30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/1

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament és az Európai Központi Bank között az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól

(2013/694/EU)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére,

—	tekintettel a Parlament eljárási szabályzatára és különösen annak 127. cikke (1) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (8) és (9) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Parlament elnökének és az Európai Központi Bank elnökének az 1024/2013/EU rendelet elfogadásáról tartott parlamenti szavazáskor tett közös nyilatkozatára,

mivel az 1024/2013/EU rendelet a hitelintézetek biztonságához és hatékony és eredményes működéséhez, valamint az Unión és az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamokon belül a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulás céljából a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos külön feladatokkal ruházza fel az Európai Központi Bankot (EKB);

B.	mivel az 1024/2013/EU rendelet 9. cikke megállapítja, hogy az említett rendelet által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok végrehajtása tekintetében az EKB-t kell illetékes hatóságnak tekinteni;

C.	mivel a felügyeleti feladatokkal való felruházás jelentős felelősséget ró az EKB-ra az Unión belüli pénzügyi stabilitás előmozdítása és felügyeleti hatásköreinek a leghatékonyabb és leginkább arányos módon történő gyakorlása tekintetében;

mivel felügyeleti hatáskörök uniós szintre történő átruházását minden esetben megfelelő elszámoltathatósági követelményekkel kell ellensúlyozni; az 1024/2013/EU rendelet 20. cikke értelmében az EKB ezért e rendelet végrehajtását illetően elszámoltatható az Európai Parlament és a Tanács, mint az uniós polgárokat és a tagállamokat képviselő, demokratikusan legitimált intézmények felé;

E.	mivel az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (9) bekezdése kimondja, hogy az EKB-nak lojálisan kell együttműködnie az Európai Parlament vizsgálatai során, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglaltaknak megfelelően;

mivel az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (8) bekezdése kimondja, hogy az EKB felügyeleti testülete elnökének kérésre zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket kell tartania az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével és alelnökével az EKB felügyeleti feladatairól, amennyiben ezek a megbeszélések szükségesek ahhoz, hogy az Európai Parlament gyakorolhassa az EUMSZ-ben foglalt hatásköreit; mivel ugyanezen cikk értelmében e megbeszéléseket oly módon kell megszervezni, hogy biztosított legyen az EKB-ra, mint illetékes hatóságra a vonatkozó uniós jog alapján kirótt titoktartási kötelezettségeknek megfelelő teljes titoktartás;

mivel az EUMSZ 15. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az uniós intézmények munkájukat a lehető legnagyobb nyitottság mellett végzik; mivel azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy EKB-dokumentum bizalmasnak tekintendő, az EKB 2004/258/EK (EKB/2004/3) határozata (2) tartalmazza; mivel e határozat értelmében bármely uniós polgár vagy valamely tagállamban lakóhellyel, illetve bejegyzett székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az EKB dokumentumaihoz a határozatban meghatározott feltételek mellett és korlátok között; mivel a határozat szerint az EKB-nak el kell utasítania a nyilvánosságra hozatalt, amennyiben az ellentétes lenne bizonyos meghatározott köz- vagy magánérdekekkel;

mivel a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala felől az EKB nem dönthet szabadon, tekintve, hogy arra kizárólag a Parlamentre és az EKB-ra egyaránt vonatkozó uniós jog által szabott feltételek mellett és korlátok között van lehetőség; mivel a központi bankok európai rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a KBER Alapokmánya) 37.2. cikke szerint a titoktartási kötelezettséget előíró uniós jogszabályok hatálya alá tartozó adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek szintén az ilyen uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak;

mivel az 1024/2013/EU rendelet (55) preambulumbekezdése kimondja, hogy a Parlament felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségnek a megfelelő szakmai titoktartási előírások szerint kell eleget tenni; mivel az említett rendelet (74) preambulumbekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti testület tagjaira, az irányítóbizottságra, valamint az EKB azon személyzetére és a részt vevő tagállamok által kirendelt azon személyzetre, akik felügyeleti feladatokat látnak el a KBER Alapokmányának 37. cikkében és a megfelelő uniós jogi aktusokban előírt szakmai titoktartási kötelezettségek vonatkoznak; mivel az EUMSZ 339. cikke és a KBER Alapokmányának 37. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok vezető szerveinek tagjait és személyzetét szakmai titoktartási kötelezettség köti;

J.	mivel a KBER Alapokmánya 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az EKB Kormányzótanácsa üléseinek eseményei bizalmasnak minősülnek;

mivel az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az EKB-nak az említett rendeletben rá ruházott feladatok elvégzése céljából alkalmaznia kell a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és amennyiben a vonatkozó uniós joganyag irányelvekből áll, az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat;

mivel – a jelenlegi jogszabály esetleges módosításáig vagy ilyen vonatkozású jogszabály jövőbeli elfogadásáig – a bizalmasan kezelendőnek minősített információk kezelésére vonatkozó uniós jogi rendelkezések, különösen a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 53–62. cikke szigorú szakmai titoktartási kötelezettséget ír elő az illetékes hatóságoknak és azok személyzetének a hitelintézetek felügyeletével összefüggésben; mivel az illetékes hatóságok valamennyi jelenlegi vagy korábbi munkatársát köti a szakmai titoktartási kötelezettség; mivel a hivatali kötelezettségeik teljesítése során e személyek tudomására jutó bizalmas információ csak olyan összefoglaló vagy összesített formában hozható nyilvánosságra, amelyből az egyes hitelintézeteket nem lehet azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül;

mivel az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a rendeletben rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB jogosult arra, hogy a vonatkozó uniós jogban megállapított korlátok között és feltételek szerint információt cseréljen nemzeti vagy európai hatóságokkal és szervekkel, amennyiben a vonatkozó uniós jog lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára információk ezen szervezetekkel való megosztását, illetve amennyiben a vonatkozó uniós jog értelmében a tagállamok rendelkezhetnek az ilyen közzétételről;

mivel a felügyeleti információkkal kapcsolatos szakmai titoktartási kötelezettség megsértésének megfelelő szankciókat kell maga után vonnia; mivel a Parlamentnek megfelelő keretet kell létrehoznia a titoktartási kötelezettségnek a képviselők vagy a személyzete által történő megsértése valamennyi esetének nyomon követésére;

O.	mivel az EKB felügyeleti feladatok végrehajtásában részt vevő személyzetének és a monetáris szakpolitikai feladatok végrehajtásában részt vevő személyzetének szervezeti elkülönítését oly módon kell megoldani, hogy biztosított legyen az 1024/2013/EU rendelettel való teljes összhang;

P.	mivel ez a megállapodás nem terjed ki a monetáris politikával vagy az EKB egyéb olyan feladataival kapcsolatos bizalmas információk cseréjére, amelyek nem részei az 1024/2013/EU rendelet keretében az EKB-ra ruházott feladatoknak;

Q.	mivel ez a megállapodás nem sérti a nemzeti illetékes hatóságok nemzeti jog szerinti elszámoltathatóságát a nemzeti parlamentek felé;

R.	mivel ez a megállapodás nem érinti az egységes felügyeleti mechanizmusnak a Tanács, a Bizottság vagy a nemzeti parlamentek felé fennálló elszámolási és jelentéstételi kötelezettségét;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

I. ELSZÁMOLTATHATÓSÁG, AZ INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, TITOKTARTÁS

1. Jelentések

—

Az EKB évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az 1024/2013/EU rendeletben rá ruházott feladatok végrehajtásáról (éves jelentés). Az éves jelentést az EKB felügyeleti testületének elnöke nyilvános meghallgatás keretében terjeszti a Parlament elé. Az éves jelentés tervezetét az Unió valamelyik hivatalos nyelvén a meghallgatást megelőzően négy munkanappal bizalmasan a Parlament rendelkezésére kell bocsátani. Az éves jelentést később az Unió összes többi hivatalos nyelvére lefordítva is elérhetővé kell tenni. Az éves jelentés többek között a következőket tartalmazza:

i.	a felügyeleti feladatok végrehajtása;

ii.	feladatok megosztása a nemzeti felügyeleti hatóságokkal;

iii.	együttműködés más illetékes nemzeti vagy uniós hatóságokkal;

iv.	monetáris politikai és felügyeleti funkciók elkülönítése;

v.	a felügyeleti struktúra és a létszámterv alakulása, ideértve a kiküldött nemzeti szakértők létszámát és nemzeti összetételét;

vi.	a magatartási kódex végrehajtása;

vii.	a felügyeleti díjak kiszámításának módja és azok összege;

viii.

a felügyeleti feladatokra szánt költségvetés;

ix.	az 1024/2013/EU rendelet 23. cikke szerinti jelentések terén szerzett tapasztalatok (jogsértések bejelentése).

—

Az 1024/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett kezdeti időszakban az EKB negyedévenként jelentést nyújt be a Parlamentnek a rendelet operatív végrehajtásának előrehaladásáról, amely többek között a következőkre terjed ki:

i.	a munka belső előkészítése, megszervezése és megtervezése;

ii.	a monetáris szakpolitikai és a felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó követelménynek való megfelelés érdekében tett konkrét intézkedések;

iii.	együttműködés más illetékes nemzeti vagy uniós hatóságokkal;

iv.	a felügyeleti feladatok előkészítése során az EKB által észlelt akadályok;

v.	bárminemű, aggodalomra okot adó fejlemény vagy a magatartási kódex változásai.

—

Az EKB az éves jelentést közzéteszi az egységes felügyeleti mechanizmus honlapján. Az EKB „információs e-mail forróvonala” kibővül a kifejezetten az egységes felügyeleti mechanizmussal kapcsolatos kérdések kezelésére, és az EKB az e-mailen kapott visszajelzésekből egy „GYIK” rovatot hoz létre az egységes felügyeleti mechanizmus honlapján.

2. Meghallgatások és bizalmas szóbeli megbeszélések

—

Az EKB felügyeleti testületének elnöke a Parlament illetékes bizottságának kérésére részt vesz a felügyeleti feladatok végrehajtásáról szóló rendes nyilvános meghallgatásokon. A Parlament illetékes bizottsága és az EKB közös megegyezéssel meghatároz két következő évi időpontot, amikor ilyen meghallgatásra kerül sor. A megállapodás szerinti időpontok módosítása írásban kérelmezhető.

—	A Parlament illetékes bizottsága a felügyeleti kérdésekkel kapcsolatban további eseti eszmecseréket is kérhet a felügyeleti testület elnökétől.

—

Amennyiben a Parlamentnek az EUMSZ-ben és az uniós jogban rögzített hatásköre gyakorlásához szükséges, illetékes bizottságának elnöke indokolással ellátott írásos kérelemben külön bizalmas ülések megtartását kérheti a felügyeleti testület elnökétől. Az ilyen ülésekre a felek által közösen meghatározott időpontban kerül sor.

—	A külön bizalmas ülések valamennyi résztvevőjét a felügyeleti testület tagjaira és az EKB felügyeleti személyzetére vonatkozókkal egyenértékű titoktartási kötelezettségek kötik.

—

A felügyeleti testület elnökének vagy a Parlament illetékes bizottsága elnökének indokolással ellátott kérésére, és amennyiben erről a felek kölcsönösen megállapodnak, a rendes meghallgatásokon, az eseti eszmecseréken és a bizalmas üléseken részt vehetnek az EKB felügyeleti testületbe delegált képviselői vagy a felügyeleti személyzet vezető beosztású tagjai (főigazgatók vagy helyetteseik).

—

Az uniós intézményekre az EUMSZ szerint vonatkozó nyitottság elve alkalmazandó az egységes felügyeleti mechanizmusra is. A külön bizalmas üléseken zajló megbeszélések a nyitottság elve alapján folynak, és céljuk a felmerült helyzet részletes elemzése. Sor kerül továbbá a felügyeleti feladatok végrehajtására vonatkozó bizalmas információk cseréjére az uniós jog által szabott határok között. A nyilvánosságra hozatalt jogi rendelkezésekben rögzített titoktartási szabályok korlátozhatják.

—

A Parlament és az EKB által alkalmazott személyek nem hozhatnak nyilvánosságra az 1024/2013/EU rendeletben az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos tevékenységük során szerzett információkat, még akkor sem, ha e tevékenységek közben befejeződtek, vagy ha a szóban forgó személyek időközben távoztak az említett intézmények alkalmazásából.

—	A rendes meghallgatások, eseti eszmecserék és bizalmas ülések az EFM tevékenységének és működésének valamennyi, az 1024/2013/EU rendeletben szabályozott aspektusára kiterjedhetnek.

—

A bizalmas ülésekről sem jegyzőkönyv, sem másfajta felvétel nem készül. Ezekkel kapcsolatban nem adnak ki sajtóközleményt sem a nyomtatott, sem másfajta médiának. A bizalmas megbeszélések minden egyes résztvevője minden alkalommal nyilatkozatot ír alá arról, hogy a megbeszéléseken elhangzottakat semmilyen harmadik személynek nem szivárogtatja ki.

—

A bizalmas üléseken kizárólag a felügyeleti testület elnöke, valamint a Parlament illetékes bizottságának elnöke és alelnöke vehet részt. A felügyeleti testület elnökét és a Parlament illetékes bizottságának elnökét és alelnökét elkísérheti az EKB, illetve a Parlament titkársága személyzetének két-két tagja.

3. Kérdések megválaszolása

—

Az EKB írásban válaszol a Parlament által írásban hozzá intézett kérdésekre. E kérdések a Parlament illetékes bizottságának elnökén keresztül jutnak el a felügyeleti testület elnökéhez. A kérdéseket a lehető leghamarabb, de minden esetben legalább az EKB-nek való megküldésüktől számított öt héten belül meg kell válaszolni.

—	Mind az EKB, mind a Parlament elkülönítik honlapjuk egy meghatározott részét a fent említett kérdések és válaszok közzétételére.

4. Információkhoz való hozzáférés

—

Az EKB a felügyeleti testület intézkedéseiről legalább egy olyan átfogó és közérthető összefoglalót bocsát a Parlament illetékes bizottságának rendelkezésére, amely rávilágít a megbeszélések tartalmára, és tartalmazza a határozatok magyarázatokkal ellátott jegyzékét. Amennyiben a Kormányzótanács az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésével összhangban kifogást emel a felügyeleti testület valamely határozattervezete ellen, az EKB elnöke a jelen megállapodásban említett titoktartási kötelezettségekkel összhangban tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságának elnökét a kifogás indokairól.

—	Egy hitelintézet felszámolása esetén az adott hitelintézetre vonatkozó, nem bizalmas jellegű információk nyilvánosságra hozatalára utólagosan kerül sor, amikor az adott információk közlésére vonatkozó, a titoktartási kötelezettségekből eredő esetleges korlátozások már nem alkalmazandók.

—	A felügyeleti díjakat és a kiszámításuk módjára vonatkozó magyarázatot az EKB honlapján közzé kell tenni.

—	Az EKB a honlapján tájékoztatást tesz közzé felügyeleti gyakorlatairól.

5. Az EKB minősített adatainak és dokumentumainak védelme

—	A Parlament meghozza az EKB információi vagy dokumentumai bizalmasságának mértéke szerint szükséges óvintézkedéseket, és ezekről tájékoztatja az EKB-t. A nyilvánosságra hozott információk vagy dokumentumok minden esetben csak a rendeltetésüknek megfelelő célokra használhatók fel.

—

A Parlament minden további személy vagy intézmény részére történő adatközléshez kikéri az EKB beleegyezését, és a két intézmény együttműködik minden olyan bírósági, közigazgatási vagy más eljárásban, amely az ilyen információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférésre irányul. Az EKB kérheti a Parlamentet, hogy a közölt információk vagy dokumentumok összessége vagy bizonyos kategóriái esetében tartson fenn listát azokról a személyekről, akik hozzáféréssel rendelkeznek ezen információkhoz vagy dokumentumokhoz.

II. KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

—

Az EKB meghatározza és közzé teszi a felügyeleti testület elnökének kiválasztására alkalmazandó kritériumokat, ideértve a megkívánt készségek egyensúlyát, a pénzügyi intézmények és piacok ismeretét, valamint a pénzügyi és makroprudenciális felügyelet terén szerzett tapasztalatot is. E kritériumok megállapításakor az EKB a legmagasabb szakmai követelmények teljesülésére törekszik, és figyelembe veszi az Unió egésze érdekeinek védelmét és a felügyeleti testület összetétele sokszínűsége biztosításának szükségességét.

—

Az EKB Kormányzótanácsa az elnök kiválasztása céljából az általa alkalmazni kívánt „nyílt kiválasztási eljárás” részleteiről két héttel az álláshirdetés közzétételét megelőzően tájékoztatást nyújt a Parlament illetékes bizottságának, kitérve a kiválasztási kritériumokra és a meghatározott munkakör leírására.

—

Az EKB Kormányzótanácsa tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az elnöki posztra pályázók csoportjának összetételéről (pályázatok száma, szakmai készségek jelenléte, nemek aránya, állampolgársági arányok stb.), valamint a pályázók körére vonatkozóan a legalább két jelöltet tartalmazó előválogatott lista felállítása céljából az EKB által a posztra javasolt személy meghatározása érdekében alkalmazott szűrési módszerekről.

—	Az EKB megküldi a Parlament illetékes bizottságának a felügyeleti testület elnöki posztjára pályázó jelöltek előválogatott listáját. Az EKB ezt az előválogatott listát legalább három héttel az elnöki kinevezésre vonatkozó javaslatának benyújtása előtt rendelkezésre bocsátja.

—	A Parlament illetékes bizottsága e tájékoztatás beérkezésétől számított egy héten belül kérdéseket terjeszthet az EKB elé a kiválasztási kritériumokra és a jelöltek előválogatott listájára vonatkozóan. Az EKB ezekre a kérdésekre két héten belül írásban válaszol.

—

A jóváhagyási eljárás az alábbi lépéseket foglalja magában:

—	Az EKB eljuttatja az elnöki és alelnöki posztra vonatkozó javaslatát a Parlamentnek az azt alátámasztó írásbeli magyarázatával együtt.

—	A felügyeleti testület javasolt elnökének és alelnökének nyilvános meghallgatására a Parlament illetékes bizottságában kerül sor.

—

A Parlament az illetékes bizottsága ülésén és a plenáris ülésen tartott szavazással határoz az EKB által javasolt elnök- és alelnökjelölt jóváhagyásáról. A Parlament rendes körülmények között – naptárának figyelembevételével – törekszik e határozatnak a javaslattételtől számított hat héten belül történő meghozatalára.

—	Amennyiben az elnök személyére vonatkozó javaslatot nem hagyják jóvá, az EKB eldöntheti, hogy azon jelöltek csoportjából állít új jelöltet, akik eredetileg pályáztak a posztra, vagy újraindítja a kiválasztási folyamatot, ideértve egy új álláshirdetés kidolgozását és közzétételét.

—	Az EKB az elnök vagy az alelnök hivatalból történő elmozdítására vonatkozó javaslatát – magyarázattal ellátva – a Parlament elé terjeszti.

—

A jóváhagyási eljárás az alábbiakat foglalja magában:

—	a Parlament illetékes bizottsága szavaz az állásfoglalás-tervezetről; és

—	a plenáris ülés szavaz az adott állásfoglalás jóváhagyásáról vagy elutasításáról.

—

Amennyiben a Parlament vagy a Tanács arról tájékoztatja az EKB-t, hogy megítélése szerint teljesülnek a felügyeleti testület elnökének vagy alelnökének elmozdítására vonatkozó, az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételek, az EKB négy héten belül írásban kifejti ezzel kapcsolatos észrevételeit.

III. VIZSGÁLATOK

—

Amennyiben a Parlament az EUMSZ 226. cikkével és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat (4) értelmében vizsgálóbizottságot állít fel, az EKB az uniós joggal összhangban és a lojális együttműködés szellemében segíti a vizsgálóbizottságot feladatainak végrehajtásában.

—	A vizsgálóbizottság EKB által támogatott minden tevékenysége a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat hatálya alá tartozik.

—

Az EKB az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (9) bekezdésében említett valamennyi parlamenti vizsgálatban lojálisan együttműködik a vizsgálóbizottságokra alkalmazandókkal azonos keretek között, és ugyanazon bizalmas adatokra vonatkozó védelem mellett, amelyet a jelen megállapodás a bizalmas szóbeli ülések tekintetében előír (I.2.).

—

A vizsgálatok keretében a Parlamentnek átadott információk valamennyi címzettjét a felügyeleti testület tagjaira és az EKB felügyeleti személyzetére vonatkozókkal egyenértékű titoktartási kötelezettségek kötik, és a Parlament és az EKB megállapodnak az ilyen információk védelmének biztosítása érdekében alkalmazandó intézkedésekről.

—	Amennyiben a 2004/258/EK határozatban elismert köz- vagy magánérdek védelme szükségessé teszi a titoktartás fenntartását, a Parlament gondoskodik e védelem fenntartásáról, és nem hozza nyilvánosságra az ilyen információk tartalmát.

—	Az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó, a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatban foglalt jogok és kötelezettségek az EKB-ra is értelemszerűen alkalmazandók.

—

Amennyiben a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatot más jogi aktus váltja fel, illetve azt módosítják, az az e megállapodás III. részének újratárgyalását eredményezi. E megállapodás – csakúgy, mint a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatnak az e megállapodás aláírása időpontjában hatályos változata – mindaddig érvényben marad, amíg az érintett részek tekintetében új megállapodás nem születik.

IV. MAGATARTÁSI KÓDEX

—	Az 1024/2013/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott magatartási kódex elfogadását megelőzően az EKB tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát a tervezett kódex főbb elemeiről.

—	A Parlament illetékes bizottságának írásbeli kérésére az EKB írásban tájékoztatja a Parlamentet a magatartási kódex alkalmazásáról. Az EKB továbbá tájékoztatja a Parlamentet a magatartási kódex aktualizálásának szükségességéről.

—	A magatartási kódex foglalkozik az összeférhetetlenség kérdésével, és biztosítja a felügyeleti és a monetáris politikai funkciók elkülönítésére vonatkozó szabályok tiszteletben tartását.

V. AKTUSOK ELFOGADÁSA AZ EKB ÁLTAL

—

Az EKB megfelelően tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az EKB azon rendeletek, határozatok, iránymutatások és ajánlások (aktusok) elfogadására vonatkozóan létrehozott eljárásairól (beleértve az ütemezést is), amelyekről az 1024/2013/EU rendelettel összhangban nyilvános konzultációt kell folytatni.

—	Az EKB különösen tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az aktusok és szakpolitikai ajánlások kidolgozása során általa általában használt alapelvekről, mutatótípusokról és információkról, az átláthatóság és a politikák következetessége fokozása céljából.

—

Az EKB a nyilvános konzultációs eljárás megkezdése előtt megküldi a Parlament illetékes bizottságának az aktusok tervezetét. Amennyiben a Parlament észrevételeket tesz az aktusokkal kapcsolatban, az ilyen észrevételekről informális eszmecserékre kerülhet sor az EKB-val. Az ilyen informális eszmecserékre az EKB által az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében folytatott nyilvános konzultációkkal párhuzamosan kerül sor.

—	Amennyiben az EKB elfogad egy aktust, azt meg kell küldenie a Parlament illetékes bizottságának. Az EKB továbbá rendszeresen írásban tájékoztatja a Parlamentet az elfogadott aktusok aktualizálásának szükségességéről.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.	E megállapodás gyakorlati végrehajtását a két intézmény háromévente értékeli.

2.	A megállapodás az 1024/2013/EU rendelet hatálybalépésének időpontjában vagy a megállapodás aláírását követő napon lép hatályba, amelyik a későbbi.

3.	Az információk titkosságával kapcsolatos kötelezettségek a megállapodás megszűnését követően is kötik mindkét intézményt.

4.	Ezt a megállapodást az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Frankfurt am Mainban és Brüsszelben, 2013. november 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

az Európai Központi Bank részéről

az elnök

M. DRAGHI

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) Az Európai Központi Bank 2004. március 4-i 2004/258/EK határozata az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (EKB/2004/3) (HL L 80., 2004.3.18., 42. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(4) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozata az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről (HL L 78., 1995.4.6., 1. o.).

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/7

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. november 25.)

az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

(2013/695/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A keleti partnerség 2011. szeptember 30-i varsói csúcstalálkozójának együttes nyilatkozata megerősíti a polgárok mobilitásának vízumliberalizáció révén történő előmozdítását övező politikai támogatást, valamint annak szándékát, hogy fokozatos lépéseket tesznek afelé, hogy megfelelő időben vízummentes utazást biztosítsanak a polgárok számára.

(2)

2011. december 19-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen az Azerbajdzsán Köztársasággal az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). A tárgyalások 2013. július 29-én a megállapodás parafálásával sikeresen lezárultak.

(3)	A megállapodást – feltételezve annak megkötését – az Unió nevében alá kell írni.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (1) összhangban nem vesz részt. Ennél fogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)	Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (2) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve a megállapodás megkötését (3).

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. PAVALKIS

(1) A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.)

(2) A Tanács 2002. február 28-i 2002/192/EK határozata az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)

(3) A megállapodás szövegét a megkötéséről szóló határozattal együtt hirdetik ki.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/8

A BIZOTTSÁG 1218/2013/EU RENDELETE

(2013. november 27.)

a Hollandia lobogója alatt közlekedő hajók által a IV és VIId övezetben, valamint a IIa övezet uniós vizein folytatott heringhalászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 40/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2013. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 27-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 23., 2013.1.25., 54. o.

MELLÉKLET

Szám	65/TQ40
Tagállam	Hollandia
Állomány	HER/2A47DX
Faj	Hering (Clupea harengus)
Övezet	IV és VIId övezet, valamint a IIa övezet uniós vizei
Időpont	2013.10.29.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/10

A BIZOTTSÁG 1219/2013/EU RENDELETE

(2013. november 27.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által a IV övezetnek az északi szélesség 53° 30’-től északra fekvő uniós és norvég vizein folytatott heringhalászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

2. cikk

Tilalmak

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 27-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 23., 2013.1.25., 54. o.

