7.12.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/1

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. november 15.)

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról

(2013/720/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács a 764/2006/EK rendelet (1) elfogadásával 2006. május 22-én jóváhagyta az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodást (2) (a továbbiakban: a partnerségi megállapodás).

(2)	A partnerségi megállapodáshoz csatolt legutóbbi, a partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv (3) alkalmazása 2011. december 20-án befejeződött.

(3)

A Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat folytasson a Marokkói Királysággal egy új jegyzőkönyvről, amely a halászat tekintetében a Marokkói Királyság felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajóknak. A tárgyalások eredményeként 2013. július 24-én parafáltak egy új jegyzőkönyvet.

(4)	Ezen új jegyzőkönyvet alá kell írni, feltételezve annak megkötését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács jóváhagyja az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) az Unió nevében történő aláírását, feltételezve az említett jegyzőkönyv megkötését.

A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

E határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 141., 2006.5.29., 4. o.

(2)  A Tanács 2006. május 22-i 764/2006/EK rendelete az Európai Közösség és Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 141., 2006.5.29., 1. o.).

(3)  Jegyzőkönyv az Európai Unió és a Marokkói Királyság között, az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (HL L 202., 2011.8.5., 3. o.).

---

7.12.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/2

---

JEGYZŐKÖNYV

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról

1. cikk

Általános elvek

A jegyzőkönyv, annak melléklete és függelékei szerves részét képezik az Európai Unió és a Marokkói Királyság között 2007. február 28-án létrejött halászati partnerségi megállapodásnak (a továbbiakban: halászati megállapodás), amely része az Európai Unió és a Marokkói Királyság között 1996. február 26-án társulást létrehozó euromediterrán megállapodásnak (a továbbiakban: társulási megállapodás). A jegyzőkönyv hozzájárul a társulási megállapodás általános célkitűzéseinek megvalósításához, valamint biztosítani kívánja a halászati erőforrások környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból történő fenntarthatóságát.

Ezt a jegyzőkönyvet a társulási megállapodásnak a párbeszéd és együttműködés fejlesztésére vonatkozó 1. cikkével, valamint ennek a megállapodásnak a demokratikus alapelvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó 2. cikkével összhangban kell végrehajtani.

2. cikk

Alkalmazási időszak, a halászat időtartama és lehetőségei

A halászati megállapodás 5. cikke alapján engedélyezett halászati lehetőségeket a jegyzőkönyv alkalmazásával kezdődő négy éves időszakra az e jegyzőkönyvhöz csatolt táblázat állapítja meg.

Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 4. és 5. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

A halászati megállapodás 6. cikke alapján az Európai Unió (EU) valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók csak akkor végezhetnek halászati tevékenységet a marokkói halászati övezetekben, ha rendelkeznek az e jegyzőkönyv keretében és az e jegyzőkönyv mellékletében ismertetett szabályok szerint kiállított halászati engedéllyel.

3. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

1.   A jegyzőkönyv becsült éves összértéke a 2. cikkben említett időszakra vonatkozóan eléri a 40 000 000 EUR-t. A teljes összegen belül

a)	a halászati megállapodás 7. cikke szerinti pénzügyi hozzájárulás 30 000 000 EUR, amely a következőképp oszlik meg: i. 16 000 000 EUR pénzügyi támogatás az erőforrásokhoz való hozzáférés fejében; ii. 14 000 000 EUR a marokkói halászati ágazati politika támogatására;

b)	A hajótulajdonosok által a megállapodás 6. cikke alapján és a jegyzőkönyv melléklete I. fejezetének D. és E. szakaszában előírt szabályok szerint kiállított halászati engedélyekért fizetett díjak becsült összege 10 000 000 EUR.

2.   Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 4., 5., 6. és 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

3.   A 6. cikk (9) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzügyi hozzájárulásnak az Európai Unió által történő kifizetését az első évre vonatkozóan legkésőbb a jegyzőkönyv alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül, az azt követő években pedig legkésőbb a jegyzőkönyv hatálybalépésének évfordulójáig kell teljesíteni.

4.   Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzügyi hozzájárulást a Marokkói Királyság Államkincstára vezetőjének a részére kell utalni a Marokkói Királyság Államkincstáránál nyitott számlára, amelynek adatait a marokkói hatóságok közlik.

5.   A 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel e hozzájárulás felhasználása a marokkói hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

4. cikk

A tudományos együttműködés és a felderítő halászat összehangolása

1.   A megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése alapján a Felek vállalják, hogy rendszeresen vagy szükség esetén biztosítják tudományos ülések megtartását abból a célból, hogy megvizsgálják a jegyzőkönyv igazgatására és technikai nyomon követésére létrehozott vegyes bizottság által felhozott tudományos kérdéseket. A tudományos ülések megbízatását, összetételét és működését a halászati megállapodás 10. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság állapítja meg.

2.   A két fél vállalja, hogy a marokkói halászati övezetben halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján az említett vizeken előmozdítja a felelősségteljes halászatot.

3.   A halászati megállapodás 4. cikkének (2) bekezdése alapján a két fél a közös tudományos bizottsági ülések következtetései alapján a halászati megállapodás 10. cikkében előírt vegyes bizottság keretén belül egyeztet egymással, és – adott esetben – közös megegyezéssel intézkedéseket hoz a halászati erőforrások fenntartható kezelésének a biztosítására.

4.   A vegyes bizottság kérésére a marokkói halászati övezetben felderítő halászat végezhető kutatási célból, valamint a tudományos ismeretek bővítése érdekében. A felderítő halászat végrehajtására vonatkozó szabályokat a jegyzőkönyv mellékletének IV. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani.

5. cikk

A halászati lehetőségek felülvizsgálata

1.   A 2. cikk szerinti halászati lehetőségeket a vegyes bizottság közös megegyezéssel felülvizsgálhatja, ha a felülvizsgálat célja a marokkói halászati erőforrások fenntarthatósága.

2.   A halászati lehetőségek növelése esetén a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti pénzügyi hozzájárulást a halászati lehetőségekhez képest arányosan és időarányosan növelni kell. A halászati lehetőségek növelését azonban olyan módon kell meghatározni, hogy az EU által fizetendő pénzügyi hozzájárulás teljes összege ne haladja meg a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában feltüntetett összeg kétszeresét. Ha a Felek a 2. cikkben említett halászati lehetőségek csökkentésében állapodnak meg, a pénzügyi hozzájárulás összegét a halászati lehetőségekhez képest arányosan és időarányosan csökkenteni kell.

3.   A két fél közös megegyezéssel a halászati lehetőségek különböző hajókategóriák közötti elosztását is felülvizsgálhatja figyelembe véve az újraelosztással esetlegesen érintett állományok fenntarthatósági feltételeit. A Felek megállapodnak a pénzügyi hozzájárulás megfelelő kiigazításáról, ha azt a halászati lehetőségek újraelosztása indokolja.

6. cikk

A marokkói halászati ágazati politika támogatása

1.   A jegyzőkönyv 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában előírt pénzügyi hozzájárulás a marokkói halászati ágazati politika előmozdításához és végrehajtásához járul hozzá a halászati ágazat fejlesztését célzó „Halieutis” stratégia keretében.

2.   E hozzájárulás Marokkó általi felhasználása és kezelése a két fél által a vegyes bizottság keretében közös megegyezéssel meghatározott megvalósítandó célok és az azokra vonatkozó éves és többéves programozás alapján, valamint az „Halieutis” stratégiával összhangban és a megvalósítandó projekt várható hatásának becslése alapján valósul meg.

3.   A jegyzőkönyv érvényességének első évét illetően az (1) bekezdésben említett hozzájárulás Marokkó általi felhasználását az iránymutatások, célok, értékelési kritériumok és mutatók vegyes bizottság által történő jóváhagyásakor közölni kell az EU–val. Marokkónak a felhasználást a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig kell ismertetnie az EU–val.

4.   Az iránymutatások, célkitűzések, értékelési követelmények és mutatók bármely módosítását a Felek a vegyes bizottságon belül hagyják jóvá.

5.   Marokkónak ismertetnie kell a jegyzőkönyv által előírt ágazati pénzügyi támogatással végrehajtott projektek aktuális helyzetét, amelyet a vegyes bizottságban bemutatnak és megvizsgálnak.

6.   A projektek jellege és megvalósításuk időtartama alapján Marokkónak ismertetnie kell a jegyzőkönyv által előírt ágazati támogatással megvalósított projektek végrehajtásáról szóló jelentést; a jelentésben be kell számolni a várt gazdasági és társadalmi következményekről, különösen a foglalkoztatásra és a beruházásokra gyakorolt hatásról, valamint a megvalósított intézkedések bármilyen számszerűsíthető eredményéről és azok földrajzi eloszlásáról. Ezeket az adatokat a vegyes bizottság által részletesebben meghatározott mutatók alapján kell kidolgozni.

7.   Emellett Marokkónak a jegyzőkönyv lejárta előtt végleges jelentést kell bemutatnia a jegyzőkönyv által előírt ágazati támogatás végrehajtásáról, ideértve az előző bekezdésekben foglaltakat is.

8.   Az ágazati támogatás végrehajtását a két fél szükség esetén e jegyzőkönyv lejárta után, valamint adott esetben a felfüggesztési időszakokban is nyomon követi az e jegyzőkönyvben előírt szabályok szerint.

9.   A jegyzőkönyv 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja által előírt ágazati támogatás kifizetése részletekben történik az ágazati támogatás végrehajtása során elért eredmények elemzése és a programozáshoz meghatározott igények alapján.

10.   A műveleti végrehajtás keretét a vegyes bizottságnak kell meghatároznia.

7. cikk

Az uniós piaci szereplők gazdasági integrálódása a marokkói halászati ágazatba

A hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően a két fél a következő területeken ösztönzi a kapcsolatokat és járul hozzá a gazdasági szereplők közötti együttműködéshez:

—	a halászathoz kapcsolódó ipar – többek között hajógyártás és -javítás, illetve a halászathoz szükséges anyagok és eszközök gyártásának – fejlesztése,

—	a szakmai tapasztalatcsere előmozdítása és vezetőképzés a tengeri halászati ágazat részére,

—	halászati termékek értékesítése,

—	marketing,

—	akvakultúra.

8. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztése az annak értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vita miatt

1.   A Felek között az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmezésével és annak alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákról a Felek a halászati megállapodás 10. cikkében előírt vegyes bizottság keretében egyeztetnek, amelyet szükség esetén rendkívüli ülésre kell összehívni.

2.   E jegyzőkönyv alkalmazása bármelyik fél kezdeményezésére felfüggeszthető, ha a Feleket szembeállító vita súlyosnak tekinthető, és a vegyes bizottság keretében az (1) bekezdésnek megfelelően folytatott egyeztetések nem vezetnek annak békés rendezéséhez.

3.   A jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó szándékát az érintett fél írásban, a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt legalább három hónappal jelenti be.

4.   Felfüggesztés esetén a Felek az őket szembeállító vita békés megoldása érdekében továbbra is egyeztetnek egymással. A vita rendezése után a jegyzőkönyv alkalmazása újból megkezdődik. A pénzügyi hozzájárulás összege arányosan és időarányosan csökken annak az időszaknak megfelelően, amelynek során e jegyzőkönyv alkalmazását felfüggesztették.

9. cikk

A jegyzőkönyvből eredő technikai kötelezettségek figyelmen kívül hagyása

E jegyzőkönyv rendelkezéseinek és a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően Marokkó fenntartja a jogot arra, hogy az e jegyzőkönyv alkalmazásából eredő rendelkezések és kötelezettségek figyelmen kívül hagyása esetén a mellékletekben előírt szankciókat alkalmazza.

10. cikk

Elektronikus adatcsere

Marokkó és az Európai Unió vállalja, hogy a lehető leghamarabb létrehozza a jegyzőkönyv technikai kezeléséhez kapcsolódó valamennyi információ és dokumentum – például fogási adatok, a hajók műholdas hajómegfigyelési rendszeren (VMS) keresztül történő helymeghatározása, valamint az övezetbe való belépésről, illetve az övezetből való kilépésről szóló értesítések – elektronikus cseréjéhez szükséges rendszereket.

11. cikk

A nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezései

Az e jegyzőkönyv és annak melléklete alapján halászó hajók tevékenységeire – különösen az átrakodásra, a kikötői szolgáltatások igénybevételére, a felszerelések vásárlására stb. – a Marokkóban alkalmazandó törvények irányadók.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a jegyzőkönyv és annak melléklete azon a napon lép hatályba, amikor a Felek értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

Halászati lehetőségek

Kisüzemi halászat				Tengerfenéki halászat	Ipari célú nyílt tengeri halászat	Fagyasztóval nem felszerelt hajók által végzett, ipari célú nyílt tengeri halászat
Nyílt tengeri halászat északon: kerítőhálók	Kisüzemi halászat délen: horgászbotok és horogsorok	Kisüzemi halászat északon: fenékhorogsorok	Kisüzemi tonhalhalászat: horgászbotok	Fenékhorogsorok és fenékvonóhálók	Nyílt tengeri vagy félig nyílt tengeri vonóháló	Nyílt tengeri vagy félig nyílt tengeri vonóháló
					C állomány Kvóta: 80 000 tonna
20 hajó	10 hajó	35 hajó	27 hajó	16 hajó	18 hajó

---

---

7.12.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/40

---

A TANÁCS 1270/2013/EU RENDELETE

(2013. november 15.)

az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács a 764/2006/EK rendeletet (1) elfogadásával 2006. május 22-én jóváhagyta az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodást (2) (a továbbiakban: a partnerségi megállapodás).

