15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/1

---

A BIZOTTSÁG 982/2013/EU RENDELETE

(2013. október 11.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott heringhalászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 40/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2013. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 23., 2013.1.25., 54. o.

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/3

---

A BIZOTTSÁG 983/2013/EU RENDELETE

(2013. október 11.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az I, II és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 40/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2013. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 23., 2013.1.25., 54. o.

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/5

---

A BIZOTTSÁG 984/2013/EU RENDELETE

(2013. október 14.)

a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 715/2009/EK rendelet megkülönböztetésmentes szabályokat állapít meg a földgázszállító rendszerekhez való hozzáférés feltételeire vonatkozóan a földgáz belső piacának megfelelő működése érdekében.

(2)

Párhuzamos földgázszállító rendszereket kiépíteni a legtöbb esetben nem gazdaságos és nem hatékony. A földgázpiaci verseny feltétele éppen ezért az, hogy valamennyi rendszerhasználó átlátható és megkülönböztetésmentes módon férhessen hozzá a gázinfrastruktúrához. Az Unió nagy részén ugyanakkor a szállítási kapacitáshoz való egyenlő és átlátható hozzáférés hiánya továbbra is komoly akadályt állít a hatékony verseny útjába a nagykereskedelmi piacon. A tagállamonként eltérő nemzeti szabályozás ugyancsak gátolja a jól működő belső gázpiac létrejöttét.

(3)

Az Unió nagynyomású vezetékrendszerének nem kellően hatékony módon történő használata és a korlátozott hozzáférés következtében a piaci feltételek nem optimálisak. Az Unió nagynyomású gázvezeték-hálózatain a jelenleg korlátozottan rendelkezésre álló szállítókapacitások átláthatóbb, hatékony és megkülönböztetésmentes allokációs rendszerét kell kialakítani ahhoz, hogy a határokon átnyúló verseny tovább fejlődhessen, és további előrelépést lehessen elérni a piaci integráció terén. Az ilyen szabályok kidolgozását az érdekelt felek következetesen támogatják.

(4)

Az Unión belüli és kívüli rendszerhasználók közötti hatékony verseny kialakításának az a feltétele, hogy rugalmasan használhassák a meglévő szállítórendszereket a földgáz árjelzéseknek megfelelően történő szállítására. Csak az összekapcsolt szállítóhálózatok jól működő, valamennyi szereplő számára egyenlő hozzáférési feltételeket kínáló hálózata teheti lehetővé a gáz szabad áramlását az Unióban. Mindez pedig több szállítót vonz, fokozza a likviditást a kereskedési pontokon, valamint hozzájárul a hatékony árképzési mechanizmusok és következésképpen a kereslet-kínálat elvén alapuló, méltányos gázárak alkalmazásához.

(5)

A földgázszállítási rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmust szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló jelen rendelet célja a kellő mértékű európai szintű harmonizáció biztosítása. E rendelet hatékony végrehajtásának további feltétele az e rendelet szerinti kapacitásallokációs mechanizmusokkal összhangban álló díjrendszerek bevezetése annak biztosítására, hogy a végrehajtás ne legyen hátrányos hatással a szállításirendszer-üzemeltetők bevételeire és pénzáramaira.

(6)

E rendelet a 715/2009/EK rendelet alapján került elfogadásra, azt kiegészíti és annak szerves részét alkotja. A 715/2009/EK rendeletre más jogi aktusokban történő hivatkozásokat egyúttal az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni. E rendelet a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 49. cikke szerint engedélyezett eltérések időtartama alatt nem alkalmazandó az érintett tagállamokban található földgázszállítási rendszerekre. E rendelet alkalmazandó a 2009/73/EK irányelv 32. cikke vagy a 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) korábbi 18. cikke alól mentességet kapott jelentős új infrastruktúrák mentességgel nem érintett kapacitásaira, amennyiben e rendelet alkalmazása nem ássa alá ezeket a mentességeket, a kapacitás-összekapcsoláskor szem előtt tartva a rendszerösszekötők egyedi sajátosságait is.

(7)

Jelen rendelet a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott eljárás szerint került kidolgozásra. Harmonizálja a 715/2009/EK rendelet 16. cikkében foglalt szabályokat és kiegészíti a kapacitásallokációs mechanizmusok és a szűkületek kezelésére vonatkozóan a szállításirendszer-üzemeltetők által követendő eljárások 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában megfogalmazott alapelveit.

(8)

Ez a rendelet nem érinti az uniós és a nemzeti szintű versenyszabályok alkalmazását, különösen a korlátozó megállapodások (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke) és az erőfölénnyel való visszaélés (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke) tilalmát. A bevezetésre kerülő kapacitásallokációs mechanizmusokat úgy kell kialakítani, hogy el lehessen kerülni az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő piacok lezárását.

(9)	Ez a rendelet nem érinti a szállításirendszer-üzemeltetőknek a 2009/73/EK irányelv 3. cikke szerint fennálló közszolgáltatási kötelezettségeit.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/73/EK irányelv 51. cikke szerint létrehozott bizottság véleményével.

(11)

A nemzeti szabályozó hatóságoknak és szállításirendszer-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük az e rendelet végrehajtására irányuló folyamatok harmonizálására vonatkozó legjobb gyakorlatokat és törekvéseket. Az Ügynökségnek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 7. cikke szerint eljárva biztosítaniuk kell, hogy a kapacitásallokációs mechanizmusok a lehető leghatékonyabb módon valósuljanak meg Unió-szerte az érintett rendszer-összekötési pontoknál,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet létrehozza a földgázszállító rendszerekben alkalmazott szabványosított kapacitásallokációs mechanizmusokat meghatározó üzemi és kereskedelmi szabályzatot. A szabványosított kapacitásallokációs mechanizmus magában foglalja az Unión belüli érintett rendszer-összekötési pontokra vonatkozó aukciós eljárást, valamint a felkínálandó és kiosztásra kerülő szabványos, határkeresztező kapacitástermékeket. E rendelet meghatározza a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közötti együttműködés megfelelő módját a kapacitásértékesítés megkönnyítése érdekében, figyelembe véve a kapacitásallokációs mechanizmusokra vonatkozó általános kereskedelmi és műszaki szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a rendszer-összekötési pontokra vonatkozik. Az érintett nemzeti szabályozó hatóság döntésétől függően alkalmazható továbbá a harmadik országok felől való betáplálási pontokra és a harmadik országok felé való kiadási pontokra. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a végfogyasztók és az elosztóhálózatok felé való kiadási pontokra, a cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló és termelő létesítmények felőli betáplálási pontokra, valamint a tároló létesítmények felől, illetőleg felé való betáplálási és kiadási pontokra.

(2)   Ez a rendelet a rendszer-összekötési pontok teljes műszaki és megszakítható kapacitására, valamint a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 2.2.1. pontja szerinti többletkapacitásokra vonatkozik. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a tagállamok közötti rendszer-összekötési pontokra, amennyiben az érintett tagállamok valamelyikének a 2009/73/EK rendelet 49. cikke alapján eltérést engedélyeztek.

(3)   A 8. cikk (1)–(7) bekezdését, a 11–18. cikket, a 19. cikk (2) bekezdését és a 21–27. cikket nem kell alkalmazni az új műszaki kapacitások kiosztására szolgáló nyílt allokációs eljárás – például „open season” eljárás – keretében allokálandó új műszaki kapacitásokra, kivéve az eredetileg ilyen eljárásokon keresztül felkínált, de értékesítetlenül maradt kapacitásokat.

(4)   Implicit allokációs módszerek esetében a nemzeti szabályozó hatóságok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 8–27. cikket.

(5)   Az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő piacok lezárásának elkerülése érdekében az illetékes nemzeti hatóságok – a rendszerhasználókkal folytatott konzultációt követően – dönthetnek úgy, hogy arányos intézkedésekkel korlátozzák annak lehetőségét, hogy egyetlen rendszerhasználó aránytalanul magas ajánlatokat tegyen a kapacitásokra a tagállamon belüli rendszer-összekötési pontokon.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 715/2009/EK rendelet 2. cikkében és a 2009/73/EK irányelv 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Az alábbi fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

1.   „emelkedő áras aukció”: olyan aukció, amelynek során a rendszerhasználók egymást követő fordulókban meghirdetett, meghatározott árlépcsők szerint emelkedő árak mellett tehetnek ajánlatot az igényelt mennyiségekre;

2.   „aukciós naptár”: a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSOG) által minden naptári év januárjáig közzétett, a márciustól a következő naptári év februárjáig tartó időszakban sorra kerülő konkrét aukciókra vonatkozó információkat bemutató táblázat, amely tartalmazza az aukciókkal kapcsolatos összes fontos időpontot, ideértve az aukció kezdetének napját, valamint az időpontokkal érintett szabványos kapacitástermékeket;

3.   „ajánlattételi forduló”: a rendszerhasználók ajánlatainak megtételére, módosítására és visszavonására rendelkezésre álló időszak;

4.   „kapcsolt kapacitás”: nem megszakítható alapon, azaz a rendszer-összekötési pontok mindkét oldalán rendelkezésre álló betáplálási és kiadási ponti kapacitásnak megfelelő szabványos kapacitástermék;

5.   „rivális kapacitások”: olyan kapacitások, amelyek esetében az egyik aukción felkínált hozzáférhető kapacitás nem osztható ki egy másik aukción felkínált hozzáférhető kapacitás részben vagy teljes mértékben történő megvonása nélkül;

6.   „előszöri alulértékesítés”: akkor fordul elő, ha a második vagy az azt követő ajánlattételi fordulók végén a rendszerhasználók összesített igénye kisebb, mint a felkínált kapacitás;

7.   „gáznap”: téli időszámítás esetén az egyezményes koordinált világidő szerint a következő nap 5:00-től 5:00-ig, nyári időszámítás esetén az egyezményes koordinált világidő szerint a következő nap 4:00-től 4:00-ig tartó időszak;

8.   „implicit allokációs módszer”: olyan allokációs módszer, amelynél – adott esetben aukción keresztül – egyszerre kerül kiosztásra a szállítókapacitás és az annak megfelelő gázmennyiség;

9.   „összekapcsolási és üzemeltetési megállapodás”: a rendszer-összekötési ponton történő gázátadással, és/vagy vételezéssel kapcsolatos feltételeket, üzemeltetési eljárásokat és rendelkezéseket meghatározó megállapodás szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők között, akik rendszerei egy adott rendszer-összekötési ponton kapcsolódnak egymáshoz az összekötött szállítórendszerek hatékony együttműködtethetőségének elősegítése céljából;

10.   „rendszer-összekötési pont”: két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert vagy egy betáplálási-kiadási rendszert és egy rendszerösszekötőt összekötő fizikai vagy virtuális pont, amennyiben ezen pontok kapacitáslekötés alá tartoznak;

11.   „nagy árlépcső”: rendszer-összekötési pontonként és szabványos kapacitástermékenként meghatározott állandó vagy változó összeg;

12.   „túlnominálás”: a minimális nominálási követelményeknek megfelelő rendszerhasználók jogosultsága arra, hogy egy napon belül bármikor megszakítható kapacitást igényeljenek olyan nominálást adva le, amelynek következtében nominálásaik összege meghaladja az általuk lekötött kapacitást;

13.   „kiinduló ár”: az aukción elfogadott legalacsonyabb ár;

14.   „kis árlépcső”: rendszer-összekötési pontonként és szabványos kapacitástermékenként meghatározott állandó vagy változó összeg, amely alacsonyabb, mint a nagy árlépcső;

15.   „szabványos kapacitástermék”: egy meghatározott rendszer-összekötési ponton adott időtávra rendelkezésre bocsátott, bizonyos szállításikapacitás-mennyiség;

16.   „egyenáras aukció”: olyan aukció, amelynek során a rendszerhasználó egyetlen ajánlattételi fordulóban tesz ajánlatot az árra és a mennyiségre, és a sikeres ajánlatot benyújtó valamennyi rendszerhasználó a még elfogadott legalacsonyabb megajánlott árat fizeti az elnyert kapacitásért;

17.   „virtuális rendszer-összekötési pont”: két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert összekötő kettő vagy több rendszer-összekötési pont, melyek egyetlen kapacitásszolgáltatásban egyesülnek;

18.   „napon belüli kapacitás”: az adott nap vonatkozásában a másnapi kapacitásaukciók lezárása után felkínált és allokált kapacitás.

II.   FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI

4. cikk

A karbantartás összehangolása

Ha egy vezetéknek vagy a szállítóhálózat egy részének a karbantartása hatással van a rendszer-összekötési pontokon felkínálható szállítási kapacitás mennyiségére, akkor a szállításirendszer-üzemeltető(k) a karbantartási tervek kidolgozása során teljes mértékben együttműködnek a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetővel (szállításirendszer-üzemeltetőkkel) a rendszer-összekötési pontok lehetséges gázforgalmára és a rendelkezésre bocsátható kapacitásra gyakorolt hatás minimalizálása érdekében.

5. cikk

A kommunikáció szabványosítása

(1)   A szállításirendszer-üzemeltetők összehangolják a szokásos kommunikációs eljárások, koordinált információs rendszerek és a kompatibilis elektronikus online kommunikációs eszközök, például közösen elfogadott adatcsere-formátumok és protokollok alkalmazását, továbbá megállapodnak az így közölt adatok kezelésére vonatkozó elvekről.

(2)   A szokásos kommunikációs eljárások közé tartoznak különösen a rendszerhasználók szállításirendszer-üzemeltetők aukciós rendszeréhez vagy a megfelelő lekötési platformhoz való hozzáférésével és az aukciós információk megtekintésével kapcsolatos eljárások. Az adatcsere időzítésének és a megosztandó adattartalomnak meg kell felelnie a III. fejezet rendelkezéseinek.

(3)   A szállításirendszer-üzemeltetők által elfogadott szokásos kommunikációs eljárásoknak tartalmazniuk kell egy megvalósítási tervet és az alkalmazhatóság időszakát, amelynek összhangban kell lennie a 27. cikkben meghatározottak szerint kialakított lekötési platformmal (platformokkal). A szállításirendszer-üzemeltetők biztosítják az üzletileg érzékeny információk bizalmas kezelését.

6. cikk

A kapacitás kiszámítása és maximalizálása

(1)   A rendszer sértetlensége és a hatékony hálózatüzemeltetés figyelembevételével megállapított maximális műszaki kapacitást a rendszerhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

a)

A kapcsolt kapacitáskínálat műszaki kapacitás optimalizálása révén történő maximalizálása érdekében a szállításirendszer-üzemeltetők a következő intézkedéseket alkalmazzák a rendszer-összekötési pontokon, kiemelt figyelmet fordítva azon rendszer-összekötési pontokra, ahol a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 2.2.3. pontjának (1) alpontja szerinti szerződéses szűkület alakult ki: az e rendelet hatálybalépését követő 15 hónap elteltével 2015. február 4-ig az érintett szállításirendszer-üzemeltetők közös módszert alakítanak ki és alkalmaznak, meghatározva azokat a konkrét lépéseket, amelyeket az egyes szállításirendszer-üzemeltetőknek a megkívánt optimális szint elérése érdekében meg kell tenniük: 1. a közös módszernek magában kell foglalnia a műszaki kapacitások és a rendszer-összekötési pont két oldalán jelentkező eltérések alapos elemzését, valamint a kapcsolt kapacitáskínálat maximalizálásához szükséges konkrét intézkedéseket és a részletes ütemtervet, beleértve a lehetséges következményeket és a szabályozó hatóság költségek megtérüléséhez, valamint a szabályozásban előírt rendszer módosításához szükséges jóváhagyásait. Ezek a konkrét intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan az érintett rendszerek más releváns pontjain és a végső fogyasztók ellátásának biztonsága szempontjából lényeges elosztóhálózatok pontjain, például a hálózatot a földgáztárolókkal, a cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményekkel, valamint a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott védett fogyasztókkal összekötő pontokon kínált kapacitást. Az alapos elemzésnek figyelembe kell vennie a 715/2009/EK rendelet 8. cikkében előírt, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési terv feltevéseit, a nemzeti beruházási terveket, az alkalmazandó nemzeti jogszabályokból fakadó kötelezettségeket és a vonatkozó szerződéses kötelezettségeket; 2. az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a műszaki kapacitás újraszámítása tekintetében dinamikus eljárás követnek, adott esetben a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 2.2.2.2. pontjában szereplő, többletkapacitásra alkalmazott dinamikus számítási módszerrel együttesen, és ennek keretében közösen meghatározzák a rendszer-összekötési pontonkénti újraszámítás megfelelő gyakoriságát, figyelembe véve a rendszer-összekötési pontok sajátos jellemzőit; 3. a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők a közös módszer alkalmazásába bevonják az adott rendszer-összekötési pontban konkrétan érintett más szállításirendszer-üzemeltetőket; 4. a szállításirendszer-üzemeltetők a műszaki kapacitás újraszámítása során figyelembe veszik a rendszerhasználók által a várt jövőbeli forgalomról esetlegesen szolgáltatott információkat;

b)

a szállításirendszer-üzemeltetők közösen értékelik és szükség esetén módosítják legalább a következő paramétereket: 1. szerződésben vállalt nyomásértékek; 2. a keresleti-kínálati viszonyok alakulásának valamennyi releváns forgatókönyve, beleértve az alapul vett éghajlati feltételek részleteit és a szélsőséges forgatókönyveknek megfelelő hálózati konfigurációkat; 3. fűtőérték.