MELLÉKLET

Szám	63/TQ40
Tagállam	Franciaország
Állomány	HER/4AB.
Faj	Hering (Clupea harengus)
Övezet	A IV övezetnek az é. sz. 53° 30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei
Időpont	2013.10.24.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/12

A BIZOTTSÁG 1220/2013/EU RENDELETE

(2013. november 27.)

az Európai Unió bármelyik tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3M területen folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

2. cikk

Tilalmak

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 27-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 23., 2013.1.25., 54. o.

MELLÉKLET

Szám	66/TQ40
Tagállam	Európai Unió (minden tagállam)
Állomány	COD/N3M
Faj	Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Övezet	NAFO 3M
Időpont	2013.11.15.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/14

A BIZOTTSÁG 1221/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 29.)

a kvótán felül előállított cukor kivitelére a 2013/2014-es gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról szóló 476/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról és a 968/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 61. cikke első bekezdésének d) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7e. cikkére, összefüggésben 9. cikke (1) bekezdésével,

mivel:

(1)	Az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első bekezdésének d) pontja szerint azt a cukor- vagy izoglükóz-mennyiséget, amelyet egy gazdasági év folyamán a hivatkozott rendelet 56. cikkében említett kvótán felül állítottak elő, csak a megállapítandó mennyiségi korlátozáson belül lehet exportálni.

(2)	A 951/2006/EK rendelet megállapítja a kvótán felüli kivitelre vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat, különösen a kiviteli engedélyek kiadása tekintetében.

(3)

Az eredeti becslések szerint a 2013/2014-es gazdasági év tekintetében a kvótán felül előállított cukor kivitelére vonatkozó mennyiségi korlátozás 650 000 tonnában (fehércukor-egyenérték) történő megállapítása a piaci igényeknek megfelelően történt. A 476/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) ezért ilyen mértékű mennyiségű korlátozást ír elő. A legfrissebb becslések szerint azonban a kvótán felül előállított cukor mennyisége várhatóan eléri a 3 600 000 tonnát. Következésképpen további felvevőpiacokat kell biztosítani a kvótán felül előállított cukor számára.

(4)

Figyelembe véve, hogy a kivitt mennyiségek nem érték el a 2013/2014-es gazdasági évre vonatkozóan a WTO által megállapított felső határt, indokolt 700 000 tonnával növelni a kvótán felül előállított cukor kivitelére alkalmazandó mennyiségi korlátozás értékét és ezáltal további üzleti lehetőségekhez juttatni az uniós cukortermelőket. Annak érdekében, hogy a cukrot a kvótán felüli mennyiségben előállító uniós termelők kiaknázhassák a kiviteli piacaikon jelentkező lehetőségeket, célszerű 2013. december 2-től kezdődően rendelkezésre bocsátani a megnövelt mennyiségeket.

(5)	A 476/2013/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A kvótán felül előállított cukorra vonatkozó kiviteliengedély-kérelmek benyújtásának lehetővé tétele érdekében a kiviteliengedély-kérelmek benyújtásának a 968/2013/EU bizottsági rendelet (4) 1. cikkének (3) bekezdésében előírt felfüggesztését el kell törölni. Tekintve, hogy a 968/2013/EU végrehajtási rendeletnek már nincs joghatása, indokolt azt hatályon kívül helyezni.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 476/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 2013/2014-es gazdasági évre vonatkozóan az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első bekezdésének d) pontjában említett mennyiségi korlátozás a 1701 99 KN-kód alá tartozó, kvótán kívüli fehér cukor visszatérítés nélküli kivitele tekintetében 1 350 000 tonna.”

2. cikk

A 968/2013/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. december 2-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3) A Bizottság 2013. május 23-i 476/2013/EU végrehajtási rendelete a kvótán felül előállított cukor és izoglükóz kivitelére a 2013/2014-es gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról (HL L 138., 2013.5.24., 5. o.).

(4) A Bizottság 2013. október 9-i 968/2013/EU végrehajtási rendelete a kvótán kívüli cukorra vonatkozó kiviteli engedélyek kibocsátásakor alkalmazandó százalékos elfogadási arány megállapításáról, kiviteliengedély-kérelmek elutasításáról és a kiviteliengedély-kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről (HL L 268., 2013.10.10., 12. o.).

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/16

A BIZOTTSÁG 1222/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 29.)

a propionsav, nátrium-propionát és ammónium-propionát kérődzők, sertések és baromfik takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)	Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a propionsav, a nátrium-propionát és az ammónium-propionát engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba sorolandó propionsav, nátrium-propionát és ammónium-propionát valamennyi állatfaj takarmányának adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik. A kérelem kiterjed ugyanezen anyagok más felhasználásaira is, amelyekre vonatkozóan még nem került sor határozat meghozatalára.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2011. november 16-i véleményében (2) megállapította, hogy a propionsav, a nátrium-propionát és az ammónium-propionát a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és emberek egészségére, sem a környezetre. Megállapítást nyert az is, hogy az anyagok javítják a könnyen silózható alapanyagok aerob stabilitását. A Hatóság szerint nem szükséges a forgalomba hozatalt követő nyomon követésre vonatkozó különleges követelményeket elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagok vizsgálatára alkalmazott analitikai módszerekről szóló jelentést.

(5)	Az érintett anyagok értékelése azt mutatja, hogy teljesülnek az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyagok használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó anyagok takarmány-adalékanyagként történő használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) EFSA Journal 2011; 9(12):2446.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatár

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

mg/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: technológiai adalékanyagok. Funkcionális csoport: szilázs-adalékanyagok

1k280

—

Propionsav

Az adalékanyag összetétele

Propionsav ≥ 99,5 %

A hatóanyag jellemzése

Propionsav ≥ 99,5 %

C3H6O2 CAS-szám: 79-09-4

Nem illékony maradék ≤ 0,01 %, 140 °C-on, tömegállandóságig szárítva

Aldehidek ≤ 0,1 % formaldehidben kifejezve

Előállítás kémiai szintézissel

Analitikai módszer (1)

A propionsav mennyiségének meghatározása a takarmány-adalékanyagban, előkeverékekben és takarmányokban (összes propionsavként): ionexklúziós nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia törésmutatóval (HPLC-RI).

Kérődzők

—

1.	A maximálisan megengedett szintű használat mellett egyéb szerves savak használata ellenjavallt.

2.	Az adalékanyagot könnyen silózható anyagban (2) kell felhasználni.

3.	A más forrásokból származó hatóanyaggal történő egyidejű felhasználás esetén a megengedett maximális tartalom nem léphető túl.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk, védőszemüveg, védőkesztyű és védőruha viselése kötelező.

2023. december 20.

Sertés

—

30 000

Baromfi

—

10 000

1k281

—

Nátrium-propionát

Az adalékanyag összetétele

Nátrium-propionát ≤ 98,5 %

A hatóanyag jellemzése

Nátrium-propionát ≤ 98,5 %

C3H5O2Na

CAS-szám: 137-40-6

Szárítási veszteség ≤ 4 %, 105 °C-on két órán át végzett szárítással meghatározva

Vízben nem oldódó anyag ≤ 0,1 %

Előállítás kémiai szintézissel

Analitikai módszer (1)

A nátrium-propionát mennyiségének meghatározása a takarmány-adalékanyagban:

1.	ionexklúziós nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia törésmutatóval (HPLC-RI) – az összes propionát meghatározására; és

2.	atomabszorpciós spektrometria, AAS (EN ISO 6869) – az összes nátrium meghatározására.

A nátrium-propionát mennyiségének meghatározása az előkeverékekben és takarmányokban (összes propionsavként): ionexklúziós nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia törésmutatóval (HPLC-RI).

Kérődzők

—

1.	A maximálisan megengedett szintű használat mellett egyéb szerves savak használata ellenjavallt.

2.	Az adalékanyagot könnyen silózható anyagokban (2) kell felhasználni.

3.	A más forrásokból származó hatóanyaggal történő egyidejű felhasználás esetén a megengedett maximális tartalom nem léphető túl.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk, védőszemüveg, védőkesztyű és védőruha viselése kötelező.

2023. december 20.

Sertés

—

30 000 (3)

Baromfi

—

10 000 (3)

1k284

—

Ammónium-propionát

Az adalékanyag összetétele

Ammónium-propionátot (≥ 19,0 %), propionsavat (≤ 80,0 %) és vizet (≤ 30 %) tartalmazó készítmény.

A hatóanyag jellemzése

Ammónium-propionát: C3H9O2N

CAS-szám: 17496-08-1

Előállítás kémiai szintézissel

Analitikai módszer (1)

Az ammónium-propionát mennyiségének meghatározása a takarmány-adalékanyagban:

1.	ionexklúziós nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia törésmutatóval (HPLC-RI) – az összes propionát meghatározására; és

2.	titrálás kénsavval és nátrium-hidroxiddal az ammónia meghatározására.

Az ammónium-propionát mennyiségének meghatározása az előkeverékekben és takarmányokban (összes propionsavként):

ionexklúziós nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia törésmutatóval (HPLC-RI).

Kérődzők

—

1.	A maximálisan megengedett szintű használat mellett egyéb szerves savak használata ellenjavallt.

2.	Az adalékanyagot könnyen silózható anyagokban (2) kell felhasználni.

3.	A más forrásokból származó hatóanyaggal történő egyidejű felhasználás esetén a megengedett maximális tartalom nem léphető túl.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk, védőszemüveg, védőkesztyű és védőruha viselése kötelező.

2023. december 20.

Sertés

—

30 000 (3)

Baromfi

—

10 000 (3)

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx

(2) Könnyen silózható takarmány: > 3 % oldható szénhidrát a friss alapanyagban (pl. teljes őrlésű kukorica, perje, rozsnok vagy cukorrépapép). 429/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 133., 2008.5.22., 1. o.).

(3) Propionsavként.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/20

A BIZOTTSÁG 1223/2013/EU RENDELETE

(2013. november 29.)

Lengyelország 2013-ban és az azt követő években rendelkezésre álló lazachalászati kvótájának a 2012-ben történt túlhalászás miatti, az ICES 22-31 alkörzetben való csökkentéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 105. cikke (1) és (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2012-ben rendelkezésre álló lazachalászati kvóta az ICES 22-31 alkörzet uniós vizein Lengyelország számára az 1256/2011/EU tanácsi rendelet (2) alapján került meghatározásra.

(2)

Az ellenőrzött és nem ellenőrzött halászutak során feljegyzett és bejelentett adatok keresztellenőrzése révén a Bizottság következetlenségeket tárt fel a 2012. évi lengyel lazachalászati adatokban. A fogások összetételére vonatkozó jelentésekben jelentkező következetlenségeket az 1224/2009/EK rendelettel összhangban elvégzett több lengyelországi ellenőrzés és helyszíni vizsgálat is megerősítette. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a Bizottság megállapíthatja, hogy az említett tagállam 1776 darab lazaccal túllépte a 2012. évre vonatkozó lazackvótáját.

(3)	Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam túllépte a számára kiosztott halászati kvótákat, a Bizottság csökkenti a tagállam jövőbeli halászati kvótáit.

(4)	Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a halászati kvótát a következő évre vagy évekre vonatkozóan kell csökkenteni.

(5)

A túlhalászás előtti állapot visszaállítása érdekében csökkenteni kell Lengyelország 2013-ban rendelkezésre álló lazachalászati kvótáját. A túlhalászott mennyiséget a Bizottság kevesebb mint 100 tonnában határozza meg. A 105. cikk (2) bekezdése utolsó mondatának megfelelően ezért nem kell szorzótényezőt alkalmazni a csökkentés megállapításakor.

(6)

Ha azonban a 2013-as kvótafelhasználás miatt e rendelet hatálybalépésekor nem lehetséges teljes mértékben alkalmazni a kvótacsökkentést, a fennmaradó mennyiséget az ezen tagállamnak a 2014. évre kiosztott lazackvótájából kell levonni az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke (1), (2) és (5) bekezdése szerinti, a kvótacsökkentésről szóló bizottsági iránymutatásokkal (3) összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Lengyelországnak az 1256/2011/EU rendelettel az ICES 22-31 alkörzet uniós vizei tekintetében 2013-ra kiosztott lazachalászati (Salmo salar) kvótát a mellékletben foglaltaknak megfelelően kell csökkenteni.

2. cikk

Ha az 1. cikk szerint alkalmazandó csökkentések mértéke a rendelkezésre álló halászati kvóták mértékét meghaladja, továbbá a csökkentéseket nem lehet teljes mértékben 2013-ban végrehajtani, a fennmaradó mennyiséget Lengyelországnak az ICES 22-31 alkörzet uniós vizei tekintetében a 2014. vére kiosztott lazachalászati (Salmo salar) kvótájából kell levonni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 320., 2011.12.3., 3. o.

(3) HL C 72., 2012.3.10., 27. o.

MELLÉKLET

Állomány

2012

2013. évi csökkentés

Kiinduló kvóta

Kiigazított kvóta

Megállapított fogások

A kvóta és a fogások különbözete

(túlhalászás)

SAL/3B23.; SAL/3C22.; SAL/3D24.; SAL/3D25.; SAL/3D26.; SAL/3D27.; SAL/3D28.; SAL/3D29.; SAL/3D30.; SAL/3D31.

7 704

9 493

–1 776

1 776

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/22

A BIZOTTSÁG 1224/2013/EU RENDELETE

(2013. november 29.)

a 800/2008/EK rendeletnek az alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1),

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 800/2008/EK bizottsági rendelet (2)2013. december 31-én hatályát veszti.

(2)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i közleményében (3) a Bizottság az állami támogatások szabályainak széles körű felülvizsgálatát kezdeményezte. E felülvizsgálat keretében a 733/2013/EU tanácsi rendelet révén már sor került a 994/98/EK rendelet módosítására (4). Számos további – például kutatás-fejlesztéssel és innovációval, környezetvédelmi támogatással, kockázati tőkével, valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentésével és szerkezetátalakításával kapcsolatos – állami támogatási eszköz még felülvizsgálat alatt áll.. Ezen eszközök kiigazításának véglegesítése nem lesz lehetséges a 800/2008/EK rendelet hatályvesztését megelőzően. Az összes állami támogatási eszközre vonatkozó következetes megközelítés biztosítása érdekében ezért helyénvaló a 800/2008/EK rendelet alkalmazási időszakát 2014. június 30-ig meghosszabbítani.

(3)	A 800/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A 800/2008/EK rendelet időbeli hatályának kiterjesztése miatt előfordulhat, hogy néhány tagállam meg kívánja hosszabbítani azokat az intézkedéseket, amelyekről a rendelet 9. cikke értelmében összefoglalót küldött a Bizottságnak. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, amennyiben az érintett intézkedések nem módosulnak lényegesen, helyénvaló úgy tekinteni, hogy az érintett intézkedések meghosszabbításával kapcsolatos összefoglaló információkat már megküldték a Bizottságnak.

(5)	E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, hogy a 800/2008/EK rendelet alkalmazási időszakának a meghosszabbítására annak eredeti hatályvesztési időpontja előtt sor kerülhessen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 800/2008/EK rendelet 45. cikkében a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2014. június 30-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Amennyiben egy tagállam a 800/2008/EK rendelet módosítása következtében meg kíván hosszabbítani olyan intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatban összefoglaló információkat nyújtott be a Bizottságnak a 800/2008/EK rendelet 9. cikkének megfelelően, az intézkedések meghosszabbítására vonatkozó összefoglaló információkat a Bizottságnak benyújtottnak kell tekinteni, feltéve, hogy az érintett intézkedések nem módosultak lényegesen.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2) A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról, HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése, COM(2012) 209 final, 2012.5.8.

(4) HL L 204., 2013.7.31., 11. o.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/24

A BIZOTTSÁG 1225/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 29.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 29-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	61,5
	MA	45,9
	TR	88,1
	ZZ	65,2
0707 00 05	AL	50,7
	EG	200,0
	TR	132,3
	ZZ	127,7
0709 91 00	EG	200,0
0709 91 00	ZZ	200,0
0709 93 10	MA	133,5
	TR	110,1
	ZZ	121,8
0805 20 10	AU	135,4
	MA	64,3
	PE	131,0
	TR	100,8
	ZA	150,1
	ZZ	116,3
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	59,5
	PE	74,3
	SZ	43,6
	TR	63,7
	UY	92,4
	ZZ	66,7
0805 50 10	TR	71,5
0805 50 10	ZZ	71,5
0808 10 80	AU	125,0
	BA	45,7
	MK	36,9
	US	151,9
	ZA	93,4
	ZZ	90,6
0808 30 90	TR	118,4
0808 30 90	ZZ	118,4

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/26

A BIZOTTSÁG 1226/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 29.)

a gabonaágazatban 2013. december 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)	Helyénvaló megállapítani a 2013. december 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)	Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2013. december 1-jétől alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 29-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 187., 2010.7.21., 5. o.

I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2013. december 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 19 00 1001 11 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
ex 1001 91 20	KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 99 00	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 10 00 1002 90 00	ROZS	0,00
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	0,00
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	0,00
1007 10 90 1007 90 00	CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével	0,00

(1) Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő vámcsökkentésben részesülhet:

—	tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tengeren található, az Unióba az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében,

—	tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, az Unióba az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében.

(2) Az importőr tonnánként 24 EUR mértékű átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben megállapított vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

15.11.2013-28.11.2013

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)
	Közönséges búza (1)	Kukorica	Durumbúza, kiváló minőségű	Durumbúza, közepes minőségű (2)	Durumbúza, gyenge minőségű (3)
Tőzsde	Minnéapolis	Chicago	—	—	—
Tőzsdei jegyzés	203,08	122,01	—	—	—
FOB-ár USA	—	—	222,66	212,66	192,66
Felár a Mexikói-öböl esetében	—	28,32	—	—	—
Felár a Nagy-tavak esetében	37,83	—	—	—	—

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam:	17,27 EUR/t
Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam:	51,31 EUR/t

(1) Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(2) Tonnánként 10 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(3) Tonnánként 30 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/29

A BIZOTTSÁG 1227/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 29.)

az 1187/2009/EK rendeletben említett kontingens keretében a Dominikai Köztársaságba exportálandó egyes tejtermékekre vonatkozó kiviteliengedély-kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 27-i 1187/2009/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 31. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1187/2009/EK rendelet III. fejezetének 3. szakasza meghatározza a Dominikai Köztársaság részére megnyitott kontingens keretében az országba exportálandó egyes tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek odaítélésére irányuló eljárást.

(2)

A 990/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) módosított rendelet említett szakaszában foglalt szabályok lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy november 1. és 10. között kiviteli engedély iránti kérelmet nyújthassanak be, amennyiben az 1187/2009/EK rendelet 29. cikkének első bekezdésében említett engedélykérelmek benyújtási határidejét követően a kontingens keretében bizonyos mennyiségek még rendelkezésre állnak. A 990/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke meghatározza, hogy a 2013/2014. kontingensévre vonatkozó fennmaradó mennyiség összesen 9 018 tonnát tesz ki.

(3)

A 2013. november 1. és 10. között a jelenlegi 2013/2014. kontingensév fennmaradó időszakára benyújtott kérelmekben szereplő mennyiségek nem érik el a rendelkezésre álló mennyiségeket. Következésképp az 1187/2009/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében indokolt rendelkezni a fennmaradó mennyiségek odaítéléséről. Fontos továbbá a szóban forgó fennmaradó mennyiségre vonatkozó kiviteli engedélyek kibocsátásának feltételeként előírni, hogy az érintett gazdasági szereplőnek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot az általa elfogadott kiegészítő mennyiségről, valamint hogy az érdekelt gazdasági szereplőknek biztosítékot kell letétbe helyezniük,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A jelenlegi 2013/2014. kontingensév fennmaradó időszakára 2013. november 1. és 10. között benyújtott kiviteliengedély-kérelmek elfogadásra kerülnek.

Az 1187/2009/EK rendelet 27. cikkének (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozóan az első bekezdésben említett kiviteli engedély iránti kérelmekben feltüntetett mennyiségeket a következő elosztási együtthatóval kell megszorozni: 73,918032.

A kérelmezett mennyiségeket meghaladó és a második bekezdésben meghatározott együtthatóval összhangban odaítélt mennyiségekre vonatkozó kiviteli engedélyek kibocsátására akkor kerül sor, miután az érintett mennyiségeket e rendelet közzétételétől számított egy héten belül a gazdasági szereplők a megfelelő biztosíték letétbe helyezése mellett elfogadták.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 29-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 318., 2009.12.4., 1. o.

(3) A Bizottság 2013. október 15-i 990/2013/EU végrehajtási rendelete az 1187/2009/EK rendeletnek az Amerikai Egyesült Államokba és a Dominikai Köztársaságba irányuló tej- és tejtermékkivitel tekintetében történő módosításáról (HL L 275., 2013.10.16., 3. o.).

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/31

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUTM MALI/2/2013 HATÁROZATA

(2013. november 12.)

az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) tekintetében a hozzájáruló felek bizottságának létrehozásáról

(2013/696/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) szóló, 2013. január 17-i 2013/34/KKBP tanácsi határozatra (1), és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2013/34/KKBP határozat 8. cikke (5) bekezdésének értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) tekintetében meghozza a hozzájáruló felek bizottságának létrehozására vonatkozó megfelelő határozatokat.

(2)	Az Európai Tanács a 2000. december 7., 8. és 9-i nizzai, valamint a 2002. október 24. és 25-i brüsszeli ülésén elfogadott következtetéseiben meghatározta a harmadik államok válságkezelési műveletekben való részvételére és a hozzájáruló felek bizottságának létrehozására vonatkozó szabályokat.

(3)

A hozzájáruló felek bizottsága kell, hogy legyen az a fórum, ahol a hozzájáruló harmadik államokkal megvitatják az EUTM Mali irányításával kapcsolatos valamennyi problémát. Az EUTM Mali politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását gyakorló PBB-nek figyelembe kell vennie a hozzájáruló felek bizottsága által kifejtett nézeteket.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A bizottság létrehozása és feladatai

Az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) tekintetében létrejön a hozzájáruló felek bizottsága. E bizottság feladatait az Európai Tanács 2000. december 7., 8. és 9-i nizzai és 2002. október 24. és 25-i brüsszeli ülésén elfogadott következtetései határozzák meg.

2. cikk

Összetétel

(1) A hozzájáruló felek bizottságának tagjai a következők:

—	valamennyi tagállam képviselői,

—	azon harmadik államok képviselői, amelyek részt vesznek az EUTM Mali katonai misszióban és ahhoz jelentős mértékű hozzájárulást biztosítanak.

(2) A Bizottság képviselője szintén jelen lehet a hozzájáruló felek bizottságának ülésein.

3. cikk

Tájékoztatás az uniós misszió parancsnokától

A hozzájáruló felek bizottsága az uniós misszió parancsnokától kap tájékoztatást.

4. cikk

Az elnök

A hozzájáruló felek bizottságának elnöki tisztét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vagy annak képviselője tölti be szoros együttműködésben az Európai Unió Katonai Bizottságának elnökével vagy annak képviselőjével.

5. cikk

Ülések

(1) Az elnök rendszeresen összehívja a hozzájáruló felek bizottságát. Ha a körülmények megkívánják, az elnök kezdeményezésére vagy bármely tag kérésére rendkívüli ülés hívható össze.

(2) Az elnök az ülést megelőzően megküldi az ülés tervezett napirendjét és az üléshez kapcsolódó dokumentumokat. Az elnök feladata, hogy tájékoztassa a PBB-t a hozzájáruló felek bizottságának megbeszélésein született eredményekről.

6. cikk

Titoktartás

(1) A 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozattal (2) összhangban, a hozzájáruló felek bizottságának ülései és eljárásai vonatkozásában a Tanács biztonsági szabályait kell alkalmazni. A hozzájáruló felek bizottsága képviselőinek megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(2) A hozzájáruló felek bizottságának tanácskozásaira szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, kivéve, ha a hozzájáruló felek bizottsága egyhangúlag másként határoz.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 12-én.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

W. STEVENS

(1) HL L 14., 2013.1.18., 19. o.

(2) A Tanács 2013/488/EU határozata ( 2013. szeptember 23. ) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/33

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUTM MALI/3/2013 HATÁROZATA

(2013. november 12.)

az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) történő, harmadik államok általi hozzájárulások elfogadásáról

(2013/697/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról szóló, 2013. január 17-i 2013/34/KKBP tanácsi határozatra (1), és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2013/34/KKBP határozat 8. cikke (2) bekezdésének értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy hozza meg a harmadik államok általi javasolt hozzájárulások elfogadásáról szóló megfelelő határozatokat.

(2)	A Svájci Államszövetség általi hozzájárulásra vonatkozóan az uniós misszió parancsnoka részéről adott ajánlást és az Európai Unió Katonai Bizottsága által adott tanácsot követve, el kell fogadni a Svájci Államszövetség hozzájárulását.

(3)

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Harmadik államok hozzájárulása

(1) A PBB elfogadja a Svájci Államszövetség által az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) felajánlott hozzájárulást, és azt jelentős mértékűnek tekinti.

(2) A Svájci Államszövetség mentesül az EUTM Mali misszió költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulás alól.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 12-én.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

W. STEVENS

(1) HL L 14., 2013.1.18., 19. o.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/34

A TANÁCS 2013/698/KKBP HATÁROZATA

(2013. november 25.)

a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre, más tiltott hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2013. december 13-án európai biztonsági stratégiát fogadott el, amely öt, az Unió előtt álló fő kihívást azonosított, melyek a következők: a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a regionális konfliktusok, az államok összeomlása és a szervezett bűnözés. A hagyományos fegyverek, köztük a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) tiltott gyártásának, átadásának és kereskedelmének, valamint túlzott felhalmozásának és ellenőrizetlen elterjedésének következményei központi fontosságúak ezen öt kihívás közül négy szempontjából. Ezek táptalajt biztosítanak a stabilitás hiányának a Szubszaharai Afrikában, a közel-keleten és a világ számos más régiójában, elmélyítve a konfliktusokat és aláásva a konfliktust követő békeépítést, ezáltal pedig súlyosan veszélyeztetve a békét és a biztonságot.