(2)

Az Unió tárgyalásokat folytatott a Marokkói Köztársasággal a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó új jegyzőkönyvről, amely a halászat tekintetében a Marokkói Köztársaság felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajóknak. Az új jegyzőkönyvet 2013. július 24-én parafálták.

(3)	A Tanács 2013. november 15-én elfogadta az új jegyzőkönyv aláírásáról szóló 2013/1270/EU határozatot (3).

(4)	Az új jegyzőkönyv alkalmazásának időszakára meg kell határozni a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának módját.

(5)

Az 1006/2008/EK rendelet (4) 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően, ha úgy tűnik, hogy az új jegyzőkönyv értelmében az Unió számára kiosztott halászati lehetőségek nincsenek teljes mértékben kihasználva, a Bizottság erről tájékoztatja az érintett tagállamokat. Amennyiben a Tanács által megállapított határidőn belül nem érkezik válasz, ezt annak megerősítéseként kell értelmezni, hogy az érintett tagállam hajói az adott időszakban nem használják ki teljes mértékben halászati lehetőségeiket. Az említett határidőt a Tanácsnak meg kell állapítania.

(6)	Helyénvaló előírni, hogy ez a rendelet az új jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától legyen alkalmazandó.

(7)

Az ügy sürgősségére tekintettel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól mentességet kell biztosítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) szerinti halászati lehetőségek a tagállamok között a következők szerint kerülnek elosztásra:

Halászati kategória	Hajó típusa	Tagállam	Engedély vagy kvóta
Kisüzemi halászat északon, nyílt tengeri fajok	Kerítőhálós halászhajók (< 100 BT)	Spanyolország	20
Kisüzemi halászat északon	Fenékhorogsoros halászhajók (< 40 BT)	Spanyolország	25
		Portugálial	7
	Fenékhorogsoros halászhajók (≥ 40 BT < 150 BT)	Portugálial	3
Kisüzemi halászat délen	Horogsoros és horgászbotos halászhajók < 80 BT	Spanyolország	10
Tengerfenéki halászat	Fenékhorogsoros halászhajók	Spanyolország	7
		Portugálial	4
	Vonóhálós halászhajók	Spanyolország	5
		Olaszország	0
Tonhalhalászat	Horgászbotos halászhajók	Spanyolország	23
		Franciaország	4
Ipari célú nyílt tengeri halászat	80 000 tonna évente legfeljebb havi 10 000 tonna a flotta egészére nézve, kivéve az augusztustól októberig terjedő időszakot, amikor a fogások havi felső határértéke 15 000 tonna. A halászatra engedéllyel rendelkező hajók eloszlása:   10 darab, 3 000 BT-nál nagyobb űrtartalmú hajó   3 darab, 150 és 3 000 BT közötti űrtartalmú hajó   5 darab, 150 BT-nál kisebb űrtartalmú hajó	Németország	6 467 t
		Litvánia	20 693 t
		Lettország	11 640 t
		Hollandia	24 567 t
		Írosrszág	2 917 t
		Lengyelország	4 525 t
		Egyesült Királyság	4 525 t
		Spanyolország	467 t
		Portugália	1 555 t
		Franciaország	2 644 t

(2)   Az 1006/2008/EK rendelet a partnerségi megállapodás sérelme nélkül alkalmazandó.

(3)   Ha az e cikk (1) bekezdésében említett tagállamok halászati engedély iránti kérelmei nem merítik ki a jegyzőkönyvben meghatározott halászati lehetőségeket, a Bizottság az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően figyelembe veszi bármely más tagállam halászati engedély iránti kérelmét is.

(4)   Az a határidő, amelyen belül a tagállamoknak az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meg kell erősíteniük, hogy a számukra odaítélt halászati lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben, 10 munkanap attól a naptól számítva, amikor a Bizottság értesíti őket, hogy a halászati lehetőségeket nem merítették teljesen ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 141., 2006.5.29., 4. o.

(2)  A Tanács 2006. május 22-i 764/2006/EK rendelete az Európai Közösség és Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 141., 2006.5.29., 1. o.).

(3)  Lásd e Hivatalos Lap 40. oldalát.

(4)  A Tanács 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK rendelete a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről, valamint a 2847/93/EGK és az 1624/94/EK rendelet módosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).

---

7.12.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/42

---

A BIZOTTSÁG 1271/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2013. szeptember 30.)

a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 208. cikkére,

mivel:

(1)

A Közösségek által létrehozott szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (2) az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeleten (3) alapult. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet helyébe a 966/2012/EU, Euratom rendelet lépett. Ezért felül kell vizsgálni a 2343/2002/EK, Euratom rendeletet. Az áttekinthetőség érdekében a 2343/2002/EK, Euratom rendelet helyébe új rendeletnek kell lépnie.

(2)	Figyelembe kell venni az Európai Unió Tanácsának, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a decentralizált ügynökségekről szóló 2012. július 19-i közös nyilatkozatát.

(3)	A 2343/2002/EK, Euratom rendelet egyes rendelkezéseit az alkalmazásuk során nyert tapasztalatok figyelembevétele érdekében felül kell vizsgálni.

(4)

E rendeletnek meg kell állapítania azon átfogó elveket és alapvető szabályokat, amelyeket az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott – a költségvetésből hozzájárulásokban részesülő – szervekre (a továbbiakban: uniós szervek) kell alkalmazni, létesítő okiratuk sérelme nélkül. E rendelet alapján az uniós szerveknek el kell elfogadniuk saját pénzügyi szabályaikat, amelyek csak akkor térhetnek el a rendelettől, ha azt sajátos szükségleteik megkövetelik, valamint a Bizottság előzetesen jóváhagyását adta.

(5)

Mindazonáltal az e rendelet hatálya alá nem tartozó, teljes mértékben önfinanszírozó uniós szerveknek a következetesség érdekében – adott esetben – hasonló szabályokat kell elfogadniuk. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012. július 19-i közös nyilatkozatával összhangban, a fenti szerveknek éves jelentést kell benyújtaniuk az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak költségvetésük végrehajtásáról, valamint figyelembe kell venniük a fentiek kéréseit és ajánlásait.

(6)

Az uniós szerveknek a költségvetési jog öt alapvető elvével – egységesség, teljesség, globális fedezet, egyediség, évenkéntiség –, valamint az egyensúly, az elszámolási egység, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvével összhangban kell megállapítaniuk és végrehajtaniuk költségvetésüket.

(7)	Hangsúlyozni kell az uniós hozzájárulás kiegyenlítő jellegét. Az uniós szerv többletet mutató költségvetési eredményének az év folyamán fizetett uniós hozzájárulás összegét meghaladó részét vissza kell téríteni az uniós költségvetésbe.

(8)

Amennyiben a létesítő okirat azt írja elő, hogy a bevétel az uniós hozzájárulás mellett díjakból és illetékekből áll, és hogy a díjakból és illetékekből származó bevételeket adott kiadási tételekhez rendeleik, az uniós szervek számára lehetővé kell tenni az egyenleg címzett bevételek formájában történő továbbvitelét.

(9)	Biztosítani kell, hogy a díjakat megfelelő szinten állapítsák meg a szolgáltatásnyújtás költségeinek fedezéséhez, jelentős többletek elkerülésével.

(10)

A költségvetés-végrehajtási feladatok uniós szervekre történő átruházását a feladatok jellemzőinek és az uniós szerv külön szakértelmének kellően indokolnia kell, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költséghatékonyság fenntartásával. Az átruházott feladatoknak összeférhetőnek kell lenniük a létesítő okirattal.

(11)	Az uniós szervek csak akkor részesülhetnek ad hoc vissza nem térítendő támogatásban, ha erről a vonatkozó alap-jogiaktusok kimondottan rendelkeznek, valamint a létesítő okirat engedélyezi.

(12)	A 966/2012/EU, Euratom rendelet 50. cikke alapján az uniós szervnek – az Unió más intézményeivel és szerveivel – teljesítményértékelésben kell részt vennie.

(13)	Szabályokat kell megállapítani az átfogó időszaki értékelések következtetéseinek nyomon követését célzó cselekvési tervre voantkozóan, a következtetések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(14)	A következetes programozás biztosítása céljából az uniós szervnek – a Bizottság iránymutatásainak figyelembevételével – az éves és többéves programozást tartalmazó dokumentumot kell összeállítania.

(15)	Az az összes programozási dokumentum hatékonyságának és következetességének biztosítása érdekében az uniós szervnek a költségvetési eljáráshoz kell igazítania az éves és többéves programozás időbeni ütemezését.

(16)

Pontosítani kell a belső ellenőrzés és belső kontroll feladatköreinek jelenlegi felépítését, valamint ésszerűsíteni kell a jelentéstételi követelményeket. Az uniós szerven belül a belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőrének kell ellátnia, aki akkor végez ellenőrzéseket, ha ezt a kapcsolódó kockázatok indokolják. Szabályokat kell előírni a belső ellenőrzési részlegek létrehozására és működésére vonatkozóan.

(17)

A jelentéstételi kötelezettségeket ésszerűsíteni kell. Az uniós szerveknek összevont éves tevékenységi jelentést kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely átfogó információkat tartalmaz a munkaprogram, a költségvetés, a személyzetpolitikai terv végrehajtásáról, a szerv irányításáról, valamint a belsőkontroll-rendszerekről.

(18)

Az uniós szervek költséghatékonyságának javítása érdekében fontos rendelkezni a szolgálatok megosztásának vagy azok más uniós szervek vagy a Bizottságra történő átruházásának lehetőségéről. A költséghatékonyság különösen javítható annak lehetővé tételével, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét bízzák meg az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselőinek valamennyi feladatával vagy feladatai egy részével.

(19)	A 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglaltak szerint a több évre kiterjedő kötelezettségeket kizárólag akkor lehet éves részletekre lebontani, ha a létesítő okirat vagy az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

(20)	A címzett bevételekre vonatkozó szabályoknak a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglalt szabályokkal való összehangolása céljából szabályokat kell előírni a címzett bevételek differenciálására (belső és külső), valamint átvitelükre vonatkozóan.

(21)	Az Unió uniós szervnek nyújtott hozzájárulásából származó kamatra vonatkozó szabályoknak a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglalt szabályokkal való összehangolása céljából rendelkezni kell arról, hogy a kamat nem a költségvetést illeti meg.

(22)	A 966/2012/EU, Euratom rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy különleges esetekben költségvetési kötelezettséget megelőzően vállalható jogi kötelezettség. E lehetőséget az uniós szervek számára is biztosítani kell.

(23)

A 2343/2002/EK, Euratom rendelet és a 966/2012/EU, Euratom rendelet közötti következetesség biztosítása érdekében nem engedélyezhetők közbeszerzésre és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó külön rendelkezések. Egyetlen szabálysor alkalmazása biztosítja az uniós szerv tevékenységének egyszerűsítését, és lehetővé teszi a Bizottság által kidolgozott iránymutatások és minták alkalmazását.

(24)	A 2343/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezéseinek a 966/2012/EU, Euratom rendelettel való összehangolása érdekében be kell vezetni annak lehetőségét, hogy az uniós szerv pénzdíjakat ítélhet oda.

(25)

Az összeférhetetlenség valós vagy vélt kokcázatának feltárása és megfelelő kezelése érdekében az uniós szervek számára elő kell írni, hogy szabályokat fogadjanak el az összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről. Az ilyen szabályoknak figyelembe kell venniük az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012. július 19-i közös nyilatkozatát követően a Bizottság által kidolgozott iránymutatásokat.

(26)

Az inagatlanpolitikára vonatkozó rendelkezéseket – ideértve az uniós szervek azon lehetőségének bevezetését, hogy hitelt vegyenek fel, valamint ennek feltételeit – össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendelettel annak biztosítása érdekében, hogy az újonnan bevezetett szabályokat valamennyi uniós szerv és intézmény következetesen alkalmazza.

(27)	Rendelkezni kell a programozás és a jelentéstétel átmeneti rendelkezéseiről, mivel a Bizottságnak időre van szüksége ahhoz, hogy az uniós szervekkel együttműködésben megfelelő iránymutatásokat dolgozzon ki.

(28)	E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, hogy az uniós szervek felülvizsgált pénzügyi szabályzatait 2014. január 1-jétől időben elfogadhassák a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó következetes szabályok biztosítása érdekében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza azon alapvető fontosságú pénzügyi szabályokat, amelyek alapján az uniós szerv saját pénzügyi szabályait elfogadja. Az uniós szerv pénzügyi szabályai csak akkor térhetnek el e rendelettől, ha sajátos szükségleteik megkövetelik, valamint a Bizottság előzetesen jóváhagyását adta.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

—   „létesítő okirat”: az uniós szerv létrehozásának és működésének legfőbb szempontjait szabályozó uniós jogi aktus,

—   „az uniós szerv költségvetése”: az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az uniós szerv számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást,

—   „uniós szerv”: a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikkében említett szervek bármelyike,

—   „igazgatótanács”: az uniós szerv azon legfőbb belső szerve, amely felelős a pénzügyi és költségvetési döntések meghozataláért, függetlenül attól, hogy a létesítő okiratban milyen nevet adtak ennek a szervnek,

—   „igazgató”: az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért és engedélyezésre jogosult tisztviselőként az uniós szerv költségvetésének végrehajtásáért felelős személy, függetlenül attól, hogy a létesítő okirat milyen címmel illeti az adott személyt,

—   „ügyvezető testület”: az unós szerv azon belső testü4lete, amely az igazgatótanácsot segíti, és amelynek a feladatköreit és eljárási szabályzatát a létesítő okirat határozza meg.

3. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Eltérő rendelkezés hiányában az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (4) kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott határidőkre.

4. cikk

A személyes adatok védelme

E rendelet nem sérti a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) követelményeit.

5. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

Az uniós szerv költségvetését az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső kontrollt igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elveivel összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

II.   CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

1.   FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

6. cikk

Az uniós szerv költségvetésének hatálya

(1)   Az uniós szerv költségvetése az alábbiakat foglalja magában:

a)	saját bevételek, amelyek azon díjakból és illetékekből állnak, amelyek beszedésére a rábízott feladatok alapján az uniós szerv jogosult, valamint esetleges egyéb bevételek;

b)	a fogadó tagállamok esetleges pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek;

c)	az Unió által nyújtott támogatás;

d)	a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott kiadási tételekhez rendelt bevételek;

e)	az uniós szerv kiadásai, beleértve az igazgatási kiadásokat.

(2)   A díjakból és illetékekből álló bevételeket csak a létesítő okiratban előírt kivételes és kellően indokolt esetekben lehet meghatározott kiadási tételekhez rendelni.

(3)   Ha egy vagy több létesítő okirat világosan meghatározott feladatokra külön finanszírozást ír elő, vagy ha az uniós szerv hatáskör-átruházási megállapodás útján rábízott feladatokat hajt végre, külön számlákat kell vezetnie a bevételi és kiadási műveletekről. Az uniós szervnek minden egyes feladatcsoportot egyértelműen azonosítania kell a 32. cikkben említett éves és többéves programozási dokumentumban foglalt humánerőforrás-programozásában.

7. cikk

Ad hoc vissza nem térítendő támogatások

(1)   Az uniós szervek csak akkor részesülhetnek a költségvetésből ad hoc vissza nem térítendő támogatásban, ha az létesítő okiratuk engedélyezi, és azt az alap-jogiaktus kimondottan előírja.

(2)   Ha az uniós szerv számára ad hoc vissza nem térítendő támogatást engedélyeztek, az e támogatások által finanszírozott feladatokat fel kell tüntetni a 32. cikk (3) bekezdésében említett éves munkaprogramban.

8. cikk

Hatáskör-átruházási megállapodások

(1)   A Bizottság csak akkor bízhatja meg az uniós szervet költségvetés-végrehajtási feladatokkal, ha azt a fellépés különleges jellege és az uniós szerv különleges szakértelme kellően indokolja.

(2)   Az uniós szerv kiválasztásakor megfelelően figyelembe kell venni:

a)	a feladatok átruházásából eredő költséghatékonyságot;

b)	az adott szerv irányítási szerkezetére, valamint pénzügyi és emberi erőforrásaira gyakorolt hatást.

(3)   Amikor a Bizottság kivételesen feladatokat ruház az uniós szervre:

a)	az uniós szervre a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkét kell alkalmazni a fenti feladatokra elkülönített pénzösszegek tekintetében, és nem kell alkalmazni e rendelet 108. és 109. cikkét;

b)	az uniós szervre bízott feladatokat – mindössze tájékoztatás céljából – meg kell említeni az uniós szerv 32. cikk (3) bekezdésében említett éves munkaprogramjában.

(4)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a hatáskör-átruházási megállapodás aláírása előtt konzultálnia kell az igazgatótanáccsal.

9. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó szabályok

(1)   Bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető mindaddig, amíg az uniós szerv költségvetésének egy tételére nem könyvelték le.

(2)   Az uniós szerv költségvetése által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető és nem engedélyezhető.

(3)   Az uniós szerv költségvetésében csak akkor szerepelhet előirányzat, ha az egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez kapcsolódik.

(4)   Az uniós szerv költségvetéséből teljesített előfinanszírozási kifizetésekből származó kamatok nem az uniós szervet illetik meg.

2.   FEJEZET

Az évenkéntiség elve

10. cikk

Meghatározás

Az uniós szerv költségvetésében szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

11. cikk

Az előirányzatok típusai

(1)   A költségvetés nem differenciált előirányzatokat és – amennyiben a működés igények szükségessé teszik – differenciált előirányzatokat tartalmaz. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokból állnak.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik.

(3)   A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

12. cikk

A bevételek és az előirányzatok számvitele

(1)   Az uniós szerv 6. cikkben említett bevételeit az adott pénzügyi év során beszedett összegek alapján kell a pénzügyi év könyvelésében feltüntetni.

(2)   Az uniós szerv bevételei azonos összegű kifizetési előirányzatokat fedeznek.

(3)   Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évre vállalt és kifizetett kiadásokat és az előző pénzügyi évek kötelezettségvállalásaival szemben esedékes összegeket fedezzék.

(4)   A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni.

(5)   A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

13. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

Az uniós szerv költségvetésébe felvett előirányzatokat január 1-jei hatállyal lehet lekötni, amint az uniós szerv költségvetését véglegesen elfogadták.

14. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1)   Meg kell szüntetni azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket. Kizárólag a következő pénzügyi évre azonban átvihetőek, egy, az igazgatótanács, vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület által február 15-ig meghozott határozattal a (3) és (4) bekezdéssel összhangban, vagy átvihetőek automatikusan az (5) bekezdéssel összhangban.

(2)   A személyzeti kiadásokra vonatkozó előirányzatok nem vihetők át.

(3)   A differenciált kötelezettségvállalási előirányzatok és azon nem differenciált előirányzatok, amelyeket a pénzügyi év végéig még nem kötöttek le, a következő összegek tekintetében átvihetőek:

a)	a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek;

b)

az ingatlanprojektekkel kapcsolatos, nem differenciált előirányzatoknak megfelelő összegek, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott. A kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszát meg kell határozni minden egyes uniós szerv pénzügyi szabályzatát végrehajtó szabályokban.

Az ilyen összegeket a következő év március 31-éig, ingatlanprojektekkel kapcsolatos összegek esetén pedig a következő év december 31-éig le lehet kötni.

(4)   A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek a meglévő kötelezettségvállalások vagy az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetésben a vonatkozó sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket.

Az érintett uniós szerv először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az áthozott előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

(5)   A pénzügyi év végéig szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

(6)   Automatikusan meg kell szüntetni, és az elszámolásban meg kell jelölni azon átvitt előirányzatokat, amelyeket az N+1. év március 31-éig nem kötnek le.

15. cikk

A címzett bevételek átvitelének szabályai

A 23. cikkben említett címzett bevételek, valamint az e bevételekből eredő, fel nem használt és december 31-én rendelkezésre álló előirányzatok átvitelekor be kell tartani a következő szabályokat:

a)	a külső címzett bevételeket automatikusan át kell vinni, és teljes mértékben fel kell használni az adott programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig; a program vagy fellépés utolsó évében kapott külső címzett bevételek felhasználhatók a következő program vagy fellépés első évében;

b)	a belső címzett bevételeket csak egy évre lehet átvinni, kivéve a 23. cikk (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott belső címzett bevételt, amelyet automatikusan át kell vinni a következő évre.

Az uniós szervnek legkésőbb az N+1. év június 1-jéig tájékoztatnia kell a Bizottságot az átvitt címzett bevétel végrehajtásáról.

16. cikk

Előirányzatok visszavonása

Amennyiben a kötelezettségvállalásokat az előirányzatoknak az uniós szerv költségvetésében történő megjelenítését követő bármely pénzügyi évben visszavonják azon fellépések megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az érintett előirányzatokat törölni kell.

17. cikk

Kötelezettségvállalások

(1)   A rendszeres igazgatási kiadásokat minden év október 15-től előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére. E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a szóban forgó költségvetési sor igazgatótanács által folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatainak egynegyedét. A kötelezettségvállalások nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra, amelyeket az uniós szerv előző, szabályszerűen elfogadott költségvetésében elvben még nem hagytak jóvá.

(2)   Az előre fizetendő kiadások – például bérleti díjak – december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett határt nem kell alkalmazni.

18. cikk

Az uniós szerv költségvetésének kései elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1)   Ha az uniós szerv költségvetését a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy a (2)–(6) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Kötelezettségek és kifizetések a (3) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(3)   Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő összes jóváhagyott előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

A bevételi- és kiadásikimutatás-tervezetben meghatározott előirányzatok felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a bevételi- és kiadásikimutatás-tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzatok egy tizenketted részét.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben meghatározott, a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatokat az uniós szerv költségvetésének megszavazott – a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó – előirányzataiként tekintendők.

(5)   Ha az uniós szerv fellépésének folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, az igazgató kérésére az igazgatótanács mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek – a kellően indokolt eseteket kivéve – nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (2) és a (3) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(6)   Ha egy adott alcím esetében az (5) bekezdéssel összhangban engedélyezett négy ideiglenes tizenketted nem elegendő ahhoz, hogy az uniós szerv szóban forgó alcímben foglalt területen folytatott tevékenysége megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat fedezze, úgy kivételesen engedélyezhető az uniós szerv előző pénzügyi évi költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az igazgatótanács az (5) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban jár el. Az uniós szerv előző pénzügyi évi költségvetésében rendelkezésre álló vagy az uniós szerv költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3.   FEJEZET

Az egyensúly elve

19. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1)   A bevételeknek és a kifizetési kötelezettségvállalásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok nem léphetik túl az unós hozzájárulás, valamint a saját bevételek és a 6. cikkben említett egyéb bevételek összegét.

(3)   Azon hatóságok esetében, amelyek bevételei az uniós hozzájárulás mellett díjakból és illetékekből állnak, a díjakat olyan szintjen kell megállapítani, hogy elkerülhető legyen a jelentős túlfizetés. Ha a 97. cikk értelmében vett többletet vagy hiányt mutató költségvetési eredmény rendszeresen ismétlődik, a díjak és illetékek szintjét felül kell vizsgálni.

(4)   Az uniós szerv nem vehet fel kölcsönt az uniós szerv költségvetésének keretén belül.

(5)   Az Unió uniós szervnek nyújtott hozzájárulása az uniós szerv költségvetése tekintetében kiegyenlítő hozzájárulás, és több kifizetésre lehet bontani.

(6)   Az uniós szervnek szigorú készpénzgazdálkodást kell folytatnia a címzett bevételek megfelelő figyelembevételével annak érdekében, hogy készpénzegyenlege kellően indokolt igényekre korlátozódjon. Kifizetési kérelmeivel együtt, az egész év folyamán, részletes és frissített előrejelzéseket kell benyújtania valóspénzeszköz-igényeiről, ideértve a címzett bevételre vonatkozó tájékoztatást.

20. cikk

A pénzügyi évből származó költségvetési eredmény

(1)   Amennyiben a 97. cikk szerinti költségvetési eredmény pozitív, azt az év során kifizetett hozzájárulás összegének erejéig vissza kell fizetni a Bizottságnak. Az uniós szerv következő évi költségvetésében bevételként kell feltüntetni a költségvetési eredmény azon részét, amely túllépi az év során kifizetett uniós hozzájárulás összegét.

Az első albekezdést akkor is alkalmazni kell, ha az uniós szerv bevétele az uniós hozzájárulás mellett díjakból és illetékekből áll.

A költségvetésben szereplő és az uniós szervnek ténylegesen kifizetett hozzájárulás különbözetét törölni kell.

Az N–2. év költségvetési eredményére vonatkozóan már rendelkezésre álló információ kiegészítése céljából az uniós szerv legkésőbb az N. év január 31-ig elkészíti az N–1. év költségvetési eredményének becslését, amelyet az N. év folyamán vissza kell forgatni a költségvetésbe. Ezen információt a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie az uniós szerv N+1. évre vonatkozó pénzügyi igényeinek felmérésekor.

(2)   Kivételes esetekben, amikor a létesítő okirat előírja, hogy a díjakból és illetékekből származó bevételeket adott kiadási tételekhez rendelik, az uniós szerv címzett bevételként átviheti a díjak és illetékek egyenlegét azon szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységekre, amelyekre a díjak vonatkoznak.

(3)   Amennyiben a 97. cikk szerinti költségvetési eredmény hiányt mutat, azt kifizetési előirányzatként kell feltüntetni az uniós szerv következő pénzügyi évi költségvetésében, vagy adott esetben a következő pénzügyi években az uniós szerv többletet mutató költségvetési eredményével kell ellensúlyozni.

(4)   A bevételeket és kifizetési előirányzatokat a költségvetési eljárás során a 966/2012/EU, Euratom rendelet 39. cikkében előírt módosító indítvány szerinti eljárás alkalmazásával, vagy a költségvetés végrehajtása során költségvetés-módosítással kell feltüntetni.

