20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/1

(1)

A Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv (2) szerint Bulgária kötelezte magát arra, hogy 2002. december 31-ig, illetve 2006. december 31-ig leállítja a Kozloduj atomerőmű 1. és 2., illetve 3. és 4. blokkját, valamint ezt követően leszereli a blokkokat. Kötelezettségének megfelelően Bulgária a megfelelő határidőkön belül bezárta az érintett blokkokat.

(2)

A 2003-as csatlakozási okmányához csatolt, a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjáról szóló 9. számú jegyzőkönyv (3) szerint Szlovákia kötelezte magát arra, hogy 2006. december 31-ig, illetve 2008. december 31-ig leállítja a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat. Kötelezettségének megfelelően Szlovákia a megfelelő határidőkön belül bezárta az érintett blokkokat.

(3)

A csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően Bulgária és Szlovákia uniós támogatással leállította az Kozloduj és Bohunice V1 atomerőműveket, és jelentős előrelépést tettek azok leszerelése felé. A tényleges sugármentesítési és bontási műveletek, továbbá a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos műveletek folytatásához, valamint a leszerelési folyamatban a vonatkozó leszerelési terveknek megfelelő visszafordíthatatlan állapot eléréséhez még további munkára van szükség, amelynek során biztosítani kell a legmagasabb szintű biztonsági előírások alkalmazását. A rendelkezésre álló becslések szerint a leszerelési munkálatok befejezése jelentős mértékű további pénzügyi forrásokat igényel.

(4)

A két, összesen 880 MW teljesítményű WWER 440 V 230 típusú reaktorblokkal rendelkező Bohunice V1 atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése a társadalmi és energetikai következményeken túl jelentős, közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló pénzügyi terhet is rótt Szlovákiára.

(5)

Az összesen 1 760 MW teljesítményű négy WWER 440 V 230 típusú reaktorblokkal rendelkező Kozloduj atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése az energetikai, gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi következményeket tekintve súlyos, hosszú távú terhet rótt a bolgár állampolgárokra.

(6)

Az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatást nyújt Bulgária és Szlovákia számára a leszerelési folyamattal járó rendkívüli pénzügyi terhek viseléséhez. A csatlakozás előtti időszaktól kezdve Bulgária és Szlovákia jelentős pénzügyi támogatást kapott az Uniótól, mégpedig a 2007–2013-as időszakra szóló Kozloduj- és Bohunice-program keretében. Az Unió az említett programok keretében nyújtott pénzügyi támogatása 2013-ban megszűnik.

(7)

Bulgária, Litvánia és Szlovákia további támogatás iránti kérelmét követően a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében a 2014–2020-as időszakra vonatkozó következő több éves pénzügyi keretet illetően megfogalmazott javaslatában 700 millió EUR összeget különített el az Unió általános költségvetéséből a nukleáris biztonság és az atomerőművek leszerelése céljára. Ebből az összegből 2011-es árakon számítva [500 millió EUR] – jelenlegi árakon számítva hozzávetőlegesen 553 millió EUR – jut a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkja és az Ignalina atomerőmű 1. és 2. blokkja leszerelésének, valamint a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja leszerelésének a 2014–2020-as időszakban történő további támogatását szolgáló új program számára.

(8)

A Kozloduj- és Bohunice-programra odaítélt előirányzatok összegei, a programozási időszak, valamint az pénzeszközöknek a Kozloduj-, a Bohunice- és az Ignalina-program közötti elosztása a félidős értékelés és a záró értékelő jelentés eredményei alapján felülvizsgálat tárgyát képezheti.

(9)

A rendeletben előírt támogatásnak biztosítania kell, hogy a leszerelés zökkenőmentesen folytatódjon, és a leszerelési folyamatban a visszafordíthatatlan állapot elérésére irányuló – a legmagasabb szintű biztonsági előírások alkalmazásával foganatosítandó – intézkedésekre kell összpontosítania, mivel ezek az intézkedések eredményezik a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, miközben a nukleáris biztonságért a felelősség végső soron továbbra is az érintett tagállamokat terheli. Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke alapján lefolytatott, esetleges jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások eredményét.

(10)

E rendelet nem érinti a tagállamoknak a csatlakozási szerződések alapján fennálló jogait és kötelezettségit, különös tekintettel az (1) és (2) preambulumbekezdésben említett jegyzőkönyv alapján fennálló jogokra és kötelezettségekre..

(11)

A rendelet hatálya alá tartozó atomerőművek leszereléséhez – a lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértői hátteret kell igénybe venni, kellő figyelmet fordítva a bezárandó blokkok természetére és technológiai jellemzőire, és így a legjobb nemzetközi gyakorlatokra is tekintettel.

(12)

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek és az általuk támogatott műveleteknek meg kell felelniük mindazoknak az alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályoknak. A rendelet hatálya alá tartozó atomerőművek leszerelését a nukleáris biztonságra vonatkozó 2009/71/Euratom irányelvvel (4), a hulladékkezelésre vonatkozó 2011/70/Euratom irányelvvel (5), valamint a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályokkal, különös a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) és a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban kell megvalósítani.

(13)

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek és az általuk támogatott műveleteknek naprakész leszerelési terven kell alapulniuk, amely tartalmazza a leszerelési tevékenységeket, valamint az azokhoz kapcsolódó ütemtervet, költségeket és a szükséges humán erőforrásokat. A költségeket a leszerelés költségeinek becslése tekintetében nemzetközileg elfogadott olyan előírásoknak megfelelően kell kiszámítani, mint például a leszerelés költségei kiszámításának nemzetközi struktúrája, amelyet a Nukleáris Energia Ügynökség, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Európai Bizottság tett közzé.

(14)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben odaítélt uniós támogatás a legnagyobb hozzáadott értéket teremtse, a Bizottságnak gondoskodnia kell a leszerelési folyamat alakulásának hatékony ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a felelősség végső soron az érintett tagállamokat terheli. Ez magában foglalja a hatékony teljesítménymérést és a korrekciós intézkedések értékelését az érintett program során.

(15)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét arányos intézkedések révén a teljes kiadási ciklus során biztosítani kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök behajtását, valamint szükség esetén a megfelelő szankciók alkalmazását.

(16)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a biztonságos leszerelés folytatásához szükséges elegendő pénzeszköz biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók,az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(17)

A Kozloduj- és Bohunice-program bizonyos intézkedései tekintetében jelentős mértékű uniós finanszírozásra lehet szükség, ami kellően megalapozott kivételes esetekben akár a támogatás teljes összegét is elérheti. Törekedni kell azonban egyfelől a Bulgária és Szlovákia leszerelési erőfeszítéseivel kapcsolatosan nyújtott előcsatlakozási támogatás és a 2007–2013-as időszakban nyújtott támogatás keretében kialakított társfinanszírozási gyakorlat folytatására, másfelől adott esetben egyéb forrásoknak a társfinanszírozásba történő bevonására.

(18)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az éves munkaprogramok és a részletes végrehajtási eljárások elfogadását illetően. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(19)

A 549/2007/Euratom tanácsi rendeletet (9) és a 647/2010/Euratom tanácsi rendeletet (10) ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(20)

E rendelet kellően figyelembe veszi az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szóló 16/2011. sz. számvevőszéki különjelentést, az abban foglalt ajánlásokat, valamint a Bizottság válaszát,

a)

Kozloduj-program vonatkozásában:

b)

Bohunice-program vonatkozásában:

a)

208 503 000 EUR a Kozloduj-program számára a 2014 és 2020 közötti időszakra;

b)

114 815 000 EUR a Bohunice-program számára a 2014 és 2020 közötti időszakra.

a)

az Euratom-szerződés nukleáris biztonságra vonatkozó vívmányainak való megfelelés, különös tekintettel a 2009/71/Euratom irányelvnek, valamint a 2011/70/Euratom irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére;

b)

olyan finanszírozási terv kidolgozása egy nemzeti kereten belül, amely e rendelettel összhangban meghatározza az atomerőműblokkok biztonságos leszerelésének – beleértve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését is – teljes költségét, valamint a biztonságos leszereléshez előreláthatóan szükséges finanszírozási forrásokat;

c)

az egyes leszerelési tevékenységek, ideértve az ütemtervek és a – leszerelés költségeinek becslése tekintetében nemzetközileg elfogadott előírásokon alapuló – kapcsolódó költségszerkezet szintjére lebontott részletes, átdolgozott leszerelési terv benyújtása a Bizottság számára.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/7

(1)

A 2003-as csatlakozási okmányához csatolt, a litvániai Ignalina atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyv (1) (a továbbiakban: a 4. jegyzőkönyv) szerint, elismerve 2004-ben az Unió készségét megfelelő kiegészítő uniós támogatás nyújtására az Ignalina atomerőmű leszerelésére tett litván erőfeszítésekhez, és kiemelve a szolidaritás ezen kifejezését, Litvánia kötelezte magát arra, hogy az Ignalina atomerőmű 1. blokkját 2005 előtt, 2. blokkját pedig legkésőbb 2009. december 31-ig leállítja, valamint ezt követően leszereli a blokkokat. Kötelezettségének megfelelően Litvánia a megfelelő határidőkön belül bezárta az érintett blokkokat.

(2)

A csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően Litvánia uniós támogatással leállította az Ignalina atomerőművet, és jelentős előrelépést tett annak leszerelése felé. A tényleges sugármentesítési és bontási műveletek, továbbá a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos műveletek folytatásához, valamint a leszerelési folyamatban a vonatkozó leszerelési tervnek megfelelő visszafordíthatatlan állapot eléréséhez még további munkára van szükség, amelynek során biztosítani kell a legmagasabb szintű biztonsági előírások alkalmazását. A rendelkezésre álló becslések szerint a leszerelési munkálatok befejezése jelentős mértékű további pénzügyi forrásokat igényel.

(3)

Elismerve, hogy a Szovjetuniótól örökölt két 1 500 MW teljesítményű RBMK reaktorral rendelkező Ignalina atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése példa nélküli, és Litvánia számára kivételes pénzügyi terhet jelent, amely az ország méretével és gazdasági erejével nem áll arányban, a 4. jegyzőkönyv leszögezi, hogy az Ignalina-program keretében biztosított uniós támogatás zavartalanul folytatódik és a 2006 utáni időszakra is meghosszabbításra kerül, a következő pénzügyi keret időszakára.