(2)   Ha a műszaki kapacitás optimalizálásának eredményeként a szállításirendszer-üzemeltetők részéről költségek merülnek fel, különösen, ha a költségek egyenlőtlenül oszlanak el a rendszer-összekötési pont két oldalán a szállításirendszer-üzemeltetők között, a szállításirendszer-üzemeltetők jogosultak a ténylegesen felmerülő költségeknek a 715/2009/EK rendelet 13. cikke vagy a 2009/73/EK irányelv 42. cikke szerint az illetékes szabályozó hatóságok által létrehozott szabályozási keret útján történő megtérítésére. A 713/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell.

(3)   A nemzeti szabályozó hatóságok adott esetben egyeztetnek a rendszerhasználókkal az alkalmazott számítási módszerről és közös eljárásról.

(4)   A rendszer-összekötési pontokon kínált kapcsolt kapacitás mennyiségének az (1) bekezdés szerinti eljárás következtében történő változásainak szerepelniük kell az Ügynökség 715/2009/EK rendelet I. melléklete 2.2.1. pontjának (2) alpontja szerint közzétett jelentésében.

7. cikk

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közötti információcsere

(1)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők rendszeresen kicserélik egymással a releváns rendszer-összekötési pontokra vonatkozó nominálási, újranominálási, egyeztetési és megerősítési információkat.

(2)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők információt cserélnek szállítóhálózataik karbantartásáról a rendszer-összekötési pontok műszaki kapacitásának használatára vonatkozó döntéshozatal elősegítése érdekében. A szállításirendszer-üzemeltetők közötti adatcserére vonatkozó eljárást a megfelelő rendszer-összekötési megállapodásba kell belefoglalni.

III.   FEJEZET

NEM MEGSZAKÍTHATÓ KAPACITÁSOK ALLOKÁCIÓJA

8. cikk

Az allokáció módszertana

(1)   A rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre bocsátott kapacitás allokációja aukciókon keresztül történik.

(2)   Valamennyi rendszer-összekötési pont esetében azonos aukciós modellt kell alkalmazni. A releváns aukciós folyamatokat minden érintett rendszer-összekötési pontra vonatkozóan egyszerre kell elindítani. Az ugyanazon szabványos kapacitástermékre vonatkozó minden egyes aukciós folyamat keretében a többi aukciótól függetlenül kell a kapacitásallokációt végrehajtani, kivéve, ha a közvetlenül érintett szállításirendszer-üzemeltetők megállapodása és a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyása alapján rivális kapacitások allokációjára kerül sor.

(3)   A szabványos kapacitástermékeket logikus sorrendben kell felkínálni az éves kapacitástermékekkel kezdve, majd az ugyanazon időszakra felkínált következő legrövidebb időtávra szóló kapacitástermékkel folytatva. A 11–15. cikkben szabályozott aukciókat ezen elvnek megfelelően kell időzíteni.

(4)   A 9. cikk szabványos kapacitástermékekre vonatkozó és a 11–15. cikk aukciókra vonatkozó előírásait a rendszer-összekötési pontokon meghirdetett kapcsolt és nem kapcsolt kapacitásokra is alkalmazni kell.

(5)   Az adott aukció keretében rendelkezésre bocsátott szabványos kapacitástermékekről a 11–15. cikk előírásai szerint, az aukciós naptárnak megfelelően kell tájékoztatást adni.

(6)   Az egyes rendszer-összekötési pontokon a műszaki kapacitás legalább 20 %-ának megfelelő mennyiséget el kell különíteni, és a (7) bekezdésben foglaltak szerint kell felkínálni, feltéve, hogy a rendelkezésre álló kapacitás e rendelet hatálybalépésének időpontjában eléri vagy meghaladja a műszaki kapacitás elkülönítendő hányadát. Ha a rendelkezésre álló kapacitás e rendelet hatálybalépésének időpontjában kisebb, mint a műszaki kapacitás elkülönítendő hányada, akkor a rendelkezésre álló teljes kapacitást el kell különíteni. Ezt a kapacitást a (7) bekezdés b) pontja szerint, míg az elkülönített kapacitás fennmaradó részét a (7) bekezdés a) pontja szerint kell felkínálni.

(7)   A (6) bekezdés szerint elkülönített kapacitást a következő rendelkezéseknek megfelelően kell felkínálni:

a)	az egyes rendszer-összekötési pontok műszaki kapacitása legalább 10 %-ának megfelelő mennyiséget legkorábban az aukciós naptár szerint az érintett gázév kezdetét megelőző ötödik gázévben tartott, a 11. cikkben szabályozott évente meghirdetett éves kapacitásaukción kell felkínálni; és

b)	az egyes rendszer-összekötési pontok műszaki kapacitása legalább 10 %-ának megfelelő további mennyiséget először legkorábban a 12. cikkben előírt éves negyedévi aukción lehet felajánlani, amelyet az aukciós naptár szerint az érintett gázév kezdetét megelőző gázévben bonyolítanak le.

(8)   Új kapacitás esetén az egyes rendszer-összekötési pontok műszaki kapacitása legalább 10 %-ának megfelelő mennyiséget kell elkülöníteni és legkorábban az aukciós naptár szerint az érintett gázév kezdetét megelőző gázévben tartott, a 12. cikkben szabályozott negyedéves kapacitásaukción felkínálni.

(9)   A (6) és (8) bekezdés alapján elkülönítendő pontos kapacitáshányadot az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, a szállításirendszer-üzemeltetők közötti egyeztetés és a nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyásának a függvényében kell meghatározni az egyes rendszer-összekötési pontokon. A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a kapacitás nagyobb részének rövidebb időtávra történő elkülönítését az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő piacok lezárásának elkerülése érdekében.

9. cikk

Szabványos kapacitástermékek

(1)   A szállításirendszer-üzemeltetők éves, negyedéves, havi, napi és napon belüli időtávra szóló szabványos kapacitástermékeket kínálnak fel.

(2)   Éves szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos (október 1-jén kezdődő) gázév minden gáznapjára igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(3)   Negyedéves szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos (október 1-jén, január 1-jén, április 1-jén vagy július 1-jén kezdődő) negyedév minden gáznapjára igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(4)   Havi szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos (a hónap első gáznapján kezdődő) naptári hónap minden gáznapjára igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(5)   Napi szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egyetlen gáznapra igényelhető adott kapacitásmennyiség.

(6)   Napon belüli szabványos kapacitástermék a rendszerhasználó által egy bizonyos gáznap kezdetétől ugyanazon gáznap végéig tartó időszakra igényelhető adott kapacitásmennyiség.

10. cikk

Az alkalmazott kapacitásegység

A felkínált kapacitást időegységre jutó energiaegységben kell kifejezni. A következő mértékegységek használhatók: kWh/óra vagy kWh/nap. A kWh/nap mértékegység használata esetén a gáznap során állandó áramlási sebességet kell feltételezni.

11. cikk

Évente meghirdetett éves kapacitásaukció

(1)   Éves kapacitásaukció évente egyszer kerül meghirdetésre.

(2)   Az évente meghirdetett éves kapacitásaukciókban az éves szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitások vesznek részt, amelyeket a 17. cikk szerinti emelkedő áras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani.

(3)   Az aukció folyamán legfeljebb a következő 15 évre lehet kapacitást felkínálni.

(4)   Ha az aukciós naptárban másként nincs meghatározva, az évente meghirdetett éves kapacitásaukció minden évben március első hétfőjén kezdődik.

(5)   Az évente meghirdetett éves kapacitásaukciók folyamán a rendszerhasználók egyidejűleg részt vehetnek az egyes rendszer-összekötési pontokon lebonyolított egy vagy több aukción, és igényelhetnek szabványos kapacitástermékeket.

(6)   Az évente meghirdetett éves kapacitásaukciók során felkínálandó kapacitás a következőnek felel meg:

ahol:

„A”	a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;
„B”	az „A” műszaki kapacitás 8. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint elkülönített mennyisége akkor, ha az évente meghirdetett éves kapacitásaukción a következő öt évre kínálnak fel kapacitást; az „A” műszaki kapacitás 8. cikk (7) bekezdése szerint elkülönített mennyisége akkor, ha az évente meghirdetett éves kapacitásaukción az első öt éven túli időszakra kínálnak fel kapacitást;
„C”	a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;
„D”	az adott évi többletkapacitás, ha van ilyen.

(7)   A felkínálandó kapacitás a 19. cikknek megfelelően kapcsolt vagy nem kapcsolt kapacitás lehet. Ez a 12–15. cikkben meghatározott valamennyi egyéb aukcióra is vonatkozik.

(8)   A szállításirendszer-üzemeltetők az évente meghirdetett aukció kezdete előtt egy hónappal értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a közelgő éves kapacitásaukción mennyi műszaki kapacitást szándékoznak felkínálni az egyes évekre vonatkozóan. A szállításirendszer-üzemeltetők arról is értesítik a rendszerhasználókat, hogy sor kerül-e többletkapacitás rendelkezésre bocsátására.

(9)   Az aukciók ajánlattételi fordulói az egyezményes koordinált világidő szerint 08:00 órától 17:00 óráig (téli időszámítás esetén), illetve 07:00 órától 16:00 óráig (nyári időszámítás esetén) tartanak a megfelelő gáznapokon. Az ajánlattételi fordulót minden gáznapon a 17. cikk (2) bekezdésének előírásai szerint kell indítani és lezárni.

(10)   Az aukción keresztül történő allokáció eredményeiről az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználót egyidejűleg kell tájékoztatni, a lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi forduló lezárását követő munkanapon.

(11)   Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

12. cikk

Évente meghirdetett negyedéves kapacitásaukció

(1)   Negyedéves kapacitásaukció évente egyszer kerül meghirdetésre.

(2)   Az évente meghirdetett negyedéves kapacitásaukciókban a negyedéves szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitások vesznek részt, amelyeket a 17. cikk szerinti emelkedő áras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani.

(3)   Az egyes gázévekben meghirdetett negyedéves kapacitásaukción a következő gázév első negyedévétől (október-december) a következő gázév utolsó negyedévéig (július-szeptember) tartó (azt is magában foglaló) időszak egyes negyedéveire szóló kapacitásokat lehet aukcióra bocsátani.

(4)   Az évente meghirdetett negyedéves kapacitásaukciók folyamán a rendszerhasználók minden egyes rendszer-összekötési pont vonatkozásában legfeljebb négy párhuzamos aukcióban vehetnek részt és igényelhetnek szabványos kapacitástermékeket.

(5)   Ha az aukciós naptárban másként nincs meghatározva, az évente meghirdetett negyedéves kapacitásaukció minden évben június első hétfőjén kezdődik.

(6)   Az évente meghirdetett éves kapacitásaukciók során felkínálandó kapacitás a következőnek felel meg:

ahol:

„A”	a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;
„C”	a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;
„D”	az adott negyedévi többletkapacitás, ha van ilyen.

(7)   A szállításirendszer-üzemeltetők az évente meghirdetett aukció kezdete előtt két héttel értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a közelgő negyedéves kapacitásaukción mennyi műszaki kapacitást szándékoznak felkínálni az egyes negyedévekre vonatkozóan. A szállításirendszer-üzemeltetők arról is értesítik a rendszerhasználókat, hogy sor kerül-e többletkapacitás rendelkezésre bocsátására.

(8)   Az aukciók ajánlattételi fordulói az egyezményes koordinált világidő szerint 08:00 órától 17:00 óráig (téli időszámítás esetén), illetve 07:00 órától 16:00 óráig (nyári időszámítás esetén) tartanak a megfelelő gáznapokon. Az ajánlattételi fordulót minden gáznapon a 17. cikk (2) bekezdésének előírásai szerint kell indítani és lezárni.

(9)   Az aukción keresztül történő allokáció eredményeiről az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználót egyidejűleg kell tájékoztatni a lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi forduló lezárását követő munkanapon.

(10)   Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

13. cikk

Gördülő havi kapacitásaukciók

(1)   A gördülő havi kapacitásaukciók havonta indulnak.

(2)   A gördülő havi kapacitásaukciókban a havi szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitások vesznek részt, amelyeket a 17. cikk szerinti emelkedő áras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani. Minden hónapban a következő naptári hónapra szóló havi szabványos kapacitásterméket lehet aukcióra bocsátani.

(3)   A gördülő havi kapacitásaukciók folyamán a rendszerhasználók egy havi szabványos kapacitásterméket igényelhetnek.

(4)   Ha az aukciós naptárban másként nincs meghatározva, a gördülő havi kapacitásaukciók esetében minden hónap harmadik hétfőjén kezdődik a következő hónapra szóló szabványos kapacitástermék aukciója.

(5)   A gördülő havi kapacitásaukciók során felkínálandó kapacitás a következőnek felel meg:

ahol:

„A”	a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;
„C”	a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;
„D”	az adott havi többletkapacitás, ha van ilyen.

(6)   A szállításirendszer-üzemeltetők az aukció kezdete előtt egy héttel értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a közelgő gördülő havi kapacitásaukción mennyi műszaki kapacitást szándékoznak felkínálni. A szállításirendszer-üzemeltetők arról is értesítik a rendszerhasználókat, hogy sor kerül-e többletkapacitás rendelkezésre bocsátására.

(7)   Az aukciók ajánlattételi fordulói az egyezményes koordinált világidő szerint 08:00 órától 17:00 óráig (téli időszámítás esetén), illetve 07:00 órától 16:00 óráig (nyári időszámítás esetén) tartanak a megfelelő gáznapokon. Az ajánlattételi fordulót minden gáznapon a 17. cikk (2) bekezdésének előírásai szerint kell indítani és lezárni.

(8)   Az aukción keresztül történő allokáció eredményeiről az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználót egyidejűleg kell tájékoztatni a lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi forduló lezárását követő munkanapon.

(9)   Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

14. cikk

Gördülő másnapi kapacitásaukció

(1)   A gördülő másnapi kapacitásaukciók naponta indulnak.

(2)   A gördülő másnapi kapacitásaukcióban minden gáznapon a következő napra szóló szabványos kapacitástermékek vesznek részt.

(3)   A gördülő másnapi kapacitásaukciók során a napi szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitásokat a 18. cikk szerinti egyenáras algoritmusnak megfelelően kell aukcióra bocsátani. Minden nap a következő gáznapra szóló napi szabványos kapacitástermékek vesznek részt az aukcióban.

(4)   A gördülő másnapi kapacitásaukciók folyamán a rendszerhasználók egy napi szabványos kapacitásterméket igényelhetnek.

(5)   Minden nap az egyezményes koordinált világidő szerint 15:30-kor (téli időszámítás esetén) vagy 14:30-kor (nyári időszámítás esetén) kezdődik az ajánlattételi forduló.

(6)   A gördülő másnapi kapacitásaukciók tárgyát képező napi szabványos kapacitástermékre a következők szerint lehet ajánlatot adni: benyújtás, visszavonás vagy módosítás az egyezményes koordinált világidő szerint 15:30-tól 16:00 óráig (téli időszámítás esetén) vagy 14:30-tól 15:00 óráig (nyári időszámítás esetén).

(7)   A gördülő másnapi kapacitásaukciók során felkínálandó kapacitás minden nap a következőnek felel meg:

ahol:

„A”	a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;
„C”	a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;
„D”	az adott napi többletkapacitás, ha van ilyen.

(8)   A szállításirendszer-üzemeltetők az ajánlattételi forduló indulásakor értesítik a rendszerhasználókat arról, hogy a gördülő másnapi kapacitásaukción mennyi műszaki kapacitást szándékoznak felkínálni. A szállításirendszer-üzemeltetők arról is értesítik a rendszerhasználókat, hogy sor kerül-e többletkapacitás rendelkezésre bocsátására.

(9)   Legkésőbb 30 perccel az ajánlattételi forduló lezárását követően az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználót egyidejűleg kell tájékoztatni az aukción keresztül történő allokáció eredményeiről.

(10)   Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat közzé kell tenni a piac számára.

15. cikk

Napon belüli kapacitásaukciók

(1)   A kapacitások rendelkezésre bocsátásától függően az érintett gáznapon óránként indul napon belüli kapacitásaukció, amelynek során a 18. cikk szerinti egyenáras algoritmusnak megfelelően kell a napon belüli kapacitásokat aukcióra bocsátani.

(2)   Az első ajánlattételi forduló a legutóbbi másnapi aukció eredményeinek 14. cikk szerinti nyilvánosságra hozatalát közvetlenül követő egész órában indul (megszakítható kapacitás felkínálása esetén is). Az első ajánlattételi forduló az egyezményes koordinált világidő szerint 01:30-kor (téli időszámítás esetén) vagy 00:30-kor (nyári időszámítás esetén) zárul a gáznap előtt. Az elfogadott ajánlatok alapján történő allokáció az egyezményes koordinált világidő szerint 05:00 órakor (téli időszámítás esetén) vagy 04:00 órakor (nyári időszámítás esetén) lép hatályba az érintett gáznapon.