(2)

A Tanács a 2005. december 15–16-i ülésén elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát (a továbbiakban: EU SALW-stratégia), amely meghatározza a kézi- és könnyűfegyverek területére vonatkozó uniós fellépés irányvonalait. A stratégia Afrikát a kézi- és könnyűfegyverek tiltott felhalmozása és elterjedése által leginkább érintett kontinensként azonosítja. Elismeri továbbá, hogy a kézi- és könnyűfegyverek átadásának a Szubszaharai Afrika térségében tapasztalt problémáját nem lehet elkülöníteni az átadóforrások problémájától, és kijelenti, hogy különös figyelmet kell fordítani azokra a módszerekre és eszközökre, amelyekkel a kézi- és könnyűfegyverek terjesztése történik Afrikában, beleértve a tiltott közvetítő kereskedelmet és szállítást is.

(3)

Az EU SALW-stratégia kimondja továbbá, hogy az Uniónak erősíteni és támogatnia kell a szankciók ellenőrzésének gépezetét, valamint támogatnia kell az exportellenőrzés megerősítését és a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (1) előmozdítását, többek között az átláthatóság javítását célzó intézkedések támogatásával.

(4)

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001. július 20-án elfogadott ENSZ cselekvési program (a továbbiakban: az ENSZ cselekvési programja) keretében az ENSZ minden tagállama vállalta, hogy megelőzi a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmét vagy annak engedéllyel nem rendelkező átvevők részére történő eltérítését, valamint – különösen –, hogy az exportengedélyek iránti kérelmek elbírálásakor mérlegeli a kézi- és könnyűfegyverek illegális kereskedelmi forgalomba kerülésének a kockázatát.

(5)	2005. december 8-án az ENSZ-közgyűlés elfogadta az államok számára a tiltott kézi- és könnyűfegyverek kellő időben történő és megbízható azonosítását és nyomon követését lehetővé tevő nemzetközi egyezményt.

(6)

A 2007-ben létrejött közös Afrika–EU stratégiai partnerség olyan cselekvési területként határozza meg a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének és túlzott felhalmozásának megakadályozását, ahol a fellépést kapacitások javítása, a hálózatépítés, az együttműködés és az információcsere révén kell megvalósítani.

(7)

Az ENSZ cselekvési programjáról 2012-ben tartott második felülvizsgálati konferencián az ENSZ minden tagállama újólag megerősítette elkötelezettségét a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének megakadályozása iránt – beleértve annak az engedéllyel nem rendelkezők részére történő eltérítését is –, továbbá megerősítette az ENSZ cselekvési programban foglalt, az exportengedélyek iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait is.

(8)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2013. április 2-án elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződés szövegét. A szerződésnek az a célja, hogy a lehető legmagasabb szintű egységes nemzetközi előírásokat állapítson meg a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve a szabályozás javítására vonatkozóan, megelőzze és felszámolja a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmét, valamint megelőzze azok eltérítését. Helyénvaló, hogy az Unió támogassa az ENSZ minden tagállamát a fegyverátadás ellenőrzésének hatékony végrehajtásában annak biztosítása érdekében, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés hatálybalépésekor a lehető leghatékonyabb legyen, különösen annak 11. cikke végrehajtását illetően.

(9)

Az Unió ennélfogva finanszírozni kíván egy, a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre, más tiltott hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó globális jelentési rendszert, az ilyen fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme kockázatának csökkentése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a fent leírt célok teljesüléséhez,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EU SALW-stratégia végrehajtása, valamint a béke és a biztonság előmozdítása érdekében a projekt keretében folytatott, az Unió által támogatandó tevékenységeknek a következő konkrét célok teljesítésére kell irányulniuk:

—

az eltérített vagy illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverek, más eltérített vagy illegálisan értékesített hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó, hozzáférhető és felhasználóbarát globális információkezelési rendszer („iTrace”) létrehozása annak érdekében, hogy a szakpolitikai döntéshozók, a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó szakértők és a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzésével foglalkozó tisztviselők részére releváns információkat biztosítson és lehetővé tegye számukra” hogy hatékony, bizonyítékokon alapuló stratégiákat és projekteket dolgozzanak ki a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott elterjedése ellen,

—	helyszíni kutatások folytatása a konfliktus sújtotta területeken forgalomban lévő kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei felderítése érdekében, és minden összegyűjtött bizonyíték bevitele az információkezelési rendszerbe,

—

a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei átadására vonatkozó meglévő, szakpolitikai vonatkozású dokumentumok összegyűjtése a globális információkezelési rendszerben, beleértve a nemzeti fegyverkiviteli jelentéseket, a hagyományos fegyverek ENSZ-nyilvántartását és a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó ENSZ cselekvési program céljából készített országjelentéseket, a nemzeti, regionális és nemzetközi jogi okmányok szövegeit, az ENSZ szankcióellenőrzési csoportjai, civil társadalmi szervezetek és a nemzetközi híradási média által a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott átadásáról összeállított jelentések,

—

az ismeretek bővítése a projekt eredményeiről való tájékoztatás, az iTrace céljának és az azzal végezhető műveleteket a nemzetközi és nemzeti szakpolitikai döntéshozók, a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó szakértők és a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok részére történő bemutatásával, valamint azon nemzetközi kapacitás javítása révén, amely egyrészt a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott elterjedésének nyomon követésére, másrészt a szakpolitikai döntéshozóknak a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek azonosításában való támogatására, harmadrészt pedig, a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei eltérítése kockázatának csökkentésére irányul. Tájékoztatási kezdeményezések kidolgozására is sor kerül továbbá az iTrace rendszerbe bevihető információk gyűjtésére képes egyénekkel és szervezetekkel folytatandó információmegosztás koordinálása és a velük létrehozandó fenntartható partnerségek kialakítása céljából,

—

kulcsfontosságú szakpolitikai kérdéseket érintő jelentések készítése a helyszíni vizsgálatok révén nyert és az iTrace rendszerbe bevitt adatok alapján a nemzetközi figyelemre érdemes konkrét területekről, beleértve a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott kereskedelmének leggyakoribb mintáit, és a tiltott kereskedelem keretében értékesített fegyverek és lőszerek regionális eloszlását.

Az Unió pénzügyileg támogatja ezt a projektet, amelynek részletes leírását e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője („főképviselő”) felelős.

(2) Az 1. cikkben említett projekt technikai végrehajtását a Conflict Armament Research Ltd. (CAR) végzi.

(3) A CAR a feladatait a főképviselő irányítása mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat a CAR-ral.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben említett projekt végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 2 320 000 EUR. A projekt teljes becsült költségvetése 2 416 667 EUR, amelynek biztosítása a CAR-ral társfinanszírozásban történik majd.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi referenciaösszeg megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból megköti a szükséges megállapodást a CAR-ral. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a CAR-nak biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.

(4) A Bizottság e határozat hatálybalépését követően a (3) bekezdésben említett megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. Tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről, valamint a megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1) A főképviselő a CAR által negyedévente készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács általi értékelés alapját.

(2) A Bizottság jelentést tesz az 1. cikkben említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett megállapodás megkötésének időpontját követően 24 hónappal hatályát veszti. Amennyiben azonban ezen időn belül a megállapodás megkötésére nem kerül sor, a határozat hat hónap elteltével veszti hatályát.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. PAVALKIS

(1) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

MELLÉKLET

A kézi- és könnyűfegyverekre, más hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó iTrace globális jelentési rendszer

1. A KKBP-támogatás háttere és indokai

1.1. Ez a határozat a azon egymást követő tanácsi határozatokra épül, amelyek a kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek eltérítése és tiltott kereskedelme által gyakorolt destabilizáló hatás elleni küzdelemről szólnak. A kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott kereskedelem révén történő elterjedése az egyik olyan fő tényező, amely aláássa az államok stabilitását és elmélyíti a konfliktusokat, és amely ennélfogva súlyosan veszélyezteti a békét és a biztonságot. Amint azt az EU SALW-stratégia is kimondja, továbbra is Afrika az a kontinens, amelyet a leginkább sújt a belső konfliktusok hatása, amelyeket tovább súlyosbít a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) destabilizáló beáramlása. Az afrikai békefenntartó műveletek és fegyverembargók száma már önmagában is egyértelműen tanúsítja, hogy mekkora fenyegetést jelent az afrikai államokra nézve a kézi- és könnyűfegyverek, és más hagyományos fegyverek tiltott felhalmozódása és elterjedése. A világ más térségeit – beleértve Latin- és Közép-Amerika, Közép- és Kelet-Ázsia, a Balkán és a közel-kelet egyes részeit – hasonló módon szintén érinti a tiltott kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek elterjedése.

A nemzetközi közösség jelenleg nem rendelkezik olyan megfigyelési és diagnosztikai kapacitással, amelynek megléte a tiltott kézi- és könnyűfegyverek, és más hagyományos fegyverek elterjedése elleni küzdelem érdekében létfontosságú lenne. Ez három egymáshoz kapcsolódó tényezőből ered. Ezek közül az egyik az, hogy a hagyományos fegyverek tiltott kereskedelmének nagy része szárazföldön és konfliktus sújtotta területeken zajlik, ahol a helyszíni megfigyelés ritka. A második tényező az, hogy a meglévő megfigyelési kapacitás csak lazán kapcsolódik az ENSZ szankció-ellenőrzési csoportjaihoz, békefenntartó misszióihoz, valamint a nem kormányzati szervezetekhez, amelyek egymástól viszonylag elszigetelten folytatják tevékenységüket, és a tőlük származó információk nem egységesek. A harmadik tényező pedig az, hogy a korlátozott és koordinálatlan megfigyelés nem biztosítja a szakpolitikai döntéshozók számára az ahhoz szükséges információkat, hogy a hagyományos fegyverek elterjedése ellen hatékony szakpolitikákat dolgozzanak ki.

E határozat célja, hogy a szakpolitikai döntéshozók, a fegyverzet-ellenőrzési szakértők és a fegyverkivitel ellenőrzésével foglalkozó tisztviselők számára szisztematikusan összeállított, releváns információkat biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik a számukra, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott elterjedése ellen hatékony, bizonyítékokon alapuló stratégiákat dolgozzanak ki a nemzetközi és a regionális biztonság javítása érdekében. Ily módon támogatni fogja őket abban, hogy egy sikeres, reagálás-orientált stratégiát megfelelő megelőző fellépéssel kombináljanak az illegális kereslet és kínálat elleni küzdelem, valamint a harmadik országokban a hagyományos fegyverek hatékony ellenőrzésének biztosítása érdekében.

1.2. Ez a határozat rendelkezik egy olyan nyilvánosan hozzáférhető online rendszer létrehozásáról, amely nyomon követi a tiltott kézi- és könnyűfegyvereket, más hagyományos fegyvereket és mindezek lőszereit, konkrét fegyvertípusokra, szállítókra, átadókra és illegális átvevőkre szűkítve azokat (iTrace”). Mivel az iTrace a konfliktus sújtotta régiókra összpontosít, olyan globális jelentési rendszerként fog szolgálni, amely lehetővé teszi a nemzeti kormányok számára, hogy nyomon kövessék a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott kereskedelmét, és felismerjék az eltérítés eseteit. Ez lesz az első olyan globális rendszer, amellyel szisztematikusan nyomon követhető a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott kereskedelme, és amely ennélfogva elő fogja segíteni olyan megfelelő intézkedések azonosítását, amelyekkel csökkenthető azok eltérítésének és tiltott kereskedelmének kockázata. A fegyverkereskedelmi szerződés hatálybalépését követően segíteni fogja a szerződés végrehajtásának a nyomon követését is, átfogó információkat nyújt a szerződés végrehajtása felülvizsgálatának támogatásához, továbbá erősíti a nemzeti kormányok azon kapacitását, hogy előrejelezzék a fegyverkiviteli engedélyekkel kapcsolatos határozataik hatását.

A határozat rendelkezik arról, hogy kifinomult információkezelési szoftvert kell alkalmazni, teljes mértékben kereshető online portált kell kifejleszteni a tiltott fegyverátadások térinformatikai leképezése céljából, valamint ki kell dolgozni a helyszíni vizsgálatok programját, amelyek révén az iTrace a tiltott fegyverátadásokra vonatkozó, valós idejű bizonyítékokkal tölthető meg. A határozat kimondja azt is, hogy át kell tekinteni és ellenőrizni kell a tiltott fegyverkereskedelemre vonatkozó meglévő bizonyítékokat, és ezeket fel kell majd tölteni az iTrace-be.

2. Általános célkitűzések

Az alábbiakban leírt fellépés támogatni fogja a nemzetközi közösséget a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei eltérítésének és tiltott kereskedelmének destabilizáló hatása elleni küzdelemben. A szakpolitikai döntéshozók, a fegyverzet-ellenőrzési szakértők és a fegyverkivitel ellenőrzésével foglalkozó tisztviselők számára releváns információkat biztosít majd, amelyek lehetővé teszik a számukra, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott elterjedése ellen hatékony, bizonyítékokon alapuló stratégiákat dolgozzanak ki a nemzetközi és a regionális biztonság javítása érdekében. A fellépés konkrétan a következőket fogja biztosítani:

a)	a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott kereskedelmével kapcsolatos ENSZ cselekvési program végrehajtásának hatékonyabb nyomon követéséhez szükséges konkrét információk a hagyományos fegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozóan;

b)	a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény végrehajtásának erősítéséhez szükséges konkrét információk;

olyan konkrét információk, amelyek alapján nyomon követhetők a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei konfliktus sújtotta régiókba vagy nemzetközi terrorszervezetek részére történő szállításában érintett főbb útvonalak és szervezetek, valamint amelyek a nemzeti jogi eljárások támogatásához bizonyítékot nyújtanak a tiltott kereskedelemben részt vevő csoportokról és egyénekről;

az ENSZ releváns szervei, missziói és egyéb nemzetközi szervezetek közötti együttműködés javításának a lehetősége a kézi- és könnyűfegyverek, és más hagyományos fegyverek nyomon követése és a meglévő nyomonkövetési mechanizmusok – köztük az INTERPOL iARMS – támogatása céljából történő közvetlen információnyújtás területén;

a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei eltérítése és tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem érdekében folytatott nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás kiemelt területeinek – például a készletek biztonságával és/vagy a határigazgatással kapcsolatos projektek finanszírozása – azonosítását szolgáló releváns információk;

egy olyan mechanizmus, amely a fegyverkereskedelmi szerződés hatálybalépését követően elősegíti annak végrehajtását, különösen az átadott hagyományos fegyverek eltérítésének felderítését, valamint segíti a kormányokat abban, hogy megbecsüljék az eltérítés kockázatát a hagyományos fegyverek kivitelét megelőzően, különösen a beszerző országon belüli eltérítés vagy a kedvezőtlen feltételek mellett végrehajtott újrakivitel kockázatát.

3. A projekt hosszú távú fenntarthatósága és eredményei

A fellépés tartós keretet hoz létre a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott elterjedésének hosszú távú nyomon követése céljából. Várhatóan lényegesen javítja a fegyverekkel kapcsolatos meglévő információkat és jelentős mértékben támogatja a hagyományos fegyverekre vonatkozó hatékony fegyverzet-ellenőrzési és fegyverkivitel-ellenőrzési szakpolitikák célzott kidolgozását. Konkrétan a projekt:

a)	olyan információkezelési rendszert hoz létre, amely biztosítja a tiltott hagyományos fegyverekre vonatkozó adatok hosszú távú (legalább tíz éven át tartó) gyűjtését és elemzését;

a hagyományos fegyverek ellenőrzéséért felelős szakpolitikai döntéshozók és az ezzel foglalkozó szakemberek számára eszközt biztosít hatékonyabb stratégiák, valamint a segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek meghatározásához (pl. létrehozandó vagy megerősítendő szubregionális vagy regionális együttműködési, koordinációs és információmegosztási mechanizmusok azonosítása révén, nem biztonságos nemzeti készletek, illegális átadási útvonalak, gyenge határellenőrzés és elégtelen bűnüldözési kapacitások azonosítása révén);

c)	beépített rugalmassággal rendelkezik majd szakpolitikai szempontból releváns információk gyűjtésére, tekintet nélkül a gyorsan változó szakpolitikai követelményekre;

d)	lényegesen javítja a nemzetközi fegyverzet-megfigyelési szervezetek és egyének hatékonyságát azáltal, hogy folyamatosan bővülő körű információ-megosztási mechanizmust biztosít.

4. A fellépés leírása

4.1. 1. projekt: a fegyverek nyomon követését szolgáló iTrace globális információkezelési rendszer és online leképezési portál létrehozása.

4.1.1. A projekt célja

A projekt keretében az eltérített vagy illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverekre, más hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó információk feldolgozásához, validálásához és feltérképezéséhez szükséges szoftver kerül kidolgozásra. A Dfuze információkezelési rendszert – amelyet már számos nemzeti rendőrségi és hírszerzési szerv használ – alkalmassá fogják tenni fegyverekre vonatkozó információk feldolgozására. A rendszer lehetővé fogja tenni a szervezeti hálózatelemzést a terror- és bűnszervezetek tiltott fegyver-kereskedési tevékenységeinek nyomon követése céljából, a pénzügyi kapcsolódásokat is beleértve. Sor fog kerülni a Dfuze rendszer térinformatikai funkcióinak messzemenő felülvizsgálatára, hogy az iTrace kereshető, nyilvánosan hozzáférhető online nyilvántartási portálként működhessen és kapcsolódó letöltési funkciókkal rendelkezzen.

4.1.2. Projekttevékenységek

E projekt keretében a következő tevékenységekre fog sor kerülni:

a)	a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei nyomon követését szolgáló iTrace globális információkezelési rendszer és online nyilvántartási portál működéséhez szükséges szerver, valamint számítástechnikai és hálózati infrastruktúra beszerzése;

b)	a Dfuze információ-kezelési rendszer beszerzése és átalakítása, különösen az adatbeviteli mezők újrakategorizálása és az iTrace online nyilvántartási portáljának létrehozása.

4.1.3. A projekt eredményei

A projekt:

a)	lehetővé fogja tenni az online felhasználók számára, hogy rákeressenek a világ egy adott helyszínére, országára, régiójára vagy kontinensére;

b)	azonosítja az adott helyszínen, országban, régióban vagy kontinensen eltérített vagy illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyvereket, más hagyományos fegyvereket és mindezek lőszereit, és azokra vonatkozóan látható bizonyítékkal szolgál;

c)	online világtérképen ábrázolja az átadás pontos időpontját, a tiltott szállítás útvonalát és a tiltott kereskedelmet folytatókat a több ezer illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyver és mindezek lőszere közül minden egyes darab esetében;

d)	biztosítja hasonló esetek (ugyanazon típusú, ugyanazon gyártási országból vagy gyártási szériából származó kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek vagy mindezek lőszerei) automatikus visszakeresését és ezek feltüntetését egy online világtérképen a fellelési helyükkel együtt;

e)	azonosítja és leképezi az eltérített vagy illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei típusai, illetve a tiltott kereskedelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek közötti kapcsolódásokat;

f)	átfogó jelentéseket generál (pl. egy adott országban az eltérítés mértékéről vagy az eltérített hagyományos fegyverek eredetéről) pdf formátumban;

országonként és globálisan megjeleníti a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei átadására vonatkozó meglévő, szakpolitikai vonatkozású dokumentumokat, beleértve a következőket: nemzeti fegyverkiviteli jelentések, a hagyományos fegyverek ENSZ-nyilvántartása és a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó ENSZ cselekvési program céljából készített országjelentések; a releváns nemzeti, regionális és nemzetközi jogi eszközök szövege; az ENSZ szankcióellenőrzési csoportjai, civil társadalmi szervezetek és a nemzetközi híradási média által a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott átadásáról összeállított, jelentések;

h)	tökéletesen kapcsolódik az INTERPOL iARMS rendszeréhez, ami lehetővé fogja tenni az INTERPOL számára, hogy összehasonlítsa az iArms rendszerbe bevitt, bűncselekmények elkövetéséhez használt fegyvereket a konfliktusok során használt fegyverekről az iTrace rendszerben lévő információkkal;

előre meghatározott formátumú kockázatelemzési jelentéseket készít a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó szakértők abbani támogatása céljából, hogy meghatározzák a fejlesztés, a segítségnyújtás és az együttműködés kiemelt területeit, valamint a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó nemzeti hatóságoknak a konkrét eltérítési kockázatok felismerésében való segítése céljából.

4.1.4. Projekt-végrehajtási mutatók

A projekt keretében díjmentes, nyilvános hozzáférésű online leképezési rendszer jön létre, amelyben a potenciális kedvezményezettekre semmilyen korlátozás nem vonatkozik.

4.1.5. A projekt kedvezményezettjei

Tartalommal való megtöltése után (lásd a 4.2. és a 4.3. szakaszt) az iTrace átfogó információkat nyújt kifejezetten, de nem kizárólag a következők számára: a fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó nemzeti szakpolitikai döntéshozók, a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó ügynökségek, regionális és nemzetközi szervezetek (köztük az ENSZ szankcióellenőrzéssel foglalkozó csoportjai és békefenntartó missziói, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala [UNODC], a Leszerelési Ügyek Hivatala [UNODA] és az INTERPOL), nem kormányzati kutatószervezetek (köztük a bonni Nemzetközi Átalakítási Központ [BICC], a békével kapcsolatos kutatást és tájékoztatást végző csoport [GRIP], a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet [SIPRI] és a kézi- és könnyűfegyverek kutatásával foglalkozó szervezet), érdekképviseleti szervezetek (köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch), valamint a nemzetközi híradási médiumok.

4.2. 2. projekt: Az iTrace rendszernek a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei eltérítésére és tiltott értékesítésére vonatkozó, valós idejű, dokumentumalapú bizonyítékokkal és egyéb releváns információkkal való feltöltéséhez szükséges helyszíni vizsgálatok és visszamenőleges kutatások.

4.2.1. A projekt célja

A projekt keretében helyszíni kutatásra fog sor kerülni a konfliktus sújtotta területeken forgalomban lévő kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei felderítése érdekében. A projekt kísérleti kezdeményezés, amelynek célja, hogy megerősítse az iTrace rendszer hasznosságát a Szubszaharai Afrika peremországaiban eltérített és illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó naprakész információk előállítása révén. A projekt számos, az Unió tagállamai számára különös aggodalomra okot adó országra fog kiterjedni, például a Közép-Afrikai Köztársaságra, Líbiára, Malira, Nigerre, Dél-Szudánra, Szudánra és Szomáliára. Ezenkívül a projekt keretében visszamenőleges kutatásra fog sor kerülni annak érdekében, hogy a releváns átadásokra vonatkozóan az iTrace rendszert ellenőrzött, valós, a CAR-tól eltérő szervezetektől származó információkkal lehessen megtölteni.

4.2.2. Projekttevékenységek

E projekt keretében a következő tevékenységekre fog sor kerülni:

szakképzett fegyverszakértők kiküldése a Szubszaharai Afrika peremállamaiban fennálló fegyveres konfliktusok során visszaszerzett, illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverek, más illegálisan értékesített hagyományos fegyverek, mindezek lőszerei és kapcsolódó anyagok helyszíni elemzése céljából;

az illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverek, más illegálisan értékesített fegyverekre, mindezek lőszereire és felhasználóikra vonatkozó dokumentumszerű bizonyítékok elemzése, áttekintése és ellenőrzése, beleértve többek között az alábbiakat: a fegyverekről, alkatrészeikről, valamint belső és külső jelöléseikről készült fényképek; a csomagolás; a kapcsolódó szállítási dokumentáció és a helyszíni vizsgálatok eredményei (felhasználók, szállítók és szállítási útvonalak);

a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei átadására vonatkozó, a CAR-tól eltérő szervezetek által összegyűjtött közelmúltbeli bizonyítékok áttekintése és ellenőrzése, beleértve az ENSZ szankcióellenőrzési csoportjai, civil társadalmi szervezetek és a nemzetközi híradási média által készített jelentéseket;

d)	minden összegyűjtött és áttekintett bizonyíték feltöltése az iTrace információ-kezelési rendszerbe és online leképezési portálra;

e)	helyi partnerek azonosítása és támogatása annak érdekében, hogy a javasolt fellépés időtartama alatt és után tartósan biztosított legyen az iTrace céljait szolgáló adatgyűjtés;

kapcsolattartás az uniós tagállamok kormányaival a nemzeti kapcsolattartók és egy koordinációs mechanizmus előzetes meghatározása érdekében, a CAR által végzett vizsgálatok körének pontos meghatározása, valamint az esetleges érdekütközések enyhítése érdekében, még a CAR vizsgálatainak megkezdése előtt.

A projekt végrehajtása fokozatosan fog történni, az iTrace-projekt teljes kétéves időtartama alatt.

4.2.3. A projekt eredményei

A projekt keretében az alábbiakra fog sor kerülni:

a)	a Szubszaharai Afrika peremországainak konfliktus sújtottan régióiban eltérített vagy illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverekre, más hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó fizikai bizonyítékok helyszíni dokumentálása;

b)	a CAR és a CAR-tól eltérő szervezetek által az eltérített vagy illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverekről, más hagyományos fegyverekről és mindezek lőszereiről a régiók mindegyikében gyűjtött bizonyítékok alapján az illegális értékesítés eseteinek ellenőrzése és feldolgozása;

konkrét vizuális bizonyítékok biztosítása az eltérített vagy illegálisan értékesített kézi- és könnyűfegyverekre, más hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozóan, ideértve az egyes tételekről, sorozatszámokról, gyári jelölésekről, dobozokról, csomagolási listákról, szállítási dokumentumokról és végfelhasználói tanúsítványokról készült fényképeket;

szöveges beszámolók készítése a tiltott tevékenységekről, többek között a szállítási útvonalakról, az eltérítésben vagy tiltott átadásban érintett szereplőkről, valamint a tiltott tevékenységeket elősegítő tényezők (például a készletek nem hatékony kezelése, az elégtelen biztonsági szint, valamint a szándékos, államilag szervezett tiltott szállítási hálózatok) értékelése;

e)	az előbbiekben említett információk feltöltése az iTrace információ-kezelési rendszerbe és online leképezési portálra, majd azok teljes körű nyilvánossá tétele.