4.   FEJEZET

Az elszámolási egység elve

21. cikk

Az euro használata

Az uniós szerv költségvetését euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. Mindazonáltal, pénzforgalmi célokból a számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők felhatalmazást kapnak arra, hogy – az egyes uniós szervek pénzügyi szabályaiban megállapítottak szerint – a műveleteket egyéb pénznemben hajtsák végre.

5.   FEJEZET

A globális fedezet elve

22. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

A 23. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 25. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni.

23. cikk

Címzett bevétel

(1)   A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2)   A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)

a tagállamok, harmadik országok – beleértve mindkét esetben állami szerveiket –, valamint szervezetek vagy természetes személyek által az uniós szervek egyes tevékenységeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amennyiben ezt az uniós szerv és az érintett tagállamok, harmadik országok vagy állami szervek, szervezetek vagy természetes személyek között létrejött megállapodás előírja;

b)	meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

c)	harmadik országok vagy különféle nem uniós szervek a) pont alá nem tartozó pénzügyi hozzájárulásai az uniós szervek tevékenységeihez; — a 7. cikkben említett ad hoc vissza nem térítendő támogatásokból származó bevétel, — a 8. cikkben említett hatáskör-átruházási megállapodásokból származó bevétel;

d)	a (3) bekezdésben említett belső címzett bevétel, amennyiben az kiegészíti az e bekezdés a)–c) pontjában említett egyéb bevételt;

e)	a 6. cikk (2) bekezdésében említett díjakból és illetékekből származó bevétel.

(3)   A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)	a harmadik felek által rendelt áruk, szolgáltatások és munkavégzés ellenében kapott bevételek, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott díjak és illetékek kivételével;

b)	olyan járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek, miután könyv szerinti értéküket nullára leírták;

c)	a jogtalanul kifizetett összegeknek a 62. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

d)	áru, szolgáltatás vagy munkavégzés uniós intézmények vagy más uniós szervek részére történő biztosításából származó bevételek;

e)	befolyt biztosítási díjak;

f)	bérleti jogviszonyból származó bevételek;

g)	kiadványok és filmek – ideértve az elektronikus adathordozón tároltakat is – értékesítéséből származó bevételek;

h)	későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevétel a 25. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében.

(4)   A 23. cikk (2) bekezdése e) pontjának sérelme nélkül, a vonatkozó létesítő okirat meghatározott kiadási tételekhez is hozzárendelheti az általa előírt bevételt. Ha erről a vonatkozó létesítő okirat másképp nem rendelkezik, e bevétel belső címzett bevételt képez.

(5)   A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.

(6)   Az uniós szerv költségvetése tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

A bevételi- és kiadásikimutatás-tervezet csak azon összegek erejéig tartalmazhat címzett bevételeket, amelyek a tervezet megállapítása idején biztosak.

24. cikk

Adományok

(1)   Az igazgató bármely, az uniós szervnek tett adományt elfogadhat, úgymint alapítványokat, támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

(2)   Az olyan adományok elfogadásához, amelyek pénzügyi költségeket vonhatnak maguk után, az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület előzetes engedélye szükséges, amely döntését a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Ha az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület a megadott időtartamon belül nem hoz döntést, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.

25. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1)   Az alábbi levonásokra kerülhet sor a kifizetési kérelmekből, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni:

a)	a közbeszerzési szerződésekben részt vevő felekre és a kedvezményezettekre kirótt büntetések;

b)	az egyedi számlákkal és a költségkimutatásokkal kapcsolatos engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c)	a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés c) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással ugyanazon kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy egyenlegkifizetésből azon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év alapján, amely tekintetében a többletkifizetésre sor került.

Az első albekezdés c) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az uniós szerv számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében – feltéve, hogy az alkalmazandó az uniós szervre – a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg az uniós szerv költségvetést.

(3)   Az uniós szerv számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat magában foglaló költségei:

a)	az adó nélküli összeggel;

b)	az adót magában foglaló összeggel terhelhetik meg az uniós szerv költségvetését. Ilyen esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

(4)   Minden olyan nemzeti adó, amelyet az uniós szerv a (2) és (3) bekezdés értelmében átmenetileg visel, függő számlára kerül, amíg azokat az érintett állam vissza nem téríti.

(5)   A hiányt mutató költségvetési eredményt kiadásként tüntetik fel az uniós szerv költségvetésében.

(6)   Az uniós szerv költségvetésének végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében az uniós szerv költségvetésében kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereségét vagy veszteségét bele kell foglalni az évi költségvetési eredménybe.

6.   FEJEZET

Az egyediség elve

26. cikk

Általános rendelkezések

Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

27. cikk

Átcsoportosítások

(1)   Az igazgató előirányzatokat csoportosíthat át:

a)	egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b)	korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba és egyik jogcímcsoportból a másikba.

(2)   Az (1) bekezdésben említett korláton túl az igazgató javasolhatja az igazgatótanácsnak vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testületnek az előirányzatok egyik címből a másikba történő átcsoportosítását. Az igazgatótanácsnak vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testületnek három hét áll rendelkezésére, hogy elutasítsa ezen átcsoportosításokat. A fenti határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.

(3)   Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az (1) és (2) bekezdés szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó megnevezésekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.

(4)   Az igazgató a lehető leghamarabb tájékoztatja az igazgatótanácsot az összes végrehajtott átcsoportosításról. Az igazgató tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) bekezdés alapján végrehajtott valamennyi átcsoportosításról.

28. cikk

Az átcsoportosításokra vonatkozó egyedi szabályok

(1)   Az előirányzatokat kizárólag az uniós szerv költségvetésének azon soraira lehet átcsoportosítani, amelyekre az uniós szerv költségvetése engedélyezett előirányzatokat, vagy amelyeknél a pro memoria bejegyzés szerepel.

(2)   A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

7.   FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

29. cikk

A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve/A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

(1)   A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve/A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

(2)   A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az uniós szerv által a tevékenységeihez felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve az egyes kitűzött célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3)   Az uniós szerv elvégzi a 966/2012/EU, Euratom rendelet 50. cikkében említett teljesítményértékelést.

A teljesítményértékelés az alábbiakat foglalja magában:

—	az uniós szerv horizontális szolgálatai hatékonyságának felülvizsgálata,

—	a szolgálatok megosztásának vagy teljes egészében más uniós szerv vagy a Bizottság számára történő átadásának költség-haszon elemzése.

Az első és második albekezdésben említett teljesítményértékelés elvégzésekor az uniós szervnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

(4)   Az uniós szerv költségvetésében foglalt minden tevékenységi ágra meghatározott, mérhető, elérhető, releváns és időzített célokat kell megszabni. E célok elérését minden tevékenységre vonatkozóan teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és erről az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot. Ezen információkat évente kell biztosítani, legkésőbb az uniós szerv költségvetési tervezetének mellékleteiben.

(5)   A döntéshozatal javítása érdekében az uniós szerv előzetes és utólagos értékeléseket készít a Bizottság által nyújtott útmutatással összhangban. Ezen értékeléseket minden olyan tevékenységre és programra alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelési eredményeket meg kell küldeni az igazgatótanácsnak.

(6)   Az igazgató cselekvési tervet készít az (5) bekezdésben említett értékelések megállapításainak nyomon követésére, és arról a Bizottságnak évente kétszer, az igazgatótanácsnak pedig rendszeresen jelentést tesz.

(7)   Az igazgatótanács ellenőrzi a (6) bekezdésben említett cselekvési terv végrehajtását.

30. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1)   Az uniós szerv költségvetését hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani.

(2)   Az uniós szerv költségvetése végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

a)	a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)	a jelentéstétel megbízhatósága;

c)	az eszközök és információk védelme;

d)	a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója, és nyomon követése;

e)	az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3)   Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatokra épül és különösen a következőket tartalmazza:

a)	a feladatok elkülönítése;

b)	megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, beleértve a végső kedvezményezett szintjén lefolytatott kontrollokat;

c)	az összeférhetetlenség elkerülése;

d)	megfelelő ellenőrzési nyomvonalak, megbízható adatok az adatrendszerekben;

e)	a teljesítmény felügyeletére és a belső kontroll azonosított gyenge pontjainak és kivételeinek nyomon követésére szolgáló eljárások;

f)	a belsőkontroll-rendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4)   A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a)	az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b)	a kontroll eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c)	adott esetben független ellenőri vélemények igénybevétele, feltéve, hogy az alapul szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d)	a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat;

e)	a többszörös kontroll megszüntetése;

f)	a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

8.   FEJEZET

Az átláthatóság elve

31. cikk

A beszámolók, a költségvetés és a jelentések közzététele

(1)   Az uniós szerv költségvetésének megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása az átláthatóság elvével összhangban történik.

(2)   Az uniós szerv költségvetésének és az uniós szerv költségvetés-módosításainak – végleges elfogadásuk szerinti – összefoglalását az elfogadásuktól számított három hónapon belül ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az összefoglaló tartalmazza az öt fő bevételi és az öt fő kiadási tételt az igazgatási és a működési költségvetésre vonatkozóan, valamint azon szerződéses alkalmazottak létszámtervét és teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre előirányzatokat állítottak be az uniós szerv költségvetésébe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők létszámtervét és számának becslését. Tartalmazza továbbá az előző évre vonatkozó számadatokat.

(3)   Az uniós szerv költségvetését, amely tartalmazza a véglegesen elfogadott létszámtervet és az uniós szerv költségvetés-módosításait, valamint tájékoztató jelleggel azon szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők számát tájékoztatásul megküldik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, és elfogadása után négy héten belül közzéteszik az érintett uniós szerv internetes oldalán.

(4)   Az uniós szerv internetes oldalán legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-áig rendelkezésre bocsátja az uniós szerv költségvetéséből származó finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információkat, ideértve a 89. cikk alapján megbízott szakértőket is, az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 21. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban, egységes minta szerint. A közzétett információknak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lenniük. Ezen információk rendelkezésre bocsátása a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével történik, különös tekintettel a személyes adatok 45/2001/EK rendeletben meghatározott védelmére.

III.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1.   FEJEZET

Az uniós szerv költségvetésének megállapítása

32. cikk

Éves és többéves programozás

(1)   Az uniós szervnek – a Bizottság iránymutatásainak figyelembevételével – éves és többéves programozást tartalmazó dokumentumot kell összeállítania

(2)   A többéves program tartalmazza az alábbiakat:

—	átfogó stratégiai programozás, amely tartalmazza a célkitűzéseket, várt eredményeket és teljesítménymutatókat is,

—	erőforrás-programozás, amely tartalmazza a többéves költségvetést és a személyzetet is.

Az erőforrás-programozás jelentéstételi célokból minőségi és mennyiségi információkat foglal magában a humán erőforrásról és költségvetési kérdésekről, különösen az alábbiakat:

—	az N–1. évre és az N. évre a személyzeti szabályzat szerint meghatározott tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak, valamint a kirendelt nemzeti szakértők számát,

—	az N–1. évre a 97. cikk szerinti költségvetési műveletek becslését, valamint tájékoztatást az uniós szervet befogadó tagállam által az uniós szervnek nyújtott természetbeni hozzájárulásról,

—	az N+1. évre a személyzeti szabályzat szerint meghatározott tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak számának becslését,

—	az elkövetkező évekre vonatkozó irányadó költségvetést és humánerőforrás-programozást.

A Bizottság megküldi az uniós szervnek kapcsolódó szolgálatai véleményét a humánerőforrás-programozás tervezetével kapcsolatban.

Amennyiben az uniós szerv nem veszi teljes mértékben figyelembe a bizottsági szolgálatok véleményét, arról megfelelő magyarázatot bocsát a Bizottság rendelkezésére.

Az erőforrás-programozást évente naprakésszé teszik. A stratégiai programozást adott esetben és különösen a létesítő okiratban említett átfogó értékelések eredményeinek megválaszolása céljából teszik naprakésszé.

(3)   Az uniós szerv éves munkaprogramja tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépés(ek) leírását és az egyes fellépésekre előirányzott összegek és humán-erőforrás megjelölését. Az éves munkaprogram összhangban van az (1) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal.

Egyértelműen feltünteti, hogy az uniós szerv feladatköre az előző költségvetési évhez képest milyen feladatokkal bővült, mely feladatok változtak, és mely feladatokat törölték.

(4)   Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárás szerint kell elfogadni, a létesítő okirat és e rendelet 33. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

Az igazgatótanács felruházhatja az uniós szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjét az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

33. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)   A költségvetést a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni.

(2)   Az uniós szerv minden évben legkésőbb január 31-ig megküldi a Bizottságnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslés előzetes tervét és a becslést alátámasztó általános iránymutatásokat.

(3)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 37. cikkének megfelelően, az uniós szerv – létesítő okiratával összhangban – minden évben elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezett összegeket.

(4)   Az uniós szerv becsült bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:

a)	létszámterv, amely besorolási fokozat és osztály szerint megállapítja a költségvetési előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és átmeneti álláshelyek számát;

b)	a személyi állomány változásakor nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyek iránti igényeket;

c)	a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése;

d)

információ a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött célkitűzések eléréséről. Az értékelés eredményeit meg kell vizsgálni, és azokra hivatkozva kell igazolni az uniós szerv költségvetésének n. évi költségvetéshez képesti növeléséből vagy csökkentéséből fakadóan várható előnyöket.