(4)

Az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatást nyújt Litvánia számára a leszerelési folyamattal járó rendkívüli pénzügyi terhek viseléséhez. A csatlakozás előtti időszaktól kezdve Litvánia jelentős pénzügyi támogatást kapott az Uniótól, mégpedig a 2007–2013-as időszakra szóló Ignalina-program keretében. Az Unió e program keretében nyújtott pénzügyi támogatása 2013-ban megszűnik.

(5)

Az Uniónak a 4. jegyzőkönyv szerinti kötelezettségvállalását elismerve, és Bulgária, Litvánia és Szlovákia további támogatás iránti kérelmét követően a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében a 2014–2020-as időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keretet illetően megfogalmazott javaslatában 700 millió EUR összeget különített el az Unió általános költségvetéséből a nukleáris biztonság és az atomerőművek leszerelése céljára. Ebből az összegből 2011-es árakon számítva 500 millió EUR – jelenlegi árakon számítva hozzávetőlegesen 553 millió EUR – jut a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkja és az Ignalina atomerőmű 1. és 2. blokkja leszerelésének, valamint a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja leszerelésének a 2014–2020-as időszakban történő további támogatását szolgáló új program számára.

(6)

A Kozloduj-, az Ignalina- és a Bohunice-programnak odaítélt előirányzatok összegei, a programozási időszak, valamint a pénzeszközöknek az említett programok közötti elosztása a félidős értékelés és a záró értékelő jelentés eredményei alapján felülvizsgálat tárgyát képezheti.

(7)

A rendeletben előírt támogatásnak biztosítania kell, hogy a leszerelés zökkenőmentesen folytatódjon, és a leszerelési folyamatban a visszafordíthatatlan állapot elérésére irányuló – a legmagasabb szintű biztonsági előírások alkalmazásával foganatosítandó – intézkedésekre kell összpontosítania, mivel ezek az intézkedések eredményezik a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, miközben a nukleáris biztonságért a felelősség végső soron továbbra is az érintett tagállamot terheli. Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke alapján lefolytatott, esetleges jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások eredményét.

(8)

E rendelet rendelkezései nem érintik a tagállamoknak a csatlakozási szerződés alapján fennálló jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a 4. jegyzőkönyv alapján fennálló jogokra és kötelezettségekre.

(9)

A rendelet hatálya alá tartozó atomerőművek leszereléséhez – a lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértői hátteret kell igénybe venni, kellő figyelmet fordítva a bezárandó blokkok természetére és technológiai jellemzőire, és így a legjobb nemzetközi gyakorlatokra is tekintettel.

(10)

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek és az általuk támogatott műveleteknek meg kell felelniük mindazoknak az alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályoknak. Az e rendelet hatálya alá tartozó atomerőmű leszerelését a nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2009/71/Euratom irányelvvel (2), a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2011/70/Euratom irányelvvel (3), valamint a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályokkal, így különösen a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) és a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban kell megvalósítani.

(11)

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek és az általuk támogatott műveleteknek naprakész leszerelési terven kell alapulniuk, amely tartalmazza a leszerelési tevékenységeket, valamint az azokhoz kapcsolódó ütemtervet, költségeket és a szükséges humán erőforrásokat. A költségeket a leszerelés költségeinek becslése tekintetében nemzetközileg elfogadott olyan előírásoknak megfelelően kell kiszámítani, mint például a leszerelés költségei kiszámításának nemzetközi struktúrája, amelyet a Nukleáris Energia Ügynökség, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Európai Bizottság tett közzé.

(12)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben odaítélt uniós támogatás a legnagyobb hozzáadott értéket teremtse, a Bizottság gondoskodni fog a leszerelési folyamat alakulásának hatékony ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a felelősség végső soron az érintett tagállamokat terheli. Ez magában foglalja a hatékony teljesítménymérést és a korrekciós intézkedések értékelését az Ignalina-program során.

(13)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét arányos intézkedések révén a teljes kiadási ciklus során biztosítani kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök behajtását, valamint szükség esetén a megfelelő szankciók alkalmazását.

(14)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a biztonságos leszerelés folytatásához szükséges elegendő pénzeszköz biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(15)

Az Ignalina-program bizonyos intézkedései tekintetében jelentős mértékű uniós finanszírozásra lehet szükség, ami kellően megalapozott kivételes esetekben akár a támogatás teljes összegét is elérheti. Törekedni kell azonban egyfelől a Litvánia leszerelési erőfeszítéseivel kapcsolatosan nyújtott előcsatlakozási támogatás és a 2007–2013-as időszakban nyújtott támogatás keretében kialakított társfinanszírozási gyakorlat folytatására, másfelől adott esetben egyéb forrásoknak a társfinanszírozásba történő bevonására.

(16)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az éves munkaprogramok és a részletes végrehajtási eljárások elfogadását illetően. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(17)

A 1990/2006/EK tanácsi rendeletet (7) hatályon kívül kell helyezni.

(18)

E rendelet kellően figyelembe veszi az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szóló 16/2011. sz. számvevőszéki különjelentést, az abban foglalt ajánlásokat, valamint a Bizottság válaszát,

a.

a fűtőelemek eltávolítása a 2. blokk reaktormagjából, valamint az 1. és 2. blokkok pihentető medencéjéből, és a kiégett fűtőelemek elhelyezése a száraztárolóban, aminek megvalósulását az eltávolított fűtőelem-kötegek száma alapján kell mérni;

b.

a reaktorblokkok biztonságos fenntartása, aminek megvalósulását a jegyzőkönyvbe vett véletlen események száma alapján kell mérni;

c.

leszerelés megvalósítása a turbinateremben és az egyéb melléképületekben, valamint a leszerelésből származó hulladék biztonságos kezelése a részletes hulladékkezelési tervnek megfelelően, aminek megvalósulását a leszerelt segédrendszerek száma és típusa, illetve a biztonságosan kezelt hulladék mennyisége és típusa alapján kell mérni.

a)

az Euratom-szerződés nukleáris biztonságra vonatkozó vívmányainak való megfelelés; különös tekintettel a 2009/71/Euratom irányelvnek, valamint a 2011/70/Euratom irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére;

b)

olyan finanszírozási terv kidolgozása egy nemzeti kereten belül, amely e rendelettel összhangban meghatározza az atomerőműblokkok biztonságos leszerelésének – beleértve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését is – teljes költségét, valamint a biztonságos leszereléshez előreláthatóan szükséges finanszírozási forrásokat;

c)

az egyes leszerelési tevékenységek, ideértve az ütemtervek és a – leszerelés költségeinek becslése tekintetében nemzetközileg elfogadott előírásokon alapuló – kapcsolódó költségszerkezet szintjére lebontott részletes, átdolgozott leszerelési terv benyújtása a Bizottság számára.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/12

(1)

„A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény számba vette a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányait. A közleményről folytatott vita alapján a KAP-ot 2014. január 1-jei hatállyal meg kell reformálni. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1). A megreformált szabályozási kereten belül intézkedéseket kell elfogadni az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozóan.

(2)

Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az állami intervencióra vonatkozó rendelkezéseket közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból célszerű különbséget tenni a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) megállapított referencia-küszöbértékek és az intervenciós árak között, ez utóbbi fogalmát pedig meghatározni. Kizárólag az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós árak felelnek meg a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodása 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett, alkalmazott szabályozott árnak (vagyis a piaci ártámogatásnak). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció formájában valósulhat meg, hanem előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is.

(3)

Rendelkezni kell az állami intervenciós árak azon szintjéről, amelyen a rögzített áras vagy pályázati eljárás útján történő felvásárlásra sor kerül, ideértve azokat az eseteket is, amikor szükséges lehet az állami intervenciós árak kiigazítása. Hasonlóképpen rendelkezni kell a rögzített áras felvásárlás lefolytatására vonatkozó mennyiségi korlátozásokról is. Az árakat és a mennyiségi korlátozásokat mindkét esetben a korábbi közös piacszervezés során szerzett gyakorlat és tapasztalatok alapján kell megállapítani.

(4)

A 1308/2013/EU rendelet lehetővé teszi magántárolási támogatás nyújtását mint piaci intervenciós intézkedést. Rendelkezni kell a támogatási összegek rögzítésére vonatkozó intézkedésekről. Figyelemmel a korábbi közös piacszervezés során szerzett gyakorlatra és tapasztalatokra, célszerű rendelkezni a támogatási összegeknek mind az előzetes, mind a pályázati eljárás útján történő rögzítéséről, valamint célszerű figyelembe venni bizonyos elemeket a támogatási összeg előzetes rögzítése esetén.

(5)

Az iskolagyümölcs- és zöldségprogrammal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében indokolt rögzíteni az uniós támogatás felső összeghatárát és a maximális társfinanszírozási arányokat. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam költséghatékony iskolagyümölcs- és zöldségprogramot tudjon működtetni, pontosan meg kell határozni az uniós támogatás minimális összegét.

(6)

Annak érdekében, hogy az oktatási intézményekben tanuló gyermekek tejjel és tejtermékekkel való ellátására vonatkozó támogatási rendszer megfelelően működjön, az ilyen program igazgatása pedig kellően rugalmas legyen, rögzíteni kell a támogatható tej mennyiségének felső határát és az uniós támogatás összegét.

(7)

A 1308/2013/EU rendelet értelmében a cukorágazatra vonatkozó számos intézkedés hatálya lejár a 2016/2017-es cukorpiaci gazdasági év végén, amikor is megszűnik a kvótarendszer.

(8)

A cukorágazatban a cukorkvótára, az izoglükózkvótára és az inulinszirupkvótára kivetendő termelési díj rögzítésére vonatkozó intézkedéseket ebben rendeletben kell meghatározni, a kvótarendszer 2017. szeptember 30-ig történő meghosszabbításával összhangban.

(9)

Az egyes cukorágazati termékekre nyújtott termelési visszatérítés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt bizonyos feltételeket meghatározni a termelési visszatérítés összegének rögzítésére vonatkozóan.

(10)

Az uniós cukorrépa-termelők és nádcukor-termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében rögzíteni kell a szabványos minőségű kvóta-cukorrépa minimálárát, és meg kell határozni a szabványos minőséget.

(11)

Annak elkerülése érdekében, hogy a cukorpiac helyzete az alkalmazandó feltételeknek meg nem felelő cukor, izoglükóz és inulinszirup bizonyos mennyiségben való felhalmozódása miatt veszélybe kerüljön, e rendelet többletilleték kiszabását írja elő.