(3)   Az utolsó ajánlattételi forduló az egyezményes koordinált világidő szerint 00:30-kor (téli időszámítás esetén) vagy 23:30-kor (nyári időszámítás esetén) zárul az érintett gáznapon.

(4)   A rendszerhasználók az egyes ajánlattételi fordulók indulásától az adott ajánlattételi forduló lezárulásáig tehetik meg, vonhatják vissza vagy módosíthatják ajánlataikat.

(5)   Az érintett gáznap egyes óráiban aukcióra bocsátott napon belüli kapacitás 4 órával az adott órát követően használható fel.

(6)   Az érintett gáznapon minden egész órában kezdődik ajánlattételi forduló.

(7)   Az egyes ajánlattételi fordulók időtartama az ajánlattételi forduló indulásától számított 30 perc.

(8)   A napon belüli kapacitásaukció során felkínálandó kapacitás minden órában a következőnek felel meg:

ahol:

„A”	a szállításirendszer-üzemeltető szabványos kapacitástermékekhez tartozó műszaki kapacitása;
„C”	a korábban értékesített műszaki kapacitás alkalmazandó szűkületkezelési eljárások szerint újra felkínált kapacitással kiigazított mennyisége;
„D”	a többletkapacitás, ha van ilyen.

(9)   A szállításirendszer-üzemeltetők a felkínált napon belüli nem megszakítható kapacitás mennyiségét a legutóbbi másnapi aukció lezárását követően, a 21. cikk (9) bekezdésének megfelelően teszik közzé.

(10)   A szállításirendszer-üzemeltetők lehetőséget biztosítanak a másnapi aukcióban ajánlatot tevő rendszerhasználóknak arra, hogy az érvényesen tett, de el nem fogadott ajánlataikkal automatikusan részt vehessenek a soron következő napon belüli aukcióban.

(11)   Ajánlat elfogadása esetén a szállításirendszer-üzemeltető az ajánlattételi forduló lezárulását követő 30 percen belül kiosztja a kapacitást.

(12)   Az aukció eredményeit az aukcióban részt vevő minden egyes rendszerhasználó számára egyidejűleg kell elérhetővé tenni.

(13)   Az aukciók eredményére vonatkozó összesített információkat legalább naponta, a nap végén nyilvánosságra kell hozni.

16. cikk

Aukciós algoritmusok

(1)   Ha egy aukció során több szabványos kapacitásterméket kínálnak fel, minden egyes szabványos kapacitástermék allokációját külön, a megfelelő allokációs algoritmus szerint kell elvégezni. A különböző szabványos kapacitástermékekre vonatkozó ajánlatokat egymástól függetlenül kell értékelni az aukciós algoritmus alkalmazása során.

(2)   Az évente meghirdetett éves és negyedéves kapacitásaukciók, valamint a gördülő havi kapacitásaukciók esetében a 17. cikk előírásainak megfelelő emelkedő áras aukciós algoritmust és több ajánlattételi fordulót kell alkalmazni.

(3)   A gördülő másnapi kapacitásaukciók és a napon belüli kapacitásaukciók esetében a 18. cikkben foglaltaknak megfelelő egyenáras aukciós algoritmust és egyetlen ajánlattételi fordulót kell alkalmazni.

17. cikk

Emelkedő áras aukciós algoritmus

(1)   Az emelkedő áras aukciókban részt vevő rendszerhasználók a kiinduló ártól (P0) kezdődően emelkedő, egymást követő ajánlattételi fordulókban meghirdetett árak mellett tehetnek mennyiségi ajánlatokat.

(2)   Az első ajánlattételi forduló 3 óráig tart, a hozzá tartozó ár a kiinduló árnak (P0) felel meg. Az utána következő ajánlattételi fordulók egyórásak. Az ajánlattételi fordulók között egyórás szüneteket kell tartani.

(3)   Az ajánlatban meg kell határozni:

a)	az ajánlattevő rendszerhasználót;

b)	az érintett rendszer-összekötési pontot és az áramlási irányt;

c)	az ajánlat tárgyát képező szabványos kapacitásterméket;

d)	árlépcsőnként az adott szabványos kapacitástermékhez tartozó igényelt kapacitásmennyiséget;

e)	az igényelt terméket.

(4)   Az ajánlat akkor tekinthető érvényesnek, ha a rendszerhasználó e cikk rendelkezéseinek megfelelően nyújtja be.

(5)   A rendszerhasználók aukcióban való részvételének kötelező feltétele az első ajánlattételi fordulóban tett mennyiségi ajánlat.

(6)   A szállításirendszer-üzemeltetők lehetőséget biztosítanak a rendszerhasználóknak az árlépcsőnkénti automatikus ajánlattételre.

(7)   Az adott ajánlattételi forduló lezárását követően az érvényes ajánlatok nem módosíthatók, vonhatók vissza vagy nyújthatók be másik változatban. Minden érvényes ajánlat a rendszerhasználó igényelt mennyiségű kapacitás meghirdetett áron való lekötésére vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásának minősül, feltéve, hogy az aukciós elszámolóár az adott ajánlattételi fordulóban meghirdetett árnak felel meg.

(8)   Az egyes rendszerhasználók az adott aukcióban felkínált kapacitással egyenlő vagy annál kisebb mennyiségre tehetnek ajánlatot az egyes ajánlattételi fordulókban. A (16) bekezdés hatálya alá tartozó esetek kivételével a rendszerhasználó adott ár mellett tett ajánlata az ugyanazon rendszerhasználó előző fordulóban tett ajánlata tárgyát képező mennyiséggel egyenlő vagy annál kisebb mennyiségre vonatkozhat.

(9)   Az ajánlattételi fordulókban szabadon lehet ajánlatokat benyújtani, módosítani és visszavonni, de az ajánlatnak minden esetben meg kell felelnie a (8) bekezdés előírásainak. Az érvényes ajánlatok addig maradnak érvényben, amíg nem módosítják vagy vonják vissza azokat.

(10)   Rendszer-összekötési pontonként és szabványos kapacitástermékenként meg kell határozni és az adott aukció előtt közzé kell tenni egy nagy árlépcsőt és egy kis árlépcsőt. A kis árlépcsőt úgy kell megállapítani, hogy a kis árlépcső egész számú többszörösével való emelés a nagy árlépcsővel való emelésnek feleljen meg.

(11)   A nagy árlépcső meghatározása az aukciós folyamat hosszának a lehetőségek szerinti legnagyobb mértékű lerövidítését szolgálja. A kis árlépcső alkalmazásának célja az aukció kiinduló árnál magasabb áron történő lezárása után fennmaradó eladatlan kapacitás mértékének lehetőségek szerinti minimalizálása.

(12)   Ha az első ajánlattételi forduló végén a rendszerhasználók összesített igénye a felkínált kapacitásnál kisebb vagy azzal egyenlő, az aukció lezárul.

(13)   Ha az első vagy az azt követő valamely ajánlattételi forduló végén a rendszerhasználók összesített igénye nagyobb, mint a felkínált kapacitás, akkor újabb ajánlattételi forduló indul az előző ajánlattételi fordulóban alkalmazott ár és a nagy árlépcső összegének megfelelő árral.

(14)   Ha a második vagy az azt követő valamely ajánlattételi forduló végén a rendszerhasználók összesített igénye megegyezik a felkínált kapacitással, az aukció lezárul.

(15)   Előszöri alulértékesítés esetén újabb ajánlattételi forduló indul csökkentett árral. Az újabb ajánlattételi fordulóban alkalmazandó ár megállapításához az előszöri alulértékesítést megelőző ajánlattételi fordulóban alkalmazott árat a kis árlépcsőnek megfelelő mértékben meg kell emelni. Ezt követően további ajánlattételi fordulók indulnak, az ár pedig minden fordulóban a kis árlépcsőnek megfelelő mértékben emelkedik egészen addig, amíg a rendszerhasználók összesített igénye megegyezik a felkínált kapacitással, vagy az alá süllyed, amely ponton az aukció lezárul.

(16)   Az első kis árlépcsőt alkalmazó ajánlattételi fordulóban az egyes rendszerhasználók az előszöri alulértékesítést megelőző ajánlattételi fordulóban tett ajánlatuk tárgyát képező mennyiséggel egyenlő vagy annál kisebb mennyiségre tehetnek ajánlatot. Az egyes rendszerhasználók kis árlépcsőt alkalmazó ajánlattételi fordulókban tett ajánlatai az ugyanazon rendszerhasználó előszöri alulértékesítéshez vezető ajánlattételi fordulóban tett ajánlata tárgyát képező mennyiséggel egyenlő vagy annál nagyobb mennyiségre vonatkozhatnak.

(17)   Ha az előszöri alulértékesítéshez vezető ajánlattételi fordulóban alkalmazott árnál egy kis árlépcsővel alacsonyabb árat alkalmazó ajánlattételi fordulóban a rendszerhasználók összesített igénye nagyobb, mint a felkínált kapacitás, az aukció lezárul. Ilyenkor az előszöri alulértékesítéshez vezető fordulóban alkalmazott árat kell elszámolóárnak tekinteni, és az előszöri alulértékesítéshez vezető eredeti ajánlattételi fordulóban tett ajánlatokat kell elfogadni.

(18)   Az adott aukcióban részt vevő rendszerhasználók igényét minden ajánlattételi forduló után a lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül, összesített formában közzé kell tenni.

(19)   A (17) bekezdés hatálya alá tartozó esetek kivételével az aukció lezárásához vezető utolsó ajánlattételi fordulóban meghirdetett árat kell az adott aukció elszámolóárának tekinteni.

(20)   A kapacitást az elszámolóár mellett érvényes mennyiségi ajánlatot benyújtó rendszerhasználók között kell elosztani az elszámolóár melletti mennyiségi ajánlataik szerint. A sikeres ajánlatot benyújtó rendszerhasználók az adott aukcióhoz tartozó – a 26. cikk (2) bekezdése szerinti rögzített vagy változó – elszámolóárat és az allokált kapacitás felhasználhatósága időpontjában alkalmazandó egyéb díjakat kötelesek fizetni.

(21)   Minden lezárt aukciót követően közzé kell tenni az aukció végleges eredményeit, beleértve az allokált kapacitások összesítését és az elszámolóárat. A sikeres ajánlatot benyújtó rendszerhasználókat tájékoztatni kell a részükre kiosztott kapacitásról, de a személyre szóló információkat csak az érintett felekkel szabad közölni.

(22)   Ha egy emelkedő áras aukció nem fejeződik be az ugyanazon időszakra vonatkozó következő kapacitásaukció (aukciós naptár szerinti) kezdetéig, akkor az első aukció kapacitásallokáció nélkül lezárul. A kapacitást az ugyanazon időszakra vonatkozó következő aukción kell felkínálni.

18. cikk

Egyenáras aukciós algoritmus

(1)   Az egyenáras aukciók során a rendszerhasználók egyetlen ajánlattételi fordulóban tesznek ajánlatot az árra és a mennyiségre.

(2)   Egy rendszerhasználó legfeljebb 10 ajánlatot tehet egy adott aukció ajánlattételi fordulójában. Minden egyes ajánlatot a többi ajánlattól függetlenül kell kezelni. Az ajánlattételi forduló lezárulását követően fennmaradó ajánlatok nem módosíthatók vagy vonhatók vissza.

(3)   Az ajánlatban a következőket kell meghatározni:

a)	az ajánlattevő rendszerhasználó;

b)	az érintett rendszer-összekötési pont és az áramlási irány;

c)	az ajánlat tárgyát képező szabványos kapacitástermék;

d)	az ajánlat tárgyát képező szabványos kapacitástermékhez tartozó igényelt kapacitásmennyiség;

e)	az a szabványos kapacitástermékhez tartozó legkisebb kapacitásmennyiség, amelynek adott algoritmus szerinti allokálását a rendszerhasználó hajlandó elfogadni abban az esetben, ha a d) pont szerinti igényelt kapacitásmennyiséget nem kapja meg;

f)	az ajánlati ár, amelyet a rendszerhasználó az igényelt kapacitásért hajlandó fizetni, és amely nem lehet kisebb az érintett szabványos kapacitástermékre vonatkozó kiinduló árnál. A kiinduló árnál alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatok nem fogadhatók el.

(4)   A szállításirendszer-üzemeltető az egyes szabványos kapacitástermékekre adott ajánlatokat az ajánlati ár szerint rangsorolja úgy, hogy a legmagasabb ár kerül a rangsor élére.

(5)   Az ajánlattételi forduló lezárását követően fennmaradó ajánlatok kötelező erejűek azokra a rendszerhasználókra nézve, akik részére legalább a (3) bekezdés e) pontja szerinti legkisebb igényelt mennyiségnek megfelelő kapacitás kerül kiosztásra.

(6)   Az ajánlatok (4) bekezdés szerinti rangsorolását követően – tekintettel a (7)–(10) bekezdésben foglaltakra is – a kapacitásallokációt az ajánlati ár szerint rangsorolt ajánlatok alapján kell végrehajtani. Elfogadottnak tekintendő minden olyan ajánlat, amely alapján kapacitásallokációra kerül sor. Az allokációt követően a fennmaradó nem allokált kapacitás az allokált kapacitás mennyiségével csökken.

(7)   A (6) bekezdés alkalmazását követően – tekintettel a (9) bekezdésben foglaltakra is – abban az esetben, ha egy rendszerhasználó ajánlatában a fennmaradó nem allokált kapacitást meghaladó mennyiség szerepel (a magasabb árat megajánló rendszerhasználók közötti kapacitásallokációt követően), az érintett rendszerhasználó részére allokált kapacitás a fennmaradó nem allokált kapacitásnak felel meg.

(8)   A (7) bekezdés alkalmazását követően – tekintettel a (9) bekezdésben foglaltakra is – abban az esetben, ha kettő vagy több ajánlatban ugyanaz az ajánlati ár szerepel, és az ezen ajánlatokban igényelt kapacitás összesített mennyisége meghaladja a fennmaradó nem allokált mennyiséget, a fennmaradó nem allokált mennyiséget az egyes ajánlatokban szereplő igényelt mennyiségekkel arányosan kell kiosztani.

(9)   Ha egy ajánlat esetében a (6), (7) vagy (8) bekezdés értelmében allokálandó mennyiség kisebb, mint a (3) bekezdés e) pontja szerinti legkisebb kapacitásmennyiség, az ajánlatot figyelmen kívül kell hagyni és semmisnek kell tekinteni, az allokációt pedig vagy a fennmaradó, (8) bekezdésben említett egyenlő árat tartalmazó ajánlatok között, vagy (az adott esettől függően) a (6) bekezdés szerint, az ár szerinti rangsorban következő ajánlat javára kell elvégezni.

(10)   Ha egy ajánlat esetében a (6), (7), (8) vagy (9) bekezdés értelmében allokálandó fennmaradó mennyiség nulla, akkor a további ajánlatok tekintetében nem kerül sor kapacitásallokációra. Ezeket az ajánlatokat sikertelennek kell tekinteni.

(11)   Ha a kiinduló ár mellett a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor a legalacsonyabb még elfogadott megajánlott árat kell elszámolóárnak tekinteni. Minden más esetben az elszámolóár a kiinduló árnak felel meg. A sikeres ajánlatot benyújtó rendszerhasználók az adott aukcióhoz tartozó – a 26. cikk (2) bekezdése szerinti rögzített vagy változó – elszámolóárat és az allokált kapacitás felhasználhatósága időpontjában alkalmazandó egyéb díjakat kötelesek fizetni.