(5)   Az uniós szerv legkésőbb minden év január 31-éig megküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 32. cikkben említett programozási dokumentum tervezetét, valamint e dokumentum később naprakésszé tett változatait.

(6)   A költségvetés elfogadási eljárásának részeként a Bizottság elküldi az uniós szerv előzetes kimutatását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint javaslatot tesz az uniós szervnek nyújtandó hozzájárulás összegére és az uniós szerv személyzetének a Bizottság által szükségesnek ítélt létszámára. A Bizottság – amint megállapította a költsgévetés-tervezetet – rendelkezésre bocsátja az uniós szervek létszámtervének tervezetét, valamint azon szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe.

(7)   Az Európai Parlament és a Tanács a 38. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja az uniós szerv létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását. A létszámtervet a költségvetés III. szakaszának – Bizottság – mellékletében kell közzétenni.

(8)   Az uniós szerv költségvetését és létszámtervét, továbbá a 32. cikkben említett programozási dokumentumot az igazgatótanács fogadja el. Ezek akkor válnak véglegessé, amikor a költségvetés végső elfogadása megtörtént, amely meghatározza a hozzájárulás összegét és a létszámtervet. Az uniós szerv költségvetését és a létszámtervet szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9)   Az uniós szerv új feladatokkal történő megbízásakor a Bizottság – az uniós szerv létesítő okiratának módosítására vonatkozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül – az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat ahhoz, hogy utóbbiak értékelhessék az új feladatok uniós szerv erőforrásaira gyakorolt hatását, és szükség esetén felülvizsgálhassák az uniós szerv finanszírozását.

34. cikk

Költségvetés-módosítások

Az uniós szerv költségvetésének bármely módosítása – beleértve a létszámtervet is – az uniós szerv eredeti költségvetésével azonos eljárás szerint elfogadott költségvetés-módosítással történik, a létesítő okirat rendelkezéseivel és e rendelet 33. cikkével összhangban.

2.   FEJEZET

Az uniós szerv költségvetésének szerkezete és tartalma

35. cikk

Az uniós szerv költségvetésének szerkezete

Az uniós szerv költségvetése magában foglalja a bevételek és a kiadások kimutatását.

36. cikk

Költségvetési nómenklatúra

Amennyiben az uniós szerv tevékenységeinek jellege indokolja, úgy a kiadásokról készült kimutatást a cél szerinti besorolással készült nómenklatúra alapján kell elkészíteni. A fenti nómenklatúrát az uniós szerv határozza meg, és világosan különbséget tesz az igazgatási és a működési előirányzatok között.

37. cikk

Az uniós szerv költségvetésének tartalma

Az uniós szerv költségvetése a következőket foglalja magában:

(1)	A bevételi kimutatásban: a) az uniós szerv adott pénzügyi évre (N. évre) vonatkozó becsült bevételei; b) a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az N–2. évi bevételek; c) megfelelő megjegyzések minden bevételi tételhez;

(2)

A kiadási kimutatásban: a) az N. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok; b) az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, és az N–2. évben vállalt és kifizetett kiadások – ez utóbbi az uniós szerv N. évi költségvetésének százalékában is kifejezve; c) a következő pénzügyi években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása a korábbi pénzügyi években vállalat költségvetési kötelezettségek teljesítésére; d) megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében.

38. cikk

A személyzeti létszámtervre vonatkozó szabályok

(1)   A 33. cikkben említett létszámterv a pénzügyi évre jóváhagyott álláshelyek száma mellett feltünteti az előző évre jóváhagyott számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát is. A létszámterv az uniós szervre vonatkozóan abszolút határt szab. A megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 16, AD 15, AD 14 és AD 13 besorolási osztály kivételével azonban, az igazgatótanács a jóváhagyott álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámtervet, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a)	ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;

b)	a létszámterv által jóváhagyott álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor;

c)	az uniós szerv – egyéb uniós szervekkel – a Bizottság személyzeti átvilágításában kezdeményezettek szerint teljesítményértékelésben vett részt.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős munka hatásait más kinevezések ellensúlyozhatják. Ha valamely alkalmazott az érvényességi időszak lejárata előtt kéri a jóváhagyás visszavonását, az uniós szerv a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket hoz az (1) bekezdés második albekezdésének b) pontjában meghatározott határ betartása érdekében.

IV.   CÍM

AZ UNIÓS SZERV KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

39. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1)   Az igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Az igazgató a költségvetési bevételeket és kiadásokat az uniós szerv pénzügyi szabályaival és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében viselt kötelezettségek sérelme nélkül, az uniós szerv részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben.

40. cikk

A költségvetés-végrehajtási hatáskörének átruházása

(1)   Az igazgató költségvetés-végrehajtási hatásköröket ruházhat át a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzetre, az uniós szerv igazgatótanács által elfogadott pénzügyi szabályokban megállapított feltételekkel összhangban. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)   A felhatalmazottak átruházhatják szerzett hatáskörüket az e rendelet végrehajtására vonatkozó, a 114. cikkben említett szabályoknak megfelelően. A hatáskörök további átruházásához minden esetben az igazgató kifejezett hozzájárulására van szükség.

41. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   Az e cím 2. fejezetének értelmében vett pénzügyi szereplők, valamint a költségvetés végrehajtásában és irányításában – beleértve az ezt előkészítő tevékenységeket is –, ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett egyéb személyek nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az uniós szerv érdekeivel.

Amennyiben ennek veszélye fennáll, az érintett személynek tartózkodnia kell az ilyen fellépéstől, és az üggyel az illetékes hatósághoz kell fordulnia, aki írásban megerősíti, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy befejezi tevékenységét az adott ügyben. Az illetékes hatóság teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a végső kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.

(3)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a személyzet érintett tagjának közvetlen felettese. Amennyiben a személyzet érintett tagja az igazgató, az illetékes hatóság az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület.

(4)   Az uniós szerv szabályokat fogad el az összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről.

42. cikk

Az uniós szerv költségvetésének végrehajtási módja

(1)   Az uniós szerv költségvetését az igazgató a neki alárendelt szervezeti egységekben hajtja végre.

(2)   A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó, külső intézményeket vagy szerveket, amennyiben ez szükségesnek bizonyul.

2.   FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1.   szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

43. cikk

A feladatok elkülönítése

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatok kölcsönösen kizárják egymást.

2.   szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

44. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételek és a kiadások hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért, valamint a jogszerűség és a szabályosság követelményei érvényesülésének biztosításáért.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában, az engedélyezésre jogosult tisztviselő – az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület által – a Bizottság által saját szervezeti egységeire vonatkozóan megállapított egyenértékű standardok alapján – elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az irányítási környezettel és a finanszírozott fellépés természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belsőkontroll-rendszereket.

E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzés támogatja, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat is.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő szervezeti egységén belül szakértői és tanácsadói feladatkört alakíthat ki a tevékenységével összefüggő kockázatok ellenőrzésének támogatására.

(3)   A kiadások végrehajtása érdekében az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4)   A bevételek végrehajtása a követelések megbecslésének elkészítését, a visszafizettetendő jogosultságok megállapítását és a beszedési megbízások kibocsátását foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított jogosultságokról történő lemondást is.

(5)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az uniós szerv költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól mentesítő határozat dátumától számított öt évig megőrzi a végrehajtott műveletekkel kapcsolatos bizonylatokat. A kapcsolódó bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzése tekintetében minden esetben a 45/2001/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

45. cikk

Előzetes kontrollok

(1)   A 44. cikkben említett minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a dokumentumok áttekintése és a már végrehajtott, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos kontrollok rendelkezésre álló eredményei alapján.

Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére.

(2)   A művelet kezdeményezése minden olyan műveletet magában foglal, amely előkészíti az uniós szerv költségvetésnek a 33. és 34. cikkben említett engedélyezésre jogosult tisztviselők általi végrehajtására vonatkozó jogi aktusok elfogadását.

(3)   Egy művelet előzetes vizsgálatának fogalma minden olyan előzetes ellenőrzést magában foglal, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít az operatív és pénzügyi szempontok ellenőrzésére.

(4)   Az előzetes kontrollok során meg kell vizsgálni a kért bizonylatok közötti megfelelést és minden egyéb rendelkezésre álló információt. Az előzetes kontrollok gyakoriságát és intenzitásának fokát az illetékes ellenőrzésre jogosult tisztviselő határozza meg a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével. Kétség esetén a szóban forgó kifizetés érvényesítéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő kiegészítő információkat kér, vagy helyszíni ellenőrzést végez annak érdekében, hogy az előzetes kontroll részeként ésszerű bizonyosságot szerezzen.

Az előzetes kontroll célja különösen a következők megállapítása:

a)	a kiadások rendben vannak, és megfelelnek az alkalmazandó rendelkezéseknek;

b)	alkalmazzák a 29. cikkben meghatározott, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

A kontrollok céljából a javadalmazásokkal, nyugdíjakkal és a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.

(5)   Egy adott tranzakció esetében az ellenőrzést a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

46. cikk

Utólagos kontrollok

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontrollt követően már jóváhagyott műveletek ellenőrzése céljából utólagos kontrollt rendelhet el. Ilyen kontrollra a kockázatok alapján végzett mintavételi eljárás szerint kerülhet sor.

(2)   Az utólagos kontroll elvégezhető dokumentumalapú ellenőrzéssel vagy adott esetben helyszíni ellenőrzéssel.

Az utólagos kontroll során ellenőrizni kell, hogy az uniós szerv költségvetéséből finanszírozott műveleteket megfelelően hajtották-e végre és különösen azt, hogy teljesültek-e a 45. cikk (4) bekezdésében említett feltételek.

Az utólagos kontroll eredményét az engedélyezésre jogosult tisztviselő a potenciálisan rendszerszintű problémák azonosítása céljából legalább évente áttekinti. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedéseket hoz a fenti kérdések megoldására.

Az (1) bekezdésben említett kockázatelemzést a kontrollok és egyéb vonatkozó információk fényében kell felülvizsgálni.

Többéves programok esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő többéves kontrollstratégiát készít, amelyben meghatározza az időszak alatt elvégzendő ellenőrzések jellegét és mértékét, valamint azt, hogyan kell az eredményeket az éves megbízhatósági folyamat érdekében évente mérni.

(3)   Az előzetes kontrollt az utólagos kontrollért nem felelős személyzet végzi. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

Amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontroll formájában végzi el a kedvezményezettek pénzügyi ellenőrzését, az ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak egyértelműnek, következetesnek és átláthatónak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk az uniós szerv és az ellenőrzött felek jogait is.

(4)   A (3) bekezdésben említett pénzügyi műveletek irányításának kontrolljáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel. Figyelembe kell venniük az uniós szerv által elfogadott és a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított szabványokon alapuló, szakmai normák egyedi kódexét.

47. cikk

Összevont éves tevékenységi jelentés

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről összevont éves tevékenységi jelentés formájában jelentést tesz az igazgatótanácsnak; az összevont éves jelentés az alábbiakat tartalmazza:

a)

információk a következőkről: — a szerv éves munkaprogramjának és költségvetésének végrehajtása, valamint a 38. cikkben említett személyzeti erőforrások, — irányítási és belsőkontroll-rendszerek, benne összefoglaló a belső ellenőr által végrehajtott belső ellenőrzések számáról és típusáról, a belső ellenőrzési részlegről, az elkészített ajánlásokról és az azok nyomán hozott intézkedésekről, valamint az előző évekre vonatkozó ajánlásokról, a 82. és 83. cikkben említettek szerint, — a Számvevőszék észrevételei és az ezen észrevételekkel kapcsolatban hozott intézkedések, — az elszámolás, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentés, a 92., 96. és 97. cikk sérelme nélkül;

b)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozata arról, hogy – kivéve, ha a bevételek és kiadások meghatározott körével kapcsolatban tett fenntartások ezzel ellentétes közleményt tartalmaznak – kellő mértékben megbizonyosodott az alábbiakról: — a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak, — a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel, — a bevezetett kontrolleljárások szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

Az összevont éves tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, a műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belsőkontroll-rendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, beleértve a kontrollok költséghatékonyságának átfogó értékelését is.

Az összevont éves jelentést értékelés céljából be kell nyújtani az igazgatótanácsnak.

(2)   Minden év legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács megküldi az éves összevont jelentést és annak értékelését a Számvevőszéknek, a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)   A létesítő okirat kellően indokolt esetekben további jelentéstételi követelményeket írhat elő, különösen akkor, ha ezt a szerv működési területének jellege megköveteli.

48. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, írásban megfelelően tájékoztatja az igazgatót, aki írásban válaszol. Amennyiben az igazgató nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem ésszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja az 54. cikk (5) bekezdésében említett megfelelő testületet és az igazgatótanácsot.

