(1)

A nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról szóló, 2013. január 21-i 39/2013/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2013. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2013-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

2013. január 3-án hatályba lépett a 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Andorrai Hercegség kérelmét (3) a „Carn d’Andorra” elnevezés bejegyzésére.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

(1)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet (2) 11. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 2014-es pénzügyi évben a közös agrárpolitika (KAP) szerinti, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozására szolgáló összegek meghatározásakor be kell tartani az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács által elfogadott rendelet alkalmazásában megállapított éves felső határokat. A 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése azt is előírja, hogy meg kell határozni a közvetlen kifizetések kiigazítását (pénzügyi fegyelmet) arra az esetre, ha a közvetlen kifizetések és a piachoz kapcsolódó kiadások finanszírozására vonatkozó előrejelzések – megnövelve azokat a szóban forgó rendelet 10c. és 136. cikkének alkalmazásából eredő összegekkel, továbbá a 10a. cikkének alkalmazása előtt és a 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevételével – azt mutatják, hogy az éves felső határt túl fogják lépni. A 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a szóban forgó kiigazítást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak június 30-ig kellett meghatároznia.

(2)

A közvetlen kifizetésekre és a piachoz kapcsolódó kiadásokra vonatkozóan a Bizottság 2014. évi költségvetés-tervezetében meghatározott előrejelzések szerint pénzügyi fegyelem alkalmazására van szükség. A költségvetés-tervezet meghatározása a pénzügyi fegyelem által megkívánt 1 471,4 millió EUR összeg figyelembevételével történt, amely összeg tartalmazza a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalék összegét is. Ezért a 73/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetések tekintetében kiigazítási mértéket kell rögzíteni.

(3)

A Bizottság 2013. március 25-én a 73/2009/EK rendeletben meghatározott közvetlen kifizetéseknek a 2013-as naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási mértékének rögzítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (3) fogadott el. Az Európai Parlament és a Tanács a szóban forgó kiigazítás mértékét nem határozta meg június 30-ig, ahogy arról a 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése rendelkezik. Ezért az 1290/2005/EK rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amennyiben a kiigazítás mértékének meghatározására június 30-ig nem kerül sor, a Bizottságnak kell azt megtennie.

(4)

A többéves pénzügyi keretet a Szerződés 312. cikkének (2) bekezdése szerint megállapító tanácsi rendelet még nem került elfogadásra. Ezért az említett kiigazítási mérték kiszámításához elővigyázatosságból a 2014. pénzügyi év vonatkozásában a 44 130 millió EUR összegű éves felső határt kell alkalmazni a Parlament, a Tanács elnöksége és a Bizottság között a 2014–2020 között időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 2013. június 27-én elért politikai megállapodásnak megfelelően.

(5)

Az 1290/2005/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Tanács a Bizottság javaslatára – a rendelkezésre álló új adatok függvényében – 2013. december 1-jéig módosíthatja a kiigazítás mértékét. Amennyiben új adatok válnak ismeretessé, a Bizottság ősszel, a 2014. évi költségvetés-tervezetre vonatkozó módosító indítványhoz kapcsolódóan a rendelkezésre álló új adatok figyelembevételével javaslatot fog tenni a kiigazítási mérték módosítására. A Tanács így a kiigazítási mértéket 2013. december 1-jéig módosíthatja.

(6)

Az általános szabály az, hogy azon mezőgazdasági termelők részére, akik egy adott (N.) naptári évre közvetlen kifizetés iránti kérelmet nyújtanak be, az N + 1. pénzügyi éven belül egy meghatározott kifizetési időszak során kell folyósítani az esedékes összeget. A tagállamoknak azonban – bizonyos korlátokon belül – lehetőségük van arra, hogy a termelők részére a szóban forgó időszak lejárta után, bármikor késedelmesen teljesítsenek kifizetéseket. Előfordulhat, hogy a késedelmes kifizetések teljesítése egy későbbi pénzügyi évben történik. Ha egy adott naptári évben pénzügyi fegyelmet kell alkalmazni, a vonatkozó kiigazítási mértéket csak azokra a kifizetésekre szabad alkalmazni, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelmet abban a naptári évben nyújtották be, amelyre a pénzügyi fegyelmet alkalmazni kell. Éppen ezért a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiigazítási mérték csak azokra a kifizetésekre alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelmet abban a naptári évben nyújtották be, amelyre a pénzügyi fegyelmet alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a kifizetést mikor folyósították a termelő részére.