IV.   FEJEZET

HATÁRKERESZTEZŐ KAPACITÁSOK ÖSSZEKAPCSOLÁSA

19. cikk

Kapcsolt kapacitástermékek

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közösen kínálnak kapcsolt kapacitástermékeket az alábbi elvek szerint:

1.	amennyiben a rendszer-összekötési pont mindkét oldalán áll rendelkezésre nem megszakítható kapacitás, a rendszer-összekötési pont két oldalán rendelkezésre álló nem megszakítható kapacitást kapcsolt kapacitásként kell felkínálni;

2.	a szállításirendszer-üzemeltetők a szabványos kapacitástermékekhez tartozó kapacitásokat a 27. cikk szerinti lekötési platformon, a III. fejezetben meghatározott, alkalmazandó allokációs eljárásnak megfelelően kínálják fel;

3.	az érintett szállításirendszer-üzemeltetők által az adott rendszer-összekötési ponton felkínálandó kapcsolt kapacitást egyetlen allokációs eljárás keretében kell lekötni;

4.	a rendszerhasználók a szállítási kapacitásra vonatkozó szerződéskötés időpontjától kezdődően betartják az érintett szállításirendszer-üzemeltetőkkel kötött szállítási szerződés(ek)ben rögzített feltételeket;

5.

ha egy rendszer-összekötési pont egyik oldalán bármely időszakra vonatkozóan több nem megszakítható kapacitás áll rendelkezésre, mint a másik oldalán, akkor a legtöbb nem megszakítható kapacitással rendelkező szállításirendszer-üzemeltető az aukciós naptárnak megfelelően egyedi termékként kínálhatja fel a rendelkezésre álló többletkapacitást a rendszerhasználóknak a következő szabályok szerint: a) a rendszer-összekötési pont másik oldalára vonatkozó egyedi szállítási szerződés létezése esetén a kapacitás egyedi alapon felkínálható a másik oldalra vonatkozó szállítási szerződés tárgyát képező mennyiség és a létező szerződés időtartama erejéig; b) ha a többletkapacitás nem tartozik az (5) bekezdés a) pontjának a hatálya alá, akkor legfeljebb egyéves időtartamra lehet felkínálni;

6.	az (5) bekezdés szerint allokált egyedi kapacitás egyedi kapacitásként használható fel és nominálható. A másodlagos piacon folytatott kereskedelemben is értékesíthető;

7.	a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők együttes nominálási eljárást alakítanak ki a kapcsolt kapacitásokra vonatkozóan, amely lehetővé teszi a rendszerhasználók számára, hogy egyetlen nominálást adjanak le a kapcsolt kapacitásokra;

8.

a kapacitások kapcsolt kapacitásként történő felkínálására vonatkozó kötelezettség – amennyiben fennáll – a másodlagos kapacitáspiacokra is kiterjed. Az (1) bekezdés sérelme nélkül az eredetileg kapcsolt kapacitásként allokált kapacitás csak kapcsolt kapacitásként értékesíthető újra a másodlagos piacon;

9.

ha két szomszédos betáplálási-kiadási rendszert kettő vagy több rendszer-összekötési pont köt össze, akkor az érintett szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek egyetlen virtuális rendszer-összekötési pontra vonatkozóan kell felkínálniuk a rendszer-összekötési pontokban rendelkezésre álló kapacitást. Kettőnél több érintett szállításirendszer-üzemeltető esetén – például akkor, ha az egyik vagy mindkét betáplálási-kiadási rendszerben egynél több szállításirendszer-üzemeltető értékesít kapacitást – a virtuális rendszer-összekötési pontot a lehetséges mértékben valamennyi érintett szállításirendszer-üzemeltetőhöz tartozónak kell tekinteni. Virtuális rendszer-összekötési pont minden esetben csak a következő feltételek teljesülése esetén alakítható ki: a) a virtuális rendszer-összekötési pont teljes műszaki kapacitása a virtuális rendszer-összekötési pontban egyesített rendszer-összekötési pontok műszaki kapacitásainak az összegével egyenlő, vagy annál nagyobb; b) a virtuális rendszer-összekötési pont hozzájárul a rendszer gazdaságos és hatékony használatához, ideértve – de nem kizárólagosan – a 715/2009/EK rendelet 16. cikkében foglalt szabályokat.

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők megkezdik a szükséges elemzést, és az e rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül működőképes virtuális rendszer-összekötési pontokat alakítanak ki.

20. cikk

Kapacitás-összekapcsolás meglévő szállítási szerződések esetén

(1)   Azok a rendszerhasználók, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában meglévő szállítási szerződések adott rendszer-összekötési ponton kapacitást birtokló felei, törekednek arra, hogy szerződéses megállapodások („kapcsolt kapacitás kialakítására vonatkozó megállapodás”) formájában megegyezzenek a kapcsolt kapacitás kialakításáról, az e rendelet 19. cikkében rögzített rendelkezésekkel összhangban. A szóban forgó rendszerhasználók és szállításirendszer-üzemeltetők jelentést tesznek a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságoknak a meglévő szállítási szerződések felei által kötött minden kapcsolt kapacitások kialakítására vonatkozó megállapodásról. E jelentések alapján a nemzeti szabályozó hatóság jelentést nyújt be az Ügynökséghez a kapcsolt kapacitások kialakítása terén az adott tagállamban elért éves eredményekről. Két évvel e rendelet hatálybalépését követően az Ügynökség jelentést ad ki a kapcsolt kapacitások kialakítása terén elért előrelépésekről.

(2)   A meglévő szállítási szerződésekben részes szállításirendszer-üzemeltetők a meglévő szállítási szerződésekben részes rendszerhasználóktól kapott meghívás esetén bármikor részt vehetnek a kapcsolt kapacitás kialakításáról szóló megbeszéléseken.

(3)   Ha az egyes rendszerhasználók megállapodnak a kapcsolt kapacitás kialakításáról, a kapcsolt kapacitás kialakításáról szóló tervezett megállapodást megkötni szándékozó felek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a rendszer-összekötési pont tekintetében érintett szállításirendszer-üzemeltetőket és végrehajtják a szóban forgó kapacitás átadását. A kapcsolt kapacitás kialakításáról szóló megállapodást minden esetben a meglévő, vonatkozó szállítási szerződés szerinti feltételeket figyelembe véve kell megkötni. A kapcsolt kapacitás kialakításáról szóló megállapodás megkötését követően a megállapodás tárgyát képező kapacitást kapcsolt kapacitásként kell kezelni.

(4)   A meglévő kapcsolt kapacitásra vonatkozó megállapodások módosítása révén kialakított kapcsolt kapacitásokra vonatkozó kötelezettségvállalások időtartama nem haladhatja meg az eredeti szállítási szerződések időtartamát.

(5)   A kapcsolt kapacitások kialakítását a lehető legkorábbi időpontban végre kell hajtani. Az egyedi kapacitásra vonatkozó meglévő szállítási szerződések lejáratuk időpontját követően nem újíthatók vagy hosszabbíthatók meg, illetve tarthatók fenn. Az ilyen szállítási szerződések tárgyát képező kapacitás a lejárat időpontjától kezdve szabadkapacitássá válik.

V.   FEJEZET

MEGSZAKÍTHATÓ KAPACITÁS

21. cikk

Megszakítható szolgáltatások allokációja

(1)   Azokon a rendszer-összekötési pontokon, ahol a felkínált nem megszakítható kapacitás a másnapi kapacitásértékesítés során teljes mértékben elkelt, a szállításirendszer-üzemeltetők megszakítható napi kapacitásterméket kínálnak fel mindkét irányban. Az egyirányú rendszer-összekötési pontokon, ahol csak egy irányban kerül felkínálásra műszaki kapacitás, a szállításirendszer-üzemeltetők megszakítható napi kapacitásterméket kínálnak fel a másik irányban. A szállításirendszer-üzemeltetők hosszabb időtávra szóló megszakítható kapacitástermékeket is felkínálhatnak.

(2)   Megszakítható kapacitás nem kínálható fel a felkínált nem megszakítható kapacitás terhére. A szállításirendszer-üzemeltetők nem különíthetnek el nem megszakítható kapacitásként felkínálható kapacitást megszakítható kapacitásként való felkínálás céljából.

(3)   A napi termékek kivételével a megszakítható kapacitástermékek a nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek időtartamával megegyező időtávokra szóló termékek formájában kínálhatók fel.

(4)   A napon belüli megszakítható kapacitások kivételével a felkínált megszakítható kapacitások allokációja aukción keresztül történik.

(5)   A napon belüli megszakítható kapacitások allokációja túlnominálási eljárás útján történik.

(6)   Napon belüli megszakítható kapacitás allokációjára csak akkor kerülhet sor, ha már minden nem megszakítható kapacitás – akár műszaki kapacitás, akár többletkapacitás – elkelt.

(7)   A napon-belülinél hosszabb időtávra szóló megszakítható termékek aukciója esetén a szállításirendszer-üzemeltetők az aukciós folyamat kezdete előtt közzéteszik a felkínált megszakítható kapacitás mennyiségét, amennyiben az ismert a számukra.

(8)   A napon belüli megszakítható kapacitások kivételével a felkínált megszakítható kapacitást a megegyező időtávra szóló nem megszakítható kapacitás allokációját követő, de a rövidebb időtávra szóló nem megszakítható kapacitás aukciójának a kezdetét megelőző külön aukció keretében kell kiosztani.

(9)   A felkínált megszakítható kapacitások aukcióját a nem megszakítható kapacitások esetében alkalmazottakkal megegyező felépítési elvek és időütemezés szerint kell lebonyolítani. A napon belüli megszakítható kapacitások kivételével a megszakítható kapacitások aukciójára vonatkozó pontos időütemezést az aukciós naptárban kell részletezni.

22. cikk

A megszakításról szóló értesítés és a megszakítás közötti minimális időintervallum

(1)   A megszakítható kapacitások esetében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közösen határozzák meg a megszakításról szóló értesítés és a megszakítás közötti minimális időintervallumot.

(2)   Az adott gázórában történő megszakításról alaphelyzetben negyvenöt perccel az adott gázórára vonatkozó újranominálási ciklus kezdete után kell értesítést adni. Amennyiben két szállításirendszer-üzemeltető ennél rövidebb időintervallumot kíván alkalmazni a megszakításról szóló értesítés és a megszakítás között, a szállításirendszer-üzemeltetők közötti bármely ilyen irányú megállapodás az illetékes nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyásának a függvénye.

23. cikk

A megszakítási folyamat összehangolása

A megszakítást kezdeményező szállításirendszer-üzemeltető értesíti az érintett szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőt. A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők a lehető legrövidebb időn belül értesítik az érintett rendszerhasználókat, kellő figyelmet fordítva ugyanakkor a tájékoztatás megbízhatóságára.

24. cikk

A megszakítási sorrend meghatározása

(1)   Amennyiben egy rendszer-összekötési ponton a nominálások összege meghaladja az áramoltatható gázmennyiséget, a megszakítások végrehajtásának sorrendjét a megszakítható szállítási szerződéseken szereplő időbélyeg szerint kell megállapítani. Megszakítás esetén a korábban hatályba lépő szállítási szerződések elsőbbséget élveznek a későbbi időpontban hatályba lépő szállítási szerződésekkel szemben.

(2)   Ha az (1) bekezdésben leírt eljárás alkalmazását követően kettő vagy több nominálás ugyanazon a helyen áll a megszakítási sorrendben, és a szállításirendszer-üzemeltető nem hajtja végre a megszakítást ezek mindegyike tekintetében, a nominált kapacitásokat arányosan kell csökkenteni.

(3)   A különböző megszakítható kapacitásszolgáltatások Unión belüli eltéréseinek kiegyenlítése érdekében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők az e cikkben előírt közös eljárásokat minden rendszer-összekötési ponton egyedi alapon alkalmazzák és hangolják össze.

25. cikk

A megszakítás okai

A szállításirendszer-üzemeltetők a megszakítás okait vagy közvetlenül az általuk kötött megszakítható szállítási szerződésekben, vagy az azokat szabályozó általános szerződési feltételeikben rögzítik. A megszakítás oka lehet többek között – de nem kizárólagosan – a földgáz minősége, a nyomás, a hőmérséklet, az áramlás módja, a nem megszakítható szerződések alkalmazása, karbantartás, a különböző irányokban alkalmazott áramlási korlátozások, a közszolgáltatási kötelezettségek, illetve a szűkületkezelési eljárások alkalmazása miatti kapacitáscsökkentés.

VI.   FEJEZET

DÍJAK ÉS KAPACITÁSLEKÖTÉSI PLATFORMOK

26. cikk

Díjak

(1)   A nem megszakítható és megszakítható szabványos kapacitástermékek aukciói során mindig a nemzeti szabályozó hatóság által kialakított és/vagy jóváhagyott módszer, illetve a nemzeti szabályozó hatóság által kialakított és/vagy jóváhagyott ár alapján kiszámított hatósági árat kell kiinduló árként használni.

(2)   A kapacitásaukció során meghatározott fizetendő ár lehet rögzített vagy változó, illetve az alkalmazandó szabályozási rendszerben meghatározott egyéb szabályoktól függő ár. A rögzített ár az aukciós felárral növelt, aukció időpontjában alkalmazandó árnak felel meg. A változó ár a kapacitáshasználat időpontjában alkalmazandó ár és az aukciós felár összege. Kapcsolt termékként felkínált kapacitás esetén eltérő szabályok vonatkozhatnak a rendszer-összekötési pont két oldalára.

(3)   E rendelet végrehajtása céljából a kellő időpontban uniós és/vagy tagállami szinten kell meghatározni a megfelelő díjszabást. Ezen intézkedéseknek anélkül kell lehetővé tenniük az e rendelettel létrehozott kapacitásallokációs mechanizmusok megfelelő alkalmazását, hogy az a rendelet – különösen a kapacitás és azon belül az új kapacitás egy meghatározott hányadának az elkülönítésére vonatkozó, a 2. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében és a 8. cikk (8) bekezdésében, valamint a 19. cikk (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések – végrehajtása miatt hátrányos hatást gyakorolna a szállításirendszer-üzemeltetők bevételeire és pénzáramaira.

(4)   A kapcsolt kapacitások értékesítéséből származó aukciós bevételeket fel kell osztani a kapacitásaikat kapcsolt kapacitásként felkínáló szállításirendszer-üzemeltetők között. A kapcsolt kapacitás kiinduló ára a kapcsolt kapacitásként felkínált kapacitások kiinduló árának az összege. Minden egyes kapacitásügyletet követően meg kell határozni, hogy a kapcsolt kapacitások értékesítéséből származó teljes bevétel mekkora része tulajdonítható az ahhoz hozzájáruló szállításirendszer-üzemeltetőknek.

(5)   A bevétel kapcsolt kapacitás kiinduló árából származó részét a kapcsolt kapacitásként felkínált kapacitások kiinduló árának arányában kell a szállításirendszer-üzemeltetőknek tulajdonítani. A bevétel kapcsolt kapacitás kiinduló ára felett felszámított aukciós felárból származó részét a szállításirendszer-üzemeltetők közötti, adott esetben a megfelelő nemzeti szabályozó hatóság által az aukciót megelőzően jóváhagyott megállapodás szerint kell felosztani. Ha az aukció előtt nem születik ilyen megállapodás, akkor a bevétel kapcsolt kapacitás aukciós felárából származó része egyenlő arányban illeti meg a szállításirendszer-üzemeltetőket.

(6)   Az adott határérték feletti és alatti visszatérítési mechanizmusokat a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia. Árplafon alkalmazása esetén az adott árat meghaladó kapacitásárakból származó bevételek felhasználását a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia.

27. cikk

Kapacitáslekötési platformok

(1)   A szállításirendszer-üzemeltetők e rendelet alkalmazása során egy vagy korlátozott számú közös, internetalapú lekötési platformon keresztül kínálják fel a kapacitást. E platformokat a szállításirendszer-üzemeltetők működtethetik saját maguk, vagy egy, a rendszerhasználókkal szemben adott esetben a nevükben eljáró, megállapodás szerinti fél közreműködésével.

(2)   A közös lekötési platformokra az alábbi szabályok vonatkoznak:

a)	a kapacitás-felkínálásra és -allokációra minden esetben a III. fejezetben foglalt szabályok és eljárások vonatkoznak;

b)	a nem megszakítható kapcsolt kapacitás felkínálását illetően a IV. fejezetben foglaltaknak megfelelő folyamat kidolgozását kell előnyben részesíteni;

c)	a rendszerhasználóknak másodlagos kapacitás-felajánlási és -szerzési funkciókat kell biztosítani;

d)

a lekötési platformok szolgáltatásainak használatához a rendszerhasználóknak el kell fogadniuk és be kell tartaniuk minden olyan alkalmazandó jogi és szerződéses előírást, amely a kapacitás szállítási szerződés alapján történő lekötését és igénybevételét szabályozza az adott szállításirendszer-üzemeltető hálózatán;

e)	egy adott rendszer-összekötési pont vagy virtuális rendszer-összekötési pont kapacitása legfeljebb egy lekötési platform útján kínálható fel.

(3)   Az egy vagy korlátozott számú közös lekötési platform létrehozásának a rendszerhasználók számára meg kell könnyítenie és le kell egyszerűsítenie az Unió területén található rendszer-összekötési pontokon történő kapacitáslekötést. Az ENTSOG ennek érdekében az e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül nyilvános konzultációt folytat a piaci igények megállapítása érdekében. A konzultáció legfeljebb hat hónapig fog tartani, beleértve a konzultáció eredményeit tartalmazó jelentés ENTSOG általi közzétételét. A jelentés a költség- és időráfordítást figyelembe véve meghatározza a megjelölt piaci igényeknek való megfelelés lehetőségeit a legmegfelelőbb lehetőség szállításirendszer-üzemeltetők vagy az azok nevében eljáró harmadik felek általi megvalósítása érdekében. Az ENTSOG és az Ügynökség adott esetben elősegíti e folyamatot.

VII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet, a 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának sérelme nélkül, 2015. november 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(2)  HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

(3)  HL L 176., 2003.7.15., 57. o.

(4)  HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(5)  HL L 295., 2010.11.12., 1. o.

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/18

---

A BIZOTTSÁG 985/2013/EU RENDELETE

(2013. október 14.)

az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének bizonyos aromaanyagok tekintetében történő módosításáról és helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1334/2008/EK rendelet I. melléklete létrehozza az élelmiszerekben felhasználható aromák és alapanyagok uniós listáját és meghatározza felhasználási feltételeiket.

