18.9.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/1

A BIZOTTSÁG 885/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2013. május 15.)

az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikke e) pontjára és 6. cikke (1) bekezdésére,

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 2010/40/EU irányelv 3. cikkének e) pontja kiemelt intézkedésként jelöli meg a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások nyújtását.

(2)

A 2010/40/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak el kell fogadnia azokat az előírásokat, amelyek szükségesek a kompatibilitás, a kölcsönös átjárhatóság és a folyamatosság biztosításához az intelligens közlekedési rendszereknek (ITS) a biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások céljára történő kiépítése és operatív alkalmazása tekintetében. E rendeletnek az a célja, hogy információs szolgáltatások kiépítése révén optimálissá tegye a parkolóhelyek kihasználását, és a járművezetők, illetve a fuvarozók számára megkönnyítse annak eldöntését, hogy mikor és hol parkoljanak.

(3)

A közúti árufuvarozást érintő bűnözés megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint a biztonságos tehergépjármű-parkolók létesítéséről szóló tanácsi állásfoglalás (2) nyomatékosítja, hogy növelni kell a tehergépjármű-vezetők biztonságát és védelmét, és bővíteni kell a parkolási lehetőségeket.

(4)

A kötelező pihenőidők és szünetek befolyásolhatják a járművezetőnek a parkolóhely kiválasztásakor tanúsított magatartását. E rendeletnek az a célja, hogy információs szolgáltatások kiépítése révén optimálissá tegye a parkolóhelyek kihasználását, és a járművezetők, illetve a fuvarozók számára megkönnyítse annak eldöntését, hogy mikor és hol parkoljanak.

(5)

Annak érdekében, hogy a szolgáltatás az egész Unióban kölcsönösen átjárható és folyamatos legyen, továbbá messzemenően érvényre jussanak az adatvédelmi követelmények, fontos, hogy a tagállamok összessége harmonizált és egyöntetű megközelítést alakítson ki a tehergépjárművek és haszongépjárművek biztonságos és védett parkolóhelyekkel való ellátására szolgáló információs szolgáltatásoknak az Unió területén történő nyújtásához. Ebből a célból a tagállamok műszaki megoldásokra és szabványokra – elsősorban európai, illetve nemzetközi szabványügyi szervezetek, illetve egyesületek munkájára – támaszkodhatnak annak érdekében, hogy az EU egészében biztosítsák a szolgáltatás kölcsönös átjárhatóságát és folytonosságát, és maradéktalanul figyelembe vegyék az adatvédelmi követelményeket.

(6)	A biztonságról és a kényelemről szolgáltatott információk segítenek a járművezetőnek a parkolási helyszín megválasztásában. Az egyes parkolóhelyek biztonsági, védelmi és szolgáltatási jellemzőinek megjelenítése iránymutatásul szolgálhat.

(7)

Ha egyes területeken tartósan nagy a kereslet a biztonságos és védett parkolási helyszínek iránt, a helytelen parkolás elkerülése érdekében a tehergépjármű-vezetőket a megtelt parkolóhelyről olyan helyszínre kell átirányítani a kiemelt övezeten belül, ahol vannak még szabadon álló, biztonságos és védett parkolóhelyek; a tagállamoknak tehát ki kell jelölniük a „kiemelt övezeteket”.

(8)	Ha a biztonságos és védett parkolási helyszíneket statikus jelzőtáblák jelzik, akkor ez utóbbiaknak meg kell felelniük az 1968. november 8-i bécsi egyezménynek, amennyiben az adott tagállam annak részes fele.

(9)

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) meghatározza a közigazgatási szervek birtokában lévő információk további felhasználásának minimális szabályozását. Az irányelv a belső piac két pillérén – az átláthatóságon és a tisztességes versenyen – alapul, és arra kívánja ösztönözni a tagállamokat, hogy lépjenek túl a közszféra információinak további felhasználására irányadó minimális szabályozáson, és fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek a közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok – e rendelet alkalmazásában: adatok – széleskörű felhasználását teszik lehetővé. Bizonyos esetekben az adatok további felhasználására nem felhasználási engedély keretében kerül sor. Más esetekben felhasználási engedély kerül kibocsátásra, amely az engedély jogosultja általi további felhasználást feltételekhez köti, és amely a felelősségről, az adatfelhasználás szabályszerűségéről, az adatvédelmi követelmények betartásáról, a változtatás tilalmáról és a forrás megjelöléséről rendelkezik. Ez nem érinti a harmadik feleknek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogait.

(10)

Felhasználóktól érkező visszajelzéseknek azokat az információkat nevezzük, amelyeket a parkolók igénybe vevői közölnek azért, hogy személyes és névtelen tanáccsal lássák el a későbbi igénybe vevőket és a tehergépjárműveknek fenntartott parkolási helyszín üzemeltetőit. Ez az információ felhasználható az információs szolgáltatások minőségbiztonsági ellenőrzésére, valamint értékelési célra. Gondoskodni kell arról, hogy a visszajelzés névtelen maradjon.

(11)

Az ITS alkalmazásainak és szolgáltatásainak kiépítése és használata személyes adatok feldolgozásával járhat: ennek során tiszteletben kell tartani az uniós jogszabályokat és különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) rendelkezéseit. Az ITS-alkalmazásokra tehát alkalmazni kell a célhoz kötöttség és az adatminimalizálás elvét.

(12)

Az ITS-alkalmazásoknak és -szolgáltatásoknak a 2010/40/EU irányelv 6. cikke alapján elfogadott előírások szerinti kiépítését és használatát szabályozó rendelkezések összhangban vannak az uniós joggal, beleértve különösen a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvet (6) és az azt átültető nemzeti jogszabályokat is.

(13)	Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a 2010/40/EU irányelvnek megfelelően rögzíti azokat az előírásokat, amelyek szükségesek a kompatibilitás, a kölcsönös átjárhatóság és a folyamatosság uniós szintű biztosításához az intelligens közlekedési rendszereknek a teher- és haszongépjárművek biztonságos és védett parkolóhelyeire vonatkozó információs szolgáltatások céljára történő kiépítése és operatív alkalmazása tekintetében.

Rendelkezéseit a transzeurópai közúti hálózaton történő információs szolgáltatásnyújtásra kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „biztonságos és védett parkolóhely”: kereskedelmi úthasználóknak fenntartott parkolóhely, amely a helytelen parkolás elkerülését, valamint a járművezetők és szállítmányuk biztonságát szolgálja;

2. „felhasználó”: minden tehergépjármű-, illetve haszongépjármű-vezető, szállítmányozó, teherfuvarozó, forgalomirányító szervezet, továbbá minden más érintett szervezet, például a szállítmánytulajdonosok, a biztosítótársaságok, a közúti hatóságok és a rendőrség. Őket látják el információval a szolgáltatók;

3. „szolgáltató”: minden olyan magán- vagy közszervezet, amely információs szolgáltatásokat nyújt felhasználóknak;

4. „adat”: tehergépjárműveknek fenntartott parkoló üzemeltetője által szolgáltatott információ, amely leírja a tehergépjármű-parkolás helyszínét;

5. „információ”: összesített, feldolgozott, illetve kivonatolt adat, amelyet a szolgáltató különféle csatornákon keresztül a felhasználó rendelkezésére bocsát;

6. „információs szolgáltatás”: a felhasználóknak iránymutatást adó, a kötelező pihenőidők és szünetek betartását, a helytelen parkolás visszaszorítását és a parkolóhelyek optimális kihasználását támogató szolgáltatás;

7. „felhasználóktól érkező visszajelzés”: azok az információk, amelyeket felhasználók közölnek azért, hogy személyes és névtelen tanáccsal lássák el a későbbi felhasználókat és a tehergépjárműveknek fenntartott parkolási helyszín üzemeltetőit;

8. „dinamikus információ”: az adott parkolási helyszínen éppen rendelkezésre álló befogadóképességről vagy a parkolási helyszín mindenkori állapotáról (szabad/megtelt/zárva) szóló pillanatnyi információ;

9. „statikus információ”: a parkoló üzemeltetője által szolgáltatott, a parkolási helyszín leírásával kapcsolatos információ;

10. „az információ megbízhatósága”: a rendelkezésre bocsátott információnak a valós helyzethez mért pontossága;

11. „helytelen parkolás”: nehéz tehergépjárműveknek a biztonságos és védett parkolóhelyeken kívüli megállása vagy várakozása autópályákon vagy közúti folyosókon, a leállósávon vagy túlzsúfolt parkolóhelyeken;

12. „hozzáférési pont”: digitális hozzáférési pont, ahol a parkolóhelyekről szóló információt összegyűjtik, feldolgozzák és terjesztésre rendelkezésre bocsátják. E hozzáférési pontok lehetővé teszik az információs szolgáltatások határokon keresztüli rendelkezésre bocsátását;

13. „kiemelt övezet”: olyan – a nemzeti hatóságok által kijelölt – útszakasz, ahol egy vagy több helyszínen hiány van a biztonságos és védett parkolóhelyekből, ami az ugyanazon övezetben máshol fellelhető kihasználatlan parkolási férőhelyekről való információszolgáltatással orvosolható.

3. cikk

Az információs szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok kijelölik azokat a területeket, ahol a forgalmi és biztonsági feltételek indokolttá teszik a biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások kiépítését.

A tagállamok továbbá kijelölik azokat a kiemelt övezeteket, ahol dinamikus információt kell szolgáltatni.

