17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/1

(1)

A Tanács az 1601/2001/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó, egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek (a továbbiakban: acél drótkötelek) behozatalára. Az említett intézkedések elnevezése a továbbiakban „eredeti intézkedések”, az intézkedések bevezetését eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

2001 augusztusában a Bizottság elfogadta az egyik oroszországi gyártó (JSC Severstal-Metiz) árra vonatkozó kötelezettségvállalását. A szóban forgó kötelezettségvállalási megállapodást 2007 októberében hatályon kívül helyezték (3), mert a vállalat által exportált nagyszámú terméktípus megfelelő besorolása kapcsán tapasztalt nehézségek miatt úgy ítélték meg, hogy a kötelezettségvállalás nem megvalósítható.

(3)

A részleges időközi, illetve hatályvesztési felülvizsgálatokat követően a Tanács az 1279/2007/EK rendeletével (4) – összhangban az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével – az Oroszországi Föderáció tekintetében fenntartotta az eredeti intézkedéseket. Az említett intézkedések elnevezése a továbbiakban: „hatályban lévő intézkedések”, a hatályvesztési felülvizsgálaté pedig „utolsó vizsgálat”. Az 1279/2007/EU rendelet egyúttal hatályon kívül helyezte a Thaiföldről és Törökországból származó acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó intézkedéseket.

(4)

Jelenleg (5) az Ukrajnából és a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelekre vonatkoznak még hatályos intézkedések, amelyeket a Marokkóból, Moldovából és a Koreai Köztársaságból feladott acél drótkötelek behozatalára is kiterjesztettek.

(5)

A Bizottság 2012. október 27-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján az Oroszországi Föderációból származó acél drótkötelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálatot indít.

(6)

A felülvizsgálat megindítására azt követően került sor, hogy az Európai Acéldrótkötél-gyártók Összekötő Bizottsága (Liaison Committee of European Union Wire Rope Industries, a továbbiakban: EWRIS vagy a kérelmező) kellően megalapozott kérelmet nyújtott be az egyes vas- vagy acélkötelek- és kábelek teljes uniós termelésének több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(7)

A dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálata a 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak). A károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2009. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időtartamra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság hivatalosan értesítette azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és felhasználókat, akikről tudomása volt, illetve a kérelmezőt és az exportáló ország hatóságait. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek.

(9)

Tekintettel a vizsgálatban érintett oroszországi exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés eredetileg az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavétel alkalmazását irányozta elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, valóban szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az Oroszországi Föderációban működő exportáló gyártókat, hogy az eljárás megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(10)

Mivel mindössze két oroszországi exportáló gyártó bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és jelezte együttműködési szándékát, a Bizottság úgy határozott, hogy az exportáló gyártók esetében nem alkalmaz mintavételt.

(11)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, és felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül tegyék meg az ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Az öt uniós gyártóból álló ideiglenes minta mind a termelési volumen, mind pedig a hasonló termék uniós értékesítése szempontjából reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(12)

Észrevételek hiányában a javasolt vállalatok kerültek be a végleges mintába, amiről az érdekelt felek tájékoztatást kaptak. A későbbiekben a véglegesen kiválasztott vállalatok közül egy úgy döntött, hogy nem kíván szerepelni a mintában. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a fennmaradó négy vállalatra szűkíti a mintát, amely az uniós gazdasági ágazatra nézve még így is reprezentatív volt a termelés volumene (29,3 %) és a hasonló termék uniós értékesítése (20,9 %) szempontjából.

(13)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a független importőrök esetében is kilátásba helyezték a mintavételt, de egyetlen független importőr, illetve felhasználó sem jelentkezett. A független importőrök esetében tehát nem került sor mintavételre.

(14)

Kérdőívet küldtek a mintába felvett négy uniós gyártónak, a két oroszországi exportáló gyártónak és a kapcsolt importőrnek.

(15)

A mintába felvett négy uniós gyártó, a kapcsolt importőr, illetve az egyik oroszországi exportáló gyártó nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(16)

Jóllehet az Oroszországi Föderációból eredetileg két exportáló gyártó jelentkezett, csak az egyikük küldte vissza a kitöltött kérdőívet, és minősül a vizsgálat szempontjából együttműködő vállalatnak. Az együttműködő exportáló gyártó saját tulajdonú leányvállalattal rendelkezik Olaszországban, amely acél drótkötelek gyártásával és az érintett termék Oroszországi Föderációból történő importálásával foglalkozik. A másik exportáló gyártó a vizsgálat megindításakor benyújtotta beadványát, de a kérdőívet – a felkérés ellenére – nem töltötte ki. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a második exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálatban.

(17)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és az abból eredő kár esetleges folytatódásának vagy megismétlődésének, valamint az uniós érdek meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(18)

Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályos intézkedések bevezetését eredményező eredeti vizsgálatban, illetve utolsó vizsgálatban szereplő termékkel, vagyis a jelenleg az ex 7312 10 81, ex 7312 10 83, ex 7312 10 85, ex 7312 10 89 és ex 7312 10 98 KN-kód alá besorolt, 3 mm-t meghaladó legnagyobb keresztmetszetű vas- vagy acélkötél és -kábel – ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet és -kábelt nem – kapcsolódó szerelvényekkel is (amelyet a gazdasági ágazatban gyakran acél drótkötélnek neveznek, a továbbiakban: érintett termék).

(19)

A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy az Oroszországi Föderációban gyártott és Unióba exportált acél drótkötél, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített acél drótkötél ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, illetve azokat ugyanarra a célra használják fel, és ezért azokat az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(20)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(21)

Mint ahogy az már a fenti (10) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az Oroszországi Föderációban működő exportáló gyártók esetében nem volt szükség mintavételre. A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó bonyolította le az érintett termék Oroszországi Föderációból Unióba irányuló kivitelének 99 %-át. Ennek alapján megállapítható, hogy az együttműködés szintje magas volt.

(22)

Két másik oroszországi ismert gyártó nem működött együtt vizsgálatban, ezért a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó alábbi megállapításokat a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényekre, többek között az Eurostat adataira, a hivatalos oroszországi statisztikákra és egy második gyártótól származó szűk körű adatokra kellett alapozni.

(23)

A felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő állítás szerint az Oroszországi Föderációból az Unióba irányuló export dömpingkülönbözetének átlagértéke 130,8 % volt. A kérelmező – ahogy az az eljárás megindításáról szóló értesítés 4.1. bekezdésben is szerepel – az Oroszországi Föderációból az Unióba irányuló export során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) árakat hasonlította össze az oroszországi belföldi árakkal.

(24)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először azt állapították meg, hogy reprezentatív volt-e az együttműködő exportáló gyártó hasonló termékének független vevők számára történő oroszországi belföldi összértékesítése, vagyis az ilyen értékesítés összmennyisége elérte-e az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítés teljes mennyiségének 5 %-át. Az együttműködő exportáló gyártó esetében a hasonló termék belföldi értékesítése összességében reprezentatívnak bizonyult.

(25)

A Bizottság ezt követően meghatározta az exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített hasonló termék azon típusait, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak az Unióba irányuló kivitelre értékesített típusokkal.

(26)

Az is vizsgálat tárgyát képezte, hogy az együttműködő exportáló gyártó hazai értékesítése minden egyes terméktípus esetében reprezentatív volt-e, vagyis a hazai értékesítés minden terméktípusnál elérte-e ugyanazon terméktípus Unióba irányuló értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át. A reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusokat illetően ezután megvizsgálták, hogy az ilyen értékesítésekre az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendes kereskedelmi forgalomban került-e sor.

(27)

Annak vizsgálata során, hogy a belföldön reprezentatív mennyiségekben értékesített minden egyes terméktípus belföldi értékesítései rendes kereskedelmi forgalomban történtnek tekinthetők-e, a Bizottság megállapította a szóban forgó típus független vevőknek történt nyereséges értékesítésének arányát. Minden olyan esetben, amikor az adott terméktípus belföldi értékesítése elegendő mennyiségben és rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes érték a felülvizsgálati időszakban az adott típus összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi áron alapult.

(28)

A fennmaradó terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi értékesítés nem volt reprezentatív, vagy nem rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számították ki. A rendes érték kiszámítása az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően – a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó tényleges adatokra támaszkodva – úgy történt, hogy az exportált terméktípusok szükség esetén kiigazított előállítási költségeihez ésszerű százaléknyi értékesítési, általános és adminisztratív költséget, valamint ésszerű haszonkulcsot adtak hozzá.