4.2.4. Projekt-végrehajtási mutatók

Az iTrace információ-kezelési rendszerbe és online leképezési portálra feltöltendő bizonyítékok gyűjtése céljából a kétéves időtartam alatt megvalósítandó legfeljebb 30 helyszíni kiküldetés (beleértve szükség esetén a meghosszabbított kiküldetéseket is) a.

4.2.5. A projekt kedvezményezettjei

A kedvezményezettek teljes listája a fenti 4.1.5. szakaszban található, és az e határozatban felsorolt valamennyi projekt esetében azonos.

4.3. 3. projekt: Az érdekeltek tájékoztatása és nemzetközi koordináció

4.3.1. A projekt célja

Az iTrace előnyeinek bemutatása a nemzetközi és nemzeti szakpolitikai döntéshozók, a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó szakértők és a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok számára, továbbá tájékoztatási kezdeményezések kidolgozása az iTrace rendszerbe bevihető információk gyűjtésére képes egyénekkel és szervezetekkel folytatandó információmegosztás koordinálása és a velük létrehozandó fenntartható partnerségek kialakítása céljából,

4.3.2. Projekttevékenységek

E projekt keretében a következő tevékenységekre fog sor kerülni:

a CAR személyzete által tartott tájékoztatók két, Brüsszelben megrendezésére kerülő konferencián. A személyzet által tartott tájékoztatók célja az iTrace bemutatása, különös hangsúlyt helyezve a következőkre: 1. a rendszer konkrét előnyei az ENSZ cselekvési program és a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának nyomon követéséhez nyújtott segítség szempontjából; 2. hasznossága a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek azonosítása szempontjából; valamint 3. hasznossága kockázatértékelési profilalkotási mechanizmusként a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok számára;

a CAR személyzete által tartott tájékoztatók számos nemzetközi (az Unió, az ENSZ, az EBESZ és a regionális szervezetek – köztük az Afrikai Unió, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége [ECOWAS] és az Afrikai Nagy Tavak régiójában, valamint az Afrika szarva és a határos államok területén működő, a kézi- és könnyűfegyverek regionális központja [RECSA] – által rendezett) konferencián. A személyzet által tartott tájékoztatók célja egyrészt, hogy bemutassák az iTrace-t a szakpolitikai döntéshozóknak, másrészt, hogy ösztönözzék tartós partnerségek kialakítását olyan egyénekkel és szervezetekkel, akik, illetve amelyek képesek az iTrace-rendszerbe feltölthető információk gyűjtésére, valamint hogy segítsék a szakpolitikai döntéshozókat a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek azonosításában.

A projekt végrehajtására az iTrace-projekt teljes kétéves időtartama alatt fog sor kerülni.

4.3.3. A projekt eredményei

A projekt keretében az alábbiakra fog sor kerülni:

az iTrace hasznosságának bemutatása olyan nemzeti és nemzetközi szakpolitikai döntéshozók számára, akik a kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek ellenőrzésére és a fegyverkivitel ellenőrzése vonatkozó megállapodások (az ENSZ cselekvési program és a fegyverkereskedelmi szerződés) végrehajtásán és azok végrehajtásának értékelésén munkálkodnak;

olyan releváns információk biztosítása, amelyek segítik a szakpolitikai döntéshozókat és a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó szakértőket a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés kiemelt területeinek azonosításában és az ezen fegyverek elterjedése elleni küzdelmet hatékonyan szolgáló stratégiák kidolgozásában;

c)	mélyreható információk nyújtása a fegyverkiviteli engedélyek megadásával foglalkozó hatóságok számára az iTrace-ről és annak hasznosságáról a kockázatelemzés szempontjából, valamint lehetőség biztosítása a visszajelzésre és a rendszer javítására;

d)	a kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglakozó, a hagyományos fegyverek és azok lőszerei eltérítésének és tiltott értékesítésének helyszíni kivizsgálásában részt vevő szakértők egyre bővülő hálózatának továbbépítése;

a nyilvánosság ismereteinek bővítése azt illetően, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei nyomon követése eszköze lehet az ENSZ cselekvési program, a fegyverkereskedelmi szerződés, továbbá más nemzetközi és regionális fegyverzet-ellenőrzési és fegyverkivitel-ellenőrzési eszközök végrehajtásának.

4.3.4. Projekt-végrehajtási mutatók

Legfeljebb 12, a CAR személyzetének részvételével zajló konferencia, amelyek közül kettőre Brüsszelben fog sor kerülni. Minden konferencián sor fog kerülni az iTrace bemutatására. A zárójelentés tartalmazni fogja a konferencia napirendjét és rövid összefoglalását.

4.3.5. A projekt kedvezményezettjei

A kedvezményezettek teljes listája a fenti 4.1.5. szakaszban található, és az e határozatban felsorolt valamennyi projekt esetében azonos.

4.4. 4. projekt: iTrace szakpolitikai jelentések

4.4.1. A projekt célja

A projekt keretében jelentések készítése kulcsfontosságú szakpolitikai kérdésekről a helyszíni vizsgálatok során generált és az iTrace rendszerbe feltöltött adatok alapján. A jelentések célja felhívni a figyelmet nemzetközi aggodalomra okot adó, konkrét kérdésekre, többek között a kézi- és könnyűfegyverek, más hagyományos fegyverek és mindezek lőszerei tiltott kereskedelmének fontosabb mintáira, az illegálisan értékesített fegyverek és lőszerek regionális eloszlására, valamint a kiemelt nemzetközi figyelmet érdemlő területekre.

4.4.2. Projekttevékenységek

Négy iTrace-jelentés összeállítását, felülvizsgálatát, szerkesztését és közzétételét eredményező, mélyreható elemzés.

4.4.3. A projekt eredményei

A projekt keretében az alábbiakra fog sor kerülni:

a)	négy jelentés elkészítése, melyek mindegyike egy-egy különálló, nemzetközi aggodalomra okot adó kérdéssel foglalkozik;

b)	az iTrace keretében készült szakpolitikai jelentések megküldésének biztosítása minden uniós tagállam számára;

c)	célzott tájékoztatási stratégia kidolgozása a lehető legnagyobb globális lefedettség biztosítása érdekében;

a fellépés tartós láthatóságának biztosítása a szakpolitikai küzdőtéren és a nemzetközi híradási médiában, többek között a következők révén: a tiltott fegyverekre vonatkozó, aktualitással bíró információk közzététele; szakpolitikai szempontból releváns elemzés készítése az aktuális fegyverzet-ellenőrzési folyamatok támogatása céljából, valamint a jelentések olyan módon történő elkészítése, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben felkeltsék a nemzetközi híradási média érdeklődését.

4.4.4. Projekt-végrehajtási mutatók

Négy online iTrace szakpolitikai jelentés, melyek elkészítésére a javasolt fellépés időtartama alatt fog sor kerülni, és amelyeket világszerte közzétesznek.

4.4.5. A projekt kedvezményezettjei

A kedvezményezettek teljes listája a fenti 4.1.5. szakaszban található, és az e határozatban felsorolt valamennyi projekt esetében azonos.

5. Helyszínek

Az 1. projekt helyszíne az Egyesült Királyság. Tudatában vagyunk annak, hogy a szükséges eredmények eléréséhez nem helyettesíthető helyszíni vizsgálatokra van szükség, és ezért a 2. projekt keretében a hagyományos fegyverek szakértőinek széles körét kell majd telepíteni a Szubszaharai Afrika peremországaiba. Ezen telepítések értékelése eseti alapon fog történni, tekintettel az információk biztonságosságára, hozzáférhetőségére és rendelkezésre állására. A (CAR) már felvette a kapcsolatot a Szubszaharai Afrika több érintett peremországával, illetve már projekteket hajt ott végre. A 3. projekt végrehajtása világszerte megrendezett nemzetközi konferenciák keretében történik majd, a projekt lehető legnagyobb mértékű láthatóságának biztosítása érdekében. A 4. projekt megvalósítására az Egyesült Királyságban kerül sor.

6. Időtartam

A projektek becsült teljes időtartama 24 hónap.

7. Végrehajtási szerv és uniós láthatóság

7.1. E határozat technikai végrehajtása a CAR feladata lesz. A CAR a feladatait a főképviselő irányítása mellett végzi majd

A CAR a fegyverzet vizsgálatával foglalkozók azon növekvő hálózatából emelkedett ki, amely 2006 óta úttörő a hagyományos fegyverek és lőszerek azonosítása és nyomon követése terén. Az ENSZ rendszerén kívül ez az egyetlen szervezet, amely kizárólag a hagyományos fegyverek, lőszerek és kapcsolódó felszerelések helyszíni azonosításával és nyomon követésével foglalkozik a napjainkban zajló fegyveres konfliktusok során, és működési köre jóval kiterjedtebb az ENSZ nyomonkövetési csoportjainak működési körénél, mivel ez utóbbiak csak szankciók hatálya alá tartozó államokkal foglalkoznak.

Műveletei szakosodottabbak a jelenleg működő, fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó nem kormányzati szervezetek – például a BICC, a GRIP, a SIPRI és a kézi- és könnyűfegyverekről szóló felmérés (SAS) – műveleteinél. A CAR a fent említett szervezetekkel konzultálva jött létre (1), és pótolja az azok kutatási és elemzési tevékenységeinek terén tapasztalható jelentős hiányt, amely amiatt áll fenn hogy e szervezetek jellemzően vagy makroszintű kutatások végzésére (kereskedelmi statisztikák elemzése és a tiltott kereskedelemmel kapcsolatos statisztikák gyűjtése harmadik felektől) vagy konkrét országokra irányuló „középszintű” kutatások végzésére (gyakran a fegyveres erőszakra is kiterjedő, nem kifejezetten a fegyverekre összpontosító kutatások) összpontosítanak.

E szervezetekkel szemben a CAR kizárólag fegyverek helyszíni azonosításával és nyomon követésével foglalkozik. Az egyedi esetek tanulmányozására irányuló megközelítés, valamint az ennek végrehajtásához szükséges technikai kapacitás lényeges a hagyományos fegyverek konfliktus sújtott országokba és országokon belül történő eltérítésének átfogó leképezéséhez, mivel ezt a jelenséget a nemzetközi közösség jelenleg nem követi nyomon kellően. Ebből a célból a CAR olyan kis vizsgálócsoportokat küld konfliktus által sújtott területekre, melyek tagjai legalább tízéves fegyverszakértői tapasztalattal rendelkeznek, és amelyek feladata a tiltott fegyverek helyszíni vizsgálata és dokumentálása. A CAR ezenkívül segíti, koordinálja és ellenőrzi az ENSZ szankcióellenőrzési csoportjai, az ENSZ missziók személyzete, az újságírók és a független kutatók által a helyszínen végzett vizsgálatokat.

Kizárólag ezen kulcsképességek megléte révén lehetséges azokat a részletes, fegyverekre vonatkozó információkat összegyűjteni, amelyek szükségesek egy olyan, a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre és más hagyományos fegyverekre vonatkozó globális jelentési rendszer tartalommal való megtöltéséhez, mint az iTrace.

7.2. Az Unió láthatósága

A CAR megfelelő intézkedéseket tesz annak a ténynek népszerűsítésére, hogy a projektet az Európai Unió finanszírozta. Az ilyen intézkedéseket a Bizottság által létrehozott és közzétett, az Európai Unió külügyi tevékenységeinek kommunikációs és láthatósági kézikönyvében foglaltaknak megfelelően kell megtenni.

A CAR így biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és tájékoztatás útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, biztosítva az uniós intézkedések átláthatóságát, és növelve a határozat okainak, a határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. A projekt keretében készült anyagokon jól látható helyen fel kell tüntetni az Unió zászlaját, a zászló helyes használatára és reprodukciójára vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelően.

8. Jelentéstétel

A CAR rendszeresen, negyedévente jelentést készít.

(1) A CAR mélyreható konzultációkat folytatott a BICC-kel, a GRIP-pel, a SAS-szal és a SIPRI-vel az iTrace projekt koncepciójának kidolgozása alatt. Mind a négy szervezet kijelenti, hogy a) nem rendelkeznek az ilyen típusú projektek végzéséhez szükséges technikai kapacitással; b) ilyen típusú projektek végzése a kutatási programjuk radikális átalakítását és szakértők felvételét tenné szükségessé; valamint hogy c) az iTrace nagyban támogatná a kutatásaikat azáltal, hogy egy hiányzó, helyszíni vizsgálatokon alapuló leképezési komponenst biztosít a fegyverkereskedelem jelenlegi, „távolról történő” nyomon követésének kiegészítéseként.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/43

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. november 25.)

a Régiók Bizottsága egy lett tagjának és két lett póttagjának kinevezéséről

(2013/699/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel a lett kormány javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2009. december 22-én, illetve 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU (1), illetve 2010/29/EU (2) határozatot.

(2)	Guntars KRIEVIŅŠ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett.

(3)	Viktors GLUHOVS hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett. Jānis VĪTOLIŅŠ-nak a Régiók Bizottsága tagjává történő kinevezését követően egy póttag helye megüresedik.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. január 25-ig, a Régiók Bizottságába a következő személyeket nevezi ki:

tagként:

—	Jānis VĪTOLIŅŠ, First Deputy Chairman of Ventspils City Council;

és

póttagként:

—	Gunārs ANSIŅŠ, Deputy Chairman of Liepāja City Council,

—	Olga VEIDIŅA, Chairman of the Social Issues Committee of Rīga City Council.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. PAVALKIS

(1) HL L 348., 2009.12.29., 22. o.

(2) HL L 12., 2010.1.19., 11. o.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/44

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 22.)

az Európai Társadalomtudományi Elemzések európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ESS ERIC) való létrehozásáról

(2013/700/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Litván Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága felkérte a Bizottságot az Európai Társadalomtudományi Elemzések európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (ESS ERIC) létrehozására. A Norvég Királyság és a Svájci Államszövetség kezdetben megfigyelőként vesznek részt az ESS ERIC munkájában.

(2)

(3)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 723/2009/EK rendelet 20. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

1. ESS ERIC elnevezéssel létrejön az Európai Társadalomtudományi Elemzések európai kutatási infrastruktúra-konzorcium.

2. Az ESS ERIC alapszabályát a melléklet tartalmazza. Az alapszabályt az ESS ERIC honlapján és alapszabálya szerinti székhelyén naprakészen kell tartani és nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

3. Az ESS ERIC alapszabályának 1., 2., 20., 21., 22., 23., 24. és 25. cikke tartalmazza azokat az alapvető elemeket, amelyek módosításához a 723/2009/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében szükséges a Bizottság jóváhagyása.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 206., 2009.8.8., 1. o.

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ELEMZÉSEK EURÓPAI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA-KONZORCIUM (ESS ERIC) ALAPSZABÁLYA

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Elnevezés, székhely, elhelyezkedés, felállítás és munkanyelv

1. „Európai Társadalomtudományi Elemzések” (a továbbiakban: ESS) elnevezéssel európai kutatási infrastruktúra jön létre.

2. Az Európai Társadalomtudományi Elemzések európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (ERIC) neve röviden ESS ERIC.

3. Az ESS ERIC alapszabály szerinti székhelye a székhely szerinti ország területén kerül kijelölésre. Az adott országon belül az alapszabály szerinti székhely rendszerint a fogadóintézmény területén belül kerül kijelölésre, amint azt szükség esetén a közgyűlés meghatározza.

4. Az ESS ERIC első alapszabály szerinti székhelye Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén kerül kijelölésre. Az első székhely szerinti ország az Egyesült Királyság. Az első fogadóintézmény a City University London. Az alapszabály szerinti székhely, a székhely szerinti ország és a fogadóintézmény kijelölését a közgyűlés négyévente felülvizsgálja.

5. Az ESS ERIC minden egyes fogadóintézménnyel megállapodást köt, melynek keretében meghatározza, hogy a fogadóintézmény milyen feltételekkel bocsáthat az ESS ERIC rendelkezésére bizonyos szolgáltatásokat, termékeket, valamint személyzetet a székhelyén (mely az ESS ERIC igazgatójának és egy igazgatóhelyettesének otthont adó központi iroda) (a továbbiakban: székhely). Amennyiben a fogadóintézménynél ebbéli minőségének megszűnését követően költségek, követelések, vagy kötelezettségek merülnek fel, az ESS ERIC kártalanítja a fogadóintézményt e költségek, követelések, vagy kötelezettségek tekintetében (kivéve, ha azok a fogadóintézmény mulasztásából erednek).

6. A székhely rendszerint a fogadóintézmény területén kerül kijelölésre. Amennyiben a közgyűlés másképp nem rendelkezik, az ESS ERIC rendszerint négyéves időtartamra vonatkozó megállapodásokat köt a székhely biztosítása tekintetében. Tizenkét hónappal a székhely szerinti intézménnyel a székhely tekintetében kötött megállapodás lejártát megelőzően a közgyűlés vagy újabb négyéves időtartamra meghosszabbítja a megállapodást, vagy más helyszínen jelöli ki a székhelyet egy harmadik féllel kötött megállapodás útján.

7. A székhely szerinti állam a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ESS ERIC-et létrehozó bizottsági határozat hatálybalépését követő 45. napon összehívja a közgyűlés első ülését.

8. A székhely szerinti állam értesíti az alapító tagokat azokról a konkrét jogi lépésekről, amelyeket az ERIC nevében az alakuló ülés megtartása előtt esetleg meg kell tenni. Ha az értesítést követő öt munkanapon belül egyetlen alapító tag sem emel kifogást, akkor a jogi lépést a székhely szerinti állam által kellően meghatalmazott személy megteszi.

9. Az ESS ERIC munkanyelve az angol.

2. cikk

Feladatok és tevékenységek

1. Az ESS ERIC elsődleges célja és feladata egy kutatási infrastruktúra létrehozása és működtetése, melynek fő célkitűzései a következők:

a)	megbízható adatok gyűjtése, értelmezése és terjesztése Európa társadalmi körülményeiről – beleértve a különböző országok állampolgárainak szemléletváltozásait, értékeit, látásmódját és viselkedésmintáit – az Európai Társadalomtudományi Elemzések segítségével vagy más módon;

b)	felhalmozott adataihoz ingyenes és időben történő hozzáférés biztosítása a terület szakemberei és a nyilvánosság részére;

c)	a kvantitatív társadalmi mérési és elemzési módszerek fejlődésének előmozdítása Európán belül és kívül.

2. Az ESS ERIC nem gazdasági alapon törekszik elsődleges célja elérésére és feladata ellátására. Mindazonáltal korlátozottan végezhet gazdasági tevékenységeket, amennyiben ezek szorosan kapcsolódnak az elsődleges feladatához, és nem veszélyeztetik annak ellátását.

2. FEJEZET

TAGSÁG

3. cikk

Tagság és képviselet

1. A következők válhatnak az ESS ERIC tagjává:

a)	tagállamok;

b)	társult országok;

c)	a társult országoktól eltérő harmadik országok; és

d)	kormányközi szervezetek.

2. Az ESS ERIC tagjai között lennie kell legalább három tagállamnak.

3. A nemzeti képviselőik által eljáró tagállamok együttesen mindenkor birtokolják a szavazati jogok többségét a közgyűlésben. Amennyiben az összes – nemzeti képviselője által eljáró – tagnak kevesebb mint a fele tagállam, a tagállamok együttesen mindenkor birtokolják a szavazati jogok 51 %-át, és a – nemzeti képviselőik által eljáró – tagállamok az említett 51 % tekintetében egyenlő arányban osztoznak. A fennmaradó szavazatok az összes többi tag között egyenlő arányban oszlanak meg. Az alapszabály alkalmazásában minden olyan esetben, ha az összes tagnak kevesebb mint a fele tagállam, „egy szavazat” az egy tagra jutó, e 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon kiigazított szavazati hányadra vonatkozik.

4. Minden tagot és megfigyelőt az erre a célra saját maguk által kiválasztott és saját szabályaik és eljárásaik alapján kinevezett egyetlen közszektorbeli jogalany vagy közfeladatot ellátó magánszektorbeli jogalany képvisel.

A kétségek elkerülése érdekében minden tag jogosult megváltoztatni képviselőjét és/vagy két képviselőt kinevezni, de ez utóbbi esetben is mindegyik tag csak egy szavazattal rendelkezik.

5. Minden tag – az illetékes minisztériumon, kormányzati szerven, azok felhatalmazott szervein, vagy a 3. cikk (4) bekezdésében említett képviselőn keresztül – kinevez egy természetes személyt (a továbbiakban: „nemzeti képviselő”) – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, aki az adott tagot képviseli a közgyűlés ülésein és bármely más fórumán, vagy egyéb módon, amikor erre szükség van a tag és az ESS ERIC viszonylatában. Emellett minden tag kinevez egy természetes személyt – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, aki a nemzeti képviselő helyetteseként jár el, amennyiben a nemzeti képviselő nem áll rendelkezésre vagy nem tudja ellátni feladatát.

6. Minden tag rendszerint legalább az egyes Európai Társadalomtudományi Elemzések kétéves ciklusára nevezi ki nemzeti képviselőjét; az első ilyen időszakot az ESS ERIC vonatkozásában az igazgató határozza meg a közgyűlés jóváhagyásával (a továbbiakban: „kétéves időszak”). Emellett minden tag kinevez egy helyettes nemzeti képviselőt is ugyanarra a kétéves időszakra. Minden tag bármikor helyettesítheti nemzeti képviselőjét vagy helyettes nemzeti képviselőjét a közgyűlésnek írásban megküldött értesítés útján.

7. A jelenlegi tagokat és megfigyelőket, valamint az őket képviselő jogalanyokat a II. melléklet sorolja fel. Alapító tag az a tag, amely már az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában tag volt.

4. cikk

A tagsági és a megfigyelői jogviszony feltételei

1. Tagsági jogviszony létesítéséhez az új tagoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	új tag felvételét a közgyűlésnek a szavazatok egyszerű többségével jóvá kell hagynia;

b)	minden tagság iránti kérelmet írásban kell benyújtani a közgyűlés elnökének címezve, és másolatban meg kell küldeni az igazgatónak;

a kérelemben ismertetni kell, hogy a kérelmező hogyan fog hozzájárulni az ESS ERIC 2. cikk szerinti céljainak teljesítéséhez és feladatainak ellátásához, és hogyan fog eleget tenni a 3. fejezetben előírt kötelezettségeknek. Különösen pedig a kérelmezőnek a közgyűlés számára hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy rendelkezik a szükséges eszközökkel és folyamatos elkötelezettséggel a következők teljesítéséhez:

i.	saját költségen biztosítani az ESS ERIC által elsődleges feladatának teljesítése érdekében igény szerint (legalább kétévente) végzett adatgyűjtés és elemzések kivitelezését az igazgató által meghatározott és szükség esetén a közgyűlés által elfogadott követelmények szerint;

ii.	kötelezettséget vállalni az ESS ERIC kiegyensúlyozott költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulásra az idecsatolt függelékben meghatározott, a kezdeti hozzájárulásra vonatkozó előírások betartásával;

iii.	a 17. cikk (5) bekezdésében meghatározott hozzájárulásokon keresztül vagy más formában hozzájárulni az ESS ERIC központi költségeihez a közgyűlés által az alapszabály értelmében adott esetben kidolgozott finanszírozási képlet szerint; és

iv.	az alapszabálynak megfelelően betartani az ESS ERIC irányítási intézkedéseit és részt venni azok kialakításában.

2. A tagsági jogviszony feltételeként minden tag csatlakozási okmányt ír alá az adott esetben a közgyűlés által jóváhagyott formában.

3. Megfigyelői jogviszony iránti kérelmet nyújthatnak be a 3. cikk 1. bekezdésében felsorolt jogalanyok közül azok, amelyeknek még nem áll módjukban tagként csatlakozni. A következők válhatnak megfigyelővé (a továbbiakban: „megfigyelő”):

bármely jogalany, amely a rendelet fogalommeghatározása értelmében képes arra, hogy megfigyelő legyen, és amely számára a közgyűlés lehetővé teszi, hogy megfigyelői jogviszonyt létesítsen, amennyiben a közgyűlés megítélése szerint ez az ESS ERIC érdekeit szolgálja és hozzájárul elsődleges feladatának és tevékenységeinek teljesítéséhez;

b)	bármely tag, amely az 5. cikk (4) bekezdése értelmében ideiglenesen vagy egyéb módon elveszítette szavazati jogát, a közgyűlés jóváhagyásával megfigyelővé válik mindaddig, amíg szavazati jogát vissza nem kapja, vagy tagsági jogviszonya meg nem szűnik.

4. A megfigyelői jogviszony feltételei a következők:

a)	a megfigyelői jogviszony négy évig tart; ezután a megfigyelő kérheti a közgyűléstől a megfigyelői jogviszony egyszeri vagy többszöri meghosszabbítását;

b)	a megfigyelő csatlakozását, illetőleg újbóli csatlakozását a közgyűlésnek jóvá kell hagynia;

c)	a jogviszony kérelmezőjének írásos kérelmet kell küldenie az ESS ERIC alapszabály szerinti székhelyére;

d)	bármely tag, amely az 5. cikk (4) bekezdése értelmében ideiglenesen vagy egyéb módon elveszítette szavazati jogát, a közgyűlés jóváhagyásával megfigyelővé válik mindaddig, amíg szavazati jogát vissza nem kapja, vagy tagsági jogviszonya meg nem szűnik.

5. Minden megfigyelő – az illetékes minisztériumon, kormányzati szerven, vagy azok felhatalmazott szervein keresztül – kinevez egy természetes személyt (a továbbiakban: „megfigyelő képviselő”) – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, amely személy az adott megfigyelőt képviseli a közgyűlés ülésein és bármely más fórumán, vagy egyéb módon, amikor erre szükség van a megfigyelő és az ESS ERIC viszonylatában.