(2) Az információs szolgáltatásokat a 4–7. cikkben rögzített követelményeknek megfelelően kell nyújtani.

4. cikk

Adatgyűjtés

A parkolókat üzemeltető köz-, illetve magánszervezetek és a szolgáltatók összegyűjtik és rendelkezésre bocsátják azokat – a felhasználóknak szánt – adatokat, amelyek leírják a biztonságos és védett parkolási köz- és magánhelyszínek parkolási létesítményeit. Az összegyűjtésre szánt adatoknak bármely releváns eszközzel könnyen továbbíthatóknak kell lenniük, akár távolra is, annak érdekében, hogy a parkolóhely-üzemeltetők távolról összegyűjthessék őket. A parkolókat üzemeltető köz-, illetve magánszervezetek és a szolgáltatók DATEX II (7) profilokat vagy más nemzetközileg kompatibilis formátumokat használnak az információs szolgáltatásoknak az egész Unióra kiterjedő kölcsönös átjárhatósága érdekében.

Az összegyűjtésre kerülő adatok a következők:

Statikus adatok a parkolási helyszínekről, beleértve a következőket (esettől függően):

—	a parkolási helyszín azonosítására szolgáló információ (a tehergépjárműveknek fenntartott parkolási helyszín neve és címe) [legfeljebb 200 karakter],

—	helymeghatározási információ a parkolási helyszín bejáratáról (földrajzi hosszúság és szélesség) [20 + 20 karakter],

—	1. főútvonal azonosítója/irány [20 karakter/20 karakter] 2. főútvonal azonosítója/irány [20 karakter/20 karakter], ha ugyanaz a parkoló két út felől is megközelíthető,

—	szükség esetén a parkolóhoz vezető kijárat megjelölése [legfeljebb 100 karakter]/a főútvonaltól mért távolság [3 jegyű egész szám] km-ben vagy mérföldben,

—	tehergépjárművel igénybe vehető szabad parkolóhelyek száma összesen [3 jegyű egész szám],

—	a parkolási díj összege és pénzneme [300 karakter].

Információk a parkolási helyszín biztonsági jellemzőiről és felszereltségéről:

—	a parkoló biztonsági, védelmi és szolgáltatási felszereléseinek leírása, beleértve országos besorolását is, ha létezik (500 karakter),

—	hűtöttárú-szállító járművel igénybe vehető parkolóhelyek száma [4 számjegyű numerikus],

—	információk a különleges szállítmányú tehergépjárműveknek szánt és az egyéb különleges felszerelésekről, illetve szolgáltatásokról [300 karakter].

A parkoló üzemeltetőjének elérhetősége:

—	utónév és családi név [legfeljebb 100 karakter],

—	telefonszám [legfeljebb 20 karakter],

—	e-mail cím [legfeljebb 50 karakter],

—	az üzemeltető hozzájárult-e elérhetősége nyilvánosságra hozatalához [igen/nem].

3.	A parkolóhelyek rendelkezésre állásáról szóló dinamikus adatok, beleértve annak megjelölését is, hogy a parkoló megtelt vagy zárva tart-e, illetve, hogy hány szabad parkolóhely áll pillanatnyilag rendelkezésre.

5. cikk

Adatmegosztás és -csere

(1) A parkolókat üzemeltető köz-, illetve magánszervezetek, valamint a szolgáltatók egymás között megosztják és átadják a 4. cikk (1) bekezdésében említett adatokat. Erre a célra a DATEX II formátumot (CEN/TS 16157 szabvány) vagy más, a DATEX II-vel kompatibilis nemzetközi, gépi úton feldolgozható formátumot használnak. Az adatokhoz csere és további felhasználás céljára minden információs szolgáltatást nyújtó köz- és magánszervezetnek, illetve minden parkolóüzemeltetőnek – megkülönböztetéstől mentesen és a 2003/98/EK irányelvben rögzített hozzáférési jogokkal és eljárásokkal összhangban – hozzáférést kell biztosítani.

(2) A statikus adatok nemzeti vagy nemzetközi hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetők.

(3) A dinamikus adatok esetében a tagállamok (vagy a nemzeti hatóságok) felelnek azon központi nemzeti vagy nemzetközi hozzáférési pont létrehozásáért és kezeléséért, amely a felhasználók kiszolgálása érdekében nyilvántartja az ország területén működő valamennyi tehergépjárműparkoló-üzemeltető, illetve szolgáltató egyedi hozzáférési pontját.

(4) A tagállamok hozzájárulhatnak egy nemzetközi hozzáférési pont működéséhez, mégpedig úgy, hogy adatokat szolgáltatnak, és gondoskodnak arról, hogy azok minősége megfeleljen a 7. cikkben foglalt követelményeknek.

(5) A köz-, illetve magántulajdonban lévő dinamikus adatokhoz való hozzáférésért, valamint ezen adatok cseréjéért és további felhasználásáért felszámított díjnak ésszerűnek kell lennie, összhangban a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvvel.

(6) A parkolókat üzemeltető köz- és magánszervezetek, illetve -szolgáltatók rendszeres időközönként – a 4. cikk (1) bekezdésében említett statikus adatok esetében legalább évente – megfelelő elektronikus úton eljuttatják az általuk összegyűjtött statikus adatokat a nemzeti vagy a nemzetközi hozzáférési ponthoz.

A dinamikus adatok esetében a parkolóüzemeltető köz- és magánszervezetek, illetve -szolgáltatók a 4. cikk (3) bekezdésében említett információkat legalább 15 percenként aktualizálják.

6. cikk

Az információ terjesztése

Az adott helyszínen információkat gyűjtő szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell:

—	legalább a folyosó mentén körülbelül 100 km-es távolságon belül található következő két biztonságos és védett parkolási helyszínről,

—	kiemelt övezetben legalább a körülbelül 100 km-es távolságon belül található következő két biztonságos és védett parkolási helyszín szabad parkolóhelyeinek számáról.

Az információterjesztésnek összhangban kell lennie a bécsi egyezménnyel, amennyiben az adott tagállam annak részes fele. A járművezető figyelemkiesésének és kifáradásának elkerülésére a járműfedélzeti alkalmazásokat robusztus felhasználói felülettel kell ellátni.

A parkolóüzemeltetők, illetve -szolgáltatók az általuk alkalmasnak ítélt tájékoztatási eszközök révén értesítik a felhasználókat, ha bármilyen új információs szolgáltatást vezetnek be a biztonságos és védett parkolás előmozdítására.

7. cikk

Minőségbiztosítás

A parkolókat üzemeltető köz- és magánszervezetek a parkolási helyszínek állapotában bekövetkező minden változásról – beleértve a bezárásukat is – haladéktalanul értesítik a nemzeti vagy nemzetközi hozzáférési pontot és a nemzeti hatóságokat.

A parkolóhelyeket üzemeltető köz- és magánszervezetek minden újonnan létesülő kiemelt övezet esetében gondoskodnak az információk megbízhatóságáról. Ebből a célból rendszeres időközönként ellenőrzik a távérzékelő berendezéseket, többek között úgy is, hogy mérik a különbséget a kijelzőn megjelenő adatok és a valóságban rendelkezésre álló parkolóhelyszám között. Ezt az információt a 8. cikknek megfelelően kell értékelni.

8. cikk

A követelményeknek való megfelelés értékelése

(1) A tagállamok kijelölik azt a nemzeti szervet, amelynek hatáskörébe tartozik annak értékelése, hogy a 4–7. cikk szerinti feltételeket betartják-e a szolgáltatók, a parkolóüzemeltetők és a közútkezelők. A szóban forgó nemzeti szervnek pártatlannak és ez utóbbiaktól függetlennek kell lennie.

Két vagy több tagállam közös regionális szervet jelölhet ki az említett követelmények betartásának a területükön történő értékelésére vonatkozó hatáskör gyakorlására.

A tagállamok tájékozatják a Bizottságot a kijelölt szervről.

(2) Minden szolgáltató az illetékes kijelölt szervhez nyilatkozatot nyújt be a 4–7. cikkben rögzített követelmények betartásáról.

A nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)	a teher- és haszongépjárművek biztonságos és védett parkolóhelyein a 4. cikk alapján összegyűjtött adatok, beleértve az információs szolgáltatás nyilvántartásában szereplő parkolóhelyek számát is;

b)	az információs szolgáltatások felhasználókhoz való eljuttatásának módja;

c)	a biztonságos és védett parkolóhelyeknek a dinamikus információs szolgáltatásokkal való lefedettsége;

d)	a rendelkezésre bocsátott információ minősége és elérhetősége, az információ hozzáférési pontjai, továbbá az információ rendelkezésre bocsátásának formátuma.

(3) A kijelölt szervek a köz- és a magánszektorbeli szolgáltatók és parkolóüzemeltetők körében szúrópróba-szerűen vizsgálják a nyilatkozatok helytállóságát, és kérik a 4–7. cikk szerinti követelmények betartásának igazolását.

A szolgáltatás minősége a felhasználóktól származó észrevételek alapján is értékelhető.

A kijelölt szervek az illetékes nemzeti hatóságokhoz évente jelentést nyújtanak be a hozzájuk beérkezett nyilatkozatokról és a szúrópróbaszerű vizsgálataik eredményeiről.

9. cikk

Nyomon követés

(1) A tagállamok az e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül közlik a Bizottsággal a következő információkat:

a)	a 4–7. cikkben rögzített követelmények betartásának értékelésére kijelölt illetékes szervek;

b)	adott esetben a nemzeti hozzáférési pont leírása.