(12)

A 1308/2013/EU rendelettel létrejött az uniós piac megfelelő szintű, kiegyensúlyozott cukorellátásának biztosítására szolgáló mechanizmus, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ennek megvalósítása érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket. Mivel az ezen mechanizmus gyakorlati megvalósítására szolgáló piacirányítási eszközök a behozott nyerscukor után fizetendő behozatali vám ideiglenes kiigazítása, valamint a kínálatnak a kereslethez való hozzáigazítása érdekében a belső piacra bocsátott, kvótán kívüli cukorra kivetendő illeték ideiglenes alkalmazása, ebbe a rendeletbe külön rendelkezést kell illeszteni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára az ilyen illeték kivetését és annak összegének rögzítését.

(13)

Az export-visszatérítési rendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni a visszatérítések összegének rögzítésére. Ezenkívül a gabonafélék és a rizs ágazatában is megfelelő intézkedéseket kell hozni a korrekciós összegek megállapítására és a visszatérítési összegnek az intervenciós árszintben bekövetkezett bármilyen változással összhangban történő kiigazítására.

(14)

A közös agrárpolitika hatékony napi szintű igazgatásának biztosítása érdekében az e rendeletben a támogatások, visszatérítések és árak rögzítésére vonatkozóan meghatározott intézkedéseket az általános feltételek megállapítására kell korlátozni, ily módon lehetővé téve, hogy egyedi esetekben a konkrét összegek az adott körülmények figyelembevételével kerülhessenek megállapításra. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni ezen összegek megállapítása céljából. A Bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően gyakorolja e végrehajtási hatáskörét, munkáját pedig a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti. Továbbá annak érdekében, hogy minél hamarabb reagálni tudjon a gyorsan változó piaci körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy új visszatérítési szinteket rögzítsen, valamint a gabonafélék és a rizs ágazatában a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül kiigazítsa a korrekciós összeget,

a)

a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs és a sovány tejpor tekintetében a rögzített áron való felvásárlás esetén a 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében megállapított vonatkozó referencia-küszöbértékeknek felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg a vonatkozó referencia-küszöbértéket;

b)

a vaj tekintetében a rögzített áron való felvásárlás esetén a2013/1308/EU rendelet 7. cikkében megállapított referencia-küszöbérték 90 %-ának felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg az említett referencia-küszöbérték 90 %-át;

c)

a marha- és borjúhús tekintetében nem haladhatja meg a 1308/2013/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szintet.

a)

közönséges búza: 3 millió tonna;

b)

vaj: 50 000 tonna;

c)

sovány tejpor: 109 000 tonna.

a)

a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor esetében az e cikk (1) bekezdésében említett mennyiségi korlátozásokat meghaladó mennyiségek tekintetében; valamint

b)

a durumbúza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, valamint a marha- és borjúhús esetében

a)

a pályázati eljárásokat egy tagállamra vagy egy tagállamon belüli régióra korlátozza; vagy

b)

a 2. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel, az állami intervenciós felvásárlási árakat tagállamonként vagy tagállami régiónként határozza meg, a jegyzett piaci átlagárak alapján.

a)

az e cikk (1) bekezdésében meghatározott intervenciós korlátozások betartatása; valamint

b)

a közönséges búzának, a vajnak és a sovány tejpornak az e cikk (1) bekezdésében említett mennyiségi korlátozásokat meghaladó mennyiségei tekintetében az e cikk (2) bekezdésében említett pályázati eljárás alkalmazása.

a)

pályázati eljárás esetében meghatározza a magántárolási támogatás maximális összegét;

b)

a támogatási összeg előzetes rögzítése esetében a tárolási költségek és/vagy más releváns piaci szempontok alapján rögzíti a támogatás összegét.

a)

nem haladhatja meg a következő határértékeket:

b)

nem terjedhet ki a 1308/2013/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett termékellátási költségeken és kapcsolódó költségeken kívüli költségekre.

a)

a behozott cukor felhasználásából eredő költségek, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében kellene viselnie; valamint

b)

az uniós piacon rendelkezésre álló többletcukor ára, vagy ha e piacon nincs többletcukor, a 1308/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában a cukor tekintetében meghatározott referencia-küszöbérték.

a)

rendszeres időközönként, a 1308/2013/EU rendelet 196. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott jegyzékben szereplő termékek tekintetében;

b)

a gabonafélék, a rizs, a cukor, valamint a tej és a tejtermékek esetében pályázati eljárás útján.

a)

a fennálló helyzet és a várható tendenciák a következők tekintetében:

b)

a közös piacszervezés céljai, azaz az egyensúlynak és az árak, valamint a kereskedelem természetes fejlődésének a biztosítása ezen a piacon;

c)

azon zavarok elkerülésének szükségessége, amelyek az uniós piacon a kínálat és a kereslet között tartósan fennálló egyensúlyhiányt okozhatnak;

d)

a javasolt kivitel gazdasági vonatkozásai;

e)

a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból eredő korlátok;

f)

az uniós alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításához történő felhasználása és a harmadik országokból feldolgozási megállapodások alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének a szükségessége;

g)

a legméltányosabb mértékű költségek az értékesítés, valamint az uniós piacokról az uniós kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre történő szállítás, továbbá a rendeltetési országokba való továbbítás vonatkozásában;

h)

az uniós piacon tapasztalható kereslet;

i)

a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazatot illetően az ezen ágazatok termékeinek az Unión belüli előállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség uniós árai és világpiaci árai közötti különbség.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/20

(1)

A 791/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács 62,9 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára valamennyi, az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és 1. mellékletében nem említett vállalat esetében. Ezen intézkedések a hatályos intézkedések, és az intézkedéseket eredményező vizsgálat az eredeti vizsgálat.

(2)

A hatályos intézkedéseket a 672/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) előzőleg Malajziára, a 21/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet pedig Tajvanra és Thaiföldre is kiterjesztette (4).

(3)

2013. február 25-én az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint az Indiában vagy Indonéziában feladott – akár Indiából vagy Indonéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(4)

A kérelmet a Saint-Gobain Adfors CZ s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó Bt., a Valmieras "Stikla Skiedra" AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH, az egyes üvegszál szitaszövetek négy uniós gyártója nyújtotta be.

(5)

A kérelem elegendő meggyőző (prima facie) bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatályos intézkedések elrendelését követően jelentős változás következett be a kereskedelem szerkezetében a Kínai Népköztársaságból, Indiából és Indonéziából az Unióba irányuló behozatalok tekintetében, ami csak a hatályban lévő intézkedések elrendelésével indokolható megfelelően, illetve magyarázható meg gazdasági szempontból. A kereskedelem szerkezetében végbement változás állítólag abból eredt, hogy a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszöveteket Indiában vagy Indonéziában adták fel, és/vagy a kínai termékek hamis eredetigazolással vannak ellátva.

(6)

A bizonyíték rámutatott továbbá arra, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy az Indiából vagy Indonéziából érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó áraknál jóval alacsonyabb árakat alkalmaztak.

(7)

Végül bizonyíték támasztotta alá, hogy az Indiából vagy Indonéziából származó egyes üvegszál szitaszövetek árai az eredeti vizsgálat során a hasonló termékre megállapított rendes értékhez képest dömpingelt árak voltak.

(8)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti megindításához, a Bizottság a 322/2013/EU rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított. Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba az Indiában vagy Indonéziában feladott egyes üvegszál szitaszövetek behozatalait.

(9)

A Bizottság hivatalosan értesítette a Kínai Népköztársaságból, India és Indonézia hatóságait, a szóban forgó országok gyártóit/exportőreit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról. Kérdőíveket küldött azoknak a kínai és indiai/indonéziai gyártóknak/exportőröknek, amelyeket ismert, illetve azoknak, amelyek jelentkeztek a vizsgálatot megindító rendelet (15) preambulumbekezdésében megállapított határidőkön belül. Uniós importőröknek is küldtek kérdőívet. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint azt, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák.

(10)

Két indiai exportáló gyártó és egy független uniós importőr jelentkezett és küldte vissza a kitöltött kérdőíveket. Később az uniós importőr tájékoztatta a Bizottságot, hogy más termékeket importált, és eddig egyetlen vizsgált terméket sem importált. Indonéziából egyetlen exportáló gyártó sem küldött választ. Az alábbi indiai exportáló gyártók mentességi kérelmeket küldtek vissza:

(11)

Később az Urja Products Pvt.Ltd tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem gyártja a vizsgált terméket, és termékei különböző technikai jellemzőkkel bírnak és felhasználásuk is különböző (más KN-kód alá tartoznak). Ezért csak a Montex telephelyén tettek ellenőrző látogatást.

(12)

A vizsgálati időszak 2009. április 1-jétől2013. március 31-ig tartott. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából. Részletesebb adatokat gyűjtöttek a 2012. április 1-jétől2013. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: jelentéstételi időszak) vonatkozóan annak érdekében, hogy megállapítsák a hatályban lévő intézkedések javító hatásának lehetséges aláásását és a dömping fennállását.

(13)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a kijátszás fennállásának megállapítását annak egymást követő elemzésével vizsgáltuk, hogy megváltozott-e a Kínai Népköztársaság, India, Indonézia és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; hogy e változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye volt-e, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgálat tárgyát képező termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; valamint hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során előzőleg megállapított rendes értékekhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

(14)

Az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék: A Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód alá tartozó, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm-es szemnagyságú, és 35 g/m2-nél nagyobb fajlagos tömegű üvegszál szitaszövetek, kivéve az üvegszál korongokat.

(15)

A vizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, de Indiában vagy Indonéziában adták fel, függetlenül attól, hogy Indiából vagy Indonéziából származóként jelentették-e be.

(16)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínai Népköztársaságból az Unióba exportált, és az Indiából vagy Indonéziából az Unióba feladott üvegszál szitaszövetek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(17)

Ahogyan azt a fenti (10) preambulumbekezdésben említettük, csupán két indiai vállalat küldött vissza mentességi kérelmet. Mivel egyikükről, az Urja Products Pvt.Ltd-ről kiderült, hogy nem gyártja a vizsgált terméket, csak egy együttműködő vállalat maradt, a Montex. A vállalat a jelentéstételi időszakban az Indiából az Unióba irányuló exportok mindössze 1 %-át tette ki, az Indiából származó összes exporton belül. Ezért az alaprendelet 18. cikkét kellett alkalmazni, és India tekintetében a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapultak.