A 4. cikk (3) bekezdése alapján megfigyelői jogviszonnyal rendelkező jogalanyok megfigyelő képviselői az adott jogalanyok által tagi minőségükben kinevezett nemzeti képviselők. Emellett minden megfigyelő kinevez egy természetes személyt – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, aki a megfigyelő képviselő helyetteseként jár el, amennyiben a megfigyelő képviselő nem áll rendelkezésre, vagy nem tudja ellátni feladatát.

6. A következő személyek hivatalból meghívást kapnak a közgyűlés üléseinek azon részeire, amelyek nem fenntartott kérdésekkel foglalkoznak; ezeken hozzászólási joggal igen, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek, és jogosultak megkapni a teljes vonatkozó dokumentációt:

a)	az Európai Tudományos Alapítvány vagy annak bármely utódtestületének egy képviselője;

b)	a közgyűlés ezen alapszabály értelmében létrehozandó tudományos tanácsadó bizottságának elnöke;

c)	a közgyűlés ezen alapszabály értelmében létrehozandó módszertani tanácsadó bizottságának elnöke;

d)	a 13. cikkben szereplő nemzeti koordinátorok fórumának egy képviselője;

e)	az ESS ERIC igazgatója és igazgatóhelyettesei;

f)	a fogadóintézmény egy képviselője; és

g)	egy kijelölt képviselő bármely más olyan, tagviszonnyal nem rendelkező ország részéről, amely kifejezte az Európai Társadalomtudományi Elemzésekben való részvételi szándékát, és amely megkapta a közgyűlés jóváhagyását.

5. cikk

Tag és megfigyelő lemondása/a tagsági és a megfigyelői jogviszony megszűnése

1. Amennyiben egy jogalany megszűnik létezni, vagy többé már nem tartozik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott kategóriák valamelyikébe, tagsági jogviszonya automatikusan megszűnik.

2. A tag bármikor lemondhat tagságáról bármely kétéves időszak végével egybeeső hatállyal (kivéve az első kétéves időszak végét), legalább 24 hónappal korábban megküldött írásbeli értesítés útján; erre az időszakra a közgyűlés tagja marad (a továbbiakban: „kilépési értesítési időszak”).

3. A tagsági jogviszony akkor is megszűnik, ha a közgyűlés kétharmados szavazati többséggel úgy dönt, hogy az ESS ERIC érdekét szolgálja a tagsági jogviszony megszüntetése az alábbi eseteket követően:

a tag megsértette a következő helyeken meghatározott feltételeket:

i.	a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában szereplő feltételt két egymást követő kétéves időszakon keresztül; vagy

ii.	a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában szereplő feltételt az ESS ERIC két egymást követő pénzügyi évében; vagy

b)	a tag súlyosan megsértette az alapszabály bármely más rendelkezését.

A tag vagy megfigyelő számára lehetőséget kell adni arra, hogy a jogviszonyát megszüntető határozattal szemben kifogással éljen, és a közgyűlés előtt megvédje álláspontját.

4. Az 5. cikk (3) bekezdése ellenére a közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével dönthet úgy is az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy nem szünteti meg a tag jogviszonyát, hanem a közgyűlés által ésszerűen meghatározott időszakra és feltételekkel felfüggeszti vagy elveszi a tag szavazati jogát. A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével bármikor visszaadhatja egy tag szavazati jogát, amennyiben a tag a közgyűlés megelégedésére orvosolja az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamely feltétel megsértését.

5. A tagság nem átruházható.

3. FEJEZET

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

Tagok

1. A 3. cikk (5) bekezdése és az 5. cikk (4) bekezdése értelmében minden tag egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben valamely tagnak a 3. cikk (4) bekezdése értelmében több képviselője van, az adott tag szintén egy szavazattal rendelkezik, hacsak a közgyűlés ezzel ellentétes döntést nem hoz (de az említett cikk feltételei ezzel együtt is teljesülnek). A tagnak emellett jeleznie kell a közgyűlés számára, hogy képviselői milyen eljárás szerint használják fel az adott tag nevében leadható említett szavazatokat.

2. Minden tag köteles:

a)	a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában meghatározott módon pénzügyi hozzájárulást tenni;

b)	a 3. cikk (5) bekezdése szerint nemzeti képviselőt kinevezni; és

c)	teljes körűen felhatalmazni nemzeti képviselőjét arra, hogy a közgyűlésen felmerülő és a napirenden megjelölt valamennyi kérdésben szavazatot adjon le.

3. A tagok – egyenként vagy más tagokkal, megfigyelőkkel vagy harmadik felekkel közösen – az éves hozzájáruláson felül is hozzájárulhatnak az ESS ERIC működéséhez.

7. cikk

Megfigyelők

1. A megfigyelők jogosultak különösen arra, hogy a közgyűlés üléseiről értesítést kapjanak, azokon részt vegyenek és azokhoz (az elnök jóváhagyásával) hozzászóljanak; a közgyűlés azonban dönthet úgy, hogy a fenntartott kérdésekkel foglalkozó ülések bizonyos részein a megfigyelők ne vegyenek részt (erről az elnök, vagy szükség esetén szavazás útján a közgyűlés dönt). A megfigyelő jogosult ugyanazt a dokumentációt megkapni, mint a nemzeti képviselők, kivéve a fent említett fenntartott kérdésekre vonatkozó dokumentumokat. A megfigyelő nem rendelkezik szavazati joggal.

2. Minden megfigyelő a 4. cikk (5) bekezdésében említettek szerint kinevez egy megfigyelő képviselő jogalanyt.

4. FEJEZET

AZ ERIC IRÁNYÍTÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGEINEK VÉGREHAJTÁSA

8. cikk

Közgyűlés

1. A közgyűlés az ESS ERIC összes tagját képviselő testület. A közgyűlés ülésein minden tagot nemzeti képviselője (vagy annak helyettese) képvisel.

2. A közgyűlés teljes körű döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik az ESS ERIC működése és igazgatása tekintetében. A közgyűlés mindenkor védi és előmozdítja az ESS ERIC érdekeit.

3. Az eljárási szabályzat értelmében a közgyűlés szükség esetén belátása szerinti kérdések tekintetében jogosult az igazgatót felhatalmazni.

4. A közgyűlés átfogó felelősséget visel az ESS ERIC életképességének és fenntarthatóságának biztosításáért. Felelősségi körei nem kizárólagos jelleggel a következőket tartalmazzák:

a 13. cikkben említett központi tudományos csoporttal való konzultációt követően az igazgató kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása, valamint az igazgató foglalkoztatási feltételeinek meghatározása. A közgyűlés meghatározza, hogy nyílt versenyvizsga vagy zárt eljárás megfelelőbb-e az igazgató kinevezésére, és hogy szükség van-e kinevező bizottság felállítására ennek a kérdésnek a közgyűlés nevében történő rendezéséhez;

a központi tudományos csoporttal való konzultációt követően a fogadóintézmény vagy helyettesítő intézmény kijelölése, illetve a kijelölés visszavonása. A közgyűlés meghatározza, hogy nyílt versenyvizsga vagy zárt eljárás megfelelőbb-e a fogadóintézmény kijelölésére, és hogy szükség van-e kijelölő bizottság felállítására ennek a kérdésnek a közgyűlés nevében történő rendezéséhez;

c)	az igazgató – feladatainak ellátásáról szóló – időszakos jelentéseinek áttekintése;

d)	a beszámolók és a folytatólagos munkaprogramok felülvizsgálata és jóváhagyása;

e)	a tudományos tanácsadó bizottság tagjainak kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása;

f)	a módszertani tanácsadó bizottság tagjainak kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása;

g)	a pénzügyi bizottság tagjainak kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása;

h)	a közgyűlés által adott esetben szükségesnek vagy megfelelőnek ítélt bármely más tanácsadó testület vagy bizottság létrehozása, valamint ezen testületek tagságának és eljárásainak meghatározása; és

i)	az ESS ERIC felé a tagok részéről fennálló kötelességek teljesítésének nyomon követése és biztosítása, valamint szükség esetén a tagok elleni intézkedések bevezetése az ESS ERIC jogai érvényesítése érdekében.

A közgyűlés megbízást adhat időszakos független vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére az ESS ERIC munkájának egésze vagy egy-egy része vonatkozásában. A közgyűlés felelősséget visel a fent említett vizsgálatok és ellenőrzések eljárásainak és ütemezésének meghatározásáért, valamint a vizsgálati kritériumok megállapításáért, melynek az igazgató, a központi tudományos csoport és bármely, a közgyűlés által szükség esetén felállított tanácsadó testület bevonásával kell történnie.

9. cikk

A közgyűlés elnöke és alelnöke

1. A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével független elnököt (a továbbiakban „elnök”) választ, aki nem lehet nemzeti képviselő, és akinek meg kell felelnie a közgyűlés által adott esetben jóváhagyott kritériumoknak.

Az elnököt négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki. Az elnök kinevezését megelőzően – legalább három héttel az elnökválasztó ülés előtt – a közgyűlés írásban tesz javaslatot egy vagy több jelöltre. Kinevezését követően az elnök a lehető leghamarabb hivatalba lép.

2. A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével alelnököt (a továbbiakban „alelnök”) választ a nemzeti képviselők közül. Az alelnököt négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki. Az alelnök kinevezése előtt legalább három héttel a közgyűlés írásban tesz javaslatot egy vagy több jelöltre. Kinevezését követően az alelnök a lehető leghamarabb hivatalba lép. Az alelnök az elnök távollétében annak minden feladatát ellátja.

3. A közgyűlés megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a közgyűlés első ülésén lehetőség nyíljon az első elnök és alelnök kinevezésére.

10. cikk

A közgyűlés ülései

1. A közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik. Az elnök, az igazgató vagy a nemzeti képviselők legalább egyharmada kérésére több ülést is össze lehet hívni. Az ESS ERIC székhelye gondoskodik az ülések megszervezéséről, beleértve a jegyzőkönyvek vezetését.

2. A fenntartott kérdések kivételével a közgyűlés minden döntését a 3. cikk (5) bekezdése értelmében nemzeti képviselőik által képviselt tagok szavazatainak egyszerű többségével fogadja el.

3. A 10. cikk (15) bekezdése értelmében a közgyűlés üléseinek összehívása legalább 14 naptári napos értesítési határidővel történik. A 10. cikk (15) bekezdése értelmében az értesítésben meg kell jelölni az ülés idejét és helyét, valamint a tárgyalandó témák jellegét.

4. Az alapszabály rendelkezései értelmében a közgyűlés üléseiről szóló értesítéseket és egyéb tájékoztatásokat a tagok, az igazgató, a nemzeti képviselők, a megfigyelők és minden más olyan személy rendelkezésére kell bocsátani, akiket az elnök meg kíván hívni az adott ülésre.

5. Amennyiben az értesítés véletlen mulasztás miatt nem kerül kiküldésre, vagy azt nem kapja meg egy arra jogosult személy, ez a tény nem érvényteleníti az adott ülés levezetését.

6. A közgyűlés üléseinek összehívásáról szóló minden értesítést (az Egyesült Királyság 2006. évi társasági törvénye 1168. pontjában foglaltak szerint) nyomtatott vagy elektronikus formában és honlap útján is rendelkezésre kell bocsátani.

7. A közgyűlés ülésein semmilyen téma nem tárgyalható, ha a nemzeti képviselőik által eljáró tagok a határozatképességhez szükséges létszámban nincsenek jelen. A határozatképességhez a közgyűlésen leadható szavazatok legalább egyharmadával rendelkező és a tárgyalandó témában szavazásra jogosult tagok jelenléte szükséges. Amennyiben az ülés a meghirdetett időpontjától számított fél órán belül nem határozatképes, a közgyűlést berekesztik, és ugyanazon a napon és helyen tíz perccel később folytatják. Ha a később folytatott ülés nem határozatképes, a képviselt és a tárgyalandó témában szavazásra jogosult tagok alkotják a határozatképességhez szükséges létszámot, és minden olyan kérdésben határozhatnak, amelyről eredetileg a megszakított ülésen rendelkezhettek volna, de az ilyen ülésen elfogadott határozatok csak azt követően lépnek hatályba, hogy az ülés jegyzőkönyvét megküldik az összes tagnak és azt a tagok a szavazatok egyszerű többségével – vagy fenntartott kérdések esetén kétharmados többségével – írásban vagy e-mailben jóváhagyják. E cikk alkalmazásában egy nemzeti képviselő jóváhagyása egyenértékű egy tag jóváhagyásával.

8. A közgyűlés minden ülésén az elnök elnököl, vagy ha nincs elnök, az elnök nincs jelen az ülés megtartására kitűzött időpontban vagy nem hajlandó cselekedni, akkor az alelnök elnököl mint levezetőelnök, vagy ha az alelnök nincs jelen vagy nem hajlandó cselekedni, akkor a jelenlévő nemzeti képviselők maguk közül választanak levezetőelnököt az ülésre.

9. A közgyűlés ülésein a szavazásra bocsátott határozatokról kézfelemeléssel szavaznak, vagy az elnök mérlegelése függvényében szavazólapon szavazhatnak.

10. Az elnök nyilatkozata arról, hogy egy határozatot elfogadtak, egyhangúlag vagy meghatározott többséggel elfogadtak, leszavaztak vagy meghatározott többséggel leszavaztak, valamint az erre vonatkozó bejegyzés az ESS ERIC ülésének jegyzőkönyvében meggyőzően bizonyítja az adott tényt a feljegyzett igen és nem szavazatok számára vagy arányára vonatkozó további bizonyíték nélkül.

11. Az elnök nem rendelkezik szavazattal vagy döntő szavazattal. Az alelnök vagy bármely más, a közgyűlés ülésének levezetésére megválasztott nemzeti képviselő megőrzi a nemzeti képviselőként őt megillető szavazati jogot, amikor a közgyűlés valamely ülésén elnököl, de elnökként nem kap külön szavazati jogot.

12. A megfigyelőknek az elnök mérlegelése függvényében joguk van hozzászólni a közgyűlés üléseihez, valamint ahhoz, hogy meghallgassák őket, de nem rendelkeznek szavazati joggal. Az elnök saját belátása szerint felkérheti a megfigyelőket, hogy a közgyűlés ülésének egésze vagy egy része idejére hagyják el a termet.

13. A következő kérdésekben (a továbbiakban: „fenntartott kérdések”) a közgyűlés csak az ülésen képviselt és szavazó tagok kétharmados többségével fogadhat el határozatot, amennyiben az ülést legalább hathetes értesítési határidővel összehívták és az értesítésben megjelölték az ülés idejét és helyét, valamint a tárgyalandó fenntartott kérdések jellegét:

a)	az ESS ERIC irányítási intézkedéseit érintő bármely változtatás;

b)	az ESS ERIC költségvetésének növelésére irányuló bármely javaslat (a 17. cikkben foglaltak szerint);

c)	a 17. cikkben meghatározott finanszírozási modell megváltoztatására irányuló bármely javaslat;

d)	valamely tag tagsági jogviszonyának megszüntetésére irányuló javaslat;

e)	a fogadóintézmény megváltoztatására irányuló javaslat;

f)	az elnök, az alelnök, vagy az igazgató mandátumának idő előtti megszüntetésére irányuló javaslat;

g)	a 11. cikk (3) vagy a 13. cikk (2) bekezdésében említett testületek összetételét érintő bármely változtatás; és

h)	az alapszabály módosítására irányuló javaslatok (beleértve a 28. cikkben említett bármely módosítást).

14. Amennyiben valamely írásos határozatot annyi tag fogad el, amennyire abban az esetben lett volna szükség, ha az arra vonatkozó javaslatot a közgyűlés ülésén terjesztették volna elő, az ugyanolyan érvényességgel rendelkezik, mint ha a közgyűlés megfelelően összehívott és megtartott ülésén fogadták volna el, és hasonlóképp több – egy vagy több tag nevében aláírt – eszközből állhat. E cikk alkalmazásában egy nemzeti képviselő jóváhagyása egyenértékű egy tag jóváhagyásával.

15. Úgy tekintendő, hogy a megfelelően kinevezett nemzeti képviselőik által eljáró tagok részt vettek a közgyűlés ülésén, vagy annak egy részén, amennyiben:

a)	az ülést az alapszabálynak megfelelően hívták össze és tartották meg, és

b)	mindannyiuknak lehetősége van arra, hogy az ülésen tárgyalt pontok tekintetében bármely információt vagy véleményt közöljenek a többi taggal.

11. cikk

A közgyűlés bizottságai

1. Az alapszabály értelmében a közgyűlés bármilyen bizottságot felállíthat. Az alapszabály értelmében bármely bizottság összetételét, tagságát és eljárásait a közgyűlés határozza meg. A közgyűlés bármely bizottsága rendelkezhet olyan tagokkal is, akik nem nemzeti képviselők. Mielőtt a közgyűlés kinevezi bizottságai tagjait, konzultációt folytat az igazgatóval és azon kinevező testületekkel, melyek létrehozásáról adott esetben saját hatáskörén belül határozott.

2. Az igazgatónak (vagy kinevezett helyettesének) joga van részt venni a közgyűlés valamennyi bizottságának ülésein, és gondoskodik azok megszervezéséről és a jegyzőkönyvek vezetéséről. A közgyűlés határozza meg a bizottságai mandátumának meghosszabbítására vonatkozó lehetőségeket.

3. A következő bizottságok állandóan működnek:

a)	tudományos tanácsadó bizottság;

b)	módszertani tanácsadó bizottság; és

c)	pénzügyi bizottság.

4. A tudományos tanácsadó bizottságot rendszerint nyolc vezető társadalomtudós alkotja, akik a nemzetközi társadalomtudományi kutatói közösség tagjai, és akiket a tagok által írásban leadott jelöléseket követően a közgyűlés nevez ki. A tudományos tanácsadó bizottság tagjait négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki.

5. A tudományos tanácsadó bizottság tanácsokat és útmutatást ad a közgyűlésnek, az igazgatónak és a központi tudományos csoportnak az ESS ERIC tevékenységi körébe tartozó lényegi kérdésekben. A tudományos tanácsadó bizottság véleménye – a 11. cikk (6) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kötelező érvényű a közgyűlésre, az igazgatóra és a központi tudományos csoportra nézve.

6. A tudományos tanácsadó bizottság emellett rendelkezik a közgyűlés felhatalmazásával, hogy az egyes kétéves időszakok rotációs moduljaira vonatkozó kérdőív összeállításával megbízott csoport tagjait egy nemzetközi verseny nyomán beérkezett pályázatok alapján kiválassza.

7. A tudományos tanácsadó bizottság minden 12 hónapos időszakban legalább kétszer ülésezik. A tudományos tanácsadó bizottság a szavazatok egyszerű többségével választja meg saját elnökét és alelnökét egy megfelelő jelölési eljárást követően. A tudományos tanácsadó bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a tudományos tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

8. A tudományos tanácsadó bizottság elnöke szükség esetén saját belátása szerint az általa megfelelőnek tartott személyek bármelyikét meghívhatja, hogy megfigyelőként részt vegyen a tudományos tanácsadó bizottság ülésein.

9. A módszertani tanácsadó bizottságot hat vezető módszertani szakember alkotja, akik a nemzetközi társadalomtudományi kutatói közösség tagjai, és akiket a tagok által írásban leadott jelöléseket követően a közgyűlés nevez ki. A módszertani tanácsadó bizottság tagjait négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki.

10. A módszertani tanácsadó bizottság módszertani tanácsokat és útmutatást ad a közgyűlésnek, az igazgatónak és a központi tudományos csoportnak. A módszertani tanácsadó bizottság véleménye nem kötelező érvényű a közgyűlésre, az igazgatóra és a központi tudományos csoportra nézve.

11. A módszertani tanácsadó bizottság minden 12 hónapos időszakban legalább egyszer ülésezik. A módszertani tanácsadó bizottság a szavazatok egyszerű többségével választja meg saját elnökét és alelnökét egy megfelelő jelölési eljárást követően. A módszertani tanácsadó bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a módszertani tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

12. A módszertani tanácsadó bizottság elnöke szükség esetén saját belátása szerint az általa megfelelőnek tartott személyek bármelyikét meghívhatja, hogy megfigyelőként részt vegyen a módszertani tanácsadó bizottság ülésein.

13. A pénzügyi bizottságot négy költségvetési és pénzügyi ellenőrzési szakember alkotja, akiket a tagok által írásban leadott jelöléseket követően a közgyűlés nevez ki. A pénzügyi bizottságnak legalább két olyan tagja van, akik nem nemzeti képviselők. A pénzügyi bizottság tagjait négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki.

14. A pénzügyi bizottság útmutatást ad a közgyűlésnek és az igazgatónak az ESS ERIC pénzügyi helyzetére vonatkozóan, nem kizárólagos jelleggel ideértve az ESS ERIC forrásait és kapcsolódó pénzügyi aspektusait.

15. A pénzügyi bizottság minden 12 hónapos időszakban legalább egyszer ülésezik. A pénzügyi bizottság tagjai határozzák meg a bizottság üléseire és ülései közötti időszakokra vonatkozó eljárási rendjét, de egy személyt kineveznek maguk közül, aki a közgyűlés ülésein képviseli a pénzügyi bizottságot annak érdekében, hogy azokon jelentést tegyen értékeléseiről és tanácsairól.

12. cikk

Az igazgató és az igazgatóhelyettesek

1. A közgyűlés szükség esetén kinevezheti és helyettesítheti az ESS ERIC igazgatóját (a továbbiakban: „igazgató”), aki az ESS ERIC vezérigazgatói, tudományos igazgatói és – a rendelet 12. cikke értelmében – jogi képviselői tisztségét is betölti. Amennyiben a közgyűlés adott esetben másképp nem rendelkezik, az igazgató teljes jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ESS ERIC nevében eljárjon. Az ESS ERIC első igazgatója az Európai Társadalomtudományi Elemzések adott időpontban hivatalban levő vezető kutatója-koordinátora. Az igazgató kinevezése a közgyűlés jóváhagyásával történik, négyéves, megújítható időtartamra szól és minden tekintetben a közgyűlés által jóváhagyott feltételekhez kötött.

2. A közgyűlés szükség esetén az általa megfelelőnek tartott hatáskörökkel felruházza az igazgatót annak érdekében, hogy az igazgató az ESS ERIC vezérigazgatói, tudományos igazgatói és jogi képviselői minőségében elláthassa napi feladatait.

3. Az igazgató felelősségi körébe tartozik az ESS ERIC átfogó céljainak elérésére való törekvés, valamint éves költségvetésének, üzleti tervének és munkaprogramjának végrehajtása. Az igazgató közvetlenül a közgyűlésnek számol be, vagy ha a közgyűlés úgy rendelkezik, a közgyűlés valamely bizottságának. Az igazgató felelőssége a központi tudományos csoport intézményeinek – a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti – kiválasztása, melyet a közgyűlésnek meg kell erősítenie. Az igazgató átfogó felelősséget visel azért, hogy az ESS ERIC betartsa tudományos, szerződéses, jogi és költségvetési vállalásait. Az ESS ERIC munkaprogramjának a követelményeknek megfelelő végrehajtása érdekében az igazgató koordinálja a székhelyen dolgozó személyzetet, a központi tudományos csoportot és társult kutatóit, valamint az összes résztvevő országban működő nemzeti koordinátort, akik pedig támogatják az igazgatót e cél elérésében.

4. Az igazgató a fogadóintézményben kinevez egy igazgatóhelyettest, és legalább még egy helyettest valamely másik központi tudományos csoportnak otthont adó intézményben, hogy segítsék feladatai elvégzésében. Az igazgató meghatározott feladatköröket ruházhat az említett helyettesek mindegyikére.

13. cikk

Az igazgató bizottságai

1. Az igazgató felállíthat bizottságokat, hogy segítsék feladatai végrehajtásában. Bármely bizottság összetételét, tagságát és eljárásait az igazgató határozza meg. Az igazgató bármely bizottsága rendelkezhet olyan tagokkal is, akik nem nemzeti képviselők vagy megfigyelők.

2. Az igazgató következő bizottságai állandóan működnek:

a)	központi tudományos csoport; és

b)	nemzeti koordinátorok fóruma.

A központi tudományos csoport és a nemzeti koordinátorok fóruma segítik az igazgatót annak biztosításában, hogy az ESS ERIC következetes módon, és az összes tagállamban a közgyűlés által meghatározott minőségi normáknak megfelelően teljesítse elsődleges feladatát.

3. A központi tudományos csoportot azon intézmények alkotják (a továbbiakban: „intézményi tag”), amelyeket szükség esetén az igazgató meghatároz és a közgyűlés jóváhagy. Minden intézményi tag pedig kinevezi saját vezető képviselőjét és egy helyettest, hogy – minden alkalommal az igazgató jóváhagyásával – részt vegyenek a központi tudományos csoport ülésein. Az intézményi tagok megbízatása négyéves, megújítható időtartamra szól. Az intézményi tagok egyéb munkatársai azért kapnak meghívást az ülésekre, hogy szaktudásukkal hozzájáruljanak az eszmecserékhez.

4. A központi tudományos csoport tanácsokat ad az igazgatónak és együttműködik vele az ESS ERIC munkájának tervezése, tudományos irányítása, módszertana, végrehajtása, minőség-ellenőrzése, megvalósítása és eredményeinek terjesztése valamennyi területén.

5. A központi tudományos csoport minden 12 hónapos időszakban legalább háromszor ülésezik. A központi tudományos csoport ülésein az elnöki feladatokat az igazgató, távollétében valamely igazgatóhelyettes látja el. Jóllehet az ESS ERIC szükség esetén a központi tudományos csoport intézményi tagjaitól eltérő intézményeket is szerződtethet bizonyos szakosodott feladatok elvégzésére, ezen intézmények ezáltal nem válnak a központi tudományos csoport tagjaivá.

6. Az alapszabálynak megfelelően valamely tag által kinevezett nemzeti koordinátorokat (a továbbiakban: „nemzeti koordinátorok”) a tagok illetékes végrehajtó hatósága választja ki az egyes felmérések kezdetekor az igazgató által meghatározott vonatkozó feladatleírás szerint. A nemzeti koordinátorok megbízatása egy-egy kétéves időszakra szól (vagy az illetékes tag belátása szerinti hosszabb időre).