(2) A tagállamok az e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül, azután pedig minden naptári évben közlik a Bizottsággal a következő információkat:

a)	a területükön található parkolóhelyek és parkolási helyszínek száma;

b)	az információs szolgáltatás nyilvántartásában szereplő parkolóhelyek részaránya;

c)	a parkolóhelyek rendelkezésre állásáról és a kiemelt övezetekről dinamikus információkat szolgáltató parkolási helyszínek részaránya.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a következő időpontoktól kell alkalmazni:

—	2015. október 1-jétől az e rendelet hatálybalépése előtt kiépített szolgáltatások nyújtása tekintetében,

—	2013. október 1-jétől az e rendelet hatálybalépése után kiépítésre kerülő szolgáltatások nyújtása tekintetében.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 207., 2010.8.6., 1. o.

(2) SN 15504/10, 2010.10.27.

(3) HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

(4) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(5) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(6) HL L 210., 1985.8.7., 29. o.

(7) CEN/TS 16157 szabvány.

18.9.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/6

A BIZOTTSÁG 886/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2013. május 15.)

a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen az irányelv 3. cikkének c) pontjára és 6. cikkének (1) bekezdésére.

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 2010/40/EU irányelv 3. cikkének c) pontja kiemelt intézkedésként határozza meg a felhasználók számára térítésmentes, a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások kidolgozását.

(2)

A 2010/40/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság köteles előírásokat elfogadni az intelligens közlekedési rendszerek kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához a kiemelt intézkedések vonatkozásában.

(3)

„A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra” (2) című közlemény leszögezi, hogy „az ITS fontos szerepet tölthet be a közlekedésbiztonság javításában, például olyan balesetérzékelő és forgalomfigyelő rendszerek alkalmazása révén, amelyek képesek a közlekedőket valós idejű információkkal ellátni.”

(4)

Az információs szolgáltatások tekintetében a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) minimumszabályokat állapít meg a közszféra információinak az Unió egész területén való további felhasználásáról, valamint arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a minimumszabályokon túl is hozzanak intézkedéseket a közszféra információinak széles körű felhasználása érdekében.

(5)

Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások bevezetése és használata személyes adatok feldolgozását is igényli, melynek során tiszteletben kell tartani az uniós jogszabályokat, és elsősorban a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) rendelkezéseit. Ebből következően az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások tekintetében alkalmazni kell a célkorlátozás és az adatminimalizálás elvét.

(6)

A kompatibilitás, a kölcsönös átjárhatóság és a folyamatosság biztosítása érdekében minimumkövetelményeket kell meghatározni a közúti biztonsággal kapcsolatos általános forgalmi információk vonatkozásában. Ezek a követelmények a végfelhasználók számára biztosított, közlekedési biztonsággal kapcsolatos forgalmi események és körülmények egységesített jegyzékét, valamint az információk tartalmát és ezek felhasználását szabályozzák. Amennyiben az információk végfelhasználókhoz való eljuttatása különböző, köz- és/vagy magánszektorbeli közútkezelők, szolgáltatók és forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltatók ellenőrzése alá tartozó átviteli csatornákon keresztül történik, akkor az információ nem lehet ellentmondásos, vagyis ugyanolyan elemekből kell állnia, és az adott esemény vagy körülmény ugyanolyan leírásán kell alapulnia.

(7)

A közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi adatok elengedhetetlenül szükségesek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk biztosításához. Az adatok gyűjtését és tárolását köz- és/vagy magánszektorbeli üzemeltetők és szolgáltatók végzik. Ahhoz, hogy ezek az adatok könnyen hozzáférhetőek legyenek az információs szolgáltatás biztosításához szükséges cseréhez és további felhasználáshoz, a köz- és/vagy magánszektorbeli üzemeltetőknek és szolgáltatóknak egyéni hozzáférési pontokon keresztül kell elérhetővé tenniük őket, vagy gondoskodniuk kell arról, hogy az adatok elérhetők legyenek a tagállamok által létrehozott és működtetett nemzeti hozzáférési pontokon keresztül. A nemzeti hozzáférési pontokat adattár, adatnyilvántartás, internetes portál vagy egyéb hasonló formában is létre lehet hozni.

(8)

A közúti biztonsággal kapcsolatos adatokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell hozzáférhetővé tenni (a személyes adatokat például anonimizálni kell). Amennyiben az információs szolgáltatáshoz például a földrajzi elhelyezkedésre vonatkozó adatok végfelhasználóktól való vagy jövőbeli együttműködési rendszereken keresztül történő gyűjtésére van szükség, a végfelhasználókat egyértelműen tájékoztatni kell az adatgyűjtés tényéről, az adatgyűjtés és az esetleges nyomon követés lépéseiről, valamint arról, hogy mennyi ideig őrzik meg az adatokat. A köz- és/vagy magánszektorbeli közútkezelők, szolgáltatók és gépjárműipari szereplők feladata, hogy megfelelő technikai intézkedésekkel biztosítsák a végfelhasználóktól vagy a gépjárműveikből származó adatok anonimitását.

(9)

Azok a tagállamok, amelyek valamilyen formában már biztosítanak közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi információkat a területükön, továbbra is alkalmazhatják jelenlegi módszereiket, amennyiben azok megfelelnek a rendelet előírásainak. Annak érdekében, hogy a közúti biztonsággal kapcsolatos és a forgalmi körülményekre vonatkozó információs szolgáltatások a lehető legpozitívabb hatással legyenek az Unióban történő közúti balesetek és halálesetek számának csökkentése tekintetében, a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk biztosításának kompatibilisnek, kölcsönösen átjárhatónak és folyamatosnak kell lennie a tagállamokban, folyamatosan meg kell felelnie a minőségi minimumkövetelményeknek, és lehetőség szerint a végfelhasználók számára térítésmentesnek kell lennie.

(10)

Ahhoz, hogy minden tagállam harmonizált és gördülékeny megközelítést fejlesszen ki a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információknak az egész Unióra kiterjedő biztosítása vonatkozásában, fontos, hogy sor kerüljön az egész Unióban érvényes előírások meghatározására, amelyek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi tájékoztatás mindenkori biztosítását szabályozzák. A tagállamok a már meglévő technikai megoldásokat és az európai vagy nemzetközi szabványügyi szervezetek által kidolgozott nyílt szabványokat is felhasználhatják annak érdekében, hogy biztosítsák a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk biztosításának kölcsönös átjárhatóságát és folyamatosságát az egész Unió területén.

(11)

Ahhoz, hogy megbízható és ésszerű legyen a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk biztosítása, folyamatosan fenn kell tartani a minimális minőségi szintet. A tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük, valamint tapasztalatcserét kell folytatniuk a vonatkozó minőségi kritériumok, a minőségmérési és -ellenőrzési módszerek és a minőségi célok meghatározása érdekében, a közúti biztonsággal kapcsolatos események és körülmények, valamint az úthálózatok és/vagy a működési környezetek minden típusa vonatkozásában. Az ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében a tagállamok beszámolnak a Bizottságnak a témában született elemzéseik eredményéről és tapasztalataikról.

(12)

Habár a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információkat lehetőség szerint általánosan és térítésmentesen kell a végfelhasználók számára biztosítani, előfordulhat, hogy a távközlési díjak, a rádióengedélyek vagy az információk vételét lehetővé tévő berendezés megvásárlásának költségeit a végfelhasználóknak kell állniuk.

(13)	A közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információknak a technikailag lehetséges legtöbb végfelhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, figyelembe véve a gépjárművek, az átviteli csatornák és a piacon elérhető vételi berendezések eltérő műszaki adottságait.

(14)

A köz- és magánszektorbeli közútkezelőknek és szolgáltatóknak törekedniük kell arra, hogy az információtartalmat nyelvtől függetlenül, egységes módon bocsássák a végfelhasználók rendelkezésére. Amennyiben az adott tagállam aláírta az 1968. november 8-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gazdasági és Szociális Tanácsa által elfogadott, közúti jelzésekről szóló 1968-as bécsi egyezményt, illetve különösen a közúti forgalombiztonsággal foglalkozó munkacsoport által kidolgozott, közúti jelzésekről szóló, egységes szerkezetbe foglalt határozatot (6), alkalmazkodnia kell azok rendelkezéseihez.

(15)

Nemzeti értékelések alapján a tagállamoknak képesnek kell lenniük kijelölni a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános információk szolgáltatásának lefedettségét a transzeurópai közúti hálózatnak a tagállam területére eső részén, annak érdekében, hogy azokra az útszakaszokra és területekre lehessen összpontosítani, amelyek forgalmi és biztonsági adottságai szükségessé teszik az információs szolgáltatás biztosítását és alátámasztják az ehhez kapcsolódó beruházás indokoltságát. Az érdekelt felek helyzetéből adódó eltérések miatt azonban a városi csomópontokra nem vonatkoznak e rendelet előírásai. A tagállamoknak meg kell küldeniük a Bizottságnak az információs szolgáltatás nemzeti szintű kijelölését.