(2)	Az uniós lista A. része a lábjegyzetekkel nem jelölt, értékelt aromaanyagokat és az említett listában 1–4. számú lábjegyzettel jelölt, még értékelés alatt álló aromaanyagokat egyaránt tartalmazza.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) lezárta 23 olyan anyag értékelését, amelyek jelenleg az értékelés alatt álló aromaanyagok listáján szerepelnek. Az EFSA a következő aromacsoport-értékelések keretében végezte el az említett aromaanyagok értékelését: FGE.06rev4 számú értékelés (3) (02.229, 05.137, 09.562 és 09.854 FL-számú anyag), FGE.07rev4 számú értékelés (4) (02.145, 02.194, 02.211, 07.198 és 07.204 FL-számú anyag), FGE.08rev5 számú értékelés (5) (15.134 FL-számú anyag), FGE.09rev4 számú értékelés (6) (07.202 és 07.255 FL-számú anyag), FGE.12rev3 számú értékelés (7) (05.182 FL-számú anyag), FGE.20rev4 számú értékelés (8) (05.026, 05.028, 05.029 és 09.858 FL-számú anyag), FGE.23rev4 számú értékelés (9) (13.170 FL-számú anyag), FGE.63rev1 számú értékelés (10) (02.252, 07.190 és 09.936 FL-számú anyag), FGE.94rev1 számú értékelés (11) (16.095 FL-számú anyag) és FGE.304 számú értékelés (12) (16.123 FL-számú anyag). Az EFSA megállapította, hogy a becsült beviteli mennyiségek alapján az említett aromaanyagok biztonsági szempontból nem aggályosak.

(4)	Az említett aromacsoport-értékelések keretében értékelt aromaanyagokat ezért értékelt aromaanyagként fel kell venni az uniós listára, és a megfelelő bejegyzésekben törölni kell az 1–4. számú lábjegyzetet.

(5)

Az uniós lista közzétételét követően az említett listában bizonyos hibákat azonosítottak. Ezek a hibák az alábbi anyagok nevével, CAS-számával, JECFA-számával vagy másodlagos összetevőivel függnek össze: 02.093, 02.110, 05.085, 08.004, 09.016, 09.131, 09.132, 09.266, 09.578, 09.596, 09.880, 12.075, 12.086, 12.273, 13.028, 13.190, 14.067 és 17.015 FL-számú anyag. Ezeket a hibákat ki kell javítani.

(6)	Az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének A. részét ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének A. része az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 354., 2008.12.31., 34. o.

(2)  HL L 354., 2008.12.31., 1. o.

(3)  The EFSA Journal (2013); 11(2):3091.

(4)  The EFSA Journal (2012); 10(10):2899.

(5)  The EFSA Journal (2012); 10(7):2837.

(6)  The EFSA Journal (2012); 10(7):2836.

(7)  The EFSA Journal (2012); 10(12):2993.

(8)  The EFSA Journal (2012); 10(12):2994.

(9)  The EFSA Journal (2013); 11(2):3092.

(10)  The EFSA Journal (2012); 10(10):2900.

(11)  The EFSA Journal (2012); 10(6):2747.

(12)  The EFSA Journal (2012); 10(10):2903.

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/25

---

A BIZOTTSÁG 986/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. október 14.)

a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségeire az EMGA által a 2014. pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 884/2006/EK bizottsági rendelet (2) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke pénzügyi költségeit az említett rendelet IV. mellékletében leírt módszereknek megfelelően kell meghatározni.

(2)

A 884/2006/EK rendelet IV. melléklete I.1. pontjának első bekezdése értelmében a szóban forgó pénzügyi költségek összegének kiszámítása a pénzügyi év elején a Bizottság által az Unió egészére megállapított egységes kamatláb alapján történik. Ez a kamatláb a három hónapos és a tizenkét hónapos határidős EURIBOR kamatlábnak az említett melléklet I.2. pontjának első bekezdése szerinti tagállami bejelentés előtti hat hónapban megállapított értékeinek egyharmaddal, illetve kétharmaddal súlyozott átlagaként számítandó ki. A kamatlábat az EMGA minden egyes pénzügyi évének elején meg kell állapítani.

(3)

Azonban a 884/2006/EK rendelet IV. melléklete I.2. pontjának második bekezdése értelmében, amennyiben egy tagállam által közölt kamatláb magasabb, mint a referencia-időszakban az Unió által megállapított egységes kamatláb, az egységes kamatlábat kell alkalmazni. Amennyiben egy tagállam által közölt kamatláb alacsonyabb, mint a referencia-időszakban az Unió által megállapított egységes kamatláb, e tagállam számára a közölt kamatláb szintjén kell a kamatlábat megállapítani.

(4)

Ezenfelül a 884/2006/EK rendelet IV. melléklete I.2. pontjának harmadik bekezdése értelmében, amennyiben az említett melléklet I.2. pontjának első bekezdésében rögzített formában és határidőn belül egy tagállamtól nem érkezik bejelentés, az adott tagállam esetében a kamatlábat 0 %-osnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, az adott tagállam esetében a Bizottság által megállapított egységes kamatlábat kell alkalmazni.

(5)

Franciaország és Svédország kivételével a tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy nem merültek fel kamatköltségeik, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására. Ezenfelül a referencia-időszak során ezekben a tagállamokban a referencia-kamatlábak magasabbak voltak, mint az Unió által megállapított egységes kamatláb. Végül a Horvátország esetében alkalmazott referencia-kamatlábak a 2013. júliusi és augusztusi referencia-kamatlábak voltak.

(6)	A tagállamoktól a Bizottsághoz érkezett bejelentések alapján indokolt az említett tényezők figyelembevételével megállapítani az EMGA 2014. pénzügyi évében alkalmazandó kamatlábakat.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2014. pénzügyi évben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére írandó, a tagállamok által termékek intervenciós felvásárlása érdekében mozgósított tőkével kapcsolatos pénzügyi költségekre a 884/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott egységes kamatláb 0,4 %-ban kerül megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. október 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(2)  A Bizottság 884/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról (HL L 171., 2006.6.23., 35. o.).

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/27

---

A BIZOTTSÁG 987/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. október 14.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Fenland Celery [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Egyesült Királyság kérelmét (3) a „Fenland Celery” elnevezés bejegyzésére.

(3)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a „Fenland Celery” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(3)  HL C 353., 2012.11.17., 9. o.

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/29

---

A BIZOTTSÁG 988/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. október 14.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/31

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. október 7.)

a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Általános Tanácsában az Európai Unió által a Moldovai Köztársaságnak nyújtott további autonóm kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó WTO-mentesség meghosszabbítása iránti kérelem kapcsán az Európai Unió által elfogadandó álláspont meghatározásáról

(2013/500/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikk (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény (WTO-egyezmény) IX. cikke megállapítja a WTO-egyezmény 1A., 1B. vagy 1C. mellékleteiben és azok mellékleteiben szereplő multilaterális kereskedelmi megállapodások alóli mentességek megadásának eljárásait.

(2)

Az 55/2008/EK tanácsi rendeletet (1) módosította az 581/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), amely 2015. december 31-ig meghosszabbította a Moldovai Köztársaságnak (Moldova) biztosított autonóm kereskedelmi kedvezmények alkalmazását és egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozóan kiigazította a vámkontingenseket. Az 55/2008/EK rendelet – az I. mellékletében felsorolt egyes mezőgazdasági termékek kivételével – a Moldovából származó valamennyi termék számára szabad hozzáférést biztosít az uniós piachoz. Az I. mellékletben felsorolt termékek korlátozott engedményekben részesülnek a vámkontingensek keretében nyújtott vámmentesség vagy vámcsökkentés formájában. Az 55/2008/EK rendeletben rögzített kedvezmények köre kiterjeszthető a Moldovából származó borok behozatalának liberalizálása céljából.

(3)	Az Uniónak az 1994. évi GATT I. cikke (1) bekezdésében és XIII. cikkében foglalt kötelezettségei alóli szükséges mértékű mentesítése nélkül az autonóm kereskedelmi kedvezmények biztosításával nyújtott elbánást ki kellene terjeszteni a WTO minden más tagjára is.

(4)

Az Unió érdekében áll, hogy a WTO Egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése értelmében kérelmezze az Unió által Moldovának nyújtott autonóm kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó WTO-mentesség meghosszabbítását annak érdekében, hogy az Unió a Moldovai Köztársaságból származó termékeknek – ideértve bizonyos olyan mezőgazdasági termékeket, amelyekre vonatkozóan az e határozat mellékletében meghatározott korlátozott engedmények vonatkoznak – vámmentességet vagy preferenciális elbánást tudjon biztosítani anélkül, hogy ugyanezt a vámmentességet vagy preferenciális elbánást 2015. december 31-ig köteles lenne kiterjeszteni bármely más WTO-tag hasonló termékeire.

(5)	Az Unió erre irányuló kérelmet nyújt be a WTO-nak.

(6)	Ezért helyénvaló a kérelem kapcsán a WTO Általános Tanácsában az Unió által képviselendő álláspontot meghatározni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Unió nevében elfogadandó álláspont az Unió által Moldovának a Moldovából származó termékekre biztosított autonóm kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó WTO-mentesség 2015. december 31-ig történő meghosszabbításának a kérelmezése, ideértve bizonyos olyan mezőgazdasági termékeket, amelyekre a mellékletében meghatározott engedmények vonatkoznak.

Ezt az álláspontot az Bizottság fejti ki.

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  A Tanács 55/2008/EK rendelete (2008. január 21.) a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről, valamint a 980/2005 rendelet és a 2005/924/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 20., 2008.1.24., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 581/2011/EU rendelete (2011. június 8.) a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló 55/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 165., 2011.6.24., 5. o.).

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/35

---

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. október 4.)

a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egy difenakumot tartalmazó biocid termékre vonatkozó engedélyezés Hollandia általi megtagadásának elutasításáról

(az értesítés a C(2013) 6409. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(2013/501/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/8/EK irányelv I. melléklete tartalmazza a biocid termékekben való felhasználásra uniós szinten jóváhagyott hatóanyagok jegyzékét. A 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a difenakum hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról szóló, 2008. július 29-i 2008/81/EK bizottsági irányelv (2) engedélyezte a difenakum hatóanyagnak a 98/8/EK irányelv V. melléklete szerinti 14. terméktípusba (rágcsálóirtó szerek) tartozó termékekben történő felhasználását.

(2)

Az Edialux France társaság a 98/8/EK irányelv 8. cikkének megfelelően engedélykérelmet nyújtott be Franciaországhoz egy difenakumot parafinblokk formájában tartalmazó termékre (a továbbiakban: a vitatott termék) vonatkozóan. A vitatott terméknek a biocid termékek uniós nyilvántartása szerinti nevét és azonosító számait e határozat melléklete tartalmazza.

(3)	Franciaország a vitatott terméket 2012. február 23-án engedélyezte. Az engedélyt ezt követően Németország, Luxemburg, Belgium és Svájc kölcsönösen elismerte.

(4)	A Denka Registrations B.V. (a továbbiakban: a kérelmező) 2012. július 3-án hiánytalan kérelmet nyújtott be Hollandiához a vitatott termékre vonatkozó francia engedély kölcsönös elismerése tárgyában.

(5)

Hollandia 2013. január 24-én a 98/8/EK irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően értesítette a Bizottságot, a többi tagállamot és a kérelmezőt az engedélyezés megtagadására vonatkozó javaslatáról. Hollandia véleménye szerint a vitatott termék nem felel meg a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott azon követelménynek, hogy legyen „eléggé hatékony”, mivel a termék hatékonyságának vizsgálatára sem üzemi, sem félüzemi körülmények között nem került sor. Az értesítés szerint a rágcsálóirtó termékek hatékonysága különös jelentőséggel bír Hollandia számára, mivel rezisztenciaproblémákkal kapcsolatos jelzések érkeztek mind a patkányokra, mind az egerekre vonatkozóan.

(6)

A Bizottság a 98/8/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban felkérte a többi tagállamot és a kérelmezőt arra, hogy 90 napon belül írásban tegyék meg a bejelentéssel kapcsolatos észrevételeiket. A fenti határidőn belül Franciaországtól, Belgiumtól és a kérelmezőtől érkezett észrevétel. Az értesítés tartalmát a Bizottság képviselői és a biocid termékek területén hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok képviselői is megvitatták a termékengedélyezési ügyekkel és a kölcsönös elismerések elősegítésével foglalkozó csoport 2013. február 25–26-i ülésén, amelyen a kérelmező is részt vett.

(7)

A beérkezett észrevételekből kiderül, hogy Franciaország a termék hatékonyságát a rágcsálóirtó biocid termékek hatékonyságának értékelésére vonatkozó EU iránymutatással (3) összhangban vizsgálta meg. Noha egy rágcsálóirtó szer engedélyezésekor rendszerint el kell végezni az engedélyezendő termék laboratóriumi és üzemi vizsgálatait, az üzemi vizsgálat elhagyható az adatoknak egy másik, a 98/8/EK irányelv alapján már engedélyezett olyan termékre történő alkalmazásával, amely ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, és engedélyét ugyanazon felhasználásra vonatkozóan kapta.

(8)

A vitatott termék hatékonyságára vonatkozó következtetés tehát az adatoknak egy granulátum formátumú másik rágcsálóirtó termékre (Sorkil Avoine Speciale (4)) történő alkalmazásán alapszik, amely rendelkezik az említett iránymutatásban előírt jellemzőkkel, és amelyre nézve a termékhatékonyságot a célfajokon végzett üzemi és félüzemi vizsgálatok bizonyították.

(9)	Ezenkívül az iránymutatásban előírt választásos vizsgálat bizonyította, hogy a csalétek formátuma nem befolyásolta annak vonzerejét, és hogy a vitatott termék az egerek esetében csalogatóbb volt, a patkányok esetében pedig ugyanolyan csalogató volt, mint a Sorkil Avoine Speciale nevű termék.

(10)

A fenti megállapításokra tekintettel a Bizottság egyetért a Franciaország és a franciaországi engedélyt kölcsönösen elismerő többi tagállam által végzett értékelés következtetéseivel, és a vitatott terméket a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint „eléggé hatékonynak” tekinti. A Bizottság ezért úgy véli, hogy Hollandiának az engedélyezés megtagadására vonatkozó javaslata a benyújtott indokokkal nem támasztható alá.

(11)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság elutasítja Hollandia azon javaslatát, hogy a Franciaország által 2012. február 23-án kiadott, a mellékletben említett termékre vonatkozó engedélyt tagadják meg.

2. cikk

E határozat címzettje a Holland Királyság.

---

(1)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(2)  HL L 201., 2008.7.30., 46. o.

(3)  Lásd: Technical Notes for Guidance on Product Evaluation. Appendices to Chapter 7. Product Type 14: Efficacy Evaluation of Rodenticidal Biocidal Products; elérhető a következő weboldalon: http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/our_activities/public-health/risk_assessment_of_Biocides/doc/TNsG/TNsG_PRODUCT_EVALUATION/Revised_Appendix_Chapter_7_PT14_2009.pdf

(4)  A francia kérelem azonosító száma a biocid termékek uniós nyilvántartásában: 2010/6309/6308/FR/AA/7742. Engedélyezés időpontja: 2011. október 1.

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/37

---

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. október 11.)

a hasított sertések osztályozási módszereinek engedélyezéséről Cipruson című 2005/7/EK határozatnak a hasított sertések alternatív előkészítése tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2013) 6583. számú dokumentummal történt)

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

(2013/502/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke m) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)	A 2005/7/EK bizottsági határozat (2) engedélyezte a hasított sertések alternatív előkészítését Cipruson.

(2)	Ciprus kérte a Bizottságtól egy, a 2005/7/EK határozat 2. cikkében engedélyezett alternatív előkészítési módtól és az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B.III. pontjának első bekezdésében meghatározott szabványos előkészítési módtól eltérő előkészítési mód alkalmazásának engedélyezését.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B.III. pontjának második bekezdése értelmében a tagállamok számára engedélyezhető az említett pont első bekezdésében meghatározott szabványos előkészítési módtól eltérő hasítottsertés-előkészítési mód alkalmazása, ha területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat nem ezt a szabványos előkészítési módot követi. Kérelmében Ciprus előadta, hogy a területén alkalmazott kereskedelmi gyakorlatban a hasított sertések előkészítése a nyelv, a vese és a háj eltávolítása nélkül is történhet. Ezt a szabványos előkészítéstől eltérő előkészítést ezért engedélyezni kell Cipruson.

(4)	Annak érdekében, hogy az így előkészített hasított sertések tömege összehasonlítható legyen a szabványos módon előkészített hasított sertések tömegével, az így előkészített hasított sertések mért tömegét a nem szabványos előkészítési mód figyelembevételével ki kell igazítani.

(5)	A 2005/7/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2005/7/EK határozat 2. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Ennek a határozatnak a Ciprusi Köztársaság a címzettje.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  A Bizottság 2005/7/EK határozata (2004. december 27.) a hasított sertések osztályozási módszerének engedélyezéséről Cipruson (HL L 2., 2005.1.5., 19. o.).

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/38

---

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. október 11.)

az Unió egyes részeinek a méhek varroózisától mentes területként való elismeréséről és varroózismentes minősítésük megőrzése érdekében az Unión belüli kereskedelem és az Unióba történő behozatal tekintetében szükséges kiegészítő biztosítékok meghatározásáról

(az értesítés a C(2013) 6599. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/503/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 92/65/EGK irányelv azon állatok, spermák, petesejtek és embriók Unión belüli kereskedelmét és Unióba történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményeket határozza meg, amelyek nem tartoznak a szóban forgó irányelv F. mellékletében említett külön uniós jogszabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá.

