlőelektronikával is, valamint tápegységgel is |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
44 |
Folyadékkristályos (LCD) modulok, amelyek egy vagy több TFT üveg vagy műanyag cellából állnak, érintőképernyős funkció nélkül, háttérvilágítással is, inverterrel is és egy vagy több, kizárólag a pixel (képelem) címzésére szolgáló vezérlőelektronikát tartalmazó nyomtatott áramköri kártyával |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
45 |
TV-vételre alkalmas integrált áramköri csomag, amely csatorna-dekódoló egységet, tuner egységet, tápfeszültség-felügyelő egységet, GSM-szűrőket, és különálló, illetve beágyazott passzív áramköri elemeket tartalmaz a DVB-T és DVB-H formátumok digitálisan sugárzott videojeleinek vételére |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
47 |
Képterület-érzékelők („progresszív scan” Interline CCD-Érzékelő vagy CMOS-Érzékelő) digitális videokamerákhoz, legfeljebb 12 μm × 12 μm pixel méretű, analóg vagy digitális, monolitikus integrált áramkör formájában, monokróm verzióban, minden egyes egyedi pixelre épített mikrolencsével (mikrolencse-mátrix), vagy színszűrővel ellátott polikróm verzióban, minden egyes egyedi pixelre rögzített mikrolencsékből álló mikrolencsesorral is |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
48 |
Alumínium-öntvény hőelvezető tranzisztorok és integrált áramkörök üzemi hőmérsékletének fenntartásához, a 8527 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 ex 8536 69 90 |
49 83 |
áltóáramú aljzat zajszűrővel, a következő részekből:
függetlenül attól, hogy el van-e látva fémtámasszal, ami a váltóáramú aljzatot a PDP tévékészülékhez csatlakoztatja |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
50 |
Színes LCD kijelző panel a 8528 vtsz. alá tartozó LCD monitorokhoz:
a 87. árucsoportba tartozó járművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8529 90 92 |
70 |
Téglalap alakú rögzítő- és borító keret:
televíziókészülékek gyártásában való felhasználásra |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8531 80 95 |
40 |
Elektroakusztikus átalakító |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8535 90 00 |
20 |
Szigetelőanyagból készült, lemez formátumú, nyomtatott áramköri kártya elektromos csatlakozásokkal és forrasztópontokkal LCD-modulok hátsó fényforrásainak gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8535 90 00 ex 8536 50 80 |
30 83 |
Félvezetős modulkapcsoló foglalatban:
|
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 30 30 |
11 |
Termoelektromos kapcsoló, megszakítási áramerőssége legalább 50 A, pillanatkapcsolóval, közvetlenül az elektromotor tekercsére történő rögzítésre, hermetikusan lezárt tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 49 00 |
91 |
Hőrelé, hermetikusan lezárt üvegcsőben, hossza a kivezetések nélkül legfeljebb 35 mm, maximális szóródási vesztesége 10-6 cm3 He/sec 1 bar nyomáson, a 0 oC - 160 °C hőmérsékleti tartományban, hűtőberendezések kompresszorába történő beépítésre (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 11 |
31 |
Nyomtatott áramkörbe építhető típusú kapcsoló, működtető ereje 4,9 N (±0,9 N), tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 11 |
32 |
Mechanikus érintőkapcsoló elektronikus áramkörök összekapcsolására, legfeljebb 60V feszültséggel és legfeljebb 50mA áramerősséggel működő, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 19 |
91 |
Hall effektus-kapcsoló, amely 1 mágnest, 1 Hall-érzékelőt és 2 kondenzátort tartalmaz, 3 kivezetéses tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 19 ex 8536 50 80 |
93 97 |
Készülék, állítható vezérlő és kapcsoló funkcióval, egy vagy több monolitikus integrált áramkörből áll, félvezető elemekkel kombinálva is, ólomvázra összerögzített és műanyag házba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 80 |
81 |
Mechanikus fordulatszám-szabályozó kapcsolók áramkörök csatlakoztatásához, a következő jellemzőkkel:
a 8467 vtsz. alá tartozó gépek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 80 |
82 |
Mechanikus kapcsolók áramkörök csatlakoztatásához, a következő jellemzőkkel:
a 8467 vtsz. alá tartozó gépek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 80 |
93 |
Kapcsolóegység koaxiális kábelhez, amely 3 db, legfeljebb 50 ms kapcsolási késleltetésű, 12V feszültségen legfeljebb 500 mA üzemáramú elektromágneses kapcsolóból áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 50 80 |
98 |
Mechanikus nyomógombos kapcsoló elektronikus áramkörök összekapcsolására, legalább 220V, de legfeljebb 250V feszültséggel és legfeljebb 5A áramerősséggel működő, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
51 |
Műanyag vagy fém burkolatba épített SCART típusú csatlakozók 2 sorban összesen 21 tűvel, a 8521 és a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
81 |
Rácsosztás-köz-összekötőLCD televíziós vevőkészülék gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
82 |
Moduláris dugasz vagy foglalat helyi hálózathoz (LAN), más foglalattal kombinálva is, legalább a következő alkotóelemekkel:
a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
84 |
Univerzális soros adatbusz (USB) foglalat vagy dugasz egy vagy több csatlakozási pont kialakítással USB eszközökhöz, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
85 |
Foglalat vagy dugasz, műanyag vagy fém burkolatba építve, legfeljebb 8 tűvel, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
86 |
HDMI típusú foglalat vagy dugasz, műanyag vagy fém burkolatba építve, 2 sorban összesen 19 vagy 20 tűvel, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
87 |
D-sub típusú foglalat vagy dugasz, műanyag vagy fém burkolatba építve, 3sorban összesen 15 tűvel, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 69 90 |
88 |
SD („Secure Digital”), „CompactFlash”, „Smart Card” és „64-pin PC-card” típusú kártyákhoz való csatlakozóhüvelyek, nyomtatott áramköri kártyákra történő forrasztáshoz, elektromos berendezések és áramkörök csatlakoztatásához, valamint legfeljebb 1 000 V feszültségű elektromos áramkörök kapcsolásához és védelméhez |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 70 00 |
10 |
Optikai foglalat vagy dugasz, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 70 00 |
20 |
Műanyag vagy fém burkolatba épített fémdugaszok, -foglalatok és -csatlakozók, melyek optikailag és mechanikailag igazítják egymáshoz az optikai szálakból álló kábeleket és amelyek:
a 8521 és a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 90 85 |
92 |
Sajtolt fémkeret csatlakozókkal |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 90 85 ex 8544 49 93 |
94 10 |
Elasztomer csatlakozó gumiból vagy szilikonból, amely egy vagy több áramvezető elemből áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8536 90 85 |
97 |
SD (Secure Digital) típusú memóriakártya-olvasó nyílás, push/push vagy push/pull típusú, a 8521 vagy a 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8537 10 91 |
30 |
Jármű-műszerfal adatfeldolgozó és -értékelő (CAN-bus protokoll révén működő) vezérlőmodul, amely legalább a következőket tartalmazza:
13,5 V feszültségre |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8537 10 99 |
92 |
Érintőképernyő panel, amely elektromos vezetékekkel és csatlakozóval ellátott, két üveg- vagy műanyaglemez vagy -fólia közé elhelyezett vezetőrácsból áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8537 10 99 |