(16)

A 2010/40/EU irányelv 17. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén történt haladásról. A jelentés tartalmazza az 5–11. cikk és a 16. cikk alkalmazása és végrehajtása terén elért haladást bemutató elemzést, valamint adott esetben megvizsgálja az irányelv módosításának szükségességét. A jelentésben adott esetben azt is értékelni kell, hogy szükséges-e a kiemelt intézkedések érdekében elfogadott előírások módosítása és/vagy kiegészítése, figyelembe véve az előírások nemzeti alkalmazását, valamint a velük kapcsolatos technológiai fejlesztéseket és szabványosítási eljárást,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

A 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a rendelet meghatározza azokat az előírásokat, amelyek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes, uniós szintű biztosítását szolgáló adatok és eljárások kompatibilis, kölcsönösen átjárható és folyamatos kiépítéséhez és gyakorlati használatához szükségesek.

A rendeletet a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk szolgáltatásának a transzeurópai közúti hálózat területén való biztosítására kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „transzeurópai közúti hálózat”: a 661/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (7) I. mellékletének 2. szakaszában meghatározott közúti hálózat, a városi csomópontok kivételével;

b) „időszakosan síkos útfelület”: az útfelület bármilyen előre nem látható állapota, amely bizonyos időre síkosságot idéz elő, és ezzel csökkenti a járművek útfelülethez való tapadását;

c) „állat, ember, akadály, törmelék az úton”: bármilyen helyzet, melyben törmelék, állatok, akadályok vagy emberek találhatók az úton olyan területen, ahol a jelenlétükre nem lehet számítani, és kikerülésük érdekében vészhelyzeti manőverre lehet szükség;

d) „biztosítás nélküli baleseti helyszín”: olyan baleset helyszíne, amelyet az illetékes hatóság még nem biztosított;

e) „átmeneti közúti munkálatok”: tmeneti ideig tartó, a közúton vagy a közút mentén folytatott munkálatok, melyek a munkálatok rövid időtartama miatt csak korlátozott mértékben vannak jelölve;

f) „csökkent látótávolság”: a járművezetők látótávolságát csökkentő körülmény miatt megváltozott látási viszonyok, amelyek befolyásolhatják a biztonságos vezetést;

g) „menetiránnyal szemben közlekedő járművezető”: osztott útpálya nem megfelelő oldalán, a menetiránnyal szemben haladó jármű;

h) „jelöletlen útlezárás”: bármilyen részleges vagy teljes útlezárás, amely nincs megfelelő módon biztosítva és jelzésekkel ellátva;

i) „rendkívüli időjárási körülmények”: szokatlan, szélsőséges vagy az évszaknak nem megfelelő időjárási körülmények, amelyek befolyásolhatják a biztonságos vezetést;

j) „a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk felhasználója”: olyan jogi vagy természetes személy, aki részt vesz a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk szolgáltatásának biztosításában, például: köz- és magánszektorbeli közútkezelők, forgalomirányítók, szolgáltatók, forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltatók;

k) „végfelhasználó”: a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információs szolgáltatást igénybe vevő gépjárművezető;

l) „közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános információk szolgáltatása”: valós idejű forgalmi információs szolgáltatás, amely a közúti biztonsággal kapcsolatos tartalom elfogadott minimumát biztosítja, és amely a lehető legtöbb végfelhasználó által a lehető legkevesebb erőfeszítéssel érhető el;

m) „közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi adatok”: a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk szolgáltatásának biztosításához szükséges, köz- vagy magánszektorbeli forrástól származó adatok;

n) „közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk”: szerzett, összesített vagy feldolgozott, közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi adatok, amelyeket a köz- és/vagy magánszektorbeli közútkezelők és/vagy szolgáltatók bocsátanak a végfelhasználók rendelkezésére valamely átviteli csatornán keresztül;

o) „hozzáférési pont”: digitális hozzáférési pont, ahol a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk létrehozásához szükséges közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi adatok gyűjtése, formázása, és cserére, illetve további felhasználásra való rendelkezésre bocsátása zajlik;

p) „térítésmentes”: a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk szolgáltatásának a felhasználás helyén való, többletköltség nélküli biztosítása a végfelhasználó számára.

3. cikk

A közúti biztonsággal kapcsolatos események és körülmények felsorolása

A közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk szolgáltatása által lefedett eseményeknek vagy körülményeknek az alábbi kategóriák közül legalább egyet tartalmazniuk kell:

a)	időszakosan síkos útfelület;

b)	állat, ember, akadály, törmelék az úton;

c)	biztosítás nélküli baleseti helyszín;

d)	átmeneti közúti munkálatok;

e)	csökkent látótávolság;

f)	menetiránnyal szemben közlekedő járművezető;

g)	jelöletlen útlezárás;

h)	rendkívüli időjárási körülmények;

4. cikk

Az információk tartalma

(1) A közúti biztonsággal kapcsolatos eseményekről vagy körülményekről biztosított információknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)	az esemény vagy a körülmény helyszíne;

b)	az esemény vagy a körülmény 3. cikk szerinti kategóriája, és lehetőség szerint rövid leírása;

c)	lehetőség szerint az ajánlott gépjármű-vezetői magatartásra vonatkozó tanács.

(2) Amennyiben az esemény véget ér vagy a körülmény nem áll fenn többé, az információt vissza kell vonni, illetve amennyiben változás áll be az esemény vagy a körülmény vonatkozásában, az információt módosítani kell.

5. cikk

Az információs szolgáltatás biztosítása

(1) A tagállamoknak meg kell határozniuk a transzeurópai közúti hálózat azon szakaszait, ahol a forgalmi és biztonsági adottságok szükségessé teszik a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános információk szolgáltatásának bevezetését.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a kijelölt útszakaszokról.

(2) Az információs szolgáltatást a 6–8. cikkekben meghatározott előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

6. cikk

Az események és körülmények észlelése és az adatgyűjtés

A köz- és magánszektorbeli közútkezelők és/vagy szolgáltatók kizárólag az információs szolgáltatás biztosítása céljából létrehoznak vagy alkalmaznak egy, az események észlelésére és a körülmények azonosítására alkalmas eszközt a közúti biztonsággal kapcsolatos lényeges adatok összegyűjtése érdekében.

Az eszközöket a nemzeti jog előírásainak és szabályainak megfelelően kell alkalmazni.

7. cikk

Az adatok elérése, cseréje és újbóli felhasználása

(1) A köz- és/vagy magánszektorbeli közútkezelők és/vagy szolgáltatók megosztják és kicserélik egymás közt a 6. cikknek megfelelően összegyűjtött adatokat. Ezen cél érdekében elérhetővé kell tenniük az adatokat egy hozzáférési ponton keresztül, a DATEX II (CEN/TS 16157) szerinti, vagy azzal teljes mértékben kompatibilis és kölcsönösen átjárható, gépi olvasásra alkalmas formátumban.

(2) A tagállamoknak nemzeti hozzáférési pontot kell működtetniük az (1) bekezdésben szereplő adatok számára, amely összefogja a tagállam területén működő köz- és/vagy magánszektorbeli közútkezelők és/vagy szolgáltatók által létrehozott hozzáférési pontokat.

(3) Ezen adatoknak a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk bármely használója számára elérhetőnek kell lenniük csere vagy újbóli felhasználás céljából:

a)	azonos feltételekkel, megkülönböztetés nélkül;

b)	az egész Unió területén, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást melyik tagállamban nyújtják;

c)	összhangban a 2003/98/EK irányelvben meghatározott hozzáférési jogokkal és eljárásokkal;

d)	az információs szolgáltatás megfelelő időben való biztosítását lehetővé tevő időkeretben;

e)	a nemzeti hozzáférési ponton keresztül.

(4) A köz- és a magánszektorbeli közútkezelők és szolgáltatók biztosítják, hogy hozzáférési pontjaikon keresztül idejében frissített és minőségileg megfelelő adatok legyenek elérhetők.

8. cikk

Az információk terjesztése

(1) A közszektorbeli közútkezelők, szolgáltatók és forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltatók kötelesek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információkat minden egyéb, a közúti biztonsággal nem kapcsolatos forgalmi információt megelőzően biztosítani a végfelhasználók számára.

(2) Az információs szolgáltatást az alábbi feltételeknek megfelelően kell biztosítani:

a)	a szolgáltatásnak a lehető legtöbb, a 3. cikkben meghatározott esemény vagy körülmény által érintett végfelhasználóhoz el kell jutnia;

b)	a köz- és/vagy magánszektorbeli közútkezelőknek és/vagy szolgáltatóknak és/vagy forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltatóknak, amennyiben lehetséges, a végfelhasználók számára térítésmentesen kell biztosítaniuk a szolgáltatást.

(3) A köz- és magánszektorbeli közútkezelőknek és szolgáltatóknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy az információtartalmat egységes módon bocsássák a végfelhasználók rendelkezésére.

A végfelhasználókat tájékoztatni kell az információs szolgáltatás működéséről és az általa lefedett területről.

9. cikk

A követelményeknek való megfelelés értékelése

(1) A tagállamoknak létre kell hozniuk egy pártatlan és független nemzeti szervet, melynek feladata annak értékelése, hogy a köz- és magánszektorbeli közútkezelők, szolgáltatók és forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltatók teljesítik-e a 3–8. cikkben meghatározott követelményeket. Két vagy több tagállam közös szervet is létrehozhat a követelményeknek való megfelelésnek az adott tagállamok területén való értékelésére.

A tagállamok tájékozatják a Bizottságot a nemzeti szervek létrejöttéről.

(2) A köz- és magánszektorbeli közútkezelők, szolgáltatók és forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltatók kötelesek tájékoztatni a kijelölt nemzeti szervet azonosító adataikról, az általuk biztosított szolgáltatásról, valamint be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot a 3–8. cikkek követelményeinek való megfelelésről.

A nyilatkozatnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia, az adott esetnek megfelelően:

a)	az információs szolgáltatás körébe tartozó közúti biztonsággal kapcsolatos kategóriák és a közúti hálózatnak a szolgáltatás által lefedett szakaszai;

b)	tájékoztatás a közúti biztonsággal kapcsolatos adatokhoz szükséges hozzáférési pontokról és azok használati feltételeiről;

c)	a hozzáférési ponton keresztül elérhető közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi adatok formátuma;

d)	az információs szolgáltatás végfelhasználókhoz való eljuttatásának módja.

Amennyiben a szolgáltatás biztosításának módjában bármilyen változás történik, a köz- és magánszektorbeli közútkezelők, szolgáltatók és forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltatók kötelesek haladéktalanul módosítani a megfelelőségi nyilatkozatukat.

(3) A kijelölt nemzeti szervek véletlenszerűen ellenőrzik a nyilatkozatok helyességét bizonyos számú köz- és magánszektorbeli közútkezelő, szolgáltató és forgalmi információk közlésével foglalkozó műsorszolgáltató esetében, amelyeknek igazolást kell benyújtaniuk a 3–8. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés bizonyítékául.

A nemzeti hatóságok számára a kijelölt nemzeti szervek minden évben jelentést készítenek a benyújtott nyilatkozatokról és a véletlenszerű ellenőrzések eredményéről.

10. cikk

A végrehajtás nyomon követése

(1) A tagállamoknak legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül közölniük kell a Bizottsággal:

a)	a 3–8. cikkekben szereplő követelményeknek való megfelelés értékelése céljából kijelölt nemzeti szerv adatait;

b)	a meglévő vagy tervezett nemzeti hozzáférési pont leírását.

(2) A tagállamoknak legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapot követően és a rákövetkező minden naptári évben közölniük kell a Bizottsággal:

a)	az információs szolgáltatás megvalósításának állását, beleértve azokat a kritériumokat, melyek alapján meghatározható a szolgáltatás minősége, valamint a minőség-ellenőrzésre használt eszközöket;

b)	a 3–8. cikkek követelményeinek való megfelelés értékelésének eredményeit;

c)	adott esetben a nemzeti hozzáférési ponton végrehajtott változtatások leírását.

11. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. október 1-jétől kell alkalmazni. A hatálybalépés időpontjában már meglévő információs szolgáltatásokra azonban 2015. október 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 207., 2010.8.6., 1. o.

(2) COM(2010) 389 végleges.

(3) HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

(4) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(5) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(6) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ECE/TRANS/WP.1/119/Rev.2 jelzetű dokumentuma – 2010. május 27.

(7) HL L 204., 2010.8.5., 15. o.

18.9.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/11

A BIZOTTSÁG 887/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2013. július 11.)

a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének felváltásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)	A 211/2011/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a javasolt polgári kezdeményezés szervezőinek a rendelet II. mellékletében meghatározott információk rendelkezésre bocsátása révén nyilvántartásba kell vetetniük a polgári kezdeményezést a Bizottsággal.

(2)

A II. mellékletben foglalt információkat módosítani kell annak érdekében, hogy a Bizottság könnyebben ellenőrizhesse a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő nyilvántartásba-vételi feltételek teljesülését, biztosítható legyen a nyilvántartásba-vételi kérelmek megfelelő adminisztratív kezelése, valamint gördülékenyebbé váljék a szervezők és a Bizottság közötti kommunikáció a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos teljes eljárás során.

(3)	Hat tagállam a 211/2011/EU rendelet III. mellékletében foglalt formanyomtatványokon közlendő adatok módosítását kérte.

(4)	Az EUMSZ 290. cikkével összhangban a Bizottság jogosult a rendelet II. és III. mellékletének módosítására. A III. melléklet tekintetében a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által benyújtott információkat.

(5)

A Bizottság által nyilvántartásba vett több polgári kezdeményezés szervezői jelenleg végzik a 211/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti támogatási nyilatkozatok gyűjtését, akik számára lehetővé kell tenni, hogy a II. mellékletben foglalt formanyomtatványokat, illetve azok előző változatait egyaránt használhassák,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 211/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

a)	a II. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép;

b)	a III. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A formanyomtatványok a 211/2011/EU rendelet III. mellékletének megfelelő, e rendelet hatálybalépése előtt hatályos változata továbbra is használható azon javasolt polgári kezdeményezések aláírói által adott támogatási nyilatkozatok gyűjtéséhez, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt vettek nyilvántartásba a 211/2011/EU rendelet 4. cikkével összhangban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 65., 2011.3.11., 1. o.

I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A JAVASOLT POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK

1.	A javasolt polgári kezdeményezés címe, legfeljebb 100 karakter terjedelemben;

2.	a javasolt polgári kezdeményezés tárgya, legfeljebb 200 karakter terjedelemben;

3.	a Bizottságot javaslat beterjesztésére felhívó, javasolt polgári kezdeményezés céljainak leírása, legfeljebb 500 karakter terjedelemben;

4.	a Szerződések azon rendelkezései, amelyek a szervezők megítélése szerint a javasolt fellépésre vonatkoznak;

5.	a polgári bizottság hét tagjának teljes neve, postacíme, állampolgársága és születési ideje, feltüntetve különösen a képviselőnek és helyettesének a nevét, valamint e-mail címét és telefonszámát (1);

6.	a polgári bizottság hét tagjának teljes nevét, postacímét, állampolgárságát és születési idejét igazoló dokumentumok;

a javasolt polgári kezdeményezés támogatási és finanszírozási forrásai a nyilvántartásba vétel időpontjában (1).

A szervezők mellékletben bővebb információkat is megadhatnak a javasolt polgári kezdeményezés tárgyával, céljaival és hátterével kapcsolatban. Ha úgy kívánják, a beadványhoz jogszabálytervezetet is mellékelhetnek.

(1) Adatvédelmi nyilatkozat: a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkével összhangban tájékoztatjuk az adatalanyokat, hogy e személyes adatokat a Bizottság a javasolt polgári kezdeményezés eljárásának céljából gyűjti össze. A Bizottság online nyilvántartásában kizárólag a szervezők nevét, a kapcsolattartók e-mail címét és a támogatással és finanszírozással kapcsolatos információkat bocsátják rendelkezésre a nyilvánosság számára. Az adatalanyoknak jogukban áll, hogy sajátos helyzetükkel összefüggő lényeges jogos érdekből tiltakozzanak személyes adataik közzététele ellen, valamint bármikor kérjék az adatok helyesbítését, illetve a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított kétéves időszak letelte után az online nyilvántartásból való törlését.”

II. MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

TÁMOGATÓ NYILATKOZAT FORMANYOMTATVÁNYA – A. RÉSZ (1)

(személyazonosító számot/személyazonosító okmány számát nem kérő tagállamok számára)

TÁMOGATÓ NYILATKOZAT FORMANYOMTATVÁNYA – B. RÉSZ (1)

(személyazonosító számot/személyazonosító okmány számát kérő tagállamok számára)

C. RÉSZ

A személyazonosító számot/személyazonosító okmány számát nem kérő tagállamok által előírt feltételek (támogató nyilatkozat formanyomtatványa, A. rész):

Tagállam

Azon aláírók, akiknek a támogató nyilatkozatát be kell nyújtani az érintett tagállamnak

Belgium

—	Belgiumban lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező belga állampolgárok, amennyiben tájékoztatták a nemzeti hatóságokat a lakóhelyükről

Dánia

—	Dániában lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező dán állampolgárok, amennyiben tájékoztatták a nemzeti hatóságokat a lakóhelyükről

Németország

—	Németországban lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező német állampolgárok, amennyiben tájékoztatták a nemzeti hatóságokat a lakóhelyükről

Észtország

—	Észtországban lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező észt állampolgárok

Írország

—	Írországban lakóhellyel rendelkezők

Luxemburg

—	Luxemburgban lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező luxemburgi állampolgárok, amennyiben tájékoztatták a nemzeti hatóságokat a lakóhelyükről

Hollandia

—	Hollandiában lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező holland állampolgárok

Szlovákia

—	Szlovákiában lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező szlovák állampolgárok

Finnország

—	Finnországban lakóhellyel rendelkezők

—	az országon kívül lakóhellyel rendelkező finn állampolgárok

Egyesült Királyság

—	az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkezők

Azon tagállamok listája, amelyek az általuk kibocsátott, alább felsorolt személyazonosító számok/személyazonosító okmányok számai egyikének közlését kérik (támogató nyilatkozat formanyomtatványa, B. rész):

BULGÁRIA

—	Единен граждански номер (személyi szám)

CSEH KÖZTÁRSASÁG

—	Občanský průkaz (személyi igazolvány)

—	Cestovní pas (útlevél)

GÖRÖGORSZÁG

—	Δελτίο Αστυνομικής Ταυτότητας (személyi igazolvány)

—	Διαβατήριο (útlevél)

—	Βεβαίωση Εγγραφής Πολιτών Ε.Ε./Έγγραφο πιστοποίησης μόνιμης διαμονής πολίτη Ε.Ε. (tartózkodási engedély/állandó tartózkodási engedély)

SPANYOLORSZÁG

—	Documento Nacional de Identidad (személyi igazolvány)

—	Pasaporte (útlevél)