(2)	A méhek varroa atkakórja (a továbbiakban: varroózis) szerepel a 92/65/EGK irányelv B. mellékletében. A világszerte bejelentetten előforduló betegséget a Varroa nemzetségbe tartozó ektoparazita atkák okozzák.

(3)

A 92/65/EGK irányelv 15. cikke előírja, hogy amennyiben egy tagállam véleménye szerint területe vagy területének egy része mentes az említett irányelv B. mellékletében felsorolt betegségek egyikétől, megfelelő dokumentációt kell benyújtania a Bizottsághoz, melynek alapján a Bizottság határozatot fogad el.

(4)

A varroózis a méhfiasítás mozgatásával és a fertőzött felnőtt méhek közvetlen érintkezésével terjed. Ez utóbbi csak a méhek röptávolságán belül lehetséges. Emiatt kizárólag azok a területek ismerhetők el betegségtől mentesnek, ahol a méhkaptárok és a méhfiasítás mozgatása ellenőrizhető, és amelyek földrajzilag eléggé elszigeteltek ahhoz, hogy kizárható legyen a kívülről érkező méhmigráció. Ezenfelül az illetékes hatóságoknak kiterjesztett felügyeleti eredmények révén bizonyítaniuk kell, hogy a régió valóban mentes a varroózistól, és hogy a minősítés megőrzése érdekében az élő méhek és a fiasítás behozatala szigorúan ellenőrzött.

(5)

Finnország kérelmet nyújtott be az iránt, hogy a területe részét képező Åland-szigeteket a Bizottság ismerje el varroózistól mentesnek. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Szerződések rendelkezéseit az Åland-szigetekre az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről szóló okmányhoz csatolt 2. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.

(6)	Tekintve, hogy az Åland-szigetek a Botteni-öböl és a Balti-tenger között elhelyezkedő szigetcsoportot alkotnak, földrajzilag megfelelően elszigeteltek a varroózis által esetlegesen megfertőzött területektől.

(7)

A varroózis az Åland-szigeteken kötelező bejelentés alá eső betegség, és fedett fiasítás, valamint kikelt, felnőtt élő mézelő méhek nem szállíthatók Finnország szárazföldi területeiről az Åland-szigetekre. Finnország több éve megfigyeli a sziget méhpopulációját. Az említett felügyelet alapján Finnország jelenleg megerősítheti, hogy a betegség nincs jelen az Åland-szigeteken. Így az említett finnországi terület mentesnek tekinthető a szóban forgó betegségtől.

(8)	Ezért indokolt meghatározni a kiegészítő kereskedelmi biztosítékokat, figyelembe véve a Finnország nemzeti jogába már bevezetett intézkedéseket.

(9)

Az élő méheknek az Unión belül, az uniós varroózismentes területek között történő mozgatására alkalmazandó egészségügyi bizonyítványmintákra vonatkozó előfeltételek meghatározása érdekében a 92/65/EGK irányelv E. mellékletének 2. részében szereplő egészségügyi bizonyítványt ki kell egészíteni egy további igazolással. Ezenfelül a varroózismentes terület vagy területek helyi állat-egészségügyi egységét a 2009/821/EK bizottsági határozatnak (2) megfelelően TRACES-kóddal kell azonosítani.

(10)

Az élő méhek Unióba történő behozatala kizárólag a 206/2010/EU bizottsági rendeletben (3) meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezett. Az említett rendeletben meghatározott követelményeken túl – a varroózismentesként elismert területek e minősítésének megőrzése érdekében – helyénvaló megtiltani a méhanyák és a kísérő dolgozók szállítmányainak Unióba történő behozatalát, amennyiben a szállítmányok bejelentett végső rendeltetési helye varroózismentes terület.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában felsorolt tagállamokat vagy tagállamon belüli területeket a Bizottság varroózismentesnek ismeri el.

2. cikk

(1)   A mellékletben szereplő tagállamok biztosítják, hogy a mellékletben található táblázat 3. oszlopában felsorolt területeken teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	a nemzeti jog bejelentési kötelezettséget ír elő a varroózisra vonatkozóan;

b)	rendszeres felügyeletet végeznek annak igazolására, hogy a Varroa nemzetségbe tartozó ektoparazita akták nincsenek jelen a területen.

(2)   A mellékletben felsorolt tagállamok minden év május 31-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az (1) bekezdés b) pontjában említett felügyelet eredményeiről.

(3)   A mellékletben felsorolt tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, ha a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában felsorolt területeken a Varroa nemzetségbe tartozó ektoparazita atkák megjelenését észlelik.

3. cikk

(1)   A mellékletben található táblázat 5. oszlopában felsorolt áruk szállítmányainak az említett táblázat 3. oszlopában szereplő területekre való behozatala nem engedélyezett.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a mellékletben szereplő táblázat 5. oszlopában felsorolt áruknak az említett táblázat 3. oszlopában felsorolt területekre való behozatala engedélyezett abban az esetben, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az áruk olyan másik tagállamból vagy egy másik tagállam olyan területéről származnak, amelyet a 92/65/EGK irányelv 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően varroózismentesnek ismernek el;

b)

a szállítmányt a 92/65/EGK irányelv E. mellékletének 2. részében szereplő egészségügyi bizonyítványnak megfelelően kiállított egészségügyi bizonyítvány kíséri, melynek a II.2. részét az alábbi információval egészítik ki: „a 503/2013/EU bizottsági végrehajtási határozat mellékletében szereplő táblázat 5. oszlopában felsorolt, olyan tagállamokból vagy valamely tagállam olyan részeiből érkező áruk, amelyeket a 92/65/EGK irányelv 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően varroózismentes területként ismertek el, és ahol az utóbbi 30 nap során nem történt bejelentés varroózis előfordulásáról.”

c)	szállítás közben minden óvintézkedést megtettek a szállítmány varroózissal való megfertőződésének elkerülésére.

4. cikk

(1)   A tagállamok nem engedélyezhetik a 206/2010/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett méhszállítmányok Unióba történő behozatalát, amennyiben a szállítmányokat kísérő egészségügyi bizonyítvány I.9., I.10. vagy I.12. rovata szerinti végső rendeltetési hely a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában szereplő terület.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, valamint a 206/2010/EU rendelet által a behozatalra meghatározott egészségügyi követelmények betartása mellett a tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdésben említett szállítmányok Unióba való behozatalát, amennyiben azok végső rendeltetési helye olyan területre változik, amely nem szerepel a mellékletben található táblázat 3. oszlopában.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(2)  A Bizottság 2009. szeptember 28-i 2009/821/EK határozata a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a TRACES állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról (HL L 296., 2009.11.12., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2010. március 12-i 206/2010/EU rendelete az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

---

---

15.10.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/41

---

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HATÁROZATA

(2012. december 17.)

az eljárási szabályzat elfogadásáról

(2013/504/EU)

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 46. cikke k) pontjára,

mivel:

(1)

Az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke értelmében a természetes személyek személyes adatainak az uniós intézmények, szervek és hivatalok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartását független hatóság ellenőrzi.

(2)

A 45/2001/EK rendelet egy független hatóság, az európai adatvédelmi biztos létrehozásáról rendelkezik, aki felelős annak biztosításáért, hogy a személyes adatok feldolgozása tekintetében az uniós intézmények és szervek tiszteletben tartsák a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat.

(3)	A 45/2001/EK rendelet rendelkezik továbbá az európai adatvédelmi biztos feladat- és hatásköréről, valamint az európai adatvédelmi biztos és egy helyettes biztos kinevezéséről.

(4)	Ezenkívül a 45/2001/EK rendelet kimondja, hogy az európai adatvédelmi biztos munkáját titkárság segíti, és számos rendelkezést tartalmaz a személyzettel és költségvetési kérdésekkel kapcsolatban.

(5)	Az európai adatvédelmi biztos feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 2002. július 1-i 1247/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat számos kiegészítő rendelkezést megállapít ezzel kapcsolatban (2).

(6)	Az uniós jog más rendelkezései az európai adatvédelmi biztos további feladat- és hatásköreiről rendelkeznek,

ELFOGADTA EZT AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOT:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A feladat- és hatáskörök gyakorlása

A európai adatvédelmi biztos gyakorolja a 45/2001/EK rendelet és az uniós jog más rendelkezései által rá ruházott feladat- és hatásköröket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E szabályzatban:

a)   „rendelet”: a 45/2001/EK rendelet;

b)   „intézmény”: a 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó uniós intézmény, szerv vagy hivatal;

c)   „európai adatvédelmi biztos”: az európai adatvédelmi biztos mint intézmény;

d)   „biztos”: eltérő rendelkezés hiányában az európai adatvédelmi biztosi és a helyettes biztosi hivatalt betöltő személyek;

e)   „igazgatási intézkedés”: az uniós közigazgatásnak az intézmény által végzett személyesadat-feldolgozással kapcsolatos, általánosan alkalmazandó határozata vagy más jogi aktusa.

II.   FEJEZET

INTÉZMÉNY ÉS TITKÁRSÁG

3. cikk

Függetlenség, jó kormányzás és helyes hivatali magatartás

(1)   A rendelet 44. cikkével összhangban, a biztos feladatkörének ellátása során teljesen függetlenül jár el.

(2)   A biztos gondoskodik az 1. cikkben említett feladatok teljesítéséhez elérhető szolgáltatások megfelelő működéséről, figyelembe véve a jó kormányzás, a helyes hivatali magatartás és a megfelelő irányítás elveit.

4. cikk

A biztos és a helyettes biztos feladatköre

(1)   A biztos és a helyettes biztos mint az intézmény tagjai felelősek a stratégia, a politikák és a határozatok elfogadásáért, továbbá együttműködnek az 1. cikkben említett feladatok teljesítése során. A biztos távollétében vagy akadályoztatása esetén a fenti feladatokat a helyettes biztos látja el, és fordítva.

(2)   A biztos és a helyettes biztos az általános stratégiák és politikák, valamint más fontos kérdések, köztük a titkársággal kapcsolatos ügyek tekintetében konszenzusra törekszik. Amennyiben konszenzus nem érhető el és az ügy sürgős, az adott kérdésben a biztos dönt.

(3)   A biztos – szorosan együttműködve a helyettes biztossal – meghatározza a közöttük lévő munkamegosztást, beleértve azt is, hogy melyikük elsődleges feladata a határozatok előkészítése, elfogadása és nyomon követése, valamint – adott esetben – a feladatoknak a helyettes biztosra való átruházását.

5. cikk

A titkárság

(1)   A rendelet 43. cikkének (4) bekezdésével összhangban a biztos munkáját titkárság segíti, amelynek feladatait és munkamódszereit a biztos határozza meg.

(2)   A biztos bizonyos feladatokat a személyzet egyes tagjaira átruházhat, meghagyva a lehetőséget, hogy e személyek helyébe mások lépjenek.

(3)   A biztos meghatározza a titkárságot alkotó osztályok és részlegek számát, amelyek segítik az 1. cikkben említett feladatok előkészítését és teljesítését. Mindegyik osztály vagy részleg élén osztály-, illetve részlegvezető áll.

6. cikk

Az igazgató

(1)   A titkárságot igazgató vezeti, aki minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a titkárság megfelelő működését és az erőforrások hatékony felhasználását, az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén történő helyettesítését is beleértve.

(2)   Az igazgató felel a következőkért:

a)	stratégiák és politikák kidolgozása és végrehajtása;

b)	hozzájárulás a stratégiák és politikák értékeléséhez és fejlesztéséhez;

c)	a tevékenységek összehangolása és tervezése, az intézmény teljesítményének mérése és adott esetben az intézmény képviselete más intézmények és testületek felé.

7. cikk

Az igazgatótanács

(1)   Az igazgatótanács a biztosból, a helyettes biztosból és az igazgatóból áll. Az igazgatótanács – az általános stratégiák és politikák, valamint más fontos kérdések megvitatása, továbbá az aktuális tevékenységek megfelelő összehangolásához való hozzájárulás céljából – rendszeres időközönként, általában hetente ülésezik.

(2)   Az igazgató biztosítja az igazgatótanács titkárságának megfelelő működését.

8. cikk

Az igazgatói ülés

Az igazgató a tevékenységek összehangolásának és megtervezésének, valamint a stratégiák és politikák kidolgozásának és végrehajtásának biztosítása céljából rendszeres időközönként, általában hetente találkozik az osztály- és részlegvezetőkkel. Az igazgató biztosítja az igazgatói ülés titkárságának megfelelő működését.

9. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság

(1)   Az igazgató gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 2. cikkének értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkének értelmében a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott hatásköröket, továbbá az európai adatvédelmi biztos szempontjából belső, illetve intézményközi jellegű egyéb igazgatási határozatokból fakadó más kapcsolódó hatásköröket, amennyiben a biztosnak a kinevezésre jogosult hatóságra és a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott hatáskörök gyakorlására vonatkozó határozata másként nem rendelkezik.

(2)   Az igazgató az (1) bekezdésben említett hatáskörök gyakorlását az emberi erőforrások kezeléséért felelős tisztviselőre átruházhatja.

10. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörét a biztos gyakorolja. Az átruházott vagy továbbruházott hatáskör alapján engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit az átruházott hatáskör alapján engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és kötelezettségeinek szabályzatában, illetve a továbbruházott hatáskör alapján engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és kötelezettségeinek szabályzatában kijelölt személyek gyakorolják.

(2)   Az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az európai adatvédelmi biztos számvitelért felelős tisztviselője.

III.   FEJEZET

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS ÉS HELYETTESÍTÉS

11. cikk

Hatáskör-átruházás

(1)   A biztos az igazgatóra ruházhatja bármely határozat vagy vélemény végleges szövegének elfogadását és aláírását, amelynek érdemi részét már meghatározták.

(2)   Ha az (1) bekezdés szerint hatásköröket ruháztak az igazgatóra, az igazgató továbbruházhatja a szóban forgó hatáskörök – távollétében történő – gyakorlását az érintett osztály- vagy részlegvezetőre.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a kinevezésre jogosult hatóságra átruházott hatáskörökre, illetve a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos, a 9. és 10. cikk szerinti hatáskör-átruházásra vonatkozó szabályokat.

12. cikk

Helyettesítés

(1)   A biztos és a helyettes biztos távollétében vagy akadályoztatása esetén – indokolt esetben – az igazgató jár el helyettük a távollét vagy akadályoztatás ideje alatt sürgősen figyelmet igénylő ügyekben.

(2)   Az igazgató feladatait akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, továbbá amennyiben a biztos nem jelölt ki tisztviselőt erre a feladatra, a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatban lévő jelen lévő osztály- vagy részlegvezető, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező osztály- vagy részlegvezető, azonos szolgálati idő esetén pedig a legidősebb jelen lévő osztály- vagy részlegvezető látja el.

(3)   Amennyiben nincs jelen osztály- vagy részlegvezető és nem jelöltek ki tisztviselőt, az adott osztályból vagy részlegből jelen lévők közül a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt tisztviselő, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tisztviselő, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb tisztviselő látja el a helyettesítést.

(4)   Bármely más hivatali feljebbvaló helyettesítését akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén egy, az igazgató által a biztossal egyetértésben kijelölt tisztviselő látja el. Amennyiben ilyen helyettest nem jelöltek ki, az adott osztályból vagy részlegből jelen lévők közül a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt tisztviselő, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező beosztott tisztviselő, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb tisztviselő látja el a helyettesítést.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a kinevezésre jogosult hatóságra átruházott hatáskörökre, illetve a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos, a 9. és 10. cikk szerinti hatáskör-átruházásra vonatkozó szabályokat.

IV.   FEJEZET

TERVEZÉS

13. cikk

Éves gazdálkodási terv

(1)   A gondos ügyintézés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az európai adatvédelmi biztos minden évben éves gazdálkodási tervet készít. Ez a terv az európai adatvédelmi biztos hosszú távú stratégiáját általános és konkrét célkitűzésekre bontja le. Az elért eredmények nyomon követése és ellenőrzése érdekében évente kétszer teljesítménymutatókat és célokat határoznak meg és mérnek.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos által tervezett tevékenységek kockázatelemzését, amely az azonosított kockázatokra és a kockázatenyhítésre vonatkozó tervekre is kiterjed, beépítik az éves gazdálkodási tervbe.

14. cikk

Éves jelentés

(1)   A rendelet 48. cikkével összhangban az európai adatvédelmi biztos tevékenységéről éves jelentést („éves jelentés”) nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz, és a jelentést más intézményeknek is továbbítja.

(2)   Az éves jelentést legkésőbb a következő év július 1-ig benyújtják és közzéteszik az európai adatvédelmi biztos honlapján.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos áttekinti a rendelet 48. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (1) bekezdésben említett többi intézmény által abból a célból benyújtott észrevételeket, hogy az Európai Parlament vizsgálja meg a jelentést.

V.   FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

1.   SZAKASZ

Általános rendelkezések

15. cikk

Alapelvek és alapértékek

(1)   Az európai adatvédelmi biztos uniós szinten, a közérdeket szem előtt tartva szakértőként, az adatvédelem területén működő független, megbízható és hiteles szervként jár el. Az európai adatvédelmi biztos beavatkozásai pártatlanságon, feddhetetlenségen, átláthatóságon és gyakorlatiasságon alapulnak.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos konstruktív módon foglalkozik az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy méltányos egyensúlyt teremtsen az adatvédelem, a magánélet védelme, valamint más érdekek és politikák között.

(3)   Az intézmények felügyelete azon az elven alapszik, hogy a megfelelőségért való elszámoltathatóság elsősorban magukat az adatkezelőket terheli.

16. cikk

A tevékenységekre vonatkozó politika

Az európai adatvédelmi biztos a konkrét tevékenységekkel kapcsolatos politikája főbb elemeinek meghatározása céljából stratégiai dokumentumokat fogad el, amennyiben egy adott tevékenységgel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos álláspontjának kialakításához iránymutatásként ez lényeges. A stratégiai dokumentumokat rendszeresen frissítik.

17. cikk

A rendeletnek való megfelelés ellenőrzése

Az európai adatvédelmi biztos rendszeresen ellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy biztosítsa az adatvédelmi szabályok intézményeken belüli betartásának megfelelő áttekintését. Ezek az ellenőrzések lehetnek általánosak vagy célzottabbak, alapulhatnak ismereteken és a felügyeleti tevékenység végzése során gyűjtött bizonyítékokon.

18. cikk

Végrehajtás

Az európai adatvédelmi biztos az adatvédelmi kötelezettségek teljesítését a rendelet 47. cikkében biztosított hatáskörök segítségével kényszeríti ki. Az említett hatásköröket az előírások súlyos, szándékos vagy ismétlődő megsértése esetén a lehető legteljesebb mértékben ki kell használni.

2.   SZAKASZ

Az előzetes ellenőrzés

19. cikk

Előzetes ellenőrzés kérése

(1)   A rendelet 27. cikkével összhangban az európai adatvédelmi biztos – az intézmény adatvédelmi tisztviselőjétől kapott értesítést követően – előzetesen ellenőrzi azokat az adatfeldolgozási műveleteket, amelyek jellegüknél, alkalmazási körüknél vagy céljuknál fogva külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve.

(2)   Az előzetes ellenőrzés szükségességére vonatkozó kétség esetén az európai adatvédelmi biztos az adatvédelmi tisztviselő kérésére eldönti, hogy az adatfeldolgozási művelet jelent-e külön kockázatot, és ha igen, felkéri az adatvédelmi tisztviselőt, hogy ennek megfelelően jelentse be az esetet.

(3)   Ha az adatfeldolgozási művelet nem jelent külön kockázatot, az európai adatvédelmi biztos ebben az esetben is bizonyos ajánlásokat intézhet az intézményhez.

(4)   Az előzetes ellenőrzésre vonatkozó értesítéseket e-mailben, az európai adatvédelmi biztos által kidolgozott szabványos formanyomtatványon kell beküldeni az európai adatvédelmi biztos titkárságára.

(5)   Az értesítés tárgyát képező adatfeldolgozási művelettel kapcsolatos bármely lényeges kiegészítő információt csatolni lehet az értesítési formanyomtatványhoz.

20. cikk

Előzetes ellenőrzésről szóló vélemények

(1)   Az európai adatvédelmi biztos véleményt fogad el, amelyben bemutatja az előzetes ellenőrzés releváns jogalapját és következtetéseit.

(2)   Ha a bejelentett adatfeldolgozás a rendelet bármely rendelkezésének lehetséges megsértését vonja maga után, az európai adatvédelmi biztos ennek elkerülése érdekében adott esetben javaslatokat tesz.

21. cikk

Az előzetes ellenőrzésről szóló vélemény elfogadására vonatkozó határidők és felfüggesztések

(1)   A rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztos az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül meghozza az előzetes ellenőrzésről szóló véleményt. Az európai adatvédelmi biztos minden további, általa szükségesnek tartott információt bekérhet. A két hónapos időtartam felfüggeszthető arra az időre, amíg az európai adatvédelmi biztos beszerzi az általa kért további információkat. A két hónapos időtartam egy alkalommal további két hónappal meghosszabbítható, ha az ügy bonyolultsága megkívánja.

(2)   Ha a véleményezésre a két hónapos időtartam végéig, illetve ezen időtartam bármely meghosszabbításának leteltéig nem kerül sor, akkor a véleményt kedvezőnek kell tekinteni.

(3)   A határidő számítása szempontjából a kezdőnap az értesítési formanyomtatvány kézhezvételének napját követő nap.

(4)   Ha a határidő utolsó napja ünnepnapra vagy más olyan napra esik, amikor az európai adatvédelmi biztos szolgálata zárva tart, a vélemény közlésére vonatkozó végső határidőnek a következő munkanapot kell tekinteni.

22. cikk

Határidők és felfüggesztések

(1)   A vélemény elfogadása előtt az európai adatvédelmi biztos a gyakorlati szempontokkal és ténybeli pontatlanságokkal kapcsolatos visszajelzés céljából megküldi a vélemény tervezetét az intézménynek. Az intézmény a tervezet kézhezvételétől számított tíz napon belül benyújtja visszajelzését. Az adatkezelő indokolt kérelmére ez a határidő meghosszabbítható. A visszajelzés kérése a 21. cikk (1) bekezdésében említett határidőt felfüggeszti. Ha a határidő leteltéig visszajelzés nem érkezik, az európai adatvédelmi biztos elindítja az eljárást a vélemény elfogadására.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos a vélemény elfogadásától kezdődően három hónapot ad az intézménynek arra, hogy nyújtson tájékoztatást a véleményben tett ajánlások végrehajtásáról. A tájékoztatást az európai adatvédelmi biztos nyomon követi.

23. cikk

Az előzetes ellenőrzésről szóló vélemények nyilvántartása

(1)   A rendelet 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztos nyilvántartást vezet minden olyan adatfeldolgozási műveletről, amelyről a rendelet 27. cikke szerint értesítették.

(2)   A nyilvántartás kizárja a biztonsági intézkedésekre való bármilyen utalást. Hivatkozást tartalmaz az európai adatvédelmi biztos véleményéhez, továbbá tájékoztat az intézmény által a 22. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatás nyújtására vonatkozó határidőről. A nyilvántartás az európai adatvédelmi biztos honlapján hozzáférhető.

3.   RÉSZ

Közigazgatási egyeztetés

24. cikk

Közigazgatási egyeztetés

(1)   A rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban az intézmények értesítik az európai adatvédelmi biztost azoknak a közigazgatási intézkedéseknek a kidolgozása esetén, amelyek személyesadat-feldolgozásra vonatkoznak.

(2)   A rendelet 46. cikkének d) pontjával összhangban az európai adatvédelmi biztos konzultáció keretében tanácsokkal lát el intézményeket a személyes adatok feldolgozására vonatkozó valamennyi kérdésben, különösen azt megelőzően, hogy ezek az intézmények az alapvető jogoknak és szabadságoknak a személyesadat-feldolgozás tekintetében történő védelmére vonatkozó belső szabályokat határoznának meg.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos elvben csak azokat a konzultációkat veszi figyelembe, amelyeket az elsőként érintett intézmény adatvédelmi tisztviselőjéhez benyújtottak egyeztetésre.

25. cikk

Vélemények

(1)   Az európai adatvédelmi biztos általában az egyeztetés eredményeinek átvételét követő két hónapon belül véleményt alkot. Az európai adatvédelmi biztos minden további, általa szükségesnek tartott információt bekérhet. A két hónapos időtartam felfüggeszthető arra az időre, amíg az európai adatvédelmi biztos beszerzi az általa kért további információkat.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos a vélemény elfogadásától kezdődően három hónapot ad az intézménynek arra, hogy nyújtson tájékoztatást a véleményben tett ajánlások végrehajtásáról. A tájékoztatást az európai adatvédelmi biztos nyomon követi.

4.   SZAKASZ

Jogalkotási és politikai konzultáció

26. cikk

A konzultáció köre

(1)   A rendelet 41. cikkével és 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztos tanácsadást végez a Szerződéseken és más jogi aktusokon és dokumentumokon alapuló jogalkotási javaslatokkal, köztük az alábbiakkal kapcsolatban:

a)	a közös kül- és biztonságpolitika szerinti határozatok;

b)	végrehajtási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok;

c)	harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokkal kapcsolatos dokumentumok;

d)	a Szerződések alapján indított tagállami jogalkotási kezdeményezések;

e)	megerősített együttműködésre vonatkozó kezdeményezések;

f)	nem kötelező érvényű jogi aktusok, köztük a személyes adatok feldolgozásához fűződő egyéni jogok és szabadságok védelmével kapcsolatos ajánlások és közlemények.

Az európai adatvédelmi biztos a szóban forgó tanácsadást a Bizottsággal való – a rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti, az intézmény egyéb kérésére vagy saját kezdeményezése alapján történő – egyeztetést követően végzi.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos a jogalkotási folyamat valamennyi szakaszában rendelkezésre áll az érintett intézményekkel való egyeztetésre.

27. cikk

Informális egyeztetés

(1)   A Bizottsággal való megállapodás értelmében egyeztetni kell az európai adatvédelmi biztossal, mielőtt a biztosok testülete végleges határozatot hoz egy intézkedés, jogalkotási javaslat vagy szakpolitikai dokumentum elfogadásáról. Az egyeztetésre válaszként az európai adatvédelmi biztos megküldi a javaslattervezetre vagy kapcsolódó dokumentumra vonatkozó informális észrevételeit a Bizottság felelős szolgálatának.

(2)   Az (1) bekezdés szerint továbbított informális észrevételek – a Szerződések és másodlagos jogszabályok értemében alkalmazandó előírásokra is figyelemmel – tiszteletben tartják a Bizottság belső döntéshozatali folyamatának titkosságát. Az európai adatvédelmi biztos törekszik arra, hogy tiszteletben tartsa a bizottsági szolgálatok által javasolt határidőket, amennyiben ez ésszerű és megvalósítható.

28. cikk

Jogalkotási vélemények és hivatalos észrevételek

(1)   Az európai adatvédelmi biztos jogalkotási javaslatra vagy kapcsolódó dokumentumra vonatkozó tanácsadása vélemény, hivatalos észrevételek vagy bármilyen más, megfelelőnek ítélt eszköz formáját is öltheti.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos véleménye egy javaslat vagy kapcsolódó dokumentum adatvédelmi vonatkozásait elemzi. A véleményt általában a javaslat vagy kapcsolódó dokumentum elfogadásától számított három hónapon belül kiadják.

(3)   A vélemény összefoglalását közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), a teljes változatot pedig az európai adatvédelmi biztos honlapján.

(4)   Az európai adatvédelmi biztos hivatalos észrevételei egy javaslat vagy kapcsolódó dokumentum speciális kérdéseit tárgyalja. Az észrevételeket általában a dokumentum elfogadásától számított két hónapon belül kiadják. Az észrevételeket közzéteszik az európai adatvédelmi biztos honlapján.

29. cikk

Éves prioritások és leltár

(1)   Az éves prioritásokat az európai adatvédelmi biztos a honlapján közzéteszi.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos évente háromszor leltárt tesz közzé honlapján azon jogalkotási javaslatokról és kapcsolódó dokumentumokról, amelyekre vonatkozóan tanácsadást kíván végezni. A leltár a szóban forgó dokumentumokat fontosságuk szerint minősíti.

(3)   A leltár a Bizottság éves munkaprogramján és annak frissített mellékletein, valamint a rendelkezésre álló egyéb vonatkozó információkon alapszik.

30. cikk

A jogalkotási vélemények és hivatalos észrevételek nyomon követése

(1)   Az európai adatvédelmi biztos aktívan követi a tanácsadást követően az Európai Parlamentben, a Tanácsban és a Bizottságban zajló fejleményeket.

(2)   A biztos rendelkezésre áll, hogy a jogalkotóval tartott találkozón szóban ismertesse és megvitassa az európai adatvédelmi biztos által adott tanácsot, vagy kérésre egyéb hozzájárulást nyújtson.

(3)   Amennyiben egy tárgyalt jogalkotási intézkedést jelentős mértékben megváltoztatnak, az európai adatvédelmi biztos mérlegelheti újabb vélemény, további észrevételek vagy bármilyen más, megfelelőnek ítélt eszköz előterjesztését.

5.   SZAKASZ

Panaszok

31. cikk

Panaszok

(1)   A rendelet 46. cikkének a) pontjával összhangban az európai adatvédelmi biztos meghallgatja és kivizsgálja a panaszokat, és ésszerű időn belül értesíti az érintettet a vizsgálat eredményéről.

(2)   Az európai adatvédelmi biztoshoz benyújtott panaszok nem befolyásolják az egyidejűleg folyó közigazgatási vagy bírósági eljárásokban érvényes fellebbezési határidőket.

32. cikk

Panasz benyújtása

(1)   A panasz azonosítja a panaszt benyújtó személyt.

(2)   A panasz írásban, az Európai Unió bármelyik hivatalos nyelvén benyújtható; a panasznak a panasz tárgyának megértéséhez szükséges összes információt tartalmaznia kell.

(3)   Főszabály szerint a panaszt az alapjául szolgáló tényeknek a panaszos tudomására jutásától számított két éven belül be kell nyújtani.

(4)   Ha ugyanazon tényállásra vonatkozóan az európai ombudsmanhoz is benyújtottak panaszt, az európai adatvédelmi biztos a közte és az európai ombudsman között létrejött egyetértési megállapodás rendelkezéseinek figyelembevételével vizsgálja a panasz elfogadhatóságát (3).

33. cikk

Panaszok kezelése

(1)   Az európai adatvédelmi biztos az alábbiak figyelembevételével dönt egy panasz kezelésének legmegfelelőbb formájáról és módjáról:

a)	az adatvédelmi szabályok állítólagos megsértésének jellege és súlyossága;

b)	a kár fontossága, amelyet egy vagy több érintett a jogsértés következtében elszenvedett vagy elszenvedhetett volna;

c)	az ügy potenciális átfogó jelentősége, az érintett többi köz- és magánérdekkel összefüggésben is;

d)	a jogsértés bekövetkezése megállapításának valószínűsége;

e)	a pontos nap, amikor az események történtek, minden olyan magatartás, amelynek már nincs hatása, a hatások megszüntetése vagy megfelelő garancia a hatások megszüntetésére.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos fellépése – különösen a tájékoztatás iráni írásbeli kérés esetén – az érintett személyek meghallgatásából, helyszíni vizsgálatból vagy az érintett berendezések igazságügyi szakértői vizsgálatából állhat.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos kizárólag a vizsgálat megfelelő lefolytatásához szükséges mértékben fedi fel a panasz tartalmát. A vizsgálat folyamán és a vizsgálatot követően az európai adatvédelmi biztos a panasszal kapcsolatos dokumentumokat, köztük a végleges döntést nem közölheti harmadik felekkel, kivéve ha az érintett személyek hozzájárulnak a közléshez, vagy az európai adatvédelmi biztost jogszabály kötelezi a közlésre.

(4)   Az európai adatvédelmi biztos a panasszal kapcsolatos információkat kizárólag olyan formában teheti közzé, ami a panaszos vagy más érintettek azonosítását nem teszi lehetővé.

34. cikk

A panaszok kimenetele

(1)   Az európai adatvédelmi biztos a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a panaszost a panasz kimeneteléről és a hozott intézkedésről.

(2)   Ha egy panaszt elfogadhatatlannak találtak vagy vizsgálatát beszüntették, az európai adatvédelmi biztos indokolt esetben tájékoztatja a panaszost, hogy forduljon egy másik hatósághoz.

(3)   A rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a panaszt elutasítottnak kell tekinteni, ha az európai adatvédelmi biztostól hat hónapon belül nem érkezik rá válasz.

35. cikk

Felülvizsgálat és bírósági jogorvoslatok

(1)   A panaszos és az érintett intézmény írásban kérheti az európai adatvédelmi biztostól egy panaszra vonatkozó határozat felülvizsgálatát.

(2)   A felülvizsgálati kérelmet a határozat kézhezvételének napjától számított egy hónapon belül be kell nyújtani, és a kérelmet az európai adatvédelmi biztos által figyelmen kívül hagyott új elemekre vagy jogi érvekre kell korlátozni.

(3)   Attól a lehetőségtől függetlenül, hogy az európai adatvédelmi biztostól kérhető egy panaszra vonatkozó határozat felülvizsgálata, a határozat ellen – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkében megállapított feltételekkel – jogorvoslati kérelem nyújtható be az Európai Unió Bíróságához.

6.   SZAKASZ

Ellenőrzés és helyszíni vizsgálat

36. cikk

Ellenőrzések

(1)   Amennyiben a felügyeleti feladatok teljesítéséhez vagy jogi kötelezettség teljesítése céljából a helyszíni ellenőrzést szükségesnek tartja, az európai adatvédelmi biztos ellenőrzés lefolytatásáról határoz.

(2)   Az ellenőrzést annak tervezett napja előtt négy héttel írásban be kell jelenteni az érintett intézménynél. A közlésben le kell írni az ellenőrzés célját és hatókörét, meg kell állapítani az ellenőrzés napját, és meg kell jelölni egy határidőt, ameddig az intézmény kérheti az időpont felülvizsgálatát, és ameddig az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátania a kért információkat.