(18)

A (10) preambulumbekezdésben foglaltak szerint egyetlen indonéziai vállalat sem küldött vissza kitöltött kérdőívet. Az indonéziai vállalatok nem tanúsítottak együttműködést. Ezért az alaprendelet 18. cikkét kellett alkalmazni, és Indonézia tekintetében a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapultak.

(19)

A kínai exportáló gyártók egyike sem működött együtt. Ezért az alaprendelet 18. cikkét kellett alkalmazni, és a Kínai Népköztársaság tekintetében a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapultak.

(20)

Annak meghatározásához, hogy megváltozott-e a kereskedelem szerkezete, megvizsgáltuk a vizsgált termék Indiából és Indonéziából az Unióba irányuló importjait, valamint a Kínai Népköztársaságból Indiába és Indonéziába irányuló exportjait. Az indiai, indonéziai és kínai vállalatok viszonylag csekély mértékű együttműködése vagy együttműködésének hiánya (ld. a fenti 2.3. szakaszt) miatt ezeket az importokat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló tények alapján állapítottuk meg.

(21)

E célból az elemzéshez a COMEXT statisztikáit (6), az India és Indonézia vonatkozó nemzeti hatóságai által rendelkezésre bocsátott kereskedelmi statisztikákat valamint a Global Trade Information Services (7) statisztikáit használtuk fel. 12 hónapos időszak alkalmazása céljából az április 1-jén kezdődő és március 31-én végződő pénzügyi éveket vizsgáltunk.

(22)

A COMEXT statisztikákban rögzített behozatali mennyiség az érintett terméknél és a vizsgálat tárgyát képező terméknél szélesebb körű termékcsoportra vonatkoznak. Az uniós gazdasági ágazat becslései alapján azonban megállapítható, hogy ennek a behozatali mennyiségnek jelentős része az érintett termékre és a vizsgálat tárgyát képező termékre terjedtek ki. Ezért ezeket az adatokat fel lehetett használni a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások megállapításához.

(23)

A COMEXT statisztikái szerint a vizsgálati időszakban jelentősen megváltozott a kereskedelem szerkezete (ld. az alábbi 1. táblázatot).

1.   táblázat

(24)

A COMEXT statisztikái szerint az érintett termék Kínai Népköztársaságból az Unióba történő behozatalai drasztikusan csökkentek a 2011 februárjában (9) bevezetett átmeneti intézkedéseket, és a 2011 augusztusában (10) hozott végleges intézkedéseket követően. Az 1. táblázat azt mutatja, hogy 2010/2011 és 2011/2012 között a Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló importok 385,85 millió m2-ről 110,3 millió m2-re (azaz közel 70 %-kal) estek vissza, 2010/2011 és 2012/2013 között pedig (közel 80 %-kal) 85,9 millió m2-re estek vissza.

(25)

A COMEXT statisztikái szerint a 2009/2010-es pénzügyi évben az Indiából az Unióba importált mennyiségek 0,35 millió m2-et tettek ki, a 2010/2011-es pénzügyi évben 0,28 millió m2-t, 2011/2012 és 2012/2013 között pedig rohamosan megnövekedtek, és a 2012/2013-as pénzügyi évre elérték a 13,13 millió m2-t.

(26)

Amint az a fenti (17) preambulumbekezdésben is szerepel, a Montex vállalat a vizsgált időszakban a vizsgált termék nagyon kis mennyiségét exportálta az Unióba – az Indiából származó összes exporttal összevetve ez az Indiából az EU-ba irányuló 2012/2013-as exportoknak 1 %-át teszi ki. Megállapítottuk továbbá, hogy a Montex helytelen KN-kód – 7019 52 – alatt exportálja a vizsgált terméket. Exportjait ezért hozzá kellett adni a fenti 1. táblázatban szereplő COMEXT statisztikákhoz.

(27)

A COMEXT statisztikái szerint a 2009/2010-es pénzügyi évben az Indonéziából az uniós piacra importált mennyiségek 0,004 millió m2-et tettek ki, a 2010/2011-es pénzügyi évben 0,16 millió m2-t, 2011/2012 és 2012/2013 között pedig rohamosan megnövekedtek, 3,22 millió m2-ről 33,31 millió m2-re.

(28)

Ugyanezen időszakban a Kínai Népköztársaságból Indiába és Indonéziába irányuló exportok drasztikus megnövekedése figyelhető meg.

2.   táblázat

(29)

A kínai vámstatisztikák szerint a vizsgált termék Kínai Népköztársaságból Indiába irányuló importja a 2009/2010-es pénzügyi évben mért 4,8 millió m2-ről a 2012/2013-as pénzügyi évben 29,3 millió m2-re nőtt.

(30)

A kínai vámstatisztikák szerint a vizsgált termék Kínai Népköztársaságból Indonéziába irányuló importja a 2009/2010-es pénzügyi évben mért 5,78 millió m2-ről a 2012/2013-as pénzügyi évben 11,54 millió m2-re nőtt.

(31)

A Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló exportok általános csökkenése, valamint ezzel párhuzamosan az Indiából és Indonéziából az Unióba irányuló exportoknak, illetve a Kínai Népköztársaságból Indiába és Indonéziába irányuló exportoknak az eredeti intézkedések 2011 februári elrendelését és a 2011 augusztusi végleges intézkedések bevezetését követő növekedése egyrészt az említett országok közötti kereskedelem szerkezetének, másrészt az említett országok Unióba irányuló exportjainak változását eredményezi.

(32)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. Az alaprendelet 13. cikknek (2) bekezdésével összhangban, a gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja többek között. az intézkedések hatálya alá tartozó termékek harmadik országokon keresztül való szállítását.

(33)

A vizsgálat alatt bizonyítékot találtunk az Indonézián és Indián keresztül történő átszállításra és/vagy helytelen eredetigazolásokra. A vizsgált termék Unióba irányuló importjainak egy részét például Dubajon vagy Szingapúron keresztül szállították indiai vagy indonéziai eredetigazolással, egy másik részét pedig egy olyan indiai vállalaton keresztül szállították, amely nem volt hajlandó a vizsgálatban együttműködni. Az, hogy a vizsgált termék gyártói – a Montex kivételével – megtagadták az együttműködést, ugyancsak azt jelzi, hogy Indonéziában és Indiában nincs olyan valódi gyártás, amely indokolná az Indonéziából és Indiából az Unióba irányuló exportok szintjét. Okkal elvárható, hogy amennyiben lennének valódi gyártók, akkor ők megpróbálnák elhatárolni magukat a kijátszási gyakorlatoktól azzal, hogy elsőként vesznek részt ebben a vizsgálatban. Továbbá, a vizsgálat nem tárt fel bizonyítékot a két érintett ország – Montex gyártásán kívüli – valódi gyártására vonatkozóan. Továbbá, e két ország importjainak megugrása azt mutatja, hogy a kínai termékeket Indián és Indonézián keresztül és/vagy helytelen eredetigazolással szállítják az Unióba.

(34)

Ezek alapján megerősítést nyert, hogy a Kínai Népköztársaságból származó termékeket Indiában vagy Indonéziában átrakodták.

(35)

A vizsgálat az átrakodásra semmi más elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékre vonatkozó hatályos rendelkezések megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyet az átrakodási költségek kompenzálásának lehetne tekinteni, különös tekintettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek Indián vagy Indonézián keresztül történő szállítására vagy átrakodására vonatkozóan.

(36)

Következő lépésként azt vizsgáltuk meg, hogy a vizsgált termék Unióba irányuló aláásta-e a hatályos intézkedések javító hatását mennyiség és ár tekintetében. A COMEXT adatait használtuk fel, mivel a nem együttműködő indiai és indonéziai gyártók exportjainak mennyiségeire és áraira vonatkozóan ezek voltak a legmegbízhatóbb adatok. Az így megállapított árakat összehasonlították az eredeti rendelet (74) preambulumbekezdésében az uniós gazdasági ágazat tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel.

(37)

Mennyiség tekintetében jelentősnek számít, hogy a 2009/2010-es 0,35 millió m2-ről a jelentéstételi időszakban 13,10 millió m2-re nőtt az Indiából az Unióba irányuló importok mennyisége, az ideiglenes intézkedések 2009/2010-es kivetése előtt Indiából származó importok (nagyon alacsony) mennyiségéhez képest. Mennyiség tekintetében ugyancsak jelentősnek számít, hogy a 2009/2010-es 0,04 millió m2-ről a jelentéstételi időszakban 33,31 millió m2-re nőtt az Indonéziából az Unióba irányuló importok mennyisége, az ideiglenes intézkedések 2009/2010-es kivetése előtt Indonéziából származó importok (nagyon alacsony) mennyiségéhez képest.

(38)

Annak megvizsgálása érdekében, hogy a hatályos intézkedéseket az árak tekintetében aláássák-e, az Indonéziából és Indiából származó importárakat az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szinttel hasonlítottuk össze. Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szintet az infláció tekintetében kiigazították. Az Indiából és Indonéziából származó exportok súlyozott átlagos exportárát a behozatal utáni költségek és a minőségi beállítások tekintetében kiigazították a Kínai Népköztársaságból származó import eredeti vizsgálatában megállapítottak szerint. Az összehasonlítás jóval alacsonyabb exportárakat mutatott az érintett országokból az Unióba irányuló exportokra. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében sem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

(39)

Végül pedig, az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgáltuk, hogy volt-e bizonyítéka a dömpingnek.

(40)

Az eredeti rendeletben a rendes értéket a Kanadában jellemző árak alapján állapították meg, amely országot a vizsgálat során Kínai Népköztársaság tekintetében megfelelő piacgazdasággal rendelkező analóg országnak minősítették. Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének az eredeti vizsgálatban meghatározott rendes értéket használtuk.

(41)

Az indiai és indonéziai exportárakat – az alaprendelet 18. cikke szerint – a rendelkezésre álló adatok alapján határoztuk meg. Az exportár az egyes üvegszál szitaszöveteknek a két érintett országból származó, a jelentéstételi időszak alatt alkalmazott átlagos exportára volt, a COMEXT jelentésében foglaltak szerint. Az indiai Montex vállalat exportjai – termékeik pontatlan osztályozása miatt (ld. a fenti (25) preambulumbekezdést) – nem szerepelnek a statisztikákban, és azokat nem használtuk fel a dömpingkülönbözet kiszámításához.