(29)

Azokban az esetekben, amikor az oroszországi együttműködő exportáló gyártó közvetlenül független vevőknek értékesítette az uniós piacra irányuló exportot, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(30)

Arra az exportügyletre vonatkozóan, amelynél az Unióba irányuló export egy kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül valósult meg, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban a független uniós vevők által a kapcsolatban álló kereskedőnek fizetett első viszonteladási ár alapján határozták meg. Annak érdekében, hogy a megállapított exportár megbízható legyen, kiigazításokat hajtottak végre a behozatal és a viszonteladás között felmerült valamennyi költség, valamint a keletkezett nyereség figyelembevételével. Minthogy a független importőrök felülvizsgálati időszakban keletkezett nyereségéről nem áll rendelkezésre adat, 5 %-os átlagos haszonkulcsot alkalmaztak.

(31)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportár súlyozott átlagával való összehasonlítását gyártelepi alapon, azonos kereskedelmi szinten végezték.

(32)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Ebből a célból – adott és indokolt esetben – megfelelő kiigazításokat végeztek a szállítási, a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és járulékos költségek, a pénzügyi költségek, a csomagolási költségek, a jutalékok és az engedmények közötti különbségek tekintetében.

(33)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban típusonként összehasonlították a rendes érték súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. Az exportáló gyártó esetében az összehasonlítás 4,7 %-os dömpinget mutatott ki.

(34)

A dömping felülvizsgálati időszak során történő fennállásának elemzése mellett a vizsgált arra is kiterjedt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ezzel összefüggésben az alábbiakat elemezték: az Oroszországi Föderációból származó dömpingelt behozatal mennyisége és árai, az uniós piac és más harmadik piacok vonzereje, az Oroszországi Föderáció gyártási kapacitása, illetve exportra felhasználható többletkapacitása.

(35)

Az Eurostat adatai alapján az Oroszországi Föderációból származó import a figyelembe vett időszak során a 2009. évi 2 005 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 2 343 tonnára növekedett, ami a felülvizsgálati időszak, illetve a figyelembe vett időszak alatti uniós felhasználás hozzávetőleg 1 %-ának felel meg. Mint ahogy az a fenti (33) preambulumbekezdésben is szerepelt, az együttműködő exportáló gyártótól – a dömpingellenes vámok ellenére – (4,7 %-os) dömpingáron érkezett az import.

(36)

Az együttműködő gyártó összértékesítésének 3 %-át tette ki az Unióba irányuló export, miközben értékesítésének döntő hányadát (85 %-át) az oroszországi belföldi eladások adták. A belföldi piac 38 %-kal (7) bővült a figyelembe vett időszakban, és akár tovább is bővülhet, amennyiben a hozzáférhető gazdasági elemzésekre szakosodott források előrejelzéseinek megfelelően folytatódik az Oroszországi Föderáció GDP-növekedése. Emellett, a vizsgálat során beszerzett információk alapján bebizonyosodott, hogy az együttműködő gyártó nem minden típusát gyártja az érintett terméknek, vagyis a verseny szempontjából az uniós gyártókra korlátozott mértékben gyakorol nyomást. Feltehetően a két másik gyártóra is igaz ez, mivel nem áll rendelkezésre információ új – például nagyobb keresztmetszetű érintett termék gyártására alkalmas – gépparkba történt beruházásokról. Ezenfelül az uniós gyártók oroszországi piaci jelenléte is azt látszik megerősíteni, hogy az oroszországi exportáló gyártók által gyakorolt versenynyomás korlátozott mértékű. A hivatalos oroszországi vámstatisztikák alapján a felülvizsgálati időszakban a hasonló termék oroszországi piacra irányuló teljes importjának 30 %-át tette ki az uniós gyártóktól származó hasonló termék Oroszországi Föderációba irányuló exportja, ami alapján az uniós gyártók számítottak a legjelentősebb exportpartnernek az oroszországi piacon.

(37)

A végleges nyilvánosságra hozatalra adott válaszában a kérelmező azzal érvelt, hogy az oroszországi GDP előre jelzett (hozzávetőleg 3 %-os) növekedése szerény mértékűnek tekinthető, amely nem teszi lehetővé az acél drótkötelek oroszországi piacának további bővülését, és az oroszországi piac így nem lesz képes felszívni a hasonló termékek további mennyiségét. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy bár a figyelembe vett időszakban – vagyis 2009 és a vizsgálati időszak vége között – az oroszországi GDP-növekedés nem érte el a 2014. évre előre jelzett mértéket, az acél drótkötelek oroszországi piaca 38 %-kal bővült. Ezért ezt az érvet elvetették.

(38)

Ugyanez a fél rámutatott arra is, hogy a közelmúltban az együttműködő exportáló gyártó (uniós székhelyű leányvállalatával együttműködve) új terméktípusokat fejlesztett ki, ami szerinte alátámasztja, hogy a gyártó beruházásokat hajtott végre a figyelembe vett időszakban. Ugyanakkor ez nem mond ellent annak a megállapításnak, amely szerint az együttműködő exportáló gyártó nem képes előállítani valamennyi kötélfajtát (különösen a piac felső szegmensébe tartozó acél drótköteleket). Ezért ezt az érvet elutasították.

(39)

Az uniós piac vonzerejét azzal a néhány felvásárlással összefüggésben is meg kell vizsgálni, amelyek keretében uniós gyártók kerültek oroszországi exportáló gyártók tulajdonába. Jelenleg két oroszországi gyártó rendelkezik uniós székhelyű leányvállalattal. Az együttműködő gyártó uniós székhelyű leányvállalatánál tett ellenőrző látogatáskor bebizonyosodott, hogy a szóban forgó leányvállalat főként az európai piacon értékesített, és a közte, illetve az együttműködő gyártó közötti kapcsolódó értékesítés korlátozott mértékű volt a felülvizsgálati időszakban.

(40)

Meg kell jegyezni, hogy az együttműködő exportőr adatai szerint a felülvizsgálati időszakban az érintett termék harmadik országokba irányuló oroszországi exportja négyszerese volt az Unióba exportált mennyiségnek. Az együttműködő exportáló gyártó harmadik országok esetében alkalmazott exportáraival kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azok az oroszországi belföldi értékesítésekkor alkalmazott árainál átlagosan alacsonyabbak, az uniós piacra irányuló export árainál viszont átlagosan magasabbak voltak. Ez arra enged következtetni, hogy az uniós piacon történő értékesítésnél vonzóbb a harmadik országok piacára irányuló exportértékesítés. Ezzel összefüggésben a Bizottság figyelembe vette, hogy a Független Államok Közösségével (a továbbiakban: FÁK) nagy múltra visszatekintő csatornákon keresztül folyik az értékesítés.

(41)

A kérelmező a végleges nyilvánosságra hozatalra adott válaszában azzal érvelt, hogy az oroszországi gyártók harmadik országok piacain alkalmazott exportárai valójában alacsonyabbak az Unióba irányuló export árainál. Az Ukrajnába, illetve egyes európai országokba irányuló export átlagárainak összehasonlítása állítólag oroszországi vámstatisztikákon alapultak. Az összehasonlítás elvégzéséhez alkalmazott eredeti adatokat nem nyújtották be. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az Unióba irányuló, valamint a harmadik országok piacaira irányuló oroszországi export árai között fennálló különbségek összehasonlításához a vizsgálat keretében az együttműködő exportáló gyártó kérdőívben szereplő, ellenőrzött adatai szolgáltak alapul. E folyamat során az árakat gyártelepi alapon, a terméktípusok közötti eltérések és a kereskedelmi szint figyelembevételével hasonlították össze. A kérelmező által megadott átlagárak nem tükrözik az árösszetevők, illetve ártartományok összetettségét, amely az acél drótkötelek piacára jellemző, és amely a piacon jelenlévő különböző termékek nagy számára, illetve az eltérő kereskedelmi szintekre vezethető vissza. Ezért ezt az érvet elutasították.

(42)

Ugyanez a fél azt állította, hogy a jelen eset szempontjából irreleváns az uniós gazdasági ágazat Oroszországi Föderációba irányuló exportvolumene, szemben a Kínai Népköztársaságból az Oroszországi Föderációba érkező megnövekedett importtal, amelyet véleménye szerint figyelembe kell venni a vizsgálat során, mivel ez az import a verseny szempontjából veszélyezteti az oroszországi gyártók oroszországi és a FÁK-országokbeli piaci jelenlétét. Ezzel kapcsolatban azt a tényt, hogy az export tekintetében az oroszországi piacon továbbra is az uniós gyártók töltik be a vezető pozíciót, lényeges körülménynek kell tekinteni, mivel többek között ez arra is bizonyítékként szolgál, hogy az oroszországi gyártók nem képesek előállítani az összes olyan acélból készült drótkötéltípust, amely iránt kereslet mutatkozik az oroszországi piacon. Az Oroszországi Föderációba irányuló kínai exportról azt kell megjegyezni, hogy annak bővülése egybeesett az oroszországi piaci keresletben bekövetkezett gyorsütemű növekedéssel. Olyan információt, így például az Oroszországi Föderációba, illetve FÁK-országokba irányuló kínai export árszínvonalával, vagy a vizsgálat tárgyát képező importált termék jellemzőivel kapcsolatos adatokat, amelyek lehetővé tették volna a további vizsgálatokat, a fél nem nyújtott be. Végezetül meg kell említeni, hogy az oroszországi vámstatisztikák szerint az érintett terméket előállító oroszországi gyártók megtartották vezető pozíciójukat az acél drótkötelek belföldi piacán a felülvizsgálati időszakban, és az erre a piacra irányuló import csupán mintegy 15 %-át tette ki az acél drótkötelek oroszországi piacának. Ezért ezt az érvet elutasították.