93 |
Elektronikus vezérlőegység 12 V feszültséghez, gépjárműre szerelt mobil hőmérsékletszabályozó rendszerek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8537 10 99 ex 8543 70 90 |
94 20 |
Két záróréteges térvezérlésű tarnzisztorból (JFET) álló egység, kettős kivezetéses tokban |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8537 10 99 |
97 |
Elektronikus vezérlőkártya egyfázisú, váltóáramú (AC) kommutátoros, legalább 750 W kimenő teljesítményű, és több mint 1 600 W, de legfeljebb 2 700 W bemeneti teljesítménnyel rendelkező motor meghajtására és vezérlésére |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8538 90 99 |
92 |
Elektrotermikus biztosíték alkatrésze, amely hengeres tokhoz csatlakozó ónbevonatú rézhuzalból áll, maximális befoglaló méretei 5 mm × 48 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8538 90 99 |
95 |
Réz bázislemez, a 8535 vagy 8536 vtsz. alá tartozó IGBT-modulok gyártásában hűtőbordaként történő felhasználásra, legalább 650 V, de legfeljebb 1 200 V feszültséggel (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8539 39 00 |
20 |
Hidegkatódos fénycsövek (CCFL) vagy külső elektródos fénycsövek (EEFL) legfeljebb 5 mm átmérővel és 120 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 1 570 mm hosszúsággal |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8540 11 00 |
93 |
Színes katódsugárcső egymás mellett elhelyezett elektronágyúkkal (soros -in-line- technológia), a képernyő átlómérete legalább 79 cm |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8540 20 80 |
91 |
Fotoelektromos-sokszorozó |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8540 71 00 |
20 |
Folyamatos hullámú, 2 460 MHz állandó frekvenciájú magnetron állandó mágnessel, szondakimenettel, a 8516 50 00 alszám alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8540 89 00 |
91 |
Cső formájú megjelenítő, amely kivezetések nélkül legfeljebb 300 mm m× 350 mm méretű kártyára szerelt üvegtokozásban elhelyezett, és egy vagy több karaktersort sorba rendezett vonalakat tartalmaz, ahol minden egyes karakter vagy vonal fluoreszcens vagy foszforeszkáló elemekből áll, amelyeket fémbevonatú, és olyan fluoreszcens anyaggal vagy foszforeszkáló sókkal bevont alapra szereltek, amelyek elektronsugárzás hatására fényt bocsátanak ki |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8540 89 00 |
92 |
Vákuum-fluoreszcens megjelenítő cső |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 ex 9405 40 39 ex 9405 40 99 |
23 50 03 |
Félvezető berendezés a villamos energia látható, infravörös vagy ultraibolya sugarakká való alakításához,
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
30 |
Erősítő, nyomtatott áramkörre rögzített aktív és passzív elemekből, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
35 |
Rádiófrekvenciás (RF) modulátor, üzemi frekvenciatartománya legalább 43 MHz de legfeljebb 870 MHz, VHF és UHF jelek kapcsolására, nyomtatott áramkörbe épített aktív és passzív elemekből, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
40 |
Nagyfrekvenciás erősítő fém szerelőperemre rögzített egy vagy több integrált áramkörből és különálló kondenzátorcsipből, foglalatban |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
45 |
Piezoelektromos kristály-oszcillátor, fix frekvenciájú, az 1,8 MHz - 67 MHz frekvenciatartományban, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
55 |
Opto-elektronikus áramkör, amely akár integrált meghajtó áramkörrel felszerelt egy vagy több fénykibocsátó diódát (LED) és akár integrált logikai kapumátrix-áramkörrel felszerelt, erősítő áramkörrel ellátott fotodiódát tartalmaz, vagy egy vagy több fénykibocsátó diódából és legalább 2 db, akár integrált logikai kapumátrix-áramkörrel vagy más integrált áramkörökkel felszerelt, erősítő áramkörrel ellátott fotodiódából áll, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
60 |
Oszcillátor, amely legalább 20 GHz, de legfeljebb 42 GHz középfrekvenciájú, és hordozórétegre nem szerelt aktív és passzív elemekből áll, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
65 |
Audio felvevő és lejátszó áramkör, amely sztereofonikus audio adattárolásra és egyidejű lejátszásra és felvételre képes, 2 vagy 3, nyomtatott áramkörre vagy ólomkeretre rögzített monolitikus integrált áramkörből áll, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
80 |
Termikusan stabil oszcillátor, amely nyomtatott áramkörre rögzített, legalább egy piezoelektromos kristályból és egy változtatható kapacitású kondenzátorból áll, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
85 |
Feszültségvezérelt oszcillátor (VCO), a termikusan stabil oszcillátorok kivételével, nyomtatott áramkörre rögzített aktív és passzív elemekből, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 70 90 |
95 |
Mobiltelefon megjelenítő és vezérlő modul, amely:
a 87. árucsoportba tartozó járművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 90 00 |
20 |
Rozsdamentes acélkatód, függesztő rúddal ellátott lemez formájában, műanyag oldalszalagokkal is |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 90 00 |
30 |
A 8541 vagy 8542 vámtarifaszám alá tartozó termékekből nyomtatott áramkörre rögzített szerelvény, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8543 90 00 |
40 |
Elektrolízis készülék alkatrésze, amely egy nikkeltartályból, amelybe nikkelbordákkal rögzített nikkelhuzal-hálót szereltek, és egy titántartályból áll, amelybe titánbordákkal rögzített titánhuzal-hálót szereltek, és a két tartályt egymásnak háttal összeszerelték |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8544 20 00 ex 8544 42 90 ex 8544 49 93 ex 8544 49 95 |
10 20 20 10 |
PET/PVC szigetelésű flexibilis kábel, amelynél:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8544 42 90 |
10 |
Legalább 600 Mbit/s sebességű adattovábbításra alkalmas adatátviteli kábel:
kizárólag LCD, PDP vagy OLED kijelző és videojelet feldolgozó elektronikus áramkörök közötti kommunikáció céljára |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8544 42 90 |
30 |
PET szigetelésű elektromos vezeték:
a 8521 és 8528 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8545 19 00 |
20 |
Szénelektródák cink-szén elemek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8545 90 90 |
20 |
Szénszálas papír üzemanyagcella elektródáinál található gáz diffúziós rétegekhez való felhasználáshoz |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8547 10 00 |
10 |
Kerámia szigetelőszerelvény, amely legalább 90 tömegszázalék alumínium-oxidot tartalmaz, metallizált, üreges hengertest formájú, melynek külső átmérője legalább 20 mm, de legfeljebb 250 mm, vákuum-megszakítók gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8548 10 29 |
10 |
Kimerült lítium-ion vagy nikkel-fém-hidrid elektromos akkumulátorok |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8548 90 90 |
41 |
Egység, amely legalább 1,8 MHz, de legfeljebb 40 MHz frekvencia-tartományban működő rezonátorból és egy kondenzátorból áll, tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8548 90 90 |
43 |
Kontakt-képérzékelő |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8548 90 90 |
47 |
Két vagy több fénykibocsátó dióda chipet tartalmazó egység, amelyek legalább 440 nm, de legfeljebb 660 nm szokásos hullámhosszon működnek, ólom házban, amelynek szerelvények nélküli külső mérete legfeljebb 12 mm × 12 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8548 90 90 |
48 |
Optikai egység, amely tartalmaz legalább egy lézerdiódát és egy fotodiódát, szokásos működési hullámhossza legalább 635 nm, de legfeljebb 815 nm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8548 90 90 |
49 |
Folyadékkristályos (LCD) modulok, amelyek egy vagy több TFT üveg vagy műanyag cellából állnak, képernyőérintős funkcióval, hátsó fényforrással is, inverterrel is, és egy vagy több, csak a pixel (képelem) címzésére szolgáló vezérlőelektronikát tartalmazó nyomtatott áramköri kártyával |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8548 90 90 |
50 |
Ferromágneses maggal ellátott szűrők, nagyfrekvenciájú hang elektronikus áramkörökben való csillapítására, a 8528 vtsz. alá tartozó televíziókészülékek és monitorok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8704 23 91 |
20 |
Öngyújtású, legalább 8 000 cm3-es hengerűrtartalmú, motorral felszerelt gépjárműalváz, 3, 4 vagy 5 kerékre szerelt vezetőfülkével ellátott, legalább 480 cm tengelytávolságú, munkagépet nem tartalmazó, speciális rendeltetésű, legalább 300 cm széles gépjárműbe való beépítésre (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8708 30 91 |
10 |
Dobfékes rögzítőfék
motorgépjárművek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8708 99 97 |
20 |
Fémház-burkolatok gépjárművek elsőkerék-felfüggesztési rendszereiben használt, lengőkarokba vagy gömbcsuklókba való beszerelésre (1) |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 8803 30 00 |
50 |
Előformázott helikopter rotortengely:
|
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 10 90 |
10 |
Képfordító, amely egy optikai szálas szerelvényből készült |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 10 90 |
30 |
Polimer optikai szál:
polimer optikai kábelek gyártásához történő használatra |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 20 00 |
10 |
Polarizáló fóliából álló anyag,tekercsban is, egyik vagy mindkét oldalán átlátszó anyaggal megerősítve, ragasztóréteggel is, egyik vagy mindkét oldalán lehúzható fóliával bevonva |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 20 00 ex 9001 90 00 |
20 55 |
Optikai, diffúziós, reflektor vagy prizma-lapok, nem nyomtatott diffúzor-lapok, függetlenül attól, hogy polarizálók-e, speciálisan daraboltak |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
21 |
Poli(etilén-tereftalát) (PET) alapú, többrétegű (Multi-Optical-Path) optikai fólia tekercsben:
|
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
25 |
Optikai elemek nem szerelve, öntött, infravörös-továbbító kalkogenid üvegből, vagy infravörös-továbbító kalkogenid üveg és egy másik lencseanyag kombinációjából előállítva |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
35 |
Hátsó megvilágítású vetítőernyő, amely gyöngyvászon-szerű műanyag lemezből áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
45 |
Rúd, neodímiummal adalékolt ittrium-alumínium gránátból (YAG), mindkét végén csiszolt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
60 |
Fényvisszaverő vagy diffúzorlapok tekercsben |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
65 |
Optikai film, melynek többrétegű struktúrája legalább 5 elemet, köztük hátsó fényvisszaverő réteget, elülső bevonatot és max. 0,65 μm osztású kontrasztszűrőt tartalmaz, kivetítőképernyők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2014 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
70 |
Poli(etilén-tereftalát) film, az ASTM D2103 módszer szerint kevesebb, mint 300 μm vastagságú, amelynek egyik oldalán 90°-os prizmaszöggel és a prizmák között 50 μm-es távolsággal rendelkező, akrilgyanta prizmák vannak |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
75 |
Első szűrő speciális nyomtatású és filmbevonatú üvegpanelekből, plazma kijelző modulok gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9001 90 00 |
85 |
Fényterelő panel poli(metil-metakrilát) anyagból,
sík képernyős televíziókészülék háttérvilágító egységének gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 11 00 |
10 |
Állítható lencse egység, melynek gyújtópont-távolsága legalább 90 mm, de legfeljebb 180 mm és legalább 120 mm, de legfeljebb 180 mm átmérőjű, 4 és 8 közti darabszámú, legalább egyik oldalán magnézium-fluorid réteggel bevont üveg- vagy metakrilát lencséből áll, videokivetítők gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 11 00 |
20 |
Lencsék (objektívek), amelyek:
kivetítők vagy élőképes digitális fényképezőgépek gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 11 00 |
30 |
Lencsék (objektívek), amelyek:
kivetítők vagy élőképes digitális fényképezőgépek gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 11 00 |
40 |
Lencsék (objektívek), amelyek:
kivetítők vagy élőképes digitális fényképezőgépek gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 11 00 |
50 |
Lencse egység, melynek gyújtópont-távolsága legalább 25 mm, de legfeljebb 150 mm, üveg- vagy műanyag lencsékből, átmérője legalább 60 mm, de legfeljebb 190 mm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 11 00 |
70 |
Lencsék (objektívek), amelyek:
kivetítők vagy élőképes digitális fényképezőgépek gyártásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 20 00 |
10 |
Szűrő, műanyag polarizáló membránból, üveg-lemezből és átlátszó védőfóliából, fémkeretbe szerelt, a 8528 vámtarifaszám alá tartozó termékek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 90 00 |
20 |
Lencse, szerelt, melynek fix gyújtópont-távolsága 3,8 mm (±0,19 mm) vagy 8 mm (±0,4 mm), relatív rekesznyílása F2.0 és átmérője legfeljebb 33 mm, töltéscsatolt (CCD) kamerák gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 90 00 |
30 |
Optikai egység, 1 vagy 2 sornyi, két műanyag lemez közé ágyazott, legalább 0,85 mm, de legfeljebb 1,15 mm átmérőjű, lencseformájú optikai üvegszálakból |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9002 90 00 |
40 |
Lencsék szerelve, infravörös-továbbító kalkogenid üvegből, vagy infravörös-továbbító kalkogenid üveg és egy másik lencseanyag kombinációjából előállítva |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9012 90 90 |
10 |
Elektronmikroszkóp oszlopába beépítendő energiaszűrő |
0 % |
31.12.2016 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9013 20 00 |
10 |
Nagyfrekvenciás szén-dioxid lézer, 12 W és 200 W közötti kimeneti teljesítménnyel |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9013 20 00 |
20 |
Lézerfejegység félvezető szeletek vagy eszközök kalibráló- vagy ellenőrzőberendezéseinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9013 20 00 |
30 |
Lézer félvezető szeletek vagy eszközök kalibráló- vagy ellenőrzőberendezéseinek gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9022 90 00 |
10 |
Röntgenkészülék-panelek (síkpaneles röntgenérzékelők/röntgenérzékelők) TFT-mátrixos üveglemezből, amorf szilíciumréteggel bevonva, cézium-jodid szcintillátorrétegével és fémezett védőbevonattal ellátva, 409,6 mm2 × 409,6 mm2 nagyságú aktív felülettel és 200 μm2 × 200 μm2 pixelmérettel |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9025 80 40 |
30 |
Elektronikus barométeres félvezető nyomásérzékelő foglalatban, amely elsősorban az alábbiakból áll:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9027 10 90 |
10 |
Érzékelőelem gépjárművek gáz- vagy füstgáz elemzéséhez, lényegében egy fém tokozású cirkónium-kerámia elemből áll |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9029 10 00 |
20 |
Járművek kerékfordulatszámát mérő berendezés (félvezető keréksebesség érzékelő), amely az alábbiakból áll:
impulzusgenerátor mozgásának észleléséhez |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9031 80 34 |
30 |
Készülék gépjárművek forgásirányának és szögének méréséhez, legalább egy kvarc egykristályos oldaleltérési sebességérzékelővel, egy vagy több mérőérzékelővel együtt is, az egész tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9031 80 38 |
10 |
Gyorsulásmérő készülék gépjárműipari alkalmazásokra, amely egy vagy több aktív és/vagy passzív elemből és egy vagy több érzékelőből áll, az egész tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9031 80 38 |
20 |
Elektronikus félvezető gyorsulásmérő foglalatban, amely elsősorban az alábbiakból áll:
a 84 - 90. és a 94. árucsoportba tartozó termékekbe való beszereléshez |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9031 90 85 |
20 |
Szerelvény lézerbeállító érzékelőhöz, optikai szűrőkkel és töltéscsatolt képérzékelővel (CCD) ellátott nyomtatott áramkör formájában, az egész tokba szerelt |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9032 89 00 |
20 |
Gépjárműipari légzsák lökésérzékelő, 12 A erősségű és 30 V feszültségű áram kapcsolására alkalmas érintkezővel, melynek tipikus átmeneti ellenállása 80 mOhm |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9032 89 00 |
30 |
Elektronikus vezérlőszerkezet elektromos szervókormányzáshoz (EPS vezérlőszerkezet) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9032 89 00 |
40 |
Digitális szelepvezérlő folyadékok és gázok szabályozásához |
0 % |
31.12.2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9401 90 80 |
10 |
Kilincsműves tárcsa dönthető (állítható) támlájú gépjárműülés gyártásához |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9401 90 80 |
20 |
Oldalsó hossztartó, legalább 0,8 mm, de legfeljebb 3 mm vastagságú, dönthető (állítható) gépjárműülés gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9401 90 80 |
30 |
Acélkonzol biztonsági ülések beszereléséhez, legalább 1 mm, de legfeljebb 2,5 mm vastagságú, dönthető (állítható) gépjárműülés gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9401 90 80 |
40 |
Acélfogantyúk az ülésbeállító mechanizmus vezérléséhez, dönthető (állítható) gépjárműülés gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9405 40 35 |
10 |
Elektromos fényforrás szintetikus anyagból, amely 3, egyenként 3,0 mm (±0,2 mm) átmérőjű, legalább 420 mm (± 1 mm), de legfeljebb 600 mm (±1 mm) hosszúságú fluoreszkáló csövet (RBG) tartalmaz, a 8528 vámtarifaszám alá tartozó áruk gyártásához (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9405 40 39 |
10 |
Legalább 300 mm, de legfeljebb 600 mm hosszú, nyomtatott áramköri lapra (PCB) szerelt, „Light Engine” technológián alapuló, legalább 3, de legfeljebb 9, speciális egycsipes vörös, zöld és kék fénykibocsátó diódákból (LED) álló háttér-világítási modul, a síkképernyős televíziókészülék elejével és/vagy hátuljával összekapcsolt fényforrással (1) |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9405 40 39 |
20 |
Fehér szilikonból készült elektromos világítótest, melynek főbb alkotórészei a következők:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9405 40 39 |
60 |
LED-es alkatrészek (fénykibocsátó diódákkal felszerelve), az alábbiakkal szerelve:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9405 40 99 |
06 |
LED-es alkatrészek (fénykibocsátó diódákkal felszerelve), az alábbiakkal szerelve:
|
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9503 00 75 ex 9503 00 95 |
10 10 |
Kötélvontatású kocsi méretarányos műanyag modellje, motorral is, nyomtatáshoz (1) |
0 % |
31.12.2015 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9608 91 00 |
10 |
Tollhegy, nem szálas műanyagból, belső csatornával |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9608 91 00 |
20 |
Filc- és más porózus hegy jelzőhöz (szövegkiemelőhöz), belső csatorna nélkül |
0 % |
31.12.2018 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
ex 9612 10 10 |
10 |
Szalagok műanyagból, különböző színű részekkel amelyekben a színezék hő hatására behatol az alapanyagba (úgynevezett szín-hőszublimáció) |
0 % |
31.12.2018 |
(1) A vámok felfüggesztése a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 3-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291- 300. cikkétől (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) függ.
(2) Az intézkedés azonban nem engedélyezett, ha a feldolgozást kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalkozás végzi.
(3) A mértékvámtételt kell alkalmazni.
(4) Ezen vámfelfüggesztéssel érintett termékek behozatalának megfigyelését a 2454/93/EGK rendelet 308.d cikkében meghatározott eljárással összhangban kell megállapítani.
(5) Valamennyi ECICS-bejegyzés (termék) vámuniós és statisztikai számot (CUS) kap. Az ECICS (a vegyi anyagok európai vámnyilvántartása) az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága által kezelt információs eszköz. Bővebb információk találhatók a következő elérési úton: http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/databases/ecics/index_en.htm
II. MELLÉKLET
KN-kód |
TARIC |
Kiegészítő mértékegység |
ex 6909 19 00 |
15 |
darabszám (p/st) |
ex 7020 00 10 |
10 |
p/st |
ex 7616 99 90 |
77 |
p/st |
ex 6909 19 00 |
80 |
p/st |
ex 7006 00 90 |
70 |
p/st |
ex 7009 91 00 |
10 |
p/st |
7011 20 00 |
|
p/st |
ex 7320 90 10 |
91 |
p/st |
ex 7325 99 10 |
20 |
p/st |
ex 7604 21 00 |
10 |
p/st |
ex 7604 29 90 |
30 |
p/st |
ex 7613 00 00 |
20 |
p/st |
ex 7616 99 90 |
15 |
p/st |
ex 7616 99 90 |
70 |
p/st |
ex 8482 80 00 |
10 |
p/st |
ex 8803 30 00 |
40 |
p/st |
ex 7616 99 90 |
75 |
p/st |
ex 8108 90 90 |
20 |
p/st |
ex 9003 90 00 |
10 |
p/st |
ex 8207 30 10 |
10 |
p/st |
ex 8301 60 00 |
10 |
p/st |
ex 8413 91 00 |
20 |
p/st |
ex 8419 90 85 |
20 |
p/st |
ex 8438 90 00 |
10 |
p/st |
ex 8468 90 00 |
10 |
p/st |
ex 8476 90 00 |
10 |
p/st |
ex 8479 90 80 |
87 |
p/st |
ex 8481 90 00 |
20 |
p/st |
ex 8503 00 99 |
45 |
p/st |
ex 8515 90 00 |
20 |
p/st |
ex 8531 90 85 |
20 |
p/st |
ex 8536 90 85 |
96 |
p/st |
ex 8543 90 00 |
50 |
p/st |
ex 8708 91 99 |
10 |
p/st |
ex 8708 99 97 |
30 |
p/st |
ex 9031 90 85 |
30 |
p/st |
ex 8309 90 90 |
10 |
p/st |
ex 8405 90 00 |
10 |
p/st |
ex 8409 91 00 |
10 |
p/st |
ex 8409 99 00 |
20 |
p/st |
ex 8409 99 00 |
10 |
p/st |
ex 8479 90 80 |
85 |
p/st |
ex 8411 99 00 |
30 |
p/st |
ex 8414 90 00 |
20 |
p/st |
ex 8414 90 00 |
30 |
p/st |
ex 8414 90 00 |
40 |
p/st |
ex 8415 90 00 |
20 |
p/st |
ex 8418 99 10 |
50 |
p/st |
ex 8418 99 10 |
60 |
p/st |
ex 8421 99 00 |
91 |
p/st |
ex 8421 99 00 |
93 |
p/st |
ex 8422 30 00 |
10 |
p/st |
ex 8479 89 97 |
30 |
p/st |
ex 8431 20 00 |
30 |
p/st |
ex 8439 99 00 |
10 |
p/st |
ex 8467 99 00 |
10 |
p/st |
ex 8536 50 11 |
35 |
p/st |
ex 8477 80 99 |
10 |
p/st |
ex 8479 89 97 |
40 |
p/st |
ex 8479 89 97 |
50 |
p/st |
ex 8479 90 80 |
80 |
p/st |
ex 8481 30 91 |
91 |
p/st |
ex 8481 80 59 |
10 |
p/st |
ex 8481 80 69 |
60 |
p/st |
ex 8481 80 79 |
20 |
p/st |
ex 8481 80 99 |
50 |
p/st |
ex 8481 80 99 |
60 |
p/st |
ex 8483 30 38 |
30 |
p/st |
ex 8483 40 29 |
50 |
p/st |
ex 8483 40 51 |
20 |
p/st |
ex 8483 40 59 |
20 |
p/st |
ex 8483 40 90 |
80 |
p/st |
ex 8503 00 91 |
31 |
p/st |
ex 8503 00 99 |
32 |
p/st |
ex 8503 00 99 |
31 |
p/st |
ex 8503 00 99 |
33 |
p/st |
ex 8503 00 99 |
34 |
p/st |
ex 8503 00 99 |
35 |
p/st |
ex 8503 00 99 |
40 |
p/st |
ex 8504 40 82 |
40 |
p/st |
ex 8504 40 82 |
50 |
p/st |
ex 8504 40 90 |
20 |
p/st |
ex 8504 40 90 |
30 |
p/st |
ex 8504 40 90 |
40 |
p/st |
ex 8504 50 95 |
20 |
p/st |
ex 8504 50 95 |
40 |
p/st |
ex 8504 50 95 |
50 |
p/st |
ex 8504 90 11 |
10 |
p/st |
ex 8505 11 00 |
31 |
p/st |
ex 8505 11 00 |
33 |
p/st |
ex 8505 11 00 |
35 |
p/st |
ex 8505 11 00 |
50 |
p/st |
ex 8505 20 00 |
30 |
p/st |
ex 8505 90 20 |
91 |
p/st |
ex 8507 90 80 |
70 |
p/st |
ex 8508 70 00 |
10 |
p/st |
ex 8508 70 00 |
96 |
p/st |
ex 8516 90 00 |
60 |
p/st |
ex 8516 90 00 |
70 |
p/st |
ex 8518 30 95 |
20 |
p/st |
ex 8518 90 00 |
91 |
p/st |
ex 8522 90 49 |
50 |
p/st |
ex 8522 90 49 |
60 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
25 |
p/st |
ex 8522 90 49 |
65 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
40 |
p/st |
ex 8522 90 49 |
70 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
15 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
30 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
30 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
65 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
70 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
75 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
80 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
81 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
83 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
84 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
85 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
96 |
p/st |
ex 8522 90 80 |
97 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
50 |
p/st |
ex 8529 10 80 |
20 |
p/st |
ex 8529 10 80 |
50 |
p/st |
ex 8529 10 80 |
60 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
30 |
p/st |
ex 8548 90 90 |
44 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
45 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
55 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
60 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
65 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
70 |
p/st |
ex 8529 90 65 |
75 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
25 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
32 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
40 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
41 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
42 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
43 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
44 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
45 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
47 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
48 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
49 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
83 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
50 |
p/st |
ex 8529 90 92 |
70 |
p/st |
ex 8531 80 95 |
40 |
p/st |
ex 8535 90 00 |
20 |
p/st |
ex 8535 90 00 |
30 |
p/st |
ex 8536 50 80 |
83 |
p/st |
ex 8536 30 30 |
11 |
p/st |
ex 8536 49 00 |
91 |
p/st |
ex 8536 50 11 |
31 |
p/st |
ex 8536 50 11 |
32 |
p/st |
ex 8536 50 19 |
91 |
p/st |
ex 8536 50 19 |
93 |
p/st |
ex 8536 50 80 |
97 |
p/st |
ex 8536 50 80 |
81 |
p/st |
ex 8536 50 80 |
82 |
p/st |
ex 8536 50 80 |
93 |
p/st |
ex 8536 50 80 |
98 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
51 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
81 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
82 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
84 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
85 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
86 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
87 |
p/st |
ex 8536 69 90 |
88 |
p/st |
ex 8536 70 00 |
10 |
p/st |
ex 8536 70 00 |
20 |
p/st |
ex 8536 90 85 |
92 |
p/st |
ex 8536 90 85 |
94 |
p/st |
ex 8544 49 93 |
10 |
p/st |
ex 8536 90 85 |
97 |
p/st |
ex 8537 10 91 |
30 |
p/st |
ex 8537 10 99 |
92 |
p/st |
ex 8537 10 99 |
93 |
p/st |
ex 8537 10 99 |
94 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
20 |
p/st |
ex 8537 10 99 |
97 |
p/st |
ex 8538 90 99 |
92 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
30 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
35 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
40 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
45 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
55 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
60 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
65 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
80 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
85 |
p/st |
ex 8543 70 90 |
95 |
p/st |
ex 8543 90 00 |
20 |
p/st |
ex 8543 90 00 |
30 |
p/st |
ex 8543 90 00 |
40 |
p/st |
ex 8544 42 90 |
10 |
p/st |
ex 8545 19 00 |
20 |
p/st |
ex 8547 10 00 |
10 |
p/st |
ex 8548 90 90 |
41 |
p/st |
ex 8548 90 90 |
43 |
p/st |
ex 8548 90 90 |
47 |
p/st |
ex 8548 90 90 |
48 |
p/st |
ex 8548 90 90 |
49 |
p/st |
ex 8548 90 90 |
50 |
p/st |
ex 8708 30 91 |
10 |
p/st |
ex 8708 99 97 |
20 |
p/st |
ex 8803 30 00 |
50 |
p/st |
ex 9001 90 00 |
75 |
p/st |
ex 9002 90 00 |
20 |
p/st |
ex 9002 90 00 |
30 |
p/st |
ex 9002 90 00 |
40 |
p/st |
ex 9012 90 90 |
10 |
p/st |
ex 9013 20 00 |
10 |
p/st |
ex 9013 20 00 |
20 |
p/st |
ex 9013 20 00 |
30 |
p/st |
ex 9022 90 00 |
10 |
p/st |
ex 9031 80 34 |
30 |
p/st |
ex 9031 80 38 |
10 |
p/st |
ex 9031 90 85 |
20 |
p/st |
ex 9032 89 00 |
20 |
p/st |
ex 9032 89 00 |
30 |
p/st |
ex 9032 89 00 |
40 |
p/st |
ex 9401 90 80 |
10 |
p/st |
ex 9405 40 35 |
10 |
p/st |
ex 9405 40 39 |
10 |
p/st |
ex 9405 40 39 |
20 |
p/st |
ex 9503 00 75 |
10 |
p/st |
ex 9503 00 95 |
10 |
p/st |
ex 3919 90 00 |
36 |
négyzetméter (m2) |
ex 3919 90 00 |
44 |
m2 |
ex 3920 49 10 |
95 |
m2 |
ex 3921 90 60 |
95 |
m2 |
ex 5603 11 10 |
10 |
m2 |
ex 5603 11 10 |
20 |
m2 |
ex 5603 11 90 |
10 |
m2 |
ex 5603 11 90 |
20 |
m2 |
ex 5603 12 10 |
10 |
m2 |
ex 5603 12 90 |
10 |
m2 |
ex 5603 12 90 |
50 |
m2 |
ex 5603 12 90 |
60 |
m2 |
ex 5603 12 90 |
70 |
m2 |
ex 5603 13 10 |
10 |
m2 |
ex 5603 13 10 |
20 |
m2 |
ex 5603 13 90 |
60 |
m2 |
ex 5603 13 90 |
70 |
m2 |
ex 5603 14 10 |
10 |
m2 |
ex 5603 91 10 |
10 |
m2 |
ex 5603 91 90 |
10 |
m2 |
ex 5603 92 10 |
10 |
m2 |
ex 5603 92 90 |
10 |
m2 |
ex 5603 92 90 |
40 |
m2 |
ex 5603 92 90 |
80 |
m2 |
ex 5603 93 90 |
10 |
m2 |
ex 5603 93 90 |
50 |
m2 |
ex 3824 90 97 |
90 |
köbméter (m3) |
ex 3901 10 90 |
20 |
m3 |
ex 3901 20 90 |
10 |
m3 |
ex 3902 10 00 |
50 |
m3 |
ex 3903 11 00 |
10 |
m3 |
ex 3903 90 90 |
10 |
m3 |
ex 3907 40 00 |
50 |
m3 |
ex 3907 40 00 |
60 |
m3 |
ex 3907 60 80 |
40 |
m3 |
ex 3920 20 80 |
95 |
m3 |
ex 5402 49 00 |
70 |
méter (m) |
ex 3215 19 00 |
20 |
liter (l) |
28.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 354/319 |
A TANÁCS 1388/2013/EU RENDELETE
(2013. december 17.)
az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről, valamint a 7/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Egyes mezőgazdasági és ipari termékek Unión belüli előállítása nem képes kielégíteni az Unión belüli felhasználó ágazatok által támasztott keresletet. Emiatt e termékek Unión belüli kínálata jelentős mértékben a harmadik országokból származó behozataltól függ. A szóban forgó termékekkel kapcsolatos legsürgetőbb uniós szükségleteket a legkedvezőbb feltételek mellett haladéktalanul ki kell elégíteni. Ezért – megfelelő mennyiségi korlátok keretei között – kedvezményes vámtételű uniós vámkontingenseket kell nyitni, figyelemmel ugyanakkor arra az elvárásra is, hogy e termékek piacán ne következzék be zavar, és az intézkedések ne akadályozzák az uniós termelés kialakulását vagy fejlődését. |
(2) |
Ezekhez a vámkontingensekhez minden uniós importőr számára egyenlő mértékű és folyamatos hozzáférést kell biztosítani, és az érintett termékek valamennyi tagállamba történő valamennyi behozatala esetében az adott vámkontingensek kimerüléséig mindvégig biztosítani kell a vámkontingensekhez tartozó vámtételek alkalmazását. |
(3) |
A 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (1) megállapított vámkontingens-kezelési rendszer egyenlő mértékű és folyamatos hozzáférést biztosít a vámkontingensekhez, gondoskodik a vámtételek folyamatos alkalmazásáról, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatok elfogadásának időrendi sorrendjét veszi alapul. Ezért úgy indokolt rendelkezni, hogy az e rendelettel megnyitott vámkontingenseket a Bizottság és a tagállamok e rendszer szerint kezeljék. |
(4) |
A kontingensmennyiség általában tonnában kerül kifejezésre. Néhány olyan termék esetében, amelyekre vonatkozóan ez a rendelet autonóm vámkontingenst nyit meg, a kontingensmennyiség más mértékegységben van megadva. Azokban az esetekben, amikor ezekre a termékekre vonatkozóan a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra nem ad meg kiegészítő mértékegységet, bizonytalan helyzet alakulhat ki az alkalmazott mértékegységgel kapcsolatban. Az egyértelműség és a jobb vámkontingens-kezelés érdekében ezért indokolt az autonóm vámkontingensek igénybevételének feltételéül szabni, hogy a behozni kívánt termékek pontos mennyiségét a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatba az e rendelet mellékletében az adott termékre meghatározott mértékegységek alkalmazásával vezessék be. |
(5) |
A 7/2010/EU rendeletet (3) számos alkalommal módosították. Az átláthatóság érdekében, valamint annak előmozdítása céljából, hogy a gazdasági szereplők követni tudják az autonóm vámkontingensek hatálya alá tartozó árukat, helyénvaló a 7/2010/EU rendeletet teljes egészében új rendelettel felváltani. |
(6) |
Az arányosság elvével összhangban a tagállamok és a harmadik országok közötti kereskedelem előmozdítására irányuló alapcél teljesítéséhez szabályokat szükséges és indokolt lefektetni annak érdekében, hogy az uniós gazdasági szereplők kereskedelmi érdekeinek kiegyensúlyozása anélkül történhessen, hogy változnának az Uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében tett kötelezettségvállalásai. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(7) |
Mivel a vámkontingenseknek 2014. január 1-jétől kell hatályba lépniük, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésével egyidejűleg kell hatályba lépni és azt 2014. január 1-jétől kell alkalmazni., |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben felsorolt termékekre az Unió autonóm vámkontingenseit meg kell nyitni; e vámkontingensek alkalmazásában a közös vámtarifa szerinti autonóm vámtételeket a mellékletben megjelölt időszakra, legfeljebb a mellékletben megjelölt mennyiségek erejéig fel kell függeszteni, és helyettük a mellékletben megjelölt vámtételeket kell alkalmazni.
2. cikk
Az e rendelet 1. cikkében említett vámkontingenseket a Bizottság kezeli a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikke szerint.
3. cikk
Ha az e rendeletben említett azon termékek valamelyike tekintetében nyújtanak be szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot, amelyek esetében a kontingensmennyiség nem tonnában vagy kilogrammban kifejezett tömegben, vagy értékben van meghatározva, és az adott termékre a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében megállapított Kombinált Nómenklatúra nem ad meg kiegészítő mértékegységet, akkor a behozni kívánt termékek pontos mennyiségét a vámáru-nyilatkozat 41. rovatában („Kiegészítő mértékegység”) az adott termékre vonatkozó kontingensmennyiség e rendelet melléklete szerinti mértékegységében kell megadni.
4. cikk
A 7/2010/EU rendelet hatályát veszti.
5. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
L. LINKEVIČIUS
(1) A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).
(2) A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
(3) A Tanács 2009. december 22-i 7/2010/EU rendelete az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm uniós vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről, valamint a 2505/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 3., 2010.1.7., 1. o.).
MELLÉKLET
Rendelési szám |
KN-kód |
TARIC |
Árumegnevezés |
Kontingens-időszak |
Kontingens mennyiség |
Kontingens vámtétele (%) |
||||||||||
09.2849 |
ex 0710 80 69 |
10 |
Auricularia polytricha fajtájú gomba, (nyersen, vagy gőzöléssel vagy forrázással főzve is), fagyasztva, készételek előállításához (1) (2) |
1.1.-12.31. |
700 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2663 |
ex 1104 29 17 |
10 |
Malomipari technikák felhasználásával megmunkált cirokszemek, legalább hántolva és csírátlanítva, térkitöltő csomagolási termékek gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
1 500 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2664 |
ex 2008 60 19 |
30 |
Cseresznye, alkohol hozzáadásával, 9 tömegszázalék cukortartalommal is, legfeljebb 19,9 mm-es átmerővel, maggal, csokoládéipari termékek gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
1 000 tonna |
10 % (3) |
||||||||||
ex 2008 60 39 |
30 |
|||||||||||||||
09.2913 |
ex 2401 10 35 |
91 |
Természetes feldolgozatlan dohány, szabályos formára vágva is, legalább 450 EUR/100 kg nettó súly vámértékkel, a 2402 10 00 alszám alá tartozó áruk gyártásánál belső szivarburokként vagy szivarburkolóként történő felhasználásra (1) |
1.1.-12.31. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||
ex 2401 10 70 |
10 |
|||||||||||||||
ex 2401 10 95 |
11 |
|||||||||||||||
ex 2401 10 95 |
21 |
|||||||||||||||
ex 2401 10 95 |
91 |
|||||||||||||||
ex 2401 20 35 |
91 |
|||||||||||||||
ex 2401 20 70 |
10 |
|||||||||||||||
ex 2401 20 95 |
11 |
|||||||||||||||
ex 2401 20 95 |
21 |
|||||||||||||||
ex 2401 20 95 |
91 |
|||||||||||||||
09.2928 |
ex 2811 22 00 |
40 |
Szilika töltőanyag, granulátum formájában, legalább 97 tömegszázalék szilícium-dioxid tartalommal |
1.1.-12.31. |
1 700 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2703 |
ex 2825 30 00 |
10 |
Vanádium-oxidok és -hidroxidok, kizárólag ötvözetekben történő felhasználásra (1) |
1.1.-12.31. |
13 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2806 |
ex 2825 90 40 |
30 |
Volfrám-trioxid, beleértve a kék volfrám-oxidot is (CAS RN 1314-35-8 + 39318-18-8) |
1.1.-12.31. |
12 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2929 |
2903 22 00 |
|
Triklór-etilén (CAS RN 79-01-6) |
1.1.-12.31. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2837 |
ex 2903 79 90 |
10 |
Brómklór-metán (CAS RN 74-97-5) |
1.1.-12.31. |
600 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2933 |
ex 2903 99 90 |
30 |
1,3-Diklór-benzol (CAS RN 541-73-1) |
1.1.-12.31. |
2 600 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2950 |
ex 2905 59 98 |
10 |
2-Klóretanol, a 4002 99 90 alszám alá tartozó folyékony tioplasztok gyártásához, (CAS RN 107-07-3) (1) |
1.1.-12.31. |
15 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2851 |
ex 2907 12 00 |
10 |
O-krezol, legalább 98,5 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 95-48-7) |
1.1.-12.31. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2624 |
2912 42 00 |
|
Etil-vanillin (3-etoxi-4-hidroxi-benzaldehid), (CAS RN 121-32-4) |
1.1.-12.31. |
950 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2852 |
ex 2914 29 00 |
60 |
Ciklopropil-metil-keton (CAS RN 765-43-5) |
1.1.-12.31. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2638 |
ex 2915 21 00 |
10 |
Ecetsav, legalább 99 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 64-19-7) |
1.1.-12.31. |
1 000 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2972 |
2915 24 00 |
|
Ecetsavanhidrid (CAS RN 108-24-7) |
1.1.-12.31. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2665 |
ex 2916 19 95 |
30 |
Kálium-(E,E)-hexa-2,4-dienoát (CAS RN 24634-61-5) |
1.1.-12.31. |
8 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2769 |
ex 2917 13 90 |
10 |
Dimetil-szebacát (CAS RN 106-79-6) |
1.1.-12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2634 |
ex 2917 19 90 |
40 |
Dodekándionsav, több mint 98,5 tömegszázalék tisztaságú (CAS RN 693-23-2) |
1.1.-12.31. |
4 600 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2808 |
ex 2918 22 00 |
10 |
o-Acetil-szalicilsav (CAS RN 50-78-2) |
1.1.-12.31. |
120 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2975 |
ex 2918 30 00 |
10 |
Benzofenon-3,3’,4,4’-tetra-karboxil-dianhidrid (CAS RN 2421-28-5) |
1.1.-12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2602 |
ex 2921 51 19 |
10 |
o-Feniléndiamin (CAS RN 95-54-5) |
1.1.-12.31. |
1 800 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2854 |
ex 2924 19 00 |
85 |
3-Jód-2-propinil-N-butil-karbamát (CAS RN 55406-53-6) |
1.1.-12.31. |
1 300 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2977 |
2926 10 00 |
|
Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) |
1.1.-12.31. |
75 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2856 |
ex 2926 90 95 |
84 |
2-Nitro-4-(trifluor-metil)benzonitril (CAS RN 778-94-9) |
1.1.-12.31. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2838 |
ex 2927 00 00 |
85 |
C,C’-Azodi(formamid) (CAS RN 123-77-3):
|
1.1.-12.31. |
100 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2603 |
ex 2930 90 99 |
79 |
Bisz(3-trietoxiszililpropil)tetraszulfid (CAS RN 40372-72-3) |
1.1.-12.31. |
9 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2955 |
ex 2932 19 00 |
60 |
Flurtamon (ISO) (CAS RN 96525-23-4) |
1.1.-12.31. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2812 |
ex 2932 20 90 |
77 |
Hexán-6-olid (CAS RN 502-44-3) |
1.1.-12.31. |
4 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2858 |
2932 93 00 |
|
Piperonal (CAS RN 120-57-0) |
1.1.-12.31. |
220 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2860 |
ex 2933 69 80 |
30 |
1,3,5-Trisz[3-(dimetilamino)propil]hexahidro-1,3,5-triazin (CAS RN 15875-13-5) |
1.1.-12.31. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2658 |
ex 2933 99 80 |
73 |
5-(Acetoacetilamino)benzimidazolon (CAS RN 26576-46-5) |
1.1.-12.31. |
200 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2945 |
ex 2940 00 00 |
20 |
D-xilóz (CAS RN 58-86-6) |
1.1.-12.31. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2862 |
ex 3105 40 00 |
10 |
Monoammónium-foszfát (CAS RN 7722-76-1) |
2014.1.1.-12.31. |
45 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2666 |
ex 3204 17 00 |
55 |
C.I. Pigment Red 169 színezék (CAS RN 12237-63-7) |
1.1.-12.31. |
40 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2659 |
ex 3802 90 00 |
19 |
Nátrum-karbonáttal flux-kalcinált kovaföld |
1.1.-12.31. |
30 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2908 |
ex 3804 00 00 |
10 |
Nátrium-lignoszulfonát |
1.1.-12.31. |
40 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2889 |
3805 10 90 |
|
Szulfátterpentin |
1.1.-12.31. |
25 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2935 |
ex 3806 10 00 |
10 |
Friss oleogyantákból nyert fenyőgyanta és gyantasavak |
1.1.-12.31. |
280 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2814 |
ex 3815 90 90 |
76 |
Titán-dioxidból és volfrám-trioxidból álló katalizátor |
1.1.-12.31. |
3 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2829 |
ex 3824 90 97 |
19 |
Fenyőgyanta fából történő kivonásakor keletkező maradvány szilárd kivonata, amely alifás oldószerekben nem oldódik, és a következő jellemzőkkel rendelkezik:
|
1.1.-12.31. |
1 600 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2907 |
ex 3824 90 97 |
86 |
Fitoszterinek keveréke, porított formában, amely:
tartalmaz, sztanolok/szterinek vagy sztanol-/szterinészterek gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
2 500 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2644 |
ex 3824 90 97 |
96 |
Készítmény:
|
1.1.-12.31. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2140 |
ex 3824 90 97 |
98 |
Tercier aminok keveréke, amely tartalmaz:
|
1.1.-12.31. |
4 500 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2660 |
ex 3902 30 00 |
96 |
Propilén-etilén-kopolimer, az ASTM D 3236 módszer szerint mérve 190 °C-on legfeljebb 1 700 mPa olvadási viszkozitással |
1.1.-12.31. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2639 |
3905 30 00 |
|
Poli(vinil-alkohol), a nem hidrolizált acetátcsoportokat tartalmazó is |
1.1.-12.31. |
18 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2930 |
ex 3905 30 00 |
30 |
Vinil-alkohol-kopolimer, amely nem hidrolizált acetátcsoportokat és metilén-butándisav nátrium-sót tartalmaz (CAS RN 122625-12-1), hőpapír gyártásához |
1.1.-30.06 |
192 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2671 |
ex 3905 99 90 |
81 |
Poli(vinil-butirál) (CAS RN 63148-65-2):
|
1.1.-12.31. |
11 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2616 |
ex 3910 00 00 |
30 |
Polidimetilsziloxán, 2 800 (± 100) monomer egység polimerizációs fokkal |
1.1.-12.31. |
1 300 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2816 |
ex 3912 11 00 |
20 |
Cellulóz-acetát pelyhek |
1.1.-12.31. |
75 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2864 |
ex 3913 10 00 |
10 |
Nátrium-alginát (CAS RN 9005-38-3) tengeri barnamoszatból kivonva |
1.1.-12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2641 |
ex 3913 90 00 |
87 |
Nátrium-hialuronát, nem steril:
|
1.1.-12.31. |
200 kg |
0 % |
||||||||||
09.2661 |
ex 3920 51 00 |
50 |
Poli(metil-metakrilát) lemezek, amelyek megfelelnek az alábbi szabványoknak:
|
1.1.-12.31. |
100 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2645 |
ex 3921 14 00 |
20 |
Porózus tömb regenerált cellulózból, magnézium-kloridot és kvaterner ammónium-vegyületeket tartalmazó vízzel impregnálva, 100 cm (±10 cm) x 100 cm (±10 cm) x 40 cm (±5 cm) méretben |
1.1.-12.31. |
1 300 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2818 |
ex 6902 90 00 |
10 |
Tűzálló tégla, amelynek:
|
1.1.-12.31. |
75 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2628 |
ex 7019 52 00 |
10 |
Üvegszálas szövet műanyaggal bevont üvegrostból, 120 g/m2(± 10 g/m2) súllyal, rögzített kerettel ellátott, görgethető rovarhálókban történő felhasználásra |
1.1.-12.31. |
3 000 000 m2 |
0 % |
||||||||||
09.2799 |
ex 7202 49 90 |
10 |
Ferrokróm, legalább 1,5, de legfeljebb 4 tömegszázalék szén- és legfeljebb 70 tömegszázalék krómtartalommal |
1.1.-12.31. |
50 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2629 |
ex 7616 99 90 |
85 |
Alumínium teleszkópos fogantyú bőröndök gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
800 000 darab |
0 % |
||||||||||
ex 8302 49 00 |
91 |
|||||||||||||||
09.2840 |
ex 8104 30 00 |
20 |
Magnézium por:
|
1.1.-12.31. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||
09.2642 |
ex 8501 40 20 |
30 |
legalább 0,2 mm, de legfeljebb 0,8 mm részecskemérettel
porszívók gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
120 000 darab |
0 % |
||||||||||
ex 8501 40 80 |
40 |
|||||||||||||||
09.2763 |
ex 8501 40 80 |
30 |
Elektromos egyfázisú, váltóáramú (AC) kommutátoros motor 750 W-ot meghaladó kimenő teljesítménnyel, több mint 1 600 W, de legfeljebb 2 700 W bemeneti teljesítménnyel, több mint 120 mm (± 0,2 mm), de legfeljebb 135 mm (± 0,2 mm) külső átmérővel, több mint 30 000 rpm, de legfeljebb 50 000 rpm névleges percenkénti fordulatszámmal, levegőbeszívó ventilátorral felszerelve, porszívók gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
2 000 000 darab |
0 % |
||||||||||
09.2633 |
ex 8504 40 82 |
20 |
Elektromos egyenirányító, legfeljebb 1 kVA teljesítményű, a 8509 80 alszám és a 8510 vámtarifaszám alá tartozó készülékek gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
4 500 000 darab |
0 % |
||||||||||
09.2643 |
ex 8504 40 82 |
30 |
Tápegységpanel a 8521 és a 8528 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
1 038 000 darab |
0 % |
||||||||||
09.2620 |
ex 8526 91 20 |
20 |
Részegység helyzetmeghatározó funkcióval rendelkező GPS-rendszerhez, kijelző nélkül és legfeljebb 2 500 g tömegű |
1.1.-12.31. |
3 000 000 darab |
0 % |
||||||||||
09.2672 |
ex 8529 90 92 |
75 |
Nyomtatott áramköri kártya fénykibocsátó diódákkal (LED):
a 8528 vtsz. alá tartozó áruk háttérvilágító egységének gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
115 000 000 darab |
0 % |
||||||||||
ex 9405 40 39 |
70 |
|||||||||||||||
09.2003 |
ex 8543 70 90 |
63 |
Feszültségvezérelt frekvenciagenerátor, nyomtatott áramkörre rögzített aktív és passzív elemekből, legfeljebb 30 mm x 30 mm méretű házban |
1.1.-12.31. |
1 400 000 darab |
0 % |
||||||||||
09.2668 |
ex 8714 91 10 |
21 |
Kerékpárváz szénszálakból és műgyantából előállítva, festve, lakkal bevonva és/vagy polírozva, kerékpár gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
76 000 darab |
0 % |
||||||||||
ex 8714 91 10 |
31 |
|||||||||||||||
09.2669 |
ex 8714 91 30 |
21 |
Mellső kerékpárvilla szénszálakból és műgyantából előállítva, festve, lakkal bevonva és/vagy polírozva, kerékpár gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
52 000 darab |
0 % |
||||||||||
ex 8714 91 30 |
31 |
|||||||||||||||
09.2631 |
ex 9001 90 00 |
80 |
Nem szerelt üveglencsék, prizmák és összeragasztott elemek, a 9002, 9005, 9013 10 és 9015 KN-kódok alá tartozó áruk gyártásához (1) |
1.1.-12.31. |
5 000 000 darab |
0 % |
(1) A vámok felfüggesztése a 2454/93/EGK bizottsági 291–300. cikkétől (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) függ.
(2) Az intézkedés azonban nem engedélyezett, ha a feldolgozást kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari vállalkozás végzi.
(3) A mértékvámtételt kell alkalmazni.