—	Número de Identidad de Extranjero, de la tarjeta o certificado, correspondiente a la inscripción en el Registro Central de Extranjeros (a külföldiek igazolványának vagy igazolásának azonosító száma [NIE], amely a külföldiek központi nyilvántartásában szereplő regisztrációs számnak felel meg)

FRANCIAORSZÁG

—	Passeport (útlevél)

—	Carte nationale d’identité (személyi igazolvány)

HORVÁTORSZÁG

—	Osobni identifikacijski broj (személyazonosító szám)

OLASZORSZÁG

—	Passaporto (útlevél), inclusa l’indicazione dell’autoritá di rilascio (a kiállító hatóság feltüntetésével)

—	Carta de identità (személyi igazolvány), inclusa l’indicazione dell’autorità di rilascio (a kiállító hatóság feltüntetésével)

CIPRUS

—	Δελτίο Ταυτότητας (állampolgár vagy Cipruson lakóhellyel rendelkező személy személyi igazolványa)

—	Διαβατήριο (útlevél)

LETTORSZÁG

—	Personas kods (személyazonosító szám)

LITVÁNIA

—	Asmens kodas (személyi szám)

MAGYARORSZÁG

—	Személyazonosító igazolvány

—

Útlevél

—	Személyi azonosító szám (személyi szám)

MÁLTA

—	Karta tal-Identità (személyi igazolvány)

AUSZTRIA

—	Reisepass (útlevél)

—	Personalausweis (személyi igazolvány)

LENGYELORSZÁG

—	Numer ewidencyjny PESEL (PESEL azonosító szám)

PORTUGÁLIA

—	Bilhete de identidade (személyi igazolvány)

—	Passaporte (útlevél)

—	Cartão de Cidadão (állampolgári igazolvány)

ROMÁNIA

—	carte de identitate (személyi igazolvány)

—	pașaport (útlevél)

—	certificat de înregistrare (nyilvántartásba-vételi igazolás)

—	carte de rezidență permanentă pentru cetățenii UE (uniós polgárok számára kiállított állandó tartózkodási engedély)

—	Cod Numeric Personal (személyazonosító szám)

SZLOVÉNIA

—	Enotna matična številka občana (személyazonosító szám)

SVÉDORSZÁG

—	Personnummer (személyazonosító szám)”

18.9.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/24

A BIZOTTSÁG 890/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. szeptember 16.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Amarene Brusche di Modena [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely az 1028/2009/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Amarene Brusche di Modena” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A kérelem a termékleírásnak a gyümölcs leszedésekor és feldolgozásakor mért cukortartalom meghatározása, a sűrítési folyamatot megelőzően hozzáadható cukor (szacharóz) mennyisége, valamint a bejegyzéskor megjelöltektől eltérő alakú és anyagú tárolóedények felhasználásának engedélyezése tekintetében történő módosítására irányul.

(3)	A Bizottság a szóban forgó módosítást megvizsgálta és indokoltnak találta. Mivel a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az „Amarene Brusche di Modena” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében szerepel.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. szeptember 16-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 283., 2009.10.30., 39. o.

I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja az „Amarene Brusche di Modena” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez tartozó termékleírás következő módosítását:

Az előállítás módja

Az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvár előállításához felhasznált gyümölcsök leszedésekor a cukortartalom 2 Brix-fokkal való csökkenésével kell számolni azon termesztési években, amelyek során a június hónapban mért csapadék mennyisége meghaladja a 80 mm-t.

A feldolgozási folyamat során mért cukortartalom a leszedés során mért cukortartalomhoz képest abban az esetben csökkenhet 2 Brix-fokkal, ha a gyümölcsöket vízközegű előhűtés (hydrocooling) eljárással kezelik.

A téves értelmezések elkerülése végett pontosítani szükséges, hogy a sűrítési folyamatot megelőzően hozzáadott cukor (szacharóz) mennyisége nem haladhatja meg a termék 35 %-át.

Címkézés

A termékleírásban foglaltak értelmében az „Amarene Brusche di Modena” lekvár csomagolásához a korábban megjelöltektől eltérő alakú és anyagú tárolóedények is felhasználhatók, amennyiben azok élelmiszerek tárolására megfelelőek. Ily módon a gyártók a piac állandóan fejlődő igényeihez igazíthatják a csomagolást.

II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLT EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„AMARENE BRUSCHE DI MODENA”

EK-szám.: IT-PGI-0105-01065 – 2012.11.30.

OFJ (X) OEM ( )

1. Elnevezés

„Amarene Brusche di Modena”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály:

Gyümölcs-, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Forgalomba hozatalkor az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvár állaga lágy, színe jellegzetes barnás mélyvörös, sötét árnyalatokkal; 20 °C-on, refraktométerrel mért cukortalma 60 és 68 Brix-fok közötti, a pH-szint mérése alapján meghatározott savasságának értéke pedig 2,5 és 3,5 közötti. A késztermék 70 %-ban tartalmaz friss gyümölcsöt.

Az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvár sajátos ízét az édes és a kissé fanyar, savanykás íz kellemes egyensúlyának köszönheti. Forgalomba hozatalkor az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvár cukortalma legalább 60 %.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvárt az Amarena di Castelvetro, a rövid szárú Amarena di Vignola, a hosszú szárú Amarena di Vignola, az Amarena di Montagna, az Amarena di Salvaterra, a Marasca di Vigo, a Meteor, a Montmorency és a Pandy fajtához tartozó meggyfák terméséből készítik.

A leszedés idején a gyümölcsnek érettnek, azaz a gyümölcsök legalább 90 %-ának egységes színezetűnek kell lennie, és az alábbi jellegzetességekkel kell rendelkeznie:

—	a héj színezete: a világos vöröstől a mélyvörösig terjedhet,

—	a gyümölcshús színezete: sárga vagy narancssárga,

—	a lé színezete: a színtelentől a sárgásig terjedhet,

—	cukortartalma: > 16 Brix-fok,

—	savtartalom: semlegestől a közepesen magasig terjedhet, > 18 g/l almasav,

—	lédússág: > 75 %.

Azon termesztési évek esetében, amelyek során – a gyümölcstermesztő gazdasághoz legközelebb eső meteorológiai állomások mérései szerint – a június hónap során mért csapadék mennyisége meghaladja a 80 mm-t, a gyümölcsök minimális cukortartalma 2 Brix-fokkal csökkenhet.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Tekintettel arra, hogy a kijelölt földrajzi terület a meggyfa fejlődését különösen kedvezően befolyásoló éghajlati adottságokkal rendelkezik (ahogyan az 5.1. pontban is szerepel), a meggyfaültetvénnyel kapcsolatos műveleteket és az „Amarene Brusche di Modena” lekvár előállítását a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell végezni.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Amarene Brusche di Modena” lekvár csomagolását a 4. pontban említett előállítási területen kell végezni, mert ily módon a termék ellenőrizhető, származási helye nyomon követhető, a 3.2. pontban meghatározott tulajdonságai megőrizhetők, és elkerülhető, hogy a termék későbbi pasztőrözése következtében megváltozzon az „Amarene Brusche di Modena” lekvárra jellemző, az édes és a savanykás íz kellemes egyensúlyának köszönhető sajátos íz.

Az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvár 15, 212, 228, 236, 314, 370, 2 650 és 5 000 ml-es kiszerelésben, üvegből vagy ónozott lemezből készült tárolóedényben, vagy ezektől eltérő alakú és anyagú tárolóedényekben hozható forgalomba, amennyiben azok élelmiszerek tárolására megfelelőek. A 2 650 és az 5 000 ml-es kiszerelésű termék szakipari használatra készül.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Az „Amarene Brusche di Modena” OFJ logóján egy „A” betű látható. A betű keresztvonalát egy szárral és levéllel együtt ábrázolt Amarena meggyszem helyettesíti. Az ábra egy 74 × 74 mm-es négyzetbe illeszkedik. A rajz alatt, három sorba rendezve, az „AMARENE BRUSCHE DI MODENA I.G.P.” felirat olvasható. A logó mérete arányosan hozzáigazítható a különféle felhasználási módokhoz.

Az „Amarene Brusche di Modena” feliratot olasz nyelven kell feltüntetni

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvár alapanyagául szolgáló meggy termesztése, valamint a lekvár előállítása a következő települések közigazgatási területén történhet: Modena megyében Bastiglia, Bomporto, Campogalliano, Camposanto, Carpi, Castelfranco Emilia, Castelnuovo Rangone, Castelvetro di Modena, Cavezzo, Concordia sul Secchia, Finale Emilia, Fiorano Modenese, Formigine, Guiglia, Maranello, Marano sul Panaro, Medolla, Mirandola, Modena, Montese, Nonantola, Novi di Modena, Pavullo nel Frignano, Prignano sul Secchia, Ravarino, S. Cesario sul Panaro, S. Felice sul Panaro, S. Possidonio, S. Prospero sul Secchia, Sassuolo, Savignano sul Panaro, Serramazzoni, Soliera, Spilamberto, Vignola, Zocca, valamint Bologna megye határos területén, kizárólag a következő településeken: Anzola nell’Emilia, Bazzano, Castel d’Aiano, Castello di Serravalle, Crespellano, Crevalcore, Monte S.Pietro, Monteveglio, San Giovanni in Persiceto, Sant’Agata Bolognese, Savigno és Vergato.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Az OFJ-vel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvár előállítására szolgáló területen igen mély, általában termékeny, jó szerkezetű, kellően porózus, jó vízelvezetésű, agyagot elszórtan tartalmazó vályogos termőtalajok találhatók, amelyek különösen alkalmasak a jó vízáteresztő-képességű, laza talajt kedvelő fák, így a meggyfa nevelésére. Sajátos összetételének és szerkezetének köszönhetően a talaj igen porózus, vízáteresztő képessége jó, ennek következtében pedig kiválóan szellőzik. A szóban forgó területet természetes és mesterséges vizekből álló sűrű vízhálózat szeli át. Az éghajlat döntően félnedves, illetve – a modenai síkság alacsonyan fekvő területein – inkább félszáraz, ami a meggy fejlődése szempontjából különösen kedvező.

5.2. A termék sajátosságai

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott „Amarene Brusche di Modena” lekvárt elsősorban az alapanyagul szolgáló, az előállítási területen termesztett meggyfajták sajátos érzékszervi és kémiai-fizikai jellemzői különböztetik meg a többi hasonló terméktől. Ezek között is elsősorban az édes és a kissé fanyar, savanykás íz kellemes egyensúlyának köszönhető sajátos ízt kell kiemelni. A termék további fontos egyedi ismertetőjegye, hogy előállítása természetes eljárással történik, vagyis a gyümölcsöt színező- és sűrítőanyagok, illetve tartósítószerek hozzáadása nélkül, hőkezeléssel sűrítik, hogy a hozzáadott cukor mennyiségéhez képest a lekvár gyümölcstartalma igen magas, továbbá hogy csomagolás előtt a terméket semmilyen más kezelésnek nem vetik alá.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Az „Amarene Brusche di Modena” lekvár OFJ-ként való elismerésére irányuló kérelmet a termék hírneve és ismertsége indokolja. Az „Amarene Brusche di Modena” lekvár jó hírnevét számos olyan írásos bizonyíték támasztja alá, amely igazolja, hogy a meggy korlátozott eltarthatósága következtében a helyi lakosok az idők során különleges szakértelemre tettek szert a gyümölcs gyors feldolgozása terén, és e szakértelemnek köszönhetően egy, elsősorban az előállítási folyamat természetes volta miatt ismert és elismert terméket alakítottak ki.

A szóban forgó termék jó hírnevét az is alátámasztja, hogy a 4. pontban bemutatott területen található előállítási körzetben már a múlt század elején számos mezőgazdasági üzem foglalkozott meggytermesztéssel, illetve a gyümölcs betakarításával és hűtve tárolásával, valamint sok kisipari műhelyben, illetve kis- és középvállakozásnál készítettek lekvárt. Az OFJ-vel ellátott termék előállításában szerepet vállaló mezőgazdasági üzemek több mint 350 alkalmazottat foglalkoztatnak, ez pedig a termék szempontjából jelentős hozzáadott értéket képvisel. Az első, intenzív módszerrel történő meggytermesztési kísérlet Luigi Mancini ügyvéd nevéhez fűződik, aki 1882-ben „La Colombarina” nevű, Vignola közelében található birtokán fogott meggytermesztésbe. A híres botanikus, Giorgio Gallesio azonban már 1820-ban arról írt, hogy a vidéki birtokokat meggyfákkal veszik körül, és a meggyből szirupot, befőttet, lekvárt, pudingot és tortát készítenek, hiszen a Modena környéki családi gazdaságok körében a lekvár előállításának jelentős hagyománya volt.

Számos régi recept tanúsítja, hogy a terület hagyományos édességeinek elkészítéséhez mind az otthoni sütés során, mind kisipari körülmények között hosszú idők óta használják a lekvárt, különösen a „crostata” nevű házi sütemény készítéséhez. A lekvár készítését két tizenkilencedik századi modenai kézirat is tanúsítja: az első kézirat négy füzetből áll, polgári családból való házbirtokosok négy nemzedékének feljegyzéseit tartalmazza, és nyomtatásban 1970-ben jelent meg, a második egy 2001-ben kiadott mű, amelynek szerzője Ferdinando Cavazzoni, a Molza család cukrásza.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

[510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés]

Az „Amarene Brusche di Modena” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának módosítására irányuló javaslatnak az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2012. október 20-án megjelent 246. számában való közzételével az illetékes közigazgatási szerv megindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), a képernyő jobb felső részén található „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

18.9.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/35

A BIZOTTSÁG 894/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. szeptember 17.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. szeptember 17-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	56,9
	XS	23,1
	ZZ	40,0
0707 00 05	MK	53,8
	TR	121,6
	ZZ	87,7
0709 93 10	TR	132,7
0709 93 10	ZZ	132,7
0805 50 10	AR	116,2
	CL	146,0
	IL	142,1
	TR	80,0
	UY	114,4
	ZA	103,3
	ZZ	117,0
0806 10 10	EG	187,8
	TR	147,9
	ZZ	167,9
0808 10 80	AR	100,3
	BA	65,7
	BR	41,7
	CL	106,2
	CN	74,8
	NZ	146,7
	US	158,4
	ZA	94,8
	ZZ	98,6
0808 30 90	AR	231,4
	CL	29,5
	CN	82,4
	TR	131,0
	ZA	206,6
	ZZ	136,2
0809 30	TR	124,3
0809 30	ZZ	124,3
0809 40 05	BA	46,9
	XS	46,6
	ZZ	46,8

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

18.9.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/38

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2013. július 30.)

az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/23 iránymutatás módosításáról

(EKB/2013/25)

(2013/458/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikkére, valamint 3.3., 5.1., 12.1., 14.3. és 16. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. és 8. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló, 2011. december 9-i EKB/2011/23 iránymutatás (2) 7. cikkében foglaltakra,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere Statisztikai Bizottságának a véleményére,

mivel:

(1)

Egyes esetekben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságokban szerzett részesedési állományokra vonatkozó, jelenlegi általános értékelési módszernek az EKB/2011/23 iránymutatás III. mellékletében meghatározottak szerinti szigorú alkalmazása torzulásokhoz vezethet a nettó nemzetközi befektetési pozícióban. Ezekben az esetekben a tagállamok számára lehetővé kell tenni az IMF fizetési mérlegre és a nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó kézikönyvének hatodik kiadásában meghatározott valamely eltérő értékelési módszer alkalmazását, továbbá ezáltal az EKB/2011/23 iránymutatást megfelelően módosítani kell.

(2)

Az EKB/2011/23 iránymutatás 7. cikkében foglaltak alapján az Európai Központi Bank („EKB”) Igazgatósága technikai módosításokat végezhet az EKB/2011/23 iránymutatás mellékleteiben, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg az iránymutatás mögöttes koncepcionális keretét és nem érintik a tagállamok adatszolgáltatóinak adatszolgáltatási terhét.

(3)	A mellékleteknek az ebben az iránymutatásban meghatározott módosításai olyan technikai módosítások, amelyek nem változtatják meg az adatszolgáltatási követelmények mögöttes koncepcionális keretét, és nem érintik a tagállamokban irányadó adatszolgáltatási terhet,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2011/23 iránymutatás II. és III. melléklete ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba.

(2) Ezt az iránymutatást az EKB/2011/23 iránymutatás 8. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. július 30-án.

Az Európai Központi Bank igazgatósága nevében

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) HL L 65., 2012.3.3., 1. o.

MELLÉKLET

A II. és a III. melléklet a következőképpen módosul:

A II. mellékletben a 3. táblázat II. és III. része helyébe a következő szöveg lép:

„II. Előre látható, biztos rövid lejáratú nettó kifizetés a devizaeszközökből (névérték)
	Hátralévő futamidő
	1 hónapon belül	1 hónapon túl és legfeljebb 3 hónapon belül	3 hónapon túl és legfeljebb egy éven belül	Minden lejárat
Devizahitelek, értékpapírok és betétek	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Kiáramlás (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Tőkeösszeg	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Kamat	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Beáramlás (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Tőkeösszeg	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Kamat	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Összesített rövid és hosszú pozíciók a deviza határidős és tőzsdei határidős ügyletekben a nemzeti valuta ellenében (ideértve a deviza swapügyletek határidős oldalát)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíciók (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíciók (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Repóügyletekhez kapcsolódó kiáramlás (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Fordított repóhoz kapcsolódó beáramlás (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Kereskedelmi hitelek (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Kereskedelmi hitelek (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb tartozások (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb követelések (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
III. Feltételes rövid lejáratú nettó kifizetés a devizaeszközökből
Függő devizakövetelések	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Fedezetgaranciák egy éven belül esedékes hitelekre	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb függő kötelezettségek	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Deviza-értékpapírok beágyazott opciókkal (eladási opció)				Geo 0
Lehívatlan, feltétel nélküli hitelkeretek, amelyeket a következő szervezetek nyújtottak:	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb nemzeti monetáris hatóságok, BIS, IMF és egyéb nemzetközi szervezetek	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb nemzeti monetáris hatóságok (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
BIS (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
IMF (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb nemzetközi szervezetek (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Az adatszolgáltató országban székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Az adatszolgáltató országon kívüli székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (+)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Lehívatlan, feltétel nélküli hitelkeretek, amelyeket a következő szervezeteknek nyújtottak:	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb nemzeti monetáris hatóságok, BIS, IMF és egyéb nemzetközi szervezetek	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb nemzeti monetáris hatóságok (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
BIS (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
IMF (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb nemzetközi szervezetek (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Az adatszolgáltató országban székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Az adatszolgáltató országon kívüli székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (–)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Összesített rövid és hosszú deviza opció pozíciók a nemzeti valuta ellenében	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíciók	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Vásárolt eladási opciók	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Eladott vételi opciók	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíciók	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Vásárolt vételi opciók	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Eladott eladási opciók	Geo 0	Geo 0	Geo 0
PRO MEMORIA: Értékkel bíró opciók:	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Aktuális árfolyamon	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
+ 5 % (5 %-os értékcsökkenés)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
– 5 % (5 %-os értékcsökkenés)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
+ 10 % (10 %-os értékcsökkenés)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
– 10 % (10 %-os értékcsökkenés)	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Egyéb	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Rövid pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0
Hosszú pozíció	Geo 0	Geo 0	Geo 0”