(43)

A felülvizsgálat iránti kérelem az oroszországi exportáló gyártók gyártási kapacitását 115 000 tonnában jelölte meg. A vizsgálat során a kérelmező újraszámította az oroszországi gyártási kapacitást, és 220 000–250 000 tonnára módosította az adatot, amelyet azonban nem támasztott alá bizonyítékokkal. Megállapításra került – az együttműködő exportőr ellenőrzött adatai, a második ismert gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok, valamint a harmadik gyártóról a kérelemben szereplő adatok alapján –, hogy a hasonló termék esetében az oroszországi gyártók termelési összkapacitása hozzávetőleg 158 000 tonnát tesz ki. Ezzel összefüggésben figyelembe vették, hogy az együttműködő exportáló gyártó termelési kapacitásában szerkezeti kiigazításokat hajtottak végre a figyelembe vett időszakban, ami az egyik gyártóüzem bezárásával járt.

(44)

A végleges nyilvánosságra hozatalra reagálva az egyik fél jelezte, hogy a bezárt gyártóüzem gépparkját az együttműködő gyártó egy másik gyártótelepére helyezte át, amely állítását azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal. E tekintetben megerősíthető, hogy a vizsgálat során feltárt bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a figyelembe vett időszakban az együttműködő gyártó esetében szerkezeti átalakítást hajtottak végre, amelynek keretében mindhárom gyártótelepen gépeket selejteztek le, illetve, amelynek következtében bezártak egy gyártóüzemet. Ezzel egyidejűleg nem lehet kizárni, hogy a bezárt gyártóüzem bizonyos gépeit áthelyezték a megmaradt gyártóüzemekbe. Ez azonban nem módosítja a szóban forgó gyártónál, illetve az Oroszországban rendelkezésre álló teljes gyártási kapacitásra vonatkozó becsléseket, amelyeket a fél sem vitatott. Ezért ezt az érvet elutasították.

(45)

A kapacitáskihasználás és többletkapacitás kérdését illetően két gyártótól érkeztek adatok, és mivel a harmadikról nem áll rendelkezésre pontos információ a kapacitáskihasználással kapcsolatban, ezért esetében abból a feltételezésből lehetett kiindulni, hogy az a két másik gyártóéhoz hasonló mértékű volt, azaz a felülvizsgálati időszakban 90 %-nak felelt meg. A fentiek alapján levont következtetés szerint az Oroszországi Föderációban hozzávetőleg 17 000 tonna szabad összkapacitás áll rendelkezésre, amely a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás mintegy 8 %-ának felelt meg.

(46)

Tekintettel arra a megállapításra, amely szerint az Oroszországi Föderációból származó export a felülvizsgálati időszakban is dömpingelt formában történt, valószínűsíthető, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódna a dömping az uniós piacon.

(47)

Ki kell azonban emelni az alábbi megállapításokat. Először is korlátozott mértékű szabad kapacitás áll rendelkezésre az Oroszországi Föderációban, amelyet valószínűleg a rohamosan bővülő belföldi kereslet kielégítésre fognak fordítani. Másodszor, az oroszországi gyártóknak nincs kapacitása az összes kötéltípus gyártására, és ezért a verseny szempontjából korlátozott mértékű nyomást gyakorolnak az uniós piacra. Harmadszor, a három ismert exportáló gyártóból kettő rendelkezik a hasonló terméket előállító, teljes tulajdonban lévő leányvállalattal az Unió területén. Az együttműködő exportáló gyártó leányvállalatától származó adatok alapján megállapítható, hogy a leányvállalat által előállított hasonló terméket elsősorban az uniós piacon értékesítik, míg az exportáló gyártó főként az oroszországi piacon gyártja, illetve értékesíti a hasonló terméket. Az oroszországi exportáló gyártók továbbá szoros kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn harmadik országok – különösképpen a FÁK-országok – piacaival, amelyek jóval nagyobb vonzerővel bírnak az oroszországi gyártók számára abból adódóan, hogy ezeken a piacokon átlagosan magasabb árakat alkalmaznak, mint az uniós piacon. Mindezek alapján megállapítható, hogy az érintett termék Oroszországi Föderációból érkező importja valószínűleg nem fog jelentős mértékben bővülni az intézkedések hatályvesztése esetén.

(48)

Több mint 30 uniós gyártó állított elő acél drótkötelet a felülvizsgálati időszakban. Ezeknek a gyártóknak a termelését (melyet az együttműködő gyártóktól begyűjtött információk, a többi uniós gyártó esetében pedig a kérelmezőtől származó adatok alapján határoztak meg) ezért uniós termelésnek lehet tekinteni az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében.

(49)

A fenti (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gyártók nagy számára való tekintettel mintavételre került sor. A károkozás elemzése céljából a következő két szinten határozták a meg kármutatókat:

(50)

Az uniós felhasználás 2009 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal, 195 426 tonnáról 211 380 tonnára emelkedett.

(51)

Az Eurostat adatai alapján az érintett termék Oroszországi Föderációból származó behozatalának mennyisége 2 005 tonnáról 2 343 tonnára emelkedett 2009 és a felülvizsgálati időszak között. Ezek a mennyiségek még e növekedés ellenére sem érik el az Oroszországi Föderációból az utolsó vizsgálat alatt importált mennyiségeket, vagyis a 2005. évi 2 908 tonnát és a 2005. július 1-je és 2006. június 30. közötti (az utolsó felülvizsgálati időszakban) 3 323 tonnát. Ezenfelül a felülvizsgálati időszak vége óta csökkenő tendenciát mutat az Oroszországból származó behozatal (20 %-os csökkenés).

(52)

Az oroszországi import piaci részesedése 2009-ben 1,03 %, a felülvizsgálati időszakban 1,11 % volt.

(53)

A figyelembe vett időszakban az importtermékek árai folyamatosan, 12 %-kal növekedtek.

(54)

Az áralákínálás mértékét az együttműködő oroszországi gyártó dömpingellenes vámok nélkül számított exportárainak felhasználásával határozták meg, és megállapították, hogy terméktípustól függően az áralákínálás 54,7 % és 69,0 % között mozgott, és így az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga 63,4 % volt. Az áralákínálás meghatározását azonban az azonos terméktípusok csak igen szűk köre és kis mennyisége (19,9 tonna) alapján lehetett elvégezni, tekintettel az Oroszországi Föderációból származó import alacsony volumenére, illetve az acél drótkötelek különböző típusainak nagy számára. Az alákínálási különbözetet ezért csak indikatív értéknek lehet tekintetni.

(55)

Az Oroszországi Föderációtól eltérő harmadik országokból származó behozatal 10,6 %-kal, tehát az uniós piac (+ 8 %-os) felhasználásnövekedésénél nagyobb mértékben bővült a figyelembe vett időszakban. Annak ellenére, hogy az Oroszországi Föderációtól eltérő harmadik országok növelték uniós piaci részesedésüket, az egyes szereplők piaci részesedése stabilnak tekinthető.

(56)

A felülvizsgálati időszakban a főbb exportáló országoknak a következők számítottak: Dél-Korea 16 %-os piaci részesedéssel, amelyet a Kínai Népköztársaság (1,78 %), majd Thaiföld követett hozzávetőleg 1,65 %-os piaci részesedéssel, illetve az Oroszországi Föderáció (1,11 %-os piaci részesedéssel, lásd a fentieket); míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése megközelítette a 60 %-ot.

(57)

Az egyéb országokból származó hasonló termékek átlagos importárairól megállapítható, hogy összességében stabilak, illetve változatlanok maradtak a figyelembe vett időszakban, és átlagosan 57 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árak alá.

(58)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(59)

Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat esetében mintavételt alkalmaztak, a kárt egyrészről az uniós gazdasági ágazat szintjén összegyűjtött információk (a (49) preambulumbekezdésben meghatározott makroökonómiai elemek), másrészről a mintába felvett uniós gyártók szintjén összegyűjtött információk (a (49) preambulumbekezdésben meghatározott mikroökonómiai elemek) alapján mérték fel.

(60)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 2009 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-kal, 214 475 tonnáról 228 368 tonnára növekedett. A 6 %-os növekedést az uniós gazdasági ágazat a felhasználás – (52) preambulumbekezdésben is említett – (+ 8 %-os) bővülése mellett érte el.