(2)   Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket. Az uniós szerv pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

49. cikk

A költségvetés végrehajtásának átruházása

Amennyiben a 40. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan megbízásra vagy közvetett megbízásra kerül sor, úgy a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőre a 44. cikk (1), (2) és (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3.   szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

50. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Az igazgatótanács kinevez egy, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó számvitelért felelős tisztviselőt, aki feladatai ellátását illetően teljesen független. Az uniós szervnél a számvitelért felelős tisztviselő felel a következőkért:

a)	a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése;

b)	a beszámolók elkészítése és bemutatása a IX. címmel összhangban;

c)	könyvvezetés a IX. címmel összhangban;

d)	a számviteli szabályok, valamint a számlatükör IX. címmel összhangban történő végrehajtása, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;

e)

a számviteli rendszerek kialakítása és jóváhagyása, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására kialakított rendszerek jóváhagyása; ezzel összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő bármikor jogosult a jóváhagyási kritériumok betartásának ellenőrzésére;

f)	készpénzgazdálkodás.

(2)   Két vagy több uniós szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti.

Az uniós szervek arról is megállapodhatnak a Bizottsággal, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője járjon el az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselőjeként is.

Az uniós szervek az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője feladatainak bizonyos részével is megbízhatják a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, figyelembe véve a 29. cikkben említett költség-haszon elemzést.

Az első albekezdésben említett esetben szükséges intézkedéseket tesznek az összeférhetetlenség elkerülésére.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő megkapja az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely az uniós szerv pénzügyi helyzetéről és költségvetésének végrehajtásáról megbízható és valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő garantálja ezen információk megbízhatóságát.

(4)   Mielőtt az igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad az uniós szerv pénzügyi helyzetéről.

Az első albekezdés alkalmazásában a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében említett számviteli szabályokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden olyan információt továbbít, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa irányított források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselőnek továbbított információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő jogosult vizsgálni a kapott információt, valamint további, a beszámoló aláírásával való ellátás céljából szükségesnek ítélt vizsgálatokat végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(6)   E cikk (7) bekezdésére és az 51. cikkre is figyelemmel, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik felhatalmazással arra, hogy készpénzt és pénzeszköz-egyenértékeseket kezeljen. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(7)   Amennyiben ez feladatai ellátásához elengedhetetlen, a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak végzése során bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztottjaira.

(8)   A felhatalmazó jogi aktus állapítja meg a felhatalmazottakra bízott feladatokat, és azok jogait és kötelezettségeit.

4.   szakasz

Az előlegelszámoló tisztviselő

51. cikk

Előlegszámlák

Amennyiben a kis összegek kifizetése és a 6. cikkben említett egyéb bevételek beszedése céljából elengedhetetlennek bizonyul, előlegszámlákat lehet létrehozni. Az előlegszámlákat a számvitelért felelős tisztviselő bocsátja rendelkezésre, és azokat az általa kijelölt előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

Az előlegszámla-kezelő által harmadik felek számára kifizethető kiadási vagy bevételi tételek maximális összege nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t, és azt minden uniós szerv minden egyes kiadási és bevételi tételre vonatkozóan meghatározza. Az előlegszámlákról történő kifizetések történhetnek banki átutalással – beleértve a 74. cikk (1) bekezdésében említett közvetlen követelés-elszámolási rendszert –, csekkel vagy egyéb fizetési mód igénybevételével, a számvitelért felelős tisztviselő által megállapított szabályokkal összhangban.

3.   FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1.   szakasz

Általános szabályok

52. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott felhatalmazás visszavonása és felmentésük a feladatvégzés alól

(1)   A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők megbízását, illetve továbbadott megbízását. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bármikor visszavonhatja hozzájárulását egy bizonyos továbbadott felhatalmazáshoz.

(2)   Az igazgatótanács bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti a számvitelért felelős tisztviselőt, vagy az előlegszámla-kezelőt, vagy mindegyikőjüket a feladataik ellátása alól. Ilyen esetben az igazgatótanács ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem érinti az azokban említett pénzügyi szereplők tekintetében folyó esetleges fegyelmi eljárásokat.

53. cikk

A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1)   Az 52–56. cikk nem érinti a 52. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)   A 54., 55. és 56. cikk sérelme nélkül, minden engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek – különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal – elé kell terjeszteni.

2.   szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

54. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2)   A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a)	dönt a beszedendő jogosultságok megállapításáról vagy beszedési megbízásokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek vagy adott esetben az uniós szerv pénzügyi szabályzatát végrehajtó szabályoknak megfelelne;

b)	elmulasztja egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési megbízás kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az uniós szervnek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(3)   Amennyiben a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság ezt követően a határozat meghozatalára vonatkozó, indokolással ellátott, írásos utasítást ad a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt nem terheli felelősség.

(4)   Felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős a kialakított belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 73. cikkének (6) bekezdésével összhangban, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testület, amelyet a Bizottság hoz létre vagy amelyben a Bizottság részt vesz, ugyanazon jogokat gyakorolja az uniós szerv tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve, ha az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület önálló testület létrehozása vagy több szerv által létrehozott közös testületben való részvétel mellett dönt. Az uniós szervek által benyújtott esetekben a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület – amelyet a Bizottság hoz létre vagy amelyben a Bizottság részt vesz – egy tagja valamely uniós szerv alkalmazottja.

Az első albekezdésben említett testület véleménye alapján az igazgató dönti el, hogy kezdeményezzen-e fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a véleménye az igazgatót is érinti, a testület az ügyet megküldi az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének. Az igazgató éves tevékenységi jelentésében név nélkül hivatkozik a testület véleményére, és ismerteti a meghozott nyomon követő intézkedéseket.

(6)   A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet az uniós szervnek a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott. A kinevező hatóság a személyzeti szabályzatban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.

3.   szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

55. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)	a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)	bankszámlák vagy postai elszámolási számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c)	olyan összegek visszafizettetése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési, illetve fizetési megbízásokkal;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

56. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

Az előlegszámla-kezelőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. Az előlegszámla-kezelő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)	a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)	az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő bizonylatok felmutatásának elmulasztása;

c)	a jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

4.   FEJEZET

Bevételi műveletek

57. cikk

Fizetési kérelem

A 19. cikk (6) bekezdése alapján az uniós szerv az uniós hozzájárulás egészére vagy egy részére fizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott.

58. cikk

A kamatok kezelése

A Bizottság által hozzájárulás formájában az uniós szervnek kifizetett összegekből származó kamatot nem kell a költségvetésbe befizetni.

59. cikk

A követelések becsült összege

(1)   Amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a becslést eredményező intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés becsült összegét.

Amennyiben egy korábban a követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg becsült összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

60. cikk

A követelések megállapítása

(1)   A követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b)	megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi azon feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

(2)   Bármely nem vitatott, határozott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési megbízás állapít meg, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ – mindkét okmányt az engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el.

(3)   A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

(4)   A terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett követelés az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletrészletes végrehajtási szabályaival összhangban kamatozik.

(5)   Kellően indokolt esetekben ideiglenesen meg lehet állapítani bizonyos rendszeres bevételi tételeket. Az ideiglenes megállapítás több, meghatározott összeg beszedésére vonatkozik, amelyeket ezért nem kell egyedileg megállapítani. A pénzügyi év vége előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő módosítja az ideiglenesen megállapított összegeket, hogy azok megfeleljenek a ténylegesen megállapított követeléseknek.

61. cikk

A visszafizettetés engedélyezése

A visszafizettetés engedélyezése olyan eljárás, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő visszafizetési felszólítás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizettesse vissza az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést.

62. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított visszafizetési felszólítás szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az uniós szerv megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az uniós szerv jogainak védelméről.

(2)   Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a visszafizettetés foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a végrehajtást.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő úgy fizetteti vissza az összegeket, hogy ellentételezi azon egyenértékű követelésekkel, amelyek az Unió oldalán az olyan adósokkal szemben állnak fenn, akiknek viszont az Unióval szemben vannak követeléseik. Az ilyen követeléseknek nem vitatottnak, határozott összegűnek és esedékesnek kell lenniük.

(4)   Amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetésétől való teljes vagy részleges elállást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A lemondó határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő e lemondó határozatot csak abban az esetben ruházhatja át, amennyiben a követelések összege nem haladja meg az 5 000 EUR-t.

A lemondó határozat megállapítja, milyen lépések történtek a visszafizettetés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.

(5)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti, ha bebizonyosodik, hogy a követelést nem szabályszerűen állapították meg. Az ilyen törlés az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet kellően indokolni kell.

63. cikk

Beszedési alakiságok

(1)   Az esedékes összeg tényleges beszedését a számvitelért felelős tisztviselő könyveli le, és arról tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselőnek történt valamennyi készpénzfizetésről elismervényt kell kiállítani.

(3)   Több beszedési megbízás alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel kell szembeállítani, kivéve, ha az adós másképp rendelkezik.

A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

64. cikk

A fizetési határidő meghosszabbítása

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, az adós kellően indokolt, írásbeli kérésére meghosszabbíthatja a fizetési határidőt az alábbi két feltétel teljesülése esetén:

a)

az adós vállalja, hogy az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 83. cikkében meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett határidő-meghosszabbítás teljes idejére, amely az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 80. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott határidő napján kezdődik;

b)	az uniós szerv jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első albekezdés b) pontjában említett biztosíték az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik fél által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

(2)   Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első bekezdés első albekezdése b) pontjában említett biztosíték megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és nehéz helyzetben van.

65. cikk

A jogosultságok jegyzéke

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes beszedendő összegekről. Az uniós szervet megillető összegeket a jegyzékben a beszedési megbízás kibocsátásának időpontja szerint csoportosítja. A számvitelért felelős tisztviselő azt is fel kell tüntetnie azon döntéseket is, ha lemond vagy részben lemond a megállapított összegek beszedéséről. A jegyzéket csatolják az uniós szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.

(2)   Az uniós szerv összeállítja az uniós szervet megillető összegek – az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó – jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi visszafizetésre, és amelyek esetében kihirdetésüket követő egy éven belül nem történt jelentősebb visszafizetés. E jegyzéket a személyes adatok 45/2001/EK rendelet szerinti védelmének figyelembevételével közzé kell tenni.

Természetes személyek közzétett személyes adatait a követelés maradéktalan kifizetését követően késedelem nélkül el kell távolítani. Ugyanez vonatkozik olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos nevében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

Az adósnak az uniós szerv adóslistájára történő felvételéről szóló döntés során érvényesülnie kell az arányosság elvének, és figyelembe kell venni különösen az összeg jelentőségét.

66. cikk

Elévülési idő

Az uniós szerv harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek uniós szervvel szembeni jogosultságaira ötéves elévülési időszak vonatkozik.

67. cikk

A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések

Amennyiben az uniós szerv a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett díjakat és illetékeket szed be, úgy minden pénzügyi év elején átfogó ideiglenes becslés készül e díjakról és illetékekről.

Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy az igazgatótanács határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési megbízás kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben az uniós szerv követelésének minden részletét rögzíteni kell. A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja a terhelési értesítések jegyzékét, valamint feltünteti a terhelési értesítések számát és teljes összegét az uniós szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésében.

Ha az uniós szerv külön számlázási rendszert használ, a számvitelért felelős tisztviselő köteles a beszedett díjak és illetékek felhalmozódott összegét rendszeresen, de legalább havonta bevezetni az elszámolásba.

Az uniós szerv a ráruházott feladatok alapján csak akkor nyújtja szolgáltatásait, ha a megfelelő díjakat és illetékeket teljes összegben kifizették számára. Kivételes körülmények között azonban a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül is lehet szolgáltatást nyújtani. Amennyiben a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül nyújtottak szolgáltatást, úgy a 60–66. cikket kell alkalmazni.

5.   FEJEZET

Kiadási műveletek

68. cikk

Finanszírozási határozat

(1)   Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá azt meg kell erősíteni engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

(2)   A kiadásokra történő valamennyi kötelezettségvállalást finanszírozási határozatnak kell megelőznie.

(3)   Az uniós szerv éves munkaprogramja megfelel az általa végzett tevékenységekre vonatkozó pénzügyi döntésnek, feltéve, hogy a 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott elemeket egyértelműen meghatározták.

(4)   Az igazgatási előirányzatokat előzetes finanszírozási határozat nélkül is végre lehet hajtani.

69. cikk

A kötelezettségvállalások típusai

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely során előjegyzik a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

(2)   A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez.

(3)   A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi három kategória valamelyikébe esnek:

a)	egyedi: a költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a végső kedvezményezett és a kiadás összege ismert;

b)	globális: a költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c)	ideiglenes: a költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, illetve ha vagy az összeg, vagy a végső kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több, későbbi fizetési igényt eredményező egyedi jogi kötelezettségvállalással, vagy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos kivételes esetekben közvetlenül kifizetéssel kell teljesíteni.

(4)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha a létesítő okirat vagy alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

70. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok

(1)   Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely az uniós szerv költségvetését terhelő kiadásokat idézhet elő, az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel.

(2)   A költségvetési kötelezettségvállalás jogi kötelezettségvállalást megelőző, (1) bekezdésben előírt kötelezettsége nem alkalmazandó az üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, az uniós szerv által elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségekre.

(3)   A globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az N+1. év december 31-éig megkötött megfelelő egyedi jogi kötelezettségvállalások összes költségét.

A 69. cikk (4) bekezdésére és a 87. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat az N. év december 31-éig kell megkötni.

Az első és második albekezdésben említett időszakok végén az ilyen költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét az engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(4)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre tett költségvetési és jogi kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, megszabott végső végrehajtási határidővel kell rendelkezniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.

E kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet az e bekezdés első albekezdésében említett határidő után hat hónappal nem teljesítettek, a 16. cikkel összhangban vissza kell vonni.

A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely olyan jogi kötelezettségvállalásnak felel meg, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő két éven belül nem történt a 75. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, kivéve, ha ez az összeg a bíróság vagy választott bírósági testület előtt lévő, jogvita tárgyát képező esetekhez kapcsolódik, vagy ha az alap-jogiaktusok különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

71. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatok

(1)   Költségvetési kötelezettségvállalás jóváhagyásakor az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kiadást az uniós szerv költségvetésének megfelelő tételére terheljék;

b)	az előirányzatok rendelkezésre álljanak;

c)	a kiadás megfeleljen az alkalmazandó rendelkezéseknek, különösen a létesítő okirat rendelkezéseinek, az egyes uniós szervek pénzügyi szabályainak és az ezek szerint elfogadott minden jogi aktusnak;

d)	tiszteletben tartsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

(2)   Jogi kötelezettségvállalás fizikai vagy elektronikus aláírással történő nyilvántartásba vételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kötelezettségvállalást fedezze a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás;

b)	a kiadás jogszerű és rendszeres legyen, valamint megfeleljen az alkalmazandó rendelkezéseknek, különösen a létesítő okirat rendelkezéseinek, az egyes uniós szervek pénzügyi szabályainak és az ezek szerint elfogadott minden jogi aktusnak;

c)	tiszteletben tartsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

72. cikk

A kiadások jóváhagyása

A kiadások jóváhagyása az a művelet, amelynek során az engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi, hogy a hitelező jogosult a követelésre;

b)	megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

73. cikk

Jóváhagyás és a „kifizethető” jelzéssel való ellátás lehetséges formája

(1)   A kiadások jóváhagyása olyan bizonylatokon alapul, amelyek tanúsítják a kötelezettségek jogosságát a tényleges szolgáltatásnyújtás, a tényleges árubeszerzés, illetve az építési beruházás tényleges megvalósulásának igazolása, vagy a kifizetést, például előfizetéseket vagy képzések díjainak befizetését igazoló egyéb okmányok alapján.

(2)   Mielőtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntést hozna a kiadás jóváhagyásáról, személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját hatáskörében meggyőződik arról, hogy az ellenőrzés megtörtént.

(3)   A jóváhagyási döntés azáltal jut kifejezésre, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő az aláírását is tartalmazó „kifizethető” jelzéssel látja el az utalványt.

(4)   Számítógéppel nem támogatott rendszerben a „kifizethető” jelzés bélyegző formájában jelenik meg, amely az engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását tartalmazza.

Számítógépes rendszer esetében a „kifizethető” megjelölés az engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes jelszavával való elektronikus érvényesítés formájában történik.

74. cikk

A kiadások engedélyezése

(1)   A kiadások engedélyezése az a művelet, amelynek során az engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után fizetési megbízás kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megerősített kiadási összeget.

Amennyiben az igénybevett szolgáltatások – beleértve a bérleti szolgáltatásokat is – vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követeléselszámolási rendszer alkalmazását.

(2)   A fizetési megbízást az engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezéssel és aláírással látja el, majd megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek. A bizonylatokat az engedélyezésre jogosult tisztviselő a 44. cikk (5) bekezdésének megfelelően megőrzi.

(3)   Adott esetben a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött fizetési megbízást olyan okmány kíséri, amely igazolja, hogy a javakat a 106. cikk (1) bekezdésében említett leltárba vették.

75. cikk

A kifizetések típusai

(1)   A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépést az alap-jogiaktus, illetve a szerződés vagy támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban végrehajtották, és a következő műveletek egyikére vonatkozik:

a)	a teljes esedékes összeg kifizetése;

b)

az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével: 1. előfinanszírozás, amelyet a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat kiértesítését követően több kifizetésre lehet bontani; 2. egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának ellentételezéseként; 3. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése, amennyiben a tevékenység teljes egészében végrehajtásra került.

Az előfinanszírozás induló forrást biztosít. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően az előfinanszírozást több kifizetésre lehet bontani.

A megismételhető időközi kifizetés célja a határozat vagy megállapodás végrehajtása során felmerült költségek megtérítése, illetve a szerződés időközi szakaszaiban befejezett vagy nyújtott szolgáltatások, áruszállítás vagy építési beruházás kifizetése. Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül, az időközi kifizetés részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét.

A kiadások lezárására egyenlegkifizetés – az egyenlegkifizetés nem megismételhető, és keretében valamennyi korábbi kifizetés elszámolásra kerül – vagy visszafizetési felszólítás formájában kerül sor.

(2)   A költségvetési számvitelben a kifizetések (1) bekezdésben említett különböző típusait az egyes kifizetések teljesítésekor kell megkülönböztetni.

76. cikk

A kifizetések rendelkezésre álló forrásokra történő korlátozása

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

77. cikk

Határidők

A kiadások kifizetését a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

6.   FEJEZET

Informatikai rendszerek

78. cikk

A műveletek elektronikus irányítása

Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerrel történik, úgy a dokumentumok számítógépes vagy elektronikus eljárással aláírhatók.

79. cikk

e-kormányzat

Az uniós szerv egységes szabványokat állapít meg és alkalmaz a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban részt vevő harmadik felekkel elektronikus úton folytatott információcsere vonatkozásában. A lehető legnagyobb mértékben egységes szabványokat dolgoznak ki és alkalmaznak a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások során benyújtott adatok benyújtására, tárolására és feldolgozására, és ebből a célból egységes „elektronikus adatcsereközpontot” alakítanak ki a pályázók, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők számára.

80. cikk

Jó igazgatás

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő késedelem nélkül tudomásra hozza bizonyítékok és/vagy dokumentumok benyújtásának szükségességét, azok formáját és megkívánt tartalmát, valamint adott esetben az odaítélési eljárás lezárásának tervezett menetrendjét.

(2)   Amennyiben a pályázó vagy az ajánlattevő nyilvánvaló eljárási hibája miatt a pályázó vagy az ajánlattevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelő bizottság vagy adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő – a megfelelően indokolt esetek kivételével – felkéri a pályázót vagy az ajánlattevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy az igazoló dokumentumok tisztázására. Az ilyen információk vagy pontosítások nem járhatnak az ajánlat lényeges megváltozásával vagy a pályázati feltételek módosulásával.

81. cikk

Jogorvoslati eszközök feltüntetése

Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő eljárási intézkedése hátrányosan befolyásolja a pályázó vagy ajánlattevő, kedvezményezett vagy szerződő fél jogait, az intézkedés során jelezni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközöket.

Különösen a jogorvoslat jellegét, az annak tárgyában illetékes szervet vagy szerveket, valamint az annak gyakorlására megállapított határidőket kell jelezni.

7.   FEJEZET

A belső ellenőr

82. cikk

A belső ellenőr kinevezése, jogköre és feladatai

(1)   Az uniós szervnek belső ellenőri funkcióval kell rendelkeznie, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni.

(2)   A belső ellenőri funkciót a Bizottság belső ellenőre látja el. A belső ellenőr nem lehet sem az uniós szerv sem a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselője vagy számvitelért felelős tisztviselője.

(3)   A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az uniós szervnek a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a)	a belső irányítási rendszer alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek szakpolitikák és fellépések végrehajtása során mutatott teljesítményének az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b)	az uniós szerv költségvetésének végrehajtására vonatkozó összes műveletre alkalmazandó belső kontroll- és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(4)   A belső ellenőr feladatait az uniós szerv minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A belső ellenőr teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges információkhoz.

(5)   A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselő összevont éves tevékenységi jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(6)   A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak.

A belső ellenőr az alábbi esetekben is jelentést tesz:

—	nem foglalkoztak kritikus kockázatokkal és ajánlásokkal,

—	jelentős késedelem mutatkozik a korábbi években tett ajánlások végrehajtásában.

Az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület és az igazgató biztosítja az ellenőrzés nyomán tett ajánlások végrehajtásának rendszeres ellenőrzését. Az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület megvizsgálja a 47. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat, és azt, hogy teljes mértékben és időben végrehajtották-e az ajánlásokat.

(7)   Az uniós szervnek a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére kell bocsátania, hogy azok bizalmasan felvehessék a belső ellenőrrel a kapcsolatot.

(8)   A belső ellenőr jelentései és megállapításai csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

83. cikk

A belső ellenőr függetlensége

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 100. cikkével összhangban kell meghatározni a belső ellenőr függetlenségét, a feladatai ellátása során tett fellépésért való felelősségét, valamint azon jogát, hogy keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságánál.

84. cikk

A belső ellenőrzési részleg létrehozása

(1)   Az igazgatótanács – vagy amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület – a költséghatékonyságra és a hozzáadott értékre kellő tekintettel – belső ellenőrzési részleget hozhat létre, amely a vonatkozó nemzetközi standaroknak megfelelően látja el feladatait.

A belső ellenőrzési részleg célját, hatáskörét és felelősségi körét belső ellenőrzési charta határozza meg, és azokat az igazgatótanácsnak vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testületnek jóvá kell hagynia.

A belső ellenőrzési részleg éves ellenőrzési tervét a belső ellenőrzési részleg vezetője állítja össze, figyelembe véve többek között az igazgató uniós szerven belüli kockázatról készített értékelését.

Az éves ellenőrzési tervet az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület vizsgálja felül és hagyja jóvá.

A belső ellenőrzési részleg megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak.

(2)   Amennyiben egyetlen uniós szerv belső ellenőrzési részlege nem költséghatékony és nem képes megfelelni a nemzetközi standardoknak, az uniós szerv dönthet úgy, hogy belső ellenőrzési részlegét megosztja az ugyanazon szakpolitikai területen működő más uniós szervekkel.

Ilyen esetekben az érintett uniós szervek igazgatótanácsa vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testülete megállapodik a megosztott belső ellenőrzési részleg részletes gyakorlati szabályaiban.

(3)   A belső ellenőrzési szereplők hatékonyan együttműködnek egymással az információk és ellenőrzési jelentések megosztása, valamint adott esetben közös kockázatelemzések és közös ellenőrzések végzése révén.

Az igazgatótanács vagy – amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi – az ügyvezető testület és az igazgató biztosítja a belső ellenőrzési részleg által tett ajánlások végrehajtásának rendszeres ellenőrzését.

V.   CÍM

KÖZBESZERZÉS

85. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A közbeszerzés tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet V. címe és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó, a 86. cikkre is figyelemmel.

(2)   Kérésére az uniós szerv ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más uniós szervek szerződésének odaítélési eljárásába.

(3)   Az uniós szerv részt vesz a kizárt pályázóknak a Bizottság által a 966/2012/EU, Euratom rendelet 108. cikke alapján létrehozott és működtetett adatbázisában.

86. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1)   Az uniós szerv jogosult a Bizottsággal, az intézményközi hivatalokkal és az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló 2965/94/EK tanácsi rendelettel (8) létrehozott Fordítóközponttal közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve a Fordítóközpont esetében munkavégzési szerződést kötni.

(2)   Az uniós szerv adminisztratív igényeinek fedezésére a fogadó tagállam ajánlatkérő hatóságaival közös közbeszerzési eljárásban vehet részt. Ebben az esetben az 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló rendelet 133. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

VI.   CÍM

AZ IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

87. cikk

Igazgatási előirányzatok

(1)   Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

(2)   A pénzügyi évet – akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzése kapcsán – meghaladó időszakra kiterjedő szerződésekből eredő igazgatási kiadásokat az uniós szerv azon pénzügyi évi költségvetésében kell elszámolni, amelyben azokat teljesítik.

(3)   Az uniós szerv minden év július 1-jéig ingatlanpolitikájáról szóló munkadokumentumot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely tartalmazza a következő információkat:

a)	az uniós szerv költségvetésének vonatkozó soraiban található előirányzatok által lefedett kiadások és összterület valamennyi épület esetében;

b)	a területre és a helyszínekre vonatkozó általános programozás várható alakulása az elkövetkezendő években, a már meghatározott, tervezés alatt álló ingatlanprojekt bemutatásával;

c)	a 88. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz korábban benyújtott, az előző év munkadokumentumaiban nem szereplő új ingatlanprojektek végbehajtásával kapcsolatos végleges feltételek és költségek, valamint lényeges információk.

88. cikk

Ingatlanprojektek

(1)   Az uniós szerv költségvetésére várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az uniós szerv a lehető leghamarabb – ingatlanszerződések esetében a helyi piac felmérése előtt, építési munkálatok esetében pedig az ajánlati felhívás megjelenése előtt – tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a szükséges építési területről és az előzetes tervezésről.

(2)   Az uniós szerv költségvetésére várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az uniós szerv a szerződések megkötése előtt előterjeszti az ingatlanprojektet, részletezve annak becsült költségeit és finanszírozását, valamint közölve a tervek szerint alkalmazásra kerülő szerződéstervezetek listáját, és kérik az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását. Az uniós szerv kérésére az ingatlanprojekttel kapcsolatban benyújtott dokumentumokat bizalmasan kezelik.

A vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta.

A négyhetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést.

Amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács a négyhetes időszak alatt kellően megalapozott aggályokat fogalmaz meg, az időszakot – egy alkalommal – további két héttel meghosszabbítják.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslat ellen dönt, az uniós szerv visszavonja a javaslatát, de újabbat nyújthat be.

(3)   Vis maior esetén a (4) bekezdésben meghatározott információkat az ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított két héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta. A kéthetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést.

(4)   Az uniós szerv költségvetése szempontjából jelentős pénzügyi hatással járó ingatlanprojektek a következők:

a)	minden telekvásárlás;

b)	a 3 000 000 EUR-t meghaladó összegű épületvásárlások és -eladások, szerkezeti felújítások és építkezések vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek;

c)	minden, a b) pont alá nem tartozó, évente legalább 750 000 EUR-s kiadással járó új ingatlanszerződés (beleértve a haszonélvezeti jogot, a hosszú távú bérletet és a meglévő ingatlanszerződések kedvezőtlenebb feltételek melletti megújítását is);

d)	meglévő ingatlanszerződések (köztük a haszonélvezeti jog és a hosszú távú bérlet) évente legalább 3 000 000 EUR-s kiadással járó, azonos vagy kedvezőbb feltételek melletti meghosszabbítása vagy megújítása.

(5)   A 19. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az ingatlanvásárlási projektek az Európai Parlament és a Tanács előzetes jóváhagyásának függvényében kölcsönből is finanszírozhatók.

A kölcsönt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és az Unió pénzügyi érdekeinek kellő tiszteletben tartása mellett kell felvenni és visszafizetni.

Amennyiben az uniós szerv a vásárlást kölcsönből javasolja finanszírozni, az uniós szerv által az előzetes jóváhagyás iránti kérelemmel együtt benyújtandó pénzügyi tervnek tartalmaznia kell különösen a maximális finanszírozási szintet, a finanszírozási időszakot, a finanszírozás módját, a finanszírozás feltételeit és a más típusú szerződéses megállapodásokhoz képest elérhető megtakarításokat.

Az Európai Parlament és a Tanács az előzetes jóváhagyás iránti kérelmet a kérelem ezen intézményekhez való beérkezését követő négy héten belül megvitatja; ez az időtartam – egy alkalommal – két héttel meghosszabbítható. A kölcsön révén történő vásárlást elutasítottnak kell tekinteni, ha ahhoz az Európai Parlament és a Tanács az említett határidőn belül nem adta kifejezett jóváhagyását.

VII.   CÍM

SZAKÉRTŐK

89. cikk

Javadalmazott külső szakértők

Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló határozat 287. cikke értelemszerűen alkalmazandó a szakértők kiválasztására. E szakértők javadalmazása előre bejelentett fix összeg alapján történik, kiválasztásuk alapját pedig szakmai kompetenciájuk jelenti. A kiválasztás a megkülönböztetés-mentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma alapelvével összhangban lévő kiválasztási kritériumok alapján történik.

VIII.   CÍM

AZ UNIÓS SZERV ÁLTAL NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK ÉS PÉNZDÍJAK

90. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

Amennyiben az uniós szerv a létesítő okirattal összhangban vagy a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja alapján a Bizottság általi hatáskör-átruházással vissza nem térítendő támogatások odaítélésére jogosult, a fenti rendelet és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

91. cikk

Pénzdíjak

Amennyiben az uniós szerv a létesítő okirattal összhangban vagy a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja alapján a Bizottság általi hatáskör-átruházással pénzdíjak odaítélésére jogosult, a fenti rendelet és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX.   CÍM

A BESZÁMOLÓK TARTALMA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1.   FEJEZET

A beszámolók tartalma

92. cikk

A beszámolók szerkezete

Az uniós szerv beszámlói az alábbiakat foglalják magukban:

a)	az uniós szerv pénzügyi kimutatásait;

b)	az uniós szerv költségvetésének végrehajtásáról készült jelentéseket.

93. cikk

Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(1)   Minden uniós szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról.

(2)   Az igazgató a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3)   A (2) bekezdésben említett jelentés mind abszolút értékben, mind százalékos arányban kifejezve információval szolgál legalább az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

94. cikk

A beszámolókra vonatkozó szabályok

(1)   Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által – a közszféra tekintetében nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján – elfogadott szabályokat alkalmazza.

(2)   Az uniós szerv 92. cikkben említett beszámolójának tiszteletben kell tartania az 5–31. cikkben megállapított költségvetési alapelveket. Megbízható és valós képet nyújtanak a költségvetési bevételi és kiadási műveletekről.

95. cikk

Számviteli alapelvek

A 92. cikkben említett pénzügyi kimutatások az információkat – beleértve a számviteli politikát – releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be. A pénzügyi kimutatásokat a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében említett számviteli szabályokban meghatározott általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni.

96. cikk

Pénzügyi kimutatások

(1)   A pénzügyi kimutatás euróban készül, és a következőket tartalmazza:

a)	a mérleg és az eredmény-kimutatás, amelyek az összes eszközt és forrást, a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; összeállításuk a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében említett számviteli szabályokkal összhangban történik;

b)	az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

c)	a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt az év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

(2)   A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések kiegészítik és magyarázattal látják el az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és tartalmazzák a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk az uniós szerv tevékenységei szempontjából relevánsak.

97. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentések

(1)   A költségvetés-végrehajtási jelentések euróban készülnek. Ezek a következőkből állnak:

a)	jelentések, amelyek aggregálják az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b)	magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésben megadott információkat.

(2)   A költségvetési eredmény az alábbiak különbözetéből áll:

—	az adott pénzügyi év tekintetében beszedett valamennyi bevétel,

—	az adott pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizetett összegek, növelve az adott pénzügyi évre átvitt előirányzatok összegével.

Az első albekezdésben említett különbözetet növelni vagy csökkenteni lehet egyrészről a megelőző pénzügyi évekről átvitt előirányzatok nettó összegével, amelyeket töröltek, másrészről a következőkkel:

—	az euro-árfolyamok változása eredményeként a megelőző évről átvitt nem differenciált előirányzatokat meghaladó kifizetések,

—	a pénzügyi év során a realizált és nem realizált árfolyamnyereségekből és -veszteségekből származó egyenleg.

(3)   A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések az uniós szerv költségvetésével azonos szerkezetben készülnek.

98. cikk

Előzetes beszámolók

(1)   Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1. napjáig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót.

(2)   Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év március 1. napjáig jelentéscsomagot küld a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

99. cikk

A végleges beszámoló jóváhagyása

(1)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb a következő év június 1-jéig megteszi az uniós szerv előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(2)   Amint az uniós szerv kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, a számvitelért felelős tisztviselő az 50. cikkel összhangban összeállítja az uniós szerv végleges beszámolóját. Az igazgató elküldi a beszámolót az igazgatótanácsnak, amely véleményezi azt.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt a következő pénzügyi év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év július 1-jéig jelentéscsomagot küld a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(4)   Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője a végleges beszámolók továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolókra vonatkozó teljességi nyilatkozatot is megküldik a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e címmel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az uniós szerv végleges beszámolóját a következő év november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)   Az igazgató legkésőbb a következő év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az uniós szerv egyúttal a Bizottságnak is megküldi válaszait.

2.   FEJEZET

Számvitel és vagyonleltár

1.   szakasz

Közös rendelkezések

100. cikk

A számviteli rendszer

(1)   Az uniós szerv számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2)   A számviteli rendszer általános számlákból és költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak pedig a naptári év.

(3)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást is.

101. cikk

Az intézmények számviteli rendszerére vonatkozó közös követelmények

Az uniós szerv által alkalmazandó számviteli szabályokat és a harmonizált számlatükröt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el a 966/2012/EK, Euratom rendelet 152. cikkével összhangban.

2.   szakasz

Általános és költségvetési elszámolások

102. cikk

Az általános elszámolások

Az általános elszámolások időrendi sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az uniós szerv gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

103. cikk

Könyvviteli bejegyzések az általános elszámolásokban

(1)   Az általános elszámolások egyenlegei és az ott történő mozgások a könyvekben jelennek meg.

(2)   Minden könyvelési tétel – az elszámolások kiigazítását is beleértve – bizonylatokon alapul, amelyekre a tételekben hivatkozás történik.

(3)   A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek egyértelmű ellenőrzési nyoma maradjon.

104. cikk

Számviteli kiigazítások

A pénzügyi év zárása után és a végső elszámolások bemutatásának időpontjáig az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely az elszámolások megbízható és valós bemutatásához szükséges. E kiigazításoknak összhangban kell állniuk a 101. cikkben említett számviteli szabályokkal.

105. cikk

Költségvetési számvitel

(1)   A költségvetési elszámolások részletesen nyilvántartják az uniós szerv költségvetésének végrehajtását.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési elszámolások rögzítenek minden, a IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

106. cikk

Vagyonleltár

(1)   Az uniós szerv leltárt vezet, amely bemutatja az uniós szerv minden tárgyi eszközének, immateriális javának és befektetett pénzügyi eszközének mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

Az uniós szerv megvizsgálja, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

(2)   Az uniós szerv ingóságainak értékesítését megfelelő módon közzé kell tenni.

X.   CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS, MENTESÍTÉS ÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM

107. cikk

Külső ellenőrzés

(1)   Az uniós szerv végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az uniós szerv éves beszámolói megfelelően tükrözik-e az uniós szerv bevételeit, kiadásait és pénzügyi helyzetét.

Amennyiben a létesítő okirat másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban különjelentést készít az uniós szervről.

A második albekezdésben említett jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi az első albekezdésben említett független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.

(2)   Az uniós szerv költségvetését véglegesen elfogadott formában megküldi a Számvevőszéknek. A lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket a 10., 14., 19. és 23. cikk szerint elfogadott valamennyi döntésről és intézkedésről.

(3)   A Számvevőszék által végzett ellenőrzést a 966/2012/EK, Euratom rendelet 158–163. cikke szabályozza.

108. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

(1)   Az Európai Parlament a Tanács ajánlása alapján – hacsak a létesítő okirat másképp nem rendelkezik – az N+2. év május 15. napjáig mentesíti az igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtása tekintetében. Az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot az Európai Parlament mentesítő határozathoz kapcsolódó állásfoglalásban foglalt észrevételeiről.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az igazgatót a halasztás okairól.

(3)   Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, úgy az igazgató – az igazgatótanáccsal együtt – minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

109. cikk

A mentesítési eljárás

(1)   A mentesítő határozat kiterjed az uniós szerv bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, a költségvetési eredményre, valamint az uniós szerv pénzügyi kimutatásban feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2)   A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament – a Tanács után – megvizsgálja az uniós szerv elszámolásait és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, az uniós szerv igazgatójának válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek az elszámolások megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3)   Az igazgató – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikkének (3) bekezdésében előírt módon – az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

110. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

(1)   Az igazgató megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az igazgató jelentést tesz az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről. Az igazgató ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

111. cikk

A Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF által folytatott helyszíni ellenőrzések

(1)   Az uniós szerv a Bizottság munkatársai és a Bizottság által feljogosított más személyek, valamint a Számvevőszék számára hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint minden olyan adathoz és információhoz, ideértve az elektronikus formátumúakat is, amelyek az általuk végzett ellenőrzések lefolytatásához szükségesek.

(2)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (10) előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy a rendelet alapján odaítélt támogatással vagy szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, az uniós szerv által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban, szerződésekben, támogatásokban és közbeszerzésekben az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

XI.   CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

112. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács információkérése

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogosult megkapni az uniós szervtől minden olyan információt vagy magyarázatot, amely hatáskörében a költségvetési ügyekkel kapcsolatban szükséges.

113. cikk

Az uniós szerv új pénzügyi szabályzatának elfogadása

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikkében említett minden egyes szerv új pénzügyi szabályzatot fogad el, amely 2014. január 1-jén, de minden esetben legkésőbb hat hónappal azután lép hatályba, hogy a költségvetést terhelő támogatásnyújtást követően a szerv a fenti rendelet 208. cikkének hatálya alá kerül.

114. cikk

Az uniós szerv új pénzügyi szabályzatát végrehajtó szabályok

Az igazgatótanács – amennyiben szükséges és a Bizottság előzetes hozzájárulásával – az igazgató javaslatára az uniós szerv pénzügyi szabályzatához részletes végrehajtási szabályokat fogad el.

115. cikk

Hatályvesztés

A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 2014. január 1-jével hatályát veszti. A 40. cikket azonban 2014. december 31-ig, a 27. cikk (4) és (7) bekezdését pedig 2015. december 31-ig továbbra is alkalmazni kell.

116. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. A 47. cikket és a 82. cikk (5) bekezdését azonban 2015. január 1-jétől, a 32. cikket és a 33. cikk (5) és (8) bekezdését pedig 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)  A Bizottság 2002. december 19-i 2343/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(3)  A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(4)  A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete az egyének védelméről, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által való feldolgozásáról, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(7)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.)

(8)  A Tanács 1994. november 28-i 2965/94/EK rendelete az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(10)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

---