A III. melléklet 6.1. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

„6.1. Közvetlen tőkebefektetés

A közvetlen befektetés az egyik gazdaság olyan rezidenséhez kapcsolódik, amely ellenőrzéssel vagy jelentős mértékű befolyással rendelkezik egy másik gazdaság gazdaságban rezidens vállalkozás irányításában. A nemzetközi standardok (BPM6) szerint az egyik gazdaságban rezidens befektető által egy másik gazdaságban rezidens vállalkozásban a szavazati jogok legalább 10 %-ának közvetlen vagy közvetett tulajdona bizonyíték az ilyen kapcsolatra. E feltétel alapján közvetlen befektetési kapcsolat létezhet több kapcsolt vállalkozás között, függetlenül attól, hogy a kapcsolat egy láncot vagy láncok sorozatát foglalja magában. A kapcsolat kiterjedhet a közvetlen befektetési vállalkozás leányvállalataira, leányvállalatok leányvállalataira és kapcsolt vállalkozásaira. A közvetlen befektetés megvalósulását követően minden azt követő, a kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi tranzakciót/pozíciót a közvetlen befektetési tranzakciók/pozíciók között kell nyilvántartani.

A saját tőke tartalmazza a fióktelepekbe fektetett tőkét, valamint a leányvállalatokban és kapcsolt vállalatokban való részesedést. A visszaforgatott nyereség magában foglalja a közvetlen befektető részesedésének ellentételezését a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások nyereségének osztalékként fel nem osztott részéből, valamint a fióktelepek közvetlen befektetőnek át nem utalt, „befektetési jövedelemként” nyilvántartott nyereséget (lásd a 3.2.3. pontot).

A közvetlen befektetés részesedés és adósság további bontásra kerül a jogalanyok közötti kapcsolat típusa és a befektetés iránya szerint. A közvetlen befektetési kapcsolatoknak három típusa különböztethető meg:

A közvetlen befektetők közvetlen befektetési vállalkozásokba való befektetései. Ez a kategória tartalmazza a közvetlen befektetőnek annak saját közvetlen befektetési vállalkozásaiba történő befektetési tranzakciókat (és állományokat) (tekintet nélkül arra, hogy az ellenőrzés vagy befolyás közvetlen vagy közvetett).

b)	Fordított befektetés. Ez a kapcsolattípus a közvetlen befektetési vállalkozástól a közvetlen befektető felé irányuló befektetési tranzakciókat (és állományokat).

c)	Kapcsolt vállalkozások között. Ide tartoznak az egymás feletti ellenőrzéssel vagy befolyással nem rendelkező azon vállalatok tranzakciói (és állományai), amelyek egyaránt azonos közvetlen befektető ellenőrzése vagy befolyása alatt állnak.

A közvetlen befektetési pozíció értékelését illetően a tőzsdén jegyzett részesedési állományok értékelése a piaci árak alapján történik. Ezzel szemben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságok esetében a részesedések értékelése a könyv szerinti érték alapján történik, a következő könyvelési tételeket tartalmazó általános meghatározás használatával:

a)	befizetett tőke (saját részvények nélkül és a névértéken felüli befizetéssel együtt);

b)	a tartalék minden fajtája (ideértve a beruházási támogatásokat, amennyiben a számviteli alapelvek azt a társaság tartalékának minősítik);

c)	nettó eredménytartalék veszteség nélkül (a folyó év eredményeivel együtt).

A tőzsdén nem jegyzett vállalatokban meglévő részesedések esetében a pénzügyi mérlegben kimutatott tranzakció eltérhet a nemzetközi befektetési pozícióban könyv szerinti értéken kimutatott saját pénzeszközöktől. Ezek az eltérések más árváltozások miatti átértékelésként kerülnek kimutatásra.

Az eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó konzisztencia fokozása érdekében a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságokban szerzett részesedési állományokat lehetséges a BPM6 7.16. bekezdésében foglalt valamely egyik egyéb értékelési módszer alapján értékelni, amennyiben az alábbi esetek közül legalább egy alkalmazandó:

legalább a közvetlen befektetési láncban érintett egyik vállalkozást jegyzik a tőzsdén, míg legalább egyet nem, és ez a láncban érintett társaság nettó külföldi befektetési pozíciójának jelentős torzulásához vezet; ebben az esetben a tőzsdén jegyzett vállalkozás piaci értéke használható a kapcsolódó, tőzsdén nem jegyzett társaságok értékeléséhez; vagy

b)	amennyiben a közvetlen befektetési vállalkozások láncolatában eltérés keletkezik a megszerzett üzlet jóhírnév könyvelésében, és ez azon ország, amelyben a lánc közepén lévő társaság rezidens, nettó külföldi befektetési pozíciójának jelentős torzulásához vezet; vagy

c)	amennyiben a közvetlen befektetési láncolatban lévő vállalkozások számlái eltérő devizában kerültek denominálásra, és az árfolyam-ingadozások azon ország, amelyben a lánc közepén lévő társaság rezidens, nettó külföldi befektetési pozíciójának jelentős torzulásához vezet.

Amennyiben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetési vállalkozásokban fennálló részesedési állományok értékelésére egy alternatív módszer alkalmazásával kerül sor, úgy javasolt, hogy a külföldi befektetési pozíció összeállítója tájékoztassa a társország összeállítóját az alternatív módszerről, és hogy működjön együtt ezzel az összeállítóval a kétoldalú aszimmetrikus kimutatás kockázatának minimumra szorítása érdekében. Ezt az információt a KBER-en keresztül kell eljuttatni a meglévő megállapodások keretén belül, valamint közzé kell tenni az »European Union balance of payments/international investment position statistical methods« (Európai Uniós fizetésimérleg-statisztikák/külföldi befektetési pozíciók statisztikáinak módszertana) című EKB-kiadványban is, amelyet az euroövezeti tagállamok (az V. mellékletben meghatározottak szerint) által alkalmazott koncepciók, fogalommeghatározások és adatgyűjtési módszertan figyelemmel kísérésére használnak.

Bevált gyakorlatként ajánlott, hogy minden tagállam a legalább évente gyűjtendő közvetlen külföldi befektetési felmérés alapján kezdje meg a külföldi közvetlen részesedési állományra és a visszaforgatott nyereségre vonatkozó adatok gyűjtését (1).

(1) Fel kell hagyni az alábbi, nem elfogadható gyakorlattal: i. az értékelési kritérium adatszolgáltatók általi megválaszthatósága (piaci érték vagy könyv szerinti érték); ii. az állományok összeállítására a folyamatos leltározás módszerének/a fizetésimérleg-állományok összesítésének használata.”

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.247.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 247

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. szeptember 18.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről ( 1 )	6
	*	A Bizottság 887/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. július 11.) a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének felváltásáról	11
	*	A Bizottság 888/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 16.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Oignon de Roscoff [OEM])	20
	*	A Bizottság 889/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 16.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Chufa de Valencia (OEM)]	22
	*	A Bizottság 890/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 16.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Amarene Brusche di Modena [OFJ])	24
	*	A Bizottság 891/2013/EU rendelete (2013. szeptember 16.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, nagyszemű tonhalra irányuló halászat tilalmáról	29
	*	A Bizottság 892/2013/EU rendelete (2013. szeptember 16.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az V övezet uniós és nemzetközi vizein, valamint a XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott, vörös álsügérekre irányuló halászat tilalmáról	31
	*	A Bizottság 893/2013/EU rendelete (2013. szeptember 16.) a Hollandia lobogója alatt közlekedő hajók által a IIIa, IVb és IVc övezetben folytatott makrélahalászat tilalmáról	33
		A Bizottság 894/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	35
		HATÁROZATOK
		2013/457/EU
	*	A Tanács határozata (2013. szeptember 16.) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke egy bírájának kinevezéséről	37
		IRÁNYMUTATÁSOK
		2013/458/EU
	*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2013. július 30.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/23 iránymutatás módosításáról (EKB/2013/25)	38


*	Az olvasóhoz – Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3
*	Az olvasóhoz – Jogi aktusokra történő hivatkozás módja (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3

Szám	43/TQ40
Tagállam	Portugália
Állomány	BET/ATLANT
Faj	Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus)
Övezet	Atlanti-óceán
Időpont	2013.8.20.

Szám	38/TQ40
Tagállam	Franciaország
Állomány	RED/51214D.
Faj	Vörös álsügérek (mélyvízi) (Sebastes spp.)
Övezet	Az V övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei
Időpont	2013.8.17.

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról szóló, 2013. március 15-i 46/2013 EGT vegyes bizottsági határozathoz (HL L 231., 2013.8.29.)	43

Szám	46/TQ40
Tagállam	Hollandia
Állomány	MAC/*3A4BC
Faj	Makréla (Scomber scombrus)
Övezet	IIIa, IVb és IVc
Időpont	2013.8.26.