(61)

Az uniós felhasználás (+ 8 %-os) növekedése az uniós gazdasági ágazat 6 %-os termelésbővüléséhez is hozzájárult.

(62)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon 2009 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal növekedett.

(63)

Az uniós gazdasági ágazat viszonylag állandó szinten tudta tartani piaci részesedését a figyelembe vett időszakban: 2009-ben 60 %-on, a felülvizsgálati időszakban pedig 59 %-on.

(64)

2009 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás 8 %-os növekedése mellett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 7 %-kal növekedett. Ennek alapján stabilnak tekinthető az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése, annak ellenére, hogy az kismértékben csökkent, miközben az Oroszországi Föderációból származó behozatal enyhén növekedett.

(65)

Jóllehet a foglalkoztatás tekintetében a mintába felvett uniós gyártók esetében 5 %-os növekedés volt tapasztalható a figyelembe vett időszakban, a kérelmező teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó becslése ettől eltér, és a 2009 és a felülvizsgálati időszak közötti 6 %-os csökkenés alapján negatív tendenciát jelez.

(66)

A (4,7 %-os) tényleges dömpingkülönbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása – tekintettel arra, hogy az Oroszországi Föderációból viszonylag kis mennyiségben érkezett import és az dömpingkülönbözet aránylag alacsony mértékű – nem tekinthető jelentősnek.

(67)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészletei csökkentek 2009 és a felülvizsgálati időszak között.

(68)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárai 2009 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal emelkedtek. Az árak alakulása azzal áll összefüggésben, hogy az uniós gazdasági ágazat át tudta hárítani a termelési költségek (8 %-os) növekedését a felhasználókra. Emellett hatással volt az árakra, hogy az uniós gazdasági ágazat fokozatosan átállt a nagyobb keresztmetszetű acél drótkötelekre és nagyobb hangsúlyt kaptak a speciális felhasználású kötelek.

(69)

2009 és a felülvizsgálati időszak között a teljes munkaidős egyenértékre számított átlagbér a figyelembe vett időszakban 20 %-kal növekedett. Néhány mintába felvett vállalatnál szerkezeti átalakításokat hajtottak végre, ami azzal járt, hogy a szellemi foglalkozásúak és a fizikai munkát végzők közötti arány megváltozott az előbbiek javára, ami megmutatkozik az egy alkalmazottra jutó átlagos bérköltségek emelkedésében.

(70)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak teljes munkaidős egyenértékben mért éves teljesítményében kifejezett termelékenysége a figyelembe vett időszakban ingadozó volt: 2010-ben csökkent, majd 2011-ben és a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt.

(71)

Az acél drótkötelekkel kapcsolatos beruházások 271 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban, nagy jelentőséggel bírtak és a felülvizsgálati időszakban mintegy 16 millió EUR-t tettek ki. A mintába felvett gyártóknak nem okozott nehézséget, hogy a figyelembe vett időszakban tőkét vonjanak be. A beruházások jelentős hányadát ráadásul a saját maguk által megtermelt pénzforgalomból tudták finanszírozni.

(72)

A mintába felvett gyártók a figyelembe vett időszakban végig nyereségesek voltak. A 2009 és a felülvizsgálati időszak között elért nyereség a 2009-hez képest bekövetkezett csökkenés ellenére meghaladta az eredeti vizsgálatban célként kitűzött 5 %-os nyereségarányt.

(73)

A beruházások megtérülése, azaz az acél drótkötelekkel kapcsolatos tevékenységek teljes nyeresége az acél drótkötelek gyártásához közvetlenül és közvetve kapcsolódó eszközök nettó könyv szerinti értékének százalékában kifejezve, a figyelembe vett időszak egészét tekintve lényegében a fenti jövedelmezőségi tendenciát követte. A csökkenés ellenére a mutató továbbra is meglehetősen magas értéket jelez.

(74)

A 2009 és a felülvizsgálati időszak között jelentkezett csökkenések ellenére a pénzforgalom összességében erősen pozitív maradt: a figyelembe vett időszak egészét tekintve bizonyos mértékben követi a jövedelmezőségi tendenciát.

(75)

A mutatók többsége azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat átalakította gyártóberendezéseit annak érdekében, hogy alkalmazkodjon az új gazdasági környezethez és képes legyen megragadni az uniós és Unión kívüli piacokon kínálkozó lehetőségeket olyan szegmensekben, ahol magas haszonkulcs érhető el. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetének a dömpingellenes intézkedések 2001. évi bevezetését követően tapasztalt javulása bizonyítékként szolgál arra, hogy az intézkedések eredményesek és az uniós gazdasági ágazat kiheverte a korábbi dömping hatásait.

(76)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat többé-kevésbé meg tudta őrizni piaci részesedését, az árak 8 %-kal emelkedtek, a készletek elfogadható szinten maradtak, míg a termelés volumene és a felhasználás növekedett. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban végig nyereséges volt, jóllehet a nyereség a felülvizsgálati időszakban csökkent 2009-hez képest. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszakban nem érte jelentős kár.

(77)

A vizsgálat kiterjedt annak elemzésére is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a jelentős kár megismétlődése. Megállapítást nyert, hogy ez feltehetően nem fog bekövetkezni, mégpedig az alábbiakban ismertetett okok miatt.

(78)

Az (54) preambulumbekezdésben kiemeltek szerint az Oroszországi Föderációból származó importtermékek árai alákínáltak az uniós áraknak. A megfeleltethető terméktípusok kis mennyisége miatt azonban a jelenlegi alákínálási különbözet csak indikatív adatnak tekinthető.

(79)

Ahogyan az az (51) preambulumbekezdésben is szerepel, 2009-ben 2 005 tonnát, a felülvizsgálati időszakban 2 343 tonnát tett ki az érintett termék Oroszországi Föderációból származó behozatala, amely mennyiségek 1,03 %-os, illetve 1,11 %-os piaci részesedésnek felelnek meg.

(80)

A (43) és a (45) preambulumbekezdésben ismertetteknek megfelelően a becslések szerint az Oroszországban rendelkezésre álló összkapacitás hozzávetőleg 158 000 tonnára tehető, szemben az utolsó vizsgálat becslésével, amely a teljes uniós felhasználással közel megegyező mértékű, nevezetesen 220 000 tonnás összkapacitást mutatott. Ráadásul úgy tűnik, hogy jelenleg csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre szabad kapacitások.

(81)

Az utolsó vizsgálat megállapítása szerint az oroszországi piac nem képes felszívni a kínálatot. Ahogy az a (36) preambulumbekezdésben is szerepel, jelentős – a figyelembe vett időszak tekintetében 38 %-os – növekedés tapasztalható jelenleg az acél drótkötelek oroszországi belföldi felhasználása terén. A nyilvánosság számára hozzáférhető gazdasági előrejelzések ráadásul az elkövetkezendő évekre erőteljes GDP-növekedést valószínűsítenek az Oroszországi Föderációban. Az oroszországi szabad kapacitásokat ezért – a (45) preambulumbekezdésben említettek szerint – előreláthatólag a bővülő belföldi piac fogja lekötni, mivel az oroszországi árak hozzávetőleg 11 %-kal magasabbak az Unióba irányuló export árainál. Ezenfelül az Oroszországból egyéb piacokra, nevezetesen a FÁK-országokba irányuló export során alkalmazott árak átlagosan 5,6 %-kal meghaladják az Unióba irányuló export árait. Nem valószínű tehát, hogy a szabad kapacitások jelentős részét az uniós piacra összpontosítanák, vagy hogy a jelenleg az előnyösebb belföldi és/vagy FÁK-piacokra irányuló értékesítés számottevő részét az uniós piacra irányítanák át.

(82)

A fentiek alapján kijelenthető, hogy az Oroszországi Föderációból származó behozatallal szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal nem vezetne az uniós gazdasági ágazat egészét érintő jelentős kár megismétlődéséhez.

(83)

A fentiekre tekintettel az alaprendelet 9. cikke (2) bekezdésének, valamint 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően hatályon kívül kell helyezni az Oroszországi Föderációból származó acél drótkötelek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket, és meg kell szüntetni a jelenlegi eljárást.

(84)

Minden felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság az Oroszországi Föderációból származó behozatalra vonatkozó meglévő intézkedések megszüntetését szándékozza javasolni. A felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a fentiek közzétételét követő adott időszakon belül megtegyék észrevételeiket. Egy érdekelt fél nyújtott be észrevételeket, illetve kérelmezett meghallgatást, amelyre a meghallgató tisztviselő jelenlétében sor került,

17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/11

(1)

A Tanács az 1184/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (Kína), Tajvanról és az Amerikai Egyesült Államokból származó perszulfátok behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat és eredeti intézkedések). A Kínára vonatkozó intézkedés valamennyi vállalat tekintetében 71,8 %-os értékvám formájában valósult meg, kivéve két kínai exportáló gyártót, amelyek esetében egyedi vámtételeket állapítottak meg.