(7)

A KAP-reformmal kapcsolatos 2013. június 26-i politikai megállapodás keretében az a döntés született, hogy pénzügyi fegyelem alkalmazandó a közvetlen kifizetések 2 000 EUR-t meghaladó részére. Ezenkívül a pénzügyi év végén felhasználatlan előirányzatok (amennyiben van ilyen) a következő évi pénzügyi fegyelem függvényében kerülnek kifizetésre a mezőgazdasági termelők részére. A következetesség érdekében indokolt évről évre ugyanazt a küszöbértéket meghatározni. A megállapodás értelmében a jövőben alkalmazandókkal való összhang érdekében a pénzügyi fegyelmet a 2013. naptári évre vonatkozóan is hasonló módon kell alkalmazni. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiigazítási mértéket csak a kifizetések összegének 2 000 EUR-t meghaladó részére kell alkalmazni.

(8)

A 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése rögzíti, hogy a 121. cikkben előírt növekedési ütemezésnek a rendelet 2. cikkének g) pontja szerinti új tagállamokban odaítélt összes közvetlen kifizetésre való alkalmazása keretében a pénzügyi fegyelmet nem kell alkalmazni az új tagállamokra azon naptári év kezdetéig, amely tekintetében a közvetlen kifizetéseknek az új tagállamban alkalmazandó szintje legalább egyenlő az adott időpontban az ilyen kifizetésekre vonatkozóan az új tagállamokon kívüli tagállamokban alkalmazandó szinttel. Mivel Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a 2013-as naptári évben még mindig alkalmazni kell a növekedési ütemezést, az e rendeletben meghatározandó kiigazítási mértéket e tagállamok mezőgazdasági termelői esetében nem kell alkalmazni.

(9)

A 73/2009/EK rendelet Horvátország csatlakozási okmányára tekintettel kiigazításra került. Mivel a 2013-as naptári évben Horvátország esetében is alkalmazni kell a kifizetésekre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 121. cikkében meghatározott növekedési ütemezést, az e rendeletben meghatározandó kiigazítási mértéket a horvátországi mezőgazdasági termelők esetében nem kell alkalmazni,

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2013. október 1-jén az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy egy személyt töröl az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó jegyzékéből, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell, miután megfontolta az e személy által benyújtott, a jegyzékből való törlésére vonatkozó kérelmet és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1904 (2009) sz. határozata alapján intézményesített ombudsman átfogó jelentését.

(3)

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A 969/2006/EK bizottsági rendelet (3) éves vámkontingenst nyitott meg (09.4131 tételszámmal) 277 988 tonna kukorica behozatalára.

(2)

A 969/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése 138 994 tonnában határozta meg a 2. részidőszakra vonatkozó mennyiséget a 2013. július 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra.

(3)

A 969/2006/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően küldött értesítés alapján megállapítható, hogy az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 2013. szeptember 27., (brüsszeli idő szerint) 13 óra és 2013. október 4. (brüsszeli idő szerint) 13 óra közötti időszakban benyújtott kérelmek a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(4)

Indokolt továbbá úgy rendelkezni, hogy a 969/2006/EK rendelet alapján ne kerüljön sor további behozatali engedélyek kibocsátására a folyó kontingensidőszakra vonatkozóan.

(5)

A behozatali engedélyek kibocsátására irányuló eljárás hatékony lebonyolítása érdekében ezt a rendeletet a kihirdetését követően azonnal hatályba kell léptetni,

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első albekezdésének d) pontja szerint azt a cukormennyiséget, amelyet a rendelet 56. cikkében említett kvótán felül állítottak elő, csak a Bizottság által megállapított mennyiségi korlátozáson belül lehet exportálni.