(42)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően a szállítási, biztosítási, valamint a csomagolási költségekből eredő különbségek kiegyenlítése érdekében kiigazításokat végeztünk. Mivel a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudtuk megállapítani az elvégzendő kiigazítás szintjét, a kiigazításokat a rendelkezésre álló adatok alapján határoztuk meg. E különbségek kiigazítása ezért százalékos érték alapján történt, amelyet a teljes szállítási, biztosítási és csomagolási költségeknek az eredeti vizsgálatban együttműködő kínai exportáló gyártó által biztosított, CIF-paritáson az uniós értékesítési tranzakciójának értékéhez viszonyított arányaként számítottak ki.

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a jelenlegi vizsgálat jelentéstételi időszaka során a két érintett ország által alkalmazott exportárak kapcsolódó súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(44)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(45)

A fentiek fényében megállapítjuk, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották az Indián és Indonézián keresztül történő átszállítással.

(46)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni az Indiában vagy Indonéziában feladott, ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat Indiából vagy Indonéziából származóként jelentették-e be.

(47)

A kiterjesztendő intézkedéseknek meg kell egyezniük a 791/2011/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében „minden más vállalatra” megállapított intézkedésekkel, melyek a közösségi határparitáson számított, vámot még nem tartalmazó nettó árra alkalmazandó 62,9 %-os végleges dömpingellenes vámot jelentenek.

(48)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján – melyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – az Indiában vagy Indonéziában feladott egyes üvegszál szitaszövetek nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat be kell szedni.

(49)

Ahogyan az a (10) preambulumbekezdésben is szerepel, a vizsgálat megindítását követően két exportáló gyártó állt elő, küldött vissza megválaszolt kérdőívet és kért mentességet az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban – e két vállalat a Montex és az Urja Products.

(50)

A (11) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint e két vállalat egyikéről, az Urja Products-ról kiderült, hogy nem gyártja a vizsgált terméket. Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerinti mentesség nem alkalmazható erre a vállalatra.

(51)

Megállapítottuk, hogy a Montex nem vett részt az e vizsgálat hatálya alá tartozó intézkedések kijátszásában. A vállalat tanúsította, hogy olyan valódi gyártó, amelynek gyártási kapacitása meghaladja a vizsgált termék Unióba irányuló exportmennyiségét. A vállalat teljes adatsort bocsátott rendelkezésre, és helyszíni ellenőrzésen esett át. A vállalat létrehozásával, a gépek megvásárlásával, a gyártási folyamattal, a kapacitással, a készletekkel, a nyersanyag megvásárlásával, valamint a gyártás költségeivel kapcsolatban ellenőrzött adatok is ezt a megállapítást erősítik meg. Továbbá, e gyártó igazolni tudta, hogy nem áll kapcsolatban a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók/exportőrök vagy a kijátszásban érintett vállalatok egyikével sem. Ezért e vállalat mentességet kaphat a kiterjesztett vámok alól.

(52)

Ahogyan az a (10) bekezdésben szerepel, egyetlen indonéziai gyártó sem nyújtott be az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerinti mentesség iránti kérelmet. A vizsgálat a vizsgált termék egyetlen valódi gyártóját sem tárta fel Indonéziában.

(53)

India és Indonézia azon gyártói, akik ebben a vizsgálatban nem vettek részt és/vagy a jelentéstételi időszakban nem exportálták az Unióba a vizsgált terméket, az alaprendelet 11. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 13. cikkének (4) bekezdése alapján mentességet kérhetnek a kiterjesztett dömpingellenes intézkedések alól. Egy kérdőívet kell majd kitölteniük ahhoz, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy adható-e mentesség. Ilyen mentesség a következő szempontok értékelését követően adható: az érintett termék piaci helyzete, a gyártókapacitás, a kapacitáskihasználás, a beszerzés és az értékesítés, valamint annak valószínűsége, hogy folytatódnak-e az olyan gyakorlatok, amelyeket nem támasztottak alá elfogadható okokkal vagy gazdasági indokokkal; továbbá a dömpingre utaló bizonyítékok. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, haladéktalanul, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a gyártással és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

(54)

Amennyiben a mentesség indokolt, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja a hatályos kiterjesztett intézkedések megfelelő módosítását. Ezt követően minden engedélyezett mentességet nyomon követnek annak biztosítására, hogy azok megfeleljenek a feltételeknek.

(55)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették. Az ismertetett érvek egyike sem indokolta a végleges megállapítások módosítását,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 8/20

1049 Brussels

Belgium

Fax (+32 2) 295 65 05

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/27

(1)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsághoz több kérelem érkezett, amelyben a tagállamok a 883/2004/EK rendelet VIII. és XI. mellékletének, valamint a 987/2009/EK rendelet 1. és 5. mellékletének módosítását javasolták annak érdekében, hogy a mellékletek és a nemzeti jogszabályi változások nagyobb összhangban legyenek egymással, illetve hogy egyszerűbbé váljon a rendeletek alkalmazása.

(2)

A 883/2004/EK rendelet mellékletei áttekintést nyújtanak egyrészt azon tagállamokról, amelyek nem alkalmaznak arányos számítást az öregségi és a túlélő hozzátartozói nyugdíjak esetében, másrészt pedig a tagállami jogszabályok alkalmazására vonatkozó különleges rendelkezésekről.

(3)

A 987/2009/EK rendelet mellékletei áttekintést nyújtanak a kétoldalú megállapodások továbbra is hatályos végrehajtási rendelkezéseiről és azokról a tagállamokról, amelyek az előző naptári évben a saját jogszabályaik szerint nyújtott munkanélküli-ellátások átlagos összege alapján határozzák meg a munkanélküli-ellátások legnagyobb megtéríthető összegét.

(4)

A szociális rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság egyetértett a kért módosításokkal és benyújtotta a Bizottságnak a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet mellékleteinek technikai módosításához szükséges javaslatokat.

(5)

A Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy a (4) preambulumbekezdésben említett mellékleteket kiegészítsék a technikai módosításokra vonatkozó javaslatokkal.

(6)

A 883/2004/EK rendeletet és a 987/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A VIII. melléklet 2. része a következőképpen módosul:

2.

A XI. melléklet „HOLLANDIA” című szakasza az f) pont után a következő fa) ponttal egészül ki:

1.

A 1. melléklet a következőképpen módosul:

2.

Az 5. melléklet a „NÉMETORSZÁG” című szakasz után a „HOLLANDIA” című szakasszal egészül ki.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/29

(1)

A kiviteli engedélyek rendszerének a sertéshúságazatban történő végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 28-i 1518/2003/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Különös végrehajtási szabályokat kell megállapítani a kiviteli engedélyekre a sertéshúságazatra vonatkozóan, beleértve különösen a kérelmek benyújtására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a kérelmekben és az engedélyekben a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendeletben (4) foglaltakon túlmenően feltüntetendő adatokat.

(3)

A kiviteli engedélyek rendszere megfelelő kezelésének biztosítása érdekében, meg kell határozni a rendszer alapján kibocsátott kiviteli engedélyekre vonatkozó biztosíték mértékét. A sertéshúságazatban a rendszerben rejlő spekulációs veszélyre tekintettel, meg kell tiltani a kiviteli engedélyek átruházását, és meg kell állapítani a gazdasági szereplőknek az említett rendszerhez való hozzáférését meghatározó pontos feltételeket.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 169. cikkével összhangban a Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokból eredő, a kivitt mennyiségre vonatkozó kötelezettségek betartását a kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. Ezért részletes tervet kell megállapítani a kérelmek benyújtására és az engedélyek kibocsátására vonatkozóan.

(5)

Továbbá, a kiviteli engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat közlésére csak egy megfontolási időszak elteltével kerülhet sor. Ezen időszak alatt a Bizottságnak lehetősége nyílik a kérelmezett mennyiségek és a megfelelő kiadások felmérésére, valamint arra, hogy adott esetben, különösen a folyamatban lévő kérelmek tekintetében különleges intézkedéseket hozzon. A gazdasági szereplők érdekét szolgálja annak lehetővé tétele, hogy az elfogadási együttható rögzítését követően az engedélykérelmet visszavonhassák.

(6)

Az engedélyezési rendszer megfelelő irányításához a Bizottságnak pontos információval szükséges rendelkeznie az engedélykérelmekről és a kibocsátott engedélyek felhasználásáról. A hatékony ügyvitel érdekében a tagállamoknak az információs rendszereket a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendeletben (5) foglaltaknak megfelelően kell használniuk.

(7)

25 tonna vagy annál kevesebb mennyiségre vonatkozó kérelem esetén a kiviteli engedélyt a gazdasági szereplő kérésére azonnal ki kell bocsátani. Ilyen esetben az engedély nem tehető függővé a Bizottság által hozott különleges intézkedéstől.

(8)

A kivitt mennyiségek pontos nyomon követésének biztosítására a 376/2008/EK rendeletben meghatározott tűréshatárokra vonatkozó szabályoktól való eltérést kell megállapítani.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

a)

meghatározhat egy egységes elfogadási százalékarányt a kérelmezett mennyiségekre vonatkozóan;

b)

elutasíthatja azokat a kérelmeket, amelyek még nem kapták meg az engedélyt;

c)

legfeljebb öt munkanapos időtartamra felfüggesztheti a kiviteli engedély iránti kérelmek benyújtását, amely időtartam az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással meghosszabbítható.

a)

visszavonhatja kérelmét, amely esetben a biztosítékot azonnal fel kell szabadítani; vagy

b)

kérheti az engedély azonnali kibocsátását, amely esetben az illetékes hatóság haladéktalanul – de az engedélyek kibocsátásának az adott hétre előírt rendes időpontját nem megelőzően – kibocsátja az engedélyt.

a)

az adott héten hétfőtől péntekig benyújtott, az 1. cikkben említett kiviteli engedély iránti kérelmek, feltüntetve, hogy azok a 4. cikk hatálya alá tartoznak-e vagy sem;

b)

a 4. cikk alapján haladéktalanul kibocsátott engedélyek kivételével az előző szerdán kibocsátott kiviteli engedélyekben foglalt mennyiségek;

c)

az előző héten a 3. cikk (7) bekezdésének megfelelően visszavont kiviteli engedély iránti kérelmekben foglalt mennyiségek.

a)

a 2. cikk (3) bekezdésében említett minden egyes kategória szerinti mennyiség, terméktömegben kifejezve;

b)

a mennyiség rendeltetési hely szerinti bontása minden kategória tekintetében, amennyiben a visszatérítési ráta rendeltetési hely szerint változik;

c)

az alkalmazandó visszatérítési ráta;

d)

az előzetesen rögzített visszatérítések teljes összege euróban, kategória szerint.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/38

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

2013. május 29-én a Nemzetközi Számviteli Standard Testület közzétette az IAS 36 Eszközök értékvesztése nemzetközi számviteli standard (IAS) módosításait. A módosítások célja annak egyértelművé tétele, hogy az eszközök megtérülő értékéről szóló információk közzétételének alkalmazási köre, amennyiben a szóban forgó összeg az elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéken alapul, az értékvesztett eszközökre korlátozódik.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport Szakértői Munkacsoportjával folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IAS 36 módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/42

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

2013. június 27-én a Nemzetközi Számviteli Standard Testület Származékos termékek novációja és a fedezeti elszámolás folytatása címmel közzétette az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard (IAS) módosításait. A módosítások célja, hogy segítséget nyújtsanak olyan helyzetekben, amikor a fedezeti instrumentumként megjelölt származékos termék a jogszabályok vagy szabályozások következményeként egy szerződő félről egy központi szerződő félre kerül át. Az ilyen segítség abban nyilvánul meg, hogy a novációtól függetlenül folytatódhat a fedezeti elszámolás, amely a módosítás nélkül nem lenne engedélyezett.

(3)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) előírja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes osztályainak központi elszámolását. Következésképp egyes fedezeti instrumentumok szerződő feleinek meg kell állapodniuk abban, hogy felváltják a fedezeti tranzakció eredeti szerződő felét egy, az említett rendelet követelményeinek megfelelő központi szerződő féllel.

(4)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknek a jogszabályok vagy szabályozások, illetve a jogszabályok vagy szabályozások bevezetése miatti, egy központi szerződő félre irányuló novációjából eredő pénzügyi beszámolási teher elkerülése végett kivételt kell megállapítani az IAS 39 szerinti fedezeti elszámolás megszüntetésére vonatkozó meglévő követelmények alól.

(5)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport Szakértői Munkacsoportjával folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IAS 39 módosítása megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak.

(6)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/47

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/49

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/51

(1)

Az 533/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2014. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2013. december első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre állíthatók ki,

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/53

(1)

A 2010/96/KKBP határozat 5. cikke (1) bekezdésének értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy határozatokat hozzon a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló európai uniós katonai misszió (EUTM Somalia) parancsnokának) kinevezéséről.

(2)

A Tanács 2013. január 22-én elfogadta a 2010/96/KKBP határozatot módosító és meghosszabbító 2013/44/EU határozatot (2), amellyel Gerald AHERNE dandártábornokot nevezi ki az uniós misszió parancsnokának.

(3)

Az Olasz Köztársaság Gerald AHERNE dandártábornok utódjaként Massimo MINGIARDI dandártábornok kinevezését javasolta az uniós misszió új parancsnokának.

(4)

Az EU Katonai Bizottsága támogatja ezt a javaslatot.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikke értelmében Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/54

(1)

Az 58/2003/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy jogköröket ruházzon át végrehajtó ügynökségekre annak érdekében, hogy azok a nevében és felelőssége alatt egy meghatározott uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák.

(2)

A végrehajtó ügynökségek program-végrehajtási feladatokkal való megbízásának az a célja, hogy a Bizottság elsődleges, külső szervre át nem ruházható tevékenységére és feladatkörére összpontosíthasson, miközben megtartja a szóban forgó végrehajtó ügynökségek tevékenysége feletti ellenőrzést, és azért viseli a végső felelősséget.

(3)

A programok végrehajtásával összefüggő feladatok végrehajtó ügynökségre történő átruházásakor egyértelműen külön kell választani egyfelől a programozást, amelyhez szakpolitikai megfontolások figyelembevételével tág határok között gyakorolt diszkrecionális jogkör társul és amelyet a Bizottság végez, másfelől a programvégrehajtást, amellyel összefüggésben a végrehajtó ügynökség kap megbízást.

(4)

A 2008/46/EK határozattal (2) a Bizottság létrehozta a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség), és – az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramján (2007–2013, a továbbiakban: hetedik keretprogram) (3) belül az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Emberek” egyedi program, (4) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi program, (5) valamint az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi program (6) végrehajtása érdekében – megbízta azt a kutatás területén folytatott közösségi cselekvésekkel összefüggő igazgatási feladatok ellátásával.

(5)

Az Ügynökség bebizonyította, hogy a feladatok végrehajtó ügynökségekre való rábízása rendkívül jó módja a költséghatékonyság növelésének, így ugyanis a Bizottság nagyobb költségvetést képes kezelni anélkül, hogy azzal arányos mértékben kellene növelnie a foglalkoztatottak számát. A Bizottság szakpolitikai döntéshozatali funkcióinak elkülönítése az Ügynökség által folytatott program-végrehajtási feladatoktól azt eredményezte, hogy a maga területén mindkét szervezet jobban tudott teljesíteni. Az Ügynökséggel kapcsolatban az 58/2003/EK rendelet 25. cikke alapján végrehajtott külső értékelés során megállapítást nyert, hogy az Ügynökség hatékonynak és eredményesnek bizonyult a „Kapacitások” egyedi program kkv-kkel kapcsolatos cselekvéseivel, az „Emberek” egyedi program Marie Curie-cselekvéseivel, valamint az „Együttműködés” egyedi program „világűr” és „biztonság” tématerületén folytatott cselekvésekkel összefüggő igazgatási feladatok ellátásában, illetőleg az „Emberek”, a „Kapacitások” és az „Együttműködés” egyedi program összes programterületét érintő adminisztrációs és logisztikai támogatási szolgáltatások nyújtásában. Az Ügynökségre való feladatkör-átruházásnak köszönhetően a 2009-től 2013-ig terjedő időszakban mintegy 106 millió EUR becsült összegű megtakarítást sikerült elérni.

(6)

„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” címmel 2011. június 29-én közzétett közleményében (7) a Bizottság azt javasolta, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszakra szóló többéves pénzügyi keretből támogatott uniós programok végrehajtásában a már működő végrehajtó ügynökségek a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak.

(7)

Az 58/2003/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján elvégzett költség-haszon elemzés tanúsága szerint az Ügynökség hatékonyabban működik, mint a Bizottság. Az újonnan átruházott feladatok témájukat tekintve összhangban vannak az Ügynökség jelenlegi megbízatásával és feladatkörével, és az Ügynökség jelenlegi tevékenységének folytatását képezik. Az Ügynökség már szert tett olyan szakismeretekre, készségekre és képességekre, amelyek közvetlenül alkalmazhatók e programok végrehajtásában. Az Ügynökség felkészült arra, hogy foglalkozzon a 2014-től 2020-ig tartó időszakra szóló többéves pénzügyi keret kutatási programjainak igazgatásával. A programigazgatási feladatoknak az Ügynökségre történő átruházása biztosítaná az üzletmenet folytonosságát az érintett programok kedvezményezettjei számára, hiszen az Ügynökség a kutatóközösségre összpontosítva már megszerezte a szükséges készségeket és képességeket. A programigazgatási hatásköröknek az Ügynökségre történő átruházása a 2014-től 2024-ig tartó időszakban várhatóan 158 millió EUR megtakarítást eredményez ahhoz az esethez képest, ha a program a Bizottság belső igazgatása alatt állna.

(8)

A végrehajtó ügynökségek egységes arculatának biztosítása érdekében a Bizottság az ügynökségek új megbízatásainak meghatározása során lehetőség szerint szakpolitikai területek szerint szervezte meg munkájukat.

(9)

Az Ügynökségre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program (8) következő részeivel összefüggésben indokolt végrehajtási feladatokat bízni:

(10)

Az Ügynökségnek továbbra is gondoskodnia kell a hetedik keretprogram azon részeinek végrehajtásáról, amelyekkel kapcsolatban a 2007–2013. évi többéves pénzügyi keret időtartamára megbízást kapott.

(11)

Az Ügynökség feladataként kell meghatározni azt is, hogy adminisztrációs és logisztikai támogatási szolgáltatásokat nyújtson különösen olyan esetekben, amikor e támogatási szolgáltatások központosítása tovább javíthatja a költséghatékonyságot és fokozhatja a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kihasználását.

(12)

E határozat és az érintett programok következetes és időben történő végrehajtása érdekében biztosítani kell, hogy az Ügynökség a programok végrehajtásával kapcsolatos feladatait a programok hatálybalépésétől függően és annak időpontjától fogva lássa el.

(13)

A Kutatási Végrehajtó Ügynökséget létre kell hozni. Az Ügynökségnek fel kell váltania a 2008/46/EK határozattal létrehozott végrehajtó ügynökséget, és annak jogutódjává kell válnia. Az Ügynökségnek az 58/2003/EK rendeletben megállapított általános alapszabálynak megfelelően kell működnie.

(14)

Mindezek miatt a 2008/46/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani.

(15)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a Végrehajtó Ügynökségek Bizottsága véleményével,

a)

I. rész: „Kiváló tudomány”;

b)

II. rész: „Ipari vezető szerep”;

c)

III. rész: „Társadalmi kihívások”;

d)

III./a rész: „A kiválóság és a részvétel szélesítése”;

e)

III./b rész: „A tudomány a társadalommal és a társadalomért”.

a)

a „Kapacitások” egyedi program „a kkv-k számára végzett kutatás” és „a kkv-szövetségek számára végzett kutatás” elnevezésű részei;

b)

az „Együttműködés” egyedi program „világűr” és „biztonság” tématerületei;

c)

az „Emberek” egyedi program.

a)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben a Bizottság által elfogadott vonatkozó munkaprogramok alapján ellátja egyes meghatározott projektek élettartama során a felmerülő igazgatási feladatokat;

b)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, a költségvetés végrehajtását szolgáló aktusokat és elvégzi a közösségi programok igazgatásához szükséges valamennyi műveletet;

c)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/58

(1)

Az 58/2003/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy jogköröket ruházzon át végrehajtó ügynökségekre annak érdekében, hogy azok a nevében és felelőssége alatt egy meghatározott uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák.

(2)

A végrehajtó ügynökségek program-végrehajtási feladatokkal való megbízásának az a célja, hogy a Bizottság elsődleges, külső szervre át nem ruházható tevékenységére és feladatkörére összpontosíthasson, miközben megtartja a szóban forgó végrehajtó ügynökségek tevékenysége feletti ellenőrzést, és azért viseli a végső felelősséget.