(2)

A Bizottság 2012. október 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) (3) útján bejelentette a Kínából származó perszulfátok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását.

(3)

A vizsgálat megindítására a teljes uniós perszulfátgyártás 100 %-át képviselő két uniós gyártó, a RheinPerChemie GmbH & Co. KG és a United Initiators GmbH & Co. KG (a továbbiakban: kérelmezők) által benyújtott megalapozott kérelmet követően került sor.

(4)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(5)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2009. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(6)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, a kínai exportáló gyártókat, a kapcsolatban nem álló, de érintett importőröket és felhasználókat, a potenciális analóg országok gyártóit, valamint Kína képviselőit. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(7)

Tekintettel a vizsgálatban részt vevő kínai exportáló gyártók és független uniós importőrök potenciálisan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt irányoztak elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikkével összhangban felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(8)

A felkérést követően egyetlen importőr sem jelentkezett.

(9)

A kínai exportáló gyártók közül csak egy válaszolt a kérdőívre. Ennélfogva az exportáló gyártók tekintetében nem volt szükség mintavételre.

(10)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. A kérdőíveket a két uniós gyártó, egy kínai exportáló gyártó és a lehetséges analóg országnak tekintett Törökország egy gyártója küldte vissza.

(11)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és ebből eredően az uniós érdeket ért kár folytatódása vagy valószínű megismétlődése meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

United Initiators (Shanghai) Co. Ltd., Sanghaj (4)

(12)

Az érintett termék az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel azonos, vagyis a jelenleg a 2833 40 00 és ex 2842 90 80 KN-kód alá tartozó peroxoszulfátok (perszulfátok), beleértve a kálium-peroximonoszulfátot (érintett termék).

(13)

Az érintett terméket reakcióindítóként vagy oxidálószerként használják számos esetben. Néhány esetben használják polimerek gyártásához polimerizálási iniciátorként, nyomtatott áramkörök gyártása során maratóanyagként, hajápolásban, írtelenítés során, papírgyártásban, illetve fogsortisztítóként, valamint fertőtlenítőszerként.

(14)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érintett termék, valamint a kínai belföldi piacon gyártott és értékesített termék, továbbá az uniós ipar által gyártott és az uniós piacon értékesített termék alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználási formái megegyeznek, és ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(15)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint megvizsgálták, hogy folyamatban van-e dömping, és hogy a Kínából származó adott behozatalra vonatkozó hatályos intézkedések esetleges megszűnése után lehet-e számítani a dömping folytatására vagy megismétlődésére.

(16)

A (9) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően mindössze egy kínai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban, ez a gyártó azonban a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termékből nem exportált az Európai Unióba. Amint az alábbi (22) preambulumbekezdésben említést nyer, és az (51)–(53) preambulumbekezdésekben szereplő további részletekből kiderül, a vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező valamennyi behozatal lényegében egyetlen exportőrtől származott, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget, és amelyet a jelenlegi felülvizsgálat nem érint. Ezért ebben az esetben dömpingre vonatkozó vizsgálatra nem volt lehetőség.

(17)

Annak megállapítására, hogy mennyire valószínű a dömping megismétlődése, az együttműködő kínai exportáló gyártó által szolgáltatott információkat, az alaprendelet 18. cikke alapján gyűjtött adatokat, valamint a nem együttműködő exportáló gyártók tekintetében rendelkezésre álló tényeket vették figyelembe. A rendelkezésre álló tények a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemből, az Amerikai Egyesült Államok által 2013 márciusában megindított hatályvesztési felülvizsgálat keretében közzétett információkból (5), a Bizottság számára elérhető statisztikai adatokból – tehát a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint havonta szolgáltatott adatokból (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) –, valamint az Eurostat importra vonatkozó adataiból származtak.

(18)

A vizsgálatban rendelkezésre álló adatok rámutattak, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező valamennyi behozatal lényegében egyetlen exportőrtől származott, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget (6). Az említett a behozatalokra tehát nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések. A megnevezett időszakban az említett behozatalok árai az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak.

(19)

Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszakban 29 %-kal emelkedtek az Unióba irányuló kínai behozatal árai, azok továbbra is alacsonyak voltak, és a felülvizsgálati időszakban alákínáltak az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott árnak. Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott értékesítési árai ugyancsak növekedtek, ennek mértéke azonban kevésbé jelentős, mindössze 7 % volt.

(20)

A jelenlegi dömpingellenes intézkedések által érintett egyetlen együttműködő kínai exportőr a felülvizsgálati időszak alatt az érintett terméket nem exportálta az Unióba. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy ez az exportőr harmadik országokba dömpingelt áron exportált, és árai még a Kínából az uniós piacra irányuló jelenlegi behozatal árainál is alacsonyabbak voltak. Ez azt jelzi, hogy a kínai exportőrök továbbra is dömpinget folytatnak, áraik pedig alacsonyak.

(21)

Az uniós piacot hozzávetőleg az egyenként 8 % és 10 % közötti piaci részesedéssel rendelkező három országból – Kínából, Törökországból és az Egyesült Államokból – származó behozatal, valamint hozzávetőleg 65–75 %-os piaci részesedéssel rendelkező két uniós gyártó látja el. A vizsgálat rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is jelen volt az uniós piacon, és a felülvizsgálati időszak alatt az onnan származó import a teljes behozatal hozzávetőleg egyharmadát képviselte. Az Egyesült Államok importárai átlagosan 10 %-kal haladták meg a Kínából származó behozatal árait. Ez a megállapítás, valamint az uniós árak tekintetében megfigyelt áralákínálás arra utal, hogy a kínai behozatal továbbra is leszorítja az Unión belüli értékesítési árakat.

(22)

A fenti (18) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező behozatal egyetlen exportőrtől származott, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget. Az említett behozatalok volumene 2009 és a felülvizsgálati időszak között 24 %-kal emelkedett, ezzel ugyanebben az időszakban a teljes uniós felhasználásból képviselt piaci részesedés 8 %-ról 9,6 %-ra nőtt.

(23)

Érdemes emlékeztetni arra, hogy 1995 és 2001 között dömpingellenes intézkedéseket vezettek be a Kínából származó perszulfátokra. Mivel ezeket az intézkedéseket hatályon kívül helyezték, a Kínából származó import volumene a 2001. évi kevesebb mint 200 tonnáról 2003-ban 4 000 tonnára nőtt, 2006-ra pedig több mint ennek kétszeresére, 9 000 tonnára emelkedett. Más megfogalmazásban a kínai behozatal néhány év alatt megszerezte az uniós piac több mint 20 %-át. A 2003–2006 közötti időszakban – miközben a felhasználás 7 %-kal nőtt – a kínai piaci részesedés megduplázódott. Ez azt mutatja, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai exportőrök képesek jelentős piaci részesedést szerezni az uniós piacon.

(24)

A fenti tények és megfontolások – különösen az uniós piacra vonatkozó intézkedések 2001-es hatályon kívül helyezésére adott kínai válasz, a felülvizsgálati időszakban jellemző kínai árak és a dömping harmadik országok piacain történő folytatása – ismeretében valószínűsíthető, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az olcsó kínai importáruk rövid időn belül újra nagy mennyiségben megjelennének az uniós piacon.

(25)

A fenti (16) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az együttműködő kínai vállalat a felülvizsgálati időszak alatt nem exportált az Unióba, így a belföldi piacon alkalmazott rendes értékek és az Unióba irányuló kivitel exportárainak összevetésére nem volt lehetőség. Amint az a fenti (24) bekezdésben említést nyert, a Bizottság megvizsgálta, hogy a vállalat a felülvizsgálati időszak alatt harmadik országokba irányuló exportjai dömpingáron történtek-e. Mivel a vállalat az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban részesült, a rendes értékeket a vállalat saját adatai alapján határozták meg.

(26)

Az érintett termék három azon típusánál, amelyek esetében a belföldi értékesítés reprezentatív volt és a rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes átlagértékeket a belföldi piacon független vevők által fizetett árak alapján határozták meg. Az egyik típus esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján az előállítás költsége alapján kellett kialakítani. Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint a vállalat gyártási, értékesítési, általános és adminisztratív költségeit, valamint a rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítésből származó nyereségét alkalmazták e típus rendes értékének megállapításához.

(27)

A bejelentett és ellenőrzött adatok alapján megállapított súlyozott rendes átlagérték és a harmadik országokba irányuló export gyártelepi áron alapuló súlyozott átlagárának összehasonlítása szerint a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet értéke 9,4 %.

(28)

Az Indiában és az Egyesült Államokban hatályos dömpingellenes intézkedések ugyancsak egyértelműen jelzik a kínai exportáló gyártók által más piacokon gyakorolt árpolitikát és ezáltal folytatott dömpinget.