(2)

A kvótán felül előállított cukor és izoglükóz kivitelére a 2013/2014. gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról szóló, 2013. május 23-i 476/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja a fent említett korlátozásokat.

(3)

A kiviteliengedély-kérelmekben szereplő cukormennyiség meghaladja a 476/2013/EU végrehajtási rendeletben megállapított mennyiségi korlátozás mértékét. Ezért a 2013. október 1. és 4. között kérelmezett mennyiségekre százalékos elfogadási arányt kell megállapítani. Következésképpen valamennyi 2013. október 4. után benyújtott, cukorra vonatkozó kiviteliengedély-kérelmet el kell utasítani, és a kiviteliengedély-kérelmek benyújtását fel kell függeszteni,

(1)

A 767/2008/EK rendelet 48. cikke a VIS-műveletek fokozatos végrehajtását írja elő. A Bizottság 2010/49/EK határozatában (2) és 2012/274/EU végrehajtási határozatában (3) a VIS működésének megkezdése tekintetében meghatározta a régiók első, illetőleg második csoportját. Meg kell határozni azon régiók harmadik és egyben utolsó csoportját, ahol – az érintett régió valamennyi vízumkérelme tekintetében – össze kell gyűjteni és a VIS-be kell továbbítani a VIS-ben feldolgozásra kerülő adatokat, ideértve a fényképeket és az ujjlenyomatadatokat.

(2)

A 767/2008/EK rendelet 48. cikkének (4) bekezdése a VIS kiépítése tekintetében a következő kritériumokat írja elő a régiók sorrendjének meghatározására: az illegális bevándorlás kockázata, a tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek, valamint a biometrikus adatok felvételének kivitelezhetősége az érintett régió minden pontján.

(3)

A Bizottság az említett három kritérium alapján értékelte azokat a régiókat, amelyek nem tartoznak a 2010/49/EK határozat és a 2012/274/EU végrehajtási határozat hatálya alá, figyelembe véve olyan tényezőket, mint például – az első kritériumot illetően – a vízumkérelem-elutasítás és belépésmegtagadás átlagos aránya, valamint a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, leleplezett harmadik országbeli állampolgárok aránya; a második kritériumot illetően – az Europol által elvégzett fenyegetésértékelés; továbbá a harmadik kritérium tekintetében figyelembe véve azt a tényt, hogy a hatályba bevonandó régiók némelyike hatalmas területű harmadik országokat foglal magában, illetőleg olyanokat, amelyekben rendkívül magas a vízumkérelmezők száma.

(4)

A 767/2008/EK rendelet 48. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság állapítja meg a jelen határozatban meghatározott egyes régiók tekintetében a műveletek megkezdésének időpontját.

(5)

Mivel a VIS-rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia bejelentette a VIS-rendeletnek a nemzeti jogában történő végrehajtását az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően. Dánia ezért a nemzetközi jog alapján köteles e határozat végrehajtására.

(6)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság nem vesz részt a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően. A határozat ezért az Egyesült Királyságra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában Írország nem vesz részt az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak (5) megfelelően. A határozat ezért Írországra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(8)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok (6) azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999/437/EK tanácsi határozat (7) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (8) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, a 2008/146/EK tanácsi határozat (9) 3. cikkével összefüggésben értelmezve.

(10)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével összefüggésben értelmezve.

(11)

Ciprus tekintetében e határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

(12)

Bulgária és Románia tekintetében e határozat a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(13)

Horvátország tekintetében e határozat a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

(14)

Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban állnak a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 51. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság véleményével,

—

A tizenkettedik régió:

—

A tizenharmadik régió:

—

A tizennegyedik régió:

—

A tizenötödik régió:

—

A tizenhatodik régió:

—

A tizenhetedik régió:

—

A tizennyolcadik régió:

Oroszország.

—

A tizenkilencedik régió:

—

A huszadik régió:

—

A huszonegyedik régió:

—

A huszonkettedik régió:

—

A huszonharmadik régió: