(1)

Miután panasz érkezett arról, hogy a flamand kormány a műtrágya és a szerves trágya használatával összefüggésben jogellenes támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek (a továbbiakban: az intézkedés), az Európai Bizottság szolgálatai 1998. február 4-i levelükben arra kérték a belga hatóságokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a műtrágyákra vonatkozó jogi szabályozásban foglalt kötelezettségek teljesítéséért a mezőgazdasági termelőknek fizetendő kompenzációról szóló, 1995. december 20-i flamand kormányhatározat (a továbbiakban: a trágyáról szóló rendelet) végrehajtásáról.

(2)

A Bizottság a kért tájékoztatást a flamand környezetvédelmi és munkaügyi miniszter 1998. március 18-i levelében és Belgium állandó képviseletének 1998. március 31-i levelében kapta meg.

(3)

Az illetékes belga hatóságok képviselői és az Európai Bizottság szolgálatai közötti találkozóra 1998. április 15-én került sor.

(4)

A Bizottság az 1998. július 10-i telexében a belga hatóságoktól további tájékoztatást kért, amelyet a belga hatóságok az 1998. augusztus 7-én kelt és 1998. augusztus 10-én iktatott válaszlevelükben adtak meg.

(5)

A belga hatóságok tájékoztatása szerint a kifizetésekre 1996-ban került sor. Mindazonáltal az intézkedésről nem értesítették a Bizottságot, holott ezt az EK-Szerződés 93. cikkének (3) bekezdése (jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése) előírja. Emiatt az ügyirat a be nem jelentett támogatások nyilvántartásába került bejegyzésre NN 45/98. számon. A program ugyan már 1996-ban és 1997-ben is érvényben volt, a Bizottság mindazonáltal tudomásul vette a belga hatóságok által az 1998. augusztus 7-i levelükben tett kötelezettségvállalást, miszerint addig nem fizetnek támogatást az 1997. évre, amíg a Bizottság határozatot nem hoz a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről. A belga hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy a flamand kormány be kívánta építeni ezt a kompenzációs rendszert a 2078/92/EGK tanácsi rendelet (2) szerinti flamand támogatási programba.

(6)

1999. január 21-én kelt levelében a Bizottság az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást az intézkedés vonatkozásában megindító határozatáról tájékoztatta Belgiumot.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot a Hivatalos Lapban 1999. április 17-én tették közzé (3).

(8)

A Bizottság felhívta az érdekelt feleket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására.

(9)

A Bizottsághoz az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel.

(10)

Az egyéb, trágyával kapcsolatos ügyekre (C12/1999., N105/1999., N311/99.) vonatkozó bejelentéseket visszavonták a belga hatóságok.

(11)

A Bizottsághoz 2012. március 6-án panasz érkezett a trágyáról szóló rendelet szerint 1996-ra fizetett kompenzációval kapcsolatosan egy mezőgazdasági termelőtől. A belga (flamand) hatóságok képviselői és az Európai Bizottság szolgálatai közötti 2012. április 16-i találkozón a Bizottság felkérte a belga hatóságokat, hogy nyújtsák be a panasszal kapcsolatos álláspontjukat.

(12)

Az Európai Bizottság 2012. november 9-én további tájékoztatást kért. A belga hatóságok 2013. január 14-i levelükben adtak választ.

(13)

A trágyáról szóló rendelet szerinti kompenzáció

(14)

Az intézkedés 1996. évi teljes költségvetése 427 511 868 BEF (belga frank) volt az alábbi bontásban:

(15)

A trágyáról szóló rendelet szerinti kompenzációt az 1996. évre fizették.

(16)

A trágyáról szóló rendelet értelmében azon mezőgazdasági termelők részére kell fizetni kompenzációt, akiknek a mezőgazdasági üzeme részben vagy teljes egészében egy vizes vagy természeti övezetben fekszik. A Flandriában szántófölddel vagy állatállománnyal rendelkező, összesen 40,673 mezőgazdasági üzem közül 7,502 (18,5 %) ilyen. A földterületet illetően a szántóföldi művelés alatt álló, illetve állattartásra használt 649,223 ha összterületből 47,948 ha (7,5 %) vizes és 21,919 ha (3 %) természeti övezet.

(17)

A támogatási program célja, hogy a környezeti szempontból érzékeny területeken fekvő földterülettel rendelkező mezőgazdasági termelők számára lehetőséget biztosítson arra, hogy alkalmazkodjanak a trágyázásra vonatkozó szigorúbb előírásokhoz, valamint hogy e mezőgazdasági termelők gazdasági veszteségeit kompenzálja. A támogatás összegét a kiesett bevétel alapján számítják ki, figyelembe véve az érzékeny övezeteken kívül alkalmazott általános mezőgazdasági gyakorlatot. A belga hatóságok szerint a kompenzációra a társadalmi konfliktus elkerülése érdekében is szükség volt.

(18)

Az érzékeny övezetekben gazdálkodó mezőgazdasági termelőket a következőkért kompenzálták a támogatással:

(19)

A belga hatóságok tájékoztatása szerint a trágyázószerekre vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítéséért a mezőgazdasági termelőknek kompenzációként nyújtott kifizetések jogalapját négy jogszabály képezte:

(20)

E jogszabályok egyikéről sem értesítették a Bizottságot, holott ezt az EK-Szerződés 93. cikke (jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése) előírja.

(21)

A belga hatóságok szerint Flandria trágyával kapcsolatos politikája a környezet trágyázószerek okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1991. január 23-i rendelet módosításáról szóló, 1995. december 20-i rendeleten alapul. E rendelet célja, hogy mérsékelje a felszíni és a felszín alatti vizek dúsulása, valamint a foszfátok és nitrátok talajba való bemosódása, és ezáltal a felszíni és a felszín alatti vizekbe való bejutásának kockázata által okozott környezeti problémákat. A flandriai környezetről és természetről készült jelentés szerint a környezeti nitrogén- és foszfátterhelés 56 %-a a mezőgazdaságból származik. Flandriában az állattartásra szolgáló épületek ammóniakibocsátásából és a hígtrágyaszórásból ered a szennyezőanyag-kibocsátás 21 %-a.

(22)

A trágyáról szóló rendelet meghatározza a talaj, a (felszíni és felszín alatti) víz és a levegő elvárt minőségének elérésére, illetve fenntartására vonatkozó célkitűzéseket. A trágyázásra vonatkozó korlátozások fokozatos szigorítását is előírja, így átmeneti időszak során lehetővé teszi az alkalmazkodást. A műtrágyázást szabályozó előírásokat is fokozatosan szigorítja, kivéve a különösen sebezhető, vagyis a vizes vagy természeti övezetekben, ahol a szigorúbb szabályok azonnal hatályba léptek.

(23)

A rendelet ezenkívül a flandriai trágyatermelés és állatlétszám 1992-es szinten történő befagyasztásáról is rendelkezik. Ennek érdekében helyi engedélyezési politikát vezet be. Ugyanakkor a nagyobb üzemek esetében az engedélyezett mennyiség 25 %-kal csökken az engedély megújításakor. Az állattenyésztési ágazat (2002-ig) haladékot kapott, hogy megtalálja annak módját, hogyan csökkenthető a trágyafelesleg és annak hatása.

(24)

A szigorúbb korlátozások 1996. január 1-jén azonnal hatályba léptek az alábbi területeken:

(25)

A belga hatóságok előadták, hogy ezeknek az érzékeny területeknek a kijelölésekor figyelembe vették a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv (4) és a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK tanácsi irányelv (5) előírásait.

(26)

A trágyáról szóló rendelet értelmében az alábbi általános határértékek vonatkoztak Flandriában a műtrágya és a szerves trágya használatára 1996. január 1. és 1998. december 31. között, a vizes és a természeti övezetek kivételével. E határértékeket a foszfor-pentoxid, a vegyi trágyázószerekből származó nitrogén és az összes nitrogén éves, megengedett, kilogrammban megadott mennyiségeként fejezték ki az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően.

(27)

A belga hatóságok emellett az alábbi határértékeket is közzétették, ezzel jelezve, hogy mely célértékeket kívánták elérni 2003-tól.

(28)

E mennyiségi határértékek betartásán túl a szokványos mezőgazdasági területeken tilos a szerves trágya vagy egyéb szerves trágyázószer kiszórása a következő időszakokban: szeptember 21. és január 21. között, vasárnaponként és munkaszüneti napokon, a február 1. és május 15. közé eső szombatok kivételével szombatonként, éjjelente (22 óra és 7 óra között), továbbá akkor, ha a talaj vízzel elöntött, fagyott vagy hóval borított.

(29)

Szigorúbb előírásoknak kell megfelelni a vizes övezetekben az ott folyó ivóvízkivételre való tekintettel, valamint azért, mert ezek az övezetek különösen érzékenyek a nitrogén kilúgozódására. A „vizes övezet” fogalma az alábbiakat foglalja magában:

(30)

Az alábbi táblázat a vizes övezetekben végzett trágyázásra 1996. január 1-jétől alkalmazandó előírásokat mutatja be. Ezek a szabályok a felsorolt terménycsoportok hozamszintjén, valamint az ezen övezetekben környezetvédelmileg elfogadható veszteségen alapulnak. A táblázatban a P2O5 és a nitrogén hektáronkénti, éves, kilogrammban kifejezett mennyisége szerepel.

(31)

A vizes övezetekben szeptember 1. és január 21. között tilos trágyázni, kivéve a felszíni víz gyűjtésére használt területek A. és B. övezeteit, ahol a tilalom február 15-ig tart.

(32)

A „természeti övezet” fogalma az alábbiakat foglalja magában:

(33)

Az alábbi táblázat a természeti övezetekben végzett trágyázásra 1996. január 1-jétől alkalmazandó előírásokat mutatja be. Ezek a szabályok a felsorolt terménycsoportok hozamszintjén, valamint az ezen övezetekben környezetvédelmileg elfogadható veszteségen alapulnak. A táblázatban a P2O5 és a nitrogén hektáronkénti, éves, kilogrammban kifejezett mennyisége szerepel.

(34)

A természeti övezetekben szeptember 1. és január 21. között tilos trágyázni, emellett a madarak védelme szempontjából lényeges gyepterületeken adott esetben április 1. és június 30. között is megtiltható a trágyázás. Továbbá az erdőterületeken, a természeti területeken, a rehabilitációs területeken és a természetvédelmi területeken 1998. január 1-jétől tilos bármilyen trágyázószert használni a földterületen legelő állatok ürülékének kivételével, az állatok legnagyobb megengedett állománysűrűségi mutatója pedig éves szinten 2 számosállategység/hektár lehet. A családi gazdaságok ideiglenes mentességet szerezhetnek e tilalom alól.

(35)

A trágyáról szóló rendelet értelmében csak gyepterület és kukorica esetében jár automatikusan kompenzáció. Egyéb termények esetében az alapfeltételezés az, hogy kevesebb trágyázószer használata nem eredményez hozamcsökkenést. Ez utóbbi esetben viszont a mezőgazdasági termelő csak akkor jogosult kompenzációra, ha bizonyítani tudja, hogy veszteség érte.

(36)

A gyepterület hozamának megváltozása miatt nyújtott kompenzáció kiszámítása a trágyázószerek érzékeny övezeteken kívül megengedett szintjének és az érzékeny övezetekben megengedett szintjének a különbségén alapul, a vizes, illetve a természeti övezetekben fekvő földterületek megkülönböztetésével. A támogatás célja, hogy a kevesebb műtrágya használatából eredő hozamkiesést és jövedelmezőségromlást kompenzálja.

(37)

A támogatás kiszámításának kiindulási alapja a kompenzáció nyújtását megelőző három év BEF/ha-ban kifejezett átlagos félbruttó árrése a jövedelemadó-törvénynek megfelelően. Különbséget tesznek a tejelő állomány tartására használt földterület és egyéb gyepterületek között. A félbruttó árrés kiszámítása céljából Flandriát 13 területre osztották azok agronómiai jellemzői alapján.

(38)

A tejelő állomány tartására használt gyepterületek közül Antwerpen-Kempenland rendelkezett a legmagasabb félbruttó árréssel (55 700 BEF/ha), a Dűnék területén volt a legalacsonyabb ez az érték (33 167 BEF/ha), a Flandria egészére vonatkozó átlagérték pedig 44 160 BEF/ha volt. A nem tejelő állomány tartására használt gyepterületek közül a homokos-vályogos talajú Nyugat-Flandria régióban volt a legmagasabb a félbruttó árrés (36 100 BEF/ha), a Dűnék területén pedig a legalacsonyabb (24 633 BEF/ha), míg a Flandria egészére vonatkozó átlagérték 31 941 BEF/ha volt.

(39)

A vizes övezetek esetében a kompenzáció alapjául az a tény szolgál, hogy a nitrogénfelhasználás legnagyobb megengedett szintje 350 kg/ha, szemben a normál övezetekre vonatkozó 450 kg/ha értékkel. Ez 22 %-os csökkentésnek felel meg. A csökkenő hozadék elve értelmében ez 15 %-os terméshozam-csökkenést eredményez a belga hatóságok számítása szerint. A mezőgazdasági üzem jövedelmezőségére gyakorolt hatás azonban ennél is nagyobb. Az állandó költségek levonása után a félbruttó árrés a belga hatóságok számításai szerint a teljes hozam átlagosan 40 %-át teszi ki. Következésképpen a hozam 15 %-os csökkenése a félbruttó árrés 37,5 %-os csökkenését eredményezi (15 % × 100/40). A hozamcsökkenés miatt fizetett kompenzáció alapja az érintett területeken így a félbruttó árrés szorozva 37,5 %-kal. A vizes övezetekben ugyanakkor a mezőgazdasági termelők hektáronként 50 kilogrammal kevesebb vegyi trágyázószert használhatnak. Ez 800 BEF megtakarítást jelent (50 kg N × 16 BEF/kg). Ezt az összeget ezért levonják a fizetendő támogatás összegéből.

(40)

A természeti övezetek esetében a kompenzáció hasonló elveken alapul. A természeti övezetekben a nitrogénfelhasználás legnagyobb megengedett szintje 400 kg/ha, szemben a normál övezetekre vonatkozó 450 kg/ha értékkel, ami 11 %-os csökkentésnek felel meg. A belga hatóságok számítása szerint ez 7 %-os terméshozam-csökkenést eredményez. A hozam 7 %-os csökkenése a félbruttó árrés 17,5 %-os csökkenését eredményezi (7 % × 100/40). A hozamcsökkenés miatt fizetett kompenzáció alapja a természeti övezetekben így a félbruttó árrés szorozva 17,5 %-kal. Emellett a támogatás összegét ebben az esetben is csökkentik 800 BEF összeggel (lásd a (39) preambulumbekezdést), figyelembe véve a kevesebb trágyázószer használatából eredő megtakarítást.

(41)

Az alábbi táblázat a legmagasabb, a legalacsonyabb és az átlagos támogatási összegeket foglalja össze.

Tejelő állomány tartására használt gyepterületek	Félbruttó árrés	Támogatás összege vizes övezetekben	Támogatás összege természeti övezetekben
Antwerpen-Kempenland	55 700	20 088	8 948
Dűnék	33 167	11 638	5 004
Átlag	44 160	15 760	9 928
Egyéb gyepterületek	Félbruttó árrés	Támogatás összege vizes övezetekben	Támogatás összege természeti övezetekben
Nyugat-Flandria homokos-vályogos talajú régió	36 100	12 738	5 518
Dűnék	24 633	8 437	3 511
Átlag	31 941	11 177	4 789

(42)

A belga hatóságok hangsúlyozzák, hogy ezek a számadatok a kompenzáció hektáronkénti összegei. A kompenzációra jogosító gyepterület összterülete 31 003 hektár, amelyből 17 468 hektár fekszik vizes, 13 535 hektár pedig természeti övezetekben. Ennek megfelelően a vizes övezetekben elvileg legfeljebb 202 822 411 BEF összeget, a természeti övezetekben pedig 65 900 155 BEF összeget fizethettek volna ki kompenzációként. Mivel azonban a nem tejelő állomány tartására használt gyepterületek esetében a támogatás összege kisebb, ezért a legelők esetében nyújtott tényleges kompenzáció összege évente 250 275 012 BEF volt, amelyből 186 505 640 BEF összeget nyújtottak vizes övezetekben, 63 769 372 BEF összeget pedig természeti övezetekben. A belga hatóságok szerint a támogatási összegek elméleti maximuma és a ténylegesen kifizetett összegek között megfigyelhető különbség számos tényezőre vezethető vissza, de különösen arra, hogy csak azon gyepterületek esetében fizettek kompenzációt, amelyeket az adott mezőgazdasági üzem már 1994-ben is gyepterületként használt.

(43)

Kukorica esetében a hozamkiesésért nyújtott átalánytámogatás összege hektáronként 3 600 BEF, feltéve, hogy a kukoricát ugyanazon a parcellán termesztik, nem pedig felszántott korábbi gyepterületekbe vetik. A támogatás alapjául azon becslések szolgálnak, amelyek szerint kukorica esetében az átlagos szárazanyaghozam 14 500 kg/ha, a szigorúbb előírásokból eredő hozamkiesés pedig 900 kg/ha. 4 BEF/kg becsült szárazanyagárral számolva ez 3 600 BEF bevételkiesést jelent.

(44)

A mezőgazdasági termelőket emellett arra ösztönzik, hogy a kukorica után füvet vessenek, hogy ezzel mérsékeljék a nitrátok talajból való kiürülését, valamint a nitrogén kilúgozódását. Erre a célra további 3 600 BEF/ha támogatást nyújtottak. A belga hatóságok szerint ez a támogatás mindössze a fűmagvásárlás költségeit fedezi.

(45)

A vizes és természeti övezetekben fekvő mezőgazdasági üzemek támogatást kapnak a trágyázásra vonatkozó alacsonyabb határértékek miatt keletkező trágyafelesleg ártalmatlanításához kapcsolódó többletköltségek fedezésére.

(46)

A támogatás abban az esetben jár, ha a mezőgazdasági üzemben a trágyázásra vonatkozó szigorúbb előírások miatt trágyafelesleg gyülemlik fel. A támogatás összegének kiszámításakor különbséget tesznek az alábbiak között:

(47)

A támogatás összegének kiszámításhoz súlyozott átlagot használnak, amelynek alapjául a különböző fajokba (szarvasmarha, sertés, baromfi, egyéb) tartozó flandriai állatok száma, valamint az egyes fajok trágyájának ásványianyag-tartalom szempontjából vizsgált ásványianyag-összetétele szolgál.

(48)

Az erre épülő becslések szerint a trágya tonnánként 6,6 kg nitrogént és 4,2 kg difoszfor-pentoxidot tartalmaz.

(49)

A támogatást a kompenzációra jogosító ásványi anyag egysége (a difoszfor-pentoxid [P2O5] kilogrammja és nitrogén [N] kilogrammja) után fizetik. A gazdaság elhelyezkedésén múlik a kifizetés összege. A fizetendő támogatás összege:

(50)

A támogatás összege magasabb azon települések esetében, ahol nagyobb a felülvizsgált kibocsátás, mivel a trágyát messzebb kell szállítani.

(51)

Emellett azon mezőgazdasági termelők kompenzálására is fizetendő támogatás, akik már nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a szomszédos mezőgazdasági üzemekkel kötött megállapodás értelmében kiszórják a felesleges trágyát azok területén. A mezőgazdasági üzem akkor jogosult erre a támogatásra, ha 1995-ben megállapodást kötött a felesleges trágya ártalmatlanításáról egy olyan földhasználóval, aki szigorúbb előírások hatálya alá tartozó területen rendelkezik földdel, és ha olyan településen működik, ahol a felülvizsgált kibocsátás meghaladja a 100 kg P2O5/ha-t. A kompenzációt az ásványi anyag egységének, vagyis a P2O5 és a nitrogén kilogrammonkénti mennyiségének a továbbadott mennyiséggel csökkentett értéke után fizetik. A kompenzációra jogosító maximális mennyiség a trágyázásra vonatkozó rendes előírások és a szigorúbb szabályozás alá tartozó területeken alkalmazandó előírások ártalmatlanítási lehetőségei közötti különbség. A gazdaság elhelyezkedésén múlik a fizetendő összeg, amely a következőképpen alakul:

(52)

Azok a családi állattartó gazdaságok, amelyeknek Kluizenben az ivóvízkivételre szánt felszíni vizek felszín alatti vízgyűjtő medencéjének területén vagy a Maas folyó partjának nitrátérzékeny talajú földterületein fekvő parcellákon keletkezett trágyafeleslegük, kihasználhatják azt a lehetőséget, hogy a trágyatanács köteles átvenni a trágyázásra vonatkozó szigorúbb előírások betartása miatt keletkezett felesleges trágyamennyiséget. Ebben az esetben a trágya ártalmatlanításáért és tárolásáért nyújtott kompenzáció összege azon ásványianyag-mennyiség arányában csökken, amellyel kapcsolatosan a trágyatanács segítséget nyújtott.

(53)

Az, hogy a vizes és a természeti övezetekben más területekkel ellentétben szeptember 21. helyett már szeptember 1-jétől tilos a trágyázás, egyes mezőgazdasági termelők számára nehézségeket okozott, mivel sok mezőgazdasági üzemben a betakarítás után trágyáznak, és számos terményt a tilalom (éves) kezdő időpontja után takarítanak be. A vizes és természeti övezetekben erre a továbbiakban nem volt lehetőség. Ennek következményeként ezeknek a mezőgazdasági üzemeknek a belga hatóságok becslése szerint három hónapon át további trágyatároló létesítményekre lenne szükségük.

(54)

A normál területeken, illetve a vizes és természeti övezetekben a trágyázásra vonatkozó előírások alkalmazása közötti különbség megközelítőleg 50 kg P2O5/ha. Mivel egy tonna trágya átlagosan 5,2 kg P2O5-öt tartalmaz, így 50 kg P2O5/ha megközelítőleg 10 tonna/ha tárolókapacitást tesz szükségessé.

(55)

Azon becslés alapján, hogy egy 500 m3-es tárolólétesítmény megépítésének költsége 1 263 120 BEF, a szükséges tárolókapacitás biztosításához a belga hatóságok számításai szerint a tárolókapacitás tonnájánként nagyjából 2 500 BEF beruházást tesz szükségessé, amely 20 év alatt amortizálható, így éves értéke 125 BEF/t. Ezért évente 1 250 BEF/ha kompenzáció fizetendő azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek a mezőgazdasági üzemében istállótrágya keletkezik, és akik olyan területeken rendelkeznek szántófölddel, ahol szigorúbb szabályok vonatkoznak a trágyázásra.

(56)

Azok a mezőgazdasági termelők, akik 1996-ban a trágyáról szóló rendelet szerint ilyen kompenzációban részesültek a trágyatárolásért, ugyanabban az évben nem kaphatnak kamattámogatást vagy tőkeprémiumot istállótrágyának szánt tárolólétesítmény építésére a flamand mezőgazdasági beruházási alapból (VLF).

(57)

Mivel a vizes övezetekben földdel rendelkező mezőgazdasági termelők állati trágya használatával nem tudják elérni a hektáronként megengedett nitrogénmennyiséget, a belga hatóságok ezért arra számítanak, hogy e területeken a mezőgazdasági termelők vegyi trágyázószerek pótlólagos hozzáadásával próbálják majd fenntartani a hozamszinteket, különösen az „egyéb termények” kategóriába tartozó növények és a kukorica esetében.

(58)

E mezőgazdasági üzemek a feltételezések szerint hektáronként további 60 kg nitrogént használnak majd, amelynek költsége 16 BEF/kg. A fizetendő támogatás összege ezért 960 BEF (60 × 16), amelyet 1 000 BEF/ha átalányösszegre kerekítenek.

(59)

Azok a mezőgazdasági termelők, akik 1994-ben vizes vagy természeti övezetben fekvő szántófölddel rendelkeztek, e területeken kompenzációt kérelmezhetnek a program igazgatásáért felelős trágyatanácstól. Térképeken és vázlatokon kell megjelölniük szántóföldjüket parcellánként, és közölniük kell az 1994. évre és a kérelmezés évére vonatkozó vetési tervet is. Amennyiben a szántóföld több területen és övezetben fekszik, a kompenzációt a trágyázásra vonatkozó legszigorúbb előírások alapján számítják ki. A trágyatanács megvizsgálja a kérelmeket, majd a rendelkezésre álló információk felhasználásával tájékoztatja az érintetteket arról, hogy milyen összegű kompenzáció kerül kifizetésre. Nem jár kompenzáció, ha az összege 1 000 BEF alatti. A kérelmezők jogosultak fellebbezni a flamand környezetvédelmi miniszternél, akinek hat hónapon belül határozatot kell hoznia, ellenkező esetben helyt kell adni a kérelemnek.

(60)

A trágyatanács, a rendőrök, a környezet-, természet- föld- és vízgazdálkodási hatóság környezetvédelmi ellenőrzési osztályának tisztviselői, valamint egyéb tisztviselők jogosultak ellenőrizni, hogy a mezőgazdasági termelők teljesítik-e a trágyáról szóló rendeletben foglalt kötelezettségeiket. Jogsértés észlelése esetén a mezőgazdasági termelők a támogatás visszafizetésére kötelezhetők. A trágyáról szóló rendelet értelmében nem nyújtható támogatás pihentetett földterületekre vonatkozóan.

(61)

A fent ismertetett intézkedések az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülnek. A kompenzációt állami forrásokból nyújtják meghatározott kategóriákba tartozó, vagyis a vizes vagy természeti övezetekben gazdálkodó mezőgazdasági termelőknek. Ez a támogatás torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel javítja a kompenzációban részesülő mezőgazdasági termelők versenyhelyzetét azokkal a Belgium más részein vagy másik tagállamokban gazdálkodó mezőgazdasági termelőkkel szemben, akik nem részesülnek támogatásban. Továbbá, amennyiben a támogatott mezőgazdasági termelők által előállított termékek részt vesznek az Unión belüli kereskedelemben, az intézkedések valószínűleg a tagállamok közötti kereskedelmet is érintik.

(62)

A belga hatóságok írásban tett észrevételeikben kiemelték a támogatási program környezeti célkitűzéseit, ezzel összefüggésben pedig a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló, 1992. június 30-i 2078/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2078/92/EGK rendelet) (6) és a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (7) rendelkezéseire hivatkoztak. A környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás 2.1. pontja szerint az iránymutatás a mezőgazdasági ágazatban nem vonatkozik a 2078/92/EGK rendelet hatálya alá tartozó területre. Ezért helyénvaló első lépésként mérlegelni a 2078/92/EGK rendelet alkalmazását az érintett intézkedésekre.

(63)

A belga hatóságok kifejtették, hogy a természeti és vizes övezetekben végrehajtott intézkedés keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kompenzációt a 2078/92/EGK rendelet rendelkezéseinek végrehajtásaként kell értelmezni.

(64)

A 2078/92/EGK rendelet közösségi támogatási programot hozott létre azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági termelők kötelezettségvállalásai alapján előmozdítsa többek között azon gazdálkodási gyakorlatok önkéntes alkalmazását, amelyek csökkentik a mezőgazdaság környezetszennyező hatásait (a 2. cikk (1) bekezdése). A tagállamok határozzák meg a támogatás odaítélésének feltételeit és a fizetendő támogatási összeget a kedvezményezett kötelezettségvállalása és a bevételkiesés, valamint a pénzügyi ösztönző biztosításának szükségessége alapján (az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja). Emellett a Bizottság által meghatározott feltételek szerint a Közösség is hozzájárulhat a tagállamok által nyújtott bizonyos támogatásokhoz, hogy kompenzálja a 2. cikkben említett korlátozások kötelező alkalmazásából eredő bevételkiesést az adott tagállamokban a közösségi rendelkezések szerint végrehajtott intézkedésekkel összefüggésben (a 2078/92/EGK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése).

(65)

A 10. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamoknak továbbá lehetőségük van nemzeti finanszírozású programokat bevezetni olyan kiegészítő intézkedések végrehajtása céljából, amelyek esetében a támogatások odaítélésének feltételei eltérnek a rendeletben meghatározott követelményektől, vagy amelyek támogatási összege meghaladja a rendeletben foglalt határértéket. E programoknak meg kell felelniük a rendeletben és az állami támogatásra vonatkozó szabályokban megfogalmazott céloknak.

(66)

A szóban forgó program nem azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági termelők által tett önkéntes kötelezettségvállalások teljesítésével összefüggő bevételkiesésért kompenzációt nyújtson, emellett a kompenzáció közösségi társfinanszírozását sem foglalja magában a Bizottság által meghatározott feltételeknek megfelelően Belgium által végrehajtott intézkedésekkel összefüggésben. Ehelyett a program a trágyázószerekre vonatkozó nemzeti jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséből fakadó bevételkiesés kompenzálásának (kizárólag) nemzeti finanszírozására szolgál.

(67)

A támogatás ezért nem tartozik a rendelet hatálya alá, és az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazandó rendelkezései szerint kell vizsgálni.

(68)

Mérlegelni kell, hogy az intézkedés összeegyeztethetőnek tekinthető-e a környezetvédelem állami támogatásáról szóló 1994-es bizottsági iránymutatással (8) (a továbbiakban: az iránymutatás), amely az intézkedés bevezetésekor hatályos volt (9).

(69)

Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a gyepterület vagy a kukorica terméshozam-csökkenésének kompenzálása érdekében végrehajtott támogatási intézkedések, a trágyafelesleg ártalmatlanításáért nyújtott támogatások, valamint a műtrágyázás többletköltségeiért nyújtott kompenzáció működési támogatásnak minősül. A bizottsági szolgálatok kérdésére válaszolva a belga hatóságok előadták, hogy a trágya tárolásának költségei összehasonlíthatók ugyan a további tárolólétesítményekbe való beruházás költségeivel, de valójában közvetlenül nem függnek össze a tényleges beruházásokkal. A Bizottság e magyarázat alapján úgy ítéli meg, hogy ez az intézkedés is működési támogatásnak tekintendő.

(70)

A Bizottság általában véve úgy véli, hogy a mezőgazdasági ágazatban fizetett működési támogatás feltehetőleg nem járul hozzá tartósan az ágazat fejlődéséhez, ráadásul a versenyfeltételek torzulását eredményezheti, ami hátrányos helyzetbe hozhatja azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem részesülnek ilyen támogatásban. A Bizottság ezért szigorúan értékeli az ilyen támogatásokat.

(71)

A környezetvédelmi intézkedésekért nyújtott működési támogatás kifizetésével az iránymutatás 3.4. pontja foglalkozik. E pont így szól:

„A régóta fennálló politikának megfelelően a Bizottság rendszerint nem hagy jóvá olyan működési támogatásokat, amelyek a vállalkozásokat az általuk okozott környezetszennyezés vagy környezetterhelés költségeinek viselése alól mentesíti. A Bizottság mindazonáltal bizonyos jól meghatározott körülmények között eltérhet ettől az elvtől. Ez eddig a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelmi adó alóli mentesség terén fordul elő. A Bizottság továbbra is a tényállás alapján, valamint azon szigorú követelmények fényében értékeli az ilyen eseteket, amelyeket a fent említett két területre vonatkozóan dolgozott ki. Ilyen követelmény, hogy a támogatásnak a hagyományos termeléshez viszonyított többletköltségeket kell kompenzálnia, valamint hogy átmenetinek és elvileg degresszívnek kell lennie, hogy ösztönözze a környezetszennyezés csökkentését vagy a hatékonyabb forrásfelhasználásra szolgáló módszerek gyorsabb bevezetését. A támogatás továbbá nem ütközhet az EK-Szerződés egyéb, különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseibe.

A hulladékgazdálkodás terén a kommunális hulladék szelektív gyűjtésével, hasznosításával és kezelésével járó többletköltségeinek a vállalkozások és a fogyasztók javára történő állami finanszírozása állami támogatást is tartalmazhat, de ilyen esetben akkor engedélyezhető, ha a vállalkozásoknak azzal arányosan számítják fel a költségeket, amilyen mértékben használják a programot, vagy amennyi hulladékot termelnek. Az ipari és a mezőgazdasági hulladék gyűjtésének, hasznosításának és kezelésének támogatását eseti alapon kell elbírálni.

Az új környezetvédelmi adók alóli ideiglenes mentesség akkor engedélyezhető, ha különösen a nemzetközi versenyképességben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásához szükséges. További tényező, amelyet figyelembe kell venni, hogy ennek fejében a vállalkozásoknak mit kell tenniük a szennyezés csökkentése érdekében. Ezt a rendelkezést a mentesség vagy annak összege tekintetében a tagállamok mérlegelési jogkörét megállapító közösségi jogi szabályozásban bevezetett adómentességekre is alkalmazni kell.”

(72)

A trágyafelesleg tárolásáért és ártalmatlanításáért nyújtott támogatással kapcsolatosan a Bizottság úgy véli, hogy a trágyafelesleg a mezőgazdasági hulladék egy formájának tekinthető. A fent idézett iránymutatással összhangban az ilyen hulladék ártalmatlanításáért nyújtott támogatást az iránymutatás 3.4. pontja fényében eseti alapon kell elbírálni.

(73)

A Bizottság megjegyzi, hogy a szóban forgó intézkedés átmeneti volt, mivel kizárólag az 1996. és 1997. évet érintette. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a belga hatóságok nem jelentették be a trágya tárolásáért és ártalmatlanításáért nyújtott támogatások közvetlen kifizetésének folytatását, holott változatlanul fennálltak azok a megállapodások, amelyek értelmében a trágyatanács begyűjtötte a trágyát bizonyos mezőgazdasági termelőktől.

(74)

A Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy a támogatási intézkedések nem degresszívek, mivel mindkét vizsgált évben ugyanolyan mértékű támogatás nyújtottak (vö. a (38)–(40) és a (49)–(51) preambulumbekezdéssel).

(75)

Továbbá a belga hatóságok által közölt információk alapján úgy tűnik, hogy az intézkedés az érzékeny övezetekben előírt korlátozások miatt keletkező trágyafelesleg tárolásával és ártalmatlanításával járó összes költség kompenzálására irányul. A mezőgazdasági termelők ezért mentesülnének a hulladékártalmatlanítás költségeinek viselése alól. Emellett a jelek szerint nincs olyan követelmény, amely az érzékeny övezetekben előírná a mezőgazdasági termelőknek, hogy csökkentsék a trágyatermelésüket. Így a mezőgazdasági termelők nem nyújtanak ellenszolgáltatást a kapott támogatásért, amely egyszerűen csak kompenzálja őket az érzékeny övezetekben a trágya felhasználására vonatkozó szigorúbb előírások betartásáért. Következésképpen a támogatási intézkedés nem ösztönöz a trágyatermelés csökkentésére.

(76)

A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy ezek az intézkedések nem felelnek meg az iránymutatásnak, és nincsenek összhangban a 2078/92/EGK rendelet célkitűzéseivel. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy az intézkedések nem egyeztethetők össze a belső piaccal.

(77)

A mezőgazdasági termelőknek az állati trágya használatának korlátozásából eredő hozamkiesésért való kompenzálására nyújtott támogatásokat – ideértve a műtrágyahasználat többletköltségeinek kompenzálására nyújtott támogatásokat is – illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a hozamkiesésért nyújtott támogatásokat az iránymutatás külön nem említi. Mindazonáltal feltételezhető, hogy amilyen mértékben rontják a terméshozamot a trágyázásra vonatkozó korlátozások, olyan mértékben növelik a mezőgazdasági termelők termelési költségeit a fennmaradó termények esetében. A fent említett iránymutatásban foglalt alapelvek alapján úgy tűnik, hogy ilyen támogatások nyújtása csak akkor lehet indokolt, ha az alábbi feltételek teljesülnek (10):

Emellett a 2078/92/EGK rendelet 10. cikkéből következik, hogy a rendelet hatályán kívül eső, de a rendelet 2. cikkében foglalt valamely korlátozás megvalósítása céljából nyújtott támogatásoknak összhangban kell lenniük a rendelet célkitűzéseivel.

(78)

Mivel a támogatást mindössze egy kétéves időszakban nyújtották, feltehetőleg átmeneti volt. 2013. január 14-i tájékoztatásukban a belga hatóságok megerősítették, hogy az intézkedéseket 1998-ban beszüntették.

(79)

Az intézkedések alkalmazásának ideje alatt azonban a támogatás nem volt degresszív (vö. a (38)–(40) és a (49)–(51) preambulumbekezdéssel), következésképpen nem ösztönözte a hatékonyabb forrásfelhasználásra szolgáló módszerek gyorsabb bevezetését.

(80)

A fent említetteknek megfelelően a gyepterületen bekövetkezett hozamkiesésért nyújtott kompenzáció összegét a nem érzékeny övezetekben megengedett teljes trágyázószer-mennyiség figyelembevételével számítják ki, ami gyepterületek esetében 450 kg N/ha, kukorica esetében pedig 325 kg N/ha. A belga hatóságok szerint ezeket a számadatokat tudományos alapon számították ki annak biztosítása érdekében, hogy a felszín alatti és a felszíni víz nitrátkoncentrációja ne haladja meg az 50 mg NO3-N/l, illetve 11,3 mg NO3-N/l értéket, figyelembe véve az éves szinten hektáronként 70 kg NO3-N/l átlagos megengedhető veszteséget. A cél az optimális hozam elérése minimális lúgozódás mellett. A természeti és a vizes övezetekre vonatkozó határértékeket hasonló módszerrel számították ki, figyelembe véve, hogy ezek az övezetek nitrát szempontjából jóval érzékenyebbek, mint más övezetek.

(81)

1998. augusztus 7-i levelükben a belga hatóságok kifejtették, hogy döntés született az előírások közötti különbség miatt járó kompenzációnak a jogszerűen alkalmazható nitrogén – ideértve a műtrágyából és az állati trágyából származó nitrogént is – teljes mennyisége alapján történő kiszámításáról. A belga hatóságok szerint azért alkalmazták ezt a megközelítést, mert szükségesnek ítélték annak biztosítását, hogy ugyanazon a régión belül a mezőgazdasági termelők egyenlő bánásmódban részesüljenek azért, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a földje szigorúbb helyi előírások hatálya alá tartozó területen fekszik, ne szenvedjenek hátrányt azokkal a mezőgazdasági termelőkkel szemben, akiknek a földjére nem vonatkoznak ilyen előírások. Amennyiben minden mezőgazdasági termelőre ugyanazok az előírások vonatkoznának minden területen, akkor ez a versenyelőny megszűnne, és nem lenne szükség kompenzáció fizetésére. Amennyiben a mezőgazdasági termelők ebben a helyzetben az alapvető környezetminőségi előírás túlteljesítésére törekednek, akkor a kompenzáció összege kiszámítható az elért szint és a minőségi előírásban foglalt szint közötti különbség alapján.

(82)

Az ugyanazon régión belüli egyenlőség elve értelmében a belga hatóságok úgy ítélték meg, hogy a vonatkozó szabályok alkalmazása nem minősül a mezőgazdasági termelők túlkompenzálásának és/vagy az uniós jogszabályokkal ellentétes mezőgazdasági gyakorlatok beszüntetéséért nyújtott kompenzációnak. A hatóságok érvelése szerint az ugyanazon mezőgazdasági régión belüli versenyhátrány vagy versenyelőny jelentősebb lesz az adott régión belül, mint az Európai Unió egészében. Ezért kompenzálták Flandriában az elszenvedett teljes veszteségért (tényleges terméshozam-kiesésért) azokat a mezőgazdasági termelőket, akiknek a földje a szigorúbb helyi előírások hatálya alá tartozó területen fekszik.

(83)

A belga hatóságok továbbá jelezték, hogy a flamand régióban már 1996-ban és 1997-ben is szigorúbb helyi előírások voltak hatályban, a nitrátról szóló irányelv viszont 1998. december 20-ig nem írta ezt elő. Az érzékeny vizes övezetekben a korlátozás határértékét a gyepterületekre vonatkozóan 200 kg N/ha-ban, a kukoricára és egyéb terményekre vonatkozóan 170 kg N/ha-ban határozták meg. A belga hatóságok szerint ezáltal az állati trágya megengedett mennyisége 1996 óta már kevesebb a 91/676/EGK irányelv szerinti első cselekvési programban előírtnál, bizonyos termények esetében pedig a második cselekvési programban foglalt szintre korlátozódik.

(84)

A belga hatóságok 2013. január 14-én részletes tájékoztatást nyújtottak a számítási módszerről annak bizonyítása érdekében, hogy az összhangban van a mezőgazdasági gyakorlattal és az intézkedés bevezetésekor hatályos uniós jogszabályokkal.

(85)

A rendelkezésre álló információk alapján azonban a vizes és a természeti övezetekben alkalmazott rendelkezések nem mutatnak túl jelentősen a 91/676/EGK irányelvben foglalt kötelezettségeken. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a belga hatóságok az írásban tett észrevételeikben maguk is jelezték, hogy a vizes és a természeti övezeteket a nitrátszennyezésre különösen érzékenynek találták, és ezért alacsonyabb határérték megállapítását tartották szükségesnek annak biztosítása érdekében, hogy a nitráttartalom 50 mg/l legyen a felszíni, főleg az ivóvíz kinyerésére használt édesvizekben, valamint a felszín alatti vizekben. A 91/676/EGK irányelv értelmében ez volt a kötelező szint 1995 végén.

(86)

Továbbá a kompenzáció összegének kiszámítására alkalmazott módszerrel kapcsolatosan a Bizottság arra kérte a belga hatóságokat, hogy a számításokhoz használt feltételezések pontosságát támasszák alá ellenőrzött vizsgálatokkal. Különösen azt kérte a belga hatóságoktól, hogy olyan vizsgálatok eredményeit közöljék, amelyek bizonyítják, hogy a terméshozam a teljes trágyázószer-felhasználás 450 kg N/ha-ról 350 kg N/ha-ra való csökkentése miatt valóban 15 %-kal esik vissza, 450 kg N/ha-ról 400 kg N/ha-ra való csökkentés esetén pedig 7 %-kal mérséklődik. A belga hatóságok 2013. január 14-i válaszukban bizonyították a számításokhoz alapul vett feltételezések pontosságát.

(87)

A Bizottság emellett arra kérte a belga hatóságokat, hogy különféle, többek között a kizárólag növénytermesztést folytató, valamint a növénytermesztést és állattenyésztést is folytató mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos hipotézisek alkalmazásával nyújtsanak további tájékoztatást azokról a feltételezésekről, amelyeket annak kiszámításához használnak fel, hogy az említett hozamkiesés milyen hatást gyakorol a mezőgazdasági üzem általános jövedelmezőségére A Bizottság különösen arra kért részletes magyarázatot a belga hatóságoktól, hogy a növénytermesztést és állattenyésztést is folytató mezőgazdasági üzemek esetében a gyephozam 15 %-ának kiesése megítélésük szerint miért okozza a mezőgazdasági üzem jövedelmezőségének 40 %-os csökkenését, figyelembe véve a különböző állattartási típusokat. A belga hatóságok 2013. január 14-i levelükben adtak erről tájékoztatást.

(88)

A Bizottság továbbá arra kérte a belga hatóságokat, hogy a kompenzáció nyújtásának alternatív módszerei, például a hozamkiesés pótlására vásárolt takarmány költségei alapján is végezzenek számításokat. A belga hatóságok 2013. január 14-i levelükben azt állították, hogy már nem végezhetők ilyen számítások, mivel azokat az intézkedés végrehajtásakor sem végezték el.

(89)

A Bizottság véleménye szerint ezért a belga hatóságok nem bizonyították, hogy a támogatás a termelési többletköltségek megtérítésére korlátozódott. Emellett a fentiekben ((79) preambulumbekezdés) igazolást nyert, hogy a támogatás nem volt degresszív.

(90)

A hozamkiesésért nyújtott támogatás ezért nem felel meg az iránymutatásban foglalt feltételeknek. A Bizottság ebből kifolyólag úgy ítéli meg, hogy a támogatási intézkedések összeegyeztethetetlenek a Szerződéssel.

(91)

A Bizottság megállapítja, hogy Belgium a trágyáról szóló rendelet szerinti kompenzációt jogellenesen, az EK-Szerződés 93. cikkének (3) bekezdését (jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése) megsértve nyújtotta.

(92)

Az intézkedések nem tartoznak a 2078/92/EGK rendelet hatálya alá.

(93)

A trágyafelesleg tárolásáért és ártalmatlanításáért, valamint a hozamkiesésért nyújtott kompenzációval kapcsolatos intézkedések működési támogatásnak minősülnek, amelyek csak kivételes esetben nyilváníthatók összeegyeztethetőnek. Ezzel összefüggésben az iránymutatásban megfogalmazott szigorú megközelítés szerint a tárolásra és ártalmatlanításra nyújtott támogatás akkor nyilvánítható összeegyeztethetőnek, ha átmeneti és degresszív, és ellenszolgáltatást követel meg a mezőgazdasági termelőtől. A hozamkiesésért nyújtott támogatásnak átmenetinek és degresszívnek kell lennie, és kizárólag a termelési többletköltségek kompenzálására korlátozódhat. Ahogy az a fenti elemzésből kitűnik, ezek a feltételek nem teljesültek.

(94)

Amennyiben a kedvezményezettek nem nyújtanak ellenszolgáltatást a támogatásért, a támogatási intézkedések pedig látszólag nem ösztönzik a kedvezményezetteket arra, hogy további lépéseket tegyenek a környezetvédelem javítása érdekében, akkor a Bizottság szerint a támogatási intézkedések az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében nem járulnak hozzá egyes gazdasági tevékenységek fejlődéséhez.

(95)

A trágyáról szóló rendeletet 1998-ban hatályon kívül helyezték, és az összes intézkedést beszüntették.

(96)

A fenti okok miatt a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés az 1996 és 1997 közötti alkalmazási időszakában jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásnak minősült, amelyet elvileg vissza kell fizettetni.

(97)

Mivel a Bizottság összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetésére vonatkozó hatásköre tízéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető (11), ez az összeegyeztethetetlen támogatás nem fizettethető vissza.

(98)

Az egyedi támogatás az ilyen típusú támogatásra alkalmazott maximális támogatási intenzitás erejéig összeegyeztethető a belső piaccal, ha az odaítélésekor megfelelt a csoportmentesség vagy egy jóváhagyott támogatási program feltételeinek,