(3)

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program (2) (a továbbiakban: a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program) 6. cikke értelmében a Bizottságnak létre kell hoznia egy Európai Kutatási Tanácsot (a továbbiakban: EKT). Az EKT a 2006/972/EK tanácsi határozat (3) végrehajtása érdekében a 2007/134/EK bizottság határozattal (4) létrehozott Európai Kutatási Tanács jogutódja lesz. Az EKT-nak egy független Tudományos Tanácsból (a továbbiakban: az EKT Tudományos Tanácsa) és egy végrehajtó ügynökség formájában létrehozott célzott végrehajtó struktúrából kell állnia.

(4)

A programok végrehajtásával összefüggő feladatok végrehajtó ügynökségre történő átruházásakor egyértelműen külön kell választani egyfelől a programozást, amelynek keretében a programokat az EKT Tudományos Tanácsa dolgozza ki és a Bizottság fogadja el, másfelől pedig a Tudományos Tanács által kidolgozott elveknek és módszertannak megfelelő programvégrehajtást, amellyel összefüggésben a végrehajtó ügynökség kap megbízást.

(5)

A 2008/37/EK határozattal (5) a Bizottság létrehozta az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség), és az „Ötletek” egyedi program végrehajtása érdekében megbízta azt a felderítő kutatás területén folytatott közösségi cselekvésekkel összefüggő igazgatási feladatok ellátásával.

(6)

A 2008/37/EK határozattal létrehozott Ügynökség komoly elismerésre tett szert mind Európa, mind az egész világ tudományos közösségében. Mára az uniós kutatásfinanszírozási rendszer alapvető fontosságú, az érdekeltek által jól ismert és megbecsült szereplőjévé vált. Az Ügynökséggel kapcsolatban az 58/2003/EK rendelet 25. cikke alapján végrehajtott külső értékelés során megállapítást nyert, hogy az Ügynökség jótékony hatást fejtett ki a folyamatokra, ami megfelelő tudományos szakosodásának volt köszönhető, valamint annak, hogy a kedvezményezettekhez való közelsége miatt jobb szolgáltatást volt képes nyújtani, javította a programokkal kapcsolatos kommunikációt és a programok ismertségét, és biztosította, hogy a kedvezményezettek gyorsabban megkapják a kifizetéseket. Az Ügynökségre való feladatkör-átruházásnak köszönhetően a 2009-től 2012-ig terjedő időszakban mintegy 45 millió EUR becsült összegű megtakarítást sikerült elérni.

(7)

„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” címmel 2011. június 29-én közzétett közleményében (6) a Bizottság azt javasolta, hogy a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra szóló többéves pénzügyi keretből támogatott uniós programok végrehajtásában a már működő végrehajtó ügynökségek a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak.

(8)

Az 58/2003/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján elvégzett költség-haszon elemzés tanúsága szerint a Bizottságnak indokolt az Ügynökségre bíznia azon végrehajtási feladatok ellátását, amelyek összefüggnek a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program „Kiváló tudomány” című I. részének „a felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül” elnevezésű különös célkitűzésével. Az Ügynökség kiváló színvonalon igazgat programokat és nyújt szolgáltatásokat, kellő ismertséget biztosít a hatáskörébe tartozó programok számára, és eredményes kommunikációs csatornákat épített ki magának. „A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül” elnevezésű különös célkitűzés összhangban van az Ügynökség jelenlegi céljaival és feladataival. Az Ügynökségnél összegyűlt tapasztalatok és szakismeret hasznosítása segíti a hatékonyság növelését. Ez a program sohasem állt a Bizottság belső igazgatása alatt, ezért ez a lehetőség a jelenlegi folyamatok megszakadását és a tapasztalatok elveszítését eredményezné. Az Ügynökség igénybevétele a 2014-től 2024-ig tartó időszakban várhatóan 79 millió EUR megtakarítást eredményez ahhoz az esethez képest, ha a program a Bizottság belső igazgatása alatt állna.

(9)

Rá kell bízni az Ügynökségre a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program „Kiváló tudomány” című I. részének „a felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül” elnevezésű különös célkitűzésével összefüggő végrehajtási feladatok ellátását; e célkitűzés hasonló tevékenységeket tartalmaz, mint amilyenekkel összefüggésben az Ügynökség a 2007–2013. évi többéves pénzügyi keret időtartama alatt már ellát igazgatási feladatokat, és keretében olyan kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs projekteket kell megvalósítani, amelyekhez nem társul politikai döntéshozatal, de amelyek teljes időtartamuk alatt nagyfokú tudományos és pénzügyi szakértelmet igényelnek.

(10)

Az Ügynökségnek – a 2007–2013. évi többéves pénzügyi keret időtartama alatt rá ruházott feladatoknak megfelelően – továbbra is gondoskodnia kell az „Ötletek” egyedi program végrehajtásáról.

(11)

E határozat és az érintett programok következetes és időben történő végrehajtása érdekében biztosítani kell, hogy az Ügynökség a programok végrehajtásával kapcsolatos feladatait a programok hatálybalépésétől függően és annak időpontjától fogva lássa el.

(12)

Az Ügynökséget létre kell hozni. Az Ügynökségnek fel kell váltania a 2008/37/EK határozattal létrehozott végrehajtó ügynökséget, és annak jogutódjává kell válnia. Az Ügynökségnek az 58/2003/EK rendeletben megállapított általános alapszabálynak megfelelően kell működnie.

(13)

Mindezek miatt a 2008/37/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani.

(14)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a Végrehajtó Ügynökségek Bizottsága véleményével,

a)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: az EKT Tudományos Tanácsa) által kidolgozott és a Bizottság által elfogadott vonatkozó munkaprogramok alapján ellátja a program végrehajtásával és egyes projektekkel összefüggő igazgatási feladatokat;

b)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, a költségvetés végrehajtását szolgáló aktusokat és elvégzi a közösségi programok igazgatásához szükséges valamennyi műveletet;

c)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz;

d)

támogatást nyújt az EKT Tudományos Tanácsa számára annak összes feladata ellátásában.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/61

(1)

A 2000/29/EK irányelv védekezési intézkedéseket ír elő a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek harmadik országokból az Unióba történő behurcolásával kapcsolatban.

(2)

Az USA-ból származó, valamint a 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. része I. szakaszának 6. pontjában megjelölt KN-kódok egyike alá tartozó és az ugyanott szereplő vonatkozó leírásnak megfelelő Quercus L., Platanus L. és Acer saccharum Marsh. kéregmentes fűrészelt faanyaga nem hozható be az Unióba, kivéve, ha azt a szóban forgó irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában előírt növény-egészségügyi bizonyítvány kíséri.

(3)

A faanyagok esetében a 2000/29/EK irányelv eltérést enged meg a 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjától, amennyiben alternatív dokumentáció vagy jelölés révén egyenértékű biztosítékok állnak rendelkezésre.

(4)

A Bizottság az USA által nyújtott információk alapján megállapította, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrző Szolgálata jóváhagyott egy hivatalos tanúsítási programot (mesterségesen szárított lombos fűrészárukra vonatkozó tanúsítási program), melyet az NHLA (National Hardwood Lumber Association, nemzeti lombos fűrészáru szövetség) fog irányítani.

(5)

Az említett tanúsítási program jóvoltából az USA jóváhagyott faanyag-feldolgozó létesítményei a mesterségesen szárított lombos fűrészárukra vonatkozó szabványt alkalmazzák. E szabvány biztosítja, hogy a program keretében exportált valamennyi lombos fűrészáru kéregmentes legyen, és azt mesterséges szárítási eljárással úgy szárítsák, hogy azzal 20 tömegszázalék alatti víztartalmat érjenek el.

(6)

A szabvány szerint továbbá a mesterségesen szárított keményfa-fűrészáru kötegeit „NHLA – KD (mesterségesen szárított)” bélyegzővel ellátott azonosító acélpánttal kell összefogatni, valamint minden egyes köteghez egyedi számot kell rendelni. E számokat fel kell tüntetni a mesterségesen szárított lombos fűrészárukra vonatkozó tanúsítványban (a továbbiakban: szárítási tanúsítvány).

(7)

Ezért helyénvaló a tagállamokat felhatalmazni arra, hogy engedélyezzék az USA-ból származó Quercus L., Platanus L. és Acer saccharum Marsh. kéregmentes fűrészelt faanyagának behozatalát a területükre, ha azt a növény-egészségügyi bizonyítvány alternatívájaként szárítási tanúsítvány kíséri, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek.

(8)

Szükséges, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok a program működésének értékeléséhez szükséges valamennyi műszaki adatot a rendelkezésére bocsássa. Ezenkívül a tagállamoknak folyamatosan értékelniük kell a NHLA-azonosítópánt és a kapcsolódó szárítási tanúsítvány alkalmazását.

(9)

Az ebben a határozatban biztosított eltérés megszűnik, ha megállapítást nyer, hogy a határozat szerinti konkrét feltételek nem elégségesek ahhoz, hogy megakadályozzák károsító szervezeteknek az Unióba történő behurcolását, vagy hogy ezeket a feltételeket nem tartották be, illetve hogy a program bizonyíthatóan nem működik hatékonyan.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/65

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdése második albekezdésének első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, a kérdéses mennyiséget objektív kritériumok – például a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és nagy nitrogénfelvétele – alapján kell meghatározni oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)

A Bizottság a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által Anglia, Skócia és Wales tekintetében kért eltérés engedélyezéséről szóló, 2009. május 29-én elfogadott 2009/431/EK határozatában (2) bizonyos feltételek mellett, az Angliára (2008. évi 2349. rendelet), Skóciára (2008. évi módosított 298. rendelet) és Walesre (2008. évi 3143. rendelet) vonatkozó, 2012. december 31-i lejáratú cselekvési programok keretében hektáronként és évente legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó szerves trágya kijuttatását engedélyezte.

(3)

A 2009/431/EK határozattal engedélyezett eltérés 2010-ben 433 gazdaságot (425 gazdaságot Angliában, 6 gazdaságot Skóciában és 2 gazdaságot Walesben), 2011-ben 404 gazdaságot (396 gazdaságot Angliában, 7 gazdaságot Skóciában és 1 gazdaságot Walesben), 2012-ben pedig 390 gazdaságot (385 gazdaságot Angliában, 4 gazdaságot Skóciában és 1 gazdaságot Walesben) érintett. A 2009/431/EK határozattal engedélyezett eltérés Nagy-Britanniában 2009–2012 között megközelítőleg 110 000 számosállategységet (az összes számosállategység 0,9 %-át), 45 000 hektárnyi legelőt (az összes legelő 0,4 %-át) és 5 000 hektárnyi szántóföldet (az összes szántóföld 0,1 %-át) érintett.