7. A nemzeti koordinátorok fő feladata az ESS ERIC tevékenységeinek nemzeti szintű koordinálása, valamint szükség esetén az igazgató által meghatározott előírásoknak való megfelelés biztosítása.

8. Az alapszabály értelmében létrehozott nemzeti koordinátorok fórumát – a kormányközi szervezetként működő tagok kivételével – az egyes tagok nemzeti koordinátorai, az igazgató és az igazgatóhelyettesek alkotják. A nemzeti koordinátorok fórumának ülésein az igazgató elnököl, és azokon részt vesznek a napirend szerint illetékes központi tudományos csoporttagok. A fórum minden kétéves időszakban legalább háromszor ülésezik, és az egyes ülések napirendjét a központi tudományos csoport és a nemzeti koordinátorok bevonásával az igazgató határozza meg. A nemzeti koordinátorok fóruma saját tagjai közül kinevez egy nemzeti koordinátort, hogy részt vegyen a közgyűlés ülésein, és egy másikat, aki pedig a központi tudományos csoport ülésein vesz részt.

9. A nemzeti koordinátorok fóruma megkapja és észrevételezi az igazgató által adott esetben meghatározott központi előírásokat az ESS ERIC nemzeti szintű tevékenységeivel kapcsolatban. A nemzeti koordinátorok fóruma emellett tanácsokat ad az igazgatónak és a központi tudományos csoportnak az ESS ERIC kialakításának és vezetésének egyéb területein.

10. A nemzeti koordinátorok fórumának elnöke külső szakértőket is meghívhat a fórum üléseire.

14. cikk

A testületek összetétele és ülései

1. Az összeférhetetlenség elkerülése, valamint a befogadás érdekében az igazgató és az igazgatóhelyettesek kivételével senki sem lehet az ESS ERIC egynél több testületének vagy bizottságának tagja – ideértve a közgyűlést, a közgyűlés bizottságait és az igazgató bizottságait –, kivéve a pénzügyi bizottságot, melynek a 11. cikk (13) bekezdése értelmében akár két közgyűlési képviselő tagja is lehet. Ezt a követelményt az illetékes testület vagy bizottság elnöke – ideértve a közgyűlést is – kivételes esetekben felfüggesztheti. E cikk rendelkezései semmilyen módon nem akadályozzák meg, hogy valamely személy az ESS ERIC egynél több testületében legyen megfigyelő.

2. Amennyiben a közgyűlés másképp nem rendelkezik, annak meghatározásakor, hogy valamely személy részt vesz-e az ESS ERIC valamely testületének vagy bizottságának ülésein – ideértve a közgyűlést, a közgyűlés bizottságait és az igazgató tanácsadó bizottságait –, nincs jelentősége, hogy az adott személyek hol tartózkodnak, és hogyan kommunikálnak egymással. Ha egy adott ülés résztvevői nem ugyanazon a helyszínen tartózkodnak, az ülés helyeként bármelyikük helyét megadhatják.

3. Az ESS ERIC minden testületének vagy bizottságának összetételében tükröződnie kell a nemek megfelelő egyensúlyának, valamint a szaktudás általános egyensúlyának.

5. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A BIZOTTSÁGNAK

15. cikk

Jelentéstétel a Bizottságnak

1. Az igazgató minden pénzügyi év végén éves tevékenységi jelentést készít, mely tartalmazza különösen a 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek tudományos, működési és pénzügyi aspektusait. A jelentést a közgyűlés hagyja jóvá a szavazatok egyszerű többségével; a jelentést az adott pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül meg kell küldeni az Európai Bizottságnak és az érintett hatóságoknak. A jelentést az ESS ERIC-nek részben vagy egészben nyilvánosan elérhetővé kell tennie.

2. Az ESS ERIC és az érintett tagállamok minden olyan körülményről tájékoztatják az Európai Bizottságot, amely súlyosan veszélyeztetheti az ESS ERIC feladatainak megfelelő ellátását, vagy akadályozhatja az ESS ERIC-et az alapszabályban vagy a rendeletben megállapított feltételek teljesítésében.

3. Az Európai Bizottság magyarázatot kér az ESS ERIC-től és/vagy annak tagjaitól, ha okkal feltételezi, hogy az ESS ERIC súlyosan megsérti a rendeletet, az alapszabályt, az annak alapján elfogadott határozatokat vagy más alkalmazandó jogi eszközt.

6. FEJEZET

PÉNZÜGYEK

16. cikk

Pénzügyi év

Amennyiben a közgyűlés másképp nem rendelkezik, az ESS ERIC pénzügyi éve június 1-től május 31-ig tart, és az ESS ERIC ezen időpontig elkészíti központi költségvetését, üzleti tervét és beszámolóit, valamint elvégezteti ellenőrzését.

17. cikk

Költségvetés

1. Az igazgató mindegyik kétéves időszakra elkészíti, és a pénzügyi bizottságnak jóváhagyásra beadja a központi költségvetés-tervezetet és az üzleti tervet, melyek éves bontásban tartalmazzák az ESS ERIC bevételeit és költségeit (a továbbiakban: „költségvetés”).

2. A költségvetés emellett tartalmazza a következő fő költségeket és bevételeket:

a)	a székhely és a központi tudományos csoport intézményei által végzett központi tervezési, koordinációs, minőség-ellenőrzési és terjesztési tevékenységekkel összefüggő kiadások és bevételek;

b)	az ESS ERIC titkárságának (szükség esetén emellett az ERIC közgyűlésének és minden más bizottságának és testületének) tevékenységével összefüggő kiadások és bevételek; és

c)	a tagoktól és/vagy harmadik felektől vagy másoktól, támogatások vagy más kifizetések formájában kapott pénzösszegek.

A kétségek elkerülése érdekében az Európai Társadalomtudományi Elemzések minden tagja maga fedezi terepmunkája és nemzeti koordinációja költségeit, és ezek a költségek nem képezik a költségvetés részét.

3. Minden költségvetés tartalmazza azon tételeket is, amelyeket a közgyűlés – a pénzügyi bizottság eljárási szabályzatban rögzített tanácsa alapján – adott esetben jóváhagy.

4. A pénzügyi bizottság, miután jóváhagyja a költségvetést, azt jóváhagyásra beadja a közgyűlésnek. Abban az esetben, ha a pénzügyi bizottság nem hagyja jóvá a költségvetést, indoklását beadja a közgyűlésnek, mely meghozza a végső döntést a költségvetés elfogadása tárgyában.

5. Amikor sor kerül a költségvetés jóváhagyására, a tagok (vagy a tagok nevében eljáró kifizetők) szükség esetén az eljárási szabályzatnak megfelelően befizetik a költségvetésben feltüntetett éves hozzájárulásaikat az alábbi számítás alapján:

a)	először egy – szükség esetén a közgyűlés által jóváhagyott összegű – tagi alap-hozzájárulást;

b)	másodszor a székhely szerinti ország hozzájárulását a szükség esetén elfogadott összegben; és

harmadszor a GDP-jük alapján az egyes tagokra jutó fennmaradó összeg fedezésére szolgáló tagi hozzájárulást. Amennyiben e számítás eredményeként néhány (de nem az összes) tagnak a 17. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett alapösszeggel megegyező, vagy annál kisebb többlet-hozzájárulást kell befizetnie, az adott tag mentesül a további hozzájárulások befizetése alól, és az így keletkező hiányt GDP-arányosan kell elosztani az e pont értelmében hozzájárulásra kötelezett tagok között.

Természetbeni hozzájárulások elfogadására a tagoktól csak akkor van lehetőség, ha azt a közgyűlés elnöke a pénzügyi bizottsággal folytatott konzultációt követően jóváhagyja.

18. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

Az ESS ERIC biztosítja, hogy beszámolóit évente megfelelően akkreditált könyvvizsgáló társaság ellenőrizze, és hogy az ily módon ellenőrzött beszámolókat a követelményeknek megfelelően iktassák és tegyék közzé. Az ellenőrzött beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá.

19. cikk

Számvitel

Az ESS ERIC külön számvitelt vezet a gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos kiadásokról és bevételekről; ezeket piaci áron, vagy ha azt nem lehet megállapítani, ésszerű árréssel megnövelt teljes költségen számolja el.

7. FEJEZET

SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

20. cikk

Beszerzéspolitika és adómentességek

1. Az ESS ERIC a beszerzési pályázatokra jelentkezőket és az ajánlattevőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti függetlenül attól, hogy székhelyük az Európai Unióban található-e vagy sem. Az ESS ERIC beszerzéspolitikája tiszteletben tartja az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a versenyalapúság elvét. A közgyűlés részletes szabályokat dolgoz ki a beszerzési eljárásokra és kritériumokra.

2. A 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 143. cikke (1) bekezdésének g) pontján és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapuló és a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (2) 50. és 51. cikkével összhangban lévő mentességek az ERIC azon áru- és szolgáltatásbeszerzéseire terjednek ki, amelyek hivatalosan az ESS ERIC általi használatra szolgálnak, amelyek értéke több mint 250 EUR, és amelyeket teljes egészükben az ESS ERIC fizet ki és szerez be. Az egyes tagok beszerzéseire ezek a mentességek nem vehetők igénybe.

21. cikk

Felelősség

1. Az ESS ERIC felelős a tartozásaiért.

2. Az ESS ERIC hiteleire nézve a tagok éves pénzügyi kötelezettségének maximuma az éves hozzájárulásuk összege, beleértve a felmondási időszak alatt fizetett hozzájárulást is.

3. A közgyűlés biztosítja, hogy az ESS ERIC az infrastruktúrájának kiépítésével és működtetésével összefüggő kockázatokra megfelelő biztosítást köt, amely előírásokat tartalmaz az ERIC esetleges felszámolására vonatkozóan is. A biztosítás korlátozás nélkül kiterjedhet ezenfelül az igazgató, az igazgatóhelyettes és az ESS ERIC-ben funkciót betöltő más természetes személyek személyes felelősségére is.

4. Az ESS ERIC nemzeti képviselői, igazgatója és igazgatóhelyettese, megfigyelői és egyéb bizottsági és testületi tagjai nem felelősek az ESS ERIC tartozásaiért.

5. Az ESS ERIC minden tevékenységét azon alapelv szerint szervezi és hajtja végre, hogy az ESS ERIC nem felelős tagjai vagy – adott esetben – az eljárási szabályzatban meghatározott egyéb személyek tevékenységeiért.

22. cikk

Tudományos értékelési politika és terjesztéspolitika

1. Az ESS ERIC tudományos elemzés céljából szabad hozzáférést biztosít az Európai Társadalomtudományi Elemzésekben szereplő összes adathoz. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

2. Az ESS ERIC törekszik biztosítani, hogy az Európai Társadalomtudományi Elemzések eredményei mindenki számára elérhetőek legyenek. Az ESS ERIC terjesztési stratégiát dolgoz ki, és közzéteszi azt. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

23. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politika és az adatvédelmi politika

1. Az ESS ERIC lehetőség szerint saját tulajdonában tartja a tevékenységéhez kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogaihoz jogdíj nélküli, nem kizárólagos licencet biztosít minden nem kereskedelmi célú felhasználó számára. Az ESS ERIC szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak kereskedelmi célú felhasználását eseti alapon kell kezelni. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

2. Az ESS ERIC a tudományos közösség számára szabad hozzáférést biztosít az Európai Társadalomtudományi Elemzésekben szereplő összes adathoz. Az adatok feldolgozásának és nyilvános felhasználásra történő előkészítésének tartamától eltekintve semmilyen időszakban nem rendelkezhet senki kiváltságos hozzáféréssel ezen adatokhoz. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

3. Az ESS ERIC aláírja a Nemzetközi Statisztikai Intézet etikai nyilatkozatát.

4. Az ESS ERIC biztosítja, hogy az ESS ERIC által tárolt adatok lehetőség szerint anonim adatok legyenek. Ahol ez nem lehetséges, ott a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alapelvei a mérvadók.

5. Az ESS ERIC által nyert adatokat minden ország a saját adatvédelmi jogszabályainak megfelelően kezeli.

6. Ezeket az adatvédelmi intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

24. cikk

Foglalkoztatáspolitika

Az ESS ERIC elkötelezett az esélyegyenlőség mellett és senkivel szemben sem alkalmazza a megkülönböztetés eszközét faji, etnikai, nemi, világnézeti alapon, illetve fogyatékosság, nemi hozzátartozás vagy adott esetben egyéb olyan ok alapján, amely az európai uniós jog alapján megkülönböztetésnek minősül. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

8. FEJEZET

IDŐTARTAM, FELSZÁMOLÁS, ALKALMAZANDÓ JOG, JOGVITÁK

25. cikk

Időtartam és felszámolás

1. Az ESS ERIC az ERIC felállításáról szóló európai bizottsági határozat hatálybalépésének napján létrejön és határozatlan időtartamra szóló jogi személyiséggel rendelkezik mindaddig, amíg:

a)	az ESS ERIC-et fel nem számolják az ebben az alapszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban, vagy

b)	az Európai Bizottság határozatban meg nem szünteti az ESS ERIC-et.

2. A közgyűlés a jelen lévő és szavazó tagok kétharmados többségével határozhat az ESS ERIC felszámolásáról. Amennyiben a közgyűlés az ESS ERIC felszámolásáról dönt, egyszerű többséggel határoz a felszámolási eljárásról.

3. Az ESS ERIC e rendelettel összhangban értesíti a Bizottságot az ESS ERIC felszámolásáról hozott döntésről.

4. Amennyiben a 25. cikk (1) vagy (2) bekezdése alkalmazandó, az igazgató gondoskodik az ESS ERIC tulajdonában lévő adatok biztonságos elhelyezéséről egy vagy több megfelelő harmadik félnél, hogy ezen adatok ezen alapszabálynak megfelelően hozzáférhetőek és használhatóak legyenek.

26. cikk

Alkalmazandó jog

Az ERIC létrehozására és belső működésére a következők alkalmazandók:

a)	az európai uniós jog, különös tekintettel az ESS ERIS ezen alapszabály alapján történő létrehozásáról szóló európai bizottsági rendeletre és az ez irányú határozatra,

b)	olyan ügyek esetén, amelyekre nem, vagy csak részben terjed ki a 26. cikk a) pontjában említett jogszabályok hatálya, annak az államnak a joga, amely az ESS ERIC székhely szerinti országa, azaz az ESS ERIC létrehozásának időpontjában Anglia vagy Wales joga,

c)	az alapszabály és annak végrehajtási szabályai.

27. cikk

Jogviták

1. Az Európai Unió Bírósága jár el az ESS ERIC-kel kapcsolatban a tagok között, a tagok és az ESS ERIC (ideértve az ESS ERIC bármely felszámolóját is) között, valamint az Európai Unióval szemben felmerült jogvitákban.

2. Az ESS ERIC és harmadik felek közötti jogvitákra a joghatóság vonatkozásában az uniós jogszabályokat kell alkalmazni. Olyan vitás ügyekben, amelyekre az uniós jogszabályok nem terjednek ki, az ilyen jogvitákra alkalmazandó joghatóságot az ESS ERIC székhelye szerinti állam jogszabályai (vagyis az ESS ERIC alapításakor hatályos angliai és walesi jogszabályok) szerint kell meghatározni.

3. Az alkalmazandó jogszabályok lényegi módosítása esetén a tagok gondoskodnak ezen alapszabály megfelelő módosításáról.

4. Amennyiben bíróság, joghatósággal rendelkező bármely testület vagy intézmény illegálisnak, jogellenesnek, semmisnek vagy végrehajthatatlannak találja ezen alapszabály bármely rendelkezését, azt az ilyen joghatóság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni, ami nem érinti a következőket:

a)	ezen rendelkezés legális voltát, jogszerűségét vagy végrehajthatóságát minden más joghatóság esetében, vagy

b)	az alapszabály további rendelkezését, amelyek korlátozás nélkül hatályban és érvényben maradnak.

Ez esetben a felek a 28. cikk (2) bekezdésével összhangban törekednek arra, hogy a figyelmen kívül hagyott rendelkezés helyett egy a közgyűlés számára is elfogadható, érvényes és végrehajtható rendelkezésben megállapodjanak.

9. FEJEZET

ALAPSZABÁLY ÉS MÓDOSÍTÁSOK

28. cikk

Alapszabály és módosítások

1. Ezt az alapszabályt az ESS ERIC honlapján és székhelyén naprakészen kell tartani és nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

2. A 28. cikk (4) bekezdése értelmében ezen alapszabály módosításait fenntartott kérdésként a közgyűlés fogadja el. Az alapszabálynak a 28. cikk (6) bekezdésében említettektől eltérő módosításait az ESS ERIC a módosítások közgyűlés által történő elfogadását követő 10 napon belül bejelenti az Európai Bizottságnak.

3. Az alapszabálynak a 723/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti módosítása esetén egy jegyzékben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott módosítás az alapszabály lényegi vagy nem lényegi elemét érinti-e, valamint meg kell határozni az elfogadására alkalmazandó eljárást.

4. Miután az elfogadott módosításokat a 28. cikk (2) bekezdése szerint bejelentették az Európai Bizottságnak, az Európai Bizottság a bejelentéstől számított 60 napon belül kifogást emelhet az adott módosítással szemben, megindokolva, hogy a módosítás miért nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

5. A 28. cikk értelmében elfogadott módosítás csak akkor lép hatályba, ha a kifogás emelésére meghatározott határidő lejárt vagy a Bizottság lemondott arról, hogy kifogást emeljen, vagy visszavonta a felhozott kifogást.

6. Az alapszabálynak az 1. cikk (2) bekezdését (Elnevezés), 1. cikk (4) bekezdését (Székhely), 2. cikkét (Feladatok és tevékenységek), 20. cikkét (Beszerzéspolitika), 21. cikkét (Felelősség), 22. cikkét (Tudományos értékelési politika és terjesztéspolitika), 23. cikkét (A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politika és az adatpolitika), 24. cikkét (Foglalkoztatáspolitika) és 25. cikkét (Időtartam és felszámolás) érintő módosításai, amelyet a tagok fenntartott kérdésként fogadtak el, csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Bizottság kifejezetten jóváhagyta azokat és a módosítások engedélyezéséről szóló bizottsági határozat hatályba lépett.

7. Ha az ESS ERIC a 28. cikk (2) vagy (6) bekezdése szerint az Európai Bizottság jóváhagyását kéri, benyújtja az Európai Bizottságnak a javasolt módosítás szövegét és az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2) HL L 77., 2011.3.23., 1. o.

(3) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

II. MELLÉKLET

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JEGYZÉKE

Ez a melléklet a tagok és a megfigyelők, valamint az őket képviselő jogalanyok jegyzékét tartalmazza.

Tagok

A tag neve	A nemzeti képviselő neve
Osztrák Köztársaság	Federal Ministry of Science and Research
Belga Királyság	Belgian Public Planning Service Science Policy
Cseh Köztársaság	Ministry of Education, Youth and Sports (MEYS)
Észt Köztársaság	Ministry of Social Affairs
Németországi Szövetségi Köztársaság	Bundesministerium für Bildung und Forschung
Írország	Irish Research Council (HEA)
Litván Köztársaság	Ministry of Education and Science
Holland Királyság	Netherlands Organisation for Scientific Research (NWO)
Lengyel Köztársaság	Ministry of Science and Higher Education
Portugál Köztársaság	Foundation for Science and Technology
Szlovén Köztársaság	Ministry of Education, Science and Sport
Svéd Királyság	Ministry of Education, represented by the Swedish Research Council
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága	Economic and Social Research Council

Megfigyelők

A megfigyelő neve	A megfigyelő képviselőjének neve
Norvég Királyság	The Research Council of Norway
Svájci Államszövetség	FORS (Swiss Foundation for Research in Social Sciences)

III. MELLÉKLET

MEGHATÁROZÁSOK ÉS ÉRTELMEZÉS

Amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, ebben az alapszabályban az „ESS ERIC” alatt a következő értendő: a 723/2009/EK rendelettel (a továbbiakban: rendelet) felállított, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, amelyet ezen alapszabály szabályoz, annak szükség szerint a rendeletnek megfelelően módosított vagy újraszövegezett változatában (a továbbiakban: alapszabály);

„ESS” vagy „Európai Társadalomtudományi Elemzés”: európai országokban 2001 óta folytatott Európai Társadalomtudományi Elemzés, amely egy jelentős, összehangolt nemzeti elemzéseket tartalmazó, hosszú távú elemzés. Az ESS megbízható adatokat gyűjt Európa-szerte a társadalmi szemlélet és értékek változásáról, valamint értelmezi és terjeszti ezeket;

„GDP”: egy adott országban hazailag előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások teljes pénzbeli értéke, a Világbank 2009. évi vagy a közgyűlés döntése szerint egy azt követő évben kiadott adatai alapján;

„tag”: az ESS ERIC tagságába – szükség esetén az alapszabálynak és a rendeletnek megfelelően – beválasztott (nemzeti képviselője által közreműködő) személy;

„tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

„eljárási szabályzat”: az ESS ERIC-nek szükség esetén a közgyűlés által elfogadott eljárási szabályzata.

2.	Amennyiben az alapszabály másképp nem rendelkezik, a rendeletben szereplő meghatározások érvényesek e mellékletben is.

3.	A cikkekre való hivatkozások az alapszabály cikkeire történő hivatkozások.

4.	A címek kizárólag a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak és nem érintik az alapszabály szerkezetét vagy értelmezését, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik;

5.	Az egyes számban szereplő hivatkozások a többes számban lévőket is helyettesítik és fordítva, ugyanúgy egyes nyelvekben a nemekre történő hivatkozások sem értelmezendők kizárólagosan.

A szerződésekre, rendeletekre, irányelvekre, alapszabályokra vagy jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozások magukban foglalják az azoknak alárendelt jogszabályokat is és az ilyen szerződésekre, rendeletekre, irányelvekre, alapszabályokra és/vagy alárendelt jogszabályokra vagy jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozásoknak minősülnek, ezeknek az alapszabály elfogadásának a napján hatályos módosított, bővített, egységes szerkezetbe foglalt vagy újból elfogadott formájában.

7.	Az „ideértve”, a „beleértve”, a „különösen/különös tekintettel” és hasonló szavak vagy kifejezések után álló tartalom nem korlátozó értelmű, ennek megfelelően tartalmilag nem korlátozzák az előttük álló szavak jelentését.

8.	Az „írásban” vagy „írott formában” kifejezések a postai úton, fax útján, e-mailben vagy szavakkal más, olvasható és rögzített formában történő kommunikációra vonatkozik.

Angol vagy walesi joghatóságtól eltérő joghatóság esetén az intézkedésekre, jogi eljárásokra, jogi dokumentumokra, jogállásokra, bíróságokra, hivatalos vagy jogi fogalmakra vonatkozó angol jogi kifejezésekre történő hivatkozásokhoz mellékelni kell egy magyarázatot arról, hogy az adott joghatóság esetén azok melyik angol jogi fogalomnak feleltethetőek meg leginkább.

IV. MELLÉKLET

ORSZÁGOK SZERINTI HOZZÁJÁRULÁS

AZ ESS ERIC HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE ORSZÁGOK SZERINT (EUR)

Pénzügyi év (ESS ERIC)

IDŐSZAK

2013-2014

2014-2015

2015-2016

2016-2017

1	Egyesült Királyság (székhely szerinti ország)

1 000 000

742 630

764 909

Ausztria

46 943

49 337

60 259

62 067

Belgium

53 410

56 235

69 631

71 720

Bulgária

20 000

20 600

21 218

21 855

Ciprus

20 000

20 600

21 218

21 855

6	Cseh Köztársaság

33 845

35 367

41 280

42 518

7	Észtország

20 000

20 600

21 218

21 855

8	Finnország

36 913

38 640

45 726

47 098

9	Franciaország

204 877

217 787

289 111

297 785

10	Németország

252 792

268 893

358 542

369 298

Írország

35 745

37 393

44 033

45 354

Litvánia

20 000

20 600

21 218

21 855

Hollandia

75 994

80 323

102 355

105 426

Norvégia

46 448

48 809

59 541

61 328

15	Lengyelország

50 408

53 033

65 280

67 239

16	Portugália

36 520

38 220

45 156

46 510

Szlovénia

20 000

20 600

21 218

21 855

18	Spanyolország

122 728

130 168

170 074

175 176

19	Svédország

48 637

51 144

62 714

64 595

Svájc

54 740

57 653

71 558

73 704

Összesen

2 200 000

2 266 000

2 333 980

2 403 999

Indokolás a költségvetéshez és az ESS ERIC működéséhez történő éves hozzájárulásokhoz – 2013-2017 pénzügyi időszak

1.	Az ESS ERIC pénzügyi éve június 1-jétől május 31-ig tart.

Az előterjesztett költségvetés az ESS ERIC működésének első négy évére vonatkozik. Az ESS ERIC irányítóbizottsága 2,3 millió EUR éves költségvetési előirányzatot célzott meg tudományos alaptevékenységekre. A rendelkezésre álló költségvetés csökken, amennyiben időközben azon országok közül, amelyek határozott érdeklődésüket fejezték ki, nem mindegyik tud belépni időben az ERIC-be a működés 2013 júniusában történő beindítása érdekében. A költségvetés teljes összege egy évi 3 százalékos inflációs ráta mértékében növekedhet.

Az aláírók várható száma alapján az első évre 2,2 millió EUR költségvetéssel számolnak (amely összeg csökken, ha nem minden felsorolt ország írja alá az ERIC-hez való csatlakozást). További országok csatlakozása esetén a költségvetés legfeljebb 2,3 millió EUR-ra emelkedik, ahol a meglévő tagok hozzájárulásai változatlanok maradnak (és az újonnan csatlakozottak szükséges hozzájárulását országonként állapítják meg, a meglévő tagok hozzájárulásait figyelembe véve. Az alapító tagok hozzájárulásának összege változatlan marad.) Amennyiben a pénzügyi előirányzat teljesül, a további országok csatlakozása az alap részvételi díjnál többet fizető tagok és megfigyelők hozzájárulásának csökkenését eredményezi (amennyiben a közgyűlés másképp nem dönt).

Az éves hozzájárulásokat ennek az alapszabálynak a 17. cikkében leírt eljárások szerint számították ki, az alábbi kikötések mellett:

a)	az alap részvételi díj az első évben 20 000 EUR, amely összeg az azt követő 3 évben évi 3 százalékos inflációs ráta mértékében növekedhet;

b)	a székhely szerinti ország, az Egyesült Királyság, az első két évben egy 1 000 000 EUR, emelt összegű hozzájárulást fizet, azt követően pedig az eredetileg megállapított, évi 700 000 EUR, inflációval kiigazított összeget;

c)	a fennmaradó tagsági hozzájárulást a tagok relatív GDP-je alapján számítják ki, a Világbank 2009. évi GDP-adatait alapul vége. Ez csak azokra a tagokra vonatkozik, amelyek 20 000 EUR vagy ezt meghaladó mértékű hozzájárulás fizetésére kötelezettek (százas értékre kerekítve);

d)	a második évtől egy évi 3 százalékos (vegyes) inflációs ráta van érvényben, amely nem vonatkozik az Egyesült Királyság első két évben fizetett emelt összegű hozzájárulására (ami a többi országra nézve 3 százaléknál kicsit nagyobb mértékű emelkedést jelent);

e)	a svájci és a norvég jog jelenleg nem teszi lehetővé ezen országok számára, hogy tagként csatlakozzanak az ERIC-hez. A két ország ezért megfigyelőként vesz részt a munkában az ezen indokolásban szereplő éves hozzájárulás teljesítése mellett.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/63

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 22.)

a Biobankok és Biomolekuláris Erőforrások Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (BBMRI ERIC) európai kutatási infrastruktúra konzorciumként történő létrehozásáról

(2013/701/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság felkérte a Bizottságot a BBMRI európai kutatási infrastruktúra konzorciumként (BBMRI ERIC) történő létrehozására. A Norvég Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Török Köztársaság megfigyelőként fog részt venni a BBMRI ERIC munkájában.

(2)

A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság az Osztrák Köztársaságot választotta ki a BBMRI ERIC fogadó tagállamaként.

(3)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 723/2009/EK rendelet 20. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A biobankok és a biomolekuláris erőforrások infrastruktúrája céljaira BBMRI ERIC elnevezéssel európai kutatási infrastruktúra konzorcium jön létre.

(2) A BBMRI ERIC alapszabályát a melléklet tartalmazza. Az alapszabályt folyamatosan naprakészen kell tartani, és a BBMRI ERIC internetes oldalain, valamint alapszabály szerinti székhelyén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A BBMRI ERIC alapszabályának 2., 3., 6., 7., 16., 17., 18., 19. és 24. cikke tartalmazza azokat az alapvető elemeket, amelyek módosításához a 723/2009/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében szükséges a Bizottság jóváhagyása.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 206., 2009.8.8., 1. o.

I. MELLÉKLET

A BIOBANKOK ÉS BIOMOLEKULÁRIS ERŐFORRÁSOK KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA EURÓPAI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA KONZORCIUM („BBMRI ERIC”) ALAPSZABÁLYA

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

A TOVÁBBIAKBAN: „TAGOK”,

valamint:

A NORVÉG KIRÁLYSÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG,

A TOVÁBBIAKBAN: „MEGFIGYELŐK”,

MIVEL a tagok meg vannak győződve arról, hogy a biológiai humán minták (beleértve a kapcsolódó gyógyászati adatokat és biomolekuláris kutatási eszközöket) kulcsfontosságú erőforrást jelentenek az emberi betegségeket kiváltó genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásainak és a kimenetelükre gyakorolt hatások feltárásában, az új biomarkerek és terápiás célterületek azonosításában, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a lemorzsolódás mértéke csökkenjen a gyógyszerkutatásban és -fejlesztésben,

MIVEL a biomolekuláris erőforrások magukban foglalják az antitest- és a nagy affinitással, specifikusan kötődő molekulagyűjteményeket, a sejtvonalakat és klóngyűjteményeket, a siRNA könyvtárakat és más olyan kutatási eszközöket, amelyek a biobankban tartott minták elemzéséhez szükségesek. Emellett az emberi betegségek szempontjából releváns szervezetmodellek készleteit is biomolekuláris erőforrásoknak tekintik,

MIVEL a biobankok és a biomolekuláris erőforrások páneurópai kutatási infrastruktúrája (BBMRI) a már meglévő mintagyűjteményekre, erőforrásokra, technológiákra és szakértelemre támaszkodik, amelyeket specifikus innovatív alkotórészekkel egészítenek ki, és megfelelő módon beágyaznak az európai tudományos, etikai, jogi és társadalmi keretrendszerekbe,

FIGYELEMBE VÉVE a tagok azon törekvését, hogy javítsák az európai kutatások tudományos kiválóságát és hatékonyságát a biogyógyászati tudományokban, illetve növeljék és biztosítsák az európai kutatások és ipar globális szintű versenyképességét, és befektetéseket vonzzanak a gyógyszeripari és biogyógyászati kutatási létesítményekbe – melynek eszközéül létrehozták a Biobankok és Biomolekuláris Kutatás Infrastruktúrája Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumot (a továbbiakban: BBMRI ERIC),

HANGSÚLYOZVA a tagok elkötelezettségét a Tanács és az Európai Bizottság által Nizzában 2000 decemberében kihirdetett, az Európai Unió Alapjogi Chartája, különösen pedig az európai és nemzeti adatvédelmi jogszabályok iránt,

MIVEL a tagok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy az ERIC-rendelet alapján európai kutatási Infrastruktúra konzorcium (ERIC) jogállású jogalanyként hozza létre a BBMRI-t,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODNAK MEG:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen Alapszabály alkalmazásában:

1. „biobankok (és biomolekuláris kutatóközpontok)”: a biológiai humán minták (például vér, szövetek, sejtek vagy DNS) és/vagy ezekkel kapcsolatos adatok (például kapcsolódó klinikai és kutatási adatok), valamint olyan biomolekuláris erőforrások (például szervezetmodellek és mikroorganizmusok) gyűjteményei, lerakatai és elosztóközpontjai, amelyek hozzájárulhatnak a humán fiziológia és az emberi betegségek megismeréséhez;

2. „tag”: a 4. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet;

3. „megfigyelő”: a 4. cikk (7) bekezdése szerinti szervezet;

4. „mulasztást elkövető tag”: az a tag, amely

5. „közös szolgálat”: a BBMRI ERIC a 15. cikk (1) bekezdése szerinti létesítménye;

6. „nemzeti csomópont”: olyan, jogi személyiséggel nem feltétlenül rendelkező szervezet, amelyet egy tagállam jelöl ki, és amely a nemzeti biobankokat és biomolekuláris erőforrásokat koordinálja, és összekapcsolja tevékenységeit a BBMRI ERIC páneurópai tevékenységeivel;

7. „nemzeti koordinátor”: a nemzeti csomópont igazgatója, akit a tagállam illetékes hatósága nevez ki;

8. „szervezeti csomópont”: olyan, jogi személyiséggel nem feltétlenül rendelkező szervezet, amelyet egy kormányközi szervezet jelöl ki, és amely a szervezet biobankját/biobankjait és biomolekuláris erőforrásait koordinálja, és összekapcsolja tevékenységeit a BBMRI ERIC páneurópai infrastruktúrájának tevékenységeivel;

9. „szervezeti koordinátor”: a szervezeti csomópont igazgatója, akit egy kormányközi szervezet nevez ki;

10. „partner biobankok”: azok a BBMRI ERIC-kel együttműködő biobankok, amelyek megfelelnek a BBMRI ERIC Partnerségi Chartájában foglaltaknak (1);

11. „munkaprogram”: a BBMRI ERIC stratégiájának, tervezett tevékenységeinek, személyzetének és finanszírozásának leírása;

12. „kötelező hozzájárulások”: a tagok/megfigyelők által, valamint a központi ügyvezető iroda és közös szolgálat fogadó országai által fizetendő hozzájárulások, amelyeket a BBMRI ERIC éves munkaprogramjának költségvetési része határoz meg.

2. cikk

Létrehozás, időtartam és Alapszabály szerinti székhely

(1) Létrejön a Biobankok és Biomolekuláris Kutatás Infrastruktúrája Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (BBMRI ERIC). A konzorcium az infrastruktúra létrehozásáról szóló európai bizottsági döntés hatálybalépésének napjától kezdődően határozatlan időre jön létre.

(2) A BBMRI ERIC Alapszabály szerinti székhelye az Osztrák Köztársaságban, Graz városában található (a továbbiakban: fogadó tagállam).

(3) A fogadó tagállam a BBMRI ERIC központi ügyvezető iroda rendelkezésére bocsátja a helyszínt, a létesítményeket és a szolgáltatásokat, az ERIC-státus iránti kérelemhez kapcsolódó írásbeli nyilatkozatban leírtaknak megfelelően.

3. cikk

Feladatok és tevékenységek

(1) A BBMRI ERIC a biobankok és a biomolekuláris erőforrások számára létrehoz, üzemeltet és kifejleszt egy páneurópai elosztott kutatási infrastruktúrát, hogy megkönnyítse az erőforrásokhoz és a létesítményekhez való hozzáférést, és támogassa a kiváló minőségű biomolekuláris és gyógyászati kutatásokat. A BBMRI ERIC a tagok közgyűlése által elfogadottak szerint hajtja végre munkaprogramját.

(2) A BBMRI ERIC nem gazdasági alapon üzemelteti az infrastruktúrát. A BBMRI ERIC korlátozott mértékben gazdasági tevékenységeket is folytathat, feltéve, hogy ezek:

a)	szorosan kapcsolódnak a fő feladataihoz;

b)	nem veszélyeztetik azok megvalósítását.

(3) Feladatai végrehajtása érdekében a BBMRI ERIC:

a)	az Alapszabályban meghatározott szabályok szerint hatékony hozzáférést biztosít erőforrásaihoz és szolgáltatásaihoz a tagok által delegált kutatókból álló európai kutatói közösség számára;

b)	javítja a biobankok és a tagok biológiai erőforrásközpontjai közötti átjárhatóságot;

c)	minőségirányítási rendszert vezet be, amely kiterjed az összegyűjtött erőforrások és kapcsolódó adataik minőségjavításához szükséges szabványosított folyamatokra, legjobb gyakorlatokra és megfelelő eszközökre;

előmozdítja a biobankokban tartott erőforrások folyamatos gazdagítását, hogy megfelelő példánykészlet álljon rendelkezésre a tudományos közösség igényeinek kielégítésére, és azért, hogy biztosítsa a biobankokban tárolt minták elemzése során létrehozott, illetve azzal kapcsolatos információk folyamatos gazdagítását. Hozzájárul a tudás fokozottabb európai használatához és terjesztéséhez és a biobankalapú kutatási tevékenységek eredményeinek Európa-szerte történő optimalizálásához;

e)	közös szolgálatokat hoz létre és üzemeltet a biobankok területén érdekelt európai szereplők számára;

f)	kutatási szolgáltatásokat nyújt magán- és állami intézmények számára;

g)	az erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó technológiai fejlesztéseket hoz létre és alkalmaz;

h)	képzést nyújt és elősegíti a kutatói mobilitást, ezzel támogatva – az Európai Kutatási Térség megerősítését és strukturálását célul kitűzve – új biobankok és biomolekuláris kutatóközpontok létrehozását;

i)	nemzetközi kapcsolatokat épít ki és közös tevékenységeket indít a kapcsolódó területeken és más, a tevékenységeiben érdekelt európai és nem európai szervezetekkel, illetve adott esetben ezen szervezetekben tagságot szerez;

j)	vállalja minden más, a feladatai ellátásához szükséges tevékenység elvégzését.

(4) A BBMRI ERIC tevékenysége politikailag semleges, és azt a következő értékek vezérlik: páneurópai alkalmazási terület, valamint tudományos kiválóság, átláthatóság, nyitottság, reagálókészség, etikai tudatosság, a jogszabályok betartása és emberi értékek.

4. cikk

Tagok és megfigyelők

(1) A 723/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint tagállamok, társult országok, a társult országoktól eltérő harmadik országok és azok a kormányközi szervezetek képezik a BBMRI ERIC tagjait, akik az Alapszabályt elfogadják. Az alapító tagokat a II. melléklet határozza meg.

(2) Tagállamok, harmadik országok és kormányközi szervezetek bármikor a BBMRI ERIC tagjaivá válhatnak, amennyiben a 11. cikk (8) bekezdésének b) pontjában foglalt elvek szerint azt a tagok közgyűlése jóváhagyja. Az első három évben a BBMRI ERIC-hez csatlakozó tagokra vonatkozó további követelményeket a tagok közgyűlése határozza meg.

(3) Minden tag köteles:

hozzáférést biztosítani a vonatkozó jogi és etikai keretek között a BBMRI ERIC partner biobankokhoz, biológiai és biomolekuláris erőforrásokhoz és/vagy a kapcsolódó adatokhoz, a BBMRI ERIC Partnerségi Chartájában meghatározott, a tagok közgyűlése által jóváhagyott közös szabványoknak és feltételeknek megfelelően;

b)	létrehozni egy nemzeti/szervezeti csomópontot, és kinevezni egy nemzeti/szervezeti koordinátort;

c)	gondoskodni a partner biobankok a nemzeti/szervezeti csomóponton keresztüli koordinálásáról, amely megkönnyíti a biológiai és biomolekuláris erőforrásokhoz és a kapcsolódó adatokhoz való hozzáférést;

d)	adott esetben beruházni az infrastruktúrába a BBMRI ERIC támogatása céljából;

e)	hozzájárulni a biobankokban megvalósítandó kapacitásbővítéshez;

f)	támogatni a BBMRI ERIC elsődleges célját és a BBMRI ERIC munkaprogramjának végrehajtását.

(4) Bármelyik tag lemondhat BBMRI ERIC-tagságáról a BBMRI ERIC-hez történő csatlakozásától számított első öt év elteltével, a következő évi költségvetés jóváhagyása előtt legalább három hónappal, a közgyűlés elnökének és a főigazgatónak címzett írásbeli értesítés révén.

(5) A főigazgató a tagok közgyűlésének javasolhatja a mulasztást elkövető tagok kizárását.

(6) A kezdeti taglistát a II. melléklet határozza meg, és annak frissített online változatáért a központi ügyvezető iroda felel.

(7) A BBMRI ERIC megfigyelői az ERIC-rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti tagállamok, társult országok és harmadik országok és azok a kormányközi szervezetek, amelyek megfigyelői státusért folyamodtak.

(8) A megfigyelői jogállás a 11. cikk (8) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint a tagok közgyűlésének jóváhagyásával, legfeljebb három évre adható. Hacsak a tagok közgyűlése másként nem határoz, a hároméves időszak után a megfigyelőknek vagy kérelmezniük kell a tagsági jogviszonyt, vagy el kell hagyniuk a BBMRI ERIC-et.

(9) A megfigyelők jogosultak:

a)	részt venni – szavazati jog nélkül – a tagok közgyűlésének vitáiban;

b)	részt venni a BBMRI ERIC bizonyos, a tagok közgyűlése által meghatározott tevékenységeiben.

(10) A kezdeti megfigyelői listát a II. melléklet határozza meg, és annak frissített online változatáért a központi ügyvezető iroda felel.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

5. cikk

A BBMRI ERIC erőforrásai

(1) A BBMRI ERIC költségvetése a BBMRI ERIC közös működtetésének finanszírozását szolgálja, beleértve a főigazgató, a központi ügyvezető iroda és a közös szolgálatok költségeit. A tagok közgyűlése hagyja jóvá a munkaprogram elfogadásával.

(2) A BBMRI ERIC költségvetése a következőkből áll:

a)	a tagok és megfigyelők pénzügyi hozzájárulásai;

b)	a fogadó tagállam és a közös szolgálatok befogadó országainak hozzájárulásai;

c)	egyéb bevételek.

(3) Minden olyan a BBMRI ERIC költségvetését gyarapító bevételt, amely a BBMRI ERIC tevékenységei során keletkezik, a munkaprogram előmozdítására kell felhasználni, a tagok közgyűlése döntésének megfelelően.

(4) A tagok és a megfigyelők maguk viselik a BBMRI ERIC ülésein való részvételi költségeiket.

(5) A BBMRI ERIC valamennyi tagja és megfigyelője köteles hozzájárulni a BBMRI ERIC költségvetéséhez. A tagok közgyűlésének eltérő megállapodása hiányában a hozzájárulást készpénzben kell teljesíteni.

(6) Az egyes tagok hozzájárulásának a III. mellékletben található tagsági hozzájárulási táblázatban foglaltakat kell követnie.

(7) Az egyes megfigyelők hozzájárulása a III. mellékletben található tagsági hozzájárulási táblázat alapján meghatározott teljes tagsági hozzájárulás összegének 30 %-a.

(8) A III. mellékletben foglalt tagsági hozzájárulási táblázat szerint számított tagi hozzájárulások mértéke új tag vagy megfigyelő csatlakozása esetén, vagy adott tag vagy megfigyelő lemondása vagy kizárása esetén módosulhat. Az új hozzájárulási összegek a következő pénzügyi év január 1-jével lépnek hatályba.

(9) A tagok közgyűlése figyelembe vehet az adott tagra vagy megfigyelőre vonatkozó különleges körülményeket is, és ennek megfelelően módosíthatja a hozzájárulási összeget.

(10) Amennyiben az a munkaprogramban és a tagok közgyűlése által jóváhagyott vonatkozó szabályokban foglaltakkal összhangban van, a tagok részben természetben is hozzájárulhatnak a BBMRI ERIC közös költségvetéséhez.

(11) A BBMRI ERIC jogosult arra, hogy adományokat, különleges hozzájárulásokat és fizetéseket fogadjon el bármilyen magánszemélytől, magán- vagy állami szervezettől az Alapszabályban meghatározott célokra. Ezeket a tagok közgyűlésének jóvá kell hagynia.

(12) A BBMRI ERIC javára és költségére megszerzett eszközök a BBMRI ERIC tulajdonát képezik. Természetbeni hozzájárulások esetén a tulajdonjogi kérdésekről az érintett tag vagy megfigyelő és a BBMRI ERIC között kötendő külön megállapodásban kell rendelkezni, a tagok közgyűlése döntésének megfelelően.

6. cikk

Közbeszerzés és adómentesség

(1) A BBMRI ERIC a közbeszerzési pályázatra jelentkezőket és az ajánlattevőket egyenlő, megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti, függetlenül attól, hogy székhelyük az Európai Unióban található vagy sem. A BBMRI ERIC közbeszerzési politikájában tiszteletben tartja az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a verseny alapelveit. A közbeszerzési eljárásokról és kritériumokról szóló belső szabályokat a tagok közgyűlésének el kell fogadnia.

(2) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 143. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján, valamint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2011. március 15-i 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) 50. és 51. cikkével összhangban adómentesség azon kutatás-fejlesztési termékek és szolgáltatások hozzáadottérték-adójára korlátozódik, amelyek:

a)	közvetlenül kapcsolódnak a BBMRI ERIC irányításához és szolgáltatásaihoz; és

b)	szorosan kapcsolódnak a 3. cikkben meghatározott célokhoz és tevékenységekhez; és

c)	a teljes tudományos közösség javát szolgálják; és

d)	meghaladják a 250 EUR értéket; és

e)	ellenértéküket teljes mértékben a BBMRI ERIC finanszírozza, és az is szerzi be azokat.

(3) Az egyes tagok által végrehajtott beszerzésekre az adómentességek nem vehetők igénybe. További korlátozások nem alkalmazandók.

7. cikk

Felelősség

(1) A tagok pénzügyi kötelezettsége a III. mellékletben meghatározott hozzájárulásuk összegére korlátozódik.

(2) A BBMRI ERIC megfelelő biztosításokat köt a felépítéséből és működéséből fakadó, de az (1) bekezdés hatálya alá nem eső kockázatok fedezésére.

8. cikk

A költségvetés elvei, számvitel és könyvvizsgálat

(1) A BBMRI ERIC minden bevételi és kiadási tételét szerepeltetni kell az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan elkészítendő becslésekben, és azt fel kell tüntetni a munkaprogram költségvetési részében. A költségvetésben feltüntetett bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) A tagoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az előirányzatok felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjék.

(3) A költségvetés kialakításának, végrehajtásának és a számlák benyújtásának az átláthatóság elvét kell követniük.

(4) A BBMRI ERIC köteles minden bevételről és kiadásról nyilvántartást vezetni. A számviteli számlák mellé jelentést kell készíteni az adott pénzügyi évben folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról.

(5) A BBMRI ERIC-re a fogadó tagállam hatályos jogszabályaiban meghatározott számviteli standardok vonatkoznak.

(6) A BBMRI ERIC esetében a pénzügyi év a naptári évvel azonos.

(7) A tagok közgyűlése külső könyvvizsgálókat jelöl ki az elszámolások ellenőrzésére. A külső könyvvizsgálók kijelölését rendszeres időközönként meg kell újítani a tagok közgyűlése által elfogadott pénzügyi szabályzatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(8) A külső könyvvizsgálók az éves számviteli beszámolóról a pénzügyi bizottságon keresztül jelentést nyújtanak be a tagok közgyűlése számára. A főigazgató a könyvvizsgálók számára köteles megadni a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

III. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS ÉS IGAZGATÁS

9. cikk

Irányítási struktúra

A BBMRI ERIC irányítási struktúrája a következő szervekből áll:

a)	a tagok közgyűlése;

b)	a pénzügyi bizottság;

c)	a főigazgató, akit az igazgatási bizottság támogat;

d)	a tudományos és etikai tanácsadó bizottság.

10. cikk

A tagok közgyűlése

(1) A tagok közgyűlése az a testület, amelynek révén a tagok kollektív döntéseket hoznak a BBMRI ERIC-kel kapcsolatos ügyekben. Ezeket a döntéseket ezután a főigazgató a központi ügyvezető iroda személyzetével és az igazgatási bizottsággal közösen hajtja végre.

(2) A tagok közgyűlése a tagoknak a BBMRI ERIC-ként történő létrehozása utáni első ülésén jön létre.

(3) A tagok közgyűlése a BBMRI ERIC tagjaiból áll. Minden tagot legfeljebb két, az illetékes hatóság által kijelölt küldött képvisel. Legfeljebb három tanácsadó kísérheti őket, akik a küldöttek helyetteseiként járhatnak el. A tagok a kijelölési okmányban közlik a szavazati joggal rendelkező küldött nevét, és ismertetik a képviselet rendjét.

(4) Minden egyes megfigyelő képviseletében legfeljebb két, hivatalos megbízással rendelkező személy vehet részt a tagok közgyűlésén megfigyelői minőségben.

(5) Más megfigyelők is részt vehetnek a tagok közgyűlésének ülésein, a tagok közgyűlése által elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően.

(6) A tagok közgyűlésének feladatai:

a)	az éves munkaprogram és költségvetés elfogadása a következő két évre szóló előzetes munkaprogrammal és költségvetéssel együtt;

b)	az eljárási szabályzat, a pénzügyi szabályzat és a belső szabályzat elfogadása a 11. cikk (8) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően;

c)	a munkaprogram hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges szabályok, szabályzatok és politikák elfogadása, ezen belül különösen a biobankokban tárolt biológiai erőforrásokhoz és adatokhoz, illetve a BBMRI által kifejlesztett szolgáltatásokhoz való hozzáférés rendjének megállapítása;

d)	a pénzügyi bizottság feladatainak meghatározása;

e)	az elnök és az alelnök megválasztása és felmentése;

f)	a pénzügyi bizottság elnökének és alelnökének megválasztása és felmentése;

g)	a főigazgató kinevezése és felmentése;

h)	a további vezető beosztású személyek felvételének és elbocsátásának jóváhagyása a belső szabályzat szerint;

i)	a tudományos és etikai tanácsadó bizottság és egyéb bizottságok és testületek (például az érdekeltek fóruma) létrehozása, feladataik és szabályzatuk meghatározása;

j)	irány- és útmutatás nyújtása a főigazgató számára;

k)	az éves jelentés, valamint a BBMRI ERIC tanácsadó bizottságai által készített éves beszámolók és jelentések jóváhagyása;

l)	a BBMRI ERIC-kel és annak működésével kapcsolatban a tagok által előterjesztett ügyek megvitatása;

m)	tagfelvétel és a tagsági jogviszony megszüntetése a 11. cikk (8) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően;

n)	megfigyelők felvétele és a megfigyelők partneri jogviszonyának megszüntetése a 11. cikk (8) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően;

o)	a pénzügyi hozzájárulás mértékének meghatározása az 5. cikk (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

p)	döntéshozatal az Alapszabály módosításáról a 11. cikk (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; valamint

q)	az Alapszabály (beleértve annak mellékleteit és módosításait) alapján rá ruházott további feladatkörök ellátása.

11. cikk

A tagok közgyűlésének döntéshozatala

(1) E cikk alkalmazásában a „jelen van”, „jelen lévő” fordulat a személyes jelenlétre, a telefonon vagy videokonferencián keresztüli jelenlétre, illetve az eljárási szabályzatban meghatározott egyéb gyakorlati eszköz segítségével történő részvételre utal.

(2) A tagok közgyűlése akkor határozatképes, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)	a tagok többsége jelen van, és az éves kötelező tagi hozzájárulások 75 %-át képviselik;

b)	a (8) bekezdés szerinti döntések meghozatalához a tagok 75 %-a jelen van, és azok az éves kötelező tagi hozzájárulás 75 %-át képviselik;

c)	a jelen lévő tagok közül az európai uniós tagállamoknak kell a szavazatok többségével rendelkezniük (4).

(3) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. A mulasztást elkövető tagok nem rendelkeznek szavazati joggal.

(4) A tagok közgyűlése minden döntésnél mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi határozatot illetően közmegegyezésre jusson.

(5) Közmegegyezés hiányában a határozathozatalhoz elegendő a jelen levő tagok egyszerű szótöbbsége, hacsak erről az Alapszabályban vagy az eljárási szabályzatban kifejezetten másként nem rendelkeznek.

(6) Szavazategyenlőség esetén a kötelező hozzájárulások többségének szavazata dönt.

(7) Egyhangú kedvező vélemény szükséges az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatnak a Bizottsághoz való benyújtásáról szóló döntéshozatalhoz.

(8) A következő döntésekhez a tagok éves kötelező hozzájárulásának legalább 75 %-át képviselő tagok legalább 75 %-ának jóváhagyása szükséges:

a)	az eljárási szabályzat, a pénzügyi és belső szabályzat elfogadása és módosítása;

b)	új tagok felvétele;

c)	új megfigyelők felvétele;

d)	a mulasztást elkövető tagokkal, többek között a tagok kizárásával kapcsolatos szavazások (ahol az érintett tagok a szavazásban nem vehetnek részt);

e)	a BBMRI ERIC megszüntetéséről szóló döntés.

(9) A következő döntésekhez a tagok éves kötelező hozzájárulásának legalább 75 %-át képviselő, jelen lévő és szavazó tagok legalább 75 %-ának jóváhagyása szükséges:

a)	döntések a munkaprogramról és a költségvetésről;

b)	az éves jelentés és az éves elszámolások jóváhagyása;

c)	a pénzügyi hozzájárulások mértékének meghatározása az 5. cikk (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

d)	a főigazgató kinevezése vagy felmentése;

e)	a BBMRI ERIC felszámolásáról szóló döntések, amennyiben megszűnik az infrastruktúra.

(10) A tagok közgyűlése, valamint a pénzügyi bizottság elnökét és alelnökét a tagok küldöttei közül választják, a jelen lévő és szavazó tagok legalább 75 %-os szavazatával, egyéves időszakra, a kétszeri újraválasztás lehetőségével. Az elnök távollétében vagy munkaképtelensége esetén az alelnök képviseli az elnököt.

(11) A tagok közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni. Az elnök vagy a tagok egynegyedének a kérésére rendkívüli ülést is lehet tartani.

12. cikk

Pénzügyi bizottság

(1) A pénzügyi bizottság a tagok közgyűlésének tanácsadó és előkészítő bizottsága, amelynek feladatai a következők:

a)	a tagok közgyűlése és a főigazgató számára tanácsadás biztosítása a BBMRI ERIC költségvetésének gazdálkodásával és elkészítésével, a kiadásokkal és az elszámolásokkal, illetve a jövőbeni pénzügyi tervezéssel kapcsolatos kérdésekben;

b)	a tagok közgyűlése és a főigazgató számára tanácsadás biztosítása az egyéb BBMRI ERIC testületek ajánlásainak pénzügyi vonzataival kapcsolatosan;

c)	igény szerint tanácsadás biztosítása a BBMRI ERIC gazdálkodásával és igazgatásával kapcsolatos pénzügyi kérdésekkel összefüggésben;

d)	a tagok közgyűléséhez javaslat benyújtása a külső könyvvizsgálók kinevezéséről.

(2) A külső könyvvizsgálók közvetlenül és személyesen a pénzügyi bizottságnak jelentenek, miután a jelentésüket megküldték a főigazgatónak.

(3) A pénzügyi bizottság a tagok közgyűlése által elfogadott eljárási szabályzat és pénzügyi szabályzat szerint működik.

13. cikk

Főigazgató

(1) A főigazgatót a tagok közgyűlése nevezi ki legalább hároméves időtartamra, az ismételt kinevezés lehetőségével. A főigazgató ugyanezen eljárás alapján leváltható. A főigazgató munkáltatója a BBMRI ERIC. A főigazgatót vezetői feladatainak ellátásában a központi ügyvezető iroda és a közös szolgálatok személyzete segíti.

(2) A főigazgató a tagok közgyűlése felé a következőkért felel:

a)	a BBMRI ERIC hatékony igazgatása;

b)	a BBMRI ERIC pénzügyei és személyzetének vezetése;

c)	a tagok közgyűlése által hozott döntések végrehajtásának biztosítása.

(3) A főigazgató feladatai:

a)	a munkaprogram végrehajtása, beleértve a közös szolgálatok létrehozását és a költségvetés kiadásait;

b)	a közgyűlés üléseire vonatkozó napirendek elkészítése és a közgyűlés tanácskozásainak előkészítése;

legkésőbb három hónappal az egyes pénzügyi évek kezdete előtt, az éves munkaprogram tervezetének (beleértve a költségvetés-tervezetet és a személyzeti tervet), valamint egy előzetes, az elkövetkező két évre javasolt munkaprogram-tervezetnek és költségvetés-tervezetnek a tagok közgyűléséhez történő benyújtása;

d)	a tagok közgyűlése számára a munkaprogramról szóló, szakmailag érdemi információkat tartalmazó éves jelentés benyújtása, amely magában foglalja a pénzügyi nyilvántartásokat, a teljesített és a nem teljesített feladatok felsorolását és a megfelelő magyarázatokat is;

e)	az Európai Bizottság által kért dokumentáció elkészítése és a közgyűlés jóváhagyását követő benyújtása;

f)	a BBMRI ERIC nemzeti/szervezeti csomópontjai és közös szolgálatai között információcsere, illetve az előbbiek tevékenységeinek koordinálása az igazgatási bizottságon keresztül és a BBMRI ERIC igazgatásához szükségesnek vélt bizottságok felállítása révén;

g)	a közös szolgálatok létrehozására vonatkozó és a IV. melléklet alapján hasonló eljárást igénylő kérdésekben alkalmazandó kiválasztási eljárás megszervezése;

h)	a közös szolgálatok igazgatóinak kinevezése a közös szolgálatok székhelyéül szolgáló tagállam nemzeti küldötteivel folytatott konzultációt követően;

i)	a központi ügyvezető irodához beérkező kutatási javaslatok értékeléséért felelős tudományos és etikai tanácsadó bizottság megszervezése;

j)	a tagok közgyűlése felé javaslattétel a tagok és megfigyelők belépésére és kizárására vonatkozóan.

(4) A főigazgató egyben vezérigazgató, és a BBMRI ERIC jogi képviselője, és ő látja el a BBMRI ERIC képviseletét minden jogvitában. A főigazgató a hatásköreit a közgyűlés által meghatározott irányvonalaknak és útmutatásnak megfelelően a BBMRI ERIC személyzetére is átruházhatja.

14. cikk

Igazgatási bizottság

(1) Az igazgatási bizottságot a főigazgató hozza létre, és az a nemzeti/szervezeti csomópontok és a közös szolgálatok koordinátoraiból áll.

(2) Az igazgatási bizottság elnöke a főigazgató. Az igazgatási bizottság saját tagjai közül választhat egy alelnököt, aki a főigazgatót vezetői feladatainak ellátásában támogatja.

(3) Az igazgatási bizottság feladatai a következők:

a)	a főigazgató munkájának segítése és támogatása az éves munkaprogram-tervezet és a költségvetés-tervezet kidolgozásában, valamint a következő két évre szóló előzetes munkaprogram-tervezet és költségvetés-tervezet elkészítésében;

b)	a főigazgató támogatása a munkaprogram végrehajtásában, továbbá a BBMRI ERIC és a tagok partner biobankjai közötti hatékony interakció lehetővé tételének érdekében.

15. cikk

Közös szolgálatok

(1) A közös szolgálatok a BBMRI ERIC azon létesítményeiből állnak, amelyek, a munkaprogramban meghatározottak szerint, gondoskodnak a BBMRI ERIC feladatainak és tevékenységeinek elvégzéséhez szükséges releváns szakértelemről, szolgáltatásokról és eszközökről.

(2) A közös szolgálatokat a BBMRI ERIC-hez tartozó egységként hozzák létre, a főigazgató felelőssége mellett.

(3) A közös szolgálatok helyszínéül a BBMRI ERIC-tagsággal rendelkező országok szolgálnak. A közös szolgálatok befogadására irányuló kiválasztási eljárás a IV. mellékletben meghatározottakat követi.

(4) Valamennyi közös szolgálatot egy igazgató irányít, akit a főigazgató nevez ki a fogadó tagállam nemzeti küldötteivel folytatott konzultációt követően.

16. cikk

Tudományos és etikai tanácsadó bizottság

(1) Egy független tudományos és etikai tanácsadó bizottság (SEAB) rendszeresen felülvizsgálja a BBMRI ERIC tevékenységeit. A SEAB a tagok közgyűlését tanácsokkal is ellátja a munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos főigazgatói javaslatokkal összefüggésben.

(2) A SEAB olyan kiemelkedő tudósokból vagy szakértőkből áll, akiket saját jogukon neveztek ki, nem pedig a háttérszervezetük vagy a tagok képviselőiként.

(3) A tagok közgyűlése nevezi ki a SEAB tagjait, és dönt rotációjukról és a SEAB feladatmeghatározásáról.

17. cikk

Személyzet

(1) A BBMRI ERIC személyzetet is alkalmazhat, melynek tagjait a főigazgató nevezi ki és bocsátja el. A belső szabályzatban meghatározottak szerint a vezető beosztású munkatársak kinevezéséhez és elbocsátásához a tagok közgyűlésének jóváhagyása szükséges.

(2) A tagok közgyűlése a munkaprogram jóváhagyásakor jóváhagyja a főigazgató által kidolgozott létszámtervet.

(3) A BBMRI ERIC-nél betölthető pozíciókra jelentkezők kiválasztási eljárásainak átlátható, megkülönböztetésmentes eljárásoknak kell lenniük, amelyek tiszteletben tartják az esélyegyenlőség intézményét.

18. cikk

Hozzáférés

(1) A BBMRI ERIC a tagok közgyűlése által jóváhagyott hozzáférési eljárásnak és kritériumoknak megfelelően a kutatók és kutatóintézetek rendelkezésére bocsátja a BBMRI ERIC partner biobankokhoz kapcsolódó vagy azok által kidolgozott adatbázisokban szereplő adatokat és mintákat. A hozzáférési eljárásnak figyelembe kell vennie az adatbázisaikat a BBMRI ERIC-hez kapcsoló minta- és adatszolgáltatók feltételeit. Az Alapszabály egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza a BBMRI ERIC-hez kapcsolódó biobankok vagy biomolekuláris erőforrások tulajdonosainak az egyes mintákhoz és adatokhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos döntési jogát.

(2) A BBMRI ERIC a javasolt projekt adott független szakértői értékelésben meghatározott tudományos kiválósága alapján és a javasolt kutatási projekt etikai felülvizsgálatát követően hozzáférést biztosít a mintákhoz és a kapcsolódó klinikai adatokhoz.

(3) A BBMRI ERIC törekszik arra, hogy a minta- és adatforrások kellően elismertek legyenek, és megköveteli, hogy erről a további minta- és adathasználatnál is gondoskodjanak.

19. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

(1) Az Alapszabály egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megváltoztatja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és az előnyök megosztásáról szóló megállapodások hatályát és alkalmazását a tagok vonatkozó jogszabályaiban és rendelkezéseiben, és azon nemzetközi egyezményekben meghatározottak alapján, amelyeknek a tagok részesei.

(2) A BBMRI ERIC a vonatkozó nemzeti és nemzetközi joghatóságok területén belül a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat érvényre juttathatja a munkaprogram végrehajtása során a BBMRI ERIC által kidolgozott eszközök, adatok és termékek, illetve a BBMRI ERIC által elért bármely további eredmény vonatkozásában.

20. cikk

Jelentéstétel és ellenőrzés

A BBMRI ERIC éves jelentést tesz közzé, amely elsősorban tevékenységeinek tudományos, működési és pénzügyi szempontjairól számol be. Ezt a tagok közgyűlése hagyja jóvá, majd a vonatkozó pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül továbbküldi az Európai Bizottságnak és az illetékes hatóságoknak. A jelentést nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Nyelvhasználat és munkanyelv

(1) Az Alapszabály valamennyi, az Európai Unió hivatalos nyelvein elkészült változatát hitelesnek kell tekinteni. Egyik nyelvi változat sem élvez elsőbbséget.

(2) Amennyiben – bizottsági határozatot nem igénylő Alapszabály-módosítás esetén – a nyelvi változatok nem jelennek meg a Hivatalos Lapban, a BBMRI ERIC gondoskodik az Alapszabálynak az uniós tagok hivatalos nyelvein elkészítendő fordításairól.

(3) A BBMRI ERIC munkanyelve az angol nyelv.

22. cikk

Eljárási szabályzat

A tagok közgyűlése – a 11. cikk (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott szavazási eljárás szerint – az első ülésén elfogadja a BBMRI ERIC eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat ugyanezen eljárásrend szerint módosítható.

23. cikk

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt változata

(1) Az Alapszabályt folyamatosan naprakészen kell tartani, és az ERIC internetes oldalain, valamint az Alapszabály szerinti székhelyén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(2) Az Alapszabály valamennyi módosítását a 723/2009/EK rendelet 11. cikkével és az Alapszabály elfogadási eljárásával összhangban egyértelműen jelezni kell, és ebben a jelzésben utalni kell arra, hogy a módosítás az Alapszabály alapvető vagy nem alapvető elemét érinti-e.

24. cikk

A BBMRI ERIC felszámolása

(1) A tagok közgyűlése a 11. cikk (8) bekezdésének e) pontja szerinti szavazástól függően a BBMRI ERIC felszámolása mellett dönthet.

(2) A felbomláskor a tagok között létrejövő megállapodásoktól függően a fogadó tagállam felel a felszámolás lebonyolításáért.

(3) A tagok a 11. cikk (9) bekezdésének e) pontja szerinti szavazással döntenek arról, hogy a BBMRI ERIC jövedelmének és vagyontárgyainak jóváírását átengedjék egy vagy több közigazgatási szervnek vagy egyéb, nonprofit jogi személynek.

25. cikk

Irányadó jog, a jogviták rendezése

(1) A BBMRI ERIC létrehozására és belső működésére a következők az irányadók:

a)	az európai uniós jog és különösen az ERIC-rendelet és az annak 6. cikke (1) bekezdésében és 12. cikke (1) bekezdésében szereplő határozatok;

b)	az a) pontban említett jogi aktusok rendelkezései által nem vagy csak részlegesen szabályozott kérdések esetében a fogadó tagállam joga;

c)	az Alapszabály és a végrehajtási szabályok (eljárási szabályzat, pénzügyi és belső szabályzat).

(2) A tagok minden tőlük telhetőt megtesznek az Alapszabály értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő viták békés úton történő rendezése érdekében.

(3) Az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal a tagok között a BBMRI ERIC-kel kapcsolatban felmerülő, valamint a tagok és a BBMRI ERIC közötti jogvitákban, továbbá bármilyen olyan jogvitában, amelyben az Európai Unió fél.

(4) A BBMRI ERIC és harmadik személyek közötti jogvitákban a joghatóságra vonatkozó európai uniós jogszabályokat kell alkalmazni. Az európai uniós jogszabályokban nem szabályozott esetekben a jogviták rendezésére illetékes joghatóság megállapítása a fogadó tagállam joga szerint történik.

(1) 1 A tagok közgyűlésének el kell fogadnia.

(2) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(3) HL L 77., 2011.3.23., 1. o.

(4) A 723/2009/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdése módosításának a Tanács általi elfogadása esetében a társult országok számára az ERIC közgyűlésén az uniós tagállamokkal megegyező alapon történő részvétel lehetővé tétele vonatkozásában, a módosítás hatálybalépésének napjától a c) pont szövege a következőre módosul: „a jelen levő tagok közül az európai uniós tagállamoknak és a társult országoknak kell a szavazatok többségével rendelkezniük”.

II. MELLÉKLET

A TAGOK, A MEGFIGYELŐK ÉS A KÉPVISELETÜKBEN ELJÁRÓ JOGALANYOK JEGYZÉKE

Tagok	Képviselő jogalany (pl. minisztérium, kutatási tanács)
Belga Királyság	Szövetségi Állami Tudománypolitikai Tervező Szolgálat (BELSPO)
Cseh Köztársaság	Oktatásügyi Minisztérium (MŠMT)
Németországi Szövetségi Köztársaság	Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF)
Észt Köztársaság	Az Észt Köztársaság Oktatási és Kutatási Minisztériuma (MER EE)
Görög Köztársaság	Az Athéni Akadémia Biogyógyászati Kutatási Alapítványa (BRFAA)
Francia Köztársaság	Egészségügyi és Orvostani Kutatási Intézet (INSERM)
Olasz Köztársaság	Nemzeti Egészségügyi Intézet (ISS)
Máltai Köztársaság	Máltai Egyetem (UoM)
Holland Királyság	A Hollandiai Egészségügyi Kutatási-fejlesztési Szervezet (ZonMW)
Osztrák Szövetség Köztársaság	Az Osztrák Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium (BMWF)
Finn Köztársaság	A Finn Köztársaság Oktatásügyi és Kulturális Minisztériuma (OKM)
Svéd Királyság	Svéd Kutatási Tanács (SRC)

Megfigyelők	Képviselő jogalany (pl. minisztérium, kutatási tanács)
Norvégia	Norvég Kutatási Tanács
Lengyel Köztársaság	A Lengyel Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma (MNiSW)
Svájc	Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány (SNSF)
Törökország	Dokuz Eylul Egyetem, Izmir

III. MELLÉKLET

TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁSOK TÁBLÁZATA

(1)	Ez a melléklet a tagok/megfigyelők által fizetendő hozzájárulások kiszámításának módját határozza meg. A tagok/megfigyelők által fizetendő hozzájárulások teljes összegét az éves munkaprogram és a költségvetés határozza meg.

(2)	A tagsági hozzájárulás összege egy rögzített összegű hozzájárulásból és egy változó részesedésből áll.

(3)

A rögzített összegű hozzájárulást két kategóriába sorolják:

a)	a 3 milliónál kisebb lakosságú tagok és azok a tagok, amelyek nemzetközi szervezetek, az alacsonyabb kategória szerinti rögzített összegű hozzájárulást fizetik; míg

b)	a 3 milliós vagy annál nagyobb lakosságú tagok a magasabb kategória szerinti rögzített összegű hozzájárulást fizetik.

(4)

Az Alapszabály hatálybalépésének időpontjában a rögzített összegű hozzájárulás értéke:

a)	20 000 EUR az alacsonyabb kategóriába tartozó tagok esetében; és

b)	25 000 EUR a magasabb kategóriába tartozó tagok esetében.

(5)	A megfigyelők esetében a rögzített összegű hozzájárulás a vonatkozó kategória szerinti összeg 30 %-a.

(6)	Nemzetközi szervezetek változó részesedést fizetnek, melynek mértékét a tagok közgyűlése eseti alapon állapítja meg.

(7)

A tag/megfigyelő által fizetendő változó részesedési arány teljes összegét úgy kell meghatározni, hogy a tagok/megfigyelők által fizetendő rögzített összegű hozzájárulások teljes összegét és a nemzetközi szervezetek által fizetendő változó részesedés teljes összegét kivonjuk a tagok/megfigyelők által fizetendő hozzájárulások teljes összegéből.

(8)	A változó részesedés teljes összegét a tagállamok között a tagállamok összesített bruttó nemzeti termékében az egyes tagállamok által teljesített hányadnak megfelelően kell szétosztani.

(9)	A megfigyelő államok esetében a változó részesedési összeg kiszámításának alapja a bruttó nemzeti termékük 30 %-a.

(10)

Egyik tag sem fizethet többet, mint a tagok/megfigyelők által fizetendő teljes hozzájárulási összeg 25 %-a. Amennyiben a fent bemutatott tagsági hozzájárulási modell szerint valamely tag tagsági hozzájárulása meghaladja ezt a mértéket, akkor a különbözetet a többi tag/megfigyelő állam között bruttó nemzeti termékük százalékos aránya szerint kell szétosztani.

IV. MELLÉKLET

A KÖZÖS SZOLGÁLAT BEFOGADÁSÁRA IRÁNYULÓ KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS

A következő kiválasztási eljárást kell alkalmazni minden olyan közös szolgálat esetében, ahol az előnyökben a teljes tudományos közösség részesül, és amelyeket a BBMRI ERIC díjaz:

(1)

A közös szolgálatokat befogadó intézményeket nyílt felhívásos eljárás során kell kiválasztani. A kiválasztandó szolgálat leírását a főigazgató készíti el és a tagok közgyűlése hagyja jóvá. A leírást adott közös szolgálatra irányuló nyílt felhívás meghirdetésekor nyilvánosan elérhetővé kell tenni. Kizárólag BBMRI ERIC tagok jelentkezői vehetnek részt az eljárásban.

(2)	A tagok közgyűlése meghatározza a jelentkezések értékeléséért felelős ad hoc bizottság összetételét, és azokat az objektív és megkülönböztetésmentes értékelési kritériumokat, amelyeket az ad hoc bizottságnak alkalmaznia kell.

(3)	A tagok közgyűlése dönt az ad hoc bizottság eredményei és a pénzügyi bizottság pozitív ajánlása alapján a közös szolgálat kiválasztásáról.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/81

AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG MINISZTERI TANÁCSÁNAK

D/2013/03/MC-EnC határozata

az Energiaközösség létrehozásáról szóló szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról

AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG MINISZTERI TANÁCSA,

tekintettel az Energiaközösség létrehozásáról szóló szerződésre („a Szerződés”) és különösen annak 97. cikkére,

mivel:

(1)	a megállapodást 2005. október 25-én aláírták és 2006. július 1-jén hatályba lépett;

(2)	a 97. cikkének megfelelően a Szerződés érvényességi ideje az életbelépéstől számított 10 év, és annak meghosszabbításához a Miniszteri Tanács határozatára van szükség;

(3)	az Energiaközösség hatékony keretnek bizonyult az energia területén való regionális együttműködés tekintetében;

(4)	az Energiaközösség szorosan figyelemmel kíséri az Európai Unió energiapolitikájával kapcsolatos fejleményeket, és 2016-on túlmenő kötelezettségeket vállalt;

(5)	az Európai Unió intézményei (1), valamint a 2013. június 19-i és október 23-i ülésén az állandó magas szintű munkacsoport nyíltan támogatták a Szerződés meghosszabbítását,

ELFOGADJA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Energiaközösség létrehozásáról szóló szerződés időbeli hatályának meghosszabbítása

A Szerződés időbeli hatálya tíz évvel meghosszabbodik.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Belgrádban, 2013. október 24-én.

a Miniszteri Tanács részéről

Z. MIHAJLOVIĆ

(1) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2006/500/EK határozat 7. cikke alapján (2011.3.10., COM(2011) 105 végleges); a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az energiaellátás-biztonságról és a nemzetközi együttműködésről – „Uniós energiapolitika: partnerkapcsolatok fenntartása határainkon túl” (2011.9.7., COM(2011) 539 végleges); az Európai Unió Tanácsa 2011. november 24-i ülésének következtetései az uniós energiapolitika külső dimenziójának megerősítéséről.

30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/82

Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. és V. mellékletének módosításáról szóló, 2008. október 8-i 987/2008/EK bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 268., 2008. október 9. )

A 18. oldalon a II. mellékletben, a beillesztendő V. melléklet 10. pontjában:

a következő szövegrész:

„Az alábbi, természetben előforduló anyagok, amennyiben kémiailag nem átalakítottak:”

helyesen:

„Az alábbi anyagok, amennyiben kémiailag nem átalakítottak:”.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.320.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 320

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. november 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2013/694/EU
	*	Intézményközi megállapodás az Európai Parlament és az Európai Központi Bank között az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól	1
		2013/695/EU
	*	A Tanács határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról	7
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1218/2013/EU rendelete (2013. november 27.) a Hollandia lobogója alatt közlekedő hajók által a IV és VIId övezetben, valamint a IIa övezet uniós vizein folytatott heringhalászat tilalmáról	8
	*	A Bizottság 1219/2013/EU rendelete (2013. november 27.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által a IV övezetnek az északi szélesség 53° 30’-től északra fekvő uniós és norvég vizein folytatott heringhalászat tilalmáról	10
	*	A Bizottság 1220/2013/EU rendelete (2013. november 27.) az Európai Unió bármelyik tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3M területen folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	12
	*	A Bizottság 1221/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 29.) a kvótán felül előállított cukor kivitelére a 2013/2014-es gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról szóló 476/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról és a 968/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	14
	*	A Bizottság 1222/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 29.) a propionsav, nátrium-propionát és ammónium-propionát kérődzők, sertések és baromfik takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )	16
	*	A Bizottság 1223/2013/EU rendelete (2013. november 29.) Lengyelország 2013-ban és az azt követő években rendelkezésre álló lazachalászati kvótájának a 2012-ben történt túlhalászás miatti, az ICES 22-31 alkörzetben való csökkentéséről	20
	*	A Bizottság 1224/2013/EU rendelete (2013. november 29.) a 800/2008/EK rendeletnek az alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról	22
		A Bizottság 1225/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	24
		A Bizottság 1226/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 29.) a gabonaágazatban 2013. december 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	26
		A Bizottság 1227/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 29.) az 1187/2009/EK rendeletben említett kontingens keretében a Dominikai Köztársaságba exportálandó egyes tejtermékekre vonatkozó kiviteliengedély-kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról	29
		HATÁROZATOK
		2013/696/KKBP
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság EUTM Mali/2/2013 határozata (2013. november 12.) az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) tekintetében a hozzájáruló felek bizottságának létrehozásáról	31
		2013/697/KKBP
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság EUTM Mali/3/2013 határozata (2013. november 12.) az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) történő, harmadik államok általi hozzájárulások elfogadásáról	33
	*	A Tanács 2013/698/KKBP határozata (2013. november 25.) a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre, más tiltott hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer támogatásáról	34
		2013/699/EU
	*	A Tanács határozata (2013. november 25.) a Régiók Bizottsága egy lett tagjának és két lett póttagjának kinevezéséről	43
		2013/700/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 22.) az Európai Társadalomtudományi Elemzések európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ESS ERIC) való létrehozásáról	44
		2013/701/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 22.) a Biobankok és Biomolekuláris Erőforrások Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (BBMRI ERIC) európai kutatási infrastruktúra konzorciumként történő létrehozásáról	63
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának D/2013/03/MC-EnC határozata az Energiaközösség létrehozásáról szóló szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról	81

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. és V. mellékletének módosításáról szóló, 2008. október 8-i 987/2008/EK bizottsági rendelethez (HL L 268., 2008.10.9.)	82