(29)

A vizsgálat kimutatta, hogy az együttműködő kínai vállalat a harmadik országok széles körébe, például Brazíliába, Indonéziába, Malajziába, Dél-Afrikába, Dél-Koreába, Tajvanra, Thaiföldre és az Egyesült Arab Emírségekbe exportált. Az együttműködő kínai vállalat harmadik országokban alkalmazott exportárait ezért összevetették az uniós gazdasági ágazatra jellemző értékesítési árak, valamint a felülvizsgálati időszak alatt az uniós piacon jellemző kínai importár szintjével. Az összehasonlítás rámutatott arra, hogy az együttműködő kínai exportőr a felülvizsgálati időszak alatt jelentős mértékben, akár 40 %-kal is alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak.

(30)

Ez az elemzés egyrészről azt mutatja, hogy az uniós piacon alkalmazott magasabb árak rendkívül vonzók, másrészről pedig a más kínai exportőrök által kínált árak alacsonyabbak az uniós piacon jelenleg alkalmazott kínai importárnál.

(31)

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy az együttműködő vállalat rendes értékei a felülvizsgálati időszak alatt általában alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazatra jellemző értékesítési áraknál. Ez megerősíti az uniós piac vonzerejét, mivel egyértelműen nagyobb nyereséget biztosítana a kínai gyártók számára. A Kínában jellemző alacsony árszint alapját a jelek szerint kizárólag az érintett termékhez kapcsolódó jelentős termelési kapacitás és kínálat képezi.

(32)

Amint az a fenti (28) preambulumbekezdésben említést nyert, a hatályos dömpingellenes intézkedések miatt egyes harmadik országbeli piacok – például az Egyesült Államok vagy India – vonzereje csökkent a kínai exportőrök számára. Ezenkívül a többi harmadik országbeli piac tekintetében is megállapítást nyert, hogy alacsonyabb árszintek jellemzők rájuk, mint az uniós piacra. Más, dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó, harmadik országbeli piacokra az adott piacon már jelen lévő vállalatok szállítanak, ezért a Kínában megjelenő szabad kapacitást feltehetően az uniós piacra irányuló export céljára használják fel.

(33)

A fentiek alapján a jelenlegi intézkedések megszüntetése esetén a kínai behozatal volumene várhatóan növekedne, és nagyobb árnyomást gyakorolna az uniós piacra.

(34)

Más rendelkezésre álló információ hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a kínai szabad kapacitás elemzését a rendelkezésre álló tények – nevezetesen az együttműködő kínai exportáló gyártó által a kínai piaci helyzetről szolgáltatott korlátozott információk, az uniós gazdasági ágazat által biztosított információk, valamint a Kínában meghatározott öt legnagyobb gyártó szintjén nyilvánosan elérhető információk – és az eljárás megindítási szakaszában gyűjtött adatok alapján végezték. Megállapítást nyert, hogy az ezekből a forrásokból származó információk egységesek.

(35)

Ezen információk alapján a feltételezések szerint Kínában több mint százezer tonna termelési kapacitás áll rendelkezésre, amely a felülvizsgálati időszak során jellemző uniós felhasználás hozzávetőleg háromszorosának felel meg.

(36)

Az együttműködő gyártóra jellemző kapacitáskihasználási arány alapján megállapítást nyert, hogy Kínában olyan potenciálisan jelentős kapacitások állnak rendelkezésre, amelyek a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a gyártás növelésére fordíthatók, és az így előállított termékek az uniós piacon jelenhetnek meg.

(37)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping megismétlődése valószínűsíthető. A jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén különösen a Kínában meghatározott rendes értékek szintje, az együttműködő gyártó által harmadik országok piacain folytatott dömping, a kínai exportőrökkel szemben Indiában és az Egyesült Államokban alkalmazott hatályos dömpingellenes intézkedések, az uniós piac más piacokkal szembeni vonzereje, valamint a jelentős kínai termelési kapacitás valószínűsíti a dömping megismétlődését.

(38)

A jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy az Unión belül mindössze két gyártó állít elő perszulfátot. A felülvizsgálati időszak alatt e vállalatok képviselték a teljes uniós gyártás 100 %-át. A felülvizsgálat iránti kérelmet mindkét gyártó támogatta, és együttműködtek a vizsgálatban.

(39)

Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ezért az említett két gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(40)

Az alaprendelet 19. cikke alapján a bizalmas információk védelme érdekében a két uniós gyártóval kapcsolatos adatok feltüntetése indexált formában vagy értéktartomány formájában történik.

(41)

A behozatalra vonatkozó információkat a hasonló termék három fő típusa – az ammónium-perszulfát, a nátrium-perszulfát és a kálium-perszulfát – esetében a KN-kód szintjén, a negyedik típus – a kálium-peroximonoszulfát – esetében a TARIC-kód szintjén elemezték. A behozatalok elemzése kiegészült az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján gyűjtött adatokkal.

(42)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési mennyisége, valamint az Eurostat importra vonatkozó adatai alapján, a KN-kód és a TARIC-kód szintjén határozták meg.

(43)

A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás kismértékben magasabb volt, mint a figyelembe vett időszak kezdetén. A felhasználás tekintetében 2009 és 2010 között 22 %-os növekedést észleltek, később azonban a felhasználás tartósan, hozzávetőleg 18 %-kal csökkent.

1.   táblázat

Felhasználás

(44)

A Kínából származó behozatal volumenét és piaci részesedését az Eurostat adatai, valamint az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött adatok alapján elemezték.

(45)

A fent említett adatbázisok összehasonlítása azt jelzi, hogy a Kínából érkező összes behozatal egy vállalattól származik, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget. Ennek eredményeként a Kínából származó dömpingelt behozatal piaci részesedése és árainak alakulása nem vizsgálható.

(46)

Ezenkívül mivel a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt az érintett terméket nem exportálták az Unióba, a Kína tekintetében vett áralákínálás kiszámítására nem volt lehetőség.

(47)

A figyelembe vett időszak során az egyéb országokból származó behozatal mennyiségét, árát és piaci részesedését az alábbi táblázat mutatja. Ezeket a KN-kód és TARIC-kód szintjén rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján határozták meg. A fenti (40) preambulumbekezdésben kifejtettek szerinti bizalmas adatkezelés miatt a piaci részesedésre vonatkozó számadatok indexált formában szerepelnek a táblázatban.

2.   táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(48)

Az egyéb harmadik országokból az uniós piacra irányuló importvolumenek hozzávetőleg 12 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, az átlagár pedig ugyanebben az időszakban 6 %-kal nőtt. A harmadik országok által elveszített piaci részesedést részben a kínai behozatal, részben az uniós gazdasági ágazat szerezte meg. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat árai átlagosan 7 %-kal növekedtek, amint az az alábbi (64) preambulumbekezdésben szerepel.

(49)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és indexet, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(50)

Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt. Ez a növekedés 2009 és 2010 között volt a legjelentősebb, amikor a termelés 32 százalékponttal nőtt. Ezt követően a termelés szintje változatlan maradt, majd 2011 és a felülvizsgálati időszak között enyhén csökkent.

3.   táblázat

A teljes uniós termelés

(51)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszak során stabil maradt. A termelés 2009–2011 közötti növekedése mellett a kapacitáskihasználás összesen 34 %-kal emelkedett. Ez a tendencia a felülvizsgálati időszakban megváltozott, mivel a termelés csökkenése a kapacitáskihasználás hat százalékponttal történő visszaesését is eredményezte, az alábbi táblázatban ismertetett módon.

4.   táblázat

Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(52)

Noha az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2009 és a felülvizsgálati időszak között számottevően emelkedett, a termelés szintjéhez képest továbbra is viszonylag alacsony.

5.   táblázat

Zárókészlet

(53)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők számára történő értékesítési volumene a felhasználásra jellemző tendenciát követte, így 2010-ben érte el a legmagasabb értéket, majd a következő években a felülvizsgálati időszak végéig csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás 6 %-kal növekedett.

6.   táblázat

Független vevőknek történő értékesítések

(54)

Mivel az Unió számára történt értékesítések volumene a felhasználásra jellemző tendenciát követte, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt viszonylag változatlan maradt.

7.   táblázat

Uniós piaci részesedés

(55)

A fent kifejtettek szerint az Unión belüli felhasználás növekedése a figyelembe vett időszak alatt mindössze 3 százalékpont volt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenei és piaci részesedése tekintetében ugyanebben az időszakban sikerült kismértékű növekedést elérni.

(56)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás szintje 2009 és a felülvizsgálati időszak között kiegyensúlyozott maradt. A tonnában kifejezett munkavállalónkénti teljesítményben mért termelékenység azonban a termelésre jellemző tendenciával összhangban számottevően növekedett. A részletes adatok a következők:

8.   táblázat

Teljes uniós foglalkoztatás és termelékenység

(57)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unión belüli független vevőknek kínált egységárai 2009 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal emelkedtek. Az uniós gazdasági ágazatra jellemző átlagár 7 %-os növekedése a figyelembe vett időszak alatt a gazdasági szereplők által értékesített termékösszetétellel magyarázható. Ez az ár még a termékösszetételek közötti lehetséges különbségek figyelembevétele mellett is jelentősen magasabb volt, mint az együttműködő kínai gyártó harmadik országokba irányuló kivitelre felszámított ára.

9.   táblázat

Uniós piaci egységár

(58)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége 2009-ben közel nullszaldós volt. Ezt követően a 2010 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakban a nyereségesség mértéke meghaladta a 10 %-ot. A nyereségességi index 2009 és 2010 közötti hirtelen növekedése a rendkívül alacsony 2009. évi szintről indult, amely az uniós gazdasági ágazat számára kritikus év volt. 2011-ben a nyereségesség magas szintjét egy rendkívüli költségmegtakarítás eredményezte, amely a jövőben nem fog megismétlődni. Ezt tükrözi a nyereségesség felülvizsgálati időszakon belüli csökkenése, amely továbbra is jellemző tendencia.

10.   táblázat

Nyereségesség

(59)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során végig fenntartotta a beruházások magas szintjét.

(60)

2009-ben és 2011-ben a beruházások megtérülése szorosan követte a nyereségesség tendenciáját, amely azonban a fenti (58) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően nem reprezentatív.

11.   táblázat

Beruházások és a beruházások megtérülése

(61)

Az érintett termék forgalmának százalékában kifejezett pénzforgalom – amely befolyásolja a gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét – terén mutatkozó tendencia a nyereségességre jellemző tendenciához hasonlóan alakult. A pénzforgalom 2011-ig jelentősen javult, majd a felülvizsgálati időszakban romlott.

12.   táblázat

Pénzforgalom

(62)

Miközben a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma változatlan maradt, béreik 12 %-kal csökkentek.

(63)

A fent említetteknek megfelelően a figyelembe vett időszakban nem érkezett dömpingelt behozatal Kínából, ezért nem volt lehetőség a dömpingkülönbözet nagyságának meghatározására.

(64)

Az olcsó kínai dömpingelt behozatal hiányát, az uniós gazdasági ágazat által elért viszonylag magas kapacitáskihasználást és a megszerzett piaci részesedést, a nyereségesség szintjét és egyes pénzügyi mutatók kedvező alakulását figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt leküzdötte a korábbi dömping hatásait. Ez a talpra állás azonban a közelmúltban történt, és a felülvizsgálati időszakban különböző kármutatók – például a nyereségességre, a pénzforgalomra, a beruházások megtérülésére és a beruházásra vonatkozó mutatók – romlását figyelték meg.

(65)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Kínából származó, olcsó dömpingelt termékek közvetlenül az eredeti intézkedések 2007-ben történt bevezetését követően tűntek el az uniós piacról, és sem a figyelembe vett időszakban, sem a felülvizsgálati időszakban nem jelentek meg. Az uniós piacon jelen lévő, Kínából származó behozatal kizárólag attól a kínai gyártótól származik, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget. Ez az uniós gazdasági ágazatban lehetővé tette a termelés magas szintjét, az értékesítési volumen, az átlagos értékesítési ár, a piaci részesedés és a nyereségesség növelését, valamint az ágazat általános pénzügyi helyzetének javítását.

(66)

Ezért megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. Mivel a felülvizsgálati időszak során – a fent ismertetetteknek megfelelően – csökkent a felhasználás és egyes kármutatók romlottak, az uniós gazdasági ágazat továbbra is sebezhető.

(67)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság elemezte a kínai behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását annak értékelésére, hogy mennyire valószínű a kár megismétlődése az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén.

(68)

Az elemzés középpontjában a kínai szabad kapacitásnak, valamint a kínai exportőrök harmadik országok piacain és az uniós piacon tanúsított magatartásának vizsgálata állt.

(69)

A vizsgálat során gyűjtött és ellenőrzött információkon alapuló becslés szerint az érintett termék tekintetében hozzávetőleg százezer tonna termelési kapacitás áll rendelkezésre Kínában. Ezenfelül számos kisebb gyártó található szerte az országban, amelyek kapacitása tovább növeli ezt a számot.

(70)

A kínai exportőrök együttműködésének hiányában nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek alapján meghatározható az érintett termék uniós piacra történő exportálására felhasználható szabad kapacitás pontos százalékos aránya. A vizsgálat azonban rámutatott, hogy az egyetlen együttműködő kínai gyártó hozzávetőleg 30 %-os szabad kapacitással rendelkezik. Ha ezt az adatot valamennyi kínai vállalatra vonatkoztatjuk, az jelenleg több mint harmincezer tonna szabad kapacitás meglétét jelenti Kínában.

(71)

A fentiek alapján – még abban az esetben is, ha a kínai vállalatok nem teljes kapacitással működnek – 20–25 ezer tonna érintett termék állna rendelkezésre kivitel céljára Kínában. A fenti (22)–(44) preambulumbekezdésekben tett megállapítások és következtetések alapján egyértelmű, hogy amennyiben az intézkedéseket nem hosszabbítják meg, a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást az uniós piacra történő kivitel céljára szánják majd. E potenciális további exportvolument a felülvizsgálati időszak alatt jellemző, hozzávetőleg 25 000–35 000 tonnás uniós felhasználással összefüggésben kell figyelembe venni.

(72)

Amint az a fenti (20) bekezdésben említést nyert, a vizsgálat kimutatta, hogy a harmadik országokba irányuló kínai kivitel dömpingelt árakon történt. Ezenfelül az illetékes hatóságok által az Egyesült Államokban és Indiában végzett hatályvesztési felülvizsgálatok a Kínából származó perszulfátokra vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések meghosszabbítására vonatkozó ajánlást eredményeztek. Ilyen körülmények között az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportőrök szabad termelési kapacitását várhatóan az uniós piacra irányuló exportra szánt termékek előállítására fogják felhasználni. A fenti (32) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően, mivel a más, dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó, harmadik országbeli piacok ellátását az adott piacokon már jelen lévő vállalatok biztosítják, a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást feltehetően az érintett termék uniós piacra irányuló kivitelének céljára használnák fel.

(73)

Figyelembe véve a kínai exportőrök által korábban folytatott, a hatályos intézkedések bevezetését eredményező dömpinget és az általuk jelenleg harmadik országokban folytatott dömpinget, feltételezhető, hogy az ilyen Unióba irányuló kivitel dömpingelt áron történne.

(74)

Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy 1995 és 2001 között dömpingellenes intézkedéseket alkalmaztak a Kínából exportált perszulfátokra, amint az a fenti (23) preambulumbekezdésben szerepel. Mivel ezeket az intézkedéseket nem hosszabbították meg, a Kínából származó import volumene a 2001. évi kevesebb mint 200 tonnáról 2006-ban közel 10 000 tonnára nőtt, és így a kínai import megszerezte az uniós piac több mint 20 %-át.

(75)

A vizsgálat megállapításai fényében – tehát a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás, a harmadik országokban továbbra is fennálló kínai dömping, a kínai exportőrök által egyéb fő harmadik országbeli piacokon történő értékesítés korlátozott lehetősége, valamint a kínai exportőröknek az exportvolumenek uniós piacra történő átirányítására való bizonyított képessége alapján – a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése az uniós gazdasági ágazat helyzetét fő piacán gyengítené, és a várható olcsó kínai behozatal miatt a gazdasági ágazatot ismét kár érné. Nem indokolt azt feltételezni, hogy az uniós ágazat hatályos intézkedéseknek köszönhető teljesítményjavulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén is fennmaradna vagy tovább fokozódna. Éppen ellenkezőleg, a körülmények várhatóan kedveznének az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú és jelentős volumenű kínai behozatalnak, ami feltehetően hátráltatná az uniós piacon a figyelembe vett időszakban bekövetkezett kedvező fejleményeket. A valószínűsíthető kínai dömpingelt behozatal nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira, és hatására az ágazat elveszíthetné piaci részesedését, ami hátrányosan befolyásolná az uniós gazdasági ágazat – a fenti (66) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelőn továbbra is bizonytalan – pénzügyi teljesítményét.

(76)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különféle érintett érdekek, így az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek a megítélésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(77)

Mivel ez a vizsgálat a meglévő intézkedések felülvizsgálatára irányul, ezért lehetővé teszi, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt túlzott negatív hatását is értékelje.

(78)

A fenti (70) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzetének jelentős romlása valószínűsíthető. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések fenntartása előnyös lenne, mivel az uniós gyártók meg tudnák őrizni értékesítési volumenük, piaci részesedésük és nyereségességük szintjét, valamint általánosan kedvező gazdasági helyzetüket. Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét, mivel feltételezhető az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú és jelentős volumenű kínai behozatal növekedése, amely a kár megismétlődéséhez vezetne.

(79)

A 44 megkeresett felhasználó közül senki sem válaszolt a kérdőívre, és nem működött együtt. A felhasználók az eredeti vizsgálatban sem működtek együtt. A felhasználók érdeklődésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes a felhasználók érdekével. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az érintett terméknek a késztermékek költségére gyakorolt hatása elhanyagolható, és az intézkedések fenntartása nem gyakorolna kedvezőtlen hatást a felhasználók gazdasági ágazataira. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a termék jellegének, valamint a piacon rendelkezésre álló számos beszerzési forrásnak köszönhetően a felhasználók könnyen beszállítót válthatnak.

(80)

A 14 megkeresett importőr közül senki sem válaszolt a kérdőívre, és nem működött együtt. Az importőrök az eredeti vizsgálatban sem működtek együtt. Az importőrök érdeklődésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az importőrök érdekével. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az importőrök könnyen vásárolhatnak a piacon jelenleg rendelkezésre álló különböző forrásokból, különösen az uniós gazdasági ágazattól, az Egyesült Államok exportőreitől és a termékeiket nem dömpingelt árakon értékesítő kínai exportőröktől.

(81)

A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(82)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását javasolták. Határidőt is megállapítottak számukra, amely során a nyilvánosságra hozatalt követően előterjeszthették észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(83)

A fent említettek alapján az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az 1184/2007/EK rendelettel a Kínából származó egyes peroxoszulfátok (perszulfátok) behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(84)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. E különleges intézkedések – amelyek csak azon társaságokra vonatkoznak, amelyek esetében egyedi vámtételeket állapítottak meg – egyebek között a következők: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalokra az összes többi gyártóra alkalmazandó dömpingellenes maradványvám vonatkozik,

17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/23

(1)

Az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 40/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/25

(1)

A nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 39/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/27

(1)

Az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 40/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/29

(1)

Az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 40/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/31

(1)

A 2568/91/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározza az olívaolajok és az olívapogácsa-olajok kémiai és érzékszervi jellemzőit, valamint az e jellemzők értékelésére szolgáló módszereket. Ezeket a módszereket, illetve az olajok jellemzőire vonatkozó határértékeket – a vegyészeti szakértők véleményét figyelembe véve és a Nemzetközi Olívatanács (a továbbiakban: IOC) keretében végzett munka eredményeivel összhangban – frissíteni kell.

(2)

A Nemzetközi Olívatanács által megállapított legújabb nemzetközi szabványok uniós szintű végrehajtásának biztosítása érdekében frissíteni kell bizonyos, a 2568/91/EGK rendeletben meghatározott elemzési módszereket, valamint az olajok jellemzőire vonatkozó bizonyos határértékeket.

(3)

Következésképpen ki kell igazítani a sztigmasztadiének, a viaszok, a mirisztinsav és a zsírsav-alkilészterek határértékeit és ennek megfelelően módosítani kell bizonyos döntési fákat annak ellenőrzésére, hogy egy olívaolaj-minta megfelel-e a bejelentett kategóriának. A fogyasztóvédelem érdekében döntési fákat kell bevezetni a korlátozóbb paraméterekkel összevetett kampeszterin- és delta-7-sztigmaszterin-tartalom meghatározására a kereskedelem megkönnyítése és az olívaolajok eredetiségének biztosítása céljából. A szterinek összetételének és mennyiségének megállapítására, valamint az eritrodiol és az uvaol meghatározására alkalmazott elemzési módszert megbízhatóbb módszerrel kell felváltani, mely a triterpén dialkoholokat is lefedi. Emellett indokolt felülvizsgálni az olívaolajok érzékszervi értékelését, valamint bevezetni egy olyan módszert, amely lehetővé teszi a külső eredetű növényi olajok kimutatását az olívaolajokban.

(4)

Az olajok megfelelőségi ellenőrzésének eljárásaival kapcsolatos fejlemények fényében az olívaolajok és az olívapogácsa-olajok elemzési módszereit ezeknek megfelelően ki kell igazítani.

(5)

Ezért a 2568/91/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Annak érdekében, hogy kellő idő álljon rendelkezésre az új szabályokhoz történő alkalmazkodásra és az alkalmazásukhoz szükséges eszközök bevezetésére, valamint a kereskedelemi ügyletek zavarait megelőzendő célszerű az e rendelet szerinti módosításokat 2014. március 1-jétől alkalmazni. Ugyanezen okból célszerű úgy rendelkezni, hogy az említett időpontig az Európai Unióban jogszerűen gyártott és címkézett, illetve az Európai Unió területére jogszerűen behozott és szabad forgalomba bocsátott olívaolajok és olívapogácsa-olajok a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók legyenek.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

(1)

a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   Az olajok I. melléklet szerinti jellemzőinek megállapítása a következő elemzési módszerekkel történik:

A külső eredetű növényi olajok jelenlétének az olívaolajokban történő kimutatására a XXa. melléklet szerinti elemzési módszer alkalmazandó.

(2)   A szűz olívaolajok érzékszervi jellemzőinek nemzeti hatóságok vagy képviselőik által történő ellenőrzését a tagállamok által jóváhagyott kóstolói csoportok végzik.

Valamely olajnak az első albekezdésben említett érzékszervi jellemzői akkor tekintendők a bejelentett kategóriának megfelelőnek, ha a tagállamok által jóváhagyott kóstolói csoport megerősíti az osztályozást.

Amennyiben az érzékszervi jellemzők tekintetében a csoport nem erősíti meg a bejelentett kategóriát, az érdekelt fél kérésére a nemzeti hatóságok vagy képviselőik más jóváhagyott csoportokkal haladéktalanul elvégeztetnek két ellenőrző értékelést, melyek közül az egyiket az érintett termelő tagállam által jóváhagyott csoport végzi. Az érintett jellemzők akkor tekintendők a bejelentett kategóriának megfelelőnek, ha az ellenőrző értékelések közül legalább kettő megerősíti az adott osztályozást. Amennyiben ez nem áll fenn, az ellenőrző értékelések költségei az érdekelt felet terhelik.

(3)   Az olaj jellemzőinek a nemzeti hatóságok vagy képviselőik által az (1) bekezdésben előírtaknak megfelelően történő ellenőrzése során a mintavételezés a vizsgálati minták előkészítésére vonatkozó EN ISO 661, valamint a mintavételezésre vonatkozó EN ISO 5555 nemzetközi szabvány szerint történik. Azonban az EN ISO 5555 szabvány 6.8 pontja ellenére, a közvetlen csomagolású olajok esetében a mintavételezés e rendelet Ia. melléklete szerint történik. Az ömlesztett olajok esetében, amelyekre nem alkalmazható az EN ISO 5555 szabvány szerinti mintavétel, a mintavételezés a tagállam illetékes hatósága által adott utasítások szerint történik.

Az EN ISO 5555 szabvány és az EN ISO 661 szabvány 6. fejezetének sérelme nélkül a levett mintákat a lehető leggyorsabban sötét helyen, hőhatástól távol kell elhelyezni, és legkésőbb a mintavételezést követő ötödik munkanapig be kell küldeni elemzésre; eltérő esetben úgy kell tárolni a mintákat, hogy azok a laboratóriumba küldésük előtt a szállítás vagy a tárolás során ne sérüljenek vagy károsodjanak.

(4)   A (3) bekezdésben említett ellenőrzések céljára a II., III., IX., XII. és XX. mellékletben említett elemzéseket és – ha a nemzeti törvények előírják – az ellenvizsgálatokat csomagolt termékek esetében a minőségmegőrzési idő lejárta előtt kell elvégezni. Az ömlesztett olajok mintavételezése esetében az elemzéseket legkésőbb a mintavételt követő hatodik hónapban el kell végezni.

Az e rendeletben előírt egyéb elemzések vonatkozásában semmiféle határidőt nem kell alkalmazni.

Hacsak a mintavétel nem kevesebb mint két hónappal a minőségmegőrzési idő lejárta előtt történik, akkor amennyiben az elemzések eredményei nem felelnek meg a bejelentett kategóriájú olívaolaj és olívapogácsa-olaj jellemzőinek, az érintett felet legkésőbb egy hónappal az első albekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt értesíteni kell.

(5)   Az olívaolajok jellemzőinek az (1) bekezdés első albekezdésében előírt módszerek szerinti meghatározása céljából az elemzés eredményeit közvetlenül össze kell vetni az e rendeletben meghatározott határértékekkel.”

(2)

Az I. melléklet helyébe az e rendelet I. mellékletének szövege lép.

(3)

Az Ia. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

(4)

Az Ib. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

(5)

Az V. melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép.

(6)

A VI. mellékletet el kell hagyni.

(7)

A XII. melléklet helyébe e rendelet V. mellékletének szövege lép.

(8)

E rendelet egy XXa. melléklettel egészül ki, amelynek szövege a rendelet XX. melléklete után szerepel.