(3)   Ezt követően az európai adatvédelmi biztos határozatot ad ki az ellenőrzésről, amelyben megjelöli annak célját, hatókörét, napját/napjait és helyét/helyeit, továbbá meghatározza az ellenőrzési tevékenységek jogalapját. A határozathoz csatolni kell az ellenőrzésben részt vevő személyzet tagjainak megbízatását.

(4)   A személyzet ellenőrzést lefolytató tagjai szelektíven és arányosan gyűjtik be az igazoló dokumentumokat. Az igazoló dokumentumokat minden esetben megfelelően biztosítják.

(5)   Az ellenőrzés során lefolytatott meghallgatásokat és beszerzett információkat, valamint a követett eljárást jegyzőkönyvben rögzítik, amit megküldenek az intézménynek észrevételezésre. Ha a kijelölt időn belül észrevétel nem érkezik, a jegyzőkönyvet elfogadottnak kell tekinteni. Az ellenőrzés során gyűjtött bizonyítékok listáját csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(6)   A európai adatvédelmi biztos az ellenőrzés folyamán tett megállapításokat ellenőrzési jelentésben rögzíti. A jelentés tartalmazza az ellenőrzött intézmény által megteendő intézkedéseket, és az európai adatvédelmi biztos nyomon követi a jelentést.

37. cikk

Helyszíni vizsgálatok

(1)   Az európai adatvédelmi biztos helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy egy intézmény felső vezetése mennyire elkötelezett a rendelet betartásának elősegítése iránt.

(2)   Helyszíni vizsgálatra általában akkor kerül sor, ha nincs elkötelezettség a rendelet betartása iránt, nincs kommunikáció vagy a helyszíni vizsgálat a tudatosság növelése céljából szükséges.

(3)   A helyszíni vizsgálat indokolt esetben ütemtervre („menetrend”) vonatkozó megállapodással zárul, amely az intézmény vezetését a rendelet szerinti konkrét kötelezettségek meghatározott időn belüli teljesítésére kötelezi. A konszenzuson alapuló ütemtervet az európai adatvédelmi biztos nyomon követi.

7.   SZAKASZ

A technológia nyomon követése

38. cikk

Technológia és kutatás

(1)   A rendelet 46. cikkének e) pontjával összhangban az európai adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri az információs és kommunikációs technológiák fejlődését. E feladat ellátása során az európai adatvédelmi biztos célja, hogy azonosítsa az adatvédelemre potenciális hatással lévő újonnan mutatkozó tendenciákat, felvegye a kapcsolatot az érintett felekkel, növelje a lehetséges adatvédelmi szempontokkal kapcsolatos tájékozottságot és adjon tanácsot arra vonatkozóan, hogy az adatvédelmi aggályokat hogyan kell beépíteni az érintett projektekbe, mozdítsa elő a beépített adatvédelem és az alapértelmezett adatvédelem elveit, valamint szükség esetén igazítsa hozzá a felügyeleti módszertant a technológiai fejlődéshez.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos a kutatási tanácsadó bizottságokban való részvétellel, a javaslatok értékelési folyamatában a Bizottság segítésével és adott esetben minden más eszközzel hozzájárul az Unió keretprogramjaihoz.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos arról határozhat, hogy hozzájárul egyes uniós finanszírozású kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekhez azáltal, hogy a tevékenységről – kérelemre vagy saját kezdeményezésére – véleményt fogad el.

8.   SZAKASZ

Bírósági eljárások

39. cikk

Fellépés intézményekkel szemben

A rendelet 47. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban az európai adatvédelmi biztos egy ügyet a Szerződésben meghatározott feltételek szerint az Európai Unió Bírósága elé utalhat. Az európai adatvédelmi biztos szükség esetén, amennyiben egy intézmény nem tartja be a rendelet előírásait, valamint ha nem reagál hatékonyan az európai adatvédelmi biztos által a rendelet 47. cikke szerint tett későbbi végrehajtási intézkedésekre, élhet ezzel a hatáskörével.

40. cikk

Fellépés az európai adatvédelmi biztos határozataival szemben

A rendelet 32. cikkének (3) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztos döntései ellen az Európai Unió Bírósága előtt kell keresetet indítani.

41. cikk

Beavatkozás

(1)   A rendelet 47. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban az európai adatvédelmi biztos beavatkozóként járhat el az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos beavatkozási kérelmet nyújt be az eljárásban, ha az ügy adatvédelmi szempontból általános jelentőségű, vagy ha az európai adatvédelmi biztos felügyeleti feladatainak ellátása során közvetlenül részt vett az ügy tényállásában.

(3)   A beavatkozási kérelemről döntő határozatot más tényezők is befolyásolhatják, köztük az is, hogy az adatvédelmi kérdés lényeges részét alkotja-e az ügynek, továbbá hogy az európai adatvédelmi biztos részéről történő beavatkozás valószínűsíthetően hozzáadott értéket ad-e az eljáráshoz.

(4)   Az európai adatvédelmi biztos – kivéve, ha erős indokok szólnak a beavatkozás ellen – beavatkozási kérelmet nyújt be, ha erre a Bíróság hivatalosan felkéri.

VI.   FEJEZET

ADATVÉDELMI TISZTVISELŐK

42. cikk

Együttműködés az adatvédelmi tisztviselőkkel

(1)   Az európai adatvédelmi biztos – kölcsönösségi alapon és az adatvédelmi tisztviselők hálózata által szervezett üléseken való részvétel formájában egyaránt – együttműködik az adatvédelmi tisztviselőkkel.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos támogatást és iránymutatást nyújt az adatvédelmi tisztviselőknek, ha ez a feladataik ellátásához szükséges.

43. cikk

A kinevezett adatvédelmi tisztviselők nyilvántartása

A rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztos nyilvántartást vezet az adatvédelmi tisztviselők hozzá bejelentett kinevezéseiről. A nyilvántartás főként az egyes adatvédelmi tisztviselők megbízatásnak időtartamára vonatkozóan tartalmaz információkat.

VII.   FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ADATVÉDELMI HATÓSÁGOKKAL

44. cikk

Együttműködés az adatvédelmi hatóságokkal

(1)   A rendelet 46. cikke f) pontjának i. alpontjával összhangban az európai adatvédelmi biztos együttműködik a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal és más felügyeleti szervekkel olyan mértékben, amilyen mértékben erre e hatóságoknak saját feladatkörük ellátásához szükségük van.

(2)   Az együttműködés kiterjed a következőkre:

a)	minden lényeges információ – köztük a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk, az európai adatvédelmi biztos hatásköreinek gyakorlása céljából az érintett hatósághoz benyújtott kérelmek és e hatóságnak a kérelmekre adott válaszai – cseréje;

b)	kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a hatóságok érintett tagjaival és személyzetével;

c)	következetes gyakorlat biztosítása céljából együttműködés az uniós jog értelmében létrehozott közös felügyeleti hatóságokkal és szervekkel, indokolt esetben a szóban forgó hatóságok és testületek ülésein való részvételt is beleértve.

45. cikk

A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport

(1)   A rendelet 46. cikkének g) pontjával összhangban az európai adatvédelmi biztos részt vesz a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikke által létrehozott, a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport tevékenységében (4).

(2)   Az európai adatvédelmi biztos aktívan hozzájárul a munkacsoport által közzétett dokumentumok megvitatásához és szövegezéséhez, amelyek célja az adatvédelmi jogszabályok egységes értelmezésének biztosítása és szakmai tanácsadás nyújtása az Európai Bizottságnak. Ilyen esetekben az európai adatvédelmi biztos – indokolt esetben – az uniós perspektívát terjeszti elő.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos rendszeresen részt vesz a munkacsoport plenáris és alcsoportszintű ülésein.

(4)   A megfelelő gyakorlati együttműködés érdekében az európai adatvédelmi biztos előmozdítja a munkacsoport vezetőjével a munkacsoport prioritásairól folytatott rendszeres – lehetőség szerint legalább évente sorra kerülő – megbeszéléseket.

46. cikk

Nagyméretű IT-rendszerek összehangolt felügyelete

(1)   Az európai adatvédelmi biztos az uniós jogszabályokban előírt módon a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együtt részt vesz nagyméretű IT-rendszerek összehangolt felügyeletében.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos koordinációs üléseket szervez, és ellátja a koordinációs csoportok titkársági feladatait.

(3)   A nagyméretű IT-rendszerek nemzeti és központi részei összehangolt felügyeletének biztosítása érdekében az európai adatvédelmi biztos – a szükséges mértékben és a nemzeti felügyeleti hatóságok prioritásai szerint – együttműködik az egyes nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

47. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)   Az európai adatvédelmi biztos részt vesz az európai adatvédelmi biztosok éves tavaszi konferenciáján, az adatvédelmi és a magánélet védelmével foglalkozó biztosok éves nemzetközi konferenciáján és a nemzetközi adatvédelmi és távközlési munkacsoport munkájában.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos részt vesz a magánélet védelmének érvényesítésével foglalkozó érintett nemzetközi hálózatokban.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos rendszeres szakszemináriumokat szervez nemzetközi szervezetek képviselőivel a bevált gyakorlatok megosztása és e szervezetekben az adatvédelmi kultúra fejlesztése céljából.

(4)   Az európai adatvédelmi biztos előmozdítja a nemzetközi szintű együttműködést és párbeszédet a harmadik országokból származó egyéb érdekelt felekkel.

VIII.   FEJEZET

IGAZGATÁS

48. cikk

Biztonság

(1)   A rendelet 45. cikkével összhangban a biztost és személyzetét, minden olyan bizalmas információ tekintetében, amelyről hivatali feladataik ellátása során szereztek tudomást, megbízatási idejük alatt és után egyaránt szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos személyzetének egy vagy több tagját – különböző tevékenységi területekkel kapcsolatban – biztonsági kérdésekért felelős személlyé nevezi ki. E személyek feladata elsősorban a személyzettel kapcsolatos biztonsági kérdésekre, a fizikai biztonságra és az informatikai biztonságra terjed ki. Amikor a személyzet fentiek szerint kinevezett tagjai az európai adatvédelmi biztos tekintetében szükségesnek ítélik biztonsági kockázatok elkerülését, közvetlenül jelentést tesznek erről az igazgatónak.

49. cikk

Informatikai irányítóbizottság

Informatikai irányítóbizottságot hoznak létre, amely tanácsadást végez az igazgatótanács részére az informatikának az európai adatvédelmi biztos biztonságára és belső fejlesztésére gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

50. cikk

Minőségirányítás

Az európai adatvédelmi biztos mechanizmusokat léptet életbe a megfelelő minőségirányítás – többek között a belső ellenőrzési szabványok, a tevékenységről szóló éves jelentés és a kockázatkezelés – biztosítása céljából.

51. cikk

Adatvédelmi tisztviselő

A rendelet 24. cikkével összhangban az európai adatvédelmi biztos adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki közvetlenül az igazgatónak tesz jelentést.

52. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

(1)   Az európai adatvédelmi biztos növeli az adatvédelemmel kapcsolatos tájékozottságot, és tájékoztatja az egyéneket jogaikról és azok tartalmáról. E célból az európai adatvédelmi biztos számos kommunikációs eszközt használ (pl. weboldalt, hírlevelet, a közösségi médiát és a tájékozottság növelését szolgáló rendezvényeket), felveszi a kapcsolatot az érdekelt felekkel (pl. tanulmányutak az európai adatvédelmi biztos hivatalába, tájékoztatási kérelmekre adott válaszok), és részt vesz nyilvános rendezvényeken, üléseken és konferenciákon.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos sajtóközleményeken keresztül, interjúkon és sajtókonferenciákon tájékoztatja a médiát az adatvédelemmel kapcsolatos főbb eseményekről és fontos véleményekről vagy közleményekről.

53. cikk

Dokumentáció

(1)   Pontos és hiteles nyilvántartást kell vezetni az európai adatvédelmi biztos valamennyi tevékenységéről, amely a határozatok és intézkedések bizonyításának megbízható és jogilag ellenőrizhető forrása.

(2)   A konkrét tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat csoportokba kell szedni az ügyiratok között. Az ügyiratokat – tevékenységtípus szerint – logikusan hozzáférhetővé kell tenni egy iktatási tervben, amit az európai adatvédelmi biztos határoz meg.

(3)   A különböző típusú ügyiratokat egyedileg meghatározott ideig kell megőrizni egy megőrzési ütemterv szerint, amit az európai adatvédelmi biztos határoz meg. A megőrzési idő letelte után az ügyiratokat – az európai adatvédelmi biztos által elfogadott archiválási politika szerint – értékelik és archiválják.

54. cikk

Dokumentumok aktív nyilvánossá tétele

(1)   Főszabály szerint a kulcsfontosságú politikákra vonatkozó dokumentumokat, tematikus iránymutatásokat, jogalkotási véleményeket, hivatalos észrevételeket, a bírósági meghallgatásokon tett előterjesztéseket és az előzetes ellenőrzésről szóló véleményeket az európai adatvédelmi biztos honlapján nyilvánosságra hozzák.

(2)   A közigazgatási egyeztetést követő véleményeket az európai adatvédelmi biztos honlapján nyilvánosságra hozzák, ha szélesebb kört érintenek, új jogszabály-értelmezést vagy -alkalmazást tartalmaznak, vagy új technológiáknak az érintettek jogaira való hatásával foglalkoznak.

55. cikk

Közzététel a Hivatalos Lapban

A következő dokumentumokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában:

a)	a jogalkotási vélemények összefoglalói a 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

b)

az európai adatvédelmi biztosnak a rendelet 9. cikkének (7) bekezdésében, 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjában, 10. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében, 12. cikkének (2) bekezdésében, 19. cikkében és 37. cikkének 2) bekezdésében említettekre vonatkozó határozatai és véleményei, illetve ezek összefoglalói;

c)	az európai adatvédelmi biztos által lényegesnek ítélt más dokumentumok.

56. cikk

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) megállapított elveknek megfelelően a nyilvánosság hozzáférhet az európai adatvédelmi biztos birtokában lévő dokumentumokhoz.

57. cikk

Határozatok hitelesítése

(1)   A határozatok hitelesítése úgy történik, hogy a biztos aláírja az eredeti nyelvi változatot.

(2)   Az aláírás lehet kézírásos, vagy elektronikus formában is megtehető.

58. cikk

Nyelvek és munkanyelvek

(1)   Az európai adatvédelmi biztos által lefolytatott eljárások nyelve az Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében említett valamely nyelv. Panasz esetén a nyelv megegyezik azzal a nyelvvel, amelyen a dokumentum készült.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos honlapján történő közzétételre is tervezett jelentéseket, véleményeket, anyagokat és egyéb dokumentumokat legalább angol, francia és német nyelven ki kell dolgozni.

59. cikk

Személyzet

(1)   Az európai adatvédelmi biztos személyzetének tagjait a személyzeti szabályzatnak és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek megfelelően és azokra figyelemmel veszik fel.

(2)   A nemzeti hatóságokkal, különösen a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal való együttműködés fokozása érdekében a személyzet kiküldésével kapcsolatos programot léptetnek életbe az európai adatvédelmi biztosnál.

(3)   Szakmai gyakorlati programot is indítanak, amelynek célja, hogy a közelmúltban végzett egyetemi hallgatók gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az európai adatvédelmi biztos munkájáról és az Unió egészének működéséről.

(4)   Az átmeneti igények megoldására ideiglenes és más külső kisegítő alkalmazottak is felvehetők.

60. cikk

Személyzeti bizottság

(1)   Az európai adatvédelmi biztos személyzetét képviselő személyzeti bizottsággal időben konzultálni kell az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata végrehajtásával kapcsolatos határozattervezetekről, továbbá konzultálni lehet a személyzetet általánosan érintő bármely más kérdésről. A személyzeti bizottságot a feladatainak végrehajtásához kapcsolódó valamennyi kérdésről tájékoztatni kell. A személyzeti bizottság a konzultációt követő 15 napon belül kiadja véleményét.

(2)   A személyzeti bizottság a szervezeti kérdésekkel és munkakörülményekkel kapcsolatos javaslataival hozzájárul az európai adatvédelmi biztos megfelelő működéséhez.

(3)   A személyzeti bizottság három tagból és három helyettes tagból áll; a közgyűlés két évre választja.

61. cikk

Igazgatási együttműködés más intézményekkel

(1)   Az igazgató a titkárság vezetőjeként képviseli az európai adatvédelmi biztost a különböző intézményközi fórumokon, és e képviseleti jogát az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és az igazgatásért felelős tisztviselőkre ruházhatja.

(2)   Figyelemmel az európai adatvédelmi biztos intézményének más intézményekhez viszonyított méretére, továbbá a helyes gazdálkodás és a költségvetési takarékosság érdekében az európai adatvédelmi biztos tevékenyen előmozdítja együttműködési megállapodások, egyetértési megállapodások és szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások kötését más intézményekkel.

IX.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. cikk

Hatálybalépés

Ez az eljárási szabályzat az aláírását követő napon lép hatályba; e szabályzatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(2)  HL L 183., 2002.7.12., 1. o.

(3)  HL C 27., 2007.2.7., 21. o.

(4)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(5)  HL L 145., 2011.5.31., 43. o.

---