(4)

2012. december 20-án az Egyesült Királyság kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújítása érdekében a 2009/431/EK határozatban foglalt feltételek mellett.

(5)

Az Egyesült Királyság a 91/676/EGK irányelv 5. cikkének megfelelően, az alábbi rendeletek útján cselekvési programokat hozott létre a 2013–2016 közötti időszak tekintetében: Angliában a nitrátszennyezés megelőzéséről szóló, 2008. évi SI 2008/2349 rendelet és az azt módosító SI 2009/3160, SI 2012/1849, SI 2013/1001 és SI 2013/2619 rendelet; Skóciában a nitrátérzékeny övezetekre vonatkozó cselekvési programról szóló, 2008. évi Scottish SI 2008/298 rendelet és az azt módosító Scottish SI 2013/123 rendelet; Walesben pedig a nitrátszennyezés megelőzéséről szóló, 2013. évi SI 2013/2506 (W. 245) rendelet.

(6)

A cselekvési programok hatálya alá tartozó kijelölt veszélyeztetett területek az SI 2013/2619 rendeletnek megfelelően Anglia teljes területének 58 %-át, a Scottish SI 2002 No. 276 és a Scottish SI 2002 No. 546 rendeletnek megfelelően Skócia teljes területének 14 %-át, illetőleg az SI 2013/2506 (W. 245) rendeletnek megfelelően Wales teljes területének 2,3 %-át teszik ki.

(7)

A benyújtott vízminőségi adatok tanúsága szerint Angliában a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációja a felszín alatti víztestek 85 %-ában 50 mg/l alatti, 60 %-ában 25 mg/l alatti. Walesben az átlagos nitrátkoncentráció a felszín alatti víztestek 95 %-ában 50 mg/l alatti, 87 %-ában 25 mg/l alatti. Skóciában az átlagos nitrátkoncentráció a felszín alatti víztestek több mint 87 %-ában 50 mg/l alatti, 62 %-ában 25 mg/l alatti. A felszíni vizeket illetően Angliában a megfigyelési pontok 59 %-ában 25 mg/l alatti, 8 %-ában 50 mg/l feletti átlagos nitrátkoncentrációkat mértek. Skóciában és Walesben a megfigyelési pontok több mint 95 %-ában 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációkat mértek. Skóciában egy megfigyelési ponton sem mértek 50 mg/l feletti átlagos nitrátkoncentrációt, Walesben pedig a megfigyelési pontok 1 %-ában mértek 50 mg/l feletti koncentrációt.

(8)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kérelmének vizsgálata alapján, valamint a 2009/431/EK határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által javasolt mennyiség, azaz a hektáronként és évente legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó szerves trágya talajba juttatása az előírt szigorú feltételek betartása esetén nem fogja hátrányosan érintetni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesülését.

(9)

Az Egyesült Királyság által bemutatott igazoló dokumentumok szerint a javasolt évi 250 kg/ha, legelő állatállománytól eredő szerves trágyából származó nitrogénmennyiség legelőgazdaságokban való alkalmazását olyan objektív kritériumok indokolják, mint a nagy nettó csapadékmennyiség, a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és a nagy nitrogénfelvétellel párosuló magas fűhozam.

(10)

A 2009/431/EK határozat 2012. december 31-én hatályát vesztette. Annak érdekében, hogy az érintett mezőgazdasági termelők továbbra is igénybe vehessék az eltérést, indokolt kiterjeszteni a 2009/431/EK határozat időbeli hatályát.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

a)

a vetésforgó terve, amely meghatározza és vázlatos térképen jelzi a legelők, valamint az egyéb növényi kultúrák parcelláinak területét és helyét;

b)

az állatállomány nagysága, az istálló- és a tárolási rendszer leírása, beleértve a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitást;

c)

a gazdaságban keletkező szerves trágya nitrogéntartalmának és foszfortartalmának kiszámítása;

d)

a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságba szállított szerves trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

e)

a növénykultúrák előre látható nitrogén- és foszforigénye parcellánként;

f)

a talaj nitrogén- és foszfortartalmával kapcsolatos talajvizsgálati eredmények;

g)

az alkalmazandó trágya jellege;

h)

a szerves trágyából származó nitrogén- és foszforfelhasználás kiszámítása az egyes parcellákon;

i)

a műtrágyából és egyéb trágyából származó nitrogén- és foszforfelhasználás kiszámítása az egyes parcellákon.

a)

a homokos talajú időszakos legelőket tavasszal felszántani;

b)

bármilyen talajtípusú legelő esetében közvetlenül a felszántást követően magas nitrogénigényű növénykultúrát telepíteni;

c)

gondoskodni arról, hogy a vetésforgó ne tartalmazzon hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket.

a)

minden körzet esetében a gazdaságok, az állatállomány és az egyedi eltérés hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek megfigyeléséből származó, a nitrátkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérés vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat, a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területek felszín alatti vizeinek nitrogén- és foszforkoncentrációjára és a talajszelvény ásványi nitrogéntartalmára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a 7. cikk (3) bekezdésében említett fokozott megfigyeléséből származó adatok összegzése és értékelése;

e)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó felmérések eredményei, a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

f)

az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságokban a nitrátkimosódás és a foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei, a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

g)

az eltérési feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzések alapján, továbbá a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk a hatósági és szántóföldi ellenőrzések alapján, a 8. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően.

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/69

(1)

A 2002/757/EK bizottsági határozat (2) szerint a tagállamok kötelesek intézkedéseket elfogadni a 2000/29/EK irányelv I. és II. mellékletében nem szereplő Phytopthora ramorum Werres, De Cock & Man in ’t Veld sp. nov. károsító Unióba történő behurcolása és Unión belüli elterjedése elleni védelem érdekében.

(2)

Az Amerikai Egyesült Államokból származó Acer macrophyllum Pursh és Quercus spp. L. kéregmentes faanyaga nem hozható be az Unióba kivéve, ha azt a 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában és a 2002/757/EK határozat mellékletének 2. pontjában említett növény-egészségügyi bizonyítvány kíséri.

(3)

A Bizottság az USA által nyújtott információk alapján megállapította, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrző Szolgálata jóváhagyott egy hivatalos tanúsítási programot (mesterségesen szárított lombos fűrészárukra vonatkozó tanúsítási program), melyet az NHLA (National Hardwood Lumber Association, nemzeti lombos fűrészáru szövetség) fog irányítani.

(4)

Az említett tanúsítási program jóvoltából az USA jóváhagyott faanyag-feldolgozó létesítményei a mesterségesen szárított lombos fűrészárukra vonatkozó szabványt alkalmazzák. E szabvány biztosítja, hogy a program keretében exportált valamennyi lombos fűrészáru kéregmentes legyen, és azt mesterséges szárítási eljárással úgy szárítsák, hogy azzal 20 tömegszázalék alatti víztartalmat érjenek el.

(5)

A szabvány szerint továbbá a mesterségesen szárított keményfa-fűrészáru kötegeit „NHLA – KD (mesterségesen szárított)” bélyegzővel ellátott azonosító acélpánttal kell összefogatni, valamint minden egyes köteghez egyedi számot kell rendelni. E számokat fel kell tüntetni a mesterségesen szárított lombos fűrészárukra vonatkozó tanúsítványban (a továbbiakban: szárítási tanúsítvány).

(6)

Ezért eltérést kell engedélyezni, amelynek megfelelően az Amerikai Egyesült Államokból származó Acer macrophyllum Pursh és Quercus spp. L. kéregmentes faanyaga bevihető az Unióba, amennyiben azt bizonyos feltételek teljesítése mellett – a növény-egészségügyi bizonyítvány alternatívájaként – a szárítási tanúsítvány kíséri.

(7)

Indokolt, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy az Amerikai Egyesült Államok rendelkezésre bocsássa a program működésének értékeléséhez szükséges valamennyi műszaki adatot. A tagállamok ezenfelül folyamatosan értékelik az NHLA azonosítópántok használatát és az ehhez kapcsolódó, a szárítási tanúsítvány alkalmazását.

(8)

Az e határozattal módosított 2002/757/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt eltérés 2016. november 30-ig érvényes annak érdekében, hogy összehangolják a 2013/780/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) követelményeivel.

A 2002/757/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

Az 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A fogékony növényeket és fogékony faanyagokat csak akkor lehet az Unió területére bevinni, ha azok megfelelnek az e határozat I. mellékletének 1a. és 2. pontjában megállapított növény-egészségügyi szükségintézkedéseknek és a 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett alaki követelményeknek, valamint ha ezen alaki követelmények eredményeként a fogékony növényeket és a fogékony faanyagokat – a károsító nem európai izolátumának jelenléte tekintetében – károsítótól mentesnek találják.

Az első albekezdéstől eltérve az Amerikai Egyesült Államokból származó Acer macrophyllum Pursh és Quercus spp. L. kéregmentes faanyaga 2016. november 30-ig behozható az Unióba anélkül, hogy eleget tenne e határozat I. melléklete 2. pontjának, feltéve, hogy teljesíti az e határozat II. mellékletében meghatározott feltételeket.”

2.

A 3. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében az „e határozat mellékletének” szöveg helyébe az „e határozat I. mellékletének” szöveg lép, és az ennek következtében szükséges nyelvtani kiigazításokat meg kell tenni.

3.

A határozat a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

(1)   A tagállamoknak írásban tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt eltérés alkalmazásáról.

Az eltérést alkalmazó tagállamok minden év július 15-ig tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az e határozat 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az előző évben importált szállítmányok számáról, és részletes jelentést küldenek az e cikk (2) bekezdése szerinti minden feltartóztatott szállítmányról.

(2)   A tagállamoknak a feltartóztatást követő 2 munkanapon belül értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot a területükre a 3. cikk (1) bekezdése második albekezésének megfelelően behozott azon szállítmányokról, amelyek nem felelnek meg a II. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(3)   A Bizottság felkéri az Amerikai Egyesült Államokat, hogy biztosítsa a Bizottság számára a mesterségesen szárított lombos fűrészáru tanúsítási programjának értékeléséhez szükséges információkat.”

4.

A melléklet új neve I. melléklet.

5.

A határozat szövege egy új II. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza.